A irodai munkakörnyezet hatása a munkavállalók egészségi- és lelki állapotára
advertisement
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete A irodai munkakörnyezet hatása a munkavállalók egészségi- és lelki állapotára Belső konzulens neve, beosztása: Miskolciné Dr. Mikáczó Andrea, egyetemi docens Önálló szervezeti egység vezetőjének neve, beosztása: Dr. Zéman Zoltán, egyetemi docens Készítette: Kiss Judit Budapest 2014 Bevezetés Mai világunkban a munkahelyen töltött idő, napjaink jelentős részét tölti ki, így egyre nagyobb hangsúly kerül arra az aspektusra, hogy milyen is ez a környezet, ahol kénytelenek vagyunk eltölteni az időnket. Szerencsére egyre több cég felismeri, hogy a dolgozói számára döntő lehet, hogy milyen körülmények között végzik a munkájukat. Azonban a jó szándékú elhatározás sokszor nem elég, hozzáértő tudás szükséges ahhoz, hogy a kialakított környezet minden kívánalomnak megfeleljen. Szakdolgozatom témája e óhajtott munkakörnyezet szempontjait vizsgálja, ezen belül a munkavállalók közérzetét és egy irodai környezetet illetve a lokáció változásának hatását vizsgáltam. Feltevésem szerint ugyanis a munkakörnyezet minden eleme, az akusztikus-, vizuális-, klimatikus- és szociális környezet, mind hatással van az emberekre, és közvetetten befolyásolják a teljesítőképességüket is. Tehát összefüggéseket kerestem: ❖ monitorok elhelyezkedése és a látásminőség között, ❖ a személyes tér mérete és a komfortérzet között, ❖ illetve az irodai hőmérséklet hatását vizsgálatam a munkavégzésre, ❖ a környezet színösszetételének hatását a mindennapi hangulatra, és ❖ az irodaváltás hatását a dolgozók egészségi állapotára. Saját tapasztalatom alapján éreztem ugyanis kapcsolatot a tényezők között, és érdekelt, hogy ez bizonyítható lehet-e a kutatásom által. Várható vázlat: Bevezetés 1. Szakirodalmi háttér feldolgozása – az ergonómia bemutatása 1.1. Az ergonómia története 1.2. Az ergonómia fogalma 1.3. Az ergonómia célja 2. Munkahelyi ergonómia tényezői 2.1.1. Vizuális környezet 2.1.2. Akusztikus környezet 2.1.3. Klimatikus környezet 2.1.4. Szociális környezet 3. Vizsgálati helyszín bemutatása 4. Kutatómunka eredményei, 5. Következtetések, javaslatok 6. Összefoglalás Kutatási módszerként a kérdőíves felmérést választottam. Ezzel a módszerrel tudtam a leginkább fényt deríteni a dolgozók egyéni és őszinte véleményeire, hiszen a kérdőív anonim volt és biztosítottam a válaszadókat, hogy az eredményeket bizalmasan kezelem és kizárólag a dolgozatomban kerülnek bemutatásra. A kérdőív tematikája úgy épült fel, hogy kérdéseket felosztottam a hipotéziseim alapjait adó kategóriákba: vizuális, akusztikus, klimatikus illetve szociális környezet tárgyaló kérdésekre. Mivel a környezet hatása nem feltétlenül ad konkrét, mérhető egységben adott változást, így arra hagyatkoztam, hogy hogyan éreznek a dolgozók ezzel kapcsolatban. A kérdőívet a Google Drive segítségével szerkesztettem meg, amely több szempontból is praktikus. A kérdőívet sémákból lehet összerakni, és a válaszokat egy Excel táblázatba lehet összefoglalni illetve egyszerűen átlátható a végeredmény. A kérdőívet pedig e-mailben küldtem szét a dolgozók közös címére, hiszen így gyorsabban és hatékonyabban lehet kitölteni a kérdőívet és visszajuttatni a feladónak. A vizsgálat helyszíne a GE Hungary Kft. Központi Személyügye volt, 2014. augusztus 25-30 közötti időszakban. A kérdőív eredményeit vizsgálva kiértékeltem az adatokat és javaslatokat fogalmaztam meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a munkakörnyezetet méginkább a dolgozók igényeire szabni, és elősegíteni a zavartalan munkavégzést, hozzájárulva ezzel az eredményesség fokozásához. A munkakörnyezet minőségi és megfelelő kialakításának kérdése fontos és aktuális téma, hiszen a teljesítmény jutalmazásának egy új formája jelenik meg ez által. Hiszen több vállalat is rájött, hogy a - főleg a kreatív munkákat végző - dolgozók motivációját nem csak a pénzjutalom jelenti, hanem a kellemes és egészséges környezet. Ezekre tökéletes példa a londoni Google iroda illetve a Facebook főhadiszállása, amelyek modern eszközöket és kialakítást nyújtanak a szerencsés alkalmazottaknak. Egyre több vállalkozás is alakul ergonómiai szolgáltatásokat nyújtva, számuk az ezredforduló óta rohamosan nő. Ezek az irodák ergonómiai szakemberek tudását nyújtják, olyan cégeknek, amelyek elegendő figyelmet szentelnek ennek a területnek. Magyarországon különböző szervezetek, mint a Magyar Ergonómiai Társaság nyújtanak aktuális programokat illetve fejlődési lehetőséget. Saját motivációm e téma választására az volt, hogy az elmúlt években számos munkahelyen fordultam meg, így több munkakörnyezetet láttam, tapasztaltam. Mindez idő alatt észrevétlenül is megfigyelhettem többféle helyet, de tudatosabban csak az előző munkám alatt kezdtem el foglalkozni az engem körülvevő környezettel. Számos esetben tapasztaltam például erős zajt, ami miatt idővel koncentrálni sem tudtam a munkavégzésre, végül komoly fejfájást is okozott. Ekkor kezdtem el gondolkodni azon, hogy egy alapvetően kellemes munkát mennyire meg tud keseríteni néhány körülmény, így érdekelni kezdett az ergonómia is. Informálódva a témában, hasznos gyakorlati ismereteket szerezve, már javaslatokkal is hozzájárulhatok, hogy az engem érintő munkakörnyezet is megfelelő legyen. Gyakorlati hasznossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen a mai dolgozók legtöbbje napjuk egyharmadát a munkahelyükön töltik, azt, hogy ezen időt, hogyan élik át, milyen érzésekkel hagyják el a munkahelyüket, az mind a munkáltató felelőssége. Tulajdonképpen nem várható el a megfelelő teljesítmény, ha nincs biztosítva a minimálisan optimális környezet szintje. Kellemesebb és könnyebben teljesíthető az a munka, amely olyan körülmények között végezhető, ahol semmi sem zavarja - még tudat alatt sem - a dolgozókat. Az elégedett dolgozók jobb teljesítményre képesek, a kreatív munkát végzők pedig képesek jobban elengedni magukat és alkotni, olyan környezetben, ahol „otthon érzik magukat.” 1. Szakirodalmi hátter feldolgozása - az ergonómia bemutatása 1.1. Az ergonómia története Az ergonómia történetét fogom bemutatni a következőkben, kitérve a létrejöttéhez hozzájáruló személyekre, és az általuk végzett kísérletekre, amelyek segítségével kialakult ez a tudomány. 1.1.1. Előzményei, születése Gyökerei az időszámításunk előtti 5. századig nyúlnak vissza, ugyanis1 már a görög civilizációk is ergonómikus szempontokat használtak munkahelyeik és munkaeszközeik kialakításához. Például Hippokratész a műtők elrendezését, az asszisztensek elhelyezkedését, a fény erősségét és az eszközök helyzetét is ilyen alapokhoz kötötte.2 Maga a kifejezés az ergos (munka) és nomos (törvények) görög szavak kombinációjaként jött létre, ezt Wojciech Jastrzębowski lengyel tudós használta először az 1857-ben megjelent „Bevezetés az ergonómiába, avagy a természettudományok által feltárt igazságokra alapozott munkatudományokról” című cikkében. 3 Később, a 19. század elején, az iparosodás korában vált hangsúlyossá ennek a tudománynak a tanulmányozása, ugyanis a nagyüzemi technológiák kialakulásával, a mozdulat- és időelemzésen alapuló kutatások, amelyek kifejlesztői Lillian és Frank Gilbreth voltak, felértékelődtek. Az ergonómia kialakulásával Frederick Winslow Taylor neve összeforrt. A Midvalle Steel Company esztergályosainak munkáját figyelve ismerte fel az optimalizált munkamódszerek jelentőségét és az időtanulmányok szükségességét. Meghatározta, hogy a munkafolyamat minden lépést meg kell tervezni, tudományosan kell egy 1 (Marmas, Poulakais, & Papkostopoulos, 1999) 2 (Hippokratész) 3 (Brown, 1979) dolgozót kiválasztani és betanítani, továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a felelősséget és a munkát meg kell osztani a munkások és a menedzserek között. A Simonds Rolling Mashine Company-nél és Bethlehem Steel Company-nél is olyan jelentős szabályokat fedezett fel, mint a pihenőidő kiadása, a darabbéres fizetési rendszer illetve a norma feletti teljesítményre való ösztönzés. Elveit 1911-ben két könyvben foglalta össze, „Az üzemirányítás” és „A tudományos irányítás alapelvei” címekkel. Míg Taylor inkább az elvégezendő feladatra, addig Henri Fayol a munkát végző emberre koncentrált. Hat alapvető funkciót elkülönítve (műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, nyilvántartó, vezetési) tanulmányozta az üzemek működését, elsőként felismerte a vezetőképzés szükségességét, és tizennégy alapelvet hozott létre.4 Az ergonómia sarokköveként emlegetett, híres Hawthorne kísérletek Elton Mayo nevéhez fűződnek. Ezek a kísérletsorozatok forradalmasították a menedzsment tudományokat, és az alapját képzik a humánerőforrás gazdálkodás, mint önálló szakterület létrejöttének. A kifejezés a nevét a Hawthorne Works gyárról kapta, ahol több kísérletet is elvégeztek 1924 és 1932 között, a leghíresebb, a világítás és teljesítmény összefüggését vizsgálta. A kísérletet a Nemzeti Tudományos Akadémia Kutatási Bizottsága és a General Electric támogatta, a célja pedig a termelékenység szempontjából történő optimális megvilágítási erősség megtalálása volt. Azonban nem várt, meglepő eredmények születtek. A tudósok kíváncsiságát felkeltette, hogy mindkét kontrollcsoport teljesítménye növekedett, azé is, ahol a világítás erősségét nem emelték. Ezek után megnézték, hogy mi történik, hogy ha csökkentik a világítást. A teljesítmény ebben az esetben is megnövekedett, egészen addig, amíg már alig láttak a dolgozók. Ezen a ponton 1927-ben csatlakozott Mayo a kutatókhoz, és immár egy öt főből álló csoporton folytatta a kísérletezést, különböző faktorokat (pihenőidők, bér, munkamenetek) megváltoztatva. Ismét arra a következtetésre jutottak, hogy nem számít, hogy mit változtatnak, a nők mindig többet termeltek. 4 (Koronváry, 2005) Így tehát a kísérletből kiindulva, Hawthorne - hatás néven összegezték, hogy ha megváltoztatják a munkavégzés környezeti körülményeit, az ideiglenes változást jelent a viselkedésben illetve teljesítményben, ami forradalmi hatást gyakorolt a szervezeti pszichológiára, a vezetési tudományra és az ergonómiára. 5 1.1.2. A „fogantyúk és skálák ergonómiája” (1945-1960) A II. világháború alatt bekövetkezett sorozatos repülőgép balesetek felhívták a figyelmet az ergonómia fontosságára,6 és ezek után alapították az „engineering psychology” vagyis „műszaki pszichológiai” laboratóriumokat. Feladatuk az ember és az általa használt gép érintkezési felületének (ember – gép interfész) helyes megtervezése volt. Az ergonómia e korai szakaszát klasszikus kornak is szokták hívni. 1949-ben megalakult az első tudományos testület (az Ergonomics Reserch Society) kiadták az első ergonómiai tartalmú könyvet,7 és megjelent az első szakmai lapja, az Ergonomics is. A létrehozott Nemzeti Ergonómiai Társaság pedig, 1961-ben megtartotta az első konferenciáját Stockholmban. 1.1.3. Az ergonómia ipari alkalmazása (1960-1970) Az ergonómia szerepe kibővült ebben a szakaszban, már nem csak a haditechnika illetve űrkutatás terén használták, hanem a munkakörnyezet humanizálásra törekedtek, főleg a skandináv országokban, ahol a társadalom a legérzékenyebben reagált erre a tudományra, összekötve a pszichológiai és szociológiai vonatkozásokkal is. Európában először, Svédországban jogilag kötelezővé tették a munkáltatóknak a környezet ergonómia használatát.8 Így fontossá vált a dolgozók egészségének megőrzése és a 5 (Kárpáti, 2009) Ugyanis a repülők korszerűsítése során nem vették figyelembe az emberi tényezőket, így az információkijelzők és kezelőszervek helytelen elhelyezése jelentősen lerontotta a reakcióidőt és megnőtt az emberi hibázások száma is. 6 7 (Chapanis, Gamer, & Morgan, 1949) 8 The Work Envoronmental Act, svéd munkaügyi törvény 1978-ban lépett életbe. biztonságos munkakörnyezet kialakítása, ez által a dolgozók elégedettségének növelése a közérzet és munkahelyi komfort javítása által. 1.1.4. Ergonómia a munka világán kívül (1970-1980) Ebben az évtizedben, ahogy az ipari verseny egyre szorosabb lett, úgy vált szükségessé az ergonómia új részének létrejötte, összeforrva az ipari formatervezéssel, amit termékergonómiának nevezünk. Mivel kiéleződött a piaci verseny, a fogyasztói igények is megváltoztak, hangsúlyossá vált az esztétikum, a könnyű kezelhetőség, a divatos forma, a biztonság és a környezetbarát jelleg. Így azonos műszaki színvonal és ár mellett, a vásárlóknak szüksége volt egy pluszra, egy hozzáadott értékre, amelyekre a termékergonómia adott választ. 1.1.5. A biztonság, a számítógép és az ergonómia (1980-1990) Az ergonómia fogalma bekerült a köznyelvbe, és a fejlettebb országokban a használata széles körűvé vált. Ennek sajnálatos módon komoly ára volt. Először az 1979-es Three Mile Island atomerőmű balesete, majd a robbanás az indiai Bhopal vegyi kombinátban. Ezek után jött a csernoboli atomerőműben történt tragédia, végül két nagy űrkatasztrófa, a Space Shuttle és a Zeebrugge. Mindezek rámutattak az egész világ előtt, hogy emberi tényező szerepét nem szabad alulértékelni illetve figyelmen kívül hagyni. Hatalmas löketet adott a kognitív ergonómia kialakulásának, amely olyan mentális folyamatokkal foglalkozik, mint az emberi észlelés, memória és motorikus válaszok, és ezek hogyan befolyásolják az emberek közötti interakciót. Ezen kívül kialakult a szofter-ergonómia, amely a felhasználóbarát megoldásokat alkalmazó termékek nagy sikere hívott életre. 1.1.6. Távlatok az ergonómiában (1990- ) A korábbi évek tapasztalatait tekintve elmondható, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a biztonsági- és környezetvédelmi szempontok, főleg a mikro-és makrokörnyezet kölcsönhatása. Ugyan a munkabiztonság és a munkakomfort korábban is jelen volt, de az előző évtized katasztrófái hangsúlyossá tették az emberi tényező nem elhanyagolható létét. A súlypont áthelyeződik a speciális igények (rétegigények) kielégítésére, ehhez illetve összességében látszik, hogy a termelési rendszerek ergonómiája háttérbe szorult és a termékergonómia került előtérbe. Ennek főbb okai, hogy az ergonómiailag tervezett termékek sikerét tekintve több profitot eredményezhetnek, továbbá az egyre szigorodó fogyasztóvédelmi előírások miatt. 1.1.7. Ergonómia Magyarországon A hatvanas évekre tehető a magyarországi ergonómia kialakulásának hajnala, főleg a nagyipari vállalatok és az ágazati minisztériumok közreműködésének köszönhetően. Az MTSZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságán belül létrejött egy Ergonómiai Szakosztály nevezetű társadalmi szervezet. A főbb haza képviselői közé tartozik Vaszkó Mihály, Perczel József, Horváth László Gábor és Molnár Imre. Az akkori ipari tárca, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézete (ISZSZI) kiadásában jelenik meg 1967-ben az Ergonómia című szaklap, tíz évvel az Ergonomics után. A tényleges fellendülés időszaka a hetvenes évekre tehető, alkalmazását jobbára munkapszichológusok és az üzemegészségügyben dolgozók szorgalmazták, ennek köszönhetően 1971-ben megrendezték az első ergonómiai tudományos konferenciát, és hazánk csatlakozott az ISO keretében elinduló nemzetközi ergonómiai szabványosítási folyamathoz. A magyar piacra ebben az időben a hiánygazdaság jellemző, ezért a kevésbé ergonomikus termékek is elkeltek, ugyanis nem volt választék. Az ergonómia magyarországi fejlődését jelentősen visszavetette az ország nyolcvanas években kezdődő gazdasági (és politikai) visszaesése, azonban fejlődésként könyvelhető el, hogy állandóvá válik az ergonómusok képzése Baján és Győrött, valamint megalakul az Magyar Ergonómiai Társaság. A legutolsó nagy léptékű fejlődés pedig, hogy megjelentek az ergonómiai profilt vállaló tanácsadó cégek. 1.2. Az ergonómia fogalma Története során az ergonómia fogalmára sok meghatározás született, amelyek térben és időben gyorsan változtak, bővültek, így manapság egy igencsak széles területet fed le, akár a munka világán kívül eső részeket is (háztartás, közlekedés, iskola.) Az Ergonómiai Társaság egyik alapítója, K. F. M. Murrell az ergonómiát az alábbi módon definiálja:9 „Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet azonban ebben az értelemben nem csupán a dolgozót körbevevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert, a munka szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról van szó. Mindezek kapcsolatban vannak az emberrel: a képességeivel, a lehetőségeivel, a korlátaival.” Az ergonómia multidiszciplináris illetve interdiszciplináris jellegéből adódóan a kifejezésre több más elnevezés is létrejött, mint például az Human Factors Engineering, Biotechnology, Engineering Antropology, azonban ezek közül ma már némelyik egy másik tudományágat jelöl. Ugyanakkor általánosságban az ergonómia kifejezés Európában vált használatossá, Amerikában a „human factors” kifejezés terjedt el. A szakma egyik legtekintélyesebb tudósának, Alphonse Chapanis meghatározását bővítette tovább Mark S. Sanders és Ernest J. McCormic, akik az ergonómia kettős arculatára, nevezetesen a kutatás és fejlesztés részlegére mutattak rá. Kézikönyvükben10 a következő meghatározást alkalmazták: „A human factors feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésekről, képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör 9 (Murrell, 1965) 10 (Sanders & McCormic, 1993) és a környezet tervezése során, mint a hatékony működés, valamint a biztonságos és kényelmes emberi használat feltételeit.” 1. ábra - Sanders-McCormic: Az ergonómia kettős arculata (Saját készítésű) A fenti ábrán a két kör, a kutatás és alkalmazás, közös metszete jelenti az ergonómiai ismeretanyagot, amely az elvek, módszerek és alapadatok együttese. Mindezek a kutatási és alkalmazási területet egyszerre segítik, melyek pedig egymást kiegészítő és segítő tevékenységei. Az ábra alapján is látszik, hogy az ergonómiával hivatalosan foglalkozók két nagy táborra oszthatóak, a kutatókra, akik az ergonómiai ismereteket szélesítik és a mérnökökre, akik ezt a tudást gyakorlatban alkalmazzák. A Nemzetközi Ergonómiai Társaság a következőképpen határozta meg az ergonómia fogalmát: "Ergonómiai (vagy emberi tényezők) az a tudomány, amely az emberek és egy rendszer más elemei közötti interakciók tanulmányozásával foglalkozik, és az a mesterség, amely elméleti alapelveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezésben, annak érdekébe, hogy optimalizálja az emberi jólétet és az egész rendszer teljesítményét.” 1.2. Az ergonómia célja Egy ergonómiailag helyesen kialakított munkahely azért is fontos, mert azon kívül, hogy a dolgozóknak kellemes közérzetet és komfortérzést biztosít, az emberi erőforrások hatékony felhasználása is sikeressé válik. Így az ergonómia elsődleges feladata, hogy biztosítsa az ember és a környezete közötti harmóniát, különös tekintettel a munka hatékonyságának növelésére és az ember által igényelt munkafeltételek kielégítésére. Ezeken kívül a fentebb említett Sanders – McCormic meghatározás alapján a kutatás, információk kinyerése, az információk rendezése és ezek alkalmazása a tervezés során. Természetesen a világon nem mindenhol egyszerű ezek véghez vitele, hiszen az ergonómia figyelembe vételéhez, szükséges egy bizonyos szintű gazdasági fejlettség. Egy társadalmi és intézményi jóléttel rendelkező országban könnyebb ezen eszközök felhasználása, azonban nem lehet egyetlen olyan munkahely sem, ahol ezeket teljesen figyelmen kívül hagyják, olyannyira, hogy az a baleset ártalmaival illetve a testi épség veszélyével járjon. B. M. Pulat fejti ki,11 hogy az ergonómiai szempontok figyelmen kívül hagyása milyen következményekkel járhat: Mivel kisebb a teljesítmény, nagyobb a veszteségidő, így magasabb a költség. Ha az adott munkakörnyezetben nem érzi jól magát a dolgozó, több a hiányzás, illetve alacsonyabb a munka minősége, növekvő fluktuációról nem is beszélve. Ha pedig a legrosszabb esettel állunk szemben és a munkakörnyezet nem csak, hogy kellemetlen, de nem is biztonságos, akkor megnő a balesetek előfordulásának valószínűsége, továbbá fizikai és pszichés egészségkárosodás léphet fel. Ebből is látszik, hogy az ergonómia figyelembe vétele nem csak szükségszerű, hanem egy gazdaságilag is racionális döntés. A hatékonyság növelése és a dolgozók elégedettségének növelése nem könnyű feladat, főleg, hogy ez a két terv gyakran ellent mond egymásnak, mégis megfelelő ráfordítással megvalósítható. A gazdasági fejlettség itt is szerepet játszik, hiszen függ a társadalmi jóléttől, hogy mennyi „áldozható fel” ezért a célért, ami tulajdonképpen inkább befektetésnek minősül. Ez attól függ, hogy az erre vállalkozónak melyek a mikrogazdasági érdekei. Ha például egy ergonómiailag megfelelő irodabútor, kényelmes szék, megfelelően állítható asztal, vagy éppen egy szemre kevésbé ártalmas, nagy felbontású monitor számára túl drága, és a felhasználó úgy dönt, hogy nem vág bele, akkor vélhetően csökkenni fog dolgozóinak teljesítménye, esetleg egészségügyi panaszok lépnek fel. Persze ezen eszközök beszerzése, csak akkor várható el, ha az nem ütközik a használó egyéni gazdasági érdekeivel. (Makro szinten ugyanakkor, egy egész ország gazdasága is hasonló elveket követ, hiszen például egy elszegényedett, harmadik 11 (Pulat, 1992) világbeli ország is kénytelen beérni az elavult, ergonómiailag alacsonyabb színvonalú eszközökkel és technikákkal, amelyeket a csúcshatalmak már nem használnak.) 12 Az ergonómiai szemlét tág teret ad a lehetőségeknek, hiszen annyi féle módon lehet hasznosítani. Egyrészt a hatékonyságot növelő és munkakomfortot biztosító megoldás, megjelenhet továbbá biztonságot növelő tényezőként, de még piaci versenyképességet növelő hozzáadott értékként is. Nem utolsó sorban pedig életminőséget javító tényezőként a munkában és az azon kívüli világban is. 13 2. Munkahelyi ergonómia tényezői Ma már vitathatatlan, hogy a környezeti tényezők befolyással vannak a munkavégzésre. Korai felmérések szerint egy gyár termelékenységét 25-30%-kal is leronthatják a rossz környezeti tényezők. Azonban kiderült, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül pontosak, hiszen például a Hawthorne kísérletek is azt bizonyítják, hogy a csupán a változásra történő általános reagálás is befolyásolhatja a teljesítményt. A másik tényező természetesen a megváltozott környezeti feltételek. A továbbiakban a munkahelyi környezet egyes elemeit és tényezőit veszem sorra, vizsgálva, hogy milyen mértékben vannak hatással a dolgozókra. 2.1. A vizuális környezet Az ember az érzékei útján szerzett információjának mintegy 80-90%-át a látás által szerzi, ezért egyértelmű a fontossága a megfelelően kialakított vizuális környezetnek. Ha a szem valamiért idő előtt elfárad, túlzott idénybevétel esetén ez a feszültség átterjedhet a környező izmokra, amely fejfájást, idegességet, ezek szellemi és fizikai elfáradtságot okoznak, amely egyenes túl a teljesítmény romlásához. 12 (Dr. Izsó & Dr. Antalovits, 2000) 13 (Dr Antalovits, 1998) Munkahelyi világítás A megvilágítást alapvetően két csoportba osztjuk: a természetes és a mesterséges kategóriákba. Biológiai szempontból a természetes megvilágítás az előnyösebb, ezért ahol lehetséges, érdemes erre törekedni. A nagy ablakos munkaterületek nem csak a szem számára előnyös, hanem nagyobb szabadságérzetet is nyújt. 14 Azonban ügyelni kell ezek elhelyezésére, sőt az üveg minőségére is. Ahhoz, hogy a világítás egyenletes legyen, legcélszerűbb az északi tájolású épületek, ugyanis ezek sosem kapnak erős napsütéses megvilágítást, illetve kedvező az árnyékhatás, kicsi a káprázat veszélye. A káprázást okozhatja az épület vagy a világító felületek helytelen kialakítása, vagy például az egymásba nyíló helységek megvilágítási különbsége. Ez fárasztja a szemet és a munkavégzést zavarja, ezért érdemes a káprázatmentességre odafigyelni. 15 A felhasznált üveg típusa is fontos lehet, opalinüveg, homályosított üveg illetve színes üveg fajtákkal kellemes szórt fényhatás érhető el, ami nyugtatólag hat a munkavégzőre. A gyakorlati életben a legtöbb munkahelyen használnak fényszórófüggönyt vagy reluxát, ugyanis a különböző állítási lehetőségek miatt minden esetben optimálisan használhatóak. 16 A mesterséges megvilágítás nem olyan közkedvelt, mint a természetes, mégis megvan az az előnye, hogy napszaktól függetlenül bármikor rendelkezésre áll. Az 1990-es években több egészségügyi panasz lépett fel a nem megfelelően megvilágított munkahelyek miatt, azonban mai technikákkal és előírásokkal kivédhetőek ezen problémák. A munkahelyi munkavédelmi követelmények minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM - EüM együttes rendelet előírja, hogy a belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell valamint biztonsági világítást kell biztosítani olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat. A belső téri 14 (Klein, 1980) 15 (Hajdú & Miklós, 1977) 16 (Lukács, 1982) világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit tartalmazó MSZ EN 12464 -1: 2003 szabvány tartalmazza a világítástervezési követelményeket és feltételeket.17 Az egyenletes munkahelyi megvilágítás legfontosabb összetevője a fény eloszlása. Ebből a szempontból megkülönböztetünk direkt, indirekt illetve szórt fényt. Az első, közvetlen fényforrásra a legegyszerűbb példa a sima villanykörte. Ezzel maximális világosságot lehet elérni, hiszen a fényforrásból származó fény 90%-a a munkatér felé irányul. Azonban hátránya lehet a túlzott fényességkontraszt, az árnyékok és a káprázat kialakulása. Hosszan tartó olvasás (kb. 3 órás periódus) esetén kisebb fáradtságot és nagyobb hatékonyságot lehet elérni a közvetett fénnyel. Ebben az esetben a fény a falakról illetve a mennyezetről visszaverődve éri el a munkahelyet. Ehhez az kell, hogy a fényforrás felfelé irányuljon. Ha a fényforrás a fényt egyenletesen szórja szét, akkor kapjuk a diffúz vagyis szórt fényt. Ehhez ugyan kevesebb energiára van szükség, de káprázást és jelentős mértékű árnyékhatást idézhet elő. A képernyős munkahelyeken a világítás megoldása nehezebb feladat, hiszen a tükröződés elkerülésének legegyszerűbb módja az lenne, ha nem lenne fényforrás a teremben, csak a képernyő mögött egy gyengébb lámpa. De persze még egy állandóan csak a képernyő előtt dolgozó munkásnak is látnia kell a papírokat, amelyekből dolgozik, illetve ha elgépelés valamit. Ezért csak kompromisszumos megoldások lehetségesek, azonban ezek megoldása komoly feladat, hiszen manapság egyre inkább elterjedőben van a munkahelyeken a számítógépek előtt végzett munka. 18 Összességében a világítással szembeni igény, hogy a kevésbé világos környezetet akkor érezzük kellemesnek, ha azt meleg színekkel való világítás hozza létre, és a nagyon világos környezetben az kedvező, ha azt a hideg fény hozza létre. A fény akkor kellemes, ha a színhőmérséklete és a létrehozott megvilágítás mértéke összhangban van.19 Ezt szemlélteti a Kruithoff-diagram. 17 (Kálmán, 2007) 18 (Pheasant & Haslegrave, 2006) 19 (Colour Temperature) 2. ábra - Kruithoff-diagram (Forrás: www.erg.bme.hu) Színek felhasználása A színek érzékelésének fizikai alapját a fény hullámhossza alkotja. Ez minden emberből más és más érzelmeket vált ki. Ennek természetesen köze van a korai emlékekhez, egy színhez kötődhetnek kellemes vagy kellemetlen emlékek. A tradicionális okok is szerepet játszanak egy színhez való érzelmi reakcióban, hiszen például a négy elemhez négy szín társult, a tűzhöz a vörös, a levegőhöz a sárga, a vízhez a kék, a földhöz a zöld. A heraldikában mindezek tulajdonságokhoz társulnak, például a vörös a bátorságé, a narancs az állhatatosságé, a sárga a tiszteleté, a kék az őszinteségé, a bíbor a méltóságé. Tehát szimbolikai alapon is elég vegyes érzelmekkel reagálhatunk a különböző színekre, így elmondható, hogy az a tézis, miszerint bizonyos színek bizonyos érzelmi reakciót váltanak ki az emberekből, egyénenként módosulhat.20 Azonban az európai emberek ízlése ilyen téren egységesnek mondható, a kék, piros, zöld, bíbor, narancssárga és sárga a legkedveltebb színeink.21 Arra azonban figyelni kell, hogy ezek a színek nem önmagukban, hanem a körülöttük fellelhető színekkel keveredve hatnak. A színek alkalmazása során érvényesül az a szabály, hogy a hideg munkakörnyezet ellensúlyozására meleg színek és azok árnyalatai alkalmasak, narancssárga vagy piros. Ugyanis a meleg színekkel festett helyiségekben tartózkodó emberek (+/- 4-5˚C fokkal) melegebbet éreznek. Ezért is érdemes a hűvösebb, huzatosabb termeket a fent említett színekbe öltöztetni. Tehát ebből következik a hideg színeket, kék, zöld, szürke és ezek keveréke a melegebb szobákban érdemes alkalmazni. Az olyan helyeken, ahol kevés a természetes fény, a sárga kellemes hatást érhet el. 22 20 (Sindelyes) 21 (Eysenck, 1941) 22 (Színek használata) 2.2. Az akusztikus környezet A dolgozó akusztikus ingereit leginkább zavaró tényezője a zaj. Ennek a károsító szintjét a kibocsátott hang fizikai paraméterei és az egyén pszichikai adottságai együttesen határozzák meg. A zaj fizikai összetételét a hangnyomásszint, a hangszínkép és a zajexpozíció időtartama határozza meg. A hallásérzetet leginkább befolyásoló tényezők pedig az adott helység általános zajszintje, a hang periodikus vagy szabálytalan volta, a zaj gyakorisága, a hang magassága illetve a hallószerv állapota.23 A hallható frekvenciatartomány 20 és 20000Hz között van, ezen belül 1000 és 4000Hz közötti hangokra érzékeny az ember, ez a hallásküszöbe és a fájdalomküszöbe a fülnek. A zajok forrása lehet a munkaterületen kívüli illetve azon belüli. Előbbi esetben ez keletkezhet az utcai forgalom morajától, amit egy megfelelő hangszigetelő módszerrel ki lehet küszöbölni. Ugyanakkor nyáron nem várható el, hogy az dolgozók csukott ablakok mellett üljenek, így egy klímaszabályozó illetve egy ventilátor használata szükséges, ami azonban szintén lehet zajforrás. A munkaterületen belüli zaj zavaróbb lehet, ezek legtöbbször egy műszaki vagy technikai berendezéstől származnak, mint az energiaellátó egységek (generátor, kompresszor) vagy a számítógépek esetében a bennük lévő ventilátor vagy az öregebb merevlemezek zúgnak. Az akusztikus tényezők figyelemmel kísérése során, tehát, nem csak arra kell figyelni, hogy a zajszint az előírtaknál alacsonyabb legyen, hanem arra is, hogy az ne legyen pszichológiailag zavart keltő, mert az legalább annyira ronthatja a koncentráló képességet, mint egy légkalapács az ablak alatt. Így egy munkafolyamat szervezése során nem csak arra kell figyelni, hogy a nagyobb zajokat elkerüljük, amelyek rontják a kommunikációt, hanem arra is, hogy olyan mértékben se legyen jelen, amely idegesíti a dolgozókat. Fontos figyelembe venni a terem méretét is, hiszen a visszaverődés felerősíti az eredeti hangokat és már egy 17m2 –es teremben is visszhangzanak az apróbb zajok is. 24 23 (SZÁMALK) 24 (Mischinger) A legegyszerűbb védekezési módok a zaj ellen a hangtompítók, hangszigetelők, hangelnyelő falak elhelyezése, amelyeket például a plafonról lehet belógatni. Ugyan ezt a megoldást lehet elérni a mennyezet átalakításával, így csökkentve a rezgés és visszhang mértékét. Ezen kívül megoldás még a halkabb gépek vásárlása vagy a meglévőek átalakítás, ezek természetesen meglehetősen költségesek. A dolgozók védelmét biztosítja a zajmentes pihenőszobák biztosítása illetve védőeszközök (füldugó, zajvédő sisak) használata. Az ő biztonságukat szolgálja a kérdőíves és fülészeti felmérés, illetve a rendszeres audiometriai vizsgálat. Érdekes megfigyelni a zene hatását a munkahelyeken. Bizonyított tény, hogy megfelelően kiválasztott zene pozitív lelkiállapotot okoz, ám a hangok megzavarják az agyat az információk eltárolása közben, emiatt a zenehallgatás közbeni koncentráció kevésbé hatékony. Felmérések szerint általában nem emeli a termelékenységet,. azonban a monoton, begyakorolt munkák során a teljesítményt javítja, ebben az esetben is az instrumentális zenét preferálják, ugyanis az Applied Cognitive Psychology című folyóiratban közzétett tanulmány szerint 25 a nyugodt, állandó zene mellett lehet a legjobban teljesíteni, és így a dolgozók kedvére is lehet tenni. Ez a felmérés mutatta ki azt is, hogy nem okos dolog komoly elmélyedést igénylő munka mellett zenét hallgatni, ugyanis az rontja az emlékezőképességet. A vizsgálatban résztvevőket megkérték, hogy sorolják fel a korábban megmutatott mássalhangzókat. Ezt tehették csendes környezetben, olyan zene mellett, amit szerettek, olyan mellett, amit nem szerettek illetve egy egyenletes hang mellett. A legrosszabbul a zene hangja mellett teljesítettek, függetlenül attól, hogy szerették-e vagy sem. A legjobban az egyenletes hang mellett ment, ezért is preferált az instrumentális zene. "A zenének és változó hangoknak köszönhetően romlik a teljesítmény, a körülöttünk lévő akusztikai eltérések miatt. Ez gátolja meg, hogy gyakorlás ellenére sorrendben felidézhessünk dolgokat a listáról" (Nick Perham, tanár Wales-i Egyetem pszichológia szakán, a felmérés vezető kutatója) 25 (Furnham & Bradley, 1997) További érdekes tény, hogy az életkor és a zene hallgatásának kedvelése között negatív korreláció figyelhető meg, tehát minél idősebb egy dolgozó, annál kisebb a vágyódása a zenehallgatásra. 2.3. Klimatikus környezet A munkahely nem megfelelő klimatikus feltételei, komoly egészségügyi problémákkal járnak, így kiemelt fontosságú odafigyelni az összes részletére. Tény, hogy a hőmérséklet a döntő, a többi tényező csak módosító jellegű, de a páratartalom, légmozgás, légnyomás illetve a sugárzás útján történő hőcsere is jelentőséggel bír. Az ideális hőmérséklet egyénenként változik, és több szempont szerint is változó lehet, például az ember ülő vagy mozgást igénylő munkát végez, hogy tél van vagy nyár. Így meghatározható egy úgynevezett szubjektív hőmérséklet, amelyet az előbbi két tényezőn kívül még befolyásolhatja a személy életkora, testalkata, ruházata, fizikai állapota. Az előírást a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szabályozza, amelyben a 7.§(1) kimondja, hogy a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Ha az iroda hőmérséklete 24˚C-nál magasabb, óránként minimum 5, maximum 10 perces pihenőidőt kell biztosítani. Ugyanez vonatkozik a hidegnek minősített 10˚C alatti munkahelyekre (ami szabadtéri munkahelyen 4˚C) Szintén ezen hideg körülmények között 50˚C hőmérsékletű teával kell szolgálni, a belső területen, ahol több, mint 24˚C van „a folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.”26 Az a munkavállaló, aki úgy érzi, nem teljesülnek munkahelyén a hőmérsékleti feltételek, meg is tagadhatja a munkát és az állami szervek 26 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, 7. §(10) közül az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez fordulhat, ha pedig szabálytalanságot talál a vizsgálat, a munkavállalónak jár a "megtagadott" időszakra a munkabér.27 A nem megfelelően biztosított hőmérséklet - vagyis a természetestől több, mint 3-4˚Ckal való eltérés esetén - a szervezetre negatív hatást gyakorol. Leginkább az anyagcserét és a vérkeringést befolyásolja. Meteorológiai tényezők Régóta megfigyelhető, hogy bizonyos emberek másképp reagálnak az időjárás változásokra. A meteorológiai előrejelzések hasznosítása már hazánkban is eredményesen használt gyakorlat. Sok adat még nem áll rendelkezésünkre ebből a témakörből, de általánosan elmondható, hogy a dolgozókra leginkább hatnak a légnyomásváltozások, amivel kapcsolatban megfigyeltek vegetatív idegrendszeri folyamatokat és pszichés változásokat, a hőmérséklet ingadozása a szervezet hőháztartását befolyásoló mechanizmusokat terheli, a nedvességtartalom pedig a hő leadását érinti. Ezeken kívül a legrosszabbak az időjárási frontok lehetnek, amelyből megkülönböztetünk hideg-, és melegfront-érzékeny típusokat. Mindezen tudás felhasználható a munkahelyen például olyan helyzetekben, hogy ha tudjuk, hogy a vezetők nagy része érzékeny a frontváltozásra, akkor a fontosabb megbeszéléseket nem érdemes ilyen időpontra időzíteni. Légszennyezés Ez a probléma leginkább a szellőzés hiányából, illetve az olyan káros anyagok jelenlétéből fakadhat, mint a por, füst, gőz, gáz, vegyi anyagok vagy esetleg sugárszennyeződés. A megfelelő légcsere fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az, hogy a kilélegzett levegő 4-5% szén-dioxidot tartalmaz, így a szellőztetés hiánya fejfájást, rossz közérzetet eredményezhet. Még a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhat azonban, hogy mérgező anyag kerül a levegőbe, például a rossz 27 (Karácsony, 2004) tömítések vagy korszerűtlen, meghibásodott gépek okán, így a légszennyeződés csökkentése gyakran csak technikai újítások árán érhető el. Ipari környezetben figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy melegebb közegben a dolgozók szaporábban vesznek levegőt, így gyorsul a vérkeringés és a gázok felszívódása is nagyobb mértékű.28 Mindezek hatása lehet kellemetlen érzés (pl. szag) vagy átmeneti illetve tartós. 2.4. Szociális környezet Az ember számára különösen fontos, hogy legyen elegendő személyes tere, nem csak otthon, hanem a munkahelyén is. Altman elmélete a személyes tér, a territorialitás és a magánszféra összefüggéséről a környezetpszichológiai gondolkodás egyik legalapvetőbb elmélete. A személyes térrel először Edward Hall antropológus foglalkozott29 könyve szerint, a pszichológiai zóna az emberi test körül van, amelybe mások nem kívánatos behatolása kellemetlen élményekkel jár. Gyakran hasonlítják egy buborékhoz, amely körülveszi az egyént. A territorialitás a földrajzi-fizikai terek birtoklása, perszonalizálása és védelme. A pszichológiailag központi, elsődleges territóriumok szerepe a biztonság és a kontroll biztosítása, ez leginkább az otthonra jellemző 30. A másodlagos territóriumokat, például a munkahelyen, sajátos kettősség jellemzi: van nyilvánosságuk, de egyúttal pszichológiailag privátak is, ugyanis a használók az aktuális térhasználat során valamennyire saját magukra szabják azt, például személyes tárgyakat helyeznek ki. A személyes tér szabályozása és a territoriális viselkedés folyamatai együtt alakítják ki és tartják fenn a magánszférát.31 A személyes teret és a territóriumot meg kell különböztetni egymástól, hiszen Sommer szerint32 a kettőt gyakran egynek tűnhet. 28 (Besenyei) 29 (Hall, 1966/1975) 30 (Dúll, 1995) 31 (Altman, 1975) 32 (Sommer, 1969) Azonban a személyes tér láthatatlan határral húzódik körülöttünk, ha elmozdulunk, jön velünk, a territórium viszont állandó. A személyes tér nagysága és a megsértésére való érzékenység nemzetiségenként, nemenként és személyes háttér szerint is változhat. Hall például, fent említett munkájában, megfigyelései alapján sztereotip jelleggel, különbözőségeket ír le a különböző nemzetek kultúrájában. Ennek „köszönhető”, hogy bizonyos népeket távolságtartónak, másokat tolakodónak tartanak. A nemek tekintetében elmondható, hogy a férfiak személyes tere nagyobb, mint a nőké, ám a gyengébbik nem számára fontosabb, de jobban tolerálják a megsértését. Érdekes tény továbbá, hogy az alacsonyabb önértékelésű egyének jobban igényelik a személyes tér meglétét. A korral kapcsolatos kérdésben kevés adat áll rendelkezésre, ám bizonyos felmérések szerint az idősebb embereknek lecsökken a személyes tere.33 Ha megsértik a dolgozók személyes terét, stressz éri őket. Ennek elkerülésének ideális módja a külön iroda, amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a teret lehet szabályozni térelválasztókkal, különböző berendezésekkel, polcokkal, szekrényekkel. A dolgozók komfortérzetét növeli, ha saját, személyes tárgyakkal veszik körbe magukat. 3. Vizsgálati helyszín bemutatása Az általam választott vállalat a GE Magyarország Központi Személyügye, ahol jelenleg is dolgozom. A GE napjainkban az egyik legnagyobb értékű vállalat a világon. Története 1876-ban kezdődött, amikor Edison történelmi felfedezése üzleti alapot adott számára, hogy innovatív termékeit piacra dobhassa, és ezzel lefektethesse a mai General Electric alapjait. 1896-ban helyet kapott a Dow Jones Ipari Átlag tőzsdemutatón, mára a GE lett az egyetlen, amely a része is maradt. Székhelye Fairlendben található, az Amerikai 33 (Holohan, 1982) Egyesült Államokban, összes teljes munkaidős alkalmazottainak száma jelenleg háromszáztizenötezer fő. A GE fő üzletágai a Technology Infrastructure, Energy, GE Capital és GE Home & Business Solutions. A Technology Infrastucture részlegei a Aviation, Healthcare, Satcom, Satellite és Transportation. A GE Aviation egy repüléstechnikai szolgáltató, a sugárhajtóművek piacvezetője, kereskedelmi, vállalati, katonai és tengerészeti felhasználásra gyárt hajtóműveket. A GE Engine Service veresegyházi gyára repülőgéphajtómű-alkatrészek javításával foglalkozik, többek között hegesztési, keményforrasztási, plazmaszórási, hőkezelési és forgácsolási eljárások használatával. A GE Healthcare fő profilja az egészségügyi technológiák, a mérnökök elsősorban a szív és érrendszeri diagnosztika területéhez onkológiai problémák kezelése során használt szoftvereken dolgoznak. A gyártósorokon a szakemberek mammográfiai berendezéseket, szív- és érdiagnosztikai berendezések egyes elemeit gyártják. Az Energy divízió a volt Oil&Gas és Power&Water részeket tartalmazza, előbbi kőolajés földgáziparban tevékenykedik, utóbbi Water része vízkezeléssel és szennyvízkezeléssel. A Power részleg a szén-, a kőolaj-, a földgáz-, a víz- és a szélenergiát, illetve a nukleáris energiát hasznosító technológiáival foglalkozik. Veresegyházán működik a GE legnagyobb európai nagyteljesítményű gázturbinaalkatrész gyára, mely 900 főt foglalkoztat. A GE Capital üzletágba tartozik a GE Money és Real Estate részlegek. Fő pofilja kereskedelmi pénzügyi szolgáltatásai kölcsönök, operatív lízingek, pénzügyi programok, kereskedelmi biztosítások és eszközlízingek nyújtása. A GE Money a hitelszolgáltatások piacvezetőjeként hiteleket, kölcsönöket, jelzálogkölcsönöket és még sok egyéb pénzügyi szolgáltatást kínál ügyfeleinek. GE Capital Global Banking tulajdonában van a Budapest Bank Zrt. A GE Home&Business Solutions az Appliances, Consumer Electronics, Intelligent Platform és Lighting részekből áll össze. A GE Lighting Európa, Közel-Kelet, Afrika régióninak központja Budapesten található, ahol egy mérnök csapat dolgozik a fényforrások lehetőségeinek fejlesztésén. A GE Lighting Európában 7 gyárat üzemeltet, ebből 6-ot Magyarországon. Mindezen divíziója összesen több mint tizenháromezer dolgozót foglalkoztat, amellyel a GE a legnagyobb amerikai munkáltató. Ezen kívül az egyik legnagyobb exportőr is Magyarországon, kétezer kulcsbeszállítóval rendelkezik. Hazánkban a GE 1989 óta működik, amikor is megvásárolta a Tungsram Rt. részvényeinek döntő többségeit. Pozitív tapasztalataira építve több befektetést hozott az országba és mára az összes üzletága aktívvá vált Magyarországon. 2011-es adatok szerint a Magyarországra irányuló értékesítés összege 1 180 milliárd forint volt. A főbb GE helyszínek Békéscsaba, Budapest, Budaörs, Fót, Hajdúböszörmény, Kisvárda, Nagykanizsa, Oroszlány, Ózd, Veresegyház, Tatabánya és Zalaegerszeg. A vizsgálat helyszíne a GE Magyarország Központi Személyügye, ami egy Shared Service Center. Az SSC, mint multinacionális cég üzlettámogató központja működik. Ez a fajta szektor az utóbbi években ugrásszerűen bővült, napjainkban több mint harmincötezer ember dolgozik ilyen típusú munkahelyen, többségük 25-30 év közötti diplomás34. Személyzeti szakemberek szerint a kiemelt tényezők között - hogy miért jó ilyen típusú munkahelyen dolgozni – jelen van a kellemes munkakörnyezet. Kérdőívem a későbbiekben bizonyítja ennek az állításnak a helyességét. Az iroda Budapesten található, jelenleg a Váci utcában Váci Greens Irodaházban, modern üzleti környezetben. Azonban ez nem mindig volt így, 2013 decemberéig az Árpád hídhoz közeli Duna Towerben székelt az iroda, az év végén költözött át az új építésű irodaházba. A lokációváltás fő motivációja elsősorban pénzügyi döntés volt, a bérbeadó szolgáltató leváltása költségcsökkentési céllal történt. Én azonban nem is ezt 34 Monster, "Mintha nem is Magyarországon dolgoznál" - munka egy multiközpontban, (2011) http://www.origo.hu/allas/20111110-mintha-nem-is-magyarorszagon-dolgoznalmiert-jo-multinacionalis-ceg.html az aspektusát szeretném vizsgálni a kérdésnek, hanem azt, hogy az új, elvileg modernebb irodahelység milyen hatással volt a benne dolgozókra. Ezt a helyszínt szeretném tehát bemutatni az elméleti részben kifejtett, munkahelyi tényezőket adó komponensek alapján: Vizuális környezet A fényforrások az irodaterekben alapvetően két típusú rendszerben vannak kiépítve. Az egyik a "folyosó" világítás, melyet jelenlét érzékelők szabályoznak, kapcsolnak fel. Ezen kívül egy intelligens programozható világítási rendszer, mely a munkaállomásokat világítja meg. Ezt fényerősség mérő és jelenlét érzékelő szabályozza. Tehát amennyiben tartózkodnak a munkaállomásoknál, és a természetes fény értéke egy bizonyos szint alá esik (erre hatósági előírás 500 lux, melyet kényelmi szempontok alapján lehet változtatni a rendszeren) akkor felkapcsolja az iroda világítást. Maga a tér sok természetes fényt is kap, hiszen a terem egyik fala teljesen üveges. Az épület északi bejáratú, ám az iroda maga nyugatra néző ablakokkal rendelkezik, így a besütő napfény csak a késő délutáni órákban jelentkezik. Színek tekintetében törekedtek a változatosságra, habár a jelenlegi eredményt még a jövőben fejleszteni fogják. A falak fehérségét néhány nagy méretű poszter töri csak meg, melyek a GE különböző jelmondatait hirdetik, színes képekkel ábrázolva. Ezen kívül színforrás még a halványszürke asztalokon lévő térelválasztók, melyek fűzöld illetve kékeszöld színekben pompáznak. A padlóburkolatot szőnyegpadlóval oldották meg, mely zöld színű. A sok zöld szín jelenléte nem véletlen, a Váci Greens irodaház nem csak a környezetkímélő funkciója miatt kapta ezt a nevet, hanem mert főként – nyilván emiatt is – a zöld különböző árnyalatai jelennek meg benne leginkább. Az ablakon kitekintve, a belső udvart igyekeztek megtölteni minél több növénnyel, egy kellemes és természetes zöld övezetet kialakítva. Akusztikus környezet Az épület tájolása ilyen szempontból nem a legszerencsésebb, hiszen egyik oldala a forgalmas Váci útra néz. A tervezők ezt a kedvezőtlen akusztikai hatást speciális összetételű üveggel küszöbölték ki a beszűrődő zaj csökkentése érdekében. Így tehát az utcai zaj szinte teljesen ki van küszöbölve, a hőmérséklet szabályozó rendszert sem lehet hallani (csak az office-idő lejárta után egy halk kikapcsolást) így semmilyen zavaró hang nem szokta megtörni a munkamenetet. Klimatikus környezet A hőmérséklet mesterséges szabályozása szintén a környezettudatosság elvén működik. Fűtést az irodaterekbe juttatott frisslevegő előfűtésével biztosítják, ez azt jelenti, hogy amennyiben szükséges, a külső levegőt egy úgynevezett hőcserélő és plusz fűtő elemek segítségével a kívánt hőmérsékletre fűtik és ezt a mennyezeti hűtőgerendákon keresztül az irodaterekbe juttatják. Kiegészítő fűtésként az irodaterekben elhelyezett termosztát állásától függően a radiátorok is rendelkezésre állnak az átmeneti/téli időszakokban. (A termosztáton a 0 állás az alapjel (általában 22-23 °C között van), + állásban jelzi, ha melegebbet szeretne, - állásban, ha hidegebbet.) A hűtés a teremhőmérséklet függvényében történik, ha az magasabb, mint a kívánt érték (termosztáton beállítva), akkor hideg víz keringetés indul a hűtőgerendákon, mely a befújt levegő hűtésével hűti az irodateret. A teljes rendszert szabályozzák még az ablakokba épített nyitásérzékelők, amelyek nyitott ablak esetében az érintett zónákban leállítják a fűtést/hűtést. A természetből áradó esetleges hőt az ablaküvegek segítségével küszöbölték ki, majdnem teljesen. A Váci Greens Irodaház nyílászárói az energiatakarékosság és környezettudatosság jegyében nagyon alacsony hőátbocsátási tényezővel (szakirodalomban "k" vagy "U" érték") lettek megtervezve. Ezáltal az egységnyi felületen a külső környezet felé távozó hűtési illetve fűtési energia alacsony, így az épület üzemeltetése gazdaságos. Ezen kívül a felületek tájolásának megfelelően különböző reflexiós rétegek kerültek betervezésre, hogy napsugárzás kevésbé fűtse fel az irodatereket Szociális környezet A 183,03 m2 alapterületű irodában összesen 50 dolgozó ül, így az egy főre jutó érték 3,66 m2, mely egy átlagos középértéknek felel meg. Mindez hat munkaállomásra van elosztva, funkcionális szervezeti egységenként, illetve a terem végében egy vezetői asztalra, mely kisebb szekrényekkel van elválasztva az iroda többi részétől. A dolgozók természetesen a saját territóriumukat is meghatározták, személyes tárgyakkal vették körbe magukat. Mivel az egyes munkaállomásokon az egymás mellett ülő emberek asztala egybefüggő, ezért saját területüket többnyire virággal vagy iratrendező szekrénykével választották el, hogy privátabb szférát kapjanak. 4. Kutatómunka eredménye Kérésemre a munkatársaim teljes létszámban kitöltötték a kérdőívet, vagyis 50 db eredmény érkezett be hozzám, ezek közül mind felhasználható értékű válasz volt. Az első kérdéscsoport azt rendeltetett kideríteni, hogy a belső térkialakítás hatással vane a dolgozók látásminőségére. Meggyőzésem alapján a rosszul pozicionált monitor hosszú távon hatással van a szem romlására, az alábbi módón. 3. ábra: A rossz monitorelhelyezés hatása a látásminőség romlására (Forrás: saját készítés) A válaszokat összegezve ennek megfelelő eredményt kaptam. Elméletem szerint a monitor akkor van ideálisan elhelyezve, ha az ablakhoz képest oldalsó pozícióban helyezkedik el, tehát 90 fokot zárnak be. Ebben az esetben kisebb a visszaverődő fény, amely zavarhatja a szemet. Az irodában többeknek ettől eltérően van elhelyezve a monitor: szemben, háttal esetleg keresztben az ablakhoz képest. Illetve két főnek kettő darab képernyője van, az egyik szemben, a másik oldalsó elhelyezkedésben. Az első összefüggést ezen paraméterek között kerestem; és valóban beigazolódott. Azon dolgozók, akiknek a monitorjai az állításom szerinti nem megfelelő helyzetben vannak, a látásminőségváltozást célzó kérdésemre 100% pontossággal azt a válaszolták, hogy észleltek látásminőségi romlást. 13 fő tapasztalt látásminőségromlást, mióta itt dolgozik, és 3 fő azóta lett szemüveges. Ellenben azok a dolgozók, akiknek a monitorja oldalsó irányban helyezkedik el, nem észleltek semmilyen szemromlást. 4. ábra A monitorelhelyezés szabályai (Forrás: Debreceni Egyetem Gazdasági Igazgatóság – Orosz János) Ez az összefüggés végigvezethető a beáramló zavaró napsütés hatásával a szemre, mely fájdalmat okoz, és a hosszútávú megterhelés a szem romlásához vezet. Az oldalirányú monitorral rendelkező dolgozók arra kérdésre, hogy mennyire zavarja őket a napfény 94%-ban a két legenyhébb fokozatot választották; azt, hogy egyáltalán nem zavarja őket vagy hogy kevéssé zavaró. Csupán két ember válasza volt az, hogy inkább zavaró. Minden más monitorelhelyezés esetén a válaszok a nagyon zavaró (75%) és inkább zavaró (25%) területet fedték le. 5. ábra Napfény zavarási foka a különböző monitorállásoknál (Forrás: saját készítés) Azon válaszok közül pedig, akik a kinti fény zavarásának két legerősebb fokozatát észlelték, 77% érez szemfájdalmat is. Az összes szemfájdalmat jelölő ember közül pedig csak egyetlen fő érezte úgy, hogy a napfény kevésbé zavarja a munkában. Vele együtt összesen két dolgozónak nem romlott a látása a szemfájdalom ellenére. Ők azonban mindketten kevesebb, mint egy egy éve dolgoznak a cégnél illetve a fiatalabb korosztályból kerültek ki, így mindenképp érdemes lenne erre odafigyelni hosszabb távon, ha el akarják kerülni a szem romlását. Természetesen ez kiküszöbölhető, hiszen akiknek megfelelő pozícióban van a monitora, annak nincs problémája a behatoló napsugarakkal és a szemromlással sem. Ez továbbá annak is köszönhető, hogy az épület északi tájolású, ami a legpraktikusabb építési irány, hiszen nem kap erős napsütéses megvilágítást, illetve kedvező az árnyékhatás, kicsi a káprázat veszélye; tehát így a legkiegyenlítettebb a világítás. Ezen kívül olyan reflexiós réteg van beépítve az üvegbe, mely csökkenti a napfény szórását, kiküszöbölve a káprázatot. A következő kérdésblokkban a munkahelyszín változásának hatását kutattam a dolgozók egészségügyi állapotára. A Duna Towerből a Váci Greens Irodaházba való költözés során több olyan ergonómiai tényező változott, mely hatással lehetett a dolgozók fizikai állapotára. Az egyik jelentős változás, ami befolyásolhatja az emberek közérzetét az az oxigénellátottság. Ezért nagyon fontos a szellőztetés rendszere. Míg a Duna Towerben az emberek kinyitották az ablakot, ha több levegőre volt szükségük, addig a Váci Greens Irodaházban a környezetvédelem nevében ez a lehetőség korlátozva van. Továbbá az ablakok olyan érzékelőkkel vannak ellátva, amely ha észleli, hogy kinyitották az ablakot, leállítja a fűtést illetve a légkondicionálást, hogy fölöslegesen ne pazarolja az erőforrásokat. Ez környezetvédelmi - és nem utolsó sorban gazdasági megfontolásból valóban praktikus, ám a dolgozók, ha télen nem akarnak megfagyni, illetve nyáron a melegben dolgozni, akkor kisebb hajlandósággal engednek be levegőt. Ez azonban káros hatással lehet a munkavállalókra, hiszen az oxigényhiány fejfájást és rossz közérzetet okozhat. Ezt bizonyítják a kopott válaszok is. A felmérésemben a teljes 50 főből 32 panaszkodott fejfájásra munkavégzés közben, vagyis a dolgozóknak több, mint fele küzd ezzel a problémával. Sajnos közülük 65% érzi úgy, hogy a költözés után még rosszabodott is a panaszuk, és a maradékuknak is fennáll továbbra is a fájdalom. A másik komoly változás a munkavállalók hátfájásával függ össze. Ez már az előző irodában is problémát okozott, többen panaszkodtak a nem megfelelő székekre, így az új irodába új székek kerültek. Ezek immár olyan modern, ergonómikus székek, melyek a Zody_System 89 fejlesztése alapján készültek.Egy olyan operatív széket fejlesztettek ki, amely ergonómiai-, technológiai- és kreativitási szempontból is több, mint régebbi társai.Újításokat vittek végbe a hát- és deréktámasz, az ülőlap forma és karfa kialakítás terén is. 6. ábra A Zody_System 89 legújabb ergonómikus széke a Központi Személyügyön (forrás: Zody_System 89 bemutatója) A gyártók egy 200 fős tesztcsoport segítségével folytattak vizsgálatokat a megfelelő kialakítás érdekében. Érdekes módon új információ bukkant felszínre, amely a szakértőket is meglepte; az alanyok 70%-a asszimetrikus beállítást alkalmazott. Úgy vélték, hogy antropometriai okok vezettek ehhez az eredményhez, mégpedig a test két felének szabálytalan fejlődése, így alkalmazták ezt az újítást. Ezen kívül az ülőlap anyagát is újították, a Technogel Soft Lite nevű anyagot használtak, mely egy pontelasztikus teherelosztásra képes anyag, amely hatékonyan oszlatja szét az ülőcsontokra nehezedő nyomást, mely a lábak és medence fájdalmának elsődleges kiváltója szokott lenni. Ezen kívül állítható karfát állítottak be 10cm távolságban, melyet 4 irányba lehet mozgatni. Ez az egyéni beállítási lehetőség csökkenti a kényelmetlenséget a karban, vállban és a nyaktájékon illetve RSI (ismétlődő mozgásból eredő izomhúzódás) valamint kéztőcsatorna szindróma elkerülésében segít. Az izomfájdalmak csökkentése érdekében ezen kívül egy kifejezetten adminisztratív dolgozók számára kifejlesztett tornázási lehetőséget vezettek be. A STOK egy 20 perces, szakértő preventív gerinctréner által levezetett stresszoldó, nyújtó, lazító hatású irodai tréning, mely után a dolgozók felfrissülnek testileg és szellemileg is. Megmozgatja a hátat és gerinctartó izmokat, vállövet, nyaki részt, kart, de még a lábakat is, és mivel nem intenzív mozgás, ezért megizzadás nélkül mindenki végezheti munkahelyi öltözetben. Ezen két változtatás hatása a dolgozók hát és kézfájdalmára elsöprően pozitív eredményű. Az irodaköltözés előtt 38 ember panaszkodott hátfájdalmakra, vagyis a dolgozók 76%-a. Közülük két fő kivételével mindenki azt nyilatkozta, hogy csökkent a panaszuk az új székek és torna bevezetése óta. A kisebbség véleménye is csak az, hogy nem változott a fájdalmuk mértéke. A kézfájdalommal kapcsolatos felmérés hasonló eredményre vezetett, habár ilyen típusú probléma csupán a dolgozók 28%-nál jelentkezett. Azonban közülük is elsöprő többség 85% érezte úgy, hogy csökkent a fájdalom a lokációváltás óta. 7. ábra A fájdalom csökkenése a kéz-és hátfájdalom esetében A kérdőívben a következő egység a személyes térrel kapcsolatos hipotézisemhez kötődik, miszerint ennek kialakítása hatással van a dolgozók komfortérzetére. Az iroda ugyanis a költözése során egy kisebb alapterületű helységbe költözött. Nem szignifikáns a méretbeli különbség, inkább az egységnyi munkaterületek elhelyezés miatt csökkent az egységnyi tér érezhetően. Ugyanis míg a Duna Towerben helyet kapó irodában az asztalok körkörösen helyezkedtek el az ablakok mentén a falaknál, addig a Váci Greensben az iroda hosszúkásabb formája miatt jobban egymás mellé szorultak az emberek. 8. ábra Szemléltető irodaalaprajzok: Duna Tower és Váci Greens Irodaház (Forrás: saját készításű) A felmérés alapján a dolgozók 66%-a úgy érzi, hogy nem megfelelő a személyes terük mérete, kifejezetten úgy vélik, hogy a kollegáik túl közel ülnek hozzá. Ezek az emberek pedig egytől egyik, 100% pontossággal gondolják azt, hogy a személyes terük mérete hatással van a komfortérzetükre. Érdekes módon azok az emberek, akiknek megfelelő a személyes terük jelenlegi mérete is, nem érzik úgy, hogy ez hatással lenne a munkavégzésükre vagy komfortérzetükre (9 fő.) Szintén nincs problémája a szemelyés tér méretével azoknak sem, akiknek javult az új irodában a komfortérzetük, habár ez csupán a dolgozók 16%-át jelenti. Senki sem érzi úgy, hogy túl távol lennének a kollegái, pedig ez is egy létező probléma irodaberendezés során. A komfortérzetnöveléssel kapcsolatos válaszok viszont megoldást is jelenthetnek ilyen kényszerű esetben, amikor szűkebb helyen kell együtt dolgozni többeknek. Mint kiderült a többség szerint az lenne a legideálisabb, ha nagyobb távolság lenne az asztalok között, azonban ha ez lehetetlen, akkor a térelválasztó szekrények illetve paravánok is megoldást jelenthetnének. A saját iroda lehetőségét is többen bejelölték, még olyanok is, akiknek alapvetően megfelelne a személyes tér mérete. A korábban ismeretett Hall-elmélet igazolódik: a férfiak személyes tere nagyobb; az összes férfi dolgozó azt adta meg, hogy nem elég nagy számára a személyes tér. Holohan általam fent említett Enviromental psychology című könyvében pedig az idősödő kor és a személyes tér igényének csökkenésének lineális kapcsolatát mutatja be. Ez szintén egybevág az én tapasztalatommal, a 40 év feletti korosztály összes tagja úgy véli, hogy megfelelő számára a jelenlegi távolság, ami a többség számára szűkös. 9. ábra Komfortérzetet növelő eszközök népszerűsége (Forrás: saját készítés) A szabvány szerint az asztallap ideális méretete 160x90 cm, ez teljesül ugyan, illetve a képernyő és dolgozó közötti nézőtávolság is idálisan megvan a minimum 400 mm. Ugyanakkor az, hogy a dolgozók mögött ülő munkatárs milyen távolságra legyen, nincsen megszabva, így ilyen aspektusban is kialakulhat egy szűkösségi érzet. A soron követkzető kérdéscsoport azt hivatott feltárni, hogy a munkakörnyezet színessége hatással van-e a dolgozók hangulatára, illetve, hogy hogyan hatnak a munkakedvre. A feltevés első fele, miszerint egyáltalán létezik-e ez a hatás, határozott igennel dőlt el, hiszen csupán 3 válaszadó vélte úgy, hogy számára nem meghatározó, hogy milyen színkörnyezetben dolgozik. A preferenciák megosztottabbak voltak, a populáció 86% számára a színesebb környezet a megnyerő, és a maradék 4 fő vonzódott inkább a semleges vagy kevésbé színes környezethez. Azok számára, akik a színesebb környezetet jelölték be, a színek élékséget és feldobottságot jelent, illetve többen írták a fakultatív válaszba, hogy bizonyos színek pozitív gondolatokkal töltik meg őket, vidámabbak és élettel teliek lesznek. Ugyanakkor számukra is a túl sok szín már zavaró lehet. Azonban egy semleges színű, fehér környezet belőlük idegenkedést vált ki és túl személytelennek érzik, használták még a ‘túl steril’ és ‘túl hétköznapi’ kifejetéseket is. Az a 14%, akik a semlegesebb árnyalatra tették le a voksukat sem zárkóznak el teljesen a színes környezettől, azonban vannak olyan dolgozók, akik számára elterelő hatású lehet. Szerintük a fehérebb, pasztelebb színek megnyugtató hatásúak. Érdekes megfigyelés, hogy azok a dolgozók, akik a semleges színekre szavaztak, mindannyian a melegebb klimatikus környezetet kedvelik. A színes környezetet preferálók között nincs ilyen egyértelmű osztódás, ott majdnem pont feleződve 51-49% arányban nyert a hűvösebb környezet. Korábban kifejtett tapasztalat alapján, miszerint a meleg színekkel festett helyiségekben tartózkodó emberek (+/- 4-5˚C fokkal) melegebbet éreznek, így érthető is, hogy a semleges illetve fehér színeket kedvelők miért vonzódnak a magasabb hőmérséklethez, bizonyítva ezzel az elméletem helyességét. A színek használatához még szeretném megjegyezni, hogy tapasztaltam azt a bevált gyakorlatot is, miszerint a kevesebb természetes fénnyel ellátott területeken érdemes sárga színt használni. A fénymásoló területen, ahol csak mesterséges megvilágítás van, a sárga szín használata kellemes hatást ért el, sokszorozva a fény erejét: 10. ábra Fénymásoló szoba színezése (Forrás: saját készítésű) A kérdőív zárásaként a hőmérsékleti preferenciákra kérdeztem rá, hogy igazolhassam azt a feltevésemet, miszerint a 40 év feletti nők a hűvösebb munkakörnyezetet részesítik előnyben. Ezekre a paraméterekre leszűrve egy 15 főnyi sokaság állt rendelkezésemre a vizsgálathoz. Közülük 1 fő jelezte csupán, hogy inkább meleg lenne az ideális számára, míg 10 fő inkább hűvös, 4 fő pedig kifejezetten hűvöset jelölt be a skálán. Ezt mutatja a Celsiusban megadott ideális átlaghőmérséklet is a 40 év feletti nők számára: 18,2C, minimum 16C, maximum 20C határértékek között. Az egész vizsgálati mezőre nézve ez 21C lett, így az idősebb korosztály számára preferált érték majdnem 3C különbséget mutat. Ezen a vizsgálati csoport 60%-a úgy érzi, hogy az irodában lévő általános hőmérséklet nem szokott eltérni az általa preferálttól, a többiek pedig az irodát melegebbnek érzik az általuk preferálttól. Az ettől fiatalabb korosztály nagy része (80%) viszont fázik az irodában. Így elmondható, hogy tézisem beigazolódott: a 40 év feletti női dolgozók a hűvösebb munkakörnyezetet részesíti előnyben. A hőmérséklet hatását a munkavégézésre pedig az nyugtázza a legjobban, hogy azoknak, akiknek nem volt problémája a hőmérséklettel, vagyis megfelelt a preferenciájuknak, azok azt jelölték be, hogy kevébé van hatással a munkájukra ez a tényező. Az a 70%-nyi részsokaság, akiknek akármilyen irányba eltér a vágyott hőmérséklet, akár melegebb, akár hidegebb irányba, mindannyian a erős illetve kifejezetten érzett hatást válaszolták. 4. Következtetések, javaslatok A kérdőív eredményeit összegezve a következő javaslatokat fogalmaztam meg az általam észlelt problémák és hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Az első feltevésemre vonatkozó kérdések eredménye alapján, a besugárzó napfény azokat zavarja leginkább, akiknek a monitora szemben, háttal vagy keresztben helyezkedik el; tehát nem derékszöget zárnak be. Erre vonatkozó javaslatom logikusan az, hogy annak a 16 főnek, akinek nem megfelelő pozícióban van a képernyője, annak olyan helyet kell találni, amely megfelel a fenti kritériumnak, és nem idéz elő látásminőség romlást. Átmeneti megoldást jelent csak a redőny vagy függöny, hiszen ha erősebb fény esetén folyamatosan be van húzva, akkor a képernyőn kívül bárhová tekintve, már túl sötét lenne. Például sokan gépelnek a billentyűzetre le-letekintve vagy közben papír alapú dokumentumokat elemezve. Így mindenképpen egy átpozicionálást javasolnék, a tartós megoldás érdekében. A dolgozók egészségi állapota a iroda költözésével járó változáson ment keresztül, bizonyos aspektusaiban pozítív, bizonyos esetekben negatív irányba. A negatív változás a dolgozók fejfájásában állt be. Ez valószínűsíthetően a fellépő oxiányhiánynak tudható be, amely a szellőztetés hiányából ered. Sajnos ez nem feltétlenül saját hatáskörű HR döntés, hiszen az épület bizonyos részei automatizálva vannak, így az épület propery managerével javasolnék egy megbeszélést ennek a problémának a feloldása érdekében. Habár a munkavállalók hát-és kézfájdalma csökkent a székek cseréje és a gerinctorna bevezetésének köszönhetően, nem kell feltétlenül megállni itt. Egy személyes interjú során Kovácsovics Mátyás a STOK Training kifejlesztője, preventív gerinctréner elmondta, hogy habár a jelenlegi heti egyszeri torna is ilyen pozitív hatást gyakorolhat az emberi testre, a legideálisabb a mindennapos nyújtás lenne. Továbbá - a mai profitorientált és hatékonyságot követelő világban - többnyire a munkaidő utána edzésidőt engedélyezik csak, melyet a munkavállaló a saját szabadidejének rovására vehet igénybe. Azonban hasznosabb lenne ez a fajta átmozgatás, ha a munkaidő közben történne. Ezen kívül nagyon fontosnak tartja, hogy ne csak akkor jelentkezzenek nála, ha már elkezdődtek a panaszok. A megelőző, preventív tornázás egy egészségesebb, boldogabb dolgozót eredményezne. Ezzel pedig a vállalat is csak jól járna, hiszen sorolni sem kell mennyi hátrányt tud okozni, ha a dolgozók túl sok betegszabadságot vesznek ki, illetve stresszesek, fáradékonyak. A kérdőív harmadik részegysége a személyes tér nagyságának befolyásoló hatását volt hivatott kideríteni. A személyes tér lecsökkentésével, illetve átalakításával a dolgozók komfortérzete jelentősen csökkent. A tér szűkössége esetén az egyéni berendezés lehetőségének bátorítását javasolnám. Környezetpszichológiai témában Rickard Küller kutatása35 alapján, ha a munkavállalóknak érzelmi kapcsolata van a helyével, vagyis saját territoriális területként kezd tekintenki rá, akkor a munkahelyével kapcsolatosan is létrejön egy érzelmi kötődés. Illetve a tér elrendezése során is érdemes lenne is “stressz-térképet” rajzolni, melyen vizuálisan fellelhetőek azok a kritikus pontok, amely stressz helyzetet teremthetnek; ilyenek lehetnek a bejárat közvetlen közelében fekvő területek, a forgalmasabb közlekedési utak mentén lévő asztalok. Hiszen az is diszkomfortérzetet teremthet, ha nagyobb mennyiségű ember érinti az ember személyes zónáját, mint amennyit tolerálni tudna. Mivel az iroda méretére jutó dolgozók száma adott, ezért sajnos nem feltétlenül van lehetőség a mozgatásukra. Ezért javasolnám egy pihenőszoba kialakítását, amely kissé elhárítaná az állandó zsúfoltság hatását, és csendességével megszüntetné egy időre a negatív zaj hatását. Az ilyen típusú helyeken segíthetnek a mentális fáradtság leküzdésében a “házi” elemek, mint például egy bonsai, kandalló vagy kis szökőkút. Szintén ezt a hatást éri el a természettel összefüggő elemek: kis tó a belső udvaron vagy egy fás területre néző erkély vagy ablak. Azonban a legmegfelelőbb megoldásnak a nem helyhez kötött munkavégzést találom. Manapság Magyarországon még nem igazán divatos ez a típusú munkavégzés, azonban a feljlett nemzetközi vállalatoknál már rájöttek ennek a kialakításnak a verhetetlen előnyeire. Ugyanis alapvetően a nagy terű irodáknál nincs lehetőség az egyéni preferenciák kialakítására, azonban a szabad mozgású helykialakítások ezt lehetővé tennék. Hiszen ha valakinek a szűkebb helyek a preferenciái, akkor bevackolhatja magát 35 34 KÜLLER,R. (1991.): Environmental assessment from a neuropsychological perspective. In: T GÄRLING and G.W. EVANS. (Eds.) Environment, cognition and action: An integrated approach, pp111147. Oxford University Press, New York egy kisebb zugba, ha valakinek a tágabb, szabad terek, akkor egy olyan típusú helyet is ki lehet alakítani. Mindehhez laptop használata szükségeltetik csupán. 11. ábra Google iroda Londonban (Forrás: http://thefabweb.com/10281/the-new-google-officecomplex-in-london/) Ugyanez a megoldás alkalmazható lenne a színbéli preferenciák eltérése esetén is. Hiszen egészen egyszerűen kialakítható egy élénkebb színekből álló teremrész illetve egy másik részen egy pasztell vagy világos színekkel kialakított felület. A munkakörnyezet színességét taglaló részhez javaslatként tudom még ajánlani a színek váltogatását. Hiszen ilyen ízlésbeli esetekben szinte lehetetlen mindenki kedvére tenni. Ahogy a felmérésből kiderült, a dolgozók egy része kifejezetten vonzódik a semleges illetve fehér színhez, míg mások idegenkedve fogadják. Viszont az emberi szervet optimális működéséhez a stimuláció egy bizonyos szintje szükséges. A stimuláció hiánya unalomhoz vezethet, szélsőséges esetben a környezettel szembeni érdektelenséghez. A túlzott stimuláció viszint zavarja a kognitív folyamatokat, és csökkenti a koncentrációs képességet. Így azt a típusú megoldást tudom javasolni, amely útra már rá is lépett részben az iroda vezetése: világos színek, néhány erősebb színű elemmel társítva. Például fehér asztallap piros székekkel kombinálva. 12. ábra Étkező a Központi Személyügyön – színek stimulációja (Forrás: saját készítés) Az idősebb kori nők hőmérséklet ideálja alacsonyabb a fiatalabbakénál - állapítottam meg korábban. Ez érzékeny téma, hiszen nem lehet külön ültetni a korosabb dolgozókat a többiektől, különösen mivel az irodában funkcionális alapon van strukturálva az elhelyezkedés. Azonban a jelenlegi rendszer semmiképp nem működőképes, hiszen saját tapasztalatom alapján látom, hogy konfliktusforrást okozhat ez az eltérő igény. Napi rutinná vált az irodában, hogy amikor egy 40 év feletti (vagy körüli) munkatárs halad el a termosztát mellett, lejjebb csavarja azt, amikor egy fiatalabb jár arra, ő az ellenkező irányba fordítja el. Így tovább egész nap, feszültséget és ellenségeskedést szülve az egész csoport számára. Az én javaslatom az egyéni hőmérsékletcsökkentő (pl. ventillátor) kiosztása lenne. Egyrészt, mert a problémásabb csoport szignifikánsan kevesebb főt számlál, így költséghatékonyabb rájuk egyéni ráfordítást igényelni. Másrészt, mert a csoport többi részének nem kiemelkedően nagy a hőigénye, egy érthető középértéket képviselnek. Másrészt meghatározhatóak a légkondicionáló kimeneti nyílásai, ahol a levegő nyomása miatt hidegebb van, mint az iroda többi részén. Az irodavezetővel való egyeztetés vagy személyes tapasztalat alapján, ezekre a helyekre érdemes lenne az idősebb munkavállalókat ültetni. 5. Összefoglalás Áttekintve a dolgozat egésszét úgy gondolom, hogy sikerült választ találnom a kérdéseimre, feltevéseimre. A szakirodalomba történő belemélyedés után öt feltetéssel éltem, melyek szorosan kapcsolódnak az alap munkahelyi tényezőkhöz; a vizuális-, akusztikus- és klimatikus indikátorokhoz valamint a személyes térhez. Az ergonómia hosszú történét áttekintve pedig a mai modernebb korunk aktualitásainak megfelelően választottam ki a hipotéziseket, összehangban a tudomány más részegységeivel. Hiszen az ergonómia diszciplináris tudományág, ismerni kell hozzá alapvető emberi egészségügy bizonyos részeit, illetve a fizikának, néha még az építészetnek is van befolyása rá. A hipotézisek felállításával a kérdőív gerincét is megalkottam, már csak rá kellett kérdeznem arra, ami fényt derít az összefőggésekre is. A kollegáim segítőkészségének köszönhetően a teljes személyzethez eljutottak a kérdések, és vissza is tértek hozzám kitöltve, az egész populációra nézve. Irodalomjegyzék Altman, I. (1975). The Environment and Social Behavior: Privacy, Personal Space, Territory, and Crowding. Monterey, California: Brooks-Cole Publishing Company. Besenyei, G. (dátum nélk.). A fizikai munkakörnyezet helyes kialakításának jelentõsége. Letöltés dátuma: 2011. 11 20, forrás: http://www.erg.bme.hu/emania/2002/BesenyeiG/munkak.htm Brown, I. (1979). 7th Congress of the International Economics Association. Polish Ergonomics Society , 22 (6), 593-781. Chapanis, Gamer, & Morgan. (1949). Applied experimental psychology: Human factors in engeenering design. New York. Colour Temperature. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2011. 11 21, forrás: CLEAR Comfortable Low Energy Architecture: http://newlearn.info/learn/packages/clear/visual/people/ambience/colour/index.html Dr Antalovits, M. (1998). Ergonómia. Budapest: SHL Hungary Kft. Dr. Izsó, L., & Dr. Antalovits, M. (2000). Bevezetés az információ-ergonómiába: Emberi tényezők az információs technológiák fejlesztésében, bevezetésében és alkalmazásában. Dúll, A. (1995). Az otthon környezetpszichológiai aspektusai. Magyar Pszichológiai Szemle , 35 (5-6), 345-377. Eysenck, H. J. (1941). Type factors in aesthetic judgements. British Journal of Psychology , 31, 262-270. Furnham, A., & Bradley, A. (1997). Music while you work: the differential distraction of background music on the cognitive test performance of introverts and extraverts. Applied Cognitive Psychology , 11 (5), 445-455. Hajdú, L., & Miklós, P. (1977). Világítástechnika és színdinamika. Táncsics Kiadó. Hall, E. (1966/1975). Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat Kiadó. Hippokratész. Kat' Ihtreion - Az orvosi műhelyben. Holohan, C. (1982). Enviromental psychology (9. kötet). (A. Mészáros, & A. Dúll, ford.) New York: Random House. Kálmán, L. (2007. 08 27). Gondolatok a munkahelyek mesterséges megvilágításának hazai követelményrendszeréről és alkalmazásáról. Letöltés dátuma: 2011. 11 21, forrás: Műszaki Fórum: http://www.muszakiforum.hu/?fejezet=5&cid=37515 Karácsony, Z. (2004. 08 19). Irodai hőmérséklet - 21-24 fokot ír elő a miniszteri rendelet. Letöltés dátuma: 2011. 11 20, forrás: HR Portal: http://www.hrportal.hu/hr/irodai-homerseklet-21-24-fokot-ir-elo-a-miniszteri-rendelet20040819.html Kárpáti, T. (2009. 05 19). Érzelmeink a munkahelyen. Letöltés dátuma: 2011. 11 20, forrás: Polaris: http://www.polarismanagement.hu/cikkek/88-erzelmeink-amunkahelyen Klein, S. (1980). Munkapszichológia I-II. Gondolat Kiadó. Koronváry, P. (2005). Vezetéstudományi jegyzetek. Lukács, G. (1982). Színmérés. Műszaki Könyvkiadó. Marmas, N., Poulakais, G., & Papkostopoulos, V. (1999). Ergonomics design in ancient Greece. Applied Ergonomics , 30 (4), 361-368. Mischinger, G. A komfortos munkakörnyezet kialakításának ergonómiai szempontjai. BME Ergonómia és Pszichológia tanszék. Murrell, K. (1965). Ergonomics. London: Chapman and Hall. Pheasant, S., & Haslegrave, C. (2006). Bodyspace. Taylor&Francis. Pulat, B. (1992). Fundamentals of Industrial Ergonomics. Prentice-Hall Inc. Sanders, & McCormic. (1993). Human factors in engineering and design. McGraw-Hill Inc. Sindelyes, D. (dátum nélk.). Életszínezék: A színek öröme. Letöltés dátuma: 2011. 11 20, forrás: HVG Plusz: http://hvgplusz.hu/letoltes/A_szinek_orome.pdf Sommer, R. (1969). Personal Space: The behavioral basis of design. New Jersey: Prentice-Hall, Inc. SZÁMALK, Z. (dátum nélk.). Ergonómia. Letöltés dátuma: 2011. 11 19, forrás: IT Alapismeretek: http://www.asztrolizing.hu/szgepkezeles/italapok/1.6.2_Ergonomia.pdf Színek használata. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2011. 11 20, forrás: SDT Sulinet Digitális Tudásbázis: http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=7e6a6345-8d58-427f88b5-7fd4b51e9117&cid=21cb1d38-15c7-46b8-95f4-ce26dd98dfd1 Ábrajegyzék 1. ábra - Sanders-McCormic: Az ergonómia kettős arculata (Saját készítésű) .............. 11 2. ábra - Kruithoff-diagram (Forrás: www.erg.bme.hu) ................................................ 16 3. ábra: A rossz monitorelhelyezés hatása a látásminőség romlására (Forrás: saját készítés) ...................................................................................................................... 27 4. ábra A monitorelhelyezés szabályai (Forrás: Debreceni Egyetem Gazdasági Igazgatóság – Orosz János).......................................................................................... 28 5. ábra Napfény zavarási foka a különböző monitorállásoknál (Forrás: saját készítés) . 28 6. ábra A Zody_System 89 legújabb ergonómikus széke a Központi Személyügyön (forrás: Zody_System 89 bemutatója) .......................................................................... 30 7. ábra A fájdalom csökkenése a kéz-és hátfájdalom esetében ..................................... 31 8. ábra Szemléltető irodaalaprajzok: Duna Tower és Váci Greens Irodaház (Forrás: saját készításű) .................................................................................................................... 31 9. ábra Komfortérzetet növelő eszközök népszerűsége (Forrás: saját készítés) ............. 32 10. ábra Fénymásoló szoba színezése (Forrás: saját készítésű) ..................................... 33 11. ábra Google iroda Londonban (Forrás: http://thefabweb.com/10281/the-new-googleoffice-complex-in-london/) .......................................................................................... 37 12. ábra Étkező a Központi Személyügyön – színek stimulációja (Forrás: saját készítés) .................................................................................................................................... 37 Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................2 1. Szakirodalmi hátter feldolgozása – az ergonómia bemutatása ...................................5 1.1. Az ergonómia története .......................................................................................5 1.1.1. Előzményei, születése ..................................................................................5 1.1.2. A „fogantyúk és skálák ergonómiája” (1945-1960) .....................................7 1.1.3. Az ergonómia ipari alkalmazása (1960-1970)...............................................7 1.1.4. Ergonómia a munka világán kívül (1970-1980) ............................................8 1.1.5. A biztonság, a számítógép és az ergonómia (1980-1990)..............................8 1.1.6. Távlatok az ergonómiában (1990- ) ..............................................................8 1.1.7. Ergonómia Magyarországon ........................................................................9 1.2. Az ergonómia fogalma ...................................................................................... 10 1.2. Az ergonómia célja ........................................................................................... 11 2. Munkahelyi ergonómia tényezői .......................................................................... 13 2.1. A vizuális környezet ..................................................................................... 13 2.2. Az akusztikus környezet ............................................................................... 17 2.3. Klimatikus környezet .................................................................................... 19 2.4. Szociális környezet ....................................................................................... 21 3. Vizsgálati helyszín bemutatása ................................................................................ 22 4. Kutatómunka eredménye ..................................................................................... 27 5. Következtetések, javaslatok ................................................................................. 34 6. Összefoglalás ....................................................................................................... 38 Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 39 Ábrajegyzék ................................................................................................................ 41 Tartalomjegyzék .......................................................................................................... 42
