I.2. BEVEZETÉS □HAECKEL BIOGENETIKAI TÖRVÉNYE: Az ontogenezis a filogenezis rekapitulációja -Ontogenezis: élőlény fejlődése petesejt megtermékenyülésétől a kifejlődésig -Filogenezis: törzsfejlődés - Rekapituláció: ismétlő összefoglalás □ FAJ: Egyetlen tényleges rendszertani kategória □ KETTŐS NEVEZÉKTAN (Linné, 18.század) -Tudományos szövegben a faj nevet dőlten/ aláhúzva jelöljük; Eisenia fetida / Eisenia fetida -Ha többször szerepel a szövegben, az első szabályos leírás után lehet rövidíteni: E. fetida □ SZÖVET: azonos eredetű, szerkezetű, működésű sejtek + általuk képzett sejtközötti állomány (extracelluláris mátrix) -állatok anatómiai, patológiai, fiziológiai egységei - a normális/ kóros szerkezet és működés meghatározza a szervezet működési sajátosságát □ Evolúció során szöveti differenciálódás különböző fázisai: -álszövetesek (Parazoa) szövetekre hasonlító sejtréteg (dermális, gasztralis réteg), -csalánozók hámizomsejtjei: (hám és izom funkciótvis ellát) -laposférgek:valódi diffefenciált szövete □ A szövetek szerkezetét, funkcionális tulajdonságát a sejtszám, a sejtek elhelyezkedése, kapcsolódási módja, az Ecm mennyisége határozza meg □ ALAPSZÖVETEK: Hámszövet, kötőszövet, izomszövet, idegszövet I.3. SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK □ Szerep: - Sejtek mechanikai összekapcsolása (időlegesen / tartósan) - Molekulák, ionok cseréje -Szabad diffúzió útjának elzárása a sejtmembránon, intercelluláris résben - Leggyakrabban a hámszövetben fordulnak elő I.3.A. MECHANIKAI KAPCSOLÓSTRUKTÚRÁK □ ELEMEI: Adhéziós molekulák + adapter fehérjék + sejtvázelemek □ ADHÉZIÓS MOLEKULÁK: sejtmembránt átérő integráns fehérjék – a sejtet egy szomszédos sejt membránjához, vagy az EcM-hez kötik □ ADAPTER FEHÉRJÉK: adhéziós molekulák citoplazmatikus végeihez illeszkednek, kapcsolatot létesítenek a sejtváz felé □ SEJTVÁZELEMEK: aktin-microfilamentumok / intermedier filamentumok SEJTADHÉZIÓS MOLEKULÁK □ MÁTRIX ADHÉZIÓS MOLEKULÁK I.3.B. SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK □ SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK CSOPORTOSÍTÁSA KAPCSOLÓDÁS SZERINT SEJT-SEJT KÖZÖTTI SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRA -Szomszédos sejtek összekapcsolása -Hámszövetekben gyakori SEJT-EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX KÖZÖTTI SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK -Asszimetrikus feléítés -A sejtek terméke különböző szövetekben különböző mértékben vannak jelen -Gyakoriak a támasztószövetekben A) ZÁRÓ STRUKTÚRA B) HORGONYZÓ STRUKTÚRA, DEZMOSZÓMA C) KOMMUNIKÁCIÓS STRUKTÚRA –NEXUS, KÉMIAI SZINAPSZIS -HEMIDEZMOSZÓMA -FOKÁLIS KAPCSOLAT □ SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK CSOPORTOSÍTÁSA FUNKCIÓ SZERINT A) ZÁRÓ STRUKTÚRA B) HORGONYZÓ STRUKTÚRA C) KOMMUNIKÁLÓ STRUKTÚRA A) ZÁRÓSTRUKTÚRA (=tight junction = zonula occludens) - Sejt oldalsó membránja mentén övszerűen levő záróberendezések - Sejtek összetartása - Sejtek közötti anyagáramlás megakadályozása - B) HORGONYZÓ STRUKTÚRA (= zonula adherens) -Záróstruktúra alatt helyezkedik el -Szomszédos sejtek sejtvázai kapcsolódnak össze -Benne: terminal web (sejtvázfilamentumokból álló hálózat) Aktin filamentummal kapcsolódó struktúra Intermedier filamentummal kapcsolódó struktúra Zonula adherens = horgonyzó struktúra Macula adherens = dezmoszóma: Hámsejtek között elszórtan (foltszerű) elhelyezkedő kapcsolóberendezés -fascia adhaerens: Eberth-féle vonal (szívizomsejtek közötti határvonal) Fokális kapcsolat: zonula adherens-hez hasonló, de a sejt–kötőszövet kapcsolatban részt vevő szerkezet, mely a sejtek amöboid mozgásában is szerepet játszik. Hemidezmoszóma = féldezmoszóma: -Hámsejtek basalis részén előforduló, kapcsoló berendezések -A hámréteget az alatta elhelyezkedő EcM anyagához, a lamina basalishoz (alaphártya) kötik A) KOMMUNIKÁCIÓS STRUKTÚRA - A szomszédos sejtek plazmamembránjai szorosan egymás mellé fekszenek, és az intercellularis térség jelentősen beszűkül - A folt alakú junctiók területén több száz csatorna figyelhető meg, melyek átjárják az összefekvő membránokat, és kapcsolatot teremtenek a sejtek között GAP JUNCTION (NEXUS) → elektromos szinapszis KÉMIAI SZINAPSZIIS I.4.FIXÁLÁS I.5. SZÖVETTANI PREPARÁTUMOK □ A szövettani metszetek 1-1 szerv vékony szeletének szerkezetéről adnak infót, ezért sorozatmetszetek tanulmányozására van szükség □ Kenet, macerátum: laza szerkezetű/magas víztartalmú szövetből - natív formában is azonnal tanulmányozhatóak □ Rögzítés,festés: sejtek, sejttöredékek, EcM különböző vegyhatású részei □ SEM, TEM: fénymikroszkópos vizsgálatok megerősítése, további részletek feltárása □ A legtöbb szövetet szerkezetét sorozatmetszetekkkel lehet jól tanulmányozni: -sztenderd rögzítés (mosás, beágyazás) → -metszetkészítés (mikrométer vastagság) → - bazofil-acodifil részeket feltüntető festés -hematoxilin-eozin (HE) +spec. festés (kötőszöveti, impregnációs módszer) □ FESTÉSEK Hematoxilineozin: - Bazofilacidofil részeket feltüntető festés Van Gielson kötőszöveti festés: -Hám, izmok: sárga, narancssárga -Kollagén: vörös Mallor festés, Azan festés: -Sejtmag: vörös -Hám, izom: téglavörös -Kollagén: kék Orcein Ezüst impregnáció □ HISZTOKÉMAI ELKÜLÖNÍTÉS Dns kimutatása Feulgen-reakció 1)Fixált metszet → sósavas hidrolízis 2) Purin bázisok lehasadása → aldehid csoportok kialakulása 3) Schiff-reagens bíborvörösre festi az aldehideket (RNS-ben a ribóz miatt nem képződnek aldehid csopik, nem adja a reakciót) Összetett szénhidrátok kimutatása Perjódsavas Schliffreakció 1) Perjódsavas oxidáció → aldehidcsoportok kialakulása Neutrális ipidek kimutatása 1)Fagyasztott metszet 2)Szudánfekete-B festés, Oil-red festés 3) Kontrasztfestés Enzimlokalizáció -Enzimaktivitás által -Enzimkatalízis elve: az enzimek szubsztráthoz kapcsolódva anyagcseretermékekete hoznak létre, ami egy újabb enzimkatalízis során szubszrátként felhasználható enzim → szubsztrát → termék + adalékanyag → csapadék --Az enzim környezetébe olyan szubsztrátot rakunk, ami nagy sebességgel alakítja az enzimet át termékké → adalalékanyagot hozzáadva ki tudjuk mutatni az enzimaktivitás helyét 2) Schiff-reagens: bíborvörös I…. IMMUNHISZTOKÉMIA, IMMUNCITOKÉMIA