@ aniCD
www.anico.hu
www.radioamatorwebshop.eu
INCOMP
Electronics
Alkatrész kis- és nagykereskedelem
EXPORT - IMPORT
2120 Dunakeszi, Fö út 35. II (27) 342-407
www.incOlnp .hu
J ~· 1<J
13;o.3i09, Fa;t.;+ 36 I
I, ' "
FÉLVEZETŐ TRIÓDÁK
RH-PA
2 x GK71
MŰSZERTÖRTÉNELEM
cn
>
III
~~
...
III ~~
•
,
,
A
RADIOTECHNIKA
,
..
EVKONYVE
\
2020
Tartalomjegyzék
Szerkesztette:
Békei Ferenc föszerkesztó
okI. viiI. üzemmérnök, HA5KU
Előszó
_ . . ..... . . . ......... .
. . 3
A TELEFUNKEN Nauen-i ad6állomása (1906-2000) . . . , . 4
A "félvezető trl6da" története . • . • . • . . . . • . • ..
. 12
Szubjektív szakmai életrajztöredékek - Cs. J .. . . .
. 29
A R&S· SMA100B tip. mikrohullámú jelgenerátora .
32
Békei Ferenc okI. viiI. üzemmérnök, HA5KU
Múszertörténelem .• • . . • . . • . _ . . . . . . .
34
Csiszár János okI. villamosmérnök
Szubjektív szakmai életrajztöredékek - dr. T. J . . . . . .
56
A Rádi6 Technikát61 a Rádiótechnikáig .
60
" Rádi6s" szerzők és munkáik . . . . . .
80
A LED-es világftás szfnh6mérséklet-változtatása .
90
írták:
Balás B. Dénes technikus, HABBDE
Idr. Fábián Tibor okI. villamosmérnöki
Garad Ágoston egyetemi hallgató
König Imre villamosmérnök
A fény hangjai . . . . . . . . . . . . . . . . . .
108
Hangkapcsol6k . . . • • . . . • • . . . • • • •
120
Technikatörténet - évszámokban . . . . . . • . . . . _ .
135
Kézi játékkonzol . . . . . . . . . . . . . . . . . .
142
dr. Madarász László okI. villamosmérnök
A digitális CMOS áramkörök 2000 - 2020 között .
150
Nagy Gyula villamosmérnök, HABET
A vezetékes rádió (1947-1965) .. , .
168
VLNA-144 szuper kis zajú el6er6sítő.
176
Szubjektív szakmai életrajztöredékek - N. Gy. _ .
183
GyorsbIllentyük. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
186
Rádióamatőr
197
Lambert Miklós okI. villamosmérnök
Lendvai Klára, HA5BA
Nagymáté Csaba villamosmérnök
Pálinkás Tibor gépészmérnök
dr. Simonesies László okI. villamosmérnök
készülékek, antennák .
ca de HA... ca de HG... 2019.
dr. Sipos Mihály okI. villamosmérnök
dr. Tolnai János okI. hir.techn.-i szakmérnök,
HA5LQ
• . .
· 210
Sok kis kapcsolás . . . . . . . . . . . . . . . . .
· 212
202l-es akci6s Rádiótechnika évkönyvrendelés .
· 223
Hirdetések. . . . • . . . . . . . . • . • . • . . . . • • . • 224
©'minden
k6nrw.1 kapcsol.tos
Joa 'enntarh.!
A könyvben szerepl6 Cik·
kek. ábrák. IlIusztréciól<.
III. azok részei szerzői ;ogl védelem alan állnak.
AzoI<at részben. vagy
egészben. bármilyen módon reprudukálnl. adet
rógzít6 rendszerekben
r6gzJtenl és/Vagy tárolnI, nyilvánosságra hozn,
(az Iskolai oktatásban
történ6lehasználás klVátelével) a kiad6 egyértelmű engedélye nélkül
tilosl
2
Kiadja:
a
RddiVf~"tit.
A kiadásért felel: Békei Ferenc
ügyvezető
igazgató
Tördelés és nyomdai előkészítés: TypoMix Kft.
Felelős vezető: Bohner Ferenc
Nyomás: AduPrint Kft., Budapest, 2019 www.aduprint.hu
Felelős vezető : Tóth Éva ügyvezető igazgató
HU-ISSN 0557-6229
RT ÉK '20
E lőszó
Folyóiratunk évkönyveinct.- immáron LIII. kötetet nyujthatjuk ál a kedves O lvasónak. Ez alkalommal is
a jól bevált tartalmi összeállítást követj ük: a rá9ió adás-vétel technika. a hangtechnika, a műszer- és méréstechnika, az ipari és a7 álta lános elektronika terü l eté rő l közlünk elméleti-történeti, illetve gyakorlati
jellegű írásokat.
Évkönyvünk indító cikkében Balás B. Dénes (HA8BDE) szerző urunk Európa egykor híresen nagy adóál lomásának, Nauennek a történetét ismerteti. Ezen kötelünk további hat szerzője ~ Csis=ár. d,: Fábián,
dr. Madarász, Pálinkils. dr. Simoncsics és dr. TO/fiai mentök urak - is szakmatörténeti témát dolgozott fel
írásában. Örömmel nyuglázhatiuk, hogy kiadványunkban az ifjúság is jelentkezik pubJikációval. Garad
Agoston BME-s egyetemi hallgató a ,.Kézi játékkonzol" c. írásában bemutatott szerkezetének késziilékbázát is "tennészetesen" maga nyomtatla 3D-s printerével. - Ágoston, csak így tovább! Évkönyvünk rádióamatőr rovatában újrajelentkezik régi t örzs-szerzőnk , Nagy Gyula (HA8ET) mérnök úr. A kiváló műszaki
jellemzökkel bíró VLNA készülékcsa lád 2 m-es tagját mutatja be, a tőle megszokott precíz leírásban.
Kiadványunk több cikkének ábraanyagát a www.radiovi lag. hu honlapunkon - , ezen évkönyvünk tartalomjegyzékénél , Ietölthetövé tettük a nagyobb méretben való jobb tanulmányozhatóság érdekében.
Kedves Olvasóink! A Rádiótechnika legójabb kötetének széles témaválasztékához kíván kellemesen
hasznos évkönyvlapozgatást
A szerkesuőseg
»Árfelezős előfizetőcc aÁmÚTECHNIKA
akciónk
2020-ra!
A 2020 ....8 szóló ..ÁRFELEZŐS ELŐFIZETŐ .. akciónkban
Ön dönt, melyik kedvezményes lehetóséggel él
t
előfizetési díj 17.400 Ft (12 x 1450 Ft),
Ft árkedvezménnye~ 3000 Ft + postaköltségért
LEHETÖSÉG: RÁDIÓTECHNIKA éves
és
1950
küldünk majd Önnek l db 2 021 .... 5 RT éVkönyvet,2020 novemberében.
2. LEHETŐSÉG: RÁDIÓTECHNIKA éves előfizetési díj 14.500 Ft,
a normál 17.400 Ft helyett, azaz csak 10 db lap árát kell kifizetnie.
Az .Árfelezős eiófizeló< akcióban most is lehetősége van
vagy
Banki
egyösszegben, vagy 2 részletben befizetni bármelyik fenti előfizetési díjat.
Rendeljen és kúldjúk 8 csekkett A csekket kérjük OLYAS HATÓAN kitölteni
Kérjük, ;eeue. ha szániá:t is kér az el6ftzetésr6L
áMalásnát a ~Közlemény· rovatban kérjGk megadní a neOJet. a postázási cimet és az .RT elófiz. 2020· -at.
Az eléíflzetésl díjat 2019.december15.-lg kérjük befizetnH
Tel/fax: 239-4932, 239-4933 1550 BudapesI, Pf.123 www.radlovilag.hu jcsiszar@radlovilag.hu
RT ÉK '20
3
A TELEFUNKEN Nauen-i adóállomása
(1906-2000)
Balás B. Dénes távközlési technikus, HA8BDE
A IlIIs:!odik s::á::ad elején
néhány
mé,."ükének tOl1l1lmónyutját k6\'elóen
II Jlaj{\"ur kirall'i Posta !'riémerors::ág·
bQl re"delte meg Q rÓlJiótádró berend~e.\cke'- A nogyreljesiulltJm'li berel/de::éw' K \;:tilli,ásara a legnagyobb ceX.
a Tele(lIl1kell kapla
(J
megrendeléseket
A nídiÓlúl'kö='és k~deti idl]$::akitfxm
BrauJI, Arco é.f Slaby IIewb'el "jémjel;:elf" /lemel ródiÓIe('/lIIika II magyar
málli/költ s::ámára mmtak/mt, r<'/i.'renCUlkclII J::olgóll.
A Telerunken cég Bcrlintöl nyugatra rekvő Nauen-i nagyállomása. a
huszas cvckrc. olyan himcvet szerlett
Magyarországon, hogy II vitág egyi"
legnagyobb és Icgjclenlöscbb nidióáltomásának tartották. (Tették czt többek
kÖ7ŐU azért, men az angliai. amerikai
és rrancia állomnsokról nagyon kevés
mfonnllció
érkezett
Magyarország.
ra.) Nauen rényképei megjelentek a
Magyar Radió Újsag 1924 augusz·
tusi sz:imaiban és Paslca\~ \1o/"úr:
Las=gal/ner: A Rádió kmcsestára c.
könyvében . .lfende Jenö is sok helyen
hivatkozott ni ,.A drótnélküli telegm·
fia" címu tanulmányában.
A Ilemw" MwhesillS éltallcrvclcU
épülct, a relette alló antennatornyok.
kal és Georg von Arco grM képé\'el,
nemcsak Nauen. hanem a Telcfunken
cég és vele a nemet rádiózás jelképé·
vé váltak. Bevallom, hogy magnm is
a sok korabeli közlemény. fénykép cs
raJz hatásara lettem kivanesi arra. hogy
milyen ... olt valójaban a Naueni rádió-állomás. Nem volt könnyű dolgom il
korabeli szerzök sokszor lelkendezö
és egymasnak ellentmondó leirásából
kihamozni il lényeget és a valóságol.
Nem merem kijelenteni azt, hogy sikerfih, inkább azt állítom: ennyit tudtam
kideriteni.
zett Marconi-. Bralln·Siemens-, S/ab)'Arc()... De Fore.,.,-rt:nd.. :ter ..th ARra·
un-rendszer elterje~7tését a Siemens
érdckeltségcn belUl egy korlátolt fele·
lösségü társaság végcztc, "Professor
Braun's Telegraphie G.m.b.H." néven.
Slabyék viszont aL Emil Rallu:llau által
alapított német AEG cégnek adták el
találmányai kat.
A két német cég, az AEG és a
Sicmcns· l lalskc versengése. a szaba·
dalmi és eg,eb jogviWk a Lelpzigi Bi·
rodaimi Biróság elé kerültek, azonban
II. Vilmos nemet császár szcmélyesen
avatkozon az ilg,be és nyomást gyakorolt a felekre, hogy pereskedés he·
I,ett szővctkCZ7cnek Kcsöbb, 1906·
ban nyilvánossagra kerfiltck a császár
sznvai: .. Marc:oni milldig IOl'{íbb meg)'
e/óre, de fl némel (e/ra/ú/ólc Ie{(ogasá·
ball a:: el/lmo/dalnak IfllfCS szerepe. Végül addig kellett SiemenSI es Ralhellalll
gyö=lcikJlli few!lll'g II cegiikC'llefeje=ni),
A Telefunken alapítása
amíg eg)'e=segellfem kömek nekem . ..
A Xx. század elején a kisérletc7ö ... állalkozók által készitett szikratávirókat
önalló rendszernek tekmtették és a
feltoláló nevével jellemezték. igy léte·
Ez anagyhorderejű iparpoliti·
kai lépés egy jc!emöli rádiócég. a
..Gesellschan fOr drahtlose Telegraphie
m.b.H."
megalapitás:ához vezetett.
1903. május 17-én Arco grM és Fcr-
4
dinand Bmun, 52 birodalmi szaba·
dalommal Cli Jclcntös töké\ el eg,esi.
tették a Siemens·Halske és az AEG
érdekehségekel. Pár hónappal késöbb
Slaby beJcgyeztette táviratcimként a
..Telefunken" nevel. majd par év"'cl
késöbb, 1906·ban. a vállalat úljáalakult
ezen a né\en.
Ez a cég világhírű lett, felvelte a
versenyt a Marconi "birodalommal",
másfd évtizedcn keresztül a magyar
Posta is föleg Telefunken berende.lé·
seket alkalmazott a rádióállomásokon.
1912 \égért a világ mintegy J OOO
s7.kmtá\írÓ állomlÍsának 450;,,·a Telefunkcn gyánmAnyú \olt. míg a több.
55%-on tíz. cég. közöttük a listavezctö
Marconi OS7!ozott.
Arco mérnök
Slaby proft!s<'Lor
asszisz.tcnscként
korábban szeme·
Iyesen réS71 \ell Marconi Flatholm-j
kistrlctc.bcn, cs a \ .lágon az elsök kö·
zön \olt, aki tapasztalatokat szcrzett ti
szikratávíró"n!.
Rmun professzor ugyancsak az
elsök között \"olt. bár ó nem kcrOh
kapcsolatba Marconi\al, hanem saJ3t
kísérletei alapján jutott eredményckre,
melyelo.:et a Siemens·Halske cégnek
Adott át. A cégalapitáskor mar több
Jclentös s7..!1badalommal rendelke7cu,
többek között Ö találta ki azt az cljárást,
hogya SLikrainduklorokat (majd ké·
sőbb a nagyfesLllhségű trnnsLfonnáto·
rokat) kÖ7\etlenll1 váltakozó árammal
kell táplálni. igy elhagyható a sok gon·
dOI okozó megszakitó. Másik lalálmli·
n,aban a szikraköz és az antcnna közé
indukti .. csatoló tekercseket alkalma·
LOti. eláltal 87 antcnnakörbcn csökkent
a szikra rövidzáró hatasa.
A Társaság ténylcges tulajdonosni
azonban a kél nagycég, a Siemens·
Ilaiske é!: 37 AEG voltak.
Az állomás kezdeti id6szaka
A T:if
g laboratóriuma 1905 öszén
R. Rt:ndahl mérnök \'czet6C\cl cg,
kis kisérleti szikratávíró állomást üze·
mcltctctt a BcrlLlli Elcktromos Mu\ck
Oberschöncweide·i epületének tetcjén.
AT ÉK '20
3. kép
1. kép
s az lU szerzett ke(h ező tapasztalatok
alapján kezdték teneZfll egy nagy. tengerentúli forgalomra alkalmas szikratá .. író állomás építését.
Amikor a Társaság 1906-ban felvelle a TELEFUNKEN cégnevel. egyidejűleg építkezésbe kezdett a Berlin
melletti Nauenben. hogy egy nagyteljesítményű szikmtavíTÓ ál10mássnl
megfeleljen a kor és a Marconi-cég
diktálta kihívásoknak a távközlésbcn.
Luchban, a Berlin-Wittemberg-Hamburg vasútvonal mentén, 4 km-re a
l\aueni vasútállomáslól. feküdt a $toltze-féle hitbizomány blnok, gyenge minőségű. haszonbérbe adott fOldekkel.
A7 építkeLé!>het. szükseges. aránylag
sik fekvesű 30 000-40 OOO m~ területeI a Társaság olcsón megvásárolta. cs
az épülő szikratávíró állomás a közeli
Nauen városka nevét vetle fel.
A l\aucni szikratávíró állomás első
berendezése egy barakkszeru épületben elhelyezett Ferdinand Braun á[tal
fejlesztett szikraadó volt. 10 kW antenna-teljesítménnyel. Az áramellátását
úgy oldották meg, hogy széntOzelésü,
35 Le teljesitményíl gőzgép hajtott egy
50 kW teljesiunényű, 75 pcriódusú,
"
.:
2. kép
RT ÉK '20
500 V-os \áltóámmú generáton. A váltóáram hat nagyfeszültségíl transzfonnáton gerjesztett. ezek 360 darab
Leydeni-palackrJ dolgoztak (I. kép).
A másfél méter magas Leydeni-palackok összekapcsolásával ISO kV feszOl!Séget állítonak elő. és adáskor karvastagságnyi szikra repült a le.. egőben.
Az ernyöantennát 400 m szélesre
feszÍlellék. az emyö közepét 100 m
magas rácsos szerkezetű ..'astorony
tartotta. A tornyot a Hein, Lechm8n Cl
Co. AG gyártotta és építette. a későbbi
tornyokat is ezzel a céggel készíttellék
el, A torony háromszög keresztmetszete takarékos ötlet \011. kisebb szélellenállást és I...evesebb feszítő kötelet
Jelenteti. A "kötelek" még tömör köracélból készultek. csak később került
sor a mai párhuzamos elemi szálakból
álló, fonott drótkötelek használatára.
A kötélszigetcJők fábó l készültek. a
ffildközeliek olajos itatással.A vizenyős
altalaj mialt a torony alá csuklószerkezetet szereltek. és azt márvány tuskókkal szigetelték az alaptól. Az ernyő
mintegy 60 OOO ml területet fedett be.
Az e l ső próbáná!. 1906. augusztus
19-én. a 400 km-re fekvő Norddeich-i
TelenlOkcn állomással
létesitettek sikeres kapcsolatot, majd az
1300 km-re lévő
Szentpétervár is kielérhető
vál6an
~
\'olt.
Ezzel az
első
berendezéssel
1700 km-es
körben
tudlak
táviratot vált.'lni az ellenál10másokkal.
Ebben az időben a távimtok \-étele
még a rádióállomáson történt. nem .. olt
külömálasztva az adó- és a vevőszol­
gálat. Ez azzal a hátránnyal ján. hogy
egyszerre csak ai' egyik szolgálat mű­
ködhetett, mert csak egy antennájuk
volt es a szikraadó rendkivül zavana
a \-e"ökészUléket. A vevökészülékek
detektoros rendszeruek voltak (3. kép).
Az. állomás els6 oovítése
A berendezéseket szinte éVTŐl évre
fejlesztették. a Társaság valamennyi
találmányát az állomáson kipróbálták.
A Telefunken mérnökök (.Ha\' U7en
lanár ötleléböl) 1907-ben alkották meg
az ún .•,zenei hangzású kioltolt szikraközü" adót (4. kép). me[yböl először
[908-ban 50-60 kW-os áramfomissal ellátott berendezést telepítenek
Nauenbcn. Ez kb. IS-20 kW antennateljesítményt adhatott és a hatótávolság
közel duplájára nön.
1909 és 1911 közön a Telefunken
újabb fejlesztést végeztetett Nauenban.
A továbbfejtesztett zenei hangzású
ol tott-szikrás adóberendezést az állomáson 35 kW teljesítménnyel valósítollák meg. Az ernyőantenna hatásos
magassá-gát átalakitással nö\elték:
12 db 30 m magas segédárb6ccal megemelték az ernyő szélél. Az ámmellátás még nlÍndig a lokomobillal történt
úgy. hogy egyenárumu generátor töltött
akkumulátortelepet és az akkumu[á-
4. kép
5
5. kép
tortelep lalta cl az 500 V-os valtóáraml! generatorok egyenáramu hajtasát.
Az akkumulátortelepre az Lizembiztonság növelése mian volt szükség, a
gyakran leálló lokomobil üzemszüneteit lehetett ,ele áthidaln;. A hatólávols..íg 3000 km-re növekedet\. (A ,.Die
Ge:schichte: de:s SpfC(:hfunkc5 in Naue:n"
dmű internet cikk szerint az 1908-ban
lélesilen berendezés jeleit egy hajó
3600 km távolságról, Tenerife közelében vette.)
Az afnkai német gyarmatokkal
történő levelezés meggyorsítására, a
Togo-i rádióállomással létesítendő kapcsolathoz az állomás teljesítményének tovabbi növelésere volt szükség.
191 l-ben a 100m-es antennatoronyra
egy további 100m-es könnyebb szerkezetű tomyot emeltek. ezzel az antennatartÓt összesen 200 m magasm növelték
(5. kép), es az emyőI 600 m átmérőjű­
re ter.eztek át. Az ernyő alatt 120 OOO
m!-en alakítottak ki földelö hlilózatot,
és egy 100 kW antennatcljesitményü
ohou-szikrás adót építettek. A korabeli
ismenetések szerim a felső torony un.
csöárb6c volt, amit ugy kell érteni, hogy
a rácsos szerkezet csödarabokb61 volt
kialakitva. lA Telefunkennél dolgozó
R. Rendahi mémöknek volt egy ilyen
sz..1badalma. elképzelhetőnek tartjuk.
hogy lényegében egy Rendahl-tomyot
építettek rá az alsó toronyra.)
A kioltott szikrákat J 50 darab sorba kapcsolt szikmköz biztosította.
Az ámm-forrás 300 kW teljesítményt
szolgáltatott és a hatótávolság 45000 km-re terjedt.
6
1912. március 30-án egy hatalmas
vihar ezt az antenn!Ít elpusztította.
A felső torony közepén (150 m-nél) az
egyik há7ilagegyengeleltcsö megrogygyant. és a felsö toronyeltépve az 50
mm vastag köracél merevítökötelet az
alsó torony mellé zuhant. Az alsó torony még nyolc percig tartotta magát.
majd kikötés és stabilitás hiányában
cz is el feküdt. Szerencsére sem épilletben, sem emberéletben nem esett kár
(6. kép).
A 200 m magas torony ideiglenes
pótlására két 120 m magas csöárbocot (Rendahl-tomyokat) állítottak fe l.
A felállítás akkor merésznek tartott
technológiával történt: a IbIdön készre
szerelt tomyot egy 40 m-es segédtorony segítségével, egyben emelték nJggőleges helYi'etbe.
Mint emlitettílk a Telefunkennél
dolgozott Rendahi memök, akinek ez
a csöárboc vagy más néven RendahItorony a találmánya volt. Az árboc 2.5
m-es Mannesmann csövekböl volt öszszeepÍl\ c háromszög keresztmetszctű
toronynak. Két évvel később, 1914
szeptemberében Magyarorsi'..ágon, a
csepel-szigeti rádió-állomáson ugyanilyen tomyot állítottak fel, egy hasonló,
40 m-es segédtorony alkalmazásával.
Itt már kizárólag Re:ndahl-toronyként
emlegették. Ausztriában a DcutschAltenburg-i katonai rádióállomáson
szintén alkalmaztak egy Rcndahltornyot.
A lerohant 200 m-es torony helyett
1912 végén egy 260 m magas UJ torony
építésébe kezdtek. Ez a torony 160
m-es, erősebb alsó és 100 m-es vékonyabb, felső reszool állt. A kél loronyrész között csuklószerkezetet építettek
be, és mindkét toronyresz két-két kötél-rendszerrel lett kifeszítve. A kötelek most már "igaziak". párhuzamos
acélszálakból a helyszinen fonták azokat házilag készült segédeszköz, egy
sablon alkalmazásával. Ugyanekkor
sikerUlt megoldani a porcelánszigete[ök gyártását, ugya talp-, mint a kötélszigetelöket porcelimból készítették.
A 260 m-es árhóc szerelése szokásosan történt, elöször a három alsó ferde
szárat szerelték, majd egy építőállvány
segitségével a szerkezetet felállították
és összekapcsolták.
A szerelés 1912-1913 telén öt hónap
alatt készült el. A torony sl!lya 360 tonna, a szelnyomás miatt 800 tonna terhc1é~ hárult az alapra. A kötelnyomás
további 83 tonnát jelentett. A kötelek
átmérője 65 mm volt. Az uj toronyra
szerelt antenniÍval a hatótávolság 5000-
6. kép
6000 km-re: nőtt . Enel a berendezéssel
a rekord 6400 km-re az Arlington-i
rádióállomas len, dc ezt a távolságot
rendszeresen nem tudták elémi.
Az állomás ekkor csatlakozott a
Spandaui Elektromos MÜvd.. erősára ­
mu hálól:ltához, annak brandenburgi
körvezetékén. Az épületek oovültck
egy uJ gépteremmel. abban egy kapcsolókamraval a 15 kV-os hálózati forgóáram (váltóaram) részére. A hálózati
áramot a telekhatártól. mintegy 400 m
hosslon, kábelen vezették be.
A transzfonnálás utáni 130 V váltómmol kel készlet egytestű forgóátalakító. ún. umfonner 220 V egyenáramm alakitoHa át. A7 egész berendezés 300-350 kW teljesítményt szolgáltatott. Egy masik umfonner 300 lóerős
egyenáramú motorral és 250 kVA teljcsitményü, 475 periódust. és 1000 V
feszültségü generátorral közvetlenül az
oltottszikrás adó reszére szolgáltatott
energiát. Egy következő teremben a
475 periódusu 1000 Vom vá1tóáramot
transzformálták 75 000-100 OOO V-ra.
A Leydeni-palackok helyett már olajkondenzátoroknt alkalmaztak. a 150 darab szikmközböl általában 75 üzemelt
a többi tartalék volt. A hullámhosszat
7. kép
RT ÉK '20
3000 és 7000 m között lehetett változtatni. A beméréseket Dr. Meissner és
RosenbaulII mérnökök végezték.
Ebben az időszakban a Tddunkt:n
egy üj, Arco-rendszerű, nagyfrcl;,,"enciás gépadóval kísérletezett. A Telefunken gépadó abban ten el a többi (Alexanderson-, vagy Goldschmidlh-renclszerű) gépadóktól, hogy 6-10 OOO Hz-t!S
generáton használt (7, kép), melynek
frekvenciajal frekvencia-trnnszfonnátorokkal négyszerezték. A kisteljesitményú, 2 kW-os berendezéssel drótnélkUli
telefónia átviteli kísérleteket is végeztek.
A berendezést 1912-ben bemuL.'1tták Londonban, majd 1913-ban New
Yorkban. Egy 6 kW antennateljesítményü gépad6val 1913 juniusában, j6
beszéd-énhetőséget ének el a 600 km
tavolságra lévő Bécsi állomással. Arco
gróf szabadalma szerint a második
Frekvenciakétszerező
transzfonnátor
egyenáramü mágnesező körébe juta Iták a beszédáramokat. így modulálták
a gépadót.
1913. jülius 12-en az egyik kis gépadóval táviratot küldtek Sayville-ba.
6400 km távolságra Nauentől. Ez a kísérlet vezetett oda. hogya TeleIUnken
Nauenban felállí150n egy nagy gépadót
mintegy 100 kW antennateljesitménynyel.
Nauen az L világháborúban
A katonai és általános jelentősége mialt II nagy naueni rádiótávir6 alIamásI
az 1914. julius 31-ei mozgósitáskor a
katonaság lefoglalta, és besorolták a
tengerészeti vezérkar (Admiralitás)
alárendeltségébe. Feladatai a következők lettek. összeköttetés:
- a német Togo gyannattal.
német Dél-NyugatAfrikával,
- német Kele t-Afrikával,
8. kép
RT ÉK '20
1.<;1"11 - 1<;11.Ó
--
~==----Tf--- ,
9. kép
- kapcsolat tengeri hajókkal és
- összeköttetés amerikával.
Tehát Nauen tanotta a kapcsolatot
Windhukkal, Muanzával, Taboraval,
valamint parnncsokat továbbított a távoli tengereken úszó Felszíni hajóknak A
tengereken tartózkodó tengeralattjáróknak is a naueni nagyállomás külön szolgálata közvetítette a parancsokat, híreket és egyéb közleményeket. melyek a
tengeralattjáró-háború vezetéséhez nélkUlözhetellenek voltak. Ezek a hírközle·
mények az oltOltszikrás adóval naponta
meghatározott (és a tengeralattjárók
által ismen) időben kerültek 1e.'1dásra,
hogy a tengeralattjárók a hírvélelhez a
kellő időben feJmeriilhessenek.
1915. jünius 7·én az új 100 kWos Arco-gépadó állt üzembe, és a háború alan naponta 20 órát dolgozott
Uzemzavar nélkül. Forgógépeit abban a géptcremben állitoltak fel. ahol
az oltollsziknis adók gépei is voltak
(8. kép). A frekvenciagenerátor teljesíunénye 150 kVA. frekvenciája 8000
periódus volt, hajtását forgóárnmü maIor végezte.
1917 januárjában az Admiralitás
intézkedésére Nauenban egy idöjelad6
berendezéSI szereltek fel, mely azután
naponta kétszer az oltottszikrás-adóval idöjelet adott. Ez az. időjel lehetővé
lelle minden hajón a kronométe rek ellenőrzését illetve
pontos beállítását.
Még békében
a Birodal mi Ten·
gerészeti H ivatal
norddeichi rádiótávíró
állomasa
naponta
kétszer
sugárzott
sajt6szolgálati közleményeket. Ezt a
sajtószolgálatoL a
háború kezdetétől
Nauen vette át. ezzel a sajtószolgálat hatósugara lényegesen bővült.
Az ellenséges rádiótávíró állomások
(pl. Poldhu, Coltano, Eiffel-torony,
Lyon stb.) közleményeinek ellensulyozására Németország számára fontos
volt a közleményekjó vételét Nauenböl
biztositani.
A két 100 kW-os adóval a naueni
állomás össztcljesitménye 1915-ben
elérte a 200 kW-ot, legnagyobb ható·
távolsaga pedig 8300 km-re terjede.
Állandó kapcsolatot tartott az USAban, a Sayville-i Telefunken-adóvaL
Az antennarendszen úgyalakították át,
hogy mindkét adót kiszolgálja. A nagy
toronyra és a két 120 m-es toronyra
1900 m hosszon fektettek vegig egy
antennát és az egyik 120 m·cs torony
körül megmaradt az emyőantenna is
(9. kép). 1916·ra mindezek a bővíté­
sek II OOO km-re növel ték a7 állomás
hatókörzetét, és kapcsolatot biztosítottak például olyan állomások felé. mint
Buenos Aires vagy Manila.
Sayville és Neuen kapcsolata
A Telefunken cég, szövetkezve az amerikai Atlantic Communication CO.-nel
New York közelében (Long Islandon)
1912-ben kezdett egy rádióállomás
építésébe. Sayville városka nyugati reszén, ahol a közelben az amerikai cég
egy nagy' parti-állomást üzemeltetett.
Az üj állomásnak a tervek szerint, az
Atlanti-óceánon át Nauennel kellett
kapcsolatot tanania. Az állomás felszerelését az. a Van der Woude mérnök
vezette, aki az elsö nagy o!tottszikrás
adót építette Nauenban. A Sayville-i
állomás első berendezése is egy nagyteljesí tményű oltottszikrás adó lett.
me!y 480 láb ( 146 m) magas to ronyra
feszített antennára dolgozott. Késöbb.
1915 tavaszán az állomást kiegészit!:tték egy 100 kW antennateljesítményü
Telefunken-Arco rendszerű gépadóval
és egy újabb 150 m-es toronnyal. Euró·
pávai ez II gépadó tartotta a kapcsolatot.
Az adó frekvenciagencrátora 9613 Hzel adott. amit a frekvencia-transzFormátorok 38452 cikluSTa növeltek.
7
,
Per/sk
11, kép
Machine transmitter wlth l rrequency doubler
From 6000 Ih to 24000 Hz'
10. kép
Ez 7802 m-es hullámhossznak felel
meg. A gépadó hatásfoka kb. 60010 volt.
Az I. vi[ágháboní kezdetekor a Marconi-!ársaság akciót indítol1 az Egyesült Allamokban, hogy az ottani Tele·
funken állomások üzemet szüntessék
be. Braun professzor. a Telefunken
képyiseletcben személyesen utazott
az Allamokba és sikerült is annyit elérnie. hogy az USA hadba lépéséig a
Telefunken éltomások tovébb dolgozhattak. Az Egyesült Államok hadba
lépése (19 [7 tavasza) után azonban a
Sayvil!e-i adóallomást leállították és
ezzel a Telefunken hálózat ból. mlllt
közvetítő állomás kiesett.
A 400 kW-os gépadó
és az új épület
A Te[efunken akkori igazgatója Hans
Bredoll', a Sayville-i állomás bezárá-
Sat követően kezdeményezte, hogy
Nauenban egy még nagyobb berendezést állítsanak fel.
A Telefunken egyik vezetőjeként
K. Qllack úr így ír: "A tervek csúcsa
leli elöállltani egy gépadó berendezést
400 kW és egy másikat 150 kW antennateljesítményre, az eddigi ideiglenes
felszerelés pótlésára. Egy új épület
felállítása is szükséges [esz.. az eddigi
oltoll-szikros adók üzemépülete mellett. Ezt az építkezést Muthesius titkos
tanácsos ur vezeti. A nagy teljesítmény
igényel tovébbá egy megfelelő antennát 30 OOO cm kapacitással és nagy hatásos magassággal. Az eddigi antenna
használata alan egy másik 260 m-es
és kél 120 m-es lornyOI éllitanak fel,
az úgynevezen ))A«-antenna részére.
Ennek tetejébe szerelik a második adó
)B«-antennájál. háromszög antenna
formájában felál[ítva."
8
Az itt dolgozókat elismerés illeti
a hihetetlen sok nehézség miatt. amit
Rabe mérnök vezetése alatt leküzdöttek. Többek között úgy kellett az építési munkákat ehégezniük. hogy az adóüzemet ne zl1varják. A mindvégig tartó
munkaerö- es anyaghiány akadályozta
a szabályos befejezést, és a költségek
nagyon magasra emelkedtek.
Egy 400 kW-os antcnmnc[jesitményű ideiglenes adót szerellek össze
a régi épület egy csarnokában és ez
dolgozott az A-antennára 1918. február I-töl.
A megnöveli leljesitményü berendezés generátora 880 kW teljesítményű es 6000 periódusú gep volt. Mint
a kapcsolási rajzból kitűnik (10, kép),
a billentyüzés a kél Frekvencia-transzformÁtor közöni billentyűzö Fojtótekercs rövidre zárásával. kb. 30-50 A
áramerősség kapcsolgatásával történt.
Később a billentyüzés a gerjesztő-kör­
be került. (Az egyszeriisített rajzon a
gerjesztőkör nelll szerepel.)
Az oltottszikrás adó pedig 1917.
május 31-től a B-antennara dolgozott.
egyidejűleg a nagyantenna építésével.
MialIlII az építő­
munkások készre
szerelték az A-antennál, az Ilzeme[és az előzőleg e[készült B-antennán
tönén\.
A 400 kW-os
adóval és a 2.4 km
hosszu A-antennával 20 OOO km
lett a hatótávolsága a megnagyobbított Nauennak,
es aTelefunken
állal 1912-ben Új-
Zélandon [étesílelt Awanu-i lilIomással 19300 km-röl tartott kapcsolatol.
Ez akkor világrekord volt a távolsági
távírókapcsolatok területén. (Más források szennt ugyancsak Új-Zélandon
egy De Forest rendszerii állomással
VO[I kapcsolatban.)
Ettől kezdve Kínába. Mexikóba.
'Iolland-Indiába stb. közvetíti rendszeresen az Újságokat. híreket. A Sayvi [le-i
adó kiesésével megoldatlan maradt
az amerikai irányból érkező táviratok
közvetitése Németországba. Ezek továbbítására kiküldtek az Atlanti-óceánra egy nagy-teljesítményű adóberendezésse[ felszereli tengeralattjárót, az
"U~Deutsch[and"-ol (11. kép), dc 1917
I..waszató[ Mexikóban is alapitouak
egy Telefunken rádióállomást.
Nauen az I. világháború után
Az l. világháború után a hadsereg
visszaadta magánkézbe a naueni rádióá[lomást. de nem a Telcfunkennek,
hanem az ujonnan alakult Draht[ose
Übersee-Verkehrs AG-nek, melyet röviden "Transradio"-nak hívtak. A kezdetektől a7 állomáson dolgozó Hal/S
Bredow mérnök kapott megbízást az
állomás rendbe hozása ra. Hermann
A/ulhesllls tervei alapján meg 1917ben megke7dték egy impozáns, nagyméretű adóház építését, a 2400 m hoszszú antennarendszer közepe alá, ezt
12. kép
RT ÉK '20
1918 végére (más források szerint csak
I 920-ra) sikerült befejezni.
A új ,.Sender Gebaudc" legnagyobb csarnokába kerűlt bcépitésre a
12 OOO m-es hullámhosszon, 25 ktlz-en
dolgozó 400 kW-os gépadó. valamint
egy 150 kW-os gepadó (Il. k~p). A gépadókat Schmidt" mérnök újítása szerint
korszeriisitették, ezzel hatásfoka 66%-ra
növekedett. A hatalm3s kereszt-csarnoknak az a része. ahol a generátorok álltak,
darupályával lett kialakitva. A hossz- és
kereszthajó középpontjában egy cmelvényen rendeztek be a kezelőpultol
ahonnan cl kezelők mindent s7:cmmel
tanhattak. Ugyancsak a központi rész
fclett. a tetőböl kiemelkedő négyzet alapú építményből futottak ki a w.pvonalak
az antennákh07_ A galéria részen nagyszámú látogatóra tervezve - elöadótermct és vetítőt alakitottak ki.
Az a mód, ahogyan az építés7 a régi
géptennet és egyes épületrészeket belefoglalta az új, nagy épület-komplexumba (13. kép), ahogy megvalósitotta az
építkezést a közben mindvégig üzeme l ő
állomáson, ahogy kialakította az impo.aíns, nagyfomlátunui épületet, minden
tiszteletet megérdemel.
Az új antennarendszer
A 2400 m hosszú. tíz párhuzamos szálból feszített antennat középen két 260
m-es. a két vége felé pedig négy darab
120 m magas rácsos szerke,tetü acéltorony tanotta. A tfzszálat kulön-kulön tíz
vezeték táplálta az adóházból. A rendszer cgy antennahangoló tekercset mutaua a 14. kép.
A keresztirányú B-antennát két
150 m-es és egy 134 m magas rácsos
szerkezeru torony tartona. utóbbin
130 m-es magasságban két 20 m-es
(17 m-es) kereszttartó nyúlt ki oldalra.
Volt még egy 30 m magas feszítötorony
13. kép
RT ÉK '20
közvetlenül az új állomásépUlet és a
134 m-es torony között. Ezen a tornyon
csigák és fLlggősulyok segítségével
minden száJ feszítését biztosították a
hömérsékleltől fLlgge tlenül.
A nagyteljesítményű berendezés
1920 után a, tengerentúlra dolgofott.
ro levelezö pannere az Egyesült Allamokban. New York közelében. az egyik
Long Islandi állomás lett.
Rövidhullámú adók Nauenban
Mikém másutt, ugy Nauenban is a húS7...1S években megjelentek a rövidhullámú adók. és fokozatosan átvették a táviróforgalom egy részét a hosszúhullámll
adóktól. A talált dol,."umennllnok szerint
legalább négy rövidhullámú adóberendezés dolgozott a naucni rádióállomáson: POF. POY, POW ls POX hívójelekkel. (Ebben az idöben még minden
ad6bcrendezés saját hivóJelct kapott.
A felsoroltakon kívül AGA hívójellel a
Trnnsrndio AG üzemeltetett egy rövidhullámú adót Argentinában.) Akiutah
üzemi frekvenciák az alábbiak voltak:
POF 22 209, 18738, [6657,
14 991 kHz;
POX 4 283, 2 998 kHz;
- POY II 993 kHz:
- POW 10708 kHz;
-AGA II 532 kHz.
A Magyar Posta című szakfolyóirat
1928/3. számában Dr. H{I\'(Js Ferenc
szamolt be Németorszagi tanulmányútjáról. Érdemes idézni:
,,A rádiótávirás terén talán forradalomszerii átalakuláshoz vezethet a Nauenben is megtalálható adóberendezés,
amcly a f'öépl1lettöl távolabb fekvő
kis faházban van elhelyezve, s mely
külsejére nézve az igénytelenségnek
és az o\csóságnak a megtestesülése.
Az új »)Beam«rendszerű, rövidhullámokkai dolgozó
lámpaad6
berendezésrol van
sz6, mely akárcsak
az óriás költségekkel megépített, s
hosszúhul lámokkal és gepadókkal.
vagyis igen magas
üzemkö lt seggel
dolgozó
naueni
állomás. a legtávolabbi
világrészekkel való levelezésre képes.
14. kép
A »Beam(l-rendszer antenna berendezése is végtelenül szerény és olcsó,
mert aránylag kis dimenziójú antennák
néhány fenyöszál ra szerelhetök. A németek ez idő szerint ezzel a rendszerrel
Buenos Airesszel, Rio de Janeir6val, a
Jáva-szigeti Malabárral és legújabban a
Fülöp-szigeti Manilávalleveleznek .
Az alkalmazott hullámhosszak 1590 m között, a felhasznált energiák
pedig 10-20 kW között mozognak. Az
eredmény akárcsak az angoloknál. akik
ezen rendszeresen Indiával. Ausztniliával és Dél-Afrikával rendes nemzetközi
forgaimat bonyolítanak le. a németeknél
is igen jó:'
1929. február 25-én megnyilt a Budapest - Bueno~ Aire:. közötti távbe~7.é­
lő forgalom, mely Budapesuől BerlinNauenig kábelen, Nauentől Buenos
Airesig rövidhullámon létesült.
1935-ben a naueni rövidhullámu
berendezések egyikével sikerült közvetlen rádiótelefon kapcsolatol létrehozni
Tokióval. Ugyancsak a 30-as évekre
üzemszeryen megoldották a képtáviratok (állóképek) továbbítását. pl. hírügynökségek részére ( IS. kép). Tennészelesen a több hullámhosszon egyidejűleg
folyó adások nem tették lehetövé az
állomáson a vevőszolgálat működéset,
15. kép
9
16. kép
ezen egy másik telephelyen. Geltowban
tMént a válasltáviratok vétele.
A 11. világháború megindulásflt kö·
.,.etöcn a nemzetközi táviratforgalom
(elsősorban az Egyesült Államokkal)
IccsökkenL így Nauen más feladatokat
is kapott. A rö"idhullámu rádióadók a
hadiHotta részére üzemellek. Az állomás I 94().től kezdve rádlómüsorokat
is SUgkLOIt. és Franciaország elfoglalAsáig a 400 kW..os gépadó sugarlOti pa.
rancsokat a német hadi Hotta alámcrtllt
tengeralattjárói részére.
Nauen a II. világháború után
1945 áprilisában a Vörös lIadsereg lefoglalta a berendezesekct és katonai
Idönt..cnt \eteményeskertllek használtak
a tertlletct. A Kelet·Német Posta 1951ben át"Vetle 87 állomást és szis7lematikusan egy rovidhullámu központot
éphelt fel. 1958 és 1989 közölt Itt 21
rOvidhullámu adó üzemelt a kereske·
delmi rádiótávközJés részére. (Ezt az
OdÓSL:1mol nagyon soknak Inrtolll. Véleményem szerint iu, mint a magyaror·
s7.agi Székesfehérvárott zavaróadók IS
vollak. B. D.) Ténylegesen Nauenen
keresztül folyt az NDK telJcs rO\ldhu l·
lamlllá\ közlése. A Berlini Fötávirdához
tarto7lak úgy II Postai ügyfelek. mint 8.7
ADN Hirtlgynökség, a Tengerészeti, a
Metcorológiai Szolgálatok vagy a Kül·
ügyminisztérium.
1957-t61 sugározták a szomszédos
épUlctböl a "Dcutschccr Dcmokrolischcr
Rundfunk" adásait. 1959. október 15-én
kCI.dle adásait a ,.Radio Berlin InternatIOnal" a DOR kiilföldrádiója.
1990 óla innen sugározza adáSllit a
.. Dcutsche \\elle". a Nemet Szö\'ctségi
KÖ7I:irsaság külföld-szolgálata
1997·ben negy darab UJ 500 kW·
os fÖ\idhullámu adót állitouak üzcmbe ( 16. kép). Egy nagytelje~ítményu.
r~gl ODR-idökböl vaJó rövidhullámu
10
adót tartalék ilzemre hagytak meg. a
világszerte ismen.
régi forgó-antenná·
vaj (17. k~p) .
A német ujraegyesltés utan a7
ÖSS7CS adót és antennat
a rövid·
hullámú adás khételével
IcállítOIták es lebontottak.
majd n ThomcasI
Communications
1995 és 1997 között négy forgó toronyból és negy 500 kilowattlh adókból álló uj rövidhullámu müsorszóró
rendszert épített .
A Hennann MUlhcsius által épitett
17. kép
impozáns adóép01et ma mücmh~ki véki. abból a tényből kiindulva. hogya
delem alatt áll, dc látogatható (t8. kép).
frehenciagenerálorok teljesítményc
Végül mcg kcll említenünk :ut a
tényt, hogy a korabeli szak irodalom,
jóval nagyobb kellett legyen. mint az
antcnnalcJje!>ilmény. mi\>el az Arco·
valamint a visszaemlékezések számos
ellentmondó infonnációt tartalmaznak.
f~le gépadót.. hatásfoka mindössze
elsősorban a naueni rádióál10mas telje·
60-66% volt.
sítményere \onatkozóan. Több szerző
keveri a gépadók antennateljesítmenyét
a freJnenciagenerntorok névlege~ teljeIrodalom:
sítményével. így a nagy gépadót egy·
arántjellern7il.. 500 és 400 t.. W-tal.
Günther H.: A rádió dladalut)8, Pallas
Az 1913-as ke/detl Arco-gépadó
Irodalmi és Nyomdai RI. , Bp 1924
kisérleleknél 6 kW-os és 2 kW-os gépMende Jenő: A drótnélkuli letegrália,
adókról történik említés. lu is bizonyDICk Manó, Bp., 1921.
talanságban hagyták a kutat~: elképOuack K. SO ward Nauen, Telefunken
zelhetó. hogy ugyanazon gépadó távíró
Zeilung, Berlin, kb. 1924.
üzemben 6. telefon üzemben 2 kW telSchuchardt 8.: Nauen Im Kriege, TeleJcsitmenyt nyujtott.
funken Zeitung, Berlin, kb. 1924.
Az állomáson 19 J4-ben két darab
100 kW-os adó üzemelt. ezt cgyes szer· Brackerbohm F.: Turmbau in Nauen,
Telefunken Zeitung, Berlin, kb. 1924
zök egy darab 200 kW·os adónak tulaj·
Muthesius H.: Architeklonisches uber
donítjak.
die Grossstation Nauen, Telelunken ZeAz elsó szikraadó adatait is kétféleilung, Berlin, kb. 1924
képen lehet megtalálni : a magyar Mende
Jenő négy szikrainduktorrOl és 120kV
Sugár Gusztáv: Megsz6lal a rádió, Ajtósl
Durer Kiadó. Budapest, 1993
nagyfesz01tségrol ir. míg a Telefunken
Technikai Lexikon, Gyözö Andor ktadáZeitung korabeli clkkirója 6 darab nag=-sa, Budapest, 1928.
feS"Lültség transzfonnálon es 150 kV-ot
emlit. Elképzelhe· r - - - - - - - - - - , - - - - - - - - - - - - ,
tő. hogy mindt..euŐ
igaz. a kezdeti négy
lranszfonnálort kibővítették
halrd.
ezzel a nag.yfc.
szühség 120 kV-rói
150 kV-ra emelkedeu.
Az általam emlitctt adatokat n
szaki roda lom adatainak mérlegel~sc
18. kép
után dlasztotlam
RT ÉK '20
akció a HAM-bazárban
Most
Nov. 1 . - dec.
21 .
között minden
k é sz Ü l é k e k Okos rádiós magnó
20
eFt feletti vásárlás után ajándékjár.*
fi
(RRT IIB)
o d II lok - k i t e k
csak
10.990 Ft
• digitalizálva mentse re gi magnókazettáit MP3-ban pend rájvra v. SD memóriára
• MP3IVVMA lejátszás USB/SD
~.
eszközről
• minden elérhető jelforrás felvétele kazettára vagy USB/SD eszközre
• fejhallgató csallakozó: 3,5 mm
• tapellálás: 230 V-ról, 4 x D/LR20 (1.5 V) elemről, kOlső 6 V adaplerröl (nem tartozék)
• méret/súly: 280 x 170 x 100 mm I 1,5 kg
Digi frekvencia- és
_.... I
~
• 11 savos vitágvevö KH-FM-RH rádió' finomhangoló kettOs forgal6gomb
• kazettás magnó felvétel és aUla-stop funkcióval • beépített mikrofon
telj . mérő (Gy561) -
r..
...
15.990 Ft
• Frekvencia- és RF teljesitménymérés
• mérési tartomány: 1 MHz
2,4 GHz, ill. 0.1 W ... max. 50 W
• beépitett 50 ohmos lezárás, folyamatosan rövid ideig terhelhető!
• botantenna és kábeles bemenet (sma dugós)
• tartozékok: botantenna. sma-anya - sma-anya kábel, sma-anya/BNC-dugó átalakltó
• automa1ikus kikapcsolás
• tapellátás: 3 db AAA (mikro) elemről (nem tartozék)
""-~~... . méreI: 95 x 55 x 25 mm
o ••
Digitális
• frekvencia- és
frekvenciamérő (Gy560) - csak
8.990 Ft
té rerőmérés
• rádiótesztelésre kiváló, csak teleszkópantennás bemenet
• mérési tartomány: 50 MHz ... 2.4 GHz
• 7 digites kijelzés , beállítható felbontás: 1 kHz vagy 0,1 kHz
• tapellálás: 9 V-os rádiótelepről (nem tartozék)
• méreI: 95 x 55 x 21 mm
O-30 V stab.
Repülő
sóvos
vevő kit
7 .990 Ft
Most hangszóróval és
hallgatóval .
táp kit
3.990 Ft
118... 136 MHz-es AM-vevő.
NE602. MC1350. LM358.
LM358. LM386.
HazUag kell
összeforrasztani.
KészOlékdoboz nélküli.
Fre:kve:nciamirö modul
Ube=24VAC, 7 .990 Ft
tkl = 0-3 A .
Házilag kell
összeforrasztani.
KészOlékdoboz.
hálózati
transzformátor
és hOtöborda
nélkOli.
2 bem .: 0,1-60 és 60-1000 MHz.
érz.: 60-100 mV. táp: g V/160 mA.
14 mm kar.mag .• vörös v. kék LEO·ek.
méret: 125 x 25 x 21 (ma.) mm
I
A kitek összeállítását az elektronika i építésben jártasabbak nak ajánljuk, kezdöknek csak segítséggel.
A »HAM-bazár speciál .
készülékeiről ,
készleteíröl további információ a honlapunkon találhatól
Korlátozott készletek, egyes tételek kífogyóbanl - Utazás előtt , kérjük, érdeklődjönJ
• Az akci6ba a lapelőfizetés nem számfthat6 be. (Az már önmagában is kedvezményes tétel .)
HAM·bazár 1138 B.pest XIII., Dagály u. ll. I. em . folyos6közép H· P. 09 • 14 6., CsÜt. 09 - 17 6.
Sk
239-4932/36 m., 239-4933/36 m. 1550 Bp., Pf. 123 www.radiovilag.hu hambazar@radiovilag.hu
RT ÉK '20
11
A "félvezető trióda" története
Csiszár János okI. villamosmérnök, csiszarjanos@t-online.hu
ISlIIí?l1 leli)', hogy a hongen5sitó! épí-
lÓ s::akemberek k6=611 nag)' \'ita fo~vjk
OI7'ól, me{vik erősítő hang=áw johb.
a:. elektrollcsövese w/gy Q jélwzerökból építetté? E: a l'ita II '70-es é1'ekben
majdnem okafogyOf((í wilt, ugr(lI/is ekkor
ke:!.dfe el gyartalli a Yamaha és a Sony
cég (/ tri6da Iwmkll'risZfikójú
.~JX'CilÍlis
FET-et (SIT) alkalmazo hangfrekvenci-
ás
te{jesíumJ/lyerösitőket.
Sajllos csak
ml'id ideig, a:: 1980·lU íh't!k kö:epeig.
Egy kis FET történelem
Ismert, hogya FET-ek kel nagy csoportra oszthmók. úgymint zár6rélcges
(JFET) és szigetelt \lczérlödektródás
(MOSFET) térvezérlésü tranzisztorok-
ra. Jelen esetben csak a J FEl':"teJ fogla lkozunk kicsit részletesebben. hiszen ez
a tipus képezi a SIT alapját.
Nem sokkal az elektroncső feltalálása utan (1905, Lee de Forost. trióda)
már felvetődött a gondolat. hogyan lehetne "szilárdtest alapu triódat" gyártani. az elektroncső kellemetlen tulajdonságait (fütes, katód elhasználódás.
vákuum,,,) kiküszöbölendő.
iDr8ln
"""
p
N
r
P·
Gate
./
'l source
1, ábra. A JFET felepítése
12
1925-ben JufÜls Lilicnfeld leírta a
JFET mŰködesét. 1952-bcll William
Schockley kidolgozta az elméleti modellt. de az akkori technológia meg
ncm tette lehetövé a gyártásI. Az első
laborpéldányra 1960-ig kellett várni.
1948-ban a tíistranzisztor feltalálása (Johl/ Bardeell, Walter Home,.
Bmlfain. William Schockley) adta a
nagy lökést az elektronikának és a félvezetö gyártáslCchnológiának. Majd a
n:tegtranzisztor későbbi gyártilsa volt
a mérfóldkő a megbízható működésü
félvezetők elöállításához.
1950-ben két japán mémökJunichi
Nishi:owa es y. W(l/Qnbe leírta a trióda
karakterisztikájú JFET. (electroStatic
Induction Transistor, SIT) működését.
majd jóval később. 1972-ben Junichi
Nishiza~a szabadalmaztatta azt az
Egyesült Államokban.
A JFET és a SIT tulajdonságai
A záróréteges JFET felépíté!>e látható
az l . á b rá n. Egy kismér1ékben szenynyezett "N" típusu szilíciumlapkába
két ellentétes oldalról erősen szennyezett "P" típUSIl anyagat ditTundáltatnak. A szilícium lapka hossza 10·100szor nagyobb a vastagságánál. A drain.
source, gate ki\ezeteseket a felületre
gőzölögtetett fém réteggel hozzák létre.
lia az S-D közé feszültséget kapcsolunk és II gate nulla feszültségü, akkor a kristályban található szabad elektronok a pozitív feszültségre kapcsolt
drain felé áramlanak. A nulla fes7ültségre kapcsolt gate és a pozitív csatornafeszültség miatt a lapka két oldalán
található P-N átmenet záróiránybull
lesz elÖfeszítvC'. Emiatt a gate-en folyó
áram pikoamper nagysagrendü, amit
nyugodtan nullának tekinthetünk.
l ia a gate-re negatív feszültséget
kapcsolunk. akkor a P-N átmenetek kiüritett rétege szélesebb lesz. emiatt az
áramvcLetö csatorna keresztmetszete
lecsökken, ellenállása növekszik. ezert
a csatomán átfolyó áram is csökken.
fia növeljűk adrain poZLtLv fesz(i!tségél. az áram növekcdni fog. mert a
csatoma egy közönséges ellenálláskent
viselkedik. amelynek nagysága az U{ I~
feszültséggel változtathato (2 . ábra).
Visszaemlékezve a trióda működé­
sére. ott is nagyon hasonló jelenségct
figyelhetünk meg, Egy bizonyos negatív rácsfeszültség mellett folyó anódáram nagysága az anódfeszűltséggel is
változtatható. vagyis a trióda is egy-a
rácsfeszültsegtő] valamilyen törvényszerűség szerint ruggö változtatható
ellenálhisként viselkedik.
Visszatérve a JFET-re. az előbb le·
ln "ellenállás [Izemmódban·' az Ul.o~
feszültség határozza meg a csatoma
keresztmetszetet. vagyis ellenállását.
A gate-elektróda a kristály majdnem
teljes hosszában van kialakítva. vagyis
a kris!.'lly sourcc felőli végénél az U(,~
feszültség h:lIároua meg a csatorna keresztmetszetét, a drainnél pedig 37 U .o
feszültség. A kettő között a fesz[ll~g
változik, hiszen a csatorna végtelen sok
kis ellenállás soros kapcsolásának fogható fel. melycken az átfolyó áram fcszultsegesést okoz.
;;;·.,Nf
,;;.-
"
~
'~~f~-t1\
p. ! l
WD'*'t'
P'
J\
a..
,!/
• •
N \~
...l
2. ábra. A JFET müködése
RT ÉK '20
..
~
"
• 1/
•
3. ábra. Az. N-csatornás JFET
kimeneti karakterlsztl kája
Konkrét feszültségértékeket behelyettesítve a képletbe láthatjuk, hogy az
Vao mindig nagyobb negativ értéket
vesz fel , mim UGs ' ennek megfelelően
a drain felé csökken a csatorna keresztmetszete (2. ábra).
Létezik egy olyan Uoo = Up feszültség, melynél a drdinnél a ket kiüríteu
réteg .•összeér"" a csatorna clzar6dik.
Az elektronok mozgási energiájuk miatt
azonban tovább áramlanak a drain felé.
de az elektronáram nagyságát a drainsource feszültség többé gyakorlatilag
nem befolyásolja. csak az Vos feszültség.
Kijelenthetjük, hogy az elzáródásos
tartományban a source-drain amm csuk
a gate-source feszilltségtől függ, vagy-
is a JFET egy feszültségvezérelt aram-
95
g
(.,
N
bo
JFET 1atefáIi,
y5
generátorkent viselkedik. Ezt nevezik
a JFET elzár&i:isos tartományának
(3. :í bra). A 3. ábrán látható karakterisztika több eszközre is jellemző: bipoláris tranzisztor. MOSFET. pentóda.
A JFET-tcl kapcsolatban meg két
kifejezést kell tiszt<iznunk. Az egyik az
eszkozfizikai felépítésére utal. vagyis
a JFET egy laterális felépítésü eszköz .
Ez azt jelenti, hogy az áram a kristálylapka hosszanti oldalával párhuzamosan folyik. szemben II vertikális felépítésű eszközökkel. ahol a sourcc- és
a drainelektróda úgy helyezkedik el,
hogy az áram a kristály lapka ..vastagságan át" folyik a szemben elhelyezett két elektróda kÖZÖlI. A 4. ábrá n
a kétfajta eszköz felépítése látható.
Nyilvánvaló, hogy a vertikális felépités eseten a vékony kristálylapka miatt az elektronoknak sokkal rövidebb
utat kell megtenni a source-drain között (kevesebb ideig tartózkodnak iul,
ebbő l többek között az is következik,
hogy a vertikális felépítésü FET-ek nagyobb frekvenciak ig működókepesek.
A vertikális felépítés miatt a SIT
eszközt korábban VFET-nek is nevezték. Ez ma már félreértésre adhat okot.
hiszen idővel kifejlesztették a vertikális elrendczésű V-MOSFET-et is, amit
ma szintén VFET-nck nevez az irodalom, ami nyilvánvalóan nem azonos a
SIT eszközzel.
A másik jellemzője a JFET-nek.
hogy úgynevezett unipoláris es;;k6=, ez
pedig azt jelenti, hogy csak a többsegi
töltéshordoz6k. esetünkben az elektronok \esznek csak reszt az áramvezetésben. Azt az eszközt, amelynél a kisebbsegi és többségi töltéshordoz6k is
részt vesznek az áram kialakításaban.
bipoláris eszköznek nevezzük, ilyen
például a bipoláris tranzisztor, de mint
később láthatjuk, létezik bipohiris S IT
is, ezt nevezzGk BSIT-nek.
Az 5. á brá n látható a JFET (a) és
a trióda (b) karakterisztikája. Felfedezhetjük. hogya JFET nem elzáródásos
karakterisztikatartomfmya, ha kinagyitanánk, nagyon hasonlitana a trióda kimeneti karakterisztikájára. Ennek a tarlománynak a feszültseghatárait kellene
valahogy átmérctczni , hogy triódas.zerü karakterisztikát kapjunk. Az lennészetesen nem elegendő, hogy ,.szemre"
körülbelü l egyeznek a karakterisztikák.
ennél meggyözőbb bizonyíték kellene
fl két karakterisztika hasonlóságához!
A trióda és JFET szakirodalomban is
megtajálható akimenőáram (anódaram,
draináram) filggése n vezér1őfeszültseg­
től és az anód-o illetve drainfeszilltségtől.
A kél eszközre hasonlóak a kifejezések,
a kimenőáram a vezérlőfeszültségtő] és
az anód-katód (drain-source) feszü ltségtöl egy hatványkitevös összefUggés
szerint t'ilgg. A hatványkitevő 312. vagyis nem lineáris. de nem is négyzetes a
transzferkarakterisztika.
Az ellenallástartományban a JFETre vonatkozó képlet:
ahol loss a nulla gate-source feszültséghez tartozó draináram, az UI' pedig a
csatorna elzár6dási feszültsége.
Az elzáródásos tartományban viszont jó közelítéssel a gate-source feszültség négyzetével arányos a draináram:
A triódára vonatkozó összefUggés pedig:
ahol UR a rácsfeszültség, UAaz anódfeszültseg. ).t pedig a trióda erősÍlesi
tényezője.
N.
"G [5l CD CD CD
N
N.
.,
bo
(b) SIT vertikélis
·m
.4V UO,V
"
IlSET
4. ábra. A laterális (a) és a verti kális
(b) felépítésű JFET [5]
RT ÉK '20
5. ábra. Az N-csatornás JFET és a trióda kimeneti karakterlsztikája
13
A képletek szerint a trióda karok·
terisztikája és a JFET el1enál1:istar·
lOmánybeli karakterisztikája nagyon
hasonló, de egyik sem eredményez
linearis átvitelt. Ez azt Jelenti, hogy
elméletileg sem lehet lineáris átvitelt
produkálni ezekkel az eszközökkel.
ezen alkalmazzak a negatív visszacsa·
tolást, hogy ennek hatása linearizálja a
transzfer karakterisztika!. ezáltal csök·
kemse a hannonikus torzítást. Ismerjük
viszont a ncgativ visszacsatolás olykor
káros mellékhatásait, ezen sokszor
visszacsatolás nelküli kapcsolásokl.1I
alkalmaznak a "lIigh End" készülékekben. Lehel, hogya nemlinearis karakterisztika okozza fl ,jó hangzást" a
visszacsatolás nelkuli Iriódás végerösítökben, és mim később láthatjuk a SIT
eszközzel megvalósított erösítőben is?
AJFET adol! volt. müködöl!. es voll
olyan karakterisztikarészlete, amely
hasonHtott a trióda karakterisztikájához. Kézenfekvő volt. hogy különböző
eszközökkel a JFET alapokból kellene
kialakítani a ,JélveLető triódát".
A trióda karakterisztikájú félvezető eszköz megalkotása egy bonyolult
müveletsorozat végeredménye volt.
Szerkezeti, s7ennyezési koncentrációs
és mechanikai változtatást is kellett
végezni a JFET eszközön. hogy trióda karakterisztikájú félvezető erősítő
elem, a SIT létrejö.üön. Az egyik lényeges különbség az, hogy a gateelektródat ncm a felil!etcn alakitják
a)
ki az "N" típusú félvezetőben. hanem
úgynevezett "eltemetett gate·et" állí·
tanak elő az .. N" típusu kristály belsejében. hasonlóan ahhoz. ahogya
trióda rácsa helyezkedik el fizikailag
a katód es anód közölt.
Ennek a felepítésnek a célja az.
hogy a csatorna ellenállásat elzáródási
effektus nélkül lehessen valtoztami egy
elektrosztatikus mező segitségével viszonylag széles határok között. a gate
feszültségének változtatásával. Ebből
adódik, hogy az eszköz fizikai felépíté·
se nem laterális. hanem a nagyfrekvenciás tulajdonsagok és a trióda karak·
terisztika érdekében venikális. ahogy
aLt a 6.a ábrá n láthatjuk. A 6.b ábrá n
hitható továbbá a SIT két. szokásos
rajzjele is.
A triódaszeru karakterisztika elérésének további feltétele. hogy a
esatornaellenál1ás lehetőleg kicsi legyen. ezén a vertikális csatorna hoszszat lényegesen csökkenteni kellett.
Emellett a csatorna keresztmetszetet is
relatíve kis énéken kell tartani a trióda
karakterisztika megőrLése érdekében pedig a nagy teljesítmény vezérléséhez
nagy keresztmetszetre lenne szükség.
A megoldás aL, hogy nagyon sok (több
száz) csatornát alakitanak ki, és ezeket párhuzamosan kapcsolják. hogy az
ámmsüfÜség, ezzel a vezérelhető teljesÍlmény is lehetőleg nagyra adódjék.
A 6. ábrán látható csonkakúp alakú
csatornák ból kötnek pár száz darabot
D• •
b)
6. ábra. A SIT fel é pít ése (a) és rajzjelei (b) [4]
Segítsen
% Ön is!
14
párhuzamosan a SIT vezető csatornájának kialakítasahoz.
A csatorna hossza. keresztmetszete
mellett még egy nagyon fontos h~nyezö
II szennyezés koncentrációjának beál·
lítása. A 6. ábrán az N+ erősen szenynyezeIt N típusú anyagat jelent, az N
a nonnál koncentrációjú, mig az N- II
gyengén szennyezett anyagat jelenti.
E három Jellemző számszerű értékétől
mggöen lehet pentóda-. vagy triódaszerű karakterisztikát létrehozni a SIT
eszközzel.
Az eddig leínakból sejthető. hogy
II SIT gyónása a speciális technológiák
alkalmazása miatt meglehetősen drága
mulatság volt! Végül is ez okozta a
SIT .. vesztét". ugyanis a '70-es évektől fokozatosan fejlődött a MOSFET·
ek gyártástechnológiája. Létrehozták a
\enikális MOSFET elrendezést. ezzel
teljesítményben és kapcsolási sebességben megközelitették a SITtulajdonságait. A sokkal költséghatékonyabb
MOSFET gyártáslechnológia olcsóbb
eszközöket eredményezett. közel
azonos kapcsolási jellemzők mellett.
A MOSFET lassan ,.átvette a hatalmat". a SIT eszközök gyánása visszaesett. majd átmenetileg meg is szünt.
A gyártó cégeke/ nem mo/iI'álla
lC
a lenyo hogy az .. audiojil /(irsadalolll"
e/l'es=i/ egl' iga=i k/lri6=/IIno/. aléll'CzelÓ alapú Ir;ÓdÓI ... Szerencsére mindig
akadt egy egyetem vagy kutatócsoport,
amely kihivásnak tekintette a SIT eszközök elméleti es gyakorlati kutatasát,
így a temll nem aludt el teljesen!
Korábban már emlitést nyert, hogy
a SIT is létezik bipoláris módusú eszközként. amit szinten a mechanikai
felépítés és a szennyezések koncentrációjának megfelelő beállításával hoztak létre. Ezeket az eszkö7öket akkor
alkalmazták. ha nagyfrekvencián, több
száz mcgahcnLen több száz wat! teljesÍlmeny elérése volt a cél. Nem veHetIen, hogy a nagyon költséges SIT kísérJetekhez és az eszközök gyártásához az
amerikai haditengerés7et által használt
Reményi István Rádióamatőr Alapítvány
18226429·1·43
Az iI.pílványt timog.~'
RÁIIIÓTE~HNIKA
RT ÉK '20
•
"""
5
ld, A
o
•
.v
•
,
.v
Id,A
-lOV
"
20
Vgs, V
or
..
•
a) " " "
25
l'
,
/
-16V
10
..,
f
,
2
5
o.,
5
-12V
o
-10
Vds, V
./
7 /
o
J
600
Vds, V
b)
7. ábra. Egy közepes (a) és egy nagytelJesítményll (b) SIT karakterisztlkája
radarberendezés elektroncsö'cinck lecserelese volt a fO motiváció.
Egy közepes a) es egy nagy teljesítményű b) SIT karakteriszlikája látható a
7. ábrán.
Egy N csatornás teljesítmény SIT
paraméterei ...
jellemző
... UlJS = 800 V, 1l.>S = \o A (maximum
60 A). T = 250 ns, Tnjf = 300 ns,
csalomaeITenállás: 0,6 ... 1,5 ohm. Figyelemre méltó az akkori MOSFET
kapcsolókhoz képest nagyságrenddel nagyobb letörési feszültség és
source-drain aram ertéke. A vertikális
felépítésböl adódó nagy működési sebesség is jóval meghaladta az akkori
MOSFET-ckét.
Egy "h ibája" azért akadt, de ezt
gondos tervezéssej cl lehetett kerül ni.
Mivel a SIT önvezetÖ. nagyon fon lOS
az áramkör lervezése során biztosítan i,
hogy a negatív gate-source feszilltség
a drnin-source feszültség megjelenésekor már jelen legyen (N csatornás
SIT), hogy azonnal a normál munkaponti áram alakuljon ki. és ne az eszközre megengedett maximális áramnak
a sokszorosa!
8. ábra. A Sony komplementer SITpárja [3]
RT ÉK '20
Jóllehet, a nagyteljesítmé n yű
SIT-kollekció a hadiipar részére készült, de a két japán vil ágceg (Yamaha, Sony) felis merte a SIT-ben rejlő
le h etőseget, és el készíttette a Tokill
vá llalattal is együtt m űködve a közepcs teljes ít m é n yű SIT komplemenIcr példánya it. Az 1970-es években
megalkották az e l ső SIT-a lapú hangfrekvenciás l eljesítmén ye rös ítő k el .
A Sony első lermékeként a legendás
TA-N7 B típusszámú erősítőt forgalmazta, a Yamaha pedig a nagyhirű
B-l jelzésűt. A SIT kapcsolás i sebességét kihasz.ná lva a Sony később
meglervezle és legyárton8 8 TA·N88
,.D" oszlályú teljesítményerösítöt
is. Ez mi nd óriási hir lehetett volna
akkoriban az "audiofi l társada lom"
számára. hogy fé l vezető alapú, de váku um trióda karakteriszlikájú eszközt
sikerill! e l őá ll ítani, és eze kből nagyn evű gyártók készítettek ha llgat haló,
összehason lítható leljesitményerösitöket! Miért maradt e l en nek a világszenzác iónak a meg fele l ő módon
történ ő tálalása. dokumentálása?
Az egyik válasz, sajnos, egyszeTÚ ! Akkoriban még csak irásos alapon
cserélódtek az információk, ez ped ig
mt:glchelöst:n lassú volt. Ne felejtsUk
el, hogy az internet őse, az ARPANET
csak 1983-ban lett "polgári". ekkor
vált le róla a továbbra is szigorúan
titkos MILNET. Ettö l az id őponttól
számíthatj uk a po lgári fe lhasználású
internet kialaku lásának kezdetél!
A másik ok pedig az volt , hogy az
eu rópai és ameri kai szervezetek kellő
információ hiányában nem a megfelelő súllyal foglalkoztak ezzel a világ
újdonsággal, a szenzációs fe lfedezés
Japán határain be lül maradt.
A SONY TA-N7B ..
o
... sztereoerösítöjét két darab 100 W-os,
komplementer tranzisztorokkal felépített, ,,A" osztályú fo kozat alkotja.
Az e rösÍlőkben oldalanként három
tranzisztor par van parhuzamosan kapcsolva és hűtöbordára szerelve. Az ,.A"
osztályú működésbö l adódó nagy nyugalmi áramérték okozta disszipációs
leljesítmény miatt szükséges a 2SK82
(N-csalornás) és 2SJ28 (P-csatornás)
SIT-eket megháromszorozni. A SONY
gyártmányú, TO-3 tokba szerelt komplementer par a 8. ábrán látható. A végfokozat egy csatornájának leegyszerű­
sített rajzát a 9. ábnl muta~a.
Az N-csatornás SIT az NPN tranzisztorral, a P-csatornás pedig egy PN P
tranzisztorral alkOI kaszkód erŐsitŐt.
Ez a felé pítés biztosítja. hogya VFET-
,J"Jy,
li d"I SIT
OR'
"'"
.
.i
9. ábra. A Sony TA-N78 er6sítc5
végfokozatának egyszenlsrtett
kapcsolási rajza [2]
15
10. ábra. A TA-N7B er6sit6 belsö felépítese [6]
ek munkapontja o trnnzisztorszónisoktól, es a tnpfeszühség-... :iltozásától
szinte független
Az erősitőt többféle védelemmc1
lónnk el. a tlilve7érlés-védelem elektronikus uton, egy feszültségosztó knpcsolásban müködő tranziszlOr kinyiliisával csökkent, II \egfokozatra kerülö
jelet. A höfokvedelem egy tenniSltoros
áramkör segitségével kapcsolja le o
hangszóró!. ha a végtranzisztorok hő­
mérséklete meghaladja oz előre beállílott hat3rertéket. TO\'ábbi védelem \an
beépít\'e a kimencten esetleg megjelenő egyenfes7ühség hangsugárzót károsító hatása. valammi abekapcsoltisl
tranziensek ellen is.
Az erósitó bemenő fokoZal31 bipoláris és ténezérlésú tranzisztorok alkotják. II kimenetről egy enyhe negatív
visszacsatolássnl 0.01% THD értéket
értek el.
Az erositÖ specifikációja:
Teljesítmény: 2xl00 W 8 ohmon
Jel/zaj: 120 dB
Bemenö szint: 1.3 V
Ilangszóró imp.: 8 ohm
YT304
o1IOV
~
,..
,
•
•
~
Frekv.menet: I Hz .. 100k Hz
TH D: 0.0 1%
Damping fIlclOr: 100
Méretek: 430x 170x335 mm
Súly: 21 kg
Gyartási év: 1977
A 10. ábrán latható az erősitő belső
felépí tése o fedö lllp felöl. \olamint a
berendezés röntgenraJZa. Az erösitő
megbec:sühségére jellemzö. hogy 20 18
novemberében o hosznált erősítők ára
több. mint hnnninc é\ után is 3000
EUR körül \'olt!
A YAMAHA 6·1 ...
... tipusszámú crö!>itöjet 1975-tő l 1980ig gyar10tta A YAMAHA nem komplementer trallzisztorokat 1I1kalnUIi'ott
B-I jel ü erósítöjében. hanem N-cslltornás YT304 Je17esü sttHikus indukcióju
tranzisztorokat. "A" oszcilyú. ellenütemü kapcsolásban. A ....égfok leeg)szerűsi tett kapcsolasi rajza a II . ábrán
látható.
A YAMAIIA a gondos. e l őrelátó
lervezesnek, valam IllI a statikus indukcióju tranzisztorok alkalmozás:inak ko..
szönhetöcn ugy gondolta. hogya B- I
erösitőt referencia eTÖsitönek szánJo.
omelynek segitségével hangsugárzók
hasontithatók össze. Ennek érdeKében
lTlT
o
_"
i-L
,",v
11 . ábra . A Yamaha B-l
véger6sit6jének egyszerusite"
rajza (1]
16
lillt-.,.,
I-'
..",
~
<ov
vr"",
Kerűlt a hátlapra oz öt pár hangsugárzót fogadó 10 db csatlakozó. A teljesilményerösitöhöz csatlakoztatható egy
taV\'ezcrlö is. amelyen a hangsugárzó
párokat lehet kiválasztani. További
praktikus s70lgáltatás. hogya 10 hangsugarzó sZlfltJet egyenként lehet lÍllIt3ni a táv\iezérlÖTÖI. az azonos hongnyomás eleresc erdekeben.
Az UC- I Ül\i\ezcrlőn talaiható egy
ki\'ezcrlesmérö is. amely a tcnyleges
kimenő teljesítményt méri 8 ohmos
terhelésen 1 mW-tól 300 W-ig.
Az erősitő ui.pcgysége többfCle feszültséget állit elő: a végerősitő szamáro a ±90 V-ot. o relék számára 12 \' fcszültségel. oz előfokoK tápfeszültséget
(25 V), valanllnt a SIT-eszközök munkopontjat meghatározó +40 és -200
V-os feszültségeket.
Az erös!tö többfajta vedelemmel
is rendelkezik. melyek aktiválását
LED-ek Jelzik. A ....édelem áramkörei
tuhiramra. túlmelegedesre kapcsolnak
be. illet.... e ha a DC-cS3tolt kimenet
feszültsége több. mint 2 volttal eltér a
nulla énéktől. (hllngszóró védelem).
Külön áramkör szolgál a +40 és -200
\'ollos munkapont-beállító tápfesl:ühsegek figyel.tsere. uHyanis bánnelyik
táp megszünése o SIT \égtranzisztoroK
tönK~menetelét okozhatja. A statikus
indukeióju trnnZlsztorok ugyaniS kiüritéses módusúaK. vagyis megfelelő
lezara gate-source feszültség nélkül Iul
nllgy ámm folyna a SIT source-drain
körében.
Az erösitő negativ visszacsatolást
tar1almaz o li.lmen~tröl a bemenel1 differenciálerösitö f:izlsforditó bemenetére. ennek hatására alakul ki o 12. ábrán láthatÓ frek ... enciamenel (l]. valamint a 13. ábrán liltható hanllonikus
és lIltennodulációs torzit:is énék (I J.
Meg kell Jegyezni. hogy II trióda
szerű S IT karakterisztikának egy kis
hátránya is akad. ugyanis ki ... ezcrlés
Közben II dra111feszültség csökkenésé-
N
·20
_"
'"'
'"'
"ot"" u
~""
12. ábra. A Yamaha B-l frekvenciamenete [1)
RT ÉK '20
,.
,.
','
0.01 ~
~,~
,.
0
0,04
D,CII
,
ci
:z:
0,02 ~
'Oo"
,.. .w
,w
,''W
"W
13. ábra. A Yamaha B·1 harmonikus és intermodulácl6s torzítása [1 J
vel csökken II drainárnm is. emiatt az
adolt tápfeszültség mellett kisebb leljesítmény keletkezik. mint egy pentóda karaktcrisztikájll eszköz (JFET,
MOSFET. bipolaris tranzisztor) esetében. Ezt a jelenséget 3.::onban előnynek
is fd ldll;:! fogni, hi:SLt!1l Ul. c~Lk{j.l így
egy dinamika kompresszorkénl müködík. megaklldályozva azéles vágasI túlvezcrléskor! Késöbb még szó lesz róla.
de val6színü. hogy ennek II ..kompreszszor hatásnak" is jelentős szerepe van
egy triódás erösitőnél II kellemes hang-
Sú ly: 47 kg
Gyártasi ev: 1975
zás létrchozásának.
A 80-as 6'ekben a Yamaha es Sony cegek megs=ümellik a SIT alapú erositók
gyártáso/. nagyon valószimi. hogya:. elQl.Jott darabs=ám nem It/dta jem taml/Ii
a kölfseges SIT g}'ártásuxlmológiát. A
kÖI'(!lke=ó hus=on61 évben csipkero=sika
ólmál allldlO a SIT leclmológ/O. hog)'
Az efÓSltö specifikációja:
Teljesítmény: 2)( ISO W 8 v. 4ohmon
Freh.menet: 20 H.l ...20 kHz.
THD:!i 0.1 %
[nlennod . torz. max. 0.1 Dio.
SMPTE sz. méne
! W frekv.menet: 5 1-iL... IOO kHz
+0, -I dB
Telj. sá\'sl.él.: 5 1-17 .. .50 kHz,
TfID""'0,5%
Damping factor: 100 (I kHz, 8 ohm)
Bemcnő s7int: 0.175 V, 50 kohm
Jel/zaj: 110 dB
Hangszóró imp.: 4, .. 16 ohm
Félvezetők: 39 db FET, 113 db tranzisztor. 3 db LED, 7 db Z-dióda.
64 db dióda
Méretek: 460)( 150)(390 mm
14. ábra. A Yamaha B-l erősítőjenek
belső felépítése [1]
RT ÉK '20
Ára a gyártás évében 1850 USD volt.
A használt Yamllha B-l erősítő is jól
tartotta az árat. 2015-ben 3500-4500
EUR közötti árakattalálhatunk,
A 14. abran a B-l erősítő belső
felépítése látható. Jól megfigyelhetö a
megfelelő esatomához tart07.ó két hütőborda. czekre rögzítették az I-I db
YTJ04 SIT-et.
a::tán két cég is (Digital do Main. First
IHm) felkarolja a majdnem elfeledett,
SIT a/opti leljesÍlmén)'erosÍlö g}·árIC;SÓI.'
A Digital do Main...
alko~ák. Felismenék és újraéleszteuék
a korábban elszalasztott lehetőséget.
hogy félve-Lető alapú. de vákuum trióda
karakteriszti"ájú esLkö.l fdhas.lllálá:sával készítsenek kOIBnleges minőségű
teljesítmen yerősítöt.
A "70-es é\ekben gyártott 2SK77B
N-csatomás. közepes teljesí t ményű
SIT szabadalmi \"édensege megszünt.
így a Digital do Main hatalmas anyagi ráfordítással elkezdhette gyárutnl
ezt az eszközt. ( 15.8 ábra). Ebben az
eTÖsítőben csak statikus indukciós mű ­
ködési elvű tranzisztorok találhatóak.
a kis teljesítményű SIT példányokat
a cég DlL-tokba integrálva gyártatja
( IS.b ábra)
Nem bíztak semmit a véletlenre,
ennek a tranziszlomak felhasználásával kezdték cl gyártani 2008-ban a Yamaha valamikori híres te ljesítményerő­
sítőjél. a B-I típusszámÍIt, B-la elnevezéssel. A 16. ábrán a B-la végerősítő
lényegesen egyszerusített kapcsolási
rajza látható.
Az erősítő soecifikáció;ja:
Csatornák: 2 (szt.) v. hídban l (mo)
Kimenő telj.: 2x!50 W/4 ohm v. Ix300
W!4ohm
Bemenetek: 2 XLR. 2 RCA
Remenö él7.: XL R, RCA 0.76 Vefi'
(hidban 0,55 Vefl)
Bemenő imp.:XLR. RCA 10 kohm
Szintállítás: hátlapon csatornánként.
előtapon MASTER SZl. szabály-Ló
Frch.:DC. .. !ookllz 'O.-Jdl3
JeUzaj : 125 dB (A) a teljes kivez.hez
visz.
T HD+N: 0.005%, IkHz/150 W/4 ohm
Áthallás: <-125 dB a teljes kivez.hez
VISZ.
.. .japán illetőségű , székhelye Chiyoda.
Tokió. A cég tevékenységi köre különleges minőségü, innovatív audiovizuális berendezések tervezése, gyártása.
értékesítése. A megcélzolI vcvőkört a
nagyon jó anyagi körillmények között
élő magánemberek és kisebb csoportok
AC teljesítmény felvétel: 263 W
Méretek: 218x55x t 76 mm
Suly: 24 ~g
A berendcLés ára 2009-ben 9600 USD
volt. A B-la erősítő panelja láthatÓ a
17. ábrán látható.
15. ábra. 2SK778 és DIL-tokozású SIT-ek [8]
17
..,v
•
~:~ILL-______
+-~
2SK77
__________
jL__~~'V
_____"_____________________
~~,v
18. ábra. A SemlSouth által gyártott
.. PASS SIT-l " [10]
16. ébra. A Digital do Main B-la végerösít6Jének egyszerOsite«
. kapcsolást rajza (7)
A First Watt céget...
.Ne/soll PUH alapltoua a '90-es
é\ie~
elején, tölcg kis telJcsitményü. kiváló
minőségű. de egyszeru kapcsolaslech-
nikáju hangfrehenciás berendezések
tcrvcl.csérc. gyártasára. A First Watt
mellett megalapította a Pass Labs céget
is. ahol a tulajdonképpeni soro7..atgyártás folyt. Itt készültek Pass tervei alapján a hires •• Aleph" és 87 "X" szérillJll
(szuper SZimmetrikus) erősítők. A SIT
alapu erösitökcl kis szériiiban ft first
Watt gyártotta. egyedi, manuális szereJesseI. Elek az erősítők nagyon cgySl.Cru felépítésüek voltak. nem ellenütemű
(együtemü. single ended) •• A" osztáIyu. \iSSZ3csatolás nélküli kivitelben.
~Jelson Pass megismerkedett a SemiSouth Company (Starkvllle, USA) fél-
\'C7etögyurtó cég egyik .... ezetőjé .. el. aki
elmondta, hogy éppen katonai megrendelésre gyártanak sUltlkus mdukci6jú
tranzis7tort. de nem szilícium a kiinduló
anyag a gyánáshoz, hanem szilicium
karbid (SiC). Ezeket a tranzisztorok.at
neveZlék aztán .,SIC Slr'-nek. melyek
több előnyös tulajdonsággal n:nddkeztek a szilícium SIT-hez képest:
kétszcr akkora elektron mozgékonyság, mml II szilicium esetében. kétszer Jobb nagyfrehenci~ \'iselkedes:
- tízszer akkora letörési feszültség
és Impedancia, czáltal mcgnövcJhetö a
teljesítmény;
- 3,3-szor Jobb höveletö képesség,
magasabb megengedhctö réteghömerséklel (500 'C);
17%-kal kiscbb dielektromos ál-
landó, kisebb kapacitások, Jobb nagyfrekvenci!is 3nitcl
Pass \allalta a kockázatot. es rendelt az
50 W disszipációju SIC SIT-böl néhány
darabot. A First Watt szamáro. gyartou
"PASS SIT-I" elnevezésu tranzisztor
látható a 18. ábrán .
l\elson Pass cé lkitűzése 81 \olt.
hogya SIT eszközzel egy kistelJesitményü ...A" oS/talyú. single ended.
negativ \isszacsatolást nem tannlma16 IcljesÍlnu!nycrösítöt terve] és gyán.
E célkitüzés ~/cllc11lében kés7ültek el
a SIT-I. S IT-2 eröc;itők 2010 e" 2017
között. A S IT-3 crösitö ellcnOtemü.
nA" osztályú. komplementer végfokozllmll rendelkezik. eladása 201 S-ban
keldödött.
A SIT-L.
.erö"itö egyszl!ri.isitclI kapcsolás! rajzát a 19. ábra mutatja. Látható. hogy
mindössze cgy SIT elemel tartalma],
\ isszaesatolás ndkiJl. A SIT munkaellenallása egy hútöbordára szerelt.
.u,
Be
0-1
17. ábra. A B-la erc5siteS szerelt panella [9]
18
ffi
~
-u,
19. ábra. A SIT·1 erösíteS
egyszerúsített kapcsolás! rajza
RT ÉK '20
ÁfllImgenerátOf
Be
+
o-jlf-T-.........
,W
20. ábra. A 51T·1 erösítő torzítása
a munkaponti áram
függvényében [11]
800 W tcrhelhetöségü ellenállás. A SIT
munkapontja az dő!apról egy potméterrel állítható. így lehct kísérletileg
beállítani a nekünk tetszö hangzásnak
megfelelő munkapontol. Egy rnérömüszeren ellenőrizhetjük a munkaponti
áramot, melyet a műszer zölden jelölt
tartományan belül kell tartani.
Nel:;on Pass nagyra értékelte Jeall
Hiraga kutatása.it, aki szerint a kellemes
hangzás záloga a domináns kétszeres
frekvenciájú hannonikusjelenléte, mel-
tette egy kevés hannadik hannonikussal. lehetőleg a tobbi felhang jelenléte
nélkül. A
különböző
tartalma [12]
22. ábra. A SIT-2 erősítő vázlatos
kapcsolása [12]
Telj. haml. torzítás: I W @0.7%
Bem. imp.: 10 kohl11 V. 100 kohm
Erősítés: 18 dB
Kim. impedancia: 4 ohm
Kim. lelj.: 10 W@5%THD, l kHz
Frekv.menel: 4 Il z .. .500 kl lz (-3 dD)
Zaj: 150 uV súlyozatlan, 20-20 KHz
Teljesítmény felvétel: 200 W
Súly: 16 kg
Méretek: 432x381 x 127 mm
Ár: 2 db (szt.) erösítő lU OOO USD
munkapomokban,
8 ohmos terhelés mellell mérhető torzítás értékeit láthauuk a 20. ábrán.
Sajnos csak a THD értéke látható, a
hannonikusok egyedi amplitúdóértékei
nem! A .,LOW" és "HIGH" jelölések
valószínű, hogyamunkaponti aram
nagyságát jelzik,
Az erősítő bemenő impeclanciája 10
vagy 100 kohm lehet, egy, a hatlapon
lalalhal6 XLR csatlakozóba dugható át~
kötes helyzetétöl függöen. A 10kohm] I
1000 pF a SIT bemenő impedanciája, a
100 kohm II 10 pF impedanciát pedig
egy P-csatomás souree követő JFET
előfok biztosítia, Az egyszeriisiten raj~
zon nem szerepel ez az előfok.
A nyugalmi disszipació az .. A" OS7lályu beállítás miatt nagy: 200 W.
A kimenő teljesítmeny maximum 10
W, ebből adódik az 5% énekű hatásfok.
A SIT-l erősítő 21. ábrán látható.
A SIT-I specifikációja
8 ohmos terheJéssel
Csatorna: I (monó)
21, ábra. A SIT-l erősítő [14]
RT ÉK '20
24. ábra. A THD harmonikus
A 5IT·2..,
... teljesitményerősítő több jellemzőj é~
ben ehér elődjétől. Ez az erősítő már
sztereó, tehát nem szükséges kel dara~
bot vásárolni a zenehallgatás hoz.
Az áramköri felépítésben kél lényeges különbség található. egyrészt a
munkaellenállas nem egy ohmos ellenáltás, hanem egy JFET áramgenerátor.
A mlmkapont nem állítható a felhasználó által, hanem fixen beál1itott énékű, a SIT-I beállítási tartományának
közepére. Megmaradt viszont a kétféle
impedanciájú bemenet választásának
l ehetősége, azonosan a S IT-I erősítő­
ben található megoldással. A SIT-2 erő·
sítő vazlatos kapcsolási rajza látható a
22. ábrán.
A SIT-I kapcsolási jcllemzöinek
megválloztatása eredményezte, hogy
az erősítő hatásfoka az 5% helyett
IQGIo-ra adódott. A torLÍtás enéke nem
23. ábra. SIT-2 THD [12]
változott lényegesen az elödhöz kepest
(23. ábra), a hannonikus tana10m is
nagyon hasonló a SIT-l-hez. a második hannonikus (kétszeres frekvenciájú komponcns) dominanciájt'it mutatja
(24. ábra).
A SlI-2 specjfik3cj6ja
8 ohm te rhclésné\;
Csatorna: 2 (sztereó)
Telj. hann. torzítas: I W@;0,7%
Bem. imp.: 10 kohm v. 100 kohm
Erősítés: 18 dB
Kimenő impedancia: 4 ohm
Kim. telj.: 10 W ® 5% Hm, I kHz
Frekv.menet: 4 Hz ... 500 kHz (-3 dB)
Zaj: 150 uV slllyozatlau_ 20-20 kHz
Telj. felvéte l: 200 W (2 erösítő,
100 W/er.)
Súly: 16 kg
Méretek: 432x381xl27 mm
Ár: I db (szt.) erősítő 5000 USD
A S IT-2 teljesítményerösítöt a 25, ábra
mutatia.
A 5IT·3..,
... teljesi unényerősltö a First Wall utol~
só, SIT-re épülő terméke, és ezzel befejeződön a SIT-alapu erősítők gyánása.
Ennek oka az, hogya SemiSouth cég
2017-benínegszünt, igy abba maradt a
SIT-elemek First Watt részére történő
b'Yártása is.
Tennészetesen a garanciális kötelezettség miatt a First Wall még rendelke7ett elli:g nagy dara!J!;z3mú statikus
indukciós tranzisztorral. Mivel a szilicium karbid alapú tranzisztorokból eddig elenyésző mennyiség ment tönkre
25. ábra. A SIT-2 teljesilmenyer6slt6
19
áram kamkterisztikája pont a tilkörképe a SIT ugyanezen karakterisztikájának. Az erödB
sÍlő torzítása jobb
lett a source-kövelŐ
kapcso hisnak köszönhetÖCn.
.~
ft
ezen az erteken
a transzfonnátor
28. ébra. A SIT-3 er6sítö frekvenciaátvitele [13)
alkalmazása sem
rontott. (Velhetöcn
nagyon jó minőségű tranS7..fomlátorr6l
SONY TA-N78 (felújított erösítő)
van szól) A T il D kimenö teljesítmcny
hllp://audiokanna.orglforumsl
karakteriS71ika II 27. á brá n lfitható.
The Fez. 2014. május 21. (részlet)
Az erősítő 1S W tcljesiunenyre képes 8 ohmos terhelésen. ez 12 Veff kiFéleJmetesen pontoS es részletes megmenö fesziiltseget jelenI. A7 adatlap
szólalás. tonálisan nagyon kifinomult
szerint az erősilő "feszühségeTÖSitcse"
es amyal\. Scnllni nuis. csak a zene
(3 trans:tJonnátor áneteléböl adódó fehallható, egy teljesen csendes hátszilltségnövekedés) közel 12 dB, vagyis
tcr előtt. De ez nem hideg vagy klinégyszeres. A transzfonnator bemenenikai hang, hanem soha nem hallott
tén ekkor kb. 3 Ven'feszilltség van, cmihangszereket és részleteket hordoL.
alt ügyelni kell az esetleges túlvezérAz átmeneti sebesség és dinamika
lésre. A transzfonnátor negativ hatása
csodalatos. Ez a Sony egy .•gyors"
a frekvenciamenetben viszont egyértelerösitő, nagyon gyors.
műen érvényesill: a -3 decibeles pont 50
A kis frekvenciák is kiválóan jelenkl lz-en van, etlentctben az elődök 500
nek meg. A középső basszus, a felső
kHz határfrckvenciajával (28. á bra).
basszus, 87 alacsony basszus nunden ott
van a helyén. A közcphangok 6; a maA SIT-3 erősi!ő sQCcifikaciója:
gasak is kiválóak. Különösen az ének
Csatornák száma: 2 (s7lereó)
és a zongo~, ahol a Sony erősítője naKim.tclj.: 18 W (a) 8 ohm, 30 W 4 ohm
gyot alkot. Ugy t(mik, hogy a hangok és
Bemenő 1mpedancia: 200 kohm
hangszerek szinte .. belépnek" a szobáErősités: 11.5 dB
ba. Talán 37 egyetlen "gyengebb" pont a
Damping factor: 30
sztereó elválasztás. Nem olyan jó, mmt
Frekv.menet: -5 dB @ ]Q H7, -3dB (a
ahogy nz elvárható lenne ettől a killön50kHz
leges erösitőtől. vagy úgy tűnik. nem
Kim. zaj: 50 uV súlyozatl3n 20 - 20 kHz
ugyanabban az osztályban van. mmt az
Felvett teljesitmény: 150 W
erösítő többi rés7e. "Jagyon jó. de nem
Súly: 16 kg
kivételes. Tcnn6;zctesen II Sony ESPMéretek: 432)<406)< 171 mm
RITTA-N902 (a legjobb hangszin, amit
Ár: 4000 USD
egy crösÍlőtól hallonam) cs a Yamaha
B-2 jobb hangzást és elválasztást mutat.
A SIT-3 hasLnálati utasítása végén
Tegyilnk egy tisztesseges ciőerősitőt
Nelson Pass azt írja, hogy reméli,
II TA-N7B-hez. mert az N7B a csodálaez az erősítő még 250 embemek fog
tOS kialakilásnak és a hangzásnak velenagy örömet okozni. Ebből a meg- járója az alacsony erösítesü elöcrösitö.
jegyzésböl lehet
De ez csak igy van ...
következtetni a
Szép. nagyon pontos. linearis. alacsony
mcg rendelkezésZ3js7im (nincs zaj!). A Sony TA-'\I7B
re álló S IT-ek das7tereó teljesitményerösitövel valósárabszámára.
gos zenet fog hallgatni!
mm:
•
•
III
~
•
•
26. ábra. A SIT-3 erő sít6 működé si
sémája [13]
az eladott erösitökben, Nelson Pass ugy
határozott. hogy a javításra szánt tranzisztorok egy reszet felhaszn~lja egy UJ.
de egyben utolsó SIT erősÍló megalkotásáhoL. Ez az utolsó erösítő tenneszetescn a SIT-3 elnevezést kapta.
A SIT-3 más elkepzelés szerint
készült. mint clödjei. Pass szakltott a
földelt source kialakíuíssal, az új erösítő fóldelt drain, vagyis sourcc-követö
kapcsolásban készült (26. á bl"á n). Ezzel vis70nt elveszítette a Qlldelt source
kapcsolás feszültsegerősítését. amit
valahogyan pótolní kelleti. Ere a célra
egy hangfrekvcncíás transzfonnátort
alkalmazott. amit a jó frekvenciamenet érdekében viszont kis 1nlpedanciásan kellett meghajtani. Ezt a felad3tot
abemeneten tah\lh3tó "A" osztályú
komplementer JFET fokozat teljesíti.
A kimenő teljesítmény növelése érdekében Pass sZ3kított a nem elleniltemű (single cnded) kialakitással. ez a
kapcsolás komplementer tranziszlOros
"A" osztályú, elleniltemü beállításban
(push-pull) üzemel.
A SemiSouth cég viszont csak
N-csatornás SIT-ct gyártott. a komp"
lementeT tipust nem! Pass ugy oldotta
meg a kérdést. hogy egy P-csalornás
MOSFET-et alkalmazott komplementer párnak. valószínűleg kiválasztva azt
a típust. 3mclynek ve-zérlőfeszültség-
ra
,•
, '
••"
•
27. ábra. A SIT-3 er6sít6 torzítása 8 ohmos terhelésen a
klmen6 teljesítmény függvényében (13)
20
Eddig kizárólag
nllis.;:uki jellem=őkről esen .\"Zá.
e;:1 kiegés::irendö
k6\'elkez:.en nehány s:.uhjekrÍl'
le.f:.tbó/ kiragadon I·é/emen)'!
Digital do Main 8 -1 a
TechRadar
Jason Kennedy. 2009. november 3.
(részletek)
Amikor a B-l a megérkezett, a mesés
Vivid Giya hangszóró vizsgálatának
folyamatában voltunk. és kilzdötlünk,
hogy jó hangot kllpjunk. A siker oka a
RT ÉK '20
Leema kivaló PyxiSiAltair IV erősítő
Jelenléte a rendszerben. ezt ... áltolluk
ki a DOM B-I a eröSítövel. A Digital
Do Main azonban többet tell abba az
irényba. hogy feltlirja. milyen iZb"3lmas
:I Glya. mert az erősítő rendkívül dinamikus. A magas hang7..:'ts rendkivOI tiszta &s sima, amí azt a benyomást keltheti.
hogy ez egy csöves erösítő. de a kép
mélysége. amit megfogalmaz. másként
S7Ól, ez csak egyszeruen tisztább, mint a
legtöbb triódás erősítő hangja.
A bass7usnak hatalmas sebessége
és tlSLlességcs súlya ... an, ez nem olyan
eros. mint ... alami Bryslon teljesítményerösitö. de rendkivill artikulált. a baszszusgitár teljes tömeget kap az összes
hannonikus szerkezettel együtt; így
amikor az összetettebb s7.akaszok jönnek, könnyü követni ezeket
First Watt SIT-3
Audiophile Magazine
John Richardson. 2018. július 15.
(részlet)
EbbOl a tapasztalatból kidcrül, hogy a
Nelson Pass és a First Watt újra mozgásb..'llendült, még egy ujabb, rendkívOl
zenei és élvezetes erősÍlővel. A megfelelő rendszerben ugy gondolom. hogy
az új SIT-) szinte tökéletes egyensúlyt
biLtosít a nyitott. dimenziós. élveletes hnnnonikus hangás. a megfelelő
hangk:ép és a vczérlés között, Ezeket a
Jellemzőket ráadásul a szélsöséges frek\'enciákon is a kezében tartja. Különösen lenyúgözött a kimondottan robusztus hang, amit a S IT-3 a nagy (és dniga)
ATC SCM 100 passzív monitoraimból
kaptam. A First Watt már rcgóta nagyon
kedvező hangminőséget és ár-énék
arányt biztosit. ami ráadásul úgy néz
ki, hogy minden kcsőbbi tervezés során ke<hezőbbnek tűnik ez II jellemző.
A Sea Ranch-on (a First Watt székhe-Iye. Califomia) ott kell lennie valami
titkos mártásnak ... Vagy talán r-;eJson
egy kis segítséget kap a .,barátaitól'W]
Valakinek ellenőriznie kellene a hátsó
udvart. vajon található-e ott repülő csésLealj tönneh!k?
Hogyan tovább?
A müszaki adatokból és a szubjektív
tes7lckböl következtethetö, hogy a SIT
technológiát rel\'onultató hangfreheneiá.s eTÖ.sÍlök megállják II helyüket. közel
alonos (vagy azonos) hangélményt adnak. mint az ,.igen tisztelt" triódas erő­
sitötársnik. Gyöz-e valamelyikük vagy
eléldegél nek egymás mcllett csendRT ÉK '20
ben. a gyártók. de inkább a kereskedők
nagy örömére?
ElőS'"Lör vizsgáljuk meg az alkatrész
utánpótlást: a SemiSomh félvezet&'
gyártó cég mcgszünésével a First Watt
tennékek meg fognak SLűnni a teljesítmény SIT-ek hiánya miatt. A Digital do
Main saját mag:inak gy:irtja a 2SK77B
SIT-et. ezért ameddig cl tudja adni kő­
rülbelill 10 OOO USA dollárért a tényleg
jó minőségű B-I a erősítőt, a gyáruis
biztosÍlot!.
Az elektroncsövek utánpótlása, ha
nem is gOrdülékenyen. de megoldott, ám
az a kérdéses. hogya felhasználók továbbra is méltányolják-ealclektroncsöves erősítők 10 30 OOO dolláros árát?!
Csöves vagy tranzisztoros?
A femi - sokszor elhang7:ou kérdés
tartalma 37, hogy II IclJesilményerösítőben melyik teljesitmény szabályz6t
célszeru alkalmazni ahhoz. hogy az
emberi hallás sz.amára kellemes és "éleményünk szerint HII6sághű hangzást
éljünk cl. Természetesen, ha valaki azt
állítja. hogy egy erősítő .jól szól". az
egy vélemény az illetőtől, az ő hangi ízlésvilágának megfelclő az adott eszköz.
Ez csak cgy slubjektív vélemény, de
ha száz ember közUI hetven-nyolcvan
vélekedik hasonlónn. arra már oda kell
figyelni. Az emberi hallás bonyolult dolog. vele kapcsolatban ... annak jól mérhető paraméterek (pl. a hallásküszöb
gOrbe pontjai). de al elóbb említett
.,kellemes hangelmény" nem mérhető.
kizárólag sok ezer ember véleményére
alapozható alaps7..nbályok rogalmazhatók meg.
A zenét kedvelő. miiszaki beáll ítonságú ember szeretne a hangzásra vonatkozÓ szubjektív ... éleményét konkrét
mérési eredményekkcl alátámasztani.
vagyis számsLcrüsÍlcni a hangélmény
minőségét. Kérdés tehát. hogy vajon
lehetséges-e tökéletes eredménnyel
számszerusÍleni a hnngélményt? A válasz ma még egyértelmű: NEM!
Ezt azért jelenthetjük ki ilyen határozottan, mert a hangélményt az emberi
hallás, ha116slervOnk és agyunk közösen állítja elő. Az emberi hall6szervröl
nagyon sokat tudunk. de a hallószervagy kapcsolat tekintetében még bőven
akadnak nem ismert jelenségek. Marad
tehat a további kutatás és kisérletezés.
hogy ezt a bonyolult rendszert egyszer
teljesen megértsük és hűen modellezni
tudjuk.
Addig is megkísérelhetjak a frek\enciamenel és to~ítás stb. méressel
alátámasztani a megítélt minőséget.
de ez nem a megfelelő út! Egy vagy
több periódikus méröjel nem helyettesítheti az élő zenét vagy beszédet. sem
a frekvencia, sem az idő (amplitúdó)
tartományban. Egy nagyon kis előre­
lépést jelenthet. ha nem TilD-t, (Total
Hannonic Oislortion) mériink, hanem
az egyes kelelkezett felhannonikusok
frekvenciáját és amplitúdóját külön-kUIOn vizsgáljuk. Ez a módszer azért hOl
valamivel jobb eredményt. mert hallásunk kOlonfCleképpen reagál a különböző rrek\enciájú felharmonikusok jelenlétére és ezek amplitúdó aranyára. igy
már seJthetö, hogy a szinte azonos Ti lD
értékek mellett miért érezzük, hogy
másképpen szól az egyik erősítő, mmt a
másik? Ehhez s7ükséges azonban. hogy
tudjuk mely felhamlonikusok megjelenését tolerálJa ($Öt, igényli) hallásunk,
és melyek azok. melyek a kellemetlen
hangérzetet okozzák?
Ha a torzitás mérés somn létrejött
komponenseket vizsgaljuk a továbbiakban. feltehel.JÜk a kérdést. hogyan keletkeznek ezek?
A kérdésre egyszeru a válasz: vagy
az erősítőeszköz nemlineáris karakterisztikájn miatt, vagy egy lulvczérlés
során ehorlult jel következtében jelennek mcg ti kOlönböző lelhannonikusok.
A későbbiekben mindkét esettel foglalkozunk. de ezt megelőzően azt kellene
vizsgálni. hogy a különböző foks7..ámu
hannonikus jelenléte hogyan befolyásolja a hangélményt?
1973 májusában a New York-i
Audio Engineering Society (AES) rangos lapja kÖ7..7..etette azt a tanulmányt,
amely a vakuumcsöves és félvezelős
erősítő berendelések hangminőségé­
nek különbözőségevel foglalkozik.A tanulmány szerzője R/ls.~el o. /lamm. elme: Csövek és tranzisztorok
Van-e
hallható kOlönbség? (Tubes versus
Transistors: ls There An Audible Difference?) Russcl Q. Hamm szerint:
~~Meg kell találni az összefüggést a
mérhető clektronikus to~ítás es a zenei hangszín között, ez az igazi kulcsa
annak. hogy miért kolőnböznek II csövek és a lranzisztorok. Talán II legismertebb szereplők ezen a terilleten a
hangszerkészitök, akik mk éve~ gondos
kíserletezéssel megállapitolták. hogy II
különbözö hannonikusok hogyan kapcsolhtltóak a hangszer anyagához. formajához. méretéhez.
A hangszcrclsödlcgcs hangszinét a7
elsö néhány hannonikus erőssége határozza meg. Az alsórendű harmonikusok
mindegyike saját jellegzetes hatast fejl
21
....
•
."
'"
•
."
.,'"
'''''
......
.,,,
"
".
,
...
",F--.::II.
.,"
·n,
.,
Hz
A páratlan hannonikusok (hannadik cs ötödik) ..lcflllitou" vagy •.fedett"
hangot adna!' A paros hamlonikusok
(második. negyedik és hatodik) •.kórusS2t:rü"
vagy ..cneklo. dallamos" hangu-
latú hnngképct produkalnak.
Zeneileg a második (20 az maga
az okla\. és S7inle hallh3tatlan. mégis
lesIet ad a hangnak, a hangzas igy erő­
sebbe. teljesebbé villik. Az erős hannadik (3i) harmonikus ahc1}CI1. hogya
hangOl gazdagitaná. val6jában ti hangot
fc!lnszcrU\-c leszi. ami szinte bosszantó
Jellegű. ha ampliludója elég nagy. Egy
erős hannadlk markánsan elöidcz.i ti
"feden" hatasI.
A negyedik és a/ ötödik hozzá·
adúl>.'ival a hang ,.nyltot! kUrt" karak·
terű\-(~ VáltOLik. Az ennél magasabb
hamlonikusok a hetedik fölött ,,~Iet"
vagy ..metszest'" adnak a hangnak.
A felső hannonikusak közül. például
a hetedik, kilcncedik és tizenegyedik
hangzás szempontból nagyon fontos.
ugyanis mcgfelelö nagyságú jelenletük
disszonáns hatást is credményez.het.
\11\"el a halhisunk nagyon erzékeny
a felsö hannonikusokro. azok amphtu·
dója rendkívül fontos. Tennészetcscn
nem csak az adott magasabb rendű
hannonikus abszolút nagysit~a. mint
inkább amplitúd6viszon}a az alacso.
nyabb (töleg második cs hannadik)
hnnnonikusokhoz befol}asolhalja a
hangképcl.H
On=ege:w aJ.: előbbieket ismét Jean
Himga Juthat eszünkbe. aki kimondta ugyana7t. amit il fenti tanulmány is
tanalmaz: a kellcmes hangzás záloga
22
f~_Hz
a viszonylag erős második (2 D, ennél
kisebb hamladik (31) hannonikus, miközben a többi, magasabb rendű har·
monikusnak gyomln kcll csökkennie.
Most. hogy megismenOk a kolönböző
harmonikusak és hamlOnikus csoportok pszichoakus7tikal hatnsát, viz.sgáljuk meg a hannonikusok kialakulasának okait. lehetösegct'
Mint korábban mar sz6 \olt róla. a
torzítás ket alapescthen jöhet Idre: az
eTÖsítöeszköz nines túl\'ezcrch e. tehM
csak az erösítöelem nemlineáris karokterisztlkája okozza a lormásI; az erösi tő eszköz túhezerles kö\ etke/teben
torzít, és tennel ujabb. eddig a jelben
nem letező hamlOnikusokal.
A tulvezérles nélküli állapotol a
wW\\.elektronikinfo_de honlapon megjelent. dr. Christian OLI'[Jari által jegy·
zeit cikk alapján tárgyalj uk. Az elképzelés az volt, hogy bipoláris tranzis7tor.
FET és triódu eszközökkel kés7itett
erősítők keletkezelt hanlloniku~ tartalmát \izsgálja úgy. hogy az erősítők
ki\ezérlése lehetőleg azonos legyen es
nilvezérICs ne forduljon elö.
A I'i=sgálut künilméllre/
- Egyfokozatu erősítő. visszacsatolással (katód-, emitter-, source-ellenálliis)
Azerösítö t;ipfeszültsége fél\e7.etönél
9 V, e!ektroncsőnél 90V
- Az eTÖsítés tíZ!iozeres, beállí" a
- A kimenö jel nagysága féhezctós
erosítőm=11,83 Ven: eh.:hroncsövesnél
28.3 Veff
- A méTÖjel 100 IIz ~zinus.ljel. 283
mVdf(fehezctós erösitő). illet\e 2,83
VetT (elektroncsö\ es erösítö)
- A mérője! tOl7iuisa -105 dB, vagyis
0,00056%
Ellenőrizzilk
"....
,
30. ábra. Nem lúlvezérelt FET-es erősítő
harmonikusal [18]
29. ábra. Nem túlvezérelt trlódás
er6sltó harmonIkusai [18J
ki, ha domináns, vagy módosithalJ3 egy
másik domináns hannonikus hatását. ha
kiemelkedő nagysagu. A Icgcgysl.críibb
besorolásnál 31. alsó hannonikusok ket
lónuscsoportba oszthatók.
.. "
0,10'11.
"""
...
.,,,
.,,,
.,,,
, 1-
."
.,,, r-
O.OI~
."...
-
1.111"1'
...
01''''
...
.
elöS7ör, hogy tényleg "be-
lefér-e" a kimenöjd aL aktuális tápfes7Ultség enékébe, nem lesz-e "elip"
effektus:
VPI> 2xU...."I,41
8 V.
2x2,83 Vxl.41 -
A tapfeszühsegböl kl\om'a a felvezetö
telilooesi feszültségét:
Ul "-=-Li,-O,7 V-9 \-0.7 V .... 8,3V:> RV
Vagyis a kimenő jel ..éppen a chp alatt"
,an!!
A.I elektroncsö\-es erösítőrc kÖ7el
ug}ilnC.l igaz a tizszeres tápft:SLÜIt:;ég
CS a tízszeres klmenöJel miatt! A munkaponl tennészelesen a munka(.'gyenes
közepere lett állitva. A triódás erösítő
hamlolllkusainak összetetele látható a
29. ábrán . Az ábrán Jól látható a ketszeres frck\eneiájú hannonikus és a
hároms70ros frekvenciajú hannonikus
aránya. Jean Il imga s7erint a .,kellemcs hang" záloga a kb. ilyen arányú
2f és 3f hannonikus. Az itbrán látható
hannonikusok képzödnek tehat a trióda
anódáram
rácsfcszültség
anódfeszültseg J2·es hal\ánykitevöjű összefilggcs mintl.
A 30. áb rá n 1:'Itható a FET-es erő­
sitö hamlOnikusainak nagysaga Mcgfigyelhetö. hogy eléggé hasonló a karnktcriszulw a triódáéhoz. hiszen a ,,"ET az
elzarödási tanományban négyzetes karakterisztikajú. és még nem éncnyesül
a dmmfeszüllségtől Higgetlen kimeneti
karakterisztika hatása. hiszen n!llc~ túl\czcrtés.
It 31. ábra a tranziszloros erösitö
hannonikusait ábrtizolJa. MegfigyelhelJllk, hogya három fajta erösitő elemmel keszítctt eTÖsitők keletkezeu harmonikusainak nagysitga nem. de azok
RT ÉK '20
,
vagyis O dBm. Russel Q. Hamm mérései alapján azonban
meg kell változtatni "éleményOnkel.
A 32. ábra táblózatában különböző
mikrofonok
kimenő fes7ültségei szerepelnek impUl7USszerü hang
fehételekor. Al. értékek
terheletlen
mikrofonokrn "Onatkoznak. dc a
~.dB
."
1),5&110
."
...
r.., r
~.
' ,,",,
,
."..,
.
.,,,
.,,,
."
.,,, I -
.,
,
'"
"'00
F,...........1"k
míkrofonerősÍ1ö­
31 . ábra. Nem túlvezérelt tranzisztoros erósító
harmonikusai [18J
re kapcsol"a sem
csökken n jel l-2
decibel nél többet.
amnya nagyjából azonos, vagyis az
A mikrofontávolságok a gyakorlatnak
elŐlőckbcn megismert gondolatmenct
megfele lő értékek. Az adatokból már rászerint ncm szabadna Jclentős különbnézésre sejthető. hogy a mikrofonerösfségnek Icnlll az erösítök hang7.asában.
tó tul fog vezérlödn i, de tegyük a dolgot
Az elvégzett kísérletek ezt igazolják
életszeruvé konkrét számokkal. Ezen
dr. Christian Caspari cikke szermt. de
mikrofontípusokhoz általában 36-40 dB
a szakirodalomban található, hasonló
erősítést állitanak be, a mikrofonerositémájú tesztek eredményei is többségétök nilvezerlési tartaléka nem kisebb,
ben ezt a megállapitást támasztják alá. mint 20 dB.
TérJünk !ü a masik esetre, amikor a
Ha a még ma is népszerű l'eumann
mikrofon \'agy .... cgerősitök a luh'czerU-87 mikrofonnal számolunk, basszus
les miatt tcmlclnek új hannonikusokat.
dob felvétele esetén az erösitett feszültFelOletesen szemlél .... e azt mondhatség 40 dBm. ebbóllevonva a headroom
nánk. hogy pl. egy mikrofon kimenő
értékét 20 dBm adódik. vagyis a tartafeszültsége biztos nem tudja nil"eIékon nil még tizsl.eres tulvezérlés jezérelni amikroron elöerősitöl. de na
lentkezik. amely érték óriási, jelentős
esetleg mégis, ott .... an az erösítőkre
torzitast fog okOLni! Ha áttekintjük
s7inte altIlIánosan cr... cny~~ 20 JB lúlilyen sLemSLögbül a Llí.blá/.atot, min\'czérlcsi tartalék (headroom)!
den feszOltségérték, amely nagyobb,
A mérésben réslt\C\Ö mikrofomint -20 dB, túlvezérlé~t OkOL. A táblánokat gyartó cegek: U-87 és U-47
Lat értékei arra utalnak, hogy a7 esetek
Neunumn. 77DX RCA, C-28 AKG, 666
többségében jelcntős túlveLérlés várElectro-Voiee. A mérés során a feszültható. Ezek a kimenl;(e.di/Iség érl,;kek
ség vonatkoztatási szintje 0,775 Vclf.
lermés=elesen csak eg)' /'6dd időre. és
bi=onyoJ jre/n>enciaslÍl'blll1 jelelllTávolsag u- U- 77- C- 666
~gszer
ke=nek. pontosan
[ml
87 ] 47 DX 28
e=ek a=ok a pillanalOk. (lmik.or a
O
·9 ·15 ·1
Basszus dob
0.15
t
Nagy tom tom
0,3
·1
Kis tom tom
0,3
·1
Zongora (egyetlen
0.15
..
·5
·9
·10
·5
·7
·9
·1
IriúdtÍ.~
=ött; kii/öllbség lia
·25 ·29
·38
·35 ·32
·23 ·27
,
·36
·33
·33 -30
-29
·19 . 15
hang)
Zongorn (akkord)
0.15
I
~
ZenekamI!
4,5
·16 ·25
Kolomp
0,3
·10 -12
-
Hangos klabstss
0,1
O
·33 ·33
I
·11
1
I .
.
1
·10 ·10
32. ábra. Táblázatban a kü!önbözó mikroIonok kimenő
feszúltségel , Impulz usszerű hangokra (17]
AT ÉK '20
éj a jé/w!-
=elős erő.~í/(jk kő­
gyoll jol hullals=ixllllll.
Russel Q. Hamm
es csapata a kö·
.... etkező móds7er
alapján \ égczte a
tesztel:
,,A relvételi stúdióban három, különböző
kivitelü,
kereskcdehni forgalomban kapható
mikrofon clöcrösitö került elhelyezésre.
Mindegyik erősítőt 40 dB erősítésre és
3%-05 teljes harmonikus torzíuis (THD)
értékre állították be + 18 dBm MintnCl.
Az l. ciöcrösítő egy uunzisztoros kíalakitású \olt, a 2. elöerősitő hibrid műve­
leti erősítö. míg a 3. elöerösitő triódával
muködött. A tesztjelet az U-87 mikrofon
nagydob felvétele szolgáltatta. amelyet
mindegyik elöcrosítö bemenetere csatlakoztatni lehetett.
A studiós:zemélyzet informális csoportJa hallgatta a három erősítő kimenetét a vezérlőhelyiség monitor hang.
sZórólIl. Amikor a tcsztjelet egyik
erö!iitóröl a másikra valtották. a hallgatókat arra kérték, hogy ítéljék meg a
hangminöséget. Az egyes és kettes erő­
sítök kimcncte egyaránt súlyrn;an torzított volt. A hannadik (IriOdás) erösítő
azonban tiszta hangot adott.
A tesztet többször megismételték
míkrofonfcszültség előosztók használatával is, addig állítva at. osztót, amig
minden erösítő hangerzetre torzítatlan
jelct adolI. Az l. erósitö 5-10 dB tulterhelést tudott elviselni észrevchető
torzítás nel kül. A 2. erősítő es7lelhető
torzulast mutatott körülbelül 5 dB túlterhelés mellett. A normál (nem lúh'(>:.crell) IOr/omanyblln mindharom en5silóllck liszIa hang=a.sa \"0/1.
A meghallgauisi tesztek egyénelmócn Jelzik. hogy a túlvezérles hatasa nagymértékben fUgg az efŐsitök
tipusától. A mérnökök azt valljak.
hogy nlÍnden erösítő hallható torzulást
okoz, ammt a túlvezérlésí pontot eléri.
A tc::;zlck azt mutatjak, hogy minden
erősítő bizonyos mértékig túlvezérelhetó anélkOI, hogy ez a torzulas észrevehető lenne. Megál/api/haló' hogy
bizoll)'ol' lIagysagú /ú/ve;;ér/émél kelefke:.ell harmonikusok igenis oko:ha/jak. a cSQres és a Iran=iszforos erösítök
k6=ölli hangminöség hi/önbséget.
Ahhoz. hogy a hangerosílÖkben a
harmonikustorzicis jelleget általáno-san és helyesen lehessen ábrtizolní, a
túl\'ezér1ésí görbék kiinllbeliil ülven
Idi/6nbikii aramkör tes=tje alapjan ké.~=iillek. Az elektroocsöves erősítök a
népszerii 12AY7 és 12AX.7 triódákat.
a 8628 6. a 7586 trióda nu\'isztorokat és
al 5879 pentódát haszn:ihák. Ezekel a
csjh'eket akkoriban széles körben alkalmaztál a ke\eröasztal elöerösitökben.
A 2N339 l A, a 2N5089 és a 2N3117
sLilícium PNP tranzisztorokat azért valas7touák. mert széles körben hasmálta
az Ipar a ke\'eTÖasztal és a magnetofon
áramkörökben. A mü ... eleti erősítők közé
tanoztak a népszerü 709 és LM30 I mo-
23
---
••
•
•
a 12 dccibeles túhezérlés ponthoz vi~
szonyitva. Ezek a görbék (/: ősszes vi:zj'~
r-
..
I1-,.1
..
••
"
gált triódm; erósi/ó ólralánosjellem::űi.
fiigge/lelliil ti:: elektrolIcső kialakírásáról (lIlIIliani/', nm'Ól. III/\'/s=/or)
I..'....
1.
• R..... _ •....
33. ábra. Elektroncsöves és
télvezetós erősítők THO-ja [17]
nolit egységek, és két kereskedelmi for-
galomban kapható hibrid IC. amelyeket a
keveroas.ztalok aramkörei tartalmaztnk."
A 33. ábra n~gy különböző. kereskedelmi forgalomban kapható dőcro·
Silo tOrziL.1Si
jellemzői!
mutatja. Mind-
egyik árumkör visszacsatolást használ.
minden erösítő 600 ohmos terhelésre
működik,
40 dB crősitésseL Az erősítők
mindegyik~re
vonatko.oo közös referenciapom al 1% T HD. lit látható. hogy
a THD görbék s:r:inlc párhuzamosan
fUlnak. és a torzitásokban sincs nagy-
ságrendi különbség a görbék végpontjánál. amely 12 dB túlvezérléstjelcm il
referenciapont leleIt. A meglwllga/ások.
soran i~\'ell Iwgysagrendlí ltilve=erlés/Iéi már óriási hang=ásbeli kiilöl/hségel
és=leltek II s:lIbjekIÍl' les:telők. Ez ékes
hi=ol/)'íféka alllwk, hug)' {I THD mérI ér·
réke kös:őnü ~·i.I:unl'ban sinn a hal/g·
képről aIkolufI s=uhjekfÍl' ité/ef/el.
A 34. ábra a tipikus. ketfokol:atu
12AY7 triódás crősi!ö torzítási kompa·
ncnscit mutatja. A kiemelkedő jellcm~
ző a második hamlOnikus dominanci~
ája. amelyct a hamladik kövel kisebb
szinten. A hamladik hannonikus csak
egy bizonyos szintig növekszik. aztán
csökken. A negyedik harmonikus ké·
söbb 3-4 dB~lcl emelkedik, a hanlla~
dikhoz képesI párhuzamosan. Az ötö~
dik, hatodik t!s hetedik marad 5% alan
--.._-
..
•
•
"
"
..
"
"
.
-
__
'/ - .....
•.
• •
34. ábra. Trl6dás er6slt6
harmonikusa I [17]
24
---
•
•
-
•
A trióda anódáram:inak növekedésekor csökken az anódfeszültség. ami
viszont anódáram csökkcntő hatású.
Kijelenthetjilk. hogy ez szinte egy tökéletes kompresszor, a 15-20 dB túlvezérlési tartományon belül a trióda
kimenö feszültségc csak 2-4 dB-Ici
növekszik. mini egy igazi dinamika
kompresszomál. El: a ,.Ici legömbölyítés" oko723 a markáns második
hannonikus torzitást, amit külön nem
hallunk. csak a hangérl:etet növeli. El:
a növekedés ráadásul olyan. hogya
kevcröasztal ki\czérlés méröjén nem
is látszik, viszont jól hallatszik. Ezert
a monitor hangeröt csökkellleni lehet.
amivel növeks7ik a hanganyag hallható
jel-zaj viszonya. A több basszus érzése
is köz\Ctlenül kapcsolódik az erős második és harmadik harmonikus komponensekhcz. amelyek megerősitik a
..tennészetes" basszust ..szintetikus"
basszussal.
A 35. ábra a kétfokozatú. single
ended penlódás erősítő tOr.'ítási kom·
ponensei t mutatja. Itt a harmadik har~
monikus domina!. a masodik pedig
körülbelül -3 dB eltolással szinte parhuzamosan halad a harmadik haml0·
nikussal. Mind a negyed ik. mind az
ötödik hannonikus jelemös nagyságú,
mig a hatodik és a hetedik marad 5%
alan, mindaddig, amig a relatív 12 dB
tlllvezérlés nem növekszik tO\ább.
Érdemes megfigyelni a második
és hannadik harmonikus megcserelő­
dését a triódához képest. Ennek oka a
kimencti karakterisztika különbözosége. vagyis a pentóda an6dárama az
anódfesroltségtől fuggetlen, igy nem
alakulhat ki a ..kompresslor h3lás".
melynekjótékony hatása az erős második hamlOnikus.
•
•
"r-. N
"
••
"
/
•
-
~::;..
• •
R_~~
35. ábra . Pent6dás er6sitó
harmonikusai túlvezérléskor [17J
-
•
..
..
-
"
~
•
V
- ..
lY•
11 _ _ _ -
"
36. ábra. Tranzisztoros erősítő harmonikusai túfvezérlés esetén [17]
A 36. ábrán II tranzIsztoros erősítő
láthatók. Az előző ábrákhoz
hasonlóan a görbék az összes vizsgált
tmnziSl:toros efÓsitőre jel1eml:öek.
A megkillöllböztetö jellemző az erős
hannadik harmonikus komponens. Ez
hasonló okokból alakult úgy. mint a
pelllódánál, hiszen a ket kimeneti karakterisztika (kimeneti rCSl:ültscg kimeneti áram) szinte ugyanaz. Minden
más hannonikus isjelcll van, de sokkal
kisebb szmten. mint a harmadik.
A 37. ábra hibrid műveleti erősítő
torzitáskor rcllepö komponenseit ábrá·
zolja. A hamwdik. ötödik. hetedik harmonikus meredeken emelkedik. A páros hannonikusok meg scm Jelennek.
de ez nem csoda, hiszen a túl vezérelt
müveleti erősitőnek szime tökéletes
négys7ögjel a kimenője Ic. A Fourier
lranszfomláci6 Sl:crint viSl:ont tudjuk.
hogya szimmetrikus négyszö&JeI csak
para/lali hannonikusokat tartalmaz.
A rentiekben az elöcrősitök (mikrofonerősÍlök) torzitási komponense1t vizsgáltuk, figyelembe veve a bemenő jel tul~j­
donságail. A torlitás következtében keletkezen hannonikus komponensek cs o
szubJekth hangelmény között úgy tünik
cgyértelmüek a kísérleti alapon nyugvó
megállapítások. melyek egy kis rogÓ<l7ót
jelenlhctnek a többi. remélhetően mcgvalósuló további kísérlet szamara.
jellemzői
----
••
•
, //
.
"_III>RI... _
•
•
•
•
"
•
..
-
Ir
'..f
1/
- 'I'
í"
"
•
R•
...... DIIIWI6&m1
..
37. ábra . Műveleti erősítő
harmonikusai túlvezérléskor [171
RT ÉK '20
250V
C~
t
. '-f IOJ
m
0-1 h_....:·'::.:v'+
I
o
38. ábra. Trlódás "A" osztályú
teljesítményerósító vázlata
Az eddigi szubjektív tesztek sonin
szerepelt még két eszköz, melyek tulajdonságai szintén meghatároz6an befoIyásoljitk a hangélmény minöségét. ez a
teljesítményerösitö és a hangsugán:ó.
A már korábban megismen ..szabáIyok" felhasználásával kísércljUk mag a
.,cSÖves vagy tranz.isztoros" kérdést megválaszolni a vegerősÍlők témakörében is.
"A" osztályú trlódás er6sitó
A mikrofonerősitők minősitése során
láthattuk. hogy az erősítők között lt:nyeges különbség csak akkor adódott.
ha jelentős tulvezérlés ford ult elő, nincs
ez másképpen a teljesitményerösitők­
nél sem. Egy gondosan megtervezett és
kivitelezett digitális hangfelvétel eredménye lehel olyan hanganyag, mc1y
tartalmaz korábban már említett jelcsúcsokat. vagyis a túlvezérJés lehetősége
majdnem ugyanúgy fennáll. mint a mikrofonerősítők esetében.
A témát kissé leegyszerusítvc, nem
foglalkozunk az ,AB" osztályú erősi­
tőkkel, ugyanis ezeknél fOleg kis szinteken. messze a "clip" alatt is tönénnek
torzítások. Nyilvánvalóan nem foglalkozunk a "D" osztályúakka[ sem. hiszen itt már nem az analóg jelel. hanem
az annak megfelelő PWM jelet erosit-
Re
U'"
T
EJectromechamk31 átalak1!ó átlé!ele. T=BI
39. ábra . Az elektrodinamikus
hangszó ró helyettesítő képe
RT ÉK '20
jilk. (Nagyon sokszor, még a "majdnem
szaklapokban" is a "D" osztályú erősítő!
tévesen digitális erösítönek nevezik.) A
következőkben említésre kerülő példákban kizárólag ,,A" osztályú erősítők szerepelnek.
Az egyik k.edvenc a mindössze egy
lriódátl3nahnaz6 ...A·· osztályú, visszacsatolás nelkilli, "single ended'" áramköri felépítésü erősítő erosen leegyszerusített rajza a 38. ábrá n látható. Ez a
kapcsolás annyira gyakori és kedvelt,
hogy betűszó is kialakult az elnevezéséből: Single Ended Triode (power
amplifier), vagyis SET.
A leadott hatásos teljesítmény csak
néhány watt, figyelembe veve a maximum 25% (elméleti) hatásfokot, a
transzfonnátor veszteséget, valamint a
triódák szokásos (nem ad6cső) maximalis disszipációs teljesítményét. Ehhez
a tcljesítményhez olyan hangsugiuz6
szükséges. melynek érzékenysége legalább 90-96 dB SPL.
A kapcsolás hanghüseg6t nagymértékben befolyásolhatja a kimenő transzformátor frekvenciaátvitele és torzítása. Erre a kapcsolásra nagyon igaz az
a megallapítás: .jó az erősítő ~ ha jó
a transzfonnátor. A jó frekvenciamenet eléréséhez a tekercsek rétegezoove
helyezkednek el a szón induktivitás
csökkentése érdekében. továbbá. alkalmazzák az osztott csévét is a szón kapacitások csökkentésére. A transzfonnátor légréses, hogy az anódáram okozta
egyenáramú mágnesezést elkerüljék.
Emiatt., és a jó magneses minőségű vas
miatt. a tmnszformátor torzítása nem befolyásolja döntőcn az e redő torzítáSt, tehát a tOíátást túlnyomóan a trióda vagy
annak túlvezerlése okozza. Az viszont
hangszerefÖsítöknél előfordul, hogy
kéS'.f..akarva telítesbe viszik a vasat, hogy
egy, a gyárt6ra jell emző "külön leges
hangzást" ál lítsanak elő. Megállapítható
tehát. hogy a torzítás igen jelentős része
a trióda esetleges t ulvezérléséből fakad,
vagyis ugyanazok a megállapítások érvényesek a SET teljesitményerősítökre,
mim a mikrofon e l ÖCrősitökre.
Az e[ektroncsöves mikrofon elöcrösítökbcn gyakran alkalmaznak enyhe
negativ visszacsatolást, kérdés, ezt miért
nem taláJjuk meg a SET erosÍlőkben? A
visszacsatolt jelet a hangszóróról kellene az erősítő bemenetére visS7..avezetni,
tchát a transzfonnátor frekvenciafüggö
fázistolása is szerepelne avisszacsatolt
jelben. Ez a jel azonban tanulmaL2a
még a hangszóróban indukált feszültséget is. amely szintén visszakerül ne az
e rős i tő bemenetére. Abemenetre vissza-
vezetett indukáhjel fázisa azonban cltér
a bemenő jel fázisátó l, ráadásul a frekvencia fUggvényében változik is. Egy
ilyen viss ....acsatolt jel létrehozná azt a
torzítást (TlM). amit nagyon szeretnénk
elkctiilni.
Iti látsdk a SIT eszközök lIagy elő­
Ilye. tudniillik. hogy lIem szükséges kimenő trans::formátor, e::ért az ezzeljáró
kellemetlenségek elketiilhetóek. Ebből
a megfontolásból ten'e:!te meg Nelson
Pa\'S a maga \'iss::aCSalOlást lIem rar/alma::ó single ene/ed S/T erósíröjér, ame()/
a szubjektív tes::tek s::erint /lagyoll jól
vi::sgázoll!
Hi-Fi körökben nagyon gyakran
hangoztatott nézet, hogya negatív viszszacsatolás egy meglehetősen káros
dolog, ezért lehetőleg elkerülendő. A
megál1apitis igazságtartalma akkor közelít a valósághoz, ha hozzáfiizziik. ez
igaz. ha induktív reaktanciat tartal mazó
terhelő impedanciáról csatol unk vissza.
A hangszóró pedig egyáhalán nem ohmos terhelésként jelentkezik, kivéve
egyetlenegy frekvenciát, a saját rezonanciafrekvenciat, amely alatt induktív,
felette kapacitív jel1egü az impedancia. A 39. ábrán láthatjuk a hangszóró
elektromechanikai modelljét, a 40 á brá n pedig az ennek megfelelő elektromos helyeuesiló képt:t.
Itogyan alakul ki a hangszórón
a fázisban eltolt indukált feszültség?
Amikor az erősítő kimenő feszültsége
növekszik. a hangszóróban a leng5tekeres mozgása miatt olyan feszültség
indukálódik, amely csökkenteni igyekszik a lengötckeres kitéréset és fordítva. Ennek eredménye pedig nz. hogy a
bemenő jellel nem lesz azonos fázisú a7
e rősítő kimenetén kialakuló jel. hiszen
a l engőtekercset elmozdító áram késik II
feszü1tséghez képest.
,.A'" Oiztályú. single ended erösítő eselében ez az indukált feszültség II
transzfonnatoron keresztül visszajut
az anódra. Mién nem okoz ez TIM-t?
Azén. men az anódfeszültségtől kisebb
ménékben tugg az anódáram, mint a ve-
40. ábra. Az. elektrodinamikus hangszóró elektromos helyettesít6 képe
25
vencián. amely a hangszóró mechanikai
sajátfrehenciáJa. tapasztalható kiemelés a párhuzamos rezgőkör körjOsagíltól
fOgg (-12, ábra) amelyet QJ·ne!.; (T
lotil) neveznek.
A rezgőkör vesztesége mechalll!.;al
elcmekböl (a visszatéritö rugók vevteségcl, membránt terhelö levegő) és
elektromos elcnlböl (lengöcsé .. e ohmos
ellenállása) tevődik össze. A szakirodalom definiál egy elektromos !.;őrjóságot
(Qf) és egy mechanikusat (Q... ). az eredő QT a kettő rcplusz énéke:
41 . abra . A hangszóró cslllapításl tényez6jének
(dumping factor) számitásá hoz
láló fcszültségtő1. és men az anód-nics
kapacitás is viszonylag kicsi Emmll
csak nagyon minimális parazita fázistolt fl.'Sz01tség alakul ki az Ilnódon és
a rácson. ha nem alkalmalunk negativ
vissl.1csatolást.
Miután a hangszóró egy mechanikai rczgörendszer. igencsak haj lamos
S3jatrcl'gesre is! Ez aztjclenti. hogy ha
a \'ezérlö jel nagy sebességü. akkor a
membrán esak nehány rezgést követően
éri el a "'ezérló amplitúdónak megrelclő
hel)'7etct, Ezt a ..tútJö\ést"' igyekszünk
!.;ülönböző elektromos CS mechamkal
eszközökkel csökkenteni. Az elektromos eszköz a hangszórót meghajtó erösítő kimenő ellenállásának kis énéken
tanása. negativ visszacsatolással.
A 41. ábrán lálható egy mélysugárzó megtápiaiásának helyettesítő kepe.
az erősítő kimenő ellenállása.
allol
R., a hangszór6\czeték. R, a hangváltó
tekercsenek \'esztcsCgi ellenállasa. 1\.
pedig a lengöcsé\e ohmos ellenállása.
Az Ll - lengöcsé\'e induknvitas II hangszóró néhányszor tíz hertz re7onanciafrekvenciáján rövidzárnak tekinthető.
Ezén ennek a négy ellenállásnak a soros eredőJc kapcsolódik párhuzamosan
a hangsz6r6 veszteségi ellenolhlsával.
vagyis CI' al' eredő ellenállás csillapítja
a mcmbrán rezgései t. Ennek a csillapi·
L"ÍSnak sznmszeru jellel11ZÖje is \ an, a
csillnpitási tenyew (dumping factor).
amely megmutatja. hogy a hangszóró
R".
ellenállása l !'; Il z-en hanyszor nagyobb
n \ele sorosan kapcsolódó ellenállások
eredójénél.
A dumping factor számítása:
A késóbbiek során még használni fogjuk a három ellenállás összegét. ezen
ezt ne\el'.zOk el Rr1rrlo."l-nek
Ha megfelel6en nagy keresztmetszetü
hangszórm ezetéket alkalmazunk. illeM
passziv hang\-'altó helyett akti"'3t használunk. akkora esiJbpllási tCn)'cző értéke ... jó
közelítéssel - csak n hangszóró elll-nállBsától és az erősítő kimenő ellenállását61 fiigg.
A megfelelő negatív visszacsatolással telt:ít
beállítható a esi I1npit:\si tényező értéke.
Elektroncsö .. cs crósitökben,lranszfonnátoros csatolás esetében ez körülbelül DF
I és OF 30 között
valtozik. a negativ \ Isszacsatolástól
fllggöcn.
Sok cikkben megjelent. hogy a csöves·félvezetős erősítők hangzása közöt·
ti eltérési a félvezetős erősítők I(}()().es
nagysagrendíi csil1apilási tényezője
okozza! Egy kis s7..ámolassal deritsük ki
ennek igazs.:\gtanalmot!
A hangsz6ró egy elektromcchanikai
rezgörendszcr. amclynek elektromos
oldalra trnnszfonnált llely"eltcsitö képe
a 40. ábrán ltilhat6. A rezonanciafrek·
26
~
függvényében
A félvezetős erősítő
A '60-as évck végen. '70·es é\ek cicjén jelentek meg a fehcl'etős telje·
sítményerösitók. eleinte germánium
O
0,707
O
40
0,008
0,708
O
40
100
0,08
0.714
0,0015
40
10
0,8
0,77
0,11
43
1
8
1,2~
2,54
69
1000
növekedése
,ú.{ erosjtúk több s=a=s=oros csil/api/ús;
tém'e=iijenek.l
GMAl( [dB)
R EREOÓ
Végtelen
42. ábra. A hangszóró hang nyomás
lia ~. éné!.;ét különböző csillapitási ténye7ö énékekre I..is/..amolju!.;. ebb81 pcdig Qr énékel, a 43. á bra híblá/.utóhan
sLereplö credményt kapJuk:
A esillapítási knycző 10001OOO-es
énéke a félvezetOs crösítöknek felel
meg. az l-es enék pedig könllbeUII a
,.single cnded" triódás erositőnck . Tehát nem tuh ezereit allapotban IS Idrejön a ..lágy basszus". de itt a hangsLóró
Idemc1ése (2.54 dB) miatt. vagyis nem
mindegy. milyen lehallgató rendszeren
teszteljük elkészített e rÖSitŐinkel.
A QTénéke hangszór6 specifikus. dc
a hangsugarzótervczésnéllchctöségOn!.;
adódik !lJ" credő. a hangdoboznál elérni
!.;inint körjóság beállitására.
Vege=etiil kimondhatjuk, hogy kiin'Uhl!llil 20-ru csillapítási teny~ú jelell
töké/etc_Ien mindt.'g}: hog\· mekkora a-:
adolf cntli/á e=ell paramétert!, 'chál
semmlJunllékos hataso sincs ald\·e=e-
Ih
Damplng
factor
..
QCXQM
Q,+Q..,
Q,
-
f-
[ohm)
T lE
[ms )
-
I
43. ábra. Táblázatban a hangszóró hangnyomás növekedése (GIIW:)
és az impulzus lecsengési ideje (T LE) a rezonanciafrekvencián [20]
RT ÉK '20
, -- -7""Oor----<> •
"PH
Vi.IUa-
~_
R
44. ábra . Ellenűtemú , komplementer
tranzisztoros, emltterkövot6s
er6sítcS
Iran,isztorokból
felépítve,
késöbb
már a megbízható szilicium trlln,is7lorokat alkalmazva.
Az e1cktroncsö\es erösitők gyenge
pontja a7 elcklrOncsö kimenő hnpedanciáját a hangszóró impedanciájához
Lllcsztö k i menő tronszformátor. ezt szc-
rették o,:olna a konstruktörök elkerülni a
tran7:isztoros erosítókné1. A trnnzisztorok kimenő ellenállása fOldcit ko1Jektoros kapcsolásban kis énék, kézenfekvő
volt tehát az emitterkövetö kapcso lás
alkalmazása. Egy "szokásos" kapcsolást ábrá70l egyszerusitve a 44. á bra,
ahol a munkapont beállitisától ffiggOen
beszélhetünk •.A' vagy ,,AB" osnályti
működesról.
Az ábrán látható R.. ellenálláson
keresztül csatolódik a kimenöjel a
bcmcnetrc, ennek a visszacsatolásnak köszönhetően javul A kapcsolás
frekvencia:ilvitele. torzítása, csökken II
k i menő ellenállása. A kimenő ellen ál-
lás csökkentése fontos. hiszen II hangszórÓl feszültseggenerátorosan célszerű meghajtani. KísereljOk meg kikövetkeztemi. mIlyen jcllegü feszültség alakul ki akimeneten. ammek egy
részét az R.. ellenálláson keresztül viszszacsatoljuk abemenetrc?
A hangszóró tekercsébcn induk;ilt,
fázistolt feszültség az emitterkö\etö
kapcsolású \'égerösítö emitterére kerül vissza. amely a bázis-emitter \e7érlöfeszültség egyik pontja! Vagyis
még vbs7acsatolás nClkOI is egy, az
eredeti \ezérlöjelhel képest eltérő fázisú Yezérlöfeszültség is megjelenik a
végtranzisztorokon. EZI a Jelel negalh
visszacsatolásl-;ént abemenelre vezet,·e elóállílOltlJk a tökéle/es fran=ieflS
ill/ermodlllációs torzitáSI!
Hogyan lehetne ezt a hatást megszüntetni? A válasz egyszeru, csak
pCldát kell venni a ,jó. öreg elektroncsövekról", és a terheléSI nem a közös emitterekre kell helyezni. hanem
az anód nak megfelelö kollektorokra
(.JS. á bra)! Ezzel a kapcsolástechnikával az indukált feszOltség közvetlen
vezérl ő hatása megszünik.
Ezt konstmkciót a német ABACUS
cég kezdte fejleszteni 1985-ben. Azóta
fo lyamatosan javi~ák az erősitő kapcsoláslcchnikáját. ma (20 19) Olt tanunk,
hogy a cég le meri írnI a specifikációban a nulla kimenő ellenállást. Tehát az
erösitő "tökéletes" fcs7ültséggenernlOr,
ami azt jelenti. hogy kimenö feszültsége
IDggcllen a komplcx terhcléSIÖI.
Ezt úgy éril-; cl. hogy figyelik a hangszoróban indukálódott feszOltség fázisát
és nagyságát. és eael arányosan. állandó.1ll válto,ó ámmOl "pumpálnak" a
hangszór6ba, illetve a hA ngszóróból, akkorát, hogy az erösítő kimenő feszüll$é-
ge állandó maradhasson. Emiatt nevezik
ezt a fajta erósítőt lranszkonduktancia
erösitőnek. A gyanó szerint. III eljárásnak köszönhetöcn megszünik a membrán túllendillés, és a rezonanciafrekvendan tapasztalható nyomásnövekedés
sem fordul e lő.
Az ABACUS 60 '200 OOLlFET
erősí'ő Jellemzől [22J
(OOLIFET: Dr.ain Output Load
Independcm Fidd Effect Transisloc)
Kimeneti ellenállás: Oohm
- Kimeneti jel 100%-OOn negati\ viS"'.tszacsatolt
CSl llnpllja a membran Icngését
Audiora optmlalizált müveleti erősí·
tők a jelútban
Három, kiváló minöségü, kolön tápegység a vezérléshez es a jelfeldolg0záshoz
Haromszorosan mrt tápegység a tel·
Jesitményerö5itök számára
Teljesen 7...3Jmcmes bekapcsolás és
kikapcsolás a szilárdtestrclének köszönhetően
Tápegység a kimeneti szakaszokhoz
225 VA toroid tmnszfonnátorrn! és nagyobb kimeneti feszültséggel, a töltési
kapadtá~
40 OOO uF
ÁtkapcsoJható sZ1crcólBiAmpimonó
,áltás (monoblokk. kettős kimeneti feszültséggel)
\'ónalbemenet az RCA-csallakozon
SZImmetrikus bemenet az XLRcsatlakozón
- Rendk ivül magas hatásfok
MikrokontrolIer vezérlés a túlterhelés
elleni védelemhez speciális vooőkörrel.
minden egyes eTŐsi töhöz
- Túlmelegedés elleni védelem a tel-
Tápegység:
230 'It AC. IEC csatlakozó
Energiafogyasztás, automatikus üzemmód·
kb. 0,4 VA
Energiafogyasztá.s. vezérlés nélkut:
kb. 16 VA
Maximális energiafogyasztás:
kb. 250 VA
RMS teljesltmény, csatománként:
kb. l l 0W
Zenei teljesitmény, csatornánként:
kb.l80W
Tápegység-kapacitás:
2x20000uF
Teljesítmény sávszélesség·
4
Bemeneti jel szint. maximum:
JOVpp
Bemeneti impedancla:
Méretek. ház (szé. x mé
150 OOO Hz (-3dB)
kb.50kohm
II
ma.):
435 x 306,5 x 70 mm
45. ábra . ABACUS konatrukcl6Jú
46. ábra. Táblázatban az ABACUS 60 120D DOLlFET
er6 sít6 részlete
müszakl adatai
RT ÉK '20
27
jesÍlményerósitőbcn
és II transzfor~
mátorban
~ A bekapcsolási zaj elnyomása
Automatikus bckapcsohis, állítható
kapcsolási küszöbértékkel
Az erösítő tobb müszaki adatai II
46. ábru táhlázutában találhatók.
Meghallgatásl teszt (részlet)
ABACUS 60 120D DOLlFET teljesítmcnyerösítö. Test~Fazit: Abacus 601200 Oolifet. Jochen Rcinccke (részlel) [21]:
• mélyen és agilisan hangzik a basszus.
jól illeszkedő középsávval:
• középtartományban feloldódik. ál~
talában a drágább erosítök minőséget
adja. ezen a területen valamivel több
azoknal. példaul hurok és fafuvós
hangszerek tekintetében;
• semleges a felhang tartományában.
ám kétségtelenül világos, tiszta. ebben
az árkategóriában ritkán található dinamikat és agilitást mutat fel:
• minden hangforrás határozottan differenciált térbeli reprodukcióját adja és
pontos lokali7.ációját kínálJa_ Ez igaz a
hangkép szélességére es mélységére.
különösen a futási időn alapuló sztereó
felvéte lek esetében;
• meglehetösen élettel teli. kényelmes
hangzásu. és a hallgatót a cselekves közepére helyeZi.
Az ABACUS erösítöteszt és a cikkben
szereplő további tesztek is megkísérlik
szavakkal körülírni az illető szerkezel
által nyujtott hangélmény minőségét.
Valljuk be őszintén, a felsorolt jellemzők 31apján nem tudnánk kiválasztam
közülük a számunkra megfelelő erösítŐt. Marad tehát a jövőbeli vágy és
feladat. hogy a hangminőséget egyértelmüen és obJektivan számokkaL karakterisztikákkal fejezhessük ki. Ehhe7
még sok kutatás szükséges. melyek
során hallásunkat mégjobban meg kell
ismernünk. az ismeretek alapján élethű modellt kell alkotni. rnely alapján a
szamilások elvégezhetők lesznek!
Ha lU tartunk. essen néhány szó a
tesztelés módszereiről! A különböző
magazinok ban megjelent értékelések
áhalóban nem összehasonlító tesztek.
hanem egy csoport meghallgatja a teszt
objeklUmot és \éleményezi. Aszakiro·
dalom az ilyen teszIben résztvevőket
nevezi .. aranyfUl"-nek, ugyanis csak
egy nagyon különleges képcsségü cm·
ber tud pontosan emlékezni egy valamikor megtMént hangélményre. De.
28
valóban képes erre egy átlagember?
A válasz egyértelmű lIem, és az ,.aranyrul" meghatározás az esetek többségében pejoratív értclmü!
Az egyik megoldás az összehasonlitó vakteszt (AB teszt), de még ez sem
száz szazalékos. itt is a statisztika dönt
a végén. vagyis nincs abszolut igazság!
Azt. hogy egyáltalán különbözik-e
két erősítő hangzása egymástól. 37
ABX \aktesn segilségével viszonylag
korrekt módon eldönthetö. Ebben az
esetben egymas utan hallgatják a tesztelök az A és B erösítőket. utána az X
következik. A hallgatóknak meg kell
határozni. hogy az X hangzása vajon
az A vagy a B erosítőjéhez hasonlít e?
A tesZI feladata kideríteni. hogy melyik
két erösítő hangzása hasonlít egyrnasra.
a Icbonyolítás módja, valamint az erösí~
tők váltogatása különbö;,jlet. Tenllésze·
tesen ebben az esetben is II statisztika
dönt. a megfelelő arányu többségi szavaz..atol fogadjuk el eredménynek.
Mindkét tesztmódszer legjobb \erziója a kettős vakteszt. amikor sem a
teszt alanyok. sem a lebonyolító személy.r.el nem tudja a valtogatás sorrendjét. de még II lesZlobjektumok típusat sem. ezáltal még minimális informació (grimasz. sóhajtas. mosoly) sem
Jut el a teszt alanyai hoz a tesztelendő
készülékekről.
Bátran kijelenthetjük. hogya szubJektív leszt bár ad mlOnnÚeiól. de nem
tudja megfelelően minősiteni az adon
hangélményt.
FoglaljlIk öss=e röl'ide/l a:. eddig megismerI én'ekel. ismerelekel CI: elekuvlICSÖI'CS
es NII·e::eló.f enjsitók hang=ásá-
ra \'onOlko=óan:
Ha nincs tulvezérlés, nincs klllOnbség
a hangzások kÖ7öll. de szinte mindig
e l őfordul tulvezérlés. igaz. ha kis idő­
tartamra is.
Erős túlvezérlésnél is élvezhető
hangzást produktil a trióda, elsősorban
a "kompresszor hatás" miau kialakuló
erős második, illetve kisebb harmadik
hannonikus hatására.
-A triódás erősítő. ha második hanno~
nikust temlel a túlvczérlés során. han~
gosabbnak hallmszik a hanganyag.
A tranzis7Ior, de föleg a müveleti emsítö jobbára csak páratlan hannonikusokat temlel tulvezérlésnél. ez eredményezi a ..fedeU", ..éles" ... JJlets7ő" hangzást.
~ A hangsLóró, mint komplex impedancia TIM torzítas! okozhat a negativ
visszacsatolas miatt.
- A dumping factor értéke körülbelül
30-as érték felett már nem befolyásolja
a hangszóró csil1apítását.
- A tranzisztoros emitterkövetős teljesít~
menyerösítö elvileg sem a jó megoldás,
a fóldelt emiUeres \álto7..a1 vis70nt jó
eredményt adha!.
A SIT nagy előrelépést jelentett. megszűnt a kimenő transzfomlátor a SIT~
erásít6kben.
A S IT triódaszeru karakterisztikája
miatt ugyanúgy létrejön tulveLérlésnél
a ..dinamika kompresszor hatás". mint
trióda esetében.
Nem véletlenül, méltán nagyr-J becsült
erösítő a Digital Do Main B~la SITerösitójc. "A" osllályú. ellenütemű erősítő.
fóldelt source-kapcsolásban.
Még a mai idökben is lehetséges
technikai újdonság alkalmazásával ja~
vítani az erősítő hangzasan (ABACUS
DOLlFET).
Felhasznalt irodalom:
1 YAMAHAB-I,AudIoMagazlne, Aug. 1975
2. SONY INQUSTRIES HI·Fi Technical
Support 47--47 Van Oam Street, Long Island
City. NewYorlo:: 11101 (SONY TA-N7B) 1976.
3. The Sony VFET Amp!ilier 40 Year
CommemorallVe By Nelson Pass 2013.
4. Parametnc SP!CE Model for Static
Induction Translstor (SIT) ln IriOde mode ol
operation. Goce L Arsov. 2014
5. Amplimos webslle 2018
6. The WinlageKl1Ob.org 2016_
7. HI-FI WORLD 2009. dec.
8. hnp:/Iwww.digltal-do-main.co.jp
9. Techradar 2009. IlOvember
10. wwwJirslwan.com
11 . SIT-l Power Amplifler. ArsI Wan 2011
12. SIT-2 Power Amplilier. Firsl Watt 2012.
13. SIT-3 Power Amplifier, First Wan 2018.
14 HIFi Engine 2006-2016
15. homelhealer revlew.com
16. Power Electronics Handbook, editor
Muhammad H_ Rashid, Academlc Press,
Canada, 2001.
17. Tubes versus Translslors: ls There An
Audible DIt1erence. Russe! o. Hamm. AES
conlerence, 1973. september
t6. www.elektronikinlo_de Verzerrungen
den verschmdene Verstarkers. dr. Christian
Caspari, 2012. seplember 9
19. ABACUS ElECTRONICS Eminervol·
gerschallung, 2009. augustus
20. Damplllg Factor: Effects On System
Response. Dlek Pierce, Prolessional AudiO
Development. 2002_
21 wwwJalraudio_deTest-Fazit:Abacus601200 Colilet. Jochen Reinecke
22. www.abaeus·elactrOlllcs.de
RT ÉK '20
Visszatekintés ...
Szubjektív
szakmai életrajztöredékek
írta : Csiszár János
okl. villamosmérnök,
csiszarjanos@l-online.hu
Sajnos, nem tudom ugy kezdeni, hogy
"már kiskorom ban is foglaLkoztatott az
elektronika". Edesapám vegyészmérnök volt, ez pedig indokolta, hogyha otthon valamilyen szakmai dologról eseti
szó, az csak a vegyészet lehetett. Elein te
közepes energiával igyekezett megszerettetn! velem ezt a szakmát, de hála a
jó pedagógiai érzékének, hamar rájött,
hogy ezt nálam nem érdemes erőltetni.
Volt még egy próbálkozasa a mechanikai szerkezetek, gépek terilletén, míg
végül kikötöttünk az. elektronikánáL
Az utcánkban lakott .,Juhasz hacsi" nidiószerelő. akit együtt meglátogattunk,
majd vállalta. hogy a számyai alá vesz
engem. Nagyon sokat tanuham tő le,
és rendszeresen ajándékozott nekem
kincsnek runő alkatrészeket. Egy ilyen
ajándék volt az alapja ~ emlékeim szerinl ~ clsö "munkámnak", t:gy dt:ktromechanikus .,zümmer"-rel készült
riasztónak. Ez a szekrényem ajtajára
szerelve az ajtó kinyitására jelzett, hogy
húgom vagy növérem illetéktelen behalolásaira fény derüljön.
1962-ben, az általános iskola befejezése után felvételi vizsgát tettem a
"Kandó"-ba, tisztességes nevén Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari
Technikumba. A technikum értesítője
nab'Yon elkeseritett, ugyanis "helyhiány miatt nem nyert felvételt"' állt a
levélben. Én clkeseredtem. de édesanyóm nem hagyta annyiban, kijárta. hogy elmehessen az igazgatóhoz.
Ö megmutatta edesanyámnak a felvételi dolgozatomat. melynek az aljára volt
írva az elért pontszám: 81. Az íróasztaIon volt még egy papiriap, amelyen
nevek, pontszámok szerepeltek. pirossal
bekarikázva a felvett személyek nevei,
RTÉK '20
pontszámai. Feltűnt édesanyámnak,
hogy egy 27 pontos illető is felvételt
nyen, míg az ő fiacskája el lett utasítva. Nem kellett több. rögtön az illetékes
miniszternek in levelet. melynek első
sorára mai napig emlékszem: "Egy fia
sorsáén aggódó anya ír Önnek ...". Nem
lehet tudni, milyen okból, de végül fe lvételt nyertem a technikumba. A történet pikantériája az. hogy a ,.27 pontos"
diákkal egy osztályba jánam, a technikum elvégzése után egy percig sem
gyakorolta a szakmát (talán jobb is), ma
pedig egy magát sikeres politikusnak
gondoló emberként éli életét. ..
A Kandó nem véletlenül \oh az akkori idők egyik elit iskolája, nagyon
sok sikeres szakember mondhatta.
mondhatja cl magáról: ,,A Kandóban
végeztem". Az elméleti tananyag felipilt:st: mintast:t:r\Íl:1l kivál6 \'011. bár
akkor még nem értettem. hogy a vasszén állapotábrát mién kell ismerni egy
elektromos szakembernek? Az elméleti
oktatást olyan nevek fémjelezték. mint
például Peslhy Emő tanár úr az ,.Elektrotechnika" tanL.1rgy oktatója. Brilckner
János ..Rádiótechnika" órái lenyügözték
az embert, Szini István tanár úr pedig a
.. MŰszerelemek" tantárgy oktatásával
alakította ki a lényeglátó, technikusi
gondolkodást bennünk. Mai napig emlékezetcsek a mechanikai készségfinket
fejlesztő "Műhelygyakorlat" napok, a
kalnpácskészítéssel, csipesz, pontozó,
hidegvágó stb. gyártással.
Számomra érthetetlen, hogy miért
kellett a '60-as évek közepén megszünteIni a technikumokat, és helyettesíteni
azokat szakközépiskolákkal?!
Ebben az idöben kezdtem vonzódni
a hangtechnikához. egy barátom ötlete
kapcsan. aki elhatározta. hogy basszus
reflex hangsugarzó építésébe von be
engem. Persze akkor még az elméleti
tudás hiányZOlI, de lelkesen ffirésLeltük
a vitlanyszerelö csőböl készUlt bassreflex csöve!, és áhitattal hallganuk az
eredményt! Engem elsösorban a hang
rögzítése érdekelt, és elhatároztam, hogy
építek egy magnetofon!, elektroncsöves
eTÖSítÖvel. Egyik barátom tulajdonosa volt egy ,.Mambó'· magnón ak. Ez a
mechanikai kialakitáshoz nagy segítséget jelentett. az elektronikát pedig egyaz-egyben lemásoltam róla. Nagy őröm
volt, mikor az első felvétel elkészült.
majd a hangminöség javitása okán beleástam magam a magneses hangrögzítés
rejtelmeibe is. Nagyon sokat tanultam
a .JuhMz bácsi"-tól kapott szakújsagokból. a ,.Rádiótechnika" folyóiratból,
t:~ at.: t:t: idö tájt mt:gjdt:nt E. Aisbt:'B
kön yvekből. Érettségi előtt határoztam
el, hogy tervezek és építek egy telepes.
szalagos magnetofont. Szercnesémre az
Ezennester Boltban kapható volt egy
GK26 Dunker mOlor. amelyet pontosan
ilyen célra gyártottak. Tanulmállyaimnak
köszönhetően szabályos műszaki rajzok
készültek a mechanikai alkotó elemekről. majd anyagbeszerds. vágás. reszelés, fúrás, esztergálás után készen volt a
kis magnó mechanikája. Érdekes, hogy
a technikumban tanultak és a gyakorlati
oktatás megszerettette velem a mechanikai elemek tervezését, kivitelezését. amelyekről korábban hallani sem akartam!
Egyedül a lendtömeg-meghúzó tengely
gyártására kértem meg egy ismerost.
men számomra ez még rul nagy feladat
[ett volna. Az elektronika is elkészült az
akkor itthon kapható félvezetőkkel, majd
a ,.szokásos" hib..1k kijavítása után mü-
29
ködött is a kis telepes magnó. Büszken
"ittcm mlOdcnho"á. ahová csak Ichetett,
hiszen akkoriban ke\-escknek \011 ilyen
kis keszülékük.
ÉrettsCgi ullÍn jclentkenem a Budapesti Müszaki Egyctem Villamosmérnöki Karára. ahová elö-felvétctis hallga.
tókelll felvettek. vagyis elöue tizenegy
hónapig n honvédség ,,\'cndég~7erete­
tef' eiveZIem.
A B\1E-en nagyon szerencsésnek
éreztem magam. hogy olyan oklatóktól
tanulhatok. mint Simonyi Károly professzor úr. aki az •• Elcklronfizlka" cs
a •. Villamosságtan" tárgyakat oktatta.
,agy Dr. Ferenczy Pal tanár úr. aki a
"Hir.t<i:Gtechnika" tantárgyat Sl.erettette
meg vclOnk. Matematikát oktatónk. dr.
Frey Tamás is mindent megtett annak
érdekében. hogy a ncm könnyü tananyagot clsajátítsuk. Mai feJ.iel gondol.
kozva-, es mint ma is oktató ember .
talan:vt hianyolom. hogya matematika
gyakorlatokon nem hí "tak fel figyelmfinkct al. adott matematikai tétcl \illamosmémöki gyakorlati hasznára. mint
pl. a málrixszorzás. vagy a Fourier-tetel.
a kGJönbözö matematikai sorozatok.
tr.tnszfonmi.ciÓk. Ezen infonnáci6k
blnokában egy-egyanyagresz sokkal
közelebb állt volna hozzánk. hiszcn lút·
tuk volna a későbbi gyakorlali hasznát a
~dtTttl. matematikai le\'ezeteseknek.
1972·ben diplománam Jell.'!;. eredménnyel. munkahelyemnek pedig a
Pannónia Filmstúdiót válalo/tottam.
ahol ..hangtl'Chnikai mérnök" bt.'OSollas·
ban I..ezdtem el dolgozni. A munkakör
elne\ezése ügyesen foglalta egybe az
[Izemeltetési. karbantartási és fejlesnésl
tevél..enysegct. amit nem bantam, hiS7en c~uk az tud fejlesl.teni, aki ismeri a
technológiát. eLen belül pedig II meglevő hangfelveteli technika hl:inyoss.~galt,
A Pannónia Filmstúdióba történt
Jc1cmkel.esemet erosen motiválta a
hangTÖgzitésl technika sokfélesége,
ami a stúdióban c1érhetó \olt_ Elsö
komolyabb feladatomul egy Siemens
magnetofon frehencia-atviteh hibájának kiküszöbölesét kaptam. A kapcsolási r.tJZOI tanulmányozva ráJöllem a
szOkséges változtatásra. és nem keves
ráCordítou idővel kiszámoltam. melyik
ellenállással kell egy adott cnékü ellenállást párhuzamosan kötm, Izgalommal
szedicm szét a felvevő erösítő árnyékolö dobo7JlI. majd nagy csalódasomra a
panel forrasztási oldahin az általam [.;1számolt elleruillást hiltam azon a helyen
mar gyarilag befomlSztva!
Szerencsére kevés ilyenjellcgü meg·
lepetés én. de annál több sil..crelmény.
30
1973-ban kel.dödött a Filmslúdió négy
hangfel\.ételi és egy ke\cresi célú SIÚdiójánal.. felújítása. amely a régi berendezesek cscrejét isjelemeue. Feladatom
\olt az úJ. korszeru ke\'eroasztalok.
mugnók. hangsugárl.ók, mil..rofonok
kiválasztása, a mŰs7.aki paraméterek
egyeztetése a külfbldi céggel, majd a
nagyobb berendezések (keveröasztalok.
magnók) müszaki átvétele a szállitás
előtt. Elkéslileltem a stüdiók rendszertenét. valamint a kivitcli terveket, ká·
belhúzáloi. hekÖlcsi raJ70kat ilo. Izgalmas
feladatnak bIzonyult a bekötések utáni "élesztés" Elektromos meresekkel
megtaláini egy fá7isoon rossl.ul bekötött hangfrek \ enciá.s kabelt. \'agy egy
ros~--z forrasLt3.s miatt kialakuló zárlatot!
Közvetlen munkahclyemen. a I-Iangosztályon pedig végeztük a stúdió munkájához elengedhetetlen. dc elavult berendezések helyett újak Cejleszteset. gyártását. így készült minden stíldióba UJ.
letszes szerint konfigurálható inten:om
berendezés. hibrid IIltegrall arnmkörös
teljesítményeTÖsitö. telefonhangot után·
zó EQ. mágnes hang és optikai hang lejátszó elÖCrÖSitÓ. 1976-tól mlllt a I-Iangosztaly vezetóJe terveztem cs irányitotIam a felújítási-fejlesztési feladatokat.
de lennészclescn aL üzcmeltetést is.
Ten'eim alapján kés7Uh 19R4-ben
egy PPM kivezérlést merő müszer.
amely müszaki tartalmában szinle megegyezell az akkor pl3CVCletö cég. a
dán NTP hasonló tennékével. Ezutan
minden stúdIóban megbizható. pontos kivezérlésmcrö üzemelt. segí" e a
preciz hangfelvételt. Ugyanakkor példaul alkalmam volt megter.ezni egy
vetítőgép motorjának kvan:pontosságú
sebesség-vezérlését is. vagyis nagyon
változatos. erdekfeszítő munkakörben
dolgQj~.hallam A Celsorolt néhány feladat
csak egy apró n.>Szét képezi fl huszonhat
ev alatt a Stúdióban eh égzett berendeLés fejlesztéseknek.
A nyolcvanas C\ ek \ égen egy új korszak kezdödön a Filmstudióban. be\e·
zetésre került a Nyugat-Európában már
alkalmazott videoszinkron technológia.
Ennek Jelentése az volt. hogy már nem
vetítőgép vetítette II Slinkronszíneszeknek a képet, hanem cgy videomagnó.
az akkori idők ..igaslova", a UMATIC
fonnátumú bercndeles, A kép-hang
szinkronfutását már nc~n háromCázisú
..selsyn·· kapcsolású motorol.. biztositottak. hanem mil..roprocesszorral \ezerelt
berendezések, Ez a fejlesztés is alátá·
masztol1a számomra azt az örök igazságot. amit mal szóhasználattal élethoszszig tanó tanulásnak nc\(:zünk.
A Filmstudió slinte minden egységében tönént \alamilyen korszerűsítés.
Megteremtettük a Dolby Stereo filmke\ eres lehetöségét. amelynek technológiáját aL e1öir.iso1.. szerint sikeresen akkredltáltattuk a Dolby céggel. A Dolby
$terco kc\ erő stúdió uJ berendezéseinek
meghajlÓ motorjai már nem a 3)(220
voltos "ROTOSYN"' szinkron Cel futásI
bi7l0silÓ hál6zatáról működtek. hanem
szob\ anyos kctfázisú TIL-jel volt a \ezérlője!. A HangosLtályon ezén már korábban elindult egy Cejlesztés. melynek
végeredményc egy mikroproccsszor
(Z80) \ezérel! S7inkronfutást biztos1tó
berendezé:i letl.
A "nemzetközi hang" ,amely c!>al..
LÖTCJeket. effekteket, zenét, azaz nyehtől filggellen hangOl tanalmaz • nagyon
ósdi technológl3 szerint készül t a stlldi·
óban, A kes7 film optikai hangját átjátsl.ouál.. mágnesszatagra, a magnóhangból kltöröltck a dialögusokat Ulrtalmazö
részeket. igy megmaradt a nemzetkÖZI
hang_ Persze \oh olyan szakasz. ahol pl
zörej és dialóg együtt hangzott el. ilyen.
kor a zörejtárból pótolták az illető hangeffektus!. Ha ez nem állt rendelkezésre.
akkor a film h:mSJilból mentettek ki S7.3·
lagra egy kis részt. amely meg mcnH.'S
\'01\ a dialógtól. A magnószalagból hurok készült. igy tClSzóleges idötunamu
hangeflckl állt rendelkezésre.
A nemzctközi szalag készítés kiindu16 anyaga. a filmkópiáról készült keven
mágncshang meglehetÖ5en rosS7 mml)..
ségü \011. ezért ÚJ technológiát dolgoz.
tam ki a .Jlem7L"lkOLi hang·· készitésére.
Ennek alapJat egy \1101 sampler képel.Ic. al11cly analóg hangfelveteli lehetöséggel is rendelkezett. A fel\étel elkészülte
után a hanganyag elektromOs.ln \cgleIcníthetö \'olt. igy lehetett szllkséghelyzetben a film han&Jilból a regl módszer
szennt klmcntem a speciális eITekteket
A sampleme7 rcndclkezesre állt egy eCfektkön)'\1ár. az akkori idők technikl'lJa
szerint •.kis Hoppyn". A rendszerhel. tartozott a master keyboard. amelynek bil·
lentyiiire előre be leheteU programo/nt a
film 7örcJcinek. cffcktjeinck teljes sorozatat, EZUl3n csak egy jó Cilemerzekkel
rendelkező munl..alársra volt s1Ükség,
aki a videomagnó kepét figyelve egy
próba után .. lezöTCJezte'· a teljes filmet
1992-ben hetéti társaságol alapitotUlm. melynek te\ ekenységi körébe tartozott a stúdióberendezesel.. Cejles/te~.
gyartó.sa, \'ideo- és hangstúdiók Icn'ezése. 1I1stallalasa. A l11eg,alósult feladatok
közCl1 csak néhányat emlitenek:
Terveim alapján készült többek
kÖLÖIl lll' MTA \idcostúdióJónak re-
RT ÉK '20
konstmkciója soran a műszaki helyiségek mikrokontrolier vezérlésű duplex
kommunikaciós rendsij:ere, valamint a
Juventus rádió stlldiójilnak korszerusítése.az FM adás elindulásakor.
- l 999-ben terveztem és install'iltam
a Balogmix Stúdió Kft. hangfelvétel i és
keverő stúdióját, ugyanebben 37 é\'ben a
Pólus Center Fortuna videostudió hangfrekvenciás hálózati terveit készítettem.
Szintén 1999-ben terveztem es helyeztem üzembe Magyarorszag elsö digitális filmhangátiro rendszerei a Magyar
FilmlaboralÓriumban, majd 2002-ben
az ország második digitalis filmhangátíró munkahelyét a KODAK-Focus Fox
Stúdióban.
- 2002 6; 2004 között terveztem
és készítettem el a Zsigmond Király
Főiskola előadótenneinek hangosító
és kommunikációs rendszerel valamint a gyakorló video- és radióstúdiÓt. 2008-ban alakitottam ki a Pazmany
Péter Katolikus Egyetem Infonnációs
Technológiai Kar gyakorló han~fel­
veteli és rádió stlldióját, majd szintén
2008-ban a kecskeméti Polgánnesteri Hivatal díszlennének hangositását
készitenem.
1992-ben neveztek ki a Pannónia
Filmstúdió (akkor már Videovox Stúdió) fömérnökévé, amely tény a szakmai nlUnkamban viszonylag kevés vallozast hozott, annál többet az általam
"különösen kedvelt" adminisztrációs
tevékenységben.
1994-ben kerestek meg a Gödöllöi
Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki KarárÓt. hogy vállaljak oktatói tevékenységet az akkor létrehozott
KomnlUn ikáció-Technikai Mérnöki Szakon. Elvállaltam a felkérest és 1995-töl
oktattam a "Hanglechnika" cimű tárgyaI, mint óraadó tanár.
Munkahelyemct. a Videovox stúdiót 1996-ban privatizálták, itt terveztek létrehozni egy uj televiziós
csatOrnat. Tennészetesen én, mint a
korábbi főmcrnök nem maradhauam
beosztásomban. bizonyos humánpolitikai s7..empontok miatt. Egy lelkes.
fiatal csapat érkezett, hogy a filmstúdió müszaki temtészetű Ugyeit intézze.
A lelkesedés és az önbizalom töretlen
volt. de filmstúdióval kapcsolatos tapasztalatuk viszont annál kevesebb.
Az igazgató előrelátó ve7etöként nem
akart zsákutcába futni fiatal csapatával.
ezért a volt fömérnököt a cégnél tartotta
új beosztásban. igy lettem \ideoüzletágvezetö. Feladatom a korábban elindult
VHS sokszorositó egység gazdasági és
műszaki üzemeltetése. későbbi fejlesz-
RT ÉK '20
tése volt. "Tanácsadói"jelleggel továbbra is a fömémök feladatait végeztem.
1998-ban kiderült, hogya létesítendő TV csatorna nem tud betömi n
magyar médiapiacra, ezén elkezdték
a ceg szép lassan történő leépítését.
A videosokszorosító üzem elsö helyen
szerepelt a megszünteLCndö egységek
közöU, ami számomra azért voh érthetetlen, men az egyetlen nyereséges részleg volt az egész vállalatnál!
December 31-én megszünt az állásom a Videovox Stúdiónál, amely tény
nagyon nehéz helyzetbe hozta családunkat, ugyanis ekkor mar egymagam
neveltem két tizenéves fiamat. Mindenképpen valamilyen állásmegoldást
kellett találni, méghozzá olyat, amely
iskolaszünetben szabaddá tesz, hogy
a fiaim mal lehessek. Erre a problémara a megoldást csak egy oktatói állás
jelenthene, eLén érdeklödtem a gödöllöi Szent Istvan Egyetemen, ahol óraadóként foglalkoztattak eddig. Nagy
örömömre igennel válaszoltak, és
felvételt nyertem egyetemi adjunktusi
beosztással.
Bó nyolc évig egyebek mellett a
"Hangtechnika", a "Híradástechnika"
és a "Videotechnika" tantárgyakat oktallam, és elkészítettem azok jegyzetet.
biztositva ezzel a hallgatók jó felkészü~
lési lehetőségét. A Szent István Egyetem
Gépészmérnöki Kar, KommunikációTechnika Méntöki Szak végzős hallgalóitól, oktatói tevékenységem elismeresekénL 200 l-ben és 2002-ben aranygyürüt kaptam. 2008-ban tüntettek ki a
,.Magyar Felsöoktatásért" emlékplakettel a Szent István Egyetemen végzett
oktatói tevékenységemért. Aztán 2007.
december 30-án nyugdíjba vonultam.
de Okltttói tevékenységemet 20 II-ig
folytattalll.
2007-lől a mai napig oktalom a
..Hangtechnika I" tárgyat a Szinház és
Filmművészeti Egyetemen a hanglllester hallgatóknak. szerződéses ómadói
státuszban. A Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Infonnációs Technológiai Karán szerződéses, mérésvezető tanárként
alkalmaztak 2007-től 2015-ig. Szinten a
PPKE Infonnációs Technológiai Karán
oktattam 20Q9-től 2015-ig az "Jnternetes médiakommunikáció" tárgy keretén
belül a hang- és videotechnika!.
KÖ.GC1 huszonöt éves oktatói tevékenység után az ember önkéntelenül
igyekszik mérleget vonni magában az
általa végzett oktatás hatékonyságárol.
Erre lehet mondani, hogy kettőn áll a
vásár, vagyis az oktatásban a tanár és
a hallgató közös munkája hozza meg
a remélt eredményt. A tanár saját szereplését nem értékelheti, ezt megteszik
helyette a hallgatók és a lelelős szakmai
vezetők. A tanár viszont a töle elvIirhatÓ objektivitassal véleményezni tudja
hallgatói felkészültségét, szorgaltnát,
tudásvágyát. Tapasztalatom szerint
nem allunk túl jól ezen a téren, men a
felsorolt tulajdonságok éVTŐl évre egy~
re kevesebb hallgatát jellemeznek. Reménykedésre okot adó. üdítő kivételek
szerencsére vannak, jelenleg is egy
ilyen csoporttal dolgozom. Az pedig,
hogy mién ez a tendencia, remélhetőleg
előbb-utóbb kiderül. Addig cs."lk talalgatni lehet, hogy talán a média hat.'Í.sa, a
családi élethelyzet megváltozása. vagy
éppen a példakép hiánya. vagy az erő­
sen felgyorsult világunk okozza ezt a
nem pozitív irányú változást a fiatalok
tanulással, tudással kapcsolatos viselke~
désébcn.
Visszatérve a VidcO\'ox Stúdió (voh
Pannónia Filmstudió) történetére, a
stúdiót elsöként privatizáló cég megvált a stúdiótól, továbbadta egy másik csoportnak. lIogy mi volt a célJa az ÚJ tulajdonosnak, nern tudttL,
csak a szóbeszédre lehet alapozni.
A hirek száIlodaépitésrőL később magán orvosi centrum létrehozflSiiról
szóltak. S7..erencsére ezek a tervek, ha
léteztek is, megbuktak azon a tényen,
hogy az épalet egy Ybl-díjas, műemlék
védelem alalt álló objektum. Nagyjából
liz év teh el, hogy az epllleue1. telekkel
semmi sem történt. ennek megfelelőcn
az állapota igencsak leromlot!. Szerencsére újabb befektető jelentkezett,
akinek tervei között szerepelt olyan alternatíva is, hogy az épGletel felújítják.
A terv az volt, hogy eredeti feladatát,
tehát hangstúdió jelIegét megtartva,
később bérbe adják hanggal és képpel
foglalkozó cégeknek.
Őszinten örilltem. amikor 2017-bcn
meghívól kaptam az újjáépült stúdiókomplexum ünnepélyes megnyilójara.
A megnyitó tartalmában. hangulatában
tökéletesen igazodott az örömteli eseményhez, amely egy igazi hangstúdió
újjászll1etését jelentette. Különös jelentőséggel bírt számomra az a tény, hogy
az öt stúdióból kettőben egy volt tanítványom rendezcll be és üzemeltet sikeresen egy eUTÓpni szinru dialóg- és zenefelvételi SÚldiót. Amikor körbevezeletl a
stúdiókon és nagy szeretettel magyarázta a működési elvekel az a jólesö érzés
töltött el: .,Nem dolgOZIam hiába ... "
(T. Szerzönk írása a 2012-es Év.
könyvilnkbcn indílon sorozalunk folytatasa. - A szerk.)
31
67 GHz-ig terjesztette ki a
Rohde & Schwarz R&S®SMA 1008 típusú
élvonalbeli mikrohullámú jelgenerátorának
működési
tartományát
Az R&S· SMA 1008 típusú , anal6g mikrohullámú generátorral Immár 67 GHz-ig terjedóen állíthaták elő egyedülállóan jó minőségű rádlófrekvenclás jelek. Névleges tartományon túli beállltásban akár 72 GHz-lg is használható a műszer. Az R&S'" SMA 1OOB emellett az eddigi legkisebb
fáziszajjal rendelkezik és a legnagyobb kimeneti teljesítményt nyújtja, rendkívül kismértékű harmonikus torzítás mellett.
Újfejlesztésü frekvenciatartománybeli kiegészítéseivel az R&S SMA 1008 típusú generátor ezúttal
már 31 ,8 GHz-ig, 40 GHz-ig, 50 GHz-ig vagy 67 GHz-ig terjedóen is képes jeleket előállitani. A repülés- és úrtechnika, honvédelem, rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek és félvezetö technika
vonatkozásában minden lényeges alkalmazási területen kitűnően használható ez az analóg mikrohullámú jelforrás. Kiválóan alkalmas mikrohullámú alkatrészek, eszközök és rendszerek jellemzöinek
bemérésére is, időtálló befektetést képviselve mindenféle mikrohullámú szakterületen. A 40 GHz-es
típusváltozat lefedi a leglényegesebb radartechnikai sávokat, a 67 GHz-es felső határfrekvenciájú
berendezéssel pedig a rendkívül nagy adatátviteli sebességú múholdas összeköttetésekhez egyre
szélesebb körben használt QN-tartományú fej lesztések is végez h etők . Az 5G mobilhálózatok bevezetése során az elsőkereskede l mi rendszerek frekvenciái 39 GHz-ig (vagy akár azon túl) fognak terjedni, a 40 GHz-en felüli tartomány használhatósága pedig még vizsgálattárgyát képezi. A 67 GHz-es
múszerrel 60 GHz-es sávú eszközök is te sztelhetők , nem csupán a mobiltelefon-technikához kapcsolód6an , hanem egyéb területeken is (például IEEE 802.11ad szabványú rendszerek) , sőt , névleges tartományon túli beállításban akár az IEEE 802.11 ay norma szerinti mérések is vége zh etők vele.
32
AT EK '20
A lehető legtisztább jelek kifinomult mérésekhez
Különösen kis fáziszajú kiegészítésével (opciójával) az R&S* SMA 1ODB a lehető legtisztább rádiófrekvenciás jeleket képes előállítani : fáziszajának szintje 40 GHz-en, a vivőtól 20 kHz-es távolságra mérve
-120 dBe/Hz, így, például radarrendszerek összeépítése vagy tesztelése során ideális helyi oszcillátorként használható ez a műs:!er. Az analóg-digitális és digitális-analóg átalakftók mintavételi sebességének emelkedésével egyre fontosabb , hogya rádiófrekvenciás vivők fázis- és szélessávú zaja a lehető
legkisebb legyen. E generátor mindennél alacsonyabb, -150 dBe/Hz szintű (például 30 GHz-en, a
vivőtől40 MHz-re mért) szélessávú zajának köszönhetően közvetlenül vizsgálhatók egy eszköz tisztán
saját jellemző i. A csúcskategóriás R&S* SMA 1DOB típusú berendezéssel tehát élvonalbeli műszaki
jellemzőkkel rendelkező termékek fejleszthetök, egyértelmű versenyelőnyt biztosítva a mérnököknek.
Lehető legnagyobb kimeneti teljesítmény a legkisebb felharmonikus-tartalommal
A mikrohullámú méréstechnikában sokszor okoz problémát a kábelek és mérőbefogók csillapítása.
Az. R&S* SMA 1DOB különféle kimeneti fokozatokkal rendelkezik e hatások ellensúlyozására. A 31 ,8 GHz,
40 GHz, 50 GHz és 67 GHz felső határfrekvenciájú műszerek különösen nagy kimeneti teljesítményűvé
alakíthatók, amihez mindössze egyetlen feloldó kódot kell begépelni, anélkül, hogy a berendezést viszsza kellene küldeni a szervizbe. Az. ultra nagy teljesítményű opcióval mindenféle alkalmazás számára
elegendően nagy kimeneti jelszintet szolgáltatnak a generátorok rendkívül alacsony harmonikus torzítás mellett, feleslegessé téve külső erősítők és szűrők beiktatását, egyúttal egyszerűsítve is a mérési
elrendezéseket. E kiegészítéssel egy 40 GHz-es típusváltozat 25 GHz-en 27 dBm teljesítményű , míg
egy 67 GHz-es generátor 40 GHz-en 23 dBm, 67 GHz-en pedig 17 dBm erősségű jelet képes leadni.
Folytonos jel szint-futtatás széles dinamikávaJ és letapogató radarok keltette AM
Az. R&S* SMA 1DOB több mint 70 dB széles dinamikatartományban képes folytonosan futtatni a jel szintjét, váltáskor fellépó ntüskék" vagy rövid idejű kimaradások nélkül. Ultra nagy kimeneti teljesítményű
opciójának köszönhetően kiválóan alkalmas ez a műszer nagyteljesítményű eszközök, például
a korszerű műholdakon alkalmazott GaN -félvezetős, illetve haladó hullámú csöves végfokozatok
erősítés-karakteriszt i kájának vagy kimeneti telítési pontjának abemérésére.
Az. "AM Scan" nevű kiegészítéssel (opcióval) bővített generátorok letapogató radarok antennái által keltett amplitúdó-ingadozások szimulálására is használhatók, lehetövé téve vevők bevizsgálását
70 dB-t is meghaladó modulációs mélység mellett.
Más műszerek egyszerű kiváltása az R&S· LegacyPro program segítségével
Az R&S~ SMA 1OOB típusú generátort képes kezelni az R&S8 LegacyPro program, így a Rohde &
Schwarz vagy más gyártó automatizált tesztelő rendszerekbe beépített, elavult berendezési könnyedén kiválthatók ezzel a műszerrel anélkül, hogyavezérlőszoftvert módosítani kellene.
Az. R&S' SMA 1ODB típusú mikrohullámú jelgenerátor az összes új kiegészítésével (opciójával) együtt
már megrendelhetö a Rohde & Schwarz-tól.
További információk a
következő
honlapon találhatók:
https:/Iwww.rohde-schwarzocom/ad/press/purest-siglÍal
--. .. r.
--,
.....
.... =
':'
.....
.,
.... "
~
~
•
' .0
D
.
.
_
•
ROHDE&SCHWARZ
RT ÉK '20
33
Műszertörténelem
Dr. Tolnai János okl. híradástechnikai szakmérnök, HA5LQ@lreemail.hu
Vem \'I!lellen
0=.
hogy
/J
radu:);:(Íf
,,"ii.~korál)(III··
a rúdiósok a hef"l!nde:.:ések ko/Utruáftisa mellell forgalma=tuk /.\ w/iik. .\Ji\'el a nidiá lijdol1.\l;g
volt. nem \'O/rak radiótel:hlllkai
me-
n!sre alkalmas mti.\':ert'ik. Cwk (I:
/.'lIellollomáslól kl/pOli \'éreJjellem:é.f
(.. riport") alapjiJ/l /ehetetl kÖI'elke:teml arra, hogl' egl' módositúJ jal'ilo/ra l'oRI' romotlO-e a kés:irelt rtid,óodci
I'll.!t)'
01//(.''''10 IIIlajdonsagmf E ciklc-
ben a radlótechnikában is has:ntilr
I/I!húnr alapl'erli In/is:er: jökém a fe\':/ilrségmerók fide érl\'e a= 05:CII/O,d.:ópolwt is), s ('sak kiegés::itökélll lC
úrammérök es a: ellenóllósmérók fej-
ltidé.w!( lekmfem Ót a d/[!.i/ális rmi.r:.:ereÁ megjelenéseig: egl'-e.!:.\'. a maga
korára je/lem:ü /ipl/H res:.:letesehben
h('/tllllatm, (Terjedelmi korlátok miatT
a cikkben ·-gal jelölt ábrákat ('mk a
www.rndiovilag.hu honlapon hclycztnk el /I. cikk tdies képanyaga élvezhető méretben - letölthető honlopunkr61. ezcn évkönY'"ünk tana lomjcgyzékénél. Néhany abm gyengébb
minöségu. de sajnos, Jobb képd. ncm
álltak a rendelkezésünkre. A fOtók
tárgyának kuriozitása miatt sajnáltuk
volna kihagyni azokal. A szerk.)
1. ábra
34
Magyarországon a rádiós musorszóras 1915. december l-jén kezdő­
dött meg. de a halósagok szamara
még két év\ocl !.ésőbb sem voh egyértelmu. hogyaradió melyi!. szakterüleihez lartozik E/t mutatja a m. kir.
kereskedelemOgyi miniszter 19J7.
évi 9557 s=úmú r('nde/ele. amelynek
56. paragrafu:uiblln II rádiÓvevő-ké­
szülékek. és ezek részeinek Iparszeru
javitására (es elöállítására!) mások
mellett a Játs=erés=eket jogosítja fel.
Egyes rádiós szakkifejezések magyar neve is tisztázandó voh. A létrejött Radüj S=órar mozgalom 'vezette
be pl a korábban használt "hangosan
beszélő" helyett II .. hangszóró" elnevezésI. Mérésekre csak a1 erösáramu
tcchnika mÚSlcrci álltuk rendelkezésre.
Egy csöves nidiókésziUékbcn II rutőfe­
szültségtöl az anódfcszültségig bármilyen mérendő feszültség előfordulhat,
tehát szcrvizcélra többméréshatáros
múszcrre van szUkség.
A múlt század húszas-haml1ncas
é\eibcn az erősáramú technikában
használt kis kezimuszerek ( ..6m mus7erek". I-3. ábra) legfeljebb két mcréshatárral rendelkeztek: az egyik n 110
V-os hálózati feszultség. a másik valamilyen akkumulátorfeszüllség p V-os
ólomakkumulátor-cella. vagy 3 cellás 6
V-os, III 6 cellás 12 V-os akkumulátor)
mérésére szolgáltak. Ezck (aL egyes
esetekben DC/AC mérésre cgyumnt
alkalmas) muszerek a muködteteshez
\ Iszony lag nagy energiát igénylő méromű\'cl készOItck. Az l. és a 2. itbrán
látható múszerek skálalapján a belsöellenállás is fel van tüntetve. ennek alapján mllldkét mÜsl.emek a végkllén:shez
kb. 35 mA ár,mlr.! volt slilksége. Ez 29
ohm, V bels8ellenállásl jelent. ~Iason­
ló vagy rosslabb akór 10 ohrnN(!)
paruméterekkcl rendelkczett a többi
ilyen rendslerii müszer is.
A két méréshatáros müszerekben
általában az egyik pólus a fogantyú tsrtójanak közepen kivezetett \'czcték. Il
másik: II müszer IIIJara (3 háztól els7igeteltcn) szerelt, a választott méréshatárnak megfelelő meröcsucs volt. Ritkán
clöfordult valódi "multiméter" is ilyen
méretben (4. ábra). amely a sloká-
2. ábra
3. ábra
1. Feszültségmérés
1 1. • Hideg" műszerek
RT ÉK'20
5. ábra
sos két feszültség méréshmáron (33.3
ohm/V) kh'ül egy áram méréshatárral
is rendelkezett.
Ezek II mérendő áramkört erősen
terhelő müszerek rádióban csak a hálózati vagy az akkumulátorfeszühség
(esetleg a fihőfeszilltség) méréséhez
voltak használhalók.
Az első hordozható. többméréshatiiros. univerzalis. Deprcz-rcnd"zerii
muszer az Automalic Coil Willder al/d
E1eclrical Eqllipmelll Co., Ltd. (London) altal 1923-tól gyánol! Avometer
(5. ábra) voll. (AzAVOazAmpcr. Volt.
Ohm kezdőbetűiből az ezek mérésére
alkalmas műszerre utal.) A tOköl1ikálás
műszer méréshatárai: DC O, 12/ 1,2/12 A
- 1211201600 V, ill. 0 ... 10 kohm (skálaközép: 225 ohm). Az alapmüszcr érzékenysége 12 mA, tehát az ezzel épitett
feszültségmérő belsöcllenállása 83.3
ohm/V volt. igy ez sem volt alkalmas
rádiótechnikai mérésekre. (A mŰSlcrt
jellegzetes előlapi ives skálllklvágasát
és két előlapi forgatógombját megtartva - különböző típusszámokkal többször továbbfejleslteuék. Az Avometer
model 8-al 1951-t31 2oo8-ig gyártották. A 6. ábra" a 2008-ig gyártott. a
NATO specifikációinak is megfelelő.
feszültségméréskor kb. 200 kohmN
belsócllenállásu Model 8 Mk.7 váltoat látható.)
Az 1933-ban megjelent. és II kor
,.rádiós bibJiájanllk" tekinteti • .\1olnarJOlIica: Rádi6sok k6l1y\'e a 300 ... 500
ohm/V belsóellenállású reszültségmérőt tekintette jó múszemek. A könyv
szerint a mind laboratóriumi, mind ipari. mind amatörcélra nagyon kedvelt
"univerzális" műszer. a Mavometer
(7. ábra) 500 ohmlV bclsöeJlen:illá-
sával (azaz 2 mA-es alapmüszerevel)
..CI legjobb(lk kö=é tarto=ik". men
,,milldel/nemti anódpéllófes=iiltséget
pon/OSll/l mutat", sőt ,,kiéges elleni bi=tosÍlól'al is el van li11m".
Ami a müszervédelmet illeti, az
ténylegesen abból állt. hogy (mint a
doboz belsejét ahatoldal elt.l\'olitasa
után mUlató 8. áb ...ából is megállapitható) az alapmüszerrcl egy ellemillás
\'olt sorba kapcsolva. amely -. ha a
mérni kívánt mennyiségnél a mutató
csak kt:\I!:'~ kndUI ki ,a nyomógomb Icnyomlisá\al volt rö\idre zárható, ekkor tMént a tényleges mérés.
(I-Ia viszont a mutató ezzel II biztonsági előtétellenállással is erősen kitért.
akkor nagyobb meréshatarhoz tartozó előtét-, vagy söntellenállá:.\ kellett
eléiktatni.)
A külső elŐIétek, söntök és az AC
adapter (9. I~bra) külön megvásárolható tanozékok voltak. Az előlétellenál­
lásokat az alsó SR és az R, az áramméréshez a sőntöket az SR és aLS kapcsok
közé kell szorítani. A mérözsin6rokat feszUllségméréshez a felső AV- és
a V+. áramméréshez az AV- és az A+
banánhüvelyekbe kell dugni a használati útmutató (10. ábra) szerint. Ezen
ábrák egy része a műszer hátoldahira
ragasztott nyomtatot! lapon is megtalálható, használati előírások és mérési
táblázatok társaságában.
A 9. ábra jobb oldalán egy egyenirányitót is tartalmazó AC előtét látható,
amely a különböző méréshatárokhoz
tartozó átváltó skálákat (tulajdonképpen nomogramokat) is tartalmazza ( 11 .
ábnl). Az egyenirányító nem linearitása
miatt ugyanis a reszültségmérő AC
skáhli sem lincárisak. sőt. a kisebb fe-
6. ábra
7. ábra
8. ábra
4. ábra
RT ÉK '20
35
KG. (Erlangen, Nürnberg) cég gy{lrtOlta 1928-tól a '30-as évck végéig.
Később (a nyomógomb elhagyásával) ugyanilyen mérőmüszcrt gyártOIt az:
Engel Károly Elektromos $=ereMsiallragok és KésziilekL'k GI'(;ra. Blldapest
(EKA) is MAVECO, ill. MAVEKA né\ en. valÓS'LinUleg licenc alapjan.
Ez. a7 akkoriban kiváló műszer a
könyvaJánlásának megfclelöcn a
diÓlechmkában valóban leginkább az
anódpótló (anódtelep-pótló. hálózatI
tápegység) \'agy a fűtötelep pontos
kimenöfes7illtségcnck a mérésére alkalmas, kis belsöcllenállása miatt az
egyéb áramköröket ez is IClerhelné.
A g)'ártókban egy IdeIg nem \elOdön rel 81. hogy az egy skálaiv alsó és
felső részére rajzolható kél skálán kivill valamennyi további skálát is a skálalapon hclyezzék el. AL AVOmeler
méresh31árai egymás tizszercsci (3
legnagyobb feszültség mcrcshatárban
ötszöröse) voltak . Igya mén énék közvetlenül a skáláról leolvasható. vagy
nagyon könnyen lÍls...ámíthatÓ \ olt
A skála első harmadában azonban a
merés nagyon pontatlan. A pontoss:ági
osztályban megadoll sLázalekérték a
\égkitérésre \onatkozik Ha e7 p1. IGa,
akkor 12 V-os mért:shatárban a men cr·
ték hIbája iO.12 V lehet, fllggetlcnl11 a
mén enéktől E7 1.5 V rncrcsekor már
:+:8% hibának felel meg, ami legfelJcbb
a fcszilltség mdikálá~nak felel meg.
mérésnek ncm ne\C7hetö. A merési
hiba csökkentése érdekében legalább
arra kell törekedni. hogy a méréskor
a mutmó a skála második hamladáig
lendüljön kl. Ehhez az szilkséges, hogy
a követkelö méréshatar legfeljebb al
előzö háromswrosa legyen. Kb. ezt
biztosítják fl mal anll lóg multiméterck
szokásos }i I O'30 100 feszültség- és
oram-mereshalárai.
A Mavometer-hez árusított nagy·
számú DC elötétcllcnál1ás ennél sokkal
több méréshalán biztosit: az árammcrés 2.5 mA
250 A-ig 31 méréstar·
tományban. a feszilltségmérés 0.15
2000 V-ig 30 mérestartomanybun
lehetséges. Az AC fesz01tségadapter
:;,25,50 100/250/500 V méréshatárnival az 5 ...9 V közöttI feszill tSc!gek
ki\ételével - Slintén lehetövé teszi 3
legalább a skála második harmadában
végzett mereSt
A SlIpfV!me InslnmU!nts Co. (Grecnwood. Miss .• USA) 1940 és 1946 kölött nagy mennyiségben gyártotta
robosztus 542 típusú multimctcrét.
föként a h3dsercg és telefontársaságok
számára (12. ábra). A műszer meres-
ra-
9. ábra
sz01tst:gli méréshatárokhOl az egyenirányítón az átfolyó áramtól fUggö,
nem elhanyagolható feszül~égeses miali killön AC skálák tartoznak.
AC feszültség mérésekor a muszer belsöellcnálhisa kb. 330 ohm/V
(A csökkenést pl. az okozza, hogya
Dcprcz-muszer mutatójának il mert
cld;trolitikus középénék helyen az annak I,II-szeresét. az efTektiv érteket
kell mutatnia. igy az adott méréshmarh07 kisebb clötétcllenallás válik szükségessé.)
A 10. ábra azt is szemléltetI. hogy
a mÜS7errel miként lehet ellenallást
mernl. A külsó telep feszültséginek
mcgmcrése uuin il mérendő ellenalláSl a müszerrel sorba kapcsolva, a
müszer ismert belsóellenállásán eső
mert feszühségböl a feszlHtségosztás
alapján kell a mérendő ellenállást kis7ámitani.
A \'alóban nagy pontossagú (megengcdett hiba a \égkitéres I%-a), tükör.;kMás müszen a Go.uen. P. & Co.
.©
O
tS)
o
10. ábra
36
11 . ábra
határai: DC 6 V. 150 V. 300 V. 1500 V
AC 6 V. 30 V. 150 V, 600 V DC
300 uA, 3 mA. 6 mA. 30 mA. 50 mA.
illetve xl. xlO. :. 100, xlOOO ohm (skálakö7ép: 30 ohm). Az alapműszcr 200
uA-es, ig)' a fcs7ültségmérö belsőel­
lent\1lása 5 kohmlV. A sktilalapon in
már az .,n" skálán kivill knlön .. DC",
..AC" skála. sŐt, az AC méréi>ekhez
..dB" skála is található. (Az alsó három
méreshatár kÖZöttI Hlltaskor az ötszörös fl!szültség\iszonynak mcgfclelöcn
14 dB II vállozás.) A men énék (az 50
mA-es ki\ételé\el) mmden mcn!shatarban közvellenol ol\nsható le.
A Deprcz-müszcrek fejlödésc során
az nlapműszerek egyre erLékenyebbek-
12. ábra
RT EK '20
13 ábra
ké váltak. Az I 950-es é .. ekben aj6 minőségü univerzális müszerekhc7 Illár
Jcllemzően 50 (esetleg Illeg kevesebb)
uA végkitérésű alapműszen használtak, mel1yel 20 kohm/V-os reszültségmérő készíthető. Ilyen, már nagyon j61
használható és pontosan leolvasható
mŰS7er volt pl. a magyar UNIVEKA
147 URAV (13. ábra; gyánó: 1959ben az Elektromos Kés=ülekek es Anragok Gyúm
EKA. később: az Elektromos Kédilekek és Afer'Ömiis:M:k
Gniro EK,H, Budapest). Skalalapján
(1 ~. libra) az egyenirányítÓ nemlineáris volta miatt van harom Idllönböző
AC feszllltségskála: az I V-os. 2 V-os
és egy al ÖSS.lCS löbbi méréshatárhoz.
A mért!shatárok 1/2/5 arányúak, igy n
méreshatár helyes mcg\'ó.lasztó.sakor n
mUlató a skála 40... 50%-a föté lendolhet ki, kellően pontos mérést té\e lehetö\é.
A műszcr többletszolgaltauisa. hogy
(külön csatlakozón kereszIOl) 5 kV-os
feszültség méreshalOlra is .. an (ez nagyon ritka képesség. az univerzális
muszercknél általában a megengedett
legnagyobb mérhető feszü1tségcsucs
1000 V). A különböző méréshatnrokhoz \unozó skálák egységesen 0 ... 100
osztásúak. ami azt jelenti. hogya 2.
5 (és ezek többszörösei) méréshatárokban fejben kell kiszámolni, hogy
melyik skálaosztas mekkom mén értéknek feld meg. azaz mekkora a müszerálland6. A skalalapon "dB" skála
helyeit a távbeszélötechnikában haszml1atos. term6zetes logaritmikus alapú ,.Nepcr" skála van. (I N 8.685889
dB). ELt a skálát azonban csak egy
14. ábra
RT ÉK '20
mércshat3.ron belill érdemes használni. mivel 1:2 skála\"áltás esetén 0.69
N. 1:2.5 skálaváltás esetén 0.916 a
változás, ezek az értékek nem alkalmasak fejben val6 gyors öl>szeadásra/
kivonásra.
AL alapmü~zcrek érzékenységének
újabb növekedése, valamint a célnak
megfelelőbb egyenirányítók lehetövé
tették a DC és AC skála azonosságat.
Az érzékenyebb alapmüszerhez nagyobb előtetellenál1ó.sok szükségesek,
melyekhez képest az egyenirányítÓ ellenallása elhanyagolható. igy az
AC méréshcl is a lineáris OC skála
hasLIlálható. Ilyen. kiváló tulajdonsagú műszer pl. a Gan:: Jfiis=er Mú~'ek (Budapest) által 1982-töl gyartotl
GANZUNIV 3 (azonos a GOERZ
UN1GOR 3n-nel), amely a 15. ábrán
látható. Alapmüszere 13 uA érzékenységű. DC feszUltségméréskor a belső­
ellenal1ás.a 31.6 kohmlV, AC méreskor
5 kohmIV.
A külsőre ugyanilyen GANZUNIV
4 alapműszere 7,5 uA érzékenységú. DC feszOltségméréskor 100
kohrnlV. AC méréskor 20 kohmIV
belsöellenállásu. (A 0.3 V. I V és 3 V
AC méréshalárokban az egyenirányít6n eső feszültség még nem elhanyagolható az előtétellcnálláson esőhöz
képest, ezért a GANZUNIV 3 a me~endő feszültséget feltranszfonnálja.
Igy használható a lineáris DC skála. de
ezekben a mcrishatárokban a müszer
ellenallása dmsztikusan 316ohmIYra - csökken. A GANZUNIV 4-en
ezeken a méréshatárokon nincs is AC
mérési lehetőség.)
E műszerek valódi muszel"\cdelemmel rendelkeznek: a túlfeszUltscgvédel men és olvadó biztosítón kívül egy
érzékeny véd6kapcsoló (nyomógombja a GANZ embléma alatt) segédenergia nélkül kikapcsolja a műszen. ha
túl nagy áram folyna át rajta. A mutató
csillapítása e rős. lassan mozog. így a
biztosító aramkör gyorsabban szakítja
meg az ámmot, mint hogy az ü.... egszál mutató a skála végére érhctne (és
011 felütköz\e eltörhetne). A mérest
polari tásvaltó kapcsoló egyszerusíti.
A 16. ábra a műszer skáláját mutatja. A •. 30 osztasú" skála ténylegesen
33 osztást tartalmaz, így teljesü l az a
kí\"ánalom. hogy b:ínncly. a műszer
méréstartományába tanoz6 feszOltscg
legalább a skála második hannadában legyen mérhető. A legfclső. 100as osztasú skála .. 100" skálaosztása a
felillról második. 33-as OSLtasu skála
,.31.6" osztásával cs ik egybe. Ennek
•
• l!!
il
V
mA
•
+
-.
---t
•
15. ábra
az az oka. hogy kCI tizedesjegyre kerekít ....e 3,16-os feszültségviszony felel
meg 10 dB relatív feszOltségszintnek.
Márpedig 100/3 1,6 = 3. 16 ugyanúgy,
mint 31 ,6/1 O. Ilyen skála eselén tehát a
méréshalár egy fokozaual való váltása
éppen 10 dB \"áltozásl okoz a mulató
által kijelzcn fcszii1tségszintbcn.
1.2. Cs6vo/lmér6k
A csö ... es erosÍlö használatanak elönye
a nagy bcmcnÓCllenallás. és az crösités nek köszönhetöcn az alapmüszcr
végkitéréséhez tanoL.6nál jó ... al kisebb
feszül tscgek méréscnek lehetösége.
ElcktroneSövet méréstechnikai célra
először E. Doyle es L. ChI/bb alkalmaZOli, a J. A. Flcming által készített dióda felhasználásával 1916-ban. A mű­
szer AC nagyfcszll1tseg mérésére
szolgaI!. A kapacitív oSZ1óval Icosztott váltakozófeszültséget elektroncsö
di6diÍ\al (kenolron) egyenirányit\8
a feszültség esLicsénéké.... el arányos
egyenfeszflllségct méne. Magas feszüh~cgek mérésére addig a szikráz\"y
',n
9
"Ifl~~
~
I
11:1
\
_._- --.. '-
~ ••
>to
"
...
.-
16. ábra
37
17. ábra
tntáson kívül ncm \Olt má)) megoldás.
Az elsö \alódi csö\oltmérőt (azaz
\ákuurncsö\'es eroStlot tartalmazó
vohméröt) E. B.\follllin (Uni\ ersity of
Cambridge) kész.ítette 1922-ben. majd
a Cambridge &/entific ftmnl/nt'1II
Compt./tH· hozta forgalomba ( 17. ábra).
A bcépitetl trióda nemlincaris karnktcrisLukája köved,eztében a műszer skálája scm \'oltlineáris.
1927-ben H. S. Black (Bcll Labomtories) feltalálta a visszacsatolibt.
A. D. Bll/m/eill pedig I 936-ban a ditrercnciálerŐsilőt. melyekkel az Ílramkör
stabIlitása és linearit:Ísn jelentösen ja\ull. Az I 940-es é\ek elején az USAhan mar a HP (Palo Alto. CA). az RCA
(;.JC\\ York. NY állam). a Bal/ontille
11Ic. (Boonton. l\ew Jersey) és II GelI('ral Radio Company (Cambridge,
MASS) cég is lineáris skálájú csövol\mérőt gyártott.
A HP első. 400A jelü. 1942-bcn
18. ábra
38
bemutatott módellJet a 18. ábra
mutatja. A műszer AC 30 mV/lOO
mV'300 mViI V/3 VIIO V/30 V/IQO
V,300 V méréshalárokkal. I \1ohmos
bemenöellenállással. 10 HL.I MHz
frek\.-enciatartományba esö AC feszOItség mérésére volt alkalmas. Prospektusa szerim pontatlansága 100 kHz-en
<3%. I Mllz.-en <5%. Egyik első olyan
stabil csövol lmérő volt. amelynél nem
volt szükség nullázásra. és nem \'olt érzékelhető drillje.
A negatÍ\ \lssl'3csalolás és a dirferenciálerosi tő
sok elektroncslhet
igényell. melyeJ..:ct a \iszonylag kis
dobozban kellett elhelyezni. A skálalapon ( 19. ábra ) a ..30 osztasos" skála
itt ugyan nem tartalmaz 33 osztást. de
ill is úgy készült. hogya lO-es skála
végpontja alá a 3.16-nak megfelclö
hely esik. igy minden méréshatárváltás
10 dB vált02ásnak felel meg. A méréshatarok nemcsaJ..: \oltban. hanem abszohit fes,zültségszintben is fel voltak
lünlCI\C a kapcsoló egycs allásaiban. A
•.0 dB" alias mint a skálalap felirata
is mutatja
a tá\'beszélötechnikliban
szokásos 600 ohmos terhelésen I mW
lelJesllményt disvlpáló feszült:.égnek
(775 mY) felel meg. A műszer kapcsolási rajza a 20. ábrán* lálható.
Az 1945-ben forgalomba hozott
HP-410 csövoltmérö (21. ábra ) már
DC- és cllcmillásmérésrc is alkalmas
\-olt. \1éréshatárai ' 1'3 10/30' 100'300
V. DC-ben 1000 V is. Ellenállás-méréshatarok: 500 ohm. 5 kohm. 50
kohm. 500 kohm. 5 Mohm. 50 \1ohm.
500 Mohm. AC mérés frehenciatartománya: 20 112 ... 700 MHz (a nagyfrekvenciák detektoros mcröfejjel). Pontosság: ±3%.. DC bcmcnöcllcnállás:
100 Mohm, AC bcrncnöcllcnállás kis
frekvencián 6 \1ohm 113 pF. a frekvencia növekedé:.c\-el a bemenőellenalIas
c:.ökl..c:n.
A méröfcJckct az előlap alsó. lehajt.
ható része mögölli t.1rol6ban helyezték cl. Kapcsolása (22. ábra") még a
19. ábra
• •
21. ábra
HP400A-énál is kevesebb csö\et tartalma7.
A7 RC:\ I949-ben már gyartOlla első telcpe5 csövoltméröJét,
VOLTOHMYST WV-6SA típusszámmai (23. ábru . egys/erusiteU kapcsolási rajla: 24. ábn). AnódfcsLUllségét
a müszerben elhelyezel[ 2 db 45 V-os
Iclcp (lcrhelésOk kb. 2 mA), fűtésct 4
db "O" clem biztosítona. (Ma a szab\-3nyos tipusJc1e LRlO vagy köznapi. eIteIjedt megnc\-czéssel ..Góliát
elem".) A telepek kímeJese celjából
OC és AC árnmméreskor (méréshatarok 10 mA 30 mA ... ! 10 A) a csövel>
rész ki volt kapcsolva. A mérishalárok DC rcvült~egmércsnel 3 V,IO
VI ... I OOO V. AC feszűltségmércsncl
10 V/30 VI... looO V. ellenálhísmérésnél I ohmil O ohm ... 1 Mohm voltak
23. ábra
RT ÉK '20
o.&:.
"'M~Umll
MtTl:lI'>lG
..
""'UIT
"
28. ábra
,~ti""'"
... --'----'
~
-
,-..
.
SIMI"LI,.ICD SCHU'ATIC DI""GRA/II
·VOlTOHIoIYST'" A56010
(SOUAL Nl ~I Mg ONWAROS)
unu. T-
24 ábra
(skálaközép: 10). A megadotl mérési
pontosság: ±5%. A DC feszOltségmé·
rés - más RCA csővoltmérőkhöz., ha-
25. ábra
sonlóan - l Mohmos soros ellenállást
tartalmazó mcröfejjel történt. mellyel
együtt a bemenöcllcnállás II Mohm
volt. AL igy kialakíton méfÖfejnek
köszönhetőcn pl. mérhető volt egy
oszcil1átorcsö negath' nicsfeszilllSége
anélkiil. hogy a rezgés leszakadt volna.
A bemenöellenállás AC 10 Y-os méréshatárban kb. 12 kohm. [OOO V-os mé-
runikus MérőkéstiJlékek Gyára) 1953-\61
gyártották az. ORIVOHM csövolunérösorozatot, hazai viszonyokra adaptalva
az akkor már ehetjedt nyugati gyártmányokat. Az első ORIVOHM (25, ábra)
kapcsolási rajza például a Rádioteclmika
/955/10. s=ámáball található meg. Az
alapmüszer - a VOLTOHMIST-hoz
hasonlóan - az anódkörben kiegyenlített hídba kötve dolgo7ik. A miis7er tnvábbfejlesztclt változata (ORIVOHM
ll; EMG-1341, 13418 - E.; 26_ ábra)
nagyon széles körben eltetjedt. Ebben
a csövoltmérőbcn (az "E" változat kapcsolá:K1: 27. ábra*) az alapr11l1szer a
differeneiálerősitő ket esövének katódja
közé van kötve, a esövek katódkövetókent haj~ák meg.
1.3. Tranzisztoros voftmérók
Az 1947-ben feltalált tranzisztorok az
ötvenes években vállak sorozatban gyártoU. üzembiztos termékke. Kisebb me-
retükkel, kisebb teljesítményigényükkel
es nagyobb megbízhatóságukkal fokozatosan a kiszorították az clcktroncsöveket. "Csővoltmerö" (a ,,tranzisztorvohmérő, TVM" megnevezés nem terjedt el) az elsőként sorozatban gyártott
bipoláris tranzisztorokkal alig készült .
Ugyanis - ellentétben a esövekkel, amelyek rácsarammentesen. feszültséggel
vezerelhetők - a bipoláris tranzisztor bázisáramot (és munkapontbeállító ellenállásokat) is igényel, így a csővoltmérö­
nél szokásos. 10 Mohm körűli bemenő­
ellemíli<is nehezen biztosítható.
Néhány cég azonban bipoláris
tranzisztorokkal is épített feszültségmérőt. PI. a HP által gyánoll második
lranzisztoros berendezés az 1960-as
katalógusban bemutatott HP403A AC
voltmérő volt (28. ábra). A telepes
tápellátásu készülék egy teleppel 400
órás müködést tett lehetövé. A kevesebb. mint 2.5 kg tömegü müszer az I
HZ... I Mllz-es frekvenciatartományban 12 méréshatárral (I mY. .. 300 V)
mért. Névleges bemenőimpedaneiája
2 Mohm, a pontossága az 5 Hz ... 500
kHz frekveneiatanományban ±3%
volt. A HP ebben a müszerében a 29.
ábra szerinti bemenöfoko7.atot alkalmazta. A Q I és a Q2 közel A" = 1
erösitésü emitterkövetök. igy a Q2
emiuerén a váltakozófeszültség alig
kisehb a QI hhisfeszültségénél. A Q2
d
réshatárban l Mohm, a 3 dB-es sávszélesség 5 kHz volt.
Magyarországon az EMG-ben (Elekl-
.,
26. ábra
RT ÉK '20
29 ábra
39
30. ábra
emitterfeszültségenek AC komponenset a C9 csatolja vissza az R Il-R 12R49 közös pontjára. igy az R49 mmdkét sarkán közel at:onos a váltakozófeszültség. ennek következtében nagyon kis vállakOLó!\mm folyik rajta.
Ez biztosítja azt. hogy az emitterkö\elŐ nagy bemenóellenállását n mu nkaponlbeálliló ellenállások csak csekely mértékben csökkenisék.
A '60-as cvekbcn a DeV,-y II/stul/fe
o(Techl/ology levelczö tanfolyamoI indított. A tanfolyam re!>zl\cvői (megfelelő havi dij fizetese fejcben ... ) írásos
anyagokat és "kiteket" kaptak. nmeh'ekből tranZ1SJ"toros müszereket epithetlek. Ilycn múszcr .. olt a TRVM-1
tranzisztoros .,multimcter" (30. ábra).
A múködcshel szílkségcs 4 db .. D" mcretü elemből harom sorba kapcsolva a
llipleszültséget biztosítona, egy az ellenállásméréshcz .. olt szükséges. A kis
(6 mA-es) táparamfcl .. étcl egy elemgamiturával több száz órányi üzemidöt bmositolt. A múszcr skálapját a
3 I. ábnt mutatja. Az egyenfeszültseg
mérése négy (1110/100/1000) fokozatban 1. .. 1000 V közölt történt, az I
V-os méré~határban I Mohm. Il többiben 10 Mohm bemcnöcllenállással.
A \"altakoz6fcszühségszintén négy méréshfltBrban (5 V/50 V/500 VIIOOO V)
volt lehetsegcs (10 Ilz... 5oo kHz között
±I,5 dB hibával), a bcmenöellenállás
ilyenkor kb. 2 Mohm. Egyemi.ram mérése is lehetséges. 50 uA .. 50 mA tanományban. Az ellenáll:ismeres méréshatára 10 kohm ... IO \1ohm (skátak07ép:
tOO). Az áltatnnos mérési pontossag
±3%. A műszcn nem csak kitben. hanem gyártó altal etké ..zilctten is meg
lehetcu kapni.
31. ábra
32. ábra
gyanot!. A FET bemcnelU voltmérök
szintén kétfélc módszen használtak az
alapmüszcr kivezérlésérc: hídkapcso~
tásban. a diOcrenciálcrösítö drainjel
köze kapcsol\a. vagy sourcc-kö\ictö
üzcmben.
Utóbbi üzemmódban dolgozIk a7
EICO (Electronic In'ltrume/ll Co. In("..
Brooklyn) által 1969-bcn kit fonnájában forgalomba hozou 242 tipuss/Jimu
FET-es uni\crzális müszcr (32. ábra).
Mind hálózati. mind telepes ilzemre
alkalmas.
Feszültség·meréshatámi:
lj 10 ... 1000 V DC (bemenöcllenállás
11 Mohm, pontosság: ±J%) és AC
(bemenóellenállás I Mohm. pontosság a 25 HZ ... 2 \1Hz freheneiatartományban: ±5%). Az arammcres SLmten 7 meréshatárban (I . 3 10 mA ... I
A) tOnénhel DC es AC üJ"cmmódban
is. ElIenállás-méréshatámi: .. xl O"
"xlO 0"/... "x I MO", skálakö/ép: 10.
A leol\ashaló maxl1nális cllcnnllás
1000 Mohm. A 33. ábrán fl müszer
alapkapcsolása látható.
A2 áramkör nagy bemenöcllcnállása a7 R8, R9. RIO ... RIJ, R7 , R6.
R5, R22 feszültségosztó soros crcdöje,
10Mohm. A Q l FET gate-ámma. \alllmint a szabadon hagyotl bázisu Q4 es a
Q5 tmll/is/toron nt folyó ámm elhanyagolhntó. Utóbbi tran7iS7Iorok az R 16tal látják cl a bemenet túlfeszültség
elleni védelmét. Kb. IOV kollektoremItter fesztll lségig szivárgasi áramlik
a gateáramhol hasonlóan jclcntéktelen.
E feszültség fölön rö\"Ídzarként \"isc1kednek, a bemenetre kapcsolt feszültség az RI6-on disszipálódik. A QI
munkapontját az R30 ..zERO ADJ"
potcnciométeren "ell ugy bcál1itam.
hogy rO\ idre zárt bemcneIÍ kapcsoknal
a Q2 és a Q3 sourcc feszültsége azonos
legyen. ekkor a müszer kitérese O.
Hasonlóan az RCA csö\oltmérökhöz, a DC merés hez itt is a müszemez
tartozó. I Mohmos soros ellenallást
lartalma7ó mcröfcJet kell alkalmalni.
(..AC·· és ,.n" mérésekor a méröfeJben
le\ ö kapcsoló\ al ezt az ellenállást rő\" idre kell zámi.) Az emlitett elienaHással
cgyütt a DC mérés bcmenöellenállása
II Mohm. A műszer érzckcllységc
aj" R.24 trimmelTel ugy van beállítva.
hogy I V-os méreshatarban Ilkkor legyen végkitérésben. amikor n mérólcJ~--c__r_.
"-------
dO
,; L.:W~ :,'>.-----c~----------~=r~~
---t-r-::"
{ :,.....
, ,.
I ..
:
',"'" ..,. ;'------"
060".
I
,-
' •••" . _
I
L ______ ,
...
-I
ii:,----·
..-------
O.
..
.,------"
.,-----_.
• oI'
... .......
-----_.,
"O"
1.4. FETvoltmér6k
A ~ET-ek piaci me&lelencse lehetöve
teUe, hogya csövoltméröhö7 hasonlóan nagy bcmcn5cllcnállásu cs érzekenységű muszert építscnek vclc. Ilyen
mUSlcrckct kesőbb nagyon sok cég
40
•
.."
•'"
33, ábra
RT ÉK '20
_.
rGJ----)lt"-----r""'-- .......,
,
-
I
~
I
•
"
,,,.
.:>+ ...: .
I
~~
k .00-
,,.::
-.
•• ::1
• .:t
.
~"'--'
...
.,'"<--r"
Cit-;;;.
"
34. ábra
jel I V-os lesziIhsegeI meme!.: (az37 a
műszer bemcnökapc$üin csak 10, II V
a feszültség).
AI áranunérés a szokásos móQon.
adott mereshatáron bekapcsolt
söntellenúllúson titfoly6 áram halásara
esö feszültség méré$é\cltörtcnik.
Az ohmmerö az el1enallásmérest
3.1
sZinten feszilltségméresre vezeti \ issza
(kapcsolása: 3-'. ábra). f'yilotl mérő­
kapcsok mcllen a Q6 trnnzisztorral felépített áram generátor árumal az ellenállásmerö nullázó potcnciométeré ..el
(R25) akkorára kell beállítani. hogy az
adon méréshatiÍrhoL tartozó (az ábra
szerint .. RxIO" kapcsolóálItisban R5
+ R22 100 ohm) ellenálláson esö fes7ül!seg hatasára a műszer végkitérésig
lendilljön kL E7 felel meg a .. ~., mért
ellenállásnak.
A mC::rendó ellenállást a mérő­
kapcsok közé kötve, az II GND és a
méréshauirváltó csúslkája közé kapcsolódik. azaz az előbbi ellenállással
parhuzamosan. igy pl. 100 ohmos ellenállás métisekor 50 ohm eredő alakul ki, azaz a beállított áram h3lására
a műszer a végkitcrés 50%-áig tér ki.
(Az ellenállasmérö skáláját és a mérési
elvet részletesebben ld. a J.feje:e/bell.)
A müszer használati ütmutatója
érdekes módon 1000 \o1ohmnál na-
c"" _ _ ___
f
L
),L.
...
35. ábra
RT ÉK '20
gyobb ellenállások mérésére is ajánl
módszen; ugyanall, amelyet az 1928ban gyánotl MAVOMETER nonnál
eUenállásmérésre vonatkozó utasftása
is ajánlott. (Tulajdonképpen ez a módszer bármely feszültségméfÖre alkalmazható.) A rt;lerendö RI( ellenállást a
feszültségmérő\el sorosan kapcsolva feszültségos7tó jön létre. melynek
másik tagja a müszer belsöellenállása. R" az utóbbin esö. azaz a műszer
által mén fesz(lltsé~ból számítható ki.
FJöször a felhasznált. néhányszor 10
V-os telep \agy tnpegység kimenöfeszültségét kell megmérni (U ..). majd a
mérendő ellenállást a műszerrel sorba
kapcsolva, a műszeren eső (és mén)
feszültséget (Uli' 35. ábra). A feszültségosztó képlelél átrendez\'e és a mű­
szer (minden méréshatárban azonos)
II Mohmos belsőcllcnállását hchclYCltesít\e a vizsgált ellcnállás énéke Megaohmban:
R,= Il(V A Va),U II •
Az előlapon látható "SOLID STATE" (szihirdtest) megjelölést az 1960as évek ,égén kezdték alkalmazni a
félvezetös felépítésű berendezesckre
(például a lranzisztoros zsebrfldiókra
is), megkülönböztetésül II "ákuumcsö,'esektől. melyekben a folyamatok gáz
halmazállapotú térben (igaL. rendki"OI
ritka gázban, hiszen a RUdi tcchnológiai lehetőségek között előállítható
nagyvákuumban) zajlanak. Léteznek
kifejezetten gázlöltésü elektroncsövek
és egyéb elektronikai eszkö..ök l!t .
1.5. Digitális voltmér6k
Az analóg mérőműszerek pontatlan leolvasása járulékos merési hibát okoz.
A mutató nem slIrlódhat a skála laphoz,
közöltük szükségszeruen hézag van.
Ezén ha a leolvasást nem pontosan
a skálára merőlegesen nézve \cgzik, a
36.a ábrán látható mérési hiba (parallaxishiba) keletkezik. A jó minősegü
analóg műszereken e hiba kiküszöbölésére szolgál a .,tükörskála". Ha a
mutató és tükörképe egy ,onalba csik.
akkor merőleges a leohasási irány a
skálalapra, igy akkor lehel ponlOS leol\asást \égezni (J6.b ábra).
További leolvasási hibáI okoz. ha a
mutató két skálaoszlás között áll meg.
Ilyenkor a mUlatott éneket csak beeslessel lehet megállapítani, melynek
pontossága attól ftlgg, hogya leolvasást
végző sz.emely mennyire gyakorloII.
(A mechanikai mérömű nonlineari-
-)
MUI~tt/
I
!
k
,
,
,,
!
I
,
.'
I
Skill
Sltlllt
I
iI
I
I
I
I
b)
MUhi"!
I l I
I
Sh.il~
Tukor
36. ábra
tásából és mechanikai bizonYlalanságaib61 adódó hibák sokszor amugy is
megkérdőjelezik a töri skálaosztások
becslését.) A leoll'asási hiba digitális
kijeb!ssel tejjese" kiküs:6bölhetö.
A digitális feszültsegmérő ötletét
a második ,ilágháború alatt a
Jack & Heint= cég mémökc. A/ldml' F
Kar vetette fel Azt tapasztalta, hogya
gyártast és bemerest \'égzö. a háborús
idők miau nem kellöcn képzelt dolgazók a preciziós feszültségmérésekhez
akkor has7.náh Kelvin-hidakat nem
tudják pontosan beállitani és leolvasni.
Sőt, tulterhelve a hid érzékeny galvanometeret, a drága műszen gyakran
tönkre is teszik.
Kay egy pontos. nagy felbontasü és
a Kelvin-hidat gyorsabban kiegyenlitö,
képzetlen kezelö altal is leolvashatÓ és
túlterhelés ellen védett voltméröt kiv{mt tenczni. Ötlete megvalósÍlásara
19S2-ben megalapitoua a NOI1-Lillear
Sysfems (NL$) céget. Ugyanebben az
évben el is keszült a "ilág elsŐ digitális
vollméröje (37. ábra). mely a Kelvinhid poteneiométereinek digitális utánLilsaként gyors működésü jelfogókkal
(igen hangos kauogással) ellenállásaelőször
37. ábra
41
nem egy síkban) megnevezést adta
megkülönböLtetCsilI a korai digitális
rrekvenciamérőkön általánosan alkalmazott oszlopos k ijelzőktől. melyeknel
az előlappal egy síkban, "hőmérősze­
nien" egymás rólölt elhe1yezeu számjegyek valamelyikét világitották meg.
Hasonló elven pl. az EMG is gyártott hatalmas merctű. 25 kg tömegű
aSLtali OVM-et. A TR-1361 típusu
negydigites műszeroen a feszilltségosztókat ,,ALMA" feliratú testes. precíziós hULalellcnál hísokból építették fcl
- melyek között 9 Mohmos<n is szerepeit -. a referenciareszUltséget pedig egy Muírhead D-845-0 tipusú
Weston-rele nomlálelem szolgáltata.
A kapcsolgatásokat Siemens egységrelék végezték. amelyeket gennálliumtranziSZlOros logika vezerelt. míg a
műszcr bcmencte csöves voJt. A mű­
szerllez szintén komoly mérctű AC/ DC.
ill . R/DC mérőkonvertert IS gyánotUlk.
Érdekesség, hogy p1. az 1951-ben
bemutatott HP 524A rrek\ enc ; amé rő
..ösz\ér" megoldású volt (39. ábra),
az első hat digitct a ..hőmerőkről". az
utolsó kenőt analóg müszeren kellett
leoJvaslI1. Az .. in-line. but not in-plane"
kijelzőt az NLS az I960-as évek végeig
használta, akkor Nixic csöves kijelzők­
re tén át.
1954-ben az NLS-t e1hagyUl első
mémöke. JOl/a/hall Edll'ards. és II~/­
ter Eas/ üzletkötővel mcgalapitotta az
Elecrro /IlS/I'/Wlel1fS (EI) céget. Az EI
állitotta elő az NLS digi tális \oltmérő­
jének első versenylársát. amely szintén
Kelvin-hid kiegyenlítésével dolgozott.
Az NLS gyors működésű jelrogói helyett azonban sokkal o!csóbban beszerezhető (bár IlIssabb és rövidebb élettartamú), tclcronközponlhoz kést.ü lt
lépletőkapcsolók al alkalmazOl!.
38. ábra
kat kapcsolgatott a hid kiegyenlitéséig. (Egyik ezt követő változat müködés közben a https:lldooclip,me/video/
nDgE-VRPTE helyen látható.) Később.
az EI nlintájára az NLS áttért jelfog6k
helyeit a Strowger rendszeni telefonközpontokban haszna latos elektromágneses léptetőkapcsolókra.
A 4 digites (±999.9) műszer 0.1%
pontosságu volt. automatikus méreshatárváltilssal és automatikus polantásdltassa1. A kijelző egy-egy digitje
l I egymás mögött elhelyezett Lucite
gyánmányú átl:i,tszó műanyaglemezből
állt. melyekbe a számjegyek. illetve a
tizedespont mélyen be voltak gravirozva. Amikor 8 kijclzendő digit lemezének az élét a rólötte l evő 4 miniatűr
IZZÓ mcgvilágította. a bclegraviro701t
számjegy láthatóvá vált. (A II lemez
megvilagitasához tehát 44 izzó. a ••+,.
és " ., clöjelekhcz tovabbi 8 izzó volt
szükséges. A 38. á brá n látható rendszcrii kijelzőt ugy tcrvczték meg. hogy
a kiégett izzók könnyen cserélhetők
legyenek. Egy 1962-es NLS katalógus
a digitális \oltmérőkre húsz másodperces inócsere-idöt ígért.)
A gyártó ennek a kijelzőnek az ..inIme, but not in-plane" (egy sorban de
I
I
I
I
I
10. 0 00 0
- --
, , , .
, ,
,
/
/
/
/
,, ,• , , •, ' , , , I ,
,
,
, • I • II • , • ,, • , •
I I
I
I
\
,,
- - -......
-: -:. -= -=-=_.:; :.:.;
. . ~ .. ,'' -"-- ----..........
- ,,
,
,
I
, ,I • ,I • ,II , II ,, ,I ,•
,
I
I I I I
I
I
I
I ,
I
I
I I I
I
1Iarmadikként az 1951-ben Wa/tel'
Zobll! által alapított CUBIC Corp. (San
Diego. CAL)jelentkezeu digitális \'oltmérővel 1957-ben. de az üzlet nem volt
kellően nyereséges, igy l 960-ban bereJezle II DVM-ek gyánását. Egyik utolsó. V45 modellje II 40. ábrá n látható.
A negyedik DVM gyanó. a COHU
Inc. ( Poway. CA) 1958-ban mutatta be
első modelljét. amely a Kelvin hid kiegyenlítéséhez szintén telefonközponti léptetőkapcsolókat használt. Kijelzője a megJelenitendő szamot a hozzá
tartozó miniatűr izz6\al egy síkfilmről
vetltette !lZ előlapi emyőre . Ez vol l az
első .. in-line. in-plane" kijelző. A cég
időve!
az akkorra már sok versenytárs miatt megszüntette a DVM-ek
gyánását.
Később a Noe! 8"o\'ll1er és Vorman lia/kel' által alapítolI Otllla Lahoratories (CAL) áHitot! elő Nixiecsöves kijelzös. jelfogók hclyett már
muködő
kapcsolótranZ1Sztorokkal
DVM-et. További újításként a bemenetel fö ldfllggetlenné tette. A méréshatárváltást jelfogókkal oldották meg.
Ez volt az első 'lixie-csö\es kijelzőt
alkalmazó műszer. megelőzve az NLS
rent emlitett fejlesztését.
A Nixie-csövet (41. á bra) II Borroughs cég fejles7tctte ki I 954· ben.
Ez tulajdonképpen egy glimmlámpa.
melyben közös üvegbúrában egy vekony huznlból készült rácsos kivi telű anód mögött mélységben ellolva
számjegy ronnaJura kia lakított katódok sorakoznak. (Azaz cz IS .. lll-Ime.
but not in-planc" kijelző.) Ezek a
katódok külön vannak kivezetve. kő­
zil lük mi ndig csak a k ijdze n dő szám
klltódJa kap neglltiv resztiltséget.
, ' ,, , , ,, ,
l I l
l
,
O
, I
I I I \
' H"iffiUS
I l
\
\
l
\
\
l
I
O
emu
mOtlCU5
39. ábra
42
l~
' 1'1
~
40. ábra
41 . ábra
RT ÉK '20
-.. .... ....
42. ábra
A cső Jellemző begyúJtási fesLOltsege
180 V, égési feszllltség 155 V, a ki·
ohó feszültség 110 V. egy-egy katód
üzemi árama 1... 2 mA.
l 959·ben a HP Jclentkc7ett Ted Andersoll és Noel Pace által fejlesztett
405·AR digitális \'oltmeröjevel (42.
ábra), amely már korszeru. teljesen
elektronikus volt, mai elnevezés sze·
rint "single slope" (egysleres integrálií<;ú) elven müködöu. Az eljárás rövi·
den összefoglalva: a méres keldetekor
cgy !üreszgenerátor O feszültségről 111dul, ugyanekkor egy számláló a műszer
óragenerátorának, ami szükségszeruen
kvarcoszcillálor alapu volt, pulzusait számlálni kezdi. A ffirészgcncnhor
egyenletesen
nő\ckvő
feszültségét
egy komparátor összehasonlítja a mért
feszültseggel. és amikor átlépi azt, le·
tillítJa II szamlálást. Ekkor a számláló
állása . amely megjelenik akijelzön
-, arányos a mérendő feszültséggel. A
három digites, Nixie·csö ... es kijclzésű
műszer pontossága 0,1% volt. A 405AR digitális kimenettel is rendelkezett
adatrögzités céljára.
Kü1sőre igen hasonló a fentihc7 az
1963-ben megjelent, Chuck Vcar . . eze·
tésé\el fejlesztett. 4 digites HP 3440A
(43. ábra). Ez a müszer ..dual slope",
azaz kenös integrálású AID áutlakit6....al
müködik. A ..dual slope" módszert elŐSLÖf
a Fnrrchild alkalmazta kis asztah multiméterében, melynek fejlesztője Sre'l-V!
Am/rum volt. A későbbiekben ell n mód·
szert számos gyártó átvette. A Farchild
DVM·Jei nem maradtak a piacon.
..
43. ábra
RT ÉK '20
A kétszeres integrálás kiejti az in·
tegrátor alkatrészei és az óragenerátor
pontatlanságából eredő mérési hibát,
gyakorlatilag csak a refcrcnciafeszült·
ség határozza meg a mérési pontosságot. (A ma olcsón. hatalmas választékban beszerezhető digitális multiméterek analóg.digitális átalakltója is ezen
az elven konvertál .. A s=crk.)
A mérés kezdetén a számláló nullán
áll, az integrátor kimenöfeszültsége is
O. A feszültségmérési ciklus kezdetekor
az óragenerátor léptetni kezdi a számláIÓL A müszer bemenetére kapcsolt Ullf
mérendő feszDhség hatására az integ·
rátor kimenetén UR(·vel aninyosan. de
ellenkező polaritással nő a feszültség.
A s7..amhiló az óraimpulzusokat addig
számlálja. ameddig túl nem csordul.
és ismét nullát nem mutat, azaz (maximális kijelezhető szám + I )-et lép.
(Ez a tI idő tehát a mérendő feszültség·
tól ftiggctlen; csak az óratrehenclától
és a számláló digitJcinck a számátÓl
tugg.) Ekkor az intcgrátor bemenetére
VBIe·vel ellentétes polaritással Um referenciafeszilltség kapcsolódik, mely.
nek hatására az integrátor kimenő fe·
szültsége VRt;F·el arányosan csökken.
Amikor az Integrálor fes7ültsége a
kezdeti állapotba. O·ra ér, a számlálás
leáll. A megszárnlált Impulzusok száma arányos az el!eh 12 idővel. azaz a
mérendő feszüllséggel (44. ábra). Ha a
szamlálón kijelezhető maximális szám
M, és '-: idő után a rnulntOlt szám N. a
mén feszültség:
UlIE'" N·URF/(M+I).
Ahhoz, hogy ez az egyenlőség
fennálljon, csak az kell, hogya mérés ideje (tl+ll ) alall az órafrchcncia
állandó legyen, ami könnyen (akár
kristályoszcillátor nélkül is) megoldha·
tó. Ugyanekkor nagyon pontos és stabil
referenciafeszültség szükséges. Ezzel
a módszerrel a HP 3440A pontossáU.. ~
,,
•
,,
,,
,
u... ~
,,
45. ábra
ga 0,01% volt. A mért énéket Nixie·
csöves kijelző mutatja.
A bemutatott első digitális Ieszült·
ségméröket a későbbiekben k(IJön·
bözö cégek által gyártott múszerck
nagy számban követték. Ezek egyre
pontosabb mérési eredményt tudtak
szolgaltatni. ennek. megfelelöcn a ki·
jelzett digitek szama is növekedett.
Az asztali müszerek kijelzői is fejlőd·
tek. a számjegy eken, tizedesponton
és előjelen ki . . ül a mén mennyiség·
re, a méres módjára ulaló karakterek
megjelenítésére is képesekké váltak.
A számjegyeket (eltekintve a pontmát.
Tix rendszerű kijelzőktöl) jellemzően 7
szegmenses kijelzőkkel jelenítik meg.
Erdekesség, hogy az első hordoz·
ható (handheld) multiméten 1974-ben
II Sinc/uir RadiulII"'s Ltd (Cambridge.
England) Nixie-csö\ekkel készítet·
te el DM-1 típusjelzéssel (-'S. áb ra).
A gyártó ncm készilit fel a müszer iránti óriási keresletre. a megrendelóknek
hónapokat kellett vamiuk. amíg meg·
kapták a készülékeI. Mire a gyártás
felfejlödön. a DM-1 hibái már sl..éle~
körben ismertté valtak, és az 1974
novembe~rében felere esökkentell ár
dacara az eladások nem növekedtek.
A Sinclair annyira megbukounak tar·
totta C"".lt a tennékét, hogy 1978-ban
múslergyánmányairól megjelent ösz·
szefoglal6jában meg sem említette .
,,
,
,
-
.
•
44. ábra
46. ábra
43
- LED (Ught Emitting Diade,
világító dióda) kijelző
Feszültség hatásam lenyt adó félvezetöt már 1907-ben megfigyelt H.
J. ROlli/d (Marconi Labs.), azonban az
első. infravörös fényt kibocsató LEDct csak 1961-ben (Texas Instruments).
láthntó fényl kibocsátó LED-et pedig
1962-ben sikerilIt clöilllítani (General Electric). 1968-ig az infravörös
és lálható fényu LED-ek darabja kb.
200 USD-bc kcriU!. ezén csak nagyon
drága laborntóriumi berendezésekben
hasLnált:ik indikátorként. I 968-ban
II Monsanto Company. mnjd arra t3-
maszko(ha a HP 311itoll elő nagy sorozatban GaAsP alapanyagu. latható
(piros) fényű LED-eket. A Fairchild
Semiconductorsnak planár technológiával gyártott LED-jei árat a 70-es
évekre 5 dollarcentre sikerilIt csökkentenie, lehetövé léve a tömeges fc!használasI. Ebben al. evtiLedbcn iJjnbb
alapanyagok felhaszmilásával más színű LED-ek is megjelentek.
A LED egyik alkalma:clsi terillete
a hétszegmenses kijelző. A kismcrcrü
sz.amokat kijelző példányok jellentző­
cn DIP tokozasúak (49. ábnf*). Egyegy s7egmens általaban több LEDchipböl áll. A7 o) és a e) jelLL kijelző
egy digi\. a h) Jehi ,Jél" digit es előJel,
a d) és az e) jelű 2 digJI. azfl5 digit, a
g) 9 digit kijelzésére alkalmas. A d). az
!J és a g) jelű kijelző kisméretű s7..ámai
nem lennének könnyen leohashatók.
ezért az egyes digitek fölötti áll:1ISZÓ
müanyagban nagyító lencséket képeztek ki.
Bizonyos (pl. az ábrán a)-val jelölt)
példányokba a szegmenseket meghajtó
dekódert is elhelyezték. sőt forgalomba
hoztak Integrált számlálót es 31meneti
lárolót tanalmazó típusokat is. Ellentétben a VFD kijelzőkkel. speciális ábrákat. jc1éseket tartalmazó szegmenseket nem szoktak alkalmnznl.
A7 első digitális feszilltségme rők
harom-négy-öt •.teljes" digitesek \01tak. azaz a kijelezhető maximális érték
999.9999 stb. volt, II méréshatárok pedig illO· 100 stb. igy azonban pl. 9.999
V mérhető volt (1 mV felbontassal) a
10 V-os méréshntárban, de 10.00 V már
nem. Ezén az a szokas alnkult ki. hogy
a méreshatarok nem 1/ 101100/...• hanem 2. '20/200 .... a kijelezhető első karakter csak 1 lehet (a bevezető O-t nem
szokás kijelczni), a maximális kijelezhető szam pedig 1999. Az első. csak
I éneket felvehető számot ,.feJ digit"nek nevezték eJ. Az előbbi esetben a
műszer 3 és fél (3 Yl ) digites.
Ennek megfelelöcn készülnek csak
az előjelet és az l-et megjeleníteni képes kijelzők is. Ilyen látható a 49. b
ábrán·. A számoktól eltérő karakterek kijclzcsérc Úcllemzöcn nem feszU1tségmérőkben) előfordulnak 7. 9.
14 és 16 szegmenscs LED kijelzők is
(50. áb ra).
50. á bra
51. á bra
Asztali (benehIOp) Illuszereknél
széles körben a következő kijelzők terjedtek el:
- VákuumflUOreszcens kijelző.
(VácI/um
Fluorescelll
DisplaJ',
VFD. (46. á bra) katódsugárcsőhöz hasonlóan muködik. A katód közvetlen
fütésű. kb. 10 um átmeröju. emissziós
réteggel bevont. egyik végén miniatűr
rugó által feszÍlell wolfrám filtőszál­
ból (vagy mtőszálakból) áll. Az ii'..zitOll ffitőszá1(ak)on - méretétől függöen
1... 4 V-os feszültség hatására
20 ... 70 mA áram lolyik. hőmérséklete
600 ... 650 oC. A wolframS7.ál sötétvörös
iailsa csak teljes sötétben válik Iathatóva. A buniból külön kivezetett anódszegmenscket fénypor boritja. amely a
becsapódó elektronok hal3S3ra fényl
(többnyire zöld. ritkábban kék színüt)
bocsat ki. A kivilághani kívánt szegmensekre a katódhoz képest +20 ... 30 V
feszültséget kell kapcsolni.
A vezérlömcs ro szerepe az anódáram szabályozása. Amennyiben a katódh07 képest kis negatív feszültségre
kerül, az anódáramot az anódfeszültségtől függetlenül le7..árja. ez lehetővé
teszi a kijelző kapcsoló üzemű mű­
ködtetését A katódhoz képest po7itiv
rácsfeszültség - hasonlóan az elektroncső diódákhoz
a fesz(Jltség 312 hatványának megfelelően szabályozza az
anódáramot (cs így a kibocsátott fény
erősségét). Ilyenkor a rács mintázatán a
katódból érkező elektronok 80 ... 90%-a
jut át. és kis rácsaram folyik. Fénykibocsátás szempontjából aL. anódfeszUltségnél 10... 15 V-tal kisebb vezérlőrács­
feszültség az optimális.
A novál vevőcsőbúrában elhelyezett első generációs VFD kijelzők
( 1967 ... 1970) egyetlen digit kijclzésére
voltak alkalmasak. A második generáció kijelzői (197L.1974) egy fekvő
üvegcsőbúrában 6... 12 digitet tanaImaLtak. l 974-ben Jelentek meg a harmadik generációs (lapos üvegbúrájú).
6 ... 18 digites változatok. (Utóbbi két
kialakÍlást II zseb- es asztali szamológépek kijelzöjekcnt is elöszerctettel
alkaimuLták akkoriban. A telepes sLámológcpckben a kijelző feszültsegigényél többkimenetü DC/DC konverter
fedezte. A s=erk.) A szamjegyek szeg-
-•
-_..
mensein kívül betök. betűcsoponok is
képezhetnek anódszegmenst. Ez ndott
műszer beallitásait. a mértékegységet
stb.tartalmazhatjak (47. ábra).
1978-tól grafikus megjelenítésre
is alkalmas. nagyszámú kivilagítható pontot tanalmazó VFD kijelzők is
készülnek. Ezeket mar nem kell adolt
műszerhez rendelni. a megjelenített
ábrat szofiver határozhatja meg. Ilyen
kijelLöje van pl. a FLUKE 8846A multimétemek (48. á bra).
Különböző
fényporokkal egyes
szegmensek szinei is megváltoztathatók. A fényporok fénykibocsátó képessége a használati idővel csökken. így
a gyakrabban kivilÍlgÍlolt szegmensek
huzamosabb müszcrhnsználat utan
kisebb fenyerőt szolgaltatnak, mint a
ritkabban hasLmíltak. A VFD kijelzők
élettanamának azt a működési időt
tekintik, amelyahlIt rt fénysürüségc u
kezdeti énék fe lére csökken. (Az elhasználódott VFD kijelző szcgmcnsei
a katódszalak menten jobban világitanak, mint attól tholabb.)
Ot
47. ábra
44
48. ábra
"
RT ÉK '20
52. ábra
HétsLegmenses. 4 es fél digites
LED kiJclLésu multiméter pl. a FLUKE
8600A (51. ábra). A fél digit (mivel
most nem I) nemjelenik meg.
1972-bcn jelent meg a Keithley
167 tipusú Jlll digites. LED kijelzős
.• tapogatós·· - a mŰSLt:m: sLt:rdt tapmtócsúesot közvetlenül kell a mérési
pontra csatlakoztatni
kél i műszerc.
A műszer tápfeszültseget külön dobo7ban dhelyezeu .. D" típusú elemek
biztositouák. de asztali műszerként is
használható volt az c célra szolgáló
.•dokkolóba" dugva (52. áb ra ). Utóbbi
célra azonban nem bizonyult alkalmasnak fl kis kijeizett s:clnlJcgyei miatt.
amelyek kanávolságnál messzebbről
nehezcn voltak olvashatók. és a kábele
is rövidre sikeredett.
A !-IP 197J végen hona forgalomba HP 940 tipusú, szintén "tapogatós"
mullimctcret. amely nagyon népszerii\'C \áh_ Sikeret pl. annak köszönhene,
hogy volt rajta egy kapcsoló. melynek atkapcsolásával a kijelzett értek
180 fokkal elforgatva jeleni meg. Igy
a f'ölülrÖr. ill. alulról elérhető méresi
pontokon mén énék egyaránt egyenes
állásban volt leolvasható (53. ábra).
A DV\II egyik végén banánhüvelybe
dugható merőszondája, azzal szemben,
a másik \égétől spiráhezeték indult.
melynek esipe~zét általában a testhez
kellett csatlakoztatni. A müszer automata mcreshatárváhós \-011, csak a
mérendö mennyiséget (DCV, AeV,
Ohm) kellett \)eállitani. a hosszanti sáv
megnyomásthal a mérés megtörtént.
Gyártását népszeTÜscge dacára meg
kellett sz(lnletni. Probléma volt az is.
hogya LED kijelzök gyorsan lemeritették a Ni-Cd akkukat, de töként az,
hogya cegek. nem \ohak. hajlandók vásárolni belőle, mivel ezek a mÜSl.crcik
rövid idő után titokzatos módon rendre
eltüntek ... A HP zárható bilincsel ajánlou, de ez tönkretette volna a müszer
vonzerejét.
A fejlesztés eredményeként az
újabb müszerck méréshatárai nöttek,
ennek megfelelőcn a kijelezhelő ma..:.imális érték 2400. 2500, 3600, 4200.
6200 stb. leli (így előbb-ulóbb Ismét eléri a 9999-et .. . I. Al. I-nél nagyobb. de
kilencnél kisebb elsö digitet "háromnegyed digitnck" szokták ne\ ezm.
I 977-ben a Sinc1air Radionics
POM-35 típusJellel újabb hordozható
multimeten ].;eszitett (54. áb ra). mel}'ben 7 szegmenses LED kijel7öket használt. A gyánó korábbi zscbszámológépc dobouiba éphell 3% digites müszer
(hasonlóan Nixie-csOves elödjéhez)
nem leli sikeres. mivel a fogyasztás
csökkentése érdekében gyengén ... Hágító kijelzőt nehéz volt leoh'asni.
- LCD (Uquid Crystal Display,
folyadékknstályos
kijelző)
A folyadCkkristályos kijelző (melyet elsökénl az RCA fejleszten ki
1968-ban) passzív alkatrész, amelynek
szegmensci nem bocsátnnak ki fényt.
hanem azt vagy átereszlik, vagy nem.
A folyékony kristály olyan folyadék, melynek hosS")'úkás, s7ivar alakú molekulái (+) töltésü atommagjai
elektromos súlypontjának időbeli átlaga nem esik egybe (-) töltésü elektronjaiéval. így elektromos iranyultsággal
'.'
53. ábra
RT ÉK '20
54. ábra
55. ábra
rendelkező
"dipólusmolekuláf' kepeznek. Ezek a molekul:i.k meghatározott
körtJlmények esetén azonos Irányultsággal rendelkező csoponokba rendeződnek. azonban az egyes csoponok
irányultsága nem egyforma. Külső
"orientálással" (pl. elektromos térrel)
e dipóluscsoportok azonos irányba
fordíthatók. igy II folyadék molekulái
szilárd anyagok kristályszerkezetéhez
hasonló rendezett lillapotba kertIInek.
Ebből adódik. a .. folyadékkristaly" dnC\e7es. Az a7onos irányba fordult
molekulacsoponok a fényl polari.lúlva
átengedik. Orientáló hatása van a kapilláris hatás miat! a folyadék tartója
falának is. 10 .. .30 um-es mélységben.
Az LCD müködésének alapelvét az
55. ábra szemlélteti. Az ábran il felső
polarizátor a röv idebb oldallal párhuzamos polari7ációjú. Az alatta levő
LCD egység felső ü\eglapjának belsö
oldalán átlátszó vezetörétegböl alakítják ki a meruelenithető szegmenseket
(cs vezetik ki azokal az üveg rövidebb
oldala felé). Az als6 üveglap belső oldalának egészén ugyancsak a rövidebb
oldalon kivezetet! átlátszó ....e7etórctcg
...an. A két ü.. eglap közöni tá\olság
6 ... 25 um. igy II két ü.... eglap orientáló
hatása a közhlk levö folyadékknstály
egészére érvényesül.
A környezetből ráesö fény áthalad
a felsö P9lari:dtoron. Ha el. a polariuieió a folyadékkristály optikai tengelye
polariuiciónak megfelelő síkban áll. a
feny változatlanul áthalad a kristályon.
1-Ia az alsó polarizator a felsöveI megegyező iranyú (mint az ábran), akkor a
---'56. ábra
45
57. ábra
fenyt átereszti. Ha viszont az alsó polarizátor erre meröleges (a hosszabbik
oldalhal párhuzamos) polarizációju. a
feny t teljesen kioltja.
A ket üveglemez elektródái köze
feszültséget kapcsolva, a fol)'adékkristály orientációja elfordul. és a ráeső
fény poJarizációját 90 fokkal elforgatja. Ekkor keresztininyu (az üveg hossztengelyével párhuzamosan polarizált)
alsó polaridtor engedi át a fényt, és a
felsővel azonos polarizaciójú oltja ki.
Mivel a kijelzök közül az LCD
működtetése igényli a legkisebb teljesítményt. elsősorban hordozható. telepcs \agy akkumulátoros eszközökben szinte kizárólagosan ilyen kijelzöt
használnak. Erre (meg a lapos kcpernyös monitorokra. mobiltelefonokra
stb.) tekintettel az LCD-k hatalmas fej[ödcsen estek át az ismenetett, 50 évvel
ezelőttI alapokho7 képest!
A hordozható müszerekbcn a fogyasztás csökkentése céljából regebben
0.00
lIiiI8 . . ... ".. ".
58. ábra
46
csak maga a passzív LCD volt beépítve, így az eredmény leol,:,asásához külső fény volt szükséges. Ujabb készülékeknél rövid időre bekapcsolható LED
világítja meg a kijelzőt vagy a hátoldal
felöl (mint az asztali müszerekben szokás) vagy oldalról. Méromőszerekhez
speciális LCD-k készülnek a kijelezhető énekek. jelzések szegmenseivel (56.
ábra: hasonlót nyilván mindenki láthat
a saját DMM-jen).
Alelsö folyadékk ristályos kijelzöjő,
3'JÍ: digites. hordozható (handheld)
digitális müszen, a DANAMETER2000-t (57. ábra) a Dalia Ll/bs. mulana be I 974-bcn. Ekkoriban kezdlék a
gyártók az első, csak" l" számot megjelentetni képes ..réJdigites" műsze­
rek gyánás3t. 1979-ben a HP annyira
megerősödött. hogya DANA már nem
kívánt versenyezni vele. tulajdonosa
eladta a brit RACAL cégnek. Ez után
a RACAL-DANA kiszállt a digitális
vohmérök gyártásából ,
Az első megbízható, hordozható digilális muhimétert 8020A tipusszámmal a FLUKE mutatta be 1977-ben
(58. ábra). Ez a műszer tette a céget
a világ egyik vezető mÜslcrgyán6Javá.
A 9 V-os telep kb. 200 óra üzem időt
biztosított. A7 AI D átalakító, egyúttal
az LCD-t közvetlenül vC7érlö CMOS
chipet (429100) szinten a FLUKE fejlesztette ki az Imersil közreműködésé­
\el. A chipet LED meghajtóval is elkészítették, de Cll soha nem használták.
Egy évvel a 8020A megjelenése után
az lntersil a Fluke S'l.abadalmának megkerülése célj1ib61 kimaszkolta a ehipnek azt a reszét, amely a 200 m V és 2 V
közötti automat ikus mért!shatárváltást
tellc lehetövé. és az LCD. ill. LED
meghajtós változatot a mam közismen
7106. ill. 7107 típusjellel dobta piacra.
A FLUKE a 8020A-1 1984-ig gyánotta. ez alatt több. mint 250 OOO példányt
adott el. Az I 980-as évek elején megjelent, tovabbfejteszten 8020B-böl
az évtized végére I OOO OOO db talált
gazdára.
A 7106 és 7107 IC felhasználásával
sok cég állított elö a 8020-ra épülő. és
megjelenésében is hasonló multi metert.
így Magyarorszagon clsőként il OIllWmenri Mg/s: (Göd) is, MINIMULTI néven (59. ábra. baloldal).
Az i dők múlásával a handheld n1Ultiméterek mérete csökkent, képességeik (és integrált áramköreik bonyolultsága) sokat növekedtek. A méretek összehasonlitasához az elöbbi MINJMULTI
mellett h'lthat6 egy kínai gyimmányu
(AN ENG AN8001 típusú), automata
59, ábra
meréshatárváltós multiméter. Megvilágitható, y~ digites LCD-je 6200-ig
jelez ki hatalmas számjegyeket (en·
nek megfelelők a méréshatárai is).
Az alapfunkciókon (és a szokasos kiegészítökön: szakadásvizsgálat, dióda
nyitófeszültség-vizsgálat ... ~IOLD": a
kijelzett eredmény megtartása a mén
mennyiség lekapcsolása után is. automata tápfeszültség kikapcsolás. automata LCD vilagítas-kikapcsolás) kivül
frekvenciamérésre is alkalmas.
SMD-ken végzett mérésekhc7 készült a 60. ábrán látható HoldPeak HP
990B multimeter. A műszer ket mérő­
pontja csipeszszeruen van kiképe7ve,
vizsgálandó SM alkatrész a csipesz két
szara köze fogható . Amennyiben nem
SMD-n kell mérést végezni, a csipesz
fém részen kialakított .. banánhüvelyekhez" lehet a tanozék merö7,.Sinón
csatlakoztatni. A multimétcr a következő mérésekre alkalmas (valamennyit
automata méréshatárváltással):
- ellenállás 400 ohm, 4 kohm. 40 kohm,
400 kohm, 4 Mohm, 40 Mohm méréshatárokkal:
- dióda nyitófeszültségének mérése (méröfeszüILSég: 1,5 V. mérőáram
2 mA);
- szakadás\'izsgálat: 30 ohrnnál kisebb
mén cl1cnálJás esetén hangjelzést at!;
60. ábra
RT ÉK ·20
1.6. Oszcilloszkópok
61. ábra
kapacitásmérés 4 nF, 40 nF. 400 nF.
4 uF, 40 uF. 200 UF méréshallÍ.rokkal;
Z-dióda. LED kapcsain feszUttségeses merese. mérőfeszühség 20 V. mérőáram: I mA;
telepfeszültség-meres max. 36 V. mérőáram: 10 mA.
Relatí\" mérés is \"égezhető (a pillanatnyilag mért érték kinulláz6dik.
a to\"ábbi mérési eredmény a nullázáskor mért értékhez képest Jelenik
meg). A mérési pontosság n mért
mennyiségtől rliggően a leolvasott
érték 1,5 ... 2,5%-0 +5 digit. Az összes
beállitáshoz két nyomógomb és egy
tológomb áll rendelkezésre. A műszer
ti7ennégy perc tétlenseg után hangjelzést ad. tmábbi egy perc múha automallkugan kikapcsol.
Tennészetesen aS7tali (bcnchtop)
multimétcrek is készClhck háttér, ilágítás nélküli LCD-vel (pl. SOAR
5025; 61. ábra). bár az ilyen műsze­
rekhez alkalmasabbak a fényt kibocgátó kijelzők. melyeknek nem szükséges kOlön megvilágítás. A müsler
különleges szolgáltatása, hogy a kijelzötől jobbra fekete mezőben elhelyezett "COM P" gomb lenyomásakor
,.megy-nem megy" tipusú \izsgálatOt \-égez. Ha a kijetzell szamjeg)'ek 3
felsö bpcsolósoron beállított értékek
közé esnek. sípoló hang szólal meg. és
COMP gombtól jobbra eső LED sorból a középső, zöld színű .,Go" gyullad ki. Ha a méri érték a beállitottnál
kisebb. akkor a bal ,.Lo", ha nagyobb.
akkor a jobb oldali "Ili" piros LED
\ilagil.
62. ábra
RT ÉK '20
Katódsugárcsö\es muszert korábban
IS használtak mérésre. de - mivel viz·
szintes eltérítő generátort még nem
tudtak kifejleszteni - más célokra (pl.
KF erősítő átviteli görbéjének beállításához).
Az első, mai értelemben oszcilloszkópnak nevezhető múszert BedeI!
és Reich 1927-ben bejelentett találmánya alapján a fl C. O/lrt Co. gyártotta.
Ekkor használták először az .,oszcilloszkóp" megnewzést arra utalva. hogy
ehéröcn a korábbi , pl. filmre rögzitö
jelalakvizsgáló bcrendezésektöl (oszcillográfoktól) vizuális mcgfigyc1ésre készült.
A Gel/Na! Radio Co. (Cambridge. MASS. USA) Type S06A Bedell
Linear Sweep Circuit néven hozta
forgalomba az első, oszcilloszkóp X
eltérítését vColérelni képes tennékét.
amely biztosította a sugár egyenletes
sebességét, és stabilan álló ábra megjelenitését.
1931-ben ennek a felhasználásával
készítette el Type 535-A jelű oszcilloszkópját, amely három különálló
egységböl álJt: a katódsugárcsöböl. az
506A sweep áramkörböl, és a tápegységböl (62. ábra).
TöbbSzöri továbbfejlesztés utan
a GR I 934-ben jelentette mcg Type
687-A tipusjeJzéssel (63. ábra) a valaha piacon me&lelent elsö kompleu
oszcilloszkópot, amely egy házban tartalmazta összes egységét. a s .... eep generátort es a tápcgységet is beleértye.
Erösítőt - ami a sávszélességét korlálozta volna
nem tartalmazott, ezért
130 MHz-ig használható voll. Kezelő­
szervei nem az előlapon. hanem a mű­
szer bal oldnhín voltak.
Röviddel ezután II G R befejezte
8Z oszcilloszkópok gyártását. men a7
elektroncsövek még nem \ oltak elég
fejlenek, ezért ezek a múszerek - a
legdrágábbak ki ,ételével - nem vollak alkalmasak a pontos laboratóriumi
merésekre. 1938-ban még 770-A Iipusszámmal olyan oszcilloszkópot fejlesztettek ki, amely már rendelkezett
a mai analóg oszcilloszkópok legtöbb
tulajdonságával. A Type 770-A azonban soha nem kero!t a pIacra. mert tul
bonyolultnak találták a gyánását. és
tút drágának ahhoz, hogy cl lehessen
adni. Csak a cégen belUI használták.
Az elsó ..kétsugaras" oszcilloszkópot az A. C. Cossor Ltd. (london,
GB) 1937-ben jelentette meg. 3339
típusJeleJ (64. ábra; egy felújÍlott pél-
63. á bra
dány oldnlnézele látható). Kél (Cossor
gyártmányu 42SPT csővel miiködő)
y erősítőt alkalmazott. Ezt a csövet
tévékészülékek \"ideoerösítöje számára fejlesztették, igy nagy anódfeszClltséggel, erosltéssel és sávszélességgel
dolgozott. Ténylegesen a katódsugárcső csak egyetlen elektronágyút tartalmazott, de a két Y eltérítő leme?
közön egy földpotcnciálra kapcsolt
hamtadikat helyeztek el, amely a mar
fókuszált sugámyalábot kettéválasztotta. A két Y crósitö aszimmetrikusan, a földcit középső lemezhez képest
hajtona meg a felső és alsó eltérítő lemezt. igya felsö és alsó sugár külön
volt vezérelhető. Az eltéritési módból
következöcn az alsó sugár pozitív eltérítő feszültségre lefelé terült el, tehát
a felső sugárhoz viszonyitva in\crtáltan jelent meg. Az Y erősítés a 10 Hz..
2 MHz tartományban Au'" 400 volt.
Opcióli.ént cgysugaras katód sugárcsövcl is meg lehetet! rendelni.
a két Y crősítőt kaszkádba lehetett
kapcsol ni. ekkor 40QQ-es erősítést Iehetett elérni 100 kHz felső hatarfrek\enciávnl. Külön egységként csatlakozou a műszerhez egy automatikus
fén:yeröszabályozó egység, amely bizonyos határok közön nagyobb irássebességnél növehe a fenyerot. Az Y
feszUltségosztó a ma megszokonól eI-
64. á bra
47
: ~
t
i
i
-~-Í)
c,~~
'fo
~:,·tJ
'v'
~: -
.. , lő
',T
"'. 1,10. 1. _
;
.....
••
;'
- :'f'
.. Iooot4 ...... - . . - _
65. ábra
térőcn ncm az crősltó bemenete elöli.
hanem III erősítö és II katódsugárcső
kö"ött \'ol!.
A második világháboru alatt Angliában ennek a/ oszcilloszkópnak II használIlIa dh általánossá. A brit hadsereg
s/.lIbványosltani kívánlll a has7nalt
elektroncSöveket. és II 42SPT helyett II
807 tipusu csövel vezelte be. melynek
az erősilcse kisebb \011. Al euel épült,
loyábblcjlcS/tctt os/cillosl.kopokat II
Crossor 339 lípusszámmal I 938·lól
egészen 1947-ig g,anona,
Korábban II fún!szfeszültség elöállitásiiho7 has7nált ködfenylámpás OS7cillátorral 117 chcrilö frekvencia max:i-
mu ma 10 ... 15 kll .. volt. Ebben II muszemen II Puckll' áhal 1933-OOn SZIlbadalmaztatott elcktroncsö ... es ffircs7gencroton alkalmazták (kapcsolása:
65, á bra ), amelyet 250 kllz-ig leheten
szinkronizálnI. A VI cső a VR l-en beállíton feszUltsegtól fUggö árammal
tölti a C l-et. A kondenzator töltödésénck ható<;am fl V I Anódfeszültscge - cs
ezzel a V2 katódfeszUltsége egyenletesen csökken addig. ameddig a katódfeszUllseg n V2 racsfeslOl lsége alá
nem kerul. Ekkor a V2 nyitni kezd és
kislití a CI-ct. A V2 csökkenö anódfcszUltsége fl C2-n keresztUI csökkenti
66. ábra
48
a V3 ámyckolómcstlllak feszültséget,
ezzel annak anódámmát. ami a V3
anódfeszültségenek a nö\ekedéscvel
jár. Ez a V2 rncsára jut\ a a csö\et jobban kinyitja. ezzel gyOrsit\B a kisül~s
folyamatat. A szmkronjei a VR4-gyel
leosztolt része a V3 \"Czérlörácslltn
jut\a befolyásolja a V2 rncsfeszültségét, és eael a C I kisOtc!>enek a
kezdö idóponlját. (A k~söbbiekbcn a
triggcrcleshcz az áramkört egy V4gyel cgészitcnék ki. amel) a VJ-mal
monostabil muhivibrátort alkot.)
En azoslcilloszkópot szclesköruen
has;cmilták a II \ lIitghóboria alatt a radar fejlesztésenél és UzcmcJtetésén~1.
Jól használható impulLusok l!!futásának megfigyelé~ére. dc
mivel ncm
kalibrálható mérésre nem alknlmAs.
Az idöbdzist az oszcilloszkóp X
irányu eltérítését \nlószinüleg kikapcsol\a - olyan knmeravnl ké<;LUlt felvétellel próbAhák pótolni. Ilmclyben
a film ismert egyenletes sebességgel
hallldt.
19J9-ben jeleni meg a Dll \/0111
Laborarories (Passalc. NJ. USA) 164
tipusszámu általános célú oSLcilloszkópja(66. ábra). Al I 940-cs években
a Du Mont leli az oszcllloslkópgyartós
piac\ezetö cege. OszcilloszkóPJait
..Oscillograph" ne\'(!n hozta forgalomba. (Akkoriban - és megjó ideig -léleztek tükrös' hurkos gal\anometcrcn
alapuló. fénysugárral egy egyenletes
sebességü filmszalagra iró .,\aIOOi"
oszclllogrlifok. pl EKG céljara.)
Európában a második világhóborut
követö évtiLcdben ugyancsak szinkronizál ható oszcilloszkópok késLOltek.
Az áramkörök tenniKus instabilitása
miatt a fokozatok között csak AC csatolást lehetett alkalmazl1l. így ilL oszcilloszkóp csak AC mérésre volt alkalmas.
A feszültség ..kalibrációja" II bcmenctrc
a mén jel helyett kivillröl érkező, Ismert
amplitudóju jelet adva, amplitúdóik
összehasonlításá\al történt. Később az
oszcilloszkópon belül állitonáK elő a
ki\álasztható ampliludóJú referenciafeszültséget a hálózati tmn,7fonn,ilor
lekercseiröl érkezö S7lnUS70S (kesöbb
csöves áramkörrel ... agy Z-diódákkal
vágott)jel fonnájában.
Idómer6t ,.csengetett oSLcillátor"
segitségé ... eI leheten ... egelni. amelyet
a ffirészgenerátortól kapott \ issza futási jel inditott. igy mllldig akkor adott
egy-egy impulzust. am ikor a7 eleluronsugár vizszintesen II képernyőnek
azonos pontján \011. AL OSZC ill átor periódusidejét elölapi kapcsolóvIll lehctett állitani. A7 idóméró IInpul/usokat
67. ábra
vagy fénymnrkerként (az elektronsugamt az impulzusok idejére kioltva.
67.11 11brll ). \agy ..lovasmarkerként'·,
a mén jelre Illtet\e Jelenitellék meg
(a 67. b ábra ).
Al idömérés a mérendö jelszakaszon a markerek megs7.amlitlás.hal
történik. Az előbbi ábrán hitható Jel
egy periódusa alan éppen 14 marker
taltllható. Ha ezek pl. I ms-onként Je+
IcnncK meg (a markergenerátor I kHz
frek\enciára \an állít\a), ak.kor a mért
jel periódusideje 14 ms. azaz frchenciaja 71.43 Hz.
Mag}arorszilgon ebben az időben
az OR/OV. majd az EMG fejlesztct! és
gyártott oSLcilloszkópokat. 1959-ben
jelent meg a 1535/8 lípusszámú, jól
itttckinthető elólapú. I Mll z-cs osz-
68. ábra
RT EK '20
69. ábra
cilloszkóp, amely azonban nem volt
fesztiltseg- és időmérést lehetöve ~ev&
áramkörökkel ellátva (68. ábra).
Az 1960-ban már gyartott 1581/S
TV OSCILLOSYNCHROSCOPE
(69. ábra) viszont már tartalmazta
ezeket a szolgáltatásokat. (A gyánását
később elektronikai szövetkezetek vették at.) A müszcr mérési módjat katódsugárcső alatti .• MARKER'· kapcsoló
állása határona meg. "OFF" állásban
a képernyőn a "VERI IN" bemenetre
kapcsolt jel jelenik meg. A ..SWEEP"
kapcsolójával fokozatokban, potenciométerévei folyamatosan szabályozható
a7. X füreszgenerátor frekvenciája. Ezt
ügy kell beállítani, hogy periódusideje
valamivel nagyobb legyen a vizsgálandó jel periódusideje többszörösenek.
A bemenetre kapcsolt jeiből képzeli
szinkronjel amplitúdója a .•SYNC'· potenciometerreJ úgy állítandó be. hogya
70. ábra
RT ÉK '20
füreszgenerálor jelére szupeTJX?nálódva
az indítsa meg a visszafutás\. Igya rureszgenerátor periódusideje a vizsgálandó jelével azonos lesz; a jel az ernyön állni látszik.
A .,MARKER"lwpcsolótjohbra fordítva az erösítö bemenetére a vizsgált
jel helyet! a hálózati transz:fonnátoITÓI
érkező l V/ W V/ WO V kétszeres amplitúdójú szinuszjel kerül. Ha a .,VERT
GA IN" fokozatkapcsolót és potenciométert ügy állítjuk be. hogy pl. a csucstól csúcsig I V-Qs referenciajel a katódsugárcső elötti ple.xilemez skáláján 10
osztás kitérést okozzon, akkor az adott
erösitéssel I osztás 100 mV-nak felel
meg. Ez nem változik meg a kapcsolót
.,OFF" állásba kapcsolva sem, az ekkor
az emyöre kerülő bcmenöjel amplitúdója a skáláróllcolvasható (vagy legalább
is megbecsülhető). A hálózati transzformátorr61 érkezö, a hátó7..8t fes7Ültségingadozásait követó feszültségreferencia
viszont már eleve csökkenti a mérési
eredmény pontosságát.
A marker kapcsolót balra forgatva, az ernyőn a bcmenőjelen a kijelölt
idönként (ezen a szkópon feny-) markerek jelennek meg. A vizsgált jels7..aknsz
idötanamát lU': ott megjeleno markerek
megszámlálásavai lehet kiszámitani!
megbecsülni. Az oszcilloszkóp sávszélessége ktilönböző váhoZ1ltaiban
8 MHz-ig terjedt.
Az első olyan oszcilloszkóp, amely~
Iye! a mai énelemben (az ernyő elölIi
skála osz:tásairólleolvasva) kalibrált feszültscg- és időmérést lehetett végezni.
és amely ugyancsak a világon elsöként
triggereIt id6alappal és Y késlehetö
müvonallal rendelkezett. az I 947-től
gyánoll TEKTRON/X (Beaverton, OR.
USA) 511 típusszámú készüléke volt
(70. ábra).
A vizsgált jel a képernyőn .,álló"
állapotát a mai oszcilloszkópokon is
a (floward Vollum és Jack MI/re/ock
által felIaláit) triggerelés biztosítja.
A fLirészgenerátor jele a visszafutás
után leáll (ez alatt az elektronsugár kj
van oltva). és egy újabb fürészjel felfutása csak a "Irigger" jel beérkez:esekor
indul meg. A Irigger jelet egy külön
áramkör (Iegegyszerübb esetben magából a vIzsgáitjeiböl) képzi. amikor a
feszültseg pillanatértéke egy. az elölapon beállítható kUszöbénéket (trigger
szint, " I FVFL") p07itiv vagy negativ
ininyban ("SLOPE +/-") átlép. Mivel a
trigger jel a periodikus vizsgált jelnek
mindig ugyanannál a piltanaténékénél
(és ugyanolyan irányú változásánál)
keletkezik, biztositani lehet, hogy az
"
U3
U1
71. ábra
elektronsugár rajzolása a jelnek mindig ugyanabban a fázisában induljon.
Ez:t segíti a .,HOLDOFF" funkció is.
Segítségével, ha a jel ugyanazt a szintet
egy perióduson belül többször is átlépi, a rossz idöpontban tönénő indítást
a triggerelés beállítható ideig történö
letiltásavai el lehet kerülni.
A trigger áramkör működése maga is
idöt vesz igénybe. és mire a vízszintes
eltérités megindul, a jelnek az a s7.akasza, amelyre triggereltünk, mar lezajlott. A függöleges erositőbe (a trigger jel
képzese utáni szakaszon) beiktatott ké.~­
leilelő fmil'(mal a jelet olyan mértékben
késlelteti. hogy ez a jelrész:let is megfigyelhető legyen az ernyőn.
A Teklronix (TEK) hamarosan a7
oszcilloszkópgyártás vezető cégévé
vált. Az oszcilloszkópokat folyamatosan fejlesztették, és más neves cegek
választékában is nagy számban készültek hasonló műszerek.
A Tektronix elsö ilyen múszerébez
képest kö;el 20 év késéssel, I 966-ban,
egy újabb Tektronix szkóp "koppintasaként" jelent meg Magyarországon
az első triggerelhetö. kalibrált X és Y
skálával rendelkező. IX mérésre is alkalmas, fényeros, elekIrOlIcsöves oszcilloszkóp. az EMG 1546 (71. ábra).
Az akkori tendcncíáknak megfelelöcn
"plug in" rendsz:eru volt (ezt a technikát
545 típusú oszcilloszkópjával a TEK
1956-ban mutatla be.) A készülék váza,
a "main frame" csak a tápegyseget. a
katódsugarcsövet. az X eltérítő generátolt és a végerösitöket tanalmazta.
A különböző szolgáltatásokat nyujtó
y bemenet; egységek bedugaszolható
fiókok voltate Ezt az indokolta. hogy
még nem tudtak egyetlen egységben
49
o....'"
OU'
0_-
~ 1...100,''''
72. ábra
nagy érzékenységü. nagy sávszélességü, és "DUAL TRACE" (elektronkapcsolós. kél nyomvonalas) rendszerü
bemenőáramkön készíteni. Az elektronkapcsoló tcne lehetövé ugyanazon az
ernyőn, azonos idöcltérítéssel egyidejüleg két jel megjelenítését. fázisviszonyaik egymáshoz képesli mérését.
Ez a ,,kélSugarasitó" eljárás nlapvctöcn különbözik a 64. itbriln bemutatott
Cassor 3339-étól. amclyben az egy
elcktronágyúból szfumazó sugarai a ket
y eltérítő lemez közti harmadik beépitésévcl választották ketté. A korszeru
oszcilloszk6pokban egy normál. egysugaras katódsugárcső Y eltéritését egy
clektronkapcsoló (72. ábra) váltogatja
a két, eltérő magasságra pozicionált Y
csatorna között.
,.ALT' (ALTERNATE) Ozcmmódban a váltás sorvisszafuuiskor történik,
tehát egy-egy teljes sor lefutása után
vált csatornát. Nagy eltérítési sebességnél e valtások olyan kis időközönként
történnek, hogy a szem tehetetlenségénél (és a fénypor utlinvilágitásánál)
fogva úgy látjuk. mint ha a két csatorna
jele e~..yidejülcg lenne jelen az ernyőn.
Lassu jelek vizsgálatánál a .,CHOP"
(CHOPPED) üzemmód használatos
(73. ábra), amikor az elektronkapcs0ló az átkapcsolást a sugár ernyőn való
helyzclétöl függetlenill, 100 kHz...
-,,
,
,
-
73, ábra
50
I MHz frekvenciával végzi. Mivel az
átkapcsoló jel frekvenciája a lcgritkábban adódik a vizsgált jel frekvenciájá·
nak egész S7.ámu többszörösére, a sugár
újabb és újabb lefutásakor mindkét csalOrna je iéből más-más szakaszt rajzol le,
így összességében ismét egyszerre látható a két esatoma jele az emyön,
Az EMG 1546 U l Y bemeneli fiókja nagy érzékenységű, az U2
kétnyomvonalas (20 MI-Iz sávszéles·
séggel), az U3 pedig 30 MHz-es sávszélességü volt.
I976·ban EMG 1555 típusjellcl mát
lényegesen több szolgáltatást nyújtó,
100 MHz-es oszcilloszkóp jelent meg
(74. á bra). Az oszcilloszkóp a katódsugórcsövön kívül csak néhány nuvisztort
(tranzis7tor mérem, fémtokos miniatúr
triódncsövel) tartalmazott, egyébként
lranzisztoros áramkörökböl állt. Mind
az Y. mind az X esatoma plug-inként
dugaszolható a mainfmme-be. Az általánosan használt X fiók (U592) két idóalapos voh, azaz az ernyőn megjelent
jel bánnely kis szakasza il második idöalappal vízszimescn nyújtható. részletesen vizsgálható.
A magyar iparban hosszu ideig a fenti két oszcilloszkóptípus volt az általá·
nosan használt múszer.
A világszerte készült nagyszámu
gyártmány közül érdemes kiemelni az
1970-cs, '80-as évek világszene közkedvelt, USA ipari sztenderunek tekinthető korszeru, hordozható oszcilloszkóPJat, II TEKTRONIX 465-öl (75,
ábr a). Az 1960-as évek vegén fejleszten, tranziszlorokkal és nehány integrált
áramkörrel felépíteu, 100 MHz határfrekvenciáju, clektronkapcsolós. két
nyomvonalas ( ..dual trace"), két idöala-
75. ábra
pos műszer szolgáltatásaival még túl is
szárnyalja a mai (már csak kisebb cégek
áhal gyánott) analóg oszcilloszkópokat. Ezek az ötven év körüli példányok
(esetleg nehány alkatrész. pl. kis7.áradt
elkó) cseréje utan ma is kifogástalanul
müködnek. Me&lelenése Óta az áhalános célú, digitális áramköröket nem
a)
")
,, ,
,
74. ábra
76. ábra
RT ÉK '20
.. ;
~
.
d) Az ujabb oszcilloszkópok még
felkfnálnak "MIX" vagy •.ALT" lehetőséget is ..•MIX" üzemmódban a kinagyitandó szakaszig az .,A", utána a "B"
idöalap működik, ez látható az ábrán.
..ALT" üzemben egymas után függő­
legesen cltolva felváltva jelenik meg
egy-egy sorban az "A ,. és .. 8" idöalap
szerint eltéritettjel.
Szervizcélokra neves cégek is gyártouak kis, hordozható. (a hálózaton
kivül) telepes vagy akkumulátoros tápellátással működö. katódsugárcsöves
oszcilloszk6pokat. pl. TEK 212. TE K
221, Philips 3010, NLS MS15, melyeket a 77. ábrá n* sorakoztattunk fel.
A katódsugárcsöves oszcilloszkópok további fejlődési irányai:
- magasabb határfrekvenciák elérése. Végül ez vezetett II mintavevő oszcilloszkópok elvéhez:
- a leolvasás pontosságának a növelése. Ezt először 3Z oszcilloszk6pra
mintegy kivülről ráépített digitális
feszültségmérő (ld. 78. ábra) segítette. majd aZI magába az oszcilloszkópba építették be (Id. II 79. ábra
LCD-panelját), végül a mért adatokat
már a képernyöre kiírva jelenítették
meg (80. ábra. a képernyö kinagyÍlva: 81. á bra). Utóbbi megkönnyitette
az eredményeknek az ernyő fényképezésével történő dokumentálását, és
kizárta a beállító szervek állásával
kapcsolatos tévedést. Amikor már
minden adat a képernyőre íródott, feleslegessé vált a kapcsolók állásainak
t'eltüntetése az elölapon. igy lehetövé
vált, hogy ezek ne mechanikai kap·
csolók és potenciométerek legyenek,
hanem a beállításokat digitálisan vezérlő inkrementális szögad6k. A digitális vezérlés pedig átkapcsol ható
\'olt az előlap i kezelőszervek helyett
külső s::ámírógépre. A feszültség- és
időmerés automalizálásával a mérési
eredményeket is külső számitógéphez lehetett továbbítani.
A digitális oszcilloszkóp 1971-es
"feltalálója", Hiro Moriyasll szintén
a TEK mérnöke volt. Ugyanebben az
évben a LeCroy Co. (West Niack, NY,
USA) bemutatta az első, WD2000 tipusú valós idejű digitális oszci1loszkópot (82. ábra).
A mintavételezés I ns-onkent törtent, amemória 20 mintát tudott rögzíteni. (Akkor ez volt az egyetlen a mű­
szer, amely alkalmas volt egyszeri lefutású nagyon rövid impulzusok vizsgálatára.) Az alaplapon minden memő­
riarekeszhez klHön mintavevő áramkör
tartozott, melyek körbevették a központi erősítőt, így azokba a jel azonos
késleltetéssel érkezeit (83 ábra).
A digitális oszcilloszkóp (DSO) rövid idő alatt hatalmas fejlődésen ment
át. Megjelentek a mikroprocesszor vezéreit műszerek (1982: HP 1980AlB.
ket 100 MHz-es csatormival).
Ugyancsak l 982-ben a Scopex elkeszítette az első hordozható, folyadékkristályos képernyőjü oszcilloszkópot,
a Voyager-t (84. ábra). A digitalizált
adatokat RAM-ban tárolta; a 15 V-os
akkumulátorral bekapcsolt oszcilIoszkóppal (mai rek lám szóhasználattal
"akár') 8 órán keresztül, kikapcsolt állapotban akár 100 napig.
1996-ban a HP elkészítette az első
MSO-t (Mixcd Signal Oscilloscope: az
oszcil1oszkőp csatornáin kívül logikai
analizátor csatornákat is tartalmaz);
a HP 54645 két 100 MHz-cs analóg
83. ábra
84. ábra
tartalmazó analóg oszcilloszkópok gyakorlatilag semmilyen szolgáltatásukban
nem fejlödtck már Im,abb .
A 76. ábrán részletesen látható a
(szintén a TEK által, 1957-ben bemu-
tatott)
az
kettős
első,
idöalap használata. "A"
,,8" a második
időalap:
a) A vizsgált jelet ..A"
időalappal
megjelcnitjUk az emyőn.
b) Kijelö1jük, hogyajel melyik sza78. ábra
kaszat kívánjuk az ernyő egészére kinyujtani. A kijelölt szakasz világosabban látszik C.A" intensitied by .. B").
c) Átkapcsolunk .,B" idöalapra ("B"
delayed by ,.A ") ekkor a kijelölt resz
tölti ki vizszintesen az egesz képernyőt.
79. ábra
80. ábra
81 . ábra
82. ábra
RT ÉK '20
51
csatornával. és 8 vagy 16 digitális logikai csatornával rendelkezett.
1997-ben a Tektronr-.: elsőként alkalmaZOIl as/tal! digitális oszcilloszk6pnál katódsugárcső helyeu LCD-t.
A TDS21Q (85. ábra ) 60 MH7 savszélességű.
monokróm
kijelzöJc
320x240 plxeles \olt. Mmta\l~teli sebesség: 50 S·s. I GS.·s, rögzitett mInták száma: 2500. A mintavétel másodpercenként I RO-szor történI. Az
oszclllos7kóp egyes mcrésckct autommikusan is el tudott \égezni. ekkor
azonban másodpercenként kevesebb
mintavétel tönént. Gyors Fouriertranszformációval (FFT) ajcl spektrumát is fel tudta raFolni
l 998-ban a Tektron ix kidolg07ta a DrD-! (DIgital' Phosphor
Dscilloscope). A DSD-ban ugyanaz
a processzor végLi a mintavételezést,
mmt aJd feldo lgozását, igya mintavételezésre csak nagyobb időközönként
kerül sor (Id. TOS210). Ezén elMordulhat, hogy egy pcriodikusjelben ritkán megjelenO tranziensek egyáltalán
nem kerülnek be",etelezésre. es nem
Jelennck meg a7 ernyőn. (Ha pedIg
igen, akkor a70nos mtcnLitássaL mint
a periodikus jellöbbi része, lehát ug)
tűnik, mint ha minden periodusbanjelen lennének .} Az 'vISD-ban a feladatokat kOlön processzoroJ. vegzik. Igy
nagyságrenddel gyakrabban \csz mIntát . Az igy kapott mmtákat feldolgoz\a a ritkabban megjelenO minták (a
gyorsabb felfutásu Jdrészlctek is) az
analóg oszciJloszk6pokhoz hasonlóan
az ernyőn kisebb fényeröve l jelennek
meg. A 86. á bra a Tektronix 2008-ban
megjelent, 200 MlIz-cs, 4 csatornás +
8/16 digitális logikai csatornával rendelkezö. DPD szolgáltatást is nyújtó
MS02024 modelljét mutatja. Mintavételi sebesség: I GS/s, a mem6ria
I OOO OOO minta adatát tárolja. (A müSl:crt 100 MHz-es. dl. 2 csatornás valto;,!:atban is gyártanák.)
A digitális oszcilloszkópok műkö­
dési eh'e. kezelési módja. mérési képességeik lényegesen eltérnek a hagyományos analóg oszcilloszkópét61 (ld. a
D-
---
I •••
85. ábra
52
Rádiólech"ika 201//5-6-7-8-9-/0- / /
s=ámaiban megjelent cikksorozatOl. III.
a RadiórecJmika 20/8-Cl!> él'kö"Y~'éhe"
közzé tctt összefoglaló irást.)
A pontmátrixos LCD-kkel lehelövé vált. hogy a7 um verzális digItális
kézimüszerbe is .. beépitsenek" egy
egyszeTÜbb digiuilis oszcilloszkópol.
A FLUKE cég már 1991-ben bemutalla Scopemeter 93 típusszámlJ.
50 MHz-es, professzionális műszeret
(87. á bra).
Az eltelt idöben n nagyszámú. növekvő teljesitményü és értékű ipan
müszer mellett szerényebb kepessegu
és olcsóbb készülékek is me&lelenlek.
Például e cikk irnSllkor a MUSTOOL
8205 scopemeter (88. és 89. á bra)
már 17 OOO FI alatti áron hozzáférhető. A multiméter szokásos funkcióin
túl mer (négysz.ögjel felfutás; idejéből
kiszárnitolI) kapacitást. 200 kllL-ig
frekvenciát. tranzisz.tor áramerősitését,
el1enőrizni tudja a szokásos, 38 kHz-es
infra távvezérlök müködésképességld
és képes 100 mérési eredmény memorizálásara is. Mulliméterböl oszcilloszkóp üzemre kapcsolva fe~zUILSég és
áram jelalakokat tud mérni (és 3 eredményt memorizálni). Kijelzi a mért jel
etTektí... értékét és frck\.enciáját (méréshatár. 20 kHz). A kijelzőn meg ertékelhetöcn megjelenö s7inus7jclalak
frekvenciája 3 ... 5 kH7
Erdemes megemlitcni. hogya haJdani Szovjetunióban készültek oszcilloszkópok kifejezetten amatörcélra,
Mivel egyébként amatöres7kö7öJ.kel
nehéz oszcilloszkópot készíteni (és hazánkban nem is lehetett ilyen müszcrt
kapm), e kis műs7erck triggerclhetö.
fcszilltség- es idömérésrc alkalmas
darabjai - ha magánimponból sikcrült hoo.ájutni - az otthoni műszer­
park nagyon hasznos rés/ci voltak.
Ilyen szovjet amatörszkópok láthatók
a 9O.a-e ábrákon . Sorrendben: L070
(100kHz-es elektroncSlh·es, szinkronizált: feszültség-. idömérésre ncm alkalmas. inkább játéknak minÖSithctö).
<
.:
- - IllU
86. á bra
87. á bra
IIIJU05
88. á bra
I
89. ábra
RT ÉK '20
90.a ábra
•
t-
".••1_•••
,
~.:'
'
-~
!..:
90.b ábra
.,•
•
90.c ábra
90.d áb ra
N313 (I MHz-es félvezetös. kalibrált
feszilltseg- es időmérésre alkalmas.
jól használható), N3013 (100 kHz-es,
tranzisztoros, szinkronizált, feszültség- és időméresre alkalmatlan ,.iskolai
szk6p"), N3015 (10 MHz-es, félvezetős, fcszl1lts~g- és idömérésre alkalmas). OML-2 (5 Ml-lz-es, tranzisztos.
feszültseg- és időmérésre alkalmas, kis
átméröjű katódsugáresővel és előtte
felszerelhetö nagyítóval).
A keleti tömb többi országában is
gyánouak szkópokat ipari és szerviz
célokra is. Nálunk fölcg néhány lengyel és NDK temlék volt az utóbbiak
közül elterjedt, de ezekre terjedelmi
korlatok miatt ezen a helyen nem térünk ki.
2. Árammérés
A feszültségmérőknél bemutatott valamennyi "hideg mííszer" az áram
mágneses hatására épülő alapmúszerrel működik. Tenylegesen ezek alapműszerei árammérok, amelyekkel - a
vegkitéréshe7 tano7ó áramtól és a kivánt feszültség méréshatartól fUggő ­
előtétellenállás van sorba kapcsolva.
Például a 91. ábra 100 uA végkitéresü,
2 kohm belsöcllenállású alapmílszerrel
működö több méréshatáros feszültségmérő kapcsolását mutatja .
A feszOllségmérő annál jobb (annál
nagyobb voltonkénti belsöeHenállású),
minél kisebb az alapműszer végkitéréséhez tartozÓ áram. Az alapműszeren
ekkor eső feszültség csak az elérhető
legkisebb feszllllség-meréshatárt határozza meg (ez az ábra szerinti alapmüszerrel 0,2 V).
Áramméréshez azonban aminel
kisebb belsöcllenálhisu alapműszer a
jobb, mert a merendö áram körrel sorosan kapcsolva Igy befolyásolja legkevésbé a mért eredményt. Az alapmüszer érzékenysége ebből a szempontból
közömbös, csak a legkisebb elérhető
áramméréshatárt szabja meg.
Az alapmüszerek aramméréshatára
párhuzamosan kapcsolt söntellemillásokkal terjeszthetö ki. Több méréshatáni műszer esetén a söntellenállásI
egy foko7..3tkapcsolóval váltják. A mű­
szer kapcsolását úgy alakitják ki, hogy
a söm átkapcsolása közben sem folyhasson át az alapmüszeren a megengedettnél nagyobb áram, hiszen az az
alapmüszert tönkretenné. Ilyen, az univerzális műszereknél általánosan alkalmazott kapcsolást (Ayrton-sönt) mulat
a 92. ábra.
A csővoltmérö, tranzisztoros voltméró, oszcilloszkóp (melyeknek erő­
sitői nagy bemeneti ellenállásúak)
az áramméréskor ténylegesen ismert
ellenálláson eső feszílltséget mémek.
Rádiótechnikai alkalmazásra pl. adó
antennaáramának a mérésére - közvetlenül használható a hödrótos műszer
(93. ábra) .
A hódróton átrolyó áram hatására
azon feszültség esik. A disszipálódó
teljesítmény a hódrótot felmelegíti,
az a hömérsékletével arányosan megnyúlik. A hödrótot közepén feszítő. a
mutató tengelye körül hurkolt fonal elmozdul. ezén a mutató kitér. A miiszer
a ~'állako=ó áram eJJektíl' er/ékét méri .
A nagyfrekvenciás alkalmazást a hő­
drót kis induktivitása teszi lehetövé.
3. Ellenállásmérés
Az ellenállás (méröhid nélkUli)
műsze­
res mérését (mint a 10. ábra is mutatja)
eleinte egy feszült.ségosztón esó feszültség mérésével végezték, melynek
egyik tagja maga a merőműszer volt.
A tápfeszültség és a műszer belsöcllenállásának ismeretében a vizsgált ellenállás értéke a feszültségosztó képletével kiszámítható volt.
Magyarországon a Rádió Technika
1943 márrillsi~=ál1Jában jelent meg
először közvetlenül mutató ellem\.llásméró kapcsolása a következő ajánlással: ,.,4 rádiójal'itással foglalko=ó
al1Jerikai mlihelyek egyik leg(olllosabb
és leggvakrabban haszl1álr I1Jliszere az
ohmmeró. A magyar múhelyekböl ez cl
I1JlÍs:er jóformán hiál1y=ik még. hololI
nincs kétség a= ircím, hogy ha (I/lnak
has=nálatá, a= amerikaiak ol)' álta-
91. ábra
.
•
9O.e ábra
RT EK '20
(
0l
" 'l"
'J '
~ l","J '"".l-- ö>-L...... ' .,.
~.:r""""
'~"
-----.;<í
92. ábra
93. ábra
53
R,
~
,
alapkapcsolását a 9-4. ábra mutatja.
A .. hideg" feszültség- és árammérő
műszerektől ehéröen (melyek il mé·
reshez szükséges energiát a mérendő
áramkörböl vonják cl) az ellenállásmeréshez. a műsz.erbe épített feszü ltség·
forrás üe1en esetben UT feszültségű telep) szolgáltatja az energiát. Készenléti
állapotban, amikor Rx mérendő ellenállás nincs a müszerhez csatlakoztatva
(vagyis ekkor RI; := :xl). a telep negativ
pólusanál az aramkör megszakad. ezén
a műszer ilyenkor nem fogyaszt Az ellenállásmerő csak a méres rövid idejére vesz fel áramol. Amikor nem folyik
aram. az árammérő műszer sem tér ki.
a mutató a skála alaphelyzetére mutat,
ezén itt \Iln a sknlan a ,,0::" jelölés.
A mérés első lépése a feszültségmérő végkitérésbe állítása P potenciomcterrel rövidre zárt bcmcnetnél (95,
ábra). Ennek megfelelöcn II skála végpontJa felel meg O mén ellenállásnak.
Ha R'( mérendő ellenállást a műszer
kapcsaihoz csatlakoLtatjuk (96, á bra),
aL áramkör záródik, és UT feszültség
megoszlik az R,-böl és R..-böl álló feszültségosztón.
Ténylegesen az R..-mel párhuzamosan kapcsolódik II mérőmű Rtl ellenállásának, az RI-nek és a P pillanatnyi
énékének soros crcdöje. Jelöljük ezt
Rp-vel:
L
R.
urJ+
-1 .
.
R.
eJ
94. ábra
~
R,
,
L
R.
u'l -+
Iben
95. á bra
~
u,~;-
R,
L
R.
•
u.
-
P
R.
96. ábra
Rp = (Ro +RI+P)xR""
•
.•
•,
'.
A fcszültségoSLtÓ képleteI alkalmazva
az áramkörre, az Rp-n eső feszültség:
97. ábra
lánosan bew::euék, IÍgr akkor al/nak
fe/tétleniil gyakor/ali/ag bel'(í/r esz·
kö=nek kelllellllit>.'· A közölt ohmmerö
kapcsolása g.yakorlatilag azonos volt II
későbbi analóg multiméterek ohmméröjével.
A ..hideg műszerek" ellenállásméröjének (ohmmérö) leggyakoribb
+
..
,
!*
•
UT1+
-1
•
R,
L
wlon
• 1000
O
.1kO
.1DkO
R.
eJ
98. ábra
54
P
Ha a7 R:>., mérendő ellcmi11ás éppen
megegyezIk Rp-\el. akkor:
azaz a mUlató éppen a skála közepéig
(50%-alg) lendül ki.
A feszültségosztó képlel segitségével kiszámíthatjuk más R';~ arányokra is II mutató kilendülésének ménékét.
ld. Il jobb oldali tábláz2itot.
Több meréshataros ohmmérőnél
mcrcshatar"áltaskor R,., és ez Mtal
Rp énékét változIIltjak úgy, hogy Rp
az egyes méréshataroknál 10 ohm .
100 ohm. I kohnl. 10· kohm stb. legyen. így' az ohmmcrö skáhijll nlinden
méréshatárban azonos lesz. azonban
a skála középsö (50%-os kiteréshez
tartozó) oS7tása mindig aL adott mereshatárban bekapcsolt ~-vel mcgegyezö mérendő ellenállásnak felcl meg.
R,
P
gg, ábra
A mereshal.árváltó fokoZ3 tkapesoló
egyes állásaihoz 8Zt az ellenálIasértéket irják. amellyel 87 adott méreshatárban a skálán kiJelLctt értéket szorozni
kelL A müszerskAlál a 97. á bra. a több
méréshatáru ohmmcrö kapcsolásAt a
98. ábr a mutatja.
Amikor - jellemzöen hálÓz..ati tápláhisú műszemél, ahol Ul-t nem telep
biztosítja, tehát nincs jelentősége an·
nak, hogya műszer ne fogyassLon,
amikor éppen nem mér - szakas a mű·
szer kapcsolását a 99. ábra szerim kialakítani. Ebben a kapcsolásban II nlUtató akkor lendUl végkitérésbe. amikor
R = oc. és akkor mutat a sknlll alaphelyzetébe, amikor R~ == O. Azaz, az
ohmméro skála "megfordul". az 50"loos kitérésre vonatkoztatva a tGkörképe
lesz a 97. ábrán bemutatottnak. Ekkor
az ohmmérö skálán is O felel meg O ellenállásnak. a vegkitérés pedig a végtelennek.
Érdckes kivétel pl. fl mar említett
R.~J R "
Rx/(R,,+ Rx), "/..
0,1
90,9
0,2
83,3
0,3
76.9
0,4
71,4
0,5
66,7
0,6
62.S
0,7
58,8
0,8
55.6
0,9
52,6
1,0
50
2,0
33,3
3,0
25
_ 4.0
20
9,0
10
~
O
RT ÉK '20
GANZUNIV 3 kézi műszer. amelyben
- noha leJepcs tápJáJású - az utóbbi
ohmmérö-megoldásl használják. Ezzel
fl miis::.errel figyelni kell (Irra, hogy a
fokoza/kapcsoló csak a mé/"(!s idejére
legyen ellencillásmérésre kapcsolva!
Felhasznált Irodalom:
Wiklpedia
Molnár-JOVItza: Rádiósok könyve; Győző
Al"ldor kiadása, 1933
Kis- Hala s -Mészáros- Dr. Szantida y:
Optoelektronikai kijelzők és megjelanítOk:
Müszakl Könyvkiadó, 1984
http://www.supremeinstruments.org/
calalog1946page IS.hIm
hnpJfw.Nw .richardsradios.co.uklmoullinA.
hlml
httpsJfw.Nw.pa3esy.nifmeelinslrumen ten
mavometer/pdffgossen-mavometer-g-193Ghandbuch.pdf
htlp:llwww.edisontc.orgfuifhomelcoursel
unit-ilvacuum-tube-metersl
htlps:lfelhw.orgfw/imagaslcJc8IMalsum
olol.pdf
http://williamhaywoodjoneS.bloglOpot.
C0mf2014fOBlthe-rca-battery-voltohmyst-wv65a-rca.html
hnp:/fw.Nw.hp9825.comlhtmifdvmS.html
hups:lfwww.recycledgoods.com/lrlpleu630-ns-type-3-mullimetar-w-125v-fuse-as-i sdefectivel
Global
https:llweb.pa.msu.edulpeopleledmundsl
DVM_HP_344OaIdígkaL\IOIIJ!1etechistory.tx!
http://www.lnduslrial-eleclronics.com/
8W_1963-07_Iest.html
hltps:ffen.m. wikipedia.orglwikifFile: 19208
multimeter .3738-4.JPG
hnps:llwww.worthpoinl.comIworthopedia/
eico-242·tvom-1.59286597
hUp:llwww.kHl.bme.hulimaQeslslorlesf
targyaklinech l ibsc_lab_adda.pdf
http://www.hpl.hp.comfhpjoumalfpdfsf
IssuePDFsll963-11 .pdf
hltp:flwww.hpl.hp.comfhpjournal/pdlsf
IssuaPDFsll959-01.pdf
htt ps:ffSl evenjohnson.com/plcsflluke·
8020a.jpg
hltp:llhhuc. us/20 16f1iles/Speakers/Richard_ NelsonlReference/DM M%20hislory.
pdf
htlp:/lwww.Sl eampunkalchemy.com/hul
nixie-csovek/numerikus·nixie-csovek
https:/fpubs.acs.org/doi/abs/10.1021/
i650619a751 ?joumaICode=ancham
https:llen.wikipedla.org/wiki/LighlemininQ...diode
http:/twww.historyonighting.natllight-bulbhlstorylhlstory-of-1edI
hnps://hackaday .com/2017/0 1/31 1get-toknow-3%C2%BD.digil-adcs·wilh-the-icl71 xxl
hnps:llwww.vlnlagelek.orglwp·conlenV
uploads/20 l 2/07IG eneral- Radio-Seope·
Hlslory.pdf
http://www.thevalvepage.comllesteq/
cossorI339af339a.htm
Focus Kft
Műszer-és
Műszerek
(és további /aPJa~
hltps:lltoolboom.com/erv'articles-and·
videofoscilloscopes-history·and·
classificalioo/
https;/lwikivisually.com!wikV
OscilJoscope_hislory
hllps:l/www.edn.comlelectronics-blogsJ
scope-mslghts/4413952/0scilloscopes-l 01Triggering
https:llhackaday.com/201S/09/11/lhepre-crt-oscilloscopel
http5JMnlagetek.orglwp-cootentl
uploadsl2018102fA-Hislory-ol-the-AnalogOscilloscope-by-Kreps-and-Dallon.pdf
hnps;/fw.Nw.radiomuseum.orW
https:llwww.radiomuseum.orWr/philips_
duaUime_base_oscilloscope_ l00_mhz_
PITL3065.hlml
http://oscopes.info/marketlbasicsJ2265oscilloscope·milastones
https:flpubs.acs.org/doi!absfl0.l021/
ac60306a.725?joumaICode=ancham
https;//YMw.eleklro-nel.hul
clkkarchivum/2616-dpo2000-mso2000digitalis·foszforoszcllloszkopok·leklronixtot~
16-logikal-csalomaval
https;//YMw.eevblog.comltorumllestgear/
which-was-the-first-oscilloscope-with-Icddisplay/
https:l/YMw.flzkapu.hulfiz1oto/lotokl
flzfQ571.jpg
hnps:llwww.youtube.comtwatch?v=
hANE4fNWJEQ
és mérésteclUlikai eszközök
for!!aJmaü'\sa. karbantartása
méréstechni kai webáruház:
MOSlER.Az.hu
\\ \\ \\ .!II ti hill foeu .... il II
RT ÉK '20
j II roCa) !Iloha Ifoeus. h II
T: Ol) 1/ '+ S 1 I:!.::;j
55
Visszatekintes. ,
Szubjektív
szakmai életrajztöredékek
dr. Tolnai János
okI. híradástechnikai
szakmérnök,
HA5LQ@freemail.hu
Szakmai pályafutilsom tulajdonképpen az általános iskola második osztályában kezdődött. amikor kaptam cgy
játék szersámkés/let vésójére készült
tekercsböl álló elcktromágnes!. Muködése Ligy megragadou, hogy már
akkor cihatároztam, villamosmémök
leszek. A tovabbinkban ha tchctlcm,
játekként egyszeru elcktromos kapcsolásokat építcttem.
Az áltahi.nos iskola felsö tagozatára kerülve kezdtem mcg a rádióamntÖrködést. Bodszo\': RádióamatörÖk
iskolája c. könyve alapján. A könyv
alapszitllen mutatla be különféle detektoros és elcktronCSöves rádiók
müködését, építését. Akkoriban már a
Rádiótechnikában sorra jelentek meg
a detektoras rtÍdiókon kívül különbözö
bonyolultságu tranLlsLtoros kapcsolások és építési leírások. "Az Ezermestcr kiskönyvttÍra" sorozatában is kiadtak nehany, tranlisztoros készülékek
cpitcsé\eI foglalkozó köny\cl. így az
elektroncsöves rádiók épitése kimaradt az életemből: a detektoros rádiók
után már IranziS7l0ros készülékek kö"etkeztel... Amikor elsö hangsLórós,
saját épltésu, négy tranziszloros refle>:
rádióm megsz6lalt. a hangszóróból
elö~Lör a "My Falr Lady" egy dalat
hallottam.
S7ülcim human énelmiségiek \01tak, tudomásul vctték rádiós hobbimat, de ncm Iclkescdtek érte. Sikertelenill próbáltak rábeszélni, hogy
gimnáziumban tanuljak tovább, Ket
56
napos fehétcli \izsga után (ez . . olt al
utolsó technikuml áfolyam. es háromszoros tLiljelcml..en's \olt) a/ ÚJpesti Landler Jenő lIiradásipari Technikum (ma UMSZKI) tanulója lellem.
Az iskolába utazás villamoson közel
fél 6niig tartott, első!. koromban el
alall általában egy régi "Ta\JeI7ö és
távbeszélö technika" tcchnikumi tankönyvet olustam nagy erdek lödésseJ.
(Harmadé\es korunkban ugyanel leli
a hl . . atalos tankönyvünk.)
Az iskola MHSZ radióklubJa már
szeptemberben operátor tanfolyamot
inditott. m!!lyre termés/ctesen jelentkCLtem. A résztvevők kétharmada Icmorzsolódolt. Il többiek azonban sikeres "RI! A" amatörviz..sgát tettek, Az
iskolai rlidióklubban a viz..sglÍt leli új
tagok közül egyedül én dömöttcm a
rövidhullám mcllett. A klub IIA5YAJ
hhójelü ifjúsági állomásán forgalmaztam. A7 ud\ar fölölt I..ifeslitell
huzalanlenna egy porcelán ;i1\eoleIÓn
keresztül a7 adós70bában én \ égei.
Ehhez krokodilcsipess7cl csat lakoZOli egy mérőzsinór. melynek másil..
\éget forgalmazás közben fehélt\a
kcllclI az adó .. agy a BC· 348 \ e\ Ö
amennacsatla~ozójába dugni Minden
reggel egy 6rá\al korábban mentem
be az iskolába. és al első óra keldetéig - majd pedig a tanórák után 1-:2
órát - rádióztam, a7 ifi állol1lá~ok !.Lamara engedélyczctt 80 méter!!s s:hon,
10 W teljesítménnyel. Eze~bcn a napszakokban magyar és a szomszédos
országok nidióállomásaival lehetell
összeköttetést létesiteni. Lengyelorszag \agy 31 '1DK mar ritka D\-nek
számitolI.
\1á.s.odé\es kÖLepiskolasként tetIcm le aL. "RH B", majd hannadé ... es
koromban az .. RH c" vizsgát. Ekkor
mar a klub HA5KFB hivoJelu. C-fokozatú tilIomásának openitoTa, Jó\nl
később. egyctemista koromban adófelelőse \oltam Már én tanollam 81
induló openitori tanfolyamokat.
A három ~07-es \égesóvcl m(iködö, amatőrfrckvenciakra hangolt
"Óceán" hajónidiól csak CW. illet . . e
kis átalakítás utnn RITY üzemmódban használtuk. Az állomas ML·400as \cvöjc a tavgépirózáshoz FS 3
FM demodu l:i.torral volt kiegészítve.
A klublilkar, Vajda György tanar ur
(I~A5JH) minden délután leült a tá . . •
gépíró melle, én pedig érdeklődés­
sel figyeltem ténykedésél. Az RlTY
üzcmhez más nem is letez\/!n \ alódi. mechanikus készülékeI használtunk Az ezzel \aló forgalma7ás
hoaáénö opcráton igenyel\. A gyengébb allomásol.. \ ételéne! Jelentkező
.Ia\ arok Jelté . . eszlést okoztak, 3ml
mial! a lapiró gép sokszor nem ... elle
a kocsi\áltó vagy soremelő parancsot, cs a7 operátor kÖLbeavatko7.á~a
volt uükséges, hog} a bet üket ne gépelje egymásra. A betü- és szám vált6 parancsok tévesztése miau pedig
sokszor kódtábla segítségé\eI kellett
visszafejteni a megfelelő karakter!.
RT ÉK '20
1970-ben anidióklub kapolI al
\1HSZ állal beszcrlCll FT-250 rádiókból. Ez a kismérctű készülék mmden ammörsávon 100 W RF kimenő­
tcljeshménnyel) dolgozott CW, AM és
az akkor népszcrű\é váló SS8 ilzemmódban is.
A klub öreg, eredetileg lokátoros
katonai teherkocsiját URH kitelepOlésre alkalmas rádiós kocsivá alakitotIuk. Nyaranta eLlel \ettünk részt
Dobogóköröl II "Poini Den" URI!
versenyen. Akkoriban az URH ad6k
frekvenciastabilitlÍsi okból még kristály\ezérlésüek voltak. Az állomások
egy, legfeljebb néhány megfelelő
kristállyal rendelkeztek. ezek cserejé,·el lehetett frekvenciát .. áitani. Az
összeköttetés úgy épült fel. hogy egy
állomas általános hívást adott, majd
vételre kapcsolt. ekkor a teljes sóvot
át kellen P:1szt:17nia, hogy az esetleges. szintén a saját adási frehenciáján \isszahivó állomást megtah'alja.
A \evővcl való állandó pásztázás
verseny alatt feleslegesen rabolta az
időt. Ezért a "lokátorkocsiban" a klub
3 operátoros, 3 vevőkészülékes munkahelyet alakított ki. Középen ült a
töoperátor, aki az adót működtette, es
hlVÓS után a sá\ közepét pasztázta. A
baloldali opcnltor II sós alsó, a jobb
oldali a f"ölsö részén kereste a hi\oállomást. A raoperátorral mikrofonos
fejhallgatóval t!lrtották a kapcsolatot
Aki hívót talált, egy telefonkulccsal
le tudta választani a róoperátor adott
oldali fejhtlllgmóját, és közölni tudt3, mit hallott Ekkor ti föopenitor a
saját telefonkulcsával mindkét oldali
fejhallgatóját ennek az oldalnak a vevöjére kapcsolva le tudta bonyolítani
az összeköttetést. Többször előfor­
dult. hogy mindkét oldalon (SÖI. akár
középen is) egyszerre találtak egyegy visszahívó lilIomást, ilyenkor a
ffioperátor egyszerre adott mindkét
vagy mindhárom hivónak riporto!.
Ezeknek ti kitelepüléseknek a ra
szervezői HA5JI-I. IIG5EU (Urbán
Komel). HA5FB (Kékes László) voltak. az erősáramú bekötést (a helyi
turistaház hálózatába) az iskola erős­
áramu mühelyének vezetője, l'\áther
László végezte.
A rádióklubban \'t~gzell tevékenység és az ennek- kapcsán megtanultak
nngyon megkönnyftették aLoknak a
szaktárgyaknak a tanulását, melyeknél a rádiózáshoz használt eszközök,
áramkörök müködésére vonatkozó elméleti anyagOltanitották.
Negyedéves koromban a KGM
RT ÉK '20
technikumok országos tanulmányi
\ersenyén elért helyezesemre tekintettel könnyített (csak matematika)
fel\ételi vizsgával \eltek fel a megpályázott BME Villamosmcmöki Kar
híradástechnika szaklÍra.
Az egyeterylet az elöfelyételiseknek
kötelező II hónapos sorkatona i szolgálat után kezdtem meg. "RH C..
fokozatú amatőr adóengedélyemet
HA5LQ hiv6jellel katona koromban
kaptam meg. Ezzel a hívójellel leszerelés után lélesítellem néhány ÖSS7eköltetést a rádi6klubtól kölcsönzölt
késlülékekkel. de figyelmemet az
egyetemi tanulmányokra kellett forditanom. Az első néhány félé\·ben a
technikus i végzettség hátrányt Jelentett. mert a technikuml matematika
tananyag a gimnáziumival ellentétben nem tartalmazta a differenciálés integrálszámítás!. az egyetemen
pedig ezeket Ismertnek tételezték fel
A felsőbb é.. folyamokon azonban.
ahol a szaktárgyak sokasodtak meg,
a technikusok kerültek előnybe. A negyedik és ötödik évfolyamon (müsorközló ágazat) már kiemelt, "népköztársasági" ösztöndíjas voltam.
Az egyetem elvégzése utan a Híradástechnika Szö.. etke7et (HT) leendő
fejlesztömémökeként, a BME 1·lLradástechnikai Elektronika Intézet Rádió, Televízió és Hírközlés Osztályára
ki helyezve nappali szakmémöki tanfolyamra kerUltern. Az osztályvezető dr. Ferenczy Pál. tl2ma\ezetöm dr.
Nagy Péter volt. A tanulmányok mellett szakmémöki évfolyamtársammal
hallgatói méréseket yezettünk.
A végül doktori értekezésként is
elfogadon diplommervem tárgya II
televíziós vizsgálósoros méröjelekel
(VITS) digitálisan előállító generátor
volt. A HT fejlesltésének analóg áramkörökkel foglalkozó, Adarnis Gusztáv
vezette föosztályára kerültem. Az altaIam fejlesztett PAL vektorszkóp rekk
Yégül kísérteti példány marad!. Munka
utan keresetkicgészítésként nyugatról
bchozott és szovjct s:lÍnestévé-\cvőket
javitottam. Külföldi gyártmányként
ezcket állami cégek nem javították.
Ajavitással foglalkozó szakembereket
a tulajdonosok egymásnak ajánlották.
így rendszeresen volt megrendeléscm.
A hibakeresést saját gyártmányú tévé-jelgenerátorom és egy N-3 J3 kis
slOvjel oszcilloszkóp segítette.
A Landler rádióklubnak továbbra
is a tagja \"oltam, és az iskolában esti
tagozaton szaktárgyakal tanítottam.
1981-ben a rendszer már mély gaz-
dasági válságban volt. rendszeres volt
ti korábban évtizedek.ig stabil árak
emelkedése, a dolgozóknak többletjövedelemre voh ~.lűk:st!gük. Az év végén jclent meg egy jogszabály. amely
lehetövé tette új formájú vállalkozások (egyéni vállalkozó. kiSszövetkezet. gazdasági munkaközösség) létesitését. Az előirásoknak megfelelő .. állalkozásokat az akkor létrehozon cégbíróság köteles volt bejegyezni. Manapság ez természetes, de korábban a
magánvállalkozó iparengedélyének a
megadása a ~clyi tanács mérlegelesére
volt bízva. Uj kisiparra gyakorlatilag
nem adtak ki engedélyt. Ezért az új
jogszabály jelentős változást hozon,
megjelenése után sorra alakultak meg
a vállalkozások. Akkoriban a .. szocialista szektorba" tartoz6 vállalntok
csak nagy sorozatban gyártható termékkel foglalkoztak. ezért nagy igény
volt egyedi megrendeléseket teljesltö
mémöki yállalkozásokra is.
Magam is szerveztem egy gmk-t.
melynek .•közös képviselője" lettem.
Eleinte föfoglalkozásom mellett. de
röv id idő alall kiderült, hogy e7 így
nem folytatható. mert a hivatali, banki ügyeket. Ogyfelekkel való tárgyalásokat csak munkaidö alatt lehetett
lebonyolítani Igy, amikor a HT-vel a
nappali szakmémöki képzésre kötött
tanulmányi szerződésem már lehetö ... é
teile. kiléptem. és a gmk-s tevékenységet föfogla!kozásban folytanam.
A HT-vcl jó \"i~zonyban maradtunk;
az új cég egyik profilja a HT által
gyártott berendezé!tek 5zen lzelése
\"olt. Többek közölt a széchenyi-hegyi
tévé adóépOletben szekeló Ors:lágos
Mikrohullámu Központ muszereit
javítottuk. A gmk a későbbiekben a
PRTMIG-töl több fejlesztési megrendelést ka'polt. igy pl. készítettünk a
székesfehérvári rö\idhullámú adósIlomásra RITY mechanikus gép kiváltására átalal..itott számitógépet. a tárnoki .. evŐállomasra mikroprocess70r
vezérelt antennakapcsol6 mÁtrixot,
mellyel az ott telepített nagyszámú
antennát es \cvökészüléket tetszö·
leges kombinációban lehetett összekapcsolni. A PRTMIG középhullámú
adatátviteli rendszert is kipróbált a
Kossuth-adó \ i\öfrek .. enciájának modul:i.lásával, ehhez a rendszerhez a
vevökészUlékct, llL idökijelző és az
RTTY meghajtó egységet fejlesztettük. Az adatátviteli fonnát végül nem
\ezenék be. (A BM rádiómegfigyelőI
viszont, mint kiderült. a kísérleti adás
alatt észleltek a \ivó jelentektelen
57
mértékű frekvenciamodulációjat, vették az adó nevél tartalmazó RTTY
szövegel is.)
AzAutóvillamossági Kutatóintézet
megrendelésére autóbuszok kOlönbözö elektromos folyamatait mérő.
magnetofonszalagra rögzítő. és a felvételt kiértékelő processzoros műszert
készítettünk.
Cégünk egy másik fejlesztése
vezetéknélküli. üzemi szemelyhívó
rendszer volt. Akkor ilyen célra rádiófrekvencias berendezést nem engedélyeztek. így az átvitel hangfrekvenelás sávban (9 ... 11 kHz, hívás: FM.
bes7éd: AM), az ellátandó területet
körölvevő hurokantennával történt.
A központi egység a cég telefonközpontjában volt felállítva, a. beérkező
telefonhívás alapján lehetett hivni,
es Ozenetet beolvasni a kiválasztott
vevőkészüléknek vagy vevőkész(ilék
csoportnak. Az ingzsebbe helyezhető
vevőkészülék nyugalmi fogyasztása
olyan kicsi volt. hogy - átlagos használat mellett - a 9 V-os zsebrádió akkumulátor egy feltöltése egy hónapos
üzemidőt biztosított. A fejlesztést nagyobb részben dr. Nagy Péter (korábbi "C'-s egyetemi téma vezetőm, aki
már a műszaki tudományok kandidáIUsaként az egyetemet elhagY\3 szinten cégünk tagja lett). kisebb részben
jómagam végeztem. Aberendezesl
szabadalmaztattuk.
Az első ilyen rendszert az Orszagos Onkológiai Intézet rendelte meg.
később ilyen került a Gellért Szállóba.
a nagykanizsai Dunántuli Kóolajipari
Gépgyárba. Szegedre a PRTMIG egy
épületébe. sőt - a Genesis együttes ott
tartott koncertje alkalmából és annak
költségvetéséböl - a Népstadionba is.
Termékünk volt a MÁV számára
URH FM adó-vevő vezcrléséhez egy
diszpécser egység. és különféle, eredetileg szovjet gyártmányu biztosítóberendezesekhez a gyártótól már be
nem szerezhető egységek. Szállítottunk nehány tételt a svájci gyártmányu
QDA ..sínérintö" devizat nem igénylő
pótlasára is.
A nyolcvanas évek végén az állami cegeknek gmk-tól rendelt munkák
után különadó fizetéset írták elő. melyct rövidesen kétszeresére emeltek.
Enne~ elrettentő hatása miatt a cég
mcgrcndelcsei egyre fogytak. Végül
az a néhány tag maradt a gmk-ban, és
veHe át a vezetését is, akinek még volt
munkája. Ekkor már megjelent az új
társasági törvény, lehetővé vált kft-k
alakítása is. Először a \'olt gmk-ta-
58
gokból létrejött kft. tagja lettem, majd
létrehoztam a saját többségi tulajdon u
ELEKTROVID Kft.-t.
Ez a cég kezdetben riasztóberendezésekkel foglalkozott. Elektronikai
fejlesztésre és gyánásra elöször ingatlankezelő cegektöl kaptunk megrendelést. egy lakótelep felvonóit
kiszolgáló vészjelző rendszerre. Az
egyi~ megrendelő a helyi ingatlankezelő vállalat volt, amely rádiós átvitelü berendezést igényelt. a másik az
ott müködő lakásszövetkezet. amely
viszont a tulajdonában levő kábeltévé rendszeren keresztOl kivánta a jelzésátvitelt biztositani. igy egyszerre
két változatban készCllt el a rendszer.
amelyet a későbbiekben többször
ujabb csatlakozó felvonókkal kellett
bővíteni. Később ugyanezt a vészjelző rendszert egy másik ingatlankezelő
vallalat is megrendelte.
Folytatódott a (korábban a gmk
által végzett) munka a MA V számára
is. A már említett szovjet biztosÍlÓberendezés egysegeinek megujitásán,
karbantartásan kivül fejlesztenünk
és készítettünk többek között biztositóberendezés hibás jelfogóinak
relderítésére szolgáló processzoros
eseményanalizáton, a kö\'etkezö fényjelző jelzését a mozdonynak továbbitó
rendszer ellenőrLl!sére szolgáló müszert. Idővel a szovjet biztosítóberendezést lecscrélték. a megrendelesek
folyamatosan csökkentek.
szabadidőmben
Megnövekeden
hajdani középiskolámban vállaltam
óraadást, majd éveken keresztül - a
kft müködtetese mellett - a tanítást
föállásban folytauam. A tanulói mérések hez akkor cegem áhal késlÍtett
tápegységek és ftlggvénygenerátorokl
frekvenciamérők jelcnleg is Uzcmelnek. ami nem kis teljesítmény ahhoz
képest, hogy 20 éve diákok kezelik
azokat. Reszt vettem az iskola által
pályázati pénzből összeállított technikuskcpzö tóvoktatási tananyag megírásában is. en írtam az anyag méréstechnikai. analóg elektronikai es ahhoz tartOLó gyakorlati réS7ét.
Ezzel egyidejüleg kezdtem ismét
intenzívebben rádióamatörködni. elöször az akkor újdonság URH packetrádióval. majd rövidhullámon
KENWOOD TS-ISO. TS- 940S. jelenleg pedig YAESU FT 1000 Mk.V.
Field és VL- l OOO használat<Íval.
A packctrádiózáshoz HA5MA
(Viczión László) HG5CES (Juhász
Imre) szoftverevel a 2 nl-es sávra
szintezert és ahhoz kezclőegysé-
geket készített. Más elfoglaltságuk
miatt nem tudtak további példányokat előállítani és a 70 Clll-CS fejlesztést befejezni. E célból megkaptam
a dokumentációt és mintadarabokat.
A végül elkés7üll 70 cm-es szintézer
szoftver változatait szintén I-IG5CES
készitel1e. E7eknek a szintézereknek
és kezelöcgysegeiknek az Ismertetése
volt 2002-ben az első Rádiótechnikában megjelent cikkem (ill. cikksorozatom) témája.
Amikor budapesti kötődésem megs7ünt. vidéken vettem egy rádiós
szempontból optimális helyen levő
tanyát. Már itt. 2006-ban irtam II fövárosi Puskás Technikum - a Gyáli
uti szakképzés 100. éves évfordulója alkalmából adott - megbízásából
HAREC fok07.atu vizsgara előkésztő
rádióamatőr tananyagot. melynek lektora dr. Gschwindt Andras (HA5WH)
volt. Az anyag a http://www.puskas.
hu/r tanfolyamir tananyag.html és
több-más helyen táíálható meg.
Új QTH-mon egy, a WARC-s!Í\'ok
használatát is lehetövé tevő, 7-sávos
Yagi-antennával sokasodtak a DXCC~
körzetek. Jelenleg 334 van QSLlappal visszaigazolva.
Az utóbbi években röként oszcilloszkópokkal és más műszerekkel, kalibrálásukkal foglalkozom. melyekkel
kapcsolatos cikkeim az RT-ben és annak évkönyveiben jelentek meg.
Az altaIam kedvelt. a müh szazad
hetvenes-nyolcvanas é\eiben gyártott
berendezések megfelelő szaktudással
és müszerezeuséggel. rendszeres hibakereséssel javíthatók. és eredeti .képességeik visszaá11ílhatók voltak. Ugy
készUltek, hogy évtizedekig használhatók legyenek; aktív alkalreszcik
többsége tranzisztor vagy általánosan
használt, ezért beszerezhető Integrált
áramkör.
NagyszerÜllek ((Irtom a jeleIIleg
gylÍrtoll televíziók, rlÍdiók. nlli,~;;erek
s:o/gó/tatósait. ü:embi:rollstÍgúl, és
magdI/emberek s:dmóra is elfogadható órát. De IleIII őrülök alll/ak. hugy
gyakorlalilag javí/halat/onok.' Vtlg);
ha javíthatók. ez a hivatalos s:ervi:bell is csak eges: panelek cserej~ve/
lehelSégeJi. és eleve úgy kés:ii/"ek.
hogy erkölcsi avu/aSllk miall "éhólly
év ImiItalI úgyis kidobjók a::okat...
(E sorozatunk a 2012-es evköny\ünkben kezdődött. - A s:erk.)
RT ÉK '20
akció a HAM"-bazárban!
Nov. 1. - dec . 21. között minden 20 eFt feletti vásárlás után ajándék jár .*
készülékek
D50150
Kiváló Izkóp kezdöknek,
méröfejjel.
modulok
Szinte mindent tud!
Elektromosan
összeszerelt,
csak dobozoini kell.
LCR-T4
kit
Elektromosan összeszerelt, multit~sztt:r
csak dobozoln! ketl.
kit
14.490 Ft
Mu, m.dt. arany: 1 MSal.
oszcilloszkóp
7 .990 Ft
AutomatUkluaan felismer
200 kHz .... analóg sáv.szél.
Y-é~:
0.0
Bem. Imp.: 1 Mohm120 pF
0.0
Kivezetés azonosit".
o ••
R-mérés: 0,1 ohmtól
\
Tilpfesz.: 5 V OC (8 10 v)
Tápáram: 120 mM V
Ut:m'L2(V/ 8ohm
o ••
DC/DC
f~l - konv~rter
modul
2 .990 Ft
UC3&43N
típusú IC-vel
A bemenati
egyenfeszültségb61
magasabb
kimeneti
egyenfeszültséget
produkál.
Bemen6fesz. : 10 ••. 32 V
Bemen6áram: 16 A (max.)
Klmen6fesz..: 12 ... 35 V
allllható
Klmenöáram : 10 A (max.)
Klmen6telj.: 150 W hűthsell
Hata.fok: 92% (max.'
Nyug. lapiram : 25 mA
Mérei: 65 x47 x 24 mm
Súly: O,1kg
2.990 Ft
L-mérés: 0,01 mH '" 20 H
C-me"'s: 25 pF
0,1 mF
Trlgger: auto, normal, egyes
150 wattos
hangerősítő
modul
• dlódat, LED-et.
10 us/diy
KIJelz6: 52 x 40 mm
TFT color
Suly: 0,1 kg
60 W-os mooó
és lemér: npn. pnp
tranzisztort, JFEl-et,
MOSFET-et t!rlutort,
5 mV/dl"
20 Vldlv
MaII. bem.Jel: 50 Vcs-cs
FelbonUs: 12 bit
Id6alap: 500 s/dlv
kitek
KIJelz6: 12.6.4 p.
LCD monó
100 wattos
A bemeneti
egyenfeszOltsegböl
magasabb
kimeneti
egyenfeszültséget
produkál.
DC/DC
hl-konv~rt~r
modul
1.490 Ft
,
-- .
.. ,f;'
fM
..
"...
,
~
"'"
XL6009
t ípusú
IC-vel
Kijelzés hittltrvllágithsal TPA31181C·vel
Tiptiram: 9 V OC
Mule funkció
Mérei: 110 x 85 x 25 mm
Méret: 46 • 35 mm
..
BemenÖfesz. : 3 ... 32 V
BemenMram: 4 A (max.)
Klmenöfesz.: 5 ... 35 V
állítható
Klmenöaram : 10 A (max.)
KImenőtelj .: 100 W
hútéssell
Hatásfok: 94% (max.)
Nyug. tapiram : 18 mA
Mérei: 43 x 20 x 13 mm
2x3 wattos
szt~reó
hQ~rösítö
modul
990 Ft
Ut. ma •. 5 V/4 ohm
PAM4803 IC-vel
Hatbfok: <80%
Méret: 20 x 20.4 mm
Süly: 2 g
A kitek összeallításat az elektroni kai építésben jártasabbaknak ajanljuk, kezdöknek csak segítséggel.
A »HAM-bazár specíál. készülékeiröl, készleteiröl további információ a honlapunkon talaiható!
Korlátozott készletek, egyes tétele k k ifogyóban l - Utazás elött, kérjük, érdeklődjönl
• Az akcióba o. lopelöfi:zetés nem szómítt!otó be . (Az már önmogában is kedvuményes tétel.)
HAM-bazár U3S B.pest XIII., Dagály u. 11. I. em. folyos6közép H-P. 09 - 14 6., Csüt. 09 - 17 6.
239-4932/36 m., 239-4933/36 m. 1550 Bpest., Pf. 123 www.radiovilag .huhambazar@radiovilag.hu 6k
RT ÉK '20
59
A Rádió Technikától a Rádiótechnikáig
Pálinkás Tibor gépészmérnök, tpalinkas@radiovilag .hu
A követke:őkben öss:efoglalom a
kö:\'etlcl1ü/ a II. l'ifágháború elórl,
alall. ill. (j luiború után léte:ell ama,örrádiós lapok története, úg)', hogy
a lehelö~'eg $zel"ll1/ rés=letes képel
adjak a tlIrtalmllk,.ÓI is. AhaIIgsúlyt
a ke:defekre he~ve:em (/936-lól vi:sgáh'u), és csak a: 1950-es évek elejéig merülök bele II fcJr/almi finomscigokba. A késöbhi kiadnlnyokról
- mml pIHdául II kedl'cs oh'asa elöli
jól ismeri Rádiotechllikáról, II Radió/echt/ika Évkönyreröl és a Hobby
Elektromká,-ól is - főleg a máig it-eló
ülórendi fo/JlOllossag okoll emJelte-
1. Elózmények , furcsaságok
iráwm kimdulási alapja m}hai Borbas Istvan 2009-hen a s:erkes:1ii·
segiillkhö: benyújtott. jelen tárgyat
rövidell. öss=efoglal6 jelleggel belIIuflltó ké=irala VO/I. Ennek alapjón
nemcsak hogy el wc/fam indI/Ini m:
irodaloIII kllfafósáball és fe/dolgo=ásóban. de több s=övegres=t l'(ilfo.Wlas mHkiil. ill. csekély m6dosiui,\'Sa/
á/ is emeltem belóle. E=ekel kiilűn
nem jelö/öm. A cikkemben .~:.erep/6
s=aklapok - ha o periodicillÍ.wkm
külön /ICIII cmlilclII - hm·i/apok. Ta/án filé/tanya/hato. hogy az aMbb If!írtok löbb e=er oldolllyi fO(I'6irallel1ger gondos attallu/móllyo=áslI során
s=iileltek meg!
.. Egy esodti/a/os kés=iilék ejti bál/wlalba 1/I0S/ ti viMgo/. Akik lártók és
Jmllollók, csodája/osabbnak momljók
A /oddill lámpáj/mól. S=é:.ám osuala
\'lIgy a mesék hétmérföldes papucsai.
a nibelullgi ellek köd\'ipkája naiv játéks=erek ho==6 képest. és a merész
emberi fama=ia is megdöbben teljesítőképessége előtt ... ..
Ezekkel a sorokkal kezdi vezércikkét az 1924. május 24-én megJclcnt elsö. nagyközönség számára szerkesztett hazai rádiós lap. a
Magya/' Radio Ujsag (MRU: az
1928/1. s=amtól a címlapon is .,magyarosabban": Magyar Radió Újsag).
Az I . képe n egy jellegLctes, többször. különböző háttérszinnel nyomtatva megjclcnt borítót latunk 1926ból, a 2. ké p már egy ikezetes betükkel írott címü szamot mutat. (Közbevctőleg megjegyzcm. hogya jclen
cikkben szereplő borít6képck nem
egyszer kissé csonkák, és geometriailag is néha torzítottnak tŰnnck. Ennek aL az oka. hogy csak körülvagott,
bekötött példanyokat allt módomban
lefényképezni.)
Az eleinte kéthetenként kiadot!
.. képes rádió szaklapot" a jogi \"égzctlségü Las=gallller Emó nyugal-
mazOIl MA V tanácsos alapította és
szerkesztette, akt az idáig két másik.
nem műszaki jcllegü saJ!óorgánum
szerkesztője is voll. A liraian megénckelt készülék természetesen a rádió volt, amely ebben az időben meglehetösen draga mulatság lehetett!
A korábbi években hazai adó még
nem l~tezetl. s a kü1róldi adók vételéhez csöves készülékekre volt szükség. A 3500 példányban megjelenö
új lap idejében azonban II Magyllr
Posta már megkezdte kísérleu adasail és tervezés alatt volt az első hazai
adóállomás megépítése is. El lehetett
tehát kezdeni a kisérletezést az olcsóbb kristálydetcktoros vcvőkkel.
A szakcikkek mellett a lap közölte
a hazai és külföldi műsorokat is, továbbá a rádiós művészeti élct escményeiről is tájékoztatta olvasóit.
Később Rúdia Ujsag eimmel élt 10vább (3. kép: valószinűleg az 1938.
decemberi címlap). Ez a sajtóorgánum 1935-ben a Magyar Rövidhullámú Amatörök Országos Egyesületének lapja volt. a7tan müsorfUzetle
alakult. amely 1944-ig működött.
amikor is a Sztójay-kormany belügyminis7tériuma, személy szerint vitéz Kolosvúl}"-Borcsa Mihály
saJlóbiztos, sok másikkal - például
a kövctkező pontban részletezcndő
1. kép
2. kép
3. kép
zem meg egy-egy rÖI'id jeje=efben.
60
RT ÉK '20
4. kép
RádiO Technikálla! ~ együtt betiltot(Kolosváry-Borcsar6l tudható,
hogy egy nyilvános könyvbezllzást
is levezényelt. aminek 22 vagonnyi
kötet esett áldozatul. Később Németországba menekült, de elfogták, haza
toloncolták. A Népbiróság háborus
bűnökért kötél általi halálra hé he
es 1946 decemberében kivégezték.)
A Rádió Újság kiadiisa folytatódott,
Magyar Rúdia Újságként, Pelyke Mihály szerkesztésében. de 1944 deccmbere után többé nem jelent meg.
(Pctyke a szerzője a Gestapo foglya
voltam eimü, 1945-ben kiadot! riportregénynek.)
A fenti újságok betiltás előtti idö-
m.
5. kép
RT ÉK '20
szakáról, azoknak az adott gazdasági
környezet kiváltotta átalakulásairól,
valamint a magát túlhajszoló. tragikusan korán, sZIvrohamban elhunyt
Laszgallner Emő é l etéről és munkásságáTÓl részletes tanulmanyt tett
közzé Ró=so, Sál/dor az [Il-ben, harom folytatásban. Laszgallner emlékezetere szívhez szóló, lapkiadó
munkásságát és szorgos rádióépÍlő
tevékenységét méltató vezércikket hozott le II Rádió Technika az
1937/3. s=úmában. A Wikipédiában
IOvábbi érdekességeket olvashatunk
róla. például hogy rádiókiállÍlást, rádiómatinekat rendezett, magyarnóta-pályázatokat írt ki és hét ről hétre
t:gy-egy új magyar nóta kottáját tette
közzé lapjában.
A Magyar Rádió Újságnak és
utódjának konku rensei is támadtak: az 1226-ban Rádió Amatőr és
Crammofon Szemle eimmel indult
amatőrszaklap (4. ké p). az 1929-ben
indult RádióéleI (némi míiszaki tartalomma l), az 1927-ben indu ló, eleinte ingyenes, Philips K6=lemények
(később Rádió Revü). az 1927-ben
alapított Rádio Szaklap és az 1933ban indult Amenna (5. kép). Utóbbiról nem sikerült további információkat szereznem.
Mivel jelen írásom tényleges indító témájának, a Rádió Technikának közvetlen elözménye a Rádió
Amatőr és Grammofon $zemlével
induló "Iapkonglomerátum", mindjárt röviden kitérek erre is.
Már végeztem volna ennek a rövidke fejezetnek a megirásával, amikor dr. Gschll'indf András c. egyetemi docens ( HA5W H) felhívta a figyelmemet egy, a nemrég binokába
került elektronikai szaki ap-példányra, annak is az első szá mára. Ez is
1924-ben s7ületett, a7 első száma
december l-jén jelent meg. Számos
külső jegyből arra következtettem,
hogy az adott példány nem eredeti,
hanem fénymáso lat, annak is nagyon hiányos, csak pár. egyoldalasan másolt lapja, tüzökapcsokkal
Összefüzve. Szerencse a borító és
a belső címoldal szerepelt ezek között. A borítón a következő cím olvasható: Rádió, Rönlgen és Egyéb
SlIgár=ások ~ A U/íegye/emi RádióC/llb és a Magyar On'osok Rőntgen­
Egyesülele hivatalos lapja. Ismeretterjesztő folyóira tkénl dekla rálja
magát. Megjelenik minden hónap
l -jén, az áTa 10 OOO Korona. A belső
címlap fej léce tartalmazza az imp-
4·5. "
6. kép
resszumol. Eszerint a főszerkesztője
Karsa Béla müegyetemi adjunktus.
Felelős szerkesztő és kiadó: Mayer
Béla. A tartalmáról a néhány meglevő oldal alapján nem alkothattam
átfogó képet (azok csak röntgentechnikával foglalkoztak). de érdekes, hogy egy másik cikk címe igy
hangzik: A Ahiegyetemi Rádió Club
megalakulása. Azaz iti helyesen. kötőjel nélkül irták le a szervezet megnevezése!. ..
A me llékelt címlapkép (6. ké p)
eredeti példányt, és a www.radiomuseum. hu honlapról származik. Ha
más nem is, egy dolog kiderül belő­
le: ez a lap legalább 1927 áprilisáig
még prosperált!
Sajnos, az. ismerenerjesztő folyó-
7. kép
61
tema/ikajában is sdme azonos vol/ a
hll'(/fko;:ott os;:rrák rádiós .~zaklappal. "
(Értsd: az osztrák Radio Ama/ell/Tel).
Horváth a lap címet kisvártatva kétszer
is megv5ttoztaIl3. majd a kiadas joga
más kiadóhoz kerUIt. a szerkesztők is
cserélödtek. a cím tovabbi módositasokat élt at. Nem is ez az igazi problémám, hanem hogya baritón koronkém
más cím szerepel. mint a belső címoldalon! Ezt mar az MRU-nál tapasztalhatIam: a boritón sokáig ,.Radió"
olvasható, bár az 1924/7-ik .~=ámlól
a belső oldalakon mar "Radió" szerepel. ami csak az 1928/1. szómról kerül
ki a cimlapra is.
Horváth lapja a Rádió Ama/őr
GramlllO/on S:emle cimet kö\etkezetesen csak az /926/10. és a /l.
kiadás nál követi. A 3., (/2. hal'ij borítón már a "Magyar Rádió Amatőr"
szerepel, és abeliv fejléceibe csak
"Rádió Amatör"-t nyomtattak. a belső címlapon ez alatt feltüntettek az
"és Grammolon S:emle" címtoldalékot is. Hogy miért írtak két "m"-mel?
Akkorihan még el fogadható lehetett
így; a jóval korábborl kiadol! Pallos
Nagy Lexikona ennek az amúgy is
idegen eredetű kifejezésnek ezt a régies formáját szerepelteti.
A júl iusi-augus7lusi ÖsSZC\ ont
szám még ezt az írásmódot követi.
ám a 1927/ 9. belső címlapján már
nincs szó grammofonról (a cikkek
közötl addig sem találtam ilyen témáju!...). helyene közli velünk. hogy:
A Dél-magyorors;:ági Rádió Club
hiva/alas lapja. Az 1928/2. ~·=á",­
ról kezdve ez az állandó közle meny
további sorral bővUI: "A Magyar
RÖI'jdllullómú Amalörbk Egyesülerc" hivatalos lapJa, a 6. s:amtól pedig már ,.A Nyugat-magyarországi
Radióegyesiilc/·' hivatalos lapj ává
is vált. Az 1927. majusi eimlapot a
7. képen láthatjuk.
A hi\atalos lap tÍlulusok maradtak ,
de az /930/ 1/ . s;:ám/ól újabb címváltozás következen be, Rádió és Fo/ó
Amaló,. lett (8. kép), ami belső oldalakon kissé másképpen íródott: Rádió- és
fOlóamatŐr. Deeembenöl a bcljo.'ckcn
is a boritó írásmódjat kö\·ctik.
Végre 1931 jal/IIG/jólól már "A KeIcrmagyarországi Rádiótársasag hiI'alalos lapja" megtisztelö cimet is
kivívta. (Némí maliciával kérdezhetnénk: és az északmagyarországiakat
miért hanyagolták? Dc szorítkozzunk
továbbra is a tényekre.)
Az aktuális tényeket pedig az
/932/12. s;:am vezércikkében, nagy be-
es
8. kép
irat további sorsáról semmit sem sikerűlt megtudnom. És ki tudja, hogy
ebben a "höskorban" hány kérész
életü rádiótechnikai temáju lapocska látott napvilágot. majd szünt meg
nyomtalanul?
A sokcímü amatörszakJap
Horl'arl! Las=!ó főmérnök (hogy hol
töltötte be ezt a tisztséget, azt nem sikerült kideritenem) saját kiadásban és
saját szerkesztésében indította el az
először Rádió Ama/őr és GrammoIolI
Szemle címü lapot. Az [Il megállapitja
hogy ,.A folyóirat nemcsak cimében,
hanem formátumában /6rdeléseben,
9. kép
62
10. kép
tükkel szedve olvashatjuk: a nyolcadik évfolyam az ..11: ama/6r. Rádió,
Tcchnika, Foró'· címmel fog megjelenni, a szerkeszteshez pedig megnyerték Jor;l:a György. Moll/ar Jal/os és
Neko/I/)' Kl/ri kiváló szakirókal. Hozzá
teszem : a kiadó ArI'm' Las=ló Icu.
1933 januárja/ól a fenti föcimmcl.
.,Rádió Technika Fotó" alcimmel jelenik meg az újság, a belív oldalam
csak ,,Az ama/6,.·' szerepel (9. kép).
1934 februárjában ujabb rej télyes
címváltozason esik át a lap: a borítón
is és a belső címlapon is eimként
már csak Rádió Am(lltlr s7erepel
(10. kép). mígnem a 3. szamlól belül ,,Ama/ö" RtidiO-Tecltllika-Fo/á··
11 . ka p
RT ÉK '20
rejté lyes életvitelü Nekolny Kurt idő
közben "eltúnt", valószinűleg ti tokban külföldre távozott. Róla. és az
idöszak sajátos rádiós körülményeiről erdekes dolgok tudhatók mcg a
[2l-böJ.
Az
dődik:
szám vezércikke igy kez.. Régi jogon s=óhmk o/l'QSÓ-
inkhoz. Uj hasúbokon. IIj kömösben.
de IIgy hiss=iik, hogy azokhoz szóhmk,
akiknek bizalmáI/öbb min/ egy év/izede siken"lft megs=erezl1iink és meg/artanunk. Mer/ a Rádió Technika mllllkatársai kö=öll olt vallnak azok. akik a
technika legfiatalabb haj/ásának életében 02 első pillanat/6/ kezdl'e szakadatlanul reszl veftek. " A vezércikkben
Magyar
után
1. táblázat. Néhány magyar nyelvLÍ rádiós, villamos és rokon témájú szaklap
az új lap felelős szerkesztőjél és kiadóját, Paskay Bemát postafóigazgatót is
külön köszöntik a szerkesztök.
Ez, a csonka évfolyamokat is beleszámítva összesen 11 évfolyamot
megélt sajt60rgánum a kor rádióamatör-újságjaitól elvártnál talán magasabb színvonaion szerkesztődö It , a
tematikája igen szerteágazó volt. Olyannyira, hogy bár jóval nagyobb terjedelmet szántam rá, mim a többiekre.
a részletezesérc ezen cikk keretében
mégsem vállalkozhatom, csupán a
fObb témákat és a korszakra jellemző
érdekességekel soroihatom fel, többnyire a forrás pontos megnevezése
nélkül. (A részletek iránt érdeklődők
legjobb, ha a KANYJ-ban [lásd később] böngésznek a lapra vonatkozó
1790 bejegyzés között!)
Figyelmet érdemel a szerzögárda:
a szerkesztőkön kivül számos, közülük a munkássagáról a szakmai körökben ma is ismert szaktekintély publikait a lapban. sokszor magas színvonalú elméleti cikkeket is. Gyakran
olvashatjuk például Magyari Endre
különböz9 tárgyú. de mindig nagyon
gondosan, korrektül megfogalmazott írásait a távolbahitásról, grafik us
számítási módszerekről. antennákról
és tápvonalakr61. elméleti témákról;
Dallos György és más Tungsram-beli
kutatómérnök; Löbl Ferenc. Ránky
olvasható. A 4 számtól ke7dődőcn a
borítóra is Amatőr Rádió-TechnikaFotó" -t írtak (11 . kép). Az 1934. jú/i/ls-allglls=/lIsi összevont szám címoldalán a "Keletmagyarországi ... " helyett egy újabb szervezet lépett be
a sokcimú sajtóterméket hivatalos
Iapként maguknak tudók táborába: a
és bizony. nagyon sok a kérdőjel (Borbás István gyúj t éséből). A sokcímú lap
címváltozatait a 2. táblázat foglalja
össze, időrendi sorrendben.
Rádió-Technika-Fotó - a
Béla, Tomcsányi Béla. Zakar-iás Imre,
Ze/erika Lás=f6 (akit egy 2008-ban
..Nyuga/magyarországi RádiollÍ/"saság ". A lap a legutóbbi címet visel te
a megszúnéstg, az /935/9.. /0. dupla
nagy vi lágválság nálunk hosszan elnyúló időszaka végén - tehát megszűnt. de 1936 februárjában Rádió
Technika címmel ismet megjelent,
Molnár János és Jov itza György szerkesztésében. A felelős szerkesztője
és kiadója Paskay Bernát postaföigazgató. Az impresszumban 1939 novemberétől lIa\"Os Rezsó neve is szerepe l, mint igazgató. A meglehetösen
megjelent, róla szóló kötetben ([3J
,.magyar Edison"-kénl aposztrofáltak
a szerzők) ma is értékelhető cikkeit.
Tennészetesen az o]vasók által beküldött és arra érdemes kézirataiból
szerkesztett cikkeket is közzé tettek.
Sajnos. nagyon sok esetben a szerző
nincs fel tüntetve. még nivós cikkek,
sorozatok esetében sem. Van. ak i
ál nevel használt, pl. az akkor közis-
számig, ez utárl-a magyar rádióamatör szaklapok kiadásának történetében
először, 3 hónapig csend honolt...
Az I. táblázatban a fentieken kívül is jó néhány, a maga idejeben többe-kevésbé sikeres rád iós, villamos és
rokon témájú szak lap címe szerepel.
RT ÉK '20
•
clső
2. Rádió Technika
A
Amalőr
63
AkIU lilIs ci ni a
BI ~ n
Rádió Amalör és Grammofon Szemle
M egjelenh
ide ie
1926:10. II
1926;12 -1927. "8
Az
AnlalŐr
Rádió. Technika. Fotó
Rádió Alllatilr
BelO!: Rádió
Amatőr
és
Grnmmofon Szemle
Magyar RádIó Amalor
R!\dió és rOlÓ Amatőr
M egjegyzés
192719-19»10
1930 ll1932,12
193312 -1934'1
1934.2
1934'3 -193YJ.
10
BelO!: Rádió Amatőr
Belu\: Rádió-es FOlóamaTőr
BelUl; Az amatőr
Szerk: Jovitza. Molmir.
Nekolny
-
BeIQ.]; Amatör RádióTechnika-Fotó
2. táblázat. A .. sokcimú" amat6rszaklap címkronol6giája
..
UUlIOUI
-
12. kép
mert adóamatör Dr. Ileuluide alias
dr. Rl/dl/ol' Lás=lo. Néhányan ma mar
meg reJthetetlen ne"rö.. iditést kének a
cikkcik \-egere.
Az utolsóként megjelent 1944:5-0s
szam Jellegzetes "tepett S7élü" aláteritéses boritóját mutatja a 12. kCp.
A kÖletkezők be n a lap főbb tartalmi
clenuését adjuk. TöbbnYIre nem S7Ó
szerint idézem a cikkek címét (sem a
Rádió Technika esetében. sem majd a
többi lapnal).
MÚS<lMM5
készUlékek es tapeI/atasuk
Az tenneszetes. hogya lap ciméDóI
következöcn rengeteg a szó szerinti
rádiótech nikai téma: a legkUlönbölöbb detektoros vevö. visszacsatolt
lludion, reflcxve .. ö. szupreg. s7upervevő számtalan változatát h07lák 81
elek soran. otthoni. hordozható (korrerrádió) és autórádió valtozatban IS.
\Ileg zsebrádiót is közöltek. Zer;,,\'Cin' EI/dre jó"oltaból (/943. /)! Több
konstrukció láthatóan reklam jelleggel
kerűlt be: a szerzője - III bIzony nem
hionyzolt a neve! - gyártotta es rorgalmazt3 a részegységeit, árusitotta
a7 alkatrésleil. Ilyen szeT7ö volt például Vönh Rezsö okI. gép~\szmérnök;
a kávéházi pincerböl rádiószakértö\"é
és kereskedö\"e avanzsált ..szamaras··
Horn)'ák S=i/w's=ter vagy pl. Honúth
J.m-án gépészmémök .. agy Kiu TiHIdar. Persze nem minden rádió- és
alkatrészkereskedő publikált. de az
idő mulásával egyre löbbOknek a hIrdetései bukkannak fel a Rádió Technika hasnbJain.
64
A .. idék rádi6ellátasa.nak problémája. ko l önősen a háborus időkben
gyakran visszatérő témát adott. mnr a
lapc!ődök Sl:ámnra IS . A falvak nagy
része nem volt meg villamosítva. a
telcpes vevők áramellátása. föleg 8Z
anódtelepek mlal!. rendkivOI költséges
voll. Az olvasókat IS relkérték. hogy
ja\asoljanak megoldásokat. A legkOlönbözöbb. sokszor extrémnek tünő
ötletek születtek. a házi anódtelep-keszítés. a házi szélerőmü (több konstrukció is \olt, a7 egyikhez házi készitésu generntort is leIrtak. egy másik
szerző cikksorozat keretében a turbinalapatok aerodinamlk:ijára is kitért)
és az egész ralut ellátó hőlégmotor (lényegében Sl1rling-mOlor) még a szelidebbek kÖ7e tartozik. Utóbbit kí is
állították a rdtalOlók az eg)lk B'IV-n.
a további sorsát nem Ismerem.
Ám a beérkező jal8slalo).; között
kézzel. súlyrnotorral vag)' lo\"as járgannyal hajtott áramrejlesztö is szerepelt! Érdekes. hogya szobakerékpárhoz hasonló. pedálokkal közvetve
generátort hajtó kés7..segröl nem 01\ astam. holott a honvédségnélIlyen is
volt rendszeresÍlve! Jelzem. a kézzel
hajtott áramrejlesztő ma már nem is
annyira őrOlt ötlet. mint amilyennek
akkor a szerkesztők szemében túnhelett. Egy modem. a korabelieknél
lényegesen kisebb rogyasztású táskar.idi6ban meg i~ valósitható. ha a dinamó (vagy generátor. egyemrányítás
után) a beépílen akkumulátort tölti.
Ilyet gyártottak IS: 07 ELEKTROncl
200518. s:!(Ímáb(llf hirt adnak egy
"kurblis" Grundig 7sebrádióról, a Rtidiótechmka 2008"4 s:ómaban pedig
egy .. kurblis" laptopról Arról se fcledkezzünk meg. hogya II. lilágháború idején már ismert .. olt az a zseblámpa. amibe ké7i müködlctesu gcneratort epítettek be. EL is visszatért.
persze most már LED-es rormaban.
Ma inkább anapelemet prererálják.
akár mint szükség-áramforrást. de Cl
sem llJ" a Rúdiú Technika 1942/4. é.f 5.
fzcimúl>oll LlÍ.f:lo Tilwmer megpendít i
a temát. pcrs7e még a s7elén rcnyelcmeket hoz\ a szó ba.
Ilasonlóan "soha le nem ragható
csontnak"lunik a mai olvasónak a neprádiók (olcsó audionok. kisszupcrekl
gyímásának ügye. E témákban \C7ercikk is szIlIetetI.
A rádiók üzcmeltcteteséhez is kapcsolódik al anódpótlók (csövesek.
vibrátorosak, szelcnese).;), tápreszOItség-stabilizatorok témakörc.
A gyári müsorvevökkel kapcsolatos . .. A Jö\-fi s:e:!OIf rtidujMf:!/i1éke,"
rendS7eresen Jelenlke7ett, élente mutalla be a jelentős magyarországi üzemek ÚJ gyártmanyait rot6kkal iIIusztráh a. Flkepes7tö. szerény megítélésem szennt eltúlzoll lipusválaszlt~kkal
találkozhatunk. Különösen megdöbbentő hogy ez a háborus években
sem látszik csökkenni: például csak
87 ORIO!'>l 1941. évi kinálatáb3n 21
tipust számoltam össze. Ne reledJük:
Magyarország ebben az évben lépel!
be a háboru ba'
RádiÓSZ9IViz, zavara/har/tas.
vev6antennak
A korszak rádiózásanak neuralgikus
pontja a rádiószerviz (akkori s76használatlal ..szervisz"). Rends7ercs
polémia folyt arról, hogy ki nlllalhnt
hivatalosan ilyet. azaz ki lehet "rádióiparos". "rád16kisiparos"? Annak idején. amig e7t a dolgot tönenyileg nem
rendeltek. é~ meg nem indul! a szervi7~7akcmber-képzés (am Illek IIZSgáirál rendszeresen beszámolt a lap),
nem csak a \illanyszerelők. de az optikusok l~ Jogosultak .. oltak a rádiója..itasra! Ennek (Cm'ében tán érthető.
hogy egyes rádiótechnikai úJságok
RT ÉK '20
szerkesztői
affinitáSI éreztek a foto- es
filmtechnikához is ..
Természetesen a .Rádió Technikának szervizrovata is 'iolt. és az olvasó).:.
által bekilldött érdekesebb szerviz:eseteket is közzé tenék, sőt díjazták is.
A ravaszabb hibákat a fejtörö rovatban
ismertettek, aj6 megoldásokat szintén
díjaztá.k. Molnár módszeres hibakeresésre alapozott szerviz-sorozata a
"Rádiószervü;;" a 2+ l-esektöl a szupervevökig tárgyalta a hibakcreses és
-javítás fogásait.
A rádiózavarok lelkutatása, semlegesítése komoly problémát jelentett és bizony jelent sokszor ma is. Ebben
a témában is színvonalas, sok elméleti
es gyakorlati ismeretet felvonultató
cikksorozat látott napvilágot, Ránky
Béla tollából. Ehhez kapcsolódóan
többször értekeztek a központi antennakról. Terel adtak az érintésvédelmi,
villámvédelmi témáknllk is.
A rádióhallgatók igényeit elégitették ki a killfóldi adóállorná."ok
frekvenciatáblázatai, a hazai adókkal
kapcsolatos újdonságok. a műsor­
sugárzással és -vétellel. vevőantell­
Ilákklll kapcsolatos ismeretterjesztő
cikkek.
Szakkifejezések magyarítása
Tulajdonképpen ma is aktuális volna
a külföldi elektronikai. rádió- és híradastechnikai szakkifejezések magyaritása. Akkor is az voll: közölték a kritikus szavak listáját, és az olvasókat
kénék fel aszerintUk legmegfelelöbb
magyar kifcjezcsek megalkotására.
Beérkezek javaslatok, de egyik szörnyübbnek tűnt nekem. mint a másik.
Mosl hirtelen a Philips magyar képviselete által javasolt ,.látórádió" jut
eszembe. Az ezzel foglalkozó cikkek ben próbálták is a továbbiakban
következetesen használni. de mara
maradt a televízió. vagy röviden tévé.
És többnyire valtozatlanul él a többi kifogásolt szakszó is. A legutóbbi
idókbcn többen próbálkoztak - szerkesztőségünk is - például a "drótposla", .,villámposta·· szó bevezetésével.
Ám az "e-maiI" makacsul tanja magat. úgy látszik, hogy nincs értelme
kllzdeni ellene. Nem vagyok nyelvész,
lehet, hogy ök nem is értenek velem
ebben egyet. dc ugy gondolom, hogy
ha egy-egy ilyen SZÓI. kifejezést a
magyar mondatszerkesztés szabályai
szerint, magyar toldalékolással helyezllnk el a mondatainkban, akkor
előbb-utóbb az magyar szóva valik.
RTÉK '20
Esetenként a korabeli terminológia
megtévesztónek is tünhet a mai olvasó
számára. Mire gondolunk ma, ha azt
halljuk, olvassuk, hogy ,.hangdoboz"?
Nyilván egy olyan, akusztikai lag méretezett ládára, amibe egy vagy több
hangsugárzót szereltek be. Hát akkor
nem ezt jelentette. hanem a lemezjátszó hangszedöjél!
Hangrögzités
És ha már iutartunk: a lemezjátszó slágertérnának szamított. A lap rá próbálta beszélni az olvasókat a házi lemezvágásra, mert alacsonynak ítélték meg
a nálunk ezzel foglalkozók számát.
Az ehhez szilkséges készülékeknek
nemcsak a mechanikájának. erósító*
rendszerének otthoni megépítését, a
hordozónak alkalmas anyagokat (például a preferált röntgenfilmet) részletezték, de még a különféle hangszedők,
elektrodinamiJ...-us
lemezvágófejek,
azaz hangdobozok házi elkészítését is!
Ezek után azon sem csodálkozhatunk,
hogy dinamikus és kondcnzátormikrofon, szalagmikrofon, dinamikus hangszóró, kristályhal1gató készítéséről is
cikkeztek. De meg a piezoelektromos
Seignette-só kristály otthoni növesztesére is adt.uk recepteket! A háborús
körülmények generálta akut alkatrészhiány szellemes ötletek garmadáját
hozta felszínre más téren is.
AL.tán jött a magnetofon, főleg az
amugy nagy ~;z;írnban bt:SLt:rkt:sLlt::It
külföldi hírekben, de huzalos magnetofon házi készitéséről is jelent meg
cikk. a fejek legyártását is beleértve.
Munkaeszközök, fogások,
általános elektronika
Többen feltalálták a ,.tökéletes forrasztópákát"' és példáulleírták a
pisztolypákát is, bár még nem igy nevezlék. Ezcn kívül rengeteg munkafogást, amatőr alkatrészkonslrukciót,
elektroncsövek javítását. helyeltesitését taglaló cikk közül válogathatunk.
Az egyik slágertéma volt a Mirákulum nevü kapacitív közeledéskapcsoló. Az újdonsag erejével hatott,
hiszen a rádiócsövet nem rádióhoz,
hanem egy idegen szakterület számara vették igénybe, amit ma szenzortechnikának nevezünk. Anno ez
szokatlan volt, de a csövek más icinyú alkalmazásáról is egyre többet
cikkeztek. például a Mirákulumhoz
később több kiegészitő szilletett.
A primitív elektronikus hangszerek
és az .,éterhangszer" is a killönlegességek kategóriájába tartozott.
Weinsrock Ferenc "Bravúrkapcsolások" rovata sok, akkoriban sokatlan,
szellemes áramkört ismertet, külföldi
források alapján. E kapcsolások jó
része az ipari elektronika témakörébe tartozik. (Megjegyzem, hogy szívesen hitnék ilyen szellemcsen egy~
szerü kapcsolástechnikai ötleteket a
mai szakirodalomban is, dc hát úgy
lálS7ik, 117 egyre bonyolultllhhá váló,
rohamlétckkel digitalizálódó elektronika már egyáltalán nem támogatja
ezt a müfajt! Kit érdekelnek az egy*
sze rű kapcsolások akkor, amikor már
néhány ezer forintért beszerezhető
szupercsipen milliárdnyi tranzisztort
integráltak. És 8Z ezekben futó szoftver sokszor ugyanolyan zseniális,
mint az elektronika ... )
Vegyes, közérdeklődésre számot
tartó, ma is keresett téma volt például a fémkereső. az időzítő készülék:
ezekből több félét is lehoztak.
A gáztöltésü, triggerelhetö csövet, a tiratront kiváltképpen az impulzuslechnika számára fejlesztették ki. Több kapcsolás jelent meg a
lapban ezzel az eszközzel. Különleges eszköznek számítottak a varázsszemek és egyéb hangolásjelző
csövek, a katódsugárcsövek, de még
a ködfénylámpák is, hiszen utóbbiakkal feszültségstabilizátort. relaxációs QSLcil1átort lehetett építeni.
A kat6dsugárcsövet több szerző is bemutatja. és pl. ,I"fagyari Béla nagyon
egyszeru, LÍratronos ffirészgenerátorú oszcillográf (os7cilloszkóp) építési leírását közli, 3 cm képátméröjű(!) katódsugárcsövel. Olvashatunk
amatörszkóphoz alkalmas háromcsatornás ele~tronkapcsoló-építésröl is.
A katódsugárcsővel kapcsolatban
meg kell emliteni a számos, távolba llilással foglalkozó írást is. bár a mecha+
nikus képbontású rendszerek (Mihály,
Nipkov, Okolicsanyi, Weiler) is szóba
kerülnek, a Kerr-cellával együtt.
Az impulzustechnika területére
végre beszivárogtak az elektroncsövek. végre megtörténik a kénriódás
bistabil és astabil multivibrátor rövid
bemutatása is. És persze röviden szóba kerU l a számítógép.
Tanfolyam jellegű sorozatok,
kezd6knek; méréstechnika
A kezdőkről sem feledkeznek meg a
szerkes7lök. Több, időnként parhuza-
65
mosan futó sorozatot indítanak az
elektrotechnika alapelveiről, ill. kifejezetten a rádiótechnikáról. litóbbi
már a jövendö adóamatórökhöz szól.
mert az utolsó közleményei ben egyszerubb-bonyolultabb rövidhullámú
adók egyszerusített elméletére, megépítésének reszletclre is kitér.
NéhánysLor érdekes demonstrációs
eszközöket is bemutatnak. pl. olyanokat, amelyeket videiu tanarok fejlesztettek ki, és a középiskolai oktatáshoz
használtak fcl.
Kiemelkedik ezek közül László Tihamér fizikatanar több folytatason keresztOl ívelö klsérletsorozala, amelyhez URI I sávban dolgozó rendszert
fejlesztette ki, és végsö soron Henz
kisérleteihcz hasonló demonstrációkat mutat be a segítségével. részletes
magyarazatokkal kisérve, fotókkal illusztrálva.
Természetesen t;jg teret kap a méréstechnIka. ezen belül a mérési alapelvek, egyszeriibb és bonyolultabb hidegmüszerek, egyszerü csövoltmérök,
méröhidak. különböző HF es RF generátorok, GDO-k (nem igy nevezték),
elektroncső-mérők és teszterek, valamint méresclmélctl cikkek, pL moduláci6mérés és hasonlók,
Amit akkoriban a haditechmka
rád i6techm kajaról
elektron ikájár61.
tudni leheteu. azt kis hirck, ismeretterjesztő cikkek keretében próbálták közLé tenm. Többször is szó volt a radarról, a rádióna\ Igaclóról. sot. röviden
kitértek a rakétafegyver irányltására
És persze sok ismeretterjesztő cikket találunk az orvosi diagnosztika
és a gyógyltás korszeTÜ módszereiről
(pl. EEG. EKG. RI! terápia; utóbbihoz kapcsolási rajzok is tartoznak).
A/ 1943/8-0.1' ,,:lÍmhtm egy érdekes
sorozat indul. ..Élelrlllik6désünk eleIaromos .~u·lIImer· címmel. Egy másik
sorozatban szó eSIk a "tbldsuga,rzasról", a varózsvesszőről is, több folytatásban.
Zelenka Lászl6 egy akkonban kOlönleges témáról értekezik két részben: a geodéziai kutatásnak a var.1zsvesszőtöl killönbölö, szeizmikus
módszeréröl. vázlatosan bemutat\ia az
induktív és akapaeitiv geofont.
Mar akkor is voltak rendszeres
szakkönY\iajdnlók (K6n.n'szemle). kOIföldi rádiókiállításokról és egyéb. a
temtiba vágó rendezvényekről szóló
híradások; techníkatörténeti cikkek és
például a rádió bölCSŐJe körCII ténykedő tudósokról. feltalálókról röviden
megemlékező írások.
66
Adóamatórökhöz szóló cikkek
Nem szabad megfeledkeznilnk 0.7 adóamatóröknek szóló témákról sem. Keldóknek szóló morzegyakorlók. a morzetanulás/gyakorlás módszerei. egyszerubb és bonyolultabb SJÍv\e\iők
épitése. antennák fajtái. telepitése stb.
Amikor éppen nem \iolt betiltva Magyarországon a forgalmazás. nyil"ánossagra hozták 37 engedélycs adóamatőrök lisuiját. a hivóJelilkkel egyOlI.
A legkOlönbözőbb szabadonfutó,
majd kristályoszcillátorokat (kOiönösen kedvelt \-olt al ECO). freheneiatöbbszörözö fokozatokat. modulátorokat. adóvégfokokat. antennaillesztőket. adóantennákat ismertellek,
főleg RH-ra (akkor még a CW-n klvul
csak AM üzemmódra). Néha előfor­
dultak URH áramkörök is, pl. Lechervezetékes OSZCillátor. vevőke"erő RHra, irányított antennll stb.
A szuperkészülékekre különös
hangsúlyt feklcuek: részletesen foglalkoztak a helyi oszcillátorokkal,
a ke\erőkkel, hangolt körökkel és
1I.20k clemei,el, a moduldtor- és az
oszcil1ótorkör hárompontos cgyOtlfutásával. Szóba került a szelektivitás
kérdése. a kétszeres transzponálás. a
közepfrekvencia és a KF-erÖsitö. a demodulator.1I.2 AGe. a szclekti\ HF fokozat stb. Ezeket az ismereteket a müsorve"ök építői is kamatoztathatuH•.
Néhány rádióamatör szerJ:o a ne'aláírás helyett többnyire a hi\ióJelét
hasznaita (pl. a HAF8C hívójel Kiss
Lajost, az oszci11átorok egyik Slakértöjét rejti).
Szintén föleg a rádióalllatőröket érdekelték a magaslégkör fizikáját kellő
részletességgel tárgyaló hosslabb sorozatok. melyek s/enőJc előbb Las/ló
Tihamér, majd az újkori Rádióteehnikában is ugyanezen témakörben publikáló Flórian Endre.
A rövidhullámu amatőrök érdek·
lödésére tarthatott számot a "Rövidhullámú éterriport" (olyasmi. mint
a mostani OX-hírek), a hullámterJedéssei kapcsolatos írások viszonl al
RH étenadászokat is érdekelhették,
hiszen akkoriban p komolyabb musorvevők már alkalmasak voltak a rövidhullám "ételére, gyakran több nyujtott
savval könnyil\e meg· az állomásra
hangolás\.
kl matematikat" oktató CIkksorozat,
az /938/7- 8. dupla szamban induló
.'s:cimoljunk"! BármeJymüszakl szaktcrülettel komolyabban foglalkozó
ember nem lehet meg matematikai
ismeretck nélkOI. Ezzel kapcsolatban
akkor is hiányosságok ,oltak tapasztalhatót.., ezért vágott bele a szerkesztőség ebbe a nem mindennapI
vállalkozásba. A 46 reszes (!) sorozat
meglehetösen egyszenien - talán az
"igazi" matematikusok slcrint nem
is mindig a legkorrektebb magyavezet
rázatokkaI. bizonyitásokkal
el az egyszeru összeadástól a hiperbolikus fLlggvényekig. MlIld"égig
Ichetöség szerint konkrét aramköri
példákon (eJektroncsöveken, Rel
vegyes hálózatokon. rezgőkörökön
stb.) Illusztrálva az éppen tárgyalt
matematikai fogalmak, módszerek
használatát. A következökröl esik
szó: alapműveletek prioritása, hatványozás. fLlggvények. grafikonok
diagramok. nomogramok, a Thomson-képlet levezetése, a logaritmus
fogalma és alkalmazása és a logarléc,
egyenletek, szögfüggvények. Fouriersorok, Pilhagoras-tétel és a koordinatarendszerek. veklOrok, fázisszög,
a .i' bevezetése. komplex számsík,
a komplex számokkal végezhetö mü\eletek, komplex ellenállás (impedancia). grafikus müveletek, iranytangens, differenciálhányados, többs7ön
deriválás. határérték. hatvanyfUggvényet.. és egyéb ftigg\'ények deriváhisa.
az ,.e" és a termés7etes logantmus.
az integrálás, mtnt a deriválás tnverz művelete (a gömb térfogatának
leve7t!tésével és számos gyakorló
példávHI). faktoriális, Taylor-sorok,
a szögftlggvények cs az exponenciáhs fUggvények közötti kapcsolat.
Az egyik részben részletesen elemZI
a Wien-Robinson hidat. algebrai és
grafikus módszerekkel is.
A sorozat 11.2 induláskor beigér1
differenciálegyenletekig. sajnos. már
nem jutott el. Folytatásai közol csak
kettő alatt szerepel szerzöként Bokor
Lás;:16 neH', a többi nincs aláina. de
az egé!>zre jellemző egységes írói stílus
es szemlélet okan feltetelezem. hogya
teljes sorozatot neki köslönhctJOk
Végső soron matematikai lemát
taglal a .'s:amílasok logorléccef' is.
Veg~es temak, feJtorók
Múslaki matematika
Kuriózumnak számit az ilyen jel1egű lapokban a klfeJezcltem "l1lűsza-
Úgy látszik, hogy lIlár akkor kevésnek
tartanák al újonnan benyújtott szabadalmi kereimeket. mert az /938/3.
RT ÉK '20
s=amblln negyrészes sorozat indul
Jovit7.3 György tollából, ,.,Hogyan kell
szabada/mal bejelemeni?" eimmel.
A sorozatban konkrét példán keresztül
részletezi a teendőket.
A korszeru rádióalkatreszek bemu·
tatása sem maradhatott el. akár hazai.
akár külföldi termékekről lett legyen
szó: erre volt hivatott a fényképe kkel
illusztrált ,.Mi újsag a piacon" rovat.
A legtöbb szerkesztőség törekszik
az olvasóival való kapcsolattartásra.
A Rádió Technikában erre szolgált a
"Miért?" (Válaszok olvasók szakmai
kérdéseire), és a ,,szerkesztői üzenetek". A legtöbb mai folyóirat. napilap
ezt természelCsen az interneten keresz.tOl oldja meg.
Mai szóhasználattal apróhirdctéseket tartalmazolt az "Egymas köziiU",
szerény terjedelmű rovat.
Kiemelendö a lap érdekes ismeretek megszerzésére is alkalmas, sokszor
olvasmányos szto.rikba burkolt kérdésekkel operáló rendszeres rovata, a
..Kérdéseink" eimmel futot! fejtörő.
A helyes válas?1 adók között tárgyjutalmakat (rádióalkatrészeket) sorsoltak
ki. Ezen belül I 937-ben Aranyérmes·
Mesterversellyt is indítonak. a nyertesek arcképét, rövid életrajzát közzé
tették. Úgynevezett Mozaik I'erseny is
szerepelt a rovatban. Kiírták a többfordulós Laszgallner Ernö-emlékversenyt is. Az elnyert pontok minden
versenyzönél 1 évig halmozódnak:
olyasm i ez, mint később a Rddl6technika Létraversenye.
A kérdéseket sokszor rövid tör·
ténetkék keretében tálallák: a komoly
szakmai tapasztalatlal fel venezett
Helerodyn lÍr kapásból megoldja a
hozza forduló ismerősei ravasz problémáit, de nem árulja el nekünk hogy
mit, s hogyan, mig a szakmailag nem
túlságosan képzelt Nemtom Pali, kisérletezései közben furcsa. általa értelmezhetetlen jelenségeket tapasztal.
nem várt eredményeket kap. Mindkét esetben az olvasókhoz fordulnak.
hogy oldják meg a rejtélyt. ill. irják
meg a javítás módját.
Egészen különleges versenyt ínak
ki a rovat keretében a 39//. számban.
Ez egy folytatásos történet, ami három. nemrég érettségizett fiatalemberről szól, akik tiajótörést szenvednek
egy lakatlan szigeten. Úgy döntenek,
hogy rádióadót készítenek szinte a
semmiből. hogy vészjelzéseket tudjanak le8dni. Elsö dolguk a helymeghatározás, amihez egy müködésképtelen
zsebórájuk van csupán.
RT ÉK '20
ROVU HULLAMÚ
SZEMLE
-
••
-+
s~.
m:-•
•
~
• o •
.
~-=-
t\n~ ,ft.ft-.~\
13. kép
A továbbiakat hónapról hónapra az
olvasók ötletei alapjan kellett volna
megirni. A feltételek: annyit építsünk
csak egy hónapban, amennyi emberi·
leg lehetséges, csak olyan ismeretekre
tamaszkodjunk , amivel a téma iránt
érdeklődö. középiskolát végzet! fiatal+
emberek rendelkezhetnek, csak olyan
anyagokat vehetünk számba, amelyek
a szigeten nagy valószínűséggel megtalálhatók, ill. olyan technológiákat
vethetUnk be, amelyek az adott körülmények közölt elképzelhetők.
Számomra úgy tűnik, hogy nem
érkezhetett be túlságosan sok használható javaslat. [gy a sztorit, az ötleteket hónapról hónapra bizony főleg
a szerkesztőknek kellet! kiagyal niuk. Ök is derekasan helytálltak: vé·
gül az igen sajátos konslTukciójú és
anyagösszeállitású, dör.lselektromos
géppel táplált szikraad6 működött, és
az /940/2. számból örömmel értesülhettünk a vállalkozás sikeréről: a fiúkat Byrd kapitány hajójára vették.
Azért néhányan kUldtek be használható ötleteket, men következö szám·
ban a 8 díjazott n~vt: szt:rt:p~L A szt:rkesztő így fogalmaz: ,,AzérI kaptunk
egy pár kicsil!alló gondolatot, gondosali elkészíTett rés=letmegoldósokat,
tervezeteke/; ezekbell tényleges érték
fekszik."
3. Rövidhullámú szemle
A megcélzon oJvasótábor: kifejezenen
rövidhullámú ad6engedéJJyel rendelkező rádióamatőrök. A Magyar Rövidhullámú Amatőrök Országos Egyesü-
letének lapja. az impresszuma szerim is
rövidhullámú adó- és vevőtechnikával
foglalkoz6 szaklap. Felelős szerkesztő­
je Fehér Gyula (HAIG). Az 1938. évfolyam I. számának (13. kép) általa in
beköszöntőjéböl kiderül. hogy az RH
amatőrlap az ö kezdeményezésére szuletett meg. Az első, 1937. juniusi szám
vitéz Hollós Lajosnak. a MRAOE elnökének beköszőntőjéveJ indít?
A műszaki tartalom megfelel az
akkoriban szokásosnak, persze kifejezenen RH készülékekre "kihegyezve"
(kulö nböző adók. vevők kapcsolási
rajza és építési leírása, mérőműsze­
rek, szignálgenerálor. oszcilloszkóp
készítése. a Vibroplex gyorsbillentyű
működése és méretezett összeállítási
rajza, Philips elektroncső·adattáblázat.
Telefunken
higanygőz-egyenirányí­
tók adattábhizata.) Egyszer azén az
URH-tanomilllyra is kitekintést nyerUnk: egyszeru, 200 MHz-en uzemelő,
15,2 W kimenöteljesitményt produkáló, Lecher-vezetékes ellenütemű adófokozatot mutat be Bibó Dénes (HA4A).
A vevőt is bcígérte a cikk, de soha sem
tették közzé. Erdekes a tennokeresztek
házi készítését és alkalmazását taglaló
cikk, Fehér Gyula tollából.
A sorok közül kiolvasható. hogy
a korszak rádióamatőrje viszonylag
kevés gondot fordított a vevökész{l·
Jéke minőségére, az energiáit inkább
az adókészüléke fejlesztésébe fektette! (Tény, hogy akkortájt nemigen
voltak Z$uroltak a radióamatör sávok.
és emian sokáig megtelte csupán egy
l-V-I-es vevő is.)
Elméleti műszaki témák: kezdők­
nek szóló elektrotechnikai alaptanfolyam (sorozat), magasabb színvonalú
elméleti cikkek (csővekről, méréstechnikáról, szupervevő k egyes fokozatainak működéséről, HF erósÍlés+
röl, rezgökörökröl. csatolt körökről,
moduláeióról. antennákról, tápveze·
tékekröl, hullámterjedésről, árnyékolásrói, billentyűzésröl, kvarcról és
kristályoszcill átorról).
Előfordulnak ismeretterjesztő írasok is, pl. A rŐl'idllUlIámok a biológiában és a gyÓgyíujsbon. Szerzője
Dr. R6sa Lás::/ó fOorvos. Ez egyike
azon ritka írásoknak, amelyeknél a
szerző nevét is feltüntetik. Sokszor
csak amatőr hívójel szerepel a cikk
aláírásában. (A sze rzőjük az 1938. évf.
71. oldalán található hívójel·táblázatból azért azonosítható.)
Az 1937. augusztusi szám természetesen megemlékezik Marconi haláláról. Elhunyt amatörtórsakról szóló
67
gyászkerctcs megemlékezésekct is találunk a hasábokon.
A lap természeténél rog"a megtal;ilhatók benne a "mozgalmi" ci He k:
rádióklubok. amatórállomások, amatórlaboratóriumok bemutauísa, versenyek énékelése, tudósítás közgyülésekröl, riponok, hivatalos kö;demények stb. Egyéb szokásos rudióamatőr tudniva lók is slerepeinek a
hasábokon: pl. nemzetközi hív6Jclek
táblázata. a morzetanulás módszertana, RST-skala, Q-kódex. rorgalml rövidítések, amatőrsávok rrekveneia-,
hullámhossz-tanománya. WAC Diplomák jegyzéke. a OX Century Club
ta&lainak hívójel-listáJ3. a magyar
kristályvezérelt amatőradók listája.
A/. AII/atőr adok. mmr bro<.ldcust
zlI\!arfomhok (1937. júl.) cikk beve7etöjében olvashatjuk, hogya Postaigazgatóság ki\'ételescn engedélyezte
az amatöradók üzembe helyezését.
Budapest adásideje alau IS. nehány,
régi. mÜS7..akilag relkészült amatömek,
Főleg a borítókon. de kisebb terjedelemben a belivcken is szerepelnek a
szokásos. a többi rádiótechnikai lapból mar ismerős hirdetések.
A7 olvasókkal való kapesolaullnás
róruma a Szerkeszlöi üzenelek roval.
Fejtörő. rejtvény nincs. viszont ncm
hiányzik az apróh lrdetés-Jellegü fO·
vat. FIGYELEM.- csere-bere,' címmel.
(lga7. igen ritkan szerepeL)
Az 1938. }llnlllsiJjúliusi. vélhe lő­
en utols6 szám 100. olda/ali egy ridióamatőröknek cimzetl kérdöivet találunk, amit kitöltés és aláírás után
mindenki a SAJÁT ÉRDEKÉBEN,
SÜRGÖSEN sziveskedjen bekOIdenI B
MI{AOE titkárságanak! Ugyancbben B
s7.amban különböző retorLi6kat helye7nek kilátásba az ..igen nagy számú"
tagdijhátralékosoknak (pl. ncm kaphat
QSL lapot. sőt, a lap következö számát
sem kaphatja meg.)Az3 gyanum, hogy
3Zt már senki nem kaphatta meg..
Az utol.~o fii=el 98. o/doMn találtam czt a humoros relhívást: "HA 31
kéri a=t az adOállomast, <.Iki hiwíjeléw/
do/go:ik, hogy a dé/amenk(ú kominellsse/ siirgösell cs/nálJa meg végn:> a
QSO-ját, mert a If( A. C. c/ip/omaho=
mlÍr csupan e= a kantinell!> hianyz/k, a
I6bbi út I'ilágres=nJl már a QSL-/apok
,.~ bt'fU/ottok. Lengyel OM pedig mJ/1uír
mtLwtlik es=tendeje elfilg/altsaga miatt.
nem er rti az adOjál összeállitani . ..
A Rövidhullámú Szemle cimu lap
mindösszesen 10 filzetét 3 KANYI
számára feldolgoztam, amiböl87 adatrekord születctt.
68
.........
".
., ....... ,
.....
" . ...
.... .......
. . . . . . " • • ,o.
.... . ..
........ ,. .
...........
, •• u •• ••• u . .
'
'
,
•••••••• , •• ,.,
• • • ....
,
",.
'
I • . • '~
14. kép
4. Villám
A Radió Technikát is 1944 májusában tiltotta be a saJtóbil.tos. de mar
márciusban mC&lclcnt a Fillám Cimü,
késöbb elöSlcretettcl ..fasiszta rádiótcchnikll"-ként apos1trofáh sajt60rgánum. A szerkesztését az akkor
közismert rádiókereskedő és szakiró.
Hon'alh Isti 'UlI vállalta. aki a kiadásért is relelős volt, A lap II címlapján
..A hirac/6 le~'emék é.\ II M R.A,Q E.
himta/os lapja" gyanánt deklarálja
magát, és havi két alkalommal tönénö
megjelenést igér. Igy is történt. ám a
sorrendben 14. száma 1944. október
l-jen utolsóként IAtott napvilágot.
A Villám a maga idejében nem került
kcreskedelnll rorgalomba. nem is volt
előfizcthctő, csak a MRAOE tagok.
katonai alakulatok. levente hiradócsoponok kapták meg. díjmentesen.
A puritán címlapokon nincs is \'ételár
rehüntet ... e ( 14. kép).
Már az első szám tanalomJegyzékéből és ... ezéreikkéböl
a tana lomjegyzékben két magas rangú katonatiszt neve is olvasható, a vezércikket
az egyikük ina - nyilvánvaló, hogya
Villámnak erős kötődése volt ahhoz a
Ilonvédelmi Minisztériumhoz, amelyiknek vélhetöcn döntő szerep jutott
pl. a RádIó Technika belIItásában.
Idézünk az első. ülram/o cimú
.. ezércikkböl' "Ellell.l=o/ga/Ulriu m!!kül kapja mmden hirac/olel'enle - de
mégsem ajimdék. A mw sorsdöntó
idök komoly I{jú.wigimak ke=ebe s=anluk az::a/ II köte/eteI/seggel. hogy szol-
galja meg cct. A I/em=et /e1ekben. lUdtíshan ga::dllg,
gmkor/ati/ag kép=etr e.f feladmokat bátran \'(i/lalu új
magyar lec'hnikusllem=edékel kér érte
cserébe, ..
Álljon itt a lappal kapcsolatos néhány érdekesség, A Rádio Technika
1944/4 sZlÍmlÍnak 89. o/da/an egy kIS
hir köszönti a nemrég meg[elent uJ
folyóiratot: "RegóflI hiánv::olI ti kmo110/ hiradákikép=e.sl szo/galó fohvir(/I
E=en a hiál/mn .~egÍleu moSI a 1I0n\>éde/mi .""I11.~zlérium, am/kor líflúm
eimen kéthetenke/ll megje/enö lapol
mditott . ... Órömmel iic/vö=ölj"iik cc lij
la[>Ol mi /.1, b elY'Jményes munkál ki\'tinI/nk neki, hogy minel sz(He,~ehb körben /IIc/ia II radiokullúral az öswla;on
elindítani. ,. Persze lehet. hogya kötele7ö udvariasstigtól indíttatva irootak a
rentlek. mil scm seJt\e arról, ami kis"ánatva a Rádi6 Techniká.ra is várt
A háboru után reléledő Rádió
Technika .. '-''.ira elindu/wnk"c .. egl!szen mas hang ... ételü vezércikkéböl
idézünk: "HeIrelliink megalapilouuk
a "Villám" c. láko/manYI (akadt hoz=a "s:erkesztő iS "). Láttuk. hog)" hom
viI/ék az ors::ugol, "(Molnár János).
A laJl /94R/5. s;:amában rUgtak
meg cgyet a mcgszünt Villám ba, pontosabban a fószerkesztöjébe, Egy rövidke irá~ olvasói levél rormáJiiban.
H Be/a R aláiní.ssal relrója Homitll
Istvánnak például a remek életkörülmenyeit, gestapos ismeretségi körét.
A tarta/omról, röviden
Vegiglanulmányozva a Villám vezércikkeit és mozgalmi cikkeit. nem tü·
nik olyan igaZI. " ... éressz:íjú fasiszta"
lapnak. amilyennek többen igyekcztek
később beállítani, bár kétség ki"UI inott clöfordult benne néhány. az ideol6giától mdíuatva rogant. nyilván kötelezö jellegü mondat Az Ifju3ágnak I!S
a szakoktatóknak szóló. zömmel rádiMorgalmi és elektrotechnikai alapismereteken (utóbbi számára Jelentös
terjedeImet biztosítottak. didaktiku~
..leventemunkák" keretében bemuta·
tott kisérick Icfnisaival is). egyszeru.
könnyen megépílhelő készülékeket
kÖ7öltek Voltak IsmeretterJesztö cikkek. hullámtcrJedésröl szóló rövid irások. roglalkoztak az URH-techniká·
val. Ezzel kapcsolatos gyakorialI Cikk
is \!oelt: többek közölt leközöhek egy
75 cm-es Leeher-körös \'e ... öt, majd
egy adót E IC makkcsövel.
Egy magasabb színvonalu készüléktervezési sorozatot is köz7é tcttek.
RT ÉK '20
melynek szerzője Flórián Endre volt,
aki publikált többek között a Rádió
Technikában, a Rádióvilágban, kesőbb a Rádiótcchnikában. a Rádiótechnika Évk"nyveiben és az ~zer­
mesterben is. A nem luiságosan széles
szerzői palettán megtaláljuk S=rrókay
Kálmáll nevél. aki az atomfizikát mutalla be egy népszerü ismeretterjesztő
sorozat keretében és vollak alapismereteket közlő cikkei is. A lap l1.
s::ámában szerepel az általa konSlruÍIlI asztatikus galvanométer részletes
leirása. ami a Rddiórechnika 1951/2.
számában is visszaköszön.
Sztrókay Kálmánról célszerű megemlítenilnk. hogy ezen a néven két
tudós ember tevékenykedett és publikált akkoriban. Az egyik Sztrókay
Kálmán. eredeti ne\én SZlróka)' Kálmáll Imre (1907- 1992) mineralógus,
természettudományi iró. a föld- és
ásvanytani tudományok doktora, a
meteoritok szakértője. egyetemi tanár;
az Irodalom és TI/domány szerk;esztője. A másik, akiről most szó van,
1886 és 1956 közön élt. Matematikafizika szakos tanári oklevelet szerzett
Budapesten. Egy ideig a Földrengési
Intézetben és akiskartali csillagvizsgálónál dolgozott. Széles körű. tudományt néps7erüsítő működést fejtett
ki. (Adatok a jfikiphJiából). A kezdőkct az elektrotechnikába bevezető.
31 oldalas irása olvasható a Horvath
István szerkesztette Radio Compass
l 943-as kütt:t~bt:n. Az eleAtruleclllliku
fizikai alapjai cimmel.
Számos. a tudományt a fiatalok körében népszerűsítő kötete jelent meg.
Különösen kedvelte az elektrotechnikát: két. akkoriban nagy sikert aratott.
többször. a Kis Technik/lS Könyvtár
sorozat keretében is kiadol!. témankba
vágó kötete a 100 kísérlet. majd a Még
szó= kísérlet volt. (A KT sorozatban
S::ci= e/ekrrotecill1ika Kisérlet és Meg
s;:(í= elektro/ec/mikai kisérlet cimmel
jelentek meg. Bori /sll'án átdolgozásában). Hasonló hangvételü további
kötetei: Kísérlete=ljMnyv. Kemiai kisérlelek. A kezdő kémikus kisérletei.
Első vegyelemzési kisérletek. Ezek, és
számos más publikációi alapján a természettudományos ismeretterjesztés
teren Sztrókayt akár ahirneves Oveges Jó;:sefelődjének is tekinthetjük.
A lapban Váraljai Vilmos vezetékes híradással (telefon. telex) kapcsolatos cikksorozatat is olvashatjuk.
A szerző publikalt a Rádió Technikában, a Rádióvilágban és a Radio és
film Technikában is.
RT ÉK '20
A Villámnak matematikai témájú
sorozata is volt. Rárkay György gondozásában. Nem ölelte fel a tudományág olyan séles tt:rületét. mint
a Rádió Technika hasonló sorozata.
Ez a sorozatc"imben is megnyiIvánul:
,.Logaritmus - logarléc", de jól érthe·
tő és hasznosítható formában ismerteti
a témakört.
A fenti szerLökön kívül néhány katonatiszt vegyes szin vonal u szakcikkeivel találkozhatunk.
A méretezéseket megkönnyítő
adanáblázatok. nomogramok, szamolóábrák is (az egyik részletes szerkesztési utmutatóval) megtalálhatók a
lap hasábjain.
A technikatörténettel foglalkozók
körében sokáig gyakori polérniára
adott okot aradió feltalálójanak kilete.
erről minden rádiós lapban szó cselt,
külfóldön is. A hazai szaklapokban a
szerzők általában Marconi vagy POpov melleIt telték le a voksot, többnyire a politikai széljá.rás aktuális iránya
szerint. A Villám a 4. szám vezercikkét e témának szenteli. "Amit a rádiórói nlindenkinek tudllia kell!" eimmel.
A bevezetőben többek között eZI írja:
,.A ródió' nem egy ember talá/ra fel.
Sok =seniális tudós soks=or €I'ekig
tartott és soks=or egészen más álü
tIIunkálkadá~'dnak lestesí/i meg o~van
részle/megoldiJsok s::ellemes egyesítésél'el, amelyeket egy hodseregnyi névtelen /IIIII/ka/árs kutatásszomja hozott
Iéire. " Gondolom, hogy ezzel ma is
egyetérthetünk. A cikk aztán röviden,
nehany szó kíséretében kitér Hertz,
Frankiin. Volta. RumkorfT. Jedlik. Tesla. Marconi, Arco gróf, Popov (még
Popotr-nak írja), Norden, Lieben. Lee
de Forest. Maxwell, Poulsen munkásságára. A témára visszatér a 16. o/dalOl/ pA rádió fejlódbéflek mérföldkÖI'ei" c. cikkben, melyben időrendi
sorrendbe állítja a történéseket. 1888tól 1935-ig. teret engedvén a magyarországi esemenyeknek is.
A 3. (március IS-en megjelent)
számban köszöntik a M.R.A.O.E.-t.
Ugyanott cikkeznek a rövidhullármj
amatörizmus történetéről. a 4. (május elsejei) számban pedig közzé teszik oz adástilalom alatt nem álló
adóamatőrök névsorát. a hívójel. név
és lakótelepülés feltüntetésevel (I84
amatőr).
A lap jellegéböl. kiadójából következöen az olvasókkal való közvetlen
kapcsolattartást nem preferálták. és
fejtörőt. rejtvényt sem találunk a megjelent 14 lapszámban.
5. Rádióvilág
"A lőr/énelem legnagyobb zivatara
e/zúgoll felettülIk" [rja Makai ls/will
1946 februárjában meginduló új lapja. a Rádióvilág beveLctő cikkében.
Az első, a későbbieknél kisebb alakú
és mindöS$ze 16 oldalnyi terjedelmü
ruzete a januári/februári összevont
szám. Szintén összevonták a 6. és a 7.
havit, igy ez az évfolyam 10 Iapszámból áll. Az I 947-es évfolyam is teljes
(II fLizet alkotja. mert az évben a 7. és
a 8. havit vonták össze), de az 1948as évfolyam már csak augusztusig, a
Rádió Technikanál emlitett egyesülés
elötti utolsó számig tart. A szerzö(ke)! nngyon sokszor iu sem tüntenék
fel. Az 1947. szeptemberi címlap a
IS. képen látható.
A föszerkesztó
Makai hihetetlenül temlékeny. sokolda!i.t szerző és készüléképitö volt.
ez temleszetesen a saját lapjában
kifejtett szerzői tevékenységéböl is
kiviláglik. Alig múlt el hónap úgy,
hogy valamelyik szak tap ne tette volna közzé egy-egy művét, reszletesen
mcgírt. fotóval illusztrált cikk kereté·
ben. Es ezek többnyire nem egyszeni
kis áramkörök voltak. hanem komoly
szupervevök (kétszertranszponált is),
vagy legalább is valamilyen különleges tulajdonsággal biró audionok.
kofTerrádiók. URH-előtet, fénysorompó. hangfrekvenciás erősítők és
erősitÖrendszerek. amatőr hangstlldió,
fém kereső, tapskapcsoló, daltamkürt,
anódpóIlók, érintőszenzor, füthető
mellény, függőleges tengelyű szélmotor (!) és ki tudja, még mi minden!
Amikor eljött az ideje. tranzisztoros
rádiókkal és más áramkörökkel is bő­
ven foghi'lkozott.
Nem maradhattak le a palettájaról
a legkülönfélébb mérőműszerek, jelgenerátorok sem. Nem csak az clektronikában, hanem a finommechanika;
konst rukcióban. szerkezetkészitésbcn
is komoly rutinja volt. Készíten magnót. kétkorongos lemezvágó/lemezjátszó berendezésI. (Ezt aztan ,.zeneszekrénybe" építene be, majd a komplett
készülékei is ismertette.) Számtulan,
altala kipróbált és javasolt munkafogás leírására is rábukkanhatunk a
lapok hasábjain. Mindezt műszakilag
korrekten. de elvezetes stílusban tudta
közzé tenni.
Nem kevés. a témaba vagó könyvet
is irt, amik nagy részét magánkiadás-
69
15. kép
ban jelentette meg. (A többségüket ismerem, oJvastam. A 15 tételes könyvlistat tartalmazó tábhizatot nem iktatom ide, mert dr. Simoncsics Las=ló:
"Rádiós" s=er::ők es mUllkáik eimű,
ezen évkönyvben 0lvashm6 irásában
szerepel.) És ezeken felül elindította.
majd szerkesztette a Rádi6vilagot!
Az "újkori" Rádiólechniktl eikkirói
közill talán dl: He/ényi Lás=!ó közölt
hasonló mennyiségű saját építésű készilléket. müszert.
A Rádi6világ tematikája hasonló
a Rádió Technikáéhoz: kezdőknek
szóló elektrotechnikai/ rádiótechn ikai tanfolyam, vevökészülékck és
mas kisebb-nagyobb eszközök építése. Újdonság a gyári készülékek
kapcsolási rajzanak közlése. Konkrétan az OMEGA gyár rádiókészülekeié találhatók meg a hátsó boritókon. (Fizetctt hlrdctés keretében?)
Ugyaniti táblázatokat, elektrotechnikai képleteket helye7tek el. pl. \1agyari Béla szerkesztésében.
A háború után nagy alkatrészínség mutatkozott, ám voltak olyan,
a háborús készletekböl hátramaradt
eszközök. amelyek szinte számol atlanul álltak az amatőrök rendelkezésre. Ilyenek voltak a nemet katonai
elektroncsövek, közülük is a legismertebb az RVI2P20üO. Ezt a különleges fejelésiÍ, kis méretu, változó
meredekségü univerzális pentódát
egy kis teljesítményű vevőkészü­
lék mindegyik fokozatában lehetett
használni. beleértve az anódfeszültség-egyenirányítót is. A lap 1946/3.
s=ámáball Makai inditon is egy sorozatot ..Kapcsolá.wk RVI2Pl{)On
70
csövekkef' címmel. Egy hátsó borítón elhelyezték a csö adattáblazatát, bekötési rajzát, a mért karakterisztikáját egy kll lön cikkben tették
közzé. Végül tiznél több kapcsolást
szerepelteuek a cikksorozatban ezzel
a csövel.
A fenti csötípus volt megtahilhaló
talán a legnagyobb számban, de azért
jó pár társa is hozzáférhető volt, nemelyik ama törkonstrukeióban szerepel is egyikük-másikuk. Ezért teile
közzé a lap a nemet katonai csövek
(4 régi és 13 új tipus) s7ínjelölését.
Később az amerikai CSö' ek betűI
szam kombinációs je lölésrendszerével is mcgismerkedhetünk.
VisszaköSlön a "kurblis" rádió,
ezúllal te lefoninduktorral vagy 2 db
át tekercselt kerékpár-ge nerátorral.
szelén egyenirányítókkal: az M. I.
aláirású szerzö is bizonyára Makai
István. Ugyanő bemutatja a szelektív erősÍlős, relés kimenetű hangkapcsolójá\. máshol a "szupertekercsek" méretezését ismerteti (ez a
Rádió és film Technlkáball folytatódik). Bemutat egy kombinált szervizműszert
(szignál-JI IF-generátor
+cső vo It m e rő+erős í t ö+a n ód pótl ó+
mestertrafó). számos, a szuperkészillékekkel kapcsolatos problémáról szóló cikket tesz közze, behangolásukkal külön is foglalkozik. ir
egyik kedvenc témájáról, az ama tör
hanglemezvágásról, bemutat egy
mágneses zavarokat kiküszöbölő
kettős mikrofontrafÓt. Ismertet egy
különleges kapcsolástechnikájú pHmeröt , leirja a kétszeres transzponálás előnyeit. és közzé tesz egy ilyen
felépítésü RH sávvevőt is. Ezen kivili számos rádióvevőt. különböző
elö- és végerősítö\. fotocella-erösítőt stb. közöl. Sok cikke jelent meg
szerviztémában, vezércikkben foglalkozik agyari müsorvevök visszatérő konstrukciós hiányosságaival.
Makai nemcsak a szűken veli mű­
szak i témákban publikált. Az egyik
vczercikkében több gyakorlati oktatást követel az iskolákban, egy
másikban minden lakásba olcsó rádióra teSZ javaslatot, több alkalommal sz61 a zenei rádióműsor szerinte
nem éppen optimál is összetételéről.
beszél az atomkorszak áldásairól
és átkairól. Egy másik filozolikus
hangvétel ü vezércikke az "Ember,
technika. világ". A '46/ 4. _~;;ám vezercikkében egy mára még aktuálisabbnak tűnő kérdést vet fel: van-e
szükség rádióamatőrizmusra? A gyá-
rakkal ugyanis már akkor nem tudott
egy átlagos amatör versenyezni,
mégis levonja a következtetést: az
önképzés miau nagyon fontos ez a
ten!kenység!
Ho==áles=em. hogymmwpság, amikor a honi médiában lIt1pOll/tI s=(ljkd=zák a rermeszeuudományos érdeklödes felkeltesél a fiatalokban. mert
a merl/ök- es leclmikushiany, a termé:"zeuudományos tárgyakat oktató
~'=(/klanárok Jllállya ke=d II techlllka és
a= ipar további fejlödéséT/ek gáljáva
I'úlni, állami s=illlell, egveföre, nem
sokat lesznek érre ...
Az elöbbi temáho7 kapcsolódik a
.Hogyan kezdjem er c. vezércikke: a
rádiótechnikaval most megismerkedni
ki",ánóknak ad tanacsokat a kezdeti
lépésekhez, a gyakorlat fontosságat is
hangsúlyozva.
Elméleti cikkek
Magas színvonalú elméleti cikkeket
is találunk a lapban Magyari Endrétöl: pl. a Néper. a Bel és a deciBel
értelmezéséröl, cikksorozatot a tapvonalakról. .,,4 rajzs=illlloltis" cikke
a grafikus szamitásokról (amit aztan
kitűnően demonstrál a "Terhelt fll/g)'frekvenciás lápw=eték" cikke), egy
tO\ábbit az antennákTÓI. de cikkezett
az állóhullámokról, részletes háló7.ati
trafó-méretezést is közze tett. adattáblázatokkai dúsít",u.
Sárkány Tamás a még mindig úJdonságot jelentö frekvenciamodulációról ir, amerikai szakkönyvet használva forrásmunkául. Röviden bemutat
néhány, az FM-hez szükséges adó- és
a vevöoldali speciális áramkört.
Érdekességek
A cikkek között tallóz\a sok egyéb
érdekességre lelhetünk a ,.Fo~)'ói/'al­
szemle" (vezeti: Kiss Tivadar) rovatban. Szó van például egy holland
sztereofónikus adáskisérletről két kő­
zéphullámú adóval, egy haromcsöves külfOldi hallókészülékröl (kapcs.
rajz+fotó). I-Ia nem is zsebrádiót, de
kétcsöves telepes lörperádió. ill. egy
kibelezell könyvbe rejtett, egycsöves
(kombinált csöves) készülék kapcsolási rajzát. fotóját is bemutatja. Beszámol két szokatlan formatervü rá·
diókt!.szülékröl, fotókkal illusztrálva.
Máshol a szubminiatűr amerikai csö\'ekröl ir. amellékelt fotón egy, a korai
tranziszloros rádiókéhoz hasonló meretű és dizájnú csöves rádió látható.
AT ÉK '20
A törpccsOvckre aztán visszatérnek,
egy ujabb. fotókkal Illusztrált hir keretében. megemlit\'e~ hogya Tungsram is tervezi ilyenek gyártását.
Bemutatták-a Westinghouse égisze
alatt kisérletezö NormolI Beess fényleIcfonját is röviden, fotók kiséretében.
A legtöbb "kis szinest" ti többi
írás között elszórva tördelték be. A7
1948/7. szamball e helyett .,Eu hallotIUk" ro\'at indult. A kis hirek korabban fóleg a7 USA-ból, Anglió.ból
és mas nyugati országokból származtak. Ahogy a hónapok múlnak, egyre
gyakoribbak a SzovjelUnióról szóló
rövid tudósítások.
FOIóval illusztrált kis hír által értcslllhctllnk a hallókész[llék terén
nagy tapasztalatol szerzett Sentinel
gyártotta mellényzseb·radi6r61. ami
állit61ag a világ akkori legkisebb rádiókészüléke.
Akkoriban nyilván meglepö újdonság erejével halhatott al a fotókkal megspékelt híradás. amely egy
angol. automata gépsorral felszereli
radiógyarról számol be. Itt nyomlatott
áramkörös rádiókat gyártanak. állítólag husz másodpercenként egyet.
A nyákokon az ellenállásokat, teker·
eseket és a kondenzatorokat is kialakították. Azt azonban 3 cikk szerkesztője is megjegyzi, hogya vázolt személyi feltételek meHet! aligha bocsáthat kl az üzem husz másodpercenként
egy-egy komplett készüléket ..
Alkatrészek, múszerek
hází készítése
Berc::ik Lás=ló piezojelenségekkel
foglalkozik. majd az azon alapuló eS7közök (mikrofon, hangszedő. hallgató, hangszóró) házi készítését taglalja
egy sorozatában; a Seignene-kristályt
is otthoni körillmények kÖ7ÖII növeszti (hasonló a Rádió Technikában
is megjelent akkoriban. de Zerinvary
Endre csak mikrofont készitett a
házi piezokristállyal). Berczik késöbb kvarcoszcillátorral. kristályszürökkel is foglalkozik a lapban.
László Tihamér - immár egyetemi
tanórsegéd - otthon volt a preciziós
merés· és müszenechnikában. és az
amatörhasználatra szánt szokásos
mérőhidakhoz 'képest igen precíz.
lineárIS skálájú RC-meröhidat mutatOtt be. Ír DC/DC konverterről, fcszUltségtöbbszörözökröl. csöves feszültségstabilizátorokról, közzé tesz
egy kombinált "Serviceméten··
Szintén szervizmüszer a Standard
RT ÉK '20
gyár müszerészének, Fürge Gyö"g)'nek a ködfénylámpás csövizsgálója.
Dr. Damokos Tamás okI. vegyészmérnök. egyetemi tanársegéd is ujdonságokkal örvendeztetl meg az amatőröket: ismeneti a katódsugárcsöves
mérések (az,!z al oszcilloszkópia)
alapjait. Ezen kivül különböző, akkor
nagyon modernnek sznmltó anyagvizsgálati módszereket mutat be,
vázlatosan. Leírja, hogyan lehet egy
nonnál trióda ráesárnmának kompenzálásával pH-mérő jelkondicionálót
épiteni, kiváltva a drága és nehezen
beszerezhető elektrométer-csövel. Közölte az RVI2P1000 saját mérései
alapján megrajlolt kara[.,terisztikáit.
Sz61 az elk6k tulaJdonságairól, a jellemzőinek méréséröl, és közöl is egy
egyszeru, három Jellemző mérésére
is alkalmas készülékeI. Rövid hir kerelében megemliti al újdonságnak
számító grafitanódos ad6csöveket. ismeretterjesztő cikkecskében beszél az
Autoscaler nevü GM-csöves radioktiv
részecskeszamláló műszerckről.
Bármilyen meglepö, elektrolitkondenzátorok házi készitéséről is iródott cikk ("47/11 .. a szerző Csak E,.vin)! Ugyanő részletesen értekezik a
fotocellákról, más alkalommal megemlékezik Gustav Robert KirchhoITról. majd Luigi Galvaniról.
A lap hasébjain találkozhatunk az
ionkamrás és a GM-csöves radioaktív
sugárzásmérő rö\id, ismeretterjesztő leírásával, kapcsolási vazlatokkal
tarkítva.
Érdekességek, hangrögzítő újdonságok, korszerű alkatrészek, munkafogasok
Még alig voltak erre kifejezetten kényes félvezető eszközök, mégis. más
területeken sok problémát okozott a
sztatikus elektromosság . •.A dörzölés;
elektromossag káros hatásai"' c. kétrészes cikk konkrét eseteket mutat
be, majd ismerieti a károk megelőzé­
sénck módszereit.
Nyilván a nemrég befejeződött
háború ihletle ti "Van-e I'éde/em az
atombomba ellen?·' ma is aktuális
megállapításokat tartalmazó írásat
(Münnich Antaf). Egy másik, ugyanezen szerző vátesz; tehctségéről tanúbizonyságot tevő ismeretterjesztő
írást is lehoztak ..Elektronika es ü,.hajó=ás" címmel. A V2-böl kiindulva
figyelemre méltó megállapításokat
lesz az - akkor még jövőbeli ürhajózásról. Máshol a Telefonográfol, a
s\ájci gyártmányú. üzeneteket mágneses korongra felvevő telefonüzenet-rögzhöt mutatja be röviden, fotókkal illusztrálva.
Egy másik kis hír kombinált - huzalos magnó/gramofon - hangrögótőről számol be.
A repülögépek rádiónavigáeiójáról
ír ismeretterjesztő cikket Flórián Endre. Ugyanő mutatja be a katódsugárcsöves rádiónnvigációl is. tömbvázlntszinten. majd a ,.modem ZZ"-vel (egy
ősi repülónavigációs módszer rádióadóvevökkel segített \áltozatával) is
megismerteti az érdeklödöt.
A Rádióvilág is számos újdonságot mutat be rövid, ismeretterjesztő
stílusban. pl. fotóval illusztrálták n
szalagos magnetofonról szóló tudósítást. Többször cikkeztek különböző
kiállItásokról: a londoni rádlótechnikai kiállitásr61, a közlekedési kiállf·
tásról és al öszi vásárról is. Zelenka
egy amerikai 6 csőves szupervevő­
kit Osszeál1itása során szerzett pozitív tapasztalatairól ir. szuperlativuszokban.
Időnként korszeru alkatrészekről,
anyagokról is beszámol a lap, például
a Carbonyl porvasak alkalmazásáról.
Dobos Dezső okI. vegyészmérnök áttekintést nyújt a rádiótechnikában elterjedt münnyagokról, bemutatva azok
alapanyagait. tulajdonságait, felhasználáSI terOletet. A gramofontűk kikerillhetetlen témaköre is előelőkerill.
néha fotókk31 illu~ztniha.
Munkafogásokat is ismenenek:
kondenzátor zsileupellgekből, fémek [.,émiai ezüstözése, kapcsolók
érintkezöfelületeinek tisztítása stb.
Rádióamatóröket érintő frások,
közlemények
Termeszetesen bőven találunk megfigyelö- és adóamatőröknek szóló
írásokat, föleg 1947-t31 kezdve; a
2. s=ámban indul .,Dr. lIeo~';side"
HA53RS CQ rovata, a rövidítés magyarázatával. A ni.dióamatÖrök: számára talan a legfontosabb hir a ·48/2.
szám e rovaláball jelent meg. lu aláirtak a szerző nevét is -. de rosszul:
Radnay helyen Radnai olvasható
ime, a relhívása a "QSO-én epekedő··
amatőrtársaihoz: végre beadhatók a
kérvények az ad6engedélyek iránt!
Addig is megfigyelő versenyt szer\eztek, később az eredményét is kOzőlték. A '4814. s=ám CQ ro\atában
szamol be a Magyar Rövidhullómú
Rádióamatőrök Egyesülete alakuló
71
közgyüléséről. Alapszám vezércikkének is az M. R. R. E. a témája.
A CQ rovatban nem csupán amatőrélettc!. forgalmazással kapcsolatos
híreket. tudnivalókat. hanem hullámterjedésseI foglalko76. ill. mÜS7aki
tartalmakat is olvashatunk: a rövidhullamok terjedési viszonyai; 4 sa\OS
O-V-I-es audion: a sávnytijtás számitása kapacitív hangolásná!: feszültsegstabilizálás ködfénylámpá\'al. ill.
spec .. többkimenetű gáztöhésu csövel;
oszcill<itor-alapismeretek.
típusai k.
s7erelési tanácsok; 5 sávos l- V-l. ECO
aud ionnal. sávváltás az adóvégfokban;
a visszaverödések grafikus ábrázolása az ionoszférában. RH DX-eknél;
Clapp oszcillátor: triódás áteresztő
tápegység.
Ugyancsak a rádióamatőröknek
szól a "Tr/dósitlÍs az lmUltúr .wíl'ukrór
és ..Röl'idJ/IIllomlÍ ii:enetek" rovat.
Vegyes temák, feltörök
Az oh asókkal való kapcsolattartás fóruma az .. Ü:enelek ~ fanocsok" roval.
amelyben konkrét. s7akmai válaszok
Jclennek meg.olvasók segítségkérö
levelei re.
ApTÓhirdetéseket is kÖZLé tettek.
az ..AmatÓrök egymás kö:ölI" címu.
nem túlságosan terjedelmes ro\'atban.
Érdekes színfoltként a7 utolsó é\'folyam havonta helyt ad a rádiómüsorok bírálatára, ..a lj. s:, fejhallgatú" álnév mögött rejtőző szerzőnek,
Az internet segitségével sikerült kibű­
garásznom. hogy a valódi neve A'fo/)'
Tamas volt. a rendszeres müsorkrilJka
... ele indul meg, már a Rádió Újságban. Nemileg kapcsolatos eucl a témával Rádióvilág legelső számában
napvilágot látott .. Mit halIlIlIk II /'odiobór. a ..Mit /raIIullk a: éterben" és a
..Látogatás a srúdióbll/l" írás,
A lap szakköny... ajánlójáról se fcledkezzünk meg: .. Köllyl',~:emle" címen futoll.
A Rádióvilágban is van fejtörő
rovat, eleinte mindig az adOIl kérdés
témáját megjelölő eimmel. Elsőként
az 1946/ 12. s:iimhan jclenik meg.
mint .,Karácsonyi pál,vázat", E feladványoknak is gyakori szereplöje egy
képzeli. gyakorlott szakember. ezintal Tekercsffi.' úr. A megfejtéseket és
II nyertesek listáját több alkalommal
külön oldalon közlik. A fcladványokat néha - a megfejtcsek eredménytelensége miatt ~ könnyítések hozd,füzt!séve1 meg kellctt ismételni.
A ..Pálvá:m" eim csak a '48/2. s:ám-
72
tól kezd\c szerepel. Ugyanebben a
számban bukkan fel először az egyszerü kis •. Riulió.\' kereszrrejt\'eny",
A '4814. s:lÍm áprilisi tréfával örvendezteti meg az olvasót: a rádiópszihőrlátorrl/I. a spirit ism us kigúnyolásara. Persze TekeresfTy úr átlát a
szitán. de nem árulja el a megoldást:
az olvasóktól várja azt, A mesterséges
tepli/lcét feltaláló japán kutató is ide
tartozik, (Ezt 3 szót nem ismertem. bár
derengett \3lam1. Utána néztem a Magyar nyelv értelmező szótárában is.
a neten is. Az utóbbiban egy kabarészámmal kapcsolatban akadtam csak
rá a kifejezésre. Hát persze. olvastam
valaha: Karinthy!)
A Pályázat kérdései gyakran fur·
mányos szcrv;zcsctekre vonatkomak.
de pályázaton kívül ol\asók által beküldött szeT\-izeseteket is kőné tesznek: .. Hogyan kiís:6böltem ki a hihát?" címmel.
Az utolsó szám \'ezercikkeben a fő­
szerkesztő szól arról. hogy lapja a
Rádió Technika letihásának időszaká·
ban szaklapkcnt másfél évig egyedül
szolgálta a rádiózás ügyet, majd az
erők egyesítésének hangsúlyozáshal
elbúcsú7ik az olvasótól: "S:eptcnrber elejétől CI Rádióvilág él' (a) Rádió
Technika új. egyesiteff eimen, egr lapkénrjelenik meg. kö:ös s:erkes:th'he"
és towíbhi bi:almat remélve kopoglut
mindkét e!öji::etötábol' ajtaján . .. (To*
vábbi részletek e lap tartalmáról is a
KANYJ-b61lehet megtudni . A Rádióvilágra 419 bejegyzés hivatkozik.)
6. Feléled a Rádió Technika
1947 májusában Molnár jános tOszerés Wlíg/ler Walter szerkesztésében ismét megJelenik a Rádió Technika. a korábbiakhoz hasonló cimlappal.
A már idélett .. ujra elindulmnk" címü
vczéreikkébcn Molnár igy fogalmaz:
.... .E:erkilimcs:Ml1e!..'l'I'clllu}gy májll~lÍball egyesztelell ember es:telen intézkedése torkrmkraforras:tofta a s::ór.·
Kolmwí/'i-Borcsa .,sajtdbi=fos" betiltotta a Rddió Technikát Az R. T s:erkes:ló gárdája s:ers:éledt és soraiból
bi:ony jó nehá/lyan eltlÍntek. meghaltak,
.. A roll/ak. II s:emét elwho";táSll és lelkiink öss::es:edése mán - sokat \'es::tetfiink most /"ÓI' ujra IIcki a
mrlllkálluk.'.. ," A föszerkesztő\el kapcsolatban érdemes tudnunk. hogy ezen
a néven két szerző munkálkodott a rádiós sl..akirodalom terén ugy. hogy még a
szakir6i stílusuk is hasonló \olt. Részletek a l~l-böltudhatók mcg, Ez szerint
kesztővel
a Rádió Technika felelős szerkcsztőjc
Molnár János okI. gépészmémök. nem
pedig a Posta Kísérleti Állomáson
dolgozó. szakiróként is tevékenykedő
névrokona volt. (ZárÓjelben jegyzem
meg. hogy Wágner Walter ne"ének hcIyes leírása kérdéses. A Rádió Technika
impresszumában. nlindenhol Wágner
szerepel. mig az általa jegYl.cll cikkek
elé követkczetesen Wagner került.)
Az emlitett személyi veszteségek súlyosak voltak. szime nlinden szamban
találhatunk egy-egy megeml6kezésl.
Mondani\al6 akad bőven: a háború
alatt a rádióelektronika hatalmas fejlődésen ment át. Aháborlls é .... ekben
az infornHiciós csatornák eldugultak:
a kutatási eredményekről csak homályos ismeretek Jutottak el a7 olvasókhoz. Az alábbiakban néhány érdekesség következik. ismét csak szubjektív
\álogatás eredményeképpen.
A Magyar Posta az ún, népszuperre
kiirt pályazatára Vörös Rezső az
Echo-201 V ne\u, 3+1-cs kcsztilékcvel palyázoll. amit részletesen ismertet. és persze forgalmazza is a teljes
anyagkészletél. mint azt amel1ékeh
reklámbóJ megtudjuk. A bevezetőben
örömmel üdvözli. hogya Posta vegre
ráébredt arra. hogy a probléma csak
kisszuperrel oldható meg. Előzőleg
egy 2+I-est is bemutatott. Echo-IOIV
néven.
Zakarhis Imre a ..Ff/lrf rúdiríja ..
cil/lli. néhány hónappal későbbi cikkében másképp látja: megtervezte - az
állítása szerint ~ II világ legkisebb fo·
gyasztású. hál6zati és telcpes üzemre
alkalmas. modul rcndszeríi kétcsöves
audionját, a "BATT-AC"-t.
Több színvonalas elméleti cikkel is
találkozhatunk pl. a \lsszacsatolasról.
az impulzusteehnikáról. a fá7isfordit6
fokozatok ról, a frekvenciamodulaciőról. egyenes karekterisztika visszacsatolás nélkül. negutÍ\ visszacsatolás
grafikus szerkesztése_ ft IlF-crősitők
torLításai, a \jvőhullámú telefon (több
s7erzőtől).
Egyszerű es hasznos fogások, tanácsok olvashlltók a7 Otletek-Jágasok
rovatban.
Témal'álogatas. címs:lI\'akhClIl. ülö/'endhell
Szakcibkek
- 30 _ 16 OOO Hz-es átvitelü, "torz1l3S
nélküli", végig ellenütemű erősí t ő
RVI2P2000 és 6L6 csövekkel (Kódá/'
Gé:a).
- ,.E:erforinlos romos rúdió Jzerl'iszRT ÉK '20
verseny" (47/1.), a .•Romke:dilékek ja~'if(ha" rovaltal összevonva .••RádiószervIsz".
- Sérült műszerek ja"Ílása (DoImán
Ist\án. egy mitsik hasonló irás: _'\baházi Richárd).
- A tele\'ízió technikoJa (sorozat;
Abaházi Richárd).
- Hangrögzités acéldróton (sorozat:
Wagner Walter).
- Decimeteres hulhimok a hirközlés
szolgálatában (folytatásos).
- Sylvania kristálydiódák alkalmazása
- Gyakorló URH adó Lecher·\czctékkel - a hadak útján igen sok értékes
anyag (fOleg ultra-anyag) kertJ[t hozzánk fogalmaz az ismeretlen szerző,
- Hang:'Lórója\ ftás (DoImán István).
- Modern fémkcrcsö.
- BarátkoLlÍs a katödsugárl;:sövcl (Palilz
I. Jenő).
- Hanggenerátor mérelezése és e[kéSLItése (\IIalcslIler Ferenl;:).
- El;:ho-2000 LcnesLekrt!-ny.
- Nagytá\'olságú tavbcszélövonal. vonali erősitöpárokkal (Felsö\ályi János l.
- 1.000.000.000 volt (l>orOZIlI. Wagner
Walter).
-GDO.
- Vasmagos tekercsek méretezése.
- Kristályvez, modulált szignálgenemtor.
- A rádiótechnikai muszerek (sorozat;
Wagner Walter).
- Mc:teorológiai radiós,wnda (Flórian
Endre).
- Umverlális csövizsgal6.
- 50 W-os gyakorló adó.
- Rádio-toto, a mindentudó Iclcpes
mérő-vevő (Szakál;:s János).
- Tritel oszcillátor.
- Di namikus mikrofon épftése (Marót
László).
-A szelén egyenirányítókr61 (Dunka
SlÍndor; Malcsiner Ft:renc).
- Vibrátoros IÍramlÍtalakitók (sorozat;
Barat Béla).
- Hogyan született Mafirt típusrádió?
- PANTOFON háromcsöves hallásjavító (Ádám József).
- A DMG hőlcgmotoros ilrnmfejlesztö
adatai (Stirlmg-motor).
- Szupcrtekercsek méreiezese. KF-körök (Makal 15tHln).
- Viszonylag sok hir a SzovJetumóból
(átvett kapcsol:isi rajzok iS).
Isl]ll;rtucncsztÖ és cgyéb cikkek
- ..Önálló ipar lesz a rádióipar". majd
a 2. számban már beszámol az erröl
szóló első rcndelctr61. később néhány
mestervi7..sgáról is.
- Mit fejlődött azelektrontudomány az
RT EK '20
elmúlt évek alatt? (sorOL1!).
- Rádi6technikai tanfolyam. o folytotások végén kérdésekkel
- Kérdéseink feJlörőro",al.
- A radar jclentösége az idöjárás kutatásában (FIóriAn Endre).
- Titkok a rádi.óháboruool (sorozat).
- ..CQ OX" Ro\ idhulltimu éterriportok.
- A szilícium-korszak beharangozása.
- Atomerő - atombomba
- Terjed a rádiótelefon (Kiss Tivadar).
- Indukciós ed7és.
- Több részes angol-magyar szakszótár. a magyar kiejtés feltüntetésével.
- Az első üzemi adáspróbák Magyarországon FM-mel.
- Io noszféra. Troposzféra ( F[órián
End re).
- EN IAC (Nemes Tihamér) bistabil
MV. A lövedék röppálya-pontjainak
számítása gyorsabb, mint a lövedék!
- A hl ing-féle SOFAR, a Vt7ben való
telefonálás.
- A \'illanyáram bénító hatása (és to",ábbi. balesetmegelözö cikkek).
- Elektromos agykutatás (EEG).
- Holdradar-kisérletek. Bay Zoltán kísérletei, összehasonlítás 37 amerikaI
kisérlettel (Pócza Jenő).
- Az AUTOPRON autótelefon bemutatkozása Budapesten (\\o'agner Walter).
- A neutrográfia ( I'laas András).
- Tudósítás a BNV-rÖ[.
- Mikrohullámú sütő.
- SlmollJI KarolJ szuper-nagyfeszültségű gc:m::r.ílOninaJ.. bemutatása. ( Ismeretterjesz t ő; Wagner Walter).
- "Beszé/ge/ünk, rerl'e::ge/fillk" olva·
sók beküldött konkrét problémáira váfaszol a szerk.
- Anyagszerkezet-kutatás "anyaghullámokkai" (Haas András).
Az ulolsó, augusztusi szám vezércikkében Molnár is búcsúztatja a lapját: ..... Most az erök kívánatos egyesíIfise bekövetkezett. S::eptember elsejétól ke::dl"e a Rtidiótechnlka (sic!) es a
Radió Viltig egl'esí/l'e jelellik meg és
e=zel megnyílik a: IÍI a magasabbfokli
mUllkara. "
Ellentétben a Rádióvi[ág búcsúzIutójától. ebben a vezércikkben szó
esik arról, hogy olyan uJ ro\atok is
indulnak, amelyek például a hangosfilm technikájával és a hozzá kapcsolódó erősitéstcchnikával foglalkoznak,
de a rövidhullámú amatőrizmus is
új rovatot kap, az MRRE védöszárnyai alan.
Az új lap dmét ö scm emliti meg:
valószi nű l eg ebben ekkor még nem
volt meg az egyezség a Rádióvilág fő­
szerkesztöJhel.
7. Rádió és film Technika
1948 augusztusa után a két újság
egyesül: szeptemberben megszilletik
a Radió és film Technika első SZ3ma
( 16. kép). A szerkesztőség es a kiadója által jegyzett vezércikkben szerepelnek a következő mondatok: ,. ... Mi
mege/egszüllk azzal. hogy segedke::el
nyújtunk a mi sajal kedves kii/ö" viltiglll/kbllll. akár hivatasos szakmai
\'QIlairói l'all szó. akar egys::erti IUdomLÍII.I'.I'::omjról. Mi"döss::e 0::1 S::I!re/nók. ha e::l minél jobban IIIdllallk
elvégezni, Es ehhez csopor/osi/olfl/k
eróil/ket is. Lapl/ukal MolnLÍr János
irál/yítja. akiI/ek epÍló mIII/kaját o
magl'ar rádióiroda/omban, szakmai
lIe~'eJesbell és ipari ~'onaIOIl regóta
I:mlenk mU/del/ülf. Jele1llÖs része,
vis::i Makai Istl·áll. akII szintén IIem
kell bemlllarni. de a Rádió Technika
olm.fói Wtigl/er Waltert is megismer/ék máI: .....
Különös. hogy lap új dme álta[
sugallt témakör-bö"ülésről egy szót
sem ejtenek. A korábbi folyóiratokból kiderül, hogy az optikusok sokáig Jogo!oultak voltak rádiókés70fékek Javítására is. Már a ..sokcímü
[apnli]"' tapasztalhauuk. hogya múlt
század húszas éveitö[ a rádióteehnika. valamint a fotó- és filmteehnika több szalon kötődött egymáshoz.
(Mind a két technika a korra jellemző modem és otthon is űzhető, korszerű hobbi volt.) Nem véletlen tc·
hát. hogy az úJ lap cime az lett, ami.
A vezérei kkekben többnyire a po·
litikoi rendszer erőteljes hatása, sőt
nyilván nyomása érződik.
MI előj7ör o fOló- és fi lmtechnikai
témákat ragadjuk ki. a többi gyakorlaII lag azonos az elöd lapokéval. Ez előtt
azonban feltétlenül szólnunk kell egy
nagyon fontos. az egesz \ilágot alapvetően meg"áltozt3tó témáról.
Létezik a tömör elektroncs6!
Az első szóm 17. olda/ali ezzel a hiradással ta[álkozhat az érdeklődő: a
Bell telefon laboratórium meg\'aI6sította a rádiómémökök régi vágyálmát.
a ,.tömör elektroncsö\'eC, amit Bellék
/rtmús;;lOrnak kereszteltek. (Ennek
szaba[mi bejelentése 1948 júniusában
történ!.) A rövidke irás egy gombostufej-méretu gennániumkristályt említ,
amit hajszálvékony drót érint, ez felel
73
zisztoros kereskedelmI autórádió is
nap\i1ágot látott (Chrysler-Philco:
Mo~ar 9 14HR).
Ugy tönik, hogy az általam . . izsgált, írásom tárgyát képező szaklapok
közül idórT!IIdbell ez a:! els6 laps=ám,
fI',,"~
~U I~.
.,. . . . 0.0.
.o,~
16. kép
meg az elektroncsö nicsának_ A Bell
egy. ezen az eszközön alapuló rádiót
is bemutatott. Hozzáteszik. hogy ez
a készülék kereskedelmi forgalomba
ncm kemll. és az új eszközt e1öször
nem is rádiókban. hanem telefonáramkörökben fogják használni.
Igaz. hogy a Texas InslrumcntS
és az. I.D.E.A. együttmüködésének
eredményeképpen később megszüleIett Reg/me_,' TR-I upusu. a világ első
kereskedelmi forgalomba ho:'ott tranzisztoros rádiója csak 1954-töl "olt
meg"asarolhaló. Ez szuperheterodin
rendszeru zsebrádió .. olt. és 4 db lüstranziszton tanalmazott. A kis dinamikus hangszórót egyetlen ...A"osztá lyú beállításban üzemelő tranzisztor hajtona meg, kimenőtrafós
IlIesLtesse1. (K3pOIl is bőven bírálatot
a kis k i menő t eljesltménye. csekély
hangereje miau.) Az áramkörök táplálására egy 22.5 V-os. 412-es típussz:imu telep szolgált. A 76)t127~32 mmes kisrádióból 150 OOO darabot gyártottak. Úgy gondolom. hogy igazi
kurázsi kellett ahhoz. hogy az akkora
mar kilú n ő paraméterekkel bíró elek troncsövek és azok kiforrott kapcsolástechnikája ámyékában egy ilyen.
gyengecske paraméterekkel rendelkező
histranzisztorokon alapuló.
drága teleppel üzemelő készüléket
rorgalomba hozzanak! A keszülék
kapcsolási rajzát nem tették közzé az
uJságban (jóval később. az [5 J-ben
me&Jelentettűk). Mostanra a neten
nemcsak a kapcsolás, hanem szamos
fotó és egyéb dokumentum is fellelhetó róla. I 955-ben már az első tran-
74
amely megemlíli (I trall=is.ton.l
A követk ező, Váraljai Vil mostól
szá rmazó tramdsztoros cikk (/949/6.)
lényegesen komplexebb. Bemutatja
a hagyományos és a koaxiá lis tüstranzisztor felé pítését. karaktcrisztiká it és közli egy hagyományos (meg
nem nevezett) tipus legfontosabb adat3ll. karakteriszttkaseregét. Jellemzö
flzemi \ iszonyok között_ A következő
számban foly tatja a témát: bemutatja.
hogyan lehet .. kristá l ye rősítöke t " készíteni detektorkristályokkal. Végü l
közös bázisú kétfokozntú RF erősítő
és egy oszci llátor elvi kapcsolás i rajzát is közze teSTi. GyanÍlom. hogy ó
maga nem végezte el a kénüs kísérleteket, hiszen egy szóval sem emliti
a tűstranzisztor negyrétegű struktürájának kialakitásához elengedhetetlen
kollektorformálás!. Érdekes. hogy
már leírja az elektronárnmlást és az
..elektronhirmyos Uregek" (manapság
lyukaknak nevezzOk) áramlásá!.
Az 1950/9. száll/bim Ou/iczky Jó=sej már a "kr i stálytc t róda-ke\'erő­
rő l " cikkezik: a kétemlHeTÜ, tüstrnnzisztorszeru eszkOzbcn a lapkát három
tű érinti.
A lap /951/2 ..t=amaball arról Jelenik meg egy hírccske. hogy miként
lehet a tranzisztor határfrckvenciájlit
Otszörösérc nö .. elni erős mágneses
térben. Sajnos tovlibbl. a tranzisztorok
gyakorlati relhasználását is bemutató
ismenetésekct hiába kercsünk a Rádió
és film Technikában. Ez még évekig
váratott magára: csak a7 utód lapban
került rá sor, 1957·ben.
Fotó-
és film témájÚ írások
A filmragasztásTÓI; fdhi\iás szakmai
Irodalom feJles7téscrc; s7..akmai-káderképzés; a film relépítése, gyánása;
mozi-hírek (rovat). az emulzió készítése: szinkronizálási kísérletek: előhí­
vás - fixálás. feketedés: hangosfilmragasztás; filmek e l őhívása és másolása;
hanglámpa és resoptika: moziszer\iisz;
lencsék, tükrök. gyakorlati optika (több
rolytatásban); filmhirek: a hangvisszaadás l egkedvezőbb hangtechnikai feltételei (sorozat): film-állandók: a térhatásu film (sorozat): a fotocella (sorozat): ivlámpaszabályoLó. szinhőmérés:
a filmkamerflkban és \ict itőgepekben
alkalmazott szmkronmotorok; önmüködó szénösszehúzás ívlámpákban:
szekundercktronokkal múködö fotocellák (elektronsok.szorozók); forgó áramátalaküók (sorozat); az áramfejles7tök
önműködő reszOltségstabililatorai: a
keskenyfilmveti tök fényforrnsa; a pilla
(pillangó); a magnetofon; a mozigépház tűz\édel m e: fon tos új ítások (több
szerzőtő l ).
ElméletI, méretezési cikkek
Il álózatt eg)emranyitók szürőköre-nek
méretezése: hangfrehenciás eTÖsitők
mérttezese (sorozat); permanens mágnesek mércte7l~se: rczgőkörök es oszcillátorok hőfokkompcnzá l ása: vasmagos
fOJtók méretezése; az RH vetel stabilItása: R)ldellcnállás mérése; a r{tdióhullámok nyomában a felső atmoszférában; rövidhullámok terjedése: antennák
(sor07.llt); nomogramok (sorozat); 37
cgygombos hangolás; nagyfrehencias
edzés: autotrnfó mérctezése; trnnszponáló erősitő szamtllÍSa (sorozat); kis·
teljesitményü adók rezgókörsT.amítása
(sorozat); váltóáramú feszültségstabilizálás (kétréle); az ionoszféra; nagyth olságu telefonösszekölletés (sorozat); egyenirányító trarók mérete"ésc;
a szélessávú dipólokról: a forrasztás
fizlkóJa: adóállomások tervezése (sorolat); elbmágnesezell fOJtótekercsek
méretezése: a dccibelról: az elektroncső élettartama; csillapitásszabál)ozó
tenezése; \asmagos tekercsek méretczé..e; az URII -Ierjedésröl; szuprcg'e\ ők elmélete (sorozat); \ állozÓ el1enallású áramkör rajzos számítása (több
szerzőtő l ).
TémavBlogatás, címszavakban
SZ!lkclkkek
- Folytatódik 8 "Beszélgetünk, tenczgelÜnl. ". az "Ölletek.-fogások" rovat.
·Az I szám B3 oldalán indul az ..R_FT
Szervisz lapok" (táblázatok, nomogramok. gyári kapcsolási rajzok).
- Hangos házitelefon; Egycsö\CS hál6zall világ\e\-ő: háromcsö\-es tdepes
vevő: .,szuper-szuper"; hordozható világvevő; BO-reflex; RII-.,betét" (adapter); 12 W-os erősítő audion hclyivc\-ő\el; mmiatür vilag\-'cvő; autóvillamosság: 2+1-cs RIIfKH szuper: ffithctő mellény, negycsö\-es kofferszupcr:
SZef\JS7 csomérö; takarékszuper: érintÖSzcnzoro!. JelLöberendezés; I \-agy 2
csö\es fejhallgatós készülékek: háló.:ati vdág\c\ö·autórádió: 2 és 3 csöves
tclepes SLUper: a gramofoneTÖsítés-
RT ÉK '20
ről; I+ l-es hálózati vevő; vibrátoros
anódpótlók; 5 W-os minőségi erositő;
egycsö\'es. olcsó telepes \evő: irodai.
(Jzemi hangostelcfon: egycsöves refIcnc\ők (Makai).
- Mérések katódsugárcsövei (több közlemeny); torzítasmérö; hitelesítő frekvenciamér3: szignalgenerátor (többféle) és használata: varázsszemes rezgőkönnérö (kétféle); csövoltmerő dBhitelcsitése zongorával; hanggcncrátor:
RC-generátor; GM-számlál6csövcs sugar7.ásindikátor: testhömérsék let-nlCres elektromos úton; torzitásmeres RehiddaI : Re-mérő és univ. jelkö\'etö:
univ. U-R-mérő zsebmüszcr.
- 1000 Ft-os szerviszvcrseny. Szcrvisz.
csetek. Rádiómester rovat.
- Clapp oszcillátor.
- Kétfokozatú, négysávos R/I adó: kétcsöves " HAM" szuper; morzegyakorló: ,.szórakoztató vevőből" sávszupcr:
50 MHz-es szuper: automatikus adas\etel átkapcsoló; 4 sávos RH kiste/jcsilményü adó-vevő: konverter az RJ-I
amatőrsávoK vetelére: folyamatosan
hangolható VFO: 100 W-os komplett
RH adó:
- Kézi rádiótelefon (az M. R. C. fejlesztése).
- Sorvczctős tekercse!őgep (Sárközi
Zoltán); mézsejt-tekercselögép (Pt'llfi
Albert)
- Kristálydetektoros vevök : pályázat:
hangszórós \'evö,
- A pOIcnciométcrekTÖI; a fénycsö; hökereszt; szelének javlttba. új szárazelem: rádi6cs(hek gazossága; hangsl6róismeret; elkójaviuis: kuprox egyenirányító; csövek regenerálása; kristfllymikrofon gramofon pick-up-böl:
rezgókörök jósága, használhatósága;
mikrofémrétegü kondcnzá.torok; hőele­
mek készítése: a tranzitron; régi csövek
helyettesítése: porvasníd-nntenna (a
ferritantenna elödje): kiolvadó biztosítók: piezoeektromos kristályok készítese; kristályhallgató készitése
- Kis technikus laboratórium (sorozat).
- Szél motorok (hosszú sorozDt).
- A szalagos magnetofon szerkezete.
- Elektromos gitár.
- Lecher-vezetékes oszcillátor 420 ...
460 MHz-re.
- I:.lektromágneses (rezgő) fürészgép;
..elektroakusztik-us" mosógép.
- Egyenirányító gyors relével (vibrátorral).
- Egycsö"es szuperelőtét HF erősítő­
höz.
- AC I és U stabilizálása vashidrogéncsövel.
RT ÉK '20
- A magyar vezetekes rádió.
• Benzinmotoros aramfejleszlők.
Ismeretterjesztő és eiyéb cikkek
- Folytatódik a rádiótanfolyam, az
egyes folytatások végén fejtörövel.
- Uj tanfolyam az ,.R.Fr esti iskolája"
- Kezdök klubja (a rádió elméleti alapjai. egyszeruen).
- K(J1Rlldi érdekességek (állandó roval).
- Beszamolók klf. hazai és külföldi kiállitásokról.
- ,,5 perc akusztika" (sorozat: Kellermayer).
- Proton-mikroszKóp.
- Továbbra is él a .. Kérdéseink" fejtörőrovat és a .. Szerkesztői (J7enetek" roval.
- Több, rádióamatőrökhöz szóló rcndszeres közlemény (MRRE közlemények, RH éterriportok, HA2BNV,
klubélct, rádiótávirásl.-versenyek).
... Lapböngészés" (külföldi szaklapokból).
- Mit mond a nyírfa ellenállása?
-A Radióvilág "MI a kristálydióda?"
pályázatára beérkezett pályamüvek ismertetése. A nyertes: dr. Thllr:.o Emilia.
- Rádió-aknák (haditechnika).
- A kikerülhetetlenül vissza-visszatérő téma: a néprádió. Ismét pályázatot
teltek közzé, részletesen megadva a
követelményeket. A díjazas 5000 FI.
(1948. 1I00'emberi szám.)
- Vezetékes rádió a Szovjeninióban:
az orosz morze-ábécé. Popo\', a nagy
rádiófeltaláló (tcnn~s.lctcscn tübbs..lör
is sz6 esik róla).
- Budapest I. 135 kilowatt!
- Mesterséges közepfUI.
- TolmácsberendeLés
- A sakkozógép (Nemes Tihamér).
- A hangleadás rendellenességei.
- Atomtechnika a békeiparban (mérések a radioaktivitás segítségével).
- Elektronika a kémiai anyagvizsgálat
szolgálatában (sorozat: Dombos Dezsö).
- Hitelesítő frehenciát sugárzó adók.
- Mesterséges piezokristalyok.
- Az aramütés veszélyei.
- Eletműködés(Jnk elektromos szemmel (sorozat).
- Múzeumot aradiónak!
(A KANYI-ban a Rádió és film
Technika is szerepel, 679 bejegyzéssel.)
8. Rádiótechnika
A Rádió és film Technika közel három
éve él, amikor is helyette 1951 novemberében indul a Magyar Szabadságharcos Szövetség (az MHSZ elöd-
szervezete volt) uj lapja, a R(idiótechnika (az RT). t'em titkolható, hogy
a váltás ismét hatalmi úton elrendelt
kötelező lépés voll.
A Rádió és film Technika utolsó
számnak ... ezércikkében többek közt
ezt olvashatjuk: " ... Az uj szerve::és új
irodalmat, új lapot kiván. Az RFT is a
fejlődéSI/ek ebbe a:: új szakll~'Z(íba épül
bele: a kol/ekriv rúdióamarőrök lapja
les;:, s::erke.wését a S::abadsagharcos
S=ő~'('tség res::i ót és tartalmába" is
megválto::ik. a S::O\jerunió Doszarm
soké\'es tapas::talatai nyomanfogja ifjúságllnkar I/evelni. ...... Azért szerencsere nem ették ilyen forrón a kását!
A szerKesztés lelkes, elkötelezett amatőr szerkeszto. Füvesi Gyula kezébe
kerUIt, aki a kemény politikai környezet közepcttejóllavírozolt, és a következő években - a kezdeti nehézségek
leküzdése után jól szerkesztett, népszerü kiad\ányt csinált a Rádi6technikából. Idővel a lap az adott lehetősé­
gek közepette apartsemleges müszaki
tartalmakra koncentrált. Azért a váltas
k(Jlsöségei bizony szembeötlők.
Az első, a novemberi lapszá.m vezércikkét nem bízták a föszerkesztórc,
azt Bal/szegi Ferel/c, az Magyar Szabadságharcos Szövetség Rádió osztály
vezetője fogalmazta meg, a hatalom
által elvárt tartalommal és stílusban.
A no\emberi első lapszam vörös címlappal. rajta nagy méretü Popov-arcképpel (17. kép) jelent meg. Termésl.eleSCn POpo'rot. mint a rádió feltahilóját méltató, több mint kétoldalas
irassal és egy róla szóló szovjet film
méltatásával. A decemberi cimlapon
pedig Lenin és Sztálin elvtársat láthatjuk, amint egy távirószalagottanulmányoznak. A vezércikk is a ..szeretett"
Sztálin elvtársat élteti. a végén eHtélve
az imperjalizmus agresszh erőit (ismeretlen szerző műve).
Popo\ késöbb is gyakorta előke­
rUI, mint a rádió egyetlen feltalálója
(/9545.. /9.15,5., /95H, /959/3..
1959/5 .. 196715., 197015.). A vezércikkek stílusa. hangv'étele továbbra is
a korsLaknak megfelelő (a szerzőket
inkább ncm cmlílem), néhány szakcikk végén is elő-előbukkan a szmte
kötelezö "vörös farok".
Kicsit jellemző a korszellemre az
egyik decemberi cikk cime: ,JómillŐ'
segli hllffúmvóllÓ kés=ílese ócska
anyagokbOf'. (Ezt ma. ha tán nem IS
szó szerint. így fogalmaznank meg:
.. fekáliáb61 erődítményt'· ... )
Az '56-os forradalom alan után
a Rádiótcehnika négy hónapig nem
75
...
)-'rj ,...
2.
A ktad ,"lony
d mr
Klacllo~1
F6u:cr~JitU1
Kiadó
Inl rna ll u ,n
luerkeuI61
RIod'ó Techn,ü 1936'02- 1944 'OS Molnár Jlono.
"t'ltirc'd1
P."kay~e
[b'rtla~J
Magyar K,rloly'
3.
,.
,.
••
Villlom
1944'03-194-110 lIon'lou.
Rád,ó"Ilii
1946·02 -19411 Oli Maka,
I~"in
I~e, ....
RAdIo TechnIluo 1947,OS 19411 Oli Mol""r Jano.
[Mak., Inv'n. r.;~zava
WAgner Waherl
RAd,ó b film
194809-19SI 10 Mt,t""r JIoIlOlo
Techmka
[Maka, 1>1""n) Ntpv..ll'"a
19~~
10
~O\e~1 (jyula·
1957/01 19SI1-01 rSI(:(amk P~I.
19~~' 12.1011
19~1ti02-1960'12
76
1965'01 19657
1971 12 Slcofan,k P.il
IMuI"IIUvló;
~-~ Hucw Péter]
Hé"r, l n-t'ne
1965,Q~
1981 'Ol -191\911
Hobby
EI"klromkil
Hobby
F.lcklronlka
1'1l7..,lek
19~909
1990 I
199(}O~
199] II
11982·tőll
Bcok", h:rc:11C
[Hucds Péll'TI
Zriny' Kato""u
K,...,
7..riny' Katonll'
KOn)"'·"
l.a{'kiadó
Ac:ro&R/odoó Kft.
Radu,\,ilaa: Kft,
1990 06 t991 l t Békei ferenc
I Busó And"r]
1991 12 2004 12 BékeI Fell:r>C
[aas~ Andor 1
Aero&RAd>ó Kft.
'00'
B~k\!'1
1973-1989
1990
199'
t99;!
Békei FCfCIlI,; ,
Serr.mk Pci.'
IJoékci Ferenc
'99~-
Rád,ó,'illi" Kft
Ferenc
Sedamk 1'..1
RAdióe«hlllka
E'kOl1)"-e
IfjU:;.ág,
Lap"oadó
'991 12
1968-1972
9.
Magyar
~
SlIheCl,I!-1I:
Lapk,adó
A1. 19S6-o«
VallKlal
rorradalom
Rllkoc:ti Lap_ é~ m,aU 4 hÓIUIP'8
~lllncech
KOny,k,adó
RoIkóc~'
1%101 1964 12
Ridlólechn,ka
A 1Ud,(1 Tc:ch,
",ka ~. Rid,óvI'
Iilg e!o!Yesllléscból
Lüpk'adó
V,n.lae
MUS Rilkoc7i
' ... pkuadó
17. ké p
,.
Hun8~na
K(lny,k,adó
19S211 195610
7.
KCthc:t,
penod,ka
!\.1,mU\Cnum
19SI, II
jelenI meg. csak 1957 márciusában
indult újra. A szerkesztőség legalább
beváltolln II MUK, n .• márciusban újra
kezdjük" ígéretet. és azóta megJelené·
se folyamatos. A lnp feladata is roly·
lonosan .. tilt07ik. A mÜszlI!.i kultúra
nö\ekedése miatt az elektromklivá
terebélyesedett rádiótechnika számos
területe önálló lapot .. agy lapokat ka·
poli Például a hangtechmkll. 11 kép+
technika és - löképpcn II szJmitástechnika. Ennek ellenére II maradé!.
szakterülctre is erös hangsúlyt kapott.
Füvesil 1965 augusnusál61 a ko-rábbi scgéds7erkes7tó, Sre(olliA Pill
vállotta a !ö57erkes7tó sn:kbcn. akInek a nyugalomba vonulása ulan. 1982
szeptemberétől n mai napig a föszer·
kesztönk és immár a lap tulajdonosa is
Bekei Ferellc. A rendszenáltás idején
temléslCteScn itt is komoly változások
törtentek A Jelen cikkben bö.. ebben
tárgyalt lapo!. törtcnelét összefogla ló
3. tábláza Ibó l további res71ctek ismerhetők meg. Kiolvasható például.
hogy ha a ·20·as . 30-as c\ ekben volt
"sokeimű" Iap. akkor a Rádiótechnikára illik a "sokkiadós" jelző!
A tranzisFtort 19.. 7 \cgén találtak
rel. bár ismertek előzményei is. Jóval
korábbról. Az USA-ban és máshol
is nemsokara gyartani is kezdték a
tŰslranzisztoroknl. majd hamarosan áttérteL. a sokkal stabilabb. jobb parame·
terekkel biró öt"ö7ött germtinium tipusokra. Erról a [61-ban röviden szóltam_
Sokak számára talán különösnek
tunhcl. hogyaRádiótechnika evekig
meg sem emliu a tranzisztort. mint DZ
emberiség sors fordító taláhmín)'ainak
Hon,·~elm,
Ifjüsllg'
Lapkiado
ViUa1a1
Zrln)'l KlllOrlal
Kön)"'k'adó
A:.t. elöroe\'
~égénJeI"",~
mes a \ah'e!kcro
évI kllwb
A harmadl~
rovll!ban a
Acro&lUc:bó Kft.
bon/im ln";
Békei Fn-t'nc
n%rol iJ!erepc:1
Rid,ó\"d'g Kft
3. táblázat. A ci kkben b6vebben tltrgy alt szaklapok legfontosabb adatai
egyikét. amely szerén). \é1emcnycm
szerint je[enlösl!gében összemérhető
a tűz megszeliditésével. a kerék cs a
vaskohás7.a1 feltalálásaval vugy a villamos energia elöaJlilásával! [n neJ..
bizony politikai ob volt. A SFláhni
Szovjctún ióban a nyugati, pláne a7
amerikai technika meltatása föbcnJa·
ró bűnnek. fellazitó propagandának
SZ:i.l1'\.ÍtOIl. és annak elkö\etöit komoly
.. hátrányokkal díjazták"! Tennészetesen a .. baráti" országoknak is illell
fc:kcn tnrtnl11 U7 t1ycnfaJta .. propagandár'. A lapclödök kis hiTeinek össze-
RT ÉK '20
teteIén is jól nyomon kö .. ethetÖ az a
tendencia. hogy amig korábban szm te
nlinden technikai érdekességet ame·
rikai. angol stb. forrásból mentettek.
addig a háborá utan a hangsuly-egyre
inkabb a szovjet techni!.a felé fordult.
Sztálin 1953·ban bekövetkezett halálát
követően a fentiekben is (némi) eny·
hUlés következhetett be.
Igazából nem tudom, hogy az
oroszok meddig jutottak a tmnzlsz,
tortechnikában nem sokkal a háboru
után. hiszen ez (is) katonai titokna!..
szamiton. Tény. hogy példaul a ka·
tonai rakétatechnikában és aL ehhez
kapcsolódó. akkoriban kibontakozó
ürtechnikában ök még zömmel esö"cs
elektronikát alkalmaztak. (A világ elsö
müholdja, a Szputnyik· I csöves volt.)
A velilk versenyre kelt amerikaiak első
sikeres míiholdja, az 1958·ban pályára állt Explorer-l elektronikájába viszont már szilíciumtranzisztorokat is
beépitettek. 19az~ az oroszok még az
első szputnyik előtt elkezdtek annak
az ürlaboratóriumnak a fejlesztését.
amelyet jóval késöbb bocsátottak fbI.
Szputnyik-3 neven. Mind ebben, mind
a közben pályára állított Szputnyik.2ben Lajka kutya ürhajójában bő·
ven voltak tranzis7torok. tudtommal
gcnnánium ötvözött strukt(lrnJlIBk. A7
első míiholdak néhány reszleteröl ft [71
tájéko7lat. Érdekesség: a nemrég még
a legnagyobb tolóerejűnek szamitó rakéta. az orosz EnyergiJ8 is csöves \ezérlésű!
l;gy tünik. hogy az első tranzisztorokkaI kapcsolatos közlemtnye!. a
Rádiótechnikában Hetényi László
(IIA50K) tollából szánnaznak. Az.
/957 áprilisi számban TraIIzisztor
eimmel 8 tt.stranzisztort es a tranzisztor három alapkapcsolásál mutatja be,
azok jellemzöit táblázatba foglalva.
A szerkesztőség rendelkezésére álló,
kevés számú RIT (NDK) "egyedi
gyanású" Ge pnp tranziSZlOrral kísérletezve, a Júniusi szamban ugyanö
ismertet egy földelt emitteru és két fbldelt bállSu HF oszcillátorkapcsolásl.
Előzőleg. a májusi számban azt mutatja be egy ismeretlen szerző, hogy mi~
ként lehet ohmmerövei ellenőrizni egy
tranziszton. Végre konkrét tipusokr61
esik Sl.ó: OC34. OC38, OT/C. OT/ E.
(Megvallom, eillt6bbi kellŐ számomr.I teljesen ismeretlen.)
Az 1957 júliusi lapban cikksoroL.3t
indul ,Jsmerkedés a tran:ü;:lorokkaf'
cimmel. Szerzök: Horváth János és
S=ekér Ferenc.
Hrabói La.dó az októberi szamban
RT ÉK '20
7
fl l
rltqtratu/ut« Iw,uttr/dsuh
1-,,,.ml1rI.lllm,2-tmltt,,.(llCdillln)
3-ltollOúOf (lndlll:m). 4-tartó,
S - /l'oqu1iddl., 6 7 -
1nultoloJ,
Irivmfá
18. kép
felteszi a kérdé~t: elektroncső vagy
tranzisztor? A válasza: elektroncső és
tranzisztor! Közbevetőleg megjegy·
zem, hogy a s7crkt:~l tü~él!; ugyanc:zen
az oldalon teszemlitést a7 október 4-en
Föld körüli pályára allt Szputnyikról.
es beszámol a 20 Mllz-esjeleinek két
magyar rádióamatőr általi ..,ételérŐL
magnószalagra rögzitéséről. Hrabál
cikkének 2. része a következő szamban lát napvilágo!. nehány típus ősz­
szehasonlitó táblázatával, a 3. részben
(/958/4.) bemutatja az első ismert. kereskedelmi forgalomba hozot! szovjet
tranzisztorokat, a sajátos tokozasu n I
(P I) csaladot. metszetrajzot ( 18. kép)
és rövid adattáblázatot is mellékelvc.
(Igaz. az ábmaltiírásban keresztmetszet szerepel, de szerencsére a hosszmetszetet ábrázolja. Be kell vallanom,
hogy - az eszközök knlső kinézete
alapján
koaxiális tűstrallziszlor·
családnak gondoltam korábban. és a
[61-ban így is deklaráltam. E7ullal kérek elnézést!)
Az 1957-es évfolyam decemberi
száma már a tranzisztorok haditechnikai alkalmazásáról cikkezik. AJ.. elsö
igazi. praktikus tranzisztoros kapcsolást is ebben a számban találjuk meg.
ismét Hetényi Lás7lótól. Ez egy saját
készítést. R-C mérőhidat ismenel. 2 db
n l tranzisztorral. Ugyanitt. a könyvajánló rOyal is egy témába vágó művet
mutat be, melynek címe: A Irallzis:tor
(szerzője: Dosse).
Idével a technikai fejlöd~s felpőr­
gésével a lapunk tartalma is lassan átpolarizál6doll. ám, ma a tranzisztoros
kapcsolások ujra ritkulnak lapunk hasábjain. Szerepüket átveszi !. az egyre
komplexebb Integrált áramkörök. mik-
roproce ..s/orok. mikrokontrollerck és
a digitális technika egyéb vívmányai.
valamint a ki .. áló paraméterekkel ren·
delkező modem (vagy mar nem is anynyira modem) kapcsolóeszközök. mint
a tirisztor, triak, a tcljcsítmcnyFET.
Van azonban néhány olyan egészen
régi tőböl fakadó slágenéma. mint
a detektoros (diódás) \"evök vagy az
elektrOIlcsöves High-End - beesületes
nevükön HiFi crösítök. Ezeknek a
reneszánszát eljük l
•.És .. de honí ragadál? Olr felhelii/ésnek G.rors lo~~'igdja!" (Petőfi).
Megszakítom hát a Rádiótcchniká\al
kapcsolatos konkrét mondanivalómat.
hiszen amugy is csak az '50-es évek
elejéig szólt a bevezetőben megfogal.
mazott ígéretem. és hat. ugye. a terjedelmi korlátok ..
A mai Rádiótechnika tematikáját
remelem, hogy nem kell réslleteLIlI.
olvasóink jól ismerik. Olyannyira.
hogy koron ként komoly bírálatok ér"cznek hozzánk. ill. jelennek meg al
intemetes fórumokon olvasóinktól a
lap tanaImát illetöen. Többnyire ki·kl
az általa preferlát témakörben közölt
Irásokat. infonnációkat kevesli. az
ÖSS7es többi téma terJedelmét pedig
eltulzoltnak tartja. A .,Rádiótechnika'·
cfm tradicionális: az elözöekben bemutatott lapok ?ömmel szó szerint azzal foglalkoztak. hiszen a kezdet kez·
detén valóban az jelentene az elektro·
nikát l A rádió "olt az egyetlen olyan
elektronik.ai készülék. ami .. el szinte
mindenki találkozhatott. A7 iránta
megnyildnuló crdeklódes azóta eSökkenni látszik.
Az elektronika mára rendkivOI
szeneágazóvá vált és magában fog·
lalja többek közölt az alapkutatások
speciális mCiszereinek elektronikáját, a
biztonságlechnikát. HiFi-technikát. az
ipari elektronikal és méréstechnikát. a
jánni.ielektronikát (ami önmagában is
rendkivül s7erteágazó). a katonai. űr­
technikai elektronikaI. a müholdas távközlést. az otthon és a hananasi gépek
elektronikáját. az orvosi eleklronikat.
a robotikat, a szabályozás- és .. ezerléslechnikÚl. ft sz:imítlÍstechnikát és
informatikát. a videotechnikát cs még
számos szakterületet. Ezt mind a mi
havilapjainknak és az évente egyszer
me&lelenö E\'kölI.I'l'/lllknek kell(ene)
fel vállalnia. hiszen más. a fentieket
rés=letekbe menikn. kapcsolási raj: és
mtis=aki ;,iformáci6 s=intjén Itirg)'al6
s:aklap magyar nyel\'en nem jelenik
meg. {Az un .. professzionális elektronikai magazinok'" valójában inkább
77
reklámújságok. mintsem szakmai fórumok.)
A technika, és eLen beHlt az elektronika fejlődése követhetetlen. ez már
közhely. A modem processzorok vagy
a mindenki által jól ismert, hétköznapinak számitó mobiltelefon. digitális
tévé stb. áramköreinek. szoftvereinek
működését is csak a konszernek kutatólaboratóriumainak beavatottjai ismerik igazán. a csucstechnológiás kiilyük
házi reprodukálása elképzelhetetlen.
Dc Makai Istvánnak az 5. pontban
hivatkozott gondolatai mit sem veszítettek aktuálitásukból: a tervezgető,
készUléképitő - és ezeken kereszIul
saját magát képző - rádióamatőrre,
hobbistára legalább olyan szükség van
ma. mint annak idején!
A cél érdekében megtesszük. amit
mcgtehetünk, de ahhoz, hogya fokoLódó igényeket kieh!gítsük. igényes
cikk-alapanyagokra. azaz érdekes,
újszerű témákat. ezek építési leírását
tárgyaló keziratokra van szilkségUnk.
E=ekel pedig kitól, ha nem öli/ól várhatmillk. kedl'es olvasónk?' Az ön segítsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy
az elödökéhez képest igen magas kon
megélt - jelen évkönyvünk megjelenése táján a 69. életévébe lépett - Rádiótechnika tovább prosperáljon!
9 . Hobby Elektronika
A7 amatörizmus sokat vitatott igényei
és lehetőségei is gyökeresen változtak.
Ezek egyikének, a kezdő elektronikai
hobbisták igényének a kielégitésére
hozta létre az RT-t is gondozó Rádió\'ilag Kiadó a HoMv Elektronika
címü népszerű folyóiratát, 1990-ben.
A juniusban napvilágot látott I. szám
beköszöntőjében Békei Ferenc igy
fogalmaz: "Végre ill vagyI/nk az új
lappal, amelYIlek szükségességél mar
régóta érezte szerkesztőségünk. A kollegák aszfalón lomyosuló ké;:iratok, a::
o/l'asóinkról ho::::ánk befuto és=re~'éte­
lek. a szerkesztó-o/l'asó talalko::ókoJl
elhal/pOli vélemények erősiteuek meg
elharáro::ásllllkar a:: új lap megjelentefeSCf illetően. "
Az első nyolc szám tipognifiája,
tördelése meglepö. szokatlan képet
mutatott, hiszen még C64-en törtem. A szükséges szerkesztörendszen
Pagefox dugaszolható modul tartalmazta. A Hobhy Elektronika dizájnjál
BtISSÓ Alldor tervezte meg, es a jelzett
számokat ő tördelte.
A HE többé-kevésbé állandó ro\atai (mert lenl1észetesen nem minden
78
számban szerepelhetett mindegyik):
digisuli, elektroakusztika, hifi. elektro·
nika a lakásban, gyári készillékek kapcsolási rajza, jámlü-elektronika, Ipari
elektronika, katalógus, kezdő k rovata.
mühelysarok, műszer, rádió, sok-sok
kis kapcsolás. zenei hobbi elektronika.
~·gép hardver, rejt-vény+nyeremény.
,Ke7detben OX-erek rovata is lé·
tezen. SzerkesztőségiInk a rádiótechnikailelektronikai szaklapok történetében ritka lépésre szánta rft magát: az
első teljes. azaz az 1991-es (hfolyam
nOl'emberi számában 22 kérdésből
álló kérdőÍ\e t tett közzé. A kérdések
a lappal kapcsolatos beszerzési, olva·
sási szokásokm. az olvasók nemére,
életkorára. végzellségére. elméleti,
gyakorlati, technikai felkészilltségere,
érdeklődesi körére. cikkirási hajlandóságara vonatkoztak. A beérkelell4872
szabályosan kitöltött kérdőiv bekUldöi
között tárgyjutalmakat sorsoltunk ki.
A felmérésbö l 1eszürhetö néhány tanulságról az 1992/7. számban írtunk,
oh asók mellékelt írásos vélemenyevel ffiszerezve. Kiderült például az,
hogy a OX-veteL azaz a tavolsági
rádiómegfigyelés témaköre a Il obby
Elektronika ohasótáborát jellemzően
nem érdekli.
A cikkek zöme kezdők által is el készithető egysLerü keszillékeket mutatott be. nagyon részletes epitési leirással, az aktív eszközök bekötési raj zával. A nyomtatotl áramköröket külön, a túloldalán üresen hagyotl nyákoldalon teile közze a lap, hogya panel rajzolatok otthoni körülmenyek között.
Pausklarral és Posi tiv-20 fotoreziszttel
reprodukálhatók legyenek. Később.
kil1ön rendelésre, a rajzolatokat lÍtlátszó fó liára nyomtatott fonnában meg
lehetet! vásárolni. A fóliat az előfize­
tők díjmentesen kapták. Aki inkább a
transzferfóliás felOletelcmeket részesítette előnyben, az a szerkesztőség által
kidolgozott. speciális anyagokkal és
technológiával leszit:i.zlatott, killönbö+
ző nyák-felületelemeket tartalmazó fó!iákat is meg vásárolhatott. Ternlésze+
tesen az otthoni nyákkészítés titkairól
is bőven esett szó a lapban.
A kezdők sikeres épltömunkáját
szamos segedeszköz. munka/agas bemutatasa is elősegítene, A "ke::dők rol'ata" vagy a "digiStiit· alapfokú elekt·
rotechn ikai/e lektron ikai ismeretekkel
szolgált. KoronkcnI egyeb ismeretterjesztő, mi.íszaki alapismeretekkel szolgáló cikkek is megjelentek a Hobbi
Elektronikában.
A lap 2005·ben temat ikus fiJzetso-
rozallá alakul t Hobbv Eleklroll/ka Fü::etek eimmel. Ezt sorszamOZOlI idő ­
szaki kiadványt jelemeti meg a szerkesztőség. igyeke7ve mindig a nagy
népszerűségnek örvendő témakat kiválasztani és a megírásukra felkérni az
ahhoz bizonyítottanjól értö szcrző(kc)
\. így született meg az J. kötet, a Fémkeresők (Nagymafé- Chrenk6. 2005).
majd a továbbiak: AlIdiofil-V(lrá~s I
(Agoslon - Bereti- Pru=sills=!cy. 2005):
PIC - ke::dőknek (Vörös Tamás.
2006): Audiofil-Vará:zs 11. (Agaslon
Nagy. 2008).
10. A Rádl6technlka Évkönyve
A szerkesztóséghez kötődnek még a
Rádiótechnika évente megjelenő él'könyvei is. Az első kiadas. az 1968-as.
1967 \égén jelent meg. A ko ncepció
azóta sem változott: jelen. 2020-as é\·könyvünk 2019 novemberében látott
napvilágo\. Az évköny\cink - . mint
olvasóink tapasztalhatjak -, zömmel
egy-egy. a Rádiótechnikából már is·
mert témakör hosszabb lélegzetű elméleti és/vagy gyakorlati ismertetését
tartalmazzák. Konkn:lan: egy-egy
bonyolultabb készlilék működésének,
megépítésének rés71etes leírását. audiolechnikát. rádióamatőr témákat,
szám ítástechn ikát, fél vezetö-adattáblazalOkat. ipari elektronikával. ipari és
amatőr müszer· és méréstechnikával
foglalkozó részletesebb cikkeket, érdekes technikatönéneti tanulmányo-kat tartalmaz.nak. Utóbbiakat önálló.
technikai részleteket is bőven felsorakoztató írások, ill. sorozat keretében
is közzéteszi. mint pl. Borbas István,
ill. később dr. Fábiáll Tibor által prezentált "Teclmikatörténer b·.~::álllok­
bl/n" (indult az I 992·es évköny\ben).
Az olvasótábor érdeklödéssel fogadja
a kiadványainkban sokat publikáló,
nagy szakmai tapasztalattal biró törzss7erzöink -. követkc7etesen 3 oldalnyi
terjedelemben megszabott ,,s=lIbjek,ll' s::akmai életraj::töredékek"cimű
sorozatát.
1978-ban a szerkesztőség megjelentette a Rádioamotörök K(!::ikiinyve
című. a kezdeti évkönyvek borilótervét. tipografiáját idéző, főleg az adóamatőrök érdeklődésére számot tartó
cikkgyűJtemény t is.
10 +-.1 . KANY1 , a ráadás
Befejezésül röviden essék szó az egyik
legnépszerűbb - és témánkba vágó olvasói szolgáltatásunkról, a KANY I-
RT ÉK '20
róL Ebben az adatbázis gyűjtemény­
ben a szerkesztőség összes kiadványa
fel van dolgozva. az első RádiótechnikatóI és az első évkönyvűnklől a Hobby Elekironikán, annak késöbbi f üzetein és a Rádióamatörök Kéziköny"én
ál a legutóbbi Rádiólechnikáig és Évkönyvünk ig! Az adatbázis zömét ezen
kiadványokra vonatkozó bejegyzések
alkotják.
Számtalan lelkes amatőr gyűjti lapelödeinkel és mai kiadvanyaink régebbi és persze újabb számait : öregek és
fiatalok egyaránt érdekesnek találják.
Vajon. mit lehet ezekből tanulni? Mindenekelőtt technikatörténetet - meg
egy kis kultúrtörténe!met is. De a lapok által képviselt terjedelmes anyagból a tételes elvi és gyakorlati szakmai
kérdésekböl is igen sokról tájékozódhatunk a korábbi lapok ból.
Tájékozódhatnánk, csak éppen nem
találjuk meg a kereseutémát, a valam1korolvasou, de már rég elfeledett lelöhelyü építési leírást, szerviztami.csot,
kapesolási rajzot. munkafogást, számitási módszert. feltalá lói életrajzot.
Az infonnációk felkutatása az évtizedek során hatalmassá duzzadt anyagban komoly idöráfordítással jár akkor
is, ha az összes kiadványa kezU nk
ügyében van! Ezen a fel ismercsböl
hozta létre a szerkesztöség a KANYl-t,
a KApcsoJási .rajz NYilvántartó programot és adatbázist, melynek első verzióját (még Ropiiemezeken) 1992-ben
kezdte forgalmazni. Jelenleg a V2.04
verziója kapható, persze már nem
Ropin - és nem csupán az adatfájlok
megtöbbszörözödött terjedelme miatt.
A hozzá mellékelt adatbázis nemcsak a feldolgozott forrasanyagok
sokrélüségében múlja felül a régit.
hanem a névadó kapcsolási rajzokon túl alaposan kiterjesztett műszaki
tematikájában is.
De más tallulságot is nyújtanak a
régi kiadványok. A::t. hogy kis ors::águnk minden idóbell Ilagy eró\'el és
érdeklódéssel kO ...·elfe {I kor technikai
fej/ódisét. Erejéhez mérten méllóképpen hozza isjámll ehhez. E:I afelada-
lot kívánja szolgálni jelenlegi lapunk
is. a Rádiórechnika. és az évkOny\·(jnk.
amir éppen a ke::ében tarr. Kedves 01vasonk.'
Irodalom :
I . Rózsa Sándor: 70 éves a magyar
nyelviJ rádiós szaklapkiadás: Rádiólechnlka
1994/t I., 542-543. o.. 1994/12 .. 594-595.
0., 1995/1.,18·19. o.
2 . https :llwww.ha5kdr.hu/20 t 8/02/
szepen-sorban-ime-par-kiegeszites
3. Falus László-Láng Róben-Szakmány György: Zelenka László. a rádiótechnika ÚtlÖrOje. a .magyar Edison"; Hlrközlésl
Múzeum Alapitvány - Macken-sen Kft ..
2008.
4. Dr. Slmoncslcs László: Egy Molnár
János volt-e. vagy kettő?: Aádiólechnika
2002106. 291. o.
5. Dr. Fábián Tibor: Technikatörténel
- évszámokban; Rádi6technika EvkOnyve
2004 .• lt3.
o.
6. Pállnkás Tibor: KészitsOnk tranzisz·
ton házilag!; Aádiótechnika ~vkönyve 2013.
128--138. o.
7. Pálinkás Tibor: Az új idöszámítA$:
, Szputnyik elött" és ,Szputnyik után': Aádiótechnika Évkönyve 20t7, 41-63. o.
8. Pálinkás TIbor: Folyamatosan izmo·
sodik a KANYI adatbázisa!; Rádiótechnika
2019/3.. 98-100. o.
Nagy évkönyvvásár!
A
RÁDIÓTECHNIKA
,
..
EVKONYVE
1994,96,97,98,99 kötetek közül 1 db csak 1490 Ft-ért, a
2000, 01, 02, 03, 04, 05, 06, 07, 08, 09 kötetek közül 1 db 1490 Ft-ért, a
2011,12,13,14,15,16 kötetek közül 1 db csak 1490 Ft-ért, a
2017, 18, 19 kötetek közül 1 db csak 2490 Ft-ért kapható.
HAM-bazár 1138 Budapest X11I., Dagály u. 11. 1. em . folyosóközép H - P. 09 - 14 ó., esüt. 09 - 17 Ó.
239-4932/36 m" 239-4933/36 m. 1550 Bp., pf. 123 www.radiovilag.huhambazarCradiovilag.hu
1
RT ÉK '20
79
.. Rádiós ..
szerzők
és munkáik
Dr. Simonesies László okI. villamosmérnök, simoncsics.laszlo@t-online.hu
Cwrluko:m P:Hinkas Tibor jelell kő­
Ic/hel! közzé tell cikkéhe:. omelybell
rijddcn öss=l'foglaljtl /I /I. l'ilcigluihoni körm'ékén kiadolI .. rádió,s" ~'=a/t;fo­
fwúrulOk történeteI és r(!s:lelesell Jár-
gyalju larlalllll érdeKessége/ket. megküerelem ismertetni ti rerméki'nrebb
s:er::úk mUl/kásságát Ök re.s=lwn a:
emlitcufoll'óiralokban publikáltak. de
iil/úllot", I'ogy ,órs.5:er::iikent kiin.\'I'C!kel IS megjelentet/ek. A megsdrgult fCl!)Okat hr'ingth:l'l-' nem {Clllcl~tem. hogy
miröl szol ti kŐl/yv I'agy II cikk. IUII/em
hogy ki irta
Bevezetés
szep szakrnának, tudománynak a megértését. elsajátítását, dc igy együtt még
nem találkozhattunk \eIUk. Megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk
és munkásságukról.
Sokhes gyüJtömunkámnak kő­
szönhetöcn a legtObb könyH!t. folyóiratot csak a polcomról kellett leemelnem, igy azokról képekkel is tudok
szolgálni. Sol. irónál hiányoznak az
életrajzi :Idatok, csak l1éhányukról találtam megfelelő minöségil arcképet.
elért e7eket ncm md lél.eltem.
Az élő szerzőktől elnézést kett
kérnem, hogy kimaradtak az összeállításból.
külflUdön élö leszármazottai érdcklöd-
A "drótnélküli telegráfia"
irodalma
tek Makai ISI\ án élete és munkássága
iránt. Elcleröt ncm tudtam sok adatot
összeszedni. a különbözö kiadásokban
megjelent könY\einek ti listáját sil.crUIt összeállittlnom, de ti s.ll1kfoly6iratokban. főleg a Rádió Technikában. a
Rádióvilágban (de meg :I Rádiótechnikaban is, ahol 1967-ig publikált:
forrás: KA'lYI) megjelent cikkei OS2s.legyüJtésére már nem váJl:llkoltam_
Rajta kivül meg volt néhány magyar sLerLő, akik kÖ7enhetó írásokban, könyvekben segítették ennek a
A XX. század elején al. elektrotechnika tankönyvek rövid fejezeteit
képezték a drótnélkUli telegrúfiilról
szóló ismertetések. A slIkratúvírók és
azokna!.. tovúbbfejles.ltett változatai
hajózási, katonai célokat szolgaltak, a
sok új ismeret, kifejezés még a szakembereknek is idegen \olt, az átlagemberel számára pedig felfoghatatlan. A tud6soknak. akik reszt veltek az
adó- és H!\öberendezése!.. fejlesztésében, a legfontosabb volt, hogy az al-
Az adta az ötletet a cikkimshOl. hogy
Iam i és katonai vezetést meggyőaék
a drótnélküli tclcgráfia Jelent6ségéröl
és hasznosságáTÓl. A hazai szakirók
többnyire nemet fomisokra támaszkodtak
Azcgyik elsö magyarnyeh II elektrotechnika tankönyv szerzöJe Zen/plen (jyii::ő, aki fiztkus, egyetemi tanár
\iolt (1879-ben sz.Olelett l'\agykanízS3n, és fiatalon. 19J6-ban halt meg
tOzértiS7lként al' asiagoi csatában).
A Tudományegyetemen és a Miiegyetemen is elöadon és külföldi egyetemeken végl.clI kutatómunkát. Nevét
egy hidrodinamikai létel és egy katonai hangbemerő módszer \ iseh. (Forrás: Wikipédia.) Az [lj forrása a nemet Graetz professzor köny\e, amely
1921-re már husz átdolgozolI kiadáSI
én meg. Zemplén kön)'n!nek címe az
eredeti szó szenntl fordítása: A= elektromo.Hág Js g)"l/kor/mi alkalma::uúw.
Az 1910-ben. aK. M. TenneS7etllldományi Társulat allal kiadott könyvet
az L képe n mutatom be. Az elméleti
rév egy fejezetében foglallolik a7
..elektromos III/llámokkar. a gyakorlati részben hasonló terjedelemben
,,0= e/ektromo.uúR alkalma=úsoral
gondo/atkö=lésrt' ..
Szinten nemet I'orrásból szOlctctt
A wkratál';r6 címü könyv (2. kép),
H. ClOI'ITHU
RÁDIÓ DIADALúTJA
•
...... ....,., .........., ... " .....
1. ké p
80
2. kép
3. ké p
RT ÉK '20
!.
DRÓTl\jt,LKÜLl Tt:U:GRÁBA.
--
t.
- --
J,..
'"'
l
...
4. kép
amely Krelcer edza átdolgozása. és
alcíme: A. Slaby tanárnak a nemct
császar előtt tartott felolvasásai után
(Franklin Társuint kiadása, Budapest, 1917.), Még egy német könyvet
érdemes megemlíteni . fl. Günther:
A rtidió diadaflilJD (3. kép), amelynek fordítÓja Lehller Od6n \'olt. és
1924-es kiadási!. Természetesen német szemszögböl ismerteti a szikratávíró feltalálasát és fejlesztését, mar
foglalkozik az elcklroncsöves rezgéskeltők által létrehozott csillapítatlan
hullómokkal.
Az időszak legátfogóbb szakkönyve Mende Jenö tizikatanár A drólnélküli tc/egráfia cirnü könyve (Dick
Manó kiadása, Budapest, 1921), al-
5. ké p
RT ÉK '20
címe "éps;:erú ismerletés (4. ké p).
A Marconi-féle egyszeru rendszer
ismertetése után a .Jeladó·' és .. felVC\' ó" rendszerek történeti fejlödését
különválasztva rendkívül részletesen és közérthető stílusban tárgyalja.
Főbb élclr'ajzi adatai: születcn 1883ban BatorkeSzin. meghalt 1944-hen
Budapesten. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári diplomát.
Cegléden, majd Budapesten tanított
és a Kölcsei Ferenc Gimntiziumból
ment nyugdíjba 1940-ben. Irt könyveket a radioaktív anyagokról és az
anyag mesterséges átalakitásár61, de
a radiótelefonról is. Kísérleteit maga
végezte. ő volt hazánkban az egyik
első rádióamatőr. Drótnélküli telegráfia könyve elnyerte a Temlészcttudomanyi társulat Bugát-díját l2].
A " Broadcasting" kezdete
Ez az időszak InI-ben kezdődött
Amerikában. amikor a hivatalos ..szórakoztató és kereskedelmi eélú" rádióadások mellett a rádióamatőr mozgalom is beindult, Európában és nálunk
néhány énel később. Az amatörök
tevékenysége még csak az egyszerűbb
vevőkészülékek elöállitására korlátozódott. a rövidhullámú rádiózás a
rendelkezések kuszasága miatt csak
sokkal később kezdödöu .
A hazai "rádiós" irodalom IS a
készüléképitésre szoritkozott és fő­
leg német forrásokra támaszkodOl!.
Az egyik e l ső kiadvány Molnár János okl. gépészmémök könyve a
Radiótelefon elméleti és gyakorlati
ismerletése. alcíme: Radio-amafeur
kézikönyv. (Müszaki Könyvkiadó és
Sokszorosító Intézet, Budapest 1924).
A könyv bevczetésébö! idézcm:
A radiolclefon azon egyedülalló
jelenseg. amely az egesz vilógon II
laikus közöl/seg érdeklódésér mmyira
felkeltelle. hogy mindenkibe" komoly
hajlandóság mutafko:ik a dolog lényegébe hatolni... Könyl'cmel abban
o reményhen h{){'witnm kli:!re. hogJ'
ezzel II magJ'ar rodió-amaleur mozgalom erőteljes megil,díuisóhoz k6=elebbjufunk. (r>.legjegyzés: az idézet az
eredeti helyesírás szerint.)
A szerző a források közölt megadja Dr. Eugen Nesper könyvét [3],
melynek első kiadása 1923-ban jclent meg. alcíme: Millden ors:tig
ródióamatőreinek tan- es segédkönyve. 1925-ben már a hatodik. jelentő­
sen átdolgozott kiadása je lent meg
(5. ké p).
6. kép
1926-r3 Molnár János is teljesen
atdolgolta eredeti könyvét, megirta
II Gyakorlati rtidiókön)'\'et (6. kép).
amely a Radiólelefon folytatásának is
tektnthctő . Ebben már fellclhető néhány hazai gyártású (Tungsram. Telerongyar) készülék fényképe és leírása. 1925. "'égén megsz6lalt a esepeli
rádi6-hinnond6 állomás. a kristálydetektoros készülékek jelentősége, a
külföldi adók száma és teljesítménye
megnőtt , s7ükségessé vált a vevőké­
szülékek szelektivitásnak Javítása.
Sajnos, a Rádi6telefon 3. kiadásának előszavaban megígért - esak haladottabb amatőrök számára javasolt
Radio/elefon /I. kötetével nem találkozhattunk.
7. ké p
81
8. kép
Bár életéről keveset tudunk. a rádiózas kezdeti időszakának hazai szerzői közül Molnár János gépészmémök
munkássága kiemelkedett, egyben
mintául szolgált a későbbi szerJ.:ők
szamára.
Meg kell még emlitenem néhány kevésbé jelentős szakíró munkáját
(1924 26). Balogh Ar/hl/r: RMio/elefon. a drÓlllélküli lallbes=éles ismerIeiese (Népszava kíadása. Budapest,
1924). A szem'). végzettsége okleveles gépészmémök, a Népszava rádiórovatvezetője volt.
Török Elemér gépészmérnök: A radiokézikönYlle(Atheneum R. T. 1924.).
AdorjilII Pal. rádi6mémök: 150 rádiöfe/I'el'ö kapcsolás (Athenaeum R. T.
1926.). Kha.l'lI István és Roda Istvan:
Radiólexikon. am{jförkeziköIlyv (saját
kiadás. 1926.), amely az elsö rádió lexikon. ismerteti o rádióvol kapcsolatos
okkori fogalmakat.
A rádióláz kora és irodalma
Az bevezetöben hivatkozott cikkból
tudjuk. hogy 1924-ben megindult
a Magyar Rádió Újság (MRU) mű­
soros és rádiós hetilap La.~s;:gallner
Ernó és 1926-ban a (A/agyar) Rádió Ama/or szakmai folyóirat florvalh László szerkesztésében. Itt kell
megemlítenem Rein Istvá" szerkesztésében megjelenö Rádió s=oklapol. amely műsoros újság is volt
(7. kép). és a PHILIPS Rádió közfemények című reklám és műszaki
lapot (8. kép). ezek komoly konkurenciát jelentettek az MRU-nal:.
82
A folyóiratok nagyban e l ősegítették
a készüléképitö amatőrök munkáját.
akik addig többnyire a ncm müszaki lapok leirásaira támaszkodtak
(a legismertebbek Aller Képes Családi lapja [4j és a Tolnai Világlapja
voltak). Az amatő rök készüléképítéséhel a kereskedők (51-es Rádióház.
Barta és Társa, Ilolstein Zsigmond.
Reich Miklós stb.) bőségesen kínáltak különböző alkatrészekct. Kaphatók voltak kü lönféle gyártmanyú
elektroncsövek (Tungsram, Philips.
Vatea. Telefunken, Beho [Orion] stb.),
nagy választék volt detektoros és
kevés csőszámmal épített készül ékekböl. A sokcsövesek olyan drágák
voltak. hogyamatörök szamara szóba
sem jöhettek. A rádió-előfizetök szama ebben az idöszakban évente közel
kétszeresére nött. a rohamos növekedéséböl látszik. hogy va lóságos .. rádió1ftz" tőrt ki hazánkban. Ezt elöseglteue a ,.lakihegyi nagyadó" (még
csak a 20 kW-os!) beindulása.
1929. volt a válság elötti utolsó ev.
Fellendült a r;idiós irodalom kiadása is. Szakmailag is összefoglaló mű
volt a S=epeny Arpád által s7crkes7tett Magyal' Rádió É\'kűI1Yv, benne
a nagyobb lé l egzetű cikkek: 8abils
Yiktortól A tál'ofbofátás (még mechanikus képbontassal), KÜrÖ.~ LtÍs::.ló az
anódpótlók épitéséről, és a szerkeszto
cikke a hazai rádióiparról es kereskedelernröl. Újdonságot jelentett a
HAF2A hívóJelű Kemény ISIván írása
a RövidhullámlÍ omatÖri=mllsrÓf. Talalunk cikkel a hibakeresésről. az új
rádióstúdióról, a rádiós szakirodalomról. TO/I/ai Hel/rik. posta m.-főellenőr
összefoglalja Magyarország hus=onöl
éves rádiómúfljill.
Tanulásra is alkalmas szakkönyv
Zakal'iás Jál/OS. okI. gépészmérnök
A rádió ve;:erfonafa (Dénes Testvérek RT Budapest). A detektoros vevötől elindulva. 37 elektroncső müködésének bemutatásán át. a különböző kapcsoltlsi rajzok közléséig jut el
(9. kép). Megjelent a Magyar Rádió
Amatőr jóvoltából fl második RádióIexikon. Még egy mai gyűjtő is haszonnal forgathatja ezt az összefoglaló rmJ vet ( 10. kép) .
A legjelentősebb esemény a Ródió
- Könylllór SOro7..31 megjelenése \'olt.
amelyet a )O\·;I::.a Mvfnár-Nekofnv
trió szerkesztet! és a könyvek Győző
Andor kiadásában jelentek meg. Kik
voltak ezek a szakemberek. akik több
évti7eden keresztül ellátták a Magyar
Radió Újságot. a RitdiÓAmatőn. a Ra-
9. kép
dió Technikát. majd a Rádiótechniklít
hasznos cikkekkel és könyveket ínak
az amatőrök számára?
JOI'iI;;a Györgv rádiómérnök. születet 1891-ben, meghall 1958. aprilis
16-án.
1922-bcn került kapcsolaIba a hazai radiózassaL Első íráSai a Magyar
Radió Újságban jelentek meg. Kísérleteit kis házi laboratóriumában
végezte, itI sok énékes. érdekes öszszeállitás, berendezés. ötlcl és szabadalom született. Az általa legjobban
szeretett munka mégis az új rádiós
generáció nevelése volt. 1924 óta belső munkatársa az MRU-nak, 1931 óla
társs7erkesztője a Rádió Amatiimek,
majd 1936 után a Rádió Technikának.
M.\(.HH
H.\I)]{)
.Hl.-\TOR
HA illO LEXIKO\A
_.. _--
10. kép
RT EK '20
,
!O-'
SZERVISZKAPCSOLAsOK
....
_-
.--_ .........
----,
------------11 . kép
Molnár Jánossal kÖ7ÖS munkájuk a
Rádió.w~' KÜI/JI,t? vOll. ez öt (bőví­
tett) kiadást ért cl. összesen 25 OOO
példanyban. A háboru után a rádió·
ja\ ításol megkönnyítése érdekében
- összcgyüJtötte a fellelhető kapcsolási rajzokat. adatokat és publikálta
a S=ervi.s=-Icapc.wldsok c. könyvében
(Népszava. 1948. 11. kép). Az újból
megjelent Rádió Technikáball dolgoLott. majd bekapcsolódott a televízió
magyarországi fejlesz tésébe. A Magyar Televízió VálIalainát dolgozot!
annak feloszlásáig. Ekkur mar su lyus
betegsége aláásta szervezetét [5).
MO/llár Jál/os életerő] fia visszaemlékcl:ése 31npJán sok ismereteI
M_ _
4Aódpót/ólt.
é.-Ic-U..
."it'"
12. kép
AT ÉK '20
szerezhetünk [6]. 1896. november
8-án szOletett Budapesten. Édesapja
4 éves korában meghalt, így öt testvérével nagyon szegényes körülmenyek
között nevelkedett. Az iskola mell ell
dolgoznia is kellett. A kitünőcn \-égzell negyedik. osztály után a Fasori
Evangélikus Gimnáziumban tanult,
miközben egy közeli fiúinternatusban
.,alkalmazták". Lelkes turista és sziklamászó \'olt. A nyarakat különböző
vidékeken tanítással töltötte. Tanulmányait különféle dijakat elnyer\e
- kitünö bizonyítvánnyal fejezte be.
Beiratkozott a Tudományegyetem
Bölcsész Karára. de 1915 végén besorozták katonának. Sebesülése míau
kÓ rhá.t.:ba került, majd ujabb frOlltszolgálat után. 1918-ban leszerelt.
A Tanácsköztársaság a latt belépett a
Vörös Hadseregbe. majd a Kommün
bukása után bujká lnia kellett, igy
nem rejezheue be az egyetemet,
A Posta Kísérleti Allomáson, a
Gyáli uton kapon míiszerészi állást.
lu ismerkeden meg a rádiótcchniká\'al. amellyel élele végéig roglalkozott. Foglakozásakcnl hol "fizikus".
hol "poslatiszt" megnevezés szerepeit. Az 1924-ben indul! MRU-nak
műszaki szaktanácsadó rovatvezetŐJe, majd szerkesztöje \'olt. 1933ban megnösült. rcleségével, Tordy
Margittal és három gyermekükkel
Pcstslen t lőrincen éltek a masodik világháboru kitöréséig. A világháboru
alatt Balatonakarattyan és RédUIOpön bujkál t családjával együn a behívás elöl. A háboru után visszajött
Budapestre. a teljesen kifoszton lakásába. A PKÁ-n élel miszerért rádiókat
javítottak, az óriási in fl áció hi hetetlen nyomorba döntötte II családokIlL
Az 1947. máj usában az uj ra indult Rádió Technikának rószerkeszlöje. később szerkes71öje Icu Ö jegye7tc
1948. aug usztusában a Rádió Technika és a Rádió Világ egyesítését beharangozó cikket. 1952 és 54 között
részt vett a lé\éadás beindításának
kutatómunkáiban, 1962-ben ,ált meg
a Postától. nyugdíjba ment. 1979.
december I O.-én halt meg.
Ismertebb munkát a Rád ió Könyvtár sorozatban: Anódpótlók építése é.1
ke=eJese (1929. 12. kép J. fflbakeresés és kés=ülék-karbamartós (1929).
Jovitza Györggyel közös: Rddíósok
könyve (1933. 13. kép ).
Nekolny Kurt éle t éről kevesebb
adat maradt fenn. Az MRU 1918.
6. s=amában indult a Q.S.T. rovat.
amelynek vezetője Kemény István
.Rádi6-Körryulár
? ..-._".....,
.,....
13. kép
volt. lI írt ad a lap a Magyar Rövidhullámu Amatő rök Egyesületének
(MRAE) Oléséröl, ahol a rovatvezelő mellet ]\iekolny Kurt (EWH I) az
egyesü let vezértitkára tartolt előadást.
A lap részletei közölt az alapszabályból. A következő szamokban Nekolny
Kurt ismertette a rövidhullámú rádiózás szabályait, az egyes országok
hivójeleit. az amatőr ..Q-kódokat".
morzetanrolyamot vezetett, egyszóval
a rövidhullámü amatőrködés legrontosabb ismereteit. (HA5BK a Rádiólechnikában emlékezeskent idézi Nekolny
Kurt egy írását az I 927-es Technikai
Lexikonból, amelyben összeroglalja
a rövidhullámu amatőrrádiózas történetét és Jelentőséget; [7]). Cikkeiben
rövidhullárnon bevalt és hullammérö
kapcsolásokat ís közölt.
A QST ez év novemberig állandó rovat ~rnaradt az MR U-ban, de
Nekolny Kurt még ezután is írt cikkeket a lapban a TÖvidhulJámu amatő­
rök számára. A 41. s=ám közli, hogy
1929. január l-töl megváltoznak a hívójelek, így lett az első engedélyezett
magyar rövidhullámú amatör hivóJele HAF1A. 1932-től írásait az Amatör Radió-Techniko Foló cimü lapban
találjuk, cikkeit -IA- jellel írta alá.
I934-töl az uJ.iáalakult Magyar Rt;..
1'ldll1lllómlÍ Amatór(Jk Ors=agos Egyesil/ete műszaki tamicsadója. HA I A
hiv6Jelét egészen a rövidhullámu ama·
tőr rádiózás betiltásáig, 1944-ig megtartotta [101. 1933-ban nagy cikket írt
lapJaban a lakihegyi új antennatorony
cpítéséröl. majd I 934-ben A lakihegyi
óriásr61 (az adóállomásTÓI). A háboru
83
-
Rád;ó- Könyvlár
~_.-
~
MOR)'orl End,.:
Amatór-laboratorium
,,-.-
...,.- .......
.8 • • • • " • .
:-;~ . . . . ,.
,.-
;,.. ,
14. kép
alaIIl tevéken ységérő l semmi biztosat
nem tudunk, állítólag a hon ...édségnek
is dolgozott rádióamatör-redésbcn.
Dr. Magyari Endre postamémők
.!Ietcnek és munkásságának leirását
egyesOleti tagunk. Balás B. Dénes
köny ...ében találjuk meg (9). 1900. január \ O-én született Aradon. apja
t.3.virdarendező \olt, igy hamar megtanult morzézni. A középiskolat Nagyváradon \'cgezte, itt ismerkedett meg
fizikaóran a szikratávíró ... a!' Nyaranta
a nagyváradi posta .. omllépllői között
dolgozou. Jelesen érettségizett. majd
beiratkozott a Királyi Józser Nád or
Műegyetem gépészmérnöki
karára.
1923-ban kapta meg diplomáját. egy
postamérnöki lanrolyam elvégzése utan
a PKÁ elektromos osztályára került.
t923-24-ben Paskai Bernáttal. a PKA
fómémökével rádió- tavbeszcléssel kísérletezcU. Tolnai Henrik mellett részt
vett a legendás (•• 250 W-os") Il uthadó telepitt!sében, a próbaadásokban
(8]. Egy némelorszagi lanulmányut
után Tomesányi István mérnökkel egy
I kW-os adót hoztak létre. Ja ...aslatukra
a Posla megrendehe a Telefunken cégtöl az un. 2 kW-os müsorsz6ró adót.
Ezt Csepeten helyezték el 1925. áprilisában kezdtek a próbaadásokat és év
vegen hivatalosan müködésbe lépen
az első müsorszóró adó. A nagyobb.
3 kW-os adót még Csepclen, de a
20 kW-os "nagyadót" már Lakihegyen
helyezték el. A telepítés, abeüzemcles
és az építés Irányítását Magyari Endre
Zakariás János segítsége mellett végezte. Közben épOIt az uj studió - Magyari
és Békésy György ter....ei alapján
a
84
Sándor utcában. 1933-ban megépült a
Standard gyártmányú 3 14 méteres antennatorony és a 120 kW-os nagyadó,
kiépü h a vidéki reléadó hálózat.
I 946-ban a Posta, mml ..nyugalost"
elbocsátotta, mindenét e lkobozták,
amikor visszatért NémetországbóL Fia.
Ifj. Magyari Endre a háború alatt egy
légitámadásban elhunyt . Több helyen
dolgozott. majd a PKI-ba vissza ... ették
tudományos munkatársként. 1960-ban
megromlott egészségi állapota miatt
nyugdíjba ment. 1968. április 9-én halt
meg. Magyari Endre nagy tudásu, szeles látóköru tudós .... o lt. mellőzön sége
idején sem hagyta abba a munkát, a
ta nítast. Méltán állíton szobrot neki a
Puskás Tivadar Távközlési Techmkum.
Kimondotlan az a m a tőrök számára írt könyve az Ama/ör-/a/)ora/orillln
szinten a Rádió--Könyvtár sorozatban
jelent meg I 929-ben (14. kép). Ebben
a szerző az amatőr mérések és számítások fontosságára hívj a fel a figyelme t.
Ez a könyve később még két kiadáSI ért
meg. Doktori disszertációja HOli/agen
és quasihomogen \'e:etékek reflexiómentesítése és csill"píuümérése (Egyetemi Nyomda 194\).
1929-ben a Rádió Köny .. tár mellett létezett a Mlis:aki Könntar is. a
korábban említett Balog Ar/hllr szerkesztésében. Ebből mutatom a IS. képe n a Hogyan has:llálllllk ha/6:!Oti
áramOl radiókés:!üfékeinkhl!:!? eim üt
(Népszava Könyvkereskedés kiadása).
Ez volt a megunt telepesekröl a hálózati készil lékekre tönenö átmenet idöszaka. A szerzőről csak annyit tudun!..
hogy cikkeket in, akárcsak Magyari
Endre az 1929. szeptember 28-án indult RtidióC/er "SLépirodalmi és műso­
ros képes hetilapba".
~_
....
"YAII HASlMAI..PJq.
HALoun ARAMOT
- ...........
--. .
~,
~.;.~
•••
t
••
..... .oc; .. .-nol'"
-...
15. kép
ahogyan cikkében Pálmkás nevezI; ti
"sokcimü lap") 1935-ig tartotta a rrontot.
Ennek az időszaknak szakkönyvelool kiemelhetö A Rádió Kincseslára,
amelyet Pask(~'i Bernat,'-.foJncir JánO.f és Las:gaUner Emó szerkesztett
(Rádió Újsag kiadása 1935.) Az clöszó szerint a könyvben az "olvasó a
rádió\al kapcsolatos kérdések mindegyike\el tahilkozik". Puskay Berm;1 M(Jgy(lroT.f~ag ródióállomaSlIIl
és azok történetét. Nelfho/d Kornél, a
Telerongyár alelnöke A v€l'ókés:illékek
rörlelleti jejllkNsér. Marion \/cill'Cis.
az EIVRT ku tató laboratóriumának
mérnöke A: e/ektroncsó fe;fódéscI é.~
Gazdasági válság
Az
elektroncső
és a kész01éHcJlesztök
ellenére a gazdasági válság megviseJte ti rádiós szakirodalmnt
[Il}. A két legfontosabb lapunk ~Ozül
az MRU (l929- től csak ROd/ó újSOf!,)
egyre alacsonyabb áron, kisebb terjedelemben és rosszabb mmőségben
jelent meg. Az RA előbb átalakult Radió
Fotó Amatörre, majd 1932 e..
\égén a Jovitza Molnár '\Sekolny
hármas átvette a folyó irat szerkesztését
A= Amatór Rádi6-Tcchnika FQtó eimen és mélyen leszál1itott áron.
Közben megszünt a Philips kiadásu Rádió Revü és a korábban emlílett
Radió Szak/ap. Az egyetlen megmaradt
rádiós szaklapunk, az AI/w/úr (\agy
erőfeszítései
es
+
16. kép
RT ÉK '20
gyarlásal ismerteti. D,; Patai Imre, a
Philips R. T. és aVatea R. T. ügyveze-
1, táblázat. Makallstván könyvel
eim
tő
és müszaki igazgatója tart Karszeni szemlélődést a rddiócsől'ek feleIf.
A kiadvány tartalmaz olyan fomoudatokat. mim Az európai hírs;:óró állomások hullámhossz táblázata.
Az ifjúság szamara készült kiadványokból érdemes megemlíteni
E. A isbe/g: Most /IIár énem a radiól
címü. könyvét (Káldor Könyvkiadó,
Budapest 1932.). Fordította: Salgó Ottó
(J6. kép). Ennek vol t egy jóval késöhbio modernebb második kötete: Ilyen
egys:eril a rádió.' (Táncsics Könyvkiadó Budapest. 1963.) Forditotta: Szabó György.
A gazdasági válság után
1936. márciusban megjelent a Rádió
Technika. Paskai Bemát szerkesztésében. A lap legtöbb munk3larsa az elözőleg
ismertetett lapok szerzői közül
kerUl! ki. Molnár János a Rádi6s~e,.­
viz. Jovitza György a Gramofon és
Az am{IIŐr boszorkanykonyhája. Magyari Endre a Tavo/balálár rovatot vczette és kedvenc témáját. a méréstechnikát folytatta. De voltak új szerzők is:
Kiss Lajos (HAF 8C) és Dal/os György
a Rövid hullamokon cimü cikkeket írta.
Két ..regl-új" szerzőről kell knJön megemlékeznem.
Ze/elika L(Ísz/Ó életéről és munkás.ságáról Dr. Falus Lár:fó szerkesztésében jdent meg egy könyv [12]. 1902,
március 23-án született Tiszolcon,
Gömör megyében. 10 éves korában teljesen árva maradt, gyámhoz került, aki
Mikrofon és hanglemez
Korszeru rádiókészülékek rendszere, építése
Rádiótechnika a gyakorlatban
Egyszeru nidiókapcsolások
Rádió hibakerescs, javítás. behangolás
Hanger6sítés, hangfelvétel
Villamosság és nidió II gyakorlatban
Molnár Horváth: Általános rádió-vételtechnika
Kis rádi6készOlékek építése. mtiködése
KészitsUnk magnetofont
A2+I-es
KészítsUnk táskarádiót
Kis hanger6sltök
Rádiós, villamos tanácsok. megoldások
Makai - Molnár: RfIdiótechnikusok kézikönyve
Amatőr magnetofon hérom sebességre
a diósgyőri vasgyárban volt tisztviselö.
A gimnáziumot végig jeles eredménynyel végezte, 1920-ban beiratkozott
a müegyetem gepészmérnöki karára,
1931-ben gépészmérnöki diplomát kapoH. A rádiótechnika tanulmányai alatt
keltette fe l az érdeklödéséL
Elöbb az EIVRT- ben. majd a kűlön~
válás után (1929) a Standard-nál dolgozott. Itt rádiókeszillékek tervezésevel és gyártásával foglalkozott. Ebben
az időben a kul fOld i társvállalatokat
látogatta. I930-ban megalapította a ZL
Rádiólnboratóriumol. Egy negyszobás
lakásban működött 1943-ig, amikor a
Magyar Philips Művek átvette a laboratÓriumo!. Ekkor Harmathy Lajossal
l, kiadás
Kiadó
'vo
1939
1941
saját
1944
Népszava
Közlekedési
Népszava
Táncsics
Míiszaki
1952
1954
1956
1957
1958
Táncsics
1959
1960
1949
1959
Népszava
MHS filzetek 6.
megalapította a .,Zelenka-Harmalhy
Villamossagi Gyoml", A gyárat 1944ben bombatalálal érte.
1945 után a eég irodája Zelenka
László lakásán, laboratóriuma a Bartók Béla út 51-ben volt. 1949-ben államosították és utána az EMG N. V.
Zelenka telepe néven működön. 1950töl a BME Fizikai Intézetében tanársegéd, majd adjunktus Ictt. 1960. március
4-én hunyt el. Halála után a Rádiótechnikában Molnár János írt nekrológot.
Zelen.ka irodalmi tevékenységénél rontosabbak konstrukciói és Jaboratóriuma által gyártott müszcrek.
A paraméterek részletezése nélkül:
térerösségmérő, hordozható erősítő
..... ....
~
,.
",
,,,
iN,.M
'111'"0'14
17. kép
RT ÉK '20
18. kép
19. kép
85
a Rádió reszere, szignálgenerálorok,
hangoló oszcillátorok: ZEN1TH .. IB".
ZENITI! ,.2B". nagy szignálgenenitor, hétcsöves katonai vevőkészülék.
rövidhullámú vevök: 7-B. 8-A és B.
hosszúhullámú vevőkészülék. ultmrövid-hullámú adó-vevő, nagyfrekvenci-
as mérőhid.
Cikkeket jelentet meg a müsoruJságok rúdiós ro\ataiban Z - L Rádiólabor közleménye alairossal, az 1934-es
Amatőr Mil epil!>'ünk rovatában Zenith
D cimmel ir egy detektoros készülékröl.
majd 1937-ben II Rádió Tcchnikábi.1n
egy - kesöbb divatba jött - GDO Idrásal közli Egys::eni hallgoló-os::cillúlor
luci e/kés::.Í/esf! eimmel. A háboru utan
a RádióCvkönyvben és a Rádió Technikában publikált. Könyve: a Nem vi/Ili/nos melll1visegek "'il/tm/os müs::.e,.ei
(MK. 1961) csak halála ulánjelent meg.
A másik szerző Mok(ll ISfwín
(1904-1970). akinek az életéről sokkal
kevesebbet tudunk. de a legnagyobb
.. rádiós" szerzők közé tartozik. 1933tól A:: Amurörben publikált, amikor
Jovit7.a- Molnár- Nekolny átvette a foIyóimt szerkesztését. Felvált\a Jovil2a
Györggyel II Mif epírsiink? rovatot vezetle. A Rodi6 Technika magas szí nvonalát az biztosította. hogy az egyetlen ..rádiós" szaklap mamdl. Zelenka
UszJó es Molnár János mellell Zakarias Imre. Jovitz.'l György, Magyari Endre írtak cikkeket, és Makai Istvan rendszeresen hozta a Icgrészlctcsebb készülékepitési leírásokat. A Rövid Hullámokon rovatot tovabbra is HAF RC vezette. Ez a ICIállás sokáig megmaradt.
csak kis változástjelcntetl. hogy 1938.
szeptembertöl a fejlécre .. Szcrkcsztik: Jovitza György és Molnár János"
kertiit, a szerzők között megtaláljuk
Vörös Re=sól. aki "Ec//O" kéSl:Olékeit
ismertette. A két utolsó évfolyam ('43'44) mar egyre vékonyabban (papinakarékosság), es egyre inkább a háborus
körtilmenyekre jellemző tanalmakkal
jelent meg (s=óra:elemek töllese. eleklmll(.:.~övek helyeflesíle.~e stb.).
Visszatérve Makai Istvánhoz, újdonsag volt az autónidiók építési leírása is, de a kedvenc tcmaja a röntgeniemezekre vágolt amatőr hangIcmezkeszites lett. 1942-ben ugyan
elismeri, hogy ,.nehé::. időkben ho::/tnk
kiilö/J/eges kes:!ülekleírosl. akkor. amikor a: (ll/yag bes:er=ésébel1, milli (I
mimlemwpi é/eiben akado/l'okkal
kiis::ködüllk" [131. Mivel a háborús körülmények kö .... etkeztében nem maradt
mflködöképes példány. ma mar nem
tudjuk megítélni. hogya készülék cs
a lemezvágási eljárás mennyire volt
ujdonság. de a szerző leszánnazottai
allílják. hogy nemzetközi érdeklődés­
re számító találmány lehetett volna.
A készüléket a rádió kiállítás l:itogatói
kipróbalhatták és a néhány röntgcnlcmezre készitctt hangfelvétel a hangarchivumok fél tett kincsei kÖ7é számitanak [14J.
A háború alatt kezdte köny ... eit írni.
többnyire saját Idadasban jelentette
mcg, később ezekből a köny\ckböl
több kiadás jelent meg. Az l . táblázat
az első kiadás dálUmát és kiadóját adja
meg. Hely takarékosság céljából csak
három könyvének fot6ját közöljük
(17. kép: J1/1afllosstig
rádió a gya-
es
RÁDIÓ COMPASS
kodorban. 18. kép: Rddiós. villamos
fanácsok. megoldások. 19, kép: /llIIalör magnefofon ,,,irom sebe.!iségre).
A háború után
1946-ban Makai elsőként jelentette
meg rádiós témájú szaklapját. a Rrjdlól'i/agot. amelynek fenntartasa a
hihetetlen infhició mellelt csak igen
nagy itldozatok ánin \'olt lehetséges
(20. kép). Ennek a lapnak az első
évfolyamában ismet felvetette a kctS7eres transzponálas gondolatát. de a
háboru utani gazdasági helyzet nem
kedvezett az ilyen nagyszuperek épitésének. Inkább csak a megmaradt
háborús csö\ekböl (RVI:!P2000) Iehetett ouhon készülékei épiteni. A 2.
és 3. évfolyamban már egyre több cég
hirdeteIt (1lomyak Szilveszter, ORION, OMEGA Rádió VilhllTIossag stb.).
A szerzők közölt sok régI (dr, Magyari
Endre, Zelenka László) és uj (Magyan
Béla) nev jclent meg (utóbbi nem rokona az előzőnek). Kis!>' 7imdtlr, aki a
Rádioél·kön.p' sorozatot szerkesztette
1947-től 1949-ig (Hungária kiadás).
szintén in cikkeket. A Ritdióel{öII\'I'ekben olyan ,lantos neveket" olvashatunk. mit dr. Bahits /7krur. dr Simony/ Károú' és olyan témákat találunk.
mit a MikrohulltimlÍ re=gcikörök. és a
Rlldar-U..::.iilekek. Makai István irt al:
Am{l/(jr Jumgfelvéleleknjl es egy kombinal! müszcrről. A RádiO(!I'könlT négy
kiadványban közölte a korabeli rádiókészülékek kapcsolási rajz.it.
Még egy sorozatot kell megemlítenem: Hon'oth Istl'án a Rádio CompaH
" "",,
~"
il '
' 0.' , ""
UTMUfAiO AZ 1943 EVPE
..6u.A_MlMfI'
~.I.
r.e••, ...
.::.
..-
_
""
. ....., ..,.
20. ké p
86
-"
21. ké p
J'(/
JPÖ_
--
A KE:Z O O BÁO I ÓAMATŐ IC
•
•
~
.......
22. kép
RT ÉK '20
2. táblázat. Kádár Géza könyvel
első négy évrolyamát (l938~'39, '4041, '41 '42, '43; 21. kép) szerkesztetl , kiadás
Clm
Kia dó
te (a szerző kiadása). az I 948-as Rádió
év.
Compass cimlapján mar Lamorh Emil
olvasható (Nagy Andor kiadása).Közlekedési
1951
Hangcrösitők
Makai az egyesítésI követóen Rád ió
1953
Bevezetés a rádiótechnikába
és fotó Amatömck és később a Rádió1963
Rádió-vételtechnikai ismeretek
technikának is állandó munkatársa volt.
(Ipari szakkönyvtár sorozat)
1957-ben már URH előtet építési elő­
irásill közölte és rnunkabirásárajcllcm1956
R ádió-vevőkészülékek kapcsolása I.
zö, hogy több magnetofon konstrukció
Rádió-vevökészülékek kapcsohisa II.
1960
mellett kÖIl)"-et irt a három sebességes
amatőr magnetofonr6l. Halála után,
Rádi6·vcvökészolékek kapcsohisa lU.
1965
Műszaki
1970-ben Molnár János irt nekrológot
Rádió és televízió vevőkészűlékek (1956 - 1957)
1958
a RádiÓtcchnikában.
Rádió és televízió vevőkészülékek (1958 - 1959)
1961
Az clső könyvemlékem ebből az
időszlIkból II: G. Boris=ov A kezdö
1965
Rádió és televízió vevőkészülékek (1960 - 1963)
rádiÓt/ma/ör müve (Népszava kiadás
Rádió és televízió vevőkészülé k ek (1964 - 1966)
1967
1954., 22. kép), Jellemző az akkori
1970
Rádió
és
televízió
vevőkészülékek
(1967
1969)
szegénységre: egy kétkötetcs könyvet
6 forintért adni. ma már humorosnak
1973
Rádió és televízió vevőkészülékek (1970 - 1971)
tűnik. dc cSllk erre volt pénzünk. Ezt
Rádió és televízió vcvökésl.illékek (1972 - 1975)
1976
az 1951-ben ín könyvet átdolgozták a
hazai lehetőségekre. csövekre. Előnyös
Radió- és TV· kapcsolások (1975 - 1977)
1979
volt. hogy szinte mmden alkatrész! ottGe=a postafömemök volt. Sl.ülctctt:
hon, primitív körOlmcnyck között leheBéla szerkesztésében. Az első. a Rá1907-bcn Zilahon. maghalt: 1983tett clő:illilam .
diótech"ikllsnk 7.~ehkii"y\'e (NehézMag)'ari BtHóról már említettem
ipari Könyvkiadó. 1954.) még az ban Budapesten. Apja, idősebb Kádár
Géza, refonnátus lelkész volt. Zi lakorábban. hogya Rádi6világbon írl osztrák Ratheiser .. Elektrol/" Taschenbuch minta alapján készült (24, k ép).
hon járt gimnáziumba. de Debrecencikkeket. mig a Tungsram csak saA Rádióamtltörök Zfebkönyve (M K
ben érettségizett 1927-ben. Még cb·
ját csöveinek adatait közölte (Holló Mt/gó- Valkó: Tllngsram radio UI1960.) előszavában már célul t űzi ki.
ben az évben beiratkozott u budapesti
Míiegyetem Gépészmérnöki karára.
hogy ne legyen átfedés az előző zseb"ácsadó 1944. EIVRT kiadása), adA Romániában letöltött egyéves kadig Magyari összegyűjtötte a kükönyvvel. A kötet nagy részét a cső­
tonai s70lgálal után a Magyar Királönbö7ő gyárak kalalógusadatait és
táblázatok jbglalják el. de a gyüjtök
lyi Postánál helyezkedett el. Miután
számára még nagyon sok infonnácikiadta egy nagyalakú katalógusban:
Rádiocső A//as: (Hungária Könyv.
61 közöl. A 3. átdolgozott kiadás már
barátságot kötött Magyari Endrevel,
Lakihegyen ismerkedett a nagyadókiadó N. V. 1948,, 23. kép). 1978-ig félvezető adatokat és kapcsolásokat
még harom rádiócső katalógust szer·
is tartalmaz (MK 1967.). Az utolsó, va l, majd Fehérváron az öreghegyi
kesztett. mert mindIgjelentek meg új
megkülönböztetésül a RádiÓlechnikai ad6k építését ellenőrizte. A hannincas
Zfebkönyv címet viseli (MK 1975.),
típusü csövek.
Az amatőrök és a rádióval foglalolyan vastagra sikeredett, hogy már
kozó sl.akemberek számán! fon tos alig nevezhetö zsebkönyvnek.
sorozat volt a zsebkönyvek Magyari
Még egy könyvére hívom fel a fi...----~-----_;;-;~":""l"'~,..,.........." gyeImet (Elek/roo
.. ~ .. ~ , .. I
..
nikus mérokésziifékek o hiradóslechllikóboll, Nehézipari Könyvkiadó. 1953.). ebben
közli fl háború után
hozzáférhető gyari
~
i.:1EKTI JIIjbJ-X Alil
m űszerek adatait.
kapcsolási
rajzát.
L\.~tl.\1
\\\1'1 lill lll,: JI\IH"
Minden műszer­
csoport előtt ismerteti a beren•
dezések múködési
l) )!l01l1 :\ \TL \~
elvét.
Makai István
" " •. ,," \ .. II' \'IU .'. ~ , _l
~.I,' . IL'
"
\,
után szerintem a
legnagyobb hata24. kép
23. kép
sú szerző Kádár
RAOIOCSŐ- ., TI. '\SZ
RT ÉK '20
87
években alakult Rádió zavarvizsgáló
egységnél dolgozott. 1937-t61 a Rádió-tanácsadó és esőmérő szolgálat
az V. kerület, Petőfi Sándor utcában
kapott állandó helyet. Ide kerülI mérnök \ ezetöként Kádár Géza. Ekkor
írja cikkét a Rádió Com passban: A
rádió \'eI'6készJ1lékek jOságának megirélese címmel. A háboru végét budai
lakásában vészelte át. 1947-ben ö készitette a nldiócsó vizsgáló részére az
első csőméröt. \950 körül megbízást
kapott arra. hogy Magyarországon
építse ki a vezetékes rádió hálózatot.
Ezt lelkiismeretesen végrehajtotta.
Ekkor még örültek a falusi emberek a
vezetékes rádión ak, men havi 6 FI-ert
olcsó szórakozást. művelődést jelentett. 1956-ban beválasztották a Munkástanácsba. ezért több hátrány is érte,
60 éves korára nyugdíjazlák . Még 15
évig dolgozott a GELKknál. mint
szakl:mácsadÓ. Halála után rövid méltatást találunk a Rádiótechnika \983.
juliusi szamában [15].
Könyveit a 2. táblázatban mutalJuk (25. kép: Bel'ezeres a ródiórechnihiba. 26, kép : flangrög::írés , 27_ kép :
Rádio-l'érefleclll1 ikoj ismere/ek).
Szólnom kell még pedagógiai
munkájáról. Szakkönyvei egyben tankönyvek is, amelyekben az éppen kiszemel t tarsaság tudasszintjéhez igazodik. de mindig közérthe t ően, a matematikai levezetések me!tőzt:sé\el tr.
Jellegzetes módszere, hogy egy-egy
fejezet ulán mindig ir egy bekezdést
.Jegyez::iik meg.'" felszólí tással. Ebben a lovábbi fejezetek megénéséhez
szükseges lényeget fog lalja össze.
25. kép
88
Zárszó
Irodalom :
A cikk \égén az olvasónak valószínűleg hiányerzete támad, hogy sok
hi res magyar mérnök, tudós, fe ltalalő, egyetemi tana r kima radt az ismertetésböl. Kedvenc professzoraim
közül Valkó h'án Péter: elektroncsövek és Jéh'ezetók és Barta Isll'('m:
Rádiókésziilikek és er6sit6k is, miközben néhányemlítell sze rző talán érdemtelenül került bele. Ennek
egyrészt az oka, hogy a terjede lem
korlátozolI , másreSLI igyekeztem
a .. rádiós" folyói ratok és az amatőrök számára írt könyvek szerzőit
kiemelni. Nem említettem Sugár
GUS::tOI'ot. aki a Magyar ródió::ós
történetet főleg az adóoldal ról foglaha össze. Ugyanehhez a té mához
kapcsolódik SUSÚII/i::ky Lászlo munkássága is, aki tevékenyen reszt vclt
a músorad6k fejlesztesében, épilésében, könyveiben pedig az adók
konstrukciós kérdései vel foglalkozott, igen magas színvonalon.
A folyóiratok fősLe rkesztőinek
sokszor áldozatos munkájat kell mél+
lat nom (a .. nehéz" ötvenes években
a Radiótechnika első főszerkesz t őét,
Fii~'es i GYI/láét. majd 1965-ben az őt
követő SreJal/ik Pálét), De sokban
hozzájarultak a szakmai fejlődés­
hez azok a névtelen l evelezők. akik
otthon megépítették al: ismertetett
készulékekel és megírták eszrevételeiket, sokuk pedig önálló ötlettel ,
konslrukcióval ál lt e l ő.
1 Dr. L Graetz: Ole E!eklnzitAt und ihre
An·wendungen: (J . Engethoms Nach!. Sluttgart, 1921)
2. Pemeky sándor Evton:IuI6k 2018. május.-jUnius; (Nosztalgia Rádió Hfrújság 201&'120. SZ.)
3. Dr Eugen Nesper. Der Radio-Arnateur
,.BroaocaSbng"; (Veriag von Julius Spnnger,
Beriin, 1924.)
26, kép
4. Kóger László: Előszó az.Al1&r" készülékhez:
(Nosztalgia Rádió Hírujság 2004. április)
S. Perneki Sándor. Évlordulók 2013. márclus-április; (Nosztalgia Rádió Hlrújság
2013189. sz.)
6. Motnár György: 70 év a Sándor utcában:
(Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest, 1998.)
7. Hetényi László (HASBK): Nekolny Kurt
(EWH1 , HAFIA. HAlA): (Rádiótechnika
1993/2)
8. Ersek János: RÖVidhullámú amatőr rádiÓ'
zás 1944-ig: (AjtÓsi Dürer Kiadó, Budapest,
1993.)
9. Balás B Dénes: A Gyáli úton lanlton
Dr. Magyari Endre postamémök; (Puskás
Tivadar Távközlési Technikum kiadványa,
Budapest, 2004.)
10. A 10 éves Magyar Rádió 1925 - 1935:
(AJtósi Dürer Kiadó, Budapest, 1995.)
11 . Rózsa Sándor: 70 éves a magyar nyelvü
rádiós szaklapkiadas: (Rádlólechnlka 1994
11-t2,1995. 1,)
12. Or. Fatus László: Zelenka LászlÓ, a rádiólechníka úMr6je, a "magyar EdiSon";
(HlrkOzlési Múzeumi Alapitvány. Budapest,
2008.)
13. Makru István: Hanglemezvág6 zenegép:
(Rádió Technika 1942. július)
14. Malcsiner Ferenc: HanggyQjlés és hangarchivum: (Rádiótechnika ~vkOnyve 1980.)
15. Balás B Dénes: Évfordulók, 105 éve
születen Kádár Géza; (Nosztalgia Rádió
HlruJság 2012/87. sz.)
27. kép
RT ÉK '20
Csöves és tranzisztoros hangerösitök
JOHN LINSLEY HOOD
kOnyvát,gem lehet csak egyszerüen eIOIVaSn~ annak ott keU lennie a könyYespolcon, hogy
bármikOr kézbe vehessúk .Ebben a konyvben az utóbbi 50 évben kifejlesztett hangefÓSitO
kOnstrukookaI tekintettem é' abban a reményben hOgy az Itt taJáthal6 InformáCió hasznos lehet
• felh.sznál~nak vagy a potentléhs tervezOknek .• - irja 8 szerzO.
A 244 oldalas, BS méretü könyv _. : 3950 rt (+ po3taköttség).
Audiofil
erősítők
építése
ÁGOSTON LAJOS
könyvében a kulfőldl szakirodalmakból ismert, J61 bevál! és általa is utánépitett.
egyutemú és ellenutemú , csöves. illetve tranZlSztoros hanger6sit6k épltési le.rásaJt
adja közre, több aramkömél nyomtatásl·raJzzal A 228 oldalas 65 méretü könyvhöz
CO·meltéklet is tartozik . Ára: 4490 Ft (+ postaköltség) .
Audiofil
erősítők
Aúdiofil
-
építése 2.
EI6er6alt6k, FeJh.llgat6 er6alt6k
ÁGOSTON LAJOS
ez.., Ujabb k6nyvtben az eII6 kOl8Inez hasonlóan megépltett es jól beoItll inlmk&tw.et wnertel, nyomtatási
r8jZOkkaI .. lot6«k.II dlusztrih gyaIIottab megkOlelilésben. A kOtetlóbb temaleNlelet JalltDodlOOnát6tc, el6er6SIlók: CaÓYeS és 1élYezet6e R1AA.JI.orrek1ofOk. esoo..s es 'éllI8Zac6s ""haJlgató erÓIIt6k: N~ 1ejl'lallgalÓ
marka A 206 oldalas. 85 méretU könyv .,.. ~ Ft (+ postak6/tség) _
PIC
mikrovezérlők
alkalmazástechnikája
PIC programoz.ia C nwelwen
Dr. KONYA LASZLÓ - KOPJÁK JÓZSEF
.A harmadik kladásban nem kevesebbre vallaIkozunk. mini az olvasó számára kellő támaszt
adni a hatalrna.ssa bővülő PIC paletta használatahoz .... A magas Sllntű progamozásl nyelwk
huznélatát ma már nem lehel megkenjJn~ emiatt kiemeli ha~UIyt feklettúnk 8 C progamozásl
nyelvet elsalálrtanl szándékozÓ olvasók Igényén~ klel ítéséfe.· A 400 oldalas BS méretll
kOnyvhOz: CD melléklet ls ér. Ara: 4900 Ft (+ IXlstaköltség) .
Mikroeleklronikoi szenzorok és olkolmozóslemnikójuk
SZENTIDAV KLÁRA - DÁVID lAJos
kOnyvével megkOnnyfti a S%enl-ortajták átteklntését és a kivánt célnak IegmegfakH6bb diszkrét
veqy integlWt szenzortípus kiválasztását .. a könyvet aJánljuk mindazoknak a mérn6kOknek.
technikusoknak vagy muszaki menedzsereknek. akik a szenzorok gyértis·teJlesztésével vagy
gyértáSlechnol6giáJával kivannak Ioglalkol-n~
A 206 oldalas, BS méretú könyv ára: 2950 Ft (+ postaköltség).
Információ· és
képmegjelenítő
eszközök
SZENTIDAY KLÁRA - MÉSZÁROS SÁNDOR
~ Könyvunk a kep- és InforméclÓ·megJelenítők Iegkorszen1bb tlpusalVaJ ... az - elektronsugár-
csöves, Iotyadékknstályos, LED. - vákuumfluor.s:zcens, - plazmapanel és elektroluminesz·
cens működésI elvü megokl8sokkal foglalkoZIk.'" - I(ják a Sl.euők a kötet Bevezetőjében
A 346 oldalas. BS méfetú könyv ára: 2950 Ft (+ postakOltség).
Mikrohullámú technika
•
--
S. R. PENNOCK-P. R. SHEPHERD
a napjainkban egyre nagyobb és fontosabb szerepet játszó, t ..1OO GHz közötti frekvenciatartomány
technikáját Ismerteti művében. .A mikrohullámú technikával kapcsolatos szakszOvegek többnyire
két széls6séget képviselnek : vagy luiszakmaiak. __ _a szOvegek másIk fajtáJa .. tul általános. Igy
nem elég részletes. NyllvénvatÓ uukség '<olt tehát egy megfelelO szélesköru bevel-etO könyvre
a nagyfrekveociás és a mkrohullámu technikába. amely kielégitő m61ys6gü a külOnbözO témákban - - rrJák a szerz6k. A 350 oldalas. BS méfetű könyv ára: 4250 Ft (+ postak6/tség).
.
A konyvek megvasarolhatok, III. utanvenel megrendelhetok a HAM-bazartol.
Budapest XIII . Dagaly u 11. I. em.. H-P. 09 -14. Cs. 09- 17 o
hambazar@radiovllag.hu (361) 239-4932 36 239-4933 36 1550 Bp., Pf. 123 www.radlovllag.hul!1
RT ÉK '20
89
A LED-es világítás
szín hőmérséklet-változtatása
Lambert Miklós okl. villamosmérnök, lambert@milambi.hu
A LED-es 'világi/{ís forradalmicm új
megoldásokat 110=011. A= i==úlámpúrol cSől'ekre 1'0113 ú/alló.... is jelemös
eló"Jükkel júrt, különös tekin/eltel cc!
f!/Iergiafokarekosságra t!s némi éleffar/all/-növekedóre, de s=amf(l!an káIVS lufajdO/l!ilígál is IIIdomaslIl kelleti
\'elllli. Fenynöves \'ilúgiráY/Í üde/heli
pl. nem I'Olr ertJe/1u!.{ s=ine:J ruhollcm,i,
\'ása/vlni, mel"l II IU/P/él/ven soks=or ke/lemellel/ csalódások érlek. Már abban a
korcakh(lll (ami még ma is lart) je/flint
II s=ínl'iss=aadás, es s=illhómérsékletjo-
ga/ma, Ez (I LED-eknél még nagyobb
oda{igJ'eI6t kÖI'elel meg. Cikkünkben
e==el LJ kérdesselfoglalko=ullk.
1. MI a fényforrás
színhómérséklete?
A külvilág targyait és történéseit érzékszerveínkkel érzékeljük. a7 öt főbb
ér.LékszervOnk között talán a leg fontosllbb a szem, a látásunk. A szem a
fénysugarzás segítségéve l érzékel.
Az emberi szempár és az agy II külvilágról h!lromdimenziós képet alkot.
amely szines. vagyis a fénysugarakat
hullámhosSL.tól fUggöen érzékeli. Vannak ugyan állatok, amelyek bizonyos
tekintetben jobb képet alkotnak (élesebbet. térben más elrendezésűt stb.),
de az ember létc7éséhez II meglevö, a7
cvolueió során kialakult látórendszer
elegendő.
A fény érzékelésének tehat két legfontosabb eleme az erössége es a hullámhossza. A látás során kétféle objektumot különböztetünk meg, a l~ny­
forrást és a passziv tárgyakat. A fényforrás fénysugarakat bocsát ki, amely
a térben s:.r.óródik, megvilágitja a paszsziv tárgyakat. amelyek felülete résL.ben elnyeli, részben pedig visszaveri
a fénysugarakat. A gyakorlatban a
két szélsőérték szinte egyáltalán nem
fordul clö, azaz tis:.r.tán fényt elnyelő.
azaz ..abszolút fekete" test nincs, a fekete objektum \alamilyen ménékben
látszik. azaz reflektál is, és abszolút
reflektáló felület sincs. bizonyos mértékű fénymennyiséget elnyel. MlIld-
90
ezen törvényszeruségekkel a fizika. Il
(hullám)optika, valamit a látás fiziológiája foglalkozik. Ahhoz. hogy a cikk
mondandóját megértsük. a törvényszerűségeket ismerni kell, erre bősé­
ges Slakirooalom !Ill rendelkezésre
([I]. [2]).
A mondandónkban kisebb I"ontoss.iggal bir a fényelnyelese, ez legfeljebb
a megvilagÍlas energiaigenyénél jön
számitásba. a szinhömérséklet megerté!>éhez a ll!flexiiJ fontos. es némiképpen
a fenyterjedésjárulékosjelenségei, mint
a fényvezetés. fénytörés és hullámkonverzió, amely a megvilágítOlI tárgyak
szinében módositást végezhet. Ezekkel
a járulékos jelenségekkel ill nem foglalkozunk. adott esetben erre is a vonatkozó szakirodalom adhat magyarázatot.
Vizsgálatunkat tovább szűkítjük.
ugyanis a hétköznapi megl"i/dgitas
alatt mmdigfehér fénnyel való megvilágitásl énünk, ez a tennéS7etes. a
Nap sugárzása.
1.1. A fehér fény tulajdonságai
A LED-es világítás fehér fényt sugároz, de hogy tulajdons!lgllit megértsük. röviden át kell tekinteni a fizika
elektrom!lgneses sugárcásokr61 szóló
törvényei\. Anyagi \ilágunkban ismerjük a tömeggel rendclkezö anyag
szerkezetét (legalábbis aL. eddig feltán
mélységig). es a fizika tanítása szerint
a sugárzást is anyagnak tekintjUk, hiszen energiát hordoz. A közönséges
énelemben vel!. azaz tömeggel rendclkezö anyag (szilárd, cseppfolyós,
gáznemű) atomokból épül fel, de minden esetre tudomásul kell venni, hogy
az elektromágneses sugárzás 3Z elsÖ.
nem atomokból felépülö anyagfajta.
amivel az emberiség találkOZOl!.
Ismerj ilk 100ábbá. hogy az elek.tromágneses sugárzás spektruma széles. a
rádióhullamoktól kezdve az infra"örös
höhullámokon. látható és ultraibolya
sugárzáson át a Röntgen- és gammasugar.lásig tan. Cikkilnk témájában
a látható fénysugarzásra szükítjilk a
tanomanyt - tehát az elektromágne-
ses sug!lrzásoknak egy elenyés/ően
keskeny. kb. a 0.4 ... 0.8 11m-es hullámhossz-tartományú szegmensére -.
amely jelentős átlapolódásl tartalmaz
az infravörös és ultraibolya tanományok.kal. hiszen a kevert sugárz!ls folytán a technikában nem válas7..ljuk szét
szelektíven a:.r. egyes összetevöket.
Ismeretes. hogy gyakorlati szakember nem szívesen foglalkozik elmélc1L
kérdésekkel. elsösorban a tapaszlalatokra epit. de ti tapasztalat útjan megmagyarázhatatlan jelenségek megénéséhez némi elméleti megfolllolasokat
kell figyelembe venni, ekkor kap értelmet nehány kérdés. Ilyen érthetetlennek tűnö téma a LED-ek szinhömérséklete: midőn szakcikkek arról szamol nak be. hogy a LED .. hideg teny!"
sugároz. mi köze hát a hömérséklethez? Ehhez vissza kell menni a fény
keletkezésének hagyományos módjárJ..
az anyagok hevitéserc. A felhedtett
anyag (első sorban fémek) kezdetben
sötétvöTÖsen. majd egyre vilagosabban i7.zanak. tehát a keletkezett színű
sugár.t.ásh07 egy hömérseklet tartozik.
Fizikai énelemben ez a színhömerséklet. definiciója is erre épül, de ehhez
meg kell ismerkedni egy másik fogalommal. az abs=ohít fekete leMlet A7
abszolút fekete test cgy olyan feltételezett tesI. amely teljes cgészében elnyeli
a ráesö hő- es fénysugarakat (semmit
scm ver \iss7.a és nem is ereszt át sugárzást). Jcl1emzö elméleti tulajdonsága még. hogy adott hömersékleteken
több hö- es fényenergiát sugároz ki.
mint bánne!y más lest. Az abs7oh'II fekcte test tulajdonságait jól megközelíti
abelill konnozotl falú. zan. üres doboz
falán levö kicsiny nyil ás. Az abszolút
fekete test sugárzásának. az ún. fekete
sug!lrzásnak a vizsgálata alapján jutol!
el Max Planck Nobel-díjas német l17ikus 19OO-ban a kvantumelmélet alapgondol:lIához. A sug!lr.lást a továbbiakban s.zükitsük le a látható fényre. ebből
is a fehér fényre!
A fehér szín tulajdonképpen nem
egyetlen hul1ámhosszal, vagy legalábbis szűk hullamhossz·tanománnyaljelle-
RT ÉK'20
..,.-..•
<
U
~
>
<
t•
••
<
~
•••
<
••>
<
•
•'i
.i
~
~
•
!•
~
- - ,
>
<
•
f
1. ábra
mezhetö szín. hanem a legsokoldalubban összetett szín, ellentétben a szűk
hullámhossz-tartománnyal rendelkező
önálló színekkel (pl. vörös, Zöld és kék,
alM R-G-B alapszinek), vagy ezek
diszkrét keverékei. A szinspektrumot
II természetes Fény Felbontásával (pl.
prizmával) lehet előállítani. A természetes fényben (napFényben) megvan
az ÖSS7es szin komponens. Ezt fehér
fénynek ne\·ezzük. A fehér fény sem
mindig egyForma. még a természetes
fehér !cny sem. A delelótti napFényben
pl. dominál az ultraibolya lanalom,
amely kékes tónust kölcsönöz neki, a
lenyugvó nap Fényében pedig egyre
inkább a vörös kerUI előtérbe. A mesterséges Fehér Fény is sokFéle minőségű
Ichet. A Fehér Fény minőségénck jellemzésc-rc szolgál a s::illhÖmérseklel. A természetes fény napszaki változatainak.
és néhány mesterséges fényfomisnak a
színhömérsékletét ábnizolja a7 l. ábra.
1.2. A szlnhömérséklet
A
fényke1té~
hagyományos és
2. ábra
RT ÉK '20
fi~i e~7-
színü. mint a vizsgált fényforrás. az
abszolut nullapontra (O K-re: -273.15
OC_ra) vonatkoztatva. LED-es fényforrásaink nem égés során bocsátanak ki
fényt (ezén is nevezzük .,hideg·' fényforrásoknak), dc a keltett fény milyenséget ugyanelen törvényszeruségckkel
magyanizhatjuk.
Aszinekel slokásosan a elE szabvány szerint .,szinpatkóbun" ábrázolhatjuk. amely egy síkon jeleníti meg
az alapszi nek és színösszetevők teljes
seregét. A görbe konturján az alapszínek. a patkó belsejében pedig az öszszeteIt színek találhatók x-y koordinátarendszerben.
Max Planck fizikus rends7erezte
a fény színe és a sugárzás hőmérsék­
lete közti összefuggést, az un. " feketesugárzás" leírásával. Ezt nevezzük
Planck-görbének. A görbét a szinpatkóban ábrázolva a 2. ábrán láthatjuk .
A tengelyeken a hullámhossz van feltüntetve, nm-ben.
Adott szinhömérséklethez a színek
adott aránya tartozik. A szinhőmérsék­
let tehát - amelyet kelvinben Fejezünk
ki - az abszolut fekete test azon hő­
mérséklete. amelyen az adott Fénynek
megFelelő szinösszetételben sugároz.
A szakirodalomban általában T -sel
jelölik, egysége K. Kódját ugy képezzük, hogya D betü után a szinhömérséklet kelvin énékének századrészét
írjuk.
A szính6mérséklet a LED-es vihigrtástechnikában alapvető FOnlosságu
paraméter, a szinrendszer szabványokban pl. a D65 a 6500 K-es nappali vihigitásra épül. A gyakorlatban
hasznalt fényforrasok színhőmersék-
köze az égés, amely a hősugárzás mellett Fénysugarat is bocsát ki. A Nap
Fúziós reakciója is hősugárzás mellett
bocsát ki fényt , a gyertya is hasonló jelenséggel sugároz fényt. ezért a korai
tudomány az égéssel kapcsolatos vi zsgálatokból állapított meg összefUggéseket. A sugárzást ugyanis jellemzi a
színösszetétele, amely a hőmérséklet
függvényében változik.
Egy Fényforrás szjnhömérsékletét
az általa okozott színerzet es egy hipotetik..us feketetest-sugárzó általlétrehoZOlI színerzet alapján határozzák meg.
17..zólámpák esetében, mivel a fény
izzásból származik. a szính6mérséklet
jól egybe esik az izzószál hőmérsék­
letével. A nem hőmérsékleti sugárzás
elvén működő FényForrások, mint példaul a Fényesövek és LED-ek esetében a szinhömérsékletnek közvetlen
fizikai jelentése nincsen. Ezért ilyen.
kor lIlkább korrelfllt
színhömersékletről
Fén:yForrás
K
beszélünk, összehaMelegfehér LED
2700 0,51
sonlitva a termikus
Izzólámpa
2800 0,45
"
FényForrás hasonló
SemlegesFehér LED
4000
0,38
színhőmérsékleté­
4200
0,36
Kora
reggeli
nap
veL Elterjedtjclölésc
Reggeli, délutáni napfény, alacsony 4800 0,35
a szakirodalomban:
napállás
CCT
(Correlated
Color Tcmpcraturc).
Napfény, fehér felhős é~bolt
5500 0,34
A fehér Fény sziN'pfény, kék égbolt
5900 0,33
ne egy hömérsékKora reggel és késő délután.
6000 0,32
lettel jellemezhető,
árnyékban
amelyet a fényforrás
Hidegfehér LED
6500 0,31
határoz meg. A Fehér
6500 0,31
NaoFénv,
délid6ben
fényForrás színhöVakufény
mérséklete definició6500 0,31
szerűen az a hőmér­
0,30
felhős
égbolt
8000
Nappal, kissé
séklet, amelyen az
Szabadban, á.rnyékban, délidőben
8500 0,29
(elméleti fizikában
Amyékban, kék égbolt
10000 0.28
meghatározott) ,JeAmvékban. mélykék é,gbolt
12000 0,26
kctetesC· ugyanolyan
, ,
0,41
0,40
0,37
0,36
0,35
0,34
033
0,32
0,32
0,32
0,32
0,31
0,30
0,28
0,26
91
letét és a szinpatkón hozza tanozó koordinátákat a Tá bl áza t tanalmazza
Mint emlitettük. a fehér fény nem
egyetlen abszolut pont aCIE d13gmmon, hanem egy tartomány, a hétkö.mapi gyakorlatban beszélünk me/egfehér,
semlegesfeher és hidegfelu!r szinekről.
EZI egyértelmúcn a szinhömérséklettel jellemezhetjük, azaz a fekete test
sugál7..3si spektrumával, amely a kel\mben mén hőmérsékleté"el Jellemezhetö. Ismeretes, hogyafeher feny t
sugárzó LED-ek alapjában \c\ c ke'"
vagy ultmibolya fényt sugárzó kristályból, cs a köz\'ctlen közelebe helyezett
szekunder sugárLó fényporbói épülnek
fel. A komplex sugárzás fehér fény érletet kelti szemünkben, bár spektruma
a temlészetes fény spektrumat csak közeliti. Újabb fejlesztések eredményeként speciális fénypor-öss7etéte][el és
elrendezessel jól meg kehet közelíteni
a természetes fény spektrumá\.
A Planck-törvény matematikai
egyenietél in nem közöljilk (a szakirodalomban elérhető), gyakorlati
szakembereknek szemléletesebb diagmmon \aló ábrázolasa. A J. á brá n az
abszolut fekete test sugárlási energiáját mutatjuk be a hullámhossz filggvényében, a színhömérséklettel parnméterezve. Ebből látható. hogya magasabb S7ínhömérsékletú fény nagyobb
energiát (fényerösséget) tanalmaz,
elcn LED-gyártók szi\esen kínálják
az erösen hideg fényű hi.mpákat, ha JÓ
hatásfokra vagyik a \e\ő.
A gyakorlatban tehát a fényforrásokat durvan három kategóriába szoktuk besorolni:
•
elsődleges \'olt. hogy il
fényt pótolva egyaltalán
lássunk, his7en a szem adaptációs kepessege az ..apróbb" eltéréseket athidalm látszott. Izzóhimpaknál voltak
törek\ések a mlllél fehérebb fény clóállitására (pl. Tungsraphot in6k fényképészeti célra túlfeszített izzószállal.
halványkék burÍlval. és persze emiatt
csupán par szaz óras clettanammaJ), a
kisolöcslheknél inkább az energia fogyas7lás. hatásfok dominált. és il megfelelö fénypor összetétellel próbáltak
a szinhömérsékletet és szín\isszaadaSI
ké7ben tartani. A LED-ek megjelenése
szOkségszcruen fontossá tette a színvisszaadásI. hiszen összetett rendszerekkel letszőleges s7inspcktrumot tudunk elöállitani, a szinvisszaadast is
ke7..dték tudományosan feldolgozni.
A szlnhömérséklet emberre gyllkarolt hatását több mint 70 é\.oe kutatják. A fl!ny színhömérséklele kihat a
közérzetünkre, idegrendszerünkre és
befolyásolja a cirkadián rilmllSllflkal
(.. napi biológiai óránkan is, Mindezek miatt celszeru a munkahelyünkön, otthonunkban (és minden más
területen, Ilhol sok idöl töltünk) III
optimális szinhömérséklet meghatár07ására kellö idöt fordítam. és meg·
felelő szinhömérsékletü fényforrással
megvilágitani tevékenységi területUnket. A hétkölnapi alkalmazásokat t~­
téne, hogy bi7onyos megvilágitasok
a szin\ isszandás IOrziuisa mellett
- encrgiatartalmukkal maradandóan
meg\altoztathalják a megvihigilott
felület anyagát és slinét. ami elsö sorban f~stményeknél okozott maradan-
\ eit szinhömérséklete. a semleges fehéret (angol ne\én szokásosan; daylight)
munkahelyeken. hivatalokban, iskolákban és egyéb nyilvános termekben
használják, míg a hidegfehéret (első
sorban hatékonysága és relative kis
energiaigénye miatt) külső terek, raktárak stb. megvilágitásárn alkalmazzák.
Az utak és közterek meg\ilágitásának
színhőmérsék l ete erősen vitntott. a későbbiekben ismenetett szempontok játszanak közre a meg\'álasztásában.
Mmt emlitettük, a szinhőmersék­
Ict meg\'álasztasában nem csupán
fogyasztás és hatásfok szempontjai
döntenek, hiszen látásunkra alapvctő­
en kihat. ezén al élettani hatásokat is
vizsg!ilni kell n válnsztáskor.
lalkozzunk.
temlt~szetes
1.3. Színvisszaadás, élettani hatások
Ismeretes, hogya színlátasunk alapja
a színvisszaadás, hiszen mint emUtettük, a targyak színének érzékelése
nem más, mint a fényforrás fényé\el
meg\'ilágitott tárgy felOletéról \ isszav'ert sugárzás érLékelése. A refle)(ió
viszont hullámhosszfilggö. ezén az
egyes tárgyak színét il fényforrás szinspektruma határozza meg. Különösen
a mesterséges fCnyforrasoknál fontos il kisugárzott sLínspektrum. és n
szinhÖmérséklet. Mindennapi csetnek
számít, hogya boltban levő \'ilágitás
mellett kivalasztott ruha színe mas
napfényen. az otthoni fényben, \'agy
más helyen.
A korábbl fényforrásoknál il technika nem tette lehelö"é. hogya kisugárzot! színspcktrummal sokat fog-
Melegfehér:
CCT < 3300 K
•
Semleges- vagy közép fehér:
3300 K :5 CCT:S: 5300 K
•
Hidegfehér:
CCT > 5300 K
A melegfehér az otthoni \ llagitás ked-
-,
.... ,
H I~11th6r
•
-
3. ábra
92
.
,
..
"
Hlct.glehér
',4. á bra
RT ÉK '20
·
ri
/
-
~
I
"- .....
.,\
'--.I
5. á bra
dó károsodásokat. ennek tipikus példája volt a Sixtus kápolna freskóinak
megvihigításara kidolgozott speciá lis
LED-es \'llagitás.
A 4. á brán láthatjuk a különböző
SZlnhömérsekletek sugárzasi diagramJát, a [3J alapján. A színhömérséklet a
LED-es világítástechnikában nagyon
fonlos, a fénypor adagolassal adol\
felhasználási területre megfelelő szinLED-ek gyárthatók.
A látásunk első része tehát a fényforrás színhömerséklete és annak elhömérsékletű
oszlása. a második rész a visszavert
fény rctinára gyakorolt hatása, amely
hullámhossz-, azaz s:ÓnfUggö. A vilá·
gitástechnika erre is adott mérőszá­
mot (sokfélét. és a mai napig is megjelenik a szakirodalomban egy-egy uj
ucfinkió. ami mind jobban igazodik
a valósághoz). Az olvasó a szakirodalomban talál több szin\isszaadás mérl!sél meg' alósító faktort. mi ill most
a gyakorlatban legjobban elterjedt (es
szabványosilou) CRI-t használjuk. A
CRI (Color Rendering Index. a szakirodalomban R.-\al is jelölik) olyan
százalékban kifejezett mérőszám.
amely a fényforrás azon képességét
fejezi ki, hogy az mennyire alkalmas
az ideális vagy tennészetes fényforráshoz képest a valósághü színviszszaadásra. A fénycsövek CRJ értéke
minöségtöl filggöen 70 és 90% között
T...........
van, a korszeru LED-es világítótesteké tipikusan 90% {blöttl és az etalonnak számító izzólámpa 100-as énékét
közelíti. Speciális LED-es meg\'ilágitásnál ez az énék megközelíthetö,
gyakorlatilag elérhető, igényes helyekre garantált 98%-05 LED-es világítótesteket ajánlanak. ennek azonban ára van. Ha ugyanis a fényforrás
spektrumának vötgy-pontjaiban megfelelő erősséggel és hullámhosszon
sugárzó LED-et mílködtelünk és optikával additíve ke\erjílk. a hiányzó
színkomponensek megjelennek. és
nem okoznak megvilágítás hiányt 37
adott színtartományban, tehát a CRI
értéke megnő. Az 5. ábra LED-es v;lágitótestek spektrumát mutatja.
Az ábrából látható. hogy amíg a
hidegfényünél a primer sugárzó kék
LED fényereje dominál (a). addig a
melegfényünél a szekunder sugárzó
fényporé (b). a eRI-re optimalizált
LED-eknél (c) a kettő arányát, és a
szekunder sugárzó ftnypor összetételét megfelelö arányban alkalmazzak.
egy lehető egyenletes sugárintenzitási
tartomány létrehozására. A fénypor
alkotóelemei. adalékolása és gyártastechnológiája a gyártó cégek szigorúan örzölt titkai. Mind a színhömérsékletre, mind a CRI-re
nagyobb
darabszám esetén válogatás kérhető. amelynek ára igen magas. sokszor
"..,...Mny
(3:1OO-aooo It)
6. á bra
RT ÉK '20
_....-'......
(2700-UOO It)
nem viseli el az adotl alkalmazás.
Már itt is mutatkozott az igény a színhőmérséklet hangolhatóságára. A görbékböl az is látható. hogy a spektrum
közepén völgy van (angolul nevezik
green gap-nek is). ezért a kutatások
olyan fényporok felfedezése irányába rolynak, hogy minden fehér LED
alapja, a kék LED és a szekunder sugárzó spektruma közötti űr betöltése,
amí egyenletes sugárzási spektrumot.
vagyis ideálishoz közeli CRI-t eredményezne. Addig \iszont az elfogadható kompromisszum a megoldás.
A maga ..abb CRI értékért sajnos
nemcsak a LED felárával kell fizetni.
hanem a fényhasznosítási hatásfok·
kat is. A kvantummechanikán és fotometrián alapuló maximális elméleti
hatásfok 683 lm/W. 555 nm-cs (zöld)
fénynél. A LED-ek megjelenésekor
tipikusan I lm/W alani értékeket
mértek, a mai világítási célú LED-ek
fényhasznosítási hatásfoka 200 Im/W
fblé emelkedhet (fejlesztési laborpéldányoknál olvashatunk 240 lm/W-ról
is). de tipikusan 80 ... 150 Im/W körül
van. A fényhasznosítási hatásfok lényeges kérdés. akár egy zseblámpaelem é lettanamár61 beszélilnk, akár
egy utca világitásár61! Megjegyzendő ,
hogya fényhasznosítasi hatásfok nem
azonos a világítás hatásfoklhal, ez
utóbbit csökkentik az optikai és villamos hatásfokok.
Hogyan befolyásolja a megvilágítás szinhömérséklete a környezeti
tárgyak színét? Irodalmi forrás beszámol egy kísérletröl, amely során
teljesen sötét helyiségben készitettek
fotókat egy kaktuszr6l, ki1lönbözö
mesterséges megvilágítások mellett
(6. ábra), a fényképezőgép beállítása
és a képek utólagos változtatása nélkol. A különböző színhömérsékletú
fények leginkább a terrakotta cserép
peremén és a kaktuszon láthatók.
Az első képen hidegfehér fénnyel világítonák meg a tárgyal. A hidegfehér
valójában egy hófehér fény. A második kép tennészetes fehér meg vi lá-
93
gítású. ez áll egyébként legközelebb
a napfényhez. A hannadik képet II
melegfehér fényű megvilágítás eredményezte. Ez a klasszikus izzószálas
és halogén fényforrások sárgás szinehez hasonlítható.
Visszatérve a látasra, hiszen a
technikai megfontolások mind eLot
szolgálják. a kérdést ergonómiai
s7empontból is vizsgálni kcll. A Uilönböző színhőmérsékletek befolyasolják az ember hőérzetét és koncentrálóképességét.
Tradicionál is
okokból a szinhömérséklet fordított
hőmérsékleti
asszociációkat okoz.
A kékebb limyalatok. bar magasabb
szinhömérsékletuek. alacsonyabb hő­
mérséklet érzetét keltik. Ilasonlóképp
a vörösebb árnyalatok melegebbnek
tűnnek. Ennek oka. hogya vörÖsseI
az izzást. a !..i!.m hozzák összerllggésbe. mig a illW inkabb a ~.
illetve a vizel. Ezért hideg munka·
helyeknél az alacsonyabb színhömérséklet u (melegfehér). míg meleg
munkahelyeken inkább a magasabb
színhömérséklctu (hideg fehér) árnyalatokat alkalmazzak. To\'ábbi hatasa.
hogyamelegebb árnyalatok pihentetöbben hatnak. míg munkahelyeken a
hidegebb fehér árnyalatokat használják. amellyel segítik a koncentráció!.
(A s=erkeS=lö megjegyzése: a témát
részletező kitűnő szakköny\' Jelent
meg 1990-ben Nemcsics Anlal tollából. S=illdinamika eimmel.)
A világitásnak közvetlen hatása van
a cirkadián ritmusunkra. azaz az éber.
aktív cselekvő éleI és a pihenés arányara. ezek határaira. A modem életben az
éjszakai élet. kés5 estig. vagy éjszaka
\'égzen munka. stb. moderál ható. befolyásolható a világílás alakílásaval
is. A hidegfehér fényben több a kék
hullámhossi'. mint a melegfehérbel1.
Az emberi szemben található ganglion
sejtek kék hullámhosszakat érzékelve
jelet küldenek az agyalapi mirigynek,
amely először csökkenti. majd leállitja a melatonin ( ..alvás homlOn")
lermeléset. Melatonin·szintÜnk csökkenésévcl élénkek és éberek lesziInk,
míg a hormon újra tennelésé\ el és
felhalmozásával ismét clálmosodunk.
igy. ha otthonunkban hidegfehér
szinhőmérsékletű fénnyel világítunk
lefekvés elöli. akkor előfordulhat,
hogy nehezen fogunk tudni elaludni.
A melegfehér fényben kevesebb a kék
hullámhossz (több viszont a zöld ésl
vagy piros). A kék hullámhosszak arányának csökkenése azt is jelenti. hogy
ganglion sejtjeink eljullatják ezt az
94
információt agyunk ba. ahol újra beindul a melatonin-termelés, aminek
követke7lében könnyebben eiaIszunk.
Mindez fordítva is igal: ha a munkahelyünkÖn a mesterséges világítás
dominál (azaz elenyésző a Napból
szarmazó fény) akkor ne válasszunk
tulságosan meleg (3000 K alatti) színhőmérsékletű lámpakat, mert azok almosÍló hmássallesznek ránk. Ilyenkor
a szervezetünket ..becsapja" a mesterséges világítás mclegfchér színhömérséklete. és idő elÖli beindul melatonin
termelésünk.
Ilogyan gondolkodik a munkíiltató? A mai modem dolgozó emberek
életük közel 80%-át töltik az irodában. Tanulmányok kimutallák, hogy
megfelelő \-ilágítás évente 2 nappal
csökkenli a betegszabadságot. míg a
dolgozók ternlelékenységét 40/0-kal
növeli. Számos vállalkozás megtermeh értékének 80 ... 90"';j,-át a munkavállalók adják. így nem kérdés. hogya
jó munkakörnyezetre szükség van.
AL.. emberközpoJltú világítás fontos
tényező, amely képes növeini a7 emberek jólétét az irodai környezetben.
De hogyan lehet emberkÖzpontú a
világítás? Ennek egyik eszköze a szabályozható szinhÖmérséklet. 3mi lehetövé teszi. hogy a napfény dinamikáját
leutánozzuk a belterben. A szabályozható színhőmérséklet biztosítja. hogy
reggel és délelőu hidegebb fehér, míg
estefelé melegebb fehér megvilágítás
legyen. igazodva az emberek biorÍlmusához. Ezt a színhómén;éklet-válIOllatást a világításveL..érlés automatikusan magától végzi a megadolI idő­
pontokban.
Temlcszelesen óvakodni kell az
ellenkező véglenöl is, azaz hogya világítással támogassuk. hogy legyünk
mindig ebcrck. amelynek negatív
élettani hatásait ill nem részletei'.zük.
de belátható. hogy alvásra. pihenésre
regenerálódásunk érdekében szokségUnk van. Az egészséges arányt orvosilag kell meghatározni. a teehmka
csak segit ennek elérésében.
A \ilágítás és a kömye1et hőmér­
sékletI hatása is összcftlggésben vannak. Magas környezeti hőmérsékletű
helyeken (pl.: kohászat. pékség. tró~
pusi országok) elön) ben részesitik a
hidegfehér fényforrásokat, alacsony
környezeti hőmérséklet eselén (pl.:
hűtőkamrák, skandináv országok) a
meleg fehér fenyforrásokat alkalmazzák elŐszereteuel.
Hangulati hatással vannak ránk a
helyiségben/területen levő felületek
szinei is. Olyan térben. ahol elsödlegcsen a meleg színek uralkodnak (piros.
sárga. narancs). célszerű mclegfehér
fenyforrásokat alkalmazm, hideg környezeti szinek (kék. ibolya) esetén
a hidegebb színhőmérsékletü fény a
megfelelő. Megfigye_lhctő. hogy ékszerboltok kirakati meg\ ilágítására
aranytórgyak dominilns összetétele
eseten melegfehér fényt alkrllm3znak.
míg ezOst és krómozolt. nikkele7etl
tárgyak eseten inkább a hideg, vagy
semleges fehér fényt sugárzó lámpák
alkalmazása célszerű. Hasonló megfontolások vannak az élelmiszerek.
ruhancmuek megvilágitásánál is.
A színhömcrsékletnck pszichológiaI hatásai IS ismeretesek. A me·
leg fehér fény inkább nyugtató. ellazító hauísll. míg a hidegfehér fény
stimuláló. serkentő hatást vált ki.
Ennek ismeretében például egyes
gyorséttermek előszeretettel alkal·
ma7nak hidegfehér fényforrásokat
nagy megvilágítási szint mellett.
serkentve ezzel a fogyasztókat arra.
hogy minél gyorsabban fogyasszák
el menüjnket. és adják át helyüket
az újabb \ endégeknek. Az exkluziv
(magasabb árfekvesű) cttermekbcn
azonban nem a gyors vendégesere a
cél. hanem az. hogya vendég minél
több időt töltsön el az étteremben_
Ennek érdekében melegfehér fényforrásokat aIkalmaLnak viszonylag
kisebb megvilágítási s7int mellett
A szinhőmérséklcl pszichológiai hatásaIt nemcsak a kereskedelemben.
de az iparí termelésben is lehet alkalma7ni. Vizsgálatuk bizonyitják.
hogy nagyobb színhömérsékletű
fényforrások esetén a termelékenység növelhetö. Ez gazdaságilag elő­
nyös lehet. dc a dolgozók túlzolI
.,stimulálása" hátrányokkallsjarhal.
Ennek ismeretében már vannak olyan
munkahelyek. ahol a napszakhoz és
a munkafolyamatokhoz illeszkedve
folyamatosan változIatják a \ ilágítás színhőmérsékletét (ei't neveZI a
szakirodalom "emberközpontu világhásnak"). Munkakezdéskor és a
munkaidő végén II melegfehér szín
az uralkodó. amíg a munkaidő többi
részében a stimulálás érdekében az
alacsonyabb s7inhőmérsékletet alkalmazzák.
A fentiekből kitűnik. hogy az op~
timálu; színhőmérséklcH-álasztas nagyon fontos. Ennek megvalósítására
is vannak elvárások. Nem s7erencsés.
ha egy adott térben a színhőmérsék­
let beállítására
eltérő színhömér-
RT ÉK '20
tékból a \'ilágítástcehnikus ajánlata és
Kruithofvizsgálatai alapján (7. á bra):
•
7. á bra
sekletü f!!nyforrásokat alkalmazunk.
Egy tl!rrészben ugyanolyan szinhömersékl(:tLi fényforrásokat kdl alkalmazni. amennyiben a fényforrásokra
közvetlen rálátás nyflik. Amennyiben
a S7ínhömér..éklet változtatásiit (keverését) kOlönbözö fénylorrásokkal
oldják meg, úgy gondoskodm kell arról. hogya ..színkeverés" valamilyen
dinül (~Lóró) felOlet mögön tönelljen
meg úgy, hogy az eltérő színhömérsekletu feny források önállóan ne legyenek felismerhetők.
A színtani tulajdonságok elemzésenel meg kell említenünk azt a tényt
is, hogy a szinhőmerseklet II látási
folyamatokat IS befolyásolja. A látásélesség növelésére eJsőd1cgcscn II
melegfehér fényforrások hatnak kedvezócn. mig az észlelés sebességet a
hideg fehér fényforrásol. alkalmaci:.<ival nö"dhdjűk. Ebbül kO\etkcLöcn olyan helyeken. ahol az észlelés
sebessége fontosabb, mint a látásélesség (pl . jégkorong), a hideg fehér
fényforrásokat kell előnyben részesíteni. Ezt a legújabb szakmai kutatások
is alátámasztják, aminek értelmébe.n
hideg fe hér fé nyforrások alkalmazása
cseten kisebb megvilágítási szint a lkalmazása is megfelelö lehet indokolt
esetben. A kérdés nagyon fontos az
utak megvilágitásában. az aut6vezetök szempontja i szerint. A manapság
elterjedt sárga fényű nátrium lámpákat
örömmel váltjuk ki scmlegesfehér,
vagy hidegfehér fényű LED-es világit6tcstekkel. azonban tudomásul kell
venn í, hogy a vezető reakci6képessége javul, de a látásélesség csökkenhet,
nem beszélve a zavar6 és ront6 kápraztatlÍsrol ([4]).··
És hogy teljesebb legyen a kép "tlágításlechnikai szempontból. a megvilágitils szintje is kapcsolatban áll a
szinhömérséklettel, és ezen keresztOl
a teljes világítási komfortérzettel. Ennek megfelelöcn a mai lámpaválasz-
RT ÉK '20
a. 300 lux megvilágítás alatt
2500 .. . 3000 K
b. 300 ... 500 lux közölt
3000 .. .4000 K
c. 500 .. . 1000 lux kÖ7Ött
4000 .. . 5000 K
d. 1000 lux fö lött 5000 K-est \ agy
hidegebb színhömérsék letet válasszunk.
A mesterséges meg\ ihigitás ter. ezésekor érdemes a természetes meg\'ilágítás-szí nhőmcrsék let párosításokat
követni, akkor komfortcrl.ctOnk mcgfelelő lesz, kellemetlen mellékhatásokkal llcm kell számol ni. A Kruithofdiagram irányadó lehel. De mi is ez
réSLletesen? Nem véletlen Ol a (neves)
gyártók LED-cs retrofit .. villanykörtej" nagyreszt melegfehérek, ma már
(szinte kötelező, de legalább is ajánlatos jelleggel) feltOntetik a esomagoláson a színhömérsékletet. (sokszor
persze tú lzásba is esnek, hiszen munkához, olvasáshoz stb. semleges fehér
színhömérsé k letű lámpa kellene, és
főké n t eszaki országok s'ZaküL:leteiben
szinte kizárólag 2700 K-est tartanak).
Gyengébb megvi lágítási 1geny
mellett a meleg(ebb) színhőmé rséklet
ajánlott. A természetben a szinhömérsék let csökkenésevel a megvilágitási
értékek is folyamatosan csokl-.ennek.
Otthonainkban kis teljesítményú világítóberendezéseket
alkalmazunk,
és ennek megfele l ően a megvilágítási
szinteI.. is kicsik (50 .. .300 lux). Ilyen
megvilágítási szintekhez hidegfehér
fényforrásokat választ\ a (5300 K fOlött), kifejezetlen káros hatásnak teszszük ki az idegrendszerunkel. A természetben sem fo rdul elő kis (300 lux
alani) meg\ilágítás es magas színhömérséklet együttesen. Késő délután
már csak - 2500 ... 3500 K közöltI a
napfény s7ính6merséklete. napnyugtakor pedig lemegy egészen 1800
K-ig .
A 7. ábra diagramja az ajánlott párosítások területeit mutatja. Célszeru
az CD jelu terOletröl választani. A (%)
jelű területről \álaszton szinhömérsekletü lántpa nincs negativ hatással
idegrcndszcrOnkrc, de természetellenes hatást. rossz komfortérzetel kelt.
A <ll jelü területet kerü ljük. a természetellenes érzeten kívül negatív hatással van idegrendszerOnkre!
Ezek után feltehetjük a kérdést. mi·
lyen színhömérsékletú legyen a kültéri
világítás. amely (löként gazdaságossági okokból) gyorsan terjed. nálunk
is. Érdemes a kü lföldi tapasztalatokat
számba \enni.
A világsaJt6 is fogla lkozott a R6mában történt világításkorszerusítés
után kialakult elégedetlenségről. Ennek okai egyszerűek és némi figyelem
ráforJitásával kiküszöbölhetök, elkerülhe t ők leltek volna. Ki ne ábrándozott volna arr61. hogy egy kellemes
nyár esti sétat tesz Róma romantikus
belvárosában? A helyi lakosok szerint
azonban a város uj. LED világitással
ellátott részei ehesztik varázsukat,
időtlenségOket. Sokan szúró, túlságo-
8. ábra
95
teU szobákba beszürooő Újfajta, hidegebb fény nehezíti a pihentetö ahást.
A modem melegfehér LED fényforrások fényhasznosítása alig 10"/0 kal marad el a hidegebb \ {jJtozatok1al
szemben, a döntéshozóknak érdemes
megfontolni \ároson belül amelegebb
szimirnyalatok használlltat.
Az elmondottakból kiderüL hogy
korszerű világitásnál nem elegendő
a megvilágítás erősségének vezérlése (az izzólámpáknál megszokolt
triakos dimmerrel). hanem jó lenne a
fényforrás szinhömérsékletét is szabályozható\li. ten Ol Eddigi fényforrásainknál erre nem VOll lehetőség,
a LED-eknél viszont .,megszoktuk",
hogy minden paraméter változtatható. Igaz ez a szinhőme rsékletre is?
Sajnos. az egyes LED-ek szinhömcrséklete nem vált Oltatható. hiszen a
kék fénysugár útjába helyezett fénypor összetételét kellene változtatni,
ami lehetetlen . MégiS van lehetöség.
hiszen ismeretes. hogy a fenyforrás sok LED-böl (SMD. vagy chipszintű integrált COB formában) áll.
amelyek öss7hatásukban s70lgaltatják a fényl. és a hidegfényü és
meleg fényű csoportok arányvezérlcscvel al: összhatás S7inhömerséklete
változik. A technika napjainkban is
fej lödik. a következő részben bem utatjuk a mal állapot szerinti megoldási lehetöségeket.
san ragyogó fényre panaszkodnak . HIbának tanják ezt a világitáskorszerusítést. és úgy "élik. hogya város megszokott arculatat elrontja az újfajta
fényár. Az eddig használt nálriumlámpák sejtelmes, aranyló, meleg feny t
bocsátottak ki. ezeket váltották kl Los
Angeles-i mintilt követve. jóval takarékosabb és modernebb. ám hideg fényli LED fényforrásokra. Nem csoda.
hogya változás mellbevágó. hiszen
hatalmas a különbség közöttük t Nemcsak a kÖz\·ilágitás. bánnely világitás
Jobban befolyásolhalJ3 életünket. minI
gondolnánk. nem is "eletlenOl érzik a
vált07.ásokat kellemetlennek a rómniak (8. á bra).
A kérdés gazdasági része egyszerű: legyen energiatakarékos- és hosszu
élettartamÍl. de milyen legyen szinhő­
mérséklete? Melegfehér árnyalatok
(3000 K alatti) nem okoznak szemfáradás!. káprázást, látásproblémákat.
amelyek egy autóút. gyalogos- és kerékpárforgalom eseten balesetveszélyesek is lehetnek. Komfortérzetünk is
Jobb lesz. nem erezzük élesnek a lámpafényt. A római példán is jól eszre'Vchető. hogya hideg fény milyen kellemetlennek, ridegnek hathat kültéren.
A meleg fény nem zavarja meg alvásritmusunkat és kevésbé befolyásolja
a kömyezetünkben élö állatok (pl.
madarak) életvitelét. Több felmérés is
készOlI. hogy a nem teljesen lesötéti-
I
RF táwezértO
l
.I
Vezérlés
I
I
+
Intemet
KitOltéstényez6vezerelt négyszöggenerátor
FeSZÜltség
vezérlés
Inverz
feszültség
vezérlés
t
t
Aramgenerátoros
meghajtó
Aramgenerátoros
meghajtó
t
t
MelegfenyO
LED-modul
HidegfényO
LED-modul
9. ábra
96
I
2. A fényforrasok
let-változtatása
szinhőmérsék­
A feJezctcimben nem véletlen Dl használjuk a ..változtatást", ami egy kezelöszcrvvel (potenciométerrcl. tavi rányító/mobiltelefon nyomógombjávaI.
képcmyös érintésével) l'e:uJrlé.' lehet,
de egyedi. vagy épületautomat izá lasI
hálózat (DALI. KNX) alkalmazásával
s:abcilyo:ássá képezhetö ki. A lényeg
a bea\atkozasi módszer.
Sok esetben nem törekszOnk
egyetlen fényforrás. \'ilágítótest színhőmérsékletének változtatására. részint azért, mert drágább megoldás,
részint pedig aL adott alkalmazás nem
is igényli. Egy átlagos nappali szoba
mennyezetvilágitása lehct pl. semleges fehér. az íróasztali lámpa hideg
fényű. mig a beszélgetö sarok kávézóasztalát melegfenyü tillólámpa világhja meg. Tágabb énelembc vé\e
a megfelelő lámpa bekapcsolása is
színhömérseklet-szabályozas. bar III
legfeljebb a fényforrások megVó.las7tása adja a megoldási. Ezek egyedi
dimmerelése is meg\'alósitható. de
mint korábban leírtuk a ket-harom.
eltérő szinhőmcrséklelü világitótest
együttes alkalmazása nem kivánatos, kellemetlen komfortcrzetet kelt.
az Ilyen rendszer nem alkalmas környezeti szinhömérséklet beállítására. A komfonigények növekedésével
az intelligens elektronikára fordított
költségek növekedését mindmkább
elfogadjuk, ma már nevesebb gyártóknál elérhetöck az egyedi lámp~k
szinhömérséklet-szabályozhatósága.
A pipereas7tali világításnál, pl. borolválko7áshoz hidegfény ajánlatos.
mig a sminkelés amelegfényt reszeSítl előnyben. a ket szélsöénék közötti
végtelen sok állitásl lehetőséggel.
Lassuk tehát. milyen szinhömérséklet.változtatási lehetöségek állnak
rendelkezésre LED-es világítóte"td.nél. és milyen lehetőségei vannak az
amatörnek!
Felismerve a piaci igényt, a vezetö
lámpafejtes7lök és gyanók ráálltak n
témára. és akinek birja a penztárcáJ8.
Iga7i profi megoldásokat vásárolhat.
A késztermékek széles kínálatából
két vezetö cég gyártmányát mutatjuk
be. ezeket a70nban hazi eszközökkel
nem lehet elöállilani. a működésmód
miau \ iszont érdemes egy pillantást
"enni rájuk. Akinek viszont kedve van
a kisérletezéshcz. és amatörgyakorlata
van. alkatrész-szlnlen cltrhetö a Japan
eitizen LED-moduIJ3. vagy s7nlag
RT ÉK '20
formájú LED-sor, amihez magunk készithetünk meghajtó áramköröket, és
csak a fantazia szab. határt vezérlések
kialakítására.
Mi a lényege ezen rendszerek. müködésének? Alapjaiban semmi újszemséggel nem találkozunk, az ismert
megoldások célszerü kombinaciója
mellett. Ha abból indulunk ki. hogy
az adott teret egy hidegfényű es egy
melegfenyű lámpa egyenlő fényerösseggel képes megvilágítani. akkor a
hidegfehér bckapesolásával hideg.
a melegfehér bekapcsohisaval pedig
meleg színhömérsékletű mcgvihigítást
kapunk, a két megvilágítás együttes
működésével pedig semleges fehéret.
de a megvilágítás szinten tartasával
ekkor mindkettőt fél-energiával kell
működtetni. Tudvalévő, hogya LEDes vilagitás fényerősségének csökkentésével a sLinhömérséklel nem változik, a megoldás kézenfekvö: a ket
lámpa fényerösségct ellentétes imenzitásvezerléssel működtetve az eredő
színhőmérséklet a két végénék kÖ7öu
változik. A lolyamatot - célszerűen
kapcsolóüzemben működö meghajtással - a 9. ábra tömbvazlata mutatja.
A LED-eket meghajtó elektronika
ismert elven működik. a célszeruségnek megfelelően összerakva. A két
LED-egységet egy-egy áramgenenitor
hajtja meg, amely O és 100% között
vezérelhetö, a két vezérlöcgység pedig az áramgenerátorokat ellentétes
irányban vezerli. A központi vezérlőegység legegyszerubb esetben egy
potenciométer, de tetszőleges időve­
zérlés. napszak-vezérlés. vagy egyéb
paraméter szerinti vezérlés adhatja
az alapj eiét, akar közvetlenül huzalosan, akár rádiófrekvenciásan. vagy
digitális hálózalOn keresztül (internet.
KNX, DALI stb.) is.
A lényeg lehat a két távoli színhőmérséklelü (2700 K és 6500 K)
LED-csopon modul. amelyek meghajtó áramát ellentétesen vezéreljük,
a jó hatásfok érdekében célszerűen
kapcsoló üzemmódban, ez pedig az
impulzuskitöltési tényező vezérlését
jelenti.
10. ábra
RT ÉK '20
A komplett vilagítóegységnél két
dologra kell figyelni, a kétféle színhő­
mérsékletü LED-csopon kevert fizikai
elrendezésére és a kisugárzott kevert
fény diffúz szűrésérc.
Nézzük a megoldasokat!
2. 1. Philips színhómérséklet-vezérelhetó vílágít6test
A Philips is piacra dobott néhany
szí II hőrnérsék let-vezére Ihető vi lagitótestet. Dizájnjában korszeru , a népszem "u fo" lámpák stilusában készülő lIue Being mennyezeti lámpát kikapcsolt és bekapcsolt állapotában a
10. ábra mutatja.
A lámpa a fali kapcsolóról fényerősség- és szinhömérséklet-vezérelhetö, de ugyanezek rádiós kapcsolattal 2,4 Gllz-en egyedi távvezérlővel .
vagy Wi Fi és ZigBee internetes hálózaton akár a mobihelefonra telepitett
applikáció segitségével is végezhetők,
sőt e7en a rendszeren keresztül a házi
lakás automatikus intelligens vezérlése és távvezérlése is megvalósítható.
A vezérlési megoldással a cikkben
nem foglalkozunk, csak az elérhető
világítás-változtatással. Az ajánlati
reklámszöveg az eddig elmondottakat
idbi:
"üdts. olvass. koncentrálj és töltödj fel fénybeállítások segítségére/o
A fény bejolyásolja hangularunkat és
viselkedésünket. A Philips Hlle segít~'égáel e1veufe.lebbé teheted /lapi ru·
finod pillanatait. Keszülj fel a napra
hlisüó, elénk nappali fényben. amely
energiáml tölti fel II fesfel és a lelket.
Ha koncentrálni kell, Ilincsjobb a precÍZen beállitott rogyogójehér fénynél.
lIa pedig nyI/ga/omra vágysz. feddjel
a lábad, es wi/oszd a meleg, puhán
i==6fehér feny t a nap fökéletes bejejezéseként . ..
A Hlle Being egyébkéllt 4 kii/önbözó színhómérsekletet kepes válraIli (2200 K
6500 K között). ami a
gyártó állítása szerint minden alkalma:zásha:: megfele/.
A Philips rendszer nem ,.kispáIyás". nem elégszik meg az egyszerű
beállíthat6sággal, Bridge nevő kommunikációs készüléke valódi távvezérlést valósíthat meg interneten, célszemen mobiltelefon app-on keresztül, amely akár 50 hasonló rendszert
is kezelhet, sőt, akár a hanggal való
vezérlés is megvalósítható. Ezekkel itt
nem foglalkozunk, pusztan jelezzük,
hogya rendszer "végtelen" variációra
képes.
es
2.2. Osram színhőmérséklet-vezé­
relhetó világítótest
Nem marad le tudásban és teljesítményben az Osram rendszere sem,
bár nem olyan mértékben vezérelhető. mint a bemutatott Philips típus. Az
Osram Star+ GlowDim megnevezésü
rendszer a manapság divatos "retro"
formában készűl, visszaidézve a hajdani izzószálas lámpákat (11. ábru).
a PARATHOM lámpacsahId több tagjában alkalmanák.
Aza) kinézetú lámpa dimmerclhetö.
nincs külön vezérlöegységc, a fényerősség-szabályozó
potenciométer
als6 állásában a színhömérséklel értéke ,.nagyon melegfehcr", mindössze
2000 K, míg felteken állásában megközelíti a semleges fehéret, 2700 K értékben. A b) ábrán látható a cég márkajelzése, amelyet elen lampacsalád
dobozán feltüntetnek. A lampafejben
elhelyezett elektronika a négy "LEOszál" meghajtó áramának arányszabályozásával oldja meg a színhömerséklet-állítást.
2.3. Szinhőmérséklet-vezér/és Citizen LED modullal
Különböző színhőmérsékletü LEDeket széles választékban dobnak piacra a gyártók. Átgondolt tervezéssel
tetszőleges tömböket hozhatunk Jétre,
a melegfehér és hidegfehér LED-ck
.sürű egymásmelletti eJhelyezéséveL
Ez viszonylag bonyolult eljárás, a
LED-ek beültetésekor könnyen elő­
fordulhat csere, az ellenőrzés is drága.
A Citizen a konstruktőrök segítése
érdekében viszont olyan LED-modulokat gyárt, amelyek chip szinten
elosztva és villamosan csoportba rendezve kö,?ös alu-panelen elérhetők, a
lámpatervező ezekből amodulokból
építheti lámpatestjét. Egyelőre két
modul kapható, a kisebbik 16. a nagyobbik 32 LED-chipet lartlamaz.
amelyeknek egyik fele 2700 K-es, a
másik 6500 K-es színhömérsékleten
sugároz. A modulokat a 12. ábra mutatja. Hazai forgaJmaz6ja a Hoeller
a)
11. ábra
97
12. ábra
Electronic, amelynel a szükséges hüis beszerezhetjük ([6]).
A LED-ck nyolcasaval sorba vannak kapcsolva, eredő nyilóirányú feszültségük tipikusan 24 V, ami a meghajtó áramgenerátor megválasztásához
(méretezeséhez) szükséges. Nyitóirányú túlfeszültség és fordított polaritású (téves) működés ellen beintegrált
Z-dióda véd, az adott megengedett
csúcsáramig. csúcsteljesítményig. Az
LCN OI B két. az LCN 02B négy LEDegységet tartalmaz párhuzamos kapcsolásban. A modul belső kapcsolását
tőbordákal
a 13. ábra mutatja mindkét modulra.
A LED-ekel fordított pololitású bekötés és egyéb tranziensen ellen beínlegrált szupresszord iódák védik. A modul egy 20/120 mm-es lapkán helyezkedik el, tennikus ellenállása a hútőbor­
da méretezéshez szükséges: 3.5 oC/W.
A kisebbik modul ilzemi árama
350 mA. a nagyobbiké 700 !)lA, szinhömérséklet-egységenként. Igy semleges fehér fényt a kél színhömérséklelű egység fele-fele áramu meghajtásával érhelÜnk el. A kisebbik
modul tipikusan 1000, a nagyobbik
Aro6d mOO IQ
Anód (6500 K)
Katód (2700 Iq
I
',',',
-',
....
'....
....,
....,
I
I
I
' ........,....................,.....................
I
I
L ________________
Katód (6500 K)
. ~
LCN 018
Katód (2700 K)
An6d (2700 Kj
. Katód (6500 Kj
I
, ...., ....,
I
~~~~~~~~~~~l
'.... ....,
....
"
.....
.....
.....
'....
""
'....
........
I.
I
I
L ._._._ ._._._ ._________ . _ . ~
LCN028
13. ábra
98
2000 lumen fényáramot szolgált.u.
A modulokat lehet egyesével is használni. kisebb megvilágítási igény esetén. de több egységböl akár fényszóró
is építhető. A modulok további optikai
és villamos paraméterei az adatlapokon
találhatók.
A LED-modulok bemutatásánál
méS két fontos adatot cmelOnk ki.
A 14. ábra a szinképct adja, a modulokkal tipikusan 80-as CRI érhető cl.
Ez a mai követelményeket nem elégbi
ki maximálisan. adott esetben járulékos LED-ekkel az eredő szín viszszaadási tényező javítható. bár ezek
némiképpen módosíthatják a szín hő­
mérsékletet.
A modul szinhőmérséklet-szabá­
Iyozó karakterisztikáját a 15. ábrán
láthatjuk, a meghajtó áramokkal paramétcre7.vc (az ábra az LeN 028 tipust
mutatja. a kisebbik modulmíl az áramértékek fele akkorák).
Ezekből a Citizen LED-moduJokból nagyigényü világitótcsteket
lehet kialakítani, amelyek árn aztán
a kereskedelemben megfelelően magas. Ha ilyen lámpatestet szeretnénk
megalkotni. két utat választhalUnk:
kesz modulokkal, kevés kiegészítő
árnmköri elemmel. vagy (igazi amatör módon) alkatrész-szinlü építéssel.
Mindkét konstrukció alapja a lámpatest, amelyben a LED-modul(ok)
helyezked(ik/nek) el. Ehhez csak tanácsokat tudunk adni, hiszen a megvilágítási igényből kell kiindulni.
A lámpatcstet kétféle szempontból
kell megterveznt. réS7t1l1 termikus811.
megfelelő hútés kialakhásávaJ, részint
pedig optikai szempontbóL sugárzási
szög, kápráztatás, difTuz fényelosztás
stb. figyelembe vételével.
Járulékos megoldandó kerdés még
a szerelés módja, kültén, vagy beltéri
üzem. Mindezen kérdésekkel a cikkben nem foglalkozunk. irányadó pl. a
[2] szakirodalom .
Lényeges viszont a LED-modulok
meghajtása. amely a szinhömérséklet
szabályozhatósága miatt a megszokOl1ná[ bonyolultabb. A ..legkényelmesebb" megoldásnak tűnik aCitizen
ajánlása a finn Helvar modulokkal .
Ez alapvetöcn DALI rends7erben mű­
ködik ([2]), tehát távvezerelhclö, ill.
Interneten keresztUl komoly ídö- és
programvezérlést, napszakszabályozást SJb. végezhetünk vele. igy egyetlen szoba mennyezetvitágitásának
szabályozására drága, így kifejezetlen
nagyobb termek. több közösségi terem
stb. világitásvczérléséhez javasol!.
RT ÉK '20
-6>""
- - - 21'OOK
gl~1 1
'-. "'"
.
~-
LNGl
Tc - ZSt
,
:
"• ""
'" ",. I !
:
C
'
,,
""
""
""
."
''''
VI
II
'" I I
'"
J~
..
'"
..
",
.",
>Ol
''''
""
73'
hullamhossz , nm
''''
14. ábra
DA+ SC OA-
juk, bekötjük ft kettős LED-egységet,
majd a DA digitális bementról mü-
A rendszer kél egységböl áll: a kettös, ellentétes vezérlésü kapcsolóüze-
I
y
21';''''
.
1l.40
.~.
.. .::.:. Vw....
h,
............V-
6500 .,.
,-
.r..;..- t"""
l /d'I' ....
OJO
"O
W,""'
;~~6OOoM 1
W_
c_
c_
w-
c_
w-
C ....
I
~
W~~
,,~
w~
I
-"''''''
-
2100K(lttqt)
- - - B.R. Locus
OAO
X O..51l
15. ábra
mü áramgenerátorból, és a vezérlésére
szolgáló DALI csatolóból (amivel tovább kapcsolódhatunk épületautomatizaiási KNX rendszerhez: lásd a [2]
irodalom). A meghajtó egység kapcsolásat a 16. ábra mutatja.
A készuléket a hálózatra kapcsol-
ködte~ük.
DALI OUT
17. ábra
- C lllO'1.1.l
- - eOOK{5nep)
I
DALI IN
A höfokvédelmet jarulékos
NTC biztosítja, az R ellenállás pedig
a meghajtó kimeneti LED-aramát állilja be. Nyitott kapcsoknál 350 mA,
rövidzárnál pedig 700 mA a LED-ck
végárama, de a katalógusban közölt
lábhlzatszerinti ellenállással ft két ér-
ték között tetszőleges végáram állítható be.
A meghajtó DALI szabvány szerint
működik, tápellátására a 17. ábra szerinti DrGlDlM 402 tápegység modul
szolgál. amely a gyártó egyéb DALI
szabvány szerinti készülékéhez hasonlóan - DIN sínre pattintva szerelhető
elosztó doOOzba. Ezen szerelvények
előnye, hogy a dokumentációban rögzitettek szerint villanyszerelői munkával szerelbetők. DALI OUT és DALI
IN kommunikációs vezetékein keresztül müködtcti az áram-dimmereket eIlenütemben.
A DALI IN bemenetre 8+8+2 bites (DALI szabvany) vezérlő egységet
CH2
(meleg teher)
CH'
(hideg fener)
16. ábra
RT ÉK '20
99
19. ábra
18, abra
kapcsolhat unk, vagy mobillelcfonos
applikáció szerint radiós hálózaton
keresztül állIthatjuk be a vi lágítás ki·
\ánt
szin h őmérsékletct,
Ez a Helvar rendszer további ha·
tslmas hálózatok \'ezérlésére és táv·
vezerlésére alkalmas, a Digidim 905
alakilani. Ha kél DALI rendSler van.
akkor a 9[0 készllléket célszerü has?nal ni. amely a 905-höz képesI két
DA LI rendszert tud lekezelni. BeköleSeI a 19. ábrán h'ithnIJu'-_
A ceg legtöbbet tudó vezérlőegysé­
ge az [magine Router 920 típus. amel)
a két DALI csalOT-
r;:---======------------l
I
••
nán kív(l [ SDI\1 és
DMX vezérlésre is
alkalmas. Ezek ,3.laszthatóságat
az
Override (felülírás)
bemenel vezérelheti A sokolda luságot
to\'ább növeli. hogy
egyik csatorna!
éppenséggel a \'ilá-
al
gítás szinhömérsék-
lelének szabályozására állilJuk be. Be-
20, ábra
es Digid llTI 910 routerekkellöbb háló·
zathoz, a 920 jel ü Imaging Routerrel
ethernet és egyéb ha.iózatokhoz csatlakoztathatJuk a LED·es világitó egysé·
get, minden igényt kielégitve.
A Digidim 905 egység a DALI
vel.crlcsen kívü l ethernet hálózalrn is
kapcsolható, amellyel tUvvclérlések.
programvezérlések stb. meg\ olósit·
hatók. Az internetes csatlakozás sznbvanyos UTP kábellel (8 pólusú RJ 45
MO csatlakozóval) megoldható. ilyen
aljal \'an a készüléken, amellyel internet hál6zatra. számitógépre és helyi
hál6zatokra csatlakOltathatÓ. Bekötését a J8. á bra muunja.
Gyakran e l őfordul konferenciater·
mek. közösségi termek világításánál.
hogy több világítórendszert kell ki100
kötése! a 20. ábra
szemlélteti.
Ha ncm
klválljuk a digitál is
DALI (K NX) rendszert igénybe venni és megelégs.zünk
egy egyszeru polcnciomélcrcs beállilási lehetoséggel. akkor Jól beváll
dtmmerclhetö árnmgcnenítor-modu·
lokkal épilhetünk celra\czctö meg·
oldast, A hivatkozott Cit17cn modul
tCJesitménybcn (1. 10 W nllgysagcrend) olyan. hogy kizárólag kapcso·
lóUzcrlHJ müködtctes javasolt. Visszatérve a 9. ábra tömbvazlauira, a I'C=érlés és a LED-nlOdulok közötti resz
össleállitasa a feladat. Ilyen kész. dobozolt elektronikai egységel.et g}urt
több cég. kapcsolóüzembcn. Jobbnál
Jobb hatásfokkal Céljainknal. olyan
meghajtó egyseg felel meg. amely a
szOkscges I.onSll1ns klmenóarnrnon
ki\'ül dimme relhelŐ. \'ezerló feszültséggel, vagy pOlenciométerrcl. Pél·
daképpen bemutatjuk kt!1 LumOlech
LOS031 modu lia I [Il] manipulált
szinhömcrsCk let·\ e7cr!ö kapcsolásat
(2J. á bra ).
A7 áram\ezérlö modulol. O. 10
V-al. III. potcnciométerrel \'ezérelhelok. A két LED-csoponra egy-egy
meghajló egyseg s7ükscges, a7 egy·
tengelyü kcttős potenciométerekcl
(\'áIt07latha I6 ellemillasként kap·
csolva) forditva kell kötnr. azaz mig
az egyik a 100 kohmos \'cgállásban
van. Ilddig a másik O-án, igy a tengely
rorgauisakor ellen tétes \ezérlést I.apunk Fe:>LOltség\ezérlés eseten is az
ellentétes n:zérlöjel szükséges. lehót
amig al egyiket 0 ... 10 V. addig a má·
sikat 10 ,O V között kell vezerelni.
A modulok gahanikusan fUgget·
21. ábra
RT ÉK '20
2 ll: 1N914
+12 V
ZPD22
+32V
,oa ,
2N22r2~2__+I__________________~
150 k
flIE555
+-____~2TR
L-__~____
"
o~'jJlr--+---+--~c=>rt{~~.
,+-------'14 R DCS 1
,_"1 eu
5
,oa "
~ir
GNO
-
THR 6
U+ 6
~I
.l:,
l00nf
+
,,"
2N2907
22. ábra
lenek. tehat vezérlö bcmeneteinek
ellentétes végpontjai összeköthetöek. azaz a vonatkozta\ási pOnt "fiIzi st fordíe . Egy pnp tranzisztoros.
emitterkövetős fokozat kimenete tehát fordított irányban változik. vagyis az ellentétes vezérlöJelet meg\'aI6sítja. Persze az ellentetcsen változó
,'ezérlöjel más módon is kialakítható.
A bemutatott kapcso his jÓ hatásfokú
(88%), teljesitménytcnyezöJe 0.97.
kis kimeneti áramhullamossággal
«1%), beépitett "édeimekkel.
Vállalkozó ked, ű, gyakorlott amatőr ... iszont maga s7ereti IÍramkörét
megépiteni. Az elv azonos. de alkatrész-szinten állítjuk össze a kapcsolást. A 22. ábrán látható egy lehetsegcs aramkör,
A kapesohls alapja ismen. a .jó
öreg" NE555-ös timer IC-l használjuk
impulzusgenerálorként.A 100 kohmos
potenciometcrrcl az impulzuskitöltcsi
tényezőt válloztalhatJuk O és 100%
között. Ennck mcgfelelően II kimt:neten a kitöltésíténycző-változtatott
négyslögjcl Jclemk meg. Ezzel kell
ellenütemben vezlkelni a kimenőfo­
kozatokat. amely célszerűen egy pnp
és egy npn tranzisztor (esetleg megfelelő FET). amelyek az ellenütemű
meghajtást elvégzik. A vezerlöegység
tápfeszilltsége eélszeruen 12 V, ekkor
10 V-os vezérlöjelet is tud fogadni.
A kimeneti tranzisztorok tápfeszültségét a LED modul tápfesl.ültségigénye határozza meg. amelynek 24
V-nál nagyobbnak kell lennie. Ennek
mcgfclclöcn kell o. kimeneti tranzisztorokat és a LED-modul árnmkorláto-zó ellenállását megválasztani. A kapcsolás ebben az egyszeru formájában
nem olyan jó hatásfokú; egy áram generátoros "égfok célra,'ezetóbb volna. igényesebb esetben módositsuk a
kapcsolást!
RT ÉK '20
2.4 Szfnh6mérséklet-vezérlés
He/var LED-modul/al
A Citizen LED-modulok vezérlésének egyik megoldásaként már láttuk, hogya finn Ileivar cég differcneiál-vezérlömodulokat gyárt, amelyek
alkalmasak a kellŐS meghajtásra, és
ezzel az eredő szinhömérséklet szabályozására. A Helvar gyánmányválasztékában IS szerepel hasonló ceJra
LED-modul. de mas igényekre. Amíg
a Citizen kerek lapkája COB elrendezésben és technológiá, al tanaImazza
a hidegfenyü és melegfényü LEDeket. és ebböl kerek himpatokba. vagy
nagyobb felületre épithetOnk világító
fényforrást. addig a Helvar SMD tokokkal szerelt vonalsugárzókat gyán
hasonló kettős színhőmérs~~letü kivitelben. De mire jó ez a vonalsugárzó
LED-sor?
Világító felületet nemcsak közvetlen fénysugárzó LED-ekkel lehet
kialakítani, ham:m fdha~zl1álhatjuk a
fényvezetés tulajdonságot is. amely
a panelkijelzök. monitoro~ és tévék
szinte kizárólagos technológiája. De
miért is ne lehetne ezzel állalánosan
világítani?!
A különböző fényáteresztő közcgeket nemcsak közvetlen fényszürésre
használju~ a LED-es technikában, hanem a fényvezetés és reflektálás területén is, a vilagító panelekben .
Jelentös alkalmalási ággá fejlődött
az é/világítási technika. Ennél egy jó
fényáteresztő tényezö,el rendelkező lap élét vilLigíljuk meg, kor/ibban
fénycsővel (CCFL: Cold Cathode
Floureseent Lamp. azaz hidegkatódos
fén)'eső). majd LED-ekkel . Szélesebb
körben (tökénl a technikát bevezető
Samsungnak köszönhetöcn) a tévé- és
monitonechnikában terjedt el (laptopokban, tabletekben, palmtopokban,
mobiltelefonokhan és
különböző
koris), és vált ismerné, de világitáslechnikai alkalmazása is jelentős. Ismeretes a GE (bár
az Ozleti átalakulás folytán ma már
Tungsram) él világító tcchnol6giája,
amelynek működését a 23. ábra alapján énhe~ük meg.
Az élvilágiló panelek úgy mű­
ködnek. hogy egy megfelelő vastagságu és JÓ fényvezetö tulajdonságú
műanyag-o vagy üveglap élén LED
SOrt helyezünk el, amelynek fénye az
anyagban terjed, de belső szerkezete
térfogati diffúzor tulajdonságú. vagyis
a fény a panel felületen távozik. Kétféle megoldás lehetséges, a változatokat a 24. ábra mutatja. Az a) ábrán a
feny csak az egyik oldalon távozik, a
b) ábra mindkét oldalra engedi a fényl.
Al a) ábra szerinti megoldás a képmegjelenítő technikában általánosan
elterjedt (tévéképemyők, monitorok).
ennél ahátoldalon fényzáró, reflektáló
ft:lüll:t gundo~kodik a teljes fényáram
előlopi távozásár61. Ez közvetlenül
haslnálható világitó testként. akár
egyszerűen, mint egy világító fal. akár
bútorlat. ialboritás részeként. A b) ábrán a panel mindkét Irányban sugároz
fényt, amely pl. térel\álasztó világítófelilletként használható, vagy akár
menekülési útvonal kijelzőjeként, stb.
A hatásfok 95%-os.
Világításcélú panelekkel nagyon
szerű méröműszerekben
23. á bra
101
egyoldalas
kétoldalai
$ ug"rz6
,
~
b)
a)
l ug".-zal l karakterlsztlkolik
I lélel
denevér
azárny
26. ábra
kÖlvetlenl aszimmetrikul
kÖlvetett
C)
24 . á bra
kcdvező fényeloszlásu felUletek alakithatók ki. pl. a hagyományos fenycsövilagit.lst kivá.ltó 60x60 cm-cs
lámpatestek. amelynek vastagsága
mechanikai kereuel egyiltt 10 mm
alan tartható. A c) ábrán a panel lehctséges sug:lr.lási karakterisztikAi láthatók. amelyet a reflektor oldala. ill. az
elülső szürópanel optikai kiképzése
biztosit.
Megjegyzendő. hogy az élvilágitás
széles körben terjed. azonban ritka a
fény technikailag korrekt megoldas.
A 4-es metró állomásainak padlóba
süllyes.ltcu kék. ill. sárga világitó vonala egy tipikus kiváló megoldas. de
az egyszeru. méterre kapható LED-es
világitósorok nemcsak esztétikailag
kifogásolhatók, hanem a legtöbb eselben zavaró, káprazlat6 fényUk inkább
elriasztja a vasárót. mint odacsalogatja, pedig áruházakban elterjedten
használják kicsik és nagyok egyaránt.
Lakásvilágitásban pedig legfeljebb
falresben elhelyezve. azt reflexiós falfelületként igénybe veve hasznaihaló,
ahol a színhömerseklet szabályozásnak is van létjogosultsága.
FelUletszerelt LED-ekből felépíteu
vonalsugárzó modulokat gyartanak
merev és hajlékony szalag kivitelben
is. Erre alább láthatunk néhány példát.
Elsőként
bemutatjuk a Helvar
vonalsugárzójál, amely igazi profi
kiveitclü ([9]).
A katal6gus kel vonalsugárz6
lokozatlan panelt tartalmaz, a L-iC282 tipus 30 cm hosszon 2 )QO db
LED-cl. a L-iC-562 típus 60 cm hoszszon 2)<40 db LED-et tartalmaz, felvállva hidegfényű és meleg fényű példányok beültetésevel. A nagyobbik
egység kapcsolásal a 25. á b rá ll liithatjuk a hozzá ajánlott LL60/2-E-DA-iC
meghajtó lápegyseggel.
Az egység teljesítmeny-hatásfoka
kiváló. 155 Im/ W, 2000 lumen fényáramol ad le 80-as R -val. 450 mA-es
árammal. A LED-ek ' szính6mérséklete a Citizenéhez hasonlóan 2700 K és
6500 K, a nyom6gombos (tehát digitális) működtetésű szabályozóval letszőleges színhőmérséktet állíthatunk
be. A beültetett SMD LED-ek szélessége 2.7 nHn. így 2 ... 3 mm vastagságu
élvilágítású panel meghaJtásiira alkalmas, de réssugárzókénl. ill. vonal-tokozottan esztétikus. gazdaságos meg\ iliigítas valósitható meg vele.
A hajlékony LED szalag felépí-
... ... .............. . ,,' ,,'
102
" "~ ;, ,, ,
tése a már Jól ismert fehér és szines
szalagokéhoz hasonló. hámlas egységekben kerülnek a szalagra az 5025ös tokozáslt hidegfehér és melegfehér
SMD LED-párok. eJötételleniillassal.
és 24 V-os egyenfeszüllségű áram forrásróltáplálhatók (26. ábr a).
A világító modult 3-as LEDcsoportonként szabhatjuk méretre.
Gyártója nem nevezi meg magát. a
VLED.hu lntcrnetes oldalról rendel-
27. á b ra
n.
hető ([ II
A felhasznált LED-ek
tulajdonságainak köszönhetően világitástechnikai paramétere i gyakorlatilag megegyeznek a bemutatott
Helvar modulokkal. A métt:res szalag
60 db LED-ct tanalmaz. Védeusege
IP 20. tehát ennek megfelelő burkolatot. beépítési helyet kell biztositani
(27. á b ra),
Megjegyez7Uk, hogy bár a névleges
tápfeszültség általában 24 V. a kereskedelemben kapható olcsó. sokszor
..
25. á bra
RT ÉK '20
28. ábra
márkajelzést nélkülö7ö szalagok néha
12 V-os taphoz mcretczcttck. Mindig
célszerű az adott LED-sl.alaghoz ajánlott tápegységet megvásárolni. A kis
kapcsolótáp a szintén tartozékként szereplő IR távvezérlö egység vevőjét és a
mikrokonlrOllert is magában foglalhatja. Utóbbiból háromszinü LED-ekkel
szerelt vállozatok is kaphat6k. az eredö szin. ami tennészetszerűen külö n·
böző színhömérsékletü fehé r is lehet,
a l.ávvezérlővel beállíthat6. Az ilyen
szalagon négy vezetös8Y vonul végig:
aL R. a B, a G. ill. a közös vonal. Igaz,
hogy. hogy az RGB LED-szalaggal is
e l őállithat6 fehér fény. de a hiányzó
spcktrumrészckct szemünk integrálja
fehérré. az erős színhiányok miau nem
megnyugtató világítás. a színhömérséklet állítására pedig többvál tozós
módszer jöhet számításba. Nem lenet
igazán kézben tartani. inkább diszvilágításban van létjogosultsága.
Vállalkozó kedvü amatő r mind a
Citizen modulok. mind pedig a szalagmodulok meghajtására a bemutatott kapesolásokkal sikereket érhet el,
hiszen a világító panel házi előállítása
(némi) nehézségbe kerül, azt érdemes
megvásárolni, a meghajtó elektronikat
magunk is elkészithetjük. A hajlékony
szalagmodullal megvaJósitható szinhőmérséklet-szabályozás i tartom:ínyt
a 28. lÍ bra mutatja, a CRI egyidej ű
változásával.
2.5. A LED-es lámpatest optikai
kialakítása
Az cddigickböl láttuk, hogy milyen
fon tos a színhömérséklet, változtatására LED-csoportokat, és :J. hoz.zárendelt meghajtó egységeket kell készíteni. De nem szabad megfeledkezni
az optikai tervezés ről scm. Fejlesztő
RT ÉK '20
laborokb:J.n is előfo rdul, hogya kísérleti darabok a kivánt fény technikai
paramétereket teljesítik, azután ,.már
csak tokozni kell". és akkor érheti a
rejlesztöket meglepetés! Amecha·
nikai és egyéb behatás ellen a fényforrás világítótestbe kerül. ahol mcg
egy fényáteresztő bura módosithatja
II kijövö fényt. A kisebb probléma. ha
.. csak'" fénycsillap itással kell S7..ámolni, de a fényáteresztő búra elnyclhcti
II spektrum bizonyos hullámhosszkompenenseil, ami máris módosíthatja a s7inhömérsékletet. Ehhe a hiháha
löként az amatőr, barkács ember eshet. am ikor a valahol kinézcll lámpatestbe kíván LED-es lámpát építeni,
hiszen a tokozás sokszor meghaladja
II lehetősége k e t , képességeket. Mirc
vigyázzunk?
A lámpatestben a fényforras és a
megvilágítolt tér közé (célszerűen a
lámpIltest loko.zasába) fényt erelőt ésl
vagy diffuzort kell tenni, különben zavaró káprázás! okozhat, ami LED-es
világításnál különösen erős lehet. Ha
a diffuzor elég hatékony. nem felté tlenül szükséges fényterelö.
A fénydiffúzor feladata. hogya
0 _
fénysugarakat szórja, a sugarak statisztikus eloszlásban irányt változtatnak, ezáltal csökkentve a fénypontok
fénysílrüségét, 3mi káprázás! okozhatna. A módszer lényege, hogy a
fény útjába olyan fényáte resztő szű­
rőt iktatunk be, amely szörja a fényt.
Fényáteresztő anyagoknál megkülönböztetünk átlátszó, félig átlátszó és
diffúz anyagokat. Az át látszó anyag
jcllcmzője. hogya fé ny nagy resze
irányváltoztatás nélkül halad tovább.
és csak kis része s7órödik, e7eknél
gyakorlatilag nem kell számolni színhőmérséklet-módosítással. A félig áteresztő anyag (matt üveglap) nagymértékben átercszti a fényt, dc jelentös a szóródás. Ezckrc, és különösen
a diffúz anyagokra (pl. tcjüvegre) jellemző, hogya fény szóródik, az eredeti fényirány nem dominál, és nagy
a veszély, hogya spektrumot módosítja. A tejüvcg például a meleg irányba
módosítja a fényt, kompenzálására
járulékos színezéssel (többnyire kék)
próbálják kompenzálni, ami a sz inhő­
mérséklctre befolyással van, hiába tekerjűk a poteneiométen a kívánt hideg
irányba, a fény nem változik.
Korábban, főké n t a fénycsöannatúrák höskorában divatos volt a priLmatikus szű rő. Prizmatikus szűröt készítenek hosszirányú párhuzamos
prizmafelülettel, ezeket gyakran alkalmazzak hagyományos fénycsöarmatúrák Jedc1énél. dc LED szalagoknál is bevált. néha ötvözik kereszlirányil prizmatikus feJülctkiképzéssel.
Kerek lámpatokoknál (mélysugárz.6k,
UFO lámpák stb.) koncentrikus körök
fo rmájában is hatásos. Ha elég finom
felbontasúra készítik. akkor Fresnellencse közelítést is el lehct érni, ami
II központos fénysugarat (pl. mélysugárzónál}. széles szögre konvertálja.
elősegítve ezzel az egyenletes megvilágítást. A prizmatikus szűrö tehát jó
0_._
_ _
29. ábra
103
--
••
•••• ••••••
•
• • • ••• • • •• •
hoIDgrd' ", dlff(gDf
.......................
.'
30. á bra
hatásfokú, és az alkalmazások nagy
reszében ma is használalOS. dc szinhömérséklet-szabályozott világításnál ne
használjuk, a szabályozó hatást rontja!
A modem fénydifTuzoroJ<. speciális műanyag technológiá\ 31 készülnek. Fejlesztésilknél cél volt a csekély
fényáramveszteség mellett
romerelű
II kellő
mik-
fényszórás. egyszeru alkalmazhatóság és könnyű, olcsó gyártástechnológia ([SJ).
Más gyártók a hagyományos optikával fonnált fénysugár útjába
mikrolencses fényformál6 előtét fóliát, szűrőlapol alkalmaznak. Működé­
sét a 29. á b ra alapján érthetjük meg.
A rnikrolencséknek köszönhetően
a szűrőn átmenő fény sugárLási diagromja az eredeti görnbsugárz6 helyett
akár prizmatikus. vagy lencseformajú
is lehet. KIcsi az esély arra, hogy egy
prizmatikus szűrő a szinspektrumot
számottevő mértékben befolyásolja,
ezért dLtájnos LED-es lámpatestekben
használatos, még szinhőmérséklet­
szabályozott esetekben is.
A legujabb fejlesztésű diffúz fény.
szűrők anyaga nem homogén, II fényáteresztő (tehát kis abszorpciós té·
nyezöjű) anyagban (többnyire tölia.
vagy néhány mil1iméter \ astagságú
Illp) mikroszkopikus méretű szemcsék
31. ábra
104
gondoskodnak a kellő szórás! tényezőről, ezek sűrűségének beá11itasával
a kívánt fényszó ró hatás elerhető .
A két kivitel i a 30. á b r a mutatja.
A holografikus diffúzor feli11etén érdesített, prizmasított, amely arról gondoskodik, hogy az anyagból kilépő
fénysugár a fénytörésnek megfelelően
szóródjon. mig a térfogati diffúzomál
az anyagba bejutot! fénysugarakat
a mikroszkopikus meretű be l ső ré·
szecskék szórják és reftektáhmják, igy
a k i lépő fénysugar eleve szórt lesz,
az optikai hatásfok 90% felett van.
A fénydiffuzor megoldások hatékonyságát a 31 . ábra szemlélteti ([7]).
Az ábrából látható, hogya hagyományos megoldások (prizmlItikus búrák, opáli1\"egek stb.) nagyon rossz hatásfokúak, II fényáram több mint 30%·
át abszorbeálják. A jadlalI megoldások 10 ... 15%·ot nyernek optikai hatásfokban (homokolt üveglap, áttetsző
műanyag fó lia stb. sem korszerű), míg
II holografikus diffúzo rok II hagyományos diffúzor mikrotechnológiai
megvalósitásai, de elvükben nincs lényeges változas, csak hatásfokuk·
ban. Manapság a legjobb hatásfokkal
(akár 100% kÖL:elében) a térfogati
diffúzorok működnek.
Javasoljuk tehát, hogya fényhasznositási hatásfok javítását ne kizárólag
a le&lobb Im/W értékű LED felkutatásaval javitsuk. sok esetben a hagyományos, 20 ... 30%-os fényctnyelésü
búrat érdemesebb 5%-nál kisebb veszteségűre eserélm. és az sem hátrány,
ha a szính5mérséklct-módoshó hatasa
elhanyagolható.
3. A színhömérséklet mérése
A szlnhömérsékletet a világítás·
technikában speciális műszerekkel
lehet megmérni, a hétköznapi gyakor-
Narancsvörös
szinszürövel
Kék
színszúrOvel
32. ábra
latban néha megelégszOnk közclitö
(amat5r szintű) mérési eredménnyel
is. A 32. á bnl egy egysL:erü, fényképészeti.videós célokra alkalmas mű­
szer vá7latos elrende7ését mutatja.
A két fényelem egyike narancsVÖTÖS, a masik kék szűrőn át kapja
a fényforrás fényét, amelynek színhőmérsékletet kell megmémi. A két
fényelem \itlamosan egymással szembe van kapcsolva, középen pedig gal.
vanométer meri az eredő, vagy ku·
lönbségi aramot. A mérésre az emben
szem színmegkúlönböztetö képességét
használjuk, amely köztudottan korlátozott, az eredmény pontatlan, bár
a fotós-videós célra megfelel. A méréskor, a hidat a fénye lemek relatív
blendézésével egyenlítik ki, amelynek
során az erösebb fényelem felületet
fokozatosan eltakarjuk. a gahanométert csak nullaindikátorként has?naljuk. A kézi műszer alapelve lehet
pl. kamcrak fehércgyensúly-beállitó
automatikájának.
Ha profi módon szeretnénk szinhőmérsékletet mérni, akkor megle·
hetösen drága fényanalizáló műszer
beszerzésére, esetleg bérlésére van
szükség. A méregdrága laboral6riuml
spektrofotométer egyszerű színhömérséklet-mérésére viszont ..ágyúval
\erébre" móds7ernek tűnil.:. ujabban
terjednek a kézi műszerek. Ilyen pl. a
33. ábra
RT ÉK '20
34. ábra
tajvani UPRtek cég MK350S tipusjelü
müszere ([ 131), amely egy mindennapi használatban levő multiméter
nagyságu tokba van beépitve. és a
fényforrás fényáramának mérésén kivül 12 üzemmódban minden szükséges optoelektronikai mérest elvégez.
(33. ábra).
A korszeru világítástechnika (fóként a LED·es) igényli a spektrummérést. és a színösszetevők speci:!.l is
kiértékeléset. lehetőleg kisméretü,
könnyű. telepes táplálású. terepen IS
könnyen hordozható formában. Mabil. telepes kézi műszeről van szó
(8IxI63x25,8 mm, 250 g), a kutatásfejlesztéstől a gyártásellenörzésig. az
egyes LED-ck laboratóriumi mérésetől II terepi mérésekig, széles körben
használható. Beépitett processzorával
a számításokat elvégzI, amelyeket
színes kijelzöjén megjelenít. memóriában eltárol és számitógeppel az adatforgalmat, vagy a közvetlen kapcsolatot fenntartja, akár USB kábelcs. akár
Wi-Fi kapcsolati csatornán. A szám itógépre telepfthető program segítsé·
gével további számítások végezhetők.
A műszer kezelése egyszerű, a mo·
biltelefonoknál megszokolt érintőkép­
ernyős üzemmódváltási és -beálliulsi
lehetöséggel. A mérési adatokat egy
a műszerhez adol! ~ 32 GiB-os SD
memóriakártyára rögzíthetjük. bár a
RT ÉK '20
műszer a kártya nel kül is Uzemképes,
csak kikapcsolva elvesznek a méresi
adatok.
Bckapcsolást követően II fénymérő
szenzorrendszen (CMOS lineáris képszenzor) kalibráIni kell. Erre fekete
e!takaró sapka szolgál: néhány másodpercen beiUI a műszer készen áll
a mérésekre. A sok mérési lehetőség
köziJI in a színhömérséklct-mérés menetét mutatjuk be. a szakirodalomban
megtalálhntó a többi opció is.
A műszer alkalmas fényforrások.
lámpa testek , de egyedi LED-ek méresére is, közel tartva a műszert. és
a zavaró környezeti fényeket kellően
kizárva akár chip-LED rnt:rése is lehetséges. A lámparejlesztönek ui. fontos adat az alkatrész szinhömérsékleti
besorolása. A B/N üzemmódban a mű­
szer a mért spektrum alapján besorolja
a LED-et a szabvány szerinl, és kiírja
a csoponjelcl. valamint grafikusan el
is helyezi a diagramon a mérési adatot
egy piros ponttal (3-t. ábra).
A LED-es világitásban egyre nagyobb fontossága van a szinvisszaadási index nek, ami összeftigg a szinhömérséklettel. A műszer a CR! énékét
tudja mérni, processzoTliban megtalálhatók a szabványos szinmint~k. ebből
pedig kiszárnolja az eredöl. Altalában
a felhasználónak elegendő ismerni az
eredő értékét. a műszer azonban kiszám ítja az Ra komponenseket, sőt.
grafikusan diagram ban meg is jeleníti.
megkönnyítve ezzel a lámpakonstruktörök és II világítastervezők munkáját.
A 35. ábra a CRI komponenseket tartalmazó diagramO! mutatja.
Főleg a konstrukció során. dc a
szervizgyakorlatban is elöfordulhat.
hogy két LED-et kell összehasonlítani színhőmé rsé kletre . CRI-re, vagy
spektrális viselkedésre. Az MK350S
műszer erre is ad lehetőséget a
35. ábra
COMPARE üzemmód valasztásával.
Ekkor a műszer a két fényforrást. vagy
akár a vált07tatható ~7ínhö nH!r"ékletű
lámpát más beállításban egymás után
méri, majd az eredményt egyazon diagramban ábrázolja. Az összehasonlítási ilzemmódot a 36. ábra szemlélteti. A bemutatott műszerhez hasonló
komplex műszerek beszerezhetök a
piacról.
4. Összegzés
A cikkben megpróbáltuk bemutatni az
eddig másodlagosnak ítélt színhömerséklct fo~J.tosságát, amelyet LED-es
fényforrásoknál kézben tarthatunk, ve-
36. ábra
105
zcrelhetünk. szabalyo7hatunk, A villamos es optikai lulaJdonságokon
lulmenően kiemei t szempont a biológiai. pszichoanalitikai kérdés. annak
befolyása látásunkm. Ne tekintsük
tehát a színhömérséklet kérdését másodlagosnak: korszerű világitáshoz
el.rÖre"d,i paraméter! Az izzolámpá k
idejében elegendő volt a fogyasztásra
figyelni. ha a 40 W-os égő gyengének
bizonyult. \enünk egy 60 W-osal. A
LED-ek vásárlásánál rzt el kell felejtem (mert a reklámszö\ eg ugyis az
izzó wanszámára hi\alkOl\a ajánlja a
fényforrást). elsö sorban a fényáramra és szinhőmersékletre figyeljünk.
ezután a sugárzasi viszonyokra (sok
esetben csalódás éri aj' embert 180
fokos .. félköne·· sugárloval a esi!lárban. ahol eddig gömbsugárzó izzó
\ ilágilon), és bár ne hag)'Juk figyel .
men kivül a fogyasltást. de lehetőleg
100 lm/W fényhaslnosításunál erő­
sebbet \'együnk! 'Jem minden esetben
szükséges a s7inhömérsék letet egy
lámpánál valtollUtm tudlll. de legalabb tudjuk. milyen fel használásra
milyen kell. Cikkünkkcl erre próbáltuk felhi\ nl a figye lmet,
1 VllágJláslechnlkaJ Térsasag VIlágítástechnIkai kis!eICJkon. 2001
2, LEO-es világfIAs Lambert Miklós, Invest
Markeling Kiadó. 2019
e:m;;s&lrm.~&50urce;web&cd:2&yed.
QCCBOElAB&url-hlto%3A%2E%2EYlsKln.
yeln hy%2f-schanda%2FVilagilaslecho%
2F09·%25E 1or%25E 1zlal%25E 1s.polx&e
i=x2yBUsgtEo3zvAOtBoHYCO&ysg=AFOI
CNH.noYzpSlrAtg9HsldgURfec7sw
5. hllItIlWW.W luSjoooollx,coml
g, wwwlmehy
10. wwwhetyarcom
II . '!'lWW.yled hy
12. www.IOOOCh.com
13. hno:J/www.upnek.com
18226429·1·43
Az ".píMnyt ümog.tj••
RAIlIÓTE~HNlKA
Kezdőkészlet
OT - 8308 digitális Szerszámkészlet
multimiter
Kék- vörös villogó kit
12 -12 db-os, 5 mm-es
kék és vc;rc;s LEO-csoport.
ÁUilhat6 vil!ogási sebesség.
NE555 és CD4017 JC.
hup:Uwww,google hylurJ?sa-l&rct.:i&g_&
Reményi István Rádióamatőr AlaJ,ít~=í,nv l
Karácsonyi
Dobókocka kit
v~ágflása, Majoros András
KOnyvkiadó. 1998.
4 Kápráztatás: $chanda prezentáció:
Műszaki
6. www. hoeller.hy
7. ~.lltemal1X,oomlChromalJ!
Irodalom :
Segítsen
°jo Ön is!
3. Belsölerek
200 mV ... 1000 V OC
0,2mA ... 10AOC
200V ... 750VAC
200 ohm ••• 2 Mohm
Tranzisztor 's dióda
teszt er.
Hömérséklel·beállitós forrasztópáka (230 V/60 w)
F orrasztópáka·illviny
5 db forrasztópáka hegy
FOlTaSl:t66n (1 mm, 10 g)
6nszippanlÓ
6nfelszed6 huzal
6 db-os forrasztási
segédkészjei
Szerencsekerék kit
Mini huulcsupaszitó
10 db 5 mm-es vörös LEO.
Csavarhúzó (4 feJjeJ)
2 db vezetékdarab
~:E~;'~....
Körbefutó fényt ad.
ez nyomógombbal megaltltható.
NE555 és C04017 IC-vel.
A fenti teljes Karácso nyi
Kezdőkészlet
A kitek összeállitását kezdóknek segítséggel ajánljuk, - A
A . HAM-bazar speciál «
keszüiéke i ről ,
,
II I--=-.
1 l!~
k.
ára csak : 19.950 Ft.
készletekről
utazás elött
érdeklődjön l
készleteiröl tovabbi informació a honlapunkon talalhat61
HAM-bazá r 1138 Budapest XIII.. Dagály u. 1~ I. em. folyosóközép H - P. 09 - 14 Ó., esüt. 09 - 17 Ó.
239-4932/36 m., 239-4933/36 m. 1550 Bp., pf, 123 www.radlovilag.huhambazarC radlovilag.hu 12
106
RT ÉK '20
Hi-Fi és KATONAI könyvek + 1
A
3 db Hi-Fi könyv együttes ára: csak 10.990 Ft (+ posta)
John l. Hood
Csöves és
tranzisztoros
hangerösítő k
--
Audiofil
Ágoston lajos
Agoston lajos
Audiofil
Audiofil
erősítők
erősítők
építése
+ CD melléklet
épltése 2.
4490 Ft +posta
4950 Ft +posta
3950 Ft + posta
- <1.
Dékány · Sz ő ny i
A magyar
katonai
rádiófelderltés
Balás 8, - Dr. Rajnai
Magyar katonai
rádióállomások és
rádiókészülékek
1914 · 1945
története
2990 Ft + posta
3990 Ft +posta
A
2+1 db
Balás B. Dénes
A távírótól
a
rádi6ig
2990 Ft +posta
könyv együttes ára: csak
Rádiótechnika szerk., HAM-bazár
I.
8.990 Ft
(+ posta)
Bpest. XIII., Dagály u. 11.
e~
folyosókózép H-P. 09 -14 Ó. Cs. 09 - 17 Ó.
1550 Budapest. pf.123 239-4931/36,239-4933/36 www.radiovilag.hu
hambazar@radiovilag.hu
5
A hazai rövidhullámozás története + 1
-r,'"
-"
f ~O;;;1nCll '
..."'...""....
~l ~
l
-
...!.. •
•
Wlassits Nándor
Rövid
Hullámok
1924·1 934
.......n'._
ROflDHuLUMOI
--1914 1941
1990 Ft +posta
Wlassits Nándor
Stefanik Pál
Rö vid
1934 · 1945
A magyar
rövidhullámú
amatőr rádiózás
2990 Ft +posta
1945 ·1955
1990 Ft +posta
Hullámok
~.-'.::..~
Wlassits Nándor
Érsek János
Dr. Falus László
Rádióamatőr-
múlt Békés
megyében
Rövidhullámú
amatőr rádiózás
A kezdetektől
Zelenka László,
a rádiótechn ika
1954 · 1960
590 Ft +posta
1944·i9
1990 Ft+ posta
A
6_db
könyv együttes ára: csak
lo'tnUUoaI6,
úttöröje ,
a . magyar Edison·
2990 Ft +posta
9.990 Ft (+ posta)
Rádiótechnika szerk., HAM-bazár Bpest. XIII., Dagály u. 11.
I. em. folyosóközép H-P. 09 -14 Ó. Cs. 09 -17 Ó.
1550 Budapest. pf.123 239-4931/36, 239-4933/36 www.radiovilag.hu
hambazar@radiovilag.hu
RT ÉK '20
3
107
A fény hangjai
Dr. Madarász Lászl6 okl . villamosmérnök, madarasz@3Ian.hu
E:
rövid áUckillle$ elsólorball (I
jelel/séggel es (III/Iok
haS:/IOS itásá~'af foglalkodk. .1: esemé·
cl
fOlo(lk/ls:lilí/I.~
nyekelegy 1880-ba" rarratl e/Ól/JUs ifi·
dÍlolla el. majd /40 él' alatl sok ,"Ú/ro:afOS alkalma::ási lehelósegjelent meg.
r'ége:eriil a;; égbolrolI fém1ó csillaga.5:011 jelenségekhe=, ohjeJallmokJIO:
köthe/ö hangjeJenségekról /.\ s:óhmk.
1. A photophone létrejötte
A/e,wlI//Ü!/' Graham Bell (1. á bra), akinek az édesanyja hatlassérOlt volt, már
fialulon kereste a siketeket támogató
technikai lchetösegekct. Eza törekvése
\ezette el fl telefon 1876-ra datált fel-
találásához is. A mikrofon és a hallgató
- e két azonos felépitésü sLerkeLet között veLeIéken todbbította az elektromos Jeleke!. (Talan még a szakemberek körében sem köztudolI. hogy Bell
munk:bságának nemely szegmcnse
legalább is erősen vitatható. Több neki
tulajdonított találmány elsőbbségi Joga
nem öt illcli meg: a telefon feltahllásáé
sem! Sok más mellett em31 is érdekes
rt:szletcket tudhatunk meg dr. Fúbui"
1ihor 2018-as É\könyvünkben megJelent ..tI lam-ramról o I'e=eu}kes releJOl/ig" c. irásából. Az Amerikai Egye.
s[llt Államok Kongresszusa 200I-bcn
hatarozatban közölte, hogy egy másIk
feltalálónak. az olasz származású ame·
rikai An/omo Mellccillok tulajdonitja a
telefont. . A x=erk.)
Edcsapjának. A/examler Ale/I'ille
Bell-nek \olt korábban egy ötlete a
hangok láthot6vá tetelére. A .. Visible
Spcech" (látható beszéd) a hallássérültek szamára segitette a hangz.ó besz.éd
elsaJÍltítását. A beszédet hordozó feny t
akár nagyobb tavolságra is CI lehetett
vezetni. Az ötletböl technikai eszköz
1, ábra
és szabadalmaztatható megoldás az
ifjabb Bell és munkotársai munkássaga ré\én jött létre (a to\ábbiakban az
ifjabb Bell-re utalunk a Bell családnéHel). A kisérleteket Bell és asszisztense, Charles SI/lilII/er TrtJimer együtt
végezték. s a bemutatókat is együtt tartották. Bell 1880-ban ismenette o készüléket és működéSI elvet Bostonban
egy előadáson. ekkor használta először
a photophone elne\ ezé~1. I 880-ban és
a kö\etke7ó e\ekben több mlllt 3tHn
kOlönböző készüléket épitenek, keres·
\iC a tökéletes megoldá:.!.
Az 3.tvitelhez (2. áb rll) általában
a Nap fényet használták. amit optikai
rendszeren keresztül egy vékony, tükröző felOletü rugalmas fémlemezre irá·
nyilonak (D). A lemez. mnsik oldolara,
többnyire tö1cscren keresztUl (O) Iehetett rábeszélni. A klfeszitett rémlemez
a hanghullomoknak megfelelően hol
dombonivá. hol homoni"á dll. Egy
meghatározott irányból felfogva a tük·
röződő fenysugarnt. annak oz intenzitása köz\ etitette a hangot.
A \evókészulék. a hatékonyság
nő\ elése érdekében általában egy optikára és parnbolotUkörrc (R) épült. en-
~
nek fókuszában fényérzékeny anyag
(P) helyezkedett el. Már kornbban.
l873-ban fel Ismerték aszelen fényérzékenységét. a7t, hogy egy slclenrud
ellenállása a rá cső fénysugár imenzitásatól rugg (erősebb fényeseten
cMJkken). Egy :irnmforrással (B) ~s
egy telefonhallgntó\al (T) sorba köt\e
a szelénrudat, a hallgatóban az adónál
beszélő ember hangját hallani Iehetett_ A 2. ábra Bell egyik ismertetoJeből \aló.
1883-ban Bell és Trnintcr Bostonban két épület tetején állitounk fcJ a
készüleküket és 213 m távolságból si·
keresen meg ... alósÍlollák a hongátvitelt, igy dcmonstrálv.a a photophone
müködóképessegét. UIIÖrő relfedezcs
\oh e7. hiszen \czeték nélkoh hangátvitelt hoztak létre. a rádió feltahilása
elött két i\ tizeddel! De a fcnykábeles
jelát\lIc1 elvi megalapozásának is Ickinthető UJ' eredmény, az ü ... egszálak
alkalmazáso elÖli több mInt 80 évvel.
A szabad térben terjedő fényazon·
ban nem bizonyult megbizható közegnek. a relhősödés. a csapadekok.
az erős szél. a szálló tárgyak cs a por
mind rontottak, esetenként meg is
hiüsitouák a hangát\-iteh. Az at\iteli t~holságot sem sikeTÜlt Jelentú.,cn
megnö\.elni, a modulált hangsugarat
kibocsátó adókészülek és a \e\o közöttI folyamatos láthatóság bi7tositúsa
is nehézségeket jelenteti. MindCLck
miatt Bell is hamarosan a nagyobb
távolságú \ e7ctékcs öss7eköu\!tt!<,ek
vizsgálatával kezd foglalkozni.
Önmagában az. hogy a hangfrck\CnCiti\al modulált feny változó intenLitása egy fenyéT7..ékelö ellenallás.:it a
hangrezgesek ütemében \áltoztatJa. s
ezt a változó ellenáll:ist egy hallgató·
ban hanggá lehet alokitani, a mai ol-
::~~ .,
2. á bra
108
(
-3, á bra
RT EK '20
vasó számára nem meglepö. Témánk
szempontjából sem ez az eredmény
a fontos, hanem azok a felismerések.
amiket II photophone biztonságosan
müködő változatának keresése -!;Orán.
a terna kutatásainak első két évében
rögzített Bell a feljegyzéseiben. Ezek
egy részét 1881 *ben folyóiralcikkekben is ismerteue.
2. A foloakuszlikus jelenség első
felismerése
Az első kisérletek során Bell arra törekedell, hogy villamos áramköri részletek nélküli (non-eleclronic) megoldást
tuláljon (3. ábra). Ezt a lehetőséget
egy különleges felfedezése alapozta
meg. A detektorként használt anyago*
kat cserélgetve, a fényt felfogó anyag
kivitelének változtatása (md. lemez,
t"eltekercsclt md. henger) során azt
észlelte, hogy a beeső fény hatására
az anyagok esel~nként egészen erös
hangot bocsátanak ki. közvetlenül,
elektromágneses hallgató alkalmazása
nélkül. Lényegében ekkor fedezte fel a
fotoakusztikus hatást. Ez a felismerés
alapozta meg a későbbi fotoakusztikus
analízist.
A " vevőegység" többnyire egy do*
bozban elhelyezett fémes anyag voll.
A villamos kisérletekhez csavaros szo*
dtókkal is ellátták. az esetleges közvetlen hang megngyelésére pedig nyilás volt a doboz hátsó falán . Az egyik
érzékelő egységben pl. \'ékony üveglapra felvitt ezüstréteget alkalmaztak,
amit maratással két. fésűszerűen egymásba hatoló felületrészre osztottak és
4.
RT ÉK '20
ábra
korommal fedtek be (a beeső fény hatékonyabb elnyelése érdekében). Egy
photophone vevá rajza Bctlleirásaiban
is megjelenik (4. á bra). A fogadó lemezre (A) hal6 fény az átlátszó ablakon (B) át lép be a doboz belsejébe, a
keletkező hangot a C tölcseren át lehet
megfigyelni. Az elektromos kísérletekhez szükséges csavaros szorítók itt
is láthatók. A jobb kiértékelés érdekében elvégezték a kísérleteket nemcsak
emberi hanggal. hanem folyamatos
napfénnyel vagy eros lampa fénnyel,
amit forgó. egy kör menten furatokkal
ellátott tárcsávaI szaggauak meg, így
állítva elő a lUktető (modulált) fény*
sugarat. Ilyenkor a hallható hang frekvenciája a fény szaggatásának Utemével egyezeu meg.
Bell feljegyezte , hogya közvetlenul keletkező hang erössége és minö*
sége hogyan változott a detektorban
használt anyagtól, annak alakjától. de
még a vevöcgység dobozának alakjától , mercteitől , az átvitt hang frekvenciájától fllggően is. Még arra is érzékeny volt ez az átalakító, hogya felhasznált detektoranyag tartalmazou-e
szennyező összctevöket, s ha igen, milyen mértekben. Ez utóbbi arra ösztönözte Bell-t, hogya lehető legtisztább
anyagokat használja fel. Próbálkozott
vékony membránokkal, és vastagabb,
nagyobb tömegű anyagokkal is. A kísérleteket nemcsak szilárd anyagokkal
végezte el, hanem folyadékokkal is.
ehhez megépítette a spectTOphone készüléket (S. á bra). A vizsgált folyadék
egy üvegbe került. a szaggatott fénysugár erre érkezett, s hatasára a folyadékban keletkeztek hanghullámok.
Különféle színű fényekkel és ultraibolya sugarakkal is végzett méréseket.
A spectrophone legegyszerubb valtozalában a napfényt fókusz<ilták egy kémcsőre, a fényt forgó lyuggatott tárcsával
szaggatták meg, és a kémcső s7..ájánál
hallgatták a keletkező hangokat. Ezek
a kísérletek a végső érzékelő, az emberi hallás szubjeklÍ\ volta miatt csak
összchasonlitú viz,;gálatokrd voltak alka!masak. Bell mindenesetre észrevette, hogya keletkező hang erőssége
nagymértékben fugg II fény szaggatási
frekvenciájától, sőt, rezonancia-jellegll
viselkedést is tapasztalt. Ha egyébként
azonos feltetelek mellett egy anyag különféle higításait vizsgálta, kimutatta.
hogyakoncentrációtól is jelentősen
fUgg a hangerősség. Végső következtetése az volt. hogy nlindcn anyag képes
hangot előállítani, ha szaggatott fénnyel
megvilágitják.
5. ábra
A photophon fejlesztése folyamán
hamarosan az elektromos hangke1tésre. a telefonhallgató használatára
tértek át. Miután a későbbiekben a
fénnyel történő hangátvitel helyett is
a \'ezetékes továbbítás került előtér­
be. Bell-ék nem is folytatták a fénnyel
kapcsolatos kutatásaikat, így a vevő­
egység belsejében kialakuló sajátos
hangok vizsgálatát sem.
3. A fotoakusztikus jelenség kutatásának folytatása
A modulált fénysugár által megvilágított anyagh61 kilépő hang keletkezésére vonatkozólag több nézet is kialakult, a legélesebb vitát Bell és Johll
Wjfljam Srrurl (11/. Lord Rayleigh)
folytattAk. Abban meg tudtak állapodni. hogy amikor az anyag elnyel egy
fényimpulzust , akkor hő keletkezik,
ez pedig helyi hőtágulást hoz létre.
Az anyag kiterjedése majd összehúzódása nyomáshullámként halad tovább. végül megmozgatja a környező
levegőt és így jelenik meg a hanghatás. Méréseikkel igazolták. hogy minél
nagyobb mértékben képes a vizsgált
anyag az alkalmazott fényt elnyelni,
annál intenzívebb a hangjelenseg.
A téma iránt kezdetben volt némi
érdeklődés, de az hamar megszűnt,
Bell és munkatársai sem kísérleteztek
IOvább a jelenséggel. Több mint ötven
év mulva, Lev Dal'idOl'ics Lal/dau és
El-geny Mikhailol'ich Lifshitz szovjet
elméleti fizikusok a múlt század közcpén kísérelték meg először a jelenség
matematikai leírásaI. A fotoakusztikus
hatás első gyakorlati alkalmazását
Bell kisérletei után M. L. Jliengerol'
szovjet akadémikus valósitotta meg,
1938-ban. Gázmintákban vizsgálta a
modulált., különböző hullámhosszuságú fény elnyelödését. s a keletkező
fotoakusztikus jel nagyságából becsülte meg a koncentraciót. Vizsgálataival
megalapozta a fotoakusztikus spektroszkópiát. Kezdett nyilvánvalóvá válni,
hogyafotoakusztikus jelenség nem
egyszeruen egy érdekesség, hanem az
109
Moduhl h
f~n n: C".. ••
I" r
(ih.l. ban
ha n,olható Ib.cr)
•
c)
nyIra
G'u,aml h
I
t
I
fow.kun llku.
~ . ,n
....
M'lrOfO"1
lOeteh61 6 h,
JcI relllo l&". ",
I
C 5Y'~H
6. ábra
analízis egy új, hatalmas lehetőségek­
kel kecsegtető módszere. A jelenséget
ekkortól nevezik fotoaku5ztikus (Amerikában optoakusztikus) hatasnak.
Alldrew Chillg Tam (az 18\1 kutatója, több amerikai egyetem professzora)
es Kumkar N. Pate\. a Bell Lllboratóriurnok munkatarsa az 1980-a5 Ih ekben
hatalmas fejlesztési lépéseke! lettek
meg a fotoakusZlikus spektroszkópiában. A hagyományos spcktroszk6piai
mérési énékeknél looO-szer kisebb
koncentrációka! tudtak mar kimutatni.
kifejlesztették a technológia továbbfejlödésének alapvető eszközet. n vczérelhető impulzus-lézen. valamint a
detektáláshoz szükséges piel.oelektromos átalakitókat. Landau és Lifsehitz
eredeti koncepciójára építve kidolgozták a teljes matematikai leírási
rendszen.
A lézerfényalkalmazasa hatalmas lökést jelentett a fotoakusztikus
analitika fejlődésében. Lehetővé vált
egy kiválasztott hullámhosszúságu
fénnyel való megvilágítás. gerjesztés. Ekkor esak az az anyag mutatott
fotoakusztikus viselkedést, amelynek
a spektrum:iban szerepelt az adott hullámhosszúságú fény. Ha ez az anyag
nem szerepelt a mintában. a hangkeItes elmaradt. Ha az adott anyag jelen
volt. akkor a keletkező hang erőssége
a speciális anyag mennyiségé\el. koncentraciójával volt összeftlggésben.
igy vált lehetövé az anyagvi7..sgálat. a
koncentráció megállapítása. majd számos további nagypontosságú mer!!!>,
újszerű alkalmazás.
A korai photophone kísérletekben azért nem mutatkozott meg egyénelmüen a keletkel.Ó hang anyagftiggcse. men a Nap. más eselben az
alkalmazott higanyos ivlámpa fénye
széles spektrumú. Lényegében csak
érdekességnek tekinteuék a jelenséget,
ncm tulajdonitottak neki fontosságot.
A lézeres megvilágítás és a jó minősé­
gü detektor ismét nilrányitotta a figyelmet a fotoakusztikllS vizsgálatokra.
A hetvenes. nyolcvanas években any-
110
megnőtt
az
hogy
ez a tudományterület egy önálló
f~n)le~lm~ny
folyóirattal is jelentkezett (Journal
of Photoacoustic).
A lotoakusztikus
gázelemzők a gázkromatográfok komoly verseny társalvá váltak.
A 6. áb rán egy modulált fénnyel
működő fotoakusztikus gázelemzö leegyszerűsített vá71ata láthaló. A gáz
átáramlik a lotoakusztikus kamrán.
A meg\ilágítására használt fénysugár
fényerősségben modulált lé7erfény. a
hullámhossza a vizsgálni kívant gázösszetevö elnyelési hullamhossza.
A rövid fényimpulzussal vagy a
modulált fénysllgárral megvilágitott
kamrában a gázmolekulák által elnyelt
fotonok miani gerjesztell állapotból
való relaxáció során helyi hömerséklet-emelkedés jön létre. ez lokális
hőtágulásI okoz. A fényimpull.tJsokkal
megvilágitolI gázban ezek a helyi uigulások azután leesengő nyomásingadozás-soroL.athoz vezetnek. ez kelti a
hangol. A modulált, periodikusan változ6 erősségű megvilágítás a gerjesztő
fénysugár modulációs frekvenciájával
megegyező frekvenciájú periodikus
nyomásingadozást okoz. cz észlelhető
akusztikus hullámként. hangként (aminek a frehenciája az előzöck alapján
megegyezik a fénysugár modulációs
frekvenciajával).
A keletkező hangot mIkrofon er.lékelL ennek a jeiét dolgozza fel a detektáló és jelfeldolgozó egység. Ha II
fényforrás teljesítménye egyértelműen
adon. Il fényteljesitmenyt mérő elem
el is hagyható. A használata akkor elengedhetetlen. ha a belépő fény menynyisége változhat. A mikrofon által
men jel U.IlVamplitudója egyenesen
arányos a gerjesztő fénysugár P, m W
teljesítményével. a mérendő gáznak II
gerjesztő fény hullámhosszáhol tartozó o.. l/em abszorpciós egyOnhatójával, a mérésre használt mikrofon M,
~IV/ Pa éT7ékcnységével és az elnyelő
gáz c. ppm koncentrációjával:
érdeklődés.
Ol
I
U = Po.MeC.
ahol C. Pa cm/mW az ún. kamra-állandó. ami a fotoakusztiku s kamra akus7tikus tulajdonságaitól ftiggő konstans.
A bemutatott összefüggés leglényegesebb tulajdonsága az. hogya koncent-
ráció és a mért hangjel amplitúdója lincarisan fiiggenck össze. További fontos jellemzője az elrendezésnck. hogy
e7 a linearitás a fotoakus:llikus spektroszkópia esetében 5-6 nagyságrenden
keresztül érvényesiJl (korábban alkalmazott spektroszkópiai módszereknél
többnyire csak I-2 nagyságrenden keres7tül valósult meg hasonló arányosság). A módszer előnye még. hogy ezzel rendkivül kis anyagmennyiscgek.
kis koncentráClók is ér7..ékelhetőek ,
igen jó a spektrális felbontás. Az erzekenységet a rezonanciák kihasználásával tovább lehet fokozni. Így pl.
a fénysugarat moduláló frekvenciára
hangolható a pie70eleklromos erJ;ékelő (a mikrofon) és a fotoakusztikus
cella akusztikai viselkedése is.
4. Fotoakusztikus mérések,
alkalmazások
Ma már olyan szerteágazó a fotoakusztikus mérőeszközök és vizsgálati
eljárások választéka, hogya következőkben cs..1k izelítőt adhatunk a soks,,!nű alkalmazasi lchetöségekböl. A professzionális eszközök hangolható diódalézerekkel ál1itják elő a szükséges
hullámhosszuságú
monokromatikus
fényt. olcsóbb kivitel esetén egy széles spektrumú fényforrást és színszürőt alkalmaznak. A modulációt vagy a
dióda vezérlésével állitják elő, vagy a
fénysugarat lyuggatott tárcsa. esetleg
két vagy több számyú propeller forgatásával szaggatják meg. Az érzékelés piezoelck1.romos atalakítóval vagy
kondenzátormikrofonnaltöncnik.
4.1. Gázok spektroszkópikus vizs-
gálata
A korszerű fotoakusztikus készülékek
közölt a legrégebben építettek a gázok
vizsgálatát lelték lehetövé. Mivel a
vizsgált gázban levő anyagi összetevők abszorpciós viselkedése határozza
meg a keletkező hangjel nagyságát, ez
a7 eS.lköz a gázok abszorpciós spektrumának felvételére alkalmas. A mérést a környezel szórt fényei nem befolyásolják. mert a szón fény nem kelt
fotoakusztikus hangot. A vizsgáló fény
modulációs frek\"enciltjával a fény behatolási mélységét lehet változtatni.
igy akár mélység S7crinli vizsgálatokat is.-el lehet végezni. lia a fény forrás (célszerűen a mai eszközökben
vezérelhető lézerdióda) frekveneiáját
\·áltoztatják. a spektrum felvételére
van lehetőség . Ha egy adolt összetevő
RT ÉK '20
jelenlétét kell kimutatni. akkor annak
valamelyik elnyelési frekvenciáján
kell a lézernek müködnie. Pontosabb
a mérés, ha több spektrumvonal frek\'enciájának megfelelő fénnyel viJ.:ígitják meg egyidejűleg a vizsgált gázt.
A fotonkusztikus spektroszkópia
(PhotoacoUslic Spectroscopy. PAS)
egyik nagy előnye. hogy ezek a kéSzülekek hordozható kivitelben is készülhetnek. igy bánnilyen helyszínen elvégezhelök a vizsgálatok. A módszer különleges előnye, hogyafotoakusztikus térbe
folyamatosan be lehel vezetni a vizsgáIt
gázt, így valós idejű méréseket lehet
végrehajtani, akár terepi viszonyok között is. A spektroszkópok által szolgáltaton jelek kiértékeléséhez referencia
jelre is szükség van. Ezt valamilyen jól
felismerhető spektrumú anyag segítségével állitják elő a készülékekben.
Példaként bemutatiuk a Luma Seme
cég Innova 1512 készülékeI. A Luma
Sel/se Technologies GmbH Németországban, a LI/ma Sense Technologies
Inc. az USA-bIm működik. Az lnnova
1512 .. Multi-Gas Monitor"', azaz egyidejűleg több gáz mérésére alkalmas
fotoakusztikus elven működő készülék
(7. ábra). Használható akár küllerüleIcn, akár gyártási folyamatba beépítve. akár laboratóriumban. Infravörös
F~nnyel működik; olyan gázokat ismer
fel, melyek ebben a sugárzási tartományban képesek energiát elnyelni,
felvenni. Több mint 33 féle gázt, gőzt
tud kimutatni. A megvilágítas pomos
Frekvenciáját egy sokelelTIlj optikai
szürőrcndszer állítja be. Egy meres folyamán legfeljebb ölféle gazt vagy gözt
érzékel II mintaban, ezek konccntracióját méri. tárolja valós időben.
ján történik. Egyszerűbb esetben egy
gáz jelenlétét vagy hiányát kell csak
kimutatni, nagyobb igényű mérés esetén II kiválasztott gáz koncentráci6ját
is meg kell határozni. A fotoakusztikus
mérés milliárdodresznyi koncentrációt (ppb mérté~et) képes nagy megbízhatósággal. jó felbontással érzékelni.
kimutatni.
Az egyéb hasonló célú méróeszközöknél a fotoakusztikus merőké ­
szillékek megbízhatóbbak, pontosabbak. Ez elsősorban a nagy szelektivitásból ered. Ezek a készillékek mobil
vagy terepre telepítctt eszköz fonnájában is kialakithatóak, utóbbi esetben felügyelet nélkül, automatikusan
végezhetik a meghatározott gáz vagy
gázelegy jelenlétének vizsgálatát.
vagy a koncentráció elemzését Zárt
térben vagy szabadban egyaránt mű­
ködtethetök.
A légszennyezetlSeg mérésére a
fotoakusztikus eszközök a korábbiaknál hatékonyabbak, pontosabbak,
megbízhatóbbak és a felhasználásuk
is előnyösebb, A levegömimáI közvetlenilI szívja be a készülék, a vizsgáló
kamra (a fotoakusztikus kamra) csak
nehány köbcentiméteres, így folyamatosan átöblithetó, a mérés tehát valós
idejű. A mérés megkezdését követően
egy-két perc múlva már eredményt
lehet kapni, ami folyamatosan követi
II belépő gáz változásait. A szennyező anyag lehet gáz vagy por jellegű.
Alkalmasak a készülékek mérgező és
szennyező gázösszetevők, porok folyamatos megfigyelésére és jelzesére (monitorozásra), veszélyes gázok
megjelenésének jelzésére, ilyen gazok
azonositására.
4.2, Fotoakusztikus gázdetektálás,
Jégszennyezettség-vizsgálat
4.3. Fotoakusztikus mérések a mez6gazdaságban, állattenyésztésben
A gázdetektál:is lényegében II spektroszkópok hasznalatára épül. de a mért
jel feldo lgozása más szempontok alap-
A mezőgazdaság. az állattenyésztés
korszeru eszköztárában mar jelentős
szerepet játszik a fOloakusztika alkalma7.8sa. A gáza nalizáró berendezések a növények.
állatok kömyezetének vizsgálatára
használhatóak fel.
Az istállók automatikus klímaberendezései működésében a levegő
széndioxid- és víz-
. .... ..
... "
', , '."
-,." , ,
,~".,
"
,
•••••••••
gőz-koncentráció­
7. ábra
RT ÉK '20
jának a mérése hatékonyabb és gaz-
daságosabb működés lehetőségét teremti meg, követhető az ammóniatartalom is. A zöld növények életének
alapja a fotoszintézis, ennek eseményei is követhetőck fotoakuszlikus
merésekkel. Más esetben a magvak
feldolgozásakor használnak ilyen mérŐberendezéseket. p1. a nedvességtartalom valós idejű mérésére.
4.4, ONosi, biológiai alkalmazások
Az orvosi diagnosztika hamar felfedezte a maga számára a fotoakusztikus merésekben rejlő lehetőségeket.
A nagy spektrális szelektivitás, a valós idejü méres lehetősége, a fertőzesveszély minimális mértéke, a
nagy megbízhatóság. pontosság igen
vonzó tulajdonságok az orvostechnika területén. Sok olyan vizsgálatot is
nem invazív (sérlilést, szúrást, vágást
nem igénylő) módon tesz lehetővé
a fotoakusztikus méröegység, amit
korabban csak invazív módon (szúrt
vagy vágott seb keletkezése mellett)
lehetett elvégezni.
Egy gázelemző fotoakusztikus készillék közvetlenUI, valós időben Felhasználható pl. a kilélegzeu levegő
minőségének, gázösszetételének vizsgálatára, A mintavétel bármikor clvégezhető, kortól és egészségi lillaponól
ruggctlenül, akár lélegeztetés közben
is. Ez a vizsgálati módszer nem jelent fenőzésveszélyt, valós idejű és
költséghatékony megoldás. Alkalmas
ételallergia esetén hidrogén és metán
kimutatásara a kilélegzett levegőben,
Ma már rutinszerűen alkalmazzák diagnózis felállításához, terápia közben
a hatások nyomon követésére, asztma
vizsgálatában, transzplantál t szervek
ki l ökődési folyamatának előjc1zcsére,
véralkohol-koncentráció megallapítására, műtét közben vagy intenziv osztályon történő megfigyelesre.
A nem-invazív vizsgálatok elő­
nye jól érzékelhető a fotoakusztikus
véreukormérésnél. A hagyományos
vércukonnéréshez egy apró szúrt sebből vesznek vérmintát. Mivel a vércukorban elnyelődő, azt gerjeszteni
képes hullámhosszúságú fény áthatol
a bőrön és az ercket körülvevő szöveteken, valamint az érfalon, ezért
mindezeken keresztül azaz a bőrön át
megvilágítható az érben áramló vér,
A fotoakusztikus hatás révén létrejövő hanghullimok is keresztOl tudnak
haladni a szöveteken és a bőrön. így
a bőr külső felszínénél érzékelhetöek
mikrofonnaL Ezeket a hatásokat fel111
8. ábra
haszmilvll kés7ü1nek a nem-m\iaziv
fOloakusztikus \'ércukonnerö készülekek. Ezek használata során tehill nincs
szükség a testből kivett vennintára. a
vizsgálat nem Jár SlurlÍssal. seb.téssel.
Ez a betegeknel, kUlönösen a gyermekeknel igen fontos elöny. emellett kizárja a fertözes veszél)'et is.
Szamos on-osi muszergyartó rorgalmaz fOlOakuszlikus elven működÖ.
ncm il1\'azi\ vercukor-monllorozó eszközöket. A Dia\follTech GmbH (Nemetország) cég 2018-as fejlesztese a
DMT glUkóz-monitor. A DMT eS7kö7sorozat 2018-ban forgalomba h%tt
alaptípusa C.Basic") 60xI OOx50 mm
méretii. A cég rolyamatosan dolgozik
a miniatürizáláson. 2019 második felére igérik a .. Pocket" (8. ábra) kivltelt. ami mobl1telefon méretü és alakú.
Al ér.tekelÖ felü letre kell szorítani
a vizsgált szemely uJJbegyét. s II ké·
.szülék 5 ... 15 s mulva kijelzi a vercukorszintet. A D\1T .. Band" (9. ábra)
karóra jellegű 6 méretű készü1ek. a
megfigyelt személy a csuklójan hordja
majd. Ennek a monItorozó eszköznek
a piaci rorgalmazásat a gyártó 2021-re
igéri. A beépített adattarol6 a monitorozás soran men énékeket folyamatosan
kijelzi és eltárolJa. ha az alsó vagy a
felsö határénékel a men "ércukors7lnt
átl<!pi. rias7tó kép- és hangJelzést ad.
A OMT glUkózmonitorozó sorozat tagJai okostelefon-applikáeiókkal is kommunikálhatnak. igya mért értékek azonnal elküldhetók a kezelöorvoshoz is.
Tulajdonképpen kézenfekvő lehetöség a fotoakusztikus hatás am. hogy
az emberi fülben tetszőleges hangzasokat lehessen ki\áhani. A MIT
kutatói publikáltak ezen a területen
112
eredményeket. A levegőben le ... Ö ,izgöz geljesztésére alkalmas hullámhosszusagu lézerfény t használtak fel.
ezt moduláhák beszédhanggal. más
csetben zenével. A fúljáratokban levő
le ... egö vizgől tartalma c modulált
fénysugár hatására elektroakusztikus módon a modulációnak megfe·
lelő frekvenciájil hangot állÍlona elő.
A kísérletben résztvevők a beszédet
is. a zenét is tökéletesen hallották.
Amodulal t fénnycl .. bcvilágitou" lérben bárhol hallható. alkalmas lehet
pl. ahagyomanyos hangositás ki\állasára. "agy múzeumokban a táJékoztató szö\eg továbbítására akkor is. ha
magas a hanél"'laj. Jól használható a
Jelenség a hallásképesség \ izsgalatában. a fill eset leges betegségeinek dlagn6.lisában is.
A kutatók a IO\'ábbiakban olyan
megoldásokat is keresnek. amelyekkel személyessé lehel tenni a fényhang
\ételét, aza7 meg ki\'anjak oldani azt.
hogy egy embercsoport jelenide esetén is csak egy vagy néhány kiválasztott személy fillében jelenjen meg a
továbbított hangtl7enet.
A dlagnoszt1kában egyébkent is
igen nagy lehet a fotoakusztikus hatás
felhasználásának jelentősége. Számos
olyan megbetegedés ismert. amelynek
Jelenléte eseten olyan anyag szapora-dik fe l a szervezetben, ami egyébként
nincs jelen vagy csak kis mennyiségben fordul elö. Igy pl. Jól felismerhetö a
me!anóma ... agy melanoma malignum.
a bőr pigmenucnnelö sejtjeiböl (melanocyta) kiinduló rosszindulatu daganat. A melanómás sejtekben levö.
burjánzó p1gmentseJt melanlnt tcr·
me!, ami megjelenik a beteg vérében
is. Ez az anyag a kék lézerfény! nye11 el, annak hatására kerül gerjesztett
állapotba s igy fotoakusztikus hangot
kell. Ezeket a kísérleteket a Columbia
Egyetcm (USA) kutatói végezték el
•
9. ábra
10. ábra
M1vel más esetben a szen e/eIben C7
az anyag nem fordul elÖ. a modulált
kék lézerrcnllyel történő megvilagitás
közben mikrofonnal észlelhetö hang
egyertelmüen utal a melanómajelenlétere a s/el"\oe/etben. A vizsgálat mind·
össze pcrcekig lan. s mar a kialakulóban levö daganatos jelenséget is jelzi.
Ma'el más daganatos megbetegedc!sek
is egyült jámnk sajátos vegyi anyagok
megjelenésével. a vizsgalat tovább1
tumorok jelenlélének kimutatásara is
továbbfejlcszthető.
Rendkivül nagy jclentöségu a bio16giai vizsgálatokban, aL orVOS1 diagnosztikában a fOloakusztikus képalkotás. A vizsgalt tesuájckot az ultrahangok frck\cneiatanomállyában modulált lézerfennyel világítják mcg. igy
a fény hullámhossza\'al kivalasllható
anyagok ultrahangol keltenek. Ezt az
ultrahang-sugnr.tjst ugyanúgy fel lehet képalkotásrn használni, mmt a hagyományos UH "izsgalatok \"iss7hong
Jeiét. A rotoakusztikus képalkotás újszerusége és cl6nyc abban \an. hogy
mcg lehet választani azt az anyagol
vagy anyagesoponol. ami II kisugárzott ultrnhangot eltxillitja, igya vő­
... etek belsejében ki .. álaszthat6 az az
anyagi mlllö~ég. aminek a képel meg
kell Jelcníteni. A hagyományos ullrahangos vizsgálat képein II kil1önréle
anyagi minöségek. sűruségek alapján
Jelenik meg kép. mig az uj eljánísnál a
kiválasztott anyagok alapJán.
Az elsö képalkotási kiserleteket
2007-ben a Londoni Egyetem kutatói \égezlék el. kh. öt ev múlva a
fotoakuszukus képalkotás már nmnclJárasnak s7..ámita kiserek vizsgálatában.
tumorok felderitésében. A 10. ábrán
a Technische t..;ni\·ersilal Berlin ("cmClország) kutatói áhal egy tumorról
és a kömyelcle érhálózatáról k6./iICU haromd1menziós felvetel latható.
RT ÉK '20
A keszülékek méretei cSökkentek. így
hordozható kivitelben is houáfcrhetó
az eszköz. A módszer.olyan minöségú
képeket állit elő, amelyek kiénékelése
lehetövé teszi egészen korai stadiunni
tumoros eháltozások felismerésct.
Ilyen esetben a sebészeti beavatkozást
és a kcmoterápias kezelést követöcn
az ötéves túlélési arány akár 90% is
lehet. KiHönösen nagy szerepet sumnak ezeknek az új vizsgálatoknak a nöi
mell es petevezeték, petefészek, a férfi
prosztata, a szem, a nyirokcsomók, a
bör. a pajzsmirigy. a belek és a gyomor. a húgyhólyag megbetegedéseinél
es a keringő tumorsejlek felismerésében. A fotoakusztikus képalkotás
használalakor finoman hangolható a
térbeli mélység, a képalkotás felbontása. így pl. a tumorokról rendkivi.ll
élethl1 térbeli kepeket lehet nyernI.
Egyes készülékek makroszkópikus és
mIkroszkopikus felbontasra IS beállithatóak. igy leegyszet"Úsít\'e a kétféle
felbom3.st igénylő vizsgálatokat.
A fOloakusztikus kép.1lkotás kihas7nalja azt a tényt. hogy az élő szövetek
szilmos olyan anyagot tanalmaznak.
melyek abszorpciós spektruma jól e lkoJöníthető egymástól. a környezettel
(pl. II viI'. II 7.sir, a hemoglobin). Sok betegség megváhoztnlja ezek koncenlr..lcióját. ez is segili a megfelelő diagnózis
fel!lllitasát. A képalkOlast kivülröl adagolt szerekkel is lehet javítani, olyan
anyagokkal. melyek a .. izsgált sz:ö\elrész egyes elemeiben feldusulna'" es a
kepalkotás somn jól láthatók.
AzuJ kepalkotásazegési sebek enékclé!iCbcn is Jclentős elörelépést Jelent.
o szövetI életképesseget pontosabban
meg lehet igy határozni. mint egyéb
mÓrlszerckkel. Az izületek és poreok
vi/.sgálntában is úJ lehetősegeket hoz
8 módszer. Újszerű lehetőség az újszülöttek vizsgálata fotoakusztikus képalkotás felhasználáshal. elsősorban az
egycb modszerekkel nem \ izsgálható
el..-áltozások felismerésére. A kisgyermek agyáról készült felvételeken az
nélkül a S=egedi Tudományegyetemell
működö
.~fTA·SZTE
Fo'oakfl.~='ikai
Klllmóc.\"OfJortho= kapcsolódnak. A ta·
12. ábra
agyi ereket is tanulmányozni lehet,
mig az ultrahangos vi ..sgálatoknál a
csontozaton szóródó hullámok miatt
cz a felbontas ncm érhe tő el.
Az uJ kcpalk01ó eszköz a mütőbe
is bevihető. és operáció közben. valós
időben kÖ\'ethető a segitsegé\el a mútéti területen az oxigénellátotlság. az
életképesség esetleges változása. Különösen jelentős lehet ez a lehetőség
szcr\látültetéseknél,
amputációknál.
A megnövekedett felbontás a daganatok műtéti eltá ..olit:1sa soran is hatalmas előnyt jelenthet
A lézertechnika. a detektorok és a
feldolgozó szoftverek fejlődése \árhatóan a kÖ7eljO..-őben a te~tben megvalósuló áramlások valós idejű megfigyelesét is lehetövé teszik majd. Maga
a fotoakusztikus képalkotás ugyanis
ezt elvileg biztosítja. A keletkező
hang (ami az onosi képalkotás során általában ultrahang) érzékelöin is
Igyekeznek Javítani a kutatók. a még
jobb felbontás és érzékenység érdekében. Érdekes kezdeményezés a kínai
JillUII University rlld alakú ultrahang·
szenzora ( II. ábra). amivel bizonyitottan finomabb ntszleteket lehet megfigyelni. A szenzor lézerfény t vezetö
Ovegszál-rostból áll. amit az ultrahang
deformál. A defonnació a lézerfényt
modulálja, s ezt a változást dolgozza
fel a képalkotó rendszer. A 12. ábrán
a kínai kutatók egyik fel .. étele látható,
ami egy egér flllénck hajszálereit ábrázolja, az új szenzor felhasználásával.
nulmányok, leírások. tájékoztatók
többségének szerzője dr. Bo=óki Zoltán (lJ. ábra). a kutatócsoport tudományos tanácsadója. A kutatócsopon
ve7etöje dr. S=ahó Gábor professJ.:or,
aki 20 18-ig az SZTE rektora is volt.
A következőkben a folyóinnokban
megjeleni publikációk és egyetemi
beszámolók alapján izelitőt adunk a
kutllll1c;i terilleteikröl. Aki rés7letcsebben is megismerkedne a kutatócsopon
eredményeivel. bőségesen találolvas·
nivalót a munkáikról az interneten.
A csopan elsősorban a gázelemzésseI foglalkozik. 1995-ben kezdték
cl egy o lyan gázelemző fejlesztését.
amely 11 gázUzcmekben a földgáz vízgöztarta lmának folyamatos mérésére
alkalmas. A fejlesztést a MOL N~'rl.
karolta fel. a laboratóriumi prototípus
működöképességét látva azután terepi
vállalalot kén az egyetemtől. Ennek
létrehozása további fejlesztő munkát igényelt, clsösorban a felhasznált
elemek hömérsékletruggésének csOkkentése érdekében. A fejlesztő tevékenységben nagy segítséget nyújtolI
a Videoton ho/dillg Zn.. az elektronikai témájú problémák megoldásának
segitésével. Amikor ti MOL már több
helyszínre is telepiteni kívánta a merő·
készüléket. a gyánásra létrehozott egy
új céget. a Hi/ose Kft.-t (2004-ben).
A kutaIasi témáén felelős üg)'\ezető
igazgatói feladatkön dr. Bozóki Zoluin vállalta magára. A Kft számára a
MOL meg,,"ásarolta a gyánási jogokat. A 14. ábrán egy Hilase terepi
gázanalizátor látható.
A sikeres fejlesztés eredményél, a
földgázelernzö műszen ezután külfóldi piacok9n is megpróbálták énékesiteni. de Cl az úJszeru mérési elv és
az ismeretlen gyártó miatt nagyon nehézkesen akart megval6sulni. A külföldi piacokat ... égül úgy sikerült meghódítani. hogy 2017-ben az SZTE
5. Az. MTA-SZTE Fotoakusztikus
Kutatócsoport és partnerei eredményei
11. ábra
RTÉK '20
Ha magyar nyelven keresOnk a fotoakusztika témaköreiben olvasni .. alót
az interneten. a találatok szinte kivétel
13. ábra
113
14.ábra
cgyünmüködési megállapodást kOtöH
a nagy múlnal rendelkező holland gázclemzó-müszer gyartó és forgalmazó
céggel. a /lobré l/1slmmel/ls 8r-vcl
(a 15. ábrá n 13thalÓ a szerzödés aláirása, középen dr. Szabó Gábor, az SZTE
akkori rektora). A Hobrc hamarosan
egy gyártó egységet telepített Algyő­
re. s megvásárolta a rDldgá71pan gyártási Jogokat. Ezzel együtt a holland
cég feladata lett a telepítés. a szervizelés is. amit az egyetemi kutatók vagy
II .-lilasc fiZ-ikusai. mcrnökei nagyon
nehezen tudtak \'olna megoldanI.
Az együnmüködés keretem belül az
SZTE kUlatói todbbrn is vállaltak a
fejlesztési tevékenységei.
Az eddigickböl látható. hogy az
SZTE kutatói a gázelemzó fOloakusztikus készülék fejlesztésére OsszpontositolIak, a MOL igényének megfelelő­
en elsősorban a róldgáz vizgöztartalmának mérésére. Egy érdekes további
feladat volt a felsőlégkön vizgózkoncentrnció mérésének megoldása
A CIR/81C EU projekt keretében egy
repülőgépre telepített műszerrel oldották meg a mérést 2004-ben. amihez
o mérökészüléket alaposan át kellett
alakitanIUk. A repülőgépre igy egy továbbfejleslletl. atalakitotl. kétcsatornás fOloakusztikus elemző került, az
SZTE és a lIilase Kft. közös munkájának eredménye. A készillék alkalmas a
felhők vizsgálatára is, ki tudja mutatni
a felhöben levó víz szilárd vagy cseppfolyós állapotát is.
A bioszféra altal kibocsillOIl ammónia fotoakusztikus mérésére is sikerült
mérökészllléket kialakítania al SZTE
kutatóinak. A műszer folyamatos I!S
valós idcjü adatokat szolgáltat terepi
114
körülmények között. az általa érL.ékelhető legkisebb amm6niakoncent:r.ició
10 ppb. A ké<;7olék alkalmas pl. a mlltrágyázást követőcn a le... egőben megnövekvő ammónia kimutatására.
A felső légkör és a földfelszíni levegő ózontartalmanak ismerete az
utóbbi évtizedekben rendkivUI fon~
lossá vált. Az ózon fOloakusztikus érzékelése azért problémás. mert az ab·
szorpciós maximuma 254 nm-en tallilható. ilyen hullámhosszra nem létezik
diódalézer. A kutatócsoport a szükségesnél négyszer kisebb frekvenciájú
lézer frekvenciájat nemlineáris optikai
rendszerrel négyszerclte. Igy 266 nmes hullámhosszú fényt tudtak előállí­
tani. ahol az ózon abszorpciója még
kellócn nagyménékű. A megépített
készülék érzékenysége rendkivül jó.
2 ppb nagyságú!
Az élelmiszerek. gyógyszerek eltarthatóságát jelentősen befolyásolja
o felhasznált müanyag fóliák gázáteresztő képessége. A vizsgalt fóliával lezán teret a kifejlesztett méröberendezésben a Vi7Sgál0l kívánt
gázzal feltöltötték, majd a fólián át
a felette lévő lérbe diffundált gáz
mennyiségét mérték fOlOakusztikus
megoldással.
A kilélegzen levcgő összetételének
elemzésére alkalmas fotokusztikus
anahzátort IS fejlesztenek az SZTE
kutatói. Ennél a merésnél nagyon
fontos. hogya készülék minél rö\idebb idő alall megbizható. jó felbontásü. pomos eredmcn)'eket szolgáltasson. A merés során egyszerre kell
nagy koneentráci6ju összetevőket
(pl. szén-dioxid, VíZgŐl), éS cgészen
kis mennyiségű gázokat megfigyelni. A méréshez egy újszerű, nyitott
fotoakus711kus kllmrát kellell kialakítal1l, igy lehet nagy sebességgel atáramoitatni az eszközön o kifújt levegőt.
A kutatócsoport
nemzetközileg is elismen
eredménye a levegőben le"ő szálló
por. szmog. korom
mérésére alkalmas
fotoakuSllikus berendezés létrchol.ása. Magyarország levegője jelentős
mennylségü lenneszetes
pon tanalmaz. dc
az
hanem al emben tevckenyscgból
szármal"ó szalló szilárd rés7ecskék
sokasága A készOléket elsősorban a
szálló fekete és barna korom erlekelc!sére hoztak létre. A mén:si eredmények alapján eldönthclö. hogya
szmog elsősorban a közlekedő jármüvckből vagy a fütésre hasznalt kt:sztllékekből ered-e. Ez az ismeret pedig
a védekezési döntéseket segítheti
A készülék a gépjarművek karosanyagok ibocsátás:i.nak ponto~a bb. SLeIcktívebb mérését is lehetövé teszi
A biológiaI. mezőgazdasági kulatásokat segitik azok a fotoakUSZlikus
merókéS7ülékek. amelyek a nö\cnyek
fOlOsnntcnscnck megfigyelései leszik lehetövé. AL egyik analizatorral
a növény lilta[ termelt oxigén. és oz
ehhez felhasznált szén-dioxid menynyiségét lehet valós időben. nagy
ér7ékenységgel mérni. Egy másik
készülék esetében a fotoakusztikus
kamrát vízzel töltik fel. s abban helyezik el a vizsgált növényi részt.
pl. Ic\éldarnbot,
6. A TeraHertzes sugárzás
és hasznosítása
A Teral'lenz-cs sugárzás vagy T-hullám. T-sugárzás (T-Ray) kicsit kakukktojas ebben az ál1ckintésbcn. Igaz
ugyan. hogya felhaswaláskor ebből
1I7 elektromagneses sugarzásból is
ullrahangot é.llitanak elő. majd ennck
segitségével tönénik meg a képalkotás. de aZI. hogya T-hullám fény-c
vagy scm. nehéz eldöntem. Az elektromágneses spektrumon o Teral'lenz
sugárl".ás a mikrohuliam felső hatám
és a távol-infravörös kÖZÖlI helye.!kedik cl. hullám hossza a 3 mm és a
300 1111kromcler közötti. frekvenciája
310" ... 3'10 11 közé esik. Ezén lehet
erre a sugarLIlsrn ugy tekinteni. mmt a
egés7.ségűnk·
re elsősorban nem
ez hat károsan.
15. ábra
RT ÉK '20
legrövidebb hullámhosszúságú infravörös fénynél is nagyobb frekvenciájli fényre. De azt is mondhatjuk, hogy
az elektromágneses spektrumnak ez él
tartománya az elektronika és az optika
határterillete.
A speklrumnak ezl a részletét kevésbé ismerjük, ezekkel él sugárzásokkai csak a legutóbbi időben, az
1950-es években kezdtek el foglalkozni a fizikusok. az alkalmazási lehetőségeiket is csak azóta vizsgálják.
A TeroHertz sugárzás érzékelését is
csak néhány évtizede sikerült megoldani, a szenzorok viszont lerjedelmesek és érzékenyek a melegre és a
mechanikai rezgésekre. A repülőtere­
ken nagyméretíi kapukként találkozhatunk ezekkel az átvilágító eszközöKkel, melyek elsősorban folyadékok és
fémtárgyak felderítésére alkalmasak.
A poggyászokban a TeraHerlz-es átvilágító a müanyag- vagy kerámia-jellegű fegyvereket, a fémet nem tartalmazó robbanószerkezeteket. a kábítószereketjól kimutatja. Az orvosok számára új átvilágitási lehetőség pl. a szuvas
fogak belső üregeit képes kimutatni,
különféle börclváltozasokat lehet felfedezni a használatával.
A T-hullámok sajátosan viselkednek különféle anyagokkal taláLkozva.
A folyadékok nagymértékben elnyelik a sugárzást, a testünk lágy részei
többé-kevésbé átengedik magukon. a
fémek pedig visszaverik. Mivel a repülőtéri
TeraHertz-es testátvilágitó
által elöállított kép a személy felismeresére nem alkalmas, a személyiségi
jogokat tekimve kevésbé aggályos az
alkalmazasa. Ugyanakkor szükségessé
váh kisebb méretu, mobil illetve kézi
detektorok használata is, de ilyeneket
sokáig nem tudtak késziteni.
A problémái az University of Michigoll (USA) kutatóinak sikerült
megoldani. ujszeru érzékelő kialakításával. $zenzoruk milliméteres méretben is elkészíthető , söt, a továbbiakban valósziníileg tovább tudják
csökkenteni a méretei, s az egész detektort csip-jelleggel is megvalósithat-
•
b
16. ábra
RT ÉK '20
ják. Tervezik az
érzékelő orvosi alkalmazásat is, diagnosztikai és képalkotó készülékekben egyaránt. Természetesen a. hatékony alkalmazáshoz kis méretü
TeraHertz sugarforrást is elő kell
majd áll ítan;, ezzel
egyelöre az UM
nem roglalkozik.
Ugyanakkor számos fizikai testnek
és az élőlényeknek
saját T-hullám sugárzása is van, ennek
a megismerésében az új eszköz sokat
segíthet a továbbiakban.
A S7cnzor polidimetilszilo;o;án
(PDMS) alapú. A dimetilszilo;o;an szilicium alapu szerves anyag, szamos közismert tennék alapeleme (ilyenek pl. a
szilikonolaj, a szilikonzsír). A polimerizált dimetilsziloxán üreges, racsos
szerkezetű , az UM kutat6i II molekulák belső üregeit szén nanocsövekkel
töltötték ki. A T-hullámokat a szén
nanocsö\ek elnyelik. eközben fe1melegszenek, a besugárzás megszűné­
sekoT lehűl nek. Ez II hömtrsékletváltozás a polimer szerkezet kitágulását.
majd összchúzódását eredményezi.
Ha a T-hullámot ultrahang·frekvenei.
ával modulálják, a detektor az adott
frekvenciájú ultrahangot fogp kisugározni a hatására.
Az L1j érzékelő. amellett, hogy kis mé·
retű, nagy érzékenységű és szobahő­
mérsékleten működik.
Az ultrahang feldolgozása, a megfelelő letapogatás megoldásakor a
képalkotás már lényegében megoldali. Az UM azonban a szokásos
UH detektorok helyeit is kidolgozott egy sokkal kisebb méretü, akár
szilíciumesipen belül is kialakitható
érzéke lőt, egy m ikro-gyűríirezonálort.
A teljes átalakító működési sebessége olyan nagy, hogy valós idcju vizsgálatokat, méréseket tesz lehetövé.
A kis méretu
TeraHerlz-es képalkotó
rendszer
külőnleges alkalmazását dolgozta
ki a MIT egyik
kutatóesoportja.
Olyan rendszert
hoztak létre, amelyik egy becsukott
könyv olvasására
17. ábra
alkalmas. A fedőlapon kereszt111 "világítják meg" a könyvet, a sugárzás
behatolási mélységét a teljesítmény·
nyel lehet befolyásolni. A visszaverődö sugárzás tanaimazza a belűkre
vonatkozó infonnációt, amit egy ktl~
lönleges algoritmus segítségével lehet
értelmezni. A visszavert sugárzás késleltetési idejéből számolható ki, hogy
milyen mélységből , azaz melyik oldalr6l érkezett vissza, s a ..fénysűTÚség",
illetve az annak alapján előálló "hangerösség" szoftveres kiértékeléséböl a
betüket azonosítani lehel. A kutatók
jelenleg egy puharedeles könyv első
9 oldalát képesek kiolvasni eszközükkel, a könyvkinyitása nélkül (16. é.bra)!
A kutatás iránt a múzeumok is érdek·
lődnek. mert a régi, nagy értékű kiadványok kíméletes használatának lehetőségétlátják benne.
7. Az égbolt fényeinek hangjai
A rény hangjaival kapcsolatos eszmefuuatásunkat égi jelenségek hangjaival
zárjuk. Ezekben az esetekben az a különleges, bogya szóba kerülő égitestekkel a mindennapi életben csak úgy
találkozunk. mint fényjelensegekkel.
A következökben tehát az égboltunkon ragyogó tüneményekböl származó hangokról lesz szó. Érdekes lesz
elgondolkodni azon, hogy II hanghatásokat mennyire tudjuk azonositani a
megfelelő égi látványokkal.
7. 1. A sarki feny hangjai
A sarki fény (17. ábra) Földünk sarkainál a légkörbe belépő töltött részecskék ({öleg protonok és elektronok)
által előidézett, időszakos fényjelenség. Maga a fény az északi sarkkörtöl északra, a délitöl délre látható.
A mcgjelenö színek arra utalnak. hogy
115
milyen anyagrészekel ionizainak a be·
lepő részecskék. Az oxigén vörös és
zöld. a nitrogen kék és ibolya színeket
állit elő a gerJesLt6i hatásárd. Al. egye·
sülö protonok és eleklronok ionizált
hidrogént hoznak létre. ami vörös, kék
es ibolya szineket bocsát ki.
Az éS7.akl népek ösi legendaiban
gyakori esemény, hogyarényjelensé·
get hang is kiséri. azonban ezt a hangot
sokáig nem sikerült rögzíteni és ele·
mezni. Az 19oo·as évek elején kutatók
foglalkoztak a Jelenséggel. de negatív
eredménnyel záródtak a vizsgálódá·
sok A7 196O-as Ih'ekben a NASA hi·
vatalos nyilatkozatban tagadta a7 északi rény hangjának létezesét.
UIIIQ Lai,,/? finn professzor (Aalto
Egyetem, Finnország) még fiZ 1990·es
évek végén kezdett cl a hanggal
foglalkozni.
2004-ben három mikrofonból álló
rendszert telepítettek az északi fény
leggyakoribb előfordulási területén, és
sok gigubájtnyi hangfelvételt készítet·
tek. Elkezdődött a szonveres értéke·
lés. de csak 2012-ben tudták uz első
eredményt bizonyltouan felismerni
a mlOtákban. Az ll) weboldalon sze·
replő nyolc másodperces hangfelvétel
az első. igazoltan az északi fényből
származó hanghatás. ugyanis a három
mikrofon azonos időben es jelleggel
rögzítette. Hamarosan további felvéte·
lekkel is tudták bizonyítam a hang létezését. majd a keletkezésének módját
is leirták. A kOlönleges hang kb.70 m
magasan keletkezik, amikor inverz;ós réteg jön létre a légkörben. (Ennek
az a Jellemzöje, hogya magasság és
hőmérséklet szokásos összemggése
megfordu l, mvertólódik benne.) Az ionizált részecskek és al. inver.liós réteg
határfelülete iltközésekor keletkezik a
hanghatás. ami n talaj felé közeledve
pOlIOSÓ. kerepelő hangból akár dörgésszeru robajjá is válhat.
A hang keletke7éséhez killönleges
légköri állapotra van szükség. Egyrészt aL idöjárásnak tökéletes nyugalomban kell lennie. masrészt erőteljes
geomágneses viharra van szükség.
I-Ia ezek a feltételek fennállnak. SZIOte bizonyosan hallható a hang. ami aL
emberi fül számára csattogó. kerepelő
hang ....iJ.:.u
A továbbmkban egyre több sarkiIcny-.. adásznak Sikerült hangrelvételeket készitem erről a han&Jelenségröl.
20 IS-ban egy ilyen hongfelvete!-sorozal alapJán. a Huawel t.ámogatásaval és
technikai segítségével alkották meg a
.,Sound or Light" (A fény hangja) szim-
116
fóniát. A mú létre·
hozásilban kulcsszerepet játszott a
kinai b'Yanó Mate
20 Pro készüléke.
az abba telepitett
MI szofher felhasználásával. Tu·
lajdonképpen
a
mesterséges intelligencia alkotása a
zenemű. A ,.zene·
szerHs" meneté·
nek leírása, a köz·
reműködők
nev·
sora es egy 1.5
perces részlet a [21
címen található mcg. A s.limfónia bemutatóJa 2018. november 2K·án volt.
Bécsben (1 8. á bra).
7.2. Meteorok hang/ai
A meteorok. a légkörbe behatoló apró
szilárd testek. porszemek felhcvolnek
és elégnek, ami nagyobb meteorok
esetében a Föld felszínéről szabad
szemmel is látható (19. á bra). Sajátos
módon ennek a Jelenségnek a hangja
régóta foglalkoztatja a megfigyelő·
ket. Az apró tárgyak megsemmisOlése
közben keletkező erős fényesetle·
ges velejárója egy hanghatás. amit a
gyenge szél hatására mozgó fnlnc·
lek susogásához szoktak hasonlitani.
Az esetleges megfigyelésekkor a7On·
ban zavaró volt, hogya suttogó hang
a meteor megjelenéselo.or azonnal hall·
ható, ehhez .. iszont a hangsebesség
nem elég nagy. Sokak szcrint ezért
a megfigyelt hang nem származhat a
meteoroktól.
Új-Mexikóban sokszor kedvezöck
a feltételek a meteorhang megfigyelé·
séhez. 011 készült a [3) hangfelvétel is.
2014-ben. Sokan próbálták megrejteni
c hangjelenség keletkezési módját. a
Sal/dia Nalional Laboratar/e$ (Új.
Mexikó. USA) és a Cseh Tlldomim\'o$
Akadémia (eAS) 2017-es tanulmánya
szerint lényegében foloakuszttkus ha·
tásról 'an sz6. Az elégő SZilárd anyag
fénylökéscket kelt. ezek a földi tár·
gyaknál felmelegedés; sorozatot kel·
tenek. ez adja a halk suttogó hangol.
A hanghatásban közremöködö földi
tárgyak fale\elek. ffisz.llak. vagy akár
a megfigyelő hajszálai is lehetnek.
A felizzó majd elégő ködarabból ki·
lepö feny széles spektrumu. véletlen
Időközönként keletkezik. Eppcn aolert
zaj jellegü a hanghatás. [z a hanghatás
csak kivételesen hallható. a hullócsil·
18. ábra
lagon kivOI rendkivül csendes környe1et is szOkséges h07.zá. A meteorok
hangjával kapcsolatban ez a teória a ...·
zal is igazolható. hogy az emlitett han·
gOI a7előu lehet hallani. hogya \-egsö
relrobbanás hnn&la elérne a Föld fels7inére (al. elóbbi hatás a mctcortól fény·
sebesseggel érkezik. az utóbbi csak
hangsebesseggel).
Egy sajátos leehniká, al készített
hangfehételt {41 az USA-lir Force
Space Cen-'eillllflce Radar állomá·
sa (Texas. L'SA) egy meteor. iharr6L
A feh élei IeJ3tszása alatt olyan kepe·
ket I,Ühatunk. amelyeket Ron Garan
örhajós készitett a Nemzetközi Űrál.
lomáson. A hangokat a Perseidiik me·
leorraj megfigyelésekor rögzítettek.
20 II augusztusában. A radarállomá~
mikrohullámu sugarakkal pasztá7.za
az égbolto\' a légtérbe ütköző meteorok sajátos \iSS;lilverödéseket hoznak
létre. A visszavert nagyfrekvenciás
jeleket konvertálták hallható hangok·
ká A felvételen a suhanásszerii hang
a meteor légköri becsapódását Jelzi. a
relizzó anyag hatására keletkező iOIll·
zált gáz visszhangja a susogást követő
vijjogásszeru hang.
7.3. Egy üstökös daja
Az Ostökösök általában szabad szemmel is szep latvanyt nyúJtanak. s azert
IS kedvesek. mert rendszeresen visz·
19, ábra
RT ÉK '20
20. ábra
szatémek. Von. amelyik egy emberöltő
alaH csak egyszer látható, de pl. a 67PI
CsufJumO\ Gcraslimenko üstökös keringési ideje 6,5 ev. A 67P .,bináris
crintkelif', cgyrmisba kapc,;olódoH ket
objektum (20. ábra), Sokszor gumikacsához hasonlitják a formáját. Hő­
mérséklete miatt bizonyos, hogy nem
csak Jégből áll. hanem porral borított
területei IS "annak.
Az Ellrupll/ G·n'igynöhég 2004.
március 2-án indította útjára a Rosetta
ű~zond:it. fedelzeten a Philac lcszall6egységgcl. (A Rosetta ':s a Philae
elektronikájának fcjle"7té"éhen jcIcnlos szerepel játszott az :\ITA IJ'igFi=ikai AlltalúkiJ=/lOnl. a.r rUTA
EllergilllUdomúlI'p Kllla(úkö=/)()/I' és
a 8I1dapeJI/\llis=lIki és Ga=da.stÍgllIdomli/l,n Egyetem is.) 2014. november
A földi állomásra beérkező jeleket
folyamatosan értekelték, vizsgáltAk.
Ez volt az elsö eset, hogy ember alkotta mÜs.a:rt:ket sikertlIt egy üstökösre
eljuttatni. s így a magról és annak köz...'etlen közeléról adatokatlehctett gyűj­
teni. A mágne~es mezöt meró szonda
Jelében a kutatók érdckes jclenséget
fedeztek fel. A térerő!'.ség mén értéksomban ritmikus, változó frek\enciáju
... áltozást észleltek. a 40 ... 50 mHz-es
frekvenciasávban. Annak érdekében.
hogy hallhatóvá ,áljanak a rezgések.
áttranszformálták a 20 Hz ... 20 kHz
frekvcnciatartományra. Ekkor, a kutatók nagy meglepetésére, egy sajátos
dallamot hallottak [5]. Feltételezhető,
hogy az üstökös magjáb61 az ürbe kilépő, semleges, majd a plazmában ionizálódó részecskék következménye
ez a mágneses "zene", a pontOs fizikai
háuér mcg nem ismert.
Az "üstökös dala" nem maradt titokban, nyilvánosságra hozták. Érdekes módon nemcsak maga a dallam
len népszerű, a különleges hang több
dalszerz.át is megihleten. A kanadni
Andrew Hllang a Bear/es ismert szerzeményét, az "Acr(Jss The Ulliw:rse"
című dalt dolgozta át. a 67P hangjának
elemeit használva fel [6}.
7.4. A Naprendszer hangjai
ilU
l:!'-cn aL űrszonda leszállócgysége sikeresen landolt (lZ üstökös felszínén,
500 millió kilométer távolságban a
Földtől. Sajnos, a leszállás kcd\'czőtlen helyen valósult meg, a Philae
napelemeit igy gyakorlatilag nem
érte a Nap fénye . Emiatt rövid műkö­
dés után st(lTtd-by i1zcmmódra váltott.
2016 nyarán egy rövid idöre még jekntkezetl, majd végleg megszűnt \ele
a kapcsolat. Az urszonda energiatartalékai 2016 szeptemberében merültek
ki, azt kö\etöcn a R07etta az üstökös
felszínére zuhant (a Földről ve7érelt
módon).
A Philae tiz különf~le mérömÜslert
vin magával, ezek az oswkös anyagáról. a leváló plazmár61, a napslél és a
plazma kö1csönhatlbuiról, aL. üstökös
felszinén az eleklromkus, mágneses
környezet dinamikájáról a rO, id műkö­
dési idö ellenére Jclentős mennyiségil,
Jól fclhasználható adatot kOldtek.
Az üstököS magja körtll keringő Rozella fedél7etén további műszerek müködtek 201 6-Ig.
RT ÉK '20
A 67P zenéjének felismerese után a
NASA szakemberei a más egitcslekszármazó elektromágneses sugárzási felvételeket is tanulmányozni
kezdték. Ahol a mágneses mezöben
felfedezhető volt az alacsony vagy
magas frekvenciás változás, a már
ismert módon frekvencia-transzformációval a rezgésekct a hallható tartományba helyezték. 2018 júliusában
a NASA nyilvánosságra hozta a Nap
hangját [7], amelyet euel a módsl.crrel tellek hallhatóvá. Ez egy mély,
pulzáló zümmögés. A videón a narrátor az egyik kutató, Alex )Ollflg, a
NASA egyik űrkutatási részlegének
alelnöke. aki reszt vett a Nap hangjának hallhatÓv3. tételében . A pulzál6
zümmögés hallgatása majdnem olyan
megnyugtató, mint a tenger morajlflsanak élménye, A kutatók azonban
nemcsa!" hangélmény elöállitása céljából alkották meg ezeket a hanganyagokat A hallható hang és anna!..
változásai a csillag belsejében történő
escményekkel és a kitörésekkel is öszszefilggésben vannak.
Rövidesen a Naprendszer minden
bolygójának a hangját h311hatóvá tetről
te a NASA, és nyilvánosságra is hozta
ezeket. A [8} egy összefoglaló videó, a
Nap és minden bolygója szerepel rajta.
A videón a hangok hallgatása közben
csodálatos felvételeken látjuk a boly.
gókat. Szerepel a Föld hangja is, amit
a Voyager űrszonda által végzett mérések anyagáDak felhasználásá\al Iehetett előállitalll.
7.5. Hangok a Holdról
A hull6csillagok hangjanak alapja a
szilárd meteoranyag felizzásakor, majd
szétrobbanásakor keletkező fényhatás,
ami fotoakusztikus jelenséget vált ki a
Föld fclS7.ínén. Az üstökös magjából
atomi méretU részecskék folyamatosan válnak le, majd reakcióba lépnek
az ionizált gázokkal, amik a csóvát alkotják. Ez a folyamat elektromágneses
hullámokat gerjeszt, ezek lassú ütemű
változásai konvertálhatóak hangga.
A l\ap esetén egy gigászi atomerő­
mű dolgozik folyamatosan, az elektromágneses színkep szinte minden
tartományában sugárzásokat kelt\e, s
anyagi részecskék tömeget is kilökve
magából. A mágneses mező iti is alkalmas arra, hogy hanggá transzformál... a meghallgathassuk. A Naprendszer
holygóinak izzó. forgó magja magneses mezöt kelt. amiben felfedezhető az
ütemes, periodicitást is mutató térerős­
ség-változás.
De mi a helyzet a Holddal? Hideg,
mindig csak egyik oldalát mutató kisérönk esetében a NASA nem talált
hangkent értelmezhető. meghallgatható hatásokat. Ugyanakkor egy érdekes
hangjc1cnséget feljegyeztek az ürku·
tatás történetében hűvös kisérönkkel
kapesolatban is.
Az Apollo--lO 1969 májusi utja az
amerikai t-lASA Apollo-programjánnk
negyedik urhajósokknl végzett repülése \'olt, es a második, amelynek során
a 110Idat meg is közelítenek. Olyanynyira, hogy az Apol1o--lO és utasai
minden lépést. manövert végrehaJtoltak, ami a holdra szállás ten,ében szerepelt. egyetlen mozzanat ki ...ételé\'el:
nem szálltak le a Hold felszínére. Két
ürhajós áts7állt a holdkompba. azt
leválasztották a Hold körül keringő
ürhajőról . megközelilették a Holdat
(15,6 km-re), majd leválaSZlva az
"éles" missziók esetén Holdon maradó egységet. a .... isszatérő egységben
marad\ a összekapcsolódtak a7 anyaűrhajó\'a1. Az Apollo--IO asztronaulái EIIgelle Ce/"lWlI, Tholl/ClS StafJord,
John }i:mg (21. ábra, balról jobbra).
117
21. ábra
A holdra sl.áltos elemelnek gyakorlása kOzben, a Hold tulsó oldala felett
repülve a7 űrhajósok furcsa hangokat
hallottak a rádióJu!"ból. A hangok nem
s.dlnnazhllttak föld l rád ióadásból.
mert a Il old árnyékolása miatt a Földdel ck kor ncm volt rádIÓS kapcsolat.
A hangfelvétel II NASA titkos dokumentumai közé került. csak 2016-bnn
hozták nyil\':inosstlgra. A [9] videó
a hangot figye l ő űrhajósok besLc lgctc:oenek egy rcszletét tartalmazza, a
háttérben akOlönös .fcnc; hangzást
lehet megfigyelni, s a bes7clgetés iron
anyaga is olvasható. Lcnyegcben elöször megállapitották az asztronauták,
hogy mllldannyian hallják az ürböl
szarmuo !..illönös hangokat (!..etten a7
ürkompban \-oltak ekkor). majd a70n
töprengtck. JclcnlSék-e a történteket.
Megállapodtak abban. hogy senki nem
fog nekik hinnt.
A visszatérés utan a !..öz\élemény
s.dllnarn 87 e..eménysorral kapcsolatos hangs7.alagokat eltűntnek nyilvánitonak. 15 é\- mulva dok umenláltan
titkositott anyagga váltak a hangs7.alagok. Mmde71 117 indokolhatta, hogy
a hnngjclcllség igazi okát nem tudták
megtalállll.
2016-ban II nemzetközi sajtó felkapta a "SzlOTI!". a Hold túlsó felen
hallható 7ene hire bejárta a \l lágol.
Az Apollo-IO utasai nem reagál tak a
hirekre (korábban sem nyilatlwztak
a törtentekről nyilvanosan) . .',fichael
Collim. a holdra sLálhisl kél hónappal
kesőbb ténylegesen végrehajtó Apol10-11 miSS7ió egyi!.. tagja kön)'\-et írt
a Hold meghódilasának történetéről.
Ö nem kerülte meg a titokzatos zeneI.
Magyarázanal is szolgalt- az anyaürhajó é::. a holdkomp VHF rádióinak
interferenciás jelenscgeként értékelte
a hangokat. Eszerint a hangok keletkC7Csl.'ben ti döntő mozzanat nem az
\011, hogy éppen a Hold lulsó oldalán
tartózkodtak az ürhlljók, hanem az.
hogy a.f anyaürhajó és a holdkomp e l118
vált egymastól és VHF nidión tartoIták egymással a kapcsolatot. Col lins
nem is nevezi zenének a hanghauisl,
ami inkább sipoló hangként irható Ic.
Egyébként őt a holdutazás elöu figyelmezteuek erre az eseménysorra, s a sipoló hangokat ö is észlelte, miközben
kél társa a holdkomppal lesIállt az egi
kísérönk felszíné re. "lég annyit in a
je l enségről. hogy ha nem figyelmeztettek \-olna e löre, akkor ö is ijesztönek
találta volna a hangokat.
Az interfercnciás magyarázatol
azonban nem mindenki fogadja c l.
A kétkedők szennt az Apollo 10 és II
ürhajósal magas szmten képLelI szak·
emberek voltak, sok száz órás kiképzéssei a hátuk mögön. soks7or tartot·
tak egymással rádión kcrCS7lül kapcsolatot, felis merték és azonosítollak
volna az egyszeru interferenc iás mlytyökcl. Valaminek tehát kell 011 lenni a
Hold tú lsó felén, ami a titok7alOS. nem
evilági hangokat e l őállította (az Apol·
10- 10 utasai minősítettek így a hangokat). Ezt az állásfoglalást képviselte
egy nyilatkozatában AI Il ort/en is. akI
az Apollo- 15 egyik aSLtronautája \olt.
l\em nehéz elképzelm, hogy menynyi elmélet születctt magyarázatként.
s az is tenneszetes, hogy ezek több::.égeben a Hold tulsó oldalan le\ö. Ismeretlenek által használt szcrke7ctek és
telepek is szerepeltek. VCgül a hi\atalosnak tekinthető állásfoglalás: a hangok credetc egyelőre rejtcly. a valódi
ok ismeretlen.
Elkanyarodtunk az eredetI témánktól. de lalán érdekes volt CI a kis kitérő. Arról a szerLŐ már csak nagyon röviden mer ezek utan beszámolni. hogy
ll7 Apollo I l lcgismertebb ürhaJósa.
Neil Arms/rollg Holdra lépésekor, miközben az elhiresült szavakat elmond·
ta az egy ember kis l épésé ről. ami 37
emberiség számára óriási ugrás. a fejhal igalójában \ Il:igosnn hallott (volna)
egy emberi hangot. amI •.Azan" (máshol "Adzan") hangzású szót mondoll,
A törtenetről tudósítók szerint késöbb
egy egyiptomi utja során tudta meg az
ürhajós, hogy ez a szó az arab világban
a muszlim imadságra hi\-ó szó. S a hir
teTJesztöi itt meg nem álltak meg, bejárta a világot az a további hir is. hogy
az asztronauta mindezek hatására át
is tért a muszlim \allásrn Armstrong
több í7ben ezt a teljes történeteI !..ltalációnak ne\eztc. VégOI a NASA és aot
USA kormányszervei hivatalos nyilatkozatot adtak I.i arról. hogy ürhajó::.uk
sem mI hason lÓt ncm hallOlI II 11 0Idon
járva. es a vallási áttérésböl scm igaz
22. ábra
semmi. Az Apol10-1 I ünnisszió resztvevői N~il Annstrong, Michael Collins és 81f== Alt/rill (22. ábra. balról
jobbra).
8. Zárszó helyett
A cikkben bemutaIOlI alkalmazások csak ízelítőül szolgálhatnak. a
fotoa kusitikus hatásnak ma már olyan
szerteágazó a felhasználási teriIlete.
A szerző abban bizik. hogy ez a sajátos
\i7sgálati. mt'resi eljárás többeknek
felkelti az érdeklődéset. ömi.lI6an folytatJa" a terna feldentésel.
Az ahibb megadott webcimek a
cikk készítésekor (2019. február vcgen) mind müködnek. de sajnos arra
nincs garancia. hogy ei hossLu ideig
igy lesz. li a valamelyik eimen később
már nem lehet a Jelzett mfonnoeióh07
hozzájutn i, a ke reső programok segithetnek az oh asónak uj oldalakon rá·
akadnt II hangokat tartalmazó videókra EI 87 llltemet dinam iku!>an \áltozó
vi lágában természetes jelenség.
Az Idezett weboldalak cimei :
t hllps:1/index hultudomany/20t2t07ltO/
csallano _hangot~ad~a_sarkl_fenyl
2, hllps:llnolll, hultechlsound-of·light·
huaweLl9Od3odt
3, https/lwww.yotJlube.comI
watch?v:09jWU0e3Hn4
4 httpS:/flndex,hultudomany/
urkulatasl20t 1/10104r'ityen_egy_meleorvihar _haflQl8l
5. https:JlcreatlOO-arts,comI2017I021thesound-ol-comet-67pJ
6 hnps://andrewhuang bandcampcoml
traeklacross-the-unlverse
7 hllps:llearthsky, orgtspacelsounds-ofIhe-swwtdeo
8,
htfpS:llwWwyoutube_comI
walch?v::tOL53eOOcNA
9 https:/lwWwyotJtube,coml
wateh?v::OMpBIABNTMw
RT ÉK '20
MAR
E
G
A digitális HE Füzetek is
kaphatók: www.dimag.hu
~
Elfogyott, csak
digilálisan kapható!
E
L
E
N
T
E.
K
Vörös Tamás
V.rizslltolt
. •CD
UrOl
,
,
~ElektrO_t1-"
--
.-
O
Ágoston - Nag,
Audiofil-Varázs II.
j
~ J 9.SItálvú PUSh-PUlI
~'\\-~
e/~16.'If
, ,\,!
8
4.
Egy-egy szám ára: 2790 Ft.
Rendeljen, mert el log fogyni!
A HAM·bazár nyitva
kezdőkne~k"""--
PIC -
H-~
09- 14, Cs. 09-17 Ó.,
Bp. XIII., Dagály u. It I. em.
100 W·..
hlbrldr
...
Még
egyszer a 20 W-os blbrldröl
Félvezetős
AIAA-korrektor
Univerzális elöerösító
www.radlovllall.hu
Hangkapcsolók
Nagymáté Csaba villamosmérnök,
nmtecsaba@gmail,com
hól) IlllÍkiXlé~1w 1/(/:11" Legnagyobb
elóm'iik lehát I'u/ame'" fog.l'us:tó be-
közeget használnak, persze digllolis
kódolással. Ezcknek már egy kc\-cs
természete!> \agy mesterséges interferenciaforrás sugárzása is fclborithatja müködését, Ebböl kö\ctkczik
speciális
legnagyobb hátrányuk
adók és \evők szükségesek a kapcsolat müködtetésehcz. A hangkapcsolók
abban is különböznek az előbblek­
től. hogy a/ át\ iteli kO/\- etito maga
a 1e\'egöben terjedő hang, igy nincs
szükség speciális adóberendeLcsre
A \e\örész viszont igen \-áhozatos
felépítési strukulnit mutalhat, ami a
\ele megval6sithat6 szolgáltlllii!>beli
különbÖ7ösegben is megnyilvánul.
Egy hangrelé általánosilOIf feh'piu!-
Címheli lfúI/akörül/k idÓllkJIII fe/-Iel-
IIlnik kiadwinyomkhclII hol egys:erii
jtiteb:ernek. hol himlkOfJó lálWín\'Q,~·
~tiglluk rel/dell'e u/ú u: elektronikár
Ell.:émdme,redö ~'i1áKU/lkbal/ ll: lehel
has:ntilari ., ideQlógiája", hagr gyakOrlO eKr nllol/yk(lpcsoJó fe/kapcsolaJi júmdlsugtiffem kell múr rewliillk
l..,"gywwkkor IJllIIg,ni/l'o:mlllk kell II
II
hOllgk{lpnolók nagyoll i.~ kOll/olr Ic;/jogO;)lJII.lÚgUI, {liII/kor úlö.1 I'UR.I' mo:gú.)li.Orlúlo:olI \:/'lIIeli'l!k fI/dl/II/.. mlomell" JO?J"~=tát (pl. le/el'bót. rciduj(,
l'l'rllilú/f)rr, dlúgitúlr stb.) (lI/lIukfuikai
megldbdil/!'w! né/kill (pl. okár ll: úgl'-
é.l' kikclfx;.wM.m II helynég hármely
se, ),cmgfefl'evö (mlklvfim), HP el'ö-
pOli/jáMI. ml'h'et tipikllsan a ke=iink-
ü,iJ, kllpacwló foko=lIt. Valamcnnyi
kel lö/"l(h,ó /afJsolú~,WlI \'tillllallmk k.i.
Pers=(' '1.f{I'WIt'= a máúk oldalrólllc!=~'e
luúrám' j,\- lehel, hi.l=ell gyakorla ('g)"s=enibh lelleI /{Ipso/ga/ás helyefl fOgt'
Iwgyoll/úllyos kapcsol6 IItJS=lUilala.
E 1I(;=iipoml·itáhall "enl foglallIlIk á/lásl, ("élI/lik a= ('Ieklrolllka o/daláról
t6rlc!/IIj megkö=eIiIJs. egy kiprooolt
I"úlogalásgyiijlemém' kö=reudásál'Ol
Tonihbá urra I_I .5=t"ft:fllénk rál'llúgilalll, 110g.'" a fent enllitell. ,l júl ismerI
említett funkeiomilis tömb azonban
az igen}ckhcz igazodó eltérő tlramköri felépltésü lehct, a ke7dők egyszerü játékszerén tul a speciális alkalmazasokig. Ez utóbbI lehet pl egy
betöres\edelml rendszer reszét alkotó ü\'eglörés-ér7ékelő is.
Az alábbi válogatá~unkban Ig)"'ekszünk mindezekre példákat is mutatni,
mintegy keresztmetszetet adva ennek
a \áltozatos elektronikai alkalma/asnak, Ennek keretében pedig törekszünk a nem .. megs7okou" kapcsolástechnikai fogásokat elotérbe helye/ni
Bemutatunk tisztán tranzisztoros megoldást. ,cgyc~en tran/is/toros-IC-s
kapcsolásokaL Ez utóbbi tekintetében pedig ragaszkodtunk a legfeljebb
2 IC -I fe1has7n;lIó kapcsolásokho7.
TerjedelmI korlátok militi a7 crosarnmu kapcsolóresz tipus\- tlltolatM\ nem
fellw,I'=nálcisi tel1l/et{'" IlÍlmenÓ.'1I á/taIOl/oWlhb. már-már Ipari ct'lti alkalmu=ci\a
l.\-
le"('tJ~ges_
Altalánositott "definíció" s/ennt a
hangfrek\ encias Jellel müködtetctt,
hangra reagáló készolCkeket hangkapcsolóknak, hangre1t:knek ncvezzuk. A mIIi Illodern távirányítók
\-agy Infravörös, vagy rádi6s átviteli
120
taginijuk részlctClben, igya kapcsoló
kimenetOnk (nomen est omcn) mindig
(hang)relé lesz.
1, Egy kis elmelkedés
Jóllehet, cikkünk ffiszereplöje a hang,
illel\e a hangát,itel. de ebben az esetben szó sincs HIFI igényekről. Ez a
tén) pedig egésl duna leeg)szeru!>iteshel is \ezcthet. Igy pl a hangfelve\0 ..egység" s7crepében a lego1c ...óbb
tömegcikk is megtcszi, Kapcsolásainknál leggyakrabban a ma már filleres tételt Jelento elcktrdmikrolonkapszulát használjuk. melynek több
tulajdonságairóL és nramköri beállításarói pl. [I l-ben olvashatunk_ Ebben
a sLcrcpkörbcn találkozhatunk még
pl. mIkrofonnak használ\ kis hangszóróval, vagy akár egy telefonkagyló
s/énmikrofonjával is.
A fes7ültsegerősito feladata a mikrofon gyenge - gyakorta 5 .. lOmV-os
jeiét a kapcsoló fokozat müködési
s/intjére emelni Ez utóbbiak Cl-, ill
snnt\c/crelt eszközök lesznek. igy
mükOdtclésl fcszültsegük lápfeszültség nagyságrcndü lehet, Ezek Ulán
beJatjuk, milyen tetemes erö!>itést
kell meg' alósitanunk_ És maris problémák sokaságat ,,\ettük a nyakunkha", hisLcn aL érzékeny. nagy erosítesü fokozat egyúttal z3\'arc:rzékcny
is. Egy erősítő érzékenység] adatá n
tul Mnak S<Í\'szélessége is meghatároz6 paramétcr. és iti most megint
csak nem a HIri hanghüseg definiált
énekeire gondolunk. Hangkapcsolókkal ,ulanuféle korlátozon hang-
RT ÉK '20
tartományra (erös lülzással nevezhet·
nénk kódolásnak is) történő rnükö·
deSI szeretnenk elér,n.i. Ehhez pedig a
feh·evö erősítöJének sá, korlátozott.
vagy sze lektív tulajdonságünak. kell
lennie.
Az egyszerübb hangrelé erősí·
tője nem ilyen tulajdonságu. alaz
gyakorlatilag minden
az erősítő
érzékenységi kUszöbél meghaladó
hangra rt:agfll Abszolüt csendes kör·
nyezetben még ez a megoldás is Jól
haS7nálható lehet. A szeleklh hang·
kapcsoló IUlajdonsága pedig. hogy
csak bizonyos frchenciatartomány·
ra cl"lékcny. mint pl. a használójának
alt hangjára. vagy éppen egy magasabb hanglckvésü tapsra. Ket dolog
fontos tehát erre az áramköri tömbrc
nélve: a nagy erösités. és a szelektivitás. Egy fokozatban nem is lehet
mindig mindkeuöt meg\"alósitani
Paradox módon mindkét kövelelmeny t más áramköri filozófia menten meg lehet kerUIni. de erről majd
a későbbiekben.
A jel fogadó egység másik részfeladata annak biztosilása, hogy a
berendezés csak egyetlen hangjeire
reagáljon, illet\e kizárja a külső Lajok által kiváltott téves kapcsol.asok
lehetőségét. Például egy tapsJei több,
egymáshoz közeli frekvenciájú pozitív és negntív félhullámból áll (lásd
egy kcsőbbl ábránkaI). BiztosÍlani
kell 31t. hogy csak az első jelö!.!tzelevöre induljon a kapcsoló, kOlönben
az állandó prelljelenséget produkáln3. igy .Jobb helyeken" a JelerŐl>itöl
eg} mOl/oJ/abil mlllfidbrfÍfOr követi.
A monostabil billenöfokozat a tetszöleges alaku es hosszúságú beme!let i feszUltségből (s esetUnkben éppen erről van szó) egy meghatározott
amplitúdójú és hosszúságü impulzust hoz létre. A monoflop kapcso-
B
R2
4l0k
•
M$
A
2k2
jellemzöik Illes7kednek . Ezek \ á·
lasztásáról pedig döntsön az olvasó!
A döntésekheL segítséget úgy adunk.
hogy az egyes típusok ismertetesénél
minél több müszaki paraméteTl. mérési eredményt. elkés7:ítési javaslatot
megadunk hol több. hol kevesebb cl·
méleti támogatással.
2. Tranzisztoros konstrukció
Az I. á brá n egy olyan hangrelé kapcsolást látunk. amely az aktiv elemek
tekintetében tisztán tranzisztorokból
áll. A csupán 5 tranzisztorral dolgo·
zó áramkör szinte minden. az előző
fejezetben taglalt "előírást" kompakt
módon teljesít. Elkcszítesét minden
kezdő áramkörépítönek
is bátran
ajánljuk. A kapcsol:is lelke a T3 és a
T4 tranzisztorból felépíten bistabil
multivibrátor. Ennek részletes áram·
köti bemutatását {2J-ben megt3láljuk.
Ez persze ol} régen \olt. no meg az
előbb említen kezdők mi3tt is. a lénye·
gét ki\onatosan összefoglaljuk. Áramköri részletünk. nC\éhez méltóan, két
stabil állapotot mutat úgy. hogy vagy
csak az egyik tranzisztor vezet (pl. a
T3). v·agy csak a másik. lia pedig az
egyik tran7isztor már vezet, a másik
biztosan lezarasban marad (egyik stabil állapot). Ez a helyzet mindaddig
fennmarJd, mig a/ áramkört át nem
billentJílk A7 éppen vezetésben k\"ő
tranzis7l0r lezárását úgy tudjuk elérni. hogy bázisárn negati\ impulzust
adunk. (Ez utóbbit ugy is értelmezhetjük, hogyabázispontján a lesthez
képest pozitiv feszílltségét csökkent·
jük.) Ez a záróiranyu impulzus a C5
és a C6 kondenzátoron. v818mint a Dl
és a D2 diódán at mindkét tranzisztor
bázisára eljut. Az ekkor zan állapotu
tranzisztgrra (példánk esetében a T4re) ez az Impulzus hatástalan, míg a
R3
'"
R'
lJ~+
47k R5
~
11
BC-'~
.., Iic<
e3
Re
P
.o. ~
I ,on
47 U
2'
1N4148
R.
72
e2
Be182
R"
".
~
T3~1
.,
Rll 10 k
tv' )
~
, c, , ce "
,''''o ,''''o
BC~82
BC182
J
03
R"
'k?
R910 k
)
JZC-42F
BA158
R7470
,'W,o tv
--11
R'
lásunk kimenetén tehát az egyszeri
h:lIlgimpulzus (pl. egy taps) idötartamanál hosszabb idej(j impulzus jelemk meg. Ezen - általában lÍlHtható
időtanam alatt a többszöri tapsolás,
vagy éppen beülő za\ arjel hatlÍstalan
marad. Az il~' módon formált \ezér·
lőjel már alkalmas a kapcsolófokozat
meghaJt3.sára.
Az egység itt is két réSLből :illha\.
Azt kell biztosítani. hogy az indító
hangjel a kapcsoló müködesét akti·
\álja. de az ugyanolyan következő
hangjel pedig letiltsa. Áramkörileg
tipikusan egy bistabil bille"ök(irf
hasznalunk ere a célrtt. amelynek kimenete mar a tényleges kapcsolóele·
mct vezérli. Igényesebb eseteknél az
elektronika megoldja a bekapcsolási
nulllÍzást is, mert nélkUle n legtöbb
csetb~n a rendszer első bekapcsolásakor bejö, ö jel nél kUl is aktiválódil..
n kimeneti kapcsoló fokozat. MI\el
leggyakrabban hálózalI Ozemü fogyasztó kapcsolgatásaról van szó. a
kapcsolónak arra alkalmasnak kell
lennie. A mai gyártásü. nagy kapcsolási számú tok07011 jelfogók erre
a célra khálóan megfelelnek . Természetesen a S711ltcn klasszikusnak
számító tirisztoros. vagy triakos hálózati kapcsolók is illeszthetők ebbe
a rendszerbe. SŐt néhn megkerülhetetlenek. Ez utóbbi megoldás ugyan
bonyolultabb elektronikat kívan (pl.
a hálózattól történő gah anikus eidlasztás problémája miau). de kOIönösen nagyáramú fogyasztók esetében
ez a járh3tó ut. E tekintetben pedig jó
kompromisszum 3 tokozott S7ilárd·
IcsHclé (SSR) alkalmazása.
VégUI pedig megemlítjük, hogy
8 k(1lönböző kapcsolások ban bemutatott és/vagy elemzett áramköri
lllodulok egymás köZött cserélhe t ők.
amennyiben azok be·és kimeneti
R"
>ov
O) R'"
l
'rv
"........
~T'
R" '"
".
BC548
OE
~r
<o
II [
B
BCl92.8Cl84
L-
D B
aJe
D E
Be'"
1. ábra
RT ÉK '20
121
Frekvencia, Hz Érzékenység, mV
1000
100
500
250
250
400
100
1400
1. táblázat
másikat azonnal lezárja. Ez a mozzanat pedig - a visszacsatolás miatt kinyitja az eddig zárva levő eszközt, s
létrejön a másik stabil állapot. Bármelyik tranzisztor vezetési helyzetet is
nezzük. minden egyes bejövő (lezáró)
impulzus hatására állapotol.vált. amit
itt ft T5 vezérlésére használunk fel. (A
s=erkes=ló megjegFese: a fent vázolt.
végső soron egyetlen bemenetről vezé relhető bistabil nem egyéb. mint a
bináris osztMokozatok, más neven
"modulo 2" frekvenciaosztók egyik
fajtája.) A T5 pedig igya J Jelfogón
keresztül megval6sitja a fogyasztó bekikapcsolását.
A vezérlő impulzusokat egy .,kombinált" elöfokozat állítja elő . A kategóriájának mintául szolgál6 [2 j-ben
látolI megoldáshoz képest lenyeges különbséget tapasztalunk. Az
elektretmikrofon (Ml jeIét ft TI erő­
s iti. amely azonban a T2-vel együttesen (a C3. R4 okán) egy monostabil
Illultivlbrátort is képez. Igy a konkrét
erősítés nem is erhető tetten. hiszen
kellő amplitudójil bejövöjel hatására
a kollektorokon már a fo rmált, s adott
időtartamú impulzus jelenik meg (Iasd
előző fejezet), amelynek szélessége Jelen esetben kb. 400 ms. Ez az a
kivárnsi idő. amely alatt semmilyen
más. új bejövőjel nem zavarhatja meg
a rendszer müködését. A 2. á brá n
egy valódi tapsjeinél felvett, s a TI
(ChI. sárga). T2 (Ch2. kék) kollektorán mutatkozó jelalakot mutatjuk.
Az meg már csak .,hab ezen fokozat
ton ájára", hogy az felülá teresztö átviteli tulajdonságot is mutat. A bejövő,
kolönböző frekvenciáju jelek hatására
bekövetkező erősí tescsökkenest (az
átvitelt) nem tudjuk közvetlenül re·
gisztrálnL hiszen a fokozat vagy ad
kimeneti impu lzust , vagy nem. így
fo rditva járunk cl: úgy bizonyítj uk a
fre kvencialÍtvi telt. hogy az I. táblázatban megadjuk mely frekvenciaértékeknél milyen hozzátanoz6 bemenet; érzékenységnel ad a fokozat
kimeneti impulzust. Elmondható ezek
után. hogy kb. I kHz-cs jeltanomány
feleli közel azonos érzékenységgel
dolgozik a fo kozat. majd csökkenő
fre kvenciák esetén egyre nagyobb
bemenöJelet igenyel(ne). Könnyü belátni. hogy pl. 250 Hz-hez tartozó, ef·
fe ktiv énéket tekintve 400 mY-os jelszi ntet az elektret-kapszula nem fogja
produkálni, igya lapskapcsol6nk ncm
is reagal erre a frekvenciára (scm). És
mindezeket elértük két tranzisztorrall
2.1. Elkészítés, beallítás
Kis elektronikánk szamára egy 40x75
mm-es nyáktervet (3. á bra) készÍ1ettünk. melyhez tartozó bcültctési rajzot a 4. ábrán lá l ha~uk. Az áramkör
Jól tagoltsága okán a beüllelest érdemes fokozatonként elvegezni. s azonmód be is vi?.sgálni . Például abistabil
reszlet ellenördsehez II hozzátal1oz6
alkatelemeken kivül meg az R6 el·
9oJ~L
'Lol
oa
q Mlfro
:I.-t
oo
g-o
~
6
"'\...o
2. ábra
122
A
3. ábra
J
4. ábra
lenáJlást is Ultessük be, majd annak
T2 felöli véget egy mérőzs inórral a
testre érintve az átbilleneseknck meg
kell tönénniük. (1\'émi sztochasztikus viselkedést nyilván tapasztal unk
majd, az érintkezésck kiszámithntallan pergése miatt. A monostabil foko?..at szerepe eppen ennek a kizárasa.)
Az clőfokozat ellenöncséhez pedig JÓ
segítséget nyujt a 2. ábránk. valamim
az imenti táblázalunk. A tápfeszültségünk 6 V, a nyugal mi áramfelvetel
néhány milliamper csupán, így igazán
ga7daságos kis berendezést keszilettünk! Nagyobb tclepfeszOltség esetén
gondolnunk kell arra, hogy mi ndkét
billenő fokozatnál a maximálisan fellepó emitter-bázis zárófeszültség egyenlő az Ur telepfeszültséggel. Amennyiben az eszköz Uf,lO értéke kisebb. mint
a telepfeszültség, akkor a trnnzisZlor
már a7 első periódus alall tönkremegy.
Modem szilicium tranzisztoroknál ez
a veszély csekély. de m!zzünk utána!
A \édekezés rnódjalról meg pl. [3}-ban
olvashatunk.
3. Szúrós konstrukciók
3. 1. A ~retro~
Az elsö. már IC-t is használó kapcsolásunk a ..retra" jelZŐI kapta annak okán.
hogy..rneghatározó áramköri elemként
újm használatba vesszük ajó öreg 741est. De csak szép sorjában! Kapcsolási rajzunkat az 5.a libr;ín mutatjuk.
Az elektretkapszula jeiét itt tranziszRT ÉK '20
.,
R
2M2
31<3
al
c,
R2
A
+
..,
10"
R'
R6
~1
~k7
TI
,
;$"
R'
",,"'
270
-~
bl
-
.u,
~ -ICI
R1
'00
R6
20.
c,
R2
IC'
Uli
" 100e)
3
co f=:----.,
13
·eN
CT
10
OS
O,
OC".
, B
GJc
' e
06
(,
2
•
r'" \i
02
03
05
~
o'c t
Le
14 Cl
,"
-~-
"
. , -U",
1C2
o,
'+e :4)~;~ I
R'
I --I u,
~'"
I'00n
,~ ::-- ,7)
f>' )'00 n
~
SSD106PHDC12"
4017
BC549
O•
o
lk
c !'ol
-'- 6 "'"
lk
I
I
<t5:3
..L
12V
I!~}!
R"
o
o
o
o
t ~R"
~
02
..g
I
BA158
RIO
"6
«"
BC548
C2
5. ábra
toros fokoznt (TI) erösiti. A fokozm
munkapontbeál1itása olyan. hogy az
a n) itas-zárás hatarán \an, tekintettel
R3. R4 szokatlanul magas ~rtékére_
A bejövö jel ezt a labilis állapotot biLtosan a vezetés állapotába h07.2.D, S az
erősitö kb. IOO-szoros tényezővel erő­
síti, ami aknr a határolll.;ig i.. elmegy.
Ez sem fi HIFI erősitők jetlcm7öje!
A csatolótagoknak köszönhetőcn jellegzetes felülateresztö karakterisztiká\-altes7i en. amit a 6. ábrán mutatunk
is_ AL ..előírások" szerint a fokozatOl
egy monosl3bil egység !..ell. hogy kövesse. Ezt valósitja meg ICI ~s áramköri környezete. A CMOS (korábban
TTL) logikai áramkörök témycrésével a müveleti erösltökkcl felépitett
monoftoppok jelentősége csökkent.
A tdjes elfeledés ellen, meg hát ..retro··
az áramköri titulusunk. mükOdését
az S.b ábra alapján ismertetjük, az
5.a-étÓI ftIggetlen pozici6számozással.
Az áramkör alapvetöcn egy pozitíu
>
r
l'• ,•
~
-
•
T - R2·CZ·ln(UI+U2):U c
Ha az előfcszitö U . feszültséget pozitivra választjuk, akkor a negatív indít6
impulzus akimeneten pozitívba menő
állapot\áltozást idéz elő. Konkrét kapcsolásunknál ut6bbi módozatol alkalmaztuk, hogy ne legyen szükség negatív lápfeszOltségre is.
Azt is tudnunk
kell. hogy egy telepes tll.plnlás eselén
a 741-es kimenete
"nem tud" zérus lenni. annak alaphelyzete kb. +2 V-on van.
Ezt az alapállapotol
kell a P segitségével
ugy létrehozni. hogy
az in\ertát6 bemeneten is ezt az értéket
állitjuk be. Ebböl a
helYletböl billenti ki
a TI felöt érkező első
negatív impulzus. Az előzőeket szépen
szemlélteti a 7. ábránk szkópfelvétele,
ahol Ch2 (kék) a TI egy tapsolasra kiváltott kollektorjeiét. mig Chi (sárga)
az IC által generált impulzust mutatja.
És egyáltalán nem a szerző ,.szám.
misztikai bogara", de ha a konkrét
értékeket (UI 12 V, U2 " U( = 2 V)
behelyettesítjük a fenti képletünkbc,
akkor 87 impul7usszélességre ill is
400 ms (pontosan számolva 420 ms)
adódik. A 7. ábrán ez az énék olyan
pontOSAn ábrázolódik. hogy a mintapéldánynál nem lehetett számottevő az
RC elemek értéksz6rása.
Bistabil áramkörnek ebben az
esetben egy ilyen feladatra bekötött
dekádszámlálót (le2) használunk.
A CD4017-cs tok aL egyik leggyakrabban használatos tipus. Ha abistabil
SZÓl az escdeti énelemben használjuk,
akkor azt mondjuk, hogy egy kimenetnek nlÍnden egyes bejövő impulzus
hatására bekövetkező (két)állapot\-'állozását hozzuk létre. EII az IC2-nél
[
,
~
V '
..
6. ábra
RT ÉK '20
van visszacsatolt komparátor. A pozitiv visszacsatolás C2 kondenzátoron
keresztül \al6sul meg. miközben az
invertálö bemenet R l-en keresztül negath elöfeszUltséget kap. Ekkor a kimenet stabil pozitív szinten van. Ha a
pozitiv inditó impulzus az UA feszültségét képes zérus fölé vinni. akkor a
kimenet negatív s7mtrc billen. Ez az
állapot pedig addig marad fenn, míg az
Uli a -(Ul +U2) értékéről OV felé emelked\e eléri az Ur énékél. Amennyiben
számszcrusil\e akarjuk kifejezni. akkor irhatjuk. hogy az impulzusidö:
7. ábra
123
o
ugy érjük el. hogy csak 2-ig engedjük
snimolni, az.8.Z a Ql kimenetet (-I. /áh)
a Re.\'ef bemenetérc (/5. láb) visszavezetjük. s így a tovabbi számlálás lctiltódik. A tok QI kimenete pedig a már
megismert kapcsoló fokozatot vezerl i.
A QO kimenetre - amely ellentétes
logikai szintü a Ql-hez képest - kötött
D3 LED pedig a berendezés .,üzemi
állapotát" jelzi. segitségével tájékozódhatunk abistabil ..állapotáról"'. Alkalmazása egyfajta kényelmi szolgáltatás. élni vele nem szükséges. ezert
ábrázoltuk szaggatottan.
KlnJneteld
3.2. A ~retro~ elkészítése, beál/itása
Az elektronika egy 55,,65 111m-cs
nyáklapon (8. ábra) késLült'cl. melynek bcmtetési oldalát a 9. ábrán láthatjuk. A7 aram kör jól tagoltsága miatt
a beilltetés. bemérés aF elöl.ő munkadambunk gyakorlatának megfelelő­
en - fokozatonként történjen! Egyetlen
beállítási teendőnk van: a P segilségével az IC l kimenetén a7 alaphelyzet
(kb. +2 V) beállítása. Ekkor lesz a fogadó egységünk il legérzékenyebb. A
tapasztalat szerint ez így tul érzékeny
is, érdemes a potenciomélerrel magasabb "referenciaszintet" választani.
Mmden további segítséget a 7. ábrán k
megad. A kimeneti jclfogóról az elöző,
s majd mínden további kapcsolásunknál is elmondható, hogy az anyákterv
jól elkolönített helyen van. Tcttok ezt
azért. men szinte biztos. hogya mintapéldányoknál használt típusok nem
egyeznek meg az olvasók fiókkészletével. Így aztán arra az elkülönített
resl-re bámlilyen más típus is adapTL071
".
470 k
220 k
.,
r--3 :0-- 7
C,
•
$
M
R3
..,
tá lható. az érdemi nyákrajzolatot nem
befolyásolja. E konkrét esetben pedig
az SSD106PHDCll-es típust alkalmaztuk.
A nyákot eredendően DIL-14 tokozásu 741-eshez terveztük, de modernebb DlL-8 toko7ásll (sot a lábak némi
kihajtogatásával kcrek fémtokos ösi
gyártmányok) ís beühethetők. Utóbbi
keltő lábszárnozásat az 5. ábran zárójelbe tettük.
müvclett erősitőhöz. amelynek negatív visszacsatoló hálózatának R5, p
tagja biztosítja a stabil munkapontot.
amit az R2. R3 osztÓ a tápfeszültség
felére állit be. A nemlllvertáló erősítö
váltakozófeszilllségü erősítéset a P.
R5. valamint a frekvenciaruggö R4.
Cl tag határozza mcg. Ez utóbbi aláh'ilelnek enyhe J'elüláteresztö jellegeI ad. amit a lI . ábdn mutatunk i".
A kimencti AC csatolás miatt díódás
(D l, D2) határol:is (egyúttal \edelem
is) formálja meghajtó jellé a felerösített mikrofonjcIcI. A monostabilbistabil együuest egyetlen IC-\cl
(IC2) valósítjuk meg, ami a CD4027
keltős JK tipusú tároló. lu elöször engedtessék meg egy kis elmélkedés e
tárgykörben.
Szinte evidenciának kellene hasson. hogy pl. monostabiinak az 555-ös
IC-t (vagy annak CMOS változatát)
3.3. A "mindenes"
A 10. ábrán bemutaiOlI kapcsolásban az elektrétmikrofon jeiéi már az
ICI (TL071) erősíti. majd annak kimenett!t logikai egység dolgozza fel.
Ez utóbbí tagjait név szerint már Ismerjilk: monostabil és bistabil áramkör. A mikrofon nagy belsöellenállása jól illeszkedik a FET bemcnetü
tC2 4027
,
18
0-'---
.f-j-
"iM
TI
'il
'00,
(ker)
3 CI
5 K
IR
-O
R'
470 k
•
C2
I'"
R'
'00'
R'
I100U
,:2,
7 S
R71 M
ch
---.!!
S
~
f-j-
13
CI
...!!
1C2b
1N4148
DO
D
" frDS
·0
~
~12
,
j
•••
~T
'Ok
•
15 V
~l!
TI
,
-E IR
."
Be548
K
02
•
BA158
R81k
iC5
03
P.r-
J 1C1~
",
(ker )
9. ábra
D'
~5
R'
!
8. ábra
1N4148 ZPD6 8
C. . ,
R'
-
C-
1'"
10. ábra
124
RT EK '20
co
> ..
>u
fu,
t:
,
F
.
~
o.•
~1lI
3u
'
•
=> ••
.
=>"
•.,
Frel<veocla, kHz
•
~
L
Frekvencia. kHz
13. ábra
11.ábra
használjuk . A legtöbb hangkapcsoló
konstrukciónál mégsem aaal találkozunk. A szeoő tapaszta1:1l3 alapjan
is megállaphhatjuk. hogy az 555-ös
triggerclése rendkfvOl kényes a zaJokra. Az pedig gyakorta té\cs indítást ercdnU!nyclhcl, 3mi itt nagyon
nemkívánatos jelenség. Persze elektronikai vedelem van ez ellen is. de
akkor IS még csak egy monostabilunk
lenne. A kétállapotú eg)'seghez ujabb
IC -. kellene ha~7nálnl (ha kizárólag
IC-ben gondolkodunk), de a bevezelönkbcn leinak szerin! annak számát 2-ben maximáiluk. Jó. tudjuk, az
556-os két 555·öst tartalmaz egyetlen
tokban. de 555-ösből blslabilt kialakilani meglehetóscn körülményes.
A tároló flip-Rop (FF) tokok egy kis
Iclcményességgel viszont mindkét feladatot ellátják.
A rajzon szereplb első FF Set bemenetére (7. /tib) érkezik a fonnalt
vezcrlöjcl Ha Cl a bemenet a táp feszUltség felénél nagyobb jelet kap.
akkor annak kimenetc H szintre vált.
Az elöfokozat és a logikai rész tápfes:,dlltségét a 03 elemi stabilizátor
c"
,
;1
'"' 11:'
R'
I
R"
i
R7 330 k ~
,
~
2712 33 k
R"
'"
>
• s
f
...
~
M
-
'"
R.
I:~~ ""lk
"585V
14
Dl'
of1-
,I-
ICu,
+
~
~3C0'
+
2 IClb
R~
•
"G
",20
D
:'m r]V't
A
r;;-
R'
"
Következő berendezésünk ket dolog miatt is érdemel figyelmet. Első
fejezeWnknél említettük. hogya nagycrősitésli elöfokozatok .. hátrányát"
cgy kis áramköri rafineriával meg
lehet kerülni . Erre mutatunk itt most
egy példát. Másreszt pedig a fogadó
erősítonk is tovább lép a szelektív érzékenység teriiletén. De nézziik is a
12. ábrát! A fogadó erősítő (ICI) az
LMJ58-as univerzalis tipusu. két mu
veleti erósitöt tartalmazó tokra épül.
Első OPA-Ja invertáló erösítő. de már
egyfajta sávszürö átviteli karakterisztikát mutat (13. ábra). Ezt az erősí­
test meghatározó, visszacsatoló RC
hálózatának kialakításával érjük cl.
De ennél szembetunöbb a fokozat kis
erösitése. amely a gyakorlatban kb.
5-szőrös. Itt akkor tényleg nem beszél·
hetUnk a nagyerösítésíl fokozatok zavarérzékenysegéröl. De ekkor hogyan
BAI58
• c.
"
6'.
• S
.(l
O
D
~
T
~
,
-
\
R"
KB1-H12S
'"'
II CI
l2
r;;-
r::::::
03
",20
,l-
·12V
.(l
"
4b )"
BC548
7
)
R~"70
•
--
3.4. A ~ /e/eményes ~
-
T
3 CI
"'«
ban mfir egy 15 ... 20 mY-os bemcnöjel
az erösitőt totálisan túlvezerli. Igazi
kis mindent:s.
te2 4013
R"
"',,220
>
N
C2
BC182
ICI LM358
R24k7
kb. 7 V-ra állítja be. Amennyiben az
elegendő szintu beírójel az le2n-t bebillentette, akkor az n Reset bementére (4. hib) visszacsatolt R7, C4 tag
által képviselt időállandó leteltével
(ez kb. I s) \'isszabitJen az alapállapotba. igy létre is JÖII a monostabil idöz.ítés. Ez a kimenet K kapcsolón keresztiII közvetlenül is vezéreihetI a kimeneti kapcsoló fokozatot. Ekkor p1. a
bejárati lámpánk I s-ig fog világítanI.
Ezt az értéket C4 növelésével kitolhatjuk. de vegyük figyelembe . hog)
ezen idó alatt újbóli hanginditás nem
lehetséges. A monostabil jele a tok
második FF-jának órajeJbcmenetére
(/3. láb) kerül. A rajzi beállításban
annak kimencIc minden órajeire meg\áltoztatja állapotát, azaz meg\'alósul a bistabil funkció is. amit szintén
K kapcsoló megfelelő állásával \álaszthatunk ki.
A kimeneti kapcsol6egység már
nem szorul bemutntásra. A jelfogó\'al párhuzamosan kötött DS LED az
Ozemáltapotot mUlOtJa. A kapcsolás
érzékenysége P-vel szabályozható. és
elmondható. hogy annak középállásil-
IM
CO
k
I
R11'
220 k
OT
lN414 6
12. ábra
AT ÉK '20
125
Megjegyzés
Taps
D
Q -Q
-
l
O
l
Ki
l
O
l
O
Be
2
l
O
l
Ki
o
2. táblázat
lesz a gyenge mikrofonjeiből a logikaI
egységet meghajtani képes vezérlőjel'?
Úgy, hogy az erősítő fokozatot a második OPA-jából kialakított
érzekeny komparátor követi. Annak referenciáját az előző fokozat
munkapontbeallítási osztójának (R3.
R6) kismertékű feszültsége!tolásával
(R5) állítjuk elő. Ez az invertáló bemenetén kb. 200 mY-os feszültsegeltolást
jelent a fázistart6 bemenetehez képest
(ld. a rajzon jelölt feszültségeket). igy
csupán erre a különbségre szükséges
az első fokozatnak erősíteni. amit ha
\isszaosztunk az erősítési tényezővel,
akkor máris il mikrofon jelszolgáltatási srintjénél vagyunk. A7 eló7óekböl
kivehető. hogy hangkapcsolónk ériékcnységét a7 említett feszültségosztó
R3-as tagjának módosításával állíthatjuk be. Annak értekét pl. 200 kolun-ra
növelve a kompani.tor bLllenési érzékenysége csúcstól csúcsig 90 mY-ra
módosul. ami már igen jó érték.
A logikai egység ez esetben is
FF aramkörböl (lC2) kés.áil. most a
CD4013-as "D" tárolót használjuk. A
monostabil kialakítása szinte azonos a
10. ábm megoldásával. Annyi új szolgáltatást .,becsempésztünk". hogya-Q
kimenetcre kötött Dl LED a tapskapcsoló .,fogad6készségeról" ad tájékoztatást, szerepe az 5.a ábrán levő 03éhoz hasonlatos. Mivel a komparátor
\"ezérlóje1ként egy negatív impulzust
ad, s a 4013 pedig felfutó feszültsegugrásra billen. igy szükséges a két egység
közé egy fázisfordító fokozat. Ezt valósítja meg TI inverter. A tároló második
FF-je bistabil üzemmódú, modulo 2
számláló. Ezt ügy éljük el. hogya -Q
kimenetet (12. láb) a D bcmencttcl (9.
ltib) összekötjük. A vezérlés (/I. ltib)
hatására bekövetkező állapotváltozásokat a 2. táblázat foglalja össze. Szinten
új szolgáltatás a bekapcsolási nullázás
megvalósitása. E7 úgy valósul meg,
hogy amikor a tápfeszültséget bckapcsoljuk. akkor a C6 az R II ellennlláSO!1
át töltődik, es az ellenálláson felle]>Ö
!eszüllségugrás a Resel bcmeneten (10.
/áb) L allapotba billenti a bistabilt.
126
o
~-
:-
. \.
o
14. ébra
3.5. A ft/eleményesft elkészítése,
beállítása
Az elektronikánkhoz készült 40x85
mm-es méretü panehervét a 14. ábrnn,
bcültetési raj7..át a IS. ábrá n mutatjuk.
A stabil elektronikai egyscgeknek kö-
o
15. ábra
szőnhctócn
a beültetett panel semmilyen beállítási műveletet nem igényel.
Az érzékenységi adatában sem érdemes
a rajztól eltéröcn válto7talni. A7 alkalmazott jelfogó tipusa iti KBI-1I12S
(Korea) voll. Működése közepesen
7.ajterhelt környezetben IS üzembI7\OS.
RT ÉK '20
,C',,
-
i
I
R2
'"
-$
"''"
R'
,,.
RO
,
j", ". R. § •
~C1.
1
R4 2M2
IC2a
~
R3
M
'"
R'
r;',
'"
1C2 4013
,
c,
.o,C3,
p
2
",,.
IC' 314 TlQB4
R11011
RT
.
R'! lllr--...'
:i'rk
-
15 k
.«
10
le
"
.o"
o '
CI
-o
~
".R'~ rv )
3 CI
p:.
+12V
L-
OD T
.1-R
~
-o
T
2N2222
T
R14 43 k
2N2222
±~,
R"
IC2b
Irj-s
7 C5
51 K::;-L!- II
t~'
.o"
"
a~
j' D T
'" ,
o*, "'
,.
S S
R"
BA158
C
R"
410 k
,
.L-
Ed
D
o
D
E
16. ábra
3.6. A ,.profi"
A klasszikus módon megvalósítható
szelekti, itás tekintetében egy felsökategóriás kivitelezéSI mutat a 16. ábra
elvi rajza. Az áramköri struktúra mit
scm változott, dc a bonyoluh(nak lálszó) fogadó erősítő fokozat már magas
minőségi követelményeket is kielégít.
Az ICI ú PA (TL084) első tagja (lela)
neminvertál6 kapcsolásban végzi a
tényleges erosítést, miközben átvitele
már felüláteresZlő jelleget mutat. Ennek
töresponti frekvenciája 1,5 kj lz környékén van. Az IC l b viszont egy jó minősé­
gű aktív savszűrö. melynek fu értéke kb.
3 kll.l körüli. (A.l dkt:~.lU1t millta~l­
dánynál3.2 kHz volt). A szúrö meglehetősen élesen "vág", a -3 dB-es sávszéJcssége mindössze 80 Hz (!) Ez aztjelenti.
hogy már csak egy jól definiált vezérlő
hangjel hozza müködésbe készü!ékün-
ket, igy akar személyre szabottra hana billenéshez nagyobb bemcnöje1cl kj·
golha~uk tapskapcsolónkat. Az erosÍlés
ván, így a potméter az egész berendeill már nem jelentös, kb. nyolcszoros.
zes érLékenységszabályozója. A monoA néhány pon- , _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ _ _ _ _ _ __
ton kimert t'ltvitel i
10
karakterisztikát a
>'
17. ábrán mutat-~
juk.
~
A logikai egy·
n'
- o
seg itt is a CD·
·0
4013-as FF -on alaij.
pul, melynek mofi '
nostabil része kicsit eltér előző
kOllstrukciónkhoz
Frekvencia. kHz
10
kepest. AzAC csatolás (CS) miatt az
17. ábra
órajel bemeneten
(1/. (db) indítunk
úgy, hogy az - a legérzékenyebb szitustabil további mliködése már ismert, az
impu Izusidö (R 14, C6) .,hagyományörzö
ációnál - a P·vel a tápfeszllltség felére
elö van feszítve. Alacsonyabb énéknél
módon"' Újra kb. 400 ms. Abistabil be-
.,
-
.,
.'
"' ,
•
tC2 1/24013
ICl lM358
,
+
~~,j
3
A
•
~
T
6
lOk
~'0n
M
,.
R.
R'
SK8
p '"
.-
22'"
S~
•
7
r'
3
6 tC~
R2
R3
RS
270
lOk
~
o
0'
a~
T
CI
.f-;;-
1/'
100 •
BA158
RS
-a
,
+12V
C~D2
R8·
880
(200)
RT
3"
B
íV
~
T
BC182
7
100 k
• C,
1
33U
-l-
18. ábra
RT ÉK '20
127
19. á bra
alliuis a be~apcsolasi nullázlisi meg·
oldással már ncm mutat ujdonságot.
Végezetül az ullinépitök infonnálJ.sá·
ert megemlítjük. hogya:: ICI heivelI a
ItibkomJ}{llibilis LMJ:!4 I/ell/ ulkt/lmas.
I'ele {a aktiv _~::ti,.ő bemew'ijelllélkiil i,l
/,,/rehellciúII o.f::ci/ldl
4. A különcök
4.1. A ~ takarékos ~
A be\czetöben emlitettOk. hogy 3l
erö~ítés egyáltalán nem 1:1maszt mlnöségi kövctclmenyekct, elég esupan a
hang jelenlétének detektálása. lia ezt
II "s7empontof' hangsülyouuk. akkor
igen durva cgyszerusítésig is eljutha·
tunk, Erre látunk példát a 18, ábra
cl\l rajza kapcsan. Ez a kapcsolás is
két IC-t tartalmaz. de azok áramköri
környezete annyira minimalis. hogy
már-mar szakszeTÜtlennek mondható.
A nemimertáló kapcsolásu \-áJtakozó
feszültségű erősítő ICla elhagy minden cgytelepes munkapontbcállitási
elemet. A fokozat erősítése Jelentős.
él7ékenysége csúcstól csúcsig m~r·
\e 30 .. .40 mY, ám de igya váltakoLÓ Jelnek csak a po7ití ... félpcriódu~át
"kezeli". A kialakult helyzetet egy
2 kHz-es méTÖje\re néz\e a 19. ábra
oSLcilloszkópábrájának Ch I (silrga)
csatorna feh'étele mutatja No. ez nlln·
den. csak nem alakhű át\ itet. ami
eg)ébként kissc felUlátere<;7tő jellegű_
A tok másik OPA-j:1 egy kompardtor,
melynek refereneiája then telepközepre (R4, R5) \an állil\a Erre a torzan
erősített jelre adon .. t'tlaszát szintén a
19. ábrán (Ch2. kék) láthatjuk Hogy
mién is nem fontos egyes esetekben a
minőségi átvitel'! Erre a 20, ábra ad
kommentár nélkUli magyarázatot, ahol
egy valódi tapsjelre, a komparátor által adott .. \ álaszát" lálJuk. Itt az is jól
megfigyelhető: menyirc fontos, hogy
egy ilyen fokozatot egy monostabil
áramkör kö\'esen
Logikai egységnek a már bevalt
CD401J egyik felét ha!>LI1áljuk, de
mlOtha nem lenne monostabil áram·
körunk. Es \ alóban. ténylegesen nincs
IS. csak egy, II taknrekosság Jegycben
született kombinált megoldás. Alapvctóen bistabil kapcsolást látunk. amiböl
már a bekapcsolási nullázás is ki \'an
spórolva. Azonban a klaSS7ikus -Q - D
összekötés nem köz\etlenül valósul
meg. hanem az R6. C2 tag közbeiktatasá .. al. MiHI a -Q -nál az állapot\áltozás alkalmas bemenctl Jelnel azonnal
bekövetkezik, de egy máSik (pl. zavar) jel az RC időállandóig hatástalan
!esz, mert a D bemenetnél a billenés i
szintet (mindkét iránybun kb. 5.6 V)
el kell érni. Ez a monostabiihoz hasonló zavarvédettscget ad. noha nem
monostabil a7 aramkör, Csupán áram·
köri érdekességról \8n szó. hiszen az
FF másik feléból ugyanazon alkatrész·
szam mellett lehet igazi monoftopot készíteni (lásd korábbl ábránkat).
A kimeneti fokozat is csak elő \-an
készíl\e a jelfogós üzcmhez, alapból
csak egy nagyfenyerejű LED-et (D2)
kapcsol be T tranzisztor.
4.2. A ~ takarékos~ elkészítése.
beálfitása
Kicsi áramkör, kicsi nyák (35x45 mm).
amit már a szelleml~egén is megérdemel (21. ábra), A panel beültetéset
a 22. ábra mutatja El al áramkör
sem igényel beültCtCS utáni beállítcist.
azonnal használat ra kész. Csupan az
i!r..:ékenységet kell megválasztanunk P
helyzetének módosításlival. Alapkiépitesben telepes üzemről is müködhet,
ekkor csak a LED fenyct hasznositjuk.
20. ábra
megkertllm scm akarjuk. Bemutatott
peldánkon IlIusZlráljuk, hogy mLlYl!'1l
kieges/itcsscl lehet ebben a sLerepkörben is ülemblztos. A kiegeszites pedig
áramköri bővOlést is Jelent. S ha már
van. akkor is csak egy monostabilunk
'IlO. s me~ cgy aramköri részlettel (IC'.
\agy tranzisztor) kell a bistabih meg·
,alósitani. lia mindezeket ö!>szeadJuk,
akkor a lit libr.ihoz képest a másik
véglethez Jutunk A 23. ábr án látható
kapcsolásl raJLunk még arra is JÓ pelda,
hogy hogyan 1chetösszeillcszteni azed·
dig megismen aramköri moduljainkaI.
De né17ük a reszleteket~
A négy mU\Clell erösítőt lanalmazó
ICI első tagja a fogadó erösÍlö. ami a
10, ahra réslletének újbóli alkalmazása. már mindent elmondtunk róla,
Kimeneti jele egyenirányítás után (ez
uj mornentum) az ICIb-re épülő kom·
par.itorra kerul. amit SZInten többS/ör
has7llá1tun~ A komparátor bemenetelnek mcgfeleltetesét (referencia. \ezér·
lőjel) ugy \álasztottuk meg. hogy billenésekor a kimencten negativ Impullust
sLolgáltat. Ezt pedig ll. monostabLlnak
kötöl1 555-ös timer trigger-bemenete
kö\eteli meg. Az lele resze pedig IS·
mél egy komparátor, ami az ICl fontos,
Re.H'1 (4 hih) hemenetét \ezérli, b az
árnm~ön részlet akadályoZ7a meg a
bekapcsolási tCves inditcist. illetve biZ·
tosit tranziens\ édelmel. Abckacsolás
pLllanataban al RIO. C4 Iluatt a lom·
4.3. A masik véglet
21. ábra
128
Szó volt róla. hogy ebbt:n a has/.nálati
körben ritkán alkalmazzuk az 555·öst a
korábban leínak miatt. Mi\el azonban
hdezik rá több példa I~. igy használatat
22. ábra
RT ÉK '20
,,,"
.
R5270k
BA158
1C2 555
ICI 314lM324
:, L
,,
,,
,
"
"'.
PIIM
'"'"
P2
H• •
03
....
..
,
""
M
• c,
I'"
:
'''1 +
R9
lOk
.
R18L-,
R12
47k
ol-
:, ~ ce
11
R13
-4k7
I""
:,
L,
--o
~k7
~k7~ \......
- R10
lOk
110 !:
I
I
T2
BCM8
C5
n
ol-
" "
::
.L
,, ,,
,, ,,
~k7
2x1N4148
'"
'" J
~t
"'. Ii' )
1~~C-4 L-"~"':oC":',
i ,; ,n fl5 l;;1 li K
9 1C1k.~r+'--j,·{f7~'l,J~-OJ ~ ::
"
.o"" .o,,,
J
'"
'"
k-. -4
'e
BC182
I--1Clf'-1-1~''F~.:--~ C3 '~~WI LllC'b >'-,+-____-1:-l1'.f,;;,<r'1~0'l-!'::;':':::+lÖ"
.1l~1C~1+
I!~
~
fV
•
lu
+12V
,'
'"
~]..I--r'X'-r--f{
tv) : :
~
-:,
l
pOO"THlOn
(BC1821
:
.J
,
(BC182)
23. ábra
parnlor kimenete alacsony szintü lesz,
igy a timer kimenete letiltódik. Az idö·
állandó letelte után olyan les7 a helyzet,
mintha a Resef bemcnetét a szokásos
módon tápra kötnénk. A monostabil
kimenet a kapcsolón keresztül (S ezt
is alkalmaztuk már) vczérclheti a relés
egy~get. Ekkor abekapcsolási idöt az
R14, P2. C6 elemek hatarozzák meg.
Készithetünk h07.za bistabil roko7..3tot
pl. egy hannadik IC·vd. vagy mint
azt az ábcln szaggatott vonallal be·
C,
'"
100 ,
B--
A
•
<I
..e.5 v
Ik
"",
1N4148
$
M
'"
'"
ki gyorsan ad~
lC:2 4027
BA158
II;be5
'"
"
'OO ll
02
, IC2e
" "
O, C,
R'
~Ketszer ad,
Tovább dolgozunk a minél zavamlen·
tesebb (üzembiztosabb) hangvétel te·
kintetében, s közelítünk a kódolás
•• •••
'-
R2330 k
100 n 3 -ICI~ I
5.1.
•
R'
1 ~,'12~
5. Más utakon
ZPD5,6
ICI TL082
megvalósitása felé is. Kész:itettilnk
már j6minőségű szűrős bemenő roko·
zatot, s azzal el is értOk azon koncep·
ci6 határát. Fejezetünkben most más
utakon járunk. Állitjuk, hogy nab'Yhan
hozzájárul a tévedés kizaráscihoz, ha
8 hangkapcsolónk csak akkor lep mil·
ködésbe. ha az indító jelet egy adott
idön belül megismételjük. (A redun·
dancia jelenséget a hirközléselmélet
is használja erre a célra.) A 24. ábrán
tehát egy olyan hangrelé kapcsolásat
kötve - tranzisztoros vállozatot is.
Ez utóbbi mar az l. ábránkon bizonyí.
tott. A végere igy egy kicsit teJjengös
lett. de megbizhatóan. szépen müködötl.
R'
""., ,
5~
"7.5 V
R.
R'
10"
eSD k
,~CI
R9~
5'" 5
~
Ot!-
'
a
S
10~
n
n
fi
13 CI
11 K
·0 ~
K
r.-
D'
(
IC"
16
Rl
1:2~
10 k
,
-O ~
D5
." v
I
l] c-::::
ft
BA158
R12,
rv
3k9'
~
T
BC548
1N4148 R1t
~C4
I "
560k
..
24. ábra
RT ÉK '20
129
r
>
.
•
Frekvenda, kHz
26. ábra
25. ábra
A meg\'alósuló zavarmentes működés
igy kiLár-ja minden más. a természetben előforduló hangforrás működést
befolyásoló hatásat. MindcLt pedig
a háLi digitális szűrő konstrukciónak köszönhetI. A7 IS újdonság, hogy
elektrétkapszula helyett most egy tOkozott. azaz hangolt üregbe szerelt
piezolapka a hangfclvcvőnk. amely
egyrészt éles rezonanciát mUlat. másrészt rezonancian \lszonylag nagy
jelet szolgáltat. Előerósitőre persze
szükség van. de szelektív tulajdonsággal mar nem kell. hogy rendelkezzen.
Az uj koncepciónk az EPE (El'e-
látjuk, amit kétszer kell indítani aJ1hoz. hogy a kimenet állapotol váltson.
Az elöfokonti részletet nézve új momentummal nemigen találkozunk.
Az IC I (TL082) kettős OPA együt-
tesen egy erösitő - komparátor kombi·
mlciót alkol. Az egész egyseg mUTIkapolltbeálJitását "központilag" a D2.
Z-diódás stabilizátor biztositja. Ez Slctlemes módon beáll itja az egylelepes
tápJ.:iláshoz szükséges erősítő mun·
kapontol. valamint a komparátor be-
meneteinek egymáshoz képest eltolt
nyugalmI feszültséget. A konkrét értékeket a kapcsolási raJZ tartatma7za.
Az erositö igen érzékeny. mar csúcstól
r)'{/{~I' Pracrical EIl'crronics) 10()ji 9
s=úmóban látott megoldás adaptálása
estiesig 10... 15 mY-os bcmcnöjel ké-
nyomán jött lelre. Müköc!esenck alapja egy bináris számlálóhoz köthető.
A bejÖ\ öJelet III is erösitjUk mIelőtt
az a szamláló órajelbemenetere kerül.
A számláló áramkör .. felbecsülj" vajon
a bejö\öjel egy biLonyos frekvenciatanományon belul van-e? A számláló
méresi ciklusa egy vezérlö oszcll-
pes túlvezérelni. A fokozat kimeneti
jele pedig egy. kb. 7 V DC-n ülő szi·
nuszjel (ugyanilyen jelű meghajtás
eseten). Annyit még tudnunk kell róla,
hogy felillátereS.ltő karakterisztikája
(25. ábra) sokkal markánsabb az ed·
digieknél. Egyenirányillis. szűrés utan
o
o
>
""
1- 0 o..-<=>-<
~
"•
.0
J..
•"
f
:-=-t
5.2. A " digitáJis ~
o
27. ábra
130
Utolsó fejc7ctünkbcn közölt hangrelé
alapjaiban különbözik az e l őzöektö l .
A legtöbb hangmiiködtetésii kapcsoló
müködéséhez az adott hangltJnományon belül egr elegendő amplitúdó
is szükséges. Uj áramkörünk csak a
frekvenciára tesz érzékeny. az is csak
egy szük tanományon belül. Ez oly
annyira igy les7. hogy tapskapcso·
16 helyett inkább sipo vagy Hitty-inditásu berendezes ről beszélhetünk.
28. ábra
RT ÉK '20
2 x 2N3904
1C1 4040
D'
'2
",,.
10 CI
t1l~
\.lJ C
270 k
M'
•
(ptezo)
C,
r'
•• "
30
I
.
8
<o"
C2
"
29. ábra
látOrhoz kötött, amely periodikusan
reszeleli annak működéset. kezdeményezendő egy (ti merést. A szamlúlót
egy dekóder egység követí, amely eldÖnli, hogy egy elvárt adatmennyiség
kertllt-e vételre egy adott időn belül.
A dekóder kimenetet egy újraindítható monostabil, majd bistnbil részlet
követi. Mindezek után a konkrét kapcsalási rajzunkat a 29. á brá n mutatjuk.
Az áramkörünk lelke II CD4040-cs 12
bites számláló (ICI), melynek it csak
az első hat ..lépcsőjét" használjuk. Annak órajclbemenctére (l0. láb) jut a
piezolapka Jclét lekezelő, TI, 1'2 köré
épillő nagyerösitésü fokozat kimenője­
le. A7 IC2a (Schmitt lriggcres NAND)
kapujából készült oszcillátor pedig rövid impulzusokat szolgáltat. amely a
s7..ámJáJót adott frekvenciával Teszeteli.
Az aszimmetrikus jeUszünet arányáért
pedig a P, a7 R7 é~ a D4 elem a felelős.
Ezen a jelformán további módosítást
végez az R6, C2 integráló lag.
Minden
történés
egy
adott
reszetimpulzus végénél kezdödik (pl. a
femick szerint, hogy az crős •. hígítás"
megszünjön.). Ekkor a számláló e.lkezdi számolni II bejövő órajelet. Es
ekkor a QI-Q6 kimenet szintje az
osztásarányoknak megfelelöcn "átrendezödik". Két reszetimpulzus között tehát egy adott számu bemeneti
"mima" dolgozódik fel. A Q4 és Q5
30. ábra
RT EK '20
kimenetre kötött két (02, D3) dióda az
R5 ellenállással ÉS kaput képez, mc1y
egyuttal a dekóder áramkörünk is lesz.
Ez azt jelenti hogy annak kimenete
csak akkor lesz H szintü. ha az előbbi
kél kimenet egyidőben H szimü. Ez a
konstelláció pedig akkor áll elő, ha két
reszetimpu lzus között 24-32 bejövő
impulzust kezel az IC.
(E ponton engedtessék meg egy
rövid "szolgálati közlemény". Minden további fo lyamat (is) egy hatcsatornás oszcilloszkóp-feJvétellel demonstrálható lenne. Mivel ez nem állt
rendelkezésre. így két négycsatornás
felvétellel mutatjuk igazunkat. Nem
ideális. de talán így is követhetők
lesznek az "események". A felvételezésnél (s majd később a bemérésnél
is) beállított énékek a könnyű ellenőrizhetőség miatt a következők voltak;
A reszetiel frekvenciája: 100 Hz, a be·
jövő jel frekvencia 3.2 kHz.)
A 30. á b rán . s annak csatomafelvélelein (fentrő l lefelé: Chi ~ Q4 = 200
Hz. Ch2 '" Q5 =100 Hz. Ch3 = dekóder kimenet) tehát az előző megállapításunkatláthatjuk. A dekódcr kimenete
és a reszetjel az IC2b NAND kapuhoz
jut. és annak kimcnele (4. Mb) akkor
szolgáltat egy negativ impulzust, ha
a dekódoló kimenete, es a következő
reszetelö impulzus egyidejűleg H szintű. Ezt pedig a 31. libra mutatja (fentről lefelé: Ch I = bejövő jel = 3.2 kHz.
Ch2 = reszetjel = 100 Hz. Ch3 = dekóder kimenet. Ch4 = IC2b kimenet).
Ezután némi késleltetést követőcn
(R6, C2) a szám láló reszetelödik. azaz
annak összes kimenete- s így a dekóder kimenete is I.. szintű lesz.
131
31 . ábra
A további logikai folyamatot követve. ekkor az IC2b kimenete viszszavalt H szintre, azaz az együttállas
pillanatszerü. az egy keskeny negativ impulzust szolgáltat (30 és 31.
ábra). Ez.en impulzus idötanmn3.t pedig az határozza mcg, hogy mennyi
az időkUlönbség az ICla kimenetenck H szintű\'c válása, és a szamlaló reszetelödése között. s ebben van
szerepe R6. C6 tagoknak. Amennyiben túl kevés impulzus mutatkozik a
bemeneten (alacsonyabb frekvencia)
még mielőn az. előbbi kimenet H-ra
váltana, a dekóder kimenete L szintü marad. s így IC2b kimenetén sem
lesz impulzus. Megjegycaük, hogya
dckóder ..ablakszélességét" csökkenthetjük további kimenet(ek) a diódas
ÉS kapuba történő bevonashal. Rajlunkon egy opeiót D,-eljelöltünk. lia
pl. a Ql és a Q2 kimenetet dekódolJuk. akkor már nagyon "precíz" fIlttynek kell lennie ahhoz, hogy az cgység
müködhessen. Ha a szűrönk "énelmezési tartományanál" nagyobb frekvencia érkezik a reszetimpu lzus elÖli
(itt több, mint 32 impulzus). akkor a
QI-Q5 kimenet L, míg a Q6 H szintű
lesz. Ez. a Dl-en keresztül söntöli az
R3-at. azaz letiltja az erősítő működé­
sét. nem képződik további bemenőjel.
Ennélfogva a dekóder alacsony szintű
marad, és mcgakadályozza. hogy IC2b
kimeneti impulzust produkáljon, amIkor II következő res:tetjel feltünik. Az
előzőekböl meg egyértelműen kitűnik.
hogy a számfáló re"dszel'ű szűrönk
.. énelmezesi tar1ományát" areszetjel
132
rrekveneiájával. p segítsegeveltudjuk
hangolni.
Nem szokványos a monostabil
áramkör kialakilása sem. Amikor az
IC2b kimenete H szintű ( ..érvénytelen" szürő állapot). akkor C4 az R8
ellcnálláson keresztül töltődik. Ami+
kor azonban a szüró .,érvényes" Jelet
fog (lásd előző okfejtéseinket) ilz lC2b
kimenete alacsony szintüvé válik. és
C4 gyorsan kisül D5·ön keresztil1. Ha
folyamatosan Jön pl. a mtty, akkor C4
nem tud ujratöltödni. így annak feszültsége l.. szintű marad (újraindítható monostabil). Ez aL alacsony logikai
szint tovabbítódik az le2e-d-re épülő
bistabil áramkörhöz.
Feltételezzük, hogy az inver1emek
kötött IC2d bemenetei (I l., 13. láb) 1-1
s7rntűek (azaz nincs .,érvényes" bemcnöjel), akkor T3 nem
nyil ki, kollektorán köO
zel
tápfeszültség mérhető. Ez az
énék R12-n
visszacsatolva az előző
bemeneteket
1-1 szinten rögzíti. Amikor
pedig IC2d
bemeneIén
megjelenik a
negatív Im-
pulzus. akkor il C5 cs a C6 töltődik
az R9-en cs az R 1O-en keresztill. ami
fcszültségesésl okoz IC2c-d bemenetein, A töltö ellenállások egyformák. de il kondenzátor értékek között
nagyságrendi különbség \ an. Ennek
következtében le2d bemenetén a feszültség gyorsabban esik, s cd el az L
logikai küszöböt. Kö\etkezésképpen
IC2d kimcnete elöjelet vált, T3 (és a
jelfogó) bekapcsol. Amikor pedig a
ftittyöt abbahagYjuk (nincs negatív
impulzus). akkor az clözőck szerint.
- a C4 feszültsége I-I szintű lesz. il CS
és a C6 kisül. az áramkör pedig ebben
az állnpotban marad. Ha egy üjabb
rövid sípjelet adunk, akkor az elóbbi
procedúra ismétlődIk meg, a kimenet
állapota \'áltozatlan marad. Azonban.
ha a bcmenöjel annyi Ideig \all Jelen,
hogy C5 feszültsége is elérje az az
JCle alacsony logikai szintjét, akkor
annak kimenete H SZintű lesz. és II
06-on keresztül kisüt i a C6-ot. Mrndezen történéseket összefoglah'a: egy
rŐI'id jiiUI' (vagy sip) hatására a reM
bekapcsol, !nig eID' hon:!abbl'll pedig
kikapcsol. Es már a kódolás előszoba­
jában vagyunk.
5.3. A
~ digitalis ~
e/készitése,
beallitasa
Az áramkörhöz kés7ült egy 60)( 85
mm-es nyákterv is (32. ábra), melynek bcültetési oldalát a 33, á bra mutatja. A panel ncm lartalmaaa a Jelfogót, a7 a B ponton csatlakozik az
aral11körhÖl. Ennél a típusnál is érdemes fokozatonként elvégcznl a beültetést, s mindjárt ki is próbálni. Például a bistabil fokozat ellenól7éséhe:t a
kő\etkezőket tegyük: az R9, RIO, C4
o
O
&wP8
. r~
t
~~
IT:!~
l
o
fo
§U
~"8
'IT
o
32, abra
RT ÉK '20
nő bemérési
(s egyben beállilási) példánl'mál 100
I-lz-es reszeljeihez kb. 3
kHz-re \eltOk a bejövö
jelet, s ekkor
szépen ki lehet mérni a
szürő
befogasi tartományát, ami a
példánk escIIEbeIl ± 160 Hz
\.-OIL Ilyen keskcny sávban
kell a bejö"öjelet megválasztani, a tapsolás ehhez már keves. Praktikus próbáló eszköz a ~o­
lyóssip (labdarugó játékvezető. MA V
kalauz rendszereSÍlelI munkaeszköze). Szemben az elektrétmikrofonnal,
a piezo-lapka bekötése közömbös.
Természetesen nllles nkadálya az
elóbbi mikrofon-erősítő kombináció
alkalmazásának scm. "Kihcgyezell"
beállításban a lavarmentcségének
köszönhetöen hatótávolsiaga elérheti
a 30 m-t is. Az ánllnkör 5 ... 12 V-os
tápfeszültség-tartományban müködik. Az akluáli~ értékhcol kell ajelfogó típusal meg vá laS/tan i Al áramkör
áramfehetelc 9 V-os táplálás eselen
!..eH·sebb. nlint I mA.
O
2
3
o
33. ábra
közös pontját egy 10 ... 100 kohmos
ellenálláson keresztül kössok Ut-rc.
Ezt a pontot aztan röviden, majd
hosszan érintsük a testpontra! Ennek
hatáS:lra a D8 OzemállapotJelző LEDnek az elöirtak szerint kell működ­
nie. lit azt kell megjegye7.z0k. hogy
a bistabil az MCl4093BCP tipussal
nem muködik. oda csak a CD4093BE
a megfelelő! Továbbá az üzemcItetes
(bemérés) során azt is vegyük figyelembe, hogyabistabil logikai résznél relatíve nagyerlékü ellenálláso)..
határozzák meg a töltési-kisOtt!!:>i folyamatokat. amihez idö kell. Eppen
ezért szükséges nehány masodpcre.
mig az egyes működési helyzetek
.. beáll nak". azaz a gyors egymásutáni
be-kikapcsolás nem lehetséges. Valós
Ozemnél C7 nem jelent(hct) problémát. dc a bemérés során ezt vegyOk
figyelembe!
Úgy véljilk. hogy 37 ámrnkör múködését (talán az tijdonság okán'!) oly
mélységig elemeztük. hogy minden
infonnáció adott egy esetleges alapos
vi~.sgal3lhoz. Az alábbi eredmények
fehételekor az IC I 6rabemcnctérc
adtunk HF generátorból CMOS slintű bemérő négyszögjeleket. A slűrő
"bcfogasi tartományát" a szkópábrák
alapján ellenörizhetjük. Szk6p nélkül
pedig cgy multiméterrel merjük a C4
feszül tségét. Annak feszOltségének ér·
vényes vétel eseten 2 V alá kell esökkennie. A reszetjel-generátor frekvenciatartománya 35--Hz-töl t kHz-ig szabalyozható. Nagy hibát nem kö\CIÜnk
el, ha 3zt mondjuk. hogy a helyes müködéshez 3 Q4 és a Q5 dekódolása
esetén a bemenőjelnek kb. 30-S/orosának kell lennie a res7etjel frehenciájáéhoz kepest. HF generátorral törtéRT ÉK '20
6. Tranzisztorhelyettesítések
Szóljunk néhány s/61 a bemutatott
kapcsolásokban szereplő tmnzisztorokrÓI. Ezek mind kisjelü npn szilicium eszközök. I-I a a kiválasztott
áramkör kapcsolási rajzán feltontelelt
típus éppen ncm áll rendelkezésünkre. akkor nyugodtan helyettesithetjük
más. hasonl6 feladatkörre alkalmas
példánnyal.
A bemenetre valamilyen alacsony
zajú típus (a BC I 84C, OC549C helyett pl. BC413. BCI09C. BC547C)
is megfelel. Ezekkel a 2N3904 (29.
ábra) is kiváltható, de ügyeljünk a
bekötésre: 3 felsorolt helyettesitö tipusokéhoz képest n 2N3904 eminerés koJlektorkhezetése fel ,an csereh'e! A közbenső fokozatokban.
multivibrátorokban szereplő BC 182
helyett ugyanígy alkalmas a BC183.
BC184, BC107, BC108. BC546,
BC547. BC548 és e~eken kivül szamos .,egzotikus" tipus. Utóbbiak
kö-zlll megemlithetö a kelet-ázsiai
kommersz elektronikai termékekból
ki forrasztott kisszajú 9014. a7 univcrLáli~ 9015. E"eJ,; liibkios"tllsa a
2N3904-ének megfelelő (Rtidiólechnika 2002/8).
Egy komolyabb jelfogó meghajtására nem án minimálisan 100 mAes kollektoráramOl tartósan elviselő
példányt beépiteni. A 2N2222 helyen pl. PN2222-t vagy BC337-el, a
kelel-ázsiaiak közül a 9013-3st alkalmazhatjuk az otthoni készletből.
Még nagyobb áramú jelfogókat a
fentiek közül az S8Q50-nel. esetleg
kis darligtonpárral hajthatunk meg,
de n-csatornás MOSFET-ekkel is
k iserlcte.lhetlln k.
7. Zárszó
Az előző oldalakon sok mindent el·
mondtunk a hangrelékről, de nern
törekedhettOnk ;I teljességre. Szükre
szabol! keretünk ennyit engedett meg.
talán a Rcidtótechlllkáboll lesz lehető­
ség további kitekimésre. Véljük. hogy
adtunk olyan atfogó, rendszerezett képet. amely mentén az olvasó el tud igazodni a különbözÖ. itt nem ismertetett
konstrukciók. kapcsolások között. An
is jcle7lUk. s mutattunk cgy példát is
• hogy alkalmasint az egyes árumköri modulok egymással kicserélhetÖk.
Bátran bi7latjuk a7 érdeklődöket cLek
kipróboilására.
.\"cm 1",II/1l1k rÚl-'/lágiram a leli/a
erü.fimJmÚ I"OlIzutá"ak kivitele=esi ves;:e~l·ei",. Legyi/llk köníftekintöek ezefl
,,1·t![{Játeknál ", a hálózati feszültséggel Intiködl; t1!nds::::el-ek kil'itele::::Ó'ere
l'OIWfkozo ér;lIfé.f1,edelmi e/óírasok(lf.
szabályokat szigonial/tartsuk be.'
Ugyancsa!.. a hangkapcsolók témaköréhez Ií!,nolna a fényorgonák nagy
csaladja. de C7 mar tényleg egy másik
cikk feldolgozási tematikája lenne.
Végezetül a szerolő köszönetét fejezi ki tamlh kollégájának. S::::ombafhy
CsomlokI. villamosrnémöknek a többcsatornás oszcilloszkóp-fclvételeknek
3
BME
Rohde&Sch\~ar:
Refaencia-
laborllf6rillmlÍbal/ történő elvégezhe-
töségéért.
Irodalom :
, . BékeI Ferenc: DrótnélkOli mikrofonok;
Rádiótechn.ka 200711 t
2 Tapskapcsol6:
Rádiótechn.ka 198111 t.
3. U Tieze - Ch. Schenk: Analóg
és digltá·
lis áramkOrölt; MK 1981
133
ARádiótechnika HAM-bazár egységcsomag-kínálata
LIC lineárIC-pakk (30 db különféle lineár IC) , , , , , , , , , • ' , , , , 1000 Ft
SCRP tirisztor-pakk (4 db BTl52-800, 5 db KT206/2oo,
6 db KT505, 5 db MCRlOO-8) , , , , ' , , , ' , ' , , , ' , , , , , , ' 1500 Ft
SPI SSR-pakk (3 db 240 V/25 AAC, bontott szilárdtestrelé) " " ' " SOOO Ft
SPJ SSR-pakk (3 db 240 V125 AAC, új szilárdtestrelé) " " " " " 6500 Ft
XPl xtal-pakk (l-l db 7020,7040,7060,7080 kHz-es HC49/S kvarc) ", 800 Ft
(A kvarcok egyenként is rendelhetők 300 FI/db áron!)
XP2 xl al-pakk (1-1 db 3, 4, 5,6, 8 MHz-es és
20 db 1,8432... 18,4320 MHz közötti HC49/U kvarc), , , . , , . , ' , 1000 Ft
XP3 xtal-pakk (l-l db 8, 12, 14, 15,25 MHz-es és
20 db 1,8432... 18,4320 MHz közötti HC49/U kvarc), , , , , , , , , , 1000 Ft
Zsákbamacska (príma mix aktív és passzív alkatrészekből) , , , , , , , , , , 690 Ft
Kondenzálor-, eUenáUás- és lrimmerpoli-pakkok! (Ld, a honlapon!)
Bpes!. XIII., Dagály u, 11 1. em, H-P. 09-14 Ó, CS. 09-17 óvagy postai utánvéttel.
D Tel.: 239-4932/36, 239-4933/361550Bp., Pf.123 hambazar@radiovilag.hu
ARádiótechnika HAM-bazár egységcsomag-kínálata
LPI LED-pakk (30 db 3mm-es kiJ. színü, gründolt LED) , ' , , , , ' , ' , , , , , , , , , ' , ' , 200 Ft
LP2 LED·pakk (15db3mm-es +15db5mm-esvörösLED) " " " " " " " " " " 200Ft
LP3 LED-pakk (25 db kfl, színü, extra-forma, gründolt LED) , , , , , , ' , , , ' , , , , , , ' , ' 200 Ft
VPI varikap-pakk (6 db 2VI04D, 6db 2VllOV, I db BBll2, 4db BB329, 8db BB521) " , , , 700 Ft
ZPI zener-pakk (70 db kir. Z-dióda, 2V", 120 Vközötti ertekek), , , , , , , , , , , , , , , , , , 700 Ft
FPI FEr-pakk (14 db 2SK 168D, 8db 2N3820, 8db J202) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 1500 Ft
MPI MOSFEr-pakk (6 db BF%I, 6db BF964, 18 db BF982) , , ' , , ' , ' , , , ' , ' , , , ' , 1200 Ft
TP4 tranz~ztor-pakk (60 db klf, npn, pnp, Si es Ge kistelj,) , , , , , ' , , , , , ' , ' , , ' , , , ' 500 Ft
TPS tranz~ztor-pakk (140 db kir. npn, pnp, Si es Ge kistelj.) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 1000 Ft
TP6 tranz~ztor-pakk (25 db klf, npn, pnp, Si es Ge nagytelj,) , , ' , , , , , , , , , , , , , , , , 1000 Ft
TP7 tranz~ztor-pakk (60 db klf, npn, pnp, Si es Ge nagyt,elj,) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 2000 Ft
DAPI darlington-pakk (2dbBDX33C, 2db BDX34C, 6db BC516, 6 dbBC517) """'" 700Ft
Bpes!. XIII., Dagály u, 111. em, H-P. 09-14 ó, Cs. 09-17 ó vagy postai utánvéttel.
B Tel.: 239-4932/36, 239-4933/361550Bp., Pf.123 hambazar@radiovilag.hu imi
Technikatörténet - évszámokban
[or. Fábián Tibori okl . villamosmérnök, lIaf7O@gmail.com
10 éve történt
A 2010.
eV1
don programozható európai elektronikus számítógép, a Cambridge-ben
épített, kb. 4 ezer elektroncsö ... et. hi·
ganyos "ésleltetö művonalat lanalmazó EDSAC (Electronic Delay Storage
Automatic Computer) tervezöje és
építöje. a mikroprogramozás koncepciójának megalkotója.
fizikai '\Iobel-dijat -
mcgosl.t\O
II/drej KOWi=/all,inodcs
GEJ.\f (·1958) és Kons=tantill $=ergejel·jcs .VO f 'OSLELOV (-1 Q74) orosz
sZJÍnnazasú. II Manchestcri Eg}'ctemen dolgozó tudósoknak ítéltek oda
a kétdim~nziós grafénra - az egyetlen
25 éve történt
alom vastagságu grafitrCtcgre - vonatk07ó
előremutató
kisérleteikérL (Nevm.. az Ilngolszás.l rorrásokblln Amire
Gcim
és
Konstantin
Novoselov.)
Gejm 2000-ben é l ő békák mágneses
térben való lebegtetéséért holland
kutatótárshal citrom-Nobelnek is nc-
\eLen IgNobel-diJot kapott a Harvard
Egyetemen ...
Január 7-én IIZ Intel piacra dobta
az első 3:1 nm csikszélcsseggel gyarlOU Westmcn: architckhmlJú 2 ... 3
GH,,·es processl:ornit. a desktopok+
nál és a mobilokban alkalmazható
jJ·530. jJ·540. iJ·330.\I és IJ·350M
típusokat. A7 újabb hat magos ;7-980...:
processzor nllireius 16·án. a7 olcsóbb
i7·970 pedig Július végén Jelent meg.
NapJamkban a csikszélesség 7 nm kt)..
fÜl van.
Január 16·án 16:00 órától a hazaI mobdtelclon-elöfiLctökct II számJegy, azal belföldi elötét. htiIÖ/alki·
jelölő és clőfi"ctöi szom bcinislÍval
lehet hívni.
Január 27-én az Apple bemutatta aL iPad érintökl!pemyös tabletet, az
okostclefonés a laptop közöni kategóriát
képviselő számítógépeI. A LED-es háttér-\'ilágitású. I024x768 pi'!cles felbontásll képernyő 25 cm-es volt. I GHz-es
1. ábra. Az IKAROS 1:64 arányú
modellje. [wlklpedia]
RT ÉK '20
2. ábra. Maurlce V. Wllkes utolsó
fényképe. [www.telegraph.co.uk1
processzorral. 16 ...64 GiB flash mem6riá\'al rendelkezett. A tnbletet április
3-t61 árusították az USA-ban.
- Május 21-cn Japanban felbocsá·
tották az elsö napszél-haJtású üreS7közt. az IKAROS-t (Interplanetary Kite·
craftAccelemted by Radiation Of Sun).
A 14x 14 m-es vitorla 7.s um vastagsagú fóliából készült ( I. ábra). A Vénuszt
hat hónap alatt közelftette meg kb. 81
ezer km-re. A napszél-vitorlás felUletén
elhelyezett eszközök táplálását vékony.
réteg·napclemek biz-tosítouák. A fedélzeti műszerekkel a napszél nyomásám
bekövetkező gyorsuli5t. a kozmikus
por süri'iségét, a Nllpk itörésck gammasugárzását e1lenóri;dék.
- Máj us 25-én Budapesten II föld·
felszíni digitalis tv·adásban új, fizetős
programcsomag indult MinDig TV
Extra névvel.
-Az Apple június 7-én bemutat·
ta, majd június 24-tő l megke7dte al:
iPhone 4 árusításá!.
Június II-én az Antenna I-Iun·
gána elinditolla a digitális földfe!·
színi telC\ ízi6s sugárzást II budapes·
ti Hármashatár-hegyi adótoronyból.
Az új adó egyfrckvenciás hálózatban
(Single Frequency Network) sugaroz
a Széchenyi.hegyi és a Száva utcai
adóval. A maximális ERP a 746 es 802
MHz·es multiplexek vonatkozásában
mintegy 9 kW.
- Július lJ-tói megs7ünt a WindOll's1000 fejlesztöi támogatása.
- No\cmber 29-én meghalt ,~/all­
rice Vincelll W/l.KES (·1913) angol
fizikus (2. á bra), az egyik elsö szaba-
A fizikai Nobel-díjat - megosztva Martin Lewis PERL (1927-2014) és
Free/erick REf./VES (1918-1998) amerikai fi7íkusok kapták részecskefil'ikai
fel fedezéseikért.
Január 2-töl a Magyar Televizió
2. programját a fóldfelszíni 13 gerinces 75 átjátszó-adó a PAL szabvány
szen nt sugarozza.
Január 5-én Cleveland-ben (Ohio)
elhunyt Seml Joseph BEGU,V (·1905)
német származású amerikai mémök.
Többek között feltalálta a repillögépek
..fekete dobozát". a mágnesezhető reteggel egyik oldalán bevont papirt. az
ún ...hangos leveleI" (Mail-A-Voice).
Január 31-én az amerikai Ilanover városaban (N.H.) meghalt
George Robert ST/BI72 (·1904) ame·
rikai matematikus (3. á bra). Nevét többe" között - a háromtöbbletes kód
valamint a Bell-ll. számítógép őrzi.
Március 28-án felbocsátották az
Eutelsat II-F6X-et, ismertebb nevén
a HOf Bírd f·e\. Az Egyenlitő feletti
K 13 ° pOlicióba állított geostacionárius
müsorszóró műholdon 16 darab akti\'
és 8 darnb tartalék Ku sávú (14/11
3. ábra. G. R. Stibitz és a Model K,
az elslS elektronikus kétbites összead6 prototípusa a Smithson lan Instl·
Iulion kiállításán. [www.fold3.coml]
135
4. ábra. J. W. Mauchly, J. P. Eckert
és az ENIAC (1963). [www.su1:or1.comJ)
GHz). 36 ~IHzsá\'szelességü 70 W kimcnolclJcsitmcnyü transzpondcr \olt,
A mühold ..lábnyoma·· Európa. [szakAfrika és Közel-Kelet lerll1etct ledte
Ic. A 110t Bird 1 ma már in3ktiv.•. Lirszemétnek" minösill.
M:ijus 28-an Budapesten meghalt BlDISCSEI 'ICS Andor (·1905)
Kossuth-dijas magyar \egyész. Többek között Bay Zoltán. Bródy Imrc.
Gábor Dénes munka- és alkotótársa.
félfútöarnmú telepes csö\ck. klis7tronok és magnetronok konstruktóre.
oxidkernmiák fejlesztöje.
június 3-án Bryn M:mr telepUlésen (Pa.) elhunyt .Ioh" P"(!l'pe,.
ECKERT (*1919) amerikai viJ1amosmérnök (4. ábra). az ESIAC programozható szamítógép egyik alkotóJa. a
tárolt progmmú BISIC és az el ..ö kercskedelml célú {i.\H:-lC számitógép
tcnezöjc.
Júmus l5-én Monro\ia-L (Md.)
onhonaban agy"él7és kö\etkeL.tébcn
eluhozoH az ctök sorából Jolm "ín('em ATAVASOFF (·1903) amerikai
\iJ1amosmémök. fizikus (S. ábra). az
elso elektronikus bináris eels/ámítógép. az ABC (AtanasofT - Berry Computer) fcltalálöJa.
Junius 23-án E1.anstonban (111.)
meghalt J/tln!/II CA,\lRAS (·1916)
amerikai '1IIamosmémök. a magnók
korszcTÚsitöje. a nagyfrchcncias elömágnesezés (újra-) fehalátója. a má@nescsíkos film kidolgozója. A ll. világháborúban ti szö\et.segesek nonnandiai
partmszállásakor a haditcngcrcsLet
egységei az általa fejleszten huzalos
magn6król több ezer wattal csata hangjait sugároztak megté\cszteslll olyan
helyeken. ahol nem is \olt ütközet ...
A \1 icrosoft augusztus 24-cn tartotta ti ll'indol\"~ 95 \ Ilágpremierjet.
Kct hónap alatt hétmillió példan)'!
adtak el belöle. Megjelent az Imemel
Explorer is. s ezzel megkezdödött a
.. böngcszök háborúja" a l'ietscape és a
136
Microsoft között. lIa7linkban a lI';n95
szeptember eisejen jött k ..
A Sony s7cptcmber9-en az Eg}esült Államokban. szeptember 29-en
pedig Európában is megkezdte a Pla)'slt/liOf/ jálékkonzolárusítás:it.
- December elsején aL Antenna
Hungária Rt. és a Magyar Rádió Rt.
megindította ai Eureka 147 szab\ány szcrintl kiscrlctl DAB sugárzitst.
A Rádió 6-os suidiójából a jeleket
optikai kábelen juttatták a Szabadsághegyi adóhoz. mel)' 130.784 MHz-en
700 W-tal sugaro/la a Budapest környeki hallgatók számára a Kos$lIIh. a
Pelöfi. a Barrók rádió \alamint a S=ii/öfoldiink, Rád,ó Budapest müsorat.
- Deccmber IS-án a hesseni Hanfeld telepUlésen meghalt Konrad
2USE (·1910) német mérnök. a
71 - 74 programvelérelt elektromechamkai számítógépck és az elsö
tranzisztoros gépek köze lanozó 211
konstruktöre.
50 éve történt
Az 1970. ~\I fillkai Nobel-díjaI
mcgoszt\a
lIaf/llev 0101 Gösta
ALFVÉN (190S-199S) s\éd és LOI/il' ElIgélle Féli.· NEfJ (1904-2000)
frdncia fizikus kapla a magncto-hidrodinamikat mcgalapozó felfedezeseerl. illetőleg a mtigne~séggel kapcsolatos kutataslién.
Január elseJctöl a Magyar Posta
budapesti kisérleti sztereó rádióadója
67.-1 ~IHz-en 3 kW-tal sugároz.
5. ábra. J. V. Atanasoff (1990).
[htlp:/lel.cs. vt.ed ul)
6. ábra. A képlemez és -lejátszó
feltalál61 : Gerhard Olckopp. HansJoachim Klemp, Horst RedIIch,
Eduard Schüller (1970).
[htlps:/lwww.terramedia.co.ukJ]
A március Is.-szeptember 1J.
között mcgrendczctt oszakai Lxpo
'70-en a Japán NIT bemutalla az elsö
zsinór nélküli (cordiess) telefonkészülékct. A telepitett alap (base) es
a hordozható kézibeszélő (handsetl
közötti par til mcteres atvitcl ekkor
még fi VL\Ő analóg modulaclójlha1. al
1.7 Mllz-es sávban tönént. Az adó
teljesítménye ncm haladta meg a
10 mW-ot. n böl.cd át\ilcli s.í\Ja
300 IIz ... 3.-1 kHz \olt.
ÁpriliS 4-én \'olt hazlinkban al
első hclys/ini s/inestc\'I!-ad,IS: a Magyarors/Bg-Ausltria VB sclcjtc/o futballmérközést köZ\ctitettCk. Ekkor al\itottlik üzembe n lassító-\'isszaJálsz6
berende/CSl is.
Junius 24-cn Berlinben az AEGTelefunken cs a Teldec bemutatták közös fejlesztésüket. a TED (Television
Electronic Disc) képlemezt és aL analóg leJats/ó laboratÓriumI példányaI
(6. ábra). A 8 ~ átmcröJfL. 0.1 mm vastag PVC lemcz 5 perces. a 12 inches
pedig 12 percc~. kb. 250 sorfclbontÓSÚ
fekcle-fehér müson hordozott. A percenként 1500 fordulatú lemez bará7dáiban a PAL sLcnnti vidcoJelck .. mél:-irással" (préseléssel) \"oltak rögzit\c.
A leo" a.s<is szánkó alakú. gyémanuus
pLezoelektromos pick-up segitségc\el
történi A több szazszor lej;\t~zható
müsoros képlemezekcl 15 ... 20 nemcI
mnrkácrt. a képlemczjátszót 500 ... 1000
DM-crt ánlsilollák.
JúnIUs 30-án az AT&T PIUSburghban megnyitotta első kereskedelnll képtelefon-hálózatat nyolc \allolal
38 elöfizctöJe rcszcre. A 30 perc 'hó
idŐlI\[tamú \ ideobeszélgetcsén ha\onta 160 dolhi.n. minden percnyi
idölullépcscn :!5 centet kcllctt fi/ctnl.
A halózatban az AT&T 1964-ben bemutatott készülékének to,·ábbfejles/RT ÉK '20
U.S. Pat. 3,711,262: Method of
Producing Optical Waveguide Fibers.
1973. jan. 16.) 1972-re a csillapítás már 4 dB/km-re csökkent. a mult
század végére clerték a 0.2 dBlkm-t.
- Októberben az Intel Corp. forgalomba hozta a.Joel A. KARP vezetésével fejleszteu első DRAM·ot. az illOJ
tipusu 1024 bi tes, 500 ns-os. három
tápfeszül tségü PM OS áramkört.
- November 17-én kapta meg a
3.541,541 sz. amerikai szabadaImat Douglas C. ENGELBART az
X-Y PositiolI Indicator for a Display
System című 1967. évi találmányi be7. ábra. Az. AT&T korszerüsitett
képtelefonja (1969). [wiklpedia}
tett változatát, a Pic!urepholle Model
NO.2-t alkalmaztak (7. áb ra).
S.t;cptemberben megjeleni a Victor Company of Japan (JVC) ahai kidolgozott CD-4 (Compatible Discrete
4-Channel System) hadró hanglemez
és -játszó. A lemezen a 45/45 fokban
vágolI barázda egyik oldala az 1-2 ..
mási"- oldala a 3-4. csatorna jeiének
összegét valamim egy 30 kHz.-es vivőre ül tetett különbségi jelet hordozta. A Icjátszashoz cgy speciális, ún. elliptikus Shibata-tű kellett. A rendszer
frekvenciaátvitele 45 kHz. volt.
Az amerikai Comlllg Glass
Works-nél a Robert D. MAURER vezette "alkalmazott fizika" kutatócsoport (8. á bra) telekommunikációhoz
alkalmas. 20 dB/km-nél kisebb cSlllapitású monomódusu optikai szálak
előállítását dolgozta ki. Találmányi
bcjclcntéseikct május l l-en tették
meg (U.S. Pat. 3,659.915: Fused Siljca Optical Wavcguide. 1972. máj. 2.;
8. ábra. A kis veszteségü optikai
kábel feltalálól: Peter C. SChultz,
Donald B. Keck és Robert D. Maurer
(1970). [https:llwww.comlng.comll
RT ÉK '20
-.. -
.
..
",,".11.'''' " _ _ ".M...'_1,.1<1...,
.....
~--
.. flG
1
•
10. ábra. A. E. Joel, Jr. (1960).
{http://amosjoel .coml]
elsőként a japánok alkalmazták a
TN-LCD (Twisted Nemalic - Liquid
Crystal Display) kije l zős digitális
órákban, ill. az EL-805 tip. Sharp
kalkulátorhan .
December 21-én Amos Edward
JOEL, Jr. amerikai villamosmémök
(10. ábra), a Bell Labs munkatarsa
bejelentette a cellás rádiótelefon kapesolókö7pontra vonatkozó elsö találmányt (U.S. Pat. 3.663.762: Mobile
communication system. 1972. máj. 16.).
75 éve történt
9. ábra. Az. "egér" szabadalom els6
oldala. [www.uspto.org]
jelentésére (9. ábra), vagy ahogy ma
ismerjük: az "egér" találmányra.
- Novemberben A/arlin SCHADT
és Wolfgang HELFRICH. a bázeli F.
Hoffmann - La Roche & Co. kémiai
konszern fizikusai felfedezték, hogy
II szerves vegyület összetevőinek
kezdőbetűi alapján PEBAB-lIak nt:vezctt folyadékkristály az elektromos tér erősségétől fliggöen a fény
polarizációjiit megváhoztatja. Találmányukat december 4-én jelenteuék
be (CH532261 : Lichtsteuerzelle.
1972. dec. 31.). Az elek tro-op tikai
efTektuson alapu ló ún. térvezérléses
LCD cellák szegmensei alapállapotban a lineárisan po larizált becső
fény sikjá t 90 fokkal elforgatják,
par voltos egyenfeszültség hatására
a forgatás megszünik. A találmányt
- Az 1945. évi fizikai Nobel-dijat
Wolfga/Ig PAULI (1900-1958) osztrák
fiz.ikus kapta a róla elnevezett kvantumelméleti "kizárási elv" megalkotásáén.
- A magyar kommunista pán
(MKP) kültoldi bizottsága által, a
szovjet kormány támogatásával 1941
szeptembere óla működtetetl moszkvai Kossuth Rádió. mely a nemzetközi
besorolás szerint kalóz- (klandesztin-)
adónak minősüit, április 3-án bejelentette, hogy beszünteti további adását.
mert "feladatát befejezettnek tekinti."
Ápriüs 7-én nyújtotta be lieil/rich WEL KER német fizikus a kapacitív vezé r lésű félvezető elrendezésre
(l l. á bra) - mai kifejezéssel a szigetelt vezerlöelektr6dás MOS-FET-re
vonatkozó - találmányát (DP980084:
,-
AM/ldimg I Wrlt.,. PO/CJI(
11 . ábra. A MOS-FET struktúrája
Welker szabadalmában. [https://
kl pdf. com /50Jahretransistor_Sae175
4b7f8b9a6a548b45d1 . htm I]
137
Halbleiteronordnung zur kapa:Ztt1\·en
Stcucrung \on Strömen ln cinem
Ilalbleiterkristall. 1973.aug. 2.).Aszabadalom ilyen késői megad:lsának
részben az volt az oka, hogy 19*5 C~
1950 májusa között Nemetországban
tiltva volt a szabadalmaztatási eljárások Ic folytatása.
Április 25-én hat.ánkban megnyilt a háború utáni első nyilvános
távíró-összeköttetés Budapest és Szcged kő/ött.
MáJUS elsején déli 12 órakor Budapest hét különböző pontján (Blaha
LUJ7.8 tér. l\emzcti Múzeum kertje.
Liszt Ferenc tér. Erzsébet tér. Szent
Ist ...tn ter, Ferenc tér, a Rádió széknála) mcgszólaltak az ünnepi müsort sugárLó tölcséres utcai hangszórók (mega fonok), A harangszó és a "Tc \agy
a legény. Tyukodi pajtás!" kurucnóta
tárogatón megszólaló első akkordjaira keszült új szünetjel clhangzása
utan ..A magyar r.í.dió végre magyar!"
volt az ünnepi köszöntő első mondata.
(Az 1945. éú hazai eseményeket részletesen a Rádioteclmika 2010·5. s=amabllll mutatjuk be, A s=erk.)
Az utolsó német ródtoadól, a
flensburgi allomast miljus 10-én foglaltlik el a brit csapatok. Ert kövctően
a nemctek számára mll1den adótcvckenység tiltott voll. Az amerikmak
május 12-en Müncnenben. a sLovJetek
május l3-án Berlinben. aL angolok
szeptember 22-cn Hamburgban hcl)'e7lék üzembe első katonai kÖLéphullamu radióadó illlomilsaikal.
Junius 30-án mcgjclent ."iellm(lllll Júnos (John \Ion Neumann l
First Dmft oJa Reporr 011 ,he ED~IfC
eredetilcg bclsö munkaköZl anyagnak
szánt beszámolója, melyben elsőként
szerepel a program számítógépcn beIUIi tárolásának, ill. a logikai \-ezerlés
automati7..alasanak gondolata
-Annak cllcnére. hogy a SZO\jCt
had\- ezett:s március 28. és junius 7. között az Egyesült Izzót teljesen ..Ieszcrchcllc" és .jóvátetelkent" kb. 700 \agonnyi anyagot, gépet. müszcrt, köny\-et vitetett cl. julius 6-ára az l:aóban
elkészült az clsö ]Q darab iaólámpa.
AL izzók gyártása lömegszeTÜen augusztus elején. a nidiócsö\-eké pedig
augusztus \-egen indult be. A7 ujpcsti
telephelyen b'ö Orion gyártól..apaci tá~I is a Vörös Hadsereg .. kötötte Ic". igy
mar 1945-ben 10 ezer darab hordozható
rildió\e\'öt kellett számukra készíteni
Julius l6-án hajtották \cgre 37
Egyesült Államokban a Rollert opPESHEl\fER vezetésével
SZfI...4RD
138
W/G.VER Jel/ü. TELLER Ede
közremüködcsC\-c! - klrcJlesztett első,
20 kilotonna hatócrcJü atombomba
kísérletI robbantását az UJ-mexikói
A [amogordo sivatagban. Augusztus 6-an
a japán Hirosima. augusD.uS 9-én Nagaszaki lett a többek tIItal vitatott
indokoltságlI atombomba-támadás célpontja. Az áldozatok többsége civil \o[t.
Augusztus 29-én Dre7dában
meghalt Frit= PFLEL,HER (·1897)
Loo.
12. á bra, H. Zemanek (2007).
[https:/lgadgets.ndtv.comJ]
oSLtr.í.k származásu német mémOk, a
papir alapu mágnesszalag reltalálója.
Szeptember 16-án. a Rádió stl!diójában tanott avató Onnepségen indították cl a lakihegyi 20 kW-OS Telefunken adót, mely a MÁVAG állal
készÍlett 150 lll-CS déli antennatoron)ra feJhuzolI ideiglenes \-arsa-alllennáról sugárzott. Az adót, me ly a htiboni
előtt a .. Budapest II" musorát sugározta. még megsemmisítése elön a
Posta dolgozóinak sikerült elrejteniük
Pápa környékén.
- A Wireless World 1945, évi októberi SLnmában Jelent meg Artll/lr
C. CLARKE cikke E.nra-Te/'n'.Hria/
Reloys cimmeL Ebbcn írta Je, hogya
Földtöl kb. 36 eLer km-re Icvö pályán
I.eringö 3 darab geostacionárius mühold - a sarkok ki\-étclé\el - a teljes
f'öldfelületet képes müsorral ellátni.
- December 15-cn az újjáépÍlet!
moszkvai lé\- é-közponl megkezdte a
343 soros bontásll. 25 kcp's rélképváltós müsorok sugárLásill49.75 MHzes képvivö\cl. Az 1939 januárjában
megkezdet! rendszcres tévé-adásokat 1941 júniusáblln állították le, s a7
adó berendezéscit a7 Urál-hegységbe
srlllitonák.
December 29-en a Bell Labs
kutatói, Jack H SCI fl: és Henn' C
THEL'ERER találmányt nyuJtollak be
a gcnnánlUm kristályok ol\adekból
\aló húzására. Ge tüsdiód:i.k gyánasára vonatk076an (U.S. Pat. 2,602.2 I I:
Rectifier and method of making ti
1952.Jul. 8,).
100 éve történt
A Nobel-bizon~ág az 1920. évi
"obel-díjat Charles Edouard GVILLA VA/E ( 1861-193S) svájci szánnazlÍsu francia fizikusnak Itéltc "a vas-nikkel /'Itvö/ctck anomnliáinak felrcdezésé\el szer/ctt méré..tcchnikal crdemcién" Guillaumc fedezte fel az általa
/1II'limak nc\ezell. igen kis lineáris
hőtáguláSI együnhatójú Fe-Ni-Mn-C
ötvözetet. mclyböl pl. az órák hoz preci7iós ingarudal.., billcgőkerekek, hiradástechnikal célra pedig később mikrohullámu alkatrészck készOItck. Al il
találmánya \'olt az eIiIII'á,. nevu ötvözet (Fc-Ni-Cr-Mn-W-Mo) is. mclyböl
hajszálrugókat készítettek
Január elsején Bécsben született Hein:: ZE.\1ANEK (t2014) osztrak \-illamosmémök. informatikus
(12 á b ra). 1952-ben fejezte be a mmtegy 700 jelfogó! tanalmazó elektromechanikus szilmitógepének. az LRR I
-nek (Universal Relais Rechner 1) épitését. Európában elsőként tervczett cs
építell mágnesdobbal felszerelt tTanzisztoros számítógépcI, hccenC\'én
.Hai/iifier/-t (májusi szellő). A gép
neve finom utalás \-olt a Massachusells
Institute of Technology-n korábban
készített II'hirllnnd-re (rorgószCl).
Hell/rich Georg BARKHALS/:",\
c:s karl A'LRZ nemet fizikusok. 81 év
elején publikillták a kb, 300 \1Hz-es
jeleket elő311ít6 clektroncsöves oszcillátort. melynél az elektronok fu\.ási idcjcn alapuló scbcsségmodulációt
haslnalták fel. Az iln. BarkhausenKurJ csö (másként rcflextriódH, retarded-tield tube) \'olt a mikrohullámll
csövek elődje
A Japán Fizikai-Matematikai Társasag februar 21-i ülesentfOlolOro
EGL'ClII fizikus professzor előadása­
ban elöször hangzott CI a .. permanent
eleetret'· kifejezés az állandó \-llIamos
polarizációjú dielektrikumok meg·
ne\lC7esere. Az elsö hasznillható
c.:lcktrdCl l:.guchi állította elő; mugyanta-viasz elcgyet megömlesltctt,
majd al. ömledéket nagy térerő mellett
lehüt\c. a/ clcktromossilgot 1111Iltegy
..befagyasztotta"
Február 23-an az angol MarcoIll
Társllsag a \- ilág elsö kisérleti .. rádiótelefon" sLolgáltatását inditotta d a
London mellctti Chelmsfordban felépHell 6 kW-os 2,\IT hí\6Jehi adöról
2800 Olderen. A naponta kétszer rél
RT ÉK '20
órányi hír- és zenei müsorból álló kísérleti adasok március 6-ig tanoltak.
Jumus IS-én közvetítettek az elsö rádiókoncenet: Ne11ic Melba SZOpTan
cnckcsnö dalestjét adták, mel~t pl.
Chelmsfordtól kb. 900 km-re levő gőz­
hajón, de még a 3 ezer mérföldnyire
eső Új-Foundlandon is vettek. A közvetítés fel tételeit Pete/' P ECKERSLEY
kapitány - a BBC későbbi tOmémökc
- teremtette meg: a mikrofont pl. egy
régi szivnTosdobozból készítette ...
- M~ rcil1S el<;ején Mnwkváhan , a
MoszSzovjet Sabolovka utcai rádióállomásán üzembe helyezték a f'ás:!ilij' Milwjlol'ics LEBEG}'EV mér-
14. ábra . J. Elster és H. Geitel
fotométeres kísérletezés közben.
[www.researchgate.netl]
13. ábra . A Suhov-torony. [https:1I
twltter.com/urbanfoXXXX/]
nök últal tcrvczett 100 k W-os í vfény-ge nerátoros távíróadót. A 160 m
magas. hiperboloid szerkezetű acél
adótorony az előző év végere lelt készen V. G. Suhol' tervei alapján. A még
napjainkban is látható Sl/hOI'-forony
( 13. á bra) alapjául 40 m átmérőjű betontőmb szolgál.
- Ápri lis 6-án Blld Harzburg tclepülésen meghalt Julius Johann
Pili/lipp Llfdldg ELSTER ("'1854)
német fizikatanár. Barátjával. Hans
GE/TEL-lel ( 1..1. ábra) együtt több
mint 100 cikket irtak a légköri eleklromossagról , az akkor még csak
fel lételezett kozmikus sugárzásr61.
Felfedezték az alfa sugarak hatasára
lt!trejö\' ő s7eintilláei6t. feltalálták a
fotocellá!. Az elektromosan töltött
részecskéket ök nevezték cl ion nak.
- Május IO-én Short H illsbc(]
(NJ.) meghalt John !Yes/ey HYATT
('" I 83 7) ame rikai nyomdász, az első
iparilag elöállitott műanyag. a celluloid fclt alál6ja (1869). Kísérleteit
akko r kezdte, (unikor egy New York-i
lljságban a Phelan and Collender Co.
cégnek az elefántcsont biJt iá rdgoly6
15. ábra, A montreáli Marconi cég rádióadója 1922 körűl .
[https://todaylnottawashistory.files.wordpress.com!]
RT ÉK '20
heiyettesítésére k itüzött 10 ezer dolláros díjáról olvasott.
- Május 20-án Montreálban megkezdte re ndszeres adásait azelsöészakamerikai professzionális licenccel
rendelkező XJVA (eXperimemai Wireless Apparatus) hívójelli műsorszó­
ró ál10mas 1200 méteren ( 15. á bra).
A Marconi Wireless Telegraph Company of Canada. Ltd. adója hireket,
időjarás-jelentést, helyi üzleti információkat közölt. a montreáli üzlctekben kapható hanglemezek ről játszott bc részleteket. A későbbi CFCF
hív6jelű rádió már 440 m-en adott
500 W, majd 2 kW-taL Többszöri tulajdonosváltás után 2010. január 29én hallgatott cl az nkkor már e/NW
"nevű" 50 kW-os 940 kHz-es AM adó.
- Augusztus 20-án, Lee de FOREST amerikai radiómérnök tervei
alapján megsz61alt a De/roif News
napilap 8MK amatőr hívójelü 10 W-os
kísérleti kereskedelmi hírszolgálati
adója. a Delroil News Radiophone.
A hírszolgálat részére az újság szcrkesztösége biztosította a különbözö
hírügynökségi jelentésekből, táviratokból összeállított anyagol. Az adó
a professziomilis WBL hivójelet 1921
októberében kapta meg. fé l évvel később IVIVJ lett belöle.
Szeptember 27-cn született Temcsvárott BODROSSY Félix (tl983)
fil m rendező . a térhatásu mozifilm
egyik fellalálója. E l ső, Artisf{/vizsga
cimü sztereofi lmjét 1952 júliusában
mUlan ák be a budapesti Toldi moziban. (A Bajcsy-Zsilinszky ut 36-38.
sz. alatti moziban a filmet a székek
háttámláján megfelelő magasságba
ál1ítható polárszü rön keresztill kellett
nézni. Jelen c ikk szerzője meg látott
ilyen filmet...)
16 . ábra. A KDKA 100 wattos adója .
[www.kwarc.on.ca/hammondl]
139
l\ovember 2-án Pittsburg (Pa.)
keleti előHlrosaban, Wilkinsburgban
18 ómkor üzemhe hcl)'clték az Eg)'esült Államok elsö rendszeres ü7emu
középhulltÍmú k\!reskcdelmi müsor"zóró rádióadój:it, a Frank CONRAD
Westmghouse mmcmök által tervezett, ekkor meg idciglenesen 8ZZ
amatőr
hivójelü adót (1 6. á bra).
A novem her 4-töl mar KOKA hivóJcllel rendelkezo IllIomás 330 m-cn.
majd három nappal késöbb a 360 m
hullámhosszon sugáootl 100 W-tilI
December 1O-én Bt:rlinben meghalt Friedrich DOLELALEK (·1873).
az erdélyi Máramarosszigeten !OzOletett nemet \egyc!Oz. a Berlin-Charlottenburg-I Műszaki Egyetem profess7ora. GöumgclIl cgyeltmi éVCI
Illmt II' .vERNST professzor segitsege\cl 5 uV crLékenységü fenymutatós kvadrans·elektromctert készJtetl.
A Siemens-Haiske ccgnél kidolgozta
a Pupin·tekcrcsek litze-huzalainak.
kOlönleges \ Ilsma&lamak ipllri gyártását. Az első \ih\gháboru alan mlc15kés70lékek kifejles7tésén dolgoLott. Ezek 1917-ben meg is jelentek
a harcIereken.
December 13-an a kenti Shortlands településen elhunyt .'flexamll'r
.\I1..,1RlIEAD (·18-'8) skót kélmku'l.
1875-ben sLabadalmaztana duplex
uh iró találmánya!. Barátjaval. Olil'er LODGE-nl 1901-ben alapítot!:l ..
Lodge-Muirhead Wireless Telegraphy
Syndicate Ltd.-t I.i\ írók. telefonok és
szerelési anyagok kifejleS7tésére.
A Nemet Birodalmi Posta Kő­
nigs\\ usterhausen-i 5 kW-os 1\ fénygeneráloros adÓja 2700 m hullámhosszon december 22-én közvetítette
az elsö zenekari koncerte\. melyen II
postai dolgoLók hegedültek, hannónaumon játszonak. s a bclölük alkotott
kórus énekel!. A müsort a hallgatói
\ isszajelzések szerint még az adótól
2000 km-re is hallottak.
200 éve történt
Marcius H-cn született P:iri7..sban
Ale.ral/dre Edmond RECQlEREL
(t18911 francia fizikus (17. á bra), a
róla elnevezell fotoelektromos jelenség
fclfedezöje. Elkéslitenc a mai napelemek elöfutárál. a néhány mikrometer
\astag fl!nyérzékeny reteget tanalmazó
elektrolitikus fényelemet (1839). Két.
czüst-kloriddal bevont platina eleklródát kénsavba meri tn!. s az egyik lemezt megvilagitva. a lemezek között
potcneiillkülönbséget tapasztalt.
140
17. ábra. A. E. Becquerel. [https:/I
library.s l.edu/lmage-galleryt]
november 16-i ülésén számolt be.
- Johul/Il Su/omoll Chri.ftoph
SCHIfElGGER német fizikus. kemikus felIaláita II galvanoszkópol.
melyet s7eplember 16-án mutatot!
be a hallei természettudományi társulatban A'L "ös" mÜS7er al un
Sch\\>cigger-fele multiplikátor téglalap alakú. selyemszigetelesü rezhuzalból kéS/itct! pár menclcs lapos
tekercs - feleli. ill. belscJében elh~­
!yezen, fonlllra fiiggesztcn mlignestú
volt (1 8. á b rtl) Az eS7kö7 lchctöséget teremtett gyenge áramok mngncses halásanak kimutatasam
- André\l(lrie A HPERE frnncl3
matematikus, fizikus kisérleti leg megállapította a vCLctőkben folyó áramok
kölcsönhatását (Ampcre-törvény). kidolgozta az elektrodinamikus eröhatás
malematikai elméletét. bcvczctte a
villamos áram fogalmat. A Francia Tudományos Akadémia elÖlt s7eptember
18-án számolt be kiserleleirŐI. majd
az október 2-I (JIesen megfogalll1a7ta a
fil/ilS Chr/HUlli OERSTE/J dán
fizikus, kémikus július 21-en publikálta Koppenhágában felfedezését:
az aramot \czető huzal melku elheIyezcn irnnylü az iÍram által keltett
magneses tér hatásara kitér és a kitérés az áram erősségével arányos.
A Illtin nyelvü közlcmeny szerint al
áramot 20 db Volta-elemböl {Illó lelep szolgáltalla. A kísérlet kezdetekor. árammentes allapotban a7 E-D
iranyba állitott huzal és a tölc kb
3 cm-re levő lránytü mozdulatlan
volt. Áram hatásám a magnestű kb.
45 fokra kitért.
Augus7tuS 2-án Lcighlin-Bridge
településen szOlele!l John rrNDAI.L
(tl893) ir fiZikus. Megfigyclte n7
O\egkádból kifolyó vízsugárban a
fcny teljes \isSzaverooéset (ennek
alapján "müklkhk" a7 optikai s/Ail).
Kimutatta, hogy a7 égboltot azért IntJuk keknek. men a napsugarak szóródnak a légkört alkotó moickulákon.
Nevel a fény S7óródáSÓ'val kapcsolatos
Tyndall-jelens~g őrzi.
-Domit,iqu(! Frtmcois J(!Qn ARA-
GO francia fizikus szeptember ll-én
mut:nta be a Francia Tudományos
Akadémia tagJai elött az elcktromos áram mÁgneses hatását bizonyító kísérleteit. Demonstrálta. hogy a
szolenoidba helyezctt lágyvas riad
felmágnesezödik a tekercsen átfolyó
egyenáram halására Ezt a jelenséget
- töle filggetlcnül HlIlllphn' D.·IIT
IS felismerte, s erröl a Royal Socicty
18. ábra. Schwelgger tökéletesített,
kb. 100 menetes galvanoszkópla.
[www.lnternatlonal.uni. halle.det]
AT EK '20
tározásának módszerét, Sajnovics
Jánossal együtt a norvégiai Vardö
szigetéról megfigyelte a Vénusz átvonulását a Nap korongja e l őtt. meghatározta a Nap-Föld távolságot.
- Augusztus IS-én született Párizsban Jean-Baptisle Le ROY
(t 1800) francia fizikus. a Nagy Francia Enciklopédia egyik szerzője. Már
l749-ben elektroszkópot szerkesztett, munkáiban megkülönböztette a
pozi tív es a negatív töl test.
- Október l 6-án Wintcrhurban
született Johal/II Georg SULZER
(t 1779) svájci tennészettudós. filozófus (20. á bra). Felfedezte a kontaktpotenciál jelenségél. Kél különböző
anyagu fém huzal egyi k végét összetekerte, majd a drótok másik végét a
nyelvéhez érintette. A huzalok anyagá·
tól ft1ggöcn savas vagy lúgos izt érzett.
A kezdő ama tő rök ,.anno" a 45 V-os
laposelemek feszültségének ellenőrzé­
sére szintén a nyelvüket használták ...
19. ábra. Heli Miksa lapp ruhás
portréja (1771 ). (hHps:/ldocplayer.
hU/45631883-Hadobas]
róla elnevezett "csavarhúzó szabályt'·.
Ennek alkalmazásával meghatározható. melyik irányba tér ki a mágnestű
eszaki pólusa az áram hatására.
Jean-Baplistl! BIOT és Fe/ö;
SAVART francia fi7ikusok a7 év novemberében leírtak a vezetőben folyó
áram által a tér egy pontjában Jétrehozott mágneses hatás Kvantitativ
törvényszerűségeit
(Biot-Savart-törveny). A törvényt matematikai alakját
Laplace adta meg.
400 éve történt
- Ebben az évben. ismeretlen idő­
pontban született a Dijon környéki Til-Chiitel településen Edme
MARJOTTE (ti 684) francia fizikus.
Nevét a Robert BOYLE-tól fúg~
getlenül felfedezett gáztörvény. az
300 éve történt
Majus 15-én Selmeebányán született HELL Mik'J'a (tl792) - eredeti nevén RudolfMaximilian Hell- jezsuita
tennészettudós. császári-királyi csillagász (19. á bra). Német származása
ellenére magyarnak vallotta magát.
Segitette magyarországi csitlagvizsgálók alapítását. az egri, a budai és a
gyulafehérvári obszervatórium tervezésében. felszerelésük beszerLésében
is részt vett. Kidolgozta a fóldmj:zi
szélesség nagy pontosságú megha-
20. ábra. J. G. Sulzer. (wiklpedla]
IN CQMP Electronics
"'11.t.f!lR OftOl. I~
u ."ULI \.'S
f Jl Cf.tIKl" M,\TRtSlió ••
21 . ábra. Willebrordus Snelllus.
[www-hlstory.mcs.st-andrews.ac.uk/]
ugynevezetl Boyle-Mariotte-törvény
őrizte meg. mely kimondja. hogy állandó hőmérsékleten a gáz nyomása
a térfogatával fo rdítottan aranyos.
Mariotte felfedezte a szem vakfoltját: a retina a látóideg belépési helye
körül nem tartalmaz fé nyérzékeny
idegvégződéseket.
- Julius 21-én született La Fleche
településen Jean-Felix PICARD
(tl682) francia csi!1agász. 167S-ben
észlelte, hogy a barométer csövében
levő higany összerazásakor a cső padzs lan i kezdett. A sztatikus feltöltő­
dés okozta jelenségre csak l709-ben
adott magyarázatot Hawksbee.
- Ebben az Ihben fedezte fel a
fénytörés törvényszerűségé l Wille~
brord SIIel van ROYEN (ltttinosttn
Wi I lebrordus SNELLl US) németalföldi természettudós (21. ábra). A jelenség Snel!ius-Descartes-törvényként ismert. mivel az egzakt leírást Descartes
adta meg (1637).
(E visszatekintés az 1992-es évkönyvünkben megkezdett, azonos cimü ,sorozat" fOlytatásának is tekinthetö. A szövegben "-gal a születési, t-tel
a halálozási évet jelöltOk. A szerk.)
Elektronikai alkatrész kis- és nagykereskedelem
2120 Dunakeszi, FO ut 35. Tel.: 271342-407
NYItva' hétkoznap 9.00-17.00 omig
Fu 271341-&01 E-maIl: incomp@dunawebhu
Postai uténvételes csomagküldés
Raktérról klnálunk többezer léle eleklronikall!llkatrészt
IC-lt. elleoéllások., kondenzétorok, dl6dak, tranzisztorok, LEO-ek. kvarcok stb. nagy vaJasztékban, SMO klYttelben ls.
Inlemlllt clmünkr61 www.lncomD.hu online keresésr és rendelésllehe'6ség1 12
AlGOL müazerek dlaltribUc:IÓj.l
RT ÉK '20
141
Kézi játékkonzol
Garad Ágoston
egyetemi hallgató,
garad.agoston@ hotmail .hu
Alábbi cikkiink CI szakmai lijdonwigokra er:ékenl'l'l1 fioltll s::akt!mbl!/;
II
"homo fude/ls" szerencsés találko::úsa revh/\:iilefell. Já/Izan; pedig kell
,foga/mtl::lIk ár az (j,.öker'I'l!nni hlljó:ál; IIfOlldu.\1 ,men IJr6mlil oko::
Jla pedig lJ: eId/roli/ka kes:i/ése ls
husoll/á !elk/állapotba ho::{/ CI jÚH:aI/i s::erelö emberr. akkor ,ön IéIre pl. CI
cill/hdi kiS ke~:íilék. A s:er:ö berel/de::ésél'eI a:: Országos Elekfronikai
es
KO/J!urllkciú.\' l('rn'''Y ]OI9-re jelen'-
ke:ell,
.s pti/rlllmiwh'el CI músodik he-
lyl':é.{1 érle el. CA sLcrk.)
Al I 977-es(1 ) decemberi ajándd"ásár
nagy slágere az elektronikus tb éjáték
\'oh, melyet a7 akkori VIDEOTON
gyánoll. A tcvéjátck Icike al. akkor
példátlan IJJs7crliségü, MOS tcchnológia\al keszült AY3-8500-as rc volt.
A bonyolult integrált elektroniká\'al
müködö "észü1éket a mai játekkonzolok előfutárának tekinthetjük. s has7nál,lIa ügyességet, JÓ reftcxcket kivánt. A'L rc -böl saját ke.lűleg felépí the t ő. s valamely UIIF tévécsatomara
hangolható játékról az RT 1984/5-65
szamában olvashatun". Ezulán nagy
témnfcldolgozásl ur keletkezett. s az
azóta eltelt közel 40 c\ alatt sokat vál1070tt a7 elektronika világa (is).
Jelen kÖ71emen}'ben egy olyan
elektronik:l1 Játékot ismertetek, amI II
mai elektronikának megrelelöcn egy
mikrokontroller felhas7nalasnval. rclületszerelt technológin\"l\1 keszüIt.
Ez egy ön:i.llÓan használható kismeretli játékkonzol. amely saját klJelzö\"el és akkumul{lIorral rendelkezik. a
játel.programokat SD kártyáról ruttatja. USB csatlal.ozóján keresztül
pedig szamitógcphe.l csatlakoztatható. A ke:s/ülél. ötlete 2018 nyumn
s;dlletett. am,kor is kíváncsisagból.
no meg a szakmai rejlődésem céljából
elkezdetem egy bonyolultabb eszkö7t
142
tervezni. Olyan technológiákat alkalmaztam. amilyenekkel még nem vagy
csak keveset ta!:\.lkozlam. E7ért (ll SM
alkatrcszek, illetve cgy 32 bites mikrokOnlroller. Egyúttal eL voll az első
bonyolultabb áramköröm is, ami teljes
mértékben saját tervezésü. A tervezés·
tól az első két prototipus összeszereleséig alig rr.>l é\ tell el Mivel rőleg
a szakmai kiváncsisággal társult tanulás. 3 fejlődés \olt a céL a prOjekt somn többször is a költséghat~konyabb
megoldást kellett \álas1tani .\ projekt
még mindig nincs lezárva, his7en bár
a készülék mar muködik. és az összes
beépített funkciója haslnálható. de
már 3 bő\ ítésére. illet' e a 10\ ábbfeJles7tésere is vannak lenek. melyet a
cikk végen ismertetek.
Rendeltetés, használhatóság
A 105)(70)(30 111m beroglaló méretu
játék konzol elsődleges rendeltetése al
erre a konzolra fejlesztcnjótékprogromok önálló rullatása. Il yenből jelenleg
egy all rendelkezésre. a többit a vállalkozó kedvu megépítő kedve szerint
készíthetl eL Másodtagosan a szánl1lógépes kapcsolaton keres7tOI az 011
rutó játékok \ezérlésére IS alkalmas.
más külső jatéhezérlő helyen. Nem
titkolt célja az oktatás területén történő alkalmazás.
A konzolon 4 gomb kettő 37 elő­
lapon. kenó a konzol tetején lévő bil[entyuk alatt talaIható és 2 joystick
szolgál a ját~kok vczerksére. Elenkí\ ol még egy be- és kikapcsoló gombja \an. A játékok abeépitett kijelzön
kerülnek 111e&Jelenitésrc. Található
még a konzolon egy USB csatlakozó
is. mct y segítségével a konzol csatla"odatható s.lámitógéphez. a ruttatott
program által meghatározott módban.
A betöltő program esetében ez USB
tároló Il.lcmmód. me ly segítségével
clérhetjOk a7 SD kártyán tárolt fájlokat. Ezenkivül a konzol aklualis hasznáhlli módjától fLlggöen használható
például. mint USB beviteli eszköz (jólékve/~r1ő) \agy mint \ irtuális soros
port, ezt a rulÓ program definialja és
kezeli.
A programok erre a míkrokontrollerre előre leforditott bináris rájlol..
melyeket a betöltő program segitségé\el az SD kartyaról a kOllml II b..:bö
Flash tárhelyére másolja. majd elinditja. Ezeket a programokat egy :,amitógépes fejlesztőkömyezctben I.cll
megirni. majd lerordítani. Lehetóség
van persze előre megírt játékokat is
futtatni.
A konzol mükOdcsehcz nmcs szükség számitógeprc=. c=z egy teljesen önálló eszköz. Számitógépes csallakozasi lehetósége csupan a programok
reltöltésére szolgál. Persze lehet olyan
prollramot is írni a konzol ra. amely
klhas/nálja a csatlakozó egy~b lehető­
segeit. PéldLl.ul. o konzol lehel jaték
vezérlő, így aszámítógépen ruttalott
játékot vwérli. Dc akar olyan megoldás is elképzelhető. oml bar a s.r.áTllitógépcn rutó játékot vezérli. a konzol
kiJelzóJth is használja \'alamilyen inrormació 111c&ielenites~re.
Az áramkör
A7 áramkör ..tömbösileu" kapcsolási
rajza az I. ábrán látható. Mi\ el az
egyes n!szegyscgek " .. össze rendcLcse" az ilyen lipusú rajznál nehe'Len
kö\cthető. igy az egyes runkcionalis
egységeket kolön bemutatjuk.
Az nramkör legrontosabb resze az
ST\132FI03C8T6
mikrokontrolIer
(2. á lH"a). EL egy ARM Cortex-M3
architektúrnra epülő mikrokontroller. Egy 8 Mllz-es kvarcoszcillátor
segítségével a beépített PLL jel gener3tor állitja elő 12 MHz-es órajeiét
RT ÉK '20
RT ÉK '20
143
R5
'I"
Boono-CS---t
'"
B~
U31
" ~=t~r:!r-~~S~T~~~F~'OO«~=T~'
Ul'
STM32Fl03C8T6
VBAT
L
---1t1-l veD .1
'd)D:
""'"
!
i
""OA
PAO-WKUP
PBO
81'}1;1
PAl
PAl
PBI
Pel
8TN2
BooT!
PA.
p84
SPKR
PM
PA6
PAl
PBS
P8f>
PB7
D_OC
SeL
SD..
t3ft PAl
P8'i!igSO_SENSE
l.'SB_SENSigE~~
.AB
TX
PA9
p88
pe9
RX
().
D+
PA10
PAU
PAU
PBIO
PBU
PBl2
RAM C
PS_EN8
PAU
PA14
PA,15
P8l)
PB14
PB15
PCl)·TAMPER·Rlt
PC14·OSC32 IN
PClS·OSC3 2:our
D. CS
SCK2
M1S02
MOSl2
BOOTOI-"'<::::JBOOTO
NRST
RESET
0~ft_I~Nt:3=it~~I~·~~2=~~N~______~
2. ábra
Hivm:llos:m 64 kbyte !-!ash memória van benne, 370nban clmdcldcg
az összes J 28 kbyte-ol tartalmaz.
igy ezt kihasznaltam a projekt során.
(Az ST\13:'!FI03CBT6 mikrokonIroller a hivatalosan is 1::!8 kbyte-os \crzio. az STM32FI03C8T6 fiZikailag
létező nlasodik 64 kbyte-janak hibát-
l<lns:i.gát a gyánó nem gar:l.ntálja. Aki
hi/105m akar menni. válass7.a a gyanó
által 128 I\bytc-osként forgaJmazoll
\'ÁIIQlIIIOI! A s=e,.k.)
A kijelzö (3. abn& ) egy L8" képatlójú 160)( 128-as felbontású TFT
technológiát használó szines panel.
Ve7crlésc SPI LIltcrféS7cn kercsztül
tönémk. A \czcrlöje a7 ST7735. amihez elérhető könyvtár több programozási nyelvhez is. rl'loddsu l az ára is
megfelelő egy ilyen hobbiprojekthez.
(A minősege tennc~zctesen ezt tük rözi
IS. Kicsi a betekintési szög. amL fek\ö
elrendezesnél ráadásul kissé az egyik
oldal fe lé tolódik.) A Q l tranzisztor
segitségc\el a kijc l ző fénycrcJc állítható impulzusszélcsség modulált
(PWM)jcllcl. A kije l7ö müködeséhez
mindenképp szllkseges bizonyos háttérvilágítás. igy ezt az összes programban meg kell adni. Tapasztalatom
alapján 50-60 ';;7;inlékos ki tiiltés megfelelő minden fény\iszony eseten.
A kcszUlékbe épített foglalat (.t ábra)
Micm SD kttrt}"a fogadasárn alkalmas.
A mikrokontrollcrrel szinten SPI interfészcn kommunikal. A7 I kohmos
ellenallasok. az aramkör ESD \édelmet
\égl"ik. A CDr-. lab a kanya Jelenlétet
ér/ékelő kapcsoló ki\ezetése.
Amemóna(5. á bn)egy 1024 kbit·
es, \agyis 128 kby te-os Statikus RAM .
E7 a programok által használt fájlok.
vagy il klJel7ö ndatainak tarolására
használható. Mi\el a mikrokontroJJerben csak kettő tahHható. a7 SD kártya
U,
ST7735
Gl"D:~~~-~
-~ ~~D
vec
LED-
R7
"
R"
'OOR
a'r~
GND
D..R,S
GND
D_DCI-
AO
SOA
SCK
MOSI21SCKlIvec
3. ábra
144
RST
vcc
I ~~~~~~CSIOVCC
DCS
*,e30
Ot u Gl'I,'O,--,
MMBTA06tGM
LEDLED+
SD_CS
R',
CS
MOSIl
Dl
vec
VDD
GND
MISOI
So>
SCLK
VSS
SCKI
RIB
DO
DATAl
.... N
SD_SENSB[:>--~~~~C~O~N~____~~~~
~
GND
NC
4. ábra
RT ÉK '20
sulás- es szögelfordulásméfÖ (6. ábra).
us
A mikrovezérlöveI 12C interfészen ke-
23lCl02"'1/SN
SCiO
MOSJl
MISO fVCCfVCCfRAM_CSC-
.
CK
SISIOO
SOSIOl
5102
HOLOSI03
-
(Digital Motion Processor) segítsége-
CS
'el feldolgozá,sra is keri.llhetnck. még a
vec
V
resztül kommunikál. Az IC-böl kiolvashatóak a szenzorok fe ldolgozatlan.
"nyers" adatai. dc a beépített DM P
vss
NO
5. ábra
kiolvasás előtt.
Az áramkör számítógéphez csatlakoztatása (7. ábra) egy Micre USB
csatlakozón keresztül lehetséges.
U,
R"
~SOA
vec
~
•ClKIN
SOA
SCL
NC
NC
NC
NC
SCL
C,.
ReSv
RESV
CPOIJT
RESV
:~~-g~
2.2n 707f 50Y
CPOUTD--1H
MPIJ-6OSO
vec
GND
NC
NC
NC
NC
VDD
Vl~IC
GND
AOO
REOOUTD--1 ~ REc;gND
REGOUT
FSYNC
'"'
O.lu x7r
SOA
SCL
POUT
NO
VCC
6 . ábra
ál tal is használt SPI interrészen keresztül csatlakozik. lehetövé téve igy
a
kijelző
frissítését a memóriáb61 az
adatok folyamatos írásával és olvasásával.
A konzol forgatásával való vezérlést teszi lehetövé az MPU-6050 gyor-
A mikrokontroller beépített USB vezé r lő áram köre lehetövé teszi az USB
akár több kü l önböző módon történő
hasznniatát is. (PI. tároló vagy játékvezé rl ő.) A PSRQ5 szupresszor
diódahálózal az áramkör ESD védelméről gondoskodik. Az USB 5 V-os
+5V
D3
PSR05
A6
lOk
'l
Al
22A
l
US62
2
3
mlcro 5
4
S
-I
=-
A2~
22A
T ~ T~
......
7. ábra
RT ÉK '20
~
sv
D+
vec
A3
1.51<
Rll
SPKR C
lk
).-{::::l--l::'
8. ábra
tápfeszO ltségét a mikrokontroller egy
5 V toleráns bemcnett:rc is rákötöttem R6-on keresztü l. így érzéke l hető.
ha az eszközt csat lakoztattak a számítógéphez.
A hangszóró működte téset a Q3
tranzisztor végzi (8. ábra). Nincs
szükség nagy kimenö teljesítményre.
így ez a megoldás bőven elegendö.
A hangszóró + kivezctése a tápfeszültségre van kötve.
A fe l ső gombok. melyek a billentyűk alatt találhatóak (9. á bra) a nyákra merőlegesen vannak a házban. így
azokat vezetékkel kell bekötni a H2
és HJ csatlakozópontokra. A tervezes
soran elfogytak a kivezetések. így a
képe n látható megoldás mellett döntöltem. Az analóg-dig itali s konverter
segitségével olvasható a gombok állapota. A kondenzátorok a kapcsolók
pergesmentesítesét szolgálják.
A Sony Playstation Portable által
használt joystick (10. á bra) a mérete
miatt tökéletes választas volt a projekthez. A bemenetekre Re szű rőt is
tettem a kevesebb zavar érdekében.
Az akkumulátor és a hangszóró
l-l paf csat lakozóponton keresztül
(II. á bra) csatlakoztatható az áramkörhöz. A 8 lüS csatlakozó az aram kör
ro programjának 3 betöltésére, később
pedig az iramkör esetleges bövitésere
alkalmas. A RESET csatlakozó ped ig
egy. a készülékházban elrejtetl gomb
bekötésére alkalmas, mely a konzol
szoftverenek lefagyása esetén lehetövé teszi az újraindítást ( 12. á bra).
A bekapcsoló gomb megnyomása eseten az akkumulátor feszültsége rákerül a feszü ltségkonverter
engedélyező bemenetere. A mikrokontroller elindulása után a program
magas szintet ad a PS_ EN S kI menetre, ez pedig bekapcsolva tartja az
áramkört a gomb elengedése utan is .
A gomb lenyomása egyúttal jelet küld
a mikrovezérlőnek is, igya programban is használható például kikapcsolásra vagy a kikapcsoló menü megjelenítésére. Az akkumulátor tö]tésérő]
145
a TP4056 IC gondoskodik (13. ábra).
Ez az USB 5 V-os tápfeszültscgéról működik. A 2 kohmos ellenállás
580 mA-ben maximalizálja a töltóáramot. igy az 1000 mAh-s akkumulátort
biZlonságosan tölti. Az FS312F-G IC
bi7tosítja az akkumulátor túltöltés-.
túlmerites- és túlárnmvédelmet. A
TPS63031 DC-DC konverter IC egy
buck és boost üzemmódban is mű­
ködni képes feszültsegkonverter. Erre
azért \an szükség, mert az a!kalma:t.:ott
Lítium-Polimer akkumulátor 4.2 és
3.0 V között működ i k. a tápfeszültség
pedig 3,3 V. A konverter 500 mA aramot képes biztositani az áramkörnek.
AL !. ábrán látható meg egy kondenzatorblokk is. Ezek a kondenzatorok a
táplcszültségben megjelenő. zajok kiSZlin!sct szolgalják. Minden IC. dIetve
csatlakozó mellé került legalább egy a
nyákon.
vec
vec
R27
lk
H2
C29
R26
lk
C2.
l00n
1
R31
lOk
H3
1
R29
IOk
2
2
BTN2
BTNI
~ SW2
R30
lOk
~SW6
R28
IOk
l00n
l00n
~
~
9. ábra
A szoftver
Fejles:tökörnye:et
A mikrokomrollerre C nyelven lehet
programot írni. Erre több különböző
fcjlcs2tőkömyezet áll rendelkezésre.
Előszö r az Atollie TrueSludio programot választOttam. ELekben a programokban az STMieroeleetronics álta l
kiadott HAL (Hardware Abstraclion
Layer) nevü fUggvénykönyvtár segíti a mikrovezérlő programozását. Itt
azonban problémába ütköztem. Az
SD kártya\al való kommunikáci6ra
és a FAT32 fájlrendszer irnsáralolvasására szolgáló FatFS könyvtár sz.ámára szükséges ki/ bemenet leiró fajlok csak SD IO mtcrféslhez adottak,
az általam választott SPI-hez nem,
és ennek megírasa meghaladta volna
programozási tudásomat.
Ekkor döntöllem ugy. hogy az "'1talam már ismert és használ! Arduino
fejlesztőkörnyezetben is megpróbálom amikrokontroller programozásat. Ehhez elérhető egy STM32duino
nevü
könyvlarcsomag,
melyben
minden szükséges könyvtár megtalálható. Itt az SD kártya is azonnal
használható volt. Pár módosítást igényelt ugyan a könyvtár. de ez csak
a programozás kényeImét szolgálja.
Azok számára. akik most ismerkednenek a témával: Az Arduino fejlesztő környezet egy viszonylag egyszerű
környezet Arduinora szánt C nyehü
programok fejlesztéséhez. Ennek
megfelelően a szokásos könyvtárakon kívül tartalmazza az Arduino
146
Pl
FPC O.5MM 4P
R22
GND~
YI
2
vec
3
XI
4
An
lk
Al
p2
FPC O.5MM 4P
GND~
vec
Y2
2
3
X2
4
R2'
lk
10. ábra
JPl
1.25T-BPWT
BAT~
P3
BAT
P4
~p'k
~~
RESETr::::::>--ITJ P7
GNOr::::::>--ITJ PB
G
.-1
VC
RES E
2
3
BOO
4
5
800~::: l
TX
RX
GNi'~
6
7
B
'-
11 . ábra
kártyák összes elemének müködtetéséhez szükséges könyvtárakat. és
ugyanez mondható cl igen sok kívülről csatlakoztatható eszközről is.
(A struktúra nyitott: további könyv-
tára l - akár más mikrovezérlök. illetve aLokkal felépített Ardulllo jellegű kártyák támogatására szolgálók
is - hozzáadhat6k. Ezt használta ki a
szerző.
A .!izerk.)
RT EK '20
tan i több fu natoU program közöll. Ehhez a két szoftverhez hoztam létre két
módosítást az STM32dui no könyvtárban. Az "STM32 con sole user software" opció az utóbbi 96 kbyte-os,
az "STM 32 console program loader"
pedig az elöbbi 32 kbyte-os terü let
programozását teszi lehetövé. Ez a
módosított könyvtár, néhány példaprogrammaL illetve a kapcsolási rajz
és a nyákterv a Rádiórechnika hon lapján lesz elérh e tő.
ti progrumokfelépitese
Ahogy már korábban- is említettem .
mivel az STM32F1OJC8T6 mikrokonlroller a szoftveres azonosítóját. leszámítva megegyezik a nagyobb memóriájú. STM32F I03CBT6 verzióvat. igy a hivatalos 64 kbyte helyett jó
eséllyel [28 kbyte áll rendelkezésünkre. Persze a tervezés során lervezhetlern volna eZ7el a mikrokontrollerrel,
de először elégnek gondoltam a kisebb
memóriát. Errő[ a sajátosságról csak
később olvastam, ekkor döntöttem a
kihasználása mellett. Több intemetes
fórumo n is olvastam a témáról. és még
csak néhanyan talá[koztak olyannaL
aminél ez nem müködöu volna.
A [28 kbyte memóriát két részre
oszlotHIm. Az első 32 kbyte területen
egy be töltő program fut. ami az SD
kártyáról kiválasztott fájlt betölt i a következő 96 kbyte-nyi területre, majd
azt elindítja. Így egyszeruen lehet vá[-
Kivitelezés
A lIyom/a/oll áramkör
A nyák-rendelésI a JLCPCB nevű klnai cegtól terveztem, mert nagyon
olcsó a gyártásuk a megfe l elő beá[litásokkal. és kíváncsi voltam a mi nő­
ségére. Ugyanennek a cégnek van egy
alkatrész webáruháza is, az lesc.com.
ahonnan rendelve kél csomag 5zál-
12. ábra
lítása egybeo is megoldható, így pedig csökkenthettem a költségeken.
A cégnek van egy tervezóprogramja is,
melyböl a nyákterv és az alkatrészlista
exportálható egy-egy megrendelesbe a
webáruházaikba. Ennek a programnak
EasyEDA a neve. A használata egyszerű, és bár egy professzionálisabb programhoz képest kevés elérhet ő funkciója van, a tervezéshez nekem megfelelt.
A végleges nyáklerv és annak beülteté-
U2
TP4056
+5V
BATI-"--CJBAT+
C )p-'i vcc
, --+--''-j CE
A32
IOk
TEMP f..L~-.
A33
PROG
201<
AB
2k
GND
U.
•OD
CS
oc
FS3 12F·G
C9
GN o
TO
Cl~
vec
vec
10,
Lf---{==~:=JBAT+
US
TPS6303 l oSK
Ll
1.5uH
VOllT
~=~L2
PGNO
rl
-;-
FB
GNDf1::;=~J
CIO
O.tu
VINA j-Ji
l\"~'~--.:
PS:I~S~YN~c
C'IN
ENpc.:=J PS_EN
C13
lOU lOv
+
.,'<
13. ábra
RT ÉK '20
147
~i my_a a ~ ~ ~.ra d iO\i l ag. hu honlapról. e7en ÉvkönY" tartalomJegyzékemd
letölthető 14. es 15. ábrán látható.
Az első prototipust forrasnópák{l\-al
készítettem cl. EZI már a Icrvezéskor
figyelembe vellem. ezért alkalma/.tam 0805 méretü passziv alkatrésLckel. Ebben .<I verzióban meg nem a
valódi. oda ter\ezell gombok \-01tak. ncm tartalmazta II RAM-ot cs II
gyorsulásméröl sem VégOI a7lán a
második prolOtipuS (16 .• 17. á bra)
elkcs7itcse előlt beslereztem egy forrolevcgös forrasztóállomást. amely
sokkal szebbe és egyszerűbbé teile a
forras7lásokal. Ennél az összcszereJésnéJ Illar figyelembe veltem a7 eael
párhuzamosan tervezell kész01ékház
felepitését is. igy például a kijelzőt
dcpron hab segítsége\el megemeltcm.
AL. áramkör alakja és felhasználasa
miatt egy egyedi házat igényel. igy
ezt saját ten eim alapján. 3D nyomtatassal készítettem el (ld_ a cimrotó l).
E tekintetben bízom az Ulánépitök leleményességében. igy számtalan
a
bemutatottól citéra kiviteli forma is
lehetséges.
A játékkonzol tesztelése
A jillékl.:onzol már összeszerelés közben is tesltelhető. Amikrokontroller
(és a hozzá tartozó passzh alkatrészek). néhány szürÖkondenzátor.
valamint a programozó elk'ltlakOlÓ
beforrasztása után a mlkrokonlroller helyes működése tesztclhető is_
A legegyszerűbb eszköz ehhez egy
USB
soros port átalakító. A7 RX.
TX (ezek llZ ellentéteshez csatlako7nak az átalakítón). vec és GND lábak bekötése mellett a BOOTO lábat a
vec -rc csatlakoztatva. a RE5ET lab
pillanatnyi földelese utan a kontroller
belső. UART bootloader Sloft\erct
mditJuk el. A tesztc\eshez több szoftver rendelkezésre áll, például a gyártó
ST\132CubeProg szoftvere vagy akár
azArdumo kömyezet a megfelelő csomagok telepítése után. UART/soros
port feltöltést kell választalll. ezután
pedig bármilyen kóddal tes.ltdhető a
feltöltes.
A konzol rendelkezik egy akkumulálonédö áram körrel. mcly a
ter .. czeséböl adódóan össLeszerelés
után Ichetséges. hogy letiltja a mliködésI. Ebben az esetben az USB csatlakOlón keresztül 5 V csatlakoztatá-
148
16.ábra
sával és a töltés megkeLdeséve1 az
áramkör visszatér norma I működési
körülmények közé.
Ha a7 összes7erelt konzolra a
programozó esatlak07ón keresztül
feltöltésre kerüli a betöltö program.
erre a csatlakozóra a todbbiakban
nmcs szükség. mnentől az SD kártyáról indíthatók a7 elóre IltfordilOlt
programok.
Azon kivül, hogya proJckt elkészíIcse a s7akmai kllckllltéscmhez nagymértékben hozzájáruit, akonzolnak
lehet mások számára is hasznos felhasználási módja A fiatalok programozás-oktatását megkönnyíthetné ez
az eszköz. His7en mig a sLamÍlógépes. magas szmtü programozásra mar
sok JO oktató szoft\-er létezik. a külső
hard\-er eszközök kezelésének elsajátitásához \'iszonylag ke\es eS7köz áll
rendelkezésre. Vannak erre kitalált
fejlesztöpanelek. dc azoknál több épi-
tesre. elektronikai tudásra \an szükség. E7cn ..egilhctne ez a játékkonl:ol.
hiszen a .. is7onylag könny ü Ardumo
fejlesztőkömyezet. és az ehhez elerheto nagy mennyiségü oktató anyag
segítségével könnyen és játékosan tanítana meg a mikrokontrollerek programozasat anélkül. hogy komolyabb
elektronikatudást igényeine. Emellett
pedig a hardver müködesebe is bepillantást nyerhetnek. hiszen több ismert
interfés7 (USB. UART. 12C, SPI) müködé~é\el ismerkedhetnek meg a kezdő érdeklÖdÖk.
További tervek
S:ofl\'t:rcs tOl·úhbfejles:te.f
A betöltő programot több progrnmozasi tudással valószinűleg hati!konyabban is mcg lehetne imi. igy az
adott memóriaterilletre több funkció
17. ábra
RT ÉK '20
férne el. Esetleg az optimalizillással
lenne a kód mérctc. éS
igy több hely maradna a felhasználói
progrnmoknak .
Bluetooth modult, esetleg egy olyan
mikrokontrollcn. mely mindkét szabvanyt képes kezelni. Ilyen például az
t::SP32, amI kis merett miatt el is férne
a készülékházban. A WiFi kommunio
káció például többjáu!kosos játékokat.
vagy online szoftverfrissitést tenne
lehetövé. A Bluctooth kapcsolat pedig
programokJjátékok megosztását, vag.y
egyéb eszkÖZökhöz (például laptop
vagy okostclefon) való kapcsolódást
tenne lehetöH~.
Új áramkör epilése, más :iramköri
struktura kmlakítása IS terveim között
szerepel, melyet a későbbiek folyamán
szeretnék is megvalósítani. Példaul
az uniwrzális SPI busz helyett min·
ut:n r6Lt:gy::.ég a lehető leggyorsabb
interfeszen kommunikálna a mikro·
kontrollerrel. Az SD kánya az SOlO
intl!rfeslen, II mernória hagyományos.
eim· és adatbusz segitségével (ha szük·
ség lenne ilyen bcépitésére). a kijelző
pedig egy 8 . . agy 16 bites párhuzamos
interfészen.
Emelleu a gomboknál elkerülném
az in alkalmazott analóg olvasásos 3
logikai szintű megoldAst. és a gombok
cSökkenthető
J-/lIrd\'cres rovúbbjejles=t6
A Jelenlegi nramkör oovitésenek te·
kintetcben az áramkör prototipusanak
elkés7Í1cse után. az egyik volt tanárom
hívta fel a figyelmemet fontos funk·
ciÓra. ami hiány.t:Ott az áramkörböL
E7 pedig a vC7eték ndkOli komn\UOI~
káci6. Nem sokkal később. már meg
is voltak a ter\"(~im ennek a póllásáro.
Az áramkörbe beépített programozó csatlakozót csak egyszer, a betöltő
program feltöltésekor használom, maju
onnanlól nem, ráadásul mivel fekvő
csat lakoló, nem is lehet hoaáfémi.
Ha C7t a csatlakozót egy ól1ó csatlakozóra cserélem. akkor viszont már·
is hozzMérhető. és lehető\é tcs7i III
óramkör bővitését. Ezen a csatlakozón
ugyanis egy UART. illetve a csa~ in·
duhlskor szükséges BOOTO és BOOT I
10 lábak találhatók. Erre a csatlakozó·
ra csatlakoztatni lehet egy WiFí, vagy
IiLEKTRONIKAJ
ALKA TRESZKERESKEDELEM
1134
Budillp~t,
lehel uk. 17.
~
NSK
@~
in~~L
-e
<'2""'c q,PQ ..-; ~
G' luxr; N
RT ÉK '20
Webshop
tr~fon; +36-1 349·5906
f.x: +36-1 320-3292
honlillP: www.lomelf.hu
r-m.,i!, info@lome.JI.hu
telefon: +36-1 320-2610
fill,'ll; +36-1 320-3292
honlillP; wwwJomex.hu
e-mail, u.alcuzlet@lome,'ll.hu
e--m2l;I, webshopr"'lome,'ll.hu
nyitva tartas;
hetkólnap 9;00· ITOO
ny.tviII tart.b:
hétk6znap 9:00· 17:00
---:mR Reclifier
.
:. :~
s.GNAl. lUX
-
TE
A
fU)lTSU
JAmtcon • Kftgbright
_.
--
-- "
OmROn
....
Az elmult 40 évben sokat fejlődött az
elektronika, és ezzel együtt az elektronikui játékok is. Mivel cz az áramkör
egy kezdő kis költség\'etésböl épült
műve. azok ti lehetőségek, melyeket
a mai technológia lehetövé tesz, még
ennél is előrébb mutatnak. Szeretnék
köszönetet mondani Vagymále Csaba
és K6nig Imre mérnök uraknak. akik
a segítsége nélkül e cikk nem jöhetell
\"olna létre.
SzakLizlet fkisker)
Inter 1OIioool
.0:;.
Végszó
Nagykereskedelem
Jf IURYAIID
""",,U<>HT
egy mátrixb61 kerülnének beolvasásra.
A hang generálásához egy tranzisztor
helyett egy erre kitalált 12S inlerfé·
szen kommunikáló DAC·I használnék.
Ezekhez a rejlesztésekhez azonban ter·
meszelesen s/ükség lenne egy nagyobb
tudásu es több ki .... ezetesú mikrokontrollerre. A mcgSLerletl tudásom miall
mOst is ll" STM32 családból váI3sJ.:la·
nék. azonban valószinűlegazST\132F7
szeriából Ezekkel a fejles7tésekkel a
költségek is nönének. azonban cgy sokkal professzionálisabb. jobban működö
eszköz lenne a \égeredmén}.
z:6m
"
",
.
.., J:.'YI
S ..... NS I ON
TOSHIBA -.;VVÜO
f)
...'-dO>
-•
T ·'
.~-'.
l@l
<Jt>
Mun
«0.,\ K~T
OSRAM pI\NIIiD
+36-1 237·1639
Honeywell
GA1NTA
,..--
te~fon:
~Ut_
~ .M"
r~~ _
<$> .,:!.\Wili$
$ $4
@
OTOK _
YAGEO
WOLR
149
A digitális CMOS áramkörök
2000-2020 között
Dr. Madarász László okI. villamosmérnök. madarasz@3Ian.hu
A CA/OS elekrrolllka kialakulásar. e/só
30 éI'ellek tört/!/Iere' soro=allmk e/só
,-és:!ében f lj lIIufaf/uk be. KöWlliik {/
MOSFET-ek megs;:ü1eléséllek /Í/jól, II
komplementer kO{JcsoMslecJmika ki-
alakulásól, n/tyd II eJ/os megoldt:h'
feljet/esenek fO~l'amalár a kis- es nagl'
i/l1egrállságú digitiílis JC-kben.
Az alábbiakban megvizsgáljuk. hogyan
fejlődött tovább a CMOS technológia a
csökkentést folytatni . Megvizsgáljuk.
hogya legnagyobb gyánók és kutatóintézetek milyen jövőt jósolnak ennek
a technológiának, s esetenként milyen
áramköri megoldásokat javasolnak. ha
a CMOS elektronika tovább mar nem
fejleszthető.
1. A CMOS vált a 2000-es évek
digitális IC-inek általános áramkört technológtáJává
következő
20 évben, azaL a 21. század
két évtizedében. A most olvasható
fejezetekben tehál korunk CMOS ICit vizsgáljuk meg, a közelmúltban és a
napjainkban tapas7talható változasokat, jelenségeket ismertetjük. Az áramköri technológia fejlödését elsősorban
továbbra is a nagy integráltságu (LSI)
áramkörök
gyánastechnol6giájának
alakulásán keresztül lehet megfigyelni. azon belül is kiemelkedöcn a proeesszorokn3J. Az áramköri struktúra
bonyolultsaganak.
hatekonyságának
fokozódását lehetövé tevő alapvető
események a legkisebb építöelemek.
az IC-ket felepitö tranzisztorok újabb
és lIJllbb megoldásai. e7ek tehat a legfontosabb tényezök. Ugyanakkor a mai
processzorok teljesitménye különleges
strukturális ntegoldásoknak is köszönhető. igy ezekre is ki kelltemiink.
BemUlaljuk azt a rendkivül dinamikus fejlödcst. amit a CMOS prQCesszoraknál t3pasztalhatunk, a fejlődés törvényszeruségeire is kitéTÜnk. valamint
II folyamatos teljcsitménynövckedést
kiváltó hatasokra is. MegismerjOk a
CMOS technológia hatékonyságának
növekedésére vonatkozó egyik alapvető törvényszeTÜsegel, amit az 1960-as
években Go,.dol/ Moore fogalmazott
meg, azaz a Moore-Iőn'éllyl. valamint
a törveny által megkivánt méretcsökkentéshez vezető technológiai me.goldasokat. a tranzisztorok skálázását
(scaling).
A sorozat harmadik részében terveink szerint össlefogl3ljuk majd. hogy II
CMOS IC-k tranziszlorait a következő
években milyen módon lehet még továbbfejleszteni, meddig lehet a meretelső
150
A CMOS fejlödésenek első JO évet
itt most nem kívánjuk még rö\ iden sem
összefoglalni. csak a tényt rögzítjük ismeteltcn: 20aO-rc a digitális IC-knel. a
memóriáknúl, a processzorokn:il gyakorlatilag kizárólagossá vált a CMOS
áramköri technológia használata (pontos kimutatások szerint ekkor már a
digitális integrált áramkörök 96-970/0-a
CMOS). Az első részben megismertük a MOSFET-eket. ::I komplementer
áramköri elrendezést. a logikai elemek,
kapuk kialakitásának lehetöségét, a
CMOS utját a megjelenéstöl az egyeduralkodóvá \'álásig.
A különféle LSI áramkörök logikai
hálózatokból allnak. melyeket a megismen kapukból lehet felépiteni . A nagy
kapaeitasú memória IC-kben (DRAM.
Flash IC-k) a7 adauárolásra hasznalt
részletek ma mar többnyire bitenként
egy-egy. különlegesen kialakított tranziszton tartalmaznak, ezek kezelésé\.
c UnD
PFE!l
BebK' Ii~-.:..oKi/Be
a, NFElf
C
*
b,
C,
C
1. á bra
C
vezérh:sct azonban itt is CMOS logikai
aramkörök \alósitjak meg. A SRAM
áramkörökben a biteket taroló egységek, a bitcellák is CMOS kialakitásuak. Van azonban egy olyan alapelem a
CMOS aramköri rendszerekben. amit
korábban csak megemlítettilnk. de a
korszeru áramkönervezésben jóval nagyobb a szerepe: az analóg. kétirányú
kapcsoló. Most kicsit rcs.detcscbbcn
foglalkozunk al analóg kapcsolóval.
ami ebben a7 új s7erepkörben transzmissziós kapu nevet kap majd.
Az l. fejezet második részében a
CVIOS áramköri megoldásokat ÖSolszchasonlítjuk a másik nagy építési
megoldással, a TIL elektronikával.
Az összevetésböl kiderül majd. mien a
CMOS került ki II két IC építési lehető­
ség közül győztesen. Ugyanakkor vannak a TIL megoldásnak olyan előnyös
tulajdonságai is. amiket a mai IC-k tervezői esetenkém kihasználnak.
1. 1. A transzmissziós kapu, mint logikai épitöelem
A két. eltérő Jellegü MOSFET-böl kialakíth3t6 ketIrányu analóg kapcsoló
( I .a á b ra) a jclútba sorosan bekapcsolhaló. igen jó minösegü ..szelep". Ha a
C \ e7érlöjel H szmtü. akkor mllldkét
tranzisztor csatomája teljesen felepül,
a bemeneti-kimeneti pontok között (kis
ertékű) ohmos ellenálJásként viselkedik az aramkör. a bemenctére vezetett
jel a kimenetén is megjelenik. A C = L
szinüi ve7érlés hatására mmdkct tranzisztor lezár. a bemenet i-kimeneti pontok között gyakorlatilag szakadás alakul ki. A bekapcsolt aramkör eseteben
a ..SLelep" mindkét irányban használható, bármelyik je1csatlakozasa lehet
bemenet. a másik a kimenet. A kapcsolón átvezetett jel akar digitális. akár
analóg is lehel. Az egyetlen megkötés
az. hogy a kezelt jel az UN' es a OND
(O. J~/) közöIti fes7üllségtanorminyból
nem lephet ki.
A korszerű digitális IC-kben logikai
eJemként is használják ezt a kapcsolást.
ilyen esetben transzmissziós kapunak
RT ÉK '20
uoo
rIt"
Be/Ki
~5-
v
Ki/Be
-
v
'>-j
2. ábra
(Transmission Gate. TG) nevezik. alkalm3l1lsi lehetöségeire rö"idesen be-
mutatunk néhány példát. Al integrált
árnmkörök logikai részleteinel. kapcsolási rajzai n II TG-! kel logIkai jellel
is s70kás ábnizolni. ezeket az 1.b és llZ
Le á bra mutaIJ8 be.
A kis- és közepes integráltságú ICsorozatokban önálló logikai egységként is mc&.relen ik az analóg kapcsoló.
Elekben az IC-kben II kétirányú analóg
kapcsolót egy in\'crterrel egészitik: ki.
ami II ••szelep" komplementer \czérlöjel-párosat állitja elő (2. á bra ). Az ábra
jelölesei szerint a Vvezérlöjel ll szint-
Je esclen vezet a kapcsoló. az L szintü
vczérlöjel hatására mcgszünik az lÍlveLelés II bcmeneti és kimeneti pontok
között.
Az LS I IC-kben sok logikai fokoal
csmlakozik belső buszvczetékckre. A
logikai cgység kimenelenek ilycn esetben haromallapotúnak (TS) kell lennie.
A TS kimenet akt i .... müklkló hdyo;·
tében a két mcgszokotl logikai szintet
tudja előállitani, a buszvezetél..hez ... e·
Lcmi, SZaL az L "agya II sÓntct. Ha
a vezcrlöjele útján a TS kimenetet harmadik, lebcgtctett állapotba kapcsolják. azaz inaktív helyzetbe, akkor ez a
kimenet gyakorlatilag leválik II buszvClc tékről. A logikai elemeket magu-
EN
AJ~
9 T
a
Uoo
EN
A~:A
b.
EN
3. ábra
RT ÉK '20
CLK
CLK
CLK
4. ábra
kétfokozatu megoldás (5. Abra). Ennek
elsö egysége. a Mastcr (mesler) tulajdonképpen a mar megismert átló.tszó
Jellegü, egyfokozatu D. A CLK - II
szintnél a bemeneti érték ennek a ki·
menetén folyamatosan jelen van, de a
teljes tároló Q kimenete nem változik
meg. Amikor a Master a CLK L szintre
váltásakor lezár és akimcneten rögziti
a fogadott D értéket. elöál1ltva a Q", tárolt bitet, akkor tudja ezt a közbülsö ér·
tékel a második egység. a Slave (szol·
ga) befogadni. A Sla .... e ugyanolyan
egyfokozatú. tmnszparens D tároló.
mint a Master. A Q értéke megjelenik
a kétfoko7..atú tároló kimenetén (Q).
Miközben a MaSler új D érték befogadására készul. a Slave az utolsó Q
értéket fo lyamnto!'>an fen ntartja (a CLK
II sZlIltjc hatásám). Ez az elrendezés
egy LSI ámlllkörben 16 elemi tranzisztorból kialakitható. Ha tmnszmissziós
kapuk nélkül készíll el egy kétfokozatll
D laroló. az j6\'nl nagyobb sz.imú Imn·
zisztorból áll.
Kevesebb ámmkön elemmcl is klalakítható egy ~S·tároló. ha a bitek
örl.ésére nem ViSS1.3Csatolt invertereket
hasmálunk (mlllt az elözö áramkö·
rökbcn), hanem kondenzátorokat. A7
ún. dinamikus CMOS áramkörök·
ben ilyen. kondenzátoros tároló fo·
kozatokat alakitanak ki. A megoldás
kisebb fogyasztású. kisebb helyi gé·
nyü, egyszerlibb felcpitésü. mint a
hagyományos. A7 egyetlen (de nem
Q:A
EN
-
kat is meg lchet ugy tervezni, hogya
kimenetak háromál1apotu legyen. de
a TG segitségé\'cJ bánnely kimenct
atalakíthutó TS Jd1t:gü"é. A 3. ábrán
látható módon a nonnállogikai egyseg
(itt pl. egy invcrtcr) kImenetére sorosan rákapcsolunI.. cgy Tmnszmissziós
Gate·et, amit it kimenel állapotvczcrlö
jelével (itt Elv) lehel aktiv vagy inaktív
helyzetbe áll itani. A bUS7'vcl.etékre a Q
pont csatlakoztatható. Ha az EN jel H
szintü. az A bemeneti jel negáltia jelenik meg a bUSZ\-Clctékcn. azaz a TS
kimenetü egyscg aktiv állapotú. Az inaktív, passzí\ hcly/ctct ki\áltó EV L
vezérlöjel esetében a7 alap rn ... erter
kimenete és a Q pont közölt gyakor·
latilag szakadás l~p fel. A 3.a á brá n a
részletes kapcsolás láthat6, a 3.b áb·
rá n a logikai mjzjelek alkalmazása.
Az LS I aramkörökbcn általában
igen nagyszámú Transzmissziós Gatcet alkalmaznak, elek egy-egy csopon.jánál a vezérlöjelck azonosak, azaz az
ott le\ö TG·k szinkronban müködnek.
Ily'enkor általában ómjelként (CLK)
kezelik ezeket a Jcleket. A CLK jeleket előállító gencratorok természetesen
egyúttal a CLK negált jeiét is előállít­
ják. hiszen minden TG megkivanja a
komplementer \'ezérlöjel·párost.
Ha egy öss7etettehh logikai áramkön részletben pl. egy olyan D tárolóra \an szükség, amelyik al órajel II
szintjénél átlátszó (tmnszparens), és a
lefutó élnél tárolódik el a befogadolt bit
értéke. a 4. á brá n Intható megoldást lehet alkalmazni. lia CLK = II , akkor a
D bcmcnójcl a Q kimcneten folyama·
tosan megismétlödik (ez a tároló atlátszó állapota). Amikor a CLK 1·I·ról L
sZ1Iltre vált, a bemcnetl TG kikapcsol,
a visszacsatoló pedig nyit, így az éppen
akimeneten le\'ő Q érték a két sorba
kapcsolt invertcr bemcnctcrc is ráke·
rül, azaz t..irolódik. E7 az egyszeru kis
kapcsolás a Q jelen kívOl annak negált
értékét is előállítja, tárolja.
A D tároló összetellebb ,ált07.ata a
Slave
Master
CLK
CLK
Q
D
CLK
CLK
CLK
CLK
CLK
CLK
5. ábra
151
jelentéktelen) hátrány. hogy egy ilyen
ammkörocn csak addig örzoonek mcg
a beirt értékek. míg a kondenzatorok
(aL önkisilJés miau) el nem veszítik II
töltésűket. Ezért nem minden esctben
cclszeru ezt a megoldást használni. de
pl. folyamatosan használt s7.ámlálók.
leptetöregiszlerek eseten az aramkörök
sajó'tossága II folyamatos müködtetes.
léptetés. ezeket gyakran építctték mcg
dinamikus jelleggel. A \ iszonylag ritkán müködtetett áramköri egységeknél
azen is célszerűbb a statikus CMOS
felépítés. mert csak annál \alósul meg
a rendkivül kis átlagos fogyasztás.
Példaként a kétfokozatú D tároló dinamikus kivitelét mutatjuk be a 6. ábrán . III az órajel L szintje írja be II D
bemenöjel értékét a C I konqenzátorba.
Innen egy inverterként kialakíloll elválasztó fokozaton keresztűl a tárolt érték CLK = H hatasara kerül át a O-be.
Ennek logikai szintjét a második elválasztó fokozaton keresztül vezenuk a Q
kimenetre.
1. táblázat. A CMOS es abiporális áramkörök összehasonlítása
,
,
"
ExponrnciáJi~
J-U kapcsolatok
bckapc:solá...i
cllen.illás,
l
1.2. A TTL és a CMOS kapcsolás·
technika összehasonlítása
A bJpohiris tranzisztorokból kialakitott
TIL logikai áramköröket és az n illetve
p csatornás MOSFET-ekböl felépített
CMOS kapcsolásokat a korábbilIkban
mar megismertük. Az 1960-as évek
végén az npn sziliciumtranziszlorokból
álló TIL integrált áramkörök \oltak a
szintén szilicium alapu CMOS IC-k fó
vetélytársai. A győztes CMOS technológia fölenyet jól mutatja az I. láblái.al. amelyben k(ilönféle szempontok
szerint hasonlítouuk össze a két megoldásI. A táblázatból kitűnik. hogy II legtöbb szempont alapján a CMOS áramköralkalmasabbaz integrált áramkörök
elöállítására. mint a TILjellegü. EZI a
gyakorlat is gyorsan igazolta. az LSI
áramkörök (igy pl. II különféle memóriák. proce:iszorok) csak a legelső. kisérJetinek tekinthető rövid idöszakban
készültek TIL kivitelben. A szamos
CLK
"
"
A7 tiramkOrök 3SZlmmctrikus
neu. !'lIn! kcv6bé tcrhcllv:tö_
vonzó, a gyártók és a felhasználók számam is előnyös tulajdonságot II CMOS
kialakitás biztositja. Ennek az áram-
CLK
l
-y
C1
CLK -yC2
6. ábra
152
,,
,,
D
CLK
,
,
Q
köri megoldásnak köszönhető a mai
digitális integrált ámmkörök rendkivül
nagy elemsürüsege. a kis fogyasztása.
ajelentös működési sebessége.
Mindenesetre mindkét áramkör;
technológiának vannak clonyös oldalai. A CMOS a logikai ámmköri r~szle­
tek, a "lrolók kivitelezésére optimális.
dc a nagyobb teljesítményt előállító
kimeneti fokozatokban a blpolárislTL
kialakítás az eredményesebb. A két
meg(lidás előnyei t a gyártók időnként
próbálják egyidejűleg kihasi'nálni. Az
egyik legsikeresebb ilyen áramkőri ötlet a BiCMOS kivitel. ahol az integrált
áramkör logikai részleteit CMOS-k~nt
RT ÉK '20
r-_-r-"'Uoo
r
01
A~>------t---<>0
02
7. ébra
valósítják meg. a nllgyobb teljesíl~
mcnyigényliekcl pedig bipoláris megoldásokkal.
A 7. ábrán példaként egy integralt
áramkör invertáló BiC\r10S jellegű
kimeneti fokozata látható. A negáciÓl megvalósitó fokoLat a megszokoH
CMOS inverler. mig ajelentös kimeneti ammot a kél npn bipoláris tranzisztor
biztosítja.
2. Gyorsitásl megoldások a mal
processzorokban
A CMOS technológia változásait
első·
sorban a processzorok egymasl követő
generációinak tulajdonságain keresztül
lehet a legpontosabban követni. 1971
6ta ezek 37 IC-k a félve7etötechnika
csúcstermékei. ezekben alkalmazzák
a Icgújabb Fejlesztési eredményeke\.
A felhasznalók alapvető igénye. hogy
a processzorral felépített számítógép
minél gyorsabban müködjön, minél
nagyobb memóriaterilleteket legyen
képes kezelni. A számitógép gyorsasága szempontjából alapvető a proceszszon felépitö tranzisztorok működési
sebessége. De legalább ekkora jelentő­
sége van a működés sebessége szempomjából a programok \égrehajtását
gyorsító szerkezeti megoldásoknak, a
proccsszor-arch itektúra fej lödésénck.
Jellemző erre az első mikroprocessz0rok 4 és 8 bites szóhosszúságáról a 16,
32 majd 64 bites adatszavak kezelésére
való átváltás, ezzel a processzoron belüli és a külsö buszok adats7élességenek változása.
A számítógép müködési sebességének fokozására lehát nem elegendő
az alkalmazott órajel frekvenciájának
emelése. Elöszőr is, az 1970-es évek
tranzisztorai nem képesek a ma megkívánt (és elért) órafrekvenciákon mű­
ködni. Másrészt a mai szoftverek kellő
sebességü és minőségű végrehajtásához nem lenne elegendő egy korábbi
AT ÉK '20
processzor újratervezése mai gyors
tranzisztorokkal. újszeru strukturális
eszközöket is kell a process70rokon
belul alkalmazni. A processzorok belső
kialakításának néhany uj megoldását
mutatjuk be a következőkben, hogy később, amikor .az egymást követő tipusokat ismertetjük. ezek már ismerősek
legyenek.
1971-ben az Intelnél született meg
a mikroprocesszor, az az LS! aramkör.
amelyik egyetlen tokban képes volt
egy számitógép központi egységének
alapfeladatait ellátni. Később hasonló feladatú ára mkörökkel együtt jöt!
létre a processzorcsalád, amit mikroprocesszorok, digitális jeIprocesszorok. mikrovezérlők alkotnak, A széles
feladatkör megoldasara alkalmas szá·
mítógépek a mikroprocesszorokkal
alak.ithatÓak ki. Mára a szakmai zsargonban a mikroprocesszorok neve lerövidiilt, egyszeruen processzoroknak
nevezik ezeket az IC-ke\.
A processzor, mint integrált központi egység (Central Processing Unit,
CPU) felelős a programok lefuttatásáén. a számitógép processzoron belüli es kívüli részleteinek összehangolt
működtetéséért. A program futásához
szükséges számítási és logikai muveletek elvégzéséért a plVcess:!ormag a
felelős.
A processzor gyártója sok esetben
más cég által kifejlesztett mag köré
építi meg áramkörei\. Az is általános
jelenség, hogy gyárt6kapacitás nélkilti
(Fabless) n processzort tervező. fejlesztő cég, és bérgyanó technológiai
során készülnek el az ámmköri esipck.
Egy processzor ma már többnyire több
magOl is tartalmaz, igya különféle feladalok megvalósitása párhuzamosan
történhet. Egy-egy mag alkalmas lehel
több szofiverelem látszólag egyidejű
végrehajtására. Im többszálas a szerkezete. Ezekkel a fogalmakkal. lehetősé­
gekkel a tovabbiakban részletesebben
foglalkozunk majd.
A processzorok tanulmanyozása
során néha meglepö adatokkal találkozhatunk. Az 1960-as évek végén
egy egyszeru, programozható digitális
számitógép központi egysége 50006000 tranzisztorból volt kialakítva.
Az l 970-es évek elején megjelent első
mikroprocesszorokban hasonló számú
beintegrált tranziszlOr volt. Véletlen ez
az egyezés?
A processzorok fejlödésének tanulmanyozása közben, amikor újabb és
ujabb arehitekturalis megoldásokkal
talalkozunk. gondoljunk arra is, hogy
egy egyszerubb új egység megjelenése
is minden esetben ujabb tranzisztorok
s7.azezreinek, esetleg millióinak a beintegrálását is jelenti!
A nagyobb grafikus igényü szoftverek megjelenésekor általában a processzor mellé helyeztek egy kiegeszítö áramkört, egy gmfikus processzort.
A fejlődés sonin ez beépült a proceS7·
szorba, mint GPU (Graphics Processing
Un it, grafikus végrehajtó egység).
A számítógépes grafika nagymennyiségü kép-adat nagysehcs.~égű feldolgozását igényli, 2D vagy 3D jelleggel.
Ez néhany specialis mövelet igen nagy
sebességű végrehajtását jelenti. ez alól
mentesiti a CPU-t a OPU. A mai OPU
egység altalában egyéb feladatokat is
átvehet a CPU-tól, ha éppen nincs gmfikus szofiverrellekötve.
Esetenként a processzorban APU
(Accelemted Processing Unit, gyorsított feldolgozó egység) is megjelenik.
ami egyesiti a7 általános célu CPU és a
OPU clönyeit.
A következőkben olyan SlnlklUrális
megoldásokat vizsgálunk. amelyekkel
a processzor hatékonyságát, működési
sebességét lehet növeln i. Mivel alapvető célunk a CMOS technológia változásainak bemutatása, a processzorokat
csak úgy kezeljilk. mint olyan IC-ket,
melyeket ezek a válto7.asok közvetlenol érintenek. Ennek megfelelően a
processzorok működésével. strukturális fejlődésével csak röviden foglalkozunk, IllmIIk érdekében, hogy az újabb
és újabb tipusok ismertetőiben szerepl ö
kifeje.lések ne legyenek teljesen idegenek.
2.1. Működési sebességet növelő
sfruktúrák a processzorokban
A korai YJÍltozatokban egyszerre csak
egyetlen utasítlÍssal foglalkozon a mikroprocesszor. Egy utasítás leegyszerusitve négy egymást követő lépés végrehajtását igényli, az utasítás beolvasást (Felch), a dekódolást (Decooe). a
végrehajtáSI (Executc) és az eredmény
tárolását (Write-back). Ezeket eIkülönillő áramköri egységek valósítonák
meg. Nyilvánvaló, hogy ilyen felépítés esetén egy i dejűleg mindig csak az
egyik dolgozik a négy egység köznl.
A CPU erőforrásait sokkal jobban
ki lehet használni, ha az egyik utasítás
végrehajtása alan a következő dekódolása folyik. valamint egy hannadik beolvasása. Lényegében négy utasítás parhU7...3mos, egymást étfedő végrehajtását
lehet igy megvalósitani. ezzel az ún.
153
8. abra
Pipeline (futószalag. csövezetek. 3dmös\ény) megoldással (8. ábra)_ A csó\'C/eték-teehnika az utasítások vegrehajtásámik párhuzamositás:'u jelenti.
Ha a processzor cröforcisait (a beolvas6, n dekódoló stb. egységeket) több
peldanyban is beépitik a magba, tobb
csö",clcték i~ It!trehozható, többszörös
müködesi sebességgel. Az Intel a 4S6os processzorát egyetlen csöve7etél..kel
gyartona. a Pentium sorozat elsö elemeiben jelent meg a ket esö\ezett:kes
felépités_
A fordító program feladata \olt.
hogy eldöntse egy követkc7Ő utasitliSróI. hogy az clőző\cl azonos időben.
ugyanabban ... agy másik cső"'c/"cté­
ken megoldható-e \agy scm. Egyes
utasítások V€!grehaJtasa elŐIt meg "ell
\ami egy előző eredményét. ilyenkor
időlegesen le "ell állítani a csó ... ezeté"
muködését. Különösen a feltételes utasilasok kezelése volt nehézkes a csövczetekes rendszerben. de móm már igen
haté"ony becslő algoritmusok segitik a
döntési fehdel !!rtékéne" elő re történó
meghatározását.
A skalár jellegü processzorokban
általliban több futósza lag is V3n, a feJtételes progmmelemeket, utasit:\sokal
a fordítóprogram ellenőrz i . ke7ell, igy
becsüli meg a ... nmató értékeket. A szupcrskalár felepitCs alt jelenti. hogy OL
elág.alási fel tételeket n program futása
I..özben Jósolja a processzor hardveTC.
A processzor müködesl sebessége.
hutckonY!;"1ga ugrasslcriien megnö\elhetó. ha több magot épitenek belc. így
a teljes skalár vagy s:lupersl..alár műkö­
dcs egyszerre ket magban valósul meg.
Erre a lépésre akkor szántiaJ.. CI magukat a gyanók, amikor az órajel frek....enciájának növelése már problemássa
.... ált. Eredetileg az Intel a Pentium 4-cs
processzoroknál mar 10 GHz felctti freJ..\enciáju órajelet tcrVC7Ctl. dc a
S71111Ulilciók a7:1 Jeleztek elöre. hogya
154
rendkh·ül erötelJes hötermclés miatt a
process70rok tulmelcgedhetnck. A "-et
,agy több mag beepitLOse is megtőbb­
szörözi a müködCsi sebességet, miközben az ómJel frek\enciajá t nem szükséges nö\ellll.
Egy-egy mag alapesetbcn egyetlen
programmal tud roglalkozni. A hatckonyság növelése érdekében jelent
meg a többs/"iillls müködés (HyperThreading). A szál tulajdonképpen logikai processzor. egyetlen hard\erprocesszort tanalmaz a mag. dc két
szoftvert kezel. az egyik \ égrehajtási
szüneteiben foglalkoz ik a másikkal
(9. ábra). Igen hatCkony eSLJ..öz pl
a külsö memóriám .... árakozás mialll
i dőkiesés hasznositnsára. A többszálas
es a többmagos kialakitások már ál talában a programrésLlctck. programok
szintjén megvalósuló párhuzamosit/isl
Jelentik.
Szintén az Intel alkalmazta elöször
a turbo órajelet (TurboBoost). Ennek
az a lényege, hogya processzor intelligens módon képes optimalizálni a
processzorban Ic\ö magok müködését.
Ha az egyik mag "munka nélkOI" \al1.
a másik órajeiét kissé megemelik. igy
elérve a legnagyobb hatékonyságát.
Ugyanakkor a csip eredő melcgcdése
a megengcdhetö m&rtékct nem lépi túl.
2.2. A gyorsit6rár (Caehe)
A programokat a számitógepek nagy
kapacitást!. nemillanó tarolókban ör7iJ... amik meglehetösen lassúak (leggyakrabban mere\ lemezen vagy Flash
tárolóban). A .... égrehaJtáshoz a program a7 udataival együtt a számitógép
DRAM-jába másolódik. A7 egyes utasitásokat a működés somn u processzor
beol .... assa. értelmeZI és \égrehaJtja. Az
utasitások n3b'Y rCSLC adatokat keLei.
A processzorok a mag részél képező
regiszterckben elhelyezeu adatokon
tudnak a leggyorsabban ml.iveleteket
\égezni (a regis7Icrck miiködési ideje
már I ns alall ... an). E7ért általában a
J.. ülsö memóriából a regislterekbe kell
alhelyezm al adatol..at mü ... eletvégzés
clőtt. A proccsSLor lehat a programja·
it a számitógcp DRAM-jóból olv11ssa be. a7 adatokat is onnan veszi ál. a
futás közben kcletkcJ'o adatokat pedig
szinten ebbe a u'lrba irJa ki. II müködés
során így igen sok memÓriaol\"3sas és
memóriairás szükséges. A korszeru
szamitógépek egyik alnp\·etó problémája. hogya procellszorok sebessége
1980-2000 kÖlölt kb. cLcrszcrcsere
nött. mig a DRAM ámmköröke alig
Process
/1"''''1
"...... 12
9. ábra
több. minI OlSzorosere. Kö\etkezésképpen müködés közben a processzornal.. gyal..ran. \i"zonylag hossJ'u ideig
kellene II külső tárolóm várnia.
A eaehe memória (gyorsitó tár, atmeneti tár) tes.zi lehetö... é n DRAMban levő infomláeió gyorsabb elérését.
Lényegében egy I..iscbb kapacitllsu. de
Jóvnl nagyobb sebességli puffer tároló a
processzor és a DRAM között (ma már
máshol, pl. a merevlemezeknél 's mcgtalálható). A mai számítógépekben általában hnromféle Caehe memóriát használ cgy process70r. ezek: Level 1 (Ll).
Le ....el 2 (L2) cs Level) (LJ) Caehe.
Al L I a legl..isebb meretü Cnche. dc
a leggyorsabb. többnYire a proccllSLorral azonos 6rnjellcl müködik. SLOkiallm,
merete l-64 KiByte. A processzor és az
L I köZött a processzor szóhossúnal..
megfelelt) mcretü sla\ak át\Ítelt:re kerül sor_
Az L2 valamivel lassabb, de nagyobb méretü. Altalában (H-512
KiBytc a kapacitása. de a7 Intel pro·
eesszorokbnn akár 4-6 MIBytc-os
méretü is lehet. AL L2 \·agy n DRAMjából. vagy (ha ki van épit\e), aL U·
ból kisebb blokkokattud át\enni.
A7 L3 so"ak szerint lu:\us, elsösorban a szenerprocesszoroknál all\almazzák. Igen nagy meretü, de az Ll és
L2 sebessége alatt müködik. Többmagos processzorok esetében az összes
mag azono~ sebességgel érhetI el ezt
az lÍtmeneti tárolót. Az L3 feltöltésekor
nagyobb mcretü blokkokat használnak.
Az Intel Smart Caehe technológia 3Zt
Jelenti. hogy minden mag hozzáfér II
teljes Caehe-hez. igy azt nem kell nz
egyes magokhoz rendelt lerilletekrc
szétbontani.
~ Cache-rendSLer használatat jól
szemlélteti aL ilyennel ellatott szamitógépbcn a programok ke7clése_
A teljes Cache rendszer hasznalalakor
n futó program egy nagyobb reszlete
RT EK '20
tartózkodik az LJ-ban (ide a DRAM
sebességévellehet írn i. a kiolvasás mar
nagyobb sebességű .lehet). Az L2-be
egy szűkebb, várhatóan felhasználásra
kerülö részletei kell mindig átími.Dz L3
sebességével, a legközelebb olvasandó
programrész kerül át az L2 sebességevei folyamatosan az Ll-be. Az LI-ből,
annak sebcsségével már a processzor
olvassa ki az adatokat és az utasításokat. Általában killön LI kezeli az utasításokat. és egy másik az adatokat. Korábban mind három Cache szinl a proecsszoron kivill helyezkedett el. majd a
gyartól elkezdték ezeket a tarolókat az
áramköreikbe beintegraln i.
3. Az Intel CMOS fejlesztései 202O-ig
A CMOS technológia újabb és újabb
eredményeit a processzorok számára
dolgozták ki. a proeesszorokban alkalmaztak. A memórmáramkörök fCJ lő­
dése is látványos, de kisebb mértékű.
PI. a DRAM IC-k, mint láttuk, sepességben is egyre jobban lemaradnak a
processzorok mögött.
Az Intel processzonlinak sora azért
alkalmas a CMOS kapcsoláslechnika
fejlödésének szemléltetésére. mert ez
a cég a legnagyobb gyártó, a proceszszorfejlesztés ,,zászlóshajója". Az Inlel
n mikroprocesszor feltalálása óta fejleszti. tervezi. gyártja ezeket az IC-ket.
fogla lkozik a tranzisztorok újabb es
újabb generációinak az e!őó.lIításával is
és aL architektúrák állandó javításával
is. A többi gyártó általában az Intel új
eredményeit igyekszik megközelíteni
vagy átvenni.
Elöször a vizsgált idöszak Intel
processzorai közül ismerünk meg néhányat. csak a hard\'er legfontosabb
tulajdonságait bemutatva. Számunkra
pl. fontos jelle m ző, hogy az adott típusnal hány tranzisztort használtak fel
a tervezők. Ezt az adatot a processzorok ismertetői, katalógusai általában
nem tartalmazzák, ott azok az adatok
szerepelnek, amik a felhasználáshoz
szükségesek.
Tenneszetesen nem vállalkozunk az
összes Intel processzor bemutatására,
de ez nem is feladatunk. A megemlitett árantkörökkcl az a célunk, hogy
szemléltcssilk a processzorok rendkivül gyors fejlödését. A fejezet további
részében megvizsgáljuk majd, milyen
új MOSFET-struktúrákal használt fel
8Z Intel az újabb és újabb proceszszoraiban. VégGI bemutatj uk. hogya
processzorok fejlödését, fejlesztését
milyen sajátos módon igyekszenek a
RT ÉK '20
2. táblázat. Intel processzorok 1993-2007 között
Típus
Kl ad ás
."
ÓnjeL Tec hllotóglll Trll nl.hll oruk
MH z
!lzáma*
ü ip fel ül ete. Magok
mIII'
5záma
Pentium
1993
66
0,8 um
3.! M
264
l
Pentium Pro
"95
200
0,6 um
5.5 hl
307
l
Pennwn II
1997
300
0.25 um
7.5 M
209
l
Pentium íII
lm
500
180nm
9.5 M
140
l
Pcnhum 4
2000
1500
130 run
42 hl
146
l
PenliumM
2002
1700
90=
SS M
162
l
íntel ítanium
2003
1000
l30nm
220M
421
l
Pentium D
2005
3200
65=
290M
421
2
Inlel Core 2
2006
2930
65=
291 M
143
2
Dual Corc ltanium
2006
1660
90 om
1.72 G
421
2
Quad-Core Xcon
2007
2660
65 nm
582 M
263
4
..
2007
3 OOO
45 nm
M Mega (millió darab), G. Giga (m>lluird darab)
820M
107
2.4
Pm""
gyártók - köztilk elsősorban az Intel
- jól tervezhe tő "mérfóldkővek" segitségével állekinthetővé tenni. Ezek a
technológiai csomópontok. mint majd
látjuk, az elkövetkező időszak fejlesztési céljait is kijelölik.
Mint már irtuk, nem ismenetjük
az Inlel minden processzortípusát.
Ez nem szolgólnó témónkat. a CMOS
technológia válto:tá.sainak követését.
Az Intel cég rendkívül tennékeny. Az
első négy- és nyo1cbites mikroproceszszorokai (5 típus) az öt 16 bites processzor követle. A 32 biteseket 50 tipus
képviselte il palettán, a 64 bitesek szama pedig mar meghaladta il 70-et. Ezek
a számok az alaptipusokat mutatják, a
legtöbb Intel processzornak nagyszámú változata is készült. Nem mutatjuk
be a kiragadol! processzorokat katalógus-szinten, mindössze néhány ro tulajdonságukkal szemléltetjük a CMOS
technológia változásait, fejlödését.
10. ábra
3.1. A 21. századi Intel processzorok fej/ódésének szemléltetése
Az Intel 1989-ig számozással jelölte
a processzorok típusát. 1989-ben adta
ki a 486-os áramkört ( 10. á bra), az
első 32 bites Intel processzort, amelynek első változatai 25 MHz-es órajellel működtek. A 486-os l 200 OOO
tranz.isztorból épUIt fel, gyánásakor
I um-es sávszélességet. csikszelességet alkalmaztak (3 foto litográfiai lépésekben ez volt a legkeskenyebb kialakltható vonalminta szélessége). A tranzisztorsűrüseg ennél a processzomál
a 173 mm2-es csipmérct alapján 7000
darab tranzisztor/mm l . Az architektúra
legje l entősebb újdonsága II belső lebegőpon tos egység (Floating Point Unit,
FPU), 3 Pipeline és a belső Cache·egységek alkalmazása volt. Enől kezdve
már csak .cMOS processzorokat gyártott a cég. A követke7ő process7.orcsalád az 586 típusjel helyett a Pentium
elnevezést kapta (a számokból álló tlpusne\el ncm lehetett szabadalommal
megvédeni a konkurens gyárt6któl).
Az első Pentium (amely már dupla
csővezetéket használt) 1993-ban jelent
meg. Az első Pentium-sorozat tagjai
között már 64 bíteseket is találunk. Az
Intel által 1993-2007 között kibocsátott
processzorokat a 2. táblázat mutalja
be. Érdemes felfigyel ni arra, milyen rövid időszakok utan jelennek meg az új
tipusok, milyen rendkivOli módon nő a
beépített tranzisztorok száma, a műkö­
dési sebesség, és finomod ik a gyártásko r alkalmazott technológia. A csipek
felülete általában nem nőtt együtt a
155
3. táblázat. Az 13, 15, 17 architektúrák Jellemz61
Intel ConlJ
Inlel CorI.'
i5
Inlel CorI.'
17
Intel Core i7
E:rolr/.' me
2010
2010
200'
2009
Órarrck\/.'ncia, GHz
2.~ .•. J,4
2,L3.87
2.5".3.8
3.2 .. ,4
I\lngok számaJs"iálak
Sl.áma
214
2,04.4 /4
4,'8.6'12
4'8.6'12.10,'20
Megjelenés fh c
Belső
Cllehc mérete
3, .4 \>tI Byte J.R MIByte
22, A5 nm
G)6nbi technológia
22 .. .31 nm
Tra nzisztorok sl.ámu
(millió durab;
IIluptlpusokblln)
382
:\82
Inl rl ll }perrbreuding technika
Igen
Modelltől
774
,
12
MIBylc
8. ,25 MIBytc
22, .45 nm
22 ...45 nm.
Il\3Jd 14 nm
774
731
Igen
Igen
ru"
trnnzlS7torok szárnnyal. söt. sok eselben csökkent~
A tilblázat az adon tipusnév\ el elöSlör kibocs(lIott aramkör adatait tanalrnao.a. igy lehet a fejlődésre vonatkozó
mlonnaciókatjól kiolvasni. Dc egyes típusok ho~szú eletüek \oltak. idő\eI sok,
hatékonyabb valtozat is készUIt bclőluk.
A PC-kbe szánt Intel Core 1 proceszszorok pl. a Conroc. a Corlr(le-XE. az
Allendale, a \Volfdale. II Kelllsfidd. a
Kentsficld-XE. Yorkiield. Yorkfield-XE.
A laptopokba. egycb moblleszközökbc
aJanlott \ áltonllok a Merom. II MeromXE. a Merom-L. a Peryn. a Pcryn·XE
!!s a Peryn-L. A beintegnílt Caehe kapllciuisa 512 KiByte - 4 MiByte I..özött
változott. a processzorol.. disszipációja
ped ig 35 ... 75 W kö ...é eseti. A mllgok
sZ{lnla később 2 és 4 is volt
Hasonló módon pl. az Intcl Itanium
processzor magsz.ama is emelkedeIt később. kesLühel.. 2. 4 es 8 magos változatok is. Mmdebböl erLekelhetö az Intel
által forgalomba hozolt processzorok
hatalmas ... áltozatossága. Egyébl..cnI
cnnek a processzornak azadat3i ..kilógillik" a sarbói, ",'isszaesést mutatnak II
scbesseg és !IZ alkalmazott tcchnológia
szempontjdból. Az ár énék hányados is
gyenge \iolt. s bár az Intel próbálkozott
II többmagos kivitellel is .... égül elég hamar visS7.afeJlcsltcue a gyartás:i.t.
A 2008-201 8-as é\ ek stkerproccs7szorai a 2010-rc teljesen kifcjlesztett
Intel Core i3. i5. i7 sorozatll architektúrHval készültek (II. libro). Tipustól fUggöen ezek a processLorok már
integrált \ idco-nlllgot, grafikus magot. fejlett display-l..cLelől. hatekony
\ irtualizáeiós egységet, termikus \cdelmi rendszert. \eszélyes kódok elleni H~delmet is tartalmaztak. Az iS.
i7 processlorokba beépltCUC al Intel a
Turbo-Boosl megoldáSI. ami az órajel
intelligens kezelesCt teszl l chető\é.
Az iJ. iS. i7 urchilektúník ro adatait a 3. tábhh:ütban lehel meglalálni.
Az i7 Exlrcme cgy olyan változnt. melynel clöször nlkalnmzta az Intel a 14 nmes tech.nológiát, Enncl.. továbbfcJlesZletl
\áltozata a 14nm+. mclyet a 2014-es és
11.abra
12. ábra
156
a 2015-ös év processzoramal alkalmazott a cég. A fcltüntclell tranzlsztorS71imok a legelső alkalma7.ru.ol..ra \ onatkoznak. késöbb. elsősorban a többmagos kivitelek escutn, a tr.lnZisLtorok
szama Jclcntöscn nagyobb ICII.
2017 derekan Jelentcnc be IIZ [nld a legujabb processzonipus:it. ez a
14 nm·cs gyártási tcchnológiával kéS/ii·
lö Core i9 ( 12. ábra). CA gyártási technológiflHal a fejeLet további reszeiben
foglalkollIIlk majd reszlctcsen.) Az il}
megoldás esct!!n a processzoman le\ö
magokszillak szama lehet 816. IO':!O.
1632. 1836 \ agy akar 28 56 is. A mu·
ködtc:tö órajel frek\cneiáJa 3.1...5 Gllz
közötti lehet Abcintegrált Cac:he L2
és L3 n..>Szckre tagolódik. L2 minden
proccss.zorblln annyi \an, ahány magu,>
az aramkör. A belső Cache bpacitása
általában 13,75 ... 25 MiByte közötti.
Az i9 Jellegű processzorol.. ti Lnl..e
tipusaI.. Icgujabb változatai. (Korábban ezekct i3, iS. i7 me!!oldá~1 i~
gyánottál... sok \oltozatban). ELt'k a
jelenleg (2019 derekán) beszc:rclhetö
legnagyobb hatékonyságú processzorok. áruk 500 ... 2 OOO USA S között \ an.
A Sky Lake áramkörök pl. 2.6 ... 8 GHL
közöitI óraJC!lel miil.. űdtethetöck. a ma·
goklszillllk száma 10'20 ... 1836 közöttI
lehct. A fogyaSLIásuk 140 ... 255 W közt!
esil... A Coffee Lake - S processLOrol..m'tl
a magok/szálal.. száma 8 '16. a7 óraJcl
2.1...4 GHz frehenciájú. a disszipáció 65 ... 95 \\ A Coffee Lal..e - H \altozatok magjai szálai szarna 6 12. 8 16
lehet. aL órajelilk 2,3 ... 2.9 GHz kö7ött
\:ilasztható meg. a fogyasZIIisuk 45 \\
körüli. Valamcnnyit a 14 nm-cs technológill\al gyánjll az Intel, többnyire
előszőr a 14nm-t használva. majd állt:r
a 14nm+ megoldásra....égill a 14nrn++
megoldással 7Arja a sorozatokat.
A beintegruh tranzisztorok szanln
tovább nőtt aL i9 generáció bevezelésevel. Az alaptípusokban 3-7 milliárd
tranZisztort alakitottak I.. i acsipcken. igy
például egy 8 magos i9 Jellcgü Coffee
Lllke 174 mm~ relllletü, ezen 3 milliárd trnnlisLtor található. A 18 mngos
i9-es Skylake ( 13. ábra) 485 mm:-cs
13. ábra
RT ÉK '20
csipjén pedig 8,33 milliárd tranzisztor
zsúfolódik össze. Ebben a kél utóbb
említen processzorban a tranzisztorsű­
ruség 17,2 millió darab/mm 2•
Az Intel ' közeljövőre vonatkozó
terveiben az szerepel. hogy a Lake
sorozat tagjait fejleszti tovább, a mcg
hatékonyabb 10 nm-es. majd 7 nm-es
technológiák reJhas.lnálásával. De ezek
az események már csak 2020 utan valósulhatnak meg.
Hogyan volt lehetséges az ehett két
cvtizedben az egyscgnyi terü leire integrálható tranzisztorok számát, a tra n;tisztorok sűrűségct a bemutatott processlorokban az 1990-ben elért 7000
db/mm 2-röl 20 millió db/mml nagyságúra feltomázni ? Mi rejlik a technológiák megnevezése (pl. 32 nm. 14 nm)
mögött? A következőkben ezekre a
kérdésekre keressük a választ. áttekintve a tranzisztorok fejlödését.
3.2. Az utóbbi 20 év MOSFETmegoldásai
TovÁhhra i~ el~ösorhan 37 Intel fejlesztéseivei szemléltetjük az újabb és újabb
megoldasokat. most a tranzisztorok
szerkezetere figyelve. A 14. á bra az InleI2002-ben tartott fejlesztési fórumán
volt látható. az itt szereplö tranzisztorokat ma sik beli, planár MOS FETeknek nevezzük. Közös jellemzőjük.
hogy a source, a drain cs a csatornatérfogatok mind a kiindulási szilicium-szeletben helyezkednek el, nem
emelkednek ki belőle. A 2001-2009-es
metszetek a MOSFET-rol korábban
rajzolt vázlatunknak teljesen megfele l ő
elrendezések. csak egyre kisebb méretben készültek. 2002-ben az Intel laboratóriumaiban már tesztelték ezeket a
tranzisztorokat. hogy az elkövetkezö
években a gyártás is megkezdödhessen
a fel használásukkal. A megadott évekre kikisérletezett (Uabb és újabb tran-
14. ábra
RT ÉK '20
zisztorok egymás
méretarányosan
kicsinyített módosu latainak t űnnek
a mikroszkópikus
felvételeken.
A gate hQsszusága 70 nm - rő l 15
nm-re csökkent,
vele együtt az alatPI.nar Structure
ta levö csatorna
hossza is. A csatornahossz esök·
kenésével a source
és a drain távolsága is csökkent, s egy
sajátos probléma alakult ki, a rövid
csa/oma "a/(is. A source és a drain közölt a tranzisztor kikapcsoll, lezárt állapotában is egyre jelentösebb szivárgási
áram folyik. De jelentősen megnő a
s7ubs7trát felé elfolyó szivárgási áram
is. A 50urte és a drain réteg annyira elvékonyodik, hogy alaposan megnő az
ellemillása.
A tesztek és II szúmit.isi eredmények. a modellek viselkedése mind
megerősitették a növekvő kellemetlenségeket. amik elsösorban növekvö szivárgási áramokban. a kikapcsolt állapot
ntinőségének romlásában. az átlagos
disszipáció drasztikus növekedésében,
a töltéshordoz6k sebességének csökkenésében mutatkoztak meg. Az Intel
mérnökei kimondták: a hagyományos
kiai<skitású, planár MOSFET-ekkel
nem lehet megoldani a tranzisztorok
további kicsinyitesét. egyrészt a minöség elfogadhatatlan romlása. másrészt
a tennelödö hő miatt. A 20 l O-es évek
végére már milliárdnyi tranzisztort tar·
talmazó processzorok olyan mennyiségu höt rejlesztenének, amit képtelenség
lenne elvezetni a csipböl.
A planár elrendezésnek egyéb hátrányai is vannak. amik a csökke n ő
méretek mellett egyre kellemetlenebbek. A csatornat egy oldalról vezérlő
gate hatása nem
egyenletes a csalorna
térfogataban, közvetlenül
a gate alatt erős
ez a hatás, távolabb. a szubsztnit
közelében
mar
alig jelentkezik.
Mi ndezek ellenére
a bemutatotl, egyre kisebb méretu
planár MOSFETekel a következő
években valóban
alkalmazták. sor-
3D FlnFET Structure
15. ábra
ra jelentek meg az ezekkel kialakított.
egyre nagyobb tranzisztorsüríisegü
processzorok.
Az Inte12002-ben a kicsinyítéssel
elöállított újabb es újabb tranzisztorok
helyett egy újszerü megoldást is bemutatott, ez volt aTerahenz Transistor
(terahenz tranzisztor). ami az ábrán alu!
látható. A fejlesztök elmondták. hogy
a .jövő MOSFET-je" a szamítások és
a szimuláció szerint rendkivOI gyors
les7, a nevének megfelelően a működé­
si frekvenciaja THz nagyságrendű lesz.
a kapcsolási ideje pedig fs nagyságú
(a THz = 10 12 Hz, azaz 1000 GHz, a
fs '" !O.lS s. azaz a ns mi!liomodrésze).
A TeraHertz planar MOSFET hihetetlen sebességét és alacsony hötermelését fóleg a következő újdonságoknak
köszönheti: átalakitott gate-szigetelés,
eltemetett oxidréteg a csatoma (es
igy a teljes tranzisztor) alatt, teljesen
kiürített csatorna-térfogat (kikapcsolt
állapotban). átlllakitott sourec és drain
szerkezet.
Az uj gate-szigetelö anyaga nem
szilíciumdioxid. mert abból már I nmnél is vékonyabb réteg kellene. ami
már nem is lenne szigetelő jeJlegü: a
kvantummechanikai hatások miatt folyamatosan áram foly na a gate elektr6dából a szubsztrát felé. Az új gate
szigetelőanyag magas pennittivitású,
ezén ugyanolyan vezérlő hatású gatehez jelentösen vastagabb rétegre les7
szilkség. a szivárgási áramok a koráb·
ban megszokolt alacsony értékre változnak igy.
A tranzisztor nem a félvezetősze­
let felszíni rétegében alakul ki. hanem
egy eltemetett oxidréteg felett. így
tulajdonképpen TeraHertz SOl , azaz
szigetelörétegen felépített tranzisztor.
A szigetelöTiteg felen teljesen kiürített
szilieiumban alakitják ki a source és
a dra;n részleteket. Ezek vastagságát
megnövelik, így az ellenállás csökken,
a hó fejlödését ez is csökkenti. Mivel
II tranzisztorszerkezet igen kis mérctü,
157
telőréteg
16. ábra
a source és a drain "vastagitását"' felfelé valósítonák meg.
CsodataIOs alom volt a TeraHertz
MOSFET. de mielőtt eael a tmnzisztorral elkészültek volna az elsö processzorok. egy teljesen ujszeru tranzisztor-elrendezést kezdett alkalmazni minden gyártó. közwk az Intel is.
A planar (2 D) jc[)egü tranzisztorok helyett a 3D kialakításuakat.
A planar MOSFET már Jól ismert
szerkezetét alS. libra baloldalán látszati képpel mutatjuk be. A szilicium
szubsztrát felszínhez közeli vékony
rétegében a felénk cső oldalon van a
source. a fels.dn feletti gate hasábon túl
pedig a drain. A kettő közötti térfogat
a csatorna. A csatorna felső felUlcte
és a lelene levő gate között képezték
ki a vékony gate szigetelést. A source.
a csatorna és a drain mind a szilícium
alaplemez felszin i rétegében található.
a planár jellegnek megfelelőcn. Ezt a
MOSFET elrendelést az első CMOS
IC-ben már alkalmazu\k. lényegében
nem változott 20 IO-ig. A méretek azonban rendkivüli mértékben csökkentek.
az egyes ujabb változatok egyéb vonatkozásban csak kis mértékben váltOLtak. a szivárgási ~lramok és a parazita
hatasok csökl.:entése érdekében.
A háromdimenziós. azaz 3D
MOSFET alapvállOzatának kialakítása
a 15. ábra jobb olda!;in hitható. Az a
félvezető-térfogat. melybcn a source. a
csatorna és a drain található, a szilicium alaplemez felett. egy keskcny hasabban. a fin-ben helyezkedik el. A fin
(uszony) közepen, ra merőlegesen van
kialakitva a gate hasábja. Az uszony
mintegy átdöfi a gate hasábját. Ahol az
uszony a gate belsejében halad. szige-
158
viilasztia el őket egymástól.
Ez a filggöleges oldalakon a ,ékony
gate szigetelés. a relső vízszintes lapon azonban sokkal vastagabb. A két
ftiggőleges szigetelöréteg. a belsejében
levő csatorna és a gate-anyag alkotja az első FinFET alaptípust. a kettős
gate-es (Double Gate, 2G) FinFET-et.
(Egyszeres gate-es FinFET nem létezik). Az új elrendezesben a csatorna
méreteit az uszony és a gate geometriai adatai határozzák meg. a tranzisztor
által a csipcn elfoglalt terillet eközben
igen kicsiny lehet. Ugyanakkor a gate a
csatorna két. szemben álló feHlletét is
befedi, így a hatása egyenletesebbé és
hatarozottabbii vált. erre utal a Double
Gate elnevezés.
MOSFET-ek
rejlődésében
A
olyan nagy jelentöségü volt a kétszeres gate-es kialakít8s. hogy érdemes
részletesebben is megismerni a 3D
FinFET-ekhez vezető történetet. A
2G kettős gate-es FET-et ellel/millg
HII ( 16. á bra) írta le 2001-ben. A korábbi kalifomi:H egyetemi professzor
ekkor mar a Taiwan Semiconductor
Manufacturing Company, Ltd. azaz
a TSMC egyik \ezclője. Az 1987ben alapított cég nevével később még
többször találk07unk, egyrészt a saját
fejlesztéssel élen járó mikroelektronikai cégként, másrészt a gyártókapacitás nélküli (Fabless), \agy az éppcn
célszerű legújabb technológiai sorokkal nem rendelkező processzorgyártóknak bedolgozó bérgyartóként. Az
első, kétgate-es tranz.isztor felépitése
tulajdonképpen kézenfekvő. Mivel a
planár MOSFET kellemetlen vczérlési tulajdonsogát az okozza. hogya
gate csak a csatorna egyik oldalra hin
keresztill hat. Hu és munkatársai két
szemközti oldalhoz is kialakították a
vezérlő elektródát (17. á bra ). Kísérleti peldányokat készítették. kidolgozták
az elméleti hátteret. szimulációs szoftverekkel iga70hák a hatékonyságot.
Protolípusaikat SOl (Silicon-OnIsulator. szilicium a szigetelő alapon)
jelleggel alakitottak kL sok lépésben
egymás mellé és fólé növesztett részletekből. A legnagyobb processzorgyártók. igy az Intel is köZ\etlenill
a szubszmit felületen alakították ki
áramköreiket (Bulk-Si CMOS technológia), nem alkalmazták 11 SOl technikát. A 2G FET-ben rejlő lehetőségeket
felismerve az Intel és a többi proecszszorgyártó azon kezdett dolgoznL hogy
a MOSFET-eknél már kialakított technológiai. gyártási lépések segítségé\el
tudjanak kétszeres gate-es FET-eket
létrehozni (a TeraHertz tranzisztor
pedig csendben bevonult az Intel muzeumába. bár a kifejlesztése tapasztalatait a FinFET-eknel hasznositani
lehetett). Több killönbözö megoldás
után emelték ki a MOSFET aktív elemeit a szilicium szelet fclszíne Qllé. így
megalkotva az első 3D tranzisztorokat.
VégUI a fejles7tő munka eredménycként bemutatták a 3D 2G FinFET-et.
Tulajdonképpen a kialakított FinFET
háromszoros gate-et (Tri-Gate) eredményezett. hiszen a gate nemcsak II
két fUggöleges lapon simul a fin-hez.
hanem a felső \ izszintes lapnál is.
Azért. hogy Ilu modelljének megfelelJenek. s a SI'.Ji.mitási eredményeket
egy-az-egyben hasznosithassák. a felső
vizszintes lapnál a gate sz.igetelésnél
sokkal vastagabb, elválasztó Jellegű
szigetelöréteget alkalmaztak.
A 3D technológiára való átérés
azonban nem ... olt egyszeru. Az Intel a kezdeti sikerekre alapozva mnr
2002-ben kacérkodott egy FinFETes processzor kibocsátásával, dl! fl
tömeggyártásban csak 2011-ben jeIcnt meg ez a megoldás. Ekkor már a
planár CMOS-ok további kicsinyílt!se
nem volt lehetséges, a 45 ... 32 nm-es
technológiák után "áltani kellett. A 22
nm-es FinFET-es processzorok l V-os
tápreszilltségen 18%-os sebességnö\"ekedést mutattak. de 0.7 V-ról is biztonságosan müködtek.
Az uJ é\ tizeddel mcgkezdödötl a
CMOS áramkörök életének ujabb korszaka. a 3D tranzisztorokkal. Ez az
évtized sokkal mQzgalmasabb volt a
processzorgyártók számára, mint a korábbiak. Az új technológia minden
szinl\·áltáskor(pl. 22 nm. 18 nm. 14 nm.
10 nm, 7 nm) a tranZisztor slrukturájának jelentős változásával járt együtt.
mindez erösen megnö ... ekedeu fejlesztési költségekel. gyártósor-átalakitásokat is jelentett. Néhány ro . . áltozatot
17. ábra
RT ÉK '20
18. ábra
a 18. ábrán mutatunk be. (A tipusok
ismenetesenél a cikkünkben eddig IS
alkalmazott nagybetűs konvenci6kut
haslnáljuk. bár a képen nem mindig
cz látható. Egy lovabbi megjegyzés: az
ábrán a típusok nem mind szerepelnek
időrendi sorrendben.)
A FlexFET a HU által kialakitott
szcrkc;r;et planár MOSFET-jcllegű megvnl6sitása, egy komi próbálkozás. Szigetelő alapra készült, azaz e7 egy SOl
tranzisztor. A szigetelő zafir. vagy hagyományos Si SZUbSLtrát felületére
növesztett SiO, réteg. A sZIgetelőn egy
lapos esik a source. ennek a végére növesztett réteg a esatornaterlOgaL Felülről a drain .tátja ezt a szernh ies-jellcgű
kialukíuist. A csatomaszakasz két oldalán. a felületre merőlegesen alakitottru.:
ki a gatc-testeket. Bár ez Cb')' integrálható megoldás, MOSFET gyártási lépésekkel kialakítható, nem h07011 ótütő
siken. A FlexFET terilletigénye nem
volt Jclentösen kisebb, mint egy hagyományos, lekicsinyített MOSFET-é.
A gyártók kíserleti peldányokat építeltek ezekkel a lr'3nzisztorokkal tesztelesre, de pl ill' AMO 200I-bcn egy)2
nm-es technológiáju. nyolc magos processzon piacra is hozott. Az Intel ekkor
a TeraHenz-es fejlesztessel foglalkozol!
c1södlegesen. a 2G kialakitással még éppen csak elkezdödtek a kísérletek.
A már megismen FinFET volt az
a tmnÍ'isztonipus, ami\el a várt eredményeket el teheten érni. ahol a gate
három oldalTÓl veszi körül a fin csatoma-s-Lakaszát. de a felső lapnál elválasztó szigetelés van beCpit, e. A gate
felső rel>-Le csak összeköttetést biztosit
a ket filggöleges oldal között. A fin kb.
10 mn ... astagsagú, élére "l!itott téglatest. amil a sziliciumszelet felszínére
kell növeszteni. adalékolt szilicium·
ból. A szigetelöritegek kialakitása utnn
képczték ki a fln·re merőlegesen. arra
mintegy "nifolyva·· a gate-testet. Miután a FinFET megjelent. szinte minden
processzorgyártó alkalmazni is kezdte a
12 nm ... IO nm körüli technológiflkban.
A2. első müködő FinFET jellegü pro·
ceSSlon 2002 de<:emberében mutatta be
a TS~C, az Intel mmt láttuk. ekkor még
nem tudott piacra lépni ilyen eszközzel.
RT ÉK '20
A FinFET egy adott technológiai
szinten további hatékonyságnö\-elő
lehetőségeket is kínált. A több gate-es
(Mulll-Uale) tranzlsztorol..ban a finre nem egy hanem több, párhuzamosan álló gate·testet is építenek. Ilyen
szerkezetü tfUnzisztorokat diszkrét
alkatrészként is forgalmaznak. ahol a
gate elektródák külön-külön. egymástól Higgetlenül vannak ki ... ezet ... e a tokozásból. Az intcgrált ki\ itclben egy
tranzisztoron a gatc-eket összekötik.
igy nö,"el\e a tranzisztor hatékonyságát. Kialakitható a FinFET egyetlen
gate-tel. de több. cgymás melleu levő
uszonnyal ( 19. ábra). Végül létrehozható olyan összetett FinFET, amelynél
több fin é!S több gutc i!S megjelenik. A
20. ábrán az Intel 201 l-ben be ...ezetell
22 nm-es technológiájának FinFET-jei
láthatók, amelyeket 6 fin és 5 gate alkot. De télJünk vissza a 18. ábnihoz!
Az 5-öS sorszámmal szereplö háromszoros gate (Tn-Gate. máshol
Triple-Gate. 3G) megoldás tulajdonképpen a FinFET gyánási menetének
egysLerusitcsé\e! állt eló. A csatorna feletti szigetelés is vékony. gatejellegű. így háromszorossá \ált a Gate.
Az Inte12012-ben lIlUIatla be a TriGüte megoldáslt tranziSllorokkal épített, 22 nm-cs Ivy Bridge és Atom
processzorail. Ekkor ugy tel"\'ezett az
Intel, hogy 20J3-ban már 14 nm-es
változatokat fog gyártani. 2015-ben
10 nm-eseket. A 14 nm-es processzorok két é\et csúsztal.., az első 10 nmesekel pedig csak 2019 második felében sikerült Icgyánajni.
A Pi-Gate kivitel (és az OmegaGate is) a keresztmetszeten látható
gate-alakról kapta a ne ... ét. A Pi-Gate
Iran7isztorntil [I gate oldalsó felillete a
csatorna alá nyúlik. ezáhal annak ncgyedik lapjára is hatást gyakorol. akar
háromszoros helyett három és félszeresnek, \agy vinuátis négyszeresnek
19. ábra
22 nm TM·Gate Transistor
20. ábra
is lehet ne\e:lOi . Ugyanez a célja az
Omega-Gate elrendezésben a csatorna
alá benyúló gate-reszletnek is. A ve7ér·
lő hatás határozottabbá ... ált, csökkeni II
késleltetés, nőtt a működési frekvencia .
A vezérlési hatásfok tovább nö ... el·
helö. ha a csatorna alsó lapjánál a gate
anyaga folyamatos, azaz a csatorna
negyedik oldalán is jelen van agale.
Ez az elrendezés a teljesen körülöleló gatc (Gate-AlI-Around. GAA. 4G).
Tennészetescn a gate hatékonyságát ez
akialakítás to ... ább növeli, II muködesi
idők tovább rövidülnek. Il be- és kikapcsohisi állapot ill különül el a legjobban. i\ csatornót a gate teljesen ki tudja
üríteni, II szivitrgási ámmok ennél a
,áltozatnál II legkisebbek.
A csatorna keresztmetszete lehet
négyszögletes (mini az ábran). vagy
kör. Ez a jövő egyik lehetséges lran·
zisztora. A gyánlba uJ megoldásokat
igényel, mi\el a source-csatorna-drain
térfogat ncm érintkezik az alappal. a
szubsztráttal , legalábbis a csatorna-térfogat teljesen el van szigetel ... e (ert a
térfogatrész\ gate szigetelés veszi körilL azt pedig a gate anyaga).
3.3. A tervezett fejfödés, a technoló-
gia mérföldkóvei, szintjei
A processzorok gyánástechnológiáját
már az I970-es években is igyekeztek
egyetlen. alapvető száménékkel jellemez",. ami kezdetben a minimális "'0'
nahastagság \oh. Az egyre kisebb méretü MOSFET-ek gyórtási technológiájának az egyik meghatározó adata cz. a
fotolitográfiánal használható legkIsebb
... onalszélesség, a csikszélesség. Ez kb.
1995-ig megegyezett a tranzisztor csatornahossluságával is, ami abban az
időben 400... 350 nm volt. Ezt követő­
en a csatorna hosszusága gyorsabban
csökkent, mini a lechnológiára jellemző litográfiai szélesség. igy néhány
159
Chatx&HI~
helUf'''le jmi(:f_1
GeIQ pti' ch,p jmlllloo'l
811s~chIp
,.
""
'50 '"'
,.•
ol
'6M
W. PfocüPtg (Off (\.0111
..."""""
so ...
B'
UO
'"'"
400
200
.0
'00
!OO·~OO
.10
'.os
'Ol
Chip ""1_'
c\en at a csatomahoSS7 \olt a techno·
lógia jellemző adma. Az egyre össl'etettebb tranzisztorok (FinFET. TnGate
stb.) mar nagyobb számu hosszus;~gi
adattal \ohak Jellemezhetöek. azok
váltomsi [Iteme sokszor eheTő \'olt. A
csatorna gyors rövidOlése pl. hosszabb
IdeIg jellemző volt. a 130 nm-es technológia csctén a eSlltoma mar csak 60
nm hosszu voll. Sajátos módon később
a csatorna rő\ Idülési üteme lelassul!.
cs kb. 10 I :2-töl a technológiára jellemző hosszmeret cs II csatomahossz Ismet
megegyezIk (a 32 nm-es. 22 nm-es és
ezeknél finomabb rJ.jZolatok esetében).
E7I kö . . etöcn néhány é,en át II
csipen egymáshoz legközelebb kialakitott azonos funkciójú részletek tá ... olságanak a rele. II Id-pich (Halr-Petch)
II gyánasi szintre jellemzö enek Ilyen
elemek lehettek pl. Iranzisztorki,eI'Clések (21. ábra). vagy éppen a7 egy
tranzisztoron belüli finek. Ezt követő­
en már nem is \oh konkrét technológiai mérethcz köthető a technológiai Jellemző. egyszcruen egy nnnométerként
megadott adat. ami semmi egyéb. mint
al' adott tcchnológiai SZin t kereskedel·
nll celu kódja. m:trkaJc!e. Igy lehetséges. hogy közel Azonos méretekkel
rendelkező FinFFT-ekböl épül fel II
TS\1C 7 nm·es. a Samsung 10++ és III'
Intel 14 nm-es tcchnológiája.
A mIkroelektronika fejlödésene"
lolyamatosnn az egyre kisebb méretu
tranzisztorok elöállitása. alkalmazása
a célja (mintha a \égsö cél a \cgtelenül kicsiny tT3l1l.lsztorok elöálhtásA
lehetne). ezen volt tennészetes. hogy
eleinte az cgyes gyánási szinteket A
technológia egy jellegzetes méretc\,el
Jellemeztck, Késöbb olyan méreteket
választottak. amik a \e\'ök sZt'i.m:'lm
22. ábra
160
W.fM diMMlM Imml
0tfeCI
~
~y
..., .........
lICM"f
-
)
,11;1' lOgIci
,~.
. . . .M
~ .. ~
(IflktOIl
11lO
iOtlKtSo'tm'1
d ..... <:1)1.1«1
~
WlIla9'
"
,
H
••
"•
J.'I)
5
"•
l,)
~
!
U
!
~
,.•
0.1'
""
'001
O,tO
0.12
10.0
70'
~»<
'G
'G
,G
'IG
'G
)70
. .O
)"
...
'"
"'....
0.01
"
.•
""
,,OOO
".,... "'A"""
,,OOO
2OOA"
0.002
• "
.0.120
.~'"
""
""
•
23. ábra
ked, czőbbnek tÜntek. majd a jellcmkód. bár látszólag továbbra is egyre
kisebb méretet jelöl. gyakorlatilag a
konkrét hosszusági cnékektöl elsl..llkad!. \1 indencsetrc ezek a k6dok to\ábbra is egyrc kiscbb száménékek. és
az adott tranzisztonipusok hosszmérctcinek nagyságrendJcbe esnek
Amerika az 1970-es években. az
első mikroprocesszorok előállítása utan
már nem akarta a kezéből klengednt ezt az igen nyereségesnek látvó úJ
iparngal. rendkivül intenzÍ\ fejlesztési
stratégiát folytattak a SZllicmmvölgyben muködö cégek, Ugyanakkor ez a7
USA egyéb lpanterületcinek fejlesztési
Otemehez képest is rendkivOli ütcmü
folyamAtos fejlesztés sok problémát
is fclvetett. A teT\ezők elképzelésében
megszületö uJ tcchnológia általában
5-6 é\ múha jelent meg. mint megvásárolható mi"roprocesszor. Amig
az első processIOro" teljes teT\ c7ésifejlesztési·gyánftsi tc\ékcn)'ségct III'
Intel vegene. hamarosan az egyes gy!ir·
tási lépésckre új. szakosodott cegek jc.
lentek meg. Más vállalat állitOlta elő
a különfélc AdAlékolts.1gú egykristály
rudakal. máshol ~zeleteltek fel a70kat
mcgfelelő hajlásszögben. máshol keszühek a \egyi segédanyagok. máshol a
tokozáskor alkalmazható \ ezetékek stb,
i lAúj technológiát dolgozott ki egy pro-.
cesszorgyánó. igen gyorsan a bes7,álli·
tóinak is ki kellett alakítani a mcgfelelö
UJ tennékekcl. Ez különösen problémás
\olt. ha az uj tt.ochnológia részleteI! 32
azt kidolgozó ccg hosszú ideig ncm "i... ánta nyilvánossagra hozni.
ző
..... ","...
,. ,
""'"
SRA.
21. ábra
O"
Ol
"",
A megfelelő Otcmii elökészOletek
különleges szcT\'ezest igenyeltek. Ezt
st:em előlI tanya 1977-ben Amerika
legnagyobb processzorgyan6i (köztük az Intel. az AMD. a MotorolA. a
Fairchild. a National Semiconductor)
'ezetöi Semieonductor Indust!) Asso-.
ciation (SIA. Félvczetóipari Tán;ulás)
neven koalieiót h07tak letre (22 ábra).
mely A kÖHtkezó 15 évre előre mcSlclöhe a processzonechnikában Alkalmazandó feJles/lési lepesekel. HAtalmas
vállalkozás \olt Cl. hIszen a csucstechnikál Jelentő processzorgyánós tcrületere kellett IS éves (j,latban precizcn
megjelölni a technológiai adatok \altozásait! Az egyes tcchnológtal SLlIltC"ct
a bevezctésOk évszámhal és egy nm
dimenzióju kóddal jelölték meg. amik
nagysagrendileg utalnak a7 Alkalmal'ható tranzisztorok geometriai méreteire. A megkivánt fejlesztési ütemterv
(Roadmap) viszont egyrést:t bll.lositék
voll a megfelelő ütemü fejlesztésre.
másrcsl.t al egyOttmuködő cegek idő­
ben tudtak 1\ maguk területen IS elökészülni. ,állani. Olyan együltmuködési
rendszer JÖII létrc. amire nincs is más
példa máig scm az iparban. ASIA
ütemterv a7 adott féhezetőgyanási
szintet tcljes ménekben meghAtározta. amm! jó példa egy kö\etkező idő­
st:ak (1992-2007) Roadmap adAtsora
(23. ábra).
~ processzorgyanás nemzetkő/ive
\ált. és az Amcrikán kívüli cegek is
lálták az előre\etitett tervsznmok alkalmazasanak elön}eil. I998·ban ezen
a SIA nemzetközivé oovül!. uJ nc\e
RT ÉK '20
24. ábra
International Technology Roadmap for
Semiconductors (ITRS. Nemzetközi
Technológiai Ütemterv a Félvezetőipar
S'l:ámára) lett. A 24. ábrán a 201 l-pen
készített ITRS kiadvány címlapja liltható. ez 2015-ig jelöli meg a fejlesztési célokat. Később az ITRS is 15
évre dolgozza ki ajánlásai, itt 2022-re
mar 3 nm-es technológiai szint szerepel, 2024-re 1.5 nm, 2025-re 1,0 nm.
2016-tól az ITRS nevet változtatott. az
uj elnevezes International Roadmap for
Devices and Systems (IROS, Nemzeta
közi Ütemterv a Tranzisztorokhoz
Félvezctős Rendszerekhez) len.
A Roadmap-kiadványok ma már
sok kötetesek. rendkívül körültekintő­
en írnak le egy-egy technológiai szintet. A technológiai lépések leírása és
az alkalmazott tranzisztorok adatainak
rögzítése mellett részletesen kitérnek
többek között a rendszerek tervezésenek megoldásaira. a gyártási folyamat
technikai részleteire. az alkalmazandó
litográfia ismertetésére, az IC-n belüli
összekötCsekre. a tokozásra, a környezeti hatásokra, a tesztelési előírásokra,
a biztonsági követelményekre. a kulatási eszközökre, a felhasználható anyagokra. A tervezési idöszakok hossza
váttako?.oH. és az is előfordult, hogy
kiadtak egy Roadmap-kiadványt pl. 5
éves időszakra, majd 3 évvel II megjelenése után egy módosított tervszámrendszert kelleIt összeállítani.
Az ITRS kiadványaiban a technológiai szí ntek k6djelét "Process
Node" (folyamat csomópont) névvel
illetik, máshol egyszeruen Node. vagy
Technology Node (technológiai csomópont) a megnevezésük. Sokszor
csak így szerepel egy szint: 14 nm--cs
es
RT ÉK '20
technológia, 10 nm-es processzor. Magyarul a csomópont megjelölés ncm
igazán kifejező, célszefÜbb technológiai mérföldkövekről. szintekről vagy
lépcsőfokokr61 beszélni.
Egy technológiai szintet (NodeOl) ezek szerint kevésbé jellemez a
kódjele (pl. 10 nm), inkább lehja a
mögötte lévő adatsor. Egyes gyártók
az adatsorhoz más k6djelet választanak, jellemzöcn olyat, amiben kisebb
a számérték. A TSMC a 7 nm, 5 nm,
3 nm sorozatnak megfelelő technológiáit N7, N5, N3 saját kódnevekkellána
CI. Ismeretes. hogy az Intel 10 nm-es
technológiája a többi g)'ánó 7 nmének felel meg, mig az Intel 7 nm-rel
jelzett szintje nagyjából azonos félvezető-szerkezetü, mint más cégeknél a 4
vagy 3 nm-es. Sok esetben két egymast
követö technológiai rnérföldkő között II
gyártó tül nagy különbségeket lát, amiket egyetlen fejlesztési lépésben nem
tart célszerunek mcgvalósítani. ilyenkor a két mérfóldkö közötti fejlesztési
"távolságot" felhasít ja, igy jelent meg
pl. az Intel-nél " 10 nm, a 10 nm+ésa
10 nm++ szint.
A tervezetekbcn két évenként jelenik meg egy új technológiai szint.
Az eredeti mérföldkö elnevezések (32
nm, 22 nm. 15 nm, 10 nm, 7 nm stb.)
azt sugallják, hogy két évente a tranzisztorok lineáris méretei 0,7-ed reszre
csökkennek, ami adott terilleten kétszer
több tranzisztor kialakítását teszi lehetövé. Az Intel ennél valamivel nagyobb
mértékben CSökkenti a tranzisztorok
területigényét. Ugyanakkor az egyes
fejlesztési lépések esetenként hosszabb
időt, és jóval nagyobb költséget jelentenek. Az Intelnél a mérffildkövek közöui technológiai távolság imént említett felhasítása azért jelentkezett, hogy
amig a cég elkészül II 7 nm-es proceszszorával, addig is évente új technológiát tudjon bejelenteni. Igaz, hogy az Intel által 10 nm-esnek jelölt technológiai színvonalat a világon csak két másik
cég képcs mcgvalósitani. II Samsung
és a TSMC. Más cégek a mérfóldkövek között felezőpontokat jelölnek ki ,
és az annak megfelelő processzorokkal
jelentkeznek.
Még egy fogalom szerepel a mérfö ldkövekkel kapcsolatban, II Die
Shrink, a csipzsugoritás, amit sokszor
Optical·Shrink (optikai zsugoritás)
névvel jelölnek. Ez 3Z eljárás egy ko-rábbi processzorból ugy állít elő egy
kisebbet, hogy minden optikai maszkolási lépést a korábbi maszkokkal,
de egy adott kicsinyítési faktorral (K)
valósítanak meg. A fotolitográfiat úgy
módosítják, hogy minden lineáris méret K-3d részre csökkenjen. I-Ia a K crtékétjól választják meg, azonos műkö­
désű, dc kisebb csipet kapnak, ami a lehető leggyorsabb innovációs lépés egy
új processzor-változat elö:illítására.
A zsugorítás igen kis költséggel
megvalósíthaló. rövid idő alatt kivitelezhető. Esetenként a zsugorítást öszszekötik a tmnzisztorok szerkezetének
minimális módositásával. Az Intel köztes mérföldköveke! állított így be, a
14 nm-böl 12 nm-t. terveik szerint a
10 nm-böl kialakítható lesz egy 8 nmes szint, a 7 nm-ból a 6 nm-es, az 5 nmból a 4 nm--cs.
A7 olvasóban már biztosan felvetődött, hogy ezt 3 szédületes ütemű
fejlesztést miért vállalják a gyártók?
Mi készteti öket arra, hog)' kétévente
dupla slifÜséggel készítsenek a processzorok csipjén tranzisztorokat, miért kell folyamatosan kisebb és k.isebb
tranzisztorokkal késziilt ámmkörökkcl
megjelenni? A következő alfejezetben
fellebbentjük a fátylat erről a titokról!
2016-ban az Intel fontos stratégiai döntéseket hozott. A bevezető idő­
szakban egyetlen lépésben valósították meg az új technológiai szintnek
megfelelő processzorokat. Késöbb az
innovációs tevékenységet a Tick-Tock
(Tikk-Takk) ütemezés jellemezte. Az
előző technológiai szinten készült pro-eesszort az új tmnzisztorokkal, kisebb
méretckkcl gyártották le első lépésben
(Tikk ütem). majd a processzor architektúráj::u dolgozták át. fejlesztették (Takk ütem). Egy-egy fejlesztési
ütemben így az innováció két ro terfllete közül csak az egyik valósult meg,
biztonságosabb volt az előrehaladás.
2016-ban még visszafogottabb, három
ütemű megoldásm tértek át. A ProcessArchitecture-Optimization (PAO, gyártási folyamat fejJeszlés-arch itektüm átalakítás-optimalizálás) első lépésében
a korábbi processzor készül el az új
technológiával, ezt követi az architektúm fejlesztése, majd a teljes folY3mat
oprimalizációja. Az optimaliz.-ílt processzor jelenti a ténylegesen új verziót,
űj mérfÓldkövet.
Más döntést is hozott az Intel. Az
ujabb és újabb mérföldkövek fejlesztése során kevésbé jelent ős már számukra az egyre nagyobb működési
sebesség, inkább a processzor struktúrájának átalakítása a fontos. Ez azt is
jelenti, hogy a processzorok disszipációja 13ssabban fog n őni, mint a korábbi
időszakban.
161
elektronikai fejlődést a felhasznalók
igen}emek nö,ekedésc m.spmiIJa. akkor sem kapnank magyarázatO! arra,
ho!,'y mién egyenletes cz az inno1iáció,
es mien éppen ekkora az üteme. a mertéke!
Kell lennie egy folyamIltosan jelen
levő, egyenletes mcnékű. 3L innovációt exponenciális Jellegű eredményekre
sarkalló hatásnak! Van egy ilyen hatás,
aminek a gyökereit sajátos módon egy
folyóiratcikkben lehet felfedezni, amit
1965-ben in egy akkor 36 éves mernök, Gordon Eur/e Moore (25. ábra).
4 . A Moore-törvény és szerepe
25. ábra
3.4 A titokzatos mozgatórugó,
a Moore-törveny
A mikroelektronika technológiai merföldköveit. a különféle ercdetü Roadmap kiadványok előrejelzéseit, a
nagy processzorgyártók által kladolt
tcrvsztlmoJ..at megfigyeh c azt tapasztalJuk. hogy két-három éventc Jelenik
mcg egy úJabb szint, általában kétsLcres tranJ'isztorsűruséget eredményc/vc
azonos csiptcTÜlcten. A fejlödcs folyamatos. töretlen. nincsenek ellaposodó
,agy kiugró innoniciós idÖSnkok.
A mcretcsOkkenés, a tranzisztorok surüMklése pedig több más paraméter
egyenletes változasttt IS Jelenll. igy pl. a
hatékonyság. a működési sebesség növekedését. Mi rejlik e mögött az igen
feSJ'itett ütemű. exponenciális Jellegű
fejlcsLtcs mögött'? Még a rendkivül
dinamikusan alakul6 gépkocsi ipar clő­
rehaladasa sem ilyen ütemű. Mintha a
processzorok feJlödc!se valamIlyen matematIkai képletnek felelne meg!
AJ' egyértelmű. hogya fogyasLtói
igények nőnek. C""L inspirálja n feJlesztést. De gyakori az olyan helyzet a processzorok feltalálása 6ta, hogy egy uj
processzorgeneráeió megjelenése után
csak cvekkel készülnek el azok a szoftverek. amelyek teljes mértékben képesek kihaszmilni a lehetőségeit. Alapvetően a s/oftverek lemamdáshan vannak
a megjelenő processzorokkal szemben,
sőt, ez a lemaradás az é1iel.. során rokozódik is. A PC-k. laptopok. mobil
eszközök felhasználóit pedig az, hogy
a processzorban egy négyzetmilliméteren hány tranzisztor ,an. közvetlenül
egyált31án nem érdekli.
De ha elfogadnánk. hogy (1 mikro-
162
A mikroclcktronika fCjlesztese, az mnováció sebessége viszonylag egyszeru matematikai összeHlggcsnek engedelmeskedik. Ez példátlan a technika
1iilágaban. Nézzok meg, ki és mikor
fedezte fel ut II matcmatikal \eírisi
lehetóséget. s milyen hatása \olt, van
és lesz a továbbiakban ennek a felismerésnek!
4.1. A Moore-törvény eredete
Elöször DOIlg/as Enge/bari, a számítógéphez használatos I!gér társfeltalálója
ín arról a sejtéséről l 960-ban, hogy az
Integrált áramköröl.. fejlödése folyamatos lesz. s igy e l érhető .... é válik majd az
Interaktiv számitástechlllka. A mikroelektroniká1i:lI. a processzorokkal kapcsolatban sürün emlegetell Moore-törveny (Moore's Law) az clőzöek szerint
Gordon E. Moore ne .... éhez füzödik.
Moore 1ialószínüleg ismcne Engeiban
gondolatait. amiket 3 sajáttapasztalatBival össze1ietve pontosabban fogalmazta meg az integrált árumkörök fejlödési
ütemére 1ionatkozó elképzeléseit.
Az E/eclromcs Magll=ine felkerte Moore-t. hogy 1iyolJa fel az elektronika jÖ\'óbeli fejlödését. Az ifjú
memök-Qzletember eHor a Fairchild
Selmconductor kutatási-fejlesztesi 'ezctöjc. Mcg1iizsglilta a Fairchild szilícium alapú integrált áramköreit. a mar
piacra került I..all..ulátor-csipcket és al
1965. április 19-1 s/.ámban mcS/elent
Cml/lIl/illg More COII/ponems onw
fmegroled Circllifs (Még több kompo-
nens meg1ialósitása 3J' Il1tcgrált áramkörökben) dmü tanulmányában megállapította. hogy a tranzisztorok száma
a csipekben évente mcgduplázódik,
A legtöbb megemlékeJ'ésben kb. az
alábbiak S7crint s7erepel mindez.
Gordon Moore, az Intel Co. egyik
alapitóJa 1965-ben fogalmazta meg
a következő megallapitást az elektronikai eszl..özök telJesllményenek
nth· ekedcserŐI
.A legalacsonyabb árú komponens
összetettsége evenként durván a kétszeresere nőit ... Rövid ta"on e7 az ütem
1iárhatóan nem fog jelentösen v:\l1o/nl,
esetleg valamelyest nö\-ckszik Iloszs/.lI t!lyon a nö\'ekedes üteme biLonytal3nabb. bár Jelenleg mncs okunk
feltétele7ni, hogy az elkö1ietke~ö \o
é .. ben ez .. áltozni fog. Ez azt jelenti.
hogy 1975-ben a legalacsonyabb árú
integrált aramkör 65 OOO komponenst
fog tart31mazni Úgy hiszem, hogy egy
ilyen öss7etett áramkör megépithető
egy lapkan."
E7ek az ismertetesek annyiban pontatlanok. hogy 1965-ben Moore ncm
volt az Intel ve.l.etője, :l Fairehild-nál
dolgo70tt . Ncm is létezel! még akkor
az Intel. his/en a Illai 6riáscéget Moore és a sZlllt!!n a Falrchild-mil vezető
állást betöltö Rober/ ,"oyce 19b1~-ban,
azaz három e .... mul1i3 alapították meg,
féheJ'elö memóriák elöállítására.
Moore nem gondolta az altala megfogalmazott tendenciát törvénynek.
egy scJtesnek tekinIelle mindössze.
1975-ben áténékelte az előrejelzést. és
a tran7Ísz\OrsLám megkéLSzerezödésének időtartamát két évre módosította.
Érdekes mOdon c7után sok hL\"atkoJ'.asban a tranzisztorok számának dupláz6dásl idejét 18 hónapban jelölik meg,
Moore többs/ör is kijelentette, hogy ö
18 hón3pról soha nem beszClt. Egyébként 1975-tól kezdték az c1örejelzcst
Moore-tör.énynek nevevu. (TulaJdonképpen egy másik Intel munkal:'rs,
David House elméletében s7erepel a 18
hónapos idöadal. de az nem atraozisJ'torok számának nÖ1iekedéscre. hnnem
n processzorok számítlÍSl tcljcsitmcnyére \lon311..0zik.)
Moore eredeti kijelentését a7 é .. el..
során többször aténékclték, többféle
magyarázata is születell. többször at is
fogalmazták. esetenként pontositoUák,
máskor kiegcs/itcllék Azt azonban kl
lehet jelenteni. hogy amennyiben az
LSI digitális áramkörök hatékonyságot
a bcmtegráh tmntisztorok S7.iLmavBI
merjük. u/. eredeti j6slat teljesült 37 011
megjelölt tiz év alatt. Sőt, a módosltott
"altozat a további 40 <!\'ben is helyesen
adta meg a fejlődés adatait! Ma áhal{lban lcegyszerusÍl1ie ugy szokták ide7·
ni, Iwgy a digitális integrnlt árdmköröl..ben a bcintegráh tranzisztorok száma két é .. cnte (esetenként 18 havonta)
megduplázódik, Sokan ;) sz,amilási
tcljesitmény egyre gyorsabb növekedcRT ÉK '20
elérendő
Moores law
10'
l'o lOB
•" 107
·1
cl.
•"
.o
~ 106
c
"
SI
••E 104
c
l
....
2000 2010 2020 2030
Year
26 . ábra
sd leiró tör,ényszeruségkém kezelik.
Ha elfogadjuk, hogya beepíteu tronLisztorok szama és a szamitasi teljesitmény között szoros összefilggés ,an.
ez a két enelmezes közel azonosnak
tekinthctő. A Moore-törvényt az nri
tranzisztor arány alakulásllra is szokás
értelmezni. Ez is követi az előrejelzésl.
egyébként az ujabb és újubb technulógial szmten gyártott processzoroklIt
nem lehetne eladni.
Érdekes belegondolni. hogy milyen
adlltok bmokflban fogalmazta meg jö... öképét f\.foore. Az első digitális integnilt iÍrnmkörök alig több. mint egy
c"'€!sck I965-ben. ezek szinte kiórólag
kis integráhságú tokok voltak! Mikroprocesszorok még nem létezlek (majd
1971-ben jelenik meg a legelső, nz
Intelnél), egyáltalán LS l áramköröket alig gyártottak még (az [ntel kezdi
1968-ban a memória IC-ket rejlesztelll. ID'uctani). Moore II törvényeI tchát
ebben II helyzetben fogalmazta meg.
amikor cgy-egy csipen általában csak
40-50 tranzisztort helyeztek el. s a mai
milliárd tmnzisztorból felépülő processzorok világában is érvényes!
4.2. Fejlódes a Moore-tötvérry alapjan
A Moore-törvény egyre nngyobb tis/teletnek örvend a digitális LS I áramkOrök gyártói s.remében. Eredetileg.
mmt láttuk. Moore egy megfig)'elését
írta le. es ,alól>Zinüsítette. hogya felismen lendencia lanÓ5an fennáll majd
Az évek. évtizedeI.. során aLonban a
Moore-törvény szerepe megváltoLOIl.
lassan fCJlesztési igényként. célkénl.
RT ÉK '20
eredményként kezdeti szerepelni A gyartók ugy
gondolkoztak. hogy
a versenytársak bizonyosan produkálják
majd két év alatt a
tranziszlorszám dupláz6dását, ezért nekik
scm szabad lemaradniuk! Es a hajdani
jóslatböl kötelező kö\ etelmennyé ,alt Moore tönénye, egy önbeteljesítő Jóslattá. A
fél\'ezctöipar számára
rendkívül nagy hajtócrot jelent a törvény,
de ugyanakkor halal-
mas nyomást is!
Egy-egy új lechnol6giai szint, mérföldkő.
technológiai
csomópont tranl.iS'"zlorának kifejlesztése J-5 evet YCS7 igenybe (és hatalmas
mennyiségű pénzbe kerűl). Ha egy
gyártó az ehhC7 szükséges fejles-Llési
ütemtől elmamd. később fog megjelenni a piacon az új processzorával. vagy
ha betartja az időtenet, akkor nagyobb
méretuek lesznek a tran7isztorai. vagy
lassubba.k. a processzorok hatékonysága nem lesz megfe l e l ő. Mindez oda
\ezethet, hogy az ílJ termék eladhatatlan lesz a piacon. a cégnek óriási lesz a
vesztesége, még egy esetleges csöddel
IS szamolma kell.
Az Intel a többi gyártónál is nagyobb fontosságot tulajdonított a törvény teljesillésének. amihez hozzájárult a vezetöségbcn szerep l ő Moore
tekintélye is. Egyes esetekben, amikor
veszélyben volt a tranzisztorszám kellő
növekedése, a rossz nyelvek szerint il
törvény leljesU lése érdekében integrálták be a processzorokba a cache memóriákat, később ezért alkották meg
a többmagos processzorokat. ASIA.
ITRS. IRDS keretein belO! a7 Intelnek
nagyon nagy szava 'olt és van, igy természetes. hogyaRoadmap tanulmányokban leírt jövőbeli technológiák is
a Moore-törvényhez igazodtak.
A Moore-törvény pedig már több
mmt ötven éve müködik (26. ábra).
I dőközben ÚJ cégek jöttek létre. mások mcgszűntek. a legnagyobbak pedig
(egymás eredményeire fcltékenyen figyelve) ujra és újra teljesitik, esetenként
túlteljesitik a következő előirt technológiai szintet, az előirt határidőre.
Esetenként megtorpan a fejlesztő
tevékenység. úgy tünik. hogya követ-
kező mérfuldkönek megfelelő technológint nem lehet az előirt időre meg\ alósitani. Jelenleg a 7 nm-es mérfOldkő
elérése okoz gondot a rejlesztöknek
Ket technológiai lépés megoldasa kérdéses. az EUVL (Extreme Ultrav iolet
Litogmphy, extrém UV litográfia).
ami a gyartási rajzolatok finomságAhoz szUkséges. valamint a 450 mm-cs
szeletek sorozatgyártása. Utóbbi azért
szOkséges. mert a 7 nm-es processzorok
a ..hagyományos" 300 mm átmcroJü
szeletcken nem gyánhatóak gazdaságetsan. A szelet gyártók jelenleg úgy látják.
hogy 2015 helyett leghamarabb 2022re képesek ilyen méretű szeleteket elő­
állítani. Márpedig az IROS Roadmap
előírja ezeknek a megoldását. mint a
7 nm-cs technológia alapfeltételell.
Korábban is \'oltak ilyen pillanatok.
amikor megoldhatatlannak tünt a következő szint elérése. de eddig mindig
sikerült egy nagy ötlettel átsegiteni a
gyártókat a problémákon. Ilyen helyzet
volt annak felismerése. hogy a 2D Jellegü. planár tranzisztorok zsugoritása
nem megoldható. Es ekkor megs7metett a 3D MOSFET, és folytatódhatott
az exponenciális ütemű fejlesztés.
Ha az EUVL alkal mazását nem sikertJI rövidesen megoldani. tartalék
megoldásként il többszörös litográfia
megmentheti átmenetileg az új tcchnetlógiá!. A megfele l ő vékonyságú vonalakat úgyalakítanák ki a csipek felO!eten, hogya mintákat (amik a kídntnál
szélesebb vonalvastagságuak) egymas
után több lépésben vetítik a cSIpre. az
egyes ki ... elítéseket pontosan pozicional\a. Így az eredö mintázat kétszeres.
négyszeres, nyolcszoros finomságú
lesz, bár a litográfia felbontása csak
a korábbi teehno16giának megrelelő .
(A kétszeres litográfia már a 20 nm-es
szintnél sikeresen ,'izsgázott). Az elöin
szeletmérCI megoldására még nincs ..B
terv". Elképzelhető, hogy valamelyik
technológiai lepéshez olyan új változatot dolgoznak ki. ami lehetővé teszi a
7 nm-es processzorok gazdasagosabb
döállítását. akár a 300 mm-t:S sLdt:teken is. A gyártók. a laboratóriumok
megfeszített erövcl dolgoznak a meg~
oldásokon. Mcrt a Moore-törvénynek
teljesülnie kel l!
A rogyaszt6k nem foglalkoznak
Moore törvényével. Számukra a törvény és a teljesítésére irányuló hatalmas erőfeszítések abban jelentkeznek.
hogy folyamatosan. néhány eventc nó a
megvlisárolható szám ítógépek telJesítménye. sebessége és fajlagosan olcsóbbá válnak. A növekedés üteme pedig a
163
felhasználók számara is ér7.C:kelhetöen
exponenciális. azaz egyre gyorsuló.
4.3. Köze/eg a Moore-tórvény haJa/a?
I~rdekes fel .... etés az. hogy mi tartja
eletben. mi müködte!i a Moore-törvenyt! Maga Moore 1970-töl 20 evet
szánt arra. hogy megtalálja avalaszt.
a mikroelcktronikai fejlesLtések c\poncnciális Jelleget klv;iltó mClyebb
okol. Végül feladta a kutatásait. nem
jutott eredményre. A s7.akmai kön·élemény viszont egy érdekes . . alaszt ad a
kérdésre. Sokak szerint cgyre nyilHin. . alóbb. hogy az óriáscég. az Intel IcteLCsenek alapeleme a \lloore-tönény.
Már régen nem arról van S7Ó. hogy
to .... ábhra is teljesül a tön·ény. hanem
sokkal tnkábh arról. hogy a gyártók.
élükön az Intellellcljcsitik a7.l. a követke7Ő slllllekel. Nem a fCJ l ődés tapaszlaiható trendjét iJja Ic. hanem előírja a
tcljesitendö fejleszksl eredménycket.
Tulajdonképpen ezt a müködéSI Jclleget inuk Ic korábban. mint öntcljesítő
joslatOl
A törvény igcn nagy tisLtelctnek
örvcnd a Sziliciumvölgybcn. Olyan
törvénynck tekintik, amelyik világosan
mcgmUla~a a teendőket és ganintálja a
sikcres eredményekel. \lines más hasonló tönényszeruscg az Ozleti \lilágban. ráadásul ez éppen a legnagyobb.
trillió dolláros üzletágban énc!nycsOI.
Mint már cmlítcttOk. többször elő­
fordult aL utóbbi 50 é . . ben. hogy a
C\IOS processzorok fCjles7tői úgy
. . ·éhék. a tcchnológiai ütemtervek követkcző lépcsőfokát nem lehet elérni.
legalábbiS a tervckben szereplő idő­
pontm nem. Ilyen esctekben sokan a
Moorc-törvény megszünesévcl riogatt:ik a közvéleményt. Arutan a mikroelcktronikai Ipar valahogyan mégis
tullcndüh a problemakon. Az viszont
nYIIvanvaló. hogy az e\ponenciális fejlödcs nem tartható fenn korlatlan ideig.
Maga \1oorc is nyilatkololI erröl egy
2005-ös intcrjúban. A szakadatlan Otcmu fCjlődés egyszeruen nem folytathatÓ. mondla, amikor a tranzisztorok ban
levő alkotóelemek (pl. a csatorna. a
gatc) vastagsága atomi rncretüvé válik. Ezt a nézctet sokan mások IS \allJák. A szilícium alapu, C\10S jcllegü
elektronika Jövöjé\'cl foglalkozó kutatók szermt. ha nem tönénik forradalmi
változás a technológiában. akkor a tör\ény 2020-ig Ichct c!T"\ényben. Eddigre
CSökken ugyanis a tranzisztorok mérete
az egy-két atomos tartományba. amely
ennek a technológiának a \égetjelcmi.
164
Más
,de",,-'n)""
\ an Rarmo"d KII,zI\eil amerikai Jövőku­
tató. Szerinte a Moore-tön·ény. a "gyorsuló eredmények törvényc'· egy olyan
alapössleftiggés. ami
azóta érvényes a gépi
számítások hatékonysaganak fCJlödéserc.
mióta ilyen eszközök
egyaltalim léteznek.
Kurzweil a \lloorctörvény ismen áhrázolásainak
elméleti
.....onalát 189O-ig \IS7sLamenőlegesen mcghosszabbítolta. s bebIzonyította. hogy a
korai slámitástech·
nikai cszközök JÓ
közelitessel
illeszkednek a tönc!nyhez.
Elkészitelle az .. Ezer dollaTtrt \"lIsaroIható másodpercenkénti számitások
száma·' grafikont (27. ábra). amin beJelölte pl. az 1890-es amerikai népszámláláskor haS7nált Hol1erith-féle
mechanikus gépel, a jelfogókkal. majd
az e1cktroncsökekkel készült számológépekct. a tranziv:toros. majd az
integrált áramkörös sz'unitógépekel,
vcgUl a processzoros eszközöket. Az
ábrázolás cgyénelmucn igazolja. hogy
a gépI számitástcchnika 1%5 elŐIII
alakulása is cngedelmcskedik a Moore-tönenynek! Az alkalmazott tcchnológiák temlészete~n mlllden esetben a
kor ipari színvonalának feleltek meg.
Mindebböl azt a követkcztctést voma
le, hogya CMOS tcehnológia el fog
tÜnni. dc a Moore-tOn ény tO\lább él.
a számítástcehnika gyorsuló fcjlödése
nem áll meg.
KUrL\\cil credmcnyei olyan mcggyőzőek, hogy elterjedt cgy uj nezet
is. amelyik ~zcrint az összcs ipari technológia engedelme~kedik a Moore-tör\enynck. E7 tcrm~szetcsen tóedés.
lia pl. a gépkocsik gyrmása területén is ez a törvénys7crüség hatna. az
utjainkon 3-4 mm hosszuságu autók
sl.Úguldomának l millió km/h körüli
sebességgel. .
LOlw"ellce Krau5.\" és G/eml D. SlOrkman amerikai .jövöcltlm/ők·· szerint
a Moorc-tőn ény működési ideje 600
év. ahogyan ezt Unl\'erSlI/ Lmllls of
ComplJla/ion
cimü
munkájukban
2004-ben kifejtctték. Eredmenyüket az
uni\crzumban lehetséges rcndszerek
teljes információtanalma, Infonnáció-
,
....
-::•..
....• •,
• J••••: ,.
I·
27. ábra
feldolgozási kapacitása alapján határoztak meg.
Sok elemzŐ ..fóldhözragadtabb"
probkmák miatt jósolja a Moore-tör\ ény halálát azelkö . . etkező 10-15 éven
belülirc.
A7 első problémakör a mikroelektTOnika technológiájához kötödik. A legjclentősebb problemák a par.mta ellenállások t!s kapacilasok énékének folyamatOs ,i~sl.llfogása. a kis meretű elemek (gate. csatorna) viselkedésére ható
hantummechanikai hat3.sok kezelése.
Ezzel kapcsolatosan fokozódó nehéLSi!geket jelent a megtcnczctl tranLiSLtorok p.:lrameterelnek kiszamithatósilga.
II működés szimulálása. a lcgyártott cs a
tcn·czett tranzisztorok adatainak eltér\!sc. kis gyartási s7órás elérése. További
fe ladatok a tranzisztorok elektrosllallkus tulajdonságainak beállítása. a tápellatás megfelelő kialak.ititsa. a termelődö
hő leadasának bi7tositasa. a kölL..egek
alacsony szinten tartása.
Más elemzők úgy ,élik. hogy gazdasági okai lesznek o. Moore-törvény
énény\esLtésénck. Felhí\ják a figyelmet arra. hogy a törveny S7cmll1
mikroelektronika fCJlesLtések tökeigényénck 8 nÖ\lekedése az USA GDP
nö\ekcdesi ütemének jclenleg milr a
hatszorOSIl. és tovább fog nöni. A ft!JIcsztök ma llLokon a csipckcn. tranlisztorokon dolgoznak. amik .J-5 év
mull.a kerülnek piacra. egy \ag} ket
technológiai szint-ugrás. máf(jldkö\áltas kö\etclményrcndszerét kielegitve. A tŐkchiány okozhatja a fejlő­
dési ütcm \lisszaesését.
RT ÉK '20
Az ipari környezettel a mikroelektronika fejlödése nincs összhangban.
Emian egy harnladik, -problémakör is
megjelent. és növekvő mértékü feszültségeket olwz, Várható tehál az
elemzők szerint. hogy hamarosan ezen
a területen olyan ütemű fejlesztés lesz
a jellemző. mint más iparágaknál,
esetleg a túlpörgeteu gépezet még nagyobb mérvű visszaesést is produkál
majd, A gazdaságossági mutatók tartása egyre nagyobb gond. A fogyasztók oldaláról a Moore-törvény szerinti
fejlesztés gazdasagosnak látszik, de II
gyártók oldaláról ez nem egyértelmű,
Ma már rendkivül költséges vállalkozás a törvény ütemezésének megfelelő
lejleSZlés, sok csipgyártó. [aboratórium feladta a küzdelmet. megszlint.
A fejlesztés mai kihívasainak mar csak
a legnagyobb fejlesztő cégek képesek
megfelelni az egész világon.
Ha végül az optimista álláspontok ellenérc bekövctkezik a Mooretörvény elhalósa. az nem jelenti az
integrált aramkörök, a processzorok
fejlfu:lésének leállásál. A törvényt sokan úgy jellem.dk, hogya számÍlástechnikai teljesitményt a nyers erő
oldahiról rngadja meg. a7 alapkövek.
a trnnzis7torok szintjén. A további lejlödés az áramkörök hierarchiajanak.
képességeinek javulását helyezheti
előtérbe. Már az Intel törekvéseiben is
"annak jelek. amik arra utalnak, hogy
a cég a sebesség hajszolása helyett a
rafináltabb slruktárális megoldások
felé fordul.
A Moore-törvényt temető kutatók
azt is felvetik. hogy el kellene kezdeni
megtervezni a törvényelhalását, nem
érheti váratlanul a félvezető ipart az
ötven éve beidegződött rendszer 6szszeomlásu. Többször említettük. hogy
a legnagyobb gyártók a jelenben hatalmas összegeket fektetnek be az 5-6
év múlva eladásra kerOlö processzorokba. A l'ejlesztések, a tervezések, a
gyártást előkészítő lépések II jövőbelI
fogyasztóknak szólnak. a befektetések megt~rülésére csak a jövőben lesz
esély. Több milliárdos befektetések
ezek. ujövőbeli sok milliárdos haszon
reményében. Sok elemző szerint a 7
nm-es technológiai szint, merfóldkő az utolsó. amit a gyártók képesek
kipreselni magukból. Ez még nem a
sokat emlegetett fizikai határ. inkább
gazdasági események következménye. Ha az innovációs lendület megtörik. nyugodtabb köri.llmények között
lesz esély az 5 nm-es megoldások kifejlesztésére és alkalmazására is.
RT EK '20
áramkőrók ~tiszta~
csökkentése, a skálázhatóság
5.1. A CMOS
skáfázása
A laikusok II mikroelektronika tejlödését, a tranzisztorsüTŰség növelését
sokszor lIgy képzelik el, hogy ehhez
mindössze le k~ll kicsinyiteni a litográfiai mintákat. Egy ilyen lépés hatására a
tranzisztorok. a csipek minden lineáris
mérete azonos mértékben csökkenne.
Már tudjuk, hogy használják ezt a megoldást, és 7..sugorításnak, vagy optikai
zsugoritásnak nevezik. De azt is tudjuk,
hogy egy nem túl nagy értékű zsugorítás elfogadhm6 eredményt ad, de ilyen
módon folyamatosan nem lehct kicsinyíteni a CMOS áramköröket. Az állandó méretcsökkentés során a ró méretek
lineáris csökkentésén túl további mOOosításokra is szükség \'olt, hogy műkö­
dőképes, jobb minőségű áramköröket.
processzorokat nyerjenek a gyártók. Az
ilyen, egyre kisebb méretü tranziszlorokat eredményező. a minóségetjavitó lépéseket skálázásnak (scaling) nevezik,
A CMOS aramkörök igen jól skálázhatók. amit bizonyíl, hogy a7 IQ6{)-as
évek 10 um-es vonalvastagságú tran·
zisztoraitól már eljutOlt a fejlődés a 7
nm-es technológia küszöbére,
A CMOS áramkörök skál<izhatósága a Moore-törvény teljesithetöségének az egyik kulcsfontosságú fejlesztési eleme, a technológiai fejlesztési tervekben s7ereplö követelmény-ugrások
megva[ósításának elsődleges fellétele,
A sca[ing a méretcsökkentés kény.
szeréböl fakadó tervezési programok
és megoldások története, Az 1965-ös
10 um-es (10 OOO nm-es) vonalvastagságtól igen messze kerültek a mai
CMOS processzorok, a tranzisztorok
jellegzl!tes méretci nagyságrendileg 10
nm körülivé váltak. A méretek érzékeltetésére kövelkezzen néhany adat. Az
emberi hajszálak átmérője 0.017".0.2
mm, azaz 17 000.,,200 OOO nm közölt
változik. Az influenza vírusa kb. 100
nm átmérőjü. A DNS sokak által ismen
összecsavarodolt molekulájának az átmérője tipikusan 15 nm.
AZ egyszeru zsugorítást az 1960as évek \ égén kis- és közepes
integráltságú CMOS csipek kisebb
méretű megvalósitására a[kalmazták
először, az LSI áramköröknél általában a kiesinyített eszköz tranzisztorait
többé-kevésbé módosit:mi is kellett.
Mindenesetre már az l 970-es években
felismenék a kutatók. hogy az alapvető
CMOS-struktúra kisebb méretekben is
elkészithető. azaz ez az áramkörtipus
jól skálázható.
Ha egy processzor MOSFET-jét egyszeruen, azaz .,tisztán" lckicsinyitik
(zsugorí~ák). annak minden lineáris
mérete azonos mértékben csökken. Ez
a változás II hosszlIsági adatokon kivül
szamos más paraméter változását is
maga után vonta. Ezek egy része hatékonyabba, kedvezőbbé tette a tranzisztort, pl. a területe a lineáris esökkentési arány négyzetével lell kisebb. Ha a
hosszúsági adatol.. 0,7-szeres érteküek
lesznek, a terület felére csökken (ez az
alap mikroelektronikai mérfóldkő-so­
r07.3\ egyes esomópontjainál bevezetell kicsinyitési merték). Megjelennek
\iszont olyan változások is, melyek a
tranzisztor hatékonyságának romlását
eredményezik, esetleg a tranzisztorra.
a csípre nézve veszélyt is jelenthetnek
(pl. iltütési hajlandóság. túlmelegedés).
A 0,7-szeres hosszúságváltozáshoz a
skálázási faktor. azaz az n I ,41-es ( ~'2)
értéke tartozik.
Áhah\ban, ha II <:kálási faktor a, egy
koni.bbi lineáris L meret a kicsinyiten
tranzisztorban Ua értéküre változik.
llyen arányban változik pl. a csatoma
hosszlIsága. vagy a gate oxidrétegenek
a vastagsága, a source és a drain rétegek vastagsága, a gate kapacitás értéke.
a gate jelkésleltetési ideje is, A változatlan elektromos térerősség biztosítása érdekében ugyanilyen arányban
a tápfeszültséget is csökkenteni kell,
ezzel a táparam is csökken ugyanilyen
arányban, a tranzisztor teljesítményfelvétele pedig a: aranyban lesz kisebb.
A szubsztrát eredeti N adalékoltságát
meg kell növeini a·N értékűre.
Az új tranzisztorokból készített csipben
a tranzisztorok süruscge a1-szeresre
nő, a mükJ;dési frekvencia pedig 1,5
a-szoros értékre változik.
Ha ilyen teljesen tiszta skálázással
állították volna elő az újabb és újabb
technológiai mérföldkövek tranzisztorait. egyes kellemetlen jelenségek igen
zavaró mértékben mt:gnöttá vulnl!.
Az egyre kisebb tápfeszültség már kevésbé biztosította volna a tranzisztorok
müködését. ha nem csökkentik. akkor
viszont nő a gate szigetelés átütésének
veszélye, több szivárgási amm típus
(pl. a gate-szubsztrát közötti. a source
-drain közötti) erőteljesen megnő,
Utóbbi a drain és a source közötti távolság. azaz a esatomahossl: csökkenése miatt következik be (rövid csatorna
effektus). [00 nm-es lineáris méretek
alatt megjelennek es egyre hatarozot-
5. A CMOS áramkörök méret-
165
PQWER
:" 1:=--=-/1
.
€-
"
"
•
28. ábra
labba qilnak a hamumjclcnségck. el·
az alagutáramol.. A csatorna
Il'rlogata \ eszesen csökken. a kapcsolható :ir.un értéke kicsI'/! ,álik. A gatcszigetelés atomi mcretü\c dh!... igy
gyakorll:lIilag elveszi ti szigQ:tctökcpcssegél. A 26 mV-os termikus feszültség
so~rban
\'ettek fel tápámmot). kezdett eltűnni'
A 45 nm-es. 20 nm-es teehnológiáknál
ez a kedv ező \- iselkedés tiszta skálázás
esetén már el is tÜnne. a processzorok
fogyasztása jelentösen megnöne nyugalmi állapotban is_
A teljesen tiszta skátázás alkalmazása tehát gyakorilIIi lag megoldhatlll.
lan. ezért a fej Icszlök fi tranzisztorokon
kisebb módosiuisokat hajtonak végre. Ezekkel igyekeztek a méretcsökkentés negatí\ hatásult kikOszöbölni.
A 28. ábrán \ is/onl láthatjuk. hogy kiküszöbölés helyen általában csak a negativ hatás csökkenté~t lehetett elérni.
Az ábráról leolvasható. hogya statIkus
és a dinamikus telje~itm..!nyigény hogyan \ áltolotl a tiszta skálázás alkalmazásának idősl.akában.
ujszerű
5 Y-OS vagy 3.3 V-os tápreszilltség cse-
5.2. Nem tiszta skálázás,
tén elhanyagolható áramváhozásokat
01..01. clsösorban a O V-os \czcrlcsnél.
A 200 m V-os tápfeszültségnel viszont
el a hatás rela1i\c jelentÖSSc! \ álik.
19yéh hatások is befol)Jsolták a
tranz/sztorstrukturak alkalmazásával
skáli'túsi folyamatol. A processzorok tcjlödesenek elsö két C\ uLcdébcn
a gyanóknak el keltell fogadl1lul.. rUI
aL általános kÖ",clclményt. hogy a.t
integrált áramkÖrÖl.. lápfcszllhscgcnek. legyenek azok rncrn6riaclcmck
\agy processzorok. +5 V-nak kellett
lennie. a TIL kompatibilitás biltositása crdckcbcn. igya skáló.7.ás ~orán a
lapleszühscgel nem mOOosltották. Ez
nö,ehö szi\-árgasi áramokho7. nagy
tápáramhoz. jelentös disszlpáh leljesilmenyhez vezetett. 1990-ben mar
tarthatatlanná \-ált a helyzet. át kellett
tcrni 11/ alacsonyabb tápfcszUltség alkalmazására. azóta pedig folyamatosan
tovább IS kellett csökkenteni
A tiszta skálázas alkalmaJ'.ását nehc/ilclle az is. hogy jelentösen nóu a
drain és a source térfogm ellemillása.
A gme sligetelésbcn a konibbl. Jelentős \astagsagnal még nem szamotte\ö problémák (a szi"árgási áramok. a
szubsZInIl. a source és a drain egyenlOllen IldaJekolásának hatásai. Il csatorna velérlése egyetlen oldali apJa fdül)
kezdtck meghatarozo\lÍ válni. müködéSI 111stabilitásokat oko/va. Gondok
jelentkeznek a tranzisztorokon belali
öl>sleköltetésekn~1. a fémczésnél (nő­
\-ehö ellemi.llás. plus7 hötermelcs). a
kontaktusok kialaldtasanál. Al eredeti
\10SFET-ek Illap\ctő JÓ tulajdonsága.
az. hogy kikapcsolt állapotban nem
folyik rajta kcresztUI áram (!lImböl az
II1tegmlt arnmköröknek az a viselkedése kö\-etkezel!. hogy stallkusan nem
166
A kisebb módosittlsokkal a tranzIsztorok parnmcterei. a hntékonysaguk
ked\e7őbbé lehctöck. de a 20 nm-es
technológiai szintnCl e7 mar ke\ ésnek
bizonyult. Ekkor Jelennek meg az uj
strukturáju 3D MOSFFT-ek. a FinFET
és utódjai. VitathrIlÓ. hogy egy 32 nm·
es hagyományos MOSFET-ekböl álló
CMOS kapcsolás áttclVezése FinFETekre sk.alázasnak Il1lltösOt-e, vagy a
\IIOSFET-alapu CMOS megoldás \cgének. Mmdenesctre a s/-"kma elfogadta ezekre at. iaj tranzlsZlorokra epOlő aramkörökre. hog) alok. ha nem is
tis7tJin. de skálázassal kés.l.ültek. igya
CMOS áramkörök nlmbusza megmaradt. a legjobban skálázható árnmkő­
rökként tekintenek továbbra is mJuk.
A legiontosabb feladat egy-egy
ujabb technológiai mérföldkö kialakításakor a tmnzisztorsürüség megketszerezese. A legnagyobb problémát a
tiszta skálá7.ásnál a source. a drain. a
csatorna térrogatának eröteljes csökkenése. a gate szigetelés \'ckonyodása okozta. Amikor a
source-csatorna-d ra In
krfogat kiemelkedell
a sziliciumszclct felszine fölé. fellélegezhellek a fejlesztők.
hiszen fúggölegesen
felfelé korlátlan nagysagu tér állI rendelkezésükre. t\em \ olt már
szükség arra. hogy 8Z
UJ \lOSHT minden
lineáris meretét ,,2 -ed
részére esök.kentsék.
andkül is blZtositha-
29. ábra
lo\'á \ált a kéts7cresre növő tT'dnllS/torszám. A FinFET keskeny téglalapJa
az eg}elo technológiai csomóponlokhoz illcsz.ked"c mind magasabba \ál!
(29. á hra ). ig~ a source. a dram. a Cl>3loma Icrfogatál nem kellctt erotcljescn
csökkenteni, ","em nöttek tlll~gos.1n a
source. a dralll ellcmilhi.scnékel. a parazita kapacitások és a s71\árgási áramok
énékét is kézben lehetett tanani. A két·
Slcres gate után a haromszoros. majd
a csatomllttcljcsen körülvevő gate ugy
tudja Je!entö\en megnövcllll a FinFET
hatékonyságát. hogy ehhez nem kellet
:1 terilletigényél megnö\l,~llll. lIa..onlóan ked\ező hatása \ an a többs7örös
gate-nck. a többszörös fin-nek.
A/ Intel CMOS proccsS7oral il)cn
fejlesztésI utat beJána én~k el 2020ra a 10 nm-cs tcchnológiai mérRlldkő
kö\etelmény s/intjét. A 10 nm-cs Intcl
csipckcn a tranzisltorsíiriiség mM 100
millió tmn7is7:tor mm' (10 cve, a 45
mm-cs technológia idején a mm'-cnkéntl traIl7lS7tors.mm még ..csak" 3.3
mIllió \-0(1)1 A nemzetközi fejlesztési
kö\-clelményekct elöiró ten szamok
az ujabb és ujabb technológiai csomópontokra kdszeres tranzisztorsüruseget
Irnak elo. A/ Intel mar a 22 nm-rol 14
nm-fC \áltásnál is 2.5-szeres amnyt tiizött ki maga elé célul. a 14 nm-ről 10
nm-re lépésnCl pedig 2.7-es arany t, E/t.
a nOnllél skálázási ráta teletti fejlesztést
a cég hiperskáltizás neven reklámozza.
Ennek eredményeként az Intel tech·
nológim tenli.zamaihoz egyre inkább
nagyobb tranzisltorsúriiség tart07ik.
mmt a konkurens cegeknél (30 á bra ).
30. ábra
RT ÉK '20
Intel's Technology
Roadmap
Year
Process Node
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
14/Yll
14/Yll
14/Yl1+
.......
14001++
14rvn++
10/Yll
10/Yll+
10rvn++,7run
7run+
7rvn++
~
tal igyekszik elérni a 13.5 nm-cs EUV
CMOS fejlesztéseket vizsgáltuk meg.
használatbavétcle elölt (ez már közel
láttuk a processzorok újdonságait,
mlljd a fok07.3tosan kisebbedő, de növekvő hatckonyságú CMOS tranzisztorokat. Felfedeztük II nemzetközileg
elfogadott fejlesztési ütemtervek exponenciális követelményeinek mozgaló
erejét. a Moore-törvényt. majd megismertüJ.. a tönény betan:ásának alapvető eszközét. a CMOS tranzisztorok és
csipek skálilzásal.
A tervezett harmadik részben fogJuk bemutatni. hogyan lehel a szilícium CMOS processzorok lranzisztorait
továbbfejleszteni. s ha már a fejlesztés
nem tudja majd kieh.!giteni az igényeket. milyen felépítési! újszeru tmnziszlorokra lehel számitani. Végül néhány
gondolat erejéig azt is megvizsgáljuk.
hogy mi következhet a CMOS áramköri technológiák után.
röntgensugárzás)!
Az Intel biztos abban. hogy az úJ
technológiai merfóldkö'vcket meg tud-
ja \:aló5ilani. A hatalmas beruházási
költségeken .túl még egy. mára már
elismert gondja von, a fejlesnésre
előírt időtartamo" még az óriásváltalat számára sem tanhatóak be. Azért,
hogyafelhasználóknak ne kelljen ll7
egyes szint'. állásokn!l megszokou
idótartamoknál hosszabb ideig uj proeesszortípusok nélkül meglenni UJ... az
Intel is alkalmazza a csomópontok
megbomásál. így. mielőtt a 10 nm-es
technológiával pillcra lépne. már kél
újdonság-sorozatot is kibocsátott a
14 nm-es processzorok után (14 nm+
és 14 nm++). Hasonló módon kívánják
clökészitcni II 7 nm-es 57intet is. majd
az 5 nm-eset (3 1 ábra).
31. ábra
6. Összefoglalás helyett
Ugyanakkor a széditö ütcmü fejlesztés
problémái 37 Intelnek is tudnak gondol
oko7ni. A 10 nm-cs Sl.inlhez szükséges EUV litográfia. mint említettűk,
a gyanósorokon még nem müködik.
A hagyományos. 193 nm-es UV fény-
nyel végrehnjtoll fOlolitográfiának a
fcloomását a cég négyszeres mintázat-
Felhasznált irodalom :
Sorozatunk első res7..ében megismerkedtűnk a CMOS áramkörök felépitéséveL tulajdonságaival. Bemutattuk.
hogyan törtek élre II CMOS digitális
integrált áramkörök. milyen ulai jártak
be a CMOS LSI cSlpck megjelenéséig. A második részben a 21. századi
, Or. Madarász László: A digitális CMOS
clramkOr6k m9QJelenése, első 30 éve. RcI·
dlótectlnika ÉvKönyve 2019. 105-137. o.
2. hnpsJtwww.wiklpedia.Ofg
Tovclbbt lorrásolt a megemlílelt gyártók hl·
vatalos web-oklalal
~;:a "TEXAS
V
INsrRuMENTS
hung.rYli>mausel .•u
.-
- -
Segítsen
010 Ön is!
RT ÉK '20
Reményi István Rádióamatőr Alapítvány
18226429·1·43
Az aJapítváfl)1 támoga~a a
RAlIIÓTE~HNIKA
~le~tlo,~~
167
Avezetékes rádió (1947-1965)
IDr. Fábián Tibor l okI. villamosmérnök, itaf70@gmail.com
A= /950-es eveJ.: hazai riuhÚ=úsóró!
\,j5:o/ly/ag kel'és megbízhClló s:akmai
il/ftmncició je/em meg.
EI. /OkO:OIl(1I1
er"ényes II I'e:elekes radióra. A nyomtaloff es o;: illIernetes forrá.wk egy re,f:e ellelllmolldá.wkat,
leve.~
adarokLII
farfalmaz. A Ulma relJes körü elem:éséhe: mindenképpen s::iikSf!ges a kor
törté"elmi hál/erének fell'li::olósa.
his:en (!III/ek ismerete né/kiil sok jn·
lI2:kedés, gyúrrmón.lfejles::/és ert/II!!el/ellllek. célra/ol/t/ok liiI/hel. Néhány
mlil'::aki adaIOl például a;: MD? bi:oll.\againak{elj"eg},=éseiböl, (llI/inis::-
tériumokho= beadolt java~-falokb61. a::
\ITl/lapi hírl!ihő/ lehel csak .,kibú"ylÍs:/II", EI/llek eredl1lf!/Iyet kíw:'mjllk
mUSI a T O/I'osokkal ntegoS=/aIll.
Történelmi előzetes
A~ 1947. augusztus I.~"e l induló első
hároméves terv a korabeli híradlisok
s7erint .,Magyarország demokratikus rendjének mcgszdardítasaC· .•,a
llt'iborús karok és pusztítások sújtotta
magyar gazdaság talpra állításáf·. a
háború előtti életszínvonal elérését. az
ipari termel~s növeléset tüzte ki c~llIl.
A koalíciós pártok által kidolgozott és
elfogadot! tervet megelö~te a forint
fizetőcszköz és az alapvetö élelmisze~
1. ábra. REMIX reklám.
[Rádió és film Technika. 1949. 2. 43. o.]
168
2. ábra. Philips309A. [www.
radlomuzeum.hu]
ráre vonatkozó Jcgyrendszcr be\-eze~
tése, a nagyvállalatok államosítása, a
szövetséges hutalmakkal a békeszer~
zödés megkötése. 1948~ban tovább
folytatódott az üzemek államosítása.
a ,,fordul at évében" fuzíonált a Szoci~
áldemokrata Párt és a \1agyar Kom~
munista Párt, s mega lakul t a Magyar
Dolgozók Partja (M DP). A hároméves
tervet két és lel c\ a latt teljesitcIlnek
tekinIették ( 1. :íhra ), így 1950. január
elsejével ötéves terv indult az "ország
szocialista iparosítására. a nelu!z- és a
gepipar, a honvédelem fejles7lcsére.
a mezőga~dasági elmaradottság meg~
szüntetésére", faluvillamositásí program végrehajtására. (19-1.9· ben csak az
ország lakásainak 46%-ában világí tot~
tak \illannya1.)
A hazai rádiózás fCJlesztési kon~
cepciójának meghatározásakor eI~
södlegescn az ideológiai szem pontok
domináltak, a gazdaságossági kérdé~
sek másodlagosak voltak. s legfeljebb
csak a szakmai s7enezetek megbeszélésein, vitáiban kerilltek napirendre.
Peldául a Magyar Mernökök es Tech~
nikusok Szabad Szakszcrvezctcben
kezdemenyezen 1947. évi eszmecseren - a\fagyar flimdásrechllikában
megjelent cikk szerint - clsősorban a
2 \agy 4 csövcs telepes "f3Iurádiók"
táplálasának. üzemeltetésének kérdésével roglalkoltak.
Az MD P hlltalomra)utása, pozíció~
jának mege r ősödése \iSlonylag hosz~
szabb ideig tartó folyamat \olt. ezert
a harmadik világháborura \aló készü~
]ődés, a hidegháborús thck és az "infomlác iós vasfiIggöny" kiépítése alatt
számtaltln cgymásntlk ellentmondó
intc7kedés s7ületett. EZt!k többsege
azonban a kö~pontilag irányított in~
formációszolgáltatásI célozta, az ide·
ológiai harcot "az imperialisták belső
és külső ügynökei, di\er~ánsok. kémek". az Amcrika Hangja rádió "fel·
lazító taktikája" cllen.
Az MDP vezetősége és különböző
bizottságai sokáig nem tudták eldÖn·
teni. milyen módon lehet a hazai rádióellátottságol növelni. A Posta vezetősége már 1946 novemberében kezdeményezte a Gazdasági Főtanacsnál
az olcsó. sokak számára megfizethetö \cvőkészülékek. az un. lIépn>\'ök
gyártását. de a tervből nem lett semmi.
A Rádió Techlllk(l /947. évi 2.~=ámá­
han arról írt. hogya népve\'ö ügyével a
Magyar Posta foglalkozik. a vállalatok
felkészültek a gyártásra. a közönség
.,szívrepesve várja" az olcsó rádiót.
A néprádió gyártása nem volt
minden előzmeny mHkÜIl. A VEJO/
Voll.sempfiillger.t
Göbbels utasi~
tasára a náci Németországban már
1933-ban kifejles/lctték, öt évre rá
a DKE38 Delllscher Kleinempflillger
is megjelent. [deha~a abakelitházas
O,-;on 011 ,.J-/orlhy~neprádió" és váltOlatat 1939 őszétől vollak rés~letre
meg\'ásarolhatók.
A Posta 19-1.8 nyarán 20 ezer "Európa-\e\'ö népszupert" rendelt meg.
elsősorban az Oriontól és a Magyar
Philips Müvektől. ám a készülékek
csak középhullámú adók vételére lehettek alkalmasak. Al MDP Szcrvezö
BizolIsága a Posta rendelését vissza
akarta vonalni. de ez már nem volt lehetséges, mert a gyártás előkészitése,
az anyagok beszerzése megkezdődött.
Végül az újonnan megalakult Allam-
3. ábra. Orion309. [www.bertibenls.it]
RT ÉK '20
ga=druagi Bi=ollsag cngcdélyczte 20
ezer darab szupcr Icgyártását 1950 végéig. azzal a feltétellel. hogy a rádiók
"csak oS7.tályszemponlból megbizható
személyeknek" adhat6k el. itlct~ é lmunkások, gépállomások, s7ö\etkezetek, párlszervezelek számura utalhatók
ki. Ebben az időben hazánkban mintegy 525 ezer. zömmel "killföldvcvő"
készülék voh üzemben, igya ko rlátolOlI vélclkészségú új kéSl:Olékek vásarJásának korlátozása az •.ellenséges"
küllQldi adók hallgalását gyakorltuilag
nem befoly.bolta. A Philips már 19-17
végétől gyartollu a 309A tipusú, fnkáv!ls. 2 W teljesítményü gerjesztett dinamikus hangszóróva[ felszerelt, 3+ I
eSÖH~S vevőI (2. á bra), l11ig az Orion
csak 1948-ban hOLta piacra a 309 tipust (3. ábra). A nepszuper készpénzes vásárlás esetén 630 forintba került,
[2 havi részletfizetés esetén pedig havi
60 (az első hónapban 70) forintot kelleli fizetni.
A népszuperrel szemben az MOP
KÖLponti Vezetősége csak ahozai
adókrn fixen lehangolt neprB.dló feJlesztését preferálta. A követelményeket Tarján ReLSÖ vezetésével a lIíradástechfllkai IpaT! Központban dolgOLták ki. A néprádi6ra kiirt tervezési
pályázatot a Radio ésfi/m r..·c!mika
1948. nOI'emben száma ismertette.
Az aluminiumházas Orion3/3 tipus 1949. év végi forgalomba h07313taróta Rodióé.~fi/m Techmka /950.}01111or; s=cima tudósított. A J-+ l CSÖ\es,
kb. I \II hangteljesitmenyü. az egyenes vált6aramu 110 V-os hálózatró!. ill.
aUlótrafóval 220 V-ról táplált neprádió
elsödlegesen három állomás vttelére
kCsLUlt. A fix hangolás II Kossuth és II
Petőfi rádió. valamint egy reléállomás
vetelét lette lehetövé. Az ún. "három
gombos" típusnál (4. áb ra ) a Kossuth
oszcillátor tekercséhez közeJithetö-tá\olíthIl16, II középső gombbal mOLgathaló rövidre zárt menet (alumíniumgyürü) segítségével biztosítottók az
4. abra. Orion3f3. [www.bertibenls./t)
RT ÉK '20
munkáso,," es alkalmazottak ha\ i 8.1lagbére 1950-ben 683 Ft, 1952-ben
928 FI, t955-ben 1141 Ft volt. az állami gazdaságok. a lermelÖszÖvelkeze·
tek dolgozói viszont csak az átlagbCr
70 ... 80%-31 kapták.
Vezetékes rádió
5. ábra. PhillpsJ f3. (www.bertibenis.it)
adók finomhangolásál. A Jobb szélsö
gomb a kapcsolós hangerő-szabályo­
zó potenciométerhez. a bal szélső pedig az állomásválaSZIÓ kapcsolóhoz
tartozott.
A rádiót Philips313 (5. á bra). Telefimken313'VR. RAvA3/3 jelzéssel is
gyártották részben nlurnínium. részben fakávával. A hálózati 313-asból
összesen kb. 150 ezer darab késLülhetett el. A típusesaládból ismert még a
telepes J/JB, a Icmezjátszós 3/3L. az
uni\erLáli5 J/JU is.
A fakávns, két flxen beállitott hazai
adó \ ételére alkalmas, s7inO\egcsöves,
csak váltóáramú tápl61áslI Orionll5A
"Rákosi-neprádi6" (6. á bra) - melynek tervezésében Barta 15t .. 6n. az
Orion műszaki igazgatója is részt vett
- a Kádár könyv és az Orion jubileumi kiadványa szerint 1949-ben. más
források szerint I 950-ben kerU11 forgalomba. Az Orion ebböl a tipusból t950
és 1957 közÖlt sorozatban 500 ezer
darabot gyártott, e7 \'olt minden idök
legnagyobb magyarországi szériája.
Az Orion115tl csövezese megegyezett
a J/3-l11al, az egyelllrányit6t kivéve.
A liSA-t a7 '50-es években három fix
adó vételére alkalmas kivitelben is
gyártották. A lclepcs változal a 115B
típusszámot viselte.
Bár a néprádió kezelese egyszeru
.. olt, előfizetése havi 10 forintba került.
de üzemeltetése feltctelezte a \ illamos
hálózatot. ill. az anód- és fútötelepekról. az esetleges \'ibnhorról \ aló rendszeres gondoskodást (Egy árjegyzék
szerint a 22,5 ... 120 V-os anódtelepek
24 ... 90 Ft-ba. a 1.5 V-os mtötelepek
24 ... 56 forintba, a IL.39 Ah kapacilasú 2 V-os akkumulátorol.: 32 ... 61
forintba kerültek.) A 12 ha\i 35 FI/hó
részletre, ill. 380 FI készpénzért árusítható neprádiók belföldi értékesitésél 1949 végétől a Villamoscikk- és
Rádió-Kereskedelmi Nemzeti Vállalat végezte. A Tem'ek kÖIII'I'e szerint
az állami szektorban foglalkoztatott
A vezetékes rádió ősének a PuskásSzmazsenka-féle
Telefollhírmolld6
(1893) tekinthető. A távbeszélő készüléktöl függetlenül müködó Hinnond6
a kezdetekben kül- és belfűldi társadalmi és tözsdei hireket to,,'ábbitoll.
a késöbbiekben a pontos időt is bemondták. 7cnél, S7ínhazi és operaclöadásokat közvetítettck. A rendkivoli.
közérdekű hir továbbításának kezdctét kUrtszcru bugó hanggal jelezték az
clöfi7etök sz.1már3. (Lehet, hogya vezelckcs rádiónál ezért született meg a7
egyes erősitőkbe beépitett elektromos
gong, hogy ennck megszólaltalása\al
jelezzék a fontos bejelentéseket. )
A Telcfonhínnondó hálózata a háboru alatt semmisült meg. A \ezetékes
músorszolgáltatás ennek ellenere pl. a
kórházakban továbbra is megmaradt
az ágyak melletti kapcsolótáblan kil1ön
csatlakozó aljzat volt a fejhallgat6 szárntÚ"a (egyes helyeken még II '60 '70es években is létezc\l az aljzat. csak
éppen a fCJhallgató hiányzott ... ).
A ll ... ilágháboru elött és után
Európa több országában létesitettek vezetékes nidiórendszen. igy
pl. Szovjetunióban, Svájcban, Hollandi éban, Angliában, Belgiumban,
Németországban, Csehszlovákiában,
Lengyelországban, BuJgariáblln. Kínában él kulturális forradalom idején
a telefonháló:taton, majd a '70-es
évektöl a kommunaközpontokat ÖS7szekölŐ flIggctlen vezetékrendszcren
keresztül üzemelt a vezetékes rÁdió
A \"ezetékes rádióhálózatok egyes
országokban még az 1980-3S é\"ek-
6. ábra. OrlonffSA. [www.bertibenls.lt}
169
bcn IS müköd tck, feltehctöen (gazda.
ság) politikai okok bó l
A hazai \ eLctékes rád ió - a korabeli
kifeJczéssel .. huzalos nídió" - szllksé·
gességél Ze/elika Lú.dó .. A rádió";,mOI/dd" C. cikKében
korábban szc r·
zell tapas7lalatai alapján
kísére lte
meg bizonyí tani. Hangsúlyozta. hogy
a \eletekes rád ió bC:;7cr"/(;séhcz. rcnntartásához szükscges m űszak i előfe l ­
tételeI. megteremtese Jó\a l kevesebbe
keru l, mmt az orsLág teljes lcfcdcllsé·
gét biztositó rádióadókná l: az egyéni
készülékei-. kezelése. javíttatása is
egyszerű bb. Az ország lakosságának
95"//I-a úgyis a hazai roadót hallga tj a, s a fa lvakban, tanyákon. szétszó rt
tclepO léscken é lók kÖLlII csak 1-2%
hallgat rád iót. A vezetékes rád ió helyi hí reI. közlésérc is alkalmas. hang·
minösége Jó. zenei közvetítésckre is
használ ható. (Zelcnka a 6... 8 kHz sávs7élességű telefonhálózatot fe lhasz·
náló némctors7..ági vivó frckvcnciás
\ezetékes rádió Ismeretében tette ezt a
kljelcntést). Gazdaságossági számításai nem voltak rcá lisak. ncm számolt
az országban uralkodó nyersanyaghiannya!. a fa luv lllamositási progra m
nehézségei vel.
A \ ezetCkes rádió kérdése 19-'8·
ban kerOlt a politikai vezetés e lé. de az
öt letet annak jclentös költségei mia tt
ekkor még ehetették. Al. Államgazdasági Bizottság 1949 márciusában ismét
targyalt a \ezetékes rád ió bevezetésenek elönyelröl es hátrányai TÓI (zava rtatás, rongá las. a beruhá7ási költség
clöfizetőnkém 200-400 Ft. a karbantartás clöfizetönl.t\nt J-4 Ft; elsösorban fa. réz, ólol11 importanyag lenne
szükséges. II szc relői és karbantartói
létsz{l1u s711kséglct kb. 7-8 czer fő).
A Bizottság úgy döntött. hogya kérdést a7: IparUgyi Minisztcriumnak
tovább kcll \izsgálnia, Budapest néhány házában megkezdett kisérleteket
azonban folyta tni kell.
A Magyar Posta Budapesten 19-'9ben kezdte meg a kisérleti \ezelckes
r.idióhálózat kié pítését a Posla Kísérlel' ti "omúsol! kidolg0lOtI teT\-czési
alapelvek alapján. Kádár Géza - a
rádiókapcsolásokat OssLegyÜj tö köny·
\eiröl ismcn pos tafőme m ök .. irányitásl'l\al. .. \1egszületetl a Teleronhi rmondó kOTSLeTÜ utódja: a hangszórós
\ezetékes nidiÓ. Nepi demokrácia nkban a kultúra nem szük rétegek kiváltsaga, hancm a dolgozók közkincse.
A kultúra közkinccsé teteiében nagy
szerep var a rádióm. Annak érdekében, hogy mlllcl több dolgo:zó jut-
170
.'
.16'.r~ ••• \"
•
~1tk'r."
r',,'r.
!!Jjl1~'tlé_ttlt.t!l-'l'llt"t
"\oMl ... t'lI . . . u .... , •• r441 I! pro,."..a •••ut01..... t
•• ~\l • • • r. o'l ••• rIII.k .. ,.\ko.ba\ • r"l6t, •• tl,t.k •• ~JI4I •.
Srr ••••• tr. 1. bt,to.it.al t.ll •• oab••• t ~ ,,oDtl hiTt e,l'. 1.h.t". ' " , ••
1l~ ....'c1 Illat
J.T••oIJ" hcl7 'ptt etlak kl ".ln'II • • r'dI6"'''', .. Tt 19eo-~-I, • t,".. tk ..6 IIt_b.D'
t·"
"'r' ••
------------------------__
-'..! ______
__ _1!L_..w:1 ____ _
!!~_lUL
.... 1 el/lfhn6
. . . patUla,
t ... p tl6tt.n6l
8.000
02.000
200.000
240 . 000
--------------------------------
U "...
8.000
60.000
!Ioo . ooo
261.000
~ b.~I"l t.r.tr•• 0~ t ko.6.a po.to •••'-1\,. ok ." o ••
'llJl.lt nM.lk .. ',,,,, J. , 6.h ... k..toy.lA.k b.OIU . . ... rllt.
..Ob',,,
b.nab''',
f1~
----------------~----------------
_i-L ______!UL __ ~ - -lia---1i~-~u."'t!l!
~t.:.l!L- _ _ _ ~Lti.td.'H~:.iU-!td.~~i!.2.~~ -L8!L~-'t
/&a.kb.D .tao •••
,
tt l7~~b •••••
1
k.,6. ' • • l11i,.ad"
.......,14.. b.nad .... , .elJ' '''''''''OUt j .... U ... '" 1
""'l'"
.1.6~.k_
ld,. '6.'-
utull nlllll', 1
~ ... nn .. r ' ,U " 1I1.,lt'"", • ' 6t h Ou.ur.... k ~ .nt .. 6.
..1 li ~-b••• "~1 .... ,.. t1 '-t 6,.l." ""4, ~.t.bAaJ'"
tok04, .~r, Cs4, V,-1I1HI76r. DIIIUo,.lIt.h, hd. ou.
b.1 19lil""" .h tie . . . . . . I7 .... llhel1, • ~4.riti " 'kll.l,,.t
'81
".I,&1It •• II ••• • ~ ipari • •• tr-t.
0,1 l i ~-~-b'II' • b.1ÜJ'd J..... i . . .th.b•• •• • J d.llt6.
..bb hl ... t, uQ.t l,oIIl\Ot.
~. llh__,,"41"li .hondi: JI".. oIJ. II IIh."n ol,. •• ,,_
........JP~I'.", M Q ........ tn.. TU10 ............. l.U.O.U .. ~dln.lle"
•
t
r','"
.&
I <IL ~ .J;. .....
~,.c:":::'"
001 2.000 elOtt.nG, . . .11 ..... _
~ ba ... t OI.ab"'.rUd t ili h ' , - _r\1&4a16' . _ .. Mi, ..
1'01,,6 .... b. . 12.- " e16tt .. t6u'lIt. 1'53 ...... '6.,.
t urlat 8.70 " h .. el6ttl.t6&lo:'"t .. 1III ..... hr'.d toU ••,.
Y 1G!2 -1I3 el6u b n . . . thI\O IIp.lI.
~
rU.tllll.k lel
, .. t,".
,.. ..t'."
,Ill.,
"""""1
:: II!I
~"
.... ",n, ..
7. ábra. Bebrlts Lajos minIszter el6terJesztésének els6 oldala,
[hHp:lladatbazlsok.onllne.hu]
hasson rndióhoz. egymás után hozták
piacra a tipusrádiókal. A rád iózás ol·
csóbbá tételében most üjabb dön tő lépés kö ... etkezik." igy harango718 be a7
M TI a Posta kiscrletét a \ezetékes rádió budapesti k07pontjainak. a Pongrác uti lak6telepcn és n Vác i út 104.
szamu háztömbnél fclszerelésre kerulö. 800-800 előfi7e töt ellátó kisérleti
erősitö kOLpontok letesitéséről [MTI
belföldi hirek 19-'9. júl 27.}. A gócközpontok "égül is 1949 decemberében léptek üzembe. mmtegy 200-200
elő fi zetővel.
Az MOP Tükár~ágll Bebrits Lajos közlekedés és postaügyi miniszter
előte rjesztése
alapjan - csak 1950.
no ... ember 22-én hozta meg határo·
zatat n ' ·ezetékes rádióhá lózat orszá·
g<lS kiépitéseröl (7. á bra). A tenel.
szerint 1950-ben a hálózat kiépitéset
néhany budapesti lakótelepen (SzaLados-o Szörényi. és Béke úti lakótelep.
Juran ich-telep. Szapari- és Üllói úti la·
kóházak. Bécsi· és Pongrácz úti "árosi
házak. Váci uti 7. és 13. számu házak.
Wekerle-telep, Petöfi-tér») Tatabanyán. Tokodon. Györben, Ozdon. Oiósgyőrben. Dunapentelén, Budaörsön.
195 1-ben az összes megyes7ékhclyen.
a járási szél. hclyek egy részén és
37 ipari centrumokban. 1952-53-ban
RT ÉK '20
[
~ [
8. ábra . A budapesti g6cközpont és egy al-g6cközpont rendszertechnikai vázlata
az üzemelés visszajelzése és az alg6cok távvezérlése nélkül
a hiányzó járási székhelyeken és jelentősebb falvakban, tanyaközpontokban kívánták megoldani. A Posta az
1950-1953. évekre vonatkozó becslése alapján a szükséges beruházások
összege összesen 188 millió forintot
tCIl volna ki. azelöfizetök számát 1950ben 8 ezer. 1951-ben 60 ezer, 1953. év
végére pedig összesen 500 ezer főben
határozták meg.
A vezetekes rádió létrehozásának
valódi celja az előterjesztés beveze·
töjében található: "Háború eseten az
ellenséges rádiópropaganda behlltohisánllk meggfulására célszeTÜnek moIatkoLhat a rádiókésLUI~kt::k bevonása.
Erre az esetre is biztositani kell azonban a központi hírközlés lehetőséget
és ezért az Államgazdasági Bizottság
javasolja, hogy épÍlsllnk ki vezetékes
rádiórendszert 1950-53-ig ... " (Valami hason ló logika alapján történt az
Arpanetllnternet létrehozása ... )
A vezetékes rádió hálózatának egy
adott területen való megvalósitását az
illetekes megyei tanács javasolta. s a
posta műszaki szakembereinek véleményezése után ti közlekedés és poslaUgyi miniszter engedélyezte (attól
ftlggően. hogy mennyire ,.erős" volt ti
megyei tanács első embere). így sok
falu kapott térhangositó eszközöket:
utcai hangszórókat és erösitőket, melyeket a gócpolllokon, a helyi postán vagy a tanácsházan helyeztek el.
Az egyéni hangszóróknak a lakásokban való felszerelését a postahivatalokban lehetett kérvényezni. A sze·
relés. a javítás vagy a készUlékcsere
ingyenes volt. A hangszóró és mmden
vezeték a Posta tulajdonában maradt.
az előfizetőt csak a véglegesen megRT ÉK '20
áJJapitou 6 Fl előfizetői dij terhelte.
(A vál1lllkozás már 1950 novembere-
ben is veszteséges voll: egy hangszóró felszerelése mintegy 600 forintba
kertilt, és az előfizetönkem 10-16 Ft
havi üzemben tartasi költséggel szemben előbb 4. majd 6 Ft-ol szedett be az
~jonnan mcgajakitou Vezetékes Rádió
Uzcmi Vállalat.)
A vezetékes rádió rendszere,
készülékei, szereivényel
A vezetekes rádió (Drahtfunk. wíred
radio) tulajdonképpen pont - sok
pont (point to Jllultipoillt) slrukllirájú,
szimplex hangalapú vezetékes műsor­
szolgáltatas, melynél az adás helye
és időpontja nem véletlenszerű. és a
hallgaI6(k) helyhez kötöttsége sem
előfeltétel.
Az elnevezés meglehctösen szerencsétlen. ugyanis az 1906. évi berlini Rádi6ili.virÓ Konferencián a
.. wireless" helyett hivatalosan először
használt .. radio" kifejezes a sugárzással kapcsolatos, H. Hertztől származó
.,electromagnetic radiation" kifejezés
rövid alakja. igya "vezctékes sugárzás" használata műsor továbbíulsára
- vélemenyem szcrint ~ éneimetlen.
A hazai vezetékes radióh!ilózat ~ a
szovjet mintát követve - gócközpontokra épült. A rendszerben két műsza·
ki megoldást alkalmaztak.
A blldapesti gócközponl a műson­
a megfelelő minőségű zenei átvitelre
alkalmatlan távbeszélő aramkörökön
keresztül ~ közvetlenü l a Rádió stúdiójátói kapta, így szupervevőre nem volt
szükség. A stúdióként is működtethctö
góckőzpontból 3 jel források előerösj·
teu, keveri jeiét leljcsilm~nycrösités
után ismételten telefonvonalon juttatlák el az al-gócközpontokhoz, majd
50 ... 100 V feszültségszintcn. légvezetéken továbbították az előfizetői
fogadópontokra (8. ábra). A szintei
beállító potenciométer a gyakorlatban
pár ohmos leágazásos (bilincses) huzaiellenalias volt.
Az előfizetői hangs:.>;óró oldaláról történő rosszindulatu zavarás,
rábeszélés, szabotázs ellen 3 ... 8 elöfizetönként ún. elöfhetöi csoportos
olvadó biztosíték alkalmazasával
védekeztek. Budapest lerületén az
alg6cpontok távirányítással, vagy idökapcsolóval működtek, 500 elöfizetönként 100 W-os erősítőket használtak. A Posta tervei közölt szerepelt a
telefonhálózaton való vivöfrekvenciás
műsortovábbítást is, e7 a70nban ncm
valósult meg, mivel a hazai telefonhálózat minősege és kiterjedtsége ezt
nem tette )ehetövé.
A központokban többnyire a Rafilm/OO tipusú, 6+3 csöves, 100 W-os
hangfrekvenciás ellenütemű teljesitményerösít6t has7nálták (9. á bra).
mely 110 ... 240 V-os váltakozó áramú
hálózatról működött. Két nonnálszintű (1,55 V-os) bemenete és két
9. ábra. Rafilm100 végerosít6. [http://
lazarblbi.hullndex,php, beag-tortenete]
171
_ _o
-1'=-~
"-I~~
L~_, :!
.-
r-~}7
:,u
.... __
........
......
V"",,hlta
.....<6.116,
[
'M'
J:
r
[
",',"V
~iE0J-:)E0J
10. á bra. A vidéki g6cközpont tipikus felépítése
50 V-os vonalkimenete volt. A beépitett Deprez-műszerrel a végerősítő
csövek an6daramát lehetett ellenőriznI. A kisebb központokban a 25
vagy 50 W-os Rafi/m25. Raji/m50 két
50 V-os kimenetü, 4+ l csöves végerő­
silók is előfordultak. Ezeket a Budapesti VillAmosgép- és Kábelgyárban
gyártották le. Egy-egy 100 W-os erösítő elvileg 15-30 db 3 ... 5 W hangszórót tudott ellátni. míg a 25 W-osra
legfeljebb 4-8 db. az 50 W-osra pedig
6- 12 db hangszóró csatlakoztatásat
javasolták.
A Raji/mJOO korszerűsített. 807 tipusu végcsövekre alapozott 5+3 csöves változata az Audio Kino és Hangtechnikai Vállalat AV601 és A/'602
típusa volt.
A megye- és ;cirási s:::ekhelvek. fa/mk,
ta".)"{lkö=p<Jlllok góck&pontjoi-
ball fixen be:illitott
nagyérzékenységű
szuperkeszüiékkel \agy az etóe rősí­
tő-keverő kombimkióba épített rádióadapterrel vették a hazai adók műsorat
(1 0, ábra). A hangfrekvenciás Jellel
rendszerint 50 vagy 100 V vonalkimenetiL 100 W-os teJjesítményerősi­
tőket vezereltek. Ennek Jele szétosztó
szerelvényen keresztül jutott a hálóz3tra. melyre 3Z előfizetők hangszórói
- illesztőtranszfomlátorok segitségével - parhuLarnosan voltak felffizve.
A közteri megafonokat. a faluközpontok oszlopokra szerelt tölcséres hangszóróit szinten igy müködtettek. Fömüsorként a Kossuth rádió műsorat.
11. ábra. Audio Af280.
(http://proetektronic.huJmedia-galleryJ]
172
időnként a Petőfi rádió "agya helyi adó
mlisorát adták. A központban legtöbbször lehetőség volt aL egyéb forrásoktól (pl. mikrofontól. lemezjátszótól)
szannazó hangfrekvenciás jelck elöerösítésére. kevcrcse. a Ibrrás kiválasztására. AL előfiLetöi hangszóró gyakorlatilag megegyezett a budapesti vel.
Az Audio elso lemezjátszós többcsatornás keverője és teljesítményer5sítőJe az AE280 típus voh ( 11. ábra),
Három fix frekvenciára (Kossuth,
Petöfi. helyi köz\e t itő adó) beállitott
2"' I-es ve"öbő1. öt csöves, hangszínszabályozós mikrofon- es lemczJátszó-elöerősítöből, SO W-os ellenütemü végerősítöből állt. KimeneIén
100 V-os szintet szolgáltatott. kikapcsolható ellenőrző hangszóróval rendelkezett. A készülekbe rugós előfeszí­
tésü műanyag gombbal működtelhetö,
acclhuzalt megpenditö elcktromos
gongot is beépitcllek. (A gong szimbóluma a kapcsolás i rajzokon egy kettős
körben lévő bot-ütő. Az ábra magyarázata a Kádár könyváben nem található meg.) Végerösítő nélkül került
forgalomba a hasonló felépltésű Audio
AK302 típus. Ez harom fix frekvenciáro bdllÍlolI 2+ l-cs 'evőből és három
csöves, hangszinszabályozós mikrofon- és lernezjátszó-előerősítöböl állt.
Ebben is volt gong. Kirnenetén normálszintct szolgáltatott. A készülékbe
lemeLj:itszót is beépítettek. Az AK302
módosított változata. az AK303 tipus
előe rösítője csak kétcsöves ,·olt.
12. ábra. Elófizet6i csatiakoz6do-
boz. [http://www.agt.bme.hul)
A góepontokat általában a postahivatalokban_ a tanáesház:in helyezték
el. kezelésüket legtöbbször mellékfoglalkozásban .. megbizható·· alkalmazottak (pl. postások, vasutasok_
tüzoltók) ,égezték. Az erősítő gócokban le'ő erösítő berendezések távvezérlésének kérdését ugyan vizsgálták.
de végül is a várható költségek es a
telefonhálózat elégtelensége miatt II
gyakorlati megvalósítás clmaradt.
A vidéki elöfizetöket döntöcn 2 ... 3
mm-es ónozott acél-. ritkábban bronzhuzalból készült lég\iczcték kÖlötte
össze a központtal. bar az egyes bizottsági hatarozatokban gyakran elófordtllt
az alumínium veLetek használatának
(erőszakolt) előtérbe helyezésc. A huzalt a fa pózmikon vagy II hazak acélcsó tetötartóin h:\lÖ ket- vagy többligu
szögvason rögzített - az energiaátviteli, Ill:hbeszélö es II távlró h3lózatoknál
már évtizedek óta 1l1kalmazoH - porcelán harangszigetelőkre szerelték.
A légvezetékről való ICBgazast mór
gumi szigctelésü klibellcl oldották
meg. s II padlástérbe való bevezetés
után a szarufan vagy valamelyik gerendán esat!akozooobozt rögzítettek
(12. ábra). Ebben a h<i167..8.ti vezeték
egyik ágál a sz<'1botiv.s ellen biztosítóval (pl. 0.1 ... 0,2 A-es szotlila skálaizzóval) védték. a másik ag pedig
áthidalóval megszakítható \011. Innen
kötötték be a hangszóró dobozt a telefonokhoz használt lapos kéteres szigetelt ,ezetékkel. a7 un. kárpithuzall31.
Az előfizetők lakásában csak a ladooozba épített kapcsolós, illesztő­
trnnszfomlátoros pennanens dinamikus
hangszóró volt felszerelve (13. ábra).
A kapcsoló a hangszóró ki-bekapcsolását és a hangerö 4 V3gy 6 lépcsös
beállítasát biztosította a transzfonnátor szekunder oldali Idgazásainak
13. ábra. Vezetékes rádió fali hangszóró doboza. [http://Www.oldradio.huJ]
RT ÉK '20
nyire a Rafilm, ill. aL Audio gyártotta (HT4J5. HT425, HT505 tipusok).
Tömegük meghaladta a 10 kg-Ol,
például a HT4 / 5 befogla l6 mérete
590x590x750 mm-t tell ki. Egyes
források szerint frekvcnciaátvitelük
hozzávelöleg~sen 300 Hz és 4 kHz
közötti lehetett.
14. ábra. Az előfizetői hangszóró
kapcsolása
atkapcsolasávaL A primer tekercs
állandóan a vonatra volt kapcsolva
(1·40 ábra).
Az elSÖ. 240x240x 130 mm mérem.
kb. 2 kg tömegű hangszórós dobozokat
minden valószínüségszerint a posta Vczelékes Rádió Üzemi Vállalata. illetve
az Orion készítette, késöbb aRAVEL
(Rádióvétchechnikai és Elektroakus7tikai Üzem), majd azAudio is gyartotta
HD/02. 202. 30~. 402 tipusszámmal.
3. 5. 7 és 12.5 W-os permanens dinamikus hangszórókkal. Alakásokba
rendszerint a 165 mm kosárátméröjü.
névlegesen 3 W-ol ..Iudó" dobozokaI
szerelték feJ. (A forrasok a hangszórók impedanciáját vagy nem közlik,
vagy 3. 5. ill. 80hmol adnak meg. Az
ebben az időben gyanot! Orion rádiók
130... 200 mm átmérőjű hangsLóróinak
IInpcdaneiája 4 ... 5 ohm volt.)
A faluközpontok (lszlopokra szcrelt tölcséres hangszórói, II köztéri
megafonok 12.5 vagy 25 W-os nyamókamras permanens dinamikus
oszlopsugárzók voltak. Ezeket az ún.
Rákosi-tölcséreket (15. ábra) több-
15. ábra. Audio HT415. [hnps://www.
facebook.com/beagkeszulekek/]
RT ÉK '20
Epilógus
A vezetékes rádió kiépítése nem a
terveknek megfelelően haladt. 1951ben néhany budapesti lakóteiepen.
Dunapentelén (ma: Dunaujváros),
Karcagon, Kisujszálláson. Turkevén
épült meg a hálózat. A sulypontot késűbb almtar numti 6 a b<Ínya~Ltt::h::pü­
lések képezték. Önálló bányas7rádióI
16. ábra. Orion450 Isko/arádió.
[hnps:/ /Iogout.hu/ci kk/az_orion _
gyar_termekel!]
Kialakult egy adott épületre vagy
épületcsoportra kiterjedő vezetékesrádió-változat b, a helyi stúdióval
re n delkező. iskolában, kollégiumban.
Rádió elöfizet/:lk száma
Vezelékes előfizetők száma
(ezer fÖl
(ezer rő)
1949
539
-
1950
618
I,'
1951
667
34
1952
766
121
1953
858
222
1954
1020
250
1955
1173
259
1956
1323
264
1957 (jún.)
1418
263
Év
hOZlak létre Tatabányán, Koml6n,
Salgótarján ban. Naponta hosszabb.
90 ... 120 perces öná116 műsort adtak,
több ezer emberhez szóltak. A rádió
önálló míls(lrt is szolgáltató vidéki
stúdióinak (Nyíregyháza, Pécs, Győr,
Miskolc. Szolnok) 1952-53. évi létrehozásához a vezetékes rádió is nagymértékben hozzájárul\.
Az előfizetők száma gyorsan emelkedett. 1952. október 25-én Dunavecsén kapcsolták be a 100 OOO-ik, 1953.
augusztus 20-án a Fejér megyei Igar
községben a 200 OOO-ik e l őfizető t.
A rádió és a vezetékes rádió ezerre
kerekített előfizetői szamának alakulását összefoglaló táblázatból látható. hogyavezetékes "csúcs" 1956-ban
következctt be. ekkor 264 ezer háztartásban szólt a "doboz", ám az 1953. év
végere tervezett 500 ezer főtől még ez
is messze elmaradt [Lévai].
laktanyában vagy börtönben .. nevelő" hangos híradó. A rendszerben az
0,.io,,450, majd az Orion450M Iskolarádiót )Iasználták (J6 .. 17. á bra).
A hálózati kes7ü lék csak a Kossuth,
a Petőfi és a helyi adó műsorál ludta venni, 100 V-os kimenetére négy.
17. ábra. Orlon450M Isko/arád/ó.
(hnps:/llog out.h U/Ci kk/az_orion_
gyar_termekel!]
173
egyenként ki·bekapcsolhotó hang·
szórót lehetel! csatlakoztntn;. A rádió
belső hangszóróját erösítő üzemmód
esetén mikrofon ként lehetell hasznnlni Lehetőség \'olt külső mikrofon és leme/jlltSLÓ csatlakoztatásara
is. Az iskolaradiókhoz ugyanazt az
illesztőtrnnszformáloros
hangszórót
haszmilták. mint a \ieLetékes rádiól..·
hOL. allal a különbséggel. hog)" nem
\011 hangeröszabályozó kapcsoló.
A PolitIkai BizolIság 1954. jan. "17.
én targyalta a KÖ71ekedés cs Postaügyi Minisztérium előterjesztcse alapJan aL 1950·bcn hozott párthatározat
\ égrehaJtásiit. MegállapitottAk. hogya
Ten'hivatal nem biztosította a szükséges alapanyagok, gépek beszerzését. a
hangszórókh07 JÓ minöségü Ticonal
mágnesek beszerzését. Emiall a \'ezetékes rádiónak rOSS7 a hangja. kicsi
fi hangtcIJc~it11lényc, a ... czetékekhez
több rC/ct kcll felhas7nálm. Az MDP
Agllaciós és Propaganda Osztály 1954
Jumus:'tban foglalkoIolI az előzőhöz
hasonló hangnemben a \e7etékes rádió kérdCsc\el. ..A magyar \ezetékes
rádió csal.. a ne\cben \'ezetékes. a \'alósagban nem a7.tckintellel arra. hog)'
H!7etékes hálózat esak il \ arosokban
és falvakban felépített gócerösitők és
előfizctöl.. közölI ,an kiépil\e," {ÓImO~I.15.0·1
(Tieonal a Philips altal gyartOtl,
titant tanalmazó AI!'\iCo tipusú szintenmignes márkaneve volt Az Orion
a hangsl.órókhoz \'alós7inü1eg \olf~
r.im·kobalt-króm ötvÖLetü acélmágneseket. ill. vas-nikkel-alumilllum örvözetéböl keszüI!. a Kőbányai Vas- és
Fémömödebcn elöállított. lényegesen
kisebb lCgrés-lI1dukciót bi/tosíló m3gne~eket haszná!t.)
Az 1956-os forradalom után nem
folytatódolI u \c/etekes rádió háló7atának építése.
1960-161 las53n cSökkcnl kezdeti a
\e7elCkes előfizetők sZ3ma, 1965-bcn
már csak kb. 167 ezren ... oltak, euel
sl.emben a rádió elöfizetőinek számu
meghaladta a 2.3 milliót.
Csanádi Györg} közlekedés- és
postaügyi mlOiszter e[öterjes7lése
alapján a{f,,,,,~=lalwll;n 1965. JÚl.
22-én hozott 3267/ 1965. sz. határozatá ... al elrendelte a \ezctékes rad io
szolgalat megsz{}ntetéset ( 18. ábra).
A7 elöterjesztés szerint ..al idöjárás
behatása folyt/i.n 07 akkor rendelkezésre álló anyagból kés/ült \eletékcs
rádió huzala i legnagyobbreszt korrod:iltak. Il bercnde7ések elavultak,
elhllsznólÓdtok. az Ipar a berendczé174
u .. Ut
4.2 p'ld6nl~n .
'.IJ lI . plldM)' .
..,l'" .........
""'I'
(Ol!l.ri au.
• TtAn,
}?611l965 . .. 4au
hAt(.rout.
• Toz.t'k•• r4di6 '101sálrt "Sllúnt.t'14r41.
l . , MlIl1Ir Forred.l.1 IIwIku- P1!Irellt (arIlIM)' tudo_ánl '/1881
• kIl11lk.4 ..- 61 poltaUQ'1 1I101l1torn.1I: ut I bejtl.nUdt ,
boSJ' • TeuUk/l/lrtdilS berende'" , - , 1/'2 " Blatt .lhae~
n416d 111:, lit f.l~jltlni ne. 041 ••erü, e,'rt Izt elbD •• ni}6dts. Ir~'bln fotol.\o •• n "S'lünt,tn1 tj,tnjo, , Kora4n,
'nD,t T'8l'.btjtts'" I felhahlmu"t _SIdjl.
2, .1 Iora4n1 tudo ....ul "ul , 11011 I ,olt ""t4kelrü16 116tis.tók rid16 ls'~'net k1.1'&1t'l'rI olol6bb rid14 korul
to r8111011bt ••• nn.k r6l1ltt.tc16 nrlUben tllrUnó .egdlárlilál I I 'rdoillt .llrT.t b11tOlltját,
~d,polt.
1965. jllllu
n.
Ulhl C)'lIlc I . k.
I Meccr rorrlldll_l &nt4l- Parust (araint
.lalln .
18. á bra. Minisztertanács 3267/1 965. sz. határozata
(https:/llibrary.hungaricana.hul]
sekhez szükséges csögyanast abbahagyta". a zcnei adásokat alig Ichetett él ... e7:ni [KPM 00245:23/1965].
A rendszer feluJítasa nUl1legy 100 millió forintba került volna,
A határozat szerint a szolgáltatást
fokozatosan. 3-3.5 év alatt kellett fels7..amoI01. A visszaemlékezések szerint Kádár Gá.a feladata volt a hélózat
leszerelésének megs7cn e7ese, bonyolítasa. Bár aszolgaltatás 1967-68-ra
megszünt. ennek ellenére 1970-ben
még mmdig 25 Clcr vC7ctékes rádió
előfizetőt tanollak nyilván. Elkép~
zelhetŐ. hogy ez a szám a rendszer
felszamolását átmenctlleg elkerülő.
rendszerint "mini studi6val" rendelkezö kórházi. kollégiumi stb. vezelékes
radió hallgatóit is magában foglalta.
l 965-ben szinte az összes orszngos
és megyei napilap - közel azonos szö\egezessel- foglalko7otl a leS7cre1és·
re kerülö vezetékes rádiók sorsával
A Posta ugy tenezte. hogy az erösítő·
ket es hangszórókat a helYI tanacsoknak adja át a hangos híradó céljaira,
3000 erösitőt és 200 ezer hangszóról
a ~lü\ elödesügyi Miniszteriumnak
ajánlotlak fel az iskolák. kollégiumok
számára. A Posta a megtakaritoll 100
mllhó forintos felúJitasi és az é\i 20
millió forintos Ozemeltetési költséget
a KossUlh és a Petőfi rádió adásanak
ja\itásara ki\':'tnta fordítani. A vezetékes rádió volt e[öfizetői sZ3nuira a
Villamossági Televízió és RádiókéRT EK '20
Sl.illékek Gyara (VTRGy, a ké:sőbbi
Videoton) altal gyartott R916 Dália
ve\'ökés7U1éket ajánlottak meg\ételre
64U t+ert
A '60-35 évc4c közepétől inkább.már
csak a falvakban a "tanácsháza" (községháza_ polgármesteri hi\3tal) környékén kiépített hangos híradó mű­
ködött, a vezctckes rádió a l.isbirót
helyettesitő .. raluhíradó\ó·· szelídüll.
Például Rctságon. S ..écsényben 1966ban, Tatan I 968-ban, Dorogon 1969
decemberében szüntettek meg a hangos híradót, helyette több hirdetőtáb­
lát állítottak rel... Az iskolarádiók és a
s/á llodai rends/.erek cgi!sJ.: a nyolcvanas évekig Oi'cnlchek,
Ai' IIIrormáeiós vasf1lggönyt - pár
evtizcdre tulajdonkeppen n magyar
gazdaságpolitikát meghatározó Gerő
Emő illtal mM 1952 májusában javasolt földrelszíni tclevíziós adásol..
bevezetése valósitotta meg. Ráadásul
Geró akkor még ncm is tudott a külÖnböző. pl. az Ol RT, CClR ndásszabványokról! Etcl. után mar csak egy
kérdés maradt nyitott: a települések
többségében monopolhclyzetben levő
kábelté\'é-szolgáltatás a vezetékes rádió utódjának lekinthető?
A szerző köszönelet rejezi ki Pálúlkús nhornllk és d,. Simonesies Lás=Idnak irodalmi rorrások rendell..czesrc
bocsatásáért.
Hivatlc.ozott es felhasznátt irodalom
diótechnik'a ~vkönyve 2009.134·143. o.
Balás 8. Dénes: A vezetékes rádió
(http://lazartlibi.hu'lrdex.php'technikatol'lenetJ
EkéSZÜIt a magyar népszuper. RádIÓ és
firn Tedruka.1. évf. 4 sz. (1948. dec.) l 14. o.
Jenei Karo/y dr. SZilágyi Gábor dr.,
Várkonyi György: Az Onon Rádió és Vitlamossági valla/al története. 191 3-1963
Budapest, 1963.
Kádár Géza Rádióvev6készülékek kapcsolása I. Müszaki Könyvkiadó, Budapest.
1963
Kádár Géza: Rádióvev6készolékek kapcsolása (195&1959). Müszaki Könyvltiadó,
Budapest, 1960
KÓQ9r László: NéprádIÓ Typ 313 Orion,
Philips, Siemens,Telelunken, RÁVA. NosztaJgia Rádió Hírujság. 77 sz. (201 l mérc.apr.) 22. o.: 78. sz. (201 l. maJ-/un.) 24-26.
o.: 80. sz. (2011 . szepl.-ok't.) 27-29. o.
K6ger László: A magyar vezetékes radió
és hangos híradó laJi hangszÓr6i. Nosztal·
gia Rádió Hirujság 81 sz, (201 l nov.-dec.)
13-15.0.
Kóger lÁSzló: Orion Iskolarádió 450 ...
1949, 450M .. 1957. valamint Orion 450M
tiptJsU készulék. Nosztalgia Rédió HirújSág
82. sz. (2012. JatI.-lebr.) 29-31. és 32·33. o.
Közlekedés· és PoslaClgyi MIniszténum
(KPM) 0024512311965 sz. el6tel')esztése
a vezelékes rádió szolgálat megszOntetése tárgyában. 1965. júl. 5. (https.:fI1lbrary.
hungartcana.hu/hu/vlew/MNL_OL_XIX_
A 83 b .379_3241_.32751.265-266,0.1
Kreisz Miklós: A magyar vezetékes rádió. Rádió és lilm Technika, 195 l okI. 220-
222.0.
Lévai Béla (sze11<.): Rádl6haJlgatók könyve, Mmerva. Budapest, 1958, 45, o.
MDP TItkársága.
Balás B. Dénes: A távrrót61 a rádióig A
rádióteehnika tOrténete az 1800-as évekt6!
a II vHágháborulg AD KIadó. Budapest,
2009.334-7. o.
Ba!ás B Dénes A vezelék'es rádió. Rá-
Kézi frekvenciamérő
rádióteszteléshez
CTCSS és DCS kijeJzé••el
RK-560
.ip.
10.990 Ft
50 MHz •.. 2400 MHz
1 gomb kezelés
botantennás bemenet
9 V-os táplálás
10,5 x 8 x Z,5cm
súly: UO g
bambazar@radjoyjlag.bu
(']239-4932/36, 239-4933/36
1550 Spest.. pf.12l _ . r..diovil..g.hu
RT ÉK '20
Jegyzőkönyv,
1950.
nov. 22. 35-36, o.: Bebrrts laJos miniszter
előterJesztése. [http://adatbazisokonline,hul
ad al bazis/md p-jeg )'zokonyve k'/adatl apI
39965]
Minisztertanács 3267/1965, sz. határo-
d~Yl~JKft.
4400 Nyíregyháza,
Derkovits u. 132-136.
TeL/fax: 06-42-422-024
hmtrafo@axelero.hu
www.hmtrafo,hu
,
ad , .il .'
Iiifi!!~i~ ill il ~ !ii ill iI11 il
hálozati. kimeno, fojtó ,
szúro tekercsek,
toroid, M, EI, ferrit
kivitelben
zala a vezelékes rádió szolgálat megszüntetéséről. 1965. jul. 22. [https:Jl1ibmry,hun
garieana hu/hu/view/MNL_OL_XIX_A_
83 b.379_3241_32751.264.0.1
MI uJság a piacon? RáOió Teehntka.
I. évi. 2 sz (1947, Jun.) 47. o.
MI Újság a PiaCOl1? Rádió és film Technika, II évf, 1 sz, (1949. )311.) 16. O.
MI újság a. pi8C001 Rádió és film Technika. Ill. évi. I. sz. (1950. )an.) 9. o.
MTI beH6Idi hirek. 7. kiadás 1949. júl
277 óra. [httpJ/adatbaZisokonWne.huladat
baZlsImagyar-taVlrall-lrodaI)
ÓImOSi ZolJén: A.nagy testvér". A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években,
ArctlJvNet 7 évi. 6. sz. (2007) 1-16. o, [http://
archivnel.hulpolitikal}
Pályázat néprádió kapcsolási rajzára
és felépftésére vonalkozólag. Rádió és film
Technika. t, évi. 3. sz. (1948. nov.) 70, o.
Révész Béla: ManipuláCIÓS technikák a
hidegháboru korai idöszakában (Magyarország és a Szabad Európa Radió 19501956). SZJTE, 1996. [http://acta.blbl.uszeged.hu/377481]
Simoncslcs László. Kóger László: Magyar Philips Müvek. Rádiótechnika Evkőny­
ve 2019. 18-27. o.
Zakariás Imre A laiurádió megoldási lehetősége Magyar Hiradástechnika
II évi. 8. sz. (1947) 120-123, o.
Zelenka László: A rádióhirm0nd6, (In:
Kiss TIVadar sze11<.: Rádióévkönyv 1949,
Hungária Budapest, 1949. 108-112, o.)
https :lIwww.arcanum.hu/hu/onlin eluadvanyokJTenyellKooyve-tenyek-konyve-ll
httpJ/www.beltlbenis.it.lRadio Ungheresi.
hlm
hllp: IIwww.garal.hu/radi o k/csovesl
N8p(8diolnepradio,htm
httpJ/WWW.otdradio.hulo_vezetekes.htm
ht1pJ/wY.tw.radiohistoria.hulOldradlol
httpJ/www.radiomuzeum.hul
hIIps:llYfflw.radiomuseum.orgl
Ferritmogos tekercsek,
ferrltmogos transdormátorok,
hálózati
tran.donnátorok.
NF-tekercse'"
c.évetestek. fe"itek.
smd-induktivitások.
Amidon porvasmagok
IIogy lfá/"szr. ldulff kaph'ó/d
Postai utánvéHel is "állítunk.
.1
TALI Bt.
2600 Vác. Zrinyi u. 39.
• IMIl2715Ol 220 Fu 06/2 7/501 221
tall@Vnet.hu wwwtall·transformBr5.com
175
VLNA-144
szuper kis zajú előerősítő
Nagy Gyula villamosmérnök, HABET@freemail.hu
A= &\7RA-l /44 ,\IH;:-cs e1öercl~'i­
tő [I. lj a gyakorlatban jól bel'Cilrorla
ti lto::::(Í jií=ÖIl remellyekel. A= EME
operátorok re.cen'jl a::onOOIl fe/meriUl a:: igél~\' eg!' kisebb :ajti elóerosílÓ irtInI. E=erf kifejles:lésre ke/iill
II
YLNA-144 kódjeIli efáerlisiró (J'b )'
Lo\\' Noisi' Amplifier). (A éikkben hivatkozott 20. ~ 24., ill. 26. 28. ábcik
az internetről tölthetők le. ezen Évkönyv tanalomjegyzekénéJ. - A szerk.)
Technikai adatok :
Frekvenciatartomany: 144-148 MHz
Be,kimcnC!l imp.: 50 ohm
Erösitési tényező: 18-24 dB (szab.)
7ajtcnyezö: 0.21 dB
Sávszélesség (I dB): 4 MHz
Sá\S7<!lesseg (3 dB): 5 MHz
Max. bem.lclj.: +17 dBm
OIP3: >20 dSm
Müsorszóró elny.: >63 dB (lL 100 MHz
Elnyomós (a'432 MHz: >60 dB
Feltétel nélkül stabil
Mérsékelt ESD érzékenység
Tápfcszültség:+12 ... 15V'81 mA
Hpl!ilás külön vagy a lev. kábelen
+33 dBm IP3 GaAs FET(SAV-54 1+)
Csatlakozók: BNC vagy N
A doboz méretei: 74)(37)(30 mm
,-
-
•.
..
_-_._
-- ...
,
..................,...-
,.... ,
-,
,-,
I
Szimuláció
-
-
,,
-
,-
•
I,
="
-1. ábra
176
+
t
.
-
---
-
2. ábra
venciákon nem elégséges. ezért soros
source visszacsatolást kell alkalmazni.
Az alacsony zaj es a jó dinamika
érdekében a 4 V 60 mA·es beállításI
válnsztOllam. A bemeneti áramkör egyszerusitett kapcsolási rajza a 4. ábrán
l:itható. A 82 nl l·is induktivit:i.s a Cl és
C2 kondenLátorokkal egy felüiliteresztő
(I·IP) szürőI képel. Az optimali7..álások
után a HP szürö egy közepes bemenet1
szelektivitás! biztosit a minllnalis zaj·
szám mellett. A CI és C2 AVX gyánmányú. U sorozatÚ 0805 méretü RF
kondenzátorok. Az ESR ertékilket az
5. ábra mutatja. Qt ~ 500 és Ql 150
-_._
. ....... ...
"
.,
+
,
l• .
•••
-
-... ......,..JII&....
. _...,..._
•
'.''''-
'
"
I
I
,...-............
A MIN I C1RCUlTS web-Iapján
köaé tette a kis
00
zajú FET-ek s2p
I
paramétereit.
I
Szcrencsénkre a
••
Modelithics Inc.
nemcsak az S
paramétereket.
•
hanem a zaj para·
méterekct is meg••
mene. Köszönel
érte! A szóba
jöhető kis zajl!
FET-ek közül az
TAV-581, fl TAV541 es az SAV-541 -+- FM1 , értékét vi;,:5gáltam az ANSOFT SERENADE program segitségével. Az I. ábrán látható.
hogy a harom FET zajtényezöjc alig
különbözik egymástól. A választás az
SAV-541 + tipusra eseti [3]. mert ez kis·
meretű. hagyomanyos forrasztópákával
is beforrasztható. Ez az E- PHEMT az
AVAGO (BROADCOM Inc.) ATF·
54143 FET helyettesitésére leli kifejlesztvc. A három FET S parameterei a
2. ábrán hithatóak. A 3. á bra a K stabilitási faktort mutatja. Jól hitható. hogy a
karakterisztik:i.k majdnem egybeesnek.
A stabilitási tenyező alacsonyabb frek-
." ..
._
._-_._
.. ...._...--...
:;:::;-
.~
::::-
vr
-
-3. ábra
RT EK '20
vissza kellett térni az eredeti tekercshez, mert a valóságban megnőtt a zajtényew. (Ennek oka a gyenge minőségű
SAV-54 1+ r lMPLIFIEO
FR-4 peB VOlL)
HRlET
I~
.D
...
_.
,-
,
~
l
G1)'158
,•
~
'"
'V
_~I.N..."
A végleges bemeneti aram kör zajalig növekedett valamivel
az elméleti értékhez képest, mindöszsze 0,14 dB (11. ábra). A 12. ábrán
láthatóak az S paraméterek. Megfigyelhetö, hogya bemeneti áramkörnek van egy bizonyos elnyomása az
FM müsorsz6r6 zavarokkal szemben.
A I]. ábra stabilitási tényezője az
egész sávban K> l érték felett marad.
Ez a source soros visszacsatolásIlak
tényezője
,
il
-
köszönhető.
,-4. ábra
A könnyú reprodukálhatóság érdekében a bemenet; induktivitás! elöször
spirális induktivitásként aPCS-én
TYPlCAL ESR vs. FREQUENCY
alakítottam ki. Az
0805 ~U· SERIES
FR4 típusú pes
jellemzöit a szimulátorban a 8. ábra,
a spirális induktivitás paramétereit
-i . . .~
pedig a 9. abra
mutatja. A 10. ábrán a bemenet;
áramkör
látható
a szimulátor er~
nyöképén. A C I
mellell a szimuláció és optimalizáció
után 0, II dB zajszám adódott (6. ábra).
,
:;;
,""
''''''
freqverq
{MHz)
5. ábra
Az egyszerűsített bemeneli áramkör S
paramétereit a 7. ábrán láthatjuk.
"""
,
""
es
C2
je ll emző­
itazESRésaQ
énékkel egyaránt
megvizsgáltam. A
szimulátor szerint
kiváló maradt a zajtényezö, de a gyakorlati mérések bebizonyították, hogy
A VLNA-l44 elöerősitó teljes kapcsolási rajza a nagyfrekvenciás sLimulátorban a 14. ábrán látható. Ez a
kapcsolás sok-sok optimalizálás utan
alakult ki. A stabilitási tényező további
javítása erdekében a kimeneten alkalmazunk egy csillapító lagol. A kimeneti
sávszürö nagy oldalmcrcdckségc biztosítja a kiváló szelektivitás!.
A VLNA ·I 44 jelű előerősitö zaj·
tényezője 0,14 dB. ugyanúgy. min! a
bemenet szimulációjáná] (t5. ábra).
Ha növeljük a kimeneti attenuator
csillapításá!. akkor a7 erősítés (GAIN)
csökkenése miatt növekszik a zajtényező . Az optimális zajillesztés miatt
az NF megközelíti a FET-re megadott
F~ I N énékét. Az elóerősító S paraméterel a 16. ábrán láthatóak. Az Sj} és az
S22 kiváló, azonban az Sq a mmimá·
lis zajra való törekvés miaU gyenge.
Az ábrán a markerek 145 MHz-re vannak elhelyezve. A 17. ábrán látható
stabilitási tényem kiváló a visszacsatolás és a kimeneti attenuator miatt.
Az elöerósitó bánn ilyen bemenő és kimenő impedanciával terhelve. feltétel
nélkül stabil (unconditionaJly stable).
,
t
I
I
+
I
t-
6. ábra
RT ÉK '20
I
7. ábra
177
Konstrukció
···...- --...
·--
_l
A VU\A-I44 tipusú elöerösitö reszletes kapcs01:isi rajza a 18, á brAn látható,
A kapcsolás a nagyfrehcnciás áramkörőn kí\'ill tartalmaz egy fes7ilhség
sl3bilizátor IC-I a megfelelö szürésscl
és egy diódás áramkön (06, L6), hogy
az clöerösitöt akimenetén kercsztül is
lehessen feszültséggel táplálni,
A/ előcrősitö PCB rajza es az alkatrési'ck elhelyezése a 19, á b,.á n M 2:1ben látható.
.. ,,, ... , "', ... "
,,, H
,, """
~
~
,,'0-
:z.~.-M)
..
Beálhtasok
",
......
:-
-
El
.. C ]
---- --- -c_
- - _.
--..
~
-~
~1- .... iJ
~
~
o.
~r
I~
o!l
1-
o!l
...
8. á bra
Állítsunk be 13.5 V 100 mA-t eg.y
6ramkorhílOi'6:> stabilizált liipegyst!gen, és csatlakoztassuk rá ai' elócrösÍlö!. A PI (BlAS) potcncióméteren
cg)' kicsit kell csak állítalll a gyári
beállitá.sho7. képest. A FET munkaponti drainárama 60 mA A TPI és TP2
merésl pontok között 78 mV-ot kcll
bciillítaní. Ez: az IOJ.\.\ . lu énél.. mllltt
\ an igy. Az elöerősltö teljes áramfclvétele a ~tabiIi7.átor IC miatt kb. 81 mA
A tápleszültség 10 és 15 V között tetszőlegesen változhat, a7 előcrösitő Jellemzői változatlanok maradnak.
A DC beállitások után a P2 GAIN
polencióméten maxunumrn kell állilani (jobb szélsö heIYlct). Ezulan
sprcktumanalizátor és tracking generátor <;cgitségével az LJ, L4, LS tekercseket a maximális szelekti, itasi és maxImális erositési görbére hangolj uk. A maximális erOsitést célszeni 145 \1Hz-re
állitani. A tekercscken a gyári bcállitáshoz képest I-2 menetet kell csak lekemi.
•. o' l.
,,,
'Y ,,, ,'" '~"'l_1 H'
...
•
••, ,••
••
,'."
,-
~
~
-~
~
-- -.r- ~
~
o.--
~
-
1,1 .3
o!l
1-
-
•'I
o-
.-
'"
c _o
9. abra
Mérések (tnx HG5AZB!)
szelektív l..lInenetl, három hangolt körös sá, szurönek kösZÖnhetö. hanem
hozzá jarul a bemeneti HP szürö is.
A 21. á bra mutatja a VLr>.A-l44 elöerősít átvitelét I és 1000 MHz kötött,
ViSS1.a16gás sehol nem tapasztalható.
A 3 dB-es savszélcsségct a 20. áb ra
mutatja. Jól látható a kiváló szelektivitás és a7 FM müsorszóró adók
elnyomása. Ez nemcsak a rendkivül
...
,.'"
,w
•
... I"----.l
~
,..
El
•••
,._11.
.•••
,
:1iI:!
.
-_
..I ~Q ....I
,
10. ábra
178
RT ÉK '20
-_._
.....
-.....-.
-_._-- ....
--
• ••
-~
-
.......
--,.,
•.
u
••
f-
--
o
f-
-,
~
-
o.
__._..
_ _.~...... . -.....-vo_
u
.
--
+
~
__
._-.,
- --
--
.o.
_.
...'---~
~
I
! ..
!
m
12. ábra
11. ábra
,
-~
•
••
,
.-
......,
-.-..-.....--
~
;;;;:
o
\~ ~
--
" ..,-.
•
--
I
15. ábra
13. ábra
A zaJtenyczö mérési eredménye II
22. ábran látható. FMI'! = 0.2\ dB.
Ez alig több a FET-Ic elérhető mi-
-
u
I
r
•••
nimális értékné\. (A szimulált zajtényező: 0,14 dB.) Az [ dB-es kompressziós pontot a 23. ábra mutatja.
harmadrendű intcrccpt
pont maximális erösítésnél a 24. áb-
A kimeneti
rán látható.
SAV -541 + PRmNP, IFIER
~A8fl
•
145
•
"'" .x.
nu. BP HLIIR
,
8
""ot ....,-.:t..::.rv-
14. ábra
RT EK '20
179
-
_0-:;::.....:... ;.'
-••
I, :~
••
.-.v...,............-.....'_ _ _ ...
G
~-
.~.
-
....
o,
....
•• 0
...
-
o.
I
1/'1~
••
••
I ~- 1:. ';;-
-_._
.....
.......
.-.-"',------ '---_
I,
O.
~
i:
o•
- - --- -
I:" ,:::--
17. ábra
16. ábra
Eredmények
A 25. ábra
fotőja
mutatja a kész
VLNA-I44 jelű elöerösítót (Very' Lo'l1'
Noise Amplifier). Az előcrösitó als601d:llát a 26. ábrán láthatjuk. A 27. ábrán
az elöcrősitől ft lehetséges csatlakozókkal szerelve láthatjuk.
A tervezés cs a konstrukció megbízhatóságat mutatja. hogy 10 db megépített clöcrósítö gyakorlatilag azonos
parametereket bi7losilott. Az áramkör
stabil és jól reprodukálható. bcállitasa
egyszeru. A méresi eredmények jól közelítik a szimulációt.
Megállapítható, hogya jó nagyszin(lj viselkedés. az alacsony zajszám és
a kiváló szelektivitás valós élethelyzetben is biztosított. A pozitív tapasztalatok alapján a 144 MHz-es verziónak megfelelöcn kifcjlesztésre került a
432 Mll z-es válto....at. A 28. ábra fotója
mutatja a VLNA-432 jelzésű kiszajú
előerősítöt. A zajtényczöJe mindössze
0.29 dB a mérések szerint.
Sok rádióamatőr s.. ivesen alkalmazza 37 előhangolt. beállított peB
változatot (prelUned peB ) elöcrősi­
tői és transzverteri kors7criisitéséhez
(29. ábra). Az elöcrösítök iránt érdeklődök további leírásokat találnak weblaromon (www.ha8et.hu).sokábrá\·al
és fotóval.
Felhasznalt irodalom:
t. Gyula Nagy. HABET. EXTRA-2 t44 MHz
Con!es! Preamplifier OUBUS 4/20! O p.78
2. Gyula Nagy. HABET; EXTRA-2 t44 MHz
Contes! Preamplifier (REV6). Oubus 4/201 t
19. ábra
•
--
VERY lON NOISE PREN<.4Pl.lRER
p. 70
3. https://www.minicircuils.comM'eb5toreJ
dashboard.hlml?model=SAV-541 %2B
180
25. ábra
RT ÉK '20
fL-
§
ml~
------------
gs
·~t
u_
,~
~
;;~
••
, li_
u
~
••
,•
,~
;!
o>
u-
,~
~
<-
§~
Hó
u_
!!!a
u_
••
Z
~ ~§
i-'- il
o
'.
••
D
u _
•
•
l•
~-
1-
I8
0-
;:-
..
.,
"
u"
.
;::~
•
"
.o~
"!
a
ö
jHj~
j
<
"~
J ' H::~
I,
-,
"-
15
~~
"~
~
>
t
<ó
r
11
.~
AT ÉK '20
~~
••
I
I
---------- "
B
,
~~
•
B,
•
I
I
I
I
ö~
I!~I
8
I
I
-,
o'
u~
"~
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
~
.~
••
"~
~O
<§
a
~
~
l'
~
•
ö~
8~
l'
a
~
181
29. ábra
Al katrészjegyzék
Poziciószám
Érték
,
00
loopF
I
:l4
;pl co
I
I
I nF
IL
'v
>2 nH
, lA, LS
i
',m,
I
~PFCOG
I
-
I
0805
I
~
:B
'"," "N ,IJ~' "",
182
SM I
-
rM
TME
I
,
lIs.
Gyártó
E
~
-
~
TAJEN!
AVX
JWA
VE.ll
d~,.mmC"Ag
_' m,""
~:h:
I
,m,
ji
iOnfl
I
Szá ll ító
Tokozás
~I
Fnm,]]
I
I
F",,]]
I
nmd
I
I
nmd
I
Fnm,]]
I
~
HA8ET
ilIif,lOOO
I
~RIO
r
I
~
VI ;flAV
HA8ET
,'mm
~
RT ÉK '20
Visszatekintés ...
Szubjektív
szakmai életrajztöredékek
írta: Nagy Gyula villamosmérnök, HABET,
HABET@freemail.hu. hltp:/Iwww.HABET.hul
Jelell soro=aror a 20/2-es ÉvklJm'vüllkben indirorrllk .. S=ubjekriv s=akmai
é/elraj=-röredékek" eimmel. Kedves
ob'asaink régi és gyakran ismé,lJdó
kérésér leljesíljük e==e/. ak/k a lapllllkhall és annak b'könyw'lben meglelem
cikkeikbt'n leirrakmil röbber szererne/lek megtud,,; tis=re/r rÜI-=s-s::er-öinkriil. S=akmai pál)'ájllkr6l, all/wk ke::deréröl, CI mai magyar mliJzaki eletreJl
valo \'élemcnyükröl. A kifejezcIIcll
,wJhjekri\, írósokból - reméljük majd
kidedi!. hog)' s::akcikkeink alkotói is
hétkö=/Iapi emberek, Csak nekik 1'0/0Itol!J' milldig egy kicsir jobban sikenl/tek asajór ke=,; konstrllkci61k. .. A=ui/l
(J sok slkerélmeny~ és IIémi s=erkesuöi
b/Z/eJfÚS II/án .sOffa lállak lIopwlcigo/
jobbnti/ jobb .szakcikkcik. (- A szerk.)
Kora ifjúságom óta érdekeltek a kOlönféle elektromos kéS7ülékek, és mint
a technikai újdonságok Iránt érdeklő­
dö diákok altalában. én is igyekeztem
megismerni azok múködési elvét. Ebben sokat segített édesapám. aki rádiómŰsl.cresl.ként a sl.entesi GELKA alapitó tagja "olt. Szabadalmaztatott egy
hordozható rádiót, amelyet a MagyarKirályi Szabadalmi Biróság a 121465
s7..nm alall veli lajstromba 1938-ban.
A szabadalmi okirat még ma is megvan. A készülék érdekessége volt. a
vállszíJba beleszőtt. litzehuzalból készített, többmenetes antenna. A rádIót
bemutatlák 8Z l 937-es Pári7si Világkiállításon is. Sajnos a kor zavaros p0litikai légköre miat! édesapámat nem
engedték ki a világkiállításra.
Általános iskolás koromban épitettem az első. tennészetesen detektoros
rádiómaL Az antennahuzal először rö.
RT ÉK '20
vidnek bizonyult, igy II kis kés7üléket
a ken \égében lévő almafára felmász\'a tudtam csak I..ipróbálni. Majd leestem a fáról. amikor a rildión a szemben
lévő mentőállomás adója szólalt meg
óriási hangerővel. Ez \'olt az első rádiós siker élményem.
Ilyen családi indíttatás és a műszaki
érdeklödés tennészctes következménye voh, hogy I 965-ben jclcmkeztem
a szentesi Ipari Szakközépiskolába
(ma Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola) elektromÜS7crésznek. Az iskolában beiratkoztam a rádiós szakkörbe.
A szakkön az iskola igazg,lltója. Kapor
Istvcin (HA8CP) \ ezelle. Ö volt az a fizikatanár. aki a békési gimnáziumban
korábban is számtalan rádióamatón
inditoU el pályáján.
Hannadikos, negyedikes koromban már én ja\'ítotlam az iskola hangosító berendezéseit és műszereit.
A gyakorlati oktatási napok száma évfolyamról évfolyamra, folyamatosan
emelkedett Közben otthon édesapammai \'árva vártuk a .. Rádiótechnika-·
megjelenö UJ Iapscimait és építettük
belöle a különböző kész{jlékeket. Különösen szereltük dr. Herényi Lds=1ó
(lIASDK) cikkeit. A .J IL" monogram
a múszereken a biztos siker záloga
volt. Azok első bekapcsolásra múködtek. A cikkek közénhctőek és kiválóan
dokumentáltak vol tak. K6s=öner erte
Laci bácsi.'
Másodikos koromban bekapcsolódtam az iskolában müködó II G8KCP
rádióállomás munkájába. Akkor még
AM fónián folyt a munka. 144 M Hz-en
SS B-t még nem hallottunk. H étfőn­
ként még nem \ olt TV adás és a TVl
zavarok elkerülése "égett ekkor zajlott
a HG Marathon verseny. Ezen általában en dolgoztam.
1969-ben a PO-re feltelepültünk
a \'árosi viztorony tetejére. A helyi
QTH-s kategóriában másodikak lettünk a Központi Rádió Klub állomása mögött. Ez óriási eredmén)'nek
számitott egy vidéki kis iskolaí rádiós szakkör résl.éröl. Ekkor már a
OX össLekötetésekjórészt táv irón történtek. A berendezéseket Csám'i Kámly bácsi (l1A8CY) készitette.-Ö épitette az ország első teljesen tranzisztoros 144 Ml-lz-es \c,őkészi1lékét. Tóle
tanultuk a rádióamatőr te"ékenyseg
alapfogásail.
Engcm is megérintett középiskolás
koromban a beatzene szelc. A helyi
zenekar tcchnikusakénl épitettem a
különféle hangfrek\'cncias készl.llékeket. Épültek elcktroncsöves erősi­
tők. hangfalak, torzitók és .. vau'·-pedál.
A7 1970-es Rádiótechnikában megjelent dr fijchvrindr Alldrás (HA5WH)
7..eniáli .. cikke az EME (Föld-lioldFöld) összekönelésekről. A cikk magaval ragadoII. és elhatároztam, addig
nem nyugszom, amíg ilyen rendszeru
összekötetést nem létesitek. Erre azonban 15 e\ct kellett várni.
1969-ben kitünö eredménnyel leéreusegiztem és jelcntkeztem a BM Ere. Sajnos helyhiány miatt elutas\tottak.
de felvételt nyenem a Kandó Kálmán
Viltamosipari Müszaki Főiskolára.
A7 erősaramü automatika nem keltette
fel érdeklődésemet. ezen az időm nagy
részét az Orszagos Müszaki Könyvtár
és Dokumcntaciós Központ oh·asótermében töltöttem. Rengeteg hiradastechnikai és rádióamatör folYóIrat ján
a könyvtárba. JelentŐs részüket végig
183
lap<>Z1am. Nagy örömmel bukkamam
dr. Gschwindt András (HA5WH) cikkelre. Ekkor édesapám mellett példaképemül választottam. Mindig szerettem volna úgy imi, mint ö.
1970-bcn mcg\'asnroltam Isrván(fi:
professzor úr nagyszeru könyvét a
"Tápvonalak, antennak, hullámterjedé!:i"-t. Enöl kCL.dvc eL. \olt a ked"enc
ohasmányom. A felsöbb matematika
mcglsmcresé\eI egyre többet értenem
meg könyvéből Később cikkeimben
nagyon sokat idéztem belOle.
1972-ben megírtam szakdolgozaIOmat egy 723-as integrált áramkörrel
felépÍlell túlártlm és t(llrcszOltség védelemlllel ellátott, nagyáramú stabilizált tápcgységrő1. A bizottság kiemelkedő nlUnkának Illlllősítette. a dolgozatot. Ez a téma nagyon érdekelt. igen
sokat olvastam hozzá. Ahhoz azonban.
hogy II leirtakat hi/onyÍlani is tudjam.
meg kellett építeni és mérni a kapcsolást Eljőtt a nagy nap. aL. állam'vizsga.
Erdel.:essége. hogy az ali,IOlai Pérer
tannr úr volt digitális technikából a
kérdező tanárom. aki érettségi n a szakmai elnököm volt
Állam\izsga utnn \'iSS7.ahi\tak egyI.:ori iskolámbn tanitanI Furcsa érLI!s
\'olt első alkalommal belepnem a tanári szobiiba. ahol \olt tami.ralm ked"esen fogadtak es sokat segitettek beilleszkedni uJ s/erepkörömbe. Gyakorlatilag ereuségl utan sem szakadtam
el az iskolától. mert szabadidőmben
gyakran vIsslajártam a rádióklubba.
hogy kedvenc hobbimnak. a rádiózásnak hódolhassak. Sosem felejtem el a
szorongó erzést. amikor volt osztályfőnököm. LIIl/úllyi ."'flholy bekísért a
legl!lső órámra. Furcsa éoés volt tanárként annak a tanteremnek a küszöbét átlépnern. ahol pár éve még en is
dilikként ültem.
Kö..:bcn a..: il>kolai rádiók lu bból
varosi rádiókiuhot csináltak, A támogatás semmit nem váltOZOl!. csak a
feladatok nönek meg To"ábbra is az
iskola központi filtésenek hötagulási
tartálY;:"1I tartalma/..Ó piciny Slobában
szorongtunk. Az URH állomás mellett
megépült al. RH allomas is. Al.:koriban
URH-n csak a \erscnyeken lehetett
állomást hallani. Itt Keleten azt sem
tul sokat. Amikor lehetöséget kaptunk
ra. akkor feltelepültOnk a \ iztoron)ba_ eg)'ébként pedig Ko\'(in lsl\'(ill
(HA8CE) kollégámmal. aki szintén az
iskola tanara \olt_ 8yiiJlötttik a DXCCkct rö"idhullámon
Az elért RI! cs URI! DX-eKről
rendSlcrescn tudósitonam I'über Jrj1S4
z!iefer (I-lA5JJ). aki a Rádiótechnika
DX-hireiben elcket rendre köZlé is
tette. '\Iagyon jó barátság alakult ki
közöttünk. Példamutató precizitással
'vczette a különféle DXCC és egycb
rekordllstákat. EI\cs7tésé\el óriási
ür támadt a magyar rádióamatör kö·
zösségbcn.
Közben 1973-ban bevonultam kétévi sorkatonai sJ'olgálatra. l:.gyOIl hU7tunk surranót JÓ baratommal. Drasko~·irs Gáborra/ (HA I VA). Barátságunk.
azóta is tart.
1976-ban nagy elhatározásra Jutottunk. Szerettük volna megmérctetni magunkat kitelepOlt állomásként is. A választás a 960 m magas Bánkuton a
Petőfi kilátóra esett. A kilátó tetején
annak idcjén még lehetell antennát
építeni. A dologról kikénuk '5JJ Joeó
véleményét is. aki azt irta vissza. hogy
a hely nagyon Keleten van. onnan ncm
lehet nyerni. Nos. nieároltunk vélcményére. mert a sleptemberi IARU
'versenyt a HG8KCP6 állomás nyerte.
A kitelepülésre való készülödés közepette. már antenníiinkat leszereltük.
elcsomagoltuk. de az adókevetÖt még
szerettem \olna az ut elött utoljára kipróbálni. Más antenna nem Ihén, a
14 MHz-es quad anlennál csatlakoz·
taUam rá. 144_200 Mllz-en rullnszeruen adtam egy általános hívást. almre
legnagyobb meglepetésemre 4 holland
állomas \'álas7011. Ezek \oltak életem
első sportldikus E összeköttetései. [Itöl kezdve fokozottabban figyeltük a
sávot napközben is.
Az iskola val kapcsolatosan a legbensöségesebb emlékem is az 1977-es
évhez füzödik. Nem sokkal a tanevkezdés után egy fiatal, kedves tnnámő.
Hon'óth Margir kerUlt a tantestOletbc.
Előbb csak vidámsága ragadott magá\al, később egész személyisége. Mire
fclocsúdtam. már nösembcrkcnl kezdtem a követke7ő tané"et. A történet
csattanója. hogy már nemcsak ollhon.
hanem pár é\e az iskolában is a f'önököm letl. mert közben öt \álasztotluk
al. intézmény igalgatóJ3\,\
1978-ban megkaptam a HG8ET
hí,,'ójelet. Nem siették el a dolgol az
MHSZ-ben. mert a kérelmet még 1969ben C!) adtam be. Ettöl keLd\e nemcsak
a klub hívójellel dolgoztam. hanem saJátommal is. Megértö .feleségemnek
köszönhetcm. hogy nem emelte fel különösebben hangját egy-egy kitelepülés vagy 'verseny bejelentésekor,
I 978-tól Dibl/: Sál/dor (HA3PG)
barátunk biztatására és segítségevel a
VIeesekhc. a Tubes-tetöre jártlmk ki-
telcpOIni. Eleiben mindent magunkkal
kellett \ inni. elöbb klubtitkárunk. B"rlIlli Lajos nyugalmazotl hiradó alezredes kis Trabantjával, majd az iskola
öreg Barkasa\'al. Később azonban saját eröböl építenünk a csúcs közelében
egy höszigetelt kontCnen. Különbözö
problémák miatt inhon. Szente:iCn.
mar nem mehettünk fel a .... izloronyba.
ezért 2-3 kllelepüléses 'ersenyre korlatozódoll a tevékenységünk. Ekkor
'RCE ISl\án kollégámmal kerestük a
Ichct()!)égct mas módon a OX-ck elerésére, A mcteomyom\'onalas össLekötetesek ininyába fordult figyelmünk.
Sajnos akkor mcg tárolós gyorsbillentyunk nem volt. így két darab. háromscbcsséges szalagos magn6val csináltuk az összeköttetéseket. Egyikkel
adáshol gyorsÍ1ottuk fcJ a Jclet végtclenített szalaggal. a másikkal vétel nél
lassitottuk azt. Később a tarolós el-key
megépítésével sokat javult az összekölletésck hatásfoka.
Fiotal korom óta nagyon sok elektronik81 készoleket konstruáltam I!S
építettem. amelyek iránt a tágabb értelemben \ell szakma is erdeklődött.
Felmerült az igénye ezek dokumentállisának és publikálásának Elsö
Cikkem 1979-ben a Rádiótechnika
t, kOny\cbcn jelent meg. "Alacsony
keresztmoduhicióJú. nagy erzékenysegü FET·komerter tervezése és epitése a 2 m-es amatőrsána'· cimmel
A cikk igen ked\ezö visszhangra találl Büszkén allithatom. hogy még
most. 40 ev utan is korszcrunek tckmthetö közbensö földe1éses FET bemenete és különleges ellenütemü keverője Előbb Srefanik Pál (HA 'iRT).
majd később Békei Ferenc (I1A5KUl
főszerkeSltő uraktól
folyamatosan
kaptam a felkéréseket újabb és ujabb
cikkek megirására. Eddig közel száz
cikkem Jelent meg a hazai és a külföldi szakirodalmakban. A leghos7s/.ubb cikksorozatom a _.VHF és LHF
antennák elmélete és gyakorlata"
cimu sorozat \'olt. 26 folytatást éh
meg. több mmt ket é\oen keresztül
mem, Cil.:keim egy resze on-line a
hup: \\,W\\ HA8ET.hU/ wcb-oldalamon is olvasható. Sokat foglalkoz·
tam antenna-elmélettel. -épitéssel és
-meréssel. Izgattak a kis LaJu. magas
intercept pontÚ \·e\őbemenetek. szürök. sá\'szÜrÓk. diplexerek. alacsony
zaJl! YHF és LHF előerösitök. dc foglolkoztam 3 hullámterjedés rendellenes jelenségeivel is, Később a CAD·
C AM terveJ'o programok felé tordultam. Alóta. is folyamatosan pubRT ÉK '20
likálok a hazai és a külföldi szak irodalomban egyaránt. 1995-ben a Rádiótechnika folyóirat az év szerzője
eimmel ismerte ellevékenységemet.
Közben 1980-ban megsziUetett
Zol/(íl7 fiunk. Ö. azóta gazdfIsagi agrármérnök len. Nem örökölte édesapja érdeklődési körét, de nagyon sokat
segít cikkeim angoIra fordításaban,
lévén angol szakfordító végzettsége is
van. Köszönet érte!
A 'SO-as évek elején megalakult a
Hullámterjedési Munkacsoport Kertés:! Béla (HA5FN) vezetéséveL Rendszeresen tudósítottuk őt a müsorsz6r6sávokban vagy az amatőrsávokban
tapasztalt hullilmterjedési rendellenességekröl. Igyekeztünk, valamilyt:n
(onnában előre jelezni II szporadikus
E terjedés megjelenését n 144 MHz-es
sávban. Bélának óriási munkája feküdt ebben a tevékenységben. Próbált
valamilyen modellt feiállItani az előre
jelzésre. Sajnos korai halála miatt nem
tudta munkájat befejezni.
Az 1980-asévekközepén nagy megtisztelletés ért. Dr. Gschwindt András (HA5WH) az akkor alakult. és általa vezetett MRASZ eJnökségbe meghívott elnökségi tagnak. URH koordinátori feladatot láttam el. Ezzel párhuzamosan megalakult az MHSZ keretein
belül a Rádióamatőr Spomanács. Oda
is kaptam meghívás!. Feladatunk volt
il minősítő versenyek szabályzatának
kidolgozása es kapcsolódas a nemzetközi versenyekhez. Az egyik ülesen
az MSZMP tagokat kihívták valami
,.titkos" megbeszélésre, és addig ránk.
a párton khOliekre bízták a minösilÖ
versenyckre telt javaslat kidolgozását,
HAlVA Gabi barálOmmal úgy döntöttünk, hogy ha az ARRL DX \erseny
(USA) nem keriilhetett be a minősítö
versenyek köze, akkor a szovjet rendezésü CQ-MIR versenyt is kivesszük
onnan. Amikor a párttagok visszatértek az ülésre. ebből óriási botrány
kerekedett. Ennek az lett a következménye, hogy többé nem hívtak meg
bennünket az Ulésekre ...
A '80-as években rendkivül népszeru volt a Sv.an-antenna 144 MHz-en.
Eléggé bonyolult volt a táplálása,
ezért kidoJgoztam egy-, kenő- és
négyantennás elrendezéshez egy-egy
illesztő megoldást. Nagy volt rá az
érdeklődés, ezért HA5\VH Bandi OM
meghívott az HA5BME nyilt napjára,
hogy ezekről olt tansak egy előadást.
Ezt követően az elöadlis anyaga sorozat fonnájában megjelent a Rádiótechnikában is.
AT ÉK '20
Közben el készü Itek az "utánégetök·'
144 és 432 MHz-re. A 144 MHz-es
2xG$Z3! B-vel ment. szokatlanul ellenütemű, és nem a szokásos parallel
kapcsolásban. Ez a versenycken is
meghozta eredményét. Számtalan hazai és nemze,közi versenyen értünk
el dobogós helyezéseket. 1986-87ben 144 MHz-en a HG8KCP/3 csapat minden versenyt megnyert, amelyen elindultunk. A csapat tagjai:
HA3PG, HA8CE, !-IA8eL, IIA8ET és
HA8FW. A technika sem volt utolsó!
2 db Sugiyama F-850 nagy dinami·
kájú alaprádió, QQE 06/40 meghajtó,
2xGSZ3l B ellen[l t emű végfok és az
antennafejbe telepített GaAs FET elő­
c:rÖsÍto. AL alltt:nllarc:mhLt:r a CSÚCSOlI
felépített 4)(14 elemes long-yagi volt,
légdielektrikumú illesztöveI cgy 14 m
magas kiesörlözhető árbócon. Az öszszes technikai eszköz magántulajdon
volt. TervezgeuUk a IOvábblépés lehetőségeit. Ekkor a sors közbe szólt és a
következő évadban egy rettenetes vihar összetörte hatalmas. kicsörlözhető antennarendszeriinket. Az újjáépítéshe7 nem VOltilk anyagi forrásaink.
ezért a HA-IIG8KCP rádióklub jogutód nélkol megszüm.
A '80-as évek \égén a 432 "'Hz
felé fordult érdeklődésem. Elkészültek
a berendezések. Ekkor költöztünk egy
ötS7intes panelházba, ahol engedélyt
kaptam a tetön antennarendszer kiépítésére. Tavaszi időszak lévén egyszer
beköszöntötl eb'Y ragyogó Auróra-terjedés. Tucatnyi 144 MHz-es OX lélesí·
tese után, úgy döntönem, adok egy általános hívást távírón 432.050 MHz-en
is. Legnagyobb meglepetésemre jó
néhány állomAs visszahívotl. Ekkor
születtek az első magyar AUTÓra öszszeköttetések, és az első HG-UA öszszeköttetés is ezen a sávon, ami, azóta
is hazai távolsági rekord
1989 s7eptemberében a MRASZ
elnöksége megbízott egy jelölő bizotlsag létrehozásával és annak irányitásával. Gondos köZ\élemény kutatas
után felkértem 58, társai által elismert,
jól képzett aktiv rádióamatőrt, hogy
vegyen réSzI a bizouság munkajában.
1989. december 9-én megtartottuk a
küldött közgyűlést. Olyan MRASZ-t
szerettünk volna létrehozni, ahol rádióamatőr
mozgalmunk fejlödését
nem akadályozzák a kinevezet! vezetők, és a passzív ellenállásba vonult
tagság ellentétei, ne nehczítse az irányítást egy müködésképtelen. többszörösen alá- és mellérendeltségi viszony,
ne kelljen energiánk egy jelentős ré-
szét "szélmalomharcokkal'· lekötnünk.
A megala)..\Jh új MRASZ meg\l'llas7tott tisztségviselői elkezdték a munkát
egy göröngyös, eddig nem járt úton.
1990-ben kertes házba költöztünk
és ekkor klubtitkáromtól kaptam ajandékba egy leselejtczen Buda-Ouga
kicsörlőzhetö , 14 m magas rácsos árbócot. Ekkor készült el a7 1296 MHz-es
berendezés is. Az egész felkerült a torony tetejére. Mivel a parabola antennám kevésnek bizonyult, ezért építettem egy 4x50 elemes loop-antennát.
A 200 elem már lehetövé teile nagyobb
OX-ek létesitését is.
MegromiolI egészségi allapotom
miatt 2000-ben vettem reszt utoljára
432 ,h 1296 MHz-es versenyen. Utána mar nem tudtam antennaB.rbócra
mászni és lebonlottam ilZ egész rendszert. Ezzel a sávokban tanúsított aktivitásomat befejeztem. Mostmár csak
a c\usterekben követem a rádióamatőr
forgalmazást. S=O/1Jarúan tapaszta/olll.
hogya DX öss:eköllelések he~\rert a
rádióamalö/'őkjó résu két s::ámilógep
kommllllikációjal jegy>::i be. amelyel
e/I/erez/ek FT8 üzemmadnak. Erre a
fajta kapcsofauerelluesre alkalmasabb
a:: e-mail ...
A '70-cs, ' 80-as években -, a szocialista iskolapoJitika időszakában -.
a ne\'eléssel és az iskolarendszerrel
pr6b:i.lták eljuttatni a tanulóifjúsaghoz
a hivatalos állami. politikai nézeteket.
Ez rányomta bélyegét az iskolai ünnepélyekre, a szabadidős foglalkozásokra és a hétköznapok munkáj:i.ra egyaránt. Mivel e kérdésekről én másként
vélekedtem. ezért az akkor kötelező
tarsadalmi tevékenység elvégzéséhez
más közeget kerestem magamnak.
A radióklubball délutanonként a diákok százait tanitottam meg morzézni.
ami a sot!>.öteles fiatalok számára bet\ldhflló volt honvédelmi előkép7.égnek.
Az iskola rádióklubja csak az MHSZ
felügyelete alatt működhetett. Ott érdekes szemlélet uralkodott, men aradiót
veszélyesebb fegyvernek tartották, mint
egy töltött puskát. Ennek megfelelöcn a
klub ajtaját évtizedeken keresztill egy
vasajtóval is meg kellett erősitenünk.
1986-ban a tanagyagok kidolgozásáért a szakfelügyelet javaslatára miniszteri dicséretet kaptam.
Diákkorom óta lllindig szoros kötelék fiizött iskolómÍloz. ~'=ab(ldidölllel
gyakran belli töltöttem a ródiÓkh.bban. Idána mzmktim. majd családom is
oda kötött. 4 J even keres::tül, lI)'ugdíjba vOlllliásomig g)'akol'lafilaga Polldk
és a /'ádi6::ás haláro=w meg életemet...
185
Gyorsbi llentyű k
König Imre villamosmérnök, im re@freemail.hu
Ebhen " cikkben lÍuekilltjiik
II
billen-
tI'li::es technikai es;:kö::einek fej/öde.Iel. Egye.~ megoldásokat csak rövidell,
másokat n!.~:lefesen ismerle/iink. A:o*
is kapIllIk nemi rámogalásr. akik I/OS::-
w/giából s::ere/llék egyik-mOsik kcs::iiléket "'''gep/reni. If.: ismerlewshell s::cf'('p/ö kés::iilékek lIagy ,-és::e fljl'(lfko:as
alapján viss;:akeresheló {I "Rádió/ech·
nika" régebbi élfolyllllloiball. A 111.'111
rÚdiol/ma/ő,.
!cer=ö köszönetet mond
Hriczó Istvánnak (HA6ZX)
Kontra
Lászlónak (HAlIVI) has::nos lal/ácsaikén és Klraly Jánosnak (HA8KN) (/
hillemyüirő/ kés=ült fOl6k közlésének
engedélw:eséérl.
es
A morzekód
Amikor SO/lll/d Morse fes tomü\ esz
és feltalá ló megalkotta II vezeték nelküli tavirót. még számokkal kódolta
a betükel. Ez hosszadalmassá tette a
S:lövcgck továbbítását. Égető szllkseg voh tehat egy tömörebb kód rendszerre. Ennek megal kotása is Morse
nevéhez ffiződik. bár a pletyka).. szerint az asszisztense ken is jócskán
benne van. A Morse-kód az idők során kisebb-nagyobb váhozasokon
ment keresztül. Mi ajeJenlegi európai
kódrendszerrel. ezen belül a nemzetközi forgalmazásban használ t angol
alkészlettel foglalko7unk.
Kezdjük az elején: két/ele jel van_ a
rövid és a hosszt!. (Amerikában sokáig
használatban volt a nagyon hosszü is.)
M inek is nevcuük? Pontnak és \'onasnak'! A matematikusok egyön tetűen
tiltakoznak: a pontnak nincs kiterjedése. rövid jclünknek meg jól definiált
hossza \an. pontosan a hosszu harmada. Ez az arány egyébként remek öticI volt. Ti-nek és tá-nak? A zenészek
tiltakoznak. mert az ö tá-juk pontosan
kétszer olyan hoss7u, minI a ti. Ráadá·
sul kötelező a ti-re, mint nyolcad alapegységre épílve nyolcad szünete).. beiktatása. Tehát egy rö\idjelti+nyolcad
szünet. egy hosszu pedig táfl+nyolcad
szünet (nem hiba. két á-val).
Mondhatnánk. hogya mai magyar
szóhasználatban a zenészek tiltakozása volt az erősebb. az angolban a ma·
lematlkusoké, de a kcpze1etbcli vitát
fé lretéve: a hazai gyakorlatban írásban
általában az íráskép szenntl ,.ponl" és
"vonás" szavakat használjuk. Történetileg is ez a hiteles: a távírógép ilyen
jeleket ín a papírra. ÉJöbeszédben, különösen ha a ritmust akarjuk érzékeltetn;, nálunk is gyakori a ti és tá. Angol szö\egeh.bell a dit és dah szavakat
használják.
A viszonyokat az l. ábra n. a sebesség átszámitásara hasznalt PAR IS
szóval szemléltetjilk. Ez az ábra az öt
betűn kivül az azok önálló betükéntj
énelmezéséhez szilkséges szüneteket
cs a szavakat elválasztó szünetet is
láttatja. [A PAR IS egy szabványosnak
tekintell, vagyis az európai statisztika
szerint kb. átlagos ütemszámu szó.
így I (mai európai) wpm = 50 elemi
illem/perc = 0.833 bps. Az amerikai
(katonai eredetű) mintaszó 60 elemi jel idötartamú, így náluk l wpm
=--< 60 elemi ütem/perc = I bps. Tehát
. __ . .- . _.
l"
,l,l
p
"I
l"
A
l"
"I
R
3
5
3
7
Morzekódú szövegek
gépi tárolása
I Ja a pontokat, vonásokat és szüneteket - immár a szerzö énelmczese
szerint -. gepi tárolás céljából binárísan akarjuk leirni, három kézenfekvö
megoldás adódik.
Az elsö szerint bitpárok felhasználásával kctnyolcados ütemekel alkotunk , ezeknek négy változata lehet:
H
"I
l"
S
"I
•• •••
3 - [,[
"
az amerikai wpm 615-ször gyorsabb.
mint az európai . Hogy a helyzeteI tovább árnyaljuk: l wpm az eredeti (európai?) definíció szerint 47 lltem/perc
= 0.7833 bps. A három klilönböző dl:finíció ellenere az amatör gyakorlatban megsem az objektí\' bps egy!>éget
használJák .} Az ábrán feltűntetett mé·
retvonalak és számok a szokásos énelmezes szerintiek.
A szerző megközelítésében azonban minden aktív jeIhez egyenelmüen
hozzátartozik az azt kö\ctö elemi szünet. így érteJmc7ve a bctűk egy demi
illemmel hosszabbak. a betű- és szószünetek egy elemi ütemmel rövideb·
bek. A7 átlagember számára elérhetetlen 200 amerikai wpm-mel számolva a
sebesség 200 bps. ami a Gbis nagyságrendü sebességek korában nevetségesen alacsony. A hllsznosságát kevés. de
lényeges informació átvitele esetén II
Shannon-tétel (C = B x logi I ... SIN))
alapján foghatjuk fel: a szükséges csaIOmakapaeitás nagyon szük sávszélesség cs nagyon rossz jel-zaj viszony
mellett is rendelke...:ésre állhat.
3
3
3
5
. ....
7
50
1. á bra
186
RT ÉK '20
teljesen üres, az első fele üres (ezt
gyorsan elfelejtjük), a masodik fele
üres, az egész megvan. Előny, hogy
minden elem időtartama azonos es
hogy ez ri bilsorozat közvetlellÜ l leadható, hátrány. hogy egy elemi jel
akar két kódelem hosszúsagú is lehet.
A szó- és mondalszünet is beleillik
ebbe a sémába, csak az üres elemek
számát kell tÖbbszÖrö:mi .
A második szerint van pont a hozzá
tartozó sz[inettel. vonás a hozzá tartoLÓ szünettel o;!s mindkettőnek az üres
változata. Ebben a változatban kihasználjuk, hogya ponthoz és a vonáshoz
is automatikusan hozzátartozik 8Z azt
követő egy pont idő t artamú szünet.
A szó- és a mondatszünet ehhez adódik hozzá, vagyis önmagaban egy
ütemmel rövidebb, mint amekkora a
teljes szünet. A hosszú üres redundáns,
két rövidböl összerakható. de tömörebb ulrolást. tesz lehetövé, és ön magában egyértelműenjeLd a betü végét.
Itt az elöny és a hátrány megfordul: a
rögzités tömörebb, viszont az adónak
dekódol nia kell a kétbites elemeket.
Ez a kél tárolási mód, különösen a második, a régi, kis tllcmóriakapilcitású
mikrovezérlöknél előnyös , eMre prog-
ramozoll kompleu s=ö\'egek tárolásáro. ahol a kiegészító infonnáeió csak
K"'a kter
ASCII hu
Morze
A
"
,
10111000
101100
..
111010101000
1110 101000
11101011101000
1110111000
1110101000
11101000
1000
1000
101011101000
1010111000
111011101000
11111000
1010101000
1010 101000
.,
101000
101000
-
1011 10\ 110111000
1011111100
111010111000
11101100
.-..
101110101000
1011101000
-
1110111000
111100
•
C
D
E
~G
42
,
43
-.-.
.
"
..
,
46
,,_.
47
-
H
46
J
"
TároltI
,
Tárolt2
J
OA
K
M
4.
4C
40
N
4E
11101000
111000
O
4F
11101110111000
11111100
L
P
50
O
51
R
52
S
53
T
.-,
10111011101000
1011111000
1110111010111000
1111\01100
1011101000
10111000
10101000
10101()()()
111000
1100
1010111000
10101100
,
101010111000
1010101100
101110111000
10111100
11101010111000
1110101100
- .'
..
,
U
"
55
,
V
513
.. ,
W
57
-
X
58
',,-
Y
59
Z
5A
O
30
1
31
2
32
1--'
33
4
34
,
5
. 35
1110101110111000
1110111100
11101110101000
11111 O1OOO
,
1110111011101110111000
111111111100
,
10111011101110111000
101111111100
1010111011 10111000
101011111100
1010101110111000
101010111100
10101010111000
101010101100
10101010HXX!
101010101000
11101010101000
111010101()()()
- ..
..,
..... "
." ..
.....
,
7
"
37
-...
1110111010101000
111110101000
8
38
-
111011101110101000
111111101000
8
39
11101110111011101000
111111111000
1 . táblázat
RT ÉK '20
fi kezdőpont címe. A bitsorozat végét a mondatszünet jelzi. A kövctkező
bájt elején kezdődő következő motldatig még felléphet O-6 bit veszteség.
Billentyüröl rögzített szövegek ilyen,
bitsorozatkénti tárolása és visszajál'
szasa egyszerűen programozható, de
mivel ezek általában előre kiosztott fix
méretű helyekre keri.llnck. a helyveszteség nagyobb.
A hannadik megoldás látszólag a
legegyszerubb és legtömörebb: a pont
0, a vonas 1, mindegyik után beiktatandó egy elemi szünet. A gond az
eleminél hosszabb szünetekkel \'an.
amelyek ábrázolására nincs lehetöség. Igy aztán ezt a módszert cS:lk a=
egyes karakterekhe:: tudjuk használni,
és külön meg kell adni a karokterhe7
tartozó bitek számál. igy épillhc! fcl
pl. egy ASCIJ- morze konverziós táblázal. A szövegeket ilyenkor ASCII
karoktersorozat formájában tároljuk
vagy fogadjuk, és e táblázat segítségével alakítjuk pontok es vonások sorozatává. A tipikus komerziós tábla két
bájton ir le egy karaktert: az első az
elemi jelek száma (nyolc elemi jeiig 3
bi t is elegendő lenne), a második bájt
bitjei a pontot (O), illetve a vonást ( I )
reprezentálják. Ezt a megoldásI elsösorban il számitógéppel kapcsolatot
tartó gyorsbillemyükben alkalmazzak.
A billentyüről bevitt morze szövegek
ASC ll formátumra konvertálasa azért,
hogy később majd visszakonvertalhassuk, kissc körOlmcnyes .
Az l. tá blázat a kétféle kódolást
illusztrálja: a betűk és számok ASC Ilés morzek6dja mellett azok kétbites
egységekböl felépített tárolt alakját tartalrnazza a fenti két változatban, a végükön betűszüneltel. Látható. hogya 2.
módszer az elsővel szemben a vonásokon ér el megtakaritást. További tulajdonságai. hogy I . a betűk beférnek egy
bájtha. vagy esak a záró betűköz lóg ki
belöle és 2. a számok egységesen 12
bit hosszÍlak, A hannadik változat táblázala megtalálható az azt alkalmazó
gyorsbillentyük leírásában. Az ASCJl
kódtábla nem használt helyein a gyakori rövidítéseket szokták kódolni.
A mechanikus
gyorsbillentyű
Az adót billentyüzéssel moduláljuk .
A hagyományos billentyűt mi ndenki
ismeri. Ha ezt használjuk, minden
időzítés i paramétert szó szerint a kezünkben tarthatunk. A billentyüzés
elvileg egy, valójában a gyorsabb
visszatérítés érdekében harom ujjal
187
; 50
2. ábra
történik. igya mechanika sebességkorlátozó szerepe csökken. a sebességet lényegében az ember fizikai képességei korlátozzák.
Aki elöször hallja ti gyorsbillcnIyü elnevezest. arra IS gondolhatna.
hogy ez ugyanolytlll. mint egy normális billentyű. csak könnyebben
és gyorsabban jár. A jó mechanika
persze elengedhetetlen. de a gyorsitás lényege nem ebben n:jlik. Miután a fó korlát az ember. aZI kell
elérni. hogya morze jelek adása minél kevesebb kézmozgással járjon.
Erre talált tislla mechanikus megoldást Horuce Mar/in, az 1904-ben
szabadalmazott Vibroplex bi llentyü
megalkotója. AL általa 1905-ben alapÍlott Vibroplex cég mindmáig gyárt
gyorsbillentyü mechanikák31. Az ercdeti Vibroplex karja a közcpállasból
két iranyú mozgást végc7het. Vomis
irányban olyan. mint egy hagyományos billentyü, vagyis addig ad kontaktust. amig nyomják. pont irányba
mozd ítva "iszont egy mechanikus
lengő rendszer (rugós inga) meghatMozou ütemben kb. 50% kitöltéssel
szaggatja a kontaktust. igy pontok
sorozatát á11lthatja elő. A lengés periódusideje beallíthatO. Mivel cz a
művelet járna a legsürübb mozgással. a megtakaritás nyilvánvaló, és
háttér elektron ikára sincs szükscg.
A vonás hasonló ismétlése a gyorsitás szempontjából kevésbé jelentős.
188
ezén az eredeti konstrukcióból kimaradt. A Vibroplex méretezett összeállítási rajza a 2. á brán I<llhat6. Müködé·
se rö\ iden:
A kar II (II) ellenany.hal biztosított csapágy körül rordulhat el. A kan
balra nyomva II belső vége ütkÖLik az
(5) csavaron. majd a (4) rug6 ellenében tovább mozduló (16) külső része
zárja II (2) kontaktust. Ez az állapot
addig áll fenn. ameddig a kart ebben
az állásban tartjuk. Elengedéskor a
kontaktust II (4) rugó ereje bontjn.
A (17) rugólemez defonnálódik. dc
a (7) ütköző megakadályozza. hogy
a belöle és a (12) és (13) súlyból kialakított inga lengésbe jöjjön. A kart
Jobbra mozdítva a7 a (6) csa\aron
ütkö7ik fel. ilL inga lengésbe jön és
periodikusan zárja az (I) kontaktus!.
A kimenet a (8)-(9) kapocspar. A szigetelt nyeHi (18) kapcsolókar a (16)
kar balra nyomás!hal tartósan rövidre
zárhatja a (2) kon taktus!, ezzel támogatva a hangolás!.
l ia valaki azt ké rdezné. hogy mi ·
ért nem elektroni kusan oldotta meg a
feladatot. a válasz egyszerű: a trióda
két ev\el későbbi találmány. Bár a
sebesség szcmpontjábó ~ a pontsorozat adása a kritikus. ha csak a pontot
automalizáljuk. fennáll annak a vc!)zé·
lye. hogya \onásoknál ritmust tevesztünk. E:.:ért (és mert hasonló módon
megoldható) az újabb \áltozatokban II
vonás ismétlésc is automatikus.
Ugyanaz elektronikus/elektro·
mechanikus kivitelben
A kétféle jel ket külön kontaktus i11tali fizikai megkUlönböztctése lehetövé teszi. hogy az automatikus iSll1ét~
lést elektronikus áramkőrökre bizzuk.
Kezdetben erTC a célra aktiv clemként
jclfogók. majd elektroncsövek álltak
rendelkezésre. A7 időzítés! nlinden
esetben Re -tagok vcgezték. Késöbb
megJelentek a féhezetők. melyekkel
szintén sokféle kapcsolás születel!.
A jelfogós áramköröknek az volt
a szépséghibája. hogy erősen mgg·
tek a szükséges nagy ér:.:ékenységü
jelfogó nem túl stabil paramétcreitöl.
•
•
...
'''_[?~.,-q
''1- J...... : ..
~ IcI'
',-
(S,., It.
'lU-!-
-- . --
>:'"'
. ._--
'~,
-'
1"" ' u
':I f~
""'
,::••
Ir~.~
. , 6 /U1,,"1i
3. ábra
RT ÉK '20
-
1~1l
I•
f)'-"
OC!
OCm2
~ iC!
l'5"
,Q.
-IPY
~ ),"'"
~-r-P
l'5P'"
,
' o'
"
~
~ ~
"
..
~
---
---
_
=
-
~ ~
,~,
4. ábra
Egy Ilyen áramkört mutatunk be a
3. ábrán. a működés ismertetése. nélkül. Néhány megJegyzés azért ide
kivankolik A potenciometerek ertékc megaohmban értendÖ. Minden
mllldentöl függ. igy a sebesség gyors
ÁllítÁsáTa a potenciométerek használala reménytelen dllalkozás lenne.
Az ábrán láthaló módszer, vagyis megfelelő énekű kondenótor hozzáadása
egyszerre mindkét oldalhoz, Ql egyetlen járhiltó út.
A7 elektroncsö'es nosztalgiahulIam jegyében említJO!.. meg a HI!lém·; Ládá (HA5BK) áhal bemutatott .,Egyszerü. csöves elkey"·t a Rádiótechnika 1975/9. számának Ama·
tÓr kapcsolások ro\atából (4 . ábrll).
5. ábra
A kettós triódás áramkörben az elsó
triódával felépített rcla"<ációs oszcil·
látor végzi a munka érdemi részét.
Ekkoriban már többféle tranzisztoros kapcsolás is létezett, ezek közül illusztrációként Seregetyes Ede
.. Egyszerű tranzisztoros gyorsbillentyü" címü, a Rádi6tcchnika 1966.
évi 8. számában, vagyis több. mint
10 év'el korábban megjelent cikkél emliljük meg. A kapcsol:ist az
5. ábrlt mutatja.
Egy TIL kapcsolás szerepel pl.
a Rádiótechnika 19795. számána!..
..TallóZlis a baráti lapokból"' ro\atá·
ban (6. ábra). M. Kramer (DM2CVO)
nyomán Ismertette KOI/ra Gábor
(HA5NR). A kapcsolás kis szépséghi-
.-..
bája. hogya vonást még az azt követő
Slünet kezdete előlI el kell engedni,
különben a vonás ismétlödik. Altahi.·
nosságban is igaz. hogy a gyorsbillen(yük. föleg az egyszeTÚek, viselkedését
ki kell Hlpasttalni. Ezt segiti, hogya
gyorsbillentyüt minden esetben akus7likus visszajelzéssel használjuk.
Fgy CMOS megoldast ismenet
Bassó AI/dor (HA5NM) a Rádiótechnika 1978. é\1 ll. számának ..AmatÓr
kapcsolások"-jaban a HAM Radio
Magazinc c ikke nyomán (7. abra).
Ten-ctöJe WJNNL. A CMOS kivitel
előnye az igen alacsony fogyasztás.
Ez a kapcsolás a maga korában népszem \ olt az amatőrök körében.
Ezek és a relsorolásból kimaradt
-
L..l-'4 1i;;'
, ____--'fm
2. COL001AE
",.
.....
,
6. á bra
RT ÉK '20
7. ábra
169
g. ábra
8 ábra
hasonl6 társaik HIl6ban .egyszerű
gyorsbillcntyúk, csupán a pont és a
vonás aUlomlllikus ismétlését biztosí~ák. bcállithat6 sebességgel. A legegysLerübb váho~tokban a sebesség
IÍllitósa csak néhany fokozatban lehctséges_ Az egyszeru gyon.billentyükhöz egykaros. ket Irányban külön
kontaktusl adó billentyű szükséges.
A 8. á brá n HASKN mágneses ,isszateritesű egykaros bil1entyiJje látható.
A mágneses "Iss.zateritest a legtöbben
a rugósnál kedvezőbh karakteris7likáJunak iteli!.. meg.
Ami tőbb ennel: Jambikus billentyűk
A szerLo szeretne elkerillnl a jambimatic szóval kapcsolatos helyesírási
vitat (i-"eI.J-\el. esetleg y-nal aL eleJén. c-vel ,"agy k-val a végén), ezert
ezeket a billentyüket al angol szóhasznnlathoz hasonlón rö\ iden jambikusnak nC\C7i. A billentyű ill együtt
jelenti a mech:mikát és aL elektronikát. mert e7ek egymásra \ annak
utalva. A Jambikus mech:lIlikára a7
jellemző, hogy a kél kontaktusa cg>-
10. ábra
190
szerre is zárható. Ehhez !..ét mggetlell
kar sóikséges. II ASKN néhóny ilyen
billentyűje látható a 9., 10. és 11. ábrán . A három karos dltozat "kettő az
egyben".
A ketkaros billentyűnc!.. ÖSSlesen
négy állapota lehetséges. dc ha az
elöző állapotot is figyelembe vesszük
(és kell is). akkor többfele "iselkedést irhalunk elő. Értelemszeruen ha
egyi!.. konta!..tus sincs zarvll. az szünet. kivéve, ha ,an tárolt információ.
aminek a7 adasat be kell feje/ni Ha
valamelyik kontaktus önmagaban
\an zana. az vagy pontok. \·agy \·0nások sorozata. amig a kontaktus zár"a van. Amiben dönteni kell. U7 a7
egyidejű zárt állapot. Erre az a szabály, hogy felváltva ismételjOk a jeleket. amig C7 az állapot fennilII Anat
kezdjOk. amelyiket előbb zártuk. és
azzal feJezzOk be, amelyiket később
bOnlottuk. Van két kritikus s7i tuáció:
ha egyszerre árÓdik. dl. ha egyszerre bontódik a két kontaktus. Az elsö
esetre prioritási szabályt kell kidolgOlni. pl. hogy dyenkor ,·onással
kezdünk. Ilyen szabály hiányában
nem adhatunk semmit. amig a helyzet meg nem oldódik.\agyls amig al
egyik kontaktus magára nem marad.
A másodikra kétféle szabály Ic!tcLik:
angol nevén iambic A és iambie B.
Az egyik befejezi az aktuális jel adasát, a másik még hozzáteSZI a másikat. Minta\ételes rendszerekben az
egyidejűség a7 azonos mintavételi
perióduson beiDliseget jelentI, igy
kis különbsegek esetén'a megitélése
nem egyérteJmú_ Emiatt a kél kritikus
szituációt érdemes elkerillni. lia ezl
tesszük. nem kell törődnünk anal.
hogy éppen A vagy B biltentyü"el
dolgozunk. A jambikusnak Illondotl
áramkörök még e szabályokon belül
és az egyidejű váhozástól eltekinl\e
sem viselkednek egyformán. A kO·
lönbscg a minta\étel eltérő idözitéscre jelidö alaII. de pergésmenll:sitési
idö utÍln. Jchdö végén. szOnetben.
szünet vegen. ill az egymás mellelliek "alamilyen kombinációja vezet+
hetö vissza. A furesaságok elsősorban
az egyszerű' áltozatokra jellemzok
Logikai IIltegrált áramkörökkel VI·
szonylag könnyen tenezhetOnk Jambikus elektronikál, de a szükséges integrált aramkörök száma az egyszeru
elektronikához kepest megnö. Stiska
Zol',,1I (HASKA) .Jambimatic·· cimű
CIkkében (Rt. 1973,·7.) egy öt IIltegrált áramkörös kapcsohis vazlata és
nyáktene található. A kapcsolást raj?
( 12. ;tbn) ncm a mcgszokoll SZimbólumokat használja. igy sokak számára
nehezen ertelme7heto_ A billentyű fólött láthat6 dióda nem tekinthető korrekt megoldásnak. EUöl meg működ­
het kifogástalanul.
Kering a neten egy jambikus elkey
kapcsolás csupán két integrált áramkörrel. egy diódás VAGY kapuval. ami
mar nem fért az integrált áramkörök-
11 . ábra
RT ÉK '20
•
D,
"''''''',
Színre lép a mikrovezérlő
,
......
~
"
;rl
12. ábra
be. és önhang nélkül.ami + 1 IC lenne.
Ez lehet a legegyszerubb változat, a
legkisebb elemszámmal. Ennél valószínűleg csak bonyolultabb kapcsolások léteznek. tehát. ha ncm akarjuk.
hogy SSI és MSI áramkörökböl tervezett eJkeyünk alkatresztemetö fonnát
öltsön, pakoljuk be egy PLD-bc!
Egy ilyen megoldásra találunk példái ScJllIlz Góhor (HA 7SG) cikkében,
ami a Rádiótechnika 1999. évi 8. számában jelent meg ,Jambimatic, programozható logikával" címmel. A felhasznált integrált áramkör egy AMD
gyártmányú PALCEI6V8 ( 13 ábra).
A jambikus működés számara a pont
mintavételezese a vonás (aktív ré·
szének) végénél történik. A cikk lartalmazza a kapcsollisi rajzon felül az
állapotdiagmmol és a PALASM forrásIistát is, a JEDEC fájlt azonban
nem. Ez a típus ma már nem ajánlott.
Ha valaki kipróbál ná ezt az elkeyt,
célszeru a programot egy kis fogyasztasú (Q vagy inkább Z posztfixü). ml!g
kapható GAL-ra 1cfordítania.
A szerző ezt - a várhalóan csekély
érdeklődés ellenére - már megtette,
ATF/6V8BQL-re hdoson has=nálharó JEDEC fájl a CUPL nye/I'/"e arÉrt forrá.ssal együtt megraló/haró o
(lZ
hOllhlPllllkon. Egy utánépített példány
tesztelése folyamatban van. A megepítés korlátját az jelenti, hogy viszonylag kevesen rendelkeznek PLD
programozásra alkalmas "égetővel".
A cikkben említett kihívás (az oszcillátor is legyen a PLD-ben) elvben
nem komoly. Van két szabad áramkör.
öt szabad bemenet és két szabad kimenet. A problémat az ilyen alacsony
frekvenciákhoz használandó, a PLD
13. ábra
RT ÉK '20
számára kellemetlenül nagy kapacitás
és ellenállás okozza. A szerzö nem kísérletezett a megoldással.
A szerző, aki maga nem rádióamatőr,
és igy nem ismerte a megvalósítandó
jellemzők gyakorlati fontossági sorrendjét. már sok évvel ezelőtt készített PIC12C509-cel múködö gyorsbillentyüt, a sebességá11ítás módjától
eltekintve nagyjából az előbbi vel
megegyezö képességekkel. Ennek
PIC12F509-re átdolgozott változatát
részletesen ismertetjük.
A legegyszerubb, megszakitási lellt:töst:gt:t st:m tartalmazó, nyolc1ábú
mikrovezérlő kemény kompromiszszumokra kényszerit. Minden időzítés
a 4 MHz-es belső órajelre támaszkodik, és időzítő programhurokkal történik. Áramkörlink önhangot is generál.
Ez II leggyorsabb ciklus. így ennek
frekvenciája határozza meg a betIllitható sebességcket. Ezek 800 Hz-es
önhangnál kb. a 10-80 wpm tartományba esnek egy 16 tagú. nemlineáris felosztású sor szerint. A GP4GPS önhangkimenet ellenütemű, és
szünetekben bemenet ként szolgál.
Az ide csatlakozó két gomb állítja n
sebességet fel-. ill. lefelé. Billentyű­
ző kimenetként nyitott kollektoros
NPN tranzisztort vagy optocsalolót
használhatunk. Ha az NPN tranzisz·
tor gyors működésü (Reed) relél húz,
áramkörunket bármilyen bemenetü
adó billentyüzésére használhatj uk.
Az OplO kényes helyen galvanikus leválaSl;lást biztosíthat.
Az áramfogyasztás ezt megenge~
dio akár két ceruzaelemről is. A mikrovezérlő az előre programozott számú elemL szünet eszlelése után elalszik, fogyasztása l uA alá csökken .
A teljes áramkör fogyasztása ennél
nagyobb lesz. de ha úgy tervezzük
mcg a kimenet meghajtó áramkörét.
hogy szünetben szinte ne fogyaszszon, még mindig elég kicsi ahhoz.
hogy ne kelljen kapcsolót használni.
Így a sebességbcállítás is megőrződik.
A mikrovezérlő bármelyik bemenetének első változására információvesztés nélkü] felébred, csupán a kimenet
kezdete fog jelentéktelen mértékben
késni. A jel hosszát ez nem befolyasolja. a csúszás öröklődik. A gyorsbillentyü szigorúan szabványos ütemekkel dolgozik, egyedül a szünetek
nyújthatók a billentyüzes által. Fontos korlátja még. hogy a billentyűt a
191
S7Unctbcn ohassa be. igy ajelidö ala II
érkel.ö. de a szünetidóben már !lern
fennálló infonnác ió e lvesz.
Aki gyennekbetegségei el lenére meg
akarna épiteni ezt a \áltozatot. annak
néhany konstru kciós tanács a 14. ábrán látható áramkörhöz, A 14 ábn'lról
lemaradt 10 nF-os bemenetl hidegitö,'
zavarszűrő kondcnzátoroknt kÖl.vc tle nül a 6.3 mm-es sztereo jack-hüvclyre
fOmlsztJuk. Innen röv id kábel megy a
panel bemeneti ponlJairn Különösen
kedvewtlen esetben RH vagy LRH
fOjtó közbeiktatására is srllkség lehet.
A GPO és G P l bemenetre csat lakozó
:!.2 kohmos ellenállások elsösorban a
bemenetek ammát korlátozzák. dc az
ugyanide csatlakozó 100 pF-os kondenzátorokkal a bemeneti RF-, dL tranziens
l3varslűresben is részt vesznek.
G P2 a biJlentyüzö kimenet. A panel
a kllnenel meghajtására vagy egy nyitott kol1ektoros tranzisztort (NP!\! pl.
BCI 82 vagy NMQS pl. Vr-;2410). vag}
egy optocsatolÓt fogadhat be, a kétfele beoitetési r.lJz szerin!. Ennek megfele löcn kell megválasztam a G P2-rc
csatlakozó soros áramkorhít07Ó elleniillás enékét is. Ha a nomlális esetben
sl.abadon maradó GP3 bemenetet fbld-
ü:~~
~j2
15. ábra
.u,
...
C,
GND
PoewOl
R'
F.
"::L
R62k2
R'
'00 k
1
K"voo "'"
Jp'
"::L
IH'"
lU."k
R03k3~ GP5I01
KO>
4N25
,
,
IC'
CJ
IH'"
RBa
Poezo02
5
~
,
~
"" '" ~
G
J GP4102 GPlICL
..! MCN pp GP2ITO
ko",
CO
1
Be
R72k2
.
12F509
"'" ""
-------- -------------------,
,,
-
C2
B
J GP4102 GP1!CL 8
4 MeN"" GP2fTO ~
470 k
L,
\/ss
100 k 2 GP5101 GPOIO" 7
RJ
R2
R5
.t
12F509
14. ábra
re kÖIJük. akkor a billcntyúzö "Imenet
lazisa forditott lesz. (Lógó G P3 eseI~n GPl SZlIltJc a Jchdö alan magas. ;I
~lünetidó alatt alacsony.) GN és G PS
a már emlitett. ellen{itcmOcn \ezerel!
önhangkimenet. Az ellenUtemü \'el.crlöjel megfclclöcn választott piezohangsugárL6\ al elegen dő hangerŐI
biztosít. Az önhnngkimenct csak nagy
impcdanci:hal terh elhető. ellenkezö
esetben a sebességállitás működés kep­
telenne .. álik. A felhúzó ellenálllisok a
jelszünetben Jutnak szerephez. amikor
GP4 és GPS scbcsségállít6 bemenetként müködi"
Az egyoldala... l1)'ákpanel ( IS. ábra)
alkatreszekkel két oldalról beülteten. Beültetése I-;étfélc. a billcntyüzó ki menet kialakítása slerint: NPN
tranzisztor vagy opto. A 16.a áb r a a
lorrasztásoldali beOhetés. A t-gal Jelölt
180 ohmos ellenállást csak a tranzisztoros kimenethellehet beültetIlI. a kimenö
polaritás mcgfordilására. A 16.b ábra
az nlkntn!Sloldali bekötés optÓHl1. a
16.c ábrá n a trm171S7loros \álto ....atho7
s-lükseges módosítás láthaLÓ.
A második változat folytonos sebességnl1itást biztosit a mikrovezérlö
óraJclének hangolasával, de a beáll ítás
még mindig flJlrc tönén;k, bar a potenciornéten skálával lehet eHátni. Ennek
37 a kövctkezll1énye. hogy az önhang
előállítását. mivel annak a frekvenciája is az 6rnJellel vallazna. ki kell .. enni
a ml~rovezerlö hatásköréböl. csupán
egy linhang kapuzó kimenet marad.
logikai s7mtli \ e7áléssel. A módosul!
resLlet a 14. ábra bal alsó sarkában hitható. igy tehát \'agy kell mellé egy 800
H7-es kapuzhaló oszcillátor. vagy egy.
jel1cmzöcn 800 Hl-nél Jóval nagyobb
frekvencií~u piezo zümmer1 kell has?nálni hozzá.
A potcnciométcrcs sebességáll ítás
kövctkeztchcn a két nyomógomb szükségtelenné vál t, dc szabad láb sem maradt volna Slámukra, Egy kis csalás-
V
+0
ern
~ cm
§~
IEJ
~@
~
CD
16.3 ábra
192
~
=Q.) O
...J
,O
Opto E 0 4
CO
16.b ábra
~
,
I
L __
dU
NPN CIO
EO -
16.c ábra
RT ÉK '20
'00
+
3 5V
-~
s:
'Vec
Jambikus
OND B
orT 7
3 ST
OAH 6
4 Gomb BIli 5
billentyú
2 STK
AdóhOz (ke~)
4k7
K.
PieZO
1'Ia1'lg$Z6r6
17. ábra
sal. módosított beültctésscl ugyanazt
a panelt hasznalhatjuk. bár önhan·
gál1lmkömek vagy zi1mmcmck nincs
helye rajta. A csalás abban flll, hogya
valt07;lalható ellenállásnak kötött sc·
bes:>églillit6 potenciomctcren kivül a
vclc sorba kötört frckvcnciakorláwzó
ellenállasnak sincs helye, azt II potenciomélerre kell forrasztani. A FEL
gomb helyét rövidre zárjuk, a rrek·
venciameghatározó kondenzátor
Rl
helyére kerül. A freJ..-vencia meghatározó elemek értéke szórt paraméterek
és gyántlsi szónis ruggvénye. a rujzon
feltOntetett értékek tájékoztató jellegű­
ek. A soros ellenállás 3.3 kohmnál. a
kapacitás 47 pF-nál kisebb ne legyen.
lia nullára szabályzott potenciométerrel még mindig tul nagy a sebesség. a
kondenzátor énékét célszcrű növeln!.
cz alncsonyabbá és stabilabbá teszi az
órafrehenciát. lia az átfogás kicsi. a
potenciomét~n 50 kohmra cserélhet·
jOk. EI/nek a változatnak II programja
hon/apI/nkról (ezen ÉI'köm'v /arra/om·
jcgJ'=~kénél) letölthe/ö.
Mindkét változat tanalma70tl egy
primití, gepadót. ez azonban csak
bekapcsolas után adta le az egyetlen.
előre programozon szöveget, a prog.
ram \crziÓszámát. (A gépadó a szerző
szóhasználatában a tárolt szö\cgck au·
tomata adóját jelenti.) A gépad6 szövegének kódolása a 2. sémlÍt követte.
AK8+
Most lassuk. mire ment ezzel kb.
egy hltsonló nyolclábú PIC
mikro\'czérlővcl cgy hozzáértő rádióamatőr. Ste\'ell S. Elliott, K/EL! A KS
gyorsblllentyü elektronika és annak
utolsó. immár több. mint 20 éves \álta.
zata, a KS+. a hazai amatőrök között is
néps7cru. vagy legalábbis az volt. Már
cgyidőben
RT ÉK '20
a szemléletben mcgmutatkozik a kü·
lönbség: a gyorsbillentyü számos paramétere beállitható. A beál1itásra külön
lIzemmód áll rendelkezésre, amihez a
GP3 (RA3) gomb legalább 2 másodperces nyomva tartásával fémetünk
hozzá. A parancsol és annak esetleges
pammétereit elután bil1entyüzni kell. A
gomb rövid lenyomása abeállitás mód
elhagyása után a beállitás módban utol·
jám kiválasztott mondatot k01di adásba. Ezekből öt elóre programozolI áll
rendelkezésre, melyek közül az utolsó
kellónek 117 elejére maximum 15 karakter bctoldható.
A felprogramozolI mikrovezérlő
külön és szettbcn is kapható \oh,
de mar regóta csak a használati utasitása található meg KIEL honlapján. A g}'orsbillentyü alapkiépitése a
17. áb r á n látható. El az elrendezés
a régi. c1ektronesö\cs. negatív feszültséggel bi11entyüzölI adókhoz nem alkulmas. Az e celm Javasolt kapcsolás
a dokumentaeióban megtalálható.
A használható parancsok:
A: önhang ki/be (parancs módban
mindig van önhang. dc adás nincs).
C: hhójel memória feltöltése.
D: A mondatmemória ellenőrzése (a
K8+ önhangja leadja).
F: A betüsz(lnet beál1itása (0... 9). cnynyi pontidő adódik hozza.
I; váltás lambic A és [ambic B mód
közölt.
K: direkt mód: a vonas billentyü köz·
,'ellenül billentYIIl:i ilL adót.
L: A mondat változó reszének feltöltése.
M: Mondatválasztás (az előre programozott 5·ös készletből).
P: Gyakorló mód: az elektronika \é·
lellen karaktcreket küld a7 önhang kimenetrc.
sebességállitás WPM-ben.
T: llangolás: a billent}'Üzö kimenet
aktív, amíg bánnelyik bi1lcntyü nyom·
\8 'Iln.
U: automatIkus bctüszünet kilbe (az
elemmél hosszabb szünetet betúszünetre egészíti ki).
W: sebesség ellenőrzése (számjegyekkel lejátssza a wpm értéket).
X: a pont és vonás bemenet felcserélé·
se (balkezes op vagy elkötés).
Z: váltás jambikus és ,.DE" mód közölt ( DE módban a két egyszerre nyomott billentyü a ,.DE hiV'ójel" sorozatot adja).
Röyid soccifikáció:
Sebesség: 5-49 WPM
Fix mondatok: 5 db
Hívójel: l db, max. 8 karakter
Felhasználói memória: max. 15 karak·
lee
Táp: +5 V. 5 mAI I UA
Önhang: 1-4 V DC amplitúdó 1000hmon. SOO Hz.
Bemenetek: TTL. alacsony akti\' szintú (belső felhúz6kkal)
Billentyüző kImenet: TIL. magas aktív szintü
Mint látható. ez az elkey is szigorú
időzÍlésü. e téren csak a sebességct
és a betúszünet hosszát változtathatJuk. Ezzel együu is az alkalma.tOIl
mikrovezérlő képességcihez képest
a KS csúcsteljesítmenynek mondhat6. Az eredeti. mor nem kapható KS
hc\yettcsitésére Eric Pierr:e VAJEP
PIC16F628-ra átdolgozott K8 share·
ware programja érhető el a ncten.
Ugyanott a módosítou bekötés (a
l6F62S 18 lábú!) is megtalál ható.
Ez 37 átalllkítás az egykor nagyon
népszerü PIC 16F84-re átdolgozott
változat alapján készült. Nem túl
szerencsés. mert viszonylag drága a
mikrovezérlő, és használata hardver
átalakítást igényel. Ma már könnyü
okosnak lenni: a 8labú. PICI2FlS40·
ben minden cröforrás megvan. amit
az átalakított program használhat il
16F628-ban. így a program minimális
erőfeszítéssel újra .. nyolclábúsitható".
Igaz, a PIC 16Fl840ennéljóval többre
képes. Ha valakit még érdekel a K8. il
szerző szívesen adaptálja a mások által már kétszer átírt programot erre a
nyolclábúra. természetesen felelősség
nélkül. A nyolc\ábú mikro\ezérlök
fejlődésével lépést tama a K·sorozat
ma már Kl6·nál Jár. Ma ez kapható
felprogramozoH IC-ként. ill. szeuben
vagy késztermékként. A Kl6 nem
193
lábkompatibilis a K8-cal. A lábkiosztás megváltoztatására a perifériák
miall volt szükség. A teljes kiépitésü
KI6 egyetlen bemenetcn tudja kezelni a sebesség potenciométeTl es a
négy gombol.
A K8-hoz hasonló tulajdonságokkai rendelkezik DK)LJ Jan Lategolm
ATtiny45 alapú YACK (Yet Another
CW Keyer) gyorsbillentyü elektron ikája is, bár a lehetőségek csak részben
fedikegymást. 20 I 2-ben készult O. 7-es
változatának két hex fájlja a neten
elérhető. A nyilt forráskódú programot AI4SV Jack 2013-ban kényelmi
szempontok figyelembevételével módosítona. igy jött létre a )ACKYACK
program. (A YACK elektronikára
HA6ZX. aki maga is fejleszt ATTi ny
mikrovczcrlős alkalmazásokat, hívta
fel az ezt a mikrovezérlő családot nem
használó s7erző figyelmet.)
Továbblépes
Idózitési lehetóségek
Al elmélet nagyon szép, de a jel számos tényező következtében nem úgy
erkezik meg, ahogy billentyüztük.
A dolog mar az adóban kezdődik.
ahol a billentyüzés módjától fLIggő
késleltetések léphetnek fel. A radiófrekvencias terjedést most nem vizsgáljuk. A demoduláció időállandói
meglllt különbözőek lehetnek felfutásra és lefutásra, bár ez a különbség
az adott hullamhosszak mellett elhanyagolható. Füllel dekódolás nál a
miből és agyból álló dekódoló renclszer sem mentes a fel- és lefutasra
nézve eltérő időállandóktól. Már
csak eLért is érdemes olyan renclszert kialakítani, ahol lehetőség van
a jel-szünet arány kisebb módositasara. esetleg az adási sebesség fliggvt!nyében is. Ehhez természetesen el
kell szakadnunk az egyetlen időzi­
tővel rendelkező. megszakíuist nem
Ismerő
mikrovezérlő
típusoktól.
A lépésköz. az egyszerű programozhatóság kedvéért kettes szamrendszerben gondolkodva. lehet pl. az
elemi időzítés I tizenhatoda. dc kellően .. erős" és kellően nagy sebességű mikrovezérlővel ennél jóval sürűbb is lehet. A linoman állítható idözítések masodlagos fclhasznalltsa az
,.ízes". ámde nem szabványos morze
.. beszéd" kialakítúsa. Az eddig felsorolt. az érthetőség javítását. illetve az egyediséget szolg:iló beállitási
lehetőségek mellett beállít ható idó-
194
zitéseket igényel a PTT automatizálása is. A K 16-ban már számos lehetőség van az időzítések beállitására.
Gépadó mondatválasztéka, programozása, elérése
A Kg-at, korlátozott memóriája miatt, 3-féle mondatcsomaggal lehetett
rendelni. vagyis a felhasznáhis módját (standard, verseny. QRP) a rendelésnél meg kellett adni. Billentyűről
programozni a hivójelet és két mondat
első 15 karakterét lehet. A dlasztás a
csomag 5 mondatos készletéböl több
másodpcrcet vesz igénybe (legalább
2 másodperc II programozási üzemmód
kiválasztása, utána amondatválasztás
egy számjeggyel. utána a K8 visszaigazol). Az így előre kiválasztott mondat
adása már egyetlen gombnyomassal
történik. Még ha a mondatok száma
elegendő is. kUlönösen versenyköTÜImények közölt, gyorsabb elérés lenne
indokolt. pl. néhány további nyomógomb segitségével. A K 16 maximális
kiépítésében ez megoldott. Célszerű
az egyes mond:lIokhoz ...de luxe" kivitelben akár azok egyes részeihez
is saját sebesség és jel-szünet arány
programozási lehetőségét biztosítani.
Az előre programozott mondatok mellett célszerű a szabad szövegeknek
több helyet hagyni.
Riport támogatása
A feladat három szám mzertálása egy
fix szövegbe. A számok megadhatók
pl. tárcsas kapcsolókkal. potenciométerekkel, numerikus billentyüzettel,
vagy akár a riport inditaSIl után a billentyüről, aszinkron módon. A tárcsás
kapcsoló kényelmetlen, igy csak elvi
lehetőség. A numerikus billentyüzet a
valósághű riport adását támogathatja.
de multiplex letapogatással is 7-8 lábat igényel a mikrO\ezériőn. (Ellenalláslánc felhasználasá\al beolvashatjuk egyetlen analóg lábon is. Amig
csak egy gombot nyomunk. igy is
egyértelmű les7 az eredmény.) A hagyományos megoldás a billentyűzés,
esetleg rövidített fonnában. Hasonló
feladat a sorszámozás. Ezt általában
automatikus növeléssel kötik egybe.
aminek elvileg csak a kapcsolat befejezésekor szabad megtörténnie, hogy
a sorszámot addig ismételni lehessen.
Előfordul azonnali automatikus növelés is. de akkor az ismétlés előtti
CSökkentés lehetőségéről is gondoskodni kell.
Saját kijelzó
A KS beállításánál a HlWnkre és nagy
mertékben az emlékezetUnkre voltunk
utalva: a KS morzejelekkel nyugtázta
a beállítást, egyedűl a sebességet leheten néhány másodperc feiáldozásIl
árán bármikor lekérdezni. A K16 már
vissza tudja játszani szinte az összes
beállítását. Egy saját kijelzőn viszont
az tllap\etö beállitasok állandóan
lálhatóvá tehetők. Ez tennészetesen
nagyobb lábszamú mikrovezérlőt
igényel. A lehetséges kijelzők kö,-ül
egyedül a háttérvilágítús nélk(ili LCD
nem növeli észrevehetően a fogyasztast. A K sorozat tagjainak egységesen
8 lábú mikrovezérlője ezt a lehetősé­
get kizárja. Nagyobb mikro\ezérlővel
hazai amatőrök is készítenek clkcyt
kétsoros LCD-vel.
Programozás számírógépról
Ha nem akanmk a számitógéprc em1att speciális programot telepíteni. es a
szerző garantáltan nem akar Windows
programot ími, akkor a mikrovezérlö
programjába építünk be egy tenni nálszervert. ami aztan a PC-n futó temlina1cmuhl.toron keresztül használható.
A tenninálszerver felkínálja a választékot. aztán a számitógép billentyüzetéről lehet választani. Figyelembe
véve, hogy egy mai számítógépen
már nincs soros port. a kapcsolat vagy
US B-képes mikrovezérlő Yálaszlásával vagy soros-USB adapter hasznalatával biztosítható. Ahho7. hogy a
szövegeket is a számítógépröl prog·
ramozhassuk, a mikrovezérlő programját el kell látni egy ASCII-morze
kódkonverterrel.
Billentyúzes szamitógépról
Ugyanezen a kapcsolaton keres7tül közvetlen üzemmódban billentyüzhetünk is. Ehhez a programot
k6dkonvenerrel kell ellátni, dc e71
már a mondatok programozásához
is meg kellett oldani. Masik követelmény a jelentős ménékü putTerelés.
mi\el ma a PC-elkcy kapcsolatban
szinte kidirólagos USB HID mód kiszolgálása alacsony prioritású. és igy
az elkey által veli csomagok idözitese
bizonytalan.
Átmeneti változatok
A szerző. amikor e cikk írásába fogou.
még úgy gondolta, hogya PICI6Fl xxx
RT ÉK '20
J
sorozat magfiiggetlen periféri<iira
támaszkodva létrchoz:za saját nagytudású. számítógéprőJ- programozható
e1key elektronikájál. LCD-vel. saját
numerikus biHentyüzetteL A szarnitógépes billemyüzés lehetősége kimaradt volna. Hozzá is látott a megval6sitáshoL A netet kutatva azonban
kiderült. hogy hazai amatőrök is több
konstrukcióval ,'annak jelen ezen a
terilleten. így. a korlátozott idejét is
figyelembe véve erről a szándékáról
letett. Az amatŐrök ilyen igényeikkel a nClcs fórumokon megtalálják
egymflst. Ugyanebbe az ininyba hatott. hogya PC-t használó amatőrök
PC-n futó log programot használnak.
és igy aL ilyen kalegóriáju cJkeytöl
elvárják az együttműködést az ismen
log programokkaL Ehhez viszont
teljes kompatibilitás szükséges egy
támogatott gyorsbillentyü komrnunikációjával és parancskészletével.
A szerző által elképzelt tenninálos
megoldásnak igy korlátozott a létjogosultsága.
A WlnKeyer
A legtöbb amatőr ma ezt tekinti etalonnak. Kl EL e terméke jelenleg a 3-as
vllltozatnál tart és többfele kiépitésü
szeuben kapható. de megvásárolható
külön a felprogramozott mikrovezérlő
IS, elfogadható áron. Ez az áramkör
online kapcsolatot tarthat egy Windowst futl<ltó számitógéppel. Elsődle­
ges feladata tökéletes időzítés biztosítása a Windows billentyüzetről erkezö
karakterek adásához. Erre a célra egy
160 kamkteres puffert használ. Együnmüködik az ismert log programokkal.
$zélesköru beállítási lehetőségekkel
rendelkezik, a beállítások elvégzésehez nem kell kilépni a log programból.
Qmine (fiiggetlen) ü7emben a billentyű ről is programozható. A sebesség
potenciométerrel (is) állítható. Kimenetc elektroncsöves végfokok rflcsban
történő modulálására is alkalmas. Ez a
ffildftlggetlen szilárdtest relés kimenet
±350 V, 150 mA-t kapcsolhat. A PTI
kimenet ajel kimenet előtt aktiválódik,
és aktív marad az adás végéig. Az eredctit61 eltérő célra is használható. usa
portJa az F IUl soros-USB átalakítóját
a[kalmazza. ezén használata előtt telepíteni kell az FTDI drivereket. Insla[lálás és a billentyü csatlakoztatása után
a WKscan programmal lehet megtalálni a PC-WK kapcsolathoz rendelt
PC portot. A későbbi müveletekhez pl.
a WKtools progmmot használhatjuk.
RT EK '20
A7 elektronika bckapcsoláskor Higgetlen üzemmódban ébred, és abban is
marad. amíg nem kap a PC felől egy
,.Host open" parancsot. Ezután a PC
általában egy inicializáló blokkOl küld.
hogy összhangba hozza ft WinKeyer
beállításait a .sajátjaival. A WK kétoperátoros. a számítógépes fe!ületről
megadható. hogy melyik operátorhoz tartozó paramétereket töltse be.
A fUggctlen módba visszatéréshez a PCnek egy •.Admin c1ose" parancsot kell
küldenie.
A PC-ról programozható
paraméterek
Súlyozú:s. A ponl és a vonás hosszából arányos rész eh'ehető. ill. ahhoz
hozzáadható. A paraméter egy szám,
ami a jel hosszának 50-ed részében
értendő, így az 50 alatti értékek csökkentik, az 50 IOIöniek növelik a jel
hosszat. Az adási sebesség nem változik. a szünet megfelelően módosul.
Ez az arányasebességlől Higgetlenül
megmarad.
Billemyii kompen=áció. Ez a paraméter fix értékkel nyujtja meg a
pontot és a vonást (a szünet kárara),
vagyis ez 3 nyújtás százalékban kifejezve az adási sebesség növelésével
nő. Az értéket ms-ban kell megadni.
BetükÖ:. A szabvány betűköz
nyujthatö. A nyujtast a szóköl százalékában lehet megadni O és 62 között.
(A szá:talékban mért nyujtás a O és 31
közötti paraméter kétszerese lesz.)
Milllawjreli késleltetés. (Pergésmentesítési idő.) Az az idő. aminek
el kell telnie egy bi l lentyűészlelés
után, mielőtt a következő crvcnyes
billentyűészlelés megtörténhet. A pergésmentesítési idő 10 és 90 közötti
értéket vehet fel, és a pom idejének
50-ed részében értendő (50 ~ I pont).
Túl kis értéke ham is észleléSI ered·
ményezhet. tul nagy értéke gátolja az
elörebillentyüzést.
Pom-j'onas ará,,)~ A szabványos
arány I :3. A paraméter czt torzitja cl a
következő képlet szerint:
vonás/pont'"" 3{nn/50), ahol nn a
kétjegyü paraméter.
PIT indI/ló es =áró késleltetes.
(Bevezetö és farok késleltetés.) A
PTT kimenet bármelyik szokásos
használata esetén ennek a kimenetnek bizonyos idővel a jel kezdete
előtt kell aktivál6dnia és a \ ége után
kell passziválödnia. A bevezető késleltetés O és 250 ms között állítható
10 ms lépésekben. A farok késlelleli!s
ugyanígy. Ezzel az a baj, hogya z:\.r6
késleltetést sebességarányossá kellene tenni. hogya mindenkori sebesség
fLlggvényében athidaljon egy szóközl. Erre szolgál a HangTime nevű
paraméter. Ez négy fokozatban állitható. értéke l szóköz + l. 2, 4 vagy
8 pontidö.
BillelllylÍ watchdog. A billentyű
walehdog letiltja abemenetet 128
egymás utan! pont vagy vonás után,
mivel ezt nem szándékosnak tekinti.
Ez a funkció letilthat6.
Billenryüforditiis. Megcseréli a
billentyük funkcióját. Balkezes op
számára hasznos, de ezzel korrigálhatÓ egy kábelelkötes is.
O"'IQ/lg csak a bil/ellfylÍröl. A számitógépröl érkező szöveg nem hozza
működésbe az ön hango!.
Bil/clII}'1il1l!mílás. A billelllyű nem
generálhat kódot.
Billentyü edIG. Ha engedelyezett.
a billentyűzött karakterek a számítógépbe is tovóbbítódnak.
Soros echo. A számítógép által
küldött karaktereket leadásuk utan
visszakUldi a számítógépbe. így az
megtudhatja. ho! lart az adas. A szövegbe épülő pufferelt parancsokat és
azok paramétereit nem küldi vissza.
AUlospoce. Ha egy szünet tovább
tart egy pont idötartamánál, a WK
automatikusan szóközre egészíti ki.
A WK ezalan tárolja a billentyüzést.
Versenyszókö:!. Egy pontidövel rövidrti a szóköz\.
Billenlyiize.~i üzemmódok, lambic
A, iambic 8, straight/Bug, Ultimatic.
pont prioritásu, vonás prioritasu valaszt ható. A straight rnód egykaros
billentyűhöz "aló, a többí mód az
egyidejüséget kezeli eltérő módon.
Sebesség potméter használata. Ez
a p~JTanC~t arra utasítja a WK-t, hogy
a számitógép által előírt beállítást
figyelmen kívül hagyva a sebesség
potméter szerinti értéket használja.
Sebesség po/méter minimum es
maximum. Ezzcl a paranccsal a sebesség potméter határait lehet megadni.
A minimum legalább 5. a maximum
legfeljebb 99 wpm. Ezt a tartományt
lehet igény szerint szűkíteni.
Onhollg engedélyezés. Az önhang
ki/be kapcsolható. Az adóvevö önhangjának használata esetén. vagyis
az esetek többségében a sajáua adásnal nincs szükség.
Onhmlg frekvencia. Az önhang
frekvenciája kb. 500 és 4000 Hz között finom lépésekben szabályozható.
S02R engedé/yezes. Kétrádiós
195
üzemmódot tesz lehetövé. de némi
hardverkiegészités szükséges.
Önálló üzemmód
Ebbcn a7 ü7crnmódban a WK a KS·
hoz hasonlóan rogadja a billentyű ről
érkező parancsokat. csupan azok körc
bövebb.A parancs gomb nyomva tar·
tftsakor a WK kb. 2 másodperc után
R·rel válaszol, eael jelzi. hogy kész
(ready) a következő pamncs fogadása·
ra. A parancsok egy betűből és az azt
esetleg követő paraméterekből állnak.
Az angol ábécé mind a 26 betűjéhez
tartozik parancs. de ez sem elég. a rit·
kabbun használt parancsok almenübe
kerilltek.
• A: az önhangot kapcsolja fclváltva
be és ki. A WK R-rel nyugtáz.
• B(m,dd): Easy Beacon. az m sor·
sámú szöveget ismétli nn másod·
percenként.
• C(nn): parancssebesség wpm·ben.
• D: sorsz{lm csökkentése (I-gyel).
Vitlasz: D.
• E: mondatcsoport cseréJc. Válasz I
pont, ha az első. kettő, ha a második
csoportot válas7totta.
• F(nn): Famsworth sebesség állítása. A betűk közötti szünetet Ichet beállitani úgy. hogy az eredő
(Famsworth) sebesség lassúbb legyen. Gyakorláshoz használatos.
• G: hangolási kitöltési tényező alapénék: 50 és 100% közölI valt.A válaszA. ha 50%. N. ha 100% lett.
• I-I(n): PTI Ilang Dclay beállítása
(0 ... 3). énelmezés mint a PC-röl.
A paramétert E betű kéri be.
• I(nn): bctűköz nyújtás a paraméter
(O-31) énékének kétszerese szazalékkal.
• J(nn): pergésmentesítési idő. Id. a
PC-s részben
• K: billentyűzési mÓd. A paraméter
egy betű: iambic B=B. iambicA=A.
Ultimatic' U. Straight-=S, pont
prioritás=E. vonal prioritás::=T.
• L(nn): PTI induló késleltetés: O és
99 kÖZÖlI.
• M: adásnémit3s. felváltva némít és
visszakapcsol. Válasz A. ha némitOll. N. ha visszakapcsol t.
• N(nnnn): ncgyjegyű sorszám bevitele. A7 énéktelen (ke7dő) nulla kat
is be kell imi. A tarolt szövegben clhelyezett tN helyére másolódik be.
a szöveg leadása után eggyel nő.
• O: váltás az I. és 2. billentyű kimenet között. A válasz egy. illetve
két pont.
196
• P(m,d): gyakorló mód. M""-R. ha
esak vétel. E, ha le IS kell adni
ugyanazt, d 1...4. nehézségi fok.
• Q: az aktuális beállitások lekérdezése. A WK egy betűkkel tagolt
paraméterblokkot (16 adatot) küld
vissza.
• R(nyomógomb): az önhang csatornán lejátssza. de nem adja le a
gombbal kijelölt szöveget. A beágyazott parancsokat is lejátssza.
nem hajtja végre.
• S(nn): alapsebesség wpm-ben. A p0tenciométer teljesen leteker! állásában én ényes sebesség. A minimum
5. a maximum 99. T(nn): farok késleltetés. Enéke három pont + a paraméter x 10 ms.
• U: autospaee kilbc. VálaszA. ha bekapcsolta. N. ha kikapcsolta.
• V(nn): billentyű kompenzáció. nn
ms-ot ad az aktiv szakaszhoz és
vesz el a passl.ivból.
• W{nn): billentyű súlyozás; A pont
cs a vonás hosszából arányos resz
elvehetö, ill. ahhoz h07.záadható.
A paraméter a jel hOSSl.ának 50-ed
rl!szében énendö. így az 50 alatti
értékek csökkentik. az 50 fblöttiek
növelik a jel hosszát. Az adási sebesség nem változik. a szünet megfelelően módosul. E7 az aránya
sebességtől ftlggetlcnül megmarad.
• X: belépés a kiterjesztet! parancs
módba. amin keresztül további 14.
ritkán használt parancs érhető el.
• Y{nn): pont-vonás arany állítas. Vonas/pont~3{nnl50). Alapértéke 50.
• Z: önhangfrekvencia: a pont csökkenti. a vonás növeli. A parancs
gomh megnyomása elmenti az aktuális értéket.
A kiterjesztett mód parancsai ritkán
használatosak. ezen ebből az ismertetésbői kimaradnak. de online megfelelöjilk leirása fent megtalálható.
Beagyazott parancsok
A WK tárolt.ill. PC-ről kapott szövegcibe parancsok ágyazhatók. Ezek
a parancsok akkor hajtódnak végre.
amikor a szö\eg adása során sorra kerülnek. igy az adás paraméterei menet
közben is módosithatók.
IBnn: a szöveg elején elhelyezve bc:illítja a beacon ismétlési idökö7ct.
ICn: meghívja az n sorszámú szöveget.
leadja. visszatér az eredeti szöveghez.
ID: csökkenti a sorszámot.
IE: szövegcsoportot vált.
IHn: HSCW sebességet választ.
Ilnn: nn·2 százalékkal nyújtja a betű­
közt.
IKnn: nn másodpercig billentyüzi az
adót
IM: lejátssza a felhasználó hív6jelét
IN : lejátssza il sorsÓmot. utóinkrcmentálással.
10 : billentyű kimenet váltása.
IP: billentyű bemenetre \ár. egy szó
után visszatér.
'Qn: QRSS sebesség beállítása (6 érték. tablázatból).
IR: a kövelkező két betűt össze\ ontan
kell leadni.
Snn: új adasi sebesség beállitasa
(wpm. 5-59).
IUn: PIT be,ki (O ~ kl, I be).
N = lejátssza a tápfeszültséget.
IWnn: nn másodperc várakozás (0099).
IX: törli a sebességmooosiló parancsok (IS. IH, IQ) hatását.
Nn: relativ adási sebesség változtntás
felfelé (+0-9 wpm).
IZn: relath adási sebesség válto:ttatás
lefelé (-O-9 "'pm).
11... .'6: ugras az l .... 6. tárolt szövegre
(az aktuális blokkbanl. nem tér vissza.
Mint látható. mlllden adás közben Crtel mes művelet elvégezhető ezekkel a
parancsokkal.
Még a7t kell megemliteni. hogya
CW rádiósok többmilliós közösségének örömére a modem adókészülékek
általában rendelkeznek valamilyen
bépiteu gyorsbillentyü elektronikával.
b.zel az ismertetés végere értünk.
Önkényesen \álasztott példáin!.. bemutatták a gyorsbillentyűk fejlődé­
sének főbb állomásait a kezdetektől
napjainkig. Sebesség ben. szolgáltatásokban lúl sok fejleszteni \aló nem
maradt. Esetleg a meglevőket lehet
ánenni más platfonnokra. A gépi
vétel ehhez képest jelentös lemaradásban \/an. itt \ an még mit fejleszteni. Ez azonban bizonyos szint
fölött lényegesen bonyolultabb feladat. részben éppen a gyorsbillentyűk szabálytalan időzítési lehetősé­
gei. de sokkal IIlkább a vételi zavarok miatt. Amit ezek szűrése teren
az emberi fUI-agy rendszer nyújtani
tud, annak a többé-kevésbé hű modellezésétöl még messze járunk. és
nellL is várható tül gyors fejlődés.
A lassúság ezen a téren nem feltétlenül baj. hiszen ha eljutunk oda.
hogya gép a dekódolásban is utóléri
az embert. mi marad az amatörnek?!
AT ÉK '20
i
Rádióamatőr készülékek, antennák
Fordította: dr. Sipos Mihály okl. villamos mérnök
Rövidhullámú PA IRF520-szal
A következőkben bemutatásra kertlló
berendezés jó példát mutat arra. hogyan
lehel olcsó Icljesilmtny MOSFET-ckct
has7niilni a rövidhullámú nidióamatör crösitőkbcn. Leggyakrabban e/ekel
a MOSFET-ek kapcsoló, szabiilyozó
és más, ehhez hasonló áramkörökhen
tUlsLnóilJák, nem pedig lineáris erős!­
tökben. Ugyanakkor fl gyakorl:lIi élct
azt mutalIa, hogy eL utóbbi eselben
is jól megálljak a helyüket. Todbbá
kePlelJiik el azt a szimacjat. amikor
aL amatör készülékünl. berneresekor a
merorcJ \ életlenOI megc<;ú~7ik é .. cg}
több ezer forintos féhclctó már el is
szállt - az IRFxxx MOSFET-ek ám
pedig csak pár SLáz rorint! E.r utóbbi
is fokozza ft rádióamatőrök érdeklődé·
sét az IRF sorozat iránt. Ugyanakkor
n~m korrekt dolog ezen MOSFET-ekel
linearitas, frek\enciamcnet stb. Jellemlők tekintetében össlehasonlitani
o speeinhsan a széles freheneiaSlh u
lineáris erosítök számára kesziten fél\ezetöké,el.
Előzmények
Egy napon a szerző. UAJOJG ,",'"yiknláj
OM kezébe került egy olaszgy:inm6nyú
KL-60 tipusu erösitő (27 MI-Iz. 60 W).
A szép doboz méretei - hűtöoordákkal
egyllllls csak IIOxllO~40mm voltak. KLpróbálásakor kiderült, hogy az
erősítő képtelen JO .. .35 W-nál többet
kiadni magából. Amikor pedig mas
frehenciashon próbálta ki. leégen a7
egé:;z bcn:ndcl.cs. A Sl.Cp kCsl.C1lekhá.lIlt nem akarta kidobni. ezert úgy döntött. beleépit cgy saját erösítőt, amely
az összes RH amatőr sávban képcs dolgomi és II kimenő teljesítménye 50 W.
A meghajtására elegendő a szerző rendelkezésére áll6 :.Elecrafl KXJ" adó\' evő 5 W teljesítménye. Ez al. 50 W
éppen elegendő teljesítmény a \erscnyezéshez használt C$Ö\CS erősitŐ"­
meghajtásához. Végül is az eszköz két
funkció ellátására lelt alkalmas: egyrészt kitelepüléskor haSLnálható. "-is-
RT ÉK '20
méretü és tömegű, akar akkumulátorról
is müköcl!ethető (U I J,6 V esetén az
árnmfelvétel kb. 10A) 10 dB-es \égerösítő, masrés71 cslh.-CS, nagy teljesitmenyü erősítőt meghajlani képes
berendezés.
Kiss\! elörc!>zalmha cl kt:ll mondani. hogy egyáltalán nincs szükség
arra. hogy készUlékOnkct ilyen kis
térrogatba bezsúfoljuk. Nagyobb kés7ülékházat, radiátorokat használva
az alkatrésze~ is szellősebbcn lesznek
elhelyezhelök. Fontos. hogya hütő­
felületek képesek leg)enck kényszerhütés nélkül 50 W-ot eldisszipálni.
Ha pl. egy számitógépböl kitenneIt
\entilátort használunk a hutéshez. akkora hütöfellllctek kisebbre is vehetők.
Elvi müködés
Vegyük szemilgyre a7 I. ábrán bemutatott teljesitmény erősítő kapcso165i rajzát. Ha az erősitőre nincs tápfe5zilltség ráadva, a7.37 K l kapcsoló
bontott állasban \an. akkor a "Be"
csatlakozó a J5_1 és J5.2 relé kontaktusok révén könctlenül rá \'an köt\e
a "Ki" kimeneti csatlakozóra. a jel az
erősitőt megkerüli. A C40 konden7ator feladata az SWR javitása. különösen fl magasabb frekvenciák esetében.
Ha bekapcsoljuk a tápfeszültséget, úgy
a T7. TS, DJJ, 014 félvezetőkböl és a
J5 reléből felépített automatikus adaskapcsoló (RF VOX) aramkör készen
áll a működésre . Amint cnnek a bemenetére egy min. 0.1 W nagyságu jel
kerül. úgy meghúz a J5 relé. az erősítő
adás üzemmódba lép. valanHnt kigyullad a ..TX" ü/emmódr61 infonnáló
022 LED. Ennek során a bemenő jel a
J5.1 relé kontaktusokon ál a Tri transzronnátor primer lekcrcsér~ kerül, mig
a másik. J5.2 érmtkezö csomag az erösítő kimenetét (az alulateresztő szűrő
kimenetét) köti össze az .. Ki" kimeneti
csatlakozóval.
Az. hogy a berendezés mcnnyi idő
mul\a tér vissza RF VOX állapotból
,ctel üzemmódba, az elsősorban a C38
kondenzátor nagyságától mgg. Ezért
SSB üzemmódban ajánlatos ezt az idöt
megnövelni. nehogy a gyorsan \'3.11076
hangjelben beklhetkezö szünet (pl. lélegzchdel időtartama) adásból \ételbe billentse :h bcrendezésünkel. Ezért
a Kl kapcsoló segítsegével a CJ8 kond~nl.átorn~l párhul.amosan ~apcsoló­
dik II ('2 konden7.IÍtor és az RJ4 kisiltö
ellenállás.
A fcnti adás üzemmódba való automatikus átkapcsolásnak hátránya is
\-an. ami a kondenzatorok feltöltödési
idejének betudható késleltetcs miatt
lép fel. Az átkapcsolás ideje alon a7
adó-\-e\ő terhelés nélkOl marad. Általában ez nem ,'ezet semmiféle negatív
kö\-etl-ezmenyhez. azonban szükség
eset!!n a7 t:TŐsitöt bevett módon is nt
lehet I-apcsolni. Az ad6-\evőböl jövő
PTT-jel segitségével adás (lzcmmódban a .. PIT" kolltllktusnak földre való
kötcsc. Erre slolgálnak a rajzon sl.aggaton \-onallal 6bnizolt Dl5, C46. PIT
elemek . Ha nem akarjuk az RF VOX-Ol
haslIlalm. úgy 37 ehhez 3.7 áramköri
részlethc7 tartozó alkatrészeket nem is
kell beforrns7lani.
A T9-et tartalmazó kapcsoló foko7..3t adja rá adás Ilzemm6clban a kllllCnctL tranzisztorokra az elöfeszültseget.
Ennek a kimenetén található az R14.
C5 lánc. amely kb. 5 ms-mal késlelteti a TI:! és TI3 gate elöfeszU1tségének ráadn~t, ami megkönnyíti II J5.2
rele konlaklusainllk munkáját (ezek
kapcsolják rá az erősítő kimenetére az
antcnnat). Ezeken a kontaktusokon az
RF-jel cgy kicsiyel J5 relé behúzása
után jelcnik meg. mivel a relé meghúzási ideje 3 .. .4 ms, az elöfeszllltség
ráadasának késletctésc pedig 5 ms.
Ha a relénk ennéllassabban dolgozik.
pl. 6 ... 7 ms a meghúzási ideje ami
a relek több!.ége t:setében rnegszokott
Idótartam , ugy CS kapacitását növeljük meg max. 100 mikroF·ra.
A T12. Tl3 \IIOSfET-ck nyugalmi
árama 125 mA. mely szintet egy nagyon cgyszeru. a TIO. Til, D9 ... DI2
fél\-czctökkel felepitett höstabilizáló
áramkör segit megtartani. (E7 a7 áram·
köri megoldás W6JL erősitőjéböl szar-
197
0,5
X,
_ON.()I'f"
r----~,O,--------r·--------· -... -..... -flo!- -.1---< .!'Tr
"C·.'~">'c,r--r"""'-r-r-,.---t-~C--r-"'''CCri~''t-r----~ll
R~
][~
J[~
OzfTX-.... R" ,<2
CO
2"
.,ev 013
D,.
."
lUV
I'oo~
'~O
-~
SF52
I '"
".
'"
"
'"
H~~~
~
tU.SS$"
02 Ol"; 1N4148
~'ff.1eo~,L--<;>--<_~
II Te BC337
BC327
f12 Tl3 IRFS20
a ll,
,~,
':1,:l' ::V ::L
~,'1121131!-
500
~
KC147A
"
'OOO
".
I "'I'" I'" I"'I'" I'" I"'I'"
:>00
010
,"O
~10'~
1~
1~
1IiOO
" I'"
I'~
lOOO
Im
1. ábra
mazik.) A D9, DIO diódákat erösitsilk
a Tl2 lokjára, a Dll. D12-t pedig a
T lJ-ra. W6JL azt is tanácsolja. hogy
a diódákat rngasszuk ra a MOSFETekre, azonban a cikk szerzője csak a
diódák (és az R29, R32 ellenállások)
lábát najlitotla a szükséges pozícióba
úgy. hogya diódák gyakorlatilag a tOkokon fekszenek. Ez abban az csetben
bizonyul hasznos megoldásnak. ha a
\ égtran7isltorok valamelyike tönkremegy és ki kell azt csereini . Bár erre
vegül is nem került sor. a diódák tOvábbra is fektetve maradtak. Még a
véglranzisztorok hűtötcstjei erötelJes
felmelegedésekor sem lett nagyobb a
nyugalmi áram 100 ... 150 mA·nél.
A TIO. TlltranziSLtorok ne legyenek közvetlen kontaktusban a hűtötes­
tekkel. hanem II saját lábaik segitségevel egy bizonyos távolságra legyenek
azoktól. A7 R 18 és R20 (rimmerpotenciométerekkel állitsuk be TI2
és TlJ nyugalmi aramát. ennek során
II gate-eken levö feszültség 3 ...4.8 V
között változik. Ha C7t a fcsz(iltség·
sávol el akarjuk valamilyen irán) ban
198
mozdítani. úgy változtassuk meg rendre R 15 vagy R 16 ertéket. Erre leginkább akkor lehet szűkség, ha a kimenő
tranzisztornink paraméterei eltérnek
a rajzbeliektöl - bár a MOSFET·ek
többsége altalában 3.3 ... 3,8 V gatesource feszültségnél kezd el kinyitni.
A kimeneti feszültség stabilságál mutatja az a tény is, hogya tápfesLűltség­
nek 9... 13 V közötti változtatása során az elöfeszültség értéke csak max.
0.03 V-tal válto7.ik meg. A Dl6 jelű.
KSZ 1ol7 A IÍpusu Z-dióda helyett célszerű mas gyártmányu. jó minöségű
4,7 V-os zenen használni.
A hannonikusok szintjének elfogadható mértékűre való csökkentése
érdekében az erösítö kimenetén egy
átkapcsolható aluláteres7tö s7űrö található. A 28 MHz-es sá\ú aluláteresztö
szűrö az összes frekvenciasávban bekapcsolva marad, ami tovább javitja a
jel spcktrumának tisztaságáta35 Ml-lzes frekvenciák fölött, az 1,8 ... 14 M I-Iz·
es sávban. Nem utolsó sorban ehhez
a megoldáshoz kevesebb rclét kell
felhasználni. Mivel a 14 MHz-es sáv-
hoz tanozó aluláteresztö szurö vágÍlsi frekvenciája 19,5 MHz körill van,
ezert eLt használhutJuk a 18 MHz-es
Sa\ esetében is. A 28 MHz-es sá\ hoz
tartozó s"ürö (melynek vágási frekvenciája 34.4 MHz körüli) használható
a 24 MHz-es sáv esetében is. Temu~­
szetesen építhetilnk egyennel bonyolultabb, nlinden sávra kmön szü rőt tartalmazó berendezést is. azonban egy
"úti" rádió berendezés esetében aligha
van sLükség ilyesmire.
Az erősitő kimenő feszllltségé·
nek egy része a mintegy tízszeres
jel szint csökkenést okozó R27. R28
ellenállásoszlóról a D8 egyen irányitóra kerül. majd innen egy ötfokozalú
LED-es optikai indikálOrra. Ez utóbbi
egy széles körben ismen kapcsolás
alapján lett megépítve. Az indikátor
alapján mód nyílik a kimeneti teljesítmény hoaá\etöleges megállapitására
10 .. .50 W közölt. A D 1 dióda és a Bi l
olvadóbiztositék a forditott tapfes7ühség bekötés ellen védenek. A dióda
bánnilyen tipusú lehet. fontos az. hogy
min. 5 ... 10 A nyitóLrányu aramot cl
RT ÉK '20
bírjon viselni Helyhiány miatt a szer\ariánsban cz az olvadóbiztositck
nem a készülckhazban. hanem a POZtth tápleszüllSeg kábeJbe szerelten lelt
elhelyezve.
Lői
Tekercs
Frekvencia
MHz
Vasmag
Menetszám
l7, LB
1,8
TSO-2
29
0= 0,56 mm
Jakkszigetelésü
L5, L6
3,5
T50·2
22
Megépítés
L3, L4
7
TSO·2
15
AL ajkatrészek döntő többsége ü\egszálas nyák-lapra \an beültet\e.
A beül!etés "repülő" módon törtémk,
az egyes forrfeHileteket a szükséges
helyeken egy éles késsel alakitsuk ki.
A LED-es indikátor egy 26>:21 mmes. felületszerelhető nyákon lett megépit\e.
Magának nL erősitőnek a nyáklapját a doboz kOLcpcre helyezzOk el.
a J 1.. .J5 relékel ragass7uk a nyák-Iap
menten a doboz belső felületére. A J5
relét közvetlenül a .. Be" csatlakozó
mögé ragasszuk. míg a többit egymás
után a "Ki" felerösítésere szolg816 falra. Az aluhi.tcresltö szüröket is repülő
szereléssel erősítsük fel a relék kivezetesetre. majd kikeményedó múanyagragasztó segitségevcI rögzítsük a rdék
testéhez. illetve n hútőfelületekhez.
Úgyszintén .• repülő" sLereh!ssel kössük be az R27. R28. RJO. RJI. CJ6.
eJ7, D8 alkatresLeket is.
Az alulátercsztö szürők adatai IlZ
I. tábláza tban találhatók. Pr6baljuk
meg a menetekel a ferritgyürükön
egyenletesen elos7latni. A TrI ... TrJ
transztbrmatorok adatai a 2. tá bl áLa tba n láthatók. Ezek elkészílésének
m1llösegétöI függ az erösítő átViteli
karakterisztikája. Ugyanakkor ez nem
Jelenti azt, hogy csak a 2. áb rá n lálható vasmagokat Ichetne használni.
A Tri és Tr3 un. kéllyuku vasmagok
.. kettős csöve iC helyettesíthetjük például 600 ... 1000 permeabilitásü. D =
10 ... 12 mm-es toroidvasakból képzeli
oszlopokkal. (Ilyenek elkészil~o;é­
nek leirását mcgtalalhaljuk a szakirodalomban.) Tr2 is megvalósithaló
bármilyen 100 ...600-as ferritgyüriin.
Az L II fojtó 8 menet D = 0,8 mmcs lakszigetelésű rezhuzal D .. 10
mm-es. 600 ... 2000-as ferritgyürüre (a
pcrmeabilitils ertéke nem kritikus). A
J 1... J5 relék pl. TlAN BO gyártmányil.
HJR-I-2C-L-12V jelüek, kélmorzésak. A J 1.. .14 relék lekercselvel párhuLamosan kössünk kondenzatorokat és
diódákat (ezek a7 1. ábrán nincsenek
fcltüntetve) a JS relé anal6giajára!
Az összes RF csatlakozást a lenetÓ legrövidebb vezetékkel (ajánlatos a
0.5 mm-es teflonszigetelesü. rugalmas.
sokeres rezkábe1) készilSül el. Anal
L1, L2
14
TSO-6
12
L9, L10
21 ... 28
TSO·6
9
RT ÉK '20
Huzal
rézhuzal
1. tá b lázat
a vezeték hossza meghaladja a 2... 3
centimétert, 011 használjunk 50 ohmos koa.",<kábeldarabol. A KJ s3\kapcsoló lehet pl lárcsás forgókapcsaló.
Az erósÍlö lülsö képe és belscJe a 3. es
4. ábrá n JUtható.
Transrlormitor
Tekercs
Menatszám
I.
•
T"
-
esatlakoz6r!! pedig egy SWR-mcröt is
tanalmazó adó-\/c\/öl vagy egy SWR
analizátort. A beállítás II C40 kondenzátor értékéne).. "belövésében" ali.
VáltO/lassuk ennek értékét úgy. hogy
a 28 MHL-CS sávban minimum SWR-
n
nl
I.
n
T"
I.
Huzal
Takercstlpusa
2
O"0.5mm
teflonszigetelésO.
rugalmas. sokeres
rézkabel
A II. tekercs két huzalból
tekerve.
•
•
D:0.8mm
lakks.zlgetelésO
rémuzai
1
,...,_.
Bifilarisan tekerve.
A p!imer tekercs
--.o,
Rézf6liéból készilit két
csődarab,
.,,,ik okl.""
m~,.kOSszeforrasztva
"'"'' "
H.
l
0= 0,75 mm
A primer lek8f"CSeO
teflonszigelelésO.
belOI megteketve.
rugalmas, sokeres
réZk.ábel.
3
2. tá blázat
Beállítás
énéket kapJunk. E mü ... elet somn ne
adjunk tápfe~LüllSéget a bcrendczésúnkre. A beállítást befejezettnek tckinthetjOk. ha önmagában a terhelés
SWR-e és a kimenetre kötött terhelés
SWR-e megközelitőleg azonos értékű­
ek leszne~ .
Az erösítő beállítását kezdjük az átSWR-érték megállapításával. A
"Ki" csatlakozÓra kössünk az 1,8 ... 30
MHz-es sávban alacsony SWR-értéket
mUlató. 50 W-os müterhelést. A .. Be"
menő
'"
T~
FB4J·I0402
M
FT·50-61
FB<4J-3J12
@ ~ ~~O
.•-
t·
8
--
---
,.",
f"'"
~
,
1-' 0 125
l'
,I
•
"'"
1
§I
"l.
!!!
-------
----:---
Jf.
. IC
,
....
------
l-' ·850
(
2. á bra
199
Mielőtt a készülékre tápfeszültségetlldnánk. KI-ct bekapcsolva mérjOk
meg a tápfeszültség kábelek közötti
ellcnállósl. Ha ncm tapasztalunk rOvidzárnI. úgy ráadhatjuk az erősitöre
a 13.8 V-os tapfcszültséget. Azonban
legelöslör jobb. ha egy 10 .. 15 W-os.
10 ... 15 ohmos ellenállást közbciktatunk. mivel a felhasznált IRF520
MOSFET-ck nyilófeszültségct nem ismerJük. es 8 megfelelő nyugalmi áramhoz tartozó előfeszültséget mcg nem
állitottuk be. Ez 87 előtét ellenállás a
draináramokal I A ~ztntJére állítja be.
egyben mcgvédve a MOSFET-ekct a
tönkremeneteltól abban az esetben, ha
az ekkor még pontosan be nem állított
elöfesí'Oltscg meghaladná al JRF-ek
S7..ámára sl.Ukscges értéket. Előzetesen
forgassuk a nyugalmi flramoklll beállító
R 18 és R20 trimmcr-potenciométcrc:k
csúszkáit a rajz szerinti jobb oldali álIÓSM ez felel mcg az előfeszültség
minimális értékének. Adjuk rá a lápfeszültséget. a készüléket helyezzük
adás üzemmódba. A PTI-láncot nem
hnsznáha CZI megtehetjOk úgy is. hogy
a T7 cs T8 tranzisztorok kollektorainak
közö:. pontját egy időszakos álkötéssel
llildre kötjük.
Milliampermcrövcl
ellenörizzük
az erösitö által felvelt ámm nagyságát. R 18 cs R20 segitségc\ el állitsuk
be előbb a TI2 MOSFET nyugalmi
ámmát 120 ... 130 mA értéküre. majd
a Tl3-él. Mindeközben vegyük figyelembe a 022 és 023 LED-ck. illet\ e
a relék által felvett áramOl is! lia T12.
Tl3 MOSFET-ek zámak és nyitnak.
úgy a nyugalmi áram beálliulsával
nem kell. hogy probléma legyen. l ia az
adott példány esetleg lefelé vagy felfelé
eltér. úgy válogassuk R 15. illetve R 16
crtékét úgy. hogy a szabályozási tartományt a szamunkm szOkséges sávba el
tudjuk mozgatni_ A kapcsolnson jelölt
ellenállasértékek mellett a szabályozási sávnak 3.. .4.8 V közön kell lennie.
Könnyen ellenörizhetjilk. ha kétségünk
A második rarist kezdjük a sávszuröknek az összes frckvenciasávban
\'aló ellenőrzéséve l . A véglrallzisztorok tápfeszültséget \ álasszuk le például az Lll fojtó valamelyik vegének kiforrasztásával. Időlegesen válasszuk le
a C45 kondenzátor kivezetései a J4.2
relé kontaktusról. majd erre a kontaktusra adjunk egy SWR-méró közbeik·
tatáshal jelel egy 50 ohmos koaxüilis
kábellel egy RH adóról. (SWR-méről
tartalmazó ad6--\ e\ Ő hel) ett tennészetesen használhatunk SWR analizaIon is.) A .. Ki" kimeneti csatlakozóra
kössünk az I _.30 \1Hz-es stl\ban kis
SWR-értékü 50 ohmos terhelést. Adjunk tápfeszültséget az erÓsitóre. tegyük azt ..adás" ü7emmódba. majd a7
adó(-\evő)t és az erősitöt kapcsoljuk
azonos frekveneiasávm. Az egyes szürök bemeneti SWR-je nem haladhalja
meg az 1.2 ... 1,3 értéket, míg a szűrők­
ben II jelveszteség nem lehet nagyobb
0.2 ... 0,3 dB·nél. A veszteséget úgy
is megbecsülhetjOk. ha az 50 ohmos
terhelésre digitális teljesitmenyméröt
kötilnk. az adó-vevő kimenetet fe lvált\a közvetlenOl aterhelcsre. illet\e az
aluláteresztö szűrő bemenetere kötjük. Mutatós műszerrel egy 0.2 .. 0.3
dB nagyságú veszteséget észrevenni
3. á bra
4. á bra
200
támadna. a nyugalmi áramok értékének
helyes beállítását vagy egyfomlaságát.
Földeljilk le a két MOSFET \alamelyikének gate-jét és nézzük a feh-eu
áram értékének alakulását. Ha minden
rendben van. akkor a FET-tól fLIggetlenül a fehetl áramnak 120 .. 130 mA-re
kell cSökkennie. A hangolás ezen stadiumában ellenőrizheijOk a nyugalmi
áramok hóstabilitasát is. Egy hajszáritÓ
vagy nagyobb tcljcshményü páka segitsége\el a hulőfclülcleket melegitsOk
fel 50... 60C-m és figyeljük a nyugalmi ámm értékének alakulását. Ez nem
változhat meg nagyobb mértékben.
mint 30 ... 50 mA. Ha JllLnden rendben \ an. akkor a hangolás első fázisát
lezárha~uk.
elég nehéz dolog. Ha valamelyik szurö
SWR-Je nagyobb. mmt az elvárt crték. úgy az S WR ± I0% határ között
állítható a sziirö közepső kondenzatomnak (Cll. cu. CJ7. C20. C30)
\álogatás:hal.
A gyakorlat azt mutatja. hogy a
szürő .. szélső" kondcnzátorail csak
\egszükségben kell kicserélni más átéküre. amikor más módszer mar nem
bizonyul megfelelönek. Az esetek többsegében elegendő a ..középsó" kondenzátor csereje. A szurők hangolnsa történhet a bennük található induktivitások meneleinek szethúzáslh al-összenyomásá\al. azonban ez
helyszuke miatt nem mindig kivitele7hetö. A s7üróket leellenöriztUk.
bchBngolluk. rátérhetilnk az erösítő
muködcsére.
Kössük vissza az előzőekben kiforrasztott csatlakot.ásokat. alkatrc!szeket.
távolítsuk el a vezetékbe bekötött ellenállást. Kapcsoljunk az U! MHzes sinf3. adjunk a .,Be·' csatlakozóra
5 \v teljesitményü Jelet. A .. Ki" CSatlakozóra kössünk cgy 50 ohmos terhelést. \alamint telJesitménymeröt
\agy RF-feszUlbégméröt. Ha minden
rendben van. akkor az erösitő klmenetén 50 W nagysagú jelnek kell lennie. miközben a feh'ett aram kb. 7 A
R33 trimmer-potenciométerrel állitsuk be. hogya LED-es kijelző összes
LED-je (017 ... 021) ktgyulladjon. Ezt
követőcn ellenőrizzük a kimeneti telJesitmenyt és a felvett áramot a többi
frek \enciasá\ ban is.
Az öSSles RF savban. különösen
28 Ml-lz-en nagy szerepet jatszik a
C33 és a C44 kondenzátor jó kiválasztása. Ugyan kissé nehézkes s megfelelő érték megtalalásn. azonban ennek
híján az erősítő által leadott teljesitmeny. illetve hatásfok alacsony lesz. A
ki\álaszlas leegyszerusitése erdekében
ajánlott a következő metódus alkalmazása. Kössük be a mjz szerinti értékli.
C33 (kenimia anyagú. rövid labú) kondenzatort. mig C44 gyanánt has7naljunk egy 100 pF-os, felUletszerelhető
(1206 méretU.) kondenzatort. 5 \\ bemenő teljesítmény mellett kapcsoljuk
adásra 28 MHz-en az erősítöt. írjuk
fel a kimeneti telJesitmény értékét. a
felvelt aramot és az erősítő bemeneti
SWR-ét. Kapcsoljuk ki az erősitöt és
C44-gyel párhuzamosan fOlT3sszunk
be meg egy ugyanolyan 100 pF-os
konden7Juort. IsmételjUk meg a fenti
mérési eljárást. és írjuk le a7 adatokat.
A C44 értékének egy bizonyos határig
történő növelésen tűl a paraméterek
RT ÉK '20
l
K imenő ,
teljesítmény
Frekvencia
MH,
I FelvettA áram
Bemenet!
Hatásfok
SWR
%
Hannonikus
elnyom ás
W
54
.1,2
1.2
56
60
3,5
55
7,7
1,2
58
7
"
"
7,4
1,3
6,7
1.2
6,5
1,2
"
"
"
5,6
1,'
44
44
"
21
33
28
Az antenna ft 6 ... 10 MHz-es sávújelnek egyenes-, vagy szupervevö segitségével történő megfigyelésére alkalmas.
Az eszköz II következő funkcionális
elemekre bontható: ~ antennablokk,
amely tartalmaz egy, az antenna jósági
tényezőjét többszöröző. illetve uz antenna jeiét erősítő áramköri megoldást; ~
egy alap rá.dióvevőt. amelynek r~ze az
antennablokk 'ezérlö áramköre: ~ egy
vezérlő áramköri blokkot az előző két
egység vezérléséhez.
>dB
1,8
56
58
"
41
55
3. tablázat
javulása abbamarad. sőt elkezdődik a
romlásuk. A szerzői példányban C44
optimális kapacitás ára 500 pF érték
adódott: 5 darab 100 pF-os kondenzátor párhuzamosan kötve.
C33-nak nem kell okvetlenül
feHHetszerelhetőnek lennie. Itt megfelel bánn ilyen kisméretü kerámia kondenzatOr. rövid lábakkal. Az értékének
a kiválasztása történhet úgy is, hogy
a 200 ... 500 pF közötti kondenzátor
lábait egy csipesszel hozzMrintjük fl
nyák-laphoz. A megldeló érték megtalálása a e44-nel leírt módon történik.
A e33 és C44 kondenzátorok hatással
vannak az erősitő bemenet i SWR-jére,
ezén ezek énékének változatása során
érdemes fclími a kapon mérési eredményeket egy táblázatba. hogy aztán
kiválaszthassuk a legjobb variáns!.
A szerzői készülék esetében a be·
hangolás után kapott végső adatokat a
3. túbhí.zlll tartalmazza. 5 W·os meghajtó teljesítmény mellett az IRF 50rozatu FET-ek frekvcnciakarakterisztikája miatt megfigyelhetö, hogy a7
alacsonyabb frekvenciákon (1.8 és
3.5 MHz) jobban. a magasabbakon
(14 ... 28 MHz) kevésbé erősit a készülék. Ezért arra van szükség, hogy a magasabb frekvenciákon (pl. 8... 9 W.ra)
megnöveljük a bemenct! teljesítményt
annak érdekében , hogya kimeneten
" I 7809
+12 V stab
c,i
"V
I~
GND
470 u
50 W-ot kapjunk. Ezzel szcmbcn az
alacsonyabb frekvenciákon elegendő lesz [l bemeneten akár 2 ...3 W is
ahhoz. hogya ki menő teljesitmény
50 W legyen.
Ha a bemenet! teljesítmény nagyobb, mint 5 W az R22 és R23 el·
lenállások eroteljesen melegedni rognak, hiszen ezek a bemeneti teljesítmény egy jelentős reszét el kell, hogy
disszipálják. Ezért ajánlatos ezen ellenállásokat nagyobb teljesítményű­
nek választani. Továbbá oda kell figyelni , hogya bemeneten ne legyen a
tCljcsítmény 10 ... 15 W·nál több, men
C'"L tönkretehet i a MQS FET-eket.
Érdemes kís6rk:tezni ilZ IRF sorozat más peldányaival is (JRF510,
IRF630. IRF640, IRF740. IRF840).
melyek nyugalmi áramát az IRF520
esetében leín módon állítsuk be.
A szerző kísérleteket folytatott 8 da·
rab IRF MQSF ET-et tartalmazó, 24 V
tápfeszül tsegü erösítövel is, melynek
során megállapította, hogya mas tipusszámu FET-ek használata különböző
hatásfokakat eredmenye7ett. A legjobb
eredményt az JRF740 adta. A fentiekben leirt erősitőben ilyen eseréket nem
hajtott végre. ami viszont teret ad a kiserletező ked,ű omatőröknek Il legjobb
MQ5FET típ us ki,álasztására.
(Ragyio 20/7/7.)
R1
4k7
1= C2
2,
2
~
."
680
". L
V'"
• Jósag"
C5
ov
5. ábra
~
e
Kl . Sá~
~
. 2'
~ _ -I'
2
•
~
I'"
O
RT ÉK '20
3,8 7 2V
R4680
l~~
R5
,
R2330
R3
.
ov
f c<
2,
•
<
<
3
.. .. HarlgOlás·
,
O
Távvezérelt mágneses antenna
MlI ködés
A vezérlő áramkör kapcsolási rajzát
az 5. ábra mutatja. Ezt a blokkot 12
V-os hálózati stabilizált tápegységről vagy akkuntulátorról táplálhatjuk.
Tanalmaz egy 9 V-os stabilizátor ICt, amely az antennablokkban található
antennaerősÍlő tápfeszültséget szolgáltatja. Itt állítódik elő a frekvencia
hangoJáshoz szükséges feszültség, cs
egy lambda-dióda val analóg (negativ
dinamikus ellenállású) kapcsolás ve·
zé rlő feszültsége .
Az RI ellenállással lehet az antenna frekvenciáját hangolni . A K I átkapcsolÓval \álasLthiltjuk ki a fnekvencia
alsávot. Ennek felső (l-es) helyzetében az antennablokkra 0 ... 12 V közötti, mig alsó (2·es) állásában 9... 21 V
közötti feszültség kerűl.
Az egyenesvevő kapcsolási rajza
a 6. ábrá n látható. Ennek alapvető
feladata. hogy segtségével ellenőrizni
lehessen a mágneses antenna jóságát
többszöröző áramkör munkáját. Az ellenőrzés a műsorszóró adók jeiének vételével történik. AGe-t nem tartalmaz.
A széleSS8"ú RF e rősÍlő a T l...T31ranzisztorokon alapuló kapcsolásból áll.
Az AM detektor érzékenysége megnövelése érdekeben az R9, R I O ellenállásosztórói kb. 0,5 Vegyenfeszü ltséget
adunk a Dl detektor diódára. Az RF
erősítő bemenetén egy csillapítótag
(RI, R2) ta lélható, melynek célja az
antennablokkot és a bázis (alap) vevőt.
vagy pedig a kiegészítő vev'öantenna
bemenetel összekötő koaxiális kábel
illesztése. Ha a kiegészítő vevőnek
nincs antenna bemenete. úgy annak
ki nem húzott teleszkóp antennájára a
jelet egy cilindrikus ka pacitív csatolás
révén vihetjük át. Ez a henger egy pár
centiméter hosszú, megfelelő {umérőjíi
dielektromos csőböl áll, melyet kívülről alumínium fóliával tekerűnk be.
Erre felviszünk néhány menetet egy
201
.Anód-
2.
C347 n
r-1
SlV
CU7n\
R'
Re
Bia
1k
r.:)
(C6)
R3
R2
1<1
C2
j4~
~
>fl>flr-o"""-'-Ilf-'-<f{
?'ö
\h
47n
Rl
Sl
T1
2N2369A
R7
510
""".
84V
r-1 ,,,... T2
R' I --,
B-() TO
,----"-H
AnI8orIiIbIo».hOl.
KP303E ,2N3819
2N2369A 11 4 V
c,
."
1N4148
T"
I
R'
t-" 14V
01
R114k7
C8
C"
KP103D,2N3820
,I ~-+*""::::J-.,II
:
>
I 1I~
t=:
4n 7
RO.
C4
47 n
co
8. ábra
'"'
.
I
22,
470
mA
115 V
,
6. ábra
500 mm hosszú szigetelt. többeres
montázs vezetékböl és nz egészet körbetekerjük szigclelőszalaggal. lIa az
antennablokk csak a kl.ilső rádióvevöre dolgozik. úgy az RF erősitő bemenetél és t:ípfesz[llt~égét leknpcsolhatJuk K I és K2 bontás~ha1.
Az antennablokk kapcsolási raj La
a 7. ábrán látható. Ajelek vetele egy
mágneses keretantennával tönénik.
amely a D4 ... D7 varikapokkal együt!
egy adOIl frekvenciát átengedő Le
szürőt (savszürö) alkot. melynek fTek\eneiája feszültséggel állítható. Ezt a
fcsLilltseget a vezérlőblokk állítja elő.
A 02, 03 diódak feladata a TI...T3
tranzis7torokkal felépítctt antenna erösitö \"édelme.
Az antcnnablokkban az antenna jósági tényezőjé t többszöröző áramkör
cgy lambdadiódát (D I) helyettesítő,
analóg kapcsolás tala Iható. Ha változlatjuk az erre ráadott tapfeszültségct,
úgy változtatn i tudjuk az eszköz negati\" dinamikus ellenállását. amit az antennával aIkatolI Le-körbe visz be a
,c
j
0203 1N41 48
04 07 BA16 3
Antenna
kapcsolás. A negath dinamikus ellenállás változásával változik az antennakör jósága is. egészen a gerjedés ig. A
kör jóságának nö\cléséveljavul az antenna szelektivitása. A lambdadióda a
8. ábra szeri nt két, különbözó vezető­
képességű (n- és p-csatornás) JFET-tel
lett megépíhe. Ezen analóg áramkör
karakterisztikaja a 9. ábran lálhalö.
A ,.d·· szakaszon az áramkör ellenállása nagy. és gyakorlatilag nincs hatással az antenna paramétereirc. A "c"
szakaszon az áramkör negati\ dinamikus ellenállást visz be az antennakör·
be. ezáltal megnő allnak Jósága. Ha
áttérünk a ,.b·· szakaszra úgy a kapcsolás begerjed. Ez az üzemmód alkalmas
a bazis \evökészülék be~kálazására.
Az ,.a" szakaszt nem hasznaljuk fel.
Hangfrekveneiás erősitőként bár·
milyen. 12 V-os tápfeszültségű kapcsolás megfelel. A IIF erösítö táplálása egy ISO ohmos. 0.5 W-os ellenálláson kcresztül történik. Ez az RFés IIF-fokozatok jó lcvá!asztásához
szükséges.
2 x 2N5401C
M'
I"
R'
: iru
"o.
, " rl<l-i
r-
k'I"
~i#í
DO
Be
05
T1
C210n
r1l-
~
R2~
l"SOOmm
fo2 D'
"o.
KP307B
7. ábra
202
, ""O.
,.
R".
R'
, "'
R' •
T.1J'
\t
,
Ll:,
1.4 V l
C,
U~
b
, d
,
,
,
•
5
II
1
U. V
9. ábra
Kivitelezés
Azalap radióvcvó egy 180,.,270><36
mm-es osztOI\ f~mdobozban leu elhelyezve (10. ábra). Ennek mmden
áramköri egysége (vczérlóblokk, alap
rádióvevő. RF erősitö) külön. egyoldalas. ü\egszálas anyagú nyák-lapon leli
kialakiha. (Ezek .. vezctckezéséC· egy
éles kés segitsegevel vagták ki. a nem
szükséges fóliadarabokat eltávolitva.)
A vezérlöblokk nyák-rajzát a II. ábra
mutatja. Ez nem lanalman3 a száraz·
elemel és a K I átkapcsolöl. A vcvö
nyák-ját a 12. ábrán , az antennablokkét a 13. ábrán láthatjuk. Mindharom
ábra tartalma7.7.a az alkatrész-bcültctési rajzokat is. Látható. hogy az alkatrészek a föliás oldalon lettek bcültel\"c.
A bcrendc7ésbcn fémrétcg ellenállasokat használtak. A nem elektrolit kondenzatorok fólia vagy kerámia
anyagúak lehelnek.
"r '
c.
• 47 n "•
"
L
'" "
10. ábra
RT ÉK '20
R'
1,
3
C,
oBe ~ oK 1 C3
+,2V
! T
o
,
R'
R3
11. ábra
A vevő RF erosit6jcben használjunk kistcljesitm~n)'ü. npn strukturáJu
RF tr3n7i571orokm pl. BFI99. BFY90.
BFWJO.
2~2]69.
5/ükseges lehet az
gyurure készült. d
0.3 mm-cs zománcszigctelésü rézhuzaJb61. A pnmer
tekercs 45, II s7ekunder 15 menet.
AL anlennablokkban a 2N540lC
RJ értékének \álogntása annak erde-
tranzisztorokat
kében. hogy II 2. ábron láthotó egyenfeszüllseg-ertékcket kapjUK A Dl dióda tetszés S7crinli kislcljesitményü.
nagyfrd.:\cnciás. szilícium lehet. A
Tri trnnszrormátort (orosz) 6OOl'\N
BF680, BF681-g)'cl helycncsithetjOk
Az orosz KP307B jFET tCI~/és "/crinti n-csatornás. nagyfrd.\enciás. min 4
mA draináramu. féhezctö,el helyettesíthetö. A 4 db BA 163 2 db BB 112-\el
is ki\álthatÓ. AL itteni L I tekercset a
permeabilitásII. D - JO mm-es ferrit-
Tri transzfonnátorral azonos anyagokból készítsilk el. 25 menet, leágacis a 4.-nél.
A lambda-d ióda analógot alkotó pl.
2NJ819 és 2N3820 jFET-ek egy kis.
egyoldalas nyák-on lettek elhelyez\c.
Fnnel é" a FFT-ek heüheté~i rajzát a
J~. ábra mutatja.
A \ c\ö eJöJapját a szerző fumérlemezből készítette el. Itt Iclt elhelyc7\"e ti hangszóró mellett az összes
2N2894.
BF679.
>.1.
~
eLe>
o,. T
~
T
T,
9
R
'
1l
f D~
" -H-
~R"
C"
I"
...,~
o
RU
H~n8erOsrtőhOz
Antenna
blokkhoz
c6
Antennához
12. ébra
RT ÉK '20
203
11
II
lEl
lEl
-=»
o
•o
~
j(J
o
o
-d-
•
-m-'±
»
I
~ a
,
....,fo
.
"
Vezérl6tK»:
13, ábra
kezdőszer. . A hangoló potcnciomcter
helipot legyen. melyet lá~sunk el skálá .. a1. Al antcnnacrösitö nyák-ját egy
megfelelö mcrctu müanyag dobozba
telcpithctjOk. Ha CLl a szobában helye:uOk cl. úgy al antennaval cgy kb.
50 cm hoss/lI k03Xkábel kössük össze.
Ekkor a felső hatarfrek\'cncia 10M Hz
tcnminál haszmUjul:, ott közvctlcníll
beköljilk. úgy ra határfrekvencia felső
értéke kb. 12 Mllz-rc nő. (Azonban
ekkor az erősítőt el kell látni nedves-
ellátott nidió\ evot. melyet hangolj unk
a kí,"ánt frek\enciára. Az antcnnablokkot vigyük át gerjcdcsbc, hangotjuk
a frehenciájat mindaddig. amig al
nem egyezik meg a külső \e\ö vételi
frehenciájhal. Ezt a helyet, éneket
vigyük fcl a skálara.
Maga az antenna a 15. ábrÁ n láthatÓ, amely D
700 mm átmérőjű
alumínium karikaból keszüIt, melyet
egy műanyag laphoz erÖsíthetUnk. A
karika szétvágasa elöli fUrj unk bele furatokat. melyek révén fel tudjuk majd
ség elleni ...-édclcmmcl!)
erősíteni.
lesz. lia az erősítö! közvetlenül az an-
(RagyiQ lO/8 3)
Az alap rádióvevö' az antennablok-
kal összekötő kábel hossza kb. l S méter lehet. E7 cgy RG-58 típusú koaxiális kábclböl és egy szigetelt. negyeres.
erenkém d 0.5 mm vastagságú. haj-
lékony vczctékból ál1.
A skala megr.lJzolií!)3 a kth etkc7ö
módon tönenil. Az eszközhöz kapcsolJunk cgy külső, digitális skálaval
A
~
,"
I ~ '0
~T2~
14, á b ra
204
K
tacsu megoldas. mi\el tapleszültsegct igényel mind az ámyekoló. mind
a vczérlő rácsokhoz. Azonban Cl. a
kissé bonyolultabb kialakitás bö\cn
kifi/etődö: a bemeneti jelnek csak
15 ... 20 W-osnak kell lenme. To\ábbl
elöny. hogy il \ísszacsatolast tartalmazó kapcsolásokkal szemben
a7
erősítő müködése nem függ a kimeneti
re7gőkör állapotától. egyszeru behiln-
Egyszerű
AH PA 2 x GK-71-el
Az ismenetésre kerülő konstrukciót tíznél is több példányban megépítette a szerző. RZ3TI ~Jtic.fes='ál ' 0\11.
nagyon jó tapasztalalokat szerene.
\r1indegyil. példány ki\liló technikai
Jellemzókkel bir. a \cgfok könnyen
utánépithetó. egyszeru a beállítása és
az üzemeltetése
Elvi múkódés
A 16. ábrán látható erősítő földelt
kat6dos kapcsolást tartalma7. Ez valamivel bonyolultabb. mmt a földcit
15. ábra
RT ÉK '20
~
w
'"
'"
""
"
"
GK71
~
OM
.'
'1-1"'4--'1'"
011.0 12. 015
!)2&
l0A10
0" .01.
O~
1 N4{l()\
I<SZl3llA
16. ábra
golni és stabilan dolgozik. A végcsövek oplimt'tlis Ozemmódja. védelem
a rövidzárlat és a túlterhelés ellen, a
"soft·· bekapcsolás es a "sleep" üzemmód megléte mind azt eredményezik ,
hogya készülék használata gazdaságos. kicsi a zajhatasa. magas al erő­
sítés linearitása és kevéssé zavar be a
tévé ""ételbe.
A GK-71 típusú csövek a konstrukcióban megbízhatóan működnek.
+3 kV anódfeszUltség mellett nincsenek fes7ültségálÜtésck.
120 V elsörács-feszültség és +700 V másodikdcs-feszültség mellett a leadott teljesítmény l kW Az árnyékoló rácsok
körének kicsi (50 ... 60 mA) az ammfelvétele, ami annak tudható be, hogy
ezek tápfeszültségét egy egyszerű, dc
új megoldást nyújtó feszültségslabilizálás áHítja be, amely a C34 és C35
kondenzátorok nagy kapacitásan. valamim a Tr3 áramlranszfonnátor használatán alapul. Ez utóbbi által szolgállatOll töltőáram a Tri tmnszfonnálor
primer tekercsében folyó árammal ará-
RT ÉK '20
nyos mértékű. A második rácsokon a
feszültség instabilitása nem nagyobb.
mint 15 ... 20 V, ami teljességgel elfogadható mértékű. figyelembe véve a
OK-71-cs csövek második rácsanak
kis meredekségét. Ennek betudhalóan
ilyen értékek mellett sem romlik el az
erősítő linearitása.
A végcsövek első rácsának feszi.lltségét egy szabályozható zeneranalóg kapcsolással stabilizáljuk.
amely a D9, DIO. Tn, TI4 elemeken
alapul. A D9 zener feladata a Tl3 és
T14 tranzisztorokon fellépo feszültség maximalizálása. Az R22 trimmerpotcnciométerrel állíthatjuk be a lampák nyugalmi áramát.
Az erősitöben az anód láncot párhuzamos módon tápláljuk meg. ami
megbízhatóbb és biztonságosabb
megoldás. mivel a kimeneti rezgőkör
elemein így nem lesz nagy egyenfeszültség. Esetünkben a kimeneti teljesítménynek a 28 MHz-es sávban fellépo 15 ... 20 %-os csökkenése sem jelent
nagy problémáI.
Az erősítő bemenetén ta iliI ható Tr5
szélessávú tranSzformátor feladata az
illesztés az adó-vevőhöz. max. SWR
= 1.5 érték mellett az összes hullámsávban. Még az olyan készülékek esetében is. amelyeknek nincs beépiten
antenna tuncrje. Az L4. LS. C12. CJ3
alulálerejZIÖ szűrő vágási frekvencülja
32 MHz. FeladataaGK-71 lámpák bemeneti kapacil.ísának kompenzálása a
nagyfrehenciás sávokban.
A PA tApegysége a Trl...Tr3 transzfonnátorokon alapul. Ha a K5 kapcsolót zárjuk. ugya feszültség az Km 1
kismegszakllón, az L ll , L12, C36,
C37 szúrön és az Lal halogén lámpán
át a Tri és Tr2 transzfonnátor primer
tekercsére kerti\. A halogénlámpa feladata a PA ,.lágy" bekapcsolásAt biztositani, ez:\ltal megnöveini a csövek. ill.
a többi alkatrész élettartamát.
A C25. C26 nagyfeszültségű kondenzátorok feltöltődése után az R28,
R33 ... R35 ellenállásokból álló osztóról
a feszültség egy része egy kis müködési hiszterézisü védelmi automatikara
205
(T4 tranzisztor és J3 relé) kerül. Ha a
Tr2 es Tr3 transzfomullorok szekunder tekercsén nincs tlllterhelés. ill. r6\idzár. akkor T4 kinyit, bekapcsolja a
J3 relét, ?árulnak a B.I kontaktusok.
rövidre zárják az La I halogenizzót.
A trnnszformillorok primer tekercseire r.ikerill a teljes hálózati feszültség.
ezzel egyidőben pedig 37 EI, E2 vegcsövek a 13.2 kontaktusokon át fütő­
feszültséget kapnak. Ha túlterhelést,
rövidzárat észlel a rendszer. úgy T4
bázisán a feszültség lecsökken, a tranzisztor lezár, a J3 relen át nem folyik
áram. a transzformátor feszilltségct
az Lal izzón át kap. Ez az izzó 1...2
A szmten korlátozza a felvett áramot.
ezzel megakadályozva a TrI és Tr2
transzfomuítorok, illetve a végerősítő
teljes tönkremenetelet.
A tápegység összes egyenirnnyítója
feS7filtségkétslere7ö kapcsolásu. E7
segít egyszerűbbé tenni a transzformátor\, egyben nö\eli annak megbízhmóságát.
Várakozó (lzemmódban a lámpák
tütőszálára 10 V-os feszültség kerül.
Ha az erősítő átkapcsol a maximális
kimenő teljesítményt biztosító aktív
üzemmódba. akkor a csö\ekrc a K3
kapcsolónak a rajz szerinti felső állásában a teljes. 22 V nagyságú tütöfeszültség kerül. illetve az alsó állás
esetében 17 V. Ez utóbbi esetben az
erősítő csak a névleges teljesítmenye
50%-31 tudja leadni. Mindez nem jár
semmiféle jelminőség romlással, al
erösítő ebben az állapotban telszés
szennti ideig maradhat. ..sleep" (alvó)
üzemmódban a 13.2 kontaktusok teljesen lekapcsoljak a csövek fűtését.
Aktiv "TX" üzemmódra gyakorlatilag I másodperc alan át tud állm
az erősitó. Ehhez csak egy rövid ideig meg kell nyomni a "TX" nyomógombot (Nyi) vagy pedig a "PlT"
üzemmód pedálját. amely a Csl csatlakozóra van kötve. A pedál Csl-ct
fbidre Lárja. ekkor rajta kb. 10 mA
áram folyik. A TI trnnzisztor kinyit,
bekapcsolnak a J I és J2 relék, amelyek
a teljesitményerősitö be- és kimenetét,
valamint a vezerlöblokkot váltják. Ha
a .,QRP·' átkapcsoló (K4) kontaktusai
nyitottak. úgy a T I Iranzisztorra nem
kerül feszilltség, ami megakadályozza.
hogy a7 erősitő átmenjen akth üzemmódba. Az adó-\evő jele. kihagyva a
teljesítmenyeTÖsítŐt. közvetlenill az
antennára és a wauban kalibrált skálajll. a kimenő teljesítményt mutató MI
méróműszerre kerül.
..TX" (lzemmódban a J 1.2 relékon-
206
taktusok az első rácsok tápfes/ültséget
stabilizáló áram körre fbldct adnak. a
PA pedig aktiv üzemmódba megy ál.
Al M2 mérőműszer ekkor az E I és E2
csö\ek nyugalmi áramát mutatja.
A csövek hütését segítendő a keszll1ékházba be lett építve kél venli·
látor. melyek alacsonyabb tápfes7ültségről üzemelnek. így gyakorlatilag
zajmentesek. Teljes tnpfeszültséget
csak akkor kapnak. ha a rádi6csö\ek
szekeiójában a hőmérséklet meghaladja a 100 "C-ot.
A ventilátorokat \'ezérlő egység
alapját a T2. TS ... T7, Tl2 tranzisztorokjelentik. Ha ..TX" üzembe kapcsolunk. úgy a TI tranzisztor +24 V-os
kollektorfeszültsége a D3. RII hincon
át a C8 kondenzátorra kerül. amely
8 ... 12 s alatt feltölt. és így ri T2 tranziszlor kinyit. Ez ruldrezárja a T6 bázisáto a tranzisztor lelár és a T5 bázisára
rákerül gyakorlatilag a teljes +48 V-os
feszültség. melynek nagyságát az R 19
trim mcr-potenc iométerrel á II íthntj u k
be. A vcmih'ttorok teljes fordulatszámmal kezdenek el dolgozni. Az adás
üzemmód befejezése után a berendezésünk várakozó ilzemmódba ter ár.
amikor is C8 kondenzátor lassan kisül a T2 bázisláneán át. ezzel együn
a \entilátorok 2 ... 3 percig még magas
fordulatszámon működnek tovább. Ha
az adás üzemmód 10 másodpercnél
rövidebb. lIgy a C8 kondenz..átomak
nincs ideje teljesen feltöltooni és a
vcntilátorok alacsony fordulaIon fognak működni: nem keltenek felesleges
Lajhatást. Al RI3 ellenállás határozza
meg a T6 tranzisztor munkapontját.
amikor is a rádiócsö .... ek szekciójában
elhelyezett RK I termisztor. érzekelve
a hőmérséklet 100 {JC fok f(ilé történö
emelkedését, clkezdi lezámi a tranZiSllOrt és a vemilálOrok fordulatszáma megnő. Az RI7 és RI9 IrimmerpOlenciométerekkel lehel beállitani a
vcntilátorok minimális, illetvc maximális fordulatszámát. Amikor az erő·
sítö .. sleep" üzcmmódba megy át. akkor a T 12 tranzisztor kinyit, ekkor T5
bázisa a fbidre záródik. a ventilalorok
kikapcsolnak.
A ..sleep" üzemmód vezérlését a
szerző már több más konstntkcióban
is sikerrel alkalmazta (ld. például RT
201911.). Az ezt vezérlő áramkör (TS ...
Tl2) a követke7ő módon műkődik.
A végerösítőt hál6zatra kapcsoljuk. a
C5 feltöltődés! ideje alatt (30 .. .40 s)
a T9 tranzisztor nyitva \an, ami kinyitja a T8-at is. ez pedig kisüti a C6
időzitő kondenzátort. Ezt követöcn C6
elkezd fehöltödni. ami az R8 trimmerpotenciométer állásától fLiggöen 20
másodperc és IS perc közötti időtar­
tam lehet.
Amikor bekapcsoljuk a ..TX" üzemmódot. mindannyiszor a T I tranzisztor kollektorfeszültsége az R3 ellenálláson át kinyitja a TS tranzisztort és
kisüti a C6 kondenzátort. Ha azonban
C6-nak ideje van teljesen feltöltódni.
úgy kinyit a TlO, Til Darlington·pár
és a T4 bázisát a fbldpotenciálra kÖli.
Ez utóbbi tranzisztor lezár, J3 rdé denged. a cseh·ek fíítése kikapcsolódik .
Úgyszintén kikapcsolódnak a \cntilátorok is. mig a Tri és Tr2 hálózati
transzformátorok primcrtekercsei ismét az La I izzón át kapnak feszültséget. Ezzel egyidejűleg kigyullad a
..sleep" üzemmódot Jelző LED.
A készülék ebben az üzemmódban
bármilyen hoss/u ideig megmaradhat.
miközben a PA állal felvett teljesítmény nem több SO W-nál. Elég csak
rálépni a pedálos kapcsolóra és egy
másodperc múl .... a az erösítő rmir készen is ali a teljes teljesítménnyel történő forgalmazásra.
A Dll és Dl2 diód:ikka1. valamint
a C23. C24 konden7.átorokkal felepített feszültségkétszerezó egyenirányító táplálja ezen automatika fokozat
ÖSS7es :iramkörét. reléjét.
A K3 átkapcsolóval \alaszthlltjuk
meg az E I és E2 vegcsövek fütőfe­
szültseget 22 V vagy 17 V értékben
Az K1 átkapcsoló segítsegé\el pedig
állandó jelleggel a nagyobb tapfeszültseget adhaljuk a csővekre, amI versenyek alkalmával előnyös lehet.
A T3-at tartalrnazó fokozal ff-Iadata a C I forgókondenzátor védelme az
álló- és a forgórészel- közötti átütéstől.
átcgcstőL amely akkor következhet be.
ha az antenna áramkörében szaklldás
lép fel. Ha ezen a kondenzátoron 300
V-nál nagyobb RF-feszültség lép fel.
lIgy az az R46. R47 ellemll1ásosztón és
a D27 diódán át a T3 bázisára kerül. a
tranzisztor I-inyit. Ez söntöli a T4 bázisat és az erösitő átkapcsolódik .. sleep"
üzemmódba. A müködési kilszöbértcket az R48 trimmer-potcnciometerrel
tudjuk beállítani.
Megépités
A PA-t egy álló késáilékházban epitettc meg a szerző (17. ábra). melynek
méretei 240><420><:420 mm. A megfelelő stabilitást hizl0sitó vázat
15:.15 mm-es idomacélból hegesztette össze. A készülékházat belülről
RT ÉK '20
17. ábra
a 18. ábrán látható módon - 4 szekcióra osztotta. Ez a technikai megoldás
jó szerelhetöséget és megfelelő s.l~llő­
zést, hűtest biztosí!.
A ház elülső lapján lettek elhelyezve a \-'czérlöclcmck, indikátorok. ellenőrző műszerek, A "PWR", "QRP"
és "TUNE" kapcsolók szintje alatt
található résen át érhetők el a lrunmerpotcneiométcrek tcngclyei. A halSó falon találhatók a CsI és Cs2 nagyfrekvenciás csatlakozók. a földeles csatlakozója, a "PTI" csatlakozója (CsJ) es
a vemilátorok,
Az ÖSSLt:S RF csatlakozó, a f'Oldt:lőpom, a blokk kondenzátorok. a C I
és CJ I forgókondcnzatorok egymással
össze vannak kötve egy. uz előlap és a
hátlap kÖLölltengelyirányban áthaladó
15x0,5 mm-es rézszalagga!.
At. L I tekercset d = 5 mm-es rezcsöböl készítsük el D"" 50 mm-es
belső átmérovel, 10 menetet tekerve.
8... 12 mlll-I."S menetemelkedéssel. A tekercs induktivitása 2,8 mikrol!. A tekercsrollcágazást a C30 kondenzátorhoz
I:SÖ végétől számítolt J., 4., 6. és 8. mcnetnél készítsünk. AJ. L2 tekercs d = 1,5
mm-cs lakkszigctc1ésű rezdrótból kész [lit
D = 50 mm-es kerámia testre. A menetszáma 27, az induktivitás.1 24 mikroII.
A leag37.8sok az L I felé esó "égétől S7.ámÍlolt 3., 8. és 15. menclllél vannak.
Az LJ tekercs négy, egyenként 80
menetből alló szekcióra van osztva.
Ezeket d = 0,2 mm-es selyemszigetelesű rezhuzalból "vad" tekercseléssel
készítsük cl D = 8 mm-es kenimia
csévetestre. Az egyes szekciók között
2.5 mm távolság legyen. A tekercs induktivitása 250 ... 350 mikroH.
RT ÉK '20
Az alulateresztó szűrő L4 és L5 tekercsei d · 0,7 mm 70máncszigetelésű
rezhuzalból készültek D = 8 mm-es
átmérőre. Mindkclló menetszáma 10.
induktivitása pedig 1.1 mikroH.
Az L6 eS L7 fojtók d = 0,7 mm zománcszigetele.sű rézlluzaiból az R42 és
R43 ellenálláskon vannak megtckerve.
Az L8 és L9 anti parazita fojtók mindegyike 7 menet d=I,3 mm acélhuzalból D = 8 mm átmeröre megtekerve.
Az LIO anódfojtó az ,.Ameritron"
teljesitmenyerosítőben hasznalatos fojtó analógia. Ez d = 0,38 mm-es 20máncszigete1ésű rézhuzalból készil1
D = 24 mm kerámia esévctestre. a menetek szorosan tekerve, három szekcióban rendre. 82+55+42 menettel.
A szekciók közötti távolsag 20 mm.
Megtekercselés után a tekercset rögzítsük ragasztóval vagy lakkal.
Az Lll és Ll2 hálózati szűrők
egy TVSz-IIO típ. (orosz) hálózati
transzformátor fél vasmagjára lettek
megtekerve. A tekercsel d =: 1,O mm
hajlékony teflonszigetelésű kábelból
bifilárisan készítsük. annyi mcnettel.
amennyi belefér avasmagba,
A TrI an6dtranszformátor LATR1MJ9 A tip. (orosz) toroid vasmagra
készUlt, melynek terhelhetősége 2 kW.
Az J. primer tekercs 240 menet d =
1.4 mm zománcszigetelesü rezhuzalból. Az üresjárati aram nem lehet na-
gyobb, mint 0,3 A. A ll. nagyfeszültségű (1100 V) tekercs 1250 menetű
d = 0,67 mm zomancszigetelesű rézhuzalból. Az ámyékol6rács tápfeszllltségét (270 V) adó lll. tekercs 580 menetel tartalmaz, d =: 0.045 mm zománcszigetelesű rézhuzalból.
A Tr2 transzformátormin. 200 W-os
legyen. A ll. tekercs feszültsége 100 V,
anyaga d '" 0.2 ... 0.3 mm zománcszigelelésü rézhuzal. A lll. tekercs 21 V-ot
szolgaltat, anyaga d = 0.7 mm zománcszigclclésü rézhuzal. A fútöfeszültseget adó IV. tekercs 22 V-os (Icagazások 17, illel\c 10 V-nál). d= 1.5 mm
zománcszigetelésü rézhuzalból.
A Tr3 transzformátor OL 70x40x20
mm-cs (orosz) toroid vasmagra keszűi, amilyet az ipari áramtranszfor·
mátorokban használnak. Ennek primer
tekercse 3 menet d = 1,4 mm zománcszigctelésü rézhuzalból, a menetek
egyenletcsen legyenek elosztva a vasmag mentén. A szck-under tekercs
75+25+25+25+25+25 menel, d = 0.45
mm zománcszigetelésü rézhuzalból.
A Tr4 nagyfrekvenciás transzformátor orosz K20xl0 x 5 mm-cs gyürü
\'asmagra készült, anyaga 200-400NN
ferri!. A ll. tekercs 20 menetböl áll,
anyaga d = 0.38 mm zomancszigetelesű rézhuzal. Az l. tekercs gyakorlatilag egyetlen, a gyüTŰn átvezetett es a
Cs2 csatlakozót a 12.1 átkapcsoló relé
\
lB. ábra
207
kontaklUsával összekötő huzaldarabból áll,
A Tr5 transzformátor d 0.7 mm
zománcszigetelésü rezhuzalból készült
orosz K30"::!Ox6 mm-es ferrit&yürürc.
melynek anyaga YCs20. A transzformátort hlirom összesodort (két sodraú
cm) drótból készítsük. nlinden tekercs
10 meneIből lill. Tekintenel a vasmag
anyagának sz6rasára a pontos menetszámot és a sodrat SÜTÜségét a behangolás során kell pontosítani.
A teljesítmény erősi!őben használt összes (orosz) relé :!4 Y-os, A
JI. J3 típusa RE~33. a n-é RENJ~
A kis-megszakiló tipusa VA47-29.
A y I vcntihitor 48 Y,·0.25 A-es. mé·
rete 120~ 120"32 mm (pl. DI238F48B
vagy EFBI248HF). A Y2,ventilátor
számitógép lápegyscgéből számlazik.
12 Y/O.15 A-cs. mérete 80- 80- 12
mm. Az M 1 müszer végkitcrése 1 mA.
az M2-é I A.
A CI kondenzátor kCI-. v. hl'lromszckciós légforgó-kondenzátor. amilyet ..old timer"' rádió\e\ökben használnak (az álló- és a forgórész közöni
légrés mm. 0.3 mm). A kondenzátor
nlinden egyes szekcióját kössilk párhULamosan. Az anódkörben lé\o C31
forgókondenzátor egy (orosz) UYCs66 típ. fizioterápiás eszközből származik. Lényeges. hogy az álló- és a forgórész közötti légrés min. 0.8 mm legyen.
A CI5 ... Cl7. C:!9. C30 tipusa KVI-3
(10 kV-os kerámia adókondenzátor)
vagy KI5 (3 kV-os kerámia). A többi
kondenzátor csillám dielekmkumu.
A CI2 és CIJ lnmmerkondenzatorok
kerámia anyaguak.
A nagyfeszültségü egyenirányit6ban lévő C25 es C26 fémezen papír
kondcnztÍlorok 100 mikrofarádo~k.
feszültsegü\.. 2 kV. Ezek helycttesithctők 10 darab sorba kötött 400-450 V-os,
470-680 mikroF-os elektrolit konden,iiIorral, A kondenzatoroJ.. feszültségkiegyenlitése érdekében mindegyiküket
söntöljük egy-egy 220 kohm..:! \\-os
fémr"Cteg-ellemillással.
A KI forgókapcsoló egy R-130 tip.
(orosz) rádi6ríllomoisból szánnazIk.
azonban beépítése elölt az érintkező
fcHllctekct ujra ezUstözlék. így 2 ... 2.5
kW tcljesítményt is lehet vele kapcsoIni A kapcsoló 10 fokozatura Iclt benllit\a. valamint a 2. és 3. tárcsákkaltörtcnik az 1.8.3.5 és 7 MHz-es sávokhoz
szOkséges kiegeszítő kondcnzatorok
bekapcsohi.sa.
A PA-ban használt ellenállások
többscge 2 W-os fémréteg-cllenállas.
Az R44 indukciómentes 10 W-os el208
lenállás. az RK l-es termisztor NTK
jellegü.
A La l halogénlámpa 250 ... 500
\\230 V. átméröJc 8 mm. hossza
78 ... 115 mm. Az izzót gyári kerámiafoglalatban helyczzOk el az erősítő
belscJében. a hom loklap mögé. Hogy
látszódjon ennek V'ilágitó állapota.
az előlapra a megfelelő helyen fúrJunk egy 3 mm-es furato!. A GII ... GlJ
glimmlámpa. színük piros. zöld és kék.
a LED színe kék.
Félvezető hclyettesitések : KT315G
8C182B, BC546B, KT36IG BC2128.
8C556B:
KT805BM
BD244C: KTR14G
BOI40c:
KT829A
BD244C; KT837A
BDI4OC; D2E es D9E OA .... AA ... :
D814A ~ ZPD8.2: D817A - 56 V/5
W zener: DSl7G
100 YJ5W zener:
KD213A
80SQ045; KSZI39A ZPD3,9; 10AlOO - BY255. A TI. T4
és T5 tranzisztorokat hissuk 25 em!-es
hütöfelOletekkel.
Az alkatrészek többségct nyáklapokra szereljCik. A tclJcsítménymérő
nyakJa közvetlenül a Cs:! csatlakozóihoz van erŐsít\'e. Az MI müszer kalibrálásához szükséges R49 trimmerpotcnciométer tengelye szamára fúrJunk egy lyukat a keszülékház hátsó
falába. Cs2 mellé.
Elesztés. beállítás
Az erösitő elsődleges beállítása a
Tri transzformátor fcslCiltségmentes
állapota mellett történik. Yalasszuk
le tovabbá ennek és a Tr2 transzformátomak a II tekercset az egyenirányitókról. E l őször ellenőrizzük
a T48 VJ+24 V tápfeszOllségek és a
GK-71-es csövek fütöfeszültségének
meglétét. majd ellenőrizzük és állítsuk be az automatika blokk müködését. \alamint a ventilátorok optimális üzemmódjtn. Az RK I termisztort
melegitsük fel 100 C -ra. es az R I 3
trimmer-potenciométerrel állítsuk be
a magasabb fordulnts:támhoz tartozó
küszöböt. A ma.'<imtÍtis fordulatszámot az R19, a minimálisat az Rl7
trimmcrekkel állíthatjuk be. Az R51
ellentÍlIás értékét olyannak válaszszuk meg. hogya V2 ... enlilátoron
•• TX" üzcmmódban a feszültség ne
haladhassa meg a + 13 N'-Ol. A \édelmi elektronika müködését ugy eltenőrizhctjük. hog} a T4 bázisára cgy 12
kohmos ellenálláson át T24 V-os feszültseget adunk. és az R18 trimmerpotenciométcrrel bcáJJitJuk a JJ relé
kapcsolás i pontját.
A GK-71 csöveket - különösen
azokat. am~lyeket régóta nem használtak eh:i,etesen egy kis .•edzésnek'·
kell allivetni. Ekkor 12 ... :!0 órún nt
adjunk rájuk fütöfeszültségct, aminck
hatására a csövek emissziója bcall al'
előirt értékre.
E<':ck utnn a Tr2 transzfomltÍtor II.
tekercsét kössuk rá az egyenininyítóra és ellenőrizzük az első rácsok
feszilltsegét stabilizáló áramkört. Az
előfeszültseg értéke az R2:! trimmerpotenciométer segitségével -90. 130
Y közölt kell. hogy áltítható legyen:
a feh ett áram értéke 8... 10 mA. ezt a
J 1.2 relékontaktusokon tudjuk mérni.
Kössük rá a hálózatra a Tri tranS7formátort és merj ilk meg a csö ... ek árnyékoló rácsán a feszültséget, amcly
értéke +600 ... +700 V kell legyen.
A második rács feszültségének jobh
stabiliálása érdekében. szükség esetén
a Tr3transzformalOr II. tekercséncJ.. ki\ezetései! eseréljUk fel egymas között.
Végül pedig a= érinléweddml
eJ6irusok maYl"uilis betartása me/leli el1cnőrizzOk a nagyfeszOltsCgü
egyenirányító\. EIÖSZör a III tekcrcsröl adjunk rá +270 V-os feszültséget
és cllenőnzzük a kondenzálorokon
fellépo feszültségeket. Csak ezt követően adjuk rá a teljes fCslmtsegct a
Tri translfonlliitor nagyfeszültségű I.
tckercséről Az egyel11rányító klmenetén terhelés nélkül 3100 ... 3300 V-nak
kell lennie. mig 0.6 A terhelés mellett
2900 . .3000 V-nak
l-la minden fcszmtségértekct megfclelőnek találunk. úgy az erösitőt
kapcsoljuk ..TX" állásba. es állítsuk
be a radiólampoik nyugalmi áramat
140 ... 150 mA értéküre.
A lap\'ető fontosságú annak megvizsgálása. hogya .. hangolás" és ..munka"
Uzemmódokban nem lép-e fet gerjedés.
Ennek esetleges meglétéröl (bánnely
sa ... ban) a CI (..~ C31 kondellZlitorok kolönböző állásai mellett a nyugalmi amm
hirtelen megnövekedése. a \ édclmi
automatika bekapcsolása tanuskodik.
A gerJcdcst indikalhalJuJ.. cgy glil11mhimpa scgitségével is. Ezt crösitsilk
egy s7igctclö anyagból készült rlldra és
közelitsUk a kimeneti rezgőkör egyes
clemeihcz. Csak az esetleges gerjedés
megszüntetése után folytassuk a PA to\ábbl beállitasát!
A bemenő\..öröket és az aluláteres;,:tö
szürQket a Tr5 transzformátor menetszámának változtatásaval és a CI:!.
CIJ kondenl.atorok értékená \'álogatása\al állítjuk be. Ennek során használjunk 15 .. 20 IN bemenet i tclJesitRT ÉK '20
menyt. érjük el a cidiólámpák azonos
terhelésé! - különösen 28 M!l z-en.
Az erősítő kimen.etére kössünk 50
(75) ohm ellenálhisú. 1...2 kW teJjesitményü műtcrhelést, a készülé,kházat
lássuk el védőfölde l ésse[ , a PA hemenctére adjunk 5 ... 10 W teljesítményű
jelet. A magasabb RF-sávokon hangoljuk be a pi-kört az L 1 tekercs leágazasamak megválasztásával. A munkát
a 28 MHz-es sávval kezdjük. A eJ I
kapacitása a lehető legkisebb legyen.
A 14 MHz-es savban a teljes tekercset
használjuk. Ezt követően az L2 tekercs
meg fe l elő kivezetesének kiválasztásával és a CI5 ... C17 kondenzátorok kapaci tásának válogatásával hangoljuk
be az alacsonyabb RF-rrekvenciákhoz
tartozó pi-kön..
A kimeneti teljesítményt mérő
áramkört az e rősitő kikapcsolt alIapotában is beá11íthatjuk. Elegen d ő a PA
bemenetére 100 W-os külső jelet adni
és az antenna csatlakozóra egy 50 ohmos terhelést kötni.
Az előzetes beá11ítasok befeJeztével a teljesítményerösítönk bemenetére adjunk 20 .. .30 W-os jelet, és még
egyszer ellenőrizzük a kimeneti rezgő­
kör átviteli karakterisztikáját. l kW kimeneti teljesitmény esetén az anódáramok értéke elérheti az 500 ... 600 mA-t.
(Ragyio 20/8/4.)
"Forrasztani csak pontosan, szépen... - ezekkel érdemes!"
SMA-50
Fahrenhen 28011
Analóg 'orrasztóállomás
Digitális forrasztóállomás
IransZ10rmMIII + páka + pikalll1ó. szivacs
-
48 W-os gyors felfútésú páka
beállllható hőmérsékH ISO ... 420 ' C
hőálló szilikon kábel
szilikongumi amarkolalon
szerszám nélkOI cserélhető pákahegy
tiszmó szivacs
árban foglatt 5 db kl pákahegy!
csak
17.990 Ft
IranlZ1l11mílor + pika + pikalanó.lzivlccsll
-150 ... 450 ' C-fok, digilálisa~ fo~. állIIható
- 24 V/48 W-os hóérzékelős,
kerámia fúló belétes páka
- k~. alakú, könnyen cserélhető pákahegyek
- fix hőm állttó gombok: 200/300/400 OC
- dupla LCD: klván\Nalós pákahómérséklet
- külön is rendelhetó páka (2500 FI)
és pákahegykészlel (2490 FV4 db)
csak
23.990 Ft
•
.,
'''''
HAM-bazár Budapest XIII., Dagály u. 11. I. em. fotyosóközép H-P. 09-14, Cs. 09-17 óra
Rondoljon. po:t.:ln i: olküldJük. ;] po:t.::lkolt::oog fel::;.z.:lmlt:l:;,;o:v:ll!
1550 Bud;lpO:t. pf 123
239-4932/36 239-4933/ 36
hombozo r@ r:adiovil::lg.hu
RT ÉK '20
www.r.::ldiovll:lg.hu
D
209
ca de HA ... ca de HG ...
2019
Lendvai Klára HA5BA, ha5ba@kispest.hu
Ha június, akkor HAM RADIO és Németország . Ezúttal június 21. és 23. között fogadta Friedrlchshafen a 44. HAM
RADIO Nemzetközi Rádióamatőr Kiállítils és Vásar és annak keretrendezvénye, a 70. DARC Constance Konferencia résztvevőit; szám szerint 184 kiállítót, 32 országból,
valamint a közel húszezer látogatót. A találkoz6 és annak ünnepélyes megnylt6jának díszvendége volt dr. Joseph Hooton Taylor Jr. (K1JT) asztrofizikus, a Prlnceton-I
egyetem 78 éves professzora, az FT8 (és elődei) modulációs mód kidolgozója. Fizikai Nobel-díját csillagászati
tudományos eredményeiért kapta, melyek elvezettek a
gravitációs hullámok Igazolasához. A HAM RADIO kiállításon az élvonalbeli professzionális kiállít6k ismét
rendre felsorakoztak. Megtekinthettük többek között a
DJtona, az ICOM, a YAESU, a Splderbeam újdonságait.
30 éve áll a Budapesti Rádióamatőr Szövetség (BRASZ)
élen Békei Ferenc (HAS KU), aki iden 70 éves! 44 éve len
ujdondásza és 37 éve fószerkesztője a Rádiótechnika foly61ratnak és annak évkönyveinek. Szerencsés embernek
tartja magát, mert azt vallja: munkája egyben a hobbija ls.
Gyermekkori álom megvalósulása 16 éves korában kezdő­
dött, amikor jelentkezett a Budapesti Radló Klub !anfolyamara. Az A-8-C amatórvizsgák letétele után 1971-161, mint
HASKU "szörfözheteU" az élerben. A Magyar Rádióamatőr
Szövetseg (MRASZ) 1989. december 9-el rendszerváltó
közgyűlésének levezető elnökeként szerzett elévülhetetlen érdemeket a közösségért való önkéntes munkában.
Többször jelölték országos elnöknek, ám ezt a feladatot
nem érezte magáénak. Hiszen on volt a Rádiótechnika, a
Hobby Elektronika, a Reményi István Rádióamatőr Alapitvány (melynek társalapítója) és a BRASZ elnökl poszt ja,
amelyet 1989. november 17-től megszakítás nélkül napjainkig betölt. Az igazi szakmai kibontakozást számára a
szakújságírás jelentI. Egy kis statisztika az elmúlt 44 év
"terméséből": több, mint 1000 müszaki és mozgalmi cikk,
500 lapszám, 7000 oldal, 40 könyv szerkesztése, irása fű­
ződik nevéhez. A MRASZ országos elnökségében több
ciklusban tevékenykedett. A késő kilencvenes években,
látván a Szövetség akkori kritikus anyagi helyzetét, javaslatilra vállatták a területi szövetségek tagdij-visszatérítésük csökkentését. Ez akkor a szövetség megmentését
jelentette! A Budapesti Rádióamatőr Szövetség (korábbi
nevén MRASZ Budapesti Szövetsége) elnökeként minden szakágl Budapest-bajnokságon és sok országos
bajnokságon ls nívós versenydíjakról gondoskodik harminc ével 30 éves BRASZ jubileum alkalmából a Budapesti Sportszövetségek Uniója elnökétől, dr. Kamuti
Jenó olimpiai bajnoktól (képen balról), munkája elismeréseként kitüntetést vehetett át a Budapesti Városházán.
Elnök úr, kedves Feri, köszönjük és szívből gratulálunk!
210
A rendezvény mindhárom napja tartalmas programokat
kinált, érintve a rádióamatőr élet különböző szegmenseit. Álljon itt néhány izelítónek : Contest akadémia,
SOR akadémia, ENIGMA és egyéb titkosítási protokollok, a Radio DARC közönségtalálkozója, ARRL vizsga ,
Morse vizsga, YL-Meeting , SWL tanfolyam és vizsga ,
DIG-, AGCW., SOTA-találkozók , élménybeszámolók.
Külön öröm és büszkeség , hogya ,,2018 . év OX Expedícl6ja" cimet a VP6D Dude Island nyerte, melynek
magyar tagja HAONAR Laci volt. Az oklevél átadására
a HAM Radio kiállításon, a OX Fórum keretében került
sor. Szövetségünk standját idén ls HA5BA és HA5lC
építették és müködtették. Budapest a 2019-es évben
Európa sport fóvárosa , az eseményre nagyméretű
roll-up-ot helyeztünk el a standon. A szokásos QSl·
forgaimat Ze/el Csaba (J:lG5DX) QSl manager bonyolította, a t61e megszokott csendes, am igen szakszerü
m6don. Ahogy repülnek a hónapok, már megkezdódött
a visszaszámlalás ; irány a 45. HAM Radla, 2020. június
26. és 28. kőzőtt , a Bodensee partján!
RT ÉK '20
1971 , Budakalászi Rádióklub. Németh Tibor, az akkor
16 éves fiúcska Itt sajátította el a rádióamatőr tudomány
alapjaIt, majd ezt követóen1973-ban már a HA7TM hívójellel rádiózott, napl szinten. Belekóstolt a rádl6-lránymérésbe, rádiótöbbtusába ls, Jöttek sorra az országos
eredmények. 1974-ben megalakitotta az Érdi Rádiókiubot. Számos országos bajnoki eim, több nemzetközi
helyezést követöen 1993-ban kltunletést vehetett át a
Sportminisztériumtól. Az. érdi át játszók telepítése a nevéhez fílzódlk, a mal napig felügyeli , karbantartásukról
gondoskodik. A '90-es évektól számos expedícióban vett
részt, hallhattuk EAS/HA7TM, HA7TM/PT7, JV/ HA7TM,
3B8/HA7TM , 5B/HA7TM, 6W/HA7TM, HA7TM/HI9, T88CJ
hívójelekkel rádlóznl. 2008-ban kezdte el a műholdas tevékenységet, egy 3D rendszerrel, amit egy G-5500 és egy
GS-232 forgatórendszer vezérel. 2008-ban megnyerte
az IARU HF Vitágbajnokságot, ezért mInIszteri Elismerő
Oklevelel vehetett át. 2010-ben költözött Jelenlegi aTHjára, oebrecen.Halápra, ahol létrehozta a HG7T világszfnvonalú versenyállomást. 4 db 35 méteres tornyot álHtott, melyeken 3-elemes Vagi 40 more, 2x 6-elemes Vagl
20 more, 6-elemes Vagl 15 more, 7-elemes VagilO more
kapott helyet. A berendezés pedig nem egyéb, mInt
FTdx5000MP készülék. A 201 O-es és 201l-es években az
" Év RÖvidhullámú Sportolója" címet elnyerte. 2013-ban a
HG7T hivóJelét az Érdi Városi AádlókJubnak adomimyozta, azóta HAJT Tibi versenyhivójele. 2014-lól támogatja
a MRASZ aSL-irodát. Klemelkedó rádlóamatór munkája
elismeréseként 201 S-ban a Magyar Rádióamatőr Szövetség elnöksége Életműdljban részesitette. További kimagasló eredményeket kívánunk TIbinek és csapatánaki
"Egy évszázadnyi viz folyt már le a magyar nemzet egyik
legdics6bb napja óta azon az Ipolyon, amelyet az Antant ördögi terve hajózható folyamnak mlnOsített." Balassagyarmat lakossága fegyvert fogott a nógrádi várost két hete
megszállás alatt tartó cseh legionáriusok ellen, akiket a
közelben állomásozó magyar katonaság segítségével még
azon a napon, 1919. január 29-én klúztek a telepÜlésről.
A balassagyarmati vasutasok, polgárok és katonák bátorságának köszönhetően a város a trianoni béke után
ls Magyarország része maradt. A Nyugat-Nógrádi Rádiósok Egyesülete HA601 Zoli vezetésével kéthetes éterforgalmi aktivitást rendezett a HG100cFB speciális hí·
vójellel, és egy reprezentativ diploma is kiadásra került,
tisztelegve a bátor hósök emléke elött. Magyarország
Orszaggyűlése fejet hajtott Balassagyarmat lak~nak és
védölnek az 1919-es támadás Idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása elótt, ezért törvényba rögzítve Balassagyarmat városnak a " legbátrabb Város" ("Civitas Fortissima") címet adományozta.
UWOrld.HST
ieptember
, BUlgaria
HA8KW feri old man a Morse Runner versenyszám immár
ötszörös világbajnoka - 2014, 2015, 2016 és 2018 után2019-ben Bulgáriában sikeresen megvédte világbalnokl címét. Néhai Györök Imre bácsi (HA8UX) tanitványa
Jászszentlászlóról indult, még 1976-ban, a szakma ekkor találkozott elsó ízben a nevével a Lenin Ifjú Távírásza
verseny kapcsán. 1977-ben Rádl6többtusa OB, majd a
nemzetközi Testvériség-Barátság Rn verseny. Megszállott áterversenyzó, Igyekszik. mindenből a maxlmumot
k/hozni. HABKW, majd késöbb a HA6A versenyhlvójellel
sorra halmozta a világ és európai dobogós helyezés&ket. 2006-ban a ca ww WPX CW versenyen világ 3., az
IOTA Conteslen szintén világ 3. 2007·ben, 2Q08..ban és
2011-ben a ca ww CW-n 'Illágeis6, 2010-ben és 2016ban világ második, európai els6. 2012-ben Z38N (HG6N)
csapattal a ca
CW MM kategóriában európai 4. helyezést értek el. A ca ww 160 méteres verseny CW és
SSB fordulójában többszörÖS világbajnoki címet nyert a
HG80X csapat tagjaként. A MOB Nem Olimpiai Sportágak
számára adható elismerést 2015-ben vette át a sportért felel6s államtitkár asszonytól. Többször elnyerte az " Év HST
Sportol6ja" címet. A nem mindennapi sportkarrier mellett
van energiája versenyek szervezéséhez is. Néhai mestere el6tt tisztelegve évi rendszerességgel megrendezi a
Györök Imre Kupa Gyorstávírász versenyt, és a Nosztalgia Rádiótöbbtusát, valamint a magyar kézi billentyűs éterversenyt. Energiája kifogyhatatlannak tűnik, hajrá Fec6!
ww
RT ÉK '20
211
HE repeta revű...
Sok kis kapcsolás
Hobby Elektronika cimii foh'óirollmk
(/990. jl/llillSi) szamótól Igen
IWID' népszerti.\egnek örvendell llZ
első
1N4148
r-----,----r--.~"v
abblIll rell(ú;:ere.fen jelentkező" skk
sok kis kapcsolál' .. mmr. Napjainkban
e=en régebbi számok gyakorlatilag be-
s;:ere=hetellenek
es o közismert mOlta
T2
Egy ujs::ii!6Imek mil/den \"lee li).'
elektronikabeli mriánsa is iga::
Él'köllpiinkbell most tO~'ábhfo~l'­
(aljuk a régebbi Hobby S/ek/romkil
Univerzális kapcsolóerósitó
(BPY62)
érro~)'amok\kk -wlló=asót.
•
>
!
•
BC182
2. á bra
Hömérséklet-indlkátor
Kb. 120 cC maximális hómérsel..Jel indik<ihisara szolgál nz I. á brá n Sí'emléhetett egyszeru áramkör. A kons!ruk tóre eredetileg motorkerékpamkhoz. a henger esetleges túlhevülésének
jelzésére fcjlcs7Icuc ki.
(kis fényeröváltozási sebességű) mcgvilágítás-jel hatására határOZOlI. mcredek kimenöszint-váltással reagál. Sötét állapotban TI fototranlisztor zárt.
kollektomrama gyakorlatilag nulla.
Az R:!-n keresztül 1'2 telítésbc kerül:
az Ukl ponton a O-hoz közeli s/ini
mérhető.
Be 78105
.. nou
Ki
G"D
'"
1. á bra
A stabilizátor IC 5 V-os kimeneti
feszültségeI szolgáltat. Névlegesen
6 V-os bemenet esclen kis feszűltség
esessel is mükö<!ö. un. low-drop IC-t
alkalmazzunk. s a bemeneti diódát
hagyjuk el!
Az 5 Va szaggatottan jelzett ..szondadiódán" záróirányü áramot hajt
át. amelyet a mikroA-mérö indikál
A szondadióda hőmérsékletenek nö\ ekedtevel ez a-t áram nem lineárisan
(hirtelen. dc oz e'tponenciális függveny mertekénél kevésbé meredeken)
növekszik.
A trimmcrrel a müszert a már emlitett 100 ... 120 "C-on végkitéresre :íllítjuk. a közbenső hőmérséklet-énéke­
ke t a müszer skálájan bejelöljük. Igya
teljes árumkört kalibráltuk.
ra lezárjuk vagy a tápfeszültséget megszünteljfik. A dióda megakadályozza.
hogya TI bázisán! renymentes állapotban az Rl·en keresztill nyitóáram
folyjon. A TI helyére gyakorlatilag
tetszőleges típusÚ. báziski .... ezetcses
Si npn fototranzIsztor beepithetö.
A megvilágítás növekedésére a
TI nö\ekvő kollcklorárammal \3laszol. így a T2 vezerlöfeszilhscge
csökken. A T2 bázisarama korlátozza
TI kollektornramút: ekkor a növekvö
kollektorfeszültség az R I visszacsatoló ellenálláson és a D diódán át hirtelen teljesen kinyitja a fototranz,isztort.
Ekkor viszont a T2 teljesen lezár es
a kimenet szilltje a tápfeszOltségnek
megfelelő lesz.
A pozitív visszacsatolás következtében az IÍramkör ebben a relesz.clödöll
állapotban marad mindaddig. amíg az
N nyomógombbal a TI-ct egy pillanat-
ZPD 12
...
,
'$.R
...., o.
".
..
,
Kb. ±I% kapcsolási pontosságú. jelfogót meghajtó erósi!ó látható a
3. li brá n, amelyhez egy 100 kohm
... 10 Mohm tartományba eső ellenállás jeJlegu érzekelö (pl. tennisztor)
csatlakoztatható. A kapcsolási pont a
10 Mohmos trimmcrrel állítható be.
A kapcsolás 70 "C-os környezeti hómérsckletig müködöképes. hOfokfOggése csekély.
Szukségáramforrás
CMOS áramkörökhöz
A kisfogyaslItlsű logikaI iÍramkörök
vagy tárolók állapotának megörl.t:sét tápreszültség-kieseskor akkumulátoros vagy szára/tclepes (újabban
litium-elemesl szGkségárnmfort"ással
biztosítják. Igen alacson) fogyasJ"tasil rendszer cs \ iszony lag rövid idcJü
tápfeszüllség-kiesések mellett a táp·
feszültséget akar egy. az akkunluhitoroknál üzembiztosabb. olcsóbb es gondozást nem igénylő alumíniumelkó is
szolgaltathatJil. ha aZI beiktatjuk pl. a
4. á bra szerinti ámmkörbe.
BCY78 2N2904
470k
1001"1
r----'f "
r?)
«>
BCY56
=
<l kb 30 mA
\!::,
r?
'!::-
'"
".e"
{R~1
l00k 1
kj
1N40Q4
Fotótrigger
A 2. á bra kapcsolása kis
212
meredekségű
3. á bra
AT ÉK '20
1N4001
-u,
2
tápfeszültség és az alulkorlátos hangsLófÓ-impedancia ellenére dupla kimeneti teljesítményt nyerhetünk..
Az 5. ábr á n egy mar Illcglévő
öreg. analóg autórádió hangvégfokozalának kimcneti tcljesitményt-növelő
kiegészítésére IlluIllIunk. megoldásI.
Az autórádi6b<>1 (az ábrán szaggatottan
körbevont résí'böl) csupán a három,
jól hozzáférhetö pontot kell kivezet·
nünk. s a hangszórót egyenárnmú lag
leválasztó. a kimeneti elektrolit kondenzáton rövidre zárnunk. Utóbbi mű­
veletet a kiegészítő TDA2030 kb.
féltápfeszültségre történő beailitása
érdekében szOkségcs. Jelen alkalmazásban ez az IC egységnyi erösítésű.
I.k fal.fsforditó !..apc~olásban üzemel:
Au ro - R2/ R-I
I. mivel RJ-hoz képest a hangfrekvcnciás tartományban
C3 közel rövidórnnk tckinthetö.
Az áramkör tlÍples7ültsége értelemszerűen II jármű névleges 12 Y-ja.
egyébként 9 V és 36 V között tetsző­
leges lehel. Ai" IC-kent a hajdani RIT
A2030-as tipusát is al!..almazhatJuk.
A hűtózászl6ja a negativ tápfeszültséghez, jelen esetben a testhez (tehát a
készülék fémdzához) galvanikusan is
csatlakoztathat6.
x BF245
D
"V
.,
lOk
m0
-
~
R.2 + Cl
1k817OOU
__
"V
i
C2 A
~500k
1"
...L.
4. ábra
A kapcsolásban a CI energiataroló
kondenzáton II D-n keresztül I S V-ra
töltjük fel. A max. 10 uA éramfehéteIfi hálózat +S Y-os tápreszültsegt!t a ket
FET biztosítja az által, hogya C2 referenciakondenzátort az RI. R2 osztó és
il TI kapufcszilhsége áhal mcgszabott
feszliltsegre tölti fel.
l-la II +U r kimarad. akkor TI lezár és a kis szivargási aramú (müanyag dielektrikumú C2) feszültsége
gyakorlatilag nem esökken_ Evel a
~ource-kö,etöként üzemelö T2 sourccfeszültsége sem csökkenhet mindad·
dig. amig a Cl el tudja látni II rendszert
tápfesLültseggel.
Amennyiben a C I belső vesi"tcségi
ellenállása nagyobb mint I Mohm és
a terhelö aram 10 uA, a +U f megszű­
nését kö\etöen 53 percig kepe!> II kapcsolás az 5 V-os tápfeszültség biztosítasára. Ezutan a kimeneti feszültség II
C I feszülbeggel egyideJüleg csökken.
lM2935-a "kikapcsotható
stabkocka"
A MOTOROLA cég kinálatában pozitÍ\ és negativ. szimpla és dupla, fix
és szabályozható kimenctü feszültség
stabilizátor IC-k kifejezetten széles
... álasztekban sLerepeinek. Ezek egyikenek, az LM2935 típusna!.. alkalmazási példáját és kU llemraJ7..át a 6. á bra
szem lélteti.
Mindkét kimenet fes/ültsége stabil
5 V. Az első legfeljebb 750 mA·rel.
míg a második (n referencia) legfeljebb 10 mA-relterhelhetö; utnhhi a ne-
Autórádió-hangvégfokozat
kiegészítése hídkapcsolássá
Foly6iratunkban mára korábbiakban is
bemutattunk hidkapesolású hangvégerÖsi!öket. Az immÁr szokványos ellenütemü ...s7impla" végfokolalokhoz
képest elönyUk, bogya felOlkorltítos
-----------,,
-u
...
,,
,,
O,,
,,
,,
,
,,,
,
o
____________ .J,
.
>
TDA2030
h,
4 ......... IC
., I
A3 100 k
.!Wk 'it
2
31'
1
A582
R2100k
~
" C2
Cl '\,
= l00n
l00n
5. ábra
RT ÉK '20
FC3
"
"00
'i,'
100 nl
KI,5V
,
u~
2
!'• '*'
"
~10U
IT.
~
}oon
ma~750 mA
M
o>
N
" ,
~
22k
•
J:
"
1° [3j
Kl25V
rTWIl0 mA
T.
y'0u
;:
6. ábra
gyedik lábra vezetett arammal lágyan
be és kikilpcsolhat6 (..stand-by" Oz.em
lehetősége) .
Az IC saját áram felvétele csekély, fl
ha':n1adik lábán kifolyó á~m (Iq) legfelJebb 3 mA. A bemenctl feszültség
ma.>;lmáhs éneke 2ó V, a mmfmáhs
pedig 5.6. tehal az IC a lo,",-drop kategóriába sorolható.
Áram-visszacsatolásos
hangvég10k
A hangfrckvenciás erősitők technikájában aL eddigi .. feszüJtségszemléletü"
megoldások helyett egyre inkább teret
kapnak az ..aramszemléletü" megoldások. Utóbbiak sokkal közelebb állnak
a ,·aI6s féhezető·alkatreszek ,·alós
müködési \-iszonyaihoz. (Lásd pl. az
Alexander-crö!>itöröl !>Lolú soroailot s
Rádi6technil.a 1998:3. számától kezdődően.)
E törehésre emlékeztet a 7. áb r á n
\-ÁLOlt áramkör. sjól ismert TDA20JO
tipusú IC némileg még szokatlan kapcsolása. A negativ visszacsatolás a
terhelés (a hangszóró) áramával (tChát nem. a feszühségé\-e1) ar.\nyos.
Ez a megoldás az eredő torzítások és
frek,enciaátviteli Jellemzők kifejezett
javulásflhoz vezet.
Emlitésre érdemes. hogy 8 tápág
kondenzátorai (C4 ... C7) nem csatlakoznIlk a közös áramköri ponthoz.
aza7 a O-hoz.
Foto-monoflop
Egy fényjelekkel vezérelt monostabil
multivibnitor kapcsolása látható a
8. á b rá n A kimeneti impulzus szelességét 87 RC-tag idöál1andója szabja
meg. Az impulzus szélessége filggetlen a f":nyimplulzusétól. amennyiben
e7 utóbbi clegendö a fototranzisztor
vezérléséhez.
213
TDA2030
"
0-\
100 n R2
1~
111.
2
IC~4
"rV-
Be
3
R3
00
R'
l
'00 ,
,
C3
~oon
'", ce
2200
25V "
r
R40R2
2R2
1
~C'
'00 ,
• ohm
"18 V
o
C7
CS ;
'00 ,
2200 "
25V
-18V
7. ábra
A BPY62 helyett gyakorlatilag bármilyen lípusll. báziskivezetéses npn Si
fototranzisztor beépithető.
Linearizált hőmérsékletméró
áramkör
Az ipari elektronika kedvelt hőmér­
séklet szcnzora a nagystabLlitású platina ellenállás. Sajnos a szenzomak van
1N4148 _ _,
r
_ _,-'o
.. ,.2 V
R
"k
"
(82 k)
'M
~T-r---+-C~~--oU'
•
c
(max '000 ul
BPY62
BC182
8. ábra
egy hátrányos tulajdonsága: a hómersékletlellenóllás karakterisztil..ája nem
lineáris. Ha pl. egy Pt-IOO szenzon
O' C-on és 100 C-on kalibni.lunk. akkor a skála közepén. 50 CC_on 0.7 cC_
OS eltérést kapunk. azaz egy lineáris
méröclcktronika 50.7 cC_nak megfelelő jel feszültséget szolgáltat. (A Pt- I 00
né\leges ellenállása O "C-on 100 ohm.
tOO '" C-on 138,5 ohm .)
A 9_ ábrán a probléma egy frappáns megoldására. a méröcrősitóben
együttesen alkalmazott negativ és pozitív visszacsalOlásra láthatunk példát. Ezzel a trükkel a linearitáshiba
0,05 "C-ra szoritható le!
Az áramkör müködése röviden a
következő. Az RT hőfokérzékelőt IIZ
IC l bandgap referencialorrással vezéreit IC2a referenciaerösitö táplálja. Az RT, R3 tagon folyó áram kb .
0,8 mA; ez nem melcgiti lényegesen
a szenzort. A szenzorból és az R3ból alkotott osztó hőmérsékletrtiggö
feszültsége az IC2b fóerösilö nem
invertáló bemenetére kerül. Az invertáló bemenet a 2,5 V-os referenciafeszilltségrc kapcsolódik.
A fokozatra az IC1C bulTeren keresztül pozítív visszacsatolás is hat.
amelyhez a fesztillsegcl az R8, P
CJ 220 n
R'
R4 J k
R2100
C2
7
5 IC2b
+
'"
(Pt100)
C5
l10u
'"
~5
V
!l
R3
30
9
C]
o
o
2
a 5ZOvegben l
g, ábra
214
"
+"
U.
ICl L,M385-2.5
LC2e
,
• láSCI
6
R5
25'
"
LM385·2 :;
J(ne )
feszűttsegindikátor
Nagyon egyszeru DC-indikátorl mutru
a 10_ ábra. Igaz. ez az áramkör esak
jól terhelhető feszühségforrásra (pl.
hálózati dugasztápra) kapcsolható, viszont nem igényel speciális LED-sor
meghajtó IC-t vagy több IC-ből. tranzisztorból felépitett vezérlőáramkört.
(Amelynek tápellátásáról külön kellene gondoskodni.)
Amint a +Ube eléri a 2 V-ot. vilagitani kezd a D I. 4 V-nál a 02 is. 6
+~
(2 9V)
"
D'
02
"
03
10. ábra
Fototranzisztorok gyorsítása
6
TI20n Rl
LED-sávos
7 V-nál a 03_ \'égti! 9 V-tól mind a
négy LED. A kapcsolásban bámlLlyen
szin ü, lehetőleg extrafényü vilagitó dióda alkalmazható.
.5 V
" k,-1--,
osztó állitJa elő IClb kimenöjeléból.
Amíg a szenzor hideg, addig a po7itiv visszacsatolás kisebb az R4 által
létcsitett negativn"ll. A szenzor hömersékletének ernelkedésevel a ket viszszacsalolás egyenlő mcnéküvé válik.
A pozitiv visszacsatolás ménékének
a lrimmerrel \aló megfelelő beállitásóhal elérhető az emlitt:1I 0.05 'C-os
linearitás hiba.
A teljes rendszer átviteli tényezője
a kimeneti erősítő (lCld) erösílcsének
R7-tel törtenő kalibnllásával állítható
be. (A prototipusnál a O .. . 100 'C hő­
mérséklet.tartományhoz kb. ·0,333
... 1.5 Uki tartozolI.)
P
'"
IC2 LM324
Ha egy fotOlranzisztorból és cgy .. közönséges" szilicium lranzisztorb61
kaszkódfokozatot képezünk a I J, ábra
szennt. akkor a TI fOlotranziszlomak
a fényimpulzusokra adott valaszirnpullusának a fel- és lefutási idejét jelentósen csökkenthetjük.
Hl!. a pl. R I = J kohm és R2 =
I Mohm, akkor a kimenet L jel felfutási/lecscngési ideje kisebb 0,5
us. Az R l-et 6,8 kohmra. az R2-1
6,8 \1ohmra növelve ti kimeneti jel
RT EK '20
+12V
6FU4 6r240
Rl
(BC182}
T2
"[0
t--.,.--o Ki
C o
o
E
(AIuI,,*8t')
Q '"
R'
Tl
(R2 1000 Rl)
111
27.
C2t?"
Cl 220 n
R2
R<
R2
",,.
~C<
CJ
, ,"B
fv
'
30
f---J
fv
T~
~
T~
R'
'"
8F224. BF240
11 . ábra
14. ábra
amplitúd6ja ugyanolyan megvilágítás
mellett a hatszorosára nő ugy, hogy
kötben a fel-. lefutási idő még 0.7 uson belül marad.
Tcrnleszetesen a megadotl fototranzisztor-típus. bármilyen. báziskivezeléses npn Si fototranzisztorrol heIyenesithetö.
HF-végerósító,
mint áramgenerátor
A 12. ábrán lótható ammgenerátor
egy speciális mérési feladatra készilh. de sok más célro is alkalmas
lehet. A lényege az. hogya viszonylag olcsó TDA2030 (akarcsak a közismcn TDA2020: belső kapcsolósuk
is nagyon hasonló) gyakorlatilag nem
egyéb. mint egy nagy teljesltményü
múvclcti erősítö!
Mivel ebben a kapcsolásban a terheles egyik kapcsa sem földelt, az
ámmkön a legtöbb esetben a rendszer többi egységétől galvanikusan
mggetlen tápegysegről kell táplálni.
A tápfcs7:ültségek énéke a terhelő-el­
lemIlIástól ftlgg. Az IC disszipációjának mérséklése érdekeben a temelő-
ellenállás ál talmegszabott Tnlnimumra
válasszuk ! (Maxi mális terhelő-ellen­
állás mcllen a 4. kimeneten szkóppal
ellenőrizve a jelalakol. a7 eredetileg
színuszos Jel csúcsai nem lehetnek
"vágOltak", ill. nem s7uperponálódhal
azokra SO vagy 100 H7-es búgófesziiltseg.)
A kimenel i I ánlm az ábrn.n feltiinletett kepletböl számítható: éneke max.
2.5 A lehet, az IC jó hütcse mellett.
Fázisblllentyüzés (PSK)
- egyszerüen
Színuszos jelek O fok 180 fokos fazisbillentyuzésére mutat egy rendkívül szellemes, egyszeru módszen
a lJ. ábra A szinte tetszőleges muveleti erősítő (pl 741. TL071 stb.)
erösitése a bemenet i Jelre nezve vagy
l, vagy l, attól fUggően, hogy a
Iranzisztort a billcn t yüzőjel telítésbe
vezérl i vagy zón ál lapotban tanja-e.
Vagyis: amen nyiben a vezérlőjel
szintje L, akkor a nerninvertáló bemenet nllles t'ald rezárva. igy - alacsonyfrehenciáju bemenet i jelre
néz\C gyakorlatilag nincs fazisfor-
o
,
galas. lia a billentyűzőjel H-ra ugrik,
akkor a tranzisztor tclitésbe megy, a
nem invenaló bemenetet földre ,,,irja.
így az áramkör jelbcTncnelc és jeikimenete között 180 fokos fázisforgatás élI elö.
A tran7isztor gyakorlatilag bármilyen npn Si kisteljesitményű univerzáli .. lirlt~ lehel
Drótnélküli mikrofon
Változatlan népszerűségnek örvendenek fi vezctékcs kapcsolat helyett
a rádióhullámok Íltján üzemelő mikrofonok_ Hazánkban az ún. GIRTURH-sávban (66 ... 73 MHz. egykori .. keleti" URH) gyakorlatilag
adóberendezés már nem üzemel. így
mikrofonunkhoz aninylag szerény
szelektálóképessegű müson:evŐ készü lt!k is megfelel.
A 14. ábrán vázolt kis áramkör a
vevökészOléktöl szamítolt kb. 25 m
távolságig nyújt kielegítő hangátvitcit.
TI S/crepc a diuumikus mikrofon jeIének felc rösitése. A T2-vel felépített
fokozat egy rezgéskeltő, amelynek
frekvenciájat az előbbi fokozat kimeneli jele moduhilja.
Az RF-rezgőkör tekercse. amely
egyben "antennaként" is szolgál. ön-
U~R2
1-R4R'f
R'
82 k)
U~ <H=:i-.....~2
5
R3
<
.u,.
1
c4
(~V) Ti 00 n
1
o
16 V
(111%.
<o w)
.u,
'Ok
Bo
R<
c6
470U
TDA2030
12345
TDA2030
'Ok
..
TIl." CMOS
~'
(pl. 741)
(pl BC1.2)
12. ábra
RT EK "20
'Ok
R3. R1 R2
R1'R2
r-."...~' +/,'f--.--,
(36 k)
30
R'"
Bk2
BC184C
(62 k)
C,
,
13. ábra
215
BF245
2N2222
CD4049
Be C1 100
J+-1 ,
IC1a
+5 ... 12V
'C1b 1
1
1
-
Kin
8
Dl Si
R25k1
R1
1M
D2
~
T
500
C2
10U
I
''"D
fgl~
-'-
--
\iJ
'
BF24S
S,
17. ábra
15. ábra
hordó kivitelű; 8 mm-cs átmérőre, 6
menet. l mm-cs euz vagy CuAg (zománcozott réz vagy ezüstözött réz) hu-
minél kisebb szivárgó áramú példány
legyen.
zalból. E tekercs a mikrofontöns alsó
Áram-visszacsatolásos
hangvégfok - invertáló
megoldásban
részében. a markolat alatt, villamosan
ncm árnyékoltan helyezkedjék el. Mível igy - a külső hatások következtében - a sugárzás frekvenciája jelentő­
sen változhat, ezért vevökészillékként
célszeru AFC-vel (automatikus frekvencia után-szabályozással) rendelkezó tíPUSl alkalmazni.
Monostabil multivibrátor
inverterekbö]
A tranzisztoros felépitésébö l jól ismen
monostabil multivibrátor CMOS-IC-s
változató,t szemlélteti II 15. ábra. A bemeneti felfutó él hatasara akimeneten
T = O,7R IC2 hosszúsagu pozitiv impulzus jelenik meg. Mindennek alap~
feltétele. hogy R2 lényegesen kisebb
mint RI.
A kapcsolásban szinte bánnilyen más lípusu, CMOS-slruktúráju
imcrter alkalmazható. A határozott
működés érdekében C2 kondenzátor
A korábbiakban a TDA2030 típusú
integrált áramkör ugymond szokatlan
megoldásu visszacsatolását szemléltettük. Az IC nem invertáló kapcsolásban üzcmelt.
E visszacsatolási megoldást. de az
IC invertáló bekötését il 16. ábrán láthatjuk, amcly az előzőhöz képest némileg stabilabb működést. jobb atviteli
jellemzőke t eredményez.
Aktív keretantenna
A lakótelepi vasbetonszerkezetek sajnos jól elamyékoljak az elektromágneses mezőktöl a lakókat, így a hosszúés a közephullámu adások vétele (is)
azokban szinte lehetetlen. A 17. ábrán látható egyszeru akth' anlenna egy
I m átmérőjű öntanó huzal~, vagy csöhurokból és egy egyszeru erósítóböl
TDA2030
R'
0-
-'-
Bo
l
",.
R'
I
1~
IC~4
'''''m
2
V'
R'
R.
'00 "
'Ok
20'
'R'
C,
'00 "
R'
'R'
'00
16. ábra
216
,
R5
"
C2
C'
+18V
C4
n
~ C'
220,
'" "
2SVr
CS • C7
22' ,
"'"
25V
,
-<OV
áll. A hurkot a házon kívül (pl. az erkélyen) helyezzük el. célszeruen, for~
gathatóan. Az antenna rövid, sodrolt
vczctékpáron keresztül csatlakozzon
az erősítőhöz!
Az állomásra hangolás ezenltll legalább kel mozzanatból áll: először a
készüléken "behozzuk" a kívánt állomást. utána az antennaerősítö forgójávai a legjobb veteire hangolunk.
Szükség esetén az anlenna forgatasával megkeressCIk a legjobb veteli
iranyI. Ha a térerő túlsagosan nagy es
túlvezerl6dik a vevő, akkor a potenciomélerre! csökkentjUk az erosítést.
1,5 V-os tápegység
A modern közszükségleti elektronikai
cikkek között újabban sok olyat ta·
lálunk, amelyek mindössze egyetlen
1.5 V-os elemmel működnek. Mivel a
korábbi 3 vagy 4,5 V-os valtozatukhoz
képest a teljesítményük nem csökkent.
természetszerüleg ezen készülékek
áramfelvétele nött meg, tehát az elemeI hamar lemeTÍtik.
A 18. ábra szerinti stabilizalt tápegységbe a hálózati transzfornlálon
sajnos magunknak kell elkészítenünk.
Meglehetjük például, hogy egy dugasztáp kétkamrás cseveteslű tratöjál
szetszedjük, az eredeti szekundert letekercseljük és a feltüntetett feszültsegeknek megfelelő menetszámú úJ tekercsrendszerrel látjuk el (kb, átmérő
0,3 CurnZZ-böl).
Az egyszeru, áteresztőtmnzisztoros
stabilizátor kb. 2,2 V-os referenciafeszilltségét a sárga LED szolgáltatja,
amelyc.t a BF247 jFET, mint aramgenerátor Úlplál. Ha a kimeneten nem 1.5 V
+0,21-0, 1 V mérhető. akkor a csillaggal
jelölt ellenállást m6dositsuk~ Figyelem,
a kimenet nem rövidzár,édett!
RT ÉK '20
1N4148
BF247
-r__~~
(]J
),--.--1:
6V~-~__~______
,
BF247
2N2218A +
2,5 .3 V~
2>
O
O
S
O
Be: II
1,5V
630 V
u,
.,"
1N4001
~
G
f'
2N2218A
J.-t--€o+--j 1000 U
2,53V.
220
~
1000 U
.. 63V ..
I
B©
C
10V
I
sárga
LED
o
"2m.
E
18. ábra
" Feltuningolt" stabilizátor
Rendkivül stabil kimeneti feszültségü, l A terhelhetöségű. rövidzál"\iédett
stabilizátor készithl!tö egyszerűen egy
""Be
7805
•
u.
.v
•
,~
K,,,..
Rl
""
K
R~
Tl431
R2
A.
'"
GJ
,
,
K
Ro<
A
TL431
19, ábra
hagyomanyos ..sta bkocka" es a Tl43 I
tipusü bandgap-referencia foms felhasználáshal II 19, ábrll szerint. A kimeneti feszüllSég a7 alábbi képlettcl
számolható:
U. - 2.5/(1 . RI R2)[V]
10
II :
!\",
' m.
It'
IVZQ'2~
22. ábra
feszültség pedig U
= Ul, ... 3. Az
ábrán fehilntc tcn é:1érekkel U.... = 9 V
adódik.
A TDA2003
- áram-visszacsatolással
A lapunk hasábjair61 isjól ismert hangfrehenciás végerŐs i tŐ IC-k áram-\' iszszaesatoJásos kapcsolását szemléltetI
a 20. ábra. (E visszacsato lás-megoldás alapelveit s előnyei! koráhhan , 1\
TDA2030 példáján taglaltuk.)
Jelen kapcsolásban az IC feszültségerösitése a hangszóró-impedancia
és az R3 ellcnállas hányadosaként
számítható. Az R2 és a CS aIkatelemek (ún. Boucherot-tag) szcrepe a
gerjedésgátlás.
Ügyeljünk nl, hogy ti hangszóró
mindkét ága "meleg", azaz nem csatlakozik az áram kön közös (a test)
ponthoz!
Feszültségszabályozó
TDA2010-zel
A népszerii TDA201 0 (vagy TESlAféle MDA1010) tipusú. hangfreheneias végerösi tő JC viszonylag szokat-
lan alkalmarisat vázolja a 21. ábra.
A kapcsolás Ul, kímeneti feszü ltsége a
potenciométcITcl folyama tosan. jó közelítéssel a pozit iv tápfeszUltségtöl a
negativ tá pfeszültségig változtatható.
így peldáu l egy kis modell vasúti mozdony sebességszabályozása és haladási icinY'l"áltása oldható meg.
A potenciométcr és az ellenállások
alapvetöcn az IC egyenáramu munkaponIját áll itJnk he. A ka(1csolás feszültségerösitése e szokványos beállílBsban l + (68 kohm/33 kohm). azaz kb.
háromszoros. A kondenzátorok S7erepe a stabil. gerjedésmentes üzem
biztositása.
Hálózati zavarok - mesterségesen
A 22. ábra S1..crint összehuzalozoll
230 V-os \ illásdugasz. egymorzés tömblerkapcsoló és dugaszoló aljzat segitsegével a hál61.3tból érkezö villamos
zavarokallmitálhatJuk. így például egy
hiradástechn ikai készülék hálózati zavarok elleni védettségél- igaz, drasztikusan, de tcsztc1hctjllk.
Az ábra als6 része a kimeneti feszültség úgymond kvázi-véletlen ki-
A minimális kimeneti feszültség:
Uk,..", = 7.5 V. II minimális bemeneti
TDA2003
TDA2010
100 •
.
2 x 1N4001
•
M
M
I
'.~,"
';y. ,12
...
,
0,1 U
RT ÉK '2D
! U ..
100 "
•
0,1 U
=r
CS
20. ábra
I
1
220 u
"'1
FémfellJlet
~_1U~100
'"
100 •
•
8
.u",
"u",
21 . ábra
217
+
'00 •
c---.--":::",;:'" """:r':::O,-1---,
IC 4093
R
15
(pIroS)
"O
~S5mA
8C182
+~
lk
'M
N
T
,
.f:
NICd
akku
-'-
2N2222
C
W,
,
B©
23. ábra
alakulását sLcmlCltcti. A f(']t(lntetett
2-l ms alapvctöcn a kapcsoló jellemzöitőt, átváltási időtanamától fi\gg.
A .,testes" példányok hosszabb megszakítást ercdményezncl\. és pcrslc
Jobban. tO\'ább terhelhetök.
Nagyon egyszerü
NICd akkupakklöltő
Példaul kcrnpinge.l!':s során előloT­
duthat. hogy cgy kis elektronikus
készülék akkumulátorál a gt:pkOCSl
akkunkról kcll feltölteni. Egy erre a
celra len-ezelt. 6 ... 7.2 V-os akkupakkm 55 mA-s konstans árammal löltő kapcsolasI sLcmll!ltcl az 23. ábra
Az Re crninercllcnállás csökkcntésé·
\cl a töltőáram növelhető, de 100 mA
lolölI mar nagyobb teljesitményü tranziszton (pl. BC303. BD14Q stb.) kell
heépíleni l
Eblokátor
A 2·t ábn\n 1:\lhaI6, kis méretben ej·
készithetö. de nogy fenyerejű LED·es
,illog61 a kutyánk nyakör\ere erősíl·
,
3 v--=-
1000
il<
er
BC182
8
a:>
,
E 1N4148
BC 182 2N2222
24. ábra
hetjük. így például egy éjszakaI erdei
turán könnyen nyomon kövelhetjük
ked\encank mOLgását.
Az áramkör vezérlőcgysége egy
4093 típusu SehmitHrigger négyes.
Enne\.. első két kopuja egy kalOnleges kapcsolásu bistabil. amelynek ál·
lapotdhozását az :-.1 nyomógombbal
idezhetjOk elő. A nyomógomb első
megnyomására oz áramkör bebilJen
és kimenele II szintre ugrik. a kO .. et·
kező gombnyomásra ,isszabIllen; a
kimenet L S711ltŰ [esz, és igy tovább.
Az érdekes bistabil pcrgesmentesiti is
a nyomógombot.
A bistabil kimenet~nek H :illapota
engedelyezi a harmadik kapun alapu.
ló negyszöggelleniton. Ez a diódál is
tanalma7ó ,iSSzaChlltoló hálózatána\..
\..öszOnhetőcn erősen aszimmetrikus
négyszögjellel. azaz keskeny negativ
impulzusokkal vezerll a negyedik, Jel·
formáló kapUI.
Utóbbi ve7érli telitésbe a darlington
tranziszloros meghajtó áramkön, ami
6 db, az ábra szerimi aramkorlátoz6
ellenállással ellátot\. párhuzamosan
~V
.,.
~.
6.33
IE
R1
R2
15'
15'
p,
P1
""
" ~"
M
,,-
Madárcslcserges· imilato r
A modem. nem ritkan PC ~ hangkar·
tyiÍ\al és a rendszen éleIrekeltő bo·
nyolult programokkal müködö s7in·
tetizátorok korá han hihetetlen, hogy
milyen primitív áramkOrökkcl (is) le·
hetséges meglepően összetett hungef·
fektusokat kelleni. Kitünöcn illusztrál·
ja ezl a 25. ábra kapcsolása. amellyel
a tnmmerek beállitás3t61 flIggöcn a
legkGlönfélcbb madárhangok genenllhatók a flIttytöl a csicsergésen át az
egyszerű csipogásig_
Habár II kapcsolás lálszólag tény·
leg nagyon egyszeru, a működési ehe
~ I 78105
"~O
"
kapcsolt LED·el villogtat. (ELek cél·
slerűen e'(trar~nyú piros LED·ek,
amclyek ugy helyezendők el. hogya
\illogő fény minden irányból láthatÓ
legyen. Javasolt peldául egy \ iLsún·
les, kör alaku nyákon. 60 fokos egyen·
letes szögelosztasban, sugárirányban
felszerelni azokat.) Az áramkör tápcl·
látását két darab UM4 (AAA) nlkáli
cella biztosíthatja.
R
4k7
R3
R'
•
"O
L
"O
...L
1N4148
~
Be
•
?
c-
3~R.
,.J-
TL~2
00
OVM·hez
~
580135
~,
~ío
8 15 V
-,
L _______________
J
" 2 ohm"
-:::L: 20 ohm"
eC1S2 ...... ~' BC1S2
25. ábra
218
26. ábra
RT ÉK '20
U,,,
Ny
.,
1N4148
"'3
OC2
4020
''-
,"
" c
CT
K1
""
1C1 . 74lS00
K2
C,
"
I'"
l = :
R2200
+.---f--{
27. ábra
árnmkört legegys7crúbb anldió dnbozltba beépíteni. fclhaSLnálvl1 annak
hangs7ór6ját
C2
Il°OU
00
n részlclczéscrc, ehelyett néhány lanácsot adunk a megépitéshez. Az FI
fojtó egy régi zscbradi6 fázis fordító
trafójlinak II primer tekercse. Il Tr pe-
dig ugyanannak a rádiónak a kimenótrafója. E7ek utan logikus. hogy az
+
ov
annyira bonyolult. hogy itt nincs mód
."
OC2
oc,
LEOl
lED2
"
3
lEDJ
"
"
.. ICl .7és1C2 8
28. ábra
umi mIIszerrel merj ilk a 100 mA-t.
ill. a 10 mA-t. vagy az Rx kapcsokra
etalonellenáJlást kötve, a DVM-et figyelve állítjuk be a pontos értéket.
A DVM vezetékei kö/vetlenOI az
Rx kapcsokra csatlakozzanak.
K2-t az als6 helyzetébe váltja át II személyzet. Al. Ny szerepe véltozathm
marad, de a7 ajtó nyitásakor J jelfogó
meghúz, jb érintkezője segítségével
tartva marad, s a csengő rolyamatosan
szól (ja). A kikapcsolása a K2 álváltásávallehetséges.
Ellenállásmérö adapter DVM-hez
Kapucsengö és ajtónyitás jelz6
A gyakorlatban elterjedt merőműsze­
rekkel II néhánysló'1 ohm alatti értékű
cllemilIások mérése általában nehézkes. ill. ponl8ttan. Ug)anakkor. ha
egy digltálts voltmcröhOz elkészítjük
II 26. ábrán vázolt adaptert. azzal jó
pontossaggal. 2 ohm és 20 ohm meréshatárban mérhetünk ellenállásokat.
Az adapter lényege: egy konstansáram-generátor. amelynek áramáI a
mérendö Rx ellenálláson étvezeljllk.
s az így létrejövő feszültségesést mérjük, A vállókapcsoló felső állásaban a
merót'in:u'll 100 mA, a7 alsóban pt!dlg
10 mA. A DVM-cl 200 mY-os meréstartományra kapcsoljuk.
A kalibrálás PI-gyel. ill. Ll P2-vel
tMeni ... Ekkor vagy egy laboratóri81
~--~-E~~--~ +
I
<c
Elkó vizsgáló
Ór.lötl objektumok. épületek kapus
szolgálata számára készült a 21. ábrán
szem lé !teteti jel7őáramkör.
Napközben a K1 váltókapcsoló a
felsö helyzetében áll. Az érkezö személyek a bel~pési slánd~kukal az NY
nyomögombbal jele.lhetik. A K l az
ajtó nyitásakor zár, így a csengő szinten megszólal.
Ejszakára, ill. munkaidőn klvOI a
.,
C2
620
10 U,1eV
Be
. Videó'
C~+
16V
:u.:
1 175
.2
lk3
Pl lk5
Y
Mikrofarád nagyságrendi énékü kondenzátorok ,JÓ
nem W' tipusú ellenorzesét leszi lehetövé a 18. á bra
áramköre. lia a már befihetelt kondenzalorokkal kb. 100 ohmmil nagyobb
,.környezeti" impedancia kapcsolódik
párhuzamosan, akkor a \'izsgalat érdekében a kondenzátorokat ki sem kell
forrasztani apanelból.
C,
95V72V
2,7
"
.3
Cl>
, .__-1 "7
C6
30
'"
Re
470
C3
220"
~
,AudlÓ"
,~!-:~:-;_7' f-L-1~J '"'
R7'
130
e13
C7
660
C,
R4
C8
43011 n
0-
30. ábra
219
+
R'
R2
750
470
""
LE01
""
lED2
-:......., t 11-+'-'.-6- '-5-V-" -' " Z"
a,la t"
t
3V
31 . ábra
IC I cg} ncg}~/öggencn:itor; enne!..
fre!.. \ encia-mcghataroTo eleme az dlenórLcndo kondcnlator. IC! egy frd.\ CnCIaOSLIO.
C" kb. 100 uF CSelen a LlDl "h.
[ Hz frck\cnci,1\31 \llIog. 10 ur csclen LED~. 1 ul, Csdl!n pedig LEDl
,illog kb. hasonlóan. Az egyeh cnd.ü
kapacil3sokra a U~D-d. \ illogasi frck\CnciaJ3 alapjan lehet kÖ\Clkczlelm.
Biztosító klolvadás-indikator
menell \ ideoJei ütemcbt!n amplilúdóban moolltíljuk A C5 ulJán a TI-re
csatlakozik 100ahba a T2-\el felépítet! 5.5 Mllz-es (vagy 6.5 MH/-c~)
hangsegéd\ I\Ö-OS7Clllátor kimenete.
amelyet a7 audlObemcncl felol. frek\cnciaban rnodulálunk
A7 ábr.in Jcl/cn leszültscgadatok
közül a rclsök 12 Y-os lapreszühscj,!rc
(ekkor R7· J9 ohm). az al ..ók pedig
l) V-os t.ipfcs/Lilt~égre (ekkor R7$
IH
ohm) vonat ko/na"
A7 I I menet\l.imu 18 a rd tc"ercselt L2-1! 7.0.2 mm-cs CuZ hu/altlól.
mmdc71 eg)" kb_ 3 mm atmcroJu l"crrllrúd damk::im kcviqü"_ L3 4 meneles.
0.8 mm-e~ hll/alhÚI. önhordó ki\ itelben. -t mm-cs útmcröre
A TI e~ 12 po/icióJuban 131 113
vagy SrI91). dc a BC-, \-agy a Bftipussorozatú tran/is/lorok sli nl': 1':1~7őlcges npn-tagja is alkalma7ható. T3
típusa pl. 2'5109. 2'-13553. 2'-131'166.
BFWI6. B~Y70. MM8009 lehel (Iasd
a liA \1-ha/Úr kinálatát). amil eetveru
cgy kIS hUloestllaggal is ellatnl.
TÍlpcgyscgcl.. kllllenetl oldahin. ,I 5/01.,anyos ohadóhlllOsltÓ kicgcsct. ill.
Feszultség- és szakadásjelzö
megszakadásatindiblhatJuka 29. ábra szennt felépilcn áramkörrcl
.•\ fehünlctcn cllcnalJásertd.:ck I) vos nl;' leges IJpfeszühségre \onal-
Különösen gem,innuvck elektromo..
h;íló7ataban lőrtl!no \ izsga]ód::i ..ol.hoz haszna Iható a 3 l. ábra aram"ön.'_
Mindösvc a kél Illc:rozsinór csalla ko/tal::i!>a\-al, Ollnnlncmü út"arcsol,-l" nélkül indikálhalunk 6 V é!> 15 V "ö/öli i
fes7ültségekcl, ill. \e7c lékc7l.~~. II./ók,
ol\adó bi/lo.. í[ók foly lonoss::ig:it
A bemenetcn Jelzett polaTllással
esallak07lalott egyenfeszültscg eseten LED] \lhigil. S a beépilett telep
.,csepptöltcsl" kap_ Bemenet! rö\ Id"'lr
'vagy kisel1enál1áslJ alkatrész csat Jakoztatásakor LI:D2 világit Ki~ gyakorlattal a I I D-ek IcnycreJcböl ti fcszühség. il1_ nz cllenáll::is körülbe101i
értekére ic, kiiH'tkcltelhctünk
koznnk.
\lyugalml hcly"cthen. aLUl cp ol·
\adóbiztositó c~ctcn a Dl diódán csó
fcszűllSl'g meg ke, c!> a tmnús7lor
njltásáho7: a dióda úgymond ':iöntöli
a tranLL,>ztort rB-körl!t. A tran/l,>ztor
zár. igy a LED ':iőtet marad. A kapcsolas áramret\ctele legfeljebb kb. :2 mA
A biztosító kll!g~~e es~tén az emlitett sönthatá~ megs7iinik, a tran7iSltor
bázisárarnot kap, ig} tchat \ czct cs a
cCls7enien plro~ LED világít.
D2 I!S DJ ocl!pitób el az ;ímmkör
\áltak07ó rcvült~gü tápcg.~!>cgckhcl
IS alkalmazható.
4u7
Drótnélküli ana log " videoátadó "
Hagyományos an<llóg \ ideo jelrornísok (pl. kamerak) kimeneti jelCt rádlóhull;i.mok útJ.ÜI is cljunathatJuk a
fehl!lel mcgtd,intl!s~t szolgáló analóg tC\I!-kcvillékhc7 Erre szolgúl a
30. ábrá n \;\Lolt áramkör. amelynck
hatótávolsága
I 'Ii
25 cm h(Js~/Íl­
sagu .,adóantenna·· C':ictcn kb. 50 m.
A T3 cs a környezö alkatelemei
egy kb. 500 \111z frehenciáJu. picIn)
tcljesítmcnyü rczgéskeltöt alkotnak.
Ennek jdcl a T 1 ~cgibégé\l,:l. <I bc-
220
T,
B.
I
'OOo
J;
2N2369 ·t2 V
2,..2389
~
47'
"
.00 •
"
R'
0
.H
--
ii
~.
"
R
4;0 k
1
32. ábra
Optocsatoft adatatvitel
Egy nagy megbizhat6ságú Ipari \ezcrlörend"lerbcn taJalluk a 32. ábra
szerinti ponilles/tö áramkört. amcly
II PC-röl jö"ö purtvonalal tllevti egy
CMOS Jcllcgú IC bemcnClChc/. A cél
első sorban a PC I!S a v-ezérelt rend!>zer
gal\ani"u!> ehálasztasa ugy. hogy közbt:n ;jl ámmkör kllnenetl!n megldeló
meredck!>l!j,!u \c/~;r1ó impu17usok Jelenjenek meg. fúggetlenül a bcmcncti
irnpul/us .. gyenge~égétől" (A s/úmilógép egyik Centronics kimeneti vonala
hosszu. illCS/lellcn \ezelékcn al haJtotta meg a/ optoc<;<llOlól)
A Z3\arÚ tr.u1/ienscket. \1!>s/..tl\crl)..
dé .. eket a/ optl'lc!><ltoJó IR LlD-jcnck
körébe kötött dióda es kondenz:itor
nyomja cl. IIogy a kimencti Jcl kellő
Illen:ucbq;u legyen. il7 optoesatoló fntotranzisztora 31tal meghajlott g)orskapcsoló tranzisztort egy. a fotolranzisztor hÚi ..ara \ isszaható po/1li\
\ Isszae~alOló körbe \ont<ik bt!_ -'\zert.
hogy az R6 \ isszacsatoló e1lellál1á~ nc
legyen n-'I~ago ..an nagy I!rtéku. II knncneti jelel 3/ R4. R5 oszló 1cosztJa
CW-szűrö
-\ 33. ábrán láthat6 érdekes
I
3Itl0n2'lfo
r-
1
4u7
-'-
1~
-
"
szürő-
K
,
~T
J'T" -,'"
20 , ,
741
J
'" "
R'
II
47'
R3
'00'
E
140k.1%
I
R2
, o
,,
,,
,,
,,
r
9V
-L
i
K.
I
33. ábra
RT ÉK '20
nyos fL'Szültseg akár II jFET source-,
akár drainpontjaról levehető. A környezeti hőmérséklet általában -40 C"
... +150 C" lehet; a +U r tápfeszOltséget
a7 5 ... 15 V-os tartományban választhatiuk meg. Ha a mérőjelct a drainról
vC7etJük el, ak.kor esnk stabilizált táp-.
feszül\segjöhct sz6ba!
.ok
2N4856
G(M O- - - -
+Vr
<Ut.l
t-
S
-
'"
lk
tt.\,)
2t«858
OE:j
S
""
Egyszerű
34. á bra
kapcsolást eredetileg egyszeru. pl.
szinkrodin rendszerű amatőr sánc-
... ökhöz tervezték. de sok más célro
IS
alkalmazható. A keskeny sávo szúrö
sávközép·rrekvcnciája 800 Ilz: ezt <I
visszacsatoló körbe iktatott kOlönleges
kialakitástJ
Re hálózat állítja be.
A szűrőt eredetileg 8 vevö fejnallgmó-kimcnelc és a fejhallgató kÖll!
iktatták be. Ha a K kapcsoló 37 áhrlÍ701 t állásu. akkor a szürőt egyszerüen
kiiktatja. a láplálasárn szolgáló 9 V-os
telepet pedig ltkapcsolja a IC-röL
Lineáris hófokszenzor jFET-tel
A 34. á bra szerinti áramgener.itorkapcsojásban tu. n-csatornás jFET
csatomacltcnállása (rlh... ) nagyon
jó. közelítéssel egyenese;" arányos a
cSlphőmerséklettel. lia UI'
0,1 V,
U(;, .ro =. 1.5 V, akkor-20 °(-00 ~'''')
6'0 ohm: + 150 C"-on pedig 650 ohm.
MegjegyezzOk, hogy egy p-.csatomas
jFET hőfoktényezője ugyanebben II
kapcsolásban, persze fordított polaritású tápfeszultséggel(!), nagyobb. Mmden. a megadott tipuslól eltérő lipusú
JFET eseten II karakterisztikál méréssel
kell felvenni!
A hömérséklcttel jó közelítéssel ará-
rT--,S:..:C:.:2:::.37,---T:;;IP,,':.:2::.2-o H2 V
P
höfokszabályozó
A kisméretü alkatrészek (harekristály.
nyomásszen7or. VFQ rezgőkör stb.) hő­
merséklctének stabilizálására szolgáló
egyszerü elektronikus kapcsolást mutat
a 35. á bra. Az eszköz fütését maga a
TIPl22 ( ... agy hasonló) Darlingtontranzisztor végzi. amely egy ujabb
darlingtom alkot II szóló BC237 (vagy
pl. BC I 82, ill. hasonló) tranzisztorrdl.
A Darlington-kettös bázisfcszültségét
a ffitött cszkörzel szmten JÓ termikus
kapcsolatban álló tenn isztorból és HZ
R·P tagból álló hómersékletf'üggő feszültségosztó állítja be.
Ha nl. eszköz hömérséklete alucsonyabb a kí ... ántnál, akkor a termisztort (NTK) ellenállása mcgnö.
azaz a Darllllgton·~etlöst nagyobb
áramú munkapontba kényszeríti. Magasabb hőmérsékle t esetén viszont a
kollektoráram lecstlkken. A höfokstabilitás kb. 0.1 C" akkor. ha a környezeti hőmérséklet változása 10 C".
Mivel a Darlington-kettős t munkaellenállás nélkül üzemel. a l>Otenciométer bc:állításánál legyUnk óvatosak!
Szükség esetén a tápfeszültség csökkentendő, illetve áramhatárolt tápcg)ségröl vagy egy soros ellenálláson keresztül kell a szabályozót ü7cmelteLni.
Blztosítókiégés-indikátor
100 k
TIP127
"Ok
'"
BCE
FOtótrantJs.ztor
35. ábra
RT ÉK '20
100 k
•
lU'
1kS'
@
SCIS2. CD
8C212
o
e
S
E
680
BC182
37. ábra
tatunk be. Amig a biztosító ép, addig
annak kapcsain olyan alacsony feszültség mérhető, amelyről az indikátor
nem működhet. Ha azonban a biztosító
kieg, akkor gyakorlatilag a teljes hálózati feszültség a jclzőáramkörre kcrül.
A két 100 kohmos ellenállás szerepe
37 áramkorlátozás.
Ekkor a Graetz-hid egyen feszültségü átlóján 100 Hz-cl lüktető egyenfes7ültség jelenik meg. Ez feltölti
a kondenzátornak is tekinthető piczozümmert. Amint a z(lmmer feszültsége eléri a diniszton szimuláló
IranziSltoros mükapcsolás .. letöresi
feszültségét", az a LED-en keresztül
kisüti a "kondenzátort" és a folyamat
kezdődik elö l ről. A végeredmény: kattogás és villogás.
Ha csak a villogasra, mlllt Jclzésre
tanunk igényt. akkor II piezohangs7ór6
egy 20 nF ... 470 nF közötti kondenzátorral helyettesíthető.
Nagyáramú kimenet CMOS·hoz
Egy nomlál, 5 V-os rendszemc:n üzelogikai áramkör kimeneti
terhelhctöségét növeli 50 (max. 100)
mA-re a 37. á brá n bemutatott ellenütemű buf'fer. A bemeneti ellenállások,
lll. kondenzátorol egy-egy mtegráló
tagot alkotnak. A feltüntetett énékek
mcllett a butTer bemenet i árama kb.
2 mA, a késleltetési idcJc mintegy
300 ... 400 ns. 10 V-os tápfeszllltség
mellett 4.3 lohm- 82 pF építendő be.
hasonló bemeneti áram és késleltetés
eléréséhez.
12/30 V-os feszültségátalakitó
tJl
~
\::§JE
BC237
.
+sv
melő CMOS
A 36. á brá n a 230 V-os hálózatról
üzemelő RI fogyasztó áramkörében
lévő 81 biztosító kiegését hang- és
fényjelzéssel indikáló áramkört mu-
Rt
2 x 1N4148 BC212
4
k
1N4004
36. ábra
BC237
A telepes. ill. akkumulátoros kés711lékek tápfeszültségc általában nem
nagyobb 12 V·nal. Ugyanakkor pl. a
kapaeilásdiódák kb. 25 ... 28 V. t:gyes
dIsplay-megoldások pedig kb. 30 V
tápreslOltséget igényelnek. A 38. á bra
221
.
1N4148
+12
R' r...i!'--1~4,
10 k7
R2
10 k6
•
5mH
Dl
,
,
I
I'"
NE555
v
C,
C,
"
RA <lk7
K,
.30 V
R'
•
27 k"
C,
c4
D2
,
C5
CO
1 3Ov1"l" .t'
47
I"
'
BC300,BSY34
38. ábra
aram köre
néhány miJliampercs Icr·
helésig
úgymond a .. kmÖnbözcICt"
szolgaitatjll.
Az IC :I jól ismert önrc7gö kapcso·
lasban üzemel: az ábrázolt CI esct.!n
II frekvenciája kb. 40 kHz. Ez a négyszögjel ,czerli a kapcso[ótranzlszton.
meJy Ulóbbi II tekercs áramái s7..aggalja. A tekercsen igy számunkra hasznos
feszültseglökesck keletkeznek, c7ckct
2,
TDA2003
'.
•
R2
1~
C,
1 cz
100,
+
C3
100 u
R'
410
r-I f-+--'1' •
..1.';00 n 2
A kész{}lék kalibrálása érdekében
a bemenetc!re I kHz frekvcnciájú. kb.
I V fcszu!tscgü Jelet vezetOnk. s a
Irimmer-potcneiométerrel a muszert
.. égkitcrésre állitjuk.
Szuperprecíz kétoldalas
méröegyenirányító
Aszokasos. mü\'eleli erösitőböl cs
a negativ \isszacsalolö ágában elhelyezett diódás hálózatból álló mérőegyclllrányitók egyik közös hibája
az. hogy egy szokványos. olcsó mü.12 V
CA
2
műszcrrc.
A TDA2003 hfdkapcsolásban
U'"
Be Cl100n
+---1
Dl egyCnirányllJ3. C4 smlitja (sLuri).
valamint az R4-D2 páros stabilizálja.
Az emlitett fesziJJlséglökésckkcl 50rosan kapcsolódik maga a bemencti
tápfeszültség is. s ez nemi hatásfokja\ulás1 eredményez_
MIvel a tekercsen egyenáram is
folyik. ezén az átalakitóhoz légrest!s.
praktikusan lillek\asmagot alkalmnzunk.
alább 100 mY-os. legfeljebb I J..H .. -e~
Jel a Deprez-müszcren aJcl frck\encIáJlhal arányos kitén:st eredmenyeI.
ICb és ICc monovibralon alkot.
amelynek bemenet i (indító) Jcle a
tranzisztorral felerösíten és ICn-val
fonnált mérendő jel. A mono\ ibrátor
állandó impulzusszélességü. s a mérendő jel által mcghattirolotl frekvenciájú kimeneti Jeiét az lCd-vei
megvalósitolt leválaszt6fokozaton J..eresztül velclJUk nl l mA-es Dcpn:z-
A TDA200J tipusú hangfrehenciás
végerősítő IC egyszeru alapkapcsolását a koni.bbiakban már bemutattuk . Al orosz RAGl10 c. lapban az
IC némileg swkmlan hídkapc~olási
megoldlisával találkoztunk: és ezt a
39. ábrán slemléltetjük. (Megemlitjuk. hog)' a hidkapcsolások alapel\civel az skk-rmnt régebbi kö:demén)'elben foglalkoztunk.)
MC1458
r
39. ábra
'. ,>-'-i>l-~
----"-3 ICa
lN4148
'.
lN414B
5 ICb
4
5",C5R3
, 100~
.~
IC
Analóg frekvenclamérö
7
lOk
Egyszerü fclépitésü. dc has7nos frcKvenciamcrö kapcsolása latható a
-'O. ábrán Abcmenetre \'ezetell leg-
·12V
41. ábra
Cl 100 u
D'
R2
R'
120 k
'Ok
R.
mA
C,
p:
Be
910 k'
C,
R'
'Ok
R7
JkJ'
BC546B,
BC1828
L-________~_____+--------~-------------o,
40. ábra
222
veleti erösitö esetén a nyugalmi kimenöszint drit1je túlságosan magas.
A 41. ábrán bemutatott (egy neves
Ipari muszcrgyartó egyi!,; müszercből
..ellesett··) kapcsohis egyszeru IrÜKJ..el kerüli meg a problémái a kdoldalas egyenir;inyitó Két darab. ellenfázisban vezerel! bemenet ü egyutas
egyeniranyítóból építi rel
A kapcsohis nagyjelű {\7cmbcn
min~gy I kHz-ig 1% alatti amplitüdöhibhal dolgozik. Szdess3\'ú.
kettős müvelctl erősitó\el a felső frek\enciahatár jócskan !';iterjeszthetö.
RT ÉK '20
.15V
2
31> k
,""
•
,,.
,,.
BC182B
'"
.~
30"
+t2V
<7,
..
H'"
If---~--'I5 + 8 1
-
"'k
IC TL072
~.
I+y
p
4 X lN4148
r""
22k
BC1828
50'
· 1SV
Tekercs nélküli LC-oszcillátor
Egy jól méretezett LC-oszcillalorral
igen kis torzitású szinuszjel állítható
Sajnos u/on ban alacsony frekven-
nagy jóságu és nagy slabilltásu teker-
látor kb. l kHz-n rezeg. A frekvencia a
P trimmerrel beállítható.
Az amplilLldó ~ lahili7.álásár61 a
négy d iódliból álló vágókapcsohis gondoskodik.
Kétpontos
hómérsékletszabályozó
A 42. á bra szerinti I kHz-es sli-
nuszgcncrátomál a tekercSei girátorrol.
azaz induktivitásl szimuláló müveleti
erösítös mükapcsolással (ICb), helyettesítették_ Ezen ..tekercset" tartalmazó.
nagy jóság(! sá\'szűröt az ICa pozitiv
visszacsatoló hálózatába iktatva. a fclHIntetelt alkatrész értékekkel az oszcil-
Kontel Kft.
A 43. ábra kapcsolasi rajzán egy különleges, il közöS emitterellenállást
diódával helyettesítő Schm itt-triggeren
alapuló tennlSLtoros höfokszabályozó
látható.
Az emitterköri dióda nonlinearitásának köszönhetócn az egyszeru kap-
e
B
E
43. ábra
csolás hisneré7ise a szobahömérc;éldetcn 1 Co körüli, annak ellenére. hogy
a két tranzisztor kollektorellenállása
esetleg nagyménékben kUlönbö7ik
egymástól. (A baloldali tranzisztor
kollektorköri munkadlenallásat ui.
ncm eélszeru a relé tekercs-ellenálláslÍval azonosra csökkenteni, men Cl
alaposan megnöveine az áramkör nyugalmi áramfelvételét.)
A potcnciométerrel beálhtható a ki\.-ant átkapcsolási hömérseklet. A höfokhatárok a potenciométer. illetve a termisztor cseréjévcl mcgvaltoztathllt6k.
Elektronikai Alkatrész Nagy- és Kiskereskedés
EllenaUlSok. Kondenzatorok. IC-Ic. AkkulTIJlatorok, Csatlakozók, KltelzOk.
Tranzisztorok. Diodak, a.mtk, Led-tk slb. nagy vilasztekban
Nyitvatartás:
H·C.: 8-16
P: 8·14
,
1N4148
dákon nem lehel az ehhez szükséges
cseI gazdasagosan elkészftcni.
@
a:>
8C182
42. á bra
elő.
lN4Q04
1043 Budapest, Munkáaollhon u. 33-39.
Telefo" +36·1370·3709. Fax: ... 36·1370·3709, Email Inlol"lkonlethu kontelíq)l·onhne,hu
Webáruhar. www.kontel.hu
MX-25404
In-clrcult
csak brull6 6.990 Ft
-
,
:
~
R-mérés
C-mérés
D-mérés
Aelatívérték-mérés
40 Mohm-ig
2 00 mikroF-lg
kapocsfesz. kijelzéssei
aut. t,ápfesz. kikapcsolás
,
»AKCIO 223«
évkönyvrendelés
4950 Ft helyett csak 3900 Ft-ért!
(plusz postaköltség )
Rendelje meg a 202l-es
Rendelek: ......... db·ot
RÁDIÓTECHNIKA
Név: .. ........ .. ..... ..... ..... .... ........................................................... .
ÉVKÖNYV-et!
(szállftása 2020 novemberben)
A]anlatunk
- rendelesre Ibefizetésre 2020. Junlus 30-Ig érvényes!
RT ÉK '20
Cim: .......................................................................................... .
Az OLVASHATÓAN kitöltött megrendelés beérkezte után kUldjllk a csekkel.
CfmOnk: 1550 Budapest, pf. 123.
Akciós megrendelést csak ezen eredeti szelvényen fogadunk el!
223
HIRDETÉSEK
ANICD Kft. . . . . .
Digitális
. . Boritólap I.
műszerek
Rádiós könyvek .
223., Boritólap IV. Rádiótechnika 2020-as
ELMÜ-ÉMÁSZ . .
előfizetési
. . . BoritóIap III.
Global Focus Kft. . . . . . . . . . 55. oldal
H&M trafo Kft. . ..
. . . . . . 175. oldal
HAM-bazár kínálata..
.. 11 ., 59., 106., 134.,
Hobby Elektronika Füzetek . . . . 119. oldal
vására . . . . . ..
PMR
adó-vevő
csak
1490 Ft
akció .
.. . 149. oldal
. . . . 79. oldal
évkönyv akció . . . . . . . . . 223. oldal
RET elektronika
(Robtron EI. Trade Kft.)
Reményi István
Könyvek a HAM-bazárból .... 89., 107. oldal
LDMEX Kft. . . . . ..
. . . . 3. oldal
Rádiótechnika 2021-es
INCDMP Kft. ....... Borítólap 1., 141 . oldal
KDNTEL Kft. ....... Boritólap 1. , 223. oldal
akció . .
Rádiótechnika régi évkönyvek
175., 209., 224. oldal
Maus Electronics Kft.
. . . . . . . . 89. oldal
.. Borítólap I.
Rádióamatőr
Alapitvány ........ 14.,106.,167. oldal
Rohde & Schwarz
. 167., 209. oldal
Budapesti Iroda .... Boritólap II., 32. oldal
. . . . Boritólap III.
TALI Bt. . . . . . . . . . . . . . . . 175. oldal
Próbapanel vezeték szett: 115 mm 55 db, 160 mm 10 db , 200 mm 5 db , 250 mm 5 db
HAM-bazar Budapest XIII., Dagály u.11. I. em. folyo'6közép. Nyitva: H-P. O~14 Ó, CsÜl: 0&-17 óra
Poatim la elkÜldjÜk, a postaköltség fel.zámltlldval. 1550 Budapest, Pf. 123
(361) 239-4932/36 m., 239-4933/36 mell.
hambazar@radjovjlaQ ,hu
www.radioyjJag.hu
. stab. kimenet, rövldzár-, tú,""z.·
és hOmeglutás elleni védelem
- 230 V I 12 V~. 5 A- 3.990 Ft
-230V/12V=,12,5A- 6.990 Ft
- 230 V 112 V=, 21 A - 10.990 Ft
-230V/12 V,.., 3OA- 14.990Ft
áramkörfejlesztéshez,
kísérlelekhez
- laborokba - oHhonra - .
- iskolákba -
5
HP-305D labortáp 0... 30 V I SA
_
. rövidzárvédett
slabiljzá~ tápegység
- digitális fesz-, áram kijelzés
:...~"! - állítható áramlimit
~~ . zajfeszüttség <1 mV
!fl
_ventilátoros hútés
-127x258x155 mm, 4,3 kg
29.990 Ft -
HAM-bazár Budapest XIII .• Dagaly u. 11. I. em. folyosokozep H-P. 09-14 ora, csuI. 09-17 ora
Rendellen. postan IS elkuldluk. a postakoltsog felszamllasaval! 1550 Budapest. PI 123
(06 1) 239-4932'36 239-4933 36 hambazarfujradlovllag hu wwwradlovllag hu
224
D
RT ÉK '20
4950 Ft
17€
24 USD
Digitális multiméterek
> M..tech <
MS-B209
MX-25201
MX-25303
4 dlgltes spec. DMM
3 1/ 2 digites kijelzés
3 3/4 digiles kijelzés
HananyoDll"zmtmtrU;
--HHHB::
--e a.
oc: 1000'1,
~ A
R20MÜ
c: l!OO /IF
T: -4Q.
..... C
P"'lIr1Ilommtf tli
3O'!I..•.i5' RH
HQOlIrlill!lVYWU;
20.... 1000 C
/IC,: 75OV.
~ A
R : ~MO
c: l00"F
tc 10 NHl:
~~-,
U-l OC :
+ 1000 C
0,4 V . 600 V: 40 mA . tO A
U·l PC :
4V · 600V;40mA · lOA
R: 400 ohm · 40 Mohm
C: 4nF - 200J.l.F
l : 20(1 kHl
_,
e e_e e
:.::.
/IC : '1'$0 V.
MlayjIia'tllIDttg;
--
....
,..
,..
• ••
4000 h, 40 OOO lx
--
IM
I ~
3$. ..100 dB
DC : IOOOV.
-- --
'aazt,
d IOd ....
,-
tr. ~l a>:Ior·
sul\&da.
"'ugalal
""'ozaIno<.
..-.,.
klloltésl tenyel6 mer',
--
csak bruttó
csak brutl6
csak bruttó
7.990 Ft
8.990 Ft
hordUl, ka
17.990 Ft
._ .
+250 C-Ig.
muanyag
relatl''' meJH
mer.lhaUltvatl31 Itb.
Illi.
K·bP. nótnerOUOnd.
KaphatOk a szerlteszt6ség HAM-bazárjabarr Budapest XIII ., Dagély II 11. I. em., H·P 9-14, Cs. 9-17 O.
Utárwénells megrendelhet6k. a postai és csomagolásl költségek felszámításával
Postacím: 1374 Budapest, Pf. 603. Tel./rax: 239-4932. 239-4933.
E-maii: hambazar@radlovllag.h u _.radiovilag.hu
'-----~
~-----/
> HoldPeak <
LCR-mérők
MX-25304
AC-DC univ. lakatfogo müszer
3 1/2 digites kijelzes
OM-4070
HP-4070L
DC: 1000 v,
.oA
.oA
C: 200 IIF
L20 H
f : 10 MHl;
T: -40.. ,
..... C
dlóda-.
' noru:iaz101"'eut.
a.ukadasvtuga'at
I OC: 0,1-1000.4.
I Ae: O,t - l000A
U DC: ... 1000 V
-
nnn
AC : 750 V
R. 2000 MO
U AC: ..750V
R: 60M Q
uuu ..
- -(1-,.
-
C: 99,99 mF
I: 9,99 MH z
T:-20. .. + 1OO C.
4 diglt. kljelzes,
diOda- es
szak.vlzsgalat;
Impulzuskitoltes-metln.,
aut. kikapcs.,
adattartlIs:
'o
-----.../..-
-
_~o-
meröu,oór
hordtaska
es homet"ofej
+ 250 C-Ig.
m~..,..
vedöpapuc:s
HP-B70N
200 ",H ... 20 H,
200 pF ... 2000 JlF.
20 ohm
20 Mohm
20mH
20H .
2 nF
200 ",F,
20 ohm 2000 M ohm
+ merozsinor,
+ homérofej
csak brutto
csak bruttó
csak bruttó
csak bruttó
12.990 Ft
15.990 Ft
9.990 Ft
22.990 Ft
Tartozékok a mulllméterekhez:
Taplnt6hómérl) (K-tip.) MX-25 104. MX-25 201,
MX-25303, MX-25 304 és MX-25 501-hez, á_: 1.490 Ft.