Gazdaságszociológia / fogalmak, kérdések (2006) Készítette: Ismeretlen 2006 állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 1 / 21. oldal 1. fejezet Formális ökonómia: Olyan választási helyzetekre vonatkozik, amelyek az eszközök elégtelenségéből fakadnak. Ahhoz, hogy a választás bekövetkezzen, szükség van az eszközök többféle felhasználási módjára és a célok rangsorolására. A formális megközelítés a gazdaságot mint gazdálkodási aktusokat, mint ritkasági szituációk által diktált választások sorozatát írja le. Ez a megközelítés az árszabályozó piacok rendszerében alkalmazható. Szubsztantív ökonómia: E megközelítés forrása az empirikus gazdaság. Ez az ember és a környezet közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata, amely a szükségletkielégítő anyagi eszközökkel való folyamatos ellátást biztosítja. Reciprocitás: Ajándékcsere. A szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai közötti mozgásokat jelöli. Előfeltétele: a szimmetrikusan elrendezett csoportosulások léte. Redisztribúció: Újraelosztás. Egy kp. felé irányuló, majd e kp.-ból kiinduló elsajátítási mozgásokra utal. Előfeltétele: a csoporton belüli központosítás bizonyos fokú létezése. Árucsere: A piaci rendszer „személyei” közötti oda-vissza irányuló mozgások. Előfeltétele: az árszabályozó piacok valamilyen rendszere. Alulszocializált felfogás: közgazdasági megközelítés, mely szerint a versenyzői piacok szereplői haszonmaximalizálóak, önérdek-követők, s ez az egyéni haszonmaximalizálás alakítja az árat. A társadalmi kapcsolatok elhanyagolhatóak. Túlszocializált felfogás: Szociológiai felfogás, mely szerint az emberek követik az általánosan elfogadott viselkedési normákat, s a társadalmi normák olyannyira meghatározóak, hogy az ember számára csak egyetlen cselekvési alternatíva marad. Relációs beágyazottság: A beágyazottság azt jelenti, hogy a gazdasági cselekvést, eseményeket és intézményeket befolyásolják a cselekvők személyes kapcsolatai, és e kapcsolatháló egészének szerkezete. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 2 / 21. oldal A relációs beágyazottság hatásai közvetlenek, pl. egy munkás és felettese viszonyát a közöttük lévő személyes kapcsolat, a kapcs. története és az ebből fakadó elvárások befolyásolják. Tehát a relációs beágyazottság az időbeliséghez kapcsolódik: a kapcsolatok előzményeik, a kapcsolatok története alapján érthetők meg. Strukturális beágyazottság: Kevésbé közvetlen, finomabb hatásai vannak. Azt jelenti, hogy a leegyszerűsítést, az atomizációt kerülni kell a kapcsolatok elemzése során, a hálózatok kohéziójának és széttöredezettségének fontos befolyásoló szerepe van. Pl. ha egy munkás jóban van a főnökével, de a többi munkás nincs jó viszonyban a főnökkel, viszont egymással szoros a kapcsolatuk, akkor megnehezítik a felettessel jó kapcsolatban lévő munkás életét. Mi a különbség Polányi szerint a gazdaság formális és szubsztantív jelentése között? Mikor esik egybe a kettő? A formális megközelítés a célracionális döntésválasztásból, a cél érdekében optimális kiválasztott eszközökből indul ki, a haszonmaximalizálásra törekvő gazdasági embert áll a középpontjában. Magát a haszonmaximalizáló választást a szűkösség váltja ki. A szubsztantív megközelítés a gazdaság lényegi, tartalmi megközelítését jelenti, társadalmi szükséglet-kielégítésként közelíti meg a gazdaságot. Ennek segítségével értelmezhetők a nem célracionális választásokon alapuló, archaikus társadalmakban fellelhető gazdálkodási formák is. A szubsztantív megközelítés révén ezek a tevékenységek is gazdaságnak számítanak. (pl. reciprocitás, redisztribúció) A közös a gazdaság két megközelítésében, hogy a gazdaság egy intézményesített folyamat, amely nem feltétlenül árszabályozó piacok rendszerében intézményesül, hanem pl. a mágiában, a vallásban, a hagyományokban, családi kapcsolatokban. Hogyan írja le Polányi a gazdaság tulajdonképpeni tartalmát? A gazdaság intézményesített folyamat. Ezen belül folyamat alatt mozgásokat, időben lezajló dinamikus változásokat értünk. Ezek lehetnek: 1) elhelyezési mozgások, amelyekben a javak és a szolg.-ok térbeli helyzete változik meg, pl. a termelés, szállítás, fogyasztás 2) elsajátítási mozgások, melyekben a javak és a szolg.-ok tulajdonosai változnak meg, pl. kereskedelem, adásvétel. Ezen folyamatok eredménye a szükséglet-kielégítés lebonyolítása. Az „intézményesített” jelző arra utal, hogy miként intézményesülnek ezek a folyamatok. Az intézmény fogalmát tágan értelmezzük, abba minden szabály beletartozik, melyet egy ismétlődő probléma feloldására hoztak, s amely szerepet játszik az emberek viselkedésének koordinálásában. Beszélünk 1) rokonsági-nemzetségi-vérségi kapcsolatokról, amelyek reciprocitáshoz vezetnek, 2) politikai-vallási-tradicionális kapcsolatokról, amelyek a redisztribúciónak kedveznek, 3) árszabályozó piacok rendszeréről, amelyek révén az árucsere lesz a gazd. domináns intézményi formája. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 3 / 21. oldal Mi a gazdaságszociológia programjának lényege Granowetter szerint? Granowetter szerint a gazd.-i folyamatok nem vizsgálhatók szeparáltan, ugyanis a gazd.-i folyamatok társ.-milag beágyazottak. A társ.-mi struktúra, az intézmények története, a kollektív cselekvés alakulása nagymértékben befolyásolja a gazd.-i események, problémák alakulását. Az esetlegességek vizsgálata viszont kívülesik a közgazdasági elemzéseken, így a szociológiai szemlélet bekapcsolása megfelelő keretet biztosítana ezen tényezők tárgyalásához. Véleménye szerint a gazdaságszociológiának teret kell biztosítani az esetlegességek vizsgálatának, de nem szabad a túlzott historizmus révén azt állítani, hogy minden esemény egyedi és esetleges. Mi a különbség Granowetter szerint a gazdasági cselekvések, a gazdasági intézmények és eredmények beágyazottsága között? Hogyan függenek össze egymással? A gazdasági jelenségek három szintjén különböztette meg Granowetter: 1) az egyéni gazd.-i cselekvés az egyének által megállapított szükségletek kielégítésére irányuló cselekvés szűkösség közepette, 2) a gazd.-i eredmények az egyéni cselekvés szabályszerű következményei, pl. egy áru stabil árának kialakulása, 3) a gazd.-i intézmények a gazd.-i eredményeknél összetettebb cselekvések, ilyen intézmények a váll.-ok, az iparágak és az értelmiségi foglalkozásúak. Az egyéni gazd.-i cselekvések szintjén a relációs beágyazottság abban mutatkozik meg, hogy a munkás és munkaadó viszonyát a közöttük lévő személyes kapcsolat, a kapcsolat története is befolyásolja. A strukturális beágyazottság abban jelenik meg, hogy az emberek viselkedését befolyásolják annak a társadalmi kapcsolathálónak a normatív, szimbolikus és kulturális struktúrái, amelynek tagjai. Így pl. egy baráti körben a kialakított viselkedésminták lehetetlenné teszik, hogy becsapjuk egymást, v. éppen ellenkezőleg együttes normaszegésre, bűntény elkövetésére ösztönöznek. Az egyének gazd.-i cselekvései összegződhetnek úgy, hogy nagyobb gazd.-i eredményeket v. intézményeket eredményezzenek. Az eredmények és intézmények kialakulása és jellemzői függnek azoktól a kapcsolatoktól, amelyekbe a gazd.-i cselekvés beágyazódik. A gazd.-i eredményre példa a Baker által elemzett tőzsdei részvényopciók piaca, ahol a kereskedőcsoport méretének növekedése az árak ingadozásához vezetett, mert a több szereplő már nem tudott minden ügyletről információt szerezni, s a piac szegmentálttá vált, a bizonytalanság instabil árakat okozott. A hálózat széttöredezettsége csökkenti a viselkedés egyneműségét, de azt nem mutatja meg, hogy a csoport kül. töredékei milyen árat fognak megközelíteni. A gazd.-i intézmények közül a váll.-ok akkor jönnek létre, ha a létezésük csökkenti a tranzakciós költségeket. Előfordul, hogy a váll.-ok gazdaságilag kívánatosak, de a gazd.-i tevékenységek rokoni v. baráti kötelezettségekbe való beágyazottsága megnehezíti a váll.-ok létrehozását. Pl. a bizalom hiánya, a túlzott önérdekkövetés éppúgy lehet a sikeres váll.-i működés akadálya, mint a magas bizalom mellett megjelenő túlzottan széles körű rokoni-baráti követelések a váll.-tal szemben. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 4 / 21. oldal Sikeres váll.-i stratégia a külföldön élő kínaiaké v. a középkori céhrendszer mintája. Pl. az USA áramszolgáltató iparága, ahol egy ember széles körű kapcsolathálója révén egy váll. Tudott kiemelkedni, s átfogni az egész iparágat. 2. fejezet Vállalkozás: Az új kombinációk megvalósítása. Vállalkozó: Azok a gazdasági alanyok, akiknek a funkciója az új kombinációk megvalósítása. Vállalkozónak nevezzük e funkció tényleges betöltőit még akkor is, ha nem önállóak, vagyis egy társaság alkalmazottai, vagy ha tényleges hatalmuk és jogi helyzetük a vállalkozói funkciótól idegen alapokon nyugszik, pl. részvénytöbbség révén van befolyásuk. Innováció: Nem feltétlenül új dolgok feltalálása, hanem régi dolgok új kombinációja is lehet Szabad munkaerő: Olyan személyek jelenléte, akik nemcsak jogilag vannak abban a helyzetben, hogy szabadon eladhatják munkaerejüket, hanem gazd.-i okoknál fogva rá is vannak kényszerítve, hogy önként a piacon értékesítsék munkaerejüket. Szabad tőkepiac: Az irracionális korlátaitól megszabadult piac, amelyben már nem érvényesülnek a rendi természetű v. a rendi monopóliumokon alapuló korlátok. Nincs meghatározva, hogy egy adott társ.-mi csoport milyen foglalkozást űzhet, milyen javakat birtokolhat. Racionális jogrend: Kiszámítható jogrendszer, amely az igazságszolgáltatás és a közigazgatás kiszámítható működéséből fakad, ez fontos a gazd.-i életet érintő zavarok leküzdéséhez is. Racionális kalkuláció: A racionális tőkekalkuláció feltétele a szabad munkaerő. A darabbérben előállított termék költségeit csak akkor lehet előre egyértelműen kiszámítani, ha vannak olyan munkások, akik formális önként, a valóságban gazd.-i kényszerűségből kínálják eladásra munkájukat. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 5 / 21. oldal Kommercializálódás: Ez azt jelenti, hogy a vállalkozói részesedés, ill. a magánvagyon általánosan elfogadott formája az értékpapír. Olyan helyzetnek kell előállnia, hogy a szükségletek fedezése kizárólag a piaci lehetőségekhez és a rentabilitáshoz igazodjék. Ilyen helyzetben megnő a spekuláció szerepe. Racionális ethosz: (ethosz = a helyes tettet és gondolkodást jelöli) az aszketikus eszmék talaját jött létre, s lelkiismeretes, igyekvő munkásokat biztosított a vállalkozóknak, ráadásul a munkás aszketikusan hivatásának szentelte magát, elviselte a kapitalista kizsákmányolást az üdvösség reményében. A vallásos tartalom megszűntével az üdvösség vigaszától is elesett a munkásság, s ez vezetett az elnyomás okozta társadalmi feszültségek felszínre töréséhez. Protestáns etika: A protestantizmus a világtól elforduló aszkézis helyébe a világban megvalósuló aszkézist állította. A protestáns felfogásban az erkölcsös, etikus magatartás része volt az üzleti tisztesség és megbízhatóság, az embert az Isten által rábízott vagyon kezelőjének tekintették, vallási feladata volt, hogy egyéni életében racionálisan az Isten által rábízott vagyon gyarapításán munkálkodjék. Gazdasági elmaradottság: Az adott ország lemaradása a legiparosodottabb országhoz képest, ezt meghatározza a term.-i erőforrásokkal való ellátottság, bizonyos intézményi akadályok léte (pl. jobbágyság) és más tényezők is. Az elmaradottság foka alapvetően meghatározza az iparosítás lehetőségeit, megvalósításának eszközeit. Ideológia: Általános világnézeti jellegű eszmék egységes elméletté szervezett rendszere, mely megkísérli az emberi társadalom kritikai leírását, és ennek alapján, irányelveket állapít meg annak működtetésére nézve. Gerschenkron szerint az ideológiai légkör meghatározta az iparosítás menetét. A kapitalista iparosítást szocialista ideológiák támogatták, mert ezek voltak elég nagy hatásúak ahhoz, hogy rutint és az előítéletet legyőzzék, és megteremtsék az iparosítás szellemi és érzelmi kereteit. Miként definiálja a kapitalizmust mint korszakot Weber? Egy egész korszakot akkor lehet tipikusan kapitalistának nevezni, ha a szükségletek fedezése zömében kapitalista módon történik, ha a szükséglet-kielégítés kapitalista szervezete annyira alapvető, hogy az egész rendszer fennállása ezen alapul. Kapitalizmusról pedig akkor beszélünk, ha az emberek egy csoportjának szükségleteit vállalkozás útján előállított javakkal fedezik függetlenül attól, hogy milyen javakról van szó. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 6 / 21. oldal Hogyan függenek össze Weber kapitalizmuskoncepciójában az egyes előfeltételek? Az újkori kapitalizmus előfeltétele a racionális tőkeelszámolás, az, hogy a racionális tőkeelszámolás mint norma érvényesüljön a mindennapi szükségletek kielégítésével foglalkozó valamennyi vállalkozás esetén. Ennek előfeltételei: 1) Szükséges, hogy valamennyi dologi termelőeszköz mint szabad rendelkezésű tulajdon legyen elosztva az önálló magánvállalkozások között. 2) Szükség van szabad – az irracionális korlátaitól megszabadult – piacra. 3) Szükség van racionális – kalkulálható és így mechanikussá tehető – technikára. 4) Előfeltétel a racionális, áttekinthető jogrendszer. 5) Előfeltétel a szabad munkaerő. 6) Feltétel a gazd.-i élet kommercializálódása. Ezek a feltételek együttesen teszik lehetővé, hogy lehetővé váljon a gazd. hatékony működése, a szükségletek kielégítése vállalati tevékenységeken keresztül, s megvalósulhasson ezen vállalatok között az előnyösebb pozíciókért, a nagyobb profitért való verseny. Mi a szerepe és milyen jellemző vonásai vannak a vállalkozónak Schumpeter szerint? A vállalkozó szerepe az új kombinációk végrehajtása, megvalósítása. Jellemzői: a kezdeményezés, a tekintély és az előrelátás. A schumpeteri vállalkozó típus a legracionálisabb és a legönzőbb, mivel másoknál kevésbé támaszkodik a hagyományokra és a kötődésekre, sőt célja ezek megtörése, és újak alkotása. Más értelemben viszont viselkedése nem racionális és nem hedonista, mivel ennek a vállalkozó típusnak a cselekedeteit nem a saját szükségleteinek kielégítése vezérli. A tipikus vállalkozó akkor és csak azért vonul vissza, amikor ereje fogytán van, s úgy érzi, hogy már nem tud megbirkózni a feladatokkal. A vállalkozói tevékenység akadályozza olyan jellegű javak hedonista élvezetét is, amelyek csak bizonyos jövedelemszint felett elérhetők, mert ezek elfogyasztásához szabadidő szükséges. Hedonista jellegű indítékok viszont megjelenhetnek ennél a vállalkozótípusnál is, ilyen a saját birodalom v. dinasztia alapításának ábrándja és szándéka, a hódítási törekvés, a harci ösztön, a felsőbbrendűség és a siker vágya, ill. az alkotás öröme, a dolgok elvégzésének v. az emberi energia és ügyesség alkalmazásának öröme. Milyen jellegzetes fejlődéstipológiája? vonásokat vesz figyelembe Gerschenkron Úgy véli, hogy egy elmaradott ország fejlődése élesen eltérhet az élenjáró országokétól. Az elmaradott országban meginduló iparosítási folyamat eltérhet a fejlődés gyorsaságában, az ipar termelési és szervezési struktúrájában, az intézményi eszközökben, az iparosítás ideológiájában vagyis az intellektuális légkörben. Az elmaradottság fokától és az érintett ország természeti feltételeitől is függ, hogy az iparosítás, a gazd.-i fejlődés milyen mértékben tér el a fejlett országok útjától. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 7 / 21. oldal Az elmaradott országoknál gyakran a technológiai kölcsönzés fontos tényező a fejlődés gyors ütemének biztosításában. A gyári munkára valóban alkalmas, stabil és kiformálódott ipari munkaerő igen ritka az elmaradott országokban, s ez is megnehezíti a fejlődést. Megfigyelhető, hogy az elmaradott országok azoknak az iparágaknak a fejlesztésére koncentrálnak, ahol a leggyorsabb a technikai haladás, mert ettől remélhetnek sikert a fejlettebb országokkal való versenyben, mivel azok kevésbé vállalják a modernizáláshoz szükséges, nagy beruházási programokkal járó terheket. Mi a szerepe a bankoknak, az államnak és az ideológiának Gerschenkron szerint a gazd.-i elmaradottság kül. fázisaiban? Angliában, a legfejlettebb országban a kereskedelem és a modernizált mezőgazd. biztosította az iparosításhoz szükséges tőkét, így itt az állam és a bankrendszer sem játszott jelentős szerepet az iparosítás megindításában. Ebben a térségben ezért csak rövidtávú forgóeszköz pol.-át folytató kereskedelmi bankok jöttek létre. Ezzel szemben Németországban és a kontinentális Európa más országaiban a tőke szűkös volt, s nagy volt a bizalmatlanság az ipari tevékenységekkel szemben, így itt az angol mintától eltérően a bankrendszer biztosította az iparosításhoz szükséges tőket. Az angol bankoktól kül. univerzális bankok jöttek létre, melyek hosszú távú befektetések finanszírozásával járultak hozzá az iparosításhoz. Itt a váll.-ok és a bankrendszer összefonódtak, s a bankok a pü.-i szférán túl a váll. Igazgatási döntéseibe is beleszóltak. A váll.-ok megerősödésével a bankok elvesztették korábbi fölényüket, s a váll.-bank viszony kooperációvá alakult, sőt egyes váll.-ok létrehozták saját bankjaikat. Oroszország még ennél is elmaradottabb volt, s a jobbágyság intézménye egészen 1861-ig megakadályozta az iparosítást, másrészt a terjeszkedő pol. révén az orosz iparosítás háborús célokat szolgált, s erősen ciklikus volt, ugyanis háborúk idején az állam ösztönözte az iparosítást túlterhelve a lakosságot, majd a békés időszakban stagnálás következett be. Itt a tőke ritkasága miatt a bankrendszer sem volt képes az iparosításhoz szükséges tőke előteremtésére, tehát az államnak kellett az adópol. átalakításával a tőkét biztosítani. A magas adókat csak elnyomó állami magatartással lehetett érvényesíteni, az ipar és az állam szorosan összekapcsolódott. Majd a fejlődés során az állam szerepe visszaszorult, s előbb kereskedelmi majd univerzális bankok jöttek létre a nyugati mintához hasonlóan. 3. fejezet Magánintézmények: Magánjószágokhoz kapcsolódó feladatokat látnak el. Ilyenek a váll.-ok, szakszervezetek, vallási szervezetek, egyetemek. Legfőbb szankciójuk a csoportból való kizárás. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 8 / 21. oldal Közintézmények: Közjószágokhoz kapcsolódó feladatokat látnak el. Ilyenek a bíróságok, adóhivatal, versenyhivatal. A szabálysértőkre vonatkozó szankcióik: adók, bírságok, bebörtönzés. Diktatórikus intézmények: Az intézménynek van „akarata”, „célja”, amely egybeesik a diktátor akaratával, bár ezt nem mindig könnyű érvényesíteni. Demokratikus intézmények: Akarata, szándéka nehezen meghatározható, ehhez az intézményt alkotó egyének céljait kell megvizsgálnunk. Azonban ritka az egyhangú vélemény a demokratikus szervezetekben, s a többségi szavazás ciklikus többségi preferenciákhoz vezet. Ezen úgy lehet segíteni, hogy az egyének racionális vitában legyőzik az érdekkonfliktust, vagyis mindenki belátja, hogy az egyik igény megalapozottabb a többinél, vagy figyelembe kell venni a preferenciák intenzitását, de mindkét módszer nehezen megvalósítható. Kivonulás: Ha a váll. v. szervezet teljesítménye hanyatlik, vagyis a termék v. szolg. minősége romlik, akkor a fogyasztók beszüntetik a váll. termékeinek vásárlását, ill. egyes tagok elhagyják a szervezetet, ezáltal a bevétel csökken, ill. a taglétszám visszaesik. Tiltakozás: A teljesítményhanyatlásra, ill. a minőségromlásra a fogyasztók reagálhatnak kifejezve elégedetlenségüket. Az érintettek nem menekülni igyekeznek a kellemetlen helyzetből, hanem petíciók v. más tiltakozó akciók révén megpróbálják megváltoztatni a körülményeket. Kivonulási függvény: A keresleti fv. egy változata, amelyben a vásárolt mennyiség nem az ártól, hanem a minőségtől függ. Ha a minőségromlás mellett az ár változatlan, akkor a fogyasztók egy része a minőségromlásra kivonulással válaszol, s az árbevétel csökken. Reakciófüggvény: A váll.-i vezetés reakciófv.-e a minőség javulását az eladások csökkenésével kapcsolja össze. A váll., miután felismeri a fogyasztók hűtlenségét, megpróbálja orvosolni korábbi mulasztásait. Ha az árbevétel kis mértékben csökken, nem kerül sor reakcióra, ha közepes mértékben csökken, a minőség visszaáll az eredeti szintre, ha viszont túl nagy a bevételcsökkenés, a váll. tönkremegy anélkül, hogy reagálhatna az eseményekre. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 9 / 21. oldal A kollektív cselekvés kudarca: A nagy létszámú csoportok, még ha racionális egyének alkotják is őket, nem cselekednek a csoportérdeknek megfelelően, mert függetlenül attól, mekkora áldozatot hoznak a közös érdek megvalósítása érdekében, csupán kis részt kapnak az előnyökből, és az előnyökből azok is részesülnek, akik nem tettek semmit eléréséért. Pozitív szelektív ösztönzők: Segítik a csoporton belül a kollektív cselekvés megvalósulását. Pl. a biztosítást a szervezet fizeti a tagok helyett, csak a tagok által igénybe vehető magánjavak, csoportos kedvezmények, adózási kedvezmények. Negatív szelektív ösztönzők: Az adófizetést megtagadókat az adó befizetésén túl büntetéssel sújtják. A szakszervezetek a tagdíj befizetése érdekében elérik, hogy a váll.-ok csak szakszervezeti tagokat foglalkoztassanak. A sztrájktörés ellen sztrájkőrséget alkalmaznak. Társ.-mi szelektív ösztönzők: Kis csoportokban és föderatív csoportokban hatékony és kevés költséggel járó ösztönzők. Pl. feddés, kiközösítés, különleges megbecsülés, tisztelet. Milyen hatásaik lehetnek a társ.-mi intézményeknek Elster szerint? Az intézmény lehet: 1) Tisztán hatékony, azaz mindenkit jobb helyzetbe hoz. 2) Tisztán újraelosztó, vagyis veszteség nélküli jövedelemcsoportosító. 3) Veszteséges újraelosztó, az újraelosztás az adók, járulékok révén csökkenti a befektetési, vállalkozói kedvet. 4) Újraelosztás rovására hatékony, csökkenti az adóterheket a hatékonyság érdekében. 5) Tisztán pusztító, mindenkit rosszabb helyzetbe hoz. Milyen problémák adódhatnak a társ.-mi intézmények működése során? Ha az intézményi és az egyéni érdekek eltérnek egymástól, ill. ellentmondásban vannak, az korrupcióhoz vezethet. Vagyis mivel az intézményt alkotó egyéneknek megvannak a maguk érdekei, az intézményi döntéseket eltorzíthatja ill. eltérítheti azoknak a cselekvőknek az önérdek követése, akiknek a döntéseket végre kellene hajtaniuk. Az intézményi tervezés védekezhet a korrupció ellen a rotáció, a választás és a hivatalnokok véletlenszerű kiválasztása révén, ez azonban ronthatja a szervezet hatékonyságát és stabilitását is. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 10 / 21. oldal Hasonlítsa össze egymással a kivonulási és a tiltakozási opciót? A kivonulás (exit) piaci mechanizmus a közgazdászok szerint. Egyszerű, személytelen és egyéni cselekvést jelent, melynek közvetett hatása van. Ha sokan kivonulnak, a piac megtisztul. A tiltakozás pol.-i mechanizmus a pol.tud. képviselői szerint. Különféle fokozatai vannak: békés tüntetés, aláírásgyűjtés, erőszakos demonstráció. Itt az egyéni vélemények nyílt és világos megfogalmazására van szükség, melynek egyenes és közvetlen hatása van. Ez kollektív cselekvést követel. Hogyan működik Hirschman szerint a kivonulási és tiltakozási opció? A kivonulás azt jelenti, hogy a fogyasztó a minőségromlás hatására beszüntetik az adott váll. termékének vásárlását, és más váll. termékét fogja megvenni. Előfordulhat, hogy a kivonulás nem tud hatékonyan érvényesülni, mert a verseny néha csupán azt eredményezi, hogy a versengő váll.-ok csábító ajánlatokat tesznek egymás fogyasztóinak, így a váll.-ok bevétele elégtelen minőség esetén sem csökken, mert a fogyasztók az adott termékfajta kül. változatainak kipróbálásával kísérleteznek, így a váll.-ok régi fogyasztókat ugyan elvesztenek, de újakat szereznek. Eközben a fogyasztók nem tudnak a kivonulási opció révén nyomást gyakorolni a váll.-okra. Előnyösebb lenne számukra, ha egy monopóliummal állnának szemben, mert ekkor a fogyasztók elégedetlensége a monopóliummal szemben erőteljesebben jelentkezne. Tiltakozásnál a fogyasztók nem másik váll.-hoz pártolnak, hanem az adott váll. vezetését kényszerítik kül. eszközökkel arra, hogy jobb terméket állítson elő. A kivonulás jelenléte általában gátolja a tiltakozás technikájának kialakulását, de néha megtörténhet, hogy a kivonulás előmozdítja a tiltakozás megjelenését, pl. az NDK összeomlása. Miért nem számíthatunk Olson szerint arra, hogy nagy létszámú csoportok v. szervezetek tagjai képesek közös érdekeiket elérni? A nagy létszámú csoportok, még ha racionális egyének alkotják is őket, nem cselekednek a csoportérdeknek megfelelően, mert függetlenül attól, mekkora áldozatot hoznak a közös érdek megvalósítása érdekében, csupán kis részt kapnak az előnyökből, és az előnyökből azok is részesülnek, akik nem tettek semmit eléréséért. Másrészt nagy csoportok esetében, főleg ha nagyfokú heterogenitás jellemzi őket, a szelektív ösztönzők sem alkalmazhatók megfelelően, a csoport tagjai általában még abban sem tudnak megegyezni, hogy melyik kollektív jószág megszerzésére törekedjenek, és abból mennyit érdemes megszerezni. Nagy erejű szelektív ösztönzők szükségesek az ellenvélemények leküzdésére és az elégedetlenek csoportban tartására. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 11 / 21. oldal Miért képesek kiscsoportok társ.-mi szelektív ösztönzőket használni? Az emberek alapvetően értékelik a társas létet, becsülik azokat, akikkel kapcsolatban állnak. Kis csoportokban léteznek olyan személyes kapcsolatok az emberek között, amelyek lehetővé teszik a társ.-mi ösztönzők alkalmazását (pl. kiközösítés, feddés, különleges megbecsülés). Nagyon kis csoportokban ráadásul további vonzerő lehet a csatlakozásra, hogy a csoport méretéből adódóan az egyén nagy befolyásra tehet szert a csoporton belül. 4. fejezet Emberi tőke: A személyek olyan átformálásával jön létre, amely új cselekvésmódokat lehetővé tevő képességekkel és képességekkel ruházza fel őket. Az egyén által elsajátított készségekben és tudásban ölt testet. Társ.-mi tőke: A cselekvő számára elérhető erőforrások egyik meghatározott típusának tekinthető, lehetővé teszi bizonyos, máskülönben elérhetetlen célok megvalósítását, a cselekvők közötti viszonyok struktúrájában ölt testet, s akkor jön létre, amikor az emberek közötti viszonyok megváltoznak úgy, hogy elősegítsék a cselekvést. Kötelezettségek és elvárások: Ha A megtesz valamit B-nek, és bízik abban, hogy B ezt a jövőben viszonozni fogja, akkor ez A-ban elvárást ébreszt, B-ben pedig azt a kötelezettséget, hogy nem szabad elveszítenie ezt a bizalmat. E kötelezettség úgy is felfogható, mint egy A birtokában lévő váltó, amelyet B csak valamilyen ellenszolgáltatással válthat ki. A társ.-mi tőke ezen formája a társ.-mi körny. megbízhatóságának szintjétől ill. a fennálló kötelezettségek tényleges mértékétől függ. Információs csatornák: A társ.-mi tőke azon típusa, amely azért értékes, mert információt nyújt, a más célból ápolt társ.-mi kapcsolatainkat kihasználhatjuk információszerzés céljából is. Pl. a nők divatot követő barátnőjüktől informálódhatnak az aktuális divatról. Normák és szankciók: A társ.-mi tőke azon típusa, amelyben a fennálló norma hatására az egyén önérdekét háttérbe szorítva cselekszik a közösség érdekében, a normák érvényesülését pedig külső v. belső szankciók segítik elő. (a kapott jutalmak v. a saját lelkiismeretünk) állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 12 / 21. oldal Inkorporált (belsővé tett) kulturális tőke: A kultúra inkorporált állapotban történő felhalmozását egy elsajátítási folyamat előzi meg, mely időt igényel, vagyis időbe kerül. Ezt az időt a beruházónak személyesen kell befektetnie, nem működik a képviseleti elv. A műveltség megszerzésével önmagunkat formáljuk, s itt nemcsak az iskolába járást kell érteni, hanem a családi nevelés is hozzájárul pozitívan v. negatívan ehhez a művelődési folyamathoz. Az inkorporált tőke a személy habitusává válik, amely nem adható tovább ajándékozás, öröklés, vétel v. csere útján. Gyakran ezt a tőkét szimbolikus tőkének tekintik, s ennek birtoklása különlegességi értéket kölcsönöz tulajdonosának, amely extraprofitban is megnyilvánulhat. Objektivált kulturális tőke: A kulturális tőke materiálisan anyagi formában megjelenő típusa, amely így átadható, viszont csak a tulajdonjog ruházható át, de az a sajátosság, ami a tulajdonképpeni elsajátítást lehetővé teszi, nem adható át. Intézményesült kulturális tőke: A kulturális tőke birtoklásának titulusok formájában történő kifejezését jelenti, ezáltal nem kell állandóan bizonyítani a kulturális tőke birtoklását, mivel a titulus garantálja, hogy valóban rendelkezünk az adott kulturális tőkével. Az iskolai végzettség titulusa v. a tudományos fokozat intézményes elismerést kölcsönöz az adott személy által birtokolt kulturális tőkének. Ezen titulusok révén az emberek összehasonlíthatók és fel is cserélhetők egymással. Tőkeátalakulások: Lehetséges a különböző tőketípusok közötti átváltás, s a többi tőkefajtához a gazd.-i tőke segítségével lehet hozzájutni, általában költséges átalakítási munkák révén. Ennek megfelelően a kulturális tőke elsajátításához időre van szükség, s ahhoz, hogy ezt az időráfordítást megengedhessük magunknak, rendelkeznünk kell bizonyos mennyiségű gazd.-i tőkével is. Pl. egy gyermek csak akkor tanulhat tovább, ha ehhez a család az anyagi hátteret biztosítani tudja, és nincsenek rászorulva arra, hogy a gyermek belépjen a munkaerőpiacra, és maga is pénzt keressen. Bourdieu szerint az emberek gazd.-i tőkéhez akarnak jutni, s ennek érdekében váltják át kulturális és társ.-mi tőkéjüket. De mivel az emberek különbözőképpen vannak ellátva a kül. tőketípusokkal, a társ.-mi egyenlőtlenségek állandóan újratermelődnek. Hagyományalkotás: A hagyományt értelmezhetjük úgy, mint az időtálló szokások, ismeretek, társ.-mi gyakorlatok generációk közötti átadása, tekinthetjük úgy, hogy a múlt értékei csak a jelen közvetítésével létezhetnek, s így a hagyomány egy folyamatos átalakulást is jelent, emellett kezelhetjük a hagyományt úgy is, mint a kultúraalkotás speciális esete. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 13 / 21. oldal A sikeresen megalkotott hagyomány olyan kulturális termékké válik, amely kereskedelmi sikert és mérhető hasznot hoz azok számára, akik a kialakított hagyomány az érdekeit képviseli és szolgálja. Értékintrojekció: A társ.-mi tőke egyik formája, amely arra ösztönzi az egyéneket, hogy ne csupán önérdeküket kövessék, s az így kialakított viselkedés a többiek, a közösség számára is erőforrássá válik. Kölcsönös csere: A társ.-mi tőke azon formája, amely a másoknak tett szívességeken és a kölcsönösség elvén alapuló váltók felhalmozására épül. Ezekben a tranzakciókban nem pénz v. anyagi javak cserélnek gazdát, hanem megfoghatatlan társ.-mi javak. Korlátozott szolidaritás: A társ.-mi tőkének ez a formája akkor keletkezik, ha az emberek felismerik, hogy mindannyian egy közös nehézségtől szenvednek, s ez csoportorientált viselkedéshez vezet. Ha a kialakuló szolidaritás elég erős, akkor a kölcsönös segítség normájának betartásához vezet, amelyre mint erőforrásra támaszkodhatnak a saját céljaikat követő egyének. Pl. a proletáröntudat keletkezése és a munkások osztályba szerveződése. Nem kikényszeríthetőségen alapul, hanem valamilyen erkölcsi parancson, mely szerint egy adott módon kell cselekedni. Kényszerítő megbízhatóság: A társ.-mi tőke ezen formája akkor keletkezik, ha az egyes tagok jelenbeni vágyaikat alárendelik a kollektív elvárásoknak számítva arra, hogy így részesülhetnek azokban a hosszú távú piaci előnyökben, amelyeket a csoportban való tagság biztosít számukra. A csoportvárakozásnak való megfelelésen van a hangsúly, amit azoknak a hasznos szolgálatoknak a reménye vált ki, amelyek egy csoportban a jó hírnévhez kapcsolódnak. Ez a társ.-mi tőke is a közösség létezésén alapul, de nem a külső konfliktus kiváltotta szolidaritás, hanem a közösség belső szankcionáló képessége áll a kp.-ban, s ez váltja ki közösség elvárásaihoz való alkalmazkodást. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 14 / 21. oldal Milyen jellegű társ.-mi struktúrák mozdítják elő Coleman szerint a társ.-mi tőke képződését? A társ.-mi tőke képződését különösen elősegíti a társ.-mi kapcsolathálók zártsága, mely előmozdítja olyan hatékony normák létrejöttét, amelyek a negatív külső hatások korlátozására v. pozitív hatások kiváltására irányulnak. Ha egy generációk közötti zártsággal bíró kapcsolathálót figyelünk meg, amelyben nemcsak a gyerekek, hanem a gyerekek szülei is ismerik egymást, akkor a szülők elbeszélgethetnek gyermekeik viselkedéséről, és egyetértésre juthatnak a nevelési elvekben is, így a két szülő egymást erősítheti a gyermekek viselkedésének szankcionálásában, és hatékonyabb a gyermeknevelés. A társ.-mi struktúra zártsága nemcsak a hatékony normák kialakulásához fontos, hanem a társ.-mi struktúrák megbízhatóságának kialakulásához is, amely lehetővé teszi a kötelezettségek és elvárások megsokszorozódását. A társ.-mi tőke képződését a kisajátítható társ.-mi szervezetek is elősegítik, mivel a célok adott körének elérésére létrehozott szervezet más célokat is elősegíthet, és így felhasználható társ.-mi tőkét képvisel. Például a dél-koreai radikális diákok szervezetei az egy középiskolából, városból v. egyházközösségből való diákok tanköreiként jöttek létre, de egyúttal lehetőséget adnak az elnyomó pol.-i rendszerrel szembeni ellenálláshoz is. Hogyan hat a családon belüli és a családon kívüli társ.-mi tőke az emberi tőke termelésére? A családon belüli társ.-mi tőke fontos szerepet játszik a gyerekek szellemi fejlődésében. A család társ.-mi tőkéje a szülők és a gyermekek közötti viszonyon alapul, ugyanis a gyermek tanulmányai szempontjából csak akkor lényeges a szülők által birtokolt emberi tőke mennyisége, vagyis a szülők iskolázottsága, ha ezt kiegészíti a családi viszonyokban testet öltött társ.-mi tőke. A családon belüli társ.-mi tőke tehát attól függ, hogy a felnőttek ténylegesen jelen vannak-e a családban ill. mennyi figyelmet fordítanak gyermekeikre. A családon belüli társ.-mi tőke hiánya alapvetően befolyásolja az iskolából való kimaradást. Ha a szülők jelenlétét, a testvérek számát és azt vizsgáljuk, hogy elvárják-e a gyermektől a továbbtanulást, akkor az egy szülős, több testvérrel bíró, a továbbtanulásra nem késztetett gyermekek körében a legnagyobb a kimaradási arány, míg a kétszülős, egy testvérrel rendelkező, a továbbtanulásra motivált gyermekek kimaradási aránya a legkisebb. A családon kívüli társ.-mi tőke is befolyásolja a gyermekek iskolából való kimaradási arányát. Ezt a generációk közötti zártság alapján vizsgálhatjuk meg. Az tapasztalható, hogy a felekezeti iskolákban, ahol a családokra a generációk közötti zártság jellemző, lényegesen kisebb a kimaradási arány, mint a független magániskolák v. az állami iskolák esetében. Tehát az iskola köré szerveződő felnőtt közösségben megjelenő társ.-mi tőke fontos szerepet játszik az oktatás eredményessége szempontjából. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 15 / 21. oldal Milyen különbségek vannak Bourdieu szerint a kulturális és a társ.-mi tőke között? Hogyan lehet a kül. tőkefajtákat egymásra átváltani? Mutasson be konkrét példákat! Hogyan járult hozzá a fr. borászati hagyomány megalkotása a borok közötti hierarchia kialakulásához Ulin szerint? Milyen piaci következményei vannak? Hasonlítsa össze a társ.-mi tőke Portes és Sessenbrenner által meghatározott négy típusát! Mutasson be konkrét példákat az egyes típusokra! 5. fejezet Bizalom: Annak feltételezése, hogy a partnerintézmények jóhiszeműen viselkednek irányunkban, kiszámíthatóak. A bizalom megléte elősegíti a biztonsághiány csökkentését. Társ.-mi erőforrások: A társ.-mi körny.-ből és struktúrából adódó csoportszintű erőforrások társ.-mi tőkét jelentenek. A sűrű társ.-mi kapcsolathálóknak, az erős és aktív civil társ.-nak fontos szerepe van a demokrácia megszilárdulásában és hatékony működésében. A közélet minősége, a társ.-mi intézmények teljesítménye is javul a sűrű társ.-mi kapcsolathálók révén. Bizonytalanság: Az egész társ.-mi hierarchiát átható bizalmatlanság és az igazságszolgáltatás és jogalkalmazás megbízható és hatékony rendszerének hiánya általános bizonytalansághoz vezet, ez jelenti a szerződések bizonytalanságát és az együttműködésektől való vonakodást is. Bizalomhiány: Akkut forrása a biztonsághiány, kiváltó okai, hogy nem tudjuk megbecsülni a valószínű kimeneteleket, hiányosak az információink, ill. különbség van az általunk követett értékek és normák tekintetében. Az idegen, elnyomó állam léte, a gazd.-i életben megjelenő csalások hozzájárulnak a bizalomhiány kialakulásához. Kockázat: Ismert negatív hatású, bizonytalan bekövetkezésű jövőbeli esemény. A maffia esetében az erőszak alkalmazása kockázatos eszköz a maffia hatalmának fenntartásához. Túlzott alkalmazása esetén olyan mértékben erősödik a bizonytalanság, és törnek felszínre a konfliktusok, hogy az már bosszúhoz és a hallgatás megtöréséhez vezet. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 16 / 21. oldal Így a maffiának az erőszak mellett a gazd.-i érdekek kielégítését is meg kell valósítania hatalma megtartása érdekében. Várakozások: A bizalomhiányos világban az emberek a maffiától várják az igazságszolgáltatás érvényesítését, a védelmet az üzleti csalásoktól. A maffia az, amely képes a bizalomhiányt nyereséges üzletté változtatni, és a védelem biztosításával, ugyanakkor az eladó és vevő közötti bizalomhiány fenntartásával képesek hosszú távon fennmaradni. Milyen történelmi és társ.-mi okok vezethetnek biztonsággarantáló intézmények kialakulásához? az illegális A tartósan idegen megszállás alatt élő Dél-Itáliában a hatóságra mint az elnyomás eszközére tekintettek, s nem bíztak abban. Ezt erősítette az igazságszolgáltatás és jogalkalmazás kiszámíthatatlansága is. Emellett az üzleti életet is áthatotta a bizalmatlanság, a csalárd üzletelés, egymás becsapása mindennapossá vált, s ez az együttműködésektől való vonakodáshoz vezetett. A társ.-mi felemelkedésre a hivatali előmenetel és az üzleti élet sem adhatott lehetőséget. Ilyen körülmények között a maffia volt az, amely a hozzá tartozóknak védelmet biztosított az üzleti csalásokkal szemben, s aki társ.-mi felemelkedésre vágyott, a maffiókhoz csatlakozva hatalmat, tekintélyt és tiszteletet vívhatott ki magának. Milyen nem szándékolt mechanizmusok vezethetnek a maffia típusú szervezetek kialakulásához? A nem szándékolt mechanizmusok közül az egyik a kivándorlás, ugyanis azok az ambiciózus emberek, akik javítani akartak társ.-mi pozíciójukon, de ezt nem a maffia oldalán kívánták megtenni, kénytelenek voltak kivándorolni. Ennek következtében az adott területen a maffia ellenzőinek száma növekszik, hiszen a maffia ellenzői kivándorolnak, s a szervezet hatalma erősödik. A másik mechanizmus a demokratikus államhoz kötődik, mely kétarcúan viszonyult a maffiához, egyrészt ellenséges volt egy ilyen típusú szervezettel szemben, másrészt szüksége volt a szavazatokat mozgósító erejére. Milyen indikátorai vannak a társ.-mi tőkének Putnam szerint? A társ.-mi tőke fontos szerepet játszik a demokrácia megszilárdulásában, a közélet minőségének és a társ.-mi intézmények teljesítményének alakulásában A társ.-mi kapcsolatok az emberek elhelyezkedési lehetőségeit és sok egyéb gazd.-i kérdést is meghatároznak. A civil szerveződések hatással vannak a képviseleten alapuló kormányzat teljesítményére. A nagyobb társ.-mi tőke ösztönzi a társ.-mi bizalom kialakulását, előmozdítják a koordinációt, a kommunikációt, erősíti a tekintélyeket, s így ösztönöz a kollektív cselekvésre, elősegíti a társ.-mi problémák megoldását. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 17 / 21. oldal Milyen tényezők vezetnek a társ.-mi erőforrások meggyengüléséhez? 1) A nők tömeges munkába állása, mely a férfiak életét is megváltoztatta, hiszen nagyobb szerepet kellett vállalniuk a háztartásban, így csökkent a társ.-mi tőke építésére fordítható idő. 2) A mobilitás v. „átültetés” hipotézis szerint a nagyfokú területi mobilitás, s az így kialakuló gyökértelenség is csökkenti a civil szervezetekben való részvételt. 3) Egyéb demográfiai átalakulások, a házasságkötések és a gyermekek számának csökkenése, a válások számának növekedése, az alacsonyabb reálbérek és a nagy léptékben bekövetkezett változások is hozzájárultak a társ.-mi tőke csökkenéséhez. (sarki fűszeres → szupermarket → internetes vásárlás) 4) a szabadidő technicizálódása, elsősorban a televízió megjelenése révén szélesebbé ugyanakkor sekélyesebbé váltak közösségeink, a társas szabadidő-eltöltés aránya lecsökkent. E tényezők közül az első kettő nem teljesen helytálló magyarázat, s a technikai fejlemények hatása sem egyértelmű, további vizsgálatra szorul, hogy az internet mennyiben csökkenti v. éppen növeli a társas együttműködést, a társ.-mi tőke képzését. Mi történt a civil szervezetekkel Putnam szerint? A társ.-mi tőke csökkenését mutatja azonban a választási részvétel csökkenése, a kormányzásban és a politikában való közvetlen részvétel csökkenése, az istentiszteleti alkalmakon való részvétel és az egyházi szervezetekhez való kötődés mérséklődése. Ugyancsak a társ.-mi tőke csökkenését jelzi a szülő-tanár szövetségek, a hagyományos nő-egyesületek, a legnagyobb civil szervezetek, mint a Vörös Kereszt v. a Cserkészfiúk Szövetsége tagságának csökkenése. A diákszervezetek, a tekeszövetségek tagsága is csökkent, lazultak a családon belüli a kötelékek, a szomszédi kapcsolatok. Ezzel szemben a harmadlagos szervezetek, pl. a körny.védő, feminista v. nyugdíjas szervezetek tagsága megnövekedett, s hasonlóan a nonprofit ügynökségek, a támogató „önsegélyező” csoportok v. az irodalmi körök és hobbi klubok taglétszáma is emelkedni kezdett. Ezek a szervezetek azonban kevésbé járulnak hozzá a társ.-mi tőke növeléséhez, mint a hagyományos civil szerveződések. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 18 / 21. oldal 6.Vizsga, zh, órai kérdések Milyen különbségek vannak Bourdieu szerint a kulturális és társadalmi tőke között? Kulturális tőke A kulturális tőke háromo formában létezhet: 1. bensővé tett, inkorporált állapotban, 2. tárgyiasult állapotban( kulturális javak, képek, könyvek, lexikonok, eszközök vagy gépek), 3. intézményesült állapotban Elsajátítási folyamata időbe kerül. A személy idejét áldozza fel a kulturális tőkéért. A kulturális tőke nem adható át rövid időn belül, nem örökíthető, és a képviseleti el is kizárt (nem tudja helyettem senki megtanulni a tananyagot). (Ugyan nem örökíthető, elajándékozható, de pl. egy kép tulajdonjoga átruházható, de kulturális értéke- hogy élvezni tudjuk a kép látványát – nem.) Társadalmi tőke A társadalmi tőke azon aktuális és potenciális erőforrások összessége, amelyek a kölcsönös ismeretségek vagy elismerés többé kevésbé intézményesült viszonyai tartós hálózatának birtoklásához kapcsolódnak. Egy csoporthoz való tartozáson alapul. A társadalmi tőkével rendelkező személy nem feltétlen kell időt áldozzon annak érdekében, hogy rendelkezzen azzal.(pl. társadalmi helyzetbe való születés) A társadalmi tőke újratermeléséhez szakadatlan kapcsolattartásra van szükség A társadalmi tőke örökíthető, más által is megszerezhető. (pl. társadalmi helyzetbe való születés, házasodás, rokon által kialakított társadalmi pozícióba való kerülés…stb.) Hogyan lehet különböző tőkefajtákat egymásra átváltani? Mutass be konkrét példákat! Kulturális tőke – gazdasági tőke A kulturális tőke legjobb mércéje a megszerzésére fordított idő. Vagyis a gazdasági tőke kulturális tőkévé való átalakítása olyan időráfordítást feltételez, amely gazdasági tőke birtoklása révén válik lehetővé. Vagyis például egy családban a kulturális tőke átadása attól függ, hogy mennyi ideje akad a családfőknek átadni a kulturális tőkét gyermekeiknek. Más példát hozva: gazdasági tőke alakul társadalmi tőkévé, mikor a család kitaníttatja a gyermeket ( tandíjas iskola, egyéb tanfolyamok...), s mikor a gyerek a munkaerőpiacra lép és munkába áll, gazdasági tőke áramlik vissza hozzá és a családhoz az ő kulturális tőkéjével szemben. Vagyis a kulturális tőke visszaalakult gazdasági tőkévé. állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 19 / 21. oldal Miért nem számíthatunk Olson szerint arra, hogy nagy létszámú csoportok vagy szervezetek tagjai képesek közös érdekeiket elérni? potyautas magatartás: nagycsoport esetében az egyén erőfeszítése csak kis mértékben járul hozzá a csoport teljesítményéhez, ezért a „hadd csinálja más” elv uralkodik o pl. a munkás saját egyéni érdekeit nézve sem fog harcolni a béremelésért, mert arra számít hogy majd a szakszervezet harcol helyette az egyének nincsenek ösztönözve arra, hogy erőfeszítéseikkel hozzájáruljanak a kollektív javak megszerzéséhez nagycsoport esetében nincsen kapcsolat a tagok között, ezért nem alkalmazható a kizárás vagy a jutalmazás az egyén nem remélheti, hogy befolyásolni képes a csoportot heterogén, ezért nincsen egyetértés abban, hogy milyen kollektív jószágból mennyit vegyenek Miért képesek kiscsoportok társadalmi szelektív ösztönzőket használni? kiscsoport esetében lehet szelektív ösztönzőket alkalmazni, pl. kizárás a csoportból (negatív) vagy jutalmazás (pozitív), mivel van kapcsolat a csoporttagok között, így értékük is van az efféle szelektív ösztönzőknek a kiscsoport lehet homogén, ezért egyetértés lehet a tagok közt a kollektív jószág kérdésében Hasonlítsd össze a társadalmi tőke Porte és Sensenbrenner által meghatározott 4 típusát! Mutass be konkrét példákat a típusokra! társadalmi tőke: cselekvésre irányuló elvárások egy közösségen belül, amelyek befolyásolják a csoport tagjainak gazdasági céljait és célkövető viselkedését, még akkor is, ha ezek az elvárások nem a gazdasági szférára irányulnak 4 típus: értékintrojekció kölcsönös tranzakciók korlátozott szolidaritás kikényszeríthető bizalom Értékintrojekció lásd Durkheim elmélete és Weber értelmezése morális értékek arra ösztönzi az egyéneket, hogy viselkedésüket ne pusztán a kapzsiság irányítsa, hanem magasabb rendű csoportmoralitás alapján cselekedjenek az alkalmazkodás egyéni motivációja elveken alapuló állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 20 / 21. oldal Kölcsönös tranzakciók közösségi létezésen alapul ez is, mint az előbbi, szívességek, információk, megbecsülések cserélnek gazdát kölcsönösség elvén felhalmozódó váltók alkotják ezt a társadalmi tőkét önös célok követése a jellemző rá társadalmi javak cserélnek itt gazdát, de mégis ez áll legközelebb a gazdasági tőkéhez, mert a társadalmi kapcsolatok könnyen pénzre válthatók Korlátozott szolidaritás külső konfliktus kiváltotta összetartás konkrét példa: 1989, Miami: egy kolumbiai származású rendőr lelőtt két fekete kerékpárost, ezért a fekete közösség ellene fordult, felhívást intézett a rádióban, és a kolumbiaiak mellé álltak, mert azt gondolták, csak bűnbakot keresnek, pénzt kapott a perköltségekre ez korlátozott szolidaritás, mert meghatározott csoport tagjaira érvényes erkölcsi parancson alapul Miamiban élő nicaraguai közösség is jó példa Kikényszeríthető bizalom közösségi létezésen alapul, a közösség belső szankcionáló képessége játszik szerepet a New Yorkban élő dominikai bevándorlók körében kialakulóban van egy vállalkozói réteg, szinte egy új várost alakítottak ki nemzetiségi éttermekkel, szállodákkal, hitelintézetekkel állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 21 / 21. oldal
