1. Mérési segédeszközök áttekintése
A mérés célja: Mérési segédeszközökkel ismerkedünk meg a gyakorlat során.
Mérési segédeszközök
A mérési segédeszköz feladata a mérendő alkatrész tájolása és a mérőeszköz rögzítése a helyes mérési
helyzetben. A fontosabb mérési segédeszközök a síklapok, mérőasztalok (bázisfelület), prizmák
(hengeres munkadarabok alátámasztása), központosító csúcsok és kúpok (központosítás), vonalzók
(egyenesség vizsgálat, összehasonlító mérések), állványos befogó készülékek.
Az acélderékszögeket, mérőblokkokat, hengeres ellenőrző derékszögeket (mérőhengereket) két felület
egymáshoz viszonyított merőlegességének ellenőrzésére használják. Az acélderékszögek kialakításuk
alapján lehetnek: sima-, talpas-, ütközős- vagy élvonalzós derékszögek, különböző pontossági
osztályba sorolva.
Síklapok, mérőasztalok mérési bázist, mérési alapfelületet létesítenek. Erre helyezhetők a mérés
elvégzéséhez szükséges eszközök. A síklapok anyaga általában öntöttvas, több pontossági osztályban
készülnek. A gránit asztal előnye, hogy nem vetemedik, tartós, nem korrodál, nem vezeti az áramot,
nem mágnesezhető, karbantartása egyszerű.
Az állványok biztosítják szükség esetén a mérőeszközök és a mérendő munkadarab stabil helyzetét a
mérés során.
A mérőprizmák a hengeres munkadarabokat a palástfelületen tájolják, azok alátámasztására
szolgálnak. A prizma szöge általában 90, 108 (ezt a körháromszögűségi hibák kimutatására
használják), 120 fok. Kialakításuk alapján megkülönböztetünk kereszt-, mágneses- kengyeles- és
hosszú prizmát.
A keresztprizma négy különböző méretű 90 fokos prizmát tartalmaz, párban hozzák forgalomba.
A kúpok, központosító tengelyek forgástestek méretellenőrzésénél használhatók (ovalitás,
egytengelyűség mérés). A bázis tengelyvonal helyzetét biztosítják.
ÓE BGK AGI GGYT
Galla Jné, Drégelyi-Kiss Á, Kis F: Méréstechnika
Útmutató és segédlet 2015
A vonalzók feladata a megmunkált (mérendő) felületek egyenességének, síkszerűségének ellenőrzése,
valamint etalonnal történő összehasonlító mérések elvégzése mérőhasábok segítségével. A fontosabb
acélvonalzók kialakításuk alapján:
élvonalzók (egyélű, háromélű, négyélű), vagy laposvonalzók, illetve széles mérőfelületű vonalzók.
A széles vonalzókat a Bessel-féle alátámasztási pontokon kell alátámasztani. Az acélvonalzókat
különböző pontossági osztályba sorolva hozzák forgalomba.
ÓE BGK AGI GGYT
Galla Jné, Drégelyi-Kiss Á, Kis F: Méréstechnika
Útmutató és segédlet 2015
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
2015
4. gyakorlat
4. Mérés egyszerű mechanikus hosszmérő eszközökkel (mérőóra)
A mérés célja: Munkadarabok sorozatmérése egyszerű mechanikus mérőeszközökkel.
A mérések elvégzéséhez szükséges elméleti ismeretek:
A mérőóra széles körben alkalmazott közvetett mérőeszköz, melyet leggyakrabban különbségmérésre
használnak. A tapintócsap elmozdulását fogasléc - fogaskerék áttétel felnagyítja, ezt jelzi ki a számlap
előtt körbeforgó mutató. Az érintkezést a mérendő tárggyal egy rugó biztosítja. A felbontó-képesség:
0,01 mm vagy 0,001 mm. A 8,00 mm átmérőjű befogócsapot mérőóra állványban vagy
befogószerkezetben kell rögzíteni. Különbségmérésnél a névleges méretet megtestesítő etalon
érintésekor (tapintócsap alá helyezésével) a számlap forgatásával nullára állítható a mérőóra.
Az ábrán látható fogasléces mérőóra részei: tapintó (1), fogasléces hüvely (2), fogaskerék (4), kengyel
(3). A fogasléces hüvelyhez csatlakozó fogaskerékpár felnagyítva vetíti a skálára a tapintócsap
elmozdulását. A kengyel kialakítása olyan, hogy a különböző mérőcsap helyzetekben is a
munkadarabra ható mérőnyomás állandó maradjon. A növekvő Fr rugóerőhöz csökkenő r kar tartozik.
F · a = Fr · r összefüggésből a mérőerő: F = Fr · r / a = állandó. A fogasléces mérőórát a számlap
elforgatásával lehet nullázni. A mérőcsap munkadarabbal érintkező utolsó eleme cserélhető. Ezek a
mérőcsapok a pontszerű érintkezést biztosítják a mérendő munkadarab alakjához igazodva.
Mérőóra 0,01 mm
Mérőóra 0,01 mm
Szögtapintós mérőóra
1
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
2015
A mérőórák pontosságának ellenőrzése. A mérés pontosságát elsősorban a mérőóra összhibája
befolyásolja. Ennek okai: nem tökéletes fogaskerekek, ingadozó mérőnyomás, a kapcsolódó elemek
közötti játék okozta irányváltási hiba. A hibák kalibrálással meghatározhatók.
Az összhiba vizsgálatakor a tapintót egyenletes osztással, szakaszosan kell elmozdítani kihasználva a
teljes mérési tartományt. Minden tapintóállásnál leolvasható a skálán mutatott érték. A hiba a skáláról
leolvasott érték és a tapintó ismert (etalonnal létrehozott) elmozdulása közötti különbség. A mérőóra
hibagörbéje a tapintó elmozdulásának függvényében mutatja a hiba értékét.
A mechanikus mérőóra hibadiagramjának jelölései (DIN 878 szerint):
 f ges – a mérési tartományban mért legnagyobb hiba (a kifelé és a befelé mozgó mérőcsap
legnagyobb hibáinak különbsége),
 f u – irányváltási hiba (hiszterézis), a kifelé és a befelé mozgó mérőcsap azonos helyzetében
mért hibakülönbségei közül a legnagyobb,
 f e – a mérőcsap egyirányú mozgása során fellépő legnagyobb hiba,
 f t - két főosztás között mért legnagyobb és legkisebb hiba különbsége a méréstartomány
tetszőleges részén.
 f w – ismétlőképesség, egy kiválasztott helyen ismételt, legalább 5 mérés értékének terjedelme.
Az összhiba és az irányváltási hiba vizsgálatának a kétirányú mozgású méréseknél van jelentősége.
A digitális mérőórák vizsgálata a mechanikus mérőórákéval megegyezik, kivéve: a mérőórát vizsgáló
berendezésen a névleges értékek beállításra kerülnek, az ettől való eltérés olvasható le a mérőórán,
valamint a mérőóra tapintója befelé mozog ( a számlálási hiba +/- 1 számjegy).
2
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
2015
Mérőóra állványok
A mérőórás furatmérő eszközök a beállított névleges furatátmérő és a tényleges átmérő közötti
különbséget érzékelik. Az ábra a furat-mérőórák mérőfejének leggyakrabban alkalmazott kialakításait
mutatja be. A különbségmérés elvén működő eszközök beállításához (0-ra állítás) ismert átmérőjű un.
kalibergyűrűt használunk.
Mérőórás furatmérő használata
3
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
2015
2. gyakorlat
2. Mérési adatok feldolgozása, mérési eredmény megadása.
2.1. Matematikai statisztikai alapismeretek (kiegészítés)
A matematikai statisztika tárgya az, hogy a tapasztalati adatokból következtessen a teljes sokaság vagy
ellenőrizendő gyártástétel, más esetekben a gyártási (szolgáltatási) folyamat elméleti valószínűségi
eloszlásának ismeretlen jellemzőire.
Minden mérési eredmény tartalmaz hibát, a „valódi” méretet csak közelítjük, becsüljük több, kevesebb
hibával. A mérési eredményt befolyásoló mennyiségek lehetnek például a mérőeszköz hőmérséklete
(hosszmérés), a nehézségi gyorsulás (egyes mérlegeknél), frekvencia, légnyomás, portartalom, stb.
A várható (valódi) érték becslésénél a sokszor ismételt mérés célja a véletlen hibák csökkentése. A
mérések többszöri ismétlésével kapott eredményeket mérési sorozatnak nevezzük. A mérési sorozat
elemei – elemi események. A várható (valódi) érték tehát a véletlen hibáktól mentes eredmény. Véges
számú mérésnél a „valódi” méretet pontosan nem lehet meghatározni, de lehetséges olyan intervallum
(tartomány) megadása, mely tetszőleges valószínűséggel tartalmazza a várható értéket.
A változatlan körülmények között mért mérési sorozat n számú mérésből áll. A mért értékeket jelöljük a
következőképpen: x1, x2, ….xi, …xn. Az eredmény a várható érték általunk legvalószínűbbnek tartott
becslése, valamint körülötte egy intervallum, mely tetszőleges valószínűséggel tartalmazza a várható
értéket.
A várható érték legjobb becslése a sorozat átlaga, vagy egyes esetekben a medián vagy a módusz.
1
1 n
Átlag: x = x1 + x2 + .....  xn  =  xi ,
n
n i=1
ahol: x - a mérési sorozat átlaga,
n - mérések száma,
x1, x2, …xn - a mért értékek

Az átlag körüli szóródást véletlen hatások okozzák, rendszeres és durva hiba nem lép fel. Az átlag az a
szám, amelytől az egyes mért értékek különbségének összege zérus. Vagyis, ha az átlagtól nagyobb
értékek mindegyikéből kivonjuk az átlagot, és a különbségeket összeadjuk, akkor ez a szám egyenlő az
átlag és a nálánál kisebb értékek különbségének összegével. Az átlag az a szám, amely biztosítja azt,
hogy a tőle vett különbségek négyzetösszege minimális. Emiatt alkalmas az átlag a „valódi” várható
érték becslésére, ezért nevezik a legvalószínűbb értéknek.
Medián: a sorozat középső eleme (vagy páros számú mért érték esetében a két középső elem számtani
közepe), jele: Me. A medián két részre osztja a mintát, az alsó rész mediánja a 25%-os alsó kvartilis, a
felső rész mediánja a 75%-os felső kvartilis.
Nagyobb mennyiségű adat birtokában meghatározhatók a percentilisek (százalék). A percentilis érték
egy olyan százalékos érték, ami kifejezi, hogy a vizsgált egyedeknek legfeljebb mekkora hányadára
jellemzõ az adott érték.
Módusz: a legnagyobb gyakorisággal (legtöbbször) előforduló elem, jele: Mo.
A mért adatok szóródása. A szóródás leginkább jellemezhető a terjedelemmel (jele: R) vagy a
becsült szórással (jele: s vagy 𝜎̂).
Terjedelem: R= x max− x min ,

ahol:
xmax - a legnagyobb mért érték,
xmin - a legkisebb mért érték,
R - a terjedelem.
Szórás becslése, más néven becsült szórás:
1
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
σ̂ = s = ±
2015
n
1
xi  x 2 ,

n  1 i=1
A szórásnégyzet (variancia) becslése:
1 n
xi  x 2

n  1 i=1
ahol: s vagy σ̂ - a becsült szórás (standard eltérés),
1
Az n− 1 tényező nevezője a sorozat szabadságfoka. A szabadságfokot úgy kapjuk meg, hogy a
sorozat n tagszámából levonjuk azokat a sorozat elemeiből származtatott tagokat, amelyeket
felhasználtunk. A szórás számításánál n elemű mintánál n-1 az osztó, mivel a számítás során az átlagot
felhasználtuk.
σ̂ 2 = s 2 =
Az átlag szórása
A különböző időpontokban, vagy más személyek, illetve körülmények között, azonos darabokon végzett
mérések átlagértékei általában nem azonosak. Ezért célszerű megadni olyan véletlen helyzetű
intervallumot, amely nagy valószínűséggel tartalmazza a becsülni kívánt paramétert, pl. normális
eloszlás esetében a μ várható értéket. Ennek határai az ún. konfidencia határok. Ezeket azokból az
adatokból kell meghatározni, amelyből az átlagot becsülték.
Az n számú mérési eredmény középértékének (átlagának) szórása egyenlő az egyes értékek szórásának
sx
n -ed részével, azaz s x = i ,
n
ahol: s x - az átlagérték szórása
sx
- az egyes értékek szórása
n - a mérések száma
i
Annak valószínűsége, hogy egy x változónak az x átlagtól való eltérése a szórás  -szorosánál
1
nagyobb legyen, kisebb, mint λ 2 , azaz
1
P(x  x   λ  s)  2
λ
1
Másképpen fogalmazva: az x ± λ  s tartományon belül megtalálható az összes esemény 1  2 λ
szerese. Tetszőleges eloszlás esetén például az x ± 3  s intervallumban megtalálható legalább az
összes mérés 8/9-ed része, 88,9 %-a. Normális eloszlásnál ez a biztonság nagyobb (99,73%).
A normális eloszlást két paraméter határozza meg: a μ várható érték és a σ szórás. Normális vagy
más néven Gauss-eloszlásnak nevezünk minden olyan eloszlást, amelynek sűrűségfüggvénye
 x  μ 
2
1
f(x) =
e 2σ ,
σ  2π
ahol μ - az a várható érték, amely felé az értékek átlaga ( x ) közelít, ha a mérések száma a
végtelenhez tart (n  ), és
σ - szórás, amely felé a ˆ becsült, tapasztalati szórás közelít, ha a mérések száma a
végtelenhez tart (n  ).
2
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
2015
A normális eloszlás sűrűségfüggvénye -  -től tart +  -ig, maximuma a μ várható értéknél van,
szimmetrikus, az inflexiós pontok távolsága a μ várható értéktől (a függőleges tengelytől) - σ és + σ . A
szórás a várható érték és az eloszlás inflexiós pontja közötti távolsággal egyenlő. Ha a görbe alatti
területet összegezzük, és ezt ábrázoljuk a koordinátarendszerben a -  -től indulva, kapjuk a függvény
F(x) eloszlásgörbéjét. Az f (x) sűrűségfüggvény alatti terület a (-∞,+∞) intervallumban 1-gyel egyenlő.
Ez azt jelenti, hogy F(∞)=1.
A normális eloszlás sűrűségfüggvénye
A normális eloszlás eloszlásgörbéje
A μ várható értékű és σ szórású eloszlást N( μ ,σ) jelöli a szakirodalomban. Az ehhez tartozó F(x)
eloszlásfüggvény értékeit táblázatból kell meghatározni. A táblázatot a szakkönyvek tartalmazzák. A
táblázatot az un. standardizált normális eloszlásra adják meg, amelynek várható értéke μ = 0, szórása
pedig  = 1, jelölése N(0,1), eloszlásfüggvényét pedig Φ(x) jelöli. Az N(m,σ) eloszlást úgy vezetjük
vissza a standardizált eloszlásra, hogy bevezetjük az
u=
xm
σ
 xm
helyettesítést és ekkor F (x) = Φ 
,
  
ez lesz a standardizált normális eloszlás eloszlásfüggvénye.
Bármely normális eloszlás esetében ennek táblázatából az eloszlásfüggvény értéke meghatározható.
Ebből a táblázatból az is meghatározható, hogy milyen valószínűséggel esik a megfigyelés (mérés)
eredménye az (m - k.σ; m + k.σ) szakaszba (k – szorzó tényező). Az x tengely értékeinek függvényében
a területeket táblázat tartalmazza épp úgy, mint a normális eloszlás értékeit. A következő ábra
szemlélteti ezeket a valószínűségeket; az értékek: k=1-re 0,6826 (68,26%), k=2-re 0,9544 (95,44%),
k=3-ra 0,9973 (99,73%).
3
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
2015
2.2. Mérési adatok feldolgozása feladat
A feladat célja: A mérési adatok feldolgozásának gyakorlása.
Elméleti ismeretek
A méretet megbízhatóan megbecsülni csak több mérés eredményéből lehet. A kísérletsorozat vagy
gyártás eredményének meghatározása kiértékelési feladat, mely matematikai statisztikai feldolgozásra
ad lehetőséget. Két módszert használnak:

a kisminták módszerét, melynek legnagyobb mintanagysága 20 db,

a nagyminták módszerét, melynek legkisebb mintanagysága 40 db.
A kisminta módszer szerint meghatározzuk a mérési eredmények statisztikai jellemzőit:
1 n
A minta átlaga
x =  xi
n i=1
ahol: x - átlag és
n – a minta elemeinek nagysága
1 n
xi  x 2
A minta szórásnégyzete:
s2 =

n  1 i=1
ebből a szórás:
s = s2
A megbízhatósági határokat a következőképpen határozzuk meg. A konfidencia-intervallum
(megbízhatósági tartomány) a normális eloszlású változó várható értéke körüli tartományt ad meg
meghatározott valószínűséggel. Ez azt jelenti, hogy a mért érték megbízhatósági határai mekkorák az
előírt megbízhatósági szint esetén. Ha a megbízhatósági korlátokat 1 és 2 –vel jelöljük, és az 1-p
jelölést megbízhatósági szintnek (valószínűségnek) nevezzük, akkor
Ismert szórás esetén a korlátok:
az alsó határ
α1 = x  u p
a felső határ
α2 = x + u p
σ
N
σ
N
,
,
ahol:  az ismert szórás értéke és az up tényező értékeit a táblázat tartalmazza:
Valószínűségi szint
90 %
95 %
99 %
99,9 %
Hibaarány
10
5
1
0,1
Az up tényező értéke
1,64
1,96
2,58
3,29
Ismeretlen szórás esetén két módon határozhatjuk meg a korlátokat.
1. Ismerjük a tapasztalati szórás (s) értékét, ekkor az „a” ismeretlen várható értékének megfelelő
konfidencia intervallum
s
s
x
t  a  x+
t
n
n
s
az alsó határ
α1 = x 
t
n
s
a felső határ
α2 = x +
t , ahol „t” a Student-faktor, nagysága a táblázatban található:
n
4
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
2015
A normális eloszlás várható értékének intervallumát az (1-p) megbízhatósági szint és f = n-1 érték
függvényében meghatározó Student-faktor
f=
n-1
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
1-p
0.90
0,95
0,99
0,999
6.314 12,706 63,657 636,6
2,920 4,303 9,925 31,600
2,353 3,182 5,841 12,922
2,132 2,776 4,604 8,610
2,015 2,571 4,032 6,869
1,943 2,447 3,707 5,959
1,895 2,365 3,499 5,408
1,860 2,306 3,355 5,041
1,833 2,262 3,250 4,781
1,812 2,228 3,169 4,587
f=
n-1
12
14
16
18
20
22
24
26
28
30

1-p
0,90
0,95
0,99
0,999
1,782
1,761
1,746
1,734
1,725
1,717
1,711
1,706
1,701
1,697
1,645
2,179
2,145
2,120
2,101
2,086
2,074
2,064
2,056
2,048
2,042
1,960
3,055
2,977
2,921
2,878
2,845
2,819
2,797
2,779
2,763
2,750
2,576
4,318
4.140
4,015
3,922
3,849
3,792
3,745
3,704
3,674
3,646
3,291
2. A mintaterjedelem alapján is meghatározható az 1-p megbízhatósági szinthez az „a” várható érték
konfidencia-intervalluma, ha n  12
x  q R  a  x +q R
az alsó határ:
α1 = x  q  R ;
a felső határ:
α2 = x + q  R ,
A q tényező értékeit az átlag konfidencia-intervallumának számításához a táblázat tartalmazza.
n, a mintanagyság
q tényező, ha a
megbízhatósági szint
0,95
0,99
n, a mintanagyság
q tényező, ha a
0,95
megbízhatósági szint 0,99
7
8
6,353 1,304
31,828 3,008
2
3
4
6,353 1,304 0,717
31,828 3,008 1,316
9
10
0,717 0,507
1,316 0,843
5
6
0,507 0,399
0,843 0,628
11
12
0,399 0,333
0,628 0,507
Konfidencia intervallum a normális eloszlású változó szórására a tapasztalati szórás alapján.
Megadjuk az 1-p megbízhatósági szintet, majd az „s” tapasztalati szórás értékét a mintából
kiszámítjuk. Az 4.7 táblázat a tényezőket adja meg a normális eloszlású változó szórásának alsó és
felső konfidencia határához az 1 - p megbízhatósági szint és az f = n – 1 függvényében. Az 1 - p és az f
= n – 1 értékekhez (szabadságfok) a táblázatból a 1 és 2 tényezőket kikeressük. A tényezők
segítségével tudjuk a konfidencia intervallum A alsó és F felső határait a következő képlettel
meghatározni:
σ A = s  Ψ1
és
σ F = s Ψ 2
A szórásnégyzetekre érvényes konfidencia-intervallumot ezek négyzetre emelésével kapjuk:
σ 2 A  σ 2  σ 2F
5
Galla Jánosné; Drégelyi-Kiss Ágota; Kis Ferenc – Méréstechnika laborgyakorlat
1-p
f
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
40
50
60
70
80
90
100
120
0,99
1
0,356
0,434
0,483
0,519
0,546
0,569
0,588
0,604
0,618
0,630
0,641
0,651
0,660
0,669
0,676
0,683
0,690
0,696
0,702
0,707
0,712
0,717
0,722
0,726
0,730
0,734
0,737
0,741
0,744
0,748
0,774
0,793
0,808
0,820
0,829
0,838
0,845
0,887
0,98
2
1
159,000 0,388
14,100 0,466
6,470
0,514
4,390
0,549
3,480
0,576
2,980
0,597
2,660
0,616
2,440
0,631
2,277
0,644
2,154
0,656
2,056
0,667
1,976
0,677
1,910
0,685
1,854
0,693
1,806
0,700
1,764
0,707
1,727
0,713
1,695
0,719
1,666
0,725
1,640
0,730
1,617
0,734
1,595
0,739
1,576
0,743
1,558
0,747
1,541
0,751
1,526
0,751
1,512
0,758
1,499
0,762
1,487
0,765
1,475
0,768
1,390
0,792
1,336
0,810
1,299
0,824
1,272
0,835
1,250
0,844
1,233
0,852
1,219
0,858
1,150
0,897
0,95
2
1
79,800 0,446
9,970 0,521
5,110 0,566
3,670 0,599
3,000 0,524
2,620 0,644
2,377 0,661
2,205 0,675
2,076 0,688
1,977 0,699
1,898 0,708
1,833 0,717
1,779 0,725
1,733 0,732
1,694 0,739
1,659 0,745
1,629 0,750
1,602 0,756
1,578 0,760
1,556 0,765
1,536 0,769
1,519 0,773
1,502 0,777
1,487 0,781
1,473 0,784
1,460 0,788
1,448 0,791
1,436 0,794
1,426 0,796
1,417 0,799
1,344 0,821
1,297 0,837
1,265 0,849
1,241 0,858
1,222 0,866
1,207 0,873
1,195 0,878
1,130 0,912
0,90
2
1
31,900 0,510
6,280 0,578
3,730 0,620
2,870 0,649
2,450 0,672
2,202 0,690
2,035 0,705
1,916 0,718
1,826 0,729
1,755 0,739
1,698 0,748
1,651 0,755
1,611 0,762
1,577 0,769
1,548 0,775
1,522 0,780
1,499 0,785
1,479 0,790
1,460 0,794
1,444 0,798
1,429 0,802
1,416 0,805
1,402 0,809
1,391 0,812
1,380 0,815
1,371 0,818
1,361 0,820
1,352 0,823
1,344 0,825
1,337 0,828
1,279 0,847
1,243 0,861
1,217 0,871
1,198 0,879
1,183 0,886
1,171 0,892
1,161 0,897
1,110 0,925
2015
2
15,900
4,400
2,920
2,370
2,090
1,916
1,797
1,711
1,645
1,593
1,550
1,515
1,485
1,460
1,437
1,418
1,400
1,385
1,370
1,358
1,346
1,335
1,326
1,316
1,308
1,300
1,293
1,286
1,279
1,274
1,228
1,199
1,179
1,163
1,151
1,141
1,133
1,106
6
3. Külméretek mérése tolómérővel és mikrométerrel
A mérés célja: Munkadarab mérése egyszerű mechanikus mérőeszközökkel.
A mérések elvégzéséhez szükséges elméleti ismeretek:
A mechanikai mérőeszközök egyszerű mechanizmus segítségével teszik
lehetővé a méret érzékelését. Ide tartoznak a hosszmérők, a tolómércék, a
mikrométerek és a mérőórák különféle kialakításban.
A mértékegység alosztásait (tört részét), esetenként többszörösét testesítik meg
a hosszmérők. A hosszmérőt a mérendő tárgyra fektetve a mérendő élek
távolsága a skála osztásaival összehasonlítható. A hosszmérő vastagsága miatt a
parallaxis hiba (ferde ránézési hiba, mely elsőrendű hibaként jelentkezik)
befolyásolja a mérési eredményt.
Tolómércék
A tolómérce olyan, tolókával felszerelt üzemi hosszmérő eszköz, melyen nóniusz segítségével lehet a
tolóka állását leolvasni. Fő részei az ábrán láthatók.
A tolómérce alkalmas csap vagy furat jellegű méret és mélység mérésére. A mérőfelületek tapintják a
mérendő tárgyat. Egy darabból készül a mérőléc (szár) és az álló mérőfelület, valamint a tolóka és a
mozgó mérőfelület. A tolómérce összezárt állapotában a száron elhelyezett 1 mm-es főosztás 0 vonala
és a tolókán lévő nóniusz skála 0 vonala egybe kell essen.
Munkadarab mérésekor a mért érték egész millimétere leolvasható a száron a segédosztás 0 vonala
előtt, az ezt meghaladó tizedes értékeket pedig a segédskálán találjuk ott, ahol a főosztás valamelyik
vonala a segédosztás vonalával egybeesik.
ÓE BGK AGI GGYT
Galla Jné, Drégelyi-Kiss Á, Kis F: Méréstechnika
Útmutató és segédlet 2015
A leggyakrabban alkalmazott nóniusz 1/10 mm (9 mm-es távolság 10 egyenlő részre osztva), vagy
1/20 mm (19 mm-es távolság 20 egyenlő részre osztva) osztású.
A mérés során ügyelni kell arra, hogy a tolómércét ne húzzuk le a munkadarabról, először olvassuk le
a méretet, majd a mérőfelületeket szétnyitva vegyük ki az alkatrészt. Forgó munkadarabot mérni nem
szabad!
A tolómércék mérési hibáját befolyásoló tényezők:





a szár vezetőfelületének hibája,
a mérőfelületek síktól való eltérése,
a mérőfelületek párhuzamossági eltérése,
ismételt méréseknél a mérőerő különbözősége,
a fő és segédosztás pontatlansága.
A túlzott mérőerő elsőrendű hibát okoz, az Abbe-elv nem teljesül, ezért a hagyományos kialakításnál a
garantált felbontóképesség 0,1 mm. A finombeállítók a mérőnyomást korlátozzák.
A tolómércék gyártói fejlesztésére két szempont a jellemző:


a leolvasás pontosságának fokozása,
valamint univerzális vagy a speciális felhasználáshoz alkalmazkodó kialakítások.
A 0,1 mm-es vagy 0,01 mm-es (0,02 mm-es) mérőórával összeépített tolómérce a leolvasást könnyíti
meg, teszi megbízhatóbbá.
ÓE BGK AGI GGYT
Galla Jné, Drégelyi-Kiss Á, Kis F: Méréstechnika
Útmutató és segédlet 2015
A számkijelzéses tolómércék bármely helyzetben nullázhatók, a mérés pillanatában jelzett érték
kimerevíthető, a mért érték továbbítható számítógépbe megkönnyítve ezzel a kiértékelést.
Az un. egyetemes tolómércék a tartozékaik segítségével sokféle mérési feladat elvégzésére
alkalmasak.
A speciális kialakítású tolómércék szerkezetüknél fogva igazodnak egy-egy egyedi mérési feladathoz.
A képen látható egyetemes tolómérce bal oldali mérőfelülete (2) a szárra merőlegesen elcsúsztatható.
A mérőfelületek végére különböző, célszerűen kialakított betétek rögzíthetők, melyekkel jelentősen
bővül a mérőeszköz felhasználási területe: pl.: különböző síkokban elhelyezkedő felületek közötti
távolság, belső horony távolsága, furatközéppontok közötti távolság. A betétek külön készletben is
kaphatók és minden olyan tolómércére felszerelhetők, melyek mérőcsőreinek külső mérőfelülete is
van.
A hengeres szárú tolómérce szára merevebb a hagyományos kialakításnál, ugyanakkor a szár végén
található mérőfelület körbeforgatható, lehetővé téve kitérő felületek távolságának mérését a tolómérce
adta pontossággal.
ÓE BGK AGI GGYT
Galla Jné, Drégelyi-Kiss Á, Kis F: Méréstechnika
Útmutató és segédlet 2015
Mikrométerek
A mikrométer működésének alapelve a szögelfordulás átalakítása egyenes vonalú mozgássá.
Mérőeleme egy nagypontosságú menetes orsó, melynek menetemelkedése 0,5 mm vagy 1,00 mm. A
nagyítást a menetemelkedés és a mm tört részeit tartalmazó dob hozza létre. A 0,50 mm
menetemelkedésű mikrométernél a dob 50 részre osztott (50 század milliméter 50 részre osztva), így
az osztásérték 0,01 mm.
A mikrométerek garantált felbontóképessége 0,01 mm, illetve 0,001 mm. Mérési tartománya 25 mm.
A mérési határa 0 – 25 mm, 25 – 50 mm, 50 – 75 mm, stb.
Az ábra egy 1/100 mm osztásértékű mikrométer fő részeit mutatja. A hagyományos leolvasás: az egész
és fél millimétereket a száron, a tized és század millimétereket a dobon olvassuk le. A mikrométerek
pontosságát elsősorban a mérőorsó menetemelkedésének eltérése befolyásolja. A mérőnyomás állandó,
ezt a finombeállítóval működtetett dörzsfék (nyomatékhatároló) biztosítja.
Leolvasás
A megtisztított mérőfelületeket a finombeállítóval egymáshoz érintve (nagyobb méréstartománynál
ellenőrző pálca közbeiktatásával) a nullahiba kimutatható. A mérőfelületek párhuzamossága egyszerű
módon ellenőrizhető síkpárhuzamos üvegkoronggal. Az üvegkorongot a mérőfelületek közé kell
helyezni a finombeállító használatával úgy, hogy az mindkét mérőfelülettel érintkezzen.
Párhuzamossági hibánál interferencia csíkok láthatók. A síkpárhuzamos üvegkorongokat készletben
forgalmazzák. A készlet darabjai eltérő vastagságúak, így az orsó elfordított helyzetében is
ellenőrizhető a párhuzamosság. A menetemelkedés ellenőrzése mérőhasábok segítségével történhet. A
hiba a leolvasott méret és a „helyes” méretet megtestesítő mérőhasáb mérete közötti különbség.
ÓE BGK AGI GGYT
Galla Jné, Drégelyi-Kiss Á, Kis F: Méréstechnika
Útmutató és segédlet 2015
A következőkben néhány példát látunk a különböző kialakításokra.
Mélységmérő mikrométer
Lengőmutatós (finomtapintós) többfogmérő mikrométer
Furatmérő mikrométerek
Pálcás furatmérő mikrométer
Menetközépátmérőt mérő mikrométer
Beépíthető mikrométer 1/1000 mm-es nóniusszal
ÓE BGK AGI GGYT
Menetközépátmérő mérés mérőcsapokkal
Lengőmutatós mikrométer és elvi működése
Galla Jné, Drégelyi-Kiss Á, Kis F: Méréstechnika
Útmutató és segédlet 2015
Speciális kengyelű mikrométer
Mikrométer használata
Csőfalvastagságmérő mikrométer
Mikrométerek a mérési feladathoz kialakított különféle mérőfelületekkel
Különféle cserélhető mérőbetétek
Digitális mikrométer
Digitális mikrométer állvánnyal és kiértékelő egységgel
Lézer mikrométer
További példák találhatók a mikrométerek sokszínű kialakítására a műszergyártók katalógusaiban.
ÓE BGK AGI GGYT
Galla Jné, Drégelyi-Kiss Á, Kis F: Méréstechnika
Útmutató és segédlet 2015
ÓE BGK AGI GGYT
Méréstechnika I.
4. gyakorlat
Furatmérés
A mérés célja.
Az egyszerű mechanikus működésű két- és három ponton mérő furatmérő eszközök
megismerése, használatuk, a helyes méretre állításuk és leolvasásuk gyakorlása.
A feladat elvégzéséhez szükséges elméleti ismeretek.
A furatot átmérője és középpontjának helyzete határozza meg. A középpont eltérését a
helyzethibák közé sorolva, a furatra jellemző hiba a megadott átmérőtől való eltérés.
A furathibákat – a sugár változását – tengelymetszetben, illetve a tengelyre merőleges
metszetben a középponti szög függvényében vizsgálhatjuk. Néhány jellegzetes furathibát
mutat az 1. ábra.
1. ábra. Jellegzetes furathibák [1]
a) kúposság; b) hordósság, c) nyergesség; d) ovalitás; e) körháromszögűség
A mechanikus furatmérő eszközök lehetnek közvetlen leolvasású (a normál mikrométer
furatmérésre alkalmas változatai) vagy különbségmérő (a normál mérőórák furatmérésre
alkalmas mérőcsappal ellátott változatai) eszközök. Csoportosíthatók a mérőpofák száma
szerint is, így lehetnek két- vagy három ponton mérő műszerek. Kialakításuk a mérendő
furat méretétől függően különböző. A méret kijelzése analóg vagy digitális.
A két ponton mérő furatmérők csak az ovalitást tudják érzékelni, sokszögűségi hibák
kimutatására nem alkalmasak. A körháromszögűség (K profil) olyan furathiba (csap esetén is
előfordulhat), amelyre jellemző, hogy a furat szemben fekvő pontjai egymástól egyenlő
távolságra vannak, de a furat alakja jellegzetesen háromszögletű. Ennek következménye, hogy
az azonos méretű furat és csap nem illeszthető, ha bármelyikük K profilos. Ha az alakhűség
megállapítása is szükséges, akkor három ponton mérő műszert használunk. A háromszögűségi
hiba kimutatására alkalmas eszköz, az un. passiméter, melynek mérőcsapjai 135O-135O-90Oos szöget zárnak be egymással. A 120O-os szögben elhelyezkedő mérőcsapokkal is csak az
ovalitást észleljük.
A két ponton mérő mérőcsőrös furatmikrométer (2. ábra) 3 mm (5mm) feletti belső
méretek mérésére alkalmas általában 5 …30 mm vagy 30 …55 mm mérési tartományban. A
mérőfelületek stabil helyzetét vezetőcsap teszi lehetővé. A mérőcsőrök vastagságát a méret
leolvasásakor nem kell figyelembe venni, mert a skála ennek megfelelően készül.
Méréstechnika I.
ÓE BGK AGI GGYT
2.
4. gyakorlat
ábra Mérőcsőrös furatmikrométer [2]
Szintén két ponton mérő a pálcás furatmikrométer (3. ábra). Az alapmikrométer mérési
tartománya a védőanya helyére csavart hosszabbítókkal bővíthető 50 mm-től akár 1500 mmre is. Helyes használatakor arra kell ügyelni, hogy a furat tényleges átmérőjét mérjük. Akkor
járunk el helyesen, ha a mérőeszköz a furat középvonalára merőlegesen áll és középvonala
átmegy a furat középvonalán. Mivel finombeállító nincs a műszeren, a mérőnyomás változhat.
Használata nagy gyakorlatot igényel.
3.
ábra Pálcás furatmikrométer és használata [1,2,3]
Három ponton mérő furatmikrométereket mutat be az 4. ábra. A mérőcsapok mozgatása
lépcsős menettel vagy kúppal történik.
4.
ábra Három ponton mérő furatmérő mikrométerek [1,2,3]
A mérőórás furatmérő eszközök a beállított névleges furatátmérő és a tényleges átmérő
közötti különbséget érzékelik. Az 5. ábra a furat-mérőórák mérőfejének leggyakrabban
alkalmazott kialakításait mutatja be. Az 5. a) ábrán tűszerűen kialakított mérőcsap látható,
amelyet két oldalról rugós támaszték fog közre. A mérés során a kúpos tűt a furatba helyezzük
úgy, hogy a támaszok a munkadarab felületén támaszkodjanak fel. A tapintócsap (tű)
elmozdulását mérőóra jelzi ki. A furat szélén felfekvő támaszok alatti sorja vagy leélezés a
mérést meghamisítja. Nagyobb furatokat kúpos áttételezésű mérőórával mérünk (5. b. ábra).
ÓE BGK AGI GGYT
Méréstechnika I.
4. gyakorlat
A kúp a felhasított, rugózó hüvelyben hengeres nyomórugó hatására mozog. A hüvely alsó
része gömb, felső része menettel csatlakozik a mérőóra tartóhoz. A mérési tartomány
változtatását a cserélhető hasított hüvelyek teszik lehetővé. 15 …20 mm-nél nagyobb
átmérőjű furatok különbségmérő eszköze lehet a szögemeltyűs mérőórás furatmérő. A
szerkezet egyszerűsített vázlatát az 5. c) ábra mutatja be. Az 1 mozgató tapintó a 2
szögemelőnek támaszkodik, hogy mozgását a mérőóra meghosszabbított 3 csapjának átadja.
Az állandó kapcsolatot a két 4 rugó biztosítja. A fej másik 5 mérőcsapja mereven rögzített. A
mérési tartomány változtatását itt is a mérőtapintó 5 cseréjével valósítjuk meg. A
különbségmérés elvén működő eszközök beállításához (0-ra állítás) ismert átmérőjű un.
kalibergyűrűt használunk.
5.
ábra Furat-mérőórák mérőfejének kialakítása [2]
ÓE BGK AGI GGYT
Méréstechnika I.
4. gyakorlat
Ellenőrzes időmszerekkel, időmszerek
meretezese, tervezese
A mérés célja
Furatok és csapok ellenőrzésére alkalmas határmérő idomszerek méretezésének,
kialakításának és használatának megismerése. Helyzetmérő idomszerek áttekintése.
Elméleti ismeretek
Az idomszerek az elkészített munkadarabok méretét ellenőrzik. Ez a méret a névleges
méretből és a tűrésből tevődik össze. Ha az idomszer a tűrésmező mindkét határát méri, akkor
határmérő idomszerről beszélünk.
Az idomszereknek két oldala van. Az egyik oldalt a felső határméretre, a másik oldalt az alsó
határméretre készítik nagy pontossággal. A furatok méretének ellenőrzésére a hengeres
(dugós) idomszer, a csapok méretellenőrzésére a villás idomszer alkalmas. Ha a hengeres
idomszer alsó határméretű oldala a furatba belemegy, a felső határméretű nem, akkor a furat
mérete a két határméret közé esik, tehát jó. Villás idomszer esetében pont fordítva, a felső
határméretű oldal a csapra rámegy, de az alsó határméretű oldal nem megy rá abban az
esetben, ha a csap mérete a két határméret között van, azaz megfelelő.
Az idomszer két oldala közül azt, amelyik a munkadarabot megfelelőnek minősíti, megy
oldalnak, a másikat nem megy oldalnak vagy selejtoldalnak nevezik, hiszen ez az oldal a jó
munkadarabra csap esetén nem megy rá, furat esetén nem megy bele. A selejtoldalt piros
színnel jelölik.
Az idomszerek anyaga edzett, kopásálló acél. Felületük keménysége nagy. Az idomszerek
élettartama növelhető a mérőfelületek kopásállóságának fokozásával, illetve keményfém
lapkás mérőfelületekkel.
A rendeltetésszerű használatot jelzések, feliratok könnyítik.
Az idomszerek kialakításának szempontjait William Taylor angol mérnök fogalmazta meg.
„A megy oldali mérés a felület teljes alakját mérje (lehetőleg minden méretet egyszerre),
mert a megy oldalt párosításra kell vizsgálni. A nem megy oldallal azonban az egyes
méreteket külön-külön kell ellenőrizni. [1]”
Az un. Taylor-elvet, mely egyben a helyettesítő mérések alapelve is, a hosszméréstechnika
alaptételei közé soroljuk. Tehát az idomszer megy oldalának meg kell felelnie az ideális
ellendarabnak abból a célból, hogy vizsgálni lehessen az illeszkedést. Ezzel a követelménnyel
összefügg az idomszerek mérőhossza is. A párosítás szempontjából nem elegendő, ha csak az
illető átmérő felel meg az előírt méretnek; az is fontos, hogy pl. a furat egyenes legyen. Abban
a metszetben, amelyben a méretet vizsgáljuk, mind a méretet, mind a teljes alakot kell
vizsgálni. Rá merőleges metszetben egyidejűleg a teljes alak vizsgálatát kell az idomszernek
megvalósítani. Ennek megfelelően a megy oldali dugó hossza az átmérőt, a körkörösséget és
az esetleges furatgörbültséget is ellenőrzi. A nem megy oldalnak pedig tudnia kell pontonként
az egyes meghatározó méreteket vizsgálni azért, hogy meg lehessen állapítani a tűréshatárt
túllépő formai eltéréseket, ezért rövidebb a csap és 6 mm felett szalagszerű mérőfelülettel
érintkezik a munkadarabbal.
A csapok és furatok ellenőrzésére alkalmas idomszerek méretezését és a főbb kialakításokat
az 1. ábra tartalmazza. A méretezés során a használat közbeni kopást z (villás idomszer
Méréstechnika I.
ÓE BGK AGI GGYT
4. gyakorlat
esetén z1) előre figyelembe vesszük. Az elkészítés során előírt tűrés jele H (villás idomszernél
H1). Az IT8 minőségnél finomabb tűrésű munkadarab ellenőrzésére tervezett idomszereknél
y-nal jelölt túlkopással is számolunk. A z, z1, H, H1, y, y1 értékeit a 11. táblázatban találjuk.
Az idomszerek használatakor is legelőször a munkadarab és az idomszer mérőfelületeinek
tisztaságáról kell meggyőződni. A mérőerő okozta alakváltozási hibák itt is jelentkeznek, a
villás idomszereknél fokozottan. Az idomszert a munkadarabba vagy arra ráerőltetni nem
szabad. A dugós idomszer saját súlya a mérőerő. Kisebb méretű villás idomszerekkel a mérés
úgy végezzük, hogy a csapra illesztett idomszert elengedjük, (a mérőerő az idomszer súlya).
A megy oldalnak a csapra rá kell csúsznia. A nagyobb méretű villás idomszert felfüggesztve
(a mérőerőt ellensúlyokkal beállítva) használják. A hő hatásától védeni kell őket. A
hőszigetelő nyélnél fogjuk meg és a lehető legrövidebb ideig tartsuk kézben.
Az idomszerek méreteit nagy pontosságú mérőeszközökkel vagy vizsgáló idomszerrel lehet
ellenőrizni. Fontos tudni, hogy a hibás méretű idomszer súlyos selejtkárokat okozhat.
1.ábra Csap- és furatellenőrző idomszerek
a) villás; b) dugós
Villás idomszer
Dugós idomszer
Megy oldal új méret
FH – z1  H1/2
AH + z  H/2
Megy oldal kopott méret
FH + y1
AH – y
Nem megy oldal
AH  H1/2
FH  H/2
2. ábra Az idomszer méretezéséhez szükséges összefüggések
VIM3
Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótár
Alapvető és általános fogalmak, kapcsolódó
szakkifejezések
Köszönetnyilvánítás
Az aktuális VIM3 magyar fordításának frissítését az Akkreditált Szervezetek Klaszterének
tagsága kezdeményezte. Többen anyagi segítséget nyújtottak a munkához, amelyet ezúton is
köszönünk.
A fordítás támogatói:
1
A szerzők bevezetője a fordításhoz
A Nemzetközi metrológiai értelmező szótár 2008-ban elfogadott 3. kiadása (Vocabulaire
international de métrologie 3e édition – VIM3) magyar nyelvű változatának elkészítéskor az
volt a célunk, hogy minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegyük ezt a nehezen nélkülözhető
dokumentumot a mérésekkel foglalkozó hazai műszaki szakemberek számára. A szótár
hivatalos szövege angol és francia nyelven díjmentesen elérhető a BIPM (Bureau
International des Poids et Mesures – Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal) honlapján
(www.bipm.org). Hivatalos magyar változata nincs.
A szótár eredeti, 2008-as változatát 2012-ben felülvizsgálták és felfrissítették. A jelenlegi
fordítás a legutóbbi, 2017. áprilisi felülvizsgálat után készült.
A fordítás során – a tömörség és a jobb áttekinthetőség kedvéért – elhagytunk olyan
szövegrészeket, amelyek a szótár első megjelenése óta eltelt évek folyamán időszerűtlenné
váltak, amelyek egyes nemzetközi szervezeteknek a VIM3-étól eltérő szóhasználatára utalnak,
és amelyek nem a szaknyelv tartalmára, hanem a szótárt kidolgozó szervezetek és
munkacsoportok munkájára vonatkoznak. A jobb felhasználhatóság érdekében az egyes
tételeknél feltüntettük az eredeti, angol szakkifejezéseket is, és a szótárt magyar nyelvű és
angol nyelvű tárgymutatóval egészítettük ki.
A VIM korábbi, 2. kiadásában is szereplő szakkifejezések magyar megfelelőit igyekeztünk
változatlanul megtartani. Új, eddig nem ismert szakkifejezéseknél „nyelvújításra”
kényszerültünk. Az idő múlásával és a szótár használatában szerzett tapasztalatok alapján
lehet majd megítélni, hogy munkánk mennyire volt sikeres.
Budapest, 2018 03. 28.
Bánkuti László
Kiss József
2
Bevezetés
Az értelmező szótár általában „szakszótár, amely tartalmazza az egy vagy több szakterületen
használt elnevezéseket és meghatározásokat” (ISO 1087-1:2000, 3.7.2. alfejezet). Ez az
Értelmező Szótár a metrológiával, azaz a mérésekkel kapcsolatos ismeretterülettel és annak
alkalmazásaival foglalkozik. Tartalmazza a mennyiségekre és egységekre vonatkozó
alapelveket is.
Ennek az értelmező szótárnak a rendeltetése, hogy – a mérések bizonytalanságának szintjétől
és az alkalmazási területtől függetlenül – közös hivatkozási alapot biztosítson a tudományban
és a műszaki tevékenységben működőknek, beleértve a mérések tervezésével és
kivitelezésével foglalkozó fizikusokat, kémikusokat, az orvostudomány képviselőit, továbbá a
tanárokat és a gyakorló orvosokat is. Célja az is, hogy hivatkozási alap legyen a kormányzati
és kormányközi intézmények, a kereskedelmi egyesülések, az akkreditáló testületek, a
jogszabályalkotók és a szakmai testületek számára.
Az Alapvető és Általános Metrológiai Fogalmak Nemzetközi Értelmező Szótára (VIM2)
második kiadása 1993-ban jelent meg. A 3. kiadáshoz az az igény vezetett, hogy a szótár
tartalmazza a kémiában és a gyógyászati laboratóriumokban használatos szakkifejezéseket is,
valamint hogy bővüljön a metrológiai visszavezetettséggel, a mérési bizonytalansággal és a
névleges jellemzőkkel kapcsolatos további szakkifejezésekkel. A szótár címe Nemzetközi
metrológiai értelmező szótár – Alapvető és általános fogalmak, kapcsolódó szakkifejezések-re
változott.
Az Értelmező Szótárban tükröződik, hogy nincsen alapvető különbség a mérések
alapelveiben, legyenek bár fizikai, kémiai, gyógyászati laboratóriumi, biológiai vagy műszaki
mérések. Megnyilvánul az a törekvés, hogy kielégítsék olyan területek mérési szakkifejezések
iránti igényét is, mint a biokémia, a táplálkozástudomány, a törvényszéki orvostan és a
molekuláris biológia.
Számos olyan fogalom, amely szerepelt a VIM 2. kiadásában, kimaradt a 3. kiadásból, mert
nem tekinthetők többé sem alapvetőnek, sem általánosnak.
A VIM-nek ez a 3. kiadása a mérés jelenlegi különféle felfogásával és leírásával kapcsolatban
több alapvető kérdést vetett fel. A mérési bizonytalanság kezelésmódjának megváltozása a
Hibára Alapozott Megközelítéstől (amit néha Hagyományos Megközelítésnek vagy Valódi
Érték Megközelítésnek is neveznek) a Bizonytalansági Megközelítés irányába, szükségessé
tette a VIM 2. kiadásában levő néhány kapcsolódó fogalom felülvizsgálatát.
A Hibára Alapozott Megközelítésben a mérés célja egy olyan érték meghatározása, amely a
lehető legközelebb van az egyedüli valódi értékhez. A valódi értéktől való eltérés véletlen és
rendszeres hibákból tevődik össze. Feltételezik, hogy ez a két hibaféleség mindig
megkülönböztethető, és különbözőképpen kezelendő. Nincs általánosan elfogadott szabály
arra, hogy ezek hogyan vonhatók össze annak érdekében, hogy kialakítsák a becslésként
elfogadott, valamely adott mérési eredmény teljes hibáját. Általában a teljes hiba abszolút
értékének csak felső határa becsülhető, amit lazán „bizonytalanságnak” neveznek.
A mérés célja a Bizonytalansági Megközelítésben nem a valódi érték lehető legszorosabb
meghatározása. A Bizonytalansági Megközelítésben e helyett feltételezik, hogy a mérésből
szerzett információ csak a mérendő mennyiség ésszerű értékeinek egy tartományát engedi
meghatározni, feltéve, hogy a mérés elvégzésekor nem követtek el hibát. Megfelelő többletinformáció teszi lehetővé, hogy szűkítsék a mérendő mennyiségnek indokoltan tulajdonítható
3
értékek készletét. De még a legkifinomultabb méréssel sem lehet ezt a tartományt egyetlen
értékre összehúzni, mert a mérendő mennyiség definíciója kiküszöbölhetetlenül csak véges
részletességű lehet. A definiálási bizonytalanság bármely mérési bizonytalanságra megköti a
lehetséges legkisebb határokat. A tartomány az értékeinek egyikével jellemezhető, amit „mért
mennyiségértéknek” hívnak.
A szakkifejezésekről
A meghatározások és szakkifejezések, valamint azok alakja, lehetőség szerint összhangban
vannak a terminológia szabályaival, ahogyan azt az ISO 704, az ISO 1087-1, és az ISO 10241
nemzetközi szabványok előírják. Egyebek között érvényesül a helyettesítés elve, vagyis, hogy
bármelyik meghatározásban anélkül lehetséges helyettesíteni a VIM más helyén adott,
meghatározott fogalomra vonatkozó szakkifejezést a szakkifejezésnek megfelelő
meghatározással, hogy ez ellentmondást vagy visszamutatást eredményezne.
A fogalmakat öt fejezetbe soroltuk, a fejezeteken belül ésszerű sorrendben.
Egyes meghatározásokban elkerülhetetlen bizonyos nem meghatározott fogalmak
alkalmazása. Ebben az értelmező szótárban ilyen nem meghatározott fogalmak közé
tartoznak: a rendszer, az alkotóelem, a jelenség, a test, a tulajdonság, a referencia, a kísérlet, a
vizsgálat, a nagyság, az anyag, az eszköz és a jel.
A magyar változat szerkesztési alapelvei
Rokon értelmű szavak
Ugyanarra a fogalomra több szakkifejezés is megengedett. Ha egynél több szakkifejezés van
megadva, akkor az elsőt kell előnyben részesíteni és ezt kell használni, amennyiben
lehetséges.
Vastag betűs szavak
A meghatározandó fogalomra használt szakkifejezéseket vastag betűvel írjuk. Egy adott tétel
szövegében a VIM más helyén meghatározott fogalom szakkifejezéseit ugyancsak vastag
betűvel írjuk ott, ahol először jelennek meg a szövegben.
Idézőjelek
A szövegben az egyszeres (‘…’) idézőjel a fogalmat jelentő szakkifejezést veszi körül, ha az
nem vastag betűs. A kétszeres („…”) idézőjelet akkor használjuk, ha egy szakkifejezést
használunk vagy idézünk.
Tizedesjelek
A szövegben a tizedesjel a sor magasságában lévő vessző.
Azonosság jelölése
A := azt jelenti, hogy definíció szerint egyenlő, amint az az ISO 80000 és az IEC 80000
sorozatban megadott.
Szakasz
A szakasz szakkifejezés zárt terjedelmű, ahol a és b az [a; b] szakasz „végpontjai”.
PÉLDA [–4; 2]
A szakasz két végpontja 2 és –4 [–4; 2]; úgy is jelölhetik: –1 ± 3. Ez utóbbi kifejezés nem
jelenti a [–4; 2] szakaszt.
Tartomány
Az [a; b] kiterjedés tartománya r[a; b].
4
PÉLDA r[–4; 2] = 2 – (–4) = 6
MEGJEGYZÉS: Ezt a fogalmat néha a kiterjedés (span) kifejezés jelenti.
5
Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótár
Alapvető és általános fogalmak, kapcsolódó szakkifejezések
3. kiadás
TARTALOM
Tartalom
1. fejezet: Mennyiségek és egységek
2. fejezet: Mérések
3. fejezet: Mérőeszközök
4. fejezet: Mérőeszközök jellemzői
5. fejezet: Etalonok
IRODALOMJEGYZÉK
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
TÁRGYMUTATÓK
- magyar
- angol
6
1. fejezet: Mennyiségek és egységek
1.1.
mennyiség
quantity
jelenség, test vagy anyag tulajdonsága, amelynek egy számértékkel és egy hivatkozással
(referenciával) kifejezhető nagysága van
MEGJEGYZÉS:
Az általános ’mennyiség’ fogalom külön fogalmak több szintjére osztható, ahogyan azt a
következő táblázat mutatja. A táblázat bal oldala a ’mennyiség’ fogalom alá sorolható külön
fogalmakat mutatja. Ezek a táblázat jobb oldalán levő egyedi mennyiségek általános fogalmai.
hosszúság, l
sugár, r
hullámhossz, 
mozgási energia, T
energia, E
hő, Q
elektromos töltés, Q
elektromos ellenállás, R
a B alkotó anyagmennyiség-részaránya, cB
A B alkotó számérték-részaránya, CB
Rockwell C keménység (150 kg terhelés),
HRC (150 kg)
a kör sugara A, rA vagy r(A)
a nátrium D sugárzás hullámhossza, D vagy (D; Na)
az i-edik részecske mozgási energiája egy adott
rendszerben, Ti
az i-edik vízminta párolgási hője, Qi
a proton elektromos töltése, e
az i-edik ellenállástekercs elektromos ellenállása egy
adott áramkörben, Ri
az etanol anyagmennyiség-részaránya az i-edik
bormintában, ci(C2H5OH)
az erythrociták számérték-részaránya az i-edik
vérmintában, C(Erys; Bi)
az i-edik acélminta Rockwell C keménysége, HRCi
(150 kg)
2. MEGJEGYZÉS: A hivatkozás egy mértékegységre, egy mérési eljárásra, egy
anyagmintára vagy ezek tetszőleges társítására történhet.
3. MEGJEGYZÉS: A mennyiségek jelképeit az ISO 80000 és az IEC 80000 Mennyiségek és
egységek nemzetközi szabványok tartalmazzák. A mennyiségek jelképét dőlt betűkkel írjuk.
Egy adott jelkép többféle mennyiséget is jelölhet.
4. MEGJEGYZÉS: A mennyiségek jelölésének az IUPAC - IFCC által előnyben részesített
formája az orvosi laboratóriumban a következő: „Rendszer-összetevő; mennyiségfajta”.
PÉLDA: „Plazma (vér) – Nátrium ion; anyagmennyiség-részarány 143 mmol/l, adott
személyben, adott időpontban”.
5. MEGJEGYZÉS: A mennyiség itt meghatározott formájában skaláris. Ugyancsak
mennyiségnek kell tekinteni az olyan vektort vagy tenzort, amelynek az összetevői
mennyiségek.
6. MEGJEGYZÉS: A ’mennyiség’ általános fogalma tovább osztható, például ’fizikai
mennyiség’, ’kémiai mennyiség’ és ’biológiai mennyiség’; vagy ’alapmennyiség’ és
’származtatott mennyiség’.
1.2.
mennyiségfajta
7
kind of quantity
kind
kölcsönösen összehasonlítható mennyiségek közös szempontja
1. MEGJEGYZÉS: A ’mennyiség’ fogalom ’mennyiségfajtáknak’ megfelelő felosztása
bizonyos mértékig önkényes.
1. PÉLDA: Az átmérőt, a körkerületet, a hullámhosszt általában azonos fajtájú
mennyiségnek, nevezetesen hosszúság fajtájú mennyiségnek kell tekinteni.
2. PÉLDA: A hőt, a mozgási energiát és a helyzeti energiát általában azonos fajtájú
mennyiségnek, nevezetesen energia fajtájú mennyiségnek kell tekinteni.
2. MEGJEGYZÉS: Az azonos fajtájú mennyiségeknek egy adott mennyiségrendszerben
ugyanaz a mennyiség-dimenziója. Az azonos dimenziójú mennyiségek azonban nem
szükségszerűen azonos fajtájú mennyiségek.
PÉLDA: Az erő nyomatékát és az energiát – megállapodás szerint – nem tekintik
azonos fajtájú mennyiségeknek, bár a dimenziójuk azonos. Hasonlóképpen a
hőkapacitás és az entrópia, valamint az alkotórészek száma, a relatív permeabilitás és a
tömeghányad dimenziója is azonos.
1.3.
mennyiségrendszer
system of quantities
mennyiségek készlete a köztük fennálló, ellentmondásmentes egyenletek készletével együtt
MEGJEGYZÉS: A sorrendi mennyiségeket, például a Rockwell C keménységet, általában
nem tekintik valamely mennyiségrendszer részének, mert egymáshoz csak tapasztalati
összefüggések révén kapcsolódnak.
1.4.
alapmennyiség
base quantity
mennyiség egy mennyiségrendszer megállapodással kiválasztott alkészletében, ahol az
alkészlet egyik mennyisége sem fejezhető ki a többi segítségével
1. MEGJEGYZÉS: A meghatározásban említett alkészlet elnevezése: az ’alapmennyiségek
készlete’.
PÉLDA: A Nemzetközi Mennyiség-rendszer (ISQ) alapmennyiségeinek készletét az
1.6. pont tartalmazza.
2. MEGJEGYZÉS: Az alapmennyiségeket általában úgy tekintik, hogy azok kölcsönösen
függetlenek, mivel az alapmennyiség nem fejezhető ki más alapmennyiségek hatványainak
szorzataként.
8
3. MEGJEGYZÉS: Az ’egyedek száma’ bármely mennyiségrendszerben alapmennyiségnek
tekinthető.
1.5.
származtatott mennyiség
derived quantity
egy mennyiségrendszerben az adott rendszer alapmennyiségeivel meghatározott mennyiség
PÉLDA: Egy mennyiségrendszerben, amelynek alapmennyiségei a hosszúság és a
tömeg, a sűrűség származtatott mennyiség, amely a tömeg és a térfogat (a hosszúság
harmadik hatványa) hányadosaként van definiálva.
1.6.
Nemzetközi Mennyiség-rendszer
International System of Quantites
ISQ
hét alapmennyiségen: a hosszúságon, a tömegen, az időn, az elektromos áramerősségen, a
termodinamikai hőmérsékleten, az anyagmennyiségen és a fényerősségen alapuló
mennyiségrendszer
1. MEGJEGYZÉS: Ezt a mennyiségrendszert az ISO 80000 és az IEC 80000 Mennyiségek
és egységek nemzetközi szabványokban tették közzé.
2. MEGJEGYZÉS: Az 1.16. tételben definiált Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) az
ISQ-n alapul.
1.7.
a mennyiség dimenziója
dimenzió
dimenzió (mennyiségé)
quantity dimension
dimension of a quantity
dimension
a mennyiségnek a mennyiségrendszer alapmennyiségeitől való függését az
alapmennyiségeknek megfelelő tényezők hatványainak szorzataként megadó kifejezés,
elhagyva minden számtényezőt.
1. PÉLDA: Az ISQ-ban az erő dimenziójának a jelölése dim F = LMT–2.
9
2. PÉLDA: Ugyanabban a mennyiségrendszerben dim B = ML–3 a B-edik összetevő
tömeg-részarányának a mennyiségdimenziója, és egyúttal a  tömegsűrűségnek
(térfogati sűrűségnek) a dimenziója is.
3. PÉLDA: Az l hosszúságú inga lengésideje a szabadesés g helyi gyorsulásával
jellemzett helyen
T 2π
l
g
vagy T C(g) l , ahol C(g) 
2π
g
Következésképpen dim C(g) = L-1/2T
1. MEGJEGYZÉS: Egy tényező hatványa a tényező valamilyen kitevőre emelve. Mindegyik
tényező egy-egy alapmennyiség dimenziója.
2. MEGJEGYZÉS: Az alapmennyiség dimenziójának megállapodásszerű megjelenítési
módja egyetlen, MS sans-serif típusú, római álló betű. A származtatott mennyiség
megállapodásszerű megjelenítési módja az alapmennyiségek dimenziói hatványainak a
származtatott mennyiség definíciójának megfelelő szorzata. A Q mennyiség dimenziójának
jele dim Q.
3. MEGJEGYZÉS: Egy mennyiség dimenziójának származtatásakor nem kell tekintettel
lenni a mennyiség skalár-, vektor- vagy tenzorjellegére.
4. MEGJEGYZÉS: Egy adott mennyiségrendszerben
– az azonos fajtájú mennyiségeknek ugyanaz a dimenziója,
– a különböző dimenziójú mennyiségek mindig különböző fajtájúak, és
– az azonos dimenziójú mennyiségek nem szükségszerűen azonos fajtájúak.
5. MEGJEGYZÉS: Az ISQ-ban az alapmennyiségek dimenzióinak jelölése a következő:
Alapmennyiség
A dimenzió
jelölése
hosszúság
L
tömeg
M
idő
T
elektromos áramerősség
I
termodinamikai hőmérséklet
Θ
anyagmennyiség
N
fényerősség
J
Így egy Q mennyiség dimenziója dim Q = LMTIΘNJ, ahol a dimenzionális kitevőknek
nevezett kitevők pozitívak, negatívak vagy zérussal egyenlők.
1.8.
egydimenziójú mennyiség
dimenziónélküli mennyiség
10
quantity of dimension one
dimensionless quantity
mennyiség, amelynek dimenziójában az alapmennyiségeknek megfelelő minden tényező
kitevője zérussal egyenlő
1. MEGJEGYZÉS: A ’dimenziónélküli mennyiség’ fogalmat elterjedten használják, és itt
történelmi okokból tartjuk meg. Ez abból következik, hogy az ilyen mennyiségek jelképes
megjelenítésében minden kitevő zérussal egyenlő. Az ’egydimenziójú mennyiség’
szakkifejezés azt a megállapodást tükrözi, mely szerint az ilyen mennyiségek jelképes
megjelenítésében az 1 a jelkép.
2. MEGJEGYZÉS: Az egydimenziójú mennyiségek egységei és értékei számok, de az ilyen
mennyiségek több információt közvetítenek, mint egy puszta szám.
3. MEGJEGYZÉS: Bizonyos egydimenziójú mennyiségek két azonos fajtájú mennyiség
hányadosaként vannak definiálva.
PÉLDÁK: Síkszög, térszög, törésmutató, relatív permeabilitás, tömeghányad,
súrlódási tényező, Mach-szám.
4. MEGJEGYZÉS: Az alkotórész számok egydimenziójú mennyiségek.
PÉLDÁK: Egy tekercs menetszáma, a molekulák száma, az energiaszintek
degenerációja (elfajulása) egy kvantummechanikai rendszerben.
1.9.
mértékegység
egység
measurement unit
unit of measurement
unit
megállapodással meghatározott és elfogadott, valós skaláris mennyiség, amellyel bármely
más, vele azonos fajtájú mennyiség összehasonlítható abból a célból, hogy egy számmal
fejezzék ki a két mennyiség arányát
1. MEGJEGYZÉS: Az egységeket megállapodással kiválasztott névvel és jelképpel jelölik.
2. MEGJEGYZÉS: Az azonos dimenziójú mennyiségek egységeit ugyanazzal a névvel és
jelképpel lehet megjelölni, még akkor is, ha a mennyiségek nem azonos fajtájúak. A joule per
kelvin és a J/K például egyaránt jelképe a hőkapacitás egységének és az entrópia egységének,
amelyeket általában nem tekintenek azonos fajtájú mennyiségeknek. Bizonyos esetekben
azonban egyes, sajátos egység-elnevezéseket csak adott, különleges fajtájú mennyiségekre
lehet alkalmazni. A másodperc a mínusz első hatványon 1/s egységet hertz-nek (Hz) hívják,
ha a frekvenciára, és becquerel-nek (Bq), ha radionuklidok aktivitására alkalmazzák.
3. MEGJEGYZÉS: Az egydimenziójú mennyiségek egységei számok. Bizonyos esetekben
az egységeknek külön nevük van, például: radián, szteradián és decibel, vagy hányadosként
vannak kifejezve, mint például a millimol per mol, ami egyenlő 10–3-nal, és a mikrogramm
per kilogramm, ami egyenlő 10–9-nel.
11
4. MEGJEGYZÉS: Egy adott mennyiség esetében a rövid ’egység’ kifejezést gyakran a
mennyiség nevével társítják: úgymint ’tömegegység’ vagy ’a tömeg egysége’.
1.10. (1.13.)
alapegység
base unit
az alapmennyiség számára megállapodással elfogadott mértékegység
1. MEGJEGYZÉS: Minden koherens egységrendszerben, minden alapmennyiségnek csak
egyetlen egysége van.
PÉLDA: Az SI-ben a méter a hosszúság alapegysége. A CGS egységrendszerben a
hosszúság alapegysége a centiméter.
2. MEGJEGYZÉS: Az alapegység ugyanolyan mennyiségdimenziójú származtatott
mennyiség egysége is lehet.
PÉLDA: A csapadékmennyiségnek, ha felületi térfogatban (térfogat per felület) adják
meg, a méter a koherens származtatott egysége az SI-ben.
3. MEGJEGYZÉS: Alkotórészek száma esetén,
egységrendszerben alapegységnek tekinthető.
az
egy
szám,
jele
1,
minden
1.11.
származtatott egység
derived unit
származtatott mennyiség egysége
PÉLDÁK: A méter per másodperc, jele m/s, valamint a centiméter per másodperc, jele
cm/s, a sebesség származtatott egysége az SI-ben. A kilométer per óra, jele km/h, a
sebesség SI-n kívüli, de az SI-vel együtt való használatra elfogadott egysége. A csomó
egyenlő egy tengeri mérföld per órával, és ez a sebességnek az egyik SI-n kívüli
egysége.
1.12.
koherens származtatott egység
coherent derived unit
származtatott egység, ami egy adott mennyiségrendszer és az alapegységek egy
kiválasztott készlete esetében az alapegységek hatványainak az egyen kívül más arányossági
tényezőt nem tartalmazó szorzata
1. MEGJEGYZÉS: Az alapegység hatványa: az alapegység, felemelve egy kitevőre.
2. MEGJEGYZÉS: A koherencia csak egy adott mennyiségrendszer és az alapegységek egy
adott készlete vonatkozásában értelmezhető.
12
PÉLDÁK: Ha a méter, a másodperc és a mol alapegységek, akkor a méter per
másodperc a sebesség koherens származtatott egysége, ha a sebességet a v = dr/dt
mennyiségegyenlettel határozták meg, illetve a mol per köbméter az
anyagmennyiség-részarány koherens származtatott egysége, ha az anyagmennyiségrészarányt a c = n/V egységegyenlettel határozták meg. A kilométer per óra és a
csomó, amelyek a származtatott egységek példájaként szerepeltek az 1.11.-ben, az
ilyen mennyiségrendszerben nem koherens származtatott egységek.
3. MEGJEGYZÉS: Egy származtatott egység
mennyiségrendszerben, és nem koherens egy másikban.
lehet
koherens
az
egyik
PÉLDA: A centiméter per másodperc a sebesség koherens származtatott egysége a
CGS egységrendszerben, de nem koherens származtatott egység az SI-ben.
4. MEGJEGYZÉS: Minden egydimenziójú mennyiség koherens származtatott egysége egy
adott mennyiségrendszerben az ’egy’ szám, jele 1. Az ’egy’ egység nevét és jelét általában
nem szokták feltüntetni.
1.13.
egységrendszer
system of units
az alapegységeknek, és a származtatott egységeknek az adott mennyiségrendszer adott
szabályainak megfelelően meghatározott készlete, többszöröseikkel és törtrészeikkel együtt
1.14.
koherens egységrendszer
coherent system of units
adott mennyiségrendszeren alapuló olyan egységrendszer, amelyben minden származtatott
mennyiség egysége koherens származtatott egység
PÉLDA: koherens SI egységek készlete és a közöttük levő összefüggések
1. MEGJEGYZÉS: Egy egységrendszer csak egy mennyiségrendszer és az elfogadott
alapegységek vonatkozásában lehet koherens.
2. MEGJEGYZÉS: Koherens egységrendszer esetében a számértékegyenletek alakja – a
számtényezőket is beleértve – ugyanaz, mint a megfelelő mennyiségegyenleteké.
1.15. (1.15.)
rendszeren kívüli egység
off-system measurement unit
off-system unit
egység, amely nem tartozik valamely adott egységrendszerhez
1. PÉLDA: Az elektronvolt (kb. 1,602 18  10-19 J) az energiának rendszeren kívüli
egysége az SI tekintetében.
13
2. PÉLDA: A nap, az óra, a perc az idő rendszeren kívüli egységei az SI-ben.
1.16.
Nemzetközi Mértékegység-rendszer
SI
International System of Units
SI
a Nemzetközi Mennyiség-rendszeren alapuló egységrendszer, amelyben az egységek nevét
és jelét, beleértve a prefixumok sorozatát, azok nevét és jelét – használatuk szabályaival
együtt – az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (General Conference on Weights and
Measures, CGPM) fogadta el
1. MEGJEGYZÉS: Az SI az ISQ hét alapmennyiségén alapul, amely alapegységek nevét és
jelét a következő táblázat tartalmazza.
Alapmennyiség
Név
Alapegység
Név
Jel
hosszúság
méter
m
tömeg
kilogramm
kg
idő
másodperc
s
elektromos áramerősség
amper
A
termodinamikai hőmérséklet
kelvin
K
anyagmennyiség
mól
mol
fényerősség
kandela
cd
2. MEGJEGYZÉS: Az SI alap- és származtatott egységek koherens készletet
képeznek, amelynek elnevezése: „koherens SI-egységek készlete”.
3. MEGJEGYZÉS: A Nemzetközi Mértékegység-rendszer részletes leírása és magyarázata
az SI brosúrában található, melyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau
International des Poids et Mesures, BIPM) adott ki, és a BIPM honlapján érhető el.
4. MEGJEGYZÉS: A mennyiségkalkulusban az ’alkotórészek száma’ mennyiséget
gyakran alapmennyiségnek tekintik, amelynek alapegysége az egy, jelképe: 1.
14
5. MEGJEGYZÉS: A többszörös és a törtrész egységek SI prefixumai a következők:
Prefixum
Tényező
Név
Jelkép
1024
1021
1018
1015
1012
109
106
103
102
101
yotta
zetta
exa
peta
tera
giga
mega
kilo
hekto
deka
Y
Z
E
P
T
G
M
k
h
da
10–1
10–2
10–3
10–6
10–9
10–12
10–15
10–18
10–21
10–24
deci
centi
milli
mikro
nano
piko
femto
atto
zepto
yokto
d
c
m
μ
n
p
f
a
z
y
1.17.
az egység többszöröse
multiple of a unit
egység, amely az adott egység és egy 1-nél nagyobb, egész szám szorzataként állítható elő
1. PÉLDA: A kilométer a méter decimális többszöröse.
2. PÉLDA: Az óra a másodperc nem decimális többszöröse.
1 MEGJEGYZÉS: Az SI alapegységek és az SI származtatott egységek decimális
többszöröseinek SI prefixumait az 1.16. pont 5. megjegyzése tartalmazza.
2. MEGJEGYZÉS: Az SI prefixumok szigorúan a 10 hatványai, és nem használhatók a 2
hatványaira. Pélául 1 kilobit nem használható 1024 bit (210 bit) kifejezésére, ami 1 kibibit.
15
A kettes számrendszerbeli többszörösek prefixumai:
Prefixum
Név
Tényező
(210)8
(210)7
(210)6
(210)5
(210)4
(210)3
(210)2
(210)1
yobi
zebi
exbi
pebi
tebi
gibi
mebi
kibi
Jelkép
Yi
Zi
Ei
Pi
Ti
Gi
Mi
Ki
Forrás: IEC 80000-13.
1.18.
az egység törtrésze
submultiple of a unit
egység, amely az adott egység és egy 1-nél nagyobb, egész szám hányadosaként állítható elő
1. PÉLDA: A milliméter a méter decimális törtrésze.
2. PÉLDA: A síkszög esetében a másodperc a perc nem decimális törtrésze.
MEGJEGYZÉS: Az SI alapegységek és az SI származtatott egységek decimális
törtrészeinek SI prefixumait az 1.16. pont 5. megjegyzése tartalmazza.
1.19.
mennyiségérték
a mennyiség értéke
érték
quantity value
value of a quantity
value
számérték és hivatkozás együtt, amelyek kifejezik a mennyiség nagyságát
16
PÉLDÁK:
adott rúd hossza: 5,34 m vagy 534 cm
adott test tömege: 0,152 kg vagy 152 g
adott ív görbülete: 112 m-1
adott próbadarab Celsius hőmérséklete: -5 C
adott áramköri elem elektromos impedanciája adott frekvencián, ahol j a
képzetes egység
(7 + 3j) 
6. adott gázminta törésmutatója: 1,32
7. adott próbadarab Rockwell C keménysége (150 kg terhelés mellett) 43,5
HRC(150 kg)
8. kadmium tömeghányada, adott rézmintában 3 µg/kg vagy 3×10 −9
9. a Pb ++ molalitása vízben 1,76 mol/kg
10. lutropin anyagmennyiség-hányada adott vérmintában (WHO 80/552
nemzetközi szabványa) 5,0 nemzetközi egység/l
1.
2.
3.
4.
5.
1. MEGJEGYZÉS: A hivatkozás típusától függően a mennyiségérték lehet:
- egy szám és egy egység szorzata (lásd az 1., 2., 3., 4., 5. 8. és 9. példákat); az
egységet egydimenziójú mennyiségek esetén általában nem tüntetik fel (lásd 6.
és 8. példákat), vagy
- egy számérték és egy hivatkozás egy mérési eljárásra (lásd a 7. példát), vagy
- egy szám és egy anyagminta (lásd a 10. példát)
2. MEGJEGYZÉS: A számérték lehet komplex (lásd az 5. példát)
3. MEGJEGYZÉS: A mennyiségérték többféleképpen is megadható (lásd az 1., 2. és 8.
példákat)
4. MEGJEGYZÉS: Vektor- vagy tenzormennyiségek esetén mindegyik összetevőnek
van mennyiségértéke.
PÉLDA: Az adott részecskére ható erővektor (Fx, Fy, Fz) = (-31,5; 43,2; 17,0) N
összetevői derékszögű koordinátarendszerben.
1.20.
számszerű mennyiségérték
a mennyiség számértéke
számérték
numerical quantity value
numerical value of a quantity
numerical value
szám a mennyiségérték kifejezésében
PÉLDA: 3 mmol/mol anyagmennyiség-hányad esetében a számérték 3 és az egység
mmol/mol. A mmol/mol egység számszerűleg 0,001, azonban ez a 0,001 szám nem
része a mennyiség számértékének, ami továbbra is a 3 marad.
17
1. MEGJEGYZÉS: Az egy-dimenziójú mennyiségek esetén a mértékegység szám, és az nem
tekinthető a számszerű mennyiség részének.
2. MEGJEGYZÉS: Olyan mennyiségek esetében, amelyeknek van egysége (vagyis amelyek
nem sorrendi mennyiségek), a Q mennyiség {Q} számértékét gyakran
{Q} = Q/[Q]-val jelölik, ahol [Q] jelöli az egységet.
PÉLDA: 5,7 kg mennyiségérték esetében a számszerű mennyiségérték {m} = (5,7 kg)/kg =
5,7. Ugyanez a mennyiségérték kifejezhető úgy is, mint 5700 g, és ebben az esetben a
mennyiség számértéke m = (5700 g)/g = 5700.
1.21.
mennyiségkalkulus (mennyiségszámítás)
quantity calculus
a sorrendi mennyiségektől különböző mennyiségekre alkalmazott matematikai szabályok és
műveletek összessége
MEGJEGYZÉS: A mennyiségkalkulusban a mennyiségegyenleteket előnyben részesítik a
számérték-egyenletekkel szemben, mert a mennyiségegyenletek függetlenek az egységek
megválasztásától, míg a számérték-egyenletek nem függetlenek. (lásd az ISO 31-0:1992, 2.2.2
pontját).
1.22.
mennyiségegyenlet
quantity equation
matematikai összefüggés, amely egy mennyiségrendszeren belül összekapcsolja a
mennyiségeket, és független az egységektől
1. PÉLDA: Q1 =  Q2 Q3, ahol Q1, Q2, és Q3 különböző mennyiségeket jelöl, és ahol 
egy számtényező.
2. PÉLDA: T = (1/2) mv2, ahol T egy adott m tömegű részecske mozgási energiája és v
a sebessége.
3. PÉLDA: n = I·t / F ahol n valamely egyvegyértékű összetevő anyagmennyisége, I
az elektromos áramerősség és t az elektrolízis időtartama, továbbá ahol F a Faradayállandó.
1.23.
egységegyenlet
unit equation
matematikai összefüggés, amely alapegységeket, koherens származtatott egységeket vagy
más egységeket kapcsol össze
18
1. PÉLDA: Az 1.22. pont 1) példájában szereplő mennyiségek esetében [Q1] =
[Q2][Q3] ahol [Q1], [Q2], és [Q3] jelöli a Q1, Q2 és Q3 mennyiségek egységét, feltéve,
hogy ezek az egységek egy koherens egységrendszerben vannak.
2. PÉLDA: J := kg m2/s2, ahol J, kg, m, és s a joule, a kilogramm, a méter, illetve a
másodperc jelképei. (A := jelkép jelentése: ’definíció szerint egyenlő’, ahogyan az
ISO/IEC 80000-ben van megadva).
3. PÉLDA: 1 km/h = (1/3,6) m/s.
1.24.
egységek közötti átszámítási tényező
conversion factor between units
azonos fajtájú mennyiségek két egységének a hányadosa
PÉLDA: km/m = 1000, és így 1 km = 1000 m
MEGJEGYZÉS: Az egységek különböző egységrendszerekhez tartozhatnak.
1. PÉLDA: h/s = 3600, és így 1 h = 3600 s
2. PÉLDA:(km/h)/(m/s) = (1/3,6), és így 1 km/h = (1/3,6) m/s
1.25.
számértékegyenlet
számszerű mennyiségérték egyenlet
numerical value equation
numerical quantity value equation
matematikai összefüggés, amely összekapcsolja az adott mennyiségegyenleten alapuló
számszerű mennyiségértékeket és a megadott egységeket
1. PÉLDA: Az 1.22. pont 1. példájában szereplő mennyiségek esetében
{Q1} = {Q2}{Q3} ahol {Q1}, {Q2}, és {Q3} az Q1, Q2, és Q3, mennyiségek számértékét
jelöli, feltéve, hogy azok alapegységekben vagy koherens származtatott egységekben vagy
mindkettőben vannak kifejezve.
2. PÉLDA: Egy részecske mozgási energiájának T = (1/2) mv2
mennyiségegyenletében, ha m = 2 kg és v = 3 m/s, akkor {T} = (1/2)  2  32 egy számértékegyenlet, amely a 9 értéket adja T-re, joule-ban kifejezve.
1.26.
sorrendi mennyiség
ordinal quantity
megállapodás szerinti mérési eljárással definiált mennyiség, amelyre más, azonos fajtájú
mennyiségekkel együtt egy teljes sorrend állapítható meg, de amelynél e mennyiségek között
algebrai műveletek nem állnak fenn
19
1. PÉLDA: Rockwell C keménység
2. PÉLDA: benzin üzemanyag oktánszáma
3. PÉLDA: földrengés erőssége a Richter skálán
4. PÉLDA: hasfájás szubjektív szintje 0-tól 5-ig terjedő skálán.
1. MEGJEGYZÉS: A sorrendi mennyiségek csak tapasztalati összefüggésbe léphetnek
egymással, és nincs sem egységük, sem mennyiségdimenziójuk. A sorrendi mennyiségek
különbségének vagy arányának nincs fizikai értelmezése.
2. MEGJEGYZÉS: A sorrendi mennyiségeket a sorrendi mennyiségérték skáláknak
megfelelően rendezik el (lásd az 1.28.-at).
1.27.
mennyiségérték skála
mérési skála
quantity-value scale
measurement scale
adott mennyiségfajtájú mennyiségek értékeinek rendezett készlete, amelyet az adott fajtájú
mennyiségek nagyság szerinti sorrendbe állításához használnak
1. PÉLDA: Celsius hőmérsékleti skála
2. PÉLDA: Időskála
3. PÉLDA: Rockwell C keménységi skála
1.28. (1.22.)
sorrendi mennyiségérték skála
sorrendi értékskála
ordinal quantity-value scale
ordinal value scale
sorrendi mennyiségek mennyiségérték skálája
1. PÉLDA: Rockwell C keménységi skála
2. PÉLDA: benzin üzemanyag oktánszáma
MEGJEGYZÉS: Egy sorrendi mennyiségskála egy mérési eljárásnak megfelelően
elvégzett mérésekkel állapítható meg.
1.29.
elfogadott (egyezményes) referenciaskála
conventional reference scale
hivatalos megállapodással meghatározott mennyiségérték skála
20
1.30.
névleges jellemző
nominal property
jelenség, test vagy anyag olyan jellemzője, amelynek nincs nagysága
1. PÉLDA: emberi lény neme
2. PÉLDA: festékminta színe
3. PÉLDA: csepp-próba színe a kémiában
4. PÉLDA: az ISO kétbetűs országkódja
5. PÉLDA: aminosavak egymásutánisága a polipeptidben
1. MEGJEGYZÉS: A névleges jellemző értéke szavakkal, alfanumerikus kódokkal vagy más
módon fejezhető ki.
2. MEGJEGYZÉS: A ’névleges jellemző értéke’ nem tévesztendő össze a névleges
mennyiségértékkel.
21
2. fejezet: Mérések
2.1.
mérés
measurement
a mennyiségnek indokoltan tulajdonítható egy vagy több mennyiségérték tapasztalati úton
történő meghatározásának folyamata
1. MEGJEGYZÉS: A mérés fogalma nem alkalmazható a névleges jellemzőkre.
2. MEGJEGYZÉS: A mérés mennyiségek összehasonlításából áll, beleértve egyedek
megszámlálását is.
3. MEGJEGYZÉS: A mérés előfeltétele a mennyiség olyan meghatározása, amely arányban
van a mérési eredmény, a mérési eljárás és az előírt mérési eljárásnak megfelelően
működtetett, kalibrált mérőrendszer felhasználási céljával, beleértve a mérési feltételeket is.
2.2.
metrológia
metrology
a mérések tudománya, és annak alkalmazása
MEGJEGYZÉS: A metrológia a mérés bizonytalanságától és alkalmazási területétől
függetlenül a mérés minden elméleti és gyakorlati szempontját magába foglalja.
2.3.
mérendő mennyiség
measurand
a mérni szándékozott mennyiség
1. MEGJEGYZÉS: A mérendő mennyiség megadása igényli a mennyiségfajta ismeretét, a
mennyiséget hordozó jelenség, test vagy anyag állapotának leírását, beleértve bármely
alkalmas összetevőt és a mérésbe bevont kémiai alkotórészeket is.
2. MEGJEGYZÉS: A VIM 2. kiadásában és az IEC 60050-300: 2001-ben a mérendő
mennyiség ’a mérésnek alávetett mennyiségként’ van meghatározva.
3. MEGJEGYZÉS: A mérés, beleértve a mérőrendszert és azokat a feltételeket, amelyek
mellett a mérést végzik, olyan mértékben megváltoztathatja a jelenséget, a testet vagy az
anyagot, hogy a mért mennyiség eltérhet a tényleges mérendő mennyiségtől. Ebben az
esetben megfelelő korrekcióra van szükség.
1. PÉLDA: A telep sarkai közötti feszültségkülönbség lecsökkenhet, ha mérésére nagy
belső vezetőképességű feszültségmérőt használnak. A kapocsfeszültség a telep és a
feszültségmérő belső ellenállása ismeretében számítható ki.
22
2. PÉLDA: Egy rúd hosszúsága 23oC környezeti hőmérséklettel egyensúlyban más
lesz, mint a 20oC hőmérsékleten mért hosszúsága, ami a mérendő mennyiség. Ebben
az esetben korrekciót kell alkalmazni.
4. MEGJEGYZÉS: A kémiában az ’elemezendő’ (’analyte’), az anyag vagy az összetevő
neve olyan kifejezések, amelyeket gyakran használnak a ’mérendő mennyiség’ helyett. Ez a
szóhasználat hibás, mert ezek a kifejezések nem a mennyiségekre vonatkoznak.
2.4.
mérési elv
a mérés elve
measurement principle
principle of measurement
a mérés alapját képező jelenség
1. PÉLDA: A hőmérséklet méréséhez alkalmazott hőelektromos hatás.
2. PÉLDA: Az anyagmennyiség-részarány méréséhez alkalmazott energiaelnyelődés.
3. PÉLDA: A készítményben levő inzulin részarány meghatározására alkalmazott
vércukorszint-csökkenés, a kiéheztetett nyúl vérében.
MEGJEGYZÉS: A jelenség lehet fizikai, kémiai vagy biológiai jellegű.
2.5.
mérési módszer
a mérés módszere
measurement method
method of measurement
a méréshez használt műveletek logikai elrendezésének általános leírása
MEGJEGYZÉS:
A mérési módszerek többféleképpen minősíthetők, úgymint:
- behelyettesítéses mérési módszer
- különbségi (differenciális) mérési módszer
- nullázó mérési módszer (nullmódszer)
vagy
- közvetlen mérési módszer
- közvetett mérési módszer
Lásd az IEC 60050-300:2001-et!
2.6.
mérési eljárás
measurement procedure
23
a mérés egy vagy több mérési elv és egy mérési módszer megfelelő, részletes leírása, amely
egy mérési modellen alapul, és a mérési eredmény előállításához szükséges mindenfajta
számítást tartalmaz
1. MEGJEGYZÉS: A mérési eljárást általában olyan részletességgel írják le, hogy a kezelő
képes legyen a mérés elvégzésére.
2. MEGJEGYZÉS: A mérési eljárás
bizonytalanságra vonatkozó közlést.
magába
foglalhat
a
megcélzott
mérési
3. MEGJEGYZÉS: A mérési eljárást néha szabványos működési eljárásnak nevezik,
melynek rövidítése SOP
2.7.
referencia mérési eljárás
reference measurement procedure
mérési eljárás, amelyet akként fogadnak el, hogy olyan mérési eredményeket ad, amelyek
az ugyanazon mennyiségfajta más mérési folyamatokból származó mért mennyiségértékei
mérési helyességének értékelésekor, kalibráláskor vagy az anyagminták minősítésekor
megfelelnek a szándékolt felhasználásnak.
2.8.
elsődleges referencia mérési eljárás
elsődleges referencia eljárás
primary reference measurement procedure
primary reference procedure
mérési eljárás, amelyet arra használnak, hogy megállapítsák a mérés eredményét anélkül,
hogy egy a mérendővel azonos fajtájú mennyiség etalonjára vonatkoztatnák
PÉLDA: Egy 5 ml-es pipettában levő, 20oC-os víz térfogatát, a vizet a pipettából egy
mértékjeles főzőpohárba betöltve, mérlegeléssel határozzák meg, levonva az eredetileg
üres főzőpohár tömegét, a tömegkülönbséget a térfogati tömeg (tömegsűrűség)
használatával a víz tényleges hőmérsékletére korrigálva.
1. MEGJEGYZÉS: A Kémiai Metrológia - Anyagmennyiségek Tanácsadó Bizottsága
(CCQM) ezzel a jelentéstartalommal a „közvetlen elsődleges mérési módszer” szakkifejezést
használja.
2. MEGJEGYZÉS: Ennek a fogalomnak két alárendelt fogalmát, a ’közvetlen, elsődleges
referencia mérési eljárást’ és az ’arány elsődleges referencia mérési eljárást’ a CCQM adta
meg (5. ülés, 1999.).
2.9.
mérési eredmény
a mérés eredménye
measurement result
result of measurement
24
a mérendő mennyiségnek tulajdonított mennyiségértékek készlete, minden más elérhető
alkalmas információval együtt
1. MEGJEGYZÉS: A mérés a mennyiségértékek egy készletéről ad „megfelelő
információt”, úgy hogy azok némelyike jobban írja le a mérendő mennyiséget, mint mások.
Ezt valószínűség-sűrűségfüggvénnyel (angolul: probability density function, rövidítése PDF)
lehet kifejezni.
2. MEGJEGYZÉS: A mérés eredménye általában egy egyedüli mért mennyiségérték és egy
mérési bizonytalanság együtteseként van kifejezve. Ha a mérési bizonytalanság valamilyen
okból elhanyagolható, akkor a mérési eredmény egyetlen mennyiségértékkel kifejezhető.
Számos területen ez a mérési eredmény kifejezésének legáltalánosabb módja.
3. MEGJEGYZÉS: A hagyományos szakirodalomban és a VIM előző kiadásában a mérési
eredményt úgy határozták meg, hogy az a mérendő mennyiségnek tulajdonított érték, és úgy
értelmezték, hogy az a szövegösszefüggéstől függően lehet egy kijelzés, egy korrigálatlan
vagy egy korrigált érték.
2.10.
mért mennyiségérték
a mennyiség mért értéke
mért érték
measured quantity value
measured value of a quantity
measured value
mennyiségérték, amely kifejezi a mérés eredményét
1. MEGJEGYZÉS: Olyan mérés esetén, amely ismételt kijelzéseket eredményez,
mindegyik kijelzés felhasználható arra, hogy egy megfelelő mért mennyiség értéket
eredményezzen. Az egyedi, mért mennyiségértékeknek ez a készlete felhasználható az
eredményül kapott mennyiségérték, például az átlagérték vagy a medián, általában
csökkentett mérési bizonytalansággal való kiszámításához.
2. MEGJEGYZÉS: Ha a valódi mennyiségértékek tartományának – amelyről
feltételezhető, hogy megjeleníti (reprezentálja) a mérendő mennyiséget – a szélessége kicsi a
mérési bizonytalansághoz képest, akkor a mért mennyiségérték a lényegében véve egyedüli
valódi érték egy becslésének tekinthető, és ez gyakran az ismételt mérésekből kapott egyedi,
mért mennyiségértékek átlaga vagy mediánja.
3. MEGJEGYZÉS: Abban az esetben, ha a mennyiség valódi értékeinek tartománya nem
kicsi a mérési bizonytalansághoz képest, akkor a mért érték gyakran a valódi
mennyiségértékek készlete átlagának vagy mediánjának egy becslése.
4. MEGJEGYZÉS: A GUM-ban a ’mérési eredmény’, a ’mérendő mennyiség értékének
becslése’ vagy csupán a ’mérendő mennyiség becslése’ szakkifejezéseket a ’mért
mennyiségérték’ jelentéssel használják.
2.11.
valódi mennyiségérték
25
a mennyiség valódi értéke
valódi érték
true quantity value
true value of a quantity
true value
a mennyiség leírásának (definíciójának) megfelelő mennyiségérték
1. MEGJEGYZÉS: A mérés leírása céljából, a Hibára Alapozott Megközelítés a valódi
értéket egyedülinek és a gyakorlatban megismerhetetlennek tekinti. A Bizonytalanságra
Alapozott Megközelítés annak a felismerése, hogy nem csak egyetlen valódi érték létezik,
hanem a mennyiség meghatározása (definíciója), részleteinek kiküszöbölhetetlen
tökéletlensége folytán a valódi mennyiségértékeknek egy olyan készlete, amely megfelel a
mennyiség leírásának. Ez a készlet azonban elvileg és a gyakorlatban megismerhetetlen. Más
megközelítések viszont mentesek a mennyiség valódi értékének fogalmától, és
érvényességük értékeléséhez a mérési eredmények metrológiai összeférhetőségének
(kompatibilitásának) fogalmára támaszkodnak.
2. MEGJEGYZÉS: A fizikai állandók sajátos esetében a mennyiség úgy tekintendő, hogy
csupán egyetlen valódi mennyiségértéke van.
3. MEGJEGYZÉS: Ha a mérendő mennyiséghez társított definiálási bizonytalanság, a
mérési bizonytalanság többi összetevőjéhez képest elhanyagolható, akkor a mérendő
mennyiség úgy tekinthető, hogy egy „lényegében véve egyedüli”, valódi mennyiségértéke
van. Ez a GUM-ban és a kapcsolódó dokumentumokban alkalmazott megközelítés, amelyben
a „valódi” szót semmitmondónak (redundánsnak) tekintik.
2.12.
elfogadott (egyezményes) mennyiségérték
a mennyiség elfogadott (egyezményes) értéke
elfogadott (egyezményes) érték
conventional quantity value
conventional value of a quantity
conventional value
a mennyiségnek, adott célra, megállapodással tulajdonított mennyiségértéke
1. PÉLDA: A szabadesés standard gyorsulása (korábban ’a gravitáció okozta standard
gyorsulásnak’ nevezték), gn = 9,806 65 m s2.
2. PÉLDA: A Josephson-állandó elfogadott mennyiségértéke:
KJ-90 = 483 597,9 GHz V1.
3. PÉLDA: Egy adott tömegetalon elfogadott mennyiségértéke: m = 100,003 47 g.
1. MEGJEGYZÉS: E fogalom helyett gyakran az „elfogadott (egyezményes) valódi
mennyiségérték” szakkifejezést használják, de ennek a használata nem ajánlott.
2. MEGJEGYZÉS: Néha az elfogadott mennyiségérték a valódi mennyiségérték egy
becslése.
26
3. MEGJEGYZÉS: Az elfogadott (egyezményes) mennyiségértéket általában úgy tekintik,
hogy ahhoz megfelelőképpen kicsi mérési bizonytalanság társul, ami nulla is lehet.
2.13.
mérési pontosság
a mérés pontossága
pontosság
measurement accuracy
accuracy of measurement
accuracy
a mért mennyiségérték és a mérendő mennyiség valódi értéke egyezésének szorossága
1. MEGJEGYZÉS: A mérési pontosság nem egy mennyiség, és nincsen adott számértéke. A
mérést pontosabbnak mondják, ha kisebb a mérési hibája.
2. MEGJEGYZÉS: A ’mérési pontosság’ szakkifejezés nem használható a mérési
helyesség helyett, és a mérés precizitása szakkifejezés nem használható a ’mérési
pontosság’ helyett, azonban mindkét fogalommal összefügg.
3. MEGJEGYZÉS: A ’mérési pontosságot’ néha úgy értelmezik, mint a mérendő
mennyiségnek tulajdonított, mért mennyiségértékek közötti egyezőség szorosságát.
2.14.
mérési helyesség
a mérés helyessége
helyesség
measurement trueness
trueness of measurement
trueness
a végtelenül sok ismétléssel kapott mért mennyiségértékek átlaga és egy referencia
mennyiségérték közötti egyezőség szorossága
1. MEGJEGYZÉS: A mérési helyesség nem mennyiség, és számszerűleg nem fejezhető ki,
de az egyezőség szorosságának mértékei megtalálhatók az ISO 5725-ben.
2. MEGJEGYZÉS: A mérési helyesség a rendszeres mérési hibával fordítottan arányos, de
nincs kapcsolatban a véletlen mérési hibával.
3. MEGJEGYZÉS: A mérési pontosság szakkifejezés nem használható a ’mérési helyesség’
helyett, és megfordítva.
2.15.
mérési precizitás
precizitás
measurement precision
precision
27
ugyanazon vagy hasonló objektumon, előírt feltételek mellett megismételt mérésekkel kapott
kijelzések vagy mért mennyiségértékek egyezőségének szorossága
1. MEGJEGYZÉS: A mérési precizitást számszerűen, általában – az előírt mérési feltételek
mellett – a pontatlanság olyan mértékeivel fejezik ki, mint a szórás, a variancia vagy a
változékonysági együttható.
2. MEGJEGYZÉS: Az ’előírt feltételek’ lehetnek például a mérés megismételhetőségi
feltételei, a mérés közbenső precizitási feltételei, vagy a mérés újra-előállíthatósági
(reprodukálhatósági) feltételei.
3. MEGJEGYZÉS: A mérési precizitást a mérés megismételhetőségi feltételeinek, a mérés
közbenső precizitási feltételeinek és a mérés újra-előállíthatósági (reprodukálhatósági)
feltételeinek meghatározására használják.
4. MEGJEGYZÉS: A ’mérési precizitást’ néha tévesen használják a mérési pontosság
helyett.
2.16. (3.10.)
mérési hiba
a mérés hibája
hiba
measurement error
error of measurement
error
a mért mennyiségérték mínusz a referencia mennyiségérték
1. MEGJEGYZÉS: A mérési hiba fogalma két esetben használható:
a) ha van egy olyan egyedüli referencia mennyiségérték, amire vonatkoztatni lehet. Ez
a helyzet a kalibráláskor, ha az egy elhanyagolható mérési bizonytalanságú
etalonnal történik, vagy ha adva van egy elfogadott (egyezményes) mennyiségérték,
mely esetben a mérési hiba ismert
b) ha a mérendő mennyiségről feltételezhető, hogy egy egyedüli valódi
mennyiségértéket, vagy egy elhanyagolható kiterjedésű tartományban levő valódi
értékkészletet jelenít meg, mely esetben a mérési hiba ismeretlen.
2. MEGJEGYZÉS: A mérési hibát nem szabad összetéveszteni a gyártási hibával vagy a
tévedéssel.
2.17.
rendszeres mérési hiba
a mérés rendszeres hibája
rendszeres hiba
systematic measurement error
systematic error of measurement
systematic error
28
a mérési hiba összetevője, amely ismételt mérések esetén állandó marad, vagy előrelátható
módon változik
1. MEGJEGYZÉS: A rendszeres mérési hiba referencia mennyiségértéke a valódi
mennyiségérték, vagy az elhanyagolható mérési bizonytalanságú etalon mért
mennyiségértéke vagy egy elfogadott (egyezményes) mennyiségérték.
2. MEGJEGYZÉS: A rendszeres mérési hiba és annak okai lehetnek ismertek vagy
ismeretlenek. Az ismert rendszeres hiba kiküszöbölésére korrekció alkalmazható.
3. MEGJEGYZÉS: A rendszeres hiba a mérési hiba és a véletlen mérési hiba
különbségével egyenlő.
2.18.
a mérés torzítása
torzítás
measurement bias
bias
a rendszeres mérési hiba becslése
2.19.
véletlen mérési hiba
a mérés véletlen hibája
véletlen hiba
random measurement error
random error of measurement
random error
a mérési hiba összetevője, amely ismételt mérések esetén előre nem látható módon változik
1. MEGJEGYZÉS: A véletlen hiba referencia mennyiségértéke az az átlag, amely
ugyanannak a mérendő mennyiségnek a végtelenül sok ismételt méréséből adódna.
2. MEGJEGYZÉS: Az ismételt mérések véletlen hibáinak készlete olyan eloszlást képez,
amely a zérusnak tekintett várható értékével és a varianciájával írható le.
3. MEGJEGYZÉS: A véletlen hiba a mérési hiba és a rendszeres mérési hiba
különbségével egyenlő.
2.20.
a mérés megismételhetőségi feltétele
megismételhetőségi feltétel
repeatibility condition of measurement
repeatibility condition
29
a mérési feltételek közül az a mérési feltétel, amely magába foglalja ugyanazt a mérési
eljárást, ugyanazokat a kezelőszemélyeket, ugyanazt a mérőrendszert, ugyanazokat a
működési feltételeket és ugyanazt a helyszínt, továbbá azt, hogy a méréseket ugyanazon az
objektumon, rövid időtartamon belül végzik el
1. MEGJEGYZÉS: A megismételhetőségi feltétel olyan mérési feltétel, amely csak a
megismételhetőségi feltételek egy adott készletére vonatkoztatható.
2. MEGJEGYZÉS: A kémiában ezt a fogalmat néha a ’mérési sorozaton belüli precizitási
feltétel’ fejezi ki.
2.21.
a mérés megismételhetősége
megismételhetőség
measurement repeatibility
repeatibility
a mérési precizitás a mérés megismételhetőségi feltételeinek együttes fennállása mellett
2.22.
a mérés közbenső precizitási feltétele
közbenső precizitási feltétel
intermediate precision condition of measurement
intermediate precision condition
a mérés feltételeinek készletéből az a mérési feltétel, amely magába foglalja ugyanazt a
mérési eljárást, ugyanazt a helyszínt és ismételt mérések elvégzését ugyanazon vagy hasonló
objektumon, hosszabb időtartam alatt; de magába foglalhat más feltételeket is, amelyek
változások is lehetnek
1. MEGJEGYZÉS: A változásokba beletartozhatnak: az új kalibrálások, a kalibrátorok, a
kezelőszemélyek és a mérőrendszerek.
2. MEGJEGYZÉS: A feltételekre vonatkozó előírás a gyakorlatilag szükséges mértékig,
tartalmazhatja a megváltoztatott és a változatlanul hagyott feltételeket.
3. MEGJEGYZÉS: A kémiában ezt a fogalmat néha ’a mérési sorozaton belüli precizitási
feltétel’ fejezi ki.
2.23.
közbenső mérési precizitás
közbenső precizitás
intermediate measurement precision
intermediate precision
mérési precizitás a mérés közbenső precizitási feltételei egy készletének fennállásakor
MEGJEGYZÉS: A megfelelő statisztikai fogalmak az ISO 5725-3:1994.-ben találhatók.
2.24.
30
a mérés újra-előállíthatósági (reprodukálhatósági) feltétele
újra-előállíthatósági (reprodukálhatósági) feltétel
reproducibility condition of measurement
reproducibility condition
a mérés feltétele a mérési feltételek készletéből, amely magába foglalja a különböző
helyszíneket, kezelőszemélyeket, mérőrendszereket, és ugyanazon vagy hasonló
mennyiségen (objektumon) elvégzett ismételt méréseket
1. MEGJEGYZÉS: A különböző mérőrendszerek különböző mérési eljárásokat
alkalmazhatnak.
2. MEGJEGYZÉS: Az előírás a gyakorlatilag szükséges mértékig tartalmazhatja a
megváltoztatott és a változatlanul hagyott feltételeket.
2.25.
a mérés újra-előállíthatósága (reprodukálhatósága)
újra-előállíthatóság (reprodukálhatóság)
measurement reproducibility
reproducibility
a mérési precizitás a mérés újra-előállíthatósági (reprodukálhatósági) feltételei mellett
MEGJEGYZÉS: A megfelelő statisztikai fogalmakat az ISO 5725-1: 1994 és az ISO 57252:1994 tartalmazta.
2.26.
mérési bizonytalanság
a mérés bizonytalansága
bizonytalanság
measurement uncertainty
uncertainty of measurement
uncertainty
nem-negatív paraméter, amely a mérendő mennyiségnek a felhasznált információ alapján
tulajdonított mennyiségértékek szóródását jellemzi
1. MEGJEGYZÉS: A mérési bizonytalanság tartalmaz rendszeres hatásokból eredő olyan
összetevőket is, amelyek a korrekciókhoz vagy az etalonoknak tulajdonított értékekhez
tartoznak, valamint a leírási (definiálási) bizonytalanságot. A becsült rendszeres hatásokat
néha nem korrigálják, hanem ehelyett társított bizonytalanság-összetevőket vesznek be.
2. MEGJEGYZÉS: A paraméter lehet például a standard mérési bizonytalanságnak
nevezett szórás (vagy annak előírt többszöröse), vagy egy tartomány félszélessége, amelyhez
megadott megbízhatósági valószínűség tartozik.
3. MEGJEGYZÉS: A mérési bizonytalanság rendszerint több összetevőből áll. Ezek
némelyike a mérési sorozatból kapott mennyiségértékek statisztikai eloszlásából a mérési
bizonytalanság A-típusú értékelésével nyerhető, és a szórással jellemezhető. Más
összetevőket, amelyek a mérési bizonytalanság B-típusú értékelésével nyerhetők,
31
ugyancsak a tapasztalaton vagy más információn alapuló valószínűség-sűrűségfüggvény
szórásával lehet jellemezni.
4. MEGJEGYZÉS: Az információ egy adott készletét általában úgy kell érteni, hogy a
mérési bizonytalanság a mérendő mennyiségnek tulajdonított, adott mennyiségértékhez van
társítva. Ennek az értéknek a módosítása a társított mérési bizonytalanság módosítását
eredményezi.
2.27.
leírási (definiálási) bizonytalanság
definitional uncertainty
a mérési bizonytalanság összetevője, ami a mérendő mennyiség leírása (definíciója)
részleteinek véges mennyiségéből ered
1. MEGJEGYZÉS: A leírási (definiálási) bizonytalanság a gyakorlatilag legkisebb
bizonytalanság, amely az adott mérendő mennyiség bármilyen mérésénél elérhető.
2. MEGJEGYZÉS: A leírás (definíció) részleteinek bármilyen megváltozása egy új leírási
(definiálási) bizonytalansághoz vezet.
2.28.
a mérési bizonytalanság A-típusú értékelése
A-típusú értékelés
Type A evaluation of measurement uncertainty
Type A evaluation
a mérési bizonytalanság egyik összetevőjének meghatározott mérési feltételek mellett
elvégzett mérésekből kapott, a mért mennyiségértékek statisztikai elemzésével nyert
értékelése
1. MEGJEGYZÉS: A különféle precizitási feltételekre vonatkozóan lásd a mérés
megismételhetőségi feltételét, a közbenső precizitási feltételt és a mérés újraelőállíthatósági (reprodukálhatósági) feltételét.
2. MEGJEGYZÉS: A statisztikai elemzésre vonatkozó információt lásd például az ISO/IEC
98-3 útmutatóban.
3. MEGJEGYZÉS: Lásd még az ISO/IEC 98-3:2008. 2.3.2. pontját, és az ISO 5725, az ISO
13528, az ISO/TS 21748 és ISO 21749 szabványokat.
2.29.
a mérési bizonytalanság B-típusú értékelése
B-típusú értékelés
Type B evaluation of measurement uncertainty
Type B evaluation
a mérési bizonytalanság összetevőjének a mérési bizonytalanság A-típusú értékelésétől
eltérő módon nyert értékelése
32
PÉLDÁK: Az értékelés
- hatóságilag közzétett mennyiségértékekhez társított,
- hiteles anyagminta mennyiségértékéhez társított,
- kalibrálási bizonyítványból kapott,
- a sodródásra (drift) vonatkozó,
- hitelesített mérőműszer pontossági osztályából kapott,
- személyes tapasztalatok útján nyert határértékekből kapott
adatokra alapozható.
MEGJEGYZÉS: Lásd még az ISO/IEC Guide 98-3:2008, 2.3.3.-at.
2.30.
standard mérési bizonytalanság
a mérés standard bizonytalansága
standard bizonytalanság
standard measurement uncertainty
standard uncertainty of measurement
standard uncertainty
szórás formájában kifejezett mérési bizonytalanság
2.31.
eredő standard mérési bizonytalanság
eredő standard bizonytalanság
combined standard measurement uncertainty
combined standard uncertainty
a mérési modell bemenő mennyiségeihez társított egyedi standard
bizonytalanságok felhasználásával kapott, standard mérési bizonytalanság
mérési
MEGJEGYZÉS: Ha a mérési modell bemenő mennyiségei között korreláció áll fenn, akkor
az eredő standard bizonytalanság kiszámításakor a kovarianciákat is figyelembe kell venni.
Lásd még az ISO/IEC 98-3:2008 2.3.4. pontját.
2.32.
relatív standard mérési bizonytalanság
relative standard measurement uncertainty
standard mérési bizonytalanság, elosztva a mért mennyiségérték abszolút értékével
2.33.
bizonytalanság-jegyzék
uncertainty budget
a mérési bizonytalanságra, a mérési bizonytalanság összetevőire, valamint az összetevők
kiszámítására és összevonására (kombinálására) vonatkozó számbavétel
33
MEGJEGYZÉS: A bizonytalanság-listának tartalmaznia kell a mérési modellt, a mérési
modellben szereplő mennyiségek becsléseit és társított mérési bizonytalanságait, a
kovarianciákat, az alkalmazott valószínűség-sűrűségfüggvények típusát, a szabadságfokokat,
a mérési bizonytalanság értékelésének típusát és a megfelelő kiterjesztési tényezőt.
2.34.
megcélzott mérési bizonytalanság
megcélzott bizonytalanság
target measurment uncertainty
target uncertainty
mérési bizonytalanság, amelyet felső határként írtak elő, és amelyről a mérési eredmények
szándékolt felhasználásától függően döntöttek
2.35.
kiterjesztett mérési bizonytalanság
kiterjesztett bizonytalanság
expanded measurement uncertainty
expanded uncertainty
az eredő standard mérési bizonytalanság és egy 1-nél nagyobb tényező szorzata
1. MEGJEGYZÉS: A tényező a mérési modell kimenő mennyisége valószínűségeloszlásának típusától és a kiválasztott megbízhatósági valószínűségtől függ.
2. MEGJEGYZÉS: A ’tényező’ szakkifejezés ebben a meghatározásban a kiterjesztési
tényezőt jelenti.
2.36.
megbízhatósági tartomány
coverage interval
a mérendő mennyiség valódi mennyiségértékeinek készletét a rendelkezésre álló
információ alapján megállapított valószínűséggel magába foglaló tartomány
1. MEGJEGYZÉS: Egy adott megbízhatósági tartománynak nem kell feltétlenül
szimmetrikusnak lennie a kiválasztott mért mennyiség értékre.
2. MEGJEGYZÉS: A megbízhatósági tartományt nem szabad ’konfidencia-tartománynak’
nevezni azért, hogy elkerülhető legyen az ütközés a statisztikai fogalommal.
3. MEGJEGYZÉS: A megbízhatósági tartományt a kiterjesztett mérési bizonytalanságból
lehet származtatni.
2.37.
megbízhatósági valószínűség
coverage probability
annak a valószínűsége, hogy a mérendő mennyiség valódi mennyiségértékeinek készletét
az előírt megbízhatósági tartomány magába foglalja
34
2.38.
kiterjesztési tényező
coverage factor
1-nél nagyobb szám, amellyel megszorozva az eredő standard mérési bizonytalanságot, a
kiterjesztett mérési bizonytalanságot kapjuk
MEGJEGYZÉS: A kiterjesztési tényezőt rendszerint k-val jelölik.
2.39.
kalibrálás
calibration
művelet, amely meghatározott körülmények között, első lépésben megállapítja az
összefüggést az etalonnal előállított, a mérési bizonytalanságokkal jellemzett
mennyiségértékek, valamint a társított mérési bizonytalanságokkal együtt megadott megfelelő
kijelzések között, majd a második lépésben arra használja ezeket az adatokat, hogy az
értékmutatásból meghatározza a mérési eredményt előállító összefüggést
1. MEGJEGYZÉS: A kalibrálás eredménye kifejezhető egy megállapítás, kalibrálási
függvény, kalibrálási diagram, kalibrálási görbe vagy kalibrálási táblázat formájában.
Bizonyos esetekben a kalibrálás tartalmazhatja a kijelzés és a társított mérési bizonytalanság
hozzáadandó vagy szorzó korrekcióját is, a hozzá társított mérési bizonytalansággal együtt.
2. MEGJEGYZÉS: A kalibrálást nem szabad összetéveszteni a mérőrendszer
beszabályozásával – amit gyakran hibásan ’önkalibrálásnak’ neveznek –, sem a kalibrálás
igazolásával (verifikálásával).
3. MEGJEGYZÉS: Gyakran az ebben a meghatározásban írt első lépést értelmezik
kalibrálásként.
2.40.
kalibrálási hierarchia
leszármaztatás kalibrálással
calibration hierarchy
mérőrendszerek kalibrálásainak a referencia és a végső mérőrendszer közötti
egymásutánisága, ahol mindegyik kalibrálás kimenete függ a megelőző kalibrálás kimenetétől
1. MEGJEGYZÉS: A mérési bizonytalanság a kalibrálások egymásutániságával
szükségszerűen nő.
2. MEGJEGYZÉS: A kalibrálási hierarchia elemei: egy vagy több etalon és a mérési
eljárásnak megfelelően működtetett mérőrendszerek.
3. MEGJEGYZÉS: Ebben a meghatározásban a ’metrológiai referencia’ lehet egy
mértékegység definíciója a gyakorlati megvalósítása révén, vagy egy mérési eljárás, vagy egy
etalon.
35
4. MEGJEGYZÉS: A két etalon között elvégzett összehasonlítás kalibrálásnak tekinthető,
ha az összehasonlítást ellenőrzésre, és szükség esetén az etalonok egyikének tulajdonított
mennyiségérték és mérési bizonytalanság helyesbítésére használják.
2.41.
metrológiai visszavezetettség
metrological traceability
a mérési eredménynek az a tulajdonsága, hogy az eredmény egy referenciához kapcsolódik a
kalibrálások dokumentált, megszakítatlan láncán keresztül, melyek mindegyike hozzájárul a
mérési bizonytalansághoz
1. MEGJEGYZÉS: Ebben a meghatározásban a ’referencia’ lehet egy mértékegység
definíciója a gyakorlati megvalósítása révén, vagy egy mérési eljárás, amely magába foglalja
a nem-sorrendi mennyiség egységét, vagy egy etalon.
2. MEGJEGYZÉS: A metrológiai visszavezetettség előfeltétele, hogy legyen meghatározva
a kalibrálási hierarchia.
3. MEGJEGYZÉS: A referencia leírásának – a referenciára vonatkozó egyéb megfelelő
adatokkal együtt – tartalmaznia kell azt az időpontot, amikor a referenciát a kalibrálási
hierarchia megállapítására alkalmazták, minden más metrológiai adattal együtt; például azt az
időpontot, amikor a kalibrálási hierarchiában az első kalibrálást elvégezték.
4. MEGJEGYZÉS: Olyan méréseknél, amelyek mérési modelljében egynél több bemenő
mennyiség van, a bemenő mennyiségértékek mindegyikének metrológiailag
visszavezetettnek kell lennie, és a kalibrálási hierarchia ágazatos vagy hálózatos szerkezetű is
lehet. Az egyes bemenő mennyiségértékek metrológiai visszavezetettségének biztosításához
szükséges erőfeszítéseknek összemérhetőknek kell lenniük azoknak a mérési eredményhez
való hozzájárulásával.
5. MEGJEGYZÉS: A metrológiai visszavezetettség nem biztosítja, hogy a mérési
bizonytalanság az adott célnak megfelelő, vagy hogy tévedések nem fordulhatnak elő.
6. MEGJEGYZÉS: A két etalon között elvégzett összehasonlítás kalibrálásnak tekinthető, ha
az összehasonlítást ellenőrzésre, és ha szükséges, akkor az egyik etalonnak tulajdonított
mennyiségérték és mérési bizonytalanság helyesbítésére használják.
7. MEGJEGYZÉS: A rövid alakban használt ’visszavezetettség’ szakkifejezést gyakran a
’metrológiai visszavezetettség’, valamint olyan más fogalmak helyett használják, mint például
a ’minta visszavezetettsége’, vagy a ’dokumentum visszavezetettsége’, vagy a ’műszer
visszavezetettsége’, vagy az ’anyag visszavezetettsége’, ha egy tétel előtörténetéről
(’nyomáról’) van szó. Ezért előnyben kell részesíteni a teljes ’metrológiai visszavezetettség’
szakkifejezés használatát, ha fennáll a tévedés kockázata.
2.42.
metrológiai visszavezetettségi lánc
visszavezetettségi lánc
metrological traceability chain
traceability chain
36
etalonok és kalibrálások egymásutánisága, amelyet arra használnak, hogy a mérési
eredményt a referenciára vonatkoztassák
1. MEGJEGYZÉS: A metrológiai visszavezethetőségi lánc a kalibrálási hierarchia révén
határozható meg.
2. MEGJEGYZÉS: A metrológiai visszavezethetőségi láncot arra használják, hogy
megállapítsák a mérési eredmény metrológiai visszavezetettségét.
3. MEGJEGYZÉS: A két etalon között elvégzett összehasonlítás kalibrálásnak tekinthető, ha
az összehasonlítást ellenőrzésre, és ha szükséges, akkor az egyik etalonnak tulajdonított
mennyiségérték és mérési bizonytalanság helyesbítésére használják.
2.43.
metrológiai visszavezetettség mértékegységre
metrológiai visszavezetettség egységre
metrological traceability to a measurement unit
metrological traceability to a unit
metrológiai visszavezethetőség, ahol a metrológiai referencia a mértékegység definíciója,
annak gyakorlati megvalósítása révén
MEGJEGYZÉS: Az ’SI-re való visszavezethetőség’ szakkifejezést gyakran abban az
értelemben használják, hogy ’metrológiai visszavezethetőség a Nemzetközi Mértékegységrendszer egységére’.
2.44.
hitelesítés/igazolás (verifikálás)
verification
objektív bizonyíték nyújtása arról, hogy egy adott egyed kielégíti a követelményeket
1. PÉLDA: Annak a bizonyítása, hogy egy adott anyagminta a szóban forgó
mennyiségértéket és mérési eljárást illetően 10 mg tömegű mintákig az igényeknek
megfelelően homogén.
2. PÉLDA: Annak a bizonyítása, hogy a mérőrendszer előírt működési vagy
törvényes jellemzőit teljesítették.
3. PÉLDA: Annak a bizonyítása, hogy a megcélzott mérési bizonytalanságot
teljesítették.
1. MEGJEGYZÉS: Ha alkalmas, a mérési bizonytalanságot figyelembe kell venni.
2. MEGJEGYZÉS: Az egyed lehet például egy folyamat, egy mérési eljárás, egy anyag,
egy alkotórész vagy egy mérőrendszer.
3. MEGJEGYZÉS: A sajátos követelmények lehetnek például azok, hogy az egyed megfelel
a gyártó előírásainak.
37
4. MEGJEGYZÉS: A törvényes metrológiában a hitelesítés, amint azt a VIML 53 és a
megfelelőség-értékelés általában meghatározza, magába foglalja a vizsgálatot, a bélyegzést
és/vagy a mérőrendszerre vonatkozó hitelesítési bizonyítvány kiadását.
5. MEGJEGYZÉS: A hitelesítést nem szabad összetéveszteni a kalibrálással. Nem minden
hitelesítés érvényesítő ellenőrzés (validálás).
6. MEGJEGYZÉS: A kémiában a szóban forgó egyed vagy aktivitás azonosságának
igazolása az egyed vagy az aktivitás szerkezetének vagy jellemzőinek leírását igényli.
2.45.
érvényesítő ellenőrzés (validálás)
validation
igazolás (verifikálás), hogy az előírt követelmények a szándékolt felhasználáshoz megfelelők
PÉLDA: Egy mérési eljárás, amit rendszerint a vízben levő nitrogén részarány
mérésére használnak, érvényesíthető (validálható) az emberi vérben levő nitrogén
részarányának mérésére is.
2.46.
a mérési eredmények metrológiai összehasonlíthatósága
metrológiai összehasonlíthatóság
metrological comparability of measurement results
metrological comparability
olyan, adott fajtájú mennyiségek mérési eredményeinek összehasonlíthatósága, amelyek
ugyanarra az előírt metrológiai referenciára vannak visszavezetve
PÉLDA: A Föld és a Hold közötti távolság és a Párizs és London közötti távolság
mérési eredményei metrológiailag összehasonlíthatók, ha mindkét távolság
metrológiailag ugyanarra az egységre, például a méterre van visszavezetve.
1. MEGJEGYZÉS: Lásd a 2.41. metrológiai visszavezetettség 1. Megjegyzését!
2. MEGJEGYZÉS: A mérési eredmények metrológiai összehasonlíthatósághoz nem
szükséges, hogy az összehasonlított mért mennyiségértékek és a társított bizonytalanságok
ugyanolyan nagyságrendűek legyenek.
2.47.
a mérési eredmények metrológiai összeférhetősége (kompatibilitása)
metrológiai összeférhetőség (kompatibilitás)
metrological compatibility of measurement results
metrological compatibility
egy adott mérendő mennyiség mérési eredményei készletének az a tulajdonsága, hogy két
különböző mérési eredményből kapott mért mennyiségértékek bármely párja közötti
különbség abszolút értéke kisebb, mint a különbség standard mérési bizonytalanságának
valamely kiválasztott többszöröse
38
1. MEGJEGYZÉS: A mérési eredmények metrológiai összeférhetősége (kompatibilitása)
helyettesíti a ’hibán belüli egyezés’ hagyományos fogalmát, mert döntési feltétel ahhoz, hogy
két mérési eredmény ugyanarra a mérendő mennyiségre vonatkozik-e vagy sem. Ha egy
állandónak feltételezett mérendő mennyiség méréseinek sorozatában egy mérési eredmény
nem illeszkedik a többihez, akkor vagy a mérés nem volt helyes (például a mérési
bizonytalanság tartományát túl kicsinek becsülték) vagy a mért mennyiség változott meg
mérés közben.
2. MEGJEGYZÉS: A mérések közötti korreláció befolyásolja a mérési eredmények
metrológiai összeférhetőségét (kompatibilitását). Ha a mérések teljesen korrelálatlanok,
akkor a különbségük standard mérési bizonytalansága egyenlő a standard mérési
bizonytalanságaik összegének a négyzetgyökével, amely kisebb volna pozitív kovarianciánál,
és nagyobb volna negatív kovarianciánál.
2.48.
mérési modell
a mérés modellje
modell
measurement model
model of measurement
model
matematikai összefüggés a mérésbe bevont mennyiségek között
1. MEGJEGYZÉS: A mérési modell általános formája a h(Y, X1, …, Xn) = 0 egyenlet, ahol
Y a mérési modell kimenő mennyisége, azaz a mérendő mennyiség, amelyet a mérési
modell X1, …, Xn bemenő mennyiségeire vonatkozó információból kell kikövetkeztetni.
2. MEGJEGYZÉS: Bonyolultabb esetekben, amikor két vagy több kimenő mennyiség van, a
mérési modell egynél több egyenletből áll.
2.49.
mérésfüggvény
measurement function
mennyiségek függvénye, amelyeknek értéke, ha azt a mérési modell bemenő
mennyiségeinek ismert mennyiségértékeiből számítják ki, a mérési modell kimenő
mennyiségének a mért mennyiségértéke
1. MEGJEGYZÉS: Ha a h(Y, X1, …, Xn) = 0 mérési modell explicit módon felírható
Y = f(X1, …, Xn) alakban, ahol Y a mérési modell kimenő mennyisége, akkor az f függvény a
mérésfüggvény. Általánosabban az f egy olyan algoritmust jelképez, amely az x1, …, xn
bemenő
mennyiség
értékek
mellett
a
megfelelő
egyedüli
y = f(x1, …, xn) kimenő mennyiség értéket adja.
2. MEGJEGYZÉS: A mérésfüggvényt arra használják, hogy kiszámítsák az Y mért
mennyiségértékéhez társított mérési bizonytalanságot.
2.50.
bemenő mennyiség a mérési modellben
39
bemenő mennyiség
input quantity in a measurement model
input quantity
az a mennyiség, amit mérni kell, vagy az a mennyiség, amelynek az értékét más úton kell
megkapni ahhoz, hogy kiszámítható legyen a mérendő mennyiség mért mennyiségértéke
PÉLDA: Ha egy acélrúd hosszúságát kell mérni adott hőmérsékleten, akkor a
tényleges hőmérséklet, a hosszúság a tényleges hőmérsékleten és az acél lineáris
hőtágulási együtthatója a mérési modellben a bemenő mennyiségek.
1. MEGJEGYZÉS: A mérési modell bemenő mennyisége gyakran egy mérőrendszer
kimenő mennyisége.
2. MEGJEGYZÉS: A mérési modell bemenő mennyiségei a kijelzések, a korrekciók és a
befolyásoló mennyiségek is lehetnek.
2.51.
kimenő mennyiség a mérési modellben
kimenő mennyiség
output quantity in a measurement model
output quantity
mennyiség, amelynek a mért értékét a mérési modell bemenő mennyiségeinek értékeit
felhasználva számítják ki.
2.52. (2.7.)
befolyásoló mennyiség
influence quantity
mennyiség, amely egy közvetlen mérésben nem befolyásolja a ténylegesen mért mennyiség
értékét, de hatással van a kijelzés és a mérési eredmény közötti összefüggésre
1. PÉLDA: A frekvencia abban a közvetlen mérésben, amelyben a váltakozó áram
állandó amplitúdóját ampermérővel mérik;
2. PÉLDA: A bilirubin anyagmennyiség-részaránya a hemoglobin anyagmennyiségrészarányának mérésekor az emberi vérplazmában;
3. PÉLDA: Egy rúd hosszúságának mérésére használt mikrométer hőmérséklete, de
nem magának a rúdnak a hőmérséklete, ami beléphet a mérendő mennyiség
meghatározásába;
4. PÉLDA: Tömegspektrométer ionforrásában a háttérnyomás, az anyagmennyiségrészarány mérésekor.
MEGJEGYZÉS: Egy közvetett mérés közvetlen mérések készletét foglalja magába, amelyek
mindegyikére befolyásoló mennyiségek hathatnak.
2.53.
40
korrekció
correction
a becsült rendszeres hatás kiküszöbölése (kompenzálása)
1. MEGJEGYZÉS: Lásd a ’rendszeres hatás’ magyarázatát az ISO/IEC 98-3:2008. 3.2.3.ban.
2. MEGJEGYZÉS: A módosítás többféle formát ölthet: lehet hozzáadandó, szorzó vagy
táblázatból vett érték.
41
3. fejezet: Mérőeszközök
3.1.
mérőműszer
measuring instrument
önmagában, egy vagy több segédkészülékkel együtt mérésekre használt készülék
1. MEGJEGYZÉS: Az önmagában is használható mérőműszer mérőrendszernek tekinthető.
2, MEGJEGYZÉS: A mérőműszer lehet kijelző mérőműszer vagy anyagi mérték.
3.2.
mérőrendszer
measuring system
egy vagy több mérőműszer és gyakran egyéb készülék együttese, beleértve a reagenseket és
a tápegységeket, amelyek úgy vannak összekapcsolva és illesztve, hogy előírt tartományokon
belül előírt fajtájú mennyiségek mért mennyiségértékeit adják
MEGJEGYZÉS: A mérőrendszer egyetlen mérőműszerből is állhat.
3.3.
kijelző mérőműszer
indicating measuring instrument
mérőműszer, amely a mérendő mennyiség értékére vonatkozó információt hordozó
kimenőjelet szolgáltat
PÉLDÁK: Árammérő, mikrométer, hőmérő, elektronikus mérleg.
1. MEGJEGYZÉS: A kijelző mérőműszer rögzítheti is az általa előállított kijelzéseket.
2. MEGJEGYZÉS: A kimenőjel látható vagy hallható formában is előállítható. A kimenőjel
egy vagy több más készülékhez is továbbítható.
3.4.
értékmutató mérőműszer
displaying measuring insrument
kijelző műszer, amelynél a kimenő jel látható formában áll elő
3.5.
skála, értékmutató mérőműszeré
scale of a displaying measuring instrument
a kijelző mérőműszernek az a része, amely sorba rendezett skálajelek és a hozzájuk rendelt
mennyiségértékek együtteséből áll.
3.6.
42
anyagi mérték
material measure
mérőműszer, amely a használata során újra előállít (reprodukál) vagy maradó módon
szolgáltat egy vagy több adott fajtájú, ismert értékű mennyiséget, amelyek mindegyikének
van mennyiségértéke
PÉLDÁK: Etalon súly, térfogat mérték (amely egy vagy több mennyiségértéket állít elő
és vagy van, vagy nincs skálája), etalon elektromos ellenállás, mértékjeles vonalzó,
mérőhasáb, etalon jelgenerátor, hiteles anyagminta.
1. MEGJEGYZÉS: Az anyagi mérték kijelzése a rajta feltüntetett érték.
2. MEGJEGYZÉS: Az anyagi mérték etalon is lehet.
3.7.
mérőátalakító
measuring transducer
mérésre használt készülék, amely a bemenő mennyiséggel meghatározott összefüggésben
levő kimenő mennyiséget szolgáltat
PÉLDÁK: Hőelem-pár, áramváltó, erőmérő cella, pH mérő elektród, Bourdon cső,
ikerfém szalag.
3.8.
érzékelő
sensor
a mérőrendszer eleme, amelyre közvetlenül hat a mérendő mennyiséget hordozó jelenség,
test vagy anyag
PÉLDÁK: Platina ellenálláshőmérő érzékelő tekercse, turbinás áramlásmérő
forgórésze, nyomásmérő Bourdon-csöve, szintmérő úszója, spektrométer
fényérzékelője (fotocellája), hőérzékeny folyadékkristály, amely a hőmérséklet
függvényében megváltoztatja a színét.
MEGJEGYZÉS: Bizonyos szakterületeken ebben az értelemben az ’észlelőt’ (detektort)
használják.
3.9.
észlelő (detektor)
detector
készülék vagy anyag, amely jelzi egy jelenség, test vagy anyag jelenlétét, amikor a hozzá
társított mennyiség meghalad egy küszöbértéket
PÉLDÁK: Halogénes szivárgásdetektor, lakmuszpapír.
43
1. MEGJEGYZÉS: Bizonyos szakterületeken az “észlelő” kifejezést „érzékelő” értelemben
használják.
2. MEGJEGYZÉS: A kémiában ennek a fogalomnak gyakran használt elnevezése:
„indikátor” (kijelző).
3.10.
mérőlánc
measuring chain
a mérőrendszer elemeinek sorozata, amely a mérőjel elágazás nélküli útját képezi az
érzékelőtől a kimenetet képező elemig
1. PÉLDA: Mikrofont, csillapítót, szűrőt, erősítőt és voltmérőt tartalmazó
elektroakusztikus mérőlánc.
2. PÉLDA: Bourdon csőből, emelők rendszeréből, fogaskerék áttételből és
mechanikus tárcsából álló mechanikai mérőlánc
3.11.
a mérőrendszer beszabályozása
beszabályozás
adjustment of a measuring system
adjustment
a mérőrendszeren abból a célból elvégzett műveletek összessége, hogy a mérendő
mennyiség adott értékeinek megfelelő, előírt kijelzéseket adjon
1. MEGJEGYZÉS: A mérőrendszer beszabályozásának fajtái a következők: a
mérőrendszer nullapontjának beszabályozása, az eltolódás beszabályozása, az átfogás
beszabályozása (ezt néha az erősítés beszabályozásának is nevezik).
2. MEGJEGYZÉS: A mérőrendszer beszabályozását nem szabad összetéveszteni a
kalibrálással, ami a beszabályozás egyik előfeltétele.
3. MEGJEGYZÉS: Beszabályozás után a mérőrendszert rendszerint újra kell kalibrálni.
3.12.
a mérőrendszer nullapontjának beszabályozása
a nullapont beszabályozása
zero adjustment of a measuring system
zero adjustment
a mérőrendszer beszabályozása úgy, hogy a mérendő mennyiség nullával egyenlő
értékének megfelelően nullával egyenlő kijelzést adjon
44
4. fejezet: Mérőeszközök jellemzői
4.1.
kijelzés
indication
a mérőműszer vagy a mérőrendszer által szolgáltatott mennyiségérték
1. MEGJEGYZÉS: A kijelzés látható vagy hallható formában jeleníthető meg, vagy más
készülékre továbbítható. A kijelzést analóg kimenetek esetében gyakran a mutatónak kijelzőn
elfoglalt helyzete, digitális kimenetek estén a kijelzett vagy kinyomtatott szám, kódolt
kimenetek esetén a kód mintája, anyagi mértékek esetén pedig a feltüntetett mennyiségérték
adja.
2. MEGJEGYZÉS:A kijelzés és a mérendő mennyiség nem szükségszerűen azonos fajtájú
mennyiségértékek.
4.2.
üres kijelzés
háttér kijelzés
blank indication
background indication
a vizsgálat alatt lévőhöz hasonló jelenségről, testről vagy anyagról kapott kijelzés, amely
esetén azonban feltételezhető, hogy a kérdéses mennyiség nincs jelen, vagy nem járul hozzá a
kijelzéshez
4.3.
kijelzési tartomány
indication interval
a lehetséges kijelzés-végértékek által határolt mennyiségértékek készlete
1. MEGJEGYZÉS: A kijelzési tartományt rendszerint a legkisebb és a legnagyobb
mennyiségértékekkel adják meg, például 99 V-tól 201 V-ig.
2. MEGJEGYZÉS: Bizonyos szakterületeken ez a kifejezés a „kijelzések tartománya”.
4.4.
névleges kijelzési tartomány
névleges tartomány
nominal indication interval
nominal interval
a mennyiségértékek készlete, amelyet a mérőműszer vagy a mérőrendszer egy adott
beállítása mellett előállítható végérték-kijelzések kerekített vagy közelítő értéke határol, és
amelyet ennek a beállításnak a megjelölésére használnak
1. MEGJEGYZÉS: A névleges kijelzési tartományt rendszerint a legkisebb és a legnagyobb
mennyiségértékeivel határozzák meg, például “100 V-tól 200 V-ig".
45
2. MEGJEGYZÉS: Bizonyos területeken ez a fogalom ’névleges tartomány’
4.5.
névleges kijelzési tartomány szélessége
range of a nominal indication interval
a névleges kijelzési tartományt határoló mennyiségértékek közötti különbség abszolút
értéke
PÉLDA: -10 V-tól +10 V-ig terjedő névleges tartomány esetében a névleges kijelzési
tartomány szélessége 20 V.
MEGJEGYZÉS: A névleges tartományt néha a névleges tartomány átfogásának nevezik.
4.6.
névleges mennyiségérték
névleges érték
nominal quantity value
nominal value
a mérőműszer vagy a mérőrendszer valamely jellemző mennyiségének kerekített vagy
közelítő értéke, ami támpontot ad azok megfelelő használatához
1. PÉLDA: A normálellenálláson feltüntetett 100  mennyiségérték.
2. PÉLDA: Az egy-mértékjeles űrmértéken névleges mennyiségértékként feltüntetett
1000 ml.
3. PÉLDA: A HCl, sósav oldaton feltüntetett 0,1 mol/l-es anyagmennyiség-részarány.
4. PÉLDA: A –20 °C-os maximális tárolási hőmérséklet.
MEGJEGYZÉS: A ’névleges mennyiségértéket’ és a ’névleges értéket’ nem szabad
összetéveszteni a ’névleges jellemző értékével’, lásd az 1.30. pont 2. Megjegyzését.
4.7.
mérési tartomány
működési tartomány
measuring interval
working interval
az adott mérőműszerrel vagy mérőrendszerrel, adott feltételek mellett, előírt műszeres
bizonytalansággal mérhető azonos fajtájú mennyiségek értékeinek készlete
1. MEGJEGYZÉS: Bizonyos szakterületeken ez a kifejezés angolul ’measuring range’ vagy
’measurement range’.
2. MEGJEGYZÉS: A mérési tartomány alsó határát nem szabad összetéveszteni a
mérőműszer észlelési küszöbével.
46
4.8.
állandósult állapotnak nevezett működési feltétel
steady state operating condition
a mérőműszer vagy a mérőrendszer működési feltétele, amelynek fennállása esetén a
kalibrálás időben változó mérendő mennyiség esetében is érvényes marad.
4.9.
előírt működési feltétel
rated operating condition
működési feltétel, amelyet a mérés során teljesíteni kell ahhoz, hogy a mérőműszer vagy a
mérőrendszer a rendeltetésének megfelelően működjön
MEGJEGYZÉS: az előírt működési feltétel általában a mérendő mennyiségre és valamely
befolyásoló mennyiségre ír elő értéktartományt.
4.10.
a működés határfeltétele
határfeltétel, működésé
limiting operating condition
működési feltétel, amelyet a mérőműszernek vagy a mérőrendszernek meghibásodás és
előírt metrológiai jellemzőinek leromlása nélkül ki kell bírnia, ha azt követően ismét előírt
működési feltételek mellett működik
1. MEGJEGYZÉS: A tárolásra, szállításra vagy üzemelésre előírt határfeltételek különbözők
lehetnek.
2. MEGJEGYZÉS: A határfeltételek magukba foglalhatják a mérendő mennyiség és
bármely befolyásoló mennyiség határoló értékeit.
4.11.
referencia működési feltétel
referenciafeltétel
reference operating condition
reference condition
a mérőműszer vagy a mérőrendszer működésének vizsgálatához, vagy a mérési
eredmények összehasonlításához előírt működési feltétel
1. MEGJEGYZÉS: A referencia működési feltétel a mérendő mennyiségre és a
befolyásoló mennyiségekre vonatkozó értéktartományt ír elő.
2. MEGJEGYZÉS: Az IEC 60050-300 311-06-02 tételében a ’referencia feltétel’ olyan
működési feltételre vonatkozik, amelynél az előírt műszeres mérési bizonytalanság a lehető
legkisebb.
4.12.
47
a mérőrendszer érzékenysége
érzékenység
sensitivity of a measuring system
sensitivity
a mérőrendszer kijelzése megváltozásának és a mérendő mennyiség értéke megfelelő
megváltozásának a hányadosa
1. MEGJEGYZÉS: A mérőrendszer érzékenység függhet a mérendő mennyiség értékétől
2. MEGJEGYZÉS: A mérendő mennyiség
felbontáshoz viszonyítva nagynak kell lennie.
értékében
fellépő
megváltozásnak
a
4.13.
a mérőrendszer megkülönböztető képessége (szelektivitása)
megkülönböztető képesség (szelektivitás)
selectivity of a measuring system
selectivity
előírt mérési eljárást alkalmazó mérőrendszernek az a jellemzője, hogy egy vagy több
mérendő mennyiség esetén olyan mért mennyiség értékeket szolgáltat, hogy az egyes
mérendő mennyiségekre kapott értékek függetlenek más mérendő mennyiségek értékétől,
vagy a vizsgált jelenségben, testben vagy anyagban előforduló más mennyiségektől
1. PÉLDA: A mérőrendszernek az a képessége, beleértve a tömegspektrométert, hogy
mérje két adott összetevő által generált ionáram arányát anélkül, hogy az elektromos
áram más adott forrásai megzavarnák.
2. PÉLDA: A mérőrendszernek az a képessége, hogy adott frekvencián mérje egy
jelösszetevő teljesítményét, anélkül hogy más frekvenciájú jelösszetevők vagy más
jelek megzavarnák.
3. PÉLDA: A vevőnek az a képessége, hogy megkülönböztesse a kívánt és a nem
kívánt jeleket, mely utóbbiak frekvenciája gyakran csak csekély mértékben különbözik
a kívánt jel frekvenciájától.
4. PÉLDA: Az ionizáló sugárzás mérésére használt mérőrendszernek az a képessége,
hogy szennyező sugárzások jelenlétében csak a mérendő sugárzásra válaszoljon.
5. PÉLDA: A mérőrendszernek az a képessége, hogy Jaffé-eljárással mérje a
vérplazmában levő kreatinium anyagmennyiség-részarányát anélkül, hogy a glukóz-, a
húgysav-, a keton- és a protein anyaghányadok befolyásolnák.
6. PÉLDA: A tömegspektrométernek az a képessége, hogy mérje a geológiai
üledékből származó szilícium 28Si izotóp és 30Si izotóp anyagmennyiség-részarányát
(abundanciáját) anélkül, hogy ez a kettő befolyásolná egymást, vagy azokat a 29Si
befolyásolná.
48
1. MEGJEGYZÉS: A fizikában csak egy mérendő mennyiség van; a többi mennyiség
ugyanolyan fajtájú, mint a mérendő mennyiség, és ezek mind a mérőrendszer bemenő
mennyiségei.
2. MEGJEGYZÉS: A kémiában a mért mennyiségek gyakran többféle összetevőt
tartalmaznak a mérésnek alávetett rendszerben, és ezek a mennyiségek nem szükségszerűen
azonos fajtájúak.
3. MEGJEGYZÉS: A kémiában a mérőrendszer megkülönböztető képességét általában
olyan mennyiségekre érik el, amelyeknél a kiválasztott összetevők részaránya előírt
tartományokon belül van.
4. MEGJEGYZÉS: A megkülönböztető képesség, ahogyan azt a fizikában használják (lásd
az 1. megjegyzést) gyakran közel áll a kémiában használt fajlagossághoz (specifikussághoz).
4.14.
felbontás
resolution
a mérendő mennyiség legkisebb megváltozása, ami a megfelelő kijelzésben érzékelhető
változást okoz
MEGJEGYZÉS: A felbontás függhet például a (külső vagy belső eredetű) zajtól vagy a
súrlódástól. Függhet továbbá a mérendő mennyiség értékétől is.
4.15.
az értékmutató készülék felbontása
resolution of a displaying device
a kijelzések közötti egyértelműen megkülönböztethető legkisebb különbség
4.16.
megkülönböztetési küszöb
discrimination threshold
a mérendő mennyiség értékének legnagyobb megváltozása, ami még nem idéz elő
érzékelhető megváltozást a megfelelő kijelzésben
MEGJEGYZÉS: A megkülönböztetési küszöb függhet például a (külső vagy belső eredetű)
zajtól vagy a súrlódástól. Ugyancsak függhet a mérendő mennyiség értékétől, és attól, hogy
a változást hogyan adják a mérőeszközre.
4.17.
holtsáv
dead band
az a legnagyobb tartomány, amelyen belül a mérendő mennyiség értéke mindkét irányban
változtatható anélkül, hogy érzékelhető változást okozna a megfelelő kijelzésben
MEGJEGYZÉS: A holtsáv függhet a változtatás sebességétől.
49
4.18.
észlelési küszöb
az észlelés határa
detection limit
limit of detection
adott mérési eljárással kapott mért mennyiségérték, amelyre  annak a valószínűsége, hogy
az összetevő hiányának állítása az anyagban hibás, ha adott annak az  valószínűsége, hogy
az összetevő jelenlétére vonatkozó állítás hibás
1. MEGJEGYZÉS: Az IUPAC mind α-ra, mind β-ra a 0,05 értéket ajánlja.
2. MEGJEGYZÉS: Néha a LOD rövidítést használják
3. MEGJEGYZÉS: Az „érzékenység” szakkifejezés használata ebben az értelemben
kerülendő.
4.19.
a mérőműszer állékonysága (stabilitása)
állékonyság (stabilitás)
stability of a measuring instrument
stability
a mérőműszernek vagy a mérőrendszernek az a képessége, hogy metrológiai jellemzőit
időben változatlanul megtartja
MEGJEGYZÉS: Az állékonyság mennyiségileg többféleképpen is meghatározható:
1. PÉLDA: Azzal az időtartammal, amelyen belül a metrológiai jellemző előírt
mértékben megváltozik, vagy
2. PÉLDA: A jellemző előírt időtartamon belül bekövetkező megváltozásával.
4.20.
a mérőeszköz torzítása
instrumental bias
az ismételt kijelzések átlaga, mínusz a referencia mennyiségérték
4.21.
a mérőeszköz sodródása (driftje)
műszeres sodródás
instrumental drift
a kijelzés folyamatos vagy fokozatos változása az időben, amely a mérőműszer metrológiai
jellemzői megváltozásának a következménye
MEGJEGYZÉS: A műszeres sodródás (drift) nem következik sem a mérendő mennyiség,
sem valamely felismert befolyásoló mennyiség megváltozásából.
50
4.22.
a befolyásoló mennyiség által okozott változás
variation due to an influence quantity
ugyanazon mért mennyiségértékre adott kijelzésekben vagy az anyagi mérték által
szolgáltatott mennyiségértékekben fellépő különbség, amikor egy befolyásoló mennyiség
egymás után két különböző mennyiségértéket vesz fel.
4.23.
beállási idő
step response time
az időtartam, amely a mérőműszer vagy a mérőrendszer bemeneti mennyiségértéke két
előírt állandó érték közötti ugrásszerű változásának pillanatától kezdve eltelik addig, amíg a
megfelelő kijelzés előírt határokon belül beáll végleges, állandósult értékére
4.24.
műszeres mérési bizonytalanság
instrumental measurement uncertainty
a mérési bizonytalanság összetevője, amelyet az alkalmazott mérőműszer vagy
mérőrendszer okoz
1. MEGJEGYZÉS: A műszeres bizonytalanságot a mérőműszer vagy a mérőrendszer
kalibrálása útján lehet megkapni, kivéve az elsődleges etalonokat, amelyekhez más
módszereket alkalmaznak.
2. MEGJEGYZÉS: A műszeres bizonytalanságot a mérési bizonytalanság B-típusú
bizonytalanságértékelésében használják.
3. MEGJEGYZÉS: A műszeres bizonytalanságra vonatkozó tájékoztatást a műszer műszaki
előírásában lehet megadni.
4.25.
pontossági osztály
accuracy class
olyan mérőműszerek vagy mérőrendszerek osztálya, amelyek kielégítik azokat az előírt
metrológiai követelményeket, amelyek biztosítják, hogy előírt működési feltételek mellett a
mérési hibák vagy a műszeres bizonytalanságok megadott határok között maradjanak
1. MEGJEGYZÉS: A pontossági osztályt rendszerint egy megállapodással elfogadott
számmal vagy jelképpel jelölik.
2. MEGJEGYZÉS: A pontossági osztályt az anyagi mértékekre is alkalmazzák.
4.26.
legnagyobb megengedett mérési hiba
legnagyobb megengedett hiba
51
hibahatár
maximum permissible measurement error
maximum pemissible error
limit of error
a mérési hiba legnagyobb értéke egy ismert referencia mennyiségértékhez képest, amit az
adott mérésre, mérőműszerre vagy mérőrendszerre az előírások vagy a szabályok
megengednek
1. MEGJEGYZÉS: Általában a ’legnagyobb megengedett hiba’ vagy ’hibahatár’.kifejezést
akkor használják, ha két határoló érték van
2. MEGJEGYZÉS: A ’tűrés’ szakkifejezést nem szabad a ’legnagyobb megengedett hiba’
megjelölésére használni.
4.27.
ellenőrzőponti mérési hiba
ellenőrzőponti hiba
datum measurement error
datum error
mérőműszer vagy mérőrendszer mérési hibája egy ismert referencia mennyiségértékhez
képest, előírt mért mennyiségérték mellett
4.28.
nullaponti hiba
zero error
ellenőrzőponti mérési hiba az adott mért mennyiségérték zérus értéke mellett
MEGJEGYZÉS: A nullaponti hibát nem szabad összetéveszteni azzal, hogy nincs mérési
hiba.
4.29.
nullamérési bizonytalanság
null measurement uncertainty
mérési bizonytalanság, amikor az adott mért mennyiségérték nulla
1. MEGJEGYZÉS: A nullamérési bizonytalanság egy nulla vagy ahhoz közeli kijelzéshez
társul, és azt az intervallumot fedi, amelyben nem lehet tudni, hogy vajon a mérendő
mennyiség túl kicsi-e ahhoz, hogy észlelhető legyen, vagy hogy a mérőműszer kijelzését
csak a zaj okozza.
2. MEGJEGYZÉS: A ’nullamérési bizonytalanság’ fogalmát használják akkor is, ha a
különbség egy minta mérése és a minta nélküli mérés esetén adódik.
4.30.
kalibrálási diagram
calibration diagram
52
a kijelzés és a megfelelő mérési eredmény közötti összefüggés grafikus megjelenítése
1. MEGJEGYZÉS: A kalibrálási diagram a kijelzés tengelye és a mérési eredmény tengelye
által meghatározott sík egy sávja, amely megjeleníti a kijelzés és a mért mennyiségértékek
készlete közötti összefüggést. Ez „egy a sokhoz” összefüggést ad meg, és a sáv szélessége egy
adott kijelzés esetén a műszeres mérési bizonytalanságot szolgáltatja.
2. MEGJEGYZÉS: Az összefüggés egyéb kifejezései: a kalibrálási görbe és a társított
mérési bizonytalanság, a kalibrálási tábla vagy függvények egy készlete.
3. MEGJEGYZÉS: Ez a fogalom az olyan kalibrálásra vonatkozik, amelynél a műszeres
bizonytalanság az etalonok mennyiségértékei társított mérési bizonytalanságaihoz képest
nagy.
4.31.
kalibrálási görbe
calibration curve
a kijelzés és a megfelelő mért mennyiségérték közötti összefüggés megjelenítése
MEGJEGYZÉS: A kalibrálási görbe „egy az egyhez” összefüggést fejez ki, amely nem ad
mérési eredményt, mivel nem ad a mérési bizonytalanságról tájékoztatást.
53
5. fejezet: Etalonok
5.1.
etalon
measurement standard
etalon
adott mennyiség definíciójának referenciaként használt megvalósítása, amelynek a
mennyiségértéke és a mérési bizonytalansága ismert
1. PÉLDA: 1 kg-os tömegetalon, amelynek a társított standard mérési
bizonytalansága 3 g.
2. PÉLDA: 100 Ω-os normálellenállás, amelynek a társított standard mérési
bizonytalansága 1 .
3. PÉLDA: cézium frekvenciaetalon, amelynek a relatív standard mérési
bizonytalansága 2 × 10-15.
4. PÉLDA: standard hidrogénelektród, amelynek tulajdonított mennyiségértéke 7,072
és társított standard bizonytalansága 0,006.
5. PÉLDA: vérmintában kortizolt tartalmazó, bizonylatolt kortizol-részarányú
referenciaoldatok
készlete,
bizonylatolt
mennyiségértékkel
és
mérési
bizonytalansággal mindegyik oldatra.
6. PÉLDA: anyagminta, ami bizonylatolt értéket ad a mérési bizonytalansággal
együtt, a tíz protein mindegyikének tömeg-részarányára.
1. MEGJEGYZÉS: Az ’adott mennyiség definíciójának megvalósítása’ történhet
mérőrendszerrel, anyagi mértékkel vagy anyagmintával.
2. MEGJEGYZÉS: Az etalont gyakran referenciaként használják ahhoz, hogy más, azonos
fajtájú mennyiségek mért mennyiségértékét és társított mérési bizonytalanságát
megállapítsák, megvalósítva ez által a metrológiai visszavezetettséget más etalonok,
mérőműszerek vagy mérőrendszerek kalibrálása útján.
3. MEGJEGYZÉS: A ’megvalósítás’ szakkifejezést itt a legáltalánosabb értelemben
használjuk. Három eljárást jelent. Az első az egység definíció szerinti, szigorú értelemben vett
megvalósítása. A második, amit ’újra-előállításnak’ (’reprodukálásnak’) hívnak, nemcsak az
egység definíció szerinti megvalósítása, hanem egy olyan nagy újra-előállíthatóságú
(reprodukálhatóságú) etalon létrehozása, amely fizikai jelenségen alapul, amilyen például a
méter etalonjának létrehozására szolgáló frekvencia-stabilizált lézeretalonok használata, vagy
a Josephson-effektus használata a volt, illetve a kvantumos Hall effektus használata az ohm
megvalósítására. A harmadik eljárás anyagi mérték elfogadása etalonként. Ez történik az 1
kg-os tömegetalon esetében.
4. MEGJEGYZÉS: Az etalonhoz társított szabványos mérési bizonytalanság mindig az
egyik összetevője az etalon használatával kapott, a mérési eredményhez társított eredő
54
standard bizonytalanságnak. Ez az összetevő gyakran kicsi az eredő standard
bizonytalanság többi összetevőjéhez képest. (lásd az ISO/IEC Guide 98-3:2008 2.3.4.-et!)
5. MEGJEGYZÉS: A mennyiségértéket és a mérési bizonytalanságot abban az időpontban
kell meghatározni, amikor az etalont használják.
6. MEGJEGYZÉS: Több azonos fajtájú vagy különböző fajtájú mennyiség megvalósítható
egy egyedüli készülékkel is, amit általában ugyancsak etalonnak neveznek.
7. MEGJEGYZÉS: Az angol nyelvben gyakran a ’megtestesítés’ (embodiment) szót
használják a ’megvalósítás’ (realization) helyett.
8. MEGJEGYZÉS: A tudományban és a technológiában az angol ’standard’ szót két
különböző értelemben használják: mint írott szabványt, előírást, műszaki ajánlást vagy
hasonló dokumentumot (franciául ez ’norme’, magyarul ez ’szabvány’) és mint etalont
(franciául ez ’étalon’). Ez az értelmező szótár a szakkifejezést kizárólag a második
jelentésében használja.
9. MEGJEGYZÉS: Az ’etalon’ kifejezést más metrológiai eszközök megjelölésére is
használják, mint például ’szoftver etalon’ (Lásd az ISO5436-2-t!)
5.2.
nemzetközi etalon
international measurement standard
nemzetközi egyezmény aláírói által elismert, világméretű használatra szánt etalon
1. PÉLDA: a kilogramm nemzetközi prototípusa
2. PÉLDA: chorionic gonadotropin, Egészségügyi Világszervezet (World Health
Organization (WHO)) 4th Nemzetközi Szabvány 1999, 75/589, 650 International Units
per ampoule
3. PÉLDA: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) által különféle stabil
izotóp anyagmennyiség-részarány mérések céljára szétosztott VSMOW2 (Vienna
Standard Mean Ocean Water)
5.3.
nemzeti etalon
országos etalon
national measurement standard
national standard
nemzeti hatóság által, országon belüli használatra elismert etalon, amelynek célja, hogy az
államban vagy a nemzetgazdaságban a szóban forgó mennyiségfajta más etalonjainak
mennyiségérték-tulajdonításához alapként szolgáljon
5.4.
elsődleges etalon
primary measurement standard
55
primary standard
elsődleges referencia mérési eljárás alkalmazásával létrehozott etalon, vagy amelyet
megállapodással elfogadott, mesterséges mérték (artifact) formájában hoztak létre
1. PÉLDA: Az anyagmennyiség-részarány elsődleges etalonja, amely egy kémiai
összetevő ismert anyagmennyiségének, ismert térfogatú oldatban való feloldásával
készült.
2. PÉLDA: A nyomás elsődleges etalonja, amely az erő és a felület külön mérésén
alapul.
3. PÉLDA: Elsődleges etalon izotóp anyagmennyiség aránymérésekhez, amelyet
meghatározott izotópok, ismert anyagmennyiségének keverésével állítottak elő.
4. PÉLDA: Vízhármaspont készülék, mint a termodinamikai hőmérséklet elsődleges
etalonja.
5. PÉLDA: A kilogramm nemzetközi prototípusa, mint megállapodással elfogadott
mesterséges mérték.
5.5.
másodlagos etalon
secondary measurement standard
secondary standard
etalon, amelyet azonos fajtájú mennyiség elsődleges etalonjával való kalibrálással hoztak
létre
1. MEGJEGYZÉS: A kalibrálás az elsődleges etalon és a másodlagos etalon között
közvetlenül, vagy egy közbenső mérőrendszer beiktatásával kapható meg, amelyet az
elsődleges etalonnal kalibráltak, és amellyel mérési eredményt tulajdonítanak a másodlagos
etalonnak.
2. MEGJEGYZÉS: Az olyan etalon, amelynek mennyiségértékét elsődleges referencia
mérési eljárással adják meg, másodlagos etalon.
5.6.
referenciaetalon
reference measurement standard
reference standard
egy adott szervezetnél vagy egy adott helyen, adott fajtájú mennyiség más etalonjainak
kalibrálásához használt etalon
5.7.
használati etalon
working measurement standard
working standard
56
etalon, melyet rendszerint mérőműszerek vagy mérőrendszerek kalibrálására vagy
hitelesítésére használnak
1. MEGJEGYZÉS: A használati etalont általában referencia etalonnal kalibrálják.
2. MEGJEGYZÉS: Az igazolás (verifikálás) vonatkozásában néha az ’ellenőrző etalon’
vagy ’vizsgáló etalon’ (control standard) szakkifejezést is használják.
5.8.
utazó etalon
travelling measurement standard
travelling standard
különböző helyszínek közötti szállításra szánt, esetenként különleges felépítésű etalon
PÉLDA: Hordozható, telepről működtetett cézium-133 frekvencia etalon.
5.9.
közvetítő (transzfer) mérőeszköz
transfer measurement device
transfer device
etalonok összehasonlításához közvetítőként használt eszköz
MEGJEGYZÉS: Közvetítő eszközökként néha etalonokat alkalmaznak.
5.10.
sajátlagos etalon
intrinsic measurement standard
intrinsic standard
jelenség vagy anyag belső tulajdonságán alapuló etalon, amely újra-előállítható
1. PÉLDA: vízhármaspont készülék, mint a termodinamikai hőmérséklet sajátlagos
etalonja
2. PÉLDA: az elektromos potenciálkülönbség Josephon-effektuson alapuló sajátlagos
etalonja
3. PÉLDA: az elektromos ellenállás kvantum Hall-effektuson alapuló sajátlagos
etalonja
4. PÉLDA: rézminta, mint az elektromos vezetőképesség sajátlagos etalonja
1. MEGJEGYZÉS: A sajátlagos etalon mennyiségértékét közmegegyezéssel határozzák
meg, és nem szükséges azt egy azonos típusú másik etalonra vonatkoztatva megállapítani.
Mérési bizonytalanságát két összetevő figyelembevételével határozzák meg: először, ami a
közmegegyezéssel megállapított mennyiségértékéhez van társítva, és másodszor, ami a
szerkezetéhez, alkalmazásához és fenntartásához van társítva.
57
2. MEGJEGYZÉS: A sajátlagos etalon általában olyan rendszerből áll, amelyet a
közmegegyezéses eljárás követelményeinek megfelelően állítottak elő, és amelyet időszakos
igazolásnak (verifikálásnak) vetnek alá. A közmegegyezéses eljárás a használat során
szükségessé váló korrekciók alkalmazására vonatkozó intézkedéseket is magába foglalhat.
3. MEGJEGYZÉS: A kvantumjelenségen alapuló sajátlagos etalonok rendkívül állandó
értékűek.
4. MEGJEGYZÉS: A ’sajátlagos’ jelző nem jelenti azt, hogy ez az etalon különös
gondosság nélkül használható, vagy hogy ez az etalon védett a belső és külső
zavaróhatásokkal szemben.
5.11.
etalon fenntartása
conservation of a measurement standard
maintanence of a measurement standard
műveletek együttese, amelyek az etalon metrológiai jellemzőinek adott határok között
tartásához szükségesek
MEGJEGYZÉS: A fenntartás általában magába foglalja az előre meghatározott metrológiai
jellemzők rendszeres igazolását (verifikálását) vagy a kalibrálást, a megfelelő körülmények
közötti tárolást és a különlegesen gondos használatot.
5.12.
kalibrátor
calibrator
kalibráláshoz használt etalon
MEGJEGYZÉS: A ’kalibrátor’ szakkifejezést csak bizonyos területeken használják.
5.13.
anyagminta
reference material
RM
olyan anyag, amely előírt jellemzői tekintetében eléggé egynemű és állandó, és amelyet úgy
állapítottak meg, hogy a szándékolt használatnak megfeleljen a névleges jellemzők
mérésekor vagy vizsgálatakor
1. MEGJEGYZÉS: A névleges jellemző vizsgálata egy névleges jellemző értéket és egy
társított bizonytalanságot eredményez. Ez a bizonytalanság nem mérési bizonytalanság.
2. MEGJEGYZÉS: Míg az anyagminták nekik tulajdonított mennyiségértékekkel vagy azok
nélkül használhatók a mérési precizitás vizsgálatára, addig csak az adott mennyiségértékű
anyagminták használhatók kalibrálásra vagy a mérési helyesség vizsgálatára.
3. MEGJEGYZÉS: Az ’anyagminták’ mennyiségeket, valamint névleges jellemzőket
megtestesítő anyagok lehetnek.
58
1. PÉLDA: Példák mennyiségeket megtestesítő anyagmintákra
a) ismert tisztaságú víz, amelynek dinamikus viszkozitását viszkoziméterek
kalibráláshoz használják
b) vérminta a koleszterin anyagmennyiség-hányada mennyiségértékének
megjelölése nélkül, melyet csak a mérési precizitás ellenőrző anyagaként
használnak
c) hal testszövete amely előírt tömeg-részarányú dioxint tartalmaz, és amelyet
kalibrátorként használnak.
2. PÉLDA: Példák névleges jellemzőket megtestesítő anyagmintákra:
a) egy vagy több előírt színt jelző színkártya,
b) előírt nuklidsav sorozatot tartalmazó DNA vegyület,
c) 19-androstenediont tartalmazó vizelet.
4. MEGJEGYZÉS: Az anyagminta néha különleges kialakítású eszközbe van belefoglalva.
1. PÉLDA: ismert hármaspontú anyag egy hármaspont-cellában
2. PÉLDA: ismert optikai sűrűségű üveg egy áteresztő szűrő tartójában
3. PÉLDA: egyforma méretű gömbök a mikroszkóp tárgylemezére szerelve
5. MEGJEGYZÉS: Egyes anyagminták olyan mennyiséget testesítenek meg, amely
metrológiailag az egységrendszeren kívüli egységre vezethető vissza. Ilyen anyagok közé
sorolhatók az oltóanyagok, melyekre vonatkozóan a Nemzetközi Egységet (IU) az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozta meg.
6. MEGJEGYZÉS: Egy adott mérésben egy adott anyagminta csak kalibrálásra vagy
minőségbiztosításra használható.
7. MEGJEGYZÉS: Az anyagminta műszaki előírásának tartalmaznia kell az anyagminta
anyagának nyomonkövethetőségét, jelezve az anyag eredetét és feldolgozottságát (Akkreditált
Minőségbiztosítás, 2006).
8. MEGJEGYZÉS: Az ISO/REMCO-nak van egy hasonló meghatározása, de a ’mérési
eljárást’ használja ’vizsgálat’ értelemben (EN ISO 15189:2005, 3.3.), amely egyaránt jelenti a
névleges jellemző mennyiségének mérését és vizsgálatát.
5.14.
hiteles anyagminta
HA
certified reference material
CRM
59
hatóság által kiadott dokumentummal kísért anyagminta, amely egy vagy több előírt
tulajdonságértéket szolgáltat, érvényes (valid) eljárással kapott társított bizonytalanságokkal
és visszavezetettséggel együtt
PÉLDA: Vérminta, amely a koleszterin részarány adott mennyiségértékét és a hozzá
társított, megadott mérési bizonytalanságot tartalmazó kísérő bizonylattal van ellátva, és
amelyet kalibrátorként, vagy a mérési helyességet ellenőrző anyagként használnak.
1. MEGJEGYZÉS: A ’dokumentációt’ ’bizonyítvány’ formában kell adni.
2. MEGJEGYZÉS: A hiteles anyagminták bizonylatolásának eljárásait az ISO Guide 34 és
az ISO Guide 35 tartalmazza.
3. MEGJEGYZÉS: Ebben a meghatározásban a „bizonytalanság” mind a ’mérési
bizonytalanságot’, mind pedig a ’névleges jellemző értékéhez társított bizonytalanságot’
jelenti, amelyek az azonosíthatóság és következtethetőség érdekében vannak megadva. A
’visszavezetettség’ szakkifejezés egyaránt jelenti a ’mennyiségérték metrológiai
visszavezetettségét’ és a ’évleges jellemző értékének visszavezetettségét’.
4. MEGJEGYZÉS: A hiteles anyagminták előírt mennyiségértékei igénylik a metrológiai
visszavezetettséget a társított mérési bizonytalansággal együtt (Accred. Qual. Assur. 2006).
5. MEGJEGYZÉS: Az ISO REMCO-nak az (Accred. Qual. Assur. 2006)-hoz hasonló
meghatározása van, de a ’metrológiai’ és a ’metrológiailag’ jelzőket használják annak
érdekében, hogy ,mind a mennyiségre, mind a névleges jellemzőre vonatkozzon.
5.15.
az anyagminta felcserélhetősége
commutability of a reference material
adott hiteles anyagmintának az a tulajdonsága, amit két adott mérési eljárásnak megfelelően
az egyik anyagban levő, egy megadott mennyiségére kapott mérési eredmények közötti
összefüggésnek a más megadott anyagok mérési eredményei között kapott összefüggéssel
való szoros egyezősége bizonyít
1. MEGJEGYZÉS: A kérdéses anyagminta általában egy kalibrátor, a más megadott
anyagok pedig általában szokásos minták.
2. MEGJEGYZÉS: A meghatározásban hivatkozott mérési eljárások olyanok, hogy a
kalibrálási hierarchiában az egyik megelőzi, a másik követi a kérdéses hiteles anyagmintát
(kalibrátort).
3. MEGJEGYZÉS: A felcserélhető anyagminták állékonyságát rendszeresen figyelemmel
kell kísérni.
5.16.
referenciaadat
reference data
60
olyan adat, amely jelenség, test vagy anyag, vagy ismert összetételű vagy szerkezetű
összetevők rendszerének jellemzőjéhez kapcsolódik, amely azonosítható forrásból származik,
amelyet gondosan értékeltek, és amelynek pontosságát igazolták
PÉLDA: Kémiai vegyület oldhatósági referenciaadata, az IUPAC közleményének
megfelelően.
1. MEGJEGYZÉS: Ebben a meghatározásban a ’pontosság’ fedi például a ’mérési
pontosságot’ és a ’névleges jellemző értékének pontosságát’.
2. MEGJEGYZÉS: Az angolban a ’data’ többes számú, a ’datum’ egyes számú alak. A
’data’ szót általában egyes számú értelemben használják a ’datum’ helyett.
5.17.
szabványos referenciaadat
standard reference data
hatóság által közzétett referenciaadat
1. PÉLDA: Az alapvető fizikai állandók értékei, ahogyan azokat az ICSU Codata
rendszeresen értékeli és ajánlja.
2. PÉLDA: Az elemek atomsúly értékeinek is nevezett relatív atomtömeg értékei,
ahogyan azokat az IUPAC.CIAAW kétévente közzéteszi, az IUPAC közgyűlése
jóváhagyja és kiadja a Pure Applied Chemistry-ben.
5.18.
referencia mennyiségérték
referenciaérték
reference quantity value
reference value
mennyiségérték, amely alapul szolgál azonos fajtájú mennyiségek értékeinek az
összehasonlításához
1. MEGJEGYZÉS: A referencia mennyiségérték lehet a mérendő mennyiség valódi
mennyiségértéke, amely esetben ismeretlen, vagy lehet elfogadott mennyiségérték, amely
esetben ismert.
2. MEGJEGYZÉS: A referencia mennyiségérték a hozzá társított mérési bizonytalansággal
együtt általában
a) egy anyagra, például egy hiteles anyagmintára,
b) egy készülékre, például egy stabilizált lézerre,
c) egy referencia mérési eljárásra,
d) etalonok összehasonlítására
való hivatkozással van megadva.
61
MAGYAR TÁRGYMUTATÓ
.
A, Á
alapegység
alapmennyiség
állandósult állapotnak nevezett működési
feltétel
állékonyság (stabilitás)
anyagi mérték
anyagminta felcserélhetősége
anyagminta
A-típusú értékelés
base unit
base quantity
steady state operating condition
1.10
1.4.
4.8.
stability
material measure
commutability of a reference material
reference material
Type A evaluation
4.19.
3.6.
5.15.
5.13.
2.28.
step response time
variation due to an influence quantity
4.23.
4.22.
influence quantity
input quantity in a measurement model
input quantity
adjustment
uncertainty
uncertainty budget
Type B evaluation
2.52.
2.50.
2.50.
3.11
2.26.
2.33.
2.29.
dimension of a quantity
dimension
dimensionless quantity
1.7.
1.7.
1.8.
quantity of dimension one
multiple of a unit
submultiple of a unit
unit
unit equation
conversion factor between units
system of units
conventional value
conventional quantity value
1.8.
1.17.
1.18.
1.9.
1.23.
1.24.
1.13.
2.12.
2.12.
B
beállási idő
befolyásoló mennyiség által okozott
változás
befolyásoló mennyiség
bemenő mennyiség a mérési modellben
bemenő mennyiség
beszabályozás
bizonytalanság
bizonytalanság-jegyzék
B-típusú értékelés
D
dimenzió (mennyiségé)
dimenzió
dimenziónélküli mennyiség
E, É
egy-dimenziójú mennyiség
egység többszöröse
egység törtrésze
egység
egységegyenlet
egységek közötti átszámítási tényező
egységrendszer
elfogadott (egyezményes) érték
elfogadott (egyezményes) mennyiségérték
62
elfogadott (egyezményes) referenciaskála
ellenőrzőponti hiba
ellenőrzőponti mérési hiba
előírt működési feltétel
elsődleges etalon
elsődleges referencia eljárás
elsődleges referencia mérési eljárás
eredő standard bizonytalanság
eredő standard mérési bizonytalanság
érték
értékmutató készülék felbontása
értékmutató mérőműszer
érvényesítő ellenőrzés (validálás)
érzékelő
érzékenység
észlelés határa
észlelési küszöb
észlelő (detektor)
etalon
etalon fenntartása
etalon
conventional reference scale
1.29.
datum error
4.27.
datum measurement error
4.27.
rated operating condition
4.9.
primary measurement standard
5.4.
primary reference procedure
2.8.
primary reference measurement procedure 2.8.
combined standard uncertainty
2.31.
combined standard measurement
uncertainty
2.31.
value
1.19.
resolution of a displaying device
4.15.
displaying measuring insrument
3.4.
validation
2.45.
sensor
3.8.
sensitivity
4.12.
limit of detection
4.18.
detection limit
4.18.
detector
3.9.
5.1.
conservation of a measurement standard 5.11.
measurement standard
5.1.
F
felbontás
resolution
4.14.
CRM
working measurement standard
background indication
trueness
error
limit of error
certified reference material
verification
dead band
5.14.
5.7
4.10.
4.2.
2.14.
2.16
4.26.
5.14.
2.44.
4.17.
calibration
calibration diagram
calibration curve
calibration hierarchy
calibrator
indication
indication interval
2.39.
4.30.
4.31.
2.40.
5.12.
4.1.
4.3.
H
HA
használati etalon
határfeltétel, működésé
háttér kijelzés
helyesség
hiba
hibahatár
hiteles anyagminta
hitelesítés/igazolás (verifikálás)
holtsáv
K
kalibrálás
kalibrálási diagram
kalibrálási görbe
kalibrálási hierarchia
kalibrátor
kijelzés
kijelzési tartomány
63
kijelző mérőműszer
kimenő mennyiség a mérési modellben
kimenő mennyiség
kiterjesztési tényező
kiterjesztett bizonytalanság
kiterjesztett mérési bizonytalanság
koherens egységrendszer
koherens származtatott egység
korrekció
közbenső mérési precizitás
közbenső precizitás
közbenső precizitási feltétel
közvetítő (transzfer) mérőeszköz
indicating measuring instrument
output quantity in a measurement model
output quantity
coverage factor
expanded uncertainty
expanded measurement uncertainty
coherent system of units
coherent derived unit
correction
intermediate measurement precision
intermediate precision
intermediate precision condition
transfer measurement device
3.3.
2.51
2.51.
2.38.
2.35.
2.35.
1.14.
1.12.
2.53.
2.23
2.23.
2.22.
5.9.
L
legnagyobb megengedett hiba
legnagyobb megengedett mérési hiba
leírási (definiálási) bizonytalanság
leszármaztatás kalibrálással
maximum pemissible error
4.26.
maximum permissible measurement error 4.26.
definitional uncertainty
2.27.
2.40.
M
másodlagos etalon
secondary measurement standard
megbízhatósági tartomány
coverage interval
megbízhatósági valószínűség
coverage probability
megcélzott bizonytalanság
target uncertainty
megcélzott mérési bizonytalanság
target measurment uncertainty
megismételhetőség
repeatibility
megismételhetőségi feltétel
repeatibility condition
megkülönböztetési küszöb
discrimination threshold
megkülönböztető képesség (szelektivitás) selectivity
mennyiség dimenziója
quantity dimension
mennyiség elfogadott (egyezményes) értéke conventional value of a quantity
mennyiség értéke
value of a quantity
mennyiség mért értéke
measured value of a quantity
mennyiség számértéke
numerical value of a quantity
mennyiség valódi értéke
true value of a quantity
mennyiség
quantity
mennyiségegyenlet
quantity equation
mennyiségérték
quantity value
mennyiségérték skála
quantity-value scale
mennyiségfajta
kind of quantity
mennyiségkalkulus (mennyiségszámítás)
quantity calculus
mennyiségrendszer
system of quantities
mérendő mennyiség
measurand
mérés bizonytalansága
uncertainty of measurement
mérés elve
principle of measurement
mérés eredménye
result of measurement
mérés helyessége
trueness of measurement
5.5.
2.36.
2.37.
2.34.
2.34.
2.21
2.20.
4.16.
4.13.
1.7.
2.12.
1.19.
2.10.
1.20.
2.11.
1.1.
1.22.
1.19.
1.27.
1.2.
1.21.
1.3.
2.3.
2.26.
2.4.
2.9.
2.14.
64
mérés hibája
mérés közbenső precizitási feltétele
mérés megismételhetősége
mérés megismételhetőségi feltétele
mérés modellje
mérés módszere
mérés pontossága
mérés rendszeres hibája
mérés standard bizonytalansága
mérés torzítása
mérés újra-előállíthatósága
(reprodukálhatósága)
mérés újra-előállíthatósági
(reprodukálhatósági) feltétele
mérés véletlen hibája
mérés
mérésfüggvény measurement
mérési bizonytalanság A-típusú értékelése
error of measurement
intermediate precision condition of
measurement
measurement repeatibility
repeatibility condition of measurement
model of measurement
method of measurement
accuracy of measurement
systematic error of measurement
standard uncertainty of measurement
measurement bias
measurement reproducibility
2.1.6.
2.22.
2.21.
2.20.
2.48.
2.5.
2.13.
2.17.
2.30.
2.18.
2.25.
reproducibility condition of measurement 2.24.
random error of measurement
2.19.
measurement
2.1.
function
2.49.
Type A evaluation of measurement
uncertainty
2.28.
mérési bizonytalanság B-típusú értékelése Type B evaluation of measurement
uncertainty
2.29.
mérési bizonytalanság
measurement uncertainty
2.26.
mérési eljárás
measurement procedure
2.6.
mérési elv
measurement principle
2.4.
mérési eredmény
measurement result
2.9.
mérési eredmények metrológiai
metrological compatibility of
összeférhetősége (kompatibilitása)
measurement
2.47.
mérési eredmények metrológiai
metrological comparability of measurement
összehasonlíthatósága
results
2.46.
mérési helyesség
measurement trueness
2.14.
mérési hiba
measurement error
2.16.
mérési modell
measurement model
2.48.
mérési módszer
measurement method
2.5.
mérési pontosság
measurement accuracy
2.13.
mérési precizitás
measurement precision
2.15.
mérési skála
measurement scale
1.27.
mérési tartomány
measuring interval
4.7.
mérőátalakító
measuring transducer
3.7.
mérőeszköz sodródása (driftje)
instrumental drift
4.21.
mérőeszköz torzítása
instrumental bias
4.20.
mérőlánc
measuring chain
3.10.
mérőműszer állékonysága (stabilitása)
stability of a measuring instrument
4.19.
mérőműszer
measuring instrument
3.1.
mérőrendszer beszabályozása
adjustment of a measuring system
3.11.
mérőrendszer érzékenysége
sensitivity of a measuring system
4.12.
mérőrendszer megkülönböztető képessége selectivity of a measuring system
4.13.
(szelektivitása)
mérőrendszer nullapontjának
zero adjustment of a measuring system
3.12.
beszabályozása
65
mérőrendszer
measuring system
3.2.
mért érték
measured value
2.10.
mért mennyiségérték
measured quantity value
2.10.
mértékegység
measurement unit
1.9.
metrológia
metrology
2.2.
metrológiai összeférhetőség (kompatibilitás) metrological compatibility
2.47.
metrológiai összehasonlíthatóság
metrological comparability
2.46.
metrológiai visszavezetettség egységre
metrological traceability to a unit
2.43.
metrológiai visszavezetettség
metrological traceability to a measurement
mértékegységre
unit
2.43.
metrológiai visszavezetettség
metrological traceability
2.41.
metrológiai visszavezetettségi lánc
metrological traceability chain
2.42.
modell
model
2.48.
működés határfeltétele
limiting operating condition
4.10.
működési tartomány
working interval
4.7.
műszeres mérési bizonytalanság
instrumental measurement uncertainty
4.24.
műszeres sodródás
4.21.
N
nemzeti etalon
nemzetközi etalon
Nemzetközi Mennyiség-rendszer
Nemzetközi Mértékegység-rendszer
névleges érték
névleges jellemző
névleges kijelzési tartomány szélessége
névleges kijelzési tartomány
névleges mennyiségérték
névleges tartomány
nullamérési bizonytalanság
nullapont beszabályozása
nullaponti hiba
national measurement standard
international measurement standard
International System of Quantites
International System of Units
nominal value
nominal property
range of a nominal indication interval
nominal indication interval
nominal quantity value
nominal interval
null measurement uncertainty
zero adjustment
zero error
5.3.
5.2.
1.6.
1.16.
4.6.
1.30.
4.5.
4.4
4.6.
4.4.
4.29.
3.12.
4.28.
national standard
5.3.
accuracy
accuracy class
precision
2.13.
4.25.
2.15.
reference quantity value
reference measurement procedure
reference operating condition
5.18.
2.7.
4.11.
O
országos etalon
P
pontosság
pontossági osztály
precizitás
R
referencia mennyiségérték
referencia mérési eljárás
referencia működési feltétel
66
referenciaadat
referenciaérték
referenciaetalon
referenciafeltétel
relatív standard mérési bizonytalanság
rendszeren kívüli egység
rendszeres hiba
rendszeres mérési hiba
reference data
5.16.
reference value
5.18.
reference measurement standard
5.6.
reference condition
4.11.
relative standard measurement uncertainty 2.32.
off-system measurement unit
1.15.
systematic error
2.17.
systematic measurement error results
2.17.
S
sajátlagos etalon
SI
skála, értékmutató mérőműszeré
sorrendi értékskála
sorrendi mennyiség
sorrendi mennyiségérték skála
standard bizonytalanság
standard mérési bizonytalanság
standard referenciaadat
intrinsic measurement standard
5.10.
SI
1.16.
scale of a displaying measuring instrument 3.5.
ordinal value scale
1.28.
ordinal quantity
1.26.
ordinal quantity-value scale
1.28.
standard uncertainty
2.30.
standard measurement uncertainty
2.30.
standard reference data
5.17.
Sz
számérték
számérték-egyenlet
számszerű mennyiségérték egyenlet
számszerű mennyiségérték
származtatott egység
származtatott mennyiség
numerical value
numerical value equation
numerical quantity value equation
numerical quantity value
derived unit
derived quantity
1.20.
1.25.
1.25
1.20.
1.11.
1.5.
bias
2.18.
reproducibility
reproducibility condition
2.25.
2.24.
travelling measurement standard
blank indication
5.8.
4.2.
true value
true quantity value
random error
random measurement error
traceability chain
2.11.
2.11.
2.19.
2.19.
2.42.
T
torzítás
U
újra-előállíthatóság (reprodukálhatóság)
újra-előállíthatósági (reprodukálhatósági)
feltétel
utazó etalon
üres kijelzés
V
valódi érték
valódi mennyiségérték
véletlen hiba
véletlen mérési hiba
visszavezetettségi lánc
67
ANGOL TÁRGYMUTATÓ
MEGJEGYZÉS: A dőlt betűs tételek a megjegyzésekben találhatók
A
accuracy, measurement .......................................... 2.13
accuracy of a a nominal property value……………..5.16
accuracy of measurement ...................................... 2.13
accuracy class ....................................................... 4.25
adjustment ............................................................ 3.11
adjustment of a measuring system .......................... 3.11
adjustment, zero .................................................... 3.12
analyte ................................................................. 2.3
B
band, dead ............................................................ 4.17.
base unit ............................................................... 1.10.
base quantity ......................................................... 1.4.
bias, instrumental .................................................. 4.20.
biological quantity ................................................ 1.1.
blank indication .................................................... 4.2.
budget, uncertainty ................................................ 2.3.
C
calculus, quantity .................................................. 1.21
calibration ............................................................ 2.39
calibration curve ................................................... 4.31
calibration diagram ............................................... 4.30
calibration hierarchy ............................................. 2.40
calibrator .............................................................. 5.12
certified reference material .................................... 5.14
chain, measuring ................................................... 3.10
chain, metrological traceability .............................. 2.42
check standard ...................................................... 5.7
chemical quantity .................................................. 1.1
class, accuracy ...................................................... 4.25
coherent derived unit ............................................. 1.12
coherent system of units ........................................ 1.14
combined standard measurement uncertainty .......... 2.31
combined standard uncertainty ............................... 2.31
commutability of a reference material .................... 5.15
comparability, metrological ................................... 2.46
compatibility, metrological .................................... 2.47
condition, intermediate precision ........................... 2.22
condition, limiting operating ................................. 4.10
condition, rated operating ...................................... 4.9
condition, reference .............................................. 4.11
condition, repeatability .......................................... 2.20
condition, reproducibility ...................................... 2.24
condition, steady state ........................................... 4.8
conservation of a measurement standard ................ 5.11
confidence interval ................................................ 2.36
68
conformity assessment ........................................... 2.44
control standard ................................................... 5.7
conventional true quantity value ............................ 2.12
conventional quantity value ................................... 2.12
conventional reference scale .................................. 1.29
conventional value ................................................ 2.12
conventional value of a quantity ............................ 2.12
conversion factor between units ............................. 1.24
correction ............................................................. 2.53
corrected result ..................................................... 2.9
coverage factor ..................................................... 2.38
coverage interval ................................................... 2.36
coverage probability .............................................. 2.37
CRM .................................................................... 5.14
D
data, reference ...................................................... 5.16
data, standard reference ......................................... 5.17
datum error ........................................................... 4.27
dead band ............................................................. 4.17
definitional uncertainty ......................................... 2.27
derived quantity .................................................... 1.5
degrees of freedom ................................................ 2.33
derived unit .......................................................... 1.11
derived unit, coherent ............................................ 1.12
detection limit ....................................................... 4.18
detector ................................................................ 3.9
device, transfer ..................................................... 5.9
diagram, calibration .............................................. 4.30
differential measurement method ........................... 2.5
dimension ............................................................. 1.7
dimensionless quantity .......................................... 1.8
dimension of a quantity ......................................... 1.7
dimension one, quantity of .................................... 1.8
dimensionless quantity .......................................... 1.8
direct measurement method ................................... 2.5
direct primary method of measurement .................. 2.8
direct primary reference measurement procedure ... 2.8
discrimination threshold ........................................ 4.16
displaying measuring instrument ............................ 3.4
displaying measuring instrument, scale of a ........... 3.5
document traceability ............................................ 2.41
drift, instrumental ................................................. 4.21
dimension ............................................................. 1.7
dimensionless quantity .......................................... 1.8
dimension of a quantity ......................................... 1.7
dimension one, quantity of .................................... 1.8
dimensionless quantity .......................................... 1.8
direct measurement method ................................... 2.5
direct primary method of measurement .................. 2.8
direct primary reference measurement procedure ... 2.8
discrimination threshold ........................................ 4.16
displaying measuring instrument ............................ 3.4
displaying measuring instrument, scale of a ........... 3.5
document traceability ............................................ 2.41
drift, instrumental ................................................. 4.21
E
69
embodiment (of a unit) .......................................... 5.1
equation, numerical value ...................................... 1.25
equation, quantity ................................................. 1.22
equation, unit ........................................................ 1.23
error ..................................................................... 2.16
error, datum .......................................................... 4.27
error, limit of ........................................................ 4.26
error, maximum permissible .................................. 4.26
error of measurement ............................................ 2.16
error, random ........................................................ 2.19
error, systematic measurement ............................... 2.17
error, zero…………………………………………….4.28
estimate of the measurand .................................... 2.10
estimate of the value of the measurand .................. 2.10
etalon .................................................................. 5.1
evaluation, type A ................................................. 2.28
evaluation, type B ................................................. 2.29
expanded measurement uncertainty ........................ 2.35
expanded uncertainty............................................. 2.35
F
factor between units, conversion ............................ 1.24
factor, coverage .................................................... 2.38
function, measurement .......................................... 2.49
G
gain adjustment ..................................................... 3.11
H
hierarchy calibration ............................................. 2.40.
I
indicating measuring instrument ............................ 3.3
indication ............................................................. 4.1
indication, background .......................................... 2.54
indication, blank ................................................... 4.2
indication interval ................................................. 4.3
indication interval, nominal ................................... 4.4
indicator ............................................................... 3.9
indirect measurement method ................................ 2.5
influence quantity ................................................. 2.52
influence quantity, variation due to an ................... 4.22
input quantity........................................................ 2.50
input quantity in a measurement model .................. 2.50
instrument, measuring ........................................... 3.1
instrument traceability .......................................... 2.41
instrumental bias ................................................... 4.20
instrumental drift .................................................. 4.21
instrumental measurement uncertainty ................... 4.24
intermediate measurement precision ...................... 2.23
intermediate precision ........................................... 2.23
intermediate precision condition ............................ 2.22
intermediate precision condition of measurement ... 2.22
international measurement standard ....................... 5.2
International System of Units ................................ 1.16
International System of Quantities ......................... 1.6
70
interval, coverage .................................................. 2.36
interval, indication ................................................ 4.2
interval, measuring ................................................ 4.7
interval, nominal ................................................... 4.4
interval, working ................................................... 4.7
intra-serial precision condition of measurement ..... 2.20
intrinsic measurement standard .............................. 5.10
intrinsic standard .................................................. 5.10
intrinsic uncertainty .............................................. 2.27
ISQ....................................................................... 1.6
K
kind ...................................................................... 1.2
kind of quantity..................................................... 1.2
L
level of confidence ................................................ 2.37
limit of detection ................................................... 4.18
limit of error ......................................................... 4.26
limiting operation condition .................................. 4.10
M
maintenance of a measurement standard……………5.11
material measure ................................................... 3.6
material, certified reference ................................... 5.14
material, reference ................................................ 5.13
material traceability ............................................. 2.41
maximum permissible error ................................... 4.26
measurand ............................................................ 2.3
measure, material .................................................. 3.6
measured quantity value ........................................ 2.10
measured value ..................................................... 2.10
measured value of a quantity ................................. 2.10
measurement ......................................................... 2.1
measurement accuracy ........................................... 2.13
measurement bias .................................................. 2.18
measurement error................................................. 2.16
measurement function ........................................... 2.49
measurement method ............................................. 2.5
measurement model ............................................... 2.48
measurement model, input quantity in a ................. 2.50
measurement model, output quantity in a ............... 2.51
measurement precision .......................................... 2.15
measurement precision, intermediate...................... 2.23
measurement standard ........................................... 5.1
measurement standard, conservation of a ............... 5.11
measurement standard, international ...................... 5.2
measurement standard, intrinsic ............................. 5.10
measurement standard, national ............................. 5.3
measurement standard, primary ............................. 5.4
measurement standard, reference ........................... 5.6
measurement standard, secondary .......................... 5.5
measurement standard, travelling ........................... 5.8
measurement standard, working ............................. 5.7
measurement trueness ............................................ 2.15
measurement uncertainty ....................................... 2.26
measurement uncertainty, combined standard ......... 2.31
71
measurement uncertainty, expanded ....................... 2.35
measurement uncertainty, null ............................... 4.29
measurement uncertainty, standard ........................ 2.30
measurement uncertainty, target ............................ 2.34
measurement unit .................................................. 1.9
measuring chain .................................................... 3.10
measuring instrument ............................................ 3.1
measuring instrument, displaying ........................... 3.4
measuring instrument, indicating ........................... 3.3
measuring interval ................................................. 4.7
measuring system .................................................. 3.2
measuring transducer............................................. 3.7
method of measurement ......................................... 2.5
metrological comparability .................................... 2.46
metrological comparability of measurement results 2.46
metrological compatibility ..................................... 2.47
metrological compatibility of measurement results . 2.47
metrological traceability ........................................ 2.41
metrological traceability chain ............................... 2.42
metrological traceability to a measurement unit ...... 2.43
metrological traceability to a unit .......................... 2.43
metrology ............................................................. 2.2
N
national measurement standard .............................. 5.3
national standard ................................................... 5.3
nominal indication interval .................................... 4.4
nominal indication interval, range of a ................... 4.5
nominal interval .................................................... 4.4
nominal property ................................................... 1.30
nominal property value ......................................... 1.29
nominal range ....................................................... 4.4
nominal quantity value .......................................... 4.6
nominal value ....................................................... 4.6
null measurement method ...................................... 2.5
null measurement uncertainty ................................ 4.29
number of entities ................................................. 1.16
numerical quantity value ....................................... 1.20
numerical quantity value equation .......................... 1.25
numerical value ..................................................... 1.20
numerical value equation ....................................... 1.25
numerical value of a quantity ................................. 1.20
O
offset adjustment ................................................... 3.11
off-system measurement unit ................................. 1.15
off-system unit ...................................................... 1.15
operating condition, limiting ................................. 4.10
operating condition, rated ...................................... 4.9
operating condition, rated ...................................... 4.9
operating condition, reference ............................... 4.11
ordinal quantity ..................................................... 1.26
ordinal quantity-value scale ................................... 1.28
ordinal value scale ................................................ 1.28
output quantity ...................................................... 2.51
output quantity in a measurement model ................ 2.51
overall uncertainty ................................................ 2.35
72
P
particular quantity ................................................ 1.1
permissible error, maximum .................................. 4.26
physical quantity ................................................... 1.1
precision ............................................................... 2.15
precision condition, intermediate ........................... 2.22
precision, intermediate .......................................... 2.23
probability, coverage ............................................. 2.37
probability density function (PDF) ........................ 2.9
procedure, measurement ........................................ 2.6
procedure, primary ................................................ 2.8
procedure, reference measurement ......................... 2.7
production error ................................................... 2.16
property, nominal .................................................. 1.30
prefixes for binary multiples of quantities .............. 1.17
prefixes for decimal multiples of units .................... 1.7
primary measurement procedure ............................ 2.8
primary measurement standard .............................. 5.4
primary procedure ................................................. 2.8
primary standard ................................................... 5.4
principle of measurement ...................................... 2.4
probability, coverage ............................................. 2.37
probability density function (PDF) ........................ 2.9
procedure, measurement ........................................ 2.6
procedure, primary ................................................ 2.8
procedure, reference measurement ......................... 2.7
production error ................................................... 2.16
property, nominal .................................................. 1.30
Q
quantities, system of ............................................. 1.3
Quantities, International System of ........................ 1.6
quantity ................................................................ 1.1
quantity, base ........................................................ 1.4
quantity calculus ................................................... 1.21
quantity, derived ................................................... 1.5
quantity dimension ................................................ 1.7
quantity, dimensionless ......................................... 1.8
quantity equation .................................................. 1.22
quantity, influence ................................................ 2.52
quantity in a general sense .................................... 1.1
quantity, input ....................................................... 2.50
quantity, kind of .................................................... 1.2
quantity of dimension one ..................................... 1.8.
quantity, ordinal .................................................... 1.26
quantity, output ..................................................... 2.51
quantity scale ........................................................ 1.27
quantity scale, ordinal ........................................... 1.28
quantity value ....................................................... 1.19
quantity value, nominal quantity ............................ 1.20
R
random error ......................................................... 2.19
random error of measurement ................................ 2.19
random measurement error .................................... 2.19
range of indications .............................................. 4.3
range of a nominal indication interval .................... 4.5
73
rated operating condition ....................................... 4.9
ratio primary reference measurement procedure .... 2.8
reference condition ............................................... 4.11
reference operating condition ................................ 4.11
reference data ....................................................... 5.16
reference data, standard ......................................... 5.17
reference material ................................................. 5.13
reference material, certified ................................... 5.14
reference material, commutability of a ................... 5.15
reference measurement procedure .......................... 2.7
reference measurement standard ............................ 5.6
reference quantity value ........................................ 5.18
reference scale, conventional ................................. 1.28
reference standard ................................................. 5.6
reference value ..................................................... 5.18
relative standard measurement uncertainty………...2.32
repeatability .......................................................... 2.21
repeatability condition ........................................... 2.20
repeatability condition of measurement .................. 2.20
reproducibility ...................................................... 2.25
reproducibility condition ....................................... 2.24
reproducibility condition of measurement .............. 2.24
reproducibility, measurement ................................. 2.25
reproduction (of a unit) ......................................... 5.1
resolution of a displaying device ............................ 4.15
resolution ............................................................. 4.14
result of measurement ........................................... 2.10
RM ....................................................................... 5.13
S
sample traceability ................................................ 2.41
scalar quantity ...................................................... 1.1
scale, conventional reference ................................. 1.28
scale, measurement ............................................... 1.27
scale of a displaying measuring instrument ............ 3.5
scale, ordinal quantity ........................................... 1.28
scale, quantity ....................................................... 1.27
secondary measurement standard ........................... 5.5
secondary standard ................................................ 5.5
selectivity ............................................................. 4.13
selectivity of a measuring system ........................... 4.13
self calibration ...................................................... 2.39
sensitivity ............................................................. 4.12
sensor ................................................................... 3.8
SI ......................................................................... 1.16
span adjustment .................................................... 3.11
span of a nominal interval ..................................... 4.5
specificity ............................................................. 4.13
stability ................................................................ 4.19
standard operating procedure, SOP ....................... 2.6
standard, intrinsic ................................................. 5.10
standard, measurement .......................................... 5.1
standard measurement uncertainty ......................... 2.30
standard, national .................................................. 5.3
standard, primary .................................................. 5.4
standard, reference ................................................ 5.6
standard reference data .......................................... 5.17
standard, secondary ............................................... 5.5
standard, travelling ............................................... 5.8
74
standard uncertainty
2.30
standard uncertainty, combined .............................. 2.31
standard uncertainty of measurement ..................... 2.30
standard uncertainty of measurement, relative……. 2.32
standard, working .................................................. 5.7
staying within the error ......................................... 2.47
steady state condition ............................................ 4.8
step response time ................................................. 4.23
submultiple of a unit ............................................. 1.18
substitution measurement method .......................... 2.5
system, measuring ................................................. 3.2
system of quantities .............................................. 1.3
System of Quantities, International ........................ 1.6
system of units ...................................................... 1.13
system of units, coherent ....................................... 1.14
System of Units, International ............................... 1.16
systematic error .................................................... 2.17
systematic error of measurement ............................ 2.17
systematic measurement error ................................ 2.17
T
target measurement uncertainty ............................. 2.34
target uncertainty .................................................. 2.34
tensor quantity ...................................................... 1.1
threshold, discrimination ....................................... 4.16
traceability of a nominal property value ................ 5.14
traceability to the SI .............................................. 2.43
traceability chain .................................................. 2.42
traceability, metrological ....................................... 2.41
traceability to a unit, metrological ......................... 2.43
transducer, measuring............................................ 3.7
transfer device ...................................................... 5.9
travelling measurement standard ............................ 5.8
travelling standard ................................................ 5.8
true quantity value ................................................ 2.11
true value .............................................................. 2.11
true value of a quantity .......................................... 2.11
trueness ................................................................ 2.14
trueness of measurement ....................................... 2.14
type A evaluation .................................................. 2.28
type A evaluation of measurement uncertainty ....... 2.28
type B evaluation .................................................. 2.29
type B evaluation of measurement uncertainty ........ 2.29
U
uncertainty ............................................................ 2.26
uncertainty budget ................................................. 2.33
uncertainty, definitional ........................................ 2.27
uncertainty, expanded ............................................ 2.35
uncertainty, instrumental measurement .................. 4.24
uncertainty of measurement ................................... 2.26
uncertainty, standard ............................................. 2.30
uncertainty, target ................................................. 2.34
uncorrected result ................................................. 2.9
unit ....................................................................... 1.9
unit, base .............................................................. 1.10
unit, coherent derived ............................................ 1.12
unit, derived ......................................................... 1.11
75
unit equation ......................................................... 1.23
unit, metrological traceability to a ......................... 2.43
unit, multiple of a ................................................. 1.17
unit of measurement .............................................. 1.9
unit, off-system ..................................................... 1.15
unit, submultiple of a ............................................ 1.18
units, coherent system of ....................................... 1.14
units, conversation factor between ......................... 1.24
Units, International System of ............................... 1.16
units, system of ..................................................... 1.13
V
validation ............................................................. 2.45
value .................................................................... 1.19
value, conventional ............................................... 2.12
value, measured .................................................... 2.10
value, measured quantity ....................................... 2.10
value, nominal ...................................................... 4.6
value, numerical .................................................... 1.20
value of a quantity ................................................ 1.19
value, reference ..................................................... 5.18
value, true ............................................................. 2.11
value, true quantity ............................................... 2.11
variation due to an influence quantity .................... 4.22
vector quantity ...................................................... 1.1
verification ........................................................... 2.44
W
working interval .................................................... 4.7
working measurement standard .............................. 5.7
working standard................................................... 5.7
Z
zero adjustment ..................................................... 3.12
zero adjustment of a measuring system .................. 3.12
zero error .............................................................. 4.28
76
Bibliography
[1] ISO 31-0:1992 1), Quantities and units — Part 0: General principles
[2] ISO 31-5 2), Quantities and units — Part 5: Electricity and magnetism
[3] ISO 31-6 3), Quantities and units — Part 6: Light and related electromagnetic radiations
[4] ISO 31-8 4), Quantities and units — Part 8: Physical chemistry and molecular physics
[5] ISO 31-9 5), Quantities and units — Part 9: Atomic and nuclear physics
[6] ISO 31-10 6), Quantities and units — Part 10: Nuclear reactions and ionizing radiations
[7] ISO 31-11 7), Quantities and units — Part 11: Mathematical signs and symbols for use in the
physical sciences and technology
[8] ISO 31-12 8), Quantities and units — Part 12: Characteristic numbers
[9] ISO 31-13 9), Quantities and units — Part 13: Solid state physics
____________________
1) Under revision as ISO 80000-1, Quantities and units — Part 1: General.
2) Published as IEC 80000-6:2008, Quantities and units — Part 6: Electromagnetism.
3) Under revision as ISO 80000-7, Quantities and units — Part 7: Light.
4) Under revision as ISO 80000-9, Quantities and units — Part 9: Physical chemistry and molecular
physics.
5) Under revision as ISO 80000-10, Quantities and units — Part 10: Atomic and nuclear physics.
6) Under revision as ISO 80000-10, Quantities and units — Part 10: Atomic and nuclear physics.
7) Under revision as ISO 80000-2, Quantities and units — Part 2: Mathematical signs and symbols to
be used in the natural sciences and technology.
8) Under revision as ISO 80000-11, Quantities and units — Part 11: Characteristic numbers.
9) Under revision as ISO 80000-12, Quantities and units — Part 12: Solid state physics.
[10] ISO 704:2000, Terminology work — Principles and methods
[11] ISO 1000:1992/Amd.1:1998, SI units and recommendations for the use of their multiples and of
certain other units
[12] ISO 1087-1:2000, Terminology work — Vocabulary — Part 1: Theory and application
[13] ISO 3534-1, Statistics — Vocabulary and symbols — Part 1: General statistical terms and terms
used in probability
[14] ISO 5436-2, Geometrical Product Specifications (GPS) — Surface texture: Profile method;
Measurement standards — Part 2: Software measurement standards
[15] ISO 5725-1:1994/Cor.1:1998, Accuracy (trueness and precision) of measurement methods and
results — Part 1: General principles and definitions
[16] ISO 5725-2:1994/Cor.1:2002, Accuracy (trueness and precision) of measurement methods and
results — Part 2: Basic method for the determination of repeatability and reproducibility of a standard
measurement method
[17] ISO 5725-3:1994/Cor.1:2001, Accuracy (trueness and precision) of measurement methods and
results — Part 3: Intermediate measures of the precision of a standard measurement method
[18] ISO 5725-4:1994, Accuracy (trueness and precision) of measurement methods and results —
Part 4: Basic methods for the determination of the trueness of a standard measurement method
[19] ISO 5725-5:1998/Cor.1:2005, Accuracy (trueness and precision) of measurement methods and
results — Part 5: Alternative methods for the determination of the precision of a standard
measurement method
[20] ISO 5725-6:1994/Cor.1:2001, Accuracy (trueness and precision) of measurement methods and
results — Part 6: Use in practice of accuracy values
[21] ISO 9000:2005, Quality management systems — Fundamentals and vocabulary
[22] ISO 10012, Measurement management systems — Requirements for measurement processes
and measuring equipment
[23] ISO 10241:1992, International terminology standards — Preparation and layout
[24] ISO 13528, Statistical methods for use in proficiency testing by interlaboratory comparisons
[25] ISO 15189:2007, Medical laboratories — Particular requirements for quality and competence
[26] ISO 17511, In vitro diagnostic medical devices — Measurement of quantities in biological samples
— Metrological traceability of values assigned to calibrators and control materials
[27] ISO/TS 21748, Guidance for the use of repeatability, reproducibility and trueness estimates in
measurement uncertainty estimation
[28] ISO/TS 21749, Measurement uncertainty for metrological applications — Repeated
measurements and nested experiments
[29] ISO 80000-3:2006, Quantities and units — Part 3: Space and time
77
[30] ISO 80000-4:2006, Quantities and units — Part 4: Mechanics
[31] ISO 80000-5:2007, Quantities and units — Part 5: Thermodynamics
[32] ISO 80000-8:2007, Quantities and units — Part 8: Acoustics
[33] ISO Guide 31:2000, Reference materials — Contents of certificates and labels
[34] ISO Guide 34:2000, General requirements for the competence of reference material producers
[35] ISO Guide 35:2006, Reference materials — General and statistical principles for certification
[36] ISO/IEC Guide 98-3:2008, Uncertainty of measurement — Part 3: Guide to the expression of
uncertainty in measurement (GUM:1995)
[37] ISO/IEC Guide 98-3:2008/Suppl.1, Uncertainty of measurement — Part 3: Guide to the
expression of uncertainty in measurement (GUM:1995) — Supplement 1: Propagation of distribution
using the Monte Carlo method
[38] IEC 60027-2:2005, Letter symbols to be used in electrical technology — Part 2:
Telecommunications and electronics
[39] IEC 60050-300:2001, International Electrotechnical Vocabulary — Electrical and electronic
measurements and measuring instruments — Part 311: General terms relating to measurements —
Part 312: General terms relating to electrical measurements — Part 313: Types of electrical measuring
instruments — Part 314: Specific terms according to the type of instrument
[40] IEC 60359:2001, Ed. 3.0 (bilingual), Electrical and electronic measurement equipment —
Expression of performance
[41] IEC 80000-13, Quantities and units — Part 13: Information science and technology
[42] BIPM, The International System of Units (SI), 8th edition, 2006
[43] BIPM, Consultative Committee for Amount of Substance (CCQM) — 5th Meeting (February 1999)
[44] CODATA Recommended Values of the Fundamental Physical Constants: 2006, Rev. Modern
Physics, 80, 2008, pp. 633-730 http ://physics.nist.gov/constants
[45] EMONS, H., FAJGELJ, A., VAN DER VEEN, A.M.H. and WATTERS, R. New definitions on
reference materials. Accred Qual. Assur., 10, 2006, pp. 576-578
[46] Guide to the expression of uncertainty in measurement (1993, amended 1995) (published by ISO
in the name of BIPM, IEC, IFCC, IUPAC, IUPAP and OIML)
[47] IFCC-IUPAC: Approved Recommendation (1978). Quantities and Units in Clinical Chemistry, Clin.
Chim. Acta, 1979:96: 157F:83F
[48] ILAC P-10 (2002), ILAC Policy on Traceability of Measurement Results
[49] Isotopic Composition of the Elements, 2001, J. Phys. Chem. Ref. Data, 34, 2005, pp. 57-67
[50] IUPAP–25: Booklet on Symbols, Units, Nomenclature and Fundamental Constants. Document
IUPAP–25, E.R. Cohen and P. Giacomo, Physica 146A, 1987, pp. 1- 6810)
[51] IUPAC: Quantities, Units and Symbols in Physical Chemistry (1993, 2007)
[52] IUPAC, Pure Appl. Chem., 75, 2003, pp. 1107-1122
[53] OIML V1:2000, International Vocabulary of Terms in Legal Metrology (VIML)
[54] WHO 75/589, Chorionic gonadotrophin, human, 1999
[55] WHO 80/552, Luteinizing hormone, human, pituitary, 1988
_______________________
10) To be revised on the Web.
78
Rövidítések
BIPM
International Bureau of Weights and Measures
CCQM
Consultative Committee for Amount of Substance — Metrology in
Chemistry
CGPM
General Conference on Weights and Measures
CODATA
Committee on Data for Science and Technology
GUM
Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement
IAEA
International Atomic Energy Agency
ICSU
International Council for Science
IEC
International Electrotechnical Commission
IFCC
International Federation of Clinical Chemistry and laboratory Medicine
ILAC
International Laboratory Accreditation Cooperation
ISO
International Organization for Standardization
ISO REMCO
International Organization
Reference Materials
IUPAC
International Union of Pure and Applied Chemistry
IUPAC/CIAAW
International Union of Pure and Applied Chemistry — Commission on
Isotopic Abundances and Atomic Weights
IUPAP
International Union of Pure and Applied Physics
JCGM
Joint Committee for Guides in Metrology
JCGM/WG1
GUM
Joint Committee for Guides in Metrology, Working Group 1 on the
JCGM/WG2
Joint Committee for Guides in Metrology, Working Group 2 on the
VIM
OIML
International Organization of Legal Metrology
VIM, 2nd edition
International Vocabulary of Basic and General Terms in Metrology
(1993)
for
Standardization,
Committee
on
79
VIM, 3rd edition
International Vocabulary of Metrology — Basic and General Concepts
and Associated Terms (2007)
VIML
International Vocabulary of Terms in Legal Metrology
WHO
World Health Organization
80
MÉRÉSTECHNIKA I.
1. ELŐADÁS
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota, docens, dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Anyag- és Gyártástudományi Intézet
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Tematika
2023. 03. 14.
Okt.
Méréstechnika I.
Előadás : Csütörtök 11:40-13:20,
1. előadás. A félévi követelmények ismertetése.
03.16 Metrológiai alapfogalmak. Nemzetközi
mértékegységrendszer, etalonok. Mérési hiba, a mérés
bizonytalansága.
03.30 2. előadás. Kalibrálás. Mérési pontosság és precizitás.
Autóipari metrológiai többletkövetelmények. Házi feladat
kiadása (GRR vizsgálat)
04.13 3. előadás. A hiba rendűsége, rendszáma. A hosszméréstechnika alaptételei. Hosszmérési hibák eredete.
04.20 online zh
04.27 4. előadás. A hosszmérés-technikában használatos korszerű
mérési módszerek és mérőeszközök áttekintése
05.11 5. előadás. A mérés jogi vonatkozásai. Mérésügyi törvény.
Joghatással járó mérések.
05.25 6. előadás. Koordináta méréstechnika alapjai.
online zh
06.01 online pótzh
2
Laborgyakorlatok
1. gyakorlat:
Tűz- és balesetvédelmi oktatás.
Mérési segédeszközök, mérőhasábok,
mértékek, idomszerek bemutatása.
Jelátalakítók. Méretleolvasás, kijelzők.
Mérés mérőórával.
2. gyakorlat:
Mérési adatok feldolgozása, mérési
eredmény megadása. Mérési sorozatok
feldolgozása.
3. gyakorlat:
Mérés tolómérővel és mikrométerrel
4. gyakorlat:
Furat és szögek mérése (furatidomszer,
furatmikrométer, szögmérő, szinuszléc)
5. gyakorlat:
Alak- és helyzettűrések. Mérés
projektorral.
6. gyakorlat:
3D méréstechnika.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
3
Követelmények
Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb)
Az évközi jegy feltétele: TVSZ szerint
•
az előadások látogatása,
•
a gyakorlatok látogatása kötelező,
•
a gyakorlatokon csak a kijelölt tananyagrészből (Moodle) felkészült hallgató vehet
részt, a gyakorlaton való részvétel feltétele a Moodle rendszeren a gyakorlathoz
tartozó teszt(ek) legalább 80 %-os teljesítése a gyakorlatot megelőző nap 24:00-ig
•
minden, a laborgyakorlatokhoz tartozó teszt kitöltése legalább 80%-os eredménnyel a
Moodle rendszeren
•
a 6. és 13. (14.) héten, az elméleti anyagrészből elektronikusan megírt mindkét
zárthelyi dolgozat legalább elégséges eredményei,
•
az elégtelen zárthelyi dolgozatok pótlása a 14. oktatási héten, órarenden kívüli
időpontban,
•
házi feladat elkészítése.
Zárthelyik (részbeszámolók,stb.)
Oktatási hét
(konzultáció)
10. hét
Elfogadott házi feladat
8. és 13 (14). Hét Zárthelyi dolgozat - ONLINE
A pótlás módja: pót-zárthelyi megbeszélt/egyeztetett időpontban
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
4
Kötelező irodalom
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
5
METROLÓGIAI
ALAPFOGALMAK
VIM3 Nemzetközi Metrológiai Szótár, magyar fordítás
2018, elérhető az aszek.hu honlapról
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2023. 03. 14.
https://www.youtube.com/watch
?v=vRnT8hIxjqk
6
Metrológia
Tudományos
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Ipari
Törvényes
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
7
MÉRÉSI PONTOSSÁG ÉS
PRECIZITÁS
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
8
• Mérési pontosság (accuracy)
a mért mennyiségérték és a mérendő mennyiség valódi értéke
egyezésének szorossága
• Mérési helyesség (trueness)
A végtelenül sok méréssel kapott mért mennyiségérték átlaga és egy
referencia mennyiségérték közötti egyenlőség szorossága
• Mérési precizitás (precision)
Ugyanazon vagy hasonló objektumon, előírt feltételek mellett
megismételt mérésekkel kapott kijelzések vagy mért
mennyiségértékek egyezőségének szorossága
• Mérési hiba (error)
A mért mennyiségérték mínusz a referencia mennyiségérték.
• Rendszeres mérési hiba és a mérés torzítása (bias)
• Véletlen mérési hiba és a mérés bizonytalansága
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
9
SI Mértékegységrendszer
https://www.y
outube.com/w
atch?v=7bUVj
JWA6Vw&t=2
39s
Új SI mértékegységrendszer életbe lép 2019. május 20-án.
Új kg definíció: https://www.youtube.com/watch?v=bMYvVgsotIk
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
10
A méter-sztori (! TK. 13. fejezet)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
11
Származtatott mennyiségek
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
12
SI-n kívüli, általánosan elfogadott
Mennyiség
Egység
Szimbólum
Érték SI-ben
Idő
perc
min
1 min = 60 s
óra
h
1 h = 3600 s
nap
d
1 d = 24 h
o
1 o = (/180) rad
Síkszög
fok
Sebesség
km/h
km/h
Térfogat
liter
l
1 l = 10-3 m3
Tömeg
tonna
t
1 t = 1000 kg
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2023. 03. 14.
13
Az SI-n kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen
használható törvényes mértékegységek
Mennyiség
Egység
Szimbólum
Értéke SI-ben
Nyomás
bar
Bar
1 bar = 100 kPa
Távolság
Tengeri mérföld
M
1 M = 1852 m
Sebesség
csomó
kn
1 kn = (1852/3600) m/s
Az SI alapegységektől függetlenül meghatározott
mértékegységek
Mennyiség
Egység
Szimbólum
Energia
Elektronvolt
eV
Tömeg
Atomi tömegegység
u
Hosszúság
Csillagászati egység
ua
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
14
Prefixumok
Az Általános Súly és Mértékügyi
Konferencia (CGPM) a 2022. évi
találkozóján elfogadott újabb SI
prefixumokat. Jelenleg összesen
4 db újabb tagot határoztak meg.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
15
MÉRÉSI HIBA, A MÉRÉS
BIZONYTALANSÁGA
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Méréstechnika I.
16
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
17
Mérési hiba (measurement error)
VIM3
A mért mennyiségérték mínusz a referenciaérték.
• 1. megjegyzés: A mérési hiba fogalma két esetben használható
a) Ha van olyan egyedüli referencia mennyiségérték, amire vonatkoztatni
lehet. Ez a helyzet kalibráláskor, ha az egy elhanyagolható mérési
bizonytalanságú etalonnal történik, vagy ha adva van egy elfogadott
(egyezményes) mennyiségérték, mely esetben a mérési hiba ismert.
b) Ha a mérendő mennyiségről feltételezhető, hogy egy egyedüli valódi
mennyiségértéket, vagy egy elhanyagolható kiterjedésű tartományban
levő valódi értékkészletet jelenít meg, mely esetben a mérési hiba
ismeretlen.
• 2. megjegyzés: A mérési hibát nem szabad összetéveszteni a
gyártási hibával vagy a tévedéssel.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
18
Mérési bizonytalanság
Nemnegatív paraméter, mely a mérendő mennyiségnek
a felhasznált információ alapján tulajdonított
mennyiségértékek szóródását jellemzi
• a mérési bizonytalanság A-típusú értékelése
a mérési bizonytalanság egyik összetevőjének meghatározott mérési
feltételek mellett elvégzett mérésekből kapott, a mért
mennyiségértékek statisztikai elemzésével nyert értékelése
Jele: uA vagy 𝑢𝑐𝐴 𝑦
• a mérési bizonytalanság B-típusú értékelése
a mérési bizonytalanság összetevőjének a mérési bizonytalanság Atípusú értékelésétől eltérő módon nyert értékelése
Jele: uB vagy 𝑢𝑐𝐵 𝑦
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2023. 03. 14.
19
𝑢𝐴
• Legyen egy bemeneti változónk, azaz 𝑌 = 𝑓 𝑋1 = 𝑋1
• Tehát a k-adik észlelés esetén 𝑦𝑘 = 𝑓 𝑥1,𝑘 = 𝑥1,𝑘 a becsült érték.
• A várható érték legjobb becslése a számtani közép:
σ𝑛𝑘=1 𝑦𝑘 σ𝑛𝑘=1 𝑥1,𝑘
𝑦ത =
=
= 𝑥1
𝑛
𝑛
• Szabadsági fokszám: ν = n − 1
• Szórásnégyzet becslése (egyedi érték):
𝑛
σ
𝑘=1 𝑥1,𝑘 − 𝑥1
2
𝑠 𝑥1 =
𝑛−1
• Szórásnégyzet becslése (átlag):
2 𝑥
𝑠
1
𝑠 2 𝑥1 =
𝑛
2
• A-típusú mérési bizonytalanság:
𝑢𝐴 = 𝑢 𝑥1 = s 𝑥1
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
20
A standard bizonytalanság B-típusú
értékelése
Az értékelés alapja lehet:
• Kalibrálási bizonyítványból kapott értékek,
• Gyártói specifikáció (pl. felbontás),
• a megfelelő anyagok és műszerek viselkedésére és
tulajdonságaira vonatkozó tapasztalatot és általános
ismeret,
• a kézikönyvi adatoknak tulajdonított bizonytalanságok (pl.
MPE érték).
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2023. 03. 14.
21
𝑢𝐵
Egy digitális hosszmérő eszköz osztásértéke 0,001 mm.
Mekkora ez ebből eredő standard bizonytalanság?
A digitális kijelzésű eszközök a
félértékosztások között egyenletes
eloszlásúak. Ezért az értékek szórása
standard bizonytalanságként kifejezve és a
két határ közötti 𝑎+ − 𝑎− különbséget 2aval jelölve:
𝑢 𝑥𝑖 = 𝑎/ 3
Vagyis
𝑢𝐵 = 𝑢 𝑥1 =
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
0,0005
3
= 0,0029 mm
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2023. 03. 14.
22
𝑢𝐵
Egy analóg tolómérő osztásértéke 0,05 mm. Mekkora ez
ebből eredő standard bizonytalanság?
Az analóg kijelzésű eszközök a
félértékosztások között háromszög
eloszlásúak. Ezért az értékek szórása
standard bizonytalanságként kifejezve és a
két határ közötti 𝑎+ − 𝑎− különbséget 2aval jelölve:
𝑢 𝑥𝑖 = 𝑎/ 6
Vagyis
𝑢𝐵 = 𝑢 𝑥1 =
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
0,025
6
= 0,010 mm
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2023. 03. 14.
23
A „bizonytalanság” fogalma (GUM)
• Eredő standard bizonytalanság
Egy mérés eredményének standard bizonytalansága, ha ez az eredmény egy
vagy más több más mennyiség értékéből van előállítva…
Jele: uC(y)
Leegyszerűsítve:
2
2
uc ( y ) = u A + uB
• Kiterjesztett bizonytalanság
A mérési eredmény körüli olyan tartományt meghatározó mennyiség, amelytől
elvárható, hogy a mérendő mennyiségnek ésszerűen tulajdonítható értékek egy
nagy hányadát magába foglalja.
Jele: U
Számítása:
U = k  uc ( y )
ahol k: kiterjesztési tényező, egy szorzóként használt számtényező, mellyel az
eredő standard bizonytalanságból a kiterjesztett bizonytalanság nyerhető.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2023. 03. 14.
24
Kiterjesztett mérési bizonytalanság
számítása (GUM)
Kiterjesztési tényező értékei adott megbízhatósági szintű
intervallumot szolgáltatva, normális eloszlást feltételezve
Megbízhatósági szint %-ban
k
Kiterjesztési tényező
68,27
1
90
1,645
95
1,960
95,45
2
99
2,576
99,73
3
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Közelítőleg 95%
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Méréstechnika I.
25
A mérés eredménye
A mérés eredményét 𝑌 = 𝑦 ± 𝑈 alakban fejezik ki, melyet
úgy értelmeznek, hogy az Y mérendő mennyiséget
jellemző legjobb becsült érték y, és az Y mennyiségre
jellemző értékek eloszlásának nagy része várhatólag az
𝑌 − 𝑈 -tól az 𝑌 + 𝑈 -ig terjedő tartományba fog esni. Egy
ilyen intervallum kijelölhető:
𝑦−𝑈 ≤𝑌 ≤𝑦+𝑈
alakban is.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2023. 03. 14.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Méréstechnika I.
26
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota
dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
MÉRÉSTECHNIKA I.
2. ELŐADÁS
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota, docens, dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Anyag- és Gyártástudományi Intézet
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
2
Mérőeszközök
• Mérőműszer: önmagában, egy vagy több
segédkészülékkel együtt mérésekre használt készülék.
• Kijelző mérőműszer
• Anyagi mérték
• Mérőátalakító: mérésre használt készülék, amely a
bemenő mennyiséggel meghatározott összefüggésben
levő kimenő mennyiséget szolgáltat
Hőelem-pár, erőmérő cella, pH mérő elektród
• Érzékelő (sensor): a mérőrendszer eleme, amelyre
közvetlenül hat a mérendő mennyiséget hordozó jelenség
Szintmérő úszója, hőérzékeny folyadékkristály
• Észlelő (detektor): jelzi egy jelenség jelenlétét.
• Mérőlánc: a mérőrendszer elemeinek a sorozata
Bourdon csőből, emelők rendszeréből, fogaskerék áttételből és
mechanikus tárcsából álló mechanikai mérőlánc
• A mérőrendszer nullapontjának beszabályozása (zero
adjustment): a mérőrendszer beszabályozása úgy, hogy a
mérendő mennyiség nullával egyenlő értékének
megfelelően nullával egyenlő kijelzést adjon.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
3
Mérőeszközök jellemzői
• Kijelzés
• Mérési tartomány
• Felbontás: a mérendő mennyiség legkisebb
•
•
•
•
megváltozása, ami a megfelelő kijelzésben érzékelhető
változást okoz
Pontossági osztály
Legnagyobb megengedett mérési hiba (Maximum
permissible error, MPE)
Nullaponti hiba
Mérőeszköz sodródása (drift)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
4
Közvetlen és közvetett mérés
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
5
KALIBRÁLÁS ÉS A
VISSZAVEZETHETŐSÉG
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
BFKH
Kormányzati laborok világszerte.
Az USA Alkotmányának I. Cikk 8.§-a:
“A Kongresszus hatáskörrel bír…
… a szabványsúlyok és mértékek
rögzítésére;”
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Méréstechnika I.
7
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
8
Visszavezethetőség, etalonok
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
9
Metrológiai visszavezetettség (traceability)
A mérési eredménynek az a tulajdonsága, hogy az
eredmény egy referenciához kapcsolódik a kalibrálások
dokumentált, megszakítatlan láncolatán keresztül,
melyek mindegyike hozzájárul a mérési
bizonytalansághoz.
1.
megjegyzés: Ebben a meghatározásban a ‚referencia’ lehet egy
mértékegység definíciója a gyakorlati megvalósítása (mise en
pratique) révén, vagy egy mérési eljárás, amely magába foglalja
a nem sorrendi mennyiség egységét, vagy egy etalon.
Metrológiai visszavezetettségi lánc
Etalonok és kalibrálások egymásutánisága, amelyet arra
használnak, hogy a mérési eredményt a referenciára
vonatkoztassák.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
10
Kalibrálás
Művelet, amely meghatározott körülmények között,
• első lépésben megállapítja az összefüggést az
etalonnal előállított, a mérési bizonytalanságokkal
jellemzett mennyiségértékek, valamint a társított mérési
bizonytalanságokkal együtt megadott megfelelő
kijelzések között,
• majd a második lépésben arra használja ezeket az
adatokat, hogy az értékmutatásból meghatározza a
mérési eredményt előállító összefüggést.
1.
2.
megjegyzés: A kalibrálás eredménye kifejezhető egy
megállapítás, kalibrálási függvény, kalibrálási diagram,
kalibrálási görbe vagy kalibrálási táblázat formájában.
megjegyzés: A kalibrálást nem szabad összetéveszteni a
mérőrendszer beszabályozásával.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
11
AUTÓIPARI METROLÓGIAI
TÖBBLETKÖVETELMÉNYEK
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
12
Autóipari metrológiai többletkövetelmények
• MSA: Measurement System Analysis, 4th Edition, 2010
• VDA Band 5: Prüfprozesseignung, Eignung von
Messsystemen, Mess- und Prüfprozessen, Erweiterte
Messunsicherheit, Konformitätsbewertung, 2. vollständige
überarbeitete Auflage 2010, aktualisiert 2011)
• ISO 22514-7, Statistical methods in process
management. Capability and performance. Part 7.
Capability of measurement processes.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
13
Mérőeszközök felbontása
1. Analóg tolómérő
2. Digitális tolómérő
3. Analóg mikrométer
4. Digitális mikrométer
5. Mérőóra
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2021.02.22.
14
Mérőeszközök elsődleges kiválasztása
MSA
VDA 5.
ISO 22514
• %RE<10%
• %RE<5%
• %RE<5%
Méret tűrése
MSA – max. RE
VDA 5. – max. RE
ISO 22514 – max. RE
10 ± 0,1
22 ± 0,05
34 ± 0,01
8 ± 0,005
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2021.02.22.
15
MSA - Stabilitásvizsgálat
Egy-egy termelési darabot kell mesterdarabnak kijelölni a
várható mérési tartomány két végén és egyet a közepén,
és meg kell határozni a referencia értékét.
Mindegyiket rendszeres időközönként (napi vagy heti)
megmérjük 3-5-ször eltérő időpontokban és
szabályozókártyán (átlag-terjedelem vagy átlag-szórás)
vezetjük a mérési eredményeket.
Torzítás (bias)
idő
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
16
MSA - Linearitás vizsgálat
Linearitás vizsgálatára ki kell
választani 5 vagy annál
nagyobb számú alkatrészt a
mérőeszköz mérési
tartományának teljes
lefedésével.
Előzetes méréssel
meghatározzuk a használt
referencia értékeket.
Ezután egy olyan operátort
kell felkérni, aki normál
körülmények között is
használja az adott
mérőeszközt, hogy
véletlenszerű sorrendben,
10-nél többször mérje le az
alkatrészeket.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2021.02.22.
17
MSA - GRR vizsgálat
Az ismételhetőség és reprodukálhatóság vizsgálat elvégzéséhez a kézikönyv az
alábbi javaslatokat teszi általánosságban: 2-3 operátor; 2-3 ismételt mérés; 10
különböző alkatrész.
Az egyes becsült komponensek (TV, GRR, EV, AV, PV) meghatározása után
meghatározható a %GRR érték:
𝐺𝑅𝑅
%𝐺𝑅𝑅 =
∙ 100%
𝑇𝑉
Meg kell határozni a megkülönböztethető kategóriák számát is (ndc, number of
distrinct categories):
𝑃𝑉
𝑛𝑑𝑐 = 2
(lefelé egész számra kerekítve)
𝐺𝑅𝑅
Az értékelést a %GRR és ndc értékek alapján végezzük.
A %GRR értékre vonatkozó kritériumok:
• % GRR < 10 %, ekkor a mérési rendszer megfelelő.
• 10 % < %GRR < 30 %, ekkor a mérési rendszer megfontolással elfogadható.
• %GRR > 30 %, ekkor a mérési rendszer nem megfelelő.
ÉS
• 𝑛𝑑𝑐 ≥ 5
HÁZI FELADAT
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Méréstechnika I.
18
VDA 5
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2021.02.22.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Méréstechnika I.
19
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota
dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
MÉRÉSTECHNIKA I.
3. ELŐADÁS
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota, docens, dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Anyag- és Gyártástudományi Intézet
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
2
A HOSSZMÉRÉS
ALAPELVEI
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2019.03.10.
3
A hiba rendűsége --- Elsőrendű hiba
A hiba rendűségét az adja meg, hogy a
hibafüggvénynek melyik a legkisebb
kitevőjű összetevője.
Általánosságban: minél nagyobb a kitevő,
annál kisebb a hiba.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
4
A hiba rendűsége --- Másodrendű hiba
Mérési hiba= l’ – l = l / cosφ – l
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2019.03.10.
5
A hosszméréstechnika alapelvei
1. 10:1 szabály
2. Abbe elv
3. Kollimátor elv
4. Taylor elv
5. Bessel féle alátámasztás
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
6
1. 10:1 szabály
A kiválasztott mérőeszköz felbontásának legalább 10-szer
kisebbnek kell lennie, mint a mérendő méret
tűrésmezejének a szélessége.
Megjegyzés: A VDA5 autóipari előírás és az ISO 22514
szabvány szerint az arány 1:20.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
7
2. Abbe elv --- megsértése elsőrendű hibát okoz
A vizsgált darab és a mérce a méret
irányában egy vonalban helyezkedjen el.
• A tapintócsap és a mérce egymás egyenes vonalú folytatása
legyen, ezzel a méretlánc hibái kiküszöbölhetők
• A mérendő szakaszt közvetlenül hasonlítsuk össze a mérce
osztásaival
Ezzel az elrendezéssel a kiküszöbölhetetlen vezetékhibák
következtében csak másodrendű hibák lépnek fel.
Jegyzetbeli példa hibás!!!!!!!!!
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2019.03.10.
8
3. Kollimátor elv --- megsértése elsőrendű hibát okoz
h
t
φ
Parallaxis hiba:
h=t∙tgφ
Elsőrendű hiba!
1
2
tg x   x  x 3  x 5  ...
3
15
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
9
4. Taylor elv --- idomszerek
• I. állítás: A Megy oldali részt a legnagyobb anyagterjedelem
feltételének (MMC) megfelelően kell tervezni, a Nem megy oldali
részt a legkisebb anyagterjedelem feltételének (LMC) megfelelően.
• MMC: Általánosan elmondható, hogy az alkatrészek között a legkisebb a játék, ha a
csap jellegű felületek a legnagyobb méretre készültek el, a lyuk jellegű felületek meg
a legkisebbre, továbbá az alak- és helyzeteltérések a legnagyobbak.
• LMC esetén a furatok maximális átmérővel rendelkeznek, a csapok viszont
minimális átmérővel.
Dugós idomszer --- 38,00±0,02
• Megy oldali: 37,80 (MMC)
• Nem megy oldali: 38,02 (LMC)
Villás idomszer --- 25,00±0,02
• Megy oldali: 25,02 (MMC)
• Nem megy oldali: 24,98 (LMC)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2017/18 II.
Measurement technology I. -- Drégelyi-Kiss Á
10
4. Taylor elv --- idomszerek
• II. állítás: A Megy oldali részt úgy kell tervezni, hogy a munkadarab
összes illeszkedő méretét egyszerre ellenőrizze. A Nem megy oldali
idomszernek minden méretet külön kell ellenőriznie, mivel a nem
megy oldali határméretnek egyes helyeken való túllépése (kúposság,
ovalitás) csak így mutatható ki.
• A Megy oldali idomszer teljes hosszon egyszerre kell, hogy ellenőrizzen.
Megy oldali furatidomszer
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Nem megy oldali furatidomszer, tűs
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Méréstechnika I.
2019.03.10.
11
5. Bessel és Airy pontok
𝑠𝐴𝑖𝑟𝑦 =
𝐿
=0.577
3
L
𝑠𝐵𝑒𝑠𝑠𝑒𝑙
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
5
= 𝐿 = 0.556 𝐿
9
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
12
MÉRÉSI HIBÁK EREDETE
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
13
Emelőkarok hibái
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
14
Irányváltási hiba
fu
fe, befelé
fe, kifelé
fges
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
15
Lineáris vezetékek eltérései okozta
mérési hibák
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
16
Síklapok, asztalok alakeltérése okozta
mérési hibák
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
Nem megfelelő
pozícionálás okozta hibák
(Cosinus hiba)
Nullponti hiba
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
17
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
18
Mérőfelületek párhuzamossági, ferdeségi
hibái
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
19
Mérőerő által okozott mérési hibák
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.03.10.
Méréstechnika I.
20
Hőmérsékletkülönbség okozta mérési hiba
Rezgés okozta
mérési hiba
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota
dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
MÉRÉSTECHNIKA I.
5. ELŐADÁS
A HOSSZMÉRÉS-TECHNIKÁBAN HASZNÁLATOS KORSZERŰ MÉRÉSI
MÓDSZEREK ÉS MÉRŐESZKÖZÖK ÁTTEKINTÉSE
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota, docens, dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Anyag- és Gyártástudományi Intézet
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2017/18 II.
Measurement technology I. -- Drégelyi-Kiss Á
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
2
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
3
Mérési segédeszközök
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
4
Mértékek
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
5
Mechanikai hosszmérő eszközök
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
6
Mechanikai hosszmérő eszközök
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
7
Mechanikus finomtapintók
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
8
Optikai finomtapintók
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
9
Hosszmérőgépek
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
10
Mikroszkóp, projektor
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
11
Interferométer
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
12
Induktív finomtapintók
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2019.04.07.
Méréstechnika I.
13
Pneumatikus hosszmérő rendszerek
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota
dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
MÉRÉSTECHNIKA I.
6. ELŐADÁS
MÉRÉSÜGY
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota, docens, dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Anyag- és Gyártástudományi Intézet
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2020.04.06.
Méréstechnika I.
2
MÉRÉSÜGYI TÖRVÉNY
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
3
A mérésügyi törvény
1991. évi XLV. törvény a mérésügyről
365/2016 (XI. 29.) Kormányrendelet
Mérésügy:
„a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a
része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi
egységességének és pontosságának biztosítása
céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és
amelynek ellátásáról az állam gondoskodik”. [trv.]
A mérésügyi törvény hatálya
• a mérésügyi szervezet tevékenysége,
• a mértékegységek használata és a
• joghatással járó mérések
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
4
Az iparügyekért felelős miniszter jogkörei mérésügyi
területen
• a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó előírások
•
•
•
•
•
és bizonyítványok mintáinak kiadására,
a mérésügyi hatósági feladatkörök ellátásához szükséges
jogszabályok, előírások és iránymutatások ismeretét igazoló
szakvizsgához vizsgabizottság működtetésére, szakmai
továbbképzések szervezésére,
a mérésügyi feladatkörében eljáró kormányhivatalnak
törvényes tanúsítójellel való ellátására,
az etalonok országos etalonra való visszavezetettségének
biztosítására,
a hitelesítésben való közreműködő koordinálására,
a
hitelesítési
tevékenység
szakmai
felügyeletére,
módszertani útmutató kiadására.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
5
2006.12.31-ig OMH (központ + területi szervek)
2010.12.31-ig MKEH (központ + területi szervek)
2011.01.01-től MKEH + területi mérésügyi és
műszaki
biztonsági
hatóságok
(szakigazgatási
szervek)
2015.04.01-től MKEH + mérésügyi feladatkörben
eljáró kormányhivatalok
2017.01.01-től NGM/ITM+ BFKH
feladatkörben eljáró járási hivatalok
+
2020.03.01-től
ITM+
BFKH
+
feladatkörben eljáró kormányhivatalok
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
mérésügyi
mérésügyi
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
6
Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)
(Szakmai irányítási feladatok; kijelölő/bejelentő hatósági
feladatok)
Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH)
(Állami mérésügyi feladatok, hatósági feladatok, szolgáltatási
feladatok, közreműködés a szakmai irányításban)
Fővárosi és megyei kormányhivatalok (KH)
(hatósági feladatok)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
7
A mérésügyi szerv feladata
• gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó
szabályozás előkészítéséről, az országos etalonokról, azok
nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról,
valamint … kutatásról és fejlesztésről;
• hitelesítési előírásokat bocsát ki, …, ellátja a mérésügyi
engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a
használati mérőeszközök hitelesítését, részt vesz a kalibráló
laboratóriumok akkreditálásában, gondoskodik a kötelező
hitelesítés alá tartozó mérőeszközök közösségi típusvizsgálatáról,
hitelesítéséről és felügyeletéről, …;
• képviseli Magyarországot a mérésügyi nemzetközi szervezetekben
…
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
8
A hazai mérésügyi szervezet tevékenysége
Elsőfokú hatósági szerv
(elsőfokon a Hivatal metrológiai hatósága, másodfokon a Hivatal
központi szerve jár el)
 típusjóváhagyás és hitelesítési engedély (mérőeszközök és
szerencse-játék)
 hitelesítést helyettesítő minősítő szervezet/labor
engedélyeztetése, ellenőrzés
 mérő/vizsgáló eszközök hitelesítése: zajszintmérők, E1, E2, F1
pontosságú súlyok, sűrűségmérő eszközök, dózismérők és felületi
szennyezettség-mérők, légzési alkoholmérők, közúti jármű
sebességmérők, sorsoló eszközök és programok, rulett-kerekek,
víztől eltérő folyadékok mérőrendszerei (üzemanyagmérő nem),
nagyfeszültségű és nagyáramú áramváltók, pénznyerők
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
9
A hazai mérésügyi szervezet tevékenysége
Fővárosi és megyei kormányhivatalok (KH)
(A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei)
Elsőfokú hatósági szerv (a Hivatal központi szerve másodfokú)
Feladatok:
Kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítésével kapcsolatos hatósági
tevékenységek regionális illetékességgel speciális és alaptevékenységi
eljárásokban (minden, ami nem speciális eljárás)
Mérésügyi speciális eljárások a következő hitelesítések:
számító egységek, hőfogyasztás-mérők, anyagi mértékek, kiterjedést
mérő műszerek, kipufogógáz-elemző műszerek, F2, M1 pontosságú
súlyok, közúti kerék- és tengelyterhelés mérők, gépjármű gumiabroncsnyomás mérők.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
10
Jogszabályi háttér
• 365/2016 (XI. 29.) Kormányrendelet,
• 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről,
• a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.)
Kormányrendelet.
• 1. Törvényes mértékegységek.
• 2. Kötelező hitelesítésű mérőeszközök.
• 3. Törvényes tanúsító jelek.
• Metrológiai tárgyú direktívák transzpozíciói.
• Egyéb jogszabályok
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
11
1. Melléklet
törvényes mértékegységek
I. A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI)
alapegységei
II. Az SI származtatott egységei
III. Az SI alapegységektől függetlenül meghatározott
mértékegységek
IV. A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli,
kizárólag meghatározott szakterületen használható
törvényes mértékegységek
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
12
2. Melléklet
kötelező hitelesítésű mérőeszközök
• Fogyasztóvédelem, tisztességes kereskedelem, a vevő nem
tudja ellenőrizni a mérést (pl. közüzemi fogyasztásmérők,
üzemanyagmérők, viteldíjjelzők, súlyok, mérlegek)
• Adók és illetékek meghatározása, az állam a mérési
eredmények alapján jut hozzá jogos adóbevételeihez (pl.
jövedéki termékek mérésére szolgáló tartályok, szintmérők,
szeszfokolók, sűrűségmérők, üzemanyagmérők)
• Életvédelmi, egészségvédelmi, környezetvédelmi,
vagyonvédelmi szempontból szükséges az ellenőrzött mérés
(pl. gépjármű sebességmérők, légzési alkoholmérők,
sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és
felületi szennyezettségmérők, tengelyterhelésmérők,
zajszintmérők, kipufogó gázelemzők)
• Egyéb (szerencsejáték)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Ssz
hatály
(év)
Megnevezés
I. fejezet
A közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a
környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a
tisztességes kereskedelemmel kapcsolatosan mérési feladatokra használt:
1.
Vízmérők
a) bekötési és törzshálózati
b) mellékvízmérő elszámolásra
8
8
c) mellékvízmérő költségmegosztásra
2.
3.
4.
korlátlan
d) telki vízmérő
Gázmérők és számító egységek
a) 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú
b) 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú
Hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérők
Hőfogyasztás-mérők
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
8
10
5
10
4
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Ssz
hatály
(év)
Megnevezés
Víztől eltérő folyadékok mennyiségének folyamatos és
dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerek ásványolajtermék,
5.
sör, pezsgő és köztes termék, LPG, cseppfolyósított kriogén gáz
üzemanyag, alkoholtermék, tej mérésére
6. Automatikus mérlegek
7. Viteldíjjelzők
8. Anyagi mértékek
a) tartályszintmérő szalag és mérőléc
b) egyéb anyagi mérték (hosszmérték, italkiszolgáló
térfogatmérték)
Kiterjedést mérő műszerek (hosszúságmérő, területmérő, térbeli
9.
kiterjedésmérő)
10. Kipufogógáz-elemző műszerek
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
1
2
2
10
korlátlan
2
1
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Megnevezés
Ssz
hatály (év)
II. fejezet
11.
Nem automatikus működésű mérlegek
a) amelyek tömeg meghatározására szolgálnak
kereskedelmi ügyleteknél
– vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú
fizetéseknél
–
–
jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve
szakértői vélemények bíróság részére történő adása során
–
gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban
történő előállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári
laboratóriumokban végzett analízisek során
b) amelyek a mért tömeg alapján az ár meghatározására
szolgálnak, az áruk fogyasztók részére történő előrecsomagolása,
illetve egyéb módon történő közvetlen értékesítés során
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
2
2
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Ssz
hatály
(év)
Megnevezés
III. fejezet
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
Súlyok (E1, E2, F1, F2, M1, M2, M3 pontosságú, valamint a
“közepes” pontosságú)
Közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők, tengelyterhelésmérők alatt értve a mozgásban lévő közúti járművek
tengelyterhelésének hatósági ellenőrzésre és bizonyításra
használt mérésére szolgáló automatikus működésű
mérőeszközöket is
Közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők
Gépjármű-gumiabroncsnyomás mérők
Folyamatos sűrűségmérők és sűrűség távadók
Sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és
felületi szennyezettségmérők, radonmérő-eszközök
Környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb hatósági
ellenőrzésre használt zajszintmérők
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
2
2
2
2
2
2
2
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
Ssz
Megnevezés
19.
Szerencsejáték céljára szolgáló eszközök
hatály
(év)
2
20.
Áram- és feszültség mérőváltók 0,5 pontossági osztályba tartozók,
vagy pontosabbak
21.
a jövedéki adóról szóló törvény végrehajtását biztosító, folyékony
halmazállapotú jövedéki termékek raktározási és tárolási folyamatai
során a minőség és mennyiség megállapítását ellenőrzés céljából
szolgáló I/5 pontban nem szereplő eszközök
korlátlan
a) tartály első hitelesítés
5
b) tartály további hitelesítés
15
c) tároló- és szállítótartályban használt tartályszintmérő készülék
2
d) szeszmérőgép
10
e) szeszfokmérő
korlátlan
22.
Légzési alkoholmérők
1
23.
Az I/5. pontba nem tartozó üzemanyagmérők
1
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
18
3. Melléklet
A mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzők rajzai és
alkalmazásuk módja
Tanúsító jelek elhelyezése
a mérőeszköz
külső felületén
adattábláján, illetve a felületen
e célra szolgáló helyen
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
burkolatának egymáshoz
képest elmozduló részein
kialakított, átfúrt elemeken
átfűzött huzalos záróbélyegen
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
19
Tanúsító jelek típusai
Hitelesítő fémzár (plomba),
hitelesítő lenyomat (bélyeg)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Hitelesítő öntapadó
matrica
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
20
Joghatással járó mérések
„Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az
állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi
érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt
mennyiség és/vagy minőség tanúsítására, a szolgáltatás
és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására, vagy
hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel;
továbbá az élet- és egészségvédelem,
a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.” [trv]
A joghatással járó mérést
 hiteles mérőeszközzel, vagy
 használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell
elvégezni.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
21
Joghatással járó mérések
Melyik mérőeszköz hiteles?
 Amelyet mérésügyi szervek hitelesítettek, vagy amelynek
 a külföldi hitelesítését a MKEH első belföldi hitelesítésként elismeri
 az EU bármely tagországában közösségi első hitelesítésen megfelelt
Joghatással járó mérésekhez használt eszközök
• Ha kötelező a hitelesítés: leszármaztatás országos
etalonról,(visszavezetni)
• Ha nem kötelező a hitelesítés: használati etalonnal kell ellenőrizni
A használati etalonok pontosabbak, mint a velük ellenőrzött mérőeszközök
A használati etalon felhasználható, ha érvényes hitelesítésű vagy kalibrált
Kiknek kell használati etalonnal ellenőrizni a mérőeszközök pontosságát?
a mérőeszköz gyártók, a mérőeszköz javítók, a mérőeszköz kölcsönzők, a
kereskedelmi forgalomba kerülő árút adagoló, kimérő, töltő, előrecsomagoló
készülékek üzembentartói
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
22
Hitelesítés
Az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, a végrehajtásáról szól a 127/1991. (X.
9) Korm. Rendelet felsorolja azokat a mérőeszköz-fajtákat, amelyek
hitelesítése, hitelesíttetése kötelező.
A hitelesítés hatósági feladat
A hitelesítés célja
„annak elbírálása, hogy az adott mérőeszköz típus megfelele a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak” [trv]
A hitelesítés lépései
• típusazonosság megállapítása
(a mérőeszköz engedélyezett típusával)
• méréstechnikai vizsgálat
• a megfelelőség közhitelű tanúsítása
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
23
Hitelesítés
Kinek kell gondoskodnia a kötelező hitelesítésű
mérőeszközök hitelesíttetéséről?
 a belföldi forgalomba hozónak a belföldi forgalomba hozás előtt (ezt hívják
első hitelesítésnek),
 a javítást végzőnek javítás után (ezt hívják javítás utáni hitelesítésnek),
 a mérőeszköz tulajdonosának vagy használójának meghatározott
időközönként (ezt hívják időszakos hitelesítésnek),
 az üzembe helyezőnek, ha a mérőeszköz helyhez kötött és első
hitelesítésről van szó.
BFKH Metrológiai Hatóság
hitelesítési engedély
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
típusvizsgálat
hitelesítés
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
24
Hitelesítés
BFKH
(feltételek)
más szervezet
hitelesítést helyettesítő minősítés
A mérőeszköz hitelesítése
kötelező
nem kötelező
A mérőeszköz
ellenőrzését a mérésügyi
hatóság végzi
Hitelesítés
Kalibrálás
A mérőeszköz
ellenőrzését nem a
mérésügyi hatóság végzi
Hitelesítést
helyettesítő
minősítés
(méréstechnikai vizsgálat)
Saját kalibrálás
Akkreditált kalibrálás
Kalibrálás ISO 17025
szerint
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
25
Hitelesítés fajtái
• Első hitelesítés
• Javítás utáni hitelesítés
• Időszakos hitelesítés
• Mindendarabos hitelesítés
• Mintavételes hitelesítés (homogén sokaság,
véletlenszerű minta)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
26
HITELESÍTÉS
KALIBRÁLÁS
Hatósági tevékenység.
Szolgáltatás.
Típusvizsgálat előzi meg.
Nem kell előzetes ismeret.
Specifikációt tesztel.
Specifikációt határoz meg.
Jogszabály/hitelesítési előírás
alapján végzik.
A laboratórium által kiadott
kalibrálási eljárás alapján
végzik.
Adott ideig hatályos.
„Pillanatfelvétel”
A megfelelőség tanúsítva van. A minősítést a felhasználó
végzi el.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2020.04.06.
Méréstechnika I.
27
MID
Mérőműszer irányelv
(Measurement Instrument Directive)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
28
Mérőműszer irányelvek az EU-ban
Alkalmazási területe az egységes európai piac.
A mérőeszköz is egy termék
• a szabad áramlását lehetővé kell tenni,
• a joghatással járó mérőműszerek hitelességét biztosítani kell.
A direktíva (irányelv) tartalma
• az egyes mérőműszerekre vonatkozó követelmények és
• ezek tanúsítási módja,
• a megfelelőség értékelésnél használható eljárások.
A megfelelőség értékelését a modulok tartalmazzák. A MID irányelv
és a mellékletek adják meg, milyen modult kell választani.
90/384/EGK direktíva (NAWI – Non Automatic Weighing
Instruments) a nem automatikus működésű mérlegekre vonatkozó
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
29
Mérőműszer irányelvek az EU-ban
A mérőeszköz forgalomba hozásának tanúsítási módjai:
 Nemzeti első hitelesítés. Csak Magyarországon érvényes. A tanúsító és
lezáró jelei fémzár és lenyomat, öntapadó matrica.
 Közösségi első hitelesítés (e jel). A közösségi első hitelesítés a régi
megközelítésű direktívákkal szabályozott területen fordul elő.
 EK hitelesítés vagy gyártói megfelelőség értékelés (CE + M jelölés). Az
M esetében a zöld háttér csak a NAWI direktívánál előírás.
Közösségi típusjóváhagyás,
uniós hitelesítési engedély
Hitelesítési jel közösségi első
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Uniós irányelvnek való
megfelelőség
Dr. Drégelyi-Kiss
Ágota©
+ metrológiai
megfelelőség
Mérőműszer irányelvek az EU-ban
30
A mérőeszközök forgalomba hozatala az EU-ban:
Jogilag nem szabályozott (piaci) területeken, mivel
jogszabály nem vonatkozik rá szabadon történhet. A
metrológiai ellenőrzés a kalibrálás.
Jogilag szabályozott területeken, ahol az élet,
egészség, vagyon, környezet védelme érdekében
jogszabály vonatkozik rá, csak feltételek mellett.
A metrológiai ellenőrzés módját a direktívák
tartalmazzák.
Itt nagy jelentősége van a piacfelügyeletnek, melyet az
adott tagország hatósága lát el.
Célja: a nem jogszerűen forgalomba hozott
mérőeszközök kiszűrése.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
31
Eu jogszabályi keretek
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 765/2008/EK
RENDELETE a termékek forgalmazása tekintetében az
akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és
a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 768/2008/EK
HATÁROZATA a termékek forgalomba hozatalának közös
keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat
hatályon kívül helyezéséről.
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 764/2008/EK
RENDELETE az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a
valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott
termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások
megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül
helyezéséről
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
32
változások
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 765/2008/EK rendelete
(2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az
akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet
hatályon kívül helyezéséről (2021. július 16-tól)
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1020
RENDELETE (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek
megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a
765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (2021. január
1-től, 2021. július 16-tól)
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 768/2008/EK
HATÁROZATA a termékek forgalomba hozatalának közös
keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon
kívül helyezéséről.
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/515
RENDELETE (2019. március 19.) a valamely másik tagállamban
jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a
764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (2020. április 19től)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
33
EU szabályozás van:
• a vízmérőkre
• a gázmérőkre és számítóegységekre,
• a hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérőkre,
• a hőfogyasztás-mérőkre,
• a víztől eltérő folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus
•
•
•
•
•
mérésére szolgáló mérőrendszerekre,
az automatikus mérlegekre,
a viteldíjjelzőkre,
az anyagi mértékekre,
a kiterjedést mérő műszerekre, valamint
a kipufogógáz-elemző készülékekre
• nem automatikus működésű mérlegekre
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
34
CE + M jelölés
• NAWI (2014/31/EU )
A nem automatikus
működésű mérlegek
méréstechnikai
követelményeiről és
megfelelőségének
tanúsításáról szóló 19/2016.
(VI. 17.) NGM rendelet
• MID (2014/32/EU )
A mérőeszközökre
vonatkozó egyedi
előírásokról szóló 43/2016.
(XI. 23.) NGM rendelet
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
35
A mérőeszköz forgalomba hozásának
tanúsítási módja
Az EU jog által szabályozott mérésügyi területeken a
hagyományos típusvizsgálatokat és első
hitelesítéseket felváltották a vonatkozó
irányelvekben megadott modulkombináció szerinti
megfelelőség-értékelési eljárások, ahol úgynevezett
bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek
járnak el (Notified Body).
 EK hitelesítés vagy gyártói megfelelőség értékelés
(CE + M jelölés).
Uniós irányelvnek való megfelelőség + metrológiai
megfelelőség (2012-ben, a 0113 szervezet által)
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
36
Nincs EU szabályozás
Ha nincs közös (EU) szabályozás, akkor a forgalomba
hozatal nemzeti jogkörben történik, nemzeti
típusvizsgálatot és nemzeti hitelesítést követően történhet
meg (hatálya: tagállamon belül).
• Például: súlyok, kerék- és tengelyterhelés-mérők ,
járműsebesség-mérők, gépjármű-gumiabroncsnyomás
mérők, sűrűségmérők , sugárvédelmi eszközök,
zajszintmérők, áram- és feszültség mérőváltók, tartályok,
tartályszintmérők, légzési alkoholmérők, szerencsejáték
eszközök.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2020.04.06.
Méréstechnika I.
37
A MID hatálya alá tartozó mérőeszközök
1. vízmérők,
2. gázmérők és számítóegységek
3. hatásos villamos energia mérésére szolgáló
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
fogyasztásmérők,
hőfogyasztás-mérők,
víztől eltérő folyadékok mennyiségének folyamatos és
dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerek,
automatikus mérlegek,
viteldíjjelzők,
anyagi mértékek,
kiterjedést mérő műszerek,
kipufogógáz-elemzők.
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2020.04.06.
Méréstechnika I.
38
AKKREDITÁLÁS
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2020.04.06.
Méréstechnika I.
39
Megfelelőség-értékelés
Alapfogalmak
Megfelelőség-értékelés (ISO 17000 sorozat)
„az az értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy
termékkel, eljárással, szolgáltatással, rendszerrel,
személlyel vagy szervezettel kapcsolatos, meghatározott
követelmények teljesültek”. (765/2008/EK)
A megfelelőségértékelés területei
• Vizsgálat
• Ellenőrzés
• Tanúsítás
• Megfelelőségértékelést végző testületek akkreditálása
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2020.04.06.
Méréstechnika I.
40
Megfelelőség-értékelés
Alapfogalmak
Vizsgálat
a megfelelőség-értékelés tárgya egy vagy több jellemzőjének
meghatározása egy eljárás szerint
Ellenőrzés
egy termék tervének, egy terméknek, folyamatnak a
megvizsgálása és annak megállapítása,hogy megfelel-e az
előírt követelményeknek, vagy - szakértői ítéletalkotás alapján az általános követelményeknek
Tanúsítás
harmadik fél által kiadott igazolás termékekről, folyamatokról,
rendszerekről vagy személyekről
Akkreditálás
harmadik fél által kiadott igazolás megfelelőség-értékelést
végző szervezetekről, amely szerint az hivatalosan igazolta
felkészültségét konkrét megfelelőség-értékelési feladatok
elvégzésére
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
2020.04.06.
Méréstechnika I.
41
Megfelelőség-értékelés
NAH
Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH)
• Létrehozva 2016-ben
2015. évi CXXIV. törvény a nemzeti akkreditálásról.
• Jelenleg működő NAH (www.nah.gov.hu)
• a Magyar Köztársaság kizárólagos jogú nemzeti akkreditáló szerve
• nem nyereségérdekelt köztestület
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
42
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota
dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu
Gépészmérnök alapképzés, Óbudai Egyetem BGK
Dr. Drégelyi-Kiss Ágota©