Róma 2 összes
501 – Az obligatio fogalma és kialakulásai
1. A kötelem fogalma
- kötelem: obligatio
- definíciók:
1) Paulus: „A kötelmek lényege nem abban áll, hogy a mienkké tegyen egy dolgot vagy egy
szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen
vagy valamiért helytálljon a számunkra.”
ez a definíció összehasonlítja az obligatiót a dologi jogi jogosultsággal:
irányulhat:
szemben álló felek:
szerkezete, hatálya:
kereset:
elvárt magatartás:
ereje:
példa:
időtartama:
létrejötte:
kötelmi jogi jogosultságok
dologi jogi jogosultságok
tevékenységekre, dolgokra
2 vagy több (de konkrét személy)
relatív
a kereset csak meghatározott adós ellen
irányulhat
in personam actio-val védett
az adós aktív magatartásra van kötelezve
gyengébb
haszonbérlő –
kötelmi jogi jogosult;
nincs dologi jogi jogosultsága, csak a
haszonbérbe adóval áll jogviszonyban, aki
bármikor kidobhatja a bérleményéből
rövid, átmeneti jellegű
a szerződő felek viszonylag szabadon
hozzák létre
dolgokra
1 személy (pl.: tulaj) áll szemben mindenkivel
abszolút
a kereset bárki ellen indítható, aki a jogosultat
jogának gyakorlásában sérti
in rem actio-val védett
a jogosult passzív magatartást vár el mindenkitől
erősebb
örökhaszonbérlő –
dologi jogi jogosult;
pozíciója majdnem olyan erős, mint a tulajdonosé,
aki az örökhaszonbérlő hozzájárulása nélkül nem
szüntetheti meg az örökhaszonbérletet
tartós jellegű, általában élethossziglan
keletkezése, módosulása és megszűnése csak a
törvény által taxatíve és kógens jelleggel
meghatározott módokon lehetséges
2) Iustinianus: „A kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen valamilyen
szolgáltatás teljesítésére kényszerülünk államunk jogának megfelelően.”
-> kötelem = jogi lekötelezés
=> kizárja a jogon kívüli (erkölcsi, vallási, stb.) kötelezettségeket
-> kötelem = jogi kényszer
=> teljesítésre kényszerülünk, mert a jog ezsközeivel rászoríkényszeríthetnek
minket hogy teljesítsünk
-> csak az kötelem, amit az állam/jogrendszer annak nevez
3) feljettebb jog szerint: „A kötelem olyan jogviszony, amelynél az egyik fél (hitelező,
creditor) a másik féltől (adós, debitor) bizonyos magatartást követelhet, s amennyiben az
adós ennek a kötelezettségének nem tenne eleget, a hitelező jogosult őt in personam
actio-val erre a magatartásra rászorítani.”
2. A kötelem kialakulása
- archaikus kor: kezdetleges kötelmi viszony -> hitelezőnek adós felett korlátozott hatalma
- két alapvető forrás:
a) bűncselekmények (delictum)
- fejlődési stádiumok:
-> v.ki kárt okoz másnak, sértettnek joga keletkezik hogy bosszút álljon
-> később lehetősége van az elkövetőnek hogy váltságdíj fizetésével
megússza a bosszút
-> végül a jogrend kötelezi hogy fizessen
=> igazi kötelem kb. csak innentől van
- erre az eredetre utal a szavak jelentése is:
-> obligatio: megkötözés
-> liberatio: szabadulás (kötelem megszűnése)
-> solutio: kioldozás
b) szerződések (contractus)
- forma: isteneket tanúul hívó eskü
- kötelező erő nem a megállapodás
-> hanem a formaságok betartása
- megszegése ~ delictum
-> hitelező elfoghatta, magánál tarthatta, csak teljesítés után engedi el
- ősi kötelmeknél élesen elválik:
-> tartozás (jogi kötelezettség)
-> felelősség (jogi kikényszeríthetőség)
=> pl. ha hatalom alatti családtag szerződést köt
-> ő csak tartozik de nem felel
-> pater familias felel de nem tartozik
-> klasszikus korban a kettő ~ együtt jár
502 – Az obligatio fajai és keletkezési formái
I. A kötelem fajai
1. civilis obligatio – honoraria (praetoria) obligatio
- Iustinianus: kötelmek fő felosztása
- klasszikus korban alakult ki
- eleinte csak 1 fajta volt (civiljogi)
- praetor tevékenysége új kötelmet hoztt létre
a) civilis obligatio: civiljog által bevezetett kötelmek
b) honoraria obligatio: praetor által bevezetett kötelmek
2. stricti iuris obligatio – bonae fidei obligatio
- eleinte csak stricti iuris (mert a civiljog is az)
- préklasszikus korban elterjed a bona fides (praetori jog miatt)
- eleinte csak a követelés erkölcsi alapja, aztán a marasztalás mértéke
- klasszikus korban már a kötelmek nagy része bona fides szerint, a stricti iuris kimegy a divatból
- praetor tevékenysége új kötelmet hoztt létre
a) stricti iuris obligatio: összes formális szerződés + kölcsön
b) bona fidei obligatio: összes konszenzuális szerződés ( kivéve: kölcsön)
3. naturalis obligatio
- „természetes kötelem”
- eredetileg a hatalom alattiak peresíthetelen kötelmei
-> jogtudósok kiterj. a fogalmat más peresíthetetlen kötelmekre is
- naturalis obliagtio: minden olyan kötelem amit nem lehet peresíteni
-> = actio nélküli kötelem
- ismérvei:
-> minden más tekintetben van joghatása
-> beleszámít a hitelező civilis tartozásába
-> meg lehet erősíteni zálogjoggal, kezességgel, tartozás elismeréssel
-> novatioval teljes joghatású (=peresíthető) civilis obligatio lesz
- esetei:
-> hatalomalattiak kötelmei
-> capitis deminutio-t szenvedett illető c.d. előtti kötelmei
-> pactumban kötött kamatkövetelés
-> a pupillus gyámi hozzájárulás nélküli kötelezettségvállalása
-> SC. Macedonianum ellenére folyósított kölcsön
-> büntetésből elszenvedett követelés
-> elévült követelés (talán?)
- Iustinianus: szerencsejátékból jövő kötelezettség nem naturalis obligatio
-> Iust. utálta & üldözte a szerencsejátékokat
4. obligatio principalis – obligatio accessoria
a) obligatio principalis: önmagában megálló „főkötelem” (legtöbb kötelem ilyen)
b) obligatio accessoria: járulékos kötelem, a főkötelmet kiegészíti
-> általában biztosíték (pl. kezesség)
-> nem létezhet a főkötelem nélkül, megszűnésével ennek is vége
II. A kötelem keletkezési formái
- contractus: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat
- delictum: magánüldözés alá eső bűncselekmény (lopás, rongálás, stb.)
- klasszikus korban keletkezés alapján
-> szerződés alapján létrejövő
-> bűncselekmény alapján létrejövő
- Gaiusnál is eleinte ez a felosztás van
-> nála contractus = minden kötelem ami nem delictum alapú
- majd: Gaius Institutio, korai posztklasszikus átdolgozás => 3 keletk. forrás
-> szerződés
-> bűncselekmény
-> különböző más jogcím
- Iustinianus: négy keletk. forrás (+ vegyes kötelmek)
a) szerződés (contractus)
b) „mintegy” szerződés (quasi contractus)
-> nincs szerződés, olyan kötelem keletk, ami a szerződésre hasonlít
-> pl.: jogalap nélküli gazdagodás, gyámság, hagyomány, véletlen közösség
c) bűncselekmény (delictum)
d) „mintegy” bűncselekmény (quasi delictum)
-> nincs bűncselekmény, olyan kötelem keletk, ami bűncselekményre hasonlít
-> pl.: lakásgazda felelőssége, hajós/istállós/fogadós, kötelességszegő bíró
503 – A negotium fogalma, fajai és alkatrészei
1. A jogügylet (negotium) fogalma
- jogi tény, joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentés
- kötelem =/= jogügylet
- kötelem => jogviszony
- jogügylet => jogi tény
- példa:
kötelem: adós tartozik x összeggel a hitelezőnek
jogügylet: adós pénzkölcsön szerződést kötött
-> jogi tény, a kötelem alapja
- jogügylet fogalmi elemei:
a) joghatásra irányulás
b) akaratnyilatkozat
-> jogügyletet létrehozó személyek belső akarata
-> ennek külső megnyilvánulása (=maga a nyilatkozat)
2. A jogügylet fajai (csoportok, osztályozások)
1) a magánjog rendszerén belüli elhelyezkedés alapján
- személyi &családi jogügyletek (pl. manumissio, confarreatio)
- dologi jogügyletek (pl. mancipatio, occupatio)
- kötelmi jogügyletek (pl. stipulatio)
- öröklési jogügyletek (pl. testamentum)
2) civiljogi jogügylet – egyéb jogügylet
a) civiljogi jogügylet: civiljogi, ünnepélyes formaságokkal teli jogügylet
b) egyéb jogügylet: formaságoktól mentes jogügylet
3) egyoldalú jogügylet – kétoldalú jogügylet
a) egyoldalú jogügylet: joghatás létrehozásához elég 1 személy akaratnyilatkozata (pl. occupatio)
b) kétoldalú jogügylet: joghatás létrehozásához legalább 2 személy megegyezése kell (pl. szerződés)
4) élők közti jogügylet – halál esetére szóló jogügylet
a) élők közti jogügylet: joghatás beállta nem függ senki halálától (pl. vállalkozási szerződés)
b) halál esetére szóló jogügylet: joghatás beállta függ v.ki halálától (pl. végrendelet)
5) konkrét/kauzális jogügylet – absztrakt/kauzátlan jogügylet
a) konkrét jogügylet: jogügyleti nyilatkozatból kitűnik a causa, ami miatt létrejött (pl. adásvételi)
b) absztrakt jogügylet: formaságok betartása mellett a cél háttérbe szorul (pl. in iure cessio)
6) viszterhes jogügylet – ingyenes jogügylet
a) viszterhes jogügylet: jogügylet kötelez az ellenszolgálatással való viszonozásra (legtöbb jogügylet)
b) ingyenes jogügylet: jogügylet nem kötelez ellenszolgáltatásra (pl. ajándékozás)
3. A jogügylet alkatrészei
- jogügylet, mint akaratkijelentés elemi összetevői
A) esszenciális (elengedhetetlen) alkatrészek (essentialia negotii)
- jogügyletben feltétlen szerepelnie kell
- hiányában a jogügylet létre se jön
- ide vonatk. szabályok kógensek (kényszerítő)
- pl. adásvételi szerz.-nél a vételárban való megállapodás
B) naturális (természetes) alkatrészek (naturalia negotii)
- nem kell külön belefoglalni
- megállapodással mellőzhetők
- ide vonatk. szabályok diszpozitívak (engedő)
- pl. adásvételi szerz.-nél a kellékszavatosság
C) accidentális (esetleges) alkatrészek (accidentalia negotii)
- csak akkor része a jogügyletnek, ha a felek kifejezetten belerakják
- pl. adásvételnél a visszaeladási jog
[Dömötör László szerint a továbbiak már nem tartoznak a tételhez, de ez nem garancia arra, hogy
F. A. Szerint is így lesz…]
A jogügyletek legfontosabb általános kikötései:
1.
2.
3.
FELTÉTEL (CONDICIO)
IDŐHATÁROZÁS (DIES)
MEGHAGYÁS (MODUS)
- a feltétel és az időhatározás az érvényességet és hatályosságot is befolyásolhatja
- a meghagyás sem az érvényességet, sem a hatályosságot nem érinti
- a civiljogi ügyletek nem tűrik meg a feltételt & időhatározást
-> alkalmazásuk esetén a jogügylet tartalomtól függetlenül érvénytelen
1. feltétel (condicio)
- olyan jövőbeli bizonytalan esemény, amelytől a jogügylet hatálya függ
- csoportosítása:
a) FELFÜGGESZTŐ FELTÉTEL (condicio suspensiva)
- az esemény beálltáig nem lép hatályba a már érvényesen létrejött jogügylet
(ideiglenes hatálytalanság)
- az érvényesség és a hatályosság kezdete nem esik egybe
- ha a feltétel meghiúsul
-> a jogügylet soha nem lép hatályba (végleges hatálytalanság)
- pl.: adásvételi szerződés: „Ha megérkezik a hajó Africából, eladom a lovamat”
b) BONTÓ FELTÉTEL (condicio resolutiva)
- a jogügylet a megkötéssel hatályba lép
- az érvényesség és hatályosság kezdete egybeesik
- viszont ha a feltétel beáll, a szerződés hatályát veszti
- pl.: „Ha január 1-jéig nem fizeted ki a vételárat, a telket úgy kell tekinteni, mintha
meg sem vetted volna.”
- a feltétel beálltával a szerződésből minden joghatása megszűnik
- a jogügylet-feltétel kapcsolata:
- feltétel alapvető követelménye, h az esemény jövőbeli legyen
- nem feltétel: múlt/jelenbeni esemény + amiről nem tudnak a felek + olyan jövőbeli
esemény ami 100% biztos
-> mert a bizonytalanság mindig eleme kell hogy legyen
- az ex nunc és az ex tunc hatály
- ex nunc: „mostantól”: a feltétel hatályba léptető ereje a feltétel beálltától
érvényesült
-> pl.: ha valaki végrendeletében egy rabszolganője felszabadítását feltételhez
köti, és a rabszolganőnek még a feltétel teljesülése előtt gyermeke születik, a
gyermek az ex nunc hatály szerint rabszolga lesz
- ex tunc: „akkortól”: a feltétel visszaható hatályú
-> pl.: előző példa, de eszernt a gyermek szabadnak születik
2. időhatározás (dies)
a feleknek az a rendelkezése, amellyel a jogügylet hatályát bizonyos időponthoz kötik
a felek meghatározhatják azt, hogy
-> a jogügylet mikor lépjen hatályba
-> a jogügylet hatálya mikor szűnjön meg
a jogügylet hatásának kezdetét & végét biztosan bekövetkező eseménnyel összekapcsolják
3. meghagyás (modus)
- ingyenes vagyoni juttatástnál
- a juttató fél valamilyen feladatot ír elő az ingyenesen szerző fél terhére
- a meghagyás nem feltétel: az ügylet hatályba lépését nem befolyásolja
- a kedvezményezett a juttatást mindig megszerzi
- DE: élők közötti ajándékozás -> meghagyás teljesítése elmarad
-> ajándékozó a juttatást az ajándékozás céljának meghiúsulására tekintettel visszavonhatja
- császárkor: kereset a meghagyás teljesítésének kikényszerítésére & a juttatás elvonására
- pl.: „Neked adom a földemet, de tarts el engem életem végéig.”
- pl.: „A ház halálom után legyen Titiusé, de emeljen síremléket nekem.”
504 – A negotium érvényessége & hatályossága
I. A jogügylet érvényessége
- a jogügylet 3 eleme:
-> akarat
-> nyilatkozat
-> joghatásra irányuló minőség
-létrejött jogügylet csak akkor érvényes, ha
-> létrehozó személy(ek) akarata & nyilatkozata önmagában is ép + összhangban van
-> kétoldalú jogügyleteknél a 2 fél akarata találkozik
-> elérni kívánt joghatás nem ütközik a jogrendbe
Az érvénytelen jogügylet
- akkor érvénytelen, ha az érvényességi feltételek nem teljesülnek
- hibás jogügylet: a külső tényállás megvalósult, de az akarat/nyilatkozat/joghatásra irányulás hibás
- érvénytelen jogügylet: a hibás jogügylet a törvény előírása miatt nem alkalmas
-> létezik, de érvénytelen
- ügyleti hibák: érvénytelenségi okok
-> akarat: pl. erőszakkal kikényszerített jogügylet
-> nyilatkozat: pl. formaságokat sértő végrendelet
-> joghatáshoz kapcsolódás: pl. jogellenes célú szerződés
A jogügyletek érvényességének kategóriái
1) súlyosság alapján
a) semmis jogügylet
- feltétlen érvénytelenség
- jogilag úgy kell tekinteni mintha létre se jött volna
- pl: jó erkölcsbe ütköző szerződés, kényszer
b) megtámadható jogügylet
- létrejöttekor nem érvénytelen, de megtámadással azzá lehet tenni
- megtámadás = jogosult fél határidőn belül nyilatkozattal/pereléssel érvénytelenné teszi
- megtámadhatóságnak nincs igazi tartalma magában
-> függő jogi helyzet (félúton érvényesség & érvénytelenség között)
=> érvénytelenség=semmisség, de a megtám.-ság külön fogalom
2) római jog sajátos tagolása alapján
a) civiljog szerinti érvénytelenség
- érvénytelenség civiljogi jogforráson alapul
b) praetori jog szerinti érvénytelenség
- érvénytelenség praetori edictumban lefektetett szabályon alapul
=> mindkettő eredményezhet semmisséget ÉS megtámadhatóságot is
-> semmisség eredménye mindkét esetben ugyanaz (formula megtagadása)
-> megtámadhatóság
-> civiljogi: mint ami fent van (érvénytelenné tehető)
-> praetori jogi: megerőtleníthető
3) eredeti – utólagos
a) eredeti érvénytelenség: a jogügylet már megszületéskor érvénytelen
-> sokak szerint az érvénytelenség csak eredeti lehet
b) utólagos érvénytelenség (pl. halál esetére szóló jogügylet)
4) teljes – részleges
a) teljes érvénytelenség: érvénytelenség kiterjed a jogügylet egészére (-> összes joghatásra)
-> az érvénytelenség főszabály szerint teljes
b) részleges érvénytelenség: érvénytelenség csak a jogügylet egy részét érinti
5) abszolút – relatív
a) abszolút érvénytelenség: jogügylet mindenkire nézve érvénytelen
b) relatív érvénytelenség: joghatás csak egyik/másik félre érvényes
-> „sántikáló jogügylet (negotium claudicans)”
6) orvosolhatatlan – orvosolható
a) orvosolhatatlan érvénytelenség: az érvénytelenségi ok elmúltával se lesz érvényes
-> főszabály
b) orvosolhatató érvénytelenség: két lehetőség
-> jogügylet megerősödése (v.milyen tény megvált. -> érvényes)
-> más érvényes jogügyletbe való átfordulás (azonos tartalom, más forma)
II. A jogügylet hatályossága
- az érvényesség fogalmára épül
- def.: Az érvényes jogügylet aktív állapota, amikor a jogügylet alapján már jogokat lehet
érvényesíteni & a feleket már kötelezettségek terhelik
- közvetlen joghatás: jogérvényesítés & perindítás lehetősége
- közvetett joghatás: felek által elérni kívánt, de nem mindig realizálódó joghatás (pl. tulajdonszerzés)
- érvényes jogügylet létrejöttével azonnal hatályba lép
-> de! van hogy a felek feltételekkel határozzák meg a hatályosság kezdő/záró időpontját
ÉRVÉNYESSÉG
HATÁLYOSSÁG
Mindkettő a jogügylet egy bizonyos állapotát írja le, a különbség az állapot tartalma és okai
a jogügylet képes a célzott joghatás kiváltására
a jogügylet a közvetlen joghatást kiváltja (aktualitás), ha
(potencialitás)
a jogosult jogát actio-val érvényesítheti
szükséges hogy nem legyen érvénytelenségi ok, ami
kizárná az alkalmasságot (negatív kritérium)
sok tényező kell hozzá egyszerre, amik nélkül érvényességtől függetlenül se lehet joghatás (pozitív kritérium)
- az érvényesség a hatályosság elengedhetetlen (immanens) kritériuma
A hatálytalan jogügylet
- érvénytelenség: az érvényesség (negatív) kritériumai nem teljesülnek
- hatálytalanság: érvényes jogügylet hatályosságának valamelyik (pozitív) kritériuma hiányzik
-> hatálytalan jogügylet nem vált ki joghatásokat
- ha a jogügylet hibátlan létrejöttekor hiányzik a hatályosság kritériuma
-> érvényes de hatálytalan (pl. végrendelet haláltól lesz érvényes)
- érvényesen létrejött & hatályos jogügylet hatályát veszti ha a kritériumok egyike megszűnik
-> pl. szerződés határideje lejár => érvényes marad de megszűnik a hatály
A hatálytalanság fajtái:
a) eredeti & utólagos
b) teljes & részleges
c) abszolút & relatív
d) ideiglenes & végleges
505 – Az obligatioban szereplő személyek, a többalanyú obligatiok
I. AZ OBLIGATIOBAN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK
1. Főszemélyek
- kötelem alanya mindig minimum 2 személy
a) hitelező (creditor)
- aki az adóstól követelhet/magatartást elvárhat
- ha az adós nem tesz eleget, a magatartást a jog segítségével kikényszerítheti
b) adós (debitor)
- aki tartozik valamivel
- magatartásra köteles
- kötelep típusai főszemélyek egymáshoz való viszonya alapján:
a) egyoldalú kötelem
- legegyszerűbb eset
- adós csak tartozik, hitelező csak követel
- pl.: ajándékozás, lopás
b) kétoldalú kötelem
- mindkét fél adós és hitelező egyszerre
- tartozik a másiknak, de elvár tőle dolgokat
- két típusa van:
-> egyenlően kétoldalú (szinallagmatikus) kötelem
- két fél követelése ~ egyenértékű
- pl. adásvételnél az eladó adós az árúval, a vevő a pénzzel
- a két szolgáltatásnak csak elvben kell egyenértékűnek lennie
-> egyenlőtlenül kétoldalú kötelem
- látszólag 1 tartozás és 1 követelés
- de pluszban lehet v.milyen kevésbé jelentős ellenkövetelés/viszonttartozás is
2. Mellékszemélyek
- további lehetséges személyek a 2 fő résztvevő mellett
a) képviselő
- ügy ura helyett meghat. körben jognyilatkozatot thet
- közvetlen képviselet -> jogokat & kötelezettségeket is szerezhet
- adstipulator: régi civiljogi képviselő
-> stipulatiónál hitelező melletti mellékszemély
-> csak járulékos hitelező, de az adós teljesíthet neki
-> perelhet, korlátok közt a hitelező helyett jognyil. tehet
-> el kell számolnia a hitelezőnek
b) egyéb mellékszemélyek
- „teljesítés végett odavett” személy (az adós teljesíthet neki, de ő nem perelhet)
- kezes (főkötelemhez kapcs. járulékos kötelem alanya)
- teljesítési segéd
- alvállalkozó
- adós által telj.-re megbízott egyéb személy
3. Segédszemélyek
- technikai feladatok látják el
- nem tehetnek jognyil.-ot, max. segírthetik annak létrejöttét
- nem szerezhetnek jogokat & kötelezettségeket
- ügylettel kapcsolatos jogaik & kötelezettségeik egy másik szerződésből adódnak
- szerepük irányulhat:
-> bizonyítás könnyítése
-> segédkezés a szerződés technikai létrejöttében (pl. írnok, küldönc, tolmáncs)
II. A TÖBBALANYÚ OBLIGATIOK
- ha bármelyik oldalon többen állnak
- a követelés/tartozás megoszlik köztük
1. Egyetemlegesség (solidaritas/correalitas)
- ha kivételesen nem oszlik meg a követelés/tartozás. fajtái:
a) hitelezői egyetemlegesség
- bármelyik hitelező követelheti az egész dolgot, de csak egyszer
- az adós bármelyiküknek teljesíthet
- előny a hitelezőnek: nem kell együtt fellépniük, elég egyiküknek cselekednie
- előny az adósnak: bármelyiknek teljesíthet
b) adósi egyetemlegesség
- mindegyik adós az egésszel tartozik
- a hitelező bármelyiktől követelheti az egészet (de csak 1x) + fel is oszthatja köztük
- 2 jogviszony van: belső (adóstársak közt) és külső (hitelező-adós)
-> belső dönti el, a fizető adósnak van-e visszkereseti joga (regressus) a többiek ellen
- egyetemlegesség keletkezhet:
a) ügyleti rendelkezés alapján
- pl. a végrendelet előírja az örököstársak egyetemleges felelősségét a hagyomány kiadásáért
b) törvényi rendelkezés alapján
- pl. oszthatatlan szolgáltatás, több gyám együttes eljárása
c) véletlenszerűen
- pl. többen örökölnek passzív hagyatékot (=több tartozás mint jogosultság)
- egyetemlegesség szabályozása:
a) klasszikus kor
- hátrányosan érvényesül a szabály, ami szerint egy ügyet csak 1x lehet perelni
-> pl. ha a hitelező az egyik adóst rosszul perli & veszít, a többitől már nem követelhet
-> mert a litis contestatio felemésztette a keresetjogát
b) iustinianusi kor
- változás: az egyetemes kötelem csak tényleges teljesítéssel szűnik meg
-> pl. ha a hitelező az egyik adóst rosszul perli & veszít, tovább perelhet
- pár évre rá meg is szüntette az egyetemlegességet
-> csak megosztva perelhet, figyelembe véve melyik fizetőképes éppen
(beneficium divisionis)
2. Halmozás (cumulatio)
- több kötelem áll fenn egymás mellett
- ezekből fakadó 1 keresetet egyszerre több személy ellen is meg lehet indítani
- vagy tényállás miatt egyszerre több kereset indítható
=> személyek/keresetek halmozása
a) személyek halmozása
-> hitelezői halmazat
- több hitelező indíthatja meg ugyanazt a keresetet 1 adós ellen
-> adósi halmazat
- 1 hitelező 1 jogcímen perel több adóst
- mindegyik adós önállóan, a többitől függetlenül felel az egész tartozásért
- hitelező az egészet többszőr behajthatja az összestől külön-külön
b) keresetek halmozása
- 1 hitelező 1 adóssal szemben indíthat több keresetet
- csak akkor, ha a keresetek nem alternatív hanem kumulatív viszonyban vannak
506 – Az ügyleti képviselet
I. A KÉPVISELET FOGALMA
- egy jognyilatkozatot a közvetlenül érdekelt fél helyett valaki más eszközöl
- római jog nem dolgozta ki a képviselet pontos fogalmát, de a koncepciót ismerték
II. A KÉPVISELET FAJAI
1. Alapkontrukciók
a) közvetett képviselet
- a képviselő saját nevében tesz jognyilatkozatot
- jogi hatások is vele történnek (ő szerez jogot & kötelezettséget)
- ezeket egy további aktussal a képviseltre ruházza
- csak funkcionális értelemben képviselet, hisz bárki átruházhat másra általa megszerzett jogot
- pl. serdületlen gyámja, őrült gondnoka
b) közvetlen képviselet
- a képviselő a képviselt nevében tesz jognyilatkozatot
- joghatás is azonnal őt érinti
- elég negatívan tekintettek erre (rabszolgaság & családi szerkezet miatt)
-> rabszolga & családgyermek a családfőnek közvetlen szerez, de nem ad tovább
kötelezettséget
2. Képviselet keletkezésének jogalapja szerint
a) törvényes képviselet
- felhatalmazás jogszabályon alapul (pl. gyám, gondnok)
b) jogügyleten alapuló képviselet
- megbízáson alapul
-> szerződés (képviselő & képviselt belső jogviszonyát rendezi)
-> 2 nyilatkozat hozza létre (megbízó ajánlatát a megbízott elfogadja)
- meghatalmazáson alapul
-> megbízó 3. személyhez való 1oldalú nyilatkozata
-> kinyilvánítja, hogy a megbízott ténykedése rá nézve kötelező
3. Képviselet tárgya szerint
a) ügyleti képviselet
- peren kívüli képviselet (pl. a képviselő köti meg helyette a szerződést)
b) perbeli képviselet
- a megbízás peres eljárásra vonatkozik
III. A JÁRULÉKOS KERESETEK (ACTIONES ADIECTAE QUALITATIS)
1. Alapja, kialakulása
- hatalomalatti (családgyermek, rabszolga) mindent a pater fam.-nak szerez
- de a kötelezettségek őt terhelik
=> praetori méltányos szabályozás:
-> bizonyos esetekben a családfő is peresíthető legyen
-> a vállalkozó feleljen a „menedzsere” által kötött szerződésekért
- járulékos keresetnél van:
-> hatalomgyakorló
-> hatalomalatti
- kérdés: a hatalomalatti cselekedeteiért a hatalomgyakorló mennyire felelős?
2. A praetori szabályozás módszere & alapgondolatai
- hatalomgyakorló a tudati viszonyulás függvényében felel:
a) egyetértés (voluntas), felhatalmazás (iussum), parancs
-> teljes felelősség
b) puszta tudomás (scientia)
c) nemtudás (ignorantia)
-> korlátolt felelősség
- vállalkozó & szabad „menedzser” esetében is ezt alkalmazzák
3. A római vállalkozások jogi struktúrája
- vállalatok jellege alapján van
-> tengeri (nagykereskedelmi)
-> szárazföldi (kiskereskedelmi)
- vállakozásban részt vevő személyek többszintű rendszere alakul ki
- hatalomgyakorló=cégtulaj, hatalomalatti=menedzser
- szerződéseket 3. személyekkel a „menedzserek” kötik
4. A járulékos keresetek fajtái
a) actio quod iussu
- családfő parancsára kötött szerződésekből eredő követelesék (iussum=parancs)
- családfő ellen
- egész tartozás erejéig
b) actio de peculio
- ha a hatalomalatti kapott különvagyont
- hatalomgyakorló csak ennek erejéig prelehető
- akkor is ha a családfő nem is tud róla, mert a felelősséget a különvagyon adása teszi
c) actio de in rem verso
- ha a hatalomalatti a szerződéssel szerzett hasznokat a hatalomgyakorló vagyonába befektette
- e kereset alapján a családapa felel a különvagyon értéke felett is
d) actio tributoria
- ha a hatalomalatti peculiumával
-> a hatalomgyak. tudtával, de beleegyezése nélkül
-> folytat szf.-i vállalkozást
- hat.gyak. követeléseit csak a többi hitelezővel együtt érvényesítheti
- eleinte csak ha a hatalomalatti csődbement & üzleti vagyonát nem igazságosan osztották fel
- később: ezzel követelhető a csődvagyon felosztása
- hat. gyak. úgy léphet fel mintha ő is hitelező lenne
- nincs joga követelése értékét levonni a csődvagyonból (mert tudtával történt)
e) actio exercitoria és actio institoria
- ha a hatalomgyak. a hatalomalattit hajóvállalat élére nevezi ki
- egész tartozás erejéig
- akkor is ha a hatalomgyakorló tudott a dologról
f) actio quasi insistoria
- Papinianus hozta létre
- ha csak 1 meghatározott ügy ellátásával bízta meg
508 – Milyen szolgáltatásra vannak kötelezve a dare, facere,
praestare szolgáltatási fajtákra tekintettel az egyes reál- és
konszenzuálszerződésekben szereplő felek
A FELEK SZOLGÁLTATÁSA (PRAESTATIO)
AZ EGYES REÁLSZERZŐDÉSEKBEN (CONTRACTUS REALES)
KÖLCSÖN
(mutuum)
HITELEZŐ
ADÓS
kölcsönadó
kölcsönbe vevő
dare
praestare
civiljogi tulajdont ad át; a
pénzfizetés is, mivel ez mindig
dare
haszonkölcsönbe adó
szavatolás, helytállás; visszaadási kötelezettség
facere
minden szolgáltatást felölel
haszonkölcsönbe vevő
HASZONKÖLCSÖN
facere
praestare
(commodatum)
„magában foglalja a tevés
minden formáját; az adást…”
letétbe helyező, letevő
szavatolás, helytállás; visszaadási kötelezettség
letétbe vevő, letéteményes
facere
facere
LETÉT
„magában foglalja a tevés
minden formáját; az adást…”
„magában foglalja a tevés minden formáját; a
teljesítést…”
(depositum)
dare
praestare
rendhagyó letétnél
helyettesíthető dolgot, ált. pénzt
adnak tulajdonba
záloghitelező
zálogba vevő
rendhagyó letétnél a pénz szavatolása, visszaadása
ZÁLOGSZERZŐDÉS
(pignus)
zálogadós
zálogba adó
praestare
facere
teljesítés; visszaadási
kötelezettség
„magában foglalja a tevés minden formáját; a
teljesítést…”
dare
CSERE
a zálogtárgy igénybe vétele,
eladása esetén
egyik fél
dare
(permutatio)
SZÍVESSÉGI
HASZNÁLAT
(precarium)
ELADÁSI
BIZOMÁNY
(aestimatum)
másik fél
szívességi használatba adó
civiljogi tulajdon átadása
szívességi használó
facere
praestare
„magában foglalja a tevés
minden formáját; az adást…”
bizományba adó
szavatolás, helytállás; visszaadási kötelezettség
átvevő (bizományos)
facere
praestare
„magában foglalja a tevés
minden formáját; az adást…”
szavatolás, visszaadási kötelezettség, ha nem tudja
értékesíteni
dare
akkor, ha tudja értékesíteni (pénz)
A FELEK SZOLGÁLTATÁSA (PRAESTATIO)
AZ EGYES KONSZENZUÁLSZERZŐDÉSEKBEN (CONTRACTUS CONSENSUALES)
ADÁSVÉTEL
(emptio venditio)
HITELEZŐ
ADÓS
eladó
vevő
facere
dare
áruszolgáltatás (rem habere
licere)
a vételár kifizetése
praestare
a felelősségi és szavatossági
szabályokra tekintettel
bérbeadó
tulajdonos
bérlő
a dolog használója
DOLOGBÉRLET
praestare
praestare
(locatio conductio rei)
használatba adás
szavatolás, helytállás; visszaadási kötelezettség
bérbeadó
bérmunkás
a bér megfizetése (utólag)
bérlő
munkaadó
MUNKASZERZŐDÉS
facere
dare
(locatio conductio operarum)
„magában foglalja a tevés
minden formáját; az
adást…”
bérbeadó
megrendelő
az időbér kifizetése
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
(locatio conductio operis)
MEGBÍZÁS
(mandatum)
dare
bérlő
a mű előállítója, a vállalkozó
dare
facere
az összeg kifizetése
megbízó
egy mű létrehozása
megbízott
dare
facere
költség és kár tekintetében
„magában foglalja a tevés minden formáját”
egyenjogú tagok
TÁRSASÁG
facere
(societas)
kölcsönösen
„magában foglalja a tevés minden formáját”
509 – Az alternatio, a facultas alternativa, és a datio in solutum
az adósi szolgáltatás a
kötelem keletkezésénél:
az adósi szolgáltatás a
teljesítéskor:
mivel teljesíthet az adós?
ki választhat?
mi követelhető?
a mással teljesítés
lehetősége:
mi jogosítja fel az adóst a
mással teljesítésre:
a mással teljesítésnél
mivel teljesíthet az adós?
mással teljesítésről
tudnak-e a létrejöttétől?
VAGYLAGOS
VAGYLAGOS
SZOLGÁLTATÁS
FELHATALMAZOTTSÁG
(alternatio)
többféle szolgáltatás
(facultas alternativa)
egy szolgáltatás; a hitelező
csak egy meghatározott
szolgáltatást követelhet
az adós több szolgáltatás
közül választhatja meg,
hogy melyikkel teljesít
egy szolgáltatás;
a többszörösség
megszűnik mivel az
egyikkel való teljesítés is
megszünteti a kötelmet
ha a hitelező választ: a
kért szolgáltatással;
ha az adós választ:
bármelyikkel
bármelyikük (hitelező,
adós); ha erről nem
rendelkeztek külön:
az adós
ha a hitelező választ:
bármely szolgáltatás; ha
az adós választ:
valamelyik
igen, részben
ha ő jogosult a
választásra
keletkezéskor előírt
többféle szolgáltatás
közül választhat
akkor tudható, ha az
adós jogosult választani
TELJESÍTÉS HELYETTI ADÁS
(datio in solutum)
egy szolgáltatás
az eredetileg kikötötthöz
képest más szolgáltatás
a szolgáltatással, amit a
törvény/szerződés előír
bármi mással, amit a
hitelező elfogad
csak az egyik fél jogosult a
választásra:
az adós
a hitelező
a szerződésben illetve a
törvényben meghatározott
szolgáltatás
az a szolgáltatás, amihez a
hitelező hozzájárult
igen
(=felváltó szolgáltatás)
szerződés, vagy törvényi
feljogosítás
törvényben/szerződésben
meghatározott más módon
igen
bármi mással, ha a hitelező
elfogadja azt
kötelem létrejöttekor
mindkét fél tudja
a kérdés csak teljesítéskor
merül fel
hitelezői hozzájárulás
510 – A kártérítés
I. A KÁRTÉRÍTÉS FOGALMA
- kártérítést a római jog gyakorlatban ismerte, de a fogalmát nem dolgozta ki
-> kártérítés modern fogalmát kell visszavetíteni, ezt 2 féleképpen lehet
a) kitejesztő értelmezés
-> kártérítés = minden vagyoni reparáció ami kártérítési funkcióval rendelkezik
b) szűkítő értelmezés
-> kártérítés = csak a károkozásért való felelősség
-> minden más csak kártalanítás (mai magyar pj-ben ez van)
c) tankönyvi értelmezés
-> másik kettő között áll, ez tükrözi a legjobban anno hogy lehetett
-> kártérítés: kárral egyenértékű vagyoni megtérítés
-> nem kártérítés, ha az elkövető által fizetett pénzbeli magánbüntetéssel (poena) kárpótolnak
-> mert nem ez a poena célja, az alapból büntetés
A kártérítés kialakulása
- lassú & nehézkes folyamat
- 12 táblás törvény: általános kártérítés még nincs, a törvényekben van 1-2 kártérítés jellegű szabály,
de alapvetően poena-val oldották meg
- lex Aquila (Kr.e. III.sz.): kártérítési alaptörvény (csak büntetésre menő keresetnél)
- lassan elválik a kártérítés és a büntetés
- tiszta kártérítés kialakul (bona fidei actio-k és rei vindicatio)
II. A KÁR FOGALMA ÉS FAJAI
- kár: vagyonban bekövetkezett csökkenés.
a) felmerülő kár (damnum emergens)
- vagyontárgyak elpusztulása, megrongálódása (pl. termést elveri a jég, rabszolgát megölik)
- ténylegesen érzékelhető, valós vagyoncsökkenés
b) elmaradt haszon (lucrum cessans)
- joggal & alaposan remélt előnytől való elesés
-> (pl. megvernek -> nem tudunk dolgozni -> kiesett munkabér)
III. A KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPJA
- jogellenesen okozott kár megtérítésének kötelezettsége ismeretlen a római jogban
- kártérít még Iustinianusnál is csak konkrét jogcímek alapján van
a) kártérítési kötelezettség alapulhat:
-> törvény különös rendelkezésein (főleg tulajdonvédelem, pl. rei vindicatio)
-> szerződésen (főleg bona fidei contractus)
b) kártérítési igény alapjául szolgál:
-> bona fidei contractusok
- régi civiljogban nincs ilyen (ius strictum miatt)
- praetor a civiljogi erővel nem rendelkező megállopdások sorát látta el keresettel
- intenitoba sokszor berakta a „quidquid dare facere oportet ex fide bona”-t
=> így keletkezett bona fidei actiokkal szankcionált szerződés a bona fidei contractus
-> stricti iuris contractusok
- pl. ha stipulatioba felvették a clausula bonae fidei-t
c) a kártérítés mint szolgáltatás elvei:
- alapból szubszidiárius szolgáltatás (eredeti helyett fizeti)
- elsődleges szolgáltatás (ha úgy vállal valaki kezességet, hogy az adós hibája miatti kárt
megtéríti a hitelezőnek)
- casum sentit dominus („a tulaj érzi a véletlent”) (középkortól van)
-> ha senkit se kötelez törvény/szerződés kártérítésre, a károsult viseli a kárt
- vis maior esetén a tulaj viseli a kárt
IV. A KÁRTÉRÍTÉS MIBENLÉTE
- egyetlen cél: eredeti állapot visszaállítása
-> sértettet olyan helyzetbe hozni, mintha nem is lett volna kár. módjai:
a) természetbeni kártérítés
- legegyszerűbb & alapabb mód (ha van rá lehetőség)
- károkozó a megrongált dolgot megavítja, visszaadja, stb.
b) pénzbeli kártérítés
- kártérítés általános formája (mert nem mindig lehet természeben)
- „minden dolgot át lehet váltani pénzzé” elv
- különlegesen is szerepelhet pénz kártérítésként (pl. késedelmi kamat)
c) eltérő, de természetes kártérítés
- ha nem lehet rendesen természetben, és a pénzbeli nem látszik megfelelőnek
- pl. béradótól elperlik a lakást. A tulaj által kidobott bérlőt úgy kárpótolja, hogy kiutal neki
egy másik lakást
V. A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE
- okozott kár és a kártérítés mértéke egyensúlyban van (jó esetben)
a) kártérítés alsó határa
- forgalmi érték (verum rei pretium „valódi érték”)
b) érdeksérelem (interesse)
- forgalmi érték feletti kötelezettség
- szubjektív, egyéni érdek alapján
- tényleges anyagi helyzet & kár nélküli anyagi helyzet különbsége
- Jhering: pozitív és negatív interesse
-> pozitív interesse
- érvényes szerződés nem teljesítése miatti kár
- olyan helyzetbe kell hozni a károsultat mintha teljesítették volna
=> konrét helyzetre megállpítható teljes kár
-> negatív interesse
- érvénytelen szerződés miatti kár (bízhatott az érvényességben)
- összeg mértéke relatív, mert bizonyos egyéni szempontok
figyelembe vételével kell nézni
- túlzást elkerülendő Iustinianus: max. a forgalmi érték 2szerese
c) előszereteti érték (pretium affectionis)
- az érték amit az illető az elpusztult/megrongált dolognak érzelmileg tulajdonít
- római jog nem használta
=> kedvenc rabszolga megölése = random rabszolga megölése
d) kármegosztás
- forgalmi érték alatti kártérítés (kivételes eset)
- kártérítés több ember közt oszlik meg
- akár a szerződésben is kiköthetik
e) károk és hasznok beszámítása
- a károkozó csak a hasznokat meghaladó kárért felel
f) kárenyhítési kötelezettség
- károsult köteles együttműködni a kár elhárítása/csökkentése érdekében
- ha ezt nem teszi, az ebből adódó többletkárét ő felel
VI. MENTESÜLÉS A KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL
- nem terheli kártérítési kötelezettség a károkozót, ha törvényben/szerződésben rögzített mentesítő
körülmény áll fenn:
-> bizonyítja hogy nem ő volt gondatlan
-> felelősségét szerződésben korlátozta
-> bizonyítja hogy a kár a károsult hibája
-> bizonyítja hogy a kár a károsult beleegyezésével történt
511– A pozitív és negatív interesse
Érdeksérelem (interesse)
- forgalmi érték feletti kötelezettség
- szubjektív, egyéni érdek alapján
- tényleges anyagi helyzet & kár nélküli anyagi helyzet különbsége
- Jhering: pozitív és negatív interesse
-> pozitív interesse
- érvényes szerződés nem teljesítése miatti kár
- olyan helyzetbe kell hozni a károsultat mintha teljesítették volna
=> konrét helyzetre megállpítható teljes kár
-> negatív interesse
- érvénytelen szerződés miatti kár (bízhatott az érvényességben)
- összeg mértéke relatív, mert bizonyos egyéni szempontok
figyelembe vételével kell nézni
- túlzást elkerülendő Iustinianus: max. a forgalmi érték 2szerese
512– Az adós felelőssége általában
I. A FELELŐSSÉG FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA
- általános értelemben: az ember alávetettsége társadalmi normáknak & ezek megszegése miatti
szankcióknak
- különbség:
-> jogi felelősség (polgári & büntető)
-> minden más felelősség
- római jogban felelősségfogalom nincs, latinban nincs is rá szó
- de! a fogalom koncepcióját ismerék, építettek is rá
II. A SZERZŐDÉSI FELELŐSSÉG A RÓMAI JOGBAN
- adós felelősségének a kérdése szerződés nem előírásszerinti teljesítésénél korokban különbözik
a) archaikus kor
- merev, objektív szempontok (ius strictum)
- ha a kötelemsértés és egyik személy magatartása között volt ok-okozati kapcsolat
-> konkrét esettől függetlenül felelőssé tették
=> eredményfelelősség
b) préklasszikus kor
- szubjektív szempontok figyelembevétele
- adós szándékos kötelemsértő magatartása (dolus) alapvetően felelősségkiváltó
- megjelenik a culpa
-> tágabb értelemben felróhatóság
-> szűkebb értelemben gondatlanság
III. AZ ADÓS FELELŐSSÉGE STRICTI IURIS SZERZŐDÉSEKNÉL
- adós csak annyira van kötelezve, amit szó szerint vállalt
-> pl. ha Józsi rabszolgát ígérte, a hullája is jó
- akkor is felel ha ártatlan az eredmény elmaradásában (pl. elemi csapás – vis maior)
=> eredményfelelősség
- később az irracionális merevség enyhül
- praetor a szerződést formailag betartó, de igazából csaló adós ellen keresetet ad
- szerződésszegésnek tekinti, ha a szerződésbe felvették a dolusra utaló záradékot (clausula doli)
IV. AZ ADÓS FELELŐSSÉGE A BONAE FIDEI SZERZŐDÉSEKNÉL
- itt már a praetor teljesen elszakadt a formális szabályoktól, új rugalmasabb felelősségrendszer
- adósnak mindent meg kell tennie a kötelem teljesítése miatt, amit a jóhiszeműség megkíván
- adóstípusok a felelősség szempontjából:
-> az tisztázandó kinek az érdekében jött létre a szerződés
-> azaz van e haszna az adósnak a szerződésből?
a) ingyenadós: a szerződésből nincs semmi haszna (pl. elvállal egy dolog őrzését)
b) érdekelt adós: van haszna belőle (pl. ingyenesen őriz, de használhatja)
- adósi felelősséget meghatározó körülmények:
a) dolus
- szándékos szerződésellenes magatartás (=> aktív)
- de lehet passzív is (pl. bérbeadó nem figyelmezteti a bérlőt hogy szivárog a hordó)
b) culpa
- gondatlan magatartás (az adós hanyagsága)
- 3 fajtája van:
-> culpa lata
- nagyfokú gondatlanság
- nem ügyel olyanra amire mindenki ügyel
=> majdnem dolus, klasszikus kortól felelőssége ugyanolyan
-> culpa levis
- kisebb fokú gondatlanság, mértéke objektív (de enyhébb az előzőnél)
- aki nem tanúsítja a „derék családapa” (bonus pater familias) gondosságát
(diligentia) => olyanra nem ügyel amit előre látott/láthatott volna
-> culpa in concreto
- nem általános mérték szerinti, hanem egyéni & szubjektív gondatlanság
- „nem tanúsítja más ügyében azt a gondosságot amit a sajátjában szokott”
- nagyon példás embernél elérheti a culpa levis felelősségének szintjét
c) custodia
- kisebb balesetekért való felelősség
513 – Felelősségi fokozatok a klasszikus és Iustinianusi jogban
I. AZ ADÓSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI A KLASSZIKUS JOGBAN
- bonae fidei contractusok körében az adós érdekeltségétől függ a felelősség foka
- felelősségi rendszer (enyhébbtől a súlyosabbig):
a) dolus-ért való felelősség
- legenyhébb
- adós felróható magatartásán alapul, szubjektív
- mindenki felel a dolusért („adott szó kötelez” alapján)
- előre kizárni nem lehet, max. utólag el lehet tekinteni a felelősségre vonástól
- ingyenadós (megbízott, letéteményes, stb.) felelőssége itt meg is áll
b) culpa-ért való felelősség
- adós felróható magatartásán alapul, szubjektív
-> culpa lata-ért
- mindenki felel, aki nem tanúsít minimális gondosságot
- majdnem dolus, így kb. mindenkit érint
-> culpa levis-ért
- minden érdekelt adós felel
- akinek haszna van a szerződésből, köteles „gondos családapaként” eljárni
-> culpa in concreto-ért
- a felelősség meghatározott bizalmi viszonyoknál van (pl. gyám)
c) custodia-ért való felelősség
- legszigorúbb, objektív
- az az érdekelt adós felel, akinél a szerődés miatt a másik dolga van (pl. bérlő)
- köteles a dolgot megőrizni & szerz. szerint éppségben visszaadni
- felelősségnek kettős alapja van (ha egyik is hiányzik, nem felel):
-> adósnak haszna van a szerződésből
-> idegen dolog van nála
- felelősség súlyossága és a felelősséget kiváltó cselekmény felróhatósága fordított arányban vannak
-> súlyos a felelősség ha jelentéktelen ok is kiváltja (pl. custodia)
-> enyhe a felelősség ha csak súlyos szerződésszegés váltja ki (pl. ingyenadós)
II. A POSZTKLASSZIKUS & IUSTINIANUSI VÁLTOZÁSOK
- többirányú módosítások
- felelősség alapja a culpa lett
-> eddig félig objektív és szubjektív rendszer teljesen szubjektív lett
- custodia kb. össze lett vonva a culpa levis-el
-> névlegesen megmaradt a hajóssal, fogadóssal, és béristálló-tulajjal való szerződésnél
- custodia helyett a culpa in custodiendo (őrizetben való gondatlanság)
-> de a felelősség szintje alig változott, mert a culpa fennforgását vélelmezték
514 – A custodia és a vis maior
I. ŐRIZET (CUSTODIA)
- felelősségi forma, objektív felelősség
- kisebb balesetekért való felelősség
- kisebb baleset (casus minor):
-> olyan kár, amit általában el tudna hárítani, de a „leggondosabb családapát” is érintheti
=> legnagyobb figyelem mellett is bekövetkezhet (pl. lopás, elvesztés, véletlen elejtés)
- custodiens:
-> custodia kötelezett
-> érdekelt adós, aki szerződés miatt másvalalki dolgát őrzi
-> vis maior határáig mindenért objektíven felel
-> vis maiorért csak vétkes késedelem esetén felel & többletkárért
II. VIS MAIOR
- nem felelősségi forma, hanem kártelepítési tényező
- olyan erő/esemény, aminek az emberi gyengeség nem tud ellenállni
- pl. természeti csapások
- esemény abszolút jellegű: nem az adott személyhez viszonyítunk
-> megnézzük van-e ember aki el tudja hárítani
- vis maiorért nincs felelősség, csak során bekövetkezett többletkárokért van
- senki se felel érte, kivéve:
-> aki szerződésben külön vállalja
-> ha az illetőnek felróható, hogy vis maior érte a dolgot (pl. előidézett forradalom)
-> késedelmes adós
-> tolvaj
-> generikus szolgáltatással tartozó adós
-> érdekelt adós, aki katasztrófahelyzetben a saját dolgát részesítette előnyben
515 – Az egyes reál- és konszenzuálszerződésekben szereplő felek
felelőssége
A FELEK FELELŐSSÉGE AZ EGYES
REÁLSZERZŐDÉSEKBEN (CONTRACTUS REALES)
HITELEZŐ
ADÓS
kölcsönadó
kölcsönbe vevő
nincs
KÖLCSÖN
(mutuum)
felelősségi fokozatok csak bonae fidei kötelmeknél lehetségesek, a kölcsön pedig
stricti iuris szerződés
haszonkölcsönbe adó
haszonkölcsönbe vevő
HASZONKÖLCSÖN
(commodatum)
dolus
custodia-felelős
ingyenadósként csak
szándékos szerződésellenes
magatartásért felel
mivel érdekelt adós
dolus
ha a haszonkölcsönbe adás a commodans érdekében
történt
vis maior-ért
LETÉT
letétbe helyező, letevő
megállapodásellenes használat esetén (ez lopásnak
minősül)
letétbe vevő, letéteményes
culpa
dolus
mint érdekelt adós
ingyenadósként; ha ellopják tőle, nem felelős
vis maior-ért
(depositum)
ZÁLOGSZERZŐDÉS
(pignus)
záloghitelező
zálogba vevő
használat esetén, amely lopásnak minősül (furtum
usus)
zálogadós
zálogba adó
custodia-felelős
culpa levis
mivel érdekelt adós
enyhe, kisebb fokú gondatlanság, gondosság nem
tanúsítása esetén
másik fél
d o l u s (?)
szívességi használó
egyik fél
CSERE
(permutatio)
szívességi használatba adó
SZÍVESSÉGI HASZNÁLAT
(precarium)
ELADÁSI BIZOMÁNY
(aestimatum)
dolus
dolus
ingyenadósként
kivételes eset, mivel érdekelt adós
bizományba adó
átvevő (bizományos)
culpa
custodia-felelős
mint érdekelt adós
mivel érdekelt adós
vis maior-ért
mivel minden kockázatot visel
A FELEK FELELŐSSÉGE AZ EGYES
KONSZENZUÁLSZERZŐDÉSEKBEN (CONTRACTUS CONSENSUALES)
HITELEZŐ
ADÁSVÉTEL
(emptio venditio)
DOLOGBÉRLET
(locatio conductio
rei)
MUNKASZERZŐDÉS
(locatio conductio
operarum)
VÁLLALKOZÁSI
ADÓS
eladó
vevő
culpa
culpa
mint érdekelt adós
custodia-kötelezett
ha az adásvétel megkötése után
az áru még nála van
bérbeadó
tulajdonos
bérlő
a dolog használója
culpa levis
custodia-kötelezett
a használhatóságért
a dolog épségben tartásáért
vis maior-ért
folytán amíg a bérlő nem
használhatja a dolgot, a
bérbeadót nem illeti meg a bér
bérbeadó
bérmunkás
bérlő
munkaadó
culpa levis
culpa levis
gondosan köteles eljárni
mint érdekelt adós
custodia-kötelezett
a rábízott dologért
bérbeadó
megrendelő
bérlő
a mű előállítója, a vállalkozó
SZERZŐDÉS
culpa levis
culpa levis
(locatio conductio
operis)
mint érdekelt adós
gondosan köteles eljárni
MEGBÍZÁS
(mandatum)
TÁRSASÁG
(societas)
custodia-kötelezett
megbízó
a nála lévő idegen dolgokért
megbízott
culpa levis
dolus
mint érdekelt adós
ingyenadósként
egyenjogú tagok
dolus
culpa in concreto
516 – A késedelem
I. AZ ADÓSI KÉSEDELEM (MORA) FOGALMA ÉS FELTÉTELEI
- adós akkor esik késedelembe, ha lejáratkor felhívásra neki felróhatóan nem teljesít:
a) lejárat
- a teljesítés követelhetősége
- szolgáltatás azonnal esedékes (kivéve ha törvény/szerződés mást mond)
-> kötelem keletkezése & lejárata egybeesik
- néha a teljesítés csak idő után válik követelhetővé
b) felhívás
- lejárat általában magától nem eredményez késedelmet
- római jog megköveteli azt is, hogy a hitelező szólítsa fel az adóst a teljesítésre
- ha a felhívás megtörtént, az adósnak azonnal teljesítenie kell
-> ha nem, késedelembe esik
- nem kell felhívás:
-> pontosan meghatározott teljesítési határidőnél
-> ahol puszta lejárat is elég (pl. tolvaj)
c) felróhatóság
- teljesítés elmaradásáról az adós tehet
- ha nem úgy járt el, ahogy a törvény/szerződés előírja
II. AZ ADÓSI KÉSEDELEM HATÁSA AZ ADÓSI FELELŐSSÉGRE
- adós köteles a hitelezőt olyan helyzetbe hozni, mintha a késedelem nem történt volna meg
- következményei:
a) korlátlan felelősség
- adós a késedelmbe esés pillanatától korlátlanul felelős (vis maiorért is felel)
-> mert a kötelem a késedelem miatt „örökéletűvé válik”
- egy esetben úszhatja meg: ha bebizonyítja, hogy ha időben teljesít, a dologgal a hitelezőnél
ugyanaz történt volna
b) kártérítés
- bonae fidei contractusoknál köteles a késedelmben keletkezett kárt megtéríteni
- stricti iuris contractusoknál csak akkor köteles, ha ezt külön kikötik
- elmaradt haszon is
- kár nagy részét a hitelezőnek kell bizonyítania
c) késedelmi kamat fizetés
- bonae fidei contractusoknál az adós köteles késedelmi kamatot fizetni (főleg pénztart.-nál)
- az adósi késedelem megszűnése:
-> ha az adós késedelembe esés után felajánlja a kellő teljesítést (eredeti szolg. + károk)
-> késedelembe esés követk. megszűnnek
III. A HITELEZŐI KÉSEDELEM
- ha a hitelezőn múlik, hogy az adós nem tud teljesíteni
- megnyilvánulhat:
-> a teljesítés (meg)akadályozása
-> teljesítés jogalap nélküli el nem fogadása/halasztása
-> gondatlanságban
-> vétlen magatartásban
- hatásai:
-> adós felelőssége minimumra megy le (dolus)
-> adós jogosult lesz hogy otthagyja a teljesítést
-> adósi késedelmet a hitelezői késedelem megszünteti
-> adós nem kötelezett késedelmi kamatot fizetni
- a hitelezői késedelem megszűnése:
-> hitelező az elmulasztott tennivalókat pótolja
-> teljesítés elfogadására vonatk. készségét kijelenti
-> felek megállapodnak egy későbbi teljesítésben
517 – A kezesség fogalma & formái
- kötelem biztosítéka: garancia, hogy az adós teljesíti kötelezettségét
- hitelező egyik biztosítása az adós fizetésképtelensége esetén
- személyi jellegű
I. A KEZESSÉG FOGALMA
- a kezesség egy olyan járulékos kötelem, ami a főkötelem teljesítését biztosítja azzal, hogy a kezes
a főadós nemteljesítése esetén kötelezettséget vállal a főadósi kötelem teljesítésére
- magyarul: a kezes megígéri hogy teljesít az eredeti adós helyett
II. A KEZESSÉG TÖRTÉNETE
- római jogban régóta van személyi biztosíték magán jogkörben is
- de még Iustinianusnál sem önálló intézmény
- kezességre való társadalmi igényre nem dolgoztak ki új jogintézményt
- a meglévőket módosították => ezért nincs rá latin szó
III. A KEZESSÉG FORMÁI
1) Stipulatio formájában létrehozott kezesség
- kezesség legősibb formája
a) archaikus kor:
- két formája van
- közös jellemzőik:
-> csak szóbeli kötelmekhez járulhattak
-> ha létrejöttek, a továbbiakban függetlenek voltak a főkötelemtől
-> örökösre nem szállt át, csak 2 évig állt fenn
-> ha több kezes volt, a tartozás fejenként megoszlott köztük
- sponsio
-> eleinte minden stipulatio, ami a „spondeo” igét használja
-> később leszűkül a kezesség egyik fajtájára
-> ilyenkor kezes=sponsor
-> csak rómaiaknak volt fenntartva, szigorú alakszerűség
-> ezek be nem tartása esetén a kezes szabadul a szolg. alól
- fidepromissio
-> latinjogúak és peregrinusok is élhettek vele
-> nem csak dare, hanem facere & praestare szolg.-ra is használható
-> ez is érvényes főkötelmet feltételez (főkötelem érvénytelen, a kezesség is az)
b) preklasszikus kor:
- a fejlettebb fideiussio kiszorítja a röbbit
- fideiussio
-> formailag stipulatio, de tartalmilag már más
-> kezes ígérete nem a főadós által formálisan megígért, hanem a tényleges
tartozásra vonatkozik
-> érvényesség feltétele: idegen főadósság léte
-> nem vállalhat kezességet:
-> nők, katonák, papok, curialisok
2) Megbízés formájában létrehozott kezesség (mandatum qualificatum)
- klasszikus kortól a kezességet egyre gyakrabban formátlan megbízással kötötték
- a kezes megbízza a hitelezőt, hogy hitelezzen bizonyos összeget a főadósnak
- ha a főadós lejáratkor nem teljesít, a hitelező a szerződés alapján
-> a megbízója, azaz a kezes ellen fordul
3) Tartozáselismerés formájában létrehozott kezesség (constitutum debiti alieni)
- új kezességi forma a klasszikus korban
-> praetori tartozáselismerés
- valaki egy másik személy tartozását elismeri
-> ettől kezesként felel
- eleinte nem kezesség, Iustinianus terjesztette ki a kezesség szabályait erre is
518 – A fejlett kezesség főbb elvei. Beneficiumok a kezességnél
I. A FELJETT KEZESSÉG FŐBB ELVEI
- a fejlett római kezesség főbb elvei:
a) járulékosság
- a kezesség mindig járulékos kötelem
=> a kezes nem lehet többre kötelezve mint a főadós (kevesebbre igen)
- ha a főkötelem megszűnik, a kezes automatikusan szabadul
- főadóst megillető exceptiora a kezes is hivatkozhat
b) minden kötelem biztosítéka
- nem csak stipulatio-s, hanem bármilyen kötelmet biztosíthat (pl. rabszolga kötelmét is)
c) átszállás
- a kezesség nem személyhez tapadó kötelem
-> időkorlát nélkül átszáll az örökösökre
d) egyetemlegesség
- több kezes egyetemlegesen felel
- megosztás kedvezménye (beneficium divisionis)
-> bármely kezes kérésére a tartozás megoszlik a kezesek között
- az egyetemlegesség ekkor is fennmarad
-> pl. ha az egyiktől nem kapja meg az egészet, a többitől kérheti
e) a perlés sorrendje
- Iustinianusig a főadós nemteljesítése esetén a hitelező szabadon választja meg kit perel
-> készfizető kezesség
- Iustinianus: sortartás kedvezménye (beneficium ordinis): hitelező köteles először a
főadóson megpróbálni behajtani, csak ennek sikertelensége után mehet a kezesek után
f) fizető kezes
- bizonyos értelemben a hitelező helyébe lép
- megkapja a hitelező kereseteit, egyéb biztosítékait (pl. zálogjog)
- a legios actios eljárás idején a sponsor a főadós ellen manus iniectioval élhetett
- később erre külön actio lett
II. KEDVEZMÉNYEK (BENEFICIUMOK) A KEZESSÉGNÉL
a) megosztási kedvezmény (beneficium divisionis)
- Hadrianus vezette be
- bármely kezes kérésére a tartozás megoszlik a kezesek között
- az egyetemlegesség ekkor is fennmarad
a) sortartási kedvezmény (beneficium ordinis)
- Iustinianus vezette be
- hitelező köteles először a főadóson megpróbálni behajtani, csak ennek sikertelensége után
mehet a kezesek után
519 – A zálogjog fogalma, formái, keletkezési forrásai, megszűnése
- kötelem biztosítéka: garancia, hogy az adós teljesíti kötelezettségét
- hitelező egyik biztosítása az adós fizetésképtelensége esetén
- dologi jellegű
I. A ZÁLOGJOG FOGALMA
- olyan in rem actioval ellátott jog, amelynél fogva valamilyen vagyontárgy egy követelés
biztosítékául szolgál akként, hogy az adós a lejártakor nem teljesítene, a hitelező jogosult ezt a
vagyontárgyat értékesíteni és követelését a vételárból kielégíteni
- a hitelező köteles a vételárfölösleget az adósnak visszaadni & ha a követelés megszűnik, a dolgot
visszaadni
- már a 12 táblás törvényekben is van hasonló, de a klasszikus korban alakul ki a modern zálogjog
II. A ZÁLOGJOG FORMÁI
1) A fiducia (cum creditore contracta)
- szereplők:
-> hitelező (vevő)
-> adós (eladó)
- olyan mancipatio, ahol a hitelező ünnepélyesen megígéri, hogy a dolgot amit szerez
-> bizonyos feltételekkel mancipatioval visszaadja az adósnak
- mivel a mancipatio nem tartalmazhat feltételt
-> ez egy bizalmi alapú megállapodás
-> a dolog visszaadását a tisztesség garantálja
- tárgya csak res mancipi lehet (civljogi tulajdon miatt)
- „szóbeli mondóka” (nuncupatio)
- ha az adós bizonyos időn belül nem adja vissza a vételárat, az „adásvétel” végleges lesz
- ha visszaadja, hatályát veszti
- praetori jog: infámiával járó kötelmi kereslet a zálogadósnak (actio fiduciae)
- hitelező teljes biztonságot élvez, adós pedig teljesen ki van szolgáltatva
-> max. a bona fides megsértéséért perelhette
2) A kézizálog (pignus)
- az adós nem tulajdont, hanem birtokot ruház a hitelezőre
- mivel a hitelező nem tulaj -> nem idegenítheti el a dolgot
- adós bárkitől visszaszerezheti a dolgot (ha teljesített & ő a tulaj)
- hitelező keresete a vindicatio pignoris
- gazdasági hátrány: zálogba adással a dolog kiesik a gazdaság keringéséből
-> mert a hitelező (kivéve ha külön kikötötték) nem használhatta a dolgot (az lopás lett volna)
-> kiküszöbölésére:
a) hitelező gyakran visszaadta a dolgot az adósnak szívességi használatra/bérbe
b) ellenhasználat: megegyeztek hogy a hitelező használhatja a dolgot & szedheti a
gyümölcsiet (haszon beleszámít a követelésbe)
c) császári rendeletek: bizonyos létfontosságú/közérdekű dolgokat nem vehet a
hitelező birtokba
d) (fiducával szemben) a hitelezői birtoklás nem eredményezhetett tulajdonszerzést
-> el se adhatta a dolgot => ~ csak visszatartási jog
-> nem garantálta, hogy a hitelező követelését teljesíti
=> szokássá vált pactumban kikötni az eladási jogot (ius distrahendi)
=> ez később a pignus automatikus velejárója lett
3) A jelzálog (hypotheca)
- puszta megegyezéssel jön létre
- az adós formátlan megállapodással leköti v.melyik dolgát zálogul
-> nem kell tulajdonba/birtokba adás
- neve Hadrianus korában alakul ki (jelzálog = „jelképes zálog”)
4) A zálogjogi formák fejlődése
a) interdictum Salvianum
- in personam hatályú
- birtok megszerzésére szolgáló interdictum
- a haszonbérbeadó a haszonbérlővel kötött formátlan megegyezés alapján
-> a bérleménybe bevitt dolgai
-> a bérleti díj biztosítására zálogul szolgálnak
b) actio Serviana
- in rem hatályú
- haszonbérletnél használható ez is, tárgyai ugyanúgy a bérleménybe bevitt dolgok
- nem csak a haszonbérlő, hanem bárki más ellen, akinél ezek a dolgok találhatók
c) actio Serviana utilis / actio hypothecaria
- az actio Serviana-t a praetor utiliter megadja minden esetben, amikor az adós a hitelezővel
puszta megállapodással alapított jelzálogot
- nem csak haszonbérletnél, és akkor is ha a tárgy nem bérleménybe bevitt dolog
d) A Iustinianusi jog
- a fiducia már nem létezett
- kétféle zálog:
-> hypotheca puszta megegyezéssel jön létre
-> pignusnál átadásra is szükség volt
=> egy idő után egy egységes zálogjog két megnyilvánulásának tekintették
III. A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSI FORRÁSAI
1) A felek rendelkezése alapján
- alapvetően szerződés, kivételesen egyoldalú rendelkezés (pl. végrendelet)
- zálogjogot keletkeztető szerződés:
-> fiduciánál mancipatio
-> zálog birtokba adásánál szűkebb értelemben vett pignus
-> alakszerűtlen (de peresíthető) pactum hypothecae
2) Törvényi zálogjog
- már a 12 táblás törvénynél is van
- ide tartozik:
-> a bérleménybe (a bérlő által) bevitt dolgokon fennálló zálogjog
-> haszonbérletnél a bérlő által már megszerzett gyümölcsökön levő zálogjog
-> feleség hozományának visszakövetelésének bizotsítására / férji vagyonkezelésnél a férj
vagyonán levő zálogjog
-> gyám & gondnok vagyonát terhelő zálogjog
-> a fiscus törvényi záloga
3) Hatósági/bírói intézkedés útján
- pl. egyes praetori birtokba utalások, marasztalt adós vagyonára vezetett végrehajtásnál
IV. A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE
a) A főkötelem megszűnése
- a zálogjog járulékos => ha a főkövetésnek vége, a zálogjognak is
b) A zálogtárgy eladása
- kamatozó követelésnél a vételárból először a kamatokat kell elszámolni, csak utána jön a tőke
- ha később a követelés több személy közt oszlik meg, a zálogjog egészében fennál amíg az
összes hitelező követelése teljesítve nincs
=> a zálogjog oszthatatlan
c) Egyéb esetek
- a zálogtárgy elenyészése
- confusio
- lex Comissoria érvényesítése
- elévülés (30/40 év)
- zálogmentesség elbirtoklással (3. személy praescriptio longi temporis révén tudja)
520 – A zálogjog tartalma
I. A ZÁLOGJOG TÁRGYA
- eredetileg csak testi dolog
- később bármi, ami adásvétel tárgya lehet (pl. jogosultság)
- általános, egyetemes zálogjog: adósnak nem csak meghatározott vagyontárgyai, hanem a meglévő
és leendő vagyona is zálogi megterhelés alá kerül
- alzálog: a zálogjog elzálogosítása (záloghitelező a nála lévő zálogtárgyat 3. személynek torvábbadja
-> az alzáloghitelező szerzi meg az eladási jog elsőbbségét
II. A ZÁLOGJOG TARTALMA
a) pigneraticia in rem
- zálog legfőbb jogosítványa: érvényesítése a hitelező részére in rem actiot eredményez
- ha az adós rosszhiszeműen elidegenítette a tárgyat, a hitelező bárkitől követelheti a dolgot
-> még ha jóhiszeműen szerzett is
-> mivel csak zálogjoggal terhelt tulajdont szerezhetett volna (nem plus iuris elv)
=> követelés & járulékok kifizetésével a birtokos megtarthatta a dolgot
b) birtokvédelem
- a záloghitelezőt megillető birtokvédelem is jó mindenki ellen
c) a zálogtárgy eladásának joga
- mindenkivel szemben hatályos
- a vevő traditioval tulajdont szerez, bár a hitelező nem tulaj
d) jogvesztő záradék (lex comissoria)
- in rem jogosultság a záloghitelezőnek
- a záloghitelező nemteljesítés esetén követelése fejében megtarthatta a tárgyat
- I. Constantinus megszüntette ezeket (mert túl súlyosnak gondolta)
- ha az eladás vevő hiányában nem sikerül, a hitelező kérhette a császártól a dolog tulajdonát
e) az eladás célja
- eladás célja a hitelező követelésének kielégítése
- ha a vételár csak a követelés egy részét fedezi, a maradékot követelheti a hitelező
- ha a vételár több mint a követelés, a hitelező köteles a maradékot az adósnak adni
521– Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén, ius offerendi
- ugyanazon a dolgon több zálog is lehet
- ez csak jelzálog esetén lehetséges
I. EGY DOLGON TÖBB ZÁLOGJOG KELETKEZHET:
a) különböző személyek zálogosítása által
- dolgot különböző személyek zálogosytották, pl. civiljogi tulaj és elbirtoklófélben levő ember
- különböző személyek engedélyeznek zálogot a dolgon
- kielégítés szempontjából az actio Publiciana elvei érvényesülnek:
-> elsőbbsége van annak aki erősebb jogelődtől szerzett
-> azonos erejű jogelődnél a birtokos van előnyben
b) azonos zálogadós többszöri zálogalapítása által
- azonos zálogadós alapít egymás után több zálogjogot ugyanarra a dologra
-> ha a zálogjogok egy aktussal keletkeztek, a követelésük arányában kapnak kielégítést
-> ha a zálogjogok egy időben, de különböző aktussal keletkeztek, a birtoklóé a zálogjog
-> hakülönböző időben különböző aktusokkal keletkeztek, az elsőnek jelentkezőé a zálogjog
c) privilegizált zálogjog
- bizonyos esetek keletkezési időre tekintet nélkül minden zálogjogot megelőznek
- pl.: fiscus követelése, feleség hozománykövetelése
II. A KIELÉGÍTÉSI SORREND TÖBB ZÁLOGHITELEZŐ ESETÉN
- több záloghitelező esetén csak az első helyen lévő rendelkezhet a tárggyal
- eladás megszünteti a többi zálogjogot -> vevő zálogmentes tulajdont szerez
- hátrább levő hitelezőknek annyi joga marad, hogy az előttük levő hitelező(k) kielégítse után
megkaphatták az eladási ár maradékát
III. IUS OFFERENDI
- a hátrább levő hitelezők hátrányos helyzete miatt alakult ki
- módszer: ezek felajánlották az előttük levőnek a követelésének teljes (pénzbeli) kielégítését
- ezt az előtte levő köteles volt elfogadni
- így a fizető hitelező kezébe került a tárgy feletti rendelkezési jog
- az összes követelés kielégítése után maradt pénzt köteles visszaadni az adósnak
- voltak problémák a töbszörös elzálogosítás szabályozásával
-> semmi se biztosította hogy a záloghitelező tud a többiről
-> voltak kísérletek ennek nyilvántartására, de egyik se jött össze
522 – A kötbér és a foglaló fogalma, funkciói
I. A KÖTBÉR (POENA)
1) Fogalma
- szerződő fele által stipulatioban kikötött összeg, amit az adós a szerződés nem (kellő) teljesítése
esetén fizetni köteles a hitelezőnek
=> jogeszköz az adós fizetőkészségének előmozdítására
2) Fajtái
- kötbér funkciói a peres eljárás során
-> a felek a kötbérrel biztosítják egymást, hogy a bíró előtt megjelennek
-> a felek kötbérrel kényszerítik egymást a bírói ítélet teljesítésére
- a peren kívül kikötött kötbér funkciói:
a) büntetés + kártérítés
- felek nem peresíthető megállapodásuk betartását biztosítják vele
- ha nincs telj., a kötbér büntetés mellett kártérítés is, mert máshogy nem lehetne
kikényszeríteni a teljesítést
b) büntetés
- ha a szerződés peresíthető, a teljesítés mellett a hitelező követelheti a kötbér fizetését is
- pl. ha ház nem készül el időben, a kötbér & ház felépítése követelhető
c) átalánykártérítés
- alapkötelem teljesítésétől független
- amikor nehéz/lehetetlen a kárt pontos összegben meghatározni
- felek a kötbér összegét előre megbeszélik (-> a kártérítés mértékében megállapodnak)
- pl. ha a bérbeadó idő előtt megszünteti a bérletet, a bérlő kártérítést így kap
d) alternatíva
- alternatíva az alapkötelem mellett: hitelező vagy a teljesítést vagy a kötbért követeli
- az is lehet hogy facultas alternativa-ként van jelen: adós dönt hogy teljesít vagy kötbért fizet
- kötbér-kikötés érvényességét a stipulatio biztosítja
-> kötbér-igényt a stipulatio keresetével lehet érvényesíteni
- ha a hitelező elfogadta az utólagos teljesítést, a kötbér nem követelhető
- kötbér fizetésével az adós nem feltétlenül szabadul a kártérítéstől
-> pl. ha a kár több a kötbér összegénél, a maradék követelhető
II. A FOGLALÓ (ARRHA)
1) Klasszikus kor
- ilyenkor lett római szokás
- az adásvétel megkötésének jeléül bizonyos értéket (gyűrű, pénz, stb.) adnak az eladónak
- az adásvétel mint konszenzuál-szerz. már megegyezéssel létrejön
- a foglaló csak mutatja & bizonyítja hogy a szerződés kész
2) Posztklasszikus kor
- görög hatásra a foglaló büntető jellegű lett
- foglaló nem csak adásvétel jele, hanem a szerződés betartásának biztosítéka
- ha a foglalót adó fél visszalép, elveszti a foglalót
- ha a foglalót kapó nem tartja be a szerződést, kétszeresen kell visszaadnia
523 – A novatio és delegatio
- a kötelmeket jogügyletekkel sokáig nem lehetett módosítani, csak létrehozni/megszüntetni
- klasszikus kor: hitelezői oldalon való átruházás lehetősége
- Iustinianusi jog: kötelem módosítása
I. AZ ÚJÍTÁS (NOVATIO)
- a kötelem megújítása
- sokáig a kötelmeket nem lehetett módosítani, a novatio ebben egy kiskapu
„az újítás egy előző kötelem más kötelembe való átöntése és átvitele”
=> a régi kötelem megszűnik, egy új keletkezik helyette
- valami új dologgal, ami lehet:
-> kötelem személyei megváltoznak
-> kötelem biztosítására kezest/zálogot adnak
-> követelés összege megváltozik
-> feltételt, időhatárt visznek be/hagynak el
- kötelem tárgya azonos kell maradjon
- a régi kötelem mindenestől megszűnik, csak az új kötelem hatályos
- akkor is megszűnik a régi, ha v.miért az új pl. hatálytalan
- mindig stipulatioval jön létre, még ha az eredeti kötelem alakszerűtlen is volt
A novatio necessaria
- peres eljárás során szükségszerűen bekövetkezik
- igazából nem novatio csak hasonlít rá
-> nem felel meg a fogalmi kritériumoknak: felek akaratától függetlenül jön létre, kötelem
tárgya megváltozik
- 2 esete van:
-> adós a litis cont. előtt adni köteles, után pedig köteles bevárni az ítéletet
-> ítélet után a marsztalt fél köteles eleget tenni az ítéletnek
- a litis contestatio megújítja az alapkötelmet, kötelezi a feleket hogy bevárják a bíró ítéletét
-> ami csak pénzre szólhat
- a condemnatioval megint megújul a kötelem, azt kötelesek tenni a felek amit a bíró kiró
Novatio a iustinianusi korban
- klasszikus korban objektív rendszer: felek akarata ellenére is bekövetkezett
- Iustinianus a felek újító számdékától (animus novandi) teszi függővé
=> valami új beiktatása magában még nem novatio
- az előző kötelem csak akkor szűnik meg ha akarják
=> kötelem utólagos módosítása, de nem lett kidolgozva, nem is kapott saját nevet
- nem csak stipulatioban, hanem bármilyen formában ok
II. AZ ÁTRUHÁZÁS
A kötelem átruházhatósága a római jogban
- archaikus kor: se a hitelező, se az adós nem ruházhat át (-> kötelem személyhez kötődik)
- preklasszikus kor: gazdasági élet fejlődése -> igény a kötelmek „mozgatására”
-> mivel a kötelem is beleszámít a vagyonba
A delegatio
- egyik nézőpont szerint olyan novatio, amikor a felek személye változik
-> ez nem pontos, mert a delegatio nem mindig jelent novatiot
-> csak akkor van novatio is, ha a stipulatioban a felek utalnak a régi kötelemre
- delegatio: utalványozás(i ügylet)
- hitelező az adóst egy új hitelezőhöz küldi (delegálja) VAGY az adós egy új adóst küld a hitelezőhöz
- háromoldalú jogviszony, mindig van:
-> utalványozó (a régi adós) (delegans)
-> utalványozott (az új adós) (delegatus)
-> utalványos (a hitelező) (delegatarius)
- azalapján hogy ki delegál, van
-> hitelezői delegatio (követelés átruházása)
-> adósi delegatio (tartozás átrhuázása)
- mindkettőben van
-> teljesítésre irányuló delegatio (delegatio solvendi): a teljesítés konkrét módjának meghat.
-> stipulatioval történő kötelezettségvállalásra irányuló delegatio (delegatio obligandi)
a) a hitelezői delegatio (delegatio activa)
- a delegatio solvendi úgy valósul meg, hogy a hitelező szól az adósnak, hogy ne neki, hanem egy 3.
személynek teljesítsen (aki általában a hitelező hitelezője)
- a delegatio obligandi-nál a hitelező arra kéri az adóst, hogy a teljesítést stipulatioban ígérje meg egy
3. személynek
- a hitelezői delegatio sose okozhat kárt senkinek (nemo plus iuris elv)
b) az adósi delegatio (delegatio passiva)
- a delegatio solvendi esetén az adós felszólít egy 3. személy (aki általában az adós adósa) hogy
teljesítsen a hitelezőnek
- a delegatio obligandi-nál az adós arra kér egy 3. személyt, hogy a teljesítést stipulatioban ígérje meg
a hitelezőnek
- ez sérthet érdekeket (pl. az új adós szegényebb a réginél, vagy nem olyan megbízható)
- a teljesítés mindig ugyanaz marad:
-> az új adós ugyanazt ígéri mint a régi
-> a hitelező követelése ugyanaz marad
- a hitelezői stipulatio nagy hátránya: a régi hitelező nem kényszeríthette az adóst stipulatiora, pedig
az adós szükségszerű együttműködését semmi se indokolta
524 – A cessio
I. A PERBELI MEGBÍZÁS (MANDATUM AGENDI)
- klasszikus kor: követeléseket az adós tudta & beleegyezése nélkül is át lehet ruházni
- ennek eszköze a perbeli megbízás
- megbízásos formájú kötelemátruházó megállapodás a régi & új hitelező között
-> a régi hitelező megbíza az újat, hogy az átruházott követelést mint megbízott hajtsa be
- a megbízott ilyenkor saját dolgában jár el -> ő az ügy ura
- hátrány: régi hitelező bármikor megvonhatja a megbízást + akármelyik fél halála is megszünteti
II. AZ ENGEDMÉNYEZÉS (CESSIO)
- Antonius Pius korában alakul ki, ez a követelésátruházás végleges formája
- nem perlési megbízás, hanem a régi & új hitelező kötelelmátruházó megegyezése
- az új hitelező a réginek való fizetés ellen védekezik: értesíti az adóst az engedményezéstől
- szavatosság kérdése kétirányú
-> fennáll-e az engedményezett követelés
-> behajtható-e a követelés
- a szavatosság mértéke az engedményezés causájától függ
- ha a hitelező fizetségként engedményez, felel a követelés fennállásáért & behajthatóságáért
- ha a hitelező ajándékként engedményez/eladja a követelést úgy ahogy van, csak a fennállásért felel
- ez kb. egy sajátos szerencseszerződés
III. A TARTOZÁSVÁLLALÁS (EXPROMISSIO)
- harmadik személy stipulatioval elvállalja a régi adós kötelezettségének teljesítését
-> lehet a régi adós megbízásából, vagy anélkül
- név: ex fosztóképző -> az új adós stipulatio-ával a régi adós ki (ex) kerül a kötelemből
I. A KÖTELMEK MEGSZŰNÉSE (LIBERATIO) ÁLTALÁBAN
- a kötelem alapjául szolgáló szerződés hatályának végleges megszűnése
- a megszűnés általános, normális esete az adós kötelemszerű teljesítése, de lehet máshogy is
II. A TELJESÍTÉS (SOLUTIO)
- az adós eleget tesz a kötelemnek -> a kötelem által előírt magatartást tanúsítja
Archaikus jog
- kötelem valós célja háttérbe szorul
- középpontban: adós törekvése, hogy a kötelemtől megszabaduljon
- két szakaszban
-> az adós teljesít (solutio)
-> a hitelező „feloldozza” (liberatio)
Klasszikus jog
- az adós szabadulása & kötelem megszűnése automatikusan a teljesítés következménye
- a teljesítés 2 szakasza egybeolvad, solutio = kötelemtől való szabadulás bármilyen módon
III. A TELJESÍTÉS MINT KÖTELEMSZÜNTETŐ OK
- archaikus jogban merev szabály -> teljesítés nem szünteti meg a kötelmet
-> amilyen formában létrehozták a kötelmet, úgy is szüntessék meg
- ezért vannak kötelemmegszüntető ellenügyletek is (contractus actus)
- ezt a szabályozást a praetori jog megtöri:
-> a ténylegesen, de formátlanul teljesítőnek a rosszhiszemű, de jogosan fellépő hitelező
ellen kifogást ad
- képletes teljesítés: amikor tényleges teljesítés nélkül akarnak megszüntetni egy kötelmet, a feloldó
ügylet foganatosításával szabadítják meg az adóst a tartozástól
IV. A TELJESÍTÉS FELTÉTELEI
a) a teljesítő személy
- adós helyett teljesíthet más is, ha ebből nem lesz kára a hitelezőnek
-> adós tudta & akarata nélkül, sőt, ellenére is
-> kivéve: ha törvény/szerződés személyes telj.-t ír elő vagy olyan a szolg. hogy más nem
tudná ellátni
b) a kézhez teljesítés
- a kötelem személyes jellege -> az adós általában köteles kézhez teljesíteni
- kivéve: ha törvény/szerződés engedi hogy más kezéhez teljesítsen
c) a teljesítés határideje
- alapvetően a szerződés rendelkezései alapján
- ha nem határoznak máshogy az adós azonnal köteles teljesíteni
- ha van határidő, teljesíteni lehet előbb, követelni nem
d) a teljesítés helye
- alapvetően a szerződés rendelkezései alapján
- ha ilyen nincs, akkor bárhol (kivéve ahol alkalmatlan)
e) teljesítés részletekben
- csak osztható szolgáltatásoknál
- eleinte csak ha törvény/szerződés felhatalmazta az adóst, Iustinianustól automatikusan lehet
f) több jogcím
- probléma: ugyanaz az adós ugyanannak a hitelezőnek több jogcímen tartozik
-> teljesítés nem elég minden tartozásána kielégítésére
- melyik tartozásra kell elszámolni a részteljesítést?
-> mindig az adós rendelkezése az irányadó
-> ha az adós nem rendelkezik, törvény határozza meg:
1. amelyik elmulasztása infamiaval jár
2. amelyik kötbéres
3. amelyikhez kézi/jelzálog járul
4. saját érdekéből eredő egyéb szerződés
5. idegen érdkből eredő egyéb szerződés
=> ha egyik eset sem áll fenn, akkor a régebbit
- ha a követelések egyidejűek & egyenrangúak, arányosan kell elosztani köztük
- ha van kamat is, először azt kell megfizetni
526 – A liberatio fajai (példákkal)
I. A LIBERATIO IPSO IURE
- az adós nem csak teljesítéssel, hanem sok más módon is megszabadulhat a kötelezettségtől
- ipso iure okok: felmerüléskor a kötelem törvény erejénél fogva civiljogilag is megszűnik
a) teljesítés az adósnak fel nem róhatóan lehetetlenné vált
-> ha felróható neki a kötelem megszűnik, de nem szabadul -> kártérítés
-> lehetetlenülés objektív fogalom -> nem számít ha az adós szubjektív okból nem tud
teljesíteni (pl. csőbement)
b) a kötelem litis contestatio miatt megszűnik
-> az eredeti kötelem megszűnik, a litis c. által novált kötelem fennmarad
c) a halál általában nem szünteti meg a kötelmet
-> adós halálával csak a személyes jellegű & deliktuális kötelmek szűnnek meg
-> hitelező halálával csak a vindictam spirans actioval szankcionált köt. szűnnek meg
d) a capitis deminutio megszűnteti
-> de a praetor visszaállíthatja azokra akikre a vagyon átszáll
e) a confusio (adós és hitelezői pozíció egy kézben egyesülése) megszűnteti
f) a határidőhöz/felbontó feltételhez kötött kötelem megszűnik a határidő/feltétel beálltával
g) a kötelem büntetésből is megszűnhet (pl. önhatalmúlag zálogot vevő hitelező)
h) a főkötelem megszűnése a járulékos kötelem megszűnését eredményezi (pl. kezesség)
i) az alapkötelem novatioval megszűnik, egy másik lép helyébe
j) ha a delictumot elkövető kiegyezik a sértettel büntetés (poena) fizetésében
k) ha két ingyenes jogcím találkozik (pl. valaki egy dolgot örököl & hagyományként kap, akkor
az egyik alapján megkapja, a másik igény megszűnik)
II. A LIBERATIO PER EXCEPTIONEM
- olyan tény, ami civiljogilag nem szünteti meg, de praetori kifogást biztosít
a) felek közös megegyezéssel felbontják a kötelmet
b) hitelező egyoldalú lemondása vagy a tartozás elengedése
c) posztklasszikus kortól az elévülés is (praescriptioval)
III. A VEGYES JELLEGŰ LIBERATIÓK
- jogtudósi iskolai viták + különböző korok miatt hol ipso iure, hol per exceptionem-nek számít
a) datio in solutum (prokuliánusok szerint per ex., szabiniánusok és Iust. szerint ipso iure)
b) ha úgy teljesített az adós hogy letétbe helyezte (templomban, bíróságon, hatóságnál, stb.)
c) beszámítás (compensatio) (-> következő tétel)
527 – A compensatio
- beszámítás (compensatio)
- vegyes jellegű liberatio
- jogviszonyban levő felek egymással szembeni kölcsönös követeléseik kisebb összegű követelés
erejéig történő elengedése
- magyarul: tartozások & követelések kiegyenlítése
-> mindkét fél hitelező és adós is
- régi római jogban nincs
-> nehézkésen lett elfogadva, eleinte a bankároknál jelent meg
- perjogi intézmény:
-> az alperes kérésére a bíró a per során a felperes követeléséből csak az alperes követelését
meghaladó részt nézi
-> a két követelés egymást fedő része megszűnik
bonae fidei obligationál
- erre az exceptoira nem volt szükség
- de az itt lévő kölcsönös követeléseket ettől még sokszor beszámításnak ismerték el
Marcus Aurelius recriptuma
- a compensatio fejlődésének fontos állomása
- clausula doli hiányában is lehet beszámítást használni stricti iuris iudiciumoknál
Iustinianusi jog
- compensatio általános jellegű & alanyi jog
- egynemű, likvid és esedékes követelések állnak egymással szemben
-> egynemű: pénz pénzzel, bor borral kompenzálható, de bor pénzzel nem
-> tisztázott/likvid: nincs vita a követelés felől (fennállás, mibenlét, összeg, stb.)
-> esedékes: mivel lejárat előtt nem lehet perelni
- vannak törvény által tiltott compensatiok (pl. nem lehet kérni a letétből származó követelés
beszámítását)
528 – A contractus fogalma és története
1. A szerződés (contractus) fogalma
- a szerződés jogi tény, jogügylet kategória
- kötelmek egyik legfontosabb keletk. formája
- többnyire kötelmi jogviszonyok létrehozására + felek közt szükségképpen azt hoz létre
-> kötelmi jogügylet
- ezen belül kétoldalú jogügylet (2 fél megállapodása)
=> két/több személy egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentése
- külső tényállás: akaratkijelentés olyan formában, amit a külvilág szerződésnek tart
- akaratkijelentés lehet:
a) alakszerű, formális nyilatkozat
- pontos formáit, körülményeit nem a felek, hanem a jogrend határozza meg
- pl. üppenélyes jogügyletetk
- fejlett jogban az alakszerűségeknek gyakorlati okai vannak
-> fokozott óvatosságra inti a feleket
b) alakszerűtlen, formátlan nyilatkozat
- nincs meghatározott alakiság
- bármilyen felismerhető formában lehet. fajtái:
-> kifejezett magatartás
-> ráutaló magatartás (concludens factum) („aki hallgat, beleegyezni látszik”)
2. Szerződés a római jogban, a szerződés története
- semmis a szerz. ami nem tartalmaz megegyezést
=> kötelező erő a megegyezéstől ered
- de! a puszta megegyezés nem elég magában
- szükség van még civilis causa-ra, ami a megegyezést a contractus rangjára emeli
-> kikényszeríthetővé & perelhetővé teszi
- contractus (szerződés) = conventio/pactio (megegyezés) + civilis causa
- a civilis causa formái a rj. fejl. során:
a) archaikus kor
- a civilis causa leggyakrabban a forma:
-> érc + mérleg használata
-> előírt szavak, írásbeli formaságok
- ezek képzik a szerződés lényegét (és nem a megegyezés)
b) préklasszikus kor
- ha a formátlan megegyezést dologátadás követi, a szerz. érvényes
=> reálszerződés: érvényes létrejötte átadáshoz kapcsolódik
c) Kr.e. II. század
- döntő változás: nagyobb forgalom miatt megkívánt rugalmasság + görög filozófia
- fides szerepe növekszik
- „igazságosság alapja a fides: szavaink & megállapodásaink állandóság és valódisága”
- hangsúly eltolódik -> akarati elem erősödése
-> formátlanság, alakszerűtlenség erősödése
d) klasszikus kor
- elég a megegyezés
- ókorban csak a rómaiknál van ez meg
- konszenzuál-szerződések: római jog 4 esetben elismeri a formátlan megegyezést önmagában
kötelező contractusként
-> mindehhez elég a ráutaló magatartás
-> konszenzuál-szerződéseknél a megegyezés a civilis causa
e) iustinianusi kodifikáció
- contractus csak az, amit a jog konkrétan & taxatíve annak minősít
- formátlan megállapodást (pactum) és joghatásokkal bíró szerződést (contractus)
-> még ekkor se ismerték el 100% egyenlőnek
-> valamilyen szinten még mindig jelen van az archaikus kori elv: kötelező erő a formában van
529 – A pactum és contractus viszonya
- contractus csak az, amit a jog konkrétan & taxatíve annak minősít
- formátlan megállapodást (pactum) és joghatásokkal bíró szerződést (contractus)
-> sosem ismerték el 100% egyenlőnek
- a római jogot szerződési típuskényszer jellemzi (szerz. típusok zárt rendszere)
- a contractusok zárt köre szükségessé teszi, h felruházzák kötelmi jogi erővel a pactumok egy részét
a) archaikus kor
- először a praetor tevékenysége reagál erre a szükségletre
- a praetor védelemben részesíti a pactumokat
-> amiket nem csalárdul hoztak létre & nem ütköznek jogrendbe
-> ez eleinte csak perbeli kifogást jelent, de később keresetet is
=> pacta praetoria: a praetor által actio-val ellátott, peresíthetővé tett megállapodás
b) császári jog
- császár is felkarolja a pactumokat
- „senkinek nem szabad pactumja ellenére járnia & szerződő felet becsapni”
=> pacta legitima: peresíthető formátlan megegyezések
c) klasszikus kor
- általános lesz a felfogás, h a bonae fidei contractusok mellett vannak kiegészítő jellegű
pactumok, amik jogi elismerést igényelnek
=> pacta adiecta: járulékos pactum, formátlan, főszerződéshez tartozó megállapodás
- iustinianusi kodifikáció a pactumok nagy körét elismerte
- Iustinianus közel állt ahhoz h a pactumok peresíthetőségét általában elismerje
- DE! ez sose történt meg
=> pactum =/= contractus
530 – A szerződési típuskényszer oldásának eszközei
- a római jogot szerződési típuskényszer jellemzi
-> csak konkrét tényállásokat ismer el szerződésnek
- a peresíthető pactumok kialakulása rést üt ezen, oldja
- emellett a típuskényszer kereteit mással is sikeresen tágították
a) a stipulatio felhasználásával bármilyen igényt érvényesíteni lehet
-> mert nem kell utalni a jogügylet célja (causa)
b) a kötbér (poena) közvetve lehetővé teszi a nem peresíthető igények peresítését
c) a praetor az in factum actio megalkotásával követte az új igényeket
-> kereset ott is, ahol erre a civiljog szerint nincs lehetőség
d) a névtelen szerződések a condicto (civljog) és az in factum actio-k nyomán (praetori jog)
-> lehetőség a szinallagmatikus megállapodások érvényesítésére
e) alakszerűtlen megállapodásokat in personam interdictumokkal is ki lehet kényszeríteni
- peresíthető pactumok + egyéb megoldások eredménye
=> Iustinianus idejére ~ megszűnik a típuskényszer
531 – A contractusok érvényessége és hatályossága általában
I. A SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYESSÉGE
1) Az érvényesség
- a szerződés jogügylet -> jogügylet érvényessége
- 3 fő kellék: akarat & nyilatkozat & joghatáshoz kapcsolódás
- szerződés akkor jön létre érvényesen, ha
-> felek akarata és nyilatkozata ép (cselekvőképesek, alaki követelményeket betartják, stb.)
-> nyilatkozatok összhangban vannak egymással
-> egymás között is találkoznak (megfelelnek egymásnak)
-> a joghatáshoz kapcsolódás nem ütközik a jogrendbe
2) Az érvénytelen szerződés
- ha a 3 fogalmi elem egyike hibás
- szerződés érvénytelen
- mert törvény előírása alapján nem alkalmas a felek által kívánt joghatás kiváltására
-> nem keletkeztet kötelmet
- érvénytelenség lehet:
a) feltétlen és feltételes
- feltétlenül érvénytelen (semmis szerződés)
-> olyan súlyos hibában szenved, hogy jogilag nem létezőnek minősül
- feltételesen érvénytelen (megtámadható szerződés)
-> a hiba nem olyan súlyos, csak akkor érvénytelen ha megtámadási aktus során
alkalmatlannak bizonyul
- az akarathibák közül semmisséget okozhat:
-> tévedés (error)
-> színlelés (simulatio)
-> megfélemlítés (metus)
- akarathibákkal szemben a nyilatkozati hibák & joghatáshoz kapcsolódás hibái
-> mindig semmisséget okoznak
b) erdetei és utólagos
- érvénytelenségi ok csak a szerződéskötés időpontjában merülhet fel
-> érvénytelenség csak eredeti lehet
- az egyszer érvényesen lértejött szerződés nem vállhat utólag érvénytelenné
=> a 3 feltétel utólagos módosulása a szerződést nem érinti
c) teljes és részleges
- érvénytelenség főszabály szerint teljes
- kivételes esetekben részleges (pl. házastársak ajándékozással vegyes átvételi szerződése)
d) abszolút és relatív
- ha az érvénytelenség abszolút, mindenkire vonatkozik
- ha relatív, csak az egyik/másik félre vonatkozik
e) orvosolható és orvosolhatatlan
- főszabály szerint orvosolhatatlan
- de! szűk lehetőség orvosolásra & más érvényesbe való átfordításba
f) civiljogi és praetori jogi
II. A SZERZŐDÉSEK HATÁLYOSSÁGA
1) Az hatályosság
- hatályos az az érvényes szerződés, ami ténylegesen kiváltja a célzott joghatásokat, ami alapján már
lehet jogokat érvényesíteni
- a hitelező in personam actio-val rászoríthatja az adóst a teljesítésre
- hatályosság arra utal, h az érvényesen létrejött szerződés életbe lépett-e már & életben van-e még
- a hatályosság a felektől függ: meghatároznak-e feltételt/időtűzést
- a szerződés hatályosságát az előírt szolgáltatás teljesítése megszünteti
2) Az hatálytalan szerződés
- hatálytalan az az érvényes szerződés, ami alapján a hitelezőnek még/már nincs módja az adóst
teljesítésre szorítani, vagyis ami nem vált ki joghatásokat
- hatálytalanság lehet:
- eredeti/utólagos
- teljes/részleges
- abszolút/relatív
- ideiglenes/végleges
532 – Az akarathibák
- akarathiba: ha a jogügylet az ügyleti akarat valamilyen hibája miatt érvénytelen
- fajtái:
1. Tévedés (error)
- az archaikus jogban nem befolyásolta a szerződés érvényességét
- csak a fejlettebb jog (praetor) vette figyelembe az akaratmegegyezés hiányát
- tévedés: egyik/mindkét fél nyilatkozata nem felel meg a valós akaratának
-> ez kizárja a megegyezést + a tévedő fél/felek akaratát nem hagyja érvényre jutni
- megkülönböztetünk:
a) jogbeli tévedés (error iuris)
- a tévedés ellenére a szerződés érvényes (pl. valaki rosszul tudja a törvényt, úgy köt szerződést,
viselnie kell a következményeit)
- ezalól kivétel:
-> minorok
-> katonás
-> nők
-> tanulatlan emberek
- ez a fajta tévedés a felek érdekére, és nem a szerződés létére ártalmas/ártalmatlan
b) ténybeli tévedés (error facti)
- ezek se okoznak mindig semmisséget
- akkor okoz semmisséget, ha a tévedés lényeges & menthető (essentialis et tolerabilis error)
-> lényeges tévedés (essentialis error)
- tévedés magában a szerződésben
-> pl. egyik fél kölcsönre, másik ajándékozásra gondolt
- tévedés az egyik fél kilétében (ha jogilag releváns)
- tévedés a szerződés tárgyában
- tévedés a tárgy lényegében/anyagában
- nem lényeges tévedés, ha
-> a tévedés az elnevezésre vonatk.
-> a fél nem a dolog anyagában, csak minőségében téved
-> menthető tévedés (tolerabilis error)
- tévedést nem lehet a tévedő félnek felróni
- nem nagyfokú hanyagságon alapul
- a szerződés érvényességét nem érinti, ha az egyik felet hamis indítóokok/
helytelen várakozásokvezették
2. Egyoldalú fenntartás (reservatio mentalis)
- egyik fél akarata és nyilatkozata szándékosan eltér egymástól
- egyik fél részben/egészben más szerződést akar kötni mint amit nyilatkozik
-> ezt nem közli a másik féllel
- nem érinti a felek nyilatkozata szerinti létrejöttöt
-> nem tartozik a szerz. érvényességét befoly. akarathibák közé
- a tényállást csak a kánonjogban ismerik el
3. Színlelés (simulatio)
- az ügyletkötés során az akarat és a nyilatkozat mindkét félnél eltér
-> a felek összejátszanak & más szerződést kötnek mint amit igazából akarnak
- a színlelt ügy (kivéve az archaikus jogban) ipso iure semmis
- de! a semmisség nem zárja ki hogy a vele palástolt ügy érvényes lehessen
- pl. adásvételnek álcáznak ajándékozást a házastársak (mert azt törvény tiltja)
4. Megtévesztés (dolus malus)
- az egyik fél tévedését egy másik személy szándékosan & rosszhiszeműen idézi elő
- megkülönböztetünk:
a) aktív dolus: megtévesztés (dolus malus)
- a megtévesztés tevőleges magatartással (pl. csalás) valósul meg
- ez a dolus malus alapesete
b) passzív dolus: elhallgatás (reticentia)
- egyik fél a szerződéskötés során egy fontos tényt elhallgat
- a praetori jog által kidolgozott büntetések a megtévesztés szankcionálására
a) stricti iuris contractusoknál
- a praetor a megtévesztést delictumnak minősítette
- ezalapján a megtévesztett a következő jogsegélyekkel élhet:
-> ha még nem teljesített, kifogást emelhet (exceptio doli)
-> ha már teljesített, perelhet, ami 1 éven belül 1x-re megy, és infámiát ad
-> kérheti az előző állapotba való visszahelyezést (in integrum restitutio)
b) bonae fidei contractusoknál
- a dolu a bona fides megsértése -> a kár megtérítését a szerződés keresetével kérheti
5. Kényszer és megfélemlítés (vis ac metus)
- megfélemlítés: kényszer (vis) okozta nagy félelem (metus)
- komoly és jogellenes hátrány okozásával való fenyegetés
- a megfélemlítéssel kötött szerződés érvényessége a kényszer minőségétől függ
a) közvetett kényszer (vis compulsiva)
- az így létrejött szerződés érvényes a civiljogban
- a praetori jog megtámadhatóvá tette
- középkorban érvénytelen
- stricti iuris contractusoknál:
-> a praetor delictumnak nyilvánítja
-> sértettnek a következő jogsegélyek voltak:
-> a kényszeresen vállalt kötelezettség teljesítésére perelték, kifogást kapott
-> kárpótló in rem büntetőkereset, 1 éven belül 4x, 1 év után 1x
-> h kérheti az előző állapotba való visszahelyezést (in integrum restitutio)
- bonae fidei contractusoknál:
-> a megfélemlítés & kényszer ellenes a bona fidessel => a kötelem keresete
-> vagy simán a bona fides megsértéséért felmentette
b) közvetlen kényszer (vis absoluta)
- lex Iulia de vi privata
- stricti iuris & bona fidei contractusok
- ha a megfélemlítést közvetlen fizikai erőszak idézi elő, a szerződés civiljogilag semmis
533 – A nyilatkozat és a joghatáshoz kapcsolódás hibái
I. Nyilatkozati hibák
- az ügyleti nyilatkozat olyan hibája, ami miatt a hibátlan & megfelelő joghatásra vonatkozó akarat
sem képes a joghatás kiváltására
- a szerződés létrejöttének szubjektív oldalát érintik
1) A nyilatkozat formai hibái
- az előírt forma be nem tartása
- formai hibában szenved minden jogügylet, ami nem tartja be a római jog szerződési típus és
formakényszerét
a) típuskényszer sérelme miatt érvénytelen
- a kölcsön mint stricti iuris contractus
- a kamatra vonatk. formátlan megállapodás (kell bele stipulatio)
b) formakényszer sérelme miatt érvénytelen
- olyan stipulatio, ahol az adós a hitelező kérdésére más igével válaszol
- olyan stipulatio, ahol a két fél más összeget említ/egyik feltétellel, másik felt. nélkül nyilatk.
2) A nyilatkozat tartalmi hibái
- tartalmi követelmények sérelme, ami miatt a jogügylet érvénytelen lesz
- főleg végrendeleteknél
II. A joghatáshoz kapcsolódás hibái
- objektív követelmények
- a jogrend a szerződés tartalmára előír bizonyos minimum követelményeket
- ezek nemteljesülése esetén a szerz. érvénytelen
- ezek a szerződési szabadság határai
- joghatás kiváltásához a felek cselekvőképessége is követelmény
- érvénytelenség lehet részleges (egyik csak jogokat, másik csak kötelezettségeket szerez), vagy
relatív (az egyik számára érvénytelen csak, másiknak érvényes)
1) A lehetetlen tartalmú szerződés
- a lehetetlen szolgáltatást/feltételt tartalmazó szerződés semmis
- lehetetlenség lehet:
a) fizikai lehetetlenség
- a szolgáltatás objektíve lehetetlen, senki se tudja megvalósítani (pl. egy kentaurt ígér)
- szubjektíve lehetetlen, az adott illető nem tudja telj. (pl. úszd át a folyót, de nem tud úszni)
-> ilyenkor érvényes
b) jogi lehetetlenség
- a teljesítést nem a fizika törvényei, hanem a jogrendszer zárja ki
- jogilag lehetetlen szolgáltatás (pl. res religiosa eladása), vagy feltétel (pl. serdületlen házas)
- ipso iure érvénytelen
2) A törvénybe vagy jóerkölcsbe ütköző szerződés
a) törvénybe ütköző
- a tilos szerződés nem minden esetben semmis (posztklasszikus kortól viszont de)
-> lex perfecta: érvénytelenít
-> lex minus quam perfecta: büntet
-> lex imperfecta: tiltja de ennyi
- in fraudem legis elv: semmis az olyan szerz. ami kijátsza a jogalkotó akaratát
b) jó erkölcsbe ütköző
- a jó erkölcsbe ütköző szerződés érvénytelen
- mert a jog nem csak rideg normák összessége, hanem erkölcsi alapokra épül
- a jog „erkölcsi minimum”
3) A meghatározhatatlan tartalmú szerződés
- nem alkalmas joghatások kiváltására
-> nem lehet eldönteni, az adós pontosan mivel/milyennel/mennyivel tartozik
- csak akkor érvényes ha a kötelem tárgyát meg lehet határozni
4) A pénzben nem kifejezhető tartalmú szerződés
- szerződés elismertsége: államilag ki lehet kényszeríteni
=> kötelem tárgyának olyannak kell lennie, amit ki lehet közhatalmi eszközökkel kényszeríteni
=> csak amit pénzben ki lehet fizetni
- praetori perrend & végrehajtás esetén is minden pénz
=> ha a szerződés tartalma & benne lévő jogok és kötelezettségek nem mérhetők pénzben, a
szerződés érvénytelen (pl. valalki ígéri törtekedni fog valahogy viselkedni)
5) A joghatáshoz kapcsolódás egyéb hibái
- a szerződés tartalma ellentomdásos
- a szerződés egy harmadik személyt kötelez (főleg örököst)
534 – A simulatio, reservatio mentalis és reticentia egybevetése
SIMULATIO
közös:
jelentés:
fogalma:
tudatosság
szempontjából
előidéző felek
melyik irányba
rosszhiszemű?
az érvényesség
kérdése
pl.:
színlelés
RESERVATIO MENTALIS
RETICENTIA
a szerződő felek akaratát érintő körülmény;
az akarathibák között szabályozza a római jog
egyoldalú, titkos fenntartás
elhallgatás
felek akarat & nyilatkozata
nincs összhangban a
közösen kívánt, de titkolt
céllal
felek nyilatkozata megfelel
az akaratuknak, de
nincsenek összhangban a
valós tényekkel
akarat & nyilatkozat összhangjának
hiányát az egyik fél rosszhiszemű
magatartása idézi elő (passzív
megtévesztés)
ügyletkötés során az akarat
& nyilatkozat mindkét
félnél tudatosan eltér
ügyletkötés során az egyik
fél akarat & nyilatkozata
tudatosan eltér
ügyletkötés során az egyik fél
tévedését a másik fél szándékosan
& rosszhiszeműen okozza
felek összejátszanak &
látszatra más szerződést
kötnek, mint amilyet
valójában akarnak;
kétféle ügylet jön létre:
színlelt és palástolt
a felek egyike más tartalmú
szerződést akar kötni, mint
amelyet nyilatkozik, de ezt
nem közli a másik féllel
valamelyik fél a szerződéskötés
során egy fontos tényt, körülményt
elhallgat, nem közli a másikkal
tudatos
tudatos
tudatos
mindkét
egyik
egyik
külvilág, 3. személy
a másik fél becsapására
irányul
nem befolyásolja az
érvényességet;
a létrejött szerződés érvényes
egy rézgyűrűt mind az
eladó, mind a vevő
jóhiszeműen aranygyűrűnek
vél
a másik fél becsapására irányul
a színlelt ügylet semmis, de
a palástolt ügylet lehet
érvényes is
adásvételi, bérleti
szerződésnek álcázták a
törvény által tiltott
ajándékozást (pl.:
házastársak)
a szerződés megtámadható lesz
eladott telekhez szolgalom
tartozott & eladó ezt elhallgatta, és
nemtudása folytán a vevő
nemgyakorlás által ezt a szolgalmat
elveszítette, dolus-a miatt az eladó
felel az adásvételből kifolyólag
535 – A simulatio, reservatio mentalis és reticentia egybevetése
DOLUS MALUS
közös:
jelentés:
fogalma:
csoportosítás:
VIS AC METUS
akarathibák, a praetor mindkettőt delictumnak minősítette
megtévesztés
kényszer és megfélemlítés
az egyik fél tévedését a másik fél
kényszer (vis) okozta alapos félelem (metus)
szándékosan és rosszhiszeműen idézi elő
jelen/jövőbeli nagyobb rossztól való tartás
a) aktív dolus
a) közvetett kényszer (vis compulsiva)
- megtévesztés (dolus malus)
- a kényszerített akaratának szabadságát
- tevőleges, aktív becsapás, megtévesztés
kizáró (nem közvetlen fizikai) fenyegetés,
b) passzív dolus
- elhallgatás (reticentia)
- egyik fél szerződéskötés során v.milyen
fontos tényt nem közöl a másik féllel
a) STRICTI IURIS CONTRACTUS-NÁL:
a praetor delictum-nak minősíti
ha még nem teljesítette a szerződést, a
megtévesztővel szemben kifogást
emelhetet (exceptio doli)
ha nem kért az exceptio-t, a szerződés
alapján marasztalták
ha már teljesített, a praetor 1 éven belül 1xre menő, de infamáló keresetet adott
az előző állapotba való visszahelyezést is
alkalmazhatta (ha a csalárd hitelező által
indított perben nem hivatkozott exceptio
doli-ra)
jogkövetkezm.
b) BONAE FIDEI CONTRACTUS-NÁL:
a dolus a bona fides megsértése
a csalásból származó teljes kár megtérítését
a szerződés keresetével lehetett követelni
b) közvetlen kényszer (vis absoluta)
- a megfélemlítést közvetlen fizikai kényszer
idézti elő
KÖZVETETT KÉNYSZER ESETÉN:
a) STRICTI IURIS CONTRACTUS-NÁL:
a delictum-nak nyilvánította
ha a kényszerített kötelezettséget vállalt, és
ennek teljesítésére perelték, a praetor
kifogást adott
a praetor rendelkezésére bocsátot egy
keresetet, ami 1 éven belül 4x-re, 1 év után
pedig 1x-re megy
ha már teljesítette kötelezettségét, a praetor
megadta számára az előző állapotba való
visszahelyezést
b)
-
BONAE FIDEI CONTRACTUS-NÁL:
a megfélemlítés és a kényszerítés teljesen
ellentétes a bona fides-szel
a kikényszerített bonae fidei contractus
semmis
a praetor az actiot eleve megtagadta, vagy az
alperest felmentette
KÖZVETLEN KÉNYSZER ESETÉN:
mind a stricti iuris, mind a bonae fidei
contractus esetében a szerződés civiljogilag
is semmis
pl.: valakinek a kezét erőszakkal vezetik az
aláíráskor, fogságba vetik
536 – Az ősi jog szerződései (elsősorban a stipulatio)
1. Az archaikus jog szerződési általában
- ősi paraszti társadalom, önellátáson alapuló gazd.-i élet
=> nincs szükség komplikált szerződési rendszerre
- főleg az adásvétel és a kölcsönszerződés szükséges, de ezek se komplexek
- 2 dolog dominál:
- formatakarékosság
-> a kevés meglévő ügylettel elégítették ki az újjonnan felmerülő igényeket
- formalizmus
-> a szerződés lényege nem a megegyezés, hanem a formalitások betartása
-> irásbeliség teljesen hiányzik
- az archaikus jog szerződései:
a) mancipatio
- eredetileg adásvételre van
- „érccel és mérleggel létrehozott jogügylet”
b) in iure cessio
- tulajdonjog & egyéb jogok megszerzésére irányul
- színlelt per
c) nexum
- eredetileg nyers ércpénz, majd vertpénzkölcsön megalapítására
- „érccel és mérleggel létrehozott jogügylet”
- mancipatio-tól a felek által mondott szövegben tér el
- a hitelező a nem teljesítő adós ellen minden eljárás nélkül alkalmazhatta a manus iniectio-t
- a klasszikus kor elején megszűnik
d) fiducia
- a dolgot szerző becsületére (fides) kötelezi magát, hogy a mancipatio-val tulajdonba kapott
dolgot vissza fogja adni
- arra van, hogy a hitelezőt biztosítsák („zálogszerződés”)
- de ezzel történt egy dolog ingyenes használatra/megőrzésre átadása is
e) stipulatio
2. A stipulatio fogalma, története
- alakszerű & egybehangzó kérdés-felelet formájába foglalt lekötelezés
- magyarul: a hitelező kérdésére az adós rögtön szóban megígéri a kérdés tárgyát
- pl.: „ígérsz nekem 100 aranyat?” „Ígérek!”
a) archaikus jog
- a stipulatio ősi formája a sponsio (a szakrális jellegű spondeo igéből)
- ezt csak a római polgárok használhatták
- az adós megesküszik & az isteneket hívja tanúul => így nem kellett tanú, hatóság, stb.
- az esküszegésnek elég súlyos következményei vannak (kiátkozott, kb. törvényen kívüli lesz)
b) preklasszikus jog
- az istenek tekintélye csökken -> a sponsio ereje se a régi
- írásba foglalás
- a stipulatio szóbeli megtörténtéről szóló okirat csak bizonyíték
-> a stipulatio ettől még nem írásbeli szerződés
- spondeo ige helyett promitto (~ígéret) ige => stipulatio
c) posztklasszikus vulgárjog
- a szóbeliség követelménye megszűnik
- a stipulatio teljesen írásbelivé alakul át
- I. Leo K-római császár, 472: alakszerűségeket be nem tartó szerződés stipulatio-nak minősül
d) Iustinianusi jog
- a stipulatio újra verbálszerződés lesz
- de! nincsenek szigorú alaki követelmények
- a stipulatio szóbeli megtörténtéről szóló okirathoz egy megdönthetetlen vélelem társul
- ha készült okirat, megtörténtnek tekintették a szóbeli ígéretet
3. A stipulatio feltételei
csak élőszóban jöhet létre
-> süketek & némák nem tudnak ilyet kötni
-> eredetileg latinul, később más nyelveken is
csak a jelenlévők közt, és azonnali válasszal
a kérdésnek és a feleletnek egybehangzónak kell lennie
4. A stipulatio fajtái
a) bírói stipulatio (stipulatio iudicialis)
- a bíró kötelezi az egyik felet h ígérjen (pl. ha kiderül h a per során csalárd volt)
b) praetori/aedilisi stipulatio (stipulatio praetoria/aedilicia)
- peren kívüli jogsegély
c) megegyezésen alapuló stipulatio (stipulatio conventionalis)
- önkéntesen, a felek szabad elhatározásából
d) felszólításra létrejövő stipulatio (stipulatio communis)
- praetori/bírói felszólításra (pl. a gyám stip.-a, hogy a gyámolt vagyonát épségben megőrzi)
5. A stipulatio keresete
- a hitelező a stipulatio alapján indíthat:
a) ha pontosan meg volt a szolgáltatás határozva: condictio
b) ha a szolgáltatás határozatlan volt: actio ex stipulatu
6. A stipulatio alkalmazási köre
- nagyon népszerű, mert
a) bármilyen szerződési célra jó
-> kétoldalú kötelemnél 2 stipulatio
-> clausula doli-val elérik h a bona fides legyen irányadó
b) nem kell megjelölni a casuát => absztrakt, kauzátlan ügylet
-> előnyös, mert a 3. személyek nem tudják mi van pontosan a formális szerz. mögött
-> de! lértejöhetett konkrét kauzával is
- stipulatio-val találkozhatunk:
-> hozományígéret
-> kezesség
-> kamat & kötbér kikötése
-> novatio, delegatio, expromissio
-> kölcsön
-> biztosíték adása
-> ajándékozás
537 – A császárkor szerződései általában
- fejlettebb áruviszonyok & megnövekedett gazdasági forgalom
-> régi szerződésformák háttérbe
- újabb, rugalmasabb, sokoldalúbb szerődéstípusok:
1. Reálszerződések (contractus reales)
- nem elég a megegyezés, ez magában nem eredményez semmit
- dolog megállapodásszerű átadásával jön létre
- ide tartozik:
-> kölcsön
-> haszonkölcsön
-> letét
-> zálogszerződés
-> névtelen reálszerződések (csere, szívességi használat, eladási bizomány, egyezség)
2. Verbálszerződések (contractus verbales)
- nem elég a megegyezés, ez magában nem eredményez semmit
- előírásoknak megfelelő, alakszerű mondatok, formulák élőszóban való elmondásával jön létre
- ide tartozik:
-> stipulatio
-> sponsio
-> a felszabadított esküje
-> hozomány ígérése
-> isteneknek tett felajánlás
3. Litterálszerződések (contractus litterales)
- nem elég a megegyezés, ez magában nem eredményez semmit
- könyvelési fogások révén a pénztárkönyvbe való kölcsönös bejegyzéssel jön létre
- préklasszikus korban lesz divat
- nem mai értelemben vett írásbeli szerződések => alakszerűségek is kellenek
- stricti iuris obligatio keletkezik általa
- keresetük a condictio
- ide tartozik:
-> syngraphia (görög eredet, adós és hitelező együtt írja alá)
-> chirographum (kötelezvény, az adós állítja egyoldalúan ki & írja alá)
4. Konszenzuál-szerződések (contractus consensuales)
- puszta, formátlan megegyezéssel jön létre
- semmi más nem kell hozzá
- bonae fidei kötelmet eredményez
- ide tartozik:
-> adásvétel, bérlet
-> társaság, megbízás
5. A posztklasszikus és a iustinianusi kor szerződései
- a klasszikus kort követő gazdasági & társadalmi viszonyok nem kedveznek a jogfejlődésnek
- gazdasági zavarok, merev, ~ „kasztosodott” társadalmi rendszer
=> nincs igény a fejlesztésre
=> klasszikus szerződésrendszer él tovább
- kis haladás: típuskényszer lazítása
- de átfogó rendezés/újítás nem volt
538 – A mutuum, a commodatum és a precarium összevetése
KÖLCSÖN
(MUTUUM)
a szerződés típusa
fogalma
szereplők
tárgya
az átadás
szerződésből
keletkező kötelem
- az adós lejáratkor
ugyanabból ugyanannyit
köteles visszaadni
- lejáratkor ugyanazt a
dolgot kell visszaadni
- bármikori visszavonás
kikötése - eredetileg csak baráti
gesztus
- kölcsönadó (hitelező)
- haszonkölcsönbe adó
- hitelező
- kölcsönbe vevő (adós)
- haszonkölcsönbe vevő
- szívességi használó
csak helyettesíthető dolog
tulajdonátruházás
egyoldalú
stricti iuris obligatio
van
az adós
szolgáltatása
az adós tulaj
(tulajdonvédelmet kap)
dare, tulajdonba adás
az adós generikus
szolgáltatással tartozik
- stricti iuris jelleg
felelősség
késedelem
a követelés
érvényesítése
SZÍVESSÉGI HASZNÁLAT
(PRECARIUM)
dologátadással létrejövő szerződések (contractus reales)
- helyettesíthető dolgok
- dolog ingyenes
- dolog ingyenes használatra
tulajdonba adása
használatba adása
való átengedése
lejárat
birtokvédelem
szempontjából
a kölcsönadó
szolgáltatása
HASZONKÖLCSÖN
(COMMODATUM)
- a hitelező nem felel,
hanem követel
- a kölcsönadós sem
felelősséggel, abszolút
helytállással tartozik
bármilyen dolog
(eredetileg csak ingó)
csak bírlalatot adunk át
egyenlőtlenül kétoldalú,
bonae fidei obligatio
csak bírlalatot adunk át
egyenlőtlenül kétoldalú
bonae fidei obligatio
van
(konkrét időpont, időtartam
vagy alkalom)
az adós csak detentor
nincs
(a dolog bármikor
visszakérhető)
az adós civilis possessor
tágabb értelemben vett
facere
az adós specifikus
szolgáltatással artozik
tágabb értelemben vett facere
- adós rendszerint custodiafelelős
bármilyen dolog
az adós specifikus
szolgáltatással tartozik
- az adós érdekelt adós
- de csak dolusért felel
- dolgot csak a megállapodásnak alapján használhatja
- a megállapodás-ellenes
használat lopás
- adós nem köteles
késedelmi kamatot / kártérítést fizetni
- adós nem köteles
késedelmi
kamatot/kártérítést fizetni
- kivéve, ha ezt stipulatioban kikötik
- condictioval
- actio certae creditae
pecuniae (pénzkölcsön)
- condictio triticaria (egyéb
helyettesíthető dolgok)
- kivéve, ha ezt stipulatioban kikötik
- épségben visszaadást actio
commodati directa-val
kényszeríthette ki
- az adós esetleges
ellenköveteléseit actio
commodati contraria-val
érvényesíthette
nincs késedelem, mivel nincs
lejárat
az épségben visszaadást actio
commodati directa-val
kényszeríthette ki
kamat
kialakulása
egyéb
- a hitelezőt alapból nem
illeti meg
- a kamatot külön
stipulatio-val kelett kikötni
- egyik legrégebbi szerződés
nincs
alapvető követelménye az
ingyenesség
nincs
szívességi = ingyenes használat
---
a patríciusok a kisembereknek
megélhetésük és
lekötelezettségük céljából
határozatlan időre átengedték
földjeiket
- az adóst megilleti a
visszatartási jog (retentio) is
- pl.: dologra fordított
rendkívüli jellegű kiadások;
a dolog szerződésellenes,
idő előtti visszavonásából
származó károk
megtérítésére
---
- amikor meg lett tiltva az
adós eladása, a nexum
elvesztette előnyét
- az addig 2.rangú
formátlan kölcsön kiszorítja
- hajórakományra adott
tengeri kölcsön (fenus
nauticum)
- a veszélyt a kölcsönadó
vállalja
- ha a szállított áruk
elvesznek, a kölcsön nem
követelhető vissza
539 – A depositum
1. A letét fogalma
- a letét (depositum) reálszerződés
- a kötelem dolog megállapodásszerű átadásával jön létre
- ingó dolog ingyenes őrizetbe adása bármikori visszaadás kötelezettségével
- letevő (hitelező) & letéteményes (adós)
- a letét szükségszerűen ingyenes
2. A letét elemei
a) a létrejövő kötelem
- egyenlőtlenül kétoldalú bonae fidei obliagtio keletkezik
- főszolgáltatás: dolog megőrzése & bármikori felhívásra visszaadása
b) a letéteményes felelőssége
- ingyenadós => csak a dolusért felel
- ha felhívásra dolusa miatt nem adja vissza, vis maiorért is felel
- nem használhatja a dolgot
-> ha használja, az emiatti károkat meg kell téríteni + vis maiorért is felel
c) a rendelkezésre álló keresetek
- a hitelező a dolgot depositi directa actioval, esetleg rei vindicatioval követelheti vissza
- furtum usus esetén lopási keresetek is
- ha az őrizet során a letéteményesnek költségei lennének / letevő miatt kára lesz
-> depositi contraria actioval érvényesítheti
- a depositi actio-k infanimát okoznak
d) visszaadási kötelezettség
- a letéteményes felhívásra mindenképp & azonnal visszaadja a dolgot
3. A letét különös nemei
- a letéthez hasonlító, de kicsit eltérő szerződések:
a) vitás dolog letéte
- két/több fél vitázik h kié egy dolog
- amíg a vitát el nem döntik, a dolgot egy 3. félnek együttesen átadják megőrzésre
-> egy kikötés: a per győztesének adja ki a dolgot
- különbség a sima letéthez képest:
-> letétnél 1 letevő van, itt több
-> a letevő naturalis possessor, itt pedig civilis possessor
b) szükség/kényszerletét
- ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen a dolgot megőrzésre kiadni
- de! a helyzet miatt nem tud körültekintően letéteményest választani
- a közérdek is megkívánja h a letéteményes ne éljen vissza a letevő helyzetével
- a praetor időkorlát nélküli 2x-re menő keresetet ad a letéteményes ellen
c) rendhagyó letét
- helyettesíthető dolgok esetében
- a letéteményes felhívásra köteles ugyanabból annyit visszaadni
- a letéteményes tulajdont szerez a dolgon, használhatja
- ha a letét tárgya pénz, szokásos kamatot is kikötni
- a kölcsön & letét elemei keverednek, de eltér a kölcsöntől:
-> bonae fide obligatio-t eredményet
-> a letevő érdekében jön létre
-> teljesítés bármikor követelhető (kamat is)
-> késedelem esetén késedelmi kamat
-> actio alapú maraszalás infamál
d) bírói letét
- a római jogban nem alakul ki
- de! az ennek megfelelő tényállást ismerik & szabályozzák
-> mint a kötelem alóli liberatio egyik módja
540 – A zálogszerződés
1. A zálogszerződés (pignus) fogalma
- a zálogszerződés reálszerződés
- a kötelem egy dolog megállapodásszerű átadásával jön létre
- kézizálogjog (pignus) a leggyakoribb keletk. forrása a zálogszerződésnek (contractus pigneraticius)
- az adós/valaki más átad egy dolgot a hitelezőnek követelése biztosítékául azzal a kikötéssel, hogy:
-> HA az adós lejáratkor nem teljesít, a hitelező jogosult a dolgot eladni & követelését a
vételárból kielégíteni
-> HA a követelés megszűnik, a hitelező köteles a dolgot visszaadni
2. A zálogszerződés elemei
a) járulékos kötelem
- mindig van egy főkötelem ami a zálogszerz.-től függetlenül jött létre
b) a létrejövő kötelem
- a zálogszerz.-ből bonae fidei, egyenlőtlenül kétoldalú kötelem keletkezik
- főkötelem: hitelező köteles a dolgot az alapkövetelés megszűntekor visszaadni
- erre & vételárfölösleg kiadására az adósnak actioja van
- hitelező is indíthat beruházásai & kárai megtérítésére actio-t
c) eltérések a többi reálszerződéshez képest
- járulékos kötelmet eredményez
- a többi reálszerződés átadás nélkül csak pactum, de a zálogszerz.-nél nem számít van-e átadás
3. A zálogjog és zálogszerződés közti különbség
a) zálogszerződés
- kötelmi jogi ügylet
- in rem actioval védett jogot hoz létre
- szabályozza a hitelező & adós közti belső viszonyt
- kettős hatás: kötelmi jogi viszony & idegen dologbeli jog
- in personam actio-k jogalapja
b) zálogjog
- idegen dologbeli jog
- a zálogszerződés ennek az egyik keletkezési forrása
541 – A névtelen reálszerződések
- névtelenreálszerződés (contractus reales innominati)
- a reálszerződések „függeléke”
- bonae fidei obligatio-t eredményez
1. A névtelen szerződések kialakulása
- a kategória a posztklasszikus korban alakul ki
- de már a preklasszikus korban kialakultak hasonló tényállások
- „névtelenség” => nem tartoznak a konkrét nevesített szerződéstípusok közé
- „reál jelleg” => a szerződés létrejöttéhez szükséges valamilyen dolog átadása
-> tág értelemben, pl. szolgáltatás is jó
- a kategória egy civiljogi és egy praetori jogi jogeszköz összefonódásából keletkezett
- alaphelyzet:
- ketten megegyeznek v.milyen kölcsönös teljesítésben
- egyik teljesít, másik nem
- a teljesítő fél condictio-t kapott teljesítménye visszakövetelésére
- a másik felet viszont ezzel nem tudta teljesítésre kényszeríteni
- praetor actio-t ad a teljesítés követelésére
- a kölcsönös teljesítéshez kapcsolódó tényállások csoportjai:
a) „adok hogy adj”
-> pl. adok egy kelyhet, cserébe te adsz egy rabszolgát
b) „adok hogy tégy”
-> pl. fizetek hogy xy rabszolgát felszabadítsd
c) „teszek hogy adj”
-> pl. festek egy arcképet egy rabszolgáért cserébe
d) „teszek hogy tégy”
-> pl. megkérlek hajtsd be a követelésem, és én behajtom a tiédet
- Iustinianus kb. létrehozta az innomiát szerződések általános kategóriáját
-> ami törvényekben nem volt
-> mert Iustiniánus sokféle jogsegélyt egyesítve egy actiot ad minden esetre, amikor:
-> 2 fél kölcsönösen megegyezik, de csak az egyik teljesít
2. A „neves-névtelen” szerződések
- posztklasszikus korban alakul ki
- olyan tényállások, amiknek neve van, de nem minősül contractusnak
a) csere (permutatio)
- dolgok tulajdonának kölcsönös átruházása
- más mint az adásvétel
-> adásvételnél egyik oldalon mindig pénz van (az eladó facere)
-> itt mindkét fél dare
-> adásvétel konszenzuál-szerződés, itt viszont kell az átadás
b) szívességi használat (precarium)
- egy dolog ingyenes használatára való átengedése bármikori visszavonás kikötésével
- más mint a haszonkölcsön
-> haszonkölcsönnél mindig van lejárat, itt viszont a dolog bármikor visszakérhető
-> a szívességi használó civilis possessor, a haszonkölcsönző csak detentor
-> a szívességi használó csak a dolusért felel, a haszonkölcsönző custodia felelős
c) eladási bizomámy (aestimatum)
- egy dolog eladás végett való átadása azzal a kikötéssel, hogy az átvevő a dolgot adja vissza, vagy a
kikötött eladási árat fizesse meg
- eladással kapcsolatos összes kockázat az átvevőt terheli
- kb. egy szerencse „szerződés”
- a praetor erre külön keresetet ad
d) egyezség (transactio)
- vitás igényeknek kölcsönös engedéssel való rendezése
- klasszikus korban csak pactum
- posztklasszikus kortól névtelen szerződés
- ha az egyik fél teljesít, a másik ellen actio-t indíthat
- az eljárás során a kötött egyezség a res iudicata erejével bír (továbbiakban nem lehet vita tárgya)
542 – Az emptio venditio fogalma, története, lényegi elemei. A
laesio enormis
I. AZ EMPTIO VENDITIO FOGALMA
- adásvétel (emptio venditio)
- puszta megegyezéssel létrejövő szerződés
- áru megszerzése pénzért
- létrejön, amint a felek az áruban & vételárban megegyeznek
II. AZ EMPTIO VENDITIO FOGALMA
- adásvétel fejlődési lépései:
a) az ősi adásvétel készvétel: vevő & eladó szolgáltatása egyidőben
-> ~ csereügylet, csak pénzzel
b) a vételár hitlezése: eladó odaadja az árut, de később fizetnek neki
-> megkötés & lebonyolítás elkülönülése
c) preklasszikus kor: áru szolgáltatása is elszakad a szerz.kötéstől
d) fides jelentősége megnő: adásvétel jogi jellegének alapja a consensus
e) posztklaszikus kor: zavaros társadalmi viszonyok
-> készvétel előtérbe, értékesebb dolgoknál írásbeliség
-> koszenzuálszerz. jellegét kb. elveszti
f) iustinianusi kor: visszanyeri konszenzuálszerz. jellegét
-> felek kiköthetik az írásbliséget
III. AZ EMPTIO VENDITIO LÉNYEGI ELEMEI
- adásvétel két lényeges eleme: ha a felek megállapodnak:
1) az áru (merx)
- főleg res corporalis
- eladó általában a vevőre ruházza a tulajdonjogát
- dologösszesség is lehet
- az adásvétel tárgyát képezhető dolgok:
a) testetlen dolgok (res incorporales)
eladható vagyontömeg, követelés, idegen dologbeli jog
-> saját dolog megvás. semmis
b) más tulajdonában levő dolgok (res aliena)
-> szorosabb értelemben csak ha az adásvétel célja tulajdon-traditio
pl. örökhaszonbérleti jog eladása
-> tulajdont csak elbirtoklással szerezhet
-> lopott dolog eladása semmis
c) jövőben létrejövő dolgok
-> „remélt dolog vétele” (emptio rei speratae)
-> a dolog létrejötte bizonytalan, alig befolyásolható term.-i eseménytől függ
-> gyümölcs adásvétele már a megkötéskor létrejön
-> vételárat csak a szaporulat megszletésekor kell fizetni
-> ha a szaporulat elmarad, az eladó nem követeli a vételárat
d) jövőben elkészítendő dolgok
-> „jövőbeli dolog vétele” (emptio rei futurae)
-> a dolog létrejötte nem bizonytalan, emberi munkától függ
-> ~ vállalkozási szerződés
e) remény
-> „reményvétel” (emptio spei)
-> pl. ha egy halászat fogását veszik meg
=> a vétel létrejön akkor is ha nem fogak semmit
-> azt veszi a vevő ami „a hálóba akad”
-> a vevő nem tudhatja kap-e valamit, de a vételárat ki kell fizetnie
-> „szerencseszerződés”
f) fajta szerinti, generikus vétel
-> „zártfajtájú” szolgáltatás
-> szűkebb körben lehet megszorítás is (pl. pincében tárolt bor)
2) a vételár (pretium)
- adásvétel sajátossága: olyan csre, ahol egyik oldalon mindig pénz van
- a vételár meghatározott pénzösszeg
- a vételár szabályai
a) harmadik személy által meghatározot vételár lehetősége
-> összegszerűségét nem kötelező adásvételkor tárgyalni
-> lehetőség: 3. szem. határozza meg az árat
-> ha nem teszi, az adásvétel meghiúsul
b) a vételár nagysága
-> nagyság meghat. a felek megállapodása alapján
-> „megengedett h kölcsönösen átbaxxuk egymást”
c) a felén túli sérelem (laesio enormis)
-> III. század vége
-> állami beavatkozás: szegények védelme, h olcsón ne kényszerüljenek adni
a földjeiket a gazdag nagybirtokosoknak
-> Diocletianus előírja az igazságos árat
-> vételárnak el kell érnie az ingatlan értékének minimum felét
-> ha ez nincs, a szerződés felbontható & pénz vissza
d) ármaximalizálás
-> Diocletinus rendelete
-> bizonyos áruk vételára keretek közé (pl. bérmunka maximalizálása)
-> megszegő: halálbünti
-> így se sikerül az inflációt fékezni
e) a bíró hivatali mérsékelése
-> kivételes esetben
-> méltányosság miatt a bíró mérékeli a vételárat
f) a vevő tulajdonszerzése
-> 12 táblás törvény: készvétel az általános
-> klasszikus kor előtt kimegy a divatból
-> Iustinianus felújítja
543 – Az emptio venditio külöleges esetei. Mellékegyezmények
I. AZ EMPTIO VENDITIO KÜLÖNLEGES ESETEI
- kivételes esetben adásvétel tárgya lehet:
a) testetlen dolgok (res incorporales)
eladható vagyontömeg, követelés, idegen dologbeli jog
-> saját dolog megvás. semmis
b) más tulajdonában levő dolgok (res aliena)
-> szorosabb értelemben csak ha az adásvétel célja tulajdon-traditio
pl. örökhaszonbérleti jog eladása
-> tulajdont csak elbirtoklással szerezhet
-> lopott dolog eladása semmis
c) jövőben létrejövő dolgok
-> „remélt dolog vétele” (emptio rei speratae)
-> a dolog létrejötte bizonytalan, alig befolyásolható term.-i eseménytől függ
-> gyümölcs adásvétele már a megkötéskor létrejön
-> vételárat csak a szaporulat megszletésekor kell fizetni
-> ha a szaporulat elmarad, az eladó nem követeli a vételárat
d) jövőben elkészítendő dolgok
-> „jövőbeli dolog vétele” (emptio rei futurae)
-> a dolog létrejötte nem bizonytalan, emberi munkától függ
-> ~ vállalkozási szerződés
e) remény
-> „reményvétel” (emptio spei)
-> pl. ha egy halászat fogását veszik meg
=> a vétel létrejön akkor is ha nem fogak semmit
-> azt veszi a vevő ami „a hálóba akad”
-> a vevő nem tudhatja kap-e valamit, de a vételárat ki kell fizetnie
-> „szerencseszerződés”
f) fajta szerinti, generikus vétel
-> „zártfajtájú” szolgáltatás
-> szűkebb körben lehet megszorítás is (pl. pincében tárolt bor)
II. MELLÉKEGYEZMÉNYEK AZ EMPTIO VENDITIONÁL
- adásvételből egyenlőtlenül kétoldalú bona fidei kötelem lesz
- a bonae fidei szerződés jellegéből adódik, hogy mellékegyezményeket is kapcsolhatunk hozzá
- legfontosabb ilyenek.
1) mindkét fél javára szóló mellékegyezmények
- eladó számára visszavásárlási jog
- vevőnek visszaeladási jog
2) csak az eladó javára szóló mellékegyezmények
a) elállás (visszalépés) kikötése
- ha a vevő nem fizet
- az eladó az árut visszakapja (már kifizetett részeket megtarthatja)
- részben büntető kikötés (lex comissoria), felbontó feltételnek nézték
b) a többet fizető vevő
- felbontó feltétel
- az eladó elállhat a szerződéstől, ha talál egy többet fizető vevőt
c) elővásárlási jog
- ha a vevő valaha el akarja adni a dolgot, azt először az eladónak kell feljánlania
3) csak a vevő javára szóló mellékegyezmények
a) próbára, megtekintésre szóló vétel (pactum disciplinae)
- a vevő elállhat az adásvételtől, ha a vétel tárgya nem tetszik neki
- pl. ha a bor minősége nem olyan jó amilyet akar
b) bánatpénz
- ha a vevő megbánja a vételt
- attól bizonyos időn belül „bánatpénz” fizetése mellett elállhat
544 – Felelősség és veszélyviselés az emptio venditionál
I. A FELEK KÖTELEZETTSÉGEI, FELELŐSSÉGEI
- az adásvételből egyenlőtlenül kétoldalú bona fidei kötelem kelezkezik
a) eladó (venditor)
- kötelezettsége: árut szolgáltatni (praestare)
- szolgáltatása: a fizikai dolog birtokának átadása
-> tulajdonszerzést is lehetővé tesz
=> tulajdonátruházás nem a kötelessége!!!!
- felelőssége: mint érdekelt adós, általában culpa
-> de ha megkötés után is nála van az áru custodia
- jogai érvényesítésére actio venditii (kártérítésre is)
b) vevő (emptor)
- kötelezettsége: kifizetni a vételárat (+ bona fides alapján az áru átvétele)
- szolgáltatása: fizetés (dare)
- felelőssége: culpa
II. A VESZÉLYVISELÉS
- készvételnél fel se merül a veszély (periculum) viselése
- ha a megkötés és átadás nem egyidőben történik, az áru kettő között megrongálódhat
a) preklaszikus jog
- elivelg attól függ, kié a dolog az időszakban
- tarditionális tulajdonszerzés érvényesül (csak tradtitoval szerezhet a vevő)
- köztes időszakban mindig az eladóé
b) klaszikus jog
- a jogtudósok rájönnek h ilyenkor csak formálisan az eladóé
-> úgy kezeli mintha idegen dolog lenne
-> eldaó custodia felelősséggel tartozik
- amint kész a vétel, a vevőé a veszély
- ha nem kész, az eladóé. A vétel nem kész…
-> ha feltételhez kötik
-> a fajta szerint meghst. áru leméréséig
-> ha pl. alternatio van, a választásig
c) iustinianusi jog
- kialakulnak a vevői veszélyviselés szabályai (periculum est emptoris)
- a custodia helyett culpa
- vevő felelőssége vis maior-on kívül a casus minorokra is kitejed
- az eladó csak dolus és culpa esetén felel
- ellensúlyozás: a vevőé a megkötés óta keletkezett minden növedék & haszon
545 – Szavatosság az emptio venditionál
I. AZ ELADÓI SZAVATOSSÁG
- a hibás teljesítéssel kapcsolatban a törvény által előírt helytállás
- adós vétkessége fel sem merül
- az eladót kétirányú szavatosság terheli:
-> az áru körül jogilag minden ok legyen
-> az áru fizikai valójában is ok legyen
II. AZ ELADÓ JOGSZAVATOSSÁGA (EVICTIÓS SZAVATOSSÁG)
- az eladó felel azért, hogy
-> a vevő dolog tulajdonát legalább elbirtoklással megszerezhesse
-> kivéve ha a szerződésnek ez nem is célja
-> a dolog élvezetének ne legyen jogi akadálya (pl. zálogjog)
- több évszázad után csak az elperelésért (evictio) való szavatosságig jutottak
-> csak akkor lehet az eldó ellen szavatossági pert indítani, ha 3. személy elperelte a dolgot
- fejlődési folyamata:
a) archaikus jog
- a mancipatios vétel vevőjének joga van az eladót mint jogelődöt segítégül hívni
-> ha 3. személy perel
-> ha nem segített/vesztettek, a vételár 2x-ével felelt
- volt hogy ezt stipulatioval kikötötték
b) klaszikus jog
- az eladó elperelésért való szavatossága stipulatio nélkül is érvényesül
- a vevő evictio esetén indíthat keresetet az eladó ellen kárának 100% megtérítésére
=> klasszikus evictiós szavatosság
=> ha az eladó csalárdul adott el terhelt dolgot jóhiszemű vevőnek
c) posztklasszikus vulgárjog
- Iustinianus: következmény 2x lesz
- elvetik, hogy az eladó kötelessége a zavartalan birtok & tulajdon átruházása
III. AZ ELADÓ KELLÉKSZAVATOSSÁGA (REJTETT HIBÁKÉRT VALÓ SZAVATOSSÁG)
- csak rejtett hibákért, egyértelműekért nem (pl. rozoga a ház)
- fejlődése:
a) archaikus jog
- csak egy esetben: ha a mancipatio-hoz fűzött nyilatkozatban a telket nagyobbnak tüntette
fel mint igazából volt -> vevő 2x-re beperelhette
- stipulatioban garantálhatta az áru hibamentességét
- felel a stipulatioban megígért tulajdonágokért & hibákért
b) praetori edictum
- actioval lehet a hibákért való szavatosságot érvényesíteni
-> az eladó felel formátlan igéretéért és dolusért
c) aedilisi edictumok
- aedilis curulisek vásárlási forgalom biztonsága érdekében szigorították az eladó
szavatosságát, felelős lett a rejtett hibákért is (csak igásállat & rabszola esetén)
- hibák felsorolása, amikért objektív módon feleltek
- az eladónak nyíltan (palam) szabályosan (recte) kell a hibákat közölnie
- rejtett hiba esetére keresetek:
-> actio redhibitoria
- 6 hónapon belül felbonthatja a szerződést
- az áru visszadása ellenében visszaköveteli a vételárat
~ i intergrum restitutio
-> actio quanti minoris
- 1 éven belül, vételár csökkentésre megy
- ha kisebb hiba esetén meg akarja tartani az árut
d) iustinianusi jog
- eladó az áru rejtett hibájáért való felelősségét kiterjeszti mindenre
- ezt az actio empti-vel érvényesítheti, nincs a másik 2 rövid határidejéhez kötve
546 – A bérlet általában. A munkabérlet és műbérlet egybevetése
I. A RÓMAI BÉRLET (LOCATIO CONDUCTIO) FOGALMA
- konszenzuálszerződés
- nagyon tág jogintézmény
- ide tartozik 3 eltérő jogállás:
-> dologbérlet, munkaszerződés, vállalkozási szerződés
- a tényállásokat összekapcsolja, hogy minden esetben
-> egyik fél szolgáltatása ~ mindig pénz
-> egyenlően kétoldalú bonae fidei kötelmet eredményez
-> konszenzuálszerződés
-> az egyik fél átad, a másik átvesz
- a tényállások különböznek abban, hogy mit ad a bérbeadó a bérlőnek:
-> dolog használata
-> önmaga & szolgáltatásai
-> lehetőség, (dolog átadásával) hogy ő részére munkával elérhető eredményt hozzon létre
II. A RÓMAI BÉRLET ÁLTALÁBAN
1) Eredete
- nincs sok infó róla
- csak a pénz megjelenése után jöhetett létre
- praetori tevékenység eredménye a modernebb formája
2) A római bérlet fogalomrendszere
- „elhelyezni” és „elvezetni” igéből ered
- szereplők:
dologbérlet
munkabérlet
vállalkozási szerz.
bérbeadó (locator)
tulajdonos
bérmunkás
megrendelő
3) Lényeges eleme a pénzfizetés
- legfontosabb közös elem, h egyik oldalon mindig pénz van
- kivéve: részes haszonbérlet: bérlő a mg.-i ingatanért a termény részével fizet
- néha nehezen határolható el az adásvétel és a bérlet
- haszonbérlet: ha a bérletben nem csak használat, hanem gyümölcsöztetés van
-> különbség a bérlő, haszonbérlő, és lakásbérlő között
4) Méltánytalan szabályok a bérletnél
- egyenlően kétoldalú kötelem
=> két fél kötelezettsége elvileg egyensúlyban van.
- de! sok szabálya méltánytalan
-> bérlő csak detentor, nem kap birtokvédelmet
-> bérbeadó bármikor kidobhatja
-> bérlő csak a tulaj beleegyezésével szerez tulajdont a gyümölcsön
bérlő (conductor)
a dolog használója
munkaadó
vállalkozó
jelentése
fogalma
a szerződésben részt
vevő felek
tárgya
LOCATIO CONDUCTIO OPERARUM
LOCATIO CONDUCTIO OPERIS
munkaszerződés
vállalkozási szerződés
ember munkájának igénybevétele
idő szerint fizetett munkabérért
bérbeadó (locator): bérmunkás
bérlő (conductor): munkaadó
mű előállítása, munkával elérhető eredmény
produkálása vállalkozói díjért
bérbeadó (locator): megrendelő
bérlő (conductor): vállalkozó
- elsősorban fizikai munka (operae);
de lehet szellemi tevékenység is
- a szerződésben meghatározott mű (opus)
létrehozása
- de! magasabb szellemi munka nem
lehetett tárgya (jogtudós, filozófus)
- arra vállalkozik, hogy valamit előállít, pl.: az
átadott építőanyagból házat épít
a fizetség elnevezése
munkabér
vállalkozói díj
a létrejövő kötelem
a felek
kötelezettségei
gondossági kötelem
(teljesítménytől független)
a bérmunkás köteles a munkaadó
utasításainak megfelelően dolgozni
eredménykötelem
(teljesítményfüggő)
a vállalkozó köteles gondosan eljárni
a felek felelősségei
a bérmunkás culpa levis-ért felel
a vállalkozó culpa levis-ért felel
az idegen dolgokért custodia-felelősséggel tartozik
a felek jogai,
- a bérmunkás actio locati-val
érdekérvé-nyesítésük követelheti az időbért megfelelő,
gondos munkája alapján
- a munkaadó a munkással szembeni
igényét a munkabér visszatartásán
túl actio conducti-val érvényesítheti
a locator szolgáltatása
gondos munkavégzés
a cond. szolgáltatása
veszélyviselés
az időbér fizetése
- a vállalkozó actio conducti-val követelheti a
vállalkozói díjat az elvégzett munkája alapján
- a megrendelő a vállalkozóval szembeni igényét a
vállalkozói díj visszatartásán túl actio locati-val
érvényesítheti
pénzösszeg kifizetése
eredmény létrehozása
- akinek az érdekkörében az akadály bekövetkezett, az viseli az ebből eredő veszélyt
- a veszélyviselés az érdekszféra-elven alapul
pl.: ha bérmunkás az időjárás miatt nem tudott dolgozni, jár a munkabére; ha betegség
miatt, nem jár
a veszély átszállása:
a) átalánydíjas vállalkozásnál egy összegért vállalta
a vállalkozó a mű produkálását, így a mű
átvételével átszáll a megrendelőre
b) a „mérték szerinti” vállalkozásnál a megrendelő
részletekben veszi át a művet, ilyenkor csak az
elkészült és átadott részlet vonatkozásában száll át
a veszély a megrendelőre
lex Rhodia de iactu mercium: rhodosi tengeri jog az
áru kidobásával kapcsolatban; kármegosztási
szabály: ha tengeri vihar esetén a hajó könnyítése
céljából árukat dobnak ki, az ebből adódó kárt
mindazok között meg kell osztani, akiknek a hajó
megmentéséhez érdekük fűződött > a locatio
conductio konstukcióját alkalmazták a
kármegosztási igény érvényesítésére
megszűnése
- felmondás intézményének hiánya
- valószínűleg kötbérrel pótolták
547 – A dologbérlet
- dologbérlet (locatio conductio rei)
- egy dolog használata pénzfizetés ellenében
-> nem csak testi dolog, jogok is
- egyenlően kétoldalú bonae fidei kötelmet keletkeztet
- felek:
-> bérbeadó (locator): tulajdonos
-> bérlő (conductor): a dolog használója
I. A FELEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI
1) A tulajdonos kötelezettségei
- köteles a dolgot kikötött használatra alkalmas állapotban átadni & bérlet ideje alatt így tartani
-> jog & kellékszavatosság
- ő viseli még a vis maiort is
-> ha vis maior miatt a bérlő nem tudja a dolot használni, nem fizet bért
2) A tulajdonos jogai
- a bérlőnek bérbe adott dolgain & ott termett és bérlő által beszedett gyümölcsökön zálogjog
-> bérösszeg biztosítására
- bérletet bármikor felmondhatja
- bérlővel szembeni igényit actio locati-val érvénesíti
3) A bérlő kötelezettségei
- egfontosabb: bér fizetése (törvény szerint utólag is kell)
-> megállapodhatnak hogy időnként előre fizeti
- dolgoz rendeltetésszerűen kell használnia
- idő lejártával köteles épségben visszaadni
- custodia felelős (nem vis maiorből eredő károkért felel)
4) A bérlő jogai
- követelheti a bérbeadótól a dolog zavartalan élvezetének biztosítását
-> főleg birtokháborítás ellen, hisz ő csak naturalis possessor
- bionyos beruházásainak, kárainak megtérítését
- haszonbérletnél gyümölcsökön quasi traditioval tulajdont szerezhet
- rendkívüli term.-i csapások esetén a mg.-i ingatlan bérének leszállítását kérheti
-> jól termő évben pótolnia kell
- további bérbeadás joga (albérlet, sublocatio)
- jogait actio conducti-val événysíti
II. A DOLOGBÉRLET MEGSZŰNÉSE
1) határnap bekövetkezte
- határozott időre kötött bérlet
- van meghosszabbítás
- ha nem ment el az idő leteltével & a bérbeadó megtűrte
-> a bérletet határozatlan időre „meghosszabbították”
2) kidobás/elhagyás
- határozatlan idejű bérlet
- nem ismerték a kötelező felmondási idő intézményét
- a tulaj bármikor kidohatta a bérlőt
- a bérlő bármikor elmehetett (erre ki szoktak kötni kötbért)
3) a bérbeadó önkényes és egyoldalú megszüntetése
- határozott időre kötött béletnél is kirúghatta a bérlőt bármikor
- a bérbeadó birtokbavétele automatikusan megszünteti a bérletet
- ha a bérbe adott ingatlant a bérlet fennmaradását kikötve adta el, de a vevő ezt nem tartja
tiszteletben -> a volt tulaj kártérítésért perelheti a vevőt (a bérlő meg őt)
-> de a bérlő nem tarthat igényt h visszamehessen
- a bérlőt csak in personam actio illeti meg
4) a bérbeadó egyoldalú, de szerződést nem sértő megszüntetése
- a bérbeadó bizonyos esetekben törvényi felhatalmazással egyoldalúan
-> de szerződést nem sértve megszüntethet
- ez kötelmi jogilg szabályos, azonnali, egyoldalú fellépés
- azonnal jogszerűen kidobhatja a bérlőt & perelhet kártérítésért
-> de ő ezt nem teheti meg
5) a bérlő megszüntetése
- ő is megszüntetheti azonnal & jogszerűen
- ha a dolog használata lehetetlen/veszélyes lett
- a bérbeadó nem követelheti az elmaradt díjat
III. A DOLOGBÉRLET KÜLÖNLEGES FAJTÁI
1) részes haszonbérlet
- mezőgazd.-i ingatlannál az ott termelt terményekkel fizet az illető (colonus)
2) locatio perpetua
- in personam, később in rem védelemmel ellátott örökös & személyhez kötődő bérlet
3) superficies
4) jogok béreadása
- pl. albérlet
5) próbára bérlet
- mindkét fél 1 éven belül visszaléphet indoklás & kötelezettség nélkül
548 – A munkaszerződés
- munkaszerződés (locatio conductio operarum)
- szabad ember munkájánk igénybevétele a munkában töltött idő szerint fizetett munkabérért
- v.ki kötelezi magát & másik eber szolgálatába áll, ezért cerébe órára/napra/hétre stb. fizeti
- egyenlően kétoldalú bonae fidei kötelmet keletkeztet
- felek:
-> bérbeadó (locator): bérmunkás
-> bérlő (conductor): munkaadó
I. A SZERZŐDÉS TÁRGYA
- elsősorban fizikai munka (operae)
- bizonyos szellemi tevékenységek is (orvos, tanító, mérnök stb.)
- de! magasabb szintű szellemi munka (pl. jogtudós, filozófus) nem
II. A FELEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI
1) Bérmunkás
- gondossági kötelem (teljesítméntől független)
- köteles a munkaadó utasításainak megfelelően & tisztességesen dolgozni
- felelősség: culpa levis
- megfelelő & gondos munkáért actio locatival követelheti a bérét
2) Munkaadó
- munkással szemben igényét érvényesítheti:
-> visszatartással
-> actio conductival
III. VESZÉLYVISELÉS
- megoszlik a 2 fél közt
- érdekszféra elv alapján
-> akinek az érdekkörében az akadálybekövetkezik, az viseli a veszélyét
-> pl. rossz idő miatt nem tud dolgozni kap bért, ha beteg akkor nem
IV. A MUNKASZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
- ~ dologbéretnél
- felmondás intézményének hiányát kötbérrel pótolják
549 – A vállalkozási szerződés
- vállalkozási szerződés (locatio conductio operis)
- valaki egy meghatározott művet állít elő, munkával elérhető eredményt produkál vállalkozói díjért
- egyenlően kétoldalú bonae fidei kötelmet keletkeztet
- felek:
-> bérbeadó (locator): megrendelő
-> bérlő (conductor): vállalkozó
I. A SZERZŐDÉS TÁRGYA
- szerződésben meghatározott eredmény, mű (opus) lértehozása
- a vállalkozó arra vállalkozik, hogy (a megrendelő által adott dologból) munka révén valamit előállít
- pl. szövetből ruhát, építőanyagból házat
II. A FELEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI
1) Megrendelő
- munkással szemben igényét érvényesítheti:
-> visszatartással & actio locatival
2) Vállalkozó
- eredménykötelem (teljesítményfüggő)
- ha az ígért művet nem készíti el, költségeinek megtérítését se kérheti
- köteles gondosan eljárni
- felelősség: culpa levis & a megrendelőtől kapott dolgokon custodia felelősség
- felelős h megfelelő hozzáértéssel lássa el a feladatot
- munkája alapján actio conductival követelheti díját
III. VESZÉLYVISELÉS
1) A felek veszélviselése, vis maior esete
- köteles a megrendelő kifizetni ha a mű vis maior miatt megrongálódott/elpusztult?
-> régi jog: veszélyt átadásig a vállalkozó viseli
-> újabb jog: érdekszféra elv
-> akinek az érdekkörében az akadálybekövetkezik, az viseli a veszélyét
pl. a csatorna földcsuszamlás miatt összedőlt
-> ha a talaj hibájából: a megrendelőé a kár
-> ha a mű hibájából: a vállalkozóé a kár
2) A veszély átszállása a vállalkozóról a megrendelőre
a) „átalánydíjas” vállalkozás
- a vállalkozó egy összegért vállalta a mű produkálását
- veszélyviselés teljesítéskor, mű kipróbálás után átétellel a megrendelőé
b) „mérték szerinti” vállalkozás
- a megrendelő mérték szerint, részletekben veszi át
- csak az átvett részek szállnak rá át
c) lex Rhodi de lactu mercium
- kármegosztási szabály
- ha tengeri vihar miatt kidobálják a rakományt
- kár megoszlik azok között akikenk a hajó megmentéséhez vagyoni érdekük volt
IV. RENDHAGYÓ VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
- tengri hajózásnál alakult ki
- ömlesztve szállíthtó áru (pl. gabona) szállítása
- nem „ugyanazt” szállítja le, hanem egyező mennyiséget
=> a hajós az ömlesztett gabpnán tulajdont szerez, teljes veszélyt ő viseli
550 – A mandatum és alkalmazási köre
I. A MEGBÍZÁS (MANDATUM) TÖRTÉNETE
1) baráti alapon
- eredetileg szívességből végzett cselekmény, egyszerű társadami tény
- pl. valaki megkéri barátját, hogy távolléte alatt lássa el ügyeit
- a megbízott kifizetését a barátság zárta ki
2) köteleség alapján
- mások erkölcsi/jogi kötelesség alapján kényszerülek felkérésre más dolgát intézni
- pl. libertinus a patronus kérésére
- ingyenességet a törvény írja elő
- de illett honorálni a „fáradozásáért”
3) szellemi munka alapján
- bizonyos tevékenységet nem lehetett pénzért bérbe csinálni
- magas szintű szellemi munka (pl. ügyvéd) sokáig így, ingyenesen volt
- erkölcsi alapú szabályok jogi jellget öltöttek
- praetori edictum végül az alakszerűtlen megbízást is szerződésnek ismerte el
=> a mandatum jogintézmény lett
II. A MEGBÍZÁS FOGALMA & FŐBB ELVEI
- más ügyének felkérésre történő, igyenes ellátása
- felek: megbízó, megbízott
a) a megbízás tárgya
- bármilyen megengedett cél
- akár egy feladat, akár hosszú távú, szellemi vagy fizikai munka
b) a megbízás lényeges eleme
- az ingyenesség
- rómaiak csak későn jutottak arra a véleményre, hogy a szellemi munkáért pénzt lehet kérni
- ha egy feladat ellátásáért ellenértéket kötöttek ki, a szerződés
-> pénzfizetés esetén munka/vállalkozási szerződés
-> más esetén névtelen szerződés
- ingyenesség elvének szigorú betartását császárkortól feladták
- principátus idején elismerik a megbízott jogát h ellenértéket kössön ki & perelhessen
- de! ez nem az elvégzett munka értéke, hanem tiszteletdíj (ingyenesség elve marad)
c) a megbízott eljárása
- megbízott rendszerint a megbízó érdekében jár el
- kivételesen eljárhat 3. személy javára/saját javára
- de! ha a megbízás csak a megbízott érdekeit szolgálja az nem megbízás, csak „jó tanács”
- csak a megbízó & megbízott közt jön létre kötelmi viszony, akkor is ha nem csak az ő
érdekében jár el
d) személyhez kötöttség
- a megbízás mindkét oldalon szorosan személyhez kötődik
-> bármelyik fél halálával megszűnik (de néha „a kötelem tovább tart”)
-> bámelyik fél által egyoldalúan megszüntethető
- a megbízó bármikor visszavonhatja a megbízást
- a megbízott csak a megbízónak jó időben léphet vissza
III. A FELEK JOGAI & KÖTELEZETTSÉGEI
- egyenlőtlenül kétodalú bonae fidei kötelem
- egy cél: a megbízott elvégezze feladatát
a) a megbízott felelőssége
- dolus (mint ingyenadós)
- culpa in concreto (iustinianusi kor)
- culpa levis (ellenérték fizetése esetén)
- a megbízott köteles feladatát a mandatum keretein belül ellátni
-> ha túllépi, emiatti kárát nem érvényesítheti a megbízóval szemben
- előnyösebben látta el a megbízást -> a megtakarítást nem tarthatja meg
- köteles a megbízóval elszámolni
-> erre actio mandata directa-val szoríthatja
a) a megbízó felelőssége
- culpa levis (érdekelt adós)
- ~ fordított custodia felelősség
-> pl. ha megbízás miatt vett rabszolga lopott a megbízottól, meg kellett térítenie
IV. A MEGBÍZÁS SPECIÁLIS ALKALMAZÁSAI
- mandátumos kezesség (később a kezesség legfőbb formája)
- perbeli megbízás
551 – A societas és a collegium
I. A RÓMAI TÁRSASÁG (SOCIETAS) FOGALMA
- személyek szövetkezése megengedett vagyoni célra
- kiemelt hely a konszenzuálszrződések között, el is tér kicsit
-> felek magatartása & érdeke azonos
-> felek tartós együttértésére épül
-> a közösség (communio) egyik típusa
II. A TÁRSASÁG TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA
a) archaikus jog
- testvérörökösi vagyonközösség (consortium ercto non cito) mintájára
- egész vagyonról bármelyik fél a többitől függetlnül rendelkezhet
b) klasszikus jog
- az ősi vagyonközösség formátlan, sima consensussal alapított societssá alakul át
- praetori fejlesztés: kialakul a societas intézménye
III. A FEJLETT TÁRSASÁG SZABÁLYAI
1) A társaság típusai vagyoni céljuk terjedelme szerint
a) societas amnium bonorum
- felöleli a tagok minden jelen & jövőbeli vagyonát
- ha egyik tag haszonhoz jut, azonnal megy a közösbe
- főleg közeli rokonok között
b) societas negationis
- a tagok egy bizonyos tevékenység folytatására szövetkeztek (pl. rabszolgakereskedelem)
- egyéb gazdasági tevékenység is folytatható keretében
c) societas unius rei
- a társság erősen korlátozott időben & tevékenységi körben
- egyetlen ügyet akarnak közösen megoldani (pl. közösen vesznek valamit)
2) A societas alapítása
- tagok vagyoni hozzájárulással biztosítják a társaság létzését
- vagyoni hozzájárulás egyenlő, de
-> szerződés meghatározht más mértékeket
-> munkával helyettesíthető pénz
3) A társasági szerződés által keletkezett kötelem
- egyenlően többoldalú bonae fidei kötelem
- a bona fides megkívánja, hogy a tagok egyenlően részesedjenek a haszonból & veszteségekből
- egyenlőtlen osztás csak jó érdekkel + tilos kikötni h valamelyik tag csak veszteségben osztozik
4) A societas jogi természete
- sose jogalany, nem jogi személy
- nincs külön vagyona, a tagoknak van
- kötelezettségei sinsenek, azok is a tagokat terhelik
5) A tagok felelőssége
- tagok eljárásuk során egymással szemben csak olusért, később culpa in concreto-ért is felelnek
- societas lapján egyetemlegesség nem keletkezik -> tagok 3. személy fele külön felelnek
6) A societas megszűnése
a) személyi okok miatt
- egyik tag capitis deminutio-ja/halála
- Iustinians korában megegyezhetnek h ez ne legyen
b) vagyoni okokból
- ha a társaság vagyona /egyik társ vagyoni helyzete gyökeresen megváltozik (főleg csőd)
c) tagok akaratából
- bármikor meg tudják szüntetni közös megegyezéseel
- egyik tag egyoldalú felmondással
d) jogi cselekmény alapján
- egyik tár többiek elleni perében hozott ítélet
- ha felek közt stipulatioval kimondják az átalakulást/megszűnést
e) további esetek
- célját elérte/meghíúsult
- a szerződés más okból hatályát veszti
7) A societassal kapcsolatos kerestek
- tagok a társasági szerződésből folyó jogikat actio pro socio-val
-> eleinte a társaság megszűnését eredményezte, Iustinianus enyhíett rajta
- közös vagyon felosztása: actio communi dividundo
IV. A SOCIETAS ÉS A COLLEGIUM
meghatározás
jogképesség
SOCIETAS (TÁRSASÁG)
COLLEGIUM (EGYESÜLET)
személyek szövetkezése
megengedett vagyoni célra
nem jogalany
jogképességgel felruházott személyegyesülés
önálló, társasági vagyon
nincs; csak a tagoknak van
vagyona
jogi személy?
alapítása
nem
megengedett vagyoni célra;
egyenlő vagyoni hozzájárulással
biztosítják a társaság működését
nincs; közösen/egyedül eljáró
tagok szerződnek, stb.
közvetett képviselet (az egyedül
eljáró társ a vele szerződő 3. féllel
szemben egyedül szerzi meg a
jogokat és kötelezettségeket)
- senatus/császár feloszlatása
- céljának meghiúsulása
- tagjainak száma <3
- tagsága a feloszlatást kimondta
cselekvőképesség
képviselet
megszűnése
viszonylag teljes;
az emberi tényezőkön kívül minden
van; (az egyesület vagyona független tagjai
vagyonától)
igen
csak megengedett célra; legalább 3 tag + a
senatus engedélye szükséges
bejegyzési kötelezettség
nincs; a képviselő szervei (actor, syndicus)
jártak el helyette
eleinte közvetett, majd közvetlen képviselet
- személyi okok (ex personis)
- vagyoni okok (ex rebus)
- tagok akarata (ex voluntate)
- jogi cselekmény (ex actione)
- céljának elérése/meghiúsulása (causa finita)
- a társasági szerződés egyéb okból hatályát
vesztette; pl.: bontó feltétel
552 – A peresíthető pactumok
- pactum: formátlan, puszta civilis causa-val nem rendelkező megállapodás
- a szerződési típuskényszer miatt nem ismerték el contractusnak
- 2 fő része van:
1) peresíthetetlen pactumok (pacta nuda)
- nem keletkeztet obligatio-t, „meztelen megállapodás”
- a praetor az ilyen pactum-ot sértő módon beperelt alperesnek csak kifogást ad
2) peresíthető pactumok (pacta vestita)
- praetor & császár révén keresetet kapott
- 3 fajta: praetori, császári, járulékos
I. A PRAETORI PACTUMOK (PACTA PRAETORIA)
1) Receptum
- bizonos kötelezettségeknek a recipio igével való elvállalása
- egyik sem hasonlí a sima szerződésekhez. fajtái:
a) receptum argentarii
- szereplők: bankár, ügyfél (utalványozó), utalványos (a 3. fél)
- bankár egyoldalú jognyilatkozattal megígéri, hogy ügyfele helyett v.milyen
szolgáltatász teljesít egy 3. személynek
- alapjogviszony: utalványozó & utalványozot között
- fedezeti jogviszony: bankár & ügyfele között
- bankár kezeli ügyfele pénztőkéjét, aminek terhére kifizet egy 3. személyt
- abszrakt tricti iuris obligatio
- Iustinianus rkölcstelennek találja -> eltörli az egészet
b) receptum arbitrii
- választott bíró a felek jogvitájában
- általáno jogérzék alapján ítélkzik
- ha nem teszi a dolgát, a praetor rákényszeríti (bírságolással)
- vitájukat rendezik peres eljáráson kívül
- ~ megállapodás, be nem tartásának következménye bírság
c) receptum nautarum cauponum stabulariorum
- praetori edictum felelőssé teszi a
-> hajófuvarozókat a hajón utazók
-> fogadósokat a náluk megszálók
-> béristálló tulajokat az istállót igényb vevők
=> káraiért, ha a vagyontárgyinak őrizetét elvállalta
- később a felelősség elfogadása automatikus lett
- eleinte mindenért felelnek (vis maior is)
- utána csak kis balesetekért
2) Constitutum (tartozáselismerés)
- formátlan ígéret
- adós pénzben/helyettesíthető dologban tartozik
- teljesítés későbbi időpontban
constitutum debi alieni
- idegen tartozás elsimerése
- kezességvállalás egyik formája
- szükségtelenné tette az adós újabb felhívását
- határidő leteltéig nem teljesít -> 1,5x –re menő kereset
- Iustinianus beolvasztotta a receptum argentariit ebbe
- alkalmazás körét kiszélesítette: helyettesíthetetlen dolgokban álló tartozások
II. A CSÁSZÁRI PACTUMOK (PACTA LEGITIMA)
1) Compromissum
- vagyonjogi vitában álló felek egyezménye
- arra irányul, hogy a felek a választott bíró döntésének vessék magukat alá
- Iustinianu tette peresíthetővé (előtte csak stipulatio volt)
2) Alakszerűtlenül tett hozományígéret (dotis pollicitatio)
- posztklasszkus kortól peresíthető
- előtte csak stipulatioval volt peresíthető
3) Ajándékozás (donatio)
- formátlan ajándékígéret
- Iustinianus kodifikáiója tette peresíthetővé
a) preklasszikus kor
- bizonyos mértéken túl tilos (de nem érvénytelen)
- praetor kifogást ad az jándékozónak ha az ígéret alapján az ajándékozott beperlete
-> nem érvényes, ha az ígérő teljes mértékben beváltja/ajándékozó meghal
b) klaszikus kor
- csak stipulatioban foglalt ajándékígéret teremt kötelmet
- az ajándékozás nem önálló jointézmény, csak vagyonátruházási jogcím
c) iustinianusi kor
- elválasztja az ajándékozási ígéretet az ajándékozási aktustól
- másik fél által elfogadott ajándékozási ígéret kötelező
- nagyon nagy ajándékokra bejelnetési kötelezettség
=> kialakul az ajándékozás jogintézménye:
-> az ajándékozó vagyonát csökkentő & megajándékozott vagyonát növelő
bőkzűségből tett ingyenes juttatás, amit a megajándékozott elfogadhat
d) házastársak közti ajándékozás
- érvénytelen, mert a könnyemű házas ezzel magát romba döntheti
- válással fenyegetve társát ne kényszeríthesse ajándékozásra
e) ajándékígéret
- visszavonható (kivételes esetben a telje ajándékozás is)
f) a felek felelőssége
- az ajándékozó felelőssége
=/= eladó
-> ingyenadós, csak culpa lataért és dolusért felel
-> nem tereli jogszavatosság, szavatosság a rejtett hibákért
- a megajándékozott felelőssége
-> ajándékozó hitelezőivel szemben helytállással tartozik
-> jóhiszeműség esetén felel a meglévő gadagodásra
-> rosszhiszeműség esetén teljes kártérítés
III. A JÁRULÉKOS PACTUMOK (PACTA ADIECTA)
- formátlan, főszerződéshaz kapcsolódó megállapodás
- eredetileg csak akkor peresíthető, ha a felek stipulatiot kötnek
- civiljog szerint peresíthetetlenek
- klasszikus korban a szokásjog elismeri őket
- eleinte csak az alperes kap kifogást
- később a felperes is, ha bonae fidei contractus
553 – A novatio és a constitutum
NOVATIO
jelentés
meghatározás
hasonlóságok
fő jellemzője
a kötelmek
új kötelem jön létre, a régi mindenestől
megszűnik, csak az új a hatályos
az új kötelem
létrejötte
mindig stipulatio-val; a felek újító
szándékának (animus novandi) függvénye
(Iustinianus vezett be)
egy esete
novatio necessaria
a peres eljárás során szükségképp
bekövetkezik; ez valójában nem novatio, csak
hasonlít hozzá – nem felel meg fogalmi
kritériumainak: a felek akaratától függetlenül
jön létre, és a kötelem tárgya is megváltozik
a klasszikusok objektív rendszerét változtatta
meg: a novatio-t a felek újító szándékától
(animus novandi) tette függővé; az előző
kötelem ipso iure csak akkor szűnt meg, ha a
felek ezt kifejezetten így akarják;
a novatio már nemcsak stipulatio útján,
hanem bármilyen más formában is létrejöhet
(akár pactum is: pactum novatorium)
Iustinianus
módosításai
CONSTITUTUM
kötelemújítás
tartozáselismerés
egy előző kötelemnek egy más kötelembe
formátlan ígéret az adós terhére pénzben /
való átöntése és átvitele
más helyettesíthető dologban fennálló tartozás
a régi kötelem megszűnik és helyette egy új
későbbi időpontban történő teljesítésére
obligatio keletkezik
az alapkötelem mellett új obligatio jön létre
mindkettőnél azonos marad a kötelem tárgya
az alapkötelembe (régi) valami új
az alapkötelemhez biztosíték járul
(aliquid novi) kerül
ez a novum lehet:
 a kötelem személyeinek megváltozása
 a kötelem biztosítására kezes vagy zálog
adása
 a követelés összegének megváltoztatása
 feltétel, időhatározás vitele a kötelembe
vagy elhagyása
az alapkötelem nem szűnik meg, a ~ alapján
egy alternatív kereset is a hite-lező
rendelkezésére áll (másfélszeresre menő actio
de pecunia constituta); a constitutum a
követelés a követelés számára önálló, új
jogcímet létesít; a hitelező csak az egyik alapon
érvé-nyesíthette igényét
pactum elegendő;
automatikusan igénybe vehető a határidő
eredménytelen letelte után
constitutum debiti alieni
idegen tartozás elismerése; a kezességvállalás
egyik formája lett
a receptum argentarii-t beolvasztotta a
constitutum debiti alieni-be;
a constitutum alkalmazási körét szélessé tette:
kiterjesztette a helyettesíthetetlen dolgokban
álló tartozásokra
554 – A donatio
I.
PACTUM
- formátlan, puszta, civilis causa-val nem rendelkező megállapodás
1) PERESÍTHETETLEN PACTUM-OK (PACTA NUDA)
-> nem keletkeztet obligatio-t; „meztelen megállapodások” (actio-val el nem látott)
2) PERESÍTHETŐ PACTUM-OK (PACTA VESTITA)
-> „felöltöztetett megállapodások” (jogi védelemmel ellátott)
A) PRAETORI PACTUM-OK (PACTA PRAETORIA)
- a praetori jog tette peresíthetővé
B) CSÁSZÁRI PACTUM-OK (PACTA LEGITIMA)
- a császári rendeletek által peresíthetővé vált pactum-ok

compromissum

dotis pollicitatio (ALAKSZERŰTLENÜL TETT HOZOMÁNYÍGÉRET)

DONATIO (AJÁNDÉKOZÁS)
C) JÁRULÉKOS PACTUM-OK (PACTA ADIECTA)
- a klasszikus korban váltak peresíthetővé
II.
DONATIO
- formátlan ajándékígéret
- a iustinianusi kodifikáció tette peresíthetővé
a) PRÉKLASSZIKUS KOR
- ajándékozások egy bizonyos mértéken túl tilosak (de nem érvénytelenek)
-de!: a praetor kifogást adott az ajándékozónak, ha a még nem teljesített ajándékígéret
alapján a megajándékozott őt beperelte
- nem érvényesíthető a kifogás:
-> ha az ajándékozási ígéretet tevő ígéretet teljes egészében beváltotta
-> ha az ajándékozó meghalt az ajándékozás visszavonása nélkül
b) KLASSZIKUS JOG
- csak a stipulatio-ba foglalt ajándékígéret teremt itt is kötelmet
- de!: ez nem vitte át önmagában az ajándéktárgy tulajdonjogát, hacsak nem kapcsolódott
hozzá valamely tulajdonátruházási aktus (mancipatio, in iure cessio, traditio)
- mindezek ellenére az ajándékozás még nem volt önálló jogintézmény
-> csak a vagyonátruházás jogcímeként szerepelt
c) IUSTINIANUSI JOG
- elválasztja az ajándékozási ígéretet az ajándékozási aktustól
- a másik fél által elfogadott formátlan ajándokozási ígéret kötelező
- ajándékozás külön jogintézmény lesz: az ajándékozó vagyonát csökkentő, a
megajándékozott vagyonát növelő bőkezűségből tett ingyenes juttatás, amelyet a
megajándékozott elfogadott
- különösen nagy értékű ajándékozásokra bejelentési kötelezettséget írtak elő
d) HÁZASTÁRSAK KÖZÖTTI AJÁNDÉKOZÁS
- érvénytelen azért, hogy
- a könnyelmű házasfél ezzel magát anyagi romlásba ne vigye
- válással fenyegetve házastársát ne kényszeríthesse ajándékozásra
e) AJÁNDÉKÍGÉRET
- visszavonható volt
- kivételes esetben a teljesített ajándékozás is
f) A FELEK FELELŐSSÉGE
az ajándékozó felelőssége
- nem azonos az eladóéval
- ingyenadósként csak dolus-ért és culpa lata-ért felelt
- az ajándékozót nem terheli

jogszavatosság (evictiós szavatosság)

szavatosság az ajándéktárgy rejtett hibáiért
a megajándékozott felelőssége
- az ajándékozó hitelezőivel szemben helytállással tartozott
- akkor, ha azok az ajándékozó vagyonából nem tudták követeléseiket kielégíteni
- jóhiszeműsége esetén felelőssége a meglévő gazdagodására korlátozódott
- rosszhiszeműsége esetén teljes kártérítéssel tartozott
- felelt, ha a juttatás valakinek a kötelesrész iránti igényét sértette
555 – A bíráskodással kapcsolatos kötelmi jogi intézmények
1. A zálogjog (pignus) egyik keletkezési forrása a bírói intézkedés
- egyes pratori birtokba utalásoknál
- marasztalt adós vagyonára végrehajtásnál
2. A bírói letét (depositum solutionis causa)
- letét különös neme
-az adós tartozását a bíró által rendelt helyen letétbe helyezi
- akkor, ha
-> hitelező a felajánlott szolgáltatást nem fogadta el
-> egyéb, hitelező személye miatti okból (pl. távollét) adós nem tud teljesíteni
- ius offerendi: záloghitelezőnek felajánlották az előttük álló hitelezők követeléseinek pénzbeli telj.
-> köteles elfogadni
-> nem fogadja el, bírói letétbe helyezik & fizető hitelező megszerzi a kielégített hitelező helyét
3. A kötbér (poena) egyik funkciója: peres eljárás során bírói garancia
- felek kötbérrel biztosítják egymást a tárgyaláson való megjelenésről
- kötbérrel szorítják rá egymást a bíró ítéletének elfogadására
4. A beszámítás (compensatio)
- jogviszonyban levő felek kölcsönös követelésinek törlése
- perjogi intézmény
-> alperes kérheti
-> bíró csak az alperes ellenkövetelését meghaladó rész erejéig ítéljen
- követelés & ellenkövetelés egymást fedő része megszűnik
5. A bírói stipulatio (stipulatio iudicialis)
- stipulatio egyik fajtája
- bíró kötelezi az egyik felet, h stipulatioval ígérjen biztosítékot
- pl. arra az esetre, ha kiderül a per során csalárd volt
6. A bírói hivatali vételár (pretium) mérsékelése
- vételár szabályai közé tart.
- kivételes esetben, bírói méltányosság
- pl. v.ki jóhiszeműen olyan ingatlant vesz, amin haszonélvezete van
- bíró ilyenkor ennek értékével csökkenti a vételárat
7. Receptum arbitrii
- praetori pactum
- választottbíró elvállalja a bíráskodást, nem feltétlenül törvények alapján ítélkezik
-> általános jogérzék alapján
- ha nem hajlandó teljesíteni a feladatát, a praetor rákényszeríthette bírsággal/keresettel
- ~ megállapodás, de be nem tartás követk. nem in personam actio, hanem bírság
8. Compromissum
- császári pactum
- vagyonjogi vitában álló felek egyezménye
- arra, hogy a felek a választott bíró döntésének alávessék magukat
- Iusinianus tette peresíthetővé
- előtte csak stipulatio
9. A köteleségszegő bíró felelőssége
- bíró, aki szándékosan/hanyagul/mulasztással kárt okoz peres félnek
-> kártérítésre kötelezhető
- ez a posztklasszkus korban lett nevesítve
- quasi delictum
10. A büntetőkeresetek (actiones poenales) poena összegének bírói meghatározása
- nehezen összegszerűsíthető károknál & nem vagyoni károknál
-> poena becslés alapján megállapítása
-> bíró végzi
11. Actio aestimatoria
- praetori edictumból származó kereset
- sértett általa megfelelőnek tartott összeget követelet
- de! marasztalás összegét az esküdtbíró állapítja meg
556 – A quasi contractusok
A szerződésszerű tények általában
- „szerződésszerű tényekből” származó kötelmek (obligatione quasi ex contractu)
- posztklasszikus kortól van
- ~ szerződés, de nem contractus & nem pactum
=> mert nem a felek megegyezésén alapul => nincs consensus
I. Jogalap nélküli gazdagodás (locupletatio iniusta)
1) kialakulása
- köztársaság végi jog
-> valaki más kárára gazdagodik, terhére kötelem keletkezik
-> formátlan kölcsönnel kötik össze
- klasszikus jog
-> természetjogi érvelés
-> tényállásra külön condictio-t adtak => önállósulás
- iustinianusi jog
-> ekkor se jön létre általános formája
-> csak tényállások szintjén dolgozzák ki
2) fogalma
- két általános feltétel
a) datio
- egyik fél részéről meg kell lennie
- olyan tulajdonátruházás, ami révén a gazdagodó megszerzi a tulajdonát
- perindításkor nem kell már meglennie a gazdagodásnak
- jóhiszemű gazdagodó is felel minden értékért ami hozzákerült
-> akkor is ha önhibán kívül történt
- rosszhiszemű gazdagodótól kártérítést is lehet kérni
b) sine causa retinendi
- így kell a megszerzésnek történnie
- gazdagodónak nincs érvényes jogcíme az érték megtartására
- okai:
-> ügyletkötésnél egyik fél mást tartott szem előtt, mint amit kifejeztek
-> ügylet célja érvénytelen (megkötéstől)
-> ügylet célja érvénytelen lett később
3) Condictio indebiti
- kereset a tartozatlan szolgáltatás visszakövetelésére
- ha v.ki másnak tévedésből szolgáltat (de nem tartozik neki)
- kölcsönnek veszik & azalapján condictio
- mindkét fél tévedésben van
- ha v.ki tudatosan tartozatlanul fizet
-> ajándéknak veszik
-> nem lehet visszakövetelni
- ha az átvevő tud a tévedésről
-> lopsának minősül
4) Condictio causa data causa non secuta
- kereset az elmaradt ellenteljesítés reményében történt szlgáltatás visszakövetelésére
- ha v.ki ellenszolgáltatás eményében szolgalátat (pl. pénzt ad rabszolga felszabadítására), de az nem
történik meg (nem szab. fel a rabszolgát )
5) Condictio ob turpem vel iniustam causam
- kereset az erkölcstelen / jogellenes ok alapján történt teljesítés visszakövetelésére
a) condictio ob iniustam causam
- jogellenes causa alapján tört. a gazdagodás
- ha a gazdagodó konrét jogszabályi tilalomba ütközően szerez
- nem száll át a tulajdon
- pl. tolvaj gazdagodása
b) condictio ob turpem causam
- konrét jogszabályi tilalom nincs
- de! erkölcstelenség címén el lehet vonni a gazdagodást
- pl. v.ki a nála letett dolgot csak pénz ellenében hajlandó visszaadni
5) Condictio sine causa
- kereset a nevesítetlen jogalap nélküli teljesítés visszakövetelésére
- pl. ha a teljesítés oka megszűnt (gyűrűt adnak foglalóul, adásvétel megvolt, de a gyűrűt nem adták
vissza)
II. Megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestum)
1) fogalma
- más ügyébe való önként beleavatkozás (általában védő céllal)
- jogok & kötelezettségek származnak belőle
- praetori edictum ezt kötelemkeletkeztetőnek ismeri el & keresetet ad neki
2) esetei
- megbízás nélküli ügyvivő azt hiszi, megbízták
- megbízott ügyvivő túllépi a hatáskörét
- megbízás nélküli ügyvivő tudja h nem bízták meg, mégis beavatkozik
3) szabályai
- az ügy ura az ügyvivőhöz került értékekről & behajtott összegekről elszámolást & kártérítést kérhet
- ügyvivő keresetével kérheti költségeinek & kárának megtérítését (csak ha hasznosan járt el)
- nem illeti meg, ha nem úgy járt el ahogy kellett volna (de! sikeresség ebben nem számít)
- ügyvivő felelős eleinte dolus-ért, később culpa levis-ért
III. Gyámság (tutela)
- bizonyos fokig ~ megbízás
- mindkét felet kölcsönösen jogosítja & kötelezi
- gyám és gyámolt között nincs ügylet
-> mégis, mitha megbízta volna h intézze ügyeit
- gyámság megszűnésénél a gyámolt actio-val kérhet elszámolást & értékek átadását
- gyámság megszűnésénél a gyám actio-val kérheti kiadásai megtérítését & helyette vállalt
kötelezettségek átvétele
- gyámság mindig ingyenes, gyakran kötelező ellátni
- gyám dolusért felel (Iustinianustól culpa in concreto)
IV. Kötelmi hagyomány (legatum per damnationem)
- ajándékozás quasi contractus megfelelője
- v.ki végrendeletében az örököst arra kéri, a hagyatékból 3. személynek (hagyományos) adjon v.mit
- egyoldalú kötelmi viszony az örökös & hagyományos között
- a hagyományos actio ex testamento-val kérheti a hagyományát
V. Véletlen közösség (communio incidens)
- többen véletlenül kerülnek egy közösségbe
- pl. közösen örökölnek, együtt találnak kincset
- őse: örököstársi közösség
- preklasszikus kortól
- olyan tulajdonközösség, ami nem társasági szerződéssel keletkezik
- általában rövid ideig áll fenn
- dologi jogviszony keletkezik
- nem lett külön kereset a ráfordítások / megrongálások (kár)térítésére
- actio communi dividundo-t használták erre is
562 – A praetori delictumok, quasi delictumok, és vegyes kötelmek
1) Civiljogi delictumok
- lopás (furtum)
- személysértés (iniuria)
- jogellenes károkozás/rongálás (damnum iniuria datum)
2) Praetori delictumok
a) megtévesztéssel okozott károsítás (dolus malus)
- kereset: actio de dolo (1x-re megy)
- civiljog nem bünteti (később csak ha minor sérelmére követik el)
- később praetori delictum lesz
- csak akkor, ha más jogsegély nem áll rendelkezésre
b) megfélemlítés (metus)
- kereset: actio quod metus causa (4x-re megy)
- amikor v.kit megfélemlítéssel szerződéskötsére / joglemondásra kényszerítenek
- általában az erőszakkal együtt említik (vis ac metus), de az crimen lett
c) rablás (rapina)
- kereset: actio vi bonorum raptorum (4x-re megy)
- ingó dolog elvétele erőszak / fenyegetés útján
- furtum és iniuria keveréke, polgárháborúk idején alakul ki
d) sírhely megrongálása (sepulchrum violatum)
- kereset: actio de sepulchro violatio
- ha rokon indítja bíró dönti el mennyire megy
- ha idegen, 100 aranyra megy
=> ha a rokonok nem lépnek fel/nincsenek, bárki felléphet
3) Quasi delictumok
a) lakás gazdájának delictumszerű felelőssége
- kereset. actio de effusis et deiectis
- büntetés 2x-re megy
- lakás gazdája teljes vétlenség esetén is felel a lakásból kidobásért/öntésért
-> ha az kárt okoz
- Iustinianus. modern kártérítési szabályozás
-> 2x-re / becslés alapján / halálnál tarifális
b) felelősség a nyilvános helyeken levő, leeséssel veszélyeztető tárgyakért
- kereset: actio de positio et suspenso
- 10 aranyra megy (felperes kapja)
- bárki keresetet indíthat a lakó ellen, akinek házáról leeséssel fenyegető tárgy lóg
c) hajósok & fogadósok felelőssége
- kereset: actio adversus nautas caupones stabularios
- 2x-re menő poenalis actio
- hajós/fogadós felelős az utas/vendég őrzésre át nem vett dolgaiért
- ha a lopást & rongálást a hajós/fogadós, vagy vendégei / alkalmazottai követték el
d) a kötelességgszegő bíró felelőssége
- eljárási szabályokat sértő & egyik félnek kárt okozó bíró
- károsult fél pert indíthat
- akár szándékosan, akár mulasztással okozta a kárt
4) Vegyes kötelmek
- olyan kötelem, ami sem delictum, sem contractus, sem quasi contractus, sem quazi delictum
a) állatkárokból eredő kötelmek
- nincs általános szabály ezekre
- civiljogi keresetek
-> actio de pauperie
-> négylábú háziállat károkozása esetére (pl. lórúgás)
-> actio de pastu pecoris
-> a tilosban legelő állat gazdája ellen
-> noxális actio => a sértett kérheti a károkozó állatot noxába
- ha közterület közelében tartott veszélyes állat járókelőt megsebesít
-> aedilis curules keresetet ad
-> csak sebesülés: bírói mérlegelés alapján
-> halál: tarifális bírság
-> összegsezrűen meghatározható kár => 2x-re megy
b) tartási kötelmek
- kölcsönös tartási kötelezettség
- patronus & libertinus
- felmenők & lemenők (császárkortól)
- feleség eltartása a férj dolga
c) felmutatási kötelmek
- ha v.ki egy dolgot a birtokában tart
- kötelessége a dolgot felmutatni mindenkinek, akinek ehhez érdeke fűződik
- ezt in personam interdictummal / in personam actioval lehet kérni
563 – A köztársasági kor crimenei
- közüldözés alá eső bűncselekmények
- állam stabilitását veszélyeztetik
- szabályozás erősen kapcsolódik a 4 kor államformájának jellegéhez
I. AZ ARCHAIKUS KOR BÜNTETŐJOGA (KORAI KÖZTÁRSASÁG)
- delictum & crimen fogalmak nem ismertek
=> „közüdözés” és „magánüldözés” nehezen választható el
- bűncselekmény tipikus szankciója a magánbosszú
- közüldözés = elköetőt bárki (nem csak a sértett) megölheti
- jellemző az ősi vallási normák nagy szerepe
-> a sértett istenek haragja mindenkit fenyeget
-> elkövetőt „kiátkozták” & rituálisan megölték
- büntetési rendszer véresen egyhangú (badumm-tss)
-> kb. mindenre halálbüntetés
-> talio elv beteges megjelenése (gyújtogatót megégetik, stb.)
- 12 táblás törvények crimeneket 4 csoportba osztja:
1. Állam biztonságát & közrendet veszélyeztető bűncselekmények
a) hazaárulás (perduellio)
- legsúlyosabb bűncselekmény
- törvények / szakrális szabályok nagyon durva megsértése
- minősített halálbüntetés
b) titkos éjszakai összejövetelek tartása
- szankciója nem ismert
c) szándékosan elkövetett emberölés (parricidium)
- ha az elkövetőt nem érték tetten / nem ismerte be tettét / gondatlanságra v. véletlenre
hivatkozott -> nyomozás
- ha bebizonyosodott, a gyilkosnak egy kost kell engesztelésül a halott családjának adnia
-> kos leölése ~ bosszú
- minden más esetben halálbüntetés
d) néptribunus megsértése
- szankció: kiátkozzák
e) megvesztegetést elfogadó bíró
- szankció: halálbüntetés
f) hamis eskü / hamis tanúskodás
- szankció: ledobják egy szikláról
g) tanúskodás megtartása
- szankció: tanúképtelenség
2. Gyengébbek sérelmére elkövetett bűncselekmények
a) feleség jogos ok nélküli eltaszítása
- szankció: teljes vagyonvesztés
- vagyon ½-e Ceres istennőé, másik ½-e a feleség rokonaié
b) feleség eladása
- szankció: durvább esetben feláldozzák Ceresnek
c) cliens becsapása patronus által
- szankció: a patronus sacer lesz
d) hűtlen gyám
- szankció: hűtlen kezeléssel okozott kár 2x-e
3. Vagyon elleni bűncselekmények
a) idegen termés éjszakai levágása /lelegeltetése
- szankció: halálbüntetés (akasztás)
- Ceres istennő kiengesztelése miatt
- emberölésnél is durvább bűnnek tekintették
b) szándékos tűzvészokozás
- szankció: máglyahalál
- de! ha csak gondatlanság, akkor pénzbüntetés
c) határkő kimozdítása szántás közben
- szankció: ökrökkel együtt feláldozzák Terminus istennek
- mezei telek határát jelölő kő = szent
4. Szakrális bűncselekmények
a) res sacra ellopása
- szankció: halál
b) gonosz varázsének ráolvasása
- szankció: halál
c) más termésének énekkel való megátkozása
- szankció: halál
d) Vesta-szűz megszekszuálása ( ͡° ͜ʖ ͡°)
- szankció: élve eltemetés
- „bűntárs” kivégzése
II. A PREKLASSZIKUS BÜNTETŐJOG (KÉSEI KÖZTÁRSASÁG)
- új büntetőbíróságok
- közüldözés alá eső bűncselekmények listáját bővítik & átalakítják
- provinciák, közt.-i vezetők korrupciója => gyilkosságok rafináltabb módszerei
- jellemzők:
-> halálbüntetés túlsúlya
-> végrehajtás előtt módja van a száműzetést választani
-> mellékbüntetés: vagyonelkobzás
-> pénzbüntetés jelentősebb lesz
- főbb kategóriák:
1. Közéleti viszonyokat sértő bűncselekmények
a) államellenes bűncselekmények (crimina maiestatis)
- legjelentősebb quaestio ezzel foglalkozik
- minden cselekmény, ami az államot sérti / veszélyezteti
- szankció: halálbüntetés
b) provinciai lakosság helytartó általi kizsákmányolása (crimen repetundarum)
- állami tisztviselők korrupcós bűncselekményei
- sokszor = zsarolással kikényszerített ajándékok
- 1 állandó quastio dolga
- szankció: okozott kár megtérítése
c) állam pénzének hűtlen kezelése (peculatus)
- saját quaestio ítélkezik felette
- pl. ingó állami javak elsikkasztása
- szankció: okozott kár 4x-ének megtérítése
d) választási megvesztegetések (ambitus)
- Kr.e. II.sz.: külön quaestio
- szankció: pénzbüntetés
e) hamisítások minden faja (crimina falsi)
- szankció: száműzetés
2. Magánéleti viszonyokat sértő bűncselekmények
a) emberölés (parricidium)
- már nem a szándékos emerölés átfogó kategóriája
- 3 altípus:
-> közönséges emberölés (homicidium)
-> orgyilkosság / egyéb veszélyes bűncselekmények (crimen inter sicarios)
-> méregkeverés (veneficium)
b) közbűncselekmény (crimen iniuriae)
- alábbi személysértések
-> megverés
-> ütlegelés
-> erőszakos magánlaksértés
c) szabad ember errablása & rabszolga szökésre való rábeszélése
564 – A császárkor crimenei
I. A KLASSZIKUS KOR BÜNTETŐJOGA (PRINCIPÁTUS)
- quaestio-k jelentősége háttérbe szorul a cognitio extra ordinem mellett
- jelentős fejlődés, igazságosabb ítélkezés
- modern büntetőjog alapfogalmai kialakulnak
1. A kor büntetési rendszere
a) halálbüntetés (száműzetésbe vonulás joga megszűnt)
- lefejezés
- keresztre feszítés
- vadállatok elé vetés
- élve elégetés
b) száműzetés
- kitilktás
- egyszerű száműzetés
- capitis deminutio-val járó száműzetés
c) új büntetési nemek
- bányamunka, közmunka
- vagyonelkobzás (részleges)
- esethez igazodó pénzbüntetés
2. A korábban is létező crimenek változásai
a) államellenes bűncselekmények
- már nem az állam biztonsága elleni bűn
- hanem a császár személye elleni bűn
-> lévén ő testesíti meg az államot
b) választási megvesztegetés
- főleg a büntetőbírák megvesztegetése
c) hamisítás
- végrendelet, pénz, súly/hosszmérték hamisítása
+ hamis percselekmények, jogosulatlan név & címhasználat
d) hamis vád
- kiterjesztik az ártó szándék nélkül vádat emelőre is
3. A fontosabb új crimenek, crimenné nyilvánított cselekmények
a) Lex Iulia de adulteris coercendis bünteti:
- házasságtörés
- házasságban nem élő ingenua nővel folytatott nemi viszony
- vérfertőzés
- prostitúció
b) különféle erőszakos bűncselekmények
- Augustus idején
c) lopás bizonyos veszélyes esetei
- pl. más barmának ehajtása
d) hagyatéki javak önkényes elvétele
- Marcus Aurelius korától
e) stellionatus
- minden csalárd cselekmény, ami nem vonható más bűncselekmény alá
II. A POSZTKLASSZIKUS KOR & IUSTINIANUSI KOR BÜNTETŐJOGA (DOMINÁTUS)
- cognitio-s eljárás kizárólagossága
- bíróságok mérlegelési szabadsága csökken
- kereszténység
-> új bűncselekmények (pl. eretnekség)
-> bizonyos bünti nemek eltűnnek (pl. keresztre feszítés)
- gazd-i & társadalmi válság, romló közbiztonság
=> büntetések szigorodnak
- ezen enyhít végül majd Iustinianus
1. Korábbi idők bűncselekményei
a) a sacreligium változik
- kereszténység & szentként tisztelt uralkodó elleni cselekmény
b) szigorúbb büntetések
- pl. peculatus szankciója halálbüntetés
2. Újabb bűncselekmények
- eretnekség
- keresztény hitről más vallásra való áttérés
- nőrablás
- prostitúció
565 – A dolus szó különböző jelentései & előfordulási helyei
I. A DOLUS JELENTÉSEI
a) dolus
- „csalárdság, rosszhiszemű eljárás”
- szándékos kötelemsértő magatartás
- ez lehet
-> aktív
-> passzív (=elhallgatás (reticentia))
b) dolus bonus
- „pozitív csalárdság”
- a dolus malus ellentéte
- pl. ellenség / rabló becsapása
c) dolus directus
- „egyenes szándék”
- modern kategória
- az elkövető kifejezetten kívánja magatartása eredményének bekövetkeztét
d) dolus eventualis
- „eshetőleges szándék”
- modern kategória
- az elkövető belenyugszik cselekedetének lehetséges következményeibe
e) dolus malus
- „megtévesztés”
- szerződő fél tévedését másik fél szándékosan & rosszhiszeműen idézi elő
II. A DOLUS ELŐFORDULÁSI HELYEI
1. Felelősségi fokozat
- klasszikus jog, bonae fidei contractusok, adósi felelősség
- 3 lehetőség: dolus, culpa, custodia
- dolus-ért való felelősség a legenyhébb
- dolusért mindenki felel
- adós felróható magatartásán alapszik
- kizárni nem lehet, max. utólag el lehet tekinteni a felelősségre vonástól
- ingyenadós felelőssége itt megáll
- a dolus mint felelősségi fokozat egyes kötelmekben:
a) haszonkölcsön (commodatum)
- haszonkölcsönbe vevő csak dolusért felel, ha a kölcsön főleg az adó érdekében történik
- pl. vőlegény esküvő fényét emelendő, ékszereket ad a menyasszonynak
b) letét (depositum)
- a letéteményes ingyenadós => dolusért felel
- ha a dolgot ellopják, nem felel
- ha felhívásra dolus miatt nem adja vissza, vis maiorért is felel
c) szívességi használat (precarium)
- szívességi használó, bár érdekelt adós, de csak dolusért felel
d) adásvétel (emptio venditio)
- ha az eladó csalárdul idegen/szolgalommal terhelt dolgot ad el
- meg se kell várni a perelést
=> eladó dolusa miatt azonnal kártérítést kérhet
e) megbízás (mandatum)
- megbízott ingyenadós => csak dolusért felel
f) társaság (societas)
- a tagok egymással szemben eleinte csak dolusért felelnek
g) ajándékozás (donatio)
- ajándékozó ingyenadós => csak dolusért felel
h) megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestum)
- az ügyvivő eleinte csak dolusért felel
2. Dolus malus
- megtévesztés
- akarathiba
- szerződő fél tévedését egy másik személy szándékosan & rosszhiszeműen idézi elő
- fajtái:
a) aktív dolus: megtévesztés (dolus malus)
- tettleges magatartás
b) passzív dolus: elhallgatás (reticentia)
- egyik fél valami fontos tényt nem közöl a másik féllel
3. Clausula doli
- dolusra utaló záradék stricti iuris contractusoknál
- adós alakszerűen megígéri, hogy tartózkodni fog a dolustól
- praetor szerződésenként bírálja el
- kártérítés a stipulatio alpján
4. Exceptio doli
- „csalárdság kifogása”
- ha a megtévesztő a megtévesztett ellen pert indít
- a praetor az alperesnek ezt adja meg
- ha nem kérte, a szerződés alapján marasztalják
- ha stricti iuris perben elfelejtenek hivatkozni rá, kérheti az előző állapotba visszahelyezést
5. Actio de dolo
- delictum fogalmi elemeinél
- megtévesztéssel okozott kár keresete
- 1x-re megy, 1 éven belül
- szubszidiárius actio: fél csak egyéb jogezköz hiányában veheti igénybe
- szerződést formailag (=civiljogilag) betartó, de mégis csalárd adós ellen
6. Felróhatóság
a) adósi késedelem
-> megállapítás egyik feltétele: teljesítés elmaradása
-> adósnak ez felróható (=miatta történt)
-> ha az adós nem úgy jár el, ahogy a törvény/szerződés előírja
b) hitelezői késedelem
-> adós felelőssége minimumra (dolusra) száll le
-> adós kötelezettsége megszűnik, ha a dolog nem az ő dolusa miatt semmisül meg
7. Öröklési jog
- megtévesztés esetén a végrendelet érvénytelen
- erre alapított kereseti igényt a praetor elutasítja
- ha a megtévesztőt az örökhagyó amúgy is örökösnek nevezte volna ki, a végrendelet érvényes
566 – A causa (titulus) szó különb. jelentései & előfordulási helyei
I. A CAUSA (TITULUS) JELENTÉSEI
a) causa (titulus)
- jogcím, jogalap
- az a jogi cél, ami érdekében a jogalanyok v.milyen jogi tényt véghezvisznek, v.milyen jogügylet
létrejön
- keresetalapító tényállás
- fajtái:
-> tartalmi értelemben vett causa
-> valós, ügyleti causa (pl. kölcsön)
b) causa acquirendae hereditatis
- örökség megszerzésének jogcíme
- lehet tövényes, végrendeleti, végrendelet ellenére való
c) civilis causa
- az a többlet, ami a felek megállapodásán alapuló sima paktumot jogi erővel bíró szerződéssé emeli
- ez teszi a kötelmet kikényszeríthetővé, peresíthetővé
- konszenzuál-szerződéseknél ez maga a megegyezés
d) causa finita
- a teljesítés okának megszűnése
- pl. v.ki odaadta gyűrűjét foglalónak, de az adásvétel lebonyolódása után nem adták neki vissza
- társaság megszűnésénél: ha célját elérte/az meghiúsult
- pl. közösen vett ló meghalt
e) causa invalidatis
- érvénytelenségi ok
- jogügyleti hiba
-> utólagos érvénytelenség
-> külső ok miatt
-> pl. utólagosan érvénytelen végrendelet
-> eredeti érvénytelenség
-> nyilatkozat/joghatáshoz kapcsolódás valamilyen eredeti hibája miatt
-> pl. eredetileg érvénytelen végrendelet
f) iusta causa / iustus titulus
- megfelelő jogcím/jogalap
- objektív elem, a jogrend állapítja meg
-> iusta causa traditionis
-> traditio megfelelő jogcíme
-> iusta causa usucapionis
-> elbirtoklás jogcíme
g) pia causa
- jogképességgel felruházott vagyontömeg
- „kegyes cél”-ra rendelt vagyon
- ~ modern alapítványok
- magánjogi jogképessége van
II. A CAUSA ELŐFORDULÁSI HELYEI
1. Jogügyletek coportosítása
a) konkrét jogügylet: jogügyleti nyilatkozatból kitűnik a causa, ami miatt létrejött (pl. adásvételi)
b) absztrakt jogügylet: formaságok betartása mellett a cél háttérbe szorul (pl. in iure cessio)
2. A tulajdonszerzés egyik módja a szerzési címhez való viszony alapján
- causa kell: elbirtoklás (usucapio), átadás (traditio)
- ius gentium szerinti szerzésmódok
- van kauzátlan jogügylet is (mancipatio, in iure cessio felek akarata ellenére is átviszi a tulajdont)
a) iusta causa traditionis
- megfelelő jogcím a traditio létrejöttéhez
- objektív elem, jogrend állapítja meg
- csak tulajdonátruházó ügylet lehet
- nincs megfelelő jogcím: használatba/letétbe adás (csak birtokot szerez)
- megfelelő jogcímek: adásvétel, kölcsön, ajándékozás, csere, hozomány
b) iusta causa usucapionis
- megfelelő jogcím az elbirtokláshoz
- objektív elem, jogrend állapítja meg
- nem csak tulajdonátruházó ügylet lehet
- megfelelő jogcímek: tulajdonátruházó szerződés, ajándékozás, hozományba adás, litis
aestimatio megfizetése, elveszett dolog elfoglalása, örökösi minőség, praetori birtokbautalás
3. Az engedményezés, szavatosság (cessio)
- régi & új hitelező kötelemátruházó megegyezése folytán
-> új hitelező megkapja a régi keresetét
- szavatosság mértéke az engedményezés causájától függ
- ha a hitelező fizetésként engedményez
-> felel a követelés fennállásáért & behajthatóságáért
- ha a hitelező ingyenesen engedményez
-> csak a fennállásért felel
4. Ingyenes jogcímek találkozása
- két ingyenes jogcím találkozása megszünteti a kötelmet
- ha v.ki egy dolgot ajándékba kapja, és hagyományként is ígérték
-> egyik teljesülés után a másik igény elenyészik
5. A hitelezői késedelem egyik megnyilvánulása
- kellően felajánlott teljesítés megfelelő jogalap nélküli el nem fogadása
- vagy határidőn túli halasztása => hitelezői késedelem
6. A jogalap nélküli gazdagodás (locupletatio iniusta) esetei
a) coditio causa data non secuta
- kereset az elmaradt ellenteljesítés reményben történt szolgáltatás visszakövetelésére
- ha v.ki ellenteljesítés reményében szolgáltat, de az nem követk. be
b) conditio ob iniustam casuam
- kereset jogellenes ok alapján történt teljesítés visszaköetelésére
- a gazdagodó konrét jogszabályi tilalomba ütköző módon szerez
- a tulajdon nem száll át
- pl. tolvaj gazdagodása
c) conditio ob turpem causam
- kereset az erkölcstele ok alapján történt teljesítés visszakövetelésére
- konkrét jogszabályi tilalom híján is
- pl. v.ki a nála letett dolgot csak pénzért hajlandó odaadni
d) conditio sine causa
- kereset nevesítetlen jogalap nélküli teljesítés visszakövetelésére
- pl. visszakövetlehető a teljesítmény, ha a teljesítés oka megszűnt
568 – A jogügylettan
JOGI TÉNYEK
(történések, amik joghatások váltanak ki)
I. EMBERI MAGATARTÁSOK, CSELEKMÉNYEK
1) megengedett, jogszerű magatartások
a) reálaktus
- joghatást kiváltó tény, amiben nem a szándék váltja ki a joghatást
b) jogügylet
- meghatározott joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat
2) tiltott, jogellenes magatartások
a) bűncselekmény
-> crimen (közjogba ütközik, állam lép fel)
-> delictum (magánjogba ütközik, magánjogi per)
b) egyb tilos cselekmény
II. EGYÉB TÖRTÉNÉSEK, JOGI TÉNYEK
1) emberekkel kapcsolatos bizonyos történések
- születés
- halál
- betegség
- cselekvőképtelenség, stb.
2) balesetek
- casus minor (kisebb)
- vis maior (nagyobb)
3) időmúlás
Ügyleti akarat vs Ügyleti nyilatkozat
a) akarati elmélet
- jogügyleteknél az ügyleti akaratot tartja a legfontosabbnak
- pandektisták többsége, pl. Savigny
b) nyilatkozati elmélet
- a nyilatkozatot tartja fontosabbnak
- akkor is ha teljesen más mint az akarat
- pl. Jhering
601 – Az öröklés eredete és lényege a római jogban
1) Az öröklési jog
- azoknak a szabályoknak összessége, amik a halál folytán felmerülő magánjogi kérdéseket,
elsősorban az elhunyt vagyonának az örökös(ök)re való átszállását rendezik
- téma: ember halálával kapcsolatos jogviszonyok (jogi személyé nem)
2) Öröklés az ókori rómában
- a pater familias hatalma alatt álló házközösség életének legfontosabb (nem csak vagyoni) része
- ma: elhunyt vagyonának az örökösökre való átszállása
a) az öröklés lényege
- családnak & házközösségnek fenn kell maradnia
- a család egységét a családfő testesíti meg -> személyisége a halállal nem szűnik meg
- örökösökben folytatódik
- archaikus jog
-> házközösség vagyoni jellege
-> amíg minden örököstárs nem kezdeményezte a közösség megszüntetését, maradt
- császárkor
-> megindul a kötelék bomlása
-> individuális, vagyoni jelleg kerül előtérbe
-> hangsúly: vagyonátszállás, hagyaték megszerzése
-> régi felfogás marad: örökös = halott személyiségének folytatása
b) a római jog öröklési rendje
- törvényesen öröklés
-> szokásjog szerinti öröklés
-> halott után gyerekek, rokonok, nemzetség
-> biztosítja a család fennmaradását gyerek nemléte esetén
-> de! sok örökös => vagyon felaprózódása
- végrendelkezés
-> egyre nagyobb igény a lehetőségére
-> 12 táblás törvények óta
-> fokozatosan fejlődött ki más dolgokból
3) A római öröklési jog jellemzése
- egyedülálló eredmények
- fejlődését máig meghatározza
a) egyetemes jogutódlás (successio universalis)
- örökös minden vonatkozásban az örökhagyó helyébe lép
=> nem csak vagyontömeget, hanem jogokat és kötelezettségeket is megkapja
b) végrendelet
- római jog fejlesztette ki
- teljessé teszi a rendelkezési jogot
- két dologban nagy eredmény:
-> példa nélküli újítás
-> leragadt értékekkel való szembeszegülés
a) jelentősége
- magánjog legfontosabb területe
- oka: nagy vagyon így lehet leginkább szerezni
- alapvető fogalmakat itt dolgozták ki először
602 – Az öröklési jogképesség
1) Öröklési jogviszonyok alanyai
- öröklés: halál esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás
- alanyai:
a) örökhagyó (de cuius)
- jogelőd, akiről átszáll a vagyon a jogutódra
- elhalt (defunctus)
b) jogutód (successor)
- lehet:
-> örökös (heres) – egyetemes jogutód
-> hagyományos (legatarius) – különleges jogutód
- a felek nem egyszerre szerepelnek:
1. (passzív) szakasz
- a jogviszony csak potenciálisan létezik
- az örökhagyó él
- a jogutód csak várományos
2. (aktív) szakasz
- halállal keletkezik
- az örökhagyó (mivel halott) nem szerepel már a jogviszonyban
2) Az öröklési jogképesség általában
- vagyon korlátozás nélkül átörökíthető & megszerezhető törvény/végrendelet alapján
- az általános vagyoni jogképesség része
- felosztás
-> törvényes öröklési rend
-> végrendelettel való öröklés
3) Törvényes öröklési képesség
a) törvényes örökhagyói képesség
- rendelkezik vele:
-> minden önjogú római polgár
-> latinjogúak saját joguk szerint
-> peregrinusok saját népjoguk szerint
- nem rendelkezik vele:
-> Vesta-szüzek
-> latinjogúak közül a Latini iuniani
-> peregrinus népjog alapján
-> de! peregrinus nullius certae civitatis a ius gentium alapján rendelkezhet
b) törvényes örökösi képesség
- rendelkezik vele:
-> minden önjogú római polgár
-> latinjogúak
-> peregrinusok saját népjoguk szerint
- nem rendelkezik vele:
-> Vesta-szüzek (pogány kor)
-> eretnekek & hittagadók (keresztény kor)
-> latinjogúak közül a Latini iuniani
-> peregrinus népjog alapján, peregrinus nullius certae civitatis a ius gentium alapján
4) A végrendeleti öröklési képesség (testamenti factio)
a) végrendelkezési képesség (testamenti factio activa)
- rendelkezik vele:
-> önjogú & cselekvőképes római polgár
-> cselekvőképes latini prisci és latini coloniarii
-> peregrinusok saját népjoguk szerint (de ez nem testamenti factio)
- nem rendelkezik vele:
-> hatalomalattiak
-> önjogú nők
-> serdületlenek
-> őrültek
-> tékozlók
-> süketek
-> némák
-> tanúképtelenek
-> eretnekek
-> hittagadók
-> felségsértésért elítélt gyerekei
-> gyászéven belül újraházasodott özvegyek
b) végrendeleti örökösi képesség (testamenti factio passiva)
- rendelkezik vele:
-> minden római polgár
-> minden latinjogú
-> peregrinusok csak saját népjoguk szerint
- nem rendelkezik vele:
-> pontosan meg nem határozott személyek
-> a végrendelet készítése után születettek
-> állam
-> jogalanyiságot szerzett személyegyesülések
-> nők (később már nem)
-> eretnekek
-> hittagadók
603 – Az öröklési viszonyok tárgya
1) A hagyaték (hereditas)
- az a vagyon, amit az örökhagyó összes, halál esetén átszálló jogai & kötelezettségei alkotnak
- általában vagyontömeg
- magában foglalja:
-> fizikai dolgok
-> testetlen jogok (és actioik)
-> kötelezettségek
-> tartozások
- hagyaték =/= az örökhagyót élete utolsó pillanatában megillető vagyon
-> mert csak ami át tud szállni (a személyhez tapadó jogok & kötelezettségek nem)
- típus szerint lehet:
-> aktív hagyaték (a jogok vannak túlsúlyban)
-> passzív hagyaték (a kötelezettségek vannak túlsúlyban)
- nem tartalmazza az örökhagyó:
-> családi jogait
-> birtokát
-> személyes szolgalmait
-> eltartásra való jogát/kötelezettségét
-> poenális tartozásait
-> személyhez tapadó követeléseit
2) A hagyaték részei a jogutódlás során
a) örökség (hereditas)
- a hagyaték azon része, ami az öröklés révén a jogutódra száll
- tartalma:
-> örökhagyóról örökösre szálló aktívák & passzívák
-> nincs benne, amit az örökhagyó másnak (3. személy) rendelt
b) hagyomány (legatum)
- a hagyaték azon része, ami hagyományozás révén a különös jogutódra száll
- tartalma:
-> egyes aktív vagyontételek
-> aki megszerzi, csak aktívát kap, passzívát nem
- típusai:
-> tulajdonképpeni hagyomány
-> hitbizomány
3) Örökség és hagyomány viszonya
- hagyományos csak akkor szerezheti meg a hagyományt, ha az örökös megszerzi az örökséget
- örökös nélkül nem lehet hagyományos
- mindettől független a halál esetére szóló ajándékozás
604 – Az hereditas iacens és a bona vacantia egybevetése
közös
tulajdonságok
uratlan
hagyaték
meghatározás
NYUGVÓ HAGYATÉK
URATLAN HAGYATÉK
(HEREDITAS IACENS)
(BONA VACANTIA)
a hagyaték (hereditas) fajtái
dologi jog: a tulajdon megszűnése a tulajdonos halálával
tágabb értelemben mindkettő uratlan hagyaték
res nullius: senki vagyonába sem tartoznak
a senki dolgai (tág értelemben vett uratlan dolgok)
tágabb értelemben
szűkebb értelemben;
uratlan aktív hagyaték
uratlan passzív hagyaték
az öröklés megnyílása (delatio) és megszerzése
a hagyatéknak
EGYÁLTALÁN NINCSEN ÖRÖKÖSE
(acquisitio) közé eső idő alatt a hagyaték az
önkéntes / házon kívüli örökösök (heredes
extranei) szempontjából nyugszik (iacet) –
IDEIGLENESEN NINCS ÖRÖKÖSE
van örökös?
sorsa a
későbbiekben
ideiglenesen nincs
a cél, hogy egyszer lesz ura, vagyonegységként
összetartja;
ebben az ideiglenes állapotban is önálló életet él
(pl.: a rabszolgák szerzeményei gyarapítják)
sajátossága
a praetor szükség szerint gondnokot (cura)
rendelhetett ki a kezelésére
egyáltalán nincs
CIVILJOG: nem rendezte
bárki elbirtokolhatta
PRAETORI JOG: az uratlan passzív hagyatékra
csődeljárást rendelt el
CSÁSZÁKOR: a fiscus-ra szállt
MODERN JOG: az örökös nélküli hagyatékot az
állam szerzi meg
605 – A római öröklési jog története
1) A civiljogi öröklési rend (archaikus kor)
a) törvényes öröklés
- eleinte csak ez
- családfő vagyona a szokásjog által előírt rend szerint az utódokra száll
- gyerekek -> rokonok -> nemzetség
b) végrendelkezés (kötött/befolyásolt)
- fokozatosan alakul ki
- sértheti a nemzetség vagyoni érdekeit
- ezért a 2 ellentétes akarat kiegyenlítése
-> végrendelkezés 1. formái a népgyűlés/hadsereg előtt nyilvánosan & szóban
- szükség esetén a gens befolyásolhatja az örökhagyót
c) szabad végrendelkezés
- később fejl. ki
- teljes lett a magántulajdoni rend
-> ~ elismerte a római jog a p.f. szuverenitását a saját tulajd. levő dolgok felett
- 12 táblás törvény:
-> végrendeletit részesíti előnyben
-> törvényes öröklés csak ha nincs végrendelet
-> házasságon & agnát rokonságon épül
-> kognát (csak vérrokon) rokonságot nem ismeri el
2) A praetori öröklési rend (preklasszikus kor)
- a praetor új törvényes öröklési rendet épít fel
- agnát mellett a kognát is érvényesül
- + új végrendeleti forma is lett
- a civiljog szerint nem örököst a praetor
-> nem tehette azzá, még fikcióval sem
-> de! beutalhatta a hagyaték birtokába
-> megadhatta neki a dolgok használatát
-> bonorum possessio: a hagyaték praetor által megadott birtoka
-> bonorum possessor: a birtokba beutalt személy
- bonorum possessor 2 típusa:
-> civiljogi örökössel szemben hatálytalan birtokba utalás (bonorum possessio sine re)
-> civiljogi örökössel szemben is hatályos birtokba utalás (bonorum possessio cum re)
2) A császárkori öröklési rend (klasszikus & posztklasszikus kor)
- a civiljogi & praetori rend összefonódik, de nem változik alapjaiban
a) kiegészító szabályok
- kognát rokonok szerepe bővül
- praetori öröklési tendenciákat erősítik
b) a végrendeleti öröklés segítése
- favor testamenti elv:
-> a végrendelkező akaratának lehető legnagyobb mértékben érvényesülnie kell
-> ha v.mi kétséges, úgy kell értelmezni h a végrendelet érvényes maradjon
-> akarati elmélet ( nyilatkozati elmélet)
c) Iustinianus változtatásai a kodifikáció után
- az egészet új alapra tette
- az agnát rokonság koncepciója elavult
- a praetori b.p.-ból kialakult rend továbbfejlesztése
=> 100% kognát öröklési rend
- végrendeleti rendszer
-> köteles rész elve
606 – Az örökség megszerzésének módjai & jogalapjai
I. AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSÉNEK JOGALAPJAI & JOCÍMEI
- az öröklés megszerzésének 2 szakasza van
1) Az örökség megnyílása v.ki számára
- az örökhagyó halálával
- 2 jogalap: törvény, végrendelet
- azalapján hogy egy hogy érvényesült, 3 jogcím
a) törvényes öröklés (successio legitima)
- csak törvény határozza meg, kinek nyílik meg
- végrendelet elsődlegessége után kisegítő jellegű lett
- csak végrendelet hiányában alkalmazzák
b) végrendeleti öröklés (successio testamentaria)
- ha az örökhagyónak van érvényes végrendelete
- ez lett elsődleges -> kizárta a törvényeset
c) végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas)
- törvény bizonyos személyeknek végrendelet ellenére is biztosítja az örökséget
2) Az örökség megszerzésének módjai
- azok a tények, amik alapján az öröklésre jogcímmel rendelkező ténylegesen örökös lett
- aki egyszer örökös lett, mindig az is maradt
II. AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSE A CIVILJOG SZERINT
1) Házon belüli/szükségszerű örökösök (heredes domestici)
- házközösség tagjai
- örökséget megszerzik
-> azonnal, elfogadó nyilatkozat nélkül (ipso iure)
-> saját akaratuk ellenére is
- 2 csoport:
a) saját örökösök (sui heredes)
- örökhagyó hatalma alatt állt
-> de! halálával önjogú lett
- nem utasíthatták vissza, de ha nem avatkoztak be a hagyaték ügyeibe
-> távol tarthatták az örökséget maguktól
b) örökössé nevezett rabszolgák
- az örökhagyó végrendelettel felszabadította & örökössé nevezte
- ők nem sunnyoghatták el a hagyatékot
2) Házon kívüli/önkéntes örökösök (heredes extranei)
- 2 módjuk volt:
a) elfogadó nyilatkozattal (aditio hereditatis)
aa) cretio
-> ősi, civiljog szerinti
-> alakszerű, ünnepélyes nyilatkozat
-> örökhagyó házában, előírt szavakkal, tanúk előtt
-> végrendeletben levő határidőn belül
ab) pro herede gestio
-> alakszerűtlen/hallgatólagos nyilatkozat
-> az elfogadó személy „örökösként jár el”
b) elbirtoklással (usucapio pro herede)
- akik cretio nélkül birtokba vettek
- a jogosulatlanok számára is lehetőség
-> ha nem voltak szükségszerű örökösök
-> és a házon kívüliek nem jelentkeztek
- az illető 1 év alatt elbirtokol & megszerzi az örökösi státuszt
- Marcus Aurelius: hagyaték rosszhiszemű birtokbavétele crimen expilatae hereditatis
3) Speciális esetek
- in iure cessio hereditatis
- infans gyámja & őrült gondnoka a gyámolt/gondnokolt javára nyilatkozhat
- impuberes infantia maiores gyámja gyámolt javára
- a méhmagzatnak a praetor adhat
- hatalomalattia hatalomgyak. számára felhatalmazással
III. AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSE A PRAETORI JOG SZERINT
- a praetor a nála jelentkező embereket segíti a civiljog:
-> kisegítése (adiuvandi iuris civilis gratia)
-> kiegészítése (supplendi iuris civilis gratia)
-> kijavítása (corrigendi iuris civilis gratia) céljából
- a praetor nem tehet senkit örökössé (még fikcióval sem)
- de! adhat nekik bonorum possessio-t
-> pratori birtokbautalás
-> fel/lemenő örökösöknek 1 éven, másoknak 100 napon belül kell kérni
-> csak bonitár tulaj lesz, mivel nem civiljogi örökös
=> el kell birtokolnia
- a praetori örökös 3 csoportja:
1) Civiljogi örökös jelentkezik
- annak ad b.p.-t, akiről valószínűsítette h civiljogi örökös
-> civiljogi végrendeletet mutatott (b.p. secundum tabulas)
-> valószínűsítette törvényes jogcímét (b.p. intestati)
-> ha van végrendelet, de bizonyítja annak érvénytelenségét (b.p. contra tabulas)
- ha több különb. örökös van, a praetori sorrend:
-> végrendelet ellenére öröklés
-> végrendeleti öröklés
-> törvényes öröklés
2) Civiljogi örökös nem jelentkezik
- b.p. intestati-ban részesíti azt is, aki civiljog szerint nem törvényes örökös
- pl. agnatio-n kívüli vérrokon, örökhagyót túlélő feleség
3) Nem civiljogi örökös
- ha van civiljogi örökös, de másnak is illene örökséget adni
- b.p. intestati-ban részesíti azt is, aki civiljog szerint nem törvényes örökös
- pl. emancipált gyerek
- ezzel kb. update-elte az akkorra már elavult szabályokat
IV. A MEGNYÍLT ÖRÖKSÉG ÁTHÁRAMLÁSA (TRANSMISSIO)
- öröklés megnyílása után de! hagyaték megszerzése előtt meghalt személy
-> jogai továbbszállnak örököseire, bizonyos korlátozásokkal
a) transmissio theodosiana
- II. Theodosius constitutio-ja
- ha az örökös a végrendelet felbontása előtt meghal
-> lemenői megszerzik az örökséget
b) transmissio iustinianea
- iustinianusi jog
- ha az örökös meghal
-> jogutódjai helyébe léphetnek
-> ha az eredeti delatio-tól számított 1 éven belül nyilatkoznak
V. A NYUGVÓ HAGYATÉK & URATLAN HAGYATÉK
- lásd 604-es tétel
607 – Az örökség megszerzésének & megtartásának akadályai
I. SZERZÉSKÉPTELENSÉG (INCAPACITAS)
- az öröklés megszerzésére való teljes vagy korlátozott képtelenség
- végrendeleti örökösök vonatkozásában
- örökség szerzésére képtelen személy: incapax
-> örökség számára megnyílik, de nem/korlátozottan szerezheti meg
1) Különbség a szerzésképtelenség és az öröklőképtelenség között
- az örökllőképtelennek alapból nem nyílik meg az öröklés
- az örökösrésze a növedékjog alapján a többi örökösé lesz
- a szerzésképtelent ki lehet nevezni örökössé
- a szerzésképtelenre nézve az érvényes végrendelet részben/egészben hatálytalan
2) A szerzésképtelenség kategóriái (principátus kora)
a) házasultatlan & gyerektelen személyek
- házasságra kötelezett korban lévő, de házasulatlan személy
-> ameddig meg nem házasodik, nem tud végrendeletileg örökölni
- házasságban élő, de gyerektelen személy
-> ameddig nem lesz gyereke, az örökség felét szerezhette meg
b) formahibával felszabadított rabszolga
- a latini iuniani szerzésképtelen
- se végrendeleti öröklés, se hagyományozás
- kivéve: ha cretio határidején belül polgárjogot szerez
c) feslett erkölcsű nők
- a qrva szerzésképtelen
- ellenkező bizonyítás esetén visszanyeri szerzőképességét
- Iustinianusnál a szerzésképtelenség 1 megmaradt esete
3) Elesett örökösrész (caducum)
- a hagyaték incapacitas miatt üresen maradt része
- nem lesz növedékjog része, hanem átháramlik:
-> végrendeletben örökösnek nevezett gyerekes apákra
-> a gyerekes hagyományosokra
-> fiscusra
- caducum-ra jogosultak igényüket actio-val érvényesíthetik
- felelősség
->a caducum-ot szerző hagyatéki tartozásokért csak annak erejéig felel
II. ÉRDEMTELENSÉG (INDIGNITAS)
- azok az esetek, melyekben az érdemtelen örökös a megszerzett örökséget nem tarthatja meg
- érdemtelen személy: indignus
- jog szerint örökös -> hatályos rá nézve a végrendelet
- érdemtelen, aki:
-> az örökhagyót életében bántalmazta/megölte
-> az örökhagyó halála után a végrendeletet alaptalanul megtámadta
- örökös, de „elragadtatik tőle” az örökség
-> általában fiscusra száll
-> elragadott örökség: bona ereptoria
- felelősség
-> a bona ereptoriát megszerző személy ~ az örökös helyébe kerül
-> a hagyatéki terhekért csak a rászállt vagyon erejéig felel
608 – Az civiljogi törvényes öröklés
- törvényes öröklés (successio ab intestatio)
- 3 fajta:
-> civiljogi (12 táblás törvények, csak agnát)
-> praetoi (praetori edictumokon alapul, agnát & kognát is)
-> iustinianusi (a novelláris törvényhozás során jött létre, csak kognát)
I. A CIVILJOGI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS LÉNYEGE
- rendjét a 12 táblás törvény rögzíti
- eszerint:
-> alapvetően a házközösség örököl
-> ennek hiányában az agnát rokonság
- sui heredes öröklés:
-> „saját örökösök”
-> nem egy tőlük független személy vagyonát szerzik meg
-> mert egész végig a pat. fam. „lappangó tulajtársai” voltak
-> „suus-ok”, az örökhagyó hatalma alatt álltak, halálával önjogúak lettek
-> öröklésük inkább házközösségen belüli viszonyátrendeződés
-> nem ami értelemben vett öröklés
- a pat. fam halála után a házközösség annyi új familia-ra bomlott fel, ahány suus volt
- ezek az új familiák „testvérörökösök vagyonközösségének” a tagjai lettek
-> egészen ameddig egyik örököstárs nem kezdeményezte a régi házközösség
megszüntetését & vagyon megosztását
II. AZ ÖRÖKLÉSI OSZTÁLYOK
- az öröklésre hivatottak 3 egymást követő osztályba/rendbe (ordo) tagolódtak
- a rendeken belül az egyes rokonok különböző fokokhoz (gradus) tartoztak
1. osztály: sui heredes
- ide tartozik
-> az örökhagyó manus alatt álló felesége
-> a családgyermek
-> az örökbefogadott
-> manusos házasságot kötött filius fam. felesége & gyerekei
=> ha a filius fam. meghalt/emancipálták
-> emancipált fiú emancipatio előtt fogant gyerekei
- nem tartoznak ide
-> emancipatio/adoptio miatt hatalom alól kikerültek
-> manusos házasságot kötött lányok
-> emancipált fiú emancipatio után fogant gyerekei
- képviseleti elv/törzsenkénti öröklés elve
-> a rokonságban távolabb állók annyit örökölnek, mint a kieső előd egymaga
-> törzsekben öröklődő jog: képviseleti jog (ius repraesentationis)
-> „törzsenként” (in stripes) való öröklés
-> de! örökhagyó gyerekei fejenként (in capita) örökölnek
2. osztály: proximi agnati
- legközelebbi agnát rokonok
- csak akkor örököl, ha sui heredes egyáltalán nincs
- ide tartozik
-> teljes testvérek (fiú & lány)
-> apai féltestvérek
-> testvérek hiányában: távolabbi fokú agnát férfirokon (pl. unokatestvér)
- egyenlően, fejenként (in capita) örökölnek
- de! a közelebi agnát rokon kizárta a távolabbit, még akkor is ha nem fogadta el az örökséget
-> ez a proximus remotiores exclucit szabály
3. osztály: gentiles
- a nemzetség tagjai örökölnek
- ha se sui heredes, se proximi agnati
- ez a kategória a köztársasági kor végére eltűnt
III. AZ CIVILJOGI ÖRÖKLÉSI REND SAJÁTOSSÁGAI
a) agnát öröklési rend
- a kognát rokoni lét itt 100% jelentéktelen
b) nem ismeri a successio graduum et ordinum intézményét
ba) successio graduum
- a hagyaték megnyílása egy, az örökhagyóhoz távolabbi fokban álló agnatusnak
- hiába nem tudta/akarta a közelebbi az örökséget elfogadni, a távolabbi nem kaphatta meg
bb) successio ordinum
- a hagyaték megnyílása egy, az örökhagyóhoz távolabbi fokban álló gentilesnek
- hiába nem tudta/akarta az agnatus elfogadni az örökséget, a kövi rend nem kaphatta meg
- a civiljog szerint hagyaték csak 1x nyílhat meg, így jött ez a 2 gond
-> hagyaték könnyen lett uratlan
c) in iure cessio heredtitatis
- az agnatus joga, hogy az örökség elfogadása előtt erre való jogát
-> 3. személynek in iure cessio-val átadja
- a 3. személy rendes örökös lesz
- ez a jog csak a proximi agnati-kat illette meg
- örökség megszerzése után már nem lehetett
- valamennyire pótolta a successio graduum et ordinum-ot
609 – Az praetori jogi törvényes öröklés
- praetori jogi törvényes öröklés (bonorum possessio intestati)
- praetori edictumokon alapul
- agnát & kognát rokonság
- a praetor nem hivetalból hívja fel rá a figyelmet, kérni kellett
- hagyaték birtokába beutalás (bonorum possessio) útján
I. AZ ÖRÖKLÉSI OSZTÁLYOK
1. osztály: gyerekek (bonorum possessio unde liberi)
- ide tartozik:
-> sui heredes (+manusos feleség)
-> emancipált fiúk
-> emancipált fiúk e. után fogant gyerekei
- nem tartozik ide:
-> más pf. által örökbefogadott gyerek
=> kivétel: az örökbefogadó pf. emancipálta
-> manusos házasságot kötött lány
=> kivétel: a férj manusa halállal/megszüntetéssel megszűnt
2. osztály: törvényes örökösök (bonorum possessio unde legitmi)
- ide tartozik:
-> sui heredes
-> proximi agnati
-> egy ideig a gens is
- ha nem voltak gyerekek/nem jelentkeztek, a praetor a „szokásos” civiljogi sorrend szerint ment
- aki sui heredes, de 1 éven belül nem jelentkezik, az már csak a 2.osztály 1.csoportjaként mehet
- proximi agnati csak akkor mehet, ha nincs suus
3. osztály: vérrokonok (bonorum possessio unde cognati)
- ha törvényes örökösök se voltak/jelentkeztek
- közelebbi vérrokon kizárja a távolabbit
- azonos fokú vérrokonok egyenlő arányban (in capita)
- függetlenül attól hogy lemenők/felmenők/oldalágiak
- nincs ius repraesentationis
- törvénytelen gyerek csak anyja után örököl
- 7.fokú rokon öröklése már ~ kizárt
- van successio graduum et ordinum
4. osztály: túlélő házastársak (bonorum possessio unde vir et uxor)
- túlélő házastárs örököl, ha kognát rokon se jelentkezik
II. A CSÁSZÁRKORI JOGSZABÁLYOK KIEGÉSZÍTŐ SZEREPE
- kognát rokonság jelentősége nő
- 2 SC civiljogi örökössé tette a gyereket az anya & anyát a gyerek után (2. osztályban)
- SC Tertullianum
-> Hadrianus uralkodása
-> 3 gyerekes ingenua & 4 gyerekes libertina anya gyerekei után civiljogi örökös
-> megelőzik a halott gyerek lemenői, apja, apai ági testvérei
-> hátránosan szabályozza az anya helyzetét
-> Iustinianusig tart
- SC Orfitianum
-> Marcus Aurelius uralkodása
-> anya után gyerekek mindenkit megelőzve örökölnek
-> főleg az anya testvéreivel szemben juttatja őket előnyhöz
610 – A iustinianusi törvényes öröklés
- Iustinianus a kodifikáció után csinálta
- alapja csak a kognát rokonság
- novellák szerint 4 öröklési osztály
I. AZ ÖRÖKLÉSI OSZTÁLYOK
1. osztály: lemenők (descendentes)
- gyerekek, unokák, dédunokák
- vér szerintiek & örökbefogadottak
- öröklési szabályok:
(1) sui heredes (szükségszerű örökösök, rájuk nézve nincs nyugvó hagyaték)
(2) nem sui heredes (hagyatákot csak nyilatkozattal szerezhetik meg)
(3) képviseleti elv: távolabbi lemenők együttesen annyit kapnak, mint kieső elődjük
2. osztály: femenők (ascendentes) és teljes testvérek (germani)
- öröklési szabályok:
(1) ha szülők & testvérek maradnak
=> fejenként egyenlő arányban (in capita) örökölnek
(2) ha a testvéreknek gyerekei is vannak, a képviseleti elv alapján
=> együttesen annyit, mint kieső elődjük (in stripes)
(3) a testvérek unokái már a 4. osztályba tartoznak
(4) ha vannak testvérek
=> szülőknél távolabbi felmenő nem örököl
(5) de! ha csak felmenők vannak, akár a dédszülők is örökölnek
=> ilyenkor az ágak szerint oszlik meg (in lineas)
=> legközelebbi felmenő léte kizárja a távolabbi felmenő öröklését
=> ha egyik ágon senki nincs, a másik ág kapja meg az egészet
=> egy ágon belül a felmenők fejenként (in capita) örökölnek
3. osztály: apai (consanguinei) és anyai (uterini) féltestvérek + gyerekeik
- öröklési szabályok:
(1) a féltestvéreket a teljes testvérek kizárják
(2) halott féltestvérek gyerekei megelőzik az egyéb 3.fokú rokonokat (pl. nagybácsi)
(3) a féltestvérek unokái már a 4. osztályba tartoznak
(4) a halott féltestvérek gyerekeinél a képviseleti elv érvényesül
4. osztály: összes távolabbi oldalági rokon (cognati collaterales)
- öröklési szabályok:
(1) akár a 6. fokon túl is örökölhetnek
(2) a közelebbiek kizárják a távolabbiakat
(3) az azonos fokú oldalági rokonok között fejenkénti öröklés van
(4) a túlélő házastársat a legtávolabbi kognát rokon is megelőzhette
(5) a rászoruló özvegy nő, ha volt közös gyerekük, ¼-re haszonélvezetet kap
(6) az özvegy nő nem rászorult, ha kapott hozományt
(7) ha nem volt közös gyerekük, az özvegy a hagyatéknak ugyanezen részét tulajdonul kapta
II. AZ IUSTINIANUSI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI REND DOGMATÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE
- gyökeresen új, alapja a kognát rokonság
- régi elvek közül csak az maradt, hogy a sui heredes-nek nincsnyugvó hagyatéka
- évszázadokon át képviselte a testvérek , férfiak & nők öröklési egyenjogúságát
-> középkorral szemben
- modern öröklési rend alapja
- bevezeti a törvényes özvegyi haszonélvezetet
- hiányosság: túlélő házastárs még a praetorinál is roszabb helyzetbe kerül
-> maradt abonorum possessio unde vir et uxor
-> pedig a bonorum possessio többi esetét törölte
II. TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS A POLGÁRJOGOT NYERT LIBERTINUS UTÁN
- jogi értelemben se felmenői, se oldalrokonai
- pótlás: patronus öröklési joga bekerül a törv. rendbe
- ennek fejlődése:
a) civiljog
- libertinus után végrend. híján örököl:
-> sui heredes
-> patronus/annak agnát rokonai
b) praetori jog
- a praetor bonorum possessio intestati-t ad
-> liberi
-> legitimi
-> patronus (+ annak agnát rokonai)
-> libertinus lemenői
-> patronus családja
-> a libertinus túlélő házastársa
-> a felszabadító kognát rokonai
c) iustinianusi jog
- libertinus után örököl:
-> lemenő
-> patronus & gyerekei
-> patronus oldalrokonai
-> túlélő házastárs
611 – Mit jelent az, hogy valaki in stripes, in capita vagy in lineas
örököl? Hol érvényesülnek ezek?
1. In stripes öröklés
- az a törvényes öröklési megoldás, amikor a rokonsági fokban távolabb állók együttesen annyit
örökölnek, mint kieső elődjük egymaga örökölt volna
=> törzsenként való öröklés, képviseleti elv
- érvényesülésének esetei:
a) civiljogi öröklési rend
- 1. osztály (sui heredes), kieső suus-ok helyén
- pl. filius familias meghalt => felesége és gyerekei örökölnek
b) praetori öröklési rend
- 1. osztály (liberi)
- emancipált fiút & gyerekeit suus-nak tekintik
c) iustinianusi öröklési rend
- 1. osztály (descendentes): a távolabbi lemenőknél
- 2. osztály (germani): a teljes testvérek gyerekeinél
- 3. osztály: halott féltestvérek gyerekeinél
2. In capita öröklés
- az a törvényes öröklési megoldás, amikor az azonos fokon állók együtt, fejenként ugyanannyit
örökölnek, egyenlő arányban
- érvényesülésének esetei:
a) civiljogi öröklési rend
- 1. osztály (sui heredes): az örökhagyó gyerekei
- 2. osztály (proximi agnati): a legközelebbi agnát rokonok
b) praetori öröklési rend
- 1. osztály (liberi): ha egyenlő fokon állnak
- 2. osztály (legitimi): a suus-ok / agnat-ok között egyenlő fokon
- 3. osztály (cognati): azonos fokú vérrokonok egymás között (nem számít h le/felmenők)
c) iustinianusi öröklési rend
- 1. osztály (descendentes): a lemenők azonos fokon
- 2. osztály (ascendentes, germani): ha az örökhagyó után szülők & teljes testvérek maradtak,
és az egy ágon belüli felmenők is
- 4. osztály (cognati collaterales): azonos fokú oldalági rokonok közt
- féltestvérek között
3. In lineas öröklés
- az a törvényes öröklési megoldás, amikor az örökhagyó után csak felmenők maradtak, és a
felmenői ágak közt a hagyaték egyenlően oszlik meg
- ágon belüliek fejenként osztozkodnak
- a legközelebbi felmenő léte kizárja a távolabbi felmenő öröklését
- ha egyik ágon nincs senki, a másik kap mindent
- érvényesülésének esetei:
-> csak Iustinianusnál
-> 2. osztály (ascendentes, germani)
612 – A testamentum fogalma és tartalma
I. A RÓMAI VÉGRENDELET (TESTAMENTUM) FOGALMA
- halál esetére szóló, alakszerűségekhez kötött, örökösnevezést tartalmazó, egyoldalú, visszavonható
akaratnyilvánítás
- formális, ünnepélyes jogügylet
- a Modestinus-féle definícó megegyezik a jogügylet pandektista definícójának
- tartalmazza:
-> akarat
-> nyilatkozat
-> joghatásra irányulás
-> akaratnyilatkozat szigorú alakszerűségei
II. A RÓMAI VÉGRENDELET TARTALMA
- örökös kinevezése (kötelező)
- opcionális:
-> kitagadás
-> örökös helyettesítése
-> hagyományrendelés
-> gyámrendelés
-> rabszolga-felszabadítás
1) Örökösnevezés (heredes institutio)
- végrendelet nélkülözhetetlen eleme
- akkor érvényes a végrendelet ha ez is érvényes
a) szigorú formai előírások
- az örököst megnevezi:
-> latin nyelven
-> ünnepélyesen
-> bizonyos „parancsoló és egyenes szavakkal”
b) tartalmi korlátozások
- civiljog szerint valszeg csak akkor végrendelkezhet szabadon
-> ha nincsenek suus heres-ei
- ha voltak, azoknak kellett örökölni
- módosítás: az örökhagyó végrendeletben örökösnek nevezi a suus-okat / kitagadja őket
- mellőzésük esetén a végrendelet érvénytelen
c) meghatározott személy követelménye
- örököst nem muszáj név szerint megnevezni
- de! kötelező konkrét személyt kijelölni
-> pl. érvénytelen:„temetésemre érkező első személy”
- több személyt is kijelölhet
-> ilyenkor meg kell határozni az osztályrészeiket
-> ha nem határoz meg, alapszabály szerint egyenlő arányban örökölnek
d) végrendeleti öröklés az egész hagyatékban
- ha az örökhagyó az örökséget a hagyaték egy részére korlátozza
- a végrendeleti öröklés a kikötés ellenére bekövetkezhet az egész hagyatékra
- mai jogban máshogy van (ma az érintetlenül hagyott rész a törvénye szabályok szerint)
2) Örökös helyettesítése (heredis substiutio)
- a végrendelet másik fontos rendelkezése
- 3 formája van:
a) közönséges örökös-helyettesítés
- ha az örökösnek nevezett személy v.miért nem lehet örökös
- helyette az örökhagyó egy/több helyettest nevez ki
b) serdületlen gyerek részére
- az apa rendel neki örököst
- ha a hagyatékot szerző gyerek még serdületlen korában meghal
- utóöröklés
c) őrült gyerek részére
- iustinianusi jogban neki is rendelhető örökös, hasonló feltételekkel
- ha a gyerek halálig őrült marad, és így nem tehet végrendeletet
- a valódi helyettesítéssel szemben ez utóöröklés
- ilyenkor az örökhagyó maga nevezi ki az helyettest
613 – A testamentum formái
I. ARHCAIKUS ÉS PREKLASSZIKUS CIVILJOG VÉGRENDELETI FORMÁI
1) Testamentum comitiis calatis
- a comitia calata-n tett végrendeletben a p.f. jogutódját kijelöli halála esetére
- az arrogatio-ból fejlődött ki
-> önjogú személy örökbefogadása a comitia calata előtt
-> ha nem lehetne alapból gyereke
=> így filius familiast ÉS suus herest szerez
- császárkorra kimegy a divatból
2) Testamentum in prprocintu
- procintus = csatára kész sereg
- hadba vonuló római polgár katonatásai előtt tett végrendelete
- sereg lép a népgyűlés helyébe
- köztársasági kor végére elavul
3) Testamentum per aes et libram
- mancipatio útjáb lezajló végrendelkezés
- végrendeleti szabadság elve érvényesül
- preklasszikus kortól ez az általános forma
- örökhagyó színleges vételárért „eladja” a hagyatéki vagyont halála esetére v.kinek
-> örökségvevő
- őt utasítja 5 tanú kíséretében, h halála után adja oda az örökséget a megjelölt személyeknek
-> később szóbeli utasítás helyett írásba foglalás viasztáblára (tabulae)
- tábla magában =/= végrendelet
-> csak a mancipatio meglétét bizonyítja
II. PRAETORI JOG
- rugalmasabb szabályok
- kialakul az írásbeli végrendelet
Testamentum septem signis obsignatum
- mancipatio alakiságát fokozatosan elhagyják
- a végrendelkező táblákkal a kezében közli, hogy végakarat azokban van
-> jelenlévők lepecsételik
- praetor azt utalja be a hagyatéki birtokba, aki az érvényes táblákat felmutatta
-> kell rá: 7 pecsét & 7 aláírás
- Antonius Pius emeli civiljogi erőre => civiljogi örökössel szemben is hatályos
III. CSÁSZÁRKORI JOG
Fiókvégrendelet (codicillus)
- Augustus korában alakul ki
- eredetileg: végrendeleti örököshöz írt levél
-> ebbe írtak az ő lelkiismeretére vannak bízva
- principátus korában elfogadják a végrendelet utólagos kiegészítésének
- peresíthető lett
- jelentőség: örökhagyó változtathat a végrendeleten
-> anélkül, hogy a formaságok szerint újat kéne csinálnia
- eltérések a testamentumhoz képest:
-> nem tartalmazhat örökösnevezést/tagadást
-> mentes a formakényszertől
-> többet is lehet hátrahagyni
- fajtái:
a) végrendeletben megerősített fiókvégrendelet (codicillus testamento confirmatus)
- a testamentum részének számít
- annak érvényességétől függ & vele együtt dől(het) meg
b) nem megerősített fiókvégrendelet (codicillus non confirmatus)
- érvényessége független a végrendelettől
c) végrendelet nélkül hátrahagyott fiókvégrendelet (codicillus ab intestato)
- a törvényes örökösöket kötelezi
d) alakszerű fiókvégrendelet
IV. IUSTINIANUSI JOG
- a végrendelkezésnek több új formája alakul ki
- ekkor jön létre a ma jellemző 2 típus is
1) Közvégrendelet (testamentum publicum)
- 2 formája van:
-> hatósági jegyzőkönyvbe vétel
-> okiratnak császári megőrzésre való átadása
2) Magánvégrendelet (testamentum privatum)
- 2 formája van:
a) közönséges magánvégrendelet
aa) írásbeli végrendelet
- 7 serdült, cselekvőképes római férfi tanú előtt
- aláírásukkal & pecsétjükkel igazolják
- örökhagyó is aláírja
-> ha nem tudja (írástudatlan/vak), kell egy 8. tanú
- SC Libonianum
-> visszaélések elkerülése miatt a végrendelet süket/néma írójának tett
juttatás csak az örökhagyó aláírásával lesz hatályos
ab) szóbeli végrendelet
- elég az örökhagyó akaratkijelentése 7 tanú jelenlétében
- süket & néma nem tehet ilyet
ac) holográf véngrendelet
- örökhagyó saját kezűleg írt & aláírt végrendelete
- III. Valentinus rendelete => tanúk nélkül is érvényes
- ez máig megvan
b) kiváltságos magánvégrendelet
- jogrend csökkenti a formaságokat bizonyos kivételes helyzetekben
ba) járvány idején tett végrendelet
- nincs szükség a tanúk együttes jelenlétére
bb) faluhelyen tett végrendelet
- elég 5 tanú
bc) szülők gyerek javára tett végrendelete
- nem kell tanú
bd) katona végrendelete
- mentes az alakiságtól
614 – A testamentum érvényessége és hatályossága
I. A VÉGRENDELET ÉRVÉNYESSÉGE
- végrendelet akkor jön létre érvényesen, ha az önmagában is ép végakarat és annak alakszerű
megnyilatkozása összhangban van egymással, és ha a joghatáshoz kapcsolódás nem ütközik a
jogrendbe
- más mint a szerződési érvényesség
1) A szerződésnél lényegesen szigorúbb előírások
- teljes érvényességhez kell:
-> végakarat megfelelő formában & tartalommal kinyilvánítása
-> utóbb ne következzenek be tények, amik érvénytelenné tennék (pl. visszavonás)
- hibátlan végrendelet érvényessége egészen a végrendelkező haláláig bizonytalan
- érvénytelenség lehet
-> eredeti / utólagos
2) A szerződésnél enyhébb előírások
- favor testamenti elv
a) törkvés, hogy lehetőleg még a hibásan végrejött végrendelet se legyen érvénytelen
- hogy a végrendelkező akarata minél inkább érvényesüljön
- olyan kikötést, ami szerződésnél az egészet érvénytelenítené
-> itt simán ki nem kötöttnek kell tekinteni
- részleges érvénytelenség jellemző
b) „a végrendelkező akaratát minél teljesebben kell értelmezni”
- olyan körülményekre is ki kell terjeszteni, amire szó szerint nem vonatkozik
- a végrendelkező igazi akaratát kell érvényesíteni, nem a leírtat
3) Az érvénytelen végrendelet
- ha a végrendelet formai elemeinek egyike jelentős hibában szenved
- a jogügylet a törvény alapján nem alkalmas a joghatás (öröklés) kiváltására
=> törvényi öröklés
- szerződés érvénytelenségével szemben
-> utólag is bekövetkezhet
-> minden esetben abszolút
- eredeti és utólagos érvénytelenség
a) eredetileg érvénytelen végrendelet (testamentum irritum)
- az a végrendelet, amitől a jogrend megvonja a joghatás kiváltásának képességét
-> akarat/nyilatkozat/joghatáshoz kapcsolódás eredeti hibája miatt
- érvénytelenség oka magában a végrendeletben van. 3 csoport:
aa) akarathiba miatt
- tévedés, megtévesztés, erőszak hatására
- feltételes érvénytelenség
ab) nyilatkozati hiba miatt
- nem tesz eleget a nyilatkozat az alakszerűségi követelményeknek (formai ok)
=> nem befejezett végrendelet
- nem megfelelően nyilatkozik a törvényes örökösökről (tartalmi okok)
=> mellőző végrendelet
ac) joghatáshoz kapcsolódás hibája miatt
- hiányoznak a feltételek, amik alapján az örökhagyó/örökös öröklési jogviszony
tárgya lehet (alanyi ok)
- maga a joghatás hibás (pl. tilos feltétel) (tárgyi ok)
b) utólagosan érvénytelen végrendelet (testamentum ruptum)
- „megdőlt végrendelet”
- az érvénytelenségi ok az érvényes létrejövetel után jön
- mivel ilyekor a végrendelet már kész, lezárt
-> az ok külső eredetű
- ugyanúgy semmis mint az eredeti
- 3 csoport:
ba) visszavont végrendelet
- akarat utólagos megváltoztatása
- szubjektív ok
- véglegesen megdől, nem lehet újra érvényes soha
- visszavonni lehet
-> új érvényes végrendelet készítésével
-> korábbival ellentétes karatnyilvánítással
bb) mellőzővé vált végrendelet
- örökhagyónak rendelkezni kell a suus-airól
- ha utólag új suus heres lett (pl. új gyerek születik), a végrendelet hiányos
- ezért érvénytelen lett
bc) létalapját vesztett végrendelet
- joghatáshoz kapcsolódás hibája
- utólagos tények alapján értelmét veszti
- pl. örökhagyó capitis deminutio miatt elveszti végrendelkezési képességét
I. A VÉGRENDELET HATÁLYOSSÁGA
- hatályos a végrendelet, aminek alapján ténylegesen örökésre kerül sor
-> alapján örökös elfogadja & megszerzi az örökséget
=> végrendelekező halála előtt eleve nem lehet hatályos
- halála után se feltétlenül lép hatályba (pl. örökösök az örökhagyó előtt meghalnak)
- ha az örökös nem fogadja el az örökséget
-> halállal hatályba lép, aztán az additio elmaradása miatt hatályát veszti
- hatályba csak akkor léphet ha érvényes
A hatáltalan végrendelet
- amíg az örökhagyú él, a végrendelet hatálytalan
- halállal se lesz hatályos, ha
-> örökhagyó életében az összes örökös meghal (eredeti hatálytalanság)
-> örökös szerzésképtelen lesz (utólagos hatálytalanság)
615 – A testamentum és a contractus érvénytelensége
A CONTRACTUS ÉRVÉNYTELENSÉGE
az érvényesség kellékei
az érvényesség
definíciója
az érvénytelen
jogügylet
ennek közvetlen
következménye
érvénytelenségi
kategóriák
1. FELTÉTLEN ÉS FELTÉTELES
ÉRVÉNYTELENSÉG
2. EREDETI ÉS UTÓLAGOS
ÉRVÉNYTELENSÉG
A TESTAMENTUM ÉRVÉNYTELENSÉGE
akarat, nyilatkozat, joghatáshoz kapcsolódás
- a felek akarata és nyilatkozata
- önmagában is ép végakarat
önmagában ép
- végakarat & alakszerű megnyilatkozása
- a nyilatkozatok külön-külön
összhangban van egymással
összhangban vannak
- a joghatáshoz kapcsolódás nem ütközik a
jogrendbe
- a nyilatkozatok egymás között is
találkoznak
- a joghatáshoz kapcsolódás nem ütközik
a jogrendbe
ha a jogügylet elemeinek egyike a jogrend által meghatározott jelentősebb hibában
szenved, a jogügylet érvénytelen, mert a nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására
törvényes és nem végrendeleti öröklésre
nem keletkeztet kötelmet
kerül sok
1. feltétlen és feltételes
2. eredeti és utólagos
3. teljes és részleges
4. abszolút és relatív
5. orvosolható és orvosolhatatlan
6. civiljogi és praetori jogi
feltétlenül érvénytelen/semmis
feltétlenül érvénytelen/semmis végrendelet
szerződés (megszületésekor olyan súlyos
(pl.: hibás végrendelet);
hibában szenved, amely miatt nem
semmisséget okozó akarathibák:
alkalmas a célzott joghatások kiváltására,
 a tévedés (error)
és így jogilag nem létezőnek minősül)
 a színlelés (simulatio)
 a megfélemlítés (metus)
feltételesen érvénytelen/megtámadható
szerződés (hibája nem olyan súlyos, ezért
feltételesen érvénytelen/ megtámadható
az ilyen jogügylet csak akkor válik
végrendelet (pl.: akarathibában szenvedő és
semmissé, ha egy megtámadási aktus
az anyagi mellőzhetetlenséget sértő
folytán alkalmatlannak bizonyul a célzott
végrendeletek)
joghatások kiváltására)
a szerződés érvénytelensége kizárólag
a végrendelet lehet
eredeti lehet,
1. eredetileg érvénytelen
(testamentum irritum)
mivel érvénytelenségi ok csak a
az akarat/nyilatkozat/joghatáshoz
szerződéskötés időpontjában merülhet
kapcsolódás valamely eredeti hibája miatt a
fel, az érvényesen létrejött szerződés
jogrend megtagadja a joghatások
utólag nem válhat érvénytelenné
kiváltásának képességét
2. utólagosan érvénytelen (megdőlt)
(testamentum ruptum)
az érvénytelenségi ok a végrendelet érvényes
létrejötte után merül fel;
3 csoport: visszavont, mellőzővé vált és
létalapját vesztett végrendelet
3. ABSZOLÚT ÉS RELATÍV
ÉRVÉNYTELENSÉG
4. CIVILJOGI ÉS PRAETORI
JOGI ÉRVÉNYTELENSÉG
ha a szerződés érvénytelensége abszolút,
mindenkire vonatkozik
a végrendelet minden esetben abszolút,
ha relatív, csak az egyik vagy másik félre
mindenkire vonatkozik
nézve áll be
a semmisséget okozó okokat általában a civiljog, a megtámadhatóságot eredményező
okokat pedig általában a praetori jog állapította meg
616 – A successio contra tabulas
I. A VÉGRENDELET ELLENÉRE VALÓ ÖRÖKLÉS (SUCCESSIO CONTRA TABULAS) INDOKA
- szülő-gyermek kapcsolat a legszorosabb emberi kapcsolat
- ez a kötelék véglegesen sose szűnhet meg
- gyerek & szülő & testvér megtámadhatja az olyan végrendeletet
-> ami őt még a törvény által biztosított kötelesrésztől is megfosztotta
-> ez a végrendelet ellenére való öröklés
II. A VÉGRENDELET ELLENÉRE VALÓ ÖRÖKLÉS LÉNYEGE
- az örökhagyóó végakaratának érvényesülését bizonyos esetekben a törvény különös szabálya
-> részben/egészben kizárja
- végrendeleti & törvényes öröklés szabályai ütköznek
- törvényes örökösök megelőzik / kiszorítják a végrendeleti örökösöket
- mellőzhetetenség 2 fajtája: alaki & anyagi
III. AZ ALAKI, FORMÁLIS MELLŐZHETETLENSÉG
- végrendelkezőnek valamilye formában meg kell emlékeznie a suus hereseiről
-> örökössé nevezés VAGY kitagadás
=> suusokat meg kell említeni => mellőzhetetlenek
1) Alaki mellőzhetetlenség a civiljogban
- régen csak akkor végrendelkezhet ha nincsenek suusai
- ez azzal enyhül, hogy ha rendelkezik róluk (kitagadás is), akkor végrendelkezhet bárki
- kitagadás (exheredatio)
-> alakszerűségek szerinti kitagadással betartja a mellőzhetetlenség követelményét
-> korlátlanul élhet ezzel, indokolnia se kell
-> de! előírt, ünnepélyes módon ment végbe
-> egyéb kötöttségek:
a) filius familias kitagadása
- egyenként & név szerint megnevezve
- ha mellőzik, a végrendelet 100% érvénytelen
b) filia familias & suus-á vált unokák kitagadása
- nem kell név szerint (együttesen is)
- mellőzés csak rájuk vonatkozó részben teszi érvénytelenné
c) postumus kinevezése / kitagadása
- postumus: végrendelet készítése után született gyerek
- léte eleinte megdönti a végrendeletet, mert nem kinevezhető/kitagadható
- preklasszikus kortól: előre kinevezés/kitagadás
-> csak akkor érvénytelen, ha ez elmaradt
2) Alaki mellőzheteltenség a praetori jogban
- mellőzhetetlenség kiterjed az összes vérszerinti leszármazóra (bonorum possessio contra tabulas)
IV. AZ ANYAGI, LÉNYEGI MELLŐZHETETLENSÉG
- nem elég a suusokat megemlíteni
- mindenképp meg kell kapniuk a hagyaték bizonyos, törvény által meghatározott részét
-> kötelesrész (debita portio)
1) Anyagi mellőzhetetlenség kialakulása
- császárkor elején alakul ki
- kötelesrész elismerése
- erre jogosult:
- lemenők
- ha azok nincsenek, akkor felmenők
- ha azok sincsenek, akkor testvérek
- kötelesrész = jogosult törvényes örökrészének ¼-e
2) A kötelességsértő végrendelet elleni panasz (querela inofficiosi testamenti)
- ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultak egyikét kellő indok nélkül kitagadta
- VAGY kötelesrésznél kevesebbet adott neki
- sértett bírósághoz fordul
- ha a bíróság elfogadja a panaszt
-> fikcióval (az örökhagyó őrült volt) érvénytelenné nyilvánítják a végrendeletet
- csak a sértett kérheti
- csak ha más jogsegély nem állt rendelkezésére
- van kereset a kötelesrészt csorbító ajándék/hozomány ellen
V. MELLŐZHETETLENSÉG A IUSTINIANUSI JOGBAN
- anyagi mellőzhetelenség módosítása
- anyagi és alaki egybekapcsolása
a) alaki és anyagi mellőzhetetlenség egybekapcsolása
- lemenők & felmenők mellőzheteltenek anyagilag ÉS alakilag is
- ha ki lehetett nevezni őket, örökösérszt is kellett kapniuk
- apai hatalom alatt nem álló lányok is
b) kitagadási okok
- taxatíve felsorolta a kitagadási okokat
- hogy a bírói mérlegelést kiiktassa
- kitagadás okát végrendeletben fel kell tüntetni
c) a kötelesrész aránya
- ¼-ről felmegy 1/3-ra
- ha az illető törvényes örökrésze a hagyaték ¼-e sem
-> törvényes örökrész fele = kötelesrész
- a kötelesrész iránti igény jogi természete
a) kötelességsértő végrendelet elleni panasz
- querela inofficiosi testamenti
- ha a kötelesrészre jogosultra az örökhagyó semmit se hagy
- végrendelet részlegesen érvénytelen
- jogosult indítja a végrendeleti örökösök ellen (in personam actio)
- ha a jogosut querelája sikeres, civiljogi örököss lett
b) rendes hagyatéki kereset
- hereditatis petitio
- kisemmizett örökös követeli a kötelesrészét
- sikeres querela után indítható
- in rem actio
c) actio suppletoria
- Iustinianus vezeti be
- megrövidített örökös ezzel kérheti a kötelesrészre való kiegészítést
- ha jutott neki v.mi a hagyatékból, de nem annyi mint amennyi járna neki
- in personam actio
- nem szerez örökösi pozíciót, inkább ~ hitelező lép fel
- ezzel jön létre a különálló kötelesrész mint olyan
- elszakad a törv. öröklés modelljétől
617 – A törvényes rész, kötelesrész, és quarta Falcidia egybevetése
QUARTA FALCIDIA
TÖRVÉNYES RÉSZ
KÖTELESRÉSZ
az örökség azon része, mely
az örököst végrendelet
nélkül, a törvényes öröklés
szerint megilleti
az anyagi mellőzhetetlenség
egyik formája; a végrendelet
ellenére a törvényi
rendelkezés által biztosított
örökrész a hagyatékból a
vérrokonok számára
az örökös a hagyaték ¼-ét hagyományoktól
(legatum) mentesen kapja meg annak
megakadályozására, hogy a hagyományok
kimerítsék a hagyatékot és így az örökös
esetleg visszautasítsa az örökséget
a császárkor elején
Kr.e. 40 – Lex Falcidia
végrendelet ellenére való
öröklés
(successio contra tabulas)
Az örökhagyó
vérrokonai:

lemenők (adoptív
gyermek is) 

felmenők 

testvérek (teljes és
apai féltestvérek is)
végrendelet ellenére való öröklés
(successio contra tabulas)
(DEBITA PORTIO)
meghatározás
kialakulása
az öröklés rendje
alanyai
az örökség, a rész
mértéke
jogsegélyek, kapcsolódó
jogszabályok
a civiljogi törvényes öröklési
rend kora (XII táblás
törvény)
törvényes öröklés
(successio legitima)
A szokásjog alapján:

gyermekek 

rokonok 

nemzetség
3 féleképp történik az
öröklés:
1. in stirpes: törzsenként
2. in capita: fejenként
3. in lineas: áganként
ezeken belül pedig egyenlő
(legalábbis törvény által
meg-határozott) mérték
szerint
SC Tertullianum
a 3 gyermekes ingenua és a
4 gyermekes libertina anya
gyermekei után civiljogi
törvényes örökös lesz
SC Orfitianum
az anya után gyermekeit
mindenkit megelőzően
civiljogi öröklés illeti meg
minden örökösnek alanyi jogon járt Kr.e. 40
után
a jogosult törvényes
örökrészének ¼-e (quarta);
Iustinianus felemelte 1/3 –ra;
ha a kötelesrészében sértett
törvényes örökrésze még a
hagyaték ¼-ét sem érte
volna el, úgy a törvényes
örökrész fele jelentette a
kötelesrészt
a hagyaték ¼ (hagyománymentes) része
1. kötelességsértő
végrendelet elleni panasz
(querela inofficiosi
testamenti)
a lex Falcidia alapján a praetor iussum-mal
kényszeríthette az örököst a hagyaték
elfogadására
(joggal való visszaélés elleni szabály)
2. rendes hagyatéki kereset
(hereditatis petitio)
ha a hagyományok több mint a ¾-ét
kimerítették a hagyatéknak, az örökösnek
joga volt a hagyományokat a quarta Falcidia
mértékéig csökkenteni
3. actio suppletoria
618 – A collatio és ius adcrescendi az öröklési jogban
1. Az örököstársak jogviszonyai, jogi helyzetei
- több örökös
-> örököstársak (coheredes) joga örökség eszmei hányadára korlátozódik
- köztük
-> dologi jogi szempontból tulajdonközösség
-> kötelmi jogi szempontból kvázi-konrtaktuális viszony: véletlen közösség
- örököstársak jogokat & kötelezettségeket hányadrészek arányában szerzik meg
- közösség megszüntetését bármelyik tulajtárs kérheti
-> ha ezt békésen nem éri el, mehet actio familiae herciscundae
2. Az osztályra bocsátás (collatio)
- örökhagyótól még éltében kapott ingyenes juttatások (ajándék, stb.)
-> örökégbe való beszámítása
-> lemenő örököstársak kérik
- létrejön egy eszmeileg kiegészített hagyatéki érték
- ezt kell megosztni végül
- alapja: méltányosság
- esetei:
a) collatio emancipati
- praetori edictum vezeti be
- emancipált köteles
-> az emanciaptio & hagyaték megnyílása között szerzett vagyonát
-> osztályra bocsátan i
b) collatio dotis
- házasságot kötött filia familias köteles hozományát osztályra bocsátani
c) collatio descendentium
- posztklasszikus kor
- lemenők kötelesek minden ajándékot osztályra bocsátani
- aminek a szülő vagyonhoz köze van
3. Növedékjog (ius adcrescendi)
- több örökös esetén
- örökség megszerzése mindegyikük igénye
- mindnek van joga a teljes hagyatékhoz
-> jogukat csak a többi örökös léte korlátozza
- megmaradó örökösök joga, hogy a megürült hagyatéki rész a jogukat azonos arányban növelje
a) megürülés
- örökhagyó vgrendeletben a hagyaték egyes részeiről nem intézkedett
- végrendeleti/törvényes örökösök egy része kiesett (örök. kép. elvesztette, meghalt, stb.)
b) a növedékjog szabályai
- hagyaték megnyílása előtt is érvényesül
- örökség megszerzése után nincs helye
- örökhagyó saját akaratából leszűkíthette
-> kieső örökös helyére helyettes örökös
-> növedékjogot egy örököscsoportra korlátozza
- törvény alapján nem érvényesül a növedékjog
-> transmissionál
-> indignitas esetében
-> incapax elesett örökösrésze esetében
- maga az örökös nem mondhat le a növedékjogról
-> mert: „aki egyszer örökös, ettől a minőségtől nem szabadulhat meg”
619 – A substitutio, a transmissio és a ius adcerscendi
1. Az örökös helyettesítése (heredis substitutio)
- végrendelet fontos rendelkezése
- 3 fajtája van
a) közönséges örökös-helyettesítés
- ha az örökösnek nevezett személy v.miért nem lehet örökös
- helyette az örökhagyó egy/több helyettest nevez ki
b) serdületlen gyerek részére
- az apa rendel neki örököst
- ha a hagyatékot szerző gyerek még serdületlen korában meghal
- utóöröklés
c) őrült gyerek részére
- iustinianusi jogban neki is rendelhető örökös, hasonló feltételekkel
- ha a gyerek halálig őrült marad, és így nem tehet végrendeletet
- a valódi helyettesítéssel szemben ez utóöröklés
- ilyenkor az örökhagyó maga nevezi ki az helyettest
2. Az megnyílt örökség átháramlása (transmissio)
- öröklés megnyílása után de! hagyaték megszerzése előtt meghalt személy
-> jogai továbbszállnak örököseire, bizonyos korlátozásokkal
a) transmissio theodosiana
- II. Theodosius constitutio-ja
- ha az örökös a végrendelet felbontása előtt meghal
-> lemenői megszerzik az örökséget
b) transmissio iustinianea
- iustinianusi jog
- ha az örökös meghal
-> jogutódjai helyébe léphetnek
-> ha az eredeti delatio-tól számított 1 éven belül nyilatkoznak
3. Növedékjog (ius adcrescendi)
- több örökös esetén
- örökség megszerzése mindegyikük igénye
- mindnek van joga a teljes hagyatékhoz
-> jogukat csak a többi örökös léte korlátozza
- megmaradó örökösök joga, hogy a megürült hagyatéki rész a jogukat azonos arányban növelje
a) megürülés
- örökhagyó vgrendeletben a hagyaték egyes részeiről nem intézkedett
- végrendeleti/törvényes örökösök egy része kiesett (örök. kép. elvesztette, meghalt, stb.)
b) a növedékjog szabályai
- hagyaték megnyílása előtt is érvényesül
- örökség megszerzése után nincs helye
- örökhagyó saját akaratából leszűkíthette
-> kieső örökös helyére helyettes örökös
-> növedékjogot egy örököscsoportra korlátozza
- törvény alapján nem érvényesül a növedékjog
-> transmissionál
-> indignitas esetében
-> incapax elesett örökösrésze esetében
- maga az örökös nem mondhat le a növedékjogról
-> mert: „aki egyszer örökös, ettől a minőségtől nem szabadulhat meg”
620 – Helytállás a hagyatéki tartozásokért. Kielégítési sorrend az
öröklési jogban
I. HELYTÁLLÁS A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT
1) A hagyatéki tartozások
- az örökös az örökhagyó halálával egyetemes jogutódja lesz
- minden, nem személyhez tartozó alanyi jog & kötelezettség átszáll
a) Confusio
- az örökhagyó & örökös közti valaha fennállt jogviszonyok az örökléssel megszűnnek
- pl. szolgalom & telek egy kézben egyesül
- a növedékjog érvényesülése
- ipso iure liberatio
b) Consolidatio
- a confusio legfontosabb esete
- a tulajdonjog & haszonélvezet egyesülése
c) Az örökös felelőssége
ca) ultra vires hereditas felelősség
- a hagyaték erején túlmutató felelősség
- öröklés => hagyatéki vagyon összekeveredik az örökös vagyonával
- az örökös korlátlanul felelős a hitelezőnek
-> ma: csak a hagyaték erejéig felelős
cb) cum viribus hereditatis felelősség
- ma: örökös hagyatéki tart.-ért csak a hagyaték tárgyaival & azok hasznaival felel
- ez néhány esetben a római jogban is előfordul
cc) pro viribus hereditatis felelősség
- ha a követelés érvényesítésekor
-> hagyaték tárgyai & azok hasznai nincsenek az örökösnél
- ilyenkor az örökös egész vagyonával, de csak az örökség erejéig felel
2) A túladósodott hagyaték örökösének védelme
- jogeszköz a hagyatéki hitelezőkkel szemben
- túladósodott passzív hagyaték (damnosa hereditas)
- az örökös olyan helyzetbe kerülne, hogy a hitelezők az egész vagyonát lenyúlhatnák
-> ultra vires felelősség miatt
- archaikus szemlélet: örökös = örökhagyó személyiségének folytatása
-> vagyis ez így jó ahogy van
- praetori közbeavatkozás, de
-> örökös védelmének csak pótmegoldásai alakultak ki
a) a tartózkodás kedvezménye (beneficium abstinendi)
- a házon belüli örökösöknek
- mivel a hagyatékkal infamáló csődeljárás várta őket
- ha a hagyatékba beavatkozástól tartózkodtak
-> ellenük a hitelezőnek nem adott keresetet
b) a meggondolás kedvezménye (beneficium deliberandi)
- a házon kívüli örökösöknek
- a hitelező sürgetése esetén 100 nap gondolkodási időt kaptak
+ in integrum restitutio-t ad, ha fenyegetés/megtévesztés miatt tett nyilatkozatot
c) a leltározás kedvezménye (beneficium inventarii)
- Iustinianus teremti meg
- ~ a felelősség hagyatékra való korlátozása
- ha az örökös
-> a hagyaték megnyílásáról való értesülést követő 30 napon belül
-> közjegyző segítségével leltározni kezdett
-> 60 nap alatt befejezi
=> csak a leltárba vett vagyontárgyakkal felel
- az ezt igénybe vevő örökös felelőssége:
-> a tartozás véletlen elpusztulásáért nem felel
-> az általa elfogyasztott, eladott, stb. javakért felel
2) A hagyatéki hitelezők védelme
- jogeszköz a túladósodott örökössel szemben
- a hitelezőt veszélyezteti, ha az örökség eladósodott örökösre száll
-> mert nem tudna fizetni, pedig ultra vires miatt kellene
- ez nagy méltatlanság lenne a hitelezőnek
az elkülönítés kedvezménye (beneficium separationis)
- a praetor a hitelezőnek adja
- a praetor elkülöníti a hagyatéki vagyont az örökös vagyonától
-> a hagyatéki a követelések kielégítésére van fenntartva
-> cserébe a hitelező lemond az örökös elleni keresetekről
- a hagyatéki vagyon maradékából kaphat a sima hitelező is utána
- a hagyatéki hitelező igénye megelőzi a hagyomány irántit
- nem kaphatja meg a beneficium separationis-t:
-> a hitelező, ha
-> az örökössel tárgyalni kezdett
-> ha a hagyaték & az örökös vagyona már összekeveredett
-> ha a hagyaték megszerzése óta eltelt 5 év
-> az örökös hitelezői
II. KIELÉGÍTÉSI SORREND AZ ÖRÖKLÉSI JOGBAN
- általában a sorrend az alapján van, amilyen sorrendben a hitelezők & hagyományosok igényeiket
érvényesítették
- de! vannak privilegizált követelések
-> pl. temetés költségei, a hagyatéki eljárás lefolytatásával kapcsolatos költségek
- kielégítési sorrend:
-> privilegizált követelések
-> hagyatéki hitelezők, jelentkezési sorrendben
-> kötelesrészre jogosultak
-> hagyományosok
-> az ezután fennmaradó hagyaték az örökösöké
621 – Beneficiumok az öröklési jogban
1. A túladósodott örökös védelme
- jogeszköz a hagyatéki hitelezőkkel szemben
- túladósodott passzív hagyaték (damnosa hereditas)
- az örökös olyan helyzetbe kerülne, hogy a hitelezők az egész vagyonát lenyúlhatnák
-> ultra vires felelősség miatt
- archaikus szemlélet: örökös = örökhagyó személyiségének folytatása
-> vagyis ez így jó ahogy van
- praetori közbeavatkozás, de
-> örökös védelmének csak pótmegoldásai alakultak ki
a) a tartózkodás kedvezménye (beneficium abstinendi)
- a házon belüli örökösöknek
- mivel a hagyatékkal infamáló csődeljárás várta őket
- ha a hagyatékba beavatkozástól tartózkodtak
-> ellenük a hitelezőnek nem adott keresetet
b) a meggondolás kedvezménye (beneficium deliberandi)
- a házon kívüli örökösöknek
- a hitelező sürgetése esetén 100 nap gondolkodási időt kaptak
+ in integrum restitutio-t ad, ha fenyegetés/megtévesztés miatt tett nyilatkozatot
c) a leltározás kedvezménye (beneficium inventarii)
- Iustinianus teremti meg
- ~ a felelősség hagyatékra való korlátozása
- ha az örökös
-> a hagyaték megnyílásáról való értesülést követő 30 napon belül
-> közjegyző segítségével leltározni kezdett
-> 60 nap alatt befejezi
=> csak a leltárba vett vagyontárgyakkal felel
- az ezt igénybe vevő örökös felelőssége:
-> a tartozás véletlen elpusztulásáért nem felel
-> az általa elfogyasztott, eladott, stb. javakért felel
2. A hagyatéki hitelezők védelme
- jogeszköz a túladósodott örökössel szemben
- a hitelezőt veszélyezteti, ha az örökség eladósodott örökösre száll
-> mert nem tudna fizetni, pedig ultra vires miatt kellene
- ez nagy méltatlanság lenne a hitelezőnek
az elkülönítés kedvezménye (beneficium separationis)
- a praetor a hitelezőnek adja
- a praetor elkülöníti a hagyatéki vagyont az örökös vagyonától
-> a hagyatéki a követelések kielégítésére van fenntartva
-> cserébe a hitelező lemond az örökös elleni keresetekről
- a hagyatéki vagyon maradékából kaphat a sima hitelező is utána
- a hagyatéki hitelező igénye megelőzi a hagyomány irántit
- nem kaphatja meg a beneficium separationis-t:
-> a hitelező, ha
-> az örökössel tárgyalni kezdett
-> ha a hagyaték & az örökös vagyona már összekeveredett
-> ha a hagyaték megszerzése óta eltelt 5 év
-> az örökös hitelezői
622 – Jogsegélyek az öröklési jogban
I. A CIVILJOGI ÖRÖKÖS VÉDELME (HEREDITATIS PETITIO)
- civiljogi tulaj keresete alapján (rei vindicatio)
- kisemmizett örökös & kötelesrészre jogosult kérheti
-> kötelesrész/őt megillető vagyonrész
-> teljes törvényes örökösrész
- akkor indítható, ha a querela sikeres
- in rem actio
1) A kereset tárgya
- annak kiadása, amit az alperes megszerzett a hagyatékból
-> nála lévő
-> egész hagyaték
-> bizonyos tárgyak (pl. hagyaték növedékei)
-> minden vagyontárgy, ami a pl. eladott hagyatéki tárgy helyet van
- NEM tárgya semmi, amit in personam actioval lehet megszerezni
2) A kereset személyei
- felperes: civiljogi örökös
- alperes: aki a hagyatékot birtokolja
-> aki jó/rosszhiszeműen magát örökösnek tartja
-> aki nem indokolja meg a birtoklását, de vissza se akarja adni a dolgot
3) A bizonyítás terhe
- a felperest terheli
- delatiot kell bizonyítania
4) Az ítélet
- interesse megfizetésére marasztalja az alperest
- kivéve, ha a dolgot természetben kiadja
5) A kereset joghatásai
- SC Iuventianum
-> Hadrianus ideje
-> szabályozza a pervesztes alperes kötelességét a hagyaték kiadása tekintetében
a) az alperes felelőssége a gyümölcsökért
aa) jóhiszemű alperes
- természtben ki kell adnia, ami litis cont-kor megvan
ab) rosszhiszemű alperes
- ez + meg kell fizetni a hibájából litis cont. előtt elpusztult gyümölcsöket
- meg azt is amit elmulasztott beszedni
b) az alperes felelőssége a kárért
ba) jóhiszemű alperes
- litis cont. ellőtti károkért nem felel
- litis cont. utániakért vétkessége esetén felel
bb) rosszhiszemű alperes
- litis cont. előtt vétkesség esetén
- litis cont. után mindenért (vis maior is), ami a felperesnél nem követk. volna be
c) az alperes beruházásainak (impensae) megtérítése
ca) jóhiszemű alperes
- követelheti a szükségeset & hasznosat & fényűzőt
cb) rosszhiszemű alperes
- csak a szükségeset & hasznosat
- fényűző esetén elviteli joga van
II. A PRAETORI JOGI ÖRÖKÖS JOGSEGÉLYE
1) Interdictum quorum bonorum
- praetori jogi örökös ezzel követelheti a hagyatékot attól, aki
-> birtokol
-> pro herede/pro possessore
-> birtokosnak kell tekinteni
2) Interdictum adipiscendae possessionis
- civiljogi örökös ellen
- ha cum re hatállyal utalják, a civiljogi örököst nem segíti örökösi mivolta
- visszaszerző hatályú: csak az alpere által birtokolt dolgokra megy
3) Hereditas petitio utilitis
- Iustinianus
- fictio: bonorum possessor = civiljogi örökös
II. EGYÉB KERESETEK AZ ÖRÖKLÉSI JOGBAN
1) Kötelességsértő végrendelet elleni panasz (querela inofficiosi testamenti)
- kötelesrészre jogosult indídja
- ha nem hagy rá semmit az örökhagyó
- in personam actio
2) Actio suppletoria
- Iustinianus
- megrövidített örökös kéri az öröksége kötelesrészre kiegészítését
- in personam actio
3) Actio familiae herciscundae
- örököstársak közösségét szünteti meg
623 – A legatum
I. FOGALMA
1) Tágabb értelemben vett hagyomány
- örökhagyó a hagyatékból egyes jogokat az örökösre szálló vagyon csökkentésével 3. személynek
juttat
- csak jogokat!
- ezek megszerzésének esetei:
-> szűkebb értelemben vett hagyomány
-> hitbizomány (=császárkori verziója a hagyománynak)
-> előző kettőnek az egyetemes jogutódlással való kombinációja
-> részhagyomány
-> egyetemes hitbizomány
-> halál esetére szóló ajándékozás
-> halál esetére szóló egyéb juttatás
2) Szűkebb értelemben vett hagyomány (legatum)
- olyan halál esetére szóló juttatás, amit az örökhagyó végrendeletben rendel a hagyományosnak
-> örökös(ök) terhére
- ~ végrendeletileg hagyott ajándék
- lehet:
-> dologi jog
-> követelés átruházása
-> adósság elengedése
-> örökös terhére új kötelem
- hagyományt csak akkor szerezheti meg, ha a végrendelet érvényes & hatályos
3) Alanyai
- végrendelkező
- megterhelt örökös
- hagyományos
II. A LEGATUM FORMÁI
1) Dologi hagyomány (legatum per vindcationem)
- a hagyományos dologi jogosultságot szerez
- pl. tulajdonjog, haszonélvezet
- ennek alapján in rem actio-t kap
2) Kötelmi hagyomány (legatum per damnationem)
- hagyományos kötelmi jogosultságot szerez
- örökhagyó azzal terheli az örököst, hogy teljesítenie kell a kötelem szerint
- nem/nem azonnal szerez dologi jogot
- kvázi-kontraktuális kötelem jön létre
- kötelmi keresetet kap
- jogsegélye: actio ex testamento (2x-re megy)
3) Speciális kötelmi hagyomány (legatum sinendi modo)
- örökös köteles tűrni, hogy a hagyományos a hagyomány tárgyát elvigye
4) Előhagyomány (praelegatum)
- örökhagyó az egyik örökösnek juttat a többi terhére hagyományt
III. A SC NERONIANUM ÉS LEX FALCIDIA
1) SC Neronianum
- Nero ideje
- minden alakszerűségben hibás legatum érvényes marad
-> kötelmi hagyományként
2) Lex Falcidia
- Kr.e. 40.
- elrendeli, h az örökös a hagyaték ¼-ét hagyománymentesen kapja meg
- ha a hagyományok lemerítik a hagyaték több mint¾-ét
-> örökösnek joga van ¾-re lecsökkenteni őket
624 – A legatum és fideicomissium egybevetése
LEGATUM
jelentése
meghatározása
FIDEICOMMISSUM
hagyomány
hitbizomány
olyan halál esetére szóló juttatás, amelyet az örökhagyó
végrendeletében rendel a hagyományos javára, az
örökösök vagy az egyik meghatározott örökös terhére
alakszerűtlenül rendelt hagyomány,
írásban/szóban felkérte a hagyatékból részesülő személyt,
hogy a neki juttatott vagyonból juttasson valakinek valamit
formaságok
kötött jelleg
megszerzésére csak akkor van mód, ha a végrendelet
érvényes és hatályos
a jogügylet
alanyai
végrendelkező
eredetileg csak a felkért személy hitére (fides) volt bízva
formai szabadság
alakszerűségtől mentes; végrendelet tételétől független,
írás/szóbeli
tartalmi szabadság
pl.: az egyébként öröklésképtelen személyek (pl.: incerta
persona) javára rendelt hitbizomány is érvényes volt
örökhagyó
megterhelt örökös
hagyatékból részesülő személy, aki a teljesít valaki javára
hagyományos
hitbizomány alanya
hatálya
jogsegély
megszerzése
iustinianusi
jog
dologi hatály
- mindig kötelmi hatályú
-> legatum per vindicationem
- legatum per damnationem szabályai szerint
-> praelegatum
- eredetileg a lex Falcidia nem vonatkozott rá
kötelmi hatály
- SC Pegasianum kiterjesztette rá a hatályát
-> legatum per damnationem
-> legatum sinendi modo
a lex Falcidia alapján a praetor iussum-mal
eredetileg nem volt peresíthető a kérelem teljesítése, ez csak a
kényszeríthette az örököst a hagyaték elfogadására
felkért személy hitére (fides) volt bízva
(joggal való visszaélés elleni szabály)
DE: Augustus óta extra ordinem peresíthetővé vált
2 időpont lényeges:
a hagyományos joga megnyílásának ideje; ez az örökhagyó halálával következett be
a hagyomány megszerzésének időpontja, az örökös örökségének megszerzése (acquisitio); ennek időpontjában a
hagyományos dologi jogot, kötelmi hagyománynál kötelmi keresetet szerez meg
egyesítési folyamat lezárult
a hagyomány (legatum) és a hitbizomány (fideicomissum) teljesen egyenértékű;
mindkettőt végrendeletben / alakszerű codicillus-ban (fiókvégrendelet) kellett rendelni
ha a hagyomány tárgyát képező dolog megvan a hagyatékban, minden hagyományosnak a tulajdoni kereset (rei
vindicatio) is rendelkezésére áll, enélkül csak kötelmi keresettel (actio ex testamento) lehet perelni
625 – A donatio inter vivos, donatio mortis causa, és donatio mortis
causa capio egybevetése
DONATIO INTER VIVOS
MORTIS CAUSA
MORTIS CAUSA CAPIO
DONATIO
jelentése
alapvető különbség
meghatározása
besorolása, hatálya
élők közötti
ajándékozás
nem függ senkinek a halálától
halál esetére szóló
halál esetére szóló
ajándékozás
egyéb juttatás
joghatás feltétele az örökhagyó halála
az ajándékozó vagyonát
csökkentő, a megajándékozott
vagyonát növelő, bőkezűségből
tett olyan ingyenes juttatás,
amelyet a megajándékozott
elfogadott
a megajándékozó és az őt
túlélő megajándékozott
közötti alakszerűtlen
megállapodással létrejövő, az
örökléstől független ingyenes
juttatás
KÖTELMI JOG
a kötelmi hatályú lex Cincia
szabályozza
(bizonyos mértéken túli
ajándékozások tilosak;)
KÖTELMI / ÖRÖKLÉSI JOG
minden olyan halál esetére szóló juttatás,
amely nem öröklés vagy a halál esetére
szóló egyéb különös jogutódlás (legatum,fideicommissum,mortis causa donatio)
leggyakoribb esete
olyan feltétel tűzése az örökös/hagyományos számára, amely 3.
személynek bizonyos előnyt jelent
ÖRÖKLÉSI JOG
KÖTELMI JELLEG
alakszerűtlen megállapodás
(pactum)
az örökléstől függetlenül
érvényesül
(ezt a juttatást az incapax nem szerezheti
meg, az érdemtelen nem tarthatja meg;
fideicommissummal megterhelhető)
ÖRÖKLÉSI JELLEG
az ajándékozó túléléséhez
kötött ajándékozás
szabályozások
- bizonyos mértéken túli
ajándékozás tilos
- szankciója nincs
példa
- bejelentési kötelezettség nagy
értékű ajándékozásnál
’A’ egy uncia aranyat ajándékoz
’B’-nek
a lex Cincia nem érinti;
öröklési szabályok igen
- lex Falcidia
lex Falcidia (quarta Falcidia)
- az ajándékozó haláláig
visszavonható
- az incapax nem szerezheti
meg
ha az ajándékozó súlyos beteg
volt, vagy egyébként is
veszélyben forgott az élete
valaki rabszolgáját végrendeletileg olyan
feltétellel sza-badította fel, hogy az bizonyos
összeget fizessen egy 3. személynek; amit a 3.
személy kap, halál esetére szóló juttatásnak
minősül
626 – Az öröklési jogi tárgyú senatus consultumok
1) SC Tertullianum
- Hadrianus kora
- törvényes öröklést szabályozza
- 3 gyerekes ingenua & 4 gyerekes libertina anya gyerekei után civiljogi törvényes örökös
- de! megelőzik a gyerekek lemenői & testvérei
2) SC Ortifitanum
- Marcus Aurelius kora
- törvényes öröklést szabályozza
- anya után gyerekeit mindenkit megelőzően civiljogi öröklés ileti meg
- gyereket főleg az anyai testvéreivel szemben védi
3) SC Libonianum
- magánvégrendeleten belül a közönséges magánvégrendelet szabályozása
- visszaélések elkerülése => végrendelet süket/néma írójának tett juttatás csak az örökhagyó
aláírásával lesz hatályos
4) SC Iuventianum
- Hadrianus kora
- civiljogi örökös keresetének jogi hatásait szabályozza
- pervesztes alperes
-> kötelessége a hagyaték kiadása tekintetében
-> felelőssége a gyümölcsökért
-> felelőssége a kárért
-> beruházásainak megtérítését
5) SC Neronianum
- Nero ideje
- minden alakszerűségben hibás legatum érvényes marad
-> kötelmi hagyományként
6) SC Pegasianum
- Kr.u. 70 körül
- fideicomissium szabályozása
- lex Falcidia kiterjesztése aa hitbizományra
- ha az örökös a hagyaték ¼-ét se kapná meg, ¼-ét megtarthatja
- praetori paranccsal lehet kötelezni az örököst a hagyaték elfogadására
7) SC Trebellianum
- Kr.u. 1. sz.
- elrendeli, hogy a hagyaték kiadása után a hagyatéki hitelezők a hitbzományos ellen utilitis ctio-t
kapjanak
- a hagyatéki követelések érvényesítésére szóló keresetek a hitbizományost illetik
- hitbizományos az örökös helyébe lép
- ha a hitbizomány az egész örökségre vonatkozik, az örökösnek cak a heres elnevezés marad meg