Bonito-jegyzet-2018-Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015-kiegészített
advertisement
Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 átnézett, kiegészített Bonito-jegyzet (2018) Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1. A nemzetközi jog fejlődése az újkor kezdete óta I. A felfedezések korától a francia forradalomig A korszak jellemzői: az amerikai kontinens felfedezése (1492) és a reformáció (1517) olyan alapvető változásokat hoztak az európai államok rendszerébe, mely elvezetett a mai értelemben vett nemzetközi jog kialakulásáig a vesztfáliai béke megkötése után (1648) a központosított főhatalmat és kizárólagos erőszak monopóliumot gyakorló államok váltak jellemzővé Európában birodalmak újjászületése a gyarmati hódításokon keresztül, kezdetben spanyol és portugál gyarmatok Dél-Amerikában, majd a 19. században Afrika, Ázsia, csendesóceáni térség. Oszmán Birodalom: folytatólagos gyarmatbirodalom, hatalmukat mindig csak egy-egy szomszédos területre terjesztették ki, legnagyobb kiterjedését a 17. században érte el. 15. századtól kezdve az államon belüli normákat fokozatosan elkülönítették az államokon felülinek tekintett természetjogi normáktól. A nemzetközi jog első művelői a salamancai egyetemen tanító szerzetesek, (Fransisco de Vitoria). Hugo Grotius fő műve a háború és béke jogáról már tárgyalta az államokba szerveződött népek akaratából létrejött tételes nemzetközi jogi szabályokat. hatalmi egyensúly elve: a vesztfáliai békétől az állandó katonai szövetségek létrejöttéig ez az elv korlátozta a háborúkat. Lényege, hogy a többi hatalom újra és újra megakadályozza, hogy valamelyik hatalom átfogó birodalmat hozzon létre. a nemzetközi kereskedelem fenntartására létrejönnek a béke idejére szóló kereskedelmi és hajózási egyezmények. II. A francia forradalomtól az első világháborúig A korszak jellemzői: a francia forradalom nagy hatással volt a nemzetközi jogra azzal, hogy: deklarálta az alapvető emberi jogokat kiemeli a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának fontosságát megfogalmazza a belügyekbe való beavatkozás tilalmát folytatólagos birodalmi törekvések: Napóleon, az Orosz Birodalom, Habsburgok a gyarmatokkal kapcsolatos európai felfogás jellemzője, hogy az Európán kívüli világot terra nulliusnak (szabadon meghódítható, uratlan terület) tekintik, melyet a civilizáció terjesztése érdekében lehet leigázni. az államközi kapcsolatok jogi szabályozásának jelentős részét nemzetközi kongresszusokon dolgozták ki. A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus (1815) az európai egyensúly helyreállítását tűzte ki célul, e cél érdekében hirdették meg az uralkodói legitimitás és a be nem avatkozás elvét. a nemzetközi közösséget az európai államok közössége jelentette, mely ezután kiegészült az Egyesült Államokkal és a latin-amerikai országokkal. Magát a nemzetközi jogot is európai közjognak nevezték. az államiságot keletkeztető tényezőnek a civilizáltságot tekintették, így a nemzetközi közösség részeként ismertek el olyan Európán kívüli civilizált államokat is, melyeket nem tudtak meghódítani (Japán vagy Sziám). az államok közötti kapcsolatok intenzívebbé válása és a technika fejlődése elvezetett az első nemzetközi szervezetek megalapításához: Nemzetközi Távíró Egyesület (1865), Egyetemes Posta Egyesület (1874). 2 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 a háborúindítás joga továbbra is korlátlan, fellendült viszont a választottbíráskodás útján történő vitarendezés minta: Egyesült Államok és Egyesült Királyság. 1899 és 1907 békekonferenciák Hágában, több olyan egyezményt is elfogadtak, melyek korlátozni illetve humanizálni akarták az erőszak alkalmazását. nemzetközi jogban a pozitivista szemlélet vált uralkodóvá→a kor nemzetközi jogászai már nem azt vizsgálták, hogy miként kellene viselkedniük az államoknak a nemzetközi kapcsolatokban, hanem azt, hogy melyek azok a normák, amiket követniük kell. III. A két világháború között A korszak jellemzői: az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekben a győztes hatalmak súlyos területi és jóvátételi rendelkezéseket kényszerítettek a vesztesekre + a háborúk diszfunkcionálissá váltak a technika fejlődése és a fegyverek pusztító képességének növekedése miatt. a nagyhatalmak ebből a megfontolásból békerendszert hoztak létre: megalapították a Nemzetek Szövetségét→kollektív biztonsági rendszert akartak teremteni, melynek részesei korlátozzák a háborúindítás jogát és vállalják a nemzetközi jogviták békés rendezését. A Népszövetség azonban nem volt képes a nemzetközi rend stabilizálására és az agresszorok elleni közös fellépésre. A vesztesek gyarmatait mandátumterületekké nyilvánították, majd igazgatási céllal átadták a győzteseknek. Békeszerződések részei: - preambulum: rögzíti a szerződő felek céljait és a háborúért viselt felelősséget, a tartós és stabil békére törekvést. - politikai rendezések: a fegyverkezés korlátozásával és a más államokkal kötendő szövetség vagy egyesülés megtiltásával valósul meg. - területi rendezések: az államterület felhasználását korlátozzák és egyes részeinek elcsatolását írják elő. - gazdasági rendezés: jóvátételi előírásokat tartalmaz - háborús bűnösök megbüntetése, hadifogoly csere, magánszemélyek közötti szerződések sorsának rendezése - biztosítékok: demilitarizálás, békefenntartók állomásoztatása Békeszerződések jellemzői: - sok esetben módosították vagy megújították a nemzetközi kapcsolatok általános rendjét - céljuk a hatalmi status quo kodifikálás - feltételeket a győztes diktálja, a felek közötti megegyezésről nem lehet szó, a legyőzött a feltételeket kényszer hatására fogadja el, ez a kényszer azonban nem teszi érvénytelenné a békeszerződést. Kivétel: a béketárgyaláson résztvevő képviselőt éri személyes kényszer 1928: Brind-Kellogg paktum: újabb erőfeszítés az erőszak korlátozására→62 részes állam lemond a háború, mint a nemzeti politika eszközéről és kijelenti, hogy a vitáit ezentúl békés úton rendezi. 1932: Stimson(amerikai külügyminiszter)doktrína: nem szabad elismerni a más állam által alkalmazott erőszak hatására megszületett államot. Ez a békerendszer Hitler hatalomra jutása után röviddel összeomlott. 3 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A két világháború közötti korszak kiemelkedő nemzetközi jogi gondolkodója Hans Kelsen. Ő a nemzetközi jog belső jog feletti primátusát hirdette, a jogi piramis tetején a nemzetközi jog található, melynek alapnormája a pacta sunt servanda elve más normára már nem vezethető vissza. IV. A második világháborútól a hidegháborúig A korszak jellemzői: az emberéletben és materiális javakban bekövetkezett óriási pusztítás hatására a szövetséges hatalmak a korábbinál hatékonyabb kollektív biztonsági rendszert akartak létrehozni→1945 San Francisco ENSZ megalapítása ENSZ Alapokmány: nem csak a háború, hanem bármilyen fegyveres erőszak alkalmazását és azzal való fenyegetés is jogellenes. Állást foglal a népek önrendelkezése és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. 1948: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata A kollektív biztonsági rendszer élén a Biztonsági Tanács széles jogosítványokkal. Háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása a nürnbergi és tokiói nemzetközi törvényszéken. új nemzetközi szervezetek létesítése,melyek a funkcionális nemzetközi együttműködést fogták össze (FAO, IMF) gyarmatokon egyre erőteljesebb függetlenségi mozgalmak bontakoztak ki, gyarmati rendszer 1970-es évek közepére gyakorlatilag teljesen megszűnt. USA és Szovjetunió között ideológiai és geopolitikai okokból 1947-ben hidegháború kezdődött, mely 1989-ig tartott. A szemben álló felek fegyverkezési versenyt folytattak, nukleáris arzenált hoztak létre + több száz hagyományos fegyveres konfliktus a harmadik világban (Korea, Vietnám, Kongó) 1950-es évek: széles körű kodifikációs folyamatok indultak az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának kezdeményezésére→ adott jogterület szokásjogi szabályainak összefoglalása + átfogó fejlesztés, nagy jelentőségű szerződések (diplomáciai jog 1961, konzuli kapcsolatok 1963, nemzetközi szerződések joga 1969). A nemzetközi jog szabályozási köre kibővült, a korábban a belső jog szabályozási körébe tartozó kérdésekről születtek államközi, a belső jogot koordináló szerződés. (környezetvédelem, gyermekek jogai). nemzetközi jog koncepcionális megújulása: új fogalmak jelentek meg, mint pl. az emberiség közös öröksége. V. A hidegháború óta eltelt időszak A korszak jellemzői: A BT néhány esetben képes volt arra, hogy fegyveres erő alkalmazásával járó kényszerintézkedésekre adjon felhatalmazását a nemzetközi békét fenyegető államokkal szemben (1990 Irakkal szemben, 2011 Líbia Kadhafi rezsimmel szemben) A nemzetközi jog hasznos szerepet töltött be a kölcsönös gazdasági és politikai függések rendszere szabályozásában. Eredményesebbé vált az emberi jogok nemzetközi védelme. Szélesedett az egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége, több nemzetközi büntetőjogi fórum jött létre. (volt Jugoszlávia területén, Ruandában) Létrejön az általános területi hatáskörű Nemzetközi Büntetőbíróság. A nemzetközi közösség tovább bővült a Jugoszlávia, Csehszlovákia és SZU felbomlásával létrejött államokkal. 4 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. A nemzetközi jog természete és kötelező erejének forrásai I. A nemzetközi jog természete A nemzetközi jog olyan közösség tagjainak kapcsolatait, ill. magatartását szabályozza, amely felett nem jött létre központi hatalom. Ezt a közösséget ugyanis egymástól elkülönült hatalmi-politikai képződmények, azaz szuverén államok alkotják. Ebből fakadóan alapvetően különbözik működése az államok belső jogától. A nemzetközi jog kötelező jellege, ezért különösen magyarázatra szorul. A. A természetjogi szemlélet Az uralkodók, illetve a korabeli államok feletti, azaz külső tényezőkben rejlik a válasz. A kötelező erő forrása: 1. maga az emberi természet, 2. Isten akarata, 3. erkölcs vagy a józan ész parancsa. 16-17. század spanyol szerzetes jogtudósai a természetjoghoz sorolták az Isten által alkotott jogot is, melyek magától értetődően egészítették ki egymást. Elsőként Francisco Suárez (1548-1617) figyelt fel a jog más forrásaira is. Suarez, az emberi nem nemzetekre és országokra való tagolódása ellenére, egy az ezen közösségek érintkezése közötti, tehát államközi szabályrendszerre utal. Ezt a szabályrendszert tartalmában nagyrészt a természetjog tölti ki, de un. "különös szabályok" látszanak megvalósulni a nemzetek gyakorlatán keresztül, ez pedig nem más, mint a szokásjog. Hugo Grotius (1583-1645) a természetjogi eredetű és az emberi akarat által létrehozott normák között tett különbséget. Grotius szerint míg a természetjog az egészséges értelem parancsa, addig az akarati jog Istentől és a népektől egyaránt származhat. Az akarati jog, melyet egy közösség alkot, mindig annak a javát szolgálja, legyen az az emberek közössége egy államban, vagy az államok nemzetközi közössége a 'nagy egészben'. A nemzetközi jog végső soron az államok megegyezése. B. A pozitivista akarati szemlélet Az államok egymásra utaltsága jellemezte a következő két évszázadot. A nemzetállamok között kialakuló nemzetközi kereskedelem és politikai kapcsolatok a polgárság részéről a jog uralmát és a jogbiztonság követelményét támasztották az állammal szemben. Fő érdekükben a szabad piaci viszonyok és a biztonságos kereskedelem állt. Természetjoggal való szakításhoz vezetett, annak bizonytalan és homályos értelmezhetősége. Mivel egyre több nemzetközi szerződés született: 1815. évi bécsi kongresszus és az első világháború kitörése között eltelt száz esztendőben például kereken 16 ezer szerződés, az államok már nem voltak egymás közötti kapcsolataikban a természetjogra utalva. Attól eltérő saját igényeiknek megfelelő normarendszereket alkottak. További változás, hogy ekkoriban már nem azt próbálták felderíteni, hogy az államoknak feltehetően miként kellene viselkedniük nemzetközi kapcsolataikban, hanem hogy melyek azok a normák, amelyeket valóban követniük kell. E kutatások során a német jogász és diplomata Georg Friedrich von Martens (1756-1821) hét kötetben jelentette meg Göttingenben az 1761 után kötött nemzetközi szerződéseket. 5 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Egyre többen jutottak arra a következtetésre, hogy a normák kötelező voltának magyarázata a belső tényezőkben keresendő. Csak az egyes államok felett álló akarat hozhat létre államokra kötelező normákat. Ez csak az államok megegyezése során jöhet létre, közös akarattal. Ezzel a felfogással szemben azonban több ellenérv is felhozható: 1. Az elmélet antropomorf módon kezeli az államot. Az akarat ugyanis pszichológiai fogalom, tehát emberi lényekhez kötődik ezért az állammal kapcsolatban félrevezető. Az abszolút uralkodó esetében még lehetett értelme e fogalom alkalmazásának, de az absztrakt modern állam vonatkozásában már nem értelmezhető. 2. Az akaratmegegyezés elmélete nehezen egyeztethető össze az általános (univerzális) szokásjogi normák kötelező jellegével. Nem lenne életszerű elvárni egy újonnan keletkezett államtól, hogy egyetértsen minden korábbi általános szokásjogi szabállyal. A nemzetközi közösségnek viszont ahhoz fűződik érdeke, hogy egy új állam a kezdettől fogva tartsa be ezeket a szabályokat. Különösen a jus cogens normákat. 3. Nehezen egyeztethető össze a társadalmi valósággal, az akaratmegegyezés elmélete. Pl. háborúk, gyarmatok vonatkozásában, elképzelhetetlen, hogy minden érintett egyező kívánalma szerint történjenek az események. Georg Jellinek (1851-1911) a nemzetközi jog kötelező erejét az önkorlátozás fogalmát használta, mely szerint az államok cselekvési szabadságukat szükség esetén korlátok alá vetik. Ennek tartama az államcél idejére korlátozódik, ezért mondhatóak fel szabadon a nemzetközi szerződések. C. A normativista-neopozitivista szemlélet A pozitivista szemléletet tökélyre fejlesztése, ami alatt a nemzetközi normarendszert tiszta jogi logikával való leírását értjük. Az elmélet szerint csak a jog határozhatja meg a jogalkotói minőséget és hatáskörének terjedelmét. Dionisio Anzilotti (1869-1950) szerint a nemzetközi jog forrása az alapnorma, ami a pacta sunt servanda elven alapul. Az alapnormát objektív, abszolút, bizonyítást nem igénylő értéknek tekintette, amelyre szükségképpen visszavezethető minden ismert nemzetközi rend. Hans Kelsen (1881-1973) szerint kötelező erejét szokásjogi úton nyeri el,a jogot a jogból próbálta megmagyarázni. D. A szociológiai-politológiai szemlélet Az államok érdekein alapul, Wolfgang Friedmann (1907-1972) és Richard Falk (1930-) fogalmazták meg, mely szerint az állam érdekei a mindenkori kormányzat szubjektív elképzelésein alapulnak, ezért folyamatosan változnak. Vannak azonban olyan konstans tényezők, amik államérdeknek bizonyultak. Konstans tényezők: 1. Állam léte, biztonsága, területi sérthetetlensége, társadalmi-, gazdasági-, politikai-, kormányzati rendszerének zavartalan működése 2. Alapvető létfeltételek újratermelése az államhatárokon belül (materiális, gazdasági, környezeti, kulturális) 3. Nemzetközi rend, szuverén államok között decentralizált rendszer megőrzése 4. Kiszámíthatóság, előreláthatóság biztosítása nemzetközi kapcsolatokban 5. Nemzetközi szerveztek zavartalan működése Kizárólag a többi állammal együttműködésben érvényesülnek, ahol a reciprocitás kulcsfontosságú jelentőségű, mivel a nemzetközi normák betartása a kölcsönösségen alapul. Magatartási minták keletkeznek, amik később jogi normákká válnak. A mellérendeltségi 6 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 viszonyok vannak túlsúlyban így az államok között. Más szerzők viszont nem a reciprocitás, hanem az alá-fölérendeltségi viszonyok határozzák meg a nemzetközi jogi normák kialakulását. Bruno Simma (1941-) szerint, a kölcsönösség és a hatalmi alá-fölé rendeltség a nemzetközi jogban együttesen jelen lehet a normák kialakulásakor. Más szerzők a döntéshozatal fogalmából vezetik le a nemzetközi jog keletkezését. A nemzetközi jog a közös döntések jogi normákként való megjelenítése. Myres McDougal (1906-1998) szerint a nemzetközi jog egy dinamikus folyamat része, amelyet a kormányok alakítanak. A döntéshozó akkor alkot jogot, amikor a) ezt a döntés súlya, jellege, illetve a döntésben előírt magatartások nagy száma vagy bonyolultsága indokolja; b) a döntésnek hosszabb érvényességet kíván biztosítani, valamint c) szükségesnek látja, hogy a döntés autentikus formában minden érintett számára ismertté váljon. Nemzetközi döntések lehetnek: 1. Konszezusos pl. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya’66) 2. Autoritatív jellegűek Pl. békeszerződések – Biztonsági Tanács kötelező magatartást előíró vagy szankciót tartalmazó határozatai. Az elmélet előnye, hogy nem feltételezi az akaratok egybeesését minden esetben ill. a szokásjogi és a kógens normák globális egyezőségét, így hozzájárul a nemzetközi viszonyok jellegének a feltárásához. A szokásjog létrejötte szintén döntéseken alapul, az állam különkülön saját és más állam korábbi gyakorlatát figyelembe veszi megalkotásakor, a normaalkotó szándékon felül. Ugyancsak a természetjog esetében, amikor a Nemzetközi Bíróság az emberiesség, méltányosság elvére hivatkozik. (pl. Tadic-ügy) II. A nemzetközi jog és a belső jog eltérő sajátosságai A nemzetközi jog olyan közösség tagjainak magatartását szabályozza, ami felett nem jött létre központi hatalom. Belső Jog Nemzetközi Jog Decentralizált, tagjai szuverén 1 Centralizált, Hierarchikus államok (nincs hierarchikus rendben születik, az államot jogviszony), ENSZ-ben sincs központi hatalom, erőszakhatalmi-poltikai centralizáció monopólium jellemzi (Weber) (nincs hadserege pl.) Nemzetközi közösség együttesen 2 Állam magasabb szervezettségű természeténél sem olyan szervezett, mint egy fogva állam 3 Nemzetközi Szerződések Belső normák részletessége, Keretjellege (Kivétel, EU, kidolgozottsága WTO) Nincs elkülönült 4 Elkülönült kényszerapparátus kényszerapparátusa → nemzeti hajtja végre szinten zajlik a végrehajtás A Szerződő felek hozzák létre, 5 Állam törvényhozó testülete Konszenzuális jellegű alkotja a jogszabályokat Kötelező normák alkotása autoritatív jelleggel kivételes Különbözik: jogalkotó és a Azonos, autoritatív normák 6 kötelezetti kör kizártsága 7 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 7 8 9 10 Nagyszámú jogalany heterogének Megsértése mindennapos Szankciók kiemelt jelentőségűek Kontinentális jogban jogszabályok dominálnak, a szokásjog és esetjog kivételes 11 12 Kevés számú Heterogének Ritka, a reciprocitásból adódóan. Szankciók ritkán alkalmazottak Szokásjog dominál Bíráskodás kötelező jellegű Nemzetközi Bíróság Joghatósága csak alávetés esetén keletkezik Normák alkotása, megváltoztatása, hatályon kívül helyezése: könnyű Nehéz 3. A nemzetközi jog szankciórendszere és funkciói A) Jog és szankció A nemzetközi közösségben nem jött létre központi hatalom így kevesebb lehetőség van a jogkövető magatartás kikényszerítésére, azaz szankciók kilátásba helyezésére és alkalmazására. John Austin: a nemzetközi közösségben nincs ilyen hatalom, a nemzetközi jog csak a pozitív erkölcsiség normáinak rendszere, valójában nem is tekinthető jognak. Max Weber: szankció-alkalmazás valószínűsége – belső jog akkor működik, ha számolni kell a szankció alkalmazásával, azonban a nemzetközi közösségben semmilyen elkülönült erőszakszervezet nincs, a nemzetközi jogrend inkább konvencionális rend. Herbert L.A. Hart: a nemzetközi jogban nem is feltétlenül szükségesek a szankciók mert nem garantálható a hatékonyságuk. Elvben minden normának van szankciója. A belső jogban a norma betartását a központi kényszerapparátus biztosítja, a nemzetközi kapcsolatok rendszerében ilyen apparátus nincs, de a nemzetközi jog kezdettől fogva lehetőséget ad szankciók alkalmazására. A nemzetközi jogi szankciók sok tekintetben különböznek a belső jogi szankcióktól. B) A nemzetközi jogi szankció három alaptípusa 1. Központi szankció: a BT alkalmazhat a fegyveres erőszak alkalmazásával elkövetett nemzetközi jogsértések elkövetőivel szemben 2. Egyéni szankció: a jogaiban sértett állam érvényesítheti azzal az állammal illetve államokkal szemben, melyek állítása szerint jogsértést követtek el 3. Kollektív szankció: valamilyen nemzetközi szervezet keretében érvényesíthető Központi szankciók A nemzetközi szankciókat az első világháborúig kizárólag szokásjogi alapon alkalmazták, a szankció típusára nézve megkötés nem volt, tehát bármely állam jogszerűnek tüntethette fel a másik államnak hátrányt okozó cselekvését. A Nemzetek Szövetsége tagjai már kijelentették, hogy egy háborút indító állammal szemben úgy járnak el, mintha az valamennyiüket megtámadta volna. Nem vállaltak ugyanakkor kötelezettséget közös fegyveres ellenlépésre, csak arra kötelezték magukat, hogy az ilyen 8 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 állammal haladéktalanul megszakítanak minden kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot, ezért csak nem fegyveres szankció volt alkalmazható. Minőségi változás a második világháború után az ENSZ létrehozásával következett be, központilag elhatározható, kollektíve foganatosítható szankciók lehetősége. Az Alapokmány értelmében a BT központi kényszerintézkedéseket rendelhet el vagy ilyen intézkedésre adhat felhatalmazást, ha egy állam veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot vagy fegyveres támadást indít egy másik állam ellen. A testület megítélésétől függ, hogy a kényszerintézkedés fegyveres vagy nem fegyveres jellegű. A hatvanas évektől kezdve a BT már nem csak egy másik államot megtámadó állammal szemben rendelhet el ilyen jellegű szankciókat, hanem központi nem fegyveres szankciót alkalmazott két olyan állammal szemben (Rodézia és Dél-Afrikai Köztársaság) melyek fajüldöző politikát folytattak és a saját területükön élő népek ellen követtek el erőszakot. Hidegháború után vita, hogy a BT azon államok magatartását is szankcionálhatje-e, melyek a területükön élő faji, vallási, politikai kisebbség létét vagy alapvető jogait veszélyeztetik. Adhat-e a testület felhatalmazást humanitárius intervencióra? Válasz 2011-ben: Bt felhatalmazta a NATO-t, hogy fegyveresen lépjen fel a Kdhafi kormányzat ellen. Egyéni szankciók Csak nem fegyveres ellenintézkedésekben jelenhetnek meg. Az államok akkor élhetnek vele, ha más államok nem tartják be a velük kötött nemzetközi szerződések rendelkezéseit vagy sértik a rájuk nézve érvényes szokásjogi normákat. Típusai: a) Retorzió: a sértett fél a jogsértésre barátságtalan és a másik félnek esetleg hátrányt okozó lépéssel válaszol. pl. visszahívja az adott országban állomásozó nagykövetét. – joggal összhangban lévő lépés b) Represszália: a sértett fél olyan ellenintézkedést tesz, mely önmagában véve jogsértést képezne, az ilyen lépések akkor jogszerűek, ha arányosak az eredeti jogsértéssel. pl. nem tartja be az ugyanazon szerződésből fakadó másik kötelezettségét. Kollektív szankciók A nemzetközi szervezetek fejlődésével terjedtek el a nemzetközi jogban. Azok a szervezetek rendelhetik el, amelyeket tagállamaik erre felhatalmaztak, pl. az EU különösen széles körben alkalmazhat gazdasági szankciókat vagy a WTO melynek tagjai abban állapodtak meg, hogy meghatározott vitáikat az e célra rendelt szervezetek elé terjesztik és ha a döntést az elmarasztalt fél nem teljesíti, a sértett fél felhatalmazást kap szankciók alkalmazására. C) A szankcióalkalmazás jellemzői a gyakorlatban: 1. tényszerű következmény nem jogkövetkezmény A nemzetközi jogban a szankció a jogsértés tényszerű következménye és nem valamilyen bíróság által megszabott jogkövetkezmény A sértett a saját ügyének bírája, tehát ha egy állam azt állítja, hogy a másik állam vele szemben jogot sértett és az utóbbi nem ismeri el a jogsértés tényét, a sértett maga döntheti el, hogy kíván-e szankciót alkalmazni. 2. politikai feszültséget kelt A szankció politikai feszültséget kelt a vitában álló államok között. A kormányzatok reakciói gyakran emocionális jellegűek, a sértett félnek azzal kell számolni, hogy az általa alkalmazott ellenintézkedés komoly ellenérzéseket vált ki a jogsértő állam kormányzatában. 9 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 3. alkalmazóját veszteségek érik Az ellenintézkedések gyakran az azokat alkalmazó államoknak is veszteséget okoznak. pl. ha egyik fél embargó alá veszi a másik fél egyes árucikkeit, akkor a saját importőrei is vesztséget szenvednek. 4. erőviszonyoktól függ Nem minden sértett állam van abban a helyzetben, hogy ellenintézkedéseket tegyen a jogsértővel szemben. Ha a sértett államnak nincs akkora gazdasági, politikai ereje mint a jogsértőnek, akkor meg kell gondolnia az ellenintézkedés alkalmazását. 5. inkább befolyásoló, mint kényszerítő tényező Az államok által alkalmazott szankciók ritkán okoznak a másik félnek akkora hátrányokat, hogy az valóban nehéz vagy súlyos helyzetbe hozza őket. A szankció célja ezért gyakran csak a jogsértő magatartás elítélése, helytelenítése. 6. az alkalmazás csekély valószínűsége A gyakorlatban a szankcióalkalmazás valószínűsége elég csekély. A jogsértő állam ritkán találkozik materiális szankciókkal, magatartását inkább csak a sértett fél vagy annak barátai, szövetségesei helytelenítik. 7. az együttműködési készség csökkenése Bár az államok nem szívesen nyúlnak a szankció eszközéhez, ebből nem következik az, hogy a jogsértő államnak nem kell hátrányos következményekkel számolnia. Olyan materiális vagy immateriális hátrányok érhetik, melyek felérnek egy szankció hatásával. Ezek a hátrányok a sértett fél részéről tapasztalható együttműködési készség csökkenésében vagy megszűnésében jelentkezhetnek. Az államok azért alkotnak nemzetközi jogi normákat mert ahhoz érdekük fűződik, nem kívülről rájuk kényszerített normákról van szó. Hosszú távú érdekeikre figyelemmel hozták létre a normákat. Emiatt a jogsértés következményeinek felszámolásában mindkét fél érdekelt. A nemzetközi jogrend ezért a szankcióalkalmazás szempontjából olyan jogrendnek számít, melynek működését elsősorban a valószínűség biztosítja, hogy megszegője a sértett állam vagy államok részéről az együttműködési készség hiányát vagy korlátozottabb voltát fogja tapasztalni. A nemzetközi jog funkciói A) Az emberek rendezett együttélésének biztosítása Ez a jog legáltalánosabb értelemben vett funkciója. Az emberek együttélését vallási, erkölcsi és egyéb szabályrendszerek is rendezik, a jogi normákat ezektől az különbözteti meg, hogy az állam ezeket kényszerrel is betartatja. Ez természetesen a nemzetközi jogra is vonatkozik. A nemzetközi élet szereplőinek, az államoknak és szervezeteiknek a célja az, hogy elkerüljék a rendezetlen viszonyok kialakulását, tehát a más államokkal való viszonyukban az ismételtségre tartósságra, állandóságra, stabilitásra törekednek. Ennek érdekében alkotnak jogi normákat is, a nemzetközi jog legáltalánosabb értelemben vett funkciója tehát azonos a belső jogéval. B) A nemzetközi rend védelme, stabilizálása Korunkban ez a nemzetközi jog elsődleges funkciója. Ez a funkció a nemzetközi jog történetében csak a 20. század első felében jelent meg, ezt megelőzően ugyanis nem jött létre olyan összefüggő normarendszer, mely átfogó módon védelmezte volna a nemzetközi rendet. 10 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Ez az ENSZ Alapokmányának elfogadásával változott meg, mely a következő alapnormákat tartalmazza: 1. tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását 2. egyetlen állam ellen sem szabad fegyveres erőszakot alkalmazni vagy azzal fenyegetni 3. egyetlen állam belügyeibe sem szabad beavatkozni 4. minden államot egyenlőnek kell tekinteni 5. az államok közötti vitákat békésen kell megoldani 6. biztosítani kell az elnyomott népek önrendelkezési jogát Ezek az anyagi jogi normák csak igen általános értelemben biztosítják a nemzetközi rend védelmét, mert nem tartalmaztak fogalom-meghatározásokat és nem írták körül a jogsértő tényállásokat. De már ekkor logikailag zárt rendszert alkottak. Az azóta eltelt időszakban az ENSZ közgyűlési határozatok és nemzetközi bírósági döntések ezt pótolták és eljárási normákkal (logikailag nem zárt rendszer) megteremtették a lehetőségét központi ENSZ szankciók alkalmazására. Ezek a normák semlegesen, egyformán védenek minden államot ( a fajüldöző és gyarmati rezsimek kivételével), azon belül bármely politikai csoportot vagy kormányzat hatalmát, függetlenül attól, hogy az alkotmányosan vagy alkotmányellenesen került hatalomra. Ha egy államban hatalmi átrendeződésre kerül sor, akkor a nemzetközi jogi normák az új államhatalmat éppúgy védik mint a korábbit, egyetlen feltételnek kell csak teljesülnie, a hatalmi változások külső erőszak vagy beavatkozás nélkül kell, hogy végbemenjenek. Nemzetközi kapcsolatok univerzális rendszerét is védi (pl. Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia és ezek felbomlásával az utódállamok stabilizálása) A nemzetközi jog funkciója a nemzetközi status quo védelme -> mindig változik -> aktuális status quo védelme. C) Az államok egyenlőtlenségének ellensúlyozása Az univerzális nemzetközi jog figyelmen kívül hagyja a társadalmi fejlődés egyenlőtlenségeit. Abból indul ki, hogy minden állam jogilag egyenlő és azonos súllyal vesz részt a nemzetközi döntéshozatalban. Ezzel a nemzetközi jog fontos funkciót tölt be, nevezetesen a nemzetközi erőviszonyokban megmutatkozó asszimetriák ellensúlyozását. Tehát egyenlőség jogi fikciójának megerősítésével látja el ezt a funkciót. A megerősítésével csak a követelményt fogalmazza meg, de nem értékel. D) A nemzeti jogrendszerek összekapcsolása Az egyes államok jogrendszerei a történelem folyamán egymástól többé-kevésbé elkülönülten fejlődtek, ez főleg a gazdasági kapcsolatok alakításában okozott nehézségeket, gátolta a nemzetközi kereskedelmet, munkaerő-vándorlást. A második világháború után hozzákezdtek a nemzeti jogrendszerek közötti különbségek csökkentéséhez, ebben a folyamatban a nemzetközi jog funkciója az elkülönült belső jogrendszerek összekapcsolása volt. Nemzetközi szerződések megkötésével és a nemzetközi szervezetekben meghozott döntésekkel arra törekedtek, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyaira azonos vagy legalább egymással összhangban lévő szabályok vonatkozzanak. Olyan normákat is alkottak, amelyek az egyének és szervezeteik legáltalánosabb értelemben vett érintkezését szabályozzák, tehát nem csak a szűkebb értelemben vett gazdasági tevékenységre vonatkoztak. E) A politikai kultúra közvetítése A nemzetközi jogi normarendszer a nemzetközi közösség elvárásait közvetíti a fennálló államokban hatalomra került új kormányzatok és az újonnan létrejött államok kormányzatai 11 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 számára. Az érintett kormányok többsége előbb-utóbb elsajátítja a nemzetközi érintkezés legfontosabb szabályait, ez a nemzetközi szocializációs folyamat. A folyamatban nagyszerepük van a normák puszta létének is, illetve a döntéshozatali eljárásoknak, mert a döntések meghozatalában részt vevő kormányzatok folyamatosan értesülnek a nemzetközi közösség elvárásairól. -> kommunikációs eszköz szerepét is betölti a NJ az államközi kapcsolatokban. Az emberi jogi tartalmú nemzetközi jogi normák esetében a nemzetközi jog funkciója a fejlettebb, demokratikusabb politikai kultúrával rendelkező államok jogintézményeinek közvetítése F) A nemzetközi döntéshozatal és jogalkotás szabályozása A diplomáciai jogot, a nemzetközi szervezetek jogát és a nemzetközi szerződések jogát szabályozó normáknak önálló funkciójuk van a nemzetközi jogon belül. Ezek ugyanis egyes nemzetközi döntések meghozatalát és végrehajtásuk módját szabályozzák, ideértve azokat is, melyek kifejezetten a jogalkotásra irányulnak. A mai nemzetközi jog természetesen nem szabályozza valamennyi döntés meghozatalának módját, azok jelentős része továbbra is nemzetközi jogilag szabályozott kereteken kívül születik. A szabályozás részletezettségében a legmesszebb a nemzetközi szervezetek jutottak, közülük is ki kell emelni az EU-t. G) Nemzetközi konfliktusok megoldásának elősegítése Az univerzális nemzetközi jogot a belső joggal ellentétben nem jellemzi a kötelező joghatóság, az államközi jogviták elbírálására nem hoztak létre kötelezően igénybe veendő bíróságot. Ha egy állam pert szeretne indítani egy másik állammal szemben, az utóbbinak nem kell feltétlenül alávetnie magát egy meghatározott fórum joghatóságának, a feleknek tárgyalás útján kell kompromisszumra jutniuk. A Nemzetközi Bíróság felállítása csak lehetőséget adott az államoknak, hogy vitájukat a hágai testület elé terjesszék, feltéve, hogy ebben meg tudtak állapodni. Ez a nemzetközi jog decentralizált voltából fakad, mivel a kötelező bíráskodás olyan hierarchikus hatalmi viszonyokat feltételezne, melyek csak egy államon belül létezhetnek. A nemzetközi jog azáltal is szerepet játszik a nemzetközi konfliktusok megoldásában, hogy a felek szinte minden esetben annak eszköztárát veszik igénybe. A nemzetközi jogszabályok alkalmasak arra, hogy kategóriáinak használatával a felek depolitizálják konfliktusaikat. 4. tétel: A népek önrendelkezési joga Az önrendelkezési jog kialakulása: A fogalom a 20. században jelent meg. Általános értelemben: egy népnek, nemzetnek vagy más embercsoportnak önálló, független állam megalapításához való joga. Először: Woodrow Wilson amerikai elnök: 14 pont (amerikai békefeltételek, 1918. január 8.) nem a Habsburg és Oszmán birodalom függetlenné váló nemzetei autonóm fejlődéshez való jogáról és a gyarmati népek érintett lakosságának érdekeiről, hanem csak az autonóm fejlődéshez való jogáról, az érintett lakosság érdekeiről, amelyeket össze kéne egyeztetni a gyarmattartók érdekeivel. A fogalmat ténylegesen Lloyd George brit miniszterelnök használta először (1918. január 5): a megkötendő békeszerződés területrendezése a kormányzottak önrendelkezési jogán vagy egyetértésen alapuljon. Önrendelkezés elve a két világháború közt nem vált nemzetközi jogi normává (versailles-i békeszerződés: a győztesek egymás közti kompromisszumos megoldásokkal osztották föl Európát és a gyarmatokat). 12 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Atlanti Charta (1941): Roosevelt amerikai elnök és Churchill brit miniszterelnök: minden nép joga megválasztani, milyen kormányzati formában akar élni és a II. világháború utáni területrendezés alapja az érintett népek szabadon kinyilvánított akarata. Nemzetközi jogi dokumentumban először az ENSZ Alapokmányban jelent meg: ENSZ egyik célja „a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése”. Nem nemzetről, hanem népről szól. Oka: gyarmati törzsek még a nemzetfejlődés elején tartottak. A nép fogalmát az Alapokmány nem adta meg. Nem derül ki, hogy mely emberi közösség az önrendelkezési jog alanya és mi e jog tartalma. Nép: adott területen élő emberek összessége, de mekkora terület? Az önrendelkezési jog tartalma: A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről szóló nyilatkozat (ENSZ Közgyűlés, 1960). Alap: gyarmati rendszer megszüntetése. Önrendelkezési jog emberi jog, a gyarmatosítás, mint a nép idegen uralom, elnyomás alá vetése az alapvető emberi jogok tagadása. A gyarmati népek önálló államot alapíthatnak, meghatározhatják saját gazdasági, társadalmi, kulturális rendszerüket. Védelmet biztosít azon népeknek is, akik egyszer már éltek önrendelkezési jogukkal: a felszabadult népek által alapított új államok felbomlasztására törekvés jogellenes (akkor is, ha az önrendelkezési jogra hivatkoznak). Csak a gyarmati nép vagy bármely állam területén élő idegen nép joga saját állam alapítása? Az önrendelkezési jog az állam szuverenitásával kerül összeütközésbe. A szuverenitás, területi sérthetetlenség erősebb érdek, az államoknak nem szabad tovább osztódniuk. 1967-ben a tízmilliós lélekszámú ibó nép elszakadását Nigériától a nigériai kormány fegyveres erőkkel megakadályozta. Tartottak attól, hogy a fejlett világban is elindulnak elszakadást célzó folyamatok.=> Önrendelkezési jog csak addig illeti meg a népeket, amíg meg nem alapították első szuverén államukat. Pl. Québec francia lakossága függetlenségi törekvésére az ottawai kormány kijelentette, hogy az egykori brit gyarmat függetlenné válása után az ott élő népek megalapították a kanadai államot, ezzel már egyszer gyakorolhatták önrendelkezési jogukat, többet arra nem hivatkozhatnak. A katonai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy Québec nem szakadhat el Kanadától, mert egyoldalú elszakadását számára a nemzetközi jog nem biztosítja, az nem illeti meg a szuverén államok összetevő részeit. Az államok baráti kapcsolatait szabályozó nemzetközi jogi elvekről szóló nyilatkozat (ENSZ Közgyűlés, 1970): önrendelkezési joggal csak a gyarmati vagy más idegen uralom alatt álló népek élhetnek. Legfőbb védendő érték a szuverén állam egysége és területi sérthetetlensége. De! Diszkriminációt (faji, vallási, bőrszín) alkalmazó állam szuverenitása háttérbe kerül a nép önrendelkezési jogával szemben, a kérdéses nép elszakadása, államalapítása jogszerű. Ezek nem könnyen eldönthető kérdések. Pl. Pakisztán keleti részében élők (bengáliaiak) függetlenségi háborúja a központi hatalom ellen (1971). India fegyveres beavatkozása => a bengáliaiak megalapították Bangladest (független állam). A nemzetközi közösség elismerheti-e az új államot, melynek népe egyszer már élt az önrendelkezés jogával? Egy év után elismerte. Az elszakadási törekvés külső fegyveres támogatásával kapcsolatos álláspont: pl. Ciprus északi részén 1974-ben a megszálló török csapatok kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, a nemzeti közösség nem ismerte el azt, hiszen nem egy nép önrendelkezési jogának gyakorlásával, hanem külső erőszakkal, azaz jogellenesen jött létre. 13 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2008: a Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia kikiáltotta függetlenségét. A nemzetközi közösség nem ismerte el a két államot, mert létrejöttüket az orosz csapatok bevonulásának köszönhették, nem az önrendelkezési jog gyakorlásának. Zimbabwe elismerése: a korábbi brit gyarmat, Rodézia függetlenségét a nemzetközi közösség jogellenesnek tartotta, mert a fehértelepes kisebbséget képviselő kormányzat kiáltotta ki az ország függetlenségét (1965). A Biztonsági Tanács elítélte a „rasszista kisebbség” aktusát, felszólította az államokat az elismeréstől való tartózkodásra, később teljes kereskedelmi embargót rendelt el. 1980-ban bevezették a többségi kormányzást, a nemzetközösség a Zimbabwe nevet felvevő államot elismerte, felvette az ENSZ-be. Követelmény, hogy az önrendelkezési jogával élő nép hitelesen és ellenőrizhető módon fejezze ki szándékát. Jugoszlávia felbomlása: Bosznia-Hercegovina esetében az Európai Közösség szükségesnek látta a népszavazást, 1992-ben az országot alkotó 3 népcsoport (bosnyák, szerb, horvát) többsége az önálló állam létrehozása mellett szavazott. A mai nemzetközi jog a nemzeti kisebbségek önrendelkezési és az ebből következő kiválási jogát nem ismeri el, az állami szuverenitás elsőbbséget élvez. A kisebbségek csak a nemzetközi dokumentumokban megállapított emberi jogokkal (kisebbségi jogok) rendelkeznek. Jogilag közömbös, hogy a kisebbség miként került idegen igazgatás alá (pl. világháború utáni békeszerződés), helyzetén csak békés úton, a többségi állam egyetértésével és döntése alapján változtathat. Önrendelkezési joga csak a központi kormány által alkalmazott súlyos diszkrimináció esetén éled fel. Önrendelkezési jog és az uti possidetis elve: Gyarmati rendszer megszűnése (1920-as évek): hol húzódjanak a függetlenné vált új állam határai? Dél-amerikai államok határvitái: a volt gyarmatokat korábban elválasztó határokat nem szabad megváltoztatni (nemzetközi bírósági ítéletek), ez a római jogi eredetű uti possidetis (ahogyan birtokoltátok) elv alkalmazása. Hágai Nemzetközi Bíróság megállapította: az uti possidetis elvet az általánosan elismert nemzetközi jog (szokásjog) részévé vált (két afrikai állam: Burkina Faso és Mali határvitájában, 1986). Az új államoknak egyben kell maradniuk és közös vagy nemzetközi határaik sem változhatnak. A határvita konfliktussorozatot indítana el Jugoszlávia felbomlása: Európai Közösség csak a békés úton, megegyezés alapján létre jövő belső határváltozásokat ismeri el (1991). A Biztonsági Tanács megerősítette ezt. Badinterbizottság (Európai Közösség jogi tanácsadó testülete) precedensértékű állásfoglalása: a függetlenné váló tagköztársaságok kötelesek tiszteletben tartani a külső és a föderáción belüli (nemzetközi határokká váló) határokat. Ez megalapozta e szokásjogi norma érvényességét. Szerbia számára hátrányos volt, jövendőbeli határain kívül 2 millió szerb élt. Belgrád kifejtette, hogy az elv Jugoszláviában nem alkalmazható, mert a belső határokat korábban politikai, nem etnikai alapon húzták meg. Badinter-bizottság elutasította a szerbek kérelmét, kifejtette, hogy az önrendelkezési jog gyakorlása nem járhat határmódosítással. A nemzetközi közösség az 1990-es évek elején ragaszkodott az önrendelkezési jog szűk és szigorú értelmezéséhez. A Badinter-bizottság elutasította Koszovó kiválási szándékát arra hivatkozva, hogy Koszovó nem tagköztársaság, hanem autonóm tartomány, ezért nem jogosult önrendelkezési jog gyakorlására, így kiválásra sem. Belgrád 1999-ben kénytelen volt kivonni csapatait Koszovóból, az nemzetközi igazgatás alá került. A pristinai nemzetgyűlés tagjai és az államelnök 2008-ban kikiáltották az ország függetlenségét, több állam azonnal elismerte (2013 végére 109 állam szuverénnek tekintette Koszovót. A nemzetközi közösség több tagja azóta sem hajlandó elismerni az új államot (pl. Oroszország, Szerbia, Kína, Szlovákia, Spanyolország stb.). 14 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Az önrendelkezési jog mai szerepe: Gyarmati rendszer megszűnése óta egyre kisebb szerep. A mai nemzetközi gyakorlatban továbbra is érvényes az a tétel, hogy csak az elnyomott népek élhetnek egyoldalúan az önrendelkezési jogukkal, ők is csak a korábban megvont tagköztársasági határok között. Külső erőszakos beavatkozás eredményeként létre jött függetlenség nem ismerhető el. A szeparatizmustól tartó soknemzetiségű államok elutasítják a területükön élő etnikumok, vallási csoportok önrendelkezési jogának elismerését. 5. tétel: A szuverenitás mai tartalma, helye a kölcsönös függések rendszerében, az államok egyenlősége A szuverenitás fogalmának kialakulása: A szuverenitás abszolút kategória, a szuverén állam önállóan, más államok beavatkozása nélkül dönt saját ügyeiben. Szuverenitásnak belső és külső oldala van. Belső oldal: az állam saját felségterületén korlátlan és osztatlan központi hatalommal rendelkezik. Külső oldal: a nemzetközi kapcsolataiban teljesen független. Lehet-e teljes függetlenségről beszélni a globalizáció korszakában, amikor a kölcsönös függések növekednek az államok között? A fogalom a középkorban és az újkor elején vált jelentőssé, a nemzetállamok megteremtésének érdekében. Erős, szilárd központi hatalom kellett, amelyet az abszolút uralkodó hozott el. Kezdetben nem az államot nevezték szuverénnek, hanem az uralkodót. Ezt elsőként Jean Bodin fejtette ki: a főhatalom a nemzet egyetemességét illeti meg, aki ezt átruházta az abszolút uralkodóra, aki így az ország szuverénje. A szuverenitás nem korlátlan. A szuverenitás az alattvalók feletti uralom teljessége. Grotius is hasonlóan vélekedett, viszont szerinte korlátlan az uralkodó hatalma, de az isteni jogot és a természetjogot köteles megtartani. John Locke a parlamenti szuverenitás eszméjéről írt és elismerte a felkelés jogát. Montesquieu és Rousseau a népszuverenitásról beszélt, a népet és nem annak képviselőit tekintette a szuverenitás hordozójának. 1648-as vesztfáliai béke: 300 német entitás szuverenitását ismerte el. Szuverenitás korlátlan volta -> expanziós törekvések. Az állam a döntéseit a másik államra tekintet nélkül hozhatja meg (Hegel: a nemzetközi jog külső államjog, éppúgy meg lehet változtatni, mint a belső jogot, így az állam egyoldalúan is elállhat a nemzetközi szerződésektől). Ez a nézet nem volt összeegyeztethető a nemzetközi kapcsolatok szélesedésével. A szabályozásnak csak akkor van értelme, ha később nem lehet egyoldalúan megváltoztatni. (Jellinek: önkorlátozás fogalma, Kelsen: a szuverenitás csak jogi értelemben használható fogalom, az állam főhatalma csak a nemzetközi jognak van alávetve -> az államok által közösen alkotott nemzetközi jog a szuverén) Mennyiben tekinthető szuverénnek az az állam, amelynek szuverenitását más szuverén államok erőszakos úton bármikor felszámolhatták? – háborúindítás joga -> BriandKellogg-paktum tiltotta Változtatott a szuverenitással kapcsolatos felfogáson a nemzetközi szervezetek fejlődése is. Biztonsági Tanács: kötelező döntések meghozatala, csak a nagyhatalmak rendelkeztek vétójoggal. EGK: többségi döntések, kötelezőek a nemmel szavazó államokra is, a tagállamok területén élő személyeket és jogi személyeket közvetlenül is kötelezhették. -> megszűnt a külső jogi parancsoktól való függetlenség A szuverenitás mai tartalma: 15 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Jelentése politikai értelemben: emberi társadalom létrehozott intézményei hierarchiájának legmagasabb szintjén az államok állnak. Weber: az állam rendelkezik a főhatalommal (= a legitim erőszak monopóliumával). E szint felett nem hozható létre olyan politikai intézmény, melynek az államtól független főhatalma van. Ha létre jönne, azt kellene államnak nevezni. Jelentése államon belüli értelemben: a főhatalmat megtestesítő legfelső államhatalmi és államigazgatási szervek az intézményi hierarchia legmagasabb helyén vannak. Jelentése a nemzetközi kapcsolatokban: a Földön egymástól relatíve elkülönült, centralizált hatalmi szervezetek léteznek egymás mellett. Az állami szuverenitás az adott állam és a nemzetközi közösség többi tagja közti sajátos viszony. Ez hatalmi-politikai értelemben mellérendeltség (államon belüli alá-fölérendeltség). Ha állam megszűnik, a szuverenitása is. A nemzetközi közösséget decentralizált hatalmi struktúra jellemzi. A szuverén államokból álló nemzeti közösség felett nem áll felső hatalom (az ENSZ sem válhatott azzá). A nemzetközi jog sosem határozta meg a szuverenitás fogalmát. Az ENSZ Alapokmányában, 2 ENSZ-közgyűlési határozatban (1970., 1974.) és az 1975. évi Helsinki záróokmányban felsorolt jogok és kötelezettségek utalnak a szuverenitás jogi tartalmára. Minden államnak joga van arra, hogy 1. függetlenül, külső beavatkozás, erőszak, vagy fenyegetés nélkül válassza meg politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális rendszerét, alkossa meg törvényeit és más jogi normáit; 2. szabadon, jogilag egyenlő félként alakítsa más államokkal való kapcsolatát; 3. szabadon alapítson nemzetközi szervezetet, szövetséget, csatlakozzon azokhoz; 4. szabadon kössön szerződést más állammal/államokkal; 5. elutasítsa más államok törvényeinek, bírósági ítéleteinek saját területén való alkalmazását. Az államok kötelesek 1. tiszteletben tartani más állam területi épségét, politikai függetlenségét, jogi egyenlőségét; 2. tartózkodni más államokkal szemben erőszak alkalmazásától vagy azzal való fenyegetéstől; 3. békésen megoldani más államokkal fennálló vitáikat; 4. tartózkodni más államok belügyeibe való beavatkozástól. A nemzetközi joggyakorlatban szuverén állam az, amely önállóan lép fel nemzetközi kapcsolatokban. Fikció: a jogi értelemben alávetett helyzetben nem lévő állam szuverén. A politikai értelemben függő helyzetben lévő államok jogi értelemben szuverén alakulatok, önállóságukat senki sem vonja kétségbe, ezért az ilyen államok által kötött nemzetközi szerződések a politikai függetlenség visszanyerése után is hatályban maradnak. Pl. Magyarországot az 1944 és 1990 közötti időszakokban a függőségi viszony jellemezte politikai értelemben, külkapcsolataiban viszont megszakítás nélkül a nemzetközi jog önálló alanyaként lépett fel. A (belső vagy nemzetközi) jogilag is függő helyzetben lévő országok nem szuverének. A föderációk tagjai (pl. Bajorország, Texas Állam) belső jog értelmében nem szuverének, mert nem rendelkeznek főhatalommal. A II. világháború után Németország szuverenitását nemzetközi jogi rendelkezések függesztették föl, 1945-ig nemzetközi igazgatás alá került, 1949-ig szövetséges megszálló hatalmak gyakorolták a főhatalmat. A gyarmati országok sem belső, sem nemzetközi jogi értelemben nem voltak szuverének. Az állam a szuverenitásból következően területi és személyi főhatalommal, valamint immunitással rendelkezik. 16 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Területi főhatalom: az állam a saját területe fölött kizárólagos ellenőrzést gyakorolhat. Nemzetközi szerződések korlátozhatják. Személyi főhatalom: az állam szuverenitása kiterjed az állam területén tartózkodó személyekre (más államok polgárai, állam közhatalma alá vetett hontalanok is). Korlátozzák nemzetközi szerződések (diplomaták, nemzetközi jogilag védett személyek: államfők, kormányfők esetében) és az általános emberi jogok (azokat minden államnak tiszteletben kell tartania a saját területén). Immunitás: a szuverén állam közhatalmi aktusai mentesek más államok bíróságainak joghatósága alól. A szuverén államok jogi egyenlősége: Történelmi fejlődés => egyenlőtlen erőelosztású nemzetközi rendszer: az államok lakossága, területe, természeti erőforrásainak mennyisége, gazdasági, kulturális, katonai képesség tekintetében egymástól nagyban különböznek. Ezt nemzetközi kapcsolatokban is intézményesítették: a nagyhatalmak intézményes értelemben is „elsők voltak az egyenlők között” és ma is azok. Ellenkező irányú tendencia a világpolitikában: a nemzetközi jogalkotás demokratizálódása. A modern nemzetközi jog deklarálta az államok egyenlőségét (1933, montevideói konferencia): az államok joga nem azon a képességen alapul, hogy jogaikat miként tudják érvényesíteni, hanem azon a tényen, hogy a nemzetközi jog alanyai. Minden állam szuverenitása egyenlő mértékű. A nemzetközi kapcsolatokban a jogegyenlőség jelentésére a 2 ENSZ-közgyűlési határozatban (1970., 1974.) és az 1975. évi Helsinki záróokmányban foglaltak utalnak: 1. Valamennyi állam egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. 2. Valamennyi állam a nemzetek közösségének egyenjogú tagjaként vehet részt a világ gazdasági, pénzügyi problémáinak rendezésében. 3. Valamennyi állam a nemzetközi jog eredeti alanya, szuverenitásból fakadó jogok teljességét élvezi. Más jogalanyokkal szerződést köthet, ha nem ütközik kógens nemzetközi jogi normába. 4. A nemzetközi jogi normák csak azon államokat kötelezik, melyek a normákat magukra nézve kötelezőként ismerték el. 5. A nemzetközi szervezetekben és a diplomáciai konferenciákon minden államnak egy szavazata van. Eltérő szavazati mód csak az érintett álalmok egyetértésével alkalmazható. Az egy állam, egy szavazat elvétől eltérő az ENSZ és az EU, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (IBRD) Kormányzótanácsának és Ügyvezető Igazgatóságának tagjai súlyozott többséggel döntenek: több szavazatuk van a pénzügyi alapokhoz nagyobb mértékben hozzájáruló tagállamoknak. Egyes kérdésekben 85%-os többségre van szükség => Washingtonnak vagy az EU tagállamainak együttesen gyakorlatilag vétójoga van. Szuverenitás a kölcsönös függések globális rendszerében: Az államok politikai-gazdasági értelemben sosem voltak teljesen függetlenek egymástól. Ipari forradalom => világpiac => kölcsönös függések jóval intenzívebb, összetettebb rendszere. Nemzetközi munkamegosztás fejlődése felgyorsult, áruforgalom gyorsabban nőtt, mint a termelés, nemzeti pénzpiacok összekapcsolódtak, nőtt a külföldi tőkeérdekeltség. Gazdasági élet szereplői között tartós kapcsolatok alakultak ki. A nemzeti gazdaságpolitikai döntések közvetlenül kihatottak a többi nemzetgazdaság helyzetére is. 1929-es világgazdasági válság, II. világháború borzalmai után (kölcsönös gazdasági függések rendszere) a nemzetközi közösség elhatározta egy átfogó monetáris rendszer és a meghatározó jelentőségű nemzetközi gazdasági szervezet, az IMF létrehozását (1944, Bretton Woods). Az államok 17 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 felismerték, hogy egymástól függetlenül nem hozhatnak többé optimális nemzeti gazdaságpolitikai döntést. A kölcsönös függőséget növelő folyamat: a globalizáció, mely gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális szférára is kiterjed, államok mellett a multinacionális nagyvállalatok is meghatározó szerepet játszanak benne. Haditechnikai fejlődés: nukleáris fegyverek, nagy hatótávolságú rakéták => minden állam sebezhetővé vált. A hidegháborúban mindkét szuperhatalom képessé vált egymás teljes megsemmisítésére, amely közöttük függőségi helyzetet teremtett. NATO és Varsói Szerződés Szervezete – katonai egyensúly -> nem robbant ki fegyveres konfliktus. A függések globális értelemben kölcsönösek. 2 ország viszonyában, lehet, hogy egy állam hatékonyabban érvényesíti érdekeit a másikkal szemben, így inkább egyoldalú függés alakul ki. Viszont mindketten az államközi kapcsolatok bonyolult rendszerének tagjai. Egy állam viszonya a külvilággal jogilag nem érinti az állam szuverenitását, amíg az állam fennmarad. Az Európai Unió tagállamai szuverenitásukat gyakorolva állapodtak meg abban, hogy bizonyos gazdasági és szakpolitikai kérdésekben közösen, egymásra tekintettel fognak dönteni. A tagok megőrizték az egymás között fennálló politikai egyensúlyt, nemcsak jogi, hanem politikai szuverenitásukat is megőrizték. 6. tétel: Az állam, mint jogalany, az állam keletkezése és megszűnése Az állam: Az állam – szuverén alakulatként- a nemzetközi jog elsődleges jogalanya. Az állam fogalmát a nemzetközi jog nem határozza meg, mert az állam létezését ténykérdésként kezelte. Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló montevideói egyezményben (1933) lévő államdefiníció fogalmi elemei szerint az az alakulat tekinthető államnak, amelynek 1. meghatározott területe, 2. állandó lakossága, 3. önálló kormánya van, 4. képes arra, hogy más államokkal kapcsolatot tartson fenn. Ez a definíció létező, funkcióit ellátni képes, hatékony államot ír le. Hatékonyság (effektivitás) követelménye: az államnak képesnek kell lennie arra, hogy gyakorolja nemzetközi jogrendből ráháruló jogait, teljesítse kötelezettségeit. Az állam létezésével kapcsolatos kérdéseket a jogon kívüli jelenségek körébe utalta. A nemzetközi jog az állam létét nem határozhatja meg, csak tudomást vesz róla. A Badinter-bizottság szerint: „olyan szervezett politikai hatalomnak alávetett területből és lakosságból áll, amelyet a szuverenitás jellemez.” Az állam alkotóelemei: A területi szuverenitás az államiság lényegi eleme. A földrajzi terület nagysága nem meghatározott. Államterület-változás, definiált határ hiánya nem érinti az államiságot. Az állam szervezett politikai közösség, ezért nélkülözhetetlen az állandó lakosság. Minimális létszámára, etnikai, vallási összetételére nincs előírás. Az állandóság is viszonylagos (születés, halál, migráció), nem követelmény, hogy a lakosság reprodukálja önmagát, az sem, hogy folyamatosan az államhatárokon belül tartózkodjon. Állami funkciók gyakorlásához kell a népet képviselő reprezentatív kormány. A nemzetközi jog nem határozza meg a hatalomgyakorlás módját, kizárólag annak önállóságát és a főhatalom gyakorlására való képességet, a közrend külföldi segítség nélküli fenntartásának képességét. A kormányforma meghatározása az állam belső joghatósági körébe tartozik. A globalizáció hatására egyetlen állam sem lehet a külső hatásoktól független. Egy hatékony, független kormánynak képesnek kell lennie a nemzetközi kapcsolatok fenntartására. A formális függetlenség megmarad akkor is, ha egy állam külkapcsolatait egy másik állam 18 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 jelentősen meghatározza, vagy az állam átadja azok vitelét a másik államnak. Nem tekinthető viszont függetlennek az az állam, amely csak egy másik állam részeként funkcionál. Az állam keletkezése és megszűnése: Az állam keletkezése: Napjainkban az államok száma eléri a kétszázat (Palesztinával és Tajvannal együtt). Az emberi életre tartósan alkalmas területek állami uralom alatt vannak, így új állam csak úgy keletkezhet, ha egy másik állam megszűnik vagy területe csökken. Az államalapítás és megszűnés tényei jogokat keletkeztetnek, mert a jogi szabályozásnak a valósághoz kell idomulnia (ex factis jus oritur). Az államiság azonban nem puszta ténykérdés, hanem jogintézmény. Bár ténybeli alapjai vannak, az állam a nemzetközi jog alanya => nem függetleníthető a nemzetközi jogrendszertől. Az állam olyan entitás, amelyre alkalmazható az államra vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás. A nemzetközi jog fizikai értelemben nem hozza létre az államot, de meghatározza a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nemzetközi közösség tagjává válhat. A 20. század közepe óta az effektivitás elve nem kizárólagos tényező az állam létrejötte és megszűnése szempontjából. Pl. Bosznia és Hercegovina esetében a kormány még nem gyakorolt tényleges ellenőrzést a lakosság és a terület fölött, amikor az állam létre jött. A nemzetközi jog megsértésével létre jövő állam akkor sem tekinthető államnak, ha rendelkezik az államiság attribútumaival. Pl. a Dél-Afrikai Köztársaság a saját területén a fekete lakosság betelepítésére (hogy a többi részen fehér többségi uralmat hozzanak létre) alapított „bantisztán” esetében a nemzetközi közösség megtagadta az államiság elismerését. A nemzetközi közösség az államok területi integritása mellett foglaltak állást. A klasszikus nemzetközi jogban az elszakadni kívánó entitás csak akkor nyerte el az államiságot, ha sikeresen kivívta a függetlenségét, azaz érvényesült az effektivitás elve. A modern nemzetközi jog a belső fegyveres konfliktusok visszaszorítására is törekszik. Ilyenkor a nemzetközi közösség korlátozza a területi állam ellenőrzését az elszakadni kívánó terület felett (ld. Koszovó, 4. tétel), azokon nem érvényesül az effektivitás elve. Az állam elismerése általában akkor következik be, amikor a területi állam is hozzájárul a terület függetlenedéséhez. Az állam megszűnése: A nemzetközi jog a nemzetközi rendszer stabilitása érdekében feltételezi az állam létének folytonosságát, a megszűnését csak kivételes esetben ismeri el. => az államiság kritériumaiban bekövetkezett lényeges változás főszabály szerint nem érinti az állam létét. => az államiságot nem érinti a belső alkotmányos struktúra megváltozása, hiszen a kormányforma meghatározása az állam belső szuverenitásába tartozik. Az állam nevének megváltozása nem jelzi az állam megszűnését. Bukott államok: az államiság akkor is fennmarad, ha megszűnik a központi irányítás, hiszen az önrendelkezési jog alanya, a nép e jogát gyakorolva újra létrehozhatja az állam szervezetrendszerét. Az önrendelkezési jog alapján a nép önálló államot is tarthat fenn, de csatlakozhat más államokhoz, vagy dönthet úgy, hogy bizonyos részek önállóságot kapnak. Az állam önálló, külső kényszer nélkül hozott döntése alapján kimondhatja megszűnését. Általában a föderális államok esetében fordul ez elő. Pl. megállapodással Csehszlovákia megszűnése és helyette létre jött a nemzetközi jog két új alanya: Csehország és Szlovákia Külső fegyveres beavatkozás: 19 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A külső fegyveres beavatkozás nem érinti az állam jogi létét. A klasszikus nemzetközi jog az állam szuverén jogának tekintette a háborúindítás jogát => a hódítás érvényes jogcím volt. Ma a katonai megszállás csak átmeneti jogintézménynek minősül, amely nem szünteti meg a terület feletti szuverenitást. Más állam annektálása (bekebelezése) jogellenes, elismerése emiatt nemzetközi jogba ütközik. A modern nemzetközi jog a debellatio elvét sem fogadja el, ami azt jelentette, hogy az államot megszűntnek lehet tekinteni, ha az ellenséges állam a teljes területét megszállta, kormányát felszámolta, szövetségesei útján sem tudott többé katonai ellenállást kifejteni. Pl. Észtországot, Lettországot és Litvániát (függetlenségük 1991-es bejelentésekor) nem tekintette a nemzetközi közösség új államnak, mert a Szovjetunió jogellenesen csatolta őket magához 1940-ben. 1990-ben Irak elfoglalta és magához csatolta Kuvaitot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel az ENSZ tagállamait, hogy ne fogadják el az annexió jogszerűségét. 7. Tétel A nemzetközi jog további alanya ( 182-194) A) Nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek fejlődésének fontos állomása volt mikor a tagállamaik jogalanyisággal, szerződéskötési joggal ruházták fel azokat. Először az ENSZ Alapokmánya tartalmazott olyan rendelkezéseket, amely alapján a világszervezet jogalannyá vált. ENSZ keretében az agresszorral szembeni együttes fellépésre közös haderőt állítottak volna fel, de a BT sosem élt ezzel a jogával. Bernadotte-ügy: A nemzetközi közösséget túlnyomó többséget képviselő ötven államnak jogában állt, hogy a nemzetközi joggal összhangban olyan entitást hozzon létre, amely objektív és nem csupán az általuk elismert nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik. Joga volt arra, 1948-49-ig tartó Közel Keleti háborúval kapcsolatosan, Izraellel szemben nemzetközi jogi felelősséget érvényesítsen. A bíróság a világszervezet jogalanyiságát erga omnes jelleggel azaz minden más jogalannyal szemben érvényesen állapította meg. Objektív jogalanyisága csak az ENSZ-nek van. Más szervezetek csupán azokkal az államokkal vagy nemzetközi szervekkel fennálló kapcsolatukban tesznek szert jogalanyiságra, amellyel tényleges jogviszonyuk jön létre. szubjektív jogviszony Két féle módon tehetik ezt meg: - közvetlen szerződéskötési joggal ruházzák fel - Célok, feladatok ellátását írják elő melyeket csak szerződéskötéssel lehet megvalósítani Szervezetek jogalanyisága nemcsak származékos, hanem korlátozott is, mivel csak tagállamok által meghatározott keretek között érvényesülhet. Jogalanyiságuk aktív, mivel a tagállamaik által meghatározott keretek között jogot is alkothatnak. B) Egyének 20 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Korlátozott mértékben válhatnak az egyének a nemzetközi jog alanyaivá, államok külön döntése kell hozzá. Emberi jogok közvetlen érvényesítése nemzetközi jogi fórumokon Jogsértés esetén panasz az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához (1801) Emberi jogok európai egyezménye ha valamely részes állam megsértette az egyezményben foglaltakat kérelmet nyújthatott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Így Nemzetközi jogviszonyok közvetlen alanyaivá váltak Európai Unióban alakult ki a legszélesebb terjedelmű jogalanyiság, Tanács és a Bizottság az egyénekre nézve közvetlenül kötelező döntéseket hozhat, sőt azokat a címzettek meghatározott esetben az Európai Bíróságnál is megtámadhatják. Szűk körben nemzetközi jogalannyá váltak a háborús és emberiség elleni bűntettek elkövetői is. 1949. évi genfi humanitárius egyezmény értelmében a kombatánsok ( harcosok) passzív alanyokká váltak ha egyezményben felsorolt jogaikban sérelmet szenvedtek. C) Jogi személyek Korlátozott, passzív alanyokká válhatnak egyes jogi személyek. Éppúgy kötelezhetik őket mint az egyéneket Feltétele az érintett állam egyetértése. Ugyanez vonatkozik a multinacionális/transznacionális nagyvállalatokra is. D) Vatikán Egykori pápaállam politikai és egyházi kérdésekben fontos szerepet tölt be. Önállónak és területileg sérthetetlennek nyilvánította a Vatikánt, a Szentszékkel kötött lateráni szerződés. A 0,44 km2 területű, 1000nél kisebb lélekszámú városállam 180 állammal lépett diplomáciai kapcsolatba. Emellett részesévé vált számos multilaterális szerződésnek. E) Máltai Lovagrend, Vöröskereszt Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend, mellyel közel 100 állam tat fenn diplomáciai kapcsolatot. Területe és lakossága nincs csak közel 13 ezer körüli különböző állampolgárságú személyekből álló tagsága, Máltai Szeretetszolgálat kiemelkedő és fél világra kiterjedő karitatív tevékenységét ismerik el. 1949. genfi humanitárius egyezmények értelmében a hadifogoly- és internáló-táborok ellenőrzésében meghatározott feladatokat lát el a Vöröskereszt Nemzetközi bizottsága. F) Nemzeti felszabadító mozgalmak Gyarmati népek önrendelkezési jogáért küzdő mozgalmakat a nemzetközi jog alanyaként kell elismerni. 21 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Kialakulófélben lévő államokat képviselnek ( in statu nascendi). A nemzetközi közösség kizárólag gyarmati kontextusban fogadja el. Először az illetékes regionális szervezetek ismerték el. Korlátozott jogképességre tettek szert. ENSZ Közgyűlése megfigyelői státusszal is felruházta őket. PFSZ- Palesztin Felszabadítási Szervezet, PH-Palesztin Hatóság. Palesztina nevében szabályos felvételi kérelmet is előterjesztett de nem jutott túl az előkészítő bizottság szintjén. 8. tétel: Az államutódlás szabályai 203 – 221 (nem néztem át) A) Államutódlás fajtái Akkor következik be, ha az államhatárok megváltoznak, ha egy állam csatlakozik a másikhoz, vagy más módon megszűnik. Ilyenkor dönteni kell, hogy mi történjen az elődállam szerzett jogaival és vállalt kötelezettségeivel. A folyamat jogi szabályozása megindult, de a megkötött szerződésekhez kevesen csatlakoztak, többnyire az érintettek állapodnak meg egymással. A szabályozás meghatározza azokat a kereteket, amelyek között államutódlásra kerülhet sor, egyben kizárja azokat az államok közösségében, illetve az államok területében történő változásokat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal. Az államutódlás másik határa: az államazonosság. Ha egy államot továbbra is azonosnak tartanak önmagával, akkor nem jön létre államutódlás. Az államutódlást univerzális, vagy az érintette felek között létrejött szerződések szabályozzák. Szabályozás a következő tárgykörökre terjedhet ki: 1. szerződésekben 2. vagyonban, az adósságban és archívumokban 3. az állampolgárságban 4. nemzetközi szervetekben viselt tagságban történő államutódlás B) A nemzetközi jogi szabályozás 1978-ban sikerül kodifikálni a nemzetközi szerződésekben való államutódlást: Az egyezmény kimondta: „egy államnak egy másik állammal egy terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségében történő felváltását jelenti” Más fórumok szerint inkább az adott terület feletti szuverenitás átszállása az államutódlás. Az egyezmény azt az államot, amelyet az államutódlás alkalmával egy másik állam vált fel, elődállamnak, míg a másikat utódállamnak nevezzük. Az utódlás lehet teljes és részleges. Az államutódlás egyezmény által megnevezett fajtái: 1. Utódlás terület egy részének vonatkozásában o az állam egy része egy másik állam területének részévé válik. Ebben az esetben az adott területen az elődállam szerződései hatályukat vesztik, az utódállamé pedig hatályba lépnek. 22 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. Újonnan függetlenné vált államok o az utódlást megelőzően függő helyzetben volt azokban a nemzetközi kapcsolatokban, amelyekért az elődállam viselte a felelősséget. gyarmati sorból függetlenné váló államok (de mivel a gyarmati rendszer megszűnt, ilyen államutódlásra már nem kerülhet sor) 3. Államok egyesülése o két vagy több állam hoz létre egy utódállamot, a korábbi önálló nemzetközi jogalanyok egy jogalannyá válnak, egyik fél sem folytatja az elődállam jogalanyiságát (pl.: Tanganyika + Zanzibár = Tanzánia – 1964) 4. Beolvadás o az egyik entitás megőrzi államiságát, míg a másik, többi állam jogalanyisága, államisága megszűnik (pl.: NDK beolvadt az NSZK-ba) 5. Szétválás o az utódállamok egyike sem folytatja az elődállam jogalanyiságát, hanem új jogalanyként jelenik meg a nemzetközi kapcsolatokban (pl.: Csehszlovákia, Jugoszlávia) 6. Kiválás o egy jogalany csökkent területen folytatja az elődállam államiságát, míg a létrejövő új államok új jogalannyá válnak (pl. 1971-ben Banglades kivált Pakisztánból) Az államutódlás különböző eseteit olyan elvek határozzák meg, amelyek alapját részben jogon kívüli megfontolások jellemzik. Elvek: - igazságosság elve: azokat a területeket, amelyek a lakosság akarata ellenére került valamely állam ellenőrzése alá, ne terhelje felelősség a területeket ellenőrző korábbi hatalom kötelezettségvállalásaiért - jogbiztonság követelménye: annak elkerülése, hogy az államutódlásra hivatkozva szabadulni lehessen a nemzetközi jogi kötelezettségektől - tiszta lap elve: előbbi vezet az újonnan függetlenné vált államok esetében a tiszta lap elvéhez, a gyarmattartó hatalmak megállapodásokat kötöttek az újonnan függetlenné váló állammal annak érdekében, hogy meghatározott szerződések kötelezzék az utóbbit - folyamatosság: biztosítja a nemzetközi stabilitást az olyan szerződések esetében, amelyek pl. határt vagy fontos emberi jogokra vonatkozó kötelezettséget állapítottak meg A katonai szövetséget, vagy más biztonsági rezsimet, kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget hoznak létre, szabadon dönthessenek a folytatásról vagy a szerződés megszüntetéséről. Emberi jogi szerződések: - az államok az államutódlást ürügyeként használják fel nagyon gyakran arra, hogy megszabaduljanak emberi jogi kötelezettségeiktől (oka: politikai instabilitás esetén fordulnak elő általában tömeges jogsértések) - az instabilitás időszaka gyakran az államutódlást közvetlenül megelőző vagy követő időszak, ezért különösen fontos az emberi jogi szerződések folyamatossága 23 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a nemzetközi jog feltehetően automatikusnak tekinti majd az utódlást a legfontosabb emberi jogi egyezmények, mint erga omnes kötelezettségek tekintetében. Azonban de lege lata nem állapítható meg Meghatározott területhez kapcsolódó kötelezettséget megállapító szerződések: - csak arra az utódállamra kötelező a szerződés, vagy annak vonatkozó része, amelynek területére az adott kötelezettség vonatkozik (pl.: Bős-Nagymaros ügy Csehszlovákia) Határmegállapító szerződések: - uti possidetis elve alapján a korábbi közigazgatási határok vagy egy föderáció szövetségi államainak határai válnak államhatárrá. - az adott államok egymás közötti megállapodásukban eltérhetnek utódlási szerződésben teszik meg (pl.: Szovjetunió) Állami vagyonban és adósságban történő utódlás: - megállapodásban kell rendezniük a kérdéseket - az egyezmény arra a vagyonra, jogokra és érdekeltségekre terjed ki, amelyek „az államutódlás időpontjában az elődállam belső jogának megfelelően az állam tulajdonában vannak” Állampolgárság helyzete: - az államutódlás hatását az állampolgárságra nem szabályozza univerzális nemzetközi egyezmény - nemzetközi szokásjog alapján elmondható, hogy az államutódlás nem változtatja meg automatikusan az állampolgárságot, jogot ad azonban az állampolgárság megszerzésére, előállhat azonban olyan probléma, amelyben a lakosság egy része nem kívánja felvenni az állampolgárságot - a nemzetközi jog állampolgárság megszerzésére irányuló általános jogelvei érvényesülnek (diszkrimináció tilalma, hontalanság lehetőség szerint elkerülése, valódi kapcsolat megléte az állam és az állampolgárságot megszerző személy között) Trianoni békeszerződés - opciót biztosított arra, hogy válasszanak az utódállamnak az állampolgársága vagy magyar állampolgárság között - amennyiben a magyar állampolgárságot választják, egy éven belül települjenek át Magyarországra (optálás) - magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény: Magyarországra áttelepített magyarok automatikusan váltak magyar állampolgárokká - az opciós jog nem képezi nemzetközi szokásjog részét Hontalanná válás: - 1997. évi európai állampolgársági egyezmény: érintett személyi akaratának figyelembe vételét követeli meg - 2006. évi egyezmény: az államutódlás esetén bekövetkező hontalanság kiküszöbölésére vonatkozó egyezmény - ez opciót biztosít: utódállam területén maradnak, vagy ha másik állampolgárságot választanak, akkor másik államba kell költözniük 24 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Az állam nemzetközi szervezeti tagság egyszerűen fennmarad államazonosság esetén. Ha az új állam az ENSZ segítségével jön létre, akkor az új állam is a világszervezet részévé válik. Ha az az állam, amelytől az utódállam elszakadt, elismeri az utódállam függetlenségét, az utódállam ENSZ-tagságának nincs akadálya (pl. Dél-Szudán esete). A folyamatot bonyolítja, ha az elődállam nem ismeri el az utódállamot, és továbbra is saját területének tekinti (pl.: Szerbia – Koszovó) 9. tétel: Állam- és kormányelismerés I. Államelismerés Az államelismerés azt jelenti, hogy egy állam egy másik államot vele egyenrangú és egyenjogú szuverén államként ismer el. Nemzetközi jogi következményei közül a legfontosabb: az elismerő állam az elismert állammal való kapcsolataiban ugyanazokat a normákat köteles alkalmazni, mint más államokkal való viszonyában. Pl. köteles annak területét államterületként tiszteletben tartani. Belső jogi következménye, hogy az elismerő állam, illetve annak hatóságai, az elismert állam aktusait ettől fogva állami, azaz egy másik szuverén alanyként végrehajtott aktusokként fogja kezelni. Pl. bíróságainak jogerős ítéleteit res iudicataként fogadja el. A) Az államelismerés formái Kétféle módszer: - kifejezett elismerés (de jure) - ráutaló magatartással történő elismerés (de facto) De jure elismerés Állam által kiállított, hivatalos okiratba foglalt elismerő nyilatkozattal történik, amelyben a fél kijelenti, hogy a másik felet államként ismeri el. Megkönnyíti az állam hatóságainak további tevékenységét, egyértelművé válik az adott állam álláspontja. Diplomáciai kapcsolatok felvétele azonban külön aktussal történik. Visszavonásra azonban nincs lehetőség. De facto elismerés Az állam magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a másik állam államiságát elismeri. Jellemző ez a régóta létező államok viszonyában, ahol az államelismerés amúgy is nehezen értelmezhető lenne. Ilyen magatartásnak tekinthető: a másik állam által kiállított úti okmányok elfogadása, közös határőrizet megszervezése, stb. Önmagában a kapcsolattartás nem minden esetben jelent elismerést. Pl. Koszovó B) Az államelismerés joghatásai Az államelismerésnek vagy az elismerés megtagadásának ténye nincs közvetlen hatással az államiság meglétére. Konstitutív értelmezés szerint egy entitás addig nem tekinthető szuverén államnak, amíg nem ismerik el a szomszédai meg a nagyhatalmak. 25 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Deklaratív értelmezés (montevideoi egyezmény) lépett az előző helyébe: objektív kritériumok, azaz a terület a lakosság, és kormányzat meglétének tényéből eredezteti, más államok elismerő nyilatkozatait pedig az államiság szempontjából nem veszi figyelembe döntő tényezőként. Az elismerő fél az elismert állammal kialakított nemzetközi kapcsolataiban köteles lesz végrehajtani a nemzetközi jog minden általános normáját. pl.: Az elismerő fél köteles lesz tiszteletben tartani az elismert állam által kiállított okiratokat, a bíróság által meghozott ítéleteket pedig ítélt dologként kell elfogadnia. C) Az elismerési kötelezettség, illetve tilalom. Az államok azon döntése, hogy elismernek-e egy másik államot, elsődlegesen nem nemzetközi jogi kérdés, sokkal inkább politikai megfontoláson alapuló szuverén elhatározásuk, még akkor is, ha álláspontjukat gyakran nemzetközi jogi érvekkel is igyekszenek alátámasztani. Egyetlen állam sem köteles elismerni egy másik entitást még akkor sem, ha amúgy a szuverenitás minden jelét mutatja, mivel a nemzetközi jog ilyen kötelezettséget ne ismer. Az elismerés hiánya nem jelenti automatikusan a jogalanyiság hiányát, alapvetően objektív kritériumoktól függ, Stimson-doktrína Az Egyesült Államok nem ismer el semmilyen államiságot érintő változást, amelyet a nemzetközi jog súlyos megsértésével, fegyveres erő alkalmazásával idéztek elő. (japán fegyveres erők Mandzsúria helyén Mandzsuoko bábállamot hoztak létre) Badinter-bizottság Új államok elismerését a következő feltételekhez kötötte. 1. ENSZ alapokmánya, Helsinki záróokmány, Párizsi charta tiszteletben tartása, különös tekintettel a jogállamiságra, demokráciára és állami jogokra. 2. Etnikai és nemzeti kisebbségek az Európai Bizottság Együttműködési Értekezlet keretében felvállalt jogainak biztosítása 3. Államhatárok sérthetetlensége, amelynek megváltoztatása csak békésen, kölcsönös megegyezéssel lehetséges 4. Leszereléssel, valamint nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásával kapcsolatos, a biztonsághoz és a régió stabilitásához szükséges kötelezettségek elfogadása 5. Kötelezettségvállalás esetlegesen felmerülő viták békés rendezésesre A Közösség nem ismer el agresszió eredményeképpen létrejövő alakulatokat, illetve figyelembe kívánja venni az elismerés szomszédos államokra gyakorolt hatását. II. A kormányok elismerése Ez az államok szuverenitása körébe tartozó kérdés, amelyet időnként akár több évszázados hagyományok határozhatnak meg. Az egyetlen fontos szempont, hogy az állam területén működő kormányzat tényleges hatalmat gyakoroljon. Két esetben merülhet fel a kormányelismerés kérdése: - alkotmányellenes úton kerül pozícióba a kormányzat 26 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - több egymással versengő kormányzat létezik egy államon belül Kormányok elismerése politikai megfontolás tárgya Főszabály: nincs szükség a rendezett, alkotmányos úton hivatalba lépett kormányzatok elismerésére külön Tobar- elv Nem alkotmányos úton hatalomra jutó kormányzat addig nem ismerhető el, amíg demokratikus úton meg nem erősítette pozícióját. Jogkövetkezmények szempontjából a hatalom gyakorlásának ténylegessége került előtérbe. Tinoco-ügy Costa-Ricában puccsal hatalomra került kormány jogszerűen vállalt e kötelezettsége. Két évvel későbbi legitim kormány megtagadta a kötelezettség teljesítését, mondván hogy nem is vállalták volna el ezt a kötelezettséget. Tényleges kormánynak minősült, kötelezettségei érvényesek voltak és kötelezték az államot. A választott bíróság döntése szerint az illegitim kormányzat cselekményeit is állami, szuverén aktusként kell elfogadni, függetlenül attól, hogy azt korábban más államok elismerték-e vagy sem. Estrada-elv Az államoknak tartózkodniuk kell más államok kormányzatának elismerésestől vagy annak megtagadásától, mivel az iIlyen jellegű állásfoglalás összeférhetetlen az állami szuverenitással, illetve a másik állam szuverenitásának tiszteletben tartás kötelezettségével. Castañeda-elv Aktívabb külpolitikára adott lehetőséget, majd visszaálltak a régi elv alkalmazásához. Az államok dönthetnek úgy, hogy csak a demokratikus úton hatalomra került kormányzatokat hajlandóak elismerni, illetve azokkal együttműködni. Tobar-elv továbbélése III.Összefüggések az állam- és a kormányelismerés között Az állam elismerése éppen hatalmon lévő kormány elismerését is jelenti. Állam elismerésének a megtagadása magában foglalja a kérdéses kormány elismerésének megtagadását is. A kormány elismerése vagy megtagadása nem jelenti az állam elismerését vagy megtagadását is, valójában az államelismerés de facto jele: az állam kinyilvánítja, hogy a másik államnak csak a kormányával van problémája, az állammal nem. Kínai Népköztársaságot nem ismerték el, továbbra is Tajvan kormányát ismerték el 10. tétel: A nemzetközi jog forrásai általában és a nemzetközi szokásjog (Tk. 143-154.o.) A) A NEMZETKÖZI JOG FORRÁSAI ÁLTALÁBAN /A nemzetközi jogrend decentralizáltsága/ A nemzetközi jogrend decentralizált jellegű a belső jogrendekkel ellentétben, sem a jogalkotás, sem a végrehajtás, sem pedig az igazságszolgáltatás nem köthető egyetlen erre felhatalmazott intézményhez. 27 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1. )Nincs olyan nemzetközi szervezet, amely a nemzetközi jog összes jogalanyára nézve kötelező szabályokat alkotna 2. )Mivel egyetlen szervhez sem köthető a nemzetközi jogi jogalkotás meg kell állapítani, hogy egy norma milyen jogforrási keretben születik ( milyen módon keletkezik, milyen hatálya van) ->a jogforrási jelleg mutatja meg, hogy a nemzetközi norma hogy jött létre, alanyok mely körére állapítja meg a jogokat és kötelezettségeket 3. )A nemzetközi jogrend centralizáltságával szemben a belső jogrendben viszonylag könnyű megállapítani, hogy mely szabály minősül jogi normának /A nemzetközi jog forrásainak fogalmára kidolgozott elméletek/ 1. 19. század pozitivista elmélete: egy-egy előírást az állami akarat tesz nemzetközi jogi normává ez az elmélet a nemzetközi szerződéseket és a jogként elfogadott állami gyakorlatot tekintette a nemzetközi jog kizárólagos forrásainak 2. univerzalista felfogás az elmélet az államokat csak az általuk kifejezetten elfogadott szabályoknak alávető szemléletet igyekszik meghaladni az elmélet a nemzetközi közösség egyetemes érdekével indokolja azt, hogy az államok olyan szabályoknak is alá legyenek rendelve, amelyek megalkotásához nem járultak kifejezetten hozzá ebben az elméletben fontos szerepet kapnak a globális szabályozást igénylő kérdések (pl. környezetvédelem) ezek a nemzetközi közösség fellépését igénylik jogforrás fogalmát igyekszik leválasztani a szabályok kialakulásának folyamatáról B) A NEMZETKÖZI JOG FORRÁSAI A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG STATÚTUMÁBAN / A Statútum 38.cikk (1) bekezdése/ A Nemzetközi Bíróság Statútuma 38. cikkének 1. bekezdése adja meg a nemzetközi jog forrásainak általánosan elfogadott forrásait: A Statútum szövege: „ A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett viszályokat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítottak meg b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert gyakorlat bizonyítéka c) a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket d) a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. (MEGJEGYZÉS: a jelenleg elvárt megközelítés szerint a nemzetközi jog forrásai a nemzetközi egyezmények, a nemzetközi szokásjog, az általános jogelvek, a nemzetközi szervezetek határozatai, illetve az egyoldalú cselekmények. A bírói döntéseknek és a tudósok tanításainak csupán KIEGÉSZÍTŐ szerepe van!!!) / A Statútum jellemzői/ mai szövege szó szerint megegyezik az Állandó Nemzetközi Bíróság által 1920-ban elfogadott Statútumának szövegével 28 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 a megfogalmazás konszenzuális elméletet tükrözi: a második világháború előtti jogfelfogás, amely a nemzetközi jog kötelező voltát az államok beleegyezésétől tette függővé (erre utal az ’elismert’ szó többszöri használata) fontos előrelépés az általános és különös szerződések megkülönböztetése fontos az is, hogy beemelte az általános jogelveket és a bírói döntéseket, mint értelmezést szolgáló eszközöket felsorolás különbséget tett: 1. )nemzetközi egyezmények, nemzetközi szokásjog, általános jogelvek 2. )ezek tartalmának megállapítását szolgáló bírói döntések, tudósok tanításai a nemzetközi jog forrásainak fenti listája az Állandó Nemzetközi Bírság létrejötte óta általánosan elfogadottnak tekinthető ez a jogforrás meghatározás gyakorlatilag minden államot kötelez mert az ENSZ tagállamai automatikusan részesei a Statútumnak a cikk szó szerinti szövege szerint csak a Nemzetközi Bíróság eljárásában lenne kötelező de a gyakorlatban minden jogalkalmazó ebből indul ki vannak további jogforrások is C) A NEMZETKÖZI SZOKÁSJOG /A nemzetközi szokásjog lényege/ A nemzetközi szokásjog két elemből tevődik össze: 1. általános gyakorlat, mint objektív tényező ez az államok tényleges gyakorlatából, cselekvéseiből kirajzolódó gyakorlat ( materiális elem) 2. „jog gyanánt elismert jelleg”, mint szubjektív tényező meggyőződés, hogy az így követett magatartást a jog írja elő ( pszichológiai elem) Líbia v. Málta-ügy: a Nemzetközi Bíróság szerint a nemzetközi szokásjog lényegét az államok tényleges gyakorlatában és az opinio jurisban kell keresni A szokásjog kialakulása és a nomatív jellegének elnyerése tükrözi legjobban a nemzetközi jogrend és a belső jogrend eltérését: 1. ) a szokás a belső jogban csak kivételesen eredményez kötelező erőt 2. ) a belső jogrendben az általánosan követni rendelt cselekvéseket normaszövegbe vagy precendensbe foglalják 3.) a nemzetközi jogban, a decentralizáltság miatt viszont nincsen ilyen jogalkotó lehetőség van arra, hogy az államok egyedi magatartása az ismétlődés útján, illetve az opinio juris (meggyőződés, hogy valójában előírt szabályt követnek) miatt új normát teremtsen A szokásjogi szabályok kialakulása hosszú időt vesz igénybe, és sosem lesz olyan pontosan körülhatárolt, konkrét mint egy szerződéses rendelkezés a nemzetközi közösség ezért törekszik a nemzetközi jog kodifikálására, szerződésekbe foglalására /Az államok gyakorlata/ A nemzetközi szokásjog alapja tehát az államok gyakorlata. I. Időbeliség - A nemzetközi jog a szokást keletkeztető gyakorlathoz nem fűz időbeli követelményt. - Az Északi-tengeri kontinentális talapzattal kapcsolatos ügyekben a Bíróság leszögezte az idő önmagában nem döntő körülmény a gyakorlat általános jellegének kimondásához o Bíróság a szokásjogi szabály létrejöttének körülményeit vizsgálta széles körű és gyakorlatilag egységes gyakorlat legyen 29 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 a jogi kötelezettség általános elismerésére következtetni lehessen - Az időtartamot más körülményekkel együtt kell értékelni. Az idő önmagában nem döntő tényező. o értékelendő körülmények még: széles körben bevettség, egységes jelleg - Szokásjogi szabály viszonylag rövid idő alatt is kialakulhat o a szokás létrejöttének azért sem lehet az időbeliség a legfontosabb eleme, mert a technikai fejlődés néhány területen számottevően felgyorsította a gyakorlat alakulását ( pl. világűr, légijog) o Bin Cheng brit professzor felvetette az „instant nemzetközi szokásjog” ötletét azonnal kialakuló szokásjog az elismerés mellett szólt, hogy az űrnagyhatalmak űrobjektumaikat az államok feletti pályákra állíthatták az átrepült államok engedélye nélkül világossá vált, hogy a világűr és a légtér jogi helyzete elvált egymástól, és új szokásjog alakult ki az előbbire II. Egységesség és folytatólagosság Nemzetközi Bíróság a gyakorlat egységessége és nem változó jellege elengedhetetlen feltétele annak, hogy az adott államok egységes és általános nemzetközi szokást megalapozó gyakorlata megállapítható legyen kapcsolódó jogesetek: 1. Északi- tengeri kontinentális talapzat ügyek jogvita alakult ki az Északi-tenger alatt fekvő kontinentális talapzat felosztásának módjáról: az NSZK, Dánia és Hollandia között Dánia és Hollandia arra hivatkozott, hogy a felosztásnak az egyenlő távolság elvén, mint a nemzetközi jog szabályán kell alapulnia az egyenlő távolság elve alapján a kontinentális talapzatok közti határvonal az, amelynek egyetlen pontja sincs közelebb az egyik állam alapvonalához, mint a másikéhoz az NSZK arra hivatkozott, hogy nincs ilyen szokásjogi szabály, ennek fennállását az NSZK szerint nem bizonyította az sem, hogy az elvet a kontinentális talapzatról szóló 1958.évi egyezmény tartalmazza (amelynek az NSZK nem volt részese) a Bíróság megállapította, hogy az egyenlő távolság elvének alkalmazása nem volt elterjedt a tengerparttal rendelkező államok körében a gyakorlat egységességének hiányára utalt az is, hogy az 1958-es egyezmény egyenlő távolság elvére vonatkozó rendelkezéseivel szemben fenntartásokkal élhettek, illetve az egyezmény elsődlegesen a felek megegyezését támogatta az egyenlő távolság elvének alkalmazása előtt a Bíróság így arra jutott, hogy mivel az állam gyakorlat nem volt egységes, nem volt szó ismétlődő állami cselekvésről sem az egyenlő távolság elve nem tekinthető nemzetközi szokásjogi szabálynak 2. Menedékjog-ügy a Bíróság itt is a szokás egységességének hiányát állapította meg a jogvita lényege Peru és Kolumbia között az volt, hogy a kormánya ellen sikertelen felkelést vezetető perui politikus Haya de la Torre Kolumbia limai nagykövetségére menekült, és politikai menedékjogot adott neki Kolumbia 30 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o Peru szerint erre nem lett volna joga Kolumbiának, egyoldalúan nem dönthette volna el, hogy a felkelést politikai jellegűnek és nem bűncselekménynek tekinti a Bíróság arra jutott, hogy a diplomáciai menedékjog gyakorlatában lehetetlen jog gyanánt elfogadott állandó és egységes szokást felfedezni itt tehát nem az ismétlődő, folytatólagos magatartások hiányát kifogásolta (mint az előző ügyben), hanem a gyakorlatot széttartónak és következetlennek értékelte 3. Nicaragua-ügy elegendő, ha a államok gyakorlata az adott szabályokkal általában véve megegyezik nem kell, hogy az államok gyakorlata szigorú értelemben véve teljesen egységes legyen ( az államoknak ugyanis van egy bizonyos mozgástere) A szokás kialakulásában a nemzetközi környezet döntő szerepet játszik o értékelni kell a gyakorlatot követő államok szerepét, súlyát, az azzal szemben megnyilvánuló ellenkezést (Nukleáris fegyverek alkalmazása vagy azokkal való fenyegetés jogszerűsége) o Az államok közösen alakítják az állami gyakorlatot, magatartásuk eltérő hatással van az események alakulására. o A nagyobb államok, illetve a leginkább érintett államok részvétele és jóváhagyása nélkül nehezen képzelhető el a szokásjog kialakulása Mulasztás és hallgatás kérdése o a Nemzetközi Bíróság elődje, az Állandó Nemzetközi Bíróság a Lotus-ügyben deklarálta A tartózkodás csak akkor értékelhető a szokás elismeréseként, ha egy tartózkodási kötelezettségen alapul. a tartózkodásnak tehát nemcsak tudatosnak kell lennie, hanem abból a meggyőződésből kell fakadnia, hogy egy konkrét kötelezettségen alapul A már meglévő szokásjogi szabályok az újonnan létrejött államokat is kötelezik III. Hogyan ismerhető meg az állami gyakorlat? a 19. században a pozitivista szemlélet következtében az állami gyakorlatot hivatalos gyűjteményekbe rendezték -> mit fogad el egy állam magára nézve kötelezőnek ma már csak kivételesen, egy-egy fontosabb nemzetközi kérdésben adnak ki az államok gyakorlatáról szóló összegzést, illetve nagyobb jogi folyóiratok, évkönyvek rögzítik az állami gyakorlatot de ma már a hangsúly inkább az állam megnyilvánulásaira, nemzetközi eseményekhez való viszonyára tevődött át Az állam, mint absztrakt entitás nem megragadható, cselekményeit az állam vezetőinek, szerveinek és tisztségviselőinek cselekvésein keresztül valósítja meg. A politikusok nyilatkozatai sajátos átmenetté, amolyan beszédaktussá ( speech act) válhatnak az állami gyakorlat és az opinio juris kifejeződése között, ezek közé tartoznak például: o sajtónyilatkozatok o kormányfő beszédei o diplomáciai jegyzékek o nemzetközi fórumokon való felszólalások o belső kormányzati anyagok o jogalkotás 31 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 állami álláspontot tükröz egy nemzetközi szervezetben megfogalmazott kormányzati nézet is az ENSZ Közgyűlésében megnyilvánuló álláspontok, határozatainak támogatása vagy elutasítása; a Nemzetközi Jogi Bizottság kodifikációs tevékenységeihez fűzött észrevételek is az állami gyakorlatot tükrözik /Az opinio juris/ I. Általában a Statútum 38. cikk (1) bekezdése a nemzetközi szokást nem csak állami gyakorlatként, hanem „jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékaként” határozza meg o a gyakorlatot az államoknak abból a meggyőződésből kell folytatniuk, hogy azt jogi kötelezettségnél fogva követik opinio juris sive necessitatis o ez a szubjektív tényező, a pszichológiai elem, amely a gyakorlatot szokásjoggá emeli o ezt az elvet deklarálta a Nemzetközi Bíróság pl. a Nicaragua-ügyben A szokásjogi szabály megállapításának tehát az államok általános gyakorlatán kívül feltétele az a meggyőződés, hogy a gyakorlatot jogi kötelezettség alapján követik. az opinio juris leginkább az államok tényleges magatartása és különösen más államok magatartására adott válasz alapján tárható fel (nem a motivációból) II. Tiltakozás és hozzájárulás A szokásjogi szabály létrejöttéhez az érintett államok kifejezett hozzájárulására van szükség, ennek hiányában nincs általános gyakorlat A gyakorlatot kezdettől ellenző, az ellen folyamatosan tiltakozó államot ( persistent objector) a szokás még akkor sem köti, ha az államok döntő többsége amúgy elismerte a szokásjogi norma létezését. kapcsolódó jogeset: Angol- norvég halászati ügy o a Bíróság ebben az ügyben a folyamatos tiltakozás kérdésével foglalkozott o a jogvita lényege: az Egyesült Királyság vitatta azt, ahogyan Norvégia megvonta parti tengerének alapvonalát Norvégia olyan alapvonal meghatározási módot követett, hogy összekötötte a szárazföldnek a tengerbe legmélyebben benyúló pontjait, így halban gazdag területeket kivont a nyílt tenger rezsimje alól az EK ezt kifogásolta és arra hivatkozott, hogy van egy olyan szokásjogi szabály, amely szerint a megrajzolt egyenes vonalak nem haladhatják meg a 10 tengeri mérföld hosszúságot Norvégia a kezdetektől fogva tiltakozott a vitatott számítási mód ellen, így ez a szabály vele szemben nem alkalmazható (Nemzetközi Bíróság) D) ÚJ SZOKÁSJOGI SZABÁLY KIALAKULÁSA Hogyan módosítható a nemzetközi szokásjog, honnan lehet tudni, hogy új jött létre? o ehhez az államok megnyilvánulásait kell vizsgálni o ha az államok nagy többsége nem emel kifogást az új szabály ellen, a gyakorlat általánossá válik új szokásjogi szabály jött létre A szokásjog magában hordozza a változás lehetőségét Rugalmas és dinamikus forrásnak tekinthető. Nem mindig állapítható meg ugyanakkor, hogy létrejött-e az új szokásjogi szabály az államok megosztottsága miatt. (Nukleáris fegyverek jogszerűsége) Az opinio juris mindig az állami gyakorlattal együtt teremt szokásjogi szabályt, a Bíróság mindig ennek a kettőnek az együttes fennállását vizsgálja -> az állami gyakorlat önmagában nem elegendő a szokásjogi szabály megállapításához 32 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 E) REGIONÁLIS ÉS HELYI SZOKÁSJOG az általános, univerzális szokásjogi szabályokkal szemben a helyi vagy regionális szokásjog az államok kisebb csoportjára vonatkozik o pl. Indiai területen történő áthaladással kapcsolatos ügyében csak két államot ( Indiát és Portugáliát) érintette a szokásjog az ügyben Portugália annak megállapítását kérte, hogy az indiai Daman kikötőből az India területén lévő portugál enklávékhoz és azok között az indiai területen való áthaladás joga Portugáliát megilleti a Bíróság megállapította a szokásjog fennállását lehetséges az általános és egy attól eltérő helyi szokásjog egymás mellett élése, de a helyi szokásjog fennállásának bizonyítása szigorúbb mércéhez kötött o bizonyítania kell annak a félnek, aki az ilyen szokásra hivatkozik, hogy a másik fél az adott szabályt kötelezettségként elfogadta helyi szokásjog esetén az állam részéről a kötelezettség kifejezett elfogadása szükséges (szemben az univerzális szokásjoggal, ahol elég a hallgatólagos hozzájárulás vagy, hogy nem tiltakozik ) 11. tétel: A nemzetközi jog forrásai közül az általános jogelvek, bírói döntések, tudós szerzők, nemzetközi szervezetek határozatai, egyoldalú cselekmények (Tk. 155- 159.o.) A) ÁLTALÁNOS JOGELVEK A Statútum 38.cikk (1) bekezdése tartalmazza jogforráskéntszerződések és a „művelt nemzetek által elismert általános jogelvek” 1920-ban azért vették fel a jogforrások közé az Állandó Nemzetközi Bíróság Statútumába, hogy az eljárás során felhívható szabály hiánya áthidalható legyen cél az volt, hogy a Bíróság szokásjog vagy szerződés hiányában is el tudja dönteni a jogvitát példák az általános jogelvekre: Chorzówi-gyár ügye: a jogsértés jóvátétele állhat a sérelmet szenvedett állam polgárainak okozott kár megfelelő megtérítésében pacta sunt servanda jóhiszeműség méltányosság belső jogból átvett jogelvek tipikusan eljárásjogi és bizonyítási kérdésekkel voltak kapcsolatosak res iudicata estoppel közvetett bizonyítékok felhívhatóságának elve ( Korfu-szoros ügye) lex specialis derogat legi generali lex posterior derogat legi priori belső jogból átvett jogintézmény alapján eldöntött jogvita kivételes példája Barcelona Traction-ügy korlátolt felelősségű társaság nemzeti jogokban található fogalmát vette figyelembe és az alapján döntött, nemzetközi jogban nem létezik ez a jogintézmény, az ügy csak a belső jogra hivatkozva dönthető el B) BÍRÓI DÖNTÉSEK -A Statútum szerint a bírói döntések a nemzetközi jog kisegítő forrásai. -A Nemzetközi Bíróság döntéseinek jelentősége: döntései csak a perben álló feleket kötelezik és csak az adott ügy tekintetében fontosak a szokásjogi szabályok fennállásának megállapításában 33 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 fontosak a nemzetközi jog fejlesztésében és értelmezésében nem precedens jelleggel dönt, de sokszor hivatkozik korábbi saját döntéseire A bírói döntések alatt nem csak a Nemzetközi Bíróság döntéseit kell érteni: más nemzetközi és nemzeti bírói fórumok döntéseit is, rendes és választottbíróságok is ennek az értelme az, hogy a különböző eljárásokban az államok bemutatják az állami gyakorlatot, az opinio jurist, és a vitatott szerződéses rendelkezés alkalmazásának példáit a különböző bíróságok ítéletei széttartóak lehetnek következetlen jogalkalmazás és jogértelmezés veszélye az esetleges ellentmondásokat nem is lehet feloldani, mert nincs a jogértelmezésre kizárólagosan felruházott szerv a nemzeti bíróságok ítéletein keresztül általában a szokásjogi szabályok fennállását bizonyítják (pl. diplomáciai mentességek esetében széles a gyakorlat erre) C) TUDÓS SZERZŐK -Statútum 38. cikke „különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak” tanításai o mint a jog megállapításának egyik kisegítő eszköze o ezzel visszautal a nemzetközi jognak arra a korai szakaszára, amikor a nagy tudósok jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi szabályok kialakulására ( pl. Grotius, Pufendorf, Gentili, Bynkershoek, Vattel) o ma már a szakirodalom a normák értelmezésére összpontosít -A Nemzetközi Bíróság nem sokszor hivatkozik nemzetközi jogi tankönyvekre, jogtudósok véleményeire, ez inkább a nemzetközi választottbíróságok gyakorlatára jellemző. D) A NEMZETKÖZI JOG EGYÉB FORRÁSAI I. – NEMZETKÖZI SZERVEZETEK HATÁROZATAI -A nemzetközi jog egyéb forrásai: o nemzetközi szervezetek határozatai o egyoldalú cselekmények -A nemzetközi szervezetek határozatainak helye a nemzetközi jog forrásai között vita tárgya, különösen az ENSZ Közgyűlési határozatai körében hangsúlyos ez a kérdés ezeket a világ államainak döntő többségével fogadják el. /Az ENSZ Közgyűlési határozatai/ o A Közgyűlési határozatok nagy része jogilag nem kötelező, csak ajánló jellegű o de vannak, amelyek az egyes ENSZ szervekre és a tagállamokra kötelezőek (belső hatáskörben hozott döntések): pl. költségvetés o a megítélés mégsem ilyen egyszerű ezekben a döntésekben az államok által követett állami gyakorlat és a nemzetközi jogi kérdésekről alkotott felfogása kirajzolódik o az államok döntő többsége által elfogadott közgyűlési határozatok az adott tárgykörben: 1.) az állami gyakorlattal lesznek egyenértékűek 2.) ha az ehhez kapcsolódó opinio juris is bizonyítható kötelező erővel bíró szabály jön létre (kötelező szokásjog) pl. A gyarmati országoknak és népeknek adandó függetlenségről szóló nyilatkozat című határozat, illetve Az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén ilyen szerepet játszott 34 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o az ENSZ határozatai tehát formálisan ajánlásnak tekinthetők, de magukban hordják az új szabály létrejöttének lehetőségét /Többi nemzetközi szervezet határozatai/ o a tagjaik nagy többsége által támogatott határozataik az állami gyakorlat bizonyítékaként értékelhetők o de ezeknél a szervezeteknél több dolgot kell vizsgálni: 1) kiterjedt tagsággal rendelkezik-e? 2) vannak-e hasonló tevékenységet folytató párhuzamos szervezetek? 3) tagság elsöprő többséggel támogatta-e a határozatot? 4) mindennek milyen a viszonya a nemzetközi jog már fennálló szabályaihoz? o további bizonyítási kérdés, hogy kapcsolódik-e opinio juris az állami gyakorlathoz o a nemzetközi szervezetek határozatai későbbi tárgyalásoknak adhatnak keretet, kifejezik a többségi véleményt a testületben, azt is jelezhetik, hogy felmerült egy szabályozási igény o egy-egy nyilatkozat egy szerződés kidolgozásához is elvezethet (pl. A gyermek jogairól szóló nyilatkozat (1959) Gyermek jogairól szóló egyezmény ( 1989)) /Nemzetközi Jogi Bizottság/ o jelentős hatással volt a nemzetközi jog forrásainak rendjére o az ENSZ Közgyűlése a nemzetközi jog fejlesztése és kodifikálása érdekében hozta létre o tervezeti későbbi szerződések tárgyalási alapját adják, egy-egy tervezet kidolgozásakor az állami gyakorlatot is feltárja az állami gyakorlat bizonyítékává válik E) A NEMZETKÖZI JOG EGYÉB FORRÁSAI II.EGYOLDALÚ CSELEKMÉNYEK -A nemzetközi jog statútumbeli listáján nem szerepelnek a nemzetközi jog alanyainak egyoldalú cselekményekkel vállalt kötelezettségei. o ezek kötelezettséget teremtő joghatását nehezen lehet vitatni azonban o az ezekből származó kötelezettségeket, ha az állam mozgásterét korlátozzák megszorítóan kell értelmezni -Joghatás kiváltására akkor lesz alkalmas az egyoldalú cselekmény, ha: 1. nyilvános és közismert 2. kötelezettségvállalás szándékát kell magában foglalnia -Kapcsolódó jogeset: Francia nukleáris kísérletek ügye o a Bíróság a francia elnök és kormánytagok arra vonatkozó nyilatkozatait vizsgálta, amelyek arról szóltak, hogy az ország 1974 után felhagy a csendes-óceáni térségben végzett nukleáris tevékenységgel o a Bíróság megállapításai: o az egyoldalú nyilatkozatok, mint állami cselekmények, nemzetközi jogi kötelezettséget teremthetnek o függetlenül attól, hogy szóbeliek/írásbeliek; általános/egyedi címzetteknek szólnak; nemzetközi porondon hangzottak el vagy nem tartalmuk szerint kell vizsgálni o a joghatás nem függ más államok beleegyezésétől (ezért egyoldalú) -Joghatást kiváltó egyoldalú cselekmény lehet pl. o egy másik állam elismerésére vonatkozó nyilatkozat; diplomáciai kapcsolatok megszüntetése; kártérítés fizetésére vonatkozó kötelezettség 35 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 12. tétel- Soft law, jus cogens, normahierarchia a jogforrások körében (TK. 160- 167.o.) A) A SOFT LAW FOGALMÁNAK KÉTFÉLE MEGHATÁROZÁSA A gyakorlatban a soft law fogalmára két meghatározás alakult ki: 1. puha jog a kötelező egyezményeken belüli bizonytalan tartalmú szabályok tekinthetők nemzetközi puha jognak; a fogalmat tartalmi kérdésként kezeli itt a nemzetközi jogon belüli gyengeségekről van szó 2. puha megegyezések olyan nemzetközi szabályok alkotják a soft law-t, amelyek az alkotók szándéka szerint nem hoznak létre nemzetközi jogi kötelezettséget; formai kérdésként kezeli a fogalmat itt a nemzetközi jogon kívüli, nem szerződés jellegű, adott esetben pontos normatív tartalommal bíró szabályokról van szó B) A PUHA JOG (PUHA RENDELKEZÉSEK) A szabályozás gyengesége több okból eredhet: 1. keretegyezmények o a szerződő felek közt csak az elvekben és az elérendő célokban volt egyetértés, de a fontos részletekben nem -> keretegyezmények o pl. Európa Tanácsban született Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről ( 1995) o a felek néha jegyzőkönyvben pontosítják a keretegyezmény tartalmát o környezetvédelmi keretegyezmények: pactum de contrahendoként működnek a részletes szabályok elfogadásának mechanizmusait és szervezetét rögzítik 2. szabályozási tárgy nem engedi meg a konkrétság magas fokát o pl. a szociális jogok kapcsán az erőforrásokhoz kötöttség, relatív természet a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966): nincs benne eredménykötelem, csak megfelelő magatartás tanúsítását várja el Ennek a két oknak a sajátosságait egyesíti a felek közti készség kifejezésére szolgáló kötelezettségek választásának esete o a felek akarata ilyenkor a jó szándék dokumentálására terjed ki, ezt fejezik ki: o tárgyalásra való szándékot kimondó ( pactum de negitoando) vállalások konkrét kötelezettségvállalás annyiban, hogy megsérthető ha egy állam kifejezésre juttatja, hogy nem hajlandó tárgyalni de ez a kötelezettségvállalás nem foglalja magában a megegyezési kötelezettséget (Litvánia és Lengyelország közötti vasúti közlekedés tárgyában adott tanácsadó véleménye az Állandó Nemzetközi Bíróságnak) o megállapodási szándékot kimondó ( pactum de contrahendo) vállalások a megállapodásra törekvést, de nem feltétlenül a megegyezést írja elő A nemzetközi kötelezettségvállalás ritkán azért puha, mert a szerződés maga garantálja a rendkívüli körülmények egyoldalú meghatározásán alapuló visszalépést. o pl. atomcsend-szerződés 4 cikke 36 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 „ mindegyik részes félnek joga van ahhoz, hogy a szerződésből kilépjen, ha úgy találja, hogy e szerződés tárgyával kapcsolatos rendkívüli körülmények országának legfőbb érdekeit veszélyeztetik” érzékeny téma, a felek egyetértése arra terjedt ki, hogy a kötelezettségtől könnyen lehessen szabadulni A kötelezettségvállalás puhasága függ a szabályozni kívánt tárgy természetétől is o pl. büntetőjogi felelősséget a lehető legpontosabban kell meghatározni o az államok nagy száma, az univerzális szabályozás igénye a puha rendelkezéseknek C) PUHA MEGEGYEZÉSEK Ezek esetében a felek egyetértése csak a nemzetközi normaalkotásra, de nem nemzetközi jogalkotásra terjedt ki (a felek tehát képesek egyezségre, de nem vállalják, hogy azt nemzetközi szerződéses formába öntsék) A puha megegyezések választásának okai (a nemzetközi szerződés megkötése helyett) 1.) nem biztosak a felek abban, hogy képesek lesznek-e a vállalt kötelezettségeket teljesíteni: o a puha megegyezések be nem tartása kisebb presztízsveszteséget okoz ilyenkor nem történik nemzetközi jogsértés 2. )nem tudják a felek, hogy egyetértésük meddig fog fennállni 3. )a puha megegyezéseket sokkal gyorsabban lehet kidolgozni o pl. ezért zárta le a hidegháborút a Párizsi charta az új Európáért (1990) vagy ilyen volt a NATO és Oroszország közti Kölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapító okmánya ( 1997) 4. )alkalmasak arra, hogy előzetes és rugalmas szabályozási rendszert hozzanak létre, amelyet lépésről lépésre tovább lehet fejleszteni 5. )puha megegyezések rögzíthetik államok közötti partneri együttműködés elveit és főbb irányait (pl. Pápua Új Guinea és Ausztrália új partneri együttes nyilatkozata) 6. )parlamenti megerősítés elkerülésének szándéka o tarthatnak a politikai vitáktól (Cseh-német nyilatkozat a kölcsönös kapcsolatokról és azok jövőbeli fejlődéséről) Egyes esetekben az államok közti tárgyalások célja eleve csak egy nemzetközi jogilag nem kötelező szándéknyilatkozat létrehozása: o pl. G-8, G-20 konferenciák általában olyan közös nyilatkozatokkal zárulnak, melyek a felek szándékait rögzítik o ezeknek komoly politikai súlyuk is lehet o ’gentlemen’s agreement’(úriemberek közti megállapodások) ezek betartására a résztvevők személyes ígéretet tesznek (ehhez az kell, hogy az adott személy a végrehatás garantálásához szükséges belső jogkörrel rendelkezzen, pl. állam- vagy kormányfő legyen) D) PUHA JOG ÉS PUHA MEGEGYEZÉSEK ÉRVÉNYESÜLÉSE 1.) Az egyezményben foglalt puha jogi rendelkezések érvényesülését a részes államok jóhiszemű eljárása biztosítja (pl. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről 2. cikk) 37 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2.) Egyes megegyezések végrehajtásának ellenőrzésére felülvizsgálati mechanizmust alakítanak ki 3. )Azok a mechanizmusok, melyek a nemzetközi szerződés tiszteletben tartására késztetik a feleket, ezek esetén is fennállnak (ilyen mechanizmus pl. magatartások kölcsönösségereciprocitás, partnerek közti kiszámíthatóság igénye, megkötéskor követett rituálé) 4. ) A puha megegyezéseket nem garantálja a pacta sunt servanda elve E) IUS COGENS ÉS ERGA OMNES KÖTELEZETTSÉGEK /A jus cogens fogalma/ A nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályait nevezzük jus cogensnek. A szerződések jogáról szóló 1969-ben elfogadott bécsi egyezmény: 1. a jus cogens az egyezmény alkalmazási körében: olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni, és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni 2. az egyezmény értelmében semmis az olyan szerződés, amely megkötésekor a nemzetközi jog feltétlen alkalmazását igénylő szabályába ütközik o ab initio semmisség az ilyen norma megsértését egyetlen állam sem ismerheti el jogszerűként, és többi állammal együtt kell működnie a jogsértés felszámolása érdekében 3. az egyezmény értelmében megszűnik az a szerződés, amellyel ellentétes kógens norma alakult ki 4. a jus cogensbe ütköző fenntartások semmisek A jus cogens tehát a nemzetközi jog legalapvetőbb, a nemzetközi közösség mindenek felett álló értékeit tükröző értékeit öleli fel, melyek érvényre juttatásához a nemzetközi jogrend minden körülmények között ragaszkodik. A nemzetközi jog jus cogensei: o erőszak tilalma o népirtás tilalma o rabszolga-kereskedelem tilalma o kalózkodás tilalma A jus cogens módosításának, kialakulásának lehetősége folyamatos kétlépcsős folyamattal hozhat létre ilyet a nemzetközi közösség: 1.) normát először általános nemzetközi jogi szabályként kell meghatározni 2.) ezt az államok közösségének feltétlen alkalmazást igénylő normaként kell elismernie ilyen szabály csak szokásjogi szabályból vagy szerződési jogból eredhet /Erga omnes kötelezettségek/ Nemzetközi Bíróság - Barcelona Traction ügy: 1.) államoknak valóban vannak a nemzetközi közösség egészével szemben fennálló kötelezettségei 2.) az erga omnes kötelezettségek minden államot érintenek és minden államról megállapítható, hogy jogi érdeke fűződik a védelmükhöz o A Nemzetközi Jogi Bizottság ezt a jogot és kötelezettséget fogalmazta meg az államfelelősség tervezet 48.cikk (1) b) pontjában 38 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 E kötelezettség szűkebb, csak a felek között fennálló formája Belgium v. Szenegál ügyben fogalmazta meg a Bíróság o Belgiumnak is jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy Szenegál a büntetőeljárás során felderítse, bűnös-e kínzás elkövetésében a területére menekült volt csádi államfő ( Hisszéné Habré) Az erga omnes kötelezettségek által védett értékek lényegében azonosak a jus cogens által védettekkel. A különbség mégis: 1.) A jus cogens a nemzetközi jog szabályai fölé helyezi az ezeket az értékeket védő szabályokat, ebből adódik: o a jus cogens szabály súlyos megsértése esetén valamennyi állam köteles együttműködni a jogsértés felszámolásában o a jus cogens csak akkor jöhet létre, ha az egész nemzetközi közösség, mint egész, ilyenként fogadja el; csak ugyanilyen szabály változtathatja meg a jus cogens szigorú kötelezettség: az államnak valamit tennie kell, vagy valamitől tartózkodnia 2. ) Az erga omnes kötelezettségek e végső értékeket az államoknak mint a nemzetközi közösséggel szemben fennálló kötelezettségeit írja le, ebből adódik: o az erga omnes szabály megsértése csak feljogosítja az államokat a felelősség felhívására, de nem kötelezi őket o létrejötte nem kötött olyan szigorú követelményekhez (egyes államok akár ki is szerződhetnek alóla elméletileg) az erga omnes lényege a közvetlenül nem érintett többi állam jogosultsága A jus cogensben és az erga omnesben közös ugyanakkor, hogy mindkettő a végeredményben a nemzetközi jogrend végső értékválasztásai. F) A JOGFORRÁSI HIERARCHIA KÉRDÉSE A nemzetközi jogban nincs olyan hagyományos, kötött jogszabályi hierarchia, mint a belső jogokban. A nemzetközi jog forrásainak viszonyait egyaránt jellemzi az egyenrangúság és a hierarchia. A hierarchia megjelenik: 1.) A kógens szabályba ütközés érvénytelenséget eredményez 2.) Az ENSZ Alapokmány 103. cikke garantálja az alapokmányból fakadó kötelezettségek elsőbbségét 3. )A szokásjogi és a szerződési norma megelőzi az általános jogelveket / A nemzetközi szerződések és a szokásjog viszonya/ Egyenrangú források, viszonyukat rendező elvek: lex posteriori derogat legi priori lex speciali derogat legi generali A nemzetközi szerződés normái a felek egymás közötti viszonyaiban megelőzik a tartalmában párhuzamosan létező szokásjogi szabályokat. a nemzetközi jog egyes területeit a felek épp azért kodifikálták, hogy megelőzzék a szokásjogi szabályok tartalmának megállapításával és tartalmával kapcsolatos bizonytalanságokat (pl. szerződések joga, tengerjog) A szokásjogi szabályt nem üresíti ki, ha később szerződéses rendelkezés formájában is megjelenik az önálló szokásjogi szabály ettől függetlenül megmarad 39 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Nicaragua-ügyben az volt az egyik jogkérdés, hogy az erőszak tilalmának szokásjogi szabályát magukban foglaló multilaterális nemzetközi egyezmények kiiktatják-e ezt a szabályt a nemzetközi szokásjogból a bíróságnak a jogvitában a szokásjogi szabályokra kellett hagyatkoznia, mert a szóba jöhető nemzetközi szerződések az USA fenntartása miatt nem voltak alkalmazhatóak Bíróság megállapítása: „A nemzetközi szokásjog a nemzetközi szerződéses jogtól függetlenül továbbra is létezik és alkalmazandó, még akkor is, amikor e két jog tartalma megegyezik.” (A szerződések térhódítása a szokásjoggal szemben - szuverén államok szerződéseket köthetnek - 20. századig szokásjogi forma - 1930 kodifikációs konferencia - Nemzetközi Jogi Bizottság - tényezők: 1.) Nincs idő megvárni a szokásjogi jogképződést. 2. Szerződés alkalmasabb a politikai ellentétek, a stratégiai és ideológiai szembenállás áthidalására. 3.) Megnövekedett az államok száma. 4.) Szerződések egyértelműbbek, pontosabbak. A szerződési jog kodifikációja - többszáz évi szokásjogi lét - bécsi egyezmény: Tárgyi hatálya: államok által írásban megkötött szerződésekre -> szóbelire nem Időbeli hatálya: csak azokra a szerződésekre, amiket az érintett állam az után kötött meg, hogy rá nézve a bécsi egyezmény már hatályba lépett - 1978 szerződésekben való államutódlás - a fegyveres konfliktusok hatása a szerződésekre - szerződésekhez fűzött fenntartások - iránymutatások A nemzetközi szerződés meghatározása, megnevezése A nemzetközi szerződés a nemzetközi jog alanyai között írásban vagy szóban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott, joghatás létrehozására irányuló megállapodás. Sokszor az egyik oldalon: nemzetközi jogalany, másik oldalon: nem alanya Nemzetközi jog általi szabályozottság szétválasztja a nemzetközi jogi szerződéseket és a magánjogi, kereskedelmi megállapodásokat. Joghatás létrehozására irányultság -> hard law és soft law Joghatás létrehozása: kötelező nemzetközi jogi szerződés Nem hozza létre pl.: politikai megállapodások Nem mindig egyértelmű, hogy létrejött-e vagy sem: Katar-Bahrein-ügy 40 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Szerződés megnevezésétől és osztályozásától nem függ a jogi ereje Levélváltás vagy jegyzékváltás is teremthet írásbeli kötelezettséget Multilaterális és bilateriális szerződések Nyílt és zárt szerződések Nyilvánvalóan nyílt: amihez az államok egyoldalú döntéssel csatlakozhatnak) 41 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 13. tétel - A szerződéskötési eljárás (Tk. 176.- 185.o.) - a belső jogba transzformálás és az ENSZ főtitkáránál történő beiktatás nem része a szerződéskötési folyamatnak A) ELŐZETES TÁRGYALÁSOK, A TÁRGYALÁSOK ALAPJÁT KÉPEZŐ SZÖVEG KELETKEZÉSE A szerződések létrejötte hosszú politikai folyamat végét jelzi, amely a jogon kívül kezdődik: pl. egy hitelmegállapodás esetén először belső döntés kell arról, hogy az IMF-hez fordulnak hitelért ezután belső politikai támogatással a felhatalmazással rendelkező állami személy puhatolózni kezd delegációkat küldenek egymáshoz a felek, hogy felmérjék egymás szándékait A felek először felmérik, hogy van-e szerződéskötési szándék a másik félben, az mire irányul erre azért van szükség, hogy amennyiben a formális tárgyalások megkezdődnek világos mandátumot (tárgyalási hatáskört és iránymutatást) adhassanak a delegációjuknak Mi indítja el a többoldalú egyezmények előkészületeit? 1.) lehet, hogy az állam egyoldalú lépése váltja ki a szerződés-előkészítő folyamatot ( pl. Truman 1945-ös nyilatkozata a kontinentális talapzatról) 2.) társadalom civil szervezeteinek lobbizása egy új egyezmény kidolgozásáért ( pl. Amnesty International az ENSZ Kínzás elleni egyezményének 2002.évi jegyzőkönyve esetében) 3.) leggyakrabban egy-egy jogterület átfogó szabályozása úgy történik, hogy az államok az ENSZ Közgyűlésében vagy maga a Nemzetközi Jogi Bizottság vetette fel a szabályozás szükségességét a) a Közgyűlés ezt jóváhagyta b) ezután a bizottság elkezdi a szövegezést c) az első olvasat után a bizottság bekéri az államok kommentárjait d) ezek figyelembevételével fogadja el az ő szempontjából végleges szöveget, amelyet az államok rendelkezésére bocsátott -de az NJB-nek nincs kodifikációs monopóliuma: pl. az Emberi Jogi Bizottság és az ENSZ Közgyűlés szövegezte a két 1966.évi emberi jogi egyezségokmány szövegét; a tengerjogi egyezmény szövegét maguk a tárgyalók alakították ki a 20. század vége felé elterjedt gyakorlat, hogy valamely nagy egyezmény létrehozta a részesek konferenciáját, amely az egyezmény végrehajtására újabb szerződéseket, jegyzőkönyveket készít (pl. így jött létre az 1997-es ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményhez csatolt Kiotói jegyzőkönyv) B) MEGHATALMAZÁS Nem közömbös, hogy ki nyilatkozhat a másik állam vagy más jogalany nevében -> KatarBahrein ügy 42 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A tárgyalások akkor kezdődhetnek el, ha a tárgyaló feleket megfelelően meghatalmazott személyek képviselik olyanok, akiknek nyilatkozatai a mögöttük álló állam, nemzetközi szervezet stb. akaratkifejeződésének minősülnek a személyek kiválasztása belső jogi és nemzetközi jogi kérdés is a) egyrészt tisztán belpolitikai döntés b) másrészt nemzetközi jogi kérdés is a tárgyalópartnernek biztosnak kell lennie, hogy akivel tárgyal, az a másik fél nevében kötelezettséget vállalhat a meghatalmazásban foglaltak túllépése a szerződés érvénytelenségét eredményezheti a meghatalmazási okiratot a belső jog szerint kell meghozni /Meghatalmazás nélküli képviseleti jog ( 1969.évi bécsi egyezmény 7. cikke)/ 1. Az államfő, a kormányfő, a külügyminiszter meghatalmazás felmutatása nélkül fogalmazhat meg szerződést, és ismerheti el azt az államra nézve kötelezőnek. 2. Diplomáciai képviseletek vezetői és a nemzetközi szervezetekhez akkreditált vagy konferenciára küldött képviselők automatikus (meghatalmazás nélküli) jogköre: a szöveg megfogalmazásában és elfogadásában vehetnek részt, de formális meghatalmazás nélkül jogi kötelezettséget nem vállalhatnak /Egyéb személyek képviseleti joga/ 1. Az állam nevében tárgyaló egyéb személyeknek mind a tárgyalások folytatásához, mind a szöveg elfogadásához, mint az aláíráshoz meghatalmazással kell rendelkezniük full powers meghatalmazásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy mire terjed ki képviseletvezetőknek is kell meghatalmazás, hogy az állam nevében aláírhassanak egy szerződést nem kell meghatalmazás ha az érintett államok gyakorlatából vagy egyéb körülményekből egyértelműen kitűnik, hogy az volt a szándékuk, hogy az volt a szándékuk, hogy az illető személyt úgy vegyék figyelembe, mint aki ebből a célból az állam képviselője külön meghatalmazás nélkül is 2. Nemzetközi szervezetek nevében tárgyalók mindig kell meghatalmazás, kivéve, ha a felek szándéka vagy egyéb körülmények világossá teszik, hogy tárgyalóként fogadják el C) TÁRGYALÁSOK -A tárgyalások célja az államok alkuja, a szerződés szövegének megalkotása -Tökéletes szöveg, az adott állam érdekeinek, preferenciáinak maradéktalanul megfelelő szerződés nem létezik a tárgyalás sikeressége a kompromisszumkészségen múlik a tárgyalások eredménytelenek, ha a felek nem találják meg a közös nevezőt ( pl. 1960.évi tengerjogi konferencia) -A tárgyalások lehetnek szóbeliek vagy írásbeliek ( pl. felek szerződéstervezeteket küldenek egymásnak, azokkat kommentelve küldik vissza) -A tárgyalások hossza változó lehet pl. katonai gépek átrepüléséről általában nagyon rövid idő ( órák) alatt állapodnak meg de pl. európai kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről 1973-1989ig tárgyaltak 43 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 /Többoldalú szerződések tárgyalásának sajátosságai/ Az elnök barátai többoldalú szerződések esetén az érdemi egyeztetés sokszor nem a plénum (teljes bizottság, maga a konferencia) előtt, hanem például az elnök barátai körében itt a tárgyalás informális, nincs jegyzőkönyv, non-paperek beterjeszthetőek non-paperek elvben nincs szerzője, nem kerülnek be a konferencia hivatalos dokumentumai közé, de jelzik egy-egy országcsoport szándékát Az államok országcsoportokat képeznek könnyíti a többoldalú tárgyalásokat, először a csoporton belül próbálják meg kialakítani a közös álláspontot, a csoportok lehetnek állandóak A tárgyalások dinamikáját befolyásolja a nem kormányzati jelenlét sokszor jelen vannak a civil társadalom és az érdekelt iparág képviselői is ( pl. Kiotói jegyzőkönyv), jogaik lehetnek: megfigyelőkként felszólalhatnak vagy arra vannak korlátozva h a konferencia falain belül/kívül győzzék meg a feleket az ilyen résztvevők előnye: nagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek nagy szaktudása és célhoz kötött apparátusa, rámutathatnak a javasolt döntések előnyeire és hátrányaira, megkönnyítve a diplomatának az állásfoglalást országa nevében A tárgyalások sikere nagyban függ a résztvevők személyiségétől, és a tárgyalók körében élvezett tekintélyétől a konferenciák elnökeire, vezető tisztségviselőre különösen nagy teher hárul: nekik kell kompromisszumra késztetniük az államokat A nagy konferenciák, fontos államközi tárgyalások sokszor drámaiak, éjszakai tárgyalásokkal, utolsó pillanatban előterjesztett kompromisszumos szövegváltozattal (pl. ilyen drámai tárgyalással zajlott a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát tárgyaló konferencia) A tárgyalás nyelve fontos két szempontból: 1.) fogalmakat hordoz, amelyek nem csak szóként, hanem valóságformáló erőként hatnak ( pl. sex és gender különbsége az angolban) 2.) többnyelvű szövegek értelmezésénél gyakran segít a szerződéskötő szándékainak feltárásában Csomagalku alkalmazása Tárgyalási technika, lényege, hogy megoldhatatlannak látszó dilemmákat zárójelbe tesznek, a szöveg többi részét tárgyalják tovább; csomagalkut (package deal) alkalmaznak: több vitatott kérdést összekapcsolnak, és megbonthatatlan csomagot képeznek belőlük aki az egyikkel kapcsolatban engedett, elvárhatja, hogy a csomag más vitatott pontjánál a többiek engedjenek, így jön létre az egyensúly a szerződés szövegében / A szerződések végleges szövege/ A tárgyalások eredménye a szerződés végleges szövege. Az elfogadás lehet kétharmados vagy konszenzusos: 1.)Az 1969. évi bécsi egyezmény szerint konferenciákon legalább kétharmados többséggel kell elfogadni a szöveget 2.)A gyakorlatban (különösen az ENSZ szervezésű konferenciákon) a szerződések szövegét konszenzussal fogadják el konszenzus jelentése nem teljes egyetértés, a konferencia/adott testület elnöke kijelenti, hogy információ szerint egy adott szöveg konszenzust élvez 44 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 csak azt fejezi ki, hogy egyik résztvevő sem akarja megakadályozni az adott szöveg elfogadását a szöveggel egyet nem értő bejelentheti, hogy nem ért egyet tovább kell tárgyalni vagy szavazásra kell bocsátani ( pl. az USA az 1982.évi Tengerjogi egyezmény konferenciáján a végén ez alapján szavazást kényszerített ki) D) PARAFÁLÁS Kézjeggyel ellátás jelentése: ez lesz a szerződés szövege, ezt a szöveget nem változtatjuk már meg, tovább nem tárgyalunk róla minden oldalt ellátnak kézjegyükkel ha ez a sok résztvevő miatt nem praktikus záróokmány elfogadása (lehet, hogy csak a konferencia elnöke írja alá); ez tartalmazza az elfogadott szöveget és a hozzáfűzött nyilatkozatokat a záróokmány aláírásának nincs köze a szerződés aláírásához Néha egyszerű, technikai jellegű kétoldalú megállapodásokat nem parafálnak, hanem rögtön aláírnak (de sokszor az utólagos jóváhagyás fenntartásával) E) A KÖTELEZŐKÉNT ELISMERÉS MÓDOZATAI A szerződés akkor kötelez egy jogalanyt, ha a szerződést magára nézve kötelezőnek ismerte el és a hatálybalépés többi feltétele is teljesült. Magára nézve kötelezőként elismerés ( expression to be bound) mindkét bécsi egyezmény kulcskifejezése, formái: a) aláírás b) jóváhagyás, c) elfogadás d) okiratcsere e) ratifikáció (legünnepélyesebb forma, bécsi egyezmény ezt formális megerősítési aktusnak nevezi - act of formal confirmation) f) csatlakozás a bécsi egyezmény felhatalmazza a feleket más eszközök alkalmazására is nemzetközi szervezetek nem ratifikálnak -> formális megerősítési aktus /Egyes formák jellemzői/ Az aláírás jelentheti a kötelező hatály elismerését, ha a szerződés nem írja elő vagy a felek nem kötötték ki egy második lépés megtételét ehhez ( általában technikai szerződések vagy sürgősen alkalmazandó szerződések esetén jellemző ez-pl. norvég-magyar finanszírozási mechanizmusra vonatkozó 2011-es együttműködési megállapodás) A jóváhagyás és az elfogadás alacsonyabb szintű ( kormány) hozzájárulás Ratifikáció szuverenitást kifejező és hordozó személy vagy szerv gesztusa; az erre jogosult szereplőről a nemzeti jog dönt (pl. UK-uralkodó ratifikál, USA- szenátus kétharmadának jóváhagyásával az elnök, Oroszország: Állami Duma) 45 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A szerződések általában kifejezetten rendelkeznek a kötelezőként elismerés módjáról egyre gyakrabban olyan fordulatokkal, amelyek a szerződő állam döntésére bízzák, hogyan ismerjék el magukra nézve kötelezőnek a szerződést Az állam, amely magára nézve kötelezőnek fogadta el a szerződést szerződő állam (contracting state); az, amelynek tekintetében a szerződés hatályban van ( party to treaty) részes fél F) A HATÁLYBELÉPÉS TOVÁBBI FELTÉTELEI /Kétoldalú szerződések/ a) államok értesítik egymást jegyzékváltás útján, diplomáciai csatornákon, ratifikációs okmányok cseréje útján a szerződés kötelező hatályának elismeréséről b) megadott időnek kell eltelnie sokszor a hatálybalépéshez / Többoldalú szerződések/ a) vagy valamennyi szerződő fél kötelező elismerő lépését kívánják meg (pl. 2007es Lisszaboni szerződés) vagy b) meghatározzák a hatálybalépéshez szükséges számot (pl. 1982.évi Tengerjogi egyezmény) /Nemzetközi hatálybalépés/ Feltételei: szükséges számú kötelezőként elismerés+ ennek elérését követően meghatározott idő eltelte Az adott állam tekintetében a később beálló hatályba lépés napja a kötelezőként elismerő okirat letétbe helyezésétől számított idő elteltével következik be azon államok esetén, amelyek nem szerepeltek az ’első körben’ (különbözik a nemzetközi hatálybalépéstől) /Kötelezettségek hatályba nem lépett szerződés alapján/ Az ilyen szerződések esetén is tartózkodni kell azoktól a cselekményektől, amelyek meghiúsítanák a szerződés tárgyát és célját. Ez két helyzetre lehet jellemző: 1. )állam már aláírta, de még ratifikálnia, jóváhagynia vagy elfogadnia kell 2. )állam már magára nézve kötelezőnek ismerte el, de még nem lépett hatályba (nincs meg a létszám vagy az előírt időszak még nem telt el) A fenti jóhiszemű magatartás kötelezettsége alól akkor szabadul az állam - nyilvánvalóvá válik, hogy a szerződésnek nem válik részesévé vagy - mások a hatálybalépést indokolatlanul késleltetik /Ideiglenes alkalmazás/ A bécsi egyezmény 25. cikke lehetővé teszik, ha: - a szerződést ezt megengedi vagy - a felek megállapodnak. ( pl. Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló megállapodás 25. cikke kifejezetten az azonnali ideiglenes alkalmazását írta elő) G) A LETÉTEMÉNYES ÉS BEIKTATÁS A FŐTITKÁRNÁL /Letéteményes/ Bécsi egyezmény szerint a szerződésjogi lépést végrehajtó állam szerződésekkel kapcsolatos közléseit letéteményeshez juttatja el: - a letéteményes feladata ezekről hiteles másolatot, értesítést küldjön a többi államnak 46 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - nagy egyetemes szerződések letéteményese általában az ENSZ főtitkár ki lehet letéteményes? egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet vagy ennek legfőbb adminisztratív tisztségviselője ( pl. 1957-es Római szerződés letéteményese az olasz kormány) /Beiktatás a főtitkárnál/ Az ENSZ Alapokmány hatályba lépése (1945. október 24.) után megkötött és hatályba lépett szerződéseket be kell iktatni az ENSZ főtitkáránál. a beiktatott szerződéseket a United Nations Treaty Seriesben eredeti nyelveken, facsimilében, később angolul és franciául közzéteszi kivétel a közzétételi kötelezettség alól: technikai szerződések, amelyek gazdasági és pénzügyi együttműködésről nagy terjedelemben szólnak Beiktatás jellemzői: - bármelyik szerződő fél vagy állam beiktathatja a szerződést - nincs határideje - elmaradásnak jogi következménye (lenne): ENSZ egyetlen szerve sem előtt hivatkozhatnának rá (gyakorlat e tekintetben engedékeny) – Katar-Bahrein ügy, Bős-Nagymaros-ügy 14. tétel -A szerződés hatálya, harmadik államok helyzete és a fenntartás problémaköre (Tk. 185.o.-191.o.) A) A SZERZŐDÉSEK HATÁLYA ÉS A HARMADIK ÁLLAMOK HELYZETE A szerződés hatálya négyféle lehet: 1) időbeli hatály 2) területi hatály 3) tárgyi hatály 4) személyi hatály / Időbeli hatály/ - Visszaható hatály tilalma, kivételek (bécsi egyezmény): 1. ha maga a szerződés visszaható hatályt ír elő 2. a felek szándéka ez volt - Hatálybalépés napját a zárórendelkezések adják meg: - többoldalú szerződések esetén ez általában: kötelező elismerések előírt számának létrejöttét követő egy és tizenkét hónap közötti időszak, lehet konkrét nap is - pl. lisszaboni szerződés: 2009. január 1-jét jelölte meg, feltéve, hogy addig valamennyi EU-tagállam ratifikálta /Területi hatály/ Főszabály: a szerződő állam teljes területére kiterjed, kivéve: 1. tágabb területi hatály: ha az állam joghatósága vagy ellenőrzése alatt állókra kell alkalmazni a szerződést pl. Emberi Jogok Európai Egyezményének területi hatálya ilyen kiterjesztett a) Hirsi Jamaa és mások kontra Olaszország-ügy: Olaszország megsértette az egyezményben foglalt kínzás és megalázó bánásmód tilalmát, mert a Földközi-tenger nyílt tengernek minősülő részén feltartóztatott három migránsokat szállító hajót és visszaszállította őket 47 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Líbiába akaratuk ellenére Olaszország folyamatos és kizárólagos ellenőrzést gyakorolt állami szervei (katonák) útján a fedélzetre vettek felett, ezért felel az egyezmény megsértéséért b) Al Skeini és mások kontra Egyesült Királyság-ügy: megszálló hatalomként elmarasztalta az EK-t az Irak területén elkövetett emberi jogsértéséiért kérdéses időszakban az érintettek az EK joghatóság alatt álltak 2. szűkebb területi hatály: pl. ha a tengerentúli területeit kivonja a szerződés területi hatálya alól – az állam joghatósága alatt álló terület egy részét kivonják /Tárgyi hatály/ Gyakran maga a szerződés rendelkezik róla pl. 1969.évi bécsi egyezmény meghatározza, hogy csak az írásban, hatályba lépése után, államok között megkötött szerződésekre terjed ki a hatálya, de pl. környezetvédelmi egyezmények is listaszerűen felsorolják az ellenőrzött anyagokat /Személyi hatály/ Azt mutatja meg, hogy a szerződés a nemzetközi jog mely alanyait kötelezi arra vonatkozik, hogy adott pillanatban egy adott állam vagy szervezet kötelezett-e. /A szerződésben nem részes harmadik államok helyzete/ főszabály: a szerződés őket nem jogosítja és nem kötelezi 1.) ha a felek szándéka az, hogy harmadik államoknak jogot adjanak vagy rájuk kötelezettséget ruházzanak ezt a szerződésben ki kell fejezniük 2.) egy állam csak akkor lesz így kötelezett, ha írásban hozzájárul 3.) az állam beleegyezése kell a javára szóló jog keletkezéséhez is, de azt vélelmezni lehet 4.) nagy elméleti dilemmát az objektív területi rezsimeket létrehozó szerződések okoznak (pl. Antarktisz-szerződés) ezek nem szokásjogot kodifikálnak, kérdéses, hogy a nem részeseknek tiszteletben kell-e tartaniuk B) A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ FŰZÖTT FENNTARTÁSOK /A fenntartás célja és fogalma/ A nemzetközi szerződések mindig alkuk során jönnek létre; a nemzetközi közösség egészének érdeke, hogy a bizonytalan szokásjogot minél szélesebb körben az egyértelműbb szerződési jog váltsa fel a céljait a tárgyalások során el nem érő állam a fenntartással egyoldalúan alakít a szerződés szövegén Fenntartás tételének joga 1950-ben a Népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartásokkal kapcsolatos tanácsadó véleményben rögzítette a Nemzetközi Bíróság a szerződés integritásának elve nem abszolút ez az elv csak akkor engedte fenntartások tételét, ha ahhoz a többiek hozzájárultak Bécsi Egyezmény fenntartás fogalma: olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy gyakorlása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatását a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja 48 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Csak többoldalú szerződéseknél lehet kétoldalúakat egyhangúan fogadják el, és a minél több állam bevonásának szándéka sem jön itt szóba fenntartás helyett ’értelmező nyilatkozat’ lehetséges kétoldalúaknál: a szerződés kifejezéseinek tartalmát teszik pontosabbá vagy világosítják meg Egyoldalú jognyilatkozat, a fenntartás a többi szerződő fél kifejezett hozzájárulása nélkül tehetők meg, nincs szükség arra, hogy azokat más állam elfogadja vélelmezett: ha a többi részes fél egy éven belül nem jelzi az egyet nem értését kifogás formájában, úgy kell tekintetni, hogy a fenntartást elfogadták A fenntartás csak akkor lehet megtenni, amikor az állam a szerződést magára kötelezőnek ismerte el (aláírás, jóváhagyás, ratifikáció, csatlakozás), később nem A fenntartás visszavonható, ekkor annak minden jogi hatása megszűnik / A fenntartás jogi hatása/ Három lehetséges hatás: 1.) kizárja az adott rendelkezés alkalmazását 2.) módosítja 3.) értelmezi a szöveget, annak módosítása nélkül Tüköreffektussal jár a fenntartást nem kifogásoló államok úgy minősülnek, mintha ugyanúgy fenntartással éltek volna / Kifogás a fenntartással szemben/ A részes felek a fenntartással szemben kifogással élhetnek, ennek alapja lehet pl.: a fenntartás ellentétes a szerződés tárgyával és céljával politikai okok ha a kifogást tevő érdeke ezt kívánja A kifogás egyoldalú, írásban tett nyilatkozat előterjesztésére egy év áll rendelkezésre, attól az időponttól, amikor a fenntartásról értesítést kapott a letéteményestől, vagy amikor magára nézve kötelezőnek ismerte el a szerződést (ha ez a későbbi időpont) A kifogás jogi hatása: a kifogást tevő ezzel kinyilvánítja, hogy nem fogadja el a fenntartást de nem tudja visszakényszeríteni a fenntartást tevőt az eredeti szöveghez kétféle jogkövetkezmény lehet: a) nem kizáró ( egyszerű) kifogás 1.) fenntartással nem érintett részek eredeti formájukban alkalmazandók 2.) fenntartással érintett, de nem kifogásolt részek a fenntartás szerint alkalmazandóak (tüköreffektus figyelembevételével) 3. kifogásolt, fenntartással érintett rész helyébe a szerződéstől függetlenül is létező jog lép ha van köztük korábbi szerződés, azt kell alkalmazni, ha nincs: szokásjog b) kizáró kifogásazt fejezi ki, hogy a kifogással élő a fenntartással élővel nem kíván szerződéses kapcsolatba kerülni kettejük között a szerződés nem lesz alkalmazható, de mindketten a szerződés részesei maradnak a többi részes állam vonatkozásában kifogás jogi hatásai megszűnnek, ha visszavonják a kifogásolt fenntartást 49 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 a kifogás bármikor visszavonható, ilyenkor jogi hatásai megszűnnek /A fenntartás korlátai/ Bécsi egyezményben szereplő korlátok: 1.) nem fűzhető fenntartás, ha maga a szerződés tiltja azt (akár a szerződésekhez, ahhoz egyes cikkeihez) 2.) ha a szerződés rendelkezik a lehetséges fenntartásokról, nem tehető olyan fenntartás, amely nem felel meg ezeknek az előírásoknak 3.) általános tilalom: tilos minden olyan fenntartás, amely összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával Példák az egyes korlátokra: 1.) a szerződés maga tiltja általában azért, mert az csomagalkuk nyomán jön létre, a kompromisszumok kényes egyensúlyaként, és ezt felborítanák a fenntartások (pl. az 1982.évi Tengerjogi egyezmény teljesen kizárja a fenntartásokat) 2.) fenntartás nem felel meg a szerződés ezzel kapcsolatos előírásainak pl. 1990. évi ENSZ-egyezmény a migráns munkavállalókról és családjainak védelméről kizárja, hogy a részes állam az egyezmény teljes részét (egy jogterületét) vagy bármely migráns csoportot a maga egészében kizárjon az alkalmazásából 3. tárggyal és céllal összeegyeztethetetlen fenntartások az NJB 2011.évi iránymutatása és a szakirodalom alapján összeegyeztethetetlen a fenntartás, ha: a) megengedhetetlenül széles körű vagy elmosódott b) nemzeti jog egészének rendeli alá a szerződést c) általános szokásjogi szabállyal egybeeső rendelkezést iktatna ki + tiltott kategóriába kerülhet az a fenntartás is, amely a szerződésben szereplő vitarendezési vagy végrehajtást ellenőrző és elősegítő mechanizmust maga egészében zár ki (különösen az egyéni panaszeljárást lehetővé tevő emberi jogi szerződéseknél) 15.tétel- Szerződés-értelmezés (Tk. 191.o.- 197.o.) A) SZERZŐDÉSEK ÉRTELMEZÉSÉNEK MÓDSZEREI -A nemzetközi politikai és jogi viták jó része alapjában véve szerződésértelmezési vita -A szerződésértelmezés 3 nagy iránya aszerint, hogy az mire irányul: 1) a szerződő felek eredeti akaratának feltárására (szubjektív), 2) a szöveg helyes megértésére (objektív) 3) a szerződés céljainak érvényesítésére (teleológiai) az 1969.évi bécsi egyezmény ezt a 3 irányt összebékíti -A bécsi egyezmény 31.cikke a szerződések értelmezéséről A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint, valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni. a szövegösszefüggés ( kontextus) magában foglalja: o felek közt a szerződéssel kapcsolatos más megállapodás o szerződésre vonatkozónak elismert okmányok figyelembe veendő még az értelmezés során: o utólagos megállapodások a felek között a szerződés értelmezésre/rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozóan o egyetértésben folytatott utólagos gyakorlat 50 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o nemzetközi jognak a feleket kötelező releváns szabályai a kifejezésnek különleges értelmet kell adni, ha megállapítható, hogy a részes feleknek ez volt a szándékuk ez a szerződésekben sokszor szereplő értelmező rendelkezéseknek teremt alapot -Az értelmezés mindig a szövegből indul ki, kontextusból és egyéb tényezőkből csak akkor, ha a szöveg nem elegendő. -A magyar szakirodalomban Haraszti György öt értelmezési módszert különített el: 1) nyelvtani szavak szokásos, hétköznapi értelmére épít, kivéve, ha megállapítható, hogy annak különleges értelmet adtak 2) logikai szerződés egészét vizsgálja (preambulum, függelék is) sokszor a szerződést elfogadó konferenciák záróokmánya rögzít olyan megállapodásokat, amelyeket ugyan nem tettek a szerződés részévé, a felek mégis egyetértenek vele (pl. így erősíti meg az 1951.-es menekültekről szóló egyezményt elfogadó konferencia záróokmánya a család egységének elvét) contrario érvelés alkalmazása (Líbia/Csád területi vita) 3) történeti számításba veszi a szerződés megszületésének előzményeit, kodifikációs folyamat során, tárgyalásokon, konferenciákon született iratanyagot, a travaux préperatoire-t, adott szerződésekre vezető (világ)történeti előzményeket, körülményeket 4) gyakorlati a feleknek a szerződéskötés óta kialakult gyakorlatát veszi figyelembe ez olykor a szerződés burkolt módosítását jelenti o pl. ENSZ Bt esetében, amely működése során az Alapokmányban foglaltaknál szélesebben él az állandó tagoknak a szavazástól való tartózkodás lehetőségével olykor a társadalmi normák változása vezet az egyes fordulatok átértelmezéséhez o pl. 1961-ben diplomáciai képviselő egy háztartásban élő családtagjai fogalom alatt feleségét/férjét és gyermekeit értették, ma ez már akár az azonos nemű élettársra is kiterjed az államok gyakorlata nyomán 5) rendszertani az adott szerződés értelmezésébe más szerződéseket és szokásjogi szabályokat is bevonnak (pl faj kifejezés) A hatodik, vitatott értelmezési módszer teleologikus nem a szerződő felek akaratából, hanem a szerződés céljából akarja levezetni a norma tartalmát veszélye: az értelmező túlmegy azon, amire a felek kötelezettséget vállaltak B) AZ ÉRTELMEZÉS ALANYAI Az értelmezésre jogosultak: a) valamennyi szerződő fél együttesen: autentikus értelmezés kötelező a tagállamokra 51 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 b) nemzetközi szervezet erre hivatott szerve értelmezi a szervezet alapokmányát, szabályzatát c) nemzetközi bírói fórum: a vitában álló felek felhatalmazása alapján így jár el a Nemzetközi Bíróság, a Tengerjogi Bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága, Európai Unió Bírósága döntéseik csak a peres feleket kötelezik az ítéletek rendelkező részétől azonban azok az államok sem tekinthetnek el, akik nem voltak peres felek, de az értelmezett szerződés részesei Az értelmezés lehetséges alanyainak 3 csoportja: 1) egy vagy néhány fél értelmez egy többoldalú szerződést állam szerveinek belső jogi tevékenysége során való értelmezés: egyoldalúan értelmeznek, a többi részes felet ez nem köti, legfeljebb a viszonosság tekintetében van rájuk hatással; az állam bíróságai és alkotmánybírósága is kerülhetnek szerződés-értelmező helyzetbe 2) szakirodalmi (doktrínális): a Nemzetközi Bíróság statútuma szerint a jog megállapításának segédeszköze, azaz önmagában nem kötelező, de gyakran még nemzetközi bírósági döntésekben is felbukkan 3) kommentárok, melyeket a Nemzetközi Jogi Bizottság fűz a saját szerződéstervezeteihez és egyéb dokumentumaihoz- ez a doktrínális értelmezés speciális esete; Európa Tanács keretében kötött egyezményekhez olykor magyarázó jegyzeteket csatolnak C) TÖBBNYELVŰ SZÖVEGEK -A kétoldalú szerződéseket mindkét állam nyelvén fogalmazzák, a többoldalúakat gyakran a szerződés körül bábáskodó szervezet hivatalos nyelvein (ha van ilyen szervezet), de előfordulhat közvetítő nyelv is (közvetítő nyelv esetén ezen a nyelven zajlik a tárgyalás és az alku is, csak a kész szöveget fordítják le saját nyelvre) -Versengő szövegek: ha különböző nyelvek között eltérések vannak, akkor valamelyik változatot kell előnyben részesíteni, az lesz az irányadó szöveg versengő szövegek közti konfliktus feloldásának módjai: 1.) ha a szerződés maga leírja, hogy értelmezéssel kapcsolatos vita esetén melyik szöveg az irányadó 2.) a hagyományos doktrína a szuverén államokra szűkebb kötelezettséget rovó szöveget tekintette irányadónak ez abból indult ki, hogy a szuverén minél nagyobb cselekvési szabadságot szeretne megőrizni, ezért ha szerződés formájában korlátozza azt, akkor vélelmezni kell, hogy azt a legkisebb mértékben akarta 3) 1969.évi bécsi egyezmény: a hagyományos doktrínától eltérő megoldás azt az értelmet kell a –szerződés tárgyát és célját figyelembe véve- elfogadni, amely a szövegek közti ellentéteket a legjobban összeegyezteti D) IDŐBEN VÁLTOZÓ JELENTÉS Alapvető kérdés, hogy a szerződés szövegének a megkötéskor fennálló értelmét vagy az értelmezés pillanatában fennállót kell megtalálni 1.) a szerződés megkötése kori állapota szerinti értelmezés 2.) dinamikus szerződésértelmezés a szerződést élő, változó jognak tekinti, és ezért készen áll arra, hogy az eredeti jelentéstől eltérően a döntéshozatal pillanatában uralkodó tartalmat tulajdonítson a fordulatnak 52 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 pl. az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen és megalázó bánásmódot tiltó 3. cikke ma sokkal szélesebb körű tilalmat jelent, mint az elfogadásakor) a Nemzetközi Bíróság az 1971-es Namíbia tanácsadó véleményben foglalt emellett leghatározottabban állást- a Bíróság nem mellőzheti a nemzetközi jog bővülését Bős –Nagymaros-ügy- a Bíróság itt is az időben változó értelem mellett foglalt állást a bíróság szerint a vízlépcsőrendszerről szóló szerződés környezetvédelmi és halvédelmi szabályai folyamatos, és szükségszerűen fejlődő kötelezettségeket támasztanak a feleknek a Duna vízminőségének megőrzésére és a természet védelmére 53 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Szerződésmódosítás, a szerződések megváltoztatása A szerződésmódosítás során valamennyi szerződő fél együtt fogalmazza meg és fogadja el az új szöveget, valamennyi szerződő felet csak a módosított szöveg kötelezi. Két kérdés: 1.) ha néhányan nem ismerik el magukra nézve kötelezőnek a módosított változatot? 2.) van-e szerződéses kapcsolat a módosított szerződéshez utóbb csatlakozó állam és a módosítást el nem fogadó, de az eredeti szerződésben részes állam között? -> létrejön, a módosítást megelőző szabályok szerint Bécsi egyezmény: nem kötelezi azt a felet, aki nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a módosítottat, de a módosítás előtti állapotban való részességét nem érinti -> több alapító okirat ellentmond ennek Szerződés megváltoztatása - egy szűkebb kör egymás közt anélkül változtathatja meg a szerződést, hogy abba a többi szerződő felet bevonná - csak akkor, ha a többoldalú szerződés ezt kifejezetten megengedi vagy nem tiltja + nem érinti a részt nem vevő, de az alapszerződésben részes államok jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését A részletszabályok kidolgozását a jegyzőkönyvre bízzák. Azonos tárgyú, egymást követő szerződése Ha összeegyeztethetőek -> az az alkalmazandó, amelyben mindkét állam részes Ha az állam két egymást követő összeegyeztethetetlen szerződésben részes -> eldöntheti, melyiket teljesíti De felelős lesz a másik államokkal szemben ettől függetlenül, nem mentheti ki magát 16.tétel- A szerződések megszűnése (Tk. 199- 207) -A bécsi egyezmény alapján az alábbiak szerint szüntethető meg egy szerződés: 1. ) valamennyi részes fél egyetértésével 2. ) az egyezmény rendelkezései szerint -A pacta sunt servanda elvéből adódóan csak kivételes esetekben lehet a szerződéses kötelezettségektől szabadulni. -A megszüntetési jogcímek vagy a felek akaratától függnek vagy attól függetlenek: 1.) a felek akaratától függő jogcímek esetén a felek hozzák létre a szerződés megszüntetésének alapját képező jogcímet (pl. lejárat időpontjának kikötése) 2.) a felek akaratától független jogcímek esetén a felek akaratától független tényező képezi a szerződés megszüntetésének jogcímé (pl. szerződéskori körülmények alapvető megváltoztatása)t -A teljesítés helyzete vitatott: nem egyértelmű, hogy a szerződés megszűnésére vezet-e. A) A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK AKARATA ALAPJÁN /Idő eltelte vagy esemény bekövetkezte/ 54 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Ide tartozik: a) megszüntető feltétel bekövetkezte, b) a szerződésben meghatározott idő eltelte, c) esemény bekövetkezte. Gyakran meghatározott időtartamra kötik -> A határozott idő alkalmazásával kiszámíthatóvá válik a rendszer, és elkerülhetővé válik, hogy bármikor felmondják a szerződést. A határozott idő sokszor ötvözik az automatikus hosszabbítás lehetőségével. /Felmondás/ Felmondás nem ugyanaz, mint a felbontás: a felbontás valamely szerződő fél egyoldalú lépése a másik fél jogsértésére adott válaszképpen, vagy egyszerűen felrúgva a szerződést, de anélkül, hogy erre a felbontónak joga lenne a felmondás viszont jogszerű megszüntetési mód Felmondás elnevezései: a) kétoldalú szerződés felmondás (denunciation) b) többoldalú szerződés kilépés ( withdrawal) A felmondás lehetősége 1. ) ha a szerződés rendelkezik róla, csak abban az esetben és azon a módon lehet felmondani 2. ) ha a szerződés nem rendelkezik róla: a) határozott időre kötött szerződéseket nem lehet felmondani b) a határozatlan időre kötött szerződéseket igen, ha - a felek feltehető akarata erre irányult vagy - a szerződés természetéből ez következik A felmondás módja legalább 12 hónapos határidővel a másik félhez/felekhez intézett írásbeli nyilatkozattal, ha a szerződés más eljárási feltételt nem támaszt Nemzetközi szervezetekből való kilépés kérdése 1.) ENSZ az előkészítő iratokból megállapítható, hogy a szerződő felek szándékosan hallgattak az Alapokmányban a kilépés lehetőségéről, de nem akarták kizárni ennek lehetőségét 2.) EU Lisszaboni szerződés módosította az EUSZ-t: a tagállamok bármelyike úgy dönthet, hogy kilép az Unióból, de ennek feltétele, hogy erről formális szerződést kössön a kilépő és az Unió Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának felmondása Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerint a feleknek nem állt szándékában a felmondás lehetőségének megteremtése az egyezségokmány, mint az egyetemes emberi jogokat kodifikáló dokumentum természete szerint nem olyan szerződés, amelyben benne rejlik a felmondás joga /A felek egyetértése és a desuetudo/ 1.) A felek egyetértésével a szerződés bármikor megszűnhet: (Bős-Nagymaros-ügy) - egyetértésnek nem kell írásos, formális formát öntenie 2.) Desuetudo - ez a nem gyakorlás folytán való megszűnés - a felek hallgatólagos egyetértése abban is megmutatkozhat, hogy a részes felek nem gyakorolják a szerződésből fakadó jogaikat /Új szerződés/ 55 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1.) Ha valamennyi, a szerződésben részes fél később új, azonos tárgyú szerződést köt, a korábbi szerződét megszűntnek kell tekinteni, ha a későbbiből kitűnik, vagy másképp megállapítható, hogy a részes felek szándéka arra irányult, hogy a tárgyat az új szerződés szabályozza. 2.) Megszűntnek kell tekinteni a korábbit akkor is, ha az új és a korábbi annyira összeegyeztethetetlenek egymással, hogy a kettőt nem lehet egyszerre alkalmazni B) TELJESÍTÉS -Erről a bécsi egyezmény, mint szerződés megszüntetési jogcím, nem rendelkezik -A teljesítés a szerződésből eredő kötelezettség elenyészésével jár, de ez nem vezet mindig a szerződés megszűnéséhez, csak akkor, ha: 1.) a szerződés ezt maga írja elő vagy 2.) a szerződés természetéből következik (pl. személyek egyszeri cseréjére vagy egyszeri átrepülésre vonatkozó megállapodás) C) SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK AKARATÁTÓL FÜGGETLENÜL Ilyenkor a felek akaratától független ténybeli vagy jogi fejlemények vezetnek a szerződés megszűnésére ezek felhatalmazzák az érintettet, hogy a szerződés megszűnését megállapítsa vagy megszüntetését kezdeményezze /A felek számának lecsökkenése/ Szerződés hatálybalépéséhez szükséges létszám alá csökkenés -> Csak akkor eredményez megszűnést, ha a szerződés így rendelkezik. / Lehetetlenülés/ 1.) Jogi lehetetlenülés Ha az általános nemzetközi jogban új, feltétlen alkalmazást igénylő szabály (ius cogens) alakul ki, ilyenkor valamennyi, ezzel a szabállyal ellentétben fennálló szerződés semmissé válik és az ezzel ellentétes szerződés megszűnik. 2.) Fizikai lehetetlenülés = a teljesítés utólagos lehetetlenülése A részes fél erre akkor hivatkozhat, ha a lehetetlenülés a szerződés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tárgy tartós eltűnése vagy megsemmisülése folytán következett be. (tárgy szó értelmezésre vitákra adhat okot pl. Bős-Nagymaros ügy: 1.Magyarország az ügyben arra hivatkozott, hogy a vízlépcsőrendszer 1992-re eltűnt 2. Szlovákia arra hivatkozott, hogy az eltűnés csak fizikai tárgyra vonatkozhat 3. a Bíróság nem oldotta meg a vitát, Magyarország lehetetlenülésre hivatkozását azzal utasította el, hogy nem hivatkozhatott volna Magyarország erre, mert az szerződésszegésének volt a következménye) /Lényeges szerződésszegés/ Lényeges a szerződésszegés, ha: 1. ) a szerződésnek az egyezmény által meg nem engedett egyoldalú felbontását valósítja meg ( akkor is ha ez a szerződés gyakorlati elutasításával valósul meg) 2.) a szerződés tárgyának és céljának megvalósításához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértését jelenti 56 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 itt a szerződésszegést nem a jogsértés súlyossága teszi lényegessé, hanem a megsértett rendelkezés fontossága melyek a nélkülözhetetlen rendelkezések (pl.) ? o amelyek nélkül nem kötötték volna meg a szerződést o amelyek közvetlenül tükrözik a szerződéssel elérni kívánt célt o amelyek a szerződés központi elemeit jelentik o amelyek hiányában többé nem lennének érdekeltek a szerződés fenntartásában A megszüntetés alapja csak a lényeges szerződésszegés lehet ( material breach) a bécsi egyezmény kényes egyensúlyt teremt: - nem engedi, hogy a legkisebb szerződésszegés alapján felmondhassák a szerződét - nem engedi, hogy a felek semmibe vegyék a kötelezettségeiket Lényeges szerződésszegés formái - meg nem engedett felbontás - a szerződés tárgyának és céljának megvalósításához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértése A lényeges szerződésszegés következményei 1.) kétoldalú egyezmény esetén - a vétlen fél megszüntetheti a szerződést, akár annak egészét vagy egy részét - csak az adott szerződésen belül adható válasz a szerződés megszüntetésére az állam nem hivatkozhat egy másik szerződés lényegi megsértésére - Bős-Nagymaros ügy: a Bíróság szerint Magyarország idő előtt nyilvánította megszűntnek a szerződést, mert addig a szlovákok még nem csináltak semmit- a Bíróság szerint a jogsértés csak az üzembe helyezéssel következett be, nem az építéssel 2.) többoldalú egyezmény esetén a) megszüntetés joga ha abban az összes fél egyetért, vagy az egész szerződést megszüntethetik vagy a szerződésszegő és a köztük levő viszonyban b) felfüggesztés joga az összes többi esetben a részes állam csak erre kap jogot a felfüggesztés esetei: b.1. különösen érintett állam felfüggesztheti a szerződést maga és a szerződésszegő között (különösen érintett lehet, akire a jogsértés területi vagy egyéb okból különösen kihat) b.2. bármelyik részes fél felfüggesztheti, ha a szerződés olyan jellegű, hogy annak egy részes fél általi megszegése mindegyik részes fél helyzetét gyökeresen megváltoztatja (pl. fegyverkorlátozási egyezmény megsértése) Lényeges szerződésszegésre hivatkozással történő megszüntetés tilalma nem lehet erre alapozva megszüntetni vagy felfüggeszteni a nemzetközi humanitárius jogi vagy emberi jogi tárgyú szerződések alkalmazását (ennek a megengedése a felektől független értékek rombolásával járna) /A körülmények alapvető megváltozása- clausula rebus sic stantibus/ -Először szokásjogi formában jelent meg a nemzetközi jogban, ma a bécsi egyezmény 61. cikke tartalmazza. 57 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 -Ahhoz, hogy a körülmények megváltozása alapján a szerződés megszüntetését vagy felfüggesztését el lehessen érni, 7 feltételnek kell teljesülnie: 1. ) szerződéskötéskor fennálló körülmények változtak meg 2. ) lényegesek voltak a megváltozott körülmények (hiányukban létre sem jött volna a szerződés valószínűleg) 3. ) körülmények alapvetően változtak meg (nem az élettel együtt járó szokásos változás) 4. ) változás nem volt előre látható (ez azért fontos, mert kiszűri a politikai irányváltásokra hivatkozást) 5. ) a változás következtében egyik vagy néhány fél, sokkal több teherrel szembesül, mint addig 6. ) nem lehet a körülmények megváltozására hivatkozni országhatárok megváltoztatása vagy megkérdőjelezése céljából 7. ) nem hivatkozhat a klauzulára az az állam, amelynek magatartása vezetett a változáshoz és a terhek növekedéséhez Jogesetek: (1. ) Izlandi halászati övezetek-ügy: a változásoknak a kötelezettségek terhét annyira meg kell növelniük, hogy a teljesítés az eredetileg vállalttól lényegileg különbözővé váljon) 2. ) Bős- Nagymaros-ügy: a magyar fél az összeadódó változások érvét használta, utalva a politikai, gazdasági és környezetvédelmi változásokra, illetve a beruházásban bekövetkezett módosulásokra, az érvelés lényege az volt, hogy az erőműrendszer a szocializmus szülötte, a piacgazdaság beköszönte a körülmények alapvető megváltozása volt Bíróság elfogadta a körülmények alapvető megváltozásának tényét, de úgy vélte, hogy az erőműrendszer, mint gazdasági vállalkozás nem politikafüggő / Diplomáciai és konzuli kapcsolatok megszakítása, államutódlás, háború/ 1.) Diplomáciai és konzuli kapcsolatok megszakítása - önmagában ez nincs hatással a felek közötti szerződéses jogviszonyokra, kivéve, ha a diplomáciai vagy konzuli kapcsolatok fennállása elengedhetetlen a szerződés alkalmazásához 2. ) Államutódlás - a szerződési folyamatosság elvének érvényesülése miatt ez nem vezet a szerződések megszűnéséhez (ha nem gyarmati sorból felszabaduló államról van szó) - a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása esetén az utódállamok az elődállammal szerződött államokkal kétoldalú tárgyalásokon tisztázták, hogy mely szerződéseket fogják a továbbiakban is alkalmazni és melyek szűntek meg 3.) Háború -NJB 2011-es tervezete eszerint a fegyveres konfliktus ipso iure nem vezet a szerződés megszűnésére a tervezet függelékében szereplő 12 jogterület esetén az a vélelem, hogy azok a fegyveres konfliktus esetén is fennmaradnak (pl. humanitárius jog, állandó területi rezsimeket létrehozó szerződések, nemzetközi büntetőjogi egyezmények, környezetvédelmi egyezmények, diplomáciai és konzuli kapcsolatokat szabályozó egyezmények) 17. tétel - A szerződések érvénytelensége és az eljárás megszűnés ill. érvénytelenség esetén ( Tk. 208.- 213.o.) Érvénytelenségi okok kétféle hatása: 58 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1.) semmisség a szerződés a felek akaratától függetlenül, a keletkezéstől fogva érvénytelen, attól függetlenül, hogy hivatkozik-e valaki az érvénytelenségi okra, esetei: a) kényszer- személy elleni kényszer vagy állam elleni erőszak b) jus cogensbe ütközés 2. ) megtámadhatóság sérelmet szenvedett fél hivatkozhat az érvénytelenségre, esetei: a) tévedés b) megtévesztés c) meghatalmazás túllépése d) megvesztegetés e) belső (eljárási) norma megsértése A) SEMMISSÉGI OKOK /Állam elleni kényszer/ Az első világháború előtt a háború nem volt tiltott a háborúval kikényszerített szerződés nem volt semmis ezután paradigmaváltás A bécsi egyezmény alapján semmis az ENSZ Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek megsértésével vagy erőszak hatására kötött szerződés kérdéses, hogy a gazdasági erőszak alkalmazása kényszerítésnek tekinthető-e az ENSZ Alapokmányával összhangban alkalmazott erőszak nyomán kötött szerződés nem lehet semmis / Személy elleni kényszer/ Állam vagy nemzetközi szervezet nevében eljáró személy ellen alkalmazott kényszerítő cselekmény vagy fenyegetés hatására megadott kötelezőkénti elismerés semmiféle hatással nem jár kényszer vagy fenyegetés az állam nevében eljáró személyt éri nem az államot fenyegetik, hanem a természetes személyt pl. szabadságtól megfosztás, bizalmas információk nyilvánosságra hozatalával való fenyegetés / Jus cogensbe ütközés/ Ha a feltétlen alkalmazást igénylő norma a szerződés megkötésekor már létezik és ellentétes azzal a szerződés megkötésétől fogva semmis (pl. nem lehet államok megtámadására szerződni) B) MEGTÁMADÁSI OKOK / A megtámadás szabályai/ Az érvénytelen szerződés megtámadása nem kötelező az állam választhat, hogy megtámadja-e vagy nem de ha nem az állam nem hivatkozhat többé az érvénytelenségi okra, miután a tényekről tudomást szerzett és o kifejezetten egyetértett a szerződés érvényességével vagy o magatartásából kifejezetten arra lehetett következtetni, hogy akár a szerződés érvényességébe, akár hatályának, illetve alkalmazásának fenntartásába belenyugodott / A szerződéskötésre vonatkozó belső jogi szabály szemmel látható megsértése/ Megtámadási ok, ha az állam a szerződéskötésre vonatkozó alapvető fontosságú belső jogi szabály szemmel látható megsértésével ismerte el azt magára nézve kötelezőnek: 59 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 a szerződés és a belső jog összeütközése önmagában nem megtámadási ok akkor támadható meg, ha az akaratképzéssel volt a baj nem feltételezhető, hogy a szerződés valóban a kötelező erő forrásának tekintett állami/ nemzetközi szervezeti akaratot tükrözi szemmel látható a szabály megsértése ha az ügyben a normális gyakorlattal összhangban és jóhiszeműen eljáró bármely állam számára nyilvánvaló lenne /A meghatalmazás túllépése/ Az állam csak akkor hivatkozhat saját képviselője túlkapására, ha a meghatalmazásban rejlő korlátot a másik/többi féllel már korábban, lehetőleg már magában a meghatalmazásban közölték. / Tévedés/ Erre a megtámadási okra való hivatkozás feltételei: 1. ) tévedés olyan helyzetre vagy tényre vonatkozik, amelyet az adott állam a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett és 2. ) amely lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a szerződést magára nézve kötelező hatályúnak ismerje el 3. ) nem hivatkozat az állam a tévedésre, ha: a) saját magatartásával hozzájárult a tévedéshez vagy b) körülmények olyanok voltak, hogy a lehetséges tévedést az adott államnak észlelnie kellett volna ( Preah Vihear templom1 ügy: Thaiföld nem hivatkozhat tévedésre, mert a saját szakértői is megvizsgálták a térképet) /Megtévesztés/ Erre hivatkozhat az állam, ha: a szerződéskötésre egy másik állam megtévesztő magatartásával vette rá, mert rosszhiszeműen tévedésbe ejtette vagy abban tartotta akkor is hivatkozhat rá, ha kellő gondosság mellett felismerhette volna, hogy megtévesztik ez különbözteti meg a tévedéstől /Megvesztegetés/ Ha az állami képviselő azért ismer el egy szerződést az államra nézve kötelező hatályúnak, mert egy másik állam megvesztegette, ilyenkor hivatkozhat megvesztegetésre de csak akkor ha a megvesztegetés az államnak betudható C) A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE, MEGSZŰNÉSE ÉS FELFÜGGESZTÉSE ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS ÉS JOGHATÁSOK A nemzetközi jogban nincs központi igazságszolgáltatás a feleknek maguknak kell rendezniük vitáikat, kivéve, ha a szerződéses rezsim magában foglalja a vitarendezési eljárást (pl. a WTO-ban vagy az EU-ban) Az érvénytelenségi okok (megszüntetési és felfüggesztési okok) csak tények jogi hatás csak akkor, ha megfelelő eljárásban érvényesítik ezeket 1 Preah Vihear-i templom ügy: Kambodzsa – mint francia gyarmat – megállapodást kötött Thaifölddel (akkor Sziám), hogy a határ a vízválasztó vonal a Preah-Vihear-i térségben. Az érintettek által delegált bizottság elvégezte a delimitációt, majd a francia tisztek is, és ezt a részt, a templommal együtt kambodzsai résznek tüntette fel. Ez azonban nem a tényleges vízválasztót követte, így Thaiföld később tévedésre hivatkozva magának követelte a területet. 60 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 / Az eljárás menete/ 1. ) az érvénytelenséget (megszűnést, szerződésből kilépést, felfüggesztést) elérni kívánó fél az okokról és a tervezett lépésekről írásban tájékoztatja a többi részes felet 2. )lehűlési időszak (cooling off period) legalább 3 hónap, ezalatt a címzettek eldöntik, hogy kifogást emelnek-e a) ha egyik állam sem emel kifogást várakozási idő eltelte után érvénytelenséget (megszűnést, kilépést, felfüggesztést) megállapító állam erről kiállít egy okmányt, azt közli a többi féllel is b) ha valaki kifogást emel, ellentmond az eredeti közlésnek jogvita - békés eszközökkel kell rendezni - ha ezek nem vezetnek eredményre egy év alatt, akkor a bécsi egyezmény szerinti egyeztető eljárást kell indítani, kivéve, ha a jogvita a jus cogensből eredő semmisségre vagy megszűnésre vonatkozik a jus cogenssel kapcsolatos jogvitákat választott bíróság vagy a Nemzetközi Bíróság elé kell vinni / Érvénytelen szerződés jogkövetkezményei/ Az érvénytelenség nagyrészt ex tunc hatásokkal jár olyan helyzetet kell teremteni, mintha létre sem jött volna a szerződés: 1) nem fakadhatnak belőle jogok és kötelezettségek 2) ha ez alapján valamilyen cselekményeket hajtottak végre, akkor a fél követelheti a többi részes fél bármelyikétől, hogy törekedjen az eredeti állapot helyreállítására 3) azok a cselekedtek, melyeket korábban jóhiszeműen hajtottak végre nem tekinthetők jogszerűtlennek csak abból az okból, hogy a szerződés érvénytelen 4) a megtévesztő, megvesztegető, kényszert alkalmazó nem igényelheti az eredeti állapot helyreállítását és nem követelheti, hogy addigi tetteit jogszerűnek tekintsék 5) ha a semmisség oka a ius cogensbe ütközés, akkor a részes feleknek ki kell küszöbölni a ius cogens-el ellentétes rendelkezés alapján teljesített cselekményeik következményeit és amennyire lehet az eredeti állapotot kell helyreállítaniuk / A megszűnés és a felfüggesztés joghatásai/ Ezek ex nunc hatásokkal járnak: 1. ) jogszerű megszüntetés feloldja a többieket a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól, de nem érinti a feleknek a szerződés megszűnése előtti jogi helyzetét, jogait, kötelezettségeit 2.) felfüggesztés többletkötelezettség: a felfüggesztő államnak tartózkodnia kell minden olyantól, amely a szerződés alkalmazása felújításának megakadályozására irányul 18. Belső jog és nemzetközi jog: doktrínák, nézőpontok A nemzetközi jog és a belső jog elhatárolása BELSŐ JOG NEMZETKÖZI JOG 61 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 hierarchián alapul autoritatív törvényhozó szerv van elkülönült kényszerapparátus van erőszak-monopólium van a szankció valószínű jogkövetkezmény jogalkotók, kötelezettek különbözőek kötelezettek száma magas a szokásjog, esetjog szerepe csekély részletes szabályok jellemzik magas szervezettség kötelező joghatóság a súlyos normaszegés is megszokott jelenség a jogalkotás, módosítás, megszüntetés könnyű mellérendeltségen alapul reciprocitáson alapul nincs nincs nincs a szankció ritka, bizonytalan azonosak kötelezettek száma 200-nál kevesebb jelentős a szabályok jó része nem részletes alacsony szervezettség nincs kötelező joghatóság rendkívüli a súlyos normaszegés bonyolult, gyakran lehetetlen Monista elmélet - nemzetközi és belső jogot egyetlen jogrsz-ként fogja fel - egyik válfaja szerint nemzeti jognak elsőbbsége (államok bármikor visszavonható kötelezettségvállalása), de ma már nincs követője o államok abszolút, korlátlan szuverenitása miatt - radikális monizmus nemzetközi jog elsőbbsége Kelsen: logikai megközelítés; normahierachia csúcsán alapnorma. NJ magasabb szinten, mert az állam létének kérdése a NJ alapján ítélhető meg. A NJ-ba ütköző belső jogi norma semmis Lauterpacht: morális alapokon; jog feladata az ember jólétének, emberi jogok biztosítása, erre csak NJ alkalmas, ezért elsőbbsége van - mérsékelt monizmus nem állítják, hogy a NJ-ba ütköző belső norma semmis Verdoss: egység, és NJ elsőbbsége, de ez csak abban nyilvánul meg, h az állam jogalkotói hatalmának gyakorlásakor köteles a NJ-ot betartani, az esetlegesen NJ-ba ütköző belső normák a belső bíróságok eljárásában átmenetileg alkalmazhatók (amíg az állam módosítja v hatályon kívül helyezi) Dualizmus - NJ és belső jog elkülönülő jogrsz-ek - radikális Triepel, Anzilotti NJ és belső jog 2 olyan kör, ami legfeljebb érinti, de soha nem metszi egymást; tartalmi átfedések csak azért, mert a nemzeti jogalkotó a NJ-gal azonos belső jogot alkotott; mivel nincs érintkezés, nincs konfliktus sem különböző jogforrási rsz, alanyok, jelleg 62 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - források: NJ szokásjog, nemzetközi szerződések, általános jogelvek; belső jog írott alkomány, annak alárendelt tv-ek és más jogszabályok alanyok: NJ csak államok egymás közötti viszonyai; belső jog állam és alávetett magánjogi jogalanyok jelleg: NJ koordinatív jelleg (egyenlő jogalanyok egymás közötti viszonyai); belső szubordinatív (főhatalommal rendelkező állam egyoldalúan a többi jogalanyra kötelező jogot alkot) koordinációs elmélet: nincs közös alkalmazási terület, minden jogrend önállóan, egymástól függetlenül, saját hatókörében (Fitzmaurice) mérsékelt lehetnek átfedések, konfliktus sem kizárt, de a 2 jogrend külön életet él belső jogban a Nji norma csak akkor irányadó, ha azt a belső jog vm parancsa előírja, és a NJ nem teszi lehetetlenné a vele ellentétes belső jog megalkotását belső jogi szabályok nem változtatnak a NJ alapján fennálló kötelezettségeken, megsértését nem lehet a belső jog alapján kimenteni Két jogrsz viszonya (A nemzetközi jog nézőpontja: a normatív helyzet) belső jogi szabályok NJ-ban való érvényesülése: hagyományosan puszta tényeknek tekinthetők; nem forrása a NJ-nak, de van joghatása a nemzetközi színtéren is Nji szabályok belső jogi alkalmazása: NJ ált. nem írja elő, h a belső jogrendben saját erejénél fogva, minden további belső jogi parancstól függetlenül alkalmazható legyen; nincs olyan szabály, ami konfliktus esetén elsőbbséget biztosít a NJ-nak. Főszabályként az államot mint NJ alanyát köti, de az államra bízza, h a belső jogrsz-ben miként tesz eleget nj-i kötelezettségeinek; ha megsérti belső joga alkalmazásával a NJ-ot, akk az kiváltja a felelősségét - Alabama választottbírósági ügy: állam nem hivatkozhat belső jogszabályára v annak hiányára azért, h nemzetközi jogi kötelezettségszegését kimentse - ezt tart. 1969-es bécsi egyezmény is (szerződések jogáról); - állami cselekmény nemzetközi jogsértésként való meghatározása NJ-i kérdés, nem függ attól, h a belső jog miként minősíti - alkotmányra hivatkozással sem mentesül egyén NJ-i helyzetének változása: emberi jogok szokásjogi szabályai közvetlenül jogokat teremtenek magánszemélyek számára, ill. háborús és emberiesség ellenes bcs-eket megállapító szabályok közvetlenül kötik az egyéneket NJ-nak vannak olyan sajátos normái, amik az államok belső jogától függetlenül, NJ erejénél fogva jelen vannak az államon belül alkalmazandó jsz-ok között. DE ez nem eredményezi elsőbbségi viszony kialakulását mérsékelt dualista írja le legjobban, de emberi jogok és egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége egységesedés irányába mutat NJ alkalmazása a belső jogban - NJ belső jogi helyzetét vmi belső jogi szabály határozza meg - inkorporáció/adopció: NJ NJ-ként alkalmazandó a belső jogban; állam joga magáénak ismeri el a NJ-ot és teszi a belső viszonyokban alkalmazhatóvá, anélkül, h annak NJ-i mivolta megváltozna. Lehet: általános szokásjogi elvvel,, v alkotmány generálklauzulájával. Mindenkori állapotában emeli a belső jogba (dinamikus utalás). Főként a szokásjoggal kapcsolatban irányadó - transzformáció tana: belső joggá alakítás szükséges, ezt a belső jog vmely szabálya hajtja végre; ezzel Nji norma megkettőződik, mivel vele azonos tartalmú belső jogi szabály jön létre. Szuverenitás és belső jogrsz egysége. Általános 63 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 transzformáció: egyetlen szuverén aktus alakít át belső joggá több, konkrétan meg nem határozott Nji normát. Ált. egy alkotmányi generálklauzula. (nemzetközi szokásjog belső joggá tételére jellemző) Speciális transzformáció: egyes Nji normákat v normaegyütteseket külön belső jogi aktusok tesznek a belső jog részévé; pl. nemzetközi szerződések tv-ben való kihirdetése - önvégrehajtó szerződések: közvetlen alkalmazásra tartalmilag alkalmas szerződések; nem jelenti, h a Nji norma belső jogban való megjelenítésére ne lenne szükség vmilyen alkotmányos mechanizmusra; önvégrehajtó jelleg akkor érvényesülhet, ha a megfelelő belső jogi mechanizmus a belső jog részévé tette a Nji szabályt Rangviszonyok a belső jogban konfliktus esetén melyiket rendeli alkalmazni a belső jogrsz általános NJ (szokásjog és általános jogelvek): Ny-európában ált. kiemelt hely; törvények fölé, alaptv alá. Kivétel Nagy-Britannia, ahol a common law része, így csak addig érvényesülhet, amíg nem ütközik kifejezett törvényi rendelkezésbe. Törvényeket a NJ-gal összhangban kell értelmezni, de ha a tvszöveg egyértelmű, akkor is azt kell alkalmazni, h a ellentétes az általános NJ-gal szerződési joganyag: több ország joga egyszerű törvényekként kezeli (NagyBritannia, Németo., Olaszo.). De: NJ-gal összhangban történő értelmezés kötelezettsége. Van ahol törvények fölé emeli (Franciao., Hollandia) 19. A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog Kiindulópont: Alaptv. Q) cikk (2) és (3) bekezdés: nemzetközi és magyar jog összhangjának biztosítása, NJ általánosan elismert szabályainak elfogadása, NJ más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrsz részévé AB korábbi határozatai, Abtv. és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. tv dualista, NJ-barát felfogás NJ magyar joggá válása - általános NJ a magyar jogban Alaptv nem tesz kifejezetten említést a nemzetközi szokásjogról de AB határozat alapján megállapítható a mechanizmus, amivel az ált. szokásjog a magyar jog részévé válik; általános transzformáció, alkotmányi parancs által; NJ mindenkori állapotára vonatkozik (dinamikus utalás); az önvégrehajtó és nem önvégrehajtó szabályok is 7/2005 AB hat.: nemzetközi szokásjogot és az általános jogelveket. regionális és univerzális szokásjogot is! - nemzetközi szerződések belső joggá válása szükség van megfelelő szintű magyar jogszabályba való kihirdetésre is; ezzel válnak a magyar jog részévé speciális transzformáció nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. tv nemzetközi szerződés megkötése nem azonos a belső jogban való megjelenítésével lehetséges: megkötésre a közt.elnöknek v külpolitikáért felelős miniszternek felhatalmazást adó jsz egyúttal ki is hirdeti a szerződést a belső jogban kihirdető jsz tartalmazza a szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást és a szerződés hiteles szövegét is ( de nem jelenti h ennek a kihirdető jsznak az elfogadásával a nemzetközi szerződés meg is köttetne) szerződés szövegét tartalmaző magyar jszi rendelketéseket úgy kell hatálybaléptetni, h az egybeessen a szerződés Mo-ra vonatkozó hatálybalépésének időpontjával; külpolitikáért felelős minisztert hatalmazza 64 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 fel, h a hatálybalépés napját a Magyar Közlönyben közzétett közleménnyel állapítsa meg; ez deklaratív aktus -> áttöri a dualista megközelítést kihirdető jsz fajtáját a nemzetközi szerződés tartalma határozza meg; ha OGY feladat- és hatáskörébe tartozó törvénnyel (EU javára történő hatáskörátruházás, olyan tárgykört érint, amiről tv rendelkezik, amiről az Alaptv szerint sarkalatos v egyéb tv.nek kell, Alaptv szerint OGYi hatáskör), egyéb esetben kormányrendeletben EZ NEM KELL AZ ÉVFOLYAMZH-ra!: (Rangviszonyok - magyar jogrend a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kívánja a nemzetközi kötelezettségek belső jogi érvényesülését a belső jogi szabályokkal szemben is - szokásjog és általános jogelvek 53/1993. AB határozat: összhang biztosítás az általános NJ-ra is kiterjed ha a NJ-ba ütköző magyar jsznak többféle értelmezése is lehet, és van olyan, ami összhangban van a NJ-gal ezt az értelmezést kell alkalmazni. Ha az ellentét nem oldható fel értelmezés útján NJ eltérő tartalmú, kifejezett, kógens szabályával szemben a nemzeti jog nem érvényesülhet. AB hat. szerint: egyes, a bíróság által kógensnek minősített NJ-i szabály előnyt élvez az alkotmány garanciáival szemben is (nemzetközi jus cogens szabályok előnye) nemzetközi szokásjog egyéb szabályai és ált.jogelvek az Alaptv-nyel szemben nem rendelkeznek elsőbbséggel; tv-ek és az Alaptv között helyezkednek el (Q) cikk: NJ elsőbbsége a tv-ekkel és alacsonyabb rangú jsz-okkal szemben) nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében összhang - nemzetközi szerződések Alaptv-be ütköző nemzetközi szerződés ne érvényesülhessen a magyar jogrendben közt. elnök és kormány kérheti AB-tól az összhang előzetes vizsgálatát; mindaddig nem lehet megkötni a szerződést, amíg nem módosítják v nem fűznek hozzá fenntartást. Alaptv alá helyezi tehát már kihirdetett és hatályba lépett szerződések kapcsán is; utólagos normakontroll, a kihirdető jsz tekintetében; Alaptv ellenesség esetén megsemmisíthető (AB felfüggesztheti a megsemmisítést, ez idő alatt lehetőség van a szerződés újratárgyalására és módosítására v akár Alaptv módosításra is) jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközése; nem minden esetben írja elő a szerződésbe ütköző magyar jsz megsemmisítését; attól függ, h milyen rangú jsz-ban hirdették ki. Ha tv-nyel hirdették ki: vele konfliktusban álló, tisztán belső jogi tv v alacsonyabb rangú jsz-t megsemmisíti az AB. Ugyanez, ha kormányrendeletben hirdették ki, és vele konfliktusban álló jsz is kormányrendelet. Ha korm.rend. hirdette ki, és tv-be ütközikAB választhat; határidő megjelölésével felhívja a Kormányt a szerződés módosításának kezdeményezésére, v a törvényhozót a tv módosítására. Általában tehát a tvek fölé emeli a nemzetközi szerződéseket - eljárási kérdések EJEE alapjogi garanciák Abtv.: nem teszi lehetővé magánszemélyeknek, h kezdeményezzék a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát. Konkrét ügyben eljáró bíró döntheti el, h kezdeményezi-e (felek meggyőzhetik a bírót) 65 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 AB bármely eljárásban hivatalból vizsgálja a nemzetközi szerződésbe ütközést, uh érdemes az alkotmányos aggályok mellett erre is hivatkozni nemzetközi szokásjogba v ált. jogelvekbe ütközés: nincs az Abtv-ben spec. szabályozás; lehet úgy érvelni h a Q) cikk alapján alkotmányellenes általános szabályok szerinti alkotmányjogi panaszban előadható) 20. Joghatóság: joghatóság. /537-559/ szerepe, jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási I. A joghatóság szerepe a nemzetközi jogban • Az állami szuverenitás fontos eleme a joghatóság, amely az államnak az a képessége, hogy létrehozzon, megváltoztasson vagy megszüntetessen jogviszonyokat. • Az állam határain belül jogszabályok révén meghatározhatja saját jogrendszerét, államformáját, gazdasági és társadalmi rendszerét. (állami szuverenitás) • A 2625.ENSZ-közgyűlési nyilatkozat is kimondta, hogy az államok nem avatkozhatnak egymás "belső joghatóságába" tartozó ügyekbe. • Maga a világszervezet sem avatkozhat be olyan ügyekbe, amelyek "lényegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoznak." • Pl, hogy ki lehet a saját állampolgáruk, hogyan léphetnek külföldiek a területükre stb. • Szűkül az állam belügyeinek szentsége, emberi jogi intézmények miatt. • A joghatóság kérdésében a Lotus-ügyben 1927-ben hozott bírósági ítélet állapította meg az irányadó elveket. Törökországnak van-e joga eljárni nemzetközi vizeken bekövetkezett incidens ügyében. A bíróság megállapította: az államok joghatóságát csak kifejezetten tiltó nemzetközi jogszabály korlátozhatja. Ez a Lotus-elv. • Tehát az "államok függetlenségének korlátozását nem lehet vélelmezni." • De a Nemzetközi Bíróság azt is kimondta, hogy az államoknak nincs természetes joguk arra, hogy nukleáris fegyvert használjanak függetlenül attól, hogy erről a jogukról nem mondtak le. • A kollíziós szabályok (nem egyenlő a NJ joghatósági szabályaival) nemzetközi szerződésekre vagy az egyes államok saját jogszabályaiban megfogalmazott és a polgári jogi joghatóságra vonatkozó elvek, amelyek azt döntik el, hogy a külföldi elemet is tartalmazó esetekben mely államnak van joghatósága az ügyben, és mely állam belső jogát kell alkalmazni a jogvita eldöntésekor. II. Jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási joghatóság • Jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási joghatóság különböztethető meg. • A jogalkotási és a jogalkalmazási joghatóság az államhatárokon belüli és kívüli jogviszonyokra egyaránt vonatkozhat. (területi és területen kívüli) • Végrehajtási joghatóság az államterületre korlátozódik. • A jogalkotási és jogalkalmazási joghatóság az országhatáron belül minden esetre alkalmazható, míg a végrehajtási joghatóság csak azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a gyanúsított az adott állam területén tartózkodik. • A joghatóság az államterülethez kötődik. (általánosságban) • Az államnak az államterületen kívül általában nincs jogalkotási, jogalkalmazási joghatósága, bár ez alól kivételt képezhetnek egyes büntető, polgári és közigazgatási (versenyjogi) tényállások. + egyes esetekben saját területén sem terjed ki biz. végrehajtási cselekményekre 66 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A, jogalkotási joghatóság • Az állam saját területe, saját polgárai és honos vállalatai tekintetétben is rendelkezik jogalkotási képességgel. • Az ország területén kívüli személyeket és tevékenységeket is adóztathat, ha közte és az érintettek között van valamilyen tényleges kapcsolat. • Az Állandó Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye szerint "az állampolgársággal kapcsolatos kérdések a nemzetközi jog jelenlegi állapotában a 'domain réservé' körébe tartoznak." • Tehát "minden állam jogosult szabályozni azt, hogy kit tekint saját állampolgárának." • De a bíróság szerint az államok állampolgársággal kapcsolatos döntési szabadságának vannak bizonyos korlátai (Nottebohm-ügy: lichtensteini áp-t kezelhette németként Guatemala) • Az állam meghatározhatja pl a postai szolgáltatást, ellenőrzi a versenyt és adózást, de nem fogadhat el olyan jogszabályt, amely idegen állam hasonló életviszonyait szabályozza. • Blokkoló jogszabályok: külföldi törvények hatásai az állam területén ne érvényesüljön. Helms-Burton-törvény: USA-ban a bíróságok előtt pert lehetett indítani olyan külföldi cég, vagy személy ellen, akiket azzal vádoltak, hogy amerikai áp Kubában kártalanítás nélkül államosított vagyonával kereskedtek. • Európai Közösség először diplomáciai jegyzékben tiltakozott, majd "közös akció" elfogadásával. A rendelet megtiltotta, hogy európai személyek vagy vállalatok, vagy azok külföldi cégei vagy leányvállalatai a Helms-Burton-törvénynek, vagy azon alapuló bírósági döntésnek eleget tegyenek. • Az állam a saját területére vonatkozóan (és azon kívül) sem alkothat a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaival ellentétes jogszabályokat, mert az nemzetközi jogi felelősségét eredményezheti. B, Végrehajtási joghatóság • A végrehajtási joghatóság egyrészt azt jelenti, hogy egy állam saját területén érvényt szerezhet jogszabályainak és bírósági vagy hatósági határozatainak. De ezt nemzetközi egyezmények korlátozhatják. • Az állam a saját területén sem foganatosíthat hatósági cselekményeket pl külföldi diplomaták, diplomáciai küldöttségek tagjai, nemzetközi szervezetek alkalmazottai, vagy külföldi katonai alakulatok állományába tartozó személyek ellen. • nincs felhatalmazás, h államterületen kívül szerezzenek érvényt saját jogszabályuknak, bírósági döntéseiknek, ez az állam szuverenitásával is ellentétes lenne. Így pl, ha az állam képviselői külföldön valakit elfognak vagy megölnek, ez a területi szuverenitás megsértése. (Adolf Eichmannt 3 izraeli ügynök elrabolta Argentínából az argentin hatóságok tudta nélkül -> Argentína területi szuverenitásának megsértése + Oszama bin Laden meggyilkolása) • Az ENSZ tengerjogi egyezményének 111.cikke lehetővé teszi, hogy a részes állam a parti tengeréről üldözni kezdje a területén jogsértés elkövetésével gyanúsított honi vagy külföldi hajókat, és azokat a nyílt tengeren keresztül a másik állam területi vizeiig üldözze és ott bárhol elfogja. Akkor teheti ezt meg, ha az üldözött hajót az üldöző állam egyértelmű jellel ellátott hajói vagy repülői hang- vagy fényjellel világosan felszólították a megállásra, és ezek a jelt adó hajók/repülőgépek üldözik. • Lehetővé tehetik az államok, hogy más államok ügynökei (rendőrei) a területükön hatósági cselekményeket végezzenek. Pl a schengeni végrehajtási egyezmény szabályozza az átnyúló üldözést. • Magyarországon a 2002. évi LIV. törvény szabályozza és több nemzetközi egyezmény a szomszédos államokkal, melyek lehetővé teszik a bűnelkövetők határon túli megfigyelését és üldözését. 67 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 • Uniós tagállamok által 2005-ben aláírt Prümi egyezmény, amit határokon átnyúló büntető együttműködés elősegítése érdekében kötöttek. A DNS-profilok, ujjlenyomat- és gépjármű-nyilvántartási adatok hatóságok közötti cseréjét célozza, de lehetővé teszi – bizonyos esetekben - a szerződő felek rendőrei egy másik állam területén intézkedhessenek. • Határon átnyúló üldözés feltétele: 1. az egyik ország területén a hatóságok tetten érjék egy bűncselekmény gyanúsítottját, vagy a gyanúsított őrizetből legyen szökésben, 2. az adott bűncselekmény az egyezmény által meghatározott csoportjába tartozzon. • Az üldözés során értesíteni kell a szomszédos ország illetékes hatóságát legkésőbb az államhatár átlépésekor. • Az üldözés folyamán lehetőség van az elfogására, de nem vethető alá motozásnak, elfogás területe szerinti állam hatóságai hallgatják ki • A szomszédos állam területén elkövetett bcs miatt európai elfogatóparancs kibocsátásával kérheti az üldözött személy átadását. • Az üldözés során légi jármű nem használható, tilos magánlakásba vagy nem nyilvános helyekre belépniük, üldöző könnyen azonosítható legyen, hivatalos eljárás igazolható legyen. Fegyverüket maguknál tarthatják, de csak jogos önvédelem esetén alkalmazhatják. • A kiadatás: külföldön lévő elkövető eljárás alá vonható legyen, és elérhető legyen, h a büntető joghatóságát gyakorolni kívánó állam területére kerüljön. két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon alapulhat. • A kiadatás előfeltétele a kettős inkrimináció, vagyis hogy mindkét államban bűncselekménynek minősüljön és a kiadni kért személy ne legyen a kiadó állam polgára. (saját áp-t nem adnak ki) + szerződésen alapuló esetén: kiadatási bcs legyen ( szerződésben meghatározott bcs) • A fontos bcs-ekkel foglalkozó nemzetközi egyezmények az aut dedere, aut iudicare elvet alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az érintett államoknak vagy gyakorolniuk kell joghatóságukat, és el kell járniuk a területükön levő személy ellen, vagy kötelesek azt kiadni egy másik részes államnak. Ilyenkor az igazságügyi minisztérium jár el. • Az EU-ban a kiadatási rendszer helyébe a 2004-ben bevezetett elfogatóparancs, illetve átadás jogintézménye lépett. • Eszerint a tagállamok hatóságai arra vannak kötelezve, hogy a másik tagállam hatósága által kiállított büntetőeljárás alá vonás, illetve szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott átadási kérelmet minimális ellenőrzéssel ismerjenek el, akkor is, ha saját állampolgár átadásáról van szó. Közvetlen kapcsolat, politikai elem kimarad! • Az európai elfogatóparancsot csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a gyanúsítottat egy évet meghaladó szabadságvesztés fenyegeti és a gyanú a kerethatározatban felsorolt 32 bűncselekmény valamelyikére vonatkozik és a cselekmény mindkét államban bűncselekmény. • A személy átadásáig (nem kiadatásáig) a végrehajtó hatóság – Magyarországon a Fővárosi Törvényszék – ki is hallgathatja az érintett személyt, de legkésőbb az elfogatást követő 60 napon belül köteles végleges határozatot hozni arról, hogy az elfogatóparancsnak eleget tesz-e vagy sem, és az elfogatástól max. 90 napon belül köteles visszajuttatni abba az államba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották. • A személyek átadását az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság (1) elrendelheti, (2) garanciákhoz kötheti, vagy (3) megtagadhatja. • Az elfogatóparancs teljesítése csak kivételesen tagadható meg, ha "kötelező" vagy "mérlegelhető" okok alapján. • Az átadás kötelezően megtagadandó, ha a kérelmezett személy adott cselekményét már bíróság megítélte, a kérelmezett kiskorú vagy közkegyelem kedvezményezettje. A 68 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 megtagadás mérlegelhető, például ha a végrehajtó tagállamban ugyanazon cselekmény miatt büntetőeljárás van vagy volt folyamatban, és az utóbbi esetben nem indítottak büntetőeljárást vagy azt megszüntetik. C, Jogalkalmazási joghatóság • Egy állam polgári vagy büntető jogalkalmazó hatóságai peres úton olyan ügyekben is eljárhatnak, amelyekben valamilyen külföldi elem található. • A joghatósággal kapcsolatos legtöbb jogvita a jogalkalmazási joghatósággal kapcsolatos, tehát, hogy az érintett állam rendőrsége, ügyészsége vagy büntető bírósága eljárhat-e az adott büntetőügyben, vagy a felperes perelheti-e azt az adott alperest az adott állam bírósága előtt az adott polgári ügyben. 21. A büntető joghatóság elvei, alapjai /561-577/ • Az államok büntetőpolitikai céljaik alapján határozzák meg büntető joghatóságukat, saját területen, vagy saját állampolgárok ellen, vagy általuk, illetve az állam érdekei ellen elkövetett bűncselekményekre terjesztik ki. Emellett védendő értékeket is meghatároznak, ezeket elkövetésük helyétől és az elkövető kilététől függetlenül büntetik. • Az állam büntetőjogi joghatósága következő esetekben merül fel: 1. saját állampolgár követ el bűncselekményt belföldön (területi joghatóság); 2. más áp követ el bcs-t belföldön (területi jh); 3. saját áp követ el bcs-t külföldön (személyi joghatóság); 4. más áp követ el olyan bcs-t külföldön, amely saját áp vagy honos vállalat ellen irányul (passzív személyi joghatóság); 5. más áp olyan bcs-t követ el külföldön, amely az állam saját területére irányul (védelmi elv); 6. más áp olyan bcs-t követ el külföldön, amely az állam ellen irányul (védelmi elv); 7. külföldi követ el bcs-t külföldön olyan védett érték ellen, amelyet az állam külföldön is védeni kíván (univerzális joghatóság). • A magyar büntető joghatóságot a Btk – anyagi jogi jogszabály – területi és személyi hatály cím alatt határozza meg. Mind a hét fenti esetben megállapíthatja a magyar joghatóságot. Kettős inkrimináció esetén is. • Pinochet-ügy: chilei diktátor visszavonulása után brit magánklinikára érkezik, Baltasar Garzón, spanyol vizsgálóbíró kiadatási kérelmet nyújtott be a brit hatóságokhoz, elutasították, azzal, hogy olyan bcs, ami nem tartozott a brit joghatóság alá. Majd kínzásokra hivatkozott, ami az ENSZ Kínzás elleni egyezménye alapján (1988 után) Nagy-Britanniában, Chilében is bcs-nek minősül. 1-2. Területi joghatóság • Az állam saját területén gyakorolt szuverenitásából fakad, akár belföldi, akár külföldi a feltételezett elkövető vagy sértett. • Ott a legegyszerűbb a bcs nyomozása, ahol azt elkövették. • Kérdéses szituációk: Melyik állam joghatósága alá tartozik, ha több állam terültén követték el? Vagy ha hajókon és repülőgépeken vagy azok ellen követték el? • A Lotus-ügy: A Lotus francia gőzhajó nyílt tengeren összeütközött török szénszállító hajóval, ami elsüllyedt és 8 ember meghalt. Amint Lotus befutott egy török kikötőbe, a török hatóság letartóztatták az ügyeletes tisztet, gondatlan emberöléssel vádolták. Kérték a Nemzetközi Bíróságot döntse el, van-e olyan jogi szabály, amely kizárja a török joghatóság gyakorlását. A bíróság megállapította, hogy az állam a főhatalmát általában nem gyakorolhatja határain kívül, de "a büntetőjog területi hatálya nem esik egybe a területi főhatalommal." Elutasította azt az álláspontot, miszerint kizárólag a lobogó állama 69 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 rendelkezik joghatósággal nyílt tengeren tartózkodó hajók fölött. A károkozással mintha a török felségterületet sártették volna meg, így a török joghatóság gyakorolását lehetővé tette. • A Lockerbie-ügy: A Pan Am amerikai légitársaság utasszállító repülőgépét 1988-ban libiai titkos ügynökök Lockerbie felett felrobbantották. Máltán robbanóanyagot adtak fel egy járátra, ami a New Yorkba tartó transzatlanti frankfurti járatra került. A járat a skóciai Lockerbie-re zuhant és több mint 10 embert megölt. Hollandiában skót bíróság járt el és skót jogot alkalmazva vonták felelősségre a líbiai elkövetőket. A hollandiai bíróság az elkövetés helye alapján állapította meg a joghatóságát, noha a cselekményt Líbiában és Máltán hajották végre. Hollandiában folytatták le a két vádlott perét, az eljárás során skót jogot alkalmazták. 3. Személyi joghatóság • Az államok joghatósága tipikusan a saját állampolgárokra terjed ki. • "A magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény függetlenül attól, hogy az elkövetés helyén bűncselekménynek minősül-e vagy sem." • Magyarország joghatóságot kíván gyakorolni minden olyan bűncselekmény felett, amelyet az állampolgárai követtek el, még akkor is, ha más állam területén történt. • Az angolszász államok esetén áp-aik külföldön elkövetett bcs-eknél csak a legsúlyosabbak esetén gyakorolják. • A Joyce-ügy volt a vezető precedens. William Joyce amerikai állampolgár a második világháború alatt egy német rádióállomáson keresztül brit ellenes náci propagandát folytatott. Brit áp-nak vallotta magát, majd lemondott az áp- áról és felvette a német áp-ot. A hazaárulást Nagy-Britannia területén kívül követte el, a bíróság vizsgálta tartozott-e még hűséggel a brit koronának. A bíróság megállapította, hogy Joyce (német áp felvétele után is) tartozott hűséggel, és nincs jelentősége hol követte el a cselekményt, mivel az államok nem kötelesek elnézni a hazaárulást, bárhol is történt. Elítélték és kivégezték. 4. A passzív személyiség elve • A passzív személyiségi elve alapján az állam olyan bűncselekmények elkövetői felett gyakorol joghatóságot, akik az adott állam polgárai vagy vállalatai terhére külföldön követnek el bűncselekményt. • Btk. alapján: • "A magyar büntető törvényt kell alkalmazni.. a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sértelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a mgyar törvény szerint büntetendő." • A Lotus-ügyben is felmerült a passzív személyiségi elv. • A Cutting-ügyben a mexikói joghatóságot azért érvényesítették, mert az amerikai állampolgárságú Cutting Texasban egy újságban egy mexikóiról becsületsértő kijelentéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. • A Yunis-ügyben az Egyesült Államok azon az alapon gyakorolt büntető joghatóságot egy libanoni gépeltérítő felett, hogy a Földközi-tenger térségében eltérített jordániai gépen ameriaki áp-ok is utaztak. • Az Achille Lauro-ügyben amerikai áp gyilkosai felett amerikai joghatóságot érvényesített USA haditengerészete, pedig egyiptomi repülőgépet kényszerítettek leszállásra Szicíliában. (áp-ok védelme és nemzetközi terrorizmus elleni fellépés volt az indok) 5-6. A védelmi elv 70 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 • A védelmi elv azt teszi lehetővé, hogy az állam az idegenek által külföldön elkövetett, de az állam biztonságát érintő cselekmények elkövetőivel szemben gyakoroljon joghatóságot.(Mo-on állam elleni bcs-ek) Ezt alkalmazták a Ramzi Yousef-ügyben. • A Yousef-ügy: Ramzi Yousefet és két társát New York-i bíróságon vonták felelősségre amerikai légi járatok ellen Manilában tervezett robbantási kísérletek miatt. A kérdés az volt, hogy jogosult-e az amerikai kormány a területén kívül, de saját légi járatait érintő cselekményeire saját büntetőjogát alkalmazni. A védelmi elv alapján részben az amerikai jogra, részben a nemzetközi szokásjogra és más joghatósági elvekre hivatkozva állapította meg az amerikai joghatóságot. 7. Az univerzális joghatóság elve • Az univerzális joghatóság alapján egyes bűncselekményekkel kapcsolatban minden államnak joghatósága van az eljárás lefolytatására, függetlenül attól, hogy azt áp-águkra tekintet nélkül kik és hol követték el. • Hugo Grotiusnál is megjelent. • Kalózkodás és a háborús bcs-ek a nemzetközi közösség szempontjából különösen veszélyesek. • A nürnbergi törvényszék statútumának 6. cikke alapján a törvényszék a béke elleni bcsekre, a háború jogának és szokásainak megsértéseére, valamint az emberiesség elleni bcs-ekre megállapította és gyakorolta a joghatóságát. • A négy 1949-es genfi egyezmény univerzális joghatóságot ír elő az úgynevezett súlyos jogsértésekkel kapcsolatban. Pl: szándékos emberölés, kínzás, embertelen bánásmód, védett személyek jogellenes deportálása és a túszszedés is. • Az 1977. évi I. kiegészítő jegyzőkönyv kiegészítette a polgári lakosság jogtalan megtámadásával. • Az 1998. évi római statútum a saját joghatóságot kiterjesztően állapította meg. A nemzetközi közösséget sértő legsúlyosabb bcs-ek fogalmába beleértik a népirtás, az emberiesség elleni, a háborús bcs-ek és az agresszió fogalmait is. • A Yerodia-ügyben az univerzális joghatóságnek egy különleges típusa, az in absentia egyetemes joghatóság jelent meg. Ez a joghatóság azt jelenti, hogy egy külföldön, külföldi személyek sérelmére elkövetett bcs miatt úgy indul a büntetőeljárás egy államban, hogy a terhelt nem tarózkodik az adott állam területén. • A Yerodia-ügy: Belgiumban Yerodia volt kongói külügyminisztert vádolták meg háborús és emberiesség elleni bcs-ek elkövetésével, belga nyomozási bíró elfogatóparancsot adott ki ellene. A vád tárgyául szolgáló cselekményeket területén kívül, nem belga állampolgárok sérelmére követték el, és a volt külügyminiszter sem belga áp. És nem tartózkodott Belgiumban. Kongó kezdeményezte a Bíróság eljárását, ahol kimondták, hogy Belgium megsértette a nemzetközi jogot az elfogatóparancs kiadásával, de nem foglalkozott érdemben az univerzális joghatóság kérdésével. (szuverén állam külügyminiszterét megillető diplomáciai mentesség megsértése) 22. Közigazgatási, versenyjogi, adójogi és polgári jogi joghatóság /578-610/ 1. A közigazgatási jog • A közigazgatási jog területén az államnak a saját területén van joghatósága. • A területen kívüli közigazgatási aktusok példája lehet a konzuli tevékenység. • A magyar jog abban tér el más nemzeti jogtól, hogy általános közigazgatási eljárási törvénye meghatározza a közigazgatási joghatóságot. • Ez a joghatóság inkább személyi, mint területi alapú. 71 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 • Az ügyfél magyar áp, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyisséggel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében Magyarország területén kizárólagos a magyar joghatóság. Ezen feltételek hiánya esetén is, szubszidiárius alapon Mo. területén szintén magyar hatóság, ha az eljárásban uniós jogi normát v magyar jsz-t kell alkalmazni 2. Versenyjog • Egy állam a területére vonatkozó vagy azt érintő, de külföldön végrehajtott és a versenyt az ő felségterületén korlátozó magatartásokra is reagálni kíván, akkor a külföldön megvalósuló tényállásokra is alkalmaznia kell és jogrendjét a területét a területét érintő hatásokra is kiterjeszteni. a, Kartellek • Az Egyesült Államok a Sherman-törvény elfogadásával szabályozta a versenykorlátozó megállapodásokat és magatartásokat. Ebben vegyesen közigazgatási és büntetőjogi normák is. • Az United States v. Aluminium Co. Of America-ügyben a bíróság a Sherman Act rendelkezéseit egy olyan kereskedelmet korlátozó megállapodásra alkalmazta, amelyet az államon kívül kötöttek. Egy kanadai vállalat ellen indított pert az amerikai versenyhatóság, mert az amerikai ALCOA-val árkartellre lépett. Az volt a kérdés, hogy alkalmazható-e az amerikai versenyjog külföldiekkel szemben. A bíróság a "hatáselv" alapján megállapította joghatáságát, kimondva, hogy az amerikai bíróságoknak akkor van joghatóságuk külföldiekkel szemben, ha azoknak a magatartása kihat az Egyesült Államok kereskedelmére vagy gazdaságára. • Az Alcoa-ügy óta a joggyakorlat megváltozott. A hatáselvet el nem ismerő államok blokkoló jogszabályokat alkottak. (saját versenyhatóságukat eltiltották az együttműködéstől, vállalkozásoknak megtiltották az információ szolgáltatását) • Az amerikai bíróságok 1977-ben "mérlegelési tesztet" vezettek be: ami azt jelenti, hogy a bíróságoknak szempontrendszert adtak annak eldöntésére, hogy a külföldi magatartás belföldi hatásai olyan súlyúak-e, hogy szükséges az amerikai szövetségi joghatóság megállapítása vagy sem. • A Timberlane-ügyben a kereset tárgya egy banki magatartás, mely csődbe jutott hondurasi malomnak nyújtott hitelt, ebből származó gazdasági hatások is Hondurasban következett be. A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy mindezek ellenére alkalmazzák-e a Shermantörvényt. A Szövetségi Fellebbviteli Bíróság három feltétel megvalósulása esetén látta megállapíthatónak a joghatóságát: (1) az amerikai külkereskedelmet tényleges vagy szándékolt hatás érte, (2) a hatás felismerhető kárt okozott a felperesnek, (3) az Egyesült Államok érdekei elég erősek-e, hogy igazolható legyen a területen kívüli joghatóság gyakorlása. • A területen kívüli joghatóság fenti korlátozásait követően a Foreign Trade Antitrust Improvements törvény kivette az exportot a Sherman- törvény hatálya alól, kivéve, ha a kifogásolt export magatartás kárt okoz az amerikai gazdaságnak. • A Hartford Fire Insuarance Co. v. California-ügy: visszatért az ALCOAügyben született döntés megközelítéséhez a bíróság. A biztosítások piacán már nem volt igénybe vehető környezetszennyezési biztosítás. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság a "mérlegelési tesztet" félretette, kimondva, hogy a joghatóság minden amerikai piacot érintő magatartás fölött fennáll, de minden esetben mérlegelheti, kivéve, amikor a külföldi személyek által folytatott magatartást valamely más állam joga a személyek számára kifejezetten előírta. 72 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 • A magánjogi jogérvényesítés keretében az Empagran-ügyben kartell miatt indított konkrét kártérítési perben nem állapította meg az amerikai joghatóságot, mert a konkrét ügyben a hatáselv alapján a kartell nem az amerikai piacot célozta, de kimondta, ha azt célozta volna, indítható lett volna a per is. • EU: A Dyestuffs-ügyben a területen kívüli joghatóság problémája jelent meg. Az ICI brit és svájci és belga leányvállalatai kartell-megállapodásokat kötöttek. A Bizottság olyan összehangolt magatartásként értékelte az ICI és a többi társaság magatartását, "amely hatással lehet a tagállamok közti kereskedelemre. • A Woodpulp-ügyben a Bizottság azt állapította meg, hogy 41 facellulóz gyártó és két kereskedelmi társaság összehangolta piaci gyakorlatát. A kartellben résztvevő cégnek külföldön volt a székhelye, de volt leányvállalatuk, vagy ügynökségük a Közösségen belül. A Bíróság megállapította, hogy a Bizottság jogszerűen állapította meg a joghatóságát, de nem a hatáselvet alkalmazta, hanem az alkalmazási elvet, mert ennek a szempontnak a hangsúlyozásával a területi elvet tekinthette a joghatóság alapjának. • A magyar versenyjog területi hatálya is kiterjed a vállalkozások külföldön tanúsított piaci magatartására is, "ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet." Ez a hatáselv kifejezésének tekinthető. (Tptv.) b, Fúziók • Az Egyesült Államokban a Clayton-törvény 7. szakasza a koncentráció méretétől függetlenül tilt bizonyos ügyleteket, ha azok a verseny csökkentéséhez vezetnek az amerikai piacon, függetlenül attól, hol kötik meg azokat. • A Hart-Scott-Rodino-törvény bizonyos piaci küszöbértékek elérése esetén köti az amerikai hozzájáruláshoz a fúzió végrehajtását, függetlenül attól, hogy az kihat-e az amerikai piacra. • 1995-ben a Royal Dutch-Shell és a Montedison közös vállalatot akart létrehozni Montell néven. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) azt állapította meg, hogy a vegyesvállalat létrejöttével lényegesen csökkenne a verseny számos polipropilén piacon és csak licensz-megállapodások megkötése esetén járult hozzá. • 1997-ben a Clayton-törvény alapján megállapították joghatóságukat az amerikai hatóságok a svájci Sandoz és Ciba-Geigy egyesülésével kapcsolatban. • Az európai fúziókontroll esetében értékben nagyobb fúziók engedélyezése került a Bizottság hatáskörébe. • A kisebb fúziók nemzeti hatáskörben maradtak. • "Uniós léptékű" ha az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 mrd eurót, és az érintett vállalkozások közül legalább kettőnek a teljes uniós szintű forgalma egyenként meghaladja a 250 millió eurót, kivéve, ha a teljes uniós szintű forgalmának kétharmadát egy tagállamon belül bonyolítja le. + ha ennek nem is felel meg, de meghatározott okok alapján uniós léptékűnek minősül! • A Gencor-ügyben a Bizottság megtiltotta a dél-afrikai Gencor és LPD fuzionálását, mert duopólium alakult volna ki a piacon. • A fúziókontroll-rendelet 1.cikke nem követeli meg, hogy a felek a Közösségen belül legyenek bejegyezve, elég, ha a gyártókapacitásuk a Közösségen belül van. • A Közösség joghatóságának megállapítása szempontjából lényegtelen a vállalatok székhelye vagy termelési kapacitásuk allokációja., ha a résztvevő felek árbevétele eléri a rendeletben meghatározott küszöbértéket, a Közösség joghatósággal rendelkezik • A Boeing/McDonell Douglas-ügyben a két cég fúziója során a világ legnagyobb integrált repülési és űrkutatási eszközöket gyártó vállalata jött volna létre. 73 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 • A fúziókontroll-rendelet alapján joghatósága a hatáselven alapul és minden olyan összefonódásra kiterjed, amelynek közvetlen, tényleges és ésszerűen előrelátható hatásk van az integráción belül. • A General Electric és Honeywell 2000-ben tervezett fúzióját mind USA-ban, mind az EU-ban bejelentették, az FTC engedélyezte. A Bizottság szerint olyan erőfölény alakult volna ki, amely a verseny megszűnéséhez vezetett volna. A Bizottság 2001-ben megtiltotta a tervezett fúziót. • Párhuzamosan több versenyhatóság is megállapíthatja a joghatóságát, eltérő feltételeket fogalmazhatnak meg, eltérő következtetésekre juthatnak 3. Adózás • Az államok többsége területi elven adóztat, vagyis a területén szerzett jövedelmeket adóztatja. (területén bejegyzett vállalatok v leányvállalatok, fiókok, telephelyek) • Személyi elvű adóztatás is létezik, valamint személyi és területi elvű adóztatás. • A területi és személyi elvű adóztatási joghatóságok ütközése kettős adóztatáshoz, az pedig ésszerűtlenül magas adószintekhez és többszöri adóbevallásokhoz vezet. • Ezért az államok kettős adóztatási megállapodásokkal határolják el adóztatási joghatóságukat. • Az OECD modellegyezményeket dolgozott ki. Kétoldalú adóegyezményt fogadtak el. Magyarország 2013-ban 83 egyezménnyel rendelkezett. • Az államok nem adóalanyok együttműködését is elvárhatják. Az USA FATCA törvénye alapján külföldi bankok és befektetési szolgáltatók kötelesek együttműködésre, amelyek a világon bárhol amerikai állampolgárok számláit vezeti. • Nemcsak adót kell fizetni, adóbevallást is tenni. 4. A fogyasztóvédelmi joghatóság • A közigazgatási és a polgári jog határán található fogyasztóvédelmi szabályok. • Melyik állam joga alkalmazandó, melyik bíróságai járhatnak el? • Az állampolgár, mint fogyasztó védelme a cél. • Az online kereskedelem elterjedése esetén, ha egy magyar fogyasztó egy másik államban székhellyel rendelkező vállalkozástól rendel megy egy könyvet (pl), kérdéses melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal, melyik állam jogát kell alkalmazni. • A fogyasztónak külföldi bíróság előtt kellene jogait érvényesíteni, akkor az esetek többségében jogvédelem nélkül maradna. (költségek miatt) • A nemzetközi jogi szabályok nem korlátozzák a kereskedőket abban, hogy általános szerződési feltételeikbe olyan rendelkezéseket foglaljanak, amelyekkel "hazaviszik" a jogvitát. • De az uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapján, függetlenül attól, hogy a kereskedő ÁSZF-je mit tartalmaz, a fogyasztó államában perelhető. C, polgári jogi joghatóság • A polgári joghatóság az államok számára kevésbé fontos és érzékeny terület. • Nem is alakultak általános rendelkező elvek, mint a büntető joghatóságnál. • Polgári ügyekben a joghatóság gyakorlását az államok szélesebb körben állapítják meg. • Az amerikai jogban az alperes székhelye vagy lakcíme alapozza meg a polgári jogi joghatóságot, azzal, hogy az amerikai jog széles körben lehetővé teszi a polgári ojgi igényekre is a területen kívüli joghatóságot. 74 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 • A Külföldi kártérítési igények törvénye ATCA alapján bárki polgári jogi kártérítési igényt érvényesíthet az Egyesült Államok kerületi bíróságai előtt, ha "a kárt a népek jogának vagy az Egyesült Államok valamely szerőzédésének megsértésével követték el." • A Filartiga v. Pena Irala-ügyben egy paraguayi férfi sikerrel perelt egy paraguayi rendőrt, mert megkínozta és megölte a fiát (ATCA-ra hivatkozva). • A Tel Oren v. Líbiai Arab Köztársaság-ügyben izraeli buszrobbantás áldozatai perelték Líbiát az ATCA alapján Egyesült Államokban. Itt viszont nem állapította meg az amerikai joghatóságot. • Magyar intézmények ellen indult holokauszt-perek: 2010-ben a Chicagói Kerületi Bíróság előtt indítottak pert a MÁV, illetve MNB ellen az ATCA alapján. A MÁV-val szemben, mert részt vett a haláltáborokba hurcolt emberek kifosztásában. Az MNB ellen, a magyar bankokban maradt különféle értékek visszaszolgáltatása iránt pereltek. A fellebbviteli bíróság mindkét ügyben kimondta, hogy csak akkor indítható eljárás az Egyesület Államokban, ha Magyarországon nem volt, illetve nincs lehetőség jogorvoslatra. • Az LB és az amerikai kerületi bíróságok szűkítették az amerikai joghatóságot, az ATCA alapján fennálló joghatóság nem jelent kivételt a szuverén immunitás elvének alkalmazása alól, magánvállalatok nem perelhetők az ATCA alapján. • Az amerikai joggal szemben az európai uniós jog részletesen szabályozza a polgári joghatóság területét. • A Római Szerződés 65. cikke, az EUMSZ alapján rendeletek; Európai Parlament és Tanács olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek biztosítják a tagállamokban alkalmazandó joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségét. • A 44/2001/EK rendelet polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatosan állapít meg joghatósági szabályokat (kiv házassági, vagyonjogi, öröklési) + szabályoz: csődeljárás ill. ahhoz hasonló eljárásokat, szociális biztonság, választott bírósággal kapcs.. • A Lechouritou-ügyben hozott ítélet szerint a polgári és kereskedelmi ügyek meghatározását a nemzeti jogrendszerek összességéből következő alapelvekre hivatkozással kell értelmezni. Egyes olyan jogviták, amelyekben egy hatóság áll szemben magánszeméllyel, a rendelet alá tartozhatnak, de ez nem vonatkozik olyan esetre, amikor a hatóság közhatalmat gyakorol • A 44/2001/EK rendelet szerint bármely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy kizárólag a rendelet szabályai szerint perelhető, bármely tagállamban lakóhellyel rendelkező alperesek esetében nem alkalmazhatók a tagállami szabályok. • "Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető." • A rendelet különös szabályai: "tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban is perelhető, ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt." • A 2201/2003/EK rendelet alapján a házasság felbontásánál a tagállamok bíróságai akkor rendelkeznek joghatósággal, ha az alperes szokásos tartózkodási helye tagállamban van, vagy valamelyik tagállam állampolgára. • A magyar polgári joghatóság szabályait a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr) tartalmazza. • Nem lehet alkalmazni olyan kérdésekben, amelyeket nemzetközi szerződés szabályoz. • Az EUMSZ 288. cikke szerint az uniós rendeletek közvetlenül alkalmazandóak Magyarországon. • Főszabály szerint magyar bíróság akkor járhat el polgári ügyekben, ha az alperes lakóhelye Magyarországon van. általános joghatóság 75 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 • Az Nmjtvr. különös joghatósági szabályai: kártérítési ügyekben a magyar bíróság akkor is eljárhat, ha a károkozó alperes lakóhelye nem Magyarországon van, azonban a káresemény Magyarországon következett be. • Egyes (vagyonjogi) esetekben a felek jogosultak, hogy saját maguk határozzák meg, hogy a jogviták elbírálására, melyik államnak lesz joghatósága. Ez a kikötött joghatóság. • A magyar bíróságok bizonyos esetekben kizárólagosan jogosultak arra, hogy eljárjanak. Ez a kizárólagos joghatóság. (pl belföldi ingatlannal kapcs. dologi jog érvényesítése) • Az Nmjtvr meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyekben a magyar bíróság vagy más hatóság soha nem járhat el. Ez a kizárt joghatóság esetei. Pl: külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése. Az immunitás fogalma, kialakulása és fajtái A) Fogalom, kialakulás Az immunitás a nemzetközi jog alanyának, képviselőjének a területi állam joghatósága alóli mentességet biztosító jogintézmény. - eljárásjogi természetű - 3 elmélet: 1. területenkívüliség elmélete: - Grotius - a képviselő ki van véve a fogadó állam területe alól -> eleve nem alkalmazhatóak a fogadó állam anyagi normái (a küldő állam területén tartózkodik) 2. képviseleti elmélet: - a képviselő és a tárgyi eszközei a lefgőbb szuverént személyesítik meg -> speciális státus a képviseltjük személyéből fakad 3. funkcionalitási elmélet: - a képviselő különböző mentességi jogai a feladataikból következnek - a képviseleti elv és a funkcionalitási elv együttes alkalmazása - legfőbb funkció: követek biztonsága - rex non potest peccare elv - vesztfáliai béke - 19-20. század: Szuverenitás absztrakttá válása -> szuverenitás hordozója az állam lett, elvált az uralkodó személyétől Az uralkodót megillető abszolút immunitás az egész államra is kiterjedt The Schooner Exchange v. McFaddon-ügy The Parlament Belge-ügy Porto Alexandre-ügy - az immunitás szűkülése: a funkcionális immunitás 20. század közepétől szűkülni kezdett az állami immunitás köre Relatív immunitás: állami gyakorlat különbséget kezdett tenni a klasszikus szuverén cselekmények és az azok körébe nem tartozó cselekmények között (a közhatalmi aktusok és a kereskedelmi-gazdasági ügyletek közti határvonal) B) Az immunitás fajtái - mely alanynak biztosít mentességet - fajtái: 1. államimmunitás 76 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. az állam- és kormányfők, a külügyminiszterek és más fontosabb állami vezetők immunitása 3. a diplomáciai és konzuli mentesség 4. a speciális missziók, illetve azok tagjainak mentessége 5. a nemzetközi szervezetek, illetve képviselőik mentessége - legfontosabb források sokrétűek, elsődlegesen szokásjogi eredetűek C) Államimmunitás kontra egyéni büntetőjogi felelősség - államfelelősséget meg kell különböztetni a képviselő immunitásától és egyéni büntetőjogi felelősségétől - állam nemzetközi jogsértő cselekedete vagy mulasztása az adott állam nemzetközi felelősségével jár - elkövetőnek immunitása van, cselekményéért a képviselt államnak kell helytállnia - ha a nemzetközi bűncselekmény betudható az államnak is -> egyszerre egyéni büntetőjogi felelősség + államfelelősség Államfelelősség független attól, hogy a képviselőjét egyénileg felelősségre vonja-e - Rainbow Warrior-ügy Az államimmunitás - ENSZ Közgyűlés A) Az állam fogalma az immunitás összefüggésében - más állam bíróságai előtt minden állam immunitást élvez saját maga és tulajdona tekintetében - az állam meghatározásakor a funkcionalitás a döntő - állam fogalmi körébe tartozik: - Az állam, valamint az egyes állami szervek, intézmények - Az államok tartományai, a megyei önkormányzatok és a helyi önkormányzatok, amennyiben közhatalmat gyakorolnak - A szövetségi államok olyan egységei, részei, amelyek közhatalmat gyakorolnak - Olyan állami ügynökségek, vagy egyéb szervezetek, amelyek ténylegesen közhatalmat gyakorolnak - Az állam képviselői, amennyiben e minőségükben járnak el - Olyan állami vállalatok, amelyeket közhatalmi feladat ellátásával bíztak meg, és azt az adott esetben ténylegesen el is látták - kereskedelmi ügylet: - áruk adásvételéről és szolgáltatások nyújtásáról szolgáló szerződések - kölcsönszerződések és egyéb, pénzügyi természetű tranzakciók, illetve az ezekkel kapcsolatban vállalt garanciák és biztosítékok - a kereskedelmi, ipari vagy szakmai természetű szerződések - ügylet természetét kell figyelembe venni + célja B) Az államimmunitás alóli kivételek - szűkülő kör - kereskedelmi ügyletek - munkaszerződésekkel összefüggő jogviták 77 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - személyi sérüléssel, halállal, vagy ingóságban bekövetkezett kárral összefüggő pénzbeli követeléssel kapcsolatos ügyek - ingatlanokra vonatkozó eljárás - szellemi alkotások és iparjogvédelem - tagsági jogviták - kereskedelmi célra használt vagy szánt hajókkal kapcsolatos ügy - választottbírósági eljárással összefüggő ügy C) Az immunitásról való lemondás - államok lemondhatnak az immunitásukról - nem hivatkozhat rám ha az eljárást maga indította vagy beavatkozó volt az adott ügyben - ezzel összefüggő viszontkeresetek tekintetében sincs immunitása D) Immunitás és végrehajtás - érintett állam beleegyezése nélkül nem foganatosíthatóak kényszerítő intézkedések - csak akkor, ha: Ehhez kifejezetten és külön hozzájárult, vagy Ebből a célból megfelelő vagyontömeget kijelölt vagy rendelkezésre bocsátott, vagy Az állami tulajdont kizárólag nem közhatalmi célra használják, vagy szándékozzák használni - alapeljárásra és végrehajtásra vonatkozó immunitás kettéválasztása 23. Állam és kormányfők, külügyminiszterek, más állami vezetők immunitása, az ENSZ kiváltságai és a nemzetközileg védett személyek helyzete. Az állami képviselők immunitásának két tipusát különböztetjük meg: a) személyi immunitás – ratione personae immunitás, a tisztségviselők személyét illeti meg, teljes büntetőjogi immunitást biztosít b) funkcionális immunitás – ratione materiae, hivatalos tevékenységhez kapcsolódik, a nem hivatalos cselekményekkel kapcsolatban nem nyújt védettséget A) Hivatalban lévő állam- és kormányfők, ill. külügyminiszterek immunitása A hivatalban lévő államfők államuk legmagasabb szintű képviselői, minden büntetőeljárás alól teljes immunitást élveznek, személyük sérthetetlen. Mentességük jellege attól függ, hogy államuk nevében, vagy magánszemélyként jártak-e el. Előbbi esetben az államfelelősség szabályai az irányadóak, magánszemélyként a diplomáciai képviselőkre vonatkozó mentesség, annak kivételei az irányadóak. Tanúként is nehezen idézhetőek: Diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi szerződés 29. cikke az irányadó. A hivatalban lévő kormányfők és külügyminiszterek immunitása is abszolút. A magasabb rangú állami vezetők a nemzetközi szokásjog alapján mentességet élveznek más államok büntető és polgári joghatósága alól. Ez alól a háborús és emberiség elleni bűncselekmények sem jelentenek kivételt. Moammer Kadhafi (1942-2011) Líbia de facto vezetője, államfője volt. Államcsínnyel 1969-ben került hatalomra a „líbiai népi forradalom” irányítójaként. Az ezrek haláláért és megkínzásáért felelős, a terrorizmust támogató, nemzetközi konfliktusokat okozó (például Csád megszállása, a Lockerbie-merénylet, Yvonne Fletcher rendőrnő londoni meggyilkolása) Kadhafi ezredes ellen Franciaországban indult büntetőeljárás egy francia repülőgépet ért 78 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1989-es bombatámadás miatt, amelyben 170-en vesztették életüket. A Cour de Cassation hivatalban lévő államfői státusa miatt kimondta immunitását. A 2010 decemberében megkezdődött, arab tavasznak nevezett kormányellenes felkeléssorozat részeként 2011 februárjában polgárháború robbant ki Líbiában. A brit külügyminisztérium február 26-án visszavonta a Kadhafi és családtagjai immunitásának elismerését arra hivatkozva, hogy a polgárháború kirobbanása után már nem tekinti többé államfőnek. A Nemzetközi Büntetőbíróság május 16-án elfogatóparancsot adott ki az ezredes ellen. Hatalmát a 2011 februárjában kirobbant zavargások során fegyvert fogó, majd a BT 1973. (2011) határozata alapján végrehajtott nemzetközi légicsapások következtében megerősödött ellenzék döntötte meg. 2011. október 20-án a lázadók elfogták és megölték. B) Volt állam- és kormányfők, ill. külügyminiszterek immunitása A hivatalban már nem lévő állami vezetők immunitása megszűnik a hivatali idejük alatt magánszemélyként elkövetett bűncselekmények tekintetében. Teljes személyes mentességet hivataluk idején csak hivataluk hatékony ellátása, ill. államaik nemzetközi kapcsolatainak fenntartása érdekében élveznek. felelősségre vonhatók más államban is, feltéve, hogy az adott ügyben rendelkezik-e büntető joghatósággal. Az immunitás nem büntetlenséget, csak eljárásjogi akadályt jelent, amelynek megszűnésével elhárulnak az akadályok az érintett egyén büntetőjogi felelősségének vizsgálata elől. Eljárni vagy kiadni-ügy C) Egyéb állami vezetők immunitása Más minisztereket vagy magasabb rangú állami tisztviselőket nem illet meg automatikusan az immunitás. A nemzetközi szokásjog alapján a kereskedelmi vagy a védelmi miniszter vagy a legfőbb ügyész, vagy a nemzetbiztonsági hivatal vezetője pl. szokásjogi alapon immunitást élvezhet. Az immunitást élvező személyek hivatali cselekményeikkel kapcsolatban mentesek a fogadó állam polgári joghatósága alól is, mert az adott állam képviseletében járnak el, ez alól a jus cogens normák sérelmével elkövetett cselekményekkel kapcs. kérdések sem jelentenek kivételt. Az immunitás következtében súlyos bűncselekmények is büntetlenül maradnak, a károsultak jogi igényei elbukhatnak. Az immunitás elve alól sem a nemzetközi szokásjog, sem a nemzetközi egyezmények nem ismernek emberi jogi természetű kivételt. 2012 – Nemzetközi Bíróság megerősítése Egyéb speciális státusok és azokkal járó mentességek A) Diplomáciai és Konzuli mentesség lsd. később B) Különleges diplomáciai missziók 1969. évi New York-i egyezmény szabályozza az ad hoc küldöttségek nemzetközi jogi státuszát, szabályai nemzetközi szokásjogot tükröznek. A misszió tagjait teljes személyes mentesség illeti meg, a küldő államot pedig a misszióval való érintkezés szabadsága. A különleges missziókat speciális feladatok ellátása céljából hozzák létre. Belépésükhöz szükség van a fogadó állam beleegyezésére, csak így élvezhetnek mentességet. A mentesség 79 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 az államot képviselő státushoz kapcsolódik, az államot védi. Az immunitás alóli kivételek megegyeznek a diplomatákéval 21. cikk. Kivétel a 31. cikk, az autóbalesetből származó károk megtérítése. Sólyom-ügy Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország mind a négy keresetét, mivel államfői statusa miatt nem illette meg a szabad mozgáshoz való jog. - Indokai: EU JOG a nemzetközi jog része, így attól nem térhet el. - Államfők szabad mozgáshoz való Joga, nemzetközi jog alapján korlátozható. ENSZ kiváltságai és mentességei A nemzetközi szervezet rá van utalva a fogadó állam jogaira. képviselőinek mentessége saját államukkal szemben áll fenn, és nem tartozik automatikusan más állam joghatósága alá. Az Alapokmány 105. cikke értemében az ENSZ-t minden tagjának területén megilletik a saját céljai eléréséhez szükséges kiváltságok és mentességek. az alapokmány általános rendelkezéseit egészíti ki az 1946-ban hatályba lépett egyezmény, melynek 157 tagja van. A főtitkár és helyettesei a nagykövetekkel azonos abszolút mentességet élveznek, míg az ENSZ képviselőit, valamint kiküldött szakértőit funkcionális mentesség illeti meg. Különleges előadót megilleti a szakértői státus A) Az ENSZ szakosított intézményeinek kiváltságai és mentességei 1948. december 2. létrejött egyezmény szabályozza, melynek 118 tagja van. Szabályozza Az ENSZ szakosított intézményeinek, ill. azok képviselőinak és küldötteinek kiváltságait és mentesességeit. Az egyezmény hatálya alá tartozik. ILO – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet FAO –Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet UNESCO ICAO – Nemzetközi Polgári repülési Szervezet IMF WHO UPU – Egyetemes Posta Unió ITU – Nemzetközi Távközlési Unió Az egyezmény hatálya alá tartozik minden olyan intézmény, amelyek a kormányok közti megállapodások útján jöttek létre. B) Az államok univerzális nemzetközi szervezetekben való képviselete 1975. március 13-án elfogadott, még hatályba nem lépett egyezménynek 34. tagja van, az állami gyakorlatnál szélesebb körű mentességeket biztosít. C) A nemzetközileg védett személyek, valamint a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények A terrorizmus elleni nemzetközi fellépés keretében 1973 dec.-ben elfogadott, 1977 febr. óta hatályos egyezménynek 176 tagja van. Számos kötelezettséget rögzít: - minden részes állam köteles bűncselekménynek minősíteni és büntetni minden, nemzetközileg védett személyek ellen elkövetett támadást, emberölést, emberrablást, és minden olyan szándékos magatartást, amely e védett személyek, személye szabadsága, hivatalos vagy magánhelyiségeik, irattáraik, vagy közl. eszközeik ellen irányul, vagy azokat veszélyezteti, és ezek kísérletét. 80 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - - a részes államok megteremtik joghatóságukat az olyan bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyeket a területükön követtek el, amelynek elkövetője állampolgáruk volt, vagy olyan védett személlyel szemben követtek el, aki az érintett állam képviseletében jár el együttműködnek egymással a bűncselekmények megelőzése érdekében biztosítják az aut dedere aut judicare elv érvényesülését elősegítik és megkönnyítik a gyanúsított személyek kiadatását 24. A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége, a diplomáciai jog forrásai, a diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszűnése, a képviselet személyzete és feladatköre A) A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény szabályozza jelen korunkban, de már a törzsi társadalmakban is védték egymás hírvivőit, követeit. Olyan állami tevékenység, amely az ország külpolitikai érdekeit igyekszik más államok magatartásának és nemzetközi szervezetek tevékenységének befolyásolása útján érvényre juttatni. Diplomáciának nevezzük az állam külpolitikájának megvalósítása érdekében kifejtett békés tevékenységet, valamint az intézményrendszert, amely ezt ellátja. B) A diplomáciai jog forrásai A diplomáciai jog célja normatív módon biztosítani a nemzetközi jog forrásai útján az államok közötti diplomáciai kapcsolatok zavartalan működését. 1961-es A diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezmény, fő forrása, mely a fennálló nemzetközi szokásjogot kodifikálta, melynek szabályai továbbra is irányadóak azokra a kérdésekre nézve, amelyeket a szerződés rendelkezései nem szabályoznak. Diplomáciai jog elkülönül a nemzetközi jog egyéb szabályaitól, önmagukban zárt, önálló rezsimet alkot. Tartalmát illetően kötelezettségeket állapítanak meg a fogadó állam a diplomáciai képviselet számára nyújtott létesítményekkel, felszerelésekkel, kiváltságokkal és mentességekkel kapcsolatos kötelezettségeit. Továbbá Meghatározzák a Visszaélések esetén igénybe vehető eszközöket is, amelyek a fogadó állam rendelkezésére állnak. A fogadó állam még fegyveres összeütközés esetén is köteles megkönnyíteni, hogy a kiváltságokban és mentességekben részesülő személyek és családtagjaik területét mielőbb elhagyhassák. C.) A diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszűnése A legfontosabb államközi kommunikációs csatorna, melyet a kölcsönösség jellemez. Magas továbbá a normakövetési hajlandóság. Módjai: a) Diplomáciai kapcsolat b) Diplomáciai (állandó) képviselet, ami létrejöhet: 1. Két állam közös nyilatkozatával 2. Diplomáciai jegyzékváltással 3. Kétoldalú egyezménnyel Mindezek előfeltétele a megállapodás a két állam között. 81 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Megvalósulása: 1. Küldő állam közli a fogadó állammal, hogy kit kíván a Képviselet élére Kinevezni. 2. Fogadó állam: Agrément kiadásával vagy megtagadásával foglal állást. Az elutasítást, azonban nem kell indokolnia 3. Küldő állam, meggyőzödik, hogy fogadó állam megadta az Agrémentet 4. Küldő állam, az Agrément birtokában Megbízólevelet állít ki, melyet a fogadó államfő kapja meg általában. 5. Személyes átadással befejeződik az Akkreditáció folyamata Akkreditáció fajtái: 1. Bilaterális: Küldő és a fogadó állam közötti kapcsolattartásra való kinevezést jelenti. A küldő állam szabadon nevezheti ki képviselőjét, azonban előzetesé közlését követelheti meg a küldendő képviselőnek, a fogadó állam elfogadás céljából 2. Ad hoc v. speciális missziók: nemzetközi szokásjog szerint a diplomáciai status elismeréséhez kell az akkreditáció. 3. Többes: Több államhoz is akkreditálhatja a küldő állam diplomáciai képviselőjét, személyzetét. Kivéve, valamelyik fogadó állam kifejezetten tiltakozik. 4. Közös: Két vagy több állam, ugyanazon képviselet vezetőt egy másik államhoz is akkreditálja, kivéve fogadó állam ellenzi. 5. Nemzetközi szervezetekhez történő Akkreditáció: Államok egyes Nemzetközi szervezetekmellett állandó képviseletet tartanak fenn, ahová diplomatákat akkreditálnak. (ENSZ, EU, ET, WTO) A képviselet diplomáciai személyzete, főszabály szerint, küldő állam állampolgára lehet, kivéve fogadó állam hozzájárult saját állampolgárának ilyen beosztásához, ami azonban bármikor visszavonható. A fogadó állam bármikor értesítheti a küldő államot, hogy a képviselet vezetője, diplomáciai alkalmazottja persona non grata, indoklási kötelezettsége nincs, érkezése előtt is megteheti. Ennek joghatása az, hogy nem elfogadható többé személye. A küldő állam Köteles ilyenkor: visszahívni vagy lemondani a mentességéről. A képviselet vezetője működését akkor kell megkezdettnek tekinteni, amikor személyesen átadta megbízólevelét, a fogadó állam gyakorlatának megfelelően vagy közölte megérkezését és megbízólevelének hiteles másolatát átadta a fogadó állam külügyminiszterének. A diplomáciai kiváltságok és mentességek, akkortól illetik meg a diplomatákat, amikor belépnek, állásuk elfoglalása céljával a fogadó állam területére ill. kinevezésük közlésének időpontjával, ha már a fogadó állam területén tartózkodnak. A hivatalos megbízatás vége a kiváltságok és mentességek megszűnését jelenti. Ez bekövetkezik az ország elhagyásával vagy erre előírt ésszerű határidő lejártával. A fogadó állam, minden esetben, még Fegyveres Konfliktus esetén is köteles elősegíteni a diplomaták biztonságos távozását. 82 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A diplomáciai kapcsolatok keletkezésének és megszűnésének sajátosságai a következők: – A diplomáciai kapcsolatok felvétele államelismerést, illetve kormányelismerést is jelenthet. – A diplomáciai kapcsolatok megszűnnek, ha a felek egyikének államisága megszűnik. – A diplomáciai kapcsolatok retorzióként megszakíthatók vagy felfüggeszthetők. D. A diplomáciai képviselet személyzete és feladatköre A képviselet vezetője: az a személy, akit a küldő állam azzal bízott meg, hogy e minőségben tevékenykedjék. A képviselet személyzetének tagjai: 1. Diplomáciai tagok, akiknek diplomáciai rangja van. Rangjukról, mindig a Küldő Állam dönt és ezt a Képviselő minden esetben közli a Fogadó állammal. A legtipikusabb rangok a következők: nagykövet, tanácsos, attasé (katonai, légügyi, tengerészeti, kulturális), követségi titkár. 2. Az igazgatási és műszaki személyzet tagjai (irodai alkalmazottak, informatikusok, tolmácsok, más szakemberek) nem végeznek diplomáciai tevékenységet. 3. A kisegítő személyzetet sofőrök, takarítók, szakácsok biztonsági emberek alkotják. A képviseletek vezetői három osztályba sorolhatók: 1. államfőhöz akkreditált nagykövetek vagy nunciusok (a Vatikánnak az államhoz akkreditált állandó képviselője) és az ezekkel egyenrangú egyéb képviseletvezetők; 2. az államfőhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok (rendkívüli követ); 3. a külügyminiszterhez akkreditált állandó ügyvivők (chargé d’affaires). Az állandó ügyvivőktől, akik a képviseletek vezetőinek legalsóbb szintjét képviselik, meg kell különböztetni az ideiglenes ügyvivőket (chargé d’affaires ad interim). Ideiglenes ügyvivő jár el, ha nincs betöltve a képviselet vezető helye vagy akadályoztatva van vezetői tevékenységében. Nevét a képviselet vezetője vagy küldő állam külügyminisztériuma közli a fogadó állam külügyminisztériumával. Adott országban akkreditált diplomaták csoportja alkotja a diplomáciai testületet (CD). Doyen áll az élén a legrégebben akkreditált képviseletvezető. Feladatai: 1. Diplomáciai mentességek tiszteletben tartását figyelemmel kíséri 2. Szót emel ezek megsértése ellen, 3. valamint ellátja a protokolláris feladatokat is. Az 1961. évi bécsi egyezmény szerint a diplomáciai képviselet feladatköre a következőkből áll: 1. teljes körűen képviseli a küldő államot a fogadó államban; 2. védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretekben; 3. tárgyal a fogadó állam kormányával (bilaterális, gazdasági, politikai stb. tárgyalások); 4. minden megengedett módon tájékozódik a fogadó államban levő viszonyokról és fejleményekről, és ezekről jelentést tesz a küldő állam kormányának (ezért is nevezik a diplomatákat „legitim hírszerzőknek”); 5. előmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között, és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolataikat; 6. szükség esetén a diplomáciai képviselet konzuli tevékenységet is kifejt. 83 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 25. A diplomáciai könnyítések, kiváltságok és mentességek. Lemondás a mentességről 1. Kiváltságok és mentességek természete Míg a mentesség az eljárási normák alóli kivételt jelent, addig a kiváltságok és könnyítések többletjogot tartalmaznak. Régebben „területenkívüliség” (extraterritorialitás) fikcióját jelentette. Diplomaták ki voltak véve a fogadó állam joghatósága alól, tehát a fogadó állam anyagi jogi normái sem tartoztak rájuk. Funkcionális mentesség, az állami szuverenitás absztrakttá válásával alakult ki. Diplomaták esetében az államközi kapcsolatok (gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális) előnyök védelme érdekében. Modern értelemben a mentesség eljárási akadályt jelent. A fogadó állam eljárási joghatósága alól mentes, azonban anyagi joghatósága alól nem. A diplomaták kötelességei a következők: a fogadó állam törvényeinek és jogszabályainak tiszteletben tartása nem avatkozhatnak be a fogadó állam belügyeibe a fogadó állam külügyminisztériumával kell intézniük hivatalos ügyeiket nem használhatják a képviselet helyiségeit olyan módon, amely összeférhetetlen a képviselet feladatkörével nem gyakorolhatnak a fogadó államban egyéni haszonra semmiféle foglalkozást vagy kereskedelmi tevékenységet 2. A képviselet helységeinek sérthetetlensége A képviselet helyiségei: a) a képviselet céljaira használt épületek, vagy épületrészek (ideértve a képviselet vezetője lakását), és az b) ezekhez tartozó földterület. A képviselet helyiségei sérthetetlenek. A fogadó állam hatóságai a képviselet helyiségébe nem léphetnek be, kivéve, ha ahhoz a képviselet vezetője kifejezetten hozzájárult (passzív kötelezettség). IA fogadó államnak különös kötelessége, hogy minden megfelelő intézkedéssel megvédje a képviselet helyiségeit bármely behatolás vagy kártétel ellen, és megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának megsértését (aktív kötelezettség). Teheráni túszügy. Az 1979-ben diákok foglalták el az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét. Az ott tartózkodó 52 amerikai túszt 444 napig tartották fogva. Az új iráni rezsim egyrészt nem akadályozta meg a képviselet elleni támadást, sőt később támogatásáról is biztosította az akciót, ez a fogadó állam aktív kötelezettségének súlyos megsértése. A képviselet helyiségeit összeférhetetlen módon nem lehet használni a képviselet feladatkörével. Mivel a diplomáciai jog önálló rezsim a visszaélésszerű használat következményei, a legkirívóbb esetekben sem mutathatnak túl a diplomáciai jog keretein. 1984-ben például a londoni St. James téren a brit rendőrség által biztosított tüntetés során Líbia nagykövetségének egyik ablakából lelőttek egy rendőrnőt. Nagy-Britannia ugyan 84 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbiával, kiutasították diplomatáit, majd átkutatták a nagykövetség helységeit, a líbiai diplomaták azonban sértetlenül elhagyhatták az országot. 85 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 3. A diplomáciai menedékjog Haya de la Torre ügy Kérdéses volt, hogy joga van-e az államok nagykövetségein menedéket nyújtani olyan menekülteknek, akik a képviseletről később sértetlenül távozhatnának. - Torre menedéket kapott, az általa szervezett felkelés után a kolumbiai nagykövetségen - NB szerint ez érinti a fogadó állam szuverenitását, és beavatkozást jelentenek a belügyeibe - Erre csak NJ Kifejezetten megengedő szabályai vagy - Kölcsönös elismerés, megállapodás alapján kerülhet sor - Kolumbia nem volt köteles kiadni → De facto védelemben részesül. Szabály: A nagykövetségen, ideiglenesen menedék adható olyan nem köztörvényes bűncselekménnyel vádolt személy számára, akinek az életét közvetlen veszély fenyegeti. A Wikileaks-ügy Assagne, 2012 óta Ecuador nagykövetségén tartózkodik Londonban. Svédországban Be. indult ellene szexuális erőszak miatt, amit elfogató parancs követett. London jogerősen döntött kiadatásáról Svédországnak. Assagne, menedéket kapott, mivel tartani lehet attól, h Svédország kiadja az USA-nak. ↔ Stockholm kijelentette, hogy senkinek sem adná ki. (Innentől nincs összhangban NJ-el az ecuador-i nagykövetség magatratása) Az Ingatlan Mentességet élvez → Brit rendőrség nem léphet fel. A helyzet megoldása lehet: a )Assagne önkéntes távozása b) Szabad távozásra garanciát adó Brit nyilatkozat c) NB ítélete 4. A diplomáciai poggyász és a szabad érintkezés egyéb módjai A szabad mozgást és közlekedést kell biztosítani, a fogadó állam területén. A Kommunikáció bármilyen módját szabadon használhatja a képviselet, a küldő állam kormányával, más képviseletével, konzulátusával. Ideértve a diplomáciai futárok, kódolt üzenetek küldését-fogadását. A képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. A diplomáciai jegyzék formái (fontos, h mind kettő írásbeli): 1) Az írásbeli/személyes jegyzéket (note signée) személy intézi személyhez, például a külügyminiszter a nagykövethez és fordítva. 2) A szóbeli jegyzék (note verbale) személytelen, harmadik személyben készül és – elnevezése ellenére – szintén írásbeli. Ha olyan tartalmú, akár nemzetközi szerződés létrehozására hoz is alkalmas lehet. A diplomáciai poggyászt nem szabad sem felnyitni, sem visszatartani. Státusukra utaló látható külső jellel kell ellátni. Tartalma azonban csak diplomáciai okmányokat vagy hivatalos használati tárgyakat tartalmazhatnak. 4.) A diplomáciai futár: - Tevékenységének gyakorlása során a fogadó állam védelemben részesíti. - Személye sérthetetlen, nem szabad letartóztatni vagy visszatartani. - Eseti (ad hoc) diplomáciai futárt is kijelölhet. - Diplomáciai poggyászt rá lehet bízni kereskedelmi repülőgép parancsnokára is, amelynek kijelölt repülőtéren kell leszállnia. 86 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - A csomagokon diplomáciai jelzést fel kell tűntetni. - nem lehet diplomáciai futárnak tekinteni. A Dikkó-ügy 1984-ben Londonban elrabolták a volt nigériai közlekedési minisztert, Umaru Dikkót, és egy ládába helyezve a Stansted repülőtéren keresztül haza akarták csempészni. Az exminisztert az 1983-ban államcsínnyel hatalomra kerülő katonai vezetés korrupcióval vádolta. A brit hatóságok azonban tudomást szereztek az eseményről, és a határon feltartóztatták a szállítmányt. Tekintettel arra, hogy a láda az 1961-es egyezmény 27. cikkének (5) bekezdésével ellentétben nem volt ellátva a diplomáciai poggyász minősítésére szolgáló hivatalos jelzéssel, a hatóságok jogszerűen ellenőrizhették annak tartalmát. A britek ugyanakkor jelezték, hogy a megfelelő jelzés használata esetében is felnyitották volna a ládát, mivel az emberi élet védelme mindennel szemben prioritást 5. A diplomaták személyéhez fűződő mentességek A Diplomáciai Képviselők: 1. Személye sérthetetlen: letartóztatni, őrizetbe venni nem lehet őket. 2. Illő tisztelettel kell bánni velük és minden intézkedést meg kell tenni, személyük sérelmének megakadályozására. 3. Magánlakása osztja személye sérthetetlenségét. Egyenlő védelem illeti meg a képviselet helységeivel. 4. Iratai, Vagyona, Levelezése szintén sérthetetlenek. 5. Mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól, részjogosítványok: 6. Nem köteles Tanúvallomást tenni 7. Végrehajtási intézkedés vele szemben nem foganatosítható Harmadik Állam területén történő áthaladása: 1. Sérthetetlenséget kell biztosítani az átutazáshoz, visszatéréshez és 2. Minden mentesség megilleti, ami ehhez szükséges 3. Családtagjai tekintetében is, ha - Állomáshelyre utaznak, onnan visszatérnek vagy hazautaznak. - Hivatalos Levelezése, Közlése tekintetében is élnek e Szabadságok A diplomáciai képviselő a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alól is mentes, kivéve: 1. a fogadó állam területén fekvő, magántulajdonban álló ingatlanra vonatkozó dologi jogi pert, hacsak a diplomáciai képviselő az ingatlant nem a küldő állam javára, a képviselet céljára tartja birtokában; 2. az olyan hagyatéki eljárással kapcsolatos pert, amelyben a diplomáciai képviselő magánszemélyként, mint végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, örökös vagy hagyományos és nem a küldő állam képviselőjeként szerepel; 3. az olyan pert, amely a diplomáciai képviselő által a fogadó államban, hivatalos tevékenysége körén kívül folytatott bármilyen szabadfoglalkozással vagy kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos. Mentesítési kötelezettség A fogadó állam köteles mentesíteni: 1. személyes szolgáltatás, 87 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. közmunka bármely formája és a 3. katonai terhek, a katonai igénybevétel, 4. beszolgáltatás és beszállásolás alól. 5. TB szabályok alól 6. Adó és Illeték alól, kivéve közvetett adókat pl. ÁFA; vagy Magáningatlana/vagyona(Melynek forrása a fogadó államban van) után fizetendő adók illetékek. Személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve, ha komoly okkal feltételezhető: Nem hivatalos használatra szóló tárgyak, személyes használati tárgyak vannak benne (családtagokat is beleértve) Egyéb személyek mentességei: – A diplomáciai képviselő családjának a háztartásában élő tagjai ugyanezekben a kiváltságokban és mentességekben részesülnek. – A képviselet igazgatási és műszaki személyzetének tagjai (ha nem állampolgárai vagy állandó lakosai a fogadó államnak) a háztartásukban élő családtagokkal együtt, ugyanezekben a kiváltságokban és mentességekben részesülnek. A fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alóli mentességük azonban nem terjed ki a hivatali kötelességeik teljesítése körén kívül eső ténykedéseikre. – A képviselet kisegítő személyzete (ha nem állampolgára vagy állandó lakosai a fogadó államnak) mentességben részesül a hivatali kötelességeik teljesítése során végzett ténykedése tekintetében, illetve adó- és illetékmentességben részesül az alkalmaztatása folytán kapott illetményekre nézve. – A képviselet tagjainak háztartási alkalmazottai (ha nem állampolgárai vagy állandó lakosai a fogadó államnak) adó- és illetékmentességben részesülnek az alkalmazásuk során kapott illetményeikre nézve. A fogadó államnak az említett személyek feletti joghatóságát olyan módon kell gyakorolnia, hogy indokolatlanul ne akadályozza a képviselet feladatainak teljesítését. 6. A vagyontárgyakhoz kapcsolódó mentességek Képviselet helyiségeinek mentessége Vagyontárgyak, közlekedési eszközök. Mentesek kutatás, foglalás, végrehajtás alól. Általában szabálysértési ügyekben merül fel ez a kérdés, pl. gyorshajtás, tilosban parkolás Irattárak és okmányok tekintetében, bárhol vannak elhelyezve, képviselet épületén kívül is megilleti őket a mentesség. Képviselet folyószámláira is kiterjed, kivéve ha kizárólag kereskedelmi ügyletek lebonyolítása céljából (jure gestionis ügyletek) nyitotta meg. Ezalól csak ENSZ BT kötelező határozata adhat felmentést és rendelhet el szankciót. ENSZ Alapokmányának 103. cikke alapján elsőbbséget élveznek minden más nemzetközi jogi kötelezettséggel szemben 7. Lobogó- és címerhasználat, egyéb kiváltságok és könnyítések A képviseletnek és vezetőjének joga van arra, hogy a képviselet helyiségeire (ideértve a képviselet vezetőjének lakását is), valamint közlekedési eszközére kitűzze a küldő állam lobogóját és címerét. 88 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A fogadó állam, a képviselet feladatainak teljesítéséhez minden könnyítést megad. A képviselet által hivatalos ténykedésért beszedett díj és költség adó- és illetékmentes. Köteles megkönnyíteni a küldő államnak a képviselet részére szükséges helyiségek megszerzését, vagy más módon való elhelyezését. Ideértve, hogy tagjai megfelelő lakást kapjanak. A küldő állam és a képviselet vezetője a képviselet helyiségeit illetően mentesek minden országos, regionális vagy községi adó és illeték fizetése alól, kivéve a szolgáltatások fejében járó díjakat. 8. Lemondás a mentességről A mentesség szabályai nem a diplomatát, hanem a küldő államot védik. Lemondás: - A küldő állam teheti meg, mindig kifejezett formában. - E nyilatkozata a joghatóság alóli mentességet megszűnteti - A diplomáciai képviselő, ha eljárást indít a fogadó államban, az alapperrel kapcsolatos viszontkereset tekintetében NEM illeti mentesség. - Eljárás alóli menteségről való lemondás nem egyezik meg a végrehajtás alóli mentességgel, mely külön lemondást igényel. 26. A konzuli jog, beleértve a magyar és EU jogot A) A konzuli kapcsolatok története, jelentősége, forrásai A görög gyarmatosítás idején a proxenoi volt az első tiszteletbeli konzul, aki a görög jog alapján mintegy követként járt el a görög telepesek ügyeiben, valamint ellátta a más poliszokból érkezők érdekvédelmét is. Az ókori Rómában a praetor peregrinus a nem római polgárok jogvitáinak eldöntésében működött közre a ius gentium alapján. A középkori Európában, 11-13. században élte fénykorát. A 17. századtól kétoldalú megállapodások uralták. A kapitulációs szerződések, melyek aszimmetrikus módon rögzítették az érintett állam területi felségjoga alóli személyi kivételeket, jellemzően nagyhatalmak és egyes közel-kelet államok között. A nagyhatalmak állampolgárai így saját államuk polgári és büntetőjoga alá tartoztak. Az első és második világháború végével megszűntek. Ettől kezdve a konzul elsődleges feladata a küldő állam érdekeinek, valamint a küldő állam állampolgárainak képviselete, érdekeinek és jogainak a védelme lett. A konzulátus a küldő állam külföldön lévő közigazgatási szervévé vált, amely a külügyminisztérium, illetve a külügyminiszter irányítása alatt áll, és amelyre a küldő állam joga vonatkozik. A bilaterális megállapodások túlsúlya a 20. században is fennmaradt. Regionális egyezmények csak kivételesen jöttek létre. Fontos jogforrás a konzuli jogról 1963-ban, Bécsben elfogadott egyezmény, mely nagyrészt fennálló szokásjogot kodifikált. Rendelkezései szubszidiáriusak, keret jellegű egyezmény, nem gátolják az államok korábbi és jövőbeni egyezményeit e témában. B) A konzuli kapcsolatok létesítése és a konzuli képviselet személyzete 1. A konzuli kapcsolatok létesítése Államközi megállapodás, konzuli egyezmény szükséges, diplomáciai kapcsolatok felvételében történt megegyezés magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is, a diplomáciai kapcsolatok megszakadása azonban fordítva nem tesz így. Konzuli képviselet létesítése a fogadó állam területén csak annak beleegyezésével történhet. A konzuli képviselet székhelyét, rangját és konzuli kerületét a küldő állam a fogadó állam egyetértésével állapítja meg. A konzuli képviseletek vezetőit a küldő állam nevezi ki, hivatalba lépésükhöz pedig a fogadó állam járul hozzá. A küldő állam megbízólevelet 89 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 (konzuli pátenst) állít ki. A fogadó állam állítja ki a működési engedélyt (exequatur), amelynek esetleges megtagadását nem kell indokolni. A fogadó állam bármikor értesítheti a küldő államot, hogy a konzuli tisztviselő nemkívánatos személy, persona non grata. 2. A konzuli képviselet személyzete Konzuli tisztviselő az, aki konzuli feladatok ellátásával van megbízva. Megkülönböztetik a hivatásos és a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kategóriáját. A konzuli tisztviselőknek főszabályként a küldő állam honosainak kell lenniük, ez alól a tiszteletbeli konzulok jelentenek kivételt. A konzuli tisztviselőket a fogadó állam honosai közül nem lehet kinevezni, hacsak ahhoz a fogadó állam kifejezetten hozzá nem járul. A hozzájárulás bármikor visszavonható. A konzuli képviselet vezetői négy osztályba tartoznak: főkonzulok, konzulok, alkonzulok és konzuli ügynökök. A fogadó állam méretétől, és a két ország közötti kapcsolatok szorosságától függően egy államnak egyszerre több konzuli tisztviselője is lehet egy országban. A rangsort az exequatur megadásának időpontja határozza meg. A konzuli kerület az adott konzul működési területét jelöli ki, amely a fogadó állam hozzájárulásával átléphető. Konzuli képviselet hiányában a diplomáciai képviselet konzuli feladatait a fogadó állam egész területén elláthatja. C) A konzuli képviselet feladatköre Az 1963. évi bécsi egyezmény 5. cikke alapján a konzuli feladatok a következők: 1. A küldő állam és honosai érdekeinek védelme 2. Kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése 3. Tájékozódás a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, kulturális viszonyairól 4. Útlevelek és egyéb úti okmányok, valamint vízumok kiadása 5. Segítség és támogatás nyújtása a küldő állam honosai részére (jogi tanácsadás, a hazatérés elősegítése, kölcsön nyújtása). 6. Eljárás közjegyzői és anyakönyvvezetői, egyéb közigazgatási feladatok végzése. 7. A küldő állam honosai érdekeinek védelme hagyatéki ügyekben. 8. A küldő állam kiskorú és cselekvőképtelen állampolgárai érdekeinek védelme, 9. A küldő állam honosainak képviselete vagy megfelelő képviseletük biztosítását szolgáló intézkedések tétele a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai előtt. 10. Bírósági és peren kívüli iratok továbbítása vagy megkeresésének teljesítése. 11. Ellenőrzési és felügyeleti jogok gyakorlása a küldő állam szerinti nemzeti hovatartozással rendelkező tengeri és folyami hajók, repülőgépek, ezek személyzete felett. 12. segítség nyújtása ezeknek a hajóknak, repülőgépeknek, személyzetnek, hajók útjáról szóló nyilatkozatok átvétele, hajóokmányok megvizsgálása és láttamozása, vizsgálat folytatása az útközben megvalósuló balesetekről. A konzuli tisztviselők legfontosabb joga, hogy a küldő állam honosaival szabadon érintkezzenek. Ha érdekelt személy ezt kéri, a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek késedelem nélkül értesíteni a küldő állam konzuli képviseletét, ha a küldő állam honosát bármely módon feltartóztattak. Ilyenkor őt jogairól fel kell világosítani, küldő állama, pedig köteles konzuli védelemben részesíteni. Miután a fogadó állam hatóságai kötelező jelleggel és késedelem nélkül értesítik a konzult, hogy a küldő állam állampolgárát fogva tartják, a konzul: tisztázza a fogva tartás helyét; felveszi a kapcsolatot a fogvatartottal; tisztázza a fogva tartott személyazonosító adatait, lakcímét; felkutatja, értesítési a legközelebbi hozzátartozót; fellép az érintett hatóságok előtt; kapcsolatot tart fenn a fogvatartottal és látogatja az érintett személyt; tisztázza az alapul szolgáló bűncselekményt; 90 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 ellenőrzi, hogy a fogvatartottnak van-e jogi képviselője; tanácsod ad, segít a védőválasztásban, a tolmács keresésében; jogi képviseletet lát el a hatóságok előtt; ellenőrzi a fogva tartás körülményeit, elsősorban azok emberi jogi aspektusait; közreműködik az óvadék kifizetésénél. A fogadó állam köteles tájékoztatni a konzulátust minden, a küldő állam állampolgárát érintő releváns eseményről. (Pl. Kényszerintézkedések, büntetőeljárás, balesetek) Paraguay v. USA (1998) ügyben a Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy az USA megsértette az 1963. évi bécsi egyezményt, mert nem értesítette a küldő államot a büntetőeljárásról és a NB ideiglenes intézkedése ellenére végezte ki állampolgárát. Ugyanez ismétlődött meg a LaGrand testvérek ügyében. A diplomáciai védelem A konzuli védelemmel szemben a diplomáciai védelem nyújtása esetén egy állam saját jogaként érvényesíti állampolgárának azt az igényét, amely egy másik államnak betudható jogsértésből ered. Ezzel nemzetközi síkon – immár az ügy uraként – közvetlenül lép fel a jogsértés ellen. Az állam joga az igény érvényesítésére diszkrecionális, erre semmi sem kötelezi. Feltétele azonban, hogy az eredeti jogsértést elszenvedő természetes vagy jogi személy a belső jogorvoslatok lehetőségét már kimerítette, illetve, hogy ne legyen annak az államnak (vagy annak is) az állampolgára, vagy honosa, melynek szervei a jogsértést elkövették, és amely ellen így a fellépés irányul. D) A konzuli könnyítések, kiváltságok, mentességek Az 1963. évi bécsi egyezmény alapján diplomatákénál szűkebb könnyítések, kiváltságok és mentességek illetik meg. 1. A konzuli képviseletre vonatkozó könnyítések A fogadó állam a konzuli képviselet feladatainak teljesítéséhez minden könnyítést köteles megadni, továbbá megkönnyíteni szükséges helyiségek területén történő megszerzését. 2. A konzuli képviseletre vonatkozó kiváltságok A küldő államnak joga van arra, hogy nemzeti lobogóját és címerét a fogadó államban használja. 3. A konzuli képviseletre vonatkozó mentességek A fogadó állam hatóságai nem léphetnek be azokba a konzuli helyiségekbe, amelyeket a konzuli képviselet kizárólag hivatali céljaira használ, kivéve, ha ahhoz a konzuli képviselet vezetője, az általa kijelölt személy vagy a küldő állam diplomáciai képviseletének vezetője hozzájárult. A konzuli képviselet vezetőjének hozzájárulását tűzvész vagy azonnali védelmi intézkedéseket követelő egyéb elemi csapás esetén vélelmezni lehet. A fogadó állam különös kötelessége, hogy minden megfelelő intézkedéssel megvédje a konzuli helyiségeket bármely behatolás vagy kártétel ellen és megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának csorbítását. A konzuli képviselet vagyontárgyai, közlekedési eszközei mentesek a honvédelmi vagy közérdekű célokra történő igénybevétel alól. A konzuli helyiségek és a konzuli képviseletvezető lakása mentesek adó és illeték alól, kivéve a tényleges szolgáltatások díját. A konzuli irattár sérthetetlen. Biztosítania kell a szabad mozgást és közlekedést és érintkezését minden hivatalos ügyben. A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. A konzuli poggyászt sem felnyitni, sem visszatartani nem szabad. Ha hatóságoknak alapos gyanúja van, hogy a poggyász más tárgyakat is tartalmaz, kérhetik, hogy küldő állam egy képviselője jelenlétükben felnyissa, megtagadás esetén vissza kell küldeni. A konzuli poggyászt státusukra utaló jellel kell ellátni. A konzuli futárt hivatalos okmánnyal kell ellátni, amely feltünteti minőségét és a konzuli poggyászt alkotó csomagok számát. 91 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Tevékenységének gyakorlása során védelemben kell részesítenie, személye sérthetetlen, nem szabad letartóztatni vagy visszatartani. 4. A konzuli képviselőkre vonatkozó mentességek Illő tisztelettel kell bánniuk és minden intézkedést meg kell tenniük személyük, szabadságuk és méltóságuk sérelmének megakadályozására. Őrizetbe venni, előzetes letartóztatásba helyezni csak súlyos bűncselekmény elkövetése esetén és határozat alapján lehet. Büntető eljárás terheltjeként köteles megjelenni a hatóságok előtt. Az eljárásnak azonban minél kisebb mértékben akadályozza a konzuli feladatok végzését. A fogadó állam köteles azonnal értesíteni a konzuli képviselet vezetőjét. Felkérhetik arra, hogy tanúvallomást tegyen. El kell kerülni, hogy feladatai teljesítésében akadályozzák. Relatív tanúzási akadály hivataluk gyakorlásával kapcsolatos tényekről ill. szakértőként való részvétel tekintetében áll fenn. szakértőiként tegyenek vallomást. Mentesülnek a közmunka és a katonai terhek alól. A tiszteletbeli konzulok, hivatalos tevékenységükkel kapcsolatban nemem tartóztathatók le, és ezekkel kapcsolatban tanúvallomást sem kötelesek tenni. Mentességi körük azonban lényegesen szűkebb. Családtagjaikat nem illetik meg mentességek, irodájuk, irattáruk és okmányaik csak akkor élveznek mentességet, ha azok magánjellegű helységektől és iratoktól elkülönülnek. Az adók és illetékek alól csak konzuli tevékenységükre kiterjedően élveznek mentességet. Ha a konzuli tisztviselő ellen büntető eljárást indítottak, az köteles megjelenni az illetékes hatóságok előtt. Az eljárást azonban oly módon kell lefolytatni, hogy az a konzuli feladatok végzését minél kisebb mértékben akadályozza. Ha a tiszteletbeli konzul előzetes letartóztatásba helyezése válik szükségessé, ellene az eljárást a legrövidebb határidőn belül meg kell indítani. Egyébként a fogadó állam köteles biztosítani a tiszteletbeli konzulnak mindazt a védelmet, amelyre hivatali állásából következően szüksége lehet. 5. A kiváltságok és mentesség kezdete és vége, lemondás a mentességről Kezdete: amikor hivataluk elfoglalása céljából a fogadó állam területére lépnek, ha már korábban ott tartózkodtak, konzuli képviseleten hivatalba lépés ideje Vége: megbízatása megszűnésével megszűnnek kiváltságai és mentességei, ami addig tart, amíg elhagyják a fogadó állam területét, vagy amikor az erre adott ésszerű határidő lejárt. Fegyveres konfliktus esetén is biztosítani kell nekik e biztonságos távozást. Hivatali ideje alatt ország elhagyásával nem szűnik meg. E) Konzuli védelem a magyar és az uniós jogban Az Alaptörvény értelmében minden magyar állampolgárnak alkotmányos joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. Ennek részletes szabályait a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. tv. határozza meg. Ennek értelmében a konzul tanácsot ad, illetve segítséget nyújt azoknak a magyar állampolgároknak, akik baleset vagy erőszakos bűncselekmény áldozataivá, súlyos, sürgős ellátást igénylő beteggé, válnak. Segítséget és úgynevezett konzuli védelmet nyújt továbbá abban az esetben is, amikor a magyar állampolgárok katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés következtében külföldön bajba kerülnek. Konzuli védelmet élveznek az állampolgárok akkor is, ha személyes szabadságukban külföldön korlátozzák (például őrizetbe veszik vagy letartóztatják) őket. A konzul közreműködik a halálesetekkel kapcsolatos ügyekben, kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott magyar állampolgár védelme érdekében, okiratot állít ki, felülhitelesít dokumentumokat vagy úgynevezett Apostille-tanúsítványt állít ki. A konzuli jog forrásai a magyar jogban - Alaptörvény, XXVII. cikk (2) bekezdés. - Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 23. cikke. - 1987. évi 13. tvr. a konzuli jogról szóló 1963 évi bécsi egyezmény kihirdetéséről. - A konzuli joggal kapcsolatos nemzetközi szokásjog az Alaptörvény Q. cikke alapján. - 2001. évi XLVI. tv. a konzuli védelemről. 92 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - 17/2001 (XI.15.) KüM rendelet a konzuli védelem részletes szabályairól. - 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet a köztisztviselők tartós külszolgálatáról. - 1/2002. (I. 23.) KüM-IM együttes rendelet a konzuli tisztviselő konzuli okirat készítési és konzuli tanúsítvány kiállítási tevékenységének részletes szabályairól. - 5/2010 (XII.31.) KüM rendelet a konzuli költségekről. - 23/2001. (XII. 27.) KüM rendelet a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása, magyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról. - 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet a tiszteletbeli konzulok küldéséről és fogadásáról. - 8001/2001. (IK. 4.) IM tájékoztató a nemzetközi vonatkozású ügyek intézéséről. -1/2009. (I. 9.) KüM rendelet a külpolitikáért felelős miniszter által a külföldi felhasználásra szánt közokiratok tanúsítvánnyal történő ellátásának szabályairól. - Az Európai Közösségek tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1995. december 19-én elfogadott 95/553/EK határozata az Európai Unió polgárainak a diplomáciai és konzuli képviseletek által nyújtott védelméről. - A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1996. június 25-én elfogadott 96/409/KKBP határozata egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 23. cikke nagy jelentőségű előírást tartalmaz. Kimondja ugyanis, hogy „olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, bármely uniós polgár jogosult bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.” A konzuli hálózatok lefedettsége és az uniós polgárság intézménye miatt az Európai Unión belül nem merül fel az uniós állampolgárok alternatív védelmének szükségessége. A legtöbb tagállam azonban nem rendelkezik minden harmadik államban diplomáciai vagy konzuli képviselettel, ennek következtében időnként szükségessé válhat egymás állampolgárainak védelme. Ennek feltételei a következők: az uniós polgár harmadik ország területén tartózkodik, konzuli védelemre, segítségre szorul, védelmet kér (tehát az eljárás nem hivatalból indul) és államának ott nincs nagykövetsége, konzulátusa. A megkeresett diplomáciai képviselet vagy konzulátus a saját állampolgáraival azonos módon köteles segítséget, védelmet nyújtani a bajbajutottnak, és erről értesíteni az állampolgárság szerinti ország hatóságait. 27. Államterület, államhatár (729-752) I. Állam, államterület A földet az ember az elmúlt 50 ezer évben hódította meg, feltehetően Amerika népesült be utoljára A felfedezéseket és a hódításokat a szokásjogi szabályok alapozták meg. A nemzetközi szerződési jog a területfoglalás szabályait a 19. században, a területhasználat szabályait a 20. sz. folyamán alakították ki. 1884 – 85 berlini konferencián határozzák meg a területfoglalás szerződéses szabályait - Rabszolga-kereskedelem megtiltása - területfoglalás tényét be kell jelenteni a többi államnak - területi folytatólagosság elve: az az állam, amely tengerparti területet szerez meg, meghatározhatatlan mélységben akkor is magának követelhet szárazföldi területeket, ha azokat nem tartja ténylegesen uralma alatt - tényleges uralmat gyakorló állam köteles biztosítani a területén a kereskedelem feltételeit ill a szabad áthaladást 93 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - Felosztották maguk között lényegében az afrikai kontinenst Az államok saját területük fölött szuverenitást élveznek. 1993. montevideói egyezmény – az állam egy adott terület és népesség felett hatalmat gyakorló szervezet Palmas-sziget-ügy Államterületnek minősül a szárazföld, a belvizek, az ezek, valamint a parti tenger feletti légtér. Ezeken az állam főhatalma teljes és kizárólagos sajátos jogi helyzet: bukott államok A parti tengereket, a szigetközi tengert és a nemzetközi tengerszorosoknak a parti tenger szélességét meg nem haladó sávját kvázi államterületnek hívjuk, v államihoz hasonló fennhatóság alatt állnak, v több állam is sajátjának véli v vitatja státusát. Ezek sem uratlan területek! Ide sorolhatók a nem általánosan elismert entitások területei is. Pl. Tajvan, Dél – Oszétia, Palesztin Önkormányzat, Abházia, Dnyeszteren-túli terület (szuverenitás gyakorlása nem teljes) II. Államterületnek nem minősülő területek az állam saját területén kívüli rendészeti jogosultságai – biztonsági övezetek, tengerjogi csatlakozó övezetek gazdasági jogosultság parti állam a kizárólagos gazdasági övezetében ill. kontinentális talapzatán egyes területek amelyek res communisnak – mindenki közös dolgának minősülnek o minden állam egyenlő mértékben, közösen használhatja o nem lehet kisajátítani, elfoglalni, katonai célokra használni o nyílt tenger területe, univerzum emberiség közös örökségét képező területek o res communissal ellentétben nem lehet szabadon kiaknázni, ésszerű és méltányos felhasználására jogi rezsimet kell kidolgozni az emberiség közös céljainak megfelelően o pl. Naprendszerben található égitestek és hozzájuk vezető pályák, mélytengeri tengerfenék területei üres területek, amelyek egyetlen államhoz sem tartoznak – terra nullis III. Államhatárok Nemzetközi jog és az államhatárok ENSZ-Alapokmány 2. cikk, 4. bekezdése tiltja, hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel legyenek az államhatárok megváltoztatva – Föld területi felosztásának megváltoztathatatlansága – status quo mellett áll ha az állam létrejött: területe sérthetetlen, védelem joga (kivéve ha területi épség azért van veszélyben, mert azon diszkriminatív, elnyomó uralmat tart fenn, és az elnyomott nép önrendelkezési jogát gyakorolja) Az államterületet államhatárok övezik és választják el egymástól. A határokon belül a hatalmi funkciókat kizárólag az állam gyakorolhatja. A természetes határ valamilyen földrajzi képződményhez kötődik. – francia – spanyol határ (Pireneusok-hegység) o Preah-Vihear templom ügye (Thaiföld – Kambodzsa: hol húzódik a határ? Vízválasztó nem a térképen jelölt vonal, de döntő az a gyakorlat, hogy Thaiföld több évtizedig nem vitatta a franciák által végrehajtott demarkációt és 94 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 az annak nyomán megrajzolt térképeket, a bíróság eltiltotta Thaiföldet a katonai cselekményektől) sok esetben tárgyalásokkal döntik el, hogy hol húzódjon a határ, pl. csillagászati határok mentén – délkör mentén húzódik, pl. USA – Kanada A tengeren az államhatár a parti tenger külső határával esik egybe (alapvonal meghat.) – angol-norvég halászati vita Tavi határok – megegyezés szerint döntik el, nincs rá általános szabály a nemzetközi jogban Folyami határok: hajózható vagy nem hajózható folyó képezi-e a határt ha hajózható: a határ a legmélyebb összefüggő lefolyó árka, a sodorvonal ha nem hajózható: a határ a két part szélétől egyenlő távolságra eső pontok összekötésével megállapított középvonal (de a felek eltérően is megállapodhatnak) Chamizal-ügy: Mexikó és USA hajózható folyó esetében mégis középvonalban határozták meg Irak-Irán víziút visszaszerzése A légtér a szárazföld, a belvizek és a parti tenger felett minősül államterületnek. A légtér és a világűr elhatárolására nincs egyértelmű szabály. A világűr határának az un. Kármán – vonalat tekintik, amely a tengerszint felett mintegy 100 km magasságban húzódik. Az államhatárok ált. vmilyen nemzetközi konfliktus lezárásaként, nemzetközi megállapodások eredményeképpen jöttek létre., v nemzetközi bírósági ill. választottbírósági döntésekben v bizottság kijelölése demarkációra Uti possidetis elvének jelentősége IV. Államterület megszerzése 1. Szárazföldi terület és államterület Ma nincs olyan szárazföldi terület, amely ne tartozna valamely állam szuverén területéhez, nem maradt a Földön terra nullius, uratlan terület. Kivétel az Antarktisz. (államok lemondtak a területi igényeikről) Hogyan szerzi meg az állam a saját területét? Történelem során alakultak ki, nemzetközileg elismertek a határok, ha új állam jön létre: függetlenség kimondásával ill.. elismeréssel egyidejűleg a határokat is megállapítják Hogyan szerzi meg az állam más államok területét? Terület növekedése által, földrajzi folyamat során kialakuló új földterület egy, már korábban létező szárazföld részévé válik (automatikusan), a korábban létező szárazföld felett szuverenitást gyakorló állam automatikusan megszerzi az államterületének részét képező szárazföld részévé váló területet pl. Chamizal ügy (Rio Grande folyó mederváltozásaiból követező határváltozások képezték Mexikó és USA között a vita trágyát- végül egymás között elosztották) Átruházás, a terület békés átszállása egyik szuverénről a másikra, a szuverenitás átadásának szándékával (vásárlás v kölcsönös engedmények. pl Lousiana, Alaszka) Hódítás, területszerzés erőszakos úton, önmagában nem teremt alapot, a jogosultság átszállását az annexió eredményezi (pl. Bosznia-Hercegovina) Foglalás, olyan terület megszerzése, amely nem tartozik senkihez, azaz terra nullius (feltételek lsd. Berlini záróokmány; nem kell ténylegesnek lennie, elég, ha a releváns területeket meghódítja /területi folytatólagosság elve/) 95 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Elbirtoklás, a korábban más szuverén hatalma alatt álló területre vonatkozó jogcím megszerzése, döntő szempont: közhatalom tényleges (folyamatos) gyakorlása, Palmas-szigetek ügye, Minquiers és Echeros-ügy 2. Más állam területének megszerzése a 21. században Mivel az államok az egész Földet felosztották maguk között, a foglalás már nem lehetséges. Elbirtoklással igen, de nem valószínű. Az államok területi igényeiket történeti jogcímekre alapozzák. átruházás ritka, hódítás jogellenes Kuvait – Irak, Kína, Tajvan, Vietnam, Fülöp-szigetek és Malajzia, Kína - Japán A területszerzés új horizontja a tengereken, a tengerfenéken és a világűrben van. 28. A tengerjog fejlődése, alapvonal, belvizek, parti tenger, csatlakozó övezet, nemzetközi tengerszorosok, tengeri csatornák (753 -776, 778) A világtengerek használatát szabályozó tengerjog többezer éves. A tengerek a Föld felszínének 70 %-át foglalják el, halászati jelentőségük nagy. A tengeri szállítás a legősibb kereskedelmi formák egyike, ezzel kapcsolatos viták megoldásának szokásjogi szabályai már korán kialakultak (korábbi szabályok pl. lex Rhodia, Hanza Szövetség szokásjoga). Közös szabályrendszert a 20. század közepéig nem alkottak, ENSZ megalakulásával lettek meg a szervezeti keretei az egyeztetéseknek és a közös jogalkotásnak. 1956: Genf (első tárgyalássorozat) ennek eredménye 1958: négy szerződés születik (szokásjog rögzítése). 1973: 160 ENSZ tagállam részvételével Monego Bay (Jamaica) – ez a konferencia elhúzódik a konszenzusos döntéshozatal miatt 1982 – ig, ekkor nyitották meg a szerződés szövegét aláírásra ENSZ 1982. évi tengerjogi egyezménye, melyet 193 tagállam közül csak 17 nem írta alá. A tengerjog jogforrási rendszerének fontos eleme a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és annak jogalkotói tevékenysége. A szervezet szakértői a nemzetközi gyakorlatra és szokásjogra támaszkodva különböző szabályokat dolgoznak ki, opt-out rendszert működtet Az alapvonal Az alapvonal jelöli ki a világtengerek és a belvizek szárazföld határait, ettől számítják a parti tenger, a csatlakozó övezet, a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat határait. Az alapvonal a főszabály szerint ( kivéve 4 esetben) az apályvonal (= az a vonal, ameddig a tenger apálykor visszahúzódik). Egyenes alapvonalak-módszere: ha a part vonala erősen szaggatott vagy rovátkolt, vagy ha a partot szigetsor szegélyezi. (lásd angol-norvég halászati vita) 1982. évi tengerjogi egyezmény szerint ahhoz, hogy a tengerpart vonalán egy bemélyedést öbölnek lehessen tekinteni, annak meg kell felelnie bizonyos földrajzi feltételeknek. [egyszerű bemélyedések és öblök elhatárolása „félkör elve” alapján (=az öbölnek nagyobbnak kell lennie, mint a bemélyedés szájától húzott félkör által határolt vízterület)] Hol kell meghúzni az alapvonalat? Ha az öböl apály idején látható természetes apályvonali bejárati pontjai közötti távolság a 24 mérföldet nem haladja meg, akkor e két apályvonali pont között záróvonalat lehet húzni, és az így bekerített vizek belvizeknek tekinthetők, egyéb esetekben 24 mérföldes, egyenes alapvonal jelölhető ki (1958. évi parti tengerre vonatkozó egyezmény). A történeti öblöket akkor is öbölnek kell tekinteni, ha azok a fenti kritériumoknak nem felelnek meg. Ha egy öblöt történeti öbölnek minősítenek, akkor annak egésze belvíznek minősül, és az alapvonal az öböl szájánál húzódik. Egy öböl történeti öbölként való elismerését egy állam szoros történeti, gazdasági kapcsolattal indokolhatja. 96 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A szigetközi tengereknél (pl. Indonézia vagy Fülöp-szigetek) az alapvonalat a legkülső szigetek legkülső pontjainak összekötésével kell meghúzni. A szigetközi alapvonalon belül levő vízterület is sajátos belvizet, szigetközi tengert képez. Belvizek: az 1982. évi tengerjogi egyezmény szerint belvíznek számít minden olyan tengeri terület, amely az alapvonal és a szárazföld között terül el. Ennek tekinthetők a kikötők, az öblök, a szárazföld belsejében lévő tavak, folyók. A belvíz a szárazföld jogi sorsát osztja, és így kiterjed rá a parti állam szuverenitása. A kikötőkben tartózkodó állami hajók és hadihajók felett a lobogó szerinti állam joghatósága érvényesül, más államok vízi és légi járművei csak a parti állam engedélyével léphetnek be ide (kivéve vis maior, végszükség) Szigetközi tenger határainak kritériuma az, hogy a szigetek egy csoportja földrajzi, gazdasági és politikai egységet alkosson, ill. történetileg ilyen jellegűnek minősüljön. Szigetközi tenger kijelölésének azonban csak szigetállam (=olyan szuverén állam, amely egy vagy több szigetcsoportból áll, tehát az állam területe kizárólag szigetekből áll) esetében van helye. Ha egy szigetcsoporton több állam osztozik, azok közösen nem jelölhetnek ki saját szigetközi tengert. A szigetcsoport-állam egyenes alapvonalakat jelölhet ki, amelyek a szigetcsoport legkülső szigeteinek és száraz zátonyainak legkülső pontjait kapcsolják össze. Az egyes szigetek közötti tenger belvíznek számít ugyan, de azon minden állam hajójának és légi járművének joga van az áthaladáshoz. Ez nem korlátozható, a szigetállamnak pedig joga van arra, hogy a szigetközi tengeren hajózási útvonalakat jelöljön ki. A parti tenger: a parti tenger 3 mérföld széles lehet (a 20. sz.-ig a parton elhelyezett tüzérség lőtávolsága volt, ez volt az ún. „ágyúlövés-szabály”). A parti állam az 1982. évi tengerjogi egyezmény értelmében az alapvonaltól számított legfeljebb 12 tengeri mérföld távolságban húzhatja meg saját parti tengerének határát. A parti állam a parti tenger felett szuverenitást gyakorol, ennek azonban a korlátját jelenti más államok hajóinak a joga a békés áthaladásra (lásd. belvizek, ahol azonban a parti állam teljes joghatóság érvényesül). Békés áthaladás = külföldi kereskedelmi hajók jogát jelenti arra, hogy akadálytalanul és bejelentés nélkül áthaladjanak a parti tengeren (ez fel is függeszthető, de nem lehet diszkriminatív). Tengeralattjárókra is vonatkozik, azonban a felszínen és fellobogózva haladhatnak csak át; a békés áthaladás nem tered ki az átrepülésre. Ez a jog kiterjed-e a nem kereskedelmi hajókra is? A békés áthaladásra vonatkozó nemzetközi jogi szabályok egységes értelmezése c. dokumentumot, amely kimondta, hogy minden hajó – ideértve a hadihajókat is – tekintet nélkül a rakományra, fegyverzetére és meghajtására, a nemzetközi joggal összhangban élvezi a békés áthaladás jogát a parti tengeren, és ehhez sem előzetes bejelentésre, sem engedélyre nincs szükség. az egyezmény értelmében a hadihajók kötelesek a hajózás biztonsága érdekében kijelölt tengeri útvonalakat és közlekedési szabályokat követni, de ezeknek az útvonalaknak a kijelölése nem lehet visszaélésszerű A nemzetközi tengerszorosok: nemzetközi tengerszorosnak az a nemzetközi hajózásra használt tengerrész minősül, amely nemzetközi vizeket vagy kizárólagos gazdasági övezeteket köt össze egymással (Korfu-szoros-ügy: Korfu szorosban brit hadihajókra albán ágyúkból tüzet nyitottak, majd később aknára futottak a britek, átkutatták és aknáktól megtisztították a szorost, békés áthaladásra béke idején a hadihajóknak a nyílt tenger két részét összekötő nemzetközi hajózásra használt szorosokon a parti állam előzetes hozzájárulása nélkül joguk van). De nem minősül nemzetközi tengerszorosnak az a terület, amelyet nem fed le teljes egészében a parti tenger. Az 1982-es egyezmény kimondta, hogy itt a nemzetközi hajózásra használt szorosokon történő tranzitáthaladás jogát kell alkalmazni, és nem a békés áthaladásról szóló 97 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 rendelkezéseket. Ez kiterjed a hajózás és átrepülés szabadságára is, de kizárólag a tengerszoroson való folyamatos és gyors áthaladás, valamint a szorost határoló államhoz való eljutás és az onnan való távozás céljából. A tranzitáthaladás joga nem függeszthető fel <-> békés áthaladás joga Az 1982-es egyezmény értelmében a békés áthaladásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a nemzetközi hajózásra nem használt szorosok közé tartozó tengerszorosok esetében (lásd montreux-i egyezmény, ami a Boszporusz használatát szabályozta). Nemzetközi tengeri csatornák: A két legfontosabb tengeri csatorna (Szuezi és Panama) nem tartozik az általános szabályozás alá. A Szuezi csatornát francia és brit befektetők építették, megpróbálták vmilyen nemzetközi rezsim alá helyezni. jelenleg egyiptomi belvíz, nem vonatkozik rá nemz. szabályozás. A világkereskedelem 7% -a bonyolódik le rajta keresztül Panama csatorna: az USA építtette 1904 és 1914 között. 1999-ig az USA ellenőrzése alatt állt, ekkor azonban egy 1977-es kétoldalú szerződés alapján visszakerült Panama fennhatósága alá. Panamai belvíznek minősül, nem vonatkozik rá nemzetközi jogi szabályozás. A nemzetközi vizek: a parti tenger külső vonalától, tehát az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföld távolságtól a tengerek, óceánok nemzetközi vizeket képeznek Csatlakozó övezet: a parti állam az alapvonaltól számítva legfeljebb 24 tengeri mérföld szélességben jelölheti ki. Ez ugyan nem része a területének, de az övezetben azonban az állam széles rendészeti jogokkal rendelkezik. Ellenőrizhet abból a célból, hogy megelőzze szárazföldi területén vagy parti tengerén szabályainak megszegését. Kizárólagos gazdasági övezet: minden parti állam jogosult az alapvonaltól számított 200 tengeri mérföldig terjedő kizárólagos gazdasági övezet kijelölésére. Kizárólagosan jogosult a parti állam a tengerfenék természeti kincseinek kiaknázására. 29. Kizárólagos gazdasági övezet, kontinentális talapzat, nyílt tenger (777, 779-799) Nemzetközi vizek = az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföld távolságtól a tengerek, óceánok ezekre egyetlen állam szuverenitása és joghatósága sem terjed ki (a felette lévő nemzetközi légtérre sem) hajózás (átrepülés) teljesen szabadon lehet a nemzetközi vizeken belül az állami fennhatóság terjedelme alapján elhatárolható csatlakozó övezet, kizárólagos gazdasági övezet, nyílt tengerek, kontinentális talapzat Minden parti állam jogosult az alapvonaltól számított 200 tengeri mérföldig terjedő kizárólagos gazdasági övezet kijelölésére. Ez a vízfelszínre, a vízoszlopra és az altalajra is kiterjed, ennek megfelelően magában foglalja a halászat, tengeralatti kábelek és csővezetékek lefektetésének, a kutatás és kiaknázás jogát is. A szabályozás az 5 nyílt tengeri szabadság közül 3-at a parti állam kizárólagos jogává tesz (a kizárólagos gazdasági övezet területén csak a hajózás és az átrepülés szabadsága érvényesül). A kontinentális talapzat a szárazföldi kőzetlemez tenger alá benyúló része, voltaképpen a kontinens tenger alatti folytatása. Azt a peremet jelenti, amely a szárazföld felől a tenger alá nyúlik. Ezek az óceánok teljes területének 7-8 %-át teszik ki. (Mexikói - öböl, Perzsa – öböl). Fontos jellemzőjük, hogy olajban és földgázban rendkívül gazdagok. Ezért a 2. VH.-t követő években fokozatosan elfogadottá vált, hogy azokon a parti államoknak kizárólagos kiaknázási jogaik legyenek. (Truman 1945-ös nyilatkozata alapján). Jogvita az Északi-tengeri kontinentális talapzat ügyében Németország, Hollandia és Dánia között; az ügyben a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy „a parti állam (…) kontinentális 98 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 talapzatra vonatkozó jogai ipso facto és ab initio a szárazföld feletti szuverenitás erejénél fogva és annak kiterjesztéseként állnak fenn”. Az 1982-es tengerjogi egyezmény értelmében a parti állam meghatározott kizárólagos jogokat gyakorolhat kontinentális talapzatán, amely geológiai értelemben vett kontinentális perem külső széléig terjedhet. A kontinentális talapzat legfeljebb az alapvonaltól számított 350 tengeri mérföldig vagy 2500 izobáttól (2500 méteres mélységű pontokat összekötő vonal) számított 100 tengeri mérföldig terjedhet. Ha 2 vagy több parti állam kontinentális talapzata összeér, a határvitákat a kialakult gyakorlat szerint elsősorban a méltányosság elve alapján kötött megállapodásokkal kell rendezni. Megállapodás híján a határt az egyenlő távolság elvének alkalmazásával kell meghatározni; ilyenkor a kontinentális talapzatok között az alapvonalaktól egyenlő távolságra levő pontokat összekötő középvonal lesz a határ (de több releváns tényezőt kell mérlegelni). A kontinentális talapzat és a kizárólagos gazd. övezet területe részben átfedi egymást. Gazdasági jelentősége csak a 200 tengeri mérföldön, azaz a kizárólagos gazd. övezeten túlterjedő, ún. kiterjesztett kontinentális talapzatoknak van. Ezt igényelni kell a tengerjogi egyezmény szerint. (200 tengeri mérföldön túl nyílt tengeri szabadságjogok érvényesülnek) A nyílt tenger A nyílt tengerek szabadsága (egyetlen állam sem tehet szert szuverenitásra a tengeri övezetek felett) a 18. századra vált a nemzetközi jog alapelvévé. Nyílt tenger, a tenger minden olyan része, amely nem tartozik kizárólagos gazd. övezethez, a parti tengerhez vagy egy állam belvizeihez, ill. egy szigetállam szigetek közötti részéhez. A nyílt tenger szabadságai: hajózás, átrepülés, tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetésének, mesterséges szigetek és más létesítmények építésének, a halászatnak és a tudományos kutatásnak a szabadsága. A nyílt tengeren a hajók a lobogó államának a joghatósága alatt állnak, amely a joghatóságot törvényesen gyakorolni köteles. A lobogó állama, az az állam, amelynek a hajó lajstromában szerepel. Általában ennek az egy államnak van egyedül joghatósága (lásd Lotus-ügy). Szabad halászat: A nyílt tengereken elvben szabad, de az ENSZ tengeri jogi egyezménye szerint egyes tengerben és édesvízben is élő fajták (pl. lazac) tengeri halászata korlátozott. Egy másik ENSZ-egyezmény korlátozza a szétterülő halrajokra és erősen vándorló halfajtákra vonatkozó halászatot is (tonhal, cápa, marlin, bonito, kardhal) Hajóátvizsgálási jog: az 1982-es évi egyezmény alapján a hadihajók jogosultak ellenőrizni azoknak a nyílt tengeren lévő kereskedelmi és egyéb hajóknak a honosságát, amelyekkel találkoznak. ( békeidőben akkor, ha a hajó kalózkodásban, rabszolgák szállításában vesz részt, lobogó nélkül hajózik, vagy jogellenesen műsort sugároz) A kalózkodás: a nyílt tengeren minden államnak van joga fellépni a kalózkodással szemben, ez ugyanis veszélyezteti a nemzetközi kereskedelmet, amelynek 90%-a a világtengereken bonyolódik. Lényege a hajók magánérdekből, nem politikai céllal történő eltérítése vagy hatalomba kerítése, amelyet nem a hajó személyzete követ el. A kalózhajót/-repülőgépet bármely állam a nyílt tengeren lefoglalhatja és letartóztathatja a személyzetet, lefoglalhatja a fedélzeten található javakat és joghatóságát gyakorolhatja az elkövetők felett. Rabszolga-kereskedelem: a hadihajók a nyílt tengeren átvizsgálhatják a kereskedelmi hajókat, ha alapos okkal feltételezik, hogy azok rabszolga kereskedelemben vesznek részt. Illegális műsorszórás: a tengerjogi egyezmény alapján minden államnak együtt kell működnie a nyílt tengerről történő, illegális rádiósugárzás elnyomásában. Az ilyen 99 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 műsorszórással foglalkozó személyt büntetőeljárás alá vonhatja a lobogója szerinti állam, az az állam, amelynek állampolgára a személy, bármely más állam, amelyben az adás fogható, és bármely állam amelyben a jogszerű rádiós kommunikációt zavarja az interferencia. Az üldözés joga: Azt az idegen hajót, amely megszegte a parti állam szabályait, az utóbbi a nyílt tengeren is üldözheti. Az üldözés akkor jogszerű, ha a parti állam hatóságainak jó okuk van feltételezni, hogy a hajó megsértette az adott állam törvényeit. Kezdete, amikor az idegen hajó az üldöző állam belvizein, parti tengerén vagy csatlakozó övezetében van, és akkor folytatódhat a parti tengeren/csatlakozó övezeten túl, ha azt nem szakították félbe. Hajózási balesetek a nyílt tengeren: a hajók a nyílt tengeren való összeütközése esetén a kapitány vagy a hajón szolgálatot teljesítő más személyek ellen csak a lobogó szerinti állam hatóságai foganatosíthatnak intézkedést, ill. az az állam, amelynek az adott személy állampolgára. (Lotus-ügy) Nyílt tengeri hajótörések: az 1969-ben aláírt az olajszennyeződéses balesetek esetében a nyílt tengeri beavatkozásról szóló egyezmény értelmében a részes államok olyan intézkedéseket tehetnek a nyílt tengeren, amelyek „a partvonalukat vagy más kapcsolódó érdeküket fenyegető súlyos és azonnali veszély megelőzéséhez, csökkentéséhez, ill. felszámolásához” szükségesek. (Torrey Canyon-baleset) Tengerfenék kincseinek kiaknázása, a mélytengeri tengerfenék: A kontinentális talapzatnak nem minősülő nyílt tengeri területek alatti tengerfenék a mélytengeri tengerfenék. Ezt az ENSZ tenger jogi egyezménye az emberiség közös örökségének nyilvánította. Ott kiaknázási és kutatási tevékenységet a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) engedélye alapján lehet folytatni. 30. A sarkvidékek és a légtér helyzete (800-817) Az Északi sarkvidék tengeri (NEM kontinens), a déli pedig szárazföldi terület (7. kontinens), így jogi helyzetük eltér egymástól. 1. Az Északi - sarkvidék legnagyobb részét a 14 millió km2 területű Jeges tenger és ennek peremtengerei teszik ki. Szinte teljesen szárazföldi területek veszik körül (Eurázsia, ÉszakAmerika, Grönland és más kisebb szigetek). - Nincs átfogó nemzetközi egyezménye, mint az Antarktisznak. - a térség iránt az Északi-sarkvidék szárazföldi területein osztozó államok (Oroszország, Norvégia, Dánia, Kanada, USA) érdeklődése csak nemrég élénkült meg. Ezek az államok az elmúlt években a terület egészének kizárólagos kiaknázási jogát maguknak követelték, ennek oka a kontinentális talapzatok gazdag hidrogénkészlete. - A térség államai már korábban biztosították maguknak a kizárólagos gazdasági övezetek kijelölésével a tengerfenék kiaknázásának jogát, már csak az Északi sark közvetlen hovatartozása vitatott.→ kérdés: a tengerfenéki magaslatok lehetnek-e a kontintentális perem részei? ha igen, akkor melyik állam szf-i T-nek természetes meghosszabbodása? → Az államoknak ez irányú igényeiket és érveiket megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva a Kontinentális Talapzati Bizottsághoz kell benyújtaniuk. 2. Az Antarktisz speciális helyzete: Az 1950-es években éles verseny volt az Antarktisz megszerzéséért. Argentína, Ausztrália, Chile, Új-Zéland területi folytatólagosság elve alapján, Franciaország, Norvégia a felfedezés jogán tartott igényt az Antarktisz területének 1-1 szeletére. Az USA és Szovjetunió közbenjárására nemzetközi szerződés rendezte a vitás kérdéseket. Ez volt az Antarktisz-egyezmény, amit 1959. december 1-jén kötöttek, 100 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 határozatlan időre és '61 június 13-tól hatályos. Területi hatálya kiterjed a 60. délkörtől délre eső minden szárazföldi és vízi területre. Jelenleg 50 állam részese. Az egyezmény által érintett pontok: Az érintett államok (Argentína, Ausztrália, Chile, Új-Zéland, Fro., Norvégia, UK) kötelezettséget vállaltak arra, hogy - kölcsönösen befagyasztják területi igényeiket (4. cikk). Egyetlen állam sem nyilváníthatja saját területe részévé, de terra nulliusnak vagy res communisna sem nevezhető. - Az Antarktiszt kizárólag békés célokra lehet felhasználni, tilos minden katonai tevékenység, nem hajthatók végre fegyverkísérlete sem, de katonai személyzet elhelyezése békés célra megengedett (1. cikk). - A nukleáris robbantások és nukleáris hulladéklerakást tilalmazza az 5. cikk. Az Antarktisz-egyezmény nem rendelkezett a természeti erőforrások kiaknázásáról (kivéve a halászatot). Ennek okán született meg 1988-ban az antarktiszi ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos Wellingtoni egyezmény, de ez (soha nem) sohasem lépett hatályba (engedte volna gondosság mellett a kiaknázást). Az Antarktisz-egyezmény 12. cikke rendelkezett arról, hogy a szerződést 30 év múlva elül kell vizsgálni. Ennek eredménye az 1991-es Madridi kiegészítő jegyzőkönyv, amely abban az évben hatályba is lépett. Ez 50 évre felfüggesztette az ásványkincsek kiaknázását az Antarktisz területén. Szabályozta az antarktiszi flóra és fauna védelmét, a hulladékkezelést, előírásokat tartalmazott a tengerszennyezés megelőzésére és a szárazföldi területek védelme érdekében, valamint meghatározott időközönként környezeti hatásvizsgálatot írt elő. Az Antarktisz-egyezmény sajátos jogi rezsimet hozott létre a 60. délkörtől délre fekvő szárazföldi és tengeri területek vonatkozásában, kivonva ezeket mind a tengerjog, mind a szárazföldi területek rezsimje alól. Adós maradt a terület sorsának végleges rendezésével, a jelenlegi moratórium 2041-ben lejár. Ezután vagy egy res communis jellegű szabályozást kap vagy sikerül az emberiség közös örökségének nyilvánítani. 3. A légtér meghatározása, jogi helyzete (légtér= föld felszín felett 100km-ig: Kármánvonal) A technikai fejlődés csak a 20. században tette lehetővé a Föld légkörének birtokba vételét. A repülés, majd az űrrepülés elterjedésével azonban szükségesnek látszott a légtér elválasztása a Földet körülvevő világűrtől. A légtér jogi helyzetét az határozza meg, hogy államterület vagy államterületnek nem minősülő terület felett helyezkedik-e el. Nemzeti légtér: a szárazföld, a belvizek, a parti tenger és szigetközi tenger, ill. egyes tengerszorosok feletti légtér, amely az állam kizárólagos szuverenitása alatt áll. Idegen állam menetrendszerű légi járműve a nemzeti légtérbe csak engedéllyel léphet be. (Kivétel: szigetközi tenger, és nemzetközi szoros felett → áthaladás biztosított!) A nemzetközi légtér: a csatlakozó övezet, a kizárólagos gazdasági övezet, a nyílt tenger és az Antarktisz feletti légtér. itt minden légi jármű szabad haladásra jogosult kivéve, ha nemzetközi szerződés máshogy nem rendelkezik. Légvédelmi azonosítási övezet [ADIZ]: A parti állam által egyoldalúan megállapított övezet a tenger vagy a szárazföld fölött. Ebben a légi járművek már az előtt azonosításra kötelezhetőek, hogy beléptek volna a nemzeti légtérbe, feltéve, ha egyébként az övezetet kijelölő államba tartanak. (pl. USA azokat is kötelezi az azonosításra, akik nem is akarnak az USA nemzeti légterébe belépni) 1.A nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezmény: csak a polgári repülésre vonatkozik, az un. állami repülésekre nem. A szerződő államok nem menetrendszerű repülést végző légi járműveinek joguk van 1. egymás területére berepülni 2. e terület felett leszállás nélkül átrepülni, vagy 3. e területen nem kereskedelmi célból leszállni 101 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Ez azt jelenti, hogy a chicagói egyezmény alapján egy nem menetrendszerű kis sportrepülővel az átrepülendő államok előzetes formális beleegyezése nélkül be lehet hatolni a másik állam légterébe és ott a repülésbiztonsági és egyéb műszaki szabályok betartásával le is lehet szállni. Ezeknek a jogoknak a gyakorlásához előzetes engedélyre nincs szükség, az az állam azonban, amelynek területe fölött átrepülnek, megkövetelheti a leszállást, és a földön lévő gépet átkutathatja, ill. bizonyítványait megvizsgálhatja. A nem menetrendszerű repülésről más nemzetközi szerződés nem létezik, ez elvileg szabadon folytatható előzetes engedély nélkül, ideértve az átrepülést, valamint a műszaki és a nem kereskedelmi célú leszállást is. 2.A menetrendszerű repülés technikai hátterét szintén a chicagói egyezmény alapján alakították ki, de gyakorlati megvalósításához kétoldalú egyezmények is szükségesek. A bilaterális egyezmények szabályozzák a személyfuvarozás és árufuvarozás szabadságát, valamint a cabotage (két külföldi pont közötti szállítás joga) és a konszekutív cabotage (belföldi és külföldi pontok közötti szállítást követően, folytatólagosan a külföldi érkezési pont és egy mások külföldi pont közötti szállítás joga) szolgáltatások nyújtásához fűződő jogot. Az államok az egyezmény előírásainak megfelelően lajstromozzák a légi járműveket, a gépnek és a személyzetnek kiadják a repüléshez szükséges technikai bizonyítványokat és engedélyeket.- Nemzetközi Repülésügyi Szervezet által. USA- UK között: Bermuda1 és 2 egyezmény a bilateriális szerződések mintájára szolg. → Bermuda2 2005óta USA-EU között van hatályban: kétoldalú piacnyitás, cabotage, konszekutív cabotage) 31. A Dunára vonatkozó szabályozás és a Bős-Nagymaros ügy (823 -832, 849-854) A folyók jogi szabályozásának története A folyók és tavak hasznosítása két nagy csoportra osztható. folyami és tavi hajózás a folyó és tó nem hajózási használata: halászat, horgászat, öntözési célú vízkivétel és víztározás, mesterséges csatorna táplálása, a vízenergia hasznosítás és a turizmus A folyók és tavak helyzete jogi szempontból a szárazföldével azonos, azaz az állam teljes szuverenitása alá tartoznak. A csak egy állam területét érintő folyókra (nemzeti folyó) vonatkozóan nincs nemzetközi szabály, a víz a szárazföldével azonos megítélés alá esik. Nemzetközinek nevezzük azt a folyót, amely két vagy több államon folyik keresztül, vagy ilyenek között alkot határt és – akár más folyóba torkollván – végül a tengerbe ömlik. Ezekkel kapcsolatban 3 kérdés merül fel: Hajózhatnak-e a parti állam hajói a folyónak nem az adott államhoz tartozó szakaszán? Hajózhatnak-e nem parti állam lobogója alatt hajózó vízi járművek a nemzetközi folyón Szedhet-e díjat a parti állam pusztán a hajózás engedélyezéséért? 1815. Bécsi kongresszus: mind a Rajna mind a Dunára vonatkozóan egyedi rezsim alakult ki, speciális szerződések alapján. 1921 Barcelona: A nemzetközi érdekű hajózható vízi utakra vonatkozó statútum és egyezmény → cél: kereskedelem szabadsága → ingyenes+ diszkr.mentes hajózás a nemzetközi vizeken → kevés állam csatlakozott! Dunára vonatkozó szabályok: 102 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A Duna a kontinens második leghosszabb folyója. Partjain 10 állam terül el, vízgyűjtője további 9 államot érint. Jogi szabályozása 1856-ban kezdődött, majd 1921-ben folytatódott. Mindkét esetben elismerték a szabad kereskedelmi hajózást és a dunai hajóút fejlesztésével és igazgatásával foglalkozó bizottságokat állítottak fel, nem parti államok részvételével. A belgrádi Duna- Egyezmény A II. vh után Szovjetunió is parti állammá vált. Az addigi európai érdekű folyóból szocialista hajóutat csináltak, a nem part államokat kiszorítva a Duna bizottságból, hanem Németországot és Ausztriát is. Így az eredeti szerződést, az 1948-as belgrádi Duna egyezményt Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió írta alá. Ausztria 1960-ban, Horvátország, Moldova és Németország 1997-ben. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország és Ukrajna is a szerződés részese maradt, bár az előbbi nem Duna menti ország. A kereskedelmi hajózás a Duna teljes hosszában, mind a parti, mind a nem parti államok vízi járművei számára szabad, pusztán az áthaladásért díj nem szedhető, de az egy állam két kikötője közötti személy- és árúfuvarozás joga csak az érintett államot illeti meg. → a nem kereskedelmi parti hajók engedéllyel beléphetnek a másik állam T-re, DE a nem parti és nem kereskedelmi vízi járművek NEM! Az egyezmény legnagyobb része az 1953 óta budapesti székhellyel működő nemzetközi szervezettel, a Duna Bizottsággal foglalkozik. A bizottság koordináló szervezet. Szófiai egyezmény a Duna védelméről A belgrádi egyezmény nem foglalkozott a környezetvédelemmel, a folyót a partok közötti futó vízi útként kezelte, amelynek a hajózás révén a kereskedelmet és a gazdasági növekedést kell szolgálnia. E szemléletet a környezetvédelmi és ökológiai gondolkodás erősödése az 1970-es évektől meghaladottá tette. Ennek lényege, hogy a folyót egy vízrendszer részének látja, amelybe az adott vízgyűjtő valamennyi felszíni és felszín alatti vize, ezek kölcsönhatása és dinamikája egyaránt beletartozik. Az 1994-ben aláírt szófiai egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről vízgyűjtő megközelítést alkalmaz. Vízgyűjtő államnak minősül az a 14 állam, amelynek területéből legalább 200 km2 a Duna 800 000 km2-es vízgyűjtőjéhez tartozik. Együttműködésük célja az ésszerű és fenntartható vízhasználat, amely magába foglalja az életminőség megőrzését, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés folyamatosságát, az ökorendszerek védelmét és a megelőző szemlélet gyakorlását. Az egyezmény tárgyi hatályába tartozik: 1. a határon átterjedő hatással járó szennyezés 2. a vízépítési munkák 3. a meglévő tározók és erőművek üzemeltetése is Ezek tekintetében a felek egyrészt megfelelő nemzeti jogalkotásra és intézkedésekre vállalnak kötelezettséget, másrészt monitoring, jelentéstételi és konzultációs kötelezettségeket vállalnak. Az egyezmény értelmében létrehozták a Bécsben működő Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottságot. → EU vízügyi keretirányelvének végrehajtásáért felel a Duna vízgyűjtőjében Magyarország egyéb vízügyi egyezményei Szomszédos országokkal megkötött kétoldalú határvízi megállapodások. Ezek vízügyi bizottságokat hoznak lére, amelynek feladata az egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása feletti őrködés, információcsere, konzultáció és együttműködés. 103 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A Bős-Nagymaros –ügy (a konkrét ügy elolvasását ajánlom: tankönyv 380-381 o.) A vízhasználat szempontjából a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer sorsa és a Nemzetközi Bíróság által 1997-ben meghozott 2 ítélet a következő 2 kérdést vetette fel: Mi a versengő vízhasználatok egymáshoz való viszonya Miképp minősül az, hogy az egyik parti állam önkényesen eltereli egy nemzetközi folyó vízhozamának nagy részét? A per során MO. azzal érvelt, hogy a rendszer megvalósítása visszafordíthatatlan és aránytalan károkat okozna a Szigetköz alatti. a Dunával közvetlen összeköttetésben álló ás általa táplált felszín alatti ivókészletben, amely a magyar oldalon napi 750 millió liter utánpótolódó, tisztítást nem igénylő ivóvíz kitermelését teszi lehetővé. Szlovákia vitatta a veszélyek közeli mivoltát és úgy vélte, műszaki megoldásokkal orvosolhatók a bajok. A bíróság 1997-ben hozott ítéletében elismerte, hogy MO környezetvédelmi aggályai szükséghelyzet megállapításának alapjául szolgálhatnának, de nem látta úgy, hogy a konkrét tények valóban alátámasztják a szükséghelyzet bekövetkeztét. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az egész rendszert újra kell értékelni. Kimondta, hogy az ítélet meghozatalakor már nem volt többé indok Nagymaros felépítésére, hiszen az eredeti szerződés céljai nélküle is elérhetőek. A bősi szakasszal kapcsolatban a bíróság megerősítette, hogy a környezetvédelem az energiatermeléssel és a hajózással egyenrangú cél, ezért mindegyik cél teljesítését el kell érni a felek által folytatandó tárgyalásokon, de ezen belül a mű hatása a környezetre kulcskérdés. A folyó egyoldalú elterelését a bíróság teljes mértékben jogellenesnek minősítette. Kifejtette, hogy MO. nem veszítette el a jogát a méltányos és ésszerű vízhasználathoz azáltal, hogy nem volt hajlandó befejezni az erőműrendszert, mert ez a jog „alapjog”. Elutasította a szlovák érvet, amely szerint a C variáns a szerződés „ megközelítő alkalmazása” lett volna, amely az eredeti tervet ideiglenesen helyettesíti. Elutasította azt is , hogy Szlovákia ellenlépésként lett volna jogosult a C variáns üzembe helyezésére. A Duna elterelése aránytalan reakció volt, ezért az ítéletrendelkező része szerint Szlovákia az eltereléssel okozott vmennyi kárt köteles megtéríteni. A méltányos és ésszerű vízhasználathoz való jog megerősítése az ítélet érdemeinek egyike. 32. A vízfolyások nem hajózási célú használatának nemzetközi szabályai és a Pulp Mills ügy (833-848) A folyók nem hajózási célú hasznosítása már a 19. század végén éles államközi vitákhoz vezetett, elsősorban a mezőgazdasági használat miatt, hiszen a feljebb fekvő állam gazdái kivehették a vízhozam kisebb vagy nagyobb részét, ami nem tért vissza a folyóba vagy csak megváltozott kémiai összetételben. A Harmon-doktrina2, amely szerint az állam a területén átfolyó folyóval szabadon rendelkezhet, a fölött korlátlan szuverenitást élvez. Az eleve antagonosztikus álláspontok kiegyenlítése 2 gondolatmenet mentén képzelhető el: 1. A területi szuverenitást korlátozza, előírva a lejjebb vagy feljebb fekvő állam érdekeinek a figyelembevételét 2 Mexikó panaszt emelt az USA ellen, mert a Rio Grande-folyón nagymennyiségű víz kivétel miatt a mexikói part menti települések ellehetetlenültek → vízhozam garantáló szerződéssel ért véget az eljárás! 104 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. A folyó valamennyi parti állama érdekközösségének az elve. Ez a folyót egyetlen, szétszakíthatatlan egészként szemléli, amelyhez minden mellette elterülő államnak azonos mértékű és az egész folyóra kiterjedő joga van. (Odera-folyó Nemzetközi Bizottság területi joghatóság ügyében ez alapján járt el, amelyet a Bős-Nagymaros ügyben megismétel. Két Magyarország szempontjából fontos multilaterális egyezmény részletezi a korlátozott szuverenitás és a teljes folyón megvalósuló érdekközösség absztrakt gondolatait: 1. Egyezmény a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról (ENSZ Európai Gazdasági bizottságának égisze alatt köttetett meg 1992ben) → ’92-es helsinki egyezmény 2. Egyezmény a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú használatainak jogáról (ENSZ 1997-ben által aláírt) Mindkét egyezmény keretegyezmény. A konkrét részletszabályokat és mechanizmusokat regionális egyezmények hivatottak kibontani, ahogyan azt a Duna védelméről kötött 1994. évi szófiai egyezmény 1992. évi helsinki egyezményt kibontva tette. Az 1992. évi egyezmény meghatározza a határvíz fogalmát – bármely felszíni vagy feszín alatti víz, amely két vagy több állam között jelöli vagy keresztezi a határokat, illetőleg azokon halad. 1992.évi európai egyezmény: a szennyező fizet elve, az elővigyázatosság elve, a szennyezés megelőzésére koncentrál a kibocsátási engedélyeknél a legjobb elérhető technológiát kell alkalmazni a települési szennyvíz biológiai tisztításának követelményét minimalizálni kell a rendkívüli szennyezések kockázatát és szükséghelyzet esetére intézkedési tervet kell készíteni határon átterjedő káros hatás megelőzése, ellenőrzése, csökkentése A kötelezettségek betartása felett a felek értekezlete őrködik, vitáik tekintetében pedig a részesek vállalták, hogy vagy az egyezmény szerint felállított választott bíróság, vagy a Nemzetközi Bíróság elé bocsátják azokat. Az 1997. évi egyezmény tárgyi hatálya a nemzetközi vízfolyásokra terjed ki, amelyek „olyan felszíni és felszín alatti vizeknek a rendszerét képezik, amelyek fizikai kapcsolódásuknál fogva egységes egészet alkotnak, és rendszerint egy közös végpontba ömlenek, és amelynek részei különböző államokban helyezkednek el. Az 1997. évi egyetemes egyezmény hangsúlyozza az ökoszisztémák védelmének és megőrzésének szükségességét (20. cikk) az idegen fajok bevitelének tilalmát (22. cikk) és a tengeri környezet védelmét. A Harmonn-doktrínával szemben → konfliktus feloldáshoz: Gondolatmenete háromlépcsős: 1. a saját területén lévő vízfolyást valamennyi részes állam méltányosan és ésszerűen köteles használni, úgy, hogy a parti államok optimális hasznosítást érjenek el. 2. amikor el kell dönteni, hogy a tervezett használat méltányos és ésszerű-e, akkor nem abból kell kiindulni, hogy a status quo feltétlenül az, hanem egy sor egyéb tényezőt kell mérlegelni, így a földrajzi, éghajlati, ökológiai stb. tényezőket. 3. a vízfolyás használata nem okozhat „jelentős” kárt más vízfolyás menti államnak. Ha mégis ilyet okoz, meg kell azt szüntetni, enyhíteni kell, vagy kártérítést kell fizetni. A Pulp Mills-ügy 105 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Cellulózmalmok az Uruguay folyón ügy: a Nemzetközi Bíróság addig példátlan részletességgel elemezte az egyes szennyezőanyagok esetleges hatását, és a visszafordíthatatlan károkkal fenyegető folyószennyezés esetében megerősítette az elővigyázatosság és az éberség követelményét. Eközben azonban világosan elismerte a fejlődéshez és ezzel az ipari fejlesztéshez fűződő igényt is, vagyis azt, hogy a létező használatok nem élveznek automatikusan elsőbbséget a tervezettekkel szemben, és ha egy új beruházás folyóterhelés a megengedett értékeken belül marad, akkor megvalósítása nem tiltott. (javaslom elolvasni a konkrét ügyet: könyv 378-379 o.) 33. A világűrjog intézményrendszere, alapszerződései és fő csomópontjai (857-902) A világűr –tevékenység története 1957. október 4. Szputnyik felbocsátása 1958 Explorer felbocsátása 1958 első távközlési eszköz felbocsátása 1959 első katonai műhold felbocsátása 1960 meteorológiai műhold felbocsátása 1960 a Földre épségben visszatérni képes objektum 1961 Jurij Gagarin köre a Föld körül 1962 John Glenn Föl körül tett köre 1968 3 űrhajós megkerüli a Holdat 1969 július 21. Holdra lépés (Armstrong, Aldwin) 1971. Szaljut űrállomás Föld körüli pályára áll 1975 első közös űrrepülés 1990 Nemzetközi Űrállomás A világűr intézményrendszere és az alapszerződések Az űrtevékenység és annak szabályozása nemzetközi és nemzeti síkon is zajlik. A szabályozási keret instant (azonnal kialakuló) szokásjogként jött létre, és megkülönböztette a világűrt a légtértől, lehetővé téve azt, hogy az államok a világűrben az éppen átrepült vagy megfigyelt állam előzetes engedélye nélkül tevékenykedjenek. 1959-ben létrehozták a Világűr Békés Felhasználásának Bizottságát (Világűrbizottságot) [világűr kizárása a fegyverkezési versenyből]. 18 állam képviselőből 2013-ra 74 lett. A Tudományos és Műszaki Albizottság az űrtevékenység tudományos és technikai elemeivel foglalkozik. A Jogi Albizottság a szerződések és soft law-dokumentumok kidolgozásának helyszíne. ENSZ Világűriroda (Bécs): a felbocsátott űrobjektumok nyilvántartása, eredmények és az űrtechnológiák alkalmazásához szükséges tudás terjesztése, főleg a fejlődő országokban. Több regionális szervezet is létezik pl.: Európai Űrügynökség. Nemzeti szervezetek és jogszabályok Nemzetközi: 5 nagy szerződés 1. Világűrszerződés (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és már égitesteket 1967.) 2. Mentési megállapodás (Megállapodás az űrhajósok mentéséről, az űrhajósok hazaküldéséről és a világűrbe felbocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról 1968.) 3. Felelősségi egyezmény (Egyezmény az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről 19752.) 4. Regisztrációs egyezmény (Egyezmény a világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről 1974.) 106 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 5. Hold- egyezmény (Egyezmény az államok tevékenységéről a Holdon és más égitesteken 1979) Létezik még Nemzetközi Távközlési Unió és atomcsend-egyezmény is. A világűrjog főbb csomópontjai: A világűr az égitestek közötti légüres térség. A légtér és a világűr határa a Kármán-vonal. Az univerzum a világegyetem része a világűr is. A világűr res communis omnium usus azaz mindenki által szabadon használható, de senki által nem kisajátítható. A világűrt és az égitesteket az államok a nemzetközi joggal összhangban minden megkülönböztetés nélkül szabadon használhatják és kutathatja, az égitestekhez is szabad a hozzáférés. ennek azonban vannak korlátai. A Világűregyezmény: Mindegyik űrtevékenységet folytató állam részese, így érvényesülése biztosítottnak látszik. Hatálya nemcsak a Naprendszerre, hanem az egész univerzumra kiterjed.. A Hold-egyezmény korlátozza területi hatályát a Naprendszerre. A Kármán vonal feletti rész már világűrnek számít. Ha 100 km alatt az állam légterébe lép az objektum az állam szuverén ellenőrzése alá kerül. Ki kell alakítani az áthaladás rezsimjét. (hatályos orosz nemzeti jog pl) Funkcionális elhatárolási elmélet: ha minden űrtevékenységre az űrjog alkalmazandó, akkor az áthaladásra is az űrjog szabályai az irányadóak A Világűrszerződés szerint az illető objektum és személyzete felett az az állam gyakorol joghatóságot és ellenőrzési jogot, amelynek nyilvántartásában a világűrbe felbocsátott objektum szerepel. A űrállomás elemeit regisztráló államok megőrzik joghatóságukat az adott elem és személyzete felett. A Bogotai nyilatkozat az ún. geostacionárius pályát kívánta szabályozni (kimondta, hogy a geostacionárius pálya korlátozott természeti erőforrás, és mint ilyen, az alatta fekvő állam joghatósága alá tartozik), melyet az egyenlítői államok fogadták el. A pálya az Egyenlítő fölött mintegy 36. e. km. Magasságban húzódik. Az aláíró államok megkísérelték kiterjeszteni szuverenitásukat erre a pályára, amely fontos és véges erőforrás (véges számú műhold folytathat műsorszórást és adattovábbítást a másik zavarása nélkül). A nyilatkozat gyakorlati hatásáról azonban nem beszélhetünk, mert az egyenlítői államok űrtevékenysége minimális. Békés felhasználás: 1957. évi szerződés megköveteli az államoktól, hogy nukleáris fegyvereket vagy bármely másfajta tömegpusztító fegyvert hordozó semmilyen objektumot ne juttassanak fölkörüli pályára, a világűrbe és az égitestekre, valamint azt, hogy a Holdat és más égitesteket kizárólag békés célokra használja. A világűr katonai felhasználása megengedett, amennyiben az nem képezi az erőszak ENSZ Alapokmányban tiltott alkalmazását. Megengedett továbbá önvédelem céljából végrehajtott földi, légi, tengeri katonai akcióknak a világűrből érkező adatokkal, kommunikációval való támogatása. A részleges demilitarizálás alól kivétel a Hold és a többi égitest, amelyek teljes mértékben demilitarizáltak. Távérzékelés és közvetlen műholdas műsorszórás 1. Távérzékelés Aktív és passzív távérzékelés létezik. Passzív megfigyelés során az érzékelők hagyományos képet készítenek, aktív megfigyelés esetén az érzékelő eszköz bocsát ki radar vagy egyéb hullámot és a visszaverődő elektromágneses hullám segítségével alkot képet. 107 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A távérzékelés a majdani felhasználójának értelmezhetetlen adatot szül. A nyers adat a feldolgozás során lesz feldolgozott adat, majd információ. A távérzékelés Janus-arcú tevékenység. kettős természete során az egyik az állam biztonságát növeli, a másik a fenyegetettség érzetét erősíti. A Föld világűrből való távérzékelésének elvei határozat a távérzékelést megengedettnek tekinti, de az érzékelt államnak joga van a rá vonatkozó adathoz vagy információhoz „ésszerű” költségtérítés” ellenében hozzájutni. 2. Műholdas közvetlen műsorszórás Az idegen államok a geoszinkron pályán állomásoztatott műholdról immár olyan erős jelet tudtak sugározni, amelynek vételéhez nem kellett speciális vevőállomás, hanem elegendő volt a házi műholdvevő berendezés is. Az ENSZ közgyűlése 1982-ben többségi döntéssel, a fejlett ipari államokat kisebbségbe szorítva elfogadta A Föld körül keringő műholdak nemzetközi közvetlen műsorszórásra való állami használatának elveit. más ország területére csak annak beleegyezésével sugározható közvetlen televízióadás az államok felelősségi körébe tartozó műsorszórók csak saját területükre sugározhatnak, kivéve, ha a célzott állam ahhoz hozzájárult Biztonság az űrben 1. Az űrhajósok mentése, az objektumok visszaszolgáltatása Az űrhajósok mentésére és az űrobjektumok visszaszolgáltatására vonatkozó 1968. évi megállapodás szerint a joghatósága alá került űrobjektumról a felbocsátót vagy a nemzetközi közvéleményt értesíteni kell, és a területi állam köteles lehetővé tenni, hogy a felbocsátó vagy az üzemeltető a felkutatásban részt vegyen. A meglelt objektumot a felbocsátónak vissza kell szolgáltatni, az űrhajóst haza kell engedni. 2. Környezetszennyezés a világűrben Az űrszemét a működő műholdakra, űrállomásokra végzetes veszélyt jelenthet. Az űrszemétnek 3 fajtája van: a működésüket befejezett műholdak az eddigi 10 véletlen vagy szándékos összeütközés során keletkezett törmelék az űreszköz felrobbanása vagy széttöredezése során keletkezett törmelék Az államoknak arra kell törekedniük, hogy megelőzzék a keringő objektum szétdarabolódását, a pályáról eltávolítsák, megelőzzék a tárgyak leválását. 3. Nukleáris erőforrások használata A nukleáris erőforrások világűrben való használatának elvei szabályozza Ennek értelmében a felbocsátó állam felelős az esetleges balesetekért, továbbá az, amely ellenőrzi az űreszköz üzemeltetését, még akkor is, ha az utóbbit magánszemélyek végzik. Ha lehet más erőforrást kell alkalmazni, ha erre nincs mód, akkor a tervezésnél, a beépítésnél, az üzemeltetésnél, a használatból kivonásnál a nemzetközi sugárzási szabványokat kell alkalmazni. Az erőforrást csak a pályára állás után szabad élesíteni, működésük végén „temető pályára” kell állítani (itt addig keringenek, míg a bennük lévő hasadóanyag lebomlik). Regisztráció és űrfelelősség Az űrobjektumok irányítottan vagy véletlenszerűen térnek vissza a földre. Az irányított visszatérés előnye az, hogy a hajtóművek működtetésével olyan belépési szöget lehet elérni, amely a nem túl nagy objektumok elégéséhez, azaz teljes megsemmisüléshez vezet. Az óceánba kell irányítani. Ha az űrobjektumok véletlenszerű visszatérése kárt okoz, helytállási 108 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 felelősség terheli, amelynek előfeltétele, hogy a felelős entitás azonosítható legyen. Az űrjog ezt két intézménnyel éri el: a regisztráció előírásával és a felbocsátó fogalmának kiterjesztő értelmezésével. A felbocsátó állam saját lajstromot vezet az adatokról, valamint az ENSZ főtitkárt is tájékoztatja a fontosabb adatokról. Az űrobjektum által okozott károkért az 1972. évi felelősségi egyezmény értelmében a felbocsátó államnak kell helytállnia. A felbocsátó állam az: amely az űrobjektumot bocsát vagy bocsáttat fel vagy, amelynek területét vagy berendezéseit űrobjektum felbocsátására használják fel Az egyezmény drákói szigorral szabályozza a Földön okozott károkért való felelősséget. a felbocsátó állam felelőssége abszolút (nincs kimentés, ha többen vannak, egyetemleges) a kötelezettség mértékét csökkentheti, ha a kárt szenvedett fél súlyos gondatlansággal, vagy szándékosan hozzájárult a kár bekövetkeztéhez, a műszaki hiba, a kormányozhatatlanná válás nem kimentő ok vétkességi felelősség érvényesül a világűrben történő összeütközésnél kivétel, a felbocsátó saját területén saját személyeinek vagy a felbocsátásban közreműködő külföldieknek okozott kár a kárigényt a károsult állama diplomáciai csatornákon keresztül terjeszti elő Hold-egyezmény A meglévő gyakorlat rendelkezéseit kodifikálja, de az űrben tevékenykedő államok nem fogadták el, érvényesülésére kicsi az esély. Hatálya a Naprendszerben található égitestekre és a hozzájuk vezető pályákra terjed ki. Nem képezi a szabályozás tárgyát a világűr és a Föld. Ezek a területek az emberiség közös örökségének, vállalkozásának minősülnek, megfelelő szabályozást kell létrehozni ésszerű és méltányos felhasználásukra. Az egyezmény a kutatást lehetőév teszi, de moratóriumot ír elő a kiaknázásra. Minták gyűjthetőek. Az égitestek és a hozzájuk vezető pályák kizárólag békés célra használhatók. Tilos az ellenséges tevékenység, katonai támaszpont létesítés. Az egyezmény részeseinek kis száma miatt nem vált kötelezővé még szokásjogi úton sem. Jelentősége inkább elméleti. 34. Az emberiség közös öröksége, az emberiség közös gondja és az UNESCO világörökség (908-943) Az emberiség közös örökségébe tartozó területek és erőforrások nem állnak szuverenitás alatt. A hozzáférés, a használat, a hasznok megosztása attól függ, hogy az adott egyezmény vagy a szokásjog az egységes, absztrakt jogi fogalmat miképpen konkretizálta az adott erőforrásra. A tételes jogban 2 nagy térség- és erőforrás együttes minősül az emberiség közös örökségének: 1. a kontinentális talapzaton túli mélytengerfenék, annak altalaja és a rajta, illetve benne található élettelen erőforrások 2. a Hold és a Naprendszer többi égiteste, összes erőforrásukkal és a hozzájuk vezető, ill. azokat övező műholdpályákkal (kivéve a Földet és a Föld körüli műholdpályákat) Több térség és erőforrás felmerült még, hogy tartozzon ezen csoportba, de nem valósult meg. Az éghajlat és a biológiai sokféleség az emberiség közös ügye lett, a természeti és épített kulturális kincsek egy részét az UNESCO a világörökségnek nyilvánította. Az emberség közös örökségének doktrínája Amikor doktrínáról van szó, némileg eltérő források és nézetek összegyúrásából adódó „ideáltípust” írunk le, azt, ami a jelenleg létező tanok, normatív szövegek és állami gyakorlat 109 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 alapján szokásjogként van kialakulófélben. Az emberiség közös öröksége egy jogi rezsim magja. Az emberiség közös örökségének doktrínájának 3 fő összefüggése és 9 szabálya: Hozzáférés Használat Hasznok megosztása 1. Állami szuverenitás alá nem 4. Csak békés célokra 7. Rezsimet kell létrehozni a vonható használható használatra és a megosztásra 2. A természeti erőforrásokat 5. A tudományos kutatás 8. Az előnyökből az egész nem lehet szabadon kiaknázni szabad emberiség részesítendő 3. Minden állam/egyén részt 6. A környezet hátrányos 9. Kellő figyelmet kell vehet az változtatása tilos fordítani a jövő generációkra igazgatásban/managementjében I. A hozzáférés feltételei A hozzáférés szabályai azt határozzák meg, hogy államok, nemzetközi szervezetek, illetve jogi és természetes személyek a szuverenitás igényével vagy egyéb módon szerezhetnek-e kizárólagos ellenőrzést az emberiség közös öröksége felett és ha nem, ki vehet részt annak igazgatásában. a) Az állami szuverenitás kiterjesztésének tilalma Az emberiség közös öröksége egyaránt megkülönböztetendő a res nulliustól és res communis omnium usustól. A res nullius, az uratlan dolog szabadon elfoglalható, szuverenitás alá hajtható, tulajdonba vehető. A res communis omnium usus- pl. a nyílt tenger – nem vonható szuverenitás alá, de használata és hasznainak szedése szabad, azt legfeljebb külön egyezmények korlátozhatják. Az emberiség közös öröksége (EKÖ) nem vonható szuverenitás alá. Ezt a tételt először az 1970. évi közgyűlési nyilatkozat mondta ki, miután a közjavak fokozódó nemzeti elsajátításának a helyébe a szuverenitás, a kizárólagos állami joghatóság alá vonás tilalma lépett. A Hold-egyezmény: Naprendszer állami meghódításának és annektálásának tilalma b) A természeti erőforrások szabad kiaknázásának tilalma Az EKÖ nem engedi az „ aki kapja, marja” elv érvényesülését (<-> res communis). Semmi értelme nem lenne a koncepciónak ha az erőforrások felhasználását teljes mértékben tiltaná. A mélytengeri tengerfenék EKÖ-vé nyilvánításának célja az onnan bányászható réz, nikkel, króm és kobalt piacra viteléből származó haszonnal gyorsuljon a fejlődő államok felzárkózása. Erőforrás minden szilárd, folyékony vagy gáznemű ásványi erőforrás természetes helyén, a tengerfenéken vagy az alatt, ha elmozdítják őket ásvánnyá válnak. A helyükről elmozdított ásványok felett lehet tulajdont szerezni, de ennek szabályozottan, egy nemzetközi rezsim keretei között kell végbemennie. Kis mennyiségű anyag tudományos célú elmozdítása megengedett. c) Részvétel az EKÖ igazgatásában A hatékonyság a szűk körű részvétel mellett szól, az egyenlőség a teljes körű mellett, az igazságosság megengedi az érdekeltség figyelembevételét. Az EKÖ tárgyaira vonatkozóan nem az „érdekeltségi képesség” elve érvényesül, hanem az a megfontolás, hogy mivel a kiaknázásnak az egész emberiség érdekében kell folynia, az erről szóló döntésben ugyancsak az egész emberiségnek részt kell vennie. II. A használat szabályai a) Békés célok Az 1970. évi ENSZ-nyilatkozat már egyértelművé tette, hogy a mélytengeri tengerfenék kizárólag békés célokra használható. 1970-ben kötött A nukleáris és más tömegpusztító fegyverek tengerfenéken és óceánfenéken, valamint ezek altalajában való elhelyezésének 110 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 tilalmáról szóló szerződés még csak a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezését korlátozta, de azt már az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldön túli teljes területen, nem csak a kontinentális talapzaton túl. A Hold-egyezmény ugyanilyen kategorikus, a Hold és az égitestek kizárólag békés célokra használhatóak, nem szabad azokon katonai létesítményeket és erődítményeket, támaszpontokat emelni vagy katonai kísérletet folytatni. AZ EKÖ tárgyai teljesen demilitarizáltak. b) A tudományos kutatás szabadsága Az EKÖ térségei nyitottak a tudományos kutatás előtt. A tengerjogi egyezmény 143. cikke szerint „a Területen a tengeri tudományos kutatást kizárólag békés célokra és az emberiség érdekében kell folytatni.” A kutatás szabadságának ésszerű korlátai vannak: az nem zavarhat más legitim használatot, nem okozhat környezetszennyezést és nem járhat a vizsgált objektum indokolatlan, visszafordíthatatlan megváltoztatásával. A kutatás szabadsága mind a tengerjogban, mind a Hold-egyezményben az információk megosztásának kötelezettségével párosul. c) A környezet hátrányos megváltoztatásának tilalma Mind a mélytengerfenék, mind az égitestek kutatása és használata környezetterheléssel jár. A tengerjogi egyezmény a tengeri környezet hatékony védelmét írja elő, de a konkrét szabályok kidolgozását a Tengerfenék Hatóságra hagyja. Két célt tűz ki: - tengeri környezet szennyezésének és a hasonló kockázatoknak a mérséklését és ellenőrzését, - a Terület természeti erőforrásainak védelmét és megőrzését, beleértve a tenger növény- és állatvilágába okozott kár megelőzését. A világűr tevékenység háromféle veszéllyel jár: idegen anyagok Földre juttatásával, idegen anyagok más égitestre juttatásával és a környezetszennyezés más államok jogos tevékenységének veszélyeztetésével. A Hold-egyezmény előírja, a Hold kutatása és felhasználása során a részes államok megakadályozzák a Hold jelenlegi természeti környezeti egyensúlyának felborítását a környezet káros megváltoztatása, környezeten kívüli anyagok bevitelével való ártalmas szennyezés útján, vagy más módon. III.Az EKÖ kiaknázásából fakadó hasznok és előnyök megosztása A haszon ebben az értelemben hozzáférést jelent egy véges erőforráshoz (pl. műholdakkal való kommunikációra használt rádióhullámsávhoz) vagy tudáshoz (pl. a sugárzás mértékéről vagy a mélytengeri bányászat mikéntjéről, továbbá valamely káros esemény megelőzéséből is haszon származik. a) Az EKÖ használatának és kiaknázásának mértéke és módja EKÖ használata és kiaknázása rendezetten, a kiaknázást megelőzően kialakított rezsim keretei között zajlik. A rezsim nem feltétlenül jelent a Tengerfenék Hatósághoz és a Hatóság tervezett Vállalatához hasonló nemzetközi szervezetet, állhat a hozzáférést, a használatot és a hasznok megosztását konzisztensen és lehetőleg teljeskörűen lefedő normák és szokások összességéből. A tengerjogi egyezmény bonyolult rendszert hozott létre, Hold-egyezmény számol azzal, hogy az égitestek kiaknázása a jövő ígérete, ezért annyit ír elő, hogy „ nemzetközi rezsimet hoznak létre, beleértve a szükséges eljárásokat is, a Holdtermészeti erőforrásainak kiaknázásának szabályozására, mihelyt az ilyen kiaknázás közeli lehetőséggé válik”. b) Az előnyökből az egész emberiség részesítendő Az EKÖ lényege, hogy az EKÖ javaiból nem csak az azokat kiaknázni képes államok és magánszemélyek részesedjenek, hanem valamennyi „közös örökös”, azaz maga az emberiség. Az EKÖ a jogcím. c) A jövő nemzedékek érdekei 111 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A tengerjogi egyezmény nem követeli meg közvetlenül a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételét, csak a környezetvédelmi és az erőforrások racionális használatát elíró rendelkezései révén. Minden olyan rendelkezés, amely az emberiség javáról szól, magában foglalja a jövő nemzedékek érdekeit, hiszen az emberiség nem csak a múltbeli és a jelen generációból áll, hanem fogalmilag magában foglalja az emberiség jövőbeni létét is. A Hold-egyezmény 4. cikke szerint a Hold és az égitestek kutatása és felhasználása során „kellő figyelmet kell fordítani a jelen és a jövő nemzedékeinek érdekeire”. Ez legalább három kötelezettséget jelent: 1. A választás lehetőségének megőrzése 2. A minőség megőrzése 3. A hozzáférés szabadsága A mélytengerfenéki bányászat és az ökoszisztémák megőrzése Az EKÖ tengerjogi kodifikációjakor nem volt még ismert, hogy a mélytengerfenék élővilágot is rejt, ezért a tengerjogi egyezmény csak élettelen javakról szól. Az elmúlt két évtizedben kiderült, hogy a mélytengerfenéken olyan élőlények élnek, amelyeknek létéhez nincs szükség sem fényre, sem oxigénre, sem szerves táplálékra, mi több, némelyiknek emésztőrendszere sincs. Ma még eldönthetetlen, hogy mi szolgálja jobban a jövő nemzedékek érdekeit: újabb ásványlelőhelyek feltárása és kiaknázása, avagy a sötét bioszféra sértetlenségének megőrzése és génkincstárak hasznosítása. Az emberiség közös ügye Az emberiség közös ügye az EKÖ-től különböző, azzal kevés rokonságot mutató kategória. Az emberiség közös ügye vagy közös gondja az alábbi egyezményekben található: 1992: Éghajlat-változási keretegyezmény - éghajlat változását és annak káros hatásai 1992: A biológiai sokféleségről szóló egyezmény - biológiai sokféleség megőrzése Alábbi ismérveket hordozza: 1. A folyamat/erőforrás sorsa nem lehet a területi állam kizárólagos belügye, akkor sem, ha amúgy szuverenitása alá tartozik 2. A nemzetközi közösség jogos érdekkel bír az emberiség közös ügyének tárgyában, akár az éghajlatváltozás megelőzéséről, akár a biológiai sokféleség megőrzéséről van szó 3. Fenyegetés elhárítására szólít fel: valamennyi állam felelős, de a felelősségük a probléma létrehozatalával arányos lehet 4. Optimális esetben egyetemes szerződésbe foglalt rezsim szabályozza. Az emberiség közös ügye nem zárja ki, hogy az erőforrásokon tulajdont lehessen szerezni és az államok korlátozhatják más államok és magánszemélyek hozzáférését. A világörökség az államok területén található, történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékű kulturális és természeti örökség, amelyet az UNESCO megfelelő szerve ilyenként ismert el és a világörökség listájára felvett. 1972. évi A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerint a területi állam szuverenitása alatt maradnak, megőrzésük és védelmük az állam és nem a nemzetközi közösség feladata, nemzetközi segítséget kaphat a Világörökség Alapból. 35. A környezetvédelem szervezeti keretei és forrásai (950-971) A nemzetközi környezetvédelem szervezeti keretei 1.) UNEP (United Nations Environmet Programme) 112 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A nemzetközi környezetvédelem területén nem működik világszervezet, a környezetvédelmi tevékenységek koordinációs központja az ENSZ Környezetvédelmi Programja, amelyet 1972-ben, Stockholmban hoztak létre. Központja a kenyai Nairobi Feladata: globális környezetvédelmi tárgyú cselekvési terv kidolgozása, elemezze a globális környezet állapotát, értékelje a környezeti trendeket, felkészüléshez tanácsot adjon a fenyegető környezeti veszélyekre ösztönözzön a nemzetközi együttműködésre aktívan részt vegyen a nemzetközi környezeti jog fejlesztésében és koordinálja a környezettel kapcsolatos ENSZ tevékenységet Az UNEP vezető testülete 2013 óta, a korábbi Kormányzó Tanácsot a Rió+20 konferencia kezdeményezése alapján felváltó ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlés, amely a részes államok képviselőiből áll és kétévente ülésezik Nairobiban. 2.) GEF (Global Environment Facility) UNEP egyes programjait a Globális Környezeti Alapból és néhány a GEF által külön kezelt alapból finanszírozzák. A GEF a fejlett államok által összeszedett pénzekből fejlődő államok környezetvédelmi projektjeit támogatja a klímaváltozás, a biodiverzitás megőrzése, a nemzetközi vizek védelme, a talajpusztulás, az ózonréteg, a szerves szennyezőanyagok és a higanyszennyezés területén. Legnagyobb részben a szegény államok környezetváltozáshoz történő alkalmazkodását, kevésbé környezetpusztító gazdasági működésére való áttérését támogatja. Feladata a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének a működtetése is. 3.) Egyéb világszervezetek Világélelmezési Szervezet (FAO) Meteorológiai Világszervezet (WMO) Tengerészeti Világszervezet (IMO) légtérrel foglalkozó szervezet (ICAO) világűrrel foglalkozó és az ENSZ Közgyűlése által felállított bizottság (COPUOS) 4.) A felek konferenciája A környezeti szabályozásban alkalmazott keretegyezményekben az aláírók jellemzően létrehozzák a felek konferenciája (COP-Conference of the Parties) plenáris jellegű szervezetet. A COP-k között kevés az együttműködés, amely azt mutatja, hogy lenne igény az UNEP-nél több koordinációs hatáskörrel rendelkező átfogó globális nemzetközi környezetvédelmi szervezetre. 5.) IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) Éghajlat-változási Kormányközi Testület a globális felmelegedéssel foglalkozik. Nem folytat kutatásokat, összefoglaló jelentéseket tesz közzé a már publikált tudományos szakirodalom alapján. Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (UNEP) 1988-ban hozta létre. Feladata, hogy tudományos, szakmai és társadalmi-gazdasági információk biztosításával segítsen átfogó, objektív és átlátható képet alkotni az antropogén eredetű éghajlatváltozás kockázatairól és hatásairól. 113 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Három munkacsoportból és egy leltárkészítő egységből áll, évente egyszer tart plenáris ülést, megvitatja és elfogadja a jelentések tervezeteit, meghatározza a szervezeti egységek feladatait és felállítja munkaterveiket, határoz az IPCC szabályzatáról, alapelveiről és költségvetéséről. Titkárság székhelye a genfi WMO székhelyen van. Tevékenységének központi eleme az időközönkénti összefoglaló tanulmányoknak az elkészítése, amelyek az éghajlatváltozásról szóló tudás helyzetének felmérésére hivatottak. Jelentéseket egy a kormányok és nemzetközi szervezetek által szakértelmük alapján erre a feladatra kijelölt csoport állítja össze. Az IPCC jelentéseinek objektivitását szigorú, tudományos és szakmai felülvizsgálati folyamat biztosítja (1. jelentések vázlatának véleményezése, 2. módosított szövegek kormányok, szöveg szerzői és a felülvizsgálati szakértők általi véleményezése), végső változat plenáris ülésen történő elfogadásra terjesztése. A nemzetközi jog forrásai a környezetvédelmi szabályozásban és a szabályozás technikái A. Szerződési jog A hetvenes években a nemzetközi környezetvédelmi jog azzal a problémával küzdött, hogy nem volt alapvető tudományos kérdésekben szakmai egyetértés (pl. van-e globális felmelegedés vagy nincs). A jogalkotók célja globálisan elfogadható szabályozás kidolgozása és annak elfogadtatása volt, melyet az addigi szerződéskötési technikával az államok között mutatkozó érdekkülönbségek miatt lehetetlennek tűnt létrehozni. 1. Keretegyezmények A szabályozás és a tudományos szakmai konszezus hiányából eredő problémák megoldására elterjedt a keretegyezmény, mint szabályozási technika: pl. határon át terjedő légszennyezés, ózonréteget lebontó anyagokkal és a globális felmelegedéssel is foglalkozó megállapodásokat elfogadó államok. Célja az egyezmény tárgyában létrejövő majdani szabályozás létrehozására szolgáló keretek kialakítása, minél több állam bevonásával, anélkül, hogy általában magából a keretegyezményből konkrét környezetvédelmi kötelezettségek származnának. Jellemző szabályozási témakörök: a. a probléma meghatározása sok állam egyetértését fogalmazza meg, ezzel az egyezmények tudományos, gazdasági és politikai viták végére is pontot tesznek, mivel ezekben a további szabályozást meghatározó alapkérdésekben a keretegyezmény állást foglal. b. puha kötelezettségvállalások politikai jellegű kötelezettségek, az államok ígéreteit és törekvéseit, együttműködési elkötelezettségét, szándékait és nem jogilag kikényszeríthető kötelezettségeket fogalmaznak meg. ezek elfogadásával az állami kifejezi, hogy fontosnak tartja a problémát, anélkül, hogy közvetlenül a kötelezettségvállalással bármiféle költséges lépésbe kellene fognia c. fogalmak bizonyos a későbbi szabályozás szempontjából fontos és alapvető tudományos, biológiai, kémiai fogalmak meghatározása, amivel az egyezmények tudományos, gazdasági és politikai viták végére is pontot tesznek. d. közös célok kitűzése az adott környezeti probléma megoldását tűzi ki célul és a megoldás érdekében teendő lépéseket vagy folyamatot is meghatározzák e. szervezeti keretek meghatározása A felek konferenciájának (COP) nevezett plenáris szervet bíznak meg azzal, hogy éves üléseiken kötelező intézkedések tervezeteit dolgozzák ki, amelyeket aztán jegyzőkönyvekbe foglalnak. Titkárság segíti sokszor a munkát, kutató intézetet vagy szervezetet is létrehoznak. f. további jogalkotás kereteinek kialakítása 114 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 gyakran meghatározzák a további kötelező normál elfogadásának eljárását, normák formáját, kötelező erejét g. közös pénzalap szervezeti keretek és a kutatások finanszírozására gyakran közös pénzalapot hoznak létre, amelyet a tagállamok előre meghatározott hozzájárulásokkal támogatnak. 2. Mellékletek, listák A jogi tartalmaktól elkülönítve jelenítik meg a technikai, műszaki, tudományos tartalmakat., mely megkönnyíti a szerződés főszövegének a megfogalmazását a diplomaták és a jogászok számára, míg az egyes tudományos szakterületek képviselőinek vitái a mellékletekbe kerülnek. Sokszor veszélyeztetettség foka szerint kerülnek különböző szerződéses mellékletekbe az egyes állat- és növényfajták, területek, folyók, vizek, övezetek stb., melyeke az ún. vörös, sárga vagy kék listák, ahol a színek a kipusztuláshoz való közelséget, azaz a veszélyeztetettséget jelölik. Ma már szakbizottságokra bízzák a likták időszakos felülvizsgálatát. 3. Jegyzőkönyvek Itt vállalnak konkrét és jogilag is kikényszeríthető kötelezettségeket, bővelkednek a technikai részletekben (pl. valamilyen káros anyag kibocsátását meghatározott időpontban kibocsátott anyagmennyiséghez mint alaphoz képest milyen időponttal és milyen mértékben kell csökkenteni) Jellemző, hogy a jegyzőkönyvekhez általában a keretegyezményeknél jóval kevesebb állam csatlakozik. B. Szokásjog A 60-as, 70-es évek nemzetközi konferenciái részben római jogi, részben magánjogi, en belül szomszédjogi mintákat és szabályokat vettek alapul. A konferenciákon elfogadott politikai nyilatkozatok lassan egymásra épülve részben szokásjoggá, és de lege ferenda meghatározták a nemzetközi és a nemzeti környezetvédelmi tárgyú jogalkotás irányait is. A környezeti tárgyú szokásjog többnyire bírósági döntésekre alapul (kiemelve 4-et): 1. Trail Smelter ügy (1941) A kanadai területen található és jogszerűen működő ólomkohó az Egyesült Államok területén okozott károkat és terméskiesést. Választottbíróság: Kanada kötelezettsége lett volna annak biztosítása, hogy a területén nem folyik olyan tevékenység, amely más állam területén kárt okoz. A sic utere tuo ut alienum non aedas római szomszédjogi elvet nevezte meg (úgy használd a magadét, hogy a máséban kárt ne okozz), mely számos környezetvédelmi egyezményben is megjelent. 2. Nemzetközi Bíróság az 1970-es évektől nemzetközi vitában hozott döntéseket. A nukleáris fegyverek alkalmazásnak és a velük való fenyegetésnek a jogszerűségéről (1996) meghatározta a környezet fogalmát: nem elvont fogalom, hanem az emberi faj életterét, életminőségét és egészségét jelenti, beleértve ebbe a még meg sem született generációkét is. 3. 90-es évek elején Bős-Nagymaros-ügy A magyar fél arra hivatkozott, hogy részben a környezetvédelem új, a szerződés megkötése után keletkezett normái miatt nem teljesítheti a Csehszlovákiával kötött államközi szerződést, és ezért nem építi meg a Nagymarosnál tervezett vízlépcsőt. Csehszlovákia válaszként egy hosszabb szakaszra terelte a Dunát csehszlovák területre és saját területén üzembe helyezte a vízlépcsőt. Bíróság elutasította a magyar érvelést. Az ítélet kimondta, hogy a környvédelem az energiatermeléssel, hajózással, az árvíz és jég elleni védekezéssel egyenrangú cél, ezért mindegyik cél teljesítését el kell érni a felek által folytatandó tárgyalásokon. 4. Argentína és Uruguay vitája a Pulp-Mills-ügyben A vita tárgya az volt, hogy 2003-tól több fafeldolgozó üzem kapott létesítési engedélyt az Uruguay folyó mentén és ez argentin vélemények szerint a folyó szennyezéséhez vezethetett. 115 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A Nemzetközi Bíróság a 2010-ben hozott ítéletében megállapította, hogy Uruguay a fennálló tájékoztatási-egyeztetési kötelezettségeit megszegte, de általános nemzetközi jogi kötelezettségek megsértését nem állapította meg. A bíróság tisztázott számos kérdést, pl. a környzetei hatásvizsgálat kötelezettségének terjedelmét és pl. az espooi egyezmény3 alkalmazhatóságának kérdéseit is. Az espooi egyezmény alkalmazhatósága Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, finnországi Espooban 1991-ben aláírt egyezmény a z elővigyázatossági elv gyakrolati kifejeződésének tekinthető. A beruházást végző fél a döntés előtt köteles hatásvizsgálatot végezni, amelynek eredményéről az érintetteket tájékoztatni köteles, akik ehhez véleményt fűzhetnek. A beruházó köteles figyelembe venni a hatásvizsgálat eredményeit, illetve a hozzá fűzött véleményeket is. Egyezmény mellékletei felsorolják azokat a tevékenységeket amelyek várhatóan jelentős mértékű, ártalmas, országatáron átnyúló hatást idézhetnek elő. Ilyenek például: hőerőművek, acélkohók, papírgíárak létesítése. Nem elfogadott, hogy az elv alkazmazása miatt a bizonyítási teher megfordulna egy környezetvédelmi perben. A környezeti tárgyú szokásjog másik része politikai nyilatkozatokból nőtt ki, illetve néhány fontos előzményre alapul. Három fontos szabály: 1. Szennyező fizet elv, 1972-ben OECD dolgozta ki stockholmi nyilatkozat OECD-tagállamok jogába EUMSZ 192. cikke: a környezethasználat költségeit a környezethasználónak kell viselnie. 2. Megkülönböztetett felelősség elve: a környezethasználat, illetve annak korlátozása során a fejlettebb és gazdagabb államok nagyobb felelősséget és terhet kötelesek viselni, mint a szegény és a fejletlen államok. Stockholmi nyilatkozat 1982. évi tengerjogi egyezmény 1987. évi montreali jegyzőkönyv éghajlatváltozási keretegyezmény. 3. Környezeti információhoz való hozzáférés: a. a környezetet érintő döntések esetében az érintetteknek az információhoz megfelelő szinten hozzáférést kell biztosítani b. nyilvánosságnak részvételi lehetőséget kell biztosítani a környezetet érintő döntések előkészítésében és a döntésekben is c. közigazgatási és bírósági jogorvoslat lehetőségét az érintetteknek biztosítani kell Az aarhusi egyezmény 1998-ban kötött, a Környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény három fő pillére: (1) környezeti információhoz való hozzáférés (2) nyilvánosság részvétele a döntések előkészítésében és a döntésekben (3) közigazgatási és bírósági jogorvoslat lehetősége Nemzetközi jogban szokatlan megoldásokat tartalmaz, például a felek konzultatív természetű vitarendezési eljárásokat hoznak létre, melyeknek megfelelő közösségi részvételt kell engedniük. – 15. cikk Egyezmény betartását ellenőrző mechanizmusok beindulása: (1) szerződő fél saját jelentése (2) szerződő fél bejelentése másik fél jogsértéséről (3) titkárság bizottsághoz fordul (4) nyilvánosság egy tagja jelzi a jogsértést 2003 – Egyezményhez kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási nyilvántartásról Kijevben elfogadott jegyzőkönyv célja: információkhoz való nyilvános hozzáférés javítása nyilvántartások létrehozásával 2005: Almati- A genetikailag módosított organizmusok szándékos szabadba engedésével és az ilyen organizmusok piaci forgalomba helyezésével kapcsolatos döntésekben a nyilvánosság részvételével kapcsolatban iránymutatással egészült ki 3 Az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben Finnországban aláírt egyezmény az elővigyázatossági elv gyakorlati kifejeződésének tekinthető. Az egyezmény alapján a feleknek meg kell tenniük „a szükséges jogi, közigazgatási vagy egyéb intézkedéseket az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására”. A területen beruházást tervező fél köteles a döntés előtt környezeti hatásvizsgálatot végezni, melynek eredményéről tájékoztatnia kell az érintetteket 116 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 36. Az atmoszféra, az ózonpajzs és az éghajlat védelmét szolgáló szabályok (972-1004) A. Az atmoszféra védelme Skandináv országok kezdeményezésére, 1979-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának égisze alatt írták alá A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló keretegyezményt: lengyel és német barnaszéntüzelés miatt Skandináviában elviselhetetlenné váló savas esők kényszerítették ki. Fejlett államokra korlátozódik és regionális egyezménynek tekinthető. Jelenleg nincs globális és átfogó levegőminőségvédelmi egyezmény. Politikai cél a levegőszennyezés elleni küzdelem, az államok felelősségéről a kár tekintetében nem tartalmaz rendelkezéseket. Levegőszennyezés olyan káros következményekkel járó anyagok vagy energiák ember által közvetlenül vagy közvetve történő levegőbe juttatása, amelyek veszélyeztetik az emberi egészséget, ártalmasak az élőlényekre és az ökoszisztémára, az anyagi javakra, vmint csökkentik vagy akadályozzák a környezet által nyújtott kikapcsolódási és más jogszerűen megengedett lehetőségek kihasználását. A nagy távolságra jutó, országhatárokon túlnyúló levegőszennyezés az egyezmény értelmében „olyan levegőszennyezés, melynek fizikai eredete teljes mértékben vagy részben egy állam nemzeti fennhatósága alatt álló területen van, és károsan hat egy más állam fennhatósága alatt álló területen olyan távolságban, hogy az egyes kibocsátó forrásoknak vagy forráscsoportoknak a szennyezésben való részesedését nem lehet elkülöníteni egymástól.” A keretegyezmény a szerződő felek számára puha, politikai jellegű kötelezettségeket ír elő: - információcserén és konzultációkon nyugvó stratégiák és politikák kidolgozása - információcsere a levegőszennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelem céljából - konzultáció a szennyező ás a potenciális érintettek között az országhatárokon túlnyúló levegőszennyezés tényleges veszélye esetén kutatási és fejlesztési együttműködés - részvétel a „levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program” megvalósításában és továbbfejlesztésében, amelynek hosszú távú finanszírozásáról 1984-ben jegyzőkönyvet fogadtak el. Az egyezmény megvalósításáért az Európai Gazdasági Bizottság Környezeti Kormánytanácsadók testületének keretén belül, a szerződő felek képviselőiből alakult végrehajtó szerv felelős. Legalább egyszer évente ülést tart. Feladata: egyezmény végrehajtásának figyelemmel kísérése, egyezmény végrehajtása érdekében munkacsoportok létrehozása, saját végrehajtó apparátusa nincs. 8 jegyzőkönyv: 1. megfigyelési program finanszírozásáról rendelkezett, továbbiakban egyes szennyező anyagok kibocsátásának korlátozását kívánták meg 1991 – Genf – az illékony szerves vegyületek kibocsátásának szabályozására és az országhatárokon túlnyúló mozgásra vonatkozó: részletes célokat és menetrendet is meghatározták 1994 – Osló: a kénkibocsátás további csökkentésére vonatkozó 1998 Aarhus – a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok kibocsájtásának, valamint a mérgező nehézfémek kibocsátásának szabályozásáról. 2009-ben módosították. 1999 Göteborg – savasodás, eutrofizáció (vízben a növények elszaporodása többlettápanyag hatására) és a talaj menti ózon képződésének mérséklésére törekszik 2012-ben módosították. 1997-ben a jegyzőkönyvek végrehajtását felügyelő bizottságban egyesítették a különböző kontrollszerveket: 9 részes állam képviselőiből áll, általános javaslatokat tehet 117 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 megvizsgálhat egyes államok jogsértését állító panaszokat kötelező döntést nem hozhat, szankciót nem rendelhet el B. Az ózonpajzs védelme A sztratoszferikus ózonrétegnek fontos szerepe van a Földet célzó ultraibolya-sugárzás kiszűrésében, ennek révén a sugárzás nem éri el a Föld felszínét, ami lehetővé teszi a földi életet. 1985. Bécs – a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló keretegyezmény (hatályba lépés 1988). A szerződő felek azt vállalták, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek az ózonréteget módosító emberi tevékenységek káros hatásainak mérséklése érdekében, megállapodtak egy titkárság felállításában és egy vitarendezési mechanizmusban. 1987. Montreal - az Ózonréteget lebontó anyagokról szóló jegyzőkönyv elfogadása: konkrét kötelezettségetek tartalmazott. A jegyzőkönyv módosításai előbbre hozták a legveszélyesebb anyagok kivonásának határidejét, új anyagokat is a szabályozott anyagok közé sorolták és bizonyos anyagokat betiltottak. Végrehajtást ellenőrző testületet is létrehoztak, a szabályok nem teljesítésére eljárási szabályokat hoztak létre. Az egyezményben említett anyagokat tilos a környezetbe juttatni vagy gyártani. Tilos meghatározott anyagokat tartalmazó vagy azokkal azonos üzemelő termékeket és berendezéseket külön hatósági engedély nélkül importálni vagy forgalomba hozni. A szabályozott anyagokat jogszerűen használóknak évente el kell számolniuk arról, hogy a szabályozott anyagot hogy használták fel, az anyagmennyiség fogyásának okairól részletes beszámolót kell adniuk. A felhasznált anyagot zárt technológiával vissza kell gyűjteni és meg kell tisztítani, regenerálni vagy ártalmatlanítani kell. C. Éghajlatváltozás A Föld éghajlata gyorsan változik. A változás egyik fontos eleme a globális felmelegedés, a valószínű következménye: - Északi-sarki állandó jég és gleccserek eltűnése - tengerszintek jelentős növekedése: elsősorban szigetek és tengerparti övezetek víz alá kerüléséhez vezethet, egyes övezetek jelentősen felmelegedhetnek vagy lehűlhetnek - sarkvidéki jég visszaszorul - egyes területek elsivatagosodnak, - más területek csapadékosabbá válnak Éghajlat változékonyabbá válik, légkörzés (uralkodó szelek iránya) megváltozik, egyes tengeri államok legyengülhetnek vagy leállhatnak. A globális felmelegedés a földi légkör hőmérsékletének növekedése. az üvegházhatás mechanizmusa ábra Üvegházhatás fokozódik, mert a földi légkörben megnő a széndioxid és más hasonló gázok koncentrációja. A globális felmelegedés részben (95%) az emberi tevékenység következménye (széndioxid tartalmú tüzelőanyagok eltüzelése, erdőirtás, ipari tevékenység, extenzív nagyüzemű mezőgazdálkodás). Az éghajlatváltozással az ENSZ először 1988-as és 1989-es határozataiban foglalkozott, melyekben az éghajlatváltozást az emberiség közös gondjának minősítette és konferencia összehívására szólította föl. 1989-ben írták alá a Környezetről szóló hágai nyilatkozatot, melyben új intézmény létrehozására szólították fel az államokat. 1992-ben elfogadott Éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény: emberi eredetű (antropogén) üvegházgáz-kibocsátás korlátozásával a légköri koncentráció stabilitását tűzte ki célul, amely nem jelent veszélyt az éghajlati rendszerre. központi döntéshozó szerve: Felek Konferenciája 118 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 pénzügyi háttér: Globális Környezetvédelmi Alap (1574) Puha kötelezettségek: 1. időszakonként nemzeti jelentések készítése egyes emberi eredetű üvegházgázok kibocsátásáról 2. éghajlatváltozás mérséklésére irányuló nemzeti programok kidolgozása 3. előmozdítják az üvegházgázokat elnyelő erdőkkel és növényzettel való fenntartható gazdálkodást 4. elősegítik az éghajlatváltozásra vonatkozókutatást, információcserét és oktatást A fejlődő államok részére az egyezmény nem fogalmazott meg kötelezettségeket, a fejlett államok kötelezték magukat, hogy vezető szerepet vállalnak az emberi eredetű kibocsátás „tendenciájának módosításában” és az éghajlatváltozás enyhítésére nemzeti programot fogadnak el és hajtanak végre. A közepesen fejlett szocialista országok azt vállalták, hogy a fejlődő országok számára pénzügyi forrásokat nyújtanak, a fejlett államok évente jelenik az üvegházgáz kibocsátásának mértékét. D. Kiotói jegyzőkönyv 1997: országonként lebontott, jogilag kötelező előirányzatoknak megfelelően csökkentsék az üvegházgáz-kibocsátásukat. A jegyzőkönyv részeseinek 2008-2012-re átlagosan 5%-kal kellett csökkenteni hat üvegházhatású gáz kibocsátását. Rugalmassági mechanizmusok bevezetése: tagállamok számára megkönnyíti, hogy azok a kibocsátás csökkentési kötelezettségvállalásaikat teljesítsék. Egyes államok kibocsátása együtt vehető számba, lehetőség nyílt arra, hogy az EU egyes tagállamai kevésbé csökkentsék kibocsátásukat, ha más tagállamok viszont jelentősebb kibocsátás csökkentést hajtanak végre. Lehetőség van a kibocsátási kvóták eladására és vételére is, így egyes országok megvehetik más ország fel nem használt kibocsátási kvótáját. USA-ban (szövetségi szinten nem, de városi, állami és államok szintjén igen) és EU-ban vállalatok is vehetnek és adhatnak kibocsátási kvótákat. EU-ban ingyenesen kiosztotta a szennyezők között a kibocsátási kvótákat. 2005 óta erdőirtások és erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentésére is hangsúly került. 2007-ben tárgyalások kezdődtek új mechanizmusról: Bali – USA is elfogadta a zárónyilatkozatot 2009. Koppenhága – nem jött létre, de az volt a cél, hogy a Föld átlagos hőmérséklete ne növekedjen évente átlagos 2 foknál többel. Ehelyett azt fogadták el, hogy 2020-ra a fejlett államok kibocsátás-csökkentési kötelezettséget vállalnak, míg a fejlődő államoknak csak olyan lépéseket kell tenniük, amelyek csökkentik a kibocsátásuk növekedését. 2011. Durbani – 2015-ig kellene kidolgozni egy jogilag kötelező megoldást, amely 2020-ban lépne hatályba ás a legnagyobb kibocsátókat (Egyesült Államok, Kína, India, Brazília) CO2 csökkentésre kényszerítené. 2012. Dohai – 2020-ig meghosszabbították a kiotói jegyzőkönyv szabályainak alkalmazását 2013. Varsó – 2015-ben Párizsban elfogadják a kiotói mechanizmust felváltó új megoldást, mely 2020-ban lépne hatályba. A globális felmelegedés ügyében nem sikerült tartalmilag is átfogó és kikényszeríthető nemzetközi jogi mechanizmust kialakítani és nem sikerült a globális széndioxid-kibocsátást csökkenteni. 119 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 37. A flóra és a fauna védelme, a különös veszélyes tevékenységek szabályozása (10191042) Szabályozás célja: fauna és flóra, mint erőforrás kiaknázásának szabályozása élővilág vagy egyes fajok megóvása, populációk fogyásának akadályozása (vadászat, halászat, gyűjtés, felhasználás, kereskedelem korlátozásával vagy tiltásával) állatok/növények, mint élőlények jogainak védelme Szabályozási technikák: 1. Egyes fajták védelme Említést érdemelnek a denevéreket, bálnákat, fókákat védő egyezmények, alábbiakban a bálnák védelméről szóló egyezmény kerül bemutatásra: 1946: Nemzetközi bálnavadászati egyezmény aláírása Washingtonban. Bizottság célja egyes bálnafajok védelme és a bálnakereskedelem korlátok közé szorítása; cselekvési terv éves felülvizsgálata; bálnákkal és bálnavadászattal kapcsolatos tanulmányok készítése; bálnavadászat ellenőrzése. Az egyezmény a bálnavadászat két fajtáját különbözteti meg: kereskedelmi és tudományos célú. A kereskedelmi célú bálnavadászat kvótája 1986-tól nulla, a moratórium jelenleg is fennáll. Egy-egy állam csak akkor adhat engedélyt tudományos célú vadászatra, ha meghatározza annak feltételeit, kifogható bálnák dbszámát és fajtáját. Köteles az engedélyeket bejelenteni a Bizottságnak, illetve megosztani a vizsgálódások tapasztalatait a Bizottság (IWC) által kijelölt testülettel. 2. Állatok és növények élőhelyeinek védelme Az a megfontolás, hogy az élőlények pusztulásának egyik fő oka, hogy az intenzív mezőgazdasági termelés és az erdőirtás miatt elfogy az élettér és eltűnnek azok az élőhelyek, ahol az élőlények élhetnek. Az élőhelyek védelme tehát az élőlények védelmét szolgálja. Legfontosabb szerződések közül 3 egyezmény: 1971. Ramsar – Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak élőhelyeiről, 1975-ben lépett hatályba. Tartalmazza a részes államok nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeinek jegyzékét. Jelenleg több, mint 200 millió hektárt lefedő, 2100 helyszínen csak olyanok szerepelnek, melyek ökológiai, botanikai, állattani és víztani szempontból nemzetközileg is jelentősek. Magyar helyszínek a Balaton, Hortobágy, Velencei-tó és a Fertő-tó is. A részes államoknak a listán szereplő élőhelyeket természetvédelmi területté kell nyilvánítani és értesíteniük kell a Nemzetközi Természetvédelmi Uniót minden olyan ökológiai változásról, amely ezeket az élőhelyeket szennyezés, emberi beavatkozás következtében érinti vagy veszélyezteti. Erdők védelmét biztosító egyezmények – 2006. Trópusi fa-megállapodás Fő célja, hogy a Baktérítő és Ráktérítő közötti övezetben megvalósuló erdőgazdálkodás fenntartható pályára állítsa, figyelembe véve mind az exportőrök, mind az importőrök érdekeit., Nemzetközi Trópusi Fa Tanács Elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezmény – különösen Afrikában védi az érintett ökoszisztémákat. 3. Állatokat vándorlásuk során védő egyezmények 1979. Bonn – A részes államok kötelesek megőrizni, ahol ez megoldható, helyreállítani azokat az élőhelyeket, amelyek a fajok kipusztulásának megelőzése szempontjából fontosak, minimumra csökkenteni minden olyan tevékenységet, amely gátolja vagy megakadályozza a fajok vándorlását. 120 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 4. Veszélyeztetett fajokkal folytatott kereskedelem korlátozása 1973. Washington – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről. Cél, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei kipusztuljanak. 3 függelék: - kipusztulással fenyegetett, amelyek példányainak kereskedelmét különösen szigorúan kell szabályozni, csak rendkívüli körülmények között engedélyezhető. - olyan fajokat sorol fel, amelyeket nem közvetlenül fenyeget a kipusztulás, azonban ennek bekövetkezése valószínűsíthető, amennyiben az ilyen fajok kereskedelmét nem vetik alá szigorú szabályozásnak. - azon fajok felsorolása, amelyekről a részes felek bármelyike a többi részes fél együttműködését igényli a kereskedelem ellenőrzésében. Első két eset csak engedélyek birtokában lehetséges, melynek megadásához szigorú feltételek vannak. Minden részes államnak időszakos jelentést kell készíteni az egyezmény végrehajtásáról, amelyet a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni. 5. Biológiai sokféleség védelme 1992. Rio de Janeiro – Biológiai sokféleség egyezmény célkitűzése nem egyes fajok védelme, hanem azok sokféleségének megőrzése. A biológiai sokféleség az élőlények közötti változatosságot jelenti és magában foglalja a fajokon belüli és közötti sokféleséget, valamint maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét. Legfőbb döntéshozó szerv a Részes Felek Konferenciája, kétévente van a találkozó. Pénzügyi támogatást a Környezeti Világalap (1561) végzi. 2000. Biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv – élő, genetikailag módosított szervezetek nemzetközi forgalmát szabályozza. 2010-ben írták alá a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és az ezek felhasználásából eredő előnyök fair és méltányos megosztásáról szóló jegyzőkönyvet, mely az őshonos népek, területi állam közötti érdekösszeütközés rendezését célozza és az őshonos népek pozícióit erősíti. Különösen veszélyes tevékenységek 1. Veszélyes hulladék kezelése A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989-ben aláírt bázeli egyezmény. Célja, hogy a veszélyes és egyéb hulladékot abban az államban ártalmatlanítsák, ahol azok keletkeztek, ha azt a környezetet nem veszélyeztető, hatékony hulladékgazdálkodás lehetővé teszi. Az egyezmény alapján a részes államoknak meg kell tiltaniuk a veszélyes és egyéb hulladékok exportját, ahol az ilyen hulladékok importját tiltják. Az exportáló államnak értesítenie kell az érintett államok illetékes hatóságait a veszélyes és egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításáról. 2. Ipari balesetek 1992. Ipari balesetek országhatárokon túli hatásairól szóló egyezmény – Ipari baleset olyan esemény, amely veszélyes anyagokkal folytatott tevékenység során bekövetkezett ellenőrizhetetlen folyamat eredménye és amely valamely létesítményben, pl. gyártás, felhasználás, tárolás, kezelés vagy ártalmatlanítás közben következik be. Az egyezmény veszélyes tevékenységnek azt a tevékenységet tekinti, amely során egy vagy több veszélyes anyag van vagy lehet jelen a küszöbértékeket elérő vagy azt meghaladó mennyiségben, és amelyek országhatárokon túli hatások előidézésére alkalmas. Az egyezmény nem vonatkozik a nukleáris balesetekre, közúti, vasúti és a tengeren bekövetkezett balesetekre sem. Az államok: együttműködnek az emberek és a környezet ipari balesetekkel szembeni védelme érdekében, 121 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 azonosítják a veszélyes tevékenységeket, intézkedéseket hoznak az ipari balesetek megelőzésére felkészülnek a veszélyhelyzetekre a bekövetkezett ipari balesetekről értesítik a saját és a határokon túli lakosságot. Az atomerőművi baleseteket, illetve a nukleáris anyagokkal kapcsolatos sugárbalesetek kapcsán számos nemzetközi egyezményt fogadtak el II. félév 38. Az emberi jogok csoportjai, a természetjogi felfogás és az univerzalizmus párharca a kulturális relativizmussal I. Az emberi jogok csoportjai emberi jogok: minden embert megillető egyenlő méltóság védelmét, előfeltételeinek biztosítását szolgálják. 3 generáció: I. generáció II. generáció III. generáció Nincs egységes fogalom, egyes Polgári és politikai jogok Gazdasági, szociális, új emberi jogok, népek jogai kulturális jogok Szabadság-szerkezetű jogok - Orvostudomány, IT fejlődésével jelenik meg a 70es évektől, sérülékeny társadalmi csoportok jogainak elismerése - Kísérlet az univerzális problémák megoldására (háború, alulfejlettség...stb.) De nem tisztázódott a nép fogalma, és az sem, hogy mi a jogok tartalma és mi a kötelezően elvárható magatartás.(- jogilag nem kötelező forma) Állam elsődleges feladata: Állam: szolgáltatásokat garantáljon indokolatlan beavatkozástól való tartózkodás, de emellett van pozitív kötelezettsége is: az előfeltételekről gondoskodnia kell, védeni kell ezeket az alapjogokat Bírósági úton érvényesíthető, Nincs egyetemes, regionális Vegyes kép: vagy mérce (pl. ezért van egyetemes vagy mérce a végrehajtás beteg emberi méltósága), vagy regionális mérce, ami értékelésekor, a végrehajtás a erőforrás (pl. fogyatékos megkönnyíti a nemzetközi politikai akarat mellett ellátás) intézményekhez intézett egyéni rendelkezésre álló gazdasági Nemzetközi jogi védelemben panasz megengedését, és azt is, erőforrásoktól függ részesülnek hogy a kötelező döntést hozó nemzetközi emberi jogi bíróság határozzon ,,mindenkinek joga van" ,,törekszik" II. Természetjogi felfogás, univerzalizmus, kulturális relativizmus 122 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 II. vh. előtt: emberi jogok védelme az államok belső joghatóságába tartozott, és csak meghatározott jogokra terjedt ki (pl. munkavállaló jogai). A belső jogi elismerés az amerikai és a francia természetjogi alapú emberi jogi deklarációkkal kezdődött, itt is a pozitivista felfogás érvényesült, azaz az emberi jogok forrásának a belső jogalkotó akaratát tekintették. A nemzetközi védelem nem volt elfogadott. 2 világháború között: kisebbségek jogainak nemzetközi védelme II. vh. után: emberi jogsértések súlyos megsértése miatt újjászületett a természetjogi felfogás, azaz nemzetközi jogi garanciák szükségessé váltak. az ENSZ rögzítette az emberi jogok tiszteletben tartásának alapnormáját, az ENSZ Közgyűlése 1948-ban elfogadta az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. -> emberi jogok védelme nemzetközi ügy, ezek a jogok alanyi jogon illetnek meg minden embert, nem az államok akaratából. A védelemnek különböző szintjei jelentek meg (univerzális - regionális). o emberi kultúrák eltérése nem zárja ki az emberi jogok univerzális számonkérhetőségét? az igények kétségtelenül egyetemesek, mert mindenki szenved pl. a vallása gyakorlásának megakadályozásától. A nyugatitól eltérő kultúrájú államok többsége elfogadja az emberi jogok védelmére létrehozott univerzális szerződéseket, de gyakran élnek a fenntartások vagy értelmező nyilatkozatok tételének jogával (pl. Kínzás elleni egyezmény: UAE belső joga szerint jogszerűen alkalmazott szankció nem esik a hatálya alá) -> Az államok elfogadják az emberi jogok egyetemességét, és csupán egyes jogok tartalma tekintetében látják indokoltnak eltérő kulturális hátterük érvényesítését o Sokak szerint képmutatásról van szó, mert a világban egyrészt gyakran kerül sor súlyos emberi jogsértésre, másrészt a jogsértő államok képesek együtt élni, sőt, együttműködni. az emberi jogok garantálása elsősorban a belső alkotmányos rendszer feladata nemzetközi védelem kiegészítő jellegű: csak korrekcióra hív fel, nemzetközi standardot állít az államok elé, illetve a súlyos, szisztematikus megszegés esetén a nemzetközi közvéleményt felhívja -- politikai nyomás alapja III. A nemzetközi jogi védelem jellemzői: az emberi jogok objektív kötelezettséget teremtenek: o teljesítése nem tehető függővé attól, hogy az adott egyezményben részes más államok betartják-e, amit vállaltak o nemzetközi emberi jogi kötelezettségek elsősorban nem a többi részes állammal, hanem azok polgáraival, illetve a joghatóságuk alatt álló más személyekkel szemben keletkeznek. o Az államok érdekei sok tekintetben közösek a humanitárius és a civilizáció terjesztésére vonatkozó célok szolgálata tekintetében. o Megvalósítás nem függhet más államok magatartásától -> ilyen normákat tartalmazó szerződések a jogalkotó szerződések (law-making treaty). o Reciprocitás elve nem érvényesül Államok belső joghatóságának és a nemzetközi védelem kapcsolatának elvei: 1. egy állam sem utasíthat vissza emberi jogi bírálatot arra való hivatkozással, hogy a belső joghatósági körébe történő beavatkozást jelent 2. emberi jogok tiszteletben tartásáért a belső jogalkotó és alkalmazó szervek viselik a fő felelősséget 3. nemzetközi védelem kiegészítő jellegű - minden rendelkezésre álló és hatékony jogorvoslatot ki kell meríteni 4. párhuzamos nemzetközi eljárások elkerülése 5. egy nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem szolgálhat alapul egy szélesebb jogot biztosító belső szabályozás lerontására 123 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Védelem szintjei: 1. univerzális: ENSZ 2. regionális: más szervek, Európa Tanász, Afrikai Unió, Amerikai Államok Szervezete..stb. Jogforrási szempontból: o fő szerep a nemzetközi egyezményeké o szokásjog fontos, főként azokban az államokban, amik nem csatlakoztak az egyezményekhez (Emberi jogok egyetemes nyilatkozata) o szerződések: általános egyezmények: pl. Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya - a jogok széles körét foglalja magában speciális egyezmények: meghatározott emberi jogok érvényesülését kívánják előmozdítani pl. kínzás az emberi jogokat jogi és politikai intézmények védik: 1. Jogi: egy-egy emberi jogi szerződés végrehajtása felett őrködik. Független szakértőkből áll, és meghatározott nemzetközi szervezetekhez kötődik. A nemzetközi emberi jogi bíróságokat felhatalmazták kötelező döntések meghozatalára, míg a szakértői bizottságokat nem. 2. Politikai: szélesebb hatáskör, pl.: Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése pl. politikai viták és ajánlások 39. A nemzetközi emberi jogi védelem és az emberi jogi szerződések sajátosságai Lsd. előző tételben II. Az emberi jogi szerződések sajátosságai 1. Fenntartások tételének korlátozottsága o a fenntartások bátoríthatják az államokat, hogy elkerüljék a valódi kötelezettségvállalást, logikus tehát, hogy az emberi jogi szerződések kizárják a fenntartás lehetőségét, mert az emberi jogok védelme fontos cél o DE: A teljes kizárás szűkítené a részes államok körét, ezért nincs általános elv o A meg nem engedett fenntartások kezelésének 2 módja van: 1. hagyományos felfogás: ha az állam olyan fenntartást tesz, ami nem összeegyeztethető a megkötni kívánt nemzetközi egyezménnyel, akkor valójában nem jön létre egyező akaratnyilatkozat, és a meg nem engedett fenntartást tevő nem válok a szerződés részesévé 2. Loizidou-ügy ítélete szerint: a meg nem engedett fenntartás figyelmen kívül kell hagyni, és az állam az ilyen fenntartás nélkül válik a szerződés részesévé. Meg nem engedett értelmező nyilatkozatoknál is ez az irányadó. o Optimális megoldás: egyezmény végrehajtásának felülvizsgálatát végző, független szakemberekből álló testület döntene az adott fenntartás megengedhetőségének kérdésében Figyelmen kívül hagyná a nem megengedett fenntartást Felszólíthatna a fenntartás visszavonására, módosítására 124 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. Szerződésértelmezés 3. Emberi jogok korlátozhatósága 4. Felmondás 5. Végrehajtás ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok Kifogás – rosszallás kifejezése Végrehajtást ellenőrző testületek végzik az autentikus értelmezést, de konkrét ügyben kötelező döntést nem hozhatnak. Kiemelt figyelmet szentelnek a teleologikus értelmezésnek. Mások jogai és a közösség meghatározott érdekei alapján megengedett Különbséget kell tenni: o Állam és a társadalom normális működése: ekkor az emberi jogok 3 csoportba sorolhatók: 1. abszolút jogok: nem korlátozható pl. kínzás 2. bizonyos korlátozásokkal érvényesülő jogok: pl.: Személyes szabadsághoz való jog, ami néha lehetővé teszi a fogva tartást 3. arányosság elvének figyelembe vételével korlátozható jogok: pl. véleményszabadság, nyomós érdek esetében. Anyagi értelemben törvényen kell alapulnia, szükségesnek kell lennie, meghatározott célt kell szolgálnia, arányosnak kell lennie o szükségállapot esetén messzebb menően korlátozhatóak határozott időre fel lehet függeszteni egyes jogok alkalmazását (derogáció) vannak jogok, amik még szükségállapotban sem korlátozhatók, pl.: kínzás tilalma ECOSOC jogok: rendelkezésre álló gazdasági erőforrásoknak megfelelően kell biztosítani, erőforrások csökkenése indokolhatja a korlátozást meghatározott eljárási feltételek esetén lehetővé teszik a felmondást, ennek oka: a felmondás kizárása szűkítené a részes államok körét Az egyező vagy közel egyező magatartások tanúsítása nem biztosítja a végrehajtást. Egyes jogok kapcsán kényes politikai kérdésekről van szó, ezért fontos a végrehajtás feletti ellenőrzés mechanizmusainak megteremtése és működése. A szakértői testületekhez kapcsolódó mechanizmusok: 1. jelentéstétel: részes államoknak x időnként kötelező, amiben a tényleges állapotokat és a jogszabályokat is le kell írni. 2. helyszíni vizsgálat: szakértői testületek szakértőcsoportja 3. egyéni panaszos eljárás: részes államoknak el kell fogadniuk az ellenük irányuló egyéni panasz lehetőségét. előfeltétel: hazai jogorvoslatok kimerítése 4. kollektív panaszos eljárás: szükséges a külön elfogadás, sérelem tömeges jellege miatt terjesztheti elő érdekvédelmi szervezetek 5. államközi panaszos eljárás: részes államoknak el kell fogadni külön. A legtöbb ilyen eljárás békítő jellegű, de 125 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 ritkán használják. 6. tanácsadó véleményezési eljárás 40. Az emberi jogok védelme az ENSZ-ben: az egyetemes nyilatkozat, az intézmények és a végrehajtási mechanizmusok I. Az ENSZ Alapokmánya a szervezet célja: előmozdítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra nemre nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartását illetve az ennek céljából kialakítandó nemzetközi együttműködést emberi jogok területén való bármilyen megkülönböztetés tilalma feladatokat határoz meg az ENSZ intézményeire nevesíti az államok közötti együttműködést II. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata megerősítette és értelmezte az Alapokmánynak az emberi jogok tiszteletben tartását kimondó normáját alapnorma által védett jogok katalógusát tartalmazta, bemutatta tartalmukat későbbi ENSZ kodifikációk alapja eredetileg nemzetközi jogilag nem kötelező formában fogadták el, tartalma szokásjogi úton kötelezővé vált: szövegét sok állam alkotmányba építette vannak államok, amik nem részesei a természetes kötelező emberi jogi egyezségokmányoknak, de ez mégis érvényesül a szokásjogi jelleg miatt univerzális és természetjogi jelleg: minden embernek vele született jogait foglalja össze Garantálja az egyén jogait, de a közösséggel szembeni kötelezettségeire is utal Sok jog alanyi jogként került bele az emberi jogok érvényesülését nem csak a belső politikai viszonyok, hanem a nemzetközi kapcsolatok megfelelő minőségéhez kapcsolja megszületésével vált lehetősége az államok emberi jogi magatartásának nemzetközi mércével való mérése, és legitimmé vált az ,, odafigyelés jogának" gyakorlása III: Az ENSZ emberi jogi intézményei Emberi Jogok Bizottsága (1946-2006) Emberi Jogi Tanács (2006-) Cél: emberi jogok védelmével kapcsolatos ajánlások, javaslatok nemzetközi jogi egyezmények kidolgozása emberi jogvédelmi mechanizmusok kialakítása kivizsgálta az egyéni panaszokat: az emberi jogok tömeges és módszeres megsértése esetén vizsgálatot indíthatott és javaslatot tehetett Különleges eljárások: lehetővé tették egyes országokra vagy kérdésekre eseti munkacsoportok felállítását, raportőrök kinevezését államokból tevődött össze, 53 tagállamból állt. Testület hitele megromlott: az államok kevés hajlandóságot mutattak a benyújtott panaszok érdemi kivizsgálására, ami megkérdőjelezte a testület pártatlanságát ENSZ közgyűlése által 3 évre választott 47 tagból áll o egy tagállam egymás után kettőnél többször nem választható (hogy korábbi államok ne legyenek állandó tagok) o nem sikerült objektív kritériumrendszer létrehozása, amivel kizárható az emberi jogokat sértő ENSZ tagállamok képviselői o a magukat jelölőknek olyan önkéntes vállalásokat kell tenni, 126 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Emberi jogi főbiztos (1993-) amik nem keletkeztetnek jogi kötelezettséget. A vállalások súlya és érdemi volta nagyban függ az állam tényleges elkötelezettségétől. o Az emberi jogokat visszatérően, módszeresen és súlyosan megsértő tagállamok kizárását lehetetlenné teszi, ha nem jelölteti magát több állam (ezért pl. Kína vagy Líbia is bekerülhetett) Felhatalmazást kapott hatásköreinek felülvizsgálatára: o reformokat eredményezett, és az EJT átvette a korábbi testület számos funkcióját (panaszeljárás) o általános és rendszeres emberi jogi felülvizsgálati eljárás: a tanács pártatlan, megbízható információk alapján, négyéves ciklusban valamennyi ENSZ tagállamra kiterjedően az érintett államok bevonásával rendszeresen felülvizsgálja azok emberi jogvédelmi kötelezettségének teljesítését. Az eljárás ajánlással zárul, ami az érintett államot nem kötelezi. o általános panaszeljárás keretében tudomására jutott jogsértések kivizsgálására és ajánlástételre jogosult. Két szakasz: 1. elfogadhatósági szakasz: 5 szakértőből álló Panaszmunkacsoport feladata nyilvánvalóan megalapozatlan...stb. panaszok kiszűrése 2. Érdemi szakasz: 5 tagú Válság-munkacsoport vizsgálja meg a kérelmeket, majd jelentést készít róluk. Ha kell, megfigyelés alatt tarthatja a válsághelyzetet, további infókat kérhet az államtól, független szakértőt nevezhet ki a monitorozásra feladata: ENSZ emberi jogvédelmi mechanizmusainak összehangolása, emberi jogi szerződések minél szélesebb körű ratifikációjának elősegítése koordinálja az ENSZ emberi jogi képzési és kommunikációs tevékenységét Regionális hivatalokat, tanácsadó szolgálatot, megfigyelői rendszert működtet a válsághelyzetek kezelését, jelentéseket készít Az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezmények - általános egyezmények - egyezmények egy része azonos típusú jog érvényesítését célozza, mások egyes, meghatározott jogok védelmét - speciális emberi jogi egyezmények: egyes különösen veszélyeztetett, védelmet igénylő csoportok pl. nők, gyermekek, menekültek III. Végrehajtási mechanizmusok szakértői bizottságok felügyelik a végrehajtást ENSZ emberi jogi egyezmény A faji diszkrimináció valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetésnek minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy Egyezmény által felállított szakértői bizottság A faji diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság Emberi Jogi Bizottság Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága A nőkkel szembeni diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság Kínzás elleni bizottság 127 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény A gyermekek jogairól szóló egyezmény Migráns munkavállalók és családtagjaik védelméről szóló egyezmény Gyermekjogi bizottság Migráns munkavállalók és családtagjaik védelmével foglalkozó bizottság A szakbizottságok tagjait az adott egyezményben részes államok független szakértők közül választják, amivel az általuk lefolytatott eljárás pártatlanságát biztosítják A végrehajtás ellenőrzésére 2 alapvető ellenőrzési mechanizmus: 1. részes államok által időszakosan benyújtott jelentések vizsgálata 2. államközi panaszok benyújtása Egyes egyezmények emellett lehetővé teszik egyéni panaszok elbírálását is. Fontos eltérés az ENSZ politikai testületéhez kötődő ellenőrzéséhez képest: 1. Emberi Jogi Tanács ellenőrzési mechanizmusa az emberi jogok tömeges, módszeres megsértésére reagál 2. szakértői bizottságok előtt lehetőség van egyéni jogsérelmek vizsgálatára az államközi panaszeljárás keretében 41. A két ENSZ egyezségokmány, a kínzás elleni egyezmény és a nők hátrányos megkülönböztetését tiltó egyezmény I. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya emberi jogok védelmének legfontosabb instrumentuma 167 állam erősítette meg (USA, Kína...stb.) Az Első kiegészítő jegyzőkönyv egyéni panaszjogot biztosít a halálbüntetés eltörléséről szóló jegyzőkönyvet csak 34 állam ratifikálta előfeltétel: minden népnek joga van az önrendelkezésre Az egyezményben felsorolt jogok alanya: az állam területén jogszerűen tartózkodó személy létrehozásához vezető hosszú tárgyalások jól mutatják, hogy a világ államainak többsége mit tekintett kötelező egyetemes standardnak. Hiányzik a tulajdonhoz vagy a menedékhez való jog, bővült viszont a védett jogok köre a gyermek és kisebbségi személyek jogával Jogok 3 csoportba sorolhatók: (nem korlátozhatóak/feltétel mellett korlátozhatóak) 1. még szükségállapot esetén sem korlátozható: pl. élethez és jogképességhez való jog 2. csak szükségállapot esetén korlátozható: 3. normális körülmények között is korlátozható: pl. véleménynyilvánítás szabadsága, de csak törvényben meghatározott esetekben és csak akkor, ha ez a korlátozás a nemzetbiztonság, a közrend, a közbiztonság a közegészségügy, a közerkölcs és mások jogai tiszteletben tartása érdekében szükséges egyetlen rendelkezés sem ad felhatalmazást valamely személynek vagy csoportnak a benne foglalt jogok megsemmisítésére vagy mértéken túli korlátozására a végrehajtás ellenőrzése 18 független szakértőből álló Emberi Jogi Bizottság végzi minden részes állam időszaki jelentéstételre kötelezett külön nyilatkozattal el lehet fogadni az államközi panasz kivizsgálásának lehetőségét is lehetőség van az egyéni panasz vizsgálatának jogára is de a bizottság egyik eljárás kapcsán sem juthat nemzetközi jogilag kötelező következtetésre A jelentések vizsgálata során egyéb forrásokból szerzett információkra is támaszkodhat. A bizottság konstruktív párbeszédre törekszik a vizsgált állam kormányával. a feltárt súlyos emberi jogi helyzetekre a főtitkáron keresztül hívja fel az ENSZ figyelmét Államközi panasz esetén feladat: vitarendezés 128 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Figyelemmel van az EJEB illetve EJAB esetjogára, különösen a fejlődő államokból beérkező panaszok nyomán születő esetjogra A bizottság az egyezségokmány egyes cikkeihez általános kommentárt készít, ami általánosítja a jogok tartalmát a bizottság egyéni panaszok elbírálása során született esetjog célja, hogy az egyezmények felülvizsgálatát végző szervek összhangban döntsenek 473. o. (1108) ügyek II: A gazdasági, szociális, és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966 160 állam erősítette meg eddig valamennyi rendelkezésre álló erőforrás igénybevétele a védett szolgáltatási jogok fokozatos biztosítása érdekében. Ennek érdekében nemzetközi együttműködésre és segítségnyújtásra van szükség (fejlődő államok érdekében) Védett szolgáltatás jellegű jogok: o relatív jogi természet o elismerik vagy tiszteletben tartják az államok o pontosan megfogalmazza az adott jogból eredő állami kötelezettségeket. Ez megkönnyíti a bizonytalan normatív kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzését (pl. élelemhez való jog biztosítása terén az államok kötelesek a termelés növelésére és megfelelő elosztásra) A szabadságtípusú jogoknál az állam köteles az azonnali végrehajtásra az egyezségokmány végrehajtásának ellenőrzését 18 független szakértőből álló Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsági végzi. Minden részes államnak jelentést kell készíteni az egyezségokmányban foglaltak végrehajtásáról A bizottság a jelentéstételt kommentár és irányelvek kibocsátásával segíti. Cél, hogy feltárja a konkrét intézkedéseket 2008: Kiegészítő jegyzőkönyv: a helyi jogorvoslatok kimerítését követő egy éven belül egyéni vagy kollektív panasz benyújtására van lehetőség. A bizottság ajánlásokat fogalmazhat meg az államnak, amire 6 hónapon belül válaszolni kell III. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma A kínzás és más kegyetlen embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés ellenei nemzetközi egyezmény célja, hogy a részes államok a joghatóságuk alatt álló minden személy számára biztosítanak a kínzás és más kegyetlen, embertele vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának érvényesülését az egyezmény meghatározza a kínzás fogalmát: szándékos, az egyezmény által tágan meghatározott cél elérése érdekében, állami közreműködésével vagy beleegyezésével elkövetett éles testi vagy lelki fájdalom, vagy szenvedés kiváltására irányuló cselekmény. Az egyezmény a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával kapcsolatban csak arra utal, hogy a tiltott magatartás állami szervek beleegyezésével történik. Egyezmény szerinti cél lehet: érintett személyt vagy harmadik személyt vallomástételre vagy információszolgáltatásra kényszerítsenek, őt megfélemlítsék, rá nyomást gyakoroljanak. Elkövethető azonban a kínzás büntető célzattal állami közreműködésnek számít: ha a kínzást közfeladatot ellátó személy vagy hivatalos minőségben eljáró bármely személy vagy az ő ösztönzésére vagy hozzájárulásával más követ el államok kötelezettséget vállalnak: hogy az egyezmény által tiltott cselekményeket bűncselekménnyé nyilvánítják és az elkövetőt megbüntetik 129 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 tilos egy személyt olyan államba visszaküldeni vagy kitoloncolni, ahol megalapozottan feltehető, hogy megkínoznák (de ha csak ennek a veszélye áll fenn, akkor nem biztosítja ugyanezt a védelmet) Egyezmény végrehajtásának felügyelete: 10 tagú Kínzás Elleni Bizottság feladata hatásköre kiterjed a részes államok által időről időre benyújtott jelentések vizsgálata egyéni panaszok kivizsgálása általános állásfoglalások kibocsátása fakultatív jegyzőkönyv létrehozta a Kínzás Elleni Bizottság Megelőzési Albizottságát, ami a kínzás és más kegyetlen bánásmód megelőzése érdekében tesz helyszíni látogatásokat IV. A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalma 1979 tiltott megkülönböztetésnek minősül minden olyan különbségtétel, kizárás vagy megszorítás, aminek alapja a nemi hovatartozás, célja vagy eredménye pedig az emberi jogok és alapvető szabadságjogok nők általi gyakorlásának korlátozása. Részes államok kötelezettsége: o azok általánosságban ítéljék el az ilyen cselekményeket o tilalmukat foglalják alkotmányba o jogszabályokat fogadjanak el o olyan intézkedéseket tegyenek a politikai, gazdasági, szociális és kulturális szférában, amik alkalmasak az ilyen megkülönböztetés visszaszorítására Az egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére hozták létre az egyezmény felügyelőbizottságát o részes államok által választott 23 szakértő o feladatuk: jelentések vizsgálata sok probléma jelentkezett a célok teljesülésével: egyes államok sok fenntartást fűztek az egyezményhez (pl. iszlám jog), általában nem engedi meg a fenntartások alkalmazását 42. Az Emberi jogok európai egyezménye, területi és tárgyi hatálya, az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatósága, eljárásai és joggyakorlata I. Emberi jogok európai egyezménye 1950, Róma Célja: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában szereplő jogok regionális biztosítása 14 kiegészítő jegyzőkönyv, amik kibővítették a védendő jogokat és korszerűsítették a végrehajtási mechanizmust általános emberi jogi megállapodás, ami kizárólag polgári és politikai jogokat tartalmaz. Államok kötelezettséget vállalnak: tartózkodniuk kell az egyezményben foglalt jogok megsértésétől pozitív intézkedésekkel is elő kell mozdítani jogsértések kivizsgálása eljárási kötelezettség Egyezményben foglalt jogokat 2 szinten kell biztosítani: horizontális viszony (egyén-egyén) vertikális viszony (állam-egyén) Az egyezményben eredetileg 13 jog szerepelt: 1. élethez való jog 130 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. kínzás, embertelen, megalázó bánásmód, büntetés tilalma 3. rabszolgaság és a kényszermunka tilalma 4. szabadsághoz és biztonsághoz való jog 5. visszaható hatály tilalma 6. magán- és családi élethez való jog 7. gondolat- lelkiismeret- és vallásszabadság 8. kifejezés- és szólásszabadság 9. gyülekezési és egyesülési jog 10. családhoz és házassághoz való jog 11. az egyezményben foglalt jogok sérelme esetén a jogorvoslathoz való jog 12. az egyezményben foglalt jogok tekintetében a hátrányos megkülönböztetés tilalma A kiegészítő jegyzőkönyvek még 7 jogot illetve kötelezettséget állapítottak meg: 1. tulajdonhoz való jog 2. oktatáshoz való jog 3. szabad választáshoz való jog 4. mozgásszabadsághoz való jog 5. kollektív kiutasítás tilalma 6. diszkrimináció általános tilalma 7. halálbüntetés teljes tilalma Hatály: 1. személyi hatály: mindazok, akik a részes államok joghatósága alatt állnak, vagyis az egyezményben foglalt jogok nem csak az adott állam állampolgárait illetik meg, hanem az állam területén legálisan vagy illegálisan tartózkodó külföldiek is. 2. Területi hatály: elsősorban a részes államok területe. A jogok biztosításáért az államterület határán, a határellenőrzés során valamint a tranzitzónákban elkövetett cselekmény vonatkozásában is felelős. a részes államok joghatósága kiterjedhet az általuk elfoglalt, tényleges ellenőrzésük alatt álló területekre is Egyezményben szereplő jogok csoportosítása: 1. abszolút jogok: pl. kínzás, rabszolgaság tilalma - ezek semmilyen körülmények között nem korlátozhatók 2. korlátozható jogok: csak törvény alapján korlátozhatók. A korlátozásnak valamilyen közcélt (nemzetbiztonság, közrend) kell szolgálnia, az intézkedésnek pedig szükségesnek és arányosnak kell lennie. II. Az Emberi Jogok Európai Bírósága: Az EJEB dönt a panaszok elbírálása (kizárólagos hatáskör) -> biztosítja a közvetlen panasz benyújtásának lehetőségét Összetétel, felépítés: o bírók száma megegyezik az egyezményben részes államok számával bírákat a részes államok jelölése alapján az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szótöbbséggel 9 évre választja meg minden állam 3 jelöltet állít, közülük kettőnek állampolgárnak kell lennie a bírák nem újraválaszthatóak erkölcsi és szakmai feltétel szakértelemmel kell rendelkezni hivatali idejük során nem folytathatnak olyan tevékenységet, ami összeférhetetlen függetlenségükkel és pártatlanságukkal az ítélkezés során nem az őket delegáló államot képviselik o EJEB plenáris ülése: adminisztratív, bíróság önigazgatásához kapcsolódó döntések o határozathozatal, ítélkező tevékenység: 131 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 egyesbírók: nem vizsgálhat olyan panaszt, amit az őt jelölő állammal kapcsolatban terjesztettek be 3 tagú tanács, 7 tagú kamara vagy 17 tagú nagykamara: hivatalból tagjai a bíróság elnöke és alelnökei valamint a kamarák elnökei. Joghatóság, eljárás: o joghatósága kiterjed az egyezmény és az ahhoz csatlakozó jegyzőkönyvek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos minden olyan ügyre, amit az egyezményben meghatározott módon terjesztettek elő o Bírósági eljárásnak 2 szakasza van: elfogadhatósági vizsgálat: az EJEB elvileg az eljárás bármely szakaszában vizsgálhatja, a gyakorlatban azonban erről az eljárás kezdeti, bevezető szakaszban külön határozatban dönt érdemi döntéshozatal: ítélettel zárul, ami kötelezi az eljárásban résztvevő feleket az EJEB joggyakorlata alapján azonban az összes részes államra nézve is kötelezőnek tekinthető ítélet végrehajtásának felügyelete: Miniszteri Bizottság o az EJEB elé nagy számban kerülő, ismétlődő ügyekben a bíróság egyszerűsített eljárásban, háromtagú tanácsban dönt o az EJEB nem jogosult nemzeti igazgatási határozatok vagy bírói ítéletek megsemmisítésére o a jogsértő államnak azonban a kérelmezőnek megfelelő elégtételt kell biztosítani o jogsérelmet okozó jogszabályt elvárás, hogy módosítsák Az EJEB testületének hatásköre: Testület Hatáskör Egyesbíró Tanács Kamara Nagykamara Elfogadhatatlannak nyilváníthatja vagy törölheti az egyéni kérelmet, ha ez a döntés további vizsgálat nélkül meghozható. Döntése ellen nincs jogorvoslat Továbbítja az ügyet egy tanácsnak vagy kamarának Egyhangú döntéssel, mely ellen nincs helye jogorvoslatnak, az egyéni kérelmet: 1. elfogadhatatlannak nyilváníthatja vagy törölheti, ha ez a döntés további vizsgálat nélkül meghozható 2. elfogadhatónak nyilváníthatja az ügyet és abban ítéletet is hozhat, ha az ügy alapjául szolgáló kérdés része a bíróság jól megalapozott joggyakorlatának dönt az egyesbíró, illetve a tanácsok által el nem utasított/bírált egyéni kérelmek elfogadhatóságáról és ítéletet hozhat Dönt az államok közötti kérelmek elfogadhatóságáról, ítéletet hoz ha egy kamara előtt folyamatban levő ügyben az egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezése tekintetében lényeges kérdés merül fel, vagy valamely kérdésnek a kamara általi megítélése a bíróság által korábban hozott határozattal ellentétes, hatáskörét a kamara határozatának meghozatala előtt bármikor a nagykamarának adhatja át, feltéve, hogy a felek egyike sem ellenzi azt dönt államközi vagy egyéni panaszok ügyében, ha egy kamara átadta a hatáskörét három hónapon belül az ügyben részes felek bármelyike kérheti, 132 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 hogy a nagykamara vizsgálja felül a kamara ítéletét. A fellebbezés elfogadhatóságáról a nagykamara öttagú tanácsa határoz határozatot hoz azokban a kérdésekben, amiket a Miniszteri Bizottság terjeszt a bíróság elé Államközi és egyéni panasz: Államközi panasz bármely részes állam, ha úgy véli, hogy egy másik részes fél megsértette az egyezményt nem feltétel, hogy érintett legyen az ügyben elég ritka: az államok politikai okokból vonakodnak egymás ellen eljárást kezdeményezni a megindult eljárások közül kevés végződik ítélettel Közös jellemzők hazai jogorvoslati lehetőségeket ki kell meríteni (csak rendes, tényleges, hatékony, kérelmező számára hozzáférhető jogorvoslat) végső hazai határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül kell benyújtani a részes államok nyelvén benyújthatóak, egyszerű levélként is, de az elfogadás után csak angol vagy francia beadványok csatolására van lehetőség Egyéni panasz bármely természetes személy vagy nem kormányzati szerv vagy személyek csoportja, akiknek az egyezményben meghatározott joga sérült nem szükséges, hogy a kérelmező a hazai jog alapján jogképes vagy cselekvőképes legyen EJEB körültekintően vizsgálja, hogy magát az egyéni kérelmezőt érte-e jogsérelem nem kormányzati szervek csak akkor fordulhatnak a bírósághoz, ha ők maguk az adott jogsértés sértettjei (nem léphetnek fel az általuk képviselt csoport érdekében) nem lehet névtelen, nyilvánvalóan alaptalan, visszaélésszerű nem terjeszthető elő olyan kérelem, ami lényegileg azonos egy olyan üggyel, amit a bíróság már megvizsgált A bíróság joggyakorlata: o ismerete elengedhetetlen az egyezmény tényleges tartalmának meghatározásához o a joggyakorlat az egyes rendelkezéseket számos részjogosítvánnyal egészítette ki: inherens kötelezettségek doktrínája: az adott jog klasszikus esetein túl újabb és újabb részterületeket von védelem alá o az EJEB az évek folyamán egyre szigorúbb követelményeket támaszt o az EJEB az egyezményt és az abban található fogalmakat autonóm módon értelmezi, elszakítva azokat a hazai jogszabályok által nyújtott jogszabályok meghatározásoktól o a bíróságnak nem célja az egyezményben részes államok jogának teljes egységesítése, ezért bizonyos mértékig figyelembe veszi a részes államok nemzeti jogát o az EJEB csak a végső ellenőrzés jogát tartja fenn magának, ez voltaképp mérlegelési szabadságot biztosít a részes államok számára, amik mértéke azonban nagymértékben függ attól, hogy az érintett jog mennyire foglal el központi helyet az egyezmény rendszerében 133 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o ha olyan jog korlátozásáról van szó, amit az EJEB alapvető értéknek minősít, a részes államok mérlegelési szabadsága szűk, a bíróság által gyakorolt felülvizsgálat pedig tág, szigorú o szűken értelmezte a személyes szabadság korlátozásának lehetséges eseteit o eltérő megítélés alá esnek azok az esetek, amik olyan erkölcsi kérdésekhez kötődnek, amikben még nem kristályosodott ki közös európai álláspont. A bíróság tartózkodik ezeknek a kérdéseknek végső eldöntéséről, és széles mérlegelési szabadságot enged a részes államoknak. (pl. abortusz) 43. A Kínzás elleni európai egyezmény, az Európai szociális karta és az emberi jogok védelme más régiókban (Amerika, Afrika) I. A kínzás, a megalázó vagy embertelen bánásmód és büntetés megelőzésére szolgáló európai egyezmény: a kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód tilalma abszolút emberi jog, nemzetközi ius cogens része az egyezmény nem tartalmazza a tilalmazott magatartások meghatározását, az EJEB ezzel kapcsolatos esetjogában kialakított meghatározásokból lehet kiindulni a részes államok engedélyezik a joghatóságuk alatt álló minden olyan helyszín felkeresését, ahol személyi szabadságuktól közhatalom gyakorlása útján megfosztott személyeket tartanak az ellenőrzést a kínzás, megalázó és embertelen bánásmód elleni európai bizottság végzi o tagjai független szakértők, feladatuk: történte-e egyezménybe ütköző cselekmény o joga van minden félig vagy teljesen zárt intézmény meglátogatására, illetve hogy az ott levő emberekkel beszéljenek o részes államoknak biztosítani kell a korlátozástól mentes mozgásukat o az államoknak joguk van a látogatás idejét kifogásolni (pl. közbiztonsági okok). Ekkor új időpontról kell konzultálni. Az együttműködés hiánya esetén a bizottság kétharmados döntéssel nyilatkozatot hozhat nyilvánosságra. A részes államok meglátogatására kétévenként kellene sort kerítene, de gyakorlatilag ez csak 4-5 évente valósul meg. A konkrét időpontot 2 héttel korábban közli a bizottság. o tevékenysége bizalmas, legfőbb alapelv: szabadságuktól megfosztott személyek bántalmazására vonatkozó tilalom abszolút jellegű. A látogatás végén azonnal közli észrevételeit a bizottság, az állam ehhez észrevételeket fűzhet. Ajánlások visszautasítása esetén a döntés nyilvánosságra hozható. o A végleges jelentésbe foglalt ajánlások végrehajtásáról az érintett államnak jelentést kell tennie, ha ez elmarad, a bizottság látogatására kerül sor. o a megelőzés érdekében követelményrendszert állapít meg az intézményekről és eljárásokról o mivel a legtöbb bántalmazásra a rendőri őrizetben kerül sor, a bizottság kép-és hangrögzítést ír elő a kihallgatás során o a szabadságelvonásról értesíteni kell a családtagokat o az államnak garantálnia kell a jogorvoslathoz és jogi segítséghez való jogot, és azt, hogy az érintett személy kívánságára orvos vizsgálhassa meg II. Az európai szociális karta 1961, sokszor módosították, utoljára 1996-ban a kartában való részvételnek nem előfeltétele az Európa Tanács-i tagságnak sajátos konstrukciójú nemzetközi szerződés, a részes államok ugyanis választhatnak az egyes kötelezettségek közül. Végrehajtásának ellenőrzése: Szociális Jogok Európai Bizottsága: 134 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o 13 független szakértő o részes államoknak jelentést kell benyújtania o a bizottság jelentésekkel kapcsolatos állásfoglalását az ET Parlamenti Közgyűlése és egy kormányszakértői bizottság véleményezi -> kiegyensúlyozott vélemény kerül az ET Miniszteri Bizottsága elé Kollektív panaszos eljárás: a kartában foglalt kötelezettségek megsértése miatt a munkavállalói és munkáltatói szervezetek európai szintű szövetségei, a részes államok szakszervezetei és munkáltatói szervezetei és mások panaszt nyújthatnak be. Ha az SZJEB elfogadhatónak tartja a panaszt, javaslatára az ET miniszteri bizottsága ajánlásokat fogad el a részes állam részére a panaszok eleinte könnyebben orvosolható ügyekben születtek, később gyakoribbá váltak az állami szolgáltatások elégtelen jellegét kifogásoló panaszok III. Az emberi jogok amerikai védelme: Amerikai Államok Szervezetében alakult ki, ma már a kontinens összes állama részes o alapokmány: kevés közvetlen utalást tartalmaz az emberi jogokra. Nem tartalmazza az emberi jogok felsorolását, de azok védelmére garanciális vagy intézményi rendszert sem alakított ki. 1969: Emberi jogok amerikai egyezménye, csak 24 állam részese (USA, Kanada nem) o felsorolja az első generációs jogokat o lehetővé teszi a derogációt o később két kiegészítő jegyzőkönyv: második generációs jogok, halálbüntetés eltörlése (ez utóbbi még nem általánosan elfogadott) Egyéb dokumentumok: Kínzás tilalmáról szóló egyezmény, személyek erőszakos eltüntetése elleni amerikaközi egyezmény, nők elleni erőszak megelőzéséről, büntetéséről és megszüntetéséről szóló amerikaközi egyezmény, amerikaközi demokratikus karta o emberi jogok tiszteletben tartásának általános kötelezettsége o jog a demokráciához, jogállamisághoz, tiszta választáshoz o alkotmányellenes úton történő kormányváltoztatásokkal szembeni közös fellépés (választási megfigyelők küldése) 1959: Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága: o csekély hatáskör kezdetben, később bővül o beadványok vizsgálatával ellenőrzi a tagállamokat o először bizalmas ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amit később szankcióként nyilvánosságra hozhat o egyéni panaszt is vizsgálhat Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága: o A bizottság az ügyet ide továbbíthatja o az egyének közvetlenül nem fordulhatnak ide o részes államokat kártérítés fizetésére vagy belső előírások módosítására kötelezi o tanácsadó eljárást is folytathat o tanácsadó vélemény kérhető III. Az emberi jogok afrikai védelme Afrikai Egységszervezet (1963), átalakításával 2002-ben létrejön az Afrikai Unió 1976: Afrikai kulturális karta o csak a második generációs jogokkal kapcsolatos állami teendőket összegzi o nyugati értékek óvatos elutasítása 1981: Emberek és népek jogainak afrikai kartája o kontinens emberi jogi alapegyezményének tekinthető o felsorolja az elismert jogokat és a részes államokat terhelő kötelezettségeket o első és második generációs emberi jogok o eltérést enged a részes államoknak o nem hozott létre bírói fórumot, tárgyalásra békéltetésre helyezte a hangsúlyt 135 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága o egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását segítette tanulmányok, kiadványok készítésével o értelmezte a karta előírásait 1998: Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bírósága: o testület tanácsadó véleményeket készíthet a tagállamok kérésére o konkrét, kötelező döntést eredményező eljárást a bizottság és a jegyzőkönyvben részes állam és a bizottság előtt bepanaszolt állam kezdeményezhet o egyéni panasz: csak azokkal a részes államokkal szemben lehet benyújtani, akik erre nézve külön alávetési nyilatkozatot tettek o tevékenysége nem jelentős 44. A nemzetközi kisebbségvédelem tárgya, alapelvei, története és megvalósulása az ENSZ-ben I. A védelem tárgya és alapelvei kisebbség fogalmának nincs általános definíciója olyan közösségek, amik etnikai származásuk, nyelvük, kultúrájuk, vallásuk tekintetében különböznek az adott állam lakosainak többségétől nemzetközi jog a kisebbségi közösséghez tartozó egyének jogait védi, ez garantálja a közösség megmaradását, megőrzését az egyének a közösséghez tartozáson keresztül válnak jogosítottá kisebbségi egyéni jogok gyakorlása az esetek többségében más személyekkel együtt történik 3 alapelv: Nem elégszik meg a formális jogegyenlőséggel, hanem kiterjed a Egyenlőség garantálása pozitív, megerősítő intézkedések megtételére, a strukturálisan hátrányos helyzetű csoport tagjajinak előnyben részesítésére is. A nyelvi, kulturális, vallási identitás önérték, a mögöttes érték pedig a sokféleség, a pluralizmus, mivel ez teszi lehetővé az identitás megőrzését. 1. Első szint: általános emberi jogok diszkriminációmentes garantálása Identitás védelme megilleti a többséggel történetileg együtt élő és a bevándorolt kisebbségi közösség tagjait 2. második szint: identitás megőrzését szolgálok jogok csak történetileg együtt élő kisebbségi közösségek számára biztosítják kisebbségi jogok védelme nem kizárólagos tárgya az Kisebbségi jogok védelme az államok belső joghatósági jogkörének emberi jogok nemzetközi mivel emberi jogokról van szó, biztosításuk nem köthető a védelmének integráns része többségi államnak tett hűségnyilatkozathoz II. A védelem történeti előzményei: 1. vh előtti időszak: o legfontosabb jellemzője a vallásszabadság nemzetközi szerződésekben történő garantálása 2 vh közti időszak: o új határok stabilizálása érdekében a Nemzetek Szövetségéhez kapcsolódva hoztak létre kisebbségvédelmi rendszert. Ennek jogforrásai: békeszerződések Kisantant tagjaival kötött kisebbségvédelmi szerződések kétoldalú egyezmények egyes sajátos helyzetekre nézve 136 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 egyoldalú kisebbségvédelmi nyilatkozatok o a különböző jogforrások által garantált jogok köre nagyjából azonos: állampolgársághoz való jog, politikai szabadságjogok, diszkriminációmentes bánásmód, vallásszabadság, vallási, oktatási, kulturális intézmények létrehozása és fenntartása, magánéleti és a bíróság előtti nyelvhasználat, állami oktatási rendszerben az anyanyelven való tanulásra, közvagyonból való méltányos részesedés. Ezeket a következők biztosították: az érintett államok belső jogában alkotmányerejű szabályokat alkottak a kisebbségi jogok tekintetében vállalt nemzetközi kötelezettségek megváltoztatásához a Nemzetek Szövetsége Tanácsának engedélyére volt szükség a kisebbségi személyeknek panaszjoga volt a Nemzetek Szövetsége Tanácsánál. az elfogadott panasszal a Nemzetek Szövetsége Tanácsának három tagállam képviselőiből álló bizottsága foglalkozott. Amennyiben az érintett kormány nem adott elfogadható magyarázatot a bizottságnak, az ügy a Tanács napirendjére kerül, ami után iránymutatást adott a rendezésre. ez csak 1934-ig működött. o a kisebbségvédelmi rendelkezést tartalmazó szerződések végrehajtásából eredő jogvitákkal az Állandó Nemzetközi Bíróság foglalkozott, illetve tanácsadó véleményekben értelmezte azokat. Ezek máig nagy jelentőségűek, a kisebbségi közösség léte nem állami elismerés függvénye. III. Az ENSZ által nyújtott védelem az emberi jogok egyetemes nyilatkozatába nem kerültek be a kisebbségi identitást védő jogok (kivéve: vallásszabadság). Ennek oka: kisebbségi jogok a két világháború közötti nemzetközi védelméről azt tartották, hogy az hozzájárult a 2. vh-hoz vezető konfliktusok kialakulásához. A kisebbségi identitás védelméhez elégségesnek találták az emberi jogok diszkriminációmentes védelmét. Ugyanakkor a kisebbségek fizikai létét is oltalmazó egyezménynek tekintették a népirtást tilalmazó egyezményt (1948) kisebbségi jogok védelmének körébe tartozik az UNESCO keretében elfogadott, oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni UNESCO egyezmény o tartalma: anyanyelven való tanuláshoz való jog o magániskolák fenntartásának joga ENSZ koncepcióváltása: A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya már tartalmazza a kisebbségi jogokat, csak túl tömör megfogalmazásban. o azt a benyomást kelti, mintha a részes államok eldönthetnék, élnek-e a területükön kisebbségek ENSZ emberi jogi bizottság: 27. cikk kommentárja o kisebbségek létét objektív kritériumok határozzák meg o a cikk az állam számára negatív magatartást ír elő a kisebbségi jogok biztosítására o elengedhetetlenek a pozitív védőintézkedések a jogfosztás és a jogsértés elleni fellépéshez az identitás védelmében o a cikk nem tárja fel a kisebbségi jogok tartalmát. Nem tisztázza, hogy ez a cikk mennyiben védi a hivatali nyelvhasználatot o tisztázásra szorul a kulturális élet fenntartására való jog tartalma ENSZ tagjainak többségét alkotó fejlődő államok a homogenizáló nemzetépítés gyakorlatát folytatják, nem volt esély egy univerzális kisebbségi jogi szerződés kidolgozására, csak egy közgyűlési nyilatkozat született o 27. cikk hiányosságait akarja kiküszöbölni o az államnak pozitív intézkedéseket kell tennie, továbbá a kisebbségi jogok gyakorlása nem korlátozható magánéletre o kisebbségi személyeknek joguk van a hatékony részvételre a kulturális, vallási, társadalmi, gazdasági életben való részvételre 137 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o államnak intézkedéseket kell tennie az anyanyelven való tanításra o 1995: a nyilatkozat nyomon követésére létrejött az ENSZ Kisebbségi Munkacsoportja lehetőség a kisebbségi szabályok megvitatására őshonos és törzsi népek védelme: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében elfogadott 107. és 169. egyezmény o legfőbb jogok az egyenlőség, autonómia, a földhasználati és a tulajdonjog ENSZ Közgyűlése 2007: Az őshonos népek jogairól szóló nyilatkozat o az őshonos népek autonómia útján gyakorolhatják önrendelkezésüket o földjük, kultúrájuk, intézményeik működtetésének joga o döntésüktől függ a földjük és más erőforrásuk hasznosítása, fejlesztésének célja o ezek nem lehetnek az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához beterjesztett egyéni panasz tárgyai, mivel többségük hiányszik A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányából 45. Az Európa tanács két kisebbségvédelmi egyezménye és a strasbourgi esetjog I. Az Európa Tanács két egyezménye 1. Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája (1993) 2. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (1995) Szerződések megkötésének okai: 1. A volt Jugoszlávia és a volt Szovjetunió területén lezajlott súlyos etnikai konfliktusok tudatosították, hogy szükséges a regionális szabályozás 2. az európai államok felismerték, hogy belátható időn belül nem születik kisebbségi jogi ENSZ-egyezmény 3. Nem sikerült elfogadni az Emberi jogok európai egyezményéhez kapcsolódó, kisebbségi jogokat tartalmazó kiegészítő jegyzőkönyvet 4. 1990, koppenhágai értekezleten megállapodtak a kisebbségi jogok katalógusában, de nem jogilag kötelező formában Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája: o az európai kulturális örökség részét képező regionális vagy kisebbségi nyelveket védi o közvetett módon gondoskodik a kisebbségi nyelveket használók nyelvi jogainak védelméről o hagyományosan jelenlevő, meghatározott területen koncentrálódó nyelveket részesíti védelemben, de lehetőséghez képest a nem meghatározható területhez fűződő nyelveket is védeni kell o a bevándorolt közösségekre nem terjed ki a védelem o ha egy regionális vagy kisebbségi nyelv hivatalos nyelv, csak akkor részesül védelemben, ha erre a részes állam önkéntesen kötelezettséget vállal o 2 szintű védelem: 1. Alacsonyabb védelem: a célokat és elveket minden regionális vagy kisebbségségi nyelv esetében alkalmazni kell. Ez minden kisebbségi nyelvet megillet. pl. kisebbségi nyelvhasználatnak a kulturális gazdaság megnyilvánulásaként, kisebbségi nyelv földrajzi határainak tiszteletben tartása 2. Magasabb szintű védelem: részes államnak választási lehetősége van abban a tekintetben, hogy területének mely részén, mely nyelv számára kíván védelmet biztosítani minden egyes megjelölt kisebbségi nyelv esetében legalább 35 bekezdést vagy pontot kell választania 138 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o A részes államok jelentést készítenek a nyelvi charta végrehajtásáról, és 3 évente megismételik független szakértői bizottság vizsgálja meg, amely erről jelentést és ajánlásokat készít A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről: o az első olyan többoldalú nemzetközi szerződés, ami teljes egészében a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozik o nem alkalmazható közvetlen módón, azaz arra belső bíróság előtt nem alapozható igény, végrehajtásához belső jogi intézkedés szükséges o csak a szabályozás legfontosabb elveit sorolja fel o a szöveg nem foglalja magában a nemzeti kisebbség meghatározását, így a részes államoknak nyilatkozniuk kell a védelem személyi köréről o részes államok maguk értékelik a kisebbségek helyzetét o legfontosabb rendelkezések: 1. identitás szabad választása 2. nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitása vallásukban, nyelvükben, hagyományukban és kulturális örökségeikben jelenik meg 3. kimondja a törvény előtti egyenlőség és törvény általi egyenlő védelem elvét, a pozitív diszkrimináció megengedhetőségét 4. előírja a nemzeti kisebbsége kultúrájának, identitásának megőrzésének támogatását, akarat ellenére történő asszimiláció tilalma 5. kisebbségi nyelvhasználat szabadsága 6. kisebbségi nyelv használatára való törekvés közigazgatási hatóságok előtt, névhasználat joga, 7. törekedni kell a földrajzi megjelöléseknek a kisebbség nyelvén való elhelyezésére 8. állam teremtsen lehetőséget a kisebbségi nyelven történő állami oktatásra 9. tartózkodni kell a lakossági arányok megváltoztatásától o keretegyezmény fontos jogok esetében csak programnormákat tartalmaz, ami gyengíti a szerződés normatív tartalmát o a keretegyezményben egy klauzula is a végrehajtást gyengíti: közig szervek előtti kisebbségi nyelvhasználat III. Strasbourgi esetjog Az Emberi jogok európai egyezményének 14.cikke kifejezetten tiltja a hátrányos megkülönböztetést a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján. Ennek alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága közvetett védelmet nyújthat a kisebbségeknek. Az EJEB kisebbségi témában hozott legfontosabb döntései: - az államnak lehetőséget kell teremtenie a kisebbségi életmód gyakorlására (Kiss István és Kiss András v.Magyarország, Orsus és mások v. Horvátország, oktatási szegregáció - kisebbségi egyházi autonómia támogatása (Szerif v. Görögország ügy, Macedón Szervezet v. Bulgária)→ a bíróság állásfoglalása szerint a területi változások így az autonómia és a kiválás követelése nem elégséges alapja az azt célul kitűző szervezetek elleni állami fellépésnek - az iszlám hívők által hordott ruhadarabok nyilvános viselésének kérdése: állami iskolában elfogadhatatlan, mert térítő hatást érhet el illetve nem egyeztethető össze a nemi egyenjogúsággal. Vallásos szertartást követően a nyílt utcán viselése a vallásszabadság része. 46. Az állampolgárság nemzetközi jogi kérdései. A jogi személyek honossága 139 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 és a külföldiekkel szembeni bánásmód szabályai /Az állampolgárság fogalma/ Olyan jogi kötelék, mely tényleges társadalmi kötődésen alapul és amelyből az állammal szemben jogok és kötelezettségek adódnak, bizalmi viszonyt, közelséget feltételez az állam és polgára között. Szorosan kapcsolódik az államiság ismérveihez, ezen belül az állandó lakosság fogalmához→egy állam állandó lakossága jellemzően annak állampolgáraiból áll. Nottebohm ügy Tényállás: Friedrich Nottebohm német állampolgárként született. 1905-ig Guatemalában élt, ahol sikeres vállalkozásokat alapított és működtetett. A 2. vh. kitörésekor az a veszély fenyegette, hogy ellenséges állam polgáraként elkobozzák vagyonát. Ezért Liechtensteinbe utazott, ahol megfelelő összegért állampolgárságot vett, egyúttal elveszítette német állampolgárságát. Miután Guatemala 1941-ben belépett a háborúba Németországgal, elkobozták vagyonát, őt pedig őrizetbe vették. Liechtenstein diplomáciai védelmet gyakorolva fordult Guatemalával szemben a Nemzetközi Bírósághoz. NB elfogadhatatlannak minősítette a keresetet, mert nem látott valódi kapcsolatot Nottebohm és az érdekében diplomáciai védelmet gyakorló Liechtenstein között. A Nemzetközi Bíróság az állampolgárság fogalmáról (Nottebohm ügy 1955): az állampolgárság jogi kötelék, mely kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. Annak jogi kifejeződése, hogy az a személy, akire az állampolgárságot közvetlen jogszabály vagy hatóságok egyedi aktusa ráruházta, ténylegesen közelebbi kapcsolatban van az állampolgárságot ráruházó állam népességével, mint bármely más állam lakosságával. I. TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÁLLAMPOLGÁRSÁGA /Az állampolgárság szabályozása: belső jogi vagy nemzetközi jogi kompetencia?/ Az állampolgárság az államiság lényegéhez kapcsolódik →minden állam belső jogában szabályozza az állampolgárság megszerzését, elvesztését és az állampolgársághoz kapcsolódó jogokat. Az állampolgárság elsősorban belső alkotmányjogi kérdés, csak másodsorban nemzetközi jogi. A nemzetközi jog annyiban korlátozza az államok szabadságát az állampolgárság szabályozásában, hogy megállapítja, más államoknak joga van nem tudomásul venni egy adott személy állampolgárságát.→nem megkérdőjelezi a belső jogi szabályok érvényességét, hanem bizonyos esetekben kizárja e szabályok elfogadását az államközi viszonyokban. Az EU-ban ellenben az állampolgárság megadásának és elvételének szabályozása többé nem kizárólagos állami belügy. EU Bírósága: o a tagállamoknak az állampolgárság terén meglévő hatáskörük gyakorlása során figyelembe kell venniük az uniós jogot. o Visszavonás esetén figyelembe kell venni azokat az esetleges következményeket, amelyeket ez a határozat idéz elő az érdekelt személy és családtagjai számára a valamennyi uniós polgár részére biztosított jogok elvesztése tekintetében (Janko Rottmann-ügy) 140 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 /Az állampolgárság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó elvek/ minden állam csak a saját állampolgárságának megszerzését és elvesztését szabályozhatja, más államét nem beavatkozás tilalma: sértheti egy állam szuverenitását az, ha egy másik állam azzal akarja kényszeríteni valaminek a megtételére vagy az attól való tartózkodásra, hogy polgárainak tömegesen adományoz állampolgárságot. általános korlátot szabnak a nemzetközi emberi jogok: az államnak arra kell törekednie, hogy a joghatósága alatt született személy állampolgárságot szerezzen. speciális korlátok adódnak a különleges egyezményekből: tilos a faji megkülönböztetés valamennyi formája; nőknek és férfiaknak egyenlő jogokat kell biztosítani állampolgárságuk megszerzésére, megváltoztatására, megtartására; az előbbiek vonatkoznak a fogyatékossággal élőkre is. kérdéses, hogy az univerzális szokásjog alapján van-e az egyénnek joga a hontalanság elkerülésére /Az állampolgárság megszerzésének lehetséges esetei/ Az államok két módon ruházhatnak állampolgárságot az egyénekre: törvény erejénél fogva (ex lege) és egyedi közigazgatási aktussal (honosítás) 1. állampolgárság ex lege megszerzése A nemzetközi jogban általánosan elfogadott módon a születéshez kapcsolódik. Vagy a születés helye (ius soli) vagy a szülők állampolgársága alapján (ius sanguinis) juttatnak közvetlenül, a törvény alapján állampolgárságot. o ius sanguinis: az ezt az elvet követő országokban a megszülető gyermek a szülei állampolgárságát szerzi meg. Ha a gyermek két szülője eltérő állampolgárságú és mindkét szülő személyes joga a ius sanguinis elvét követi, akkor a gyermek kettős állampolgár lesz de néhány országban az állampolgárság megtartását bizonyos feltételekhez kötik (pl. adott államban eltöltött évek). o ius soli: az állam területén, illetve az állam lobogóját viselő hajón vagy az államban regisztrált repülőgépen született gyermek megszerzi az állam állampolgárságát. A születésen kívül ex lege adnak egyes államok állampolgárságot akkor is ha valaki tartós letelepedés szándékával lakóhelyet létesít, ez a szerzési mód sem ellentétes a nemzetközi joggal. Aggályos volt az a korábbi nemzetközi jogi gyakorlat, mely a családi állapot változásához automatikusan az állampolgárság változását kötötte. Ez a gyakorlat ellentétes egyebek között a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formáját felszámolni kívánó egyezménnyel. Az ex lege állampolgárság adás nemzetközi jog által elfogadott eseteiben nem szükséges az érintett egyének beleegyezése az állampolgárság keletkezéséhez. DE a nemzetközi jogba ütközik ha az állam az érintettek beleegyezése nélkül olyan személyeknek ad ex lege állampolgárságot, akik más állam polgárai és semmilyen módon nem kötődnek az állampolgárságot adó államhoz. 2. honosítás Az állampolgárság egyedi aktussal történő megadása, a nemzetközi jogban csak akkor elfogadott ha az érintett beleegyezésével illetve legtöbbször kérelemre történik. A kérelem kellő kapcsolatot teremt az állam és az egyén között így a honosítás akár más kapcsolat híján is elfogadható a nemzetközi jogban. 141 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Egyes esetekben a nemzetközi jog megköveteli a honosítás megkönnyítését: hontalan személyek, menekültek. / A többes állampolgárság kérdése/ Ha egy személy egyszerre két vagy több állam állampolgárságával rendelkezik. Az ilyen helyzet a státusjogok és kötelezettségek összeütközéséhez vezethet, az államok hagyományosan nemkívánatosnak tekintették a többes állampolgárságot. Konkrét jogi konfliktusokhoz vezethet a többes állampolgárság a diplomáciai védelem és a sorkatonai szolgálat teljesítése tekintetében. Ezek a problémák szükségessé tették nemzetközi szabályok kialakítását: diplomáciai védelem: a szokásjog az irányadó, az az állam gyakorolja, amelyhez az egyént valódi kapcsolat fűzi. sorkatonai szolgálat: több bilaterális és multilaterális nemzetközi szerződés született, melyekben igyekeztek a többes állampolgárság előfordulását csökkenteni. A többes állampolgárság nem ütközött és nem is ütközik a nemzetközi szokásjogba. /Az állampolgárság elvesztése/ 1. Állampolgárságtól megfosztás: az állam önálló cselekményének eredménye 2. Állampolgárságról lemondás: egyén kezdeményezésére, de a végső döntés itt is az államé o o Az állampolgárság elvesztésének szabályozása is a belső jog része de itt is érvényesek a nemzetközi jogi szabályok: hátrányos megkülönböztetés tilalma, az állampolgárság elvesztése ne eredményezzen hontalanságot. Az általános nemzetközi jogi szokásjoghoz képest az Európai állampolgársági egyezmény szűkebbre szabja az államok mozgásterét: o kimerítő listát ad azokról az esetekről, amikben az állam ex lege vagy egyedi aktussal megvonhatja az állampolgárságot. o Kizárja az állampolgárságtól való megfosztást, ha ez hontalanságot eredményez (kivéve, ha csalás útján szerezték az állampolgárságot) II. Jogi személyek honossága A jogi személyeket is valamely államhoz rendeljük, annak érdekében, hogy rájuk is alkalmazni lehessen a nemzetközi jog szabályait, elsősorban az állam belső joga az irányadó arra nézve, hogy melyik állam honosságát szerzi meg a jogi személy. Alapvetően két elv alakult ki: 1. inkorporációs elmélet (jogi személy ahhoz az államhoz sorolható, amelynek a területén besorolták), 2. székhelyelmélet (melyik államban működik a jogi személy vezetése illetve központja). A Nemzetközi Bíróság joggyakorlata: o a két elmélet együttes alkalmazása jellemző o az is fontos, hogy egy társaságban a részvények többsége a székhely államához képest más állam állampolgárainak tulajdonában van o ez a pénzügyi kontroll mérce csak kisegítésként alkalmazható EU joga: székhely elvet követi III. A külföldiekkel szembeni bánásmód szabályai Az állam területén tartózkodó külföldi állampolgárok az állam területi joghatósága alá tartoznak. Kivétel: diplomáciai és konzuli képviselőkre vonatkozó szabályok+ külföldi államfőket megillető személyes immunitás. 142 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Két alapelv: o nemzeti bánásmód elve: a külföldieket ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a területi állam polgárait. o nemzetközi minimum standard elmélete: az államok attól függetlenül kötelesek különböző jogokat biztosítani a külföldieknek, hogy az állampolgáraik és a jogi személyek egyébként milyen jogokat élveznek. o árnyalja és kiegészíti az emberi jogok fejlődése: ha az állam köteles meghatározott jogokat tiszteletben tartani, akkor ez vonatkozik a joghatósága alá tartozó külföldiekre is o Kivétel a külföldiek tulajdonának és befektetéseinek védelme, a tulajdonhoz való jognak nem lehet olyan értelmezése, amely az államosítás ellen állampolgároknak és külföldinek egyaránt kellő védelmet nyújtana. A külföldiek tulajdonjogát illetően továbbra is az idegenjog releváns. A külföldiek tulajdonát bilaterális és multilaterális szerződések védik. Az államosítás esetére a nemzetközi szokásjog ad védelmet.→ a területi állam jogosult a területén található belföldi vagy külföldi tulajdon államosítására de kártalanításra kötelezett. o Hull-formula: hármas követelményrendszer, amely szerint az államosításra 1. teljes 2. azonnali 3. hatékony o kártalanítás mellett kerülhet sor. Ez a formula a nemzetközi szokásjog része. 47. A migráció alapfogalmai, a nemzetközi védelem univerzális és regionális védelmi kategóriái. Az alapelvek. A kiegészítő védelem és a belső menekültek /A migráció fogalma/ A nemzetközi jognak és a nemzeti jognak kiterjedt érintkezési felülete a menekültjog. A migráció lehet nemzetközi és országon belüli. A nemzetközi migráción belül megkülönböztetünk reguláris és irreguláris migrációt. A reguláris migráció a jogszabályoknak megfelelő egy évnél hosszabb távollétet jelent pl. munkavállaló, diák, nyugdíjas. Az irreguláris migráció lehet illegális vándorlás és kényszervándorlás. Illegális vándorlás: illegális dokumentumok nélküli külföldi. Kényszervándorlás: menekült vagy belső menekült. (ld. Táblázat) Migráció Nemzetközi Országon belüli Reguláris Irreguláris A jogszabályoknak Illegális vándorlás Kényszervándorlás megfelelő, 1 évnél hosszabb távollét / jelenlét Munkavállaló, Illegális Menekült Belső menekült családegyesítő, (dokumentumok (otthonából elűzött) diák, nyugdíjas nélküli) külföldi A menekült sohasem tekinthető illegális migránsnak mert menekülni a nemzetközi jog szerint szabad. Ha ennek során a menekülő megfelelő vízum, úti okmány hiányában, engedély nélkül lépi át a határt az nem teszi a magatartását illegálissá. 143 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Amíg a menekültügyi eljárás tart az állam nem vélelmezheti a joggal való visszaélést. a menekültjog kezdete a nemzeti határok lezárásával, az útlevél és a vízum általánossá válásával esik egybe (1. vh után) /A védelem kategóriái/ NJ értelmében menekült csak az lehet, aki saját országán kívül tartózkodik A genfi egyezmény szerint: menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik és nem tudja vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni. Az egyetemes meghatározás mellett Afrikában Latin-Amerikában és az EU-ban olyan regionális egyezmények születtek, melyek kibővítették ezeket a kategóriákat. o Afrika: az is menekült, aki polgárháború miatt kénytelen elhagyni. o Latin-Amerika: azoknak is védelmet ígér, akik az emberi jogok tömeges megsértése elől menekülnek. o EU: tömeges bevándorlás esetére átmeneti védelmet ígér azoknak akiknek el kellett hagyniuk a származási országukat mert fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatatlan erőszak térségéből menekültek vagy ki vannak téve emberi jogaik rendszeres megsértése kockázatának. o + az EU a bírói gyakorlat alapján kialakított még egy védelmi kategóriát, a kiegészítő védelmet.(kvalifikációs irányelv) Kiegészítő védelemre jogosult az a személy, aki nem minősül menekültnek de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy a származási országába való visszatérése esetén súlyos sérelem elszenvedése tényleges lenne kitéve. Súlyos sérelem: 1. halálbüntetés kiszabása 2. kínzás, embertelen bánásmód 3. nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktusban felmerülő erőszak miatt életének vagy testi épségének súlyos és egyedi fenyegetettsége /A menekültjog alapelvei/ - hátrányos megkülönböztetés tilalma: o abból fakad, hogy a menekültjog szolidaritás elvű és nem haszonelvű. o A menedék megadására képes államok nem válogathatnak a menekülők között, a menekültpolitika nem válhat a nemzetpolitika eszközévé. - a család egységének elve: ha a menekült közeli családtagjaira nem is illik a definíció legalább házastársának és egyenes ági leszármazóinak meg kell engedni, hogy vele együtt éljenek a védelmet nyújtó országban. - visszaküldés tilalma (non-refoulement): o a menekültügy legfontosabb elve. o Szűkebb értelemben csak a fajon, valláson, politikai nézeten, nemzeti hovatartozáson alapuló illetve egy meghatározott társadalmi csoport tagjai ellen irányuló üldözéssel fenyegetett személyek visszaküldését tiltja. Ez alól 2 kivétel van: veszélyezteti annak az országnak a biztonságát, ahol van különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték 144 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o Szélesebb értelemben senki sem fordítható vissza olyan országba, amelyben kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód vagy büntetés fenyegetné. o Szűk és a tág értelem közti legfontosabb különbségek: Szűk Csak az 5 okból üldözéssel fenyegetett menekültekre vonatkozik (ld. következő tétel) Kivétel: nemzetbiztonsági kockázat és a különösen súlyos köztörvényes bűnözés Tág Mindenkire vonatkozik Bűnözőkre kockázatot jelentő személyekre is kiterjed Saadi v. Olaszország ügy Tényállás: kérelmezőt terrorizmussal gyanúsították Olaszországban, de végül csak bűnszervezetben részvételért, orgazdaságért, okirat-hamisításért és hasonló tettekért ítélték el, miközben otthonában, Tunéziában távollétében 20 év börtönnel sújtották terrorizmus miatt. Saadi ellenezte átadását Tunéziának, mert ott embertelen bánásmódnak és kínzásnak lenne kitéve. Bíróság: Megerősítette gyakorlatát (visszaküldés tilalma tágabb fogalmának alapját alkotó 3. cikk alól nincs kivétel) elutasított a beavatkozó UK kérését, hogy a bíróság változtassa meg több évtizedes gyakorlatát és a kiutasító országban nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek esetén engedélyezze a hazatoloncolást még akkor is, ha a származási országban a 3. cikkbe ütköző bánásmód vár a visszatért személyre / Belső menekültek és kiegészítő védelem/ Kiegészítő védelem lásd feljebb. Belső menekültek= az otthonukból elűzött személyek. Rájuk egyetemes egyezmény nem vonatkozik, helyzetüket soft-law dokumentumok és regionális egyezmények rendezik. A belső menekültek és a nemzetközi menekültek meghatározása között 3 fontos különbség van: 1. a menekülés oka lehet természeti vagy ember okozta katasztrófa 2. otthonából elűzött lehet az is, akinek lakóhelye egy fejlesztési projekt következtében vész el 3. a belső menekült fajának, vallásának, politikai nézeteinek, nemzeti hovatartozásának nincs szerepe a jogi védelemhez való jogosultságban A belső menekültek védelménél a nemzetközi jog abból indul ki, hogy az az állam feladata és felelőssége, ezért a belső menekültekre vonatkozó irányelvek nagyrészt az egyébként is létező emberi jogokat gyűjtik össze. belső menekültekre vonatkozó joganyag: o bizonyos mértékig kivonja a belügyek alól: nemzetközi közösség tagja segítséget kínálhatnak akkor, ha a területi állam nem képes a jogokat garantálni. Ez sohasem tiltott beavatkozás. o belső menekülésre kényszerítés tilalma nem csak az államra, hanem más szereplőkre is vonatkozik o őshonos népek fokozott védelme 48. Az 1951. évi Menekültügyi egyezmény (genfi egyezmény) rendszere, 145 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 gyakorlata /Az üldözés/ Maga az egyezmény nem értelmezi az üldözés kifejezést. Üldözésnek minősül lelki nyomás, a megfélemlítés, a menekült valamilyen ismérve miatti diszkrimináció. Üldözéssé válnak a magukban kisebb súlyú cselekmények is ha összeadódnak. Az üldözés lényege a legfőbb emberi jogok olyan sérelme, mely orvosolatlanul marad. Az üldöző lehet az állami elnyomó gépezet de nem állami szerv is. Az üldözés látszólag teljesen jogszerű büntetőjogi formát is ölthet, ha a rendszer a hatályos büntetőjogi törvénykönyv alapján ítéli el politikai ellenfeleit. / Az üldözés öt oka/ Az egyezmény csak azokat tekinti menekültnek, akiket fajuk, vallásuk, nemzeti hovatartozásuk, politikai nézeteik vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk miatt üldöznek. 1. faj: jelenthet leszármazást, bőrszínt, törzsi hovatartozást. 2. vallás: jelentheti a vallásosság elutasítását és a nem istenhívő hiedelemrendszereket is. 3. nemzeti hovatartozás: nem állampolgárságra hanem kisebbséghez, etnikai csoporthoz tartozásra utal. 4. politikai nézet: olyan nézet, amit az adott állam nem tolerál. 5. meghatározott társadalmi csoport: lényege, hogy vagy megváltoztathatatlan jellemzője van a csoporttagnak vagy olyan az identitásuk lényegéhez tartozó vonásuk, amelynek megváltoztatása nem várható el. Bármelyik ok is álljon fent, közömbös, hogy valóban illik-e az üldözöttre vagy csak az üldöző vetíti rá. /Jól megalapozott félelem/ A gyakorlatban egy valószínűségi mérce, annak az esélynek a nagyságát fejezi ki, hogy a magát menekültnek mondó személyt hazatérése esetén üldözni fogják. Ha az üldözésre reális esély van, azaz bekövetkeztének valószínűsége kimutatható, akkor a félelem már megalapozott. A jól megalapozott félelem meglétét a kérelmező és az elbíráló együtt állapítja meg, országinformációk összevetésével, kérelmező szavahihetőségének mérlegelésével. /Az eljárás és az elismert menekült jogai/ Az egyezmény nem szabályozza az elismerési eljárást, csak az EU fogadott el minimumkövetelményeket. A menekültstátuszt kérelmezőről a nemzeti jogrend szabályai szerint döntenek. Az elismert menekült legfőbb jogait az egyezmény rögzíti. Három fő bánásmódot különböztet meg: 1. nemzeti bánásmód: az állampolgárral azonos jogi helyzete van a menekültnek az általános iskolai oktatás vagy a vallásszabadság terén. 2. a legnagyobb kedvezményes bánásmód: a legjobb helyzetben lévő külföldi jogait élvezi a gyülekezési jog és a keresőfoglalkozás területén. 3. külföldiekre általában vonatkozó bánásmód: a legfőbb megnevezett jogokat csak olyan mértékben gyakorolhatja. amilyenben a külföldiek általában. A gyakorlatban sok állam túlmegy az egyezmény által garantált jogokon és néhány kivételtől eltekintve a nemzeti bánásmódot kínálja. /A menekültstátusz megszűnése/ 146 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A menekültstátusz nem örökre szól. Megszűnését két fejlemény indokolhatja: 1. a menekültet már nem fenyegeti veszély a származási országban 2. a menekült másfajta jogi státuszt szerez, reguláris bevándorlóvá válik vagy honosítják, így tartózkodásának jogcíme többé nem az állam védelmi kötelezettsége. Az üldözés veszélyének vége kétféle módon érzékelhető: o menekült saját tevékenysége: állampolgári kapcsolat helyreállítása, önkéntes hazaköltözés, állampolgárság visszaszerzése o a területi állam állapítja meg és felszólítja a menekültet a hazatérésre. / Kizárás a menekültnek járó védelemből/ A genfi egyezmény a személyek egyes körét érdemtelennek tartja a menekültként élvezett védelemre. Nem élvezheti az egyezmény szerinti védelmet: 1. a hadviselés szabályait sértő személy 2. azok a magas rangú vezetők, akik olyan politikát folytattak, amely az ENSZ céljaiba és elveibe ütközik 3. súlyos köztörvényes bűnözők. A szélesebb értelemben vett visszaküldési tilalom azonban még a menekültstátuszból kizártakra is vonatkozik, őket sem lehet visszaküldeni a származási országukba, ha ott kínzás, kegyetlen embertelen bánásmód vagy büntetés fenyegetné őket. 49. A nemzetközi bűncselekmények 1. 2. 3. 4. Háborús bűncselekmények Emberiesség elleni bűncselekmények Népirtás Agresszió /Háborús bűncselekmények/ Minden kultúrkörben limitálták a háború során megengedhető cselekményeket. A tiltott cselekmények elkövetőivel szemben azonban az államok diszkrecionális jogkörébe tartozott a büntetőjogi szankciók alkalmazása. 1880. évi Oxford kézikönyv: szárazföldi hadviselés általános elfogadott szabályai. 1907.évi IV. számú hágai egyezmény: o nem említi a háborús bűncselekmények elkövetői felelősségre vonásának lehetőségét o mindössze államfelelősségi szabályozást tartalmazott. Nürnbergi Törvényszék joggyakorlata: o egyértelművé tette, hogy a humanitárius jogi szabályok súlyos megsértése, háborús bűncselekmény és elkövetőjének egyéni büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogon alapul. o Ennek az ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a háborús bűncselekmények és a nemzetközi humanitárius jog szabályozási koncepciója különbözik egymástól. 1949. évi genfi egyezmények és 1977. évi I. Kiegészítő jegyzőkönyv: o Az egyezmények előírták a részes államoknak, hogy kriminalizálják az egyezmények súlyos megsértését. o Taxatív felsorolásban. De nem csak a felsorolásban szereplők háborús bcs-ek. Háborús bűntettnek minősül a humanitárius jog minden olyan rendelkezésének súlyos megszegése, amely a nemzetközi közösség által védett értékeket fogalmaz meg. (kiv: pusztán technikai jellegű szabály megsértése) Nemzetközi humanitárius jogi szabálysértés minősül háborús bcs-nek, négy alapvető feltétel alapján: 147 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1. A cselekménynek meg kell sértenie a humanitárius nemzetközi jog valamely szabályát. 2. A szabálynak meg kell felelnie a nullum crimen sine lege elv követelményeinek, szerepelnie kell a nemzetközi szokásjogban, vagy nemzetközi szerződésben. 3. A jogsértés súlyos, a szabály alapvető értéked véd. Hátrányos jogkövetkezményekkel jár a sértettre. 4. A szabály megsértéséhez egyéni büntetőjogi felelősséget kapcsolható A fegyveres konfliktusok szabályozásában különbséget tesz nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktus között. o A nem nemzetközi fegyveres konfliktusok egyes szabályainak megsértését jelenleg sem minősíti a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek. /Emberiesség elleni bűncselekmények/ 1915-ben Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország az "emberiesség és civilizáció ellenei új bűncselekménynek" minősülő eseményeket büntetni akarták, de ez a Nürnbergi Törvényszék felállításáig nem történt meg. A Nürnbergi Törvényszék kifejezetten azzal a céllal hozta létre az emberiesség elleni bűncselekmény fogalmát, hogy a náci háborús bűnösöket felelősségre vonják. o Emberiesség elleni bűncselekmények: "bármely polgári lakosság tagja ellen, a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, áttelepítés és embertelen cselekedetek, valamint a törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát." o Nemzetközi fegyveres konfliktus fennállásához köti, a háborús bűncselekmények kiterjesztett változataként kezeli. o Kontextuális elemeit nem rögzítette a Nemzetközi Katonai Törvényszék. Milyen körülmények között minősülnek nemzetközi bűncselekménynek. Ez a joggyakorlat során definiálódott. A római statútumba foglalt definíciót az államok többsége elfogadta: o "Olyan embertelen cselekmények, amelyeket a polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként, a támadásról tudva követnek el." o A támadás nem feltétlen fegyveres konfliktus, hanem a tiltott cselekmények polgári lakosság elleni sorozatos elkövetését jelenti. o Véletlenszerűséget kizárja, szándékos elkövetés. o Szervezethez kötődik az emberiesség elleni bcs elkövetése. Egyéni, elszigetelt elkövető nem követheti el. Az emberiesség elleni bcs egy része egyszerre háborús bcs-nek is minősül, de nem egyszerűen "kiterjesztett háborús bcs-ek." o Háborús bűncselekmény: kizárólag fegyveres konfliktus során követhetők el, nem polgári lakosság ellen is o Emberiesség elleni bűncselekmény: ennek hiányában is. / Népirtás/ Raphael Lemkin, zsidó származású lengyel jogász javaslatára fogadták el a genocídium kifejezést. Az 1948. évi A népirtás elkövetésének megakadályozásáról és megbüntetéséről szóló egyezmény elfogadása óta a genocídium minősül a legsúlyosabb nemzetközi bcs-nek. Az egyezmény II.cikke meghatározza a népirtás fogalmát. 148 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A népirtás olyan cselekményeket foglal magába, amelyeket valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával követnek el. Ezek a következők: 1) a, Csoport tagjainak megölése, 2) b, Csoport tagjai testi vagy lelki épsége elleni súlyos sérelem okozása 3) c, Csoportnak szándékosan olyan életfeltételek közé kényszerítése, amelyek a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisülését okozhatják 4) d, Olyan intézkedések foganatosítása, amelyek célja a csoporton belüli születések meggátolása 5) e, Csoport gyermekeinek más csoporthoz való önkényes átszállítása. Más ismérvekkel jellemezhető (pl politikai vagy társadalmi) csoportok ellen irányuló erőszak nem minősül ennek. Speciális szándék szükséges, a kérdéses népcsoport megsemmisítésére irányuló szándék. nem elegendő az elkövető tudata, hogy a cselekményét népirtás kontextusában követi el Speciális szándék nélkül háborús bcs, vagy emberiesség elleni bcs. Az emberiesség elleni bűntettek legsúlyosabb megvalósulása esetén állapítható meg /Agresszió/ A nemzetközi közösség számos fórumon nemzetközi bűncselekménynek nyilvánította az agresszív háború indítását. o Pl.: a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló 1924. évi genfi jegyzőkönyv. o Népszövetség 1927-ben tartott 8. közgyűlése, melyben kinyilvánították, hogy az agresszív háború nemzetközi bűntett. A Nürnbergi Törvényszék alapokmánya értelmében béke elleni bűncselekménynek minősült: o „a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, vagy garanciákat sértő agresszív háború tervezése, előkészítése, kezdeményezése vagy folytatása, illetve olyan közös tervben vagy összeesküvésben való részvétel, amely az előzőek megvalósításáért jött létre.” Mi minősül agresszív háborúnak nem válaszolja meg az alapokmány. Az agresszió definíciójáról szóló 3314. ENSZ közgyűlési határozat is leszögezte, hogy az agresszív háború nemzetközi bűncselekmény, a második világháborút követő évtizedekben mégsem került sor büntetőjogi felelősségvonásra .- magyarázata hidegháborús viszonyokban rejlik. Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyi joghatósági körébe tartozik, de nincs konkrétan meghatározva. 2017-ben -ha legalább 30 tagállam ratifikálja – életbe léptetik a 3314. közgyűlési határozat definíciója alapján az agresszió bűncselekményét. o A módosítás szerint az agresszió olyan cselekmény, amely "jellegénél, súlyosságánál vagy kiterjedtségénél fogva az Egyesült Nemzetek Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti." o Az erőszak tilalmának legsúlyosabb megsértését tekintik agressziónak. Az elkövetők személyi köre politikai és katonai döntéshozókra korlátozódik. o Különleges eljárási feltételek, Nem dönthet majd a büntetőbíróság, ha a bcs-t olyan állam területén követik el, amely nem fogadta el az agresszió tekintetében a bíróság tárgyi joghatóságát, vagy az elkövető állampolgársága szerinti állam nem ratifikálta a módosítást. 50. Transznacionális bűncselekmények. Az eseti (ad hoc) nemzetközi büntetőtörvényszékek 1. Kalózkodás 149 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. Terrorizmus /Kalózkodás/ Nyílt tengeren követik el, így egyetlen államhoz sem kötődnek. Ezért az "emberiség ellenségeinek" tekintették őket. Emiatt a 17.században a kalózokkal szemben elfogadottá vált az egyetemes joghatóság gyakorlása, kalózkodás kriminalizálása. A 19. századig fennállt egy nemzetközi gyakorlat, kalózlevelek kiállítása, amivel magánszemélyeknek engedélyezték az ellenséges államok kereskedőhajóinak kifosztását. Az 1856. évi Párizsi nyilatkozat betiltotta ezt a gyakorlatot. A kalózkodás szokásjogi definícióját az ENSZ keretében kötött tengerjogi egyezmény tartalmazta. A kalózkodás: a. rablás vagy más erőszakos vagyon elleni bcs, amelyet b. egy másik jármű igénybevételével, c. egyetlen állam joghatósága alatt sem található területen követnek el; és d. az elkövetők magánérdekből cselekednek, vagyis nem kötődnek valamely államhoz. Újra fellendült a kalózkodás (Szomália) - A Biztonsági Tanács a nemzetközi hajózási útvonalak biztosítása érdekében az Alapokmány VII. Fejezete alapján példátlan mértékű felhatalmazást adott az ENSZ tagállamoknak a kalózokkal szembeni fellépésre. A BT 1816. határozata felhatalmazta a tagállamokat a kalózokkal szembeni kényszerintézkedések foganatosítására. (Szomália parti vizein is) Nemzetközi részvétellel működő bíróság nincs. A kalózokkal szembeni büntetőeljárások az állam belső joga alapján, belső bíróságok előtt folynak. /Terrorizmus/ A nem állami szervezetek által politikai vagy egyéb ideológiai célból végrehajtott erőszakos cselekmények nem tekinthetők új jelenségnek, de nemzetközi válása és ezzel együtt a terrorizmus elleni államközi együttműködés csak a 20. századtól van A terrorizmus megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1937. évi egyezmény meghatározta a terrorizmus fogalmát, és egy állandó büntető fórum előtt felelősségre vonást lehetővé tette volna, de nem lépett hatályba a második világháború miatt. A 2. vh után éles szembenállás volt a nyugati államok és a fejlődő országok között, ami lehetővé tette a definíció megalkotását. o Az ENSZ szektorális megközelítést alkalmazott: az általa elfogadott 14 egyezmény büntetni rendelte a terrorizmus legjellemzőbb eseteit. (nemzetközi légiközlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmények, túszszedés, robbantásos merényletek) o Az egyezmények a szabályozás központi elemévé tették az aut dedere, aut iudicare elvét. A szerződő államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy amennyiben a feltételezett elkövetőkkel szemben jogosultak eljárni, akkor vagy saját illetékes vádhatóságuk indít eljárást, vagy kiadják az elkövetőket egy olyan államnak, amelynek hatásköre van a büntetőeljárás lefolytatására. 2001. szept. 11-e után: Intézkedéseket tettek a hatékonyabb fellépés érdekében: A BT határozata megállapította, hogy veszélyezteti a békét és biztonságot. Az 1373. határozat megtiltotta az ENSZ tagállamoknak: 1. A terrorizmus pénzügyi támogatását, 2. A terrorista cselekményekkel gyanúsítható személyek számára történő menedék biztosítását, 3. Előírta az ilyen cselekmények pönalizálását, 150 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 4. Együttműködésre kötelezte az államokat a terrorizmus elleni fellépés érdekében. o A fenti határozat felállította a Terrorizmusellenes Bizottságot. o Rendszeres jelentéseket küldenek az ENSZtagállamok az intézkedésekről. 1267. határozatával létrehozott egy szankciós bizottságot: o az al-Kaida terrorszervezet és a hozzá kapcsolódó személyek, csoportok és vállalkozások vagyonát fagyasztotta be o utazási fegyverszállítási embargót foganatosított. A Libanoni Különleges Törvényszék szerinti definíciója: o A terrorizmus olyan határon átnyúló elemet tartalmazó bűncselekmény vagy azzal való fenyegetés lenne, amelynek célja félelemkeltés a polgári lakosság körében, vagy egy kormány, illetve nemzetközi intézmény kényszerítése arra, hogy valamilyen cselekményt megtegyen, vagy attól tartózkodjon. o A törvényszék szerint a nemzetközi terrorizmus nemzetközi bűncselekménynek minősül, így a nemzetközi jog egyéni büntetőjogi felelősséget társít hozzá. Ezt fenntartásokkal kell kezelni. A nemzeti definíciók között jelentős eltérések vannak. Így a terrorizmus továbbra sem minősül nemzetközi bűncselekménynek /A nemzetközi büntetőjog intézményrendszere/ 1. Az eseti (ad hoc) nemzetközi büntetőtörvényszékek A Biztonsági Tanács elrendelte a '90-es évek elején egy nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását, azért, hogy megállapítsa követtek-e el a konfliktus során nemzetközi bűncselekményeket. Ezt követően létrehozta a volt Jugoszlávia területén elkövetett nemzetközi bűncselekményeket vizsgáló büntető törvényszéket. (Jugoszlávia-törvényszék) tárgyi joghatóság: o háborús és emberiesség elleni bűncselekmények o népirtás Területi és időbeli joghatóság: a volt Jugoszlávia területén 1991. január 1-jétől elkövetett bűncselekmények A törvényszék joghatósága párhuzamos a nemzeti bíróságokéval, nemzeti jogalkalmazók is jogosultak eljárni, de a törvényszék elsődleges kompetenciával rendelkezik, ha egy ügyben eljár, a nemzeti bíróság joghatósága már kizárt. Eljárása kétfokú, o Első fokon három, egyenként három-három bíróból álló tanács jár el. o Másodfokon öttagú Fellebbviteli Tanács. o A bírákat az ENSZ- Közgyűlés választja listáról, amit a BT állít össze. o Négy évre választják a bírákat o az állandó bírák mellett egyes ügyekben ad litem, azaz eseti bírákat is választanak o vád: független főügyész képviseli. A büntetés végrehajtására olyan államokban kerül sor, amelyek büntetésvégrehajtási intézményeiket a törvényszék rendelkezésére bocsátották (pl Hollandia, Finnország). A 955. BT-határozat létrehozta a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket. o Tárgyi joghatóság 151 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban elkövetett háborús bűncselekmények emberiesség elleni bűncselekmények népirtás o Területi és időbeli joghatóság: 1994. január 1. és 1994. december 31. között Ruanda területén, illetve ruandai állampolgárok által a szomszédos országokban elkövetett bűncselekmények o Felépítése és jellemzői megegyezőek a Jugoszlávia-törvényszékkel, kivéve, hogy területi joghatósága nem korlátozódik Ruandára (az állampolgárok szomszédos országokban elkövetetett bcs esetén is) Az ad hoc törvényszékek létrehozása és joggyakorlata a nemzetközi büntetőjogot fejlesztette. o lehetséges nemzetközi bírói fórum előtt a nemzetközi jog alkalmazásával felelősségre vonni nemzetközi bűncselekmények elkövetőit o Biztonsági Tanács hozta létre a két törvényszék esetjoga jelentősen előremozdította a nemzetközi büntetőjog fejlődését a törvényszékeket kezdettől fogva ideiglenesnek szánták, funkcióikat ezért az úgynevezett Maradék Ügyek Mechanizmusa veszi át 2010-ben o ítélkezik kétfokú eljárásban minden olyan ügyben, amit az ad hoc törvényszékek már nem tudnak elbírálni és nem utaltak át nemzeti bíróságoknak 2. Nemzetközi büntetőbíróság 3. hibrid törvényszékek 51. A Nemzetközi Büntetőbíróság, a hibrid törvényszékek, a nemzeti bíróságok szerepe és alternatív megközelítések /A Nemzetközi Büntetőbíróság/ 1989-ben Trinidad és Tobago javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzze egy kábítószerrel kapcsolatos bcs-ekkel foglalkozó állandó nemzetközi büntetőbíróság felállítását. 1998-ben elfogadták a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát. 2002-ben hatályba lépett. o tárgyi joghatóság: a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki. Ezek a háborús és emberiesség elleni bcs-ek, valamint a népirtás, agresszió. o Népirtás esetén 2017-től gyakorolhat joghatóságot. Az időbeli joghatósága: hatálybalépése után. o Területi joghatóság: a részes államok területén és más államok területén, ha a tagállam állampolgára követte el. o Időbeli joghatóság: a statútum hatálybalépése, vagyis 2002. július 1. után követtek el később csatlakozó államokra csak a csatlakozást követően terjed ki, kivéve, ha nyilatkozatukban visszamenő hatállyal ismerik el a joghatóságot nem csak az egyes bűncselekményeket, hanem azokat a szituációkat és konfliktusokat is vizsgálja, amikben a nemzetközi bűncselekményeket elkövetik (ezzel elkerülhető, hogy ne politikai eszközként használják fel) A bíróság jellemzője a kiegészítő (komplementer) joghatóság. Csak akkor gyakorolhat joghatóságot, ha az az állam, amelynek joghatósága lenne a bűnügy kivizsgálására, nem hajlandó vagy nem képes eljárni. (pl. ha az igazságszolgáltatási infrastruktúra megsemmisül) 152 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Kivételes esetben olyan bűntettek vonatkozásában is eljárhatnak, amelyeket nem a részes állam területén, nem részes állam állampolgárai követtek el, ha a joghatósággal rendelkező állam eseti alávetési nyilatkozattal elfogadja a bíróság joghatóságát egy meghatározott üggyel kapcsolatban. o Ezen kívül az ENSZ-Alapokmány VII. Fejezete alapján hozott bármilyen szituációt a bíróság elé utalhat. A BT-nek arra is joga van, hogy 12 hónapra felfüggessze bármelyik, a bíróság előtt folyamatban lévő ügyet. A bíróság eljárása: o eljárás megindul: Bármelyik részes állam a bíróság elé utalhat bármely szituációt, az ügyészség is önállóan vizsgálatot kezdeményezhet, A Biztonsági Tanács is utalhat szituációt a bíróság elé. o Ha az ügyészség megalapozottnak látja a bcs elkövetésének gyanúját, és az illetékes állam nem hajlandó eljárást folytatni, a Tárgyalás-előkészítő Tanács dönt a folytatásról. o Az eljárás kétfokú. o Az elsőfokú Tanács, o majd a Fellebbviteli Tanács előtt folyik. nemzetközi büntető fórum, ami állandó jelleggel létezik, a kibontakozó konfliktusokra azonnal reagál létrehozása elrettentő erővel bírhat (a részes államok nem hagyják büntetlenül a nemzetközi bűncselekmények elkövetését) részes államok beépítik saját jogrendszerükbe a statútum rendelkezéseit, hozzájárulnak a nemzetközi büntetőjog normáinak egységes alkalmazásához. A statútum kimondja a bíróság joghatóságába tartozó bűncselekmények el nem évülését. A statútumot 2013-ig 122 állam ratifikálta -> kimaradók pl. USA, Oroszország, Kína, ezért a hatályát nem lehet még egyetemes érvényűnek tekinteni Működése nem ellentmondásmentes: o elkövetői nem részesíthetők többé amnesztiában, ezért a katonai politikai vezetők kevésbé kezdenek béketárgyalásokba o Az ítélet kikényszeríthetősége is nehézségekbe ütközhet, nemzetközi szerződés hozta létre. Nem része az ENSZ intézményrendszerének, nem (feltétlenül) támaszkodhat a Biztonsági Tanácsra, sőt, a részes államok is megtagadhatják az együttműködést esetenként o / Hibrid nemzetközi büntetőtörvényszékek/ Mind a nemzeti, mind a nemzetközi bírói fórumoknak vannak hátrányai. Ennek kiküszöbölésére hoztak létre ún hibrid vagy "nemzetköziesített" büntető törvényszékeket. Keverednek a nemzetközi és nemzeti bírói fórumokra jellemző elemek: 1. Alkalmazott anyagi jog részben nemzeti, részben nemzetközi büntetőjog. 2. az eljáró bírák és ügyészek között mind helyi, mind külföldi jogászok vannak 3. A bűncselekmény elkövetésének államában található a hibrid törvényszék, az eljárást a bűncselekmények elkövetésének színhelyéhez közel folytatják, így kellő helyi legitimációja van. Ezeket a törvényszékeket meghatározott időre, meghatározott konfliktusban hozzák létre. a, Sierra Leone-i Különleges Bíróság hasonlít az ad hoc büntetőtörvényszékekre A sierra leonei polgárháború során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására állították fel. Székhelye az ország fővárosa, Free Town Háborús és emberiesség elleni bcs és egyes nemzeti jogszabályok megsértésével (pl lányok molesztálása) kapcsolatban jár el. 153 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A bíróság szervezetileg független a helyi bírósági intézményrendszertől. Bíráinak többségét az ENSZ főtitkára, a többit a sierra leonei kormány nevezi ki. joggyakorlata a gyerekkatonák alkalmazásának és toborzásának kriminalizálása terén jelentős b, A kelet-timori Súlyos Bűntettek Különleges Ítélőtáblái A helyi igazságszolgáltatási rendszer részét képezte. 2000-ben állította fel az ENSZ által létrehozott átmeneti kormányzat, hogy kivizsgálja az 1975- 1999-ig tartó indonéz megszállás végén elkövetett bűncselekményeket. Tárgyi joghatósági körébe tartozott a népirtás, emberiesség elleni bcs-ek és háborús bűntettek, helyi jog alapján: emberölés, szexuális bűncselekmények és kínzás tartozott. Háromtagú bírói testület két tagját az ENSZ, egyet a kelet-timori kormány delegált. a testületek 2005-ben befejezték tevékenységüket, a joghatóságukba tartozó ügyeket a körzeti bíróság vette át, amiben továbbra is ítélkeznek külföldi bírák c, Kambodzsai Bíróságok mellett működő Különleges Tanács o o o o Feladata: a vörös khmerek által 1975 és 1979 között elkövetett bcs-ért felelős vezetők felelősségre vonása. A tanács a kambodzsai bírósági rendszer részét képezi. A népirtás, emberiesség elleni bcs-ek, háborús bűntettek, és a helyi jog által tiltott, különösen súlyos erőszakos bcs-ek elkövetőivel szemben jár el. Többségében kambodzsai bírák alkotják, de az ítélet meghozatalához min. 1 külföldi bíró egyetértő szavazata is kell. d, Iraki Legfőbb Büntető Törvényszék o o o 2003-ban iraki háború elején hozták létre. Szaddám Husszein uralma alatt elkövetett nemzetközi bűntettek, iraki jog szerinti bcs-ek kivizsgálására. Munkájában iraki bírák vesznek részt. e, Háborús Bűncselekmények Kamarája: o o o Boszniai intézményrendszer keretei között 2005 óta külföldi bírák bevonásával a boszniai polgárháború során elkövetett népirtást, emberiesség elleni bcs-eket és háborús bűntetteket vizsgálja. Külföldi bírák helyi bírákkal közösen, a koszovói jogrendszerbe átültetetett nemzetközi büntetőjogot is alkalmazva ítélkeznek. Szerbia, Horvátország f, Libanoni Különleges Bíróság: o o o Kizárólag libanoni büntetőjogot alkalmazhat Első nemzetközi büntetőfórum, amely terrorista cselekményekkel kapcsolatban jár el ENSZ-főtitkár által kinevezett külföldi jogászok /A nemzeti bíróságok szerepe a nemzetközi büntetőjog érvényesítésében/ o o o o o A nemzetközi büntetőfórumok csak kiegészítő szerepet töltenek be. A nemzeti bíróságok lennének a természetes fórumok, azok férnek hozzá a legegyszerűbben a bizonyítási eszközökhöz. A büntetőeljárás a helyi szervezetrendszeren belül zajlik és az ítéletet a helyi bírák hozzák. mivel a nemzetközi bűncselekményeknek tipikusan nagyszámú felelőse van, nagyon drága az eljárás A nemzeti bíróságok eljárásának kockázatai: elfogultságot is jelenthet, főleg, ha politikai vezető réteg is érintett. komoly nyomás alatt vannak a közvélemény miatt, nemzeti hősök a gyanúsítottak nincsenek felkészülve a nemzetközi jog összetett kérdéseire, monstre perek hiányzik a szaktudás én infrastruktúra 154 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o ha valamely nemzetközi bűncselekmény tényállását nem építették be a nemzetközi jogba, és a bíróságnak esetleg közvetlenül a nemzetközi szokásjogra támaszkodva kell eljárnia Állami bíróságok egyre nagyobb szerepet töltenek be, egyre több állam lép fel aktívan a nemzetközi bcs-ek elkövetőivel szemben. Egyik eszköz erre az egyetemes joghatóság (univerzális büntetőhatalom) gyakorlása: Az állam attól függetlenül jogosult a feltételezett elkövetők elleni büntetőeljárás megindítására, hogy létezik-e területi vagy állampolgársági, illetve a nemzetközi jog által elismert egyéb joghatósági kapcsolat. Ez nemzetközi szokásjogon alapul elsősorban Ilyen pl a kalózkodás ahol elfogadott ez a gyakorlat. Általános egyetértés alakult ki abban, hogy a nemzetközi szokásjog alapján egyetemes joghatóság elsősorban olyan súlyos jogsértések esetén gyakorolható, amelyek nem csak egyetlen állam, hanem az egész nemzetközi közösség alapvető értékeit és érdekeit sértik. Diszkrecionális jog, az államoknak nem kötelessége. (de elő is írhatja nemzetközi szerződés) /A felelősségre vonás alternatív megközelítése/ A nemzetközi büntetőjog nem képes kezelni a posztkonfliktusos helyzeteket, így tényfeltáró és békéltető bizottságokat állítottak fel. Feladatuk: az események hiteles feltárása, dokumentálása, és az elkövető szembesítése az áldozattal. Ideális esetben az elkövető megbánja a bűncselekményt, beismerő vallomást tesz, és az áldozat kompenzációban részesül A bizottság munkájában részt vevő elkövető amnesztiában részesülhet Ha békéltető bizottság előtt megjelenés kiváltja a büntetőeljárás lefolytatását, az nehezen egyeztethető össze a Nemzetközi Büntetőbíróság által előírt pönalizációs kötelezettséggel. Ennek ellenére több, mint 30 országban hozták létre. A nemzetközi büntetőjog érvényesítésének alternatív eszközei közé tartozik a nemzetközi bűncselekmények elkövetőivel szemben indított kártérítési per is. o Az Alien Tort Statute az Egyesült Államok bíróságait egyetemes polgári joghatósággal ruházza fel a "népek jogának" megsértése kapcsán, így kártérítési igény érvényesítésére irányuló kereset terjeszthető elő nemzetközi bcs elkövetőivel szemben. (gazdasági társaságok ellen is) o utóbbi időben az ilyen perek száma nőtt o A LB kimondta, hogy kizárólag az Egyesült Államokhoz köthető nemzetközi jogsértések vagy elkövetők esetén indítható. 52. tétel: Az ENSZ létrejötte, céljai, elvei, tagság az ENSZ-ben Az ENSZ létrehozása és mai szerepe Előzmény: Nemzetek Szövetsége (1920-1946) A 2. VH. végén az ENSZ váltotta fel Nem vált univerzálissá. USA nem volt tag. Bár Woodrow Wilson amerikai elnök álmodta meg a szövetséget, az amerikai szenátus nem erősítette meg az alapító okiratot. Németország: 1926-tól volt tag, de Hitler 1933-as hatalomátvétele után kilépett. 155 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Szovjetunió 1934-ben taggá vált, 1939-ben kizárták Finnország ellen indított háborúja miatt. Több állam kilépett a szervezetből (Magyarország 1939-ben) Japán: 1933, Olaszország 1937-ben lépett ki, expanzív céljaik miatt. Az ENSZ létrejötte: Új szervezet alapítására irányuló tervek már a 2. VH. alatt is 1. jel: 1941. augusztus 14. – USA-Nagy-Britannia: Atlanti Charta (politikai nyilatkozat a két állam háborút követő időszakra vonatkozó elképzeléseiről) 2.: 1942. január 1. – Egyesült Nemzetek nyilatkozata: Atlanti Charta megerősítése (szövetséges államok- többiek is megerősítették) 3.: 1943. október – Moszkva, november-december – Teherán – ENSZ leendő szervezete kereteinek kialakítása 4.: 1944. augusztus-október – Dumbarton Oaks-i tanácskozás, 1945. február – jaltai konferencia (megállapodtak a szervezeti szabályok részleteiről) 5.: 1945. június 26. – San Francisco – az ENSZ Alapokmány aláírása (51 alapító tagállam küldöttsége, ünnepélyes aláírás) Az ENSZ szerepe: Az ENSZ nemzetközi szervezet, a NEMZETKÖZI JOG ÖNÁLLÓ ALANYA Joga: OBJEKTÍV, a tagoktól független (pl.: Bernadotte-ügy, államoktól függetlenül szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket) Az ENSZ szerepe elsősorban politikai természetű, az államközi kapcsolatok, nemzetközi egyeztetés egyik központja. Jelentős szerepet tölt be a nemzetközi jogalkotás területén, többoldalú nemzetközi szerződések előkészítésére gyakran az ENSZ keretében kerül sor. Az ENSZ céljai és működésének elvei: A céljait és elveit az Alapokmány tartalmazza. Ezeket később számos nemzetközi szerződés bontotta ki, erősítve ezzel az Alapokmány alapszerződés jellegét. Célok: nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Ennek érdekében kollektív intézkedések a cél elérésére és a viták békés rendezésére. államok közötti baráti kapcsolatok fejlesztése (alapja az államok egyenlősége és a népek önrendelkezési joga) nemzetközi együttműködés a szociális, gazdasági, kulturális, humanitárius problémák megoldása és az emberi jogok, alapvető szabadságok elismerése érdekében az ENSZ váljon e közös célok összehangolásának tényleges központjává. Az ENSZ működésének céljai és elvei egyben a nemzetközi jog alapelvei is. Tagság az ENSZ-ben: Az eredeti 51 (1945, alapítás) taghoz képest hosszú folyamat során 2013-ra 193 tagja lett, univerzális nemzetközi szervezetté vált. 156 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A világ szinte minden államát felvették, kivételek: vitatott államiságú és megfigyelő státusú államok (pl. Koszovó, Palesztina, Tajvan: a BT. vétójoggal rendelkező államai akadályozzák/akadályozták meg). A tagállamok különböző együttműködési formákat alakítottak ki, legfontosabbak: regionális csoportok. Földrajzi-politikai régiók számára előzetes egyeztető fórum, egyes választott pozíciók tekintetében (pl. Biztonsági Tanács nem állandó tagjai) az egyenlő földrajzi eloszlást biztosítják. Regionális csoportok 2013-ban: Afrikai Csoport, Ázsiai és Csendes-óceáni Csoport, Latin-Amerikai és Karibi Csoport, Kelet-Európai Csoport, Nyugat-Európai és Egyéb Csoport. Nem minden állam sorolható be földrajzilag logikus csoportba: Izrael és Töröko.: NyEurópa, USA és Ausztrália+Új-Zéland is. USA+ Kiribati hivatalosan egyik csoportba se tartozik. A) A tagság létrejötte: Alapokmány szerint kétféle tagállam: Alapító tagok (51 tagállam, a II. világháború győztes szövetséges koalíció tagjai, a szervezetet létrehozó San Franciscó-i konferencián részt vettek, illetve korábban aláírták az ENSZ nyilatkozatát, majd határidőn belül aláírták és megerősítették az alapokmányt) Németország, Olaszország, Japán, Magyarország és a többi tengelyhatalom nem csatlakozHATOTT. és később csatlakozott tagok: az Alapokmány szerint minden békeszerető állam csatlakozhat, mely vállalja az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket és az ENSZ megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. Tagsági kérelemről először a Biztonsági Tanács határoz, ha támogatja => kérelemről a Közgyűlés a jelenlévő és szavazó tagok 2/3-os többségével dönt. Ha a Biztonsági Tanács nem támogatja a kérelmet => az eljárás véget ért, a kérelmező állam nem szerezhet tagságot. A felvételről a tagállamok tulajdonképpen politikai döntést hoznak. Bár a Bíróság véleménye szerint az Alapokmányban foglalt feltételek teljesülésén kívül mást nem vehetnének figyelembe a döntésük során. B) A tagság felfüggesztése: A felfüggesztés (Alapokmány 5. cikk) szankciós intézkedés, előfeltétele: az érintett tagállam ellen a Biztonsági Tanács korábban megelőző vagy kényszerítő intézkedéseket fogadott el, majd a tagsági jogok felfüggesztését indítványozza. => a Közgyűlés dönthet úgy, hogy felfüggeszti az adott állam tagságát. Ezt később a Biztonsági Tanács állíthatja helyre. A tagság érintetlenül hagyásával mód van az abból fakadó jogosítványok felfüggesztésére a tagság érintetlenül hagyásával – különleges esete: adós államokkal kapcsolatos rendelkezés (Alapokmány 19. cikk: szervezet működéséhez való hozzájárulás kétéves összegének megfelelő tartozás => a Közgyűlés felfüggesztheti a tagállam szavazati jogát, de engedheti a szavazati jog további gyakorlását, ha fizetési kötelezettségének a tagállam önhibáján kívül eső okból nem tud eleget tenni). 2000:52/188 adós, 2007: 192/23 adós, 2005-2009: USA, 2 milliárd dollár tartozás, nem feltétlenül csak a szegényebb államok lehetnek adósok! C) A tagság megszűnése: 157 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1) A tagállam kizárásával (Alapokmány 6. cikk), ha a tagállam az Alapokmányban foglalt elveket következetesen megsérti.=> A Biztonsági Tanács kezdeményezi a döntést => a Közgyűlés dönt a kizárásról Még nem került sor kifejezett kizárásra, de 1971-ben a KGY úgy döntött, hogy a Kínai Népköztársaság küldöttét ismeri el Kína képviselőjének, lényegében kizárva az addig tagállamként képviselt Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant. Dél-Afrikai Köztársaság: kizárásának az ügye az apartheid miatt: USA, FRO, UK vétója miatt itt sem történt kizárás! Jugoszlávia felbomlása: a föderáció utódállamai nem folytathatták automatikusan a tagságot, felvételi eljárásra került sor! Koszovó: a várható orosz vétó miatt még mindig nem kérte a felvételét az ENSZ-be. 2) A tagállam kilépésének lehetőségét az Alapokmány nem tartalmazza, de az a tagállam szuverenitásból eredő joga. Az ENSZ alapelvek jelentős része a nemzetközi szokásjog részévé vált, a kilépéssel az állam nem mentesül a kötelezettségek alól, a korábban megkötött egyezmények az aláíró tagállamot ENSZ tagság nélkül is kötik. Indonézia 1965-ben tiltakozásul (mert Malajziát tagnak választotta az ENSZ) kilépett az ENSZ-ből. Az állami vezető bukása után az új kormány tájékoztatta az ENSZ-t az állam visszatérési szándékáról. Az ENSZ a visszatérésre formális tagfelvételi eljárás nélkül adott lehetőséget. 53. tétel: Az ENSZ fő szervei közül a Közgyűlés, a BT, a Titkárság, a GSZT és a Gyámsági Tanács 1)Közgyűlés: az ENSZ fő képviseleti, tanácskozó és döntéshozó szerve, szavazási rendje a tagállamok egyenlőségét fejezi ki (minden tagállamnak egy szavazata van). Határozatait egyszerű többséggel vagy Alapokmányban meghatározott néhány fontos kérdésekben a jelen lévő és szavazó tagok 2/3-os többségével hozza meg. A közgyűlésnek vannak belső- és külső hatáskörei is. I) Belső (szervezet saját tevékenységére, struktúrájára vonatkozó) hatáskörei: o ENSZ szervek tagjainak (pl. Biztonsági Tanács, Emberi Jogi Tanács tagjai, ENSZfőtitkár, szakértők, akik különböző szakértő bizottságokban tevékenykednek) megválasztása o a szervezet költségvetésének meghatározása o döntés esetleges újabb intézmények felállításáról o A belső ügyekben a közgyűlés döntései kötelezőek. II) Külső (nemzetközi közösségre vonatkozó) hatáskörök: o bármilyen ügyet megvitathat és ajánlásokat tehet (kivéve, ha a kérdés a Biztonsági Tanács napirendjén is szerepel, az Alapokmány szerint ilyenkor a Biztonsági Tanácsnak van elsőbbsége) o Külső hatásköri döntései „nem kötelező, csak ajánlás jellegűek,”4 egyes határozatai mégis a nemzetközi jog fontos forrásaivá váltak. 2)Biztonsági Tanács: 4 A Nemzetközi Bíróság, Délnyugat-Afrika ügy 2. szakaszának tárgyalása során 1966-ban állapította meg. 158 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Itt zajlik a legmagasabb szintű politikai egyeztetés, valamint a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatos döntéshozatal. Felelős a döntések végrehajtásáért, kikényszerítéséért (akár fegyveres erőt is alkalmazhat 1-1 agresszor állammal szemben). Politikai jelleg - 15 tagú testület: 5 állandó tag (a II. világháborúban győztes USA, NagyBritannia, a Szovjetunió – 1991-es felbomlása után az Orosz Föderáció, és 3 győztes állam által annak idején felkért Franciaország és Kína (a pekingi kormány képviseli)) + 10 változó (őket a Közgyűlés 2/3-os titkos szavazással választja meg a regionális csoportok szerinti eloszlás alapján – Afrika Csoportból 3, Kelet-Európa Csoportból 1, másik 3 csoportból 2-2 hely), a 10 választott tagból évente 5nek lejár a mandátuma => minden évben van tagválasztás. Afganisztán, Grúzia, Izrael, Kambodzsa, É-Korea, Svájc, Luxemburg: még soha nem került be a Bt-be. Mo.: 2x is volt már (’68-69, ’92-93, 2012-2013-ban Szlovénia és Azerbajdzsán ellen vesztett). 3)A Titkárság: végzi az ENSZ döntéseinek előkészítését és adminisztratív értelemben vett végrehajtását. 44000 fős nemzetközi apparátus (elvárás: pártatlanság, politikai semlegesség, lojalitás az ENSZ-hez, csak másodlagosan a saját hazájukhoz), o Az apparátus tagjai funkcionális mentességet élveznek az államok joghatósága alól, ha az ENSZ megbízottjaként jár el, nem lehet ellene a tagállamban jogi eljárást kezdeményezni, a szervezet immunitása kiterjed rá o fizetésük személyi jövedelemadó-mentes o munkaügyi vitáikat, fegyelmi felelősségüket az ENSZ saját intézményeinek közreműködésével rendezi Élén a Biztonsági Tanács javaslatára a Közgyűlés által 5 évre megválasztott Főtitkár áll. Beosztása politikai és szervezetirányítási főhivatalnoki szerepköröket vegyít. o Mindig részt vesz a főszervek, pl. a Biztonsági Tanács ülésein (politikai funkció), o bármikor felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésének eseteire (Alapokmány 99. cikk, ez politikai állásfoglalás) o adott politikai környezeten kívül az aktuális főtitkár habitusa is meghatározza, hogy mely kérdések válnak hangsúlyossá az ENSZ tevékenységében. o aktív politikai szerepe van o pl. Kafi Anan: ’97-2006 (Ghanából): aktív, közvetlen, konfliktusok. 2007 óta, újraválasztott: Ban Ki Mun (Dél-Koreából): visszahúzódó. 4) A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC): gazdasági, szociális és kulturális kérdésekért felelős tanulmányokat, jelentéseket készíthet, kezdeményezéssel élhet, ajánlást tehet a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyezmények tervezeteit, nemzetközi konferenciákat készít elő állandó vagy eseti bizottságokat állíthat fel feladatai teljesítéséhez legfontosabb feladata az „ENSZ-család” (ENSZ szervezetéhez tartozó más szervezetek, intézmények tevékenységének koordinálása, közvetítő szerep a politikai döntéshozatal különböző szintjei között. Nem kormányzati szervezeteknek is lehetőséget biztosít az ENSZ tevékenységében való részvételre. Külön kategóriájuk: szakosított intézmények, ezek saját tagsággal és költségvetéssel rendelkező államközi szervezetek, melyek önálló szerepet játszanak szakterületükön. A szakosított intézmények a Nemzetközi Bíróságtól 159 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 csak a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben kérhetnek tanácsadó véleményt (a főszervekkel ellentétben). Szakosított intézmények: WHO (Egészségügyi Világszervezet), UNESCO (ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete), IMF (Nemzetközi Valutaalap), UNICEF (ENSZ Nemzetközi Gyermeksegélyezési Alap), ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet), WHO (Eg.ügyi Világszervezet), FAO (Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezet) 5) A Gyámsági Tanács: 1945-ben állították fel, a gyarmati rendszer teljes lebontásának segítése volt a feladata; a Nemzetek Szövetsége az I. Világháború veszteseinek (főleg Németország és Törökország) gyarmatait mandátumterületekké nyilvánította, a győztes gyarmattartó tagállamok igazgatása alá kerültek, ezt a rendszert váltotta fel az ENSZ-ben a gyámsági rendszer; a Gyámsági Tanács feladata volt a volt mandátumterületek felügyelete és az önálló állammá szerveződésük segítése; az utolsó gyámsági terület Palau volt, mely 1994. október 31-én vált független állammá; ezt kövezően 1994. november 1-én a Gyámsági Tanács beszűntette működését. 54. tétel: A NATO létrejötte, változása az idők során, a kollektív önvédelem a washingtoni szerződésben A NATO létrejötte, változása Előzmények: Az államok évezredek óta kötnek katonai szövetségeket. Ezek elsődleges célja az erőegyesítés, az erőviszonyok kiegyenlítési szándékával. Másik cél: a katonailag gyengébb államok az erősebbekre hagyatkozzanak, egy kis állam számára aszimmetrikus biztonsági helyzetben ez különösen fontos, mert egyedül nem képes kiegyenlíteni egy nagyhatalom erejét. Egy katonai szövetség kockázat-közösség is. A szövetséghez tartozás azzal jár, hogy az előnyökért cserébe csatlakozni kell más tagok biztonság-érzékeléshez (pl. amikor kis államok olyan térségre vonatkozó nyilatkozatokhoz csatlakoznak, melyekhez nem fűződik érdekük) Az egy szövetséghez tartozás elvben annak kinyilvánítása is, hogy az ahhoz tartozó államok nem viseltetnek ellenségesen egymás iránt. Előfordul, hogy az azonos szövetséghez tartozás sem szünteti meg az ellenségességet (pl. Görögország és Törökország is NATO-tagok, ennek ellenére katonai ellenállás, főleg a ’70-es években) Létrejötte: -1949.: Észak-atlanti szerződés = washingtoni szerződés, 12 európai és amerikai állam írta alá. -Michael Howard, brit történész: az alapítók szövetséget akartak kötni, de szándékuk szerint mindig többnek és egyben kevesebbnek szánták, mint katonai szövetségnek. Emiatt a 160 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 szerződés egyes rendelkezései nem illeszkednek be tökéletesen egy katonai szövetség fogalmába. -Központi eleme a kollektív önvédelem, amikor a konkrét ellenféllel szembeni kollektív védelem szükségessége lecsökkent, újabb célok keletkeztek: a NATO területén túl folytatott békeműveletek (békefenntartástól a béke kikényszerítéséig), különféle kiegészítő funkciók, pl.: tudományos kutatások. Változása az idők során A. Célok, feladatok változása: az elmúlt hat évtized alatt többször is változtak a funkciói: 1. 1949-1991: az elsődleges cél a tagállamok erejének egyesítése a Szovjetunióval és az általa vezetett Varsói Szerződés Szervezetével (1955-ben alakult meg) szemben. 2. A hidegháború végét, 1989-1991-t követően új feladat: a nemzetközi béke- és biztonság fenntartásához történő hozzájárulás, a feladatkör kibővült, megjelent a környezetvédelem és a tudományos kutatás támogatása. A fő cél a hozzájárulás a nemzetközi békéhez a tagállamok területén kívül, főleg Európában. 3. A NATO fellépése először a délszláv háborúban vált szükségessé, 4. 2001. szeptember 11. után a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása volt a fő feladat. 5. A NATO ellenfele ma (így) nem egy állam/államcsoport, hanem egy biztonságot fenyegető jelenség. 6. A szervezet feladata, hogy meghatározott biztonsági fenyegetések elleni (pl. terrorizmus, kiberfenyegetés, tömegpusztító fegyverek elterjedése) fellépés, amit már nehéz kollektív védelemként felfogni. B. Tagállami kör változása: kezdetben 12 tag, hidegháború végén 16 tag, az elmúlt húsz évben 28-ra emelkedett a tagok száma, egykori kisebb szocialista államok és azok részét képező, a hidegháborút követően függetlenné vált államok csatlakoztak. Céljuk: biztonságuk megerősítése a katonailag erősebb államok segítségével, nem egy feltételezett ellenséggel szembeni közös fellépés. De a belső kohézió érdekében kénytelenek a nagyok céljaihoz hozzájárulni. (Egyes új tagok atkívabban, míg mások csak annyira, hogy elkötelezettségük ne váljon kétségessé, pl. Afganisztánban) C. Külkapcsolatok változása: az első négy évtizedben nem tartott fenn vagy csak korlátozott mértékben ápolt kapcsolatot a szövetséghez nem tartozó államokkal.(Pl. Varsói Szerződés államai és semleges, el nem kötelezett államok) A hidegháború végén a NATO aktív „külpolitikába” kezdett, globális kapcsolatok létrehozására törekedett. Pl. Partnerség a békéért program, ami egyes államoknak a tagság perspektíváját nyitotta meg, továbbá a Mediterrán párbeszéd, illetve az Isztambuli együttműködési kezdeményezés keretében nem szerepelhetett a célok között a tagság perspektívája. 2001 óta az a cél, hogy minden olyan állam kötődjön valamilyen módon a NATO-hoz, amely területileg be nem határolható fenyegetésekkel, különösen terrorizmussal néz szembe és hozzájárulhat azok elhárításához. A kollektív önvédelem a washingtoni szerződésben: -A w.sz. legfontosabb rendelkezése: mire kötelesek a részes államok külső katonai fenyegetés észlelése, ill. a tagállamok ellen irányuló erőszak alkalmazása esetén. 161 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 -A kollektív önvédelem (szerződés 5. cikk) a felek kötelezettségvállalása arra, hogy az egyikük vagy többük ellen irányuló fegyveres támadást mindannyiuk elleni támadásnak tekintik. -Ha ez bekövetkezik, az ENSZ Alapokmány által elismert egyéni vagy kollektív önvédelem jogát gyakorolva támogatják a megtámadott felet azzal, hogy egyénileg és a többi féllel egyetértésben megteszi az észak-atlanti térségben a béke helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket, ide értve a fegyveres erő alkalmazását is. -A visszaélések elkerülésére bevezetett biztosítékok és korlátozások: az 5. cikk csak akkor alkalmazható, ha a fegyveres támadás már bekövetkezett (valamelyik államot támadás érte) => a kollektív önvédelem nem alkalmazható valamely tagállamot fenyegető támadás megelőzésére (ilyenkor csak tanácskozási lehetőség van a 4. cikk alapján) az 5. cikk alkalmazására csak Európa vagy Észak-Amerika területén bekövetkezett támadás során kerülhet sor: területi hatály korlátozott az 5. cikk csak fegyveres támadás esetén alkalmazható => kollektív védelem nem illeti meg a tagállamot, mely kívülálló államot megtámad, majd emiatt kényszerül védekezésre (meg kell állapítani ki volt az agresszor és az agresszió áldozata). az 5. cikk „ide értve” fordulata lehetővé teszi azt is, hogy a NATO fegyveres erő alkalmazásával nem járó intézkedést alkalmazzon. Ezzel a fordulattal egyszerre erősíti és gyengíti is a kollektív önvédelmi garanciát. Erősíti: a fegyveres erő is része lehet a szövetség válaszának, gyengíti: más, nem fegyveres erő alkalmazása is lehetséges+arra is juthat, hogy nincs ok az 5. cikk alkalmazására. „egyénileg és a többi féllel egyetértésben” határoznak a megtámadott fél támogatásáról => a kitétel miatt konszenzus szükséges => az 5. cikk vétójogot biztosít minden tagállamnak. A kollektív önvédelem a NATO-ban nem jelent automatikus segítségnyújtási kötelezettséget. Ez kétélű fegyver -> ha valamelyik tagállam megakadályozza, hogy a NATO fellépjen egy tagállam védelmében, akkor mások sem járulnának hozzá az ő védelméhez. Egy tagállam egyénileg nyújthat egy másiknak támogatást a kollektív védelmen kívül is. Az elmúlt hat és fél évtizedben nem volt példa NATO-tagállamot ért külső támadásra (ez mutatja a NATO elrettentő erejét). Egyeten esetben merült fel az 5. cikk alkalmazásának konkrét lehetősége: 2001. szeptember 11-i USA-beli terrortámadások idején. Másnap összehívták a NATO Észak-atlanti Tanácsát (Brüsszelben), állásfoglalása szerint, ha bizonyíthatóan külföldről irányult a támadás az USA ellen, akkor az 5. cikk hatálya alá tartozik. Amikor bebizonyosodott, hogy az al-Kaida (afgán tálib rendszerrel együttműködő terrorszervezet) követte el a cselekményeket, az USA jogosult lett volna, de nem kívánta igénybe venni a NATO kollektív védelmét. Még 2 esetben kellett mérlegelnie a NATO-nak a katonai segítségnyújtást: 1. USA és Nagy-Britannia Irak elleni fegyveres támadáshoz (2002-2003) Törökország területét fel akarta használni felvonulási területként. Ankara megerősítést kért, hogy ha Irak vele szemben fegyveres ellenintézkedést alkalmaz, NATO az 5. cikk értelmében számára kollektív védelmet biztosít. A NATO nem volt hajlandó, Törökország nem vállalt a kockázatot. 2. 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború Törökországot is fenyegette, de nem érte el azt a szintet, ami az 5. cikk alkalmazását szükségessé tette volna, de a NATO jelezte 162 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Szíriának, hogy Törökország mellett áll és üdvözölte a szövetségesek azon szándékát, hogy rakétákat bocsátanak Törökország rendelkezésére. Ha valamely NATO-tagállam segítségre szorul, de ehhez hiányzik a konszenzus, a tagok ad hoc jelleggel segítséget nyújthatnak. Ez nem a washingtoni szerződés 5. cikkén, hanem az ENSZ Alapokmány egyéni vagy kollektív önvédelemre vonatkozó 51. cikkén alapul. A NATO főtitkára levelet írt az ENSZ főtitkárának, hogy a NATO nem minősíthető az ENSZ Alapokmány 53. cikk értelmében vett regionális szervezetnek, ezért, bár részt vesz békefenntartó folyamatokban (mint az 53. cikkben szereplő „kényszerrendszabályok foganatosítása”), ehhez nem szükséges az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása. Ugyanakkor a NATO is kimondja, hogy lehetőség szerint az ENSZ vagy az EBESZ felhatalmazása alapján jár el. Döntését azonban egyedileg, saját szabályai szerint hozza meg, nincs olyan szabály, hogy a NATO általában az ENSZ rendelkezésére áll. 55. tétel: A washingtoni szerződés (NATO) hatálya, az abból fakadó kötelezettségek (a kollektív önvédelem mellett), a NATO katonai és polgári szervei A szerződés hatálya: Területi hatály (= mely térség megtámadása váltana ki kollektív önvédelmi kötelezettséget, 6.cikk) 1. a felek európai és észak-amerikai területei + Törökország teljes területe (Európán kívüli része is) 2. a felek joghatósága alá tartozó, Atlanti-óceánon a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek 3. a felek Földközi-tengeren vagy az Atlanti-óceán Ráktérítőtől északra fekvő részén lévő fegyveres erői, hajói, repülőgépei Időbeli hatály jogilag korlátlan (végét a szerződés nem határozza meg) ideig maradhat hatályban új tag: a szerződés akkor lép hatályba, amikor letétbe helyezi megerősítő okiratát az USA kormányánál Ezek alapján a szerződés hatálya nem terjed ki pl. a kubai amerikai támaszpontra: Guantánamóra vagy a brit pl. Magyarország 1999. szuverenitás alá tartozó Falkland-szigetekre. március 12-én csatlakozott. Kötelezettségek (kollektív önvédelem mellett): Tanácskozási kötelezettség: Ha egy nemzetközi helyzetben még nem merül fel az 5. cikk alkalmazásának lehetősége, de a tagállamok veszélyt éreznek, a 4. cikk alapján a felek egyik fő feladata: tanácskozzanak egymással. A tanácskozást bármelyik tagállam kezdeményezheti, ha véleménye szerint bármelyikük területi épsége, biztonsága vagy politikai függetlensége veszélyben van. A többi tagállam számára ilyenkor a részvétel kötelező. Tehát egy állam is kezdeményezheti, a többi tagállamnak mindenképpen részt kell vennie a megbeszélésen. A tanácskozás összehívása érzékelésen/percepción alapul, lehet kiderül, hogy alaptalan volt, de ez csak a tanácskozáson derül ki. 163 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Bármelyik állam elérheti, hogy konzultáljanak biztonsági aggodalmairól, de egyedül nem tudja mozgásba hozni a kollektív önvédelem gépezetét. A 4. cikk összekapcsolja a washingtoni szerződést és az ENSZ Alapokmányának erőszaktilalmát, mely a területi épség vagy a politikai függetlenség elleni fenyegetést vagy annak alkalmazását tiltja. Haderő-fejlesztési kötelezettség: -Washingtoni szerződés 3. cikk: a felek „fenntartják és fejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben.” -A tagállamok csatlakozáskor vállalták, hogy a GDP legalább 2 %-át védelmükre fordítják, többségük elmarad a teljesítéstől. -Pl. Magyarország, 2012-ben már csak 1,3 százalékot költött védelemre, ami a fenyegetettséget tekintve, tkp. érthető. A szerződéshez való csatlakozás és felmondás: A szerződéshez való csatlakozás: -A nemzetközi szövetségeket, szervezeteket létrehozó szerződések többsége félig nyílt, mivel azokhoz a részesek konszenzusával lehet csatlakozni. -A részes államok egyhangú megállapodással bármelyik európai államot meghívhatják (washingtoni szerződés, 10. cikk). A meghívott fél akkor válik a szerződés részesévé, amikor csatlakozási okiratát letétbe helyezi az USA kormányánál. (11.cikk) -A csatlakozási időpontról a tagállamok külön-külön döntenek, majd megállapodnak a jelölttel. -Olyan állam csatlakozhat a szerződéshez, amely képes elősegíteni a szerződés elveinek (= demokrácia, egyéni szabadság, jogállamiság) továbbfejlődését és hozzájárulni az északatlanti térség biztonságához (10. cikk). Felmondás (13. cikk): A hatályba lépést követő 20 év elteltével bármelyik fél kiválhat, feltétele: szándékáról legalább egy évvel korábban értesítse a letéteményes fél kormányát. Egy állam sem élt eddig ezzel. Franciaország 1966-ban kivált a NATO katonai szervezetéből, annak főhadiszállását is kirakta az országból, de a szerződést (és ezzel a kollektív önvédelmi kötelezettséget) nem mondta fel. 2009-ben visszatért a katonai szervezetbe. (Nicolas Sarkozy elnöksége idején) A NATO szervezete: A)Polgári szervek: A washingtoni szerződés 9. cikkében egy polgári (tanács) és egy katonai (védelmi bizottság) testületet említ. A tanácsot „úgy kell megszervezni, hogy bármikor haladéktalanul összeülhessen”, a védelmi bizottságot a tanácsnak kellett felállítania „azonnal” katonai intézkedésekre való javaslattevés céljából. A védelmi bizottságot 2010-ben megszüntették. A tanács neve: Észak-atlanti Tanács különböző szinteken tart üléseket, szinttől függetlenül a főtitkár elnököl. Az ülések gyakoriságát befolyásolják a körülmények és a szövetség évfordulói is. a tagállamok nagyköveti rangú, a NATO-hoz akkreditált képviselői hetente találkoznak. Folyamatosan a brüsszeli NATO-központban vannak => a tanács bármikor összeülhet és döntést hozhat szükség esetén. 164 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 külügyminiszteri szinten a tanács évente egyszer vagy kétszer ülésezik állam- és kormányfők a szervezet kétévente tartott csúcstalálkozóin vesznek részt. a tanács a döntéseit konszenzussal hozza meg => teljes egyetértésig tárgyalnak vagy nem születik döntés. Az egyet nem értő, de szembe szállni nem akaró tagállam hallgatással támogathatja a többségi döntést. a tanács döntései nemzetközi jogi szempontból nem kötelezőek. Nyilatkozatok, állásfoglalások, irányelvek, stratégiai koncepciók, sajtóközlemények formájában jelennek meg. A tagállamok azonban abból indulnak ki, hogy a döntéseket kötelesek végrehajtani. Köthetnek a tagállamok egymással nemzetközi szerződést, ez már jogilag is kötelező lesz. a NATO a nemzetközi jog alanya, de ennek terjedelme vitás (egyes vélemények szerint a NATO hadműveleteiért az egyes tagállamok a felelősek, s nem a NATO) a tanács, ha a NATO nukleáris politikájával, stratégiájával kapcsolatban ülésezik, Nukleáris Tervező Csoport néven ül össze, jelentősége a hidegháború befejezésével jelentősen lecsökkent. A Védelmi Tervező Bizottságban azok az államok vesznek részt, amelyek bekapcsolódtak a közös védelmi tervezés folyamatába. A NATO hivatali apparátusa élén a főtitkár (2009 óta Dánia volt miniszterelnöke, Anders Fogh Rasmussen) áll. A hivatali apparátus 2 részből áll: Nemzetközi Titkárság Nemzetközi Katonai Törzs -A különböző területeket a főtitkár irányítása alá tartozó főtitkár-helyettesek felügyelik. -A konzultáció és a tervezés főleg a különféle munkabizottságokban zajlik. B)Katonai szervek: Katonai Bizottság: a tagállamok vezérkari főnökeiből illetve a NATO-hoz delegált képviselőiből áll döntéshozatali jogköre nincs az Észak-atlanti Tanács döntéseihez katonai, szakmai tanácsokat ad. Hadműveleti Parancsnokság (2002 óta a belgiumi Mons-ban van): a NATO katonai szervezetének csúcsán áll innen irányítják a NATO minden hadműveletét élén amerikai tábornok áll, aki egyben az USA európai erőinek is főparancsnoka NATO átalakításáért felelős parancsnokság (Norfolk) az alacsonyabb szintű parancsnokságok számának csökkentése, amelyet a hidegháború vége óta radikálisan csökkentettek és ez folytatódik alárendeltségében vannak a NATO gyorsreagálású illetve válaszadó erői, melyek szerepe várhatóan nőni fog, a NATO afganisztáni szerepvállalásának befejeződése után. 56. tétel: Az Európa Tanács célja, szervezete (Nem tartozik a tételhez az emberi jogi tevékenysége) 165 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Az Európa Tanács létrejötte, tagsága: 1949-ben hozták létre, alapötlet: Winston Churchill brit miniszterelnök Európai Egyesült Államok megvalósításának ötlete, első lépésként javasolta az Európa Tanács felállítását, 10 nyugat-európai állam írta alá az Európa Tanács statútumát, a londoni egyezménytfontos elemévé vált az európai integrációs folyamatnak nemzetközi szervezet eredeti cél: kontinens parlamentjei közti politikai, kulturális és emberi jogi együttműködés fejlesztése volt az emberi jogok védelme terén az Európa Tanács és intézményrendszere, különösen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a legfontosabb szervezet 1980-as évek végén, 1990-es évek elején fontos szerepe volt a közép- és kelet-európai folyamatok elősegítésében, Európa új demokráciái számára az EU-csatlakozás előfeltétele volt a felvétel az Európa Tanácsba tagsága ma szinte a teljes, tág értelemben vett kontinensre kiterjed (pl. Törökország, Oroszország, Ukrajna, Azerbajdzsán is tag) 47 állam tagja, a vitatott államiságú Koszovó nem tag, néhány Európán kívüli állam (pl. USA, Izrael, Japán, Kanada) és a Vatikán megfigyelő státuszú. Az Európa Tanács céljai és eszközei: Célok: legfontosabb cél az emberi jogok, a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság védelme európai államok közti egység, közös európai identitás kialakítása 1989 után: a rendszerváltó közép- és kelet-európai államok segítése, a szervezet céljaival kapcsolatos ismeretek terjesztése, alkotmányos reformok végrehajtásában segítségnyújtás Eszközök: eszközei túlterjednek a nemzetközi jog eszköztárán nem rendelkezik önálló jogalkotási hatáskörrel elsődleges eszköze a közös normaalkotás elősegítése: olyan nemzetközi szerződések megalkotása, melyekkel a tagállamok belső jogrendszere harmonizálható (pl. emberi jogi, egészségügyi, ifjúságpolitikai, büntetőjogi együttműködésekről szóló egyezmények) Az Európa Tanács intézményei és működése: 1) A Miniszteri Bizottság: az Európa Tanács legfőbb döntéshozó és végrehajtó szerve a tagállamok kormányképviselőiből (külügyminiszterek, miniszterek vagy az őket helyettesítő diplomaták) áll meghatározza az Európa Tanács irányvonalát, magas szintű politikai érintkezési fórum évente kétszer (májusban és novemberben) ülésezik ajánlásokat (jogilag nem kötelező aktusok) fogad el, egyezményeket (kötelező erejű nemzetközi szerződések létrejöttéhez vezetnek) hagy jóvá, a jóváhagyás kiváltja a parafálás aktusát. új tagállamok belépését jóváhagyja ellenőrzi, hogy a tagállamok teljesítik-e a kötelezettségeiket megállapítja a szervezet költségvetését (melynek összegét a tagállamok előre meghatározott arányban adják össze és a végösszeg 380 millió euróra nőhet az önkéntes és az EU befizetéseivel) 2012-2014: 240 millió euró, 166 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 munkáját az 1200 tisztviselőből álló Titkárság segíti, élén a főtitkár áll. 2) A Parlamenti Közgyűlés: az interparlamentáris együttműködés fóruma, tanácskozó intézmény, politikai viták fóruma tagjait nem választják, hanem a tagállamok parlamentjeit alkotó pártok képviselőiből a parlamentek delegálják a képviselők 5 politikai irányzathoz tartoznak, ezek azonosak az Európai Parlament képviselőcsoportjaival: szocialista, néppárti, demokrata, konzervatív és reformer, valamint egyesült baloldali képviselők a testület választja meg elnökét 3 egymást követő 1 éves terminusra évente négyszer ülésezik, közös európai megoldást igénylő aktuális társadalmi, politikai kérdésekben döntési jogköre csak saját tevékenységére nézve van legfontosabb tevékenysége: Európa Tanács égisze alatt kidolgozandó nemzetközi szerződések kezdeményezése, véleményezése, ennek színhelye: állandó bizottságok (politikai, gazdasági, jogi, kulturális stb.) Működése során az alábbi aktusokat hozhatja: o ajánlás: Miniszteri Bizottságnak címzett javaslat, amelynek a végrehajtása tagállami hatáskör o határozat: a Parlamenti Közgyűlés döntése/állásfoglalása meghatározott kérdésben, végrehajtására a Parlamenti Közgyűlés jogosult o vélemény: Miniszteri Bizottság által a Közgyűléshez intézett kérdésre a válasz, amennyiben a Bizottságnak kötelező a Közgyűlés véleményét kikérnie – pl. tagfelvétel, költségvetés o utasítás: a Parlamenti Közgyűlés saját parlamenti bizottságának címzett kötelezően végrehajtandó instrukciója 3) Egyéb intézmények: Európai Helyi és Regionális Hatóságok Állandó Kongresszusa cél: helyi önkormányzatok együttműködésének elősegítése 2 kamarás (Helyi Hatóságok Kamarája és Regionális Hatóságok Kamarája) tagjai: tagállamok helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselői Parlamenti Közgyűléshez hasonló jogköre van (helyi és regionális önkormányzatokat érintő kérdésekben): tanácskozási- és véleményezési jogkör ellenőrző hatásköre van (Miniszteri Bizottság 2000-ben hozott határozata alapján): jelentéseket készít a helyi és regionális demokrácia helyzetéről a tagállamokban, ellenőrzi a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában megfogalmazott elvek végrehajtását évente 1 plenáris ülés plenáris ülésszakok között Állandó Bizottság ülésezik, amelyben a nemzeti delegációk képviseltetik magukat. Emberi Jogok Európai Bírósága Európa Tanács emberi jogvédelmi rendszerének csúcsa Emberi jogi biztos 1999-ben hozták létre a pozíciót feladata a szervezet emberi jogi tevékenységének felügyelete, koordinálása Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága = Velencei Bizottság 1990-ben jött létre 167 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 tagja az Európa Tanács minden tagállama + számos nem európai állam + egyéni tagként a tagállamok által jelölt személyek: alkotmánybírák, főbírák, szakértők. tanácsadó testület elsődleges feladata: ellenőrzés és konzultáció az alkotmányosságot és a jogállamiságot érintő kérdésekben együttműködik a tagállami alkotmánybíróságokkal, ombudsmanokkal. Magyarország számára a bizottság eddig 12 véleményt készített, 11-et 2011 után az új alkotmány és egyes törvények előkészítésével kapcsolatban. 57. tétel: A WTO (tagság, GATT, GATS, TRIPS, TPRM, SCM, DSU) WTO = Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization) Tagság: Marrakeshi egyezmény (1994) hozta létre, 2013-ban 159 részes állam. Fő célok: o többoldalú kereskedelmi megállapodások végrehajtásának támogatása o tagállami kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzése az ún. kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus révén o kereskedelmi tárgyalások lebonyolítása o viták békés rendezésének biztosítása a vitarendezési mechanizmus keretében tagság előfeltétele: tagjelöltek készek legyenek a WTO-megállapodás és többoldalú kereskedelmi egyezmények rendelkezéseinek elfogadására csatlakozás 4 fő szakasza (a 2. szakasz igen hosszú, gyakran több évtized, pl Kína és Oroszország esetében): 1. „mesélj magadról” (beszámol jog- és vámrendszerének állapotáról) 2. „lássuk, mit adsz” (megfelelő számú támogató szerzése kétoldalú tárgyalások során) 3. „állapodjunk meg” (szerződéses feltételek, kivételek stb. meghatározása) 4. „döntés” (Miniszteri Konferencia 2/3-os többséggel dönt a tagfelvételről) Szervezetrendszer: Miniszteri Konferencia a WTO élén áll legalább kétévente ülésezik minden tagállam képviselteti magát benne kiterjedt döntéshozatali hatáskör külső (tagállamok) és belső (szervezet) vonatkozásban nagy médiafigyelem és globalizáció-ellenes tüntetések az ülések alatt Általános Tanács a konferenciák közötti időszakokban vezeti a szervezetet és intézi a napi ügyeket nagyköveti/főképviselői szint a konferencia hatáskörében bizalmasan (nem nyilvánosság előtt) működik kétéves időszakra választott elnök vezeti (2013: norvég főképviselő, Elin Ostebo Johansen) a tanács vitarendezési fórumként (Dispute Settlement Body, DSB) és a kereskedelmi politika felülvizsgálati testületeként (Trade Policy Review Body, TPRB) is tevékenykedik felügyelete alatt működik a szervezet 3 fő tevékenységi körével foglalkozó o Árukereskedelmi Tanács 168 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o Szolgáltatás-kereskedelmi Tanács o Szellemi Alkotások Kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozó Tanács (TRIPS) Bizottságok és munkacsoportok is üléseznek a MK mellett legfontosabb a Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottság A szervezet titkársága irányítja a szervezetet. Élén a főtitkár áll (jelentős politikai hatása van). A szervezet döntései konszenzuson alapulnak, ha nem sikerül: többségi szavazás (van egyszerű, 2/3-os vagy 4/5-ös többségi döntés). Szűkebb körben: negatív konszenzus = ha nincs konszenzus az ellenkezőjéről, a döntést elfogadják. Minden tagállamnak 1 szavazata van, de az EU-ra és tagállamaira külön szabályok vonatkoznak. A WTO joganyagának 5 fő pillére: 1. GATT 1994 és a multilaterális kereskedelmi egyezmények 2. A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) 3. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól szóló megállapodás (TRIPS) 4. Kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (TPRM) 5. A vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértés (DSU) 1.A GATT 1994 (=1994. évi Általános vám- és kereskedelmi egyezmény) és a multilaterális árukereskedelmi egyezmények. GATT 1994 (nagyrészt megegyezik a GATT 1947-tel, kiegészülve további 12 egyezménnyel és a Marrakeshi egyezménnyel): vámok csökkentése, mennyiségi korlátozások enyhítése, annak megakadályozása, hogy a tagállamok egyoldalú lépésekkel serkentsék saját kivitelüket vagy akadályozzák a behozatalt más államok területéről. 169 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A GATT tevékenységének elvei (cél: az árukereskedelem liberalizációja): A legnagyobb kedvezményes elbánás elve: a tagállamok kereskedelmi kapcsolataikban kötelesek egymásnak a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítani (az egyik részes államnak nyújtott kedvezőbb vámtarifát, kedvezményt azonnal, feltétel nélkül ki kell terjeszteni a többi tagállamból származó vagy oda szánt hasonló termékre is. A kedvezményes elbánás mindig egy konkrét termékre vonatkozik. Az MFN elbánás-elv jelentősége csökkent, a legtöbb részes állam szabadkereskedelmi övezet vagy vámunió tagjává vált, az azokban nyújtott előnyöket nem kell kiterjeszteni a GATT más részes államaira. Kedvezmények jegyzéke: a csökkentett/eltörölt vámtarifákat tartalmazó jegyzékek szerződéses kötelezettséggé váltak. Nemzeti elbánás: WTO-tagállamok a többi tagállamból importált terméket köteles hazaival azonosan kezelni (adózás, belső szabályozás szerint => nem vethető ki különadó) Dömpingellenes intézkedések, kiegyenlítő vámok, szubvenciók: korlátozzák a más államokban alkalmazott kereskedelemtorzító intézkedések liberalizált piacra való hatását Vámcélú értékelésre vonatkozó szabályok: eljárás során megállapított vámalap fair értékelésének elvei Import-export díjak, eljárások: az eljárás során alkalmazandó díjak az eljárás tényleges költségét tükrözzék, az eljárások nem eredményezhetik az import kiszorítását. Átláthatóság: tagállamok kötelesek közzétenni kormányzati intézkedéseik kereskedelmet érintő rendelkezéseit a jogbiztonság és kiszámíthatóság érdekében A mennyiségi korlátozás tilalma: import- és exportkorlátozás tilos kereskedelemtorzító hatása miatt (csak a GATT által meghatározott kivételes esetekben) Kivételek: a GATTban pl.: tagállam jogosult korlátozásokat bevezetni fizetési mérlegük egyensúlyának megóvása, közerkölcs, emberi élet stb. védelme érdekében. GATT 1947 szabályai a mezőgazdasági termékekre nem vonatkoztak => importliberalizáció is elkerülte ezt a gazdasági szektort. A fejlődő országokra vonatkozó speciális rendelkezések a Kereskedelem és fejlesztés c. fejezetben: differenciált és kedvezőbb bánásmód elve, egyoldalú kedvezményeket engedélyező elvek, Általános Preferenciarendszer (iparosodott államok a fejlődőknek kedvezményeket nyújtanak) és Globális Kereskedelmi Preferenciarendszer (fejlődő államok egymás közti megállapodásai kereskedelmi kedvezményekben). 2. A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) 1B melléklet szolgáltatásoknak a világgazdaságban betöltött növekvő szerepe hívta életre, cél: szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja. Felépítése a GATT-éhoz hasonló. GATS = keretegyezmény + mellékletek + specifikus kötelezettségvállalási listák + tagállamok által benyújtott kivételek listái. A GATS a WTO-tagok szolgáltatások kereskedelmére hatással lévő jogszabályi vagy hatósági intézkedéseire vonatkozik. GATS által megfogalmazott legfontosabb kötelezettség: legnagyobb kedvezményes elbánás. Fontos az átláthatóság követelménye is (külföldi szolgáltatásnyújtók tudják követni a tagállam szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó szabályait és azok változását. 170 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 tagállamok belföldi szabályozására vonatkozó előírások (szolgáltatások kereskedelmét érintő ügykezelés méltányos, tárgyszerű, elfogulatlan legyen, megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosítani kell a döntések ellen) rendelkezések a monopóliumokról és azokról az üzleti gyakorlatokról, amelyek a szolgáltatások kereskedelmét akadályozzák (tagállam köteles biztosítani, hogy területén monopolhelyzetű szolgáltató ne lépjen fel a tagállam kötelmeivel ellentétes módon, versenykorlátozó gyakorlatot a tagállam más tagállam kezdeményezésére megváltoztatja) kivételek engedélyezése: csak új tagoknak, csatlakozásukkor, max 10 évre fizetési mérleg egyensúlyát védő korlátozásokat pénzügyi nehézségek esetén engedik kivételi és mentességi rendszer közerkölcs/emberi élet/állat- és növényvilág vagy egészség védelmében lehetővé teszi tagállamok részére gazdasági, munkaerő-piaci megállapodások megkötését az egyes államokra vonatkozó jegyzékek specifikus kötelezettségeket tartalmaznak a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjáról. Azokra a szolgáltatásokra vonatkoznak, melyek tekintetében garantálják a piacra jutást és a nemzeti elbánást, valamint azokra, amelyekkel kapcsolatban korlátozásokat fogalmaztak meg (pl. alkalmazottak száma, ügyek értéke) 3. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatáról szóló megállapodás (TRIPS) WTO-egyezmény 1C melléklete, szellemi tulajdon védelmére vonatkozó közös, általános alapelvek. a nemzeti elbánáson (belföldieknek nyújtott előny biztosítása a külföldieknek is) túl a legnagyobb kedvezményes elbánás biztosítását is megköveteli (belföldieknek nem, de más külföldinek megadott jogok megadása) minden lényeges oltalmi formára (szerzői- és kapcsolódó jogok, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari formatervezési minták, szabadalmak, bizalmas üzleti információk stb.) kiterjed, ezekre közösen állapítja meg szellemi tulajdonjog megszerzésével, fenntartásával, érvényesítésével kapcsolatos polgári, közigazgatási és büntető eljárási követelményeket. 4. A kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (TPRM) Marrakeshi egyezmény 3. mellékletében található célja: jogi kötelezettségvállalások betartásának ellenőrzése => módja: WTO-tagok rendszeres számadása a kötelezettségvállalások teljesítéséről a Kereskedelempolitikai Felülvizsgáló Testületnek (TPRB) A felülvizsgálatra rendszeres időközönként kerül sor, a WTO tagállamai által leadott jelentések alapján (kétévente USA, EU, Japán, Kína és 4 évente 16 iparosodott állam és a többi esetben 6 évente) 5. Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (SCM) A WTO egyik fontos kiegészítő egyezménye: a támogatásokról + kiegyenlítő intézkedésekről szól Nem általában tiltja a támogatások nyújtását, hanem csak azokat tiltja, amelyek exportösztönző és importkiváltó jellegűek megengedi a „nem felróható” támogatásokat: kutatás-fejlesztési, elmaradott régióknak nyújtott regionális fejlesztési és környezetvédelmi támogatások. 171 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 a többi, felróható támogatást akkor csak tiltja, ha azok bizonyíthatóan kárt okoznak más tagállamoknak azzal, hogy azok piacot vesztenek a versenytársnak más állam által nyújtott támogatás miatt. erre alapult pl. az Airbus-ügy: USA vitatta az Airbus részére adott állami szubvenciók jogosságát. Megállapítást nyert, hogy az Airbus egyes tagállami finanszírozások nélkül nem tudta volna kifejleszteni nagy polgári repülőgépeit, így a támogatás segítségével az amerikai Boeing cég kárára szerzett piaci részesedést. Eredmény: a tagállamok vonjanak vissza minden olyan támogatást, amit a vizsgálóbizottság tiltottnak értékelt. Az SMC megállapodás megszabja, hogy az exportáló államban milyen szubvencionált termékre hogyan (feltételek, vizsgálatok) lehet kiegyenlítő vámot (ezt átmeneti jelleggel, visszavonásig lehet alkalmazni, de végleges jelleggel is alkalmazható meghatározott esetekben) kivetni annak érdekében, hogy a szubvenció piactorzító hatását kiszűrjék. 7.A vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (DSU) korábbi (GATT 1947) vitarendezési eljárások – összes tagállam konszenzusa kellett => vita jogi rendezésének elhúzása, megakadályozása => tagállamok egyoldalú intézkedésekkel kezelték a vitás helyzeteket a DSU kötelező, hatékony, gyors vitarendezési eljárást vezetett be, szigorú időkeretek (időhúzás nem lehetséges) + tagállamok eltiltása az egyoldalú szankciós intézkedésektől. DSU => vitarendezési fórumoknak tagállamok közti jogvitákra kötelező joghatóságuk van Ha a WTO-tagállamok között vita merül föl => kötelező jellegű konzultáció. Ha eredménytelen, => a felek bármelyike jogosult egy bizottság felállítását kérni. A DSB (Vitarendezési Testület) egy panelt hoz létre: 3 szakértőből áll, akiket a felek választanak ki (ha a felek nem állapodnak meg a panelben részt vevőkről, a főtitkár jogosult a bizottság tagjainak kijelölésére. A bizottság objektíven értékeli a vita tárgyát (beadványok, információk alapján). A panel a létrehozásától számítva max. 6 hónapon belül benyújtja a DSB-hez a jelentését. => bármelyik fél a WTO állandó Fellebbezési Testületéhez fordulhat. Ez a panel döntéseit jogi szempontból felülbírálja 90 napon belül. A Fellebbezési Testület jelentését a DSB fogadja el, csak konszenzussal dönthet felülbírálásáról (a Fellebbezési Testület döntése lényegében mindig kötelezővé válik). A tagállamok kötelesek a jelentésben foglaltakat 15 hónapon belül a DSB felügyelete mellett teljesíteni. Ha vita alakul ki ezzel kapcsolatban, a vitarendezési fórum (lehetőleg az eredeti panel) igénybe vételével kell dönteni. A DSB gyakran engedélyezi ideiglenes ellenintézkedések (pl. kedvezmény felfüggesztése) bevezetését, ha a DSB-határozat címzettje a meghatározott időtartamon belül nem hajtja végre a határozatot. Az ellenintézkedések hatályával kapcsolatban felmerült viták az eredeti panel vagy a WTO-főtitkár által kijelölt választottbíró elé kerülnek => 60 napon belül határoz. Az árukereskedelmet szabályozó nemzetközi megállapodások 1. A nyers- és alapanyagok kereskedelmének szabályozása - Az árak ingadozása megnehezíti a hosszú távú tervezést -> árstabilitás Általában meghatározott időtartamra szóltak a megállapodások Tartalékkészletek létrehozásáról rendelkeznek Exportkvóták rendszere: szabályozza a nemzetközi piacra kikerülő áruk mennyiségét - Szervezeti struktúrák élén egy vezető szervezet áll, amely a szerződő államok képviselőiből áll 172 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - Együttműködést elősegítő rendelkezések - Közös árualap létrehozásáról szóló egyezmény (1989) 4. Egyes speciális termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó szabályozás - Közpolitikai okból szabályozzák A biztonságpolitika és védelem Közbiztonság növelése Veszélyeztetet állatok és növények kereskedelme veszélyes hulladékok államok közötti kereskedelme kábítószer-kereskedelem kulturális javak jogtalan behozatala, kivitele, tulajdonának jogtalan átruházása Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Előzmények - pénzügyi és kereskedelmi korlátok enyhítésére törekedett az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet - ennek utódja az 1961-ben létrejött OECD Szervezete - legfőbb döntéshozó szerve a Tanács: a tagállamok és az Európai Bizottság képviselőiből áll + nemzetközi szervezetek képviselői is részt vesznek - Titkárság: döntéselőkészítés, elemzések - Döntéseit általában konszenzussal hozza, a tagoknak lehetőségük van tartózkodásra, rájuk ekkor a döntés nem alkalmazható Tevékenysége - Célja: elősegítse a gyorsabb, tisztább, méltányosabb növekedést, foglalkoztatottság növelését és az életszínvonal emelését - Gazdasági fórummá vált - Normatív aktusok, nemzetközi szerződések előkészítése - Gazdaságpolitika értékelésében szerepe van - Kutatások a Szabályozási tevékenysége egyes gazdaságpolitikai területeken 1. Adózás - Egyes tagállamok adójogszabályainak összehangolása, kihívások – Fiskális Bizottság - Kettős adóztatás elkerülése – modellegyezmény kidolgozása - Adóelkerülés, adóparadicsomok elleni küzdelem, lista a nem együttműködő adóparadicsomokról - Transzferárak 2. Fizetések liberalizációja - A folyó - A tőkemozgások liberalizációs kódexe 3. Korrupció elleni harc - Indokolatlan versenyelőnybe kerül az a vállalat, melyet hazájában nem fenyeget büntetés akkor, ha külföldön hivatalos személyek megvesztegetésével javítja üzleti pozícióit 173 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 58. tétel: A beruházás védelem modern joga Beruházásvédelmi jog = nemzetközi közjogi normák összessége, melyek azt szabályozzák, hogy a fogadó állam miként köteles bánni a területén lévő külföldi befektetésekkel. Ide tartoznak azok a szerződéses eredetű nemzetközi közjogi szabályok is, amelyek az államok közötti tőkebefektetéseket szolgálják. A)A modern beruházásvédelmi jog kialakulása: 1. A külföldi tulajdonnal való bánásmód A nemzetközi szokásjog számos, a külföldiek tulajdonát védő szabályt tartalmaz 1. hullám: világgazdasági fejlődés (első világháborút megelőző időszak, a világgazdasági globalizáció első nagy hulláma) => fejlődő (elsősorban a latin-amerikai) államok igyekeztek elérni, hogy gazdasági érdekeik védelmét a fejlett államok jogi keretek közt érvényesítsék, katonai helyett. Arra hivatkoztak, hogy a nemzetközi jog tartalmaz olyan szabályokat, amelyek előírják, hogy a külföldieket és tulajdonukat milyen bánásmódban kell részesíteni, így elsősorban meghatározzák a jogszerű kisajátítás feltételeit és tartalmaznak egy ún. Minimális elbánásbeli követelményt. 2.: I. világháború után Szovjetunió kialakulása, 1945 után szocializmus elterjedése, gyarmati rendszer megszűnése, külföldi befektetések nemzetközi jogi szabályozásának újabb szakasza. => A korábban magántulajdon-alapú politikai rendszerek mellett megjelentek a magántulajdont tagadó politikai rendszerek + gyarmati sorból kikerülő államok részéről megjelent a természeti erőforrásaik feletti önrendelkezési jog igénye. Ezekben az államokban elterjedt a magántulajdon államosítása, mely érintett külföldi érdekeltségeket is. A tőkeexportőr fejlett államok célja továbbra is a beruházások védelmére vonatkozó magas szintű nemzetközi jogi védelem kialakítása volt, a szocialista és fejlődő államok az állami szuverenitást és a természeti erőforrások feletti önrendelkezési jogot hangsúlyozták. Utóbbiak többségben voltak az ENSZ Közgyűlésben => sok határozat született a természeti erőforrások feletti önrendelkezésről, ezek rendelkeztek a külföldi befektetésekkel kapcsolatos jóhiszemű bánásmódról + a kisajátítás esetén fizetendő kártalanításról is. Új világgazdasági rend kialakítására törekvés => Az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről nyilatkozat elfogadása. => transznacionális vállalatokra vonatkozó normatervezet kidolgozása (fejlődő államok álláspontját tükrözte, végül nem került elfogadásra, nem tartalmazott jogilag kötelező normákat). A fejlett államok álláspontját tükröző, az OECD keretein belül elfogadott egyezmény: A beruházásokra és a multinacionális vállalatokra vonatkozó nyilatkozat, 1976, tartalmazza az OECD iránymutatását is. 2. Nemzetközi szerződések a beruházásvédelem területén A tőkeexportőr és a tőkeimportőr államok közti ellentét nem tette lehetővé a nemzetközi kodifikációt, a beruházásvédelem területén nincs olyan átfogó megállapodás, mint a nemzetközi kereskedelem területén. Ennek hiányában a beruházásvédelmi jog alapját kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények rendszere jelenti (1959-ben Németország és Pakisztán közötti szerződéssel kezdődött. Ma már több, mint 3000 ilyen szerződés). 174 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Emellett számos regionális gazdasági tárgyú egyezmény született, mely részletes beruházásvédelmi rendelkezéseket tartalmazott. 1992: Kanada, Mexikó, USA között létrejött Észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) külön fejezetben rendelkezett a beruházásvédelmi szabályokról és lehetővé tette a befektetők és az államok közötti vitarendezést. Ágazati beruházásvédelmi megállapodások egyetlen, de rendkívül jelentős példája az Energia charta egyezmény (1994, európai államok, EU, volt szovjet utódállamok, más fejlett államok, pl. Ausztrália). Az egyezmények lehetővé teszik, hogy a befektetők nemzetközi választottbíróság előtt közvetlenül érvényesítsék a nemzetközi egyezmény megsértéséből eredő igényüket a fogadó állam ellen. => választottbírósági eljárások száma nőtt => beruházási jogviták rendezésére létre hozták a Beruházásvédelmi Jogviták Rendezésének Nemzetközi Központját (ICSID). Egyes államok szerződéses gyakorlatában a beruházások támogatása nemcsak a beruházások védelmére terjed ki, hanem a beruházási lehetőség biztosítására, az úgynevezett letelepedésre is. Fontos szerepet játszik: ENSZ égisze alatt működő (befektetések politikai jellegű kockázatok esetére történő biztosítására) Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség (MIGA). Új szempontok a beruházásvédelmi jogban, pl. a fenntartható fejlődés követelményének érvényesítése. Ennek elősegítésére: Fenntartható fejlődést biztosító beruházási politika c. dokumentum (UNCTAD adta ki 2012-ben), a fejlődő államoknak szóló ajánlásokat tartalmaz a beruházásvédelmi egyezmények megkötésével kapcsolatban. B) A beruházásvédelmi egyezmények tartalma: 1. Befektetés fogalma 2. Befektető fogalma 3. Kisajátítás tilalmának deklarálása 4. Külföldi befektetésekkel való bánásmód követelményeinek lefektetése (tisztességes és méltányos elbánás, teljes védelem, biztonság elve) 5. Diszkrimináció tilalma (nemzeti elbánás, legnagyobb kedvezményes elbánás) 6. Jövedelemtranszferre, munkaerő foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések 7. Vitarendezési szabályok. 1. A befektetés/beruházás fogalma választja el a beruházásvédelmi jogot az árukereskedelem, a pénzügyi befektetések, pénzügyi tranzakciók szabályozásától (magában foglalja pl. az ingó/ingatlan tulajdont, zálogjogot, részvényt, üzletrészt, beruházáshoz fűződő szabadalmakat stb.). Fogalmi eleme, hogy a fogadó állam szabályaival összhangban kell lennie => a jogellenes befektetések nem kapnak nemzetközi jogi védelmet. A beruházás fogalma meghaladta a közvetlen külföldi tőkebefektetést. Pl. Magyarország és Azerbajdzsán közötti egyezmény: „magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik szerződő fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggésben fektetett be a másik szerződő fél területén, ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen-de nem kizárólag- a következőket jelenti: (példa) a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint pl. Mindenféle zálogjogot és hasonló jogokat, b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illletve a társasági érdekeltség egyéb formáit stb. 2. A befektetők 175 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A beruházásvédelmi egyezmény a másik szerződő államban honos befektetők (magán- vagy jogi személyek) befektetéseit részesítik védelemben. A befektetők nemzetisége két szempontból fontos: a. alkalmazhatók-e a befektető befektetésére egy adott beruházásvédelmi szerződés rendelkezései b. jogosult-e a befektető (vagy az állam, amelyben honos) jogvédelemre. 3. Államosítás, kisajátítás: a fogadó állam csak a kisajátítás nemzetközi jogi feltételeinek teljesítésével sajátíthat ki külföldi tulajdont. A kisajátítás feltételei: 1. közérdekből történjen 2. ne legyen önkényes és diszkriminatív 3. azonnali, megfelelő, hatékony kártérítéssel járjon együtt 4. egyes egyezmények szerint megfelelő eljárás szerint alkalmazandó intézkedésekkel A kisajátítás formái: közvetlen (a külföldi vagyontárgy elvétele) és közvetett (a külföldi formális tulajdonának meghagyása, tulajdonhoz kapcsolódó jogok korlátozása, jelenleg ez jellemző). Közvetett kisajátítás esetén a befektetőt megfosztják gazdasági hasznától vagy a befektetéshez kapcsolódó jogok élvezetétől. Bújtatott kisajátítás: intézkedések sorozata vezet kisajátításhoz hasonló helyzethez. A jogos és jogellenes kisajátítás fogalma és a fizetendő kártérítés volt a központi kérdés az ADC Affiliate Limited and ADC/ADMC Management Limited vs. Magyarország ügyben (Ferihegy 2B terminál, Magyar Közt. kisajátította az ADC befektetését) 4. A tisztességes és méltányos elbánás (fair and equitable treatment, FET) a beruházásvédelmi viták leggyakrabban hivatkozott jogi követelménye, általános jellegű, a pontos tartalmát nehéz meghatározni, a kontinentális polgári jogok jóhiszeműségi alapelvéhez hasonló, tartalma néhány alapfogalom köré csoportosítható: 1. stabilitás, jogos elvárások tiszteletben tartása (pl. állam által a befektetőnek adott ígéretek betartása) 2. transzparencia (befektetőre vonatkozó szabályok átláthatósága, átlátható alkalmazása) 3. jóhiszeműség (fogadó állam befektetőket érintő döntéseinek ésszerűsége) 5. Egyéb követelmények A beruházásvédelmi egyezmények tartalmaznak a tisztességes és méltányos elbánáshoz hasonló követelményeket is, pl. teljes vagy állandó védelem és biztonság előírása (korábban a befektetést ért fizikai, ma a jogi sérelmeket tilalmazza). Tilalmazott pl. A jogszolgáltatás megtagadása vagy a tisztességes eljárás sérelme. Az egyezmények egy része tartalmaz úgynevezett „ernyő”rendelkezést: a fogadó állam arra vállal kötelezettséget, hogy magánjogi szerződéseit betartja.=> Ha az állam megsérti a befektetővel kötött szerződést, nemzetközi jogsértésnek minősül. 6. Nemzeti elbánás követelménye a diszkrimináció tilalmának egy speciális formája = a külföldi beruházó nem részesülhet hátrányosabb elbánásban, mint hasonló helyzetben a hazai. 7. A legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN) alapján a fogadó állam arra vállal kötelezettséget, hogy az adott beruházásvédelmi megállapodással érintett területen a másik állam befektetőit nem részesíti hátrányosabb elbánásban, mint a harmadik államból származó befektetőket. (Pl. Telenor vs. Magyar Köztársaság ügy, 637.o) 176 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 C) A beruházási egyezmények vitarendezési mechanizmusai: a klasszikus megoldás a diplomáciai védelem volt (külföldit ért sérelem a külföldi személy honos állama ellen elkövetett nemzetközi jogi jogsértésnek számít). A jogvitát az államok nemzetközi bíróság előtt is rendezhetik, de ez nem jellemző (nemzetközi jog általános szabályai szerény védelmet jelentenek e téren). Pl. Barcelona Traction Light and Power Co Ltd. ügy beruházásvédelmi egyezményekben: államok közötti beruházásvédelmi jogvitáról rendelkezés. A jogvita a befektető honos állama és a fogadó állam között zajlik, a jogvita diplomáciai lépések mellőzésével közvetlenül bíróság elé kerül. Csekély szerepe van. Legjelentősebb a beruházásvédelmi jogra sajátosan jellemző választottbírósági vitarendezés a befektető és a fogadó állam között. Jelentősége: a befektető saját döntése alapján független fórum előtt kereshet jogvédelmet (a fogadó állam bíróságai helyett). A beruházásvédelmi választottbíráskodás alapfeltétele, hogy a felek kikössék a választottbíróság hatáskörét (általában: fogadó állam a beruházásvédelmi megállapodásban visszavonhatatlan ajánlatot tesz az egyezményből eredő jogviták választottbíróság előtti rendezésére, a befektető ezt az eljárás megindításával fogadja el.) Egyes beruházásvédelmi egyezmények csak meghatározott jogsértések esetén teszik lehetővé a választottbírósági eljárást, egyes egyezmények megkövetelik, hogy a befektető a fogadó állam bíróságaihoz forduljon először, csak akkor vegye igénybe a választottbírósági eljárást, ha a vita e fórumok előtti eldöntésére előírt határidő eltelt. –pl Telenor-ügyben A megállapodásokban általában háromféle választottbírósági vitarendezés jelenik meg: 1. eseti választottbíróság 2. valamely állandó nemzetközi kereskedelmi választottbíróság (pl. Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbírósága, ICC) 3. Beruházásvédelmi Jogviták Nemzetközi Központja (ICSID) Az ICSID szerepe napjainkban a legjelentősebb. 1965-ben a washingtoni egyezmény hozta létre, cél: vitarendezésre független, államok politikai, jogi befolyásától mentes intézmény létre hozása. Olyan állandó beruházásvédelmi vitarendezési fórum, amelynek saját eljárásrendje és intézményi háttere van, nem csak választottbíróság. igénybevételére akkor van lehetőség, ha a befektető honos állama és a fogadó állam is a washingtoni egyezmény részese. joghatóságának szabályait a beruházásvédelmi egyezmények tartalmazzák. eljárásában a felek által jelölt választottbírók járnak el, rendelkezik saját (tagállamok által jelölt) választottbíró-listával, de a listán nem szereplők is jelölhetők. az eljárás adminisztratív lebonyolítását az ICSID titkársága végzi. ICSID-eljárás 2 sajátossága (biztosítják, hogy az ICSID ítéletei és végrehajtásuk külső jogi hatástól mentesek legyenek): 1. ítéleteiben szereplő pénzügyi kötelezést minden tagállam úgy köteles végrehajtani, mint a saját legfelsőbb bírói fórumának ítéletét (ezzel szemben egy szokásos, nemzetközi kereskedelmi választottbíróság ítéletének elismerése, végrehajtása a belső jog vagy a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről szóló New Yorki egyezmény alapján történik, az állam megtagadhatja az ítélet végrehajtását). 2. érvénytelenítése érvénytelenítési bizottság előtt, kizárólag a washingtoni egyezményben meghatározott eljárás szerint, ott meghatározott okokból (kereskedelmi választottbíróság ítéletének érvénytelenítése: választottbíróság székhelye szerinti jog alapján a székhelyállam bírósága előtt) történik. 177 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 D) Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség (MIGA): 1985-ban alapították meg a Világbank közreműködésével, célja a termelési célú beruházások áramlásának ösztönzése (főleg fejlődő államok javára), biztosítékokat nyújt a fejlődő államokba irányuló beruházásokat érintő nem kereskedelmi jellegű kockázatokra, kutatómunkát végez, beruházások áramlását elősegítő tevékenységeket folytat, megosztja az információkat a fejlődő államokban megvalósítható beruházásokról saját elnökkel, ügyvezetői tanáccsal rendelkezhetne, de e tevékenységeket eddig a Világbank elnöke, ügyvezetői látták el. 59. tétel: A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank A) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) célja és tevékenysége Eredeti cél és feladat: nemzetközi pénzügyi együttműködés támogatása a gazdasági növekedés megteremtése, fenntartása érdekében, árfolyamstabilitás, tagállamok közti többoldalú fizetési rendszer megteremtésének elősegítése, a világgazdaság növekedését lassító devizakorlátozások megszüntetése, átmeneti pénzügyi segítség nyújtása a tagállamok fizetési mérlegeiben keletkezett komoly hiányok megszüntetésére. Alapokmánya rögzítette a tagállamok devizaárfolyamai és az arany paritását, alap: USA vállalta a dollár változatlan árfolyamon történő aranyra váltását = aranydeviza-standard, a részes államok az árfolyamokat a dollárhoz rögzítették. 1971: Washington egyoldalúan felfüggesztette az aranydeviza-standardon alapuló rendszert => alapokmány módosítása (1978) => tagállamok szabadon határozzák meg árfolyamrendszerüket. Hangsúlyeltolódás a tevékenységben: árfolyampolitika háttérbe szorult, előtérbe került a tagállamok gazdaságpolitikájával kapcsolatos koordináció, segítségnyújtás, segélyben részesített állam gazdaságpolitikájának elemzése, formálása. 2008: világválság => nemzetközi pénzügyi rendszer és IMF új kihívással néz szembe. Megnőtt az IMF rendelkezésére álló pénzügyi eszközök mennyisége. Rugalmasabb segítségnyújtási eszközökre volt szükség. Fontos feladata a hitelezés a súlyos fizetési mérleghiánnyal rendelkező tagállamoknak. Feltétele a tagállam és az IMF közti megállapodás megkötése, melyben a tagállam szigorú gazdaságpolitikai, takarékossági intézkedések végrehajtását vállalja, betartásukat az IMF ellenőrzi. 2. Az IMF szervezete 188 tagállam (2013-ban), Magyarország 1982 óta tag. Élén o a Kormányzótanács (minden tagállam képviselteti magát benne), o a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság, o az Ügyvezető Igazgatóság (IMF napi tevékenységét irányítja, 24 ügyvezetőből áll, közülük 8 1-1 tagállamot, pl. USA, Németország, Franciaország, a többi 16 ügyvezető tagállamok tömörüléseit, az úgynevezett szavazócsoportokat képviseli) o és a vezérigazgató (szervezet napi működéséért felel) áll. Döntéseit súlyozott szavazással hozza. Minden tagállam meghatározott számú alapszavazattal rendelkezik + a befizetett kvóta mennyisége szerinti súlyozott szavazat. 3.Hitelkeretek (számos hitelkeret-konstrukciót dolgozott ki az IMF) Kedvezményes hitelek (2014 végéig kamat nélkül, visszatérítéshez 5 éves türelmi idő): o készenléti hitel (rövidtávú problémákra, általában 8 éves futamidővel) 178 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 o kiterjesztett hitel (középtávú problémákra, 10 éves futamidővel) o gyorshitel (sürgős finanszírozási igények esetén, 10 éves futamidő, könnyített folyósítási feltételek) Nem kedvezményes hitelek o jelentős részét a rendelkezésre állási megállapodás alapján folyósítják (rövid távú egyensúlytalansági helyzetben vehető igénybe elővigyázatossági célból = az összeget ténylegesen nem hívják le, meghatározott folyósítási feltételek, 12-24 hónapra szól. Új lehívás csak a feltételek teljesítése esetén, visszafizetés 3-5 év). o rugalmas hitel (előre meghatározott általános feltételek fennállása esetén, válság megelőzésére/kezelésére, stabil gazdasági hátterű ország számára, mely képes a szükséges gazdaságpolitikai változásokat végrehajtani, folyósítási feltétel nincs). o elővigyázatossági és likviditási hitel (a rugalmassági hitel feltételeit nem teljesítő, de stabil gazdasággal rendelkező országoknak nyújtható. A tagállamok éves szinten csak a kvótájuk meghatározott többszörösét vehetik igénybe, bizonyos esetekben túlléphető, egyes hiteleknél nincs korlát. Minden állam számára elérhető a gyors finanszírozási eszköz (pénzügyi egyensúlytalanságok kezelése). Hitelezési, válságkezelési gyakorlat kritikája: szociális szempontból gyakran negatív következménnyel járt. 4.Az IMF pénzügyi forrásai A tagállamok bocsátják rendelkezésre kvótájuk alapján (a 25%-át különleges lehívási jogok formájában vagy egyéb, IMF által meghatározott devizában, a 75%át%-át saját valutájukban). A kvótákat általában 5 évente vizsgálják felül. Szükség esetén kiegészítő finanszírozás áll rendelkezésére (iparosodott tagállamokkal kötött hitelegyezmények alapján). 5.Különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights, SDR) 1969-ben hozták létre, sajátos devizatartalék-képző eszköz. Árfolyama a dollárból, yenből, fontból, euróból képzett valutakosárhoz igazodik, tagállamok között ingyenesen osztják szét, növelve az adott állam devizatartalékát. Devizatartalékként nem töltött be jelentős szerepet, mégis elfogadott elszámolási eszközzé vált az IMF-ben és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi áru-megállapodásoknál. B) Világbank = Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development, IBRD) -1944-ben jött létre, azóta több intézményt létrehoztak az IBRD irányítása alatt, ezek együtt a Világbank-csoport: o Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) o Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA) o Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) o Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség (MIGA) A Világbank az ENSZ Környezetvédelmi Programjával és az ENSZ Fejlesztési Programjával együttműködve létrehozta a Globális Környezeti Alapot. 1.Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) létrehozás elsődleges célja: II. világháború után újjáépítés finanszírozása, tevékenységét főleg Európán kívül fejtette ki infrastrukturális nagyberuházások támogatásával. Hatvanas évek végétől: jelentősen növelte kihelyezéseit a fejlődő országokba Nyolcvanas években előtérbe kerültek a szerkezetátalakítási projektek is. 179 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Kilencvenes évek elejétől: szociális, egészségügyi, környezetvédelmi szempontok jelentősége megnőtt. Célja napjainkban: „szegénység nélküli világ” létrehozása fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembe vételével: o mélyszegénység (napi kevesebb, mint 1,5 dollárból élők) aránya 3 % alá csökkentése o „megosztott gyarapodás” (minden országban a népesség legszegényebb 40 %-ának gazdasági fejlődése) Hitelezéssel, más pénzügyi műveletekkel, gazdaságpolitikai tanácsadással, képzéssel, hatástanulmányok készítésével, projektek, gazdasági szektorok elemzésével foglalkozik. Pénzügyi szolgáltatásait piaci alapon nyújtja, tőkéjét a tagállamok bocsátják rendelkezésére, hozzájárulás kvóta nagyságától függően eltér. Csak a hozzájárulásuk 5 %át fizetik be, a többi az IBRD fizetésképtelensége esetén lenne esedékes (ilyen még nem volt), feladatellátásához szükséges összeget a pénzügyi piacokon teremti elő. Szervezeti felépítése az IMF-éhez hasonló, központi szerv: Kormányzótanács (tagállamok által kinevezett 1-1 kormányzó és helyettesük). Döntés szintén súlyozott szavazási rendszerben (alap + kvóta szerint) Napi működés: 24 tagú Ügyvezető Igazgatóság, 5 ügyvezetőt a legnagyobb kvótájú tagállamok jelölnek, a többit a szavazócsoportok választják. Az elnököt az Ügyvezető Igazgatóság választja. Bírálatokra reagálva kidolgozta a Világbank az általa finanszírozott projektek által okozott szociális és környezetvédelmi problémák kezelését, minden projektet felülvizsgáltak, környezeti hatástanulmányokat készítettek. Magánszemélyek (akikre a Világbank által finanszírozott projektek káros hatással vannak) panaszainak kivizsgálására létrehozták a Vizsgálati Panelt (1993), amely javaslatokat terjeszt elő a Világbank döntéshozó szerveihez. 2.Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 1956-ban hozták létre, cél: gazdasági fejlődés ösztönzése magánberuházások finanszírozásával, elősegítésével: 1. Magánberuházókkal együttműködve finanszírozza magánvállalkozások alapítását, fejlesztését, terjesztését, melyek képesek a tagállam fejlődését állami garancia nélkül is előmozdítani befektetéseikkel, ahol nincs elegendő elfogadható feltételekkel hozzáférhető magántőke. 2. segítséget nyújt beruházási lehetőségek: hazai és külföldi tőke és a képzett menedzsment összekapcsolásában 3. segítséget nyújt ahhoz, hogy a hazai és külföldi tőke hozzáférjen a produktív beruházási lehetőségekhez. kölcsönöket, biztosítékokat nyújt beruházásokhoz vagy tulajdonrészesedést szerez azokban A tagállamokban a beruházási lehetőségeket promóciós tevékenységgel szélesíti utóbbi években tevékenysége a kevésbé fejlett országokba irányult. A finanszírozott projektek szociális és környezetvédelmi aspektusainak jelentősége nő Kormányzótanács irányítja, az operatív vezetést az Igazgatótanács végzi. Ha a tagállam IBRD-tag is, az ottani Kormányzótanácsba, Igazgatótanácsba delegált tagok látják el a vonatkozó tisztséget az IFC-ben is. 3.Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA) 180 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1960-ban alapították, cél: kedvezményes hitelek nyújtása a leghátrányosabb helyzetű országoknak (mert a Világbank sok fejlődő tagállama nem felelt meg a világbanki hitelfelvétel feltételeinek) annak a tagállamnak segíthet a finanszírozásban, amelynek a bruttó nemzeti jövedelme nem ér el egy meghatározott szintet és nem felel meg az IBRD feltételeinek. kihelyezett támogatásainak formái: o vissza nem térítendő támogatás o támogatással vegyes hitel o egyszerű hitel finanszírozott programok: alapvető iskolai, egészségügyi ellátás, ivóvíz-szolgáltatás biztosítása, környezetvédelem, klímaváltozás hatásainak kiküszöbölése Kormányzótanács irányítja, az operatív vezetést az Igazgatótanács végzi. Ha a tagállam IBRD-tag is, az ottani Kormányzótanácsba, Igazgatótanácsba delegált tagok látják el a vonatkozó tisztséget az IFC-ben is. 4.Globális Környezeti Alap (GEF) és egyéb vagyonkezelő alapok számos vagyonkezelő alapot állított fel a Világbank, ezeket az adományozók finanszírozzák, tevékenységüket a Világbank irányítja, pl. Brazil Őserdő Vagyonkezelő Alap. Globális Környezetvédelmi Alap (1994) azoknak a projekteknek a támogatására, melyek a környezetvédelem 4 központi területét érintik (klímaváltozás, biológiai sokféleség, nemzetközi vizek, ózonréteg csökkenése, talajerózió) 2002-ben az elsivatagosodással és a folyamatos szerves szennyezéssel kapcsolatos projektekkel bővült a GEF feladatköre számos egyéb nemzetközi megállapodás pénzügyi mechanizmusát is szolgáltatja (pl. ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye) 60. A felelősség teljes rendszere, az objektív felelősségi elmélet, Kötelezettségszegés, betudhatóság kérdései 181 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Kötelezettségszegés (deliktum, bűntett) Betudás az államnak (vétkesség: gondatlanság, szándékosság) ha vétkesség, akkor nemzetközi jogsértés Felelősség megállapítása Jogkövetkezmény: 1) önkéntes helytállás –jogszerű állapot helyreállítása, 2) szankciók Objektív felelősségi elmélet - Nem számít, hogy gondatlan vagy szándékos a jogsértő cselekmény, ez közömbös, nincs nj-ben felróhatóság fogalom, a sértett államot olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem történt volna meg a jogsértés. - Állandó Nemzetközi Bíróság mondta ki, 1928, Chorzówi gyár ügyében – a jóvátételnek ki kell küszöbölnie a jogellenes cselekedet összes következményét, helyre kell állítani azt a helyzetet, ami akkor állna fenn, ha a jogellenes cselekedetet nem követték volna el (természetbeni/pénzbeni helyreállítás, kártérítés) - tehát elegendő maga a jogellenes cselekedet a jóvátételi kötelezettség létrejöttéhez,a felróhatóság figyelmen kívül marad - De vannak olyan helyzetek, ahol az államközi viszonyok megromlásának mértéke attól függ, hogy egy utasszállító gépet szándékosan lőttek-e le vagy azért,mert összetévesztették egy támadó katonai géppel. Államfelelősség elméleti elemei 0. A nemzetközi felelősség azoknak a feltételeknek az együttes teljesülése, amelyek megléte esetén a sértett állam felhívhatja a jogsértő állam felelősségét, azaz igényelheti, hogy álljanak be a jogsértés következményei. 182 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Felelősség keletkezése: felelősség felhívása jogsértés esetén, elemei az AFT 12. cikke alapján 1. Kötelezettségszegés: az állam és a nemzetközi jog többi alanya csak akkor felelős magatartásáért, ha megszegi az őt közvetlenül kötelező hatályban lévő nj normát. (lehet szerződés, szokásjog, stb 658. o.) – Ez látszólag egyszerű, de a valóságban már a kötelezettség azonosításánál is nehézségekkel találkozunk (pl. tiszai cián-eset: felel-e Románia?) - AFT 3.cikk: akkor is megvalósul, ha a belső jog szerint megengedett az adott cselekedet (pl. menekült visszaküldése az üldözés országába akkor is tilos, ha terrorista). - 2000-ig bűntettet és deliktumot különböztette meg egymástól a NJB - elismert jogforrásokból fakad a szabály - A kötelezettségszegés két összetevője: I) maga a kötelezettség, amelyet követni vagy tanúsítani kell II) a megvalósult államcselekedet viszonya az előíráshoz – megszegte-e a szabályt pl. Alabama-ügy - 2. Betudás az államnak betudás: logikai hozzárendelés, a tett és a felelőssé váló állam összekapcsolása. Nem azonos a felróhatósággal, nem tárgya az elkövető, sem az állam szándékai vagy gondatlansága Nki Bizottság tervezet, az ÁFT. határozza meg: csak akkor válhat jogsértő cselekedetté, ha az a „nki jog szerint” az államnak betudható. államot homogén egységként kell kezelni, így a hatalmi ágak jogsértései is az államot terhelik: 1) Végrehajtó hatalom cselekedeteinek betudása; ha jogorvoslattal korrigálható, akkor nem állapítható meg jogsértés. A központi kormányzat és a helyi szint is ezen alapszik, a diplomáciai védelemnek az az alapelve, hogy a jogaiban sértett személy akkor léphet fel, ha a helyi jogorvoslati lehetőségeket kimerítette vagy azok reménytelenek. LaGrand-ügy 2) Törvényhozó hatalom és jogalkotó cselekedeteinek betudása. Az államot kötelező szabályokkal ellentétes jogszabályt fogadnak el. 3) Bíróságok döntéseinek betudhatósága. A nemzetközi kötelezettséggel ellentétes ítélet/megtagadják az igazságszolgáltatást (déni de justice). (3. Jogsértést kizáró körülmények, 4. Kógens norma hatása, 5. okozatiság és kár, 61. tétel) 6. Különleges helyzetek, szereplők: ezek is az államénak minősülnek -A felelősség megállapítása a határesetekben nehezebb. Az ÁFT alapján 7 eset: 1.) kormányzati hatalom elemeit gyakorló személy vagy egység magatartása államcselekedetnek minősül, ha az állami szervnek nem nevezhető entitást a kormányzati hatalom elemeinek gyakorlásra felhatalmazzák 2.) egy másik állam által az állam rendelkezésére bocsátott szervek magatartása, ha a kormányzati hatalom elemeit gyakorolja: a felhasználó állam tettének minősül 3.) magánszemélyek magatartása államcselekedet, ha állam utasítására, irányítására, ellenőrzés alatt cselekedtek (tényleges, hatékony ellenőrzés kell! a felelősség 183 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 4.) 5.) 6.) 7.) megállapításához - Nemzetközi Bíróság álláspontja az irányadó (USA – Nicaraguában emberi jogsértések),) Pl. Mladics, boszniai szerb tábornok parancsára elkövetett népirtás. BoszniaHerczegovina vs. Szerbia-Montenegro, 8000 férfi halott + Nicaragua-ügy álláspontjának megerősítése <-> a Jugoszláv-törvényszék eltérően fogalmazott a Tadic-ügyben: az állam akkor is felelős, ha tényleges, közvetlen kontrollt nem gyakorolt, de átfogó (overall) kontrollt igen magánszemélyekért való felelősség, ha az ország területét hadúr, klán, felkelőcsoport uralja, korm. hatalom elemeit gyakorolja, olyan körülmények között, amelyek szükségessé teszik a kormányzati hatalom elemeinek gyakorlását sikeres polgárháború/felszabadító harc/elszakadás után az új állam VAGY a polgárháború állama lesz a felelős a harc során elkövetett tettekért állam magáénak ismerheti el az egyes cselekményeket (Argo akció), függetlenül attól, hogy az eredeti cselekedetekért felelős-e ultra vires cselekmények: az állam szervének, valamint a kormányzati hat. elemeinek gyakorlása felhatalmazott személynek vagy entitásnak a magatartását államcselekdetnek kell tekinteni, ha ebben a minőségében jár el, még akkor is, ha hatáskörét túllépi vagy utasításokat megszeg. Kongó v. Uganda-ügy 61. Jogsértést kizáró körülmények, kógens norma hatása, okozatiság, kár Az államnak betudható kötelezettségszegés nem feltétlenül vezet jogsértésre és így az állam felelősségére. Ezek absztrakt mivoltukban könnyen elfogadhatóak. Vita: a tények indokoljáke a felmentő kivétel alkalmazását. Jogsértést kizáró körülmények felmenti az államot a jogsértés vádja alól, /ha van kötelezettségszegés és betudás, akkor is/ 1.) Beleegyezés: A NJ. nem határozza meg, hogy ki nyilatkozhat érvényesen, kell felhatalmazás. Ha az állam beleegyezik abba, amit a másik állam tesz, akkor a beleegyezés mértékéig a jogellenesség kizárt. Fő, hogy a beleegyezést szabadon adják, világosan és megfelelő felhatalmazás birtokában, akár egyedi esetben, akár valamilyen szerződés keretében. 2.) Önvédelem: Az államcselekedet jogellenessége kizárt, ha a cselekedetet az ENSZ Alapokmányával összhangban megvalósított jogszerű önvédelmi intézkedés. (Mi történik a támadó és az önvédelmet gyakorló állam között hatályos szerződésekkel, gyakorolhat-e önvédelmet nki. szerv (ENSZ, NATO) katonai akciójával szemben az az állam, amely a beavatkozást jogtalannak tekinti). 3.) Ellenintézkedés- szankció, önsegély, jogsértésre adott válasz. Az ellenintézkedésnek fontos, érdemi korlátai vannak. Bős-Nagymaros-ügy: a Duna elterelése a magyar jogsértő lépésre adott válaszként sem elfogadható, mert nem arányos. 4.) Erőhatalom – vis major, force majeure(erőhatalom): nem hivatkozhat, ha saját magatartása okozta Feltételek: 184 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 ellenállhatatlan erő,(természeti) előreláthatatlan esemény,(emberi) idézte elő a kötelezettségszegést melyet az állam képtelen ell. alatt tartani ez teszi lehetetlenné a kötelezettség teljesítését 5.) Végveszély: nincs más eszköz, h a személy a saját, vagy gondjaira bízottak életét mentse (hajó, repülőgép engedély nélküli belépése más állam területén), nem hivatkozhat, ha saját magatartása okozta, józan megfontolás mentesíti (Rainbow-Warrior-ügy, sziget, Fro., ügynökök kimentése) 6.) Szükséghelyzet: 1) a kötelezettségszegő magatartás az egyetlen eszköz 2) az adott magatartás az állam lényegbevágó érdekét védi 3)+4) a veszély, amely a szükséghelyzetre vezet súlyos és közvetlenül fenyegető 5) a szükséghelyzetben tanúsított magatartás nem csorbítja komolyan az állam – amelyekkel szemben a kötelezettség fennáll- lényegbevágó érdekeit + a nemzetközi közösség, mint egész érdekeit sem 6) az állam nem hatott közre a szükséghelyzet kialakulásában 7) a kötelezettség nem zárja ki a szükséghelyzetre való hivatkozást Bős-Nagymaros-ügy: környezethez és ivóvízellátáshoz fűződő érdek lényeges érdek – de nem felelt meg minden feltételnek az állam felelősségre vonásának akadályát jelentiHETik a fenti indokok, de nem általános szabály kártalanítás attól még követelhető a jogsértő állammal szemben Kógens norma hatása: Kógens norma megsértése esetén nincsenek kimentő okok, jogsértést kizáró okok! Habár a kógens normák köre nem egyértelműen megfogalmazott. pl népirtás Okozatiság, kár: Vagyoni, nem vagyoni, emberéletben esett kár, melyek közvetlenül bizonyíthatóak. Ez a megtérítendő kár megállapításának a mértéke. Közeli ok (proximate cause): Olyan ok, amely nélkül a felelősségre vezető okozat (kár) nem állt volna be, s amelynek erőteljesebb hatása egyben növelné a kár nagyságát is. Az előreláthatósági ok is része az oksági láncnak. 62. Felelősség tartalma, jogsértés következményi és a felelősség felhívására jogosultak: a sértett állam és más államok. Az ellenintézkedés normái Felelősség tartalma, jogszerű állapot helyreállításának kötelezettsége 1. Jogsértés abbahagyása, folyamatos teljesítés kötelezettsége aktív cselekvés is lehet, ha addig mulasztás állt fenn ha nem lehet abbahagyni: köteles megígérni és garanciákkal alátámasztani, hogy a jogsértés nem fog megismétlődni 2. Jóvátétel: kötelesek a sérelmet jóvátenni az államok. államnak jár, nem személynek. teljes jóvátétel elve Formái: 185 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Helyreállítás - in integnum restitutio:ha a jogsértő cselekedet elkövetése előtti helyzet visszaállítható, akkor így kell eljárni pl. Preah Vihear-i templom-ügy, letartóztatási parancs-ügy, vannak korlátai, de csak akkor váltható ki kártérítéssel, ha aránytalan terhet róna a jogsértőre Kártérítés (compensation): ha a helyreállítás nem, vagy csak részben lehetséges. Teljes, hatékony, azonnali legyen Elégtétel (satisfaction)- bocsánatkérés, sajnálkozás, szimbolikus, pl. Korfu szorosügy, Népirtás-ügy Felelősség felhívása- sértett és felelős állam szerepe az eljárásban Felelősség felhívására jogosult államok: 1.) Sértett állam: ha 1 van, megítélése egyszerű 2.) Más államok: 1./ többoldalú szerződések különösen érintett állama és az összes érintett helyzetének megváltozása miatt sértetté váló állam, pl.: Teheráni túsz-ügyben USA volt a kül. érintett állam 2./ sértett államnak nem minősülő, de különleges válaszlépésekre jogosult államok, 2 esete: a. ha a kötelezettség vmely csoport közös érdekét védi, v nemzetközi közösséggel szemben áll fenn, b. ha nj kógens normáit szegi meg., ezek az NJB bűntettnek kívánja minősíteni, erga omnes kötelezettség, betartásához minden államnak érdeke fűződik 8. mit tehetnek ezen államok? Nemz Közösség bármely tagja felléphet a jogsértővel szemben, abbahagyást követelhet,meg nem ismétlésre vonatkozó garanciákat követelhet, tegyen eleget jóvátételi kötelezettségének pl. Barcelona Traction-ügy – vannak erga omnes kötelezettségek, amelyek betartásához minden államnak érdeke fűződik Felhívás eljárása: 9. felhívás : formális jogi igény, mely tartalmazza a jogsértés megnevezését, és kívánt következményeket 10. vagy a jogsértővel, vagy rögtön egyeztető bizottsággal közli 11. feltétele: helyi jogorvoslatok kimerítése, ne nyugodjon bele a sértett Ellenintézkedés 12. célja: teljesítésre késztetés 13. felelősség önkéntes vállalás optimális esetben 14. ha nem hajlandó a sérelem orvoslására, a sértett állam szankcióhoz, önsegélyhez folyamodhat 15. az ellenintézkedés = viszont-jogsértés nem sértheti az erőszak tilalmát, alapvető emberi jogokat, humanitárius jog megtorlást tiltó szabályába nem ütközhet, jus cogenst sem sértheti, az elszenvedett sérelemmel arányosnak kell lennie, nem alkalmazandó vagy abbahagyandó, ha a jogsértés véget ért, vagy az ügy a kötelező döntést hozó bíróság vagy testület előtt függőben van 63. Nemzetközi szervezetek felelőssége Ha egy nemzetközi szervezet követ el jogsértést, akkor az a kérdés, hogy ezért a szervezet vagy a tagállamai a felelősek? A válasz nem egyértelmű, pedig az NJB 2011-ben második olvasatban már elfogadta a a nemzetközi szervek felelősségére vonatkozó tervezetet. Főszabály: a szervezet a tisztán neki betudható kötelezettségszegésért éppúgy felelősséggel tartozik, mint az állam az ÁFT szerint. 186 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Nehézségek két alapvető forrása: Ha a szervezet akaratát állami szervek hajtják végre és az ő tetteik során keletkezik sérelem: Behrami és Saramati ügy: mindkét esetben az ENSZ felelősségét állapította meg a bíróság I. - - - - (Behrami ügy: Tárgya: Agir Behrami két fiának sorsa; Tényállás: 2000-ben a koszovói szerbek uralta területen még fel nem robbant kazettás bombákat találtak. Ezeket a NATO csapatok használták az 1999-es légitámadás során. Egyikük felrobbantott egy ilyen bombát megölte egyik fiát a másik megsértült. Az apa az emberi jogok európai egyezményéek 2. cikkére hivatkozott a francia katonák nem hatástalanították a bombákat) Fro: JH hiányára hivatkozot többi NATO tagot is perelni kellett volna; a jogsértés a NATO-nak végső soron az ENSZ-nek tudható be.) (Saramati ügy:Tárgya: emberölés kísérletével és illegállis fegyverhasználattal gyanúsított koszovói albán férfi, Saramati letartóztatása, fogvatartása Tényállás: A letartóztatási parancsot a KFOR-erők norvég parancsoka adta ki, KFOR hosszabbította is meg. (BE alatt) Az első fokú ítélt kihirdetését megelőzően több mint 6 hónapot volt KFOR fogságában. 2002-ben átadták a Koszovó közigazgatásáért felelős UNMIK-nak. 2002-ben a koszovói LB új eljárást rendelt el. Saramati álláspontja: a személyi szabadságától jogtalanul fosztották meg + hatékony jogorvoslat hiánya (EJEE) Norvégiát tette felelőssé. Norvégia álláspontja: vitatta a JH-ot; KFOR norvég parancsnokának letartóztatási ügyekben nem adhatott Norvégia utasítást NATO ENSZ felelős.) Az ügyekben saját államuk felelőssége nem állt fenn, hiszen az ENSZnek betudható mulasztásokat követtek el. AZ ENSZ felett nincs a strasbourgi bíróságnak JH-a. (pergátló kifogásoknak helyt adott) A bíróság azt vizsgálta, hogy az ENSZ Biztonság Tanácsa gyakorolta-e a végső fennhatóságot és ellenőrzést. - AL-Jedda v. Egyesült Királyság ügye (EJEB)(2011): ENSZ a felelős ha övé a végső hatalom, Al-Jedda jogtalan fogvatartásáért az UK felel. (brit joghatóság és ellenőrzés alatt követték el) - NJB nem értett egyet az EJEB-val és úgy vélte, egy nemzetközi szervezet csak akkor tehető felelőssé az államok vagy más szervezetek rendelkezésére bocsátott szereplők tetteiért, ha tényleges ellenőrzést gyakorol felettük. II. Át lehet –e lépni a nközi szervezetek jogalanyiságán eljutva a jogalanyiságot létrehozó államokig (figyelmen kívül hagyva azt, hogy a szervezetnek elméletileg a tagállamoktól különböző, saját akarata van)? Nemzetközi szervezetek felelősségére vonatkozó tervezet- NSZFT, a nemzetközi szervezet jogsértő tetteiért viselt tagállami felelősségről is rendelkezik. Ha a tagállam a szervezet szabályainak eleget téve nyújt segítséget, akkor csak a szervezet felelős. - - - Ha egy nem tagállam tudatosan segítséget nyújt a jogsértő tetthez, akkor maga is felel. Ugyanez az utasításoknál egy állam tudatosan utasít jogsértésre nki szervezetet felelős az állam; ha a szervezet szabályaival összhangban eljáró tagállam teszi nem felel. Akkor is felel az állam, ha a szervezet mögé bújva a saját nemzetközi jogi kötelezettségét játssza ki. NJB átveszi az Óntanács ügyében született brit ítélet koncepcióját: az állam ált. nem felelős, akkor állapítható meg az állam felelőssége a nki szervezet cselekedetéért, ha vállalta a felelősséget a sértett féllel szemben azért a tettért; vagy azt benyomást keltette a sértett félben, hogy számíthat a felelősség vállalására. Mind2 esetben az érintett tagállamok felelőssége állapítgató meg, nem a szervezet valamennyi tagjáé. 187 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A nki szervezetek felelőssége ingoványosabb terület, mint az államfelelősségé. A gyakorlat szűkösebb. Gyakran érvelnek amellett, hogy a NJ kezelje rugalmasan az államok és a nki szervezetek felelősségét, és álljon készen arra, hogy megállapítsa a szervezet és a tagállam egyetemleges felelősségét. 64. A vitarendezés nem bírói útjai. Az alapelv, a diplomáciai és nközi szervezeteken belüli eljárások A viták békés rendezésének alapnormája, Alapelv A Nki közösség létformája kettős konfliktus és együttműködés is jellemzi A területi igények, politikai félelmek, vagy gazdasági okok miatt kialakuló konfliktusok mögött, mindig konkrét kérdés, vagy kérdésekre irányuló vita húzódik meg. Az államközi viták politikai és NJ jellege nem választható el egymástól. Az igényeknek a NJ nyelvén történő megfogalmazása lehetővé teszi, azok racionalizálását, korlátozza a vitát, eltávolítva a mögöttes konfliktustól. A jogvita a nközi konfliktusok bírói eljárások útján törtnő rendezésekor mindig a NJ szabályai szerint dől el. Diplomáciai eljárások esetén a NJ inkább csak kiindulópontul szolgál az érintett államok számára ahhoz, hogy kompromisszumot dolgozzanak ki. Az ENSZ Alapokmányának kidolgozói miután rögzítették az erőszak alkalmazásának tilalmát, kimondták a viták békés megoldásának kötelezettségét. Alapokmány 1. cikk 3.bekezdése: A szervezet összes tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és oly módon rendezni, hogy a nki béke és biztonság, valamint igazságosság ne kerüljön veszélybe. Az alapokmányi kitétel miszerint a viták békés megoldása során a nki béke és biztonság és az igazságosság nem kerülhet veszélybe konkrét történelmi tapasztalatra támaszkodik. (Az Alapokmány megszületésének idején élt a nácik által provokált csehszlovák konfliktus nyomán megszületett 1938.évi müncheni egyezmény emléke, amely veszélyeztette a az igazságosságot.) A rendezés során az érintett államok maguk választják meg, milyen békés eljárást választanak. 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, békéltetés, közvetítés, vb, bírósági eljárás regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele általuk választott egyéb békés eszközök A viták békés rendezésének alapnormájának a konfliktusba érintett államok együttesen tehetnek eleget. Valódi rendezési szándéktól vezérelve szerint kell eljárniuk. Leggyakrabban megoldás helyett megállapodásban érdekeltek, napjainkban probléma: sokszor nem állami szereplő érintett (terrorista csoport) Diplomáciai eljárások A közvetlen tárgyalásban csupán az érintett államok vesznek részt,az összes többi esetben harmadik fél is közreműködik. 1. Közvetlen tárgyalás: A) vmennyi érintett államot be kell vonni; (gyakorlatban sokszor nem érvényesül, pl. A hatnapos közel-keleti háború 776.o.) B) legrugalmasabb (formakényszer nélkül alkalmazható); C) harmadik állam befolyásától mentes, itt érvényesülnek leginkább a felek érdekei; D) jóhiszeműség jellemzi, a feleknek megegyezésre és nem időhúzásra, vagy a közvélemény megnyugtatására kell törekedniük; E) diplomácia konferenciát szerveznek, amennyiben az államok széles kör érintett a tárgyalások lebonyolításában (Déli Sarkról konferencia) 188 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 2. jószolgálat: Az erre vállalkozó meggyőzi a vonakodó államokat, hogy tárgyalásokat folytassanak egymással. (annak lebonyolítására felajánlhatja saját területének valamely részét) Lehetőségük nyílik közvetlen tárgyalásokra. 3. közvetítés: A) B) C) D) E) 3. fél a tárgyalásokban is részt vesz; szabadon, indokolás nélkül terjeszthet elő megoldási javaslatokat a közvetítőnek pártatlanul kell eljárnia, nem feladata NJ-ilag értelmezni a vitát; sikeres közvetítést többnyire nagyhatalom, v különleges tekintéllyel bíró politikus végezhet.(ált. regionális érdekeiket szem előtt tartva járnak el.) 4. nemzetközi vizsgáló vagy békítő bizottság: A) A tényállás feltárására vizsgáló bizottságot, nemzetközi szervezetet kérnek fel B) A vizsgáló bizottság által előterjesztett jelentés főszabályként nem vitatható C) Békéltető bizottság: közvetítő jellegű rendezési javaslatok kidolgozása, ténymegállapításai kötelezőek, de rendezési javaslatait visszautasíthatják. (pl. holland kormány állítása szerint egy német tengeralattjáró süllyesztette el a Tubantia holland gőzöst 1919-ban. Hollandia semleges állam volt az I. vh-ban. Befejeződése után vizsgáló bizottság valóban így történt, de nem tisztázható, hogy szándékosan történt) Nemzetközi szervezetek eljárásai - I. ENSZ B. T. minden viszályt megvizsgálhat annak megállapítása végett, hogy nem veszélyezteti-e a nközi béke és biztonság fenntartását. - bármely tagállam, vagy kívülálló állam is felhívhatja a B.T-t, hivatalból, tagállam, vagy ENSZ Főtitkárának az indítványára tűzhet napirendre egy kérdést, minősített többséggel ajánlást tehet - megfelelő eljárási, rendezési módokat ajánl fel - ajánlást tesz, akár konkrét eljárásra pl: tárgyalás tartása a Nemzetközi Bíróság előtt vagy rendezési elveket határoz meg. - ha a vita jogi természetű ált Nemzetközi Bírósághoz kell fordulni, il a BT is oda utalja - II. Regionális szervezetek elé az érdekelt államok felkérésére vagy a BT kezdeményezésére kerülhet egy nemzetközi viszály. - III. Afrikai Unió Alapokmányát 2002-ben kiegészítő, egy regionális Béke és Biztonsági Tanácsot felállító jegyzőkönyv a szerv egyik fő feladatának tekinti a tagállamok vitáinak békés rendezését. 65. A választottbíráskodás A bírói döntés minden esetben kötelező szemben a diplomáciai úton történő vitarendezéssel. Minél állandóbb a bíróság annál kisebb a feleknek a befolyása a vitát eldöntő személyekre, alkalmazott eljárási és anyagi jogi szabályokra. A választottbíráskodás (VB) mibenléte és fejlődése a NJban: A VB a viták rendezésének jogi módozatai közé tartozik Lényege: a felek közötti véleménykülönbség eseti jellegű, a felek által választott bíróság általi feloldása jogi szempontok alapján Fajtái: államközi (szuverén államok állnak egymással szemben), vegyes (szuverén államok és magánjogi jogalanyok), ill kereskedelmi (társaságok vagy magánszemélyek jogvitáit rendezi NMJ területe) Előképei: - Antik Görögországból és a középkori Európából is vannak előképek. (görögöknél: városállamok vitáik eldöntésére igénybe vettek 3.felet inkább közvetítésre hasonlít; (nem jogi szempont alapján hozták döntéseiket; középkori Európa: a 189 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 pápa, a német-római császár és más államok fejei visszatérően döntöttek az államok vitás ügyeiben de nem a NJ alapján) - Modern választottbíráskodás első fontos példája: 1794 USA- ANGLIA közötti függetlenségi háború rendezetlen kérdéseit döntötte el Kiemelkedő: 1871 Alabama VB ügy Nagy-Britannia megsértette-e a semlegességi kötelezettségét az amerikai polgárháborúban (USA javára dőlt el, megmutatta, hogy jelentős és érzékeny ügyben is lehetséges megoldás az eseti VB) - 1899. Hágai egy. Állandó Nközi VB létrehozása iránti igény.--> Állandó Választottbíróság létrehozása az 1899. évi I. Hágai Egyezménnyel) - Állandó Nemzetközi Bíróság, II. vh. után Nemzetközi Bíróság, amelyek már nem ad hoc jelleggel működnek. - Egyre fontosabbá vált a vegyes választottbíráskodás - A két világháborút lezáró békeszerződések rendelkeztek VB-i testületek létrehozásáról magánszemélyek, vállalkozások a legyőzött állammal szemben igényeiket érvényesíthetik. - Világbank keretében 1966-ban létrehozott: ICSID- Beruházási viták rendezésének nközi központja (vegyes vb.) VB összetétele, eljárása - A VB létrehozásához szükséges az érintett államok erre vonatkozó megegyezése + VB tagjának vagy tagjainak kijelölése. - Az államok a VB igénybe vételéről a jogvita felmerülését követően is köthetnek szerződést, de gyakoribb hogy nközi szerződésben rendelkeznek róla - A VB-i szerződésben az államok rögzítik a vitatott kérdéseket az eljárás szabályait, milyen tartalmi szabályok szerint szülessen a döntés - VB-ok páratlan számú tagból állnak, ritka az egyes választottbíró. - A VB tagjai: 1-1 v. 2-2 tagot a vitában álló felek jelölik, a kijelölt bírók közösen döntenek az elnök személyéről. - A gyakorlatban probléma ha egyik vitában álló állam nem jelöl bírákat, vagy az elnök személyéről nem születik megállapodás erre az esetre szokás a VB-i megállapodásban egy tekintélyes tisztviselőt felhatalmazni arra, hogy a hiányzó bírót vagy elnököt kijelölje. (NKB elnökét, ENSZ főtitkárát, Állandó VB főtitkárát) - eljárás tekintetében nincsenek egységes szabályok - Sok VB szerződés az 1899. évi I. Hágai egyezményben, illetve a viták békés rendezéséről szóló 1907. évi I. Hágai egyezményben foglalt eljárási szabályokra utal. - nagyfokú rugalmasság és informalitás jellemzi A VB fontosabb intézményi keretei: A VB lényege annak ad hoc jellege 1. Állandó VB ( nem állandó bíróság, hanem egy titkárság, és egy potenciális VBírákat tartalmazó listáról, melyről a felek választhatják a bírót)II. vh-t követően nem volt fontos szerepe az államközi jogviták megoldásában, az 1990-es évektől fokozatosan nő a fórum jelentősége 2. ICSID Beruházási viták rendezésének nközi központja A tagállamok jogosultak, de nem kötelesek igénybe venni az ICSID szolgáltatásait. ICSID eljárásához szükséges VB-i szerződés v. kikötés, melyet legtöbbször kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások tartalmaznak. 190 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Vegyes jellegűek: Államok és befektetők közötti jogvitákat döntik el. 66. Nemzetközi Bíróság (NKB) Szervezet, joghatóság, pergátló kifogás, ideiglenes intézkedés - állandó nközi bíróság előfutára: Közép-Am. Bíróság 1907 (10évre hozták létre Állandó Nközi Bíróság 1921 (Statútum elfogadásáról a Népszövetség közgyűlése 1920 decemberében egyhangúan döntött, de csak akkor jött létre formálisan, amikorra a statútum elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet a Népszövetség tagjainak többsége ratifikálta.) – ÁNKB és NKB jogilag különbözőek, gyakorlatilag azonban folytonosak, „világbíróság” mindkettő Funkció, Szervezet - ENSZ Alapokmány rendelkezik A részleteket az Alapokmányhoz kapcsolt, annak szerves részét képező statútum és a bíróság szabályzata tartalmazza.+ a bíróság gyakorlati iránymutatásai Funkció: A NKB az ENSZ főszerve.. államok közötti nj jogvitákban eljár, feltéve, ha van joghatósága, mert erre az érintett államok felhatalmazták tanácsadó véleményével segíti az ENSZ működését Korlátai: peres félként természetes és jogi személyek nem jelenhetnek meg előtte, Tanácsadó véleményt kérhet: ENSZ Közgyűlése; ENSZ BT, ENSZ Közgyűlése ált. felhatalmazott szakosított intézmények és más testületek kérhetnek a hatáskörüket érintő kérdésben. Szervezete: székhely: Hága, Békepalota, 100 fő dolgozik a hivatalában 15 rendes bíróból áll: 1-1 jogi szakértő és titkár segíti őket A bírákat az Állandó VB nemzeti tagozatai jelölik. A XXI. sz. a jelölés folyamata átpolitizálódott A NKB bírái hazájukban nem feltétlenül vtak bírók. A nemzetközi jog terén elismert jártassággal bíró jogtudósok, vagy hazájukban a legmagasabb bírói tisztség betöltéséhez szükséges feltételeknek megfeleljenek és nagy erkölcsi tekintélynek örvendjenek. A bíróság összetételét az írott jog és a hagyomány szabályozza. nem lehet két azonos áp személy a bírák között, BT állandó tagjainak áp.ai mindig szerepelnek a 15 fő között 9 évre a BT és Közgyűlés párhuzamosan választja, egyszerű többséggel, 3 évente kerül sor a választásra (alkalmanként 5 helyet töltenek be) (átlagéletkor 60 felett van, 1995-ig kizárólag ffiak) A bíróság a fejlett nyugati világ konzervatív nemzetközi jogfelfogásának megerősítésére hajlik. ad hoc bírót is jelölhetnek ki, így max 17 bíró lehet: azon állam adja, amelynek nincs áp-a a testületben, nem kell, h saját áp-t jelöljenek! A bíróság létszámát csökkentheti, ha az ügy korábbi szakaszában az egyik féllel közreműködött. pl. BŐS-Nagymaros ügyben Rosalyn Higgins, angol bíró ki volt zárva (Szlovákiának adott tanácsot) Peres eljárás folyamata 191 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - kell, hogy a bíróság joghatóságának alávessék magukat a felek 1. Joghatóság 2. Pergátló kifogások 3. Ideiglenes intézkedés 4. per írásbeli szakasza 5. szóbeli tárgyalás 6. beavatkozás a perbe 7. távolmaradás 8. (ítélet, tanácsadó vélemény) Joghatóság: 4 féleképpen ismerhetik el a bíróság joghat. az államok 1.) különmegállapodás (compromis) kötésével: konkrét vita felmerülését követően Meghatározza a vita tárgyát és megfogalmazza a bíróságnak feltett kérdéseket, megnevezi az alkalmazandó jogot 2.) két- vagy többoldalú egyezményben szereplő NKB joghatóságát kimondó rendelkezés változatosak: pl. kétoldalú barátsági, gazdasági, konzuli szerződések (NKB szerint 300 van hatályba) 3.) statútum szerinti alávetési nyilatkozattal: visszavonható, lehet állandó alávetési nyil. csak kölcsönösen átfedő terjedelemben alapozzák meg a JH-ot. sokszor megszorításokkal szűkítik az alávetési nyilatkozatokat 4.) ráutaló magatartással vagy a másik fél kezdeményezésének kifejezett elfogadásával. - forum prorogatum: érdemben perbe bocsátkozik a perelni szándékozó fél A leendő alperes átugorja a JH-gal kapcs. vitát és elfogadja FP kezdeményezését. pl. Korfu szoros-ügy Pergátló kifogások - az előterjesztő állam kétségbe vonja, hogy az ügyben az NKB eljárhat. - lehet: 1. joghatósági: vitatja, hogy a felek valóban felhatalmazták az eljárásra a bíróságok 2. elfogadhatósági, előfeltételek megléte, pl.: perben részt nem vevő állam jogi érdekét érintené, perlő állam jogi érdekének hiánya, tárgyát vesztett ügy, perlő államnak nincs jogi érdeke az ügyben, a másik fél nem perképes 3. elbírálhatósági kifogás (politikai vita, nem jogi) - maga a bíróság dönt ezeknek a hatásáról Ideiglenes Intézkedés - előfeltétele, h a bíróságnak joghatósága legyen, kötelező erejű, tűrésre, tevésre kötelez - A bíróság elfogad ilyen intézkedéseket, amelynek célja a felek visszatartása a helyzet visszafordíthatatlan megváltoztatásától. 67. Nemzetközi Bíróság peres eljárása. Beavatkozás, távolmaradás, ítélet. A tanácsadó vélemény, a bíróság értékelése Per írásbeli szakasza (2-3 év) 192 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - Ha a vita különmegállapodással indult, akkor a felek párhuzamosan írják a perirataikat és a megadott határidő leteltével átnyújtják egymásnak az elkészültet. Ha van FP és AP akkor a FP készíti el az első periratot. A perirat elnevezésében a magyar szaknyelv nem egységes. Első érdemi perirat: kereset, ellenirat=ellenkereset; amire jön a válasz is, hogy a második forduló a viszontválasszal érjen véget Az első érdemi periratot valamelyik fél egyoldalú lépésével induló ügyben megelőzi a perindító kérelem (memorial), amely tömören összefoglalja a leendő per tárgyát, a JH alapját, és a kereseti kérelmet.A memorial és a következő fordulók iratai tényleírásokból, jogi érvelésből, teljes bizonyító anyagból, eredeti dokumentumokból, térképek, tudományos, műszaki tanulmányokból áll. A bíróság kétnyelvű, franciául vagy angolul kell mindent benyújtani, és a szóbeli tárgyaláson is ez a kettő a hivatalos nyelv. Az iratok elkészítése időigényes: 1-1 fordulóra fél-1év áll rendelkezésre, az írásbeli szakasz ritkán rövidebb, mint 2-3 év. A periratok a szóbeli tárgyalás kezdetekor nyilvánossá válnak és a bíróság honlapjáról letölthetők. Szóbeli tárgyalás - - a tárgyalás a common law és a kontinentális jog ötvözete Először a felek egyike tartja perbeszédeit, általában 3 3órás ülésben, majd a másik tesz ugyanígy, amit az első fél rövidebb reakciója követ. A másik fél fejezi be a perbeszédek sorát. A bíróságnak jogában állna saját szakértőket felkérnie, tanúkat meghallgatnia, beleértve a szakértő tanúkat, ezekkel a legritkább esetben él. (Ausztrál-japán bálnavadászati ügy: a felek szakértőiket immár nem szakértő-ügyvédként, hanem szakértő tanúként bocsátották a bíróság elé, ami arra vezetett, hogy a bíróság közvetlenül kérdezte őket, és a másik fél ügyvédjének is rendelkezésre kellett állniuk. A bíróság helyszíni látogatást csak a Bős-Nagymaros perben tett Beavatkozás a perbe - statútum alapján kétféle beavatkozói pozíció: 1.) azon állam, melynek jogi érdekét érintheti 2.) olyan többoldalú egyezmény részese, amelynek értelmezése a vita tárgya Távolmaradás A pergátló kifogások gyakorisága mutatja, hogy az államok gyakran vonakodnak részt venni a perben. Távolmaradás esetén a bíróság mulasztási ítéletet nem hozhat, de eljárhat az ügyben, olya módon, hogy a bíróság ítéletében számba veszi azokat az érveket, amelyeket a távolmaradó hivatkozhatott volna. Ítélet Nem minden eljárás jut el az érdemi ítéletig. Gyakran a pergátló kifogáson elakad az ügy. Máskor a felek megállapodnak az ügy visszavonásában, mielőtt a bíróság kimondaná az ítéletet. A bíróság a szóbeli tárgyalást követő hónapokban mérlegeli az ítéletet. Ítélettervezet valamennyi bekezdését megvitatja a teljes bíróság, majd a második olvasat után szavaznak a rendelkező rész pontjairól. A döntéshozatal többségi úton történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ítéletek több tucat oldalhosszúságúak és véglegesek. A rendelkező résszel egyet nem értő bíró különvéleményt fűzhet az ítélethez. 193 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A rendelkező résszel egyetértő, de az indokolásban eltérő nézeteket valló bíró egyéni véleményt csatolhat az ítélethez. A bírák olykor csak rövid nyilatkozatot csatolnak az ítélethez. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Végrehajtásról, ha a felek önként nem teljesítenek, az ENSZ Alapokmányának 94. cikke értelmében a BT gondoskodhat. A felek kérhetik az ítéletet értelmezését, amint azt a közelmúltban ÚjZéland és Kambodzsa is tette. Perújítást abban az esetben lehet kérni, ha az ítélet meghozatalától számított 10 éven belül merül fel döntő jelentőségű új tény, amely az ítélet meghozatalakor ismeretlen volt és a tény nem ismerése nem az újrafelvételt kérő gondatlanságának következménye. A tény felmerülésétől számított 6 hónapon belül kell kezdeményezni a perújítást. Tanácsadó vélemény - bármely jogi kérdésben, tevékenységi körükbe (kiv. BT és közgyűlés) tartozó ügyekben kérhetik a bíróságtól az ENSZ 5 főszerve, és 16 szakosított intézménye - A tanácsadó véleményekre vonatkozó kérdések gyakran fontos politikai viták lenyomatai, amelyekben vmely országcsoportnak sikerül az ENSZ Közgyűlését kérdés feltételére rábírnia. - A bíróság nem köteles válaszolni még a kompetens szervezettől érkező kérdésre sem. - A tanácsadó vélemény kibocsátására irányuló eljárás eltér a peres eljárástól. A kérdést megfogalmazó szerv vagy szervezet nyújtja be rendszerint egymondatos kérdését és a releváns dokumentumokat. A bíróság az érintett államokat felhívja az írásbeli véleménynyilvánításra. A többi állam és szervezet kérheti ennek lehetővé tételét. - AZ írásbeli állásfoglalásokra mindazok az államok reagálhatnak, amelyek ilyet benyújtottak. Ezt követően az érintettek röviden szóban is előadhatják álláspontjukat. - A tanácsadó vélemények formálisan nem kötelezőek, az azt kérő szervezetre sem NKB megítélése - NKB tevékenységének értékelése kritikai és elismerő megállapításokban egyaránt bővelkedik. - Bírálók: nagy tétre menő vitákat az államok vonakodva visznek a bíróság elé, mert az eljárás hosszú, a kimenetel bizonytalan, a nagyhatalmak nem tudják katonai és politikai fölényüket érvényesíteni. A bíróság ítélkezési gyakorlatának konzervatív, a tételes jogot nem innovatívan értelmező jelleg. - Alávetési nyilatkozatot kevesebb, mint az államok 1/3-a tett. - A bírák választásának növekvő átpolitizáltsága - Elismerő nézetek: néhány fontos vitát valóban megoldott, az ítélet a vesztes félnek méltóságteljes, visszavonulási lehetőséget nyújt, realitásokat hajlandó az ítéletbe beépíteni, nagy földrajzi régiók és a különböző fejlettségű államok egyaránt hajlandóak vitáikat a bíróság elé bocsátani - Komoly jogértelmező és jogfejlesztő szerepe van 194 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 68.tétel: Háború, erőszak, agresszió - a fogalmak és az 1945 előtti válaszok 1757-1771 I. Háború, erőszak, agresszió A fizikai erőszak alkalmazása végigkísérte az emberiség történetét. A történelem legpusztítóbb háborúja a második világháború volt. Második helyen a 13. századi mongol hódítások állnak. A pusztítások mértékét a technika fejlődése is meghatározta. A háború fogalmát a nemzetközi jog sohasem határozta meg. A köznyelvben a háború alatt két vagy több szervezett emberi közösség nagyobb területre kiterjedő, hosszabb ideig tartó, súlyos emberi és anyagi veszteségekkel járófegyveres konfliktusát értjük. Háború történelmi típusai : 1. Hódító háború 2. Honvédő háború 3. Gyarmati háború 4. Nemzeti felszabadító háború 5. Vallás és keresztes háború 6. Preventív háború 7. Polgárháború 8. Nemzetköziesített polgárháború 9. Totális háború 10. Korlátozott háború 11. Aszimmetrikus háború Újkor klasszikus háborúi államok között zajlottak. Napjainkban a legnagyobb emberi és anyagi veszteségeket már az államokon belül zajló polgárháborúk okozzák. Az ENSZ Alapokmány háború helyett a szélesebb fegyveres erőszak és az agresszió fogalmát használja. Politikatudományi fogalmak Háború: alatt két vagy több szervezett csoport vagy állam nagyobb területre kiterjedő, hosszabb ideig tartó, súlyos emberi és anyagi veszteségekkel (egy naptári évben több mint 1000 áldozat) járó fegyveres konfliktusát értjük Fegyveres konfliktus: alatt két vagy több szervezett csoport, hosszabb ideig tartó, emberi és anyagi veszteségekkel (egy naptári évben legalább 25, legfeljebb 1000 áldozat) járó fegyveres konfliktusát értjük Nemzetközi jogi fogalmak Háború: 1945 óta nem használatos Fegyveres erőszak alkalmazása: egy vagy több állam fegyveres erőinek alkalmazása más államok szuverenitása, területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, vagy az ENSZ céljaival össze nem férő bármely más módon. Nemzetközi háború vagy fegyveres Agresszió: egy vagy több állam fegyveres konfliktus: államok között zajló háború vagy erői súlyosnak minősíthető, elsőként való fegyveres konfliktus alkalmazása más állam vagy államok szuverenitása, területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, vagy az ENSZ Alapokmányával össze nem férő bármely 195 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 más módon Polgárháború vagy belső fegyveres Fegyveres konfliktus: egy államon belül két konfliktus: egy államon belül a vagy több fegyveres csoport részvételével kormányerők és az ellene fellépő csoportok zajló konfliktus között zajló háború vagy fegyveres konfliktus Nemzetköziesített polgárháború vagy Nemzetközi fegyveres konfliktus: két vagy belső fegyveres konfliktus: egy államon több állam fegyveres erőinek részvételével belül kezdődött, kormányerők és más zajló konfliktus más, nem állami fegyveres csoportok között zajló háborús vagy csoportok részvételével vagy anélkül fegyveres konfliktus, amelybe más államok vagy nemzetközi szervezetek is beleavatkoznak II. Az 1945 előtti jogi helyzet A ne ölj parancsát a 20. századig egyetlen nemzetközi jogi norma sem tartalmazta. Az ókorban fel sem merült a háború jogszerűségének kérdése. Középkorban néhány humanista gondolkodó (pl. Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás) bevezette az igazságos háború fogalmát csak az a háború tekinthető igazságosnak, melyet erkölcsileg jó szándékkal és a siker reális esélyével indítottak. Végső esetben szabad csak háborút indítani (ultima ratio), arányos eszközöket kell alkalmazni a folytatása során. Az újkor elején megjelent a szuverenitás eszméje az államok és az uralkodóik korlátlan szuverenitással rendelkeznek, megilleti őket a háborúindítás szent joga. Vesztfáliai béke 1648 minden félnek tiszteletben kell tartania a többiek területi főhatalmát, nem mondták ki a háborúindítás általános tilalmát. Hadiállapot létrejötte. nem jus ad bellum ( háborúindítás joga) hanem jus in bello (hadiviselés joga) Emberi és anyagi veszteségek a hadviselés technikájának fejlődésének következtében, háború diszfunkcionálissá vált. Felvilágosodás (Locke, Rousseau, Voltaire, Montesquieu) emberi élethez és emberi méltósághoz való jog 1907 Drago-Porter-egyezmény: Államok nem alkalmazhattak fegyveres erőt kereskedelmi tartozások behajtásához. Első világháború után több vezető kísérletet tett a háborúindítás általános korlátozására 1919 Nemzetek Szövetségének egyezségokmánya: jogilag korlátozta a háborúindítás jogát. Tiszteletben kell tartani minden tagállam területi épségét és jelenlegi politikai függetlenségét. - tagállamok nem indíthatnak háborút az ellen az állam ellen, amely aláveti magát a Tanács egyhangúan hozott döntésének vagy a bírói, választottbírói ítéletnek 196 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - ha nem született egyhangú döntés a Tanácsban, vagy valamelyik fél szembeszegült a döntéssel, illetve az ítélettel, a tagállamoknak három hónapot kell várni a háborúindítással (cooling off period) 1928 Kellogg-Briand paktum: aláírói lemondtak a háborúindítás jogáról, és kötelezettséget vállaltak vitáik békés megoldására, bármilyen fegyveres erőszak alkalmazását is betiltotta. 69. tétel: Az erőszak és az agresszió fogalmai az ENSZ Alapokmányának rendszerében 17721797 A) Az erőszak fogalma ENSZ Alapokmány 2. cikk 4. bekezdése: A szervezet tagjainak nemzetközi kapcsolataiban tartózkodniuk kell a más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az ENSZ céljaival össze nem férő, bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. Nem a háború indítását, hanem az erőszak alkalmazását, illetve azzal való tiltott fenyegetést nyilvánította tiltott magatartásnak. A törekvés az, hogy még teljesebbé tegye a tiltott magatartások körét. Erőszak fogalmát az Alapokmány nem határozta meg: egyesek a fegyveres erőszakra értelmezték, mások a politikai és gazdasági erőszak alkalmazására is. Viszont a szűkebb értelmezést alátámasztotta az, hogy a szélesebb értelmezés eredményeként különböző súlyú cselekmények kerülnének egymás mellé. Különbség van ugyanis fegyveres támadás és propagandakampány, gazdasági bojkott között. A gyakorlatban az államok úgy vélték, hogy az Alapokmány 2. cikke csak a fegyveres erőszakot tiltja. Nyilatkozat az államok baráti kapcsolatait szabályozó nemzetközi jogi elvekről 2625. (XXV) ENSZ-közgyűlési határozat érintette az erőszak tilalmát, és egyértelműbbé tette a fogalom néhány elemének értelmezését. Az agresszió meghatározásáról szóló 3314. (XXIX) ENSZ-közgyűlési határozat hatályos szokásjogi normák létezésének bizonyítása és leírása B) Az agresszió fogalma 3314. határozat 1. és 2. cikke szerint agressziónak tekinthető: - egy vagy több állam fegyveres erejének - súlyos következményekkel járó - elsőként való alkalmazása - más állam vagy államok szuverenitása, területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen vagy az Alapokmánnyal össze nem férő bármely más módon 197 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Az agresszió a fegyveres erőszak alkalmazásának súlyosabb formáit öleli fel. Az agresszió elkövetési magatartása a fegyveres erőszaknak, de nem minden fegyveres erőszak agresszió. Szélesebb intézkedési jogai vannak az ENSZ BT-nak az agresszióval szemben. 1. Agressziót csak az állam fegyveres erői hajthatnak végre 2. Ha a cselekmény nem jelentős, nem jár súlyos következményekkel, akkor nem indokolt agresszióról beszélni (határincidensek, magyar kormány – délszláv háború) 3. Nem agresszió, ha egy állam nem elsőként, hanem egy másik állam által alkalmazott fegyveres erőszakkal szembeni reakcióként, önvédelemből, vagy a BT felhatalmazása alapján alkalmaz fegyveres erőt 4. Másik állam ellen kell irányulnia, közömbös, hogy a támadó elismeri-e a sértett államot, tagja-e az ENSZ-nek. Az agresszió fogalma csak szándékos cselekményekre alkalmazható, nem minősül tehát agressziónak a tévedésből, vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény. Az agressziót semmilyen politikai, gazdasági, katonai, vagy más megfontolás ( indoklás) sem teszi jogszerűvé. (pl. Az iraki háborúnál is hamisan hivatkoztak rá) C) Az agresszió tényállásai 1. Támadás, megszállás, annexió Agressziónak minősül egy másik állam területének vagy területe egy részének fegyveres erőkkel történő megtámadása, inváziója. Agresszió az is, ha a támadó, illetve inváziót végrehajtó állam erői ideiglenesen vagy tartósan megszállják a másik állam területét vagy annak egy részét. Valamint ha azt erőszakkal annektálják, azaz elcsatolják. Agresszió volt pl. Irak inváziója Irán és Kuvait ellen, Észak-Korea Dél-Korea ellen. 2. Államterület bombázása vagy ellene más fegyver használata Agressziónak minősül egy másik állam területének bombázása vagy ellene tüzérségi, illetve rakétafegyver használata. Pl. Kína Tajvanhoz tartozó szigeteket. 3. Kikötő vagy tengerpart fegyveres blokádja Agressziónak minősül, más állam kikötőjének vagy tengerpartjának haditengerészeti erőkkel végrehajtott blokádja. Pl. Tirani-szoros egyiptomi lezárása. 4. Fegyveres erők megtámadása Agressziónak minősül egy másik állam szárazföldi, tengeri vagy légi erőinek megtámadása. Az esetben válhat relevánssá, ha a kérdéses erők a sértett állam felségterületén kívül, tehát egy harmadik állam területén vagy a nyílt tengeren, ill, az e feletti légtérben jogszerűen tartózkodnak. 198 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 5. Más államok területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők jogellenes használata Agressziónak minősül, ha egy állam azokat a fegyveres erőit, amelyek egy másik állam területén az azzal kötött megállapodás alapján állomásoznak, megállapodásban foglalt feltételekkel ellentétesen alkalmazza. Pl. szovjet fegyveres erők beavatkozása a magyar forradalomba. Agressziónak minősül az is, ha a fegyveres erők az érintett megállapodás lejárta vagy más okból történő megszűnése után is az állam területén maradnak. Pl. ugandai csoportok Kongóban. 6. Terület átengedése agresszió végrehajtására Agressziónak minősül, ha egy állam rendelkezésére bocsájtja a területét egy harmadik állammal szembeni agresszió végrehajtására, tehát arra, hogy az agresszióra készülő állam szárazföldi, tengeri vagy légi erői átvonuljanak a területén. Ha tisztában van a támadó céljával és ennek tudatában engedi át a területén. 7. Fegyveres bandák, csoportok, önkéntesek, zsoldosok küldése Agressziónak minősül, ha egy állam fegyveres bandákat csoportokat, irreguláris alakulatokat, zsoldosokat küld egy másik állam ellen fegyveres cselekmények végrehajtására, feltéve ha ezek a cselekmények hasonló súlyúak, mint az előzőekben felsoroltak. Agressziónak minősül az is, ha egy államnak komoly része van az említett fegyveres bandák, csoportok, irreguláris alakulatok vagy zsoldosok küldésében. Pl. USA 2001. szeptember 11., magánszemélyek követték el, de Afganisztán a felelős. D) Egyéb értelmezési kérdések A BT a felsoroltakon kívül más cselekményeket is agressziónak minősíthet, azaz szabadon értelmezheti a tilalom tartalmát, Az agresszió meghatározása nem sértheti azoknak a népeknek az önrendelkezéséhez, szabadságához, függetlenségéhez való jogát, amelyeket attól erőszakkal megfosztottak, különösen, ami a gyarmati, fajűző rendszerek vagy idegen uralom más formái alatt élő népeket illeti. Nem érintheti a népeknek azt a jogát sem, hogy támogatást kérjenek és kapjanak más államoktól A gyarmati népeknek joga van a gyarmattartó hatalmakkal szemben erőszakot alkalmazzanak. Ilyen esetben a gyarmattartó államok cselekményei minősülnek tiltott erőszak alkalmazásának. Ez a közgyűlési határozat nem szól az agresszióval való fenyegetésről, ez a különbség az Alapokmány 2. cikkéhet képest. 70. tétel: Az egyéni önvédelem joga, alkalmazásának feltételei (természetes jog, fegyveres támadás, arányosság, szükségesség, időbeli és térbeli terjedelem) 1798-1813 I. Egyéni önvédelem 199 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 A) Az önvédelem „természetes” joga 1945 utáni nemzetközi jog csupán két kivételt ismer az általános erőszak tilalma alól : - önvédelem joga - BT felhatalmazására alkalmazott erőszakot Elválaszthatatlan a nemzetközi szokásjogtól, részét képezi az arányosság, szükségesség követelménye, valamint a fegyveres támadás tilalma. Nem csak az ENSZ tagjait hanem minden más államot megillet. Az Alapokmányban lefektetett és a szokásjogban is élő önvédelemi jog egymással párhuzamosan létezik, tartalmuk gyakorlatilag azonos. Az önvédelem jogát a lehető legszűkebben kell értelmezni. B) Az önvédelem alapfeltétele: A fegyveres támadás 1. A mennyiségi tényező A fegyveres támadás mennyiségi tényezője: a fegyveres erőszaknak el kell érnie egy bizonyos szintet ahhoz, hogy az fegyveres támadásnak minősülhessen, nem egyszerűen erőszak, hanem annak legsúlyosabb esete. A két erőszak-kategória ( erőszak és fegyveres támadás) azonosítása A két fogalom megkülönböztetése nem hoz létre légmentesen záródó rendszert. Az államok minden államközi erőszakos cselekménye sérti az általános erőszaktilalmat, de az áldozatok csak nagyon súlyos esetben folyamodhatnak önvédelemhez. A 3314. közgyűlési határozat az agressziót a béke megszegésének alesetének tekinti, ami a kollektív biztonság rendszere. Egyre gyakoribbak az olyan határ menti konfliktusok, amelyek nem csupán egy-egy incidensből, provokációból állnak, hanem ismétlődő, sorozatos jelleggel következnek be. Az események felhalmozódásának elve szerint azonban több kisebb támadás együttesen más fegyveres támadásnak tekinthető. 2. A minőségi tényező Kritérium, az, hogy azt állam kövesse el, betudható legyen egy államnak. Nehéz elképzelni egy olyan fegyveres támadást, amely nem tudható be egyetlen államnak sem. Nicaragua-ügy Kontrák és az Egyesült Államok viszonya. A kontrák támadásai a nicaraguai Ortega- kormány ellen kellően súlyosak voltak, mégsem követett el az Egyesült Államok Nicaragua ellen fegyveres támadást, a kontrák támadásai nem voltak betudhatóak. Agressziónak minősül az is ha egy állam fegyveres bandákat, zsoldosokat küld egy másik állam ellen. C) Arányosság ás szükségesség követelménye Önvédelem csak akkor lehet jogszerű, ha azt arányosan alkalmazzák és megállapítható a szükségessége is. Webster-formulából következik, mely a Caroline-ügyben keletkezett. Caroline-ügy Egy brit egység az amerikai partokon felgyújtotta a Caroline nevű amerikai gőzőst, mely a Niagara-vízesésben elpusztult. A támadás oka az volt, hogy folyamatosan utánpótlást szállítottak a hajóval a kanadai lázadóknak. Az önvédelem olyan azonnal, mindent elsöprő szükségszerűség, mely nem hagy lehetőséget más eszközök igénybevételére és nem hagy időt a megfontolásra. Webster-formula önsegélyre és nem önvédelmi jogra vonatkozott. Önvédelmi jog gyakorlásának szükségesnek és arányosnak kell lennie. 200 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 Az állam kizárólag a fegyveres támadás visszaverésére gyakorolhatja az önvédelmi jogot, nem lehet megtorló, megelőző vagy büntető jellegű. A Caroline-ügyben az azonnaliság nincs alátámasztva a nemzetközi szokásjog által. Nem lehet elválasztani az arányosság követelményét sem. D) Önvédelmi jog időbeli terjedelme Ténylegesen végrehajtott fegyveres támadással szemben jogszerű az alkalmazása csak. A megelőző-önvédelemre való hivatkozást ki akarták zárni. A klasszikus önvédelem egy már bekövetkezett fegyveres támadásra reagál Alesete a feltartóztató önvédelem, amikor az épp bekövetkező fegyveres támadásra reagál a megtámadott állam. Megelőző önvédelem minden olyan erőszakos cselekmény amely még be nem következett támadásra reagál A megelőző önvédelemnek két esete van: a fegyveres támadás közvetlen bekövetkezésére reagáló preemptív önvédelem és a fegyveres támadás közvetett bekövetkezésére irányuló preventív önvédelem. E) Az önvédelmi jog térbeli terjedelme Az állam elleni közvetlen támadásnak kell tekinteni az annak területén kívül, a nemzetközi vizeken és légtérben vagy egy másik állam területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők megtámadását. Nem tartoznak ide az ország nagykövetségei, amelyeket egyéb szempontból sem kezel a NJ kvázi államterületnek. Ennek oka az önvédelem célja az államterület védelme. USA pl kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen 1998-ban végrehajtott terrortámadások után jogszerűtlenül indított manőverező robotrepülőkkel támadást afganisztáni és szudáni célpontok ellen. 71. tétel: A Biztonsági Tanács szerepe az egyéni önvédelem során, vitatott helyzetek, kollektív önvédelem (1810-1824) A) Önvédelmi jog időbeli terjedelme Az önvédelem csak akkor jogszerű, ha egy ténylegesen végrehajtott fegyveres támadással szemben alkalmazzák. A „megelőző-önvédelem” jogára való hivatkozást ki akarták zárni. A támadás bekövetkezése a szükségesség és arányosság követelménye szempontjából is elengedhetetlennek tűnik. A klasszikus önvédelem egy már bekövetkezett fegyveres támadásra reagál. Ennek alesete a feltartóztató önvédelem, amikor az épp bekövetkező fegyveres támadásra reagál a megtámadott állam. Ezektől eltérően megelőző önvédelem minden olyan erőszakos cselekmény, amely még be nem következett támadásra irányul. Ennek két alesete van: preemptív önvédelem (a fegyveres támadás közvetlen bekövetkezésére irányul) és preventív önvédelem (a fegyveres támadás közvetett bekövetkezésére irányul). B) Az önvédelmi jog térbeli terjedelme Az állam elleni közvetlen támadásnak kell tekinteni az annak területén kívül, a nemzetközi vizeken, és légtérben vagy egy másik állam területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők megtámadását is. Nem tartoznak ide az ország nagykövetségei; ennek oka: az önvédelem célja az államterület (átmeneti) védelme. 201 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 C) A Biztonsági Tanács szerepe A fegyveres támadás áldozatává vált állam önvédelmi joga gyakorlásakor az 51. cikk értelmében azonnal tájékoztatni köteles a Biztonsági Tanácsot. Jelentéstételi kötelezettség elmulasztása nem jelenti automatikusan az önvédelmi jog hiányát, de a jelentéstétel arra utal, hogy maga az érintett állam az önvédelmi jogának meggyőződésében cselekedett. Túljelentési gyakorlat figyelhető meg az államok részéről. A falklandi konfliktussal kapcsolatban megállapították a béke megszegését és ezzel utat nyitott a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges szabályok alkalmazásához. D) Vitatott önvédelmi helyzetek Felvetődő kérdés, hogy a külföldön tartózkodó diplomatákat vagy állampolgárokat (turistákat) ért támadás esetén gyakorolható-e önvédelem. Az uralkodó álláspont szerint az önvédelem joga nem terjed ki az állampolgárok védelmére, mert az eszkalációs hatással járna. Pl. entebbei mentőakció- Izrael megsértette az általános erőszaktilalmat, de nem ítélték el a magatartásáért Vitatott az egyes katonák ellen elkövetett terrortámadások megítélése. A külföldön jogszerűen állomásozó hadsereg ellen elkövetett támadás ugyan minősülhet fegyveres támadásnak, annak azonban a két klasszikus feltételt teljesítenie kell. További problémát vet fel az államfők, kormányfők ellen külföldön elkövetett merényletek kérdése. (Idősebb Bush egykori amerikai elnök ellen kuvaiti látogatásakor sikertelen merényletet készítettek elő; Clinton elnök megtorlásként rakétatámadást indított; megtorló és megkésett jelleg miatt jogellenes) Széles körű vita, hogy nem állami szereplők követhetnek-e el fegyveres támadást államok ellen, és velük szemben gyakorolható-e önvédelem. a fenyegetettség mértékének növekedésével növekszik a tétlenség okozta kockázat is 2001 szeptember 11. terrortámadások al-Kaida terrorszervezet tagjai 4 amerikai polgári repülőgépet térítettek el Ebből kettő a New Yorki Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba és egy a Pentagonba csapódott be, egy pedig Pensylvániában lezuhant. közel 3000-en vesztették életüket. Bt egyhangú határozatot fogadott el a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés céljából; elítélte a terrortámadásokat és elismerte minden állam önvédelemhez való jogát „önvédelmi háború” Afganisztánnal szemben 2003-ban Irakot is megtámadták nem volt kapcsolata az al-Kaidával ezzel a jogellenes lépéssel az egész terrorizmus elleni háború más megvilágításba került Önvédelem jogát csak államok közötti viszonylatban ismerték el. Felfokozott politikai hangulatban hozott homályos szövegezésű BT határozat nem alkalmas a nemzetközi jog egyik alapnormájának gyökeres megváltoztatására. Fegyveres támadást kizárólag állam követhet el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne megfelelő önvédelmi helyzetekben jogszerűen erőszakot alkalmazni. 202 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 KOLLEKTÍV ÖNVÉDELEM A) A kollektív önvédelem joga Az Amerikaközi kölcsönös segítségnyújtásról és szolidaritásról szóló egyezmény az egyéni és kollektív önvédelem jogáról rendelkezik azokban az esetekben, amelyekben a részes felek bármelyikét támadás (katonai invázió) éri. B) A kollektív önvédelem feltételei A Nemzetközi Bíróság a Nicaragua-ügyben foglalt állást a kollektív önvédelem feltételeiről. A kollektív önvédelem gyakorlásához a következő konjunktív feltételek szükségesek: 1. megtámadott államnak nyilvánosan jeleznie kell, hogy fegyveres támadás érte 2. kifejezetten segítséget kell kérnie más államtól és államoktól 3. az önvédelmi cselekményt - az egyéni önvédelemhez hasonlóan - jelenteni kell a Btnek NATO (1949- ) és a Varsói Szerződés (1955-1991) a kollektív önvédelem intézményesített szerveként alakult meg. Mindkét szervezet tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az egyikük ellen elkövetett és bejelentett fegyveres támadás esetén kollektív önvédelmet fognak gyakorolni a támadóval szemben. 72. Az ENSZ és a fegyveres erő alkalmazása az Alapokmány VII. fejezete alapján (1825-1852) A) Kollektív biztonság rendszere - - - az államok univerzális megállapodása, melyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármelyikük által, bármelyikük ellen elkövetett támadással szemben közösen lépnek fel. Különbség a kollektív önvédelmi szervezetektől, hogy azok csak külső támadó féllel szemben védenek. az első kollektív biztonsági szervezet a Nemzetek Szövetsége (1919-1946) volt; a szerződő felek kötelezettséget vállaltak a háborúk elkerülésére, nemzetközi kapcsolatok nyílt, igazságos és becsületes fenntartására; vitáikat bíróság, választott bíróság vagy a Tanács elé viszik, és ezek döntését követő három hónapon belül nem indítanak háborút; alapjában véve a szervezet a háborúindítás jogának csupán korlátozására, nem annak teljes kizárására törekedett; a rendszer alkalmatlannak bizonyult a háború kiküszöbölésére, a gyakorlatban nem működött; 1946-ban megszűnt, jogutódja az ENSZ lett létrehozták a Biztonsági Tanácsot (BT); rá ruházták az elsődleges felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért; BT a tagállamok nevében jár el BT határozatokat (ajánlást, kötelező erejű döntést) hoz, tagállamok elfogadják, végrehajtják az Alapokmány elfogadásával. VI. fejezet: olyan nem fegyveres államközi konfliktusokra nézve tartalmaz előírásokat, amelyek elhúzódása a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztetheti; ilyenkor ajánlásokat tehet VII. fejezet: ha egy vagy több állam magatartása közvetlen veszélyt jelent nemzetközi békére és biztonságra, vagy ha agressziós cselekményt hajtottak végre ajánlás + kötelező határozat is 203 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1. központi ENSZ-haderő: nem jött létre, terv volt fegyveres erőszak alkalmazásának elrendelésére a BT, végrehajtására a központi ENSZ-haderő lett volna jogosult, 2. a rendszer működésképtelensége, későbbi reaktiválódása: hidegháborúban működésképtelen volt a kollektív biztonság rendszere, Szovjetunió gyakran élt vétójogával; BT érdemi működését megakadályozta „Egyesülve a békéért” című határozat: ENSZ Közgyűlés is megkapta a jogot, hogy fegyveres erő alkalmazásával együtt járó kollektív intézkedést ajánljon; Közgyűlés rendkívüli ülésszakokat is tartott; azonban rendre eredménytelenül végződtek hidegháború után a BT működőképes lett; nagyhatalmak első együttműködése: amikor Irak megtámadta és megszállta Kuvaitot (1990 augusztus) B) Felhatalmazás az államoknak, és azok csoportjainak 1. A kollektív biztonsági rendszer viszonya az önvédelem jogához - a BT határozatai alapján alkalmazott fegyveres erőszak megelőzi az önvédelemhez való jogot - ENSZ Alapokmánya központi szerepet szánt a kollektív biztonság rendszerének, így a Bt-nek - az Alapokmány csak rendkívüli helyzetekben teszi lehetővé az áldozatnak, hogy kivételesen és átmeneti jelleggel jogszerűen alkalmazzon fegyveres erőszakot - jugoszláviai konfliktus- fegyverembargó elrendelése Jugoszláviával szemben 2. Helyzet meghatározása - BT hatáskörrel rendelkezik minden olyan konfliktus esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethet - a VII. fejezet alapján való kötelező határozatok meghozatalához szükség van arra, hogy a BT az adott helyzetet meghatározza, minősítse - ezt követően a BT nem kötelező jelleggel ideiglenes rendszabályok alkalmazására hív fel, ajánlásokat tesz vagy kötelező erejű kényszerintézkedésekről rendelkezik (utóbbiak lehetnek fegyveres erő alkalmazásával járó és nem járó kényszerítő intézkedések) Fő különbségek az Alapokmány VI. és VII. fejezetei között Milyen esetben Milyen módon Határozat jellege Eljárás jellege VI. fejezet VII. fejezet a viszály elhúzódása a béke a béke veszélyeztetése, a béke veszélyeztetésére vezethet megszegése vagy támadó cselekmény a békés rendezési módra tett akár fegyveres vagy nem kísérlet fegyveres kényszerintézkedés útján is ajánlás, nem kötelező ajánlás vagy kötelező döntés az érdekelt állam nem szavazhat az érdekelt állam is szavazhat - A BT-nek diszkrecionális joga van C) A béke veszélyeztetése, megszegése, az agresszió 1. A béke veszélyeztetése - legtágabb kategória; hidegháború végével drasztikusan kibővült - BT például a következőket minősítette a béke veszélyeztetésére alkalmas helyzetnek: - az emberi jogok súlyos és tömeges megsértése, humanitárius válság 204 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - népirtás, a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése - súlyos polgárháború, nem nemzetközi fegyveres konfliktus - menekültek nagy száma, akik a válságöveztet kénytelenek elhagyni - a helyzet változatlan fennállása, azaz a konfliktus megoldódása nélkül az idő múlása - nemzetközi terrorizmus - a globalizálódó világ változásait tükrözik - az egész régióra destabilizáló hatással járhat 2. A béke megszegése - a béke megszegésének megállapítása az általános erőszaktilalom konkrét megszegésére utal - eddig csupán 4 alkalommal 1. Észak-Korea támadását követően (1950) 2. Falkland-szigetek argentin megszállása (1982) 3. iraki-iráni háború során (1980-1988) 4. Irak támadása Kuvait ellen (1990) 3. Az agresszió - eddig három állam magatartását összesen kilenc alkalommal minősítette a BT agressziónak - agressziós cselekmények pontos tartalma 1974-ig vitatott volt, ekkor fogadta el ugyanis a Közgyűlés az agresszió meghatározásáról szóló 3314. határozatát - példák: 1. Dél-Afrika támadása Angola ellen (1976) 2. Rodézia Zambia elleni támadása 3. Izrael bombatámadásai a Palesztin Felszabadítási Szervezet tuniszi állásai ellen D) A kényszerítő intézkedések elrendelése 1. Fegyveres erő alkalmazásával nem járó intézkedések - a BT szabadon választhat az intézkedések két fő csoportjából - diszkrecionális módon határoz abban is, hogy milyen sorrendben jár el - BT általában nem jelöli meg aktusainak jogalapját, csak általánosságban hivatkozik a VII. fejezetre - fegyveres erők felhasználásával nem járó kényszerítő intézkedések (példálózó felsorolás): - gazdasági kapcsolatok megszakítása - embargó - vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése - diplomáciai kapcsolatok megszakítása - nemzetközi bíróság felállítása - kényszerintézkedések: alapvetően csak állam-állam viszonylatában értelmezhető; jogosulti, kötelezetti oldalon egyaránt csak államok szerepelhetnek; DE nem zárják ki a nem állami szereplők (terrorista szervezetek, felszabadító mozgalmak stb.) bevonását a rendszerbe, sőt magánszemélyek ellen is elrendelhet az ENSZ szankciókat (pl. Oszama bin Laden) 2. Fegyveres erő alkalmazásával járó kényszerintézkedések - BT elvben légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők bevetését rendelheti el - gyakorlatban azonban a BT a fegyveres erővel járó kényszerítő intézkedésekre minden esetben kifejezett felhatalmazást adott 205 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a felhatalmazásnak kifejezettnek kell lennie (nem lehet sem hallgatólagos, sem utólagos) E) A Közgyűlés szerepe, a BT és a Nemzetközi Bíróság viszonya - az ENSZ intézményrendszerében a különböző szervek viszonya jogilag szabályozott, hatásköreiket és feladataikat az Alapokmány rögzíti - a hatalommegosztás elve az ENSZ-ben nem érvényesül - a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóság hiányában is bírói szervnek minősül, döntései kötelezőek, de végrehajtásukra nincs garancia - a Közgyűlés sem egyedi, sem általános érvényű kötelező döntéseket nem hozhat - a BT nemcsak végrehajtói, hanem bírói és általános jogalkotó hatásköröket is gyakorolt - felmerül a kérdés, hogy meddig terjed a BT hatásköre, illetve, hogy gyakorolható-e bármiféle közvetlen bírói kontroll a BT tevékenysége felett - ilyen kontrollt a Nemzetközi Bíróság gyakorolhatna, de eddig még egyetlen BT-határozatot sem minősített érvénytelennek - azonban egyes ítéletek érzékeltették, hogy a bíróság potenciálisan rendelkezik ilyen jellegű hatáskörrel 73. Békefenntartás az ENSZ-ben és a regionális műveletekkel (1853-1865) Fegyveres erőszak alkalmazása a békefenntartó műveletek során A) ENSZ-békefenntartás és az erőszak alkalmazása 1. A békefenntartás természete A békefenntartás a BT tehetetlenségének egyik következményeként alakult ki a hidegháború idején. A Közgyűlés ajánlására került felállításra az első, közel-keleti békefenntartó erő. Ezt később több hasonló aktus és az ENSZ békefenntartó misszióinak felállítása követte. A Nemzetközi Bíróság a Bizonyos kiadások-ügyben megerősítette, hogy a BT mellett a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában a Közgyűlés is felelősséggel, és így egyben hatáskörrel rendelkezik, de csak a kényszerintézkedéseket magukban nem foglaló aktusok terén. A békefenntartásnak máig sincs teljesen egyértelmű jogalapja az Alapokmányban. Voltaképpen így szokásjogi úton létrejött intézményről van szó, amelyet idővel az azt ellenző tagállamok is elfogadtak, és működéséhez mind a költségek, mind pedig az emberállomány tekintetében hozzájárultak. 2. Békefenntartás története A békefenntartás kialakuló korszaka 1948-1956 közé tehető. Az ENSZ békefenntartó erői Nobel-békedíjat kaptak 1988-ban. A békefenntartás három generációja különböztethető meg: - a hidegháború alatti, első generációs békefenntartó missziók (1948-1990) 206 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - tűzszünetek ellenőrzésére és betartatására, ütközőzónák létesítésére és általános megfigyelői célokra hozták létre - nem hajthattak végre kényszerítő intézkedéseket, és élvezték a fogadó állam beleegyezését - ilyen missziókat nem csak a BT, hanem a Közgyűlés is létrehozhatott - a békefenntartók egyik félnek sem kedvezhettek pártatlanság elve - az első, kifejezetten békefenntartó küldetésre 1956-ban került sor (Közgyűlés a szuezi válság megoldására létrehozta az UNEF I. missziót) (- fegyveres erőt kizárólag önvédelmi helyzetben alkalmaztak) - második generációs békefenntartó műveletek (1990-2000) - a békefenntartó műveletek második generációja komplexebb képet mutat - a BT aktívabb lett; nőtt a belső konfliktusok, polgárháborúk száma - a béketeremtő tevékenység került előtérbe - Boutros-Bourtos Ghali főtitkár 1992-ben benyújtotta a Békeprogram c. jelentését, melyben a megváltozott körülményekre tekintettel az alábbiakra hívja fel a figyelmet: a) (preventív diplomácia b) meg kell akadályozni a vita kialakulását, illetve azt, hogy ha már van, ez fegyveres konfliktusba csapjon át c) béketeremtés d) a szembenálló feleket rá kell venni a megállapodásra e) békefenntartás f) az ENSZ beavatkozása a helyszínen az érintett felek egyetértésével g) békekikényszerítés h) a már létrejött tűzszünet fenntartása/helyreállítása i) békeépítés j) annak elérése, hogy a felek felismerjék és támogassák a béke megszilárdítását) békefenntartás határain túllépve számos olyan tevékenységi területet vázolt fel, amelyek képesek lennének hozzájárulni a béke biztosításához - a ’90-es évek békefenntartó misszióinál azonban elhalványulnak a klasszikus elvek: - az egységeket a felek kérése és beleegyezése nélkül, még a konfliktusok megoldása előtt elkezdték a válságzónába telepíteni - egyes esetekben megkérdőjeleződött a semlegesség elve is - a missziók viszonylag tág felhatalmazást kaptak fegyveres erő alkalmazására - mandátumuk kiterjedt a polgári lakosság védelmére, a humanitárius ellátó vonalak biztosítására és biztonsági-tilalmi zónák felügyeletére, ellenőrzésére is a jugoszláviai helyzet (1991-1995) nem volt tűzszünet a felek között, így 1991-ben az UNPROFOR-t Boszniába küldték, és mandátumát a VII. fejezetre hivatkozással jelentősen kiterjesztették így védelmi feladataik voltak a biztonsági övezetben is a gyenge csapaterő (400 fő) és koordináció, valamint az információ hiány miatt nem voltak képesek megakadályozni a Srebrenicai mészárlást több mint 8000 bosnyák férfit mészároltak le 1995 júliusában szintén kudarccal végződött a horvát (UNCRO) és macedón (UNTAES) egységek küldetése is 207 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 a szomáliai helyzet (1993) itt sem volt tűzszünet a felek között az UNOSOM II (UNOSOM I és UNITAF összevonásából) mandátuma kiterjedt a fegyveres erő alkalmazására a fegyverszünet megszegése esetén, és az egységek lefegyverzésének elősegítésére is később kiterjesztették, majd 1993 októberében az amerikai egységek 18 tagját egy rajtaütésben megölték az egység az ENSZ elleni támadással gyanúsított Aidid hadúr felkutatásán és elfogásán dolgozott ezt követően az amerikai egységeket kivonták a ruandai helyzet (1994) a jugoszláviai és szomáliai kudarcok után a tagállamok vonakodtak békefenntartókat küldeni a ruandai népirtás megelőzésére és megakadályozására az UNAMIR kis létszámú, szűk mandátumú egység volt, mely tehetetlenül szemlélte az eseményeket (sierra leone fegyveres erőt is alkalmazhattak Kongói Demokratikus Köztársaság békefenntartás, megfigyelés, egyéb feladatok) ezt követően a főtitkár kiadta 1995-ben a Békeprogram kiegészítése c. jelentését: a) felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amely a klasszikus békefenntartás és a kényszerítő intézkedések közötti, korábban világos választóvonal összemosásából következhet b) hangsúlyozza továbbá a felek beleegyezésének és a misszió pártatlanságának a követelményét - harmadik generációs békefenntartás (2000-től) - még kiterjedtebb feladatokra szóltak - a missziók részben központi igazgatási funkciókat vettek át, és felvállalták klasszikus állami feladatok ellátását is - ezt a tevékenységet az ENSZ-ben békeépítésnek nevezték - 2000-ben elkészült a Brahimi-jelentés (az alacsony hatékonysággal, nehezen működő missziók miatt) a) koordináció javítása b) mandátumok egyértelműségének növelése c) feladatok és a finanszírozás arányosítása d) koherensebb irányítás e) hatékonyabb információ-beszerzés f) tényfeltáró missziók szerepének növelése - fő cél a békefenntartás hatékonyabbá tétele és a prevencióra fektetett nagyobb hangsúly - a békefenntartó missziók azonban továbbra is nehézkesen működnek, elsősorban az anyagiak miatt (költségvetésük 5 milliárd dollár, mely a világ katonai kiadásainak 0,5%-a) 208 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - az is nehézséget és egyensúlytalanságot okoz, hogy a fejlett és a fejlődő országok nem egyformán járulnak hozzá a terhekhez (fejlett országok elsősorban anyagilag, fejlődő országok katonákkal) - A BT és a Közgyűlés 2005-ben 31 tagú Békeépítő Bizottságot állított fel a fegyveres konfliktus utáni rehabilitáció elősegítése érdekében korábbi tapasztalatok elemzése, ajánlások, stratégiák megfogalmazása és koordinációs tevékenység ellátása - ENSZ főtitkára által 2006-ban létrehozott Békeépítő Alap a békeépítés hatékonyabbá tételét szolgálja - szudáni konfliktus: Szudánban hosszú ideje polgárháború zajlik az áldozatok száma fél-egymillió közé tehető, több mint kétmillió ember menekült el lakóhelyéről mind az Afrikai Unió (AMIS), mind az ENSZ (UNMIS) jelen van a térségben a BT 2007-ben létrehozta az UNAMID műveletet Dél-Szudán a 2011 januárjában tartott népszavazást követően kikiáltotta függetlenségét és 2011 júliusában az ENSZ felvette tagjai közé B) Regionális békefenntartás és az erőszak alkalmazása 1. A regionális szervezetek és megállapodások szerepe - hidegháború után a regionális szervezetek ambíciói és mozgástere is megnőtt - az Alapokmány VIII. fejezete 52. cikkében lehetővé teszi, hogy regionális szervezetek és megállapodások a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának regionális jellegű tevékenységére alkalmas kérdéseivel foglalkozzanak, feltéve, hogy az Egyesült Nemzetek céljával és elveivel összhangban állnak - az Alapokmány értelmében a regionális szervezetek megállapodások részesei kötelesek a helyi jellegű viszályokat békés úton rendezni, mielőtt még azokat a BT elé terjesztenék 2. Regionális szervezetek igénybevétele - az Alapokmány arra is felhatalmazást ad a BT-nek, hogy regionális szervezeteket is igénybe vegyen a nemzetközi béke és biztonság fenntartására - az Alapokmány nem határozza meg a regionális szervezetek fogalmát, de ilyennek tekinthető pl. az Amerikai Államok Szervezete, az Arab Liga, az Afrikai Unió - az erőszak alkalmazása terén az egyes államokhoz képest nem rendelkeznek többletjogosultságokkal - ezek a szervek a fogadó állam kérésére vagy a részes felek által kötött békemegállapodás alapján járhatnak el, de kényszerítő intézkedéseket csak a BT felhatalmazásával alkalmazhatnak 74. Preventív háború, preemptív önvédelem (1866-1877) - a történelemben számos állam hivatkozott már arra, hogy egy általa indított invázió valójában preventív háború volt, amely egy másik állam agressziójának a megelőzésére szolgált - a preventív háború fogalmát azonban a nemzetközi jog nem ismeri 209 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a mai nemzetközi jog értelmében közömbös, hogy a támadó állam mire hivatkozik, preventív háborúról nyilatkozik-e vagy sem, magatartása mindenképpen az erőszak tiltott alkalmazásnak minősül - kivételt jelentenek azok az esetek, amelyekben egy állam nem ürügyként hivatkozik egy ellene készülő, küszöbönálló támadásra, hanem valóban súlyosan fenyegetett helyzetbe kerül a modern haditechnika alkalmazásának korában könnyebben előállhat, mint korábban - a mindenkori támadó jelentős előnyt élvez a megtámadottal szemben a 20. században bekövetkezett fejlődés eredményeképpen - 1967-ben lezajlott hatnapos közel-keleti háború 1948-ban Izrael kikiáltotta függetlenségét; a környező arab államok azonnal megtámadták összecsapások fegyverszüneti megállapodással értek véget; ebben rögzítették a szemben álló felek közötti fegyverszüneti vonatalt is, amely az ország de facto határává vált mivel a szomszédos országok egyike sem volt hajlandó elismerni Izrael önálló államiságát, a feszültség állandósult a térségben 1967 elején komoly határincidensek játszódtak le Izrael és három arab szomszédja, Egyiptom, Jordánia és Szíria között Tel Aviv 1967. június 5-én meglepetésszerű támadást indított a három ország ellen BT az öt nagyhatalom egyetértésének hiányában érdemben nem foglalt állást, csupán nem kötelező tűzszüneti felhívásokat tett közzé általános békerendezésre azóta sem került sor Amerikai közvetítéssel Izrael csak Egyiptommal kötött békeszerződést (1979), majd Jordániával (1994) - Caroline-ügy kritériumai alapján lehet megítélni a konfliktusokat - ezekben az esetekben azt kellene vizsgálni, hogy a fenyegetett állam szemszögéből nézve valóban olyan „azonnali, mindent elsöprő szükségszerűségről” volt-e szó, amely „nem hagyott lehetőséget más eszközök igénybevételére és időt a megfontolásra” - igenlő válasz esetén ki lehetne mondani, hogy a ténylegesen fenyegetett államnak joga van megelőző támadást indítania a potenciális támadóval vagy támadókkal szemben - ilyen helyzetelemzést sem a BT,sem a Nemzetközi Bíróság nem folytatott le, így joggyakorlat sem alakult ki - az önvédelemnek erre a kivételes lehetőségére eddig az 1996-ban A nukleáris fegyverek használatának jogszerűségével kapcsolatban adott tanácsadói vélemény utalt, melyben a bíróság megállapította: a „nemzetközi jog jelenlegi fejlettségi szintjén” nem lehet állást foglalni abban a tekintetben, hogy „jogszerű-e vagy sem az atomfegyverek használata” olyan rendkívüli körülmények között, amikor egy állam túlélése forog kockán.” - A rendkívüli körülmények között jogszerűen indítható katonai műveletek jelölésére a nemzetközi jogi dokumentumokban egyre inkább a preemptív önvédelem fogalmát használják. Ezek megkülönböztetendőek a preventív háborúk indításától, amelyek viszont jogellenesek. - Preemptív (tehát jogszerű) önvédelmet gyakorolva egy állam fegyveres erőt alkalmazhat egy másik állam ellen, ha az utóbbi katonailag 1. ténylegesen fenyegeti 2. a fenyegetés küszöbön álló, azonnali 3. más eszközökkel nem hárítható el, és 4. az önvédelemként alkalmazott erőszak arányos a fenyegetéssel. - Preventív (tehát jogellenes) erőszakot alkalmaz egy állam, ha akkor indít fegyveres támadást egy másik állam ellen, amikor 210 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 1. ténylegesen (még) nem került fenyegetett helyzetbe, illetve 2. fenyegetés nem küszöbön álló, azonnali, hanem csak „látens”, és 3. a támadás csupán egy későbbi időpontban várható. - az utóbbi esetben az az állam, mely azt állítja, hogy önvédelmi helyzetben van, valójában anélkül alkalmaz elsőként erőszakot a másikkal szemben, hogy közvetlenül fenyegetett helyzetbe került volna - preventív támadás az általános erőszaktilalomba ütközik - a nemzetközi jogban az államokat nem hatalmazták fel arra, hogy egy másik állam magatartását bármikor fenyegetőnek minősítsék, majd támadást indítsanak ellene - amennyiben egy állam úgy véli, hogy erőszakkal fenyegetik, de a fenyegetés nem közvetlen, akkor az Alapokmány előírásai szerint BT-hez kell fordulnia elegendő idő van arra, hogy a testület rendelkezésére bocsássa a másik állam magatartására vonatkozó információit, bizonyítékait és a BT-nek is van ideje arra, hogy a helyzet megvizsgálása után felhatalmazza a fenyegetett államot a fegyveres fellépésre - Egy példát említve: Izrael 1981-ben a BT felhatalmazása és tudta nélkül jogellenesen indított preventív támadást Irak ellen, amikor lebombázta a Bagdadtól 17 km-re levő Ozirak nukleáris reaktort. Tel Aviv megelőzésre hivatkozott, kijelentve, hogy a reaktor nukleáris fegyverfejlesztésére szolgált, ami néhány év múlva Izraelt is veszélyeztette volna. A BT a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ezzel ellentétel tartalmú jelentése alapján utólag elítélte a támadást és kijelentette, hogy Izrael megsértette az Alapokmányban foglalt erőszaktilalmat. - hamisan hivatkozott a preemptív önvédelem jogára az Egyesül Államok, amikor NagyBritanniával, Ausztráliával és Lengyelországgal együtt 2003-ban megtámadta és megszállta Irakot (Bush-doktrína) - preventív önvédelemre sem hivatkozhat az az állam, amely még a készülő támadás helyszínével és időpontjával sincs tisztában - az iraki háború (2003-2011) George W. Bush a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után néhány héttel nemcsak Afganisztán, hanem az Irak ellen irányuló hadműveleti tervek kidolgozására is utasítást adott azt állította, hogy Irak közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára nemzetközi jogi kötelezettségeit megszegve nukleáris, vegyi és biológiai fegyvereket, valamint közepes és nagy hatótávolságú rakétákat fejlesztett ki és állított hadrendbe; emellett együttműködött az al-Kaida terrorszervezettel is az amerikai légierő 2003 márciusában támadást indított Bagdad ellen; majd megszállta az egész országot a megszálló erők azonban semmilyen tömegpusztító fegyvert sem találtak Irakban, és nem bukkantak rá az azok célba juttatására alkalmas rakétákra sem Bagdadnak terrorista kapcsolatai sem voltak a demokrata párti Barack Obama kezdettől fogva elítélte az inváziót; elnökként pedig 2011. december 31-ig minden amerikai csapatot kivont Irakból 75. A humanitárius intervenció (1878-1891) I. A humanitárius intervenció 211 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a humanitárius intervenció egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet egy másik állam területén, annak beleegyezése nélkül fegyveres erőszakot alkalmaz egy ott élő közösség tagjai életének vagy alapvető emberi jogainak védelmére - a beavatkozó azért alkalmaz erőszakot, mert az érintett állam nem képes vagy nem akar védelmet nyújtani a fenyegetett közösségnek, vagy éppen maga lép fel ellene - egyes európai nagyhatalmak már a 19. században is humanitárius megfontolásokra hivatkoztak, amikor fegyveres akciókat hajtottak végre az akkor Oszmán Birodalom területén (pl. Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország beavatkozása a keresztény görögök védelmében) az államközi kapcsolatokban akkoriban semmi sem tiltotta az erőszak alkalmazását - az ENSZ Alapokmányának elfogadása óta felmerült többször az a kérdés, hogy az emberi életek vagy az alapvető emberi jogok védelme megelőzi-e az általános erőszaktilalmat az Alapokmány ugyanis kizárólag önvédelemként vagy a Biztonsági Tanács felhatalmazására alkalmazott erőszakot tekinti jogszerűnek - a koszovói válság (1999) Koszovóban élő albánok függetlenségi mozgalmai felerősödtek a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) 1997-től terrorakciókat hajtott végre szerb rendőri erők ellen utóbbiak és az egyre nagyobb számban megjelenő katonai egységek megtorló akciói nyomán a feszültség fokozódott fennállt a veszélye annak, hogy szerb csapatok ugyanolyan etnikai tisztogatást hajtanak végre Koszovóban, mint korábban Boszniában 2008 őszén a BT: határozatában megállapította, hogy a konfliktus „humanitárius katasztrófával” fenyeget, és arra kötelezte Jugoszláviát, hogy vonja vissza a lakosság ellen fellépő fegyveres erőit nem történt meg; az atrocitások folytatódtak 1999 februárjában nyugati közvetítőkkel tárgyalások kezdődtek Milosevic és az albánok között; a nyugati megállapodás-tervezetet azonban sem az albánok, sem a szerben nem fogadták el 1999. március 23-án a NATO főtitkára, Javier Solana bejelentette, hogy a szövetség másnap légi támadásokat indít Jugoszláviai ellen („hogy megállítsa a szerb hadsereg és különleges rendőri erők erőszakos támadásait és gyengítse képességeiket további humanitárius katasztrófa előidézésére”) a konfliktust a BT határozata zárta le, amely nemzetközi jogilag nem változtatott ugyan Koszovó státusán, a tartományt azonban a NATO-parancsnokság által irányított KFORmegszállás és ENSZ igazgatás alá helyezte ez a helyzet 2008-ig maradt fenn, amikor is a pristinai nemzetgyűlés kikiáltotta az ország függetlenségét (az új államot 2013 végéig 103 állam ismerte el) - a nemzetközi jogi szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint az erőszak kógens tilalma akkor sem sérthető meg, ha egy országban nagyszámú ember élete kerül veszélybe - egyes nemzetközi jogászok szerint mivel a második világháború óta a Föld különböző térségeiben számos esetben sikerrel hajtottak végre humanitárius intervenciót, új szokásjogi norma jött létre ez azonban téves álláspont - a fegyveres erőszakot alkalmazó államok az esetek többségében nem a humanitárius intervenció jogszerűségére hivatkoztak amíg csupán az intervenciót végrehajtó államok állítják azt, hogy gyakorlatuk szokásjogot teremt, mások viszont ellenzik ezt a gyakorlatot, addig az új szokásjog sem jöhet létre - Kofi Annan ENSZ főtitkár 2000-ben a következő kérdést vetette fel: „miként lehetne feloldani a humanitárius beavatkozás elkerülhetetlensége és az (érintett) állam szuverenitásának tiszteletben tartása közti ellentmondást 212 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - ENSZ által képviselt nemzetközi közösségnek úgynevezett védelmi felelőssége van a közösség felelős azért, hogy „megfelelő diplomáciai, humanitárius és más békés eszközök felhasználásával… megvédje a lakosságot a népirtástól, a háborús bűntettektől, az etnikai tisztogatástól és az emberiesség elleni bűncselekményektől.”, ha ezek az eszközök elégtelenek, a BT-nek esetről esetre kellene dönteni a fegyveres beavatkozásról - szomáliai művelet már megfelelt ennek a feltételnek; a BT felhatalmazta a tagállamokat arra, hogy „minden szükséges eszközzel” teremtsenek biztonságos környezetet a nemzetközi humanitárius segélynyújtás számára - líbiai válság; BT felhatalmazása alapján: „minden szükséges eszközzel” védjék meg „a civil lakosságot és a támadással fenyegetett, civilek által lakott területeket” II. Legális és „legitim” erőszak - egyes kormányzatok az ENSZ megalapítása óta többször is szembesültek azzal a dilemmával, hogy miként járjanak el akkor, ha biztonsági vagy humanitárius okból elkerülhetetlennek tartják a fegyveres erőszak alkalmazását, de a hadműveletre a Biztonsági Tanács nem adott felhatalmazást - ilyen helyzet alakult ki pl. a koszovói konfliktusban vagy a kubai rakéataválságban A rakétaválság 1962 késő nyarán kezdődött, amikor Nyikita Hruscsov Fidel Castro egyetértésével titokban atomrobbanófejeket és azok hordozására alkalmas közepes hatótávolságú, illetve hatósugarú rakétákat és bombázókat kezdett telepíteni Kubában. Amikor erről a washingtoni kormányzat tudomást szerzett, a kialakult helyzetet súlyos fenyegetésként, az akkor már néhány éve létező nukleáris egyensúly felborításaként értékelte. Kennedy elnök október 22-én ellenintézkedéseket jelentett be; hogy megelőzze további eszközök szigetre szállítását, „tengeri karantént” (valójában haditengerészeti blokádot) létesített Kuba körül. Arra az esetre, ha a szállítások folytatódnának, az elnök szárazföldi erők alkalmazását is kilátásba helyezte. Kennedy nem hivatkozott az önvédelem jogára, csak arra, hogy a telepítés súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát. - a Szovjetunió a telepítéssel nem sértett nemzetközi jogot, mert arról a két szuverén állam szabadon szerződhetett egymással - az amerikai blokád olyan fegyveres cselekménynek minősült, amely alapokmányi erőszaktilalom alá esett - legális és legitim szavak ellentétpárja - a bizottság abból indult ki, hogy az ilyen konfliktusokban feloldhatatlan ellentétbe kerülhet egymással egy jogkövető magatartás és egy embercsoport vagy állam védelme - rendkívüli esetekben, ha a cselekvés elmulasztása sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a jogsértő magatartás tanúsítása, esetleg helyesebb az utóbbit választani - nem állították ugyanakkor, hogy egy katonai művelet politikailag legitim volta felmentést adna a nemzetközi jogi kötelezettségek betartása alól - a fenti ellentétpárnak más variációi is lehetnek, amelyek felölelik valamennyi számba jöhető, nemzetközi fegyveres konfliktushoz vezető magatartást. A magatartás jellege Példa Legális és legitim USA-vezette koalíciós erők Irak elleni fellépése az első öbölháborúban (1991) Legális, de illegitim Szovjet nukleáris fegyverek telepítése Kubába (1962Legális, de illegitim) Illegális, de legitim USA tengeri blokádja Kuba körül (1962) Illegális és illegitim Észak-koreai invázió Dél-Korea ellen (1950) - az utolsó sorban feltüntetett ellentétpár jól használható azoknak a fegyveres támadásoknak a jellemzésére, amelyek sem legálisnak, sem legitimnek nem tekinthetők 213 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 76. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása, története, kodifikációja, valamint szokásjogi forrásai (1892-1915) I. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása - a fegyveres erőszakot az emberi történelem kezdetei óta minden kultúrkörben korlátok közé igyekeztek szorítani, a leggyakrabban vallási előírások formájában - a szabályok nem pusztán humanitárius célból születtek, alkalmazásukban gazdasági és taktikai megfontolások is fontos szerepet játszottak - egy meghódított területen a polgári lakosság megtizedelése például fontos erőforrásoktól fosztotta volna meg a terület új uralkodóját, az ellenséges hadifoglyok megölése pedig valószínűleg azonnali megtorlást vont volna maga után a másik oldalról a kölcsönösség elve a kezdetektől fontos szerepet játszott a humanitárius szabályok kialakulásában - az első kísérlet egységes rendszerbe foglalásra a középkori Európában történt, amikor számos hadi szabályzat született, amelyek a katonák számára tanúsítandó magatartást írták elő (II. Richard megtiltotta, hogy katonái erőszakot kövessenek el nők és papok ellen, polgár lakosok házait és templomokat feldúlják; a katolikus egyház mérsékelni próbálta a harcokhoz kapcsolódó erőszakot; az 1095. évi clermonti zsinat meghatározott napokat Isten békéje alá tartozónak nyilvánított, amelyeken tilos a háború folytatása; az 1139. évi II. lateráni zsinaton betiltották a számszeríjat; az 1179. évi III. lateráni zsinat előírta a hadifoglyokkal való emberséges bánásmódot) - a lovagi hadviselésben alakultak ki a lovagiasság szabályai, ezek előírták a nők és gyengék védelmét, a fogságba esett lovagokkal való humánus bánásmódot és a hadviselés módját (amennyiben vita támadt a szabályok alkalmazása kapcsán, lovagi bíróságok járhattak el az ügyben) - a 18. századra az állandó állami hadseregek megjelenése pozitív változást hozott a hadsereg hatékony működésének biztosítása érdekében kiképzésre és szigorúszabályokra volt szükség, nem engedhettek korlátlan harctéri erőszakot - Rousseau A társadalmi szerződésről szóló művében leszögezte, hogy a háború nem emberek, hanem államok közötti összecsapás, amelyben a katonák csak az állam képviselőiként vesznek részt, és amint megadták magukat, már emberi lényként kell velük bánni, tehát önkényesen nem foszthatók meg életüktől (a felvilágosodás eszmerendszerének hatását az 1776-os amerikai függetlenségi nyilatkozat a britek elleni felkelés egyik okaként megemlíti, hogy a brit kormány indiánokat bujtatott fel a telepesek ellen, megsértette a hadijogot) - a modern nemzetközi humanitárius jog a Nemzetközi Vöröskereszt létrejöttéhez kapcsolódik - 1859-ben Henry Dunant (genfi kereskedő) megtapasztalta a solferinói csatát követőn a háború okozta szenvedéseket, és tapasztalatait meg is osztotta könyvében, amiben javaslatot tett a harctéri sebesülteket védő nemzetközi egyezmény elfogadására, hatására 1864-ben a nagyhatalmak részvételével a genfi diplomáciai konferencián megszületett az Egyezmény a hadra kelt seregek sebesült katonái sorsának javítása végett - a sebesült katonák védelme mellett a hajótöröttek, hadifoglyok és a polgári lakosság védelméről is szólt a szabályozás - 1949-ben négy külön egyezmény elfogadásával védelemben részesült a fegyveres konfliktusok valamennyi potenciális áldozata 214 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a háború áldozatainak védelmét szolgáló joganyagot genfi jognak nevezik a nemzetközi jogi irodalomban - a háború áldozatainak védelmét szolgáló szabályozás mellett a harctéri erőszak korlátozására irányuló nemzetközi jogalkotásra is sor került - előzménye: Francis Lieber, Columbia egyetem professzora 1863-ban kidolgozott egy hadviselési szabályzatot, amelynek betartatását Lincoln elnök előírta az északi erők számára ez meghatározta a harcok során tanúsítható magatartást, a fogságba ejtett ellenséges katonákkal és a polgári lakossággal szembeni bánásmódot, ezek megszegése esetén szankciókat is kilátásba helyezett. - 1868-ban megszületett az első nemzetközi fegyvertilalmi egyezmény, a Szentpétervári nyilatkozat: betiltotta a 400 gramm alatti robbanó lövedékek használatát és hangsúlyozta, hogy a háború célja nem az ellenfél hadseregének megsemmisítése, csak annak a győzelemhez szükséges mértékben történő meggyengítése - a háborúban alkalmazható eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos átfogó egyezmények megszületésére az 1899. és 1907. évi hágai békekonferenciákig kellett várni - különösen jelentős az 1907. évi IV. hágai egyezményhez csatolt Szabályzat a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól (történelemben először fogadták el a nemzetközi közösség tagjai, hogy hadviselés során az erőszakot korlátok közé kell szorítani) - a genfi jog mellett elkülönítette a szakirodalom a harctéri erőszakkal kapcsolatos szabályozást, a hágai jogot a polgári lakosság hatékony védelme nem képzelhető el a fegyverek és hadviselési módszerek korlátozása nélkül II. A nemzetközi humanitárius jog jogforrási rendszere A) A genfi egyezmények és a kiegészítő jegyzőkönyveik - a nemzetközi humanitárius jog jelenlegi rendszere az 1949-ben elfogadott négy genfi egyezményre és azokat módosító kiegészítő jegyzőkönyvekre épül - ezeket egyéb, különböző részterületeket szabályozó nemzetközi szerződés és nemzetközi szokásjogi normák egészítik ki - tartalmuk ma már szokásjogi erejű, ratifikáció hiányában is kötelező, egyes elemeik pedig egyenesen a nemzetközi jus cogens részének tekinthetők - 1949-ben a következő négy egyezményt írták alá az államok: 1) Egyezmény a hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (I. genfi egyezmény) 2) Egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (II. genfi egyezmény) 3) Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról (III. genfi egyezmény) 4) Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről (IV. genfi egyezmény) - Magyarország az egyezményeket azok elfogadásakor aláírta, majd 1954-ben ratifikálta - a négy egyezmény elfogadásának célja a fegyveres konfliktusok során alkalmazandó humanitárius tárgyú normák rendszerének átfogó kodifikációja volt - a legfontosabb újításokat a IV. genfi egyezmény elfogadása jelentette, amely a polgári lakosság védelmét biztosító szabályokat állapította meg 215 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - az egymáshoz képest önálló egyezmények együtt zárt rendszert alkotnak, számos azonos tartalmú cikket tartalmaznak, amelyek a különböző szabályozási területek tekintetében azonos kötelezettségeket írnak elő (pl. „súlyos jogsértések”) - a hangsúlyt a humanitárius tárgyú normákra helyezték, aminek oka elsősorban a korszak általános felfogásában keresendő - a hadviselés kérdései a fegyveres erő általános tilalmát kimondó, az ENSZ Alapokmányában foglalt norma okán nem tűntek elsődlegesnek - újdonságot jelentett, hogy első alkalommal jelenítettek meg az államok határain belül zajló konfliktusokra alkalmazandó jogi előírásokat a belső konfliktusok, polgárháborúk során irányadó szabályok tisztázása folyamatos igényként jelentkezett, ám a szuverenitásukat féltő államok ellenállása nem tette lehetővé ilyen tárgyú nemzetközi normák elfogadását A négy egyezmény tartalmát később kiegészítő jegyzőkönyvekkel módosították, illetve bővítették: 1977 – Jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (I. kiegészítő jegyzőkönyv) 1977 – Jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (II. kiegészítő jegyzőkönyv) 2005 – Jegyzőkönyv egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról (III. kiegészítő jegyzőkönyv) - a két 1977. évi jegyzőkönyv a második világháború utáni időszakban jelentkező humanitárius jogi problémákra igyekezett megoldást kínálni, pl. amelyek a gyarmati háborúban keletkeztek - e jegyzőkönyvek előírásainak nagy része szintén szokásjogi erővel bír - a 2005-ben elfogadott jegyzőkönyv egy új megkülönböztető jelvényt, a vörös kristály emblémát helyezte el a már létező jelvények rendszerébe az első, 1864-ben elfogadott genfi egyezmény a vörös keresztet jelölte meg, az 1929-ben elfogadott egyezmények a vörös félhold és a vörös oroszlán emblémát rendszeresítették; a vörös keresztet 1864-ben a semlegesség szimbólumaként választották B) Egyéb nemzetközi szerződések - a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága online humanitárius jogi adatbázisa 2013 végén több mint hetven egyezményt tartalmazott - ezek az egyes részterületek önálló, az általános normákon túlmenő jogi szabályait határozzák meg - önálló nemzetközi szerződések születtek például egyes fegyvertípusok alkalmazásának tilalmáról vagy korlátozásáról - külön kategóriát képeznek a nemzetközi büntetőjog elmúlt két évtizedében kialakult joganyagát kodifikáló egyezmények és egyéb dokumentumok a legfontosabb a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998-ban elfogadott alapokmánya, a Római statútum C) Nemzetközi szokásjog - a nemzetközi szokásjog fontos a nemzetközi humanitárius jog területén, hiszen alkalmas arra, hogy kitöltse a szabályozási hézagokat, amelyek akkor állhatnak elő, ha egyes államok valamiért nem fogadnak el nemzetközi szerződéseket 216 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a háborúskodás szabályok közé szorítása az emberiséggel egyidős, a nemzetközi szerződések kötése csak az elmúlt két évszázad terméke - a szokásjogként elfogadott normák kötelező ereje alól az állam csak akkor mentesülhet, ha azok tekintetében folyamatos tiltakozónak (persistent objector) minősül ha egy állam egy norma ellen már a szerződésbe foglalásakor is tiltakozott, majd az egyezményt sem erősítette meg, az adott előírás a nemzetközi jog általános szabályai alapján akkor sem fogja kötelezni, ha időközben minden más állam vonatkozásában beáll a szokásjogi ereje - fontos, hogy megállapítható legyen, mely normák bírnak szokásjogi erővel e célból született meg 2005-ben, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága átfogó kutatási programjának eredményeképpen az a kétkötetes tanulmány, amely napjainkban irányadó szakértői értelmezésként használatos; a gyakorlati jogalkalmazás segítése céljából egy internetes szokásjogi adatbázist is kialakította D) Az államok belső jogának szerepe - feladata, hogy a nemzetközi jogi normákat alkalmazhatóvá tegye az állami intézmények számára - a belső jogi előírásoknak összhangban kell lenniük a nemzetközi jog szabályaival 77. A nemzetközi humanitárius jog alapelvei, a nemzetközi és a nem nemzetközi fegyveres konfliktusok megkülönböztetése (1918-1930) I. A nemzetközi humanitárius jog alapelvei A nemzetközi humanitárius jogban a következő négy alapelv kristályosodott ki: 1. az emberiesség elve 2. a szükségesség elve 3. a különbségtétel elve 4. az arányosság elve Ezen alapelvek ma már olyan egyezményes tilalmak formájában jelennek meg, amelyek egyértelmű szokásjogi erővel is bírnak. Ilyen tilalmi normák vonatkoznak pl. a megtorló vagy a megkülönböztetés nélküli támadásokra. Az alapelveket egymással összhangban lehet helyesen értelmezni és kell gyakorlatban alkalmazni. 1. Emberiesség elve Az emberiesség elve azt jelenti, hogy egyes ártó cselekményeket nem indokolhatnak semmilyen, még a háborús helyzetben legitimnek tekinthető okok sem. Az ún. Martensklauzulában jelent meg legkorábban, melyet megerősített a későbbiekben az 1977. évi I. kiegészítő jegyzőkönyv is. Az utóbbi kimondja, hogy a konkrét egyezményi tilalom hiánya nem jelenti egy adott harci magatartás vagy harceszköz megengedettségét. Az emberiesség elvéből fakadó következményekkel ellentétes eszközök és magatartások nem lehetnek jogszerűek; ezek alkalmazása vagy megvalósítása ma háborús bűncselekménynek minősül. 2. Katonai szükségesség elve A katonai célok eléréséhez szükséges mozgásteret biztosítja a hadviselők számára. A szükségesség igazolja az ellenséges féllel szembeni ártó cselekményeiket, ugyanakkor e magatartások korlátjaként is működik. A szükségesség által nem indokolt ártó cselekmények nem minősülnek jogszerűeknek. Az ellenséges fél harcolói elleni, akár halálos támadásokat is 217 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 igazolhatja a szükségesség, ám a harcokban részt nem vevő polgári személyek elleni cselekményeket nem. A hadviselés tényéből fakadó sajátosság, hogy a szükségesség és emberiesség elve között feszültség áll fenn, egyidejű érvényesülésük kizárt. A szükségesség elvének sérelmét jelentő cselekmények a háborús bűncselekmények között szerepelnek. 3. Különbségtétel elve A nemzetközi humanitárius jog területén több, az összeütköző feleket terhelő kötelezettségben ölt testet: a) Különbséget kell tenni a támadható és a nem támadható személyek vagy objektumok között. b) A harcolóknak meg kell különböztetniük magukat a másik féltől (egyenruhák vagy legalább megkülönböztető jelzések használatával). c) A harcolóknak meg kell különböztetniük magukat a fegyveres konfliktusokban megjelenő semleges szereplőktől (pl. az ENSZ- és más békefenntartó erőktől, illetve segélyszervezetektől). d) A harcolóknak meg kell különböztetniük magukat a nem harcolóktól, illetve az egyéb védett személyektől, ami napjaink konfliktusaiban egyre komolyabb problémát jelent. A fenti kötelezettségek megsértését jelentő cselekmények a modern nemzetközi jog értelmezésében szintén háborús bűncselekménynek minősülhetnek. E kötelezettségek mind a két felet terhelik, így a fegyveres támadások esetében a másik fél is köteles gondoskodni arról, hogy a támadható személyeket és objektumokat elkülönítse a jogi védelem alá tartozó polgári objektumoktól vagy jogi védelemre egyébként jogosult polgári személyektől. 4. Az arányosság elve Az arányosság elvének szerepe, hogy segítsen egyensúlyt teremteni az egymással versengő katonai és emberiességi érdekek között. A hadviselő fél köteles az arányosság vizsgálatára, amelynek célja annak megállapítása, hogy a támadás a védett személyek és anyagi javak körében milyen mértékű kárt okozhat. A támadás ugyanis csak feltétlenül szükséges mértékű károkat okozhat, és nem haladhatja meg a támadással elérhető katonai előny mértékét. Ennek megsértése a támadás jogellenességét eredményezi, szándékos elkövetése esetén pedig háborús bűncselekménynek minősül. II. Nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusok - a klasszikus nemzetközi jog a hadijog szabályok alkalmazását a hadiállapot beálltához kötötte (jelentős kockázatott rejtett magában; a hadiállapot fennállta az érintett hadviselő felek szubjektív értékítéletétől függött) - az 1949. évi genfi egyezmények közös 2. cikke a humanitárius jog tárgyi alkalmazási körét kiterjesztette a nemzetközi fegyveres konfliktusokra is az államok közötti tényleges fegyveres összeütközés megtörténtét kell vizsgálni, így a humanitárius nemzetközi jog szabályrendszere minden államközi fegyveres összecsapásban alkalmazhatóvá válik - az 1977. évi I. kiegészítő jegyzőkönyv kiterjesztette a nemzetközi fegyveres konfliktusok fogalmát olyan esetekre is, amelyekben a népek önrendelkezési joguk gyakorlásával a „gyarmati uralom, az idegen megszállás és a fajüldöző rezsimek ellen harcolnak” - a hadijog a nem állami szereplők részvételével zajló fegyveres konfliktusokat hagyományosan az állam kizárólagos belső joghatósági körébe tartozó ügynek tekintette, amely kívül esik a nemzetközi jog szabályozási körén - a hadijogi szabályok alkalmazása csak abban az esetben merült fel, ha a belső konfliktusban érintett állam a felkelőket hadviselő félként ismerte el, ekkor viszont a hadijog teljes szabályrendszere alkalmazhatóvá vált 218 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - 1949. évi genfi egyezmények 3. cikkének elfogadása, amely nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban is kötelezte az államokat a harcképtelenné vált és az ellenségeskedésben közvetlenül részt nem vevő személyekkel szembeni humánus bánásmódra - a Jugoszlávia-törvényszék esetjoga a Tadic-ügyben kimondta, hogy fegyveres konfliktus akkor áll fenn, amikor „elhúzódó fegyveres erőszakra kerül sor kormányzati hatóságok és szervezett fegyveres csoportok között, vagy ez utóbbi csoportok között” ennek értelmében tehát a nem nemzetközi fegyveres konfliktus akkor áll fenn, ha a résztvevő felek megfelelően szervezettek és a fegyveres erőszak elér egy bizonyos intenzitást, ami megkülönbözteti a puszta zavargásoktól (szokásjogi definícióként fogadták el) - vitatott kérdés, hogy miként kell minősíteni az ún. transznacionális (határon átnyúló) konfliktusokat, amelyek nem állami szereplők részvételével zajlanak, a többségi álláspont szerint az ilyen összeütközések is nem nemzetközi fegyveres konfliktusoknak minősülnek - a nem nemzetközi konfliktusokra vonatkozó szabályok eltérnek a nemzetközi fegyveres konfliktusokban alkalmazható normáktól - a legfontosabb különbség, hogy a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban nincs kombattáns státus, vagyis a felkelők még a humanitárius jogi szabályok betartása esetén sem folytathatnak jogszerűen harci cselekményeket a nem nemzetközi fegyveres konfliktusok során elfogott személyeket nem illeti meg a hadifogoly státus sem - ilyen esetben az állam belső büntetőjogi szabályai alapján akár már a harcokban való puszta részvételért is felelősségre vonhatja e személyeket 78. A nemzetközi humanitárius jog által biztosított védelem (1931-1955) A) Személyek védelme - a nemzetközi humanitárius jog az egyes személyeket megillető védelem mértékének megállapításához két fő személyi kategóriát határoz meg - 1. ún. kombattánsok – a magyar terminológiában harcosok – köre (jogszerűen támadhatnak, támadások célpontjává is válhatnak) e jogállás következménye a hadviselés jogával összhangban álló cselekmények miatti büntethetetlenség ki tartozik e személyi kategóriába? nemzetközi humanitárius jog konkrét előírásai határozzák meg - elsősorban a konfliktusban részt vevő államok katonái - más személyek is jogosulttá váltak a kombattáns státusra, feltéve, ha 1. fegyvereiket nyíltan viselik (legalább a támadás végrehajtását közvetlenül megelőzően) 2. a harctevékenységet felelős irányítás alatt, a hadviselés jogának és szokásainak megfelelően folytatják - önkéntes csapattestek, népi csapatok katonának nem minősülő tagjai is - 2. polgári személyek, civilek (mindazok, akik nem jogosultak a kombattáns státusra) humanitárius jog védelmét élvezik védelmük feltétele, hogy ne vegyenek részt az ellenségeskedésben - „harcoló”: ha egy személy nem válik jogosulttá a kombattáns státusra, ám mégis részt vesz az ellenségeskedésekben természetesen támadhatóvá válik, tehát elveszíti a jogi védelmet, sőt nem szerzi meg a harcos státusszal együtt járó jogokat sem 219 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 (büntetőjogi felelősségre vonható, nem jogosult hadifogoly státusra sem) - kémek, zsoldosok: olyan személyek, akik részt vesznek ugyan az ellenségeskedésben, de esetükben mag a humanitárius jog zárja ki a kombattáns státust B) Hadifoglyok védelme - a kombattáns elfogása esetén hadifogoly-státusra jogosult - ez egyrészt kizárja a jogszerű harci cselekményekért való büntethetőséget, másrészt pedig jogi korlátok közé szorítja a fogva tartását is - a hadifogoly személyi szabadságának korlátozása nem büntetés, hanem csupán az ellenségeskedésektől való távoltartás és annak annak megakadályozása, hogy a kombattáns visszatérhessen saját egységeihez - a hadifoglyokra az 1949. évi III. genfi egyezmény előírásait kell alkalmazni meghatározzák a hadifoglyokkal való bánásmód részletes szabályait (pl. elszállásolás, élelmezés, egészségügyi ellátás) számos tilalmat állít fel, pl. a hadifoglyok kényszervallatása vagy katonai célra való igénybe vétele tekintetében - a fogva tartó hatalomnak biztosítania kell, hogy a hadifoglyok kapcsolatot tarthassanak családjukkal; az ellenségeskedések befejeződése után a hadifoglyokat el kell engedni és haza kell szállítani - a hadifoglyokkal való bánásmód ellenőrzésében fontos szerepet játszik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága C) Polgári személyek védelme - általános szabályok a kímélet és a védelem kötelezettsége köré szerveződnek - a legfontosabb előírás az, hogy polgári személyek ellen nem indítható támadás - ez azonban nem jelent teljes támadhatatlanságot, illetve védettséget, hiszen amennyiben egy polgári személy az ellenségeskedésbe bocsátkozik, jogszerűvé válik ellene a fegyveres erő alkalmazása, sőt emiatt felelősségre is vonható - tiszteletben kell tartani azokat az emberi jogok védelmére rendelt garanciális szabályokat, amelyeket ilyen helyzetekben a IV. genfi egyezmény is alkalmazni rendel pl. tilos a polgári személyekkel szemben megtorló intézkedések vagy kínvallatás alkalmazása; biztosítani kell a megfelelő bírói eljárásra vonatkozó szabályok betartását - amennyiben a civilek bármilyen oknál fogva részt vesznek az ellenségeskedésekben, cselekményük a nemzetközi joggal ellentétes lesz, még akkor is, ha egyébként megfelel a hadviselés jogának D) Polgári javak védelme Fogalom - nemzetközi humanitárius jog nem határozza meg részletesen, hogy mi minősül polgári objektumnak - katonainak minősülő célpont jogszerűen támadható, más célpont azonban nem katonai célpont fogalmát kell meghatározni - a katonai létesítmények, katonai eszközök mindenképpen jogszerű katonai célpontnak minősülnek - minden más esetben a szükségességi megközelítés érvényesül, amelyben a szükségesség elve tükröződik 220 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - I. kiegészítő jegyzőkönyv: „jellegüknél, elhelyezkedésüknél, céljuknál, vagy rendeltetésüknél fogva hatékonyan elősegítik a katonai műveletet, és amelyek teljes vagy részleges megsemmisítése, elfoglalása vagy semlegesítése az akkori körülmények között meghatározott katonai előnyt jelent” dinamikus mérce - szigorúbb szabályok vonatkoznak a különleges jelentőséggel bíró objektumokra, amelyek védelméhez megkülönböztetett érdek fűződik Általános védelem - a polgári javak humanitárius jogi védelmére részben azok lerombolásának, elpusztulásának, részben pedig fosztogatásának vagy eltulajdonításának a veszélye miatt van szükség - 1899. és az 1907.évi hágai hadviselési szabályzatokban foglalt előírások mindkét veszéllyel szemben tartalmaztak tilalmi normákat már e korai normákban is megjelentek emberi jogi jellegű értékek, különösen a magántulajdon tiszteletben tartásával kapcsolatosan - 1907. évi szabályzat előírta, hogy az ellenséges hadviselő állam polgárainak magántulajdona nem kobozható el, magánjogú tárgyú igényeik nem semmisíthetőek meg; fosztogatást is tiltja - „a megszálló hadsereg szükségleteire” tekintettel lehetőség van a polgári lakosság vagyontárgyainak, eszközeinek az igénybe vételére, azonban csak kártalanítási kötelezettség ellenében - 1949-ben elfogadott genfi egyezmények ugyanazokat az általános tilalmakat mondták ki a polgári javak védelme tekintetében, mint a hágai szabályok - az egyezmények újítása a „súlyos jogsértések” rendszerének kiterjesztésében és az ilyen cselekmények elkövetőinek kötelező büntetőjogi üldözésének előírásában található Különleges védelem - a hadviselés joga a különleges védelem alatt álló objektumok számára szigorúbb védelmet biztosít - feltétel, hogy e javakat a másik fél ne alkalmazza katonai célra (ebben az esetben a jogi védelem megszűnik) - kifejezetten ide sorolandóak az egészségügyi létesítmények, a kulturális javak és műemlékek, a veszélyes erőket tartalmazó vagy a polgári lakosság túléléséhez szükséges létesítmények - ezek tekintetében a szabály az, hogy csak akkor minősíthetőek katonai célpontnak és válnak támadhatóvá, ha a támadás jelentette katonai előny mellett egyéb feltételek is teljesülnek (pl. egy ilyen objektum ellen irányuló támadás előtt előzetesen fel kell hívni a másik felet annak elhagyására, hogy megszűnjön katonai jelentősége) E) A megszállás joga - a megszállás szabályrendszerét a nemzetközi humanitárius jog hagyományosan az ellenséges terület tényleges ellenőrzéséhez kötötte - az 1907. évi IV. hágai egyezmény szerint megszálltnak kell tekinteni „azt a területet, amely ténylegesen az ellenség hadseregének hatalmába került. A megszállás csupán azokra a területekre terjed ki, amelyeken ez a hatalom fennáll és gyakorolható” - azok a területek, amelyek ellenőrzéséért még harcok folynak, nem tekinthetők megszállt területnek - 1949. évi genfi egyezmények célja a háború áldozatainak védelme, ami szélesebb tárgyi alkalmazási kört feltételez 221 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - bizonyos szabályok a védett személyeket területi ellenőrzés hiányában is védik - a megszállás jogának kiindulópontja, hogy a területi állam nem veszíti el szuverén jogait a megszállt terület felett, a megszállás következtében azonban ideiglenesen nem tudja gyakorolni azokat, így ezeket a jogosítványokat a kérdéses időszakban a megszálló állam gyakorolja - mivel más államok területének annexióját a nemzetközi jog tiltja, a terület a nemzetközi fegyveres konfliktus befejeződésével visszakerül a területi állam fennhatósága alá - a megszálló hatalom a közhatalom gyakorlása során csak a feltétlenül szükséges minimális változtatásokat hajthatja végre - ennek megfelelően az 1907. évi IV. hágai egyezmény szabályzata és az 1949. évi IV. genfi egyezmény a megszálló hatalom intézkedéseit szigorú korlátok közé szorítja, melynek során a fő szempont a status quo ante megőrzése - a megszálló hatalom kötelessége a közigazgatási rendszer további működtetése (pl. közbiztonság fenntartása, egészségügyi, oktatási rendszer működésének biztosítása, adók beszedése) - nem vezethet be új büntetőjogi szabályokat, biztosítania kell a magántulajdon védelmét - kisajátításra csak kompenzáció ellenében, katonai szükségszerűségből kerülhet sor - tiltott minden olyan intézkedés, amely a megszállt terület de facto annektálásához vezetne (mint pl. a megszálló hatalom állampolgárainak betelepítése a megszállt területekre) - a megszálló hatalom biztonsági megfontolásból bizonyos jogkorlátozásokat is bevezethet, pl. kijárási tilalmat rendelhet el 79. A fegyverkorlátozás fogalma, alapjai, a nukleáris fegyverek korlátozása (1967-2001) (nem néztem át) I. A fegyverkorlátozás fogalma, alapjai - fegyverkorlátozás és fegyverzetellenőrzés fogalmát a nemzetközi irodalom szinonimaként használja (fegyverzetellenőrzés nem csak fegyverzetcsökkentés, felszámolás, hanem jellegükkel, fejlesztésükkel is foglalkozik) - mindkettő megkülönböztetendő a leszereléstől - az előbbiek korlátozott célokkal rendelkeznek, az utóbbi ambiciózusabb, a meglévő arzenálok csökkentését, adott esetben teljes felszámolását célozza - sokan szakítani akartak a leszerelés illúziójával, és annak helyébe korlátozott, de elérhető célokat kívántak kitűzni abból indultak ki, hogy az egymással szemben álló feleknek is lehetnek közös biztonsági érdekei - a fegyverkorlátozás célja a biztonsági dilemma meghaladása a dilemma lényege: minden állam saját biztonságának maximalizálására törekszik; ezt más államok – elsősorban szomszédaik – saját biztonságuk csökkentéseként fogják fel, amire válaszként szintén fegyverkezésbe kezdenek biztonság általános csökkentéséhez járulnak hozzá (ebből a helyzetből csak együttműködéssel lehet kikerülni) - fegyverkorlátozás története évszázadokra nyúlik vissza (tüzes- majd a mérgezett nyilak használatának, számszeríjak alkalmazásának betiltása) - 19. és 20. században: - a háborúban használt fegyverek pusztító képessége folytonosan növekedett (atomfegyver megjelenésével érte le csúcspontját 1945-ben) - a háború áldozatai között egyre nőtt a polgári lakosság aránya 222 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a fegyverkorlátozás tematikája mindig az adott nemzetközi rendszer struktúráját, erőviszonyait és a nemzetközi biztonság prioritását tükrözi - a hidegháború vége és a kétpólusú nemzetközi rend megszűnése azt eredményezte, hogy az 1990-es években több fegyverkorlátozási megállapodást kötöttek, mint korábban bármikor - a csökkenőfélben lévő államközi fenyegetés csökkentette a fegyverkorlátozás iránti érdeklődést - a 21. század kezdetén a terrorizmus vált a meghatározó biztonsági fenyegetéssé, amelynek képviselői nem állami szereplők voltak - az 1990-es évek végétől civil humanitárius szervezetek is hatást gyakoroltak a fegyverkorlátozási kezdeményezésekre - a fegyverkorlátozást többen az erőszak alkalmazásának tilalmából vezetik el (ENSZ Alapokmány 11. cikkére hivatkoznak) - a fegyverkorlátozásban kiemelkedő szerepet játszanak a két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodások többsége nemzetközi jogilag kötelező II. A nukleáris fegyverek korlátozása - alapvetően két célja van: 1. annak elkerülése, hogy nőjön azoknak az államoknak a száma, amelyek nukleáris fegyverrel rendelkeznek (horizontális proliferáció) 2. a nukleáris fegyverek mennyiségének, további felhalmozódásának megakadályozása (vertikális proliferáció) - a nukleáris fegyverek a nukleáris fegyverek száma 1945-től 1986-ig folyamatosan emelkedett 1945 végén egyetlen állam, az USA hat atombombával rendelkezett 1986 végét öt államnak összesen több mint 65 ezer bevethető nukleáris fegyvere volt 2012 végén még mindig 17300 nukleáris fegyver volt az államok kezében 94% Oroszországban és az USA-ban nukleáris hatalmak száma kilencre nőtt Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán és Izrael után kísérleti robbantásokat hajtott végre Észak-Korea is A) Az atomsorompó-szerződés - nukleáris fegyverekkel rendelkező államok célja, hogy ne nőjön tovább az atomhatalmak száma és megőrizhessék előnyüket - másoknak is előnyére válhatott, hiszen minél kevesebb a nukleáris fegyverrel rendelkező államok száma, annál könnyebb megőrizni a nemzetközi stabilitást és biztonságot - 1968. Atomsorompó-szerződés aszimmetrikus helyzetet rögzít - két csoportra osztotta az államokat (mintegy bebetonozta a szerződés által legálisnak nevezett nukleáris hatalmakat) - „nukleáris fegyverrel rendelkező állam az, amely 1967. január 1-jét megelőzően nukleáris fegyvert vagy egyéb nukleáris robbanó szerkezetet előállított vagy felrobbantott” - 5 ilyen állam: Egyesült Államok (1945), Szovjetunió (1949), Nagy-Britannia (1952), Franciaország (1960), Kínai Népköztársaság (1964) - minden más állam a szerződés szempontjából csak nukleáris fegyverrel nem rendelkező állam lehet 223 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a két államcsoport szerződés szerinti kötelezettségei teljesen eltérőek egymástól - az öt nukleáris hatalom azt vállalta: „sem közvetlenül, sem közvetve senkinek nem ad át nukleáris fegyvereket, nem engedi át az ellenőrzést az ilyen fegyverek felett…” - cél: a nukleáris fegyver terjedésének megakadályozása - nem tiltja vagy akadályozza, hogy a nukleáris fejlesztés területén az atomhatalmak együttműködjenek egymással - szerződésben részt vevő, de atomfegyverrel 1967. január 1-jén még nem rendelkező államok azt vállalták: „sem közvetlenül, sem közvetve senkitől nem fogadnak el nukleáris fegyvereket, illetve nem vállalják ilyen fegyverek ellenőrzését; nem állítanak elő és más módon sem szereznek nukleáris fegyvereket; nem kérnek és nem fogadnak el semmiféle segítséget nukleáris fegyverek előállításához…” - kérés: nem jelent-e diszkriminációt az államok között? - elvben talán igen, de a lényeg abban van, hogy valamennyi részes állam szuverén módon döntött arról, csatlakozik-e a szerződéshez vagy sem - atomhatalmak tarthattak ugyan nukleáris fegyvert nem nukleáris hatalmak területén, de csak saját ellenőrzésük alatt - különleges helyzet: amikor egy nukleáris hatalom egy nem nukleáris állam területén nukleáris fegyvereket tartott, fölmerülhetett a kérdés, beleszólhat-e a nukleáris fegyverrel nem rendelkező állam azok bevetésébe a szerződés értelmezése alapján megadható válasz egyértelműen NEM (ellenőrzés megszerzésének minősült volna) de! azt az államot, ahonnan a nukleáris fegyvert elindítják, nukleáris megtorlás érheti - a szerződés kizárta a nukleáris energia békés célú kutatásának, termelésének és felhasználásának bárminemű korlátozását - India és Pakisztán nem csatlakozott a szerződéshez arra hivatkozva, hogy az USA és a Szovjetunió egyáltalán nem csökkentette nukleáris arzenálját - Izrael azért nem csatlakozott, mert fenn kívánta tartani a bizonytalanságot azt illetően, hogy rendelkezik-e atomfegyverrel - a szerződés betartásának ellenőrzését a részes államok a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségre bízták, amely külön megállapodások alapján ellenőrzéseket végez az egyes országokban annak megállapítása céljából, hogy az bejelentett nukleáris létesítményeiben nem folytat-e tiltott tevékenységet - a szerződést eredetileg 25 évre kötötték; 1995-ben a határozatlan időre történő meghosszabbítás mellett döntöttek B) A nukleáris kísérleti robbantások betiltása - a kubai rakétaválság után felvetődött a robbantások részleges, vagy teljes körű betiltásának gondolata - 1963. Atomcsend egyezmény - a megállapodás ellenőrzésének nehézségei miatt a felek 1963-ban csak a nukleáris fegyverkísérletek részleges betiltásában tudtak megállapodni - minden részes állam vállalta, hogy „betilt, megakadályoz, és nem hajt végre nukleáris fegyverrel történő kísérleti robbantást … a légkörben, annak határain túl, beleértve a világűrt, a víz alatt … és semmilyen más közegben, ha az azt végrehajtó állam joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó területen kívül radioaktív lecsapódást eredményez” - feleknek nem sikerült megállapodniuk a föld alatti kísérleti robbantások betiltásáról - 1973-ban Franciaország megsértette az egyezményt 224 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - újabban a műszaki fejlődés megnyitotta azt a lehetőséget, hogy a fejlett nukleáris technológiával rendelkező államok felhagyjanak a föld alatti kísérleti robbantásokkal is, és azokat számítógépes szimulációval helyettesítsék - 1996-ban fogadta el az ENSZ Közgyűlése azt a szerződést, amely kivétel nélkül minden kísérletet betiltott volna még nem lépett hatályba (nem írta alá a szükséges államok közül Pakisztán és India) - a hatályba nem lépett szerződés alapján létrehozták az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetét elsődleges feladata az egyezmény betartásának ellenőrzése lesz C) Atomfegyvermentes övezetek - egyes régiók államai abban állapodtak meg, hogy lemondanak a nukleáris fegyverek kifejlesztéséről, s nem is készülnek ilyenek megszerzésére - a nukleáris hatalmak többnyire garanciát nyújtottak arra, hogy az övezethez tartozó államokkal szemben nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, még akkor sem, ha azokkal fegyveres konfliktusba kerülnének - 5 ilyen övezet jött létre: Latin-Amerika, Csendes-óceán déli térsége, Délkelet-Ázsia, Afrika, Közép-Ázsia - atomfegyver-mentes maradt az Antarktisz, a világűr és a tengerfenék D) Szovjet/orosz-amerikai fegyverkorlátozás - két állam kapcsolatában kiemelkedő szerepet játszott a fegyverkorlátozás ketten együtt összesen a világ nukleáris fegyvereinek 95%-át birtokolják - 1970-es évektől kezdve a felek több olyan megállapodást kötöttek egymással, amelyek korlátozták hadászati nukleáris fegyvereiket (tehát amelyek képesek voltak egymás területének elérésére) eleinte csak korlátozták a nukleáris rakéták és bombák számát, később már csökkentésükről is rendelkeztek - 1972. SALT-1 szerződés - 1979. SALT-2 szerződés (nem lépett hatályba, a felek azonban mégis alkalmazták) - START-1 megállapodás - START-2 megállapodás (sosem lépett hatályba) - START-3 megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások eredménytelenül zárultak - 2010. új START-megállapodás - USA és Szovjetunió megállapodott abban, hogy felszámolják közepes és rövidebb hatótávolságú rakétáikat - 1970-es évektől rakétavédelmi eszközök korlátozása az ilyen eszközök csak látszólag védelmi jellegűek Szovjetunó és USA: 1972. ABM szerződésben megállapodtak a védelmi eszközök kölcsönös korlátozásáról E) A nukleáris fegyverek használatának jogszerűsége/jogellenessége - a nukleáris fegyverek képtelenek különbséget tenni a polgári lakosság és a hadviselők között - Nemzetközi Bíróság is állást foglalt egy tanácsadó véleményében - „a nemzetközi jogban megengedett-e minden körülmények között a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés vagy azok használata?” a válasz összetett volt 225 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - egyfelől: „sem a szokásjogban, sem a nemzetközi szerződési jogban nincs semmilyen átfogó, univerzális tilalom a nukleáris fegyverekkel való fenyegetésre vagy azok használatára vonatkozóan” - másfelől: „jogellenes a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés vagy azok használata, amennyiben ellentétes az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének 4. bekezdésével, és nem felel meg az 51. cikk valamennyi feltételének” - „a nukleáris fegyverekkel való fenyegetésnek, illetve azok alkalmazásának összhangban kell állnia a nemzetközi jog fegyveres konfliktusban alkalmazandó előírásaival, különösen a nemzetközi humanitárius jog elveivel és szabályaival és a kifejezetten a nukleáris fegyverekkel foglalkozó nemzetközi szerződésekből és más kötelezettségvállalásokból származó kötelezettségekkel” - van-e jog megelőző atomcsapást mérni? - nem lehet állást foglalni abban a tekintetben, hogy „jogszerű-e vagy sem az atomfegyverek használata olyan rendkívüli önvédelmi körülmények között, amikor egy állam túlélése forog kockán” bíróság tanácsadó véleménye vélhetőleg ma is tükrözi a nemzetközi jog álláspontját 80. A humanitárius célú (hagyományos) és regionális fegyverzetkorlátozás (2008-2020) (nem néztem át) I. Humanitárius célú fegyverkorlátozás - vannak olyan fegyverek is, amelyek alkalmazása kisebb pusztítást és károkat okoz, mint pl. a nukleáris fegyverek, de súlyos emberi szenvedéssel jár (nemcsak egy fegyveres konfliktusban, hanem hónapokkal, évekkel annak befejeződése után is) A) A gyalogsági aknák betiltása - gyalogsági akna: az ember közelségétől vagy érintésétől robbannak fel, és egy vagy több személy harcképtelenné tételét, sérülését vagy halálát okozzák - a gyalogsági aknák betiltásáról szóló egyezmény a vegyi és biológiai fegyverek esetében alkalmazott modellt követi a felek tehát kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem használnak, nem fejlesztenek ki, nem állítanak elő, nem szereznek be ilyen aknákat, másoknak sem adják át azokat, a meglévő aknákat pedig megsemmisítik - az egyezmény egyaránt vonatkozik a birtoklásra és az átadásra, tehát egyszerre jelenik meg benne a feltétlen tilalom és az elterjedés megakadályozásának célja - kivételes nehézséget okoztak azok az aknák, amelyek robbanásakor valamilyen mérgező anyag kerülhet a levegőbe - a telepített aknák felszámolása is nagyobb gondot okozott - nem mindig azonosított a telepítés helye - sokan nem csatlakoztak (pl. USA, Oroszország, Kína, Pakisztán, Izrael, Egyiptom, Szíria) B) A kazettás bombák betiltása 226 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 - a kazettás bombák különösen azért veszélyesek, mert egy bombatokban több tucat vagy több száz lőszert helyeznek el, amelyek bevetéskor kikerülve szétterülnek és célpontok nagy számát képesek megsemmisíteni - a lőszer természeténél fogva alkalmatlan arra, hogy különbséget tegyen polgári és katonai célpontok között - A kazettás bombákra vonatkozó egyezmény 2008-ban fogadták el Dublinban ez megtiltja a kazettás bombák gyártását, felhalmozását, alkalmazását és átadását II. Regionális fegyverzetkorlátozás Európában A) A hagyományos fegyveres erők korlátozásának sikere és csődje - hidegháborúban a két tömb Európában összpontosította erőit, így a regionális fegyverkorlátozási erőfeszítések is erre a földrészre irányultak - Európában kevés megállapodás született - 1990. Szerződés a hagyományos fegyveres erőkről Európában NATO és a Varsói Szerződés állam- illetve kormányfői írták alá szerződés területi hatálya az Atlanti-óceántól az Urálig terjedt - a szerződés célja az volt, hogy csökkentse a meglepetésszerű támadás és a nagyarányú támadó hadműveletek indításának veszélyét - ezt a hagyományos fegyverek számának csökkentésével és a két csoport közötti mennyiségi egyensúly létrehozásával kívánta elérni a két szövetségesnek azonos mennyiségre kellett csökkentenie készletét - 5 elem tekintetében: harckocsi, tüzérségi üteg, páncélozott harcjármű, harci repülőgép, harci helikopter - szerződés kiterjed információcserét írt elő ennek keretében a részes államoknak évente közölniük kell partnereikkel fegyverkészleteik nagyságát; ezeknek az információknak az alapján folytathattak a felek ellenőrzéseket egymás területén - 1990-es években tárgyalások kezdődtek a szerződés módosításáról - új szerződés 1999-ben: rendelkezései már nemzeti és területi korlátozásokra épültek; számos állam egyoldalú kötelezettségeket is vállalt nem járt sikerrel, NATO nem is ratifikálta B) A Nyitott égbolt szerződés - nyitott égbolt ötlete 1955-ben vetette fel Eisenhower;a bizalom erősítését szolgálná, ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönösen ellenőrizhetné a légtérből egymás katonai létesítményeit - 1992. Nyitott égbolt szerződés (USA, Kanada, Oroszország „Vancouvertől Vlagyivosztokig”) - a felek arra vállaltak kötelezettséget, hogy lehetővé teszik egymás katonai objektumainak megfigyelését a légtérből - a részes államoknak kvótáik vannak, amelyek meghatározzák, hogy hány légi ellenőrzést hajthatnak végre más részes államok területén - meghatározott az is, hogy egy részes államnak hány repülést kell engedélyeznie saját légterében - a nagy felbontású műholdas felvételek sok tekintetben helyettesítették a légi fényképezést ennek tulajdonítható, hogy a 2000-es évek kezdete óta csökkent az ellenőrzések száma 227 Bonito-jegyzet 2018 Nemzetközi-jog-Szigorlat-2015 kiegészített jegyzet 2018 228 Bonito-jegyzet 2018
