gazdszoc-osszes

GYAKORLÓ TESZTSOROK 1. Polányi szerint a reciprocitás az archaikus társadalmak sajátja, a modern piacgazdaságban nem jelenik meg.  hamis 2.  Polányi szerint a kula jól példázza a formális piacgazdaság működési sajátosságait. hamis  Válassza ki a helyes párt: centricitás elve - redisztribúció elve 3. 4. Polányi szerint melyik két csere típus lehetett a legősibb?  reciprocitás  redisztribúció 5. Melyik állítás hamis? Polányi szerint…  Polányi szerint a piac előtti, törzsi társadalmak gazdasága irracionális, pl. szétosztják a javaikat (lásd potlacs), mert azt hiszik, szerencsét hoz. 6. Granovetter szerint egy munkás és felettese közötti viszonyt nem csak a munkamegosztásból adódó jelentés, hanem a közöttük lévő személyes kapcsolat is meghatározza.  igaz 7. Mi az a két szempont, amit Granovetter kiemel a vállalatok létrehozásával kapcsolatban?  a bizalom hiánya  túlzott beágyazottság (túlszocializáltság) 8. Granovetter szerint a gazdasági jelenségeknek csak egy szintje van, ami az egyéni gazdasági cselekvés.  hamis 9. Granovetter értelmezésében a beágyazottság a gazdasági cselekvések kapcsolatokba, hálózatokba való beágyazottságát jelenti.  igaz 10. Granovetter szerint az egyén…  be van ágyazódva a személyes viszonyaiba 11. Schumpeter szerint a gazdasági fejlődés lassú alkalmazkodási folyamat.  hamis 12. Schumpeter szerint a vállalkozó egyik legfőbb motivációja…  hogy megvalósítsa önmagát 13. Schumpeter szerint a vállalkozót a tulajdonviszony alapján határozza meg.  hamis 14. M. Weber szerint a kapitalizmus…  a 19. században, Nyugat-Európában terjed el rendszerűen 15. Weber írása alapján a racionális gazdasági ethosz azt jelenti, hogy…  a mágikus sztereotípiák, a tradicionalizmus korlátai megszűnnek 16. A kapitalizmus kialakulásának oka Weber szerint a népességrobbanás.  hamis 17. Elster szerint a társadalmi intézmények és normák lényegében ugyanazok.  hamis 18. Az intézmények nem szándékolt hatásai mindig célellentétesek.  hamis 19. Melyik állítás nem igaz? Egy helyes megoldás van.  Az intézmények úgy cselekszenek, mint egyének. 20. Olson szerint a kollektív cselekvés megoldásában az interakciók ismétlése segít (lásd TITforTAT)  hamis 21. Olson szerint a kollektív cselekvés paradoxona, hogy…  a nagycsoportok nem cselekszenek közös érdekük szerint 22. Melyik fogyasztó típus a legfontosabb egy vállalat működéséhez?  mindkettő (tétlen fogyasztó, éber fogyasztó) 23. Az éber fogyasztók segítenek a gyors visszacsatolással, míg a tétlen fogyasztók biztosítják az időt a vállalatnak a korrigálásra.  igaz 24. Hirschman szerint ha egy vállalat hibázik, azt a kompetitív piac korrigálja.  hamis 25. Melyik állítás hamis? Hirschman szerint…  a tiltakozás annál nagyobb, minél rugalmasabb a kereslet 26. A tiltakozás főleg a hűséges fogyasztókra/állampolgárokra jellemző, akik nem akarják elhagyni szeretett cégüket, de nem elégedettek a teljesítménnyel.  igaz 27. J. Coleman a kairói piac példájával azt bizonyítja, hogy az árusok közötti személyes kapcsolatok, viszonyok is a társadalmi tőke alapja lehetnek.  igaz 28. J. S. Coleman szerint a kötelezettségek és elvárások, mint a társadalmi tőke egyik formája függetlenek attól, hogy milyen mértékű egy jólét egy adott társadalomban.  hamis 29. James Coleman szerint a társadalmi tőke elősegíti az emberi tőke fejlődését. Elméletben a társadalmi tőke…  mértéke függ attól, hogy a szülők mennyi időt tudnak a gyermekekre fordítani  mértéke függ attól, hogy hány szülő van jelen a családban 30. James Coleman szerint a társadalmi tőke…  mértékét befolyásolja a társadalmi környezet megbízhatósága  egyik formája a kötelezettségek és elvárások, és amelyet befolyásol ezek tényleges mértéke 31. James Coleman a detroiti hat gyermekes anyuka példáján keresztül bemutatta, hogy a család azért költözött Jeruzsálembe, mert ott…, és ez a társadalmi tőke forrását is jelenti egyben.  megbízható a társadalmi környezet 32. Melyik állítás nem igaz? Egy helyes válasz van.  az intézményesült kulturális tőke nem váltható át gazdasági tőkére. 33. Bourdieu szerint a kulturális tőke átörökítése öntudatlanul is végbemehet a szocializáció során.  igaz 34. Az alábbi, bizalom típusaival kapcsolatos állítások közül mely(ek) a HAMIS(AK)?  az ősbizalom időszakában alakul ki a “homo fiden”, amikor a kölcsönösség normája, a társas együttélés szabályainak elsajátítása jellemző  az interperszonális bizalom a normatív szakaszban alakul ki, amikor a szülők feltétlen és altruisztikus szeretete a legmeghatározóbb 35. P. Bourdieu szerint az inkorporált (elsajátíott) kulturális tőkére jellemző…  hogy hosszas elsajátítás révén a személyiségbe beépül  hogy minél inkább szankcionálják a gazdasági tőke átörökítését annál nagyobb súlyra tesznek szert a rejtett átörökítés miatt 36. Pierre Bourdieu szerint a társadalmi tőke egyéni vagy kollektív társadalmi kapcsolatok megteremtése és fenntartása, ahol a csoporthoz tartozás a szolidaritás alapja.  igaz 37. A bordeaux-i és a villányi borvidék abban hasonlítanak egymásra, hogy  hogy a termelők gazdasági érdekeik, társadalmi pozíciójuk, értékeik alapján konstruálják a borászati hagyományt 38. Portes és Sensenbrenner írásukban Coleman társadalmi tőke definíciójának teljesen ellentmondó elméletet dolgoztak ki.  hamis 39. Ulin az objektív autentikusság mellett teszi le a voksát.  hamis 40. Portes és Sensenbrenner kiindulópontja Coleman elmélete; a szerzőpáros azonosítja a társadalmi tőke forrását, valamint az előmozdító és korlátozó tényezőket is számba veszi.  igaz 41. R.C. Ulin írása alapján elmondható, hogy az alábbi állítások közül NEM igaz, hogy…  a bordeaux-i bor mindig is Franciaország leghíresebb, legismertebb bora volt  az elit kulturálisként akarja láttatni azt, ami valójában természeti tényező 42. Gambetta írása szerint a maffia azért marad fenn, mert  mert nem szándékos mechanizmusok segítik a fennmaradását  mert többféle ösztönző mechanizmusra is épül (pl. kényszer, gazdasági érdekek) 43. Robert Putman a társadalmi tőke csökkenésének okaként többek között a… nevezte meg  szabadidő technicizálódását  a nők munkába állását 44. Diego Gambetta kutatásai azt mutatják, hogy azokon a vidékeken alakul ki a maffia, ahol nincs lehetőség a mobilitásra, itt ugyanis sok a nyomorúságban élő szegény ember.  hamis 45. Robert Putman szerint a földrajzi mobilitás hozzájárul a társadalmi tőke növekedéséhez, mert új társadalmi kapcsolatokat generál.  hamis 46. Robert Putman szerint pozitív irányú korreláció áll fenn a civil szerveződések száma, a bizalom és a társadalmi tőke szintje között.  igaz 47. Lengyel György munkás kutatásairól ismert.  hamis 48. Lengyel György gazdasági és poltikiai elit kutatásairól ismert.  hamis 49. Ki írta a munkásprés című könyvet?  Kuczi Tibor 50. Ki írta az “Örök” kaláka című könyvet?  Sik Endre 51. Mely diszciplinához sorolható Sárkány Mihály?  szociálantropológus PRÓBA ZH 1. Sik Endre által megfogalmazott kapcsolati út függőség (dependence path) jelentése, hogy:  a már meglévő gazdasági és társadalmi kapcsolatok viszonylag stabilak és ezért irányt szabnak a gazdasági folyamatoknak 2. Max Weber szerint az evilági aszkézis például abban nyilvánul meg, hogy…  keményen, aszkétaként kell mindenkinek dolgozni a saját hivatásában  tilos az evilági vagyont hívságokra, önfeledt élvezetekre fordítani 3. Mark Granovetter egyetért Polányival azzal kapcsolatban, hogy éles határvonalat lehet húzni az archaikus és modern társadalmak között a gazdasági cselekvés beágyazottsága tekintetében.  HAMIS 4. Schumpeter elemzésében eltekint a fogyasztói igények esetleges megváltozásától, az ízlést „adottnak” veszi.  IGAZ 5. Mely afrikai országban kutatott Sárkány Mihály?  Kenya 6. Joseph A. Schumpeter szerint az új kombinációk általában…  a régiek mellé lépnek, majd kiszorítják azokat 7. Mancur Olson szerint a kiscsoportokban….  jól alkalmazhatóak a társadalmi szelektív ösztönzők (pl. pletyka)  nagyobb eséllyel jön létre kollektív cselekvés, mint nagy létszámú csoportokban 8. Albert Hirschman szerint amennyiben egy véletlen minőségromlás esetén a kereslet minőségrugalmassága nagyon alacsony, a vállalat…  nem szerez tudomást a minőségromlásról ????  a tagok/fogyasztók a kivonulás nyújtotta biztonságot hajlandóak felcserélni a minőség javítására tett erőfeszítések bizonytalanságával  a fogyasztók/tagok úgy vélik, hogy képesek befolyásolni azt a szervezetet vagy vállalatot, amelyhez tartoznak, illetve amelytől vásárolnak 9. Kuczi Tibor legutóbbi műve egy nagyszabású könyv, amelynek témája, hogy hogyan használjuk az időt és az órát a modern gazdaságban. A könyv címe:  Munkásprés 10. Polányi Károly szubsztantív gazdaság értelmezésére igaz, hogy…  a munka természetes létezési mód  a gazdaság célja a szükségletkielégítés 11. Melyik híres szerző műveit fordította magyar nyelvre Sárkány Mihály?  Polányi Károly 12. Jon Elster szerint az intézmények kétarcúak. Elmélete szerint úgy értelmezhetjük működésüket, ha a tagok motivációit és lehetőségeit megértjük.  IGAZ 13. Polányi Károly szerint a piac előtti társadalmakra NEM IGAZ…  hogy az anyagi javak birtoklása mindig gazdasági érdekből történik 14. Mancur Olson szerint nagy csoportokban…  kicsi az esély rá, hogy valaki magára vállalja a közjószág előteremtésének költségét 15. Hirschman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében hatékonyabb (közvetlen) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetitív piac szereplői esetén.  IGAZ 16. Max Weber a kapitalizmus előfeltételeinek a következőket tartja: a dologi termelőeszközök szabad tulajdonban vannak, szabad piac, racionális technika, a gazdasági élet kommercializálódása…  szabad munkaerő, racionális jogrendszer 17. 18. Jon Elster szerint a társadalmi intézmények szerepének egyik fajtája ….  a lehetőségadás, mint például a szerződéskötés Polányi károly szerint a Malinowski által leírt gazdasági rendszer (kula-kör)…  egy reciprocitáson alapuló kiterjedt, szimmetrikus társadalmi rendszer 19. Olson szerint a nagyméretű, közös célokban vagy érdekekben osztozó csoport egyik jellegzetes tulajdonsága az, hogy az előnyökből csak azok részesednek, akik hozzájárultak a közös erőfeszítésekhez.  HAMIS 20. Polányi Károly szerint a gazdasági cselekvések kielégítő módon leírhatók az optimális eszközallokáció és haszonmaximalizálás fogalmaival.  HAMIS 21. Jon Elster szerint a kollektív csapdahelyzetek megoldásához…  ki kell jelölni, hogy ki kooperálhat  normák szükségesek, mert együttműködést javasolnak ezekben a helyzetekben 22. Max Weber szerint a kapitalizmus kialakulásának legfőbb oka népességrobbanás, erre a 18. századi népességnövekedést hozza fel példaként.  HAMIS 23. Mely társadalmi réteg állt Lengyel György érdeklődésének fókuszában?  gazdasági elit 24. Mark Granovetter szerint a(z) … közvetlen hatásai vannak. Azt, hogy a munkás felettese hogyan tud együttműködni, többek között a személyes viszonyuk is meghatározza.  relációs beágyazottságnak a. b. c. d. 1. James Coleman szerint a társadalmi tőke általában melléktermékként jön létre csak a családon belül sajátítható el előnyeit kizárólag a létrehozók élvezhetik olyan erőforrás, amivel iskolába járók nem rendelkeznek 2. James Coleman a társadalmi tőke három fő formáját különbözteti meg: a kötelezettségek és az elvárások mellett… a. beágyazottság valamint az erős kötések b. beágyazottság valamint normák és hatékony szankciók c. információs potenciál valamint gyenge kötések d. információs csatornák valamint normák és hatékony szankciók 3. James Coleman szerint a társadalmi viszonyokban rejlő információs potenciál a társadalmi tőke egyik hatékony formája, beszerzése viszont költséges a. igaz b. hamis 4. James Coleman a detroiti hat gyermekes anyuka példáján keresztül bemutatta, hogy a család azért költözött Jeruzsálembe, mert ott…, és ez a társadalmi tőke forrását is jelenti egyben a. jó bölcsődék vannak b. megbízható a társadalmi környezet c. mindenkinek külön szobája van d. az emberek nem veszekednek annyit 5. James Coleman szerint a társadalmi tőke elősegíti az emberi tőke fejlődését. Elméletében a társadalmi tőke… a. b. c. d. mértéke nem függ a testvérek számától mértéke függ attól, hogy hány szülő van jelen a családban mértéke az apa végzettségétől és a csalás könyveinek számától függ a szülők és a gyerekek viszonyában rejlik 6. a. b. c. d. James Coleman szerint a kötelezettségek és az elvárások… mértéke nagyobb ott, ahol az emberek önellátóak, és kevésbé függenek egymástól erőforrást jelentenek, ha az emberek a szívességeket szükség esetén „be tudják váltani” szintjét mindig alacsonyan kell tartani egy adott társadalomban nem jelentenek erőforrást, mert súlyos teherként nyomják az emberek vállát 7. M. Olson szerint a … gátolja az egyetértés valószínűségét, és kevésbé valószínű, hogy létrejön a kollektív cselekvés a. társadalmi szolidaritás b. társadalmi szabályozás c. társadalmi heterogenitás d. társadalmi homogenitás 8. a. b. c. d. M. Olson elméletében a pozitív szelektív ösztönzők azon tagok esetében alkalmazhatóak, akik… hozzájárulnak a kollektív jószág megszerzéséhez a karizmatikus vezetőhöz erős kötéssel kapcsolódnak nem járulnak hozzá a kollektív jószág megszerzéséhez opportunista módon viselkednek, azaz potyautasok 9. a. b. c. d. Marcur Olson szerint nagy csoportokban… valaki biztosan magára vállalja a közjószág előteremtésének költségét kicsi az esély rá, hogy valaki magára vállalja a közjószág előteremtésének költségét jól alkalmazhatók a társadalmi szelektív ösztönzők (pl. pletyka) jellemző az egyetértés a közös célok meghatározásakor 10. a. b. c. d. R. C. Ulin írása alapján elmondható, hogy az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy a bourdeaux-i bor mindig is Franciaország leghíresebb, legismertebb bora volt az elit kulturálisként akarja láttatni azt, ami valójában természeti tényező a hagyomány kialakulása gazdasági és politikai folyamatok eredménye a „grand crus” kifejlesztése a társadalmi tagozódást is hosszú távra meghatározta 11. a. b. c. d. R. C. Ulin szerint a borászati hagyományok megteremtésében… a bortermelő elit vesz részt bárki egyenlő eséllyel részt vehet általában az állam vállal részt a szövetkezeti kistermelők vesznek részt 12. a. b. c. d. R. C. Ulin szerint a borászati hagyományalkotást, a „naturalizálás” jellemzi, ami azt jelenti, hogy… kiderült, a természeti környezet a döntő a borok hírnevének kialakulásában az elit természetiként akarja láttatni azt, ami valójában kulturális tényező az elit leleplezi a csalókat az elit a természetszeretetéről híres és terjeszti azt a borok imázsán keresztül 13. R. C. Ulin kutatásai alapján elmondható, hogy a bordeaux-i bor a talaj minőségének és a páratartalomnak köszönheti hírnevét a. igaz b. hamis 14. R. C. Ulin cáfolja, hogy a hagyomány időtálló szokások, gyakorlatok sora, amelyiket átadunk a következő generációnak, akik elfogadják és változatlanul továbbadják azt. a. igaz b. hamis 15. mert a. b. c. d. R. C. Ulin értelmezésében a „grand crus” borok előállítása azért volt meghatározó a bortörténetben, 16. a. b. c. d. A kulturális tőke vizsgálata során Bourdieu kimutatta, hogy a francia iskolarendszer újrateremti a társadalmi különbségeket nem engedi, hogy az elit „átörökítse” a hatalmát kompenzálja a családból hozott hátrányokat megszünteti a társadalmi különbségeket 17. a. b. c. d. Pierre Bourdieu szövege alapján az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy… az intézményesült kulturális tőke egyik személyről a másikra átruházható az intézményesült kulturális tőke a kulturális kompetencia bizonyítéka a kulturális tőke elsajátítása hosszú, személyes beruházást igénylő folyamat a kulturális tőke elsajátítása a családban szocializáció révén kezdődik meg 18. a. b. Pierre Bourdieu elméletében a társadalmi tőke kollektív jellegét hangsúlyozza igaz hamis a mobilitás csatornájaként bárki felemelkedhetett ezáltal hosszú időre meghatározta a társadalmi osztályok tagozódását is nagy mennyiségben lehetett előállítani könnyen hamisítható volt, bárkit megtévesztett 19. Pierre Bourdieu szerint a társadalmi tőke nagysága a mozgósítható kapcsolatok kiterjedésétől függ, valamint… a. a beavatottság érzésétől b. a tőkeátváltás sikerességétől c. azon tőkék nagyságától, amelyet a kapcsolatháló tagjai birtokolnak 20. Pierre Bourdieu elmélete értelmében az inkorporált kulturális tőke átadása gyorsan, könnyen és nyílt formában történik a. igaz b. hamis 21. a. b. c. Pierre Bourdieu szerint az inkorporált (elsajátított) kulturális tőkére jellemző… hogy hosszas eljárás révén a személyiségbe beépül hogy gyorsan megszerezhető hogy a felhalmozás öntudatlanul is végbe mehet (kiskori szocializáció) d. hogy materiálisan átadható 22. Pierre Bourdieu szerint az … materiálisan anyagi hordozók révén adható át, ugyanakkor valójában nem sajátítható el, nem élvezhető … nélkül a. intézményesült kulturális tőke ... gazdasági tőke b. objektivált kulturális tőke … inkorporált kulturális tőke c. intézményesült kulturális tőke .. objektivált kulturális tőke d. objektivált kulturális tőke … társadalmi tőke 23. Mark Granovetter a gazdasági eredmények beágyazottságának vizsgálatakor cáfolja az általános egyensúlyelméletet, azaz, hogy a sokszereplős kompetitív piacon lesznek a legstabilabbak az árak a. igaz b. hamis 24. Granovetter a gazdasági jelenségek három szintjét különbözteti meg: az egyéni gazdasági cselekvések, … és a gazdasági intézmények szintjét a. a gazdasági eredmények b. a gazdasági ösztönzők c. a gazdasági szabályozók d. a vállalatok 25. Mark Granovetter egyet ért Polányival, azzal kapcsolatban, hogy éles határvonalat lehet húzni az archaikus és a modern társadalmak között a gazdasági cselekvés beágyazottsága tekintetében a. igaz b. hamis 26. Mark Granovetter szerint a(z) … azt jelenti, hogy az egyén cselekvését befolyásolja a teljes kapcsolatháló, a többiek egyénhez fűződő, illetve egymással való viszonya is. a. integrációs séma b. integrációs séma c. relációs beágyazottság d. strukturális beágyazottság 27. Mark Granovetter szerint (a) … a közösségben gyorsan terjednek a hírek, nagyobb a nyomásgyakorlás lehetősége is a. kapitalizmusban b. magas hálózati sűrűség esetén c. alacsony hálózati sűrűség esetén d. kompetitív piacokon 28. Mark Granovetter szerint a(z) … közvetlen hatásai vannak. Azt, hogy a munkás és felettese hogyan tud együttműködni nemcsak a munkamegosztás, hanem a közöttük lévő személyes kapcsolat is meghatározza a. relációs beágyazottságnak b. gazdasági fejlettségnek c. integrációs sémának d. strukturális beágyazottságnak 29. Joseph A. Schumpeter szerint a gazdaságban a teremtő kezdeményezi a változást, ő az, aki ráneveli a fogyasztókat az új szükségletekre a. igaz b. hamis 30. a. b. c. d. Joseph A. Schumpeter szerint az új kombinációk általában… a régiek mellé lépnek, majd kiszorítják azokat a munkanélküliek felszívása érdekében jönnek létre fel nem használt termelési eszközök megtestesítői a régiekből nőnek ki, átalakulnak 31. a. b. c. d. Joseph Schumpeter … nevezi vállalkozónak csak az önálló üzletembereket az adott vállalkozással tartós kapcsolatban lévőket az új kombinációk megvalósítóit tőkéseket 32. Max Weber szerint a kapitalizmus általános strukturális előfeltétele, hogy a kettős morál, mint norma érvényesüljön a gazdaságban. a. igaz b. hamis 33. Max Weber a kapitalizmus előfeltételeinek a következőket tartja: a dologi termelőeszközök szabad tulajdonban vannak, szabad piac, racionális technika, a gazdasági élet kommercializálódása, … a. szabad munkaerő, racionális jogrendszer b. mágikus sztereotípiák és kettős morál c. nemesfém beáramlás és szabad piac d. katolikus etika és tradicionalizmus 34. a. b. c. d. Max Weber a gazdasági élet kommercializálódásán azt érti, hogy a(z)… munkavégzést hivatásként értelmezik kereskedelem válik a gazdaság húzóágazatává értékpapír kibocsátás a tőke előteremtésének eszközévé válik evilági aszkézis a gazdasági életben megjelenik 35. a. b. c. d. Max Weber szerint az evilági aszkézis például abban nyilvánul meg, hogy… tilos az evilági vagyont hívságokra, önfeledt élvezetekre fordítani keményen, aszkétaként kell dolgozni mindenkinek a saját hivatásában gyónáskor elhangzó intelmeket szigorúan számon kérik az egyén vagyonát az egyháznak kell, hogy adományozza 36. Robert Putnam szerint a szervezett tekeszövetségek keretében történő tekézés visszaesése azért társadalmi szintű probléma, mert… a. a tekézők összlétszámának csökkenésével jár b. a tekecsapatok a társadalmi tőke egyik eltűnőben lévő formáját képviselik c. a tekepálya tulajdonosok életképességét veszélyezteti d. a tekézés az amerikaiak nemzeti sportja 37. a. b. c. d. Robert Putnam szerint a nők munkába állása negatívan hat a társadalmi tőkére, mert nincs idejük a kapcsolatok ápolására nincs hatással a társadalmi tőke felhalmozására pozitívan hat a társadalmi tőkére, hiszen több pénzük lesz pozitívan hat a társadalmi tőkére, mert egyenlőséget teremt a nemek között 38. a. b. c. d. Jon Elster szerint (Elinor Ostrommal egyetemben) a kollektív csapdahelyzetek megoldásában… ki kell jelölni, hogy ki kooperálhat és a normaszegőket büntetni kell csak a külső kényszer. az állam által kiszabott büntetések segítenek a normák szerepe hangsúlyos, mert együttműködést javasolnak ezekben a helyzetekben csak a centralizált koordináció működhet, a decentralizált többnyire káoszhoz vezet 39. Jon Elster megfogalmazásában az intézményi beavatkozás…, ha eredményeként minden érintett jobb helyzetbe kerül a. veszteség árán újraelosztó b. tisztán újraelosztó c. tisztán pusztító d. tisztán hatékony 40. Jon Elster szerint a kollektív cselekvési problémákra a megoldás a többségi szavazás lehet, amely alapján megtudjuk, hogy mi a nép akarata a. igaz b. hamis 41. Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a kikényszeríthető bizalmon alapuló társadalmi tőke a bevándorló közösségekben… a. minél nagyobb a kilépés lehetősége és minél elfogadhatóbb a többségi társadalom b. minél jobban képes jutalmazni egy csoport a tagjait, és minél jobb a belső kommunikáció c. minél többen szerepelnek a médiában és minél vonzóbb a fiatalok számára a többségi társadalom kultúrája d. minél nagyobb az egyenlőség a csoportban és minél kevesebb a szankció 42. a. b. c. d. Portes és Sensenbrenner szerint minél tovább gátolják egy csoport gazdasági mobilitását… annál inkább próbálja visszafogni a csoport a kitörni vágyó egyént, a „wannabe”-kat annál inkább próbálja a közösség kilökni magából a „wannabe”-kat annál szolidárisabb a többségi társadalom annál nagyobb a mobilitás lehetősége 43. Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke korlátozhat is, hiszen minél nagyobb társadalmi tőkét teremt a bevándorló közösségekben a korlátozott szolidaritás… a. annál több követeléssel zaklatják a sikeres vállalkozókat b. annál kisebb az egyéni szabadság c. annál kisebb a média szereplés lehetősége d. annál kevésbé képesek sikeres vállalkozóvá válni a rossz kommunikáció miatt 44. a. b. c. D. Gambetta írásában a lókupec és a maffiózó példája alapján elmondható, hogy az összes szereplő védelmi pénzt fizet a maffiózónak a maffiózó kényszerítette a lókupecet, hogy megvegyen egy vak lovat a bizalom pozicionálás áru d. általában bizalom uralkodik a szereplők körében 45. a. b. c. d. D. Gambetta szerint maffia fennmaradásának egyik oka, hogy… mindenki elismeri létjogosultságát és támogatja általános jólétet és magas bizalmi szintű társadalmi környezetet teremt akik nem értenek egyet vele, elhagyják az országot bár, a mindenkori hatalom minden eszközzel üldözi, mégsem tudja megszüntetni 46. a. b. c. d. D. Gambetta Dél-Olaszországról szóló írása alapján az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy a maffia intézménye az egyén és a kollektíva szempontjából irracionális hogy a maffia monopóliumra törekszik, nem versenyez hogy az emberek elnyomáshoz alkalmazkodtak a szervezett bűnözés eszközével hogy a maffia működése a bizalomhiány kihasználására épül 47. a. b. c. d. Gambetta szerint a szicíliai maffia kialakulásának okai többek között… a mobilitás hiányából adódnak, mert nem voltak nagybirtokosok, csak szegény nincstelenek gazdasági jellegűek, mert pl. a szerződések bizonytalanok voltak az alattvalók Habsburgok ellen lázadásának következményeiből adódtak politikai jellegűek, mert nem volt megbízható igazságszolgáltatás 48. Hirschman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében hatékonyabb (közvetlenebb) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetitív piaci szereplők esetében a. igaz b. hamis 49. Albert Hirschman szerint amennyiben egy véletlen minőségromlás esetén a kereslet minőségrugalmassága nagyon alacsony, a vállalat… a. tönkremegy, mielőtt kijavíthatná hibáit b. értesül a minőségromlásról, és javítja a hibát c. lecserélni a menedzsmentet d. nem szerez tudomást a minőségromlásról 50. Albert Hirschman szerint a … fogyasztók inkább a tiltakozási opciót választják, közvetlenül kinyilvánítva ezzel fogyasztói érdekeiket a. hűséges b. hűtlen c. jól informált d. lusta 51. a. b. c. d. Albert Hirschman amellett érvel, hogy a tiltakozás reziduális kategória a kivonuláshoz képest, mert… a vállalatok a problémák megoldásához reziduumokat használnak a tiltakozások szerepe akkor nő, ha a kivonulási lehetőségek beszűkülnek a kivonulásra mindig van lehetőség a hűséges fogyasztók soha nem tiltakoznak 52. a. b. Albert Hirschman tiltakozásnak nevezi, ha a fogyasztók… kivonulnak a piacról közvetlenül próbálják megváltoztatni a vállalt/szervezet tevékenységét c. d. hangosan kiabálnak elmenekülnek a kényelmetlen helyzetből 53. a. b. c. d. Polányi Károly szubsztantív gazdaság értelmezésére igaz, hogy… a gazdaság célja a szükséglet kielégítés a munka természetes létezési mód az egyéni érdekek előtérbe kerülnek a gazdaság célja a növekedés, a profit 54. a. b. c. d. Polányi Károly szerint a Malinowski által leírt gazdasági rendszer (kula-kör) egy halászok által alapított szövetkezet egy reciprocitáson alapuló szimmetrikus társadalmi rendszer ez szabályok nélküli képződmény, amit a varázsló irányított egy olyan archaikus rendszer, amit áthatott a bizalmatlanság és a tisztességtelenség 55. Polányi Károly szerint a(z) … szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai közti mozgásokat jelöli, de nem korlátozódik dualitásra a. formális gazdasági rendszer b. reciprocitás c. árucsere d. redisztribúció 56. Polányi Károly szerint a gazdasági cselekvések kielégítő módon leírhatóak az optimális eszközallokáció és a haszonmaximalizálás fogalmával a. igaz b. hamis 57. a. b. c. d. Polányi Károly szerint a szubsztantív gazdaság fogalma… kiindulópontja a ritkasági posztulátum az ember természeti- és társadalmi környezettel való cserefolyamatát jelenti azt jelenti, hogy a célokhoz megfelelő eszközöket választunk csak a piaci rendszerek leírására alkalmas 58. Polányi Károly szerint akkor kerül sor … amikor a javak eloszlása egy kézben összpontosul és az eloszlás módját központi döntés szabályozza a. reciprocitásra b. árucserére c. redisztribúcióra d. reformra Új ZH kérdések: Hirschman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében hatékonyabb (közvetlenebb) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetetív piaci szereplők esetében.  IGAZ Hirschman elmélete szerint a vállalat akkor tudja a leromlott minőséget visszaállítani az eredeti szintre, ha a kivonulók száma nagyon alacsony.  HAMIS Hirschman tiltakozásnak nevezi, ha a fogyasztók…  közvetlenül próbálják megváltoztatni a vállalat/szervezet tevékenységét. Hirschman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében hatékonyabb (közvetlenebb) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetetív piaci szereplők esetében.  HAMIS Albert Hirschman amellett érvel, hogy a tiltakozás a reziduális kategória a kivonuláshoz képes, mert …  a tiltakozás szerepe akkor nő, ha a kivonulási lehetőségek beszűkülnek. Albert Hirschman szerint a… fogyasztók inkább a tiltakozási opciót választják, közvetlenül kinyilvánítva ezzel a fogyasztói érdekeket.  hűséges Albert Hirschman szerint amennyiben egy véletlen minőségromlás esetén a kereslet minőségrugalmassága nagyon alacsony, a vállalat…  NEM SZEREZ TUDOMÁST A MINŐSÉGROMLÁSRÓL Hirschman szerint a kivonulás a hűséges fogyasztók/polgárok érdekartikulációja.  HAMIS Hirschman szerint…  szükség van a tétlen fogyasztókra is a vállalati hibák korrigálásához. Max Weber szerint kapitalizmus általános strukturális előfeltétele, hogy a kettős morál, mint norma érvényesüljön a gazdaságban.  HAMIS Max Weber a kapitalizmus kialakulásában jelentős szerepet tulajdonít a protestáns etikának,  MERT EZÁLTAL A MUNKA HIVATÁSSZERŰ VÉGZÉSE NORMA LETT. Max Weber szerint a… nem tartozik szorosan a nyugati kapitalizmus létrejöttének előfeltételei közé.  NEMESFÉM-BEÁRAMLÁS Max Weber a gazdasági élet kommercializálódásán azt érti, hogy a(z)…  értékpapír kibocsátás a tőke előteremtésének eszközévé válik Max Weber szerint az evilági aszkézis például abban nyilvánul meg, hogy…  keményen, aszkétaként kell dolgozni mindenkinek a saját hivatásában Max Weber szerint a kapitalizmus kialakulásának legfőbb oka a népességrobbanás, erre a 18. századi kínai népességnövekedést hozta fel példaként.  HAMIS Max Weber a kapitalizmus előfeltételeinket a következőket tartja: a dologi termelőeszközök szabad tulajdonban vannak, szabadpiac, racionális technika, a gazdasági élet kommercializálódása…  szabad munkaerő, racionális jogrendszer Weber szerint a kapitalizmus a 19. században Nyugat-Európában terjedt el rendszer szerűén.  IGAZ A kapitalizmus kialakulásának okai, feltételei Weber szerint…  a racionális szellem (éthosz) kialakulása (varázstalanítás) Max Weber szerint a … nem tartozik szorosan a nyugati kapitalizmus létrejöttének előfeltételei közé.  nemesfém-beáramlás Mark Granovetter szerint a(z)… közvetlen hatásai vannak. Azt, hogy a munkás és felettese hogyan tud együttműködni, nemcsak munkamegosztás, hanem a közöttük lévő személyes kapcsolat is meghatározza.  RELÁCIÓS BEÁGYAZOTTSÁGNAK Mark Granovetter szerint (a) … közösségben gyorsan terjednek a hírek, nagyobb a nyomásgyakorlás lehetősége is.  magas hálózati sűrűség esetén Mark Granovetter egyet ért Polányival azzal kapcsolatban, hogy éles határvonalat lehet húzni az archaikus és a modern társadalmak között a gazdasági cselekvés beágyazottsága tekintetében.  HAMIS Granovetter szerint az egyén…  relációs és strukturális kapcsolati hálókba ágyazódik. Mark Granovetter szerint a(z) … azt jelenti, hogy az egyén cselekvését befolyásolja a teljes kapcsolatháló, a többiek egyénhez fűződő, illetve egymással való viszonya is.  strukturális beágyazottság Granovetter a gazdasági jelenségek három szintjét különbözteti meg: az egyéni gazdasági cselekvések…. és a gazdasági intézmények szintjét.  a gazdasági eredmények Mark Granovetter a gazdasági eredmények beágyazottságának vizsgálatakor cáfolja az általános egyensúlyelmélet, azaz, hogy a sok szereplős kompetetív piacon lesznek a legstabilabbak az árak.  HAMIS Polányi Károly szerint a Malinowski által leírt gazdasági rendszer (kula-kör) ...  EGY RECIPROCITÁSON ALAPULÓ SZIMMETRIKUS TÁRSADALMI RENDSZER. Polányi Károly szerint a(z) … szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai közti mozgásokat jelöli, de nem korlátozódik dualitásra.  reciprocitás Polányi Károly szerint a gazdasági cselekvések kielégítő módon leírhatók az optimális eszközallokáció és haszonmaximalizálás fogalmaival.  HAMIS Polányi Károly szubszantív gazdaság értelmezésére igaz, hogy…   A GAZDASÁG CÉLJA A SZÜKSÉGLETKIELÉGÍTÉS A MUNKA TERMÉSZETES LÉTEZÉSI MÓD Polányi Károly szerint a szubsztantív gazdaság fogalma…  az ember természeti- és társadalmi környezettel való cserefolyamatát jelenti. Polányi Károly szerint akkor kerül sor … amikor a javak elosztása egy kézben összpontosul, és az elosztás módját központi döntés szabályozza.  redisztribúcióra Jon Elster szerint (Elinor Ostrommal egyetemben) a kollektív csapdahelyzetek megoldásában...   A NORMÁK SZEREPE HANGSÚLYOS, MERT EGYÜTTMŰKÖDÉST JAVASOLNAK EZEKBEN A HELYZETEKBEN. KI KELL JELÖLNI, HOGY KI KOOPERÁLHAT ÉS A NORMASZEGŐKET BÜNTETNI KELL. Jon Elster szerint (Elinor Ostrommal egyetemben) a kollektív csapdahelyzetek megoldásában...  a normák szerepe hangsúlyos, mert együttműködést javasolnak ezekben a helyzetekben. Jon Elster szerint a társadalmi intézmények szerepének egyik fajtája...  a lehetőség adás, mint például a szerződéskötés Jon Elster megfogalmazásában az intézményi beavatkozás …, ha eredményeként minden érintett jobb helyzetbe kerül.  tisztán hatékony / tisztán újraelosztó Jon Elster szerint a kollektív cselekvési problémákra a megoldás a többségi szavazás lehet, amely alapján megtudjuk, hogy mi a nép akarata.  IGAZ Elster szerint a társadalmi intézmények decentralizáltak és informálisak, mint a társadalmi normák.  HAMIS Elster szerint az „alkukontextus megváltoztatása” szerepre nem igaz, hogy…  egyben kényszerítés, mint a cigire kivetett adó. M. Olson szerint a …. gátolja az egyetértés valószínűségét, és kevésbé valószínű, hogy létrejön a kollektív cselekvés.  TÁRSADALMI HETEROGENITÁS/ TÁRSADALMI HOMOGENITÁS M. Olson szerint a nagy csoportokban…  kicsi az esély rá, hogy valaki magára vállalja a közjószág előteremtésének költéségét. M. Olson szerint a nagyméretű, közös célokban vagy érdekeben osztozó csoport egyik jellegzetes tulajdonsága az, hogy az előnyökből csak azok részesednek, akik hozzájárultak a közös erőfeszítésekhez.  HAMIS M. Olson elméletében a pozitív szelektív ösztönzők azon tagok esetében alkalmazhatóak, akik…  akik nem járulnak hozzá a kollektív jószág megszerzéséhez. M. Olson szerit a kiscsoportokban…   nagyobb eséllyel jön létre a kollektív cselekvés, mint a nagy létszámú csoportokban jól alkalmazhatók a társadalmi szelektív ösztönzők (pl pletyka) M. Olson szerint a kollektív cselekvés nem jöhet lére nagy csoportokban.  HAMIS Schumpeter szerint az új kombinációk általában…   a régiek mellé lépnek, majd kiszorítják azokat a régiekből nőnek ki, átalakulnak Schumpeter…nevezi vállalkozónak  az új kombinációk megvalósítóit Schumpeter elméletében a vállalkozó legfőbb motívuma a siker vágya, az alkotás öröme és…  a birodalomépítés vágya Schumpeter szerint a gazdasági fejlődés lassú, alkalmazkodási folyamat.  HAMIS Schumpeter szerint melyik nem tartozik a vállalkozó legfőbb motiváció közé?  a szükséglet kielégítés Schumpeter szerint a vállalkozás az innovációk színtere, és ezt Kornai kutatásai is alátámasztják.  IGAZ A fogolydillemában az elítéltek azért nem cselekszenek érdekeiknek megfelelően..  mert nem bíznak egymásban. Polányi Károly szerint a formális gazdaság fogalma a gazdaságot, mint ritkasági szituációk által diktált választások sorozatát jellemzi, amit egyetemes érvényű szabályok vezérelnek.  IGAZ Polányi Károly szerint a szubsztantív gazdaság fogalma  az ember természeti- és társadalmi környezettel való cserefolyamatát jelenti. Polányi szerint minden társadalomnak van/volt gazdaság, amit a piaci irányít.  HAMIS A gazdasági szubsztantív leírása csak a piacgazdaságra igaz.  HAMIS Mi a fő különbség Polányi és Granovetter beágyazottság elmélete között?  Polányi szerint a modern piacgazdaság kiágyazott. RÉGI ZH KÉRDÉSEK: 1. Bourdieu szerint a társadalmi tőke nagysága függ a kapcsolatok hálójának kiterjedésétől, de nem függ azon tőke nagyságától, melyet azok birtokolnak, akikkel az egyén kapcsolatban áll. HAMIS 2. Bourdieu szerint az intézményesített kulturális tőke kulturális kompetencia bizonyítéka, amely tulajdonosának tartós és jogilag garantált értéket biztosít. IGAZ 3. Bourdieu szerint a tőkeátruházás során szerepet kapó két tényező, az apadási kockázat és a leplezési költség ellenkező előjelű. IGAZ 4. Coleman szerint a társadalmi tőke a személyek közötti viszonyokban ölt testet, nem lelhető fel sem magukban a cselekvőkben, sem a termelés anyagi eszközeiben. IGAZ 5. Coleman szerint a kötelezettségek és elvárások olyan társadalmi tőkét jelentenek, amelyek nagysága két tényezőtől függ: a társadalmi környezet megbízhatóságától és a kötelezettségek tényleges mértékétől. IGAZ 6. Coleman szerint a társadalmi tőkét korlátozza a társadalmi struktúra zártsága. HAMIS 7. Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke cselekvésre irányuló elvárások egy közösségen belül, amelyek befolyásolják a csoport gazdasági céljait és célkövető magatartását, még akkor is, ha ezek az elvárások NEM a gazdasági szférára irányulnak. IGAZ 8. Portes és Sensenbrenner szerint a korlátozott szolidaritás szituációs reaktív érzések alapján működik. IGAZ 9. Ulin szerint a bordeaux-i borok magas presztízsüket kizárólag a régió kivételes természeti adottságainak köszönhetik. HAMIS 10. Putman a jelenlegi amerikai társadalmi bomlás egyik bizonyítékát a szervezett tekeszövetségek taglétszámának csökkenésében találta. IGAZ 11. Putman szerint az informális társadalmi tőke egyik formája a szomszédsági kapcsolatokban testesül meg. IGAZ 12. A társadalmi tőke Putman által tárgyalt formái korrelálnak az egyének szintjén, de nem áll fenn ez az összefüggés az országok szintjén. HAMIS 13. Gambetta szerint a maffia fennmaradása részben a demokratikus államhoz, annak tömeges szavazatigényéhez köthető. IGAZ 14. Gambetta szerint a maffia azokon a helyeken jelent meg, ahol a társadalmi mobilitás különböző okokból nem lehetséges. HAMIS 15. Bourdeiu szerint a .......különösen a nemesi címek formájában történő intézményesülésre hajlamos. 1. a kulturális 2. a gazdasági 3. az emberi 4. a társadalmi 16. Bourdieu szerint a tőkében egyfajta ...... rejlik; ugyanúgy termelhet profitot, mint ahogyan önmagát is reprodukálhatja vagy növelheti. 1. csökkenő tendencia 2. elkopási tendencia 3. fennmaradási tendencia 4. tehetetlenség 17. Bourdieu elméletében...... tőke átadása igen hosszú idő alatt és a tőkefajták közül a legleplezettebb formában történik. 1. az inkorporált kulturális 2. az objektivált kulturális 3. az intézményesült társadalmi 4. a gazdasági 18. Bourdieu szerint az objektivált kulturális tőke élvezetéhez vagy használatához ....... tőke szükséges. 1. emberi 2. inkorporált kulturális 3. intézményesített kulturális 4. társadalmi 19. Coleman szerint a társadalmi tőkét....... definiálja. 1. típusa 2. funkciójaPortes és 3. aspektusa 4. struktúrája 20. Coleman szerint ...... az egyén által elsajátított készségekben és tudásban ölt testet. 1. a kulturális tőke 2. az intézményesült kulturális tőke 3. a társadalmi tőke 4. az emberi tőke 21. Coleman szerint a társadalmi tőke.......lehet. 1. csak klubjószág 2. csak magánjószág 3. csak közjószág 4. magán- és közjószág is 22. Coleman szerint a családon kívüli társadalmi tőke lényegében ..... ölt testet. 1. az iskolai kimaradásban 2. a tanulók iskolai teljesítményében 3. a tanulók és a tanárok közti kapcsolatban 4. a tanulók szülei közötti kapcsolatban 23. Portes és Sensenbrenner négy társadalmi tőketípusának az egyike ...... 1. a humán tőke 2. az értékintrojekció 3. a korlátozott tranzakciók 4. a kölcsönös szolidaritás 24. Portes és Sensenbrenner szerint minél kisebb a befogadó társadalomból való kilépés lehetősége, annál ..... 1. erősebb a bizalom a bevándorló csoport tagjai körében 2. gyengébb a bizalom a bevándorló csoport tagjai körében 3. erősebb a szolidaritás érzése a bevándorló csoport tagjai körében 4. gyengébb a szolidaritás érzése 25. Portes és Sensenbrenner által a társadalmi tőke egyik negatív hatásaként említett közösségi szolidaritás ...... 1. a közösség által az egyénnel szemben támasztott túlzott kötelezettségekre és elvárásokra vonatkozik 2. az egyén külső kapcsolatait korlátozza 3. az egyéni mobilitás érdekében tett erőfeszítések ellen irányul 4. a kulturális repertoár megőrzését gátolja 26. Ulin szerint a borászati hagyomány tudatos megalkotása végső soron ...... 1. a legkisebb termelőknek kedvezett leginkább 2. gazdasági tőkéhez juttatta a bortermelő nagybirtokos elitet 3. Kiegyenlítette a gazdasági különbségeket 4. Mindenkit optimális helyzetbe hozott 27. Ulin elméletében a bordeaux-i bortermelő elit naturalizáló törekvése azt jelenti, hogy ...... 1. Társadalmivá akarják tenni azt, amit természettől adott 2. Természetivé akarják tenni azt, ami valójában társadalmi termék 3. Természetes alapanyagokat használnak fel 4. Próbálják védeni a természeti környezetet 28. Putman szerint a harmadlagos szervezetkre jellemző, hogy a tagok ..... 1. Száma csökkenő tendenciát mutat 2. Között kevesebb az interakció, kisebb a beágyazottság 3. Között sűrűbb az interakció, nagyobb a beágyazottság 4. Között több az elköteleződés, sok a kötelezettség 29. Putman a társadalmi tőke csökkenésére vonatkozó magyarázatok egyikeként az „átültetés” – hipotézist ismertette, eszerint ..... 1. a növekvő mobilitás növeli az esélyegyenlőséget 2. a mobilitás növeli az új kapcsolatok építéséhez szükséges készségek kialakulását 3. A mobilitás olyan, mint a szobanövényeknél a gyakori átültetés: csökkenti a társadalmi meggyökeresedettséget 4. A mobilitás olyan mint az iskolában a gyakori átültetés: csökkenti a társadalmi feszültségeket 30. Putman szerint a mélyreható technikai forradalom ..... A. Megkönnyítette a kapcsolattartást és -építést, ezáltal hozzájárult a társadalmi tőke növekedéséhez B. Individualizálta a szabadidő- felhasználást, ezáltal felszámolta a társadalmi tőke-képződés sok lehetőségét. C. Érintetlenül hagyta a társadalmi viszonyokat D. Hozzájárult a társadalom demokratizálódásához 31. Gambetta szerint a maffiával való együttműködést motiváló tényezők közül ....... NEM játszanak szerepet a maffia fennmaradásában. . A morális elvek A. A rokoni / baráti kapcsolatok B. Kölcsönös gazdasági érdekek C. Erőszak és/ vele való hihető fenyegetés 32. Gambetta szerint az a megoldás, amelyet a maffia nyújt a bizalom problémájára, ...... . Mind egyénileg és a közösséget tekintve irracionális A. Egyénileg és közösség szempontjából is racionális B. Egyénileg racionális, a kollektíva szempontjából katasztrofális C. egyénileg katasztrofális, kollektívának racionális 33. Bourdieu szerint az anyagi tőke segítségével lényegében minden jószág és szolgáltatás azonnal, másodlagos költség nélkül megvásárolható. HAMIS 34. Bourdieu szerint az objektivált kulturális tőke materiálisan, anyagi hordozók (például írások, festmények, műemlékek, hangszerek) révén nem adható át. HAMIS 35. Bourdieu szerint a tőkeátruházás során szerepet kapó két tényező, az apadási kockázat és a leplezési költség azonos előjelű. HAMIS 36. Coleman szerint a célokat követő szervezetek is rendelkezhetnek társadalmi tőkével. IGAZ 37. Coleman szerint a társadalmi tőkét funkciója definiálja. IGAZ 38. Coleman szerint a családon belüli társadalmi tőke részben attól függ, hogy a felnőttek mennyi figyelmet fordítanak a gyerekekre. IGAZ 39. Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke cselekvésére irányuló elvárások egy közösségen belül, amelyek befolyásolják a csoport gazdasági céljait és célkövető magatartását, de csak akkor, ha ezek az elvárások a gazdasági szférára irányulnak. HAMIS 40. Portes és Sensenbrenner szerint a tásadalmi tőke cselekvésre irányuló elvárások egy közösségen belül, amelyek befolyásolják a csoport gazdasági céljait és a célkövető magatartását, még akkor is, ha ezek az elvárások nem a gazdasági szférára irányulnak. IGAZ 41. Portes és Sensenbrenner elmélete szerint az értékintrojekció a gazdasági tranzakciók instrumentális jellegét hangsúlyozza. HAMIS 42. Ulin szerint a chateau építészeti modellje szimbolikus kapcsolatot hozott létre az arisztokrácia és a minőségi bor között. IGAZ 43. A társadalmi tőke Putman által tárgyalt formái korrelálnak az egyének és az országok szintjén is. IGAZ 44. Putman szerint a mobilitás hozzájárul a társadalmi tőke termelődéséhez. HAMIS 45. Putman szerint a harmadlagos szerveződésekre jellemző az erőteljes társadalmi beágyazottság és a sok interakció, így a társadalmi tőke-képződés tekintetében a hagyományos civil szervezetekkel azonos kategóriába tartozik. HAMIS 46. Gambetta szerint bizalomhiányos környezetben az eladó és a vevő racionálisan dönt, ha igénybe veszi a maffia által nyújtott szolgáltatásokat. IGAZ 47. Gambetta szerint a maffia azokon a helyeken jelent meg, ahol a társadalmi mobilitás különböző okokból lehetséges. IGAZ 48. Bourdieu szerint a ....... különösen az iskolai végzettségi titulusok formájában történő intézményesülésre hajlamos. . kulturális A. gazdasági B. ? C. ? 49. Bourdieu szerint az inkorporált kulturális tőke felhalmozását egy ...... folyamat előzi meg. A. Elhelyezési B. Elsajátítási C. Tájékozódási D. Fogyasztási 50. Bourdieu szerint az iskolai siker...... függ. . A tanuló természetes képességeitől A. A tanuló családjában elérhető emberi tőkétől B. A tanuló családjában elérhető kulturális tőkétől C. A tanulók közötti kapcsolatokban rejlő társadalmi tőkétől. 51. Bourdieu szerint........ tőke az összes többi tőkefajta alapja. . A kulturális A. A gazdasági B. Az emberi C. a Társadalmi 52. Coleman szerint a társadalmi tőke alapvető formái a kötelezettségek és (?) csatornák és .... . Kisajátítható szervezetek A. A normák és hatékony szankciók B. A társadalmi struktúra C. ? 53. Coleman szerint az egyének több társadalmi tőkével rendelkeznek azokban a társadalmi struktúrákban, amelyekben a teljesítetlen kötelezettségek szintje bármely időpontban.... . Alacsony A. Közepes szintű B. Magas C. Egyenlő a segítségre szorulók számával 54. Coleman szerint, ha a szülők által birtokolt emberi tőke nem egészül ki ........tőkével, akkor a gyerek tanulmányai szempontjából irreleváns, hogy a szülők sok vagy kevés emberi tőkével rendelkeznek. . Inkorporált kulturális A. Objektivált kulturális B. Intézményesített kulturális C. Társadalmi 55. Portes és Sensenbrenner négy társadalmi tőketípusának az egyike.... . Humán tőke A. Objektivált társadalmi tőke B. A formális értéktranszfer C. Korlátozott szolidaritás 56. Ulin szerint a hagyományalkotás egyik retorikai eszköze ..... . A naturalizáció A. A hamisítás B. ? C. ? 57. Ulin szerint az 1885-ben bevezetett osztályozási rendszer konzerválta az ültetvények közötti külonbségeket, ezáltal hozzájárult a ...... . Kategóriák közötti árkülönbség csökkenéséhez A. Kategóriák közötti minőségbeli különbségek csökkenéséhez B. Bortermelés volumenének növekedéséhez C. Borhamisítás megjelenéséhez 58. Portes és Sensenbrenner szerint a kikényszeríthető bizalom ...... A. Egyenesen arányos a külső diszkrimináció erősségével és fordítottan arányos a közösségen kívül elérhető lehetőségeknek a számával B. . C. . D. . 59. Portes és Sensenbrenner által a társadalmi tőke egyik negatív hatásaként említett nivellálódási kényszer ..... . a közösség által az egyénnel szemben támasztott túlzott kötelezettségekre és elvárásokra vonatkozik A. Az egyén külső kapcsolatait korlátozza B. Az egyéni mobilitás érdekében tett erőfeszítések ellen irányul C. A kulturális repertoár megőrzését gátolja 60. Putman szerint a szervezett tekeszövetségek keretében történő tekézés visszaesése azért probléma, mert ..... . A tekézők összlétszámának csökkenésével jár A. Kizárólag a tekepálya tulajdonosok életképességét veszélyezteti B. A tekézés az amerikaiak nemzeti sportja C. A tekecsapatok a társadalmi tőke egyik eltűnőben lévő formáját képviselik 61. Putman kutatási eredményei szerint a társadalmi bizalom és a szervezeti tagság sűrűsége ..... . Negatívan korrelál egymással A. Pozitívan korrelál egymással B. A vizsgált országokban változó irányú és erősségű összefüggést mutat C. Tekintetében Amerika az összes ország középmezőnye alatt foglal helyet 62. Putman a társadalmi tőke csökkenésének okaként többek között ........ nevezte meg. . A társadalom elöregedését A. A szabadidő technicizálódását B. az iskolázottság szint növekedését C. Választójogi törvény sajátosságait 63. Gambetta szerint a maffia fennmaradását hosszú időn keresztül lehetővé tevő nem szándékos mechanizmusok egyike ...... kötődik. . A társadalmi mobilitáshoz A. A vallási megosztottsághoz B. A demokratikus államhoz, annak tömeges szavazatigényéhez C. A termelési szerkezet sajátosságaihoz 64. Polányi szerint a redisztribució .... jelenlétét feltételezi. . karizmatikus vezető(k) A. alkotmányos állam B. decentralizált berendezkedés C. elosztási központ(ok) 65. Polányi szerint. reciprocitás, a redisztribúció és az árucsere... . teljes mértékben kizárja egymást A. közül az egyik domináns formává válik a másik kettővel szemben B. fejlődési szakaszokat képvisel C. független az intézményes berendezésektől 66. Granovetter az emberei cselekvés. .. felfogásának tekinti azt a megközelítést, miszerint az emberek olyan szokásokkal, habitussal vagy normákkal rendelkeznek, amelyeket automatikusan és feltétel nélkül követnek. . szocializált A. nem szocializált B. alulszocializált C. túlszocializált 67. Granovetter szerint, ha a tranzakciók nem elkülönült piacokon, hanem egymást régóta ismerő kereskedők között zajlanak, .... vezet, mivel a vásárlók nem reagálnak az ismeretlen partnerekkel való kereskedelmet ösztönző árjelzésekre. A. forgalomcsökkenéshez B. keresletnövekedéshez C. ragadós árhoz D. hullámzó árhoz 68. A. B. C. D. Weber szerint a kapitalizmus létrejöttéhez el kellett törölni a .. akadályokat. racionális tradicionális vallási földrajzi 69. közé. A. B. C. D. Weber szerint a.... nem tartozik szorosan a nyugati kapitalizmus kialakulásának előfeltételei racionális technika racionális jogrend szabad munkaerő nemesfém-beáramlás 70. A. B. C. D. Schumpeter felfogásában akkor beszélhetünk fejlődésről, ha az ... valósul meg. Lassan, fokozatosan alkalmazkodó módon kizárólag régi vállalatokon belül belső (endogén) tényezők hatására külső (exogén) tényezők hatására 71. Bourdieu szerint a kulturális tőke átörökítése öntudatlanul is végbemehet a szocializáció során. A. IGAZ 72. J. Coleman a kairói piac példájával azt bizonyítja, hogy az árusok közötti személyes kapcsolatok, viszonyok is a társadalmi tőke alapja lehetnek. A. IGAZ 73. A. Az intézmények nem szándékolt hatásai mindig célellentétesek. HAMIS 74. A. Gambetta szerint a maffia kialakulása a római birodalom időszakáig vezethető vissza HAMIS 75. Granovetter értelmezésében a beágyazottság a gazdasági cselekvések kapcsolatokba, hálózatokba való beágyazottságát jelenti. A. IGAZ 76. A. Hirschman szerint ha egy vállalat hibázik, azt a kompetitív piac korrigálja. HAMIS 77. Olson szerint a kollektív cselekvés megoldásában az interakciók ismétlése segít (lásd TITforTAT) A. HAMIS 78. Polányi Károly szerint a reciprocitás az archaikus társadalmak sajátja, a modern piacgazdaságban nem jelenik meg. A. HAMIS 79. Portes és Sensenbrenner írásukban Coleman társadalmi tőke definíciójának teljesen ellentmondó elméletet dolgoztak ki A. HAMIS 80. A. Schumpeter szerint a gazdasági fejlődés lassú alkalmazkodási folyamat. HAMIS 81. A társadalmi és kulturális tőketípusok többek között abban térnek el a gazdasági tőkétől, hogy közvetlenül nem válthatók pénzre. A. IGAZ 82. A. Ulin az objektív autentikusság mellett teszi le a voksát. HAMIS 83. A kapitalizmus kialakulásának oka Weber szerint a népességrobbanás. HAMIS A. 84. A. Melyik állítás igaz? egy helyes válasz van. AZ INTÉZMÉNYESÜL KULTURÁLIS TŐKE NEM VÁLTHATÓ ÁT GAZDASÁGI TŐKÉRE 85. A. A szociális gazdaság intézménye… párhuzamba állítható Polányi szubsztantív gazdaság értelmezésével 86. A társadalmi tőke és a bizalom mértéke a társadalomban fordított arányosságban áll egymással. A. Hamis 87. A. M. Weber szerint a kapitalizmus… A 19. században, Ny-Európában terjedt el rendszerűen. 88. A. A bordeaux-i és a villányi borvidék abban hasonlítanak egymásra, hogy … a termelők gazdasági érdekeik, társadalmi pozíciójuk, értékeik alapján konstruálják a borászati hagyományt. 89. A. Portes és Sensenbrenner írása alapján melyik állítások hamisak? A korlátozott szolidaritás esetében a csoporttagok céljaikat alárendelik a kollektív elvárásnak (hasznos szolgálat) B. A kikényszeríthető bizalom egy csoportorientált viselkedés, közös nehézségekkel szembesülő emberek között alakul ki. 90. Polányi Károly szerint a reciprocitás az archaikus társadalmak sajátja, a modern piacgazdaságban nem jelenik meg. A. HAMIS 91. A. Melyik állítás hamis? Polányi szerint… A PIAC ELŐTTI TÖRZSI TÁRSADALMAK GAZDASÁGA IRRACIONÁLIS, PL SZÉTOSZTJÁK A JAVAIKAT, MERT AZT HISZIK, SZERENCSÉT HOZ. 92. A. Olson szerint a kollektív cselekvés paradoxona, hogy… a nagycsoportok nem cselekszenek közös érdekük szerint. 93. A. Melyik állítás hamis? Hirschmann szerint… A TILTAKOZÁS ANNÁL NAGYOBB, MINÉL RUGALMASABB A KERESLET. 94. A. Granovetter szerint az egyén… be van ágyazódva a személyes viszonyaiba. 95. A. B. Gambetta írása szerint a maffia azért marad fenn, mert (2 jó válasz!) nem szándékos mechanizmusok segítik a fennmaradását, mert többféle ösztönző mechanizmusra is épül (kényszer, gazdasági érdekek) 96. A. Melyik állítás nem igaz? AZ INTÉZMÉNYEK ÚGY CSELEKSZENEK MINT AZ EGYÉNEK. 97. J. S. Coleman írásában a „kisajátítható társadalmi szervezetek” (pl. az érdekvédelem céljából létrehozott lakószervezet) más célú felhasználása azt példázza… A. hogy a felhalmozott társadalmi tőke később erőforrásként felhasználható. ÚJ ZH KÉRDÉSEK: James Coleman a társadalmi tőke három fő formáját különbözteti meg: a kötelezettségek és elvárások mellett … . · információs csatornák valamint normák és hatékony szankciók James Coleman szerint a társadalmi tőke… · általában melléktermékként jön létre Pierre Bourdieu szövege alapján az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy… · az intézményesült kulturális tőke a kulturális kompetencia bizonyítéka. Robert Putnam szerint a szervezett tekeszövetségek keretében történő tekézés visszaesése azért társadalmi szintű probléma, mert… · a tekecsapatok a társadalmi tőke egyik eltűnőben lévő formáját képviselik A kulturális tőke vizsgálata során Bourdieu kimutatta, hogy a francia iskolarendszer… · újratermeli a társadalmi különbségeket Hirschman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében hatékonyabb (közvetlenebb) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetitív piaci szereplők esetében. · Igaz Max Weber szerint a kapitalizmus általános strukturális előfeltétele, hogy a kettős morál, mint norma érvényesüljön a gazdaságban. · Hamis Max Weber a kapitalizmus kialakulásában jelentős szerepet tulajdonít a protestáns etikának, … · mert ezáltal a munka hivatásszerű végzése norma lett. M. Olson szerint a … gátolja az egyetértés valószínűségét, és kevésbé valószínű, hogylétrejön a kollektív cselekvés. · társadalmi heterogenitás A kulturális tőke vizsgálata során Bourdieu kimutatta, hogy a francia iskolarendszer … · újratermeli a társadalmi különbségeket Polányi Károly szubsztantív gazdaság értelmezésére igaz, hogy … · a gazdaság célja a szükségletkielégítés · a munka természetes létezési mód Gambetta szerint a szicíliai maffia kialakulásának okai többek között… · politikai jellegűek, mert nem volt megbízható igazságszolgáltatás  gazdasági jellegűek, mert pl. szerződések bizonytalanok voltak Albert Hirschman szerint amennyiben egy véletlen minőségromlás esetén a kereslet minőségrugalmassága nagyon alacsony, a vállalat … · nem szerez tudomást a minőségromlásról Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a kikényszeríthető bizalmon alapulótársadalmi tőke a bevándorló közösségben … · minél nagyobb az egyenlőség a csoportban és minél kevesebb a szankció Max Weber szerint a … nem tartozik szorosan a nyugati kapitalizmus létrejöttének előfeltételei közé. · nemesfém-beáramlás D. Gambetta írásában a lókupec és a maffiózó példája alapján elmondható, hogy … · a bizalom pozicionálás áru Mark Granovetter szerint a(z) … közvetlen hatásai vannak. Azt, hogy a munkás és felettese hogyan tud együttműködni, nemcsak munkamegosztás, hanem a közöttük lévő személyes kapcsolat is meghatározza. · relációs beágyazottságnak Jon Elster szerint (Elinor Ostrommal egyetemben) a kollektív csapdahelyzetek megoldásában… · a normák szerepe hangsúlyos, mert együttműködést javasolnak ezekben a helyzetekben. ki kell jelölni, hogy ki kooperálhat és a normaszegőket büntetni kell. R.C. Ulin cáfolja, hogy a hagyomány időtálló szokások, gyakorlatok sora, amelyeket átadunka kővetkező generációnak, akik elfogadják, és változatlanul továbbadják azokat. · Hamis Polányi Károly szerint a Malinowski által leírt gazdasági rendszer (kula-kör) … · egy reciprocitáson alapuló szimmetrikus társadalmi rendszer. Pierre Bourdieu szerint az … materiálisan anyagi hordozók révén adható át, ugyanakkor valójában nem sajátítható el, nem élvezhető … nélkül · objektivált kulturális tőke – inkorporált kulturális tőke Polányi Károly szerint a(z) … szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjaiközti nozgásokat jelöli, de nem korlátozódik dualitásra. · reciprocitás Mark Granovetter szerint a(z) … azt jelenti, hogy az egyén cselekvését befolyásolja a teljes kapcsolatháló, a többiek egyénhez fűződő, illetve egymással való viszonya is. · strukturális beágyazottság Max Weber a gazdasági élet kommercializálódásán azt érti, hogy a(z) … · értékpapír kibocsátás a tőke előteremtésének eszközévé válik R.C. Ulin szerint a borászati hagyományalkotást a „naturalizálás” jellemz, ami azt jelenti, hogy … · az elit természetként akarja láttatni, azt ami valójában kulturális tényező Max Weber szerint az evilági aszkézis például abban nyilvánul meg, hogy … · tilos az evilági vagyont hívságokra, önfeledt élvezetekre fordítani · keményen, aszkétaként kell dolgozni mindenkinek a saját hivatásában Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke korlátozhat is, hiszen minél nagyobb társadalmi tőkét teremt a bevándorló közösségekben a korlátozott szolidaritás… · annál kisebb az egyéni szabadság · annál több követeléssel szakítják a sikeres vállalkozókat Polányi Károly szerint a gazdasági cselekvések kielégítő módon leírhatók az optimális eszközallokáció és haszonmaximalizálás fogalmaival. · Hamis Mark Granovetter szerint (a) … közösségben gyorsan terjednek a hírek, nagyobb a nyomásgyakorlás lehetősége is. · magas hálózati sűrűség esetén Albert Hirschman szerint amennyiben egy véletlen minőségromlás esetén a kereslet minőségrugalmassága nagyon alacsony, … · a vállalat nem szerez tudomást a minőségromlásról. R.C. Ulin értelmezésében a „grand crus” borok előállítása azért volt meghatározó a bortörténetben mert … · könnyen hamisítható volt, bárkit megtévesztett. Joseph A. Schumpeter szerint az új kombinációk általában … · a régiek mellé lépnek, majd kiszorítják azokat Pierre Bourdieu elmélete értelmében az inkorporált kulturális tőke átadása gyorsan, könnyen és nyílt formában történik · hamis Mark Granovetter egyet ért Polányival azzal kapcsolatban, hogy éles határvonalat lehet húzni az archaikus és modern társadalmak között a gazdasági cselekvés beágyazottsága tekintetében · hamis R.C. Ulin kutatásai alapján elmondható, hogy a bordeaux-i bor a talaj minőségének és a páratartalomnak köszönheti hírnevét. · hamis Robert Putnam szerint a nők munkába állása … · negatívan hat a társadalmi tőkére, mert nincs idejük a kapcsolatok ápolására Jon Elster szerint (Elinor Ostrommal egyetemben) a kollektív csapdahelyzetek megoldásában… · · ki kell jelölni, hogy ki kooperálhat és a normaszegőket büntetni kell a normák szerepe hangsúlyos, mert együttműködést javasolnak ezekben a helyzetekben Joseph Schumpeter … nevezi vállalkozónak · az új kombinációk megvalósítóit Pierre Bourdieu szövege alapján az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy … · az intézményesült kulturális tőke egyik személyről a másikra átruházható Mancur Olson szerint nagy csoportokban… · kicsi az esély rá, hogy valaki magára vállalja a közjószág előteremtésének költségét. R.C. Ulin szerint a borászati hagyományok megteremtésében … · a bortermelő elit vesz részt Max Weber szerint a … nem tartozik szorosan a nyugati kapitalizmus létrejöttének előfeltételei közé. · nemesfém-beáramlás Albert Hirschman szerint a … fogyasztók inkább a tiltakozási opciót választják, közvetlenül kinyilvánítva ezzel a fogyasztói érdekeket. · hűséges James Coleman szerint a kötelezettségek és elvárások… · erőforrást jelentenek, ha az emberek a szívességeket szükség esetén „be tudják váltani” Joseph A. Schumpeter szerint a gazdaságban a termelő kezdeményezi a változást, ő az, aki ráneveli a fogyasztókat az új szükségletekre. · igaz D. Gambetta szerint a maffia fennmaradásának egyik oka, hogy … · akik nem értenek egyet vele elhagyják az országot P. Bourdieu szerint az inkorporált (elsajátított) kulturális tőkére jellemző… · hogy hosszas elsajátítás révén a személyiségbe beépül · hogy a felhalmozása öntudatlanul is végbe mehet (kiskori szocializálás) Polány Károly szerint a szubsztantív gazdaság fogalma … · az emGambettaberi természeti- és társadalmi környezettel való cserefolyamatát jelenti Polányi Károly szerint akkor kerül sor … amikor a javak elosztása egy kézben összpontosul, és az elosztás módját központi döntés szabályozza. · redisztribúció D. Gambetta Dél-Olaszországról szóló írása alapján az alábbi állítások közül NEM IGAZ … · hogy a maffia intézménye az egyén és a kollektíva szempontjából is irracionális Pierre Bourdieu elméletében a társadalmi tőke kollektív jellegét hangsúlyozza. · igaz Hirchsman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében hatékonyabb (közvetlenebb) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetitív piaci szereplők esetében. · igaz James Coleman a társadalmi tőke három fő formáját különbözteti meg: a kötelezettségek és elvárások mellett … · információs csatornák valamit normák és hatékony szankciók Max Weber a kapitalizmus előfeltételeinek a következőket tartja: a dologi termelőeszközök szabad tulajdonban vannak, szabad piac, racionális technika, a gazdasági élet kommercializálódása… · szabad munkaerő, racionális jogrendszer James Coleman szerint a társadalmi viszonyokban rejlő információs potenciál a társadalmitőke egyik hatékony formája, beszerzése viszont költséges. · igaz M. Olson elméletében a pozitív szelektív ösztönzők azon tagok esetében alkalmazhatóak, akik … · hozzájárulnak a kollektív jószág megszerzéséhez James Coleman a detroiti hat gyermekes anyuka példáján keresztül bemutatta, hogy a család azért költözött Jeruzsálembe, mert ott … és ez a társadalmi tőke forrását is jelenti egyben. · megbízható a társ James Coleman a társadalmi tőke három fő formáját különbözteti meg: a kötelezettségek és elvárások mellett … · információs csatornák valamint normák és hatékony szankciók Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a kikényszeríthető bizalmon alapulótársadalmi tőke a bevándorló közösségben… · minél jobban képes jutalmazni egy csoport tagjait, és minél jobb a belső kommunikáció. Jon Elster szerint a kollektív cselekvési problémákra a megoldás a többségi szavazás lehet, amely alapján megtudjuk, hogy mi a nép akarata. · hamis Granovetter a gazdasági jelenségek három szintjét különbözteti meg: az egyéni gazdasági cselekvések, … és a gazdasági intézmények szintjét. · a gazdasági eredmények Gambetta szerint a szicíliai maffia kialakulásának okai többek között… · gazdasági jellegűek, mert pl. a szerződések bizonytalanok voltak · politikai jellegűek, mert nem volt megbízható igazságszolgáltatás Pierre Bourdieu szerint a társadalmi tőke nagysága a mozgósítható kapcsolatokkiterjedésétől függ, valamint … · azon tőkék nagyságától, amelyet a kapcsolatháló tagjai birtokolnak A kulturális tőke vizsgálata során Bourdieu kimutatta, hogy a francia iskolarendszer · újratermeli a társadalmi különbségeket Mark Granovetter a gazdasági eredmények beágyazottságának vizsgálatakor cáfolja az általános egyensúlyelmélet, azaz, hogy a sokszereplős kompetitív piacon lesznek a legstabilabbak az árak. · hamis Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke korlátozhat is hiszen minél nagyobb társadalmi tőkét teremt a bevándorló közösségekben a korlátozott szolidaritás,… · annál kisebb az egyéni szabadság R.C. Ulin írása alapján elmondható, hogy az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy … · a bordeaux-i bor mindig is Franciaország leghíresebb, legelismertebb bora volt. · az elit kulturálisként akarja láttatni azt, ami valójában természeti tényező Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a kikényszeríthető bizalmon alapulótársadalmi tőke a bevándorló közösségben… · minél jobban képes jutalmazni egy csoport tagjait, és minél jobb a belső kommunikáció. Jon Elster szerint a társadalmi intézmények szerepének egyik fajtája… · a lehetőség adás, mint például a szerződéskötés Olson szerint a nagyméretű, közös célokban vagy érdekekben osztozó csoport egyik jellegzetes tulajdonsága az, hogy az előnyökből csak azok részesednek, akik hozzájárultak a közös erőfeszítésekhez. · hamis Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a csoportszolidaritáson alapuló társadalmi tőke... · minél inkább eltér a bevándorló csoport a többség társadalomtól és minél kisebb a kilépés lehetősége Jon Elster megfogalmazásában az intézményi beavatkozás…, ha eredményeként minden érintett jobb helyzetbe kerül. · tisztán hatékony Albert Hirschman amellett érvel, hogy a tiltakozás a reziduális kategória a kivonuláshoz képest, mert … · a tiltakozás szerepe akkor nő, ha a kivonulási lehetőségek beszűkülnek Diego Gambetta kutatásai azt mutatják, hogy azokon a vidékeken alakul ki a maffia, ahol nincs lehetőség a mobilitásra, itt ugyanis sok a nyomorúságban élő szegény ember. · hamis J. A. Schumpeter elméletében a vállalkozó legfőbb motívuma a siker vágya, az alkotás öröme és … . a birodalomépítés vágya Robert Putnam a társadalmi tőke csökkenésének okaként többek között a … nevezte meg. a nők munkába állását szabadidő technicizálódását Portes és Sensenbrenner kiindulópontja Coleman elmélete; a szerzőpáros azonosítja a társadalmi tőke forrását, valamint az előmozdító és korlátozó tényezőket is számba veszi. igaz R. C. Ulin értelmezésében a ,,grand crus” borok előállítása azért volt meghatározó a bortörténetben, mert .... . könnyen hamisítható volt, bárkit megtévesztett Hirschman elmélete szerint a vállalat akkor tudja a leromlott minőséget visszaállítani az eredeti szintre, ha a kivonulók száma nagyon alacsony. hamis Albert Hirschman tiltakozásnak nevezi, ha a fogyasztók… . közvetlenül próbálják megváltoztatni a vállalat/szervezet tevékenységét James Coleman szerint a kapcsolathálók zártsága csökkenti a társadalmi tőke felhalmozódásának esélyét, hiszen így az emberek túl sok mindent megtudnak egymásról. hamis Mancur Olson szerint a kiscsoportokban … . nagyobb eséllyel jön létre a kollektív cselekvés, mint a nagy létszámú csoportokban jól alkalmazhatók a társadalmi szelektív ösztönzők (pl. pletyka) Portes és Sensenbrenner szerint minél tovább gátolják egy csoport gazdasági mobilitását, … annál inkább próbálja visszafogni a csoport a kitörni vágyó egyént, a ,,wannabe”-kat Polányi Károly szerint a formális gazdaság fogalma a gazdaságot, mint ritkasági szituációk által diktált választások sorozatát jellemzi, amit egyetemes érvényű szabályok vezérelnek. igaz Robert Putnam szerint a földrajzi mobilitás hozzájárul a társadalmi tőke növekedéséhez, mert új társadalmi kapcsolatokat generál hamis James Coleman szerint a társadalmi tőke elősegíti az emberi tőke fejlődését. Elméletében a társadalmi tőke a szülők és gyermekek viszonyában rejlik mértéke függ attól, hogy hány szülő van jelen a családban Max Weber szerint a kapitalizmus kialakulásának legfőbb oka a népességrobbanás, erre a 18. századi kínai népességnövekedést hozta fel példaként. hamis Robert Putnam szerint pozitív irányú korreláció áll fenn a civil szerveződések száma, a bizalom és a társadalmi tőke szintjei között. igaz Polányi Károly szerint a szubsztantív gazdaság fogalma az ember természeti- és társadalmi környezettel való cserefolyamatát jelenti Robert Putnam a társadalmi tőke csökkenésének okaként többek között a …. nevezte meg nők munkába állása szabadidőtechnicizálódását Polányi szerint minden társadalomnak van/volt gazdasága, amit a piac irányít. · Hamis A gazdaság szubsztantív leírása csak a piacgazdaságra igaz. · Hamis Mi a fő különbség Polányi és Granovetter beágyazottság elmélete között? · Ugyanazt mondják, nincs különbség. · Polányi szerint a modern piacgazdaság kiágyazott. · Granovetter szerint a gazdasági beágyazottság az archaikus társadalmakat jellemzi. · Polányi szerint a modern piacgazdaság beágyazott. Granovetter a beágyazottságot nemcsak az egyéni cselekvők szintjén vizsgálja. · Igaz Granovetter szerint az egyén… · mindig a saját érdekeinek megfelelően, racionálisan cselekszik. · mindig úgy tesz, ahogy mások mondják (tömegpszichózis). · gyakran felülbírálja meglévő kapcsolatait. · relációs és strukturális kapcsolati hálókba ágyazódik. Weber szerint a kapitalizmus a 19. században Nyugat-Európában terjedt el rendszerszerűen. · Igaz A kapitalizmus kialakulásának okai, feltételei Weber szerint… · a népességrobbanás, példa erre a 18-19. századi Kína. · a luxustermékek gyártása (pl. királyi udvar megrendelései). · a racionális szellem (éthosz) kialakulása (varázstalanítás). · a nagy mennyiségű nemesfém beáramlás (pl. India és a Római Birodalom idején). Schumpeter szerint a gazdasági fejlődés lassú, alkalmazkodási folyamat. · Hamis Schumpeter szerint melyik nem tartozik a vállalkozó legfőbb motivációi közé? · a birodalomépítési vágya · a szükségletkielégítés · a hódítási vágy · az alkotás öröme Schumpeter szerint a vállalkozás az innovációk színtere, és ezt Kornai kutatásai is alátámasztják. · Igaz Elster szerint a társadalmi intézmények decentralizáltak és informálisak, mint a társadalmi normák. · Hamis Elster szerint az „alkukontextus megváltoztatása” szerepre nem igaz, hogy… · többféle kimenetellel járhat. · szándékolt és nem szándékolt következményekkel járhat. · akár meg is oldhatja a kollektív cselekvési problémákat. · egyben kényszerítés, mint a cigire kivetett adó. Olson szerint a kollektív cselekvés nem jöhet létre nagy csoportokban. · Hamis A fogolydilemmában az elítéltek azért nem cselekszenek érdekeiknek megfelelően… · mert tudják, hogy a másik mit fog lépni. · mert mindig úgy cselekszenek, ahogy a másik. · mert nem bíznak egymásban. · mert TIT for TAT stratégiát folytatnak. Elinor Ostrom szerint a kollektív cselekvés paradoxona külső beavatkozással oldható fel. · Hamis Hirschman szerint a kivonulás a hűséges fogyasztók/polgárok érdekartikulációja. · Hamis Hirschman szerint… · szükség van tétlen fogyasztókra is a vállalati hibák korrigálásához. · a magas árrugalmasság a jó a vállalat számára a hibák korrigálására. · az a hatásos, ha mindenki tiltakozik egy adott ügyben. · akkor vonulunk ki, ha nem lehet tiltakozni. Tőkefajták I – Társadalmi tőke  Mi jut eszükbe a tőke fogalmáról? o Tárgyi /gazdasági tőke   Kézzel fogható Közvetlenül pénzre váltható o Társadalmi és kulturális erőforrások      Nehezebben megragadható  Nem váltható közvetlenül pénzre Mi a közös bennük? o Erőforrást jelentenek, termelnek; o Előmozdítanak bizonyos cselekvéseket; o Együttműködést generálnak; o Felhalmozhatók; Miben más a TT és a KT mint a GT? o TT és KT: Nem lelhetők föl anyagi eszközökben o TT: Cselekvők (személyek, szervezetek) közötti viszonyok struktúrájában ölt testet o KT: szocializáció és elsajátitás útján megszerzett tudásban, készségekben, műveltségben rejlik A TT fogalmának története (Orbán-Szántó 2007) o 1920: Hanifan említi először a TT fogalmát  TT= jóakarat, összetartozás, vonzalom és társadalmi kapcsolat o Fogalom kidolgozása a 80-as években  Loury (1977,87): TT=erőforrás, családi szocializáció  1983: Bourdieu a GT, a TT, és a KT fogalom kidolgozása, tőkék átválthatósága  1994: Coleman; TT szélesebb értelmezés- emberi viszonyokban, kapcsolatrendszerben rejlik (3 fajta) o Putnam (1993, 2000); TT=kollektiv jelleg, civil kurázsi fogalma (kollektiv cselekvésre való hajlam, intézményekbe vetett bizalom, nemzetek jellemzője) o Fukuyama (1997, 1999, 2000)  TT: társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek együttese  „együttműködés és mozgósítás”  TT feltétele az erős civil társadalomnak, az pedig a demokráciának (kiegyensúlyozza a hatalmat) A TT funkciói (Orbán – Szántó 2007) Gazdasági: a piaci és hierarchikus koordináció során felmerülő tranzakciós költségek csökkentése (bizalom a TT alapja)  keresési és információs, alku- és döntési, ellenőrzési és kikényszerítési mechanizmusok o Politikai: a civil társadalom kiterjesztése és megerősítése (Fukuyama 1999)  TT feltétele az erős civil társadalomnak, az pedig a demokráciának (kiegyensúlyozza a hatalmat) o Társadalmi: a társadalmi integrációt és kohéziót előmozdító hatások  Bűnözés, családok szétbomlása, civil társ visszaszorulása stb. rombolja a kohéziót A TT tipusai o  Megkötő (bonding) társadalmi tőke: a szoros bizalmon alapuló, kapcsolathálózatokban rejlő erőforrások (pl. család)  társadalmi szinten nagyobb elszigeteltséget eredményez o Összekötő (bridging) társadalmi tőke: gyengébb bizalmon alapuló, például munkatársi kapcsolatok lehetséges hasznai (vagy kárai); (integrál) o Összekapcsoló (linking) társadalmi tőke: pl. a választott képviselők és az állampolgárok viszonyaiban megtestesülő lehetőségek  Mindhárom tipusnak lehetnek előnyös és előnytelen hatásai (Halpern 2005 alapján Füzér 2015) o James Coleman: A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében  o Coleman: 1926-1995 o TT=erőforrás; gazd-i és nem gazd-i szempontból is értékes lehet o TT példák:  N.Y. csiszolatlan gyémántok piaca ~multiplex viszonyok (házastársak, vallási felekezeti tagok, munkakapcsolatok egyben)  nagy TT halmozódik fel  dél-koreai radikális diákaktivisták  detroiti 6 gyermekes anyuka Jeruzsálembe költözése  kairói piac A társadalmi tőke formái o o o  A TT-t elősegítő társi. struktúra o o  Kötelezettségek és elvárások  Lekötelezés=váltókat gyűjtünk be egymástól ~ „jövök neked egyel”  Két befolyásoló tényező  társ-i környezet megbízhatósági szintje (pl. D-K Ázsia rotációs hiteltársulások (Geertz 1962)) -PÉLDÁK!!!  kötelezettségek tényleges mértéke (pl. „keresztapa”, patrónus) Információk (pl. barátoktól tájékozódunk) ~ nem vagyunk jártosak minden témában, de kapcsolataink által többlet információra tehetünk szert Normák és hatékony szankciók: pl. visszaszorítják a bűnözést  lehet „+” vagy „–”  „külső” vagy „belső” szankció (belsővé tett norma = TT erős formája)  előíró normák  nem csak segít, hanem akadályozhat is Társadalmi kapcsolatháló zártsága  pl. generációk közötti zártság (szülői közösségek)  Társi. struktúra megbízhatóságát biztosítja Kisajátitható társadalmi szervezetek:  pl. lakószervezet (USA): tinédzserek baby sitterkedtek; multiplex viszonyok kedveznek  TT, mint melléktermék TT az emberi tőke termelésben o o 1) TT a családban  pénzügyi és emberi tőke (~iskolai végzettség) mellett TT is fontos  a TT nélkül a másik kettő nem ér semmit (pl. ázsiai családok az USA-ban)  Mennyire érhető el a szülő ET?  a szülő ténylegesen jelen van-e?  Mennyi időt tölt gyermekével? 2) TT a családon kívül  TT a családon kívüli közösségekben is fellelhető (pl. társi kapcsok, intézmények)  a költözés negativ hatása a TT-re     vallási iskolák pozitiv hatása ~ (multiplex kapcsolatok) A TT közjószág jellege o A TT közjószág jellegű: más is részesül belőle  pl. szülői segítség az iskolának o A TT sok előnyét nemcsak a létrehozók élvezik o tehát az egyénnek nem felt. érdeke a közjószág létrehozása o Tehát: a közjószág ált. melléktermék, ezért könnyen megszűnhet (pl. elköltözés révén) TT mérése - hazai adatok o 2004 Eurobarometer (Tóth István György és Sík Endre (2005) tanulmánya alapján) o 2009 Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés (Giczi Johanna és Sík Endre tanulmánya alapján); TÁRKI Európai társadalmi jelentés o Ságvári Bence (2016)„A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után” TT mérése o o o o o  ESS , EVS és számos Eurobarometer-felmérés által elfogadott TT 4 mérhető aspektusa (Giczi-Sík 2008) bizalom  általános;  intézmények iránti  partikuláris hálózatok társadalmi normák társadalmi aktivitás Általánosított bizalom o „A legtöbb emberben meg lehet bízni, vagy nem lehetünk elég óvatosak az emberi kapcsolatokban?” o „Gondolja, hogy a legtöbb ember megpróbálná kihasználni Önt, ha alkalma nyílna rá, vagy igyekeznének tisztességesek lenni?” o „Ön szerint az emberek inkább csak magukkal törődnek, vagy általában segítőkészek?” o az általánosított bizalom mértéke  a skandináv országokban a legnagyobb  a KKEu-i és DEu-i országokban a legkisebb o Mo: az általánosított bizalom (25%) a 2000-es évek elején  az EU 25 országának átlaga 30% alatt  az újonnan csatlakozott országok átlaga 15% felett van o általánosított bizalom - Ságvári, 2016   az egyik legfontosabb eleme a társadalmi tőkének és kohéziónak  együttműködést generál  „közösséghez tartozás” érzését adja  társadalmi részvételre motivál  egyéb társadalmi/gazdasági jellemzők (korrupció, intézményi hatékonyság, mások elfogadása, szubjektiv jólét stb.) Az általánosítot t bizalom szintjét meghatározó fontosabb tényezők:  oktatás  jövedelmi egyenlőtlenségek  civil társadalom állapota  intézmények működése    vallás  a politika és a média által közvetitett minták A bizalom örökölhető, de a társadalmi körülmények hatnak rá;  Csökkenés gyors, emelkedés lassú az általánosított bizalom változása  Az általánosított bizalom térkép az EU-ban stabil  Gazdasági fejlettség, általános jólét a meghatározó faktorok  Magyarország alacsony bizalomszintű poszt-szocialista ország  Észak: magas bizalomszint  Csökken a különbség a skandináv és a Kelet-Közép Eu-i országok felnövő generációi között  hosszú távon pozitiv  Partikuláris és intézményi bizalom Partikuláris bizalom: „Mennyire bízik Ön…?”  A családban, szomszédokban és ismerősökben o A partikuláris és az intézményi bizalom szintje hasonló mintát mutat Európai szinten, mint az általánosított (2004) o Partikuláris biz:  legmagasabb:  Finn ország,  Svéd o.  Legalacsonyabb:  Hollandia,  Lengyelország,  Szlovénia 2. Kapcsolati tőke mérése o 3 mutató:  családon kívüli hálózatok:  1. kapcsolattartás megléte és intenzitása o a) barátok  egész Európában magas, néhány KKEu-i és DEu-i országban alacsony o b) szomszédok  egyes KKE országban és Hollandiában magas  2. segítségnyújtás gyakorisága o Magyarország:  A barátokkal gyakran találkozók aránya átlagos; a ritkán vagy sosem találkozók aránya magas  a munkatársakkal való munkahelyen kívüli barátság elterjedtsége magas  A szomszédokkal való társasági kapcsolatok szinte ismeretlenek  A bizalmas társalgás nem jellemző o Kapcsolati tőke használata a mediterrán országokban és néhány KKE-i országban nem elterjedt; inkább család! o   Társadalmi normák o o o Normák: segítőkészség mérése (altruista megnyilvánulás, kapcsolattartás) A családon belüli segítőkészség mindenütt magas; Családon kívüli:  leginkább a betegek és fogyatékkal élők felé (66%)  Idősek felé (63%),  Szomszédok felé: (53%)  Bevándorlók felé: (26%) o Legmagasabb: svédek; o Legalacsonyabb: balti államok  4. Civil társadalmi aktivitás o a civil társadalmi aktivitás (a civilszervezetek aktiv tagsága) o két skandináv országban a legmagasabb o Romániában, Magyarországon és Bulgáriában a legalacsonyabb; o EU 15: 49% o EU 25: 53% o MO: 79%  a nem csatlakozók aránya  TT klaszterek EU-ban o Az eredmény: 4 klaszter:  skandináv klaszter (SE –FI) ~ legmagasabb szintű TT  központi Európa +SP.o (FR–UK, DE , ES)  dél- (és délkelet-) európai klaszter  (Hollandiával együtt) (NL –SI , IT , HU).  kelet-közép-európai klaszter (PL–BG–RO ) Bourdieu tőkeelmélete   [kulcsfogalmak: habitus, mező és tőke] Bourdieu: o pályakép – főbb művek  les héritiers  la distinction  le sens pratique  les regles de l’art  la misere du monde o szemléletmódja: konstruktivista strukturalizmusa:  szimbolikus formák elmélete  a durkheim-i szociológia  a Saussure-re és Lévy-Straussra visszavezethető francia strukturalizmus  a marxizmus  a weber-i hagyomány  a Husserlig visszavezethető fenomenológiai tudásszociológia hagyománya  strukturalizmus: „a társadalmi világban a nyelven, mítoszon és a többi szimbolikus rendszeren kívül léteznek olyan objektiv struktúrák, amelyek az ágensek tudatától és akaratától függetlenek, ám mégis képesek az ágensek gyakorlatait és megnyilvánulásait orientálni és megszabni”  konstruktivista: „mind a habitust alkotó észlelési, gondolkodási és cselekvési sémák, mind a mezőknek és társadalmi osztályoknak nevezett társadalmi struktúrák meghatározott társadalmi genezissel rendelkeznek” Mezőelmélet o o o o o o o a középszintű társadalmi erőtér, amelyben bizonyos tudás monopolizálásáért szimbolikus harc folyik az ágensek között a mezők megvan a maguk hierarchiája az adott intézményes pozíciórendszerben az újonnan jövők a hatalmon lévőkkel szemben valamilyen módon szeretnék a mező uralkodó értékrendszerét, a tétrendszerét, a mező hierarchiáját megváltoztatni ez a szimbolikus harc dinamizálja a mezőket a szimbolikus harc nem csupán azért folyik, hogy a szakértők egymáshoz képest milyen pozíciót foglalhassanak el küzdelem folyik azért is, hogy a laikusok a domináns pozícióban lévő ágensek által kibocsátott értékeket, értékítéleteket, hiteket, pozíciók fogadják el legitimnek mezők között homológia figyelhető meg  ugyanazok a belső logikák, törvények, sajátosságok, mechanizmusok ragadhatók meg egy látszólag távoli mezőnél is Bourdieu (1930-2002):          szociológus, antropológus, filozófus fő műve: Distinctions (1979) középosztálybeli származású párizsi elitgimnáziumba került szemléletmódja: konstruktivista strukturalista o de hat rá: Marxista tradíció (szolidaritást vállalt az alsóbb rétegekkel, konfliktuselméleti megközelítés), Weber: ethosz, rend fogalma, fenomenológia, tudásszociológia mező fogalma: vallási, irodalmi és politikai mező – középszintű társadalmi tér, ahol specializálható szakértelem alakulhat ki o szakértelem monopolizálása, legitimációja o szakértők között harc zajlik (pl. irodalmi irányzatok képviselői között) o a saját pozícióért és követőkért zajlik a harc habitus: a szereplők egy adott struktúra kényszerei és pozíciórendszerben cselekszenek o azt teszik, ami leginkább optimális, indokolt elsajátitott játékszabályok o DE: fontos a játszmaérzék és improvizációs készség, ízlés, distinkiciók (megkülönböztetések) o pl sportolók Mi a fontos és értékes? Ki mondja meg? (korszakonként változó) o hatalmi helyzetben levők definiálják azt, hogy mi az adott korszakban az értékes és követendő o rajtunk múlik már: az észlelés és mintakövetés GAZDASÁGI, KULTURÁLIS, TÁRSADALMI TŐKE:     tőke fogalma: nem csak közigazgatási tőkefogalom hanem társadalmi csereviszonyokat jelöl felhalmozásához idő kell fennmaradási tendencia rejlik benne ~ átörökíthetőek a tőkék (milyen körülmények között tudjuk ezeket hasznosítani stb.) 3 alapvető tőkefajta: gazdasági, társadalmi, kultúrális  kulturális tőke formái: o inkorporált (elsajátitott) kulturális tőke    testre szabott elsajátitási folyamat előzi meg személyiségbe beépül (már a csecsemőkortól kezdve)      közvetlenül nem átruházható öntudatlanul is végbemehet (kiskori szocializáció) szimbolikus, különlegességi értéke lehet ennek a tudása legleplezettebb tőkeátörökítési forma a gazdasági és kulturális tőke közötti kapocs: a megszerzéshez szükséges idő  azt az időt meg kell fizetni, ami ennek a tudásának az elsajátitására szükséges o objektivált (materiális, tárgyiasult) kulturális tőke     materiálisan átadható (pl. festmény, írás) csak a tulajdonjog adható át, a tudás nem  inkorporált kult. tőkéhez van szükség, ahhoz, hogy ezt a tőkefajtát elsajátitsuk anyagi (gazdasági tőke) + szimbolikus (inkorporált kult. tőke) elsajátitás tulajdonosának hatalma van  csak addig áll fenn amíg elsajátitja ezt a tőkét, és eszközként használja o intézményesült kulturális tőke       titulusok alapján inkorporált tőke (pl. diploma) nem ruházhatók át kulturális kompetencia bizonyítéka felcserélhetőség (titulusok révén) váltóárfolyama van = pénzbeli érték  megtérül? átválthatóságot a profitesélyek határozzák meg (változó szabályok érvényesek)  társadalmi tőke: o aktuális és potenciális erőforrások összessége o az egy csoporthoz való tartozáson alapul o egyes csoporttagok tőkéje: mindenki számára biztosíték (pl. egy-egy jegyzet, ami bekerül bajtársba) o csereviszonyok tartják fenn o ezek intézményesülhetnek is (pl. osztály, párt, műrokonság ~ komaság) o nagysága függ:           saját kapcsolathálótól + többiek kapcsolat hálójától  multiplikativ hatás csoporthoz tartozás = profit = a szolidaritás alapja (pl. exkluzív klubbok) kapcsolatok: nem adottságok, hanem egy folyamat eredménye intézményesítés eredménye rítusok (megerősítik ezeket a kötelékeket) kötelezettségek beavatottság érzés (elismerések, ajándékok) rögzülnek a határok (pl. házasság) állandó csere, kapcsolattartás (gazdasági tőkébe kerül) a taggá és képviselővé válás módja szabályozott ÖSSZESSÉGÉBEN: a kapcsolatháló = beruházási stratégiák a társadalmi kapcsolatok megteremtésére és fenntartása  tőkeátalakulás (rekonverzió) o gazdasági tőke minden tőke alapja o de sosem vezethető vissza teljesen o az átalakítás idő és munkaigényes o a gazdasági tőke  társadalmi tőke (pl. kapcsolatfenntartás) o gazdasági tőke  kulturális tőke (pl. művelődés) o minél kisebb legyen a tőkeátalakítási költség (pl. apadási kockázat + leplezési költség) apadási kockázat: pl, ha a gazdasági tőkét társadalmi tőkévé transzformáljuk: föllép a hálátlanság intézménye  megakadályozó tényezők: intézményesített rítusok (pl. komaság), megerősödnek a a határok és szabályok pl. diploma: időt és erőt fektettünk bele, de mire kilépünk a munkaerőpiacra, már nem olyan értékes – nagy tőkeátalakítási ktg/veszteség  leplezési költség: átörökítés akadályozása  hangsúlyt kap a rejtett átörökítés  nagy kockázattal jár o elit reprodukció  TŐKEÁTÖRÖKÍTÉS  az iskolai kiválóság és a francia oktatási rendszer értékei o szelekciós és kirekesztő folyamatok átalános törvénye:  társadalmi előnyök alapján választódtak ki a verseny győztesei:  párizsi iskola  fiatalabbak (koraérettség)  rögtön felsőbb iskolába került  magas státuszú, társadalmi tőkével rendelkező  tantárgyak közti hierarchia: francia, filozófia, matek = nemes tárgyak  tehetség, adottság kell hozzá  nehezen körülhatárolható tudást mér (olvasottság, általános műveltség, főleg családi neveltetés által hozott)  ezt a tudást keresik a tanárok a diákokban  az elit elitje a francia versenyvizsga győztese  földrajz, történelem, nyelvek, biológia  szorgalom, kitartás  mérhetőbb  jobban látszik az végzett munka eredménye  stréber, iskolaszagú  kevésbé művelt o Mit várnak el a diákok a tanároktól?  alsóbb, középosztálybeliek  felsőbb, vezetőbeosztásúak gyermekeik  Az iskolarendszer és a tanárok milyen értéket preferálnak, és hogyan viszonyulnak diákjaikhoz? o a középosztály: elfogadják a rájuk húzott bélyeget o felsőbb osztálybeliek nem akarnak változni o az iskola a saját berkein kívül szerzett kulturális tudást értékeli a legnagyobbra  de az elért érdemeket is értékeli – engedelmes viszonyt értékeli o az iskolai értékek szembe kerülnek a világi értékekkel, ezek között feszültség van, mely a kispolgári és polgári értékek közötti feszültségre épül o az oktatási rendszer látszólag a személyiség belső tulajdonságaira fókuszál, de valójában a kultúrához való viszonyt méri o összefoglalás:    az elit reprodukálja magát rejtett átörökítés révén a francia felsőiskolák versenyvizsgáinak vizsgálata az értékelési rendszer által kimutatott különbségek társadalmi különbségekre vezethetők vissza          önfenntartó mechanizmus: az iskola kiválasztja azokat, akik éppen azért választották az iskolát, mert az kiválasztja őket Bourdieu állításait a francia oktatási rendszerre vonatkoztatja sok kritika éri, nem általánosítható Bourdieu írása ma is referencia az oktatási mobilitás és- egyenlőség kurrens kutatási téma oktatási egyenlőség: mekkora hatása van a környezeti tényezőknek (pl. családi háttértényezők) az oskolai eredményekre/ mennyire az egyéni erőfeszítéseket, érdemeket tükrözi PISA eredmények Magyarországon a családi háttér erősen befolyásolja a gyerekek iskolai teljesítményét Tőkeelmélet o anyagi formában vagy elsajátitott, bensővé tett/inkorporált formában felhalmozott munka o főbb tulajdonságai:  felhalmozáshoz időre van szükség  termelhet profitot, ugyanakkor önmagát is újratermelheti  eloszlási struktúrája a társadalom belső struktúrájának felel meg o tőkefajták  gazdasági tőke  társadalmi tőke  Kulturális tőke o Társadalmi tőke  a társadalmi tőke magánvagyon, amely révén az érintettek erősíthetik társadalmi státusukat, sőt hatalomra tehetnek szert  egy csoporthoz való tartozáson alapul, amely hitelképességet biztosít  a csoport többi tagjának tudása, javai bizonyos mértékben kisugározódnak és egyben hozzáférhetőkké válnak a csoport minden tagja számára  a csoportidentitás szempontjából kiemelkedő súllyal bírnak a kapcsolatokat szentesítő ún. intézményesülési rítusok  a csoportnak ezeket az intézményesülési rítusokat erős kontroll alatt kell tartania  miért? o társadalmi tőke egyéb meghatározásai  James Coleman: A társadalmi tőke  o erőforrásként hasznosítható kapcsolatrendszer, amelynek három alaptipusa: o kötelezettségek/elvárások o információs csatornák o normák/szankciók  Robert D. Putnam (2001): Bowling Alone. The Collapse and Revival of American Community. New York: Simon & Schuster. kulturális tőke  Bourdieu három tipusát különbözteti meg:  inkorporált, az egyén által belsővé tett, elsajátitott készségek formájában  tárgyiasult formában (pl. kulturális javak)  intézményesült formában (pl. titulusok, címek, kinevezések formájában)  főbb jellemzői:  testre szabott  bensővé tételt (inkorporációt) tételez fel  mivel képzési és tanulási időt igényel, időbe kerül   az időt a beruházónak személyesen kell beruháznia a „személy” szilárd részévé, habitusává vált Társadalmi és kulturális erőforrások - Ulin   Robert Charles Ulin o 1995 o Invention and Representation as Cultural Capital. Southwest French Winegrowing History. American Anthriopologist Ulin: A hagyományalkotás. Elméleti keret o Milyen a bordói bor? Mitől lett olyan híres? o Általános nézet a hagyományról, autentikusságról  Hagyomány = időtálló szokások, gyakorlatok, amelyeket átadunk a következő generációnak, és az elfogadja azokat; (?) ↕ Újabb (konstruktivista) elméletek  A hagyomány kitalált, megalkotott  The Invention of Tradition (Hobsbawn-Ranger ) o Múlt = elképzelt múlt; a jelen közvetiti; o társadalmi termék;  Mi az Autentikus?? o Van-e olyan, hogy „autentikus”, „valódi” hagyomány? o „Modernista felfogás” – objektiv autentikusság „Igazi hagyomány” ↔ „teremtett hagyomány” (Hobsbawn, Shils, MacCannel, Boorstin, stb.)  McCannell (1976) „kultúra színpadiasítása”  Turisták nem az igazi kultúrával találkoznak  frontstage ↔ backstage  „teremtett valóság”, attrakció fogyasztói igényekhez szabva bár sóvárgunk az „autentikus” után Mi az Autentikus?? - kitekintés o Van-e olyan, hogy „autentikus”, „valódi” hagyomány? o Konstruktivisták szerint nincs valódi hagyomány! (pl. múzeum példája)  Szükségletek és a vélemények formálhatók!  „tourist gaze” társadalmilag  Szervezett, hogy mit kell látni! (Urry 1990) - „szemüvegen át látjuk a világot!”  objektivisták -> <- konstruktivisták  „szimbolikus autentikusság”  konstrukció eredménye o A hagyományokat azért érezzük autentikusnak, „mert az autentikusság jeleiként, szimbólumaiként értékeljük azokat”. (Wang 2012) o Sóvárgás egy ideális táj, romantikus hagyományok, iránt o mert hasonló a megalkotott „autentikus” képünkhöz o „egzisztencialista autentikusság” (Wang 2012) = saját reflexióink (hangulatok, élmények alakítják a valóság érzését) o Turista bekapcsolódik a rumbába (autentikus?)  befogadó az új elemekkel kapcsolatosan    Ulin: A hagyományalkotás - Elméleti keret o o o A múlt független-e annak megismerésétől?  Nem! A múlt a jelen közvetitésével létezhet (Linnekin-Handler)  A tudósok is alakítják a múltat – a múlt befejezetlen és viszonylagos  A hagyományalkotás minden kultúra része! Az autentikusság, a hagyomány gazd-i + pol-i folyamatok eredménye  azaz, társadalmi termék, kultúra szelektiv DE: nem akárki vehet részt a megteremtésében (hatalom!)  elit, kiváltságos réteg teremti a hagyományokat  társadalmi egyenlőtlenségek fenntartása (Bourdieu) Ált.: Minek szokták tulajdonítani, miből eredeztetik egy-egy bortipus jó minőségét??  Ulin állítása: a bor hírneve is társadalmi konstrukción alapul - 12. sz. végéig az É-i borok voltak jelentősebbek (Pijassou) - Bordeaux: helyi piacra termelés - La Rochelle jelentősebb borkikötő volt (Guichjard + Roudié) - Angol megszállás idején felértékelődött (É-EU-i kapcsolatok miatt) - Elit: termékvédelmi intézkedések - Hatalmas hírnév 15. századra A francia borászati hagyomány megalkotása o Melyek Bordeaux kitüntetett szerepének történelmi okai??  NEM az egyedi talajadottságok + mikroklíma a döntő o Hogyan alakul ki a borok osztályozási rendszere??  17-18. sz. fokozódó borverseny → grand crus…  Minőség ↔ Mennyiség  Csak a gazdag termelők tudták előállítani  Grand crus → társadalmi osztályok tagozódása - Kiválasztódott az elit o Borászati diskurzus alakítói o Politikai befolyás (márka védelem)  1855: osztályozás, borhierarchia (máig fennáll) → státus, kult. tőke  Borhamisítók (borvidék neve alatt) o   Természet és autentikusság - A château márka o Mivel adják el a borokat? (film)  Elit: naturalizálás, „elleplezés”: a természeti adottságok garantálják a bor minőségét, az autentikusságot  Hagyományalkotás = természetivé tenni (naturalizálni) azt, ami valójában társadalmi (kulturális) - Imázs: természetesen adott és történelmi - Minőség és ízlés – helyhez és időhöz kötötték  Az új elit az ősi arisztokratizmussal+ francia magas kultúrával társította a borait (Bourdieu – Distinction) - ↕ Holott: nincs igazi folytonosság a kastélyok és mai tulajdonosok között o Château = lekicsinyített kastély, az arisztokrata gyökerek+ minőségi borok jelképe (kulturális tőke)  Új elit is ilyeneket épített  Szimbolikus hely az elitben  Nosztalgia  múlt=idő természetes múlása - (naturalizáció, elleplezés) o o o  Cél: megkülönböztetés, elkülönülés a tömegtől Tudatos marketing, arculat- és imázsépítés Vezető kereskedelmi szerepre tettek szert; megnőtt a forgalmazott mennyiség A château márka o A château márkához: szigorú előírások teljesítése  Csak nagybirtokok érdemelhették ki;  Kistermelők, szövetkezetek NEM o A fogyasztók és szakértők szemében: minőség = château (nagybirtok) o Megbélyegzik a kistermelőket (stigma): töredék áron árulják kb. ugyanazt a bort o De: manapság tömeges reprodukció, Château-hoz kötődő olcsóbb borok (imázst, hangulatot utánoz) o De: megmaradtak a társadalmi különbségek! (ízlés, ár) o  Összefoglalás - Ulin o  Borok státusza  Hagyományalkotás - autentikusság - minőség - történelmi és társadalmi felek naturalizálása o kult. tőke az elitnek + borok és termelők közötti hierarchia o gazd-i tőke és keresk-i haszon (tőkeátalakulás)  ők formálják tovább a borízlést  kistermelők marginalizálódnak  a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősek  G-i és pol-i történet Bakics János: a villányi bor újra márkásítása o o o Ulin elméletét veszi alapul; magyar példa Kp: villányi borok márkásítási folyamata; 1990-es évek Természeti adottságok hangsúlyozása (talaj, klíma, savtartalom, stb.) Kulturális tartalmakkal, társított képzetekkel (pl. Mediterrán hangulat) látják el → hagyományteremtés  1. osztályú borok közül is kiemelkednek biz. Birtokok dűlő nevekkel látják el a bort pl. Gere-Kopár, Tiffan- Jammeral (védjegyesítés) Bortermelői múlt, történelmi idő mítosza Villány-Siklós terület római eredet hangsúlyozása oltárkő a szőlőbirtokon – történelmi, kulturális+személyes kapcsolat a római korral 17.sz- II. Vh-ig uradalmi szőlőtermesztés Minőségi korszerű bortermesztés Feudális viszonyok sokáig 19. sz. polgárság is szerephez jut Mintakövetés (kastélyok, villák) Szimbolikus jegyek használata Pl. Malatinszky borok (személy a fontos!) Nemesi címer, birtoklevél Károly Róberttől Koncepció: a bor az arisztokráciához  Tartozik → magas kultúra létrehozói;  Francia hagyomány követése Egyéb trendek is: pl. globalizáció (külföldi minták: világfajták, barrique-hordós érlelés);  o o o o o o o o o o o o ∑: a borászati hagyományt a termelők gazdasági érdekeik, társadalmi pozíciójuk, értékeik alapján fogalmazzák újra befolyásol: család eredete, letelepedése, birtok nagysága, elhelyezkedése, nézetek és elvek, technológiai lehetőségek Beágyazottság és bevándorlás – Portes -Sensenbrenner  Portes-Sensenbrenner: Beágyazottság és bevándorlás o Visszautalás Coleman TT elméletére:  Definíció kritikája o Portesék kérdései:  Mik ezek a társadalmi entitások?  Honnan származnak?  Biztosan csak segítenek? o Portesék azonosítják a TT fajtáit  értékintrojekció  kölcsönös csere,  korlátozott szolidaritás  kikényszeríthető bizalom o Azonosítják az előmozdító és korlátozó tényezőket o TT = olyan közösségen belüli elvárások, melyek befolyásolják a tagok gazdasági céljait és viselkedését  nemcsak a gazdasági szférára irányulhat o Mik a kollektiv elvárások? Mi a forrásuk? Hogyan befolyásolják a gazdi cselekvést? o Elvárások 4 tipusa      Értékintrojekció (Durkheim, Parsons) - Működési elve: szocializáció során elfogadott értékek - ne csupán saját érdekeinket kövessük (morális elvek, hivatástudat, kötelesség (Weber) Kölcsönös tranzakciók (csere) (Simmel, Blau) - Működési elve: A kölcsönösség normája; (lásd Coleman) - Az alkalmazkodás egyéni motivációja: instrumentális, önérdeken alapuló Korlátozott szolidaritás (Marx, Engels) - Működési elve: szituációs reaktiv érzések, elveken alapul - Csoportorientált viselkedés; közös nehézségekkel szembesülő emberek között alakul ki Kikényszeríthető bizalom (Weber) - Működési elve: csoporttagsághoz kötött egyedi jutalmak és büntetések; instrumentális (önérdek) - a csoporttagok céljaikat alárendelik a kollektiv elvárásnak („hasznos szolgálat”) Korlátozott szolidaritás o o o bevándorlók vizsgálata: idegenség érzet – közösség érzet (TT) Példák:  Miami: kolumbiai rendőr esete  NY, San Fr. 1870-80 Kínaiak bevándorlásának korlátozása (közös balsors, klánosodás, titkolózás) Ütközés: korábban nem létező nemzeti érzést is teremthet (pl. szicíliaiak NY-ban 1900) 1. állítás: Minél inkább eltér a bev. csoport a többségi társ-tól, annál nagyobb az előítélet & minél kisebb a kilépés lehetősége, annál nagyobb a csoportszolidaritáson alapuló TT. o o De: van-e saját kulturális tudat és repertoir? Fel tudják-e eleveníteni?  Pl. Miami – nicaraguai bevándorlók Népművészete  De: O-M Monarchiából származó - lengyel munkások (nemzettudat nélkül) o Identitás megőrzését gátló tényezők 2. állítás: A TT akkor a legerősebb, amikor van egy közös múlt és kult. emlékezet, amely átfogalmazza a konfliktusos helyzetet.  Kikényszeríthető bizalom o Közösség belső szankcionálási képessége a döntő; instrumentális (büntetés-jutalom)  Coleman: társi kapcs.háló zártsága → bizalom  P-S. TT: közösség ellenőrző képessége; erőforrásokhoz való hozzáférés  Pl. rotációs hiteltársulások, informális hitelek (tőke) – pl. NY- dominikaiak; jellemhitel – kubaiak (Florida)  az értékes erőforrások csak a csoporton belül elérhetők! 3. állítás: A TT egyenesen arányos a külső diszkriminációval, és fordítottan a közösségen kívüli lehetőségekkel o Ha nincs belső erőforrás, nem tudja érvényesíteni a normákat a közösség  Pl. Miami – haiti középiskolások (nincs értéke a saját kultúrának) o Fontos az ellenőrzés lehetősége és a nyilvánosság ereje (pl. nemzetiségi média) 4. állítás: Minél jobban képes jutalmazni egy csoport a tagjait, és minél jobb a belső kommunikációs rendszer, annál nagyobb a TT  Negativ hatások A szolidaritás költségei: túlzottan erős szolidaritás és elvárások károsak lehetnek  Pl. Bali, „segélyszervezetek”, túl sok elvárás (Geertz 1963)  Csoportérdek az egyéni fölé kerül  Szolidaritás → potyautasság  Asszimilációt eredményezhet o A szabadság korlátai:  egyéni szabadság ↔ többségi kultúra - Pl. San Fransisco: kínai negyed, NY- koreai közösség 5. állítás: Minél nagyobb TT-t teremt a korlátozott szolidaritás, annál több követeléssel zaklatják a sikeres vállalkozókat, és annál kisebb az egyéni szabadság. o o Nivellálódási kényszerek:  a felfelé való mobilitást, a „fehérré válást” igyekeznek megakadályozni a bev. csoport tagjai - „wannabe”, „turnover” - Félelem a csoportkohézió felbomlása miatt  ellentét támad köztük → vagy visszahúzzák  vagy kilép (többségi normák elfogadása) 6. állítás: Minél tovább gátolják 1 csoport g-i mobilitását, annál inkább visszafogja a csoport az egyént – tagadják a piaci verseny sikerét; korlátozza az egyént A bizalom szerepe a gazdaságban  A bizalom o A bizalom tipusai (Füzér Katalin 2015):  ősbizalom – nem velünk született készség; szocializáció korai szakaszában alakul kis: altruizmus  Homo fidens → homo sociologicus =társadalmi ember (normativ szakasz) o 1. Interperszonális bizalom: társas együttélés szabályainak elsajátitása; kölcsönösség normája (etikai + erkölcsi)  Tisztesség, megbízhatóság, becsületesség, kiszámíthatóság, lojalitás  Megnyilvánulási formák: baráti, családi, vallási stb. közösségek, önkéntes társulások (előíró normák)  Típusai: a) partikuláris, b) általánosított  1.a) partikuláris interperszonális bizalom:  családelvű társadalmak köre (Banfield 1958; Putnam 1993; Fukuyama 1995; Utasi 2002, 2008, 2013),  a családi, rokoni kapcsolatok (erős lojalitás, hűség)  ↕ a családon kívüliekkel ø együttműködés, megbízhatóság, szolidaritás normája  latin-amerikai, kínai társadalmak, Dél-Olaszország, Franciaország és Magyarország   Hasonló vallási, etnikai közösségekben (lásd pl. Portes) 1.b) általánosított interperszonális bizalom:  tág bizalmi rádiuszú társadalmak (Fukuyama 1997)  partikuláris csoport(ok)hoz nem tartozókkal kapcs. együttműködés normák  Erkölcsi normák: tolerancia, együttműködés, udvariasság, szolidaritás kedvezőtlen helyzetű csoportok, egyének iránt is;  Észak-Olaszország, a németalföldi és skandináv társadalmak, Németország, Japán és az Egyesült Államok  Stabil demokráciák alapja (Putnam 1995) (Füzér Katalin 2015): A BIZALOM TÍPUSAI  Új tipusú bizalmi viszonyok kihívásai (bürokrácia, technika, stb. lásd Putnam)  premodern ↔ modern társadalmak (Tönnies)  Technikai rdsz-ek, intézmények is bizalmon alapszanak (pl. légiirányítás, egészségügy, stb.)  ↓ 2.Intézményi bizalom  intézményesített interperszonális bizalom (emberi tényezőbe vetett hit)  Ahol a partikuláris interperszonális bizalom magas, ott az intézményesített interperszonális bizalom is; A BIZALOM ÉS TÁRSADALMI TŐKE ÖSSZEFÜGGÉSE megkötő (bonding) összekötő (bridging) összekapcsoló (linking) társadalmi tőke társadalmi tőke társadalmi tőke partikuláris általánosított intézményi – és a bizalom formái interperszonális interperszonális intézményesített bizalom bizalom interperszonális bizalom kötődő nevelés; kulturális szokások; direkt szocializáció; a bizalom forrásai indirekt szocializáció; direkt szocializáció; tapasztalat a technikai közösségi normák kooperativ készségek rendszerek működése formális oktatása terén az együttműködés altruizmus; odaadó tisztesség, (jog)szabálykövetés; normái, a szeretet; ragaszkodás, becsületesség; szaktudás; megbízhatóság forrásai hűség, közösségi kiszámíthatóság; jó tekintélytisztelet; lojalitás; reciprocitás hírnév; jóindulat; hagyományok, elismerés, reciprocitás konvenciók, méltányosság o  (Putnam id. Füzér Katalin 2015): ha a szűk társadalmi rádiuszú társadalmakban nagy a partikuláris interperszonális bizalom, ott … (intézményekben működő egyének iránt is)  Tág rádiuszú társadalmakban idegenkedés az intézményi interperszonális bizalomtól;  Tág rádiuszú társadalmakban a kooperáció, csoportmunka formális oktatása;  ↓ spontán társas készség BIZALOM – BEVEZETÉS (Bodor-Grünhut 2015) o Bizalom egyéni tőketényező;  Aki bízik másokban, a reciprocitás értelmében „viszontbizalmat” nyer  Könnyebben érvényesül  Társas kapcsolatok megkötése könnyebb  Közösségi aktor o Bizalom makroszinten is fontos: o  Azok a társadalmak, amelyek magasabb bizalomszinttel rendelkeznek könnyebben előmozdítják a közjót;  Magyarország alacsony bizalomszintű ország A BIZALOM FUNKCIÓI o Sztompka (1997, 1999) id. Bodor-Grünhut 2015: 22  Bizalom = „fogadás mások jövőbeli lehetséges cselekedeteit illetően” (1999, 25).  Bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, egymásrautaltság  Modernitás – bizalom (kapcsolat iránya (?)) A bizalom  ösztönzi és mobilizálja a készségeket és képességeket (kreativitás, innovativitás, vállalkozókészség stb.) ↔ konformizmus, rutinok  erősíti a közösségi szellemiséget, a kollektiv gondolkodást, a részvételt és együttműködést ↔ izoláció, atomizáció  támogatja a toleranciát, az el- és befogadást, a nyitottságot, a közvetlenséget, a megismerési hajlandóságot ↔ bezárkózás, xenofóbia  erősíti az egyén közösséghez tartozását, identitását, szolidaritáskészségét önkéntességi elkötelezettségét, reciprocitást ↔ gyökértelenség  Sztompka: absztrakt és konkrét személyekbe vetett bizalom  Absztrakt bizalom: pozíciókba, intézményekbe vetett o Magyarországi trendek Hivatkozott kutatások (Giczi-Sík 2009; Keller 2013; Megyesi-Boda 2018; Bodor-Grünhut 2015)  Mo: Általánosított és intézményi bizalom szintje alacsony (2009)  Partikuláris bizalom szintje európai szinten sem rossz → családi, rokoni (szoros) kapcsolatokban bízunk  társadalmi dezintegrációra utal, a közjó, a közérdek elhanyagolása; individualizáció  Intézményi bizalom főként a politikai pártok iránt nőtt (2014)  De: nagyon erős polarizáltság van → széttöredezettség  Pedig: akik jobban bíznak, boldogabbak és elégedettebbek   „Könnyebb az élet egy olyan közösségben, amely elegendő TT-vel van megáldva.” (Putnam 1995)  Belső csoportosulások Mo. (Bodor-Grünhut 2015:31)  „Gyenge bizalomelit”: személyközi és az intézményi bizalom középértékei is a hazai átlag felett, nemzetközi szinten közepes  „Az emberek iránt bizalmatlan lecsúszott középosztály”: inkább az intézményekben bíznak mint az emberekben; inkább alacsony bizalmi szint  „Az intézmények iránt bizalmatlan lecsúszott középosztály” (2. tipus fordítottja); átlagosan alacsony bizalmi szint  „Bizalomdepriváltak”: mindkét bizalomtipus tekintetében alacsony értékek   Robert D. Putnam: Egyedül tekézni: Amerika csökkenő társadalmi tőkéje  Társadalmi tőke 4 mérhető aspektusa - ismétlés o bizalom o hálózatok     o o társadalmi normák o társadalmi aktivitás BIZALOM o DEF: Emberek és intézmények a kölcsönös normálnak és elvárásoknak megfelelően jóhiszeműen járnak el; a társadalmi tőke lényegi eleme o Putnam 1995:  bizalom szintje magas -> társadalmi tőke nő, javul az együttműködés, koordináció és kommunikáció -> hatékony intézmények, kormányzás (demokrácia, civil társadalom), jól működő gazdaság, oktatás, stb. Putnam: Bevezetés o ? Az USA, mint a civil társadalom példája?  Tocqueville: A demokrácia Amerikában (′1830) o „civil ország” o Civil szövetkezések normái és hálózatai  befolyásolják:  közélet minőségét  társi intézmények teljesítményét  kormányzat teljesítményére (pl. Újságok példányszáma, szavazási hajlandóság, futball tagság, stb.) Putnam - tendenciák o Csökkenő részvétel, csökkenő civil aktivitás  ? Milyen szervezettipusokról beszél a szerző?  Politika: országos és helyi szint  Választás, tanácskozás, gyűlés  Csökkenő bizalom a pol-i intézmények felé  Kedvelt szervezetek:  Egyház, szakszervezetek, szülő-tanár közösségek  Főként nők körében kedvelt  Civil, diák- és sportszervezetek - tag és önkéntes  Pl. cserkészek, Vörös Kereszt Új tendenciák…. o ? Mi a helyzet a bowlinggal? o Több amerikai bowlingozik, mint valaha…(80 millió)  De: nem szövetségben, hanem egyedül!  Többen, mint amennyien szavaztak…(1994)  Gazdasági hatás: kisebb bevétel  Társadalmi hatás: kevesebb interakció és társadalmi tőke o Harmadlagos szerveződések  Kisebb beágyazottság;  Személyes ismeretség hiánya – közös szimbólumok, eszmék és vezetők;  Feministák, nyugdíjasok, környezetvédő szerv. Létszáma nő;  Formális csoporttagság  Ugyanazok az eszmék, értékek, szimbólumok  De nem ismerik egymást, nem találkoznak  Társadalmi tőke csökken o Nonprofit szolgáltató ügynökségek  nincs másodlagos sz. Támogató, önsegítő csoportok  amerikaiak 40%-a tagja    kisebb elköteleződés  kevés kötelezettség  „mások jelenlétében magukkal foglalkoznak” o összességében: csökkenő szervezeti tagság (1/4 – el), holott a feltételek kedvezőek – pl. növekvő iskolai végzettség Szomszédság, család o Beágyazottság „színterei”:  Hivatalos helyszínek (szavazófülke, konferencia terem) + család  Szomszédsági kapcsolatok gyengülnek, munkahelyiek erősödnek  Ált. társadalmi bizalom kisebb a másik ember felé o Nemzetközi összehasonlításban is (35 ország):  Szervezeti tagság és bizalom (a társadalmi tőke 2 indikátora) között korreláció van  USA még jó helyen, de a középmezőnybe csúszhat 25 éven belül A csökkenésének okai o A nők munkába állása: kevesebb idő a jótékonykodásra o Földrajzi mobilitás:  az „átültetés” hipotézis, „gyökértelenség” csökken a TT mennyisége/mértéke  Lakás-stabilitás + otthon tulajdonlás (saját lakás) kedveznie kéne a szerveződésnek… o Egyéb demográfiai átalakulások:  válások száma nő  csökken: házasságkötések száma, gyermekszám o A szabadidő technicizálódása:  technika eszközeivel (TV)  azelőtt információcsere szervezetten, csoportokban, személyesen működött  mit okozott?  egyéni szabadidő eltöltés a közösségi helyett  TT szintje is csökkent A maffia: a bizalomhiány ára - Gambetta  Diego Gambetta o Dél-Olaszország:  szűk bizalmi rádiuszú, családelvű társadalom (D)  É: magas általánosított bizalomszint  D: partikuláris bizalom szintje magas – szűk ismeretségben bíznak o Az emberek nem működnek együtt o Romboló hatású verseny uralkodik közöttük o A verseny hiánya  Bizalomhiányos légkör  Cél: Feltárni a bizalomhiány okait és az erre adott válaszokat o Történelmi háttér o A szicíliai maffia kialakulásának okai o A maffia fennmaradását elősegítő mechanizmusok Történelmi háttér. A spanyol uralom hatásai o Az általános bizalmatlanság a Habsburg spanyol uralom idején alakult ki (gazdaság, vallás, igazságszolgáltatás terén stb.) o Divede et impera! elv (-„oszd megér uralkodj”) (Nápoly-Szicília ellentét fenntartása 1861-ig) o Miért termelődött újra a bizalomhiány?  o o  Az alattvalók nem fellázadtak, hanem alkalmazkodtak az elnyomásra alkalmazkodási technikákkal válaszoltak – szervezett bűnözés A szicíliai maffia kialakulásának okai o Okok (L. Franchetti alapján):  Politikai: nincs megbízható igazságszolgáltatás és jogalkalmazás (16. sz.-tól)  Gazdasági: a bizalmatlanság áthatja az egész társadalmat  szerződések bizonytalanok  állammal, intézményekkel szembeni bizalmatlanság  versenytársak becsapása (verseny helyett)  Társ-i mobilitási lehetőségek: ott alakul ki a maffia, ahol van lehetőség társadalmi mobilitásra (ahol a feljebbjutás lehetősége megvan) pl. nagybirtokos vidék  bizalomhiány + mobilitás = „uralom az egyívásúak fölött” A szicíliai maffia jellemzői  Kialakulási okok  A maffia a bizalmatlanság övezte intézmények helyébe lép. Pl. egyéni igazságszolgáltatás;  „galantuomo” = úriember  (félelem alapú tisztelet)  makro-társadalmi szinten irracionális jelenség  mikro-szinten: sikeres  Sikeres társ.-i válasz: kipótolja a bizalomhiány ütötte rést  A bizalomhiányból üzletet csinál: monopóliumra törekszik biz. erőforrások felett – nem versenyez  „cosa nostra” = „ez a mi ügyünk” o Nem riad vissza a bűncselekményektől, erőszakot alkalmaz a legális áruk monopóliumának megszerzésekor o Nemcsak a legalsóbb rétegeket uralja a maffia – középosztály is (szolgáltatáscsere) o Eleinte szervezetlen → később kezd formalizálódni (de nem stabil rendszer) o A maffiózók viselkedése + azoké, akik lepaktálnak velük, egyénileg racionális, kollektive katasztrofális; o „Bizalmatlanság kihasználása”  Hogyan marad fenn a maffia? o Nem szándékos mechanizmusok segítik elő:  Úgy lehet előrejutni, ha elköteleződnek a maffia mellett vagy elköltöznek („megszoksz vagy megszöksz”)  kivonulás opciója az nagyon gyakran megerősíti a fennálló rendszert (nem szándékos mechanizmus)  ezáltal is erősödik a maffia o Az állam elítéli a maffiát + rá is szorul  ui. a maffia képes mozgósítani a szavazókat (+helyi tv. És rend képviselői) A maffia 4 féle együttműködést ösztönző mechanizmusra támaszkodik; Ösztönző mechanizmusok:  Kényszer: erőszak, fenyegetés – tekintélyt szül  Kényszer-együttműködés: omertá = becsület  megtoroljuk a minket ért sérelmeket  erőszak képessége ↑ gazdasági befolyás    Gazdasági érdekek – mindketten jól járunk ~ lekötelezettsgég  külső kapcsolatok is Értékek – vallási, kult. okokból működnek együtt Személyes kapcsolatok – könnyebben üzletelek rokonnal, baráttal A maffia beleszólása az üzleti életbe:     o o o o o  bizalmatlan a légkör a gazdasági tranzakciók során, becsapástól való félelem – nem jönnek létre az üzletek  belép a maffia: védelmi pénzt szed, ez biztosíték + megszabadít a konkurenciától Vevő: a maffiózó elintézi, hogy jó áruhoz jusson Eladó: a maffiózó megbízható színben tünteti fel őt, hozzá irányítja a vevőt;  ↓ közjószágot hoz létre a maffiózó (?): létrejön a csere = a maffia helyreállítja a bizalmat, ezt veszik meg a védelmi pénzzel – ezért maradhat fenn Bizalmat kínál + korlátozza a versenyt: nem minden szereplőnek segít, csak néhánynak! (vevők + eladók bizonyos köre) Bizalom= pozícionális áru Időnként demonstrálni kell, hogy szükség van rá! Bizalomhiány kihasználása + újratermelése  bizalomhiányos légkört tartanak fenn Összegzés: egyéni szempontból racionális a maffia fennmaradása (eladó + vevő érdeke), a kollektiva szempontjából katasztrófa (elvándorlás, innováció hiánya, rosszminőségű szolgáltatások, gyilkosságok stb.) ÖSSZEFOGLALÁS:  Társadalmi tőkefajták I. (Coleman, Putnam, Bourdieu) o TT és KT miben különbözik az egyéb tőkefajtáktól? o Coleman  TT definíciója és 3 fajtája  TT elősegítő struktúrák (társadalmi kapcsolathálók zártsága, kisajátitható társadalmi szervezete)  TT a családban, családon kívül (iskola, egyház)  TT közjószág jellege o Putnam  civil szerződés és a TT összefüggései  civil aktivitás csökkenő és növekvő tendenciái  harmadlagos szerveződések, támogató csoportok jellemzői  TT csökkenésének okai o Bourdieu  TT definíciója és tipusai  mező és habitus fogalma  KT 3 fajtája és jellemzői (inkorporált, objektivált, intézményesült)  tőkeátalakítás feltételei  tőke elsajátitás és reprodukció folyamata  Társadalmi tőkefajták II. (Portes-Sensenbrenner, Ulin) o P-S  TT definíció, küönbségek Coleman-hez képest  TT 4 tipusa (értékintrojekció, kölcsönös csere, korlátozott szolidaritás, kikényszerített bizalom)  6 állítás (összefüggések ismerete)  o  Ulin negativ hatások (szolidaritás ktg-ei, korlátozott szabadság, nivellálódás)  hagyomány konstruktivista megközelítése  hagyományos megközelítés  autentikusság fogalma, hagyományalkotás folyamata  Bourdeux-i bor hírnevének kialakulása  kulturális tőkeátörökítés folyamata Bizalom (Gamebetta, Putnam) o Putnam  magas bizalomszintű országok vs. alacsony bizalomszintű országok jellemzői (pl. ÉOlaszország vs. D-Olaszo.) o Gambetta  maffia kialakulásának okai & fennmaradásának okai  ösztönző mechanizmusok  maffia és bizalom közti összefüggések Kahoot! A fizikai-, társadalmi-, kulturális tőkék hasonlóak abban a tekintetben, hogy erőforrást jelentenek, de nem halmozhatók fel. HAMIS, mert ezek az erőforrások felhalmozhatók! A megkötő (bonding) társadalmi tőke: szoros bizalmon alapszik (pl. barátok), és nem integrál a társadalomba Coleman nem említi a TT formái között a paternalizmust. 3 tőkeforma:  kötelezettségek és elvárások  belsővé tett normák  megbízható információk Bourdieu merít a marxista tradíciókból pl. konfliktuselméletben gondolkodik az elit és a középosztály között. IGAZ Bourdieu szerint NEM igaz, hogy: a tőkék visszavezethetők a gazdasági tőkére. ( bizonytalanabb tőke) Bourdieu szerint igaz, hogy:  a tőke felhamozásához idő kell  a tőkék átválthatók egymásra  a kulturális tőke nem adható át csak materiálisan. (mert kell hozzá inkorporáló tudás is) Bourdieu a francia elit iskolákról írt tanulmányában bizonyítja, hogy a diákok kiválasztásában, megítélésében a társadalmi háttér szerepe nagy. Ulin szerint a hagyományok és a múlt konstrukció eredménye. A múlt nem ismerhető meg objektiv módon, mert az is egy szűrőn keresztül, interpretációkon keresztül ismerhető meg. A múlt és a hagyományok objektivitását vitatja Ulin. A hagyományok és az, hogy mi az értékes/autentikus -- relativ, amit szakértők alakítanak – a konstruktivisták szerint. IGAZ A Bourdeaux-i bor a jó adottságok és a hosszú érlelési idő teszi világhírűvé. HAMIS Nem a fizikai adottságok határozzák meg, mert pl. ugyanolyan tulajdonságú borokat, a szomszéd termőföldjéről olcsóbban tudnak csak eladni. Kulturális és társadalmi folyamatok határozzák meg ezeket főként. Az interperszonális bizalom forrása az altruizmus, a feltétel nélküli szeretet. HAMIS, mert ez az ősbizalmi szakaszban van, és ez a partikuláris bizalom forrása Az általánosított bizalom direkt szocializáción keresztül és intézményekben is tanulható. IGAZ Putnam írása alapján NEM igaz, hogy az újfajta szerződések is legalább akkora TT biztosítanak, mint a régiek. Az újfajta szerveződések kevesebb érintkezéssel és személyes kapcsolattal járnak  TT is alacsonyabb Gambetta szerint a maffia fennmaradásának oka részben a kivonulás (mint érdekartikuláció). IGAZ A bizalom és az innovációk szintje összefüggnek makro társadalmi szinten is. IGAZ

gazdszoc-osszes

Related documents

Products

Support

gazdszoc-osszes

Related documents

Add this document to collection(s)

Add this document to saved

Suggest us how to improve StudyLib