MAV-nál jelenleg s.4.2.4 A (járatos) sínleerósítések: alkalmazott sínrendszerhez) Geós (48-as, 54-cs sínrendszerhez) - SKI 1 (60-as sínrendszerhez) Skl 3 (54-es sínrendszerhez) Skl 8 (60-as sínrendszerhez) Síncsavaros - (48-as, 54-es VASKUT (54-es sínrendszerhez) - alkamazási köre (új anyag esetén) vágányban ha: - V2 80 km/h-nál, hagyományos és hézagnélküli vágányban is szorítóha- A járatos sínleerósitések Nyltvonalon, állomási átmenó SKI 1, Skl 3, Skl 8, VASKUT) leerósítést, (geo, V<80 km/h-nál hézagnélküli vágány esetén szorítóhatású, hagyományos sínleerósítést kell alkalmazni. vágány esetén közvetlen (síncsavaros) tású Állomások egyéb fQvágányaiban: hézag nélküli vágány esetén, szorítóhatású, - hagyományos vágány esctén a csatlakozó nyíltvonallal azonos típusú le- erósítés alkalmazható. mellékvágányokban közvetlen Allomási gyományos vágány estén is). sínleerósítés (hézagnélküli és ha- - Iparvágányokban (vontató és összekötó vágányokban is) közvetlen sínleerósítés alkalmazandó. -1985 elótt Meg kell jegyezni, hogy állomások egyéb fövágányai hézag nélküli kivitelben, közvetlen sínleerQsítéssel. - épültek 5.5 Keresztaljak A töld vasutai szinte kivétel nélkül a keresztaljas vágányt alkalmazzák. Kivételt a különleges felépítmények (hídmérleg, tálcás felépítmény, magánaljas felépít mény stb.) jelentenek. A keresztalj feladata a sínek alátámasztása a nyomtávolság, síndQólés bizto- sitasa, a sinszálak függQleges oldal- és hosszirányú terhelésének atvetele, a taj lagos terhelés csökkentése és az ágyazat részére történó átadása,A kereszlalj már építés anyaga szerint készült fából, vasból és vasbetonból. Vasaljat a MAV vasbeton enntartás során aljat alkalmaznak, sem alkalmaz. pítés fenntartás során megközelítQen azonos. során szinte a faalj kizárólagosan és vasbeton alj alkalmazási aranya 241 Az alkalmazott cljárások: 5.5.1 Faaljak (talpfák) - egyszerq Rüping-eljárá, - kettQs Rüping-eljárás, A fa alakíthatósága, keménysége, rugalmassaga miatt igen alkalmas kerest ElsQsorban árának alakulása, másodsorban e alijként törlénó alkalmazásra. gány keretmerevségének növelése érdekében szorgalmazták a vásutak a vasbe. ton alj elerjedését. Új építésnél aMAV kitérQkben, faaljas kitérQk közöti vágányrészeken, vezetQsínes útátjárókban alkalmaz elsósorban faaljat. Faali (vagy talpfa) fogalma: meghatározott keresztmetszetq, két-három megmunkált fatermék. Szélezett talpfáról beszélünk, ha négy felületén (lapján) megmunkált. Vé négy vagy gányba történó helyezésnél lényeges, hogy az évgyúrük domború,boltozato!" kitéróaljaknál - bélhez közelebbi lapfelület. Beépítéskor különösen hosszú ügyelni kell az alj helyes fekvésére, mert csökkenthetQ az alj üzem alatti behaj lásának mértéke. Talpfának felhasználható fafajok: túlnyomásnak vetik alã. elQször 10-20 percig 1,5.4 atmoszféra8-12 A második ütemben 60-100 - percig - préselnek a fákba. A - harmadik ütem alatt 30 atmoszféra túlnyomáson olajat percig 400 hg/mm nyomáú légritkítást alkal- maznak. A második ütem alatt 180-200 N/m olajat juttatnak a fákba, amelybQl a harmadik ütem légritkítása alat 30-60 N/m olajat visszanyernek, mert az elsó ütem alatt bepréselt túlnyomásos levegQ kinyomja az olajat az aljakból, ami által kazánokból kikerüló aljak felülete szárazzá válik. A szükséges nyomásértékeket, olajmennyiséget és idQtartamokat a telítés alá kerülQ konkrét fák jellemzQinek figyelembevételével állapítják meg. Riüping-eljárást a bükkaljak teltésére alkalmazzák. Minthogy a bükk, akác, A kettós Cser, MAV túlnyomólag bükkfából készült aljakat fektet, ez az eljárás kerül nálunk szil, leggyakrabban alkalmazásra. Amint az elnevezés is mutatja, ennél az eljárásnál cgymás után kétszer alkalmazzák az egyszero Rüping telítést. Ennek megfelelóen: egyéb keménylombos és fenyQ (luc, erdei, fekete, vörös). A MAV döntQ többségében tölgy- és - bükkfából készült aljakat szerez Talpfának szánt fát nedvkeringés szünetében kell kivágni az erjedés, rothaelkerülése érdekében. A kivágott fát 6-12 hónapig szárítani kell. Szarilas után következik a megmunkálás, a méretre vágás, pántols. megmunkált aljakat máglyában (100 db-os) tárolják telítésig. Faaljak lelitése során a kárlevQ gombásodás ellen, gombaölQ mérgezo any gokat juttatnak a fába. telítés - bükkfánál következetében jelentQsen megnó a évrQl 18 évrQl másodszor olajnyomást, - dás A elóször levegónyomást, be. Talpfák készítése, teltése 30 évre fák éiettartama, kb: tölgyfánál 30 évre. elitési szempontból a különbözó faféleségek eltérõen viselkednek. Jól te - Az egyszeni Rüping-eljárás: erdei- és feketefenyó esetén, kivételesen bükk nél alkalmazzák. A légszáraz aljakat csillékre rakva zárt kazánba tolják, ahol a tölgy, A teljes telítési eljárás. felületen alkossanak. Ezért a talpfa felsQ lapja a béltQl távolabbi lapfelület, alsó lapja a - Bethel-eljárás, líthetók: bükk, erdei és feketefenyó. Nehezen telíthetók: tölgy, cser, akác, vörös-, jegenye- és A MAV lucienyo elítésre kQszénkátrányolaj (20-22%) és barnas 8-80%) keverékét alkalmaza. A telítést zárt kazánokban a fuggo fatajta cljarással légritkítás, ározoll légbesajtolás, valamint telítQszer-besajtolas számú és idótartamú me kombinációjával hajlják végre. 242 laj harmadszor légritkítást, negyedszer ismét levegQnyomást, ötödször ismételt olajnyomást, majd hatodszor ismételt légritkítást alkalmaznak. Az eljárás idótartama mintegy 6-8 óra, a bejuttatott olajmennyiség pedig 160-180 N/m. ABethel-eljárást nehezen telíthetó (tölgy-, cser,luc, jegenye, vóröstenyo érdekében alkalmazzák. Ennél az eljárásnál az olaj könnyebb behatolása üleAz részét. eljárás Coszor légritkítással eltávolítják a fában levó levegQ egy mei a következQk: elóször, mint említettük, légritkítás, másodszor olajnyomás, majd eltávolítja az aljakbol. namadszor utólégritkítás, amely a fölös olajat nehezen telithetó fáknál alkaleyes teltési eljárásnál, amelyet szintén következik, utolagos léraagyancsak légritkítással kezdik, majd olajnyomás egritkítást azonban nem alkalmaznak. 243 Utemei tchát a következQk: A táblázat négyféle keresztmetszeti alakot különböztet meg E alak esetén az alj kereszimetszete téglalap alakú, felsQ lapja ép éli. L alak esetén az alj felsQ sarkai 45-os szögben tompítottak, - elQször légritkítás másodszor légnyomás. Telítés után a a talpfákat ismét máglyákban tárolják felhasználási helvee ss. IL. alak esetén alj egyik oldallapja csaknem teljesen (minimum kivételével) fagömbös. Talpfák csoportostása: a) oldallapja minimum 5 cm széles. ténó szállitásig. Keresztmetszeti alak szerint az 5 cm II. alak csetén az alj két oldala teljesen fagömbös. (5.5.1.1 táblázat) b) Hosszuk szerint Folyóvágányban: 230, 240, 250, 260 cm KitérQkben: 260 cm-tQl 20 cm-es növekedéssel 520, 540 cm-ig. igy van 280, 300, 320, 340, 360, 380, 40, 420, 440, 460, 480, S00, S20, 540 A talpfa keresztmelszetl alakjal 5.5.1.1 tábldza cm-es kitérQalj. c)Befoglaló keresztmetszeti méreteik szerint: (Talpfa méreteit az 5.5.1.1 táblázat is tartalmazza.) 230 cm hosszúnál a befoglaló keresztmetszet 21x 14 cm, 240 cm hosszúnál a befoglaló keresztmetszet 22 x 14 cm, A talpfa keresztmetszeti alakjai Hossz - cm) 250 260 hosszúnál hosszúnál befoglaló keresztmetszet 26 x befoglaló keresztmetszet 26 x 15 cm, 16 cm, - 260-420 cm hosszig a befoglaló keresztmetszet 20 x 14 cm - - 260 26 26 em cm a a vagy, 260-tól 520 cm hosszig a befoglaló keresztmetszet 23 x 15 cm, 280-tól 540 cm hosszig a befoglaló keresztnetszet 25 x 15 cm, 260-tól 540 cm a befoglaló keresztmetszet 30 x 15 cm. Kitéröfáknál (260-540 cm-ig) a kitérQ rendszerétQl függõen választandó ki az alkalmazandó alj a négy alaptípusból. Az alkalmazandó típust a kitérök szab- 250 F ványai tartalmazzák. - A kitérQfák mérettípusait és azok darabonkénti köbtartalmát az 5.5.1.2 táblázat tartalmazza. 240 a 230 21 21 Talpfák alkalmazhatósága a) Építésénél az 5.5.1.3 táblázat szerinti hosszúságú aljakat kell alkalmazni vágány jellege függvényében. b) Fenntartás során az építésnél elóírt méret alkalmazása mellett megen- gedett egy kategóriával rövidebb alkalmazása is. Talpfák javítása Talpfák javítása a ,Felépítmény fenntartása" c. tantárgyban ismertetett szerint ismételt pántolás, facsapolás, újratelítés stb.) történik. módszerek (utánkapcsolás, 244 245 C EEEEEs EEEEEEEE e. N W B N E 06Z 02Z T 767 Z'EZ LA L 250 n 251 a A betonaljak cgy részénél sin alatti felulel vízszintes, másik kialakításra. Vízszintes felületre ék alakí 1 1:20-as döléssel került kell alkalmazni Szabvanyos Sindölés esetén felületre vízszintes lemezt Nem Járatos részüknél dolésú A betonal Betonaljakon alkalmazot jelölések: alakja 5.5.22 ábldza a lágyvas- csonkagúla oldallapon (típusjelhez viszonyítva): - gyártási hónap, nap, müszak, gyári meó bélyegz0, vizszintes - MÁV-átvevQbélyegzQ. - Betonalj bal végén, felsQ lapon: gyártási sablon száma, sablonban az alj száma (1-10-ig). la lágvas- 260 csonkagúla vizszintes 2,60 nyîllemezes | 193842 csonkagüla vízszintes 244 uyíldemezes 1943-56 elófeszített a Csonkagúla a cSonkagúla betéles elóleszített a csonkagúla elófeszített a csonkagúla Elóseszített fém lehorgonzó, belétes 4 8 4 vízszintes 242 vízszintes 24 viZSzintes 242 vízSzintes 242 1:20 242 Betonalajak típusai: A korszerq biztosítóberendezések telepítésénél kiderült, hogy a T, H jeld betonaljak nem elégítik ki a szigetelési követelményeket a kis méretú fabetétek használata és az alátétlemezeknek közvetlenül a betonaljra erQsítése miatt. Saialátétlemez nélküli le getelt aljra az elsó próbálkozás az S jelú alj volt, erósítéshez készült, de gyorsan csökkenð szigetelQképessége miatt keveset gyár- amely 252 TU LE nyltdemezes1950-63 nyilte mezes 1957-64 ge6 1958-63 1961-4 alätétkemez 1961-63 elofeszitett fa csonkagula vízszintes elofeszített la hullámos 1:20 22 geo elófeszített fa hillámos 1:20 212 geo 42 myiltlemezes | 1963-81 1963-69 LX elófeszített fa hullámos 1:20 2,42 geó TX elófeszített fa csonkagúla vízszintes 2,42 nyildemezes1981-$2 menetes 1:20 LG - csonkagúla 1935-36 CSavamal elofeszített fém minóségú szigetelt geó leerQsítésq betonalj azL_jelúvol. A betonaljba 2-2 db hullámos fabetétet betonoztak az alátétlemezek leerósíté. séhez, amelyek alá 5 mm vastag polietilén lemezeket helyeztek a szigetelés biztosítása és a dinamikus eróhatások csökkentése céljából. A hullámos fabetétek bevezetése nagy fejlódést jelentett, mert lehetóvé tette, hogy elhasználódás esetén a pályában felülról cserélni lehessen óket. Ezzel szemben a korábban alakú fabetétek csak pályán kívül cserélhetók. használt - geó nelhilikalapacsfejü A) Fejlödési sorrendben a korábban gyárno, ma már nem járatos aljakat az 5.5.2.2 táblázat tartalmazza. tottak belóQle. Az elsó megieleló nyldemezes |1921-37 ViZSzintes la betëtes visszakereshetQk. 260 csonkagúla lágyvas lagyvas Jelölések alapján a gyártásban közremúködQk - minóségi kifogás esetén tàs vízszintes betétes H A gdr csonkagúla betétes e, E - eróis nyildemezes |1921-37 lágyvas B A sir myldemezes 1921-37 csonkagúla eto küli vágányok bevezetése követelte meg. az fa lágyvas- hajsa Abetcoalj Da (m) vízzintes betcles A táblázatból az aljak jellemzQadatai, az alkalmazható leerósitése fövonali geós leerósítésq betonaliak a gyártási idó kiolvasható. Az elsQ jeld aljak. Ugyanazokat az aláté1lemezeket és síncsavarokat használták h 8 db kis méretq csonkaal.o2ajuk, mint a talpfához. Ehhez egy-egy aljba fabetétet betonoztak be. A fõvonali geos belonaljak alkalmazását a hézag nél Asin alati lelületének enny ge betétes alj típusjele, Betonalj jobb végén ta lágyvas - gyártási év száma. - anyaga tipusa jele - Betonalj tetején közepén gyárjegy, amely a gyártás helyére utal, vasbelon aljak A sínleerósitó elem 242 geo 1969-80 1988 Az L jelú betonaljat 48-as rendszerü felépítményhez tervezték. Az 54-es rendszerq sínek rendszeresítéséhez LX jelq betonaljat vezettek be. Az LX és L jelü betonalj között a az alátétlemezek különbség csupán annyi, miatt a fabetétek távolsága 280 mm helyett 310hogy mm, igy az LX betonaljra mind- módosítása két sínrendszer leköthetó. 253 Kisérleti célból - viszonylag kis mennyiségben gyártottak és beénit legyezó alakú, geó leerQsítésk betonaljakat, valamintPCltek LE jelú, kettQsen 8L menetes években kísérleti múanyag betétekkel LX jelúbetonaljakat. a még KS és K jelú aljat. Ezeken leerósítés betonba bebetc onozott acélöntvény perselyekhez rögzített kalapácsfejqú savarral történt. A sérletek tek alkalmazása mellett lezárása után a menetes múanyag döntöttek és azt LX jeld aljakba építették be. A múanyag betétes alj az LM jelet kapta. 1988ban Az 1970-es elóállítottak jelleggel kisérketek folytak geó leerQsítésú, de nagyobb teherbírású alj kialakitására A magasabb, vízszintes alsó felületú, de egyébként azzal megegyezQal az LM-nél LG, amelybQl kb. 5000 db készült. Idóközben (1981-1982-ben) nyíltlemezes leerQsítésú betonaljaknál a * U gyártásáról áttértek az LM jelú aljéval megegyezQ talpszélességü TX ieli gyártására. A módosítás gyártástechnológiai okokból, teljesítménynövelés ér alj kében történt. Szerkesztésfejlesztési háttere nincs. Egyébként nyíltlemezesl eróstésú lágyvasbetétes vasbeton aljak fejlödése (C, E, B. U stb.) elsósorhan vasalásmódosítást jelentett. Az alabbiakban bemutatunk közül hármat: a pályákban nagy számban fekvÑ avult tipusok U jelú (5.5.2.3 ábra) - Tjel (5.5.2.4 ábra) - LX jelú (5.5.2.5 ábra) A nem járatos aljak csak folyóvágányban voltak alkalmazhatóak síndólés kifuttatására egyáltalán nem, (+15 mm-ig) pedig csak a nyíltlemezes leerósítésú csonkagúla fabetéttel rendelkezó aljak adtak lehe nyombóvítés biztosítására toséget. '67 betonaljak készülnek a folyóvágány számára, ezek az általános rendeltetésú aljak, kitérók számára, ezek a kitéróaljak, valamint az átmenetek bizMa a tosítására, ezek az átmeneti aljak. B) Fejlödési somendben az átalános rendeltetésd járatos aljakat az 5.5.26 8L táblázat tartalmazza. Legnagyobb mennyiségben jelenleg a már említett LM jelü (5.5.2.7 ábra) geós leerásítésre szolgáló múanyag betétes betonaljakat használják. Az 54 rendszerq vissznyereményi sínek megjelenésével felmerült annak igé nye, hogy lehessen 54 rendszerú síneket is nyíltlemezes leerósítéssel fektetni. A TX jelq aljak erre nem voltak alkalmasak, ezért a MAV további korszerúsítést határozott el. A TX jelú aljak helyett három új jelk aljat az 54, a TM-48 jelú aljat nélküli leerósítésére (5.5.2.8 ábra), 254 a 48 és típusú aljat vezetett be. A TM-54 ,I" rendszerú sínek nyombóvites 255 FE ET 06 TS 08 17 256 257 A Felülnézet (O 850 800 A M 2:1 oo0 -E LM jeld vasbeton al 5.5.27 dbra 0 Alulnezet 2420 520_ 280 ---- BOBUEE 800 850 00 fektetéséhez a MAV két betonaljtípust Az UIC 60 rendszerú sínek tett ki: leerósítéshez (5.5.2.10 ábra) LW jelüt az Skl 1, Skl 8 fejlesz - - LK jelút a geó leerósítéshez. sínrendszer beépítésekor az LW alj mellett és Az 1990-ben beindult 60-as mellett döntöttek. Az alj teherbírása a sín leerósítés ezzel az alátélemez nélküli LM aljé 15,8 kNm). kNm (az keresztmetszetben 22,8 alatti m-nél kisebb sugarú) a nagyobb oldalerók 400 ívekben (fQleg Kis sugarú elQ. Ezek kiküszöböl sére 1989-t6l bevezet hatására síncsavartörések fordultak egy-egy geó lemezt kettó sínték az LI (5.5.2.11 ábra) jelú betonaljat, amelynél erQsít le. A betonalj alakja, merete egyébként mep. csavar helyett négy síncsavar viszont eltér, 60 db 2,5 mm átmérójú huzal heegyezik az LG jelúvel. Vasalása készül. Az esetleges nyombóvítési igény huzallal lyett 12 db6 mm átmérQjú is 5, 10, 15 mm-es nyomelégítésére az LM és az LI jelq betonaljakat gyártják, a késöbb tár bovítéssel. A nyombóvítés kifuttatását (5 mm-es lépcsök között) alátétlemezekkel kell megoldani. abnormális gyalandó csak a nyíltlemezes leeróA széles nyomtávolságú vágányok részére 1990-ig már gyártják az LSZ jelú aljat sítésü TSZ jelú alj állt rendelkezésre. Jelenleg mint az LG jelü alj 2,70 m hosszúra geós vágányok részére, amely nem má,változata. növelt széles nyomtávolságra kialakított Fonódott (mindkét vágány mindkét sínszála azonos aljra van le- 06L ki- -11 vágányok részére került kialakításra az FV jelú betonalj (5.5.2.12 ábra) Mind a négy sínszálat szabványos geó alátétlemezzel lehet leerósíteni be- kötve) tonaljra. A lemezek csak a két vágány (széles-normál) vágánytengely-távolságánövelésével fértek el. Ezért talpfás é's vasbeton nak aljas fonódott vágány találkozásánál átmenet kialakítása szükséges. A betonalj talpfáshozviszonyított - méretezése 100 km/h sebességnél 25 tonna tengelyterhelésre történt. Terelósínek leerósítése talpfára, vagy betonaljaknál múszakilag kifogásolha- tó módon (alátétlemezek összehegesztésével) történt. Azért tervezték meg az LT jelú aljat, a kifuttatási részén pedig az LT-1, LT-2 és LT-3 jelú aljakat (5.5.2.13 ábra), hogy korrekt múszaki megoldás álljon rendelkezésre vasbeton aljas pá lyákban is a terelósínek leerósítésére. Az LT aljak az LM jelú aljak módosított változatai, de alsó felületük gyártási okokból sík. Gyártásuk 1990-tQl folyik. Az 5.5.2.14 ábra az S, LE, LG jelú kísérleti aljakat ábrázolja. C) Kitéró-betonaljak Azok az elónyök, amelyek a betonaljas vágányoknál jelentkeznek a talpfás vágányhoz képet, a betonaljas kitéróknél is fennállnak. További elónyük, hogy vasbeton aljas vágány homogenitását a betonaljas kitérók nem bontják meg, a 06 262 hosszú kitéróaljaknál nem jelentkezik behajlás, egyenletes felfekvés miatt terhelés jut az ágyazatra, a nyomtáv és vezetéstávolság méretei tartósabbak. Az elónyök miatt a MAV 1983-ban határozta el a betonaljas egyenletes fajlagos kitérók használatát. Az elrendezési terv: aljkiosztás kialakításánál törekvés volt, hogy az alkal mazott kitérQkön szerkezeti módosítást lehetQleg ne kelljen végrehajtani. A két Xll. 15. 3. is prototípus kitérQnél a kitérQ elején és végén még az ikeraljak megmaradtak. A késóbbi kitéróknél azonban már lengó illesztéseket alkalmaztak. Az aljkiosz- merotás kezdeti hagyományos elrendezéshez képest (fQirány vágánytengelyére leges) alapvetóen megváltozott. Ez azt A párhuzamos aljak helyett úgynevezett legyezószení aljkiosztásra. az irány és a kitérQ irány jelenti, hogy az aljak hossztengelye merQleges egyenes az kitérQk tervein összegzett érintóje által bezárt szög felezójére. A betonaljas tósínen és a hozzájuk csatlakozó aljtávolságot a kitérQ elejétQl számitva mindkét sínszálakon tüntetik fel. és a vasalásának megválasztása A betonaljak keresztmetszeti méreteinek kitett leghosszabb alj teherbíró úgy történt, hogy a legnagyobb igénybevételnek' minden keresztmetszet aljnál azonos a sabloA is képessége megfelelQ legyen. KitérQ hossz- és keresztmetszetét, és érdekében. betonalj kihasználása nok jó felülnézetét az 5.5.2.15 ábra ábrázolja. rovátkolt huzal van. Az összes feszítQ Egy-egy aljban 24 db 6 mm átmérójú Az aljak végén a hossz 606,8 kN (összehasonlításul az LM aljon 339,25 kN). erQsbített kengyelezés, míg a többi rérepedések elkerülése éerdekében súrq, teherbírása pozitív nyomatékra 32,14 kNm, szén spirál kengyel van. Az aljak 570 L157, 0152,7 152, 152,7 157 0 760,9 560.0 eró negatívra 23,8 kNm. a le legalább Az aljak hosszát úgy állapították meg, hogy túlnyúlás KésQbb a túlnyúlást 55 cmokokból 3-4 alj hossza megegyezzen. és gyártási gyen lenni. két aljnak kellett azonos hosszúságúnak re módosították, és csak határozzák meg, és ú betétek helyét számítógépprogrammal A 50 cm muanyag nevezett lyukkiosztási terven adják meg Sínleerosíités a betonaljas kitérókben geó. A kitéró betonaljakba többlet mqanyag betéteket betonoznak be a biztosi- a talpfa- felerósítésére, a váltóállító felszereléséhez, növeló lemez felszetoldattal való meghosszabbításához, az ágyazattömörséget tóberendezési alkatrészek reléséhez. csak 2,20 m szerelvények miat a kitérók elején 3 db alj is hala biztosítóberendezések szempontjából és kitérók a ami hosszal készült, 1991-tQl kiküszöbölésük megvalósul. után kísérlet rányos. Többszöri bal irányú kitérök ugyanazon alNyombóvítés nélküli kitéróknél a jobb és Biztosítóberendezési rendelkezQknél iránytól függóen jakra köthetók le, míg a nyombóvítéssel - mas - aljak kellenek. S.5.215 ábra 264 KitérQalj Elónyök: 1. Homogénebb felépítmény, a betonaljas vágány folyamatosságát nem szaalátámasztású szakaszok. 2. Nagyobb a teherbírás. 3. Vágányállékonyság szempontjából kedvezQbb. kítják meg talpfás 4. Fekszint-, irány- és mérettartása jobb. 5. Hosszabb élettartam. 6. Kevesebb fenntartási munkát igényel. 7. Alacsonyabb beszerzési ár. 8. Hazai anyagokból elQállítható. 9. A kitéró acélszerkezetében nem kell jelentós változtatást végrehajtani a kitérQfákról a betonaljra való áttérésnél. Hátránya 1. Sokfajta aljkialakítás kell a sínek leerósítési helyeinek változása miatt, egy kitérQtípuson belül is. (Gyárilag másfajta aljak kialakíitására van szikség a kitéró rendszerének, illetve jobbos vagy balos voltának megfelelóen is, nyombo. vítés esetén). 2. Kisebb a vágány rugalmassága. 3. Nehezebb a beépítése a nagyobb tömege miatt. 4. Jármúvek kisiklása esetén nagyobb a betonalj rongálódásának veszélye. D) Aumeneti vasbeton aljak A vasbeton aljas kitérók alkalmazásával együtt meg kellett oldani a kitérók közötti, kitérók és vasbeton aljas folyóvágány közötti átmeneteknél a talpfäk kiváltáát a vágány homogenitása érdekében. Erre a célra fejlesztelték ki az át meneti aljakat. Alkalmazásukat - kifejlesztésük után - a talpfákkal történó ta- karékosság érdekében kiterjesztették vasbeton aljas vágány és talpfás kitérók közötti átmenetekre is. A jövóben egészen kivételes esetektQl eltekintve mindenütt átmeneti vasbeton aljakat kell használni, ahol a vágány, vagy kitéró, vagy mindkettó vasbeton aljas. Valamennyi aljtípus mérete, alakja, vasalása megegyezik az LM aljéval (kivéve természetesen a rövidített aljak hosszméretét). Betonaljakat kell beépíteni a talpfás kitérók között 40 m-nél rövidebb, 6 m-nél hosszabb síndölés nélküli vágányrészekbe, vágánykapesolatokba, továb bá kitérók elótt és után közvetlenül még azokra a helyekre is, ahol síndólés kifutt ását kell készíteni. itérQ elejénél, illetve végénél a lengó, vagy az ike ralj mindkét alja azonban továbbra is talpfa marad. esetén, ha már az egyik kitérQ betonaljas, akkor a kitérok közötti 6 m-es és ennél kisebb távolságú vágányszakaszokba is betonaljakat kell beépíteni. sindólés kifuttatása a kitéró elejétól, illetve kezdve történik úgy au kitéró eleje elQtt vagy vége utáni elsó alj (ikervégétQl vagy lengó alj A a egyike) még az ezt követQ aljak egymás után 1:100, 1:50, 1:33, 1:25 dQlésúek, 1:20 dQlésü aljak következnek. A síndQlés kifuttatáshoz a felsorolás sorrendjében LM/1, LM/2, LM/3 és LM/4 aljak szolgálnak. A kitérótól ellenkezó irányban haladva ezen aljakat kell egymás után a síndQlés kifuttatása céljából elhelyezni. Ahol nem szükséges a síndólés kifuttatása (pl. ahol 40 m-en belül másik intes (1:00) fo ezután már kitéró van), ott az LM/V jelü vizszintes aljakat kell elhelyezni. Ha a kitérQ ele- iéhez 250-299 vitett aljakat m kell sugaru iv csatlakozik, akkor ugyanilyen, de 5 mm-rel nyombóbeépíteni (LM/W+5, LM/1+5, LM/2+5, LM/3+5, LM/4+5). Ha a kitéró elejéhez vagy végéhez 200-249 m sugarú ív csatlakozik, akkor is 5 mm nyombóvítésq aljakat kell beépíteni, és a szükséges nyombóvítést abnormális (eltolt) lyukasztású alátétlemezekkel kellelérni. Azon kitérók elejénél vagy végénél, amelyeknél nyombóvítés van, az átmeneti aljakon a kifuttatását is el kell végezni abnormális (eltolt) lyukasztású aláátétlemezek segítségével. A kitérók végei után normál hosszúságú aljak nem férnek el, ezért egyik végüket rövidíteni kell, az LM/1 ésLM/2, illetve LM/1+5 és LM/2+5 jelú aljakat 20-20 centiméterrel, az LM/3 és LM/4, illetve LM/3+5 és LM/4+5 jelü aljakat 15-15 cm-rel. Ezeket a rövidített aljakat, a megkülönböztetés céljából R/1, R/2, R/3 és R/4, illetve R/1+5, R/2+5, R/3+5 és R/4+5 jellel jelölik. Az aljak jelei olajfestéssel szerepelnek az aljakon. A kitérök végei után az aljakat rövidíteni kell akkor is, ha výzszintes nyombovítés oda aljak kerülnek. Ezért az egyik végükön 20, 15, 10 és 5 centiméterrel rövidebb vízszintes aljak (LM/V) is készülnek. Ezek jelQlése V-20, V-15, V-10, V-5, illetve ha +5 mm-rel nyombóvítettek, akkor V-20+5, V-15+5, V-15+5, V-5+5. Elófordulhat az is, hogy a kitéró eleje egy másik kitéró vége közelében van, ilyenkor vízszintes rövidített aljakat kell oda is beépíteni. A kitérók után az átmeneti aljakat követó,,LM" aljakat is rövidíteni kell 10, illetve 5 em-rel, ezért ilyen rövidítésú LM-10 és LM-5, illetve 6 mm-es nyom- bOvités esetén LM-10+5 és LM-5+5 jelú aljakat kell ott felhasználni. szerinti A kitérók azon részéhez való csatlakozáánál, ahol a szabványrajz 48 rendszernél 10 mm-nél több (a nyom6 54 rendszernél mm-nél, ki1445 mm-nél nagyobb), ott a síndQlés é nyomtávolság használní. kell is futtatása céljából továbbra talpfát továbbra is talpfákat kell használni. nyombovítés tavolság 1441, illetve KettQs vágánykapcsolatnál Betonaljas kitérók 266 267 RIZ következók betonalj tpusok a Nyombóvitett vízszintes: LM/V (M-435) Vizszintes: LM/V (M-435) Nyombóvitett vízszintes rövidített Vízszintes rövidített V-20+5 (M-440) V-20 (M-440) V-15+5 (M-440) V-15 (M-440) V-10+5 (M-440) V-10 (M-440) V5+5 (M-440) V5 (M-440) Az dtmeneti Atmeneti (vízszintesról 1:20) Vörös szinnel Nyombóvített átmeneti M/3 (M-433) LM/4 (M-434) RI45 V-20 LM/1+5 (M-431) LM/2+5 (M-432) LM/3+5 (M-433) LM/4+5 (M-434) LM/1 (M-431) LM2 (M-432) RI1 5 Kek SZinnel V-20.5 V-15 5 LM-10 LM-5 LM-105 LM/1 LM/2 LMI3 V-5 5 Nyombóvített átmeneti rövidített Átmeneti rövidítet R/1 (M-436) R/1+5 (M-436) R2+5 (M-437) R/3+5 (M-438) R/2 (M-437) RI3 (M-438) R4 (M-439) R/4+5 (M-439) szinnel Azaljak jeleinéla,"jel a röviditésre vonatkozik, a ,+"jel a nyombovitésre utal. Az átmeneti és rövidített betomalj típusok jelölését az alj végeken a 5.5.2.16 ábra szemlélteti. Atmeneti aljak alkalmazási példái Fekete A) Kiuéró elQt (5.5.2.17 ábra) a) ha 1:20 1. LM/1 1. LM/1+5 innel hajlású vágányhoz csatlakozik: 2. LM/2 3. LM/3 4.LM/4 5-töl: LM b) a kitéró elején nyombövítés van, vagy a kitérQ elejéhez 250-299 m o vagy 54 rendszernél), illetve 200-249m (48 rendszernél) sugarú ív csatlakON közvetlenül. c ha ve 2. LM/2+5 40 m-en belül másik 3. LM/3+5 4. LM/4+5 van: LM/V 200-249 m 268 5-161: LM+5 kitéró d a kitérQ clején nyombóvítás van, vagy a kitéró sugarú ív csatlakozik: LMV+5 B) Kiéró uán (5.5.2.18 ábra) LH-5-5 Zold Nyombóvített rövidített LM alj LM-10+5 (M-441) LM-5+5 (M-441) Rövidített LMalj LM-10 (M-440) LM-5 (M-441) LH/L AAE LM/35 LM/1 5 LM/V LM/4 S LM/V5 Fehér $zinnel elejéhez 250-29 , illet S.5.216 dbra ÁImeneti aljak jelölése 269 a kitéro elején 1:20 dolésü vg. nincs nyombóvités NV 1:20 d6lésü vg a kitéró elején nyombovités van RI45 2/ RS RN L/8 54 rendsz. max. 6mm 48 rendsz. max. 10mm 54 rendsz: R = o - 250m 48 rendsz: R z o - 200 m 0OC- a kitéró elején nincs nyombóvits 1-20 d6L.v9 FS-WXOL-M1 - W - /8 R:R: 200-1502-299 54 sinrendszer 48 sinrendszer S.5.217 dbra Almeneti aljak elhelyezése kitérók elótu 270 /8 5.5.2.1 Vasbeton aliuk össze 40m-en belül FO kiteróvan aljak használhatósága a ási körét. a és a járatos Az 5.4.2.4 mennyiségben pályában levó vasbeton aljak pontban tárgyaltuk a sínleeróítések alkalmazási nagy Meghatároztuka vágány jellege és a sebesség függvényében alkalmazan- efnleerósítési típust. A sínleerQsítés típusa determinálja az alkalmazandó be- A kitérd elején nincs nyombóvités tonali tipusát, mindenkor a járatos és újra felhasználásra kerüló típusok közül. Vasbetonnaljak csoportositása a leköthetó sinrendszer szerint E jelú elófeszitett betonalira 48.5, 48,3, 42,8, 34,5, rendszerúsín köthetQ 15 le maximum mm-es nyombóvítéssel. - B, U, TU, TX, TF jelú vasbeton aljra 48,5, 4,3, 42,8, 34,5, 23,6, rend- Szerq sín köthetó le maximum 15 mm-es nyombóvítéssel. - T, H, L, S jelü betonaljakra 48,5, 48,3, 42,8 rendszerq sín köthetQ le, 40m-en belül kitéro van nyombövites kialakitasa nem lehetséges. - LX, LM, LI, LK, LT, FV jelú betonaljakra 54,4, 48,5, 48,3, 42,8 rendszerú L sín köthetQ le, nyombóvítés kialakítása az LI, LM és az átmeneti aljak nyomboA kitéró elejen bovités van 54 rendsz. max. nyom- 6mm 48 rendsz. max. 10mm 54.rendsz: R = o - 250m 48. rendsz: R = ao -200 m vített változataival lechetséges. TM-54 jelü betonaljra 54 rendszerq sín köthetó nyombóvítés nélkül. TM-48 jelú betonaljra 48 rendszerú sín köthetó nyombóvítés nélkül. TSZ jelú aljra 54,4, 48,5, 48,3, 42,8 rendszerú sín köthetó le 1524 mm, 1460 mm-es nyomtávra, valamint a széles (1524 mm) nyomtáv legfeljebb 16 mm-es nyombövítéssel. LW - jelú aljra UIC 60-as és 54,4 sinrendszer köthetó le nyombóvítés nélkül. Meg kell jcgyezni, hogy 300 m-nél kisebb sugarú ivben 54,4 rendszerú nylt- lemezes leerQsítésq,illetve UIC 60 rendszerú vágányt nem fektetünk, ezért ilyen tipusú vasbeton aljakat nem fejlesztettek ki. A kitéró elején nyom bovités van R200-R:250- 29 29 a B, U, E, TU, TX, TM-54, TM-48, TE S, L, LX, LM, LI, LT LK, LE, LG, LW típusúak. nem alkalmasak: a 'TH, TSZ, LSZ, FV típusúak. Epites 54 sinrendszer 48 sinrend szer S.5.219 dbra 272 Szigetelt sináramkör biztositására alkalmas aljak Atmeneti aljak elhelyezése kitérQk között korszerqsítés alkalmával ügyelni kell arra, hogy a késóbbi szigetelés Ielteteleit biztosítsák akkor is, ha az építés idQpontjában nem szükséges. Ezért: tartozó vonalak állomásainak átmen é vonatfoga- az,A kategóriába bámi- tovagányaiba, továbbá e kategóriába tartozó nyíltvonalakba beépülQ O yen lipusú betonaljra polietilén lemezt kell helyezni (vagy közbetétet). és kategóriába tartozó vonalaknál a MAV Vezérigazgatóság Epítési a beépítés szükségességérQl. elheszigetelés nincs elóírva szigetelQlemez ralyatenntartási FQosztályától döntést kell kérni Egyeb vágányoknál lyezése nem szükséges. 18 - ha - a 273 D 2 200 Sfnleerósítés Agyazatvastagság (cm) 200>R 300> R 400> R2 300 800 > R 2 400 R2800 CKyenesben FF Folyópálya és állomási átmenó fóvágány 3 81nmezonkent Az aljak száma Az illeszté S.5.4.2 tdbldza1 fohr vágányrészekre nem alkalmazhatóak a hullámos fabetéttel és betéttel kialakított nyíltlemezes leerQsitésú betonaljak. 135+700+29K770+| TSZ jelú aljon 25 kisebb nem!) leköthetó. - Egyenes, 8o0 m+135 hevederezve iker ennél 32 Folyópálya é[állomási|é nagyobbsugaru vágányok fvekben lengo 280+655+670+27x - x770+670+655+ +280 hevederezve 1043 24 kisebb sugar vágányok fvekben 24 40 lengo Iparvágány 210 kN Ivben s tengelyteher Cgyencsben Egyenes 12 iker 280+600+620+35x 600+620+600+ +280 hevederezve 135+650-14x745 + nagyobb +650+135 CM-81 Sugarú fv 12 iker 800 m és ennél| 135+615-15x700+ kisebb sugarú fv+615+ 135 8 Egyenes s 14 12 S00 m-nél nagyobb 139 IA 280+726-11x908+ X +726 +280 Nyflt vonal & állomási| sugarú fv vágány 500 m és ennél 15 kisebb sugarú fv Egyenes fv Egyenes 11 139 aVI +680+280 +600+255 es S00 m-n l 280+ 700-8x889+ nagyobb +700 +280 139 aVI 10d Sugarú fv 6 500 m s 12 aljon nem oldható meg, ilyen szakaszon talpfát kell alkalmazni. Osztott leerósítés esetén: látni fogjuk, 48-as sínrendszer esetén a 1 mm nyombóvítésú aljakon 21 mm-es is kialakítható az alátétlemezekkel. A nyombóvítéssel gyártott vasbeton aljak az LM s az LI aljak. Tipusaik: (LM aljakon tárgyaljuk a kifuttatást) 1433-1435 mm-cs nyomtávot biztosít LM - LM+5 nyomtávot biztosít 1440 mm-es - LM+10 nyomtávot biztosít 1445 mm-es nyomtávot biztosít - LM+15 1450 mm-es A 4.2.1.1.1 pontban tárgyaltuk a nyomtávolság kifuttatására vonatkozó eló- nyombóvítés scbesség függvényében. Nyilvánvaló, hogy semmilyen sebességi katealengedhetQ meg 5 mm-es nyomtávolság-eltérés két szomszédos góriában is meg kell oldani a nyomtávolság szab vasbeton Ezért vágányoknál aljas jon. az 5 mm-es nyomványos kifuttatását. A kifcjlesztett vasbeton aljak biztosítják áwáltozást, } izöltük az átmeneteket abnormális (eltolt lyukasztású) lemezck írásokat a sem kel oldották meg. 280+680-12x840+ 255+600-14x735+ lengó altétlemezekkel. Két típusa van, 48-as és Ismerkedjünk meg az abnormális rendszerqból alakítják ki bordagyalu54-es rendszerú. 60 kg-os igény esetén 54 (bordatávolság növelendó és -összehegesztéssel lással vagy lemezszétvágással 141 mm-rQ1 150 mm-re). - 48-as abnomális alátétlemez (5.5.5.1 ábra) alátétlemezból a lyuElóállítható az MSZ 5783 szerinti 48-401 típusszámú méretekben van. A normál a csillaggal jelölt csak Ellérés eltolásával. kasztás lemez szimmetrikus. ennél kisebb sugarú fv 180+620-9%800+ 139 +620+280 aVi a vábemarás van Típusai: (bázisborda -amelyiken biztosít. Fordítva a jelú, alaphelyzetben nyombóvítést van) +1,5 mm-es 3,0 -a,6 jelq, alaphelyzetben mm-es ganytengely felQli 1,5 mm-t szükít. 5.5.5 Nyombóvítés kialakulása vasbeton aljakon sínleerósítés esetén: A) Nyltlemezes - Ha csonkagúla fabetét van a betonaljban (TF TU, stb.), akkor oldalon fordítva nyombóvítést biztosít, 3,0 mm-t szükít. 15 mm-es maximális nyombóvítés é annak kifuttatása is lemezeltolással megoldható. Ilyen 278 nyomtáv (annál tOsítható. Ennél nagyobb nyombóvítési igény általában nem jelentkezik, de mint 280+600+620+30x 8 0 0 m-nél mm-es nyombóvitésú aljakat, amelyekkel az igény szerinti szabványos nyombóvíités biz- hevederezve x700+620+600+ 1043 +280 hevederezve lengó 1460 nyombóvítési igény és annak kifuttatása nyíltlemezes vasbeton 20 mm-es B) +585+135 800 m-nel Folyópálya 6 állomasi nyombóvítéssel muanyag Osztott leerósítésú aljaknál (lásd 5.5.2 pont) kialakítottak 5, 10, 15 mm-es 135+585+32x705+| iker mm-es menetes 279 187 08T :IuuA 3quajsA~iy [12y 1eyojuoduuszs - gzoy13Agy e- 19us9z3Aia] Ulpjal9u JZOuD S9 jnAY UIesndji yelje zy IUzaÁjoYj -119 uq9 uaAu jeyoze s9 N3soT?S9NZs yozouajnoipje pjal -132zÁjos noyp1oj Aöen [Ipwiou ze 1spunao A.13AgY YP!Je (ns91JAgquoAu) nsndn eryoze s? uozsexezs n1ouauig 3ou ues 3au upios SZAAJI V 1Uz3A13) I19y juozsA ugzssos (Y-)jouaujgapjwoku uaku K+os \ze juzoJJey joy zoys9ydoly e -opuo3 jexoßesue soßgsynzs y n Y3zouojn9P1P (ps9JAgquioÁu oeyzogieyßou uaÁuugy esndy e uozseyezs jojuLio 1euiou) yele saaosynzs Adea wau 1103 14 : 075 9z0quo jojauouip zy (Tueisojzq 1jOUIu) oi9 P ueOZOyejjeso zouy9191 o20ye|ieso zOYx3A. ZE ueqpkueis Ze 19uyoAI sOpxojui 'uqy3sauATo zoyyoíupapa spjdjej E s3IAOquOoKu y Iugin -aysjoAguoku e) [ujennjpy 1>y uaqyAI uaqyan. yoze uqyoA} jaUSunP uoyelje ze ueojuosey ns9yso199|UIS noZs0 vsyjlvyaßga yojuoyví3 sanagquuoíu uepjoßou joy jPA9s9Ynzs yeupapquoku (je gyoj soNngquuoku joy uIqHOS 1a1IAgquoÁu 1319UW)gAgauosu iOza 'oJEYIIso1z1q sa-uu X wou soNANZsuoÁu so-uu 0'6 St °0'9 ST °0'E 'SI e uolje uozeueAan s'I jPn9a2sJõos yozouaj pjol .p" s9 tguiou ueA I S sa-Wu y9ZOuo] sa-bS 12 913y19 -dj OS epioqs1Zeg epioqsizPA uezssos 19 uepioqsizpg eöis saaojoiou eiepJoq e 1a|1ou "EABRAaI YOIeszowaj Ki» uojepjo 191PJ 0E 11ozny joyy9isaj "ueA (Kuorou) sJewoq os91ojf joeson -pquosu e npynzs jpl-uw g EAYpIoJ ja1-wu PDzs T-wu Sb s'1 usqiszÁjosdeje pjol ." uozsin - esndiL usqjazkjos noiypioj 'iyYpZs e jpuiazspuo zousI |puiou wou so iAgq wau uqi3zÁjoqdeje 'snyujawuizs Teagsejoijo sg1zSE B $-tS UeA uaqyojaiu 1919l jeaaejISO yeso st 1 s919N ze 9ieyylE9IH -nAI 19qzouajioNpre nugzssndyi 1SEES (NULuIzs E8LS ZSN (PIQP T'SSs) zouapp1yp sypuuouqp sa-pS sa-uu o'9 sv 0'E ST P giayi9 s$InyNzSuoAu 3Aj9|! 'se]InOquosu uozeueADII A9ãostãos yoZawaj spuiouqe ze uqyosodaj sa-uw s'1 uolje UeA NISO Ssa1oj2u!| uau 23 - -IL OS X OE NOZFs j»yY3IsaJ YIY sa®ojoiu eipioq e ne|jowu epioqsize8& PAAO YOJes z 19upjol 9" "A33 19unjol .p" uojepjo 191o] epioqsiaa "UEA (AuOJoy) spJewaq nuezssos K3» ueqppioqSI2Pd 3s91919f Nyomtávátmenet auik t 0,3 aljanként, ezért minden ötödik aljon kellaz alátétlemez típusân vagy helyzetén változtatni. Két eltéró típusú (helyzeközött a tOkozatos atmenetet a mm lekötéssel kell biztosítani, lemez méreteltéréseit felhasználva. Nombóvítés kialakítását e helsó sínszálának ellentétben eltolásával is lehet kombinálható. SLO:7 - a talpfás vágánnyal kezdeni, és a két oldal - az az elemek ív külsó tetszQlegesen Abnormális lemezek száma a lehetóségeken belül korlátozandó, amíg lehet, normál lemezt kell alkalmazni. Az aljak t pusán addíg nem változtatunk, amíg a lemezekkel a kifuttatás - megoldható. - A nyomtávátmenetet 48-as rendszernél általában bóvítéssel oldják meg, de alkalmazható szükítés is. Kitérókhöz csatlakozó részeken az átmeneti aljak veendQk figyelembe. Tervezésnél alkalmazott jelólések az alátétlemezek típusára és helyzetére: 48-as: N, normál lemez (nem bóvít, nem szúkít), aA,,a" jelú lemez alaphelyzetben (bázisborda vágánytengely felóli oldalon), aF, ,a" jelú lemez fordított helyzetben, bA, ,b"jelú lemez alaphelyzetben bE,b" jelúlemez fordított helyzetben S4-es: N normál lemez alaphelyzetben (nem bóvít, nem szükít) NF normál lemez fordított helyzetben aA ,a" jelú lemez alaphelyzetben aF ,,a" jelü lemez fordított helyzetben Tervezésre példát az 5.5.5.3 ábra (48-as vágány) és az 5.S.5.4 ábra (54-es - - - - - - - vágány) mutat. A nyomtávmenetek megtervezése után anyagféleségenként az anyagigény meghatározható. 282 283
