Alapelvek, alapfogalmak, pénzügyi számítások Alapelvek, alapfogalmak A pénz időértéke A pénzáramlások alaptípusai Kockázati elv Alternatíva költség (kamatláb) A névleges és az effektív kamatláb Pénzügyi számítások Jövőérték számítás Jövőérték számítás 1 éves időszakra Jövőérték számítás 1 évnél hosszabb időszakra Jövőérték számítás 1 évnél rövidebb kamatperiódusokkal Jelenérték számítás Jelenérték számítás 1 éves időszakra Jelenérték számítás 1 évnél hosszabb időszakra Jelenérték számítás 1 évnél rövidebb kamatperiódusokkal Alapelvek, alapfogalmak • A pénz időértéke – Jelenérték – Jövőérték • Kockázati elv • Alternatíva költség A pénz időértéke (1/2) (Time Value of Money) • Mind a pénzügyi vezetők, mind a befektetők számára elsődlegesen fontos, hogy reál és pénzügyi befektetéseik hozamot hozzanak. Így az, hogy a vállalatnál jelentkező pénzáramok időben mikor jelentkeznek, rendkívüli fontossággal bír. • A vállalat jelenbeli és jövőbeli pénzáramainak időbelisége, a pénz időértéke a vállalati pénzügyek egyik legfontosabb fogalma. • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezete A pénz időértéke (2/2) (Time Value of Money) • Egységnyi mai pénz értékesebb mint egységnyi jövőbeli pénz. – A mai pénz befektethető, kamatot eredményez – A mai pénz (cash flow) biztos • Az eltérő időpontban esedékes pénzösszegek nem egyenértékűek, közvetlenül nem összegezhetők. • A jelenérték adja meg a közös nevezőt ahhoz, hogy a különböző időpontban jelentkező pénzáramokat össze tudjuk hasonlítani, össze tudjuk adni őket. • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezete A kockázati elv • Racionális befektető többre értékeli a biztos pénzt, mint a bizonytalan pénzt. • Következtetés: tilos különböző kockázatú pénzek közvetlen összehasonlítása (bármilyen művelet) • A különböző kockázatú pénzeket össze kell hangolni • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 4. fejezete Az alternatíva költség (kamatláb) • A pénz időértékének a mértéke • Értelmezése: a befektetők által elvárt hozam, vállalati tőkeköltség (cost of capital), a tőke alternatívaköltsége (opportunity cost), diszkontráta, piaci hozam, hasonló kockázatú befektetésektől elvárt hozam • Alternatíva költség (kamatláb) nagysága: 𝐹𝑉 𝑃𝑉 −1= 𝑟 • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezete Az alternatíva költség (kamatláb) • Alternatíva költség – kamatláb különbsége: • Az alternatíva költség kifejezi az adott beruházás kockázatát, míg a kamatláb ezt nem tartalmazza • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezete A névleges és az effektív kamatláb Névleges kamatláb A névleges kamatláb azt a nominális, kamatlábat jelenti, mely a bankok és pénzügyi intézmények rendszerint 1 éves időtartamra, egyszeri kamatfizetéssel hirdetnek meg. Effektív kamatláb Azt a kamatlábat jelenti, mely a névleges kamatláb évi egyszeri tőkésítésével kapnánk. 𝒓𝒆𝒇𝒇 𝒓𝒏 = 𝟏+ 𝒎 𝒎 −𝟏 Pénzügyi számítások Jövőérték (Future Value) számítás Jelenérték (Present Value ) számítás Mai (jelenbeli) pénz Valamely jövőbeli pénz jövőbeli értékének kiszámítása mai (jelenbeli) értékének kiszámítása Kamatszámítással (egyszerű, kamatoskamat) Diszkontálással Jövőérték számítás • A jövőérték számítás egy jelenbeli pénzösszeg jövőbeli értékét határozza meg. Az idő vonalon (time line) ábrázolhatóak a jelenbeli (PV) és jövőbeli (FV) pénzáramlások. 0 1 Idő (t) PV = C0 FV = C1 = ? A különböző időpontú pénzáramlásokat jelölhetjük C vagy CF betűjelekkel is, az alsó indexben esedékességük időpontját jelöljük. Így C0 jelöli a kezdeti befektetést, C1 pedig, ennek jövőértékét 1 év múlva. A kamatot r –rel jelöljük. Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezet Jövőérték számítás 1 éves időszakra FV PV (1 + r) Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezet. Jövőérték számítás 1 évnél hosszabb időszakra (1/2) • Egyszerű kamatozással • A befektetett tőke után járó kamat nem kerül újra befektetésre, így a tőkenövekmény periódusonként állandó. A tőke összege lineárisan nő • FV = C0 × [1 + (r × n)] • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezet Jövőérték számítás 1 évnél hosszabb időszakra (2/2) • A befektetett tőke és a kamat is újra befektetésre kerül, így a kamat után is jár kamat. A tőkenövekmény nem állandó, exponenciálisan nő. Vállalati pénzügyekben a kamatos kamatozás használata gyakoribb, elterjedtebb, különösen a hosszú távú döntések tekintetében. FV PV (1 + r)n • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezet Jövőérték számítás 1 évnél rövidebb kamatperiódusokkal (1/2) 𝑟 𝐹𝑉 = 𝑃𝑉 𝑥 1 + 𝑚 𝑚𝑥𝑛 • Ha éven belül többször történik kamatfizetés, a tőkésítések, kamatperiódusok száma (m) > 1. • Minél nagyobb a periódusok száma, pénzünk annál többet kamatozik, így jövőbeli értéke is nagyobb lesz. • Folytonos kamatozás esetén: FVn = C0 x e r x n • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezet Jövőérték számítás 1 évnél rövidebb kamatperiódusokkal (2/2) • Példa: Mennyi pénzünk lesz egy év múlva, ha az éves kamat 12%., és az egy évre befektetett pénzösszeg 500 000 forint? A tőke után pedig évente kétszer fizetnek kamatot? • Ha az éves kamat van megadva, meg kell határozni az egy kamatperiódusra eső kamat nagyságát. Pénzünk félévenként kamatozik, így a félévre jutó kamat 6% lesz (r/m), a tőkésítések száma pedig 2 lesz. (m x n). • Megoldás: 𝐹𝑉 = 500000 𝑥 1 + 0.12 2 𝑥1 = 2 562 000 Jelenérték számítás • A jelenérték számítás egy jövőbeli pénzáramlás mai értékét határozza meg. Azt a pénzösszeget határozza meg, amit ma kell befektetni meghatározott kamatráta mellett, meghatározott ideig, hogy a jövőbeli pénzáramlás összegét megkapjuk. Ezt a kamatszámítás ellentétével a diszkontálással végezzük. • A pénzügyi menedzserek számára a jelenérték számítások meghatározóbbak – hiszen döntéseiket a 0. időpontban hozzák meg. Jelenérték számítás 1 éves időszakra 𝑃𝑉 = 𝐶1 𝑥 1 1+𝑟 • A kamatlábat, ebben az esetben diszkontrátának hívjuk. • Az 1 1+𝑟 hányadost pedig diszkont faktornak (PVIF). • Az alsó indexben a kamat nagyságát és az időt (periódust) jelöljük: • PV = FVn × (PVIFr%,n) = Cn × (PVIFr%,n) • Bővebben : Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezet Jelenérték számítás 1 évnél hosszabb időszakra 𝑃𝑉 = 𝐶𝑛 𝑥 1 1+𝑟 𝑛 • A képlettel választ adhatunk a következő kérdés típusra: • Mennyit ér nekem egy olyan lehetőség, amivel r %-ot tudok a pénzemmel keresni n perióduson keresztül, 𝐹𝑉𝑛 (𝐶𝑛 ) jövőbeli várható cash flow mellett? • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezet Jelenérték számítás 1 évnél rövidebb kamatperiódusokkal • 𝑃𝑉 = 𝐶𝑛 𝑥 1 𝑟 1+𝑚 𝑚 𝑥𝑛 • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2. fejezet A pénzügyi rendszer • Fogalma • Jellemzői – Környezet – Elemek (szereplők, pénz, instrumentumok, információk) – Folyamatok (áramlások, tranzakciók, magasabb rendű folyamatok) – Struktúra (a pénzügyi rendszer szervezetei) • Alrendszerei – Monetáris rendszer – Fiskális rendszer – Pénzügyi ellenőrzési rendszer – Pénzügyi piacok • A pénzügyi piacok csoportosítása • Funkciói – Erőforrás allokáció – Tőkeáramlás biztosítása • A tőkeáramlás típusai • A tőkeáramlás intézményei • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. A pénzügyi rendszer fogalma • A pénzügyi rendszer olyan egyének, piacok, intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz és tőkekapcsolatokat a gazdaságban. • A pénzügyi rendszer a pénzkereslet – pénzkínálat találkozási helye, itt határozódik meg a hitel ára, a kamatláb A pénzügyi rendszer környezetei • • • • társadalmi politikai gazdasági technológiai tényezők A pénzügyi rendszer elemei • • • • Szereplők Pénz Pénzügyi instrumentumok Pénzügyi információk A pénzügyi rendszer szereplői • Piaci szereplők – Megtakarító (befektető) – Beruházó: likviditást vagy finanszírozást igénylő, nem pénzügyi szereplő – Pénzügyi szolgáltató: feladata a kereslet és kínálat összekapcsolása – Hedger: fedezeti ügyletkötő – Spekuláns – Arbitrazsőr • Nem piaci szereplők – Szabályozó, adófizető, allokátor, transzferek címzettje A pénz • A csere lebonyolító eszköze • Különleges áru, amely az általános egyenértékes szerepét tölti be (olyan eszköz, mellyel minden értéket megkísérelünk kifejezni) • Olyan eszköz, amely képes betölteni a pénzfunkciókat • Bankpasszíva, amely képes betölteni a pénzfunkciókat (a modern pénz esetén) A pénz formái (és fejlődési szakaszai) • • • • Árupénz (só, állatbőrök, stb.) Pénzáru (arany, ezüst, stb.) Pénzhelyettesek (váltó, bankjegy, stb.) Modern, belső érték nélküli pénz (bankjegy, bankszámlapénz) Pénzügyi instrumentumok • Pénzügyi instrumentum = megtakarítások, jövedelmek összegyűjtésének, allokálásának médiuma (eszközei) • Pénzre szóló követelés illetve fizetési kötelezettség (értékpapírok) Pénzügyi információk • Információ ≠ adat • Az információ olyan új ismeret, ami addig nem volt a birtokunkban. • Az információ valamely meglévő bizonytalanságot szüntet meg – Számviteli információk – Statisztikai információk – Önkéntes adatszolgáltatás, stb. A pénzügyi rendszer folyamatai • A pénzügyi rendszer folyamatai tevékenységek és technológiai folyamatok kombinációi. • A folyamatok tudatos cselekvés eredményeként indulnak el. Ezek lehetnek: – Áramlások – Tranzakciók – Felügyeleti, irányítási, vezetési, szabályozási és ellenőrzési folyamatok A pénzügyi rendszer folyamatai 1. • Áramlások – Pénzáramlások – Pénzügyi instrumentumok áramlása – Információ áramlás A pénzügyi rendszer folyamatai 2. • Tranzakciók: egy elem meghatározott irányú állapotváltozását célozzák – Értékpapír vétele, eladása, – Hitelfelvétel, betételhelyezés A pénzügyi rendszer folyamatai 3. • Felügyeleti, irányítási, vezetési, szabályozási és ellenőrzési folyamatok: meghatározott struktúrák kívánt állapotba történő elmozdítását célozzák. Például: – Monetáris irányítás (a monetáris hatóság által) – Pénzügyi felügyelet tevékenység A pénzügyi rendszer struktúrája • A struktúra a pénzügyi rendszerelemek kapcsolódásának összességét, folyamatainak rendszerét, a kapcsolódások módját, mechanizmusát jelenti. Részei: – Kemény (hard) struktúra: épületek, berendezések, eszközök, mely az elemek (pénz, instrumentumok, stb.) fizikai áramlását biztosítja – Lágy (soft) struktúra: intézményesült szabályok, láthatatlan hálózatok összessége: jogi szabályozás, szokások, konvenciók, önkéntes normák, stb. A pénzügyi rendszer szervezetei 1. • A szervezet nem csak a pénzügyi rendszer struktúráját alkotó képződmény, de maguk is rendszerként értelmezhetőek. • A szervezet céltudatos rendszer, amelyen belül funkcionális munkamegosztás érvényesül, felépítése hierarchikus, a szervezeten belül bonyolult jelző és vezérlő rendszerek működnek. • A szervezetekben különböző funkciók és motivációk intézményesülnek. A pénzügyi rendszer szervezetei 2. • • • • • • Üzleti szervezetek, Non-profit szervezetek, Államháztartási szervezetek, Szabályozó szervezetek, Ellenőrző szervezetek Monitor szervezetek, A pénzügyi rendszer alrendszerei • • • • Monetáris rendszer Fiskális rendszer Pénzügyi piacok Pénzügyi ellenőrzési rendszer Monetáris rendszer • A gazdaság pénzellátását biztosító elem • A monetáris rendszer intézmény-rendszere a kétszintű bankrendszer. • A rendszer csúcsán a monetáris hatóság (jegybank), alsó szintjén pedig a kereskedelmi bankok és a nem monetáris pénzintézetek vannak Fiskális rendszer • A kormányzat különböző gazdasági funkcióihoz szükséges pénzek beszedését, újraelosztását, a különböző kormányzati funkciók megvalósításához szükséges erőforrások rendelkezésre állását (finanszírozás) biztosítja. Pénzügyi piacok • A pénz cseréjének helyszíne, a pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének és intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. • A piacok egyben az információk áramlásának médiumai is A pénzügyi piacok csoportosítása • • • • 1. Pénzpiac és tőkepiac 2. Nyílt és zárt piac 3. Elsődleges és másodlagos piac 4. Azonnali és határidős piac Pénzügyi ellenőrzési rendszer • A társadalom érdeke, hogy a pénzügyi rendszer szilárd és stabil legyen. E stabilitás teljesülését biztosítja a ~ • A stabilitás alapvető feltétele a pénzügyi rendszerben áramló információk hitelessége. • A stabilitás további eleme a rendszer szabályozásának, intézményeinek szilárdsága. A pénzügyi rendszer legfontosabb funkciói • A gazdaság pénzellátásának (a pénz kínálatának), likviditásának biztosítása • A gazdaság fizetési rendszerének fenntartása, szabályozása és működtetése • A megtakarításoknak a beruházókhoz történő allokálása • Az erőforrások és információk áramlásának biztosítása • A jövedelmek térbeni, különböző gazdasági szereplők közötti és időbeni átcsoportosítása és elosztása • A bizonytalanságok és a kockázatok kezelése. – a pénzügyi ellenőrzési rendszer nélkül a pénzügyi rendszer működésképtelen volna. • Gazdaságpolitikai funkció – fenntartható gazdasági növekedés, a gazdaság hullámzásainak tompítása, magas foglalkoztatottság, alacsony infláció, külső és belső pénzügyi egyensúly, versenyképesség biztosítása kormányzati feladat Pénzügyi rendszer - erőforrás allokáció • A pénzügyi rendszer nagyon fontos közvetítő feladata a gazdasági erőforrások hatékony elosztása (allokációja) A pénzügyi piac mint közvetítő Pénzügyi rendszer - tőkeáramlás • A pénzügyi rendszer elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a megtakarítások felhasználóihoz, a hitelfelvevőkhöz. A megtakarítás 3 módon válhat a beruházás forrásává: • Önfinanszírozás (a megtakarító és a beruházó ugyanaz) • Újraelosztás – Végleges (állam: adók, támogatások) – Ideiglenes (értékpapírok kibocsátása) • A bankrendszer pénzteremtése (a betéteknél nagyobb mértékben) » (utóbbi kettő a pénzügyi rendszeren keresztül) A tőkeáramlás típusai Közvetlen tőkeáramlás: • A megtakarító közvetlenül bocsátja a tőkét a felhasználó rendelkezésére (pl. értékpapír-piac, tőzsde) Közvetett tőkeáramlás: • Intézményeken keresztül történik • A döntés, kockázat a befektetőé • Kockázat az intézményé A tőkeáramlás intézményei 1. Tőkeáramlás Közvetlen Értékpapírpiac tőzsde Közvetett Nem monetáris közvetítők Nem bankjellegű pénzügyi intézetek Egyéb bankszerűen működő pénzügyi intézetek Monetáris közvetítők Kereskedelmi bankok A pénzügyi rendszer szervezetei • • • • • • • A pénzügyi rendszer struktúrája Üzleti szervezetek Non-profit szervezetek Államháztartási szervezetek Szabályozó szervezetek Ellenőrző szervezetek Monitor szervezetek • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. A pénzügyi rendszer struktúrája • A struktúra a pénzügyi rendszerelemek kapcsolódásának összességét, folyamatainak rendszerét, a kapcsolódások módját, mechanizmusát jelenti. Részei: – Kemény (hard) struktúra: épületek, berendezések, eszközök, mely az elemek (pénz, instrumentumok, stb.) fizikai áramlását biztosítja – Lágy (soft) struktúra: intézményesült szabályok, láthatatlan hálózatok összessége: jogi szabályozás, szokások, konvenciók, önkéntes normák, stb. A pénzügyi rendszer szervezetei • A szervezet nem csak a pénzügyi rendszer struktúráját alkotó képződmény, de maguk is rendszerként értelmezhetőek. • A szervezet céltudatos rendszer, amelyen belül funkcionális munkamegosztás érvényesül, felépítése hierarchikus, a szervezeten belül bonyolult jelző és vezérlő rendszerek működnek. • A szervezetekben különböző funkciók és motivációk intézményesülnek. Üzleti szervezetek 1. • pénzügyi szolgáltatásokkal látják el a gazdasági szereplőket. – A, pénzügyi közvetítő intézmények: biztosítják a megtakarításoknak a beruházókhoz történő eljutását • monetáris pénzügyi közvetítők, a monetáris rendszer részeiként a közvetítés mellett pénzteremtésre is alkalmasak • a nem monetáris pénzügyi közvetítők (üzleti biztosítók, nyugdíjalapok stb.) csak közvetítést végeznek Üzleti szervezetek 2. • pénzügyi szolgáltatásokkal látják el a gazdasági szereplőket. – B, pénzügyi szolgáltatók: ezek közös jellemzője, hogy segítik a megtakarítók és a beruházók találkozását. • Ide tartoznak a befektetési bankok, a különböző (pl. értékpapír kereskedő, biztosítást közvetítő) bróker cégek és a tanácsadó cégek Non profit szervezetek • Jellemzően közfeladatokat ellátó szervezetek, amelyek önkéntes adományokból, közpénzekből (állami támogatás és/vagy adókedvezmények) finanszírozódnak Államháztartási szervezetek • Ezek olyan intézmények, amelyek közpénzeket használnak és a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint működnek Szabályozó szervezetek • A pénzügyi rendszer szereplői és szervezetei számára magatartás normákat, kötelező eljárás rendeket, tiltásokat, működési feltételeket írnak elő – Jogszabályok, nemzetközi normák, könyvvizsgálói kamarák, bankszövetségek Ellenőrző szervezetek • Tevékenységük a pénzügyi rendszer stabilitását, a pénzzel szembeni bizalom fenntartását, a rendszer működésével kapcsolatos hibák és csalások megakadályozását, szankcionálását szolgálja. – Ide tartoznak a számvevőszékek, adóhatóságok, kincstári szervezetek, pénz- és tőkepiaci felügyeletek, de az üzleti alapon működő könyvvizsgáló cégek is. Monitor szervezetek • E szervezetek funkciója a pénzügyi rendszer szereplőinek információ ellátása, a rendszer transzparenciájának, biztonságának elősegítése. – Ezek működhetnek profit elven (könyvvizsgáló cégek) non profit elven (önkéntes betétbiztosító társaságok) és hatósági elven (pénz- és tőkepiaci felügyeletek). Beruházás-értékelési módszerek Döntési problémák Egyszerűsítő feltevések Döntési kritériumok Statikus számítások Megtérülési idő Döntési szabály Erősségei Gyengeségei A diszkontált megtérülési idő Értékelése Átlagos megtérülési ráta Értékelése Speciális döntési helyzetek Eltérő méretű, egymást kölcsönösen kizáró projektek Eltérő élettartamú beruházások Dinamikus számítások Nettó jelenérték Döntési szabály Erősségei Gyengeségei Belső megtérülési ráta Döntési szabály Erősségei Gyengeségei Jövedelmezőségi index Döntési szabály Erősségei Gyengeségei Döntési problémák • A beruházási javaslatok értékelésekor a leggyakrabban felmerülő kérdések: – Érdemes-e megvalósítani a projektet? – Két, egymást kölcsönösen kizáró projekt közül melyik a jobb? • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2 fejezet Egyszerűsítő feltevések • A pénzügyi számítások során a következő egyszerűsítő feltételezésekkel élünk: – A pénzbeáramlások és pénzkiáramlások bizonyos időpontokban történnek, tipikusan év végén. – A megvásárolt eszközöket azonnal üzembe helyezik. – Valamennyi jövőbeli pénzáramlás kockázata azonos. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2 fejezet Döntési kritériumok • A beruházási számítások olyan eljárások, amelyekkel a javasolt projektek számszerűsíthető vállalati célok tükrében ítélhetők meg. • A beruházási számításokban csak pénzben kifejezhető vállalati célok (nyereség) jelennek meg, a nem monetáris célok nem jelennek meg. – Statikus számítások – Dinamikus számítások • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2 fejezet Statikus számítások • A statikus számítások jellemzője, hogy nem veszik figyelembe a pénz időértékét. • Legismertebb a Megtérülési idő és az Átlagos megtérülési ráta. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2 fejezet Átlagos megtérülési ráta • A működési jövedelmek egyszerű számtani átlagát hasonlítja a beruházási ráfordításhoz • Az a beruházási javaslat fogadható el, amelynek magasabb a jövedelmezősége az általunk megkövetelt jövedelmezőségnél. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2002): Társaságok pénzügyei Értékelése • A számviteli nyereségen alapul, nem a pénzáramláson • Nem veszi figyelembe a pénz időértékét (a különböző időbeli pénzeket összeadjuk, átlagoljuk) • Nem veszi figyelembe az alternatíva költséget • Nincs objektív döntési kritérium • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2002): Társaságok pénzügyei Megtérülési idő • Meg kell keresni azt az időpontot, amikor a halmozott (kumulált) pénzáramlások összege éppen megegyezik a kezdő tőkebefektetéssel. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.1 fejezet Döntési szabály • Meg kell határozni a még megengedhető maximális megtérülési időt. • Egy beruházási javaslat akkor fogadható el, ha a várható megtérülési idő rövidebb, mint a megengedhető maximális megtérülési idő. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.1 fejezet Előnyei • Egyszerű kiszámítani, könnyű értelmezni, • Előnyben részesíti a likviditást • Információt nyújt a projekt kockázatáról • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.1 fejezet Hátrányai • Nem veszi figyelembe a pénz időértékét • Nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramlásokat • A döntési kritérium szubjektív, stb. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.1 fejezet A diszkontált megtérülési idő • Megpróbálja ötvözni a megtérülési idő előnyeit a dinamikus mutatók előnyeivel • Azt fejezi ki, hogy hány év diszkontált jövedelméből térül meg az eredetileg befektetett tőke • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.1 fejezet Értékelése • Figyelembe veszi a pénz időértékét, de nem számol a megtérülési idő után keletkező jövedelmekkel, és a döntési kritérium továbbra is szubjektív • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.1 fejezet Dinamikus számítások • A dinamikus számítások jellemzője, hogy figyelembe veszik pénz időértékét, tipikusan a diszkontált pénzáramlások (Discounted Cash Flow, DCF) módszerén alapulnak. • Nettó jelenérték, belső megtérülési ráta és a jövedelmezőségi index tartozik ide. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2 fejezet Nettó jelenérték • A beruházás jövőben képződő pénzáramlásainak jelenbeli értékét (∑PV) veti össze a beruházás bekerülési költségével (-C0). • A jövőbeli pénzáramlásokat a hasonló kockázatú befektetési lehetőségek hozamával, azaz a tőkeköltséggel diszkontáljuk n • NPV = -C0 + ∑PV NPV C 0 Ct t 1 r t 1 • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.2 fejezet Döntési szabály • Ha a jövőbeli pénzáramlások jelenbeli értéke (∑PV) nagyobb, mint a beruházás megvalósítására fordított költség (-C0), akkor az NPV pozitív, a beruházást érdemes megvalósítani • Ha az NPV negatív, a beruházás nem hoz annyit, amennyibe kerül, el kell utasítani. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.2 fejezet Erősségei • • • • Figyelembe veszi a pénz időértékét Figyelembe veszi a tőkeköltséget Objektív döntési kritériummal rendelkezik A nettó jelenértékek összeadhatóak, stb. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.2 fejezet Gyengeségei • Nem mutatja a beruházás időtartamát • Nem mutatja a beruházás százalékos hozamát • A beruházás kockázata és a tőkeköltség becslése nem könnyű • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.2 fejezet Belső megtérülési ráta • A belső megtérülési ráta az a kamatláb, amellyel a beruházás pénzáramlásait diszkontálva, a beruházás nettó jelenértéke éppen zérus • Így az IRR egy éves átlagos várható hozamot is n Ct kifejez C0 t 1 1 IRR t 0 • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.3 fejezet Döntési szabály • Mivel az IRR a beruházás várható hozamát fejezi ki, így a befektetők által elvárt hozammal, azaz a tőkeköltséggel kell összehasonlítani. • Ha IRR > r, a beruházás elfogadandó, mert többet hoz, mint az elvárt hozam • Ha IRR < r, a beruházást el kell utasítani • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.3 fejezet Erősségei • Figyelembe veszi a beruházás összes jövőbeli pénzáramlását • Objektív döntési kritériummal rendelkezik • Százalékos formában fejezi ki az éves átlagos várható hozamot • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.3 fejezet Gyengeségei • Nem konvencionális beruházások esetén problémás a használata • Egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok esetén problémás a használata • A projekt élettartama alatt keletkező pénzáramlások újra befektethetőek, de reálisabb azzal számolni, hogy az újra befektetés a piaci hozammal megegyező elvárt hozammal történik, mint a piaci hozam fölötti IRR mellett • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.3 fejezet Jövedelmezőségi index • A beruházás révén képződő pénzáramok jelenértékét veti össze a tőkebefektetés költségével, de nem különbséget, hanem ezek n arányát képezi Ct PI 1 r t 1 t C0 • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.4 fejezet Döntési szabály • Ha PI > 1, akkor minden befektetett 1 Ft-ból jelenértékben több, mint 1 Ft megtérülés várható, a beruházást el kell fogadni • Ha PI < 1, akkor minden befektetett 1 Ft-ból jelenértékben kevesebb, mint 1 Ft megtérülés várható, a beruházást el kell utasítani • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.4 fejezet Erősségei • Figyelembe veszi a beruházás során képződő összes pénzáramot • Figyelembe veszi a pénz időértékét • Objektív döntési kritériummal rendelkezik • Viszonylag könnyű kiszámítani. • Erőforrás korlát esetén jobb döntést eredményezhet, mint a nettó jelenérték • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.4 fejezet Gyengeségei • Egymást kölcsönösen kizáró és eltérő méretű projektek rangsorolásakor a nettó jelenértéken alapuló döntéssel ellentétes döntéshez vezethet. • Ebben az esetben a nettó jelenérték alapján hozott döntés eredményezhet nagyobb vagyongyarapodást a vállalkozás és a tulajdonosok számára. • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.2.4 fejezet Speciális döntési helyzetek • Általánostól eltérő döntési szabályok alkalmazására az egymást kölcsönösen kizáró projektek értékelésekor kerül sor, ha: – a projektek mérete, kezdő tőkeszükséglete eltérő, vagy – a projektek hasznos élettartama eltérő • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.3 fejezet Eltérő méretű, egymást kölcsönösen kizáró projektek • Amennyiben nincs tőkekorlát, akkor az eltérő méretű, egymást kölcsönösen kizáró projektek közötti választásra döntési kritériumként az NPV mutatót használjuk. • Erőforrás korlát (tőkekorlát) esetén a jövedelmezőségi index eredményez helyes döntést • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.3.1 fejezet Eltérő élettartamú beruházások • Egymást kölcsönösen kizáró, eltérő élettartamú beruházások esetében az NPV módszer alkalmazása félrevezető lehet, hiszen lényeges, hogy a projekt milyen időtartam alatt biztosítja a hozamot • Ebben esetben az egyenértékű évi pénzáram, annuitás (equivalent annual annuity) alkalmazása biztosítja az időtényező figyelembevételét • Nyereség-egyenértékes, és költség-egyenértékes módszer használata is lehetséges • A téma részletes kifejtése megtalálható: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai. 5.3.2 fejezet Vállalkozások pénzügyi alapjai Beruházás-értékelési módszerek A konzultáció főbb témakörei Nettó jelenérték (NPV, Net Preset Value) Megtérülési idő (PP, Payback Period) Diszkontált megtérülési idő (DPP) Átlagos megtérülési ráta (ARR, Average Rate of Return) Belső megtérülési ráta (IRR, Internal Rate of Return) Jövedelmezőségi index (Profitability Index) Nettó jelenérték (Net Present Value) A beruházás jelenbeli költségét veti össze a beruházás jövőbeli hozamainak a jelenbeli értékével C1 C2 CN NPV C0 ... 2 1 r (1 r) (1 r)N N Ci NPV C0 Σ C0 ΣPV i i 1 (1 r) Az NPV használata Fogadjuk el azokat a beruházásokat, amelyek jövőbeli hozamainak a jelenbeli értéke nagyobb, mint a beruházás jelenbeli költsége, azaz Fogadjuk el azokat a beruházásokat, melyek NPV-je pozitív, azaz NPV>0 Utasítsuk el azokat a beruházásokat, melyeknél az NPV negatív, azaz NPV<0 Az NPV jelentése Vajon a pozitív NPV nyereséget, a negatív NPV veszteséget jelent? Igen, de nem a szó hétköznapi (számviteli) értelmében Tanult nyereségfajták: számviteli-, gazdasági, normál profit Az NPV jelentése A pozitív NPV gazdasági profitot jelent: vagyis azt, hogy a mi beruházásunk számviteli profitja nagyobb, mint a normál profit, vagyis nagyobb, mint a máshol megszerezhető nyereség vagyis nagyobb, mint az alternatív költség, Az NPV előnyei Figyelembe veszi a pénz időértékét Figyelembe veszi az alternatíva költséget Figyelembe vesz minden pénzáramlást Objektív döntési kritériummal rendelkezik A nettó jelenértékek összeadhatóak Példa 0 1 2 -300 100 100 Az alternatíva költség 20%. 3 100 4 100 100 100 100 100 NPV 300 2 3 4 1,2 1,2 1,2 1,2 300 83,3 69,4 57,9 48,2 41,2 Megtérülési idő (Payback Period) Azt kell megszámolnunk, hogy a beruházás jövőbeli hozamainak összege hány év alatt éri el a beruházás jelenbeli költségét A megtérülési idő használata Fogadjuk el azokat a beruházásokat, melyek megtérülési ideje kevesebb, mint az általunk (a cégvezető, pénzügyi vezető, stb. által) meghatározott érték Utasítsuk el azokat, melyek ennél hosszabbak Példa 0 1 A: -3000 1000 B: -1000 0 A: 1 év + 2/3 év B: 1 év + 1/2 év 2 3000 2000 3 5000 1000 A megtérülési idő hátrányai Nem veszi figyelembe a pénz időértékét Nem veszi figyelembe az alternatívaköltséget Nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramlásokat Nincs objektív döntési kritérium Diszkontált megtérülési idő (Discounted Payback Period) Azt kell megszámolnunk, hogy a beruházás jövőbeli hozamainak a jelenbeli értéke hány év alatt éri el a beruházás jelenbeli költségét A diszkontált megtérülési idő használata Fogadjuk el azokat a beruházásokat, melyek diszkontált megtérülési ideje kevesebb, mint az általunk (a cégvezető, pénzügyi vezető, stb. által) meghatározott érték Utasítsuk el azokat, melyek ennél hosszabbak Példa 0 1 2 3 -200 100 100 100 Az alternatíva költség 20%. Diszkontálva: 83,3 69,4 57,9 Ebből: 200 = 83,3 + 69,4 + 47,3 Tehát: 2év + 47,3/57,9 (0,81) év 4 100 48,2 A diszkontált megtérülési idő hátrányai Nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramlásokat Nincs objektív döntési kritérium Átlagos megtérülési ráta (Average Rate of Return) Könyv szerinti megtérülési ráta Könyv szerinti érték átlaghozama A beruházás átlagos nettó nyereségét veti össze a beruházás átlagos nettó könyv szerinti értékével ARR átlagos nettó nyereség átlagos nettó könyv szerinti érték Az átlagos megtérülési ráta használata Fogadjuk el azokat a beruházásokat, melyek átlagos megtérülési rátája nagyobb, mint egy kiválasztott mutató. Ez lehet: a vállalat egészének könyv szerinti átlaghozama az iparág könyv szerinti átlaghozama az alternatíva költség Példa 0. év 1. év 2. év 3. év Bruttó könyv szerinti éték 9000 9000 9000 9000 Felhalmozott amortizáció 0 3000 6000 9000 Nettó könyv szerinti érték 9000 6000 3000 0 Átlagos nettó könyv szerinti érték: (9000+6000+3000+0)/4 = 4500 Példa 1. év 2. év 3. év Bevétel 12000 10000 8000 Kiadás -6000 -5000 -4000 Amortizáció -3000 -3000 -3000 3000 2000 1000 Eredmény Átlagos éves eredmény: (3000+2000+1000)/3 = 2000 Átlagos megtérülési ráta (könyv szerinti átlaghozam): 2000/4500 = 0,44 (átlagos éves eredmény/ átlagos nettó könyv szerinti érték) Az átlagos megtérülési ráta hátrányai A számviteli nyereségen alapul, nem a pénzáramláson Nem veszi figyelembe a pénz időértékét (a különböző időbeli pénzeket összeadjuk, átlagoljuk) Nem veszi figyelembe az alternatíva költséget Nincs objektív döntési kritérium Belső megtérülési ráta (Internal Rate of Return) Az a speciális diszkontráta, mely mellett a beruházás nettó jelenértéke éppen zérus. Éves átlagos hozamot is kifejez C1 C2 CN NPV 0 C0 ... 2 1 IRR (1 IRR) (1 IRR) N A belső megtérülési ráta használata Fogadjuk el azokat a beruházásokat, melyek belső megtérülési rátája (éves átlagos hozama) nagyobb, mint az alternatíva költség (IRR>r) Utasítsuk el azokat, amelyeknél IRR<r Példa 0 1 -1000 1500 Az alternatíva költség (r) 10%. 1500 NPV 0 1000 1 IRR A beruházást elfogadjuk! (IRR>r) IRR = 0,5 = 50% Az IRR előnyei Figyelembe veszi a pénz időértékét Figyelembe veszi az alternatíva költséget Figyelembe veszi az összes pénzáramlást Objektív döntési kritériummal rendelkezik Az IRR hátrányai Bonyolult a kiszámítása (számítógép szükséges) Komoly csapdák teszik nehézkessé a használatát Az IRR csapdái Hitelnyújtás – hitelfelvétel Több megoldás Egymást kölcsönösen kizáró beruházások esete A kamatlábak lejárati szerkezete Az NPV-IRR függvény C1 C2 CN NPV C0 ... 2 N 1 r (1 r) (1 r) Vízszintes tengelymetszet: NPV=0 (IRR!!) Függőleges tengelymetszet: r=0 (a pénzáramlás összeadható!!) Első csapda: hitelnyújtás vagy hitelfelvétel 0 1 A -1000 1500 B 1000 -1500 Az alternatíva költség (r) 10%. 1500 NPV 0 1000 1 IRR A - 1500 NPV 0 1000 1 IRR B IRRA= 50% IRRB= 50% Első csapda: hitelnyújtás vagy hitelfelvétel 0 1 A -1000 1500 B 1000 -1500 Az alternatíva költség (r) 10%. NPVA = -1000 + 1500/1,1 = 364 NPVB = 1000 - 1500/1,1 = -364 NPV 364 -364 Függvényábrázolás Első csapda magyarázata Hitelfelvétel esetén megfordul a beruházói érdek, megfordul a döntési kritérium: IRR<r jellemzi a jó beruházást A függvényábrán továbbra is a pozitív szakaszt keressük, de hitelfelvétel esetén más a függvény alakja: IRR<r esetén pozitív a függvény Második csapda: többféle megoldás 0 1 2 D -4000 25000 Az alternatíva költség (r) 10%. -25000 IRR 25%, 400% 25000 25000 NPV 0 4000 2 1 IRR D (1 IRR D ) IRR1= 25% IRR2= 400% Függvényábrázolás Második csapda magyarázata N időszak esetén N-ed fokú egyenlet határozza meg az IRR-t, így több megoldás jöhet létre. A függvény több helyen metszi a vízszintes tengelyt, a beruházás a pozitív szakaszon megvalósítható. Példánkban ez 25% - 400% között pozitív r=10% esetén az NPV=-1934, így elutasítjuk Az eset érdekessége, hogy ha nő az alternatíva költség (25% fölé), akkor viszont elfogadjuk a beruházást Harmadik csapda: egymást kizáró beruházások közti választás 0 1 F -10000 20000 G -20000 35000 Az alternatíva költség (r) 10%. IRR 100% 75% NPVF = 0 = -10000 + 20000/(1+IRRF) NPVG = 0 = - 20000 + 35000/(1+IRRG) Tilos automatikusan az IRR alapján dönteni! Függvényábrázolás A harmadik csapda magyarázata, megoldása A befektető a magasabb NPV-t választja, így a magasabb függvényt A függvények metszik egymást, meg kell találni azokat a szakaszokat, ahol az egyik, majd a másik megy magasabban Döntési szabályt kell létrehozni A döntési szabály Olyan alternatívaköltséget keresünk, ahol a két beruházás NPV-je megegyezik -10000+20000/(1+x) = -20000+35000/(1+x) X=0,5=50% Tehát ha 0<r<50, akkor a G ad magasabb NPV-t 50<r<100, akkor az F, r>100 esetén már egyik sem jó, hiszen mindkettő NPV-je negatív Függvényábrázolás A harmadik csapda másik megoldása: a különbségprojekt A kérdés úgy merül fel, hogy érdemes-e a kisebb költségű beruházás költségét kiegészíteni annyival, hogy a drágábbat tudjuk megvalósítani. Megéri-e a pótlólagos hozam a pótlólagos költséget A különbségprojekt 0 F G G-F -10000 -20000 -10000 1 IRR 20000 35000 15000 100% 75% 50% Az alternatíva költség (r) 10%. A különbségprojektet elfogadjuk (50>10), így a G beruházást valósítjuk meg. Negyedik csapda: a kamatlábak lejárati szerkezete C1 C2 CN NPV C0 ... 2 1 r (1 r) (1 r)N C1 C2 CN NPV C0 ... 2 1 r1 (1 r2 ) (1 rN ) N A negyedik csapda magyarázata A lekötési idő függvényében az alternatíva költségek különbözőek, így az IRR viszonyítási alapja problémás Jövedelmezőségi index (Profitability Index) A beruházás jövőbeli hozamainak a jelenbeli értékét veti össze a beruházás jelenbeli költségével. De itt hányadost képzünk. Jó a beruházás, ha PI>1 (∑PV>C0) PV PI C0 A PI előnyei Figyelembe veszi a pénz időértékét Figyelembe veszi az alternatíva költséget Figyelembe veszi az összes pénzáramlást Objektív döntési kritériummal rendelkezik A PI hátránya Egymást kizáró beruházások esetén ugyanaz a csapda, mint az IRR-nél: Tilos automatikusan a PI alapján dönteni Megoldás: különbségprojekt használata Köszönöm a figyelmet! Devizaárfolyamok, devizarendszerek • Devzaárfolyamok elmélete – Paritás, árfolyam különbsége – Árfolyam paritások • Aranypénzrendszer • Aranystandard-rendszer (az I. VH-ig) – Az aranypont automatizmus (alsó, felső aranypont) – Az aranystandard összeomlása • A két világháború közötti időszak • A Bretton Woods-i rendszer (aranydeviza-rendszer, 1971-ig) • Az Európai Unió pénzügyei • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. Devizaárfolyamok elmélete • Paritás: Egy elméleti érték, melyet hosszas elemzés után állapíthatunk meg, s arra utal, hogy milyen szinten kellene a „reális árfolyamnak” elhelyezkednie. (elméleti kategória) • Árfolyam: A fizetőeszközök tényleges egymáshoz viszonyított aránya. Általában eltér a paritástól. (piaci kategória – a piaci érték magában foglalja az aktuális keresleti-kínálati elemeket) Árfolyam paritások 1. Érmeparitás: az egyes fémpénzek értéket a pénz anyaga es a fémpénz súlya határozza meg 2. Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani (aranystandard) 3. Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama, így akkor optimális a valuta árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos módon változik. 4. Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait Az aranypénzrendszer • A pénz kialakulásakor • „A” ország – 10 gramm arany – „B” ország – 5 gramm arany • Érmeparitás = 1 : 2 Az aranystandard rendszer jellemzői • Napóleoni háborúktól az I. vilháb.-ig • Az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált, • Pénzhelyettesítők is voltak forgalomban az aranyérmék mellett (amelyeket a bankok kérésre kötelesek a bankjegyen feltüntetett névértékben aranyérmére vagy ezen aranyérmék súlyának megfelelő tömbaranyra átváltani) • A nemzeti pénzegységek az arany meghatározott súlyegységével voltak egyenlők (aranyparitás) • Az arany külföldre való kivitele vagy onnan behozatala mind érme, mind aranytömb formájában korlátlan mennyiségben szabad • A pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett Az aranypont-automatizmus • A nemzeti valutaárfolyamok stabilak voltak és csak az alsó (behozatali) és a felső (kiviteli) aranypont között ingadoztak • Az aranypontok a valutaparitáshoz +/- 1%-ra helyezkedtek el. Aranypontok • Kiviteli aranypontnak a hazai valutának azt a legalacsonyabb árfolyamát nevezzük, amelynél már érdemes az aranyat kivinni az országból • Behozatali aranypontnak a hazai valutának azt a legmagasabb árfolyamát nevezzük, amelynél már érdemes az aranyat behozni az országba Korona/márka árfolyam A valuta mozgása a behozatali és kiviteli aranypontok között felsõ kiviteli aranypont aranyparitás 2:1 alsó behozatali aranypont idõ Kiviteli aranypont • Külföldről történő vásárlás esetén az arannyal fizetés tranzakciós plusz költsége alacsonyabb, mint a leértékelődött hazai valutával való fizetés esetén fellépő veszteség – A hazai valuta tömeges átváltása aranyra – A bankjegymennyiség csökken – Az árfolyam visszatér a felső aranypont alá (nő) Behozatali aranypont • Külföldre történő eladásnál a kapott vételár aranyban történő behozatala esetén több hazai valutához jutunk, mint ha a leértékelődött külföldi valutában fogadnánk el a fizetést – A behozott arany tömeges átváltása hazai valutára – Az bankjegymennyiség nő – Az árfolyam visszatér a sávon belülre (csökken) Példa a felső aranypont működésére • • Kérdés: kialakulhat e 3 korona = 1 márka árfolyam, ha az aranyparitás 2:1 1000 márkát kell egy magyar gyárnak fizetnie egy német vállalatnak 1. Vagy átvált 3000 koronát 2. Vagy 2000 koronáért vesz aranyat, elszállítja Németországba, ott átváltja márkába – költség: 2000 korona + 20 korona tranzakciós költség! • A válasz: NEM. Amíg a márka árfolyama 2,02 korona felett lesz, érdemes lesz aranyban fizetni! • Az aranyválasztás költségeinek elemei: – Fuvarköltség, biztosítási díj, kamatveszteség – Beolvasztási költség, csomagolási költség – Aranyfelár, amelyet a jegybankok használtak az arany külföldi fizetésre használatakor Az aranystandard rendszer összeomlása, az arany demonetizálódása • Az I. világháború megrengette a pénzhelyettesítők iránti bizalmat • Mindenki egyszerre akarta a pénzhelyetteseket aranyra váltani • A bankok nem tudták ezt teljesíteni, így felfüggesztették a bankjegyek aranyra váltását A két világháború között • Aranytartalékok lecsökkentek • Hadigazdaságok – nem működött nemzetközinek mondható pénzügyi rendszer • Franciaország – aranyrúdrendszer • 1929 – Nagy világgazdasági válság, nemzeti valutákat sorozatosan értékelték le („versengő leértékelés”) A Bretton Woods-i rendszer (dollár-standard rendszer) • II. világháború után a nemzetközi fizetési rendszer középpontjában a dollár áll • Egyedüli aranyalapú (1 uncia = 35$), csak a $-t lehetett aranyra beváltani • Jegybankok számára a dollár átváltható volt aranyra • IMF, IBRD létrehozása a rendszer működésére és ellenőrzésére • A többi európai ország a $-hoz kötötte valutája árfolyamát, az egyes országok fizetőeszközeinek ún. fiktív aranytartalma volt • Meghatározták az egyes országok valutái és a dollár közti paritásértéket • Ha az árfolyam eltért a meghatározott paritástól (+/-1% eltérés), jegybanki intervenció volt szükséges A Bretton Woods-i rendszer összeomlása • De Gaulle tábornok 1956 februárjában bejelenti, hogy Franciaország aranyra kívánja váltani dollár tartalékait • 1971-ben az USA beszünteti a dollár aranyra váltását • 1971. május: a német jegybank (Bundesbank) nem tudta vállalni az intervenciós kötelezettséget (több milliárd dollárt vásárolt, de így sem tudta tartani az árfolyamsávot) A Bretton Woods-i rendszer összeomlása • 1971 decemberében az intervenciós sávot +/2,25%-ra növelték • 1973-ban a tagországok feladták a dollárral szembeni rögzítést, és a részt vevő valuták árfolyama ettől kezdve a dollárral szemben szabadon mozoghatott Az első integrációs törekvésektől az euró-ig • A Bretton Woods-i rendszer szétesését, amelyet a dollár arannyá válthatóságának 1971. augusztus 15-i megszüntetése is fokozott, az árfolyamok rugalmas változása követte. • A hetvenes évek eleji olajválság miatt az európai valutákra még nagyobb nyomás nehezedett. • Az állam- és kormányfők már 1969-ben, amikor a monetáris rendszert az összeomlás veszélye fenyegette, elhatározták a hágai csúcstalálkozón, hogy a Közösséget fokozatosan Gazdasági és Monetáris Unióvá alakítják át. • 1970. Werner jelentés • 1972. április: „valutakígyó az alagútban” mechanizmus • 1973. márciusában az EGK pénzügyminiszterei megszüntették a dollárral szembeni ingadozási sávot, (Bretton-Woods vége) tehát valutájukat lebegtetni kezdték a dollárral szemben • 1979. márciusában az EMR megkezdte működését • 1989. Delors jelentés (a GMU kialakítása) • 1992. Maastrichti Szerződés, az EU megalakulása • 1999. január 1-jén az euró lett a részt vevő tagállamok kizárólagos hivatalos valutája, majd • 2002. január 1-jén euróbankjegyek és -érmék forgalomba kerültek A Bretton Woods-i rendszer • A rendszer jellemzői • A jegybanki intervenció (alsó, felső intervenciós pont) • A rendszer intézményei – IMF ( célja, feladatai, felépítése, hitelei) – Világbank (célja, felépítése, hitelei, a Világbank csoport) • A rendszer összeomlása • Reformtörekvések • Egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények (EBRD, BIS, EIB) • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. A Bretton Woods-i rendszer (dollár-standard rendszer) • II. világháború után a nemzetközi fizetési rendszer középpontjában a dollár áll • Egyedüli aranyalapú (1 uncia = 35$), csak a $-t lehetett aranyra beváltani • Jegybankok számára a dollár átváltható volt aranyra • IMF, IBRD létrehozása a rendszer működésére és ellenőrzésére • A többi európai ország a $-hoz kötötte valutája árfolyamát, az egyes országok fizetőeszközeinek ún. fiktív aranytartalma volt • Meghatározták az egyes országok valutái és a dollár közti paritásértéket • Ha az árfolyam eltért a meghatározott paritástól (+/-1% eltérés), jegybanki intervenció volt szükséges Dollár/Font árfolyam Jegybanki intervenció A font mozgása az árfolyamsávon belül felsõ intervenciós pont Deklarált árfolyam alsó intervenciós pont ? felsõ sáv alsó sáv idõ A felső intervenciós pont működése • Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy az angol font iránti kereslet nagyobb, mint az arra vonatkozó kínálat • A keresletet a jegybank nem tudja csökkenteni, arra nincs befolyása, azt a piaci szereplők támasztják • A jegybanknak a kínálatot kell növelnie: font eladása dollár ellenében (ez inflációs hatású lehet) Az alsó intervenciós pont működése • Az árfolyam csökkenése azt jelenti, hogy az angol font kínálata nagyobb, mint a kereslete • A jegybanknak a keresletet kell növelnie: font vásárlása dollár ellenében (elfogyhat a dollár tartalék) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Céljai: • A tagországok fizetési mérlegének kedvezőtlen pozíciója esetén források biztosítása • Nemzetközi áruforgalom folyamatos bővítése, akadályok és devizaügylet kötöttségek megszüntetése • Árfolyamrendszer stabilitás elősegítése • Nemzetközi monetáris együttműködés A Nemzetközi Valutaalap (IMF) • Hármas szerepkör: – Szabályozás (árfolyamok és konvertibilitás) – Finanszírozás – Egyeztetés, konzultáció • ’70-es évekig ez a rögzített árfolyamrendszer fenntartását jelentette • Később az árfolyamrögzítés sok helyen megszűnt (olajválság miatt), tagországok döntik el milyen árfolyamrendszert alkalmaznak • IMF = nemzetközi gazdaság stabilitásának legfőbb letéteményese, 189 tagország A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Szervezeti felépítés: • Szavazati arányok az alaptőke arányában • SDR (Special Drawing Rights, Különleges Lehívási Jogok) az elszámolás alapegysége • Kormányzótanács: tagok delegálják, évente egyszer • Ügyvezető igazgatóság: folyó ügyekért felelős, vezérigazgató 2019. okt. 1.-től Kristalina Georgieva (Bulgária) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Az SDR: • Dollár, mint világpénz a ’60-as évek végén már nem volt tartható (állandó leértékelési nyomás volt) • Amerikai hegemónia ellen sokan tiltakoztak • Nemzetközi pénz: SDR 1969-ben, első globális közös valuta • Csak központi bankok elszámolása során használható, valutakosár alapján határozzák meg az értékét • Aranydeviza rendszer 1971-ben felbomlik, arany hivatalos ára megszűnt, jelentősége csökken Az SDR összetétele A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Az IMF hitelei: • A fizetési nehézségekkel küzdő tagországok kaphatják, kvótájuk alapján • Vissza kell fizetni + válságprogramot is be kell mutatni • Több féle hitel nagyon kedvező kamatozással • Fiskális és monetáris szigorhoz kötötték a segítséget (kiigazító programcsomag)! www.imf.org IMF hitelcsomagok • Készenléti hitel-megállapodás (Stand-By Arrangements, SBA) likviditáspótló, biztosítás jellegű keret, amiből nem feltétlenül szükséges pénzt lehívni. Jellemző nagysága az ország egyéves külső refinanszírozási szükséglete. • Elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (Precautionary and Liquidity Line, PLL) szigorú feltételekkel, makrogazdasági egyensúlyt helyreállító gazdaságpolitikai intézkedésekhez kötött hitelkeret. • Kibővített megállapodás (Extended Fund Facility, EFF) stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló közép- és hosszútávú hitelkeret. • Pénzügyi gyorssegély (Rapid Financing Instrument, RFI) „exogén sokkok”, például természeti katasztrófák miatt sürgős fizetési mérleg kiegyenlítésre szolgál. • Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line, FCL) szabad felhasználású keret csak erős gazdaságú országoknak. A Világbank (IBRD, Worldbank) Célja, felépítése: • a háború utáni újjáépítés • Később fejlesztési bank, majd szerkezeti kiigazítás lett a feladata a szegényebb országok számára • Felépítés hasonló az IMF-hez (189 tagország) • Élén elnök áll, aki hagyományosan amerikai (David Malpass) • Hitelez, de neki is folyamatosan forrást kell szereznie – kötvénykibocsátás, a világ legjobb adósa (AAA)! A Világbank (IBRD, Worldbank) A Világbank hitelei: • Nem automatikus, jövedelemszinttől függ • Célhitelek (meghatározott beruházás finanszírozása) és programhitelek (szerkezeti átalakítást segít) • Társfinanszírozás működik • Utóbbi években főleg a liberalizációt, deregulációt segítette A Világbank (IBRD, Worldbank) A Világbank csoport további tagjai: • Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) – magánberuházások segítése • Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) – a legszegényebb országok támogatása • Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA) – biztosítás a politikai kockázatok ellen • Beruházási Viták Elszámolásának Nemzetközi Központja (ICSID) www.worldbank.org A Bretton Woods-i rendszer összeomlása • De Gaulle tábornok 1956 februárjában bejelenti, hogy Franciaország aranyra kívánja váltani dollár tartalékait • 1971-ben az USA beszünteti a dollár aranyra váltását • 1971. május: a német jegybank (Bundesbank) nem tudta vállalni az intervenciós kötelezettséget (több milliárd dollárt vásárolt, de így sem tudta tartani az árfolyamsávot) A Bretton Woods-i rendszer összeomlása • 1971 decemberében az intervenciós sávot +/2,25%-ra növelték • 1973-ban a tagországok feladták a dollárral szembeni rögzítést, és a részt vevő valuták árfolyama ettől kezdve a dollárral szemben szabadon mozoghatott Bretton Woods-i reformtörekvések • A ’90-es évektől sok kritika, reformjavaslat az IMF és a Világbank működésére (pl: Joseph E. Stiglitz (2004): A globalizáció és visszásságai) – Eredménytelenek a programok – Rossz ajánlások, amelyek tovább rontják a helyzetet (pl. 1997. Dél-Kelet-Ázsia) – Túl nagy a politika befolyása – Rosszak a statisztikák – ’94-es mexikói válság felkészületlenül érte az IMF-t Egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények BIS – Bank of International Settlements – Nemzetközi Fizetések Bankja • A nemzetközi fizetési rendszer kiépítését segítette az aranystandard összeomlása után, és segítette a bankrendszer stabilitását • Mai tevékenység: országok bankrendszereinek figyelése, ellenőrzési normák, kockázatkezelési elvek kidolgozása (Baseli irányelvek) www.bis.org Egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények EBRD – European Bank for Reconstruction and Development – Európai Újjáépítési És Fejlesztési Bank • 1991-ben alapították a rendszerváltó országok segítésére • Mai feladata, hogy projekthiteleket nyújtson bankoknak, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató szektorbeli vállalkozásoknak, illetve segítse az önkormányzati és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését www.ebrd.org Egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények EIB - European Investment Bank - Európai Beruházási Bank • Az EU fejlesztési bankja – EU tagországok és a csatlakozni kívánó országok nagyobb infrastrukturális fejlesztéseit finanszírozza • Feladata: a különbségek csökkentése, út-, vasút-, közműhálózat fejlesztése, környezetvédelem, kkv-k segítése www.eib.org Az Európai Pénzügyi Rendszer • Az Európai Pénzügyi Rendszer előzményei • Az első integrációs törekvések (1969) – Werner jelentés (1970) – Valutakígyó az alagútban mechanizmus (1972) • Az Európai Monetáris Rendszer (1979) – Céljai, pillérei, válsága • A Delors jelentés (1989) – Az EU megalakulása (1992-93. Maastrichti Szerződés) – A gazdasági és monetáris unió megvalósításának szakaszai • A gazdasági és monetáris unió intézményei – EMI, EKB, KBER, ECOFIN • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. Az Európai Pénzügyi Rendszer előzményei • EPU 1950 (Europian Payment Union – Európai Fizetési Unió): multilaterális klíring; a háború után az országoknak nem volt elegendő devizájuk a külker. forgalom lebonyolításához. • EMA 1958 (European Monetary Agreement – Európai Valuta Egyezmény): az EPU utódja, kiteljesedése a Werner terv • KGST 1949 (Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa): a szocialista blokk multilaterális elszámolási rendszere. Összehasonlítás EPU KGST Létrejöttének célja Szűkös devizatartalékok Szűkös devizatartalékok Funkciója Multilaterális klíring Multilaterális klíring Elszámolás helye BIS (Bank for International Settlments) Elszámolási egysége USD(konvertibilis valuta) Országok célja Külkereskedelmi aktívum Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Transzferábilis rubel (számlapénz) Külkereskedelmi passzívum Az első integrációs törekvések 1. • A Bretton Woods-i rendszer szétesését, amelyet a dollár arannyá válthatóságának 1971. augusztus 15-i megszüntetése is fokozott, az árfolyamok rugalmas változása követte. • A hetvenes évek eleji olajválság miatt az európai valutákra még nagyobb nyomás nehezedett. Az első integrációs törekvések 2. • A komoly gazdasági és társadalmi nehézségeket kiváltó általános instabilitás ellensúlyozására a tagállamok olyan árfolyam-együttműködési keretrendszer megteremtésére törekedtek, amely legalább Európában biztosítani tudná a stabilitás minimális szintjét és monetáris unió kialakulásához vezethetne. • Az állam- és kormányfők már 1969-ben, amikor a monetáris rendszert az összeomlás veszélye fenyegette, elhatározták a hágai csúcstalálkozón, hogy a Közösséget fokozatosan Gazdasági és Monetáris Unióvá alakítják át. Célkitűzések 1. A monetáris unió fő célkitűzései a következők: • befejezni a belső piac kialakítását az árfolyamingadozás megszüntetésével, valamint a devizaműveletek tranzakciós költségeinek és az árfolyam-ingadozás fedezeti költségeinek megszűnésével; • biztosítani az árak és költségek összehasonlíthatóságát az Unióban, ami segítséget nyújt a fogyasztóknak, ösztönzi a Közösségen belüli kereskedelmet és előmozdítja az üzleti vállalkozásokat; Célkitűzések 2. • megerősíteni Európa monetáris stabilitását és pénzügyi erejét a következők által: – megszüntetni a közösségi valuták közötti spekuláció bármilyen lehetőségét, – biztosítani, hogy az új valuta nagymértékben ellenálljon a nemzetközi spekulációnak, – megteremteni a körülményeket ahhoz, hogy az euró jelentős tartalék- és fizetőeszközzé fejlődjék. 1970. Werner jelentés Pierre Werner, luxemburgi miniszterelnök • Célkitűzései: • először szűkítsék a tagállamok valutáinak árfolyam-ingadozási sávját; • majd érjék el a tőke teljesen szabad áramlását a pénzügyi piacok, különösen a bankrendszerek integrálása révén; • végül visszavonhatatlanul rögzítsék a valutaárfolyamokat. 1972. április „valutakígyó az alagútban”mechanizmus • a közösségi valuták egymással szembeni árfolyam-ingadozási sávját 2,25%-ra (± 1,125%) szűkítette (valutakígyó), • a dollárral szembeni ingadozási sávjuk 4,5% (± 2,25%) maradt (alagút). • A rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a tagállamok 1973-ban létrehozták az Európai Monetáris Együttműködési Alapot (EMEA), amelyet feljogosítottak arra, hogy megkapja a nemzeti monetáris tartalékok egy részét Eredmények 1. • E mechanizmus eredményei kiábrándítóak voltak. • A tagállamok az olajár-emelkedés miatt kialakult válságra eltérő módon reagáltak, ami az árfolyamok gyakori és éles ingadozásához vezetett. • Az árfolyamrendszer tagjainak a száma többször változott, és a „valutakígyó” – amelyet eredetileg közösségi hatályú megállapodásnak szántak – szerepe a német márkaövezet monetáris stabilitásának biztosítására korlátozódott. Eredmények 2. • 1973 márciusában az EGK pénzügyminiszterei megszüntették a dollárral szembeni ingadozási sávot, (Bretton-Woods vége) tehát lebegtetni kezdték a dollárral szemben (a „kígyót kiengedték az alagútból”) • 1977 végére a kilenc tagállamból már csak öt (Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Dánia) maradt az árfolyamrendszer tagja, a többiek engedték valutáikat szabadon lebegni. • A Werner-tervet még ebben az évben elvetették Az integrációs folyamat folytatása az EMR • Helmut Schmidt német kancellár és Valéry Giscard d’Estaing francia elnök ösztönzésére az 1978. decemberi brüsszeli csúcstalálkozón döntés született arról, hogy létrehozzák az Európai Monetáris Rendszert (EMR), • Célja egy stabil monetáris övezet kialakítása volt Európában, a részt vevő országok valutái egymással szembeni árfolyam-ingadozásának mérséklése révén. • Az EMR 1979. március 13-án kezdte meg működését Az EMR (1979. március) • Céljai: ―Keresztárfolyamok stabilitása ―Gazdasági növekedés elősegítése ―Gazdaságpolitikák konvergenciájának erősítése Az EMR (1979. március) • Pillérei: ―Európai Árfolyam Mechanizmus (ERM) ―European Currency Unit (ECU) ―Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF) ERM (Europian Exchange Rate Mechanism, Európai Árfolyam Mechanizmus) • Elszámolási egysége: ECU (Europian Currency Unit, Európai Pénzegység) kosárvaluta, amelyben az egyes valuták súlya az adott országoknak a Közösség GDP-jéből és a Közösségen belüli kereskedelemből való részesedési arányától függött. Csak számlapénz. • (a német márka és a francia frank együtt kb. 50%-át adta) • A nemzeti valuták a központilag meghatározott árfolyamok körül mozoghattak (+/- 2.25%, kivétel a Líra, majd később a Font, Peseta, Escudo +/- 6%) • Az árfolyamsávok betartása a valutaháló minden tagjára kölcsönös interveniálási kötelezettséget rótt. • Az Együttműködési Alap garantálta a fizetési mérleg stabilitását ECU formájában Az EMR 1992–1993-as válsága • Az EMR-t súlyosan megrázta a Maastrichti Szerződés dániai és franciaországi ratifikálási nehézségeit követő komoly felfordulás az európai devizapiacokon 1992 szeptemberében és októberében. • A font sterlingnek és a lírának 1992 szeptemberében ki kellett lépnie az árfolyammechanizmusból, a pesetát és az escudót pedig novemberben 6%-kal leértékelték a többi valutához képest. • 1993 januárjában az ír fontot értékelték le 10%-kal; • májusban pedig a peseta és az escudo devalválódott tovább. • A további spekuláció megakadályozására az ingadozási sávot 15%-ra emelték 1993. augusztus 1-jén. (ez gyakorlatilag rugalmas árfolyamrendszer) A gazdasági és monetáris unió (GMU) felé • Az Egységes Európai Okmány elfogadásával (amely 1987. július 1-jén lépett hatályba) a Közösség tagállamai megerősítették a gazdasági és monetáris unió (GMU) fokozatos megvalósításának célkitűzését. • A Tanács Jacques Delors, a Bizottság elnöke vezette bizottságot bízta meg az unióhoz vezető konkrét szakaszok tanulmányozásának és az ezekre vonatkozó javaslattételnek a feladatával. 1989. Delors jelentés Jacques Delors, Európai Bizottság elnöke • a GMU megvalósítását három szakaszban képzelte el: • a központi bankok együttműködésének növelése, a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) létrehozása; • a monetáris politika döntéshozatali hatáskörének fokozatos átruházása a szupranacionális intézményekre; • a keresztárfolyamok visszavonhatatlan rögzítése és a közös európai valuta bevezetése 1992. Maastrichti Szerződés Az EU megalakulása • A GMU program a Delors-terv főbb pontjain alapult, azonban néhány fontos kérdésben eltért tőle. • Nem tartalmazta a monetáris politika hatáskörének egy szupranacionális szervre történő átruházását, hanem csak megerősítette a központi bankok közötti együttműködést. • A korábbi nemzeti központi bankok elnökeinek bizottsága helyébe pedig az Európai Monetáris Intézet (EMI) lépett, amely a Bizottsággal együtt felelt a GMU technikai előkészítéséért. • A KBER létrehozását a harmadik szakaszra halasztották A gazdasági és monetáris unió megvalósításának szakaszai • Első szakasz (1990. július 1. – 1993. december 31.) • Második szakasz (1994. január 1. – 1998. december 31.) • Harmadik szakasz (1999. január 1. – 2002. július 1.) Első szakasz (1990. július 1. – 1993. december 31.) Eredmények: • a belső piac kiteljesítése, amely a tőke teljes liberalizálását vonta maga után; • a gazdasági koordináció erősítése az árstabilitás nagyobb konvergenciája révén Második szakasz (1994. január 1. – 1998. december 31.) • 1994. január 1-jén jött létre az Európai Monetáris Intézet (EMI), a későbbi Európai Központi Bank előfutára volt, és a GMU harmadik szakaszát készítette elő. • Költségvetési és monetáris fegyelem bevezetése – a tagállamoknak függetleníteniük kellett a központi bankjaikat a politikai hatóságoktól – központi bankjaik nem nyújthattak tovább folyószámlahitelt, és a tagállamok nem rendelkezhettek privilegizált hozzáféréssel a pénzintézetekhez – a konvergencia kritériumok meghatározása • Stabilitási és Növekedési Paktum elfogadása 1997. júniusában – A paktum célja a költségvetési fegyelem biztosítása, a monetáris unióhoz való csatlakozás feltételeként meghatározott hiány- és eladósodási kritériumoknak való megfelelési kötelezettség fenntartásával Konvergencia kritériumok (a Monetáris Unióba való belépés feltételei) • A belépő ország inflációs rátája nem lehet magasabb, mint a 3 legalacsonyabb inflációjú ország inflációja +1.5% • A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át • Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át. • A hosszúlejáratú kamatlábak nem lehetnek magasabbak, mint a 3 legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező ország átlaga + 2% • Árfolyam stabilitás, ERM II. tagság min. 2 évig • Konvergencia jelentés 2018 Harmadik szakasz (1999. január 1. – 2002. július 1.) • 1999. január 1-jén megkezdte működését a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB) • Megkezdődött a gazdaságpolitikák összehangolása: – A harmadik szakasz kezdetétől a tagállamoknak gazdaságpolitikáikat közös érdekű ügynek kell tekinteniük. – Ennek elérése érdekében átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat, és a túlzott költségvetési hiány nyomon követésére vonatkozó mechanizmust kellett elfogadnia. Az euró bevezetésének folyamata 1. • 1999. január 1-jén az euró lett a részt vevő tagállamok kizárólagos hivatalos valutája: – a részt vevő valuták paritását és az euróval szembeni konverziós rátáját visszafordíthatatlanul rögzítették; – az euró saját jogú valuta lett, megszűnt az ECU-kosár; – a monetáris politika és az árfolyam-politika meghatározása euróban történik, és a részt vevő tagállamok euróban adják meg az új állami szektorra vonatkozó adósságinstrumentumaikat. Az euró bevezetésének folyamata 2. • 1999. január 1. és 2002. január 1. között a KBER-nek, valamint a nemzeti és közösségi hatóságoknak ellenőrizniük kellett a közös valutára való áttérés folyamatát, különösen a pénzügyi és banki szektorban, továbbá a gazdaság minden szektorában. • 2002. január 1-jén az euróbankjegyek és -érmék forgalomba kerültek a nemzeti valuták bankjegyeivel és érméivel párhuzamosan. • A kettős valutaforgalom időszaka két hónapig tartott, ezt követően az euróbankjegyek és -érmék kizárólagos törvényes fizetőeszközökké váltak Az ERM II. • 1999. január 1-én, a GMU harmadik szakaszának kezdetekor bevezették az „ERM II-t”, • Az ERM-től eltérően – ahol minden valutának megállapították a középárfolyamát és az ingadozási sávját – az új árfolyam-mechanizmus esetében csak az euróhoz viszonyítva kell meghatározni a paritást és a sávot. • A tagdeviza a belépéskor meghatározott, de indokolt esetben változtatható központi árfolyam körül +/− 15%-os sávban mozoghat. • A mechanizmusban való részvétel nem kötelező, de az euró bevezetésének feltétele • A 2004-es és a később csatlakozó országok számára irányelvként szűkebb lebegési sávot határozott meg az Európai Bizottság az euró bevezetésének feltételeként: a központi árfolyam körüli +/− 2,25%-ot. A gazdasági és monetáris unió intézményei • • • • Európai Monetáris Intézet (EMI) Európai Központi Bank (EKB) Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) Európai Monetáris Intézet (EMI) • Az EMI az Európai Központi Bank (EKB) meghatározott időtartamra (1994. január 1. – 1998. május 31.) létrehozott elődintézménye, mely a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszát készítette elő. • Elnöke a magyar származású Lámfalussy Sándor volt. Az EMI feladatai • • • • • • • • Kialakította az 1999. január 1-jétől létrejövő Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) szabályozási, szervezeti és logisztikai keretét. elemezte a lehetséges monetáris politikai stratégiákat, kidolgozta az egységes monetáris politika eszközeit és eljárásrendjét, összehangolta az euroövezeti pénzügyi statisztikákat, kifejlesztette a devizaműveletek végzésére, valamint a devizatartalékok tartására és kezelésére szolgáló keretrendszert, létrehozta az euroövezet pénzforgalmi rendszerét (a TARGET rendszert), előkészítette az euro bankjegyeket. részt vett a monetáris és pénzügyi vonatkozású nemzeti és közösségi jogalkotás (például a nemzeti központi bankok alapokmányainak) előkészítésében. valamint együttműködött a többi uniós testülettel a harmadik szakaszra való felkészülésben Európai Központi Bank (EKB) • Az EKB az Európai Unió, pontosabban az eurózóna közös valutájának, az eurónak a központi bankja. • Az EKB az Unió országainak központi bankjaival együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). • Az EKB székhelye Frankfurt am Main (Németország), a végleges épület elkészültéig az Eurotower épülete. • A Kormányzótanács és az Igazgatóság irányítja, • Első elnöke a holland Wim Duisenber volt; 2003-ban a francia Jean-Claude Trichet váltotta, 2011-ben az olasz Mario Draghi, jelenleg Christine Lagarde (francia) Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) • A KBER az Európai Központi Bankból és az Európai Unió tagállamainak jegybankjaiból áll. • A KBER és az EKB fő célja az euró vásárlóerejének és ezáltal az árstabilitásnak a fenntartása az euróövezetben. • Amennyiben az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül lehetséges, a KBER támogatja a Közösségen belüli általános gazdaságpolitikát (például harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági fejlődés, magas szintű foglalkoztatottság, szociális védelem, nagyfokú gazdasági versenyképesség) Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) • Az összes EU-tagállam pénzügyminiszterét tömörítő ECOFIN európai szintű döntéshozó szerv. • Az EKB-val folytatott konzultációt követően döntést hoz az euró árfolyam-politikájáról az Európán kívüli valuták kapcsán, miközben tartja magát az árstabilitás célkitűzéséhez Főbb témakörök • Az államháztartás fogalma • Az állam szerepe a makrogazdasági folyamatok szabályozásában • Az állam funkciói – Funkcionális (tradicionális, szociális, gazdasági) – Közgazdasági (allokációs, redisztribúciós, stabilizációs) • Elméletek az állami szerepvállalás mértékéről – Minimális, aktív, korlátozó 2 • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. Az államháztartás fogalma • Az államháztartás legtágabb megfogalmazásban az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti. 4 Az állam szerepe a makrogazdasági folyamatok szabályozásában • Az állam a történelmi fejlődés során már az ősközösség felbomlásával egyidőben, a magántulajdon létrejöttével párhuzamosan alakult ki. • Alapvető feladata az országok gazdasági működésének intézményi feltételeinek biztosítása. 5 • Kialakulásakor, az ókorban feladatát csak erőszakos eszközökkel tudta megvalósítani. • Feladatainak ellátásához létre kellett hozni állami szervezeteket, amelyek tevékenységének finanszírozását adókból, erőszakos úton szerzett bevételekből tudta biztosítani. 6 • A piacgazdaság kialakulásával az állam gazdasági szerepe csökkent, a gazdasági folyamatok koordinálását alapvetően a piaci mechanizmus vette át. • Állami feladat maradt azonban továbbra is a gazdasági működés intézményi feltételrendszerének biztosítása elsősorban gazdasági kényszer és nem erőszak útján. 7 • A XX. század elejére - különösen az 1929-33-as világgazdaság hatására – egyértelművé vált, hogy a piaci mechanizmus önmagában nem képes biztosítani a gazdaság stabil, zökkenőmentes működését, fejlődését. • A kialakuló válságok jelezték, hogy a gazdaság néhány területén a piaci mechanizmus nem képes megfelelően szabályozni. 8 • Mindezek újra szükségessé tették az állam nagyobb arányú gazdasági szerepvállalását, a gazdasági folyamatokba történő beavatkozását a piaci mechanizmusok működése mellett (Keynes) 9 • A 73-74-es olajárrobbanással a keynesi gazdaságpolitika már nem tudott megbirkózni. Megjelent a stagfláció, és az ár-bér spirál. • A neoliberális közgazdasági irányzat (Hayek, Friedman) a kormányzati kudarcokra hivatkozva állami funkciók privatizálását követelték, amitől költségcsökkentést és hatékonyságnövelést vártak. • Szerintük csakis a dereguláció, a privatizáció és a beavatkozás mentes szabad piac jelentheti a megoldást 10 • Napjainkra a jóléti állam szerepének újragondolása jellemző • A neoliberális javaslat az állam visszaszorítása, a piac erősítése • Egy másik lehetőség az átformált jóléti állam, mely kisebb állami újraelosztással, de hatékonyabban működik (pl. szociális piacgazdaság) 11 Az állam funkciói 1. • Adam Smith: a külső védelem és a belső rend biztosítása, az igazságszolgáltatás és a közintézmények működtetése • Abraham Lincoln: ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni • Paul Samuelson: a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása 12 Az állam funkciói 2. • Funkciócsoportok szerint • Jellege szerint • Közgazdasági megközelítés szerint 13 Az állam funkciói (funkcionális megközelítés) • tradicionális (hagyományos, közhatalmi) funkció, • szociális (jóléti) funkció, valamint • gazdaságpolitikai funkció 14 A tradicionális (hagyományos) funkció • keretében gondoskodik az állam az államháztartás forrásaiból mindazon feladatokról, melyeket az állam (államhatalmi, államigazgatási, igazságszolgáltatási, fegyveres és rendvédelmi szervei útján, továbbá helyi és köztestületi típusú önkormányzatok közbejöttével) a társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát. • E funkció tehát egyidős az első állam kialakulásával, az állami lét szükségszerű velejárója. Ide tartoznak: 15 A tradicionális (hagyományos) funkció • a jogalkotás feladatai (a társadalmi élet jogi kereteinek biztosítása, parlamenti jogalkotás, kormányszintű jogalkotás, helyi jogalkotás), • a jogalkalmazás feladatai (a bíróságok, illetőleg a közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás), • az állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, államhatár védelme, határőrizeti rendszer működtetése stb.), valamint • a belső rend védelme és a közbiztonság fenntartása (nemzetbiztonsági feladatok ellátása, bűnözés elleni tevékenység, rendészeti tevékenységek stb.). 16 Szociális (jóléti) funkció • Ez történetileg jóval később, a XIX. század második felében, az állami gondoskodó szerep megjelenésével párhuzamosan alakult ki. • A szociális (vagy jóléti) funkció működése nagymértékben egybeforr a jóléti állam koncepciójával. • A szociális funkció esetében a redisztribúció (újraelosztás) egyszerre célként és eszközként is megjelenik. 17 Szociális (jóléti) funkció • A szociális funkció fontosabb részterületei: • oktatási rendszer működtetése (óvodai ellátás, alapfokú és középfokú közoktatás, felsőoktatás) • gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása (nevelési segélyek, gyámhatósági eszközök, ifjúságpolitika, stb.), • munkanélküliség kezelése (segélyezés, foglalkoztatáspolitika stb.). 18 Szociális (jóléti) funkció • szociális ellátó rendszer működtetése (szociális otthonok, pénzbeli segélyezési formák, természetbeni juttatások, hajléktalanokról való gondoskodás, stb.), • egészségügyi ellátó rendszer működtetése (egészségügyi alapellátás, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátás, speciális egészségügyi szolgáltatások) • nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása (közös kockázatvállaláson és a szolidaritás elvén nyugvó kötelező társadalombiztosítás működtetésével) 19 Gazdasági-gazdaságpolitikai funkció • A „legfiatalabb” funkció (Keynes). Lényege, hogy az állam mint a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. • Célja a gazdasági növekedés támogatása, a gazdasági visszaesések hatásainak csökkentése, a gazdasági növekedés ingadozásainak kisimítása, az erőforrások növekedést serkentő újraelosztása 20 Gazdasági-gazdaságpolitikai funkció • További célok: • Piaci kudarcok kezelése (externáliák, közjavak, piaci szerkezeti torzulások, aszimmetrikus informáltság). • Piacgazdasági tökéletlenségek tompítása (jövedelmi egyenlőtlenségek, újratermelési ciklusok). 21 Gazdasági-gazdaságpolitikai funkció • Gazdaságpolitikai funkcióját az állam számos eszköz segítségével gyakorolhatja, így például: • kereslet támasztásával, • a kínálat élénkítésével, • antiinflációs intézkedésekkel, • foglalkoztatás-ösztönzéssel • az adók-támogatások rendszerével, • alapok, célprogramok támogatásával, • az országon belüli területi - gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésével, stb. 22 Az állam funkciói (közgazdasági megközelítés) • Allokáció • Redisztribúciós • Stabilizáció 23 Allokáció • Azokban az esetekben, területeken, amelyekben a piaci mechanizmus egyáltalán nem, vagy csak alacsony hatékonysággal képes biztosítani az erőforrások felhasználását az állam beavatkozik a termékek és szolgáltatások termelési, forgalmi és felhasználási folyamataiba. • A piaci elégtelenségek (externáliák, közjavak, monopóliumok) miatt is szükségessé válik az állam beavatkozása. Az állami beavatkozások hatására módosul az erőforrások felhasználása. • Az állam allokációs funkciója a termelési tényezők újraelosztását jelenti, amely során a gazdaság rendelkezésére álló erőforrásokat átcsoportosítja. 24 • A piaci elégtelenségek mellett találhatunk olyan eseteket is, amelyekben az állam allokációs feladatvállalására nem azért van szükség, mert a piac nem lenne azt képes ellátni, hanem azért, mert a társadalom értékelése jelentősen eltér a piaci értékeléstől. Ilyen például: alapfokú oktatás, fogászati ellátás. • Ezeket a szolgáltatásokat a lakosság jelentős része akkor is igénybe venné, ha csak a piac közvetítésével jutna hozzá, de ugyancsak jelentős része elesne tőlük nem tudván megfizetni a piacon kialakult árat. • Ugyanakkor a társadalom érdeke, hogy ez a fogyasztói réteg se legyen kizárva ezeknek a termékeknek, szolgáltatásoknak a fogyasztásból. 25 Redisztribúció • A piaci folyamatok társadalmi szempontból jelentős egyenlőtlenségeket eredményeznek • Az állam módosítja az elsődleges jövedelemelosztás eredményeként kialakuló jövedelmeket. Az adókon és a transzfereken keresztül jövedelemátcsoportosítást végrehajtva származékos jövedelmet juttat a rászorultaknak. • Csökkenti ezzel a jövedelmi különbségeket, a társadalmi feszültségeket és ezáltal társadalmi szempontból igazságosabbá teszi a makrogazdaságban keletkező jövedelmek elosztását 26 Stabilizáció • A piaci mechanizmus során tartós egyensúlytalanságok alakulhatnak ki (infláció, munkanélküliség, áruhiány). • Az állam stabilizációs tevékenységének célja a gazdaság egyensúlyának biztosítása • Ennek érdekében a szabályozáson keresztül csökkenti az egyensúlytalanságok mértékét 27 Elméletek az állami szerepvállalás mértékéről • Minimális (liberalizmus) • Aktív (Keynes) • Korlátozó (szocialista) 28 Minimális • Az elméletek egy része a kormányzati gazdasági szerepvállalás minimálisan szükséges mértékét értelmezi (liberalizmus) • A kormányzati szerepvállalásra kizárólag akkor van szükség, ha az adott szükséglet kielégítését, vagy az éppen kívánatosnak tartott hatást a magán szektor és a piaci mechanizmus nem képes biztosítani • E felfogás a gazdasági értelemben semleges állam koncepcióját vallja, korlátozott kormányzati feladatkört és a piaci folyamatokba történő be nem avatkozást hirdetve 29 Aktív • Más közgazdasági álláspontok szerint a kormányzatnak a gazdaság működésébe aktívan be kell avatkoznia (pl. Keynes) • E felfogások – különböző hangsúlyokkal – részben a piac működése által előidézett negatív, a társadalmi folyamatokra és a természeti környezetre gyakorolt hatásokat, részben a piacgazdasági rendszer önmagát destabilizáló működését vetik fel • Ezen „középutasnak” is nevezhető álláspontok nem tagadják a piaci koordináció meghatározó szerepét, de elengedhetetlennek tartják annak korrekcióját 30 Korlátozó • A harmadik felfogás típus a piaci mechanizmus kiegészítésén és korrekcióján túlmenően annak részbeni, vagy teljes mértékű korlátozásának szükségességét vallja (pl. szocializmus) • E korlátozás eszköze a termelési eszközök állami tulajdona és az erre épülő központi tervezés rendszere 31 Főbb témakörök • Az államháztartás rendszere • A központi feladatok szétosztása – Kétszintű – Háromszintű • A finanszírozás módja – Központosított modell – Önkormányzati modell • Az államháztartás alrendszerei – Központi alrendszer – Önkormányzati alrendszer 2 Főbb témakörök • Az államháztartás finanszírozásának lebonyolítása – Magyar Államkincstár (MÁK) – Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) • Az államháztartás ellenőrzési rendszere – Állami Számvevőszék (Ász) – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 3 • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. Az államháztartás rendszere • Az államháztartás legtágabb megfogalmazásban az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti. • Az államháztartás az állami és a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek ellátását szolgáló pénzeszközöket (közpénzek) és vagyontárgyakat (közvagyon), az ezekkel való gazdálkodást, továbbá mindezek jogi szabályozását foglalja magában 5 Az államháztartás rendszere • Az államháztartás a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer összessége (más néven az államháztartás rendszere). • Az állam gazdálkodási rendszerét (vagyis azt a tevékenységet, amely során az állam bevételeit beszedi, és összegyűjti az állami költségvetésbe, hogy azt felhasználja majd kiadásai teljesítésére) államháztartásnak nevezzük. (kormányportál) 6 Az államháztartás rendszere • Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük • Az államháztartás alapegységei: költségvetési szervek, alapok, előirányzatok • Az állami feladatok az államháztartás alrendszereinek együttesében jelennek meg. 7 A központi feladatok szétosztása • Az állam struktúrájától függően: • kétszintű: központi feladatvállalás és helyi önkormányzatok (Magyarország, Olaszország Franciaország, Hollandia, Nagy Britannia) • háromszintű: központi ( szövetségi) – tagállami – helyi (szövetségi államoknál: Németország, USA, Kanada, Svájc, Ausztria) 8 A finanszírozás módjai • Központosított modell: a felső szinten meghatározott és leosztott feladatok egyszerű végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s a forrás előteremtés sem feladatuk • Önkormányzati modell: a helyi döntéshozók elhatározásától függő eredmények születnek, amelyekhez az erőforrások származhatnak: adókból, állami támogatásokból és egyéb bevételekből • Probléma: az adott körzetből származó jövedelemadó mekkora hányada maradjon helyben, illetve a központi költségvetés mekkora részt osszon el újra az egyes települések között? 9 Az államháztartás alrendszerei (2010 előtt) • • • • Központi kormányzat Helyi önkormányzatok Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítás 10 Az államháztartás alrendszerei (2010 óta) • Központi alrendszer – Központi költségvetés – Társadalombiztosítási alapok – Elkülönített állami pénzalapok • Önkormányzati alrendszer • (a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik) 11 Az államháztartás finanszírozásának lebonyolítása • Magyar Államkincstár (MÁK) • Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 12 Magyar Államkincstár • Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés végrehajtása során a pénzügyi lebonyolításban kiemelkedő szerepe van a Magyar Államkincstárnak. • Az államháztartás alrendszerein belüli pénzforgalom minimalizálása érdekében a kincstári kör szervezetei egymás közötti elszámolásaikat átvezetéssel rendezik, tényleges kifizetés csak a külső bevételek és kiadások elszámolása során történik. • A kincstári rendszer finanszírozási szempontból egy pénzügytechnikai eljárásként fogható fel. 13 • A pénzforgalom lebonyolítása a Magyar Nemzeti Banknál vezetett kincstári egységes számlán (KESZ) történik. • A kincstár „ügyfelei” a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás alapjai és ezek igazgatási szervei, az elkülönített állami pénzalapok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rádió és Televízió Testület és állami irányítású közhasznú társaságok. 14 Államadósság Kezelő Központ • Az ÁKK Zrt. alapvető tevékenysége, hogy az éves költségvetési törvény alapján gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról; az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről. Ennek keretében többek között az alábbi feladatokat látja el: 15 • elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, • kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját, • szervezi az állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat, • gondoskodik az államadósság terheinek kifizetéséről, • szervezi a másodlagos állampapírpiacot, • tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól. 16 Az államháztartási rendszer ellenőrzése • Az államháztartási rendszer ellenőrzésének három alapvető megjelenési formája az egymást kiegészítő módon működő • számvevőszéki ellenőrzés (ÁSZ), • költségvetési ellenőrzés (KEHI), és • a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése 17 • A demokratikus jogállam működésének fontos garanciális feltétele, hogy ki kell alakítani a közpénzek és a közvagyon felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát biztosító ellenőrzési rendszereket. • A költségvetési szervek ellenőrzése az államháztartás egészére (mind a négy alrendszerre) kiterjed. 18 • Az ellenőrzés során az ellenőrzést végző szervek vizsgálják, hogy az államháztartási pénzeszközök felhasználása során a költségvetési szervek – betartották-e a vonatkozó jogszabályokat (törvényességi - jogszerűségi ellenőrzés) illetőleg – a pénzeszközöket a kijelölt feladatra, gazdaságos és takarékos módon használták-e fel (célszerűségi – gazdaságossági - hatékonysági ellenőrzés). 19 Az Állami Számvevőszék • Az állami ellenőrzés legfőbb szerve, amely kizárólag az Országgyűlésnek és a törvényeknek alárendelten működik. • Ellenőrzéseit az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint, külső ellenőrző szervként végzi. • http://www.asz.hu 20 • Az ellenőrzések átfogják a teljes államháztartást, az állam kincstári, vállalkozói vagyonát, egyes államháztartáson kívüli szervezetek gazdálkodását, az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények működését és gazdálkodását, és kiterjednek a pártok gazdálkodásának törvényességére is. 21 A költségvetési ellenőrzés • A költségvetési ellenőrzés a központi költségvetési szerveknél, a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél és a köztestületi költségvetési szerveknél végzett vizsgálatokat öleli fel, tehát kizárólag csak az államháztartás központi szintjét érinti. • A költségvetési ellenőrzésnek három altípusát különítik el: – a kormányzati ellenőrzést, – a felügyeleti ellenőrzést, valamint – a belső ellenőrzést. 22 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal • A kormányzati költségvetési ellenőrzést a kormány a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) útján valósítja meg (központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, központi költségvetési szervek ellenőrzése) • A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek felügyeletét a kormány nevében a Miniszterelnökséget vezető miniszter látja el. • http://kehi.kormany.hu 23 • A felügyeleti költségvetési ellenőrzés körében az adott költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vizsgálatot köteles lefolytatni (legalább háromévenként) a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél • A belső ellenőrzés keretében valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél belső ellenőrzési rendszert kell működtetni. 24 A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése • A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzését négy szerv felügyeli: – Állami Számvevőszék (területi igazgatóságai útján), – a helyi önkormányzat pénzügyi bizottsága, – belső ellenőr, – könyvvizsgáló 25 Főbb témakörök • Az államháztartás alrendszerei • Központi alrendszer • Központi költségvetés – A központi költségvetés főbb bevételei – A központi költségvetés főbb kiadásai – A központi költségvetés egyenlege • A költségvetési ciklus folyamata 2 Főbb témakörök • Társadalombiztosítási alapok – Nyugdíjbiztosítási alap – Egészségbiztosítási alap – Fizetendő járulékok és adók • Elkülönített állami pénzalapok • Önkormányzati alrendszer – Feladatok – Bevételek • Saját források • Költségvetési források 3 • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. Az államháztartás alrendszerei (2010 előtt) • • • • Központi kormányzat Helyi önkormányzatok Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítás 5 Az államháztartás alrendszerei (2010 óta) • Központi alrendszer – Központi költségvetés – Társadalombiztosítási alapok – Elkülönített állami pénzalapok • Önkormányzati alrendszer • (a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik) 6 Központi költségvetés • A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve. • Követelményei: – az állam társadalmi és gazdasági tevékenységének alapja, meghatározza a gazdálkodás kereteit – a jövőre vonatkozó legjelentősebb pénzügyi terv – mérleg szerkezetű, kötött formában kell összeállítani – jogilag kötelező érvényű, parlamenti felhatalmazáson alapul 7 Központi költségvetés fejezetrendje • A költségvetési törvény szerkezeti egységei: – fejezet; cím, alcím; jogcímcsoport; jogcím; előirányzat-csoport; kiemelt előirányzat • Az új államháztartási törvény két csoportra osztja fel a fejezeteket: – Kormány irányítása alá tartozó fejezetek, illetve a – Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek 8 Központi költségvetés részei a) b) c) a központi kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek a központi költségvetési szervek, http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesiinformaciok/koltsegvetes_merleg_1 9 • Központi kezelésű előirányzatok • http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesiinformaciok/koltsegvetes_merleg_2 • Központi költségvetési szervek • http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesiinformaciok/tartozassal-rendelkezo-intezmenyek 10 • A fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek: I. ORSZÁGGYŰLÉS II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG • http://www.allamkincstar.gov. hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/koltsegvetes_merleg_3 I.ORSZÁGGYŰLÉS II.KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG III.ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG IV.ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA V.ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VI.BÍRÓSÁGOK VIII.ÜGYÉSZSÉG X.IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM XI.MINISZTERELNÖKSÉG XII.FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM XIII.HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM XIV.BELÜGYMINISZTÉRIUM XV.NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM XVI.NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL XVII.NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XVIII.KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM XIX.UNIÓS FEJLESZTÉSEK XX.EMBERI ERŐFORÁSOK MINISZTÉRIUMA XXI.MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA XXX.GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL XXXI.KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL XXXIII.MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA XXXIV.MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA XXXV.NEMZETI KUTATÁSI FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL 11 Ami még érdekes lehet • Funkcionális mérlegek: • http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesiinformaciok/funkcionalis_merlegek • Ezen belül GDP arányos kiadások: • http://www.allamkincstar.gov.hu/files/funkcion%C3 %A1lis%20m%C3%A9rlegek/GDP%20ar%C3%A1nyos %20kiad%C3%A1sok_20170912.pdf 12 • Törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről • https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?do cid=A1700100.TV 13 A költségvetési ciklus folyamata • a költségvetés összeállítása • beterjesztés (korábban a pénzügyminiszter, jelenleg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter) • vita, szavazás, elfogadás után törvényben rögzítik • felhatalmazás a költségvetés végrehajtására. Ez az a törvény, aminél nincs jogi szankció ha nem teljesítik • végrehajtás, ellenőrzés • beszámolás (részletek itt) 14 A központi költségvetés főbb bevételei • adók és adójellegű bevételek: – jövedelemadók (személyi jövedelemadó, társasági adó), – termékek és szolgáltatások után fizetendő adók (általános forgalmi adó, fogyasztási adó), – vagyonhoz és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, – vámok, – illetékek. • nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak), • felhalmozási és tőkejellegű bevételek (privatizációból, koncesszióból, vagyonértékesítésből származó), 15 A központi költségvetés főbb bevételei • adományok, segélyek, átvett pénzeszközök (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson belülről és kívülről származó), • központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek (működésből, vállalkozási tevékenységből, értékesítésből, előírt befizetésekből), • az államháztartás alrendszereinek befizetései, • az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás. 16 A központi költségvetés főbb kiadásai • az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások: • adósságszolgálati kamatkiadások, • befizetés az Európai Unióba. 17 A központi költségvetés főbb kiadásai • az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások (részletezve): – – – – – – – – – támogatások államháztartáson kívüli szervezeteknek, fogyasztói árkiegészítés, lakásépítés, családi támogatások, szociális juttatások, központi költségvetési szervek kiadásai, szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, központi beruházások, más államháztartási alrendszerek támogatása, tartalékok. 18 A központi költségvetés egyenlege • kiegyensúlyozott (ha a bevételek és kiadások összege megegyezik), • szufficites (ha a bevételek meghaladják a kiadások összegét), • deficites (ha a kiadások haladják meg a bevételek összegét). 19 Társadalombiztosítási alapok • A társadalombiztosítás (Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap) a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere. – Az állam működteti és fejleszti a tb. rendszert – Az állam felelősséggel tartozik a bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetének biztosítására 20 Nyugdíjbiztosítási Alap • A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak kiadásainak fedezetére irányul. • A Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesítendő kiadások pénzügyi fedezetét a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó (2012 előtt társadalombiztosítási járulék) és a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék biztosítja 21 Egészségbiztosítási Alap • Az Egészségbiztosítási Alapból kell finanszírozni az egészségbiztosítás • pénzbeli ellátásait (táppénz, gyermekgondozási díj, terhességi-gyermekágyi segély, stb.), valamint a • természetben nyújtott ellátásait (gyógyítómegelőző ellátások, gyógyfürdő-szolgáltatás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatás stb.). 22 • Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott kiadások fedezetére a • munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó (2012 előtt társadalombiztosítási járulék), valamint a • munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék szolgál. 23 Fizetendő járulékok és adók 24 • A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény értelmében a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót az adófizetési kötelezettséget keletkeztető, adóalapot képező jövedelem után kell megfizetni. 25 A szociális hozzájárulási adó változása • https://nav.gov.hu/nav/ado/szocialis_hozzajarulasi_a do/ado_merteke.html 26 Legújabb fejlemények • A Kormány a bürokrácia csökkentése és a költségracionalizálás jegyében szervezeti átalakításokról döntött 2016-ban, így 2017. január 1.-től az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság névváltoztatással Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működött tovább, amely átvette a megszűnő Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatait. 27 • A Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal 2017. november 1-től a Magyar Államkincstárba olvadt be. • Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészségbiztosítási Alap irányításával kapcsolatos feladatait pedig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) vette át 2017. január 1.-től 28 • http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegve tesi-informaciok/koltsegvetes_merleg_4 • http://tcs.allamkincstar.gov.hu/ (jelenleg) • https://old.onyf.hu/hu/ (korábban) • www.oep.hu (jelenleg NEAK) 29 Elkülönített állami pénzalapok • Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza, államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből adódóan államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást tesz lehetővé (kutatás, fejlesztés, kultúra → konkrét feladatot finanszíroz) 30 Jelenleg (2018): • • • • • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap (korábban Szülőföld Alap), 31 • Alapok, és mérlegeik a MÁK honlapján: • http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegve tesi-informaciok/koltsegvetes_merleg_5 32 Önkormányzati alrendszer • Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. • Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel is rendelkeznek. • Működésüket önállóan alakítják ki és pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek a jogszabályok szabta keretek között. 33 • Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni • A koncepcióban figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési irányelveket is. • A költségvetési rendelet elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre. 34 Önkormányzati alrendszer részei a) b) c) helyi önkormányzati költségvetési szervek, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a többcélú kistérségi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek 35 • http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegve tesi-informaciok/koltsegvetes_merleg_6 • http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir. aspx?scope=kozgyules&sessionid=6350&agen daitemid=83488 36 • A helyi önkormányzat feladatai: – közösségi feladatok szervezése és finanszírozása (iskola, óvoda) – a település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális beruházás) • Az önkormányzatok bevételei: – központi költségvetésből származó források – saját források 37 Saját források • Helyi adók: a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési önkormányzat képviselőtestülete állapítja meg • Intézményi bevételek (térítési díjak): az önkormányzat által alapított, felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj. 38 • Átvett pénzeszközök: az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési szervekkel, gazdasági társaságokkal, és az ilyen együttműködések keretében működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők pénzeszköz-átvételként. • Hitel: ha valamennyi bevételi lehetőség és kiadási szükséglet számbavétele után megállapítható, hogy akár a működési, akár a fejlesztési feladatok ellátásához további forrásokra van szükség, hitel felvételét kell tervezni. 39 Központi költségvetési kapcsolatokból származó források • Átengedett bevételek: az állam az előzőleg központosított bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak. (SZJA egy része, gépjárműadó, termőföld bérbeadás bevétele) • Normatív állami hozzájárulás: népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz kapcsolódóan kerül meghatározásra. Ez kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját döntésük, hogy milyen konkrét feladatra használják fel. • Központosított támogatások: az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok alapján illetik meg, és felhasználási kötöttség is érvényesül. 40 • Címzett és céltámogatások: a helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely feladatok ellátását preferálja (iskolák, kórházak felújítása, szennyvízelvezetés) • Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz: ez finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás működtetését. • Egyéb támogatások: területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatás. 41 Speciális pénzáramlások Annuitás Annuitás jövőértéke Szokásos annuitás jövőértéke Esedékes annuitás jövőértéke Annuitás jelenértéke Szokásos annuitás jelenértéke Esedékes annuitás jelenértéke Annuitás (évjáradék) meghatározása Örökjáradék Növekvő örökjáradék Speciális pénzáramlások • • A pénzáramlásokat tekintve megkülönböztethetünk egyszeri és több perióduson tartó cash flow-kat, melyek a vállalatnál pénz be-, vagy pénz kiáramlásként jelennek meg. Ebben a fejezetben a több perióduson át tartó pénzáramlások közül az annuitást (évjáradék) és az örökjáradékot tárgyaljuk. Speciális pénzáramlások Annuitás Szokásos annuitás Örökjáradék Esedékes annuitás egyszerű örökjáradék növekvő örökjáradék Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Annuitás • Annuitásnak hívunk olyan pénzáramlás sorozatokat, amelyekre a következők jellemzőek: – – – – meghatározott ideig tartó, meghatározott számú, egyenlő időközönként jelentkező azonos nagyságú pénzáramlás sorozat Esedékes annuitás (annuity due): a periódus elején jelentkező pénzáramlás Szokásos annuitás (ordinary annuity): a periódus végén jelentkező pénzáramlás Annuitások gyakorlati alkalmazása • • • • • • Hitelek törlesztő részletei Lízingdíjak Biztosítási díjak Nyugdíjpénztári be-és kifizetések Fix kamatozású kötvények értékelése Beruházások értékelése Annuitás jövőértéke Az annuitás jövőértékének kiszámításával a következő típusú kérdésekre tudunk választ adni: • Mennyi pénzünk lesz, ha egyenlő időközönként (pl. havonta, évente), meghatározott ideig (n éven keresztül), meghatározott nagyságú pénzt befektetünk? Feltételezzük, hogy az éves hozamunk nem változik az adott időszak alatt. • Az annuitások kiszámításánál alkalmazhatók a táblázatok, amelyek az annuitás tényezőket tartalmazzák. • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Szokásos annuitás jövőértéke Képlet: 𝐹𝑉 = ∁ × 𝐹𝑉𝐼𝐹𝐴𝑟 %,𝑛 (1 + 𝑟)𝑛 −1 =∁ × 𝑟 Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Esedékes annuitás jövőértéke A szokásos annuitások gyakoribbak a vállalati pénzügyek területén, de a periódus elején jelentkező pénzáramlásokkal is találkozhatunk, (például az időszak elején befizetendő biztosítási vagy lízingdíj). A periódusok elején fizetett annuitás jövőbeli értéke abban különbözik a szokásos annuitástól, hogy az utolsó befizetés is még kamatozik. 𝐹𝑉𝐼𝐹𝐴𝐷𝑟 %,𝑛 = ∁ × 𝐹𝑉𝐼𝐹𝐴𝑟 %,𝑛+1 = ∁ × (1+𝑟)𝑛+1 −1 − 𝑟 1 Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Annuitások jelenértéke Az annuitás jelenértékének kiszámításával a következő típusú kérdésekre tudunk választ adni: • Mennyit ér meg nekünk ma egy periódusonként jelentkező jövőbeli pénzáramlás, mely egyenlő nagyságú és meghatározott ideig tart? Feltételezzük, hogy az éves hozam nem változik az adott időszak alatt. • Az annuitás jelenértékének kiszámításánál alkalmazhatók a táblázatok, amelyek az annuitás tényezőket tartalmazzák és egyszerűsítik a számításokat. • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Szokásos annuitás jelenértéke Képlet: 𝑃𝑉 = ∁ × 𝑃𝑉𝐼𝐹𝐴𝑟 %,𝑛 1 1− (1 + 𝑟)𝑛 =∁ × 𝑟 Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Esedékes annuitás jelenértéke • Képlet: • 𝑃𝑉 = ∁ × (𝑃𝑉𝐼𝐹𝐴𝑟 %,𝑛−1 +1) • Mivel a pénzáramlások az időszak elején jelentkeznek n-1 periódussal kell számolnunk! • Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Annuitás (évjáradék) meghatározása (1/2) Az annuitásos jelen és a jövőérték formula átrendezésével meghatározhatóak a periódusonkénti évjáradékok. A formulák segítségével a következő típusú kérdésekre tudunk választ adni: Jövőérték esetén: Milyen egyenlő nagyságú és periódusonként ismétlődő befektetés / megtakarítás szükséges ahhoz, hogy adott időszak végén meghatározott nagyságú pénzzel rendelkezzünk? Jelenérték esetén: Milyen egyenlő nagyságú, meghatározott ideig tartó, periódusonként ismétlődő törlesztés szükséges ahhoz, hogy ma adott összeggel rendelkezzünk, felhasználjuk? Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Annuitás (évjáradék) meghatározása (2/2) Periódusonkénti pénzáramok kiszámítása jövőérték esetében: 𝐹𝑉 𝐶= 𝐹𝑉𝐼𝐹𝐴𝑟%,𝑛 Periódusonkénti pénzáramok kiszámítása jelenérték esetében: 𝑃𝑉 𝐶= 𝑃𝑉𝐼𝐹𝐴𝑟%,𝑛 Az egy évnél gyakoribb kamatperiódusok esetén, a pénz időértéke c. fejezetben ismertetett módon járunk el: a kamatozási periódussal megegyező érvényességi időtartamra vonatkozó kamatlábat használunk. Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Örökjáradék (perpetuity) Az örökjáradék, vagy egyszerű örökjáradék egy végtelen annuitás, egy azonos nagyságú végtelen pénzáramlás sorozat. Pl.: elsőbbségi részvények osztaléka, lejárat nélküli kötvények kamata. Örökjáradék jelenértékének számítása: 𝑃𝑉 = 𝐶 𝑟 Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Növekvő örökjáradék (growing perpetuity) Növekvő örökjáradék olyan végtelen pénzáramlás sorozat, mely évente egyenlő ütemben (g) növekszik. Pl.: törzsrészvények osztaléka. A növekvő örökjáradék jelenértékének számítása, r > g esetén: 𝐶1 𝑃𝑉 = 𝑟−𝑔 Bővebben: Illés Ivánné (2009): Vállalkozások pénzügyi alapjai c. tankönyv 2.4 fejezete Pénzügyek alapjai Az NPV használata A konzultáció főbb témakörei Mit diszkontálunk? A pénzáramlás fajtái A pénzáramlás (cash flow) kiszámítása A cash flow számítás alapelvei Az infláció figyelembevétele Speciális pénzáramlások Az NPV használata speciális helyzetekben Eltérő élettartamú beruházások közti választás: az éves pénzáram egyenértékes A pénzáramlás fajtái 1. Pénzforgalmi szemléletű cash flow: a tényleges bevételek (cash inflow) és a tényleges kiadások (cash outflow) különbsége Számviteli szemléletű cash flow: meghatározása kicsit problémásabb, a könyvelés szabályai miatt A pénzáramlás fajtái 2. Kezdő, működési, végső Szokásos, esedékes Konvencionális, nem konvencionális A számviteli szemlélet A főkönyv adatai nem a pénzmozgást tükrözik, a számla dátumán alapulnak (gazdasági esemény) A könyvelés figyelembe vesz nem pénzmozgás jellegű adatokat: ez az amortizáció A számviteli cash flow meghatározása Bevétel - költségek - amortizáció Adózás előtti nyereség - adó Adózás utáni nyereség + amortizáció +/- forgótőke változás +/- beruházási pénzáramlás Számviteli cash flow A forgótőke Az az összeg, amelyből a forgóeszközöket finanszírozzuk (ez lehet saját tőke, vagy hitel) Nettó forgótőke: forgóeszközök – folyó források (a forgóeszközöknek az a része, melyet saját forrásból, vagy hosszú lejáratú forrásból finanszírozunk). A forgótőke és a beruházási pénzáramlás figyelembe vétele A beruházás indításakor negatív előjellel (a gépek megvásárlása, és a forgóeszköz megvásárlása kiadással jár, része a C0-nak) A beruházás lebonyolítása közben: a termelés növelése forgóeszköz növekedést igényel, ez növeli a forgótőke igényt (szintén negatív előjellel). Ugyanez történik, ha újabb gépeket, termelő-berendezéseket kell vennünk. A beruházás befejezésekor: a forgóeszköz nem forog tovább, a forgótőke visszatérül (pozitív előjellel). A nem használt gépeket pedig eladjuk. A cash flow számítás alapelvei Csak a pénzáramlás számít (tényleges bevételek és tényleges kiadások különbsége) A pénzáramlásokat növekményi alapon becsüljük A pénzáramlásokat adózás utáni bázison mérjük Vegyünk figyelembe minden származékos hatást Vegyük figyelembe a forgótőke változást Vegyük figyelembe az alternatíva költséget Ne vegyük figyelembe az elsüllyedt költségeket (sunk cost) Az inflációt kezeljük következetesen A finanszírozási költségeket hagyjuk figyelmen kívül Az infláció következetes kezelése A nominál pénzáramlásokat nominál diszkontrátával kell diszkontálni, A reál pénzáramlásokat reál diszkontrátával kell diszkontálni Az infláció következetes kezelése C1N 1 rN C1R ; 1 rR 1 i 1 i C1N C1R NPV C0 C 0 1 r N 1 r R Speciális pénzáramlások Örökjáradék Növekvő örökjáradék Annuitás (évjáradék) Örökjáradék Olyan speciális pénzáramlás, mely örökké tart, és minden évben (periódusban) állandó nagyságú 0 1 C 2 C 3 C … … Örökjáradék jelenértéke C C C PV ... 2 3 1 r (1 r) (1 r) C C PV (1 r) C ... 2 1 r (1 r) PV (1 r) - PV C C PV r Növekvő örökjáradék Olyan speciális pénzáramlás, mely örökké tart, és minden évben (periódusban) állandó mértékben növekvő 0 1 C 2 C(1+g) 3 C(1+g)2 … … Növekvő örökjáradék jelenértéke C C(1 g) C(1 g) PV ... 2 3 1 r (1 r) (1 r) (1 r) C C C(1 g) PV ... 2 (1 g) 1 g 1 r (1 r) (1 r) C PV - PV (1 g) 1 g C PV r -g 2 Annuitás Olyan speciális pénzáramlás, mely meghatározott ideig tart, és minden évben (periódusban) állandó nagyságú 0 1 C 2 C 3 C … … N C Annuitás jelenértéke 0 A: B: 1 C 2 C 3 C … … N C N+1 C C … … … C A : PV0 r C C r B : PVN PV0 r (1 r) N PVAN 1 C 1 1 1 2 (1 ) C (1 ) C Af (r , N ) N N r (1 r) (1 r) r Eltérő élettartamú beruházások közti választás: az éves pénzáram egyenértékes r =10% A: B: 0 -100 -180 1 110 110 2 121 121 3 ----133 Ha a beruházás egyszeri, használjuk az NPV-t Ha a beruházás folytatólagos, tilos az NPV használata, hiszen nem veszi figyelembe az újabb pénzáramlásokat A meghosszabbítás hullámzást okoz a pénzáramlásban Eltérő élettartamú beruházások közti választás: az éves pénzáram egyenértékes 0 A: -100 Helyette: 0 r=10% B: -180 Helyette: 0 1 110 X 110 Y 2 121 X 3 ----- 121 Y 133 Y Eltérő élettartamú beruházások közti választás: az éves pénzáram egyenértékes Miért jobb a módosított pénzáramlás: mert kiküszöböli a meghosszabbítás okozta hullámzást, így ezek már közvetlenül összehasonlíthatóak Mi a feltétele a helyettesítésnek: a pénzáramlások jelenbeli értéke egyezzen meg egymással Eltérő élettartamú beruházások közti választás: az éves pénzáram egyenértékes -100+110/1,1+121/1,12 = 0+X/1,1+X/1,12 NPVA = PVannuitás = X * Afx(10%, 2év) EACA = X = NPVA/ Afx(10%, 2év) -180+110/1,1+121/1,12 +133/1,13 = 0+Y/1,1+Y/1,12 +Y/1,13 NPVB = PVannuitás = Y * AfY(10%, 3év) EACB = Y = NPVB/ AfY(10%, 3év) Eltérő élettartamú beruházások közti választás: az éves pénzáram egyenértékes EACA és EACB (azaz X és Y) közül a magasabbat választjuk, hiszen ez a projekt évente magasabb pénzáramlást biztosít Ha az eredeti pénzáramlás negatív (pl. fenntartási költségeket ismerünk), akkor az EAC éves költség egyenértékes lesz, és a döntésnél kisebbet választjuk (évente átlagosan kevesebb a költsége) Köszönöm a figyelmet! Főbb témakörök • A modern pénz sajátosságai – A pénz technikai formái – Pénzteremtés • Hitelnyújtással – Fizetés bankon belül, bankon kívül – Egzogén és endogén pénzteremtés • Devizavásárlással – A pénz újraelosztó hitel – A multiplikátor hatás • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. A modern pénz • A modern pénz belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való be-, illetve kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet • Pénzteremtés: hitelnyújtás, devizavásárlás • Pénz megsemmisítése: hitel visszafizetése, deviza eladása A pénz technikai formái • Formája szerint: – készpénz (bankjegy + érme) – számlapénz • Eredete szerint: – jegybankpénz – kereskedelmi bankpénz • Pénzforgalomban betöltött szerepe alapján: – monetáris bázis (M0): készpénz + jbk. szlp. – tranzakciós pénz (M1): M0 + látra szóló betét – tágan értelmezett pénz (M2): M1+ határidős betét – M3: M2 + bankrendszer által kibocsátott értékpapírok – M4: M3 + bankrendszeren kívüli elemeket is tartalmaz, mint például az államkötvények • • A mai modern pénz egy olyan bankpasszíva, mely képes betölteni a pénzfunkciókat. • A mai modern pénz teremtett pénz, ezért a pénzmennyiség szabályozást igényel. Ez a jegybank feladata (monetáris politika) Pénzteremtés hitelnyújtással A I. Bank mérlege Hitel („A” váll.) 1.000 P Betét („A” váll.) 1.000 Pénz megsemmisülése: a hitel visszafizetésével • A pénzteremtő hitel sajátossága: a bank mérlegfőösszege nő (mind az aktíva, mind a passzíva oldal) Fizetés bankon belül kereskedelmi bankpénzzel A I. Bank mérlege Hitel („A” váll.) 1.000 Betét („A” váll.) 500 Betét („B” váll.) 500 P Fizetés bankon kívül jegybank pénzzel I. Bank mérlege Jegybanki betét: -500 II. Bank mérlege Betét („A”): -500 Jegybanki betét: +500 Jegybank mérlege I. Bank betéte: -500 II. Bank betéte: +500 Betét („B”): +500 • A bankközi fizetési megbízások teljesítése ma már nem az MNB-n keresztül zajlik, hazánkban 1994 óta működik a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR). • Ennek a részletes ismertetésére a bankügyleteknél kerül sor. Pénzteremtés devizavásárlással A Bank mérlege Deviza 200 ezer Ft értékben P Betét („A” váll.) 200.000 Ft Pénz megsemmisülése: a deviza eladásával Egzogén pénzteremtés • Ebben az esetben a pénzkínálatot nem a gazdasági szereplők pénzigényéből, hanem külső tényezőkből vezetjük le. • Ez a jegybank monetáris politikája. Endogén pénzteremtés • Ebben az esetben a pénzmennyiség változását a reálgazdaság finanszírozási igénye váltja ki. Pénzteremtés a bankrendszer egészében: a multiplikátor hatás • A pénz multiplikáció azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankhoz bekerülő jegybank-pénz önmaga többszörösére növekszik • Multiplikátor = szorzó, sokszorozó, többszöröző Pénzteremtés a bankrendszer egészében: a multiplikátor hatás • kötelező tartalékráta (k): a jegybank előírja a kereskedelmi bankok számára, hogy az általuk teremtett pénz (vagyis a nyújtott hitel) meghatározott %-át a jegybanknál vezetett számlájukon kell tartaniuk (jegybankpénzben) • likviditási tartalék, készpénzhányad (x): a gazdasági szereplők tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt Pénzfelhasználás ügyfélkörön belül • A kereskedelmi bank pótlólagos jegybank-pénzre tesz szert (lakossági betét, vagy jegybanki hitelfelvétel útján) • Ezt kötelező tartalékként használja fel • A bank hitelt nyújt „A”-nak, majd ezt rögtön át is utalja „B” számlájára (szintén saját ügyfele) • A jegybankpénz állomány így nem csökken, de multiplikálódik. Példa • 1000 forintot elhelyezünk bankszámlán, melyet a bank kötelező tartalékként használ fel. • 10 % kötelező tartalékráta mellett mennyi hitelt nyújthat? • 20 % kötelező tartalékráta mellett mennyi hitelt nyújthat? • 5 % kötelező tartalékráta mellett mennyi hitelt nyújthat? • Ezt az m=1/k együtthatót pénzmultiplikátornak nevezzük. • Példánkban a kötelező tartalékráta 10 % volt, ezért a pénzmultiplikátor: 1/0.1 = 10 Pénzfelhasználás ügyfélkörön kívül • Otthoni munkára ajánlott Multiplikátor készpénz tartás esetén • Ha nincs készpénz-tartás, akkor a pénzmultiplikátor: m=1/k. • Ha van a forgalomban készpénz, ez csökkenti a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét (a Kp. nincs benne a tartalékban), tehát a pénzmultiplikátor az előbbihez képest kisebb lesz. • Tegyük fel, hogy a gazdasági szereplők a pénzük egy meghatározott hányadát tartják készpénz formájában. Jelölje x ezt a hányadot. • Ebben az esetben a pénzmultiplikátor képlete m=1/(k+x-kx) lesz. • Pl. 10%-os kötelező tartalékráta (k=1/10) és 1/9-es pénztartási hányad (x=1/9) mellett a pénzmultiplikátor értéke m=5 lenne, • vagyis a készpénztartás ebben az esetben felére csökkenti a pénzmultiplikátort. Pénz-újraelosztó hitel A Takarékpénztár mérlege Jegybankpénz 1000 „B” hitele 1000 Jegybankpénz -1000 „A” betétje P 1000 • A pénz újraelosztó hitel sajátossága: a bank mérlegfőösszege nem nő, csak az aktíva oldal rendeződik át • Köszönöm a figyelmet! Főbb témakörök • A monetáris politika cél és eszközrendszere – Direkt eszközök – Indirekt eszközök – A jegybanki alapkamat és a transzmissziós mechanizmus • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. Monetáris politika • Monetáris politika – a pénzkínálat szabályozása. • Pénzkínálat = monetáris bázis * pénzmultiplikátor • A monetáris bázis: bankjegy- és érmeállomány, a bankoknak a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett tartalékai, valamint az egynapos betétek. • Pénzmultiplikátor az a hányados, amely a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét írja le. • A pénzmultiplikáció alapvetően pénzsokszorozódást jelent A monetáris politika eszköztára • Direkt eszközök: a monetáris hatóság közvetlenül meghatározza a szabályozandó tényező értékét • Indirekt eszközök: a pénzügyi piacok működésén keresztül fejtik ki hatásukat • A szakirodalomban eltérő besorolások találhatóak. A monetáris politika eszköztára Vigvári András • Direkt eszközök – Kötelező tartalékráta – Hitelkontingensek – Kamatszabályozás – Erkölcsi ráhatás • Indirekt eszközök – Viszontleszámítolás (rediszkontálás) – Nyíltpiaci műveletek A monetáris politika eszköztára Magyar Gábor • Direkt eszközök – Kamatszabályozás – Hitelkontingensek • Indirekt eszközök – Kötelező tartalékráta – Refinanszírozás, rediszkont – Nyíltpiaci műveletek – Erkölcsi ráhatás Direkt eszközök • Közvetlen beavatkozásokat jelentenek. – Kamatszabályozásnál a hitel és a betéti kamatok konkrét nagyságát határozza meg a jegybank. – Hitelkontingensekkel pedig a kihelyezhető hitel mennyiségét befolyásolja. Direkt eszközök hatása • Hitelkamatok – Növelése – csökkenő hitelfelvétel – dráguló pénz pénzcsökkentés – Csökkentése – növekvő hitelfelvétel – olcsó pénz pénznövekedés • Hitelkontingensek – Növelése – hitelkínálat növekedése – olcsó pénz – pénznövekedés – Csökkentése – hitelkínálat csökkenése – drága pénz - pénzcsökkenés Kötelező tartalékráta • Azt fejezi ki, hogy a kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani. • %-ban fejezik ki • A kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét és likviditását befolyásolja A kötelező tartalékráta hatásmechanizmusa • Magas kötelező jegybanki tartalék – Csökken a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége - csökkenő pénzkínálat. • Alacsony jegybanki tartalék – Növekszik a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége – növekvő pénzkínálat. Kötelező tartalékráta a gyakorlatban (korábban) • Az MNB kötelező tartalékrendszerének célja, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a havi átlagolási mechanizmuson keresztül segítse a hitelintézetek likviditáskezelését, ezáltal hozzájáruljon a rövid futamidejű bankközi hozamok alapkamattól történő eltérésének mérsékléséhez • 2008. novemberben 5 százalékról 2 százalékra csökkent a magyar hitelintézetek tartalékrátája • 2010. nov 1. – 2015. november 30. : A tartalékköteles hitelintézetek a 2, 3, 4 és 5 százalékos tartalékráták közül választhattak, és választásukat félévente módosíthatták. • 2015. dec. 1. – 2016. nov. 30.: egységesen 2 százalékos tartalékolási kötelezettség • 2016. dec. 1. után egységesen 1 százalékos tartalékolási kötelezettség Kötelező tartalékráta a gyakorlatban (válasz az infláció megjelenésére) • 2022. október 1. óta a kötelező tartalékráta szintje 5 százalék (választható 5 – 10 között) • 2023. április 1. után 10% (választható 10 – 15 között) • Kötelező tartalékráta: Jelentése, mértéke, magyarázata (elemzeskozpont.hu) Refinanszírozás • Finanszírozás finanszírozása. – A kereskedelmi bankok számára nyújtott pótlólagos központi banki források. – Hitelkeret a kereskedelmi bankok számára A refinanszírozás hatásmechanizmusa • Refinanszírozási hitelkeret növekedése – Hitel kihelyezési lehetőségek növekedése – pénztömeg növekedése. • Refinanszírozási hitelkeret csökkenése – Hitel kihelyezési lehetőségek csökkenése – pénztömeg csökkenése. Refinanszírozási kamatláb politika • A refinanszírozási hitelek kamatának változtatása. – Kamatnövelés – jegybanki források drágulása – pénztömeg csökkenése – Kamatcsökkentés – jegybanki források olcsóbbá tétele – pénztömeg növekedés Rediszkont • Váltóhitelhez kapcsolódó szabályozó. • A váltót birtokosa forgathatja: a lejáratáig esedékes kamat levonásával a ker. bank leszámítolja. Ez a diszkontálás • A kereskedelmi bankok által a jegybanknak benyújtott váltó leszámítolását nevezzük rediszkontálásnak. Váltó Váltó leszámítolása Váltó viszontleszámítolása Kereskedelmi bank Központi bank A rediszkont hatásmechanizmusa • Váltótárca - adott összegű jegybanki forrás, amit a kereskedelmi bankok igénybe vehetnek. – Váltótárca megnövelése – a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége növekszik – Váltótárca csökkenése – a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségei csökkennek. Rediszkontláb politika • A viszontleszámítolási kamatának (rediszkontláb) változtatása. – Rediszkontláb növelés – jegybanki források drágulása – pénztömeg csökkenése – Rediszkontláb csökkentés – jegybanki források olcsóbbá tétele – pénztömeg növekedése Nyíltpiaci műveletek • Állampapírok adása – vétele. • A pénzmennyiség azonnali megváltozását eredményezik. • Rugalmas eszköz, ha kell naponta több, akár ellenirányú tranzakció is lebonyolítható. A nyíltpiaci műveletek hatásmechanizmusa • Állampapírok eladása (jbk.) – Bankszámlapénz csökkenése – forgalomban lévő pénz mennyiségének csökkenése. – Az állam adósságának növekedése • Állampapírok vétele (jbk.) – Bankszámlapénz növekedése – forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése. • Jegybanki állampapír eladások visszavásárlási megállapodással – repo ügyletek A modern monetáris politika cél- és eszköztára a gyakorlatban • A monetáris politika elsődleges célja az árstabilitás fenntartása • A jegybank az alapkamat mértékének megváltoztatásán keresztül képes a gazdasági folyamatok befolyásolására • Mivel ez lassan fejti ki a hatását, ezért közbülső cél beiktatása is szükséges MNB monetáris politikai cél- és eszközrendszere Végső cél: Árstabilitás Közbülső cél: Inflációs előrejelzés = = középtávú inflációs cél Operatív cél: Rövid távú kamat = várható irányadó kamat Irányadó eszköz: Kéthetes kötvény • A döntéshozatal során olyan változókat kell figyelembe venni, amelyekre a monetáris politika közvetlenül tud hatni, es amelyek a transzmissziós mechanizmuson keresztül a végső cél elérésének irányába hatnak. • Ezeket a változókat nevezzük közbülső célnak. Az inflációs célkövetés rendszerében ezt a szerepet az inflációs előrejelzés tölti be • Napjaink gyakorlatában a jegybank operatív célja nem a monetáris bázisra vonatkozó mennyiségi cél, hanem a rövid lejáratú pénzpiaci kamatláb meghatározása A jegybanki alapkamat alakulása • • • • • • 2016.05.25: 0,9% 2020.07.22: 0,6% 2021.06.23: 0,9% 2022.06.29: 7,75% 2022.09.28: 13% A jegybank 2022. október 14-én bevezette az egynapos betéti eszközt, amely átvette az irányadó eszköz szerepét is. Ennek kamata azóta 18 százalék. A transzmissziós mechanizmus Azt a folyamatot, ahogy az alapkamat megváltoztatása kifejti a makrogazdaságra gyakorolt hatását, transzmissziós mechanizmusnak nevezzük A transzmissziós mechanizmus csatornái • • • • • Kamatcsatorna Eszközár csatorna Árfolyamcsatorna Hitelcsatorna Várakozási csatorna • Kamatcsatorna: Az alapkamat változtatása befolyásolja a beruházási és a fogyasztási döntéseket, azaz a termékek iránti aggregált keresletet. A kereslet változása pedig hat a kibocsátásra és az inflációra. • A transzmissziós mechanizmus eszközárakon keresztül érvényesülő ágát nevezzük eszközárcsatornának. • A monetáris politika a befektetésre alkalmas eszközök (részvények, kötvények, ingatlan, arany) − széles körének árfolyamát befolyásolja, ami szintén hat a fogyasztási és beruházási döntésekre. • Árfolyamcsatorna: Alacsonyabb forintkamatok mellett a befektetők kevésbé lesznek hajlandóak forinteszközöket tartani, es igyekeznek forrásaik egy részét külföldi devizába átcsoportosítani. • Ezt a gyakorlatban úgy tudják megvalósítani, hogy a devizapiacon átváltják a forintot. A hazai valuta kínálata tehát megnő, ami a forint „árának” csökkenéséhez, azaz leértékelődéshez vezet • Az alapkamat csökkentése az árfolyamcsatornán keresztül a nagyobb kibocsátás és a magasabb árszínvonal kialakulásának irányába hat. • Hitelcsatorna: A hitelcsatorna a kamatcsatorna egyik speciális ága. A monetáris politika a hitelek piacán is befolyásolja a kereslet és kínálat alakulását. • Az alapkamat csökkentését követően a gazdasági szereplők kedvezőbb feltételek mellett vehetnek fel hitelt. Ez mind a fogyasztást, mind a beruházásokat élénkíti, azaz növeli az aggregált keresletet, ami végül magasabb kibocsátáshoz es inflációhoz vezet • Várakozási csatorna: A várakozásoknak van egy speciális szerepe, amiért önálló, ötödik csatornának tekinthető. • A folyamat középpontjában a vállalatok előretekintő árazási gyakorlata áll. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalatok arra számítanak, hogy a jövőben magasabb infláció lesz, akkor már most elkezdik emelni az áraikat. • A jövőbeli várt infláció tehát már a jelenben áremelkedést okoz. • Köszönöm a figyelmet! Pénzügyi piacok 1. Keresleti oldal Likviditási igény Finanszírozási igény A finanszírozás elvi lehetőségei A finanszírozási döntések fő kérdése Kínálati oldal A kínálat instrumentumai A pénzügyi piacok csoportosítása Pénzpiac és tőkepiac Nyílt és zárt piac Elsődleges és másodlagos piac Azonnali és határidős piac A pénzügyi piacok • A pénz cseréjének helyszíne, a pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének és intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. • A piacok egyben az információk áramlásának médiumai is • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. Keresleti oldal • A pénzügyi piacok keresleti oldalát a gazdasági szereplők – likviditási igénye és – finanszírozási igénye • határozza meg. Likviditási igény • A gazdasági szereplők (háztartás, vállalat, állam) bevételei és kiadásai időben eltérnek egymástól, szükség van ezek összehangolására. (likviditásmenedzsment) • Átmeneti hiányok esetén gondoskodni kell a likviditási probléma megoldásáról, pótlólagos források bevonásáról • Fölös likviditás (átmeneti többlet) esetén gondoskodni kell ennek a befektetéséről Finanszírozási igény • A finanszírozási igény egy gazdasági tevékenység elkezdéséhez, folytatásához, vagy bővítéséhez szükséges erőforrások biztosítását jelenti. A finanszírozás elvi lehetőségei 1. • Külső forrás igénybevétele (más jövedelemtulajdonosok jövedelmének felhasználása – Hitelfelvétel – Kötvénykibocsátás – Részvénykibocsátás • A külső forrás fajtái – Idegen forrás (pl. bankhitel, vagy kötvénykibocsátás) – Saját forrás (pl. részvénykibocsátás) A finanszírozás elvi lehetőségei 2. • Önfinanszírozás (belső forrás) – Visszatartott profit – El nem költött munkajövedelem – El nem költött adóbevétel – Vagyonértékesítés jövedelme A finanszírozási döntések fő kérdése • A kérdés nem a kettő közti választás, hanem a kettő felhasználásának aránya – Milyen arányú legyen a belső forrás – külső forrás – Milyen arányú legyen a saját forrás – idegen forrás • Az egyes finanszírozási forrásoknak eltérő a(z) – Explicit költsége (pl. kamat) – Implicit költsége (pl. kieső kamat) – Kockázata A kínálati oldal A kínálat forrása a megtakarítás. A megtakarítás 3 módon válhat a beruházás forrásává: • Önfinanszírozás (a megtakarító és a beruházó ugyanaz) • Újraelosztás – Végleges (állam: adók, támogatások) – Ideiglenes (értékpapírok kibocsátása) • A bankrendszer pénzteremtése (a betéteknél nagyobb mértékben) » (utóbbi kettő a pénzügyi rendszeren keresztül) A kínálat instrumentumai • Értékpapírok • Egyedi szerződések – Hitelezés (pl. lakáshitel, beruházási hitel) – Lízing (speciális bérleti forma) • Az instrumentumok áramlását pénzügyi szolgáltatók és pénzügyi közvetítők végzik (ld. pénzügyi rendszer üzleti szervezetei) A pénzügyi piacok csoportosítása 1. Pénzpiac és tőkepiac 2. Nyílt és zárt piac 3. Elsődleges és másodlagos piac 4. Azonnali és határidős piac Pénzpiac és tőkepiac • A pénzpiac a rövid lejáratú pénzügyi eszközök piaca (néhány órától az éves lejáratig) • A pénzpiac legfontosabb eszközei: – – – – Váltó Kincstárjegy Rövid lejáratú bankbetétek és bankhitelek Egyéb rövid lejáratú eszközök • A pénzpiacon a rövid időtartam miatt csak nagy összegekkel érdemes tranzakciót lebonyolítani, ezért nagybani piacnak is nevezik • A tőkepiac az évesnél hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök piaca • A tőkepiac eszközei: – – – – Kötvény Részvény Hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel Egyéb hosszú lejáratú eszközök • A tőkepiacon a hosszabb időtartam miatt a kisebb összegű befektetések gyakrabban megtalálhatóak • Ez a felosztás nemzetközi viszonylatban is létezik • Nemzetközi pénzügyi piac: europiac – Nemzetközi pénzpiac: eurodollár piac – Nemzetközi tőkepiac: eurokötvény piac • Ezek a piacok nem kötődnek Európához és a dollárhoz, de a fő központ London, és a fő valutanem a dollár • A nemzetköziség ismérve, hogy az adott ügyletet ne a hitel valutanemének országában kössék (ne a nemzeti valutával) • Például: – angol font kötvény kibocsátása Tokióban: eurokötvény – kuvaiti dínár betét Chilében: eurodollár Nyílt és zárt piac • Másképpen nyílt és zárt kibocsátásnak is nevezik • Nyílt kibocsátás esetén bárki vásárolhat az adott piacról • Zárt kibocsátás csak meghatározott befektetői kör számára történik Elsődleges és másodlagos piac • Az elsődleges piacon az új értékpapírok kibocsátása történik • A másodlagos piacon a korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazása történik A piacok jellemzői Elsődleges piac: • Itt alakul át a megtakarítás működő tőkévé Másodlagos piac: • Megteremti a likviditást, az eladhatóságot • Növeli a vállalati tőkét, a költségvetési tartozást • Nem változtatja meg a vállalati tőkét, a költségvetési tartozást A másodlagos piac feladatai • Biztosítja a piac likviditását (sokkal szívesebben vásárolunk új értékpapírt, ha tudjuk, hogy bármikor eladhatjuk) • Összehangolja a különböző időtartamú megtakarításokat és befektetéseket (pl. ötéves pénzigény finanszírozása öt egyéves futamidejű kötvénnyel) • Információt szolgáltat (pl. árfolyam-alakulás) Azonnali és határidős piac • Azonnali (prompt) piac: az üzletkötés a jelenben történik, a teljesítés is a jelenben történik (eltérés csupán a technikai átfutás ideje) • Határidős (termin) piac: az üzletkötés a jelenben történik, de a teljesítés csak a jövőben (pl. futures, forward) Pénzügyi piacok 2. A tőkeáramlás típusai A közvetlen tőkeáramlás szereplői Értékpapírpiac, Befektetési bank A közvetett tőkeáramlás szereplői Kereskedelmi bank Befektetési alap Jelzálogbank Lízingtársaság Nem bankjellegű pénzintézetek A pénzügyi piacok • A pénz cseréjének helyszíne, a pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének és intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. • A piacok egyben az információk áramlásának médiumai is • Felhasznált irodalom: • Vigvári András: A pénzügyek alapjai. BGF. 2010. • Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. 2007. A tőkeáramlás típusai Közvetlen tőkeáramlás: • A megtakarító közvetlenül bocsátja a tőkét a felhasználó rendelkezésére • A döntés, kockázat a befektetőé Közvetett tőkeáramlás: • Intézményeken keresztül történik • Kockázat az intézményé A közvetlen tőkeáramlás szereplői • Értékpapírpiacok • Tőzsdék • Befektetési bankok (pl. értékpapír kibocsátás megszervezése, mint pénzügyi szolgáltató) Befektetési bankok • Legfontosabb feladataik, jellemzőik – Tőkepiaci értékpapír-kibocsátás – Befektetések megszervezése, lebonyolítása – Főleg intézményi befektetőkkel, nagy összegekkel dolgozik • Jelentős a súlyuk USA, Anglia, Japánban, mert itt szétválasztották a ker. banki és befektetési banki tevékenységet a ker. bankok védelmében Értékpapírpiacok, tőzsdék • Az értékpapírpiac a tőkeközvetítés egyik fő intézménye, a pénzügyi piacok szerves része • De: a gazdasági szükségletek életre hívtak olyan értékpapírokat, melyek nem elsősorban pénzügyi kapcsolatot testesítenek meg, hanem áruval kapcsolatosak (közraktárjegy, hajóraklevél) • Ezért: az ép.-piac fontos részpiaca a pénz- és tőkepiacnak, de fogalma ennél bővebb A közvetett tőkeáramlás intézményei • Monetáris közvetítők (keresk. bankok) • Nem monetáris közvetítők – Egyéb bankjellegű pénzintézetek • • • • Befektetési alapok Jelzálog bankok Lízingtársaságok Egyéb – Nem bankjellegű pénzintézetek • Biztosítótársaságok • Nyugdíjalapok • Egyéb • Monetáris pénzintézet: képes a pénz teremtésére – Monetáris közvetítő: képes pénz teremtésére, és részt vesz a tőkeközvetítésben is. Ilyen a kereskedelmi bank – Vigyázat: a jegybank monetáris pénzintézet, de nem monetáris közvetítő • Nem monetáris pénzintézet: pénz teremtésére nem képes, de pénzintézeti tevékenységet végezhet, részt vesz a tőkeközvetítésben Kereskedelmi bankok • Összekapcsolják a megtakarítókat és a megtakarítások felhasználóit. • Pénzügyi közvetítőként funkcionálnak. • Képesek pénz teremtésére Kereskedelmi bankok feladatai • A kereskedelem és a termelés finanszírozása, hitelnyújtás (aktív bankügyletek) • A hitelezéshez szükséges betétgyűjtés (passzív bankügyletek) • Fizetési forgalom lebonyolítása • Pénzügyi szolgáltatások (pl. befektetési tanácsadás, valutaváltás, stb.) Befektetési alap • Feladata: a maradványtőke összegyűjtése és visszaforgatása • Előnyei: – Az alap pénzét jól képzett, jól informált szakembergárda kezeli – Befektetési portfóliót képeznek a biztonság céljából (állampapír, kötvény, részvény) • Fajtái: – Nyílt végű: a befektetési jegy bármikor visszaváltható – Zárt végű: visszaváltás csak lejáratkor Jelzálogbank • Az ingatlanfinanszírozás hosszú távú tőkeigényét oldja meg • A nyújtott hitel fedezete maga az ingatlan Lízingtársaság • Hosszú lejáratú finanszírozás • Az eszköz a finanszírozó tulajdonában marad az ügylet végéig • Az igénybevevő amortizációs és adókedvezményhez jut Nem bankjellegű pénzintézetek • Biztosító, • Nyugdíjalap • ezeknél a közvetítő funkció csak másodlagos, de a nagy összegek indokolttá teszik a befektetést Bankügyletek Fizetési forgalom lebonyolítása Főbb témakörök Fizetési forgalom (készpénz, számlapénz) Készpénz nélküli fizetési módok (átutalás, inkasszó, akkreditív) Fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek A fizetési forgalom kétféle lehet: Készpénzforgalom Készpénz nélküli forgalom (számlapénzforgalom) Tranzakciós illeték 2013. január 1.-től került bevezetésre A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki (0,3 – 0,6%) Illetékköteles műveletek – átutalás, – beszedés, – készpénzbefizetés, – készpénzátutalás, – okmányos meghitelezés (akkreditív), – a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, – Stb…… Készpénzforgalom Készpénz befizetése: A bank pénztárablakainál Átutalási postautalványon Bankautomatán keresztül Készpénz kifizetése: Bankautomatánál Bank pénztárablakainál (készpénzfelvételi utalvány) Pénzintézeti postautalvánnyal (a bank az utalványon szereplő címzettnek fizet) Csekkel történő fizetés után (az veszi fel a pénzt, akinek a szltulajdonos csekkel fizetett) Számlapénzforgalom Az ügyfelek (magánszemély, gazdálkodó szervezet) számlanyitási igényükkel megkeresnek egy kereskedelmi bankot, mely speciális, fizetési forgalom lebonyolítását lehetővé tevő, ún. elszámolási számlát nyit számukra Az elszámolási számla lényege, hogy arról naponta átutalásokat (kifizetéseket) lehet teljesíteni, illetve jóváírásokat (pénz beérkezése) lehet fogadni Mentesít a készpénzfizetés kényelmetlenségeitől A bank alapdíjat és/vagy forgalmi jutalékot számít fel A számlán levő pénz után minimális kamatot fizet (nem ez a célja) A számla egyenlege nem lehet negatív Ha a számla a bank és az ügyfél előzetes megállapodás alapján negatívba is mehet, akkor folyószámlának nevezzük, a hitel pedig a folyószámlahitel Egyéb bankszámlák Határidős betétszámla Hitelszámla Értékpapír-letéti számla Devizaszámla Készpénz nélküli fizetési módok Átutalás Beszedési megbízás (inkasszó) Okmányos meghitelezés (akkreditív) Csekk Átutalás Az átutalás a leggyakrabban használt fizetési mód. A fizetést a kötelezett (adós) kezdeményezi számlavezető bankjánál, erre rendszeresített formanyomtatvány segítségével. Beszedési megbízás (inkasszó) Az inkasszó lényege, hogy a jogosult (hitelező) kezdeményezi a bankjának adott megbízással. Két fajtája: – Határidős és – Azonnali (prompt) inkasszó Külkereskedelmi fizetéseknél: – Sima inkasszó – Okmányos inkasszó Határidős inkasszó A kötelezett (adós) a bankjához érkező beszedési megbízás után meghatározott ideig (ált. 8 nap) kifogással élhet. Ha ez nem történik meg, a bank az összeget leemeli a számlájáról. Azonnali (prompt) inkasszó Ebben az esetben a bank mindenképpen teljesíti a fizetést (feltéve, ha az ügyfél számláján van fedezet), a kötelezett nem élhet kifogással. Ez igen erős kötelezettség, így csak szigorú feltételek érvényesülése esetén alkalmazható: – A felek megállapodása alapján – Váltókötelezettség beszedése esetén – Jogerős bírói határozat alapján Sima inkasszó Az eladó az áruokmányokat elküldi a vevő címére, és utána indítja el a beszedést. Veszélye, hogy a vevő nemfizetése esetén birtokon kívül kerül. Okmányos inkasszó Az eladó az árut a szállítmányozó cég külföldi raktárába küldi, az áruokmányokat (pl. szállítólevél, származási bizonylat, stb.) pedig a beszedő bankhoz a beszedési megbízással együtt. A vevő csak akkor juthat az okmányokhoz (és így az áruhoz), ha teljesítette a fizetést. Okmányos meghitelezés(akkreditív) Akkreditív (hitellevél, letter of credit, L/C) nyitása esetén a bank (a nyitó bank, a vevő bankja) kötelezettséget vállal arra, hogy megbízója számlájának terhére (ez a vevő) harmadik személy, a kedvezményezett javára (ez az eladó) fizetést teljesít előre meghatározott összegben (ez a vételár). Magyarul: a vevő bankja a vételárat egy elkülönített számlára helyezi, amihez a vevő már nem fér hozzá, így az eladó biztos lehet benne, hogy ha az akkreditív előírt feltételeit teljesíti, a nyitó bank biztosan fizetni fog. Akkreditív nyitása Avizáló (értesítő) bank a nyitó bank eladó országában levő levelező bankja, mely feladata az akkreditív megnyitásának tényét az eladóval közölni. Magyarul ez a termék eladójának a saját, hazai bankja, aki a külföldi bankkal tartja a kapcsolatot Az akkreditívek fajtái Az alapvető akkreditív fajták – Visszavonható és – Visszavonhatatlan Általában a nyitó bank ígérete visszavonhatatlan, visszavonható akkreditív esetén jelölni kell, hogy milyen feltételek mellett vonható vissza. Így kevesebb biztonságot nyújt az eladónak, használata ritka. Visszavonhatatlan akkreditíven belül – Igazolt és – Nem igazolt Visszavonhatatlan akkreditív esetén az avizáló bank a hagyományos értesítő és okmány-továbbító szerepen kívül kötelezettként beléphet az ügyletbe. Ezt nevezzük akkreditív igazolásnak, azaz konfirmálásnak (confirm), az avizáló bankot igazoló, ill. konfirmáló banknak. Az avizáló bank az igazolással az eladó felé saját és független fizetési kötelezettséget vállal, felülbiztosítva a nyitó bank fizetési ígéretét (politikai, gazdasági instabilitás esetén) Köszönöm a figyelmet! Főbb témakörök A fizetési rendszer sajátosságai A fizetési rendszer elemei és folyamatai Elemei: végső kiegyenlítő, elszámoló-házak, pénzforgalmi közvetítők Típusai: bruttó és nettó Bankközi Klíring Rendszer (BKR) Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) A fizetési forgalom intézményei Fizetési rendszer Fizetési rendszer: a fizetési forgalmat biztosító infrastruktúra, és a működését biztosító szabályrendszer együttese Hard struktúra: intézmények, szervezetek, technikai feltételek (pl. elszámolóházak). Soft struktúra: a működés szabályrendszere . A jegybank (MNB) engedélyezi, szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert A fizetési rendszer funkciója: A gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. Áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai: Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését. Növeli a pénz forgási sebességét, Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője. A fizetési rendszer elemei és folyamatai Elemek: végső kiegyenlítő, elszámoló-házak, pénzforgalmi közvetítők, az elszámolásokkal kapcsolatos megállapodások Folyamatok: nem pénzügyi szereplők egymás közti fizetései és bankközi fizetések. Alaptípusok: nettó és bruttó. A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit: Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), Országos Betétvédelmi Alap, Elszámolóházak, Befektetővédelmi Alap, Magyar Posta Zrt. Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Központ Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (korábban ÁPV. Rt. ) Elszámolóházak Giro Elszámolásforgalmi Zrt. A hitelintézetek közötti elszámolások lebonyolítója. KELER Zrt. (Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.) Értékpapír ügyletekkel kapcsolatos elszámolások lebonyolítója. Bruttó és nettó elszámolás Bruttó elszámolás: a fizetési rendszer olyan megoldása, amikor az elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. Nettó elszámolás: olyan fizetési rendszer, ahol az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. A magyar belföldi fizetési rendszer Bankközi Klíring Rendszer (BKR) Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) Bankközi Klíring Rendszer BKR (1994 óta működik): a tranzakciók fedezete a bankok számlakövetelése és a KELER Rt.-nél tartott értékpapírok. Kis értékű, kereskedelmi és magáncélú fizetési megbízások nagy tömegének elszámolása Tételszám: 98%, érték: 33% (fiz. forg.-ban) 1999 óta a csoportos fizetési módok nagyban növelik forgalmát Tagjai: MNB, KELER, MÁK, hitelintézetek, BKR tranzakciótípusok egyszerű átutalási megbízás; csoportos átutalási megbízás; azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó); csoportos beszedési megbízás; váltóbeszedési megbízás (váltóinkasszó); határidős beszedési megbízás (határidős inkasszó); okmányos meghitelezés (akkreditív); csekk Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer VIBER (1999 óta működik): a kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. Kis számú, egyenként nagy értékű átutalások RTGS (Real-time gross settlement) – folyamatos, egyenkénti elszámolás (nem nettósít) A résztvevõk a S.W.I.F.T. (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) logikai terminálon keresztül küldik el egymásnak a fizetési megbízásaikat Tagjai: hitelintézetek, MNB, MÁK, KELER, Posta VIBER tranzakciótípusok bankközi átutalás; bankok ügyfeleinek átutalásai; értékpapír-elszámolások (tőzsdei nettó, határidős ügyletek, OTC-ügyletek elszámolása) ; készpénz be- és kifizetés; betételhelyezés az MNB-nél; bankközi devizaügyletek forintoldali elszámolása; jegybanki szankciók miatti átvezetések; MNB könyvelési hibáinak javítása; váltó-viszontleszámítolás; jegybanki refinanszírozási hitelek folyósítása; GBC (Giro Bankkártya Zrt.) bankkártya nettó elszámolás; Forrás: MNB Forrás: MNB Központi Elszámolóház és Értéktár A tőzsdei forgalom elszámolását, valamint a tőzsdén kívüli, OTC-piaci elszámolást végzi. Részletesebben a Tőzsde témakörnél tárgyaljuk. A fizetési forgalom intézményei MNB pénzforgalmi számlák, VIBER, oversight (felvigyázás), stb. Magyar Államkincstár (MÁK) Költségvetési intézmények számláinak vezetése Magyar Posta Zrt. Kp. fizetési szolgáltatások (TB juttatások, nyugdíj, közüzemi díjak) Pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatók a befektetők ép. ügyletei számára számla vezetése A fizetési forgalom intézményei GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. BKR üzemeltetése Tulajdonosai korábban: hitelintézetek, MNB, KELER 2014 óta: MNB (100%) https://www.giro.hu/ GIRO Bankkártya Zrt. (GBC - GIRO Bankcard LTD.) Kp. helyettesítő fizetés elszámolása (elektronikus, főleg ATM tranzakciók engedélyezése és elszámolása, kártyamegszemélyesítés, PIN kód előállítás, stb. Tulajdonosa : 2007 óta az olasz SIA Central Europe Zrt. http://www.sia-ce.eu/hu/fooldal.html A fizetési forgalom intézményei Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) Az értékpapírügyletek elszámolásához kapcsolódóan számlát vezet (pl. befektetési szolgáltatóknak) Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek DVP elszámolása Jelenleg KELER Csoport 1. KELER Központi Értéktár Zrt. Tulajdonosok: MNB 53,33%, BÉT 46,67% 2. KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. Tulajdonosok: KELER 99,72%, MNB 0,15%, BÉT 0,13% Elérhetőség: www.keler.hu Jelentés a fizetési rendszerről A Magyar Nemzeti Bank 2012-ben először publikálta a Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványt, amelyben éves rendszerességgel kíván átfogó elemzést nyújtani a belföldi pénzforgalomban és a felvigyázott fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek működésében megfigyelhető tendenciákról, a főbb kockázatokról. Megtekinthető: itt A hazai pénzforgalmi infrastruktúra részletesebben megtekinthető: itt Köszönöm a figyelmet! Bankügyletek Transzmisszió és kockázat Főbb témakörök A bank transzmissziós szerepe Transzmisszió és kockázat – Likviditási-, piaci-, hitel kockázat A banki tevékenység követelményei – szolvencia, likviditás, jövedelmezőség A betétesek védelme – Prudenciális szabályozás, bankfelügyelet, OBA A bank transzmissziós szerepe A bank a közvetett tőkeáramlás intézménye Összhangot teremt a – Rövid és hosszú futamidejű igények között – Különböző nagyságrendű összegek között – Különböző devizanemek között Transzmisszió és kockázat A bank transzmissziós tevékenysége során komoly kockázat(ok) merül fel – Likviditási kockázat – Piaci kockázat – Hitelkockázat Likviditási kockázat Azt jelenti, hogy váratlanul felmerülő betétvisszahívási igény jelentkezhet Ilyenkor a szükséges források megszerzése igen drága lehet A kockázat kezelésére előzetes igény bejelentése Piaci kockázat A bank eszközeinek piaci értéke megváltozhat – Kamatlábváltozás (fix kamatozású eszköz piaci értéke jobban ingadozik) – Devizaárfolyamok változása A kockázat kezelésére határidős ügyletek állnak rendelkezésre Hitelkockázat Előfordulhat, hogy az adós nem fizet A kockázat kezelésére: hitelbírálati elemzés, fedezet kérése, a hitelkihelyezés maximálása adott területen A banki tevékenység követelményei A bankkal szemben támasztott hármas követelmény: – biztonság, – likviditás, – jövedelmezőség Vagy a mágikus háromszög: – szolvencia, – likviditás, – jövedelmezőség Biztonságos a bank működése, ha saját és idegen tőke befektetései nem vezetnek veszteséghez A likviditás követelménye azt célozza, hogy a bank mindenkor fizetőképes legyen (azonnali fizetőképesség) Jövedelmező a pénzintézet akkor, ha hiteleinek (aktív kihelyezéseinek) kamata magasabb, mint betéteinek és egyéb kötelezettségeinek (passzívumok) kamata Szolvencia (solvency): Egy szereplő akkor szolvens, ha eszközeinek piaci értéke fedezetet biztosít idegen forrásaik visszafizetésére. (tartós fizetőképesség) Eszközök értéke – idegen források értéke > 0 A betétesek védelme A betétesek biztonságát több szintű védelem biztosítja – Prudenciális szabályozás – Bankfelügyelet Állami felügyelet (korábban PSZÁF, 2013 után MNB) Társ-intézmények egymás iránti bizalma Nemzetközi hitelminősítő ügynökségek – Belső működési szabályzat Prudenciális szabályozás A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját). (prudenciális: okos, körültekintő) Országos Betétbiztosítási Alap 1993 óta működik A betétbiztosítás védi egyrészt a banki betétesek megtakarításait, másrészt, közvetett módon a magyar pénzügyi rendszer stabilitását A kezdeti 3 milliós értékhatár napjainkra 100 ezer euróra emelkedett http://www.oba.hu/hu/cimlap Köszönöm a figyelmet! Értékpapírok Főbb témakörök Értékpapír fogalma Az értékpapírok csoportosítása Részvény, Kötvény, Állampapír Váltó, Csekk, Befektetési jegy, Közraktárjegy, Kárpótlási jegy Záloglevél, Letéti jegy, Pénztárjegy Értékpapír fogalma Vagyoni jogot megtestesítő forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel. Értékpapír kinézete Egyedi nyomtatás, aprólékos, finom mintázat Az okirat általában két részből áll Köpeny (előlap): a legfontosabb információkat tartalmazza (ép.típusa, kibocsátó, névérték, kamatozás, lejárat) Szelvények (kuponok): ezek ellenében teljesítik az esedékes kifizetéseket Értékpapírok csoportosítása Jog Hozam Átruházhatóság Lejárat Kibocsátók Forgalmazás helye szerint Az értékpapírban foglalt jog szerint Követelést megtestesítő ép.: A kibocsátó elismeri a tulajdonossal szemben annak követelését, és vállalja, hogy azt meghatározott helyen, időben és módon (az ép.-ben foglalt feltételek szerint) ki fogja egyenlíteni (pl. kötvény, váltó, csekk, stb.) Részesedési jogot megtestesítő ép.: tulajdonosi, társtulajdonosi jogokat biztosít, tulajdonosa nem vonhatja ki vagyonát a vállalatból/vállalkozásból (pl. részvény) Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír: áru feletti rendelkezési jogot biztosít (pl. közraktárjegy) Értékpapír hozama szerint Fix hozamú Fix kamatozású: általában követelést megtestesítő ép. esetén fix kamat (kötvény) Nem kamatozó: diszkonttal kerül értékesítésre, lejáratkor névértéket fizet vissza Változó hozamú: általában tulajdonjogot megtestesítő ép. esetén, osztalék (részvény) Átmeneti formák: változó kamatozású kötvény, elsőbbségi részvény Átruházás módja szerint Bemutatóra szóló: az átruházás egyszerű átadással történik. Az gyakorolja a jogokat, akinek a birtokában van az ép. A pénzmosás megelőzéséről szóló törvénynek megfelelően (2001. november) a bemutatóra szóló takarékbetétkönyveket és a bankok, takarékszövetkezetek által kibocsátott betéti okiratokat nevesíteni, azaz névre szólóvá kellett átalakítani. 2001. december 19-től kezdődően takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni, a már meglévő anonim betétkönyveket pedig a határidőt követő első bemutatás alkalmával nevesíteni kellett. Nemcsak az anonim takarékbetétkönyvek tűntek el, hanem a hasonló konstrukciók is: a takaréklevél, a gépkocsinyereménybetétkönyv, az anonim kincstárjegyek is. 2001. évi CXX. Törvény a tőkepiacról Tpt 6. § (1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. (2) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. (3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet. Átruházás módja szerint Névre szóló: meghatározott személy nevére szól, az átruházáshoz lelépési nyilatkozat szükséges (ezt cedálásnak (cessziónak) nevezzük). A legtöbb ép. átalakítható névre szólóvá, ezt vinkulálásnak nevezik. Rendeletre szóló: az értékpapírban foglalt jogok átruházása forgatással, hátirat útján történik (XY rendeletére). Pl.: váltó, csekk, névre szóló részvény. Lejárat szerint rövid (éven belüli), közép (1 – 5 év), és hosszú (5 éven túl) lejáratú lejárat nélküli (pl. részvény) Kibocsátók szerint Magánszemély (pl. váltó) Vállalatok (társaságok, gazdálkodó szervezetek) (pl. kötvény, részvény) Pénzintézetek (pl. letéti jegy) Állam (pl. kincstárjegy) Forgalmazás helye szerint Tőzsdei értékpapírok Tőzsdén kívüli értékpapírok Értékpapírok fajtái Részvény Részvénytársaság alapításakor, ill. alaptőkéjének emelésekor kibocsátott értékpapír. A részvény névértéke az alaptőke bizonyos hányadát képviseli. alaptőke = névérték * részvények száma Fontos jellemzője az árfolyam (kibocsátási árfolyam nem lehet kisebb a névértéknél) A részvényes osztalékot kap a működési eredményből A részvényes jogai Vagyoni Tagsági Kisebbségi Mellékjogok Vagyoni jogok Osztalékhoz való jog: nagyságát az igazgatótanács határozza meg évente Likvidációs hányad: felszámoláskor jogosult a felosztandó vagyon egy részére Elővételi jog: alaptőke-emelés esetén részesedése arányában elővételi joga van az új részvényekre Tagsági jogok Szavazati és beleszólási jog az éves közgyűlésen (részvények névértékével arányosan). Irányító pakett: a részvényeknek az a hányada, mely elegendő az irányításhoz. Közgyűlési határozatok megtámadására (ha törvénnyel, vagy alapszabállyal ellentétes) és ellenőrzésére való jog Kisebbségi jogok Az alaptőke egytizedét képviselő részvényeseket illetik meg A közgyűlés összehívásának joga A napirend meghatározásának joga Mellékjogok Részvénykönyvbe való bejegyzés joga Jóhiszeműen felvett osztalék megtartásának joga A részvények típusai Bemutatóra szóló részvény: az rendelkezik a jogokkal, akinek a birtokában van a részvény. Leggyakoribb, legforgalomképesebb. Névre szóló részvény: a tulajdonos nevét bejegyzik a részvénykönyvbe. Az Rt. vezetése nyomon követheti a tulajdonosokat. Vigyázat: rendeletre szóló ép., forgatással ruházható át! Törzsrészvény: közönséges részvény, legnagyobb kockázat, legnagyobb várható hozam Elsőbbségi részvény: állandó osztalékot ígér, de nincs szavazati joga. Törzsrészvényes addig nem kaphat osztalékot, míg az elsőbbségi részvényest ki nem fizették. Likvidációs hányadnál is előnyt élvez. Átváltható elsőbbségi részvény: olyan elsőbbségi részvény, mely tulajdonosának joga van elsőbbségi részvényeit meghatározott arányban átváltani törzsrészvényekre. Részvényutalvány: olyan vételi opció, mely tulajdonosa jogosult meghatározott számú részvény megvásárlására adott árfolyamon és időpontban. Amortizálódó részvény: meghatározott idő elteltével közcélú alapítvány vagy egyesület tulajdonába megy át. Névérték e szervezeté, árfolyamnyereség a részvényesé. A részvényesi jogok a részvénytulajdonosnál maradnak. Dolgozói részvény: a vállalat dolgozói, nyugdíjasai kapják kedvező áron (esetleg ingyen). Munkaviszony megszűnése esetén a vállalat névértéken visszavásárolja. Aranyrészvény: a szavazati jog nem a névértékkel arányos, a tulajdonosnak (állam) döntő beleszólása van stratégiai kérdésekbe. Nem EU konform! A részvény árfolyamának meghatározása Fundamentalisták Chartisták Légvárépítők Véletlen bolyongás elmélete Kötvény Olyan értékpapír, melyben kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott időpont(ok)ban a kötvény névértékét visszafizeti (törlesztés), és a közbeeső időszakban kamatot fizet. Általában hosszabb lejáratú, fix kamatozású, követelést megtestesítő értékpapír. Névre és bemutatóra is szólhat. Kötvényfajták a kamat felhasználása alapján Kamatozó kötvény: minden kötvénytulajdonos megkapja a kamatot Nyereménykötvény: nem fizet kamatot, hanem összegyűjtik, melyből nyereménytárgyat vásárolnak, és ezt kisorsolják (gépkocsi, lakás, stb) Speciális kötvények Átváltható kötvény: a fix kamatozás mellett tulajdonosa meghatározott időszakon belül beválthatja a vállalat részvényeire az akkori árfolyamon. Olyan kötvény, mely a kamatozás mellett opciós jogot biztosít a tulajdonos számára, hogy meghatározott időn belül, meghatározott árfolyamon a vállalat részvényeit megvásárolhassa. Kamatszelvény nélküli kötvény (zéró kupon kötvény): a kibocsátó nem fizet kamatot, a kibocsátás névérték alatt, viszont a visszavásárlás névértéken történik. Változó kamatozású kötvény: a kötvény kamatozását valamilyen piaci mutató alakulásához kötik (piaci kamat, infláció) A kötvények árfolyamának alakulása Nettó árfolyam Ha rn>r, akkor P>T Bruttó árfolyam Ha rn<r, akkor P<T Állampapírok Állami költségvetés által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapír, melyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre vállal kötelezettséget. Típusai Magyarországon: Kincstárjegy (egy évnél rövidebb lejáratú) Kamatozó kincstárjegy Diszkont kincstárjegy Kincstári takarékjegy (1-2 éves futamidejű, Postán forgalmazott) Államkötvény (1 évnél hosszabb lejáratú állampapír) Névkeringő A lakossági állampapírok jellemzőinek egyértelműbb azonosítása érdekében az elnevezések egyszerűsítése és egységesítése mellett döntött az ÁKK Zrt. 2017. október 2-tól minden lakossági állampapír nevében megjelenik a Magyar Állampapír elnevezés, amely mint ernyőmárka fogja össze a termékportfóliót. A terméknevek egységesítése az átlátha- tóságot és a könnyebb értelmezhetőséget, beazonosíthatóságot segíti. Állampapír típusok: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/lakossagi- ugyfelek/miert_erdemes_a_ kincstarban_allampapirt_vasarolni_ Jelenlegi név Új név Féléves Kincstárjegy (FKJ) Féléves Magyar Állampapír (FMÁP) Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) Kétéves Állampapír (2MÁP) Kétéves Magyar Állampapír (2MÁP) Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) Típusai Amerikában: Kincstári váltó (T-bill, egy évnél rövidebb lejáratú) Kincstárjegy (T-note, középlejáratú) Államkötvény (T-bond, hosszú lejáratú állampapír) A váltó Követelést megtestesítő rendeletre szóló értékpapír, fizetési ígérvény, vagy fizetési felszólítás. A váltó gazdasági funkciói: hiteleszköz és fizetési eszköz. A váltó formai előírásai A formai előírásokat a váltókellékek foglalják össze, ha bármelyik hiányzik, az okirat nem tekinthető váltónak: Váltó megnevezése a kiállítás nyelvén Határozott pénzösszeg megnevezése Kedvezményezett (rendelvényes) neve Címzett neve (csak idegen váltónál) Esedékesség megjelölése (ha hiányzik, a váltó bemutatáskor esedékes) Fizetési hely Váltó kiállításának napja, helye Kibocsátó aláírása A váltó típusai A fizetésre kötelezett szerint: Saját váltó: kibocsátója kötelező fizetési ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt időben és helyen ki fogja fizetni. Idegen váltó: kibocsátója egy másik természetes vagy jogi személyt szólít fel (címzett), hogy a váltóban megjelölt összeget a váltón feltüntetett kedvezményezett részére fizesse ki. Váltó típusai lejárat szerint Látra szóló: akkor esedékes, amikor a váltót fizetésre bemutatják Bemutatás után meghatározott idő elteltével esedékes váltó Kelet után bizonyos időre szóló váltó Határozott napra szóló váltó Speciális váltók Avalváltó: kezes aláírásával ellátott. Rektaváltó: negatív rendeleti záradéka értelmében tilos a forgatása, csak engedménnyel ruházható át. Solaváltó: egyetlen példányban kiállított. A váltót szokás több példányban kiállítani. A második, harmadik példány csak tájékoztató jellegű, vele követelést érvényesíteni nem lehet. Az ilyen példányokat másodlatoknak nevezzük. A váltó átruházása A váltó átruházása forgatással történik (hátirat útján), mely lehet: Teljes forgatás Üres forgatás A váltóbirtokos átruházza a váltóból eredő valamennyi jogot, és felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. A váltó óvása A váltón alapuló követelés beszedésekor előfordulhat, hogy az eredeti váltóadósok számláján egyáltalán nincs, vagy csak részben van fedezet. Ilyen esetben a váltóra olyan nyilatkozatot kell rávezetni, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a követelés behajthatatlan, vagy csak részben teljesített. E nyilatkozatnak a váltóra történő rávezetését nevezzük a váltó óvásának. A váltóadósság behajtása Fizetés megtagadása esetén a váltóbirtokos megtérítési igénnyel fordulhat bármelyik váltókötelezetthez (kibocsátóhoz, elfogadóhoz, esetleges kezeshez, átruházókhoz). A váltókötelezettek a fizetésért egyetemlegesen felelősek, ezért a váltóbirtokos a sorrendiség betartása nélkül bármely váltókötelezettől kérheti a váltó összegét. A csekk A csekk a kibocsátó írásbeli utasítása az intézvényezettnek (pénzintézet), hogy meghatározott pénzösszeget fizessen ki a csekk bemutatójának. A csekk értékpapír, mivel megtestesíti a benne szereplő követelést. A csekk látra szólóan fizetendő, azaz bemutatáskor kell fizetni. A csekket fizetés céljából be kell mutatni: 8 napon belül, ha ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották, 20 napon belül, ha ugyanazon a földrészen fizetendő, ahol kibocsátották, 70 napon belül, ha a fizetés és a kibocsátás helye különböző földrészeken van. A csekk nem törvényes fizetési eszköz, hanem pénzhelyettesítő (az adós értékpapírban megtestesülő fizetési ígérete). Ez azt jelenti, hogy az adósi jogviszony a csekk beváltásáig fennmarad. A csekk gazdasági funkciója: nem hiteleszköz, hanem fizetési eszköz. A csekkforgalomban való részvétel feltételei A kibocsátó csekk képessége: a kibocsá- tónak a pénzintézetnél vezetett számlája alapján joga van csekket kiállítani. A kibocsátó számlája a pénzintézetnél. Számlafedezet Csekkszerződés (megállapodás az ügyfél és a pénzintézet között) Csekknyomtatvány (a pénzintézet bocsátja az ügyfél rendelkezésére) A csekk törvényes kellékei A csekk megjelölés a kiállítás nyelvén Meghatározott összeg feltüntetése (ha szám és betű is szerepel, eltérés esetén az utóbbi az irányadó) Fizetésre kötelezett pénzintézet (intézvényezett) feltüntetése Fizetés helyének feltüntetése Kiállítás helye, napja Kibocsátó aláírása A csekk fajtái A beváltás módja szerint: készpénzcsekk, elszámolási csekk, keresztezett csekk A továbbadás módja szerint: bemutatóra szóló, forgatható (rendeleti) csekk, rektacsekk (névre szóló csekk) Speciális csekk: utazási csekk, üdülési csekk Befektetési jegy Befektetési alap kezelő társaságok bocsátják ki, a befektetési alap finanszírozására. Tulajdonosa a befektetési alap résztulajdonosává válik. Nyíltvégű befektetési alap jegyei bármikor visszaválthatók Zártvégű befektetési alap jegyei csak lejáratkor válthatóak vissza (de a piacon eladható) Közraktárjegy Közraktár által kibocsátott értékpapír. Két részből áll: Árujegy: a közraktárban elhelyezett áru tulajdonjogát bizonyítja Zálogjegy: az áru ellenében felvett kölcsön (és járulékai) mértékéig zálogjogot testesít meg Az áru a közraktárból csak mindkét rész együttes birtoklása esetén vihető ki. A közraktárjegy forgatással ruházható át. Kárpótlási jegy A Kárpótlási törvény szerint a kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír. Kárpótlási törvény : 1991. évi XXV. Törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról A kárpótlási jegy 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozott, így speciális tulajdonsága, hogy a kibocsátáskori névértéke is változott, a jóváírható kamattal növekedett (a kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a volt). 1992. december 1.-től a Budapesti Értéktőzsdére bevezetik a kárpótlási jegyet. A kárpótlási jegy felhasználása a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlása (pl. 2006-ban Mol részvény) b) a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kijelölt földalapjaiból, c) az elidegenítésre kijelölt önkormányzati bérlakásokból lehetett vásárolni, d) életjáradékra lehetett váltani Egyéb értékpapírok Záloglevél: záloghitelezéssel foglalkozó pénzintézet bocsátja ki forrásai bővítésére, fix kamatozású értékpapír Letéti jegy: pénzintézetek bocsátják ki forrásaik bővítésére, fix kamatozású ép. Pénztárjegy: pénzintézetek bocsátják ki forrásaik bővítésére, fix kamatozású ép. Köszönöm a figyelmet! A vállalati működés értékelése, pénzügyi mutatószámok A vállalkozás beszámolója Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Pénzügyi mutatószámok A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei Jövedelmezőségi mutatók A saját tőke jövedelmezősége (ROE) Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) Árbevétel arányos eredmény (ROS) Hatékonysági mutatók Egy főre jutó árbevétel Az összes eszköz forgása A forgási idő Likviditási mutatók Gyorsarány mutató Készpénz likviditás Likviditási mutató Tőkeszerkezeti mutatók Tőkeellátottsági mutató Eladósodottság A pénzügyi mutatószámok áttekintése A vállalkozás beszámolója (1/2) • A számvitelről szóló törvény szerint a Magyarországon tevékenykedő vállalkozások (a törvény szóhasználatában: gazdálkodók) működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év lezárását követően beszámolót kötelesek összeállítani. • Ezt a beszámolót szokták számviteli beszámolóként emlegetni, de az angolszász gyakorlat (financial statement vagy financial report) alapján pénzügyi beszámoló elnevezéssel is találkozhatunk a szakirodalomban. A beszámoló a vállalkozás méretétől illetve a foglalkoztatottak számától függően lehet: a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló vagy d) egyszerűsített beszámoló. A vállalkozás beszámolója (2/2) Alapeset: éves beszámoló A továbbiakban csak ezzel a formával foglalkozunk. A számviteli törvény rendelkezése szerint az éves beszámoló • mérlegből, • eredménykimutatásból és • kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készítenie kell a gazdálkodónak. (V.ö.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4§ (1) pontjával.) Mérleg • A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással két időpontra (az előző üzleti év végére és a tárgyidőszak végére) vonatkoztatva. • Kétféleképpen, „A” és „B” változatban is összeállítható, amelyek egymástól csak a felépítésben (a tételek sorrendjében) különböznek. Eredménykimutatás • Az eredménykimutatás a cég bázis időszaki és tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza. Részletezi az üzleti év bevételeit, költségeit és ráfordításait, az eredmény nagyságára ható főbb tényezőket. • Az eredménykimutatás - a vállalkozó döntésétől függően - összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással készülhet, és ezen belül is létezik „A” és „B” változat. Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet a beszámoló fontos része. Azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmazza, amelyek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós megismeréséhez a másik két beszámolórészen felül szükségesek. Az éves beszámolót készítőknél a cash flow kimutatás a kiegészítő melléklet kötelező tartozéka. A kiegészítő melléklet a gazdálkodás nagyvonalú elemzését is tartalmazza. A számviteli előírások gyakori változása következtében előfordul, hogy a beszámoló egyes sorai két egymást követő évben nem teljesen azonos tartalommal készülnek. A kiegészítő mellékletben ilyen esetekben részletezni kell a módosítások kihatásait, hogy biztosítva legyen az összehasonlíthatóság. Tehát a melléklet szakszerű átjárás teremt az időszakok között. Pénzügyi mutatószámok (1/4) • A beszámoló egy-egy részéből külön-külön is számos következtetés vonható le a vállalkozás múltbeli gazdálkodására vonatkozóan. Értékelhető külön az eszközök vagy a források szerkezete, a képződő eredmény struktúrája, illetve annak időbeli változása. Vizsgálható az egyes részek változásának üteme stb. • A beszámoló egésze azonban lényegesen „többet tud”, az analízis számára kifejezetten bőséges lehetőségeket rejteget. Pénzügyi mutatószámok (2/4) • A jó gazdasági szakember számára a beszámoló már ránézésre jelzi, hogy egészséges folyamatok zajlanake az adott cégnél. Nincsenek-e nagyobb szerkezeti gondok, s a fejlődés iránya kedvező-e a bázishoz képest. A pontosabb értékeléshez, finomabb méréshez azonban a szakembereknek is segédeszközökre van szükségük. • Ezek közé tartoznak a pénzügyi mutatószámok, melyek több, a beszámolóból kinyerhető információt képesek egyetlen adatba sűríteni, s ezáltal a gazdálkodási jelenségek lényegét koncentráltan kiemelni. Pénzügyi mutatószámok (3/4) • A pénzügyi mutatók nemcsak egy adott vállalkozás munkatársainak jelentenek segítséget az aktuális értékelésekben, de a vállalat külső érintettjeinek, mindenekelőtt – a potenciális befektetőknek, – a tulajdonosoknak és – a hitelezőknek is hasznos információt szolgáltatnak döntéseik meghozatalában. Pénzügyi mutatószámok (4/4) • A potenciális befektetőket (pl. részvény vásárlókat, felvásárlót stb.) a cég mutatói informálhatják arról, hogy érdemes-e pénzüket a kiszemelt vállalkozásba fektetni. • A hitelezőket különösen a vállalkozás eladódottsága és fizetőképessége érdekelheti, a tulajdonosokat pedig tőke invesztíciójuk jövedelmezősége. • A pénzügyi mutatók még az adóhatóság számára is érdekesek lehetnek, ugyanis pótlólagos információkkal képesek szolgálni az adóbevallás konzisztenciájáról és megalapozottságáról. A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei (1/4) A pénzügyi mutatószámok az elemzés széles körben elterjedt, közkedvelt eszközei. Segítségükkel viszonylag gyorsan nagyvonalú betekintést nyerhetünk egy vállalat gazdálkodásába, képet kaphatunk annak jövedelmezőségéről, hatékonyságáról, likviditási pozíciójáról és más fontosnak ítélt jellemzőiről. Használatuk során – bármennyire egyszerű, kézenfekvő módszerekről legyen is szó - tisztában kell lennünk néhány általános elvvel. A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei (2/4) • A mutatószámokat minél komplexebben próbáljuk értékelni. Egyetlen kiragadott mutató értéke ugyanis félrevezető lehet. (Egy kedvező tőkeszerkezeti mutató például nem biztos, hogy előnyös a tőke jövedelmezősége szempontjából.) • A mutatók értékelése során tegyünk különbséget a lényeges és az elhanyagolható eredmények között! Különösen az időbeli változásoknál lehet megtévesztő a magas érték. (Például a cégautók értéke 100%-kal nő. Lehet, hogy tavaly egy személygépkocsit használtunk, idén pedig kettőt.) A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei (3/4) • A beszámolóban szereplő időponti értékekre véletlen tényezők is hatnak. Emiatt jelentősen eltérhetnek az éves átlagtól. (Lehetséges például, hogy az importőrhöz egy nagyobb megrendelt készlet december utolsó napjaiban érkezik be, de előfordulhat, hogy csak január elején.) Szezonális tevékenységnél lehet, hogy a beszámoló szezonvégi állapotot mutat, és az év nagyobb részében jóval magasabb a forgóeszközök szintje, más a szerkezete. • Ha valamely mutatószám kiugró mértékben változik, mindig járjunk utána, mi ennek a magyarázata. Az ugrásszerű változások oka sokszor nem a napi gazdálkodásban keresendő, hanem a cég átalakulásában (szervezeti változásában), vagy éppen az adó-rendszer módosulásában. A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei (4/4) • A feltűnően alacsony és a feltűnően magas mutató értékeket egyaránt kellő fenntartással célszerű fogadni! Lehet, hogy mesterséges „beavatkozás” következménye a kiugró érték (például egy pályázat benyújtása előtt „megtisztítják” a céget a kétes követelésektől). • A kiszámított mutató értékeket nemcsak a bázishoz szokták viszonyítani, de a szakágazati átlaggal is összevetik, hogy a cég relatív helyzetét felmérjék. Bizonyos elemzéseknél az ágazat legjobbjainak hasonló mutatója, a benchmark is összehasonlítási alapot képezhet. Jövedelmezőségi mutatók • A gazdálkodás jövedelmezősége a gazdasági vállalkozás megítélésének alappillére. A menedzsment, a tulajdonosok és a potenciális befektetők számára is rendkívül fontos információt hordoznak az ide tartozó mutatók. Az ügyfélminősítés során a bankok is kiemelt figyelmet fordítanak a jövedelemtermelő képesség vizsgálatára, hiszen az adós cég hosszútávú fennmaradása jelentős részben a megfelelő jövedelmezőség függvénye. • A jövedelmezőségi mutatók többnyire egyszerű, hányados jellegű mutatók. Számlálójuk valamely jövedelem kategóriát (például üzemi eredmény, adózás előtti eredmény, mérleg szerinti eredmény), nevezőjük pedig a jövedelem előállításához szükséges valamely erőforrást (lekötött eszközök értéke, igénybe vett létszám stb.) tartalmazza. A saját tőke jövedelmezősége (ROE) • A tulajdonosi érdek elsőbbsége miatt a legfontosabb jövedelmezőségi mutató: a saját tőke jövedelmezősége (Return on equity). Meghatározása a következő képlet alapján történik: AE = Adózott eredmény St = Saját tőke AE ROE 100 St • A mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft saját tőke lekötésével mekkora éves jövedelmet képes előállítani a cég. Statikusan minél magasabb, dinamikusan a növekvő értéket tekintik előnyösnek az elemzők. Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) • Szakértők világszerte a kiemelten fontos mutatók körébe sorolják a lekötött eszközökre vetített jövedelmet (Return on assets). Képlete: AE = Adózott eredmény AE ROA 100 ÖE = Összes eszköz ÖE • Meghatározásával a 100 Ft eszköz lekötésével elérhető jövedelmet ismerjük meg, melyre főszabályként szintén igaz, hogy minél magasabb, időben növekvő értéke kedvező. • Abban a kivételes esetben, ha az összes eszközt a saját tőke finanszírozza, akkor ROE megegyezik a ROA értékével. A valóságban azonban minden hosszabb ideje működő cég rendelkezik több-kevesebb kötelezettséggel, ezért a tipikus reláció közöttük: ROA < ROE Árbevétel arányos eredmény (ROS) • Az adózott eredményt a nettó árbevételhez is mérhetjük (return on sales). Meghatározásakor csak a nevezőt kell cserélnünk: AE = Adózott eredmény AE ROS 100 Ért = Értékesítés nettó árbevétele Ért • A mutató a 100 Ft árbevételből képződő adózott eredményt mutatja. Ha a számlálót átalakítjuk a nettó árbevétel és a ráfordítások különbségévé (és eltekintünk minden más bevételtől, a saját előállítású eszközök aktivált értékétől és a társasági adótól), akkor láthatjuk, hogy a mutató arról is informál, mennyire sikerült leszorítani a ráfordításokat az árbevételhez képest. Röviden: a költséggazdálkodás hatékonyságát is kifejezi. Hatékonysági mutatók • A hatékonysági mutatók a felhasznált élőmunka, illetve a lekötött eszközök egészének, illetve fontosabb összetevőinek kihasználtságát mérik egy-egy kiválasztott időszakra vonatkozóan. • Az élőmunka hatékonyság mérése történhet – létszám arányosan vagy – az élőmunka költsége (személyi jellegű ráfordítások) alapján. • A tipikusabb a létszám arányos változat, ismerkedjünk meg a széles körben használt mutatóval, a fajlagos árbevétellel. Egy főre jutó árbevétel • Az egyszerű törtből képzett mutató a munkaerő kihasználtság fokát méri, többnyire éves szinten. FÁ= Egy főre jutó (fajlagos) árbevétel Ért = Értékesítés nettó árbevétele L = Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma Ért FÁ L • Az egy főre jutó árbevétel esetében szintén a tört minél magasabb értéke tekinthető kedvezőnek. • A mutató értelmezése problémás azoknál a vállalkozásoknál, ahol rendszeresen foglalkoztatnak alkalmi vagy idénymunkásokat, illetve kölcsönzött munkaerőt. Az összes eszköz forgása • Ez a mutató az eszközgazdálkodás egészének fokmérője. Megmutatja, hogy az összes eszköz hány fordulatot tesz, azaz hányszor térül meg a nettó árbevételből a vizsgált időszakban. Fordulatok számának is nevezik. fszE = az összes eszköz forgása Ért Ért = Értékesítés nettó árbevétele fsz E ÖE ÖE = Összes eszköz • Minél gyorsabb az eszközök forgása, annál kevesebb forrás lekötése szükséges a gazdálkodáshoz. A mutatót torzíthatja az eszközök átértékelése és a bérelt eszközök használata. A forgási idő (1/3) • A gazdálkodás hatékonysága a forgóeszközök egészének vagy tetszőleges részének forgási idejével is jellemezhető. Kiszámítására a következő képlet használatos: i = a forgási idő napokban kifejezve Ért Ért = Értékesítés nettó árbevétele ik k = a forgóeszközök egésze vagy kijelölt része n n = a vizsgált időszak napjainak száma • A forgási idő azt fejezi ki, hogy a vizsgált eszköz hány nap alatt halad át a körforgás rá jellemző szakaszán. • Forgalmi adatként legegyszerűbb az értékesítés nettó árbevételét használni, hiszen így a különböző forgóeszköz csoportok (készlet, vevőkövetelés, pénz) forgási ideje összehasonlítható, sőt az értékük össze is adható. A forgási idő (2/3) • Szakmailag reálisabb képet kapunk, ha mindegyik forgóeszköz csoportnál a rá jellemző forgalmi adatot használjuk. A jellemző forgalmi adatokat táblázatos formában is közreadjuk: Forgóeszköz csoport Jellemző forgalmi adat Vásárolt készlet Nettó beszerzés Saját termelésű készletek Termelés közvetlen költsége Vevőkkel szembeni követelés Bruttó értékesítés Pénzeszközök Nettó értékesítés • A táblázatból kimaradtak a forgatási célú értékpapírok, mert nem természetes részei a forgóeszközök körforgásának. Valójában a forgási idő az értékpapírok esetében nem értelmezhető. A forgási idő (3/3) • A forgási idő forrás oldalon is használatos, főként a szállítókkal szembeni tartozásnál találkozhatunk vele: kiegyenlítési idő néven. Ilyenkor a jellemző forgalmi adat a bruttó (ÁFÁ-t is tartalmazó) beszerzés (Készpénzes beszerzés nélkül). • Előfordul, hogy az összehasonlíthatóság érdekében a szállítók forgási sebességét is a nettó értékesítéssel számítják. (A később tárgyalandó pénzforgalmi ciklus meghatározása is a nettó értékesítéssel számolt forgási időkre épül.) Likviditási mutatók • Vállalkozásunk hiába jövedelmező, eszközeinket hiába használjuk hatékonyan, ha veszélybe kerül cégünk folyamatos fizetőképessége, vagyis az a tulajdonsága, hogy a jelentkező pénzügyi kötelezettségeknek időben eleget tegyen. • A tartósan fizetésképtelenné váló vállalatokat a felszámolás fenyegeti. Éppen ezért népszerűek és fontosak azok a mutatók, melyek a fizetőképesség szintjének mérésére hivatottak: a likviditási mutatók. Likviditási mutató • A likviditási mutatók arra keresik a választ, hogy a forgóeszközök egésze vagy kiválasztott része (számláló) hányszorosan fedezi az egy éven belül esedékessé váló kötelezettségeket (nevező). • A klasszikus likviditási mutató (amit megkülönböztetésül „likviditási mutató 1” néven is emlegetnek) arra a feltételezésre épül, hogy szükség esetén a forgóeszközök egésze gyorsan mobilizálható. A mutató képlete a következő: FOE = a forgóeszközök összesített értéke FOE L(1) RLK = a rövidlejáratú kötelezettségek értéke RLK Gyorsarány mutató • A gyorsarány mutató (más néven: „likviditási mutató 2”) az előző ráta „szigorított” változata. A szigorítás abban áll, hogy a készletek, mint viszonylag lassabban pénzzé tehető forgóeszközök kimaradnak a számlálóból KLT = készletek összesen FOE KLT L(2) FOE = a forgóeszközök összesített értéke RLK RLK = a rövidlejáratú kötelezettségek értéke • Ha egy konkrét esetben a gyorsarány értéke jelentősen eltér a likviditási mutatóétól, akkor a készletgazdálkodás átfogó értékelését, a felesleges készletek feltárását és leépítését szokták ajánlani. Készpénz likviditás • A pillanatnyi fizetőképességet legjobban a készpénz likviditás közelíti. Ennél a mutatónál csak a rendelkezésre álló pénzeszközöket, vagy a pénzeszközök és a forgatási célú értékpapírok együttes értékét hasonlítják az egy éven belül lejáró kötelezettségekhez. PÉNZ ÉP L(3) RLK • Bármelyik likviditási mutatóról legyen is szó, érdemes tudni, hogy megbízhatóságuk korlátozott, a valós fizetőképességet tökéletlenül mérik. A rövid lejáratú kötelezettségek ugyanis nem válnak egyszerre esedékessé. Tőkeszerkezeti mutatók • A vállalkozás tartós forrásainak szerkezetéről informálnak. A tartós források szerkezete stratégiai kérdés, mely mind a tulajdonosok, mind a hitelezők számára jelentőséggel bír. Tőkeellátottsági mutató • A vállalkozás stabil működésének egyik talpköve a saját tőke megfelelő részesedése a finanszírozásból. Ezt a relációt fejezi ki egyszerű ráta formában a tőkeellátottsági mutató: St = Saját tőke St T ÖE = Összes Eszköz ÖE • A ráta megmutatja, milyen arányban finanszírozza tulajdonosi tőkéből eszközeit a vállalkozás. • Könnyű belátni, hogy a túlságosan alacsony tőkeellátottság veszélyes a gazdálkodás egyensúlya szempontjából. A későbbi tananyagrészekből majd az is kiderül, hogy a túlságosan magas saját tőke arány sem kedvező, ugyanis rontja a cég jövedelmezőségét. A kívánatos tőkearány kialakítása a legösszetettebb szakmai kérdések egyike. Eladósodottság • Tőkeszerkezeten szűkebb értelemben csak a tartós források arányát értjük. Ha az éven túli kötelezettségeket a tartós forrásokhoz viszonyítjuk, akkor áll rendelkezésünkre az eladósodottsági mutató: Hlköt Hsköt Köt St Hlköt Hsköt Hlköt = Hosszúlejáratú kötelezettségek Hsköt = Hátrasorolt kötelezettségek • A magas mutatóérték az eladósodottság kifejezője, mely a cég kockázatát növeli. A pénzügyi mutatószámok áttekintése Sorsz. Megnevezés Számláló JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK Nevező A saját tőke Adózott eredmény Saját tőke jövedelmezősége (ROE) Eszközarányos J.2. Adózott eredmény Összes eszköz jövedelmezőség (ROA) Árbevételarányos J.3. Adózott eredmény Nettó árbevétel eredmény (ROS) HATÉKONYSÁGI MUTATÓK Foglalkoztatottak éves átlagos H.1. Egy főre jutó árbevétel Nettó árbevétel létszáma H.2. Az összes eszköz forgása Nettó árbevétel Összes eszköz H.3. Forgási idő napokban Állományi adat Egy napra jutó forgalom LIKVIDITÁSI MUTATÓK L.1. Likviditási mutató Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek L.2. Gyorsarány mutató Forgóeszközök - Készletek Rövidlejáratú kötelezettségek L.3. Készpénz likviditás Pénzeszközök + Értékpapírok Rövidlejáratú kötelezettségek TŐKESZERKEZETI MUTATÓK T.1. Tőkeellátottsági mutató Saját tőke Összes eszköz Hosszúlejáratú és hátrasorolt T.2. Eladósodottsági mutató Tartós források összesen kötelezettségek J.1. Angolul beszélő hallgatóinknak ajánljuk: https://www.youtube.com/watch?v=TZZFBkbC2lA Ajánlott irodalom: Fazakas Gergely et al: Gazdasági szervezetek pénzügyi átvilágítása (MKVK Okt.Közp.) http://www.mkvkok.hu/dynamic/AtvilagitasFazakas.pdf *Ábra forrása: http://moly.hu/kihivasok/az-olvasas-7-hete
