Baross Gábor
Bellusi
Baross Gábor, teljes nevén Baross Gábor
János Jusztin magyar politikus, a korszerű magyar
kereskedelem és közlekedés megalapítója. A
dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és
közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztése terén elért
eredményei miatt „vasminiszternek” nevezték, kora
Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek
megvalósítóját tisztelte benne.
Életpályája:

Édesapja bellusi Baross Antal
(1819–1894), járásbíró

Édesanyja szentmiklósi és
óvári Pongrác Natália Mária
Teodóra (182–1916)

Középiskolai
tanulmányait Léván,
a piarista gimnáziumban
(1857–1861)
és Esztergomban és a bencés
gimnáziumban (1861–1865)
végezte.

Pesti egyetemi évei
után Trencsében megyei
tisztviselő. 1875-ben a puhói
kerület
képviselőjeként szabadelvű or
szággyűlési képviselő, 1883tól közlekedési
államtitkár, 1886-tól 1889-ig
közmunka- és közlekedésügyi
miniszter, majd ezt követően
halálig kereskedelemügyi
miniszter volt.
munkássága

Baross Gábor a nemzeti gazdaságpolitikának rendelte alá
közlekedéspolitikáját. Legjelentősebb reformja a
vasúti személyszállításban az ún. zónatarifa-rendszer bevezetése volt,
amely a sok vasúttársaság díjszabásait egységesítette, és a távoli
utazásokat olcsóbbá tette. A vasúti áruszállítás tarifarendszerének
átalakításával a magyar mezőgazdaság versenyképességét, az ipar és
a kereskedelem szempontjait tartotta szem előtt, akár
a vasút jövedelmezőségének kárára is. Mindebben eszközül használhatta
a magyar vasúti rendszerben egyre nagyobb szerepet játszó MÁV-ot.
Legnépszerűbb intézkedése az új vasúti személyszállítási díjszabás
(zónatarifa) 1889-es bevezetése volt. Közlekedéspolitikusként célja volt a
víziközlekedés fejlesztése, a fiumei kikötő kiépítése és az AlDuna hajózhatóvá tétele. A Vaskapu csatorna megnyitását (1896) már
nem érte meg, de a beruházás elindítása az ő érdeme.

Vágvölgyi Lap címen lapot
alapított 1874-ben, amely a közéleti
tisztaság védelmével és
a Szabadelvű Párt programjainak
elkötelezett támogatásával vált
ismertté. Eközben segédkezett a
trencséni nőegylet létrehozásában,
sőt, dalárdát is szervezett.
Megoldotta a
trencséni gimnázium szegényebb
diákjainak ingyenes étkeztetését.
Galamb József

Galamb József (Joseph A. Galamb)
(Makó, 1881. február 3. –
Detroit, 1955. december 4.) magyar
mérnök, konstruktőr, a Ford Motor
Company tervezője, a Ford Tmodell egyik megalkotója.
Élete

Egy szegény református parasztcsaládban született. Édesapja Galamb
József földműves, édesanyja Putnoki Erzsébet háztartásbeli volt. A hét
gyermek – Sándor, József, István, Rozália, János, a csecsemőként
meghalt Ferenc, és Ferenc – között a második legidősebb volt. Elemi
iskoláit, és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte,
amelynek költségeit az addigra befutott ügyvédként tevékenykedő bátyja
fedezte, mert a családfenntartó édesapa korán meghalt. Szegeden, az
Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola)
folytatta tanulmányait
Pályájának kezdete

Legelső munkahelye a diósgyőri Vasgyár volt, ahol rövid ideig dolgozott;
műszaki rajzolóként tevékenykedett üzemmérnöki diplomával. Még 1901-ben
bevonult a kötelező katonai szolgálatra Pólába a haditengerészethez. Itt –
amellett hogy gépkezelői tanfolyamot végzett – megismerkedett Horthy
Miklóssal, aki akkor a Kranlich torpedó-naszád parancsnoka volt. Horthy
felfigyelt a tehetséges szakemberre. Galamb József letöltötte két éves katonai
szolgálatát, szakaszvezetői rangban szerelt le. Ezután
dolgozott Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, majd elnyert egy utazási
ösztöndíjat, és Németországba utazhatott. Az ösztöndíj értéke
300 korona volt, amelyet tanulmányútra kellett fordítani. 1903-ban kezdte meg
külföldi útját, ellátogatott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába. Utóbbi
helyen pénze elfogyott, ezért hajógyári munkásnak állt.
Dolgozott Düsseldorfban egy kisebb üzemben, majd a Daimler és
a Benz gyáraiban. Ezután érkezett el Frankfurt am Mainba, ahol az Adler
Automobil Company alkalmazottja lett, motor-összeszerelőként dolgozott.
Ford konstruktőreként

A Ford Motor Companynál 1905. december 11-én kezdett dolgozni
mint műszaki rajzoló. Ekkoriban a cég szinte semmit sem gyártott
önállóan; az alkatrészeket a Dodge Brothers szállította. Áttervezte
a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A
szintén magyar Charles Balough, Haltenberger Gyulal és az
amerikai Childe Harold Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford
T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón
előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős
műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a Tmodellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a
levehető hengerfejű motor. 1913-ban a Fordnál áttértek a
mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi
újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. Húsz
évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belőle.2000-ben
100 000 működőképes darab volt fellelhető a világon.