Tóth Árpád Prikler Misi Élete • Született: 1886 Április 14-én Aradban • Meghalt 1928 November 7-én Budapestben Gyerekkora: • A sarló utca 51-en született • Apja Tóth András- Híres szobrász volt • Anyja Molnár Eszter • Apja Kossuth megszállottja volt, szobrai híresek voltak • Korai gyerekkorában családja vagyonos volt Élete • Árpád gyenge testalkatú, vézna gyerek volt, már gyerekkorban mutatta jeleit a tüdőbaj • 1889-ben a család Debrecenbe költözik • 1896-1904 A reáliskolában végzi a gimnáziumot- jó tanuló volt • 1900 Augusztusában apjával Párizsba látogatnak • 1904 júniusában színjeles eredménnyel érettségizett, majd szeptemberben apjával néhány napot Bécsben töltött. Ezután egy évig otthon időzött, majd 1905 nyarának elején latin–görög kiegészítő érettségi vizsgát tett Élete • 1905-1909 Budapesti egyetemen bölcsészhallgató • 1908-tól elkezd dolgozni a nyugatnak • Még az egyetem megkezdése ellőt nagy megalázást ér apjának a debreceni Szabadság szobra, emiatt elszegényednek • Emiatt apja önmagába fordult- A család tönkrement • Emiatt Árpádnak kellet eltartania családját, mivel az apja magába fordult állapotában nem tudott dolgozni • Emiatt felhagyott a tanári szakma kergetésével, visszaköltözött Debrecenbe, és elkezdett a Debreceni Független Újság színkritikusa ként dolgozni (1911) Élete • 1913-ban megszűnt az újság, és Árpád családja megint anyagi problémákba került • Szeptemberben Budapestbe ment ahol felvette a magántanítói szakmát • 1913-15-ig megjelen első kötete a hajnali szerenád • 1915-16-idején tuberkulózisa miatt sokszor ellátogat a tátrai hegyekbe • A költségeket Hatvaly Lajos fizette • A háború miatt nagyon lefogyott és romlott az egészségi állapota Élete • 1917 május 10-én Debrecenben feleségül vette Lichtmann Annát • 1918-tól a Hatvany újság mellékszerkesztője • 1920-ban lánya szület - Tóth Eszter • 1922-ben megjelen az öröm illan című kötete (50 darabot személyesen is aláírt) • 1928 november 7-én meghal Kötetei • Hajnali szerenád. Versek; Nyugat, • Lomha gályán. Versek; Nyugat, • Aucasin és Nicolete. Ófrancia széphistória. Ford. Tóth Árpád. Gyoma, • Az öröm illan; Táltos, • Örök virágok. Tóth Árpád versfordításai angol, francia és német lírikusokból; • Lélektől lélekig. Versek. Fontos verset kielemezni- Hajnali szerenád • Műfaj-Szerenád • A szerenádoknak este kell elhangozniuk, viszont ez a szerenád hajnalban játszódik el • A vers lényege az, hogy felveti a vers lehetőségét, ami viszont mégsem jön létre • A vers tárgya a megírandó m䥴 • Szerelmes-elégia • Impresszionista/szimbolista mű Hajnali szerenád • Virrad. Szürkűl a város renyhe piszka, De túl, az enyhe, tiszta messzeségben Új rajzlapját kifeszíti az égen A hajnal, a nagy impresszionista. Ezüst ónnal szeszélyes felhőt rajzol És álmodozva pingál enyhekéket S ragyogva tűzi az isteni képet Az űrbe a hold, nagy rajzszög, aranyból. A sötétség, az éji, rút csuha Lebomlik a fák törzsén nesztelen S borzong a jó hüvösben meztelen Az erdő, az örök, buja csuda: Most, mielőtt pompás testét kitárja Mindenkinek, nyujtózik hallgatag S várja, hogy a vén, dús kéjenc, a Nap Aranyfésűt tűzzön nagy, zöld hajába. De itt, a szűk utcák közé bezárva A szürke hajnal szennyes és sivár, Nagy, sárga szirmát elhullatta már A lenge gázláng, az éj bús virága. Itt-ott mered csak s furcsán, betegen Lobog a kétes és nehéz homályba Egy-két borús fa, mint fakózöld fáklya, Mely vakon leng a siket tereken. Annuska, alszol? bús utcák során A bús hajnalban járok egyedűl, S hogy vígasztaljon, halkan hegedűl Fantáziám, a magános cigány: Erdőkkel, éggel, ajkad mosolyával Hangfogózza dalát, míg ballagok, Jó volna most megállni ablakod Alatt egy édes, fájó szerenáddal. A szívem adnám oda hegedűnek, A szívem, melyből bú és vágy zokog, Lopjon szivedbe enyhe bánatot És kósza vágyat, mely árván röpűlget, Hogy szűz álmodban, halkan, édesen, Nem is sejtve, hogy könny az, amit ejtesz, Álmodban, mit reggelre elfelejtesz, Sirasd el az én züllött életem. Érdekesség Tóth Árpádról • Polgári esküvője volt, nem akart a keresztény egyházban megházasodni
