A Magyar Tudomány Ünnepe
MTA - DE - PTE - SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
PAB I. Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottsága
NYELVELMÉLET, ADAT ÉS NYELVI EVIDENCIA
tudományas szimpózium
Pécs, 2007. november 16.
Miről tanúskodik a „tényellenes érvelési mód”?
Komlósi László Imre
komlosi@btk.pte.hu
2007 márciusában „ Le paradoxe et ses usages”
címmel tudományos kollokviumot szervezett
Simonffy Zsuzsanna Pécsett,
többek között
Oswald Ducrot (Paris)
és
Pierre-Yves Raccah (Limoges)
részvételével.
Discoursive resolution of presumptive fallacies
című előadásomban azt vizsgáltam:
milyen kapcsolat létezik,
vagy milyen kapcsolat tételezhető fel a
téves érvelési módok és a paradoxikus érvelési módok között.
Hagyományosan érvényesnek tartjuk azt a megállapítást, miszerint
A paradox is an apparently true statement or group of
statements that leads to a contradiction or a situation
which defies intuition.
Typically, either the statements in question do not
really imply the contradiction, the puzzling result is
not really a contradiction, or the premises
themselves are not all really true or cannot all be
true together.
The word paradox is often used interchangeably and
wrongly with contradiction; but whereas a
contradiction asserts its own opposite, many
paradoxes do allow for resolution of some kind.
A paradox tehát „feldolgozási hiba” eredménye, hiszen egy perceptuális
vagy interpretációs „hézag” okozza azt az érzést, hogy a „paradoxikus
kifejezés” intuíció ellenes, holott csupán „meglepő”.
The term fallacy is often used more generally to mean
an argument which is problematic for any reason,
whether it be a formal or an informal fallacy.
In philosophy, a logical fallacy or a formal fallacy is
a pattern of reasoning which is always or at least
most commonly wrong. This is due to a flaw in the
structure of the argument which renders the
argument invalid.
A formal fallacy is contrasted with an informal fallacy,
which has a valid logical form, but is false due to
one or more of its premises being false.
An informal fallacy is any other invalid mode of
reasoning whose flaw is not in the form of the
argument.
Recognizing fallacies in everyday arguments may be
difficult since arguments are often embedded in
rhetorical patterns that obscure the logical
connections between statements. Informal fallacies
may also exploit the emotions or intellectual or
psychological weaknesses of the audience.
Megoldási javaslatom a paradoxon (paradoxikus érvelési
séma) lehetséges feloldására:
In the logical analysis, an attempt is made to
reconstruct the argument as one that has a valid
argument form.
In the pragmatic analysis, the unexpressed premise is
then more precisely defined on the basis of
contextual information and background knowledge.
A kontextuális bővítés (információ pótlás) a
konverzációs implikátumoknál is „eldöntő”
szerepet játszik, ld. Levinson implikatúráit:
(i) generalized conversational implicature
(ii) particularized conversational implicature
Ez tehát a meglepő, intuíció-ellenes érvelési sémáknál
is hasonlóan döntő lehet. Megfelelő módon és
mértékben kiterjesztett információ a paradoxonok
megoldáshoz, feloldásához vezethet.
Not having a fashion is a fashion; that's a paradox.
Paradox:
“Man is what he is not and he is not what
he is.”
(Jean-Paul Sartre)
Ezen felül meg kell különböztetnünk érvelési szinteket
és kontextus-bővítést.
Paradoxes which are not based on a hidden error,
generally originate from
(i) the confusion of the levels of reasoning,
(ii) or happen at the fringes of context or language,
and require extending the context or language to
lose their paradoxical quality.
(cf. „the missing evidence”)
Egy paradoxon feloldása egy kicsit olyan, mint amikor
egy viccet megmagyarázunk egy kisgyermeknek.
A formális (logikai) és informális természetű téves
következtetések, valamint a paradoxonok
feloldása „intellektuális gyakorlatozás”: nem
megszokott, nem szembetűnő „váltásokat” kell
végrehajtani ahhoz, hogy „meglássuk a hézagot”.
Érvelési szintek és viszonyítási rendszerek közötti
„hasítást” (split), „tömörítést” (compression),
„eltolást” (shift) és „kiterjesztést” (meaning
extension) kell végrehajtani.
A tényellenes érvelési mód
(counter-factual reasoning)
If cars were men,
you'd want your daughter to marry this one.
[A Volvo ad]
Nem metaforikus szerkezet!
(ld. a zsiráf és a villamos esetét:
„A zsiráf íííígy hosszú, a villamos pedig íííígy sárga!”)
A tulajdonságoknak egy ötvözött mentális térbe
történő részleges projekciójával van itt dolgunk!
Hétköznapi tényellenes érvelési sémák
In France, Watergate would not have harmed Nixon.
If I were his wife, I would have been his widow long ago.
Meglepő tényellenes érvelési sémák
„If I were dead, I would be the first to know„
or
„If I were dead, I would be the last to know„
Paul McCartney
„The rumors of my death have been greatly exaggerated”
Mark Twain
When Michael Jackson was accused of child
molestation, his defence attorney said:
"If the accusations were true, Michael would be the
first to be outraged„
“Michael would be the first to outrage if the
allegations turned out to be true!”
A mentális terek ötvözése – technikájában – nagyon
hasonlít a lehetséges világok, vagy világ-részek
közötti közös tulajdonságok átvitelére.
A tényellenes érvelések is életre hívnak (aktiválnak)
olyan lehetséges világokat, amelyek bizonyos
elemei lesznek újabb mentális terek építő elemei.
Blending theory sets out to show the high plasticity of
cognition and to identify the various powers of the
mind to shape new meanings by such operations as
selection, compression, projection, counterfactual
reasoning, integration, etc.
Thinking in blending theory is perceived as
selective, manipulative, and powerful in
transforming experience.
I am convinced that Cognition ought to be seen
as a special mixture of different cognitive
abilities and a result of a culture-specific,
contextualized socialization that ought to
make use of both the reproductive-analytic
mode (mapping existing conceptal structures)
and the experimenting-holistic mode (blending
and integrating elements of potential input
mental spaces) of meaning construction.
Mental spaces are small, ephemeral conceptual
pockets constructed as we think and talk, for
purposes of local understanding and action.
They are very partial assemblies containing elements
structured by frames and cognitive models.
They are interconnected and can be modified as
thought and discourse unfold.
(cf. Fauconnier 1998)