@ aniCD www.anico.hu www.radioamatorwebshop.eu INCOMP Electronics Alkatrész kis- és nagykereskedelem EXPORT - IMPORT 2120 Dunakeszi, Fö út 35. II (27) 342-407 www.incOlnp .hu J ~· 1<J 13;o.3i09, Fa;t.;+ 36 I I, ' " FÉLVEZETŐ TRIÓDÁK RH-PA 2 x GK71 MŰSZERTÖRTÉNELEM cn > III ~~ ... III ~~ • , , A RADIOTECHNIKA , .. EVKONYVE \ 2020 Tartalomjegyzék Szerkesztette: Békei Ferenc föszerkesztó okI. viiI. üzemmérnök, HA5KU Előszó _ . . ..... . . . ......... . . . 3 A TELEFUNKEN Nauen-i ad6állomása (1906-2000) . . . , . 4 A "félvezető trl6da" története . • . • . • . . . . • . • .. . 12 Szubjektív szakmai életrajztöredékek - Cs. J .. . . . . 29 A R&S· SMA100B tip. mikrohullámú jelgenerátora . 32 Békei Ferenc okI. viiI. üzemmérnök, HA5KU Múszertörténelem .• • . . • . . • . _ . . . . . . . 34 Csiszár János okI. villamosmérnök Szubjektív szakmai életrajztöredékek - dr. T. J . . . . . . 56 A Rádi6 Technikát61 a Rádiótechnikáig . 60 " Rádi6s" szerzők és munkáik . . . . . . 80 A LED-es világftás szfnh6mérséklet-változtatása . 90 írták: Balás B. Dénes technikus, HABBDE Idr. Fábián Tibor okI. villamosmérnöki Garad Ágoston egyetemi hallgató König Imre villamosmérnök A fény hangjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 Hangkapcsol6k . . . • • . . . • • . . . • • • • 120 Technikatörténet - évszámokban . . . . . . • . . . . _ . 135 Kézi játékkonzol . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 dr. Madarász László okI. villamosmérnök A digitális CMOS áramkörök 2000 - 2020 között . 150 Nagy Gyula villamosmérnök, HABET A vezetékes rádió (1947-1965) .. , . 168 VLNA-144 szuper kis zajú el6er6sítő. 176 Szubjektív szakmai életrajztöredékek - N. Gy. _ . 183 GyorsbIllentyük. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 Rádióamatőr 197 Lambert Miklós okI. villamosmérnök Lendvai Klára, HA5BA Nagymáté Csaba villamosmérnök Pálinkás Tibor gépészmérnök dr. Simonesies László okI. villamosmérnök készülékek, antennák . ca de HA... ca de HG... 2019. dr. Sipos Mihály okI. villamosmérnök dr. Tolnai János okI. hir.techn.-i szakmérnök, HA5LQ • . . · 210 Sok kis kapcsolás . . . . . . . . . . . . . . . . . · 212 202l-es akci6s Rádiótechnika évkönyvrendelés . · 223 Hirdetések. . . . • . . . . . . . . • . • . • . . . . • • . • 224 ©'minden k6nrw.1 kapcsol.tos Joa 'enntarh.! A könyvben szerepl6 Cik· kek. ábrák. IlIusztréciól<. III. azok részei szerzői ;ogl védelem alan állnak. AzoI<at részben. vagy egészben. bármilyen módon reprudukálnl. adet rógzít6 rendszerekben r6gzJtenl és/Vagy tárolnI, nyilvánosságra hozn, (az Iskolai oktatásban történ6lehasználás klVátelével) a kiad6 egyértelmű engedélye nélkül tilosl 2 Kiadja: a RddiVf~"tit. A kiadásért felel: Békei Ferenc ügyvezető igazgató Tördelés és nyomdai előkészítés: TypoMix Kft. Felelős vezető: Bohner Ferenc Nyomás: AduPrint Kft., Budapest, 2019 www.aduprint.hu Felelős vezető : Tóth Éva ügyvezető igazgató HU-ISSN 0557-6229 RT ÉK '20 E lőszó Folyóiratunk évkönyveinct.- immáron LIII. kötetet nyujthatjuk ál a kedves O lvasónak. Ez alkalommal is a jól bevált tartalmi összeállítást követj ük: a rá9ió adás-vétel technika. a hangtechnika, a műszer- és méréstechnika, az ipari és a7 álta lános elektronika terü l eté rő l közlünk elméleti-történeti, illetve gyakorlati jellegű írásokat. Évkönyvünk indító cikkében Balás B. Dénes (HA8BDE) szerző urunk Európa egykor híresen nagy adóál lomásának, Nauennek a történetét ismerteti. Ezen kötelünk további hat szerzője ~ Csis=ár. d,: Fábián, dr. Madarász, Pálinkils. dr. Simoncsics és dr. TO/fiai mentök urak - is szakmatörténeti témát dolgozott fel írásában. Örömmel nyuglázhatiuk, hogy kiadványunkban az ifjúság is jelentkezik pubJikációval. Garad Agoston BME-s egyetemi hallgató a ,.Kézi játékkonzol" c. írásában bemutatott szerkezetének késziilékbázát is "tennészetesen" maga nyomtatla 3D-s printerével. - Ágoston, csak így tovább! Évkönyvünk rádióamatőr rovatában újrajelentkezik régi t örzs-szerzőnk , Nagy Gyula (HA8ET) mérnök úr. A kiváló műszaki jellemzökkel bíró VLNA készülékcsa lád 2 m-es tagját mutatja be, a tőle megszokott precíz leírásban. Kiadványunk több cikkének ábraanyagát a www.radiovi lag. hu honlapunkon - , ezen évkönyvünk tartalomjegyzékénél , Ietölthetövé tettük a nagyobb méretben való jobb tanulmányozhatóság érdekében. Kedves Olvasóink! A Rádiótechnika legójabb kötetének széles témaválasztékához kíván kellemesen hasznos évkönyvlapozgatást A szerkesuőseg »Árfelezős előfizetőcc aÁmÚTECHNIKA akciónk 2020-ra! A 2020 ....8 szóló ..ÁRFELEZŐS ELŐFIZETŐ .. akciónkban Ön dönt, melyik kedvezményes lehetóséggel él t előfizetési díj 17.400 Ft (12 x 1450 Ft), Ft árkedvezménnye~ 3000 Ft + postaköltségért LEHETÖSÉG: RÁDIÓTECHNIKA éves és 1950 küldünk majd Önnek l db 2 021 .... 5 RT éVkönyvet,2020 novemberében. 2. LEHETŐSÉG: RÁDIÓTECHNIKA éves előfizetési díj 14.500 Ft, a normál 17.400 Ft helyett, azaz csak 10 db lap árát kell kifizetnie. Az .Árfelezős eiófizeló< akcióban most is lehetősége van vagy Banki egyösszegben, vagy 2 részletben befizetni bármelyik fenti előfizetési díjat. Rendeljen és kúldjúk 8 csekkett A csekket kérjük OLYAS HATÓAN kitölteni Kérjük, ;eeue. ha szániá:t is kér az el6ftzetésr6L áMalásnát a ~Közlemény· rovatban kérjGk megadní a neOJet. a postázási cimet és az .RT elófiz. 2020· -at. Az eléíflzetésl díjat 2019.december15.-lg kérjük befizetnH Tel/fax: 239-4932, 239-4933 1550 BudapesI, Pf.123 www.radlovilag.hu jcsiszar@radlovilag.hu RT ÉK '20 3 A TELEFUNKEN Nauen-i adóállomása (1906-2000) Balás B. Dénes távközlési technikus, HA8BDE A IlIIs:!odik s::á::ad elején néhány mé,."ükének tOl1l1lmónyutját k6\'elóen II Jlaj{\"ur kirall'i Posta !'riémerors::ág· bQl re"delte meg Q rÓlJiótádró berend~e.\cke'- A nogyreljesiulltJm'li berel/de::éw' K \;:tilli,ásara a legnagyobb ceX. a Tele(lIl1kell kapla (J megrendeléseket A nídiÓlúl'kö='és k~deti idl]$::akitfxm BrauJI, Arco é.f Slaby IIewb'el "jémjel;:elf" /lemel ródiÓIe('/lIIika II magyar málli/költ s::ámára mmtak/mt, r<'/i.'renCUlkclII J::olgóll. A Telerunken cég Bcrlintöl nyugatra rekvő Nauen-i nagyállomása. a huszas cvckrc. olyan himcvet szerlett Magyarországon, hogy II vitág egyi" legnagyobb és Icgjclenlöscbb nidióáltomásának tartották. (Tették czt többek kÖ7ŐU azért, men az angliai. amerikai és rrancia állomnsokról nagyon kevés mfonnllció érkezett Magyarország. ra.) Nauen rényképei megjelentek a Magyar Radió Újsag 1924 augusz· tusi sz:imaiban és Paslca\~ \1o/"úr: Las=gal/ner: A Rádió kmcsestára c. könyvében . .lfende Jenö is sok helyen hivatkozott ni ,.A drótnélküli telegm· fia" címu tanulmányában. A Ilemw" MwhesillS éltallcrvclcU épülct, a relette alló antennatornyok. kal és Georg von Arco grM képé\'el, nemcsak Nauen. hanem a Telcfunken cég és vele a nemet rádiózás jelképé· vé váltak. Bevallom, hogy magnm is a sok korabeli közlemény. fénykép cs raJz hatásara lettem kivanesi arra. hogy milyen ... olt valójaban a Naueni rádió-állomás. Nem volt könnyű dolgom il korabeli szerzök sokszor lelkendezö és egymasnak ellentmondó leirásából kihamozni il lényeget és a valóságol. Nem merem kijelenteni azt, hogy sikerfih, inkább azt állítom: ennyit tudtam kideriteni. zett Marconi-. Bralln·Siemens-, S/ab)'Arc()... De Fore.,.,-rt:nd.. :ter ..th ARra· un-rendszer elterje~7tését a Siemens érdckeltségcn belUl egy korlátolt fele· lösségü társaság végcztc, "Professor Braun's Telegraphie G.m.b.H." néven. Slabyék viszont aL Emil Rallu:llau által alapított német AEG cégnek adták el találmányai kat. A két német cég, az AEG és a Sicmcns· l lalskc versengése. a szaba· dalmi és eg,eb jogviWk a Lelpzigi Bi· rodaimi Biróság elé kerültek, azonban II. Vilmos nemet császár szcmélyesen avatkozon az ilg,be és nyomást gyakorolt a felekre, hogy pereskedés he· I,ett szővctkCZ7cnek Kcsöbb, 1906· ban nyilvánossagra kerfiltck a császár sznvai: .. Marc:oni milldig IOl'{íbb meg)' e/óre, de fl némel (e/ra/ú/ólc Ie{(ogasá· ball a:: el/lmo/dalnak IfllfCS szerepe. Végül addig kellett SiemenSI es Ralhellalll gyö=lcikJlli few!lll'g II cegiikC'llefeje=ni), A Telefunken alapítása amíg eg)'e=segellfem kömek nekem . .. A Xx. század elején a kisérletc7ö ... állalkozók által készitett szikratávirókat önalló rendszernek tekmtették és a feltoláló nevével jellemezték. igy léte· Ez anagyhorderejű iparpoliti· kai lépés egy jc!emöli rádiócég. a ..Gesellschan fOr drahtlose Telegraphie m.b.H." megalapitás:ához vezetett. 1903. május 17-én Arco grM és Fcr- 4 dinand Bmun, 52 birodalmi szaba· dalommal Cli Jclcntös töké\ el eg,esi. tették a Siemens·Halske és az AEG érdekehségekel. Pár hónappal késöbb Slaby beJcgyeztette táviratcimként a ..Telefunken" nevel. majd par év"'cl késöbb, 1906·ban. a vállalat úljáalakult ezen a né\en. Ez a cég világhírű lett, felvelte a versenyt a Marconi "birodalommal", másfd évtizedcn keresztül a magyar Posta is föleg Telefunken berende.lé· seket alkalmazott a rádióállomásokon. 1912 \égért a világ mintegy J OOO s7.kmtá\írÓ állomlÍsának 450;,,·a Telefunkcn gyánmAnyú \olt. míg a több. 55%-on tíz. cég. közöttük a listavezctö Marconi OS7!ozott. Arco mérnök Slaby proft!s<'Lor asszisz.tcnscként korábban szeme· Iyesen réS71 \ell Marconi Flatholm-j kistrlctc.bcn, cs a \ .lágon az elsök kö· zön \olt, aki tapasztalatokat szcrzett ti szikratávíró"n!. Rmun professzor ugyancsak az elsök között \"olt. bár ó nem kcrOh kapcsolatba Marconi\al, hanem saJ3t kísérletei alapján jutott eredményckre, melyelo.:et a Siemens·Halske cégnek Adott át. A cégalapitáskor mar több Jclentös s7..!1badalommal rendelke7cu, többek között Ö találta ki azt az cljárást, hogya SLikrainduklorokat (majd ké· sőbb a nagyfesLllhségű trnnsLfonnáto· rokat) kÖ7\etlenll1 váltakozó árammal kell táplálni. igy elhagyható a sok gon· dOI okozó megszakitó. Másik lalálmli· n,aban a szikraköz és az antcnna közé indukti .. csatoló tekercseket alkalma· LOti. eláltal 87 antcnnakörbcn csökkent a szikra rövidzáró hatasa. A Társaság ténylcges tulajdonosni azonban a kél nagycég, a Siemens· Ilaiske é!: 37 AEG voltak. Az állomás kezdeti id6szaka A T:if g laboratóriuma 1905 öszén R. Rt:ndahl mérnök \'czet6C\cl cg, kis kisérleti szikratávíró állomást üze· mcltctctt a BcrlLlli Elcktromos Mu\ck Oberschöncweide·i epületének tetcjén. AT ÉK '20 3. kép 1. kép s az lU szerzett ke(h ező tapasztalatok alapján kezdték teneZfll egy nagy. tengerentúli forgalomra alkalmas szikratá .. író állomás építését. Amikor a Társaság 1906-ban felvelle a TELEFUNKEN cégnevel. egyidejűleg építkezésbe kezdett a Berlin melletti Nauenben. hogy egy nagyteljesítményű szikmtavíTÓ ál10mássnl megfeleljen a kor és a Marconi-cég diktálta kihívásoknak a távközlésbcn. Luchban, a Berlin-Wittemberg-Hamburg vasútvonal mentén, 4 km-re a l\aueni vasútállomáslól. feküdt a $toltze-féle hitbizomány blnok, gyenge minőségű. haszonbérbe adott fOldekkel. A7 építkeLé!>het. szükseges. aránylag sik fekvesű 30 000-40 OOO m~ területeI a Társaság olcsón megvásárolta. cs az épülő szikratávíró állomás a közeli Nauen városka nevét vetle fel. A l\aucni szikratávíró állomás első berendezése egy barakkszeru épületben elhelyezett Ferdinand Braun á[tal fejlesztett szikraadó volt. 10 kW antenna-teljesítménnyel. Az áramellátását úgy oldották meg, hogy széntOzelésü, 35 Le teljesitményíl gőzgép hajtott egy 50 kW teljesiunényű, 75 pcriódusú, " .: 2. kép RT ÉK '20 500 V-os \áltóámmú generáton. A váltóáram hat nagyfeszültségíl transzfonnáton gerjesztett. ezek 360 darab Leydeni-palackrJ dolgoztak (I. kép). A másfél méter magas Leydeni-palackok összekapcsolásával ISO kV feszOl!Séget állítonak elő. és adáskor karvastagságnyi szikra repült a le.. egőben. Az ernyöantennát 400 m szélesre feszÍlellék. az emyö közepét 100 m magas rácsos szerkezetű ..'astorony tartotta. A tornyot a Hein, Lechm8n Cl Co. AG gyártotta és építette. a későbbi tornyokat is ezzel a céggel készíttellék el, A torony háromszög keresztmetszete takarékos ötlet \011. kisebb szélellenállást és I...evesebb feszítő kötelet Jelenteti. A "kötelek" még tömör köracélból készultek. csak később került sor a mai párhuzamos elemi szálakból álló, fonott drótkötelek használatára. A kötélszigetcJők fábó l készültek. a ffildközeliek olajos itatással.A vizenyős altalaj mialt a torony alá csuklószerkezetet szereltek. és azt márvány tuskókkal szigetelték az alaptól. Az ernyő mintegy 60 OOO ml területet fedett be. Az e l ső próbáná!. 1906. augusztus 19-én. a 400 km-re fekvő Norddeich-i TelenlOkcn állomással létesitettek sikeres kapcsolatot, majd az 1300 km-re lévő Szentpétervár is kielérhető vál6an ~ \'olt. Ezzel az első berendezéssel 1700 km-es körben tudlak táviratot vált.'lni az ellenál10másokkal. Ebben az időben a távimtok \-étele még a rádióállomáson történt. nem .. olt külömálasztva az adó- és a vevőszol­ gálat. Ez azzal a hátránnyal ján. hogy egyszerre csak ai' egyik szolgálat mű­ ködhetett, mert csak egy antennájuk volt es a szikraadó rendkivül zavana a \-e"ökészUléket. A vevökészülékek detektoros rendszeruek voltak (3. kép). Az. állomás els6 oovítése A berendezéseket szinte éVTŐl évre fejlesztették. a Társaság valamennyi találmányát az állomáson kipróbálták. A Telefunken mérnökök (.Ha\' U7en lanár ötleléböl) 1907-ben alkották meg az ún .•,zenei hangzású kioltolt szikraközü" adót (4. kép). me[yböl először [908-ban 50-60 kW-os áramfomissal ellátott berendezést telepítenek Nauenbcn. Ez kb. IS-20 kW antennateljesítményt adhatott és a hatótávolság közel duplájára nön. 1909 és 1911 közön a Telefunken újabb fejlesztést végeztetett Nauenban. A továbbfejtesztett zenei hangzású ol tott-szikrás adóberendezést az állomáson 35 kW teljesítménnyel valósítollák meg. Az ernyőantenna hatásos magassá-gát átalakitással nö\elték: 12 db 30 m magas segédárb6ccal megemelték az ernyő szélél. Az ámmellátás még nlÍndig a lokomobillal történt úgy. hogy egyenárumu generátor töltött akkumulátortelepet és az akkumu[á- 4. kép 5 5. kép tortelep lalta cl az 500 V-os valtóáraml! generatorok egyenáramu hajtasát. Az akkumulátortelepre az Lizembiztonság növelése mian volt szükség, a gyakran leálló lokomobil üzemszüneteit lehetett ,ele áthidaln;. A hatólávols..íg 3000 km-re növekedet\. (A ,.Die Ge:schichte: de:s SpfC(:hfunkc5 in Naue:n" dmű internet cikk szerint az 1908-ban lélesilen berendezés jeleit egy hajó 3600 km távolságról, Tenerife közelében vette.) Az afnkai német gyarmatokkal történő levelezés meggyorsítására, a Togo-i rádióállomással létesítendő kapcsolathoz az állomás teljesítményének tovabbi növelésere volt szükség. 191 l-ben a 100m-es antennatoronyra egy további 100m-es könnyebb szerkezetű tomyot emeltek. ezzel az antennatartÓt összesen 200 m magasm növelték (5. kép), es az emyőI 600 m átmérőjű­ re ter.eztek át. Az ernyő alatt 120 OOO m!-en alakítottak ki földelö hlilózatot, és egy 100 kW antennatcljesitményü ohou-szikrás adót építettek. A korabeli ismenetések szerim a felső torony un. csöárb6c volt, amit ugy kell érteni, hogy a rácsos szerkezet csödarabokb61 volt kialakitva. lA Telefunkennél dolgozó R. Rendahi mémöknek volt egy ilyen sz..1badalma. elképzelhetőnek tartjuk. hogy lényegében egy Rendahl-tomyot építettek rá az alsó toronyra.) A kioltott szikrákat J 50 darab sorba kapcsolt szikmköz biztosította. Az ámm-forrás 300 kW teljesítményt szolgáltatott és a hatótávolság 45000 km-re terjedt. 6 1912. március 30-án egy hatalmas vihar ezt az antenn!Ít elpusztította. A felső torony közepén (150 m-nél) az egyik há7ilagegyengeleltcsö megrogygyant. és a felsö toronyeltépve az 50 mm vastag köracél merevítökötelet az alsó torony mellé zuhant. Az alsó torony még nyolc percig tartotta magát. majd kikötés és stabilitás hiányában cz is el feküdt. Szerencsére sem épilletben, sem emberéletben nem esett kár (6. kép). A 200 m magas torony ideiglenes pótlására két 120 m magas csöárbocot (Rendahl-tomyokat) állítottak fe l. A felállítás akkor merésznek tartott technológiával történt: a IbIdön készre szerelt tomyot egy 40 m-es segédtorony segítségével, egyben emelték nJggőleges helYi'etbe. Mint emlitettílk a Telefunkennél dolgozott Rendahi memök, akinek ez a csöárboc vagy más néven RendahItorony a találmánya volt. Az árboc 2.5 m-es Mannesmann csövekböl volt öszszeepÍl\ c háromszög keresztmetszctű toronynak. Két évvel később, 1914 szeptemberében Magyarorsi'..ágon, a csepel-szigeti rádió-állomáson ugyanilyen tomyot állítottak fel, egy hasonló, 40 m-es segédtorony alkalmazásával. Itt már kizárólag Re:ndahl-toronyként emlegették. Ausztriában a DcutschAltenburg-i katonai rádióállomáson szintén alkalmaztak egy Rcndahltornyot. A lerohant 200 m-es torony helyett 1912 végén egy 260 m magas UJ torony építésébe kezdtek. Ez a torony 160 m-es, erősebb alsó és 100 m-es vékonyabb, felső reszool állt. A kél loronyrész között csuklószerkezetet építettek be, és mindkét toronyresz két-két kötél-rendszerrel lett kifeszítve. A kötelek most már "igaziak". párhuzamos acélszálakból a helyszinen fonták azokat házilag készült segédeszköz, egy sablon alkalmazásával. Ugyanekkor sikerUlt megoldani a porcelánszigete[ök gyártását, ugya talp-, mint a kötélszigetelöket porcelimból készítették. A 260 m-es árhóc szerelése szokásosan történt, elöször a három alsó ferde szárat szerelték, majd egy építőállvány segitségével a szerkezetet felállították és összekapcsolták. A szerelés 1912-1913 telén öt hónap alatt készült el. A torony sl!lya 360 tonna, a szelnyomás miatt 800 tonna terhc1é~ hárult az alapra. A kötelnyomás további 83 tonnát jelentett. A kötelek átmérője 65 mm volt. Az uj toronyra szerelt antenniÍval a hatótávolság 5000- 6. kép 6000 km-re: nőtt . Enel a berendezéssel a rekord 6400 km-re az Arlington-i rádióállomas len, dc ezt a távolságot rendszeresen nem tudták elémi. Az állomás ekkor csatlakozott a Spandaui Elektromos MÜvd.. erősára ­ mu hálól:ltához, annak brandenburgi körvezetékén. Az épületek oovültck egy uJ gépteremmel. abban egy kapcsolókamraval a 15 kV-os hálózati forgóáram (váltóaram) részére. A hálózati áramot a telekhatártól. mintegy 400 m hosslon, kábelen vezették be. A transzfonnálás utáni 130 V váltómmol kel készlet egytestű forgóátalakító. ún. umfonner 220 V egyenáramm alakitoHa át. A7 egész berendezés 300-350 kW teljesítményt szolgáltatott. Egy masik umfonner 300 lóerős egyenáramú motorral és 250 kVA teljcsitményü, 475 periódust. és 1000 V feszültségü generátorral közvetlenül az oltottszikrás adó reszére szolgáltatott energiát. Egy következő teremben a 475 periódusu 1000 Vom vá1tóáramot transzformálták 75 000-100 OOO V-ra. A Leydeni-palackok helyett már olajkondenzátoroknt alkalmaztak. a 150 darab szikmközböl általában 75 üzemelt a többi tartalék volt. A hullámhosszat 7. kép RT ÉK '20 3000 és 7000 m között lehetett változtatni. A beméréseket Dr. Meissner és RosenbaulII mérnökök végezték. Ebben az időszakban a Tddunkt:n egy üj, Arco-rendszerű, nagyfrcl;,,"enciás gépadóval kísérletezett. A Telefunken gépadó abban ten el a többi (Alexanderson-, vagy Goldschmidlh-renclszerű) gépadóktól, hogy 6-10 OOO Hz-t!S generáton használt (7, kép), melynek frekvenciajal frekvencia-trnnszfonnátorokkal négyszerezték. A kisteljesitményú, 2 kW-os berendezéssel drótnélkUli telefónia átviteli kísérleteket is végeztek. A berendezést 1912-ben bemuL.'1tták Londonban, majd 1913-ban New Yorkban. Egy 6 kW antennateljesítményü gépad6val 1913 juniusában, j6 beszéd-énhetőséget ének el a 600 km tavolságra lévő Bécsi állomással. Arco gróf szabadalma szerint a második Frekvenciakétszerező transzfonnátor egyenáramü mágnesező körébe juta Iták a beszédáramokat. így modulálták a gépadót. 1913. jülius 12-en az egyik kis gépadóval táviratot küldtek Sayville-ba. 6400 km távolságra Nauentől. Ez a kísérlet vezetett oda. hogya TeleIUnken Nauenban felállí150n egy nagy gépadót mintegy 100 kW antennateljesitménynyel. Nauen az L világháborúban A katonai és általános jelentősége mialt II nagy naueni rádiótávir6 alIamásI az 1914. julius 31-ei mozgósitáskor a katonaság lefoglalta, és besorolták a tengerészeti vezérkar (Admiralitás) alárendeltségébe. Feladatai a következők lettek. összeköttetés: - a német Togo gyannattal. német Dél-NyugatAfrikával, - német Kele t-Afrikával, 8. kép RT ÉK '20 1.<;1"11 - 1<;11.Ó -- ~==----Tf--- , 9. kép - kapcsolat tengeri hajókkal és - összeköttetés amerikával. Tehát Nauen tanotta a kapcsolatot Windhukkal, Muanzával, Taboraval, valamint parnncsokat továbbított a távoli tengereken úszó Felszíni hajóknak A tengereken tartózkodó tengeralattjáróknak is a naueni nagyállomás külön szolgálata közvetítette a parancsokat, híreket és egyéb közleményeket. melyek a tengeralattjáró-háború vezetéséhez nélkUlözhetellenek voltak. Ezek a hírközle· mények az oltOltszikrás adóval naponta meghatározott (és a tengeralattjárók által ismen) időben kerültek 1e.'1dásra, hogy a tengeralattjárók a hírvélelhez a kellő időben feJmeriilhessenek. 1915. jünius 7·én az új 100 kWos Arco-gépadó állt üzembe, és a háború alan naponta 20 órát dolgozott Uzemzavar nélkül. Forgógépeit abban a géptcremben állitoltak fel. ahol az oltollsziknis adók gépei is voltak (8. kép). A frekvenciagenerátor teljesíunénye 150 kVA. frekvenciája 8000 periódus volt, hajtását forgóárnmü maIor végezte. 1917 januárjában az Admiralitás intézkedésére Nauenban egy idöjelad6 berendezéSI szereltek fel, mely azután naponta kétszer az oltottszikrás-adóval idöjelet adott. Ez az. időjel lehetővé lelle minden hajón a kronométe rek ellenőrzését illetve pontos beállítását. Még békében a Birodal mi Ten· gerészeti H ivatal norddeichi rádiótávíró állomasa naponta kétszer sugárzott sajt6szolgálati közleményeket. Ezt a sajtószolgálatoL a háború kezdetétől Nauen vette át. ezzel a sajtószolgálat hatósugara lényegesen bővült. Az ellenséges rádiótávíró állomások (pl. Poldhu, Coltano, Eiffel-torony, Lyon stb.) közleményeinek ellensulyozására Németország számára fontos volt a közleményekjó vételét Nauenböl biztositani. A két 100 kW-os adóval a naueni állomás össztcljesitménye 1915-ben elérte a 200 kW-ot, legnagyobb ható· távolsaga pedig 8300 km-re terjede. Állandó kapcsolatot tartott az USAban, a Sayville-i Telefunken-adóvaL Az antennarendszen úgyalakították át, hogy mindkét adót kiszolgálja. A nagy toronyra és a két 120 m-es toronyra 1900 m hosszon fektettek vegig egy antennát és az egyik 120 m·cs torony körül megmaradt az emyőantenna is (9. kép). 1916·ra mindezek a bővíté­ sek II OOO km-re növel ték a7 állomás hatókörzetét, és kapcsolatot biztosítottak például olyan állomások felé. mint Buenos Aires vagy Manila. Sayville és Neuen kapcsolata A Telefunken cég, szövetkezve az amerikai Atlantic Communication CO.-nel New York közelében (Long Islandon) 1912-ben kezdett egy rádióállomás építésébe. Sayville városka nyugati reszén, ahol a közelben az amerikai cég egy nagy' parti-állomást üzemeltetett. Az üj állomásnak a tervek szerint, az Atlanti-óceánon át Nauennel kellett kapcsolatot tanania. Az állomás felszerelését az. a Van der Woude mérnök vezette, aki az elsö nagy o!tottszikrás adót építette Nauenban. A Sayville-i állomás első berendezése is egy nagyteljesí tményű oltottszikrás adó lett. me!y 480 láb ( 146 m) magas to ronyra feszített antennára dolgozott. Késöbb. 1915 tavaszán az állomást kiegészit!:tték egy 100 kW antennateljesítményü Telefunken-Arco rendszerű gépadóval és egy újabb 150 m-es toronnyal. Euró· pávai ez II gépadó tartotta a kapcsolatot. Az adó frekvenciagencrátora 9613 Hzel adott. amit a frekvencia-transzFormátorok 38452 cikluSTa növeltek. 7 , Per/sk 11, kép Machine transmitter wlth l rrequency doubler From 6000 Ih to 24000 Hz' 10. kép Ez 7802 m-es hullámhossznak felel meg. A gépadó hatásfoka kb. 60010 volt. Az I. vi[ágháboní kezdetekor a Marconi-!ársaság akciót indítol1 az Egyesült Allamokban, hogy az ottani Tele· funken állomások üzemet szüntessék be. Braun professzor. a Telefunken képyiseletcben személyesen utazott az Allamokba és sikerült is annyit elérnie. hogy az USA hadba lépéséig a Telefunken éltomások tovébb dolgozhattak. Az Egyesült Államok hadba lépése (19 [7 tavasza) után azonban a Sayvil!e-i adóallomást leállították és ezzel a Telefunken hálózat ból. mlllt közvetítő állomás kiesett. A 400 kW-os gépadó és az új épület A Te[efunken akkori igazgatója Hans Bredoll', a Sayville-i állomás bezárá- Sat követően kezdeményezte, hogy Nauenban egy még nagyobb berendezést állítsanak fel. A Telefunken egyik vezetőjeként K. Qllack úr így ír: "A tervek csúcsa leli elöállltani egy gépadó berendezést 400 kW és egy másikat 150 kW antennateljesítményre, az eddigi ideiglenes felszerelés pótlésára. Egy új épület felállítása is szükséges [esz.. az eddigi oltoll-szikros adók üzemépülete mellett. Ezt az építkezést Muthesius titkos tanácsos ur vezeti. A nagy teljesítmény igényel tovébbá egy megfelelő antennát 30 OOO cm kapacitással és nagy hatásos magassággal. Az eddigi antenna használata alan egy másik 260 m-es és kél 120 m-es lornyOI éllitanak fel, az úgynevezen ))A«-antenna részére. Ennek tetejébe szerelik a második adó )B«-antennájál. háromszög antenna formájában felál[ítva." 8 Az itt dolgozókat elismerés illeti a hihetetlen sok nehézség miatt. amit Rabe mérnök vezetése alatt leküzdöttek. Többek között úgy kellett az építési munkákat ehégezniük. hogy az adóüzemet ne zl1varják. A mindvégig tartó munkaerö- es anyaghiány akadályozta a szabályos befejezést, és a költségek nagyon magasra emelkedtek. Egy 400 kW-os antcnmnc[jesitményű ideiglenes adót szerellek össze a régi épület egy csarnokában és ez dolgozott az A-antennára 1918. február I-töl. A megnöveli leljesitményü berendezés generátora 880 kW teljesítményű es 6000 periódusú gep volt. Mint a kapcsolási rajzból kitűnik (10, kép), a billentyüzés a kél Frekvencia-transzformÁtor közöni billentyűzö Fojtótekercs rövidre zárásával. kb. 30-50 A áramerősség kapcsolgatásával történt. Később a billentyüzés a gerjesztő-kör­ be került. (Az egyszeriisített rajzon a gerjesztőkör nelll szerepel.) Az oltottszikrás adó pedig 1917. május 31-től a B-antennara dolgozott. egyidejűleg a nagyantenna építésével. MialIlII az építő­ munkások készre szerelték az A-antennál, az Ilzeme[és az előzőleg e[készült B-antennán tönén\. A 400 kW-os adóval és a 2.4 km hosszu A-antennával 20 OOO km lett a hatótávolsága a megnagyobbított Nauennak, es aTelefunken állal 1912-ben Új- Zélandon [étesílelt Awanu-i lilIomással 19300 km-röl tartott kapcsolatol. Ez akkor világrekord volt a távolsági távírókapcsolatok területén. (Más források szennt ugyancsak Új-Zélandon egy De Forest rendszerii állomással VO[I kapcsolatban.) Ettől kezdve Kínába. Mexikóba. 'Iolland-Indiába stb. közvetíti rendszeresen az Újságokat. híreket. A Sayvi [le-i adó kiesésével megoldatlan maradt az amerikai irányból érkező táviratok közvetitése Németországba. Ezek továbbítására kiküldtek az Atlanti-óceánra egy nagy-teljesítményű adóberendezésse[ felszereli tengeralattjárót, az "U~Deutsch[and"-ol (11. kép), dc 1917 I..waszató[ Mexikóban is alapitouak egy Telefunken rádióállomást. Nauen az I. világháború után Az l. világháború után a hadsereg visszaadta magánkézbe a naueni rádióá[lomást. de nem a Telcfunkennek, hanem az ujonnan alakult Draht[ose Übersee-Verkehrs AG-nek, melyet röviden "Transradio"-nak hívtak. A kezdetektől a7 állomáson dolgozó Hal/S Bredow mérnök kapott megbízást az állomás rendbe hozása ra. Hermann A/ulhesllls tervei alapján meg 1917ben megke7dték egy impozáns, nagyméretű adóház építését, a 2400 m hoszszú antennarendszer közepe alá, ezt 12. kép RT ÉK '20 1918 végére (más források szerint csak I 920-ra) sikerült befejezni. A új ,.Sender Gebaudc" legnagyobb csarnokába kerűlt bcépitésre a 12 OOO m-es hullámhosszon, 25 ktlz-en dolgozó 400 kW-os gépadó. valamint egy 150 kW-os gepadó (Il. k~p). A gépadókat Schmidt" mérnök újítása szerint korszeriisitették, ezzel hatásfoka 66%-ra növekedett. A hatalm3s kereszt-csarnoknak az a része. ahol a generátorok álltak, darupályával lett kialakitva. A hossz- és kereszthajó középpontjában egy cmelvényen rendeztek be a kezelőpultol ahonnan cl kezelők mindent s7:cmmel tanhattak. Ugyancsak a központi rész fclett. a tetőböl kiemelkedő négyzet alapú építményből futottak ki a w.pvonalak az antennákh07_ A galéria részen nagyszámú látogatóra tervezve - elöadótermct és vetítőt alakitottak ki. Az a mód, ahogyan az építés7 a régi géptennet és egyes épületrészeket belefoglalta az új, nagy épület-komplexumba (13. kép), ahogy megvalósitotta az építkezést a közben mindvégig üzeme l ő állomáson, ahogy kialakította az impo.aíns, nagyfomlátunui épületet, minden tiszteletet megérdemel. Az új antennarendszer A 2400 m hosszú. tíz párhuzamos szálból feszített antennat középen két 260 m-es. a két vége felé pedig négy darab 120 m magas rácsos szerke,tetü acéltorony tanotta. A tfzszálat kulön-kulön tíz vezeték táplálta az adóházból. A rendszer cgy antennahangoló tekercset mutaua a 14. kép. A keresztirányú B-antennát két 150 m-es és egy 134 m magas rácsos szerkezeru torony tartona. utóbbin 130 m-es magasságban két 20 m-es (17 m-es) kereszttartó nyúlt ki oldalra. Volt még egy 30 m magas feszítötorony 13. kép RT ÉK '20 közvetlenül az új állomásépUlet és a 134 m-es torony között. Ezen a tornyon csigák és fLlggősulyok segítségével minden száJ feszítését biztosították a hömérsékleltől fLlgge tlenül. A nagyteljesítményű berendezés 1920 után a, tengerentúlra dolgofott. ro levelezö pannere az Egyesült Allamokban. New York közelében. az egyik Long Islandi állomás lett. Rövidhullámú adók Nauenban Mikém másutt, ugy Nauenban is a húS7...1S években megjelentek a rövidhullámú adók. és fokozatosan átvették a táviróforgalom egy részét a hosszúhullámll adóktól. A talált dol,."umennllnok szerint legalább négy rövidhullámú adóberendezés dolgozott a naucni rádióállomáson: POF. POY, POW ls POX hívójelekkel. (Ebben az idöben még minden ad6bcrendezés saját hivóJelct kapott. A felsoroltakon kívül AGA hívójellel a Trnnsrndio AG üzemeltetett egy rövidhullámú adót Argentinában.) Akiutah üzemi frekvenciák az alábbiak voltak: POF 22 209, 18738, [6657, 14 991 kHz; POX 4 283, 2 998 kHz; - POY II 993 kHz: - POW 10708 kHz; -AGA II 532 kHz. A Magyar Posta című szakfolyóirat 1928/3. számában Dr. H{I\'(Js Ferenc szamolt be Németorszagi tanulmányútjáról. Érdemes idézni: ,,A rádiótávirás terén talán forradalomszerii átalakuláshoz vezethet a Nauenben is megtalálható adóberendezés, amcly a f'öépl1lettöl távolabb fekvő kis faházban van elhelyezve, s mely külsejére nézve az igénytelenségnek és az o\csóságnak a megtestesülése. Az új »)Beam«rendszerű, rövidhullámokkai dolgozó lámpaad6 berendezésrol van sz6, mely akárcsak az óriás költségekkel megépített, s hosszúhul lámokkal és gepadókkal. vagyis igen magas üzemkö lt seggel dolgozó naueni állomás. a legtávolabbi világrészekkel való levelezésre képes. 14. kép A »Beam(l-rendszer antenna berendezése is végtelenül szerény és olcsó, mert aránylag kis dimenziójú antennák néhány fenyöszál ra szerelhetök. A németek ez idő szerint ezzel a rendszerrel Buenos Airesszel, Rio de Janeir6val, a Jáva-szigeti Malabárral és legújabban a Fülöp-szigeti Manilávalleveleznek . Az alkalmazott hullámhosszak 1590 m között, a felhasznált energiák pedig 10-20 kW között mozognak. Az eredmény akárcsak az angoloknál. akik ezen rendszeresen Indiával. Ausztniliával és Dél-Afrikával rendes nemzetközi forgaimat bonyolítanak le. a németeknél is igen jó:' 1929. február 25-én megnyilt a Budapest - Bueno~ Aire:. közötti távbe~7.é­ lő forgalom, mely Budapesuől BerlinNauenig kábelen, Nauentől Buenos Airesig rövidhullámon létesült. 1935-ben a naueni rövidhullámu berendezések egyikével sikerült közvetlen rádiótelefon kapcsolatol létrehozni Tokióval. Ugyancsak a 30-as évekre üzemszeryen megoldották a képtáviratok (állóképek) továbbítását. pl. hírügynökségek részére ( IS. kép). Tennészelesen a több hullámhosszon egyidejűleg folyó adások nem tették lehetövé az állomáson a vevőszolgálat működéset, 15. kép 9 16. kép ezen egy másik telephelyen. Geltowban tMént a válasltáviratok vétele. A 11. világháború megindulásflt kö· .,.etöcn a nemzetközi táviratforgalom (elsősorban az Egyesült Államokkal) IccsökkenL így Nauen más feladatokat is kapott. A rö"idhullámu rádióadók a hadiHotta részére üzemellek. Az állomás I 94().től kezdve rádlómüsorokat is SUgkLOIt. és Franciaország elfoglalAsáig a 400 kW..os gépadó sugarlOti pa. rancsokat a német hadi Hotta alámcrtllt tengeralattjárói részére. Nauen a II. világháború után 1945 áprilisában a Vörös lIadsereg lefoglalta a berendezesekct és katonai Idönt..cnt \eteményeskertllek használtak a tertlletct. A Kelet·Német Posta 1951ben át"Vetle 87 állomást és szis7lematikusan egy rovidhullámu központot éphelt fel. 1958 és 1989 közölt Itt 21 rOvidhullámu adó üzemelt a kereske· delmi rádiótávközJés részére. (Ezt az OdÓSL:1mol nagyon soknak Inrtolll. Véleményem szerint iu, mint a magyaror· s7.agi Székesfehérvárott zavaróadók IS vollak. B. D.) Ténylegesen Nauenen keresztül folyt az NDK telJcs rO\ldhu l· lamlllá\ közlése. A Berlini Fötávirdához tarto7lak úgy II Postai ügyfelek. mint 8.7 ADN Hirtlgynökség, a Tengerészeti, a Metcorológiai Szolgálatok vagy a Kül· ügyminisztérium. 1957-t61 sugározták a szomszédos épUlctböl a "Dcutschccr Dcmokrolischcr Rundfunk" adásait. 1959. október 15-én kCI.dle adásait a ,.Radio Berlin InternatIOnal" a DOR kiilföldrádiója. 1990 óla innen sugározza adáSllit a .. Dcutsche \\elle". a Nemet Szö\'ctségi KÖ7I:irsaság külföld-szolgálata 1997·ben negy darab UJ 500 kW· os fÖ\idhullámu adót állitouak üzcmbe ( 16. kép). Egy nagytelje~ítményu. r~gl ODR-idökböl vaJó rövidhullámu 10 adót tartalék ilzemre hagytak meg. a világszerte ismen. régi forgó-antenná· vaj (17. k~p) . A német ujraegyesltés utan a7 ÖSS7CS adót és antennat a rövid· hullámú adás khételével IcállítOIták es lebontottak. majd n ThomcasI Communications 1995 és 1997 között négy forgó toronyból és negy 500 kilowattlh adókból álló uj rövidhullámu müsorszóró rendszert épített . A Hennann MUlhcsius által épitett 17. kép impozáns adóép01et ma mücmh~ki véki. abból a tényből kiindulva. hogya delem alatt áll, dc látogatható (t8. kép). frehenciagenerálorok teljesítményc Végül mcg kcll említenünk :ut a tényt, hogy a korabeli szak irodalom, jóval nagyobb kellett legyen. mint az antcnnalcJje!>ilmény. mi\>el az Arco· valamint a visszaemlékezések számos ellentmondó infonnációt tartalmaznak. f~le gépadót.. hatásfoka mindössze elsősorban a naueni rádióál10mas telje· 60-66% volt. sítményere \onatkozóan. Több szerző keveri a gépadók antennateljesítmenyét a freJnenciagenerntorok névlege~ teljeIrodalom: sítményével. így a nagy gépadót egy· arántjellern7il.. 500 és 400 t.. W-tal. Günther H.: A rádió dladalut)8, Pallas Az 1913-as ke/detl Arco-gépadó Irodalmi és Nyomdai RI. , Bp 1924 kisérleleknél 6 kW-os és 2 kW-os gépMende Jenő: A drótnélkuli letegrália, adókról történik említés. lu is bizonyDICk Manó, Bp., 1921. talanságban hagyták a kutat~: elképOuack K. SO ward Nauen, Telefunken zelhetó. hogy ugyanazon gépadó távíró Zeilung, Berlin, kb. 1924. üzemben 6. telefon üzemben 2 kW telSchuchardt 8.: Nauen Im Kriege, TeleJcsitmenyt nyujtott. funken Zeitung, Berlin, kb. 1924. Az állomáson 19 J4-ben két darab 100 kW-os adó üzemelt. ezt cgyes szer· Brackerbohm F.: Turmbau in Nauen, Telefunken Zeitung, Berlin, kb. 1924 zök egy darab 200 kW·os adónak tulaj· Muthesius H.: Architeklonisches uber donítjak. die Grossstation Nauen, Telelunken ZeAz elsó szikraadó adatait is kétféleilung, Berlin, kb. 1924 képen lehet megtalálni : a magyar Mende Jenő négy szikrainduktorrOl és 120kV Sugár Gusztáv: Megsz6lal a rádió, Ajtósl Durer Kiadó. Budapest, 1993 nagyfesz01tségrol ir. míg a Telefunken Technikai Lexikon, Gyözö Andor ktadáZeitung korabeli clkkirója 6 darab nag=-sa, Budapest, 1928. feS"Lültség transzfonnálon es 150 kV-ot emlit. Elképzelhe· r - - - - - - - - - - , - - - - - - - - - - - - , tő. hogy mindt..euŐ igaz. a kezdeti négy lranszfonnálort kibővítették halrd. ezzel a nag.yfc. szühség 120 kV-rói 150 kV-ra emelkedeu. Az általam emlitctt adatokat n szaki roda lom adatainak mérlegel~sc 18. kép után dlasztotlam RT ÉK '20 akció a HAM-bazárban Most Nov. 1 . - dec. 21 . között minden k é sz Ü l é k e k Okos rádiós magnó 20 eFt feletti vásárlás után ajándékjár.* fi (RRT IIB) o d II lok - k i t e k csak 10.990 Ft • digitalizálva mentse re gi magnókazettáit MP3-ban pend rájvra v. SD memóriára • MP3IVVMA lejátszás USB/SD ~. eszközről • minden elérhető jelforrás felvétele kazettára vagy USB/SD eszközre • fejhallgató csallakozó: 3,5 mm • tapellálás: 230 V-ról, 4 x D/LR20 (1.5 V) elemről, kOlső 6 V adaplerröl (nem tartozék) • méret/súly: 280 x 170 x 100 mm I 1,5 kg Digi frekvencia- és _.... I ~ • 11 savos vitágvevö KH-FM-RH rádió' finomhangoló kettOs forgal6gomb • kazettás magnó felvétel és aUla-stop funkcióval • beépített mikrofon telj . mérő (Gy561) - r.. ... 15.990 Ft • Frekvencia- és RF teljesitménymérés • mérési tartomány: 1 MHz 2,4 GHz, ill. 0.1 W ... max. 50 W • beépitett 50 ohmos lezárás, folyamatosan rövid ideig terhelhető! • botantenna és kábeles bemenet (sma dugós) • tartozékok: botantenna. sma-anya - sma-anya kábel, sma-anya/BNC-dugó átalakltó • automa1ikus kikapcsolás • tapellátás: 3 db AAA (mikro) elemről (nem tartozék) ""-~~... . méreI: 95 x 55 x 25 mm o •• Digitális • frekvencia- és frekvenciamérő (Gy560) - csak 8.990 Ft té rerőmérés • rádiótesztelésre kiváló, csak teleszkópantennás bemenet • mérési tartomány: 50 MHz ... 2.4 GHz • 7 digites kijelzés , beállítható felbontás: 1 kHz vagy 0,1 kHz • tapellálás: 9 V-os rádiótelepről (nem tartozék) • méreI: 95 x 55 x 21 mm O-30 V stab. Repülő sóvos vevő kit 7 .990 Ft Most hangszóróval és hallgatóval . táp kit 3.990 Ft 118... 136 MHz-es AM-vevő. NE602. MC1350. LM358. LM358. LM386. HazUag kell összeforrasztani. KészOlékdoboz nélküli. Fre:kve:nciamirö modul Ube=24VAC, 7 .990 Ft tkl = 0-3 A . Házilag kell összeforrasztani. KészOlékdoboz. hálózati transzformátor és hOtöborda nélkOli. 2 bem .: 0,1-60 és 60-1000 MHz. érz.: 60-100 mV. táp: g V/160 mA. 14 mm kar.mag .• vörös v. kék LEO·ek. méret: 125 x 25 x 21 (ma.) mm I A kitek összeállítását az elektronika i építésben jártasabbak nak ajánljuk, kezdöknek csak segítséggel. A »HAM-bazár speciál . készülékeiről , készleteíröl további információ a honlapunkon találhatól Korlátozott készletek, egyes tételek kífogyóbanl - Utazás előtt , kérjük, érdeklődjönJ • Az akci6ba a lapelőfizetés nem számfthat6 be. (Az már önmagában is kedvezményes tétel .) HAM·bazár 1138 B.pest XIII., Dagály u. ll. I. em . folyos6közép H· P. 09 • 14 6., CsÜt. 09 - 17 6. Sk 239-4932/36 m., 239-4933/36 m. 1550 Bp., Pf. 123 www.radiovilag.hu hambazar@radiovilag.hu RT ÉK '20 11 A "félvezető trióda" története Csiszár János okI. villamosmérnök, csiszarjanos@t-online.hu ISlIIí?l1 leli)', hogy a hongen5sitó! épí- lÓ s::akemberek k6=611 nag)' \'ita fo~vjk OI7'ól, me{vik erősítő hang=áw johb. a:. elektrollcsövese w/gy Q jélwzerökból építetté? E: a l'ita II '70-es é1'ekben majdnem okafogyOf((í wilt, ugr(lI/is ekkor ke:!.dfe el gyartalli a Yamaha és a Sony cég (/ tri6da Iwmkll'risZfikójú .~JX'CilÍlis FET-et (SIT) alkalmazo hangfrekvenci- ás te{jesíumJ/lyerösitőket. Sajllos csak ml'id ideig, a:: 1980·lU íh't!k kö:epeig. Egy kis FET történelem Ismert, hogya FET-ek kel nagy csoportra oszthmók. úgymint zár6rélcges (JFET) és szigetelt \lczérlödektródás (MOSFET) térvezérlésü tranzisztorok- ra. Jelen esetben csak a J FEl':"teJ fogla lkozunk kicsit részletesebben. hiszen ez a tipus képezi a SIT alapját. Nem sokkal az elektroncső feltalálása utan (1905, Lee de Forost. trióda) már felvetődött a gondolat. hogyan lehetne "szilárdtest alapu triódat" gyártani. az elektroncső kellemetlen tulajdonságait (fütes, katód elhasználódás. vákuum,,,) kiküszöbölendő. iDr8ln """ p N r P· Gate ./ 'l source 1, ábra. A JFET felepítése 12 1925-ben JufÜls Lilicnfeld leírta a JFET mŰködesét. 1952-bcll William Schockley kidolgozta az elméleti modellt. de az akkori technológia meg ncm tette lehetövé a gyártásI. Az első laborpéldányra 1960-ig kellett várni. 1948-ban a tíistranzisztor feltalálása (Johl/ Bardeell, Walter Home,. Bmlfain. William Schockley) adta a nagy lökést az elektronikának és a félvezetö gyártáslCchnológiának. Majd a n:tegtranzisztor későbbi gyártilsa volt a mérfóldkő a megbízható működésü félvezetők elöállításához. 1950-ben két japán mémökJunichi Nishi:owa es y. W(l/Qnbe leírta a trióda karakterisztikájú JFET. (electroStatic Induction Transistor, SIT) működését. majd jóval később. 1972-ben Junichi Nishiza~a szabadalmaztatta azt az Egyesült Államokban. A JFET és a SIT tulajdonságai A záróréteges JFET felépíté!>e látható az l . á b rá n. Egy kismér1ékben szenynyezett "N" típusu szilíciumlapkába két ellentétes oldalról erősen szennyezett "P" típUSIl anyagat ditTundáltatnak. A szilícium lapka hossza 10·100szor nagyobb a vastagságánál. A drain. source, gate ki\ezeteseket a felületre gőzölögtetett fém réteggel hozzák létre. lia az S-D közé feszültséget kapcsolunk és II gate nulla feszültségü, akkor a kristályban található szabad elektronok a pozitív feszültségre kapcsolt drain felé áramlanak. A nulla fes7ültségre kapcsolt gate és a pozitív csatornafeszültség miatt a lapka két oldalán található P-N átmenet záróiránybull lesz elÖfeszítvC'. Emiatt a gate-en folyó áram pikoamper nagysagrendü, amit nyugodtan nullának tekinthetünk. l ia a gate-re negatív feszültséget kapcsolunk. akkor a P-N átmenetek kiüritett rétege szélesebb lesz. emiatt az áramvcLetö csatorna keresztmetszete lecsökken, ellenállása növekszik. ezert a csatomán átfolyó áram is csökken. fia növeljűk adrain poZLtLv fesz(i!tségél. az áram növekcdni fog. mert a csatoma egy közönséges ellenálláskent viselkedik. amelynek nagysága az U{ I~ feszültséggel változtathato (2 . ábra). Visszaemlékezve a trióda működé­ sére. ott is nagyon hasonló jelenségct figyelhetünk meg, Egy bizonyos negatív rácsfeszültség mellett folyó anódáram nagysága az anódfeszűltséggel is változtatható. vagyis a trióda is egy-a rácsfeszültsegtő] valamilyen törvényszerűség szerint ruggö változtatható ellenálhisként viselkedik. Visszatérve a JFET-re. az előbb le· ln "ellenállás [Izemmódban·' az Ul.o~ feszültség határozza meg a csatoma keresztmetszetet. vagyis ellenállását. A gate-elektróda a kristály majdnem teljes hosszában van kialakítva. vagyis a kris!.'lly sourcc felőli végénél az U(,~ feszültség h:lIároua meg a csatorna keresztmetszetét, a drainnél pedig 37 U .o feszültség. A kettő között a fesz[ll~g változik, hiszen a csatorna végtelen sok kis ellenállás soros kapcsolásának fogható fel. melycken az átfolyó áram fcszultsegesést okoz. ;;;·.,Nf ,;;.- " ~ '~~f~-t1\ p. ! l WD'*'t' P' J\ a.. ,!/ • • N \~ ...l 2. ábra. A JFET müködése RT ÉK '20 .. ~ " • 1/ • 3. ábra. Az. N-csatornás JFET kimeneti karakterlsztl kája Konkrét feszültségértékeket behelyettesítve a képletbe láthatjuk, hogy az Vao mindig nagyobb negativ értéket vesz fel , mim UGs ' ennek megfelelően a drain felé csökken a csatorna keresztmetszete (2. ábra). Létezik egy olyan Uoo = Up feszültség, melynél a drdinnél a ket kiüríteu réteg .•összeér"" a csatorna clzar6dik. Az elektronok mozgási energiájuk miatt azonban tovább áramlanak a drain felé. de az elektronáram nagyságát a drainsource feszültség többé gyakorlatilag nem befolyásolja. csak az Vos feszültség. Kijelenthetjük, hogy az elzáródásos tartományban a source-drain amm csuk a gate-source feszilltségtől függ, vagy- is a JFET egy feszültségvezérelt aram- 95 g (., N bo JFET 1atefáIi, y5 generátorkent viselkedik. Ezt nevezik a JFET elzár&i:isos tartományának (3. :í bra). A 3. ábrán látható karakterisztika több eszközre is jellemző: bipoláris tranzisztor. MOSFET. pentóda. A JFET-tcl kapcsolatban meg két kifejezést kell tiszt<iznunk. Az egyik az eszkozfizikai felépítésére utal. vagyis a JFET egy laterális felépítésü eszköz . Ez azt jelenti, hogy az áram a kristálylapka hosszanti oldalával párhuzamosan folyik. szemben II vertikális felépítésű eszközökkel. ahol a sourcc- és a drainelektróda úgy helyezkedik el, hogy az áram a kristály lapka ..vastagságan át" folyik a szemben elhelyezett két elektróda kÖZÖlI. A 4. ábrá n a kétfajta eszköz felépítése látható. Nyilvánvaló, hogy a vertikális felépités eseten a vékony kristálylapka miatt az elektronoknak sokkal rövidebb utat kell megtenni a source-drain között (kevesebb ideig tartózkodnak iul, ebbő l többek között az is következik, hogy a vertikális felépítésü FET-ek nagyobb frekvenciak ig működókepesek. A vertikális felépítés miatt a SIT eszközt korábban VFET-nek is nevezték. Ez ma már félreértésre adhat okot. hiszen idővel kifejlesztették a vertikális elrendczésű V-MOSFET-et is, amit ma szintén VFET-nck nevez az irodalom, ami nyilvánvalóan nem azonos a SIT eszközzel. A másik jellemzője a JFET-nek. hogy úgynevezett unipoláris es;;k6=, ez pedig azt jelenti, hogy csak a többsegi töltéshordoz6k. esetünkben az elektronok \esznek csak reszt az áramvezetésben. Azt az eszközt, amelynél a kisebbsegi és többségi töltéshordoz6k is részt vesznek az áram kialakításaban. bipoláris eszköznek nevezzük, ilyen például a bipoláris tranzisztor, de mint később láthatjuk, létezik bipohiris S IT is, ezt nevezzGk BSIT-nek. Az 5. á brá n látható a JFET (a) és a trióda (b) karakterisztikája. Felfedezhetjük. hogya JFET nem elzáródásos karakterisztikatartomfmya, ha kinagyitanánk, nagyon hasonlitana a trióda kimeneti karakterisztikájára. Ennek a tarlománynak a feszültseghatárait kellene valahogy átmérctczni , hogy triódas.zerü karakterisztikát kapjunk. Az lennészetesen nem elegendő, hogy ,.szemre" körülbelü l egyeznek a karakterisztikák. ennél meggyözőbb bizonyíték kellene fl két karakterisztika hasonlóságához! A trióda és JFET szakirodalomban is megtajálható akimenőáram (anódaram, draináram) filggése n vezér1őfeszültseg­ től és az anód-o illetve drainfeszilltségtől. A kél eszközre hasonlóak a kifejezések, a kimenőáram a vezérlőfeszültségtő] és az anód-katód (drain-source) feszü ltségtöl egy hatványkitevös összefUggés szerint t'ilgg. A hatványkitevő 312. vagyis nem lineáris. de nem is négyzetes a transzferkarakterisztika. Az ellenallástartományban a JFETre vonatkozó képlet: ahol loss a nulla gate-source feszültséghez tartozó draináram, az UI' pedig a csatorna elzár6dási feszültsége. Az elzáródásos tartományban viszont jó közelítéssel a gate-source feszültség négyzetével arányos a draináram: A triódára vonatkozó összefUggés pedig: ahol UR a rácsfeszültség, UAaz anódfeszültseg. ).t pedig a trióda erősÍlesi tényezője. N. "G [5l CD CD CD N N. ., bo (b) SIT vertikélis ·m .4V UO,V " IlSET 4. ábra. A laterális (a) és a verti kális (b) felépítésű JFET [5] RT ÉK '20 5. ábra. Az N-csatornás JFET és a trióda kimeneti karakterlsztikája 13 A képletek szerint a trióda karok· terisztikája és a JFET el1enál1:istar· lOmánybeli karakterisztikája nagyon hasonló, de egyik sem eredményez linearis átvitelt. Ez azt Jelenti, hogy elméletileg sem lehet lineáris átvitelt produkálni ezekkel az eszközökkel. ezen alkalmazzak a negatív visszacsa· tolást, hogy ennek hatása linearizálja a transzfer karakterisztika!. ezáltal csök· kemse a hannonikus torzítást. Ismerjük viszont a ncgativ visszacsatolás olykor káros mellékhatásait, ezen sokszor visszacsatolás nelküli kapcsolásokl.1I alkalmaznak a "lIigh End" készülékekben. Lehel, hogya nemlinearis karakterisztika okozza fl ,jó hangzást" a visszacsatolás nelkuli Iriódás végerösítökben, és mim később láthatjuk a SIT eszközzel megvalósított erösítőben is? AJFET adol! volt. müködöl!. es voll olyan karakterisztikarészlete, amely hasonHtott a trióda karakterisztikájához. Kézenfekvő volt. hogy különböző eszközökkel a JFET alapokból kellene kialakítani a ,JélveLető triódát". A trióda karakterisztikájú félvezető eszköz megalkotása egy bonyolult müveletsorozat végeredménye volt. Szerkezeti, s7ennyezési koncentrációs és mechanikai változtatást is kellett végezni a JFET eszközön. hogy trióda karakterisztikájú félvezető erősítő elem, a SIT létrejö.üön. Az egyik lényeges különbség az, hogy a gateelektródat ncm a felil!etcn alakitják a) ki az "N" típusú félvezetőben. hanem úgynevezett "eltemetett gate·et" állí· tanak elő az .. N" típusu kristály belsejében. hasonlóan ahhoz. ahogya trióda rácsa helyezkedik el fizikailag a katód es anód közölt. Ennek a felepítésnek a célja az. hogy a csatorna ellenállásat elzáródási effektus nélkül lehessen valtoztami egy elektrosztatikus mező segitségével viszonylag széles határok között. a gate feszültségének változtatásával. Ebből adódik, hogy az eszköz fizikai felépíté· se nem laterális. hanem a nagyfrekvenciás tulajdonsagok és a trióda karak· terisztika érdekében venikális. ahogy aLt a 6.a ábrá n láthatjuk. A 6.b ábrá n hitható továbbá a SIT két. szokásos rajzjele is. A triódaszeru karakterisztika elérésének további feltétele. hogy a esatornaellenál1ás lehetőleg kicsi legyen. ezén a vertikális csatorna hoszszat lényegesen csökkenteni kellett. Emellett a csatorna keresztmetszetet is relatíve kis énéken kell tartani a trióda karakterisztika megőrLése érdekében pedig a nagy teljesítmény vezérléséhez nagy keresztmetszetre lenne szükség. A megoldás aL, hogy nagyon sok (több száz) csatornát alakitanak ki, és ezeket párhuzamosan kapcsolják. hogy az ámmsüfÜség, ezzel a vezérelhető teljesÍlmény is lehetőleg nagyra adódjék. A 6. ábrán látható csonkakúp alakú csatornák ból kötnek pár száz darabot D• • b) 6. ábra. A SIT fel é pít ése (a) és rajzjelei (b) [4] Segítsen % Ön is! 14 párhuzamosan a SIT vezető csatornájának kialakítasahoz. A csatorna hossza. keresztmetszete mellett még egy nagyon fontos h~nyezö II szennyezés koncentrációjának beál· lítása. A 6. ábrán az N+ erősen szenynyezeIt N típusú anyagat jelent, az N a nonnál koncentrációjú, mig az N- II gyengén szennyezett anyagat jelenti. E három Jellemző számszerű értékétől mggöen lehet pentóda-. vagy triódaszerű karakterisztikát létrehozni a SIT eszközzel. Az eddig leínakból sejthető. hogy II SIT gyónása a speciális technológiák alkalmazása miatt meglehetősen drága mulatság volt! Végül is ez okozta a SIT .. vesztét". ugyanis a '70-es évektől fokozatosan fejlődött a MOSFET· ek gyártástechnológiája. Létrehozták a \enikális MOSFET elrendezést. ezzel teljesítményben és kapcsolási sebességben megközelitették a SITtulajdonságait. A sokkal költséghatékonyabb MOSFET gyártáslechnológia olcsóbb eszközöket eredményezett. közel azonos kapcsolási jellemzők mellett. A MOSFET lassan ,.átvette a hatalmat". a SIT eszközök gyánása visszaesett. majd átmenetileg meg is szünt. A gyártó cégeke/ nem mo/iI'álla lC a lenyo hogy az .. audiojil /(irsadalolll" e/l'es=i/ egl' iga=i k/lri6=/IIno/. aléll'CzelÓ alapú Ir;ÓdÓI ... Szerencsére mindig akadt egy egyetem vagy kutatócsoport, amely kihivásnak tekintette a SIT eszközök elméleti es gyakorlati kutatasát, így a temll nem aludt el teljesen! Korábban már emlitést nyert, hogy a SIT is létezik bipoláris módusú eszközként. amit szinten a mechanikai felépítés és a szennyezések koncentrációjának megfelelő beállításával hoztak létre. Ezeket az eszkö7öket akkor alkalmazták. ha nagyfrekvencián, több száz mcgahcnLen több száz wat! teljesÍlmeny elérése volt a cél. Nem veHetIen, hogy a nagyon költséges SIT kísérJetekhez és az eszközök gyártásához az amerikai haditengerés7et által használt Reményi István Rádióamatőr Alapítvány 18226429·1·43 Az iI.pílványt timog.~' RÁIIIÓTE~HNIKA RT ÉK '20 • """ 5 ld, A o • .v • , .v Id,A -lOV " 20 Vgs, V or .. • a) " " " 25 l' , / -16V 10 .., f , 2 5 o., 5 -12V o -10 Vds, V ./ 7 / o J 600 Vds, V b) 7. ábra. Egy közepes (a) és egy nagytelJesítményll (b) SIT karakterisztlkája radarberendezés elektroncsö'cinck lecserelese volt a fO motiváció. Egy közepes a) es egy nagy teljesítményű b) SIT karakteriszlikája látható a 7. ábrán. Egy N csatornás teljesítmény SIT paraméterei ... jellemző ... UlJS = 800 V, 1l.>S = \o A (maximum 60 A). T = 250 ns, Tnjf = 300 ns, csalomaeITenállás: 0,6 ... 1,5 ohm. Figyelemre méltó az akkori MOSFET kapcsolókhoz képest nagyságrenddel nagyobb letörési feszültség és source-drain aram ertéke. A vertikális felépítésböl adódó nagy működési sebesség is jóval meghaladta az akkori MOSFET-ckét. Egy "h ibája" azért akadt, de ezt gondos tervezéssej cl lehetett kerül ni. Mivel a SIT önvezetÖ. nagyon fon lOS az áramkör lervezése során biztosítan i, hogy a negatív gate-source feszilltség a drnin-source feszültség megjelenésekor már jelen legyen (N csatornás SIT), hogy azonnal a normál munkaponti áram alakuljon ki. és ne az eszközre megengedett maximális áramnak a sokszorosa! 8. ábra. A Sony komplementer SITpárja [3] RT ÉK '20 Jóllehet, a nagyteljesítmé n yű SIT-kollekció a hadiipar részére készült, de a két japán vil ágceg (Yamaha, Sony) felis merte a SIT-ben rejlő le h etőseget, és el készíttette a Tokill vá llalattal is együtt m űködve a közepcs teljes ít m é n yű SIT komplemenIcr példánya it. Az 1970-es években megalkották az e l ső SIT-a lapú hangfrekvenciás l eljesítmén ye rös ítő k el . A Sony első lermékeként a legendás TA-N7 B típusszámú erősítőt forgalmazta, a Yamaha pedig a nagyhirű B-l jelzésűt. A SIT kapcsolás i sebességét kihasz.ná lva a Sony később meglervezle és legyárton8 8 TA·N88 ,.D" oszlályú teljesítményerösítöt is. Ez mi nd óriási hir lehetett volna akkoriban az "audiofi l társada lom" számára. hogy fé l vezető alapú, de váku um trióda karakteriszlikájú eszközt sikerill! e l őá ll ítani, és eze kből nagyn evű gyártók készítettek ha llgat haló, összehason lítható leljesitményerösitöket! Miért maradt e l en nek a világszenzác iónak a meg fele l ő módon történ ő tálalása. dokumentálása? Az egyik válasz, sajnos, egyszeTÚ ! Akkoriban még csak irásos alapon cserélódtek az információk, ez ped ig mt:glchelöst:n lassú volt. Ne felejtsUk el, hogy az internet őse, az ARPANET csak 1983-ban lett "polgári". ekkor vált le róla a továbbra is szigorúan titkos MILNET. Ettö l az id őponttól számíthatj uk a po lgári fe lhasználású internet kialaku lásának kezdetél! A másik ok pedig az volt , hogy az eu rópai és ameri kai szervezetek kellő információ hiányában nem a megfelelő súllyal foglalkoztak ezzel a világ újdonsággal, a szenzációs fe lfedezés Japán határain be lül maradt. A SONY TA-N7B .. o ... sztereoerösítöjét két darab 100 W-os, komplementer tranzisztorokkal felépített, ,,A" osztályú fo kozat alkotja. Az e rösÍlőkben oldalanként három tranzisztor par van parhuzamosan kapcsolva és hűtöbordára szerelve. Az ,.A" osztályú működésbö l adódó nagy nyugalmi áramérték okozta disszipációs leljesítmény miatt szükséges a 2SK82 (N-csalornás) és 2SJ28 (P-csatornás) SIT-eket megháromszorozni. A SONY gyártmányú, TO-3 tokba szerelt komplementer par a 8. ábrán látható. A végfokozat egy csatornájának leegyszerű­ sített rajzát a 9. ábnl muta~a. Az N-csatornás SIT az NPN tranzisztorral, a P-csatornás pedig egy PN P tranzisztorral alkOI kaszkód erŐsitŐt. Ez a felé pítés biztosítja. hogya VFET- ,J"Jy, li d"I SIT OR' "'" . .i 9. ábra. A Sony TA-N78 er6sítc5 végfokozatának egyszenlsrtett kapcsolási rajza [2] 15 10. ábra. A TA-N7B er6sit6 belsö felépítese [6] ek munkapontja o trnnzisztorszónisoktól, es a tnpfeszühség-... :iltozásától szinte független Az erősitőt többféle védelemmc1 lónnk el. a tlilve7érlés-védelem elektronikus uton, egy feszültségosztó knpcsolásban müködő tranziszlOr kinyiliisával csökkent, II \egfokozatra kerülö jelet. A höfokvedelem egy tenniSltoros áramkör segitségével kapcsolja le o hangszóró!. ha a végtranzisztorok hő­ mérséklete meghaladja oz előre beállílott hat3rertéket. TO\'ábbi védelem \an beépít\'e a kimencten esetleg megjelenő egyenfes7ühség hangsugárzót károsító hatása. valammi abekapcsoltisl tranziensek ellen is. Az erósitó bemenő fokoZal31 bipoláris és ténezérlésú tranzisztorok alkotják. II kimenetről egy enyhe negatív visszacsatolássnl 0.01% THD értéket értek el. Az erositÖ specifikációja: Teljesítmény: 2xl00 W 8 ohmon Jel/zaj: 120 dB Bemenö szint: 1.3 V Ilangszóró imp.: 8 ohm YT304 o1IOV ~ ,.. , • • ~ Frekv.menet: I Hz .. 100k Hz TH D: 0.0 1% Damping fIlclOr: 100 Méretek: 430x 170x335 mm Súly: 21 kg Gyartási év: 1977 A 10. ábrán latható az erősitő belső felépí tése o fedö lllp felöl. \olamint a berendezés röntgenraJZa. Az erösitő megbec:sühségére jellemzö. hogy 20 18 novemberében o hosznált erősítők ára több. mint hnnninc é\ után is 3000 EUR körül \'olt! A YAMAHA 6·1 ... ... tipusszámú crö!>itöjet 1975-tő l 1980ig gyar10tta A YAMAHA nem komplementer trallzisztorokat 1I1kalnUIi'ott B-I jel ü erósítöjében. hanem N-cslltornás YT304 Je17esü sttHikus indukcióju tranzisztorokat. "A" oszcilyú. ellenütemü kapcsolásban. A ....égfok leeg)szerűsi tett kapcsolasi rajza a II . ábrán látható. A YAMAIIA a gondos. e l őrelátó lervezesnek, valam IllI a statikus indukcióju tranzisztorok alkalmozás:inak ko.. szönhetöcn ugy gondolta. hogya B- I erösitőt referencia eTÖsitönek szánJo. omelynek segitségével hangsugárzók hasontithatók össze. Ennek érdeKében lTlT o _" i-L ,",v 11 . ábra . A Yamaha B-l véger6sit6jének egyszerusite" rajza (1] 16 lillt-.,., I-' ..", ~ <ov vr"", Kerűlt a hátlapra oz öt pár hangsugárzót fogadó 10 db csatlakozó. A teljesilményerösitöhöz csatlakoztatható egy taV\'ezcrlö is. amelyen a hangsugárzó párokat lehet kiválasztani. További praktikus s70lgáltatás. hogya 10 hangsugarzó sZlfltJet egyenként lehet lÍllIt3ni a táv\iezérlÖTÖI. az azonos hongnyomás eleresc erdekeben. Az UC- I Ül\i\ezcrlőn talaiható egy ki\'ezcrlesmérö is. amely a tcnyleges kimenő teljesítményt méri 8 ohmos terhelésen 1 mW-tól 300 W-ig. Az erősitő ui.pcgysége többfCle feszültséget állit elő: a végerősitő szamáro a ±90 V-ot. o relék számára 12 \' fcszültségel. oz előfokoK tápfeszültséget (25 V), valanllnt a SIT-eszközök munkopontjat meghatározó +40 és -200 V-os feszültségeket. Az erös!tö többfajta vedelemmel is rendelkezik. melyek aktiválását LED-ek Jelzik. A ....édelem áramkörei tuhiramra. túlmelegedesre kapcsolnak be. illet.... e ha a DC-cS3tolt kimenet feszültsége több. mint 2 volttal eltér a nulla énéktől. (hllngszóró védelem). Külön áramkör szolgál a +40 és -200 \'ollos munkapont-beállító tápfesl:ühsegek figyel.tsere. uHyanis bánnelyik táp megszünése o SIT \égtranzisztoroK tönK~menetelét okozhatja. A statikus indukeióju trnnZlsztorok ugyaniS kiüritéses módusúaK. vagyis megfelelő lezara gate-source feszültség nélkül Iul nllgy ámm folyna a SIT source-drain körében. Az erösitő negativ visszacsatolást tar1almaz o li.lmen~tröl a bemenel1 differenciálerösitö f:izlsforditó bemenetére. ennek hatására alakul ki o 12. ábrán láthatÓ frek ... enciamenel (l]. valamint a 13. ábrán liltható hanllonikus és lIltennodulációs torzit:is énék (I J. Meg kell Jegyezni. hogy II trióda szerű S IT karakterisztikának egy kis hátránya is akad. ugyanis ki ... ezcrlés Közben II dra111feszültség csökkenésé- N ·20 _" '"' '"' "ot"" u ~"" 12. ábra. A Yamaha B-l frekvenciamenete [1) RT ÉK '20 ,. ,. ',' 0.01 ~ ~,~ ,. 0 0,04 D,CII , ci :z: 0,02 ~ 'Oo" ,.. .w ,w ,''W "W 13. ábra. A Yamaha B·1 harmonikus és intermodulácl6s torzítása [1 J vel csökken II drainárnm is. emiatt az adolt tápfeszültség mellett kisebb leljesítmény keletkezik. mint egy pentóda karaktcrisztikájll eszköz (JFET, MOSFET. bipolaris tranzisztor) esetében. Ezt a jelenséget 3.::onban előnynek is fd ldll;:! fogni, hi:SLt!1l Ul. c~Lk{j.l így egy dinamika kompresszorkénl müködík. megaklldályozva azéles vágasI túlvezcrléskor! Késöbb még szó lesz róla. de val6színü. hogy ennek II ..kompreszszor hatásnak" is jelentős szerepe van egy triódás erösitőnél II kellemes hang- Sú ly: 47 kg Gyártasi ev: 1975 zás létrchozásának. A 80-as 6'ekben a Yamaha es Sony cegek megs=ümellik a SIT alapú erositók gyártáso/. nagyon valószimi. hogya:. elQl.Jott darabs=ám nem It/dta jem taml/Ii a kölfseges SIT g}'ártásuxlmológiát. A kÖI'(!lke=ó hus=on61 évben csipkero=sika ólmál allldlO a SIT leclmológ/O. hog)' Az efÓSltö specifikációja: Teljesítmény: 2)( ISO W 8 v. 4ohmon Freh.menet: 20 H.l ...20 kHz. THD:!i 0.1 % [nlennod . torz. max. 0.1 Dio. SMPTE sz. méne ! W frekv.menet: 5 1-iL... IOO kHz +0, -I dB Telj. sá\'sl.él.: 5 1-17 .. .50 kHz, TfID""'0,5% Damping factor: 100 (I kHz, 8 ohm) Bemcnő s7int: 0.175 V, 50 kohm Jel/zaj: 110 dB Hangszóró imp.: 4, .. 16 ohm Félvezetők: 39 db FET, 113 db tranzisztor. 3 db LED, 7 db Z-dióda. 64 db dióda Méretek: 460)( 150)(390 mm 14. ábra. A Yamaha B-l erősítőjenek belső felépítése [1] RT ÉK '20 Ára a gyártás évében 1850 USD volt. A használt Yamllha B-l erősítő is jól tartotta az árat. 2015-ben 3500-4500 EUR közötti árakattalálhatunk, A 14. abran a B-l erősítő belső felépítése látható. Jól megfigyelhetö a megfelelő esatomához tart07.ó két hütőborda. czekre rögzítették az I-I db YTJ04 SIT-et. a::tán két cég is (Digital do Main. First IHm) felkarolja a majdnem elfeledett, SIT a/opti leljesÍlmén)'erosÍlö g}·árIC;SÓI.' A Digital do Main... alko~ák. Felismenék és újraéleszteuék a korábban elszalasztott lehetőséget. hogy félve-Lető alapú. de vákuum trióda karakteriszti"ájú esLkö.l fdhas.lllálá:sával készítsenek kOIBnleges minőségű teljesítmen yerősítöt. A "70-es é\ekben gyártott 2SK77B N-csatomás. közepes teljesí t ményű SIT szabadalmi \"édensege megszünt. így a Digital do Main hatalmas anyagi ráfordítással elkezdhette gyárutnl ezt az eszközt. ( 15.8 ábra). Ebben az eTÖsítőben csak statikus indukciós mű ­ ködési elvű tranzisztorok találhatóak. a kis teljesítményű SIT példányokat a cég DlL-tokba integrálva gyártatja ( IS.b ábra) Nem bíztak semmit a véletlenre, ennek a tranziszlomak felhasználásával kezdték cl gyártani 2008-ban a Yamaha valamikori híres te ljesítményerő­ sítőjél. a B-I típusszámÍIt, B-la elnevezéssel. A 16. ábrán a B-la végerősítő lényegesen egyszerusített kapcsolási rajza látható. Az erősítő soecifikáció;ja: Csatornák: 2 (szt.) v. hídban l (mo) Kimenő telj.: 2x!50 W/4 ohm v. Ix300 W!4ohm Bemenetek: 2 XLR. 2 RCA Remenö él7.: XL R, RCA 0.76 Vefi' (hidban 0,55 Vefl) Bemenő imp.:XLR. RCA 10 kohm Szintállítás: hátlapon csatornánként. előtapon MASTER SZl. szabály-Ló Frch.:DC. .. !ookllz 'O.-Jdl3 JeUzaj : 125 dB (A) a teljes kivez.hez visz. T HD+N: 0.005%, IkHz/150 W/4 ohm Áthallás: <-125 dB a teljes kivez.hez VISZ. .. .japán illetőségű , székhelye Chiyoda. Tokió. A cég tevékenységi köre különleges minőségü, innovatív audiovizuális berendezések tervezése, gyártása. értékesítése. A megcélzolI vcvőkört a nagyon jó anyagi körillmények között élő magánemberek és kisebb csoportok AC teljesítmény felvétel: 263 W Méretek: 218x55x t 76 mm Suly: 24 ~g A berendcLés ára 2009-ben 9600 USD volt. A B-la erősítő panelja láthatÓ a 17. ábrán látható. 15. ábra. 2SK778 és DIL-tokozású SIT-ek [8] 17 ..,v • ~:~ILL-______ +-~ 2SK77 __________ jL__~~'V _____"_____________________ ~~,v 18. ábra. A SemlSouth által gyártott .. PASS SIT-l " [10] 16. ébra. A Digital do Main B-la végerösít6Jének egyszerOsite« . kapcsolást rajza (7) A First Watt céget... .Ne/soll PUH alapltoua a '90-es é\ie~ elején, tölcg kis telJcsitményü. kiváló minőségű. de egyszeru kapcsolaslech- nikáju hangfrehenciás berendezések tcrvcl.csérc. gyártasára. A First Watt mellett megalapította a Pass Labs céget is. ahol a tulajdonképpeni soro7..atgyártás folyt. Itt készültek Pass tervei alapján a hires •• Aleph" és 87 "X" szérillJll (szuper SZimmetrikus) erősítők. A SIT alapu erösitökcl kis szériiiban ft first Watt gyártotta. egyedi, manuális szereJesseI. Elek az erősítők nagyon cgySl.Cru felépítésüek voltak. nem ellenütemű (együtemü. single ended) •• A" osztáIyu. \iSSZ3csatolás nélküli kivitelben. ~Jelson Pass megismerkedett a SemiSouth Company (Starkvllle, USA) fél- \'C7etögyurtó cég egyik .... ezetőjé .. el. aki elmondta, hogy éppen katonai megrendelésre gyártanak sUltlkus mdukci6jú tranzis7tort. de nem szilícium a kiinduló anyag a gyánáshoz, hanem szilicium karbid (SiC). Ezeket a tranzisztorok.at neveZlék aztán .,SIC Slr'-nek. melyek több előnyös tulajdonsággal n:nddkeztek a szilícium SIT-hez képest: kétszcr akkora elektron mozgékonyság, mml II szilicium esetében. kétszer Jobb nagyfrehenci~ \'iselkedes: - tízszer akkora letörési feszültség és Impedancia, czáltal mcgnövcJhetö a teljesítmény; - 3,3-szor Jobb höveletö képesség, magasabb megengedhctö réteghömerséklel (500 'C); 17%-kal kiscbb dielektromos ál- landó, kisebb kapacitások, Jobb nagyfrekvenci!is 3nitcl Pass \allalta a kockázatot. es rendelt az 50 W disszipációju SIC SIT-böl néhány darabot. A First Watt szamáro. gyartou "PASS SIT-I" elnevezésu tranzisztor látható a 18. ábrán . l\elson Pass cé lkitűzése 81 \olt. hogya SIT eszközzel egy kistelJesitményü ...A" oS/talyú. single ended. negativ \isszacsatolást nem tannlma16 IcljesÍlnu!nycrösítöt terve] és gyán. E célkitüzés ~/cllc11lében kés7ültek el a SIT-I. S IT-2 eröc;itők 2010 e" 2017 között. A S IT-3 crösitö ellcnOtemü. nA" osztályú. komplementer végfokozllmll rendelkezik. eladása 201 S-ban keldödött. A SIT-L. .erö"itö egyszl!ri.isitclI kapcsolás! rajzát a 19. ábra mutatja. Látható. hogy mindössze cgy SIT elemel tartalma], \ isszaesatolás ndkiJl. A SIT munkaellenallása egy hútöbordára szerelt. .u, Be 0-1 17. ábra. A B-la erc5siteS szerelt panella [9] 18 ffi ~ -u, 19. ábra. A SIT·1 erösíteS egyszerúsített kapcsolás! rajza RT ÉK '20 ÁfllImgenerátOf Be + o-jlf-T-......... ,W 20. ábra. A 51T·1 erösítő torzítása a munkaponti áram függvényében [11] 800 W tcrhelhetöségü ellenállás. A SIT munkapontja az dő!apról egy potméterrel állítható. így lehct kísérletileg beállítani a nekünk tetszö hangzásnak megfelelő munkapontol. Egy rnérömüszeren ellenőrizhetjük a munkaponti áramot, melyet a műszer zölden jelölt tartományan belül kell tartani. Nel:;on Pass nagyra értékelte Jeall Hiraga kutatása.it, aki szerint a kellemes hangzás záloga a domináns kétszeres frekvenciájú hannonikusjelenléte, mel- tette egy kevés hannadik hannonikussal. lehetőleg a tobbi felhang jelenléte nélkül. A különböző tartalma [12] 22. ábra. A SIT-2 erősítő vázlatos kapcsolása [12] Telj. haml. torzítás: I W @0.7% Bem. imp.: 10 kohl11 V. 100 kohm Erősítés: 18 dB Kim. impedancia: 4 ohm Kim. lelj.: 10 W@5%THD, l kHz Frekv.menel: 4 Il z .. .500 kl lz (-3 dD) Zaj: 150 uV súlyozatlan, 20-20 KHz Teljesítmény felvétel: 200 W Súly: 16 kg Méretek: 432x381 x 127 mm Ár: 2 db (szt.) erösítő lU OOO USD munkapomokban, 8 ohmos terhelés mellell mérhető torzítás értékeit láthauuk a 20. ábrán. Sajnos csak a THD értéke látható, a hannonikusok egyedi amplitúdóértékei nem! A .,LOW" és "HIGH" jelölések valószínű, hogyamunkaponti aram nagyságát jelzik, Az erősítő bemenő impeclanciája 10 vagy 100 kohm lehet, egy, a hatlapon lalalhal6 XLR csatlakozóba dugható át~ kötes helyzetétöl függöen. A 10kohm] I 1000 pF a SIT bemenő impedanciája, a 100 kohm II 10 pF impedanciát pedig egy P-csatomás souree követő JFET előfok biztosítia, Az egyszeriisiten raj~ zon nem szerepel ez az előfok. A nyugalmi disszipació az .. A" OS7lályu beállítás miatt nagy: 200 W. A kimenő teljesítmeny maximum 10 W, ebből adódik az 5% énekű hatásfok. A SIT-l erősítő 21. ábrán látható. A SIT-I specifikációja 8 ohmos terheJéssel Csatorna: I (monó) 21, ábra. A SIT-l erősítő [14] RT ÉK '20 24. ábra. A THD harmonikus A 5IT·2.., ... teljesitményerősítő több jellemzőj é~ ben ehér elődjétől. Ez az erősítő már sztereó, tehát nem szükséges kel dara~ bot vásárolni a zenehallgatás hoz. Az áramköri felépítésben kél lényeges különbség található. egyrészt a munkaellenállas nem egy ohmos ellenáltás, hanem egy JFET áramgenerátor. A mlmkapont nem állítható a felhasználó által, hanem fixen beál1itott énékű, a SIT-I beállítási tartományának közepére. Megmaradt viszont a kétféle impedanciájú bemenet választásának l ehetősége, azonosan a S IT-I erősítő­ ben található megoldással. A SIT-2 erő· sítő vazlatos kapcsolási rajza látható a 22. ábrán. A SIT-I kapcsolási jcllemzöinek megválloztatása eredményezte, hogy az erősítő hatásfoka az 5% helyett IQGIo-ra adódott. A torLÍtás enéke nem 23. ábra. SIT-2 THD [12] változott lényegesen az elödhöz kepest (23. ábra), a hannonikus tana10m is nagyon hasonló a SIT-l-hez. a második hannonikus (kétszeres frekvenciájú komponcns) dominanciájt'it mutatja (24. ábra). A SlI-2 specjfik3cj6ja 8 ohm te rhclésné\; Csatorna: 2 (sztereó) Telj. hann. torzítas: I W@;0,7% Bem. imp.: 10 kohm v. 100 kohm Erősítés: 18 dB Kimenő impedancia: 4 ohm Kim. telj.: 10 W ® 5% Hm, I kHz Frekv.menet: 4 Hz ... 500 kHz (-3 dB) Zaj: 150 uV slllyozatlau_ 20-20 kHz Telj. felvéte l: 200 W (2 erösítő, 100 W/er.) Súly: 16 kg Méretek: 432x381xl27 mm Ár: I db (szt.) erősítő 5000 USD A S IT-2 teljesítményerösítöt a 25, ábra mutatia. A 5IT·3.., ... teljesi unényerősltö a First Wall utol~ só, SIT-re épülő terméke, és ezzel befejeződön a SIT-alapu erősítők gyánása. Ennek oka az, hogya SemiSouth cég 2017-benínegszünt, igy abba maradt a SIT-elemek First Watt részére történő b'Yártása is. Tennészetesen a garanciális kötelezettség miatt a First Wall még rendelke7ett elli:g nagy dara!J!;z3mú statikus indukciós tranzisztorral. Mivel a szilicium karbid alapú tranzisztorokból eddig elenyésző mennyiség ment tönkre 25. ábra. A SIT-2 teljesilmenyer6slt6 19 áram kamkterisztikája pont a tilkörképe a SIT ugyanezen karakterisztikájának. Az erödB sÍlő torzítása jobb lett a source-kövelŐ kapcso hisnak köszönhetÖCn. .~ ft ezen az erteken a transzfonnátor 28. ébra. A SIT-3 er6sítö frekvenciaátvitele [13) alkalmazása sem rontott. (Velhetöcn nagyon jó minőségű tranS7..fomlátorr6l SONY TA-N78 (felújított erösítő) van szól) A T il D kimenö teljesítmcny hllp://audiokanna.orglforumsl karakteriS71ika II 27. á brá n lfitható. The Fez. 2014. május 21. (részlet) Az erősítő 1S W tcljesiunenyre képes 8 ohmos terhelésen. ez 12 Veff kiFéleJmetesen pontoS es részletes megmenö fesziiltseget jelenI. A7 adatlap szólalás. tonálisan nagyon kifinomult szerint az erősilő "feszühségeTÖSitcse" es amyal\. Scnllni nuis. csak a zene (3 trans:tJonnátor áneteléböl adódó fehallható, egy teljesen csendes hátszilltségnövekedés) közel 12 dB, vagyis tcr előtt. De ez nem hideg vagy klinégyszeres. A transzfonnator bemenenikai hang, hanem soha nem hallott tén ekkor kb. 3 Ven'feszilltség van, cmihangszereket és részleteket hordoL. alt ügyelni kell az esetleges túlvezérAz átmeneti sebesség és dinamika lésre. A transzfonnátor negativ hatása csodalatos. Ez a Sony egy .•gyors" a frekvenciamenetben viszont egyértelerösitő, nagyon gyors. műen érvényesill: a -3 decibeles pont 50 A kis frekvenciák is kiválóan jelenkl lz-en van, etlentctben az elődök 500 nek meg. A középső basszus, a felső kHz határfrckvenciajával (28. á bra). basszus, 87 alacsony basszus nunden ott van a helyén. A közcphangok 6; a maA SIT-3 erősi!ő sQCcifikaciója: gasak is kiválóak. Különösen az ének Csatornák száma: 2 (s7lereó) és a zongo~, ahol a Sony erősítője naKim.tclj.: 18 W (a) 8 ohm, 30 W 4 ohm gyot alkot. Ugy t(mik, hogy a hangok és Bemenő 1mpedancia: 200 kohm hangszerek szinte .. belépnek" a szobáErősités: 11.5 dB ba. Talán 37 egyetlen "gyengebb" pont a Damping factor: 30 sztereó elválasztás. Nem olyan jó, mmt Frekv.menet: -5 dB @ ]Q H7, -3dB (a ahogy nz elvárható lenne ettől a killön50kHz leges erösitőtől. vagy úgy tűnik. nem Kim. zaj: 50 uV súlyozatl3n 20 - 20 kHz ugyanabban az osztályban van. mmt az Felvett teljesitmény: 150 W erösítő többi rés7e. "Jagyon jó. de nem Súly: 16 kg kivételes. Tcnn6;zctesen II Sony ESPMéretek: 432)<406)< 171 mm RITTA-N902 (a legjobb hangszin, amit Ár: 4000 USD egy crösÍlőtól hallonam) cs a Yamaha B-2 jobb hangzást és elválasztást mutat. A SIT-3 hasLnálati utasítása végén Tegyilnk egy tisztesseges ciőerősitőt Nelson Pass azt írja, hogy reméli, II TA-N7B-hez. mert az N7B a csodálaez az erősítő még 250 embemek fog tOS kialakilásnak és a hangzásnak velenagy örömet okozni. Ebből a meg- járója az alacsony erösítesü elöcrösitö. jegyzésböl lehet De ez csak igy van ... következtetni a Szép. nagyon pontos. linearis. alacsony mcg rendelkezésZ3js7im (nincs zaj!). A Sony TA-'\I7B re álló S IT-ek das7tereó teljesitményerösitövel valósárabszámára. gos zenet fog hallgatni! mm: • • III ~ • • 26. ábra. A SIT-3 erő sít6 működé si sémája [13] az eladott erösitökben, Nelson Pass ugy határozott. hogy a javításra szánt tranzisztorok egy reszet felhaszn~lja egy UJ. de egyben utolsó SIT erősÍló megalkotásáhoL. Ez az utolsó erösítő tenneszetescn a SIT-3 elnevezést kapta. A SIT-3 más elkepzelés szerint készült. mint clödjei. Pass szakltott a földelt source kialakíuíssal, az új erösítő fóldelt drain, vagyis sourcc-követö kapcsolásban készült (26. á bl"á n). Ezzel vis70nt elveszítette a Qlldelt source kapcsolás feszültsegerősítését. amit valahogyan pótolní kelleti. Ere a célra egy hangfrekvcncíás transzfonnátort alkalmazott. amit a jó frekvenciamenet érdekében viszont kis 1nlpedanciásan kellett meghajtani. Ezt a felad3tot abemeneten tah\lh3tó "A" osztályú komplementer JFET fokozat teljesíti. A kimenő teljesítmény növelése érdekében Pass sZ3kított a nem elleniltemű (single cnded) kialakitással. ez a kapcsolás komplementer tranziszlOros "A" osztályú, elleniltemü beállításban (push-pull) üzemel. A SemiSouth cég viszont csak N-csatornás SIT-ct gyártott. a komp" lementeT tipust nem! Pass ugy oldotta meg a kérdést. hogy egy P-csalornás MOSFET-et alkalmazott komplementer párnak. valószínűleg kiválasztva azt a típust. 3mclynek ve-zérlőfeszültség- ra ,• , ' ••" • 27. ábra. A SIT-3 er6sít6 torzítása 8 ohmos terhelésen a klmen6 teljesítmény függvényében (13) 20 Eddig kizárólag nllis.;:uki jellem=őkről esen .\"Zá. e;:1 kiegés::irendö k6\'elkez:.en nehány s:.uhjekrÍl' le.f:.tbó/ kiragadon I·é/emen)'! Digital do Main 8 -1 a TechRadar Jason Kennedy. 2009. november 3. (részletek) Amikor a B-l a megérkezett, a mesés Vivid Giya hangszóró vizsgálatának folyamatában voltunk. és kilzdötlünk, hogy jó hangot kllpjunk. A siker oka a RT ÉK '20 Leema kivaló PyxiSiAltair IV erősítő Jelenléte a rendszerben. ezt ... áltolluk ki a DOM B-I a eröSítövel. A Digital Do Main azonban többet tell abba az irényba. hogy feltlirja. milyen iZb"3lmas :I Glya. mert az erősítő rendkívül dinamikus. A magas hang7..:'ts rendkivOI tiszta &s sima, amí azt a benyomást keltheti. hogy ez egy csöves erösítő. de a kép mélysége. amit megfogalmaz. másként S7Ól, ez csak egyszeruen tisztább, mint a legtöbb triódás erősítő hangja. A bass7usnak hatalmas sebessége és tlSLlességcs súlya ... an, ez nem olyan eros. mint ... alami Bryslon teljesítményerösitö. de rendkivill artikulált. a baszszusgitár teljes tömeget kap az összes hannonikus szerkezettel együtt; így amikor az összetettebb s7.akaszok jönnek, könnyü követni ezeket First Watt SIT-3 Audiophile Magazine John Richardson. 2018. július 15. (részlet) EbbOl a tapasztalatból kidcrül, hogy a Nelson Pass és a First Watt újra mozgásb..'llendült, még egy ujabb, rendkívOl zenei és élvezetes erősÍlővel. A megfelelő rendszerben ugy gondolom. hogy az új SIT-) szinte tökéletes egyensúlyt biLtosít a nyitott. dimenziós. élveletes hnnnonikus hangás. a megfelelő hangk:ép és a vczérlés között, Ezeket a Jellemzőket ráadásul a szélsöséges frek\'enciákon is a kezében tartja. Különösen lenyúgözött a kimondottan robusztus hang, amit a S IT-3 a nagy (és dniga) ATC SCM 100 passzív monitoraimból kaptam. A First Watt már rcgóta nagyon kedvező hangminőséget és ár-énék arányt biztosit. ami ráadásul úgy néz ki, hogy minden kcsőbbi tervezés során ke<hezőbbnek tűnik ez II jellemző. A Sea Ranch-on (a First Watt székhe-Iye. Califomia) ott kell lennie valami titkos mártásnak ... Vagy talán r-;eJson egy kis segítséget kap a .,barátaitól'W] Valakinek ellenőriznie kellene a hátsó udvart. vajon található-e ott repülő csésLealj tönneh!k? Hogyan tovább? A müszaki adatokból és a szubjektív tes7lckböl következtethetö, hogy a SIT technológiát rel\'onultató hangfreheneiá.s eTÖ.sÍlök megállják II helyüket. közel alonos (vagy azonos) hangélményt adnak. mint az ,.igen tisztelt" triódas erő­ sitötársnik. Gyöz-e valamelyikük vagy eléldegél nek egymás mcllett csendRT ÉK '20 ben. a gyártók. de inkább a kereskedők nagy örömére? ElőS'"Lör vizsgáljuk meg az alkatrész utánpótlást: a SemiSomh félvezet&' gyártó cég mcgszünésével a First Watt tennékek meg fognak SLűnni a teljesítmény SIT-ek hiánya miatt. A Digital do Main saját mag:inak gy:irtja a 2SK77B SIT-et. ezért ameddig cl tudja adni kő­ rülbelill 10 OOO USA dollárért a tényleg jó minőségű B-I a erősítőt, a gyáruis biztosÍlot!. Az elektroncsövek utánpótlása, ha nem is gOrdülékenyen. de megoldott, ám az a kérdéses. hogya felhasználók továbbra is méltányolják-ealclektroncsöves erősítők 10 30 OOO dolláros árát?! Csöves vagy tranzisztoros? A femi - sokszor elhang7:ou kérdés tartalma 37, hogy II IclJesilményerösítőben melyik teljesitmény szabályz6t célszeru alkalmazni ahhoz. hogy az emberi hallás sz.amára kellemes és "éleményünk szerint HII6sághű hangzást éljünk cl. Természetesen, ha valaki azt állítja. hogy egy erősítő .jól szól". az egy vélemény az illetőtől, az ő hangi ízlésvilágának megfelclő az adott eszköz. Ez csak cgy slubjektív vélemény, de ha száz ember közUI hetven-nyolcvan vélekedik hasonlónn. arra már oda kell figyelni. Az emberi hallás bonyolult dolog. vele kapcsolatban ... annak jól mérhető paraméterek (pl. a hallásküszöb gOrbe pontjai). de al elóbb említett .,kellemes hangelmény" nem mérhető. kizárólag sok ezer ember véleményére alapozható alaps7..nbályok rogalmazhatók meg. A zenét kedvelő. miiszaki beáll ítonságú ember szeretne a hangzásra vonatkozÓ szubjektív ... éleményét konkrét mérési eredményekkcl alátámasztani. vagyis számsLcrüsÍlcni a hangélmény minőségét. Kérdés tehát. hogy vajon lehetséges-e tökéletes eredménnyel számszerusÍleni a hnngélményt? A válasz ma még egyértelmű: NEM! Ezt azért jelenthetjük ki ilyen határozottan, mert a hangélményt az emberi hallás, ha116slervOnk és agyunk közösen állítja elő. Az emberi hall6szervröl nagyon sokat tudunk. de a hallószervagy kapcsolat tekintetében még bőven akadnak nem ismert jelenségek. Marad tehat a további kutatás és kisérletezés. hogy ezt a bonyolult rendszert egyszer teljesen megértsük és hűen modellezni tudjuk. Addig is megkísérelhetjak a frek\enciamenel és to~ítás stb. méressel alátámasztani a megítélt minőséget. de ez nem a megfelelő út! Egy vagy több periódikus méröjel nem helyettesítheti az élő zenét vagy beszédet. sem a frekvencia, sem az idő (amplitúdó) tartományban. Egy nagyon kis előre­ lépést jelenthet. ha nem TilD-t, (Total Hannonic Oislortion) mériink, hanem az egyes kelelkezett felhannonikusok frekvenciáját és amplitúdóját külön-kUIOn vizsgáljuk. Ez a módszer azért hOl valamivel jobb eredményt. mert hallásunk kOlonfCleképpen reagál a különböző rrek\enciájú felharmonikusok jelenlétére és ezek amplitúdó aranyára. igy már seJthetö, hogy a szinte azonos Ti lD értékek mellett miért érezzük, hogy másképpen szól az egyik erősítő, mmt a másik? Ehhez s7ükséges azonban. hogy tudjuk mely felhamlonikusok megjelenését tolerálJa ($Öt, igényli) hallásunk, és melyek azok. melyek a kellemetlen hangérzetet okozzák? Ha a torzitás mérés somn létrejött komponenseket vizsgaljuk a továbbiakban. feltehel.JÜk a kérdést. hogyan keletkeznek ezek? A kérdésre egyszeru a válasz: vagy az erősítőeszköz nemlineáris karakterisztikájn miatt, vagy egy lulvczérlés során ehorlult jel következtében jelennek mcg ti kOlönböző lelhannonikusok. A későbbiekben mindkét esettel foglalkozunk. de ezt megelőzően azt kellene vizsgálni. hogy a különböző foks7..ámu hannonikus jelenléte hogyan befolyásolja a hangélményt? 1973 májusában a New York-i Audio Engineering Society (AES) rangos lapja kÖ7..7..etette azt a tanulmányt, amely a vakuumcsöves és félvezelős erősítő berendelések hangminőségé­ nek különbözőségevel foglalkozik.A tanulmány szerzője R/ls.~el o. /lamm. elme: Csövek és tranzisztorok Van-e hallható kOlönbség? (Tubes versus Transistors: ls There An Audible Difference?) Russcl Q. Hamm szerint: ~~Meg kell találni az összefüggést a mérhető clektronikus to~ítás es a zenei hangszín között, ez az igazi kulcsa annak. hogy miért kolőnböznek II csövek és a lranzisztorok. Talán II legismertebb szereplők ezen a terilleten a hangszerkészitök, akik mk éve~ gondos kíserletezéssel megállapitolták. hogy II különbözö hannonikusok hogyan kapcsolhtltóak a hangszer anyagához. formajához. méretéhez. A hangszcrclsödlcgcs hangszinét a7 elsö néhány hannonikus erőssége határozza meg. Az alsórendű harmonikusok mindegyike saját jellegzetes hatast fejl 21 .... • ." '" • ." .,'" ''''' ...... .,,, " ". , ... ",F--.::II. .," ·n, ., Hz A páratlan hannonikusok (hannadik cs ötödik) ..lcflllitou" vagy •.fedett" hangot adna!' A paros hamlonikusok (második. negyedik és hatodik) •.kórusS2t:rü" vagy ..cneklo. dallamos" hangu- latú hnngképct produkalnak. Zeneileg a második (20 az maga az okla\. és S7inle hallh3tatlan. mégis lesIet ad a hangnak, a hangzas igy erő­ sebbe. teljesebbé villik. Az erős hannadik (3i) harmonikus ahc1}CI1. hogya hangOl gazdagitaná. val6jában ti hangot fc!lnszcrU\-c leszi. ami szinte bosszantó Jellegű. ha ampliludója elég nagy. Egy erős hannadlk markánsan elöidcz.i ti "feden" hatasI. A negyedik és a/ ötödik hozzá· adúl>.'ival a hang ,.nyltot! kUrt" karak· terű\-(~ VáltOLik. Az ennél magasabb hamlonikusok a hetedik fölött ,,~Iet" vagy ..metszest'" adnak a hangnak. A felső hannonikusak közül. például a hetedik, kilcncedik és tizenegyedik hangzás szempontból nagyon fontos. ugyanis mcgfelelö nagyságú jelenletük disszonáns hatást is credményez.het. \11\"el a halhisunk nagyon erzékeny a felsö hannonikusokro. azok amphtu· dója rendkívül fontos. Tennészetcscn nem csak az adott magasabb rendű hannonikus abszolút nagysit~a. mint inkább amplitúd6viszon}a az alacso. nyabb (töleg második cs hannadik) hnnnonikusokhoz befol}asolhalja a hangképcl.H On=ege:w aJ.: előbbieket ismét Jean Himga Juthat eszünkbe. aki kimondta ugyana7t. amit il fenti tanulmány is tanalmaz: a kellcmes hangzás záloga 22 f~_Hz a viszonylag erős második (2 D, ennél kisebb hamladik (31) hannonikus, miközben a többi, magasabb rendű har· monikusnak gyomln kcll csökkennie. Most. hogy megismenOk a kolönböző harmonikusak és hamlOnikus csoportok pszichoakus7tikal hatnsát, viz.sgáljuk meg a hannonikusok kialakulasának okait. lehetösegct' Mint korábban mar sz6 \olt róla. a torzítás ket alapescthen jöhet Idre: az eTÖsítöeszköz nines túl\'ezcrch e. tehM csak az erösítöelem nemlineáris karokterisztlkája okozza a lormásI; az erösi tő eszköz túhezerles kö\ etke/teben torzít, és tennel ujabb. eddig a jelben nem letező hamlOnikusokal. A tulvezérles nélküli állapotol a wW\\.elektronikinfo_de honlapon megjelent. dr. Christian OLI'[Jari által jegy· zeit cikk alapján tárgyalj uk. Az elképzelés az volt, hogy bipoláris tranzis7tor. FET és triódu eszközökkel kés7itett erősítők keletkezelt hanlloniku~ tartalmát \izsgálja úgy. hogy az erősítők ki\ezérlése lehetőleg azonos legyen es nilvezérICs ne forduljon elö. A I'i=sgálut künilméllre/ - Egyfokozatu erősítő. visszacsatolással (katód-, emitter-, source-ellenálliis) Azerösítö t;ipfeszültsége fél\e7.etönél 9 V, e!ektroncsőnél 90V - Az eTÖsítés tíZ!iozeres, beállí" a - A kimenö jel nagysága féhezctós erosítőm=11,83 Ven: eh.:hroncsövesnél 28.3 Veff - A méTÖjel 100 IIz ~zinus.ljel. 283 mVdf(fehezctós erösitő). illet\e 2,83 VetT (elektroncsö\ es erösítö) - A mérője! tOl7iuisa -105 dB, vagyis 0,00056% Ellenőrizzilk ".... , 30. ábra. Nem lúlvezérelt FET-es erősítő harmonikusal [18] 29. ábra. Nem túlvezérelt trlódás er6sltó harmonIkusai [18J ki, ha domináns, vagy módosithalJ3 egy másik domináns hannonikus hatását. ha kiemelkedő nagysagu. A Icgcgysl.críibb besorolásnál 31. alsó hannonikusok ket lónuscsoportba oszthatók. .. " 0,10'11. """ ... .,,, .,,, .,,, , 1- ." .,,, r- O.OI~ ."... - 1.111"1' ... 01'''' ... . elöS7ör, hogy tényleg "be- lefér-e" a kimenöjd aL aktuális tápfes7Ultség enékébe, nem lesz-e "elip" effektus: VPI> 2xU...."I,41 8 V. 2x2,83 Vxl.41 - A tapfeszühsegböl kl\om'a a felvezetö telilooesi feszültségét: Ul "-=-Li,-O,7 V-9 \-0.7 V .... 8,3V:> RV Vagyis a kimenő jel ..éppen a chp alatt" ,an!! A.I elektroncsö\-es erösítőrc kÖ7el ug}ilnC.l igaz a tizszeres tápft:SLÜIt:;ég CS a tízszeres klmenöJel miatt! A munkaponl tennészelesen a munka(.'gyenes közepere lett állitva. A triódás erösítő hamlolllkusainak összetetele látható a 29. ábrán . Az ábrán Jól látható a ketszeres frck\eneiájú hannonikus és a hároms70ros frekvenciajú hannonikus aránya. Jean Il imga s7erint a .,kellemcs hang" záloga a kb. ilyen arányú 2f és 3f hannonikus. Az itbrán látható hannonikusok képzödnek tehat a trióda anódáram rácsfcszültség anódfeszültseg J2·es hal\ánykitevöjű összefilggcs mintl. A 30. áb rá n 1:'Itható a FET-es erő­ sitö hamlOnikusainak nagysaga Mcgfigyelhetö. hogy eléggé hasonló a karnktcriszulw a triódáéhoz. hiszen a ,,"ET az elzarödási tanományban négyzetes karakterisztikajú. és még nem éncnyesül a dmmfeszüllségtől Higgetlen kimeneti karakterisztika hatása. hiszen n!llc~ túl\czcrtés. It 31. ábra a tranziszloros erösitö hannonikusait ábrtizolJa. MegfigyelhelJllk, hogya három fajta erösitő elemmel keszítctt eTÖsitők keletkezeu harmonikusainak nagysitga nem. de azok RT ÉK '20 , vagyis O dBm. Russel Q. Hamm mérései alapján azonban meg kell változtatni "éleményOnkel. A 32. ábra táblózatában különböző mikrofonok kimenő fes7ültségei szerepelnek impUl7USszerü hang fehételekor. Al. értékek terheletlen mikrofonokrn "Onatkoznak. dc a ~.dB ." 1),5&110 ." ... r.., r ~. ' ,,",, , .".., . .,,, .,,, ." .,,, I - ., , '" "'00 F,...........1"k míkrofonerősÍ1ö­ 31 . ábra. Nem túlvezérelt tranzisztoros erósító harmonikusai [18J re kapcsol"a sem csökken n jel l-2 decibel nél többet. amnya nagyjából azonos, vagyis az A mikrofontávolságok a gyakorlatnak elŐlőckbcn megismert gondolatmenct megfele lő értékek. Az adatokból már rászerint ncm szabadna Jclentős különbnézésre sejthető. hogy a mikrofonerösfségnek Icnlll az erösítök hang7.asában. tó tul fog vezérlödn i, de tegyük a dolgot Az elvégzett kísérletek ezt igazolják életszeruvé konkrét számokkal. Ezen dr. Christian Caspari cikke szermt. de mikrofontípusokhoz általában 36-40 dB a szakirodalomban található, hasonló erősítést állitanak be, a mikrofonerositémájú tesztek eredményei is többségétök nilvezerlési tartaléka nem kisebb, ben ezt a megállapitást támasztják alá. mint 20 dB. TérJünk !ü a masik esetre, amikor a Ha a még ma is népszerű l'eumann mikrofon \'agy .... cgerősitök a luh'czerU-87 mikrofonnal számolunk, basszus les miatt tcmlclnek új hannonikusokat. dob felvétele esetén az erösitett feszültFelOletesen szemlél .... e azt mondhatség 40 dBm. ebbóllevonva a headroom nánk. hogy pl. egy mikrofon kimenő értékét 20 dBm adódik. vagyis a tartafeszültsége biztos nem tudja nil"eIékon nil még tizsl.eres tulvezérlés jezérelni amikroron elöerősitöl. de na lentkezik. amely érték óriási, jelentős esetleg mégis, ott .... an az erösítőkre torzitast fog okOLni! Ha áttekintjük s7inte altIlIánosan cr... cny~~ 20 JB lúlilyen sLemSLögbül a Llí.blá/.atot, min\'czérlcsi tartalék (headroom)! den feszOltségérték, amely nagyobb, A mérésben réslt\C\Ö mikrofomint -20 dB, túlvezérlé~t OkOL. A táblánokat gyartó cegek: U-87 és U-47 Lat értékei arra utalnak, hogy a7 esetek Neunumn. 77DX RCA, C-28 AKG, 666 többségében jelcntős túlveLérlés várElectro-Voiee. A mérés során a feszültható. Ezek a kimenl;(e.di/Iség érl,;kek ség vonatkoztatási szintje 0,775 Vclf. lermés=elesen csak eg)' /'6dd időre. és bi=onyoJ jre/n>enciaslÍl'blll1 jelelllTávolsag u- U- 77- C- 666 ~gszer ke=nek. pontosan [ml 87 ] 47 DX 28 e=ek a=ok a pillanalOk. (lmik.or a O ·9 ·15 ·1 Basszus dob 0.15 t Nagy tom tom 0,3 ·1 Kis tom tom 0,3 ·1 Zongora (egyetlen 0.15 .. ·5 ·9 ·10 ·5 ·7 ·9 ·1 IriúdtÍ.~ =ött; kii/öllbség lia ·25 ·29 ·38 ·35 ·32 ·23 ·27 , ·36 ·33 ·33 -30 -29 ·19 . 15 hang) Zongorn (akkord) 0.15 I ~ ZenekamI! 4,5 ·16 ·25 Kolomp 0,3 ·10 -12 - Hangos klabstss 0,1 O ·33 ·33 I ·11 1 I . . 1 ·10 ·10 32. ábra. Táblázatban a kü!önbözó mikroIonok kimenő feszúltségel , Impulz usszerű hangokra (17] AT ÉK '20 éj a jé/w!- =elős erő.~í/(jk kő­ gyoll jol hullals=ixllllll. Russel Q. Hamm es csapata a kö· .... etkező móds7er alapján \ égczte a tesztel: ,,A relvételi stúdióban három, különböző kivitelü, kereskcdehni forgalomban kapható mikrofon clöcrösitö került elhelyezésre. Mindegyik erősítőt 40 dB erősítésre és 3%-05 teljes harmonikus torzíuis (THD) értékre állították be + 18 dBm MintnCl. Az l. ciöcrösítő egy uunzisztoros kíalakitású \olt, a 2. elöerősitő hibrid műve­ leti erősítö. míg a 3. elöerösitő triódával muködött. A tesztjelet az U-87 mikrofon nagydob felvétele szolgáltatta. amelyet mindegyik elöcrosítö bemenetere csatlakoztatni lehetett. A studiós:zemélyzet informális csoportJa hallgatta a három erősítő kimenetét a vezérlőhelyiség monitor hang. sZórólIl. Amikor a tcsztjelet egyik erö!iitóröl a másikra valtották. a hallgatókat arra kérték, hogy ítéljék meg a hangminöséget. Az egyes és kettes erő­ sítök kimcncte egyaránt súlyrn;an torzított volt. A hannadik (IriOdás) erösítő azonban tiszta hangot adott. A tesztet többször megismételték míkrofonfcszültség előosztók használatával is, addig állítva at. osztót, amig minden erösítő hangerzetre torzítatlan jelct adolI. Az l. erósitö 5-10 dB tulterhelést tudott elviselni észrevchető torzítás nel kül. A 2. erősítő es7lelhető torzulast mutatott körülbelül 5 dB túlterhelés mellett. A normál (nem lúh'(>:.crell) IOr/omanyblln mindharom en5silóllck liszIa hang=a.sa \"0/1. A meghallgauisi tesztek egyénelmócn Jelzik. hogy a túlvezérles hatasa nagymértékben fUgg az efŐsitök tipusától. A mérnökök azt valljak. hogy nlÍnden erösítő hallható torzulást okoz, ammt a túlvezérlésí pontot eléri. A tc::;zlck azt mutatjak, hogy minden erősítő bizonyos mértékig túlvezérelhetó anélkOI, hogy ez a torzulas észrevehető lenne. Megál/api/haló' hogy bizoll)'ol' lIagysagú /ú/ve;;ér/émél kelefke:.ell harmonikusok igenis oko:ha/jak. a cSQres és a Iran=iszforos erösítök k6=ölli hangminöség hi/önbséget. Ahhoz. hogy a hangerosílÖkben a harmonikustorzicis jelleget általáno-san és helyesen lehessen ábrtizolní, a túl\'ezér1ésí görbék kiinllbeliil ülven Idi/6nbikii aramkör tes=tje alapjan ké.~=iillek. Az elektroocsöves erősítök a népszerii 12AY7 és 12AX.7 triódákat. a 8628 6. a 7586 trióda nu\'isztorokat és al 5879 pentódát haszn:ihák. Ezekel a csjh'eket akkoriban széles körben alkalmaztál a ke\eröasztal elöerösitökben. A 2N339 l A, a 2N5089 és a 2N3117 sLilícium PNP tranzisztorokat azért valas7touák. mert széles körben hasmálta az Ipar a ke\'eTÖasztal és a magnetofon áramkörökben. A mü ... eleti erősítők közé tanoztak a népszerü 709 és LM30 I mo- 23 --- •• • • a 12 dccibeles túhezérlés ponthoz vi~ szonyitva. Ezek a görbék (/: ősszes vi:zj'~ r- .. I1-,.1 .. •• " gált triódm; erósi/ó ólralánosjellem::űi. fiigge/lelliil ti:: elektrolIcső kialakírásáról (lIlIIliani/', nm'Ól. III/\'/s=/or) I..'.... 1. • R..... _ •.... 33. ábra. Elektroncsöves és télvezetós erősítők THO-ja [17] nolit egységek, és két kereskedelmi for- galomban kapható hibrid IC. amelyeket a keveroas.ztalok aramkörei tartalmaztnk." A 33. ábra n~gy különböző. kereskedelmi forgalomban kapható dőcro· Silo tOrziL.1Si jellemzői! mutatja. Mind- egyik árumkör visszacsatolást használ. minden erösítő 600 ohmos terhelésre működik, 40 dB crősitésseL Az erősítők mindegyik~re vonatko.oo közös referenciapom al 1% T HD. lit látható. hogy a THD görbék s:r:inlc párhuzamosan fUlnak. és a torzitásokban sincs nagy- ságrendi különbség a görbék végpontjánál. amely 12 dB túlvezérléstjelcm il referenciapont leleIt. A meglwllga/ások. soran i~\'ell Iwgysagrendlí ltilve=erlés/Iéi már óriási hang=ásbeli kiilöl/hségel és=leltek II s:lIbjekIÍl' les:telők. Ez ékes hi=ol/)'íféka alllwk, hug)' {I THD mérI ér· réke kös:őnü ~·i.I:unl'ban sinn a hal/g· képről aIkolufI s=uhjekfÍl' ité/ef/el. A 34. ábra a tipikus. ketfokol:atu 12AY7 triódás crősi!ö torzítási kompa· ncnscit mutatja. A kiemelkedő jellcm~ ző a második hamlOnikus dominanci~ ája. amelyct a hamladik kövel kisebb szinten. A hamladik hannonikus csak egy bizonyos szintig növekszik. aztán csökken. A negyedik harmonikus ké· söbb 3-4 dB~lcl emelkedik, a hanlla~ dikhoz képesI párhuzamosan. Az ötö~ dik, hatodik t!s hetedik marad 5% alan --.._- .. • • " " .. " " . - __ '/ - ..... •. • • 34. ábra. Trl6dás er6slt6 harmonikusa I [17] 24 --- • • - • A trióda anódáram:inak növekedésekor csökken az anódfeszültség. ami viszont anódáram csökkcntő hatású. Kijelenthetjilk. hogy ez szinte egy tökéletes kompresszor, a 15-20 dB túlvezérlési tartományon belül a trióda kimenö feszültségc csak 2-4 dB-Ici növekszik. mini egy igazi dinamika kompresszomál. El: a ,.Ici legömbölyítés" oko723 a markáns második hannonikus torzitást, amit külön nem hallunk. csak a hangérl:etet növeli. El: a növekedés ráadásul olyan. hogya kevcröasztal ki\czérlés méröjén nem is látszik, viszont jól hallatszik. Ezert a monitor hangeröt csökkellleni lehet. amivel növeks7ik a hanganyag hallható jel-zaj viszonya. A több basszus érzése is köz\Ctlenül kapcsolódik az erős második és harmadik harmonikus komponensekhcz. amelyek megerősitik a ..tennészetes" basszust ..szintetikus" basszussal. A 35. ábra a kétfokozatú. single ended penlódás erősítő tOr.'ítási kom· ponensei t mutatja. Itt a harmadik har~ monikus domina!. a masodik pedig körülbelül -3 dB eltolással szinte parhuzamosan halad a harmadik haml0· nikussal. Mind a negyed ik. mind az ötödik hannonikus jelemös nagyságú, mig a hatodik és a hetedik marad 5% alan, mindaddig, amig a relatív 12 dB tlllvezérlés nem növekszik tO\ább. Érdemes megfigyelni a második és hannadik harmonikus megcserelő­ dését a triódához képest. Ennek oka a kimencti karakterisztika különbözosége. vagyis a pentóda an6dárama az anódfesroltségtől fuggetlen, igy nem alakulhat ki a ..kompresslor h3lás". melynekjótékony hatása az erős második hamlOnikus. • • "r-. N " •• " / • - ~::;.. • • R_~~ 35. ábra . Pent6dás er6sitó harmonikusai túlvezérléskor [17J - • .. .. - " ~ • V - .. lY• 11 _ _ _ - " 36. ábra. Tranzisztoros erősítő harmonikusai túfvezérlés esetén [17] A 36. ábrán II tranzIsztoros erősítő láthatók. Az előző ábrákhoz hasonlóan a görbék az összes vizsgált tmnziSl:toros efÓsitőre jel1eml:öek. A megkillöllböztetö jellemző az erős hannadik harmonikus komponens. Ez hasonló okokból alakult úgy. mint a pelllódánál, hiszen a ket kimeneti karakterisztika (kimeneti rCSl:ültscg kimeneti áram) szinte ugyanaz. Minden más hannonikus isjelcll van, de sokkal kisebb szmten. mint a harmadik. A 37. ábra hibrid műveleti erősítő torzitáskor rcllepö komponenseit ábrá· zolja. A hamwdik. ötödik. hetedik harmonikus meredeken emelkedik. A páros hannonikusok meg scm Jelennek. de ez nem csoda, hiszen a túl vezérelt müveleti erősitőnek szime tökéletes négys7ögjel a kimenője Ic. A Fourier lranszfomláci6 Sl:crint viSl:ont tudjuk. hogya szimmetrikus négyszö&JeI csak para/lali hannonikusokat tartalmaz. A rentiekben az elöcrősitök (mikrofonerősÍlök) torzitási komponense1t vizsgáltuk, figyelembe veve a bemenő jel tul~j­ donságail. A torlitás következtében keletkezen hannonikus komponensek cs o szubJekth hangelmény között úgy tünik cgyértelmüek a kísérleti alapon nyugvó megállapítások. melyek egy kis rogÓ<l7ót jelenlhctnek a többi. remélhetően mcgvalósuló további kísérlet szamara. jellemzői ---- •• • , // . "_III>RI... _ • • • • " • .. - Ir '..f 1/ - 'I' í" " • R• ...... DIIIWI6&m1 .. 37. ábra . Műveleti erősítő harmonikusai túlvezérléskor [171 RT ÉK '20 250V C~ t . '-f IOJ m 0-1 h_....:·'::.:v'+ I o 38. ábra. Trlódás "A" osztályú teljesítményerósító vázlata Az eddigi szubjektív tesztek sonin szerepelt még két eszköz, melyek tulajdonságai szintén meghatároz6an befoIyásoljitk a hangélmény minöségét. ez a teljesítményerösitö és a hangsugán:ó. A már korábban megismen ..szabáIyok" felhasználásával kísércljUk mag a .,cSÖves vagy tranz.isztoros" kérdést megválaszolni a vegerősÍlők témakörében is. "A" osztályú trlódás er6sitó A mikrofonerősitők minősitése során láthattuk. hogy az erősítők között lt:nyeges különbség csak akkor adódott. ha jelentős tulvezérlés ford ult elő, nincs ez másképpen a teljesitményerösitők­ nél sem. Egy gondosan megtervezett és kivitelezett digitális hangfelvétel eredménye lehel olyan hanganyag, mc1y tartalmaz korábban már említett jelcsúcsokat. vagyis a túlvezérJés lehetősége majdnem ugyanúgy fennáll. mint a mikrofonerősítők esetében. A témát kissé leegyszerusítvc, nem foglalkozunk az ,AB" osztályú erősi­ tőkkel, ugyanis ezeknél fOleg kis szinteken. messze a "clip" alatt is tönénnek torzítások. Nyilvánvalóan nem foglalkozunk a "D" osztályúakka[ sem. hiszen itt már nem az analóg jelel. hanem az annak megfelelő PWM jelet erosit- Re U'" T EJectromechamk31 átalak1!ó átlé!ele. T=BI 39. ábra . Az elektrodinamikus hangszó ró helyettesítő képe RT ÉK '20 jilk. (Nagyon sokszor, még a "majdnem szaklapokban" is a "D" osztályú erősítő! tévesen digitális erösítönek nevezik.) A következőkben említésre kerülő példákban kizárólag ,,A" osztályú erősítők szerepelnek. Az egyik k.edvenc a mindössze egy lriódátl3nahnaz6 ...A·· osztályú, visszacsatolás nelkilli, "single ended'" áramköri felépítésü erősítő erosen leegyszerusített rajza a 38. ábrá n látható. Ez a kapcsolás annyira gyakori és kedvelt, hogy betűszó is kialakult az elnevezéséből: Single Ended Triode (power amplifier), vagyis SET. A leadott hatásos teljesítmény csak néhány watt, figyelembe veve a maximum 25% (elméleti) hatásfokot, a transzfonnátor veszteséget, valamint a triódák szokásos (nem ad6cső) maximalis disszipációs teljesítményét. Ehhez a tcljesítményhez olyan hangsugiuz6 szükséges. melynek érzékenysége legalább 90-96 dB SPL. A kapcsolás hanghüseg6t nagymértékben befolyásolhatja a kimenő transzformátor frekvenciaátvitele és torzítása. Erre a kapcsolásra nagyon igaz az a megallapítás: .jó az erősítő ~ ha jó a transzfonnátor. A jó frekvenciamenet eléréséhez a tekercsek rétegezoove helyezkednek el a szón induktivitás csökkentése érdekében. továbbá. alkalmazzák az osztott csévét is a szón kapacitások csökkentésére. A transzfonnátor légréses, hogy az anódáram okozta egyenáramú mágnesezést elkerüljék. Emiatt., és a jó magneses minőségű vas miatt. a tmnszformátor torzítása nem befolyásolja döntőcn az e redő torzítáSt, tehát a tOíátást túlnyomóan a trióda vagy annak túlvezerlése okozza. Az viszont hangszerefÖsítöknél előfordul, hogy kéS'.f..akarva telítesbe viszik a vasat, hogy egy, a gyárt6ra jell emző "külön leges hangzást" ál lítsanak elő. Megállapítható tehát. hogy a torzítás igen jelentős része a trióda esetleges t ulvezérléséből fakad, vagyis ugyanazok a megállapítások érvényesek a SET teljesitményerősítökre, mim a mikrofon e l ÖCrősitökre. Az e[ektroncsöves mikrofon elöcrösítökbcn gyakran alkalmaznak enyhe negativ visszacsatolást, kérdés, ezt miért nem taláJjuk meg a SET erosÍlőkben? A visszacsatolt jelet a hangszóróról kellene az erősítő bemenetére visS7..avezetni, tchát a transzfonnátor frekvenciafüggö fázistolása is szerepelne avisszacsatolt jelben. Ez a jel azonban tanulmaL2a még a hangszóróban indukált feszültséget is. amely szintén visszakerül ne az e rős i tő bemenetére. Abemenetre vissza- vezetett indukáhjel fázisa azonban cltér a bemenő jel fázisátó l, ráadásul a frekvencia fUggvényében változik is. Egy ilyen viss ....acsatolt jel létrehozná azt a torzítást (TlM). amit nagyon szeretnénk elkctiilni. Iti látsdk a SIT eszközök lIagy elő­ Ilye. tudniillik. hogy lIem szükséges kimenő trans::formátor, e::ért az ezzeljáró kellemetlenségek elketiilhetóek. Ebből a megfontolásból ten'e:!te meg Nelson Pa\'S a maga \'iss::aCSalOlást lIem rar/alma::ó single ene/ed S/T erósíröjér, ame()/ a szubjektív tes::tek s::erint /lagyoll jól vi::sgázoll! Hi-Fi körökben nagyon gyakran hangoztatott nézet, hogya negatív viszszacsatolás egy meglehetősen káros dolog, ezért lehetőleg elkerülendő. A megál1apitis igazságtartalma akkor közelít a valósághoz, ha hozzáfiizziik. ez igaz. ha induktív reaktanciat tartal mazó terhelő impedanciáról csatol unk vissza. A hangszóró pedig egyáhalán nem ohmos terhelésként jelentkezik, kivéve egyetlenegy frekvenciát, a saját rezonanciafrekvenciat, amely alatt induktív, felette kapacitív jel1egü az impedancia. A 39. ábrán láthatjuk a hangszóró elektromechanikai modelljét, a 40 á brá n pedig az ennek megfelelő elektromos helyeuesiló képt:t. Itogyan alakul ki a hangszórón a fázisban eltolt indukált feszültség? Amikor az erősítő kimenő feszültsége növekszik. a hangszóróban a leng5tekeres mozgása miatt olyan feszültség indukálódik, amely csökkenteni igyekszik a lengötckeres kitéréset és fordítva. Ennek eredménye pedig nz. hogy a bemenő jellel nem lesz azonos fázisú a7 e rősítő kimenetén kialakuló jel. hiszen a l engőtekercset elmozdító áram késik II feszü1tséghez képest. ,.A'" Oiztályú. single ended erösítő eselében ez az indukált feszültség II transzfonnatoron keresztül visszajut az anódra. Mién nem okoz ez TIM-t? Azén. men az anódfeszültségtől kisebb ménékben tugg az anódáram, mint a ve- 40. ábra. Az. elektrodinamikus hangszóró elektromos helyettesít6 képe 25 vencián. amely a hangszóró mechanikai sajátfrehenciáJa. tapasztalható kiemelés a párhuzamos rezgőkör körjOsagíltól fOgg (-12, ábra) amelyet QJ·ne!.; (T lotil) neveznek. A rezgőkör vesztesége mechalll!.;al elcmekböl (a visszatéritö rugók vevteségcl, membránt terhelö levegő) és elektromos elcnlböl (lengöcsé .. e ohmos ellenállása) tevődik össze. A szakirodalom definiál egy elektromos !.;őrjóságot (Qf) és egy mechanikusat (Q... ). az eredő QT a kettő rcplusz énéke: 41 . abra . A hangszóró cslllapításl tényez6jének (dumping factor) számitásá hoz láló fcszültségtő1. és men az anód-nics kapacitás is viszonylag kicsi Emmll csak nagyon minimális parazita fázistolt fl.'Sz01tség alakul ki az Ilnódon és a rácson. ha nem alkalmalunk negativ vissl.1csatolást. Miután a hangszóró egy mechanikai rczgörendszer. igencsak haj lamos S3jatrcl'gesre is! Ez aztjclenti. hogy ha a \'ezérlö jel nagy sebességü. akkor a membrán esak nehány rezgést követően éri el a "'ezérló amplitúdónak megrelclő hel)'7etct, Ezt a ..tútJö\ést"' igyekszünk !.;ülönböző elektromos CS mechamkal eszközökkel csökkenteni. Az elektromos eszköz a hangszórót meghajtó erösítő kimenő ellenállásának kis énéken tanása. negativ visszacsatolással. A 41. ábrán lálható egy mélysugárzó megtápiaiásának helyettesítő kepe. az erősítő kimenő ellenállása. allol R., a hangszór6\czeték. R, a hangváltó tekercsenek \'esztcsCgi ellenállasa. 1\. pedig a lengöcsé\e ohmos ellenállása. Az Ll - lengöcsé\'e induknvitas II hangszóró néhányszor tíz hertz re7onanciafrekvenciáján rövidzárnak tekinthető. Ezén ennek a négy ellenállásnak a soros eredőJc kapcsolódik párhuzamosan a hangsz6r6 veszteségi ellenolhlsával. vagyis CI' al' eredő ellenállás csillapítja a mcmbrán rezgései t. Ennek a csillapi· L"ÍSnak sznmszeru jellel11ZÖje is \ an, a csillnpitási tenyew (dumping factor). amely megmutatja. hogy a hangszóró R". ellenállása l !'; Il z-en hanyszor nagyobb n \ele sorosan kapcsolódó ellenállások eredójénél. A dumping factor számítása: A késóbbiek során még használni fogjuk a három ellenállás összegét. ezen ezt ne\el'.zOk el Rr1rrlo."l-nek Ha megfelel6en nagy keresztmetszetü hangszórm ezetéket alkalmazunk. illeM passziv hang\-'altó helyett akti"'3t használunk. akkora esiJbpllási tCn)'cző értéke ... jó közelítéssel - csak n hangszóró elll-nállBsától és az erősítő kimenő ellenállását61 fiigg. A megfelelő negatív visszacsatolással telt:ít beállítható a esi I1npit:\si tényező értéke. Elektroncsö .. cs crósitökben,lranszfonnátoros csatolás esetében ez körülbelül DF I és OF 30 között valtozik. a negativ \ Isszacsatolástól fllggöcn. Sok cikkben megjelent. hogy a csöves·félvezetős erősítők hangzása közöt· ti eltérési a félvezetős erősítők I(}()().es nagysagrendíi csil1apilási tényezője okozza! Egy kis s7..ámolassal deritsük ki ennek igazs.:\gtanalmot! A hangsz6ró egy elektromcchanikai rezgörendszcr. amclynek elektromos oldalra trnnszfonnált llely"eltcsitö képe a 40. ábrán ltilhat6. A rezonanciafrek· 26 ~ függvényében A félvezetős erősítő A '60-as évck végen. '70·es é\ek cicjén jelentek meg a fehcl'etős telje· sítményerösitók. eleinte germánium O 0,707 O 40 0,008 0,708 O 40 100 0,08 0.714 0,0015 40 10 0,8 0,77 0,11 43 1 8 1,2~ 2,54 69 1000 növekedése ,ú.{ erosjtúk több s=a=s=oros csil/api/ús; tém'e=iijenek.l GMAl( [dB) R EREOÓ Végtelen 42. ábra. A hangszóró hang nyomás lia ~. éné!.;ét különböző csillapitási ténye7ö énékekre I..is/..amolju!.;. ebb81 pcdig Qr énékel, a 43. á bra híblá/.utóhan sLereplö credményt kapJuk: A esillapítási knycző 10001OOO-es énéke a félvezetOs crösítöknek felel meg. az l-es enék pedig könllbeUII a ,.single cnded" triódás erositőnck . Tehát nem tuh ezereit allapotban IS Idrejön a ..lágy basszus". de itt a hangsLóró Idemc1ése (2.54 dB) miatt. vagyis nem mindegy. milyen lehallgató rendszeren teszteljük elkészített e rÖSitŐinkel. A QTénéke hangszór6 specifikus. dc a hangsugarzótervczésnéllchctöségOn!.; adódik !lJ" credő. a hangdoboznál elérni !.;inint körjóság beállitására. Vege=etiil kimondhatjuk, hogy kiin'Uhl!llil 20-ru csillapítási teny~ú jelell töké/etc_Ien mindt.'g}: hog\· mekkora a-: adolf cntli/á e=ell paramétert!, 'chál semmlJunllékos hataso sincs ald\·e=e- Ih Damplng factor .. QCXQM Q,+Q.., Q, - f- [ohm) T lE [ms ) - I 43. ábra. Táblázatban a hangszóró hangnyomás növekedése (GIIW:) és az impulzus lecsengési ideje (T LE) a rezonanciafrekvencián [20] RT ÉK '20 , -- -7""Oor----<> • "PH Vi.IUa- ~_ R 44. ábra . Ellenűtemú , komplementer tranzisztoros, emltterkövot6s er6sítcS Iran,isztorokból felépítve, késöbb már a megbízható szilicium trlln,is7lorokat alkalmazva. Az e1cktroncsö\es erösitők gyenge pontja a7 elcklrOncsö kimenő hnpedanciáját a hangszóró impedanciájához Lllcsztö k i menő tronszformátor. ezt szc- rették o,:olna a konstruktörök elkerülni a tran7:isztoros erosítókné1. A trnnzisztorok kimenő ellenállása fOldcit ko1Jektoros kapcsolásban kis énék, kézenfekvő volt tehát az emitterkövetö kapcso lás alkalmazása. Egy "szokásos" kapcsolást ábrá70l egyszerusitve a 44. á bra, ahol a munkapont beállitisától ffiggOen beszélhetünk •.A' vagy ,,AB" osnályti működesról. Az ábrán látható R.. ellenálláson keresztül csatolódik a kimenöjel a bcmcnetrc, ennek a visszacsatolásnak köszönhetően javul A kapcsolás frekvencia:ilvitele. torzítása, csökken II k i menő ellenállása. A kimenő ellen ál- lás csökkentése fontos. hiszen II hangszórÓl feszültseggenerátorosan célszerű meghajtani. KísereljOk meg kikövetkeztemi. mIlyen jcllegü feszültség alakul ki akimeneten. ammek egy részét az R.. ellenálláson keresztül viszszacsatoljuk abemenetrc? A hangszóró tekercsébcn induk;ilt, fázistolt feszültség az emitterkö\etö kapcsolású \'égerösítö emitterére kerül vissza. amely a bázis-emitter \e7érlöfeszültség egyik pontja! Vagyis még vbs7acsatolás nClkOI is egy, az eredeti \ezérlöjelhel képest eltérő fázisú Yezérlöfeszültség is megjelenik a végtranzisztorokon. EZI a Jelel negalh visszacsatolásl-;ént abemenelre vezet,·e elóállílOltlJk a tökéle/es fran=ieflS ill/ermodlllációs torzitáSI! Hogyan lehetne ezt a hatást megszüntetni? A válasz egyszeru, csak pCldát kell venni a ,jó. öreg elektroncsövekról", és a terheléSI nem a közös emitterekre kell helyezni. hanem az anód nak megfelelö kollektorokra (.JS. á bra)! Ezzel a kapcsolástechnikával az indukált feszOltség közvetlen vezérl ő hatása megszünik. Ezt konstmkciót a német ABACUS cég kezdte fejleszteni 1985-ben. Azóta fo lyamatosan javi~ák az erősitő kapcsoláslcchnikáját. ma (20 19) Olt tanunk, hogy a cég le meri írnI a specifikációban a nulla kimenő ellenállást. Tehát az erösitő "tökéletes" fcs7ültséggenernlOr, ami azt jelenti. hogy kimenö feszültsége IDggcllen a komplcx terhcléSIÖI. Ezt úgy éril-; cl. hogy figyelik a hangszoróban indukálódott feszOltség fázisát és nagyságát. és eael arányosan. állandó.1ll válto,ó ámmOl "pumpálnak" a hangszór6ba, illetve a hA ngszóróból, akkorát, hogy az erösítő kimenő feszüll$é- ge állandó maradhasson. Emiatt nevezik ezt a fajta erósítőt lranszkonduktancia erösitőnek. A gyanó szerint. III eljárásnak köszönhetöcn megszünik a membrán túllendillés, és a rezonanciafrekvendan tapasztalható nyomásnövekedés sem fordul e lő. Az ABACUS 60 '200 OOLlFET erősí'ő Jellemzől [22J (OOLIFET: Dr.ain Output Load Independcm Fidd Effect Transisloc) Kimeneti ellenállás: Oohm - Kimeneti jel 100%-OOn negati\ viS"'.tszacsatolt CSl llnpllja a membran Icngését Audiora optmlalizált müveleti erősí· tők a jelútban Három, kiváló minöségü, kolön tápegység a vezérléshez es a jelfeldolg0záshoz Haromszorosan mrt tápegység a tel· Jesitményerö5itök számára Teljesen 7...3Jmcmes bekapcsolás és kikapcsolás a szilárdtestrclének köszönhetően Tápegység a kimeneti szakaszokhoz 225 VA toroid tmnszfonnátorrn! és nagyobb kimeneti feszültséggel, a töltési kapadtá~ 40 OOO uF ÁtkapcsoJható sZ1crcólBiAmpimonó ,áltás (monoblokk. kettős kimeneti feszültséggel) \'ónalbemenet az RCA-csallakozon SZImmetrikus bemenet az XLRcsatlakozón - Rendk ivül magas hatásfok MikrokontrolIer vezérlés a túlterhelés elleni védelemhez speciális vooőkörrel. minden egyes eTŐsi töhöz - Túlmelegedés elleni védelem a tel- Tápegység: 230 'It AC. IEC csatlakozó Energiafogyasztás, automatikus üzemmód· kb. 0,4 VA Energiafogyasztá.s. vezérlés nélkut: kb. 16 VA Maximális energiafogyasztás: kb. 250 VA RMS teljesltmény, csatománként: kb. l l 0W Zenei teljesitmény, csatornánként: kb.l80W Tápegység-kapacitás: 2x20000uF Teljesítmény sávszélesség· 4 Bemeneti jel szint. maximum: JOVpp Bemeneti impedancla: Méretek. ház (szé. x mé 150 OOO Hz (-3dB) kb.50kohm II ma.): 435 x 306,5 x 70 mm 45. ábra . ABACUS konatrukcl6Jú 46. ábra. Táblázatban az ABACUS 60 120D DOLlFET er6 sít6 részlete müszakl adatai RT ÉK '20 27 jesÍlményerósitőbcn és II transzfor~ mátorban ~ A bekapcsolási zaj elnyomása Automatikus bckapcsohis, állítható kapcsolási küszöbértékkel Az erösítő tobb müszaki adatai II 46. ábru táhlázutában találhatók. Meghallgatásl teszt (részlet) ABACUS 60 120D DOLlFET teljesítmcnyerösítö. Test~Fazit: Abacus 601200 Oolifet. Jochen Rcinccke (részlel) [21]: • mélyen és agilisan hangzik a basszus. jól illeszkedő középsávval: • középtartományban feloldódik. ál~ talában a drágább erosítök minőséget adja. ezen a területen valamivel több azoknal. példaul hurok és fafuvós hangszerek tekintetében; • semleges a felhang tartományában. ám kétségtelenül világos, tiszta. ebben az árkategóriában ritkán található dinamikat és agilitást mutat fel: • minden hangforrás határozottan differenciált térbeli reprodukcióját adja és pontos lokali7.ációját kínálJa_ Ez igaz a hangkép szélességére es mélységére. különösen a futási időn alapuló sztereó felvéte lek esetében; • meglehetösen élettel teli. kényelmes hangzásu. és a hallgatót a cselekves közepére helyeZi. Az ABACUS erösítöteszt és a cikkben szereplő további tesztek is megkísérlik szavakkal körülírni az illető szerkezel által nyujtott hangélmény minőségét. Valljuk be őszintén, a felsorolt jellemzők 31apján nem tudnánk kiválasztam közülük a számunkra megfelelő erösítŐt. Marad tehát a jövőbeli vágy és feladat. hogy a hangminőséget egyértelmüen és obJektivan számokkaL karakterisztikákkal fejezhessük ki. Ehhe7 még sok kutatás szükséges. melyek során hallásunkat mégjobban meg kell ismernünk. az ismeretek alapján élethű modellt kell alkotni. rnely alapján a szamilások elvégezhetők lesznek! Ha lU tartunk. essen néhány szó a tesztelés módszereiről! A különböző magazinok ban megjelent értékelések áhalóban nem összehasonlító tesztek. hanem egy csoport meghallgatja a teszt objeklUmot és \éleményezi. Aszakiro· dalom az ilyen teszIben résztvevőket nevezi .. aranyfUl"-nek, ugyanis csak egy nagyon különleges képcsségü cm· ber tud pontosan emlékezni egy valamikor megtMént hangélményre. De. 28 valóban képes erre egy átlagember? A válasz egyértelmű lIem, és az ,.aranyrul" meghatározás az esetek többségében pejoratív értclmü! Az egyik megoldás az összehasonlitó vakteszt (AB teszt), de még ez sem száz szazalékos. itt is a statisztika dönt a végén. vagyis nincs abszolut igazság! Azt. hogy egyáltalán különbözik-e két erősítő hangzása egymástól. 37 ABX \aktesn segilségével viszonylag korrekt módon eldönthetö. Ebben az esetben egymas utan hallgatják a tesztelök az A és B erösítőket. utána az X következik. A hallgatóknak meg kell határozni. hogy az X hangzása vajon az A vagy a B erosítőjéhez hasonlít e? A tesZI feladata kideríteni. hogy melyik két erösítő hangzása hasonlít egyrnasra. a Icbonyolítás módja, valamint az erösí~ tők váltogatása különbö;,jlet. Tenllésze· tesen ebben az esetben is II statisztika dönt. a megfelelő arányu többségi szavaz..atol fogadjuk el eredménynek. Mindkét tesztmódszer legjobb \erziója a kettős vakteszt. amikor sem a teszt alanyok. sem a lebonyolító személy.r.el nem tudja a valtogatás sorrendjét. de még II lesZlobjektumok típusat sem. ezáltal még minimális informació (grimasz. sóhajtas. mosoly) sem Jut el a teszt alanyai hoz a tesztelendő készülékekről. Bátran kijelenthetjük. hogya szubJektív leszt bár ad mlOnnÚeiól. de nem tudja megfelelően minősiteni az adon hangélményt. FoglaljlIk öss=e röl'ide/l a:. eddig megismerI én'ekel. ismerelekel CI: elekuvlICSÖI'CS es NII·e::eló.f enjsitók hang=ásá- ra \'onOlko=óan: Ha nincs tulvezérlés, nincs klllOnbség a hangzások kÖ7öll. de szinte mindig e l őfordul tulvezérlés. igaz. ha kis idő­ tartamra is. Erős túlvezérlésnél is élvezhető hangzást produktil a trióda, elsősorban a "kompresszor hatás" miau kialakuló erős második, illetve kisebb harmadik hannonikus hatására. -A triódás erősítő. ha második hanno~ nikust temlel a túlvczérlés során. han~ gosabbnak hallmszik a hanganyag. A tranzis7Ior, de föleg a müveleti emsítö jobbára csak páratlan hannonikusokat temlel tulvezérlésnél. ez eredményezi a ..fedeU", ..éles" ... JJlets7ő" hangzást. ~ A hangsLóró, mint komplex impedancia TIM torzítas! okozhat a negativ visszacsatolas miatt. - A dumping factor értéke körülbelül 30-as érték felett már nem befolyásolja a hangszóró csil1apítását. - A tranzisztoros emitterkövetős teljesít~ menyerösítö elvileg sem a jó megoldás, a fóldelt emiUeres \álto7..a1 vis70nt jó eredményt adha!. A SIT nagy előrelépést jelentett. megszűnt a kimenő transzfomlátor a SIT~ erásít6kben. A S IT triódaszeru karakterisztikája miatt ugyanúgy létrejön tulveLérlésnél a ..dinamika kompresszor hatás". mint trióda esetében. Nem véletlenül, méltán nagyr-J becsült erösítő a Digital Do Main B~la SITerösitójc. "A" osllályú. ellenütemű erősítő. fóldelt source-kapcsolásban. Még a mai idökben is lehetséges technikai újdonság alkalmazásával ja~ vítani az erősítő hangzasan (ABACUS DOLlFET). Felhasznalt irodalom: 1 YAMAHAB-I,AudIoMagazlne, Aug. 1975 2. SONY INQUSTRIES HI·Fi Technical Support 47--47 Van Oam Street, Long Island City. NewYorlo:: 11101 (SONY TA-N7B) 1976. 3. The Sony VFET Amp!ilier 40 Year CommemorallVe By Nelson Pass 2013. 4. Parametnc SP!CE Model for Static Induction Translstor (SIT) ln IriOde mode ol operation. Goce L Arsov. 2014 5. Amplimos webslle 2018 6. The WinlageKl1Ob.org 2016_ 7. HI-FI WORLD 2009. dec. 8. hnp:/Iwww.digltal-do-main.co.jp 9. Techradar 2009. IlOvember 10. wwwJirslwan.com 11 . SIT-l Power Amplifler. ArsI Wan 2011 12. SIT-2 Power Amplilier. Firsl Watt 2012. 13. SIT-3 Power Amplifier, First Wan 2018. 14 HIFi Engine 2006-2016 15. homelhealer revlew.com 16. Power Electronics Handbook, editor Muhammad H_ Rashid, Academlc Press, Canada, 2001. 17. Tubes versus Translslors: ls There An Audible DIt1erence. Russe! o. Hamm. AES conlerence, 1973. september t6. www.elektronikinlo_de Verzerrungen den verschmdene Verstarkers. dr. Christian Caspari, 2012. seplember 9 19. ABACUS ElECTRONICS Eminervol· gerschallung, 2009. augustus 20. Damplllg Factor: Effects On System Response. Dlek Pierce, Prolessional AudiO Development. 2002_ 21 wwwJalraudio_deTest-Fazit:Abacus601200 Colilet. Jochen Reinecke 22. www.abaeus·elactrOlllcs.de RT ÉK '20 Visszatekintés ... Szubjektív szakmai életrajztöredékek írta : Csiszár János okl. villamosmérnök, csiszarjanos@l-online.hu Sajnos, nem tudom ugy kezdeni, hogy "már kiskorom ban is foglaLkoztatott az elektronika". Edesapám vegyészmérnök volt, ez pedig indokolta, hogyha otthon valamilyen szakmai dologról eseti szó, az csak a vegyészet lehetett. Elein te közepes energiával igyekezett megszerettetn! velem ezt a szakmát, de hála a jó pedagógiai érzékének, hamar rájött, hogy ezt nálam nem érdemes erőltetni. Volt még egy próbálkozasa a mechanikai szerkezetek, gépek terilletén, míg végül kikötöttünk az. elektronikánáL Az utcánkban lakott .,Juhasz hacsi" nidiószerelő. akit együtt meglátogattunk, majd vállalta. hogy a számyai alá vesz engem. Nagyon sokat tanuham tő le, és rendszeresen ajándékozott nekem kincsnek runő alkatrészeket. Egy ilyen ajándék volt az alapja ~ emlékeim szerinl ~ clsö "munkámnak", t:gy dt:ktromechanikus .,zümmer"-rel készült riasztónak. Ez a szekrényem ajtajára szerelve az ajtó kinyitására jelzett, hogy húgom vagy növérem illetéktelen behalolásaira fény derüljön. 1962-ben, az általános iskola befejezése után felvételi vizsgát tettem a "Kandó"-ba, tisztességes nevén Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumba. A technikum értesítője nab'Yon elkeseritett, ugyanis "helyhiány miatt nem nyert felvételt"' állt a levélben. Én clkeseredtem. de édesanyóm nem hagyta annyiban, kijárta. hogy elmehessen az igazgatóhoz. Ö megmutatta edesanyámnak a felvételi dolgozatomat. melynek az aljára volt írva az elért pontszám: 81. Az íróasztaIon volt még egy papiriap, amelyen nevek, pontszámok szerepeltek. pirossal bekarikázva a felvett személyek nevei, RTÉK '20 pontszámai. Feltűnt édesanyámnak, hogy egy 27 pontos illető is felvételt nyen, míg az ő fiacskája el lett utasítva. Nem kellett több. rögtön az illetékes miniszternek in levelet. melynek első sorára mai napig emlékszem: "Egy fia sorsáén aggódó anya ír Önnek ...". Nem lehet tudni, milyen okból, de végül fe lvételt nyertem a technikumba. A történet pikantériája az. hogy a ,.27 pontos" diákkal egy osztályba jánam, a technikum elvégzése után egy percig sem gyakorolta a szakmát (talán jobb is), ma pedig egy magát sikeres politikusnak gondoló emberként éli életét. .. A Kandó nem véletlenül \oh az akkori idők egyik elit iskolája, nagyon sok sikeres szakember mondhatta. mondhatja cl magáról: ,,A Kandóban végeztem". Az elméleti tananyag felipilt:st: mintast:t:r\Íl:1l kivál6 \'011. bár akkor még nem értettem. hogy a vasszén állapotábrát mién kell ismerni egy elektromos szakembernek? Az elméleti oktatást olyan nevek fémjelezték. mint például Peslhy Emő tanár úr az ,.Elektrotechnika" tanL.1rgy oktatója. Brilckner János ..Rádiótechnika" órái lenyügözték az embert, Szini István tanár úr pedig a .. MŰszerelemek" tantárgy oktatásával alakította ki a lényeglátó, technikusi gondolkodást bennünk. Mai napig emlékezetcsek a mechanikai készségfinket fejlesztő "Műhelygyakorlat" napok, a kalnpácskészítéssel, csipesz, pontozó, hidegvágó stb. gyártással. Számomra érthetetlen, hogy miért kellett a '60-as évek közepén megszünteIni a technikumokat, és helyettesíteni azokat szakközépiskolákkal?! Ebben az idöben kezdtem vonzódni a hangtechnikához. egy barátom ötlete kapcsan. aki elhatározta. hogy basszus reflex hangsugarzó építésébe von be engem. Persze akkor még az elméleti tudás hiányZOlI, de lelkesen ffirésLeltük a vitlanyszerelö csőböl készUlt bassreflex csöve!, és áhitattal hallganuk az eredményt! Engem elsösorban a hang rögzítése érdekelt, és elhatároztam, hogy építek egy magnetofon!, elektroncsöves eTÖSítÖvel. Egyik barátom tulajdonosa volt egy ,.Mambó'· magnón ak. Ez a mechanikai kialakitáshoz nagy segítséget jelentett. az elektronikát pedig egyaz-egyben lemásoltam róla. Nagy őröm volt, mikor az első felvétel elkészült. majd a hangminöség javitása okán beleástam magam a magneses hangrögzítés rejtelmeibe is. Nagyon sokat tanultam a .JuhMz bácsi"-tól kapott szakújsagokból. a ,.Rádiótechnika" folyóiratból, t:~ at.: t:t: idö tájt mt:gjdt:nt E. Aisbt:'B kön yvekből. Érettségi előtt határoztam el, hogy tervezek és építek egy telepes. szalagos magnetofont. Szercnesémre az Ezennester Boltban kapható volt egy GK26 Dunker mOlor. amelyet pontosan ilyen célra gyártottak. Tanulmállyaimnak köszönhetően szabályos műszaki rajzok készültek a mechanikai alkotó elemekről. majd anyagbeszerds. vágás. reszelés, fúrás, esztergálás után készen volt a kis magnó mechanikája. Érdekes, hogy a technikumban tanultak és a gyakorlati oktatás megszerettette velem a mechanikai elemek tervezését, kivitelezését. amelyekről korábban hallani sem akartam! Egyedül a lendtömeg-meghúzó tengely gyártására kértem meg egy ismerost. men számomra ez még rul nagy feladat [ett volna. Az elektronika is elkészült az akkor itthon kapható félvezetőkkel, majd a ,.szokásos" hib..1k kijavítása után mü- 29 ködött is a kis telepes magnó. Büszken "ittcm mlOdcnho"á. ahová csak Ichetett, hiszen akkoriban ke\-escknek \011 ilyen kis keszülékük. ÉrettsCgi ullÍn jclentkenem a Budapesti Müszaki Egyctem Villamosmérnöki Karára. ahová elö-felvétctis hallga. tókelll felvettek. vagyis elöue tizenegy hónapig n honvédség ,,\'cndég~7erete­ tef' eiveZIem. A B\1E-en nagyon szerencsésnek éreztem magam. hogy olyan oklatóktól tanulhatok. mint Simonyi Károly professzor úr. aki az •• Elcklronfizlka" cs a •. Villamosságtan" tárgyakat oktatta. ,agy Dr. Ferenczy Pal tanár úr. aki a "Hir.t<i:Gtechnika" tantárgyat Sl.erettette meg vclOnk. Matematikát oktatónk. dr. Frey Tamás is mindent megtett annak érdekében. hogy a ncm könnyü tananyagot clsajátítsuk. Mai feJ.iel gondol. kozva-, es mint ma is oktató ember . talan:vt hianyolom. hogya matematika gyakorlatokon nem hí "tak fel figyelmfinkct al. adott matematikai tétcl \illamosmémöki gyakorlati hasznára. mint pl. a málrixszorzás. vagy a Fourier-tetel. a kGJönbözö matematikai sorozatok. tr.tnszfonmi.ciÓk. Ezen infonnáci6k blnokában egy-egyanyagresz sokkal közelebb állt volna hozzánk. hiszcn lút· tuk volna a későbbi gyakorlali hasznát a ~dtTttl. matematikai le\'ezeteseknek. 1972·ben diplománam Jell.'!;. eredménnyel. munkahelyemnek pedig a Pannónia Filmstúdiót válalo/tottam. ahol ..hangtl'Chnikai mérnök" bt.'OSollas· ban I..ezdtem el dolgozni. A munkakör elne\ezése ügyesen foglalta egybe az [Izemeltetési. karbantartási és fejlesnésl tevél..enysegct. amit nem bantam, hiS7en c~uk az tud fejlesl.teni, aki ismeri a technológiát. eLen belül pedig II meglevő hangfelveteli technika hl:inyoss.~galt, A Pannónia Filmstúdióba történt Jc1cmkel.esemet erosen motiválta a hangTÖgzitésl technika sokfélesége, ami a stúdióban c1érhetó \olt_ Elsö komolyabb feladatomul egy Siemens magnetofon frehencia-atviteh hibájának kiküszöbölesét kaptam. A kapcsolási r.tJZOI tanulmányozva ráJöllem a szOkséges változtatásra. és nem keves ráCordítou idővel kiszámoltam. melyik ellenállással kell egy adott cnékü ellenállást párhuzamosan kötm, Izgalommal szedicm szét a felvevő erösítő árnyékolö dobo7JlI. majd nagy csalódasomra a panel forrasztási oldahin az általam [.;1számolt elleruillást hiltam azon a helyen mar gyarilag befomlSztva! Szerencsére kevés ilyenjellcgü meg· lepetés én. de annál több sil..crelmény. 30 1973-ban kel.dödött a Filmslúdió négy hangfel\.ételi és egy ke\cresi célú SIÚdiójánal.. felújítása. amely a régi berendezesek cscrejét isjelemeue. Feladatom \olt az úJ. korszeru ke\'eroasztalok. mugnók. hangsugárl.ók, mil..rofonok kiválasztása, a mŰs7.aki paraméterek egyeztetése a külfbldi céggel, majd a nagyobb berendezések (keveröasztalok. magnók) müszaki átvétele a szállitás előtt. Elkéslileltem a stüdiók rendszertenét. valamint a kivitcli terveket, ká· belhúzáloi. hekÖlcsi raJ70kat ilo. Izgalmas feladatnak bIzonyult a bekötések utáni "élesztés" Elektromos meresekkel megtaláini egy fá7isoon rossl.ul bekötött hangfrek \ enciá.s kabelt. \'agy egy ros~--z forrasLt3.s miatt kialakuló zárlatot! Közvetlen munkahclyemen. a I-Iangosztályon pedig végeztük a stúdió munkájához elengedhetetlen. dc elavult berendezések helyett újak Cejleszteset. gyártását. így készült minden stíldióba UJ. letszes szerint konfigurálható inten:om berendezés. hibrid IIltegrall arnmkörös teljesítményeTÖsitö. telefonhangot után· zó EQ. mágnes hang és optikai hang lejátszó elÖCrÖSitÓ. 1976-tól mlllt a I-Iangosztaly vezetóJe terveztem cs irányitotIam a felújítási-fejlesztési feladatokat. de lennészclescn aL üzcmeltetést is. Ten'eim alapján kés7Uh 19R4-ben egy PPM kivezérlést merő müszer. amely müszaki tartalmában szinle megegyezell az akkor pl3CVCletö cég. a dán NTP hasonló tennékével. Ezutan minden stúdIóban megbizható. pontos kivezérlésmcrö üzemelt. segí" e a preciz hangfelvételt. Ugyanakkor példaul alkalmam volt megter.ezni egy vetítőgép motorjának kvan:pontosságú sebesség-vezérlését is. vagyis nagyon változatos. erdekfeszítő munkakörben dolgQj~.hallam A Celsorolt néhány feladat csak egy apró n.>Szét képezi fl huszonhat ev alatt a Stúdióban eh égzett berendeLés fejlesztéseknek. A nyolcvanas C\ ek \ égen egy új korszak kezdödön a Filmstudióban. be\e· zetésre került a Nyugat-Európában már alkalmazott videoszinkron technológia. Ennek Jelentése az volt. hogy már nem vetítőgép vetítette II Slinkronszíneszeknek a képet, hanem cgy videomagnó. az akkori idők ..igaslova", a UMATIC fonnátumú bercndeles, A kép-hang szinkronfutását már nc~n háromCázisú ..selsyn·· kapcsolású motorol.. biztositottak. hanem mil..roprocesszorral \ezerelt berendezések, Ez a fejlesztés is alátá· masztol1a számomra azt az örök igazságot. amit mal szóhasználattal élethoszszig tanó tanulásnak nc\(:zünk. A Filmstudió slinte minden egységében tönént \alamilyen korszerűsítés. Megteremtettük a Dolby Stereo filmke\ eres lehetöségét. amelynek technológiáját aL e1öir.iso1.. szerint sikeresen akkredltáltattuk a Dolby céggel. A Dolby $terco kc\ erő stúdió uJ berendezéseinek meghajlÓ motorjai már nem a 3)(220 voltos "ROTOSYN"' szinkron Cel futásI bi7l0silÓ hál6zatáról működtek. hanem szob\ anyos kctfázisú TIL-jel volt a \ezérlője!. A HangosLtályon ezén már korábban elindult egy Cejlesztés. melynek végeredményc egy mikroproccsszor (Z80) \ezérel! S7inkronfutást biztos1tó berendezé:i letl. A "nemzetközi hang" ,amely c!>al.. LÖTCJeket. effekteket, zenét, azaz nyehtől filggellen hangOl tanalmaz • nagyon ósdi technológl3 szerint készül t a stlldi· óban, A kes7 film optikai hangját átjátsl.ouál.. mágnesszatagra, a magnóhangból kltöröltck a dialögusokat Ulrtalmazö részeket. igy megmaradt a nemzetkÖZI hang_ Persze \oh olyan szakasz. ahol pl zörej és dialóg együtt hangzott el. ilyen. kor a zörejtárból pótolták az illető hangeffektus!. Ha ez nem állt rendelkezésre. akkor a film h:mSJilból mentettek ki S7.3· lagra egy kis részt. amely meg mcnH.'S \'01\ a dialógtól. A magnószalagból hurok készült. igy tClSzóleges idötunamu hangeflckl állt rendelkezésre. A nemzctközi szalag készítés kiindu16 anyaga. a filmkópiáról készült keven mágncshang meglehetÖ5en rosS7 mml).. ségü \011. ezért ÚJ technológiát dolgoz. tam ki a .Jlem7L"lkOLi hang·· készitésére. Ennek alapJat egy \1101 sampler képel.Ic. al11cly analóg hangfelveteli lehetöséggel is rendelkezett. A fel\étel elkészülte után a hanganyag elektromOs.ln \cgleIcníthetö \'olt. igy lehetett szllkséghelyzetben a film han&Jilból a regl módszer szennt klmcntem a speciális eITekteket A sampleme7 rcndclkezesre állt egy eCfektkön)'\1ár. az akkori idők technikl'lJa szerint •.kis Hoppyn". A rendszerhel. tartozott a master keyboard. amelynek bil· lentyiiire előre be leheteU programo/nt a film 7örcJcinek. cffcktjeinck teljes sorozatat, EZUl3n csak egy jó Cilemerzekkel rendelkező munl..alársra volt s1Ükség, aki a videomagnó kepét figyelve egy próba után .. lezöTCJezte'· a teljes filmet 1992-ben hetéti társaságol alapitotUlm. melynek te\ ekenységi körébe tartozott a stúdióberendezesel.. Cejles/te~. gyartó.sa, \'ideo- és hangstúdiók Icn'ezése. 1I1stallalasa. A l11eg,alósult feladatok közCl1 csak néhányat emlitenek: Terveim alapján készült többek kÖLÖIl lll' MTA \idcostúdióJónak re- RT ÉK '20 konstmkciója soran a műszaki helyiségek mikrokontrolier vezérlésű duplex kommunikaciós rendsij:ere, valamint a Juventus rádió stlldiójilnak korszerusítése.az FM adás elindulásakor. - l 999-ben terveztem és install'iltam a Balogmix Stúdió Kft. hangfelvétel i és keverő stúdióját, ugyanebben 37 é\'ben a Pólus Center Fortuna videostudió hangfrekvenciás hálózati terveit készítettem. Szintén 1999-ben terveztem es helyeztem üzembe Magyarorszag elsö digitális filmhangátiro rendszerei a Magyar FilmlaboralÓriumban, majd 2002-ben az ország második digitalis filmhangátíró munkahelyét a KODAK-Focus Fox Stúdióban. - 2002 6; 2004 között terveztem és készítettem el a Zsigmond Király Főiskola előadótenneinek hangosító és kommunikációs rendszerel valamint a gyakorló video- és radióstúdiÓt. 2008-ban alakitottam ki a Pazmany Péter Katolikus Egyetem Infonnációs Technológiai Kar gyakorló han~fel­ veteli és rádió stlldióját, majd szintén 2008-ban a kecskeméti Polgánnesteri Hivatal díszlennének hangositását készitenem. 1992-ben neveztek ki a Pannónia Filmstúdió (akkor már Videovox Stúdió) fömérnökévé, amely tény a szakmai nlUnkamban viszonylag kevés vallozast hozott, annál többet az általam "különösen kedvelt" adminisztrációs tevékenységben. 1994-ben kerestek meg a Gödöllöi Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki KarárÓt. hogy vállaljak oktatói tevékenységet az akkor létrehozott KomnlUn ikáció-Technikai Mérnöki Szakon. Elvállaltam a felkérest és 1995-töl oktattam a "Hanglechnika" cimű tárgyaI, mint óraadó tanár. Munkahelyemct. a Videovox stúdiót 1996-ban privatizálták, itt terveztek létrehozni egy uj televiziós csatOrnat. Tennészetesen én, mint a korábbi főmcrnök nem maradhauam beosztásomban. bizonyos humánpolitikai s7..empontok miatt. Egy lelkes. fiatal csapat érkezett, hogy a filmstúdió müszaki temtészetű Ugyeit intézze. A lelkesedés és az önbizalom töretlen volt. de filmstúdióval kapcsolatos tapasztalatuk viszont annál kevesebb. Az igazgató előrelátó ve7etöként nem akart zsákutcába futni fiatal csapatával. ezért a volt fömérnököt a cégnél tartotta új beosztásban. igy lettem \ideoüzletágvezetö. Feladatom a korábban elindult VHS sokszorositó egység gazdasági és műszaki üzemeltetése. későbbi fejlesz- RT ÉK '20 tése volt. "Tanácsadói"jelleggel továbbra is a fömémök feladatait végeztem. 1998-ban kiderült, hogya létesítendő TV csatorna nem tud betömi n magyar médiapiacra, ezén elkezdték a ceg szép lassan történő leépítését. A videosokszorosító üzem elsö helyen szerepelt a megszünteLCndö egységek közöU, ami számomra azért voh érthetetlen, men az egyetlen nyereséges részleg volt az egész vállalatnál! December 31-én megszünt az állásom a Videovox Stúdiónál, amely tény nagyon nehéz helyzetbe hozta családunkat, ugyanis ekkor mar egymagam neveltem két tizenéves fiamat. Mindenképpen valamilyen állásmegoldást kellett találni, méghozzá olyat, amely iskolaszünetben szabaddá tesz, hogy a fiaim mal lehessek. Erre a problémara a megoldást csak egy oktatói állás jelenthene, eLén érdeklödtem a gödöllöi Szent Istvan Egyetemen, ahol óraadóként foglalkoztattak eddig. Nagy örömömre igennel válaszoltak, és felvételt nyertem egyetemi adjunktusi beosztással. Bó nyolc évig egyebek mellett a "Hangtechnika", a "Híradástechnika" és a "Videotechnika" tantárgyakat oktallam, és elkészítettem azok jegyzetet. biztositva ezzel a hallgatók jó felkészü~ lési lehetőségét. A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar, KommunikációTechnika Méntöki Szak végzős hallgalóitól, oktatói tevékenységem elismeresekénL 200 l-ben és 2002-ben aranygyürüt kaptam. 2008-ban tüntettek ki a ,.Magyar Felsöoktatásért" emlékplakettel a Szent István Egyetemen végzett oktatói tevékenységemért. Aztán 2007. december 30-án nyugdíjba vonultam. de Okltttói tevékenységemet 20 II-ig folytattalll. 2007-lől a mai napig oktalom a ..Hangtechnika I" tárgyat a Szinház és Filmművészeti Egyetemen a hanglllester hallgatóknak. szerződéses ómadói státuszban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Infonnációs Technológiai Karán szerződéses, mérésvezető tanárként alkalmaztak 2007-től 2015-ig. Szinten a PPKE Infonnációs Technológiai Karán oktattam 20Q9-től 2015-ig az "Jnternetes médiakommunikáció" tárgy keretén belül a hang- és videotechnika!. KÖ.GC1 huszonöt éves oktatói tevékenység után az ember önkéntelenül igyekszik mérleget vonni magában az általa végzett oktatás hatékonyságárol. Erre lehet mondani, hogy kettőn áll a vásár, vagyis az oktatásban a tanár és a hallgató közös munkája hozza meg a remélt eredményt. A tanár saját szereplését nem értékelheti, ezt megteszik helyette a hallgatók és a lelelős szakmai vezetők. A tanár viszont a töle elvIirhatÓ objektivitassal véleményezni tudja hallgatói felkészültségét, szorgaltnát, tudásvágyát. Tapasztalatom szerint nem allunk túl jól ezen a téren, men a felsorolt tulajdonságok éVTŐl évre egy~ re kevesebb hallgatát jellemeznek. Reménykedésre okot adó. üdítő kivételek szerencsére vannak, jelenleg is egy ilyen csoporttal dolgozom. Az pedig, hogy mién ez a tendencia, remélhetőleg előbb-utóbb kiderül. Addig cs."lk talalgatni lehet, hogy talán a média hat.'Í.sa, a családi élethelyzet megváltozása. vagy éppen a példakép hiánya. vagy az erő­ sen felgyorsult világunk okozza ezt a nem pozitív irányú változást a fiatalok tanulással, tudással kapcsolatos viselke~ désébcn. Visszatérve a VidcO\'ox Stúdió (voh Pannónia Filmstudió) történetére, a stúdiót elsöként privatizáló cég megvált a stúdiótól, továbbadta egy másik csoportnak. lIogy mi volt a célJa az ÚJ tulajdonosnak, nern tudttL, csak a szóbeszédre lehet alapozni. A hirek száIlodaépitésrőL később magán orvosi centrum létrehozflSiiról szóltak. S7..erencsére ezek a tervek, ha léteztek is, megbuktak azon a tényen, hogy az épalet egy Ybl-díjas, műemlék védelem alalt álló objektum. Nagyjából liz év teh el, hogy az epllleue1. telekkel semmi sem történt. ennek megfelelőcn az állapota igencsak leromlot!. Szerencsére újabb befektető jelentkezett, akinek tervei között szerepelt olyan alternatíva is, hogy az épGletel felújítják. A terv az volt, hogy eredeti feladatát, tehát hangstúdió jelIegét megtartva, később bérbe adják hanggal és képpel foglalkozó cégeknek. Őszinten örilltem. amikor 2017-bcn meghívól kaptam az újjáépült stúdiókomplexum ünnepélyes megnyilójara. A megnyitó tartalmában. hangulatában tökéletesen igazodott az örömteli eseményhez, amely egy igazi hangstúdió újjászll1etését jelentette. Különös jelentőséggel bírt számomra az a tény, hogy az öt stúdióból kettőben egy volt tanítványom rendezcll be és üzemeltet sikeresen egy eUTÓpni szinru dialóg- és zenefelvételi SÚldiót. Amikor körbevezeletl a stúdiókon és nagy szeretettel magyarázta a működési elvekel az a jólesö érzés töltött el: .,Nem dolgOZIam hiába ... " (T. Szerzönk írása a 2012-es Év. könyvilnkbcn indílon sorozalunk folytatasa. - A szerk.) 31 67 GHz-ig terjesztette ki a Rohde & Schwarz R&S®SMA 1008 típusú élvonalbeli mikrohullámú jelgenerátorának működési tartományát Az R&S· SMA 1008 típusú , anal6g mikrohullámú generátorral Immár 67 GHz-ig terjedóen állíthaták elő egyedülállóan jó minőségű rádlófrekvenclás jelek. Névleges tartományon túli beállltásban akár 72 GHz-lg is használható a műszer. Az R&S'" SMA 1OOB emellett az eddigi legkisebb fáziszajjal rendelkezik és a legnagyobb kimeneti teljesítményt nyújtja, rendkívül kismértékű harmonikus torzítás mellett. Újfejlesztésü frekvenciatartománybeli kiegészítéseivel az R&S SMA 1008 típusú generátor ezúttal már 31 ,8 GHz-ig, 40 GHz-ig, 50 GHz-ig vagy 67 GHz-ig terjedóen is képes jeleket előállitani. A repülés- és úrtechnika, honvédelem, rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek és félvezetö technika vonatkozásában minden lényeges alkalmazási területen kitűnően használható ez az analóg mikrohullámú jelforrás. Kiválóan alkalmas mikrohullámú alkatrészek, eszközök és rendszerek jellemzöinek bemérésére is, időtálló befektetést képviselve mindenféle mikrohullámú szakterületen. A 40 GHz-es típusváltozat lefedi a leglényegesebb radartechnikai sávokat, a 67 GHz-es felső határfrekvenciájú berendezéssel pedig a rendkívül nagy adatátviteli sebességú múholdas összeköttetésekhez egyre szélesebb körben használt QN-tartományú fej lesztések is végez h etők . Az 5G mobilhálózatok bevezetése során az elsőkereskede l mi rendszerek frekvenciái 39 GHz-ig (vagy akár azon túl) fognak terjedni, a 40 GHz-en felüli tartomány használhatósága pedig még vizsgálattárgyát képezi. A 67 GHz-es múszerrel 60 GHz-es sávú eszközök is te sztelhetők , nem csupán a mobiltelefon-technikához kapcsolód6an , hanem egyéb területeken is (például IEEE 802.11ad szabványú rendszerek) , sőt , névleges tartományon túli beállításban akár az IEEE 802.11 ay norma szerinti mérések is vége zh etők vele. 32 AT EK '20 A lehető legtisztább jelek kifinomult mérésekhez Különösen kis fáziszajú kiegészítésével (opciójával) az R&S* SMA 1ODB a lehető legtisztább rádiófrekvenciás jeleket képes előállítani : fáziszajának szintje 40 GHz-en, a vivőtól 20 kHz-es távolságra mérve -120 dBe/Hz, így, például radarrendszerek összeépítése vagy tesztelése során ideális helyi oszcillátorként használható ez a műs:!er. Az analóg-digitális és digitális-analóg átalakftók mintavételi sebességének emelkedésével egyre fontosabb , hogya rádiófrekvenciás vivők fázis- és szélessávú zaja a lehető legkisebb legyen. E generátor mindennél alacsonyabb, -150 dBe/Hz szintű (például 30 GHz-en, a vivőtől40 MHz-re mért) szélessávú zajának köszönhetően közvetlenül vizsgálhatók egy eszköz tisztán saját jellemző i. A csúcskategóriás R&S* SMA 1DOB típusú berendezéssel tehát élvonalbeli műszaki jellemzőkkel rendelkező termékek fejleszthetök, egyértelmű versenyelőnyt biztosítva a mérnököknek. Lehető legnagyobb kimeneti teljesítmény a legkisebb felharmonikus-tartalommal A mikrohullámú méréstechnikában sokszor okoz problémát a kábelek és mérőbefogók csillapítása. Az. R&S* SMA 1DOB különféle kimeneti fokozatokkal rendelkezik e hatások ellensúlyozására. A 31 ,8 GHz, 40 GHz, 50 GHz és 67 GHz felső határfrekvenciájú műszerek különösen nagy kimeneti teljesítményűvé alakíthatók, amihez mindössze egyetlen feloldó kódot kell begépelni, anélkül, hogy a berendezést viszsza kellene küldeni a szervizbe. Az. ultra nagy teljesítményű opcióval mindenféle alkalmazás számára elegendően nagy kimeneti jelszintet szolgáltatnak a generátorok rendkívül alacsony harmonikus torzítás mellett, feleslegessé téve külső erősítők és szűrők beiktatását, egyúttal egyszerűsítve is a mérési elrendezéseket. E kiegészítéssel egy 40 GHz-es típusváltozat 25 GHz-en 27 dBm teljesítményű , míg egy 67 GHz-es generátor 40 GHz-en 23 dBm, 67 GHz-en pedig 17 dBm erősségű jelet képes leadni. Folytonos jel szint-futtatás széles dinamikávaJ és letapogató radarok keltette AM Az. R&S* SMA 1DOB több mint 70 dB széles dinamikatartományban képes folytonosan futtatni a jel szintjét, váltáskor fellépó ntüskék" vagy rövid idejű kimaradások nélkül. Ultra nagy kimeneti teljesítményű opciójának köszönhetően kiválóan alkalmas ez a műszer nagyteljesítményű eszközök, például a korszerű műholdakon alkalmazott GaN -félvezetős, illetve haladó hullámú csöves végfokozatok erősítés-karakteriszt i kájának vagy kimeneti telítési pontjának abemérésére. Az. "AM Scan" nevű kiegészítéssel (opcióval) bővített generátorok letapogató radarok antennái által keltett amplitúdó-ingadozások szimulálására is használhatók, lehetövé téve vevők bevizsgálását 70 dB-t is meghaladó modulációs mélység mellett. Más műszerek egyszerű kiváltása az R&S· LegacyPro program segítségével Az R&S~ SMA 1OOB típusú generátort képes kezelni az R&S8 LegacyPro program, így a Rohde & Schwarz vagy más gyártó automatizált tesztelő rendszerekbe beépített, elavult berendezési könnyedén kiválthatók ezzel a műszerrel anélkül, hogyavezérlőszoftvert módosítani kellene. Az. R&S' SMA 1ODB típusú mikrohullámú jelgenerátor az összes új kiegészítésével (opciójával) együtt már megrendelhetö a Rohde & Schwarz-tól. További információk a következő honlapon találhatók: https:/Iwww.rohde-schwarzocom/ad/press/purest-siglÍal --. .. r. --, ..... .... = ':' ..... ., .... " ~ ~ • ' .0 D . . _ • ROHDE&SCHWARZ RT ÉK '20 33 Műszertörténelem Dr. Tolnai János okl. híradástechnikai szakmérnök, HA5LQ@lreemail.hu Vem \'I!lellen 0=. hogy /J radu:);:(Íf ,,"ii.~korál)(III·· a rúdiósok a hef"l!nde:.:ések ko/Utruáftisa mellell forgalma=tuk /.\ w/iik. .\Ji\'el a nidiá lijdol1.\l;g volt. nem \'O/rak radiótel:hlllkai me- n!sre alkalmas mti.\':ert'ik. Cwk (I: /.'lIellollomáslól kl/pOli \'éreJjellem:é.f (.. riport") alapjiJ/l /ehetetl kÖI'elke:teml arra, hogl' egl' módositúJ jal'ilo/ra l'oRI' romotlO-e a kés:irelt rtid,óodci I'll.!t)' 01//(.''''10 IIIlajdonsagmf E ciklc- ben a radlótechnikában is has:ntilr I/I!húnr alapl'erli In/is:er: jökém a fe\':/ilrségmerók fide érl\'e a= 05:CII/O,d.:ópolwt is), s ('sak kiegés::itökélll lC úrammérök es a: ellenóllósmérók fej- ltidé.w!( lekmfem Ót a d/[!.i/ális rmi.r:.:ereÁ megjelenéseig: egl'-e.!:.\'. a maga korára je/lem:ü /ipl/H res:.:letesehben h('/tllllatm, (Terjedelmi korlátok miatT a cikkben ·-gal jelölt ábrákat ('mk a www.rndiovilag.hu honlapon hclycztnk el /I. cikk tdies képanyaga élvezhető méretben - letölthető honlopunkr61. ezcn évkönY'"ünk tana lomjcgyzékénél. Néhany abm gyengébb minöségu. de sajnos, Jobb képd. ncm álltak a rendelkezésünkre. A fOtók tárgyának kuriozitása miatt sajnáltuk volna kihagyni azokal. A szerk.) 1. ábra 34 Magyarországon a rádiós musorszóras 1915. december l-jén kezdő­ dött meg. de a halósagok szamara még két év\ocl !.ésőbb sem voh egyértelmu. hogyaradió melyi!. szakterüleihez lartozik E/t mutatja a m. kir. kereskedelemOgyi miniszter 19J7. évi 9557 s=úmú r('nde/ele. amelynek 56. paragrafu:uiblln II rádiÓvevő-ké­ szülékek. és ezek részeinek Iparszeru javitására (es elöállítására!) mások mellett a Játs=erés=eket jogosítja fel. Egyes rádiós szakkifejezések magyar neve is tisztázandó voh. A létrejött Radüj S=órar mozgalom 'vezette be pl a korábban használt "hangosan beszélő" helyett II .. hangszóró" elnevezésI. Mérésekre csak a1 erösáramu tcchnika mÚSlcrci álltuk rendelkezésre. Egy csöves nidiókésziUékbcn II rutőfe­ szültségtöl az anódfcszültségig bármilyen mérendő feszültség előfordulhat, tehát szcrvizcélra többméréshatáros múszcrre van szUkség. A múlt század húszas-haml1ncas é\eibcn az erősáramú technikában használt kis kezimuszerek ( ..6m mus7erek". I-3. ábra) legfeljebb két mcréshatárral rendelkeztek: az egyik n 110 V-os hálózati feszultség. a másik valamilyen akkumulátorfeszüllség p V-os ólomakkumulátor-cella. vagy 3 cellás 6 V-os, III 6 cellás 12 V-os akkumulátor) mérésére szolgáltak. Ezck (aL egyes esetekben DC/AC mérésre cgyumnt alkalmas) muszerek a muködteteshez \ Iszony lag nagy energiát igénylő méromű\'cl készOItck. Az l. és a 2. itbrán látható múszerek skálalapján a belsöellenállás is fel van tüntetve. ennek alapján mllldkét mÜsl.emek a végkllén:shez kb. 35 mA ár,mlr.! volt slilksége. Ez 29 ohm, V bels8ellenállásl jelent. ~Iason­ ló vagy rosslabb akór 10 ohrnN(!) paruméterekkcl rendelkczett a többi ilyen rendslerii müszer is. A két méréshatáros müszerekben általában az egyik pólus a fogantyú tsrtójanak közepen kivezetett \'czcték. Il másik: II müszer IIIJara (3 háztól els7igeteltcn) szerelt, a választott méréshatárnak megfelelő meröcsucs volt. Ritkán clöfordult valódi "multiméter" is ilyen méretben (4. ábra). amely a sloká- 2. ábra 3. ábra 1. Feszültségmérés 1 1. • Hideg" műszerek RT ÉK'20 5. ábra sos két feszültség méréshmáron (33.3 ohm/V) kh'ül egy áram méréshatárral is rendelkezett. Ezek II mérendő áramkört erősen terhelő müszerek rádióban csak a hálózati vagy az akkumulátorfeszühség (esetleg a fihőfeszilltség) méréséhez voltak használhalók. Az első hordozható. többméréshatiiros. univerzalis. Deprcz-rcnd"zerii muszer az Automalic Coil Willder al/d E1eclrical Eqllipmelll Co., Ltd. (London) altal 1923-tól gyánol! Avometer (5. ábra) voll. (AzAVOazAmpcr. Volt. Ohm kezdőbetűiből az ezek mérésére alkalmas műszerre utal.) A tOköl1ikálás műszer méréshatárai: DC O, 12/ 1,2/12 A - 1211201600 V, ill. 0 ... 10 kohm (skálaközép: 225 ohm). Az alapmüszcr érzékenysége 12 mA, tehát az ezzel épitett feszültségmérő belsöcllenállása 83.3 ohm/V volt. igy ez sem volt alkalmas rádiótechnikai mérésekre. (A mŰSlcrt jellegzetes előlapi ives skálllklvágasát és két előlapi forgatógombját megtartva - különböző típusszámokkal többször továbbfejleslteuék. Az Avometer model 8-al 1951-t31 2oo8-ig gyártották. A 6. ábra" a 2008-ig gyártott. a NATO specifikációinak is megfelelő. feszültségméréskor kb. 200 kohmN belsócllenállásu Model 8 Mk.7 váltoat látható.) Az 1933-ban megjelent. és II kor ,.rádiós bibJiájanllk" tekinteti • .\1olnarJOlIica: Rádi6sok k6l1y\'e a 300 ... 500 ohm/V belsóellenállású reszültségmérőt tekintette jó múszemek. A könyv szerint a mind laboratóriumi, mind ipari. mind amatörcélra nagyon kedvelt "univerzális" műszer. a Mavometer (7. ábra) 500 ohmlV bclsöeJlen:illá- sával (azaz 2 mA-es alapmüszerevel) ..CI legjobb(lk kö=é tarto=ik". men ,,milldel/nemti anódpéllófes=iiltséget pon/OSll/l mutat", sőt ,,kiéges elleni bi=tosÍlól'al is el van li11m". Ami a müszervédelmet illeti, az ténylegesen abból állt. hogy (mint a doboz belsejét ahatoldal elt.l\'olitasa után mUlató 8. áb ...ából is megállapitható) az alapmüszerrcl egy ellemillás \'olt sorba kapcsolva. amely -. ha a mérni kívánt mennyiségnél a mutató csak kt:\I!:'~ kndUI ki ,a nyomógomb Icnyomlisá\al volt rö\idre zárható, ekkor tMént a tényleges mérés. (I-Ia viszont a mutató ezzel II biztonsági előtétellenállással is erősen kitért. akkor nagyobb meréshatarhoz tartozó előtét-, vagy söntellenállá:.\ kellett eléiktatni.) A külső elŐIétek, söntök és az AC adapter (9. I~bra) külön megvásárolható tanozékok voltak. Az előlétellenál­ lásokat az alsó SR és az R, az áramméréshez a sőntöket az SR és aLS kapcsok közé kell szorítani. A mérözsin6rokat feszUllségméréshez a felső AV- és a V+. áramméréshez az AV- és az A+ banánhüvelyekbe kell dugni a használati útmutató (10. ábra) szerint. Ezen ábrák egy része a műszer hátoldahira ragasztott nyomtatot! lapon is megtalálható, használati előírások és mérési táblázatok társaságában. A 9. ábra jobb oldalán egy egyenirányitót is tartalmazó AC előtét látható, amely a különböző méréshatárokhoz tartozó átváltó skálákat (tulajdonképpen nomogramokat) is tartalmazza ( 11 . ábnl). Az egyenirányító nem linearitása miatt ugyanis a reszültségmérő AC skáhli sem lincárisak. sőt. a kisebb fe- 6. ábra 7. ábra 8. ábra 4. ábra RT ÉK '20 35 KG. (Erlangen, Nürnberg) cég gy{lrtOlta 1928-tól a '30-as évck végéig. Később (a nyomógomb elhagyásával) ugyanilyen mérőmüszcrt gyártOIt az: Engel Károly Elektromos $=ereMsiallragok és KésziilekL'k GI'(;ra. Blldapest (EKA) is MAVECO, ill. MAVEKA né\ en. valÓS'LinUleg licenc alapjan. Ez. a7 akkoriban kiváló műszer a könyvaJánlásának megfclelöcn a diÓlechmkában valóban leginkább az anódpótló (anódtelep-pótló. hálózatI tápegység) \'agy a fűtötelep pontos kimenöfes7illtségcnck a mérésére alkalmas, kis belsöcllenállása miatt az egyéb áramköröket ez is IClerhelné. A g)'ártókban egy IdeIg nem \elOdön rel 81. hogy az egy skálaiv alsó és felső részére rajzolható kél skálán kivill valamennyi további skálát is a skálalapon hclyezzék el. AL AVOmeler méresh31árai egymás tizszercsci (3 legnagyobb feszültség mcrcshatárban ötszöröse) voltak . Igya mén énék közvetlenül a skáláról leolvasható. vagy nagyon könnyen lÍls...ámíthatÓ \ olt A skála első harmadában azonban a merés nagyon pontatlan. A pontoss:ági osztályban megadoll sLázalekérték a \égkitérésre \onatkozik Ha e7 p1. IGa, akkor 12 V-os mért:shatárban a men cr· ték hIbája iO.12 V lehet, fllggetlcnl11 a mén enéktől E7 1.5 V rncrcsekor már :+:8% hibának felel meg, ami legfelJcbb a fcszilltség mdikálá~nak felel meg. mérésnek ncm ne\C7hetö. A merési hiba csökkentése érdekében legalább arra kell törekedni. hogy a méréskor a mutmó a skála második hamladáig lendüljön kl. Ehhez az szilkséges, hogy a követkelö méréshatar legfeljebb al előzö háromswrosa legyen. Kb. ezt biztosítják fl mal anll lóg multiméterck szokásos }i I O'30 100 feszültség- és oram-mereshalárai. A Mavometer-hez árusított nagy· számú DC elötétcllcnál1ás ennél sokkal több méréshalán biztosit: az árammcrés 2.5 mA 250 A-ig 31 méréstar· tományban. a feszilltségmérés 0.15 2000 V-ig 30 mérestartomanybun lehetséges. Az AC fesz01tségadapter :;,25,50 100/250/500 V méréshatárnival az 5 ...9 V közöttI feszill tSc!gek ki\ételével - Slintén lehetövé teszi 3 legalább a skála második harmadában végzett mereSt A SlIpfV!me InslnmU!nts Co. (Grecnwood. Miss .• USA) 1940 és 1946 kölött nagy mennyiségben gyártotta robosztus 542 típusú multimctcrét. föként a h3dsercg és telefontársaságok számára (12. ábra). A műszer meres- ra- 9. ábra sz01tst:gli méréshatárokhOl az egyenirányítón az átfolyó áramtól fUggö, nem elhanyagolható feszül~égeses miali killön AC skálák tartoznak. AC feszültség mérésekor a muszer belsöellcnálhisa kb. 330 ohm/V (A csökkenést pl. az okozza, hogya Dcprcz-muszer mutatójának il mert cld;trolitikus középénék helyen az annak I,II-szeresét. az efTektiv érteket kell mutatnia. igy az adott méréshmarh07 kisebb clötétcllenallás válik szükségessé.) A 10. ábra azt is szemléltetI. hogy a mÜS7errel miként lehet ellenallást mernl. A külsó telep feszültséginek mcgmcrése uuin il mérendő ellenalláSl a müszerrel sorba kapcsolva, a müszer ismert belsóellenállásán eső mert feszühségböl a feszlHtségosztás alapján kell a mérendő ellenállást kis7ámitani. A \'alóban nagy pontossagú (megengcdett hiba a \égkitéres I%-a), tükör.;kMás müszen a Go.uen. P. & Co. .© O tS) o 10. ábra 36 11 . ábra határai: DC 6 V. 150 V. 300 V. 1500 V AC 6 V. 30 V. 150 V, 600 V DC 300 uA, 3 mA. 6 mA. 30 mA. 50 mA. illetve xl. xlO. :. 100, xlOOO ohm (skálakö7ép: 30 ohm). Az alapműszcr 200 uA-es, ig)' a fcs7ültségmérö belsőel­ lent\1lása 5 kohmlV. A sktilalapon in már az .,n" skálán kivill knlön .. DC", ..AC" skála. sŐt, az AC méréi>ekhez ..dB" skála is található. (Az alsó három méreshatár kÖZöttI Hlltaskor az ötszörös fl!szültség\iszonynak mcgfclelöcn 14 dB II vállozás.) A men énék (az 50 mA-es ki\ételé\el) mmden mcn!shatarban közvellenol ol\nsható le. A Deprcz-müszcrek fejlödésc során az nlapműszerek egyre erLékenyebbek- 12. ábra RT EK '20 13 ábra ké váltak. Az I 950-es é .. ekben aj6 minőségü univerzális müszerekhc7 Illár Jcllemzően 50 (esetleg Illeg kevesebb) uA végkitérésű alapműszen használtak, mel1yel 20 kohm/V-os reszültségmérő készíthető. Ilyen, már nagyon j61 használható és pontosan leolvasható mŰS7er volt pl. a magyar UNIVEKA 147 URAV (13. ábra; gyánó: 1959ben az Elektromos Kés=ülekek es Anragok Gyúm EKA. később: az Elektromos Kédilekek és Afer'Ömiis:M:k Gniro EK,H, Budapest). Skalalapján (1 ~. libra) az egyenirányítÓ nemlineáris volta miatt van harom Idllönböző AC feszllltségskála: az I V-os. 2 V-os és egy al ÖSS.lCS löbbi méréshatárhoz. A mért!shatárok 1/2/5 arányúak, igy n méreshatár helyes mcg\'ó.lasztó.sakor n mUlató a skála 40... 50%-a föté lendolhet ki, kellően pontos mérést té\e lehetö\é. A műszcr többletszolgaltauisa. hogy (külön csatlakozón kereszIOl) 5 kV-os feszültség méreshalOlra is .. an (ez nagyon ritka képesség. az univerzális muszercknél általában a megengedett legnagyobb mérhető feszü1tségcsucs 1000 V). A különböző méréshatnrokhoz \unozó skálák egységesen 0 ... 100 osztásúak. ami azt jelenti. hogya 2. 5 (és ezek többszörösei) méréshatárokban fejben kell kiszámolni, hogy melyik skálaosztas mekkom mén értéknek feld meg. azaz mekkora a müszerálland6. A skalalapon "dB" skála helyeit a távbeszélötechnikában haszml1atos. term6zetes logaritmikus alapú ,.Nepcr" skála van. (I N 8.685889 dB). ELt a skálát azonban csak egy 14. ábra RT ÉK '20 mércshat3.ron belill érdemes használni. mivel 1:2 skála\"áltás esetén 0.69 N. 1:2.5 skálaváltás esetén 0.916 a változás, ezek az értékek nem alkalmasak fejben val6 gyors öl>szeadásra/ kivonásra. AL alapmü~zcrek érzékenységének újabb növekedése, valamint a célnak megfelelőbb egyenirányítók lehetövé tették a DC és AC skála azonosságat. Az érzékenyebb alapmüszerhez nagyobb előtetellenál1ó.sok szükségesek, melyekhez képest az egyenirányítÓ ellenallása elhanyagolható. igy az AC méréshcl is a lineáris OC skála hasLIlálható. Ilyen. kiváló tulajdonsagú műszer pl. a Gan:: Jfiis=er Mú~'ek (Budapest) által 1982-töl gyartotl GANZUNIV 3 (azonos a GOERZ UN1GOR 3n-nel), amely a 15. ábrán látható. Alapmüszere 13 uA érzékenységű. DC feszUltségméréskor a belső­ ellenal1ás.a 31.6 kohmlV, AC méreskor 5 kohmIV. A külsőre ugyanilyen GANZUNIV 4 alapműszere 7,5 uA érzékenységú. DC feszOltségméréskor 100 kohrnlV. AC méréskor 20 kohmIV belsöellenállásu. (A 0.3 V. I V és 3 V AC méréshalárokban az egyenirányít6n eső feszültség még nem elhanyagolható az előtétellcnálláson esőhöz képest, ezért a GANZUNIV 3 a me~endő feszültséget feltranszfonnálja. Igy használható a lineáris DC skála. de ezekben a mcrishatárokban a müszer ellenallása dmsztikusan 316ohmIYra - csökken. A GANZUNIV 4-en ezeken a méréshatárokon nincs is AC mérési lehetőség.) E műszerek valódi muszel"\cdelemmel rendelkeznek: a túlfeszUltscgvédel men és olvadó biztosítón kívül egy érzékeny véd6kapcsoló (nyomógombja a GANZ embléma alatt) segédenergia nélkül kikapcsolja a műszen. ha túl nagy áram folyna át rajta. A mutató csillapítása e rős. lassan mozog. így a biztosító aramkör gyorsabban szakítja meg az ámmot, mint hogy az ü.... egszál mutató a skála végére érhctne (és 011 felütköz\e eltörhetne). A mérest polari tásvaltó kapcsoló egyszerusíti. A 16. ábra a műszer skáláját mutatja. A •. 30 osztasú" skála ténylegesen 33 osztást tartalmaz, így teljesü l az a kí\"ánalom. hogy b:ínncly. a műszer méréstartományába tanoz6 feszOltscg legalább a skála második hannadában legyen mérhető. A legfclső. 100as osztasú skála .. 100" skálaosztása a felillról második. 33-as OSLtasu skála ,.31.6" osztásával cs ik egybe. Ennek • • l!! il V mA • + -. ---t • 15. ábra az az oka. hogy kCI tizedesjegyre kerekít ....e 3,16-os feszültségviszony felel meg 10 dB relatív feszOltségszintnek. Márpedig 100/3 1,6 = 3. 16 ugyanúgy, mint 31 ,6/1 O. Ilyen skála eselén tehát a méréshalár egy fokozaual való váltása éppen 10 dB \"áltozásl okoz a mulató által kijelzcn fcszii1tségszintbcn. 1.2. Cs6vo/lmér6k A csö ... es erosÍlö használatanak elönye a nagy bcmcnÓCllenallás. és az crösités nek köszönhetöcn az alapmüszcr végkitéréséhez tanoL.6nál jó ... al kisebb feszül tscgek méréscnek lehetösége. ElcktroneSövet méréstechnikai célra először E. Doyle es L. ChI/bb alkalmaZOli, a J. A. Flcming által készített dióda felhasználásával 1916-ban. A mű­ szer AC nagyfcszll1tseg mérésére szolgaI!. A kapacitív oSZ1óval Icosztott váltakozófeszültséget elektroncsö di6diÍ\al (kenolron) egyenirányit\8 a feszültség esLicsénéké.... el arányos egyenfeszflllségct méne. Magas feszüh~cgek mérésére addig a szikráz\"y ',n 9 "Ifl~~ ~ I 11:1 \ _._- --.. '- ~ •• >to " ... .- 16. ábra 37 17. ábra tntáson kívül ncm \Olt má)) megoldás. Az elsö \alódi csö\oltmérőt (azaz \ákuurncsö\'es eroStlot tartalmazó vohméröt) E. B.\follllin (Uni\ ersity of Cambridge) kész.ítette 1922-ben. majd a Cambridge &/entific ftmnl/nt'1II Compt./tH· hozta forgalomba ( 17. ábra). A bcépitetl trióda nemlincaris karnktcrisLukája köved,eztében a műszer skálája scm \'oltlineáris. 1927-ben H. S. Black (Bcll Labomtories) feltalálta a visszacsatolibt. A. D. Bll/m/eill pedig I 936-ban a ditrercnciálerŐsilőt. melyekkel az Ílramkör stabIlitása és linearit:Ísn jelentösen ja\ull. Az I 940-es é\ek elején az USAhan mar a HP (Palo Alto. CA). az RCA (;.JC\\ York. NY állam). a Bal/ontille 11Ic. (Boonton. l\ew Jersey) és II GelI('ral Radio Company (Cambridge, MASS) cég is lineáris skálájú csövol\mérőt gyártott. A HP első. 400A jelü. 1942-bcn 18. ábra 38 bemutatott módellJet a 18. ábra mutatja. A műszer AC 30 mV/lOO mV'300 mViI V/3 VIIO V/30 V/IQO V,300 V méréshalárokkal. I \1ohmos bemenöellenállással. 10 HL.I MHz frek\.-enciatartományba esö AC feszOItség mérésére volt alkalmas. Prospektusa szerim pontatlansága 100 kHz-en <3%. I Mllz.-en <5%. Egyik első olyan stabil csövol lmérő volt. amelynél nem volt szükség nullázásra. és nem \'olt érzékelhető drillje. A negatÍ\ \lssl'3csalolás és a dirferenciálerosi tő sok elektroncslhet igényell. melyeJ..:ct a \iszonylag kis dobozban kellett elhelyezni. A skálalapon ( 19. ábra ) a ..30 osztasos" skála itt ugyan nem tartalmaz 33 osztást. de ill is úgy készült. hogya lO-es skála végpontja alá a 3.16-nak megfelclö hely esik. igy minden méréshatárváltás 10 dB vált02ásnak felel meg. A méréshatarok nemcsaJ..: \oltban. hanem abszohit fes,zültségszintben is fel voltak lünlCI\C a kapcsoló egycs allásaiban. A •.0 dB" alias mint a skálalap felirata is mutatja a tá\'beszélötechnikliban szokásos 600 ohmos terhelésen I mW lelJesllményt disvlpáló feszült:.égnek (775 mY) felel meg. A műszer kapcsolási rajza a 20. ábrán* lálható. Az 1945-ben forgalomba hozott HP-410 csövoltmérö (21. ábra ) már DC- és cllcmillásmérésrc is alkalmas \-olt. \1éréshatárai ' 1'3 10/30' 100'300 V. DC-ben 1000 V is. Ellenállás-méréshatarok: 500 ohm. 5 kohm. 50 kohm. 500 kohm. 5 Mohm. 50 \1ohm. 500 Mohm. AC mérés frehenciatartománya: 20 112 ... 700 MHz (a nagyfrekvenciák detektoros mcröfejjel). Pontosság: ±3%.. DC bcmcnöcllcnállás: 100 Mohm, AC bcrncnöcllcnállás kis frekvencián 6 \1ohm 113 pF. a frekvencia növekedé:.c\-el a bemenőellenalIas c:.ökl..c:n. A méröfcJckct az előlap alsó. lehajt. ható része mögölli t.1rol6ban helyezték cl. Kapcsolása (22. ábra") még a 19. ábra • • 21. ábra HP400A-énál is kevesebb csö\et tartalma7. A7 RC:\ I949-ben már gyartOlla első telcpe5 csövoltméröJét, VOLTOHMYST WV-6SA típusszámmai (23. ábru . egys/erusiteU kapcsolási rajla: 24. ábn). AnódfcsLUllségét a müszerben elhelyezel[ 2 db 45 V-os Iclcp (lcrhelésOk kb. 2 mA), fűtésct 4 db "O" clem biztosítona. (Ma a szab\-3nyos tipusJc1e LRlO vagy köznapi. eIteIjedt megnc\-czéssel ..Góliát elem".) A telepek kímeJese celjából OC és AC árnmméreskor (méréshatarok 10 mA 30 mA ... ! 10 A) a csövel> rész ki volt kapcsolva. A mérishalárok DC rcvült~egmércsnel 3 V,IO VI ... I OOO V. AC feszűltségmércsncl 10 V/30 VI... looO V. ellenálhísmérésnél I ohmil O ohm ... 1 Mohm voltak 23. ábra RT ÉK '20 o.&:. "'M~Umll MtTl:lI'>lG .. ""'UIT " 28. ábra ,~ti""'" ... --'----' ~ - ,-.. . SIMI"LI,.ICD SCHU'ATIC DI""GRA/II ·VOlTOHIoIYST'" A56010 (SOUAL Nl ~I Mg ONWAROS) unu. T- 24 ábra (skálaközép: 10). A megadotl mérési pontosság: ±5%. A DC feszOltségmé· rés - más RCA csővoltmérőkhöz., ha- 25. ábra sonlóan - l Mohmos soros ellenállást tartalmazó mcröfejjel történt. mellyel együtt a bemenöcllcnállás II Mohm volt. AL igy kialakíton méfÖfejnek köszönhetőcn pl. mérhető volt egy oszcil1átorcsö negath' nicsfeszilllSége anélkiil. hogy a rezgés leszakadt volna. A bemenöellenállás AC 10 Y-os méréshatárban kb. 12 kohm. [OOO V-os mé- runikus MérőkéstiJlékek Gyára) 1953-\61 gyártották az. ORIVOHM csövolunérösorozatot, hazai viszonyokra adaptalva az akkor már ehetjedt nyugati gyártmányokat. Az első ORIVOHM (25, ábra) kapcsolási rajza például a Rádioteclmika /955/10. s=ámáball található meg. Az alapmüszer - a VOLTOHMIST-hoz hasonlóan - az anódkörben kiegyenlített hídba kötve dolgo7ik. A miis7er tnvábbfejlesztclt változata (ORIVOHM ll; EMG-1341, 13418 - E.; 26_ ábra) nagyon széles körben eltetjedt. Ebben a csövoltmérőbcn (az "E" változat kapcsolá:K1: 27. ábra*) az alapr11l1szer a differeneiálerősitő ket esövének katódja közé van kötve, a esövek katódkövetókent haj~ák meg. 1.3. Tranzisztoros voftmérók Az 1947-ben feltalált tranzisztorok az ötvenes években vállak sorozatban gyártoU. üzembiztos termékke. Kisebb me- retükkel, kisebb teljesítményigényükkel es nagyobb megbízhatóságukkal fokozatosan a kiszorították az clcktroncsöveket. "Csővoltmerö" (a ,,tranzisztorvohmérő, TVM" megnevezés nem terjedt el) az elsőként sorozatban gyártott bipoláris tranzisztorokkal alig készült . Ugyanis - ellentétben a esövekkel, amelyek rácsarammentesen. feszültséggel vezerelhetők - a bipoláris tranzisztor bázisáramot (és munkapontbeállító ellenállásokat) is igényel, így a csővoltmérö­ nél szokásos. 10 Mohm körűli bemenő­ ellemíli<is nehezen biztosítható. Néhány cég azonban bipoláris tranzisztorokkal is épített feszültségmérőt. PI. a HP által gyánoll második lranzisztoros berendezés az 1960-as katalógusban bemutatott HP403A AC voltmérő volt (28. ábra). A telepes tápellátásu készülék egy teleppel 400 órás müködést tett lehetövé. A kevesebb. mint 2.5 kg tömegü müszer az I HZ... I Mllz-es frekvenciatartományban 12 méréshatárral (I mY. .. 300 V) mért. Névleges bemenőimpedaneiája 2 Mohm, a pontossága az 5 Hz ... 500 kHz frekveneiatanományban ±3% volt. A HP ebben a müszerében a 29. ábra szerinti bemenöfoko7.atot alkalmazta. A Q I és a Q2 közel A" = 1 erösitésü emitterkövetök. igy a Q2 emiuerén a váltakozófeszültség alig kisehb a QI hhisfeszültségénél. A Q2 d réshatárban l Mohm, a 3 dB-es sávszélesség 5 kHz volt. Magyarországon az EMG-ben (Elekl- ., 26. ábra RT ÉK '20 29 ábra 39 30. ábra emitterfeszültségenek AC komponenset a C9 csatolja vissza az R Il-R 12R49 közös pontjára. igy az R49 mmdkét sarkán közel at:onos a váltakozófeszültség. ennek következtében nagyon kis vállakOLó!\mm folyik rajta. Ez biztosítja azt. hogy az emitterkö\elŐ nagy bemenóellenállását n mu nkaponlbeálliló ellenállások csak csekely mértékben csökkenisék. A '60-as cvekbcn a DeV,-y II/stul/fe o(Techl/ology levelczö tanfolyamoI indított. A tanfolyam re!>zl\cvői (megfelelő havi dij fizetese fejcben ... ) írásos anyagokat és "kiteket" kaptak. nmeh'ekből tranZ1SJ"toros müszereket epithetlek. Ilycn múszcr .. olt a TRVM-1 tranzisztoros .,multimcter" (30. ábra). A múködcshel szílkségcs 4 db .. D" mcretü elemből harom sorba kapcsolva a llipleszültséget biztosítona, egy az ellenállásméréshcz .. olt szükséges. A kis (6 mA-es) táparamfcl .. étcl egy elemgamiturával több száz órányi üzemidöt bmositolt. A múszcr skálapját a 3 I. ábnt mutatja. Az egyenfeszültseg mérése négy (1110/100/1000) fokozatban 1. .. 1000 V közölt történt, az I V-os méré~határban I Mohm. Il többiben 10 Mohm bemcnöcllenállással. A \"altakoz6fcszühségszintén négy méréshfltBrban (5 V/50 V/500 VIIOOO V) volt lehetsegcs (10 Ilz... 5oo kHz között ±I,5 dB hibával), a bcmenöellenállás ilyenkor kb. 2 Mohm. Egyemi.ram mérése is lehetséges. 50 uA .. 50 mA tanományban. Az ellenáll:ismeres méréshatára 10 kohm ... IO \1ohm (skátak07ép: tOO). Az áltatnnos mérési pontossag ±3%. A műszcn nem csak kitben. hanem gyártó altal etké ..zilctten is meg lehetcu kapni. 31. ábra 32. ábra gyanot!. A FET bemcnelU voltmérök szintén kétfélc módszen használtak az alapmüszcr kivezérlésérc: hídkapcso~ tásban. a diOcrenciálcrösítö drainjel köze kapcsol\a. vagy sourcc-kö\ictö üzcmben. Utóbbi üzemmódban dolgozIk a7 EICO (Electronic In'ltrume/ll Co. In(".. Brooklyn) által 1969-bcn kit fonnájában forgalomba hozou 242 tipuss/Jimu FET-es uni\crzális müszcr (32. ábra). Mind hálózati. mind telepes ilzemre alkalmas. Feszültség·meréshatámi: lj 10 ... 1000 V DC (bemenöcllenállás 11 Mohm, pontosság: ±J%) és AC (bemenóellenállás I Mohm. pontosság a 25 HZ ... 2 \1Hz freheneiatartományban: ±5%). Az arammcres SLmten 7 meréshatárban (I . 3 10 mA ... I A) tOnénhel DC es AC üJ"cmmódban is. ElIenállás-méréshatámi: .. xl O" "xlO 0"/... "x I MO", skálakö/ép: 10. A leol\ashaló maxl1nális cllcnnllás 1000 Mohm. A 33. ábrán fl müszer alapkapcsolása látható. A2 áramkör nagy bemenöcllcnállása a7 R8, R9. RIO ... RIJ, R7 , R6. R5, R22 feszültségosztó soros crcdöje, 10Mohm. A Q l FET gate-ámma. \alllmint a szabadon hagyotl bázisu Q4 es a Q5 tmll/is/toron nt folyó ámm elhanyagolhntó. Utóbbi tran7iS7Iorok az R 16tal látják cl a bemenet túlfeszültség elleni védelmét. Kb. IOV kollektoremItter fesztll lségig szivárgasi áramlik a gateáramhol hasonlóan jclcntéktelen. E feszültség fölön rö\"Ídzarként \"isc1kednek, a bemenetre kapcsolt feszültség az RI6-on disszipálódik. A QI munkapontját az R30 ..zERO ADJ" potcnciométeren "ell ugy bcál1itam. hogy rO\ idre zárt bemcneIÍ kapcsoknal a Q2 és a Q3 sourcc feszültsége azonos legyen. ekkor a müszer kitérese O. Hasonlóan az RCA csö\oltmérökhöz, a DC merés hez itt is a müszemez tartozó. I Mohmos soros ellenallást lartalma7ó mcröfcJet kell alkalmalni. (..AC·· és ,.n" mérésekor a méröfeJben le\ ö kapcsoló\ al ezt az ellenállást rő\" idre kell zámi.) Az emlitett elienaHással cgyütt a DC mérés bcmenöellenállása II Mohm. A műszer érzckcllységc aj" R.24 trimmelTel ugy van beállítva. hogy I V-os méreshatarban Ilkkor legyen végkitérésben. amikor n mérólcJ~--c__r_. "------- dO ,; L.:W~ :,'>.-----c~----------~=r~~ ---t-r-::" { :,..... , ,. I .. : ',"'" ..,. ;'------" 060". I ,- ' •••" . _ I L ______ , ... -I ii:,----· ..------- O. .. .,------" .,-----_. • oI' ... ....... -----_., "O" 1.4. FETvoltmér6k A ~ET-ek piaci me&lelencse lehetöve teUe, hogya csövoltméröhö7 hasonlóan nagy bcmcn5cllcnállásu cs érzekenységű muszert építscnek vclc. Ilyen mUSlcrckct kesőbb nagyon sok cég 40 • .." •'" 33, ábra RT ÉK '20 _. rGJ----)lt"-----r""'-- ......., , - I ~ I • " ,,,. .:>+ ...: . I ~~ k .00- ,,.:: -. •• ::1 • .:t . ~"'--' ... .,'"<--r" Cit-;;;. " 34. ábra jel I V-os lesziIhsegeI meme!.: (az37 a műszer bemcnökapc$üin csak 10, II V a feszültség). AI áranunérés a szokásos móQon. adott mereshatáron bekapcsolt söntellenúllúson titfoly6 áram halásara esö feszültség méré$é\cltörtcnik. Az ohmmerö az el1enallásmérest 3.1 sZinten feszilltségméresre vezeti \ issza (kapcsolása: 3-'. ábra). f'yilotl mérő­ kapcsok mcllen a Q6 trnnzisztorral felépített áram generátor árumal az ellenállásmerö nullázó potcnciométeré ..el (R25) akkorára kell beállítani. hogy az adon méréshatiÍrhoL tartozó (az ábra szerint .. RxIO" kapcsolóálItisban R5 + R22 100 ohm) ellenálláson esö fes7ül!seg hatasára a műszer végkitérésig lendilljön kL E7 felel meg a .. ~., mért ellenállásnak. A mC::rendó ellenállást a mérő­ kapcsok közé kötve, az II GND és a méréshauirváltó csúslkája közé kapcsolódik. azaz az előbbi ellenállással parhuzamosan. igy pl. 100 ohmos ellenállás métisekor 50 ohm eredő alakul ki, azaz a beállított áram h3lására a műszer a végkitcrés 50%-áig tér ki. (Az ellenállasmérö skáláját és a mérési elvet részletesebben ld. a J.feje:e/bell.) A müszer használati ütmutatója érdekes módon 1000 \o1ohmnál na- c"" _ _ ___ f L ),L. ... 35. ábra RT ÉK '20 gyobb ellenállások mérésére is ajánl módszen; ugyanall, amelyet az 1928ban gyánotl MAVOMETER nonnál eUenállásmérésre vonatkozó utasftása is ajánlott. (Tulajdonképpen ez a módszer bármely feszültségméfÖre alkalmazható.) A rt;lerendö RI( ellenállást a feszültségmérő\el sorosan kapcsolva feszültségos7tó jön létre. melynek másik tagja a müszer belsöellenállása. R" az utóbbin esö. azaz a műszer által mén fesz(lltsé~ból számítható ki. FJöször a felhasznált. néhányszor 10 V-os telep \agy tnpegység kimenöfeszültségét kell megmérni (U ..). majd a mérendő ellenállást a műszerrel sorba kapcsolva, a műszeren eső (és mén) feszültséget (Uli' 35. ábra). A feszültségosztó képlelél átrendez\'e és a mű­ szer (minden méréshatárban azonos) II Mohmos belsőcllcnállását hchclYCltesít\e a vizsgált ellcnállás énéke Megaohmban: R,= Il(V A Va),U II • Az előlapon látható "SOLID STATE" (szihirdtest) megjelölést az 1960as évek ,égén kezdték alkalmazni a félvezetös felépítésű berendezesckre (például a lranzisztoros zsebrfldiókra is), megkülönböztetésül II "ákuumcsö,'esektől. melyekben a folyamatok gáz halmazállapotú térben (igaL. rendki"OI ritka gázban, hiszen a RUdi tcchnológiai lehetőségek között előállítható nagyvákuumban) zajlanak. Léteznek kifejezetten gázlöltésü elektroncsövek és egyéb elektronikai eszkö..ök l!t . 1.5. Digitális voltmér6k Az analóg mérőműszerek pontatlan leolvasása járulékos merési hibát okoz. A mutató nem slIrlódhat a skála laphoz, közöltük szükségszeruen hézag van. Ezén ha a leolvasást nem pontosan a skálára merőlegesen nézve \cgzik, a 36.a ábrán látható mérési hiba (parallaxishiba) keletkezik. A jó minősegü analóg műszereken e hiba kiküszöbölésére szolgál a .,tükörskála". Ha a mutató és tükörképe egy ,onalba csik. akkor merőleges a leohasási irány a skálalapra, igy akkor lehel ponlOS leol\asást \égezni (J6.b ábra). További leolvasási hibáI okoz. ha a mutató két skálaoszlás között áll meg. Ilyenkor a mUlatott éneket csak beeslessel lehet megállapítani, melynek pontossága attól ftlgg, hogya leolvasást végző sz.emely mennyire gyakorloII. (A mechanikai mérömű nonlineari- -) MUI~tt/ I ! k , , ,, ! I , .' I Skill Sltlllt I iI I I I I b) MUhi"! I l I I Sh.il~ Tukor 36. ábra tásából és mechanikai bizonYlalanságaib61 adódó hibák sokszor amugy is megkérdőjelezik a töri skálaosztások becslését.) A leoll'asási hiba digitális kijeb!ssel tejjese" kiküs:6bölhetö. A digitális feszültsegmérő ötletét a második ,ilágháború alatt a Jack & Heint= cég mémökc. A/ldml' F Kar vetette fel Azt tapasztalta, hogya gyártast és bemerest \'égzö. a háborús idők miau nem kellöcn képzelt dolgazók a preciziós feszültségmérésekhez akkor has7.náh Kelvin-hidakat nem tudják pontosan beállitani és leolvasni. Sőt, tulterhelve a hid érzékeny galvanometeret, a drága műszen gyakran tönkre is teszik. Kay egy pontos. nagy felbontasü és a Kelvin-hidat gyorsabban kiegyenlitö, képzetlen kezelö altal is leolvashatÓ és túlterhelés ellen védett voltméröt kiv{mt tenczni. Ötlete megvalósÍlásara 19S2-ben megalapitoua a NOI1-Lillear Sysfems (NL$) céget. Ugyanebben az évben el is keszült a "ilág elsŐ digitális vollméröje (37. ábra). mely a Kelvinhid poteneiométereinek digitális utánLilsaként gyors működésü jelfogókkal (igen hangos kauogással) ellenállásaelőször 37. ábra 41 nem egy síkban) megnevezést adta megkülönböLtetCsilI a korai digitális rrekvenciamérőkön általánosan alkalmazott oszlopos k ijelzőktől. melyeknel az előlappal egy síkban, "hőmérősze­ nien" egymás rólölt elhe1yezeu számjegyek valamelyikét világitották meg. Hasonló elven pl. az EMG is gyártott hatalmas merctű. 25 kg tömegű aSLtali OVM-et. A TR-1361 típusu negydigites műszeroen a feszilltségosztókat ,,ALMA" feliratú testes. precíziós hULalellcnál hísokból építették fcl - melyek között 9 Mohmos<n is szerepeit -. a referenciareszUltséget pedig egy Muírhead D-845-0 tipusú Weston-rele nomlálelem szolgáltata. A kapcsolgatásokat Siemens egységrelék végezték. amelyeket gennálliumtranziSZlOros logika vezerelt. míg a műszcr bcmencte csöves voJt. A mű­ szerllez szintén komoly mérctű AC/ DC. ill . R/DC mérőkonvertert IS gyánotUlk. Érdekesség, hogy p1. az 1951-ben bemutatott HP 524A rrek\ enc ; amé rő ..ösz\ér" megoldású volt (39. ábra), az első hat digitct a ..hőmerőkről". az utolsó kenőt analóg müszeren kellett leoJvaslI1. Az .. in-line. but not in-plane" kijelzőt az NLS az I960-as évek végeig használta, akkor Nixic csöves kijelzők­ re tén át. 1954-ben az NLS-t e1hagyUl első mémöke. JOl/a/hall Edll'ards. és II~/­ ter Eas/ üzletkötővel mcgalapitotta az Elecrro /IlS/I'/Wlel1fS (EI) céget. Az EI állitotta elő az NLS digi tális \oltmérő­ jének első versenylársát. amely szintén Kelvin-hid kiegyenlítésével dolgozott. Az NLS gyors működésű jelrogói helyett azonban sokkal o!csóbban beszerezhető (bár IlIssabb és rövidebb élettartamú), tclcronközponlhoz kést.ü lt lépletőkapcsolók al alkalmazOl!. 38. ábra kat kapcsolgatott a hid kiegyenlitéséig. (Egyik ezt követő változat müködés közben a https:lldooclip,me/video/ nDgE-VRPTE helyen látható.) Később. az EI nlintájára az NLS áttért jelfog6k helyeit a Strowger rendszeni telefonközpontokban haszna latos elektromágneses léptetőkapcsolókra. A 4 digites (±999.9) műszer 0.1% pontosságu volt. automatikus méreshatárváltilssal és automatikus polantásdltassa1. A kijelző egy-egy digitje l I egymás mögött elhelyezett Lucite gyánmányú átl:i,tszó műanyaglemezből állt. melyekbe a számjegyek. illetve a tizedespont mélyen be voltak gravirozva. Amikor 8 kijclzendő digit lemezének az élét a rólötte l evő 4 miniatűr IZZÓ mcgvilágította. a bclegraviro701t számjegy láthatóvá vált. (A II lemez megvilagitasához tehát 44 izzó. a ••+,. és " ., clöjelekhcz tovabbi 8 izzó volt szükséges. A 38. á brá n látható rendszcrii kijelzőt ugy tcrvczték meg. hogy a kiégett izzók könnyen cserélhetők legyenek. Egy 1962-es NLS katalógus a digitális \oltmérőkre húsz másodperces inócsere-idöt ígért.) A gyártó ennek a kijelzőnek az ..inIme, but not in-plane" (egy sorban de I I I I I 10. 0 00 0 - -- , , , . , , , / / / / ,, ,• , , •, ' , , , I , , , , • I • II • , • ,, • , • I I I I \ ,, - - -...... -: -:. -= -=-=_.:; :.:.; . . ~ .. ,'' -"-- ----.......... - ,, , , I , ,I • ,I • ,II , II ,, ,I ,• , I I I I I I I I I , I I I I I I 1Iarmadikként az 1951-ben Wa/tel' Zobll! által alapított CUBIC Corp. (San Diego. CAL)jelentkezeu digitális \'oltmérővel 1957-ben. de az üzlet nem volt kellően nyereséges, igy l 960-ban bereJezle II DVM-ek gyánását. Egyik utolsó. V45 modellje II 40. ábrá n látható. A negyedik DVM gyanó. a COHU Inc. ( Poway. CA) 1958-ban mutatta be első modelljét. amely a Kelvin hid kiegyenlítéséhez szintén telefonközponti léptetőkapcsolókat használt. Kijelzője a megJelenitendő szamot a hozzá tartozó miniatűr izz6\al egy síkfilmről vetltette !lZ előlapi emyőre . Ez vol l az első .. in-line. in-plane" kijelző. A cég időve! az akkorra már sok versenytárs miatt megszüntette a DVM-ek gyánását. Később a Noe! 8"o\'ll1er és Vorman lia/kel' által alapítolI Otllla Lahoratories (CAL) áHitot! elő Nixiecsöves kijelzös. jelfogók hclyett már muködő kapcsolótranZ1Sztorokkal DVM-et. További újításként a bemenetel fö ldfllggetlenné tette. A méréshatárváltást jelfogókkal oldották meg. Ez volt az első 'lixie-csö\es kijelzőt alkalmazó műszer. megelőzve az NLS rent emlitett fejlesztését. A Nixie-csövet (41. á bra) II Borroughs cég fejles7tctte ki I 954· ben. Ez tulajdonképpen egy glimmlámpa. melyben közös üvegbúrában egy vekony huznlból készült rácsos kivi telű anód mögött mélységben ellolva számjegy ronnaJura kia lakított katódok sorakoznak. (Azaz cz IS .. lll-Ime. but not in-planc" kijelző.) Ezek a katódok külön vannak kivezetve. kő­ zil lük mi ndig csak a k ijdze n dő szám klltódJa kap neglltiv resztiltséget. , ' ,, , , ,, , l I l l , O , I I I I \ ' H"iffiUS I l \ \ l \ \ l I O emu mOtlCU5 39. ábra 42 l~ ' 1'1 ~ 40. ábra 41 . ábra RT ÉK '20 -.. .... .... 42. ábra A cső Jellemző begyúJtási fesLOltsege 180 V, égési feszllltség 155 V, a ki· ohó feszültség 110 V. egy-egy katód üzemi árama 1... 2 mA. l 959·ben a HP Jclentkc7ett Ted Andersoll és Noel Pace által fejlesztett 405·AR digitális \'oltmeröjevel (42. ábra), amely már korszeru. teljesen elektronikus volt, mai elnevezés sze· rint "single slope" (egysleres integrálií<;ú) elven müködöu. Az eljárás rövi· den összefoglalva: a méres keldetekor cgy !üreszgenerátor O feszültségről 111dul, ugyanekkor egy számláló a műszer óragenerátorának, ami szükségszeruen kvarcoszcillálor alapu volt, pulzusait számlálni kezdi. A ffirészgcncnhor egyenletesen nő\ckvő feszültségét egy komparátor összehasonlítja a mért feszültseggel. és amikor átlépi azt, le· tillítJa II szamlálást. Ekkor a számláló állása . amely megjelenik akijelzön -, arányos a mérendő feszültséggel. A három digites, Nixie·csö ... es kijclzésű műszer pontossága 0,1% volt. A 405AR digitális kimenettel is rendelkezett adatrögzités céljára. Kü1sőre igen hasonló a fentihc7 az 1963-ben megjelent, Chuck Vcar . . eze· tésé\el fejlesztett. 4 digites HP 3440A (43. ábra). Ez a müszer ..dual slope", azaz kenös integrálású AID áutlakit6....al müködik. A ..dual slope" módszert elŐSLÖf a Fnrrchild alkalmazta kis asztah multiméterében, melynek fejlesztője Sre'l-V! Am/rum volt. A későbbiekben ell n mód· szert számos gyártó átvette. A Farchild DVM·Jei nem maradtak a piacon. .. 43. ábra RT ÉK '20 A kétszeres integrálás kiejti az in· tegrátor alkatrészei és az óragenerátor pontatlanságából eredő mérési hibát, gyakorlatilag csak a refcrcnciafeszült· ség határozza meg a mérési pontosságot. (A ma olcsón. hatalmas választékban beszerezhető digitális multiméterek analóg.digitális átalakltója is ezen az elven konvertál .. A s=crk.) A mérés kezdetén a számláló nullán áll, az integrátor kimenöfeszültsége is O. A feszültségmérési ciklus kezdetekor az óragenerátor léptetni kezdi a számláIÓL A müszer bemenetére kapcsolt Ullf mérendő feszDhség hatására az integ· rátor kimenetén UR(·vel aninyosan. de ellenkező polaritással nő a feszültség. A s7..amhiló az óraimpulzusokat addig számlálja. ameddig túl nem csordul. és ismét nullát nem mutat, azaz (maximális kijelezhető szám + I )-et lép. (Ez a tI idő tehát a mérendő feszültség· tól ftiggctlen; csak az óratrehenclától és a számláló digitJcinck a számátÓl tugg.) Ekkor az intcgrátor bemenetére VBIe·vel ellentétes polaritással Um referenciafeszilltség kapcsolódik, mely. nek hatására az integrátor kimenő fe· szültsége VRt;F·el arányosan csökken. Amikor az Integrálor fes7ültsége a kezdeti állapotba. O·ra ér, a számlálás leáll. A megszárnlált Impulzusok száma arányos az el!eh 12 idővel. azaz a mérendő feszüllséggel (44. ábra). Ha a szamlálón kijelezhető maximális szám M, és '-: idő után a rnulntOlt szám N. a mén feszültség: UlIE'" N·URF/(M+I). Ahhoz, hogy ez az egyenlőség fennálljon, csak az kell, hogya mérés ideje (tl+ll ) alall az órafrchcncia állandó legyen, ami könnyen (akár kristályoszcillátor nélkül is) megoldha· tó. Ugyanekkor nagyon pontos és stabil referenciafeszültség szükséges. Ezzel a módszerrel a HP 3440A pontossáU.. ~ ,, • ,, ,, , u... ~ ,, 45. ábra ga 0,01% volt. A mért énéket Nixie· csöves kijelző mutatja. A bemutatott első digitális Ieszült· ségméröket a későbbiekben k(IJön· bözö cégek által gyártott múszerck nagy számban követték. Ezek egyre pontosabb mérési eredményt tudtak szolgaltatni. ennek. megfelelöcn a ki· jelzett digitek szama is növekedett. Az asztali müszerek kijelzői is fejlőd· tek. a számjegy eken, tizedesponton és előjelen ki . . ül a mén mennyiség· re, a méres módjára ulaló karakterek megjelenítésére is képesekké váltak. A számjegyeket (eltekintve a pontmát. Tix rendszerű kijelzőktöl) jellemzően 7 szegmenses kijelzőkkel jelenítik meg. Erdekesség, hogy az első hordoz· ható (handheld) multiméten 1974-ben II Sinc/uir RadiulII"'s Ltd (Cambridge. England) Nixie-csö\ekkel készítet· te el DM-1 típusjelzéssel (-'S. áb ra). A gyártó ncm készilit fel a müszer iránti óriási keresletre. a megrendelóknek hónapokat kellett vamiuk. amíg meg· kapták a készülékeI. Mire a gyártás felfejlödön. a DM-1 hibái már sl..éle~ körben ismertté valtak, és az 1974 novembe~rében felere esökkentell ár dacara az eladások nem növekedtek. A Sinclair annyira megbukounak tar· totta C"".lt a tennékét, hogy 1978-ban múslergyánmányairól megjelent ösz· szefoglal6jában meg sem említette . ,, , , - . • 44. ábra 46. ábra 43 - LED (Ught Emitting Diade, világító dióda) kijelző Feszültség hatásam lenyt adó félvezetöt már 1907-ben megfigyelt H. J. ROlli/d (Marconi Labs.), azonban az első. infravörös fényt kibocsató LEDct csak 1961-ben (Texas Instruments). láthntó fényl kibocsátó LED-et pedig 1962-ben sikerilIt clöilllítani (General Electric). 1968-ig az infravörös és lálható fényu LED-ek darabja kb. 200 USD-bc kcriU!. ezén csak nagyon drága laborntóriumi berendezésekben hasLnált:ik indikátorként. I 968-ban II Monsanto Company. mnjd arra t3- maszko(ha a HP 311itoll elő nagy sorozatban GaAsP alapanyagu. latható (piros) fényű LED-eket. A Fairchild Semiconductorsnak planár technológiával gyártott LED-jei árat a 70-es évekre 5 dollarcentre sikerilIt csökkentenie, lehetövé léve a tömeges fc!használasI. Ebben al. evtiLedbcn iJjnbb alapanyagok felhaszmilásával más színű LED-ek is megjelentek. A LED egyik alkalma:clsi terillete a hétszegmenses kijelző. A kismcrcrü sz.amokat kijelző példányok jellentző­ cn DIP tokozasúak (49. ábnf*). Egyegy s7egmens általaban több LEDchipböl áll. A7 o) és a e) jelLL kijelző egy digi\. a h) Jehi ,Jél" digit es előJel, a d) és az e) jelű 2 digJI. azfl5 digit, a g) 9 digit kijelzésére alkalmas. A d). az !J és a g) jelű kijelző kisméretű s7..ámai nem lennének könnyen leohashatók. ezért az egyes digitek fölötti áll:1ISZÓ müanyagban nagyító lencséket képeztek ki. Bizonyos (pl. az ábrán a)-val jelölt) példányokba a szegmenseket meghajtó dekódert is elhelyezték. sőt forgalomba hoztak Integrált számlálót es 31meneti lárolót tanalmazó típusokat is. Ellentétben a VFD kijelzőkkel. speciális ábrákat. jc1éseket tartalmazó szegmenseket nem szoktak alkalmnznl. A7 első digitális feszilltségme rők harom-négy-öt •.teljes" digitesek \01tak. azaz a kijelezhető maximális érték 999.9999 stb. volt, II méréshatárok pedig illO· 100 stb. igy azonban pl. 9.999 V mérhető volt (1 mV felbontassal) a 10 V-os méréshntárban, de 10.00 V már nem. Ezén az a szokas alnkult ki. hogy a méreshatarok nem 1/ 101100/...• hanem 2. '20/200 .... a kijelezhető első karakter csak 1 lehet (a bevezető O-t nem szokás kijelczni), a maximális kijelezhető szam pedig 1999. Az első. csak I éneket felvehető számot ,.feJ digit"nek nevezték eJ. Az előbbi esetben a műszer 3 és fél (3 Yl ) digites. Ennek megfelelöcn készülnek csak az előjelet és az l-et megjeleníteni képes kijelzők is. Ilyen látható a 49. b ábrán·. A számoktól eltérő karakterek kijclzcsérc Úcllemzöcn nem feszU1tségmérőkben) előfordulnak 7. 9. 14 és 16 szegmenscs LED kijelzők is (50. áb ra). 50. á bra 51. á bra Asztali (benehIOp) Illuszereknél széles körben a következő kijelzők terjedtek el: - VákuumflUOreszcens kijelző. (VácI/um Fluorescelll DisplaJ', VFD. (46. á bra) katódsugárcsőhöz hasonlóan muködik. A katód közvetlen fütésű. kb. 10 um átmeröju. emissziós réteggel bevont. egyik végén miniatűr rugó által feszÍlell wolfrám filtőszál­ ból (vagy mtőszálakból) áll. Az ii'..zitOll ffitőszá1(ak)on - méretétől függöen 1... 4 V-os feszültség hatására 20 ... 70 mA áram lolyik. hőmérséklete 600 ... 650 oC. A wolframS7.ál sötétvörös iailsa csak teljes sötétben válik Iathatóva. A buniból külön kivezetett anódszegmenscket fénypor boritja. amely a becsapódó elektronok hal3S3ra fényl (többnyire zöld. ritkábban kék színüt) bocsat ki. A kivilághani kívánt szegmensekre a katódhoz képest +20 ... 30 V feszültséget kell kapcsolni. A vezérlömcs ro szerepe az anódáram szabályozása. Amennyiben a katódh07 képest kis negatív feszültségre kerül, az anódáramot az anódfeszültségtől függetlenül le7..árja. ez lehetővé teszi a kijelző kapcsoló üzemű mű­ ködtetését A katódhoz képest po7itiv rácsfeszültség - hasonlóan az elektroncső diódákhoz a fesz(Jltség 312 hatványának megfelelően szabályozza az anódáramot (cs így a kibocsátott fény erősségét). Ilyenkor a rács mintázatán a katódból érkező elektronok 80 ... 90%-a jut át. és kis rácsaram folyik. Fénykibocsátás szempontjából aL. anódfeszUltségnél 10... 15 V-tal kisebb vezérlőrács­ feszültség az optimális. A novál vevőcsőbúrában elhelyezett első generációs VFD kijelzők ( 1967 ... 1970) egyetlen digit kijclzésére voltak alkalmasak. A második generáció kijelzői (197L.1974) egy fekvő üvegcsőbúrában 6... 12 digitet tanaImaLtak. l 974-ben Jelentek meg a harmadik generációs (lapos üvegbúrájú). 6 ... 18 digites változatok. (Utóbbi két kialakÍlást II zseb- es asztali szamológépek kijelzöjekcnt is elöszerctettel alkaimuLták akkoriban. A telepes sLámológcpckben a kijelző feszültsegigényél többkimenetü DC/DC konverter fedezte. A s=erk.) A szamjegyek szeg- -• -_.. mensein kívül betök. betűcsoponok is képezhetnek anódszegmenst. Ez ndott műszer beallitásait. a mértékegységet stb.tartalmazhatjak (47. ábra). 1978-tól grafikus megjelenítésre is alkalmas. nagyszámú kivilagítható pontot tanalmazó VFD kijelzők is készülnek. Ezeket mar nem kell adolt műszerhez rendelni. a megjelenített ábrat szofiver határozhatja meg. Ilyen kijelLöje van pl. a FLUKE 8846A multimétemek (48. á bra). Különböző fényporokkal egyes szegmensek szinei is megváltoztathatók. A fényporok fénykibocsátó képessége a használati idővel csökken. így a gyakrabban kivilÍlgÍlolt szegmensek huzamosabb müszcrhnsználat utan kisebb fenyerőt szolgaltatnak, mint a ritkabban hasLmíltak. A VFD kijelzők élettanamának azt a működési időt tekintik, amelyahlIt rt fénysürüségc u kezdeti énék fe lére csökken. (Az elhasználódott VFD kijelző szcgmcnsei a katódszalak menten jobban világitanak, mint attól tholabb.) Ot 47. ábra 44 48. ábra " RT ÉK '20 52. ábra HétsLegmenses. 4 es fél digites LED kiJclLésu multiméter pl. a FLUKE 8600A (51. ábra). A fél digit (mivel most nem I) nemjelenik meg. 1972-bcn jelent meg a Keithley 167 tipusú Jlll digites. LED kijelzős .• tapogatós·· - a mŰSLt:m: sLt:rdt tapmtócsúesot közvetlenül kell a mérési pontra csatlakoztatni kél i műszerc. A műszer tápfeszültseget külön dobo7ban dhelyezeu .. D" típusú elemek biztositouák. de asztali műszerként is használható volt az c célra szolgáló .•dokkolóba" dugva (52. áb ra ). Utóbbi célra azonban nem bizonyult alkalmasnak fl kis kijeizett s:clnlJcgyei miatt. amelyek kanávolságnál messzebbről nehezcn voltak olvashatók. és a kábele is rövidre sikeredett. A !-IP 197J végen hona forgalomba HP 940 tipusú, szintén "tapogatós" mullimctcret. amely nagyon népszerii\'C \áh_ Sikeret pl. annak köszönhene, hogy volt rajta egy kapcsoló. melynek atkapcsolásával a kijelzett értek 180 fokkal elforgatva jeleni meg. Igy a f'ölülrÖr. ill. alulról elérhető méresi pontokon mén énék egyaránt egyenes állásban volt leolvasható (53. ábra). A DV\II egyik végén banánhüvelybe dugható merőszondája, azzal szemben, a másik \égétől spiráhezeték indult. melynek esipe~zét általában a testhez kellett csatlakoztatni. A müszer automata mcreshatárváhós \-011, csak a mérendö mennyiséget (DCV, AeV, Ohm) kellett \)eállitani. a hosszanti sáv megnyomásthal a mérés megtörtént. Gyártását népszeTÜscge dacára meg kellett sz(lnletni. Probléma volt az is. hogya LED kijelzök gyorsan lemeritették a Ni-Cd akkukat, de töként az, hogya cegek. nem \ohak. hajlandók vásárolni belőle, mivel ezek a mÜSl.crcik rövid idő után titokzatos módon rendre eltüntek ... A HP zárható bilincsel ajánlou, de ez tönkretette volna a müszer vonzerejét. A fejlesztés eredményeként az újabb müszerck méréshatárai nöttek, ennek megfelelőcn a kijelezhelő ma..:.imális érték 2400. 2500, 3600, 4200. 6200 stb. leli (így előbb-ulóbb Ismét eléri a 9999-et .. . I. Al. I-nél nagyobb. de kilencnél kisebb elsö digitet "háromnegyed digitnck" szokták ne\ ezm. I 977-ben a Sinc1air Radionics POM-35 típusJellel újabb hordozható multimeten ].;eszitett (54. áb ra). mel}'ben 7 szegmenses LED kijel7öket használt. A gyánó korábbi zscbszámológépc dobouiba éphell 3% digites müszer (hasonlóan Nixie-csOves elödjéhez) nem leli sikeres. mivel a fogyasztás csökkentése érdekében gyengén ... Hágító kijelzőt nehéz volt leoh'asni. - LCD (Uquid Crystal Display, folyadékknstályos kijelző) A folyadCkkristályos kijelző (melyet elsökénl az RCA fejleszten ki 1968-ban) passzív alkatrész, amelynek szegmensci nem bocsátnnak ki fényt. hanem azt vagy átereszlik, vagy nem. A folyékony kristály olyan folyadék, melynek hosS")'úkás, s7ivar alakú molekulái (+) töltésü atommagjai elektromos súlypontjának időbeli átlaga nem esik egybe (-) töltésü elektronjaiéval. így elektromos iranyultsággal '.' 53. ábra RT ÉK '20 54. ábra 55. ábra rendelkező "dipólusmolekuláf' kepeznek. Ezek a molekul:i.k meghatározott körtJlmények esetén azonos Irányultsággal rendelkező csoponokba rendeződnek. azonban az egyes csoponok irányultsága nem egyforma. Külső "orientálással" (pl. elektromos térrel) e dipóluscsoportok azonos irányba fordíthatók. igy II folyadék molekulái szilárd anyagok kristályszerkezetéhez hasonló rendezett lillapotba kertIInek. Ebből adódik. a .. folyadékkristaly" dnC\e7es. Az a7onos irányba fordult molekulacsoponok a fényl polari.lúlva átengedik. Orientáló hatása van a kapilláris hatás miat! a folyadék tartója falának is. 10 .. .30 um-es mélységben. Az LCD müködésének alapelvét az 55. ábra szemlélteti. Az ábran il felső polarizátor a röv idebb oldallal párhuzamos polari7ációjú. Az alatta levő LCD egység felső ü\eglapjának belsö oldalán átlátszó vezetörétegböl alakítják ki a meruelenithető szegmenseket (cs vezetik ki azokal az üveg rövidebb oldala felé). Az als6 üveglap belső oldalának egészén ugyancsak a rövidebb oldalon kivezetet! átlátszó ....e7etórctcg ...an. A két ü.. eglap közöni tá\olság 6 ... 25 um. igy II két ü.... eglap orientáló hatása a közhlk levö folyadékknstály egészére érvényesül. A környezetből ráesö fény áthalad a felsö P9lari:dtoron. Ha el. a polariuieió a folyadékkristály optikai tengelye polariuiciónak megfelelő síkban áll. a feny változatlanul áthalad a kristályon. 1-Ia az alsó polarizator a felsöveI megegyező iranyú (mint az ábran), akkor a ---'56. ábra 45 57. ábra fenyt átereszti. Ha viszont az alsó polarizátor erre meröleges (a hosszabbik oldalhal párhuzamos) polarizációju. a feny t teljesen kioltja. A ket üveglemez elektródái köze feszültséget kapcsolva, a fol)'adékkristály orientációja elfordul. és a ráeső fény poJarizációját 90 fokkal elforgatja. Ekkor keresztininyu (az üveg hossztengelyével párhuzamosan polarizált) alsó polaridtor engedi át a fényt, és a felsővel azonos polarizaciójú oltja ki. Mivel a kijelzök közül az LCD működtetése igényli a legkisebb teljesítményt. elsősorban hordozható. telepcs \agy akkumulátoros eszközökben szinte kizárólagosan ilyen kijelzöt használnak. Erre (meg a lapos kcpernyös monitorokra. mobiltelefonokra stb.) tekintettel az LCD-k hatalmas fej[ödcsen estek át az ismenetett, 50 évvel ezelőttI alapokho7 képest! A hordozható müszerekbcn a fogyasztás csökkentése céljából regebben 0.00 lIiiI8 . . ... ".. ". 58. ábra 46 csak maga a passzív LCD volt beépítve, így az eredmény leol,:,asásához külső fény volt szükséges. Ujabb készülékeknél rövid időre bekapcsolható LED világítja meg a kijelzőt vagy a hátoldal felöl (mint az asztali müszerekben szokás) vagy oldalról. Méromőszerekhez speciális LCD-k készülnek a kijelezhető énekek. jelzések szegmenseivel (56. ábra: hasonlót nyilván mindenki láthat a saját DMM-jen). Alelsö folyadékk ristályos kijelzöjő, 3'JÍ: digites. hordozható (handheld) digitális müszen, a DANAMETER2000-t (57. ábra) a Dalia Ll/bs. mulana be I 974-bcn. Ekkoriban kezdlék a gyártók az első, csak" l" számot megjelentetni képes ..réJdigites" műsze­ rek gyánás3t. 1979-ben a HP annyira megerősödött. hogya DANA már nem kívánt versenyezni vele. tulajdonosa eladta a brit RACAL cégnek. Ez után a RACAL-DANA kiszállt a digitális vohmérök gyártásából , Az első megbízható, hordozható digilális muhimétert 8020A tipusszámmal a FLUKE mutatta be 1977-ben (58. ábra). Ez a műszer tette a céget a világ egyik vezető mÜslcrgyán6Javá. A 9 V-os telep kb. 200 óra üzem időt biztosított. A7 AI D átalakító, egyúttal az LCD-t közvetlenül vC7érlö CMOS chipet (429100) szinten a FLUKE fejlesztette ki az Imersil közreműködésé­ \el. A chipet LED meghajtóval is elkészítették, de Cll soha nem használták. Egy évvel a 8020A megjelenése után az lntersil a Fluke S'l.abadalmának megkerülése célj1ib61 kimaszkolta a ehipnek azt a reszét, amely a 200 m V és 2 V közötti automat ikus mért!shatárváltást tellc lehetövé. és az LCD. ill. LED meghajtós változatot a mam közismen 7106. ill. 7107 típusjellel dobta piacra. A FLUKE a 8020A-1 1984-ig gyánotta. ez alatt több. mint 250 OOO példányt adott el. Az I 980-as évek elején megjelent, tovabbfejteszten 8020B-böl az évtized végére I OOO OOO db talált gazdára. A 7106 és 7107 IC felhasználásával sok cég állított elö a 8020-ra épülő. és megjelenésében is hasonló multi metert. így Magyarorszagon clsőként il OIllWmenri Mg/s: (Göd) is, MINIMULTI néven (59. ábra. baloldal). Az i dők múlásával a handheld n1Ultiméterek mérete csökkent, képességeik (és integrált áramköreik bonyolultsága) sokat növekedtek. A méretek összehasonlitasához az elöbbi MINJMULTI mellett h'lthat6 egy kínai gyimmányu (AN ENG AN8001 típusú), automata 59, ábra meréshatárváltós multiméter. Megvilágitható, y~ digites LCD-je 6200-ig jelez ki hatalmas számjegyeket (en· nek megfelelők a méréshatárai is). Az alapfunkciókon (és a szokasos kiegészítökön: szakadásvizsgálat, dióda nyitófeszültség-vizsgálat ... ~IOLD": a kijelzett eredmény megtartása a mén mennyiség lekapcsolása után is. automata tápfeszültség kikapcsolás. automata LCD vilagítas-kikapcsolás) kivül frekvenciamérésre is alkalmas. SMD-ken végzett mérésekhc7 készült a 60. ábrán látható HoldPeak HP 990B multimeter. A műszer ket mérő­ pontja csipeszszeruen van kiképe7ve, vizsgálandó SM alkatrész a csipesz két szara köze fogható . Amennyiben nem SMD-n kell mérést végezni, a csipesz fém részen kialakított .. banánhüvelyekhez" lehet a tanozék merö7,.Sinón csatlakoztatni. A multimétcr a következő mérésekre alkalmas (valamennyit automata méréshatárváltással): - ellenállás 400 ohm, 4 kohm. 40 kohm, 400 kohm, 4 Mohm, 40 Mohm méréshatárokkal: - dióda nyitófeszültségének mérése (méröfeszüILSég: 1,5 V. mérőáram 2 mA); - szakadás\'izsgálat: 30 ohrnnál kisebb mén cl1cnálJás esetén hangjelzést at!; 60. ábra RT ÉK ·20 1.6. Oszcilloszkópok 61. ábra kapacitásmérés 4 nF, 40 nF. 400 nF. 4 uF, 40 uF. 200 UF méréshallÍ.rokkal; Z-dióda. LED kapcsain feszUttségeses merese. mérőfeszühség 20 V. mérőáram: I mA; telepfeszültség-meres max. 36 V. mérőáram: 10 mA. Relatí\" mérés is \"égezhető (a pillanatnyilag mért érték kinulláz6dik. a to\"ábbi mérési eredmény a nullázáskor mért értékhez képest Jelenik meg). A mérési pontosság n mért mennyiségtől rliggően a leolvasott érték 1,5 ... 2,5%-0 +5 digit. Az összes beállitáshoz két nyomógomb és egy tológomb áll rendelkezésre. A műszer ti7ennégy perc tétlenseg után hangjelzést ad. tmábbi egy perc múha automallkugan kikapcsol. Tennészetesen aS7tali (bcnchtop) multimétcrek is készClhck háttér, ilágítás nélküli LCD-vel (pl. SOAR 5025; 61. ábra). bár az ilyen műsze­ rekhez alkalmasabbak a fényt kibocgátó kijelzők. melyeknek nem szükséges kOlön megvilágítás. A müsler különleges szolgáltatása, hogy a kijelzötől jobbra fekete mezőben elhelyezett "COM P" gomb lenyomásakor ,.megy-nem megy" tipusú \izsgálatOt \-égez. Ha a kijetzell szamjeg)'ek 3 felsö bpcsolósoron beállított értékek közé esnek. sípoló hang szólal meg. és COMP gombtól jobbra eső LED sorból a középső, zöld színű .,Go" gyullad ki. Ha a méri érték a beállitottnál kisebb. akkor a bal ,.Lo", ha nagyobb. akkor a jobb oldali "Ili" piros LED \ilagil. 62. ábra RT ÉK '20 Katódsugárcsö\es muszert korábban IS használtak mérésre. de - mivel viz· szintes eltérítő generátort még nem tudtak kifejleszteni - más célokra (pl. KF erősítő átviteli görbéjének beállításához). Az első, mai értelemben oszcilloszkópnak nevezhető múszert BedeI! és Reich 1927-ben bejelentett találmánya alapján a fl C. O/lrt Co. gyártotta. Ekkor használták először az .,oszcilloszkóp" megnewzést arra utalva. hogy ehéröcn a korábbi , pl. filmre rögzitö jelalakvizsgáló bcrendezésektöl (oszcillográfoktól) vizuális mcgfigyc1ésre készült. A Gel/Na! Radio Co. (Cambridge. MASS. USA) Type S06A Bedell Linear Sweep Circuit néven hozta forgalomba az első, oszcilloszkóp X eltérítését vColérelni képes tennékét. amely biztosította a sugár egyenletes sebességét, és stabilan álló ábra megjelenitését. 1931-ben ennek a felhasználásával készítette el Type 535-A jelű oszcilloszkópját, amely három különálló egységböl álJt: a katódsugárcsöböl. az 506A sweep áramkörböl, és a tápegységböl (62. ábra). TöbbSzöri továbbfejlesztés utan a GR I 934-ben jelentette mcg Type 687-A tipusjeJzéssel (63. ábra) a valaha piacon me&lelent elsö kompleu oszcilloszkópot, amely egy házban tartalmazta összes egységét. a s .... eep generátort es a tápcgységet is beleértye. Erösítőt - ami a sávszélességét korlálozta volna nem tartalmazott, ezért 130 MHz-ig használható voll. Kezelő­ szervei nem az előlapon. hanem a mű­ szer bal oldnhín voltak. Röviddel ezután II G R befejezte 8Z oszcilloszkópok gyártását. men a7 elektroncsövek még nem \ oltak elég fejlenek, ezért ezek a múszerek - a legdrágábbak ki ,ételével - nem vollak alkalmasak a pontos laboratóriumi merésekre. 1938-ban még 770-A Iipusszámmal olyan oszcilloszkópot fejlesztettek ki, amely már rendelkezett a mai analóg oszcilloszkópok legtöbb tulajdonságával. A Type 770-A azonban soha nem kero!t a pIacra. mert tul bonyolultnak találták a gyánását. és tút drágának ahhoz, hogy cl lehessen adni. Csak a cégen belUI használták. Az elsó ..kétsugaras" oszcilloszkópot az A. C. Cossor Ltd. (london, GB) 1937-ben jelentette meg. 3339 típusJeleJ (64. ábra; egy felújÍlott pél- 63. á bra dány oldnlnézele látható). Kél (Cossor gyártmányu 42SPT csővel miiködő) y erősítőt alkalmazott. Ezt a csövet tévékészülékek \"ideoerösítöje számára fejlesztették, igy nagy anódfeszClltséggel, erosltéssel és sávszélességgel dolgozott. Ténylegesen a katódsugárcső csak egyetlen elektronágyút tartalmazott, de a két Y eltérítő leme? közön egy földpotcnciálra kapcsolt hamtadikat helyeztek el, amely a mar fókuszált sugámyalábot kettéválasztotta. A két Y crósitö aszimmetrikusan, a földcit középső lemezhez képest hajtona meg a felső és alsó eltérítő lemezt. igya felsö és alsó sugár külön volt vezérelhető. Az eltéritési módból következöcn az alsó sugár pozitív eltérítő feszültségre lefelé terült el, tehát a felső sugárhoz viszonyitva in\crtáltan jelent meg. Az Y erősítés a 10 Hz.. 2 MHz tartományban Au'" 400 volt. Opcióli.ént cgysugaras katód sugárcsövcl is meg lehetet! rendelni. a két Y crősítőt kaszkádba lehetett kapcsol ni. ekkor 40QQ-es erősítést Iehetett elérni 100 kHz felső hatarfrek\enciávnl. Külön egységként csatlakozou a műszerhez egy automatikus fén:yeröszabályozó egység, amely bizonyos határok közön nagyobb irássebességnél növehe a fenyerot. Az Y feszUltségosztó a ma megszokonól eI- 64. á bra 47 : ~ t i i -~-Í) c,~~ 'fo ~:,·tJ 'v' ~: - .. , lő ',T "'. 1,10. 1. _ ; ..... •• ;' - :'f' .. Iooot4 ...... - . . - _ 65. ábra térőcn ncm az crősltó bemenete elöli. hanem III erősítö és II katódsugárcső kö"ött \'ol!. A második világháboru alatt Angliában ennek a/ oszcilloszkópnak II használIlIa dh általánossá. A brit hadsereg s/.lIbványosltani kívánlll a has7nalt elektroncSöveket. és II 42SPT helyett II 807 tipusu csövel vezelte be. melynek az erősilcse kisebb \011. Al euel épült, loyábblcjlcS/tctt os/cillosl.kopokat II Crossor 339 lípusszámmal I 938·lól egészen 1947-ig g,anona, Korábban II fún!szfeszültség elöállitásiiho7 has7nált ködfenylámpás OS7cillátorral 117 chcrilö frekvencia max:i- mu ma 10 ... 15 kll .. volt. Ebben II muszemen II Puckll' áhal 1933-OOn SZIlbadalmaztatott elcktroncsö ... es ffircs7gencroton alkalmazták (kapcsolása: 65, á bra ), amelyet 250 kllz-ig leheten szinkronizálnI. A VI cső a VR l-en beállíton feszUltsegtól fUggö árammal tölti a C l-et. A kondenzator töltödésénck ható<;am fl V I Anódfeszültscge - cs ezzel a V2 katódfeszUltsége egyenletesen csökken addig. ameddig a katódfeszUllseg n V2 racsfeslOl lsége alá nem kerul. Ekkor a V2 nyitni kezd és kislití a CI-ct. A V2 csökkenö anódfcszUltsége fl C2-n keresztUI csökkenti 66. ábra 48 a V3 ámyckolómcstlllak feszültséget, ezzel annak anódámmát. ami a V3 anódfeszültségenek a nö\ekedéscvel jár. Ez a V2 rncsára jut\ a a csö\et jobban kinyitja. ezzel gyOrsit\B a kisül~s folyamatat. A szmkronjei a VR4-gyel leosztolt része a V3 \"Czérlörácslltn jut\a befolyásolja a V2 rncsfeszültségét, és eael a C I kisOtc!>enek a kezdö idóponlját. (A k~söbbiekbcn a triggcrcleshcz az áramkört egy V4gyel cgészitcnék ki. amel) a VJ-mal monostabil muhivibrátort alkot.) En azoslcilloszkópot szclesköruen has;cmilták a II \ lIitghóboria alatt a radar fejlesztésenél és UzcmcJtetésén~1. Jól használható impulLusok l!!futásának megfigyelé~ére. dc mivel ncm kalibrálható mérésre nem alknlmAs. Az idöbdzist az oszcilloszkóp X irányu eltérítését \nlószinüleg kikapcsol\a - olyan knmeravnl ké<;LUlt felvétellel próbAhák pótolni. Ilmclyben a film ismert egyenletes sebességgel hallldt. 19J9-ben jeleni meg a Dll \/0111 Laborarories (Passalc. NJ. USA) 164 tipusszámu általános célú oSLcilloszkópja(66. ábra). Al I 940-cs években a Du Mont leli az oszcllloslkópgyartós piac\ezetö cege. OszcilloszkóPJait ..Oscillograph" ne\'(!n hozta forgalomba. (Akkoriban - és megjó ideig -léleztek tükrös' hurkos gal\anometcrcn alapuló. fénysugárral egy egyenletes sebességü filmszalagra iró .,\aIOOi" oszclllogrlifok. pl EKG céljara.) Európában a második világhóborut követö évtiLcdben ugyancsak szinkronizál ható oszcilloszkópok késLOltek. Az áramkörök tenniKus instabilitása miatt a fokozatok között csak AC csatolást lehetett alkalmazl1l. így ilL oszcilloszkóp csak AC mérésre volt alkalmas. A feszültség ..kalibrációja" II bcmenctrc a mén jel helyett kivillröl érkező, Ismert amplitudóju jelet adva, amplitúdóik összehasonlításá\al történt. Később az oszcilloszkópon belül állitonáK elő a ki\álasztható ampliludóJú referenciafeszültséget a hálózati tmn,7fonn,ilor lekercseiröl érkezö S7lnUS70S (kesöbb csöves áramkörrel ... agy Z-diódákkal vágott)jel fonnájában. Idómer6t ,.csengetett oSLcillátor" segitségé ... eI leheten ... egelni. amelyet a ffirészgenerátortól kapott \ issza futási jel inditott. igy mllldig akkor adott egy-egy impulzust. am ikor a7 eleluronsugár vizszintesen II képernyőnek azonos pontján \011. AL OSZC ill átor periódusidejét elölapi kapcsolóvIll lehctett állitani. A7 idóméró IInpul/usokat 67. ábra vagy fénymnrkerként (az elektronsugamt az impulzusok idejére kioltva. 67.11 11brll ). \agy ..lovasmarkerként'·, a mén jelre Illtet\e Jelenitellék meg (a 67. b ábra ). Al idömérés a mérendö jelszakaszon a markerek megs7.amlitlás.hal történik. Az előbbi ábrán hitható Jel egy periódusa alan éppen 14 marker taltllható. Ha ezek pl. I ms-onként Je+ IcnncK meg (a markergenerátor I kHz frek\enciára \an állít\a), ak.kor a mért jel periódusideje 14 ms. azaz frchenciaja 71.43 Hz. Mag}arorszilgon ebben az időben az OR/OV. majd az EMG fejlesztct! és gyártott oSLcilloszkópokat. 1959-ben jelent meg a 1535/8 lípusszámú, jól itttckinthető elólapú. I Mll z-cs osz- 68. ábra RT EK '20 69. ábra cilloszkóp, amely azonban nem volt fesztiltseg- és időmérést lehetöve ~ev& áramkörökkel ellátva (68. ábra). Az 1960-ban már gyartott 1581/S TV OSCILLOSYNCHROSCOPE (69. ábra) viszont már tartalmazta ezeket a szolgáltatásokat. (A gyánását később elektronikai szövetkezetek vették at.) A müszcr mérési módjat katódsugárcső alatti .• MARKER'· kapcsoló állása határona meg. "OFF" állásban a képernyőn a "VERI IN" bemenetre kapcsolt jel jelenik meg. A ..SWEEP" kapcsolójával fokozatokban, potenciométerévei folyamatosan szabályozható a7. X füreszgenerátor frekvenciája. Ezt ügy kell beállítani, hogy periódusideje valamivel nagyobb legyen a vizsgálandó jel periódusideje többszörösenek. A bemenetre kapcsolt jeiből képzeli szinkronjel amplitúdója a .•SYNC'· potenciometerreJ úgy állítandó be. hogya 70. ábra RT ÉK '20 füreszgenerálor jelére szupeTJX?nálódva az indítsa meg a visszafutás\. Igya rureszgenerátor periódusideje a vizsgálandó jelével azonos lesz; a jel az ernyön állni látszik. A .,MARKER"lwpcsolótjohbra fordítva az erösítö bemenetére a vizsgált jel helyet! a hálózati transz:fonnátoITÓI érkező l V/ W V/ WO V kétszeres amplitúdójú szinuszjel kerül. Ha a .,VERT GA IN" fokozatkapcsolót és potenciométert ügy állítjuk be. hogy pl. a csucstól csúcsig I V-Qs referenciajel a katódsugárcső elötti ple.xilemez skáláján 10 osztás kitérést okozzon, akkor az adott erösitéssel I osztás 100 mV-nak felel meg. Ez nem változik meg a kapcsolót .,OFF" állásba kapcsolva sem, az ekkor az emyöre kerülő bcmenöjel amplitúdója a skáláróllcolvasható (vagy legalább is megbecsülhető). A hálózati transzformátorr61 érkezö, a hátó7..8t fes7Ültségingadozásait követó feszültségreferencia viszont már eleve csökkenti a mérési eredmény pontosságát. A marker kapcsolót balra forgatva, az ernyőn a bcmenőjelen a kijelölt idönként (ezen a szkópon feny-) markerek jelennek meg. A vizsgált jels7..aknsz idötanamát lU': ott megjeleno markerek megszámlálásavai lehet kiszámitani! megbecsülni. Az oszcilloszkóp sávszélessége ktilönböző váhoZ1ltaiban 8 MHz-ig terjedt. Az első olyan oszcilloszkóp, amely~ Iye! a mai énelemben (az ernyő elölIi skála osz:tásairólleolvasva) kalibrált feszültscg- és időmérést lehetett végezni. és amely ugyancsak a világon elsöként triggereIt id6alappal és Y késlehetö müvonallal rendelkezett. az I 947-től gyánoll TEKTRON/X (Beaverton, OR. USA) 511 típusszámú készüléke volt (70. ábra). A vizsgált jel a képernyőn .,álló" állapotát a mai oszcilloszkópokon is a (floward Vollum és Jack MI/re/ock által felIaláit) triggerelés biztosítja. A fLirészgenerátor jele a visszafutás után leáll (ez alatt az elektronsugár kj van oltva). és egy újabb fürészjel felfutása csak a "Irigger" jel beérkez:esekor indul meg. A Irigger jelet egy külön áramkör (Iegegyszerübb esetben magából a vIzsgáitjeiböl) képzi. amikor a feszültseg pillanatértéke egy. az elölapon beállítható kUszöbénéket (trigger szint, " I FVFL") p07itiv vagy negativ ininyban ("SLOPE +/-") átlép. Mivel a trigger jel a periodikus vizsgált jelnek mindig ugyanannál a piltanaténékénél (és ugyanolyan irányú változásánál) keletkezik, biztositani lehet, hogy az " U3 U1 71. ábra elektronsugár rajzolása a jelnek mindig ugyanabban a fázisában induljon. Ez:t segíti a .,HOLDOFF" funkció is. Segítségével, ha a jel ugyanazt a szintet egy perióduson belül többször is átlépi, a rossz idöpontban tönénő indítást a triggerelés beállítható ideig történö letiltásavai el lehet kerülni. A trigger áramkör működése maga is idöt vesz igénybe. és mire a vízszintes eltérités megindul, a jelnek az a s7.akasza, amelyre triggereltünk, mar lezajlott. A függöleges erositőbe (a trigger jel képzese utáni szakaszon) beiktatott ké.~­ leilelő fmil'(mal a jelet olyan mértékben késlelteti. hogy ez a jelrész:let is megfigyelhető legyen az ernyőn. A Teklronix (TEK) hamarosan a7 oszcilloszkópgyártás vezető cégévé vált. Az oszcilloszkópokat folyamatosan fejlesztették, és más neves cegek választékában is nagy számban készültek hasonló műszerek. A Tektronix elsö ilyen múszerébez képest kö;el 20 év késéssel, I 966-ban, egy újabb Tektronix szkóp "koppintasaként" jelent meg Magyarországon az első triggerelhetö. kalibrált X és Y skálával rendelkező. IX mérésre is alkalmas, fényeros, elekIrOlIcsöves oszcilloszkóp. az EMG 1546 (71. ábra). Az akkori tendcncíáknak megfelelöcn "plug in" rendsz:eru volt (ezt a technikát 545 típusú oszcilloszkópjával a TEK 1956-ban mutatla be.) A készülék váza, a "main frame" csak a tápegyseget. a katódsugarcsövet. az X eltérítő generátolt és a végerösitöket tanalmazta. A különböző szolgáltatásokat nyujtó y bemenet; egységek bedugaszolható fiókok voltate Ezt az indokolta. hogy még nem tudtak egyetlen egységben 49 o....'" OU' 0_- ~ 1...100,'''' 72. ábra nagy érzékenységü. nagy sávszélességü, és "DUAL TRACE" (elektronkapcsolós. kél nyomvonalas) rendszerü bemenőáramkön készíteni. Az elektronkapcsoló tcne lehetövé ugyanazon az ernyőn, azonos idöcltérítéssel egyidejüleg két jel megjelenítését. fázisviszonyaik egymáshoz képesli mérését. Ez a ,,kélSugarasitó" eljárás nlapvctöcn különbözik a 64. itbriln bemutatott Cassor 3339-étól. amclyben az egy elcktronágyúból szfumazó sugarai a ket y eltérítő lemez közti harmadik beépitésévcl választották ketté. A korszeru oszcilloszk6pokban egy normál. egysugaras katódsugárcső Y eltéritését egy clektronkapcsoló (72. ábra) váltogatja a két, eltérő magasságra pozicionált Y csatorna között. ,.ALT' (ALTERNATE) Ozcmmódban a váltás sorvisszafuuiskor történik, tehát egy-egy teljes sor lefutása után vált csatornát. Nagy eltérítési sebességnél e valtások olyan kis időközönként történnek, hogy a szem tehetetlenségénél (és a fénypor utlinvilágitásánál) fogva úgy látjuk. mint ha a két csatorna jele e~..yidejülcg lenne jelen az ernyőn. Lassu jelek vizsgálatánál a .,CHOP" (CHOPPED) üzemmód használatos (73. ábra), amikor az elektronkapcs0ló az átkapcsolást a sugár ernyőn való helyzclétöl függetlenill, 100 kHz... -,, , , - 73, ábra 50 I MHz frekvenciával végzi. Mivel az átkapcsoló jel frekvenciája a lcgritkábban adódik a vizsgált jel frekvenciájá· nak egész S7.ámu többszörösére, a sugár újabb és újabb lefutásakor mindkét csalOrna je iéből más-más szakaszt rajzol le, így összességében ismét egyszerre látható a két esatoma jele az emyön, Az EMG 1546 U l Y bemeneli fiókja nagy érzékenységű, az U2 kétnyomvonalas (20 MI-Iz sávszéles· séggel), az U3 pedig 30 MHz-es sávszélességü volt. I976·ban EMG 1555 típusjellcl mát lényegesen több szolgáltatást nyújtó, 100 MHz-es oszcilloszkóp jelent meg (74. á bra). Az oszcilloszkóp a katódsugórcsövön kívül csak néhány nuvisztort (tranzis7tor mérem, fémtokos miniatúr triódncsövel) tartalmazott, egyébként lranzisztoros áramkörökböl állt. Mind az Y. mind az X esatoma plug-inként dugaszolható a mainfmme-be. Az általánosan használt X fiók (U592) két idóalapos voh, azaz az ernyőn megjelent jel bánnely kis szakasza il második idöalappal vízszimescn nyújtható. részletesen vizsgálható. A magyar iparban hosszu ideig a fenti két oszcilloszkóptípus volt az általá· nosan használt múszer. A világszerte készült nagyszámu gyártmány közül érdemes kiemelni az 1970-cs, '80-as évek világszene közkedvelt, USA ipari sztenderunek tekinthető korszeru, hordozható oszcilloszkóPJat, II TEKTRONIX 465-öl (75, ábr a). Az 1960-as évek vegén fejleszten, tranziszlorokkal és nehány integrált áramkörrel felépíteu, 100 MHz határfrekvenciáju, clektronkapcsolós. két nyomvonalas ( ..dual trace"), két idöala- 75. ábra pos műszer szolgáltatásaival még túl is szárnyalja a mai (már csak kisebb cégek áhal gyánott) analóg oszcilloszkópokat. Ezek az ötven év körüli példányok (esetleg nehány alkatrész. pl. kis7.áradt elkó) cseréje utan ma is kifogástalanul müködnek. Me&lelenése Óta az áhalános célú, digitális áramköröket nem a) ") ,, , , 74. ábra 76. ábra RT ÉK '20 .. ; ~ . d) Az ujabb oszcilloszkópok még felkfnálnak "MIX" vagy •.ALT" lehetőséget is ..•MIX" üzemmódban a kinagyitandó szakaszig az .,A", utána a "B" idöalap működik, ez látható az ábrán. ..ALT" üzemben egymas után függő­ legesen cltolva felváltva jelenik meg egy-egy sorban az "A ,. és .. 8" idöalap szerint eltéritettjel. Szervizcélokra neves cégek is gyártouak kis, hordozható. (a hálózaton kivül) telepes vagy akkumulátoros tápellátással működö. katódsugárcsöves oszcilloszk6pokat. pl. TEK 212. TE K 221, Philips 3010, NLS MS15, melyeket a 77. ábrá n* sorakoztattunk fel. A katódsugárcsöves oszcilloszkópok további fejlődési irányai: - magasabb határfrekvenciák elérése. Végül ez vezetett II mintavevő oszcilloszkópok elvéhez: - a leolvasás pontosságának a növelése. Ezt először 3Z oszcilloszk6pra mintegy kivülről ráépített digitális feszültségmérő (ld. 78. ábra) segítette. majd aZI magába az oszcilloszkópba építették be (Id. II 79. ábra LCD-panelját), végül a mért adatokat már a képernyöre kiírva jelenítették meg (80. ábra. a képernyö kinagyÍlva: 81. á bra). Utóbbi megkönnyitette az eredményeknek az ernyő fényképezésével történő dokumentálását, és kizárta a beállító szervek állásával kapcsolatos tévedést. Amikor már minden adat a képernyőre íródott, feleslegessé vált a kapcsolók állásainak t'eltüntetése az elölapon. igy lehetövé vált, hogy ezek ne mechanikai kap· csolók és potenciométerek legyenek, hanem a beállításokat digitálisan vezérlő inkrementális szögad6k. A digitális vezérlés pedig átkapcsol ható \'olt az előlap i kezelőszervek helyett külső s::ámírógépre. A feszültség- és időmerés automalizálásával a mérési eredményeket is külső számitógéphez lehetett továbbítani. A digitális oszcilloszkóp 1971-es "feltalálója", Hiro Moriyasll szintén a TEK mérnöke volt. Ugyanebben az évben a LeCroy Co. (West Niack, NY, USA) bemutatta az első, WD2000 tipusú valós idejű digitális oszci1loszkópot (82. ábra). A mintavételezés I ns-onkent törtent, amemória 20 mintát tudott rögzíteni. (Akkor ez volt az egyetlen a mű­ szer, amely alkalmas volt egyszeri lefutású nagyon rövid impulzusok vizsgálatára.) Az alaplapon minden memő­ riarekeszhez klHön mintavevő áramkör tartozott, melyek körbevették a központi erősítőt, így azokba a jel azonos késleltetéssel érkezeit (83 ábra). A digitális oszcilloszkóp (DSO) rövid idő alatt hatalmas fejlődésen ment át. Megjelentek a mikroprocesszor vezéreit műszerek (1982: HP 1980AlB. ket 100 MHz-es csatormival). Ugyancsak l 982-ben a Scopex elkeszítette az első hordozható, folyadékkristályos képernyőjü oszcilloszkópot, a Voyager-t (84. ábra). A digitalizált adatokat RAM-ban tárolta; a 15 V-os akkumulátorral bekapcsolt oszcilIoszkóppal (mai rek lám szóhasználattal "akár') 8 órán keresztül, kikapcsolt állapotban akár 100 napig. 1996-ban a HP elkészítette az első MSO-t (Mixcd Signal Oscilloscope: az oszcil1oszkőp csatornáin kívül logikai analizátor csatornákat is tartalmaz); a HP 54645 két 100 MHz-cs analóg 83. ábra 84. ábra tartalmazó analóg oszcilloszkópok gyakorlatilag semmilyen szolgáltatásukban nem fejlödtck már Im,abb . A 76. ábrán részletesen látható a (szintén a TEK által, 1957-ben bemu- tatott) az kettős első, idöalap használata. "A" ,,8" a második időalap: a) A vizsgált jelet ..A" időalappal megjelcnitjUk az emyőn. b) Kijelö1jük, hogyajel melyik sza78. ábra kaszat kívánjuk az ernyő egészére kinyujtani. A kijelölt szakasz világosabban látszik C.A" intensitied by .. B"). c) Átkapcsolunk .,B" idöalapra ("B" delayed by ,.A ") ekkor a kijelölt resz tölti ki vizszintesen az egesz képernyőt. 79. ábra 80. ábra 81 . ábra 82. ábra RT ÉK '20 51 csatornával. és 8 vagy 16 digitális logikai csatornával rendelkezett. 1997-ben a Tektronr-.: elsőként alkalmaZOIl as/tal! digitális oszcilloszk6pnál katódsugárcső helyeu LCD-t. A TDS21Q (85. ábra ) 60 MH7 savszélességű. monokróm kijelzöJc 320x240 plxeles \olt. Mmta\l~teli sebesség: 50 S·s. I GS.·s, rögzitett mInták száma: 2500. A mintavétel másodpercenként I RO-szor történI. Az oszclllos7kóp egyes mcrésckct autommikusan is el tudott \égezni. ekkor azonban másodpercenként kevesebb mintavétel tönént. Gyors Fouriertranszformációval (FFT) ajcl spektrumát is fel tudta raFolni l 998-ban a Tektron ix kidolg07ta a DrD-! (DIgital' Phosphor Dscilloscope). A DSD-ban ugyanaz a processzor végLi a mintavételezést, mmt aJd feldo lgozását, igya mintavételezésre csak nagyobb időközönként kerül sor (Id. TOS210). Ezén elMordulhat, hogy egy pcriodikusjelben ritkán megjelenO tranziensek egyáltalán nem kerülnek be",etelezésre. es nem Jelennck meg a7 ernyőn. (Ha pedIg igen, akkor a70nos mtcnLitássaL mint a periodikus jellöbbi része, lehát ug) tűnik, mint ha minden periodusbanjelen lennének .} Az 'vISD-ban a feladatokat kOlön processzoroJ. vegzik. Igy nagyságrenddel gyakrabban \csz mIntát . Az igy kapott mmtákat feldolgoz\a a ritkabban megjelenO minták (a gyorsabb felfutásu Jdrészlctek is) az analóg oszciJloszk6pokhoz hasonlóan az ernyőn kisebb fényeröve l jelennek meg. A 86. á bra a Tektronix 2008-ban megjelent, 200 MlIz-cs, 4 csatornás + 8/16 digitális logikai csatornával rendelkezö. DPD szolgáltatást is nyújtó MS02024 modelljét mutatja. Mintavételi sebesség: I GS/s, a mem6ria I OOO OOO minta adatát tárolja. (A müSl:crt 100 MHz-es. dl. 2 csatornás valto;,!:atban is gyártanák.) A digitális oszcilloszkópok műkö­ dési eh'e. kezelési módja. mérési képességeik lényegesen eltérnek a hagyományos analóg oszcilloszkópét61 (ld. a D- --- I ••• 85. ábra 52 Rádiólech"ika 201//5-6-7-8-9-/0- / / s=ámaiban megjelent cikksorozatOl. III. a RadiórecJmika 20/8-Cl!> él'kö"Y~'éhe" közzé tctt összefoglaló irást.) A pontmátrixos LCD-kkel lehelövé vált. hogy a7 um verzális digItális kézimüszerbe is .. beépitsenek" egy egyszeTÜbb digiuilis oszcilloszkópol. A FLUKE cég már 1991-ben bemutalla Scopemeter 93 típusszámlJ. 50 MHz-es, professzionális műszeret (87. á bra). Az eltelt idöben n nagyszámú. növekvő teljesitményü és értékű ipan müszer mellett szerényebb kepessegu és olcsóbb készülékek is me&lelenlek. Például e cikk irnSllkor a MUSTOOL 8205 scopemeter (88. és 89. á bra) már 17 OOO FI alatti áron hozzáférhető. A multiméter szokásos funkcióin túl mer (négysz.ögjel felfutás; idejéből kiszárnitolI) kapacitást. 200 kllL-ig frekvenciát. tranzisz.tor áramerősitését, el1enőrizni tudja a szokásos, 38 kHz-es infra távvezérlök müködésképességld és képes 100 mérési eredmény memorizálásara is. Mulliméterböl oszcilloszkóp üzemre kapcsolva fe~zUILSég és áram jelalakokat tud mérni (és 3 eredményt memorizálni). Kijelzi a mért jel etTektí... értékét és frck\.enciáját (méréshatár. 20 kHz). A kijelzőn meg ertékelhetöcn megjelenö s7inus7jclalak frekvenciája 3 ... 5 kH7 Erdemes megemlitcni. hogya haJdani Szovjetunióban készültek oszcilloszkópok kifejezetten amatörcélra, Mivel egyébként amatöres7kö7öJ.kel nehéz oszcilloszkópot készíteni (és hazánkban nem is lehetett ilyen müszcrt kapm), e kis műs7erck triggerclhetö. fcszilltség- es idömérésrc alkalmas darabjai - ha magánimponból sikcrült hoo.ájutni - az otthoni műszer­ park nagyon hasznos rés/ci voltak. Ilyen szovjet amatörszkópok láthatók a 9O.a-e ábrákon . Sorrendben: L070 (100kHz-es elektroncSlh·es, szinkronizált: feszültség-. idömérésre ncm alkalmas. inkább játéknak minÖSithctö). < .: - - IllU 86. á bra 87. á bra IIIJU05 88. á bra I 89. ábra RT ÉK '20 90.a ábra • t- ".••1_••• , ~.:' ' -~ !..: 90.b ábra .,• • 90.c ábra 90.d áb ra N313 (I MHz-es félvezetös. kalibrált feszilltseg- es időmérésre alkalmas. jól használható), N3013 (100 kHz-es, tranzisztoros, szinkronizált, feszültség- és időméresre alkalmatlan ,.iskolai szk6p"), N3015 (10 MHz-es, félvezetős, fcszl1lts~g- és idömérésre alkalmas). OML-2 (5 Ml-lz-es, tranzisztos. feszültseg- és időmérésre alkalmas, kis átméröjű katódsugáresővel és előtte felszerelhetö nagyítóval). A keleti tömb többi országában is gyánouak szkópokat ipari és szerviz célokra is. Nálunk fölcg néhány lengyel és NDK temlék volt az utóbbiak közül elterjedt, de ezekre terjedelmi korlatok miatt ezen a helyen nem térünk ki. 2. Árammérés A feszültségmérőknél bemutatott valamennyi "hideg mííszer" az áram mágneses hatására épülő alapmúszerrel működik. Tenylegesen ezek alapműszerei árammérok, amelyekkel - a vegkitéréshe7 tano7ó áramtól és a kivánt feszültség méréshatartól fUggő ­ előtétellenállás van sorba kapcsolva. Például a 91. ábra 100 uA végkitéresü, 2 kohm belsöcllenállású alapmílszerrel működö több méréshatáros feszültségmérő kapcsolását mutatja . A feszOllségmérő annál jobb (annál nagyobb voltonkénti belsöeHenállású), minél kisebb az alapműszer végkitéréséhez tartozÓ áram. Az alapműszeren ekkor eső feszültség csak az elérhető legkisebb feszllllség-meréshatárt határozza meg (ez az ábra szerinti alapmüszerrel 0,2 V). Áramméréshez azonban aminel kisebb belsöcllenálhisu alapműszer a jobb, mert a merendö áram körrel sorosan kapcsolva Igy befolyásolja legkevésbé a mért eredményt. Az alapmüszer érzékenysége ebből a szempontból közömbös, csak a legkisebb elérhető áramméréshatárt szabja meg. Az alapmüszerek aramméréshatára párhuzamosan kapcsolt söntellemillásokkal terjeszthetö ki. Több méréshatáni műszer esetén a söntellenállásI egy foko7..3tkapcsolóval váltják. A mű­ szer kapcsolását úgy alakitják ki, hogy a söm átkapcsolása közben sem folyhasson át az alapmüszeren a megengedettnél nagyobb áram, hiszen az az alapmüszert tönkretenné. Ilyen, az univerzális műszereknél általánosan alkalmazott kapcsolást (Ayrton-sönt) mulat a 92. ábra. A csővoltmérö, tranzisztoros voltméró, oszcilloszkóp (melyeknek erő­ sitői nagy bemeneti ellenállásúak) az áramméréskor ténylegesen ismert ellenálláson eső feszílltséget mémek. Rádiótechnikai alkalmazásra pl. adó antennaáramának a mérésére - közvetlenül használható a hödrótos műszer (93. ábra) . A hódróton átrolyó áram hatására azon feszültség esik. A disszipálódó teljesítmény a hódrótot felmelegíti, az a hömérsékletével arányosan megnyúlik. A hödrótot közepén feszítő. a mutató tengelye körül hurkolt fonal elmozdul. ezén a mutató kitér. A miiszer a ~'állako=ó áram eJJektíl' er/ékét méri . A nagyfrekvenciás alkalmazást a hő­ drót kis induktivitása teszi lehetövé. 3. Ellenállásmérés Az ellenállás (méröhid nélkUli) műsze­ res mérését (mint a 10. ábra is mutatja) eleinte egy feszült.ségosztón esó feszültség mérésével végezték, melynek egyik tagja maga a merőműszer volt. A tápfeszültség és a műszer belsöcllenállásának ismeretében a vizsgált ellenállás értéke a feszültségosztó képletével kiszámítható volt. Magyarországon a Rádió Technika 1943 márrillsi~=ál1Jában jelent meg először közvetlenül mutató ellem\.llásméró kapcsolása a következő ajánlással: ,.,4 rádiójal'itással foglalko=ó al1Jerikai mlihelyek egyik leg(olllosabb és leggvakrabban haszl1álr I1Jliszere az ohmmeró. A magyar múhelyekböl ez cl I1JlÍs:er jóformán hiál1y=ik még. hololI nincs kétség a= ircím, hogy ha (I/lnak has=nálatá, a= amerikaiak ol)' álta- 91. ábra . • 9O.e ábra RT EK '20 ( 0l " 'l" 'J ' ~ l","J '"".l-- ö>-L...... ' .,. ~.:r"""" '~" -----.;<í 92. ábra 93. ábra 53 R, ~ , alapkapcsolását a 9-4. ábra mutatja. A .. hideg" feszültség- és árammérő műszerektől ehéröen (melyek il mé· reshez szükséges energiát a mérendő áramkörböl vonják cl) az ellenállásmeréshez. a műsz.erbe épített feszü ltség· forrás üe1en esetben UT feszültségű telep) szolgáltatja az energiát. Készenléti állapotban, amikor Rx mérendő ellenállás nincs a müszerhez csatlakoztatva (vagyis ekkor RI; := :xl). a telep negativ pólusanál az aramkör megszakad. ezén a műszer ilyenkor nem fogyaszt Az ellenállásmerő csak a méres rövid idejére vesz fel áramol. Amikor nem folyik aram. az árammérő műszer sem tér ki. a mutató a skála alaphelyzetére mutat, ezén itt \Iln a sknlan a ,,0::" jelölés. A mérés első lépése a feszültségmérő végkitérésbe állítása P potenciomcterrel rövidre zárt bcmcnetnél (95, ábra). Ennek megfelelöcn II skála végpontJa felel meg O mén ellenállásnak. Ha R'( mérendő ellenállást a műszer kapcsaihoz csatlakoLtatjuk (96, á bra), aL áramkör záródik, és UT feszültség megoszlik az R,-böl és R..-böl álló feszültségosztón. Ténylegesen az R..-mel párhuzamosan kapcsolódik II mérőmű Rtl ellenállásának, az RI-nek és a P pillanatnyi énékének soros crcdöje. Jelöljük ezt Rp-vel: L R. urJ+ -1 . . R. eJ 94. ábra ~ R, , L R. u'l -+ Iben 95. á bra ~ u,~;- R, L R. • u. - P R. 96. ábra Rp = (Ro +RI+P)xR"" • .• •, '. A fcszültségoSLtÓ képleteI alkalmazva az áramkörre, az Rp-n eső feszültség: 97. ábra lánosan bew::euék, IÍgr akkor al/nak fe/tétleniil gyakor/ali/ag bel'(í/r esz· kö=nek kelllellllit>.'· A közölt ohmmerö kapcsolása g.yakorlatilag azonos volt II későbbi analóg multiméterek ohmméröjével. A ..hideg műszerek" ellenállásméröjének (ohmmérö) leggyakoribb + .. , !* • UT1+ -1 • R, L wlon • 1000 O .1kO .1DkO R. eJ 98. ábra 54 P Ha a7 R:>., mérendő ellcmi11ás éppen megegyezIk Rp-\el. akkor: azaz a mUlató éppen a skála közepéig (50%-alg) lendül ki. A feszültségosztó képlel segitségével kiszámíthatjuk más R';~ arányokra is II mutató kilendülésének ménékét. ld. Il jobb oldali tábláz2itot. Több meréshataros ohmmérőnél mcrcshatar"áltaskor R,., és ez Mtal Rp énékét változIIltjak úgy, hogy Rp az egyes méréshataroknál 10 ohm . 100 ohm. I kohnl. 10· kohm stb. legyen. így' az ohmmcrö skáhijll nlinden méréshatárban azonos lesz. azonban a skála középsö (50%-os kiteréshez tartozó) oS7tása mindig aL adott mereshatárban bekapcsolt ~-vel mcgegyezö mérendő ellenállásnak felcl meg. R, P gg, ábra A mereshal.árváltó fokoZ3 tkapesoló egyes állásaihoz 8Zt az ellenálIasértéket irják. amellyel 87 adott méreshatárban a skálán kiJelLctt értéket szorozni kelL A müszerskAlál a 97. á bra. a több méréshatáru ohmmcrö kapcsolásAt a 98. ábr a mutatja. Amikor - jellemzöen hálÓz..ati tápláhisú műszemél, ahol Ul-t nem telep biztosítja, tehát nincs jelentősége an· nak, hogya műszer ne fogyassLon, amikor éppen nem mér - szakas a mű· szer kapcsolását a 99. ábra szerim kialakítani. Ebben a kapcsolásban II nlUtató akkor lendUl végkitérésbe. amikor R = oc. és akkor mutat a sknlll alaphelyzetébe, amikor R~ == O. Azaz, az ohmméro skála "megfordul". az 50"loos kitérésre vonatkoztatva a tGkörképe lesz a 97. ábrán bemutatottnak. Ekkor az ohmmérö skálán is O felel meg O ellenállásnak. a vegkitérés pedig a végtelennek. Érdckes kivétel pl. fl mar említett R.~J R " Rx/(R,,+ Rx), "/.. 0,1 90,9 0,2 83,3 0,3 76.9 0,4 71,4 0,5 66,7 0,6 62.S 0,7 58,8 0,8 55.6 0,9 52,6 1,0 50 2,0 33,3 3,0 25 _ 4.0 20 9,0 10 ~ O RT ÉK '20 GANZUNIV 3 kézi műszer. amelyben - noha leJepcs tápJáJású - az utóbbi ohmmérö-megoldásl használják. Ezzel fl miis::.errel figyelni kell (Irra, hogy a fokoza/kapcsoló csak a mé/"(!s idejére legyen ellencillásmérésre kapcsolva! Felhasznált Irodalom: Wiklpedia Molnár-JOVItza: Rádiósok könyve; Győző Al"ldor kiadása, 1933 Kis- Hala s -Mészáros- Dr. Szantida y: Optoelektronikai kijelzők és megjelanítOk: Müszakl Könyvkiadó, 1984 http://www.supremeinstruments.org/ calalog1946page IS.hIm hnpJfw.Nw .richardsradios.co.uklmoullinA. hlml httpsJfw.Nw.pa3esy.nifmeelinslrumen ten mavometer/pdffgossen-mavometer-g-193Ghandbuch.pdf htlp:llwww.edisontc.orgfuifhomelcoursel unit-ilvacuum-tube-metersl htlps:lfelhw.orgfw/imagaslcJc8IMalsum olol.pdf http://williamhaywoodjoneS.bloglOpot. C0mf2014fOBlthe-rca-battery-voltohmyst-wv65a-rca.html hnp:/fw.Nw.hp9825.comlhtmifdvmS.html hups:lfwww.recycledgoods.com/lrlpleu630-ns-type-3-mullimetar-w-125v-fuse-as-i sdefectivel Global https:llweb.pa.msu.edulpeopleledmundsl DVM_HP_344OaIdígkaL\IOIIJ!1etechistory.tx! http://www.lnduslrial-eleclronics.com/ 8W_1963-07_Iest.html hltps:ffen.m. wikipedia.orglwikifFile: 19208 multimeter .3738-4.JPG hnps:llwww.worthpoinl.comIworthopedia/ eico-242·tvom-1.59286597 hUp:llwww.kHl.bme.hulimaQeslslorlesf targyaklinech l ibsc_lab_adda.pdf http://www.hpl.hp.comfhpjoumalfpdfsf IssuePDFsll963-11 .pdf hltp:flwww.hpl.hp.comfhpjournal/pdlsf IssuaPDFsll959-01.pdf htt ps:ffSl evenjohnson.com/plcsflluke· 8020a.jpg hltp:llhhuc. us/20 16f1iles/Speakers/Richard_ NelsonlReference/DM M%20hislory. pdf htlp:/lwww.Sl eampunkalchemy.com/hul nixie-csovek/numerikus·nixie-csovek https:/fpubs.acs.org/doi/abs/10.1021/ i650619a751 ?joumaICode=ancham https:llen.wikipedla.org/wiki/LighlemininQ...diode http:/twww.historyonighting.natllight-bulbhlstorylhlstory-of-1edI hnps://hackaday .com/2017/0 1/31 1get-toknow-3%C2%BD.digil-adcs·wilh-the-icl71 xxl hnps:llwww.vlnlagelek.orglwp·conlenV uploads/20 l 2/07IG eneral- Radio-Seope· Hlslory.pdf http://www.thevalvepage.comllesteq/ cossorI339af339a.htm Focus Kft Műszer-és Műszerek (és további /aPJa~ hltps:lltoolboom.com/erv'articles-and· videofoscilloscopes-history·and· classificalioo/ https;/lwikivisually.com!wikV OscilJoscope_hislory hllps:l/www.edn.comlelectronics-blogsJ scope-mslghts/4413952/0scilloscopes-l 01Triggering https:llhackaday.com/201S/09/11/lhepre-crt-oscilloscopel http5JMnlagetek.orglwp-cootentl uploadsl2018102fA-Hislory-ol-the-AnalogOscilloscope-by-Kreps-and-Dallon.pdf hnps;/fw.Nw.radiomuseum.orW https:llwww.radiomuseum.orWr/philips_ duaUime_base_oscilloscope_ l00_mhz_ PITL3065.hlml http://oscopes.info/marketlbasicsJ2265oscilloscope·milastones https:flpubs.acs.org/doi!absfl0.l021/ ac60306a.725?joumaICode=ancham https;//YMw.eleklro-nel.hul clkkarchivum/2616-dpo2000-mso2000digitalis·foszforoszcllloszkopok·leklronixtot~ 16-logikal-csalomaval https;//YMw.eevblog.comltorumllestgear/ which-was-the-first-oscilloscope-with-Icddisplay/ https:l/YMw.flzkapu.hulfiz1oto/lotokl flzfQ571.jpg hnps:llwww.youtube.comtwatch?v= hANE4fNWJEQ és mérésteclUlikai eszközök for!!aJmaü'\sa. karbantartása méréstechni kai webáruház: MOSlER.Az.hu \\ \\ \\ .!II ti hill foeu .... il II RT ÉK '20 j II roCa) !Iloha Ifoeus. h II T: Ol) 1/ '+ S 1 I:!.::;j 55 Visszatekintes. , Szubjektív szakmai életrajztöredékek dr. Tolnai János okI. híradástechnikai szakmérnök, HA5LQ@freemail.hu Szakmai pályafutilsom tulajdonképpen az általános iskola második osztályában kezdődött. amikor kaptam cgy játék szersámkés/let vésójére készült tekercsböl álló elcktromágnes!. Muködése Ligy megragadou, hogy már akkor cihatároztam, villamosmémök leszek. A tovabbinkban ha tchctlcm, játekként egyszeru elcktromos kapcsolásokat építcttem. Az áltahi.nos iskola felsö tagozatára kerülve kezdtem mcg a rádióamntÖrködést. Bodszo\': RádióamatörÖk iskolája c. könyve alapján. A könyv alapszitllen mutatla be különféle detektoros és elcktronCSöves rádiók müködését, építését. Akkoriban már a Rádiótechnikában sorra jelentek meg a detektoras rtÍdiókon kívül különbözö bonyolultságu tranLlsLtoros kapcsolások és építési leírások. "Az Ezermestcr kiskönyvttÍra" sorozatában is kiadtak nehany, tranlisztoros készülékek cpitcsé\eI foglalkozó köny\cl. így az elektroncsöves rádiók épitése kimaradt az életemből: a detektoros rádiók után már IranziS7l0ros készülékek kö"etkeztel... Amikor elsö hangsLórós, saját épltésu, négy tranziszloros refle>: rádióm megsz6lalt. a hangszóróból elö~Lör a "My Falr Lady" egy dalat hallottam. S7ülcim human énelmiségiek \01tak, tudomásul vctték rádiós hobbimat, de ncm Iclkescdtek érte. Sikertelenill próbáltak rábeszélni, hogy gimnáziumban tanuljak tovább, Ket 56 napos fehétcli \izsga után (ez . . olt al utolsó technikuml áfolyam. es háromszoros tLiljelcml..en's \olt) a/ ÚJpesti Landler Jenő lIiradásipari Technikum (ma UMSZKI) tanulója lellem. Az iskolába utazás villamoson közel fél 6niig tartott, első!. koromban el alall általában egy régi "Ta\JeI7ö és távbeszélö technika" tcchnikumi tankönyvet olustam nagy erdek lödésseJ. (Harmadé\es korunkban ugyanel leli a hl . . atalos tankönyvünk.) Az iskola MHSZ radióklubJa már szeptemberben operátor tanfolyamot inditott. m!!lyre termés/ctesen jelentkCLtem. A résztvevők kétharmada Icmorzsolódolt. Il többiek azonban sikeres "RI! A" amatörviz..sgát tettek, Az iskolai rlidióklubban a viz..sglÍt leli új tagok közül egyedül én dömöttcm a rövidhullám mcllett. A klub IIA5YAJ hhójelü ifjúsági állomásán forgalmaztam. A7 ud\ar fölölt I..ifeslitell huzalanlenna egy porcelán ;i1\eoleIÓn keresztül a7 adós70bában én \ égei. Ehhez krokodilcsipess7cl csat lakoZOli egy mérőzsinór. melynek másil.. \éget forgalmazás közben fehélt\a kcllclI az adó .. agy a BC· 348 \ e\ Ö amennacsatla~ozójába dugni Minden reggel egy 6rá\al korábban mentem be az iskolába. és al első óra keldetéig - majd pedig a tanórák után 1-:2 órát - rádióztam, a7 ifi állol1lá~ok !.Lamara engedélyczctt 80 méter!!s s:hon, 10 W teljesítménnyel. Eze~bcn a napszakokban magyar és a szomszédos országok nidióállomásaival lehetell összeköttetést létesiteni. Lengyelorszag \agy 31 '1DK mar ritka D\-nek számitolI. \1á.s.odé\es kÖLepiskolasként tetIcm le aL. "RH B", majd hannadé ... es koromban az .. RH c" vizsgát. Ekkor mar a klub HA5KFB hivoJelu. C-fokozatú tilIomásának openitoTa, Jó\nl később. egyctemista koromban adófelelőse \oltam Már én tanollam 81 induló openitori tanfolyamokat. A három ~07-es \égesóvcl m(iködö, amatőrfrckvenciakra hangolt "Óceán" hajónidiól csak CW. illet . . e kis átalakítás utnn RITY üzemmódban használtuk. Az állomas ML·400as \cvöjc a tavgépirózáshoz FS 3 FM demodu l:i.torral volt kiegészítve. A klublilkar, Vajda György tanar ur (I~A5JH) minden délután leült a tá . . • gépíró melle, én pedig érdeklődés­ sel figyeltem ténykedésél. Az RlTY üzcmhez más nem is letez\/!n \ alódi. mechanikus készülékeI használtunk Az ezzel \aló forgalma7ás hoaáénö opcráton igenyel\. A gyengébb allomásol.. \ ételéne! Jelentkező .Ia\ arok Jelté . . eszlést okoztak, 3ml mial! a lapiró gép sokszor nem ... elle a kocsi\áltó vagy soremelő parancsot, cs a7 operátor kÖLbeavatko7.á~a volt uükséges, hog} a bet üket ne gépelje egymásra. A betü- és szám vált6 parancsok tévesztése miau pedig sokszor kódtábla segítségé\eI kellett visszafejteni a megfelelő karakter!. RT ÉK '20 1970-ben anidióklub kapolI al \1HSZ állal beszcrlCll FT-250 rádiókból. Ez a kismérctű készülék mmden ammörsávon 100 W RF kimenő­ tcljeshménnyel) dolgozott CW, AM és az akkor népszcrű\é váló SS8 ilzemmódban is. A klub öreg, eredetileg lokátoros katonai teherkocsiját URH kitelepOlésre alkalmas rádiós kocsivá alakitotIuk. Nyaranta eLlel \ettünk részt Dobogóköröl II "Poini Den" URI! versenyen. Akkoriban az URH ad6k frekvenciastabilitlÍsi okból még kristály\ezérlésüek voltak. Az állomások egy, legfeljebb néhány megfelelő kristállyal rendelkeztek. ezek cserejé,·el lehetett frekvenciát .. áitani. Az összeköttetés úgy épült fel. hogy egy állomas általános hívást adott, majd vételre kapcsolt. ekkor a teljes sóvot át kellen P:1szt:17nia, hogy az esetleges. szintén a saját adási frehenciáján \isszahivó állomást megtah'alja. A \evővcl való állandó pásztázás verseny alatt feleslegesen rabolta az időt. Ezért a "lokátorkocsiban" a klub 3 operátoros, 3 vevőkészülékes munkahelyet alakított ki. Középen ült a töoperátor, aki az adót működtette, es hlVÓS után a sá\ közepét pasztázta. A baloldali opcnltor II sós alsó, a jobb oldali a f"ölsö részén kereste a hi\oállomást. A raoperátorral mikrofonos fejhallgatóval t!lrtották a kapcsolatot Aki hívót talált, egy telefonkulccsal le tudta választani a róoperátor adott oldali fejhtlllgmóját, és közölni tudt3, mit hallott Ekkor ti föopenitor a saját telefonkulcsával mindkét oldali fejhallgatóját ennek az oldalnak a vevöjére kapcsolva le tudta bonyolítani az összeköttetést. Többször előfor­ dult. hogy mindkét oldalon (SÖI. akár középen is) egyszerre találtak egyegy visszahívó lilIomást, ilyenkor a ffioperátor egyszerre adott mindkét vagy mindhárom hivónak riporto!. Ezeknek ti kitelepüléseknek a ra szervezői HA5JI-I. IIG5EU (Urbán Komel). HA5FB (Kékes László) voltak. az erősáramú bekötést (a helyi turistaház hálózatába) az iskola erős­ áramu mühelyének vezetője, l'\áther László végezte. A rádióklubban \'t~gzell tevékenység és az ennek- kapcsán megtanultak nngyon megkönnyftették aLoknak a szaktárgyaknak a tanulását, melyeknél a rádiózáshoz használt eszközök, áramkörök müködésére vonatkozó elméleti anyagOltanitották. Negyedéves koromban a KGM RT ÉK '20 technikumok országos tanulmányi \ersenyén elért helyezesemre tekintettel könnyített (csak matematika) fel\ételi vizsgával \eltek fel a megpályázott BME Villamosmcmöki Kar híradástechnika szaklÍra. Az egyeterylet az elöfelyételiseknek kötelező II hónapos sorkatona i szolgálat után kezdtem meg. "RH C.. fokozatú amatőr adóengedélyemet HA5LQ hiv6jellel katona koromban kaptam meg. Ezzel a hívójellel leszerelés után lélesítellem néhány ÖSS7eköltetést a rádi6klubtól kölcsönzölt késlülékekkel. de figyelmemet az egyetemi tanulmányokra kellett forditanom. Az első néhány félé\·ben a technikus i végzettség hátrányt Jelentett. mert a technikuml matematika tananyag a gimnáziumival ellentétben nem tartalmazta a differenciálés integrálszámítás!. az egyetemen pedig ezeket Ismertnek tételezték fel A felsőbb é.. folyamokon azonban. ahol a szaktárgyak sokasodtak meg, a technikusok kerültek előnybe. A negyedik és ötödik évfolyamon (müsorközló ágazat) már kiemelt, "népköztársasági" ösztöndíjas voltam. Az egyetem elvégzése utan a Híradástechnika Szö.. etke7et (HT) leendő fejlesztömémökeként, a BME 1·lLradástechnikai Elektronika Intézet Rádió, Televízió és Hírközlés Osztályára ki helyezve nappali szakmémöki tanfolyamra kerUltern. Az osztályvezető dr. Ferenczy Pál. tl2ma\ezetöm dr. Nagy Péter volt. A tanulmányok mellett szakmémöki évfolyamtársammal hallgatói méréseket yezettünk. A végül doktori értekezésként is elfogadon diplommervem tárgya II televíziós vizsgálósoros méröjelekel (VITS) digitálisan előállító generátor volt. A HT fejlesltésének analóg áramkörökkel foglalkozó, Adarnis Gusztáv vezette föosztályára kerültem. Az altaIam fejlesztett PAL vektorszkóp rekk Yégül kísérteti példány marad!. Munka utan keresetkicgészítésként nyugatról bchozott és szovjct s:lÍnestévé-\cvőket javitottam. Külföldi gyártmányként ezcket állami cégek nem javították. Ajavitással foglalkozó szakembereket a tulajdonosok egymásnak ajánlották. így rendszeresen volt megrendeléscm. A hibakeresést saját gyártmányú tévé-jelgenerátorom és egy N-3 J3 kis slOvjel oszcilloszkóp segítette. A Landler rádióklubnak továbbra is a tagja \"oltam, és az iskolában esti tagozaton szaktárgyakal tanítottam. 1981-ben a rendszer már mély gaz- dasági válságban volt. rendszeres volt ti korábban évtizedek.ig stabil árak emelkedése, a dolgozóknak többletjövedelemre voh ~.lűk:st!gük. Az év végén jclent meg egy jogszabály. amely lehetövé tette új formájú vállalkozások (egyéni vállalkozó. kiSszövetkezet. gazdasági munkaközösség) létesitését. Az előirásoknak megfelelő .. állalkozásokat az akkor létrehozon cégbíróság köteles volt bejegyezni. Manapság ez természetes, de korábban a magánvállalkozó iparengedélyének a megadása a ~clyi tanács mérlegelesére volt bízva. Uj kisiparra gyakorlatilag nem adtak ki engedélyt. Ezért az új jogszabály jelentős változást hozon, megjelenése után sorra alakultak meg a vállalkozások. Akkoriban a .. szocialista szektorba" tartoz6 vállalntok csak nagy sorozatban gyártható termékkel foglalkoztak. ezért nagy igény volt egyedi megrendeléseket teljesltö mémöki yállalkozásokra is. Magam is szerveztem egy gmk-t. melynek .•közös képviselője" lettem. Eleinte föfoglalkozásom mellett. de röv id idő alall kiderült, hogy e7 így nem folytatható. mert a hivatali, banki ügyeket. Ogyfelekkel való tárgyalásokat csak munkaidö alatt lehetett lebonyolítani Igy, amikor a HT-vel a nappali szakmémöki képzésre kötött tanulmányi szerződésem már lehetö ... é teile. kiléptem. és a gmk-s tevékenységet föfogla!kozásban folytanam. A HT-vcl jó \"i~zonyban maradtunk; az új cég egyik profilja a HT által gyártott berendezé!tek 5zen lzelése \"olt. Többek közölt a széchenyi-hegyi tévé adóépOletben szekeló Ors:lágos Mikrohullámu Központ muszereit javítottuk. A gmk a későbbiekben a PRTMIG-töl több fejlesztési megrendelést ka'polt. igy pl. készítettünk a székesfehérvári rö\idhullámú adósIlomásra RITY mechanikus gép kiváltására átalal..itott számitógépet. a tárnoki .. evŐállomasra mikroprocess70r vezérelt antennakapcsol6 mÁtrixot, mellyel az ott telepített nagyszámú antennát es \cvökészüléket tetszö· leges kombinációban lehetett összekapcsolni. A PRTMIG középhullámú adatátviteli rendszert is kipróbált a Kossuth-adó \ i\öfrek .. enciájának modul:i.lásával, ehhez a rendszerhez a vevökészUlékct, llL idökijelző és az RTTY meghajtó egységet fejlesztettük. Az adatátviteli fonnát végül nem \ezenék be. (A BM rádiómegfigyelőI viszont, mint kiderült. a kísérleti adás alatt észleltek a \ivó jelentektelen 57 mértékű frekvenciamodulációjat, vették az adó nevél tartalmazó RTTY szövegel is.) AzAutóvillamossági Kutatóintézet megrendelésére autóbuszok kOlönbözö elektromos folyamatait mérő. magnetofonszalagra rögzítő. és a felvételt kiértékelő processzoros műszert készítettünk. Cégünk egy másik fejlesztése vezetéknélküli. üzemi szemelyhívó rendszer volt. Akkor ilyen célra rádiófrekvencias berendezést nem engedélyeztek. így az átvitel hangfrekvenelás sávban (9 ... 11 kHz, hívás: FM. bes7éd: AM), az ellátandó területet körölvevő hurokantennával történt. A központi egység a cég telefonközpontjában volt felállítva, a. beérkező telefonhívás alapján lehetett hivni, es Ozenetet beolvasni a kiválasztott vevőkészüléknek vagy vevőkész(ilék csoportnak. Az ingzsebbe helyezhető vevőkészülék nyugalmi fogyasztása olyan kicsi volt. hogy - átlagos használat mellett - a 9 V-os zsebrádió akkumulátor egy feltöltése egy hónapos üzemidőt biztosított. A fejlesztést nagyobb részben dr. Nagy Péter (korábbi "C'-s egyetemi téma vezetőm, aki már a műszaki tudományok kandidáIUsaként az egyetemet elhagY\3 szinten cégünk tagja lett). kisebb részben jómagam végeztem. Aberendezesl szabadalmaztattuk. Az első ilyen rendszert az Orszagos Onkológiai Intézet rendelte meg. később ilyen került a Gellért Szállóba. a nagykanizsai Dunántuli Kóolajipari Gépgyárba. Szegedre a PRTMIG egy épületébe. sőt - a Genesis együttes ott tartott koncertje alkalmából és annak költségvetéséböl - a Népstadionba is. Termékünk volt a MÁV számára URH FM adó-vevő vezcrléséhez egy diszpécser egység. és különféle, eredetileg szovjet gyártmányu biztosítóberendezesekhez a gyártótól már be nem szerezhető egységek. Szállítottunk nehány tételt a svájci gyártmányu QDA ..sínérintö" devizat nem igénylő pótlasára is. A nyolcvanas évek végén az állami cegeknek gmk-tól rendelt munkák után különadó fizetéset írták elő. melyct rövidesen kétszeresére emeltek. Enne~ elrettentő hatása miatt a cég mcgrcndelcsei egyre fogytak. Végül az a néhány tag maradt a gmk-ban, és veHe át a vezetését is, akinek még volt munkája. Ekkor már megjelent az új társasági törvény, lehetővé vált kft-k alakítása is. Először a \'olt gmk-ta- 58 gokból létrejött kft. tagja lettem, majd létrehoztam a saját többségi tulajdon u ELEKTROVID Kft.-t. Ez a cég kezdetben riasztóberendezésekkel foglalkozott. Elektronikai fejlesztésre és gyánásra elöször ingatlankezelő cegektöl kaptunk megrendelést. egy lakótelep felvonóit kiszolgáló vészjelző rendszerre. Az egyi~ megrendelő a helyi ingatlankezelő vállalat volt, amely rádiós átvitelü berendezést igényelt. a másik az ott müködő lakásszövetkezet. amely viszont a tulajdonában levő kábeltévé rendszeren keresztOl kivánta a jelzésátvitelt biztositani. igy egyszerre két változatban készCllt el a rendszer. amelyet a későbbiekben többször ujabb csatlakozó felvonókkal kellett bővíteni. Később ugyanezt a vészjelző rendszert egy másik ingatlankezelő vallalat is megrendelte. Folytatódott a (korábban a gmk által végzett) munka a MA V számára is. A már említett szovjet biztosÍlÓberendezés egysegeinek megujitásán, karbantartásan kivül fejlesztenünk és készítettünk többek között biztositóberendezés hibás jelfogóinak relderítésére szolgáló processzoros eseményanalizáton, a kö\'etkezö fényjelző jelzését a mozdonynak továbbitó rendszer ellenőrLl!sére szolgáló müszert. Idővel a szovjet biztosítóberendezést lecscrélték. a megrendelesek folyamatosan csökkentek. szabadidőmben Megnövekeden hajdani középiskolámban vállaltam óraadást, majd éveken keresztül - a kft müködtetese mellett - a tanítást föállásban folytauam. A tanulói mérések hez akkor cegem áhal késlÍtett tápegységek és ftlggvénygenerátorokl frekvenciamérők jelcnleg is Uzcmelnek. ami nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy 20 éve diákok kezelik azokat. Reszt vettem az iskola által pályázati pénzből összeállított technikuskcpzö tóvoktatási tananyag megírásában is. en írtam az anyag méréstechnikai. analóg elektronikai es ahhoz tartOLó gyakorlati réS7ét. Ezzel egyidejüleg kezdtem ismét intenzívebben rádióamatörködni. elöször az akkor újdonság URH packetrádióval. majd rövidhullámon KENWOOD TS-ISO. TS- 940S. jelenleg pedig YAESU FT 1000 Mk.V. Field és VL- l OOO használat<Íval. A packctrádiózáshoz HA5MA (Viczión László) HG5CES (Juhász Imre) szoftverevel a 2 nl-es sávra szintezert és ahhoz kezclőegysé- geket készített. Más elfoglaltságuk miatt nem tudtak további példányokat előállítani és a 70 Clll-CS fejlesztést befejezni. E célból megkaptam a dokumentációt és mintadarabokat. A végül elkés7üll 70 cm-es szintézer szoftver változatait szintén I-IG5CES készitel1e. E7eknek a szintézereknek és kezelöcgysegeiknek az Ismertetése volt 2002-ben az első Rádiótechnikában megjelent cikkem (ill. cikksorozatom) témája. Amikor budapesti kötődésem megs7ünt. vidéken vettem egy rádiós szempontból optimális helyen levő tanyát. Már itt. 2006-ban irtam II fövárosi Puskás Technikum - a Gyáli uti szakképzés 100. éves évfordulója alkalmából adott - megbízásából HAREC fok07.atu vizsgara előkésztő rádióamatőr tananyagot. melynek lektora dr. Gschwindt Andras (HA5WH) volt. Az anyag a http://www.puskas. hu/r tanfolyamir tananyag.html és több-más helyen táíálható meg. Új QTH-mon egy, a WARC-s!Í\'ok használatát is lehetövé tevő, 7-sávos Yagi-antennával sokasodtak a DXCC~ körzetek. Jelenleg 334 van QSLlappal visszaigazolva. Az utóbbi években röként oszcilloszkópokkal és más műszerekkel, kalibrálásukkal foglalkozom. melyekkel kapcsolatos cikkeim az RT-ben és annak évkönyveiben jelentek meg. Az altaIam kedvelt. a müh szazad hetvenes-nyolcvanas é\eiben gyártott berendezések megfelelő szaktudással és müszerezeuséggel. rendszeres hibakereséssel javíthatók. és eredeti .képességeik visszaá11ílhatók voltak. Ugy készUltek, hogy évtizedekig használhatók legyenek; aktív alkalreszcik többsége tranzisztor vagy általánosan használt, ezért beszerezhető Integrált áramkör. NagyszerÜllek ((Irtom a jeleIIleg gylÍrtoll televíziók, rlÍdiók. nlli,~;;erek s:o/gó/tatósait. ü:embi:rollstÍgúl, és magdI/emberek s:dmóra is elfogadható órát. De IleIII őrülök alll/ak. hugy gyakorlalilag javí/halat/onok.' Vtlg); ha javíthatók. ez a hivatalos s:ervi:bell is csak eges: panelek cserej~ve/ lehelSégeJi. és eleve úgy kés:ii/"ek. hogy erkölcsi avu/aSllk miall "éhólly év ImiItalI úgyis kidobjók a::okat... (E sorozatunk a 2012-es evköny\ünkben kezdődött. - A s:erk.) RT ÉK '20 akció a HAM"-bazárban! Nov. 1. - dec . 21. között minden 20 eFt feletti vásárlás után ajándék jár .* készülékek D50150 Kiváló Izkóp kezdöknek, méröfejjel. modulok Szinte mindent tud! Elektromosan összeszerelt, csak dobozoini kell. LCR-T4 kit Elektromosan összeszerelt, multit~sztt:r csak dobozoln! ketl. kit 14.490 Ft Mu, m.dt. arany: 1 MSal. oszcilloszkóp 7 .990 Ft AutomatUkluaan felismer 200 kHz .... analóg sáv.szél. Y-é~: 0.0 Bem. Imp.: 1 Mohm120 pF 0.0 Kivezetés azonosit". o •• R-mérés: 0,1 ohmtól \ Tilpfesz.: 5 V OC (8 10 v) Tápáram: 120 mM V Ut:m'L2(V/ 8ohm o •• DC/DC f~l - konv~rter modul 2 .990 Ft UC3&43N típusú IC-vel A bemenati egyenfeszültségb61 magasabb kimeneti egyenfeszültséget produkál. Bemen6fesz. : 10 ••. 32 V Bemen6áram: 16 A (max.) Klmen6fesz..: 12 ... 35 V allllható Klmenöáram : 10 A (max.) Klmen6telj.: 150 W hűthsell Hata.fok: 92% (max.' Nyug. lapiram : 25 mA Mérei: 65 x47 x 24 mm Súly: O,1kg 2.990 Ft L-mérés: 0,01 mH '" 20 H C-me"'s: 25 pF 0,1 mF Trlgger: auto, normal, egyes 150 wattos hangerősítő modul • dlódat, LED-et. 10 us/diy KIJelz6: 52 x 40 mm TFT color Suly: 0,1 kg 60 W-os mooó és lemér: npn. pnp tranzisztort, JFEl-et, MOSFET-et t!rlutort, 5 mV/dl" 20 Vldlv MaII. bem.Jel: 50 Vcs-cs FelbonUs: 12 bit Id6alap: 500 s/dlv kitek KIJelz6: 12.6.4 p. LCD monó 100 wattos A bemeneti egyenfeszOltsegböl magasabb kimeneti egyenfeszültséget produkál. DC/DC hl-konv~rt~r modul 1.490 Ft , -- . .. ,f;' fM .. "... , ~ "'" XL6009 t ípusú IC-vel Kijelzés hittltrvllágithsal TPA31181C·vel Tiptiram: 9 V OC Mule funkció Mérei: 110 x 85 x 25 mm Méret: 46 • 35 mm .. BemenÖfesz. : 3 ... 32 V BemenMram: 4 A (max.) Klmenöfesz.: 5 ... 35 V állítható Klmenöaram : 10 A (max.) KImenőtelj .: 100 W hútéssell Hatásfok: 94% (max.) Nyug. tapiram : 18 mA Mérei: 43 x 20 x 13 mm 2x3 wattos szt~reó hQ~rösítö modul 990 Ft Ut. ma •. 5 V/4 ohm PAM4803 IC-vel Hatbfok: <80% Méret: 20 x 20.4 mm Süly: 2 g A kitek összeallításat az elektroni kai építésben jártasabbaknak ajanljuk, kezdöknek csak segítséggel. A »HAM-bazár specíál. készülékeiröl, készleteiröl további információ a honlapunkon talaiható! Korlátozott készletek, egyes tétele k k ifogyóban l - Utazás elött, kérjük, érdeklődjönl • Az akcióba o. lopelöfi:zetés nem szómítt!otó be . (Az már önmogában is kedvuményes tétel.) HAM-bazár U3S B.pest XIII., Dagály u. 11. I. em. folyos6közép H-P. 09 - 14 6., Csüt. 09 - 17 6. 239-4932/36 m., 239-4933/36 m. 1550 Bpest., Pf. 123 www.radiovilag .huhambazar@radiovilag.hu 6k RT ÉK '20 59 A Rádió Technikától a Rádiótechnikáig Pálinkás Tibor gépészmérnök, tpalinkas@radiovilag .hu A követke:őkben öss:efoglalom a kö:\'etlcl1ü/ a II. l'ifágháború elórl, alall. ill. (j luiború után léte:ell ama,örrádiós lapok története, úg)', hogy a lehelö~'eg $zel"ll1/ rés=letes képel adjak a tlIrtalmllk,.ÓI is. AhaIIgsúlyt a ke:defekre he~ve:em (/936-lól vi:sgáh'u), és csak a: 1950-es évek elejéig merülök bele II fcJr/almi finomscigokba. A késöbhi kiadnlnyokról - mml pIHdául II kedl'cs oh'asa elöli jól ismeri Rádiotechllikáról, II Radió/echt/ika Évkönyreröl és a Hobby Elektromká,-ól is - főleg a máig it-eló ülórendi fo/JlOllossag okoll emJelte- 1. Elózmények , furcsaságok iráwm kimdulási alapja m}hai Borbas Istvan 2009-hen a s:erkes:1ii· segiillkhö: benyújtott. jelen tárgyat rövidell. öss=efoglal6 jelleggel belIIuflltó ké=irala VO/I. Ennek alapjón nemcsak hogy el wc/fam indI/Ini m: irodaloIII kllfafósáball és fe/dolgo=ásóban. de több s=övegres=t l'(ilfo.Wlas mHkiil. ill. csekély m6dosiui,\'Sa/ á/ is emeltem belóle. E=ekel kiilűn nem jelö/öm. A cikkemben .~:.erep/6 s=aklapok - ha o periodicillÍ.wkm külön /ICIII cmlilclII - hm·i/apok. Ta/án filé/tanya/hato. hogy az aMbb If!írtok löbb e=er oldolllyi fO(I'6irallel1ger gondos attallu/móllyo=áslI során s=iileltek meg! .. Egy esodti/a/os kés=iilék ejti bál/wlalba 1/I0S/ ti viMgo/. Akik lártók és Jmllollók, csodája/osabbnak momljók A /oddill lámpáj/mól. S=é:.ám osuala \'lIgy a mesék hétmérföldes papucsai. a nibelullgi ellek köd\'ipkája naiv játéks=erek ho==6 képest. és a merész emberi fama=ia is megdöbben teljesítőképessége előtt ... .. Ezekkel a sorokkal kezdi vezércikkét az 1924. május 24-én megJclcnt elsö. nagyközönség számára szerkesztett hazai rádiós lap. a Magya/' Radio Ujsag (MRU: az 1928/1. s=amtól a címlapon is .,magyarosabban": Magyar Radió Újsag). Az I . képe n egy jellegLctes, többször. különböző háttérszinnel nyomtatva megjclcnt borítót latunk 1926ból, a 2. ké p már egy ikezetes betükkel írott címü szamot mutat. (Közbevctőleg megjegyzcm. hogya jclen cikkben szereplő borít6képck nem egyszer kissé csonkák, és geometriailag is néha torzítottnak tŰnnck. Ennek aL az oka. hogy csak körülvagott, bekötött példanyokat allt módomban lefényképezni.) Az eleinte kéthetenként kiadot! .. képes rádió szaklapot" a jogi \"égzctlségü Las=gallller Emó nyugal- mazOIl MA V tanácsos alapította és szerkesztette, akt az idáig két másik. nem műszaki jcllegü saJ!óorgánum szerkesztője is voll. A liraian megénckelt készülék természetesen a rádió volt, amely ebben az időben meglehetösen draga mulatság lehetett! A korábbi években hazai adó még nem l~tezetl. s a kü1róldi adók vételéhez csöves készülékekre volt szükség. A 3500 példányban megjelenö új lap idejében azonban II Magyllr Posta már megkezdte kísérleu adasail és tervezés alatt volt az első hazai adóállomás megépítése is. El lehetett tehát kezdeni a kisérletezést az olcsóbb kristálydetcktoros vcvőkkel. A szakcikkek mellett a lap közölte a hazai és külföldi műsorokat is, továbbá a rádiós művészeti élct escményeiről is tájékoztatta olvasóit. Később Rúdia Ujsag eimmel élt 10vább (3. kép: valószinűleg az 1938. decemberi címlap). Ez a sajtóorgánum 1935-ben a Magyar Rövidhullámú Amatörök Országos Egyesületének lapja volt. a7tan müsorfUzetle alakult. amely 1944-ig működött. amikor is a Sztójay-kormany belügyminis7tériuma, személy szerint vitéz Kolosvúl}"-Borcsa Mihály saJlóbiztos, sok másikkal - például a kövctkező pontban részletezcndő 1. kép 2. kép 3. kép zem meg egy-egy rÖI'id jeje=efben. 60 RT ÉK '20 4. kép RádiO Technikálla! ~ együtt betiltot(Kolosváry-Borcsar6l tudható, hogy egy nyilvános könyvbezllzást is levezényelt. aminek 22 vagonnyi kötet esett áldozatul. Később Németországba menekült, de elfogták, haza toloncolták. A Népbiróság háborus bűnökért kötél általi halálra hé he es 1946 decemberében kivégezték.) A Rádió Újság kiadiisa folytatódott, Magyar Rúdia Újságként, Pelyke Mihály szerkesztésében. de 1944 deccmbere után többé nem jelent meg. (Pctyke a szerzője a Gestapo foglya voltam eimü, 1945-ben kiadot! riportregénynek.) A fenti újságok betiltás előtti idö- m. 5. kép RT ÉK '20 szakáról, azoknak az adott gazdasági környezet kiváltotta átalakulásairól, valamint a magát túlhajszoló. tragikusan korán, sZIvrohamban elhunyt Laszgallner Emő é l etéről és munkásságáTÓl részletes tanulmanyt tett közzé Ró=so, Sál/dor az [Il-ben, harom folytatásban. Laszgallner emlékezetere szívhez szóló, lapkiadó munkásságát és szorgos rádióépÍlő tevékenységét méltató vezércikket hozott le II Rádió Technika az 1937/3. s=úmában. A Wikipédiában IOvábbi érdekességeket olvashatunk róla. például hogy rádiókiállÍlást, rádiómatinekat rendezett, magyarnóta-pályázatokat írt ki és hét ről hétre t:gy-egy új magyar nóta kottáját tette közzé lapjában. A Magyar Rádió Újságnak és utódjának konku rensei is támadtak: az 1226-ban Rádió Amatőr és Crammofon Szemle eimmel indult amatőrszaklap (4. ké p). az 1929-ben indult RádióéleI (némi míiszaki tartalomma l), az 1927-ben indu ló, eleinte ingyenes, Philips K6=lemények (később Rádió Revü). az 1927-ben alapított Rádio Szaklap és az 1933ban indult Amenna (5. kép). Utóbbiról nem sikerült további információkat szereznem. Mivel jelen írásom tényleges indító témájának, a Rádió Technikának közvetlen elözménye a Rádió Amatőr és Grammofon $zemlével induló "Iapkonglomerátum", mindjárt röviden kitérek erre is. Már végeztem volna ennek a rövidke fejezetnek a megirásával, amikor dr. Gschll'indf András c. egyetemi docens ( HA5W H) felhívta a figyelmemet egy, a nemrég binokába került elektronikai szaki ap-példányra, annak is az első szá mára. Ez is 1924-ben s7ületett, a7 első száma december l-jén jelent meg. Számos külső jegyből arra következtettem, hogy az adott példány nem eredeti, hanem fénymáso lat, annak is nagyon hiányos, csak pár. egyoldalasan másolt lapja, tüzökapcsokkal Összefüzve. Szerencse a borító és a belső címoldal szerepelt ezek között. A borítón a következő cím olvasható: Rádió, Rönlgen és Egyéb SlIgár=ások ~ A U/íegye/emi RádióC/llb és a Magyar On'osok Rőntgen­ Egyesülele hivatalos lapja. Ismeretterjesztő folyóira tkénl dekla rálja magát. Megjelenik minden hónap l -jén, az áTa 10 OOO Korona. A belső címlap fej léce tartalmazza az imp- 4·5. " 6. kép resszumol. Eszerint a főszerkesztője Karsa Béla müegyetemi adjunktus. Felelős szerkesztő és kiadó: Mayer Béla. A tartalmáról a néhány meglevő oldal alapján nem alkothattam átfogó képet (azok csak röntgentechnikával foglalkoztak). de érdekes, hogy egy másik cikk címe igy hangzik: A Ahiegyetemi Rádió Club megalakulása. Azaz iti helyesen. kötőjel nélkül irták le a szervezet megnevezése!. .. A me llékelt címlapkép (6. ké p) eredeti példányt, és a www.radiomuseum. hu honlapról származik. Ha más nem is, egy dolog kiderül belő­ le: ez a lap legalább 1927 áprilisáig még prosperált! Sajnos, az. ismerenerjesztő folyó- 7. kép 61 tema/ikajában is sdme azonos vol/ a hll'(/fko;:ott os;:rrák rádiós .~zaklappal. " (Értsd: az osztrák Radio Ama/ell/Tel). Horváth a lap címet kisvártatva kétszer is megv5ttoztaIl3. majd a kiadas joga más kiadóhoz kerUIt. a szerkesztők is cserélödtek. a cím tovabbi módositasokat élt at. Nem is ez az igazi problémám, hanem hogya baritón koronkém más cím szerepel. mint a belső címoldalon! Ezt mar az MRU-nál tapasztalhatIam: a boritón sokáig ,.Radió" olvasható, bár az 1924/7-ik .~=ámlól a belső oldalakon mar "Radió" szerepel. ami csak az 1928/1. szómról kerül ki a cimlapra is. Horváth lapja a Rádió Ama/őr GramlllO/on S:emle cimet kö\etkezetesen csak az /926/10. és a /l. kiadás nál követi. A 3., (/2. hal'ij borítón már a "Magyar Rádió Amatőr" szerepel, és abeliv fejléceibe csak "Rádió Amatör"-t nyomtattak. a belső címlapon ez alatt feltüntettek az "és Grammolon S:emle" címtoldalékot is. Hogy miért írtak két "m"-mel? Akkorihan még el fogadható lehetett így; a jóval korábborl kiadol! Pallos Nagy Lexikona ennek az amúgy is idegen eredetű kifejezésnek ezt a régies formáját szerepelteti. A júl iusi-augus7lusi ÖsSZC\ ont szám még ezt az írásmódot követi. ám a 1927/ 9. belső címlapján már nincs szó grammofonról (a cikkek közötl addig sem találtam ilyen témáju!...). helyene közli velünk. hogy: A Dél-magyorors;:ági Rádió Club hiva/alas lapja. Az 1928/2. ~·=á",­ ról kezdve ez az állandó közle meny további sorral bővUI: "A Magyar RÖI'jdllullómú Amalörbk Egyesülerc" hivatalos lapJa, a 6. s:amtól pedig már ,.A Nyugat-magyarországi Radióegyesiilc/·' hivatalos lapj ává is vált. Az 1927. majusi eimlapot a 7. képen láthatjuk. A hi\atalos lap tÍlulusok maradtak , de az /930/ 1/ . s;:ám/ól újabb címváltozás következen be, Rádió és Fo/ó Amaló,. lett (8. kép), ami belső oldalakon kissé másképpen íródott: Rádió- és fOlóamatŐr. Deeembenöl a bcljo.'ckcn is a boritó írásmódjat kö\·ctik. Végre 1931 jal/IIG/jólól már "A KeIcrmagyarországi Rádiótársasag hiI'alalos lapja" megtisztelö cimet is kivívta. (Némí maliciával kérdezhetnénk: és az északmagyarországiakat miért hanyagolták? Dc szorítkozzunk továbbra is a tényekre.) Az aktuális tényeket pedig az /932/12. s;:am vezércikkében, nagy be- es 8. kép irat további sorsáról semmit sem sikerűlt megtudnom. És ki tudja, hogy ebben a "höskorban" hány kérész életü rádiótechnikai temáju lapocska látott napvilágot. majd szünt meg nyomtalanul? A sokcímü amatörszakJap Horl'arl! Las=!ó főmérnök (hogy hol töltötte be ezt a tisztséget, azt nem sikerült kideritenem) saját kiadásban és saját szerkesztésében indította el az először Rádió Ama/őr és GrammoIolI Szemle címü lapot. Az [Il megállapitja hogy ,.A folyóirat nemcsak cimében, hanem formátumában /6rdeléseben, 9. kép 62 10. kép tükkel szedve olvashatjuk: a nyolcadik évfolyam az ..11: ama/6r. Rádió, Tcchnika, Foró'· címmel fog megjelenni, a szerkeszteshez pedig megnyerték Jor;l:a György. Moll/ar Jal/os és Neko/I/)' Kl/ri kiváló szakirókal. Hozzá teszem : a kiadó ArI'm' Las=ló Icu. 1933 januárja/ól a fenti föcimmcl. .,Rádió Technika Fotó" alcimmel jelenik meg az újság, a belív oldalam csak ,,Az ama/6,.·' szerepel (9. kép). 1934 februárjában ujabb rej télyes címváltozason esik át a lap: a borítón is és a belső címlapon is eimként már csak Rádió Am(lltlr s7erepel (10. kép). mígnem a 3. szamlól belül ,,Ama/ö" RtidiO-Tecltllika-Fo/á·· 11 . ka p RT ÉK '20 rejté lyes életvitelü Nekolny Kurt idő közben "eltúnt", valószinűleg ti tokban külföldre távozott. Róla. és az idöszak sajátos rádiós körülményeiről erdekes dolgok tudhatók mcg a [2l-böJ. Az dődik: szám vezércikke igy kez.. Régi jogon s=óhmk o/l'QSÓ- inkhoz. Uj hasúbokon. IIj kömösben. de IIgy hiss=iik, hogy azokhoz szóhmk, akiknek bizalmáI/öbb min/ egy év/izede siken"lft megs=erezl1iink és meg/artanunk. Mer/ a Rádió Technika mllllkatársai kö=öll olt vallnak azok. akik a technika legfiatalabb haj/ásának életében 02 első pillanat/6/ kezdl'e szakadatlanul reszl veftek. " A vezércikkben Magyar után 1. táblázat. Néhány magyar nyelvLÍ rádiós, villamos és rokon témájú szaklap az új lap felelős szerkesztőjél és kiadóját, Paskay Bemát postafóigazgatót is külön köszöntik a szerkesztök. Ez, a csonka évfolyamokat is beleszámítva összesen 11 évfolyamot megélt sajt60rgánum a kor rádióamatör-újságjaitól elvártnál talán magasabb színvonaion szerkesztődö It , a tematikája igen szerteágazó volt. Olyannyira, hogy bár jóval nagyobb terjedelmet szántam rá, mim a többiekre. a részletezesérc ezen cikk keretében mégsem vállalkozhatom, csupán a fObb témákat és a korszakra jellemző érdekességekel soroihatom fel, többnyire a forrás pontos megnevezése nélkül. (A részletek iránt érdeklődők legjobb, ha a KANYJ-ban [lásd később] böngésznek a lapra vonatkozó 1790 bejegyzés között!) Figyelmet érdemel a szerzögárda: a szerkesztőkön kivül számos, közülük a munkássagáról a szakmai körökben ma is ismert szaktekintély publikait a lapban. sokszor magas színvonalú elméleti cikkeket is. Gyakran olvashatjuk például Magyari Endre különböz9 tárgyú. de mindig nagyon gondosan, korrektül megfogalmazott írásait a távolbahitásról, grafik us számítási módszerekről. antennákról és tápvonalakr61. elméleti témákról; Dallos György és más Tungsram-beli kutatómérnök; Löbl Ferenc. Ránky olvasható. A 4 számtól ke7dődőcn a borítóra is Amatőr Rádió-TechnikaFotó" -t írtak (11 . kép). Az 1934. jú/i/ls-allglls=/lIsi összevont szám címoldalán a "Keletmagyarországi ... " helyett egy újabb szervezet lépett be a sokcimú sajtóterméket hivatalos Iapként maguknak tudók táborába: a és bizony. nagyon sok a kérdőjel (Borbás István gyúj t éséből). A sokcímú lap címváltozatait a 2. táblázat foglalja össze, időrendi sorrendben. Rádió-Technika-Fotó - a Béla, Tomcsányi Béla. Zakar-iás Imre, Ze/erika Lás=f6 (akit egy 2008-ban ..Nyuga/magyarországi RádiollÍ/"saság ". A lap a legutóbbi címet visel te a megszúnéstg, az /935/9.. /0. dupla nagy vi lágválság nálunk hosszan elnyúló időszaka végén - tehát megszűnt. de 1936 februárjában Rádió Technika címmel ismet megjelent, Molnár János és Jov itza György szerkesztésében. A felelős szerkesztője és kiadója Paskay Bernát postaföigazgató. Az impresszumban 1939 novemberétől lIa\"Os Rezsó neve is szerepe l, mint igazgató. A meglehetösen megjelent, róla szóló kötetben ([3J ,.magyar Edison"-kénl aposztrofáltak a szerzők) ma is értékelhető cikkeit. Tennészetesen az o]vasók által beküldött és arra érdemes kézirataiból szerkesztett cikkeket is közzé tettek. Sajnos. nagyon sok esetben a szerző nincs fel tüntetve. még nivós cikkek, sorozatok esetében sem. Van. ak i ál nevel használt, pl. az akkor közis- számig, ez utárl-a magyar rádióamatör szaklapok kiadásának történetében először, 3 hónapig csend honolt... Az I. táblázatban a fentieken kívül is jó néhány, a maga idejeben többe-kevésbé sikeres rád iós, villamos és rokon témájú szak lap címe szerepel. RT ÉK '20 • clső 2. Rádió Technika A Amalőr 63 AkIU lilIs ci ni a BI ~ n Rádió Amalör és Grammofon Szemle M egjelenh ide ie 1926:10. II 1926;12 -1927. "8 Az AnlalŐr Rádió. Technika. Fotó Rádió Alllatilr BelO!: Rádió Amatőr és Grnmmofon Szemle Magyar RádIó Amalor R!\dió és rOlÓ Amatőr M egjegyzés 192719-19»10 1930 ll1932,12 193312 -1934'1 1934.2 1934'3 -193YJ. 10 BelO!: Rádió Amatőr Belu\: Rádió-es FOlóamaTőr BelUl; Az amatőr Szerk: Jovitza. Molmir. Nekolny - BeIQ.]; Amatör RádióTechnika-Fotó 2. táblázat. A .. sokcimú" amat6rszaklap címkronol6giája .. UUlIOUI - 12. kép mert adóamatör Dr. Ileuluide alias dr. Rl/dl/ol' Lás=lo. Néhányan ma mar meg reJthetetlen ne"rö.. iditést kének a cikkcik \-egere. Az utolsóként megjelent 1944:5-0s szam Jellegzetes "tepett S7élü" aláteritéses boritóját mutatja a 12. kCp. A kÖletkezők be n a lap főbb tartalmi clenuését adjuk. TöbbnYIre nem S7Ó szerint idézem a cikkek címét (sem a Rádió Technika esetében. sem majd a többi lapnal). MÚS<lMM5 készUlékek es tapeI/atasuk Az tenneszetes. hogya lap ciméDóI következöcn rengeteg a szó szerinti rádiótech nikai téma: a legkUlönbölöbb detektoros vevö. visszacsatolt lludion, reflcxve .. ö. szupreg. s7upervevő számtalan változatát h07lák 81 elek soran. otthoni. hordozható (korrerrádió) és autórádió valtozatban IS. \Ileg zsebrádiót is közöltek. Zer;,,\'Cin' EI/dre jó"oltaból (/943. /)! Több konstrukció láthatóan reklam jelleggel kerűlt be: a szerzője - III bIzony nem hionyzolt a neve! - gyártotta es rorgalmazt3 a részegységeit, árusitotta a7 alkatrésleil. Ilyen szeT7ö volt például Vönh Rezsö okI. gép~\szmérnök; a kávéházi pincerböl rádiószakértö\"é és kereskedö\"e avanzsált ..szamaras·· Horn)'ák S=i/w's=ter vagy pl. Honúth J.m-án gépészmémök .. agy Kiu TiHIdar. Persze nem minden rádió- és alkatrészkereskedő publikált. de az idő mulásával egyre löbbOknek a hIrdetései bukkannak fel a Rádió Technika hasnbJain. 64 A .. idék rádi6ellátasa.nak problémája. ko l önősen a háborus időkben gyakran visszatérő témát adott. mnr a lapc!ődök Sl:ámnra IS . A falvak nagy része nem volt meg villamosítva. a telcpes vevők áramellátása. föleg 8Z anódtelepek mlal!. rendkivOI költséges voll. Az olvasókat IS relkérték. hogy ja\asoljanak megoldásokat. A legkOlönbözöbb. sokszor extrémnek tünő ötletek születtek. a házi anódtelep-keszítés. a házi szélerőmü (több konstrukció is \olt, a7 egyikhez házi készitésu generntort is leIrtak. egy másik szerző cikksorozat keretében a turbinalapatok aerodinamlk:ijára is kitért) és az egész ralut ellátó hőlégmotor (lényegében Sl1rling-mOlor) még a szelidebbek kÖ7e tartozik. Utóbbit kí is állították a rdtalOlók az eg)lk B'IV-n. a további sorsát nem Ismerem. Ám a beérkező jal8slalo).; között kézzel. súlyrnotorral vag)' lo\"as járgannyal hajtott áramrejlesztö is szerepelt! Érdekes. hogya szobakerékpárhoz hasonló. pedálokkal közvetve generátort hajtó kés7..segröl nem 01\ astam. holott a honvédségnélIlyen is volt rendszeresÍlve! Jelzem. a kézzel hajtott áramrejlesztő ma már nem is annyira őrOlt ötlet. mint amilyennek akkor a szerkesztők szemében túnhelett. Egy modem. a korabelieknél lényegesen kisebb rogyasztású táskar.idi6ban meg i~ valósitható. ha a dinamó (vagy generátor. egyemrányítás után) a beépílen akkumulátort tölti. Ilyet gyártottak IS: 07 ELEKTROncl 200518. s:!(Ímáb(llf hirt adnak egy "kurblis" Grundig 7sebrádióról, a Rtidiótechmka 2008"4 s:ómaban pedig egy .. kurblis" laptopról Arról se fcledkezzünk meg. hogya II. lilágháború idején már ismert .. olt az a zseblámpa. amibe ké7i müködlctesu gcneratort epítettek be. EL is visszatért. persze most már LED-es rormaban. Ma inkább anapelemet prererálják. akár mint szükség-áramforrást. de Cl sem llJ" a Rúdiú Technika 1942/4. é.f 5. fzcimúl>oll LlÍ.f:lo Tilwmer megpendít i a temát. pcrs7e még a s7elén rcnyelcmeket hoz\ a szó ba. Ilasonlóan "soha le nem ragható csontnak"lunik a mai olvasónak a neprádiók (olcsó audionok. kisszupcrekl gyímásának ügye. E témákban \C7ercikk is szIlIetetI. A rádiók üzcmeltcteteséhez is kapcsolódik al anódpótlók (csövesek. vibrátorosak, szelcnese).;), tápreszOItség-stabilizatorok témakörc. A gyári müsorvevökkel kapcsolatos . .. A Jö\-fi s:e:!OIf rtidujMf:!/i1éke," rendS7eresen Jelenlke7ett, élente mutalla be a jelentős magyarországi üzemek ÚJ gyártmanyait rot6kkal iIIusztráh a. Flkepes7tö. szerény megítélésem szennt eltúlzoll lipusválaszlt~kkal találkozhatunk. Különösen megdöbbentő hogy ez a háborus években sem látszik csökkenni: például csak 87 ORIO!'>l 1941. évi kinálatáb3n 21 tipust számoltam össze. Ne reledJük: Magyarország ebben az évben lépel! be a háboru ba' RádiÓSZ9IViz, zavara/har/tas. vev6antennak A korszak rádiózásanak neuralgikus pontja a rádiószerviz (akkori s76használatlal ..szervisz"). Rends7ercs polémia folyt arról, hogy ki nlllalhnt hivatalosan ilyet. azaz ki lehet "rádióiparos". "rád16kisiparos"? Annak idején. amig e7t a dolgot tönenyileg nem rendeltek. é~ meg nem indul! a szervi7~7akcmber-képzés (am Illek IIZSgáirál rendszeresen beszámolt a lap), nem csak a \illanyszerelők. de az optikusok l~ Jogosultak .. oltak a rádiója..itasra! Ennek (Cm'ében tán érthető. hogy egyes rádiótechnikai úJságok RT ÉK '20 szerkesztői affinitáSI éreztek a foto- es filmtechnikához is .. Természetesen a .Rádió Technikának szervizrovata is 'iolt. és az olvasó).:. által bekilldött érdekesebb szerviz:eseteket is közzé tenék, sőt díjazták is. A ravaszabb hibákat a fejtörö rovatban ismertettek, aj6 megoldásokat szintén díjaztá.k. Molnár módszeres hibakeresésre alapozott szerviz-sorozata a "Rádiószervü;;" a 2+ l-esektöl a szupervevökig tárgyalta a hibakcreses és -javítás fogásait. A rádiózavarok lelkutatása, semlegesítése komoly problémát jelentett és bizony jelent sokszor ma is. Ebben a témában is színvonalas, sok elméleti es gyakorlati ismeretet felvonultató cikksorozat látott napvilágot, Ránky Béla tollából. Ehhez kapcsolódóan többször értekeztek a központi antennakról. Terel adtak az érintésvédelmi, villámvédelmi témáknllk is. A rádióhallgatók igényeit elégitették ki a killfóldi adóállorná."ok frekvenciatáblázatai, a hazai adókkal kapcsolatos újdonságok. a műsor­ sugárzással és -vétellel. vevőantell­ Ilákklll kapcsolatos ismeretterjesztő cikkek. Szakkifejezések magyarítása Tulajdonképpen ma is aktuális volna a külföldi elektronikai. rádió- és híradastechnikai szakkifejezések magyaritása. Akkor is az voll: közölték a kritikus szavak listáját, és az olvasókat kénék fel aszerintUk legmegfelelöbb magyar kifcjezcsek megalkotására. Beérkezek javaslatok, de egyik szörnyübbnek tűnt nekem. mint a másik. Mosl hirtelen a Philips magyar képviselete által javasolt ,.látórádió" jut eszembe. Az ezzel foglalkozó cikkek ben próbálták is a továbbiakban következetesen használni. de mara maradt a televízió. vagy röviden tévé. És többnyire valtozatlanul él a többi kifogásolt szakszó is. A legutóbbi idókbcn többen próbálkoztak - szerkesztőségünk is - például a "drótposla", .,villámposta·· szó bevezetésével. Ám az "e-maiI" makacsul tanja magat. úgy látszik, hogy nincs értelme kllzdeni ellene. Nem vagyok nyelvész, lehet, hogy ök nem is értenek velem ebben egyet. dc ugy gondolom, hogy ha egy-egy ilyen SZÓI. kifejezést a magyar mondatszerkesztés szabályai szerint, magyar toldalékolással helyezllnk el a mondatainkban, akkor előbb-utóbb az magyar szóva valik. RTÉK '20 Esetenként a korabeli terminológia megtévesztónek is tünhet a mai olvasó számára. Mire gondolunk ma, ha azt halljuk, olvassuk, hogy ,.hangdoboz"? Nyilván egy olyan, akusztikai lag méretezett ládára, amibe egy vagy több hangsugárzót szereltek be. Hát akkor nem ezt jelentette. hanem a lemezjátszó hangszedöjél! Hangrögzités És ha már iutartunk: a lemezjátszó slágertérnának szamított. A lap rá próbálta beszélni az olvasókat a házi lemezvágásra, mert alacsonynak ítélték meg a nálunk ezzel foglalkozók számát. Az ehhez szilkséges készülékeknek nemcsak a mechanikájának. erósító* rendszerének otthoni megépítését, a hordozónak alkalmas anyagokat (például a preferált röntgenfilmet) részletezték, de még a különféle hangszedők, elektrodinamiJ...-us lemezvágófejek, azaz hangdobozok házi elkészítését is! Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy dinamikus és kondcnzátormikrofon, szalagmikrofon, dinamikus hangszóró, kristályhal1gató készítéséről is cikkeztek. De meg a piezoelektromos Seignette-só kristály otthoni növesztesére is adt.uk recepteket! A háborús körülmények generálta akut alkatrészhiány szellemes ötletek garmadáját hozta felszínre más téren is. AL.tán jött a magnetofon, főleg az amugy nagy ~;z;írnban bt:SLt:rkt:sLlt::It külföldi hírekben, de huzalos magnetofon házi készitéséről is jelent meg cikk. a fejek legyártását is beleértve. Munkaeszközök, fogások, általános elektronika Többen feltalálták a ,.tökéletes forrasztópákát"' és példáulleírták a pisztolypákát is, bár még nem igy nevezlék. Ezcn kívül rengeteg munkafogást, amatőr alkatrészkonslrukciót, elektroncsövek javítását. helyeltesitését taglaló cikk közül válogathatunk. Az egyik slágertéma volt a Mirákulum nevü kapacitív közeledéskapcsoló. Az újdonsag erejével hatott, hiszen a rádiócsövet nem rádióhoz, hanem egy idegen szakterület számara vették igénybe, amit ma szenzortechnikának nevezünk. Anno ez szokatlan volt, de a csövek más icinyú alkalmazásáról is egyre többet cikkeztek. például a Mirákulumhoz később több kiegészitő szilletett. A primitív elektronikus hangszerek és az .,éterhangszer" is a killönlegességek kategóriájába tartozott. Weinsrock Ferenc "Bravúrkapcsolások" rovata sok, akkoriban sokatlan, szellemes áramkört ismertet, külföldi források alapján. E kapcsolások jó része az ipari elektronika témakörébe tartozik. (Megjegyzem, hogy szívesen hitnék ilyen szellemcsen egy~ szerü kapcsolástechnikai ötleteket a mai szakirodalomban is, dc hát úgy lálS7ik, 117 egyre bonyolultllhhá váló, rohamlétckkel digitalizálódó elektronika már egyáltalán nem támogatja ezt a müfajt! Kit érdekelnek az egy* sze rű kapcsolások akkor, amikor már néhány ezer forintért beszerezhető szupercsipen milliárdnyi tranzisztort integráltak. És 8Z ezekben futó szoftver sokszor ugyanolyan zseniális, mint az elektronika ... ) Vegyes, közérdeklődésre számot tartó, ma is keresett téma volt például a fémkereső. az időzítő készülék: ezekből több félét is lehoztak. A gáztöltésü, triggerelhetö csövet, a tiratront kiváltképpen az impulzuslechnika számára fejlesztették ki. Több kapcsolás jelent meg a lapban ezzel az eszközzel. Különleges eszköznek számítottak a varázsszemek és egyéb hangolásjelző csövek, a katódsugárcsövek, de még a ködfénylámpák is, hiszen utóbbiakkal feszültségstabilizátort. relaxációs QSLcil1átort lehetett építeni. A kat6dsugárcsövet több szerző is bemutatja. és pl. ,I"fagyari Béla nagyon egyszeru, LÍratronos ffirészgenerátorú oszcillográf (os7cilloszkóp) építési leírását közli, 3 cm képátméröjű(!) katódsugárcsövel. Olvashatunk amatörszkóphoz alkalmas háromcsatornás ele~tronkapcsoló-építésröl is. A katódsugárcsővel kapcsolatban meg kell emliteni a számos, távolba llilással foglalkozó írást is. bár a mecha+ nikus képbontású rendszerek (Mihály, Nipkov, Okolicsanyi, Weiler) is szóba kerülnek, a Kerr-cellával együtt. Az impulzustechnika területére végre beszivárogtak az elektroncsövek. végre megtörténik a kénriódás bistabil és astabil multivibrátor rövid bemutatása is. És persze röviden szóba kerU l a számítógép. Tanfolyam jellegű sorozatok, kezd6knek; méréstechnika A kezdőkről sem feledkeznek meg a szerkes7lök. Több, időnként parhuza- 65 mosan futó sorozatot indítanak az elektrotechnika alapelveiről, ill. kifejezetten a rádiótechnikáról. litóbbi már a jövendö adóamatórökhöz szól. mert az utolsó közleményei ben egyszerubb-bonyolultabb rövidhullámú adók egyszerusített elméletére, megépítésének reszletclre is kitér. NéhánysLor érdekes demonstrációs eszközöket is bemutatnak. pl. olyanokat, amelyeket videiu tanarok fejlesztettek ki, és a középiskolai oktatáshoz használtak fcl. Kiemelkedik ezek közül László Tihamér fizikatanar több folytatason keresztOl ívelö klsérletsorozala, amelyhez URI I sávban dolgozó rendszert fejlesztette ki, és végsö soron Henz kisérleteihcz hasonló demonstrációkat mutat be a segítségével. részletes magyarazatokkal kisérve, fotókkal illusztrálva. Természetesen t;jg teret kap a méréstechnIka. ezen belül a mérési alapelvek, egyszeriibb és bonyolultabb hidegmüszerek, egyszerü csövoltmérök, méröhidak. különböző HF es RF generátorok, GDO-k (nem igy nevezték), elektroncső-mérők és teszterek, valamint méresclmélctl cikkek, pL moduláci6mérés és hasonlók, Amit akkoriban a haditechmka rád i6techm kajaról elektron ikájár61. tudni leheteu. azt kis hirck, ismeretterjesztő cikkek keretében próbálták közLé tenm. Többször is szó volt a radarról, a rádióna\ Igaclóról. sot. röviden kitértek a rakétafegyver irányltására És persze sok ismeretterjesztő cikket találunk az orvosi diagnosztika és a gyógyltás korszeTÜ módszereiről (pl. EEG. EKG. RI! terápia; utóbbihoz kapcsolási rajzok is tartoznak). A/ 1943/8-0.1' ,,:lÍmhtm egy érdekes sorozat indul. ..Élelrlllik6désünk eleIaromos .~u·lIImer· címmel. Egy másik sorozatban szó eSIk a "tbldsuga,rzasról", a varózsvesszőről is, több folytatásban. Zelenka Lászl6 egy akkonban kOlönleges témáról értekezik két részben: a geodéziai kutatásnak a var.1zsvesszőtöl killönbölö, szeizmikus módszeréröl. vázlatosan bemutat\ia az induktív és akapaeitiv geofont. Mar akkor is voltak rendszeres szakkönY\iajdnlók (K6n.n'szemle). kOIföldi rádiókiállításokról és egyéb. a temtiba vágó rendezvényekről szóló híradások; techníkatörténeti cikkek és például a rádió bölCSŐJe körCII ténykedő tudósokról. feltalálókról röviden megemlékező írások. 66 Adóamatórökhöz szóló cikkek Nem szabad megfeledkeznilnk 0.7 adóamatóröknek szóló témákról sem. Keldóknek szóló morzegyakorlók. a morzetanulás/gyakorlás módszerei. egyszerubb és bonyolultabb SJÍv\e\iők épitése. antennák fajtái. telepitése stb. Amikor éppen nem \iolt betiltva Magyarországon a forgalmazás. nyil"ánossagra hozták 37 engedélycs adóamatőrök lisuiját. a hivóJelilkkel egyOlI. A legkOlönbözőbb szabadonfutó, majd kristályoszcillátorokat (kOiönösen kedvelt \-olt al ECO). freheneiatöbbszörözö fokozatokat. modulátorokat. adóvégfokokat. antennaillesztőket. adóantennákat ismertellek, főleg RH-ra (akkor még a CW-n klvul csak AM üzemmódra). Néha előfor­ dultak URH áramkörök is, pl. Lechervezetékes OSZCillátor. vevőke"erő RHra, irányított antennll stb. A szuperkészülékekre különös hangsúlyt feklcuek: részletesen foglalkoztak a helyi oszcillátorokkal, a ke\erőkkel, hangolt körökkel és 1I.20k clemei,el, a moduldtor- és az oszcil1ótorkör hárompontos cgyOtlfutásával. Szóba került a szelektivitás kérdése. a kétszeres transzponálás. a közepfrekvencia és a KF-erÖsitö. a demodulator.1I.2 AGe. a szclekti\ HF fokozat stb. Ezeket az ismereteket a müsorve"ök építői is kamatoztathatuH•. Néhány rádióamatör szerJ:o a ne'aláírás helyett többnyire a hi\ióJelét hasznaita (pl. a HAF8C hívójel Kiss Lajost, az oszci11átorok egyik Slakértöjét rejti). Szintén föleg a rádióalllatőröket érdekelték a magaslégkör fizikáját kellő részletességgel tárgyaló hosslabb sorozatok. melyek s/enőJc előbb Las/ló Tihamér, majd az újkori Rádióteehnikában is ugyanezen témakörben publikáló Flórian Endre. A rövidhullámu amatőrök érdek· lödésére tarthatott számot a "Rövidhullámú éterriport" (olyasmi. mint a mostani OX-hírek), a hullámterJedéssei kapcsolatos írások viszonl al RH étenadászokat is érdekelhették, hiszen akkoriban p komolyabb musorvevők már alkalmasak voltak a rövidhullám "ételére, gyakran több nyujtott savval könnyil\e meg· az állomásra hangolás\. kl matematikat" oktató CIkksorozat, az /938/7- 8. dupla szamban induló .'s:cimoljunk"! BármeJymüszakl szaktcrülettel komolyabban foglalkozó ember nem lehet meg matematikai ismeretck nélkOI. Ezzel kapcsolatban akkor is hiányosságok ,oltak tapasztalhatót.., ezért vágott bele a szerkesztőség ebbe a nem mindennapI vállalkozásba. A 46 reszes (!) sorozat meglehetösen egyszenien - talán az "igazi" matematikusok slcrint nem is mindig a legkorrektebb magyavezet rázatokkaI. bizonyitásokkal el az egyszeru összeadástól a hiperbolikus fLlggvényekig. MlIld"égig Ichetöség szerint konkrét aramköri példákon (eJektroncsöveken, Rel vegyes hálózatokon. rezgőkörökön stb.) Illusztrálva az éppen tárgyalt matematikai fogalmak, módszerek használatát. A következökröl esik szó: alapműveletek prioritása, hatványozás. fLlggvények. grafikonok diagramok. nomogramok, a Thomson-képlet levezetése, a logaritmus fogalma és alkalmazása és a logarléc, egyenletek, szögfüggvények. Fouriersorok, Pilhagoras-tétel és a koordinatarendszerek. veklOrok, fázisszög, a .i' bevezetése. komplex számsík, a komplex számokkal végezhetö mü\eletek, komplex ellenállás (impedancia). grafikus müveletek, iranytangens, differenciálhányados, többs7ön deriválás. határérték. hatvanyfUggvényet.. és egyéb ftigg\'ények deriváhisa. az ,.e" és a termés7etes logantmus. az integrálás, mtnt a deriválás tnverz művelete (a gömb térfogatának leve7t!tésével és számos gyakorló példávHI). faktoriális, Taylor-sorok, a szögftlggvények cs az exponenciáhs fUggvények közötti kapcsolat. Az egyik részben részletesen elemZI a Wien-Robinson hidat. algebrai és grafikus módszerekkel is. A sorozat 11.2 induláskor beigér1 differenciálegyenletekig. sajnos. már nem jutott el. Folytatásai közol csak kettő alatt szerepel szerzöként Bokor Lás;:16 neH', a többi nincs aláina. de az egé!>zre jellemző egységes írói stílus es szemlélet okan feltetelezem. hogya teljes sorozatot neki köslönhctJOk Végső soron matematikai lemát taglal a .'s:amílasok logorléccef' is. Veg~es temak, feJtorók Múslaki matematika Kuriózumnak számit az ilyen jel1egű lapokban a klfeJezcltem "l1lűsza- Úgy látszik, hogy lIlár akkor kevésnek tartanák al újonnan benyújtott szabadalmi kereimeket. mert az /938/3. RT ÉK '20 s=amblln negyrészes sorozat indul Jovit7.3 György tollából, ,.,Hogyan kell szabada/mal bejelemeni?" eimmel. A sorozatban konkrét példán keresztül részletezi a teendőket. A korszeru rádióalkatreszek bemu· tatása sem maradhatott el. akár hazai. akár külföldi termékekről lett legyen szó: erre volt hivatott a fényképe kkel illusztrált ,.Mi újsag a piacon" rovat. A legtöbb szerkesztőség törekszik az olvasóival való kapcsolattartásra. A Rádió Technikában erre szolgált a "Miért?" (Válaszok olvasók szakmai kérdéseire), és a ,,szerkesztői üzenetek". A legtöbb mai folyóirat. napilap ezt természelCsen az interneten keresz.tOl oldja meg. Mai szóhasználattal apróhirdctéseket tartalmazolt az "Egymas köziiU", szerény terjedelmű rovat. Kiemelendö a lap érdekes ismeretek megszerzésére is alkalmas, sokszor olvasmányos szto.rikba burkolt kérdésekkel operáló rendszeres rovata, a ..Kérdéseink" eimmel futot! fejtörő. A helyes válas?1 adók között tárgyjutalmakat (rádióalkatrészeket) sorsoltak ki. Ezen belül I 937-ben Aranyérmes· Mesterversellyt is indítonak. a nyertesek arcképét, rövid életrajzát közzé tették. Úgynevezett Mozaik I'erseny is szerepelt a rovatban. Kiírták a többfordulós Laszgallner Ernö-emlékversenyt is. Az elnyert pontok minden versenyzönél 1 évig halmozódnak: olyasm i ez, mint később a Rddl6technika Létraversenye. A kérdéseket sokszor rövid tör· ténetkék keretében tálallák: a komoly szakmai tapasztalatlal fel venezett Helerodyn lÍr kapásból megoldja a hozza forduló ismerősei ravasz problémáit, de nem árulja el nekünk hogy mit, s hogyan, mig a szakmailag nem túlságosan képzelt Nemtom Pali, kisérletezései közben furcsa. általa értelmezhetetlen jelenségeket tapasztal. nem várt eredményeket kap. Mindkét esetben az olvasókhoz fordulnak. hogy oldják meg a rejtélyt. ill. irják meg a javítás módját. Egészen különleges versenyt ínak ki a rovat keretében a 39//. számban. Ez egy folytatásos történet, ami három. nemrég érettségizett fiatalemberről szól, akik tiajótörést szenvednek egy lakatlan szigeten. Úgy döntenek, hogy rádióadót készítenek szinte a semmiből. hogy vészjelzéseket tudjanak le8dni. Elsö dolguk a helymeghatározás, amihez egy müködésképtelen zsebórájuk van csupán. RT ÉK '20 ROVU HULLAMÚ SZEMLE - •• -+ s~. m:-• • ~ • o • . ~-=- t\n~ ,ft.ft-.~\ 13. kép A továbbiakat hónapról hónapra az olvasók ötletei alapjan kellett volna megirni. A feltételek: annyit építsünk csak egy hónapban, amennyi emberi· leg lehetséges, csak olyan ismeretekre tamaszkodjunk , amivel a téma iránt érdeklődö. középiskolát végzet! fiatal+ emberek rendelkezhetnek, csak olyan anyagokat vehetünk számba, amelyek a szigeten nagy valószínűséggel megtalálhatók, ill. olyan technológiákat vethetUnk be, amelyek az adott körülmények közölt elképzelhetők. Számomra úgy tűnik, hogy nem érkezhetett be túlságosan sok használható javaslat. [gy a sztorit, az ötleteket hónapról hónapra bizony főleg a szerkesztőknek kellet! kiagyal niuk. Ök is derekasan helytálltak: vé· gül az igen sajátos konslTukciójú és anyagösszeállitású, dör.lselektromos géppel táplált szikraad6 működött, és az /940/2. számból örömmel értesülhettünk a vállalkozás sikeréről: a fiúkat Byrd kapitány hajójára vették. Azért néhányan kUldtek be használható ötleteket, men következö szám· ban a 8 díjazott n~vt: szt:rt:p~L A szt:rkesztő így fogalmaz: ,,AzérI kaptunk egy pár kicsil!alló gondolatot, gondosali elkészíTett rés=letmegoldósokat, tervezeteke/; ezekbell tényleges érték fekszik." 3. Rövidhullámú szemle A megcélzon oJvasótábor: kifejezenen rövidhullámú ad6engedéJJyel rendelkező rádióamatőrök. A Magyar Rövidhullámú Amatőrök Országos Egyesü- letének lapja. az impresszuma szerim is rövidhullámú adó- és vevőtechnikával foglalkoz6 szaklap. Felelős szerkesztő­ je Fehér Gyula (HAIG). Az 1938. évfolyam I. számának (13. kép) általa in beköszöntőjéböl kiderül. hogy az RH amatőrlap az ö kezdeményezésére szuletett meg. Az első, 1937. juniusi szám vitéz Hollós Lajosnak. a MRAOE elnökének beköszőntőjéveJ indít? A műszaki tartalom megfelel az akkoriban szokásosnak, persze kifejezenen RH készülékekre "kihegyezve" (kulö nböző adók. vevők kapcsolási rajza és építési leírása, mérőműsze­ rek, szignálgenerálor. oszcilloszkóp készítése. a Vibroplex gyorsbillentyű működése és méretezett összeállítási rajza, Philips elektroncső·adattáblázat. Telefunken higanygőz-egyenirányí­ tók adattábhizata.) Egyszer azén az URH-tanomilllyra is kitekintést nyerUnk: egyszeru, 200 MHz-en uzemelő, 15,2 W kimenöteljesitményt produkáló, Lecher-vezetékes ellenütemű adófokozatot mutat be Bibó Dénes (HA4A). A vevőt is bcígérte a cikk, de soha sem tették közzé. Erdekes a tennokeresztek házi készítését és alkalmazását taglaló cikk, Fehér Gyula tollából. A sorok közül kiolvasható. hogy a korszak rádióamatőrje viszonylag kevés gondot fordított a vevökész{l· Jéke minőségére, az energiáit inkább az adókészüléke fejlesztésébe fektette! (Tény, hogy akkortájt nemigen voltak Z$uroltak a radióamatör sávok. és emian sokáig megtelte csupán egy l-V-I-es vevő is.) Elméleti műszaki témák: kezdők­ nek szóló elektrotechnikai alaptanfolyam (sorozat), magasabb színvonalú elméleti cikkek (csővekről, méréstechnikáról, szupervevő k egyes fokozatainak működéséről, HF erósÍlés+ röl, rezgökörökröl. csatolt körökről, moduláeióról. antennákról, tápveze· tékekröl, hullámterjedésről, árnyékolásrói, billentyűzésröl, kvarcról és kristályoszcill átorról). Előfordulnak ismeretterjesztő írasok is, pl. A rŐl'idllUlIámok a biológiában és a gyÓgyíujsbon. Szerzője Dr. R6sa Lás::/ó fOorvos. Ez egyike azon ritka írásoknak, amelyeknél a szerző nevét is feltüntetik. Sokszor csak amatőr hívójel szerepel a cikk aláírásában. (A sze rzőjük az 1938. évf. 71. oldalán található hívójel·táblázatból azért azonosítható.) Az 1937. augusztusi szám természetesen megemlékezik Marconi haláláról. Elhunyt amatörtórsakról szóló 67 gyászkerctcs megemlékezésekct is találunk a hasábokon. A lap természeténél rog"a megtal;ilhatók benne a "mozgalmi" ci He k: rádióklubok. amatórállomások, amatórlaboratóriumok bemutauísa, versenyek énékelése, tudósítás közgyülésekröl, riponok, hivatalos kö;demények stb. Egyéb szokásos rudióamatőr tudniva lók is slerepeinek a hasábokon: pl. nemzetközi hív6Jclek táblázata. a morzetanulás módszertana, RST-skala, Q-kódex. rorgalml rövidítések, amatőrsávok rrekveneia-, hullámhossz-tanománya. WAC Diplomák jegyzéke. a OX Century Club ta&lainak hívójel-listáJ3. a magyar kristályvezérelt amatőradók listája. A/. AII/atőr adok. mmr bro<.ldcust zlI\!arfomhok (1937. júl.) cikk beve7etöjében olvashatjuk, hogya Postaigazgatóság ki\'ételescn engedélyezte az amatöradók üzembe helyezését. Budapest adásideje alau IS. nehány, régi. mÜS7..akilag relkészült amatömek, Főleg a borítókon. de kisebb terjedelemben a belivcken is szerepelnek a szokásos. a többi rádiótechnikai lapból mar ismerős hirdetések. A7 olvasókkal való kapesolaullnás róruma a Szerkeszlöi üzenelek roval. Fejtörő. rejtvény nincs. viszont ncm hiányzik az apróh lrdetés-Jellegü fO· vat. FIGYELEM.- csere-bere,' címmel. (lga7. igen ritkan szerepeL) Az 1938. }llnlllsiJjúliusi. vélhe lő­ en utols6 szám 100. olda/ali egy ridióamatőröknek cimzetl kérdöivet találunk, amit kitöltés és aláírás után mindenki a SAJÁT ÉRDEKÉBEN, SÜRGÖSEN sziveskedjen bekOIdenI B MI{AOE titkárságanak! Ugyancbben B s7.amban különböző retorLi6kat helye7nek kilátásba az ..igen nagy számú" tagdijhátralékosoknak (pl. ncm kaphat QSL lapot. sőt, a lap következö számát sem kaphatja meg.)Az3 gyanum, hogy 3Zt már senki nem kaphatta meg.. Az utol.~o fii=el 98. o/doMn találtam czt a humoros relhívást: "HA 31 kéri a=t az adOállomast, <.Iki hiwíjeléw/ do/go:ik, hogy a dé/amenk(ú kominellsse/ siirgösell cs/nálJa meg végn:> a QSO-ját, mert a If( A. C. c/ip/omaho= mlÍr csupan e= a kantinell!> hianyz/k, a I6bbi út I'ilágres=nJl már a QSL-/apok ,.~ bt'fU/ottok. Lengyel OM pedig mJ/1uír mtLwtlik es=tendeje elfilg/altsaga miatt. nem er rti az adOjál összeállitani . .. A Rövidhullámú Szemle cimu lap mindösszesen 10 filzetét 3 KANYI számára feldolgoztam, amiböl87 adatrekord születctt. 68 ......... ". ., ....... , ..... " . ... .... ....... . . . . . . " • • ,o. .... . .. ........ ,. . ........... , •• u •• ••• u . . ' ' , •••••••• , •• ,., • • • .... , ",. ' I • . • '~ 14. kép 4. Villám A Radió Technikát is 1944 májusában tiltotta be a saJtóbil.tos. de mar márciusban mC&lclcnt a Fillám Cimü, késöbb elöSlcretettcl ..fasiszta rádiótcchnikll"-ként apos1trofáh sajt60rgánum. A szerkesztését az akkor közismert rádiókereskedő és szakiró. Hon'alh Isti 'UlI vállalta. aki a kiadásért is relelős volt, A lap II címlapján ..A hirac/6 le~'emék é.\ II M R.A,Q E. himta/os lapja" gyanánt deklarálja magát, és havi két alkalommal tönénö megjelenést igér. Igy is történt. ám a sorrendben 14. száma 1944. október l-jen utolsóként IAtott napvilágot. A Villám a maga idejében nem került kcreskedelnll rorgalomba. nem is volt előfizcthctő, csak a MRAOE tagok. katonai alakulatok. levente hiradócsoponok kapták meg. díjmentesen. A puritán címlapokon nincs is \'ételár rehüntet ... e ( 14. kép). Már az első szám tanalomJegyzékéből és ... ezéreikkéböl a tana lomjegyzékben két magas rangú katonatiszt neve is olvasható, a vezércikket az egyikük ina - nyilvánvaló, hogya Villámnak erős kötődése volt ahhoz a Ilonvédelmi Minisztériumhoz, amelyiknek vélhetöcn döntő szerep jutott pl. a RádIó Technika belIItásában. Idézünk az első. ülram/o cimú .. ezércikkböl' "Ellell.l=o/ga/Ulriu m!!kül kapja mmden hirac/olel'enle - de mégsem ajimdék. A mw sorsdöntó idök komoly I{jú.wigimak ke=ebe s=anluk az::a/ II köte/eteI/seggel. hogy szol- galja meg cct. A I/em=et /e1ekben. lUdtíshan ga::dllg, gmkor/ati/ag kép=etr e.f feladmokat bátran \'(i/lalu új magyar lec'hnikusllem=edékel kér érte cserébe, .. Álljon itt a lappal kapcsolatos néhány érdekesség, A Rádio Technika 1944/4 sZlÍmlÍnak 89. o/da/an egy kIS hir köszönti a nemrég meg[elent uJ folyóiratot: "RegóflI hiánv::olI ti kmo110/ hiradákikép=e.sl szo/galó fohvir(/I E=en a hiál/mn .~egÍleu moSI a 1I0n\>éde/mi .""I11.~zlérium, am/kor líflúm eimen kéthetenke/ll megje/enö lapol mditott . ... Órömmel iic/vö=ölj"iik cc lij la[>Ol mi /.1, b elY'Jményes munkál ki\'tinI/nk neki, hogy minel sz(He,~ehb körben /IIc/ia II radiokullúral az öswla;on elindítani. ,. Persze lehet. hogya kötele7ö udvariasstigtól indíttatva irootak a rentlek. mil scm seJt\e arról, ami kis"ánatva a Rádi6 Techniká.ra is várt A háboru után reléledő Rádió Technika .. '-''.ira elindu/wnk"c .. egl!szen mas hang ... ételü vezércikkéböl idézünk: "HeIrelliink megalapilouuk a "Villám" c. láko/manYI (akadt hoz=a "s:erkesztő iS "). Láttuk. hog)" hom viI/ék az ors::ugol, "(Molnár János). A laJl /94R/5. s;:amában rUgtak meg cgyet a mcgszünt Villám ba, pontosabban a fószerkesztöjébe, Egy rövidke irá~ olvasói levél rormáJiiban. H Be/a R aláiní.ssal relrója Homitll Istvánnak például a remek életkörülmenyeit, gestapos ismeretségi körét. A tarta/omról, röviden Vegiglanulmányozva a Villám vezércikkeit és mozgalmi cikkeit. nem tü· nik olyan igaZI. " ... éressz:íjú fasiszta" lapnak. amilyennek többen igyekcztek később beállítani, bár kétség ki"UI inott clöfordult benne néhány. az ideol6giától mdíuatva rogant. nyilván kötelezö jellegü mondat Az Ifju3ágnak I!S a szakoktatóknak szóló. zömmel rádiMorgalmi és elektrotechnikai alapismereteken (utóbbi számára Jelentös terjedeImet biztosítottak. didaktiku~ ..leventemunkák" keretében bemuta· tott kisérick Icfnisaival is). egyszeru. könnyen megépílhelő készülékeket kÖ7öltek Voltak IsmeretterJesztö cikkek. hullámtcrJedésröl szóló rövid irások. roglalkoztak az URH-techniká· val. Ezzel kapcsolatos gyakorialI Cikk is \!oelt: többek közölt leközöhek egy 75 cm-es Leeher-körös \'e ... öt, majd egy adót E IC makkcsövel. Egy magasabb színvonalu készüléktervezési sorozatot is köz7é tcttek. RT ÉK '20 melynek szerzője Flórián Endre volt, aki publikált többek között a Rádió Technikában, a Rádióvilágban, kesőbb a Rádiótcchnikában. a Rádiótechnika Évk"nyveiben és az ~zer­ mesterben is. A nem luiságosan széles szerzői palettán megtaláljuk S=rrókay Kálmáll nevél. aki az atomfizikát mutalla be egy népszerü ismeretterjesztő sorozat keretében és vollak alapismereteket közlő cikkei is. A lap l1. s::ámában szerepel az általa konSlruÍIlI asztatikus galvanométer részletes leirása. ami a Rddiórechnika 1951/2. számában is visszaköszön. Sztrókay Kálmánról célszerű megemlítenilnk. hogy ezen a néven két tudós ember tevékenykedett és publikált akkoriban. Az egyik Sztrókay Kálmán. eredeti ne\én SZlróka)' Kálmáll Imre (1907- 1992) mineralógus, természettudományi iró. a föld- és ásvanytani tudományok doktora, a meteoritok szakértője. egyetemi tanár; az Irodalom és TI/domány szerk;esztője. A másik, akiről most szó van, 1886 és 1956 közön élt. Matematikafizika szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. Egy ideig a Földrengési Intézetben és akiskartali csillagvizsgálónál dolgozott. Széles körű. tudományt néps7erüsítő működést fejtett ki. (Adatok a jfikiphJiából). A kezdőkct az elektrotechnikába bevezető. 31 oldalas irása olvasható a Horvath István szerkesztette Radio Compass l 943-as kütt:t~bt:n. Az eleAtruleclllliku fizikai alapjai cimmel. Számos. a tudományt a fiatalok körében népszerűsítő kötete jelent meg. Különösen kedvelte az elektrotechnikát: két. akkoriban nagy sikert aratott. többször. a Kis Technik/lS Könyvtár sorozat keretében is kiadol!. témankba vágó kötete a 100 kísérlet. majd a Még szó= kísérlet volt. (A KT sorozatban S::ci= e/ekrrotecill1ika Kisérlet és Meg s;:(í= elektro/ec/mikai kisérlet cimmel jelentek meg. Bori /sll'án átdolgozásában). Hasonló hangvételü további kötetei: Kísérlete=ljMnyv. Kemiai kisérlelek. A kezdő kémikus kisérletei. Első vegyelemzési kisérletek. Ezek, és számos más publikációi alapján a természettudományos ismeretterjesztés teren Sztrókayt akár ahirneves Oveges Jó;:sefelődjének is tekinthetjük. A lapban Váraljai Vilmos vezetékes híradással (telefon. telex) kapcsolatos cikksorozatat is olvashatjuk. A szerző publikalt a Rádió Technikában, a Rádióvilágban és a Radio és film Technikában is. RT ÉK '20 A Villámnak matematikai témájú sorozata is volt. Rárkay György gondozásában. Nem ölelte fel a tudományág olyan séles tt:rületét. mint a Rádió Technika hasonló sorozata. Ez a sorozatc"imben is megnyiIvánul: ,.Logaritmus - logarléc", de jól érthe· tő és hasznosítható formában ismerteti a témakört. A fenti szerLökön kívül néhány katonatiszt vegyes szin vonal u szakcikkeivel találkozhatunk. A méretezéseket megkönnyítő adanáblázatok. nomogramok, szamolóábrák is (az egyik részletes szerkesztési utmutatóval) megtalálhatók a lap hasábjain. A technikatörténettel foglalkozók körében sokáig gyakori polérniára adott okot aradió feltalálójanak kilete. erről minden rádiós lapban szó cselt, külfóldön is. A hazai szaklapokban a szerzők általában Marconi vagy POpov melleIt telték le a voksot, többnyire a politikai széljá.rás aktuális iránya szerint. A Villám a 4. szám vezercikkét e témának szenteli. "Amit a rádiórói nlindenkinek tudllia kell!" eimmel. A bevezetőben többek között eZI írja: ,.A ródió' nem egy ember talá/ra fel. Sok =seniális tudós soks=or €I'ekig tartott és soks=or egészen más álü tIIunkálkadá~'dnak lestesí/i meg o~van részle/megoldiJsok s::ellemes egyesítésél'el, amelyeket egy hodseregnyi névtelen /IIIII/ka/árs kutatásszomja hozott Iéire. " Gondolom, hogy ezzel ma is egyetérthetünk. A cikk aztán röviden, nehany szó kíséretében kitér Hertz, Frankiin. Volta. RumkorfT. Jedlik. Tesla. Marconi, Arco gróf, Popov (még Popotr-nak írja), Norden, Lieben. Lee de Forest. Maxwell, Poulsen munkásságára. A témára visszatér a 16. o/dalOl/ pA rádió fejlódbéflek mérföldkÖI'ei" c. cikkben, melyben időrendi sorrendbe állítja a történéseket. 1888tól 1935-ig. teret engedvén a magyarországi esemenyeknek is. A 3. (március IS-en megjelent) számban köszöntik a M.R.A.O.E.-t. Ugyanott cikkeznek a rövidhullármj amatörizmus történetéről. a 4. (május elsejei) számban pedig közzé teszik oz adástilalom alatt nem álló adóamatőrök névsorát. a hívójel. név és lakótelepülés feltüntetésevel (I84 amatőr). A lap jellegéböl. kiadójából következöen az olvasókkal való közvetlen kapcsolattartást nem preferálták. és fejtörőt. rejtvényt sem találunk a megjelent 14 lapszámban. 5. Rádióvilág "A lőr/énelem legnagyobb zivatara e/zúgoll felettülIk" [rja Makai ls/will 1946 februárjában meginduló új lapja. a Rádióvilág beveLctő cikkében. Az első, a későbbieknél kisebb alakú és mindöS$ze 16 oldalnyi terjedelmü ruzete a januári/februári összevont szám. Szintén összevonták a 6. és a 7. havit, igy ez az évfolyam 10 Iapszámból áll. Az I 947-es évfolyam is teljes (II fLizet alkotja. mert az évben a 7. és a 8. havit vonták össze), de az 1948as évfolyam már csak augusztusig, a Rádió Technikanál emlitett egyesülés elötti utolsó számig tart. A szerzö(ke)! nngyon sokszor iu sem tüntenék fel. Az 1947. szeptemberi címlap a IS. képen látható. A föszerkesztó Makai hihetetlenül temlékeny. sokolda!i.t szerző és készüléképitö volt. ez temleszetesen a saját lapjában kifejtett szerzői tevékenységéböl is kiviláglik. Alig múlt el hónap úgy, hogy valamelyik szak tap ne tette volna közzé egy-egy művét, reszletesen mcgírt. fotóval illusztrált cikk kereté· ben. Es ezek többnyire nem egyszeni kis áramkörök voltak. hanem komoly szupervevök (kétszertranszponált is), vagy legalább is valamilyen különleges tulajdonsággal biró audionok. kofTerrádiók. URH-előtet, fénysorompó. hangfrekvenciás erősítők és erősitÖrendszerek. amatőr hangstlldió, fém kereső, tapskapcsoló, daltamkürt, anódpóIlók, érintőszenzor, füthető mellény, függőleges tengelyű szélmotor (!) és ki tudja, még mi minden! Amikor eljött az ideje. tranzisztoros rádiókkal és más áramkörökkel is bő­ ven foghi'lkozott. Nem maradhattak le a palettájaról a legkülönfélébb mérőműszerek, jelgenerátorok sem. Nem csak az clektronikában, hanem a finommechanika; konst rukcióban. szerkezetkészitésbcn is komoly rutinja volt. Készíten magnót. kétkorongos lemezvágó/lemezjátszó berendezésI. (Ezt aztan ,.zeneszekrénybe" építene be, majd a komplett készülékei is ismertette.) Számtulan, altala kipróbált és javasolt munkafogás leírására is rábukkanhatunk a lapok hasábjain. Mindezt műszakilag korrekten. de elvezetes stílusban tudta közzé tenni. Nem kevés. a témaba vagó könyvet is irt, amik nagy részét magánkiadás- 69 15. kép ban jelentette meg. (A többségüket ismerem, oJvastam. A 15 tételes könyvlistat tartalmazó tábhizatot nem iktatom ide, mert dr. Simoncsics Las=ló: "Rádiós" s=er::ők es mUllkáik eimű, ezen évkönyvben 0lvashm6 irásában szerepel.) És ezeken felül elindította. majd szerkesztette a Rádi6vilagot! Az "újkori" Rádiólechniktl eikkirói közill talán dl: He/ényi Lás=!ó közölt hasonló mennyiségű saját építésű készilléket. müszert. A Rádi6világ tematikája hasonló a Rádió Technikáéhoz: kezdőknek szóló elektrotechnikai/ rádiótechn ikai tanfolyam, vevökészülékck és mas kisebb-nagyobb eszközök építése. Újdonság a gyári készülékek kapcsolási rajzanak közlése. Konkrétan az OMEGA gyár rádiókészülekeié találhatók meg a hátsó boritókon. (Fizetctt hlrdctés keretében?) Ugyaniti táblázatokat, elektrotechnikai képleteket helye7tek el. pl. \1agyari Béla szerkesztésében. A háború után nagy alkatrészínség mutatkozott, ám voltak olyan, a háborús készletekböl hátramaradt eszközök. amelyek szinte számol atlanul álltak az amatőrök rendelkezésre. Ilyenek voltak a nemet katonai elektroncsövek, közülük is a legismertebb az RVI2P20üO. Ezt a különleges fejelésiÍ, kis méretu, változó meredekségü univerzális pentódát egy kis teljesítményű vevőkészü­ lék mindegyik fokozatában lehetett használni. beleértve az anódfeszültség-egyenirányítót is. A lap 1946/3. s=ámáball Makai inditon is egy sorozatot ..Kapcsolá.wk RVI2Pl{)On 70 csövekkef' címmel. Egy hátsó borítón elhelyezték a csö adattáblazatát, bekötési rajzát, a mért karakterisztikáját egy kll lön cikkben tették közzé. Végül tiznél több kapcsolást szerepelteuek a cikksorozatban ezzel a csövel. A fenti csötípus volt megtahilhaló talán a legnagyobb számban, de azért jó pár társa is hozzáférhető volt, nemelyik ama törkonstrukeióban szerepel is egyikük-másikuk. Ezért teile közzé a lap a nemet katonai csövek (4 régi és 13 új tipus) s7ínjelölését. Később az amerikai CSö' ek betűI szam kombinációs je lölésrendszerével is mcgismerkedhetünk. VisszaköSlön a "kurblis" rádió, ezúllal te lefoninduktorral vagy 2 db át tekercselt kerékpár-ge nerátorral. szelén egyenirányítókkal: az M. I. aláirású szerzö is bizonyára Makai István. Ugyanő bemutatja a szelektív erősÍlős, relés kimenetű hangkapcsolójá\. máshol a "szupertekercsek" méretezését ismerteti (ez a Rádió és film Technlkáball folytatódik). Bemutat egy kombinált szervizműszert (szignál-JI IF-generátor +cső vo It m e rő+erős í t ö+a n ód pótl ó+ mestertrafó). számos, a szuperkészillékekkel kapcsolatos problémáról szóló cikket tesz közze, behangolásukkal külön is foglalkozik. ir egyik kedvenc témájáról, az ama tör hanglemezvágásról, bemutat egy mágneses zavarokat kiküszöbölő kettős mikrofontrafÓt. Ismertet egy különleges kapcsolástechnikájú pHmeröt , leirja a kétszeres transzponálás előnyeit. és közzé tesz egy ilyen felépítésü RH sávvevőt is. Ezen kivili számos rádióvevőt. különböző elö- és végerősítö\. fotocella-erösítőt stb. közöl. Sok cikke jelent meg szerviztémában, vezércikkben foglalkozik agyari müsorvevök visszatérő konstrukciós hiányosságaival. Makai nemcsak a szűken veli mű­ szak i témákban publikált. Az egyik vczercikkében több gyakorlati oktatást követel az iskolákban, egy másikban minden lakásba olcsó rádióra teSZ javaslatot, több alkalommal sz61 a zenei rádióműsor szerinte nem éppen optimál is összetételéről. beszél az atomkorszak áldásairól és átkairól. Egy másik filozolikus hangvétel ü vezércikke az "Ember, technika. világ". A '46/ 4. _~;;ám vezercikkében egy mára még aktuálisabbnak tűnő kérdést vet fel: van-e szükség rádióamatőrizmusra? A gyá- rakkal ugyanis már akkor nem tudott egy átlagos amatör versenyezni, mégis levonja a következtetést: az önképzés miau nagyon fontos ez a ten!kenység! Ho==áles=em. hogymmwpság, amikor a honi médiában lIt1pOll/tI s=(ljkd=zák a rermeszeuudományos érdeklödes felkeltesél a fiatalokban. mert a merl/ök- es leclmikushiany, a termé:"zeuudományos tárgyakat oktató ~'=(/klanárok Jllállya ke=d II techlllka és a= ipar további fejlödéséT/ek gáljáva I'úlni, állami s=illlell, egveföre, nem sokat lesznek érre ... Az elöbbi temáho7 kapcsolódik a .Hogyan kezdjem er c. vezércikke: a rádiótechnikaval most megismerkedni ki",ánóknak ad tanacsokat a kezdeti lépésekhez, a gyakorlat fontosságat is hangsúlyozva. Elméleti cikkek Magas színvonalú elméleti cikkeket is találunk a lapban Magyari Endrétöl: pl. a Néper. a Bel és a deciBel értelmezéséröl, cikksorozatot a tapvonalakról. .,,4 rajzs=illlloltis" cikke a grafikus szamitásokról (amit aztan kitűnően demonstrál a "Terhelt fll/g)'frekvenciás lápw=eték" cikke), egy tO\ábbit az antennákTÓI. de cikkezett az állóhullámokról, részletes háló7.ati trafó-méretezést is közze tett. adattáblázatokkai dúsít",u. Sárkány Tamás a még mindig úJdonságot jelentö frekvenciamodulációról ir, amerikai szakkönyvet használva forrásmunkául. Röviden bemutat néhány, az FM-hez szükséges adó- és a vevöoldali speciális áramkört. Érdekességek A cikkek között tallóz\a sok egyéb érdekességre lelhetünk a ,.Fo~)'ói/'al­ szemle" (vezeti: Kiss Tivadar) rovatban. Szó van például egy holland sztereofónikus adáskisérletről két kő­ zéphullámú adóval, egy haromcsöves külfOldi hallókészülékröl (kapcs. rajz+fotó). I-Ia nem is zsebrádiót, de kétcsöves telepes lörperádió. ill. egy kibelezell könyvbe rejtett, egycsöves (kombinált csöves) készülék kapcsolási rajzát. fotóját is bemutatja. Beszámol két szokatlan formatervü rá· diókt!.szülékröl, fotókkal illusztrálva. Máshol a szubminiatűr amerikai csö\'ekröl ir. amellékelt fotón egy, a korai tranziszloros rádiókéhoz hasonló meretű és dizájnú csöves rádió látható. AT ÉK '20 A törpccsOvckre aztán visszatérnek, egy ujabb. fotókkal Illusztrált hir keretében. megemlit\'e~ hogya Tungsram is tervezi ilyenek gyártását. Bemutatták-a Westinghouse égisze alatt kisérletezö NormolI Beess fényleIcfonját is röviden, fotók kiséretében. A legtöbb "kis szinest" ti többi írás között elszórva tördelték be. A7 1948/7. szamball e helyett .,Eu hallotIUk" ro\'at indult. A kis hirek korabban fóleg a7 USA-ból, Anglió.ból és mas nyugati országokból származtak. Ahogy a hónapok múlnak, egyre gyakoribbak a SzovjelUnióról szóló rövid tudósítások. FOIóval illusztrált kis hír által értcslllhctllnk a hallókész[llék terén nagy tapasztalatol szerzett Sentinel gyártotta mellényzseb·radi6r61. ami állit61ag a világ akkori legkisebb rádiókészüléke. Akkoriban nyilván meglepö újdonság erejével halhatott al a fotókkal megspékelt híradás. amely egy angol. automata gépsorral felszereli radiógyarról számol be. Itt nyomlatott áramkörös rádiókat gyártanak. állítólag husz másodpercenként egyet. A nyákokon az ellenállásokat, teker· eseket és a kondenzatorokat is kialakították. Azt azonban 3 cikk szerkesztője is megjegyzi, hogya vázolt személyi feltételek meHet! aligha bocsáthat kl az üzem husz másodpercenként egy-egy komplett készüléket .. Alkatrészek, múszerek hází készítése Berc::ik Lás=ló piezojelenségekkel foglalkozik. majd az azon alapuló eS7közök (mikrofon, hangszedő. hallgató, hangszóró) házi készítését taglalja egy sorozatában; a Seignene-kristályt is otthoni körillmények kÖ7ÖII növeszti (hasonló a Rádió Technikában is megjelent akkoriban. de Zerinvary Endre csak mikrofont készitett a házi piezokristállyal). Berczik késöbb kvarcoszcillátorral. kristályszürökkel is foglalkozik a lapban. László Tihamér - immár egyetemi tanórsegéd - otthon volt a preciziós merés· és müszenechnikában. és az amatörhasználatra szánt szokásos mérőhidakhoz 'képest igen precíz. lineárIS skálájú RC-meröhidat mutatOtt be. Ír DC/DC konverterről, fcszUltségtöbbszörözökröl. csöves feszültségstabilizátorokról, közzé tesz egy kombinált "Serviceméten·· Szintén szervizmüszer a Standard RT ÉK '20 gyár müszerészének, Fürge Gyö"g)'nek a ködfénylámpás csövizsgálója. Dr. Damokos Tamás okI. vegyészmérnök. egyetemi tanársegéd is ujdonságokkal örvendeztetl meg az amatőröket: ismeneti a katódsugárcsöves mérések (az,!z al oszcilloszkópia) alapjait. Ezen kivül különböző, akkor nagyon modernnek sznmltó anyagvizsgálati módszereket mutat be, vázlatosan. Leírja, hogyan lehet egy nonnál trióda ráesárnmának kompenzálásával pH-mérő jelkondicionálót épiteni, kiváltva a drága és nehezen beszerezhető elektrométer-csövel. Közölte az RVI2P1000 saját mérései alapján megrajlolt kara[.,terisztikáit. Sz61 az elk6k tulaJdonságairól, a jellemzőinek méréséröl, és közöl is egy egyszeru, három Jellemző mérésére is alkalmas készülékeI. Rövid hir kerelében megemliti al újdonságnak számító grafitanódos ad6csöveket. ismeretterjesztő cikkecskében beszél az Autoscaler nevü GM-csöves radioktiv részecskeszamláló műszerckről. Bármilyen meglepö, elektrolitkondenzátorok házi készitéséről is iródott cikk ("47/11 .. a szerző Csak E,.vin)! Ugyanő részletesen értekezik a fotocellákról, más alkalommal megemlékezik Gustav Robert KirchhoITról. majd Luigi Galvaniról. A lap hasébjain találkozhatunk az ionkamrás és a GM-csöves radioaktív sugárzásmérő rö\id, ismeretterjesztő leírásával, kapcsolási vazlatokkal tarkítva. Érdekességek, hangrögzítő újdonságok, korszerű alkatrészek, munkafogasok Még alig voltak erre kifejezetten kényes félvezető eszközök, mégis. más területeken sok problémát okozott a sztatikus elektromosság . •.A dörzölés; elektromossag káros hatásai"' c. kétrészes cikk konkrét eseteket mutat be, majd ismerieti a károk megelőzé­ sénck módszereit. Nyilván a nemrég befejeződött háború ihletle ti "Van-e I'éde/em az atombomba ellen?·' ma is aktuális megállapításokat tartalmazó írásat (Münnich Antaf). Egy másik, ugyanezen szerző vátesz; tehctségéről tanúbizonyságot tevő ismeretterjesztő írást is lehoztak ..Elektronika es ü,.hajó=ás" címmel. A V2-böl kiindulva figyelemre méltó megállapításokat lesz az - akkor még jövőbeli ürhajózásról. Máshol a Telefonográfol, a s\ájci gyártmányú. üzeneteket mágneses korongra felvevő telefonüzenet-rögzhöt mutatja be röviden, fotókkal illusztrálva. Egy másik kis hír kombinált - huzalos magnó/gramofon - hangrögótőről számol be. A repülögépek rádiónavigáeiójáról ír ismeretterjesztő cikket Flórián Endre. Ugyanő mutatja be a katódsugárcsöves rádiónnvigációl is. tömbvázlntszinten. majd a ,.modem ZZ"-vel (egy ősi repülónavigációs módszer rádióadóvevökkel segített \áltozatával) is megismerteti az érdeklödöt. A Rádióvilág is számos újdonságot mutat be rövid, ismeretterjesztő stílusban. pl. fotóval illusztrálták n szalagos magnetofonról szóló tudósítást. Többször cikkeztek különböző kiállItásokról: a londoni rádlótechnikai kiállitásr61, a közlekedési kiállf· tásról és al öszi vásárról is. Zelenka egy amerikai 6 csőves szupervevő­ kit Osszeál1itása során szerzett pozitív tapasztalatairól ir. szuperlativuszokban. Időnként korszeru alkatrészekről, anyagokról is beszámol a lap, például a Carbonyl porvasak alkalmazásáról. Dobos Dezső okI. vegyészmérnök áttekintést nyújt a rádiótechnikában elterjedt münnyagokról, bemutatva azok alapanyagait. tulajdonságait, felhasználáSI terOletet. A gramofontűk kikerillhetetlen témaköre is előelőkerill. néha fotókk31 illu~ztniha. Munkafogásokat is ismenenek: kondenzátor zsileupellgekből, fémek [.,émiai ezüstözése, kapcsolók érintkezöfelületeinek tisztítása stb. Rádióamatóröket érintő frások, közlemények Termeszetesen bőven találunk megfigyelö- és adóamatőröknek szóló írásokat, föleg 1947-t31 kezdve; a 2. s=ámban indul .,Dr. lIeo~';side" HA53RS CQ rovata, a rövidítés magyarázatával. A ni.dióamatÖrök: számára talan a legfontosabb hir a ·48/2. szám e rovaláball jelent meg. lu aláirtak a szerző nevét is -. de rosszul: Radnay helyen Radnai olvasható ime, a relhívása a "QSO-én epekedő·· amatőrtársaihoz: végre beadhatók a kérvények az ad6engedélyek iránt! Addig is megfigyelő versenyt szer\eztek, később az eredményét is kOzőlték. A '4814. s=ám CQ ro\atában szamol be a Magyar Rövidhullómú Rádióamatőrök Egyesülete alakuló 71 közgyüléséről. Alapszám vezércikkének is az M. R. R. E. a témája. A CQ rovatban nem csupán amatőrélettc!. forgalmazással kapcsolatos híreket. tudnivalókat. hanem hullámterjedésseI foglalko76. ill. mÜS7aki tartalmakat is olvashatunk: a rövidhullamok terjedési viszonyai; 4 sa\OS O-V-I-es audion: a sávnytijtás számitása kapacitív hangolásná!: feszültsegstabilizálás ködfénylámpá\'al. ill. spec .. többkimenetű gáztöhésu csövel; oszcill<itor-alapismeretek. típusai k. s7erelési tanácsok; 5 sávos l- V-l. ECO aud ionnal. sávváltás az adóvégfokban; a visszaverödések grafikus ábrázolása az ionoszférában. RH DX-eknél; Clapp oszcillátor: triódás áteresztő tápegység. Ugyancsak a rádióamatőröknek szól a "Tr/dósitlÍs az lmUltúr .wíl'ukrór és ..Röl'idJ/IIllomlÍ ii:enetek" rovat. Vegyes temák, feltörök Az oh asókkal való kapcsolattartás fóruma az .. Ü:enelek ~ fanocsok" roval. amelyben konkrét. s7akmai válaszok Jclennek meg.olvasók segítségkérö levelei re. ApTÓhirdetéseket is kÖZLé tettek. az ..AmatÓrök egymás kö:ölI" címu. nem túlságosan terjedelmes ro\'atban. Érdekes színfoltként a7 utolsó é\'folyam havonta helyt ad a rádiómüsorok bírálatára, ..a lj. s:, fejhallgatú" álnév mögött rejtőző szerzőnek, Az internet segitségével sikerült kibű­ garásznom. hogy a valódi neve A'fo/)' Tamas volt. a rendszeres müsorkrilJka ... ele indul meg, már a Rádió Újságban. Nemileg kapcsolatos eucl a témával Rádióvilág legelső számában napvilágot látott .. Mit halIlIlIk II /'odiobór. a ..Mit /raIIullk a: éterben" és a ..Látogatás a srúdióbll/l" írás, A lap szakköny... ajánlójáról se fcledkezzünk meg: .. Köllyl',~:emle" címen futoll. A Rádióvilágban is van fejtörő rovat, eleinte mindig az adOIl kérdés témáját megjelölő eimmel. Elsőként az 1946/ 12. s:iimhan jclenik meg. mint .,Karácsonyi pál,vázat", E feladványoknak is gyakori szereplöje egy képzeli. gyakorlott szakember. ezintal Tekercsffi.' úr. A megfejtéseket és II nyertesek listáját több alkalommal külön oldalon közlik. A fcladványokat néha - a megfejtcsek eredménytelensége miatt ~ könnyítések hozd,füzt!séve1 meg kellctt ismételni. A ..Pálvá:m" eim csak a '48/2. s:ám- 72 tól kezd\c szerepel. Ugyanebben a számban bukkan fel először az egyszerü kis •. Riulió.\' kereszrrejt\'eny", A '4814. s:lÍm áprilisi tréfával örvendezteti meg az olvasót: a rádiópszihőrlátorrl/I. a spirit ism us kigúnyolásara. Persze TekeresfTy úr átlát a szitán. de nem árulja el a megoldást: az olvasóktól várja azt, A mesterséges tepli/lcét feltaláló japán kutató is ide tartozik, (Ezt 3 szót nem ismertem. bár derengett \3lam1. Utána néztem a Magyar nyelv értelmező szótárában is. a neten is. Az utóbbiban egy kabarészámmal kapcsolatban akadtam csak rá a kifejezésre. Hát persze. olvastam valaha: Karinthy!) A Pályázat kérdései gyakran fur· mányos szcrv;zcsctekre vonatkomak. de pályázaton kívül ol\asók által beküldött szeT\-izeseteket is kőné tesznek: .. Hogyan kiís:6böltem ki a hihát?" címmel. Az utolsó szám \'ezercikkeben a fő­ szerkesztő szól arról. hogy lapja a Rádió Technika letihásának időszaká· ban szaklapkcnt másfél évig egyedül szolgálta a rádiózás ügyet, majd az erők egyesítésének hangsúlyozáshal elbúcsú7ik az olvasótól: "S:eptcnrber elejétől CI Rádióvilág él' (a) Rádió Technika új. egyesiteff eimen, egr lapkénrjelenik meg. kö:ös s:erkes:th'he" és towíbhi bi:almat remélve kopoglut mindkét e!öji::etötábol' ajtaján . .. (To* vábbi részletek e lap tartalmáról is a KANYJ-b61lehet megtudni . A Rádióvilágra 419 bejegyzés hivatkozik.) 6. Feléled a Rádió Technika 1947 májusában Molnár jános tOszerés Wlíg/ler Walter szerkesztésében ismét megJelenik a Rádió Technika. a korábbiakhoz hasonló cimlappal. A már idélett .. ujra elindulmnk" címü vczéreikkébcn Molnár igy fogalmaz: .... .E:erkilimcs:Ml1e!..'l'I'clllu}gy májll~lÍball egyesztelell ember es:telen intézkedése torkrmkraforras:tofta a s::ór.· Kolmwí/'i-Borcsa .,sajtdbi=fos" betiltotta a Rddió Technikát Az R. T s:erkes:ló gárdája s:ers:éledt és soraiból bi:ony jó nehá/lyan eltlÍntek. meghaltak, .. A roll/ak. II s:emét elwho";táSll és lelkiink öss::es:edése mán - sokat \'es::tetfiink most /"ÓI' ujra IIcki a mrlllkálluk.'.. ," A föszerkesztő\el kapcsolatban érdemes tudnunk. hogy ezen a néven két szerző munkálkodott a rádiós sl..akirodalom terén ugy. hogy még a szakir6i stílusuk is hasonló \olt. Részletek a l~l-böltudhatók mcg, Ez szerint kesztővel a Rádió Technika felelős szerkcsztőjc Molnár János okI. gépészmémök. nem pedig a Posta Kísérleti Állomáson dolgozó. szakiróként is tevékenykedő névrokona volt. (ZárÓjelben jegyzem meg. hogy Wágner Walter ne"ének hcIyes leírása kérdéses. A Rádió Technika impresszumában. nlindenhol Wágner szerepel. mig az általa jegYl.cll cikkek elé követkczetesen Wagner került.) Az emlitett személyi veszteségek súlyosak voltak. szime nlinden szamban találhatunk egy-egy megeml6kezésl. Mondani\al6 akad bőven: a háború alatt a rádióelektronika hatalmas fejlődésen ment át. Aháborlls é .... ekben az infornHiciós csatornák eldugultak: a kutatási eredményekről csak homályos ismeretek Jutottak el a7 olvasókhoz. Az alábbiakban néhány érdekesség következik. ismét csak szubjektív \álogatás eredményeképpen. A Magyar Posta az ún, népszuperre kiirt pályazatára Vörös Rezső az Echo-201 V ne\u, 3+1-cs kcsztilékcvel palyázoll. amit részletesen ismertet. és persze forgalmazza is a teljes anyagkészletél. mint azt amel1ékeh reklámbóJ megtudjuk. A bevezetőben örömmel üdvözli. hogya Posta vegre ráébredt arra. hogy a probléma csak kisszuperrel oldható meg. Előzőleg egy 2+I-est is bemutatott. Echo-IOIV néven. Zakarhis Imre a ..Ff/lrf rúdiríja .. cil/lli. néhány hónappal későbbi cikkében másképp látja: megtervezte - az állítása szerint ~ II világ legkisebb fo· gyasztású. hál6zati és telcpes üzemre alkalmas. modul rcndszeríi kétcsöves audionját, a "BATT-AC"-t. Több színvonalas elméleti cikkel is találkozhatunk pl. a \lsszacsatolasról. az impulzusteehnikáról. a fá7isfordit6 fokozatok ról, a frekvenciamodulaciőról. egyenes karekterisztika visszacsatolás nélkül. negutÍ\ visszacsatolás grafikus szerkesztése_ ft IlF-crősitők torLításai, a \jvőhullámú telefon (több s7erzőtől). Egyszerű es hasznos fogások, tanácsok olvashlltók a7 Otletek-Jágasok rovatban. Témal'álogatas. címs:lI\'akhClIl. ülö/'endhell Szakcibkek - 30 _ 16 OOO Hz-es átvitelü, "torz1l3S nélküli", végig ellenütemű erősí t ő RVI2P2000 és 6L6 csövekkel (Kódá/' Gé:a). - ,.E:erforinlos romos rúdió Jzerl'iszRT ÉK '20 verseny" (47/1.), a .•Romke:dilékek ja~'if(ha" rovaltal összevonva .••RádiószervIsz". - Sérült műszerek ja"Ílása (DoImán Ist\án. egy mitsik hasonló irás: _'\baházi Richárd). - A tele\'ízió technikoJa (sorozat; Abaházi Richárd). - Hangrögzités acéldróton (sorozat: Wagner Walter). - Decimeteres hulhimok a hirközlés szolgálatában (folytatásos). - Sylvania kristálydiódák alkalmazása - Gyakorló URH adó Lecher·\czctékkel - a hadak útján igen sok értékes anyag (fOleg ultra-anyag) kertJ[t hozzánk fogalmaz az ismeretlen szerző, - Hang:'Lórója\ ftás (DoImán István). - Modern fémkcrcsö. - BarátkoLlÍs a katödsugárl;:sövcl (Palilz I. Jenő). - Hanggenerátor mérelezése és e[kéSLItése (\IIalcslIler Ferenl;:). - El;:ho-2000 LcnesLekrt!-ny. - Nagytá\'olságú tavbcszélövonal. vonali erősitöpárokkal (Felsö\ályi János l. - 1.000.000.000 volt (l>orOZIlI. Wagner Walter). -GDO. - Vasmagos tekercsek méretezése. - Kristályvez, modulált szignálgenemtor. - A rádiótechnikai muszerek (sorozat; Wagner Walter). - Mc:teorológiai radiós,wnda (Flórian Endre). - Umverlális csövizsgal6. - 50 W-os gyakorló adó. - Rádio-toto, a mindentudó Iclcpes mérő-vevő (Szakál;:s János). - Tritel oszcillátor. - Di namikus mikrofon épftése (Marót László). -A szelén egyenirányítókr61 (Dunka SlÍndor; Malcsiner Ft:renc). - Vibrátoros IÍramlÍtalakitók (sorozat; Barat Béla). - Hogyan született Mafirt típusrádió? - PANTOFON háromcsöves hallásjavító (Ádám József). - A DMG hőlcgmotoros ilrnmfejlesztö adatai (Stirlmg-motor). - Szupcrtekercsek méreiezese. KF-körök (Makal 15tHln). - Viszonylag sok hir a SzovJetumóból (átvett kapcsol:isi rajzok iS). Isl]ll;rtucncsztÖ és cgyéb cikkek - ..Önálló ipar lesz a rádióipar". majd a 2. számban már beszámol az erröl szóló első rcndelctr61. később néhány mestervi7..sgáról is. - Mit fejlődött azelektrontudomány az RT EK '20 elmúlt évek alatt? (sorOL1!). - Rádi6technikai tanfolyam. o folytotások végén kérdésekkel - Kérdéseink feJlörőro",al. - A radar jclentösége az idöjárás kutatásában (FIóriAn Endre). - Titkok a rádi.óháboruool (sorozat). - ..CQ OX" Ro\ idhulltimu éterriportok. - A szilícium-korszak beharangozása. - Atomerő - atombomba - Terjed a rádiótelefon (Kiss Tivadar). - Indukciós ed7és. - Több részes angol-magyar szakszótár. a magyar kiejtés feltüntetésével. - Az első üzemi adáspróbák Magyarországon FM-mel. - Io noszféra. Troposzféra ( F[órián End re). - EN IAC (Nemes Tihamér) bistabil MV. A lövedék röppálya-pontjainak számítása gyorsabb, mint a lövedék! - A hl ing-féle SOFAR, a Vt7ben való telefonálás. - A \'illanyáram bénító hatása (és to",ábbi. balesetmegelözö cikkek). - Elektromos agykutatás (EEG). - Holdradar-kisérletek. Bay Zoltán kísérletei, összehasonlítás 37 amerikaI kisérlettel (Pócza Jenő). - Az AUTOPRON autótelefon bemutatkozása Budapesten (\\o'agner Walter). - A neutrográfia ( I'laas András). - Tudósítás a BNV-rÖ[. - Mikrohullámú sütő. - SlmollJI KarolJ szuper-nagyfeszültségű gc:m::r.ílOninaJ.. bemutatása. ( Ismeretterjesz t ő; Wagner Walter). - "Beszé/ge/ünk, rerl'e::ge/fillk" olva· sók beküldött konkrét problémáira váfaszol a szerk. - Anyagszerkezet-kutatás "anyaghullámokkai" (Haas András). Az ulolsó, augusztusi szám vezércikkében Molnár is búcsúztatja a lapját: ..... Most az erök kívánatos egyesíIfise bekövetkezett. S::eptember elsejétól ke::dl"e a Rtidiótechnlka (sic!) es a Radió Viltig egl'esí/l'e jelellik meg és e=zel megnyílik a: IÍI a magasabbfokli mUllkara. " Ellentétben a Rádióvi[ág búcsúzIutójától. ebben a vezércikkben szó esik arról, hogy olyan uJ ro\atok is indulnak, amelyek például a hangosfilm technikájával és a hozzá kapcsolódó erősitéstcchnikával foglalkoznak, de a rövidhullámú amatőrizmus is új rovatot kap, az MRRE védöszárnyai alan. Az új lap dmét ö scm emliti meg: valószi nű l eg ebben ekkor még nem volt meg az egyezség a Rádióvilág fő­ szerkesztöJhel. 7. Rádió és film Technika 1948 augusztusa után a két újság egyesül: szeptemberben megszilletik a Radió és film Technika első SZ3ma ( 16. kép). A szerkesztőség es a kiadója által jegyzett vezércikkben szerepelnek a következő mondatok: ,. ... Mi mege/egszüllk azzal. hogy segedke::el nyújtunk a mi sajal kedves kii/ö" viltiglll/kbllll. akár hivatasos szakmai \'QIlairói l'all szó. akar egys::erti IUdomLÍII.I'.I'::omjról. Mi"döss::e 0::1 S::I!re/nók. ha e::l minél jobban IIIdllallk elvégezni, Es ehhez csopor/osi/olfl/k eróil/ket is. Lapl/ukal MolnLÍr János irál/yítja. akiI/ek epÍló mIII/kaját o magl'ar rádióiroda/omban, szakmai lIe~'eJesbell és ipari ~'onaIOIl regóta I:mlenk mU/del/ülf. Jele1llÖs része, vis::i Makai Istl·áll. akII szintén IIem kell bemlllarni. de a Rádió Technika olm.fói Wtigl/er Waltert is megismer/ék máI: ..... Különös. hogy lap új dme álta[ sugallt témakör-bö"ülésről egy szót sem ejtenek. A korábbi folyóiratokból kiderül, hogy az optikusok sokáig Jogo!oultak voltak rádiókés70fékek Javítására is. Már a ..sokcímü [apnli]"' tapasztalhauuk. hogya múlt század húszas éveitö[ a rádióteehnika. valamint a fotó- és filmteehnika több szalon kötődött egymáshoz. (Mind a két technika a korra jellemző modem és otthon is űzhető, korszerű hobbi volt.) Nem véletlen tc· hát. hogy az úJ lap cime az lett, ami. A vezérei kkekben többnyire a po· litikoi rendszer erőteljes hatása, sőt nyilván nyomása érződik. MI előj7ör o fOló- és fi lmtechnikai témákat ragadjuk ki. a többi gyakorlaII lag azonos az elöd lapokéval. Ez előtt azonban feltétlenül szólnunk kell egy nagyon fontos. az egesz \ilágot alapvetően meg"áltozt3tó témáról. Létezik a tömör elektroncs6! Az első szóm 17. olda/ali ezzel a hiradással ta[álkozhat az érdeklődő: a Bell telefon laboratórium meg\'aI6sította a rádiómémökök régi vágyálmát. a ,.tömör elektroncsö\'eC, amit Bellék /rtmús;;lOrnak kereszteltek. (Ennek szaba[mi bejelentése 1948 júniusában történ!.) A rövidke irás egy gombostufej-méretu gennániumkristályt említ, amit hajszálvékony drót érint, ez felel 73 zisztoros kereskedelmI autórádió is nap\i1ágot látott (Chrysler-Philco: Mo~ar 9 14HR). Ugy tönik, hogy az általam . . izsgált, írásom tárgyát képező szaklapok közül idórT!IIdbell ez a:! els6 laps=ám, fI',,"~ ~U I~. .,. . . . 0.0. .o,~ 16. kép meg az elektroncsö nicsának_ A Bell egy. ezen az eszközön alapuló rádiót is bemutatott. Hozzáteszik. hogy ez a készülék kereskedelmi forgalomba ncm kemll. és az új eszközt e1öször nem is rádiókban. hanem telefonáramkörökben fogják használni. Igaz. hogy a Texas InslrumcntS és az. I.D.E.A. együttmüködésének eredményeképpen később megszüleIett Reg/me_,' TR-I upusu. a világ első kereskedelmi forgalomba ho:'ott tranzisztoros rádiója csak 1954-töl "olt meg"asarolhaló. Ez szuperheterodin rendszeru zsebrádió .. olt. és 4 db lüstranziszton tanalmazott. A kis dinamikus hangszórót egyetlen ...A"osztá lyú beállításban üzemelő tranzisztor hajtona meg, kimenőtrafós IlIesLtesse1. (K3pOIl is bőven bírálatot a kis k i menő t eljesltménye. csekély hangereje miau.) Az áramkörök táplálására egy 22.5 V-os. 412-es típussz:imu telep szolgált. A 76)t127~32 mmes kisrádióból 150 OOO darabot gyártottak. Úgy gondolom. hogy igazi kurázsi kellett ahhoz. hogy az akkora mar kilú n ő paraméterekkel bíró elek troncsövek és azok kiforrott kapcsolástechnikája ámyékában egy ilyen. gyengecske paraméterekkel rendelkező histranzisztorokon alapuló. drága teleppel üzemelő készüléket rorgalomba hozzanak! A keszülék kapcsolási rajzát nem tették közzé az uJságban (jóval később. az [5 J-ben me&Jelentettűk). Mostanra a neten nemcsak a kapcsolás, hanem szamos fotó és egyéb dokumentum is fellelhetó róla. I 955-ben már az első tran- 74 amely megemlíli (I trall=is.ton.l A követk ező, Váraljai Vil mostól szá rmazó tramdsztoros cikk (/949/6.) lényegesen komplexebb. Bemutatja a hagyományos és a koaxiá lis tüstranzisztor felé pítését. karaktcrisztiká it és közli egy hagyományos (meg nem nevezett) tipus legfontosabb adat3ll. karakteriszttkaseregét. Jellemzö flzemi \ iszonyok között_ A következő számban foly tatja a témát: bemutatja. hogyan lehet .. kristá l ye rősítöke t " készíteni detektorkristályokkal. Végü l közös bázisú kétfokozntú RF erősítő és egy oszci llátor elvi kapcsolás i rajzát is közze teSTi. GyanÍlom. hogy ó maga nem végezte el a kénüs kísérleteket, hiszen egy szóval sem emliti a tűstranzisztor negyrétegű struktürájának kialakitásához elengedhetetlen kollektorformálás!. Érdekes. hogy már leírja az elektronárnmlást és az ..elektronhirmyos Uregek" (manapság lyukaknak nevezzOk) áramlásá!. Az 1950/9. száll/bim Ou/iczky Jó=sej már a "kr i stálytc t róda-ke\'erő­ rő l " cikkezik: a kétemlHeTÜ, tüstrnnzisztorszeru eszkOzbcn a lapkát három tű érinti. A lap /951/2 ..t=amaball arról Jelenik meg egy hírccske. hogy miként lehet a tranzisztor határfrckvenciájlit Otszörösérc nö .. elni erős mágneses térben. Sajnos tovlibbl. a tranzisztorok gyakorlati relhasználását is bemutató ismenetésekct hiába kercsünk a Rádió és film Technikában. Ez még évekig váratott magára: csak a7 utód lapban került rá sor, 1957·ben. Fotó- és film témájÚ írások A filmragasztásTÓI; fdhi\iás szakmai Irodalom feJles7téscrc; s7..akmai-káderképzés; a film relépítése, gyánása; mozi-hírek (rovat). az emulzió készítése: szinkronizálási kísérletek: előhí­ vás - fixálás. feketedés: hangosfilmragasztás; filmek e l őhívása és másolása; hanglámpa és resoptika: moziszer\iisz; lencsék, tükrök. gyakorlati optika (több rolytatásban); filmhirek: a hangvisszaadás l egkedvezőbb hangtechnikai feltételei (sorozat): film-állandók: a térhatásu film (sorozat): a fotocella (sorozat): ivlámpaszabályoLó. szinhőmérés: a filmkamerflkban és \ict itőgepekben alkalmazott szmkronmotorok; önmüködó szénösszehúzás ívlámpákban: szekundercktronokkal múködö fotocellák (elektronsok.szorozók); forgó áramátalaküók (sorozat); az áramfejles7tök önműködő reszOltségstabililatorai: a keskenyfilmveti tök fényforrnsa; a pilla (pillangó); a magnetofon; a mozigépház tűz\édel m e: fon tos új ítások (több szerzőtő l ). ElméletI, méretezési cikkek Il álózatt eg)emranyitók szürőköre-nek méretezése: hangfrehenciás eTÖsitők mérttezese (sorozat); permanens mágnesek mércte7l~se: rczgőkörök es oszcillátorok hőfokkompcnzá l ása: vasmagos fOJtók méretezése; az RH vetel stabilItása: R)ldellcnállás mérése; a r{tdióhullámok nyomában a felső atmoszférában; rövidhullámok terjedése: antennák (sor07.llt); nomogramok (sorozat); 37 cgygombos hangolás; nagyfrehencias edzés: autotrnfó mérctezése; trnnszponáló erősitő szamtllÍSa (sorozat); kis· teljesitményü adók rezgókörsT.amítása (sorozat); váltóáramú feszültségstabilizálás (kétréle); az ionoszféra; nagyth olságu telefonösszekölletés (sorozat); egyenirányító trarók mérete"ésc; a szélessávú dipólokról: a forrasztás fizlkóJa: adóállomások tervezése (sorolat); elbmágnesezell fOJtótekercsek méretezése: a dccibelról: az elektroncső élettartama; csillapitásszabál)ozó tenezése; \asmagos tekercsek méretczé..e; az URII -Ierjedésröl; szuprcg'e\ ők elmélete (sorozat); \ állozÓ el1enallású áramkör rajzos számítása (több szerzőtő l ). TémavBlogatás, címszavakban SZ!lkclkkek - Folytatódik 8 "Beszélgetünk, tenczgelÜnl. ". az "Ölletek.-fogások" rovat. ·Az I szám B3 oldalán indul az ..R_FT Szervisz lapok" (táblázatok, nomogramok. gyári kapcsolási rajzok). - Hangos házitelefon; Egycsö\CS hál6zall világ\e\-ő: háromcsö\-es tdepes vevő: .,szuper-szuper"; hordozható világvevő; BO-reflex; RII-.,betét" (adapter); 12 W-os erősítő audion hclyivc\-ő\el; mmiatür vilag\-'cvő; autóvillamosság: 2+1-cs RIIfKH szuper: ffithctő mellény, negycsö\-es kofferszupcr: SZef\JS7 csomérö; takarékszuper: érintÖSzcnzoro!. JelLöberendezés; I \-agy 2 csö\es fejhallgatós készülékek: háló.:ati vdág\c\ö·autórádió: 2 és 3 csöves tclepes SLUper: a gramofoneTÖsítés- RT ÉK '20 ről; I+ l-es hálózati vevő; vibrátoros anódpótlók; 5 W-os minőségi erositő; egycsö\'es. olcsó telepes \evő: irodai. (Jzemi hangostelcfon: egycsöves refIcnc\ők (Makai). - Mérések katódsugárcsövei (több közlemeny); torzítasmérö; hitelesítő frekvenciamér3: szignalgenerátor (többféle) és használata: varázsszemes rezgőkönnérö (kétféle); csövoltmerő dBhitelcsitése zongorával; hanggcncrátor: RC-generátor; GM-számlál6csövcs sugar7.ásindikátor: testhömérsék let-nlCres elektromos úton; torzitásmeres RehiddaI : Re-mérő és univ. jelkö\'etö: univ. U-R-mérő zsebmüszcr. - 1000 Ft-os szerviszvcrseny. Szcrvisz. csetek. Rádiómester rovat. - Clapp oszcillátor. - Kétfokozatú, négysávos R/I adó: kétcsöves " HAM" szuper; morzegyakorló: ,.szórakoztató vevőből" sávszupcr: 50 MHz-es szuper: automatikus adas\etel átkapcsoló; 4 sávos RH kiste/jcsilményü adó-vevő: konverter az RJ-I amatőrsávoK vetelére: folyamatosan hangolható VFO: 100 W-os komplett RH adó: - Kézi rádiótelefon (az M. R. C. fejlesztése). - Sorvczctős tekercse!őgep (Sárközi Zoltán); mézsejt-tekercselögép (Pt'llfi Albert) - Kristálydetektoros vevök : pályázat: hangszórós \'evö, - A pOIcnciométcrekTÖI; a fénycsö; hökereszt; szelének javlttba. új szárazelem: rádi6cs(hek gazossága; hangsl6róismeret; elkójaviuis: kuprox egyenirányító; csövek regenerálása; kristfllymikrofon gramofon pick-up-böl: rezgókörök jósága, használhatósága; mikrofémrétegü kondcnzá.torok; hőele­ mek készítése: a tranzitron; régi csövek helyettesítése: porvasníd-nntenna (a ferritantenna elödje): kiolvadó biztosítók: piezoeektromos kristályok készítese; kristályhallgató készitése - Kis technikus laboratórium (sorozat). - Szél motorok (hosszú sorozDt). - A szalagos magnetofon szerkezete. - Elektromos gitár. - Lecher-vezetékes oszcillátor 420 ... 460 MHz-re. - I:.lektromágneses (rezgő) fürészgép; ..elektroakusztik-us" mosógép. - Egyenirányító gyors relével (vibrátorral). - Egycsö"es szuperelőtét HF erősítő­ höz. - AC I és U stabilizálása vashidrogéncsövel. RT ÉK '20 - A magyar vezetekes rádió. • Benzinmotoros aramfejleszlők. Ismeretterjesztő és eiyéb cikkek - Folytatódik a rádiótanfolyam, az egyes folytatások végén fejtörövel. - Uj tanfolyam az ,.R.Fr esti iskolája" - Kezdök klubja (a rádió elméleti alapjai. egyszeruen). - K(J1Rlldi érdekességek (állandó roval). - Beszamolók klf. hazai és külföldi kiállitásokról. - ,,5 perc akusztika" (sorozat: Kellermayer). - Proton-mikroszKóp. - Továbbra is él a .. Kérdéseink" fejtörőrovat és a .. Szerkesztői (J7enetek" roval. - Több, rádióamatőrökhöz szóló rcndszeres közlemény (MRRE közlemények, RH éterriportok, HA2BNV, klubélct, rádiótávirásl.-versenyek). ... Lapböngészés" (külföldi szaklapokból). - Mit mond a nyírfa ellenállása? -A Radióvilág "MI a kristálydióda?" pályázatára beérkezett pályamüvek ismertetése. A nyertes: dr. Thllr:.o Emilia. - Rádió-aknák (haditechnika). - A kikerülhetetlenül vissza-visszatérő téma: a néprádió. Ismét pályázatot teltek közzé, részletesen megadva a követelményeket. A díjazas 5000 FI. (1948. 1I00'emberi szám.) - Vezetékes rádió a Szovjeninióban: az orosz morze-ábécé. Popo\', a nagy rádiófeltaláló (tcnn~s.lctcscn tübbs..lör is sz6 esik róla). - Budapest I. 135 kilowatt! - Mesterséges közepfUI. - TolmácsberendeLés - A sakkozógép (Nemes Tihamér). - A hangleadás rendellenességei. - Atomtechnika a békeiparban (mérések a radioaktivitás segítségével). - Elektronika a kémiai anyagvizsgálat szolgálatában (sorozat: Dombos Dezsö). - Hitelesítő frehenciát sugárzó adók. - Mesterséges piezokristalyok. - Az aramütés veszélyei. - Eletműködés(Jnk elektromos szemmel (sorozat). - Múzeumot aradiónak! (A KANYI-ban a Rádió és film Technika is szerepel, 679 bejegyzéssel.) 8. Rádiótechnika A Rádió és film Technika közel három éve él, amikor is helyette 1951 novemberében indul a Magyar Szabadságharcos Szövetség (az MHSZ elöd- szervezete volt) uj lapja, a R(idiótechnika (az RT). t'em titkolható, hogy a váltás ismét hatalmi úton elrendelt kötelező lépés voll. A Rádió és film Technika utolsó számnak ... ezércikkében többek közt ezt olvashatjuk: " ... Az uj szerve::és új irodalmat, új lapot kiván. Az RFT is a fejlődéSI/ek ebbe a:: új szakll~'Z(íba épül bele: a kol/ekriv rúdióamarőrök lapja les;:, s::erke.wését a S::abadsagharcos S=ő~'('tség res::i ót és tartalmába" is megválto::ik. a S::O\jerunió Doszarm soké\'es tapas::talatai nyomanfogja ifjúságllnkar I/evelni. ...... Azért szerencsere nem ették ilyen forrón a kását! A szerKesztés lelkes, elkötelezett amatőr szerkeszto. Füvesi Gyula kezébe kerUIt, aki a kemény politikai környezet közepcttejóllavírozolt, és a következő években - a kezdeti nehézségek leküzdése után jól szerkesztett, népszerü kiad\ányt csinált a Rádi6technikából. Idővel a lap az adott lehetősé­ gek közepette apartsemleges müszaki tartalmakra koncentrált. Azért a váltas k(Jlsöségei bizony szembeötlők. Az első, a novemberi lapszá.m vezércikkét nem bízták a föszerkesztórc, azt Bal/szegi Ferel/c, az Magyar Szabadságharcos Szövetség Rádió osztály vezetője fogalmazta meg, a hatalom által elvárt tartalommal és stílusban. A no\emberi első lapszam vörös címlappal. rajta nagy méretü Popov-arcképpel (17. kép) jelent meg. Termésl.eleSCn POpo'rot. mint a rádió feltahilóját méltató, több mint kétoldalas irassal és egy róla szóló szovjet film méltatásával. A decemberi cimlapon pedig Lenin és Sztálin elvtársat láthatjuk, amint egy távirószalagottanulmányoznak. A vezércikk is a ..szeretett" Sztálin elvtársat élteti. a végén eHtélve az imperjalizmus agresszh erőit (ismeretlen szerző műve). Popo\ késöbb is gyakorta előke­ rUI, mint a rádió egyetlen feltalálója (/9545.. /9.15,5., /95H, /959/3.. 1959/5 .. 196715., 197015.). A vezércikkek stílusa. hangv'étele továbbra is a korsLaknak megfelelő (a szerzőket inkább ncm cmlílem), néhány szakcikk végén is elő-előbukkan a szmte kötelezö "vörös farok". Kicsit jellemző a korszellemre az egyik decemberi cikk cime: ,JómillŐ' segli hllffúmvóllÓ kés=ílese ócska anyagokbOf'. (Ezt ma. ha tán nem IS szó szerint. így fogalmaznank meg: .. fekáliáb61 erődítményt'· ... ) Az '56-os forradalom alan után a Rádiótcehnika négy hónapig nem 75 ... )-'rj ,... 2. A ktad ,"lony d mr Klacllo~1 F6u:cr~JitU1 Kiadó Inl rna ll u ,n luerkeuI61 RIod'ó Techn,ü 1936'02- 1944 'OS Molnár Jlono. "t'ltirc'd1 P."kay~e [b'rtla~J Magyar K,rloly' 3. ,. ,. •• Villlom 1944'03-194-110 lIon'lou. Rád,ó"Ilii 1946·02 -19411 Oli Maka, I~"in I~e, .... RAdIo TechnIluo 1947,OS 19411 Oli Mol""r Jano. [Mak., Inv'n. r.;~zava WAgner Waherl RAd,ó b film 194809-19SI 10 Mt,t""r JIoIlOlo Techmka [Maka, 1>1""n) Ntpv..ll'"a 19~~ 10 ~O\e~1 (jyula· 1957/01 19SI1-01 rSI(:(amk P~I. 19~~' 12.1011 19~1ti02-1960'12 76 1965'01 19657 1971 12 Slcofan,k P.il IMuI"IIUvló; ~-~ Hucw Péter] Hé"r, l n-t'ne 1965,Q~ 1981 'Ol -191\911 Hobby EI"klromkil Hobby F.lcklronlka 1'1l7..,lek 19~909 1990 I 199(}O~ 199] II 11982·tőll Bcok", h:rc:11C [Hucds Péll'TI Zriny' Kato""u K,..., 7..riny' Katonll' KOn)"'·" l.a{'kiadó Ac:ro&R/odoó Kft. Radu,\,ilaa: Kft, 1990 06 t991 l t Békei ferenc I Busó And"r] 1991 12 2004 12 BékeI Fell:r>C [aas~ Andor 1 Aero&RAd>ó Kft. '00' B~k\!'1 1973-1989 1990 199' t99;! Békei FCfCIlI,; , Serr.mk Pci.' IJoékci Ferenc '99~- Rád,ó,'illi" Kft Ferenc Sedamk 1'..1 RAdióe«hlllka E'kOl1)"-e IfjU:;.ág, Lap"oadó '991 12 1968-1972 9. Magyar ~ SlIheCl,I!-1I: Lapk,adó A1. 19S6-o« VallKlal rorradalom Rllkoc:ti Lap_ é~ m,aU 4 hÓIUIP'8 ~lllncech KOny,k,adó RoIkóc~' 1%101 1964 12 Ridlólechn,ka A 1Ud,(1 Tc:ch, ",ka ~. Rid,óvI' Iilg e!o!Yesllléscból Lüpk'adó V,n.lae MUS Rilkoc7i ' ... pkuadó 17. ké p ,. Hun8~na K(lny,k,adó 19S211 195610 7. KCthc:t, penod,ka !\.1,mU\Cnum 19SI, II jelenI meg. csak 1957 márciusában indult újra. A szerkesztőség legalább beváltolln II MUK, n .• márciusban újra kezdjük" ígéretet. és azóta megJelené· se folyamatos. A lnp feladata is roly· lonosan .. tilt07ik. A mÜszlI!.i kultúra nö\ekedése miatt az elektromklivá terebélyesedett rádiótechnika számos területe önálló lapot .. agy lapokat ka· poli Például a hangtechmkll. 11 kép+ technika és - löképpcn II szJmitástechnika. Ennek ellenére II maradé!. szakterülctre is erös hangsúlyt kapott. Füvesil 1965 augusnusál61 a ko-rábbi scgéds7erkes7tó, Sre(olliA Pill vállotta a !ö57erkes7tó sn:kbcn. akInek a nyugalomba vonulása ulan. 1982 szeptemberétől n mai napig a föszer· kesztönk és immár a lap tulajdonosa is Bekei Ferellc. A rendszenáltás idején temléslCteScn itt is komoly változások törtentek A Jelen cikkben bö.. ebben tárgyalt lapo!. törtcnelét összefogla ló 3. tábláza Ibó l további res71ctek ismerhetők meg. Kiolvasható például. hogy ha a ·20·as . 30-as c\ ekben volt "sokeimű" Iap. akkor a Rádiótechnikára illik a "sokkiadós" jelző! A tranzisFtort 19.. 7 \cgén találtak rel. bár ismertek előzményei is. Jóval korábbról. Az USA-ban és máshol is nemsokara gyartani is kezdték a tŰslranzisztoroknl. majd hamarosan áttérteL. a sokkal stabilabb. jobb parame· terekkel biró öt"ö7ött germtinium tipusokra. Erról a [61-ban röviden szóltam_ Sokak számára talán különösnek tunhcl. hogyaRádiótechnika evekig meg sem emliu a tranzisztort. mint DZ emberiség sors fordító taláhmín)'ainak Hon,·~elm, Ifjüsllg' Lapkiado ViUa1a1 Zrln)'l KlllOrlal Kön)"'k'adó A:.t. elöroe\' ~égénJeI"",~ mes a \ah'e!kcro évI kllwb A harmadl~ rovll!ban a Acro&lUc:bó Kft. bon/im ln"; Békei Fn-t'nc n%rol iJ!erepc:1 Rid,ó\"d'g Kft 3. táblázat. A ci kkben b6vebben tltrgy alt szaklapok legfontosabb adatai egyikét. amely szerén). \é1emcnycm szerint je[enlösl!gében összemérhető a tűz megszeliditésével. a kerék cs a vaskohás7.a1 feltalálásaval vugy a villamos energia elöaJlilásával! [n neJ.. bizony politikai ob volt. A SFláhni Szovjctún ióban a nyugati, pláne a7 amerikai technika meltatása föbcnJa· ró bűnnek. fellazitó propagandának SZ:i.l1'\.ÍtOIl. és annak elkö\etöit komoly .. hátrányokkal díjazták"! Tennészetesen a .. baráti" országoknak is illell fc:kcn tnrtnl11 U7 t1ycnfaJta .. propagandár'. A lapclödök kis hiTeinek össze- RT ÉK '20 teteIén is jól nyomon kö .. ethetÖ az a tendencia. hogy amig korábban szm te nlinden technikai érdekességet ame· rikai. angol stb. forrásból mentettek. addig a háborá utan a hangsuly-egyre inkabb a szovjet techni!.a felé fordult. Sztálin 1953·ban bekövetkezett halálát követően a fentiekben is (némi) eny· hUlés következhetett be. Igazából nem tudom, hogy az oroszok meddig jutottak a tmnzlsz, tortechnikában nem sokkal a háboru után. hiszen ez (is) katonai titokna!.. szamiton. Tény. hogy példaul a ka· tonai rakétatechnikában és aL ehhez kapcsolódó. akkoriban kibontakozó ürtechnikában ök még zömmel esö"cs elektronikát alkalmaztak. (A világ elsö müholdja, a Szputnyik· I csöves volt.) A velilk versenyre kelt amerikaiak első sikeres míiholdja, az 1958·ban pályára állt Explorer-l elektronikájába viszont már szilíciumtranzisztorokat is beépitettek. 19az~ az oroszok még az első szputnyik előtt elkezdtek annak az ürlaboratóriumnak a fejlesztését. amelyet jóval késöbb bocsátottak fbI. Szputnyik-3 neven. Mind ebben, mind a közben pályára állított Szputnyik.2ben Lajka kutya ürhajójában bő· ven voltak tranzis7torok. tudtommal gcnnánium ötvözött strukt(lrnJlIBk. A7 első míiholdak néhány reszleteröl ft [71 tájéko7lat. Érdekesség: a nemrég még a legnagyobb tolóerejűnek szamitó rakéta. az orosz EnyergiJ8 is csöves \ezérlésű! l;gy tünik. hogy az első tranzisztorokkaI kapcsolatos közlemtnye!. a Rádiótechnikában Hetényi László (IIA50K) tollából szánnaznak. Az. /957 áprilisi számban TraIIzisztor eimmel 8 tt.stranzisztort es a tranzisztor három alapkapcsolásál mutatja be, azok jellemzöit táblázatba foglalva. A szerkesztőség rendelkezésére álló, kevés számú RIT (NDK) "egyedi gyanású" Ge pnp tranziSZlOrral kísérletezve, a Júniusi szamban ugyanö ismertet egy földelt emitteru és két fbldelt bállSu HF oszcillátorkapcsolásl. Előzőleg. a májusi számban azt mutatja be egy ismeretlen szerző, hogy mi~ ként lehet ohmmerövei ellenőrizni egy tranziszton. Végre konkrét tipusokr61 esik Sl.ó: OC34. OC38, OT/C. OT/ E. (Megvallom, eillt6bbi kellŐ számomr.I teljesen ismeretlen.) Az 1957 júliusi lapban cikksoroL.3t indul ,Jsmerkedés a tran:ü;:lorokkaf' cimmel. Szerzök: Horváth János és S=ekér Ferenc. Hrabói La.dó az októberi szamban RT ÉK '20 7 fl l rltqtratu/ut« Iw,uttr/dsuh 1-,,,.ml1rI.lllm,2-tmltt,,.(llCdillln) 3-ltollOúOf (lndlll:m). 4-tartó, S - /l'oqu1iddl., 6 7 - 1nultoloJ, Irivmfá 18. kép felteszi a kérdé~t: elektroncső vagy tranzisztor? A válasza: elektroncső és tranzisztor! Közbevetőleg megjegy· zem, hogy a s7crkt:~l tü~él!; ugyanc:zen az oldalon teszemlitést a7 október 4-en Föld körüli pályára allt Szputnyikról. es beszámol a 20 Mllz-esjeleinek két magyar rádióamatőr általi ..,ételérŐL magnószalagra rögzitéséről. Hrabál cikkének 2. része a következő szamban lát napvilágo!. nehány típus ősz­ szehasonlitó táblázatával, a 3. részben (/958/4.) bemutatja az első ismert. kereskedelmi forgalomba hozot! szovjet tranzisztorokat, a sajátos tokozasu n I (P I) csaladot. metszetrajzot ( 18. kép) és rövid adattáblázatot is mellékelvc. (Igaz. az ábmaltiírásban keresztmetszet szerepel, de szerencsére a hosszmetszetet ábrázolja. Be kell vallanom, hogy - az eszközök knlső kinézete alapján koaxiális tűstrallziszlor· családnak gondoltam korábban. és a [61-ban így is deklaráltam. E7ullal kérek elnézést!) Az 1957-es évfolyam decemberi száma már a tranzisztorok haditechnikai alkalmazásáról cikkezik. AJ.. elsö igazi. praktikus tranzisztoros kapcsolást is ebben a számban találjuk meg. ismét Hetényi Lás7lótól. Ez egy saját készítést. R-C mérőhidat ismenel. 2 db n l tranzisztorral. Ugyanitt. a könyvajánló rOyal is egy témába vágó művet mutat be, melynek címe: A Irallzis:tor (szerzője: Dosse). Idével a technikai fejlöd~s felpőr­ gésével a lapunk tartalma is lassan átpolarizál6doll. ám, ma a tranzisztoros kapcsolások ujra ritkulnak lapunk hasábjain. Szerepüket átveszi !. az egyre komplexebb Integrált áramkörök. mik- roproce ..s/orok. mikrokontrollerck és a digitális technika egyéb vívmányai. valamint a ki .. áló paraméterekkel ren· delkező modem (vagy mar nem is anynyira modem) kapcsolóeszközök. mint a tirisztor, triak, a tcljcsítmcnyFET. Van azonban néhány olyan egészen régi tőböl fakadó slágenéma. mint a detektoros (diódás) \"evök vagy az elektrOIlcsöves High-End - beesületes nevükön HiFi crösítök. Ezeknek a reneszánszát eljük l •.És .. de honí ragadál? Olr felhelii/ésnek G.rors lo~~'igdja!" (Petőfi). Megszakítom hát a Rádiótcchniká\al kapcsolatos konkrét mondanivalómat. hiszen amugy is csak az '50-es évek elejéig szólt a bevezetőben megfogal. mazott ígéretem. és hat. ugye. a terjedelmi korlátok .. A mai Rádiótechnika tematikáját remelem, hogy nem kell réslleteLIlI. olvasóink jól ismerik. Olyannyira. hogy koron ként komoly bírálatok ér"cznek hozzánk. ill. jelennek meg al intemetes fórumokon olvasóinktól a lap tanaImát illetöen. Többnyire ki·kl az általa preferlát témakörben közölt Irásokat. infonnációkat kevesli. az ÖSS7es többi téma terJedelmét pedig eltulzoltnak tartja. A .,Rádiótechnika'· cfm tradicionális: az elözöekben bemutatott lapok ?ömmel szó szerint azzal foglalkoztak. hiszen a kezdet kez· detén valóban az jelentene az elektro· nikát l A rádió "olt az egyetlen olyan elektronik.ai készülék. ami .. el szinte mindenki találkozhatott. A7 iránta megnyildnuló crdeklódes azóta eSökkenni látszik. Az elektronika mára rendkivOI szeneágazóvá vált és magában fog· lalja többek közölt az alapkutatások speciális mCiszereinek elektronikáját, a biztonságlechnikát. HiFi-technikát. az ipari elektronikal és méréstechnikát. a jánni.ielektronikát (ami önmagában is rendkivül s7erteágazó). a katonai. űr­ technikai elektronikaI. a müholdas távközlést. az otthon és a hananasi gépek elektronikáját. az orvosi eleklronikat. a robotikat, a szabályozás- és .. ezerléslechnikÚl. ft sz:imítlÍstechnikát és informatikát. a videotechnikát cs még számos szakterületet. Ezt mind a mi havilapjainknak és az évente egyszer me&lelenö E\'kölI.I'l'/lllknek kell(ene) fel vállalnia. hiszen más. a fentieket rés=letekbe menikn. kapcsolási raj: és mtis=aki ;,iformáci6 s=intjén Itirg)'al6 s:aklap magyar nyel\'en nem jelenik meg. {Az un .. professzionális elektronikai magazinok'" valójában inkább 77 reklámújságok. mintsem szakmai fórumok.) A technika, és eLen beHlt az elektronika fejlődése követhetetlen. ez már közhely. A modem processzorok vagy a mindenki által jól ismert, hétköznapinak számitó mobiltelefon. digitális tévé stb. áramköreinek. szoftvereinek működését is csak a konszernek kutatólaboratóriumainak beavatottjai ismerik igazán. a csucstechnológiás kiilyük házi reprodukálása elképzelhetetlen. Dc Makai Istvánnak az 5. pontban hivatkozott gondolatai mit sem veszítettek aktuálitásukból: a tervezgető, készUléképitő - és ezeken kereszIul saját magát képző - rádióamatőrre, hobbistára legalább olyan szükség van ma. mint annak idején! A cél érdekében megtesszük. amit mcgtehetünk, de ahhoz, hogya fokoLódó igényeket kieh!gítsük. igényes cikk-alapanyagokra. azaz érdekes, újszerű témákat. ezek építési leírását tárgyaló keziratokra van szilkségUnk. E=ekel pedig kitól, ha nem öli/ól várhatmillk. kedl'es olvasónk?' Az ön segítsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy az elödökéhez képest igen magas kon megélt - jelen évkönyvünk megjelenése táján a 69. életévébe lépett - Rádiótechnika tovább prosperáljon! 9 . Hobby Elektronika A7 amatörizmus sokat vitatott igényei és lehetőségei is gyökeresen változtak. Ezek egyikének, a kezdő elektronikai hobbisták igényének a kielégitésére hozta létre az RT-t is gondozó Rádió\'ilag Kiadó a HoMv Elektronika címü népszerű folyóiratát, 1990-ben. A juniusban napvilágot látott I. szám beköszöntőjében Békei Ferenc igy fogalmaz: "Végre ill vagyI/nk az új lappal, amelYIlek szükségességél mar régóta érezte szerkesztőségünk. A kollegák aszfalón lomyosuló ké;:iratok, a:: o/l'asóinkról ho::::ánk befuto és=re~'éte­ lek. a szerkesztó-o/l'asó talalko::ókoJl elhal/pOli vélemények erősiteuek meg elharáro::ásllllkar a:: új lap megjelentefeSCf illetően. " Az első nyolc szám tipognifiája, tördelése meglepö. szokatlan képet mutatott, hiszen még C64-en törtem. A szükséges szerkesztörendszen Pagefox dugaszolható modul tartalmazta. A Hobhy Elektronika dizájnjál BtISSÓ Alldor tervezte meg, es a jelzett számokat ő tördelte. A HE többé-kevésbé állandó ro\atai (mert lenl1észetesen nem minden 78 számban szerepelhetett mindegyik): digisuli, elektroakusztika, hifi. elektro· nika a lakásban, gyári készillékek kapcsolási rajza, jámlü-elektronika, Ipari elektronika, katalógus, kezdő k rovata. mühelysarok, műszer, rádió, sok-sok kis kapcsolás. zenei hobbi elektronika. ~·gép hardver, rejt-vény+nyeremény. ,Ke7detben OX-erek rovata is lé· tezen. SzerkesztőségiInk a rádiótechnikailelektronikai szaklapok történetében ritka lépésre szánta rft magát: az első teljes. azaz az 1991-es (hfolyam nOl'emberi számában 22 kérdésből álló kérdőÍ\e t tett közzé. A kérdések a lappal kapcsolatos beszerzési, olva· sási szokásokm. az olvasók nemére, életkorára. végzellségére. elméleti, gyakorlati, technikai felkészilltségere, érdeklődesi körére. cikkirási hajlandóságara vonatkoztak. A beérkelell4872 szabályosan kitöltött kérdőiv bekUldöi között tárgyjutalmakat sorsoltunk ki. A felmérésbö l 1eszürhetö néhány tanulságról az 1992/7. számban írtunk, oh asók mellékelt írásos vélemenyevel ffiszerezve. Kiderült például az, hogy a OX-veteL azaz a tavolsági rádiómegfigyelés témaköre a Il obby Elektronika ohasótáborát jellemzően nem érdekli. A cikkek zöme kezdők által is el készithető egysLerü keszillékeket mutatott be. nagyon részletes epitési leirással, az aktív eszközök bekötési raj zával. A nyomtatotl áramköröket külön, a túloldalán üresen hagyotl nyákoldalon teile közze a lap, hogya panel rajzolatok otthoni körülmenyek között. Pausklarral és Posi tiv-20 fotoreziszttel reprodukálhatók legyenek. Később. kil1ön rendelésre, a rajzolatokat lÍtlátszó fó liára nyomtatott fonnában meg lehetet! vásárolni. A fóliat az előfize­ tők díjmentesen kapták. Aki inkább a transzferfóliás felOletelcmeket részesítette előnyben, az a szerkesztőség által kidolgozott. speciális anyagokkal és technológiával leszit:i.zlatott, killönbö+ ző nyák-felületelemeket tartalmazó fó!iákat is meg vásárolhatott. Ternlésze+ tesen az otthoni nyákkészítés titkairól is bőven esett szó a lapban. A kezdők sikeres épltömunkáját szamos segedeszköz. munka/agas bemutatasa is elősegítene, A "ke::dők rol'ata" vagy a "digiStiit· alapfokú elekt· rotechn ikai/e lektron ikai ismeretekkel szolgált. KoronkcnI egyeb ismeretterjesztő, mi.íszaki alapismeretekkel szolgáló cikkek is megjelentek a Hobbi Elektronikában. A lap 2005·ben temat ikus fiJzetso- rozallá alakul t Hobbv Eleklroll/ka Fü::etek eimmel. Ezt sorszamOZOlI idő ­ szaki kiadványt jelemeti meg a szerkesztőség. igyeke7ve mindig a nagy népszerűségnek örvendő témakat kiválasztani és a megírásukra felkérni az ahhoz bizonyítottanjól értö szcrző(kc) \. így született meg az J. kötet, a Fémkeresők (Nagymafé- Chrenk6. 2005). majd a továbbiak: AlIdiofil-V(lrá~s I (Agoslon - Bereti- Pru=sills=!cy. 2005): PIC - ke::dőknek (Vörös Tamás. 2006): Audiofil-Vará:zs 11. (Agaslon Nagy. 2008). 10. A Rádl6technlka Évkönyve A szerkesztóséghez kötődnek még a Rádiótechnika évente megjelenő él'könyvei is. Az első kiadas. az 1968-as. 1967 \égén jelent meg. A ko ncepció azóta sem változott: jelen. 2020-as é\·könyvünk 2019 novemberében látott napvilágo\. Az évköny\cink - . mint olvasóink tapasztalhatjak -, zömmel egy-egy. a Rádiótechnikából már is· mert témakör hosszabb lélegzetű elméleti és/vagy gyakorlati ismertetését tartalmazzák. Konkn:lan: egy-egy bonyolultabb készlilék működésének, megépítésének rés71etes leírását. audiolechnikát. rádióamatőr témákat, szám ítástechn ikát, fél vezetö-adattáblazalOkat. ipari elektronikával. ipari és amatőr müszer· és méréstechnikával foglalkozó részletesebb cikkeket, érdekes technikatönéneti tanulmányo-kat tartalmaz.nak. Utóbbiakat önálló. technikai részleteket is bőven felsorakoztató írások, ill. sorozat keretében is közzéteszi. mint pl. Borbas István, ill. később dr. Fábiáll Tibor által prezentált "Teclmikatörténer b·.~::álllok­ bl/n" (indult az I 992·es évköny\ben). Az olvasótábor érdeklödéssel fogadja a kiadványainkban sokat publikáló, nagy szakmai tapasztalattal biró törzss7erzöink -. követkc7etesen 3 oldalnyi terjedelemben megszabott ,,s=lIbjek,ll' s::akmai életraj::töredékek"cimű sorozatát. 1978-ban a szerkesztőség megjelentette a Rádioamotörök K(!::ikiinyve című. a kezdeti évkönyvek borilótervét. tipografiáját idéző, főleg az adóamatőrök érdeklődésére számot tartó cikkgyűJtemény t is. 10 +-.1 . KANY1 , a ráadás Befejezésül röviden essék szó az egyik legnépszerűbb - és témánkba vágó olvasói szolgáltatásunkról, a KANY I- RT ÉK '20 róL Ebben az adatbázis gyűjtemény­ ben a szerkesztőség összes kiadványa fel van dolgozva. az első RádiótechnikatóI és az első évkönyvűnklől a Hobby Elekironikán, annak késöbbi f üzetein és a Rádióamatörök Kéziköny"én ál a legutóbbi Rádiólechnikáig és Évkönyvünk ig! Az adatbázis zömét ezen kiadványokra vonatkozó bejegyzések alkotják. Számtalan lelkes amatőr gyűjti lapelödeinkel és mai kiadvanyaink régebbi és persze újabb számait : öregek és fiatalok egyaránt érdekesnek találják. Vajon. mit lehet ezekből tanulni? Mindenekelőtt technikatörténetet - meg egy kis kultúrtörténe!met is. De a lapok által képviselt terjedelmes anyagból a tételes elvi és gyakorlati szakmai kérdésekböl is igen sokról tájékozódhatunk a korábbi lapok ból. Tájékozódhatnánk, csak éppen nem találjuk meg a kereseutémát, a valam1korolvasou, de már rég elfeledett lelöhelyü építési leírást, szerviztami.csot, kapesolási rajzot. munkafogást, számitási módszert. feltalá lói életrajzot. Az infonnációk felkutatása az évtizedek során hatalmassá duzzadt anyagban komoly idöráfordítással jár akkor is, ha az összes kiadványa kezU nk ügyében van! Ezen a fel ismercsböl hozta létre a szerkesztöség a KANYl-t, a KApcsoJási .rajz NYilvántartó programot és adatbázist, melynek első verzióját (még Ropiiemezeken) 1992-ben kezdte forgalmazni. Jelenleg a V2.04 verziója kapható, persze már nem Ropin - és nem csupán az adatfájlok megtöbbszörözödött terjedelme miatt. A hozzá mellékelt adatbázis nemcsak a feldolgozott forrasanyagok sokrélüségében múlja felül a régit. hanem a névadó kapcsolási rajzokon túl alaposan kiterjesztett műszaki tematikájában is. De más tallulságot is nyújtanak a régi kiadványok. A::t. hogy kis ors::águnk minden idóbell Ilagy eró\'el és érdeklódéssel kO ...·elfe {I kor technikai fej/ódisét. Erejéhez mérten méllóképpen hozza isjámll ehhez. E:I afelada- lot kívánja szolgálni jelenlegi lapunk is. a Rádiórechnika. és az évkOny\·(jnk. amir éppen a ke::ében tarr. Kedves 01vasonk.' Irodalom : I . Rózsa Sándor: 70 éves a magyar nyelviJ rádiós szaklapkiadás: Rádiólechnlka 1994/t I., 542-543. o.. 1994/12 .. 594-595. 0., 1995/1.,18·19. o. 2 . https :llwww.ha5kdr.hu/20 t 8/02/ szepen-sorban-ime-par-kiegeszites 3. Falus László-Láng Róben-Szakmány György: Zelenka László. a rádiótechnika ÚtlÖrOje. a .magyar Edison"; Hlrközlésl Múzeum Alapitvány - Macken-sen Kft .. 2008. 4. Dr. Slmoncslcs László: Egy Molnár János volt-e. vagy kettő?: Aádiólechnika 2002106. 291. o. 5. Dr. Fábián Tibor: Technikatörténel - évszámokban; Rádi6technika EvkOnyve 2004 .• lt3. o. 6. Pállnkás Tibor: KészitsOnk tranzisz· ton házilag!; Aádiótechnika ~vkönyve 2013. 128--138. o. 7. Pálinkás Tibor: Az új idöszámítA$: , Szputnyik elött" és ,Szputnyik után': Aádiótechnika Évkönyve 20t7, 41-63. o. 8. Pálinkás TIbor: Folyamatosan izmo· sodik a KANYI adatbázisa!; Rádiótechnika 2019/3.. 98-100. o. Nagy évkönyvvásár! A RÁDIÓTECHNIKA , .. EVKONYVE 1994,96,97,98,99 kötetek közül 1 db csak 1490 Ft-ért, a 2000, 01, 02, 03, 04, 05, 06, 07, 08, 09 kötetek közül 1 db 1490 Ft-ért, a 2011,12,13,14,15,16 kötetek közül 1 db csak 1490 Ft-ért, a 2017, 18, 19 kötetek közül 1 db csak 2490 Ft-ért kapható. HAM-bazár 1138 Budapest X11I., Dagály u. 11. 1. em . folyosóközép H - P. 09 - 14 ó., esüt. 09 - 17 Ó. 239-4932/36 m" 239-4933/36 m. 1550 Bp., pf. 123 www.radiovilag.huhambazarCradiovilag.hu 1 RT ÉK '20 79 .. Rádiós .. szerzők és munkáik Dr. Simonesies László okI. villamosmérnök, simoncsics.laszlo@t-online.hu Cwrluko:m P:Hinkas Tibor jelell kő­ Ic/hel! közzé tell cikkéhe:. omelybell rijddcn öss=l'foglaljtl /I /I. l'ilcigluihoni körm'ékén kiadolI .. rádió,s" ~'=a/t;fo­ fwúrulOk történeteI és r(!s:lelesell Jár- gyalju larlalllll érdeKessége/ket. megküerelem ismertetni ti rerméki'nrebb s:er::úk mUl/kásságát Ök re.s=lwn a: emlitcufoll'óiralokban publikáltak. de iil/úllot", I'ogy ,órs.5:er::iikent kiin.\'I'C!kel IS megjelentet/ek. A megsdrgult fCl!)Okat hr'ingth:l'l-' nem {Clllcl~tem. hogy miröl szol ti kŐl/yv I'agy II cikk. IUII/em hogy ki irta Bevezetés szep szakrnának, tudománynak a megértését. elsajátítását, dc igy együtt még nem találkozhattunk \eIUk. Megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk és munkásságukról. Sokhes gyüJtömunkámnak kő­ szönhetöcn a legtObb könyH!t. folyóiratot csak a polcomról kellett leemelnem, igy azokról képekkel is tudok szolgálni. Sol. irónál hiányoznak az életrajzi :Idatok, csak l1éhányukról találtam megfelelő minöségil arcképet. elért e7eket ncm md lél.eltem. Az élő szerzőktől elnézést kett kérnem, hogy kimaradtak az összeállításból. külflUdön élö leszármazottai érdcklöd- A "drótnélküli telegráfia" irodalma tek Makai ISI\ án élete és munkássága iránt. Elcleröt ncm tudtam sok adatot összeszedni. a különbözö kiadásokban megjelent könY\einek ti listáját sil.crUIt összeállittlnom, de ti s.ll1kfoly6iratokban. főleg a Rádió Technikában. a Rádióvilágban (de meg :I Rádiótechnikaban is, ahol 1967-ig publikált: forrás: KA'lYI) megjelent cikkei OS2s.legyüJtésére már nem váJl:llkoltam_ Rajta kivül meg volt néhány magyar sLerLő, akik kÖ7enhetó írásokban, könyvekben segítették ennek a A XX. század elején al. elektrotechnika tankönyvek rövid fejezeteit képezték a drótnélkUli telegrúfiilról szóló ismertetések. A slIkratúvírók és azokna!.. tovúbbfejles.ltett változatai hajózási, katonai célokat szolgaltak, a sok új ismeret, kifejezés még a szakembereknek is idegen \olt, az átlagemberel számára pedig felfoghatatlan. A tud6soknak. akik reszt veltek az adó- és H!\öberendezése!.. fejlesztésében, a legfontosabb volt, hogy az al- Az adta az ötletet a cikkimshOl. hogy Iam i és katonai vezetést meggyőaék a drótnélküli tclcgráfia Jelent6ségéröl és hasznosságáTÓl. A hazai szakirók többnyire nemet fomisokra támaszkodtak Azcgyik elsö magyarnyeh II elektrotechnika tankönyv szerzöJe Zen/plen (jyii::ő, aki fiztkus, egyetemi tanár \iolt (1879-ben sz.Olelett l'\agykanízS3n, és fiatalon. 19J6-ban halt meg tOzértiS7lként al' asiagoi csatában). A Tudományegyetemen és a Miiegyetemen is elöadon és külföldi egyetemeken végl.clI kutatómunkát. Nevét egy hidrodinamikai létel és egy katonai hangbemerő módszer \ iseh. (Forrás: Wikipédia.) Az [lj forrása a nemet Graetz professzor köny\e, amely 1921-re már husz átdolgozolI kiadáSI én meg. Zemplén kön)'n!nek címe az eredeti szó szenntl fordítása: A= elektromo.Hág Js g)"l/kor/mi alkalma::uúw. Az 1910-ben. aK. M. TenneS7etllldományi Társulat allal kiadott könyvet az L képe n mutatom be. Az elméleti rév egy fejezetében foglallolik a7 ..elektromos III/llámokkar. a gyakorlati részben hasonló terjedelemben ,,0= e/ektromo.uúR alkalma=úsoral gondo/atkö=lésrt' .. Szinten nemet I'orrásból szOlctctt A wkratál';r6 címü könyv (2. kép), H. ClOI'ITHU RÁDIÓ DIADALúTJA • ...... ....,., .........., ... " ..... 1. ké p 80 2. kép 3. ké p RT ÉK '20 !. DRÓTl\jt,LKÜLl Tt:U:GRÁBA. -- t. - -- J,.. '"' l ... 4. kép amely Krelcer edza átdolgozása. és alcíme: A. Slaby tanárnak a nemct császar előtt tartott felolvasásai után (Franklin Társuint kiadása, Budapest, 1917.), Még egy német könyvet érdemes megemlíteni . fl. Günther: A rtidió diadaflilJD (3. kép), amelynek fordítÓja Lehller Od6n \'olt. és 1924-es kiadási!. Természetesen német szemszögböl ismerteti a szikratávíró feltalálasát és fejlesztését, mar foglalkozik az elcklroncsöves rezgéskeltők által létrehozott csillapítatlan hullómokkal. Az időszak legátfogóbb szakkönyve Mende Jenö tizikatanár A drólnélküli tc/egráfia cirnü könyve (Dick Manó kiadása, Budapest, 1921), al- 5. ké p RT ÉK '20 címe "éps;:erú ismerletés (4. ké p). A Marconi-féle egyszeru rendszer ismertetése után a .Jeladó·' és .. felVC\' ó" rendszerek történeti fejlödését különválasztva rendkívül részletesen és közérthető stílusban tárgyalja. Főbb élclr'ajzi adatai: születcn 1883ban BatorkeSzin. meghalt 1944-hen Budapesten. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Cegléden, majd Budapesten tanított és a Kölcsei Ferenc Gimntiziumból ment nyugdíjba 1940-ben. Irt könyveket a radioaktív anyagokról és az anyag mesterséges átalakitásár61, de a radiótelefonról is. Kísérleteit maga végezte. ő volt hazánkban az egyik első rádióamatőr. Drótnélküli telegráfia könyve elnyerte a Temlészcttudomanyi társulat Bugát-díját l2]. A " Broadcasting" kezdete Ez az időszak InI-ben kezdődött Amerikában. amikor a hivatalos ..szórakoztató és kereskedelmi eélú" rádióadások mellett a rádióamatőr mozgalom is beindult, Európában és nálunk néhány énel később. Az amatörök tevékenysége még csak az egyszerűbb vevőkészülékek elöállitására korlátozódott. a rövidhullámú rádiózás a rendelkezések kuszasága miatt csak sokkal később kezdödöu . A hazai "rádiós" irodalom IS a készüléképitésre szoritkozott és fő­ leg német forrásokra támaszkodOl!. Az egyik e l ső kiadvány Molnár János okl. gépészmémök könyve a Radiótelefon elméleti és gyakorlati ismerletése. alcíme: Radio-amafeur kézikönyv. (Müszaki Könyvkiadó és Sokszorosító Intézet, Budapest 1924). A könyv bevczetésébö! idézcm: A radiolclefon azon egyedülalló jelenseg. amely az egesz vilógon II laikus közöl/seg érdeklódésér mmyira felkeltelle. hogy mindenkibe" komoly hajlandóság mutafko:ik a dolog lényegébe hatolni... Könyl'cmel abban o reményhen h{){'witnm kli:!re. hogJ' ezzel II magJ'ar rodió-amaleur mozgalom erőteljes megil,díuisóhoz k6=elebbjufunk. (r>.legjegyzés: az idézet az eredeti helyesírás szerint.) A szerző a források közölt megadja Dr. Eugen Nesper könyvét [3], melynek első kiadása 1923-ban jclent meg. alcíme: Millden ors:tig ródióamatőreinek tan- es segédkönyve. 1925-ben már a hatodik. jelentő­ sen átdolgozott kiadása je lent meg (5. ké p). 6. kép 1926-r3 Molnár János is teljesen atdolgolta eredeti könyvét, megirta II Gyakorlati rtidiókön)'\'et (6. kép). amely a Radiólelefon folytatásának is tektnthctő . Ebben már fellclhető néhány hazai gyártású (Tungsram. Telerongyar) készülék fényképe és leírása. 1925. "'égén megsz6lalt a esepeli rádi6-hinnond6 állomás. a kristálydetektoros készülékek jelentősége, a külföldi adók száma és teljesítménye megnőtt , s7ükségessé vált a vevőké­ szülékek szelektivitásnak Javítása. Sajnos, a Rádi6telefon 3. kiadásának előszavaban megígért - esak haladottabb amatőrök számára javasolt Radio/elefon /I. kötetével nem találkozhattunk. 7. ké p 81 8. kép Bár életéről keveset tudunk. a rádiózas kezdeti időszakának hazai szerzői közül Molnár János gépészmémök munkássága kiemelkedett, egyben mintául szolgált a későbbi szerJ.:ők szamára. Meg kell még emlitenem néhány kevésbé jelentős szakíró munkáját (1924 26). Balogh Ar/hl/r: RMio/elefon. a drÓlllélküli lallbes=éles ismerIeiese (Népszava kíadása. Budapest, 1924). A szem'). végzettsége okleveles gépészmémök, a Népszava rádiórovatvezetője volt. Török Elemér gépészmérnök: A radiokézikönYlle(Atheneum R. T. 1924.). AdorjilII Pal. rádi6mémök: 150 rádiöfe/I'el'ö kapcsolás (Athenaeum R. T. 1926.). Kha.l'lI István és Roda Istvan: Radiólexikon. am{jförkeziköIlyv (saját kiadás. 1926.), amely az elsö rádió lexikon. ismerteti o rádióvol kapcsolatos okkori fogalmakat. A rádióláz kora és irodalma Az bevezetöben hivatkozott cikkból tudjuk. hogy 1924-ben megindult a Magyar Rádió Újság (MRU) mű­ soros és rádiós hetilap La.~s;:gallner Ernó és 1926-ban a (A/agyar) Rádió Ama/or szakmai folyóirat florvalh László szerkesztésében. Itt kell megemlítenem Rein Istvá" szerkesztésében megjelenö Rádió s=oklapol. amely műsoros újság is volt (7. kép). és a PHILIPS Rádió közfemények című reklám és műszaki lapot (8. kép). ezek komoly konkurenciát jelentettek az MRU-nal:. 82 A folyóiratok nagyban e l ősegítették a készüléképitö amatőrök munkáját. akik addig többnyire a ncm müszaki lapok leirásaira támaszkodtak (a legismertebbek Aller Képes Családi lapja [4j és a Tolnai Világlapja voltak). Az amatő rök készüléképítéséhel a kereskedők (51-es Rádióház. Barta és Társa, Ilolstein Zsigmond. Reich Miklós stb.) bőségesen kínáltak különböző alkatrészekct. Kaphatók voltak kü lönféle gyártmanyú elektroncsövek (Tungsram, Philips. Vatea. Telefunken, Beho [Orion] stb.), nagy választék volt detektoros és kevés csőszámmal épített készül ékekböl. A sokcsövesek olyan drágák voltak. hogyamatörök szamara szóba sem jöhettek. A rádió-előfizetök szama ebben az idöszakban évente közel kétszeresére nött. a rohamos növekedéséböl látszik. hogy va lóságos .. rádió1ftz" tőrt ki hazánkban. Ezt elöseglteue a ,.lakihegyi nagyadó" (még csak a 20 kW-os!) beindulása. 1929. volt a válság elötti utolsó ev. Fellendült a r;idiós irodalom kiadása is. Szakmailag is összefoglaló mű volt a S=epeny Arpád által s7crkes7tett Magyal' Rádió É\'kűI1Yv, benne a nagyobb lé l egzetű cikkek: 8abils Yiktortól A tál'ofbofátás (még mechanikus képbontassal), KÜrÖ.~ LtÍs::.ló az anódpótlók épitéséről, és a szerkeszto cikke a hazai rádióiparról es kereskedelernröl. Újdonságot jelentett a HAF2A hívóJelű Kemény ISIván írása a RövidhullámlÍ omatÖri=mllsrÓf. Talalunk cikkel a hibakeresésről. az új rádióstúdióról, a rádiós szakirodalomról. TO/I/ai Hel/rik. posta m.-főellenőr összefoglalja Magyarország hus=onöl éves rádiómúfljill. Tanulásra is alkalmas szakkönyv Zakal'iás Jál/OS. okI. gépészmérnök A rádió ve;:erfonafa (Dénes Testvérek RT Budapest). A detektoros vevötől elindulva. 37 elektroncső müködésének bemutatásán át. a különböző kapcsoltlsi rajzok közléséig jut el (9. kép). Megjelent a Magyar Rádió Amatőr jóvoltából fl második RádióIexikon. Még egy mai gyűjtő is haszonnal forgathatja ezt az összefoglaló rmJ vet ( 10. kép) . A legjelentősebb esemény a Ródió - Könylllór SOro7..31 megjelenése \'olt. amelyet a )O\·;I::.a Mvfnár-Nekofnv trió szerkesztet! és a könyvek Győző Andor kiadásában jelentek meg. Kik voltak ezek a szakemberek. akik több évti7eden keresztül ellátták a Magyar Radió Újságot. a RitdiÓAmatőn. a Ra- 9. kép dió Technikát. majd a Rádiótechniklít hasznos cikkekkel és könyveket ínak az amatőrök számára? JOI'iI;;a Györgv rádiómérnök. születet 1891-ben, meghall 1958. aprilis 16-án. 1922-bcn került kapcsolaIba a hazai radiózassaL Első íráSai a Magyar Radió Újságban jelentek meg. Kísérleteit kis házi laboratóriumában végezte, itI sok énékes. érdekes öszszeállitás, berendezés. ötlcl és szabadalom született. Az általa legjobban szeretett munka mégis az új rádiós generáció nevelése volt. 1924 óta belső munkatársa az MRU-nak, 1931 óla társs7erkesztője a Rádió Amatiimek, majd 1936 után a Rádió Technikának. M.\(.HH H.\I)]{) .Hl.-\TOR HA illO LEXIKO\A _.. _-- 10. kép RT EK '20 , !O-' SZERVISZKAPCSOLAsOK .... _- .--_ ......... ----, ------------11 . kép Molnár Jánossal kÖ7ÖS munkájuk a Rádió.w~' KÜI/JI,t? vOll. ez öt (bőví­ tett) kiadást ért cl. összesen 25 OOO példanyban. A háboru után a rádió· ja\ ításol megkönnyítése érdekében - összcgyüJtötte a fellelhető kapcsolási rajzokat. adatokat és publikálta a S=ervi.s=-Icapc.wldsok c. könyvében (Népszava. 1948. 11. kép). Az újból megjelent Rádió Technikáball dolgoLott. majd bekapcsolódott a televízió magyarországi fejlesz tésébe. A Magyar Televízió VálIalainát dolgozot! annak feloszlásáig. Ekkur mar su lyus betegsége aláásta szervezetét [5). MO/llár Jál/os életerő] fia visszaemlékcl:ése 31npJán sok ismereteI M_ _ 4Aódpót/ólt. é.-Ic-U.. ."it'" 12. kép AT ÉK '20 szerezhetünk [6]. 1896. november 8-án szOletett Budapesten. Édesapja 4 éves korában meghalt, így öt testvérével nagyon szegényes körülmenyek között nevelkedett. Az iskola mell ell dolgoznia is kellett. A kitünőcn \-égzell negyedik. osztály után a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, miközben egy közeli fiúinternatusban .,alkalmazták". Lelkes turista és sziklamászó \'olt. A nyarakat különböző vidékeken tanítással töltötte. Tanulmányait különféle dijakat elnyer\e - kitünö bizonyítvánnyal fejezte be. Beiratkozott a Tudományegyetem Bölcsész Karára. de 1915 végén besorozták katonának. Sebesülése míau kÓ rhá.t.:ba került, majd ujabb frOlltszolgálat után. 1918-ban leszerelt. A Tanácsköztársaság a latt belépett a Vörös Hadseregbe. majd a Kommün bukása után bujká lnia kellett, igy nem rejezheue be az egyetemet, A Posta Kísérleti Allomáson, a Gyáli uton kapon míiszerészi állást. lu ismerkeden meg a rádiótcchniká\'al. amellyel élele végéig roglalkozott. Foglakozásakcnl hol "fizikus". hol "poslatiszt" megnevezés szerepeit. Az 1924-ben indul! MRU-nak műszaki szaktanácsadó rovatvezetŐJe, majd szerkesztöje \'olt. 1933ban megnösült. rcleségével, Tordy Margittal és három gyermekükkel Pcstslen t lőrincen éltek a masodik világháboru kitöréséig. A világháboru alatt Balatonakarattyan és RédUIOpön bujkál t családjával együn a behívás elöl. A háboru után visszajött Budapestre. a teljesen kifoszton lakásába. A PKÁ-n élel miszerért rádiókat javítottak, az óriási in fl áció hi hetetlen nyomorba döntötte II családokIlL Az 1947. máj usában az uj ra indult Rádió Technikának rószerkeszlöje. később szerkes71öje Icu Ö jegye7tc 1948. aug usztusában a Rádió Technika és a Rádió Világ egyesítését beharangozó cikket. 1952 és 54 között részt vett a lé\éadás beindításának kutatómunkáiban, 1962-ben ,ált meg a Postától. nyugdíjba ment. 1979. december I O.-én halt meg. Ismertebb munkát a Rád ió Könyvtár sorozatban: Anódpótlók építése é.1 ke=eJese (1929. 12. kép J. fflbakeresés és kés=ülék-karbamartós (1929). Jovitza Györggyel közös: Rddíósok könyve (1933. 13. kép ). Nekolny Kurt éle t éről kevesebb adat maradt fenn. Az MRU 1918. 6. s=amában indult a Q.S.T. rovat. amelynek vezetője Kemény István .Rádi6-Körryulár ? ..-._"....., .,.... 13. kép volt. lI írt ad a lap a Magyar Rövidhullámu Amatő rök Egyesületének (MRAE) Oléséröl, ahol a rovatvezelő mellet ]\iekolny Kurt (EWH I) az egyesü let vezértitkára tartolt előadást. A lap részletei közölt az alapszabályból. A következő szamokban Nekolny Kurt ismertette a rövidhullámú rádiózás szabályait, az egyes országok hivójeleit. az amatőr ..Q-kódokat". morzetanrolyamot vezetett, egyszóval a rövidhullámü amatőrködés legrontosabb ismereteit. (HA5BK a Rádiólechnikában emlékezeskent idézi Nekolny Kurt egy írását az I 927-es Technikai Lexikonból, amelyben összeroglalja a rövidhullámu amatőrrádiózas történetét és Jelentőséget; [7]). Cikkeiben rövidhullárnon bevalt és hullammérö kapcsolásokat ís közölt. A QST ez év novemberig állandó rovat ~rnaradt az MR U-ban, de Nekolny Kurt még ezután is írt cikkeket a lapban a TÖvidhulJámu amatő­ rök számára. A 41. s=ám közli, hogy 1929. január l-töl megváltoznak a hívójelek, így lett az első engedélyezett magyar rövidhullámú amatör hivóJele HAF1A. 1932-től írásait az Amatör Radió-Techniko Foló cimü lapban találjuk, cikkeit -IA- jellel írta alá. I934-töl az uJ.iáalakult Magyar Rt;.. 1'ldll1lllómlÍ Amatór(Jk Ors=agos Egyesil/ete műszaki tamicsadója. HA I A hiv6Jelét egészen a rövidhullámu ama· tőr rádiózás betiltásáig, 1944-ig megtartotta [101. 1933-ban nagy cikket írt lapJaban a lakihegyi új antennatorony cpítéséröl. majd I 934-ben A lakihegyi óriásr61 (az adóállomásTÓI). A háboru 83 - Rád;ó- Könyvlár ~_.- ~ MOR)'orl End,.: Amatór-laboratorium ,,-.- ...,.- ....... .8 • • • • " • . :-;~ . . . . ,. ,.- ;,.. , 14. kép alaIIl tevéken ységérő l semmi biztosat nem tudunk, állítólag a hon ...édségnek is dolgozott rádióamatör-redésbcn. Dr. Magyari Endre postamémők .!Ietcnek és munkásságának leirását egyesOleti tagunk. Balás B. Dénes köny ...ében találjuk meg (9). 1900. január \ O-én született Aradon. apja t.3.virdarendező \olt, igy hamar megtanult morzézni. A középiskolat Nagyváradon \'cgezte, itt ismerkedett meg fizikaóran a szikratávíró ... a!' Nyaranta a nagyváradi posta .. omllépllői között dolgozou. Jelesen érettségizett. majd beiratkozott a Királyi Józser Nád or Műegyetem gépészmérnöki karára. 1923-ban kapta meg diplomáját. egy postamérnöki lanrolyam elvégzése utan a PKÁ elektromos osztályára került. t923-24-ben Paskai Bernáttal. a PKA fómémökével rádió- tavbeszcléssel kísérletezcU. Tolnai Henrik mellett részt vett a legendás (•• 250 W-os") Il uthadó telepitt!sében, a próbaadásokban (8]. Egy némelorszagi lanulmányut után Tomesányi István mérnökkel egy I kW-os adót hoztak létre. Ja ...aslatukra a Posla megrendehe a Telefunken cégtöl az un. 2 kW-os müsorsz6ró adót. Ezt Csepeten helyezték el 1925. áprilisában kezdtek a próbaadásokat és év vegen hivatalosan müködésbe lépen az első müsorszóró adó. A nagyobb. 3 kW-os adót még Csepclen, de a 20 kW-os "nagyadót" már Lakihegyen helyezték el. A telepítés, abeüzemcles és az építés Irányítását Magyari Endre Zakariás János segítsége mellett végezte. Közben épOIt az uj studió - Magyari és Békésy György ter....ei alapján a 84 Sándor utcában. 1933-ban megépült a Standard gyártmányú 3 14 méteres antennatorony és a 120 kW-os nagyadó, kiépü h a vidéki reléadó hálózat. I 946-ban a Posta, mml ..nyugalost" elbocsátotta, mindenét e lkobozták, amikor visszatért NémetországbóL Fia. Ifj. Magyari Endre a háború alatt egy légitámadásban elhunyt . Több helyen dolgozott. majd a PKI-ba vissza ... ették tudományos munkatársként. 1960-ban megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba ment. 1968. április 9-én halt meg. Magyari Endre nagy tudásu, szeles látóköru tudós .... o lt. mellőzön sége idején sem hagyta abba a munkát, a ta nítast. Méltán állíton szobrot neki a Puskás Tivadar Távközlési Techmkum. Kimondotlan az a m a tőrök számára írt könyve az Ama/ör-/a/)ora/orillln szinten a Rádió--Könyvtár sorozatban jelent meg I 929-ben (14. kép). Ebben a szerző az amatőr mérések és számítások fontosságára hívj a fel a figyelme t. Ez a könyve később még két kiadáSI ért meg. Doktori disszertációja HOli/agen és quasihomogen \'e:etékek reflexiómentesítése és csill"píuümérése (Egyetemi Nyomda 194\). 1929-ben a Rádió Köny .. tár mellett létezett a Mlis:aki Könntar is. a korábban említett Balog Ar/hllr szerkesztésében. Ebből mutatom a IS. képe n a Hogyan has:llálllllk ha/6:!Oti áramOl radiókés:!üfékeinkhl!:!? eim üt (Népszava Könyvkereskedés kiadása). Ez volt a megunt telepesekröl a hálózati készil lékekre tönenö átmenet idöszaka. A szerzőről csak annyit tudun!.. hogy cikkeket in, akárcsak Magyari Endre az 1929. szeptember 28-án indult RtidióC/er "SLépirodalmi és műso­ ros képes hetilapba". ~_ .... "YAII HASlMAI..PJq. HALoun ARAMOT - ........... --. . ~, ~.;.~ ••• t •• ..... .oc; .. .-nol'" -... 15. kép ahogyan cikkében Pálmkás nevezI; ti "sokcimü lap") 1935-ig tartotta a rrontot. Ennek az időszaknak szakkönyvelool kiemelhetö A Rádió Kincseslára, amelyet Pask(~'i Bernat,'-.foJncir JánO.f és Las:gaUner Emó szerkesztett (Rádió Újsag kiadása 1935.) Az clöszó szerint a könyvben az "olvasó a rádió\al kapcsolatos kérdések mindegyike\el tahilkozik". Puskay Berm;1 M(Jgy(lroT.f~ag ródióállomaSlIIl és azok történetét. Nelfho/d Kornél, a Telerongyár alelnöke A v€l'ókés:illékek rörlelleti jejllkNsér. Marion \/cill'Cis. az EIVRT ku tató laboratóriumának mérnöke A: e/ektroncsó fe;fódéscI é.~ Gazdasági válság Az elektroncső és a kész01éHcJlesztök ellenére a gazdasági válság megviseJte ti rádiós szakirodalmnt [Il}. A két legfontosabb lapunk ~Ozül az MRU (l929- től csak ROd/ó újSOf!,) egyre alacsonyabb áron, kisebb terjedelemben és rosszabb mmőségben jelent meg. Az RA előbb átalakult Radió Fotó Amatörre, majd 1932 e.. \égén a Jovitza Molnár '\Sekolny hármas átvette a folyó irat szerkesztését A= Amatór Rádi6-Tcchnika FQtó eimen és mélyen leszál1itott áron. Közben megszünt a Philips kiadásu Rádió Revü és a korábban emlílett Radió Szak/ap. Az egyetlen megmaradt rádiós szaklapunk, az AI/w/úr (\agy erőfeszítései es + 16. kép RT ÉK '20 gyarlásal ismerteti. D,; Patai Imre, a Philips R. T. és aVatea R. T. ügyveze- 1, táblázat. Makallstván könyvel eim tő és müszaki igazgatója tart Karszeni szemlélődést a rddiócsől'ek feleIf. A kiadvány tartalmaz olyan fomoudatokat. mim Az európai hírs;:óró állomások hullámhossz táblázata. Az ifjúság szamara készült kiadványokból érdemes megemlíteni E. A isbe/g: Most /IIár énem a radiól címü. könyvét (Káldor Könyvkiadó, Budapest 1932.). Fordította: Salgó Ottó (J6. kép). Ennek vol t egy jóval késöhbio modernebb második kötete: Ilyen egys:eril a rádió.' (Táncsics Könyvkiadó Budapest. 1963.) Forditotta: Szabó György. A gazdasági válság után 1936. márciusban megjelent a Rádió Technika. Paskai Bemát szerkesztésében. A lap legtöbb munk3larsa az elözőleg ismertetett lapok szerzői közül kerUl! ki. Molnár János a Rádi6s~e,.­ viz. Jovitza György a Gramofon és Az am{IIŐr boszorkanykonyhája. Magyari Endre a Tavo/balálár rovatot vczette és kedvenc témáját. a méréstechnikát folytatta. De voltak új szerzők is: Kiss Lajos (HAF 8C) és Dal/os György a Rövid hullamokon cimü cikkeket írta. Két ..regl-új" szerzőről kell knJön megemlékeznem. Ze/elika L(Ísz/Ó életéről és munkás.ságáról Dr. Falus Lár:fó szerkesztésében jdent meg egy könyv [12]. 1902, március 23-án született Tiszolcon, Gömör megyében. 10 éves korában teljesen árva maradt, gyámhoz került, aki Mikrofon és hanglemez Korszeru rádiókészülékek rendszere, építése Rádiótechnika a gyakorlatban Egyszeru nidiókapcsolások Rádió hibakerescs, javítás. behangolás Hanger6sítés, hangfelvétel Villamosság és nidió II gyakorlatban Molnár Horváth: Általános rádió-vételtechnika Kis rádi6készOlékek építése. mtiködése KészitsUnk magnetofont A2+I-es KészítsUnk táskarádiót Kis hanger6sltök Rádiós, villamos tanácsok. megoldások Makai - Molnár: RfIdiótechnikusok kézikönyve Amatőr magnetofon hérom sebességre a diósgyőri vasgyárban volt tisztviselö. A gimnáziumot végig jeles eredménynyel végezte, 1920-ban beiratkozott a müegyetem gepészmérnöki karára, 1931-ben gépészmérnöki diplomát kapoH. A rádiótechnika tanulmányai alatt keltette fe l az érdeklödéséL Elöbb az EIVRT- ben. majd a kűlön~ válás után (1929) a Standard-nál dolgozott. Itt rádiókeszillékek tervezésevel és gyártásával foglalkozott. Ebben az időben a kul fOld i társvállalatokat látogatta. I930-ban megalapította a ZL Rádiólnboratóriumol. Egy negyszobás lakásban működött 1943-ig, amikor a Magyar Philips Művek átvette a laboratÓriumo!. Ekkor Harmathy Lajossal l, kiadás Kiadó 'vo 1939 1941 saját 1944 Népszava Közlekedési Népszava Táncsics Míiszaki 1952 1954 1956 1957 1958 Táncsics 1959 1960 1949 1959 Népszava MHS filzetek 6. megalapította a .,Zelenka-Harmalhy Villamossagi Gyoml", A gyárat 1944ben bombatalálal érte. 1945 után a eég irodája Zelenka László lakásán, laboratóriuma a Bartók Béla út 51-ben volt. 1949-ben államosították és utána az EMG N. V. Zelenka telepe néven működön. 1950töl a BME Fizikai Intézetében tanársegéd, majd adjunktus Ictt. 1960. március 4-én hunyt el. Halála után a Rádiótechnikában Molnár János írt nekrológot. Zelen.ka irodalmi tevékenységénél rontosabbak konstrukciói és Jaboratóriuma által gyártott müszcrek. A paraméterek részletezése nélkül: térerösségmérő, hordozható erősítő ..... .... ~ ,. ", ,,, iN,.M '111'"0'14 17. kép RT ÉK '20 18. kép 19. kép 85 a Rádió reszere, szignálgenerálorok, hangoló oszcillátorok: ZEN1TH .. IB". ZENITI! ,.2B". nagy szignálgenenitor, hétcsöves katonai vevőkészülék. rövidhullámú vevök: 7-B. 8-A és B. hosszúhullámú vevőkészülék. ultmrövid-hullámú adó-vevő, nagyfrekvenci- as mérőhid. Cikkeket jelentet meg a müsoruJságok rúdiós ro\ataiban Z - L Rádiólabor közleménye alairossal, az 1934-es Amatőr Mil epil!>'ünk rovatában Zenith D cimmel ir egy detektoros készülékröl. majd 1937-ben II Rádió Tcchnikábi.1n egy - kesöbb divatba jött - GDO Idrásal közli Egys::eni hallgoló-os::cillúlor luci e/kés::.Í/esf! eimmel. A háboru utan a RádióCvkönyvben és a Rádió Technikában publikált. Könyve: a Nem vi/Ili/nos melll1visegek "'il/tm/os müs::.e,.ei (MK. 1961) csak halála ulánjelent meg. A másik szerző Mok(ll ISfwín (1904-1970). akinek az életéről sokkal kevesebbet tudunk. de a legnagyobb .. rádiós" szerzők közé tartozik. 1933tól A:: Amurörben publikált, amikor Jovit7.a- Molnár- Nekolny átvette a foIyóimt szerkesztését. Felvált\a Jovil2a Györggyel II Mif epírsiink? rovatot vezetle. A Rodi6 Technika magas szí nvonalát az biztosította. hogy az egyetlen ..rádiós" szaklap mamdl. Zelenka UszJó es Molnár János mellell Zakarias Imre. Jovitz.'l György, Magyari Endre írtak cikkeket, és Makai Istvan rendszeresen hozta a Icgrészlctcsebb készülékepitési leírásokat. A Rövid Hullámokon rovatot tovabbra is HAF RC vezette. Ez a ICIállás sokáig megmaradt. csak kis változástjelcntetl. hogy 1938. szeptembertöl a fejlécre .. Szcrkcsztik: Jovitza György és Molnár János" kertiit, a szerzők között megtaláljuk Vörös Re=sól. aki "Ec//O" kéSl:Olékeit ismertette. A két utolsó évfolyam ('43'44) mar egyre vékonyabban (papinakarékosság), es egyre inkább a háborus körtilmenyekre jellemző tanalmakkal jelent meg (s=óra:elemek töllese. eleklmll(.:.~övek helyeflesíle.~e stb.). Visszatérve Makai Istvánhoz, újdonsag volt az autónidiók építési leírása is, de a kedvenc tcmaja a röntgeniemezekre vágolt amatőr hangIcmezkeszites lett. 1942-ben ugyan elismeri, hogy ,.nehé::. időkben ho::/tnk kiilö/J/eges kes:!ülekleírosl. akkor. amikor a: (ll/yag bes:er=ésébel1, milli (I mimlemwpi é/eiben akado/l'okkal kiis::ködüllk" [131. Mivel a háborús körülmények kö .... etkeztében nem maradt mflködöképes példány. ma mar nem tudjuk megítélni. hogya készülék cs a lemezvágási eljárás mennyire volt ujdonság. de a szerző leszánnazottai allílják. hogy nemzetközi érdeklődés­ re számító találmány lehetett volna. A készüléket a rádió kiállítás l:itogatói kipróbalhatták és a néhány röntgcnlcmezre készitctt hangfelvétel a hangarchivumok fél tett kincsei kÖ7é számitanak [14J. A háború alatt kezdte köny ... eit írni. többnyire saját Idadasban jelentette mcg, később ezekből a köny\ckböl több kiadás jelent meg. Az l . táblázat az első kiadás dálUmát és kiadóját adja meg. Hely takarékosság céljából csak három könyvének fot6ját közöljük (17. kép: J1/1afllosstig rádió a gya- es RÁDIÓ COMPASS kodorban. 18. kép: Rddiós. villamos fanácsok. megoldások. 19, kép: /llIIalör magnefofon ,,,irom sebe.!iségre). A háború után 1946-ban Makai elsőként jelentette meg rádiós témájú szaklapját. a Rrjdlól'i/agot. amelynek fenntartasa a hihetetlen infhició mellelt csak igen nagy itldozatok ánin \'olt lehetséges (20. kép). Ennek a lapnak az első évfolyamában ismet felvetette a kctS7eres transzponálas gondolatát. de a háboru utani gazdasági helyzet nem kedvezett az ilyen nagyszuperek épitésének. Inkább csak a megmaradt háborús csö\ekböl (RVI:!P2000) Iehetett ouhon készülékei épiteni. A 2. és 3. évfolyamban már egyre több cég hirdeteIt (1lomyak Szilveszter, ORION, OMEGA Rádió VilhllTIossag stb.). A szerzők közölt sok régI (dr, Magyari Endre, Zelenka László) és uj (Magyan Béla) nev jclent meg (utóbbi nem rokona az előzőnek). Kis!>' 7imdtlr, aki a Rádioél·kön.p' sorozatot szerkesztette 1947-től 1949-ig (Hungária kiadás). szintén in cikkeket. A Ritdióel{öII\'I'ekben olyan ,lantos neveket" olvashatunk. mit dr. Bahits /7krur. dr Simony/ Károú' és olyan témákat találunk. mit a MikrohulltimlÍ re=gcikörök. és a Rlldar-U..::.iilekek. Makai István irt al: Am{l/(jr Jumgfelvéleleknjl es egy kombinal! müszcrről. A RádiO(!I'könlT négy kiadványban közölte a korabeli rádiókészülékek kapcsolási rajz.it. Még egy sorozatot kell megemlítenem: Hon'oth Istl'án a Rádio CompaH " "",, ~" il ' ' 0.' , "" UTMUfAiO AZ 1943 EVPE ..6u.A_MlMfI' ~.I. r.e••, ... .::. ..- _ "" . ....., ..,. 20. ké p 86 -" 21. ké p J'(/ JPÖ_ -- A KE:Z O O BÁO I ÓAMATŐ IC • • ~ ....... 22. kép RT ÉK '20 2. táblázat. Kádár Géza könyvel első négy évrolyamát (l938~'39, '4041, '41 '42, '43; 21. kép) szerkesztetl , kiadás Clm Kia dó te (a szerző kiadása). az I 948-as Rádió év. Compass cimlapján mar Lamorh Emil olvasható (Nagy Andor kiadása).Közlekedési 1951 Hangcrösitők Makai az egyesítésI követóen Rád ió 1953 Bevezetés a rádiótechnikába és fotó Amatömck és később a Rádió1963 Rádió-vételtechnikai ismeretek technikának is állandó munkatársa volt. (Ipari szakkönyvtár sorozat) 1957-ben már URH előtet építési elő­ irásill közölte és rnunkabirásárajcllcm1956 R ádió-vevőkészülékek kapcsolása I. zö, hogy több magnetofon konstrukció Rádió-vevökészülékek kapcsohisa II. 1960 mellett kÖIl)"-et irt a három sebességes amatőr magnetofonr6l. Halála után, Rádi6·vcvökészolékek kapcsohisa lU. 1965 Műszaki 1970-ben Molnár János irt nekrológot Rádió és televízió vevőkészűlékek (1956 - 1957) 1958 a RádiÓtcchnikában. Rádió és televízió vevőkészülékek (1958 - 1959) 1961 Az clső könyvemlékem ebből az időszlIkból II: G. Boris=ov A kezdö 1965 Rádió és televízió vevőkészülékek (1960 - 1963) rádiÓt/ma/ör müve (Népszava kiadás Rádió és televízió vevőkészülé k ek (1964 - 1966) 1967 1954., 22. kép), Jellemző az akkori 1970 Rádió és televízió vevőkészülékek (1967 1969) szegénységre: egy kétkötetcs könyvet 6 forintért adni. ma már humorosnak 1973 Rádió és televízió vevőkészülékek (1970 - 1971) tűnik. dc cSllk erre volt pénzünk. Ezt Rádió és televízió vcvökésl.illékek (1972 - 1975) 1976 az 1951-ben ín könyvet átdolgozták a hazai lehetőségekre. csövekre. Előnyös Radió- és TV· kapcsolások (1975 - 1977) 1979 volt. hogy szinte mmden alkatrész! ottGe=a postafömemök volt. Sl.ülctctt: hon, primitív körOlmcnyck között leheBéla szerkesztésében. Az első. a Rá1907-bcn Zilahon. maghalt: 1983tett clő:illilam . diótech"ikllsnk 7.~ehkii"y\'e (NehézMag)'ari BtHóról már említettem ipari Könyvkiadó. 1954.) még az ban Budapesten. Apja, idősebb Kádár Géza, refonnátus lelkész volt. Zi lakorábban. hogya Rádi6világbon írl osztrák Ratheiser .. Elektrol/" Taschenbuch minta alapján készült (24, k ép). hon járt gimnáziumba. de Debrecencikkeket. mig a Tungsram csak saA Rádióamtltörök Zfebkönyve (M K ben érettségizett 1927-ben. Még cb· ját csöveinek adatait közölte (Holló Mt/gó- Valkó: Tllngsram radio UI1960.) előszavában már célul t űzi ki. ben az évben beiratkozott u budapesti Míiegyetem Gépészmérnöki karára. hogy ne legyen átfedés az előző zseb"ácsadó 1944. EIVRT kiadása), adA Romániában letöltött egyéves kadig Magyari összegyűjtötte a kükönyvvel. A kötet nagy részét a cső­ tonai s70lgálal után a Magyar Királönbö7ő gyárak kalalógusadatait és táblázatok jbglalják el. de a gyüjtök lyi Postánál helyezkedett el. Miután számára még nagyon sok infonnácikiadta egy nagyalakú katalógusban: Rádiocső A//as: (Hungária Könyv. 61 közöl. A 3. átdolgozott kiadás már barátságot kötött Magyari Endrevel, Lakihegyen ismerkedett a nagyadókiadó N. V. 1948,, 23. kép). 1978-ig félvezető adatokat és kapcsolásokat még harom rádiócső katalógust szer· is tartalmaz (MK 1967.). Az utolsó, va l, majd Fehérváron az öreghegyi kesztett. mert mindIgjelentek meg új megkülönböztetésül a RádiÓlechnikai ad6k építését ellenőrizte. A hannincas Zfebkönyv címet viseli (MK 1975.), típusü csövek. Az amatőrök és a rádióval foglalolyan vastagra sikeredett, hogy már kozó sl.akemberek számán! fon tos alig nevezhetö zsebkönyvnek. sorozat volt a zsebkönyvek Magyari Még egy könyvére hívom fel a fi...----~-----_;;-;~":""l"'~,..,.........." gyeImet (Elek/roo .. ~ .. ~ , .. I .. nikus mérokésziifékek o hiradóslechllikóboll, Nehézipari Könyvkiadó. 1953.). ebben közli fl háború után hozzáférhető gyari ~ i.:1EKTI JIIjbJ-X Alil m űszerek adatait. kapcsolási rajzát. L\.~tl.\1 \\\1'1 lill lll,: JI\IH" Minden műszer­ csoport előtt ismerteti a beren• dezések múködési l) )!l01l1 :\ \TL \~ elvét. Makai István " " •. ,," \ .. II' \'IU .'. ~ , _l ~.I,' . IL' " \, után szerintem a legnagyobb hata24. kép 23. kép sú szerző Kádár RAOIOCSŐ- ., TI. '\SZ RT ÉK '20 87 években alakult Rádió zavarvizsgáló egységnél dolgozott. 1937-t61 a Rádió-tanácsadó és esőmérő szolgálat az V. kerület, Petőfi Sándor utcában kapott állandó helyet. Ide kerülI mérnök \ ezetöként Kádár Géza. Ekkor írja cikkét a Rádió Com passban: A rádió \'eI'6készJ1lékek jOságának megirélese címmel. A háboru végét budai lakásában vészelte át. 1947-ben ö készitette a nldiócsó vizsgáló részére az első csőméröt. \950 körül megbízást kapott arra. hogy Magyarországon építse ki a vezetékes rádió hálózatot. Ezt lelkiismeretesen végrehajtotta. Ekkor még örültek a falusi emberek a vezetékes rádión ak, men havi 6 FI-ert olcsó szórakozást. művelődést jelentett. 1956-ban beválasztották a Munkástanácsba. ezért több hátrány is érte, 60 éves korára nyugdíjazlák . Még 15 évig dolgozott a GELKknál. mint szakl:mácsadÓ. Halála után rövid méltatást találunk a Rádiótechnika \983. juliusi szamában [15]. Könyveit a 2. táblázatban mutalJuk (25. kép: Bel'ezeres a ródiórechnihiba. 26, kép : flangrög::írés , 27_ kép : Rádio-l'érefleclll1 ikoj ismere/ek). Szólnom kell még pedagógiai munkájáról. Szakkönyvei egyben tankönyvek is, amelyekben az éppen kiszemel t tarsaság tudasszintjéhez igazodik. de mindig közérthe t ően, a matematikai levezetések me!tőzt:sé\el tr. Jellegzetes módszere, hogy egy-egy fejezet ulán mindig ir egy bekezdést .Jegyez::iik meg.'" felszólí tással. Ebben a lovábbi fejezetek megénéséhez szükseges lényeget fog lalja össze. 25. kép 88 Zárszó Irodalom : A cikk \égén az olvasónak valószínűleg hiányerzete támad, hogy sok hi res magyar mérnök, tudós, fe ltalalő, egyetemi tana r kima radt az ismertetésböl. Kedvenc professzoraim közül Valkó h'án Péter: elektroncsövek és Jéh'ezetók és Barta Isll'('m: Rádiókésziilikek és er6sit6k is, miközben néhányemlítell sze rző talán érdemtelenül került bele. Ennek egyrészt az oka, hogy a terjede lem korlátozolI , másreSLI igyekeztem a .. rádiós" folyói ratok és az amatőrök számára írt könyvek szerzőit kiemelni. Nem említettem Sugár GUS::tOI'ot. aki a Magyar ródió::ós történetet főleg az adóoldal ról foglaha össze. Ugyanehhez a té mához kapcsolódik SUSÚII/i::ky Lászlo munkássága is, aki tevékenyen reszt vclt a músorad6k fejlesztesében, épilésében, könyveiben pedig az adók konstrukciós kérdései vel foglalkozott, igen magas színvonalon. A folyóiratok fősLe rkesztőinek sokszor áldozatos munkájat kell mél+ lat nom (a .. nehéz" ötvenes években a Radiótechnika első főszerkesz t őét, Fii~'es i GYI/láét. majd 1965-ben az őt követő SreJal/ik Pálét), De sokban hozzájarultak a szakmai fejlődés­ hez azok a névtelen l evelezők. akik otthon megépítették al: ismertetett készulékekel és megírták eszrevételeiket, sokuk pedig önálló ötlettel , konslrukcióval ál lt e l ő. 1 Dr. L Graetz: Ole E!eklnzitAt und ihre An·wendungen: (J . Engethoms Nach!. Sluttgart, 1921) 2. Pemeky sándor Evton:IuI6k 2018. május.-jUnius; (Nosztalgia Rádió Hfrújság 201&'120. SZ.) 3. Dr Eugen Nesper. Der Radio-Arnateur ,.BroaocaSbng"; (Veriag von Julius Spnnger, Beriin, 1924.) 26, kép 4. Kóger László: Előszó az.Al1&r" készülékhez: (Nosztalgia Rádió Hírujság 2004. április) S. Perneki Sándor. Évlordulók 2013. márclus-április; (Nosztalgia Rádió Hlrújság 2013189. sz.) 6. Motnár György: 70 év a Sándor utcában: (Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest, 1998.) 7. Hetényi László (HASBK): Nekolny Kurt (EWH1 , HAFIA. HAlA): (Rádiótechnika 1993/2) 8. Ersek János: RÖVidhullámú amatőr rádiÓ' zás 1944-ig: (AjtÓsi Dürer Kiadó, Budapest, 1993.) 9. Balás B Dénes: A Gyáli úton lanlton Dr. Magyari Endre postamémök; (Puskás Tivadar Távközlési Technikum kiadványa, Budapest, 2004.) 10. A 10 éves Magyar Rádió 1925 - 1935: (AJtósi Dürer Kiadó, Budapest, 1995.) 11 . Rózsa Sándor: 70 éves a magyar nyelvü rádiós szaklapkiadas: (Rádlólechnlka 1994 11-t2,1995. 1,) 12. Or. Fatus László: Zelenka LászlÓ, a rádiólechníka úMr6je, a "magyar EdiSon"; (HlrkOzlési Múzeumi Alapitvány. Budapest, 2008.) 13. Makru István: Hanglemezvág6 zenegép: (Rádió Technika 1942. július) 14. Malcsiner Ferenc: HanggyQjlés és hangarchivum: (Rádiótechnika ~vkOnyve 1980.) 15. Balás B Dénes: Évfordulók, 105 éve születen Kádár Géza; (Nosztalgia Rádió HlruJság 2012/87. sz.) 27. kép RT ÉK '20 Csöves és tranzisztoros hangerösitök JOHN LINSLEY HOOD kOnyvát,gem lehet csak egyszerüen eIOIVaSn~ annak ott keU lennie a könyYespolcon, hogy bármikOr kézbe vehessúk .Ebben a konyvben az utóbbi 50 évben kifejlesztett hangefÓSitO kOnstrukookaI tekintettem é' abban a reményben hOgy az Itt taJáthal6 InformáCió hasznos lehet • felh.sznál~nak vagy a potentléhs tervezOknek .• - irja 8 szerzO. A 244 oldalas, BS méretü könyv _. : 3950 rt (+ po3taköttség). Audiofil erősítők építése ÁGOSTON LAJOS könyvében a kulfőldl szakirodalmakból ismert, J61 bevál! és általa is utánépitett. egyutemú és ellenutemú , csöves. illetve tranZlSztoros hanger6sit6k épltési le.rásaJt adja közre, több aramkömél nyomtatásl·raJzzal A 228 oldalas 65 méretü könyvhöz CO·meltéklet is tartozik . Ára: 4490 Ft (+ postaköltség) . Audiofil erősítők Aúdiofil - építése 2. EI6er6alt6k, FeJh.llgat6 er6alt6k ÁGOSTON LAJOS ez.., Ujabb k6nyvtben az eII6 kOl8Inez hasonlóan megépltett es jól beoItll inlmk&tw.et wnertel, nyomtatási r8jZOkkaI .. lot6«k.II dlusztrih gyaIIottab megkOlelilésben. A kOtetlóbb temaleNlelet JalltDodlOOnát6tc, el6er6SIlók: CaÓYeS és 1élYezet6e R1AA.JI.orrek1ofOk. esoo..s es 'éllI8Zac6s ""haJlgató erÓIIt6k: N~ 1ejl'lallgalÓ marka A 206 oldalas. 85 méretU könyv .,.. ~ Ft (+ postak6/tség) _ PIC mikrovezérlők alkalmazástechnikája PIC programoz.ia C nwelwen Dr. KONYA LASZLÓ - KOPJÁK JÓZSEF .A harmadik kladásban nem kevesebbre vallaIkozunk. mini az olvasó számára kellő támaszt adni a hatalrna.ssa bővülő PIC paletta használatahoz .... A magas Sllntű progamozásl nyelwk huznélatát ma már nem lehel megkenjJn~ emiatt kiemeli ha~UIyt feklettúnk 8 C progamozásl nyelvet elsalálrtanl szándékozÓ olvasók Igényén~ klel ítéséfe.· A 400 oldalas BS méretll kOnyvhOz: CD melléklet ls ér. Ara: 4900 Ft (+ IXlstaköltség) . Mikroeleklronikoi szenzorok és olkolmozóslemnikójuk SZENTIDAV KLÁRA - DÁVID lAJos kOnyvével megkOnnyfti a S%enl-ortajták átteklntését és a kivánt célnak IegmegfakH6bb diszkrét veqy integlWt szenzortípus kiválasztását .. a könyvet aJánljuk mindazoknak a mérn6kOknek. technikusoknak vagy muszaki menedzsereknek. akik a szenzorok gyértis·teJlesztésével vagy gyértáSlechnol6giáJával kivannak Ioglalkol-n~ A 206 oldalas, BS méretú könyv ára: 2950 Ft (+ postaköltség). Információ· és képmegjelenítő eszközök SZENTIDAY KLÁRA - MÉSZÁROS SÁNDOR ~ Könyvunk a kep- és InforméclÓ·megJelenítők Iegkorszen1bb tlpusalVaJ ... az - elektronsugár- csöves, Iotyadékknstályos, LED. - vákuumfluor.s:zcens, - plazmapanel és elektroluminesz· cens működésI elvü megokl8sokkal foglalkoZIk.'" - I(ják a Sl.euők a kötet Bevezetőjében A 346 oldalas. BS méfetú könyv ára: 2950 Ft (+ postakOltség). Mikrohullámú technika • -- S. R. PENNOCK-P. R. SHEPHERD a napjainkban egyre nagyobb és fontosabb szerepet játszó, t ..1OO GHz közötti frekvenciatartomány technikáját Ismerteti művében. .A mikrohullámú technikával kapcsolatos szakszOvegek többnyire két széls6séget képviselnek : vagy luiszakmaiak. __ _a szOvegek másIk fajtáJa .. tul általános. Igy nem elég részletes. NyllvénvatÓ uukség '<olt tehát egy megfelelO szélesköru bevel-etO könyvre a nagyfrekveociás és a mkrohullámu technikába. amely kielégitő m61ys6gü a külOnbözO témákban - - rrJák a szerz6k. A 350 oldalas. BS méfetű könyv ára: 4250 Ft (+ postak6/tség). . A konyvek megvasarolhatok, III. utanvenel megrendelhetok a HAM-bazartol. Budapest XIII . Dagaly u 11. I. em.. H-P. 09 -14. Cs. 09- 17 o hambazar@radiovllag.hu (361) 239-4932 36 239-4933 36 1550 Bp., Pf. 123 www.radlovllag.hul!1 RT ÉK '20 89 A LED-es világítás szín hőmérséklet-változtatása Lambert Miklós okl. villamosmérnök, lambert@milambi.hu A LED-es 'világi/{ís forradalmicm új megoldásokat 110=011. A= i==úlámpúrol cSől'ekre 1'0113 ú/alló.... is jelemös eló"Jükkel júrt, különös tekin/eltel cc! f!/Iergiafokarekosságra t!s némi éleffar/all/-növekedóre, de s=amf(l!an káIVS lufajdO/l!ilígál is IIIdomaslIl kelleti \'elllli. Fenynöves \'ilúgiráY/Í üde/heli pl. nem I'Olr ertJe/1u!.{ s=ine:J ruhollcm,i, \'ása/vlni, mel"l II IU/P/él/ven soks=or ke/lemellel/ csalódások érlek. Már abban a korcakh(lll (ami még ma is lart) je/flint II s=ínl'iss=aadás, es s=illhómérsékletjo- ga/ma, Ez (I LED-eknél még nagyobb oda{igJ'eI6t kÖI'elel meg. Cikkünkben e==el LJ kérdesselfoglalko=ullk. 1. MI a fényforrás színhómérséklete? A külvilág targyait és történéseit érzékszerveínkkel érzékeljük. a7 öt főbb ér.LékszervOnk között talán a leg fontosllbb a szem, a látásunk. A szem a fénysugarzás segítségéve l érzékel. Az emberi szempár és az agy II külvilágról h!lromdimenziós képet alkot. amely szines. vagyis a fénysugarakat hullámhosSL.tól fUggöen érzékeli. Vannak ugyan állatok, amelyek bizonyos tekintetben jobb képet alkotnak (élesebbet. térben más elrendezésűt stb.), de az ember létc7éséhez II meglevö, a7 cvolueió során kialakult látórendszer elegendő. A fény érzékelésének tehat két legfontosabb eleme az erössége es a hullámhossza. A látás során kétféle objektumot különböztetünk meg, a l~ny­ forrást és a passziv tárgyakat. A fényforrás fénysugarakat bocsát ki, amely a térben s:.r.óródik, megvilágitja a paszsziv tárgyakat. amelyek felülete résL.ben elnyeli, részben pedig visszaveri a fénysugarakat. A gyakorlatban a két szélsőérték szinte egyáltalán nem fordul clö, azaz tis:.r.tán fényt elnyelő. azaz ..abszolút fekete" test nincs, a fekete objektum \alamilyen ménékben látszik. azaz reflektál is, és abszolút reflektáló felület sincs. bizonyos mértékű fénymennyiséget elnyel. MlIld- 90 ezen törvényszeruségekkel a fizika. Il (hullám)optika, valamit a látás fiziológiája foglalkozik. Ahhoz. hogy a cikk mondandóját megértsük. a törvényszerűségeket ismerni kell, erre bősé­ ges Slakirooalom !Ill rendelkezésre ([I]. [2]). A mondandónkban kisebb I"ontoss.iggal bir a fényelnyelese, ez legfeljebb a megvilagÍlas energiaigenyénél jön számitásba. a szinhömérséklet megerté!>éhez a ll!flexiiJ fontos. es némiképpen a fenyterjedésjárulékosjelenségei, mint a fényvezetés. fénytörés és hullámkonverzió, amely a megvilágítOlI tárgyak szinében módositást végezhet. Ezekkel a járulékos jelenségekkel ill nem foglalkozunk. adott esetben erre is a vonatkozó szakirodalom adhat magyarázatot. Vizsgálatunkat tovább szűkítjük. ugyanis a hétköznapi megl"i/dgitas alatt mmdigfehér fénnyel való megvilágitásl énünk, ez a tennéS7etes. a Nap sugárzása. 1.1. A fehér fény tulajdonságai A LED-es világítás fehér fényt sugároz, de hogy tulajdons!lgllit megértsük. röviden át kell tekinteni a fizika elektrom!lgneses sugárcásokr61 szóló törvényei\. Anyagi \ilágunkban ismerjük a tömeggel rendclkezö anyag szerkezetét (legalábbis aL. eddig feltán mélységig). es a fizika tanítása szerint a sugárzást is anyagnak tekintjUk, hiszen energiát hordoz. A közönséges énelemben vel!. azaz tömeggel rendclkezö anyag (szilárd, cseppfolyós, gáznemű) atomokból épül fel, de minden esetre tudomásul kell venni, hogy az elektromágneses sugárzás 3Z elsÖ. nem atomokból felépülö anyagfajta. amivel az emberiség találkOZOl!. Ismerj ilk 100ábbá. hogy az elek.tromágneses sugárzás spektruma széles. a rádióhullamoktól kezdve az infra"örös höhullámokon. látható és ultraibolya sugárzáson át a Röntgen- és gammasugar.lásig tan. Cikkilnk témájában a látható fénysugarzásra szükítjilk a tanomanyt - tehát az elektromágne- ses sug!lrzásoknak egy elenyés/ően keskeny. kb. a 0.4 ... 0.8 11m-es hullámhossz-tartományú szegmensére -. amely jelentős átlapolódásl tartalmaz az infravörös és ultraibolya tanományok.kal. hiszen a kevert sugárz!ls folytán a technikában nem válas7..ljuk szét szelektíven a:.r. egyes összetevöket. Ismeretes. hogy gyakorlati szakember nem szívesen foglalkozik elmélc1L kérdésekkel. elsösorban a tapaszlalatokra epit. de ti tapasztalat útjan megmagyarázhatatlan jelenségek megénéséhez némi elméleti megfolllolasokat kell figyelembe venni, ekkor kap értelmet nehány kérdés. Ilyen érthetetlennek tűnö téma a LED-ek szinhömérséklete: midőn szakcikkek arról szamol nak be. hogy a LED .. hideg teny!" sugároz. mi köze hát a hömérséklethez? Ehhez vissza kell menni a fény keletkezésének hagyományos módjárJ.. az anyagok hevitéserc. A felhedtett anyag (első sorban fémek) kezdetben sötétvöTÖsen. majd egyre vilagosabban i7.zanak. tehát a keletkezett színű sugár.t.ásh07 egy hömérseklet tartozik. Fizikai énelemben ez a színhömerséklet. definiciója is erre épül, de ehhez meg kell ismerkedni egy másik fogalommal. az abs=ohít fekete leMlet A7 abszolút fekete test cgy olyan feltételezett tesI. amely teljes cgészében elnyeli a ráesö hő- es fénysugarakat (semmit scm ver \iss7.a és nem is ereszt át sugárzást). Jcl1emzö elméleti tulajdonsága még. hogy adott hömersékleteken több hö- es fényenergiát sugároz ki. mint bánne!y más lest. Az abs7oh'II fekcte test tulajdonságait jól megközelíti abelill konnozotl falú. zan. üres doboz falán levö kicsiny nyil ás. Az abszolút fekete test sugárzásának. az ún. fekete sug!lrzásnak a vizsgálata alapján jutol! el Max Planck Nobel-díjas német l17ikus 19OO-ban a kvantumelmélet alapgondol:lIához. A sug!lr.lást a továbbiakban s.zükitsük le a látható fényre. ebből is a fehér fényre! A fehér szín tulajdonképpen nem egyetlen hul1ámhosszal, vagy legalábbis szűk hullamhossz·tanománnyaljelle- RT ÉK'20 ..,.-..• < U ~ > < t• •• < ~ ••• < ••> < • •'i .i ~ ~ • !• ~ - - , > < • f 1. ábra mezhetö szín. hanem a legsokoldalubban összetett szín, ellentétben a szűk hullámhossz-tartománnyal rendelkező önálló színekkel (pl. vörös, Zöld és kék, alM R-G-B alapszinek), vagy ezek diszkrét keverékei. A szinspektrumot II természetes Fény Felbontásával (pl. prizmával) lehet előállítani. A természetes fényben (napFényben) megvan az ÖSS7es szin komponens. Ezt fehér fénynek ne\·ezzük. A fehér fény sem mindig egyForma. még a természetes fehér !cny sem. A delelótti napFényben pl. dominál az ultraibolya lanalom, amely kékes tónust kölcsönöz neki, a lenyugvó nap Fényében pedig egyre inkább a vörös kerUI előtérbe. A mesterséges Fehér Fény is sokFéle minőségű Ichet. A Fehér Fény minőségénck jellemzésc-rc szolgál a s::illhÖmérseklel. A természetes fény napszaki változatainak. és néhány mesterséges fényfomisnak a színhömérsékletét ábnizolja a7 l. ábra. 1.2. A szlnhömérséklet A fényke1té~ hagyományos és 2. ábra RT ÉK '20 fi~i e~7- színü. mint a vizsgált fényforrás. az abszolut nullapontra (O K-re: -273.15 OC_ra) vonatkoztatva. LED-es fényforrásaink nem égés során bocsátanak ki fényt (ezén is nevezzük .,hideg·' fényforrásoknak), dc a keltett fény milyenséget ugyanelen törvényszeruségckkel magyanizhatjuk. Aszinekel slokásosan a elE szabvány szerint .,szinpatkóbun" ábrázolhatjuk. amely egy síkon jeleníti meg az alapszi nek és színösszetevők teljes seregét. A görbe konturján az alapszínek. a patkó belsejében pedig az öszszeteIt színek találhatók x-y koordinátarendszerben. Max Planck fizikus rends7erezte a fény színe és a sugárzás hőmérsék­ lete közti összefuggést, az un. " feketesugárzás" leírásával. Ezt nevezzük Planck-görbének. A görbét a szinpatkóban ábrázolva a 2. ábrán láthatjuk . A tengelyeken a hullámhossz van feltüntetve, nm-ben. Adott szinhömérséklethez a színek adott aránya tartozik. A szinhőmérsék­ let tehát - amelyet kelvinben Fejezünk ki - az abszolut fekete test azon hő­ mérséklete. amelyen az adott Fénynek megFelelő szinösszetételben sugároz. A szakirodalomban általában T -sel jelölik, egysége K. Kódját ugy képezzük, hogya D betü után a szinhömérséklet kelvin énékének századrészét írjuk. A szính6mérséklet a LED-es vihigrtástechnikában alapvető FOnlosságu paraméter, a szinrendszer szabványokban pl. a D65 a 6500 K-es nappali vihigitásra épül. A gyakorlatban hasznalt fényforrasok színhőmersék- köze az égés, amely a hősugárzás mellett Fénysugarat is bocsát ki. A Nap Fúziós reakciója is hősugárzás mellett bocsát ki fényt , a gyertya is hasonló jelenséggel sugároz fényt. ezért a korai tudomány az égéssel kapcsolatos vi zsgálatokból állapított meg összefUggéseket. A sugárzást ugyanis jellemzi a színösszetétele, amely a hőmérséklet függvényében változik. Egy Fényforrás szjnhömérsékletét az általa okozott színerzet es egy hipotetik..us feketetest-sugárzó általlétrehoZOlI színerzet alapján határozzák meg. 17..zólámpák esetében, mivel a fény izzásból származik. a szính6mérséklet jól egybe esik az izzószál hőmérsék­ letével. A nem hőmérsékleti sugárzás elvén működő FényForrások, mint példaul a Fényesövek és LED-ek esetében a szinhömérsékletnek közvetlen fizikai jelentése nincsen. Ezért ilyen. kor lIlkább korrelfllt színhömersékletről Fén:yForrás K beszélünk, összehaMelegfehér LED 2700 0,51 sonlitva a termikus Izzólámpa 2800 0,45 " FényForrás hasonló SemlegesFehér LED 4000 0,38 színhőmérsékleté­ 4200 0,36 Kora reggeli nap veL Elterjedtjclölésc Reggeli, délutáni napfény, alacsony 4800 0,35 a szakirodalomban: napállás CCT (Correlated Color Tcmpcraturc). Napfény, fehér felhős é~bolt 5500 0,34 A fehér Fény sziN'pfény, kék égbolt 5900 0,33 ne egy hömérsékKora reggel és késő délután. 6000 0,32 lettel jellemezhető, árnyékban amelyet a fényforrás Hidegfehér LED 6500 0,31 határoz meg. A Fehér 6500 0,31 NaoFénv, délid6ben fényForrás színhöVakufény mérséklete definició6500 0,31 szerűen az a hőmér­ 0,30 felhős égbolt 8000 Nappal, kissé séklet, amelyen az Szabadban, á.rnyékban, délidőben 8500 0,29 (elméleti fizikában Amyékban, kék égbolt 10000 0.28 meghatározott) ,JeAmvékban. mélykék é,gbolt 12000 0,26 kctetesC· ugyanolyan , , 0,41 0,40 0,37 0,36 0,35 0,34 033 0,32 0,32 0,32 0,32 0,31 0,30 0,28 0,26 91 letét és a szinpatkón hozza tanozó koordinátákat a Tá bl áza t tanalmazza Mint emlitettük. a fehér fény nem egyetlen abszolut pont aCIE d13gmmon, hanem egy tartomány, a hétkö.mapi gyakorlatban beszélünk me/egfehér, semlegesfeher és hidegfelu!r szinekről. EZI egyértelmúcn a szinhömérséklettel jellemezhetjük, azaz a fekete test sugál7..3si spektrumával, amely a kel\mben mén hőmérsékleté"el Jellemezhetö. Ismeretes, hogyafeher feny t sugárzó LED-ek alapjában \c\ c ke'" vagy ultmibolya fényt sugárzó kristályból, cs a köz\'ctlen közelebe helyezett szekunder sugárLó fényporbói épülnek fel. A komplex sugárzás fehér fény érletet kelti szemünkben, bár spektruma a temlészetes fény spektrumat csak közeliti. Újabb fejlesztések eredményeként speciális fénypor-öss7etéte][el és elrendezessel jól meg kehet közelíteni a természetes fény spektrumá\. A Planck-törvény matematikai egyenietél in nem közöljilk (a szakirodalomban elérhető), gyakorlati szakembereknek szemléletesebb diagmmon \aló ábrázolasa. A J. á brá n az abszolut fekete test sugárlási energiáját mutatjuk be a hullámhossz filggvényében, a színhömérséklettel parnméterezve. Ebből látható. hogya magasabb S7ínhömérsékletú fény nagyobb energiát (fényerösséget) tanalmaz, elcn LED-gyártók szi\esen kínálják az erösen hideg fényű hi.mpákat, ha JÓ hatásfokra vagyik a \e\ő. A gyakorlatban tehát a fényforrásokat durvan három kategóriába szoktuk besorolni: • elsődleges \'olt. hogy il fényt pótolva egyaltalán lássunk, his7en a szem adaptációs kepessege az ..apróbb" eltéréseket athidalm látszott. Izzóhimpaknál voltak törek\ések a mlllél fehérebb fény clóállitására (pl. Tungsraphot in6k fényképészeti célra túlfeszített izzószállal. halványkék burÍlval. és persze emiatt csupán par szaz óras clettanammaJ), a kisolöcslheknél inkább az energia fogyas7lás. hatásfok dominált. és il megfelelö fénypor összetétellel próbáltak a szinhömérsékletet és szín\isszaadaSI ké7ben tartani. A LED-ek megjelenése szOkségszcruen fontossá tette a színvisszaadásI. hiszen összetett rendszerekkel letszőleges s7inspcktrumot tudunk elöállitani, a szinvisszaadast is ke7..dték tudományosan feldolgozni. A szlnhömérséklet emberre gyllkarolt hatását több mint 70 é\.oe kutatják. A fl!ny színhömérséklele kihat a közérzetünkre, idegrendszerünkre és befolyásolja a cirkadián rilmllSllflkal (.. napi biológiai óránkan is, Mindezek miatt celszeru a munkahelyünkön, otthonunkban (és minden más területen, Ilhol sok idöl töltünk) III optimális szinhömérséklet meghatár07ására kellö idöt fordítam. és meg· felelő szinhömérsékletü fényforrással megvilágitani tevékenységi területUnket. A hétkölnapi alkalmazásokat t~­ téne, hogy bi7onyos megvilágitasok a szin\ isszandás IOrziuisa mellett - encrgiatartalmukkal maradandóan meg\altoztathalják a megvihigilott felület anyagát és slinét. ami elsö sorban f~stményeknél okozott maradan- \ eit szinhömérséklete. a semleges fehéret (angol ne\én szokásosan; daylight) munkahelyeken. hivatalokban, iskolákban és egyéb nyilvános termekben használják, míg a hidegfehéret (első sorban hatékonysága és relative kis energiaigénye miatt) külső terek, raktárak stb. megvilágitásárn alkalmazzák. Az utak és közterek meg\ilágitásának színhőmérsék l ete erősen vitntott. a későbbiekben ismenetett szempontok játszanak közre a meg\'álasztásában. Mmt emlitettük, a szinhőmersék­ Ict meg\'álasztasában nem csupán fogyasztás és hatásfok szempontjai döntenek, hiszen látásunkra alapvctő­ en kihat. ezén al élettani hatásokat is vizsg!ilni kell n válnsztáskor. lalkozzunk. temlt~szetes 1.3. Színvisszaadás, élettani hatások Ismeretes, hogya színlátasunk alapja a színvisszaadás, hiszen mint emUtettük, a targyak színének érzékelése nem más, mint a fényforrás fényé\el meg\'ilágitott tárgy felOletéról \ isszav'ert sugárzás érLékelése. A refle)(ió viszont hullámhosszfilggö. ezén az egyes tárgyak színét il fényforrás szinspektruma határozza meg. Különösen a mesterséges fCnyforrasoknál fontos il kisugárzott sLínspektrum. és n szinhÖmérséklet. Mindennapi csetnek számít, hogya boltban levő \'ilágitás mellett kivalasztott ruha színe mas napfényen. az otthoni fényben, \'agy más helyen. A korábbl fényforrásoknál il technika nem tette lehelö"é. hogya kisugárzot! színspcktrummal sokat fog- Melegfehér: CCT < 3300 K • Semleges- vagy közép fehér: 3300 K :5 CCT:S: 5300 K • Hidegfehér: CCT > 5300 K A melegfehér az otthoni \ llagitás ked- -, .... , H I~11th6r • - 3. ábra 92 . , .. " Hlct.glehér ',4. á bra RT ÉK '20 · ri / - ~ I "- ..... .,\ '--.I 5. á bra dó károsodásokat. ennek tipikus példája volt a Sixtus kápolna freskóinak megvihigításara kidolgozott speciá lis LED-es \'llagitás. A 4. á brán láthatjuk a különböző SZlnhömérsekletek sugárzasi diagramJát, a [3J alapján. A színhömérséklet a LED-es világítástechnikában nagyon fonlos, a fénypor adagolassal adol\ felhasználási területre megfelelő szinLED-ek gyárthatók. A látásunk első része tehát a fényforrás színhömerséklete és annak elhömérsékletű oszlása. a második rész a visszavert fény rctinára gyakorolt hatása, amely hullámhossz-, azaz s:ÓnfUggö. A vilá· gitástechnika erre is adott mérőszá­ mot (sokfélét. és a mai napig is megjelenik a szakirodalomban egy-egy uj ucfinkió. ami mind jobban igazodik a valósághoz). Az olvasó a szakirodalomban talál több szin\isszaadás mérl!sél meg' alósító faktort. mi ill most a gyakorlatban legjobban elterjedt (es szabványosilou) CRI-t használjuk. A CRI (Color Rendering Index. a szakirodalomban R.-\al is jelölik) olyan százalékban kifejezett mérőszám. amely a fényforrás azon képességét fejezi ki, hogy az mennyire alkalmas az ideális vagy tennészetes fényforráshoz képest a valósághü színviszszaadásra. A fénycsövek CRJ értéke minöségtöl filggöen 70 és 90% között T........... van, a korszeru LED-es világítótesteké tipikusan 90% {blöttl és az etalonnak számító izzólámpa 100-as énékét közelíti. Speciális LED-es meg\'ilágitásnál ez az énék megközelíthetö, gyakorlatilag elérhető, igényes helyekre garantált 98%-05 LED-es világítótesteket ajánlanak. ennek azonban ára van. Ha ugyanis a fényforrás spektrumának vötgy-pontjaiban megfelelő erősséggel és hullámhosszon sugárzó LED-et mílködtelünk és optikával additíve ke\erjílk. a hiányzó színkomponensek megjelennek. és nem okoznak megvilágítás hiányt 37 adott színtartományban, tehát a CRI értéke megnő. Az 5. ábra LED-es v;lágitótestek spektrumát mutatja. Az ábrából látható. hogy amíg a hidegfényünél a primer sugárzó kék LED fényereje dominál (a). addig a melegfényünél a szekunder sugárzó fényporé (b). a eRI-re optimalizált LED-eknél (c) a kettő arányát, és a szekunder sugárzó ftnypor összetételét megfelelö arányban alkalmazzak. egy lehető egyenletes sugárintenzitási tartomány létrehozására. A fénypor alkotóelemei. adalékolása és gyártastechnológiája a gyártó cégek szigorúan örzölt titkai. Mind a színhömérsékletre, mind a CRI-re nagyobb darabszám esetén válogatás kérhető. amelynek ára igen magas. sokszor "..,...Mny (3:1OO-aooo It) 6. á bra RT ÉK '20 _....-'...... (2700-UOO It) nem viseli el az adotl alkalmazás. Már itt is mutatkozott az igény a színhőmérséklet hangolhatóságára. A görbékböl az is látható. hogy a spektrum közepén völgy van (angolul nevezik green gap-nek is). ezért a kutatások olyan fényporok felfedezése irányába rolynak, hogy minden fehér LED alapja, a kék LED és a szekunder sugárzó spektruma közötti űr betöltése, amí egyenletes sugárzási spektrumot. vagyis ideálishoz közeli CRI-t eredményezne. Addig \iszont az elfogadható kompromisszum a megoldás. A maga ..abb CRI értékért sajnos nemcsak a LED felárával kell fizetni. hanem a fényhasznosítási hatásfok· kat is. A kvantummechanikán és fotometrián alapuló maximális elméleti hatásfok 683 lm/W. 555 nm-cs (zöld) fénynél. A LED-ek megjelenésekor tipikusan I lm/W alani értékeket mértek, a mai világítási célú LED-ek fényhasznosítási hatásfoka 200 Im/W fblé emelkedhet (fejlesztési laborpéldányoknál olvashatunk 240 lm/W-ról is). de tipikusan 80 ... 150 Im/W körül van. A fényhasznosítási hatásfok lényeges kérdés. akár egy zseblámpaelem é lettanamár61 beszélilnk, akár egy utca világitásár61! Megjegyzendő , hogya fényhasznosítasi hatásfok nem azonos a világítás hatásfoklhal, ez utóbbit csökkentik az optikai és villamos hatásfokok. Hogyan befolyásolja a megvilágítás szinhömérséklete a környezeti tárgyak színét? Irodalmi forrás beszámol egy kísérletröl, amely során teljesen sötét helyiségben készitettek fotókat egy kaktuszr6l, ki1lönbözö mesterséges megvilágítások mellett (6. ábra), a fényképezőgép beállítása és a képek utólagos változtatása nélkol. A különböző színhömérsékletú fények leginkább a terrakotta cserép peremén és a kaktuszon láthatók. Az első képen hidegfehér fénnyel világítonák meg a tárgyal. A hidegfehér valójában egy hófehér fény. A második kép tennészetes fehér meg vi lá- 93 gítású. ez áll egyébként legközelebb a napfényhez. A hannadik képet II melegfehér fényű megvilágítás eredményezte. Ez a klasszikus izzószálas és halogén fényforrások sárgás szinehez hasonlítható. Visszatérve a látasra, hiszen a technikai megfontolások mind eLot szolgálják. a kérdést ergonómiai s7empontból is vizsgálni kcll. A Uilönböző színhőmérsékletek befolyasolják az ember hőérzetét és koncentrálóképességét. Tradicionál is okokból a szinhömérséklet fordított hőmérsékleti asszociációkat okoz. A kékebb limyalatok. bar magasabb szinhömérsékletuek. alacsonyabb hő­ mérséklet érzetét keltik. Ilasonlóképp a vörösebb árnyalatok melegebbnek tűnnek. Ennek oka. hogya vörÖsseI az izzást. a !..i!.m hozzák összerllggésbe. mig a illW inkabb a ~. illetve a vizel. Ezért hideg munka· helyeknél az alacsonyabb színhömérséklet u (melegfehér). míg meleg munkahelyeken inkább a magasabb színhömérséklctu (hideg fehér) árnyalatokat alkalmazzak. To\'ábbi hatasa. hogyamelegebb árnyalatok pihentetöbben hatnak. míg munkahelyeken a hidegebb fehér árnyalatokat használják. amellyel segítik a koncentráció!. (A s=erkeS=lö megjegyzése: a témát részletező kitűnő szakköny\' Jelent meg 1990-ben Nemcsics Anlal tollából. S=illdinamika eimmel.) A világitásnak közvetlen hatása van a cirkadián ritmusunkra. azaz az éber. aktív cselekvő éleI és a pihenés arányara. ezek határaira. A modem életben az éjszakai élet. kés5 estig. vagy éjszaka \'égzen munka. stb. moderál ható. befolyásolható a világílás alakílásaval is. A hidegfehér fényben több a kék hullámhossi'. mint a melegfehérbel1. Az emberi szemben található ganglion sejtek kék hullámhosszakat érzékelve jelet küldenek az agyalapi mirigynek, amely először csökkenti. majd leállitja a melatonin ( ..alvás homlOn") lermeléset. Melatonin·szintÜnk csökkenésévcl élénkek és éberek lesziInk, míg a hormon újra tennelésé\ el és felhalmozásával ismét clálmosodunk. igy. ha otthonunkban hidegfehér szinhőmérsékletű fénnyel világítunk lefekvés elöli. akkor előfordulhat, hogy nehezen fogunk tudni elaludni. A melegfehér fényben kevesebb a kék hullámhossz (több viszont a zöld ésl vagy piros). A kék hullámhosszak arányának csökkenése azt is jelenti. hogy ganglion sejtjeink eljullatják ezt az 94 információt agyunk ba. ahol újra beindul a melatonin-termelés, aminek követke7lében könnyebben eiaIszunk. Mindez fordítva is igal: ha a munkahelyünkÖn a mesterséges világítás dominál (azaz elenyésző a Napból szarmazó fény) akkor ne válasszunk tulságosan meleg (3000 K alatti) színhőmérsékletű lámpakat, mert azok almosÍló hmássallesznek ránk. Ilyenkor a szervezetünket ..becsapja" a mesterséges világítás mclegfchér színhömérséklete. és idő elÖli beindul melatonin termelésünk. Ilogyan gondolkodik a munkíiltató? A mai modem dolgozó emberek életük közel 80%-át töltik az irodában. Tanulmányok kimutallák, hogy megfelelő \-ilágítás évente 2 nappal csökkenli a betegszabadságot. míg a dolgozók ternlelékenységét 40/0-kal növeli. Számos vállalkozás megtermeh értékének 80 ... 90"';j,-át a munkavállalók adják. így nem kérdés. hogya jó munkakörnyezetre szükség van. AL.. emberközpoJltú világítás fontos tényező, amely képes növeini a7 emberek jólétét az irodai környezetben. De hogyan lehet emberkÖzpontú a világítás? Ennek egyik eszköze a szabályozható szinhÖmérséklet. 3mi lehetövé teszi. hogy a napfény dinamikáját leutánozzuk a belterben. A szabályozható színhőmérséklet biztosítja. hogy reggel és délelőu hidegebb fehér, míg estefelé melegebb fehér megvilágítás legyen. igazodva az emberek biorÍlmusához. Ezt a színhómén;éklet-válIOllatást a világításveL..érlés automatikusan magától végzi a megadolI idő­ pontokban. Temlcszelesen óvakodni kell az ellenkező véglenöl is, azaz hogya világítással támogassuk. hogy legyünk mindig ebcrck. amelynek negatív élettani hatásait ill nem részletei'.zük. de belátható. hogy alvásra. pihenésre regenerálódásunk érdekében szokségUnk van. Az egészséges arányt orvosilag kell meghatározni. a teehmka csak segit ennek elérésében. A \ilágítás és a kömye1et hőmér­ sékletI hatása is összcftlggésben vannak. Magas környezeti hőmérsékletű helyeken (pl.: kohászat. pékség. tró~ pusi országok) elön) ben részesitik a hidegfehér fényforrásokat, alacsony környezeti hőmérséklet eselén (pl.: hűtőkamrák, skandináv országok) a meleg fehér fenyforrásokat alkalmazzák elŐszereteuel. Hangulati hatással vannak ránk a helyiségben/területen levő felületek szinei is. Olyan térben. ahol elsödlegcsen a meleg színek uralkodnak (piros. sárga. narancs). célszerű mclegfehér fenyforrásokat alkalmazm, hideg környezeti szinek (kék. ibolya) esetén a hidegebb színhőmérsékletü fény a megfelelő. Megfigye_lhctő. hogy ékszerboltok kirakati meg\ ilágítására aranytórgyak dominilns összetétele eseten melegfehér fényt alkrllm3znak. míg ezOst és krómozolt. nikkele7etl tárgyak eseten inkább a hideg, vagy semleges fehér fényt sugárzó lámpák alkalmazása célszerű. Hasonló megfontolások vannak az élelmiszerek. ruhancmuek megvilágitásánál is. A színhömcrsékletnck pszichológiaI hatásai IS ismeretesek. A me· leg fehér fény inkább nyugtató. ellazító hauísll. míg a hidegfehér fény stimuláló. serkentő hatást vált ki. Ennek ismeretében például egyes gyorséttermek előszeretettel alkal· ma7nak hidegfehér fényforrásokat nagy megvilágítási szint mellett. serkentve ezzel a fogyasztókat arra. hogy minél gyorsabban fogyasszák el menüjnket. és adják át helyüket az újabb \ endégeknek. Az exkluziv (magasabb árfekvesű) cttermekbcn azonban nem a gyors vendégesere a cél. hanem az. hogya vendég minél több időt töltsön el az étteremben_ Ennek érdekében melegfehér fényforrásokat aIkalmaLnak viszonylag kisebb megvilágítási s7int mellett A szinhőmérséklcl pszichológiai hatásaIt nemcsak a kereskedelemben. de az iparí termelésben is lehet alkalma7ni. Vizsgálatuk bizonyitják. hogy nagyobb színhömérsékletű fényforrások esetén a termelékenység növelhetö. Ez gazdaságilag elő­ nyös lehet. dc a dolgozók túlzolI .,stimulálása" hátrányokkallsjarhal. Ennek ismeretében már vannak olyan munkahelyek. ahol a napszakhoz és a munkafolyamatokhoz illeszkedve folyamatosan változIatják a \ ilágítás színhőmérsékletét (ei't neveZI a szakirodalom "emberközpontu világhásnak"). Munkakezdéskor és a munkaidő végén II melegfehér szín az uralkodó. amíg a munkaidő többi részében a stimulálás érdekében az alacsonyabb s7inhőmérsékletet alkalmazzák. A fentiekből kitűnik. hogy az op~ timálu; színhőmérséklcH-álasztas nagyon fontos. Ennek megvalósítására is vannak elvárások. Nem s7erencsés. ha egy adott térben a színhőmérsék­ let beállítására eltérő színhömér- RT ÉK '20 tékból a \'ilágítástcehnikus ajánlata és Kruithofvizsgálatai alapján (7. á bra): • 7. á bra sekletü f!!nyforrásokat alkalmazunk. Egy tl!rrészben ugyanolyan szinhömersékl(:tLi fényforrásokat kdl alkalmazni. amennyiben a fényforrásokra közvetlen rálátás nyflik. Amennyiben a S7ínhömér..éklet változtatásiit (keverését) kOlönbözö fénylorrásokkal oldják meg, úgy gondoskodm kell arról. hogya ..színkeverés" valamilyen dinül (~Lóró) felOlet mögön tönelljen meg úgy, hogy az eltérő színhömérsekletu feny források önállóan ne legyenek felismerhetők. A színtani tulajdonságok elemzésenel meg kell említenünk azt a tényt is, hogy a szinhőmerseklet II látási folyamatokat IS befolyásolja. A látásélesség növelésére eJsőd1cgcscn II melegfehér fényforrások hatnak kedvezócn. mig az észlelés sebességet a hideg fehér fényforrásol. alkalmaci:.<ival nö"dhdjűk. Ebbül kO\etkcLöcn olyan helyeken. ahol az észlelés sebessége fontosabb, mint a látásélesség (pl . jégkorong), a hideg fehér fényforrásokat kell előnyben részesíteni. Ezt a legújabb szakmai kutatások is alátámasztják, aminek értelmébe.n hideg fe hér fé nyforrások alkalmazása cseten kisebb megvilágítási szint a lkalmazása is megfelelö lehet indokolt esetben. A kérdés nagyon fontos az utak megvilágitásában. az aut6vezetök szempontja i szerint. A manapság elterjedt sárga fényű nátrium lámpákat örömmel váltjuk ki scmlegesfehér, vagy hidegfehér fényű LED-es világit6tcstekkel. azonban tudomásul kell venn í, hogy a vezető reakci6képessége javul, de a látásélesség csökkenhet, nem beszélve a zavar6 és ront6 kápraztatlÍsrol ([4]).·· És hogy teljesebb legyen a kép "tlágításlechnikai szempontból. a megvilágitils szintje is kapcsolatban áll a szinhömérséklettel, és ezen keresztOl a teljes világítási komfortérzettel. Ennek megfelelöcn a mai lámpaválasz- RT ÉK '20 a. 300 lux megvilágítás alatt 2500 .. . 3000 K b. 300 ... 500 lux közölt 3000 .. .4000 K c. 500 .. . 1000 lux kÖ7Ött 4000 .. . 5000 K d. 1000 lux fö lött 5000 K-est \ agy hidegebb színhömérsék letet válasszunk. A mesterséges meg\ ihigitás ter. ezésekor érdemes a természetes meg\'ilágítás-szí nhőmcrsék let párosításokat követni, akkor komfortcrl.ctOnk mcgfelelő lesz, kellemetlen mellékhatásokkal llcm kell számol ni. A Kruithofdiagram irányadó lehel. De mi is ez réSLletesen? Nem véletlen Ol a (neves) gyártók LED-cs retrofit .. villanykörtej" nagyreszt melegfehérek, ma már (szinte kötelező, de legalább is ajánlatos jelleggel) feltOntetik a esomagoláson a színhömérsékletet. (sokszor persze tú lzásba is esnek, hiszen munkához, olvasáshoz stb. semleges fehér színhömérsé k letű lámpa kellene, és főké n t eszaki országok s'ZaküL:leteiben szinte kizárólag 2700 K-est tartanak). Gyengébb megvi lágítási 1geny mellett a meleg(ebb) színhőmé rséklet ajánlott. A természetben a szinhömérsék let csökkenésevel a megvilágitási értékek is folyamatosan csokl-.ennek. Otthonainkban kis teljesítményú világítóberendezéseket alkalmazunk, és ennek megfele l ően a megvilágítási szinteI.. is kicsik (50 .. .300 lux). Ilyen megvilágítási szintekhez hidegfehér fényforrásokat választ\ a (5300 K fOlött), kifejezetlen káros hatásnak teszszük ki az idegrendszerunkel. A természetben sem fo rdul elő kis (300 lux alani) meg\ilágítás es magas színhömérséklet együttesen. Késő délután már csak - 2500 ... 3500 K közöltI a napfény s7ính6merséklete. napnyugtakor pedig lemegy egészen 1800 K-ig . A 7. ábra diagramja az ajánlott párosítások területeit mutatja. Célszeru az CD jelu terOletröl választani. A (%) jelű területről \álaszton szinhömérsekletü lántpa nincs negativ hatással idegrcndszcrOnkrc, de természetellenes hatást. rossz komfortérzetel kelt. A <ll jelü területet kerü ljük. a természetellenes érzeten kívül negatív hatással van idegrendszerOnkre! Ezek után feltehetjük a kérdést. mi· lyen színhömérsékletú legyen a kültéri világítás. amely (löként gazdaságossági okokból) gyorsan terjed. nálunk is. Érdemes a kü lföldi tapasztalatokat számba \enni. A világsaJt6 is fogla lkozott a R6mában történt világításkorszerusítés után kialakult elégedetlenségről. Ennek okai egyszerűek és némi figyelem ráforJitásával kiküszöbölhetök, elkerülhe t ők leltek volna. Ki ne ábrándozott volna arr61. hogy egy kellemes nyár esti sétat tesz Róma romantikus belvárosában? A helyi lakosok szerint azonban a város uj. LED világitással ellátott részei ehesztik varázsukat, időtlenségOket. Sokan szúró, túlságo- 8. ábra 95 teU szobákba beszürooő Újfajta, hidegebb fény nehezíti a pihentetö ahást. A modem melegfehér LED fényforrások fényhasznosítása alig 10"/0 kal marad el a hidegebb \ {jJtozatok1al szemben, a döntéshozóknak érdemes megfontolni \ároson belül amelegebb szimirnyalatok használlltat. Az elmondottakból kiderüL hogy korszerű világitásnál nem elegendő a megvilágítás erősségének vezérlése (az izzólámpáknál megszokolt triakos dimmerrel). hanem jó lenne a fényforrás szinhömérsékletét is szabályozható\li. ten Ol Eddigi fényforrásainknál erre nem VOll lehetőség, a LED-eknél viszont .,megszoktuk", hogy minden paraméter változtatható. Igaz ez a szinhőme rsékletre is? Sajnos. az egyes LED-ek szinhömcrséklete nem vált Oltatható. hiszen a kék fénysugár útjába helyezett fénypor összetételét kellene változtatni, ami lehetetlen . MégiS van lehetöség. hiszen ismeretes. hogy a fenyforrás sok LED-böl (SMD. vagy chipszintű integrált COB formában) áll. amelyek öss7hatásukban s70lgaltatják a fényl. és a hidegfényü és meleg fényű csoportok arányvezérlcscvel al: összhatás S7inhömerséklete változik. A technika napjainkban is fej lödik. a következő részben bem utatjuk a mal állapot szerinti megoldási lehetöségeket. san ragyogó fényre panaszkodnak . HIbának tanják ezt a világitáskorszerusítést. és úgy "élik. hogya város megszokott arculatat elrontja az újfajta fényár. Az eddig használt nálriumlámpák sejtelmes, aranyló, meleg feny t bocsátottak ki. ezeket váltották kl Los Angeles-i mintilt követve. jóval takarékosabb és modernebb. ám hideg fényli LED fényforrásokra. Nem csoda. hogya változás mellbevágó. hiszen hatalmas a különbség közöttük t Nemcsak a kÖz\·ilágitás. bánnely világitás Jobban befolyásolhalJ3 életünket. minI gondolnánk. nem is "eletlenOl érzik a vált07.ásokat kellemetlennek a rómniak (8. á bra). A kérdés gazdasági része egyszerű: legyen energiatakarékos- és hosszu élettartamÍl. de milyen legyen szinhő­ mérséklete? Melegfehér árnyalatok (3000 K alatti) nem okoznak szemfáradás!. káprázást, látásproblémákat. amelyek egy autóút. gyalogos- és kerékpárforgalom eseten balesetveszélyesek is lehetnek. Komfortérzetünk is Jobb lesz. nem erezzük élesnek a lámpafényt. A római példán is jól eszre'Vchető. hogya hideg fény milyen kellemetlennek, ridegnek hathat kültéren. A meleg fény nem zavarja meg alvásritmusunkat és kevésbé befolyásolja a kömyezetünkben élö állatok (pl. madarak) életvitelét. Több felmérés is készOlI. hogy a nem teljesen lesötéti- I RF táwezértO l .I Vezérlés I I + Intemet KitOltéstényez6vezerelt négyszöggenerátor FeSZÜltség vezérlés Inverz feszültség vezérlés t t Aramgenerátoros meghajtó Aramgenerátoros meghajtó t t MelegfenyO LED-modul HidegfényO LED-modul 9. ábra 96 I 2. A fényforrasok let-változtatása szinhőmérsék­ A feJezctcimben nem véletlen Dl használjuk a ..változtatást", ami egy kezelöszcrvvel (potenciométerrcl. tavi rányító/mobiltelefon nyomógombjávaI. képcmyös érintésével) l'e:uJrlé.' lehet, de egyedi. vagy épületautomat izá lasI hálózat (DALI. KNX) alkalmazásával s:abcilyo:ássá képezhetö ki. A lényeg a bea\atkozasi módszer. Sok esetben nem törekszOnk egyetlen fényforrás. \'ilágítótest színhőmérsékletének változtatására. részint azért, mert drágább megoldás, részint pedig aL adott alkalmazás nem is igényli. Egy átlagos nappali szoba mennyezetvilágitása lehct pl. semleges fehér. az íróasztali lámpa hideg fényű. mig a beszélgetö sarok kávézóasztalát melegfenyü tillólámpa világhja meg. Tágabb énelembc vé\e a megfelelő lámpa bekapcsolása is színhömérseklet-szabályozas. bar III legfeljebb a fényforrások megVó.las7tása adja a megoldási. Ezek egyedi dimmerelése is meg\'alósitható. de mint korábban leírtuk a ket-harom. eltérő szinhőmcrséklelü világitótest együttes alkalmazása nem kivánatos, kellemetlen komfortcrzetet kelt. az Ilyen rendszer nem alkalmas környezeti szinhömérséklet beállítására. A komfonigények növekedésével az intelligens elektronikára fordított költségek növekedését mindmkább elfogadjuk, ma már nevesebb gyártóknál elérhetöck az egyedi lámp~k szinhömérséklet-szabályozhatósága. A pipereas7tali világításnál, pl. borolválko7áshoz hidegfény ajánlatos. mig a sminkelés amelegfényt reszeSítl előnyben. a ket szélsöénék közötti végtelen sok állitásl lehetőséggel. Lassuk tehát. milyen szinhömérséklet.változtatási lehetöségek állnak rendelkezésre LED-es világítóte"td.nél. és milyen lehetőségei vannak az amatörnek! Felismerve a piaci igényt, a vezetö lámpafejtes7lök és gyanók ráálltak n témára. és akinek birja a penztárcáJ8. Iga7i profi megoldásokat vásárolhat. A késztermékek széles kínálatából két vezetö cég gyártmányát mutatjuk be. ezeket a70nban hazi eszközökkel nem lehet elöállilani. a működésmód miau \ iszont érdemes egy pillantást "enni rájuk. Akinek viszont kedve van a kisérletezéshcz. és amatörgyakorlata van. alkatrész-szlnlen cltrhetö a Japan eitizen LED-moduIJ3. vagy s7nlag RT ÉK '20 formájú LED-sor, amihez magunk készithetünk meghajtó áramköröket, és csak a fantazia szab. határt vezérlések kialakítására. Mi a lényege ezen rendszerek. müködésének? Alapjaiban semmi újszemséggel nem találkozunk, az ismert megoldások célszerü kombinaciója mellett. Ha abból indulunk ki. hogy az adott teret egy hidegfényű es egy melegfenyű lámpa egyenlő fényerösseggel képes megvilágítani. akkor a hidegfehér bckapesolásával hideg. a melegfehér bekapcsohisaval pedig meleg színhömérsékletű mcgvihigítást kapunk, a két megvilágítás együttes működésével pedig semleges fehéret. de a megvilágítás szinten tartasával ekkor mindkettőt fél-energiával kell működtetni. Tudvalévő, hogya LEDes vilagitás fényerősségének csökkentésével a sLinhömérséklel nem változik, a megoldás kézenfekvö: a ket lámpa fényerösségct ellentétes imenzitásvezerléssel működtetve az eredő színhőmérséklet a két végénék kÖ7öu változik. A lolyamatot - célszerűen kapcsolóüzemben működö meghajtással - a 9. ábra tömbvazlata mutatja. A LED-eket meghajtó elektronika ismert elven működik. a célszeruségnek megfelelően összerakva. A két LED-egységet egy-egy áramgenenitor hajtja meg, amely O és 100% között vezérelhetö, a két vezérlöcgység pedig az áramgenerátorokat ellentétes irányban vezerli. A központi vezérlőegység legegyszerubb esetben egy potenciométer, de tetszőleges időve­ zérlés. napszak-vezérlés. vagy egyéb paraméter szerinti vezérlés adhatja az alapj eiét, akar közvetlenül huzalosan, akár rádiófrekvenciásan. vagy digitális hálózalOn keresztül (internet. KNX, DALI stb.) is. A lényeg lehat a két távoli színhőmérséklelü (2700 K és 6500 K) LED-csopon modul. amelyek meghajtó áramát ellentétesen vezéreljük, a jó hatásfok érdekében célszerűen kapcsoló üzemmódban, ez pedig az impulzuskitöltési tényező vezérlését jelenti. 10. ábra RT ÉK '20 A komplett vilagítóegységnél két dologra kell figyelni, a kétféle színhő­ mérsékletü LED-csopon kevert fizikai elrendezésére és a kisugárzott kevert fény diffúz szűrésérc. Nézzük a megoldasokat! 2. 1. Philips színhómérséklet-vezérelhetó vílágít6test A Philips is piacra dobott néhany szí II hőrnérsék let-vezére Ihető vi lagitótestet. Dizájnjában korszeru , a népszem "u fo" lámpák stilusában készülő lIue Being mennyezeti lámpát kikapcsolt és bekapcsolt állapotában a 10. ábra mutatja. A lámpa a fali kapcsolóról fényerősség- és szinhömérséklet-vezérelhetö, de ugyanezek rádiós kapcsolattal 2,4 Gllz-en egyedi távvezérlővel . vagy Wi Fi és ZigBee internetes hálózaton akár a mobihelefonra telepitett applikáció segitségével is végezhetők, sőt e7en a rendszeren keresztül a házi lakás automatikus intelligens vezérlése és távvezérlése is megvalósítható. A vezérlési megoldással a cikkben nem foglalkozunk, csak az elérhető világítás-változtatással. Az ajánlati reklámszöveg az eddig elmondottakat idbi: "üdts. olvass. koncentrálj és töltödj fel fénybeállítások segítségére/o A fény bejolyásolja hangularunkat és viselkedésünket. A Philips Hlle segít~'égáel e1veufe.lebbé teheted /lapi ru· finod pillanatait. Keszülj fel a napra hlisüó, elénk nappali fényben. amely energiáml tölti fel II fesfel és a lelket. Ha koncentrálni kell, Ilincsjobb a precÍZen beállitott rogyogójehér fénynél. lIa pedig nyI/ga/omra vágysz. feddjel a lábad, es wi/oszd a meleg, puhán i==6fehér feny t a nap fökéletes bejejezéseként . .. A Hlle Being egyébkéllt 4 kii/önbözó színhómérsekletet kepes válraIli (2200 K 6500 K között). ami a gyártó állítása szerint minden alkalma:zásha:: megfele/. A Philips rendszer nem ,.kispáIyás". nem elégszik meg az egyszerű beállíthat6sággal, Bridge nevő kommunikációs készüléke valódi távvezérlést valósíthat meg interneten, célszemen mobiltelefon app-on keresztül, amely akár 50 hasonló rendszert is kezelhet, sőt, akár a hanggal való vezérlés is megvalósítható. Ezekkel itt nem foglalkozunk, pusztan jelezzük, hogya rendszer "végtelen" variációra képes. es 2.2. Osram színhőmérséklet-vezé­ relhetó világítótest Nem marad le tudásban és teljesítményben az Osram rendszere sem, bár nem olyan mértékben vezérelhető. mint a bemutatott Philips típus. Az Osram Star+ GlowDim megnevezésü rendszer a manapság divatos "retro" formában készűl, visszaidézve a hajdani izzószálas lámpákat (11. ábru). a PARATHOM lámpacsahId több tagjában alkalmanák. Aza) kinézetú lámpa dimmerclhetö. nincs külön vezérlöegységc, a fényerősség-szabályozó potenciométer als6 állásában a színhömérséklel értéke ,.nagyon melegfehcr", mindössze 2000 K, míg felteken állásában megközelíti a semleges fehéret, 2700 K értékben. A b) ábrán látható a cég márkajelzése, amelyet elen lampacsalád dobozán feltüntetnek. A lampafejben elhelyezett elektronika a négy "LEOszál" meghajtó áramának arányszabályozásával oldja meg a színhömerséklet-állítást. 2.3. Szinhőmérséklet-vezér/és Citizen LED modullal Különböző színhőmérsékletü LEDeket széles választékban dobnak piacra a gyártók. Átgondolt tervezéssel tetszőleges tömböket hozhatunk Jétre, a melegfehér és hidegfehér LED-ck .sürű egymásmelletti eJhelyezéséveL Ez viszonylag bonyolult eljárás, a LED-ek beültetésekor könnyen elő­ fordulhat csere, az ellenőrzés is drága. A Citizen a konstruktőrök segítése érdekében viszont olyan LED-modulokat gyárt, amelyek chip szinten elosztva és villamosan csoportba rendezve kö,?ös alu-panelen elérhetők, a lámpatervező ezekből amodulokból építheti lámpatestjét. Egyelőre két modul kapható, a kisebbik 16. a nagyobbik 32 LED-chipet lartlamaz. amelyeknek egyik fele 2700 K-es, a másik 6500 K-es színhömérsékleten sugároz. A modulokat a 12. ábra mutatja. Hazai forgaJmaz6ja a Hoeller a) 11. ábra 97 12. ábra Electronic, amelynel a szükséges hüis beszerezhetjük ([6]). A LED-ck nyolcasaval sorba vannak kapcsolva, eredő nyilóirányú feszültségük tipikusan 24 V, ami a meghajtó áramgenerátor megválasztásához (méretezeséhez) szükséges. Nyitóirányú túlfeszültség és fordított polaritású (téves) működés ellen beintegrált Z-dióda véd, az adott megengedett csúcsáramig. csúcsteljesítményig. Az LCN OI B két. az LCN 02B négy LEDegységet tartalmaz párhuzamos kapcsolásban. A modul belső kapcsolását tőbordákal a 13. ábra mutatja mindkét modulra. A LED-ekel fordított pololitású bekötés és egyéb tranziensen ellen beínlegrált szupresszord iódák védik. A modul egy 20/120 mm-es lapkán helyezkedik el, tennikus ellenállása a hútőbor­ da méretezéshez szükséges: 3.5 oC/W. A kisebbik modul ilzemi árama 350 mA. a nagyobbiké 700 !)lA, szinhömérséklet-egységenként. Igy semleges fehér fényt a kél színhömérséklelű egység fele-fele áramu meghajtásával érhelÜnk el. A kisebbik modul tipikusan 1000, a nagyobbik Aro6d mOO IQ Anód (6500 K) Katód (2700 Iq I ',',', -', .... '.... ...., ...., I I I ' ........,....................,..................... I I L ________________ Katód (6500 K) . ~ LCN 018 Katód (2700 K) An6d (2700 Kj . Katód (6500 Kj I , ...., ...., I ~~~~~~~~~~~l '.... ...., .... " ..... ..... ..... '.... "" '.... ........ I. I I L ._._._ ._._._ ._________ . _ . ~ LCN028 13. ábra 98 2000 lumen fényáramot szolgált.u. A modulokat lehet egyesével is használni. kisebb megvilágítási igény esetén. de több egységböl akár fényszóró is építhető. A modulok további optikai és villamos paraméterei az adatlapokon találhatók. A LED-modulok bemutatásánál méS két fontos adatot cmelOnk ki. A 14. ábra a szinképct adja, a modulokkal tipikusan 80-as CRI érhető cl. Ez a mai követelményeket nem elégbi ki maximálisan. adott esetben járulékos LED-ekkel az eredő szín viszszaadási tényező javítható. bár ezek némiképpen módosíthatják a szín hő­ mérsékletet. A modul szinhőmérséklet-szabá­ Iyozó karakterisztikáját a 15. ábrán láthatjuk, a meghajtó áramokkal paramétcre7.vc (az ábra az LeN 028 tipust mutatja. a kisebbik modulmíl az áramértékek fele akkorák). Ezekből a Citizen LED-moduJokból nagyigényü világitótcsteket lehet kialakítani, amelyek árn aztán a kereskedelemben megfelelően magas. Ha ilyen lámpatestet szeretnénk megalkotni. két utat választhalUnk: kesz modulokkal, kevés kiegészítő árnmköri elemmel. vagy (igazi amatör módon) alkatrész-szinlü építéssel. Mindkét konstrukció alapja a lámpatest, amelyben a LED-modul(ok) helyezked(ik/nek) el. Ehhez csak tanácsokat tudunk adni, hiszen a megvilágítási igényből kell kiindulni. A lámpatcstet kétféle szempontból kell megterveznt. réS7t1l1 termikus811. megfelelő hútés kialakhásávaJ, részint pedig optikai szempontbóL sugárzási szög, kápráztatás, difTuz fényelosztás stb. figyelembe vételével. Járulékos megoldandó kerdés még a szerelés módja, kültén, vagy beltéri üzem. Mindezen kérdésekkel a cikkben nem foglalkozunk. irányadó pl. a [2] szakirodalom . Lényeges viszont a LED-modulok meghajtása. amely a szinhömérséklet szabályozhatósága miatt a megszokOl1ná[ bonyolultabb. A ..legkényelmesebb" megoldásnak tűnik aCitizen ajánlása a finn Helvar modulokkal . Ez alapvetöcn DALI rends7erben mű­ ködik ([2]), tehát távvezerelhclö, ill. Interneten keresztUl komoly ídö- és programvezérlést, napszakszabályozást SJb. végezhetünk vele. igy egyetlen szoba mennyezetvitágitásának szabályozására drága, így kifejezetlen nagyobb termek. több közösségi terem stb. világitásvczérléséhez javasol!. RT ÉK '20 -6>"" - - - 21'OOK gl~1 1 '-. "'" . ~- LNGl Tc - ZSt , : "• "" '" ",. I ! : C ' ,, "" "" "" ." '''' VI II '" I I '" J~ .. '" .. ", .", >Ol '''' "" 73' hullamhossz , nm '''' 14. ábra DA+ SC OA- juk, bekötjük ft kettős LED-egységet, majd a DA digitális bementról mü- A rendszer kél egységböl áll: a kettös, ellentétes vezérlésü kapcsolóüze- I y 21';'''' . 1l.40 .~. .. .::.:. Vw.... h, ............V- 6500 .,. ,- .r..;..- t""" l /d'I' .... OJO "O W,""' ;~~6OOoM 1 W_ c_ c_ w- c_ w- C .... I ~ W~~ ,,~ w~ I -"'''''' - 2100K(lttqt) - - - B.R. Locus OAO X O..51l 15. ábra mü áramgenerátorból, és a vezérlésére szolgáló DALI csatolóból (amivel tovább kapcsolódhatunk épületautomatizaiási KNX rendszerhez: lásd a [2] irodalom). A meghajtó egység kapcsolásat a 16. ábra mutatja. A készuléket a hálózatra kapcsol- ködte~ük. DALI OUT 17. ábra - C lllO'1.1.l - - eOOK{5nep) I DALI IN A höfokvédelmet jarulékos NTC biztosítja, az R ellenállás pedig a meghajtó kimeneti LED-aramát állilja be. Nyitott kapcsoknál 350 mA, rövidzárnál pedig 700 mA a LED-ck végárama, de a katalógusban közölt lábhlzatszerinti ellenállással ft két ér- ték között tetszőleges végáram állítható be. A meghajtó DALI szabvány szerint működik, tápellátására a 17. ábra szerinti DrGlDlM 402 tápegység modul szolgál. amely a gyártó egyéb DALI szabvány szerinti készülékéhez hasonlóan - DIN sínre pattintva szerelhető elosztó doOOzba. Ezen szerelvények előnye, hogy a dokumentációban rögzitettek szerint villanyszerelői munkával szerelbetők. DALI OUT és DALI IN kommunikációs vezetékein keresztül müködtcti az áram-dimmereket eIlenütemben. A DALI IN bemenetre 8+8+2 bites (DALI szabvany) vezérlő egységet CH2 (meleg teher) CH' (hideg fener) 16. ábra RT ÉK '20 99 19. ábra 18, abra kapcsolhat unk, vagy mobillelcfonos applikáció szerint radiós hálózaton keresztül állIthatjuk be a vi lágítás ki· \ánt szin h őmérsékletct, Ez a Helvar rendszer további ha· tslmas hálózatok \'ezérlésére és táv· vezerlésére alkalmas, a Digidim 905 alakilani. Ha kél DALI rendSler van. akkor a 9[0 készllléket célszerü has?nal ni. amely a 905-höz képesI két DA LI rendszert tud lekezelni. BeköleSeI a 19. ábrán h'ithnIJu'-_ A ceg legtöbbet tudó vezérlőegysé­ ge az [magine Router 920 típus. amel) a két DALI csalOT- r;:---======------------l I •• nán kív(l [ SDI\1 és DMX vezérlésre is alkalmas. Ezek ,3.laszthatóságat az Override (felülírás) bemenel vezérelheti A sokolda luságot to\'ább növeli. hogy egyik csatorna! éppenséggel a \'ilá- al gítás szinhömérsék- lelének szabályozására állilJuk be. Be- 20, ábra es Digid llTI 910 routerekkellöbb háló· zathoz, a 920 jel ü Imaging Routerrel ethernet és egyéb ha.iózatokhoz csatlakoztathatJuk a LED·es világitó egysé· get, minden igényt kielégitve. A Digidim 905 egység a DALI vel.crlcsen kívü l ethernet hálózalrn is kapcsolható, amellyel tUvvclérlések. programvezérlések stb. meg\ olósit· hatók. Az internetes csatlakozás sznbvanyos UTP kábellel (8 pólusú RJ 45 MO csatlakozóval) megoldható. ilyen aljal \'an a készüléken, amellyel internet hál6zatra. számitógépre és helyi hál6zatokra csatlakOltathatÓ. Bekötését a J8. á bra muunja. Gyakran e l őfordul konferenciater· mek. közösségi termek világításánál. hogy több világítórendszert kell ki100 kötése! a 20. ábra szemlélteti. Ha ncm klválljuk a digitál is DALI (K NX) rendszert igénybe venni és megelégs.zünk egy egyszeru polcnciomélcrcs beállilási lehetoséggel. akkor Jól beváll dtmmerclhetö árnmgcnenítor-modu· lokkal épilhetünk celra\czctö meg· oldast, A hivatkozott Cit17cn modul tCJesitménybcn (1. 10 W nllgysagcrend) olyan. hogy kizárólag kapcso· lóUzcrlHJ müködtctes javasolt. Visszatérve a 9. ábra tömbvazlauira, a I'C=érlés és a LED-nlOdulok közötti resz össleállitasa a feladat. Ilyen kész. dobozolt elektronikai egységel.et g}urt több cég. kapcsolóüzembcn. Jobbnál Jobb hatásfokkal Céljainknal. olyan meghajtó egyseg felel meg. amely a szOkscges I.onSll1ns klmenóarnrnon ki\'ül dimme relhelŐ. \'ezerló feszültséggel, vagy pOlenciométerrcl. Pél· daképpen bemutatjuk kt!1 LumOlech LOS031 modu lia I [Il] manipulált szinhömcrsCk let·\ e7cr!ö kapcsolásat (2J. á bra ). A7 áram\ezérlö modulol. O. 10 V-al. III. potcnciométerrel \'ezérelhelok. A két LED-csoponra egy-egy meghajló egyseg s7ükscges, a7 egy· tengelyü kcttős potenciométerekcl (\'áIt07latha I6 ellemillasként kap· csolva) forditva kell kötnr. azaz mig az egyik a 100 kohmos \'cgállásban van. Ilddig a másik O-án, igy a tengely rorgauisakor ellen tétes \ezérlést I.apunk Fe:>LOltség\ezérlés eseten is az ellentétes n:zérlöjel szükséges. lehót amig al egyiket 0 ... 10 V. addig a má· sikat 10 ,O V között kell vezerelni. A modulok gahanikusan fUgget· 21. ábra RT ÉK '20 2 ll: 1N914 +12 V ZPD22 +32V ,oa , 2N22r2~2__+I__________________~ 150 k flIE555 +-____~2TR L-__~____ " o~'jJlr--+---+--~c=>rt{~~. ,+-------'14 R DCS 1 ,_"1 eu 5 ,oa " ~ir GNO - THR 6 U+ 6 ~I .l:, l00nf + ,," 2N2907 22. ábra lenek. tehat vezérlö bcmeneteinek ellentétes végpontjai összeköthetöek. azaz a vonatkozta\ási pOnt "fiIzi st fordíe . Egy pnp tranzisztoros. emitterkövetős fokozat kimenete tehát fordított irányban változik. vagyis az ellentétes vezérlöJelet meg\'aI6sítja. Persze az ellentetcsen változó ,'ezérlöjel más módon is kialakítható. A bemutatott kapcso his jÓ hatásfokú (88%), teljesitménytcnyezöJe 0.97. kis kimeneti áramhullamossággal «1%), beépitett "édeimekkel. Vállalkozó ked, ű, gyakorlott amatőr ... iszont maga s7ereti IÍramkörét megépiteni. Az elv azonos. de alkatrész-szinten állítjuk össze a kapcsolást. A 22. ábrán látható egy lehetsegcs aramkör, A kapesohls alapja ismen. a .jó öreg" NE555-ös timer IC-l használjuk impulzusgenerálorként.A 100 kohmos potenciometcrrcl az impulzuskitöltcsi tényezőt válloztalhatJuk O és 100% között. Ennck mcgfelelően II kimt:neten a kitöltésíténycző-változtatott négyslögjcl Jclemk meg. Ezzel kell ellenütemben vezlkelni a kimenőfo­ kozatokat. amely célszerűen egy pnp és egy npn tranzisztor (esetleg megfelelő FET). amelyek az ellenütemű meghajtást elvégzik. A vezerlöegység tápfeszilltsége eélszeruen 12 V, ekkor 10 V-os vezérlöjelet is tud fogadni. A kimeneti tranzisztorok tápfeszültségét a LED modul tápfesl.ültségigénye határozza meg. amelynek 24 V-nál nagyobbnak kell lennie. Ennek mcgfclclöcn kell o. kimeneti tranzisztorokat és a LED-modul árnmkorláto-zó ellenállását megválasztani. A kapcsolás ebben az egyszeru formájában nem olyan jó hatásfokú; egy áram generátoros "égfok célra,'ezetóbb volna. igényesebb esetben módositsuk a kapcsolást! RT ÉK '20 2.4 Szfnh6mérséklet-vezérlés He/var LED-modul/al A Citizen LED-modulok vezérlésének egyik megoldásaként már láttuk, hogya finn Ileivar cég differcneiál-vezérlömodulokat gyárt, amelyek alkalmasak a kellŐS meghajtásra, és ezzel az eredő szinhömérséklet szabályozására. A Helvar gyánmányválasztékában IS szerepel hasonló ceJra LED-modul. de mas igényekre. Amíg a Citizen kerek lapkája COB elrendezésben és technológiá, al tanaImazza a hidegfenyü és melegfényü LEDeket. és ebböl kerek himpatokba. vagy nagyobb felületre épithetOnk világító fényforrást. addig a Helvar SMD tokokkal szerelt vonalsugárzókat gyán hasonló kettős színhőmérs~~letü kivitelben. De mire jó ez a vonalsugárzó LED-sor? Világító felületet nemcsak közvetlen fénysugárzó LED-ekkel lehet kialakítani, ham:m fdha~zl1álhatjuk a fényvezetés tulajdonságot is. amely a panelkijelzök. monitoro~ és tévék szinte kizárólagos technológiája. De miért is ne lehetne ezzel állalánosan világítani?! A különböző fényáteresztő közcgeket nemcsak közvetlen fényszürésre használju~ a LED-es technikában, hanem a fényvezetés és reflektálás területén is, a vilagító panelekben . Jelentös alkalmalási ággá fejlődött az é/világítási technika. Ennél egy jó fényáteresztő tényezö,el rendelkező lap élét vilLigíljuk meg, kor/ibban fénycsővel (CCFL: Cold Cathode Floureseent Lamp. azaz hidegkatódos fén)'eső). majd LED-ekkel . Szélesebb körben (tökénl a technikát bevezető Samsungnak köszönhetöcn) a tévé- és monitonechnikában terjedt el (laptopokban, tabletekben, palmtopokban, mobiltelefonokhan és különböző koris), és vált ismerné, de világitáslechnikai alkalmazása is jelentős. Ismeretes a GE (bár az Ozleti átalakulás folytán ma már Tungsram) él világító tcchnol6giája, amelynek működését a 23. ábra alapján énhe~ük meg. Az élvilágiló panelek úgy mű­ ködnek. hogy egy megfelelő vastagságu és JÓ fényvezetö tulajdonságú műanyag-o vagy üveglap élén LED SOrt helyezünk el, amelynek fénye az anyagban terjed, de belső szerkezete térfogati diffúzor tulajdonságú. vagyis a fény a panel felületen távozik. Kétféle megoldás lehetséges, a változatokat a 24. ábra mutatja. Az a) ábrán a feny csak az egyik oldalon távozik, a b) ábra mindkét oldalra engedi a fényl. Al a) ábra szerinti megoldás a képmegjelenítő technikában általánosan elterjedt (tévéképemyők, monitorok). ennél ahátoldalon fényzáró, reflektáló ft:lüll:t gundo~kodik a teljes fényáram előlopi távozásár61. Ez közvetlenül haslnálható világitó testként. akár egyszerűen, mint egy világító fal. akár bútorlat. ialboritás részeként. A b) ábrán a panel mindkét Irányban sugároz fényt, amely pl. térel\álasztó világítófelilletként használható, vagy akár menekülési útvonal kijelzőjeként, stb. A hatásfok 95%-os. Világításcélú panelekkel nagyon szerű méröműszerekben 23. á bra 101 egyoldalas kétoldalai $ ug"rz6 , ~ b) a) l ug".-zal l karakterlsztlkolik I lélel denevér azárny 26. ábra kÖlvetlenl aszimmetrikul kÖlvetett C) 24 . á bra kcdvező fényeloszlásu felUletek alakithatók ki. pl. a hagyományos fenycsövilagit.lst kivá.ltó 60x60 cm-cs lámpatestek. amelynek vastagsága mechanikai kereuel egyiltt 10 mm alan tartható. A c) ábrán a panel lehctséges sug:lr.lási karakterisztikAi láthatók. amelyet a reflektor oldala. ill. az elülső szürópanel optikai kiképzése biztosit. Megjegyzendő. hogy az élvilágitás széles körben terjed. azonban ritka a fény technikailag korrekt megoldas. A 4-es metró állomásainak padlóba süllyes.ltcu kék. ill. sárga világitó vonala egy tipikus kiváló megoldas. de az egyszeru. méterre kapható LED-es világitósorok nemcsak esztétikailag kifogásolhatók, hanem a legtöbb eselben zavaró, káprazlat6 fényUk inkább elriasztja a vasárót. mint odacsalogatja, pedig áruházakban elterjedten használják kicsik és nagyok egyaránt. Lakásvilágitásban pedig legfeljebb falresben elhelyezve. azt reflexiós falfelületként igénybe veve hasznaihaló, ahol a színhömerseklet szabályozásnak is van létjogosultsága. FelUletszerelt LED-ekből felépíteu vonalsugárzó modulokat gyartanak merev és hajlékony szalag kivitelben is. Erre alább láthatunk néhány példát. Elsőként bemutatjuk a Helvar vonalsugárzójál, amely igazi profi kiveitclü ([9]). A katal6gus kel vonalsugárz6 lokozatlan panelt tartalmaz, a L-iC282 tipus 30 cm hosszon 2 )QO db LED-cl. a L-iC-562 típus 60 cm hoszszon 2)<40 db LED-et tartalmaz, felvállva hidegfényű és meleg fényű példányok beültetésevel. A nagyobbik egység kapcsolásal a 25. á b rá ll liithatjuk a hozzá ajánlott LL60/2-E-DA-iC meghajtó lápegyseggel. Az egység teljesítmeny-hatásfoka kiváló. 155 Im/ W, 2000 lumen fényáramol ad le 80-as R -val. 450 mA-es árammal. A LED-ek ' szính6mérséklete a Citizenéhez hasonlóan 2700 K és 6500 K, a nyom6gombos (tehát digitális) működtetésű szabályozóval letszőleges színhőmérséktet állíthatunk be. A beültetett SMD LED-ek szélessége 2.7 nHn. így 2 ... 3 mm vastagságu élvilágítású panel meghaJtásiira alkalmas, de réssugárzókénl. ill. vonal-tokozottan esztétikus. gazdaságos meg\ iliigítas valósitható meg vele. A hajlékony LED szalag felépí- ... ... .............. . ,,' ,,' 102 " "~ ;, ,, , tése a már Jól ismert fehér és szines szalagokéhoz hasonló. hámlas egységekben kerülnek a szalagra az 5025ös tokozáslt hidegfehér és melegfehér SMD LED-párok. eJötételleniillassal. és 24 V-os egyenfeszüllségű áram forrásróltáplálhatók (26. ábr a). A világító modult 3-as LEDcsoportonként szabhatjuk méretre. Gyártója nem nevezi meg magát. a VLED.hu lntcrnetes oldalról rendel- 27. á b ra n. hető ([ II A felhasznált LED-ek tulajdonságainak köszönhetően világitástechnikai paramétere i gyakorlatilag megegyeznek a bemutatott Helvar modulokkal. A métt:res szalag 60 db LED-ct tanalmaz. Védeusege IP 20. tehát ennek megfelelő burkolatot. beépítési helyet kell biztositani (27. á b ra), Megjegyez7Uk, hogy bár a névleges tápfeszültség általában 24 V. a kereskedelemben kapható olcsó. sokszor .. 25. á bra RT ÉK '20 28. ábra márkajelzést nélkülö7ö szalagok néha 12 V-os taphoz mcretczcttck. Mindig célszerű az adott LED-sl.alaghoz ajánlott tápegységet megvásárolni. A kis kapcsolótáp a szintén tartozékként szereplő IR távvezérlö egység vevőjét és a mikrokonlrOllert is magában foglalhatja. Utóbbiból háromszinü LED-ekkel szerelt vállozatok is kaphat6k. az eredö szin. ami tennészetszerűen külö n· böző színhömérsékletü fehé r is lehet, a l.ávvezérlővel beállíthat6. Az ilyen szalagon négy vezetös8Y vonul végig: aL R. a B, a G. ill. a közös vonal. Igaz, hogy. hogy az RGB LED-szalaggal is e l őállithat6 fehér fény. de a hiányzó spcktrumrészckct szemünk integrálja fehérré. az erős színhiányok miau nem megnyugtató világítás. a színhömérséklet állítására pedig többvál tozós módszer jöhet számításba. Nem lenet igazán kézben tartani. inkább diszvilágításban van létjogosultsága. Vállalkozó kedvü amatő r mind a Citizen modulok. mind pedig a szalagmodulok meghajtására a bemutatott kapesolásokkal sikereket érhet el, hiszen a világító panel házi előállítása (némi) nehézségbe kerül, azt érdemes megvásárolni, a meghajtó elektronikat magunk is elkészithetjük. A hajlékony szalagmodullal megvaJósitható szinhőmérséklet-szabályozás i tartom:ínyt a 28. lÍ bra mutatja, a CRI egyidej ű változásával. 2.5. A LED-es lámpatest optikai kialakítása Az cddigickböl láttuk, hogy milyen fon tos a színhömérséklet, változtatására LED-csoportokat, és :J. hoz.zárendelt meghajtó egységeket kell készíteni. De nem szabad megfeledkezni az optikai tervezés ről scm. Fejlesztő RT ÉK '20 laborokb:J.n is előfo rdul, hogya kísérleti darabok a kivánt fény technikai paramétereket teljesítik, azután ,.már csak tokozni kell". és akkor érheti a rejlesztöket meglepetés! Amecha· nikai és egyéb behatás ellen a fényforrás világítótestbe kerül. ahol mcg egy fényáteresztő bura módosithatja II kijövö fényt. A kisebb probléma. ha .. csak'" fénycsillap itással kell S7..ámolni, de a fényáteresztő búra elnyclhcti II spektrum bizonyos hullámhosszkompenenseil, ami máris módosíthatja a s7inhömérsékletet. Ehhe a hiháha löként az amatőr, barkács ember eshet. am ikor a valahol kinézcll lámpatestbe kíván LED-es lámpát építeni, hiszen a tokozás sokszor meghaladja II lehetősége k e t , képességeket. Mirc vigyázzunk? A lámpatestben a fényforras és a megvilágítolt tér közé (célszerűen a lámpIltest loko.zasába) fényt erelőt ésl vagy diffuzort kell tenni, különben zavaró káprázás! okozhat, ami LED-es világításnál különösen erős lehet. Ha a diffuzor elég hatékony. nem felté tlenül szükséges fényterelö. A fénydiffúzor feladata. hogya 0 _ fénysugarakat szórja, a sugarak statisztikus eloszlásban irányt változtatnak, ezáltal csökkentve a fénypontok fénysílrüségét, 3mi káprázás! okozhatna. A módszer lényege, hogy a fény útjába olyan fényáte resztő szű­ rőt iktatunk be, amely szörja a fényt. Fényáteresztő anyagoknál megkülönböztetünk átlátszó, félig átlátszó és diffúz anyagokat. Az át látszó anyag jcllcmzője. hogya fé ny nagy resze irányváltoztatás nélkül halad tovább. és csak kis része s7órödik, e7eknél gyakorlatilag nem kell számolni színhőmérséklet-módosítással. A félig áteresztő anyag (matt üveglap) nagymértékben átercszti a fényt, dc jelentös a szóródás. Ezckrc, és különösen a diffúz anyagokra (pl. tcjüvegre) jellemző, hogya fény szóródik, az eredeti fényirány nem dominál, és nagy a veszély, hogya spektrumot módosítja. A tejüvcg például a meleg irányba módosítja a fényt, kompenzálására járulékos színezéssel (többnyire kék) próbálják kompenzálni, ami a sz inhő­ mérséklctre befolyással van, hiába tekerjűk a poteneiométen a kívánt hideg irányba, a fény nem változik. Korábban, főké n t a fénycsöannatúrák höskorában divatos volt a priLmatikus szű rő. Prizmatikus szűröt készítenek hosszirányú párhuzamos prizmafelülettel, ezeket gyakran alkalmazzak hagyományos fénycsöarmatúrák Jedc1énél. dc LED szalagoknál is bevált. néha ötvözik kereszlirányil prizmatikus feJülctkiképzéssel. Kerek lámpatokoknál (mélysugárz.6k, UFO lámpák stb.) koncentrikus körök fo rmájában is hatásos. Ha elég finom felbontasúra készítik. akkor Fresnellencse közelítést is el lehct érni, ami II központos fénysugarat (pl. mélysugárzónál}. széles szögre konvertálja. elősegítve ezzel az egyenletes megvilágítást. A prizmatikus szűrö tehát jó 0_._ _ _ 29. ábra 103 -- •• •••• •••••• • • • • ••• • • •• • hoIDgrd' ", dlff(gDf ....................... .' 30. á bra hatásfokú, és az alkalmazások nagy reszében ma is használalOS. dc szinhömérséklet-szabályozott világításnál ne használjuk, a szabályozó hatást rontja! A modem fénydifTuzoroJ<. speciális műanyag technológiá\ 31 készülnek. Fejlesztésilknél cél volt a csekély fényáramveszteség mellett romerelű II kellő mik- fényszórás. egyszeru alkalmazhatóság és könnyű, olcsó gyártástechnológia ([SJ). Más gyártók a hagyományos optikával fonnált fénysugár útjába mikrolencses fényformál6 előtét fóliát, szűrőlapol alkalmaznak. Működé­ sét a 29. á b ra alapján érthetjük meg. A rnikrolencséknek köszönhetően a szűrőn átmenő fény sugárLási diagromja az eredeti görnbsugárz6 helyett akár prizmatikus. vagy lencseformajú is lehet. KIcsi az esély arra, hogy egy prizmatikus szűrő a szinspektrumot számottevő mértékben befolyásolja, ezért dLtájnos LED-es lámpatestekben használatos, még szinhőmérséklet­ szabályozott esetekben is. A legujabb fejlesztésű diffúz fény. szűrők anyaga nem homogén, II fényáteresztő (tehát kis abszorpciós té· nyezöjű) anyagban (többnyire tölia. vagy néhány mil1iméter \ astagságú Illp) mikroszkopikus méretű szemcsék 31. ábra 104 gondoskodnak a kellő szórás! tényezőről, ezek sűrűségének beá11itasával a kívánt fényszó ró hatás elerhető . A két kivitel i a 30. á b r a mutatja. A holografikus diffúzor feli11etén érdesített, prizmasított, amely arról gondoskodik, hogy az anyagból kilépő fénysugár a fénytörésnek megfelelően szóródjon. mig a térfogati diffúzomál az anyagba bejutot! fénysugarakat a mikroszkopikus meretű be l ső ré· szecskék szórják és reftektáhmják, igy a k i lépő fénysugar eleve szórt lesz, az optikai hatásfok 90% felett van. A fénydiffuzor megoldások hatékonyságát a 31 . ábra szemlélteti ([7]). Az ábrából látható, hogya hagyományos megoldások (prizmlItikus búrák, opáli1\"egek stb.) nagyon rossz hatásfokúak, II fényáram több mint 30%· át abszorbeálják. A jadlalI megoldások 10 ... 15%·ot nyernek optikai hatásfokban (homokolt üveglap, áttetsző műanyag fó lia stb. sem korszerű), míg II holografikus diffúzo rok II hagyományos diffúzor mikrotechnológiai megvalósitásai, de elvükben nincs lényeges változas, csak hatásfokuk· ban. Manapság a legjobb hatásfokkal (akár 100% kÖL:elében) a térfogati diffúzorok működnek. Javasoljuk tehát, hogya fényhasznositási hatásfok javítását ne kizárólag a le&lobb Im/W értékű LED felkutatásaval javitsuk. sok esetben a hagyományos, 20 ... 30%-os fényctnyelésü búrat érdemesebb 5%-nál kisebb veszteségűre eserélm. és az sem hátrány, ha a szính5mérséklct-módoshó hatasa elhanyagolható. 3. A színhömérséklet mérése A szlnhömérsékletet a világítás· technikában speciális műszerekkel lehet megmérni, a hétköznapi gyakor- Narancsvörös szinszürövel Kék színszúrOvel 32. ábra latban néha megelégszOnk közclitö (amat5r szintű) mérési eredménnyel is. A 32. á bnl egy egysL:erü, fényképészeti.videós célokra alkalmas mű­ szer vá7latos elrende7ését mutatja. A két fényelem egyike narancsVÖTÖS, a masik kék szűrőn át kapja a fényforrás fényét, amelynek színhőmérsékletet kell megmémi. A két fényelem \itlamosan egymással szembe van kapcsolva, középen pedig gal. vanométer meri az eredő, vagy ku· lönbségi aramot. A mérésre az emben szem színmegkúlönböztetö képességét használjuk, amely köztudottan korlátozott, az eredmény pontatlan, bár a fotós-videós célra megfelel. A méréskor, a hidat a fénye lemek relatív blendézésével egyenlítik ki, amelynek során az erösebb fényelem felületet fokozatosan eltakarjuk. a gahanométert csak nullaindikátorként has?naljuk. A kézi műszer alapelve lehet pl. kamcrak fehércgyensúly-beállitó automatikájának. Ha profi módon szeretnénk szinhőmérsékletet mérni, akkor megle· hetösen drága fényanalizáló műszer beszerzésére, esetleg bérlésére van szükség. A méregdrága laboral6riuml spektrofotométer egyszerű színhömérséklet-mérésére viszont ..ágyúval \erébre" móds7ernek tűnil.:. ujabban terjednek a kézi műszerek. Ilyen pl. a 33. ábra RT ÉK '20 34. ábra tajvani UPRtek cég MK350S tipusjelü müszere ([ 131), amely egy mindennapi használatban levő multiméter nagyságu tokba van beépitve. és a fényforrás fényáramának mérésén kivül 12 üzemmódban minden szükséges optoelektronikai mérest elvégez. (33. ábra). A korszeru világítástechnika (fóként a LED·es) igényli a spektrummérést. és a színösszetevők speci:!.l is kiértékeléset. lehetőleg kisméretü, könnyű. telepes táplálású. terepen IS könnyen hordozható formában. Mabil. telepes kézi műszeről van szó (8IxI63x25,8 mm, 250 g), a kutatásfejlesztéstől a gyártásellenörzésig. az egyes LED-ck laboratóriumi mérésetől II terepi mérésekig, széles körben használható. Beépitett processzorával a számításokat elvégzI, amelyeket színes kijelzöjén megjelenít. memóriában eltárol és számitógeppel az adatforgalmat, vagy a közvetlen kapcsolatot fenntartja, akár USB kábelcs. akár Wi-Fi kapcsolati csatornán. A szám itógépre telepfthető program segítsé· gével további számítások végezhetők. A műszer kezelése egyszerű, a mo· biltelefonoknál megszokolt érintőkép­ ernyős üzemmódváltási és -beálliulsi lehetöséggel. A mérési adatokat egy a műszerhez adol! ~ 32 GiB-os SD memóriakártyára rögzíthetjük. bár a RT ÉK '20 műszer a kártya nel kül is Uzemképes, csak kikapcsolva elvesznek a méresi adatok. Bckapcsolást követően II fénymérő szenzorrendszen (CMOS lineáris képszenzor) kalibráIni kell. Erre fekete e!takaró sapka szolgál: néhány másodpercen beiUI a műszer készen áll a mérésekre. A sok mérési lehetőség köziJI in a színhömérséklct-mérés menetét mutatjuk be. a szakirodalomban megtalálhntó a többi opció is. A műszer alkalmas fényforrások. lámpa testek , de egyedi LED-ek méresére is, közel tartva a műszert. és a zavaró környezeti fényeket kellően kizárva akár chip-LED rnt:rése is lehetséges. A lámparejlesztönek ui. fontos adat az alkatrész szinhömérsékleti besorolása. A B/N üzemmódban a mű­ szer a mért spektrum alapján besorolja a LED-et a szabvány szerinl, és kiírja a csoponjelcl. valamint grafikusan el is helyezi a diagramon a mérési adatot egy piros ponttal (3-t. ábra). A LED-es világitásban egyre nagyobb fontossága van a szinvisszaadási index nek, ami összeftigg a szinhömérséklettel. A műszer a CR! énékét tudja mérni, processzoTliban megtalálhatók a szabványos szinmint~k. ebből pedig kiszárnolja az eredöl. Altalában a felhasználónak elegendő ismerni az eredő értékét. a műszer azonban kiszám ítja az Ra komponenseket, sőt. grafikusan diagram ban meg is jeleníti. megkönnyítve ezzel a lámpakonstruktörök és II világítastervezők munkáját. A 35. ábra a CRI komponenseket tartalmazó diagramO! mutatja. Főleg a konstrukció során. dc a szervizgyakorlatban is elöfordulhat. hogy két LED-et kell összehasonlítani színhőmé rsé kletre . CRI-re, vagy spektrális viselkedésre. Az MK350S műszer erre is ad lehetőséget a 35. ábra COMPARE üzemmód valasztásával. Ekkor a műszer a két fényforrást. vagy akár a vált07tatható ~7ínhö nH!r"ékletű lámpát más beállításban egymás után méri, majd az eredményt egyazon diagramban ábrázolja. Az összehasonlítási ilzemmódot a 36. ábra szemlélteti. A bemutatott műszerhez hasonló komplex műszerek beszerezhetök a piacról. 4. Összegzés A cikkben megpróbáltuk bemutatni az eddig másodlagosnak ítélt színhömerséklct fo~J.tosságát, amelyet LED-es fényforrásoknál kézben tarthatunk, ve- 36. ábra 105 zcrelhetünk. szabalyo7hatunk, A villamos es optikai lulaJdonságokon lulmenően kiemei t szempont a biológiai. pszichoanalitikai kérdés. annak befolyása látásunkm. Ne tekintsük tehát a színhömérséklet kérdését másodlagosnak: korszerű világitáshoz el.rÖre"d,i paraméter! Az izzolámpá k idejében elegendő volt a fogyasztásra figyelni. ha a 40 W-os égő gyengének bizonyult. \enünk egy 60 W-osal. A LED-ek vásárlásánál rzt el kell felejtem (mert a reklámszö\ eg ugyis az izzó wanszámára hi\alkOl\a ajánlja a fényforrást). elsö sorban a fényáramra és szinhőmersékletre figyeljünk. ezután a sugárzasi viszonyokra (sok esetben csalódás éri aj' embert 180 fokos .. félköne·· sugárloval a esi!lárban. ahol eddig gömbsugárzó izzó \ ilágilon), és bár ne hag)'Juk figyel . men kivül a fogyasltást. de lehetőleg 100 lm/W fényhaslnosításunál erő­ sebbet \'együnk! 'Jem minden esetben szükséges a s7inhömérsék letet egy lámpánál valtollUtm tudlll. de legalabb tudjuk. milyen fel használásra milyen kell. Cikkünkkcl erre próbáltuk felhi\ nl a figye lmet, 1 VllágJláslechnlkaJ Térsasag VIlágítástechnIkai kis!eICJkon. 2001 2, LEO-es világfIAs Lambert Miklós, Invest Markeling Kiadó. 2019 e:m;;s&lrm.~&50urce;web&cd:2&yed. QCCBOElAB&url-hlto%3A%2E%2EYlsKln. yeln hy%2f-schanda%2FVilagilaslecho% 2F09·%25E 1or%25E 1zlal%25E 1s.polx&e i=x2yBUsgtEo3zvAOtBoHYCO&ysg=AFOI CNH.noYzpSlrAtg9HsldgURfec7sw 5. hllItIlWW.W luSjoooollx,coml g, wwwlmehy 10. wwwhetyarcom II . '!'lWW.yled hy 12. www.IOOOCh.com 13. hno:J/www.upnek.com 18226429·1·43 Az ".píMnyt ümog.tj•• RAIlIÓTE~HNlKA Kezdőkészlet OT - 8308 digitális Szerszámkészlet multimiter Kék- vörös villogó kit 12 -12 db-os, 5 mm-es kék és vc;rc;s LEO-csoport. ÁUilhat6 vil!ogási sebesség. NE555 és CD4017 JC. hup:Uwww,google hylurJ?sa-l&rct.:i&g_& Reményi István Rádióamatőr AlaJ,ít~=í,nv l Karácsonyi Dobókocka kit v~ágflása, Majoros András KOnyvkiadó. 1998. 4 Kápráztatás: $chanda prezentáció: Műszaki 6. www. hoeller.hy 7. ~.lltemal1X,oomlChromalJ! Irodalom : Segítsen °jo Ön is! 3. Belsölerek 200 mV ... 1000 V OC 0,2mA ... 10AOC 200V ... 750VAC 200 ohm ••• 2 Mohm Tranzisztor 's dióda teszt er. Hömérséklel·beállitós forrasztópáka (230 V/60 w) F orrasztópáka·illviny 5 db forrasztópáka hegy FOlTaSl:t66n (1 mm, 10 g) 6nszippanlÓ 6nfelszed6 huzal 6 db-os forrasztási segédkészjei Szerencsekerék kit Mini huulcsupaszitó 10 db 5 mm-es vörös LEO. Csavarhúzó (4 feJjeJ) 2 db vezetékdarab ~:E~;'~.... Körbefutó fényt ad. ez nyomógombbal megaltltható. NE555 és C04017 IC-vel. A fenti teljes Karácso nyi Kezdőkészlet A kitek összeállitását kezdóknek segítséggel ajánljuk, - A A . HAM-bazar speciál « keszüiéke i ről , , II I--=-. 1 l!~ k. ára csak : 19.950 Ft. készletekről utazás elött érdeklődjön l készleteiröl tovabbi informació a honlapunkon talalhat61 HAM-bazá r 1138 Budapest XIII.. Dagály u. 1~ I. em. folyosóközép H - P. 09 - 14 Ó., esüt. 09 - 17 Ó. 239-4932/36 m., 239-4933/36 m. 1550 Bp., pf, 123 www.radlovilag.huhambazarC radlovilag.hu 12 106 RT ÉK '20 Hi-Fi és KATONAI könyvek + 1 A 3 db Hi-Fi könyv együttes ára: csak 10.990 Ft (+ posta) John l. Hood Csöves és tranzisztoros hangerösítő k -- Audiofil Ágoston lajos Agoston lajos Audiofil Audiofil erősítők erősítők építése + CD melléklet épltése 2. 4490 Ft +posta 4950 Ft +posta 3950 Ft + posta - <1. Dékány · Sz ő ny i A magyar katonai rádiófelderltés Balás 8, - Dr. Rajnai Magyar katonai rádióállomások és rádiókészülékek 1914 · 1945 története 2990 Ft + posta 3990 Ft +posta A 2+1 db Balás B. Dénes A távírótól a rádi6ig 2990 Ft +posta könyv együttes ára: csak Rádiótechnika szerk., HAM-bazár I. 8.990 Ft (+ posta) Bpest. XIII., Dagály u. 11. e~ folyosókózép H-P. 09 -14 Ó. Cs. 09 - 17 Ó. 1550 Budapest. pf.123 239-4931/36,239-4933/36 www.radiovilag.hu hambazar@radiovilag.hu 5 A hazai rövidhullámozás története + 1 -r,'" -" f ~O;;;1nCll ' ..."'..."".... ~l ~ l - ...!.. • • Wlassits Nándor Rövid Hullámok 1924·1 934 .......n'._ ROflDHuLUMOI --1914 1941 1990 Ft +posta Wlassits Nándor Stefanik Pál Rö vid 1934 · 1945 A magyar rövidhullámú amatőr rádiózás 2990 Ft +posta 1945 ·1955 1990 Ft +posta Hullámok ~.-'.::..~ Wlassits Nándor Érsek János Dr. Falus László Rádióamatőr- múlt Békés megyében Rövidhullámú amatőr rádiózás A kezdetektől Zelenka László, a rádiótechn ika 1954 · 1960 590 Ft +posta 1944·i9 1990 Ft+ posta A 6_db könyv együttes ára: csak lo'tnUUoaI6, úttöröje , a . magyar Edison· 2990 Ft +posta 9.990 Ft (+ posta) Rádiótechnika szerk., HAM-bazár Bpest. XIII., Dagály u. 11. I. em. folyosóközép H-P. 09 -14 Ó. Cs. 09 -17 Ó. 1550 Budapest. pf.123 239-4931/36, 239-4933/36 www.radiovilag.hu hambazar@radiovilag.hu RT ÉK '20 3 107 A fény hangjai Dr. Madarász Lászl6 okl . villamosmérnök, madarasz@3Ian.hu E: rövid áUckillle$ elsólorball (I jelel/séggel es (III/Iok haS:/IOS itásá~'af foglalkodk. .1: esemé· cl fOlo(lk/ls:lilí/I.~ nyekelegy 1880-ba" rarratl e/Ól/JUs ifi· dÍlolla el. majd /40 él' alatl sok ,"Ú/ro:afOS alkalma::ási lehelósegjelent meg. r'ége:eriil a;; égbolrolI fém1ó csillaga.5:011 jelenségekhe=, ohjeJallmokJIO: köthe/ö hangjeJenségekról /.\ s:óhmk. 1. A photophone létrejötte A/e,wlI//Ü!/' Graham Bell (1. á bra), akinek az édesanyja hatlassérOlt volt, már fialulon kereste a siketeket támogató technikai lchetösegekct. Eza törekvése \ezette el fl telefon 1876-ra datált fel- találásához is. A mikrofon és a hallgató - e két azonos felépitésü sLerkeLet között veLeIéken todbbította az elektromos Jeleke!. (Talan még a szakemberek körében sem köztudolI. hogy Bell munk:bságának nemely szegmcnse legalább is erősen vitatható. Több neki tulajdonított találmány elsőbbségi Joga nem öt illcli meg: a telefon feltahllásáé sem! Sok más mellett em31 is érdekes rt:szletcket tudhatunk meg dr. Fúbui" 1ihor 2018-as É\könyvünkben megJelent ..tI lam-ramról o I'e=eu}kes releJOl/ig" c. irásából. Az Amerikai Egye. s[llt Államok Kongresszusa 200I-bcn hatarozatban közölte, hogy egy másIk feltalálónak. az olasz származású ame· rikai An/omo Mellccillok tulajdonitja a telefont. . A x=erk.) Edcsapjának. A/examler Ale/I'ille Bell-nek \olt korábban egy ötlete a hangok láthot6vá tetelére. A .. Visible Spcech" (látható beszéd) a hallássérültek szamára segitette a hangz.ó besz.éd elsaJÍltítását. A beszédet hordozó feny t akár nagyobb tavolságra is CI lehetett vezetni. Az ötletböl technikai eszköz 1, ábra és szabadalmaztatható megoldás az ifjabb Bell és munkotársai munkássaga ré\én jött létre (a to\ábbiakban az ifjabb Bell-re utalunk a Bell családnéHel). A kisérleteket Bell és asszisztense, Charles SI/lilII/er TrtJimer együtt végezték. s a bemutatókat is együtt tartották. Bell 1880-ban ismenette o készüléket és működéSI elvet Bostonban egy előadáson. ekkor használta először a photophone elne\ ezé~1. I 880-ban és a kö\etke7ó e\ekben több mlllt 3tHn kOlönböző készüléket épitenek, keres· \iC a tökéletes megoldá:.!. Az 3.tvitelhez (2. áb rll) általában a Nap fényet használták. amit optikai rendszeren keresztül egy vékony, tükröző felOletü rugalmas fémlemezre irá· nyilonak (D). A lemez. mnsik oldolara, többnyire tö1cscren keresztUl (O) Iehetett rábeszélni. A klfeszitett rémlemez a hanghullomoknak megfelelően hol dombonivá. hol homoni"á dll. Egy meghatározott irányból felfogva a tük· röződő fenysugarnt. annak oz intenzitása köz\ etitette a hangot. A \evókészulék. a hatékonyság nő\ elése érdekében általában egy optikára és parnbolotUkörrc (R) épült. en- ~ nek fókuszában fényérzékeny anyag (P) helyezkedett el. Már kornbban. l873-ban fel Ismerték aszelen fényérzékenységét. a7t, hogy egy slclenrud ellenállása a rá cső fénysugár imenzitásatól rugg (erősebb fényeseten cMJkken). Egy :irnmforrással (B) ~s egy telefonhallgntó\al (T) sorba köt\e a szelénrudat, a hallgatóban az adónál beszélő ember hangját hallani Iehetett_ A 2. ábra Bell egyik ismertetoJeből \aló. 1883-ban Bell és Trnintcr Bostonban két épület tetején állitounk fcJ a készüleküket és 213 m távolságból si· keresen meg ... alósÍlollák a hongátvitelt, igy dcmonstrálv.a a photophone müködóképessegét. UIIÖrő relfedezcs \oh e7. hiszen \czeték nélkoh hangátvitelt hoztak létre. a rádió feltahilása elött két i\ tizeddel! De a fcnykábeles jelát\lIc1 elvi megalapozásának is Ickinthető UJ' eredmény, az ü ... egszálak alkalmazáso elÖli több mInt 80 évvel. A szabad térben terjedő fényazon· ban nem bizonyult megbizható közegnek. a relhősödés. a csapadekok. az erős szél. a szálló tárgyak cs a por mind rontottak, esetenként meg is hiüsitouák a hangát\-iteh. Az at\iteli t~holságot sem sikeTÜlt Jelentú.,cn megnö\.elni, a modulált hangsugarat kibocsátó adókészülek és a \e\o közöttI folyamatos láthatóság bi7tositúsa is nehézségeket jelenteti. MindCLck miatt Bell is hamarosan a nagyobb távolságú \ e7ctékcs öss7eköu\!tt!<,ek vizsgálatával kezd foglalkozni. Önmagában az. hogy a hangfrck\CnCiti\al modulált feny változó intenLitása egy fenyéT7..ékelö ellenallás.:it a hangrezgesek ütemében \áltoztatJa. s ezt a változó ellenáll:ist egy hallgató· ban hanggá lehet alokitani, a mai ol- ::~~ ., 2. á bra 108 ( -3, á bra RT EK '20 vasó számára nem meglepö. Témánk szempontjából sem ez az eredmény a fontos, hanem azok a felismerések. amiket II photophone biztonságosan müködő változatának keresése -!;Orán. a terna kutatásainak első két évében rögzített Bell a feljegyzéseiben. Ezek egy részét 1881 *ben folyóiralcikkekben is ismerteue. 2. A foloakuszlikus jelenség első felismerése Az első kisérletek során Bell arra törekedell, hogy villamos áramköri részletek nélküli (non-eleclronic) megoldást tuláljon (3. ábra). Ezt a lehetőséget egy különleges felfedezése alapozta meg. A detektorként használt anyago* kat cserélgetve, a fényt felfogó anyag kivitelének változtatása (md. lemez, t"eltekercsclt md. henger) során azt észlelte, hogy a beeső fény hatására az anyagok esel~nként egészen erös hangot bocsátanak ki. közvetlenül, elektromágneses hallgató alkalmazása nélkül. Lényegében ekkor fedezte fel a fotoakusztikus hatást. Ez a felismerés alapozta meg a későbbi fotoakusztikus analízist. A " vevőegység" többnyire egy do* bozban elhelyezett fémes anyag voll. A villamos kisérletekhez csavaros szo* dtókkal is ellátták. az esetleges közvetlen hang megngyelésére pedig nyilás volt a doboz hátsó falán . Az egyik érzékelő egységben pl. \'ékony üveglapra felvitt ezüstréteget alkalmaztak, amit maratással két. fésűszerűen egymásba hatoló felületrészre osztottak és 4. RT ÉK '20 ábra korommal fedtek be (a beeső fény hatékonyabb elnyelése érdekében). Egy photophone vevá rajza Bctlleirásaiban is megjelenik (4. á bra). A fogadó lemezre (A) hal6 fény az átlátszó ablakon (B) át lép be a doboz belsejébe, a keletkező hangot a C tölcseren át lehet megfigyelni. Az elektromos kísérletekhez szükséges csavaros szorítók itt is láthatók. A jobb kiértékelés érdekében elvégezték a kísérleteket nemcsak emberi hanggal. hanem folyamatos napfénnyel vagy eros lampa fénnyel, amit forgó. egy kör menten furatokkal ellátott tárcsávaI szaggauak meg, így állítva elő a lUktető (modulált) fény* sugarat. Ilyenkor a hallható hang frekvenciája a fény szaggatásának Utemével egyezeu meg. Bell feljegyezte , hogya közvetlenul keletkező hang erössége és minö* sége hogyan változott a detektorban használt anyagtól, annak alakjától. de még a vevöcgység dobozának alakjától , mercteitől , az átvitt hang frekvenciájától fllggően is. Még arra is érzékeny volt ez az átalakító, hogya felhasznált detektoranyag tartalmazou-e szennyező összctevöket, s ha igen, milyen mértekben. Ez utóbbi arra ösztönözte Bell-t, hogya lehető legtisztább anyagokat használja fel. Próbálkozott vékony membránokkal, és vastagabb, nagyobb tömegű anyagokkal is. A kísérleteket nemcsak szilárd anyagokkal végezte el, hanem folyadékokkal is. ehhez megépítette a spectTOphone készüléket (S. á bra). A vizsgált folyadék egy üvegbe került. a szaggatott fénysugár erre érkezett, s hatasára a folyadékban keletkeztek hanghullámok. Különféle színű fényekkel és ultraibolya sugarakkal is végzett méréseket. A spectrophone legegyszerubb valtozalában a napfényt fókusz<ilták egy kémcsőre, a fényt forgó lyuggatott tárcsával szaggatták meg, és a kémcső s7..ájánál hallgatták a keletkező hangokat. Ezek a kísérletek a végső érzékelő, az emberi hallás szubjeklÍ\ volta miatt csak összchasonlitú viz,;gálatokrd voltak alka!masak. Bell mindenesetre észrevette, hogya keletkező hang erőssége nagymértékben fugg II fény szaggatási frekvenciájától, sőt, rezonancia-jellegll viselkedést is tapasztalt. Ha egyébként azonos feltetelek mellett egy anyag különféle higításait vizsgálta, kimutatta. hogyakoncentrációtól is jelentősen fUgg a hangerősség. Végső következtetése az volt. hogy nlindcn anyag képes hangot előállítani, ha szaggatott fénnyel megvilágitják. 5. ábra A photophon fejlesztése folyamán hamarosan az elektromos hangke1tésre. a telefonhallgató használatára tértek át. Miután a későbbiekben a fénnyel történő hangátvitel helyett is a \'ezetékes továbbítás került előtér­ be. Bell-ék nem is folytatták a fénnyel kapcsolatos kutatásaikat, így a vevő­ egység belsejében kialakuló sajátos hangok vizsgálatát sem. 3. A fotoakusztikus jelenség kutatásának folytatása A modulált fénysugár által megvilágított anyagh61 kilépő hang keletkezésére vonatkozólag több nézet is kialakult, a legélesebb vitát Bell és Johll Wjfljam Srrurl (11/. Lord Rayleigh) folytattAk. Abban meg tudtak állapodni. hogy amikor az anyag elnyel egy fényimpulzust , akkor hő keletkezik, ez pedig helyi hőtágulást hoz létre. Az anyag kiterjedése majd összehúzódása nyomáshullámként halad tovább. végül megmozgatja a környező levegőt és így jelenik meg a hanghatás. Méréseikkel igazolták. hogy minél nagyobb mértékben képes a vizsgált anyag az alkalmazott fényt elnyelni, annál intenzívebb a hangjelenseg. A téma iránt kezdetben volt némi érdeklődés, de az hamar megszűnt, Bell és munkatársai sem kísérleteztek IOvább a jelenséggel. Több mint ötven év mulva, Lev Dal'idOl'ics Lal/dau és El-geny Mikhailol'ich Lifshitz szovjet elméleti fizikusok a múlt század közcpén kísérelték meg először a jelenség matematikai leírásaI. A fotoakusztikus hatás első gyakorlati alkalmazását Bell kisérletei után M. L. Jliengerol' szovjet akadémikus valósitotta meg, 1938-ban. Gázmintákban vizsgálta a modulált., különböző hullámhosszuságú fény elnyelödését. s a keletkező fotoakusztikus jel nagyságából becsülte meg a koncentraciót. Vizsgálataival megalapozta a fotoakusztikus spektroszkópiát. Kezdett nyilvánvalóvá válni, hogyafotoakusztikus jelenség nem egyszeruen egy érdekesség, hanem az 109 Moduhl h f~n n: C".. •• I" r (ih.l. ban ha n,olható Ib.cr) • c) nyIra G'u,aml h I t I fow.kun llku. ~ . ,n .... M'lrOfO"1 lOeteh61 6 h, JcI relllo l&". ", I C 5Y'~H 6. ábra analízis egy új, hatalmas lehetőségek­ kel kecsegtető módszere. A jelenséget ekkortól nevezik fotoaku5ztikus (Amerikában optoakusztikus) hatasnak. Alldrew Chillg Tam (az 18\1 kutatója, több amerikai egyetem professzora) es Kumkar N. Pate\. a Bell Lllboratóriurnok munkatarsa az 1980-a5 Ih ekben hatalmas fejlesztési lépéseke! lettek meg a fotoakusZlikus spektroszkópiában. A hagyományos spcktroszk6piai mérési énékeknél looO-szer kisebb koncentrációka! tudtak mar kimutatni. kifejlesztették a technológia továbbfejlödésének alapvető eszközet. n vczérelhető impulzus-lézen. valamint a detektáláshoz szükséges piel.oelektromos átalakitókat. Landau és Lifsehitz eredeti koncepciójára építve kidolgozták a teljes matematikai leírási rendszen. A lézerfényalkalmazasa hatalmas lökést jelentett a fotoakusztikus analitika fejlődésében. Lehetővé vált egy kiválasztott hullámhosszúságu fénnyel való megvilágítás. gerjesztés. Ekkor esak az az anyag mutatott fotoakusztikus viselkedést, amelynek a spektrum:iban szerepelt az adott hullámhosszúságú fény. Ha ez az anyag nem szerepelt a mintában. a hangkeItes elmaradt. Ha az adott anyag jelen volt. akkor a keletkező hang erőssége a speciális anyag mennyiségé\el. koncentraciójával volt összeftlggésben. igy vált lehetövé az anyagvi7..sgálat. a koncentráció megállapítása. majd számos további nagypontosságú mer!!!>, újszerű alkalmazás. A korai photophone kísérletekben azért nem mutatkozott meg egyénelmüen a keletkel.Ó hang anyagftiggcse. men a Nap. más eselben az alkalmazott higanyos ivlámpa fénye széles spektrumú. Lényegében csak érdekességnek tekinteuék a jelenséget, ncm tulajdonitottak neki fontosságot. A lézeres megvilágítás és a jó minősé­ gü detektor ismét nilrányitotta a figyelmet a fotoakusztikllS vizsgálatokra. A hetvenes. nyolcvanas években any- 110 megnőtt az hogy ez a tudományterület egy önálló f~n)le~lm~ny folyóirattal is jelentkezett (Journal of Photoacoustic). A lotoakusztikus gázelemzők a gázkromatográfok komoly verseny társalvá váltak. A 6. áb rán egy modulált fénnyel működő fotoakusztikus gázelemzö leegyszerűsített vá71ata láthaló. A gáz átáramlik a lotoakusztikus kamrán. A meg\ilágítására használt fénysugár fényerősségben modulált lé7erfény. a hullámhossza a vizsgálni kívant gázösszetevö elnyelési hullamhossza. A rövid fényimpulzussal vagy a modulált fénysllgárral megvilágitott kamrában a gázmolekulák által elnyelt fotonok miani gerjesztell állapotból való relaxáció során helyi hömerséklet-emelkedés jön létre. ez lokális hőtágulásI okoz. A fényimpull.tJsokkal megvilágitolI gázban ezek a helyi uigulások azután leesengő nyomásingadozás-soroL.athoz vezetnek. ez kelti a hangol. A modulált, periodikusan változ6 erősségű megvilágítás a gerjesztő fénysugár modulációs frekvenciájával megegyező frekvenciájú periodikus nyomásingadozást okoz. cz észlelhető akusztikus hullámként. hangként (aminek a frehenciája az előzöck alapján megegyezik a fénysugár modulációs frekvenciajával). A keletkező hangot mIkrofon er.lékelL ennek a jeiét dolgozza fel a detektáló és jelfeldolgozó egység. Ha II fényforrás teljesítménye egyértelműen adon. Il fényteljesitmenyt mérő elem el is hagyható. A használata akkor elengedhetetlen. ha a belépő fény menynyisége változhat. A mikrofon által men jel U.IlVamplitudója egyenesen arányos a gerjesztő fénysugár P, m W teljesítményével. a mérendő gáznak II gerjesztő fény hullámhosszáhol tartozó o.. l/em abszorpciós egyOnhatójával, a mérésre használt mikrofon M, ~IV/ Pa éT7ékcnységével és az elnyelő gáz c. ppm koncentrációjával: érdeklődés. Ol I U = Po.MeC. ahol C. Pa cm/mW az ún. kamra-állandó. ami a fotoakusztiku s kamra akus7tikus tulajdonságaitól ftiggő konstans. A bemutatott összefüggés leglényegesebb tulajdonsága az. hogya koncent- ráció és a mért hangjel amplitúdója lincarisan fiiggenck össze. További fontos jellemzője az elrendezésnck. hogy e7 a linearitás a fotoakus:llikus spektroszkópia esetében 5-6 nagyságrenden keresztül érvényesiJl (korábban alkalmazott spektroszkópiai módszereknél többnyire csak I-2 nagyságrenden keres7tül valósult meg hasonló arányosság). A módszer előnye még. hogy ezzel rendkivül kis anyagmennyiscgek. kis koncentráClók is ér7..ékelhetőek , igen jó a spektrális felbontás. Az erzekenységet a rezonanciák kihasználásával tovább lehet fokozni. Így pl. a fénysugarat moduláló frekvenciára hangolható a pie70eleklromos erJ;ékelő (a mikrofon) és a fotoakusztikus cella akusztikai viselkedése is. 4. Fotoakusztikus mérések, alkalmazások Ma már olyan szerteágazó a fotoakusztikus mérőeszközök és vizsgálati eljárások választéka, hogya következőkben cs..1k izelítőt adhatunk a soks,,!nű alkalmazasi lchetöségekböl. A professzionális eszközök hangolható diódalézerekkel ál1itják elő a szükséges hullámhosszuságú monokromatikus fényt. olcsóbb kivitel esetén egy széles spektrumú fényforrást és színszürőt alkalmaznak. A modulációt vagy a dióda vezérlésével állitják elő, vagy a fénysugarat lyuggatott tárcsa. esetleg két vagy több számyú propeller forgatásával szaggatják meg. Az érzékelés piezoelck1.romos atalakítóval vagy kondenzátormikrofonnaltöncnik. 4.1. Gázok spektroszkópikus vizs- gálata A korszerű fotoakusztikus készülékek közölt a legrégebben építettek a gázok vizsgálatát lelték lehetövé. Mivel a vizsgált gázban levő anyagi összetevők abszorpciós viselkedése határozza meg a keletkező hangjel nagyságát, ez a7 eS.lköz a gázok abszorpciós spektrumának felvételére alkalmas. A mérést a környezel szórt fényei nem befolyásolják. mert a szón fény nem kelt fotoakusztikus hangot. A vizsgáló fény modulációs frek\"enciltjával a fény behatolási mélységét lehet változtatni. igy akár mélység S7crinli vizsgálatokat is.-el lehet végezni. lia a fény forrás (célszerűen a mai eszközökben vezérelhető lézerdióda) frekveneiáját \·áltoztatják. a spektrum felvételére van lehetőség . Ha egy adolt összetevő RT ÉK '20 jelenlétét kell kimutatni. akkor annak valamelyik elnyelési frekvenciáján kell a lézernek müködnie. Pontosabb a mérés, ha több spektrumvonal frek\'enciájának megfelelő fénnyel viJ.:ígitják meg egyidejűleg a vizsgált gázt. A fotonkusztikus spektroszkópia (PhotoacoUslic Spectroscopy. PAS) egyik nagy előnye. hogy ezek a kéSzülekek hordozható kivitelben is készülhetnek. igy bánnilyen helyszínen elvégezhelök a vizsgálatok. A módszer különleges előnye, hogyafotoakusztikus térbe folyamatosan be lehel vezetni a vizsgáIt gázt, így valós idejű méréseket lehet végrehajtani, akár terepi viszonyok között is. A spektroszkópok által szolgáltaton jelek kiértékeléséhez referencia jelre is szükség van. Ezt valamilyen jól felismerhető spektrumú anyag segítségével állitják elő a készülékekben. Példaként bemutatiuk a Luma Seme cég Innova 1512 készülékeI. A Luma Sel/se Technologies GmbH Németországban, a LI/ma Sense Technologies Inc. az USA-bIm működik. Az lnnova 1512 .. Multi-Gas Monitor"', azaz egyidejűleg több gáz mérésére alkalmas fotoakusztikus elven működő készülék (7. ábra). Használható akár küllerüleIcn, akár gyártási folyamatba beépítve. akár laboratóriumban. Infravörös F~nnyel működik; olyan gázokat ismer fel, melyek ebben a sugárzási tartományban képesek energiát elnyelni, felvenni. Több mint 33 féle gázt, gőzt tud kimutatni. A megvilágítas pomos Frekvenciáját egy sokelelTIlj optikai szürőrcndszer állítja be. Egy meres folyamán legfeljebb ölféle gazt vagy gözt érzékel II mintaban, ezek konccntracióját méri. tárolja valós időben. ján történik. Egyszerűbb esetben egy gáz jelenlétét vagy hiányát kell csak kimutatni, nagyobb igényű mérés esetén II kiválasztott gáz koncentráci6ját is meg kell határozni. A fotoakusztikus mérés milliárdodresznyi koncentrációt (ppb mérté~et) képes nagy megbízhatósággal. jó felbontással érzékelni. kimutatni. Az egyéb hasonló célú méróeszközöknél a fotoakusztikus merőké ­ szillékek megbízhatóbbak, pontosabbak. Ez elsősorban a nagy szelektivitásból ered. Ezek a készillékek mobil vagy terepre telepítctt eszköz fonnájában is kialakithatóak, utóbbi esetben felügyelet nélkül, automatikusan végezhetik a meghatározott gáz vagy gázelegy jelenlétének vizsgálatát. vagy a koncentráció elemzését Zárt térben vagy szabadban egyaránt mű­ ködtethetök. A légszennyezetlSeg mérésére a fotoakusztikus eszközök a korábbiaknál hatékonyabbak, pontosabbak, megbízhatóbbak és a felhasználásuk is előnyösebb, A levegömimáI közvetlenilI szívja be a készülék, a vizsgáló kamra (a fotoakusztikus kamra) csak nehány köbcentiméteres, így folyamatosan átöblithetó, a mérés tehát valós idejű. A mérés megkezdését követően egy-két perc múlva már eredményt lehet kapni, ami folyamatosan követi II belépő gáz változásait. A szennyező anyag lehet gáz vagy por jellegű. Alkalmasak a készülékek mérgező és szennyező gázösszetevők, porok folyamatos megfigyelésére és jelzesére (monitorozásra), veszélyes gázok megjelenésének jelzésére, ilyen gazok azonositására. 4.2, Fotoakusztikus gázdetektálás, Jégszennyezettség-vizsgálat 4.3. Fotoakusztikus mérések a mez6gazdaságban, állattenyésztésben A gázdetektál:is lényegében II spektroszkópok hasznalatára épül. de a mért jel feldo lgozása más szempontok alap- A mezőgazdaság. az állattenyésztés korszeru eszköztárában mar jelentős szerepet játszik a fOloakusztika alkalma7.8sa. A gáza nalizáró berendezések a növények. állatok kömyezetének vizsgálatára használhatóak fel. Az istállók automatikus klímaberendezései működésében a levegő széndioxid- és víz- . .... .. ... " ', , '." -,." , , ,~"., " , ••••••••• gőz-koncentráció­ 7. ábra RT ÉK '20 jának a mérése hatékonyabb és gaz- daságosabb működés lehetőségét teremti meg, követhető az ammóniatartalom is. A zöld növények életének alapja a fotoszintézis, ennek eseményei is követhetőck fotoakuszlikus merésekkel. Más esetben a magvak feldolgozásakor használnak ilyen mérŐberendezéseket. p1. a nedvességtartalom valós idejű mérésére. 4.4, ONosi, biológiai alkalmazások Az orvosi diagnosztika hamar felfedezte a maga számára a fotoakusztikus merésekben rejlő lehetőségeket. A nagy spektrális szelektivitás, a valós idejü méres lehetősége, a fertőzesveszély minimális mértéke, a nagy megbízhatóság. pontosság igen vonzó tulajdonságok az orvostechnika területén. Sok olyan vizsgálatot is nem invazív (sérlilést, szúrást, vágást nem igénylő) módon tesz lehetővé a fotoakusztikus méröegység, amit korabban csak invazív módon (szúrt vagy vágott seb keletkezése mellett) lehetett elvégezni. Egy gázelemző fotoakusztikus készillék közvetlenUI, valós időben Felhasználható pl. a kilélegzeu levegő minőségének, gázösszetételének vizsgálatára, A mintavétel bármikor clvégezhető, kortól és egészségi lillaponól ruggctlenül, akár lélegeztetés közben is. Ez a vizsgálati módszer nem jelent fenőzésveszélyt, valós idejű és költséghatékony megoldás. Alkalmas ételallergia esetén hidrogén és metán kimutatásara a kilélegzett levegőben, Ma már rutinszerűen alkalmazzák diagnózis felállításához, terápia közben a hatások nyomon követésére, asztma vizsgálatában, transzplantál t szervek ki l ökődési folyamatának előjc1zcsére, véralkohol-koncentráció megallapítására, műtét közben vagy intenziv osztályon történő megfigyelesre. A nem-invazív vizsgálatok elő­ nye jól érzékelhető a fotoakusztikus véreukormérésnél. A hagyományos vércukonnéréshez egy apró szúrt sebből vesznek vérmintát. Mivel a vércukorban elnyelődő, azt gerjeszteni képes hullámhosszúságú fény áthatol a bőrön és az ercket körülvevő szöveteken, valamint az érfalon, ezért mindezeken keresztül azaz a bőrön át megvilágítható az érben áramló vér, A fotoakusztikus hatás révén létrejövő hanghullimok is keresztOl tudnak haladni a szöveteken és a bőrön. így a bőr külső felszínénél érzékelhetöek mikrofonnaL Ezeket a hatásokat fel111 8. ábra haszmilvll kés7ü1nek a nem-m\iaziv fOloakusztikus \'ércukonnerö készülekek. Ezek használata során tehill nincs szükség a testből kivett vennintára. a vizsgálat nem Jár SlurlÍssal. seb.téssel. Ez a betegeknel, kUlönösen a gyermekeknel igen fontos elöny. emellett kizárja a fertözes veszél)'et is. Szamos on-osi muszergyartó rorgalmaz fOlOakuszlikus elven működÖ. ncm il1\'azi\ vercukor-monllorozó eszközöket. A Dia\follTech GmbH (Nemetország) cég 2018-as fejlesztese a DMT glUkóz-monitor. A DMT eS7kö7sorozat 2018-ban forgalomba h%tt alaptípusa C.Basic") 60xI OOx50 mm méretii. A cég rolyamatosan dolgozik a miniatürizáláson. 2019 második felére igérik a .. Pocket" (8. ábra) kivltelt. ami mobl1telefon méretü és alakú. Al ér.tekelÖ felü letre kell szorítani a vizsgált szemely uJJbegyét. s II ké· .szülék 5 ... 15 s mulva kijelzi a vercukorszintet. A D\1T .. Band" (9. ábra) karóra jellegű 6 méretű készü1ek. a megfigyelt személy a csuklójan hordja majd. Ennek a monItorozó eszköznek a piaci rorgalmazásat a gyártó 2021-re igéri. A beépített adattarol6 a monitorozás soran men énékeket folyamatosan kijelzi és eltárolJa. ha az alsó vagy a felsö határénékel a men "ércukors7lnt átl<!pi. rias7tó kép- és hangJelzést ad. A OMT glUkózmonitorozó sorozat tagJai okostelefon-applikáeiókkal is kommunikálhatnak. igya mért értékek azonnal elküldhetók a kezelöorvoshoz is. Tulajdonképpen kézenfekvő lehetöség a fotoakusztikus hatás am. hogy az emberi fülben tetszőleges hangzasokat lehessen ki\áhani. A MIT kutatói publikáltak ezen a területen 112 eredményeket. A levegőben le ... Ö ,izgöz geljesztésére alkalmas hullámhosszusagu lézerfény t használtak fel. ezt moduláhák beszédhanggal. más csetben zenével. A fúljáratokban levő le ... egö vizgől tartalma c modulált fénysugár hatására elektroakusztikus módon a modulációnak megfe· lelő frekvenciájil hangot állÍlona elő. A kísérletben résztvevők a beszédet is. a zenét is tökéletesen hallották. Amodulal t fénnycl .. bcvilágitou" lérben bárhol hallható. alkalmas lehet pl. ahagyomanyos hangositás ki\állasára. "agy múzeumokban a táJékoztató szö\eg továbbítására akkor is. ha magas a hanél"'laj. Jól használható a Jelenség a hallásképesség \ izsgalatában. a fill eset leges betegségeinek dlagn6.lisában is. A kutatók a IO\'ábbiakban olyan megoldásokat is keresnek. amelyekkel személyessé lehel tenni a fényhang \ételét, aza7 meg ki\'anjak oldani azt. hogy egy embercsoport jelenide esetén is csak egy vagy néhány kiválasztott személy fillében jelenjen meg a továbbított hangtl7enet. A dlagnoszt1kában egyébkent is igen nagy lehet a fotoakusztikus hatás felhasználásának jelentősége. Számos olyan megbetegedés ismert. amelynek Jelenléte eseten olyan anyag szapora-dik fe l a szervezetben, ami egyébként nincs jelen vagy csak kis mennyiségben fordul elö. Igy pl. Jól felismerhetö a me!anóma ... agy melanoma malignum. a bőr pigmenucnnelö sejtjeiböl (melanocyta) kiinduló rosszindulatu daganat. A melanómás sejtekben levö. burjánzó p1gmentseJt melanlnt tcr· me!, ami megjelenik a beteg vérében is. Ez az anyag a kék lézerfény! nye11 el, annak hatására kerül gerjesztett állapotba s igy fotoakusztikus hangot kell. Ezeket a kísérleteket a Columbia Egyetcm (USA) kutatói végezték el • 9. ábra 10. ábra M1vel más esetben a szen e/eIben C7 az anyag nem fordul elÖ. a modulált kék lézerrcnllyel történő megvilagitás közben mikrofonnal észlelhetö hang egyertelmüen utal a melanómajelenlétere a s/el"\oe/etben. A vizsgálat mind· össze pcrcekig lan. s mar a kialakulóban levö daganatos jelenséget is jelzi. Ma'el más daganatos megbetegedc!sek is egyült jámnk sajátos vegyi anyagok megjelenésével. a vizsgalat tovább1 tumorok jelenlélének kimutatásara is továbbfejlcszthető. Rendkivül nagy jclentöségu a bio16giai vizsgálatokban, aL orVOS1 diagnosztikában a fOloakusztikus képalkotás. A vizsgalt tesuájckot az ultrahangok frck\cneiatanomállyában modulált lézerfennyel világítják mcg. igy a fény hullámhossza\'al kivalasllható anyagok ultrahangol keltenek. Ezt az ultrahang-sugnr.tjst ugyanúgy fel lehet képalkotásrn használni, mmt a hagyományos UH "izsgalatok \"iss7hong Jeiét. A rotoakusztikus képalkotás újszerusége és cl6nyc abban \an. hogy mcg lehet választani azt az anyagol vagy anyagesoponol. ami II kisugárzott ultrnhangot eltxillitja, igya vő­ ... etek belsejében ki .. álaszthat6 az az anyagi mlllö~ég. aminek a képel meg kell Jelcníteni. A hagyományos ullrahangos vizsgálat képein II kil1önréle anyagi minöségek. sűruségek alapján Jelenik meg kép. mig az uj eljánísnál a kiválasztott anyagok alapJán. Az elsö képalkotási kiserleteket 2007-ben a Londoni Egyetem kutatói \égezlék el. kh. öt ev múlva a fotoakuszukus képalkotás már nmnclJárasnak s7..ámita kiserek vizsgálatában. tumorok felderitésében. A 10. ábrán a Technische t..;ni\·ersilal Berlin ("cmClország) kutatói áhal egy tumorról és a kömyelcle érhálózatáról k6./iICU haromd1menziós felvetel latható. RT ÉK '20 A keszülékek méretei cSökkentek. így hordozható kivitelben is houáfcrhetó az eszköz. A módszer.olyan minöségú képeket állit elő, amelyek kiénékelése lehetövé teszi egészen korai stadiunni tumoros eháltozások felismerésct. Ilyen esetben a sebészeti beavatkozást és a kcmoterápias kezelést követöcn az ötéves túlélési arány akár 90% is lehet. KiHönösen nagy szerepet sumnak ezeknek az új vizsgálatoknak a nöi mell es petevezeték, petefészek, a férfi prosztata, a szem, a nyirokcsomók, a bör. a pajzsmirigy. a belek és a gyomor. a húgyhólyag megbetegedéseinél es a keringő tumorsejlek felismerésében. A fotoakusztikus képalkotás használalakor finoman hangolható a térbeli mélység, a képalkotás felbontása. így pl. a tumorokról rendkivi.ll élethl1 térbeli kepeket lehet nyernI. Egyes készülékek makroszkópikus és mIkroszkopikus felbontasra IS beállithatóak. igy leegyszet"Úsít\'e a kétféle felbom3.st igénylő vizsgálatokat. A fOloakusztikus kép.1lkotás kihas7nalja azt a tényt. hogy az élő szövetek szilmos olyan anyagot tanalmaznak. melyek abszorpciós spektruma jól e lkoJöníthető egymástól. a környezettel (pl. II viI'. II 7.sir, a hemoglobin). Sok betegség megváhoztnlja ezek koncenlr..lcióját. ez is segili a megfelelő diagnózis fel!lllitasát. A képalkOlast kivülröl adagolt szerekkel is lehet javítani, olyan anyagokkal. melyek a .. izsgált sz:ö\elrész egyes elemeiben feldusulna'" es a kepalkotás somn jól láthatók. AzuJ kepalkotásazegési sebek enékclé!iCbcn is Jclentős elörelépést Jelent. o szövetI életképesseget pontosabban meg lehet igy határozni. mint egyéb mÓrlszerckkel. Az izületek és poreok vi/.sgálntában is úJ lehetősegeket hoz 8 módszer. Újszerű lehetőség az újszülöttek vizsgálata fotoakusztikus képalkotás felhasználáshal. elsősorban az egycb modszerekkel nem \ izsgálható el..-áltozások felismerésére. A kisgyermek agyáról készült felvételeken az nélkül a S=egedi Tudományegyetemell működö .~fTA·SZTE Fo'oakfl.~='ikai Klllmóc.\"OfJortho= kapcsolódnak. A ta· 12. ábra agyi ereket is tanulmányozni lehet, mig az ultrahangos vi ..sgálatoknál a csontozaton szóródó hullámok miatt cz a felbontas ncm érhe tő el. Az uJ kcpalk01ó eszköz a mütőbe is bevihető. és operáció közben. valós időben kÖ\'ethető a segitsegé\el a mútéti területen az oxigénellátotlság. az életképesség esetleges változása. Különösen jelentős lehet ez a lehetőség szcr\látültetéseknél, amputációknál. A megnövekedett felbontás a daganatok műtéti eltá ..olit:1sa soran is hatalmas előnyt jelenthet A lézertechnika. a detektorok és a feldolgozó szoftverek fejlődése \árhatóan a kÖ7eljO..-őben a te~tben megvalósuló áramlások valós idejű megfigyelesét is lehetövé teszik majd. Maga a fotoakusztikus képalkotás ugyanis ezt elvileg biztosítja. A keletkező hang (ami az onosi képalkotás során általában ultrahang) érzékelöin is Igyekeznek Javítani a kutatók. a még jobb felbontás és érzékenység érdekében. Érdekes kezdeményezés a kínai JillUII University rlld alakú ultrahang· szenzora ( II. ábra). amivel bizonyitottan finomabb ntszleteket lehet megfigyelni. A szenzor lézerfény t vezetö Ovegszál-rostból áll. amit az ultrahang deformál. A defonnació a lézerfényt modulálja, s ezt a változást dolgozza fel a képalkotó rendszer. A 12. ábrán a kínai kutatók egyik fel .. étele látható, ami egy egér flllénck hajszálereit ábrázolja, az új szenzor felhasználásával. nulmányok, leírások. tájékoztatók többségének szerzője dr. Bo=óki Zoltán (lJ. ábra). a kutatócsoport tudományos tanácsadója. A kutatócsopon ve7etöje dr. S=ahó Gábor professJ.:or, aki 20 18-ig az SZTE rektora is volt. A következőkben a folyóinnokban megjeleni publikációk és egyetemi beszámolók alapján izelitőt adunk a kutllll1c;i terilleteikröl. Aki rés7letcsebben is megismerkedne a kutatócsopon eredményeivel. bőségesen találolvas· nivalót a munkáikról az interneten. A csopan elsősorban a gázelemzésseI foglalkozik. 1995-ben kezdték cl egy o lyan gázelemző fejlesztését. amely 11 gázUzcmekben a földgáz vízgöztarta lmának folyamatos mérésére alkalmas. A fejlesztést a MOL N~'rl. karolta fel. a laboratóriumi prototípus működöképességét látva azután terepi vállalalot kén az egyetemtől. Ennek létrehozása további fejlesztő munkát igényelt, clsösorban a felhasznált elemek hömérsékletruggésének csOkkentése érdekében. A fejlesztő tevékenységben nagy segítséget nyújtolI a Videoton ho/dillg Zn.. az elektronikai témájú problémák megoldásának segitésével. Amikor ti MOL már több helyszínre is telepiteni kívánta a merő· készüléket. a gyánásra létrehozott egy új céget. a Hi/ose Kft.-t (2004-ben). A kutaIasi témáén felelős üg)'\ezető igazgatói feladatkön dr. Bozóki Zoluin vállalta magára. A Kft számára a MOL meg,,"ásarolta a gyánási jogokat. A 14. ábrán egy Hilase terepi gázanalizátor látható. A sikeres fejlesztés eredményél, a földgázelernzö műszen ezután külfóldi piacok9n is megpróbálták énékesiteni. de Cl az úJszeru mérési elv és az ismeretlen gyártó miatt nagyon nehézkesen akart megval6sulni. A külföldi piacokat ... égül úgy sikerült meghódítani. hogy 2017-ben az SZTE 5. Az. MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport és partnerei eredményei 11. ábra RTÉK '20 Ha magyar nyelven keresOnk a fotoakusztika témaköreiben olvasni .. alót az interneten. a találatok szinte kivétel 13. ábra 113 14.ábra cgyünmüködési megállapodást kOtöH a nagy múlnal rendelkező holland gázclemzó-müszer gyartó és forgalmazó céggel. a /lobré l/1slmmel/ls 8r-vcl (a 15. ábrá n 13thalÓ a szerzödés aláirása, középen dr. Szabó Gábor, az SZTE akkori rektora). A Hobrc hamarosan egy gyártó egységet telepített Algyő­ re. s megvásárolta a rDldgá71pan gyártási Jogokat. Ezzel együtt a holland cég feladata lett a telepítés. a szervizelés is. amit az egyetemi kutatók vagy II .-lilasc fiZ-ikusai. mcrnökei nagyon nehezen tudtak \'olna megoldanI. Az együnmüködés keretem belül az SZTE kUlatói todbbrn is vállaltak a fejlesztési tevékenységei. Az eddigickböl látható. hogy az SZTE kutatói a gázelemzó fOloakusztikus készülék fejlesztésére OsszpontositolIak, a MOL igényének megfelelő­ en elsősorban a róldgáz vizgöztartalmának mérésére. Egy érdekes további feladat volt a felsőlégkön vizgózkoncentrnció mérésének megoldása A CIR/81C EU projekt keretében egy repülőgépre telepített műszerrel oldották meg a mérést 2004-ben. amihez o mérökészüléket alaposan át kellett alakitanIUk. A repülőgépre igy egy továbbfejleslletl. atalakitotl. kétcsatornás fOloakusztikus elemző került, az SZTE és a lIilase Kft. közös munkájának eredménye. A készillék alkalmas a felhők vizsgálatára is, ki tudja mutatni a felhöben levó víz szilárd vagy cseppfolyós állapotát is. A bioszféra altal kibocsillOIl ammónia fotoakusztikus mérésére is sikerült mérökészllléket kialakítania al SZTE kutatóinak. A műszer folyamatos I!S valós idcjü adatokat szolgáltat terepi 114 körülmények között. az általa érL.ékelhető legkisebb amm6niakoncent:r.ició 10 ppb. A ké<;7olék alkalmas pl. a mlltrágyázást követőcn a le... egőben megnövekvő ammónia kimutatására. A felső légkör és a földfelszíni levegő ózontartalmanak ismerete az utóbbi évtizedekben rendkivUI fon~ lossá vált. Az ózon fOloakusztikus érzékelése azért problémás. mert az ab· szorpciós maximuma 254 nm-en tallilható. ilyen hullámhosszra nem létezik diódalézer. A kutatócsoport a szükségesnél négyszer kisebb frekvenciájú lézer frekvenciájat nemlineáris optikai rendszerrel négyszerclte. Igy 266 nmes hullámhosszú fényt tudtak előállí­ tani. ahol az ózon abszorpciója még kellócn nagyménékű. A megépített készülék érzékenysége rendkivül jó. 2 ppb nagyságú! Az élelmiszerek. gyógyszerek eltarthatóságát jelentősen befolyásolja o felhasznált müanyag fóliák gázáteresztő képessége. A vizsgalt fóliával lezán teret a kifejlesztett méröberendezésben a Vi7Sgál0l kívánt gázzal feltöltötték, majd a fólián át a felette lévő lérbe diffundált gáz mennyiségét mérték fOlOakusztikus megoldással. A kilélegzen levcgő összetételének elemzésére alkalmas fotokusztikus anahzátort IS fejlesztenek az SZTE kutatói. Ennél a merésnél nagyon fontos. hogya készülék minél rö\idebb idő alall megbizható. jó felbontásü. pomos eredmcn)'eket szolgáltasson. A merés során egyszerre kell nagy koneentráci6ju összetevőket (pl. szén-dioxid, VíZgŐl), éS cgészen kis mennyiségű gázokat megfigyelni. A méréshez egy újszerű, nyitott fotoakus711kus kllmrát kellell kialakítal1l, igy lehet nagy sebességgel atáramoitatni az eszközön o kifújt levegőt. A kutatócsoport nemzetközileg is elismen eredménye a levegőben le"ő szálló por. szmog. korom mérésére alkalmas fotoakuSllikus berendezés létrchol.ása. Magyarország levegője jelentős mennylségü lenneszetes pon tanalmaz. dc az hanem al emben tevckenyscgból szármal"ó szalló szilárd rés7ecskék sokasága A készOléket elsősorban a szálló fekete és barna korom erlekelc!sére hoztak létre. A mén:si eredmények alapján eldönthclö. hogya szmog elsősorban a közlekedő jármüvckből vagy a fütésre hasznalt kt:sztllékekből ered-e. Ez az ismeret pedig a védekezési döntéseket segítheti A készülék a gépjarművek karosanyagok ibocsátás:i.nak ponto~a bb. SLeIcktívebb mérését is lehetövé teszi A biológiaI. mezőgazdasági kulatásokat segitik azok a fotoakUSZlikus merókéS7ülékek. amelyek a nö\cnyek fOlOsnntcnscnck megfigyelései leszik lehetövé. AL egyik analizatorral a növény lilta[ termelt oxigén. és oz ehhez felhasznált szén-dioxid menynyiségét lehet valós időben. nagy ér7ékenységgel mérni. Egy másik készülék esetében a fotoakusztikus kamrát vízzel töltik fel. s abban helyezik el a vizsgált növényi részt. pl. Ic\éldarnbot, 6. A TeraHertzes sugárzás és hasznosítása A Teral'lenz-cs sugárzás vagy T-hullám. T-sugárzás (T-Ray) kicsit kakukktojas ebben az ál1ckintésbcn. Igaz ugyan. hogya felhaswaláskor ebből 1I7 elektromagneses sugarzásból is ullrahangot é.llitanak elő. majd ennck segitségével tönénik meg a képalkotás. de aZI. hogya T-hullám fény-c vagy scm. nehéz eldöntem. Az elektromágneses spektrumon o Teral'lenz sugárl".ás a mikrohuliam felső hatám és a távol-infravörös kÖZÖlI helye.!kedik cl. hullám hossza a 3 mm és a 300 1111kromcler közötti. frekvenciája 310" ... 3'10 11 közé esik. Ezén lehet erre a sugarLIlsrn ugy tekinteni. mmt a egés7.ségűnk· re elsősorban nem ez hat károsan. 15. ábra RT ÉK '20 legrövidebb hullámhosszúságú infravörös fénynél is nagyobb frekvenciájli fényre. De azt is mondhatjuk, hogy az elektromágneses spektrumnak ez él tartománya az elektronika és az optika határterillete. A speklrumnak ezl a részletét kevésbé ismerjük, ezekkel él sugárzásokkai csak a legutóbbi időben, az 1950-es években kezdtek el foglalkozni a fizikusok. az alkalmazási lehetőségeiket is csak azóta vizsgálják. A TeroHertz sugárzás érzékelését is csak néhány évtizede sikerült megoldani, a szenzorok viszont lerjedelmesek és érzékenyek a melegre és a mechanikai rezgésekre. A repülőtere­ ken nagyméretíi kapukként találkozhatunk ezekkel az átvilágító eszközöKkel, melyek elsősorban folyadékok és fémtárgyak felderítésére alkalmasak. A poggyászokban a TeraHerlz-es átvilágító a müanyag- vagy kerámia-jellegű fegyvereket, a fémet nem tartalmazó robbanószerkezeteket. a kábítószereketjól kimutatja. Az orvosok számára új átvilágitási lehetőség pl. a szuvas fogak belső üregeit képes kimutatni, különféle börclváltozasokat lehet felfedezni a használatával. A T-hullámok sajátosan viselkednek különféle anyagokkal taláLkozva. A folyadékok nagymértékben elnyelik a sugárzást, a testünk lágy részei többé-kevésbé átengedik magukon. a fémek pedig visszaverik. Mivel a repülőtéri TeraHertz-es testátvilágitó által elöállított kép a személy felismeresére nem alkalmas, a személyiségi jogokat tekimve kevésbé aggályos az alkalmazasa. Ugyanakkor szükségessé váh kisebb méretu, mobil illetve kézi detektorok használata is, de ilyeneket sokáig nem tudtak késziteni. A problémái az University of Michigoll (USA) kutatóinak sikerült megoldani. ujszeru érzékelő kialakításával. $zenzoruk milliméteres méretben is elkészíthető , söt, a továbbiakban valósziníileg tovább tudják csökkenteni a méretei, s az egész detektort csip-jelleggel is megvalósithat- • b 16. ábra RT ÉK '20 ják. Tervezik az érzékelő orvosi alkalmazásat is, diagnosztikai és képalkotó készülékekben egyaránt. Természetesen a. hatékony alkalmazáshoz kis méretü TeraHertz sugarforrást is elő kell majd áll ítan;, ezzel egyelöre az UM nem roglalkozik. Ugyanakkor számos fizikai testnek és az élőlényeknek saját T-hullám sugárzása is van, ennek a megismerésében az új eszköz sokat segíthet a továbbiakban. A S7cnzor polidimetilszilo;o;án (PDMS) alapú. A dimetilszilo;o;an szilicium alapu szerves anyag, szamos közismert tennék alapeleme (ilyenek pl. a szilikonolaj, a szilikonzsír). A polimerizált dimetilsziloxán üreges, racsos szerkezetű , az UM kutat6i II molekulák belső üregeit szén nanocsövekkel töltötték ki. A T-hullámokat a szén nanocsö\ek elnyelik. eközben fe1melegszenek, a besugárzás megszűné­ sekoT lehűl nek. Ez II hömtrsékletváltozás a polimer szerkezet kitágulását. majd összchúzódását eredményezi. Ha a T-hullámot ultrahang·frekvenei. ával modulálják, a detektor az adott frekvenciájú ultrahangot fogp kisugározni a hatására. Az L1j érzékelő. amellett, hogy kis mé· retű, nagy érzékenységű és szobahő­ mérsékleten működik. Az ultrahang feldolgozása, a megfelelő letapogatás megoldásakor a képalkotás már lényegében megoldali. Az UM azonban a szokásos UH detektorok helyeit is kidolgozott egy sokkal kisebb méretü, akár szilíciumesipen belül is kialakitható érzéke lőt, egy m ikro-gyűríirezonálort. A teljes átalakító működési sebessége olyan nagy, hogy valós idcju vizsgálatokat, méréseket tesz lehetövé. A kis méretu TeraHerlz-es képalkotó rendszer külőnleges alkalmazását dolgozta ki a MIT egyik kutatóesoportja. Olyan rendszert hoztak létre, amelyik egy becsukott könyv olvasására 17. ábra alkalmas. A fedőlapon kereszt111 "világítják meg" a könyvet, a sugárzás behatolási mélységét a teljesítmény· nyel lehet befolyásolni. A visszaverődö sugárzás tanaimazza a belűkre vonatkozó infonnációt, amit egy ktl~ lönleges algoritmus segítségével lehet értelmezni. A visszavert sugárzás késleltetési idejéből számolható ki, hogy milyen mélységből , azaz melyik oldalr6l érkezett vissza, s a ..fénysűTÚség", illetve az annak alapján előálló "hangerösség" szoftveres kiértékeléséböl a betüket azonosítani lehel. A kutatók jelenleg egy puharedeles könyv első 9 oldalát képesek kiolvasni eszközükkel, a könyvkinyitása nélkül (16. é.bra)! A kutatás iránt a múzeumok is érdek· lődnek. mert a régi, nagy értékű kiadványok kíméletes használatának lehetőségétlátják benne. 7. Az égbolt fényeinek hangjai A rény hangjaival kapcsolatos eszmefuuatásunkat égi jelenségek hangjaival zárjuk. Ezekben az esetekben az a különleges, bogya szóba kerülő égitestekkel a mindennapi életben csak úgy találkozunk. mint fényjelensegekkel. A következökben tehát az égboltunkon ragyogó tüneményekböl származó hangokról lesz szó. Érdekes lesz elgondolkodni azon, hogy II hanghatásokat mennyire tudjuk azonositani a megfelelő égi látványokkal. 7. 1. A sarki feny hangjai A sarki fény (17. ábra) Földünk sarkainál a légkörbe belépő töltött részecskék ({öleg protonok és elektronok) által előidézett, időszakos fényjelenség. Maga a fény az északi sarkkörtöl északra, a délitöl délre látható. A mcgjelenö színek arra utalnak. hogy 115 milyen anyagrészekel ionizainak a be· lepő részecskék. Az oxigén vörös és zöld. a nitrogen kék és ibolya színeket állit elő a gerJesLt6i hatásárd. Al. egye· sülö protonok és eleklronok ionizált hidrogént hoznak létre. ami vörös, kék es ibolya szineket bocsát ki. Az éS7.akl népek ösi legendaiban gyakori esemény, hogyarényjelensé· get hang is kiséri. azonban ezt a hangot sokáig nem sikerült rögzíteni és ele· mezni. Az 19oo·as évek elején kutatók foglalkoztak a Jelenséggel. de negatív eredménnyel záródtak a vizsgálódá· sok A7 196O-as Ih'ekben a NASA hi· vatalos nyilatkozatban tagadta a7 északi rény hangjának létezesét. UIIIQ Lai,,/? finn professzor (Aalto Egyetem, Finnország) még fiZ 1990·es évek végén kezdett cl a hanggal foglalkozni. 2004-ben három mikrofonból álló rendszert telepítettek az északi fény leggyakoribb előfordulási területén, és sok gigubájtnyi hangfelvételt készítet· tek. Elkezdődött a szonveres értéke· lés. de csak 2012-ben tudták uz első eredményt bizonyltouan felismerni a mlOtákban. Az ll) weboldalon sze· replő nyolc másodperces hangfelvétel az első. igazoltan az északi fényből származó hanghatás. ugyanis a három mikrofon azonos időben es jelleggel rögzítette. Hamarosan további felvéte· lekkel is tudták bizonyítam a hang létezését. majd a keletkezésének módját is leirták. A kOlönleges hang kb.70 m magasan keletkezik, amikor inverz;ós réteg jön létre a légkörben. (Ennek az a Jellemzöje, hogya magasság és hőmérséklet szokásos összemggése megfordu l, mvertólódik benne.) Az ionizált részecskek és al. inver.liós réteg határfelülete iltközésekor keletkezik a hanghatás. ami n talaj felé közeledve pOlIOSÓ. kerepelő hangból akár dörgésszeru robajjá is válhat. A hang keletke7éséhez killönleges légköri állapotra van szükség. Egyrészt aL idöjárásnak tökéletes nyugalomban kell lennie. masrészt erőteljes geomágneses viharra van szükség. I-Ia ezek a feltételek fennállnak. SZIOte bizonyosan hallható a hang. ami aL emberi fül számára csattogó. kerepelő hang ....iJ.:.u A továbbmkban egyre több sarkiIcny-.. adásznak Sikerült hangrelvételeket készitem erről a han&Jelenségröl. 20 IS-ban egy ilyen hongfelvete!-sorozal alapJán. a Huawel t.ámogatásaval és technikai segítségével alkották meg a .,Sound or Light" (A fény hangja) szim- 116 fóniát. A mú létre· hozásilban kulcsszerepet játszott a kinai b'Yanó Mate 20 Pro készüléke. az abba telepitett MI szofher felhasználásával. Tu· lajdonképpen a mesterséges intelligencia alkotása a zenemű. A ,.zene· szerHs" meneté· nek leírása, a köz· reműködők nev· sora es egy 1.5 perces részlet a [21 címen található mcg. A s.limfónia bemutatóJa 2018. november 2K·án volt. Bécsben (1 8. á bra). 7.2. Meteorok hang/ai A meteorok. a légkörbe behatoló apró szilárd testek. porszemek felhcvolnek és elégnek, ami nagyobb meteorok esetében a Föld felszínéről szabad szemmel is látható (19. á bra). Sajátos módon ennek a Jelenségnek a hangja régóta foglalkoztatja a megfigyelő· ket. Az apró tárgyak megsemmisOlése közben keletkező erős fényesetle· ges velejárója egy hanghatás. amit a gyenge szél hatására mozgó fnlnc· lek susogásához szoktak hasonlitani. Az esetleges megfigyelésekkor a7On· ban zavaró volt, hogya suttogó hang a meteor megjelenéselo.or azonnal hall· ható, ehhez .. iszont a hangsebesség nem elég nagy. Sokak szcrint ezért a megfigyelt hang nem származhat a meteoroktól. Új-Mexikóban sokszor kedvezöck a feltételek a meteorhang megfigyelé· séhez. 011 készült a [3) hangfelvétel is. 2014-ben. Sokan próbálták megrejteni c hangjelenség keletkezési módját. a Sal/dia Nalional Laboratar/e$ (Új. Mexikó. USA) és a Cseh Tlldomim\'o$ Akadémia (eAS) 2017-es tanulmánya szerint lényegében foloakuszttkus ha· tásról 'an sz6. Az elégő SZilárd anyag fénylökéscket kelt. ezek a földi tár· gyaknál felmelegedés; sorozatot kel· tenek. ez adja a halk suttogó hangol. A hanghatásban közremöködö földi tárgyak fale\elek. ffisz.llak. vagy akár a megfigyelő hajszálai is lehetnek. A felizzó majd elégő ködarabból ki· lepö feny széles spektrumu. véletlen Időközönként keletkezik. Eppcn aolert zaj jellegü a hanghatás. [z a hanghatás csak kivételesen hallható. a hullócsil· 18. ábra lagon kivOI rendkivül csendes környe1et is szOkséges h07.zá. A meteorok hangjával kapcsolatban ez a teória a ...· zal is igazolható. hogy az emlitett han· gOI a7előu lehet hallani. hogya \-egsö relrobbanás hnn&la elérne a Föld fels7inére (al. elóbbi hatás a mctcortól fény· sebesseggel érkezik. az utóbbi csak hangsebesseggel). Egy sajátos leehniká, al készített hangfehételt {41 az USA-lir Force Space Cen-'eillllflce Radar állomá· sa (Texas. L'SA) egy meteor. iharr6L A feh élei IeJ3tszása alatt olyan kepe· ket I,Ühatunk. amelyeket Ron Garan örhajós készitett a Nemzetközi Űrál. lomáson. A hangokat a Perseidiik me· leorraj megfigyelésekor rögzítettek. 20 II augusztusában. A radarállomá~ mikrohullámu sugarakkal pasztá7.za az égbolto\' a légtérbe ütköző meteorok sajátos \iSS;lilverödéseket hoznak létre. A visszavert nagyfrekvenciás jeleket konvertálták hallható hangok· ká A felvételen a suhanásszerii hang a meteor légköri becsapódását Jelzi. a relizzó anyag hatására keletkező iOIll· zált gáz visszhangja a susogást követő vijjogásszeru hang. 7.3. Egy üstökös daja Az Ostökösök általában szabad szemmel is szep latvanyt nyúJtanak. s azert IS kedvesek. mert rendszeresen visz· 19, ábra RT ÉK '20 20. ábra szatémek. Von. amelyik egy emberöltő alaH csak egyszer látható, de pl. a 67PI CsufJumO\ Gcraslimenko üstökös keringési ideje 6,5 ev. A 67P .,bináris crintkelif', cgyrmisba kapc,;olódoH ket objektum (20. ábra), Sokszor gumikacsához hasonlitják a formáját. Hő­ mérséklete miatt bizonyos, hogy nem csak Jégből áll. hanem porral borított területei IS "annak. Az Ellrupll/ G·n'igynöhég 2004. március 2-án indította útjára a Rosetta ű~zond:it. fedelzeten a Philac lcszall6egységgcl. (A Rosetta ':s a Philae elektronikájának fcjle"7té"éhen jcIcnlos szerepel játszott az :\ITA IJ'igFi=ikai AlltalúkiJ=/lOnl. a.r rUTA EllergilllUdomúlI'p Kllla(úkö=/)()/I' és a 8I1dapeJI/\llis=lIki és Ga=da.stÍgllIdomli/l,n Egyetem is.) 2014. november A földi állomásra beérkező jeleket folyamatosan értekelték, vizsgáltAk. Ez volt az elsö eset, hogy ember alkotta mÜs.a:rt:ket sikertlIt egy üstökösre eljuttatni. s így a magról és annak köz...'etlen közeléról adatokatlehctett gyűj­ teni. A mágne~es mezöt meró szonda Jelében a kutatók érdckes jclenséget fedeztek fel. A térerő!'.ség mén értéksomban ritmikus, változó frek\enciáju ... áltozást észleltek. a 40 ... 50 mHz-es frekvenciasávban. Annak érdekében. hogy hallhatóvá ,áljanak a rezgések. áttranszformálták a 20 Hz ... 20 kHz frekvcnciatartományra. Ekkor, a kutatók nagy meglepetésére, egy sajátos dallamot hallottak [5]. Feltételezhető, hogy az üstökös magjáb61 az ürbe kilépő, semleges, majd a plazmában ionizálódó részecskék következménye ez a mágneses "zene", a pontOs fizikai háuér mcg nem ismert. Az "üstökös dala" nem maradt titokban, nyilvánosságra hozták. Érdekes módon nemcsak maga a dallam len népszerű, a különleges hang több dalszerz.át is megihleten. A kanadni Andrew Hllang a Bear/es ismert szerzeményét, az "Acr(Jss The Ulliw:rse" című dalt dolgozta át. a 67P hangjának elemeit használva fel [6}. 7.4. A Naprendszer hangjai ilU l:!'-cn aL űrszonda leszállócgysége sikeresen landolt (lZ üstökös felszínén, 500 millió kilométer távolságban a Földtől. Sajnos, a leszállás kcd\'czőtlen helyen valósult meg, a Philae napelemeit igy gyakorlatilag nem érte a Nap fénye . Emiatt rövid műkö­ dés után st(lTtd-by i1zcmmódra váltott. 2016 nyarán egy rövid idöre még jekntkezetl, majd végleg megszűnt \ele a kapcsolat. Az urszonda energiatartalékai 2016 szeptemberében merültek ki, azt kö\etöcn a R07etta az üstökös felszínére zuhant (a Földről ve7érelt módon). A Philae tiz különf~le mérömÜslert vin magával, ezek az oswkös anyagáról. a leváló plazmár61, a napslél és a plazma kö1csönhatlbuiról, aL. üstökös felszinén az eleklromkus, mágneses környezet dinamikájáról a rO, id műkö­ dési idö ellenére Jclentős mennyiségil, Jól fclhasználható adatot kOldtek. Az üstököS magja körtll keringő Rozella fedél7etén további műszerek müködtek 201 6-Ig. RT ÉK '20 A 67P zenéjének felismerese után a NASA szakemberei a más egitcslekszármazó elektromágneses sugárzási felvételeket is tanulmányozni kezdték. Ahol a mágneses mezöben felfedezhető volt az alacsony vagy magas frekvenciás változás, a már ismert módon frekvencia-transzformációval a rezgésekct a hallható tartományba helyezték. 2018 júliusában a NASA nyilvánosságra hozta a Nap hangját [7], amelyet euel a módsl.crrel tellek hallhatóvá. Ez egy mély, pulzáló zümmögés. A videón a narrátor az egyik kutató, Alex )Ollflg, a NASA egyik űrkutatási részlegének alelnöke. aki reszt vett a Nap hangjának hallhatÓv3. tételében . A pulzál6 zümmögés hallgatása majdnem olyan megnyugtató, mint a tenger morajlflsanak élménye, A kutatók azonban nemcsa!" hangélmény elöállitása céljából alkották meg ezeket a hanganyagokat A hallható hang és anna!.. változásai a csillag belsejében történő escményekkel és a kitörésekkel is öszszefilggésben vannak. Rövidesen a Naprendszer minden bolygójának a hangját h311hatóvá tetről te a NASA, és nyilvánosságra is hozta ezeket. A [8} egy összefoglaló videó, a Nap és minden bolygója szerepel rajta. A videón a hangok hallgatása közben csodálatos felvételeken látjuk a boly. gókat. Szerepel a Föld hangja is, amit a Voyager űrszonda által végzett mérések anyagáDak felhasználásá\al Iehetett előállitalll. 7.5. Hangok a Holdról A hull6csillagok hangjanak alapja a szilárd meteoranyag felizzásakor, majd szétrobbanásakor keletkező fényhatás, ami fotoakusztikus jelenséget vált ki a Föld fclS7.ínén. Az üstökös magjából atomi méretU részecskék folyamatosan válnak le, majd reakcióba lépnek az ionizált gázokkal, amik a csóvát alkotják. Ez a folyamat elektromágneses hullámokat gerjeszt, ezek lassú ütemű változásai konvertálhatóak hangga. A l\ap esetén egy gigászi atomerő­ mű dolgozik folyamatosan, az elektromágneses színkep szinte minden tartományában sugárzásokat kelt\e, s anyagi részecskék tömeget is kilökve magából. A mágneses mező iti is alkalmas arra, hogy hanggá transzformál... a meghallgathassuk. A Naprendszer holygóinak izzó. forgó magja magneses mezöt kelt. amiben felfedezhető az ütemes, periodicitást is mutató térerős­ ség-változás. De mi a helyzet a Holddal? Hideg, mindig csak egyik oldalát mutató kisérönk esetében a NASA nem talált hangkent értelmezhető. meghallgatható hatásokat. Ugyanakkor egy érdekes hangjc1cnséget feljegyeztek az ürku· tatás történetében hűvös kisérönkkel kapesolatban is. Az Apollo--lO 1969 májusi utja az amerikai t-lASA Apollo-programjánnk negyedik urhajósokknl végzett repülése \'olt, es a második, amelynek során a 110Idat meg is közelítenek. Olyanynyira, hogy az Apol1o--lO és utasai minden lépést. manövert végrehaJtoltak, ami a holdra szállás ten,ében szerepelt. egyetlen mozzanat ki ...ételé\'el: nem szálltak le a Hold felszínére. Két ürhajós áts7állt a holdkompba. azt leválasztották a Hold körül keringő ürhajőról . megközelilették a Holdat (15,6 km-re), majd leválaSZlva az "éles" missziók esetén Holdon maradó egységet. a .... isszatérő egységben marad\ a összekapcsolódtak a7 anyaűrhajó\'a1. Az Apollo--IO asztronaulái EIIgelle Ce/"lWlI, Tholl/ClS StafJord, John }i:mg (21. ábra, balról jobbra). 117 21. ábra A holdra sl.áltos elemelnek gyakorlása kOzben, a Hold tulsó oldala felett repülve a7 űrhajósok furcsa hangokat hallottak a rádióJu!"ból. A hangok nem s.dlnnazhllttak föld l rád ióadásból. mert a Il old árnyékolása miatt a Földdel ck kor ncm volt rádIÓS kapcsolat. A hangfelvétel II NASA titkos dokumentumai közé került. csak 2016-bnn hozták nyil\':inosstlgra. A [9] videó a hangot figye l ő űrhajósok besLc lgctc:oenek egy rcszletét tartalmazza, a háttérben akOlönös .fcnc; hangzást lehet megfigyelni, s a bes7clgetés iron anyaga is olvasható. Lcnyegcben elöször megállapitották az asztronauták, hogy mllldannyian hallják az ürböl szarmuo !..illönös hangokat (!..etten a7 ürkompban \-oltak ekkor). majd a70n töprengtck. JclcnlSék-e a történteket. Megállapodtak abban. hogy senki nem fog nekik hinnt. A visszatérés utan a !..öz\élemény s.dllnarn 87 e..eménysorral kapcsolatos hangs7.alagokat eltűntnek nyilvánitonak. 15 é\- mulva dok umenláltan titkositott anyagga váltak a hangs7.alagok. Mmde71 117 indokolhatta, hogy a hnngjclcllség igazi okát nem tudták megtalállll. 2016-ban II nemzetközi sajtó felkapta a "SzlOTI!". a Hold túlsó felen hallható 7ene hire bejárta a \l lágol. Az Apollo-IO utasai nem reagál tak a hirekre (korábban sem nyilatlwztak a törtentekről nyilvanosan) . .',fichael Collim. a holdra sLálhisl kél hónappal kesőbb ténylegesen végrehajtó Apol10-11 miSS7ió egyi!.. tagja kön)'\-et írt a Hold meghódilasának történetéről. Ö nem kerülte meg a titokzatos zeneI. Magyarázanal is szolgalt- az anyaürhajó é::. a holdkomp VHF rádióinak interferenciás jelenscgeként értékelte a hangokat. Eszerint a hangok keletkC7Csl.'ben ti döntő mozzanat nem az \011, hogy éppen a Hold lulsó oldalán tartózkodtak az ürhlljók, hanem az. hogy a.f anyaürhajó és a holdkomp e l118 vált egymastól és VHF nidión tartoIták egymással a kapcsolatot. Col lins nem is nevezi zenének a hanghauisl, ami inkább sipoló hangként irható Ic. Egyébként őt a holdutazás elöu figyelmezteuek erre az eseménysorra, s a sipoló hangokat ö is észlelte, miközben kél társa a holdkomppal lesIállt az egi kísérönk felszíné re. "lég annyit in a je l enségről. hogy ha nem figyelmeztettek \-olna e löre, akkor ö is ijesztönek találta volna a hangokat. Az interfercnciás magyarázatol azonban nem mindenki fogadja c l. A kétkedők szennt az Apollo 10 és II ürhajósal magas szmten képLelI szak· emberek voltak, sok száz órás kiképzéssei a hátuk mögön. soks7or tartot· tak egymással rádión kcrCS7lül kapcsolatot, felis merték és azonosítollak volna az egyszeru interferenc iás mlytyökcl. Valaminek tehát kell 011 lenni a Hold tú lsó felén, ami a titok7alOS. nem evilági hangokat e l őállította (az Apol· 10- 10 utasai minősítettek így a hangokat). Ezt az állásfoglalást képviselte egy nyilatkozatában AI Il ort/en is. akI az Apollo- 15 egyik aSLtronautája \olt. l\em nehéz elképzelm, hogy menynyi elmélet születctt magyarázatként. s az is tenneszetes, hogy ezek több::.égeben a Hold tulsó oldalan le\ö. Ismeretlenek által használt szcrke7ctek és telepek is szerepeltek. VCgül a hi\atalosnak tekinthető állásfoglalás: a hangok credetc egyelőre rejtcly. a valódi ok ismeretlen. Elkanyarodtunk az eredetI témánktól. de lalán érdekes volt CI a kis kitérő. Arról a szerLŐ már csak nagyon röviden mer ezek utan beszámolni. hogy ll7 Apollo I l lcgismertebb ürhaJósa. Neil Arms/rollg Holdra lépésekor, miközben az elhiresült szavakat elmond· ta az egy ember kis l épésé ről. ami 37 emberiség számára óriási ugrás. a fejhal igalójában \ Il:igosnn hallott (volna) egy emberi hangot. amI •.Azan" (máshol "Adzan") hangzású szót mondoll, A törtenetről tudósítók szerint késöbb egy egyiptomi utja során tudta meg az ürhajós, hogy ez a szó az arab világban a muszlim imadságra hi\-ó szó. S a hir teTJesztöi itt meg nem álltak meg, bejárta a világot az a további hir is. hogy az asztronauta mindezek hatására át is tért a muszlim \allásrn Armstrong több í7ben ezt a teljes történeteI !..ltalációnak ne\eztc. VégOI a NASA és aot USA kormányszervei hivatalos nyilatkozatot adtak I.i arról. hogy ürhajó::.uk sem mI hason lÓt ncm hallOlI II 11 0Idon járva. es a vallási áttérésböl scm igaz 22. ábra semmi. Az Apol10-1 I ünnisszió resztvevői N~il Annstrong, Michael Collins és 81f== Alt/rill (22. ábra. balról jobbra). 8. Zárszó helyett A cikkben bemutaIOlI alkalmazások csak ízelítőül szolgálhatnak. a fotoa kusitikus hatásnak ma már olyan szerteágazó a felhasználási teriIlete. A szerző abban bizik. hogy ez a sajátos \i7sgálati. mt'resi eljárás többeknek felkelti az érdeklődéset. ömi.lI6an folytatJa" a terna feldentésel. Az ahibb megadott webcimek a cikk készítésekor (2019. február vcgen) mind müködnek. de sajnos arra nincs garancia. hogy ei hossLu ideig igy lesz. li a valamelyik eimen később már nem lehet a Jelzett mfonnoeióh07 hozzájutn i, a ke reső programok segithetnek az oh asónak uj oldalakon rá· akadnt II hangokat tartalmazó videókra EI 87 llltemet dinam iku!>an \áltozó vi lágában természetes jelenség. Az Idezett weboldalak cimei : t hllps:1/index hultudomany/20t2t07ltO/ csallano _hangot~ad~a_sarkl_fenyl 2, hllps:llnolll, hultechlsound-of·light· huaweLl9Od3odt 3, https/lwww.yotJlube.comI watch?v:09jWU0e3Hn4 4 httpS:/flndex,hultudomany/ urkulatasl20t 1/10104r'ityen_egy_meleorvihar _haflQl8l 5. https:JlcreatlOO-arts,comI2017I021thesound-ol-comet-67pJ 6 hnps://andrewhuang bandcampcoml traeklacross-the-unlverse 7 hllps:llearthsky, orgtspacelsounds-ofIhe-swwtdeo 8, htfpS:llwWwyoutube_comI walch?v::tOL53eOOcNA 9 https:/lwWwyotJtube,coml wateh?v::OMpBIABNTMw RT ÉK '20 MAR E G A digitális HE Füzetek is kaphatók: www.dimag.hu ~ Elfogyott, csak digilálisan kapható! E L E N T E. K Vörös Tamás V.rizslltolt . •CD UrOl , , ~ElektrO_t1-" -- .- O Ágoston - Nag, Audiofil-Varázs II. j ~ J 9.SItálvú PUSh-PUlI ~'\\-~ e/~16.'If , ,\,! 8 4. Egy-egy szám ára: 2790 Ft. Rendeljen, mert el log fogyni! A HAM·bazár nyitva kezdőkne~k"""-- PIC - H-~ 09- 14, Cs. 09-17 Ó., Bp. XIII., Dagály u. It I. em. 100 W·.. hlbrldr ... Még egyszer a 20 W-os blbrldröl Félvezetős AIAA-korrektor Univerzális elöerösító www.radlovllall.hu Hangkapcsolók Nagymáté Csaba villamosmérnök, nmtecsaba@gmail,com hól) IlllÍkiXlé~1w 1/(/:11" Legnagyobb elóm'iik lehát I'u/ame'" fog.l'us:tó be- közeget használnak, persze digllolis kódolással. Ezcknek már egy kc\-cs természete!> \agy mesterséges interferenciaforrás sugárzása is fclborithatja müködését, Ebböl kö\ctkczik speciális legnagyobb hátrányuk adók és \evők szükségesek a kapcsolat müködtetésehcz. A hangkapcsolók abban is különböznek az előbblek­ től. hogy a/ át\ iteli kO/\- etito maga a 1e\'egöben terjedő hang, igy nincs szükség speciális adóberendeLcsre A \e\örész viszont igen \-áhozatos felépítési strukulnit mutalhat, ami a \ele megval6sithat6 szolgáltlllii!>beli különbÖ7ösegben is megnyilvánul. Egy hangrelé általánosilOIf feh'piu!- Címheli lfúI/akörül/k idÓllkJIII fe/-Iel- IIlnik kiadwinyomkhclII hol egys:erii jtiteb:ernek. hol himlkOfJó lálWín\'Q,~· ~tiglluk rel/dell'e u/ú u: elektronikár Ell.:émdme,redö ~'i1áKU/lkbal/ ll: lehel has:ntilari ., ideQlógiája", hagr gyakOrlO eKr nllol/yk(lpcsoJó fe/kapcsolaJi júmdlsugtiffem kell múr rewliillk l..,"gywwkkor IJllIIg,ni/l'o:mlllk kell II II hOllgk{lpnolók nagyoll i.~ kOll/olr Ic;/jogO;)lJII.lÚgUI, {liII/kor úlö.1 I'UR.I' mo:gú.)li.Orlúlo:olI \:/'lIIeli'l!k fI/dl/II/.. mlomell" JO?J"~=tát (pl. le/el'bót. rciduj(, l'l'rllilú/f)rr, dlúgitúlr stb.) (lI/lIukfuikai megldbdil/!'w! né/kill (pl. okár ll: úgl'- é.l' kikclfx;.wM.m II helynég hármely se, ),cmgfefl'evö (mlklvfim), HP el'ö- pOli/jáMI. ml'h'et tipikllsan a ke=iink- ü,iJ, kllpacwló foko=lIt. Valamcnnyi kel lö/"l(h,ó /afJsolú~,WlI \'tillllallmk k.i. Pers=(' '1.f{I'WIt'= a máúk oldalrólllc!=~'e luúrám' j,\- lehel, hi.l=ell gyakorla ('g)"s=enibh lelleI /{Ipso/ga/ás helyefl fOgt' Iwgyoll/úllyos kapcsol6 IItJS=lUilala. E 1I(;=iipoml·itáhall "enl foglallIlIk á/lásl, ("élI/lik a= ('Ieklrolllka o/daláról t6rlc!/IIj megkö=eIiIJs. egy kiprooolt I"úlogalásgyiijlemém' kö=reudásál'Ol Tonihbá urra I_I .5=t"ft:fllénk rál'llúgilalll, 110g.'" a fent enllitell. ,l júl ismerI említett funkeiomilis tömb azonban az igen}ckhcz igazodó eltérő tlramköri felépltésü lehct, a ke7dők egyszerü játékszerén tul a speciális alkalmazasokig. Ez utóbbI lehet pl egy betöres\edelml rendszer reszét alkotó ü\'eglörés-ér7ékelő is. Az alábbi válogatá~unkban Ig)"'ekszünk mindezekre példákat is mutatni, mintegy keresztmetszetet adva ennek a \áltozatos elektronikai alkalma/asnak, Ennek keretében pedig törekszünk a nem .. megs7okou" kapcsolástechnikai fogásokat elotérbe helye/ni Bemutatunk tisztán tranzisztoros megoldást. ,cgyc~en tran/is/toros-IC-s kapcsolásokaL Ez utóbbi tekintetében pedig ragaszkodtunk a legfeljebb 2 IC -I fe1has7n;lIó kapcsolásokho7. TerjedelmI korlátok militi a7 crosarnmu kapcsolóresz tipus\- tlltolatM\ nem fellw,I'=nálcisi tel1l/et{'" IlÍlmenÓ.'1I á/taIOl/oWlhb. már-már Ipari ct'lti alkalmu=ci\a l.\- le"('tJ~ges_ Altalánositott "definíció" s/ennt a hangfrek\ encias Jellel müködtetctt, hangra reagáló készolCkeket hangkapcsolóknak, hangre1t:knek ncvezzuk. A mIIi Illodern távirányítók \-agy Infravörös, vagy rádi6s átviteli 120 taginijuk részlctClben, igya kapcsoló kimenetOnk (nomen est omcn) mindig (hang)relé lesz. 1, Egy kis elmelkedés Jóllehet, cikkünk ffiszereplöje a hang, illel\e a hangát,itel. de ebben az esetben szó sincs HIFI igényekről. Ez a tén) pedig egésl duna leeg)szeru!>iteshel is \ezcthet. Igy pl a hangfelve\0 ..egység" s7crepében a lego1c ...óbb tömegcikk is megtcszi, Kapcsolásainknál leggyakrabban a ma már filleres tételt Jelento elcktrdmikrolonkapszulát használjuk. melynek több tulajdonságairóL és nramköri beállításarói pl. [I l-ben olvashatunk_ Ebben a sLcrcpkörbcn találkozhatunk még pl. mIkrofonnak használ\ kis hangszóróval, vagy akár egy telefonkagyló s/énmikrofonjával is. A fes7ültsegerősito feladata a mikrofon gyenge - gyakorta 5 .. lOmV-os jeiét a kapcsoló fokozat müködési s/intjére emelni Ez utóbbiak Cl-, ill snnt\c/crelt eszközök lesznek. igy mükOdtclésl fcszültsegük lápfeszültség nagyságrcndü lehet, Ezek Ulán beJatjuk, milyen tetemes erö!>itést kell meg' alósitanunk_ És maris problémák sokaságat ,,\ettük a nyakunkha", hisLcn aL érzékeny. nagy erosítesü fokozat egyúttal z3\'arc:rzékcny is. Egy erősítő érzékenység] adatá n tul Mnak S<Í\'szélessége is meghatároz6 paramétcr. és iti most megint csak nem a HIri hanghüseg definiált énekeire gondolunk. Hangkapcsolókkal ,ulanuféle korlátozon hang- RT ÉK '20 tartományra (erös lülzással nevezhet· nénk kódolásnak is) történő rnükö· deSI szeretnenk elér,n.i. Ehhez pedig a feh·evö erősítöJének sá, korlátozott. vagy sze lektív tulajdonságünak. kell lennie. Az egyszerübb hangrelé erősí· tője nem ilyen tulajdonságu. alaz gyakorlatilag minden az erősítő érzékenységi kUszöbél meghaladó hangra rt:agfll Abszolüt csendes kör· nyezetben még ez a megoldás is Jól haS7nálható lehet. A szeleklh hang· kapcsoló IUlajdonsága pedig. hogy csak bizonyos frchenciatartomány· ra cl"lékcny. mint pl. a használójának alt hangjára. vagy éppen egy magasabb hanglckvésü tapsra. Ket dolog fontos tehát erre az áramköri tömbrc nélve: a nagy erösités. és a szelektivitás. Egy fokozatban nem is lehet mindig mindkeuöt meg\"alósitani Paradox módon mindkét kövelelmeny t más áramköri filozófia menten meg lehet kerUIni. de erről majd a későbbiekben. A jel fogadó egység másik részfeladata annak biztosilása, hogy a berendezés csak egyetlen hangjeire reagáljon, illet\e kizárja a külső Lajok által kiváltott téves kapcsol.asok lehetőségét. Például egy tapsJei több, egymáshoz közeli frekvenciájú pozitív és negntív félhullámból áll (lásd egy kcsőbbl ábránkaI). BiztosÍlani kell 31t. hogy csak az első jelö!.!tzelevöre induljon a kapcsoló, kOlönben az állandó prelljelenséget produkáln3. igy .Jobb helyeken" a JelerŐl>itöl eg} mOl/oJ/abil mlllfidbrfÍfOr követi. A monostabil billenöfokozat a tetszöleges alaku es hosszúságú beme!let i feszUltségből (s esetUnkben éppen erről van szó) egy meghatározott amplitúdójú és hosszúságü impulzust hoz létre. A monoflop kapcso- B R2 4l0k • M$ A 2k2 jellemzöik Illes7kednek . Ezek \ á· lasztásáról pedig döntsön az olvasó! A döntésekheL segítséget úgy adunk. hogy az egyes típusok ismertetesénél minél több müszaki paraméteTl. mérési eredményt. elkés7:ítési javaslatot megadunk hol több. hol kevesebb cl· méleti támogatással. 2. Tranzisztoros konstrukció Az I. á brá n egy olyan hangrelé kapcsolást látunk. amely az aktiv elemek tekintetében tisztán tranzisztorokból áll. A csupán 5 tranzisztorral dolgo· zó áramkör szinte minden. az előző fejezetben taglalt "előírást" kompakt módon teljesít. Elkcszítesét minden kezdő áramkörépítönek is bátran ajánljuk. A kapcsol:is lelke a T3 és a T4 tranzisztorból felépíten bistabil multivibrátor. Ennek részletes áram· köti bemutatását {2J-ben megt3láljuk. Ez persze ol} régen \olt. no meg az előbb említen kezdők mi3tt is. a lénye· gét ki\onatosan összefoglaljuk. Áramköri részletünk. nC\éhez méltóan, két stabil állapotot mutat úgy. hogy vagy csak az egyik tranzisztor vezet (pl. a T3). v·agy csak a másik. lia pedig az egyik tran7isztor már vezet, a másik biztosan lezarasban marad (egyik stabil állapot). Ez a helyzet mindaddig fennmarJd, mig a/ áramkört át nem billentJílk A7 éppen vezetésben k\"ő tranzis7l0r lezárását úgy tudjuk elérni. hogy bázisárn negati\ impulzust adunk. (Ez utóbbit ugy is értelmezhetjük, hogyabázispontján a lesthez képest pozitiv feszílltségét csökkent· jük.) Ez a záróiranyu impulzus a C5 és a C6 kondenzátoron. v818mint a Dl és a D2 diódán at mindkét tranzisztor bázisára eljut. Az ekkor zan állapotu tranzisztgrra (példánk esetében a T4re) ez az Impulzus hatástalan, míg a R3 '" R' lJ~+ 47k R5 ~ 11 BC-'~ .., Iic< e3 Re P .o. ~ I ,on 47 U 2' 1N4148 R. 72 e2 Be182 R" ". ~ T3~1 ., Rll 10 k tv' ) ~ , c, , ce " ,''''o ,''''o BC~82 BC182 J 03 R" 'k? R910 k ) JZC-42F BA158 R7470 ,'W,o tv --11 R' lásunk kimenetén tehát az egyszeri h:lIlgimpulzus (pl. egy taps) idötartamanál hosszabb idej(j impulzus jelemk meg. Ezen - általában lÍlHtható időtanam alatt a többszöri tapsolás, vagy éppen beülő za\ arjel hatlÍstalan marad. Az il~' módon formált \ezér· lőjel már alkalmas a kapcsolófokozat meghaJt3.sára. Az egység itt is két réSLből :illha\. Azt kell biztosítani. hogy az indító hangjel a kapcsoló müködesét akti· \álja. de az ugyanolyan következő hangjel pedig letiltsa. Áramkörileg tipikusan egy bistabil bille"ök(irf hasznalunk ere a célrtt. amelynek kimenete mar a tényleges kapcsolóele· mct vezérli. Igényesebb eseteknél az elektronika megoldja a bekapcsolási nulllÍzást is, mert nélkUle n legtöbb csetb~n a rendszer első bekapcsolásakor bejö, ö jel nél kUl is aktiválódil.. n kimeneti kapcsoló fokozat. MI\el leggyakrabban hálózalI Ozemü fogyasztó kapcsolgatásaról van szó. a kapcsolónak arra alkalmasnak kell lennie. A mai gyártásü. nagy kapcsolási számú tok07011 jelfogók erre a célra khálóan megfelelnek . Természetesen a S711ltcn klasszikusnak számító tirisztoros. vagy triakos hálózati kapcsolók is illeszthetők ebbe a rendszerbe. SŐt néhn megkerülhetetlenek. Ez utóbbi megoldás ugyan bonyolultabb elektronikat kívan (pl. a hálózattól történő gah anikus eidlasztás problémája miau). de kOIönösen nagyáramú fogyasztók esetében ez a járh3tó ut. E tekintetben pedig jó kompromisszum 3 tokozott S7ilárd· IcsHclé (SSR) alkalmazása. VégUI pedig megemlítjük, hogy 8 k(1lönböző kapcsolások ban bemutatott és/vagy elemzett áramköri lllodulok egymás köZött cserélhe t ők. amennyiben azok be·és kimeneti R" >ov O) R'" l 'rv "........ ~T' R" '" ". BC548 OE ~r <o II [ B BCl92.8Cl84 L- D B aJe D E Be'" 1. ábra RT ÉK '20 121 Frekvencia, Hz Érzékenység, mV 1000 100 500 250 250 400 100 1400 1. táblázat másikat azonnal lezárja. Ez a mozzanat pedig - a visszacsatolás miatt kinyitja az eddig zárva levő eszközt, s létrejön a másik stabil állapot. Bármelyik tranzisztor vezetési helyzetet is nezzük. minden egyes bejövő (lezáró) impulzus hatására állapotol.vált. amit itt ft T5 vezérlésére használunk fel. (A s=erkes=ló megjegFese: a fent vázolt. végső soron egyetlen bemenetről vezé relhető bistabil nem egyéb. mint a bináris osztMokozatok, más neven "modulo 2" frekvenciaosztók egyik fajtája.) A T5 pedig igya J Jelfogón keresztül megval6sitja a fogyasztó bekikapcsolását. A vezérlő impulzusokat egy .,kombinált" elöfokozat állítja elő . A kategóriájának mintául szolgál6 [2 j-ben látolI megoldáshoz képest lenyeges különbséget tapasztalunk. Az elektretmikrofon (Ml jeIét ft TI erő­ s iti. amely azonban a T2-vel együttesen (a C3. R4 okán) egy monostabil Illultivlbrátort is képez. Igy a konkrét erősítés nem is erhető tetten. hiszen kellő amplitudójil bejövöjel hatására a kollektorokon már a fo rmált, s adott időtartamú impulzus jelenik meg (Iasd előző fejezet), amelynek szélessége Jelen esetben kb. 400 ms. Ez az a kivárnsi idő. amely alatt semmilyen más. új bejövőjel nem zavarhatja meg a rendszer müködését. A 2. á brá n egy valódi tapsjeinél felvett, s a TI (ChI. sárga). T2 (Ch2. kék) kollektorán mutatkozó jelalakot mutatjuk. Az meg már csak .,hab ezen fokozat ton ájára", hogy az felülá teresztö átviteli tulajdonságot is mutat. A bejövő, kolönböző frekvenciáju jelek hatására bekövetkező erősí tescsökkenest (az átvitelt) nem tudjuk közvetlenül re· gisztrálnL hiszen a fokozat vagy ad kimeneti impu lzust , vagy nem. így fo rditva járunk cl: úgy bizonyítj uk a fre kvencialÍtvi telt. hogy az I. táblázatban megadjuk mely frekvenciaértékeknél milyen hozzátanoz6 bemenet; érzékenységnel ad a fokozat kimeneti impulzust. Elmondható ezek után. hogy kb. I kHz-cs jeltanomány feleli közel azonos érzékenységgel dolgozik a fo kozat. majd csökkenő fre kvenciák esetén egyre nagyobb bemenöJelet igenyel(ne). Könnyü belátni. hogy pl. 250 Hz-hez tartozó, ef· fe ktiv énéket tekintve 400 mY-os jelszi ntet az elektret-kapszula nem fogja produkálni, igya lapskapcsol6nk ncm is reagal erre a frekvenciára (scm). És mindezeket elértük két tranzisztorrall 2.1. Elkészítés, beallítás Kis elektronikánk szamára egy 40x75 mm-es nyáktervet (3. á bra) készÍ1ettünk. melyhez tartozó bcültctési rajzot a 4. ábrán lá l ha~uk. Az áramkör Jól tagoltsága okán a beüllelest érdemes fokozatonként elvegezni. s azonmód be is vi?.sgálni . Például abistabil reszlet ellenördsehez II hozzátal1oz6 alkatelemeken kivül meg az R6 el· 9oJ~L 'Lol oa q Mlfro :I.-t oo g-o ~ 6 "'\...o 2. ábra 122 A 3. ábra J 4. ábra lenáJlást is Ultessük be, majd annak T2 felöli véget egy mérőzs inórral a testre érintve az átbilleneseknck meg kell tönénniük. (1\'émi sztochasztikus viselkedést nyilván tapasztal unk majd, az érintkezésck kiszámithntallan pergése miatt. A monostabil foko?..at szerepe eppen ennek a kizárasa.) Az clőfokozat ellenöncséhez pedig JÓ segítséget nyujt a 2. ábránk. valamim az imenti táblázalunk. A tápfeszültségünk 6 V, a nyugal mi áramfelvetel néhány milliamper csupán, így igazán ga7daságos kis berendezést keszilettünk! Nagyobb tclepfeszOltség esetén gondolnunk kell arra, hogy mi ndkét billenő fokozatnál a maximálisan fellepó emitter-bázis zárófeszültség egyenlő az Ur telepfeszültséggel. Amennyiben az eszköz Uf,lO értéke kisebb. mint a telepfeszültség, akkor a trnnzisZlor már a7 első periódus alall tönkremegy. Modem szilicium tranzisztoroknál ez a veszély csekély. de m!zzünk utána! A \édekezés rnódjalról meg pl. [3}-ban olvashatunk. 3. Szúrós konstrukciók 3. 1. A ~retro~ Az elsö. már IC-t is használó kapcsolásunk a ..retra" jelZŐI kapta annak okán. hogy..rneghatározó áramköri elemként újm használatba vesszük ajó öreg 741est. De csak szép sorjában! Kapcsolási rajzunkat az 5.a libr;ín mutatjuk. Az elektretkapszula jeiét itt tranziszRT ÉK '20 ., R 2M2 31<3 al c, R2 A + .., 10" R' R6 ~1 ~k7 TI , ;$" R' ",,"' 270 -~ bl - .u, ~ -ICI R1 '00 R6 20. c, R2 IC' Uli " 100e) 3 co f=:----., 13 ·eN CT 10 OS O, OC". , B GJc ' e 06 (, 2 • r'" \i 02 03 05 ~ o'c t Le 14 Cl ," -~- " . , -U", 1C2 o, '+e :4)~;~ I R' I --I u, ~'" I'00n ,~ ::-- ,7) f>' )'00 n ~ SSD106PHDC12" 4017 BC549 O• o lk c !'ol -'- 6 "'" lk I I <t5:3 ..L 12V I!~}! R" o o o o t ~R" ~ 02 ..g I BA158 RIO "6 «" BC548 C2 5. ábra toros fokoznt (TI) erösiti. A fokozm munkapontbeál1itása olyan. hogy az a n) itas-zárás hatarán \an, tekintettel R3. R4 szokatlanul magas ~rtékére_ A bejövö jel ezt a labilis állapotot biLtosan a vezetés állapotába h07.2.D, S az erősitö kb. IOO-szoros tényezővel erő­ síti, ami aknr a határolll.;ig i.. elmegy. Ez sem fi HIFI erősitők jetlcm7öje! A csatolótagoknak köszönhetőcn jellegzetes felülateresztö karakterisztiká\-altes7i en. amit a 6. ábrán mutatunk is_ AL ..előírások" szerint a fokozatOl egy monosl3bil egység !..ell. hogy kövesse. Ezt valósitja meg ICI ~s áramköri környezete. A CMOS (korábban TTL) logikai áramkörök témycrésével a müveleti erösltökkcl felépitett monoftoppok jelentősége csökkent. A tdjes elfeledés ellen, meg hát ..retro·· az áramköri titulusunk. mükOdését az S.b ábra alapján ismertetjük, az 5.a-étÓI ftIggetlen pozici6számozással. Az áramkör alapvetöcn egy pozitíu > r l'• ,• ~ - • T - R2·CZ·ln(UI+U2):U c Ha az előfcszitö U . feszültséget pozitivra választjuk, akkor a negatív indít6 impulzus akimeneten pozitívba menő állapot\áltozást idéz elő. Konkrét kapcsolásunknál ut6bbi módozatol alkalmaztuk, hogy ne legyen szükség negatív lápfeszOltségre is. Azt is tudnunk kell. hogy egy telepes tll.plnlás eselén a 741-es kimenete "nem tud" zérus lenni. annak alaphelyzete kb. +2 V-on van. Ezt az alapállapotol kell a P segitségével ugy létrehozni. hogy az in\ertát6 bemeneten is ezt az értéket állitjuk be. Ebböl a helYletböl billenti ki a TI felöt érkező első negatív impulzus. Az előzőeket szépen szemlélteti a 7. ábránk szkópfelvétele, ahol Ch2 (kék) a TI egy tapsolasra kiváltott kollektorjeiét. mig Chi (sárga) az IC által generált impulzust mutatja. És egyáltalán nem a szerző ,.szám. misztikai bogara", de ha a konkrét értékeket (UI 12 V, U2 " U( = 2 V) behelyettesítjük a fenti képletünkbc, akkor 87 impul7usszélességre ill is 400 ms (pontosan számolva 420 ms) adódik. A 7. ábrán ez az énék olyan pontOSAn ábrázolódik. hogy a mintapéldánynál nem lehetett számottevő az RC elemek értéksz6rása. Bistabil áramkörnek ebben az esetben egy ilyen feladatra bekötött dekádszámlálót (le2) használunk. A CD4017-cs tok aL egyik leggyakrabban használatos tipus. Ha abistabil SZÓl az escdeti énelemben használjuk, akkor azt mondjuk, hogy egy kimenetnek nlÍnden egyes bejövő impulzus hatására bekövetkező (két)állapot\-'állozását hozzuk létre. EII az IC2-nél [ , ~ V ' .. 6. ábra RT ÉK '20 van visszacsatolt komparátor. A pozitiv visszacsatolás C2 kondenzátoron keresztül \al6sul meg. miközben az invertálö bemenet R l-en keresztül negath elöfeszUltséget kap. Ekkor a kimenet stabil pozitív szinten van. Ha a pozitiv inditó impulzus az UA feszültségét képes zérus fölé vinni. akkor a kimenet negatív s7mtrc billen. Ez az állapot pedig addig marad fenn, míg az Uli a -(Ul +U2) értékéről OV felé emelked\e eléri az Ur énékél. Amennyiben számszcrusil\e akarjuk kifejezni. akkor irhatjuk. hogy az impulzusidö: 7. ábra 123 o ugy érjük el. hogy csak 2-ig engedjük snimolni, az.8.Z a Ql kimenetet (-I. /áh) a Re.\'ef bemenetérc (/5. láb) visszavezetjük. s így a tovabbi számlálás lctiltódik. A tok QI kimenete pedig a már megismert kapcsoló fokozatot vezerl i. A QO kimenetre - amely ellentétes logikai szintü a Ql-hez képest - kötött D3 LED pedig a berendezés .,üzemi állapotát" jelzi. segitségével tájékozódhatunk abistabil ..állapotáról"'. Alkalmazása egyfajta kényelmi szolgáltatás. élni vele nem szükséges. ezert ábrázoltuk szaggatottan. KlnJneteld 3.2. A ~retro~ elkészítése, beál/itása Az elektronika egy 55,,65 111m-cs nyáklapon (8. ábra) késLült'cl. melynek bcmtetési oldalát a 9. ábrán láthatjuk. A7 aram kör jól tagoltsága miatt a beilltetés. bemérés aF elöl.ő munkadambunk gyakorlatának megfelelő­ en - fokozatonként történjen! Egyetlen beállítási teendőnk van: a P segilségével az IC l kimenetén a7 alaphelyzet (kb. +2 V) beállítása. Ekkor lesz a fogadó egységünk il legérzékenyebb. A tapasztalat szerint ez így tul érzékeny is, érdemes a potenciomélerrel magasabb "referenciaszintet" választani. Mmden további segítséget a 7. ábrán k megad. A kimeneti jclfogóról az elöző, s majd mínden további kapcsolásunknál is elmondható, hogy az anyákterv jól elkolönített helyen van. Tcttok ezt azért. men szinte biztos. hogya mintapéldányoknál használt típusok nem egyeznek meg az olvasók fiókkészletével. Így aztán arra az elkülönített resl-re bámlilyen más típus is adapTL071 ". 470 k 220 k ., r--3 :0-- 7 C, • $ M R3 .., tá lható. az érdemi nyákrajzolatot nem befolyásolja. E konkrét esetben pedig az SSD106PHDCll-es típust alkalmaztuk. A nyákot eredendően DIL-14 tokozásu 741-eshez terveztük, de modernebb DlL-8 toko7ásll (sot a lábak némi kihajtogatásával kcrek fémtokos ösi gyártmányok) ís beühethetők. Utóbbi keltő lábszárnozásat az 5. ábran zárójelbe tettük. müvclett erősitőhöz. amelynek negatív visszacsatoló hálózatának R5, p tagja biztosítja a stabil munkapontot. amit az R2. R3 osztÓ a tápfeszültség felére állit be. A nemlllvertáló erősítö váltakozófeszilllségü erősítéset a P. R5. valamint a frekvenciaruggö R4. Cl tag határozza mcg. Ez utóbbi aláh'ilelnek enyhe J'elüláteresztö jellegeI ad. amit a lI . ábdn mutatunk i". A kimencti AC csatolás miatt díódás (D l, D2) határol:is (egyúttal \edelem is) formálja meghajtó jellé a felerösített mikrofonjcIcI. A monostabilbistabil együuest egyetlen IC-\cl (IC2) valósítjuk meg, ami a CD4027 keltős JK tipusú tároló. lu elöször engedtessék meg egy kis elmélkedés e tárgykörben. Szinte evidenciának kellene hasson. hogy pl. monostabiinak az 555-ös IC-t (vagy annak CMOS változatát) 3.3. A "mindenes" A 10. ábrán bemutaiOlI kapcsolásban az elektrétmikrofon jeiéi már az ICI (TL071) erősíti. majd annak kimenett!t logikai egység dolgozza fel. Ez utóbbí tagjait név szerint már Ismerjilk: monostabil és bistabil áramkör. A mikrofon nagy belsöellenállása jól illeszkedik a FET bemcnetü tC2 4027 , 18 0-'--- .f-j- "iM TI 'il '00, (ker) 3 CI 5 K IR -O R' 470 k • C2 I'" R' '00' R' I100U ,:2, 7 S R71 M ch ---.!! S ~ f-j- 13 CI ...!! 1C2b 1N4148 DO D " frDS ·0 ~ ~12 , j ••• ~T 'Ok • 15 V ~l! TI , -E IR ." Be548 K 02 • BA158 R81k iC5 03 P.r- J 1C1~ ", (ker ) 9. ábra D' ~5 R' ! 8. ábra 1N4148 ZPD6 8 C. . , R' - C- 1'" 10. ábra 124 RT EK '20 co > .. >u fu, t: , F . ~ o.• ~1lI 3u ' • => •• . =>" •., Frel<veocla, kHz • ~ L Frekvencia. kHz 13. ábra 11.ábra használjuk . A legtöbb hangkapcsoló konstrukciónál mégsem aaal találkozunk. A szeoő tapaszta1:1l3 alapjan is megállaphhatjuk. hogy az 555-ös triggerclése rendkfvOl kényes a zaJokra. Az pedig gyakorta té\cs indítást ercdnU!nyclhcl, 3mi itt nagyon nemkívánatos jelenség. Persze elektronikai vedelem van ez ellen is. de akkor IS még csak egy monostabilunk lenne. A kétállapotú eg)'seghez ujabb IC -. kellene ha~7nálnl (ha kizárólag IC-ben gondolkodunk), de a bevezelönkbcn leinak szerin! annak számát 2-ben maximáiluk. Jó. tudjuk, az 556-os két 555·öst tartalmaz egyetlen tokban. de 555-ösből blslabilt kialakilani meglehetóscn körülményes. A tároló flip-Rop (FF) tokok egy kis Iclcményességgel viszont mindkét feladatot ellátják. A rajzon szereplb első FF Set bemenetére (7. /tib) érkezik a fonnalt vezcrlöjcl Ha Cl a bemenet a táp feszUltség felénél nagyobb jelet kap. akkor annak kimenetc H szintre vált. Az elöfokozat és a logikai rész tápfes:,dlltségét a 03 elemi stabilizátor c" , ;1 '"' 11:' R' I R" i R7 330 k ~ , ~ 2712 33 k R" '" > • s f ... ~ M - '" R. I:~~ ""lk "585V 14 Dl' of1- ,I- ICu, + ~ ~3C0' + 2 IClb R~ • "G ",20 D :'m r]V't A r;;- R' " Következő berendezésünk ket dolog miatt is érdemel figyelmet. Első fejezeWnknél említettük. hogya nagycrősitésli elöfokozatok .. hátrányát" cgy kis áramköri rafineriával meg lehet kerülni . Erre mutatunk itt most egy példát. Másreszt pedig a fogadó erősítonk is tovább lép a szelektív érzékenység teriiletén. De nézziik is a 12. ábrát! A fogadó erősítő (ICI) az LMJ58-as univerzalis tipusu. két mu veleti erósitöt tartalmazó tokra épül. Első OPA-Ja invertáló erösítő. de már egyfajta sávszürö átviteli karakterisztikát mutat (13. ábra). Ezt az erősí­ test meghatározó, visszacsatoló RC hálózatának kialakításával érjük cl. De ennél szembetunöbb a fokozat kis erösitése. amely a gyakorlatban kb. 5-szőrös. Itt akkor tényleg nem beszél· hetUnk a nagyerösítésíl fokozatok zavarérzékenysegéröl. De ekkor hogyan BAI58 • c. " 6'. • S .(l O D ~ T ~ , - \ R" KB1-H12S '"' II CI l2 r;;- r:::::: 03 ",20 ,l- ·12V .(l " 4b )" BC548 7 ) R~"70 • -- 3.4. A ~ /e/eményes ~ - T 3 CI "'« ban mfir egy 15 ... 20 mY-os bemcnöjel az erösitőt totálisan túlvezerli. Igazi kis mindent:s. te2 4013 R" "',,220 > N C2 BC182 ICI LM358 R24k7 kb. 7 V-ra állítja be. Amennyiben az elegendő szintu beírójel az le2n-t bebillentette, akkor az n Reset bementére (4. hib) visszacsatolt R7, C4 tag által képviselt időállandó leteltével (ez kb. I s) \'isszabitJen az alapállapotba. igy létre is JÖII a monostabil idöz.ítés. Ez a kimenet K kapcsolón keresztiII közvetlenül is vezéreihetI a kimeneti kapcsoló fokozatot. Ekkor p1. a bejárati lámpánk I s-ig fog világítanI. Ezt az értéket C4 növelésével kitolhatjuk. de vegyük figyelembe . hog) ezen idó alatt újbóli hanginditás nem lehetséges. A monostabil jele a tok második FF-jának órajeJbcmenetére (/3. láb) kerül. A rajzi beállításban annak kimencIc minden órajeire meg\áltoztatja állapotát, azaz meg\'alósul a bistabil funkció is. amit szintén K kapcsoló megfelelő állásával \álaszthatunk ki. A kimeneti kapcsol6egység már nem szorul bemutntásra. A jelfogó\'al párhuzamosan kötött DS LED az Ozemáltapotot mUlOtJa. A kapcsolás érzékenysége P-vel szabályozható. és elmondható. hogy annak középállásil- IM CO k I R11' 220 k OT lN414 6 12. ábra AT ÉK '20 125 Megjegyzés Taps D Q -Q - l O l Ki l O l O Be 2 l O l Ki o 2. táblázat lesz a gyenge mikrofonjeiből a logikaI egységet meghajtani képes vezérlőjel'? Úgy, hogy az erősítő fokozatot a második OPA-jából kialakított érzekeny komparátor követi. Annak referenciáját az előző fokozat munkapontbeallítási osztójának (R3. R6) kismertékű feszültsége!tolásával (R5) állítjuk elő. Ez az invertáló bemenetén kb. 200 mY-os feszültsegeltolást jelent a fázistart6 bemenetehez képest (ld. a rajzon jelölt feszültségeket). igy csupán erre a különbségre szükséges az első fokozatnak erősíteni. amit ha \isszaosztunk az erősítési tényezővel, akkor máris il mikrofon jelszolgáltatási srintjénél vagyunk. A7 eló7óekböl kivehető. hogy hangkapcsolónk ériékcnységét a7 említett feszültségosztó R3-as tagjának módosításával állíthatjuk be. Annak értekét pl. 200 kolun-ra növelve a kompani.tor bLllenési érzékenysége csúcstól csúcsig 90 mY-ra módosul. ami már igen jó érték. A logikai egység ez esetben is FF aramkörböl (lC2) kés.áil. most a CD4013-as "D" tárolót használjuk. A monostabil kialakítása szinte azonos a 10. ábm megoldásával. Annyi új szolgáltatást .,becsempésztünk". hogya-Q kimenetcre kötött Dl LED a tapskapcsoló .,fogad6készségeról" ad tájékoztatást, szerepe az 5.a ábrán levő 03éhoz hasonlatos. Mivel a komparátor \"ezérlóje1ként egy negatív impulzust ad, s a 4013 pedig felfutó feszültsegugrásra billen. igy szükséges a két egység közé egy fázisfordító fokozat. Ezt valósítja meg TI inverter. A tároló második FF-je bistabil üzemmódú, modulo 2 számláló. Ezt ügy éljük el. hogya -Q kimenetet (12. láb) a D bcmencttcl (9. ltib) összekötjük. A vezérlés (/I. ltib) hatására bekövetkező állapotváltozásokat a 2. táblázat foglalja össze. Szinten új szolgáltatás a bekapcsolási nullázás megvalósitása. E7 úgy valósul meg, hogy amikor a tápfeszültséget bckapcsoljuk. akkor a C6 az R II ellennlláSO!1 át töltődik, es az ellenálláson felle]>Ö !eszüllségugrás a Resel bcmeneten (10. /áb) L allapotba billenti a bistabilt. 126 o ~- :- . \. o 14. ébra 3.5. A ft/eleményesft elkészítése, beállítása Az elektronikánkhoz készült 40x85 mm-es méretü panehervét a 14. ábrnn, bcültetési raj7..át a IS. ábrá n mutatjuk. A stabil elektronikai egyscgeknek kö- o 15. ábra szőnhctócn a beültetett panel semmilyen beállítási műveletet nem igényel. Az érzékenységi adatában sem érdemes a rajztól eltéröcn válto7talni. A7 alkalmazott jelfogó tipusa iti KBI-1I12S (Korea) voll. Működése közepesen 7.ajterhelt környezetben IS üzembI7\OS. RT ÉK '20 ,C',, - i I R2 '" -$ "''" R' ,,. RO , j", ". R. § • ~C1. 1 R4 2M2 IC2a ~ R3 M '" R' r;', '" 1C2 4013 , c, .o,C3, p 2 ",,. IC' 314 TlQB4 R11011 RT . R'! lllr--...' :i'rk - 15 k .« 10 le " .o" o ' CI -o ~ ".R'~ rv ) 3 CI p:. +12V L- OD T .1-R ~ -o T 2N2222 T R14 43 k 2N2222 ±~, R" IC2b Irj-s 7 C5 51 K::;-L!- II t~' .o" " a~ j' D T '" , o*, "' ,. S S R" BA158 C R" 410 k , .L- Ed D o D E 16. ábra 3.6. A ,.profi" A klasszikus módon megvalósítható szelekti, itás tekintetében egy felsökategóriás kivitelezéSI mutat a 16. ábra elvi rajza. Az áramköri struktúra mit scm változott, dc a bonyoluh(nak lálszó) fogadó erősítő fokozat már magas minőségi követelményeket is kielégít. Az ICI ú PA (TL084) első tagja (lela) neminvertál6 kapcsolásban végzi a tényleges erosítést, miközben átvitele már felüláteresZlő jelleget mutat. Ennek töresponti frekvenciája 1,5 kj lz környékén van. Az IC l b viszont egy jó minősé­ gű aktív savszűrö. melynek fu értéke kb. 3 kll.l körüli. (A.l dkt:~.lU1t millta~l­ dánynál3.2 kHz volt). A szúrö meglehetősen élesen "vág", a -3 dB-es sávszéJcssége mindössze 80 Hz (!) Ez aztjelenti. hogy már csak egy jól definiált vezérlő hangjel hozza müködésbe készü!ékün- ket, igy akar személyre szabottra hana billenéshez nagyobb bemcnöje1cl kj· golha~uk tapskapcsolónkat. Az erosÍlés ván, így a potméter az egész berendeill már nem jelentös, kb. nyolcszoros. zes érLékenységszabályozója. A monoA néhány pon- , _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ _ _ _ _ _ __ ton kimert t'ltvitel i 10 karakterisztikát a >' 17. ábrán mutat-~ juk. ~ A logikai egy· n' - o seg itt is a CD· ·0 4013-as FF -on alaij. pul, melynek mofi ' nostabil része kicsit eltér előző kOllstrukciónkhoz Frekvencia. kHz 10 kepest. AzAC csatolás (CS) miatt az 17. ábra órajel bemeneten (1/. (db) indítunk úgy, hogy az - a legérzékenyebb szitustabil további mliködése már ismert, az impu Izusidö (R 14, C6) .,hagyományörzö ációnál - a P·vel a tápfeszllltség felére elö van feszítve. Alacsonyabb énéknél módon"' Újra kb. 400 ms. Abistabil be- ., - ., .' "' , • tC2 1/24013 ICl lM358 , + ~~,j 3 A • ~ T 6 lOk ~'0n M ,. R. R' SK8 p '" .- 22'" S~ • 7 r' 3 6 tC~ R2 R3 RS 270 lOk ~ o 0' a~ T CI .f-;;- 1/' 100 • BA158 RS -a , +12V C~D2 R8· 880 (200) RT 3" B íV ~ T BC182 7 100 k • C, 1 33U -l- 18. ábra RT ÉK '20 127 19. á bra alliuis a be~apcsolasi nullázlisi meg· oldással már ncm mutat ujdonságot. Végezetül az ullinépitök infonnálJ.sá· ert megemlítjük. hogya:: ICI heivelI a ItibkomJ}{llibilis LMJ:!4 I/ell/ ulkt/lmas. I'ele {a aktiv _~::ti,.ő bemew'ijelllélkiil i,l /,,/rehellciúII o.f::ci/ldl 4. A különcök 4.1. A ~ takarékos ~ A be\czetöben emlitettOk. hogy 3l erö~ítés egyáltalán nem 1:1maszt mlnöségi kövctclmenyekct, elég esupan a hang jelenlétének detektálása. lia ezt II "s7empontof' hangsülyouuk. akkor igen durva cgyszerusítésig is eljutha· tunk, Erre látunk példát a 18, ábra cl\l rajza kapcsan. Ez a kapcsolás is két IC-t tartalmaz. de azok áramköri környezete annyira minimalis. hogy már-mar szakszeTÜtlennek mondható. A nemimertáló kapcsolásu \-áJtakozó feszültségű erősítő ICla elhagy minden cgytelepes munkapontbcállitási elemet. A fokozat erősítése Jelentős. él7ékenysége csúcstól csúcsig m~r· \e 30 .. .40 mY, ám de igya váltakoLÓ Jelnek csak a po7ití ... félpcriódu~át "kezeli". A kialakult helyzetet egy 2 kHz-es méTÖje\re néz\e a 19. ábra oSLcilloszkópábrájának Ch I (silrga) csatorna feh'étele mutatja No. ez nlln· den. csak nem alakhű át\ itet. ami eg)ébként kissc felUlátere<;7tő jellegű_ A tok másik OPA-j:1 egy kompardtor, melynek refereneiája then telepközepre (R4, R5) \an állil\a Erre a torzan erősített jelre adon .. t'tlaszát szintén a 19. ábrán (Ch2. kék) láthatjuk Hogy mién is nem fontos egyes esetekben a minőségi átvitel'! Erre a 20, ábra ad kommentár nélkUli magyarázatot, ahol egy valódi tapsjelre, a komparátor által adott .. \ álaszát" lálJuk. Itt az is jól megfigyelhető: menyirc fontos, hogy egy ilyen fokozatot egy monostabil áramkör kö\'esen Logikai egységnek a már bevalt CD401J egyik felét ha!>LI1áljuk, de mlOtha nem lenne monostabil áram· körunk. Es \ alóban. ténylegesen nincs IS. csak egy, II taknrekosság Jegycben született kombinált megoldás. Alapvctóen bistabil kapcsolást látunk. amiböl már a bekapcsolási nullázás is ki \'an spórolva. Azonban a klaSS7ikus -Q - D összekötés nem köz\etlenül valósul meg. hanem az R6. C2 tag közbeiktatasá .. al. MiHI a -Q -nál az állapot\áltozás alkalmas bemenctl Jelnel azonnal bekövetkezik, de egy máSik (pl. zavar) jel az RC időállandóig hatástalan !esz, mert a D bemenetnél a billenés i szintet (mindkét iránybun kb. 5.6 V) el kell érni. Ez a monostabiihoz hasonló zavarvédettscget ad. noha nem monostabil a7 aramkör, Csupán áram· köri érdekességról \8n szó. hiszen az FF másik feléból ugyanazon alkatrész· szam mellett lehet igazi monoftopot készíteni (lásd korábbl ábránkat). A kimeneti fokozat is csak elő \-an készíl\e a jelfogós üzcmhez, alapból csak egy nagyfenyerejű LED-et (D2) kapcsol be T tranzisztor. 4.2. A ~ takarékos~ elkészítése. beálfitása Kicsi áramkör, kicsi nyák (35x45 mm). amit már a szelleml~egén is megérdemel (21. ábra), A panel beültetéset a 22. ábra mutatja El al áramkör sem igényel beültCtCS utáni beállítcist. azonnal használat ra kész. Csupan az i!r..:ékenységet kell megválasztanunk P helyzetének módosításlival. Alapkiépitesben telepes üzemről is müködhet, ekkor csak a LED fenyct hasznositjuk. 20. ábra megkertllm scm akarjuk. Bemutatott peldánkon IlIusZlráljuk, hogy mLlYl!'1l kieges/itcsscl lehet ebben a sLerepkörben is ülemblztos. A kiegeszites pedig áramköri bővOlést is Jelent. S ha már van. akkor is csak egy monostabilunk 'IlO. s me~ cgy aramköri részlettel (IC'. \agy tranzisztor) kell a bistabih meg· ,alósitani. lia mindezeket ö!>szeadJuk, akkor a lit libr.ihoz képest a másik véglethez Jutunk A 23. ábr án látható kapcsolásl raJLunk még arra is JÓ pelda, hogy hogyan 1chetösszeillcszteni azed· dig megismen aramköri moduljainkaI. De né17ük a reszleteket~ A négy mU\Clell erösítőt lanalmazó ICI első tagja a fogadó erösÍlö. ami a 10, ahra réslletének újbóli alkalmazása. már mindent elmondtunk róla, Kimeneti jele egyenirányítás után (ez uj mornentum) az ICIb-re épülő kom· par.itorra kerul. amit SZInten többS/ör has7llá1tun~ A komparátor bemenetelnek mcgfeleltetesét (referencia. \ezér· lőjel) ugy \álasztottuk meg. hogy billenésekor a kimencten negativ Impullust sLolgáltat. Ezt pedig ll. monostabLlnak kötöl1 555-ös timer trigger-bemenete kö\eteli meg. Az lele resze pedig IS· mél egy komparátor, ami az ICl fontos, Re.H'1 (4 hih) hemenetét \ezérli, b az árnm~ön részlet akadályoZ7a meg a bekapcsolási tCves inditcist. illetve biZ· tosit tranziens\ édelmel. Abckacsolás pLllanataban al RIO. C4 Iluatt a lom· 4.3. A masik véglet 21. ábra 128 Szó volt róla. hogy ebbt:n a has/.nálati körben ritkán alkalmazzuk az 555·öst a korábban leínak miatt. Mi\el azonban hdezik rá több példa I~. igy használatat 22. ábra RT ÉK '20 ,,," . R5270k BA158 1C2 555 ICI 314lM324 :, L ,, ,, , " "'. PIIM '"'" P2 H• • 03 .... .. , "" M • c, I'" : '''1 + R9 lOk . R18L-, R12 47k ol- :, ~ ce 11 R13 -4k7 I"" :, L, --o ~k7 ~k7~ \...... - R10 lOk 110 !: I I T2 BCM8 C5 n ol- " " :: .L ,, ,, ,, ,, ~k7 2x1N4148 '" '" J ~t "'. Ii' ) 1~~C-4 L-"~"':oC":', i ,; ,n fl5 l;;1 li K 9 1C1k.~r+'--j,·{f7~'l,J~-OJ ~ :: " .o"" .o,,, J '" '" k-. -4 'e BC182 I--1Clf'-1-1~''F~.:--~ C3 '~~WI LllC'b >'-,+-____-1:-l1'.f,;;,<r'1~0'l-!'::;':':::+lÖ" .1l~1C~1+ I!~ ~ fV • lu +12V ,' '" ~]..I--r'X'-r--f{ tv) : : ~ -:, l pOO"THlOn (BC1821 : .J , (BC182) 23. ábra parnlor kimenete alacsony szintü lesz, igy a timer kimenete letiltódik. Az idö· állandó letelte után olyan les7 a helyzet, mintha a Resef bemcnetét a szokásos módon tápra kötnénk. A monostabil kimenet a kapcsolón keresztül (S ezt is alkalmaztuk már) vczérclheti a relés egy~get. Ekkor abekapcsolási idöt az R14, P2. C6 elemek hatarozzák meg. Készithetünk h07.za bistabil roko7..3tot pl. egy hannadik IC·vd. vagy mint azt az ábcln szaggatott vonallal be· C, '" 100 , B-- A • <I ..e.5 v Ik "", 1N4148 $ M '" '" ki gyorsan ad~ lC:2 4027 BA158 II;be5 '" " 'OO ll 02 , IC2e " " O, C, R' ~Ketszer ad, Tovább dolgozunk a minél zavamlen· tesebb (üzembiztosabb) hangvétel te· kintetében, s közelítünk a kódolás •• ••• '- R2330 k 100 n 3 -ICI~ I 5.1. • R' 1 ~,'12~ 5. Más utakon ZPD5,6 ICI TL082 megvalósitása felé is. Kész:itettilnk már j6minőségű szűrős bemenő roko· zatot, s azzal el is értOk azon koncep· ci6 határát. Fejezetünkben most más utakon járunk. Állitjuk, hogy nab'Yhan hozzájárul a tévedés kizaráscihoz, ha 8 hangkapcsolónk csak akkor lep mil· ködésbe. ha az indító jelet egy adott idön belül megismételjük. (A redun· dancia jelenséget a hirközléselmélet is használja erre a célra.) A 24. ábrán tehát egy olyan hangrelé kapcsolásat kötve - tranzisztoros vállozatot is. Ez utóbbi mar az l. ábránkon bizonyí. tott. A végere igy egy kicsit teJjengös lett. de megbizhatóan. szépen müködötl. R' ""., , 5~ "7.5 V R. R' 10" eSD k ,~CI R9~ 5'" 5 ~ Ot!- ' a S 10~ n n fi 13 CI 11 K ·0 ~ K r.- D' ( IC" 16 Rl 1:2~ 10 k , -O ~ D5 ." v I l] c-:::: ft BA158 R12, rv 3k9' ~ T BC548 1N4148 R1t ~C4 I " 560k .. 24. ábra RT ÉK '20 129 r > . • Frekvenda, kHz 26. ábra 25. ábra A meg\'alósuló zavarmentes működés igy kiLár-ja minden más. a természetben előforduló hangforrás működést befolyásoló hatásat. MindcLt pedig a háLi digitális szűrő konstrukciónak köszönhetI. A7 IS újdonság, hogy elektrétkapszula helyett most egy tOkozott. azaz hangolt üregbe szerelt piezolapka a hangfclvcvőnk. amely egyrészt éles rezonanciát mUlat. másrészt rezonancian \lszonylag nagy jelet szolgáltat. Előerósitőre persze szükség van. de szelektív tulajdonsággal mar nem kell. hogy rendelkezzen. Az uj koncepciónk az EPE (El'e- látjuk, amit kétszer kell indítani aJ1hoz. hogy a kimenet állapotol váltson. Az elöfokonti részletet nézve új momentummal nemigen találkozunk. Az IC I (TL082) kettős OPA együt- tesen egy erösitő - komparátor kombi· mlciót alkol. Az egész egyseg mUTIkapolltbeálJitását "központilag" a D2. Z-diódás stabilizátor biztositja. Ez Slctlemes módon beáll itja az egylelepes tápJ.:iláshoz szükséges erősítő mun· kapontol. valamint a komparátor be- meneteinek egymáshoz képest eltolt nyugalmI feszültséget. A konkrét értékeket a kapcsolási raJZ tartatma7za. Az erositö igen érzékeny. mar csúcstól r)'{/{~I' Pracrical EIl'crronics) 10()ji 9 s=úmóban látott megoldás adaptálása estiesig 10... 15 mY-os bcmcnöjel ké- nyomán jött lelre. Müköc!esenck alapja egy bináris számlálóhoz köthető. A bejÖ\ öJelet III is erösitjUk mIelőtt az a szamláló órajelbemenetere kerül. A számláló áramkör .. felbecsülj" vajon a bejö\öjel egy biLonyos frekvenciatanományon belul van-e? A számláló méresi ciklusa egy vezérlö oszcll- pes túlvezérelni. A fokozat kimeneti jele pedig egy. kb. 7 V DC-n ülő szi· nuszjel (ugyanilyen jelű meghajtás eseten). Annyit még tudnunk kell róla, hogy felillátereS.ltő karakterisztikája (25. ábra) sokkal markánsabb az ed· digieknél. Egyenirányillis. szűrés utan o o > "" 1- 0 o..-<=>-< ~ "• .0 J.. •" f :-=-t 5.2. A " digitáJis ~ o 27. ábra 130 Utolsó fejc7ctünkbcn közölt hangrelé alapjaiban különbözik az e l őzöektö l . A legtöbb hangmiiködtetésii kapcsoló müködéséhez az adott hangltJnományon belül egr elegendő amplitúdó is szükséges. Uj áramkörünk csak a frekvenciára tesz érzékeny. az is csak egy szük tanományon belül. Ez oly annyira igy les7. hogy tapskapcso· 16 helyett inkább sipo vagy Hitty-inditásu berendezes ről beszélhetünk. 28. ábra RT ÉK '20 2 x 2N3904 1C1 4040 D' '2 ",,. 10 CI t1l~ \.lJ C 270 k M' • (ptezo) C, r' •• " 30 I . 8 <o" C2 " 29. ábra látOrhoz kötött, amely periodikusan reszeleli annak működéset. kezdeményezendő egy (ti merést. A szamlúlót egy dekóder egység követí, amely eldÖnli, hogy egy elvárt adatmennyiség kertllt-e vételre egy adott időn belül. A dekóder kimenetet egy újraindítható monostabil, majd bistnbil részlet követi. Mindezek után a konkrét kapcsalási rajzunkat a 29. á brá n mutatjuk. Az áramkörünk lelke II CD4040-cs 12 bites számláló (ICI), melynek it csak az első hat ..lépcsőjét" használjuk. Annak órajclbemenctére (l0. láb) jut a piezolapka Jclét lekezelő, TI, 1'2 köré épillő nagyerösitésü fokozat kimenője­ le. A7 IC2a (Schmitt lriggcres NAND) kapujából készült oszcillátor pedig rövid impulzusokat szolgáltat. amely a s7..ámJáJót adott frekvenciával Teszeteli. Az aszimmetrikus jeUszünet arányáért pedig a P, a7 R7 é~ a D4 elem a felelős. Ezen a jelformán további módosítást végez az R6, C2 integráló lag. Minden történés egy adott reszetimpulzus végénél kezdödik (pl. a femick szerint, hogy az crős •. hígítás" megszünjön.). Ekkor a számláló e.lkezdi számolni II bejövő órajelet. Es ekkor a QI-Q6 kimenet szintje az osztásarányoknak megfelelöcn "átrendezödik". Két reszetimpulzus között tehát egy adott számu bemeneti "mima" dolgozódik fel. A Q4 és Q5 30. ábra RT EK '20 kimenetre kötött két (02, D3) dióda az R5 ellenállással ÉS kaput képez, mc1y egyuttal a dekóder áramkörünk is lesz. Ez azt jelenti hogy annak kimenete csak akkor lesz H szintü. ha az előbbi kél kimenet egyidőben H szimü. Ez a konstelláció pedig akkor áll elő, ha két reszetimpu lzus között 24-32 bejövő impulzust kezel az IC. (E ponton engedtessék meg egy rövid "szolgálati közlemény". Minden további fo lyamat (is) egy hatcsatornás oszcilloszkóp-feJvétellel demonstrálható lenne. Mivel ez nem állt rendelkezésre. így két négycsatornás felvétellel mutatjuk igazunkat. Nem ideális. de talán így is követhetők lesznek az "események". A felvételezésnél (s majd később a bemérésnél is) beállított énékek a könnyű ellenőrizhetőség miatt a következők voltak; A reszetiel frekvenciája: 100 Hz, a be· jövő jel frekvencia 3.2 kHz.) A 30. á b rán . s annak csatomafelvélelein (fentrő l lefelé: Chi ~ Q4 = 200 Hz. Ch2 '" Q5 =100 Hz. Ch3 = dekóder kimenet) tehát az előző megállapításunkatláthatjuk. A dekódcr kimenete és a reszetjel az IC2b NAND kapuhoz jut. és annak kimcnele (4. Mb) akkor szolgáltat egy negativ impulzust, ha a dekódoló kimenete, es a következő reszetelö impulzus egyidejűleg H szintű. Ezt pedig a 31. libra mutatja (fentről lefelé: Ch I = bejövő jel = 3.2 kHz. Ch2 = reszetjel = 100 Hz. Ch3 = dekóder kimenet. Ch4 = IC2b kimenet). Ezután némi késleltetést követőcn (R6, C2) a szám láló reszetelödik. azaz annak összes kimenete- s így a dekóder kimenete is I.. szintű lesz. 131 31 . ábra A további logikai folyamatot követve. ekkor az IC2b kimenete viszszavalt H szintre, azaz az együttállas pillanatszerü. az egy keskeny negativ impulzust szolgáltat (30 és 31. ábra). Ez.en impulzus idötanmn3.t pedig az határozza mcg, hogy mennyi az időkUlönbség az ICla kimenetenck H szintű\'c válása, és a szamlaló reszetelödése között. s ebben van szerepe R6. C6 tagoknak. Amennyiben túl kevés impulzus mutatkozik a bemeneten (alacsonyabb frekvencia) még mielőn az. előbbi kimenet H-ra váltana, a dekóder kimenete L szintü marad. s így IC2b kimenetén sem lesz impulzus. Megjegycaük, hogya dckóder ..ablakszélességét" csökkenthetjük további kimenet(ek) a diódas ÉS kapuba történő bevonashal. Rajlunkon egy opeiót D,-eljelöltünk. lia pl. a Ql és a Q2 kimenetet dekódolJuk. akkor már nagyon "precíz" fIlttynek kell lennie ahhoz, hogy az cgység müködhessen. Ha a szűrönk "énelmezési tartományanál" nagyobb frekvencia érkezik a reszetimpu lzus elÖli (itt több, mint 32 impulzus). akkor a QI-Q5 kimenet L, míg a Q6 H szintű lesz. Ez. a Dl-en keresztül söntöli az R3-at. azaz letiltja az erősítő működé­ sét. nem képződik további bemenőjel. Ennélfogva a dekóder alacsony szintű marad, és mcgakadályozza. hogy IC2b kimeneti impulzust produkáljon, amIkor II következő res:tetjel feltünik. Az előzőekböl meg egyértelműen kitűnik. hogy a számfáló re"dszel'ű szűrönk .. énelmezesi tar1ományát" areszetjel 132 rrekveneiájával. p segítsegeveltudjuk hangolni. Nem szokványos a monostabil áramkör kialakilása sem. Amikor az IC2b kimenete H szintű ( ..érvénytelen" szürő állapot). akkor C4 az R8 ellcnálláson keresztül töltődik. Ami+ kor azonban a szüró .,érvényes" Jelet fog (lásd előző okfejtéseinket) ilz lC2b kimenete alacsony szintüvé válik. és C4 gyorsan kisül D5·ön keresztil1. Ha folyamatosan Jön pl. a mtty, akkor C4 nem tud ujratöltödni. így annak feszültsége l.. szintű marad (újraindítható monostabil). Ez aL alacsony logikai szint tovabbítódik az le2e-d-re épülő bistabil áramkörhöz. Feltételezzük, hogy az inver1emek kötött IC2d bemenetei (I l., 13. láb) 1-1 s7rntűek (azaz nincs .,érvényes" bemcnöjel), akkor T3 nem nyil ki, kollektorán köO zel tápfeszültség mérhető. Ez az énék R12-n visszacsatolva az előző bemeneteket 1-1 szinten rögzíti. Amikor pedig IC2d bemeneIén megjelenik a negatív Im- pulzus. akkor il C5 cs a C6 töltődik az R9-en cs az R 1O-en keresztill. ami fcszültségesésl okoz IC2c-d bemenetein, A töltö ellenállások egyformák. de il kondenzátor értékek között nagyságrendi különbség \ an. Ennek következtében le2d bemenetén a feszültség gyorsabban esik, s cd el az L logikai küszöböt. Kö\etkezésképpen IC2d kimcnete elöjelet vált, T3 (és a jelfogó) bekapcsol. Amikor pedig a ftittyöt abbahagYjuk (nincs negatív impulzus). akkor az clözőck szerint. - a C4 feszültsége I-I szintű lesz. il CS és a C6 kisül. az áramkör pedig ebben az állnpotban marad. Ha egy üjabb rövid sípjelet adunk, akkor az elóbbi procedúra ismétlődIk meg, a kimenet állapota \'áltozatlan marad. Azonban. ha a bcmenöjel annyi Ideig \all Jelen, hogy C5 feszültsége is elérje az az JCle alacsony logikai szintjét, akkor annak kimenete H SZintű lesz. és II 06-on keresztül kisüt i a C6-ot. Mrndezen történéseket összefoglah'a: egy rŐI'id jiiUI' (vagy sip) hatására a reM bekapcsol, !nig eID' hon:!abbl'll pedig kikapcsol. Es már a kódolás előszoba­ jában vagyunk. 5.3. A ~ digitalis ~ e/készitése, beallitasa Az áramkörhöz kés7ült egy 60)( 85 mm-es nyákterv is (32. ábra), melynek bcültetési oldalát a 33, á bra mutatja. A panel ncm lartalmaaa a Jelfogót, a7 a B ponton csatlakozik az aral11körhÖl. Ennél a típusnál is érdemes fokozatonként elvégcznl a beültetést, s mindjárt ki is próbálni. Például a bistabil fokozat ellenól7éséhe:t a kő\etkezőket tegyük: az R9, RIO, C4 o O &wP8 . r~ t ~~ IT:!~ l o fo §U ~"8 'IT o 32, abra RT ÉK '20 nő bemérési (s egyben beállilási) példánl'mál 100 I-lz-es reszeljeihez kb. 3 kHz-re \eltOk a bejövö jelet, s ekkor szépen ki lehet mérni a szürő befogasi tartományát, ami a példánk escIIEbeIl ± 160 Hz \.-OIL Ilyen keskcny sávban kell a bejö"öjelet megválasztani, a tapsolás ehhez már keves. Praktikus próbáló eszköz a ~o­ lyóssip (labdarugó játékvezető. MA V kalauz rendszereSÍlelI munkaeszköze). Szemben az elektrétmikrofonnal, a piezo-lapka bekötése közömbös. Természetesen nllles nkadálya az elóbbi mikrofon-erősítő kombináció alkalmazásának scm. "Kihcgyezell" beállításban a lavarmentcségének köszönhetöen hatótávolsiaga elérheti a 30 m-t is. Az ánllnkör 5 ... 12 V-os tápfeszültség-tartományban müködik. Az akluáli~ értékhcol kell ajelfogó típusal meg vá laS/tan i Al áramkör áramfehetelc 9 V-os táplálás eselen !..eH·sebb. nlint I mA. O 2 3 o 33. ábra közös pontját egy 10 ... 100 kohmos ellenálláson keresztül kössok Ut-rc. Ezt a pontot aztan röviden, majd hosszan érintsük a testpontra! Ennek hatáS:lra a D8 OzemállapotJelző LEDnek az elöirtak szerint kell működ­ nie. lit azt kell megjegye7.z0k. hogy a bistabil az MCl4093BCP tipussal nem muködik. oda csak a CD4093BE a megfelelő! Továbbá az üzemcItetes (bemérés) során azt is vegyük figyelembe, hogyabistabil logikai résznél relatíve nagyerlékü ellenálláso).. határozzák meg a töltési-kisOtt!!:>i folyamatokat. amihez idö kell. Eppen ezért szükséges nehány masodpcre. mig az egyes működési helyzetek .. beáll nak". azaz a gyors egymásutáni be-kikapcsolás nem lehetséges. Valós Ozemnél C7 nem jelent(hct) problémát. dc a bemérés során ezt vegyOk figyelembe! Úgy véljilk. hogy 37 ámrnkör múködését (talán az tijdonság okán'!) oly mélységig elemeztük. hogy minden infonnáció adott egy esetleges alapos vi~.sgal3lhoz. Az alábbi eredmények fehételekor az IC I 6rabemcnctérc adtunk HF generátorból CMOS slintű bemérő négyszögjeleket. A slűrő "bcfogasi tartományát" a szkópábrák alapján ellenörizhetjük. Szk6p nélkül pedig cgy multiméterrel merjük a C4 feszül tségét. Annak feszOltségének ér· vényes vétel eseten 2 V alá kell esökkennie. A reszetjel-generátor frekvenciatartománya 35--Hz-töl t kHz-ig szabalyozható. Nagy hibát nem kö\CIÜnk el, ha 3zt mondjuk. hogy a helyes müködéshez 3 Q4 és a Q5 dekódolása esetén a bemenőjelnek kb. 30-S/orosának kell lennie a res7etjel frehenciájáéhoz kepest. HF generátorral törtéRT ÉK '20 6. Tranzisztorhelyettesítések Szóljunk néhány s/61 a bemutatott kapcsolásokban szereplő tmnzisztorokrÓI. Ezek mind kisjelü npn szilicium eszközök. I-I a a kiválasztott áramkör kapcsolási rajzán feltontelelt típus éppen ncm áll rendelkezésünkre. akkor nyugodtan helyettesithetjük más. hasonl6 feladatkörre alkalmas példánnyal. A bemenetre valamilyen alacsony zajú típus (a BC I 84C, OC549C helyett pl. BC413. BCI09C. BC547C) is megfelel. Ezekkel a 2N3904 (29. ábra) is kiváltható, de ügyeljünk a bekötésre: 3 felsorolt helyettesitö tipusokéhoz képest n 2N3904 eminerés koJlektorkhezetése fel ,an csereh'e! A közbenső fokozatokban. multivibrátorokban szereplő BC 182 helyett ugyanígy alkalmas a BC183. BC184, BC107, BC108. BC546, BC547. BC548 és e~eken kivül szamos .,egzotikus" tipus. Utóbbiak kö-zlll megemlithetö a kelet-ázsiai kommersz elektronikai termékekból ki forrasztott kisszajú 9014. a7 univcrLáli~ 9015. E"eJ,; liibkios"tllsa a 2N3904-ének megfelelő (Rtidiólechnika 2002/8). Egy komolyabb jelfogó meghajtására nem án minimálisan 100 mAes kollektoráramOl tartósan elviselő példányt beépiteni. A 2N2222 helyen pl. PN2222-t vagy BC337-el, a kelel-ázsiaiak közül a 9013-3st alkalmazhatjuk az otthoni készletből. Még nagyobb áramú jelfogókat a fentiek közül az S8Q50-nel. esetleg kis darligtonpárral hajthatunk meg, de n-csatornás MOSFET-ekkel is k iserlcte.lhetlln k. 7. Zárszó Az előző oldalakon sok mindent el· mondtunk a hangrelékről, de nern törekedhettOnk ;I teljességre. Szükre szabol! keretünk ennyit engedett meg. talán a Rcidtótechlllkáboll lesz lehető­ ség további kitekimésre. Véljük. hogy adtunk olyan atfogó, rendszerezett képet. amely mentén az olvasó el tud igazodni a különbözÖ. itt nem ismertetett konstrukciók. kapcsolások között. An is jcle7lUk. s mutattunk cgy példát is • hogy alkalmasint az egyes árumköri modulok egymással kicserélhetÖk. Bátran bi7latjuk a7 érdeklődöket cLek kipróboilására. .\"cm 1",II/1l1k rÚl-'/lágiram a leli/a erü.fimJmÚ I"OlIzutá"ak kivitele=esi ves;:e~l·ei",. Legyi/llk köníftekintöek ezefl ,,1·t![{Játeknál ", a hálózati feszültséggel Intiködl; t1!nds::::el-ek kil'itele::::Ó'ere l'OIWfkozo ér;lIfé.f1,edelmi e/óírasok(lf. szabályokat szigonial/tartsuk be.' Ugyancsa!.. a hangkapcsolók témaköréhez Ií!,nolna a fényorgonák nagy csaladja. de C7 mar tényleg egy másik cikk feldolgozási tematikája lenne. Végezetül a szerolő köszönetét fejezi ki tamlh kollégájának. S::::ombafhy CsomlokI. villamosrnémöknek a többcsatornás oszcilloszkóp-fclvételeknek 3 BME Rohde&Sch\~ar: Refaencia- laborllf6rillmlÍbal/ történő elvégezhe- töségéért. Irodalom : , . BékeI Ferenc: DrótnélkOli mikrofonok; Rádiótechn.ka 200711 t 2 Tapskapcsol6: Rádiótechn.ka 198111 t. 3. U Tieze - Ch. Schenk: Analóg és digltá· lis áramkOrölt; MK 1981 133 ARádiótechnika HAM-bazár egységcsomag-kínálata LIC lineárIC-pakk (30 db különféle lineár IC) , , , , , , , , , • ' , , , , 1000 Ft SCRP tirisztor-pakk (4 db BTl52-800, 5 db KT206/2oo, 6 db KT505, 5 db MCRlOO-8) , , , , ' , , , ' , ' , , , ' , , , , , , ' 1500 Ft SPI SSR-pakk (3 db 240 V/25 AAC, bontott szilárdtestrelé) " " ' " SOOO Ft SPJ SSR-pakk (3 db 240 V125 AAC, új szilárdtestrelé) " " " " " 6500 Ft XPl xtal-pakk (l-l db 7020,7040,7060,7080 kHz-es HC49/S kvarc) ", 800 Ft (A kvarcok egyenként is rendelhetők 300 FI/db áron!) XP2 xl al-pakk (1-1 db 3, 4, 5,6, 8 MHz-es és 20 db 1,8432... 18,4320 MHz közötti HC49/U kvarc), , , . , , . , ' , 1000 Ft XP3 xtal-pakk (l-l db 8, 12, 14, 15,25 MHz-es és 20 db 1,8432... 18,4320 MHz közötti HC49/U kvarc), , , , , , , , , , 1000 Ft Zsákbamacska (príma mix aktív és passzív alkatrészekből) , , , , , , , , , , 690 Ft Kondenzálor-, eUenáUás- és lrimmerpoli-pakkok! (Ld, a honlapon!) Bpes!. XIII., Dagály u, 11 1. em, H-P. 09-14 Ó, CS. 09-17 óvagy postai utánvéttel. D Tel.: 239-4932/36, 239-4933/361550Bp., Pf.123 hambazar@radiovilag.hu ARádiótechnika HAM-bazár egységcsomag-kínálata LPI LED-pakk (30 db 3mm-es kiJ. színü, gründolt LED) , ' , , , , ' , ' , , , , , , , , , ' , ' , 200 Ft LP2 LED·pakk (15db3mm-es +15db5mm-esvörösLED) " " " " " " " " " " 200Ft LP3 LED-pakk (25 db kfl, színü, extra-forma, gründolt LED) , , , , , , ' , , , ' , , , , , , ' , ' 200 Ft VPI varikap-pakk (6 db 2VI04D, 6db 2VllOV, I db BBll2, 4db BB329, 8db BB521) " , , , 700 Ft ZPI zener-pakk (70 db kir. Z-dióda, 2V", 120 Vközötti ertekek), , , , , , , , , , , , , , , , , , 700 Ft FPI FEr-pakk (14 db 2SK 168D, 8db 2N3820, 8db J202) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 1500 Ft MPI MOSFEr-pakk (6 db BF%I, 6db BF964, 18 db BF982) , , ' , , ' , ' , , , ' , ' , , , ' , 1200 Ft TP4 tranz~ztor-pakk (60 db klf, npn, pnp, Si es Ge kistelj,) , , , , , ' , , , , , ' , ' , , ' , , , ' 500 Ft TPS tranz~ztor-pakk (140 db kir. npn, pnp, Si es Ge kistelj.) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 1000 Ft TP6 tranz~ztor-pakk (25 db klf, npn, pnp, Si es Ge nagytelj,) , , ' , , , , , , , , , , , , , , , , 1000 Ft TP7 tranz~ztor-pakk (60 db klf, npn, pnp, Si es Ge nagyt,elj,) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 2000 Ft DAPI darlington-pakk (2dbBDX33C, 2db BDX34C, 6db BC516, 6 dbBC517) """'" 700Ft Bpes!. XIII., Dagály u, 111. em, H-P. 09-14 ó, Cs. 09-17 ó vagy postai utánvéttel. B Tel.: 239-4932/36, 239-4933/361550Bp., Pf.123 hambazar@radiovilag.hu imi Technikatörténet - évszámokban [or. Fábián Tibori okl . villamosmérnök, lIaf7O@gmail.com 10 éve történt A 2010. eV1 don programozható európai elektronikus számítógép, a Cambridge-ben épített, kb. 4 ezer elektroncsö ... et. hi· ganyos "ésleltetö művonalat lanalmazó EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer) tervezöje és építöje. a mikroprogramozás koncepciójának megalkotója. fizikai '\Iobel-dijat - mcgosl.t\O II/drej KOWi=/all,inodcs GEJ.\f (·1958) és Kons=tantill $=ergejel·jcs .VO f 'OSLELOV (-1 Q74) orosz sZJÍnnazasú. II Manchestcri Eg}'ctemen dolgozó tudósoknak ítéltek oda a kétdim~nziós grafénra - az egyetlen 25 éve történt alom vastagságu grafitrCtcgre - vonatk07ó előremutató kisérleteikérL (Nevm.. az Ilngolszás.l rorrásokblln Amire Gcim és Konstantin Novoselov.) Gejm 2000-ben é l ő békák mágneses térben való lebegtetéséért holland kutatótárshal citrom-Nobelnek is nc- \eLen IgNobel-diJot kapott a Harvard Egyetemen ... Január 7-én IIZ Intel piacra dobta az első 3:1 nm csikszélcsseggel gyarlOU Westmcn: architckhmlJú 2 ... 3 GH,,·es processl:ornit. a desktopok+ nál és a mobilokban alkalmazható jJ·530. jJ·540. iJ·330.\I és IJ·350M típusokat. A7 újabb hat magos ;7-980...: processzor nllireius 16·án. a7 olcsóbb i7·970 pedig Július végén Jelent meg. NapJamkban a csikszélesség 7 nm kt).. fÜl van. Január 16·án 16:00 órától a hazaI mobdtelclon-elöfiLctökct II számJegy, azal belföldi elötét. htiIÖ/alki· jelölő és clőfi"ctöi szom bcinislÍval lehet hívni. Január 27-én az Apple bemutatta aL iPad érintökl!pemyös tabletet, az okostclefonés a laptop közöni kategóriát képviselő számítógépeI. A LED-es háttér-\'ilágitású. I024x768 pi'!cles felbontásll képernyő 25 cm-es volt. I GHz-es 1. ábra. Az IKAROS 1:64 arányú modellje. [wlklpedia] RT ÉK '20 2. ábra. Maurlce V. Wllkes utolsó fényképe. [www.telegraph.co.uk1 processzorral. 16 ...64 GiB flash mem6riá\'al rendelkezett. A tnbletet április 3-t61 árusították az USA-ban. - Május 21-cn Japanban felbocsá· tották az elsö napszél-haJtású üreS7közt. az IKAROS-t (Interplanetary Kite· craftAccelemted by Radiation Of Sun). A 14x 14 m-es vitorla 7.s um vastagsagú fóliából készült ( I. ábra). A Vénuszt hat hónap alatt közelftette meg kb. 81 ezer km-re. A napszél-vitorlás felUletén elhelyezett eszközök táplálását vékony. réteg·napclemek biz-tosítouák. A fedélzeti műszerekkel a napszél nyomásám bekövetkező gyorsuli5t. a kozmikus por süri'iségét, a Nllpk itörésck gammasugárzását e1lenóri;dék. - Máj us 25-én Budapesten II föld· felszíni digitalis tv·adásban új, fizetős programcsomag indult MinDig TV Extra névvel. -Az Apple június 7-én bemutat· ta, majd június 24-tő l megke7dte al: iPhone 4 árusításá!. Június II-én az Antenna I-Iun· gána elinditolla a digitális földfe!· színi telC\ ízi6s sugárzást II budapes· ti Hármashatár-hegyi adótoronyból. Az új adó egyfrckvenciás hálózatban (Single Frequency Network) sugaroz a Széchenyi.hegyi és a Száva utcai adóval. A maximális ERP a 746 es 802 MHz·es multiplexek vonatkozásában mintegy 9 kW. - Július lJ-tói megs7ünt a WindOll's1000 fejlesztöi támogatása. - No\cmber 29-én meghalt ,~/all­ rice Vincelll W/l.KES (·1913) angol fizikus (2. á bra), az egyik elsö szaba- A fizikai Nobel-díjat - megosztva Martin Lewis PERL (1927-2014) és Free/erick REf./VES (1918-1998) amerikai fi7íkusok kapták részecskefil'ikai fel fedezéseikért. Január 2-töl a Magyar Televizió 2. programját a fóldfelszíni 13 gerinces 75 átjátszó-adó a PAL szabvány szen nt sugarozza. Január 5-én Cleveland-ben (Ohio) elhunyt Seml Joseph BEGU,V (·1905) német származású amerikai mémök. Többek között feltalálta a repillögépek ..fekete dobozát". a mágnesezhető reteggel egyik oldalán bevont papirt. az ún ...hangos leveleI" (Mail-A-Voice). Január 31-én az amerikai Ilanover városaban (N.H.) meghalt George Robert ST/BI72 (·1904) ame· rikai matematikus (3. á bra). Nevét többe" között - a háromtöbbletes kód valamint a Bell-ll. számítógép őrzi. Március 28-án felbocsátották az Eutelsat II-F6X-et, ismertebb nevén a HOf Bírd f·e\. Az Egyenlitő feletti K 13 ° pOlicióba állított geostacionárius müsorszóró műholdon 16 darab akti\' és 8 darnb tartalék Ku sávú (14/11 3. ábra. G. R. Stibitz és a Model K, az elslS elektronikus kétbites összead6 prototípusa a Smithson lan Instl· Iulion kiállításán. [www.fold3.coml] 135 4. ábra. J. W. Mauchly, J. P. Eckert és az ENIAC (1963). [www.su1:or1.comJ) GHz). 36 ~IHzsá\'szelességü 70 W kimcnolclJcsitmcnyü transzpondcr \olt, A mühold ..lábnyoma·· Európa. [szakAfrika és Közel-Kelet lerll1etct ledte Ic. A 110t Bird 1 ma már in3ktiv.•. Lirszemétnek" minösill. M:ijus 28-an Budapesten meghalt BlDISCSEI 'ICS Andor (·1905) Kossuth-dijas magyar \egyész. Többek között Bay Zoltán. Bródy Imrc. Gábor Dénes munka- és alkotótársa. félfútöarnmú telepes csö\ck. klis7tronok és magnetronok konstruktóre. oxidkernmiák fejlesztöje. június 3-án Bryn M:mr telepUlésen (Pa.) elhunyt .Ioh" P"(!l'pe,. ECKERT (*1919) amerikai viJ1amosmérnök (4. ábra). az ESIAC programozható szamítógép egyik alkotóJa. a tárolt progmmú BISIC és az el ..ö kercskedelml célú {i.\H:-lC számitógép tcnezöjc. Júmus l5-én Monro\ia-L (Md.) onhonaban agy"él7és kö\etkeL.tébcn eluhozoH az ctök sorából Jolm "ín('em ATAVASOFF (·1903) amerikai \iJ1amosmémök. fizikus (S. ábra). az elso elektronikus bináris eels/ámítógép. az ABC (AtanasofT - Berry Computer) fcltalálöJa. Junius 23-án E1.anstonban (111.) meghalt J/tln!/II CA,\lRAS (·1916) amerikai '1IIamosmémök. a magnók korszcTÚsitöje. a nagyfrchcncias elömágnesezés (újra-) fehalátója. a má@nescsíkos film kidolgozója. A ll. világháborúban ti szö\et.segesek nonnandiai partmszállásakor a haditcngcrcsLet egységei az általa fejleszten huzalos magn6król több ezer wattal csata hangjait sugároztak megté\cszteslll olyan helyeken. ahol nem is \olt ütközet ... A \1 icrosoft augusztus 24-cn tartotta ti ll'indol\"~ 95 \ Ilágpremierjet. Kct hónap alatt hétmillió példan)'! adtak el belöle. Megjelent az Imemel Explorer is. s ezzel megkezdödött a .. böngcszök háborúja" a l'ietscape és a 136 Microsoft között. lIa7linkban a lI';n95 szeptember eisejen jött k .. A Sony s7cptcmber9-en az Eg}esült Államokban. szeptember 29-en pedig Európában is megkezdte a Pla)'slt/liOf/ jálékkonzolárusítás:it. - December elsején aL Antenna Hungária Rt. és a Magyar Rádió Rt. megindította ai Eureka 147 szab\ány szcrintl kiscrlctl DAB sugárzitst. A Rádió 6-os suidiójából a jeleket optikai kábelen juttatták a Szabadsághegyi adóhoz. mel)' 130.784 MHz-en 700 W-tal sugaro/la a Budapest környeki hallgatók számára a Kos$lIIh. a Pelöfi. a Barrók rádió \alamint a S=ii/öfoldiink, Rád,ó Budapest müsorat. - Deccmber IS-án a hesseni Hanfeld telepUlésen meghalt Konrad 2USE (·1910) német mérnök. a 71 - 74 programvelérelt elektromechamkai számítógépck és az elsö tranzisztoros gépek köze lanozó 211 konstruktöre. 50 éve történt Az 1970. ~\I fillkai Nobel-díjaI mcgoszt\a lIaf/llev 0101 Gösta ALFVÉN (190S-199S) s\éd és LOI/il' ElIgélle Féli.· NEfJ (1904-2000) frdncia fizikus kapla a magncto-hidrodinamikat mcgalapozó felfedezeseerl. illetőleg a mtigne~séggel kapcsolatos kutataslién. Január elseJctöl a Magyar Posta budapesti kisérleti sztereó rádióadója 67.-1 ~IHz-en 3 kW-tal sugároz. 5. ábra. J. V. Atanasoff (1990). [htlp:/lel.cs. vt.ed ul) 6. ábra. A képlemez és -lejátszó feltalál61 : Gerhard Olckopp. HansJoachim Klemp, Horst RedIIch, Eduard Schüller (1970). [htlps:/lwww.terramedia.co.ukJ] A március Is.-szeptember 1J. között mcgrendczctt oszakai Lxpo '70-en a Japán NIT bemutalla az elsö zsinór nélküli (cordiess) telefonkészülékct. A telepitett alap (base) es a hordozható kézibeszélő (handsetl közötti par til mcteres atvitcl ekkor még fi VL\Ő analóg modulaclójlha1. al 1.7 Mllz-es sávban tönént. Az adó teljesítménye ncm haladta meg a 10 mW-ot. n böl.cd át\ilcli s.í\Ja 300 IIz ... 3.-1 kHz \olt. ÁpriliS 4-én \'olt hazlinkban al első hclys/ini s/inestc\'I!-ad,IS: a Magyarors/Bg-Ausltria VB sclcjtc/o futballmérközést köZ\ctitettCk. Ekkor al\itottlik üzembe n lassító-\'isszaJálsz6 berende/CSl is. Junius 24-cn Berlinben az AEGTelefunken cs a Teldec bemutatták közös fejlesztésüket. a TED (Television Electronic Disc) képlemezt és aL analóg leJats/ó laboratÓriumI példányaI (6. ábra). A 8 ~ átmcröJfL. 0.1 mm vastag PVC lemcz 5 perces. a 12 inches pedig 12 percc~. kb. 250 sorfclbontÓSÚ fekcle-fehér müson hordozott. A percenként 1500 fordulatú lemez bará7dáiban a PAL sLcnnti vidcoJelck .. mél:-irással" (préseléssel) \"oltak rögzit\c. A leo" a.s<is szánkó alakú. gyémanuus pLezoelektromos pick-up segitségc\el történi A több szazszor lej;\t~zható müsoros képlemezekcl 15 ... 20 nemcI mnrkácrt. a képlemczjátszót 500 ... 1000 DM-crt ánlsilollák. JúnIUs 30-án az AT&T PIUSburghban megnyitotta első kereskedelnll képtelefon-hálózatat nyolc \allolal 38 elöfizctöJe rcszcre. A 30 perc 'hó idŐlI\[tamú \ ideobeszélgetcsén ha\onta 160 dolhi.n. minden percnyi idölullépcscn :!5 centet kcllctt fi/ctnl. A halózatban az AT&T 1964-ben bemutatott készülékének to,·ábbfejles/RT ÉK '20 U.S. Pat. 3,711,262: Method of Producing Optical Waveguide Fibers. 1973. jan. 16.) 1972-re a csillapítás már 4 dB/km-re csökkent. a mult század végére clerték a 0.2 dBlkm-t. - Októberben az Intel Corp. forgalomba hozta a.Joel A. KARP vezetésével fejleszteu első DRAM·ot. az illOJ tipusu 1024 bi tes, 500 ns-os. három tápfeszül tségü PM OS áramkört. - November 17-én kapta meg a 3.541,541 sz. amerikai szabadaImat Douglas C. ENGELBART az X-Y PositiolI Indicator for a Display System című 1967. évi találmányi be7. ábra. Az. AT&T korszerüsitett képtelefonja (1969). [wiklpedia} tett változatát, a Pic!urepholle Model NO.2-t alkalmaztak (7. áb ra). S.t;cptemberben megjeleni a Victor Company of Japan (JVC) ahai kidolgozott CD-4 (Compatible Discrete 4-Channel System) hadró hanglemez és -játszó. A lemezen a 45/45 fokban vágolI barázda egyik oldala az 1-2 .. mási"- oldala a 3-4. csatorna jeiének összegét valamim egy 30 kHz.-es vivőre ül tetett különbségi jelet hordozta. A Icjátszashoz cgy speciális, ún. elliptikus Shibata-tű kellett. A rendszer frekvenciaátvitele 45 kHz. volt. Az amerikai Comlllg Glass Works-nél a Robert D. MAURER vezette "alkalmazott fizika" kutatócsoport (8. á bra) telekommunikációhoz alkalmas. 20 dB/km-nél kisebb cSlllapitású monomódusu optikai szálak előállítását dolgozta ki. Találmányi bcjclcntéseikct május l l-en tették meg (U.S. Pat. 3,659.915: Fused Siljca Optical Wavcguide. 1972. máj. 2.; 8. ábra. A kis veszteségü optikai kábel feltalálól: Peter C. SChultz, Donald B. Keck és Robert D. Maurer (1970). [https:llwww.comlng.comll RT ÉK '20 -.. - . .. ",,".11.'''' " _ _ ".M...'_1,.1<1..., ..... ~-- .. flG 1 • 10. ábra. A. E. Joel, Jr. (1960). {http://amosjoel .coml] elsőként a japánok alkalmazták a TN-LCD (Twisted Nemalic - Liquid Crystal Display) kije l zős digitális órákban, ill. az EL-805 tip. Sharp kalkulátorhan . December 21-én Amos Edward JOEL, Jr. amerikai villamosmémök (10. ábra), a Bell Labs munkatarsa bejelentette a cellás rádiótelefon kapesolókö7pontra vonatkozó elsö találmányt (U.S. Pat. 3.663.762: Mobile communication system. 1972. máj. 16.). 75 éve történt 9. ábra. Az. "egér" szabadalom els6 oldala. [www.uspto.org] jelentésére (9. ábra), vagy ahogy ma ismerjük: az "egér" találmányra. - Novemberben A/arlin SCHADT és Wolfgang HELFRICH. a bázeli F. Hoffmann - La Roche & Co. kémiai konszern fizikusai felfedezték, hogy II szerves vegyület összetevőinek kezdőbetűi alapján PEBAB-lIak nt:vezctt folyadékkristály az elektromos tér erősségétől fliggöen a fény polarizációjiit megváhoztatja. Találmányukat december 4-én jelenteuék be (CH532261 : Lichtsteuerzelle. 1972. dec. 31.). Az elek tro-op tikai efTektuson alapu ló ún. térvezérléses LCD cellák szegmensei alapállapotban a lineárisan po larizált becső fény sikjá t 90 fokkal elforgatják, par voltos egyenfeszültség hatására a forgatás megszünik. A találmányt - Az 1945. évi fizikai Nobel-dijat Wolfga/Ig PAULI (1900-1958) osztrák fiz.ikus kapta a róla elnevezett kvantumelméleti "kizárási elv" megalkotásáén. - A magyar kommunista pán (MKP) kültoldi bizottsága által, a szovjet kormány támogatásával 1941 szeptembere óla működtetetl moszkvai Kossuth Rádió. mely a nemzetközi besorolás szerint kalóz- (klandesztin-) adónak minősüit, április 3-án bejelentette, hogy beszünteti további adását. mert "feladatát befejezettnek tekinti." Ápriüs 7-én nyújtotta be lieil/rich WEL KER német fizikus a kapacitív vezé r lésű félvezető elrendezésre (l l. á bra) - mai kifejezéssel a szigetelt vezerlöelektr6dás MOS-FET-re vonatkozó - találmányát (DP980084: ,- AM/ldimg I Wrlt.,. PO/CJI( 11 . ábra. A MOS-FET struktúrája Welker szabadalmában. [https:// kl pdf. com /50Jahretransistor_Sae175 4b7f8b9a6a548b45d1 . htm I] 137 Halbleiteronordnung zur kapa:Ztt1\·en Stcucrung \on Strömen ln cinem Ilalbleiterkristall. 1973.aug. 2.).Aszabadalom ilyen késői megad:lsának részben az volt az oka, hogy 19*5 C~ 1950 májusa között Nemetországban tiltva volt a szabadalmaztatási eljárások Ic folytatása. Április 25-én hat.ánkban megnyilt a háború utáni első nyilvános távíró-összeköttetés Budapest és Szcged kő/ött. MáJUS elsején déli 12 órakor Budapest hét különböző pontján (Blaha LUJ7.8 tér. l\emzcti Múzeum kertje. Liszt Ferenc tér. Erzsébet tér. Szent Ist ...tn ter, Ferenc tér, a Rádió széknála) mcgszólaltak az ünnepi müsort sugárLó tölcséres utcai hangszórók (mega fonok), A harangszó és a "Tc \agy a legény. Tyukodi pajtás!" kurucnóta tárogatón megszólaló első akkordjaira keszült új szünetjel clhangzása utan ..A magyar r.í.dió végre magyar!" volt az ünnepi köszöntő első mondata. (Az 1945. éú hazai eseményeket részletesen a Rádioteclmika 2010·5. s=amabllll mutatjuk be, A s=erk.) Az utolsó német ródtoadól, a flensburgi allomast miljus 10-én foglaltlik el a brit csapatok. Ert kövctően a nemctek számára mll1den adótcvckenység tiltott voll. Az amerikmak május 12-en Müncnenben. a sLovJetek május l3-án Berlinben. aL angolok szeptember 22-cn Hamburgban hcl)'e7lék üzembe első katonai kÖLéphullamu radióadó illlomilsaikal. Junius 30-án mcgjclent ."iellm(lllll Júnos (John \Ion Neumann l First Dmft oJa Reporr 011 ,he ED~IfC eredetilcg bclsö munkaköZl anyagnak szánt beszámolója, melyben elsőként szerepel a program számítógépcn beIUIi tárolásának, ill. a logikai \-ezerlés automati7..alasanak gondolata -Annak cllcnére. hogy a SZO\jCt had\- ezett:s március 28. és junius 7. között az Egyesült Izzót teljesen ..Ieszcrchcllc" és .jóvátetelkent" kb. 700 \agonnyi anyagot, gépet. müszcrt, köny\-et vitetett cl. julius 6-ára az l:aóban elkészült az clsö ]Q darab iaólámpa. AL izzók gyártása lömegszeTÜen augusztus elején. a nidiócsö\-eké pedig augusztus \-egen indult be. A7 ujpcsti telephelyen b'ö Orion gyártól..apaci tá~I is a Vörös Hadsereg .. kötötte Ic". igy mar 1945-ben 10 ezer darab hordozható rildió\e\'öt kellett számukra készíteni Julius l6-án hajtották \cgre 37 Egyesült Államokban a Rollert opPESHEl\fER vezetésével SZfI...4RD 138 W/G.VER Jel/ü. TELLER Ede közremüködcsC\-c! - klrcJlesztett első, 20 kilotonna hatócrcJü atombomba kísérletI robbantását az UJ-mexikói A [amogordo sivatagban. Augusztus 6-an a japán Hirosima. augusD.uS 9-én Nagaszaki lett a többek tIItal vitatott indokoltságlI atombomba-támadás célpontja. Az áldozatok többsége civil \o[t. Augusztus 29-én Dre7dában meghalt Frit= PFLEL,HER (·1897) Loo. 12. á bra, H. Zemanek (2007). [https:/lgadgets.ndtv.comJ] oSLtr.í.k származásu német mémOk, a papir alapu mágnesszalag reltalálója. Szeptember 16-án. a Rádió stl!diójában tanott avató Onnepségen indították cl a lakihegyi 20 kW-OS Telefunken adót, mely a MÁVAG állal készÍlett 150 lll-CS déli antennatoron)ra feJhuzolI ideiglenes \-arsa-alllennáról sugárzott. Az adót, me ly a htiboni előtt a .. Budapest II" musorát sugározta. még megsemmisítése elön a Posta dolgozóinak sikerült elrejteniük Pápa környékén. - A Wireless World 1945, évi októberi SLnmában Jelent meg Artll/lr C. CLARKE cikke E.nra-Te/'n'.Hria/ Reloys cimmeL Ebbcn írta Je, hogya Földtöl kb. 36 eLer km-re Icvö pályán I.eringö 3 darab geostacionárius mühold - a sarkok ki\-étclé\el - a teljes f'öldfelületet képes müsorral ellátni. - December 15-cn az újjáépÍlet! moszkvai lé\- é-közponl megkezdte a 343 soros bontásll. 25 kcp's rélképváltós müsorok sugárLásill49.75 MHzes képvivö\cl. Az 1939 januárjában megkezdet! rendszcres tévé-adásokat 1941 júniusáblln állították le, s a7 adó berendezéscit a7 Urál-hegységbe srlllitonák. December 29-en a Bell Labs kutatói, Jack H SCI fl: és Henn' C THEL'ERER találmányt nyuJtollak be a gcnnánlUm kristályok ol\adekból \aló húzására. Ge tüsdiód:i.k gyánasára vonatk076an (U.S. Pat. 2,602.2 I I: Rectifier and method of making ti 1952.Jul. 8,). 100 éve történt A Nobel-bizon~ág az 1920. évi "obel-díjat Charles Edouard GVILLA VA/E ( 1861-193S) svájci szánnazlÍsu francia fizikusnak Itéltc "a vas-nikkel /'Itvö/ctck anomnliáinak felrcdezésé\el szer/ctt méré..tcchnikal crdemcién" Guillaumc fedezte fel az általa /1II'limak nc\ezell. igen kis lineáris hőtáguláSI együnhatójú Fe-Ni-Mn-C ötvözetet. mclyböl pl. az órák hoz preci7iós ingarudal.., billcgőkerekek, hiradástechnikal célra pedig később mikrohullámu alkatrészck készOItck. Al il találmánya \'olt az eIiIII'á,. nevu ötvözet (Fc-Ni-Cr-Mn-W-Mo) is. mclyböl hajszálrugókat készítettek Január elsején Bécsben született Hein:: ZE.\1ANEK (t2014) osztrak \-illamosmémök. informatikus (12 á b ra). 1952-ben fejezte be a mmtegy 700 jelfogó! tanalmazó elektromechanikus szilmitógepének. az LRR I -nek (Universal Relais Rechner 1) épitését. Európában elsőként tervczett cs építell mágnesdobbal felszerelt tTanzisztoros számítógépcI, hccenC\'én .Hai/iifier/-t (májusi szellő). A gép neve finom utalás \-olt a Massachusells Institute of Technology-n korábban készített II'hirllnnd-re (rorgószCl). Hell/rich Georg BARKHALS/:",\ c:s karl A'LRZ nemet fizikusok. 81 év elején publikillták a kb, 300 \1Hz-es jeleket elő311ít6 clektroncsöves oszcillátort. melynél az elektronok fu\.ási idcjcn alapuló scbcsségmodulációt haslnalták fel. Az iln. BarkhausenKurJ csö (másként rcflextriódH, retarded-tield tube) \'olt a mikrohullámll csövek elődje A Japán Fizikai-Matematikai Társasag februar 21-i ülesentfOlolOro EGL'ClII fizikus professzor előadása­ ban elöször hangzott CI a .. permanent eleetret'· kifejezés az állandó \-llIamos polarizációjú dielektrikumok meg· ne\lC7esere. Az elsö hasznillható c.:lcktrdCl l:.guchi állította elő; mugyanta-viasz elcgyet megömlesltctt, majd al. ömledéket nagy térerő mellett lehüt\c. a/ clcktromossilgot 1111Iltegy ..befagyasztotta" Február 23-an az angol MarcoIll Társllsag a \- ilág elsö kisérleti .. rádiótelefon" sLolgáltatását inditotta d a London mellctti Chelmsfordban felépHell 6 kW-os 2,\IT hí\6Jehi adöról 2800 Olderen. A naponta kétszer rél RT ÉK '20 órányi hír- és zenei müsorból álló kísérleti adasok március 6-ig tanoltak. Jumus IS-én közvetítettek az elsö rádiókoncenet: Ne11ic Melba SZOpTan cnckcsnö dalestjét adták, mel~t pl. Chelmsfordtól kb. 900 km-re levő gőz­ hajón, de még a 3 ezer mérföldnyire eső Új-Foundlandon is vettek. A közvetítés fel tételeit Pete/' P ECKERSLEY kapitány - a BBC későbbi tOmémökc - teremtette meg: a mikrofont pl. egy régi szivnTosdobozból készítette ... - M~ rcil1S el<;ején Mnwkváhan , a MoszSzovjet Sabolovka utcai rádióállomásán üzembe helyezték a f'ás:!ilij' Milwjlol'ics LEBEG}'EV mér- 14. ábra . J. Elster és H. Geitel fotométeres kísérletezés közben. [www.researchgate.netl] 13. ábra . A Suhov-torony. [https:1I twltter.com/urbanfoXXXX/] nök últal tcrvczett 100 k W-os í vfény-ge nerátoros távíróadót. A 160 m magas. hiperboloid szerkezetű acél adótorony az előző év végere lelt készen V. G. Suhol' tervei alapján. A még napjainkban is látható Sl/hOI'-forony ( 13. á bra) alapjául 40 m átmérőjű betontőmb szolgál. - Ápri lis 6-án Blld Harzburg tclepülésen meghalt Julius Johann Pili/lipp Llfdldg ELSTER ("'1854) német fizikatanár. Barátjával. Hans GE/TEL-lel ( 1..1. ábra) együtt több mint 100 cikket irtak a légköri eleklromossagról , az akkor még csak fel lételezett kozmikus sugárzásr61. Felfedezték az alfa sugarak hatasára lt!trejö\' ő s7eintilláei6t. feltalálták a fotocellá!. Az elektromosan töltött részecskéket ök nevezték cl ion nak. - Május IO-én Short H illsbc(] (NJ.) meghalt John !Yes/ey HYATT ('" I 83 7) ame rikai nyomdász, az első iparilag elöállitott műanyag. a celluloid fclt alál6ja (1869). Kísérleteit akko r kezdte, (unikor egy New York-i lljságban a Phelan and Collender Co. cégnek az elefántcsont biJt iá rdgoly6 15. ábra, A montreáli Marconi cég rádióadója 1922 körűl . [https://todaylnottawashistory.files.wordpress.com!] RT ÉK '20 heiyettesítésére k itüzött 10 ezer dolláros díjáról olvasott. - Május 20-án Montreálban megkezdte re ndszeres adásait azelsöészakamerikai professzionális licenccel rendelkező XJVA (eXperimemai Wireless Apparatus) hívójelli műsorszó­ ró ál10mas 1200 méteren ( 15. á bra). A Marconi Wireless Telegraph Company of Canada. Ltd. adója hireket, időjarás-jelentést, helyi üzleti információkat közölt. a montreáli üzlctekben kapható hanglemezek ről játszott bc részleteket. A későbbi CFCF hív6jelű rádió már 440 m-en adott 500 W, majd 2 kW-taL Többszöri tulajdonosváltás után 2010. január 29én hallgatott cl az nkkor már e/NW "nevű" 50 kW-os 940 kHz-es AM adó. - Augusztus 20-án, Lee de FOREST amerikai radiómérnök tervei alapján megsz61alt a De/roif News napilap 8MK amatőr hívójelü 10 W-os kísérleti kereskedelmi hírszolgálati adója. a Delroil News Radiophone. A hírszolgálat részére az újság szcrkesztösége biztosította a különbözö hírügynökségi jelentésekből, táviratokból összeállított anyagol. Az adó a professziomilis WBL hivójelet 1921 októberében kapta meg. fé l évvel később IVIVJ lett belöle. Szeptember 27-cn született Temcsvárott BODROSSY Félix (tl983) fil m rendező . a térhatásu mozifilm egyik fellalálója. E l ső, Artisf{/vizsga cimü sztereofi lmjét 1952 júliusában mUlan ák be a budapesti Toldi moziban. (A Bajcsy-Zsilinszky ut 36-38. sz. alatti moziban a filmet a székek háttámláján megfelelő magasságba ál1ítható polárszü rön keresztill kellett nézni. Jelen c ikk szerzője meg látott ilyen filmet...) 16 . ábra. A KDKA 100 wattos adója . [www.kwarc.on.ca/hammondl] 139 l\ovember 2-án Pittsburg (Pa.) keleti előHlrosaban, Wilkinsburgban 18 ómkor üzemhe hcl)'clték az Eg)'esült Államok elsö rendszeres ü7emu középhulltÍmú k\!reskcdelmi müsor"zóró rádióadój:it, a Frank CONRAD Westmghouse mmcmök által tervezett, ekkor meg idciglenesen 8ZZ amatőr hivójelü adót (1 6. á bra). A novem her 4-töl mar KOKA hivóJcllel rendelkezo IllIomás 330 m-cn. majd három nappal késöbb a 360 m hullámhosszon sugáootl 100 W-tilI December 1O-én Bt:rlinben meghalt Friedrich DOLELALEK (·1873). az erdélyi Máramarosszigeten !OzOletett nemet \egyc!Oz. a Berlin-Charlottenburg-I Műszaki Egyetem profess7ora. GöumgclIl cgyeltmi éVCI Illmt II' .vERNST professzor segitsege\cl 5 uV crLékenységü fenymutatós kvadrans·elektromctert készJtetl. A Siemens-Haiske ccgnél kidolgozta a Pupin·tekcrcsek litze-huzalainak. kOlönleges \ Ilsma&lamak ipllri gyártását. Az első \ih\gháboru alan mlc15kés70lékek kifejles7tésén dolgoLott. Ezek 1917-ben meg is jelentek a harcIereken. December 13-an a kenti Shortlands településen elhunyt .'flexamll'r .\I1..,1RlIEAD (·18-'8) skót kélmku'l. 1875-ben sLabadalmaztana duplex uh iró találmánya!. Barátjaval. Olil'er LODGE-nl 1901-ben alapítot!:l .. Lodge-Muirhead Wireless Telegraphy Syndicate Ltd.-t I.i\ írók. telefonok és szerelési anyagok kifejleS7tésére. A Nemet Birodalmi Posta Kő­ nigs\\ usterhausen-i 5 kW-os 1\ fénygeneráloros adÓja 2700 m hullámhosszon december 22-én közvetítette az elsö zenekari koncerte\. melyen II postai dolgoLók hegedültek, hannónaumon játszonak. s a bclölük alkotott kórus énekel!. A müsort a hallgatói \ isszajelzések szerint még az adótól 2000 km-re is hallottak. 200 éve történt Marcius H-cn született P:iri7..sban Ale.ral/dre Edmond RECQlEREL (t18911 francia fizikus (17. á bra), a róla elnevezell fotoelektromos jelenség fclfedezöje. Elkéslitenc a mai napelemek elöfutárál. a néhány mikrometer \astag fl!nyérzékeny reteget tanalmazó elektrolitikus fényelemet (1839). Két. czüst-kloriddal bevont platina eleklródát kénsavba meri tn!. s az egyik lemezt megvilagitva. a lemezek között potcneiillkülönbséget tapasztalt. 140 17. ábra. A. E. Becquerel. [https:/I library.s l.edu/lmage-galleryt] november 16-i ülésén számolt be. - Johul/Il Su/omoll Chri.ftoph SCHIfElGGER német fizikus. kemikus felIaláita II galvanoszkópol. melyet s7eplember 16-án mutatot! be a hallei természettudományi társulatban A'L "ös" mÜS7er al un Sch\\>cigger-fele multiplikátor téglalap alakú. selyemszigetelesü rezhuzalból kéS/itct! pár menclcs lapos tekercs - feleli. ill. belscJében elh~­ !yezen, fonlllra fiiggesztcn mlignestú volt (1 8. á b rtl) Az eS7kö7 lchctöséget teremtett gyenge áramok mngncses halásanak kimutatasam - André\l(lrie A HPERE frnncl3 matematikus, fizikus kisérleti leg megállapította a vCLctőkben folyó áramok kölcsönhatását (Ampcre-törvény). kidolgozta az elektrodinamikus eröhatás malematikai elméletét. bcvczctte a villamos áram fogalmat. A Francia Tudományos Akadémia elÖlt s7eptember 18-án számolt be kiserleleirŐI. majd az október 2-I (JIesen megfogalll1a7ta a fil/ilS Chr/HUlli OERSTE/J dán fizikus, kémikus július 21-en publikálta Koppenhágában felfedezését: az aramot \czető huzal melku elheIyezcn irnnylü az iÍram által keltett magneses tér hatásara kitér és a kitérés az áram erősségével arányos. A Illtin nyelvü közlcmeny szerint al áramot 20 db Volta-elemböl {Illó lelep szolgáltalla. A kísérlet kezdetekor. árammentes allapotban a7 E-D iranyba állitott huzal és a tölc kb 3 cm-re levő lránytü mozdulatlan volt. Áram hatásám a magnestű kb. 45 fokra kitért. Augus7tuS 2-án Lcighlin-Bridge településen szOlele!l John rrNDAI.L (tl893) ir fiZikus. Megfigyclte n7 O\egkádból kifolyó vízsugárban a fcny teljes \isSzaverooéset (ennek alapján "müklkhk" a7 optikai s/Ail). Kimutatta, hogy a7 égboltot azért IntJuk keknek. men a napsugarak szóródnak a légkört alkotó moickulákon. Nevel a fény S7óródáSÓ'val kapcsolatos Tyndall-jelens~g őrzi. -Domit,iqu(! Frtmcois J(!Qn ARA- GO francia fizikus szeptember ll-én mut:nta be a Francia Tudományos Akadémia tagJai elött az elcktromos áram mÁgneses hatását bizonyító kísérleteit. Demonstrálta. hogy a szolenoidba helyezctt lágyvas riad felmágnesezödik a tekercsen átfolyó egyenáram halására Ezt a jelenséget - töle filggetlcnül HlIlllphn' D.·IIT IS felismerte, s erröl a Royal Socicty 18. ábra. Schwelgger tökéletesített, kb. 100 menetes galvanoszkópla. [www.lnternatlonal.uni. halle.det] AT EK '20 tározásának módszerét, Sajnovics Jánossal együtt a norvégiai Vardö szigetéról megfigyelte a Vénusz átvonulását a Nap korongja e l őtt. meghatározta a Nap-Föld távolságot. - Augusztus IS-én született Párizsban Jean-Baptisle Le ROY (t 1800) francia fizikus. a Nagy Francia Enciklopédia egyik szerzője. Már l749-ben elektroszkópot szerkesztett, munkáiban megkülönböztette a pozi tív es a negatív töl test. - Október l 6-án Wintcrhurban született Johal/II Georg SULZER (t 1779) svájci tennészettudós. filozófus (20. á bra). Felfedezte a kontaktpotenciál jelenségél. Kél különböző anyagu fém huzal egyi k végét összetekerte, majd a drótok másik végét a nyelvéhez érintette. A huzalok anyagá· tól ft1ggöcn savas vagy lúgos izt érzett. A kezdő ama tő rök ,.anno" a 45 V-os laposelemek feszültségének ellenőrzé­ sére szintén a nyelvüket használták ... 19. ábra. Heli Miksa lapp ruhás portréja (1771 ). (hHps:/ldocplayer. hU/45631883-Hadobas] róla elnevezett "csavarhúzó szabályt'·. Ennek alkalmazásával meghatározható. melyik irányba tér ki a mágnestű eszaki pólusa az áram hatására. Jean-Baplistl! BIOT és Fe/ö; SAVART francia fi7ikusok a7 év novemberében leírtak a vezetőben folyó áram által a tér egy pontjában Jétrehozott mágneses hatás Kvantitativ törvényszerűségeit (Biot-Savart-törveny). A törvényt matematikai alakját Laplace adta meg. 400 éve történt - Ebben az évben. ismeretlen idő­ pontban született a Dijon környéki Til-Chiitel településen Edme MARJOTTE (ti 684) francia fizikus. Nevét a Robert BOYLE-tól fúg~ getlenül felfedezett gáztörvény. az 300 éve történt Majus 15-én Selmeebányán született HELL Mik'J'a (tl792) - eredeti nevén RudolfMaximilian Hell- jezsuita tennészettudós. császári-királyi csillagász (19. á bra). Német származása ellenére magyarnak vallotta magát. Segitette magyarországi csitlagvizsgálók alapítását. az egri, a budai és a gyulafehérvári obszervatórium tervezésében. felszerelésük beszerLésében is részt vett. Kidolgozta a fóldmj:zi szélesség nagy pontosságú megha- 20. ábra. J. G. Sulzer. (wiklpedla] IN CQMP Electronics "'11.t.f!lR OftOl. I~ u ."ULI \.'S f Jl Cf.tIKl" M,\TRtSlió •• 21 . ábra. Willebrordus Snelllus. [www-hlstory.mcs.st-andrews.ac.uk/] ugynevezetl Boyle-Mariotte-törvény őrizte meg. mely kimondja. hogy állandó hőmérsékleten a gáz nyomása a térfogatával fo rdítottan aranyos. Mariotte felfedezte a szem vakfoltját: a retina a látóideg belépési helye körül nem tartalmaz fé nyérzékeny idegvégződéseket. - Julius 21-én született La Fleche településen Jean-Felix PICARD (tl682) francia csi!1agász. 167S-ben észlelte, hogy a barométer csövében levő higany összerazásakor a cső padzs lan i kezdett. A sztatikus feltöltő­ dés okozta jelenségre csak l709-ben adott magyarázatot Hawksbee. - Ebben az Ihben fedezte fel a fénytörés törvényszerűségé l Wille~ brord SIIel van ROYEN (ltttinosttn Wi I lebrordus SNELLl US) németalföldi természettudós (21. ábra). A jelenség Snel!ius-Descartes-törvényként ismert. mivel az egzakt leírást Descartes adta meg (1637). (E visszatekintés az 1992-es évkönyvünkben megkezdett, azonos cimü ,sorozat" fOlytatásának is tekinthetö. A szövegben "-gal a születési, t-tel a halálozási évet jelöltOk. A szerk.) Elektronikai alkatrész kis- és nagykereskedelem 2120 Dunakeszi, FO ut 35. Tel.: 271342-407 NYItva' hétkoznap 9.00-17.00 omig Fu 271341-&01 E-maIl: incomp@dunawebhu Postai uténvételes csomagküldés Raktérról klnálunk többezer léle eleklronikall!llkatrészt IC-lt. elleoéllások., kondenzétorok, dl6dak, tranzisztorok, LEO-ek. kvarcok stb. nagy vaJasztékban, SMO klYttelben ls. Inlemlllt clmünkr61 www.lncomD.hu online keresésr és rendelésllehe'6ség1 12 AlGOL müazerek dlaltribUc:IÓj.l RT ÉK '20 141 Kézi játékkonzol Garad Ágoston egyetemi hallgató, garad.agoston@ hotmail .hu Alábbi cikkiink CI szakmai lijdonwigokra er:ékenl'l'l1 fioltll s::akt!mbl!/; II "homo fude/ls" szerencsés találko::úsa revh/\:iilefell. Já/Izan; pedig kell ,foga/mtl::lIk ár az (j,.öker'I'l!nni hlljó:ál; IIfOlldu.\1 ,men IJr6mlil oko:: Jla pedig lJ: eId/roli/ka kes:i/ése ls husoll/á !elk/állapotba ho::{/ CI jÚH:aI/i s::erelö emberr. akkor ,ön IéIre pl. CI cill/hdi kiS ke~:íilék. A s:er:ö berel/de::ésél'eI a:: Országos Elekfronikai es KO/J!urllkciú.\' l('rn'''Y ]OI9-re jelen'- ke:ell, .s pti/rlllmiwh'el CI músodik he- lyl':é.{1 érle el. CA sLcrk.) Al I 977-es(1 ) decemberi ajándd"ásár nagy slágere az elektronikus tb éjáték \'oh, melyet a7 akkori VIDEOTON gyánoll. A tcvéjátck Icike al. akkor példátlan IJJs7crliségü, MOS tcchnológia\al keszült AY3-8500-as rc volt. A bonyolult integrált elektroniká\'al müködö "észü1éket a mai játekkonzolok előfutárának tekinthetjük. s has7nál,lIa ügyességet, JÓ reftcxcket kivánt. A'L rc -böl saját ke.lűleg felépí the t ő. s valamely UIIF tévécsatomara hangolható játékról az RT 1984/5-65 szamában olvashatun". Ezulán nagy témnfcldolgozásl ur keletkezett. s az azóta eltelt közel 40 c\ alatt sokat vál1070tt a7 elektronika világa (is). Jelen kÖ71emen}'ben egy olyan elektronik:l1 Játékot ismertetek, amI II mai elektronikának megrelelöcn egy mikrokontroller felhas7nalasnval. rclületszerelt technológin\"l\1 keszüIt. Ez egy ön:i.llÓan használható kismeretli játékkonzol. amely saját klJelzö\"el és akkumul{lIorral rendelkezik. a játel.programokat SD kártyáról ruttatja. USB csatlal.ozóján keresztül pedig szamitógcphe.l csatlakoztatható. A ke:s/ülél. ötlete 2018 nyumn s;dlletett. am,kor is kíváncsisagból. no meg a szakmai rejlődésem céljából elkezdetem egy bonyolultabb eszkö7t 142 tervezni. Olyan technológiákat alkalmaztam. amilyenekkel még nem vagy csak keveset ta!:\.lkozlam. E7ért (ll SM alkatrcszek, illetve cgy 32 bites mikrokOnlroller. Egyúttal eL voll az első bonyolultabb áramköröm is, ami teljes mértékben saját tervezésü. A tervezés· tól az első két prototipus összeszereleséig alig rr.>l é\ tell el Mivel rőleg a szakmai kiváncsisággal társult tanulás. 3 fejlődés \olt a céL a prOjekt somn többször is a költséghat~konyabb megoldást kellett \álas1tani .\ projekt még mindig nincs lezárva, his7en bár a készülék mar muködik. és az összes beépített funkciója haslnálható. de már 3 bő\ ítésére. illet' e a 10\ ábbfeJles7tésere is vannak lenek. melyet a cikk végen ismertetek. Rendeltetés, használhatóság A 105)(70)(30 111m beroglaló méretu játék konzol elsődleges rendeltetése al erre a konzolra fejlesztcnjótékprogromok önálló rullatása. Il yenből jelenleg egy all rendelkezésre. a többit a vállalkozó kedvu megépítő kedve szerint készíthetl eL Másodtagosan a szánl1lógépes kapcsolaton keres7tOI az 011 rutó játékok \ezérlésére IS alkalmas. más külső jatéhezérlő helyen. Nem titkolt célja az oktatás területén történő alkalmazás. A konzolon 4 gomb kettő 37 elő­ lapon. kenó a konzol tetején lévő bil[entyuk alatt talaIható és 2 joystick szolgál a ját~kok vczerksére. Elenkí\ ol még egy be- és kikapcsoló gombja \an. A játékok abeépitett kijelzön kerülnek 111e&Jelenitésrc. Található még a konzolon egy USB csatlakozó is. mct y segítségével a konzol csatla"odatható s.lámitógéphez. a ruttatott program által meghatározott módban. A betöltő program esetében ez USB tároló Il.lcmmód. me ly segítségével clérhetjOk a7 SD kártyán tárolt fájlokat. Ezenkivül a konzol aklualis hasznáhlli módjától fLlggöen használható például. mint USB beviteli eszköz (jólékve/~r1ő) \agy mint \ irtuális soros port, ezt a rulÓ program definialja és kezeli. A programok erre a míkrokontrollerre előre leforditott bináris rájlol.. melyeket a betöltő program segitségé\el az SD kartyaról a kOllml II b..:bö Flash tárhelyére másolja. majd elinditja. Ezeket a programokat egy :,amitógépes fejlesztőkömyezctben I.cll megirni. majd lerordítani. Lehetóség van persze előre megírt játékokat is futtatni. A konzol mükOdcsehcz nmcs szükség számitógeprc=. c=z egy teljesen önálló eszköz. Számitógépes csallakozasi lehetósége csupan a programok reltöltésére szolgál. Persze lehet olyan prollramot is írni a konzol ra. amely klhas/nálja a csatlakozó egy~b lehető­ segeit. PéldLl.ul. o konzol lehel jaték vezérlő, így aszámítógépen ruttalott játékot vwérli. Dc akar olyan megoldás is elképzelhető. oml bar a s.r.áTllitógépcn rutó játékot vezérli. a konzol kiJelzóJth is használja \'alamilyen inrormació 111c&ielenites~re. Az áramkör A7 áramkör ..tömbösileu" kapcsolási rajza az I. ábrán látható. Mi\ el az egyes n!szegyscgek " .. össze rendcLcse" az ilyen lipusú rajznál nehe'Len kö\cthető. igy az egyes runkcionalis egységeket kolön bemutatjuk. Az nramkör legrontosabb resze az ST\132FI03C8T6 mikrokontrolIer (2. á lH"a). EL egy ARM Cortex-M3 architektúrnra epülő mikrokontroller. Egy 8 Mllz-es kvarcoszcillátor segítségével a beépített PLL jel gener3tor állitja elő 12 MHz-es órajeiét RT ÉK '20 RT ÉK '20 143 R5 'I" Boono-CS---t '" B~ U31 " ~=t~r:!r-~~S~T~~~F~'OO«~=T~' Ul' STM32Fl03C8T6 VBAT L ---1t1-l veD .1 'd)D: ""'" ! i ""OA PAO-WKUP PBO 81'}1;1 PAl PAl PBI Pel 8TN2 BooT! PA. p84 SPKR PM PA6 PAl PBS P8f> PB7 D_OC SeL SD.. t3ft PAl P8'i!igSO_SENSE l.'SB_SENSigE~~ .AB TX PA9 p88 pe9 RX (). D+ PA10 PAU PAU PBIO PBU PBl2 RAM C PS_EN8 PAU PA14 PA,15 P8l) PB14 PB15 PCl)·TAMPER·Rlt PC14·OSC32 IN PClS·OSC3 2:our D. CS SCK2 M1S02 MOSl2 BOOTOI-"'<::::JBOOTO NRST RESET 0~ft_I~Nt:3=it~~I~·~~2=~~N~______~ 2. ábra Hivm:llos:m 64 kbyte !-!ash memória van benne, 370nban clmdcldcg az összes J 28 kbyte-ol tartalmaz. igy ezt kihasznaltam a projekt során. (Az ST\13:'!FI03CBT6 mikrokonIroller a hivatalosan is 1::!8 kbyte-os \crzio. az STM32FI03C8T6 fiZikailag létező nlasodik 64 kbyte-janak hibát- l<lns:i.gát a gyánó nem gar:l.ntálja. Aki hi/105m akar menni. válass7.a a gyanó által 128 I\bytc-osként forgaJmazoll \'ÁIIQlIIIOI! A s=e,.k.) A kijelzö (3. abn& ) egy L8" képatlójú 160)( 128-as felbontású TFT technológiát használó szines panel. Ve7crlésc SPI LIltcrféS7cn kercsztül tönémk. A \czcrlöje a7 ST7735. amihez elérhető könyvtár több programozási nyelvhez is. rl'loddsu l az ára is megfelelő egy ilyen hobbiprojekthez. (A minősege tennc~zctesen ezt tük rözi IS. Kicsi a betekintési szög. amL fek\ö elrendezesnél ráadásul kissé az egyik oldal fe lé tolódik.) A Q l tranzisztor segitségc\el a kijc l ző fénycrcJc állítható impulzusszélcsség modulált (PWM)jcllcl. A kije l7ö müködeséhez mindenképp szllkseges bizonyos háttérvilágítás. igy ezt az összes programban meg kell adni. Tapasztalatom alapján 50-60 ';;7;inlékos ki tiiltés megfelelő minden fény\iszony eseten. A kcszUlékbe épített foglalat (.t ábra) Micm SD kttrt}"a fogadasárn alkalmas. A mikrokontrollcrrel szinten SPI interfészcn kommunikal. A7 I kohmos ellenallasok. az aramkör ESD \édelmet \égl"ik. A CDr-. lab a kanya Jelenlétet ér/ékelő kapcsoló ki\ezetése. Amemóna(5. á bn)egy 1024 kbit· es, \agyis 128 kby te-os Statikus RAM . E7 a programok által használt fájlok. vagy il klJel7ö ndatainak tarolására használható. Mi\el a mikrokontroJJerben csak kettő tahHható. a7 SD kártya U, ST7735 Gl"D:~~~-~ -~ ~~D vec LED- R7 " R" 'OOR a'r~ GND D..R,S GND D_DCI- AO SOA SCK MOSI21SCKlIvec 3. ábra 144 RST vcc I ~~~~~~CSIOVCC DCS *,e30 Ot u Gl'I,'O,--, MMBTA06tGM LEDLED+ SD_CS R', CS MOSIl Dl vec VDD GND MISOI So> SCLK VSS SCKI RIB DO DATAl .... N SD_SENSB[:>--~~~~C~O~N~____~~~~ ~ GND NC 4. ábra RT ÉK '20 sulás- es szögelfordulásméfÖ (6. ábra). us A mikrovezérlöveI 12C interfészen ke- 23lCl02"'1/SN SCiO MOSJl MISO fVCCfVCCfRAM_CSC- . CK SISIOO SOSIOl 5102 HOLOSI03 - (Digital Motion Processor) segítsége- CS 'el feldolgozá,sra is keri.llhetnck. még a vec V resztül kommunikál. Az IC-böl kiolvashatóak a szenzorok fe ldolgozatlan. "nyers" adatai. dc a beépített DM P vss NO 5. ábra kiolvasás előtt. Az áramkör számítógéphez csatlakoztatása (7. ábra) egy Micre USB csatlakozón keresztül lehetséges. U, R" ~SOA vec ~ •ClKIN SOA SCL NC NC NC NC SCL C,. ReSv RESV CPOIJT RESV :~~-g~ 2.2n 707f 50Y CPOUTD--1H MPIJ-6OSO vec GND NC NC NC NC VDD Vl~IC GND AOO REOOUTD--1 ~ REc;gND REGOUT FSYNC '"' O.lu x7r SOA SCL POUT NO VCC 6 . ábra ál tal is használt SPI interrészen keresztül csatlakozik. lehetövé téve igy a kijelző frissítését a memóriáb61 az adatok folyamatos írásával és olvasásával. A konzol forgatásával való vezérlést teszi lehetövé az MPU-6050 gyor- A mikrokontroller beépített USB vezé r lő áram köre lehetövé teszi az USB akár több kü l önböző módon történő hasznniatát is. (PI. tároló vagy játékvezé rl ő.) A PSRQ5 szupresszor diódahálózal az áramkör ESD védelméről gondoskodik. Az USB 5 V-os +5V D3 PSR05 A6 lOk 'l Al 22A l US62 2 3 mlcro 5 4 S -I =- A2~ 22A T ~ T~ ...... 7. ábra RT ÉK '20 ~ sv D+ vec A3 1.51< Rll SPKR C lk ).-{::::l--l::' 8. ábra tápfeszO ltségét a mikrokontroller egy 5 V toleráns bemcnett:rc is rákötöttem R6-on keresztü l. így érzéke l hető. ha az eszközt csat lakoztattak a számítógéphez. A hangszóró működte téset a Q3 tranzisztor végzi (8. ábra). Nincs szükség nagy kimenö teljesítményre. így ez a megoldás bőven elegendö. A hangszóró + kivezctése a tápfeszültségre van kötve. A fe l ső gombok. melyek a billentyűk alatt találhatóak (9. á bra) a nyákra merőlegesen vannak a házban. így azokat vezetékkel kell bekötni a H2 és HJ csatlakozópontokra. A tervezes soran elfogytak a kivezetések. így a képe n látható megoldás mellett döntöltem. Az analóg-dig itali s konverter segitségével olvasható a gombok állapota. A kondenzátorok a kapcsolók pergesmentesítesét szolgálják. A Sony Playstation Portable által használt joystick (10. á bra) a mérete miatt tökéletes választas volt a projekthez. A bemenetekre Re szű rőt is tettem a kevesebb zavar érdekében. Az akkumulátor és a hangszóró l-l paf csat lakozóponton keresztül (II. á bra) csatlakoztatható az áramkörhöz. A 8 lüS csatlakozó az aram kör ro programjának 3 betöltésére, később pedig az iramkör esetleges bövitésere alkalmas. A RESET csatlakozó ped ig egy. a készülékházban elrejtetl gomb bekötésére alkalmas, mely a konzol szoftverenek lefagyása esetén lehetövé teszi az újraindítást ( 12. á bra). A bekapcsoló gomb megnyomása eseten az akkumulátor feszültsége rákerül a feszü ltségkonverter engedélyező bemenetere. A mikrokontroller elindulása után a program magas szintet ad a PS_ EN S kI menetre, ez pedig bekapcsolva tartja az áramkört a gomb elengedése utan is . A gomb lenyomása egyúttal jelet küld a mikrovezérlőnek is, igya programban is használható például kikapcsolásra vagy a kikapcsoló menü megjelenítésére. Az akkumulátor tö]tésérő] 145 a TP4056 IC gondoskodik (13. ábra). Ez az USB 5 V-os tápfeszültscgéról működik. A 2 kohmos ellenállás 580 mA-ben maximalizálja a töltóáramot. igy az 1000 mAh-s akkumulátort biZlonságosan tölti. Az FS312F-G IC bi7tosítja az akkumulátor túltöltés-. túlmerites- és túlárnmvédelmet. A TPS63031 DC-DC konverter IC egy buck és boost üzemmódban is mű­ ködni képes feszültsegkonverter. Erre azért \an szükség, mert az a!kalma:t.:ott Lítium-Polimer akkumulátor 4.2 és 3.0 V között működ i k. a tápfeszültség pedig 3,3 V. A konverter 500 mA aramot képes biztositani az áramkörnek. AL !. ábrán látható meg egy kondenzatorblokk is. Ezek a kondenzatorok a táplcszültségben megjelenő. zajok kiSZlin!sct szolgalják. Minden IC. dIetve csatlakozó mellé került legalább egy a nyákon. vec vec R27 lk H2 C29 R26 lk C2. l00n 1 R31 lOk H3 1 R29 IOk 2 2 BTN2 BTNI ~ SW2 R30 lOk ~SW6 R28 IOk l00n l00n ~ ~ 9. ábra A szoftver Fejles:tökörnye:et A mikrokomrollerre C nyelven lehet programot írni. Erre több különböző fcjlcs2tőkömyezet áll rendelkezésre. Előszö r az Atollie TrueSludio programot választOttam. ELekben a programokban az STMieroeleetronics álta l kiadott HAL (Hardware Abstraclion Layer) nevü fUggvénykönyvtár segíti a mikrovezérlő programozását. Itt azonban problémába ütköztem. Az SD kártya\al való kommunikáci6ra és a FAT32 fájlrendszer irnsáralolvasására szolgáló FatFS könyvtár sz.ámára szükséges ki/ bemenet leiró fajlok csak SD IO mtcrféslhez adottak, az általam választott SPI-hez nem, és ennek megírasa meghaladta volna programozási tudásomat. Ekkor döntöllem ugy. hogy az "'1talam már ismert és használ! Arduino fejlesztőkörnyezetben is megpróbálom amikrokontroller programozásat. Ehhez elérhető egy STM32duino nevü könyvlarcsomag, melyben minden szükséges könyvtár megtalálható. Itt az SD kártya is azonnal használható volt. Pár módosítást igényelt ugyan a könyvtár. de ez csak a programozás kényeImét szolgálja. Azok számára. akik most ismerkednenek a témával: Az Arduino fejlesztő környezet egy viszonylag egyszerű környezet Arduinora szánt C nyehü programok fejlesztéséhez. Ennek megfelelően a szokásos könyvtárakon kívül tartalmazza az Arduino 146 Pl FPC O.5MM 4P R22 GND~ YI 2 vec 3 XI 4 An lk Al p2 FPC O.5MM 4P GND~ vec Y2 2 3 X2 4 R2' lk 10. ábra JPl 1.25T-BPWT BAT~ P3 BAT P4 ~p'k ~~ RESETr::::::>--ITJ P7 GNOr::::::>--ITJ PB G .-1 VC RES E 2 3 BOO 4 5 800~::: l TX RX GNi'~ 6 7 B '- 11 . ábra kártyák összes elemének müködtetéséhez szükséges könyvtárakat. és ugyanez mondható cl igen sok kívülről csatlakoztatható eszközről is. (A struktúra nyitott: további könyv- tára l - akár más mikrovezérlök. illetve aLokkal felépített Ardulllo jellegű kártyák támogatására szolgálók is - hozzáadhat6k. Ezt használta ki a szerző. A .!izerk.) RT EK '20 tan i több fu natoU program közöll. Ehhez a két szoftverhez hoztam létre két módosítást az STM32dui no könyvtárban. Az "STM32 con sole user software" opció az utóbbi 96 kbyte-os, az "STM 32 console program loader" pedig az elöbbi 32 kbyte-os terü let programozását teszi lehetövé. Ez a módosított könyvtár, néhány példaprogrammaL illetve a kapcsolási rajz és a nyákterv a Rádiórechnika hon lapján lesz elérh e tő. ti progrumokfelépitese Ahogy már korábban- is említettem . mivel az STM32F1OJC8T6 mikrokonlroller a szoftveres azonosítóját. leszámítva megegyezik a nagyobb memóriájú. STM32F I03CBT6 verzióvat. igy a hivatalos 64 kbyte helyett jó eséllyel [28 kbyte áll rendelkezésünkre. Persze a tervezés során lervezhetlern volna eZ7el a mikrokontrollerrel, de először elégnek gondoltam a kisebb memóriát. Errő[ a sajátosságról csak később olvastam, ekkor döntöttem a kihasználása mellett. Több intemetes fórumo n is olvastam a témáról. és még csak néhanyan talá[koztak olyannaL aminél ez nem müködöu volna. A [28 kbyte memóriát két részre oszlotHIm. Az első 32 kbyte területen egy be töltő program fut. ami az SD kártyáról kiválasztott fájlt betölt i a következő 96 kbyte-nyi területre, majd azt elindítja. Így egyszeruen lehet vá[- Kivitelezés A lIyom/a/oll áramkör A nyák-rendelésI a JLCPCB nevű klnai cegtól terveztem, mert nagyon olcsó a gyártásuk a megfe l elő beá[litásokkal. és kíváncsi voltam a mi nő­ ségére. Ugyanennek a cégnek van egy alkatrész webáruháza is, az lesc.com. ahonnan rendelve kél csomag 5zál- 12. ábra lítása egybeo is megoldható, így pedig csökkenthettem a költségeken. A cégnek van egy tervezóprogramja is, melyböl a nyákterv és az alkatrészlista exportálható egy-egy megrendelesbe a webáruházaikba. Ennek a programnak EasyEDA a neve. A használata egyszerű, és bár egy professzionálisabb programhoz képest kevés elérhet ő funkciója van, a tervezéshez nekem megfelelt. A végleges nyáklerv és annak beülteté- U2 TP4056 +5V BATI-"--CJBAT+ C )p-'i vcc , --+--''-j CE A32 IOk TEMP f..L~-. A33 PROG 201< AB 2k GND U. •OD CS oc FS3 12F·G C9 GN o TO Cl~ vec vec 10, Lf---{==~:=JBAT+ US TPS6303 l oSK Ll 1.5uH VOllT ~=~L2 PGNO rl -;- FB GNDf1::;=~J CIO O.tu VINA j-Ji l\"~'~--.: PS:I~S~YN~c C'IN ENpc.:=J PS_EN C13 lOU lOv + .,'< 13. ábra RT ÉK '20 147 ~i my_a a ~ ~ ~.ra d iO\i l ag. hu honlapról. e7en ÉvkönY" tartalomJegyzékemd letölthető 14. es 15. ábrán látható. Az első prototipust forrasnópák{l\-al készítettem cl. EZI már a Icrvezéskor figyelembe vellem. ezért alkalma/.tam 0805 méretü passziv alkatrésLckel. Ebben .<I verzióban meg nem a valódi. oda ter\ezell gombok \-01tak. ncm tartalmazta II RAM-ot cs II gyorsulásméröl sem VégOI a7lán a második prolOtipuS (16 .• 17. á bra) elkcs7itcse előlt beslereztem egy forrolevcgös forrasztóállomást. amely sokkal szebbe és egyszerűbbé teile a forras7lásokal. Ennél az összcszereJésnéJ Illar figyelembe veltem a7 eael párhuzamosan tervezell kész01ékház felepitését is. igy például a kijelzőt dcpron hab segítsége\el megemeltcm. AL. áramkör alakja és felhasználasa miatt egy egyedi házat igényel. igy ezt saját ten eim alapján. 3D nyomtatassal készítettem el (ld_ a cimrotó l). E tekintetben bízom az Ulánépitök leleményességében. igy számtalan a bemutatottól citéra kiviteli forma is lehetséges. A játékkonzol tesztelése A jillékl.:onzol már összeszerelés közben is tesltelhető. Amikrokontroller (és a hozzá tartozó passzh alkatrészek). néhány szürÖkondenzátor. valamint a programozó elk'ltlakOlÓ beforrasztása után a mlkrokonlroller helyes működése tesztclhető is_ A legegyszerűbb eszköz ehhez egy USB soros port átalakító. A7 RX. TX (ezek llZ ellentéteshez csatlako7nak az átalakítón). vec és GND lábak bekötése mellett a BOOTO lábat a vec -rc csatlakoztatva. a RE5ET lab pillanatnyi földelese utan a kontroller belső. UART bootloader Sloft\erct mditJuk el. A tesztc\eshez több szoftver rendelkezésre áll, például a gyártó ST\132CubeProg szoftvere vagy akár azArdumo kömyezet a megfelelő csomagok telepítése után. UART/soros port feltöltést kell választalll. ezután pedig bármilyen kóddal tes.ltdhető a feltöltes. A konzol rendelkezik egy akkumulálonédö áram körrel. mcly a ter .. czeséböl adódóan össLeszerelés után Ichetséges. hogy letiltja a mliködésI. Ebben az esetben az USB csatlakOlón keresztül 5 V csatlakoztatá- 148 16.ábra sával és a töltés megkeLdeséve1 az áramkör visszatér norma I működési körülmények közé. Ha a7 összes7erelt konzolra a programozó esatlak07ón keresztül feltöltésre kerüli a betöltö program. erre a csatlakozóra a todbbiakban nmcs szükség. mnentől az SD kártyáról indíthatók a7 elóre IltfordilOlt programok. Azon kivül, hogya proJckt elkészíIcse a s7akmai kllckllltéscmhez nagymértékben hozzájáruit, akonzolnak lehet mások számára is hasznos felhasználási módja A fiatalok programozás-oktatását megkönnyíthetné ez az eszköz. His7en mig a sLamÍlógépes. magas szmtü programozásra mar sok JO oktató szoft\-er létezik. a külső hard\-er eszközök kezelésének elsajátitásához \'iszonylag ke\es eS7köz áll rendelkezésre. Vannak erre kitalált fejlesztöpanelek. dc azoknál több épi- tesre. elektronikai tudásra \an szükség. E7cn ..egilhctne ez a játékkonl:ol. hiszen a .. is7onylag könny ü Ardumo fejlesztőkömyezet. és az ehhez elerheto nagy mennyiségü oktató anyag segítségével könnyen és játékosan tanítana meg a mikrokontrollerek programozasat anélkül. hogy komolyabb elektronikatudást igényeine. Emellett pedig a hardver müködesebe is bepillantást nyerhetnek. hiszen több ismert interfés7 (USB. UART. 12C, SPI) müködé~é\el ismerkedhetnek meg a kezdő érdeklÖdÖk. További tervek S:ofl\'t:rcs tOl·úhbfejles:te.f A betöltő programot több progrnmozasi tudással valószinűleg hati!konyabban is mcg lehetne imi. igy az adott memóriaterilletre több funkció 17. ábra RT ÉK '20 férne el. Esetleg az optimalizillással lenne a kód mérctc. éS igy több hely maradna a felhasználói progrnmoknak . Bluetooth modult, esetleg egy olyan mikrokontrollcn. mely mindkét szabvanyt képes kezelni. Ilyen például az t::SP32, amI kis merett miatt el is férne a készülékházban. A WiFi kommunio káció például többjáu!kosos játékokat. vagy online szoftverfrissitést tenne lehetövé. A Bluctooth kapcsolat pedig programokJjátékok megosztását, vag.y egyéb eszkÖZökhöz (például laptop vagy okostclefon) való kapcsolódást tenne lehetöH~. Új áramkör epilése, más :iramköri struktura kmlakítása IS terveim között szerepel, melyet a későbbiek folyamán szeretnék is megvalósítani. Példaul az uniwrzális SPI busz helyett min· ut:n r6Lt:gy::.ég a lehető leggyorsabb interfeszen kommunikálna a mikro· kontrollerrel. Az SD kánya az SOlO intl!rfeslen, II mernória hagyományos. eim· és adatbusz segitségével (ha szük· ség lenne ilyen bcépitésére). a kijelző pedig egy 8 . . agy 16 bites párhuzamos interfészen. Emelleu a gomboknál elkerülném az in alkalmazott analóg olvasásos 3 logikai szintű megoldAst. és a gombok cSökkenthető J-/lIrd\'cres rovúbbjejles=t6 A Jelenlegi nramkör oovitésenek te· kintetcben az áramkör prototipusanak elkés7Í1cse után. az egyik volt tanárom hívta fel a figyelmemet fontos funk· ciÓra. ami hiány.t:Ott az áramkörböL E7 pedig a vC7eték ndkOli komn\UOI~ káci6. Nem sokkal később. már meg is voltak a ter\"(~im ennek a póllásáro. Az áramkörbe beépített programozó csatlakozót csak egyszer, a betöltő program feltöltésekor használom, maju onnanlól nem, ráadásul mivel fekvő csat lakoló, nem is lehet hoaáfémi. Ha C7t a csatlakozót egy ól1ó csatlakozóra cserélem. akkor viszont már· is hozzMérhető. és lehető\é tcs7i III óramkör bővitését. Ezen a csatlakozón ugyanis egy UART. illetve a csa~ in· duhlskor szükséges BOOTO és BOOT I 10 lábak találhatók. Erre a csatlakozó· ra csatlakoztatni lehet egy WiFí, vagy IiLEKTRONIKAJ ALKA TRESZKERESKEDELEM 1134 Budillp~t, lehel uk. 17. ~ NSK @~ in~~L -e <'2""'c q,PQ ..-; ~ G' luxr; N RT ÉK '20 Webshop tr~fon; +36-1 349·5906 f.x: +36-1 320-3292 honlillP: www.lomelf.hu r-m.,i!, info@lome.JI.hu telefon: +36-1 320-2610 fill,'ll; +36-1 320-3292 honlillP; wwwJomex.hu e-mail, u.alcuzlet@lome,'ll.hu e--m2l;I, webshopr"'lome,'ll.hu nyitva tartas; hetkólnap 9;00· ITOO ny.tviII tart.b: hétk6znap 9:00· 17:00 ---:mR Reclifier . :. :~ s.GNAl. lUX - TE A fU)lTSU JAmtcon • Kftgbright _. -- -- " OmROn .... Az elmult 40 évben sokat fejlődött az elektronika, és ezzel együtt az elektronikui játékok is. Mivel cz az áramkör egy kezdő kis költség\'etésböl épült műve. azok ti lehetőségek, melyeket a mai technológia lehetövé tesz, még ennél is előrébb mutatnak. Szeretnék köszönetet mondani Vagymále Csaba és K6nig Imre mérnök uraknak. akik a segítsége nélkül e cikk nem jöhetell \"olna létre. SzakLizlet fkisker) Inter 1OIioool .0:;. Végszó Nagykereskedelem Jf IURYAIID """,,U<>HT egy mátrixb61 kerülnének beolvasásra. A hang generálásához egy tranzisztor helyett egy erre kitalált 12S inlerfé· szen kommunikáló DAC·I használnék. Ezekhez a rejlesztésekhez azonban ter· meszelesen s/ükség lenne egy nagyobb tudásu es több ki .... ezetesú mikrokontrollerre. A mcgSLerletl tudásom miall mOst is ll" STM32 családból váI3sJ.:la· nék. azonban valószinűlegazST\132F7 szeriából Ezekkel a fejles7tésekkel a költségek is nönének. azonban cgy sokkal professzionálisabb. jobban működö eszköz lenne a \égeredmén}. z:6m " ", . .., J:.'YI S ..... NS I ON TOSHIBA -.;VVÜO f) ...'-dO> -• T ·' .~-'. l@l <Jt> Mun «0.,\ K~T OSRAM pI\NIIiD +36-1 237·1639 Honeywell GA1NTA ,..-- te~fon: ~Ut_ ~ .M" r~~ _ <$> .,:!.\Wili$ $ $4 @ OTOK _ YAGEO WOLR 149 A digitális CMOS áramkörök 2000-2020 között Dr. Madarász László okI. villamosmérnök. madarasz@3Ian.hu A CA/OS elekrrolllka kialakulásar. e/só 30 éI'ellek tört/!/Iere' soro=allmk e/só ,-és:!ében f lj lIIufaf/uk be. KöWlliik {/ MOSFET-ek megs;:ü1eléséllek /Í/jól, II komplementer kO{JcsoMslecJmika ki- alakulásól, n/tyd II eJ/os megoldt:h' feljet/esenek fO~l'amalár a kis- es nagl' i/l1egrállságú digitiílis JC-kben. Az alábbiakban megvizsgáljuk. hogyan fejlődött tovább a CMOS technológia a csökkentést folytatni . Megvizsgáljuk. hogya legnagyobb gyánók és kutatóintézetek milyen jövőt jósolnak ennek a technológiának, s esetenként milyen áramköri megoldásokat javasolnak. ha a CMOS elektronika tovább mar nem fejleszthető. 1. A CMOS vált a 2000-es évek digitális IC-inek általános áramkört technológtáJává következő 20 évben, azaL a 21. század két évtizedében. A most olvasható fejezetekben tehál korunk CMOS ICit vizsgáljuk meg, a közelmúltban és a napjainkban tapas7talható változasokat, jelenségeket ismertetjük. Az áramköri technológia fejlödését elsősorban továbbra is a nagy integráltságu (LSI) áramkörök gyánastechnol6giájának alakulásán keresztül lehet megfigyelni. azon belül is kiemelkedöcn a proeesszorokn3J. Az áramköri struktúra bonyolultsaganak. hatekonyságának fokozódását lehetövé tevő alapvető események a legkisebb építöelemek. az IC-ket felepitö tranzisztorok újabb és lIJllbb megoldásai. e7ek tehat a legfontosabb tényezök. Ugyanakkor a mai processzorok teljesitménye különleges strukturális ntegoldásoknak is köszönhető. igy ezekre is ki kelltemiink. BemUlaljuk azt a rendkivül dinamikus fejlödcst. amit a CMOS prQCesszoraknál t3pasztalhatunk, a fejlődés törvényszeruségeire is kitéTÜnk. valamint II folyamatos teljcsitménynövckedést kiváltó hatasokra is. MegismerjOk a CMOS technológia hatékonyságának növekedésére vonatkozó egyik alapvető törvényszeTÜsegel, amit az 1960-as években Go,.dol/ Moore fogalmazott meg, azaz a Moore-Iőn'éllyl. valamint a törveny által megkivánt méretcsökkentéshez vezető technológiai me.goldasokat. a tranzisztorok skálázását (scaling). A sorozat harmadik részében terveink szerint össlefogl3ljuk majd. hogy II CMOS IC-k tranziszlorait a következő években milyen módon lehet még továbbfejleszteni, meddig lehet a meretelső 150 A CMOS fejlödésenek első JO évet itt most nem kívánjuk még rö\ iden sem összefoglalni. csak a tényt rögzítjük ismeteltcn: 20aO-rc a digitális IC-knel. a memóriáknúl, a processzorokn:il gyakorlatilag kizárólagossá vált a CMOS áramköri technológia használata (pontos kimutatások szerint ekkor már a digitális integrált áramkörök 96-970/0-a CMOS). Az első részben megismertük a MOSFET-eket. ::I komplementer áramköri elrendezést. a logikai elemek, kapuk kialakitásának lehetöségét, a CMOS utját a megjelenéstöl az egyeduralkodóvá \'álásig. A különféle LSI áramkörök logikai hálózatokból allnak. melyeket a megismen kapukból lehet felépiteni . A nagy kapaeitasú memória IC-kben (DRAM. Flash IC-k) a7 adauárolásra hasznalt részletek ma mar többnyire bitenként egy-egy. különlegesen kialakított tranziszton tartalmaznak, ezek kezelésé\. c UnD PFE!l BebK' Ii~-.:..oKi/Be a, NFElf C * b, C, C 1. á bra C vezérh:sct azonban itt is CMOS logikai aramkörök \alósitjak meg. A SRAM áramkörökben a biteket taroló egységek, a bitcellák is CMOS kialakitásuak. Van azonban egy olyan alapelem a CMOS aramköri rendszerekben. amit korábban csak megemlítettilnk. de a korszeru áramkönervezésben jóval nagyobb a szerepe: az analóg. kétirányú kapcsoló. Most kicsit rcs.detcscbbcn foglalkozunk al analóg kapcsolóval. ami ebben a7 új s7erepkörben transzmissziós kapu nevet kap majd. Az l. fejezet második részében a CVIOS áramköri megoldásokat ÖSolszchasonlítjuk a másik nagy építési megoldással, a TIL elektronikával. Az összevetésböl kiderül majd. mien a CMOS került ki II két IC építési lehető­ ség közül győztesen. Ugyanakkor vannak a TIL megoldásnak olyan előnyös tulajdonságai is. amiket a mai IC-k tervezői esetenkém kihasználnak. 1. 1. A transzmissziós kapu, mint logikai épitöelem A két. eltérő Jellegü MOSFET-böl kialakíth3t6 ketIrányu analóg kapcsoló ( I .a á b ra) a jclútba sorosan bekapcsolhaló. igen jó minösegü ..szelep". Ha a C \ e7érlöjel H szmtü. akkor mllldkét tranzisztor csatomája teljesen felepül, a bemeneti-kimeneti pontok között (kis ertékű) ohmos ellenálJásként viselkedik az aramkör. a bemenctére vezetett jel a kimenetén is megjelenik. A C = L szinüi ve7érlés hatására mmdkct tranzisztor lezár. a bemenet i-kimeneti pontok között gyakorlatilag szakadás alakul ki. A bekapcsolt aramkör eseteben a ..SLelep" mindkét irányban használható, bármelyik je1csatlakozasa lehet bemenet. a másik a kimenet. A kapcsolón átvezetett jel akar digitális. akár analóg is lehel. Az egyetlen megkötés az. hogy a kezelt jel az UN' es a OND (O. J~/) közöIti fes7üllségtanorminyból nem lephet ki. A korszerű digitális IC-kben logikai eJemként is használják ezt a kapcsolást. ilyen esetben transzmissziós kapunak RT ÉK '20 uoo rIt" Be/Ki ~5- v Ki/Be - v '>-j 2. ábra (Transmission Gate. TG) nevezik. alkalm3l1lsi lehetöségeire rö"idesen be- mutatunk néhány példát. Al integrált árnmkörök logikai részleteinel. kapcsolási rajzai n II TG-! kel logIkai jellel is s70kás ábnizolni. ezeket az 1.b és llZ Le á bra mutaIJ8 be. A kis- és közepes integráltságú ICsorozatokban önálló logikai egységként is mc&.relen ik az analóg kapcsoló. Elekben az IC-kben II kétirányú analóg kapcsolót egy in\'crterrel egészitik: ki. ami II ••szelep" komplementer \czérlöjel-párosat állitja elő (2. á bra ). Az ábra jelölesei szerint a Vvezérlöjel ll szint- Je esclen vezet a kapcsoló. az L szintü vczérlöjel hatására mcgszünik az lÍlveLelés II bcmeneti és kimeneti pontok között. Az LS I IC-kben sok logikai fokoal csmlakozik belső buszvczetékckre. A logikai cgység kimenelenek ilycn esetben haromallapotúnak (TS) kell lennie. A TS kimenet akt i .... müklkló hdyo;· tében a két mcgszokotl logikai szintet tudja előállitani, a buszvezetél..hez ... e· Lcmi, SZaL az L "agya II sÓntct. Ha a vezcrlöjele útján a TS kimenetet harmadik, lebcgtctett állapotba kapcsolják. azaz inaktív helyzetbe, akkor ez a kimenet gyakorlatilag leválik II buszvClc tékről. A logikai elemeket magu- EN AJ~ 9 T a Uoo EN A~:A b. EN 3. ábra RT ÉK '20 CLK CLK CLK 4. ábra kétfokozatu megoldás (5. Abra). Ennek elsö egysége. a Mastcr (mesler) tulajdonképpen a mar megismert átló.tszó Jellegü, egyfokozatu D. A CLK - II szintnél a bemeneti érték ennek a ki· menetén folyamatosan jelen van, de a teljes tároló Q kimenete nem változik meg. Amikor a Master a CLK L szintre váltásakor lezár és akimcneten rögziti a fogadott D értéket. elöál1ltva a Q", tárolt bitet, akkor tudja ezt a közbülsö ér· tékel a második egység. a Slave (szol· ga) befogadni. A Sla .... e ugyanolyan egyfokozatú. tmnszparens D tároló. mint a Master. A Q értéke megjelenik a kétfoko7..atú tároló kimenetén (Q). Miközben a MaSler új D érték befogadására készul. a Slave az utolsó Q értéket fo lyamnto!'>an fen ntartja (a CLK II sZlIltjc hatásám). Ez az elrendezés egy LSI ámlllkörben 16 elemi tranzisztorból kialakitható. Ha tmnszmissziós kapuk nélkül készíll el egy kétfokozatll D laroló. az j6\'nl nagyobb sz.imú Imn· zisztorból áll. Kevesebb ámmkön elemmcl is klalakítható egy ~S·tároló. ha a bitek örl.ésére nem ViSS1.3Csatolt invertereket hasmálunk (mlllt az elözö áramkö· rökbcn), hanem kondenzátorokat. A7 ún. dinamikus CMOS áramkörök· ben ilyen. kondenzátoros tároló fo· kozatokat alakitanak ki. A megoldás kisebb fogyasztású. kisebb helyi gé· nyü, egyszerlibb felcpitésü. mint a hagyományos. A7 egyetlen (de nem Q:A EN - kat is meg lchet ugy tervezni, hogya kimenetak háromál1apotu legyen. de a TG segitségé\'cJ bánnely kimenct atalakíthutó TS Jd1t:gü"é. A 3. ábrán látható módon a nonnállogikai egyseg (itt pl. egy invcrtcr) kImenetére sorosan rákapcsolunI.. cgy Tmnszmissziós Gate·et, amit it kimenel állapotvczcrlö jelével (itt Elv) lehel aktiv vagy inaktív helyzetbe áll itani. A bUS7'vcl.etékre a Q pont csatlakoztatható. Ha az EN jel H szintü. az A bemeneti jel negáltia jelenik meg a bUSZ\-Clctékcn. azaz a TS kimenetü egyscg aktiv állapotú. Az inaktív, passzí\ hcly/ctct ki\áltó EV L vezérlöjel esetében a7 alap rn ... erter kimenete és a Q pont közölt gyakor· latilag szakadás l~p fel. A 3.a á brá n a részletes kapcsolás láthat6, a 3.b áb· rá n a logikai mjzjelek alkalmazása. Az LS I aramkörökbcn általában igen nagyszámú Transzmissziós Gatcet alkalmaznak, elek egy-egy csopon.jánál a vezérlöjelck azonosak, azaz az ott le\ö TG·k szinkronban müködnek. Ily'enkor általában ómjelként (CLK) kezelik ezeket a Jcleket. A CLK jeleket előállító gencratorok természetesen egyúttal a CLK negált jeiét is előállít­ ják. hiszen minden TG megkivanja a komplementer \'ezérlöjel·párost. Ha egy öss7etettehh logikai áramkön részletben pl. egy olyan D tárolóra \an szükség, amelyik al órajel II szintjénél átlátszó (tmnszparens), és a lefutó élnél tárolódik el a befogadolt bit értéke. a 4. á brá n Intható megoldást lehet alkalmazni. lia CLK = II , akkor a D bcmcnójcl a Q kimcneten folyama· tosan megismétlödik (ez a tároló atlátszó állapota). Amikor a CLK 1·I·ról L sZ1Iltre vált, a bemcnetl TG kikapcsol, a visszacsatoló pedig nyit, így az éppen akimeneten le\'ő Q érték a két sorba kapcsolt invertcr bemcnctcrc is ráke· rül, azaz t..irolódik. E7 az egyszeru kis kapcsolás a Q jelen kívOl annak negált értékét is előállítja, tárolja. A D tároló összetellebb ,ált07.ata a Slave Master CLK CLK Q D CLK CLK CLK CLK CLK CLK 5. ábra 151 jelentéktelen) hátrány. hogy egy ilyen ammkörocn csak addig örzoonek mcg a beirt értékek. míg a kondenzatorok (aL önkisilJés miau) el nem veszítik II töltésűket. Ezért nem minden esctben cclszeru ezt a megoldást használni. de pl. folyamatosan használt s7.ámlálók. leptetöregiszlerek eseten az aramkörök sajó'tossága II folyamatos müködtetes. léptetés. ezeket gyakran építctték mcg dinamikus jelleggel. A \ iszonylag ritkán müködtetett áramköri egységeknél azen is célszerűbb a statikus CMOS felépítés. mert csak annál \alósul meg a rendkivül kis átlagos fogyasztás. Példaként a kétfokozatú D tároló dinamikus kivitelét mutatjuk be a 6. ábrán . III az órajel L szintje írja be II D bemenöjel értékét a C I konqenzátorba. Innen egy inverterként kialakíloll elválasztó fokozaton keresztűl a tárolt érték CLK = H hatasara kerül át a O-be. Ennek logikai szintjét a második elválasztó fokozaton keresztül vezenuk a Q kimenetre. 1. táblázat. A CMOS es abiporális áramkörök összehasonlítása , , " ExponrnciáJi~ J-U kapcsolatok bckapc:solá...i cllen.illás, l 1.2. A TTL és a CMOS kapcsolás· technika összehasonlítása A bJpohiris tranzisztorokból kialakitott TIL logikai áramköröket és az n illetve p csatornás MOSFET-ekböl felépített CMOS kapcsolásokat a korábbilIkban mar megismertük. Az 1960-as évek végén az npn sziliciumtranziszlorokból álló TIL integrált áramkörök \oltak a szintén szilicium alapu CMOS IC-k fó vetélytársai. A győztes CMOS technológia fölenyet jól mutatja az I. láblái.al. amelyben k(ilönféle szempontok szerint hasonlítouuk össze a két megoldásI. A táblázatból kitűnik. hogy II legtöbb szempont alapján a CMOS áramköralkalmasabbaz integrált áramkörök elöállítására. mint a TILjellegü. EZI a gyakorlat is gyorsan igazolta. az LSI áramkörök (igy pl. II különféle memóriák. proce:iszorok) csak a legelső. kisérJetinek tekinthető rövid idöszakban készültek TIL kivitelben. A szamos CLK " " A7 tiramkOrök 3SZlmmctrikus neu. !'lIn! kcv6bé tcrhcllv:tö_ vonzó, a gyártók és a felhasználók számam is előnyös tulajdonságot II CMOS kialakitás biztositja. Ennek az áram- CLK l -y C1 CLK -yC2 6. ábra 152 ,, ,, D CLK , , Q köri megoldásnak köszönhető a mai digitális integrált ámmkörök rendkivül nagy elemsürüsege. a kis fogyasztása. ajelentös működési sebessége. Mindenesetre mindkét áramkör; technológiának vannak clonyös oldalai. A CMOS a logikai ámmköri r~szle­ tek, a "lrolók kivitelezésére optimális. dc a nagyobb teljesítményt előállító kimeneti fokozatokban a blpolárislTL kialakítás az eredményesebb. A két meg(lidás előnyei t a gyártók időnként próbálják egyidejűleg kihasi'nálni. Az egyik legsikeresebb ilyen áramkőri ötlet a BiCMOS kivitel. ahol az integrált áramkör logikai részleteit CMOS-k~nt RT ÉK '20 r-_-r-"'Uoo r 01 A~>------t---<>0 02 7. ébra valósítják meg. a nllgyobb teljesíl~ mcnyigényliekcl pedig bipoláris megoldásokkal. A 7. ábrán példaként egy integralt áramkör invertáló BiC\r10S jellegű kimeneti fokozata látható. A negáciÓl megvalósitó fokoLat a megszokoH CMOS inverler. mig ajelentös kimeneti ammot a kél npn bipoláris tranzisztor biztosítja. 2. Gyorsitásl megoldások a mal processzorokban A CMOS technológia változásait első· sorban a processzorok egymasl követő generációinak tulajdonságain keresztül lehet a legpontosabban követni. 1971 6ta ezek 37 IC-k a félve7etötechnika csúcstermékei. ezekben alkalmazzák a Icgújabb Fejlesztési eredményeke\. A felhasznalók alapvető igénye. hogy a processzorral felépített számítógép minél gyorsabban müködjön, minél nagyobb memóriaterilleteket legyen képes kezelni. A számitógép gyorsasága szempontjából alapvető a proceszszon felépitö tranzisztorok működési sebessége. De legalább ekkora jelentő­ sége van a működés sebessége szempomjából a programok \égrehajtását gyorsító szerkezeti megoldásoknak, a proccsszor-arch itektúra fej lödésénck. Jellemző erre az első mikroprocessz0rok 4 és 8 bites szóhosszúságáról a 16, 32 majd 64 bites adatszavak kezelésére való átváltás, ezzel a processzoron belüli és a külsö buszok adats7élességenek változása. A számítógép müködési sebességének fokozására lehát nem elegendő az alkalmazott órajel frekvenciájának emelése. Elöszőr is, az 1970-es évek tranzisztorai nem képesek a ma megkívánt (és elért) órafrekvenciákon mű­ ködni. Másrészt a mai szoftverek kellő sebességü és minőségű végrehajtásához nem lenne elegendő egy korábbi AT ÉK '20 processzor újratervezése mai gyors tranzisztorokkal. újszeru strukturális eszközöket is kell a process70rokon belul alkalmazni. A processzorok belső kialakításának néhany uj megoldását mutatjuk be a következőkben, hogy később, amikor .az egymást követő tipusokat ismertetjük. ezek már ismerősek legyenek. 1971-ben az Intelnél született meg a mikroprocesszor, az az LS! aramkör. amelyik egyetlen tokban képes volt egy számitógép központi egységének alapfeladatait ellátni. Később hasonló feladatú ára mkörökkel együtt jöt! létre a processzorcsalád, amit mikroprocesszorok, digitális jeIprocesszorok. mikrovezérlők alkotnak, A széles feladatkör megoldasara alkalmas szá· mítógépek a mikroprocesszorokkal alak.ithatÓak ki. Mára a szakmai zsargonban a mikroprocesszorok neve lerövidiilt, egyszeruen processzoroknak nevezik ezeket az IC-ke\. A processzor, mint integrált központi egység (Central Processing Unit, CPU) felelős a programok lefuttatásáén. a számitógép processzoron belüli es kívüli részleteinek összehangolt működtetéséért. A program futásához szükséges számítási és logikai muveletek elvégzéséért a plVcess:!ormag a felelős. A processzor gyártója sok esetben más cég által kifejlesztett mag köré építi meg áramkörei\. Az is általános jelenség, hogy gyárt6kapacitás nélkilti (Fabless) n processzort tervező. fejlesztő cég, és bérgyanó technológiai során készülnek el az ámmköri esipck. Egy processzor ma már többnyire több magOl is tartalmaz, igya különféle feladalok megvalósitása párhuzamosan történhet. Egy-egy mag alkalmas lehel több szofiverelem látszólag egyidejű végrehajtására. Im többszálas a szerkezete. Ezekkel a fogalmakkal. lehetősé­ gekkel a tovabbiakban részletesebben foglalkozunk majd. A processzorok tanulmanyozása során néha meglepö adatokkal találkozhatunk. Az 1960-as évek végén egy egyszeru, programozható digitális számitógép központi egysége 50006000 tranzisztorból volt kialakítva. Az l 970-es évek elején megjelent első mikroprocesszorokban hasonló számú beintegrált tranziszlOr volt. Véletlen ez az egyezés? A processzorok fejlödésének tanulmanyozása közben, amikor újabb és ujabb arehitekturalis megoldásokkal talalkozunk. gondoljunk arra is, hogy egy egyszerubb új egység megjelenése is minden esetben ujabb tranzisztorok s7.azezreinek, esetleg millióinak a beintegrálását is jelenti! A nagyobb grafikus igényü szoftverek megjelenésekor általában a processzor mellé helyeztek egy kiegeszítö áramkört, egy gmfikus processzort. A fejlődés sonin ez beépült a proceS7· szorba, mint GPU (Graphics Processing Un it, grafikus végrehajtó egység). A számítógépes grafika nagymennyiségü kép-adat nagysehcs.~égű feldolgozását igényli, 2D vagy 3D jelleggel. Ez néhany specialis mövelet igen nagy sebességű végrehajtását jelenti. ez alól mentesiti a CPU-t a OPU. A mai OPU egység altalában egyéb feladatokat is átvehet a CPU-tól, ha éppen nincs gmfikus szofiverrellekötve. Esetenként a processzorban APU (Accelemted Processing Unit, gyorsított feldolgozó egység) is megjelenik. ami egyesiti a7 általános célu CPU és a OPU clönyeit. A következőkben olyan SlnlklUrális megoldásokat vizsgálunk. amelyekkel a processzor hatékonyságát, működési sebességét lehet növeln i. Mivel alapvető célunk a CMOS technológia változásainak bemutatása, a processzorokat csak úgy kezeljilk. mint olyan IC-ket, melyeket ezek a válto7.asok közvetlenol érintenek. Ennek megfelelően a processzorok működésével. strukturális fejlődésével csak röviden foglalkozunk, IllmIIk érdekében, hogy az újabb és újabb tipusok ismertetőiben szerepl ö kifeje.lések ne legyenek teljesen idegenek. 2.1. Működési sebességet növelő sfruktúrák a processzorokban A korai YJÍltozatokban egyszerre csak egyetlen utasítlÍssal foglalkozon a mikroprocesszor. Egy utasítás leegyszerusitve négy egymást követő lépés végrehajtását igényli, az utasítás beolvasást (Felch), a dekódolást (Decooe). a végrehajtáSI (Executc) és az eredmény tárolását (Write-back). Ezeket eIkülönillő áramköri egységek valósítonák meg. Nyilvánvaló, hogy ilyen felépítés esetén egy i dejűleg mindig csak az egyik dolgozik a négy egység köznl. A CPU erőforrásait sokkal jobban ki lehet használni, ha az egyik utasítás végrehajtása alan a következő dekódolása folyik. valamint egy hannadik beolvasása. Lényegében négy utasítás parhU7...3mos, egymást étfedő végrehajtását lehet igy megvalósitani. ezzel az ún. 153 8. abra Pipeline (futószalag. csövezetek. 3dmös\ény) megoldással (8. ábra)_ A csó\'C/eték-teehnika az utasítások vegrehajtásámik párhuzamositás:'u jelenti. Ha a processzor cröforcisait (a beolvas6, n dekódoló stb. egységeket) több peldanyban is beépitik a magba, tobb csö",clcték i~ It!trehozható, többszörös müködesi sebességgel. Az Intel a 4S6os processzorát egyetlen csöve7etél..kel gyartona. a Pentium sorozat elsö elemeiben jelent meg a ket esö\ezett:kes felépités_ A fordító program feladata \olt. hogy eldöntse egy követkc7Ő utasitliSróI. hogy az clőző\cl azonos időben. ugyanabban ... agy másik cső"'c/"cté­ ken megoldható-e \agy scm. Egyes utasítások V€!grehaJtasa elŐIt meg "ell \ami egy előző eredményét. ilyenkor időlegesen le "ell állítani a csó ... ezeté" muködését. Különösen a feltételes utasilasok kezelése volt nehézkes a csövczetekes rendszerben. de móm már igen haté"ony becslő algoritmusok segitik a döntési fehdel !!rtékéne" elő re történó meghatározását. A skalár jellegü processzorokban általliban több futósza lag is V3n, a feJtételes progmmelemeket, utasit:\sokal a fordítóprogram ellenőrz i . ke7ell, igy becsüli meg a ... nmató értékeket. A szupcrskalár felepitCs alt jelenti. hogy OL elág.alási fel tételeket n program futása I..özben Jósolja a processzor hardveTC. A processzor müködesl sebessége. hutckonY!;"1ga ugrasslcriien megnö\elhetó. ha több magot épitenek belc. így a teljes skalár vagy s:lupersl..alár műkö­ dcs egyszerre ket magban valósul meg. Erre a lépésre akkor szántiaJ.. CI magukat a gyanók, amikor az órajel frek....enciájának növelése már problemássa .... ált. Eredetileg az Intel a Pentium 4-cs processzoroknál mar 10 GHz felctti freJ..\enciáju órajelet tcrVC7Ctl. dc a S71111Ulilciók a7:1 Jeleztek elöre. hogya 154 rendkh·ül erötelJes hötermclés miatt a process70rok tulmelcgedhetnck. A "-et ,agy több mag beepitLOse is megtőbb­ szörözi a müködCsi sebességet, miközben az ómJel frek\enciajá t nem szükséges nö\ellll. Egy-egy mag alapesetbcn egyetlen programmal tud roglalkozni. A hatckonyság növelése érdekében jelent meg a többs/"iillls müködés (HyperThreading). A szál tulajdonképpen logikai processzor. egyetlen hard\erprocesszort tanalmaz a mag. dc két szoftvert kezel. az egyik \ égrehajtási szüneteiben foglalkoz ik a másikkal (9. ábra). Igen hatCkony eSLJ..öz pl a külsö memóriám .... árakozás mialll i dőkiesés hasznositnsára. A többszálas es a többmagos kialakitások már ál talában a programrésLlctck. programok szintjén megvalósuló párhuzamosit/isl Jelentik. Szintén az Intel alkalmazta elöször a turbo órajelet (TurboBoost). Ennek az a lényege, hogya processzor intelligens módon képes optimalizálni a processzorban Ic\ö magok müködését. Ha az egyik mag "munka nélkOI" \al1. a másik órajeiét kissé megemelik. igy elérve a legnagyobb hatékonyságát. Ugyanakkor a csip eredő melcgcdése a megengcdhetö m&rtékct nem lépi túl. 2.2. A gyorsit6rár (Caehe) A programokat a számitógepek nagy kapacitást!. nemillanó tarolókban ör7iJ... amik meglehetösen lassúak (leggyakrabban mere\ lemezen vagy Flash tárolóban). A .... égrehaJtáshoz a program a7 udataival együtt a számitógép DRAM-jába másolódik. A7 egyes utasitásokat a működés somn u processzor beol .... assa. értelmeZI és \égrehaJtja. Az utasitások n3b'Y rCSLC adatokat keLei. A processzorok a mag részél képező regiszterckben elhelyezeu adatokon tudnak a leggyorsabban ml.iveleteket \égezni (a regis7Icrck miiködési ideje már I ns alall ... an). E7ért általában a J.. ülsö memóriából a regislterekbe kell alhelyezm al adatol..at mü ... eletvégzés clőtt. A proccsSLor lehat a programja· it a számitógcp DRAM-jóból olv11ssa be. a7 adatokat is onnan veszi ál. a futás közben kcletkcJ'o adatokat pedig szinten ebbe a u'lrba irJa ki. II müködés során így igen sok memÓriaol\"3sas és memóriairás szükséges. A korszeru szamitógépek egyik alnp\·etó problémája. hogya procellszorok sebessége 1980-2000 kÖlölt kb. cLcrszcrcsere nött. mig a DRAM ámmköröke alig Process /1"''''1 "...... 12 9. ábra több. minI OlSzorosere. Kö\etkezésképpen müködés közben a processzornal.. gyal..ran. \i"zonylag hossJ'u ideig kellene II külső tárolóm várnia. A eaehe memória (gyorsitó tár, atmeneti tár) tes.zi lehetö... é n DRAMban levő infomláeió gyorsabb elérését. Lényegében egy I..iscbb kapacitllsu. de Jóvnl nagyobb sebességli puffer tároló a processzor és a DRAM között (ma már máshol, pl. a merevlemezeknél 's mcgtalálható). A mai számítógépekben általában hnromféle Caehe memóriát használ cgy process70r. ezek: Level 1 (Ll). Le ....el 2 (L2) cs Level) (LJ) Caehe. Al L I a legl..isebb meretü Cnche. dc a leggyorsabb. többnYire a proccllSLorral azonos 6rnjellcl müködik. SLOkiallm, merete l-64 KiByte. A processzor és az L I köZött a processzor szóhossúnal.. megfelelt) mcretü sla\ak át\Ítelt:re kerül sor_ Az L2 valamivel lassabb, de nagyobb méretü. Altalában (H-512 KiBytc a kapacitása. de a7 Intel pro· eesszorokbnn akár 4-6 MIBytc-os méretü is lehet. AL L2 \·agy n DRAMjából. vagy (ha ki van épit\e), aL U· ból kisebb blokkokattud át\enni. A7 L3 so"ak szerint lu:\us, elsösorban a szenerprocesszoroknál all\almazzák. Igen nagy meretü, de az Ll és L2 sebessége alatt müködik. Többmagos processzorok esetében az összes mag azono~ sebességgel érhetI el ezt az lÍtmeneti tárolót. Az L3 feltöltésekor nagyobb mcretü blokkokat használnak. Az Intel Smart Caehe technológia 3Zt Jelenti. hogy minden mag hozzáfér II teljes Caehe-hez. igy azt nem kell nz egyes magokhoz rendelt lerilletekrc szétbontani. ~ Cache-rendSLer használatat jól szemlélteti aL ilyennel ellatott szamitógépbcn a programok ke7clése_ A teljes Cache rendszer hasznalalakor n futó program egy nagyobb reszlete RT EK '20 tartózkodik az LJ-ban (ide a DRAM sebességévellehet írn i. a kiolvasás mar nagyobb sebességű .lehet). Az L2-be egy szűkebb, várhatóan felhasználásra kerülö részletei kell mindig átími.Dz L3 sebességével, a legközelebb olvasandó programrész kerül át az L2 sebességevei folyamatosan az Ll-be. Az LI-ből, annak sebcsségével már a processzor olvassa ki az adatokat és az utasításokat. Általában killön LI kezeli az utasításokat. és egy másik az adatokat. Korábban mind három Cache szinl a proecsszoron kivill helyezkedett el. majd a gyartól elkezdték ezeket a tarolókat az áramköreikbe beintegraln i. 3. Az Intel CMOS fejlesztései 202O-ig A CMOS technológia újabb és újabb eredményeit a processzorok számára dolgozták ki. a proeesszorokban alkalmaztak. A memórmáramkörök fCJ lő­ dése is látványos, de kisebb mértékű. PI. a DRAM IC-k, mint láttuk, sepességben is egyre jobban lemaradnak a processzorok mögött. Az Intel processzonlinak sora azért alkalmas a CMOS kapcsoláslechnika fejlödésének szemléltetésére. mert ez a cég a legnagyobb gyártó, a proceszszorfejlesztés ,,zászlóshajója". Az Inlel n mikroprocesszor feltalálása óta fejleszti. tervezi. gyártja ezeket az IC-ket. fogla lkozik a tranzisztorok újabb es újabb generációinak az e!őó.lIításával is és aL architektúrák állandó javításával is. A többi gyártó általában az Intel új eredményeit igyekszik megközelíteni vagy átvenni. Elöször a vizsgált idöszak Intel processzorai közül ismerünk meg néhányat. csak a hard\'er legfontosabb tulajdonságait bemutatva. Számunkra pl. fontos jelle m ző, hogy az adott típusnal hány tranzisztort használtak fel a tervezők. Ezt az adatot a processzorok ismertetői, katalógusai általában nem tartalmazzák, ott azok az adatok szerepelnek, amik a felhasználáshoz szükségesek. Tenneszetesen nem vállalkozunk az összes Intel processzor bemutatására, de ez nem is feladatunk. A megemlitett árantkörökkcl az a célunk, hogy szemléltcssilk a processzorok rendkivül gyors fejlödését. A fejezet további részében megvizsgáljuk majd, milyen új MOSFET-struktúrákal használt fel 8Z Intel az újabb és újabb proceszszoraiban. VégGI bemutatj uk. hogya processzorok fejlödését, fejlesztését milyen sajátos módon igyekszenek a RT ÉK '20 2. táblázat. Intel processzorok 1993-2007 között Típus Kl ad ás ." ÓnjeL Tec hllotóglll Trll nl.hll oruk MH z !lzáma* ü ip fel ül ete. Magok mIII' 5záma Pentium 1993 66 0,8 um 3.! M 264 l Pentium Pro "95 200 0,6 um 5.5 hl 307 l Pennwn II 1997 300 0.25 um 7.5 M 209 l Pentium íII lm 500 180nm 9.5 M 140 l Pcnhum 4 2000 1500 130 run 42 hl 146 l PenliumM 2002 1700 90= SS M 162 l íntel ítanium 2003 1000 l30nm 220M 421 l Pentium D 2005 3200 65= 290M 421 2 Inlel Core 2 2006 2930 65= 291 M 143 2 Dual Corc ltanium 2006 1660 90 om 1.72 G 421 2 Quad-Core Xcon 2007 2660 65 nm 582 M 263 4 .. 2007 3 OOO 45 nm M Mega (millió darab), G. Giga (m>lluird darab) 820M 107 2.4 Pm"" gyártók - köztilk elsősorban az Intel - jól tervezhe tő "mérfóldkővek" segitségével állekinthetővé tenni. Ezek a technológiai csomópontok. mint majd látjuk, az elkövetkező időszak fejlesztési céljait is kijelölik. Mint már irtuk, nem ismenetjük az Inlel minden processzortípusát. Ez nem szolgólnó témónkat. a CMOS technológia válto:tá.sainak követését. Az Intel cég rendkívül tennékeny. Az első négy- és nyo1cbites mikroproceszszorokai (5 típus) az öt 16 bites processzor követle. A 32 biteseket 50 tipus képviselte il palettán, a 64 bitesek szama pedig mar meghaladta il 70-et. Ezek a számok az alaptipusokat mutatják, a legtöbb Intel processzornak nagyszámú változata is készült. Nem mutatjuk be a kiragadol! processzorokat katalógus-szinten, mindössze néhány ro tulajdonságukkal szemléltetjük a CMOS technológia változásait, fejlödését. 10. ábra 3.1. A 21. századi Intel processzorok fej/ódésének szemléltetése Az Intel 1989-ig számozással jelölte a processzorok típusát. 1989-ben adta ki a 486-os áramkört ( 10. á bra), az első 32 bites Intel processzort, amelynek első változatai 25 MHz-es órajellel működtek. A 486-os l 200 OOO tranz.isztorból épUIt fel, gyánásakor I um-es sávszélességet. csikszelességet alkalmaztak (3 foto litográfiai lépésekben ez volt a legkeskenyebb kialakltható vonalminta szélessége). A tranzisztorsűrüseg ennél a processzomál a 173 mm2-es csipmérct alapján 7000 darab tranzisztor/mm l . Az architektúra legje l entősebb újdonsága II belső lebegőpon tos egység (Floating Point Unit, FPU), 3 Pipeline és a belső Cache·egységek alkalmazása volt. Enől kezdve már csak .cMOS processzorokat gyártott a cég. A követke7ő process7.orcsalád az 586 típusjel helyett a Pentium elnevezést kapta (a számokból álló tlpusne\el ncm lehetett szabadalommal megvédeni a konkurens gyárt6któl). Az első Pentium (amely már dupla csővezetéket használt) 1993-ban jelent meg. Az első Pentium-sorozat tagjai között már 64 bíteseket is találunk. Az Intel által 1993-2007 között kibocsátott processzorokat a 2. táblázat mutalja be. Érdemes felfigyel ni arra, milyen rövid időszakok utan jelennek meg az új tipusok, milyen rendkivOli módon nő a beépített tranzisztorok száma, a műkö­ dési sebesség, és finomod ik a gyártásko r alkalmazott technológia. A csipek felülete általában nem nőtt együtt a 155 3. táblázat. Az 13, 15, 17 architektúrák Jellemz61 Intel ConlJ Inlel CorI.' i5 Inlel CorI.' 17 Intel Core i7 E:rolr/.' me 2010 2010 200' 2009 Órarrck\/.'ncia, GHz 2.~ .•. J,4 2,L3.87 2.5".3.8 3.2 .. ,4 I\lngok számaJs"iálak Sl.áma 214 2,04.4 /4 4,'8.6'12 4'8.6'12.10,'20 Megjelenés fh c Belső Cllehc mérete 3, .4 \>tI Byte J.R MIByte 22, A5 nm G)6nbi technológia 22 .. .31 nm Tra nzisztorok sl.ámu (millió durab; IIluptlpusokblln) 382 :\82 Inl rl ll }perrbreuding technika Igen Modelltől 774 , 12 MIBylc 8. ,25 MIBytc 22, .45 nm 22 ...45 nm. Il\3Jd 14 nm 774 731 Igen Igen ru" trnnzlS7torok szárnnyal. söt. sok eselben csökkent~ A tilblázat az adon tipusnév\ el elöSlör kibocs(lIott aramkör adatait tanalrnao.a. igy lehet a fejlődésre vonatkozó mlonnaciókatjól kiolvasni. Dc egyes típusok ho~szú eletüek \oltak. idő\eI sok, hatékonyabb valtozat is készUIt bclőluk. A PC-kbe szánt Intel Core 1 proceszszorok pl. a Conroc. a Corlr(le-XE. az Allendale, a \Volfdale. II Kelllsfidd. a Kentsficld-XE. Yorkiield. Yorkfield-XE. A laptopokba. egycb moblleszközökbc aJanlott \ áltonllok a Merom. II MeromXE. a Merom-L. a Peryn. a Pcryn·XE !!s a Peryn-L. A beintegnílt Caehe kapllciuisa 512 KiByte - 4 MiByte I..özött változott. a processzorol.. disszipációja ped ig 35 ... 75 W kö ...é eseti. A mllgok sZ{lnla később 2 és 4 is volt Hasonló módon pl. az Intcl Itanium processzor magsz.ama is emelkedeIt később. kesLühel.. 2. 4 es 8 magos változatok is. Mmdebböl erLekelhetö az Intel által forgalomba hozolt processzorok hatalmas ... áltozatossága. Egyébl..cnI cnnek a processzornak azadat3i ..kilógillik" a sarbói, ",'isszaesést mutatnak II scbesseg és !IZ alkalmazott tcchnológia szempontjdból. Az ár énék hányados is gyenge \iolt. s bár az Intel próbálkozott II többmagos kivitellel is .... égül elég hamar visS7.afeJlcsltcue a gyartás:i.t. A 2008-201 8-as é\ ek stkerproccs7szorai a 2010-rc teljesen kifcjlesztett Intel Core i3. i5. i7 sorozatll architektúrHval készültek (II. libro). Tipustól fUggöen ezek a processLorok már integrált \ idco-nlllgot, grafikus magot. fejlett display-l..cLelől. hatekony \ irtualizáeiós egységet, termikus \cdelmi rendszert. \eszélyes kódok elleni H~delmet is tartalmaztak. Az iS. i7 processlorokba beépltCUC al Intel a Turbo-Boosl megoldáSI. ami az órajel intelligens kezelesCt teszl l chető\é. Az iJ. iS. i7 urchilektúník ro adatait a 3. tábhh:ütban lehel meglalálni. Az i7 Exlrcme cgy olyan változnt. melynel clöször nlkalnmzta az Intel a 14 nmes tech.nológiát, Enncl.. továbbfcJlesZletl \áltozata a 14nm+. mclyet a 2014-es és 11.abra 12. ábra 156 a 2015-ös év processzoramal alkalmazott a cég. A fcltüntclell tranzlsztorS71imok a legelső alkalma7.ru.ol..ra \ onatkoznak. késöbb. elsősorban a többmagos kivitelek escutn, a tr.lnZisLtorok szama Jclcntöscn nagyobb ICII. 2017 derekan Jelentcnc be IIZ [nld a legujabb processzonipus:it. ez a 14 nm·cs gyártási tcchnológiával kéS/ii· lö Core i9 ( 12. ábra). CA gyártási technológiflHal a fejeLet további reszeiben foglalkollIIlk majd reszlctcsen.) Az il} megoldás esct!!n a processzoman le\ö magokszillak szama lehet 816. IO':!O. 1632. 1836 \ agy akar 28 56 is. A mu· ködtc:tö órajel frek\cneiáJa 3.1...5 Gllz közötti lehet Abcintegrált Cac:he L2 és L3 n..>Szckre tagolódik. L2 minden proccss.zorblln annyi \an, ahány magu,> az aramkör. A belső Cache bpacitása általában 13,75 ... 25 MiByte közötti. Az i9 Jellegű processzorol.. ti Lnl..e tipusaI.. Icgujabb változatai. (Korábban ezekct i3, iS. i7 me!!oldá~1 i~ gyánottál... sok \oltozatban). ELt'k a jelenleg (2019 derekán) beszc:rclhetö legnagyobb hatékonyságú processzorok. áruk 500 ... 2 OOO USA S között \ an. A Sky Lake áramkörök pl. 2.6 ... 8 GHL közöitI óraJC!lel miil.. űdtethetöck. a ma· goklszillllk száma 10'20 ... 1836 közöttI lehct. A fogyaSLIásuk 140 ... 255 W közt! esil... A Coffee Lake - S processLOrol..m'tl a magok/szálal.. száma 8 '16. a7 óraJcl 2.1...4 GHz frehenciájú. a disszipáció 65 ... 95 \\ A Coffee Lal..e - H \altozatok magjai szálai szarna 6 12. 8 16 lehet. aL órajelilk 2,3 ... 2.9 GHz kö7ött \:ilasztható meg. a fogyasZIIisuk 45 \\ körüli. Valamcnnyit a 14 nm-cs technológill\al gyánjll az Intel, többnyire előszőr a 14nm-t használva. majd állt:r a 14nm+ megoldásra....égill a 14nrn++ megoldással 7Arja a sorozatokat. A beintegruh tranzisztorok szanln tovább nőtt aL i9 generáció bevezelésevel. Az alaptípusokban 3-7 milliárd tranZisztort alakitottak I.. i acsipcken. igy például egy 8 magos i9 Jellcgü Coffee Lllke 174 mm~ relllletü, ezen 3 milliárd trnnlisLtor található. A 18 mngos i9-es Skylake ( 13. ábra) 485 mm:-cs 13. ábra RT ÉK '20 csipjén pedig 8,33 milliárd tranzisztor zsúfolódik össze. Ebben a kél utóbb említen processzorban a tranzisztorsű­ ruség 17,2 millió darab/mm 2• Az Intel ' közeljövőre vonatkozó terveiben az szerepel. hogy a Lake sorozat tagjait fejleszti tovább, a mcg hatékonyabb 10 nm-es. majd 7 nm-es technológiák reJhas.lnálásával. De ezek az események már csak 2020 utan valósulhatnak meg. Hogyan volt lehetséges az ehett két cvtizedben az egyscgnyi terü leire integrálható tranzisztorok számát, a tra n;tisztorok sűrűségct a bemutatott processlorokban az 1990-ben elért 7000 db/mm 2-röl 20 millió db/mml nagyságúra feltomázni ? Mi rejlik a technológiák megnevezése (pl. 32 nm. 14 nm) mögött? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. áttekintve a tranzisztorok fejlödését. 3.2. Az utóbbi 20 év MOSFETmegoldásai TovÁhhra i~ el~ösorhan 37 Intel fejlesztéseivei szemléltetjük az újabb és újabb megoldasokat. most a tranzisztorok szerkezetere figyelve. A 14. á bra az InleI2002-ben tartott fejlesztési fórumán volt látható. az itt szereplö tranzisztorokat ma sik beli, planár MOS FETeknek nevezzük. Közös jellemzőjük. hogy a source, a drain cs a csatornatérfogatok mind a kiindulási szilicium-szeletben helyezkednek el, nem emelkednek ki belőle. A 2001-2009-es metszetek a MOSFET-rol korábban rajzolt vázlatunknak teljesen megfele l ő elrendezések. csak egyre kisebb méretben készültek. 2002-ben az Intel laboratóriumaiban már tesztelték ezeket a tranzisztorokat. hogy az elkövetkezö években a gyártás is megkezdödhessen a fel használásukkal. A megadott évekre kikisérletezett (Uabb és újabb tran- 14. ábra RT ÉK '20 zisztorok egymás méretarányosan kicsinyített módosu latainak t űnnek a mikroszkópikus felvételeken. A gate hQsszusága 70 nm - rő l 15 nm-re csökkent, vele együtt az alatPI.nar Structure ta levö csatorna hossza is. A csatornahossz esök· kenésével a source és a drain távolsága is csökkent, s egy sajátos probléma alakult ki, a rövid csa/oma "a/(is. A source és a drain közölt a tranzisztor kikapcsoll, lezárt állapotában is egyre jelentösebb szivárgási áram folyik. De jelentősen megnő a s7ubs7trát felé elfolyó szivárgási áram is. A 50urte és a drain réteg annyira elvékonyodik, hogy alaposan megnő az ellemillása. A tesztek és II szúmit.isi eredmények. a modellek viselkedése mind megerősitették a növekvő kellemetlenségeket. amik elsösorban növekvö szivárgási áramokban. a kikapcsolt állapot ntinőségének romlásában. az átlagos disszipáció drasztikus növekedésében, a töltéshordoz6k sebességének csökkenésében mutatkoztak meg. Az Intel mérnökei kimondták: a hagyományos kiai<skitású, planár MOSFET-ekkel nem lehet megoldani a tranzisztorok további kicsinyitesét. egyrészt a minöség elfogadhatatlan romlása. másrészt a tennelödö hő miatt. A 20 l O-es évek végére már milliárdnyi tranzisztort tar· talmazó processzorok olyan mennyiségu höt rejlesztenének, amit képtelenség lenne elvezetni a csipböl. A planár elrendezésnek egyéb hátrányai is vannak. amik a csökke n ő méretek mellett egyre kellemetlenebbek. A csatornat egy oldalról vezérlő gate hatása nem egyenletes a csalorna térfogataban, közvetlenül a gate alatt erős ez a hatás, távolabb. a szubsztnit közelében mar alig jelentkezik. Mi ndezek ellenére a bemutatotl, egyre kisebb méretu planár MOSFETekel a következő években valóban alkalmazták. sor- 3D FlnFET Structure 15. ábra ra jelentek meg az ezekkel kialakított. egyre nagyobb tranzisztorsüríisegü processzorok. Az Inte12002-ben a kicsinyítéssel elöállított újabb es újabb tranzisztorok helyett egy újszerü megoldást is bemutatott, ez volt aTerahenz Transistor (terahenz tranzisztor). ami az ábrán alu! látható. A fejlesztök elmondták. hogy a .jövő MOSFET-je" a szamítások és a szimuláció szerint rendkivOI gyors les7, a nevének megfelelően a működé­ si frekvenciaja THz nagyságrendű lesz. a kapcsolási ideje pedig fs nagyságú (a THz = 10 12 Hz, azaz 1000 GHz, a fs '" !O.lS s. azaz a ns mi!liomodrésze). A TeraHertz planar MOSFET hihetetlen sebességét és alacsony hötermelését fóleg a következő újdonságoknak köszönheti: átalakitott gate-szigetelés, eltemetett oxidréteg a csatoma (es igy a teljes tranzisztor) alatt, teljesen kiürített csatorna-térfogat (kikapcsolt állapotban). átlllakitott sourec és drain szerkezet. Az uj gate-szigetelö anyaga nem szilíciumdioxid. mert abból már I nmnél is vékonyabb réteg kellene. ami már nem is lenne szigetelő jeJlegü: a kvantummechanikai hatások miatt folyamatosan áram foly na a gate elektr6dából a szubsztrát felé. Az új gate szigetelőanyag magas pennittivitású, ezén ugyanolyan vezérlő hatású gatehez jelentösen vastagabb rétegre les7 szilkség. a szivárgási áramok a koráb· ban megszokolt alacsony értékre változnak igy. A tranzisztor nem a félvezetősze­ let felszíni rétegében alakul ki. hanem egy eltemetett oxidréteg felett. így tulajdonképpen TeraHertz SOl , azaz szigetelörétegen felépített tranzisztor. A szigetelöTiteg felen teljesen kiürített szilieiumban alakitják ki a source és a dra;n részleteket. Ezek vastagságát megnövelik, így az ellenállás csökken, a hó fejlödését ez is csökkenti. Mivel II tranzisztorszerkezet igen kis mérctü, 157 telőréteg 16. ábra a source és a drain "vastagitását"' felfelé valósítonák meg. CsodataIOs alom volt a TeraHertz MOSFET. de mielőtt eael a tmnzisztorral elkészültek volna az elsö processzorok. egy teljesen ujszeru tranzisztor-elrendezést kezdett alkalmazni minden gyártó. közwk az Intel is. A planar (2 D) jc[)egü tranzisztorok helyett a 3D kialakításuakat. A planar MOSFET már Jól ismert szerkezetét alS. libra baloldalán látszati képpel mutatjuk be. A szilicium szubsztrát felszínhez közeli vékony rétegében a felénk cső oldalon van a source. a fels.dn feletti gate hasábon túl pedig a drain. A kettő közötti térfogat a csatorna. A csatorna felső felUlcte és a lelene levő gate között képezték ki a vékony gate szigetelést. A source. a csatorna és a drain mind a szilícium alaplemez felszin i rétegében található. a planár jellegnek megfelelőcn. Ezt a MOSFET elrendelést az első CMOS IC-ben már alkalmazu\k. lényegében nem változott 20 IO-ig. A méretek azonban rendkivüli mértékben csökkentek. az egyes ujabb változatok egyéb vonatkozásban csak kis mértékben váltOLtak. a szivárgási ~lramok és a parazita hatasok csökl.:entése érdekében. A háromdimenziós. azaz 3D MOSFET alapvállOzatának kialakítása a 15. ábra jobb olda!;in hitható. Az a félvezető-térfogat. melybcn a source. a csatorna és a drain található, a szilicium alaplemez felett. egy keskcny hasabban. a fin-ben helyezkedik el. A fin (uszony) közepen, ra merőlegesen van kialakitva a gate hasábja. Az uszony mintegy átdöfi a gate hasábját. Ahol az uszony a gate belsejében halad. szige- 158 viilasztia el őket egymástól. Ez a filggöleges oldalakon a ,ékony gate szigetelés. a relső vízszintes lapon azonban sokkal vastagabb. A két ftiggőleges szigetelöréteg. a belsejében levő csatorna és a gate-anyag alkotja az első FinFET alaptípust. a kettős gate-es (Double Gate, 2G) FinFET-et. (Egyszeres gate-es FinFET nem létezik). Az új elrendezesben a csatorna méreteit az uszony és a gate geometriai adatai határozzák meg. a tranzisztor által a csipcn elfoglalt terillet eközben igen kicsiny lehet. Ugyanakkor a gate a csatorna két. szemben álló feHlletét is befedi, így a hatása egyenletesebbé és hatarozottabbii vált. erre utal a Double Gate elnevezés. MOSFET-ek rejlődésében A olyan nagy jelentöségü volt a kétszeres gate-es kialakít8s. hogy érdemes részletesebben is megismerni a 3D FinFET-ekhez vezető történetet. A 2G kettős gate-es FET-et ellel/millg HII ( 16. á bra) írta le 2001-ben. A korábbi kalifomi:H egyetemi professzor ekkor mar a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, Ltd. azaz a TSMC egyik \ezclője. Az 1987ben alapított cég nevével később még többször találk07unk, egyrészt a saját fejlesztéssel élen járó mikroelektronikai cégként, másrészt a gyártókapacitás nélküli (Fabless), \agy az éppcn célszerű legújabb technológiai sorokkal nem rendelkező processzorgyártóknak bedolgozó bérgyartóként. Az első, kétgate-es tranz.isztor felépitése tulajdonképpen kézenfekvő. Mivel a planár MOSFET kellemetlen vczérlési tulajdonsogát az okozza. hogya gate csak a csatorna egyik oldalra hin keresztill hat. Hu és munkatársai két szemközti oldalhoz is kialakították a vezérlő elektródát (17. á bra ). Kísérleti peldányokat készítették. kidolgozták az elméleti hátteret. szimulációs szoftverekkel iga70hák a hatékonyságot. Protolípusaikat SOl (Silicon-OnIsulator. szilicium a szigetelő alapon) jelleggel alakitottak kL sok lépésben egymás mellé és fólé növesztett részletekből. A legnagyobb processzorgyártók. igy az Intel is köZ\etlenill a szubszmit felületen alakították ki áramköreiket (Bulk-Si CMOS technológia), nem alkalmazták 11 SOl technikát. A 2G FET-ben rejlő lehetőségeket felismerve az Intel és a többi proecszszorgyártó azon kezdett dolgoznL hogy a MOSFET-eknél már kialakított technológiai. gyártási lépések segítségé\el tudjanak kétszeres gate-es FET-eket létrehozni (a TeraHertz tranzisztor pedig csendben bevonult az Intel muzeumába. bár a kifejlesztése tapasztalatait a FinFET-eknel hasznositani lehetett). Több killönbözö megoldás után emelték ki a MOSFET aktív elemeit a szilicium szelet fclszíne Qllé. így megalkotva az első 3D tranzisztorokat. VégUI a fejles7tő munka eredménycként bemutatták a 3D 2G FinFET-et. Tulajdonképpen a kialakított FinFET háromszoros gate-et (Tri-Gate) eredményezett. hiszen a gate nemcsak II két fUggöleges lapon simul a fin-hez. hanem a felső \ izszintes lapnál is. Azért. hogy Ilu modelljének megfelelJenek. s a SI'.Ji.mitási eredményeket egy-az-egyben hasznosithassák. a felső vizszintes lapnál a gate sz.igetelésnél sokkal vastagabb, elválasztó Jellegű szigetelöréteget alkalmaztak. A 3D technológiára való átérés azonban nem ... olt egyszeru. Az Intel a kezdeti sikerekre alapozva mnr 2002-ben kacérkodott egy FinFETes processzor kibocsátásával, dl! fl tömeggyártásban csak 2011-ben jeIcnt meg ez a megoldás. Ekkor már a planár CMOS-ok további kicsinyílt!se nem volt lehetséges, a 45 ... 32 nm-es technológiák után "áltani kellett. A 22 nm-es FinFET-es processzorok l V-os tápreszilltségen 18%-os sebességnö\"ekedést mutattak. de 0.7 V-ról is biztonságosan müködtek. Az uJ é\ tizeddel mcgkezdödötl a CMOS áramkörök életének ujabb korszaka. a 3D tranzisztorokkal. Ez az évtized sokkal mQzgalmasabb volt a processzorgyártók számára, mint a korábbiak. Az új technológia minden szinl\·áltáskor(pl. 22 nm. 18 nm. 14 nm. 10 nm, 7 nm) a tranZisztor slrukturájának jelentős változásával járt együtt. mindez erösen megnö ... ekedeu fejlesztési költségekel. gyártósor-átalakitásokat is jelentett. Néhány ro . . áltozatot 17. ábra RT ÉK '20 18. ábra a 18. ábrán mutatunk be. (A tipusok ismenetesenél a cikkünkben eddig IS alkalmazott nagybetűs konvenci6kut haslnáljuk. bár a képen nem mindig cz látható. Egy lovabbi megjegyzés: az ábrán a típusok nem mind szerepelnek időrendi sorrendben.) A FlexFET a HU által kialakitott szcrkc;r;et planár MOSFET-jcllegű megvnl6sitása, egy komi próbálkozás. Szigetelő alapra készült, azaz e7 egy SOl tranzisztor. A szigetelő zafir. vagy hagyományos Si SZUbSLtrát felületére növesztett SiO, réteg. A sZIgetelőn egy lapos esik a source. ennek a végére növesztett réteg a esatornaterlOgaL Felülről a drain .tátja ezt a szernh ies-jellcgű kialukíuist. A csatomaszakasz két oldalán. a felületre merőlegesen alakitottru.: ki a gatc-testeket. Bár ez Cb')' integrálható megoldás, MOSFET gyártási lépésekkel kialakítható, nem h07011 ótütő siken. A FlexFET terilletigénye nem volt Jclentösen kisebb, mint egy hagyományos, lekicsinyített MOSFET-é. A gyártók kíserleti peldányokat építeltek ezekkel a lr'3nzisztorokkal tesztelesre, de pl ill' AMO 200I-bcn egy)2 nm-es technológiáju. nyolc magos processzon piacra is hozott. Az Intel ekkor a TeraHenz-es fejlesztessel foglalkozol! c1södlegesen. a 2G kialakitással még éppen csak elkezdödtek a kísérletek. A már megismen FinFET volt az a tmnÍ'isztonipus, ami\el a várt eredményeket el teheten érni. ahol a gate három oldalTÓl veszi körül a fin csatoma-s-Lakaszát. de a felső lapnál elválasztó szigetelés van beCpit, e. A gate felső rel>-Le csak összeköttetést biztosit a ket filggöleges oldal között. A fin kb. 10 mn ... astagsagú, élére "l!itott téglatest. amil a sziliciumszelet felszínére kell növeszteni. adalékolt szilicium· ból. A szigetelöritegek kialakitása utnn képczték ki a fln·re merőlegesen. arra mintegy "nifolyva·· a gate-testet. Miután a FinFET megjelent. szinte minden processzorgyártó alkalmazni is kezdte a 12 nm ... IO nm körüli technológiflkban. A2. első müködő FinFET jellegü pro· ceSSlon 2002 de<:emberében mutatta be a TS~C, az Intel mmt láttuk. ekkor még nem tudott piacra lépni ilyen eszközzel. RT ÉK '20 A FinFET egy adott technológiai szinten további hatékonyságnö\-elő lehetőségeket is kínált. A több gate-es (Mulll-Uale) tranzlsztorol..ban a finre nem egy hanem több, párhuzamosan álló gate·testet is építenek. Ilyen szerkezetü tfUnzisztorokat diszkrét alkatrészként is forgalmaznak. ahol a gate elektródák külön-külön. egymástól Higgetlenül vannak ki ... ezet ... e a tokozásból. Az intcgrált ki\ itclben egy tranzisztoron a gatc-eket összekötik. igy nö,"el\e a tranzisztor hatékonyságát. Kialakitható a FinFET egyetlen gate-tel. de több. cgymás melleu levő uszonnyal ( 19. ábra). Végül létrehozható olyan összetett FinFET, amelynél több fin é!S több gutc i!S megjelenik. A 20. ábrán az Intel 201 l-ben be ...ezetell 22 nm-es technológiájának FinFET-jei láthatók, amelyeket 6 fin és 5 gate alkot. De télJünk vissza a 18. ábnihoz! Az 5-öS sorszámmal szereplö háromszoros gate (Tn-Gate. máshol Triple-Gate. 3G) megoldás tulajdonképpen a FinFET gyánási menetének egysLerusitcsé\e! állt eló. A csatorna feletti szigetelés is vékony. gatejellegű. így háromszorossá \ált a Gate. Az Inte12012-ben lIlUIatla be a TriGüte megoldáslt tranziSllorokkal épített, 22 nm-cs Ivy Bridge és Atom processzorail. Ekkor ugy tel"\'ezett az Intel, hogy 20J3-ban már 14 nm-es változatokat fog gyártani. 2015-ben 10 nm-eseket. A 14 nm-es processzorok két é\et csúsztal.., az első 10 nmesekel pedig csak 2019 második felében sikerült Icgyánajni. A Pi-Gate kivitel (és az OmegaGate is) a keresztmetszeten látható gate-alakról kapta a ne ... ét. A Pi-Gate Iran7isztorntil [I gate oldalsó felillete a csatorna alá nyúlik. ezáhal annak ncgyedik lapjára is hatást gyakorol. akar háromszoros helyett három és félszeresnek, \agy vinuátis négyszeresnek 19. ábra 22 nm TM·Gate Transistor 20. ábra is lehet ne\e:lOi . Ugyanez a célja az Omega-Gate elrendezésben a csatorna alá benyúló gate-reszletnek is. A ve7ér· lő hatás határozottabbá ... ált, csökkeni II késleltetés, nőtt a működési frekvencia . A vezérlési hatásfok tovább nö ... el· helö. ha a csatorna alsó lapjánál a gate anyaga folyamatos, azaz a csatorna negyedik oldalán is jelen van agale. Ez az elrendezés a teljesen körülöleló gatc (Gate-AlI-Around. GAA. 4G). Tennészetescn a gate hatékonyságát ez akialakítás to ... ább növeli, II muködesi idők tovább rövidülnek. Il be- és kikapcsohisi állapot ill különül el a legjobban. i\ csatornót a gate teljesen ki tudja üríteni, II szivitrgási ámmok ennél a ,áltozatnál II legkisebbek. A csatorna keresztmetszete lehet négyszögletes (mini az ábran). vagy kör. Ez a jövő egyik lehetséges lran· zisztora. A gyánlba uJ megoldásokat igényel, mi\el a source-csatorna-drain térfogat ncm érintkezik az alappal. a szubsztráttal , legalábbis a csatorna-térfogat teljesen el van szigetel ... e (ert a térfogatrész\ gate szigetelés veszi körilL azt pedig a gate anyaga). 3.3. A tervezett fejfödés, a technoló- gia mérföldkóvei, szintjei A processzorok gyánástechnológiáját már az I970-es években is igyekeztek egyetlen. alapvető száménékkel jellemez",. ami kezdetben a minimális "'0' nahastagság \oh. Az egyre kisebb méretü MOSFET-ek gyórtási technológiájának az egyik meghatározó adata cz. a fotolitográfiánal használható legkIsebb ... onalszélesség, a csikszélesség. Ez kb. 1995-ig megegyezett a tranzisztor csatornahossluságával is, ami abban az időben 400... 350 nm volt. Ezt követő­ en a csatorna hosszusága gyorsabban csökkent, mini a lechnológiára jellemző litográfiai szélesség. igy néhány 159 Chatx&HI~ helUf'''le jmi(:f_1 GeIQ pti' ch,p jmlllloo'l 811s~chIp ,. "" '50 '"' ,.• ol '6M W. PfocüPtg (Off (\.0111 ...""""" so ... B' UO '"'" 400 200 .0 '00 !OO·~OO .10 '.os 'Ol Chip ""1_' c\en at a csatomahoSS7 \olt a techno· lógia jellemző adma. Az egyre össl'etettebb tranzisztorok (FinFET. TnGate stb.) mar nagyobb számu hosszus;~gi adattal \ohak Jellemezhetöek. azok váltomsi [Iteme sokszor eheTő \'olt. A csatorna gyors rövidOlése pl. hosszabb IdeIg jellemző volt. a 130 nm-es technológia csctén a eSlltoma mar csak 60 nm hosszu voll. Sajátos módon később a csatorna rő\ Idülési üteme lelassul!. cs kb. 10 I :2-töl a technológiára jellemző hosszmeret cs II csatomahossz Ismet megegyezIk (a 32 nm-es. 22 nm-es és ezeknél finomabb rJ.jZolatok esetében). E7I kö . . etöcn néhány é,en át II csipen egymáshoz legközelebb kialakitott azonos funkciójú részletek tá ... olságanak a rele. II Id-pich (Halr-Petch) II gyánasi szintre jellemzö enek Ilyen elemek lehettek pl. Iranzisztorki,eI'Clések (21. ábra). vagy éppen a7 egy tranzisztoron belüli finek. Ezt követő­ en már nem is \oh konkrét technológiai mérethcz köthető a technológiai Jellemző. egyszcruen egy nnnométerként megadott adat. ami semmi egyéb. mint al' adott tcchnológiai SZin t kereskedel· nll celu kódja. m:trkaJc!e. Igy lehetséges. hogy közel Azonos méretekkel rendelkező FinFFT-ekböl épül fel II TS\1C 7 nm·es. a Samsung 10++ és III' Intel 14 nm-es tcchnológiája. A mIkroelektronika fejlödésene" lolyamatosnn az egyre kisebb méretu tranzisztorok elöállitása. alkalmazása a célja (mintha a \égsö cél a \cgtelenül kicsiny tT3l1l.lsztorok elöálhtásA lehetne). ezen volt tennészetes. hogy eleinte az cgyes gyánási szinteket A technológia egy jellegzetes méretc\,el Jellemeztck, Késöbb olyan méreteket választottak. amik a \e\'ök sZt'i.m:'lm 22. ábra 160 W.fM diMMlM Imml 0tfeCI ~ ~y ..., ......... lICM"f - ) ,11;1' lOgIci ,~. . . . .M ~ .. ~ (IflktOIl 11lO iOtlKtSo'tm'1 d ..... <:1)1.1«1 ~ WlIla9' " , H •• "• J.'I) 5 "• l,) ~ ! U ! ~ ,.• 0.1' "" '001 O,tO 0.12 10.0 70' ~»< 'G 'G ,G 'IG 'G )70 . .O )" ... '" "'.... 0.01 " .• "" ,,OOO ".,... "'A""" ,,OOO 2OOA" 0.002 • " .0.120 .~'" "" "" • 23. ábra ked, czőbbnek tÜntek. majd a jellcmkód. bár látszólag továbbra is egyre kisebb méretet jelöl. gyakorlatilag a konkrét hosszusági cnékektöl elsl..llkad!. \1 indencsetrc ezek a k6dok to\ábbra is egyrc kiscbb száménékek. és az adott tranzisztonipusok hosszmérctcinek nagyságrendJcbe esnek Amerika az 1970-es években. az első mikroprocesszorok előállítása utan már nem akarta a kezéből klengednt ezt az igen nyereségesnek látvó úJ iparngal. rendkivül intenzÍ\ fejlesztési stratégiát folytattak a SZllicmmvölgyben muködö cégek, Ugyanakkor ez a7 USA egyéb lpanterületcinek fejlesztési Otemehez képest is rendkivOli ütcmü folyamAtos fejlesztés sok problémát is fclvetett. A teT\ezők elképzelésében megszületö uJ tcchnológia általában 5-6 é\ múha jelent meg. mint megvásárolható mi"roprocesszor. Amig az első processIOro" teljes teT\ c7ésifejlesztési·gyánftsi tc\ékcn)'ségct III' Intel vegene. hamarosan az egyes gy!ir· tási lépésckre új. szakosodott cegek jc. lentek meg. Más vállalat állitOlta elő a különfélc AdAlékolts.1gú egykristály rudakal. máshol ~zeleteltek fel a70kat mcgfelelő hajlásszögben. máshol keszühek a \egyi segédanyagok. máshol a tokozáskor alkalmazható \ ezetékek stb, i lAúj technológiát dolgozott ki egy pro-. cesszorgyánó. igen gyorsan a bes7,álli· tóinak is ki kellett alakítani a mcgfelelö UJ tennékekcl. Ez különösen problémás \olt. ha az uj tt.ochnológia részleteI! 32 azt kidolgozó ccg hosszú ideig ncm "i... ánta nyilvánossagra hozni. ző ..... ","... ,. , ""'" SRA. 21. ábra O" Ol "", A megfelelő Otcmii elökészOletek különleges szcT\'ezest igenyeltek. Ezt st:em előlI tanya 1977-ben Amerika legnagyobb processzorgyan6i (köztük az Intel. az AMD. a MotorolA. a Fairchild. a National Semiconductor) 'ezetöi Semieonductor Indust!) Asso-. ciation (SIA. Félvczetóipari Tán;ulás) neven koalieiót h07tak letre (22 ábra). mely A kÖHtkezó 15 évre előre mcSlclöhe a processzonechnikában Alkalmazandó feJles/lési lepesekel. HAtalmas vállalkozás \olt Cl. hIszen a csucstechnikál Jelentő processzorgyánós tcrületere kellett IS éves (j,latban precizcn megjelölni a technológiai adatok \altozásait! Az egyes tcchnológtal SLlIltC"ct a bevezctésOk évszámhal és egy nm dimenzióju kóddal jelölték meg. amik nagysagrendileg utalnak a7 Alkalmal'ható tranzisztorok geometriai méreteire. A megkivánt fejlesztési ütemterv (Roadmap) viszont egyrést:t bll.lositék voll a megfelelő ütemü fejlesztésre. másrcsl.t al egyOttmuködő cegek idő­ ben tudtak 1\ maguk területen IS elökészülni. ,állani. Olyan együltmuködési rendszer JÖII létrc. amire nincs is más példa máig scm az iparban. ASIA ütemterv a7 adott féhezetőgyanási szintet tcljes ménekben meghAtározta. amm! jó példa egy kö\etkező idő­ st:ak (1992-2007) Roadmap adAtsora (23. ábra). ~ processzorgyanás nemzetkő/ive \ált. és az Amcrikán kívüli cegek is lálták az előre\etitett tervsznmok alkalmazasanak elön}eil. I998·ban ezen a SIA nemzetközivé oovül!. uJ nc\e RT ÉK '20 24. ábra International Technology Roadmap for Semiconductors (ITRS. Nemzetközi Technológiai Ütemterv a Félvezetőipar S'l:ámára) lett. A 24. ábrán a 201 l-pen készített ITRS kiadvány címlapja liltható. ez 2015-ig jelöli meg a fejlesztési célokat. Később az ITRS is 15 évre dolgozza ki ajánlásai, itt 2022-re mar 3 nm-es technológiai szint szerepel, 2024-re 1.5 nm, 2025-re 1,0 nm. 2016-tól az ITRS nevet változtatott. az uj elnevezes International Roadmap for Devices and Systems (IROS, Nemzeta közi Ütemterv a Tranzisztorokhoz Félvezctős Rendszerekhez) len. A Roadmap-kiadványok ma már sok kötetesek. rendkívül körültekintő­ en írnak le egy-egy technológiai szintet. A technológiai lépések leírása és az alkalmazott tranzisztorok adatainak rögzítése mellett részletesen kitérnek többek között a rendszerek tervezésenek megoldásaira. a gyártási folyamat technikai részleteire. az alkalmazandó litográfia ismertetésére, az IC-n belüli összekötCsekre. a tokozásra, a környezeti hatásokra, a tesztelési előírásokra, a biztonsági követelményekre. a kulatási eszközökre, a felhasználható anyagokra. A tervezési idöszakok hossza váttako?.oH. és az is előfordult, hogy kiadtak egy Roadmap-kiadványt pl. 5 éves időszakra, majd 3 évvel II megjelenése után egy módosított tervszámrendszert kelleIt összeállítani. Az ITRS kiadványaiban a technológiai szí ntek k6djelét "Process Node" (folyamat csomópont) névvel illetik, máshol egyszeruen Node. vagy Technology Node (technológiai csomópont) a megnevezésük. Sokszor csak így szerepel egy szint: 14 nm--cs es RT ÉK '20 technológia, 10 nm-es processzor. Magyarul a csomópont megjelölés ncm igazán kifejező, célszefÜbb technológiai mérföldkövekről. szintekről vagy lépcsőfokokr61 beszélni. Egy technológiai szintet (NodeOl) ezek szerint kevésbé jellemez a kódjele (pl. 10 nm), inkább lehja a mögötte lévő adatsor. Egyes gyártók az adatsorhoz más k6djelet választanak, jellemzöcn olyat, amiben kisebb a számérték. A TSMC a 7 nm, 5 nm, 3 nm sorozatnak megfelelő technológiáit N7, N5, N3 saját kódnevekkellána CI. Ismeretes. hogy az Intel 10 nm-es technológiája a többi g)'ánó 7 nmének felel meg, mig az Intel 7 nm-rel jelzett szintje nagyjából azonos félvezető-szerkezetü, mint más cégeknél a 4 vagy 3 nm-es. Sok esetben két egymast követö technológiai rnérföldkő között II gyártó tül nagy különbségeket lát, amiket egyetlen fejlesztési lépésben nem tart célszerunek mcgvalósítani. ilyenkor a két mérfóldkö közötti fejlesztési "távolságot" felhasít ja, igy jelent meg pl. az Intel-nél " 10 nm, a 10 nm+ésa 10 nm++ szint. A tervezetekbcn két évenként jelenik meg egy új technológiai szint. Az eredeti mérföldkö elnevezések (32 nm, 22 nm. 15 nm, 10 nm, 7 nm stb.) azt sugallják, hogy két évente a tranzisztorok lineáris méretei 0,7-ed reszre csökkennek, ami adott terilleten kétszer több tranzisztor kialakítását teszi lehetövé. Az Intel ennél valamivel nagyobb mértékben CSökkenti a tranzisztorok területigényét. Ugyanakkor az egyes fejlesztési lépések esetenként hosszabb időt, és jóval nagyobb költséget jelentenek. Az Intelnél a mérffildkövek közöui technológiai távolság imént említett felhasítása azért jelentkezett, hogy amig a cég elkészül II 7 nm-es proceszszorával, addig is évente új technológiát tudjon bejelenteni. Igaz, hogy az Intel által 10 nm-esnek jelölt technológiai színvonalat a világon csak két másik cég képcs mcgvalósitani. II Samsung és a TSMC. Más cégek a mérfóldkövek között felezőpontokat jelölnek ki , és az annak megfelelő processzorokkal jelentkeznek. Még egy fogalom szerepel a mérfö ldkövekkel kapcsolatban, II Die Shrink, a csipzsugoritás, amit sokszor Optical·Shrink (optikai zsugoritás) névvel jelölnek. Ez 3Z eljárás egy ko-rábbi processzorból ugy állít elő egy kisebbet, hogy minden optikai maszkolási lépést a korábbi maszkokkal, de egy adott kicsinyítési faktorral (K) valósítanak meg. A fotolitográfiat úgy módosítják, hogy minden lineáris méret K-3d részre csökkenjen. I-Ia a K crtékétjól választják meg, azonos műkö­ désű, dc kisebb csipet kapnak, ami a lehető leggyorsabb innovációs lépés egy új processzor-változat elö:illítására. A zsugorítás igen kis költséggel megvalósíthaló. rövid idő alatt kivitelezhető. Esetenként a zsugorítást öszszekötik a tmnzisztorok szerkezetének minimális módositásával. Az Intel köztes mérföldköveke! állított így be, a 14 nm-böl 12 nm-t. terveik szerint a 10 nm-böl kialakítható lesz egy 8 nmes szint, a 7 nm-ból a 6 nm-es, az 5 nmból a 4 nm--cs. A7 olvasóban már biztosan felvetődött, hogy ezt 3 szédületes ütemű fejlesztést miért vállalják a gyártók? Mi készteti öket arra, hog)' kétévente dupla slifÜséggel készítsenek a processzorok csipjén tranzisztorokat, miért kell folyamatosan kisebb és k.isebb tranzisztorokkal késziilt ámmkörökkcl megjelenni? A következő alfejezetben fellebbentjük a fátylat erről a titokról! 2016-ban az Intel fontos stratégiai döntéseket hozott. A bevezető idő­ szakban egyetlen lépésben valósították meg az új technológiai szintnek megfelelő processzorokat. Késöbb az innovációs tevékenységet a Tick-Tock (Tikk-Takk) ütemezés jellemezte. Az előző technológiai szinten készült pro-eesszort az új tmnzisztorokkal, kisebb méretckkcl gyártották le első lépésben (Tikk ütem). majd a processzor architektúráj::u dolgozták át. fejlesztették (Takk ütem). Egy-egy fejlesztési ütemben így az innováció két ro terfllete közül csak az egyik valósult meg, biztonságosabb volt az előrehaladás. 2016-ban még visszafogottabb, három ütemű megoldásm tértek át. A ProcessArchitecture-Optimization (PAO, gyártási folyamat fejJeszlés-arch itektüm átalakítás-optimalizálás) első lépésében a korábbi processzor készül el az új technológiával, ezt követi az architektúm fejlesztése, majd a teljes folY3mat oprimalizációja. Az optimaliz.-ílt processzor jelenti a ténylegesen új verziót, űj mérfÓldkövet. Más döntést is hozott az Intel. Az ujabb és újabb mérföldkövek fejlesztése során kevésbé jelent ős már számukra az egyre nagyobb működési sebesség, inkább a processzor struktúrájának átalakítása a fontos. Ez azt is jelenti, hogy a processzorok disszipációja 13ssabban fog n őni, mint a korábbi időszakban. 161 elektronikai fejlődést a felhasznalók igen}emek nö,ekedésc m.spmiIJa. akkor sem kapnank magyarázatO! arra, ho!,'y mién egyenletes cz az inno1iáció, es mien éppen ekkora az üteme. a mertéke! Kell lennie egy folyamIltosan jelen levő, egyenletes mcnékű. 3L innovációt exponenciális Jellegű eredményekre sarkalló hatásnak! Van egy ilyen hatás, aminek a gyökereit sajátos módon egy folyóiratcikkben lehet felfedezni, amit 1965-ben in egy akkor 36 éves mernök, Gordon Eur/e Moore (25. ábra). 4 . A Moore-törvény és szerepe 25. ábra 3.4 A titokzatos mozgatórugó, a Moore-törveny A mikroelektronika technológiai merföldköveit. a különféle ercdetü Roadmap kiadványok előrejelzéseit, a nagy processzorgyártók által kladolt tcrvsztlmoJ..at megfigyeh c azt tapasztalJuk. hogy két-három éventc Jelenik mcg egy úJabb szint, általában kétsLcres tranJ'isztorsűruséget eredményc/vc azonos csiptcTÜlcten. A fejlödcs folyamatos. töretlen. nincsenek ellaposodó ,agy kiugró innoniciós idÖSnkok. A mcretcsOkkenés, a tranzisztorok surüMklése pedig több más paraméter egyenletes változasttt IS Jelenll. igy pl. a hatékonyság. a működési sebesség növekedését. Mi rejlik e mögött az igen feSJ'itett ütemű. exponenciális Jellegű fejlcsLtcs mögött'? Még a rendkivül dinamikusan alakul6 gépkocsi ipar clő­ rehaladasa sem ilyen ütemű. Mintha a processzorok feJlödc!se valamIlyen matematIkai képletnek felelne meg! AJ' egyértelmű. hogya fogyasLtói igények nőnek. C""L inspirálja n feJlesztést. De gyakori az olyan helyzet a processzorok feltalálása 6ta, hogy egy uj processzorgeneráeió megjelenése után csak cvekkel készülnek el azok a szoftverek. amelyek teljes mértékben képesek kihaszmilni a lehetőségeit. Alapvetően a s/oftverek lemamdáshan vannak a megjelenő processzorokkal szemben, sőt, ez a lemaradás az é1iel.. során rokozódik is. A PC-k. laptopok. mobil eszközök felhasználóit pedig az, hogy a processzorban egy négyzetmilliméteren hány tranzisztor ,an. közvetlenül egyált31án nem érdekli. De ha elfogadnánk. hogy (1 mikro- 162 A mikroclcktronika fCjlesztese, az mnováció sebessége viszonylag egyszeru matematikai összeHlggcsnek engedelmeskedik. Ez példátlan a technika 1iilágaban. Nézzok meg, ki és mikor fedezte fel ut II matcmatikal \eírisi lehetóséget. s milyen hatása \olt, van és lesz a továbbiakban ennek a felismerésnek! 4.1. A Moore-törvény eredete Elöször DOIlg/as Enge/bari, a számítógéphez használatos I!gér társfeltalálója ín arról a sejtéséről l 960-ban, hogy az Integrált áramköröl.. fejlödése folyamatos lesz. s igy e l érhető .... é válik majd az Interaktiv számitástechlllka. A mikroelektroniká1i:lI. a processzorokkal kapcsolatban sürün emlegetell Moore-törveny (Moore's Law) az clőzöek szerint Gordon E. Moore ne .... éhez füzödik. Moore 1ialószínüleg ismcne Engeiban gondolatait. amiket 3 sajáttapasztalatBival össze1ietve pontosabban fogalmazta meg az integrált árumkörök fejlödési ütemére 1ionatkozó elképzeléseit. Az E/eclromcs Magll=ine felkerte Moore-t. hogy 1iyolJa fel az elektronika jÖ\'óbeli fejlödését. Az ifjú memök-Qzletember eHor a Fairchild Selmconductor kutatási-fejlesztesi 'ezctöjc. Mcg1iizsglilta a Fairchild szilícium alapú integrált áramköreit. a mar piacra került I..all..ulátor-csipcket és al 1965. április 19-1 s/.ámban mcS/elent Cml/lIl/illg More COII/ponems onw fmegroled Circllifs (Még több kompo- nens meg1ialósitása 3J' Il1tcgrált áramkörökben) dmü tanulmányában megállapította. hogy a tranzisztorok száma a csipekben évente mcgduplázódik, A legtöbb megemlékeJ'ésben kb. az alábbiak S7crint s7erepel mindez. Gordon Moore, az Intel Co. egyik alapitóJa 1965-ben fogalmazta meg a következő megallapitást az elektronikai eszl..özök telJesllményenek nth· ekedcserŐI .A legalacsonyabb árú komponens összetettsége evenként durván a kétszeresere nőit ... Rövid ta"on e7 az ütem 1iárhatóan nem fog jelentösen v:\l1o/nl, esetleg valamelyest nö\-ckszik Iloszs/.lI t!lyon a nö\'ekedes üteme biLonytal3nabb. bár Jelenleg mncs okunk feltétele7ni, hogy az elkö1ietke~ö \o é .. ben ez .. áltozni fog. Ez azt jelenti. hogy 1975-ben a legalacsonyabb árú integrált aramkör 65 OOO komponenst fog tart31mazni Úgy hiszem, hogy egy ilyen öss7etett áramkör megépithető egy lapkan." E7ek az ismertetesek annyiban pontatlanok. hogy 1965-ben Moore ncm volt az Intel ve.l.etője, :l Fairehild-nál dolgo70tt . Ncm is létezel! még akkor az Intel. his/en a Illai 6riáscéget Moore és a sZlllt!!n a Falrchild-mil vezető állást betöltö Rober/ ,"oyce 19b1~-ban, azaz három e .... mul1i3 alapították meg, féheJ'elö memóriák elöállítására. Moore nem gondolta az altala megfogalmazott tendenciát törvénynek. egy scJtesnek tekinIelle mindössze. 1975-ben áténékelte az előrejelzést. és a tran7Ísz\OrsLám megkéLSzerezödésének időtartamát két évre módosította. Érdekes mOdon c7után sok hL\"atkoJ'.asban a tranzisztorok számának dupláz6dásl idejét 18 hónapban jelölik meg, Moore többs/ör is kijelentette, hogy ö 18 hón3pról soha nem beszClt. Egyébként 1975-tól kezdték az c1örejelzcst Moore-tör.énynek nevevu. (TulaJdonképpen egy másik Intel munkal:'rs, David House elméletében s7erepel a 18 hónapos idöadal. de az nem atraozisJ'torok számának nÖ1iekedéscre. hnnem n processzorok számítlÍSl tcljcsitmcnyére \lon311..0zik.) Moore eredeti kijelentését a7 é .. el.. során többször aténékclték, többféle magyarázata is születell. többször at is fogalmazták. esetenként pontositoUák, máskor kiegcs/itcllék Azt azonban kl lehet jelenteni. hogy amennyiben az LSI digitális áramkörök hatékonyságot a bcmtegráh tmntisztorok S7.iLmavBI merjük. u/. eredeti j6slat teljesült 37 011 megjelölt tiz év alatt. Sőt, a módosltott "altozat a további 40 <!\'ben is helyesen adta meg a fejlődés adatait! Ma áhal{lban lcegyszerusÍl1ie ugy szokták ide7· ni, Iwgy a digitális integrnlt árdmköröl..ben a bcintegráh tranzisztorok száma két é .. cnte (esetenként 18 havonta) megduplázódik, Sokan ;) sz,amilási tcljesitmény egyre gyorsabb növekedcRT ÉK '20 elérendő Moores law 10' l'o lOB •" 107 ·1 cl. •" .o ~ 106 c " SI ••E 104 c l .... 2000 2010 2020 2030 Year 26 . ábra sd leiró tör,ényszeruségkém kezelik. Ha elfogadjuk, hogya beepíteu tronLisztorok szama és a szamitasi teljesitmény között szoros összefilggés ,an. ez a két enelmezes közel azonosnak tekinthctő. A Moore-törvényt az nri tranzisztor arány alakulásllra is szokás értelmezni. Ez is követi az előrejelzésl. egyébként az ujabb és újubb technulógial szmten gyártott processzoroklIt nem lehetne eladni. Érdekes belegondolni. hogy milyen adlltok bmokflban fogalmazta meg jö... öképét f\.foore. Az első digitális integnilt iÍrnmkörök alig több. mint egy c"'€!sck I965-ben. ezek szinte kiórólag kis integráhságú tokok voltak! Mikroprocesszorok még nem létezlek (majd 1971-ben jelenik meg a legelső, nz Intelnél), egyáltalán LS l áramköröket alig gyártottak még (az [ntel kezdi 1968-ban a memória IC-ket rejlesztelll. ID'uctani). Moore II törvényeI tchát ebben II helyzetben fogalmazta meg. amikor cgy-egy csipen általában csak 40-50 tranzisztort helyeztek el. s a mai milliárd tmnzisztorból felépülő processzorok világában is érvényes! 4.2. Fejlódes a Moore-tötvérry alapjan A Moore-törvény egyre nngyobb tis/teletnek örvend a digitális LS I áramkOrök gyártói s.remében. Eredetileg. mmt láttuk. Moore egy megfig)'elését írta le. es ,alól>Zinüsítette. hogya felismen lendencia lanÓ5an fennáll majd Az évek. évtizedeI.. során aLonban a Moore-törvény szerepe megváltoLOIl. lassan fCJlesztési igényként. célkénl. RT ÉK '20 eredményként kezdeti szerepelni A gyartók ugy gondolkoztak. hogy a versenytársak bizonyosan produkálják majd két év alatt a tranziszlorszám dupláz6dását, ezért nekik scm szabad lemaradniuk! Es a hajdani jóslatböl kötelező kö\ etelmennyé ,alt Moore tönénye, egy önbeteljesítő Jóslattá. A fél\'ezctöipar számára rendkívül nagy hajtócrot jelent a törvény, de ugyanakkor halal- mas nyomást is! Egy-egy új lechnol6giai szint, mérföldkő. technológiai csomópont tranl.iS'"zlorának kifejlesztése J-5 evet YCS7 igenybe (és hatalmas mennyiségű pénzbe kerűl). Ha egy gyártó az ehhC7 szükséges fejles-Llési ütemtől elmamd. később fog megjelenni a piacon az új processzorával. vagy ha betartja az időtenet, akkor nagyobb méretuek lesznek a tran7isztorai. vagy lassubba.k. a processzorok hatékonysága nem lesz megfe l e l ő. Mindez oda \ezethet, hogy az ílJ termék eladhatatlan lesz a piacon. a cégnek óriási lesz a vesztesége, még egy esetleges csöddel IS szamolma kell. Az Intel a többi gyártónál is nagyobb fontosságot tulajdonított a törvény teljesillésének. amihez hozzájárult a vezetöségbcn szerep l ő Moore tekintélye is. Egyes esetekben, amikor veszélyben volt a tranzisztorszám kellő növekedése, a rossz nyelvek szerint il törvény leljesU lése érdekében integrálták be a processzorokba a cache memóriákat, később ezért alkották meg a többmagos processzorokat. ASIA. ITRS. IRDS keretein belO! a7 Intelnek nagyon nagy szava 'olt és van, igy természetes. hogyaRoadmap tanulmányokban leírt jövőbeli technológiák is a Moore-törvényhez igazodtak. A Moore-törvény pedig már több mmt ötven éve müködik (26. ábra). I dőközben ÚJ cégek jöttek létre. mások mcgszűntek. a legnagyobbak pedig (egymás eredményeire fcltékenyen figyelve) ujra és újra teljesitik, esetenként túlteljesitik a következő előirt technológiai szintet, az előirt határidőre. Esetenként megtorpan a fejlesztő tevékenység. úgy tünik. hogya követ- kező mérfuldkönek megfelelő technológint nem lehet az előirt időre meg\ alósitani. Jelenleg a 7 nm-es mérfOldkő elérése okoz gondot a rejlesztöknek Ket technológiai lépés megoldasa kérdéses. az EUVL (Extreme Ultrav iolet Litogmphy, extrém UV litográfia). ami a gyartási rajzolatok finomságAhoz szUkséges. valamint a 450 mm-cs szeletek sorozatgyártása. Utóbbi azért szOkséges. mert a 7 nm-es processzorok a ..hagyományos" 300 mm átmcroJü szeletcken nem gyánhatóak gazdaságetsan. A szelet gyártók jelenleg úgy látják. hogy 2015 helyett leghamarabb 2022re képesek ilyen méretű szeleteket elő­ állítani. Márpedig az IROS Roadmap előírja ezeknek a megoldását. mint a 7 nm-cs technológia alapfeltételell. Korábban is \'oltak ilyen pillanatok. amikor megoldhatatlannak tünt a következő szint elérése. de eddig mindig sikerült egy nagy ötlettel átsegiteni a gyártókat a problémákon. Ilyen helyzet volt annak felismerése. hogy a 2D Jellegü. planár tranzisztorok zsugoritása nem megoldható. Es ekkor megs7metett a 3D MOSFET, és folytatódhatott az exponenciális ütemű fejlesztés. Ha az EUVL alkal mazását nem sikertJI rövidesen megoldani. tartalék megoldásként il többszörös litográfia megmentheti átmenetileg az új tcchnetlógiá!. A megfele l ő vékonyságú vonalakat úgyalakítanák ki a csipek felO!eten, hogya mintákat (amik a kídntnál szélesebb vonalvastagságuak) egymas után több lépésben vetítik a cSIpre. az egyes ki ... elítéseket pontosan pozicional\a. Így az eredö mintázat kétszeres. négyszeres, nyolcszoros finomságú lesz, bár a litográfia felbontása csak a korábbi teehno16giának megrelelő . (A kétszeres litográfia már a 20 nm-es szintnél sikeresen ,'izsgázott). Az elöin szeletmérCI megoldására még nincs ..B terv". Elképzelhető, hogy valamelyik technológiai lepéshez olyan új változatot dolgoznak ki. ami lehetővé teszi a 7 nm-es processzorok gazdasagosabb döállítását. akár a 300 mm-t:S sLdt:teken is. A gyártók. a laboratóriumok megfeszített erövcl dolgoznak a meg~ oldásokon. Mcrt a Moore-törvénynek teljesülnie kel l! A rogyaszt6k nem foglalkoznak Moore törvényével. Számukra a törvény és a teljesítésére irányuló hatalmas erőfeszítések abban jelentkeznek. hogy folyamatosan. néhány eventc nó a megvlisárolható szám ítógépek telJesítménye. sebessége és fajlagosan olcsóbbá válnak. A növekedés üteme pedig a 163 felhasználók számara is ér7.C:kelhetöen exponenciális. azaz egyre gyorsuló. 4.3. Köze/eg a Moore-tórvény haJa/a? I~rdekes fel .... etés az. hogy mi tartja eletben. mi müködte!i a Moore-törvenyt! Maga Moore 1970-töl 20 evet szánt arra. hogy megtalálja avalaszt. a mikroelcktronikai fejlesLtések c\poncnciális Jelleget klv;iltó mClyebb okol. Végül feladta a kutatásait. nem jutott eredményre. A s7.akmai kön·élemény viszont egy érdekes . . alaszt ad a kérdésre. Sokak szerint cgyre nyilHin. . alóbb. hogy az óriáscég. az Intel IcteLCsenek alapeleme a \lloore-tönény. Már régen nem arról van S7Ó. hogy to .... ábhra is teljesül a tön·ény. hanem sokkal tnkábh arról. hogy a gyártók. élükön az Intellellcljcsitik a7.l. a követke7Ő slllllekel. Nem a fCJ l ődés tapaszlaiható trendjét iJja Ic. hanem előírja a tcljesitendö fejleszksl eredménycket. Tulajdonképpen ezt a müködéSI Jclleget inuk Ic korábban. mint öntcljesítő joslatOl A törvény igcn nagy tisLtelctnek örvcnd a Sziliciumvölgybcn. Olyan törvénynck tekintik, amelyik világosan mcgmUla~a a teendőket és ganintálja a sikcres eredményekel. \lines más hasonló tönényszeruscg az Ozleti \lilágban. ráadásul ez éppen a legnagyobb. trillió dolláros üzletágban énc!nycsOI. Mint már cmlítcttOk. többször elő­ fordult aL utóbbi 50 é . . ben. hogy a C\IOS processzorok fCjles7tői úgy . . ·éhék. a tcchnológiai ütemtervek követkcző lépcsőfokát nem lehet elérni. legalábbiS a tervckben szereplő idő­ pontm nem. Ilyen esctekben sokan a Moorc-törvény megszünesévcl riogatt:ik a közvéleményt. Arutan a mikroelcktronikai Ipar valahogyan mégis tullcndüh a problemakon. Az viszont nYIIvanvaló. hogy az e\ponenciális fejlödcs nem tartható fenn korlatlan ideig. Maga \1oorc is nyilatkololI erröl egy 2005-ös intcrjúban. A szakadatlan Otcmu fCjlődés egyszeruen nem folytathatÓ. mondla, amikor a tranzisztorok ban levő alkotóelemek (pl. a csatorna. a gatc) vastagsága atomi rncretüvé válik. Ezt a nézctet sokan mások IS \allJák. A szilícium alapu, C\10S jcllegü elektronika Jövöjé\'cl foglalkozó kutatók szermt. ha nem tönénik forradalmi változás a technológiában. akkor a tör\ény 2020-ig Ichct c!T"\ényben. Eddigre CSökken ugyanis a tranzisztorok mérete az egy-két atomos tartományba. amely ennek a technológiának a \égetjelcmi. 164 Más ,de",,-'n)"" \ an Rarmo"d KII,zI\eil amerikai Jövőku­ tató. Szerinte a Moore-tön·ény. a "gyorsuló eredmények törvényc'· egy olyan alapössleftiggés. ami azóta érvényes a gépi számítások hatékonysaganak fCJlödéserc. mióta ilyen eszközök egyaltalim léteznek. Kurzweil a \lloorctörvény ismen áhrázolásainak elméleti .....onalát 189O-ig \IS7sLamenőlegesen mcghosszabbítolta. s bebIzonyította. hogy a korai slámitástech· nikai cszközök JÓ közelitessel illeszkednek a tönc!nyhez. Elkészitelle az .. Ezer dollaTtrt \"lIsaroIható másodpercenkénti számitások száma·' grafikont (27. ábra). amin beJelölte pl. az 1890-es amerikai népszámláláskor haS7nált Hol1erith-féle mechanikus gépel, a jelfogókkal. majd az e1cktroncsökekkel készült számológépekct. a tranziv:toros. majd az integrált áramkörös sz'unitógépekel, vcgUl a processzoros eszközöket. Az ábrázolás cgyénelmucn igazolja. hogy a gépI számitástcchnika 1%5 elŐIII alakulása is cngedelmcskedik a Moore-tönenynek! Az alkalmazott tcchnológiák temlészete~n mlllden esetben a kor ipari színvonalának feleltek meg. Mindebböl azt a követkcztctést voma le, hogya CMOS tcehnológia el fog tÜnni. dc a Moore-tOn ény tO\lább él. a számítástcehnika gyorsuló fcjlödése nem áll meg. KUrL\\cil credmcnyei olyan mcggyőzőek, hogy elterjedt cgy uj nezet is. amelyik ~zcrint az összcs ipari technológia engedelme~kedik a Moore-tör\enynck. E7 tcrm~szetcsen tóedés. lia pl. a gépkocsik gyrmása területén is ez a törvénys7crüség hatna. az utjainkon 3-4 mm hosszuságu autók sl.Úguldomának l millió km/h körüli sebességgel. . LOlw"ellce Krau5.\" és G/eml D. SlOrkman amerikai .jövöcltlm/ők·· szerint a Moorc-tőn ény működési ideje 600 év. ahogyan ezt Unl\'erSlI/ Lmllls of ComplJla/ion cimü munkájukban 2004-ben kifejtctték. Eredmenyüket az uni\crzumban lehetséges rcndszerek teljes információtanalma, Infonnáció- , .... -::•.. ....• •, • J••••: ,. I· 27. ábra feldolgozási kapacitása alapján határoztak meg. Sok elemzŐ ..fóldhözragadtabb" probkmák miatt jósolja a Moore-tör\ ény halálát azelkö . . etkező 10-15 éven belülirc. A7 első problémakör a mikroelektTOnika technológiájához kötödik. A legjclentősebb problemák a par.mta ellenállások t!s kapacilasok énékének folyamatOs ,i~sl.llfogása. a kis meretű elemek (gate. csatorna) viselkedésére ható hantummechanikai hat3.sok kezelése. Ezzel kapcsolatosan fokozódó nehéLSi!geket jelent a megtcnczctl tranLiSLtorok p.:lrameterelnek kiszamithatósilga. II működés szimulálása. a lcgyártott cs a tcn·czett tranzisztorok adatainak eltér\!sc. kis gyartási s7órás elérése. További fe ladatok a tranzisztorok elektrosllallkus tulajdonságainak beállítása. a tápellatás megfelelő kialak.ititsa. a termelődö hő leadasának bi7tositasa. a kölL..egek alacsony szinten tartása. Más elemzők úgy ,élik. hogy gazdasági okai lesznek o. Moore-törvény énény\esLtésénck. Felhí\ják a figyelmet arra. hogy a törveny S7cmll1 mikroelektronika fCJlesLtések tökeigényénck 8 nÖ\lekedése az USA GDP nö\ekcdesi ütemének jclenleg milr a hatszorOSIl. és tovább fog nöni. A ft!JIcsztök ma llLokon a csipckcn. tranlisztorokon dolgoznak. amik .J-5 év mull.a kerülnek piacra. egy \ag} ket technológiai szint-ugrás. máf(jldkö\áltas kö\etclményrcndszerét kielegitve. A tŐkchiány okozhatja a fejlő­ dési ütcm \lisszaesését. RT ÉK '20 Az ipari környezettel a mikroelektronika fejlödése nincs összhangban. Emian egy harnladik, -problémakör is megjelent. és növekvő mértékü feszültségeket olwz, Várható tehál az elemzők szerint. hogy hamarosan ezen a területen olyan ütemű fejlesztés lesz a jellemző. mint más iparágaknál, esetleg a túlpörgeteu gépezet még nagyobb mérvű visszaesést is produkál majd, A gazdaságossági mutatók tartása egyre nagyobb gond. A fogyasztók oldaláról a Moore-törvény szerinti fejlesztés gazdasagosnak látszik, de II gyártók oldaláról ez nem egyértelmű, Ma már rendkivül költséges vállalkozás a törvény ütemezésének megfelelő lejleSZlés, sok csipgyártó. [aboratórium feladta a küzdelmet. megszlint. A fejlesztés mai kihívasainak mar csak a legnagyobb fejlesztő cégek képesek megfelelni az egész világon. Ha végül az optimista álláspontok ellenérc bekövctkezik a Mooretörvény elhalósa. az nem jelenti az integrált aramkörök, a processzorok fejlfu:lésének leállásál. A törvényt sokan úgy jellem.dk, hogya számÍlástechnikai teljesitményt a nyers erő oldahiról rngadja meg. a7 alapkövek. a trnnzis7torok szintjén. A további lejlödés az áramkörök hierarchiajanak. képességeinek javulását helyezheti előtérbe. Már az Intel törekvéseiben is "annak jelek. amik arra utalnak, hogy a cég a sebesség hajszolása helyett a rafináltabb slruktárális megoldások felé fordul. A Moore-törvényt temető kutatók azt is felvetik. hogy el kellene kezdeni megtervezni a törvényelhalását, nem érheti váratlanul a félvezető ipart az ötven éve beidegződött rendszer 6szszeomlásu. Többször említettük. hogy a legnagyobb gyártók a jelenben hatalmas összegeket fektetnek be az 5-6 év múlva eladásra kerOlö processzorokba. A l'ejlesztések, a tervezések, a gyártást előkészítő lépések II jövőbelI fogyasztóknak szólnak. a befektetések megt~rülésére csak a jövőben lesz esély. Több milliárdos befektetések ezek. ujövőbeli sok milliárdos haszon reményében. Sok elemző szerint a 7 nm-es technológiai szint, merfóldkő az utolsó. amit a gyártók képesek kipreselni magukból. Ez még nem a sokat emlegetett fizikai határ. inkább gazdasági események következménye. Ha az innovációs lendület megtörik. nyugodtabb köri.llmények között lesz esély az 5 nm-es megoldások kifejlesztésére és alkalmazására is. RT EK '20 áramkőrók ~tiszta~ csökkentése, a skálázhatóság 5.1. A CMOS skáfázása A laikusok II mikroelektronika tejlödését, a tranzisztorsüTŰség növelését sokszor lIgy képzelik el, hogy ehhez mindössze le k~ll kicsinyiteni a litográfiai mintákat. Egy ilyen lépés hatására a tranzisztorok. a csipek minden lineáris mérete azonos mértékben csökkenne. Már tudjuk, hogy használják ezt a megoldást, és 7..sugorításnak, vagy optikai zsugoritásnak nevezik. De azt is tudjuk, hogy egy nem túl nagy értékű zsugorítás elfogadhm6 eredményt ad, de ilyen módon folyamatosan nem lehct kicsinyíteni a CMOS áramköröket. Az állandó méretcsökkentés során a ró méretek lineáris csökkentésén túl további mOOosításokra is szükség \'olt, hogy műkö­ dőképes, jobb minőségű áramköröket. processzorokat nyerjenek a gyártók. Az ilyen, egyre kisebb méretü tranziszlorokat eredményező. a minóségetjavitó lépéseket skálázásnak (scaling) nevezik, A CMOS aramkörök igen jól skálázhatók. amit bizonyíl, hogy a7 IQ6{)-as évek 10 um-es vonalvastagságú tran· zisztoraitól már eljutOlt a fejlődés a 7 nm-es technológia küszöbére, A CMOS áramkörök skál<izhatósága a Moore-törvény teljesithetöségének az egyik kulcsfontosságú fejlesztési eleme, a technológiai fejlesztési tervekben s7ereplö követelmény-ugrások megva[ósításának elsődleges fellétele, A sca[ing a méretcsökkentés kény. szeréböl fakadó tervezési programok és megoldások története, Az 1965-ös 10 um-es (10 OOO nm-es) vonalvastagságtól igen messze kerültek a mai CMOS processzorok, a tranzisztorok jellegzl!tes méretci nagyságrendileg 10 nm körülivé váltak. A méretek érzékeltetésére kövelkezzen néhany adat. Az emberi hajszálak átmérője 0.017".0.2 mm, azaz 17 000.,,200 OOO nm közölt változik. Az influenza vírusa kb. 100 nm átmérőjü. A DNS sokak által ismen összecsavarodolt molekulájának az átmérője tipikusan 15 nm. AZ egyszeru zsugorítást az 1960as évek \ égén kis- és közepes integráltságú CMOS csipek kisebb méretű megvalósitására a[kalmazták először, az LSI áramköröknél általában a kiesinyített eszköz tranzisztorait többé-kevésbé módosit:mi is kellett. Mindenesetre már az l 970-es években felismenék a kutatók. hogy az alapvető CMOS-struktúra kisebb méretekben is elkészithető. azaz ez az áramkörtipus jól skálázható. Ha egy processzor MOSFET-jét egyszeruen, azaz .,tisztán" lckicsinyitik (zsugorí~ák). annak minden lineáris mérete azonos mértékben csökken. Ez a változás II hosszlIsági adatokon kivül szamos más paraméter változását is maga után vonta. Ezek egy része hatékonyabba, kedvezőbbé tette a tranzisztort, pl. a területe a lineáris esökkentési arány négyzetével lell kisebb. Ha a hosszúsági adatol.. 0,7-szeres érteküek lesznek, a terület felére csökken (ez az alap mikroelektronikai mérfóldkő-so­ r07.3\ egyes esomópontjainál bevezetell kicsinyitési merték). Megjelennek \iszont olyan változások is, melyek a tranzisztor hatékonyságának romlását eredményezik, esetleg a tranzisztorra. a csípre nézve veszélyt is jelenthetnek (pl. iltütési hajlandóság. túlmelegedés). A 0,7-szeres hosszúságváltozáshoz a skálázási faktor. azaz az n I ,41-es ( ~'2) értéke tartozik. Áhah\ban, ha II <:kálási faktor a, egy koni.bbi lineáris L meret a kicsinyiten tranzisztorban Ua értéküre változik. llyen arányban változik pl. a csatoma hosszlIsága. vagy a gate oxidrétegenek a vastagsága, a source és a drain rétegek vastagsága, a gate kapacitás értéke. a gate jelkésleltetési ideje is, A változatlan elektromos térerősség biztosítása érdekében ugyanilyen arányban a tápfeszültséget is csökkenteni kell, ezzel a táparam is csökken ugyanilyen arányban, a tranzisztor teljesítményfelvétele pedig a: aranyban lesz kisebb. A szubsztrát eredeti N adalékoltságát meg kell növeini a·N értékűre. Az új tranzisztorokból készített csipben a tranzisztorok süruscge a1-szeresre nő, a mükJ;dési frekvencia pedig 1,5 a-szoros értékre változik. Ha ilyen teljesen tiszta skálázással állították volna elő az újabb és újabb technológiai mérföldkövek tranzisztorait. egyes kellemetlen jelenségek igen zavaró mértékben mt:gnöttá vulnl!. Az egyre kisebb tápfeszültség már kevésbé biztosította volna a tranzisztorok müködését. ha nem csökkentik. akkor viszont nő a gate szigetelés átütésének veszélye, több szivárgási amm típus (pl. a gate-szubsztrát közötti. a source -drain közötti) erőteljesen megnő, Utóbbi a drain és a source közötti távolság. azaz a esatomahossl: csökkenése miatt következik be (rövid csatorna effektus). [00 nm-es lineáris méretek alatt megjelennek es egyre hatarozot- 5. A CMOS áramkörök méret- 165 PQWER :" 1:=--=-/1 . €- " " • 28. ábra labba qilnak a hamumjclcnségck. el· az alagutáramol.. A csatorna Il'rlogata \ eszesen csökken. a kapcsolható :ir.un értéke kicsI'/! ,álik. A gatcszigetelés atomi mcretü\c dh!... igy gyakorll:lIilag elveszi ti szigQ:tctökcpcssegél. A 26 mV-os termikus feszültség so~rban \'ettek fel tápámmot). kezdett eltűnni' A 45 nm-es. 20 nm-es teehnológiáknál ez a kedv ező \- iselkedés tiszta skálázás esetén már el is tÜnne. a processzorok fogyasztása jelentösen megnöne nyugalmi állapotban is_ A teljesen tiszta skátázás alkalmazása tehát gyakorilIIi lag megoldhatlll. lan. ezért a fej Icszlök fi tranzisztorokon kisebb módosiuisokat hajtonak végre. Ezekkel igyekeztek a méretcsökkentés negatí\ hatásult kikOszöbölni. A 28. ábrán \ is/onl láthatjuk. hogy kiküszöbölés helyen általában csak a negativ hatás csökkenté~t lehetett elérni. Az ábráról leolvasható. hogya statIkus és a dinamikus telje~itm..!nyigény hogyan \ áltolotl a tiszta skálázás alkalmazásának idősl.akában. ujszerű 5 Y-OS vagy 3.3 V-os tápreszilltség cse- 5.2. Nem tiszta skálázás, tén elhanyagolható áramváhozásokat 01..01. clsösorban a O V-os \czcrlcsnél. A 200 m V-os tápfeszültségnel viszont el a hatás rela1i\c jelentÖSSc! \ álik. 19yéh hatások is befol)Jsolták a tranz/sztorstrukturak alkalmazásával skáli'túsi folyamatol. A processzorok tcjlödesenek elsö két C\ uLcdébcn a gyanóknak el keltell fogadl1lul.. rUI aL általános kÖ",clclményt. hogy a.t integrált áramkÖrÖl.. lápfcszllhscgcnek. legyenek azok rncrn6riaclcmck \agy processzorok. +5 V-nak kellett lennie. a TIL kompatibilitás biltositása crdckcbcn. igya skáló.7.ás ~orán a lapleszühscgel nem mOOosltották. Ez nö,ehö szi\-árgasi áramokho7. nagy tápáramhoz. jelentös disszlpáh leljesilmenyhez vezetett. 1990-ben mar tarthatatlanná \-ált a helyzet. át kellett tcrni 11/ alacsonyabb tápfcszUltség alkalmazására. azóta pedig folyamatosan tovább IS kellett csökkenteni A tiszta skálázas alkalmaJ'.ását nehc/ilclle az is. hogy jelentösen nóu a drain és a source térfogm ellemillása. A gme sligetelésbcn a konibbl. Jelentős \astagsagnal még nem szamotte\ö problémák (a szi"árgási áramok. a szubsZInIl. a source és a drain egyenlOllen IldaJekolásának hatásai. Il csatorna velérlése egyetlen oldali apJa fdül) kezdtck meghatarozo\lÍ válni. müködéSI 111stabilitásokat oko/va. Gondok jelentkeznek a tranzisztorokon belali öl>sleköltetésekn~1. a fémczésnél (nő­ \-ehö ellemi.llás. plus7 hötermelcs). a kontaktusok kialaldtasanál. Al eredeti \10SFET-ek Illap\ctő JÓ tulajdonsága. az. hogy kikapcsolt állapotban nem folyik rajta kcresztUI áram (!lImböl az II1tegmlt arnmköröknek az a viselkedése kö\-etkezel!. hogy stallkusan nem 166 A kisebb módosittlsokkal a tranzIsztorok parnmcterei. a hntékonysaguk ked\e7őbbé lehctöck. de a 20 nm-es technológiai szintnCl e7 mar ke\ ésnek bizonyult. Ekkor Jelennek meg az uj strukturáju 3D MOSFFT-ek. a FinFET és utódjai. VitathrIlÓ. hogy egy 32 nm· es hagyományos MOSFET-ekböl álló CMOS kapcsolás áttclVezése FinFETekre sk.alázasnak Il1lltösOt-e, vagy a \IIOSFET-alapu CMOS megoldás \cgének. Mmdenesctre a s/-"kma elfogadta ezekre at. iaj tranzlsZlorokra epOlő aramkörökre. hog) alok. ha nem is tis7tJin. de skálázassal kés.l.ültek. igya CMOS áramkörök nlmbusza megmaradt. a legjobban skálázható árnmkő­ rökként tekintenek továbbra is mJuk. A legiontosabb feladat egy-egy ujabb technológiai mérföldkö kialakításakor a tmnzisztorsürüség megketszerezese. A legnagyobb problémát a tiszta skálá7.ásnál a source. a drain. a csatorna térrogatának eröteljes csökkenése. a gate szigetelés \'ckonyodása okozta. Amikor a source-csatorna-d ra In krfogat kiemelkedell a sziliciumszclct felszine fölé. fellélegezhellek a fejlesztők. hiszen fúggölegesen felfelé korlátlan nagysagu tér állI rendelkezésükre. t\em \ olt már szükség arra. hogy 8Z UJ \lOSHT minden lineáris meretét ,,2 -ed részére esök.kentsék. andkül is blZtositha- 29. ábra lo\'á \ált a kéts7cresre növő tT'dnllS/torszám. A FinFET keskeny téglalapJa az eg}elo technológiai csomóponlokhoz illcsz.ked"c mind magasabba \ál! (29. á hra ). ig~ a source. a dram. a Cl>3loma Icrfogatál nem kellctt erotcljescn csökkenteni, ","em nöttek tlll~gos.1n a source. a dralll ellcmilhi.scnékel. a parazita kapacitások és a s71\árgási áramok énékét is kézben lehetett tanani. A két· Slcres gate után a haromszoros. majd a csatomllttcljcsen körülvevő gate ugy tudja Je!entö\en megnövcllll a FinFET hatékonyságát. hogy ehhez nem kellet :1 terilletigényél megnö\l,~llll. lIa..onlóan ked\ező hatása \ an a többs7örös gate-nck. a többszörös fin-nek. A/ Intel CMOS proccsS7oral il)cn fejlesztésI utat beJána én~k el 2020ra a 10 nm-cs tcchnológiai mérRlldkő kö\etelmény s/intjét. A 10 nm-cs Intcl csipckcn a tranzisltorsíiriiség mM 100 millió tmn7is7:tor mm' (10 cve, a 45 mm-cs technológia idején a mm'-cnkéntl traIl7lS7tors.mm még ..csak" 3.3 mIllió \-0(1)1 A nemzetközi fejlesztési kö\-clelményekct elöiró ten szamok az ujabb és ujabb technológiai csomópontokra kdszeres tranzisztorsüruseget Irnak elo. A/ Intel mar a 22 nm-rol 14 nm-fC \áltásnál is 2.5-szeres amnyt tiizött ki maga elé célul. a 14 nm-ről 10 nm-re lépésnCl pedig 2.7-es arany t, E/t. a nOnllél skálázási ráta teletti fejlesztést a cég hiperskáltizás neven reklámozza. Ennek eredményeként az Intel tech· nológim tenli.zamaihoz egyre inkább nagyobb tranzisltorsúriiség tart07ik. mmt a konkurens cegeknél (30 á bra ). 30. ábra RT ÉK '20 Intel's Technology Roadmap Year Process Node 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 14/Yll 14/Yll 14/Yl1+ ....... 14001++ 14rvn++ 10/Yll 10/Yll+ 10rvn++,7run 7run+ 7rvn++ ~ tal igyekszik elérni a 13.5 nm-cs EUV CMOS fejlesztéseket vizsgáltuk meg. használatbavétcle elölt (ez már közel láttuk a processzorok újdonságait, mlljd a fok07.3tosan kisebbedő, de növekvő hatckonyságú CMOS tranzisztorokat. Felfedeztük II nemzetközileg elfogadott fejlesztési ütemtervek exponenciális követelményeinek mozgaló erejét. a Moore-törvényt. majd megismertüJ.. a tönény betan:ásának alapvető eszközét. a CMOS tranzisztorok és csipek skálilzásal. A tervezett harmadik részben fogJuk bemutatni. hogyan lehel a szilícium CMOS processzorok lranzisztorait továbbfejleszteni. s ha már a fejlesztés nem tudja majd kieh.!giteni az igényeket. milyen felépítési! újszeru tmnziszlorokra lehel számitani. Végül néhány gondolat erejéig azt is megvizsgáljuk. hogy mi következhet a CMOS áramköri technológiák után. röntgensugárzás)! Az Intel biztos abban. hogy az úJ technológiai merfóldkö'vcket meg tud- ja \:aló5ilani. A hatalmas beruházási költségeken .túl még egy. mára már elismert gondja von, a fejlesnésre előírt időtartamo" még az óriásváltalat számára sem tanhatóak be. Azért, hogyafelhasználóknak ne kelljen ll7 egyes szint'. állásokn!l megszokou idótartamoknál hosszabb ideig uj proeesszortípusok nélkül meglenni UJ... az Intel is alkalmazza a csomópontok megbomásál. így. mielőtt a 10 nm-es technológiával pillcra lépne. már kél újdonság-sorozatot is kibocsátott a 14 nm-es processzorok után (14 nm+ és 14 nm++). Hasonló módon kívánják clökészitcni II 7 nm-es 57intet is. majd az 5 nm-eset (3 1 ábra). 31. ábra 6. Összefoglalás helyett Ugyanakkor a széditö ütcmü fejlesztés problémái 37 Intelnek is tudnak gondol oko7ni. A 10 nm-cs Sl.inlhez szükséges EUV litográfia. mint említettűk, a gyanósorokon még nem müködik. A hagyományos. 193 nm-es UV fény- nyel végrehnjtoll fOlolitográfiának a fcloomását a cég négyszeres mintázat- Felhasznált irodalom : Sorozatunk első res7..ében megismerkedtűnk a CMOS áramkörök felépitéséveL tulajdonságaival. Bemutattuk. hogyan törtek élre II CMOS digitális integrált áramkörök. milyen ulai jártak be a CMOS LSI cSlpck megjelenéséig. A második részben a 21. századi , Or. Madarász László: A digitális CMOS clramkOr6k m9QJelenése, első 30 éve. RcI· dlótectlnika ÉvKönyve 2019. 105-137. o. 2. hnpsJtwww.wiklpedia.Ofg Tovclbbt lorrásolt a megemlílelt gyártók hl· vatalos web-oklalal ~;:a "TEXAS V INsrRuMENTS hung.rYli>mausel .•u .- - - Segítsen 010 Ön is! RT ÉK '20 Reményi István Rádióamatőr Alapítvány 18226429·1·43 Az aJapítváfl)1 támoga~a a RAlIIÓTE~HNIKA ~le~tlo,~~ 167 Avezetékes rádió (1947-1965) IDr. Fábián Tibor l okI. villamosmérnök, itaf70@gmail.com A= /950-es eveJ.: hazai riuhÚ=úsóró! \,j5:o/ly/ag kel'és megbízhClló s:akmai il/ftmncició je/em meg. EI. /OkO:OIl(1I1 er"ényes II I'e:elekes radióra. A nyomtaloff es o;: illIernetes forrá.wk egy re,f:e ellelllmolldá.wkat, leve.~ adarokLII farfalmaz. A Ulma relJes körü elem:éséhe: mindenképpen s::iikSf!ges a kor törté"elmi hál/erének fell'li::olósa. his:en (!III/ek ismerete né/kiil sok jn· lI2:kedés, gyúrrmón.lfejles::/és ert/II!!el/ellllek. célra/ol/t/ok liiI/hel. Néhány mlil'::aki adaIOl például a;: MD? bi:oll.\againak{elj"eg},=éseiböl, (llI/inis::- tériumokho= beadolt java~-falokb61. a:: \ITl/lapi hírl!ihő/ lehel csak .,kibú"ylÍs:/II", EI/llek eredl1lf!/Iyet kíw:'mjllk mUSI a T O/I'osokkal ntegoS=/aIll. Történelmi előzetes A~ 1947. augusztus I.~"e l induló első hároméves terv a korabeli híradlisok s7erint .,Magyarország demokratikus rendjének mcgszdardítasaC· .•,a llt'iborús karok és pusztítások sújtotta magyar gazdaság talpra állításáf·. a háború előtti életszínvonal elérését. az ipari termel~s növeléset tüzte ki c~llIl. A koalíciós pártok által kidolgozott és elfogadot! tervet megelö~te a forint fizetőcszköz és az alapvetö élelmisze~ 1. ábra. REMIX reklám. [Rádió és film Technika. 1949. 2. 43. o.] 168 2. ábra. Philips309A. [www. radlomuzeum.hu] ráre vonatkozó Jcgyrendszcr be\-eze~ tése, a nagyvállalatok államosítása, a szövetséges hutalmakkal a békeszer~ zödés megkötése. 1948~ban tovább folytatódott az üzemek államosítása. a ,,fordul at évében" fuzíonált a Szoci~ áldemokrata Párt és a \1agyar Kom~ munista Párt, s mega lakul t a Magyar Dolgozók Partja (M DP). A hároméves tervet két és lel c\ a latt teljesitcIlnek tekinIették ( 1. :íhra ), így 1950. január elsejével ötéves terv indult az "ország szocialista iparosítására. a nelu!z- és a gepipar, a honvédelem fejles7lcsére. a mezőga~dasági elmaradottság meg~ szüntetésére", faluvillamositásí program végrehajtására. (19-1.9· ben csak az ország lakásainak 46%-ában világí tot~ tak \illannya1.) A hazai rádiózás fCJlesztési kon~ cepciójának meghatározásakor eI~ södlegescn az ideológiai szem pontok domináltak, a gazdaságossági kérdé~ sek másodlagosak voltak. s legfeljebb csak a szakmai s7enezetek megbeszélésein, vitáiban kerilltek napirendre. Peldául a Magyar Mernökök es Tech~ nikusok Szabad Szakszcrvezctcben kezdemenyezen 1947. évi eszmecseren - a\fagyar flimdásrechllikában megjelent cikk szerint - clsősorban a 2 \agy 4 csövcs telepes "f3Iurádiók" táplálasának. üzemeltetésének kérdésével roglalkoltak. Az MD P hlltalomra)utása, pozíció~ jának mege r ősödése \iSlonylag hosz~ szabb ideig tartó folyamat \olt. ezert a harmadik világháborura \aló készü~ ]ődés, a hidegháborús thck és az "infomlác iós vasfiIggöny" kiépítése alatt számtaltln cgymásntlk ellentmondó intc7kedés s7ületett. EZt!k többsege azonban a kö~pontilag irányított in~ formációszolgáltatásI célozta, az ide· ológiai harcot "az imperialisták belső és külső ügynökei, di\er~ánsok. kémek". az Amcrika Hangja rádió "fel· lazító taktikája" cllen. Az MDP vezetősége és különböző bizottságai sokáig nem tudták eldÖn· teni. milyen módon lehet a hazai rádióellátottságol növelni. A Posta vezetősége már 1946 novemberében kezdeményezte a Gazdasági Főtanacsnál az olcsó. sokak számára megfizethetö \cvőkészülékek. az un. lIépn>\'ök gyártását. de a tervből nem lett semmi. A Rádió Techlllk(l /947. évi 2.~=ámá­ han arról írt. hogya népve\'ö ügyével a Magyar Posta foglalkozik. a vállalatok felkészültek a gyártásra. a közönség .,szívrepesve várja" az olcsó rádiót. A néprádió gyártása nem volt minden előzmeny mHkÜIl. A VEJO/ Voll.sempfiillger.t Göbbels utasi~ tasára a náci Németországban már 1933-ban kifejles/lctték, öt évre rá a DKE38 Delllscher Kleinempflillger is megjelent. [deha~a abakelitházas O,-;on 011 ,.J-/orlhy~neprádió" és váltOlatat 1939 őszétől vollak rés~letre meg\'ásarolhatók. A Posta 19-1.8 nyarán 20 ezer "Európa-\e\'ö népszupert" rendelt meg. elsősorban az Oriontól és a Magyar Philips Müvektől. ám a készülékek csak középhullámú adók vételére lehettek alkalmasak. Al MDP Szcrvezö BizolIsága a Posta rendelését vissza akarta vonalni. de ez már nem volt lehetséges, mert a gyártás előkészitése, az anyagok beszerzése megkezdődött. Végül az újonnan megalakult Allam- 3. ábra. Orion309. [www.bertibenls.it] RT ÉK '20 ga=druagi Bi=ollsag cngcdélyczte 20 ezer darab szupcr Icgyártását 1950 végéig. azzal a feltétellel. hogy a rádiók "csak oS7.tályszemponlból megbizható személyeknek" adhat6k el. itlct~ é lmunkások, gépállomások, s7ö\etkezetek, párlszervezelek számura utalhatók ki. Ebben az időben hazánkban mintegy 525 ezer. zömmel "killföldvcvő" készülék voh üzemben, igya ko rlátolOlI vélclkészségú új kéSl:Olékek vásarJásának korlátozása az •.ellenséges" küllQldi adók hallgalását gyakorltuilag nem befoly.bolta. A Philips már 19-17 végétől gyartollu a 309A tipusú, fnkáv!ls. 2 W teljesítményü gerjesztett dinamikus hangszóróva[ felszerelt, 3+ I eSÖH~S vevőI (2. á bra), l11ig az Orion csak 1948-ban hOLta piacra a 309 tipust (3. ábra). A nepszuper készpénzes vásárlás esetén 630 forintba került, [2 havi részletfizetés esetén pedig havi 60 (az első hónapban 70) forintot kelleli fizetni. A népszuperrel szemben az MOP KÖLponti Vezetősége csak ahozai adókrn fixen lehangolt neprB.dló feJlesztését preferálta. A követelményeket Tarján ReLSÖ vezetésével a lIíradástechfllkai IpaT! Központban dolgOLták ki. A néprádi6ra kiirt tervezési pályázatot a Radio ésfi/m r..·c!mika 1948. nOI'emben száma ismertette. Az aluminiumházas Orion3/3 tipus 1949. év végi forgalomba h07313taróta Rodióé.~fi/m Techmka /950.}01111or; s=cima tudósított. A J-+ l CSÖ\es, kb. I \II hangteljesitmenyü. az egyenes vált6aramu 110 V-os hálózatró!. ill. aUlótrafóval 220 V-ról táplált neprádió elsödlegesen három állomás vttelére kCsLUlt. A fix hangolás II Kossuth és II Petőfi rádió. valamint egy reléállomás vetelét lette lehetövé. Az ún. "három gombos" típusnál (4. áb ra ) a Kossuth oszcillátor tekercséhez közeJithetö-tá\olíthIl16, II középső gombbal mOLgathaló rövidre zárt menet (alumíniumgyürü) segítségével biztosítottók az 4. abra. Orion3f3. [www.bertibenls./t) RT ÉK '20 munkáso,," es alkalmazottak ha\ i 8.1lagbére 1950-ben 683 Ft, 1952-ben 928 FI, t955-ben 1141 Ft volt. az állami gazdaságok. a lermelÖszÖvelkeze· tek dolgozói viszont csak az átlagbCr 70 ... 80%-31 kapták. Vezetékes rádió 5. ábra. PhillpsJ f3. (www.bertibenis.it) adók finomhangolásál. A Jobb szélsö gomb a kapcsolós hangerő-szabályo­ zó potenciométerhez. a bal szélső pedig az állomásválaSZIÓ kapcsolóhoz tartozott. A rádiót Philips313 (5. á bra). Telefimken313'VR. RAvA3/3 jelzéssel is gyártották részben nlurnínium. részben fakávával. A hálózati 313-asból összesen kb. 150 ezer darab késLülhetett el. A típusesaládból ismert még a telepes J/JB, a Icmezjátszós 3/3L. az uni\erLáli5 J/JU is. A fakávns, két flxen beállitott hazai adó \ ételére alkalmas, s7inO\egcsöves, csak váltóáramú tápl61áslI Orionll5A "Rákosi-neprádi6" (6. á bra) - melynek tervezésében Barta 15t .. 6n. az Orion műszaki igazgatója is részt vett - a Kádár könyv és az Orion jubileumi kiadványa szerint 1949-ben. más források szerint I 950-ben kerU11 forgalomba. Az Orion ebböl a tipusból t950 és 1957 közÖlt sorozatban 500 ezer darabot gyártott, e7 \'olt minden idök legnagyobb magyarországi szériája. Az Orion115tl csövezese megegyezett a J/3-l11al, az egyelllrányit6t kivéve. A liSA-t a7 '50-es években három fix adó vételére alkalmas kivitelben is gyártották. A lclepcs változal a 115B típusszámot viselte. Bár a néprádió kezelese egyszeru .. olt, előfizetése havi 10 forintba került. de üzemeltetése feltctelezte a \ illamos hálózatot. ill. az anód- és fútötelepekról. az esetleges \'ibnhorról \ aló rendszeres gondoskodást (Egy árjegyzék szerint a 22,5 ... 120 V-os anódtelepek 24 ... 90 Ft-ba. a 1.5 V-os mtötelepek 24 ... 56 forintba, a IL.39 Ah kapacilasú 2 V-os akkumulátorol.: 32 ... 61 forintba kerültek.) A 12 ha\i 35 FI/hó részletre, ill. 380 FI készpénzért árusítható neprádiók belföldi értékesitésél 1949 végétől a Villamoscikk- és Rádió-Kereskedelmi Nemzeti Vállalat végezte. A Tem'ek kÖIII'I'e szerint az állami szektorban foglalkoztatott A vezetékes rádió ősének a PuskásSzmazsenka-féle Telefollhírmolld6 (1893) tekinthető. A távbeszélő készüléktöl függetlenül müködó Hinnond6 a kezdetekben kül- és belfűldi társadalmi és tözsdei hireket to,,'ábbitoll. a késöbbiekben a pontos időt is bemondták. 7cnél, S7ínhazi és operaclöadásokat közvetítettck. A rendkivoli. közérdekű hir továbbításának kezdctét kUrtszcru bugó hanggal jelezték az clöfi7etök sz.1már3. (Lehet, hogya vezelckcs rádiónál ezért született meg a7 egyes erősitőkbe beépitett elektromos gong, hogy ennck megszólaltalása\al jelezzék a fontos bejelentéseket. ) A Telcfonhínnondó hálózata a háboru alatt semmisült meg. A \ezetékes músorszolgáltatás ennek ellenere pl. a kórházakban továbbra is megmaradt az ágyak melletti kapcsolótáblan kil1ön csatlakozó aljzat volt a fejhallgat6 szárntÚ"a (egyes helyeken még II '60 '70es években is létezc\l az aljzat. csak éppen a fCJhallgató hiányzott ... ). A ll ... ilágháboru elött és után Európa több országában létesitettek vezetékes nidiórendszen. igy pl. Szovjetunióban, Svájcban, Hollandi éban, Angliában, Belgiumban, Németországban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, BuJgariáblln. Kínában él kulturális forradalom idején a telefonháló:taton, majd a '70-es évektöl a kommunaközpontokat ÖS7szekölŐ flIggctlen vezetékrendszcren keresztül üzemelt a vezetékes rÁdió A \"ezetékes rádióhálózatok egyes országokban még az 1980-3S é\"ek- 6. ábra. OrlonffSA. [www.bertibenls.lt} 169 bcn IS müköd tck, feltehctöen (gazda. ság) politikai okok bó l A hazai \ eLctékes rád ió - a korabeli kifeJczéssel .. huzalos nídió" - szllksé· gességél Ze/elika Lú.dó .. A rádió";,mOI/dd" C. cikKében korábban szc r· zell tapas7lalatai alapján kísére lte meg bizonyí tani. Hangsúlyozta. hogy a \eletekes rád ió bC:;7cr"/(;séhcz. rcnntartásához szükscges m űszak i előfe l ­ tételeI. megteremtese Jó\a l kevesebbe keru l, mmt az orsLág teljes lcfcdcllsé· gét biztositó rádióadókná l: az egyéni készülékei-. kezelése. javíttatása is egyszerű bb. Az ország lakosságának 95"//I-a úgyis a hazai roadót hallga tj a, s a fa lvakban, tanyákon. szétszó rt tclepO léscken é lók kÖLlII csak 1-2% hallgat rád iót. A vezetékes rád ió helyi hí reI. közlésérc is alkalmas. hang· minösége Jó. zenei közvetítésckre is használ ható. (Zelcnka a 6... 8 kHz sávs7élességű telefonhálózatot fe lhasz· náló némctors7..ági vivó frckvcnciás \ezetékes rádió Ismeretében tette ezt a kljelcntést). Gazdaságossági számításai nem voltak rcá lisak. ncm számolt az országban uralkodó nyersanyaghiannya!. a fa luv lllamositási progra m nehézségei vel. A \ ezetCkes rádió kérdése 19-'8· ban kerOlt a politikai vezetés e lé. de az öt letet annak jclentös költségei mia tt ekkor még ehetették. Al. Államgazdasági Bizottság 1949 márciusában ismét targyalt a \ezetékes rád ió bevezetésenek elönyelröl es hátrányai TÓI (zava rtatás, rongá las. a beruhá7ási költség clöfizetőnkém 200-400 Ft. a karbantartás clöfizetönl.t\nt J-4 Ft; elsösorban fa. réz, ólol11 importanyag lenne szükséges. II szc relői és karbantartói létsz{l1u s711kséglct kb. 7-8 czer fő). A Bizottság úgy döntött. hogya kérdést a7: IparUgyi Minisztcriumnak tovább kcll \izsgálnia, Budapest néhány házában megkezdett kisérleteket azonban folyta tni kell. A Magyar Posta Budapesten 19-'9ben kezdte meg a kisérleti \ezelckes r.idióhálózat kié pítését a Posla Kísérlel' ti "omúsol! kidolg0lOtI teT\-czési alapelvek alapján. Kádár Géza - a rádiókapcsolásokat OssLegyÜj tö köny· \eiröl ismcn pos tafőme m ök .. irányitásl'l\al. .. \1egszületetl a Teleronhi rmondó kOTSLeTÜ utódja: a hangszórós \ezetékes nidiÓ. Nepi demokrácia nkban a kultúra nem szük rétegek kiváltsaga, hancm a dolgozók közkincse. A kultúra közkinccsé teteiében nagy szerep var a rádióm. Annak érdekében, hogy mlllcl több dolgo:zó jut- 170 .' .16'.r~ ••• \" • ~1tk'r." r',,'r. !!Jjl1~'tlé_ttlt.t!l-'l'llt"t "\oMl ... t'lI . . . u .... , •• r441 I! pro,."..a •••ut01..... t •• ~\l • • • r. o'l ••• rIII.k .. ,.\ko.ba\ • r"l6t, •• tl,t.k •• ~JI4I •. Srr ••••• tr. 1. bt,to.it.al t.ll •• oab••• t ~ ,,oDtl hiTt e,l'. 1.h.t". ' " , •• 1l~ ....'c1 Illat J.T••oIJ" hcl7 'ptt etlak kl ".ln'II • • r'dI6"'''', .. Tt 19eo-~-I, • t,".. tk ..6 IIt_b.D' t·" "'r' •• ------------------------__ -'..! ______ __ _1!L_..w:1 ____ _ !!~_lUL .... 1 el/lfhn6 . . . patUla, t ... p tl6tt.n6l 8.000 02.000 200.000 240 . 000 -------------------------------- U "... 8.000 60.000 !Ioo . ooo 261.000 ~ b.~I"l t.r.tr•• 0~ t ko.6.a po.to •••'-1\,. ok ." o •• 'llJl.lt nM.lk .. ',,,,, J. , 6.h ... k..toy.lA.k b.OIU . . ... rllt. ..Ob',,, b.nab''', f1~ ----------------~---------------- _i-L ______!UL __ ~ - -lia---1i~-~u."'t!l! ~t.:.l!L- _ _ _ ~Lti.td.'H~:.iU-!td.~~i!.2.~~ -L8!L~-'t /&a.kb.D .tao ••• , tt l7~~b ••••• 1 k.,6. ' • • l11i,.ad" .......,14.. b.nad .... , .elJ' '''''''''OUt j .... U ... '" 1 ""'l'" .1.6~.k_ ld,. '6.'- utull nlllll', 1 ~ ... nn .. r ' ,U " 1I1.,lt'"", • ' 6t h Ou.ur.... k ~ .nt .. 6. ..1 li ~-b••• "~1 .... ,.. t1 '-t 6,.l." ""4, ~.t.bAaJ'" tok04, .~r, Cs4, V,-1I1HI76r. DIIIUo,.lIt.h, hd. ou. b.1 19lil""" .h tie . . . . . . I7 .... llhel1, • ~4.riti " 'kll.l,,.t '81 ".I,&1It •• II ••• • ~ ipari • •• tr-t. 0,1 l i ~-~-b'II' • b.1ÜJ'd J..... i . . .th.b•• •• • J d.llt6. ..bb hl ... t, uQ.t l,oIIl\Ot. ~. llh__,,"41"li .hondi: JI".. oIJ. II IIh."n ol,. •• ,,_ ........JP~I'.", M Q ........ tn.. TU10 ............. l.U.O.U .. ~dln.lle" • t r','" .& I <IL ~ .J;. ..... ~,.c:":::'" 001 2.000 elOtt.nG, . . .11 ..... _ ~ ba ... t OI.ab"'.rUd t ili h ' , - _r\1&4a16' . _ .. Mi, .. 1'01,,6 .... b. . 12.- " e16tt .. t6u'lIt. 1'53 ...... '6.,. t urlat 8.70 " h .. el6ttl.t6&lo:'"t .. 1III ..... hr'.d toU ••,. Y 1G!2 -1I3 el6u b n . . . thI\O IIp.lI. ~ rU.tllll.k lel , .. t,". ,.. ..t'." ,Ill., """""1 :: II!I ~" .... ",n, .. 7. ábra. Bebrlts Lajos minIszter el6terJesztésének els6 oldala, [hHp:lladatbazlsok.onllne.hu] hasson rndióhoz. egymás után hozták piacra a tipusrádiókal. A rád iózás ol· csóbbá tételében most üjabb dön tő lépés kö ... etkezik." igy harango718 be a7 M TI a Posta kiscrletét a \ezetékes rádió budapesti k07pontjainak. a Pongrác uti lak6telepcn és n Vác i út 104. szamu háztömbnél fclszerelésre kerulö. 800-800 előfi7e töt ellátó kisérleti erősitö kOLpontok letesitéséről [MTI belföldi hirek 19-'9. júl 27.}. A gócközpontok "égül is 1949 decemberében léptek üzembe. mmtegy 200-200 elő fi zetővel. Az MOP Tükár~ágll Bebrits Lajos közlekedés és postaügyi miniszter előte rjesztése alapjan - csak 1950. no ... ember 22-én hozta meg határo· zatat n ' ·ezetékes rádióhá lózat orszá· g<lS kiépitéseröl (7. á bra). A tenel. szerint 1950-ben a hálózat kiépitéset néhany budapesti lakótelepen (SzaLados-o Szörényi. és Béke úti lakótelep. Juran ich-telep. Szapari- és Üllói úti la· kóházak. Bécsi· és Pongrácz úti "árosi házak. Váci uti 7. és 13. számu házak. Wekerle-telep, Petöfi-tér») Tatabanyán. Tokodon. Györben, Ozdon. Oiósgyőrben. Dunapentelén, Budaörsön. 195 1-ben az összes megyes7ékhclyen. a járási szél. hclyek egy részén és 37 ipari centrumokban. 1952-53-ban RT ÉK '20 [ ~ [ 8. ábra . A budapesti g6cközpont és egy al-g6cközpont rendszertechnikai vázlata az üzemelés visszajelzése és az alg6cok távvezérlése nélkül a hiányzó járási székhelyeken és jelentősebb falvakban, tanyaközpontokban kívánták megoldani. A Posta az 1950-1953. évekre vonatkozó becslése alapján a szükséges beruházások összege összesen 188 millió forintot tCIl volna ki. azelöfizetök számát 1950ben 8 ezer. 1951-ben 60 ezer, 1953. év végére pedig összesen 500 ezer főben határozták meg. A vezetekes rádió létrehozásának valódi celja az előterjesztés beveze· töjében található: "Háború eseten az ellenséges rádiópropaganda behlltohisánllk meggfulására célszeTÜnek moIatkoLhat a rádiókésLUI~kt::k bevonása. Erre az esetre is biztositani kell azonban a központi hírközlés lehetőséget és ezért az Államgazdasági Bizottság javasolja, hogy épÍlsllnk ki vezetékes rádiórendszert 1950-53-ig ... " (Valami hason ló logika alapján történt az Arpanetllnternet létrehozása ... ) A vezetékes rádió hálózatának egy adott területen való megvalósitását az illetekes megyei tanács javasolta. s a posta műszaki szakembereinek véleményezése után ti közlekedés és poslaUgyi miniszter engedélyezte (attól ftlggően. hogy mennyire ,.erős" volt ti megyei tanács első embere). így sok falu kapott térhangositó eszközöket: utcai hangszórókat és erösitőket, melyeket a gócpolllokon, a helyi postán vagy a tanácsházan helyeztek el. Az egyéni hangszóróknak a lakásokban való felszerelését a postahivatalokban lehetett kérvényezni. A sze· relés. a javítás vagy a készUlékcsere ingyenes volt. A hangszóró és mmden vezeték a Posta tulajdonában maradt. az előfizetőt csak a véglegesen megRT ÉK '20 áJJapitou 6 Fl előfizetői dij terhelte. (A vál1lllkozás már 1950 novembere- ben is veszteséges voll: egy hangszóró felszerelése mintegy 600 forintba kertilt, és az előfizetönkem 10-16 Ft havi üzemben tartasi költséggel szemben előbb 4. majd 6 Ft-ol szedett be az ~jonnan mcgajakitou Vezetékes Rádió Uzcmi Vállalat.) A vezetékes rádió rendszere, készülékei, szereivényel A vezetekes rádió (Drahtfunk. wíred radio) tulajdonképpen pont - sok pont (point to Jllultipoillt) slrukllirájú, szimplex hangalapú vezetékes műsor­ szolgáltatas, melynél az adás helye és időpontja nem véletlenszerű. és a hallgaI6(k) helyhez kötöttsége sem előfeltétel. Az elnevezés meglehctösen szerencsétlen. ugyanis az 1906. évi berlini Rádi6ili.virÓ Konferencián a .. wireless" helyett hivatalosan először használt .. radio" kifejezes a sugárzással kapcsolatos, H. Hertztől származó .,electromagnetic radiation" kifejezés rövid alakja. igya "vezctékes sugárzás" használata műsor továbbíulsára - vélemenyem szcrint ~ éneimetlen. A hazai vezetékes radióh!ilózat ~ a szovjet mintát követve - gócközpontokra épült. A rendszerben két műsza· ki megoldást alkalmaztak. A blldapesti gócközponl a műson­ a megfelelő minőségű zenei átvitelre alkalmatlan távbeszélő aramkörökön keresztül ~ közvetlenü l a Rádió stúdiójátói kapta, így szupervevőre nem volt szükség. A stúdióként is működtethctö góckőzpontból 3 jel források előerösj· teu, keveri jeiét leljcsilm~nycrösités után ismételten telefonvonalon juttatlák el az al-gócközpontokhoz, majd 50 ... 100 V feszültségszintcn. légvezetéken továbbították az előfizetői fogadópontokra (8. ábra). A szintei beállító potenciométer a gyakorlatban pár ohmos leágazásos (bilincses) huzaiellenalias volt. Az előfizetői hangs:.>;óró oldaláról történő rosszindulatu zavarás, rábeszélés, szabotázs ellen 3 ... 8 elöfizetönként ún. elöfhetöi csoportos olvadó biztosíték alkalmazasával védekeztek. Budapest lerületén az alg6cpontok távirányítással, vagy idökapcsolóval működtek, 500 elöfizetönként 100 W-os erősítőket használtak. A Posta tervei közölt szerepelt a telefonhálózaton való vivöfrekvenciás műsortovábbítást is, e7 a70nban ncm valósult meg, mivel a hazai telefonhálózat minősege és kiterjedtsége ezt nem tette )ehetövé. A központokban többnyire a Rafilm/OO tipusú, 6+3 csöves, 100 W-os hangfrekvenciás ellenütemű teljesitményerösít6t has7nálták (9. á bra). mely 110 ... 240 V-os váltakozó áramú hálózatról működött. Két nonnálszintű (1,55 V-os) bemenete és két 9. ábra. Rafilm100 végerosít6. [http:// lazarblbi.hullndex,php, beag-tortenete] 171 _ _o -1'=-~ "-I~~ L~_, :! .- r-~}7 :,u .... __ ........ ...... V"",,hlta .....<6.116, [ 'M' J: r [ ",',"V ~iE0J-:)E0J 10. á bra. A vidéki g6cközpont tipikus felépítése 50 V-os vonalkimenete volt. A beépitett Deprez-műszerrel a végerősítő csövek an6daramát lehetett ellenőriznI. A kisebb központokban a 25 vagy 50 W-os Rafi/m25. Raji/m50 két 50 V-os kimenetü, 4+ l csöves végerő­ silók is előfordultak. Ezeket a Budapesti VillAmosgép- és Kábelgyárban gyártották le. Egy-egy 100 W-os erösítő elvileg 15-30 db 3 ... 5 W hangszórót tudott ellátni. míg a 25 W-osra legfeljebb 4-8 db. az 50 W-osra pedig 6- 12 db hangszóró csatlakoztatásat javasolták. A Raji/mJOO korszerűsített. 807 tipusu végcsövekre alapozott 5+3 csöves változata az Audio Kino és Hangtechnikai Vállalat AV601 és A/'602 típusa volt. A megye- és ;cirási s:::ekhelvek. fa/mk, ta".)"{lkö=p<Jlllok góck&pontjoi- ball fixen be:illitott nagyérzékenységű szuperkeszüiékkel \agy az etóe rősí­ tő-keverő kombimkióba épített rádióadapterrel vették a hazai adók műsorat (1 0, ábra). A hangfrekvenciás Jellel rendszerint 50 vagy 100 V vonalkimenetiL 100 W-os teJjesítményerősi­ tőket vezereltek. Ennek Jele szétosztó szerelvényen keresztül jutott a hálóz3tra. melyre 3Z előfizetők hangszórói - illesztőtranszfomlátorok segitségével - parhuLarnosan voltak felffizve. A közteri megafonokat. a faluközpontok oszlopokra szerelt tölcséres hangszóróit szinten igy müködtettek. Fömüsorként a Kossuth rádió műsorat. 11. ábra. Audio Af280. (http://proetektronic.huJmedia-galleryJ] 172 időnként a Petőfi rádió "agya helyi adó mlisorát adták. A központban legtöbbször lehetőség volt aL egyéb forrásoktól (pl. mikrofontól. lemezjátszótól) szannazó hangfrekvenciás jelck elöerösítésére. kevcrcse. a Ibrrás kiválasztására. AL előfiLetöi hangszóró gyakorlatilag megegyezett a budapesti vel. Az Audio elso lemezjátszós többcsatornás keverője és teljesítményer5sítőJe az AE280 típus voh ( 11. ábra), Három fix frekvenciára (Kossuth, Petöfi. helyi köz\e t itő adó) beállitott 2"' I-es ve"öbő1. öt csöves, hangszínszabályozós mikrofon- es lemczJátszó-elöerősítöből, SO W-os ellenütemü végerősítöből állt. KimeneIén 100 V-os szintet szolgáltatott. kikapcsolható ellenőrző hangszóróval rendelkezett. A készülekbe rugós előfeszí­ tésü műanyag gombbal működtelhetö, acclhuzalt megpenditö elcktromos gongot is beépitcllek. (A gong szimbóluma a kapcsolás i rajzokon egy kettős körben lévő bot-ütő. Az ábra magyarázata a Kádár könyváben nem található meg.) Végerösítő nélkül került forgalomba a hasonló felépltésű Audio AK302 típus. Ez harom fix frekvenciáro bdllÍlolI 2+ l-cs 'evőből és három csöves, hangszinszabályozós mikrofon- és lernezjátszó-előerősítöböl állt. Ebben is volt gong. Kirnenetén normálszintct szolgáltatott. A készülékbe lemeLj:itszót is beépítettek. Az AK302 módosított változata. az AK303 tipus előe rösítője csak kétcsöves ,·olt. 12. ábra. Elófizet6i csatiakoz6do- boz. [http://www.agt.bme.hul) A góepontokat általában a postahivatalokban_ a tanáesház:in helyezték el. kezelésüket legtöbbször mellékfoglalkozásban .. megbizható·· alkalmazottak (pl. postások, vasutasok_ tüzoltók) ,égezték. Az erősítő gócokban le'ő erösítő berendezések távvezérlésének kérdését ugyan vizsgálták. de végül is a várható költségek es a telefonhálózat elégtelensége miatt II gyakorlati megvalósítás clmaradt. A vidéki elöfizetöket döntöcn 2 ... 3 mm-es ónozott acél-. ritkábban bronzhuzalból készült lég\iczcték kÖlötte össze a központtal. bar az egyes bizottsági hatarozatokban gyakran elófordtllt az alumínium veLetek használatának (erőszakolt) előtérbe helyezésc. A huzalt a fa pózmikon vagy II hazak acélcsó tetötartóin h:\lÖ ket- vagy többligu szögvason rögzített - az energiaátviteli, Ill:hbeszélö es II távlró h3lózatoknál már évtizedek óta 1l1kalmazoH - porcelán harangszigetelőkre szerelték. A légvezetékről való ICBgazast mór gumi szigctelésü klibellcl oldották meg. s II padlástérbe való bevezetés után a szarufan vagy valamelyik gerendán esat!akozooobozt rögzítettek (12. ábra). Ebben a h<i167..8.ti vezeték egyik ágál a sz<'1botiv.s ellen biztosítóval (pl. 0.1 ... 0,2 A-es szotlila skálaizzóval) védték. a másik ag pedig áthidalóval megszakítható \011. Innen kötötték be a hangszóró dobozt a telefonokhoz használt lapos kéteres szigetelt ,ezetékkel. a7 un. kárpithuzall31. Az előfizetők lakásában csak a ladooozba épített kapcsolós, illesztő­ trnnszfomlátoros pennanens dinamikus hangszóró volt felszerelve (13. ábra). A kapcsoló a hangszóró ki-bekapcsolását és a hangerö 4 V3gy 6 lépcsös beállítasát biztosította a transzfonnátor szekunder oldali Idgazásainak 13. ábra. Vezetékes rádió fali hangszóró doboza. [http://Www.oldradio.huJ] RT ÉK '20 nyire a Rafilm, ill. aL Audio gyártotta (HT4J5. HT425, HT505 tipusok). Tömegük meghaladta a 10 kg-Ol, például a HT4 / 5 befogla l6 mérete 590x590x750 mm-t tell ki. Egyes források szerint frekvcnciaátvitelük hozzávelöleg~sen 300 Hz és 4 kHz közötti lehetett. 14. ábra. Az előfizetői hangszóró kapcsolása atkapcsolasávaL A primer tekercs állandóan a vonatra volt kapcsolva (1·40 ábra). Az elSÖ. 240x240x 130 mm mérem. kb. 2 kg tömegű hangszórós dobozokat minden valószínüségszerint a posta Vczelékes Rádió Üzemi Vállalata. illetve az Orion készítette, késöbb aRAVEL (Rádióvétchechnikai és Elektroakus7tikai Üzem), majd azAudio is gyartotta HD/02. 202. 30~. 402 tipusszámmal. 3. 5. 7 és 12.5 W-os permanens dinamikus hangszórókkal. Alakásokba rendszerint a 165 mm kosárátméröjü. névlegesen 3 W-ol ..Iudó" dobozokaI szerelték feJ. (A forrasok a hangszórók impedanciáját vagy nem közlik, vagy 3. 5. ill. 80hmol adnak meg. Az ebben az időben gyanot! Orion rádiók 130... 200 mm átmérőjű hangsLóróinak IInpcdaneiája 4 ... 5 ohm volt.) A faluközpontok (lszlopokra szcrelt tölcséres hangszórói, II köztéri megafonok 12.5 vagy 25 W-os nyamókamras permanens dinamikus oszlopsugárzók voltak. Ezeket az ún. Rákosi-tölcséreket (15. ábra) több- 15. ábra. Audio HT415. [hnps://www. facebook.com/beagkeszulekek/] RT ÉK '20 Epilógus A vezetékes rádió kiépítése nem a terveknek megfelelően haladt. 1951ben néhany budapesti lakóteiepen. Dunapentelén (ma: Dunaujváros), Karcagon, Kisujszálláson. Turkevén épült meg a hálózat. A sulypontot késűbb almtar numti 6 a b<Ínya~Ltt::h::pü­ lések képezték. Önálló bányas7rádióI 16. ábra. Orion450 Isko/arádió. [hnps:/ /Iogout.hu/ci kk/az_orion _ gyar_termekel!] Kialakult egy adott épületre vagy épületcsoportra kiterjedő vezetékesrádió-változat b, a helyi stúdióval re n delkező. iskolában, kollégiumban. Rádió elöfizet/:lk száma Vezelékes előfizetők száma (ezer fÖl (ezer rő) 1949 539 - 1950 618 I,' 1951 667 34 1952 766 121 1953 858 222 1954 1020 250 1955 1173 259 1956 1323 264 1957 (jún.) 1418 263 Év hOZlak létre Tatabányán, Koml6n, Salgótarján ban. Naponta hosszabb. 90 ... 120 perces öná116 műsort adtak, több ezer emberhez szóltak. A rádió önálló míls(lrt is szolgáltató vidéki stúdióinak (Nyíregyháza, Pécs, Győr, Miskolc. Szolnok) 1952-53. évi létrehozásához a vezetékes rádió is nagymértékben hozzájárul\. Az előfizetők száma gyorsan emelkedett. 1952. október 25-én Dunavecsén kapcsolták be a 100 OOO-ik, 1953. augusztus 20-án a Fejér megyei Igar községben a 200 OOO-ik e l őfizető t. A rádió és a vezetékes rádió ezerre kerekített előfizetői szamának alakulását összefoglaló táblázatból látható. hogyavezetékes "csúcs" 1956-ban következctt be. ekkor 264 ezer háztartásban szólt a "doboz", ám az 1953. év végere tervezett 500 ezer főtől még ez is messze elmaradt [Lévai]. laktanyában vagy börtönben .. nevelő" hangos híradó. A rendszerben az 0,.io,,450, majd az Orion450M Iskolarádiót )Iasználták (J6 .. 17. á bra). A hálózati kes7ü lék csak a Kossuth, a Petőfi és a helyi adó műsorál ludta venni, 100 V-os kimenetére négy. 17. ábra. Orlon450M Isko/arád/ó. (hnps:/llog out.h U/Ci kk/az_orion_ gyar_termekel!] 173 egyenként ki·bekapcsolhotó hang· szórót lehetel! csatlakoztntn;. A rádió belső hangszóróját erösítő üzemmód esetén mikrofon ként lehetell hasznnlni Lehetőség \'olt külső mikrofon és leme/jlltSLÓ csatlakoztatásara is. Az iskolaradiókhoz ugyanazt az illesztőtrnnszformáloros hangszórót haszmilták. mint a \ieLetékes rádiól..· hOL. allal a különbséggel. hog)" nem \011 hangeröszabályozó kapcsoló. A PolitIkai BizolIság 1954. jan. "17. én targyalta a KÖ71ekedés cs Postaügyi Minisztérium előterjesztcse alapJan aL 1950·bcn hozott párthatározat \ égrehaJtásiit. MegállapitottAk. hogya Ten'hivatal nem biztosította a szükséges alapanyagok, gépek beszerzését. a hangszórókh07 JÓ minöségü Ticonal mágnesek beszerzését. Emiall a \'ezetékes rádiónak rOSS7 a hangja. kicsi fi hangtcIJc~it11lényc, a ... czetékekhez több rC/ct kcll felhas7nálm. Az MDP Agllaciós és Propaganda Osztály 1954 Jumus:'tban foglalkoIolI az előzőhöz hasonló hangnemben a \e7etékes rádió kérdCsc\el. ..A magyar \ezetékes rádió csal.. a ne\cben \'ezetékes. a \'alósagban nem a7.tckintellel arra. hog)' H!7etékes hálózat esak il \ arosokban és falvakban felépített gócerösitők és előfizctöl.. közölI ,an kiépil\e," {ÓImO~I.15.0·1 (Tieonal a Philips altal gyartOtl, titant tanalmazó AI!'\iCo tipusú szintenmignes márkaneve volt Az Orion a hangsl.órókhoz \'alós7inü1eg \olf~ r.im·kobalt-króm ötvÖLetü acélmágneseket. ill. vas-nikkel-alumilllum örvözetéböl keszüI!. a Kőbányai Vas- és Fémömödebcn elöállított. lényegesen kisebb lCgrés-lI1dukciót bi/tosíló m3gne~eket haszná!t.) Az 1956-os forradalom után nem folytatódolI u \c/etekes rádió háló7atának építése. 1960-161 las53n cSökkcnl kezdeti a \e7elCkes előfizetők sZ3ma, 1965-bcn már csak kb. 167 ezren ... oltak, euel sl.emben a rádió elöfizetőinek számu meghaladta a 2.3 milliót. Csanádi Györg} közlekedés- és postaügyi mlOiszter e[öterjes7lése alapján a{f,,,,,~=lalwll;n 1965. JÚl. 22-én hozott 3267/ 1965. sz. határozatá ... al elrendelte a \ezctékes rad io szolgalat megsz{}ntetéset ( 18. ábra). A7 elöterjesztés szerint ..al idöjárás behatása folyt/i.n 07 akkor rendelkezésre álló anyagból kés/ült \eletékcs rádió huzala i legnagyobbreszt korrod:iltak. Il bercnde7ések elavultak, elhllsznólÓdtok. az Ipar a berendczé174 u .. Ut 4.2 p'ld6nl~n . '.IJ lI . plldM)' . ..,l'" ......... ""'I' (Ol!l.ri au. • TtAn, }?611l965 . .. 4au hAt(.rout. • Toz.t'k•• r4di6 '101sálrt "Sllúnt.t'14r41. l . , MlIl1Ir Forred.l.1 IIwIku- P1!Irellt (arIlIM)' tudo_ánl '/1881 • kIl11lk.4 ..- 61 poltaUQ'1 1I101l1torn.1I: ut I bejtl.nUdt , boSJ' • TeuUk/l/lrtdilS berende'" , - , 1/'2 " Blatt .lhae~ n416d 111:, lit f.l~jltlni ne. 041 ••erü, e,'rt Izt elbD •• ni}6dts. Ir~'bln fotol.\o •• n "S'lünt,tn1 tj,tnjo, , Kora4n, 'nD,t T'8l'.btjtts'" I felhahlmu"t _SIdjl. 2, .1 Iora4n1 tudo ....ul "ul , 11011 I ,olt ""t4kelrü16 116tis.tók rid16 ls'~'net k1.1'&1t'l'rI olol6bb rid14 korul to r8111011bt ••• nn.k r6l1ltt.tc16 nrlUben tllrUnó .egdlárlilál I I 'rdoillt .llrT.t b11tOlltját, ~d,polt. 1965. jllllu n. Ulhl C)'lIlc I . k. I Meccr rorrlldll_l &nt4l- Parust (araint .lalln . 18. á bra. Minisztertanács 3267/1 965. sz. határozata (https:/llibrary.hungaricana.hul] sekhez szükséges csögyanast abbahagyta". a zcnei adásokat alig Ichetett él ... e7:ni [KPM 00245:23/1965]. A rendszer feluJítasa nUl1legy 100 millió forintba került volna, A határozat szerint a szolgáltatást fokozatosan. 3-3.5 év alatt kellett fels7..amoI01. A visszaemlékezések szerint Kádár Gá.a feladata volt a hélózat leszerelésének megs7cn e7ese, bonyolítasa. Bár aszolgaltatás 1967-68-ra megszünt. ennek ellenére 1970-ben még mmdig 25 Clcr vC7ctékes rádió előfizetőt tanollak nyilván. Elkép~ zelhetŐ. hogy ez a szám a rendszer felszamolását átmenctlleg elkerülő. rendszerint "mini studi6val" rendelkezö kórházi. kollégiumi stb. vezelékes radió hallgatóit is magában foglalta. l 965-ben szinte az összes orszngos és megyei napilap - közel azonos szö\egezessel- foglalko7otl a leS7cre1és· re kerülö vezetékes rádiók sorsával A Posta ugy tenezte. hogy az erösítő· ket es hangszórókat a helYI tanacsoknak adja át a hangos híradó céljaira, 3000 erösitőt és 200 ezer hangszóról a ~lü\ elödesügyi Miniszteriumnak ajánlotlak fel az iskolák. kollégiumok számára. A Posta a megtakaritoll 100 mllhó forintos felúJitasi és az é\i 20 millió forintos Ozemeltetési költséget a KossUlh és a Petőfi rádió adásanak ja\itásara ki\':'tnta fordítani. A vezetékes rádió volt e[öfizetői sZ3nuira a Villamossági Televízió és RádiókéRT EK '20 Sl.illékek Gyara (VTRGy, a ké:sőbbi Videoton) altal gyartott R916 Dália ve\'ökés7U1éket ajánlottak meg\ételre 64U t+ert A '60-35 évc4c közepétől inkább.már csak a falvakban a "tanácsháza" (községháza_ polgármesteri hi\3tal) környékén kiépített hangos híradó mű­ ködött, a vezctckes rádió a l.isbirót helyettesitő .. raluhíradó\ó·· szelídüll. Például Rctságon. S ..écsényben 1966ban, Tatan I 968-ban, Dorogon 1969 decemberében szüntettek meg a hangos híradót, helyette több hirdetőtáb­ lát állítottak rel... Az iskolarádiók és a s/á llodai rends/.erek cgi!sJ.: a nyolcvanas évekig Oi'cnlchek, Ai' IIIrormáeiós vasf1lggönyt - pár evtizcdre tulajdonkeppen n magyar gazdaságpolitikát meghatározó Gerő Emő illtal mM 1952 májusában javasolt földrelszíni tclevíziós adásol.. bevezetése valósitotta meg. Ráadásul Geró akkor még ncm is tudott a külÖnböző. pl. az Ol RT, CClR ndásszabványokról! Etcl. után mar csak egy kérdés maradt nyitott: a települések többségében monopolhclyzetben levő kábelté\'é-szolgáltatás a vezetékes rádió utódjának lekinthető? A szerző köszönelet rejezi ki Pálúlkús nhornllk és d,. Simonesies Lás=Idnak irodalmi rorrások rendell..czesrc bocsatásáért. Hivatlc.ozott es felhasznátt irodalom diótechnik'a ~vkönyve 2009.134·143. o. Balás 8. Dénes: A vezetékes rádió (http://lazartlibi.hu'lrdex.php'technikatol'lenetJ EkéSZÜIt a magyar népszuper. RádIÓ és firn Tedruka.1. évf. 4 sz. (1948. dec.) l 14. o. Jenei Karo/y dr. SZilágyi Gábor dr., Várkonyi György: Az Onon Rádió és Vitlamossági valla/al története. 191 3-1963 Budapest, 1963. Kádár Géza Rádióvev6készülékek kapcsolása I. Müszaki Könyvkiadó, Budapest. 1963 Kádár Géza: Rádióvev6készolékek kapcsolása (195&1959). Müszaki Könyvltiadó, Budapest, 1960 KÓQ9r László: NéprádIÓ Typ 313 Orion, Philips, Siemens,Telelunken, RÁVA. NosztaJgia Rádió Hírujság. 77 sz. (201 l mérc.apr.) 22. o.: 78. sz. (201 l. maJ-/un.) 24-26. o.: 80. sz. (2011 . szepl.-ok't.) 27-29. o. K6ger László: A magyar vezetékes radió és hangos híradó laJi hangszÓr6i. Nosztal· gia Rádió Hirujság 81 sz, (201 l nov.-dec.) 13-15.0. Kóger lÁSzló: Orion Iskolarádió 450 ... 1949, 450M .. 1957. valamint Orion 450M tiptJsU készulék. Nosztalgia Rédió HirújSág 82. sz. (2012. JatI.-lebr.) 29-31. és 32·33. o. Közlekedés· és PoslaClgyi MIniszténum (KPM) 0024512311965 sz. el6tel')esztése a vezelékes rádió szolgálat megszOntetése tárgyában. 1965. júl. 5. (https.:fI1lbrary. hungartcana.hu/hu/vlew/MNL_OL_XIX_ A 83 b .379_3241_.32751.265-266,0.1 Kreisz Miklós: A magyar vezetékes rádió. Rádió és lilm Technika, 195 l okI. 220- 222.0. Lévai Béla (sze11<.): Rádl6haJlgatók könyve, Mmerva. Budapest, 1958, 45, o. MDP TItkársága. Balás B. Dénes: A távrrót61 a rádióig A rádióteehnika tOrténete az 1800-as évekt6! a II vHágháborulg AD KIadó. Budapest, 2009.334-7. o. Ba!ás B Dénes A vezelék'es rádió. Rá- Kézi frekvenciamérő rádióteszteléshez CTCSS és DCS kijeJzé••el RK-560 .ip. 10.990 Ft 50 MHz •.. 2400 MHz 1 gomb kezelés botantennás bemenet 9 V-os táplálás 10,5 x 8 x Z,5cm súly: UO g bambazar@radjoyjlag.bu (']239-4932/36, 239-4933/36 1550 Spest.. pf.12l _ . r..diovil..g.hu RT ÉK '20 Jegyzőkönyv, 1950. nov. 22. 35-36, o.: Bebrrts laJos miniszter előterJesztése. [http://adatbazisokonline,hul ad al bazis/md p-jeg )'zokonyve k'/adatl apI 39965] Minisztertanács 3267/1965, sz. határo- d~Yl~JKft. 4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 132-136. TeL/fax: 06-42-422-024 hmtrafo@axelero.hu www.hmtrafo,hu , ad , .il .' Iiifi!!~i~ ill il ~ !ii ill iI11 il hálozati. kimeno, fojtó , szúro tekercsek, toroid, M, EI, ferrit kivitelben zala a vezelékes rádió szolgálat megszüntetéséről. 1965. jul. 22. [https:Jl1ibmry,hun garieana hu/hu/view/MNL_OL_XIX_A_ 83 b.379_3241_32751.264.0.1 MI uJság a piacon? RáOió Teehntka. I. évi. 2 sz (1947, Jun.) 47. o. MI Újság a PiaCOl1? Rádió és film Technika, II évf, 1 sz, (1949. )311.) 16. O. MI újság a. pi8C001 Rádió és film Technika. Ill. évi. I. sz. (1950. )an.) 9. o. MTI beH6Idi hirek. 7. kiadás 1949. júl 277 óra. [httpJ/adatbaZisokonWne.huladat baZlsImagyar-taVlrall-lrodaI) ÓImOSi ZolJén: A.nagy testvér". A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években, ArctlJvNet 7 évi. 6. sz. (2007) 1-16. o, [http:// archivnel.hulpolitikal} Pályázat néprádió kapcsolási rajzára és felépftésére vonalkozólag. Rádió és film Technika. t, évi. 3. sz. (1948. nov.) 70, o. Révész Béla: ManipuláCIÓS technikák a hidegháboru korai idöszakában (Magyarország és a Szabad Európa Radió 19501956). SZJTE, 1996. [http://acta.blbl.uszeged.hu/377481] Simoncslcs László. Kóger László: Magyar Philips Müvek. Rádiótechnika Evkőny­ ve 2019. 18-27. o. Zakariás Imre A laiurádió megoldási lehetősége Magyar Hiradástechnika II évi. 8. sz. (1947) 120-123, o. Zelenka László: A rádióhirm0nd6, (In: Kiss TIVadar sze11<.: Rádióévkönyv 1949, Hungária Budapest, 1949. 108-112, o.) https :lIwww.arcanum.hu/hu/onlin eluadvanyokJTenyellKooyve-tenyek-konyve-ll httpJ/www.beltlbenis.it.lRadio Ungheresi. hlm hllp: IIwww.garal.hu/radi o k/csovesl N8p(8diolnepradio,htm httpJ/WWW.otdradio.hulo_vezetekes.htm ht1pJ/wY.tw.radiohistoria.hulOldradlol httpJ/www.radiomuzeum.hul hIIps:llYfflw.radiomuseum.orgl Ferritmogos tekercsek, ferrltmogos transdormátorok, hálózati tran.donnátorok. NF-tekercse'" c.évetestek. fe"itek. smd-induktivitások. Amidon porvasmagok IIogy lfá/"szr. ldulff kaph'ó/d Postai utánvéHel is "állítunk. .1 TALI Bt. 2600 Vác. Zrinyi u. 39. • IMIl2715Ol 220 Fu 06/2 7/501 221 tall@Vnet.hu wwwtall·transformBr5.com 175 VLNA-144 szuper kis zajú előerősítő Nagy Gyula villamosmérnök, HABET@freemail.hu A= &\7RA-l /44 ,\IH;:-cs e1öercl~'i­ tő [I. lj a gyakorlatban jól bel'Cilrorla ti lto::::(Í jií=ÖIl remellyekel. A= EME operátorok re.cen'jl a::onOOIl fe/meriUl a:: igél~\' eg!' kisebb :ajti elóerosílÓ irtInI. E=erf kifejles:lésre ke/iill II YLNA-144 kódjeIli efáerlisiró (J'b )' Lo\\' Noisi' Amplifier). (A éikkben hivatkozott 20. ~ 24., ill. 26. 28. ábcik az internetről tölthetők le. ezen Évkönyv tanalomjegyzekénéJ. - A szerk.) Technikai adatok : Frekvenciatartomany: 144-148 MHz Be,kimcnC!l imp.: 50 ohm Erösitési tényező: 18-24 dB (szab.) 7ajtcnyezö: 0.21 dB Sávszélesség (I dB): 4 MHz Sá\S7<!lesseg (3 dB): 5 MHz Max. bem.lclj.: +17 dBm OIP3: >20 dSm Müsorszóró elny.: >63 dB (lL 100 MHz Elnyomós (a'432 MHz: >60 dB Feltétel nélkül stabil Mérsékelt ESD érzékenység Tápfcszültség:+12 ... 15V'81 mA Hpl!ilás külön vagy a lev. kábelen +33 dBm IP3 GaAs FET(SAV-54 1+) Csatlakozók: BNC vagy N A doboz méretei: 74)(37)(30 mm ,- - •. .. _-_._ -- ... , ..................,...- ,.... , -, ,-, I Szimuláció - - ,, - ,- • I, =" -1. ábra 176 + t . - --- - 2. ábra venciákon nem elégséges. ezért soros source visszacsatolást kell alkalmazni. Az alacsony zaj es a jó dinamika érdekében a 4 V 60 mA·es beállításI válnsztOllam. A bemeneti áramkör egyszerusitett kapcsolási rajza a 4. ábrán l:itható. A 82 nl l·is induktivit:i.s a Cl és C2 kondenLátorokkal egy felüiliteresztő (I·IP) szürőI képel. Az optimali7..álások után a HP szürö egy közepes bemenet1 szelektivitás! biztosit a minllnalis zaj· szám mellett. A CI és C2 AVX gyánmányú. U sorozatÚ 0805 méretü RF kondenzátorok. Az ESR ertékilket az 5. ábra mutatja. Qt ~ 500 és Ql 150 -_._ . ....... ... " ., + , l• . ••• - -... ......,..JII&.... . _...,..._ • '.''''- ' " I I ,...-............ A MIN I C1RCUlTS web-Iapján köaé tette a kis 00 zajú FET-ek s2p I paramétereit. I Szcrencsénkre a •• Modelithics Inc. nemcsak az S paramétereket. • hanem a zaj para· méterekct is meg•• mene. Köszönel érte! A szóba jöhető kis zajl! FET-ek közül az TAV-581, fl TAV541 es az SAV-541 -+- FM1 , értékét vi;,:5gáltam az ANSOFT SERENADE program segitségével. Az I. ábrán látható. hogy a harom FET zajtényezöjc alig különbözik egymástól. A választás az SAV-541 + tipusra eseti [3]. mert ez kis· meretű. hagyomanyos forrasztópákával is beforrasztható. Ez az E- PHEMT az AVAGO (BROADCOM Inc.) ATF· 54143 FET helyettesitésére leli kifejlesztvc. A három FET S parameterei a 2. ábrán hithatóak. A 3. á bra a K stabilitási faktort mutatja. Jól hitható. hogy a karakterisztik:i.k majdnem egybeesnek. A stabilitási tenyező alacsonyabb frek- ." .. ._ ._-_._ .. ...._...--... :;:::;- .~ ::::- vr - -3. ábra RT EK '20 vissza kellett térni az eredeti tekercshez, mert a valóságban megnőtt a zajtényew. (Ennek oka a gyenge minőségű SAV-54 1+ r lMPLIFIEO FR-4 peB VOlL) HRlET I~ .D ... _. ,- , ~ l G1)'158 ,• ~ '" 'V _~I.N..." A végleges bemeneti aram kör zajalig növekedett valamivel az elméleti értékhez képest, mindöszsze 0,14 dB (11. ábra). A 12. ábrán láthatóak az S paraméterek. Megfigyelhetö, hogya bemeneti áramkörnek van egy bizonyos elnyomása az FM müsorsz6r6 zavarokkal szemben. A I]. ábra stabilitási tényezője az egész sávban K> l érték felett marad. Ez a source soros visszacsatolásIlak tényezője , il - köszönhető. ,-4. ábra A könnyú reprodukálhatóság érdekében a bemenet; induktivitás! elöször spirális induktivitásként aPCS-én TYPlCAL ESR vs. FREQUENCY alakítottam ki. Az 0805 ~U· SERIES FR4 típusú pes jellemzöit a szimulátorban a 8. ábra, a spirális induktivitás paramétereit -i . . .~ pedig a 9. abra mutatja. A 10. ábrán a bemenet; áramkör látható a szimulátor er~ nyöképén. A C I mellell a szimuláció és optimalizáció után 0, II dB zajszám adódott (6. ábra). , :;; ,"" '''''' freqverq {MHz) 5. ábra Az egyszerűsített bemeneli áramkör S paramétereit a 7. ábrán láthatjuk. """ , "" es C2 je ll emző­ itazESRésaQ énékkel egyaránt megvizsgáltam. A szimulátor szerint kiváló maradt a zajtényezö, de a gyakorlati mérések bebizonyították, hogy A VLNA-l44 elöerősitó teljes kapcsolási rajza a nagyfrekvenciás sLimulátorban a 14. ábrán látható. Ez a kapcsolás sok-sok optimalizálás utan alakult ki. A stabilitási tényező további javítása erdekében a kimeneten alkalmazunk egy csillapító lagol. A kimeneti sávszürö nagy oldalmcrcdckségc biztosítja a kiváló szelektivitás!. A VLNA ·I 44 jelű előerősitö zaj· tényezője 0,14 dB. ugyanúgy. min! a bemenet szimulációjáná] (t5. ábra). Ha növeljük a kimeneti attenuator csillapításá!. akkor a7 erősítés (GAIN) csökkenése miatt növekszik a zajtényező . Az optimális zajillesztés miatt az NF megközelíti a FET-re megadott F~ I N énékét. Az elóerősító S paraméterel a 16. ábrán láthatóak. Az Sj} és az S22 kiváló, azonban az Sq a mmimá· lis zajra való törekvés miaU gyenge. Az ábrán a markerek 145 MHz-re vannak elhelyezve. A 17. ábrán látható stabilitási tényem kiváló a visszacsatolás és a kimeneti attenuator miatt. Az elöerósitó bánn ilyen bemenő és kimenő impedanciával terhelve. feltétel nélkül stabil (unconditionaJly stable). , t I I + I t- 6. ábra RT ÉK '20 I 7. ábra 177 Konstrukció ···...- --... ·-- _l A VU\A-I44 tipusú elöerösitö reszletes kapcs01:isi rajza a 18, á brAn látható, A kapcsolás a nagyfrehcnciás áramkörőn kí\'ill tartalmaz egy fes7ilhség sl3bilizátor IC-I a megfelelö szürésscl és egy diódás áramkön (06, L6), hogy az clöerösitöt akimenetén kercsztül is lehessen feszültséggel táplálni, A/ előcrősitö PCB rajza es az alkatrési'ck elhelyezése a 19, á b,.á n M 2:1ben látható. .. ,,, ... , "', ... " ,,, H ,, """ ~ ~ ,,'0- :z.~.-M) .. Beálhtasok ", ...... :- - El .. C ] ---- --- -c_ - - _. --.. ~ -~ ~1- .... iJ ~ ~ o. ~r I~ o!l 1- o!l ... 8. á bra Állítsunk be 13.5 V 100 mA-t eg.y 6ramkorhílOi'6:> stabilizált liipegyst!gen, és csatlakoztassuk rá ai' elócrösÍlö!. A PI (BlAS) potcncióméteren cg)' kicsit kell csak állítalll a gyári beállitá.sho7. képest. A FET munkaponti drainárama 60 mA A TPI és TP2 merésl pontok között 78 mV-ot kcll bciillítaní. Ez: az IOJ.\.\ . lu énél.. mllltt \ an igy. Az elöerősltö teljes áramfclvétele a ~tabiIi7.átor IC miatt kb. 81 mA A tápleszültség 10 és 15 V között tetszőlegesen változhat, a7 előcrösitő Jellemzői változatlanok maradnak. A DC beállitások után a P2 GAIN polencióméten maxunumrn kell állilani (jobb szélsö heIYlct). Ezulan sprcktumanalizátor és tracking generátor <;cgitségével az LJ, L4, LS tekercseket a maximális szelekti, itasi és maxImális erositési görbére hangolj uk. A maximális erOsitést célszeni 145 \1Hz-re állitani. A tekercscken a gyári bcállitáshoz képest I-2 menetet kell csak lekemi. •. o' l. ,,, 'Y ,,, ,'" '~"'l_1 H' ... • ••, ,•• •• ,'." ,- ~ ~ -~ ~ -- -.r- ~ ~ o.-- ~ - 1,1 .3 o!l 1- - •'I o- .- '" c _o 9. abra Mérések (tnx HG5AZB!) szelektív l..lInenetl, három hangolt körös sá, szurönek kösZÖnhetö. hanem hozzá jarul a bemeneti HP szürö is. A 21. á bra mutatja a VLr>.A-l44 elöerősít átvitelét I és 1000 MHz kötött, ViSS1.a16gás sehol nem tapasztalható. A 3 dB-es savszélcsségct a 20. áb ra mutatja. Jól látható a kiváló szelektivitás és a7 FM müsorszóró adók elnyomása. Ez nemcsak a rendkivül ... ,.'" ,w • ... I"----.l ~ ,.. El ••• ,._11. .••• , :1iI:! . -_ ..I ~Q ....I , 10. ábra 178 RT ÉK '20 -_._ ..... -.....-. -_._-- .... -- • •• -~ - ....... --,., •. u •• f- -- o f- -, ~ - o. __._.. _ _.~...... . -.....-vo_ u . -- + ~ __ ._-., - -- -- .o. _. ...'---~ ~ I ! .. ! m 12. ábra 11. ábra , -~ • •• , .- ......, -.-..-.....-- ~ ;;;;: o \~ ~ -- " ..,-. • -- I 15. ábra 13. ábra A zaJtenyczö mérési eredménye II 22. ábran látható. FMI'! = 0.2\ dB. Ez alig több a FET-Ic elérhető mi- - u I r ••• nimális értékné\. (A szimulált zajtényező: 0,14 dB.) Az [ dB-es kompressziós pontot a 23. ábra mutatja. harmadrendű intcrccpt pont maximális erösítésnél a 24. áb- A kimeneti rán látható. SAV -541 + PRmNP, IFIER ~A8fl • 145 • "'" .x. nu. BP HLIIR , 8 ""ot ....,-.:t..::.rv- 14. ábra RT EK '20 179 - _0-:;::.....:... ;.' -•• I, :~ •• .-.v...,............-.....'_ _ _ ... G ~- .~. - .... o, .... •• 0 ... - o. I 1/'1~ •• •• I ~- 1:. ';;- -_._ ..... ....... .-.-"',------ '---_ I, O. ~ i: o• - - --- - I:" ,:::-- 17. ábra 16. ábra Eredmények A 25. ábra fotőja mutatja a kész VLNA-I44 jelű elöerösítót (Very' Lo'l1' Noise Amplifier). Az előcrösitó als601d:llát a 26. ábrán láthatjuk. A 27. ábrán az elöcrősitől ft lehetséges csatlakozókkal szerelve láthatjuk. A tervezés cs a konstrukció megbízhatóságat mutatja. hogy 10 db megépített clöcrósítö gyakorlatilag azonos parametereket bi7losilott. Az áramkör stabil és jól reprodukálható. bcállitasa egyszeru. A méresi eredmények jól közelítik a szimulációt. Megállapítható, hogya jó nagyszin(lj viselkedés. az alacsony zajszám és a kiváló szelektivitás valós élethelyzetben is biztosított. A pozitív tapasztalatok alapján a 144 MHz-es verziónak megfelelöcn kifcjlesztésre került a 432 Mll z-es válto....at. A 28. ábra fotója mutatja a VLNA-432 jelzésű kiszajú előerősítöt. A zajtényczöJe mindössze 0.29 dB a mérések szerint. Sok rádióamatőr s.. ivesen alkalmazza 37 előhangolt. beállított peB változatot (prelUned peB ) elöcrősi­ tői és transzverteri kors7criisitéséhez (29. ábra). Az elöcrösítök iránt érdeklődök további leírásokat találnak weblaromon (www.ha8et.hu).sokábrá\·al és fotóval. Felhasznalt irodalom: t. Gyula Nagy. HABET. EXTRA-2 t44 MHz Con!es! Preamplifier OUBUS 4/20! O p.78 2. Gyula Nagy. HABET; EXTRA-2 t44 MHz Contes! Preamplifier (REV6). Oubus 4/201 t 19. ábra • -- VERY lON NOISE PREN<.4Pl.lRER p. 70 3. https://www.minicircuils.comM'eb5toreJ dashboard.hlml?model=SAV-541 %2B 180 25. ábra RT ÉK '20 fL- § ml~ ------------ gs ·~t u_ ,~ ~ ;;~ •• , li_ u ~ •• ,• ,~ ;! o> u- ,~ ~ <- §~ Hó u_ !!!a u_ •• Z ~ ~§ i-'- il o '. •• D u _ • • l• ~- 1- I8 0- ;:- .. ., " u" . ;::~ • " .o~ "! a ö jHj~ j < "~ J ' H::~ I, -, "- 15 ~~ "~ ~ > t <ó r 11 .~ AT ÉK '20 ~~ •• I I ---------- " B , ~~ • B, • I I I I ö~ I!~I 8 I I -, o' u~ "~ I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I ~ .~ •• "~ ~O <§ a ~ ~ l' ~ • ö~ 8~ l' a ~ 181 29. ábra Al katrészjegyzék Poziciószám Érték , 00 loopF I :l4 ;pl co I I I nF IL 'v >2 nH , lA, LS i ',m, I ~PFCOG I - I 0805 I ~ :B '"," "N ,IJ~' "", 182 SM I - rM TME I , lIs. Gyártó E ~ - ~ TAJEN! AVX JWA VE.ll d~,.mmC"Ag _' m,"" ~:h: I ,m, ji iOnfl I Szá ll ító Tokozás ~I Fnm,]] I I F",,]] I nmd I I nmd I Fnm,]] I ~ HA8ET ilIif,lOOO I ~RIO r I ~ VI ;flAV HA8ET ,'mm ~ RT ÉK '20 Visszatekintés ... Szubjektív szakmai életrajztöredékek írta: Nagy Gyula villamosmérnök, HABET, HABET@freemail.hu. hltp:/Iwww.HABET.hul Jelell soro=aror a 20/2-es ÉvklJm'vüllkben indirorrllk .. S=ubjekriv s=akmai é/elraj=-röredékek" eimmel. Kedves ob'asaink régi és gyakran ismé,lJdó kérésér leljesíljük e==e/. ak/k a lapllllkhall és annak b'könyw'lben meglelem cikkeikbt'n leirrakmil röbber szererne/lek megtud,,; tis=re/r rÜI-=s-s::er-öinkriil. S=akmai pál)'ájllkr6l, all/wk ke::deréröl, CI mai magyar mliJzaki eletreJl valo \'élemcnyükröl. A kifejezcIIcll ,wJhjekri\, írósokból - reméljük majd kidedi!. hog)' s::akcikkeink alkotói is hétkö=/Iapi emberek, Csak nekik 1'0/0Itol!J' milldig egy kicsir jobban sikenl/tek asajór ke=,; konstrllkci61k. .. A=ui/l (J sok slkerélmeny~ és IIémi s=erkesuöi b/Z/eJfÚS II/án .sOffa lállak lIopwlcigo/ jobbnti/ jobb .szakcikkcik. (- A szerk.) Kora ifjúságom óta érdekeltek a kOlönféle elektromos kéS7ülékek, és mint a technikai újdonságok Iránt érdeklő­ dö diákok altalában. én is igyekeztem megismerni azok múködési elvét. Ebben sokat segített édesapám. aki rádiómŰsl.cresl.ként a sl.entesi GELKA alapitó tagja "olt. Szabadalmaztatott egy hordozható rádiót, amelyet a MagyarKirályi Szabadalmi Biróság a 121465 s7..nm alall veli lajstromba 1938-ban. A szabadalmi okirat még ma is megvan. A készülék érdekessége volt. a vállszíJba beleszőtt. litzehuzalból készített, többmenetes antenna. A rádIót bemutatlák 8Z l 937-es Pári7si Világkiállításon is. Sajnos a kor zavaros p0litikai légköre miat! édesapámat nem engedték ki a világkiállításra. Általános iskolás koromban épitettem az első. tennészetesen detektoros rádiómaL Az antennahuzal először rö. RT ÉK '20 vidnek bizonyult, igy II kis kés7üléket a ken \égében lévő almafára felmász\'a tudtam csak I..ipróbálni. Majd leestem a fáról. amikor a rildión a szemben lévő mentőállomás adója szólalt meg óriási hangerővel. Ez \'olt az első rádiós siker élményem. Ilyen családi indíttatás és a műszaki érdeklödés tennészctes következménye voh, hogy I 965-ben jclcmkeztem a szentesi Ipari Szakközépiskolába (ma Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola) elektromÜS7crésznek. Az iskolában beiratkoztam a rádiós szakkörbe. A szakkön az iskola igazg,lltója. Kapor Istvcin (HA8CP) \ ezelle. Ö volt az a fizikatanár. aki a békési gimnáziumban korábban is számtalan rádióamatón inditoU el pályáján. Hannadikos, negyedikes koromban már én ja\'ítotlam az iskola hangosító berendezéseit és műszereit. A gyakorlati oktatási napok száma évfolyamról évfolyamra, folyamatosan emelkedett Közben otthon édesapammai \'árva vártuk a .. Rádiótechnika-· megjelenö UJ Iapscimait és építettük belöle a különböző kész{jlékeket. Különösen szereltük dr. Herényi Lds=1ó (lIASDK) cikkeit. A .J IL" monogram a múszereken a biztos siker záloga volt. Azok első bekapcsolásra múködtek. A cikkek közénhctőek és kiválóan dokumentáltak vol tak. K6s=öner erte Laci bácsi.' Másodikos koromban bekapcsolódtam az iskolában müködó II G8KCP rádióállomás munkájába. Akkor még AM fónián folyt a munka. 144 M Hz-en SS B-t még nem hallottunk. H étfőn­ ként még nem \ olt TV adás és a TVl zavarok elkerülése "égett ekkor zajlott a HG Marathon verseny. Ezen általában en dolgoztam. 1969-ben a PO-re feltelepültünk a \'árosi viztorony tetejére. A helyi QTH-s kategóriában másodikak lettünk a Központi Rádió Klub állomása mögött. Ez óriási eredmén)'nek számitott egy vidéki kis iskolaí rádiós szakkör résl.éröl. Ekkor már a OX össLekötetésekjórészt táv irón történtek. A berendezéseket Csám'i Kámly bácsi (l1A8CY) készitette.-Ö épitette az ország első teljesen tranzisztoros 144 Ml-lz-es \c,őkészi1lékét. Tóle tanultuk a rádióamatőr te"ékenyseg alapfogásail. Engcm is megérintett középiskolás koromban a beatzene szelc. A helyi zenekar tcchnikusakénl épitettem a különféle hangfrek\'cncias készl.llékeket. Épültek elcktroncsöves erősi­ tők. hangfalak, torzitók és .. vau'·-pedál. A7 1970-es Rádiótechnikában megjelent dr fijchvrindr Alldrás (HA5WH) 7..eniáli .. cikke az EME (Föld-lioldFöld) összekönelésekről. A cikk magaval ragadoII. és elhatároztam, addig nem nyugszom, amíg ilyen rendszeru összekötetést nem létesitek. Erre azonban 15 e\ct kellett várni. 1969-ben kitünö eredménnyel leéreusegiztem és jelcntkeztem a BM Ere. Sajnos helyhiány miatt elutas\tottak. de felvételt nyenem a Kandó Kálmán Viltamosipari Müszaki Főiskolára. A7 erősaramü automatika nem keltette fel érdeklődésemet. ezen az időm nagy részét az Orszagos Müszaki Könyvtár és Dokumcntaciós Központ oh·asótermében töltöttem. Rengeteg hiradastechnikai és rádióamatör folYóIrat ján a könyvtárba. JelentŐs részüket végig 183 lap<>Z1am. Nagy örömmel bukkamam dr. Gschwindt András (HA5WH) cikkelre. Ekkor édesapám mellett példaképemül választottam. Mindig szerettem volna úgy imi, mint ö. 1970-bcn mcg\'asnroltam Isrván(fi: professzor úr nagyszeru könyvét a "Tápvonalak, antennak, hullámterjedé!:i"-t. Enöl kCL.dvc eL. \olt a ked"enc ohasmányom. A felsöbb matematika mcglsmcresé\eI egyre többet értenem meg könyvéből Később cikkeimben nagyon sokat idéztem belOle. 1972-ben megírtam szakdolgozaIOmat egy 723-as integrált áramkörrel felépÍlell túlártlm és t(llrcszOltség védelemlllel ellátott, nagyáramú stabilizált tápcgységrő1. A bizottság kiemelkedő nlUnkának Illlllősítette. a dolgozatot. Ez a téma nagyon érdekelt. igen sokat olvastam hozzá. Ahhoz azonban. hogy II leirtakat hi/onyÍlani is tudjam. meg kellett építeni és mérni a kapcsolást Eljőtt a nagy nap. aL. állam'vizsga. Erdel.:essége. hogy az ali,IOlai Pérer tannr úr volt digitális technikából a kérdező tanárom. aki érettségi n a szakmai elnököm volt Állam\izsga utnn \'iSS7.ahi\tak egyI.:ori iskolámbn tanitanI Furcsa érLI!s \'olt első alkalommal belepnem a tanári szobiiba. ahol \olt tami.ralm ked"esen fogadtak es sokat segitettek beilleszkedni uJ s/erepkörömbe. Gyakorlatilag ereuségl utan sem szakadtam el az iskolától. mert szabadidőmben gyakran vIsslajártam a rádióklubba. hogy kedvenc hobbimnak. a rádiózásnak hódolhassak. Sosem felejtem el a szorongó erzést. amikor volt osztályfőnököm. LIIl/úllyi ."'flholy bekísért a legl!lső órámra. Furcsa éoés volt tanárként annak a tanteremnek a küszöbét átlépnern. ahol pár éve még en is dilikként ültem. Kö..:bcn a..: il>kolai rádiók lu bból varosi rádiókiuhot csináltak, A támogatás semmit nem váltOZOl!. csak a feladatok nönek meg To"ábbra is az iskola központi filtésenek hötagulási tartálY;:"1I tartalma/..Ó piciny Slobában szorongtunk. Az URH állomás mellett megépült al. RH allomas is. Al.:koriban URH-n csak a \erscnyeken lehetett állomást hallani. Itt Keleten azt sem tul sokat. Amikor lehetöséget kaptunk ra. akkor feltelepültOnk a \ iztoron)ba_ eg)'ébként pedig Ko\'(in lsl\'(ill (HA8CE) kollégámmal. aki szintén az iskola tanara \olt_ 8yiiJlötttik a DXCCkct rö"idhullámon Az elért RI! cs URI! DX-eKről rendSlcrescn tudósitonam I'über Jrj1S4 z!iefer (I-lA5JJ). aki a Rádiótechnika DX-hireiben elcket rendre köZlé is tette. '\Iagyon jó barátság alakult ki közöttünk. Példamutató precizitással 'vczette a különféle DXCC és egycb rekordllstákat. EI\cs7tésé\el óriási ür támadt a magyar rádióamatör kö· zösségbcn. Közben 1973-ban bevonultam kétévi sorkatonai sJ'olgálatra. l:.gyOIl hU7tunk surranót JÓ baratommal. Drasko~·irs Gáborra/ (HA I VA). Barátságunk. azóta is tart. 1976-ban nagy elhatározásra Jutottunk. Szerettük volna megmérctetni magunkat kitelepOlt állomásként is. A választás a 960 m magas Bánkuton a Petőfi kilátóra esett. A kilátó tetején annak idcjén még lehetell antennát építeni. A dologról kikénuk '5JJ Joeó véleményét is. aki azt irta vissza. hogy a hely nagyon Keleten van. onnan ncm lehet nyerni. Nos. nieároltunk vélcményére. mert a sleptemberi IARU 'versenyt a HG8KCP6 állomás nyerte. A kitelepülésre való készülödés közepette. már antenníiinkat leszereltük. elcsomagoltuk. de az adókevetÖt még szerettem \olna az ut elött utoljára kipróbálni. Más antenna nem Ihén, a 14 MHz-es quad anlennál csatlakoz· taUam rá. 144_200 Mllz-en rullnszeruen adtam egy általános hívást. almre legnagyobb meglepetésemre 4 holland állomas \'álas7011. Ezek \oltak életem első sportldikus E összeköttetései. [Itöl kezdve fokozottabban figyeltük a sávot napközben is. Az iskola val kapcsolatosan a legbensöségesebb emlékem is az 1977-es évhez füzödik. Nem sokkal a tanevkezdés után egy fiatal, kedves tnnámő. Hon'óth Margir kerUlt a tantestOletbc. Előbb csak vidámsága ragadott magá\al, később egész személyisége. Mire fclocsúdtam. már nösembcrkcnl kezdtem a követke7ő tané"et. A történet csattanója. hogy már nemcsak ollhon. hanem pár é\e az iskolában is a f'önököm letl. mert közben öt \álasztotluk al. intézmény igalgatóJ3\,\ 1978-ban megkaptam a HG8ET hí,,'ójelet. Nem siették el a dolgol az MHSZ-ben. mert a kérelmet még 1969ben C!) adtam be. Ettöl keLd\e nemcsak a klub hívójellel dolgoztam. hanem saJátommal is. Megértö .feleségemnek köszönhetcm. hogy nem emelte fel különösebben hangját egy-egy kitelepülés vagy 'verseny bejelentésekor, I 978-tól Dibl/: Sál/dor (HA3PG) barátunk biztatására és segítségevel a VIeesekhc. a Tubes-tetöre jártlmk ki- telcpOIni. Eleiben mindent magunkkal kellett \ inni. elöbb klubtitkárunk. B"rlIlli Lajos nyugalmazotl hiradó alezredes kis Trabantjával, majd az iskola öreg Barkasa\'al. Később azonban saját eröböl építenünk a csúcs közelében egy höszigetelt kontCnen. Különbözö problémák miatt inhon. Szente:iCn. mar nem mehettünk fel a .... izloronyba. ezért 2-3 kllelepüléses 'ersenyre korlatozódoll a tevékenységünk. Ekkor 'RCE ISl\án kollégámmal kerestük a Ichct()!)égct mas módon a OX-ck elerésére, A mcteomyom\'onalas össLekötetesek ininyába fordult figyelmünk. Sajnos akkor mcg tárolós gyorsbillentyunk nem volt. így két darab. háromscbcsséges szalagos magn6val csináltuk az összeköttetéseket. Egyikkel adáshol gyorsÍ1ottuk fcJ a Jclet végtclenített szalaggal. a másikkal vétel nél lassitottuk azt. Később a tarolós el-key megépítésével sokat javult az összekölletésck hatásfoka. Fiotal korom óta nagyon sok elektronik81 készoleket konstruáltam I!S építettem. amelyek iránt a tágabb értelemben \ell szakma is erdeklődött. Felmerült az igénye ezek dokumentállisának és publikálásának Elsö Cikkem 1979-ben a Rádiótechnika t, kOny\cbcn jelent meg. "Alacsony keresztmoduhicióJú. nagy erzékenysegü FET·komerter tervezése és epitése a 2 m-es amatőrsána'· cimmel A cikk igen ked\ezö visszhangra találl Büszkén allithatom. hogy még most. 40 ev utan is korszcrunek tckmthetö közbensö földe1éses FET bemenete és különleges ellenütemü keverője Előbb Srefanik Pál (HA 'iRT). majd később Békei Ferenc (I1A5KUl főszerkeSltő uraktól folyamatosan kaptam a felkéréseket újabb és ujabb cikkek megirására. Eddig közel száz cikkem Jelent meg a hazai és a külföldi szakirodalmakban. A leghos7s/.ubb cikksorozatom a _.VHF és LHF antennák elmélete és gyakorlata" cimu sorozat \'olt. 26 folytatást éh meg. több mmt ket é\oen keresztül mem, Cil.:keim egy resze on-line a hup: \\,W\\ HA8ET.hU/ wcb-oldalamon is olvasható. Sokat foglalkoz· tam antenna-elmélettel. -épitéssel és -meréssel. Izgattak a kis LaJu. magas intercept pontÚ \·e\őbemenetek. szürök. sá\'szÜrÓk. diplexerek. alacsony zaJl! YHF és LHF előerösitök. dc foglolkoztam 3 hullámterjedés rendellenes jelenségeivel is, Később a CAD· C AM terveJ'o programok felé tordultam. Alóta. is folyamatosan pubRT ÉK '20 likálok a hazai és a külföldi szak irodalomban egyaránt. 1995-ben a Rádiótechnika folyóirat az év szerzője eimmel ismerte ellevékenységemet. Közben 1980-ban megsziUetett Zol/(íl7 fiunk. Ö. azóta gazdfIsagi agrármérnök len. Nem örökölte édesapja érdeklődési körét, de nagyon sokat segít cikkeim angoIra fordításaban, lévén angol szakfordító végzettsége is van. Köszönet érte! A 'SO-as évek elején megalakult a Hullámterjedési Munkacsoport Kertés:! Béla (HA5FN) vezetéséveL Rendszeresen tudósítottuk őt a müsorsz6r6sávokban vagy az amatőrsávokban tapasztalt hullilmterjedési rendellenességekröl. Igyekeztünk, valamilyt:n (onnában előre jelezni II szporadikus E terjedés megjelenését n 144 MHz-es sávban. Bélának óriási munkája feküdt ebben a tevékenységben. Próbált valamilyen modellt feiállItani az előre jelzésre. Sajnos korai halála miatt nem tudta munkájat befejezni. Az 1980-asévekközepén nagy megtisztelletés ért. Dr. Gschwindt András (HA5WH) az akkor alakult. és általa vezetett MRASZ eJnökségbe meghívott elnökségi tagnak. URH koordinátori feladatot láttam el. Ezzel párhuzamosan megalakult az MHSZ keretein belül a Rádióamatőr Spomanács. Oda is kaptam meghívás!. Feladatunk volt il minősítő versenyek szabályzatának kidolgozása es kapcsolódas a nemzetközi versenyekhez. Az egyik ülesen az MSZMP tagokat kihívták valami ,.titkos" megbeszélésre, és addig ránk. a párton khOliekre bízták a minösilÖ versenyckre telt javaslat kidolgozását, HAlVA Gabi barálOmmal úgy döntöttünk, hogy ha az ARRL DX \erseny (USA) nem keriilhetett be a minősítö versenyek köze, akkor a szovjet rendezésü CQ-MIR versenyt is kivesszük onnan. Amikor a párttagok visszatértek az ülésre. ebből óriási botrány kerekedett. Ennek az lett a következménye, hogy többé nem hívtak meg bennünket az Ulésekre ... A '80-as években rendkivül népszeru volt a Sv.an-antenna 144 MHz-en. Eléggé bonyolult volt a táplálása, ezért kidoJgoztam egy-, kenő- és négyantennás elrendezéshez egy-egy illesztő megoldást. Nagy volt rá az érdeklődés, ezért HA5\VH Bandi OM meghívott az HA5BME nyilt napjára, hogy ezekről olt tansak egy előadást. Ezt követően az elöadlis anyaga sorozat fonnájában megjelent a Rádiótechnikában is. AT ÉK '20 Közben el készü Itek az "utánégetök·' 144 és 432 MHz-re. A 144 MHz-es 2xG$Z3! B-vel ment. szokatlanul ellenütemű, és nem a szokásos parallel kapcsolásban. Ez a versenycken is meghozta eredményét. Számtalan hazai és nemze,közi versenyen értünk el dobogós helyezéseket. 1986-87ben 144 MHz-en a HG8KCP/3 csapat minden versenyt megnyert, amelyen elindultunk. A csapat tagjai: HA3PG, HA8CE, !-IA8eL, IIA8ET és HA8FW. A technika sem volt utolsó! 2 db Sugiyama F-850 nagy dinami· kájú alaprádió, QQE 06/40 meghajtó, 2xGSZ3l B ellen[l t emű végfok és az antennafejbe telepített GaAs FET elő­ c:rÖsÍto. AL alltt:nllarc:mhLt:r a CSÚCSOlI felépített 4)(14 elemes long-yagi volt, légdielektrikumú illesztöveI cgy 14 m magas kiesörlözhető árbócon. Az öszszes technikai eszköz magántulajdon volt. TervezgeuUk a IOvábblépés lehetőségeit. Ekkor a sors közbe szólt és a következő évadban egy rettenetes vihar összetörte hatalmas. kicsörlözhető antennarendszeriinket. Az újjáépítéshe7 nem VOltilk anyagi forrásaink. ezért a HA-IIG8KCP rádióklub jogutód nélkol megszüm. A '80-as évek \égén a 432 "'Hz felé fordult érdeklődésem. Elkészültek a berendezések. Ekkor költöztünk egy ötS7intes panelházba, ahol engedélyt kaptam a tetön antennarendszer kiépítésére. Tavaszi időszak lévén egyszer beköszöntötl eb'Y ragyogó Auróra-terjedés. Tucatnyi 144 MHz-es OX lélesí· tese után, úgy döntönem, adok egy általános hívást távírón 432.050 MHz-en is. Legnagyobb meglepetésemre jó néhány állomAs visszahívotl. Ekkor születtek az első magyar AUTÓra öszszeköttetések, és az első HG-UA öszszeköttetés is ezen a sávon, ami, azóta is hazai távolsági rekord 1989 s7eptemberében a MRASZ elnöksége megbízott egy jelölő bizotlsag létrehozásával és annak irányitásával. Gondos köZ\élemény kutatas után felkértem 58, társai által elismert, jól képzett aktiv rádióamatőrt, hogy vegyen réSzI a bizouság munkajában. 1989. december 9-én megtartottuk a küldött közgyűlést. Olyan MRASZ-t szerettünk volna létrehozni, ahol rádióamatőr mozgalmunk fejlödését nem akadályozzák a kinevezet! vezetők, és a passzív ellenállásba vonult tagság ellentétei, ne nehczítse az irányítást egy müködésképtelen. többszörösen alá- és mellérendeltségi viszony, ne kelljen energiánk egy jelentős ré- szét "szélmalomharcokkal'· lekötnünk. A megala)..\Jh új MRASZ meg\l'llas7tott tisztségviselői elkezdték a munkát egy göröngyös, eddig nem járt úton. 1990-ben kertes házba költöztünk és ekkor klubtitkáromtól kaptam ajandékba egy leselejtczen Buda-Ouga kicsörlőzhetö , 14 m magas rácsos árbócot. Ekkor készült el a7 1296 MHz-es berendezés is. Az egész felkerült a torony tetejére. Mivel a parabola antennám kevésnek bizonyult, ezért építettem egy 4x50 elemes loop-antennát. A 200 elem már lehetövé teile nagyobb OX-ek létesitését is. MegromiolI egészségi allapotom miatt 2000-ben vettem reszt utoljára 432 ,h 1296 MHz-es versenyen. Utána mar nem tudtam antennaB.rbócra mászni és lebonlottam ilZ egész rendszert. Ezzel a sávokban tanúsított aktivitásomat befejeztem. Mostmár csak a c\usterekben követem a rádióamatőr forgalmazást. S=O/1Jarúan tapaszta/olll. hogya DX öss:eköllelések he~\rert a rádióamalö/'őkjó résu két s::ámilógep kommllllikációjal jegy>::i be. amelyel e/I/erez/ek FT8 üzemmadnak. Erre a fajta kapcsofauerelluesre alkalmasabb a:: e-mail ... A '70-cs, ' 80-as években -, a szocialista iskolapoJitika időszakában -. a ne\'eléssel és az iskolarendszerrel pr6b:i.lták eljuttatni a tanulóifjúsaghoz a hivatalos állami. politikai nézeteket. Ez rányomta bélyegét az iskolai ünnepélyekre, a szabadidős foglalkozásokra és a hétköznapok munkáj:i.ra egyaránt. Mivel e kérdésekről én másként vélekedtem. ezért az akkor kötelező tarsadalmi tevékenység elvégzéséhez más közeget kerestem magamnak. A radióklubball délutanonként a diákok százait tanitottam meg morzézni. ami a sot!>.öteles fiatalok számára bet\ldhflló volt honvédelmi előkép7.égnek. Az iskola rádióklubja csak az MHSZ felügyelete alatt működhetett. Ott érdekes szemlélet uralkodott, men aradiót veszélyesebb fegyvernek tartották, mint egy töltött puskát. Ennek megfelelöcn a klub ajtaját évtizedeken keresztill egy vasajtóval is meg kellett erősitenünk. 1986-ban a tanagyagok kidolgozásáért a szakfelügyelet javaslatára miniszteri dicséretet kaptam. Diákkorom óta lllindig szoros kötelék fiizött iskolómÍloz. ~'=ab(ldidölllel gyakran belli töltöttem a ródiÓkh.bban. Idána mzmktim. majd családom is oda kötött. 4 J even keres::tül, lI)'ugdíjba vOlllliásomig g)'akol'lafilaga Polldk és a /'ádi6::ás haláro=w meg életemet... 185 Gyorsbi llentyű k König Imre villamosmérnök, im re@freemail.hu Ebhen " cikkben lÍuekilltjiik II billen- tI'li::es technikai es;:kö::einek fej/öde.Iel. Egye.~ megoldásokat csak rövidell, másokat n!.~:lefesen ismerle/iink. A:o* is kapIllIk nemi rámogalásr. akik I/OS::- w/giából s::ere/llék egyik-mOsik kcs::iiléket "'''gep/reni. If.: ismerlewshell s::cf'('p/ö kés::iilékek lIagy ,-és::e fljl'(lfko:as alapján viss;:akeresheló {I "Rádió/ech· nika" régebbi élfolyllllloiball. A 111.'111 rÚdiol/ma/ő,. !cer=ö köszönetet mond Hriczó Istvánnak (HA6ZX) Kontra Lászlónak (HAlIVI) has::nos lal/ácsaikén és Klraly Jánosnak (HA8KN) (/ hillemyüirő/ kés=ült fOl6k közlésének engedélw:eséérl. es A morzekód Amikor SO/lll/d Morse fes tomü\ esz és feltalá ló megalkotta II vezeték nelküli tavirót. még számokkal kódolta a betükel. Ez hosszadalmassá tette a S:lövcgck továbbítását. Égető szllkseg voh tehat egy tömörebb kód rendszerre. Ennek megal kotása is Morse nevéhez ffiződik. bár a pletyka).. szerint az asszisztense ken is jócskán benne van. A Morse-kód az idők során kisebb-nagyobb váhozasokon ment keresztül. Mi ajeJenlegi európai kódrendszerrel. ezen belül a nemzetközi forgalmazásban használ t angol alkészlettel foglalko7unk. Kezdjük az elején: két/ele jel van_ a rövid és a hosszt!. (Amerikában sokáig használatban volt a nagyon hosszü is.) M inek is nevcuük? Pontnak és \'onasnak'! A matematikusok egyön tetűen tiltakoznak: a pontnak nincs kiterjedése. rövid jclünknek meg jól definiált hossza \an. pontosan a hosszu harmada. Ez az arány egyébként remek öticI volt. Ti-nek és tá-nak? A zenészek tiltakoznak. mert az ö tá-juk pontosan kétszer olyan hoss7u, minI a ti. Ráadá· sul kötelező a ti-re, mint nyolcad alapegységre épílve nyolcad szünete).. beiktatása. Tehát egy rö\idjelti+nyolcad szünet. egy hosszu pedig táfl+nyolcad szünet (nem hiba. két á-val). Mondhatnánk. hogya mai magyar szóhasználatban a zenészek tiltakozása volt az erősebb. az angolban a ma· lematlkusoké, de a kcpze1etbcli vitát fé lretéve: a hazai gyakorlatban írásban általában az íráskép szenntl ,.ponl" és "vonás" szavakat használjuk. Történetileg is ez a hiteles: a távírógép ilyen jeleket ín a papírra. ÉJöbeszédben, különösen ha a ritmust akarjuk érzékeltetn;, nálunk is gyakori a ti és tá. Angol szö\egeh.bell a dit és dah szavakat használják. A viszonyokat az l. ábra n. a sebesség átszámitásara hasznalt PAR IS szóval szemléltetjilk. Ez az ábra az öt betűn kivül az azok önálló betükéntj énelmezéséhez szilkséges szüneteket cs a szavakat elválasztó szünetet is láttatja. [A PAR IS egy szabványosnak tekintell, vagyis az európai statisztika szerint kb. átlagos ütemszámu szó. így I (mai európai) wpm = 50 elemi illem/perc = 0.833 bps. Az amerikai (katonai eredetű) mintaszó 60 elemi jel idötartamú, így náluk l wpm =--< 60 elemi ütem/perc = I bps. Tehát . __ . .- . _. l" ,l,l p "I l" A l" "I R 3 5 3 7 Morzekódú szövegek gépi tárolása I Ja a pontokat, vonásokat és szüneteket - immár a szerzö énelmczese szerint -. gepi tárolás céljából binárísan akarjuk leirni, három kézenfekvö megoldás adódik. Az elsö szerint bitpárok felhasználásával kctnyolcados ütemekel alkotunk , ezeknek négy változata lehet: H "I l" S "I •• ••• 3 - [,[ " az amerikai wpm 615-ször gyorsabb. mint az európai . Hogy a helyzeteI tovább árnyaljuk: l wpm az eredeti (európai?) definíció szerint 47 lltem/perc = 0.7833 bps. A három klilönböző dl:finíció ellenere az amatör gyakorlatban megsem az objektí\' bps egy!>éget használJák .} Az ábrán feltűntetett mé· retvonalak és számok a szokásos énelmezes szerintiek. A szerző megközelítésében azonban minden aktív jeIhez egyenelmüen hozzátartozik az azt kö\ctö elemi szünet. így érteJmc7ve a bctűk egy demi illemmel hosszabbak. a betű- és szószünetek egy elemi ütemmel rövideb· bek. A7 átlagember számára elérhetetlen 200 amerikai wpm-mel számolva a sebesség 200 bps. ami a Gbis nagyságrendü sebességek korában nevetségesen alacsony. A hllsznosságát kevés. de lényeges informació átvitele esetén II Shannon-tétel (C = B x logi I ... SIN)) alapján foghatjuk fel: a szükséges csaIOmakapaeitás nagyon szük sávszélesség cs nagyon rossz jel-zaj viszony mellett is rendelke...:ésre állhat. 3 3 3 5 . .... 7 50 1. á bra 186 RT ÉK '20 teljesen üres, az első fele üres (ezt gyorsan elfelejtjük), a masodik fele üres, az egész megvan. Előny, hogy minden elem időtartama azonos es hogy ez ri bilsorozat közvetlellÜ l leadható, hátrány. hogy egy elemi jel akar két kódelem hosszúsagú is lehet. A szó- és mondalszünet is beleillik ebbe a sémába, csak az üres elemek számát kell tÖbbszÖrö:mi . A második szerint van pont a hozzá tartozó sz[inettel. vonás a hozzá tartoLÓ szünettel o;!s mindkettőnek az üres változata. Ebben a változatban kihasználjuk, hogya ponthoz és a vonáshoz is automatikusan hozzátartozik 8Z azt követő egy pont idő t artamú szünet. A szó- és a mondatszünet ehhez adódik hozzá, vagyis önmagaban egy ütemmel rövidebb, mint amekkora a teljes szünet. A hosszú üres redundáns, két rövidböl összerakható. de tömörebb ulrolást. tesz lehetövé, és ön magában egyértelműenjeLd a betü végét. Itt az elöny és a hátrány megfordul: a rögzités tömörebb, viszont az adónak dekódol nia kell a kétbites elemeket. Ez a kél tárolási mód, különösen a második, a régi, kis tllcmóriakapilcitású mikrovezérlöknél előnyös , eMre prog- ramozoll kompleu s=ö\'egek tárolásáro. ahol a kiegészító infonnáeió csak K"'a kter ASCII hu Morze A " , 10111000 101100 .. 111010101000 1110 101000 11101011101000 1110111000 1110101000 11101000 1000 1000 101011101000 1010111000 111011101000 11111000 1010101000 1010 101000 ., 101000 101000 - 1011 10\ 110111000 1011111100 111010111000 11101100 .-.. 101110101000 1011101000 - 1110111000 111100 • C D E ~G 42 , 43 -.-. . " .. , 46 ,,_. 47 - H 46 J " TároltI , Tárolt2 J OA K M 4. 4C 40 N 4E 11101000 111000 O 4F 11101110111000 11111100 L P 50 O 51 R 52 S 53 T .-, 10111011101000 1011111000 1110111010111000 1111\01100 1011101000 10111000 10101000 10101()()() 111000 1100 1010111000 10101100 , 101010111000 1010101100 101110111000 10111100 11101010111000 1110101100 - .' .. , U " 55 , V 513 .. , W 57 - X 58 ',,- Y 59 Z 5A O 30 1 31 2 32 1--' 33 4 34 , 5 . 35 1110101110111000 1110111100 11101110101000 11111 O1OOO , 1110111011101110111000 111111111100 , 10111011101110111000 101111111100 1010111011 10111000 101011111100 1010101110111000 101010111100 10101010111000 101010101100 10101010HXX! 101010101000 11101010101000 111010101()()() - .. .., ..... " ." .. ..... , 7 " 37 -... 1110111010101000 111110101000 8 38 - 111011101110101000 111111101000 8 39 11101110111011101000 111111111000 1 . táblázat RT ÉK '20 fi kezdőpont címe. A bitsorozat végét a mondatszünet jelzi. A kövctkező bájt elején kezdődő következő motldatig még felléphet O-6 bit veszteség. Billentyüröl rögzített szövegek ilyen, bitsorozatkénti tárolása és visszajál' szasa egyszerűen programozható, de mivel ezek általában előre kiosztott fix méretű helyekre keri.llnck. a helyveszteség nagyobb. A hannadik megoldás látszólag a legegyszerubb és legtömörebb: a pont 0, a vonas 1, mindegyik után beiktatandó egy elemi szünet. A gond az eleminél hosszabb szünetekkel \'an. amelyek ábrázolására nincs lehetöség. Igy aztán ezt a módszert cS:lk a= egyes karakterekhe:: tudjuk használni, és külön meg kell adni a karokterhe7 tartozó bitek számál. igy épillhc! fcl pl. egy ASCIJ- morze konverziós táblázal. A szövegeket ilyenkor ASCII karoktersorozat formájában tároljuk vagy fogadjuk, és e táblázat segítségével alakítjuk pontok es vonások sorozatává. A tipikus komerziós tábla két bájton ir le egy karaktert: az első az elemi jelek száma (nyolc elemi jeiig 3 bi t is elegendő lenne), a második bájt bitjei a pontot (O), illetve a vonást ( I ) reprezentálják. Ezt a megoldásI elsösorban il számitógéppel kapcsolatot tartó gyorsbillemyükben alkalmazzak. A billentyüről bevitt morze szövegek ASC ll formátumra konvertálasa azért, hogy később majd visszakonvertalhassuk, kissc körOlmcnyes . Az l. tá blázat a kétféle kódolást illusztrálja: a betűk és számok ASC Ilés morzek6dja mellett azok kétbites egységekböl felépített tárolt alakját tartalrnazza a fenti két változatban, a végükön betűszüneltel. Látható. hogya 2. módszer az elsővel szemben a vonásokon ér el megtakaritást. További tulajdonságai. hogy I . a betűk beférnek egy bájtha. vagy esak a záró betűköz lóg ki belöle és 2. a számok egységesen 12 bit hosszÍlak, A hannadik változat táblázala megtalálható az azt alkalmazó gyorsbillentyük leírásában. Az ASCJl kódtábla nem használt helyein a gyakori rövidítéseket szokták kódolni. A mechanikus gyorsbillentyű Az adót billentyüzéssel moduláljuk . A hagyományos billentyűt mi ndenki ismeri. Ha ezt használjuk, minden időzítés i paramétert szó szerint a kezünkben tarthatunk. A billentyüzés elvileg egy, valójában a gyorsabb visszatérítés érdekében harom ujjal 187 ; 50 2. ábra történik. igya mechanika sebességkorlátozó szerepe csökken. a sebességet lényegében az ember fizikai képességei korlátozzák. Aki elöször hallja ti gyorsbillcnIyü elnevezest. arra IS gondolhatna. hogy ez ugyanolytlll. mint egy normális billentyű. csak könnyebben és gyorsabban jár. A jó mechanika persze elengedhetetlen. de a gyorsitás lényege nem ebben n:jlik. Miután a fó korlát az ember. aZI kell elérni. hogya morze jelek adása minél kevesebb kézmozgással járjon. Erre talált tislla mechanikus megoldást Horuce Mar/in, az 1904-ben szabadalmazott Vibroplex bi llentyü megalkotója. AL általa 1905-ben alapÍlott Vibroplex cég mindmáig gyárt gyorsbillentyü mechanikák31. Az ercdeti Vibroplex karja a közcpállasból két iranyú mozgást végc7het. Vomis irányban olyan. mint egy hagyományos billentyü, vagyis addig ad kontaktust. amig nyomják. pont irányba mozd ítva "iszont egy mechanikus lengő rendszer (rugós inga) meghatMozou ütemben kb. 50% kitöltéssel szaggatja a kontaktust. igy pontok sorozatát á11lthatja elő. A lengés periódusideje beallíthatO. Mivel cz a művelet járna a legsürübb mozgással. a megtakaritás nyilvánvaló, és háttér elektron ikára sincs szükscg. A vonás hasonló ismétlése a gyorsitás szempontjából kevésbé jelentős. 188 ezén az eredeti konstrukcióból kimaradt. A Vibroplex méretezett összeállítási rajza a 2. á brán I<llhat6. Müködé· se rö\ iden: A kar II (II) ellenany.hal biztosított csapágy körül rordulhat el. A kan balra nyomva II belső vége ütkÖLik az (5) csavaron. majd a (4) rug6 ellenében tovább mozduló (16) külső része zárja II (2) kontaktust. Ez az állapot addig áll fenn. ameddig a kart ebben az állásban tartjuk. Elengedéskor a kontaktust II (4) rugó ereje bontjn. A (17) rugólemez defonnálódik. dc a (7) ütköző megakadályozza. hogy a belöle és a (12) és (13) súlyból kialakított inga lengésbe jöjjön. A kart Jobbra mozdítva a7 a (6) csa\aron ütkö7ik fel. ilL inga lengésbe jön és periodikusan zárja az (I) kontaktus!. A kimenet a (8)-(9) kapocspar. A szigetelt nyeHi (18) kapcsolókar a (16) kar balra nyomás!hal tartósan rövidre zárhatja a (2) kon taktus!, ezzel támogatva a hangolás!. l ia valaki azt ké rdezné. hogy mi · ért nem elektroni kusan oldotta meg a feladatot. a válasz egyszerű: a trióda két ev\el későbbi találmány. Bár a sebesség szcmpontjábó ~ a pontsorozat adása a kritikus. ha csak a pontot automalizáljuk. fennáll annak a vc!)zé· lye. hogya \onásoknál ritmust tevesztünk. E:.:ért (és mert hasonló módon megoldható) az újabb \áltozatokban II vonás ismétlésc is automatikus. Ugyanaz elektronikus/elektro· mechanikus kivitelben A kétféle jel ket külön kontaktus i11tali fizikai megkUlönböztctése lehetövé teszi. hogy az automatikus iSll1ét~ lést elektronikus áramkőrökre bizzuk. Kezdetben erTC a célra aktiv clemként jclfogók. majd elektroncsövek álltak rendelkezésre. A7 időzítés! nlinden esetben Re -tagok vcgezték. Késöbb megJelentek a féhezetők. melyekkel szintén sokféle kapcsolás születel!. A jelfogós áramköröknek az volt a szépséghibája. hogy erősen mgg· tek a szükséges nagy ér:.:ékenységü jelfogó nem túl stabil paramétcreitöl. • • ... '''_[?~.,-q ''1- J...... : .. ~ IcI' ',- (S,., It. 'lU-!- -- . -- >:'"' . ._-- '~, -' 1"" ' u ':I f~ ""' ,::•• Ir~.~ . , 6 /U1,,"1i 3. ábra RT ÉK '20 - 1~1l I• f)'-" OC! OCm2 ~ iC! l'5" ,Q. -IPY ~ ),"'" ~-r-P l'5P'" , ' o' " ~ ~ ~ " .. ~ --- --- _ = - ~ ~ ,~, 4. ábra Egy Ilyen áramkört mutatunk be a 3. ábrán. a működés ismertetése. nélkül. Néhány megJegyzés azért ide kivankolik A potenciometerek ertékc megaohmban értendÖ. Minden mllldentöl függ. igy a sebesség gyors ÁllítÁsáTa a potenciométerek használala reménytelen dllalkozás lenne. Az ábrán láthaló módszer, vagyis megfelelő énekű kondenótor hozzáadása egyszerre mindkét oldalhoz, Ql egyetlen járhiltó út. A7 elektroncsö'es nosztalgiahulIam jegyében említJO!.. meg a HI!lém·; Ládá (HA5BK) áhal bemutatott .,Egyszerü. csöves elkey"·t a Rádiótechnika 1975/9. számának Ama· tÓr kapcsolások ro\atából (4 . ábrll). 5. ábra A kettós triódás áramkörben az elsó triódával felépített rcla"<ációs oszcil· látor végzi a munka érdemi részét. Ekkoriban már többféle tranzisztoros kapcsolás is létezett, ezek közül illusztrációként Seregetyes Ede .. Egyszerű tranzisztoros gyorsbillentyü" címü, a Rádi6tcchnika 1966. évi 8. számában, vagyis több. mint 10 év'el korábban megjelent cikkél emliljük meg. A kapcsol:ist az 5. ábrlt mutatja. Egy TIL kapcsolás szerepel pl. a Rádiótechnika 19795. számána!.. ..TallóZlis a baráti lapokból"' ro\atá· ban (6. ábra). M. Kramer (DM2CVO) nyomán Ismertette KOI/ra Gábor (HA5NR). A kapcsolás kis szépséghi- .-.. bája. hogya vonást még az azt követő Slünet kezdete előlI el kell engedni, különben a vonás ismétlödik. Altahi.· nosságban is igaz. hogy a gyorsbillen(yük. föleg az egyszeTÚek, viselkedését ki kell Hlpasttalni. Ezt segiti, hogya gyorsbillentyüt minden esetben akus7likus visszajelzéssel használjuk. Fgy CMOS megoldast ismenet Bassó AI/dor (HA5NM) a Rádiótechnika 1978. é\1 ll. számának ..AmatÓr kapcsolások"-jaban a HAM Radio Magazinc c ikke nyomán (7. abra). Ten-ctöJe WJNNL. A CMOS kivitel előnye az igen alacsony fogyasztás. Ez a kapcsolás a maga korában népszem \ olt az amatőrök körében. Ezek és a relsorolásból kimaradt - L..l-'4 1i;;' , ____--'fm 2. COL001AE ",. ..... , 6. á bra RT ÉK '20 7. ábra 169 g. ábra 8 ábra hasonl6 társaik HIl6ban .egyszerű gyorsbillcntyúk, csupán a pont és a vonás aUlomlllikus ismétlését biztosí~ák. bcállithat6 sebességgel. A legegysLerübb váho~tokban a sebesség IÍllitósa csak néhany fokozatban lehctséges_ Az egyszeru gyon.billentyükhöz egykaros. ket Irányban külön kontaktusl adó billentyű szükséges. A 8. á brá n HASKN mágneses ,isszateritesű egykaros bil1entyiJje látható. A mágneses "Iss.zateritest a legtöbben a rugósnál kedvezőbh karakteris7likáJunak iteli!.. meg. Ami tőbb ennel: Jambikus billentyűk A szerLo szeretne elkerillnl a jambimatic szóval kapcsolatos helyesírási vitat (i-"eI.J-\el. esetleg y-nal aL eleJén. c-vel ,"agy k-val a végén), ezert ezeket a billentyüket al angol szóhasznnlathoz hasonlón rö\ iden jambikusnak nC\C7i. A billentyű ill együtt jelenti a mech:mikát és aL elektronikát. mert e7ek egymásra \ annak utalva. A Jambikus mech:lIlikára a7 jellemző, hogy a kél kontaktusa cg>- 10. ábra 190 szerre is zárható. Ehhez !..ét mggetlell kar sóikséges. II ASKN néhóny ilyen billentyűje látható a 9., 10. és 11. ábrán . A három karos dltozat "kettő az egyben". A ketkaros billentyűnc!.. ÖSSlesen négy állapota lehetséges. dc ha az elöző állapotot is figyelembe vesszük (és kell is). akkor többfele "iselkedést irhalunk elő. Értelemszeruen ha egyi!.. konta!..tus sincs zarvll. az szünet. kivéve, ha ,an tárolt információ. aminek a7 adasat be kell feje/ni Ha valamelyik kontaktus önmagaban \an zana. az vagy pontok. \·agy \·0nások sorozata. amig a kontaktus zár"a van. Amiben dönteni kell. U7 a7 egyidejű zárt állapot. Erre az a szabály, hogy felváltva ismételjOk a jeleket. amig C7 az állapot fennilII Anat kezdjOk. amelyiket előbb zártuk. és azzal feJezzOk be, amelyiket később bOnlottuk. Van két kritikus s7i tuáció: ha egyszerre árÓdik. dl. ha egyszerre bontódik a két kontaktus. Az elsö esetre prioritási szabályt kell kidolgOlni. pl. hogy dyenkor ,·onással kezdünk. Ilyen szabály hiányában nem adhatunk semmit. amig a helyzet meg nem oldódik.\agyls amig al egyik kontaktus magára nem marad. A másodikra kétféle szabály Ic!tcLik: angol nevén iambic A és iambie B. Az egyik befejezi az aktuális jel adasát, a másik még hozzáteSZI a másikat. Minta\ételes rendszerekben az egyidejűség a7 azonos mintavételi perióduson beiDliseget jelentI, igy kis különbsegek esetén'a megitélése nem egyérteJmú_ Emiatt a kél kritikus szituációt érdemes elkerillni. lia ezl tesszük. nem kell törődnünk anal. hogy éppen A vagy B biltentyü"el dolgozunk. A jambikusnak Illondotl áramkörök még e szabályokon belül és az egyidejű váhozástól eltekinl\e sem viselkednek egyformán. A kO· lönbscg a minta\étel eltérő idözitéscre jelidö alaII. de pergésmenll:sitési idö utÍln. Jchdö végén. szOnetben. szünet vegen. ill az egymás mellelliek "alamilyen kombinációja vezet+ hetö vissza. A furesaságok elsősorban az egyszerű' áltozatokra jellemzok Logikai IIltegrált áramkörökkel VI· szonylag könnyen tenezhetOnk Jambikus elektronikál, de a szükséges integrált aramkörök száma az egyszeru elektronikához kepest megnö. Stiska Zol',,1I (HASKA) .Jambimatic·· cimű CIkkében (Rt. 1973,·7.) egy öt IIltegrált áramkörös kapcsohis vazlata és nyáktene található. A kapcsolást raj? ( 12. ;tbn) ncm a mcgszokoll SZimbólumokat használja. igy sokak számára nehezen ertelme7heto_ A billentyű fólött láthat6 dióda nem tekinthető korrekt megoldásnak. EUöl meg működ­ het kifogástalanul. Kering a neten egy jambikus elkey kapcsolás csupán két integrált áramkörrel. egy diódás VAGY kapuval. ami mar nem fért az integrált áramkörök- 11 . ábra RT ÉK '20 • D, "''''''', Színre lép a mikrovezérlő , ...... ~ " ;rl 12. ábra be. és önhang nélkül.ami + 1 IC lenne. Ez lehet a legegyszerubb változat, a legkisebb elemszámmal. Ennél valószínűleg csak bonyolultabb kapcsolások léteznek. tehát. ha ncm akarjuk. hogy SSI és MSI áramkörökböl tervezett eJkeyünk alkatresztemetö fonnát öltsön, pakoljuk be egy PLD-bc! Egy ilyen megoldásra találunk példái ScJllIlz Góhor (HA 7SG) cikkében, ami a Rádiótechnika 1999. évi 8. számában jelent meg ,Jambimatic, programozható logikával" címmel. A felhasznált integrált áramkör egy AMD gyártmányú PALCEI6V8 ( 13 ábra). A jambikus működés számara a pont mintavételezese a vonás (aktív ré· szének) végénél történik. A cikk lartalmazza a kapcsollisi rajzon felül az állapotdiagmmol és a PALASM forrásIistát is, a JEDEC fájlt azonban nem. Ez a típus ma már nem ajánlott. Ha valaki kipróbál ná ezt az elkeyt, célszeru a programot egy kis fogyasztasú (Q vagy inkább Z posztfixü). ml!g kapható GAL-ra 1cfordítania. A szerző ezt - a várhalóan csekély érdeklődés ellenére - már megtette, ATF/6V8BQL-re hdoson has=nálharó JEDEC fájl a CUPL nye/I'/"e arÉrt forrá.ssal együtt megraló/haró o (lZ hOllhlPllllkon. Egy utánépített példány tesztelése folyamatban van. A megepítés korlátját az jelenti, hogy viszonylag kevesen rendelkeznek PLD programozásra alkalmas "égetővel". A cikkben említett kihívás (az oszcillátor is legyen a PLD-ben) elvben nem komoly. Van két szabad áramkör. öt szabad bemenet és két szabad kimenet. A problémat az ilyen alacsony frekvenciákhoz használandó, a PLD 13. ábra RT ÉK '20 számára kellemetlenül nagy kapacitás és ellenállás okozza. A szerzö nem kísérletezett a megoldással. A szerző, aki maga nem rádióamatőr, és igy nem ismerte a megvalósítandó jellemzők gyakorlati fontossági sorrendjét. már sok évvel ezelőtt készített PIC12C509-cel múködö gyorsbillentyüt, a sebességá11ítás módjától eltekintve nagyjából az előbbi vel megegyezö képességekkel. Ennek PIC12F509-re átdolgozott változatát részletesen ismertetjük. A legegyszerubb, megszakitási lellt:töst:gt:t st:m tartalmazó, nyolc1ábú mikrovezérlő kemény kompromiszszumokra kényszerit. Minden időzítés a 4 MHz-es belső órajelre támaszkodik, és időzítő programhurokkal történik. Áramkörlink önhangot is generál. Ez II leggyorsabb ciklus. így ennek frekvenciája határozza meg a betIllitható sebességcket. Ezek 800 Hz-es önhangnál kb. a 10-80 wpm tartományba esnek egy 16 tagú. nemlineáris felosztású sor szerint. A GP4GPS önhangkimenet ellenütemű, és szünetekben bemenet ként szolgál. Az ide csatlakozó két gomb állítja n sebességet fel-. ill. lefelé. Billentyű­ ző kimenetként nyitott kollektoros NPN tranzisztort vagy optocsalolót használhatunk. Ha az NPN tranzisz· tor gyors működésü (Reed) relél húz, áramkörunket bármilyen bemenetü adó billentyüzésére használhatj uk. Az OplO kényes helyen galvanikus leválaSl;lást biztosíthat. Az áramfogyasztás ezt megenge~ dio akár két ceruzaelemről is. A mikrovezérlő az előre programozott számú elemL szünet eszlelése után elalszik, fogyasztása l uA alá csökken . A teljes áramkör fogyasztása ennél nagyobb lesz. de ha úgy tervezzük mcg a kimenet meghajtó áramkörét. hogy szünetben szinte ne fogyaszszon, még mindig elég kicsi ahhoz. hogy ne kelljen kapcsolót használni. Így a sebességbcállítás is megőrződik. A mikrovezérlő bármelyik bemenetének első változására információvesztés nélkü] felébred, csupán a kimenet kezdete fog jelentéktelen mértékben késni. A jel hosszát ez nem befolyasolja. a csúszás öröklődik. A gyorsbillentyü szigorúan szabványos ütemekkel dolgozik, egyedül a szünetek nyújthatók a billentyüzes által. Fontos korlátja még. hogy a billentyűt a 191 S7Unctbcn ohassa be. igy ajelidö ala II érkel.ö. de a szünetidóben már !lern fennálló infonnác ió e lvesz. Aki gyennekbetegségei el lenére meg akarna épiteni ezt a \áltozatot. annak néhany konstru kciós tanács a 14. ábrán látható áramkörhöz, A 14 ábn'lról lemaradt 10 nF-os bemenetl hidegitö,' zavarszűrő kondcnzátoroknt kÖl.vc tle nül a 6.3 mm-es sztereo jack-hüvclyre fOmlsztJuk. Innen röv id kábel megy a panel bemeneti ponlJairn Különösen kedvewtlen esetben RH vagy LRH fOjtó közbeiktatására is srllkség lehet. A GPO és G P l bemenetre csat lakozó :!.2 kohmos ellenállások elsösorban a bemenetek ammát korlátozzák. dc az ugyanide csatlakozó 100 pF-os kondenzátorokkal a bemeneti RF-, dL tranziens l3varslűresben is részt vesznek. G P2 a biJlentyüzö kimenet. A panel a kllnenel meghajtására vagy egy nyitott kol1ektoros tranzisztort (NP!\! pl. BCI 82 vagy NMQS pl. Vr-;2410). vag} egy optocsatolÓt fogadhat be, a kétfele beoitetési r.lJz szerin!. Ennek megfele löcn kell megválasztam a G P2-rc csatlakozó soros áramkorhít07Ó elleniillás enékét is. Ha a nomlális esetben sl.abadon maradó GP3 bemenetet fbld- ü:~~ ~j2 15. ábra .u, ... C, GND PoewOl R' F. "::L R62k2 R' '00 k 1 K"voo "'" Jp' "::L IH'" lU."k R03k3~ GP5I01 KO> 4N25 , , IC' CJ IH'" RBa Poezo02 5 ~ , ~ "" '" ~ G J GP4102 GPlICL ..! MCN pp GP2ITO ko", CO 1 Be R72k2 . 12F509 "'" "" -------- -------------------, ,, - C2 B J GP4102 GP1!CL 8 4 MeN"" GP2fTO ~ 470 k L, \/ss 100 k 2 GP5101 GPOIO" 7 RJ R2 R5 .t 12F509 14. ábra re kÖIJük. akkor a billcntyúzö "Imenet lazisa forditott lesz. (Lógó G P3 eseI~n GPl SZlIltJc a Jchdö alan magas. ;I ~lünetidó alatt alacsony.) GN és G PS a már emlitett. ellen{itcmOcn \ezerel! önhangkimenet. Az ellenUtemü \'el.crlöjel megfclclöcn választott piezohangsugárL6\ al elegen dő hangerŐI biztosít. Az önhnngkimenct csak nagy impcdanci:hal terh elhető. ellenkezö esetben a sebességállitás működés kep­ telenne .. álik. A felhúzó ellenálllisok a jelszünetben Jutnak szerephez. amikor GP4 és GPS scbcsségállít6 bemenetként müködi" Az egyoldala... l1)'ákpanel ( IS. ábra) alkatreszekkel két oldalról beülteten. Beültetése I-;étfélc. a billcntyüzó ki menet kialakítása slerint: NPN tranzisztor vagy opto. A 16.a áb r a a lorrasztásoldali beOhetés. A t-gal Jelölt 180 ohmos ellenállást csak a tranzisztoros kimenethellehet beültetIlI. a kimenö polaritás mcgfordilására. A 16.b ábra az nlkntn!Sloldali bekötés optÓHl1. a 16.c ábrá n a trm171S7loros \álto ....atho7 s-lükseges módosítás láthaLÓ. A második változat folytonos sebességnl1itást biztosit a mikrovezérlö óraJclének hangolasával, de a beáll ítás még mindig flJlrc tönén;k, bar a potenciornéten skálával lehet eHátni. Ennek 37 a kövctkezll1énye. hogy az önhang előállítását. mivel annak a frekvenciája is az 6rnJellel vallazna. ki kell .. enni a ml~rovezerlö hatásköréböl. csupán egy linhang kapuzó kimenet marad. logikai s7mtli \ e7áléssel. A módosul! resLlet a 14. ábra bal alsó sarkában hitható. igy tehát \'agy kell mellé egy 800 H7-es kapuzhaló oszcillátor. vagy egy. jel1cmzöcn 800 Hl-nél Jóval nagyobb frekvencií~u piezo zümmer1 kell has?nálni hozzá. A potcnciométcrcs sebességáll ítás kövctkeztchcn a két nyomógomb szükségtelenné vál t, dc szabad láb sem maradt volna Slámukra, Egy kis csalás- V +0 ern ~ cm §~ IEJ ~@ ~ CD 16.3 ábra 192 ~ =Q.) O ...J ,O Opto E 0 4 CO 16.b ábra ~ , I L __ dU NPN CIO EO - 16.c ábra RT ÉK '20 '00 + 3 5V -~ s: 'Vec Jambikus OND B orT 7 3 ST OAH 6 4 Gomb BIli 5 billentyú 2 STK AdóhOz (ke~) 4k7 K. PieZO 1'Ia1'lg$Z6r6 17. ábra sal. módosított beültctésscl ugyanazt a panelt hasznalhatjuk. bár önhan· gál1lmkömek vagy zi1mmcmck nincs helye rajta. A csalás abban flll, hogya valt07;lalható ellenállásnak kötött sc· bes:>églillit6 potenciomctcren kivül a vclc sorba kötört frckvcnciakorláwzó ellenállasnak sincs helye, azt II potenciomélerre kell forrasztani. A FEL gomb helyét rövidre zárjuk, a rrek· venciameghatározó kondenzátor Rl helyére kerül. A freJ..-vencia meghatározó elemek értéke szórt paraméterek és gyántlsi szónis ruggvénye. a rujzon feltOntetett értékek tájékoztató jellegű­ ek. A soros ellenállás 3.3 kohmnál. a kapacitás 47 pF-nál kisebb ne legyen. lia nullára szabályzott potenciométerrel még mindig tul nagy a sebesség. a kondenzátor énékét célszcrű növeln!. cz alncsonyabbá és stabilabbá teszi az órafrehenciát. lia az átfogás kicsi. a potenciomét~n 50 kohmra cserélhet· jOk. EI/nek a változatnak II programja hon/apI/nkról (ezen ÉI'köm'v /arra/om· jcgJ'=~kénél) letölthe/ö. Mindkét változat tanalma70tl egy primití, gepadót. ez azonban csak bekapcsolas után adta le az egyetlen. előre programozon szöveget, a prog. ram \crziÓszámát. (A gépadó a szerző szóhasználatában a tárolt szö\cgck au· tomata adóját jelenti.) A gépad6 szövegének kódolása a 2. sémlÍt követte. AK8+ Most lassuk. mire ment ezzel kb. egy hltsonló nyolclábú PIC mikro\'czérlővcl cgy hozzáértő rádióamatőr. Ste\'ell S. Elliott, K/EL! A KS gyorsblllentyü elektronika és annak utolsó. immár több. mint 20 éves \álta. zata, a KS+. a hazai amatőrök között is néps7cru. vagy legalábbis az volt. Már cgyidőben RT ÉK '20 a szemléletben mcgmutatkozik a kü· lönbség: a gyorsbillentyü számos paramétere beállitható. A beál1itásra külön lIzemmód áll rendelkezésre, amihez a GP3 (RA3) gomb legalább 2 másodperces nyomva tartásával fémetünk hozzá. A parancsol és annak esetleges pammétereit elután bil1entyüzni kell. A gomb rövid lenyomása abeállitás mód elhagyása után a beállitás módban utol· jám kiválasztott mondatot k01di adásba. Ezekből öt elóre programozolI áll rendelkezésre, melyek közül az utolsó kellónek 117 elejére maximum 15 karakter bctoldható. A felprogramozolI mikrovezérlő külön és szettbcn is kapható \oh, de mar regóta csak a használati utasitása található meg KIEL honlapján. A g}'orsbillentyü alapkiépitése a 17. áb r á n látható. El az elrendezés a régi. c1ektronesö\cs. negatív feszültséggel bi11entyüzölI adókhoz nem alkulmas. Az e celm Javasolt kapcsolás a dokumentaeióban megtalálható. A használható parancsok: A: önhang ki/be (parancs módban mindig van önhang. dc adás nincs). C: hhójel memória feltöltése. D: A mondatmemória ellenőrzése (a K8+ önhangja leadja). F: A betüsz(lnet beál1itása (0... 9). cnynyi pontidő adódik hozza. I; váltás lambic A és [ambic B mód közölt. K: direkt mód: a vonas billentyü köz· ,'ellenül billentYIIl:i ilL adót. L: A mondat változó reszének feltöltése. M: Mondatválasztás (az előre programozott 5·ös készletből). P: Gyakorló mód: az elektronika \é· lellen karaktcreket küld a7 önhang kimenetrc. sebességállitás WPM-ben. T: llangolás: a billent}'Üzö kimenet aktív, amíg bánnelyik bi1lcntyü nyom· \8 'Iln. U: automatIkus bctüszünet kilbe (az elemmél hosszabb szünetet betúszünetre egészíti ki). W: sebesség ellenőrzése (számjegyekkel lejátssza a wpm értéket). X: a pont és vonás bemenet felcserélé· se (balkezes op vagy elkötés). Z: váltás jambikus és ,.DE" mód közölt ( DE módban a két egyszerre nyomott billentyü a ,.DE hiV'ójel" sorozatot adja). Röyid soccifikáció: Sebesség: 5-49 WPM Fix mondatok: 5 db Hívójel: l db, max. 8 karakter Felhasználói memória: max. 15 karak· lee Táp: +5 V. 5 mAI I UA Önhang: 1-4 V DC amplitúdó 1000hmon. SOO Hz. Bemenetek: TTL. alacsony akti\' szintú (belső felhúz6kkal) Billentyüző kImenet: TIL. magas aktív szintü Mint látható. ez az elkey is szigorú időzÍlésü. e téren csak a sebességct és a betúszünet hosszát változtathatJuk. Ezzel együu is az alkalma.tOIl mikrovezérlő képességcihez képest a KS csúcsteljesítmenynek mondhat6. Az eredeti. mor nem kapható KS hc\yettcsitésére Eric Pierr:e VAJEP PIC16F628-ra átdolgozott K8 share· ware programja érhető el a ncten. Ugyanott a módosítou bekötés (a l6F62S 18 lábú!) is megtalál ható. Ez 37 átalllkítás az egykor nagyon népszerü PIC 16F84-re átdolgozott változat alapján készült. Nem túl szerencsés. mert viszonylag drága a mikrovezérlő, és használata hardver átalakítást igényel. Ma már könnyü okosnak lenni: a 8labú. PICI2FlS40· ben minden cröforrás megvan. amit az átalakított program használhat il 16F628-ban. így a program minimális erőfeszítéssel újra .. nyolclábúsitható". Igaz, a PIC 16Fl840ennéljóval többre képes. Ha valakit még érdekel a K8. il szerző szívesen adaptálja a mások által már kétszer átírt programot erre a nyolclábúra. természetesen felelősség nélkül. A nyolc\ábú mikro\ezérlök fejlődésével lépést tama a K·sorozat ma már Kl6·nál Jár. Ma ez kapható felprogramozoH IC-ként. ill. szeuben vagy késztermékként. A Kl6 nem 193 lábkompatibilis a K8-cal. A lábkiosztás megváltoztatására a perifériák miall volt szükség. A teljes kiépitésü KI6 egyetlen bemenetcn tudja kezelni a sebesség potenciométeTl es a négy gombol. A K8-hoz hasonló tulajdonságokkai rendelkezik DK)LJ Jan Lategolm ATtiny45 alapú YACK (Yet Another CW Keyer) gyorsbillentyü elektron ikája is, bár a lehetőségek csak részben fedikegymást. 20 I 2-ben készult O. 7-es változatának két hex fájlja a neten elérhető. A nyilt forráskódú programot AI4SV Jack 2013-ban kényelmi szempontok figyelembevételével módosítona. igy jött létre a )ACKYACK program. (A YACK elektronikára HA6ZX. aki maga is fejleszt ATTi ny mikrovczcrlős alkalmazásokat, hívta fel az ezt a mikrovezérlő családot nem használó s7erző figyelmet.) Továbblépes Idózitési lehetóségek Al elmélet nagyon szép, de a jel számos tényező következtében nem úgy erkezik meg, ahogy billentyüztük. A dolog mar az adóban kezdődik. ahol a billentyüzés módjától fLIggő késleltetések léphetnek fel. A radiófrekvencias terjedést most nem vizsgáljuk. A demoduláció időállandói meglllt különbözőek lehetnek felfutásra és lefutásra, bár ez a különbség az adott hullamhosszak mellett elhanyagolható. Füllel dekódolás nál a miből és agyból álló dekódoló renclszer sem mentes a fel- és lefutasra nézve eltérő időállandóktól. Már csak eLért is érdemes olyan renclszert kialakítani, ahol lehetőség van a jel-szünet arány kisebb módositasara. esetleg az adási sebesség fliggvt!nyében is. Ehhez természetesen el kell szakadnunk az egyetlen időzi­ tővel rendelkező. megszakíuist nem Ismerő mikrovezérlő típusoktól. A lépésköz. az egyszerű programozhatóság kedvéért kettes szamrendszerben gondolkodva. lehet pl. az elemi időzítés I tizenhatoda. dc kellően .. erős" és kellően nagy sebességű mikrovezérlővel ennél jóval sürűbb is lehet. A linoman állítható idözítések masodlagos fclhasznalltsa az ,.ízes". ámde nem szabványos morze .. beszéd" kialakítúsa. Az eddig felsorolt. az érthetőség javítását. illetve az egyediséget szolg:iló beállitási lehetőségek mellett beállít ható idó- 194 zitéseket igényel a PTT automatizálása is. A K 16-ban már számos lehetőség van az időzítések beállitására. Gépadó mondatválasztéka, programozása, elérése A Kg-at, korlátozott memóriája miatt, 3-féle mondatcsomaggal lehetett rendelni. vagyis a felhasznáhis módját (standard, verseny. QRP) a rendelésnél meg kellett adni. Billentyűről programozni a hivójelet és két mondat első 15 karakterét lehet. A dlasztás a csomag 5 mondatos készletéböl több másodpcrcet vesz igénybe (legalább 2 másodperc II programozási üzemmód kiválasztása, utána amondatválasztás egy számjeggyel. utána a K8 visszaigazol). Az így előre kiválasztott mondat adása már egyetlen gombnyomassal történik. Még ha a mondatok száma elegendő is. kUlönösen versenyköTÜImények közölt, gyorsabb elérés lenne indokolt. pl. néhány további nyomógomb segitségével. A K 16 maximális kiépítésében ez megoldott. Célszerű az egyes mond:lIokhoz ...de luxe" kivitelben akár azok egyes részeihez is saját sebesség és jel-szünet arány programozási lehetőségét biztosítani. Az előre programozott mondatok mellett célszerű a szabad szövegeknek több helyet hagyni. Riport támogatása A feladat három szám mzertálása egy fix szövegbe. A számok megadhatók pl. tárcsas kapcsolókkal. potenciométerekkel, numerikus billentyüzettel, vagy akár a riport inditaSIl után a billentyüről, aszinkron módon. A tárcsás kapcsoló kényelmetlen, igy csak elvi lehetőség. A numerikus billentyüzet a valósághű riport adását támogathatja. de multiplex letapogatással is 7-8 lábat igényel a mikrO\ezériőn. (Ellenalláslánc felhasználasá\al beolvashatjuk egyetlen analóg lábon is. Amig csak egy gombot nyomunk. igy is egyértelmű les7 az eredmény.) A hagyományos megoldás a billentyűzés, esetleg rövidített fonnában. Hasonló feladat a sorszámozás. Ezt általában automatikus növeléssel kötik egybe. aminek elvileg csak a kapcsolat befejezésekor szabad megtörténnie, hogy a sorszámot addig ismételni lehessen. Előfordul azonnali automatikus növelés is. de akkor az ismétlés előtti CSökkentés lehetőségéről is gondoskodni kell. Saját kijelzó A KS beállításánál a HlWnkre és nagy mertékben az emlékezetUnkre voltunk utalva: a KS morzejelekkel nyugtázta a beállítást, egyedűl a sebességet leheten néhány másodperc feiáldozásIl árán bármikor lekérdezni. A K16 már vissza tudja játszani szinte az összes beállítását. Egy saját kijelzőn viszont az tllap\etö beállitasok állandóan lálhatóvá tehetők. Ez tennészetesen nagyobb lábszamú mikrovezérlőt igényel. A lehetséges kijelzők kö,-ül egyedül a háttérvilágítús nélk(ili LCD nem növeli észrevehetően a fogyasztast. A K sorozat tagjainak egységesen 8 lábú mikrovezérlője ezt a lehetősé­ get kizárja. Nagyobb mikro\ezérlővel hazai amatőrök is készítenek clkcyt kétsoros LCD-vel. Programozás számírógépról Ha nem akanmk a számitógéprc em1att speciális programot telepíteni. es a szerző garantáltan nem akar Windows programot ími, akkor a mikrovezérlö programjába építünk be egy tenni nálszervert. ami aztan a PC-n futó temlina1cmuhl.toron keresztül használható. A tenninálszerver felkínálja a választékot. aztán a számitógép billentyüzetéről lehet választani. Figyelembe véve, hogy egy mai számítógépen már nincs soros port. a kapcsolat vagy US B-képes mikrovezérlő Yálaszlásával vagy soros-USB adapter hasznalatával biztosítható. Ahho7. hogy a szövegeket is a számítógépröl prog· ramozhassuk, a mikrovezérlő programját el kell látni egy ASCII-morze kódkonverterrel. Billentyúzes szamitógépról Ugyanezen a kapcsolaton keres7tül közvetlen üzemmódban billentyüzhetünk is. Ehhez a programot k6dkonvenerrel kell ellátni, dc e71 már a mondatok programozásához is meg kellett oldani. Masik követelmény a jelentős ménékü putTerelés. mi\el ma a PC-elkcy kapcsolatban szinte kidirólagos USB HID mód kiszolgálása alacsony prioritású. és igy az elkey által veli csomagok idözitese bizonytalan. Átmeneti változatok A szerző. amikor e cikk írásába fogou. még úgy gondolta, hogya PICI6Fl xxx RT ÉK '20 J sorozat magfiiggetlen periféri<iira támaszkodva létrchoz:za saját nagytudású. számítógéprőJ- programozható e1key elektronikájál. LCD-vel. saját numerikus biHentyüzetteL A szarnitógépes billemyüzés lehetősége kimaradt volna. Hozzá is látott a megval6sitáshoL A netet kutatva azonban kiderült. hogy hazai amatőrök is több konstrukcióval ,'annak jelen ezen a terilleten. így. a korlátozott idejét is figyelembe véve erről a szándékáról letett. Az amatŐrök ilyen igényeikkel a nClcs fórumokon megtalálják egymflst. Ugyanebbe az ininyba hatott. hogya PC-t használó amatőrök PC-n futó log programot használnak. és igy aL ilyen kalegóriáju cJkeytöl elvárják az együttműködést az ismen log programokkaL Ehhez viszont teljes kompatibilitás szükséges egy támogatott gyorsbillentyü komrnunikációjával és parancskészletével. A szerző által elképzelt tenninálos megoldásnak igy korlátozott a létjogosultsága. A WlnKeyer A legtöbb amatőr ma ezt tekinti etalonnak. Kl EL e terméke jelenleg a 3-as vllltozatnál tart és többfele kiépitésü szeuben kapható. de megvásárolható külön a felprogramozott mikrovezérlő IS, elfogadható áron. Ez az áramkör online kapcsolatot tarthat egy Windowst futl<ltó számitógéppel. Elsődle­ ges feladata tökéletes időzítés biztosítása a Windows billentyüzetről erkezö karakterek adásához. Erre a célra egy 160 kamkteres puffert használ. Együnmüködik az ismert log programokkal. $zélesköru beállítási lehetőségekkel rendelkezik, a beállítások elvégzésehez nem kell kilépni a log programból. Qmine (fiiggetlen) ü7emben a billentyű ről is programozható. A sebesség potenciométerrel (is) állítható. Kimenetc elektroncsöves végfokok rflcsban történő modulálására is alkalmas. Ez a ffildftlggetlen szilárdtest relés kimenet ±350 V, 150 mA-t kapcsolhat. A PTI kimenet ajel kimenet előtt aktiválódik, és aktív marad az adás végéig. Az eredctit61 eltérő célra is használható. usa portJa az F IUl soros-USB átalakítóját a[kalmazza. ezén használata előtt telepíteni kell az FTDI drivereket. Insla[lálás és a billentyü csatlakoztatása után a WKscan programmal lehet megtalálni a PC-WK kapcsolathoz rendelt PC portot. A későbbi müveletekhez pl. a WKtools progmmot használhatjuk. RT EK '20 A7 elektronika bckapcsoláskor Higgetlen üzemmódban ébred, és abban is marad. amíg nem kap a PC felől egy ,.Host open" parancsot. Ezután a PC általában egy inicializáló blokkOl küld. hogy összhangba hozza ft WinKeyer beállításait a .sajátjaival. A WK kétoperátoros. a számítógépes fe!ületről megadható. hogy melyik operátorhoz tartozó paramétereket töltse be. A fUggctlen módba visszatéréshez a PCnek egy •.Admin c1ose" parancsot kell küldenie. A PC-ról programozható paraméterek Súlyozú:s. A ponl és a vonás hosszából arányos rész eh'ehető. ill. ahhoz hozzáadható. A paraméter egy szám, ami a jel hosszának 50-ed részében értendő, így az 50 alatti értékek csökkentik, az 50 IOIöniek növelik a jel hosszat. Az adási sebesség nem változik. a szünet megfelelően módosul. Ez az arányasebességlől Higgetlenül megmarad. Billemyii kompen=áció. Ez a paraméter fix értékkel nyujtja meg a pontot és a vonást (a szünet kárara), vagyis ez 3 nyújtás százalékban kifejezve az adási sebesség növelésével nő. Az értéket ms-ban kell megadni. BetükÖ:. A szabvány betűköz nyujthatö. A nyujtast a szóköl százalékában lehet megadni O és 62 között. (A szá:talékban mért nyujtás a O és 31 közötti paraméter kétszerese lesz.) Milllawjreli késleltetés. (Pergésmentesítési idő.) Az az idő. aminek el kell telnie egy bi l lentyűészlelés után, mielőtt a következő crvcnyes billentyűészlelés megtörténhet. A pergésmentesítési idő 10 és 90 közötti értéket vehet fel, és a pom idejének 50-ed részében értendő (50 ~ I pont). Túl kis értéke ham is észleléSI ered· ményezhet. tul nagy értéke gátolja az elörebillentyüzést. Pom-j'onas ará,,)~ A szabványos arány I :3. A paraméter czt torzitja cl a következő képlet szerint: vonás/pont'"" 3{nn/50), ahol nn a kétjegyü paraméter. PIT indI/ló es =áró késleltetes. (Bevezetö és farok késleltetés.) A PTT kimenet bármelyik szokásos használata esetén ennek a kimenetnek bizonyos idővel a jel kezdete előtt kell aktivál6dnia és a \ ége után kell passziválödnia. A bevezető késleltetés O és 250 ms között állítható 10 ms lépésekben. A farok késlelleli!s ugyanígy. Ezzel az a baj, hogya z:\.r6 késleltetést sebességarányossá kellene tenni. hogya mindenkori sebesség fLlggvényében athidaljon egy szóközl. Erre szolgál a HangTime nevű paraméter. Ez négy fokozatban állitható. értéke l szóköz + l. 2, 4 vagy 8 pontidö. BillelllylÍ watchdog. A billentyű walehdog letiltja abemenetet 128 egymás utan! pont vagy vonás után, mivel ezt nem szándékosnak tekinti. Ez a funkció letilthat6. Billenryüforditiis. Megcseréli a billentyük funkcióját. Balkezes op számára hasznos, de ezzel korrigálhatÓ egy kábelelkötes is. O"'IQ/lg csak a bil/ellfylÍröl. A számitógépröl érkező szöveg nem hozza működésbe az ön hango!. Bil/clII}'1il1l!mílás. A billelllyű nem generálhat kódot. Billentyü edIG. Ha engedelyezett. a billentyűzött karakterek a számítógépbe is tovóbbítódnak. Soros echo. A számítógép által küldött karaktereket leadásuk utan visszakUldi a számítógépbe. így az megtudhatja. ho! lart az adas. A szövegbe épülő pufferelt parancsokat és azok paramétereit nem küldi vissza. AUlospoce. Ha egy szünet tovább tart egy pont idötartamánál, a WK automatikusan szóközre egészíti ki. A WK ezalan tárolja a billentyüzést. Versenyszókö:!. Egy pontidövel rövidrti a szóköz\. Billenlyiize.~i üzemmódok, lambic A, iambic 8, straight/Bug, Ultimatic. pont prioritásu, vonás prioritasu valaszt ható. A straight rnód egykaros billentyűhöz "aló, a többí mód az egyidejüséget kezeli eltérő módon. Sebesség potméter használata. Ez a p~JTanC~t arra utasítja a WK-t, hogy a számitógép által előírt beállítást figyelmen kívül hagyva a sebesség potméter szerinti értéket használja. Sebesség po/méter minimum es maximum. Ezzcl a paranccsal a sebesség potméter határait lehet megadni. A minimum legalább 5. a maximum legfeljebb 99 wpm. Ezt a tartományt lehet igény szerint szűkíteni. Onhollg engedélyezés. Az önhang ki/be kapcsolható. Az adóvevö önhangjának használata esetén. vagyis az esetek többségében a sajáua adásnal nincs szükség. Onhmlg frekvencia. Az önhang frekvenciája kb. 500 és 4000 Hz között finom lépésekben szabályozható. S02R engedé/yezes. Kétrádiós 195 üzemmódot tesz lehetövé. de némi hardverkiegészités szükséges. Önálló üzemmód Ebbcn a7 ü7crnmódban a WK a KS· hoz hasonlóan rogadja a billentyű ről érkező parancsokat. csupan azok körc bövebb.A parancs gomb nyomva tar· tftsakor a WK kb. 2 másodperc után R·rel válaszol, eael jelzi. hogy kész (ready) a következő pamncs fogadása· ra. A parancsok egy betűből és az azt esetleg követő paraméterekből állnak. Az angol ábécé mind a 26 betűjéhez tartozik parancs. de ez sem elég. a rit· kabbun használt parancsok almenübe kerilltek. • A: az önhangot kapcsolja fclváltva be és ki. A WK R-rel nyugtáz. • B(m,dd): Easy Beacon. az m sor· sámú szöveget ismétli nn másod· percenként. • C(nn): parancssebesség wpm·ben. • D: sorsz{lm csökkentése (I-gyel). Vitlasz: D. • E: mondatcsoport cseréJc. Válasz I pont, ha az első. kettő, ha a második csoportot válas7totta. • F(nn): Famsworth sebesség állítása. A betűk közötti szünetet Ichet beállitani úgy. hogy az eredő (Famsworth) sebesség lassúbb legyen. Gyakorláshoz használatos. • G: hangolási kitöltési tényező alapénék: 50 és 100% közölI valt.A válaszA. ha 50%. N. ha 100% lett. • I-I(n): PTI Ilang Dclay beállítása (0 ... 3). énelmezés mint a PC-röl. A paramétert E betű kéri be. • I(nn): bctűköz nyújtás a paraméter (O-31) énékének kétszerese szazalékkal. • J(nn): pergésmentesítési idő. Id. a PC-s részben • K: billentyűzési mÓd. A paraméter egy betű: iambic B=B. iambicA=A. Ultimatic' U. Straight-=S, pont prioritás=E. vonal prioritás::=T. • L(nn): PTI induló késleltetés: O és 99 kÖZÖlI. • M: adásnémit3s. felváltva némít és visszakapcsol. Válasz A. ha némitOll. N. ha visszakapcsol t. • N(nnnn): ncgyjegyű sorszám bevitele. A7 énéktelen (ke7dő) nulla kat is be kell imi. A tarolt szövegben clhelyezett tN helyére másolódik be. a szöveg leadása után eggyel nő. • O: váltás az I. és 2. billentyű kimenet között. A válasz egy. illetve két pont. 196 • P(m,d): gyakorló mód. M""-R. ha esak vétel. E, ha le IS kell adni ugyanazt, d 1...4. nehézségi fok. • Q: az aktuális beállitások lekérdezése. A WK egy betűkkel tagolt paraméterblokkot (16 adatot) küld vissza. • R(nyomógomb): az önhang csatornán lejátssza. de nem adja le a gombbal kijelölt szöveget. A beágyazott parancsokat is lejátssza. nem hajtja végre. • S(nn): alapsebesség wpm-ben. A p0tenciométer teljesen leteker! állásában én ényes sebesség. A minimum 5. a maximum 99. T(nn): farok késleltetés. Enéke három pont + a paraméter x 10 ms. • U: autospaee kilbc. VálaszA. ha bekapcsolta. N. ha kikapcsolta. • V(nn): billentyű kompenzáció. nn ms-ot ad az aktiv szakaszhoz és vesz el a passl.ivból. • W{nn): billentyű súlyozás; A pont cs a vonás hosszából arányos resz elvehetö, ill. ahhoz h07.záadható. A paraméter a jel hOSSl.ának 50-ed rl!szében énendö. így az 50 alatti értékek csökkentik. az 50 fblöttiek növelik a jel hosszát. Az adási sebesség nem változik. a szünet megfelelően módosul. E7 az aránya sebességtől ftlggetlcnül megmarad. • X: belépés a kiterjesztet! parancs módba. amin keresztül további 14. ritkán használt parancs érhető el. • Y{nn): pont-vonás arany állítas. Vonas/pont~3{nnl50). Alapértéke 50. • Z: önhangfrekvencia: a pont csökkenti. a vonás növeli. A parancs gomh megnyomása elmenti az aktuális értéket. A kiterjesztett mód parancsai ritkán használatosak. ezen ebből az ismertetésbői kimaradnak. de online megfelelöjilk leirása fent megtalálható. Beagyazott parancsok A WK tárolt.ill. PC-ről kapott szövegcibe parancsok ágyazhatók. Ezek a parancsok akkor hajtódnak végre. amikor a szö\eg adása során sorra kerülnek. igy az adás paraméterei menet közben is módosithatók. IBnn: a szöveg elején elhelyezve bc:illítja a beacon ismétlési idökö7ct. ICn: meghívja az n sorszámú szöveget. leadja. visszatér az eredeti szöveghez. ID: csökkenti a sorszámot. IE: szövegcsoportot vált. IHn: HSCW sebességet választ. Ilnn: nn·2 százalékkal nyújtja a betű­ közt. IKnn: nn másodpercig billentyüzi az adót IM: lejátssza a felhasználó hív6jelét IN : lejátssza il sorsÓmot. utóinkrcmentálással. 10 : billentyű kimenet váltása. IP: billentyű bemenetre \ár. egy szó után visszatér. 'Qn: QRSS sebesség beállítása (6 érték. tablázatból). IR: a kövelkező két betűt össze\ ontan kell leadni. Snn: új adasi sebesség beállitasa (wpm. 5-59). IUn: PIT be,ki (O ~ kl, I be). N = lejátssza a tápfeszültséget. IWnn: nn másodperc várakozás (0099). IX: törli a sebességmooosiló parancsok (IS. IH, IQ) hatását. Nn: relativ adási sebesség változtntás felfelé (+0-9 wpm). IZn: relath adási sebesség válto:ttatás lefelé (-O-9 "'pm). 11... .'6: ugras az l .... 6. tárolt szövegre (az aktuális blokkbanl. nem tér vissza. Mint látható. mlllden adás közben Crtel mes művelet elvégezhető ezekkel a parancsokkal. Még a7t kell megemliteni. hogya CW rádiósok többmilliós közösségének örömére a modem adókészülékek általában rendelkeznek valamilyen bépiteu gyorsbillentyü elektronikával. b.zel az ismertetés végere értünk. Önkényesen \álasztott példáin!.. bemutatták a gyorsbillentyűk fejlődé­ sének főbb állomásait a kezdetektől napjainkig. Sebesség ben. szolgáltatásokban lúl sok fejleszteni \aló nem maradt. Esetleg a meglevőket lehet ánenni más platfonnokra. A gépi vétel ehhez képest jelentös lemaradásban \/an. itt \ an még mit fejleszteni. Ez azonban bizonyos szint fölött lényegesen bonyolultabb feladat. részben éppen a gyorsbillentyűk szabálytalan időzítési lehetősé­ gei. de sokkal IIlkább a vételi zavarok miatt. Amit ezek szűrése teren az emberi fUI-agy rendszer nyújtani tud, annak a többé-kevésbé hű modellezésétöl még messze járunk. és nellL is várható tül gyors fejlődés. A lassúság ezen a téren nem feltétlenül baj. hiszen ha eljutunk oda. hogya gép a dekódolásban is utóléri az embert. mi marad az amatörnek?! AT ÉK '20 i Rádióamatőr készülékek, antennák Fordította: dr. Sipos Mihály okl. villamos mérnök Rövidhullámú PA IRF520-szal A következőkben bemutatásra kertlló berendezés jó példát mutat arra. hogyan lehel olcsó Icljesilmtny MOSFET-ckct has7niilni a rövidhullámú nidióamatör crösitőkbcn. Leggyakrabban e/ekel a MOSFET-ek kapcsoló, szabiilyozó és más, ehhez hasonló áramkörökhen tUlsLnóilJák, nem pedig lineáris erős!­ tökben. Ugyanakkor fl gyakorl:lIi élct azt mutalIa, hogy eL utóbbi eselben is jól megálljak a helyüket. Todbbá kePlelJiik el azt a szimacjat. amikor aL amatör készülékünl. berneresekor a merorcJ \ életlenOI megc<;ú~7ik é .. cg} több ezer forintos féhclctó már el is szállt - az IRFxxx MOSFET-ek ám pedig csak pár SLáz rorint! E.r utóbbi is fokozza ft rádióamatőrök érdeklődé· sét az IRF sorozat iránt. Ugyanakkor n~m korrekt dolog ezen MOSFET-ekel linearitas, frek\enciamcnet stb. Jellemlők tekintetében össlehasonlitani o speeinhsan a széles freheneiaSlh u lineáris erosítök számára kesziten fél\ezetöké,el. Előzmények Egy napon a szerző. UAJOJG ,",'"yiknláj OM kezébe került egy olaszgy:inm6nyú KL-60 tipusu erösitő (27 MI-Iz. 60 W). A szép doboz méretei - hűtöoordákkal egyllllls csak IIOxllO~40mm voltak. KLpróbálásakor kiderült, hogy az erősítő képtelen JO .. .35 W-nál többet kiadni magából. Amikor pedig mas frehenciashon próbálta ki. leégen a7 egé:;z bcn:ndcl.cs. A Sl.Cp kCsl.C1lekhá.lIlt nem akarta kidobni. ezert úgy döntött. beleépit cgy saját erösítőt, amely az összes RH amatőr sávban képcs dolgomi és II kimenő teljesítménye 50 W. A meghajtására elegendő a szerző rendelkezésére áll6 :.Elecrafl KXJ" adó\' evő 5 W teljesítménye. Ez al. 50 W éppen elegendő teljesítmény a \erscnyezéshez használt C$Ö\CS erősitŐ"­ meghajtásához. Végül is az eszköz két funkció ellátására lelt alkalmas: egyrészt kitelepüléskor haSLnálható. "-is- RT ÉK '20 méretü és tömegű, akar akkumulátorról is müköcl!ethető (U I J,6 V esetén az árnmfelvétel kb. 10A) 10 dB-es \égerösítő, masrés71 cslh.-CS, nagy teljesitmenyü erősítőt meghajlani képes berendezés. Kiss\! elörc!>zalmha cl kt:ll mondani. hogy egyáltalán nincs szükség arra. hogy készUlékOnkct ilyen kis térrogatba bezsúfoljuk. Nagyobb kés7ülékházat, radiátorokat használva az alkatrésze~ is szellősebbcn lesznek elhelyezhelök. Fontos. hogya hütő­ felületek képesek leg)enck kényszerhütés nélkül 50 W-ot eldisszipálni. Ha pl. egy számitógépböl kitenneIt \entilátort használunk a hutéshez. akkora hütöfellllctek kisebbre is vehetők. Elvi müködés Vegyük szemilgyre a7 I. ábrán bemutatott teljesitmény erősítő kapcso165i rajzát. Ha az erősitőre nincs tápfe5zilltség ráadva, a7.37 K l kapcsoló bontott állasban \an. akkor a "Be" csatlakozó a J5_1 és J5.2 relé kontaktusok révén könctlenül rá \'an köt\e a "Ki" kimeneti csatlakozóra. a jel az erősitőt megkerüli. A C40 konden7ator feladata az SWR javitása. különösen fl magasabb frekvenciák esetében. Ha bekapcsoljuk a tápfeszültséget, úgy a T7. TS, DJJ, 014 félvezetőkböl és a J5 reléből felépített automatikus adaskapcsoló (RF VOX) aramkör készen áll a működésre . Amint cnnek a bemenetére egy min. 0.1 W nagyságu jel kerül. úgy meghúz a J5 relé. az erősítő adás üzemmódba lép. valanHnt kigyullad a ..TX" ü/emmódr61 infonnáló 022 LED. Ennek során a bemenő jel a J5.1 relé kontaktusokon ál a Tri transzronnátor primer lekcrcsér~ kerül, mig a másik. J5.2 érmtkezö csomag az erösítő kimenetét (az alulateresztő szűrő kimenetét) köti össze az .. Ki" kimeneti csatlakozóval. Az. hogy a berendezés mcnnyi idő mul\a tér vissza RF VOX állapotból ,ctel üzemmódba, az elsősorban a C38 kondenzátor nagyságától mgg. Ezért SSB üzemmódban ajánlatos ezt az idöt megnövelni. nehogy a gyorsan \'3.11076 hangjelben beklhetkezö szünet (pl. lélegzchdel időtartama) adásból \ételbe billentse :h bcrendezésünkel. Ezért a Kl kapcsoló segítsegével a CJ8 kond~nl.átorn~l párhul.amosan ~apcsoló­ dik II ('2 konden7.IÍtor és az RJ4 kisiltö ellenállás. A fcnti adás üzemmódba való automatikus átkapcsolásnak hátránya is \-an. ami a kondenzatorok feltöltödési idejének betudható késleltetcs miatt lép fel. Az átkapcsolás ideje alon a7 adó-\-e\ő terhelés nélkOl marad. Általában ez nem ,'ezet semmiféle negatív kö\-etl-ezmenyhez. azonban szükség eset!!n a7 t:TŐsitöt bevett módon is nt lehet I-apcsolni. Az ad6-\evőböl jövő PTT-jel segitségével adás (lzcmmódban a .. PIT" kolltllktusnak földre való kötcsc. Erre slolgálnak a rajzon sl.aggaton \-onallal 6bnizolt Dl5, C46. PIT elemek . Ha nem akarjuk az RF VOX-Ol haslIlalm. úgy 37 ehhez 3.7 áramköri részlethc7 tartozó alkatrészeket nem is kell beforrns7lani. A T9-et tartalmazó kapcsoló foko7..3t adja rá adás Ilzemm6clban a kllllCnctL tranzisztorokra az elöfeszültseget. Ennek a kimenetén található az R14. C5 lánc. amely kb. 5 ms-mal késlelteti a TI:! és TI3 gate elöfeszU1tségének ráadn~t, ami megkönnyíti II J5.2 rele konlaklusainllk munkáját (ezek kapcsolják rá az erősítő kimenetére az antcnnat). Ezeken a kontaktusokon az RF-jel cgy kicsiyel J5 relé behúzása után jelcnik meg. mivel a relé meghúzási ideje 3 .. .4 ms, az elöfeszllltség ráadasának késletctésc pedig 5 ms. Ha a relénk ennéllassabban dolgozik. pl. 6 ... 7 ms a meghúzási ideje ami a relek több!.ége t:setében rnegszokott Idótartam , ugy CS kapacitását növeljük meg max. 100 mikroF·ra. A T12. Tl3 \IIOSfET-ck nyugalmi árama 125 mA. mely szintet egy nagyon cgyszeru. a TIO. Til, D9 ... DI2 fél\-czctökkel felepitett höstabilizáló áramkör segit megtartani. (E7 a7 áram· köri megoldás W6JL erősitőjéböl szar- 197 0,5 X, _ON.()I'f" r----~,O,--------r·--------· -... -..... -flo!- -.1---< .!'Tr "C·.'~">'c,r--r"""'-r-r-,.---t-~C--r-"'''CCri~''t-r----~ll R~ ][~ J[~ OzfTX-.... R" ,<2 CO 2" .,ev 013 D,. ." lUV I'oo~ '~O -~ SF52 I '" ". '" " '" H~~~ ~ tU.SS$" 02 Ol"; 1N4148 ~'ff.1eo~,L--<;>--<_~ II Te BC337 BC327 f12 Tl3 IRFS20 a ll, ,~, ':1,:l' ::V ::L ~,'1121131!- 500 ~ KC147A " 'OOO ". I "'I'" I'" I"'I'" I'" I"'I'" :>00 010 ,"O ~10'~ 1~ 1~ 1IiOO " I'" I'~ lOOO Im 1. ábra mazik.) A D9, DIO diódákat erösitsilk a Tl2 lokjára, a Dll. D12-t pedig a T lJ-ra. W6JL azt is tanácsolja. hogy a diódákat rngasszuk ra a MOSFETekre, azonban a cikk szerzője csak a diódák (és az R29, R32 ellenállások) lábát najlitotla a szükséges pozícióba úgy. hogya diódák gyakorlatilag a tOkokon fekszenek. Ez abban az csetben bizonyul hasznos megoldásnak. ha a \ égtran7isltorok valamelyike tönkremegy és ki kell azt csereini . Bár erre vegül is nem került sor. a diódák tOvábbra is fektetve maradtak. Még a véglranzisztorok hűtötcstjei erötelJes felmelegedésekor sem lett nagyobb a nyugalmi áram 100 ... 150 mA·nél. A TIO. TlltranziSLtorok ne legyenek közvetlen kontaktusban a hűtötes­ tekkel. hanem II saját lábaik segitségevel egy bizonyos távolságra legyenek azoktól. A7 R 18 és R20 (rimmerpotenciométerekkel állitsuk be TI2 és TlJ nyugalmi aramát. ennek során II gate-eken levö feszültség 3 ...4.8 V között változik. Ha C7t a fcsz(iltség· sávol el akarjuk valamilyen irán) ban 198 mozdítani. úgy változtassuk meg rendre R 15 vagy R 16 ertéket. Erre leginkább akkor lehet szűkség, ha a kimenő tranzisztornink paraméterei eltérnek a rajzbeliektöl - bár a MOSFET·ek többsége altalában 3.3 ... 3,8 V gatesource feszültségnél kezd el kinyitni. A kimeneti feszültség stabilságál mutatja az a tény is, hogya tápfesLűltség­ nek 9... 13 V közötti változtatása során az elöfeszültség értéke csak max. 0.03 V-tal válto7.ik meg. A Dl6 jelű. KSZ 1ol7 A IÍpusu Z-dióda helyett célszerű mas gyártmányu. jó minöségű 4,7 V-os zenen használni. A hannonikusok szintjének elfogadható mértékűre való csökkentése érdekében az erösítö kimenetén egy átkapcsolható aluláteres7tö s7űrö található. A 28 MHz-es sá\ú aluláteresztö szűrö az összes frekvenciasávban bekapcsolva marad, ami tovább javitja a jel spcktrumának tisztaságáta35 Ml-lzes frekvenciák fölött, az 1,8 ... 14 M I-Iz· es sávban. Nem utolsó sorban ehhez a megoldáshoz kevesebb rclét kell felhasználni. Mivel a 14 MHz-es sáv- hoz tanozó aluláteresztö szurö vágÍlsi frekvenciája 19,5 MHz körill van, ezert eLt használhutJuk a 18 MHz-es Sa\ esetében is. A 28 MHz-es sá\ hoz tartozó s"ürö (melynek vágási frekvenciája 34.4 MHz körüli) használható a 24 MHz-es sáv esetében is. Temu~­ szetesen építhetilnk egyennel bonyolultabb, nlinden sávra kmön szü rőt tartalmazó berendezést is. azonban egy "úti" rádió berendezés esetében aligha van sLükség ilyesmire. Az erősitő kimenő feszllltségé· nek egy része a mintegy tízszeres jel szint csökkenést okozó R27. R28 ellenállásoszlóról a D8 egyen irányitóra kerül. majd innen egy ötfokozalú LED-es optikai indikálOrra. Ez utóbbi egy széles körben ismen kapcsolás alapján lett megépítve. Az indikátor alapján mód nyílik a kimeneti teljesítmény hoaá\etöleges megállapitására 10 .. .50 W közölt. A D 1 dióda és a Bi l olvadóbiztositék a forditott tapfes7ühség bekötés ellen védenek. A dióda bánnilyen tipusú lehet. fontos az. hogy min. 5 ... 10 A nyitóLrányu aramot cl RT ÉK '20 bírjon viselni Helyhiány miatt a szer\ariánsban cz az olvadóbiztositck nem a készülckhazban. hanem a POZtth tápleszüllSeg kábeJbe szerelten lelt elhelyezve. Lői Tekercs Frekvencia MHz Vasmag Menetszám l7, LB 1,8 TSO-2 29 0= 0,56 mm Jakkszigetelésü L5, L6 3,5 T50·2 22 Megépítés L3, L4 7 TSO·2 15 AL ajkatrészek döntő többsége ü\egszálas nyák-lapra \an beültet\e. A beül!etés "repülő" módon törtémk, az egyes forrfeHileteket a szükséges helyeken egy éles késsel alakitsuk ki. A LED-es indikátor egy 26>:21 mmes. felületszerelhető nyákon lett megépit\e. Magának nL erősitőnek a nyáklapját a doboz kOLcpcre helyezzOk el. a J 1.. .J5 relékel ragass7uk a nyák-Iap menten a doboz belső felületére. A J5 relét közvetlenül a .. Be" csatlakozó mögé ragasszuk. míg a többit egymás után a "Ki" felerösítésere szolg816 falra. Az aluhi.tcresltö szüröket is repülő szereléssel erősítsük fel a relék kivezetesetre. majd kikeményedó múanyagragasztó segitségevcI rögzítsük a rdék testéhez. illetve n hútőfelületekhez. Úgyszintén .• repülő" sLereh!ssel kössük be az R27. R28. RJO. RJI. CJ6. eJ7, D8 alkatresLeket is. Az alulátercsztö szürők adatai IlZ I. tábláza tban találhatók. Pr6baljuk meg a menetekel a ferritgyürükön egyenletesen elos7latni. A TrI ... TrJ transztbrmatorok adatai a 2. tá bl áLa tba n láthatók. Ezek elkészílésének m1llösegétöI függ az erösítő átViteli karakterisztikája. Ugyanakkor ez nem Jelenti azt, hogy csak a 2. áb rá n lálható vasmagokat Ichetne használni. A Tri és Tr3 un. kéllyuku vasmagok .. kettős csöve iC helyettesíthetjük például 600 ... 1000 permeabilitásü. D = 10 ... 12 mm-es toroidvasakból képzeli oszlopokkal. (Ilyenek elkészil~o;é­ nek leirását mcgtalalhaljuk a szakirodalomban.) Tr2 is megvalósithaló bármilyen 100 ...600-as ferritgyüriin. Az L II fojtó 8 menet D = 0,8 mmcs lakszigetelésű rezhuzal D .. 10 mm-es. 600 ... 2000-as ferritgyürüre (a pcrmeabilitils ertéke nem kritikus). A J 1... J5 relék pl. TlAN BO gyártmányil. HJR-I-2C-L-12V jelüek, kélmorzésak. A J 1.. .14 relék lekercselvel párhuLamosan kössünk kondenzatorokat és diódákat (ezek a7 1. ábrán nincsenek fcltüntetve) a JS relé anal6giajára! Az összes RF csatlakozást a lenetÓ legrövidebb vezetékkel (ajánlatos a 0.5 mm-es teflonszigetelesü. rugalmas. sokeres rezkábe1) készilSül el. Anal L1, L2 14 TSO-6 12 L9, L10 21 ... 28 TSO·6 9 RT ÉK '20 Huzal rézhuzal 1. tá b lázat a vezeték hossza meghaladja a 2... 3 centimétert, 011 használjunk 50 ohmos koa.",<kábeldarabol. A KJ s3\kapcsoló lehet pl lárcsás forgókapcsaló. Az erósÍlö lülsö képe és belscJe a 3. es 4. ábrá n JUtható. Transrlormitor Tekercs Menatszám I. • T" - esatlakoz6r!! pedig egy SWR-mcröt is tanalmazó adó-\/c\/öl vagy egy SWR analizátort. A beállítás II C40 kondenzátor értékéne).. "belövésében" ali. VáltO/lassuk ennek értékét úgy. hogy a 28 MHL-CS sávban minimum SWR- n nl I. n T" I. Huzal Takercstlpusa 2 O"0.5mm teflonszigetelésO. rugalmas. sokeres rézkabel A II. tekercs két huzalból tekerve. • • D:0.8mm lakks.zlgetelésO rémuzai 1 ,...,_. Bifilarisan tekerve. A p!imer tekercs --.o, Rézf6liéból készilit két csődarab, .,,,ik okl."" m~,.kOSszeforrasztva "'"'' " H. l 0= 0,75 mm A primer lek8f"CSeO teflonszigelelésO. belOI megteketve. rugalmas, sokeres réZk.ábel. 3 2. tá blázat Beállítás énéket kapJunk. E mü ... elet somn ne adjunk tápfe~LüllSéget a bcrendczésúnkre. A beállítást befejezettnek tckinthetjOk. ha önmagában a terhelés SWR-e és a kimenetre kötött terhelés SWR-e megközelitőleg azonos értékű­ ek leszne~ . Az erösítő beállítását kezdjük az átSWR-érték megállapításával. A "Ki" csatlakozÓra kössünk az 1,8 ... 30 MHz-es sávban alacsony SWR-értéket mUlató. 50 W-os müterhelést. A .. Be" menő '" T~ FB4J·I0402 M FT·50-61 FB<4J-3J12 @ ~ ~~O .•- t· 8 -- --- ,.", f"'" ~ , 1-' 0 125 l' ,I • "'" 1 §I "l. !!! ------- ----:--- Jf. . IC , .... ------ l-' ·850 ( 2. á bra 199 Mielőtt a készülékre tápfeszültségetlldnánk. KI-ct bekapcsolva mérjOk meg a tápfeszültség kábelek közötti ellcnállósl. Ha ncm tapasztalunk rOvidzárnI. úgy ráadhatjuk az erősitöre a 13.8 V-os tapfcszültséget. Azonban legelöslör jobb. ha egy 10 .. 15 W-os. 10 ... 15 ohmos ellenállást közbciktatunk. mivel a felhasznált IRF520 MOSFET-ck nyilófeszültségct nem ismerJük. es 8 megfelelő nyugalmi áramhoz tartozó előfeszültséget mcg nem állitottuk be. Ez 87 előtét ellenállás a draináramokal I A ~ztntJére állítja be. egyben mcgvédve a MOSFET-ekct a tönkremeneteltól abban az esetben, ha az ekkor még pontosan be nem állított elöfesí'Oltscg meghaladná al JRF-ek S7..ámára sl.Ukscges értéket. Előzetesen forgassuk a nyugalmi flramoklll beállító R 18 és R20 trimmcr-potenciométcrc:k csúszkáit a rajz szerinti jobb oldali álIÓSM ez felel mcg az előfeszültség minimális értékének. Adjuk rá a lápfeszültséget. a készüléket helyezzük adás üzemmódba. A PTI-láncot nem hnsznáha CZI megtehetjOk úgy is. hogy a T7 cs T8 tranzisztorok kollektorainak közö:. pontját egy időszakos álkötéssel llildre kötjük. Milliampermcrövcl ellenörizzük az erösitö által felvelt ámm nagyságát. R 18 cs R20 segitségc\ el állitsuk be előbb a TI2 MOSFET nyugalmi ámmát 120 ... 130 mA értéküre. majd a Tl3-él. Mindeközben vegyük figyelembe a 022 és 023 LED-ck. illet\ e a relék által felvett áramOl is! lia T12. Tl3 MOSFET-ek zámak és nyitnak. úgy a nyugalmi áram beálliulsával nem kell. hogy probléma legyen. l ia az adott példány esetleg lefelé vagy felfelé eltér. úgy válogassuk R 15. illetve R 16 crtékét úgy. hogy a szabályozási tartományt a szamunkm szOkséges sávba el tudjuk mozgatni_ A kapcsolnson jelölt ellenállasértékek mellett a szabályozási sávnak 3.. .4.8 V közön kell lennie. Könnyen ellenörizhetjilk. ha kétségünk A második rarist kezdjük a sávszuröknek az összes frckvenciasávban \'aló ellenőrzéséve l . A véglrallzisztorok tápfeszültséget \ álasszuk le például az Lll fojtó valamelyik vegének kiforrasztásával. Időlegesen válasszuk le a C45 kondenzátor kivezetései a J4.2 relé kontaktusról. majd erre a kontaktusra adjunk egy SWR-méró közbeik· tatáshal jelel egy 50 ohmos koaxüilis kábellel egy RH adóról. (SWR-méről tartalmazó ad6--\ e\ Ő hel) ett tennészetesen használhatunk SWR analizaIon is.) A .. Ki" kimeneti csatlakozóra kössünk az I _.30 \1Hz-es stl\ban kis SWR-értékü 50 ohmos terhelést. Adjunk tápfeszültséget az erÓsitóre. tegyük azt ..adás" ü7emmódba. majd a7 adó(-\evő)t és az erősitöt kapcsoljuk azonos frekveneiasávm. Az egyes szürök bemeneti SWR-je nem haladhalja meg az 1.2 ... 1,3 értéket, míg a szűrők­ ben II jelveszteség nem lehet nagyobb 0.2 ... 0,3 dB·nél. A veszteséget úgy is megbecsülhetjOk. ha az 50 ohmos terhelésre digitális teljesitmenyméröt kötilnk. az adó-vevő kimenetet fe lvált\a közvetlenOl aterhelcsre. illet\e az aluláteresztö szűrő bemenetere kötjük. Mutatós műszerrel egy 0.2 .. 0.3 dB nagyságú veszteséget észrevenni 3. á bra 4. á bra 200 támadna. a nyugalmi áramok értékének helyes beállítását vagy egyfomlaságát. Földeljilk le a két MOSFET \alamelyikének gate-jét és nézzük a feh-eu áram értékének alakulását. Ha minden rendben van. akkor a FET-tól fLIggetlenül a fehetl áramnak 120 .. 130 mA-re kell cSökkennie. A hangolás ezen stadiumában ellenőrizheijOk a nyugalmi áramok hóstabilitasát is. Egy hajszáritÓ vagy nagyobb tcljcshményü páka segitsége\el a hulőfclülcleket melegitsOk fel 50... 60C-m és figyeljük a nyugalmi ámm értékének alakulását. Ez nem változhat meg nagyobb mértékben. mint 30 ... 50 mA. Ha JllLnden rendben \ an. akkor a hangolás első fázisát lezárha~uk. elég nehéz dolog. Ha valamelyik szurö SWR-Je nagyobb. mmt az elvárt crték. úgy az S WR ± I0% határ között állítható a sziirö közepső kondenzatomnak (Cll. cu. CJ7. C20. C30) \álogatás:hal. A gyakorlat azt mutatja. hogy a szürő .. szélső" kondcnzátorail csak \egszükségben kell kicserélni más átéküre. amikor más módszer mar nem bizonyul megfelelönek. Az esetek többsegében elegendő a ..középsó" kondenzátor csereje. A szurők hangolnsa történhet a bennük található induktivitások meneleinek szethúzáslh al-összenyomásá\al. azonban ez helyszuke miatt nem mindig kivitele7hetö. A s7üróket leellenöriztUk. bchBngolluk. rátérhetilnk az erösítő muködcsére. Kössük vissza az előzőekben kiforrasztott csatlakot.ásokat. alkatrc!szeket. távolítsuk el a vezetékbe bekötött ellenállást. Kapcsoljunk az U! MHzes sinf3. adjunk a .,Be·' csatlakozóra 5 \v teljesitményü Jelet. A .. Ki" CSatlakozóra kössünk cgy 50 ohmos terhelést. \alamint telJesitménymeröt \agy RF-feszUlbégméröt. Ha minden rendben van. akkor az erösitő klmenetén 50 W nagysagú jelnek kell lennie. miközben a feh'ett aram kb. 7 A R33 trimmer-potenciométerrel állitsuk be. hogya LED-es kijelző összes LED-je (017 ... 021) ktgyulladjon. Ezt követőcn ellenőrizzük a kimeneti telJesitmenyt és a felvett áramot a többi frek \enciasá\ ban is. Az öSSles RF savban. különösen 28 Ml-lz-en nagy szerepet jatszik a C33 és a C44 kondenzátor jó kiválasztása. Ugyan kissé nehézkes s megfelelő érték megtalalásn. azonban ennek híján az erősítő által leadott teljesitmeny. illetve hatásfok alacsony lesz. A ki\álaszlas leegyszerusitése erdekében ajánlott a következő metódus alkalmazása. Kössük be a mjz szerinti értékli. C33 (kenimia anyagú. rövid labú) kondenzatort. mig C44 gyanánt has7naljunk egy 100 pF-os, felUletszerelhető (1206 méretU.) kondenzatort. 5 \\ bemenő teljesítmény mellett kapcsoljuk adásra 28 MHz-en az erősítöt. írjuk fel a kimeneti telJesitmény értékét. a felvelt aramot és az erősítő bemeneti SWR-ét. Kapcsoljuk ki az erősitöt és C44-gyel párhuzamosan fOlT3sszunk be meg egy ugyanolyan 100 pF-os konden7Juort. IsmételjUk meg a fenti mérési eljárást. és írjuk le a7 adatokat. A C44 értékének egy bizonyos határig történő növelésen tűl a paraméterek RT ÉK '20 l K imenő , teljesítmény Frekvencia MH, I FelvettA áram Bemenet! Hatásfok SWR % Hannonikus elnyom ás W 54 .1,2 1.2 56 60 3,5 55 7,7 1,2 58 7 " " 7,4 1,3 6,7 1.2 6,5 1,2 " " " 5,6 1,' 44 44 " 21 33 28 Az antenna ft 6 ... 10 MHz-es sávújelnek egyenes-, vagy szupervevö segitségével történő megfigyelésére alkalmas. Az eszköz II következő funkcionális elemekre bontható: ~ antennablokk, amely tartalmaz egy, az antenna jósági tényezőjét többszöröző. illetve uz antenna jeiét erősítő áramköri megoldást; ~ egy alap rá.dióvevőt. amelynek r~ze az antennablokk 'ezérlö áramköre: ~ egy vezérlő áramköri blokkot az előző két egység vezérléséhez. >dB 1,8 56 58 " 41 55 3. tablázat javulása abbamarad. sőt elkezdődik a romlásuk. A szerzői példányban C44 optimális kapacitás ára 500 pF érték adódott: 5 darab 100 pF-os kondenzátor párhuzamosan kötve. C33-nak nem kell okvetlenül feHHetszerelhetőnek lennie. Itt megfelel bánn ilyen kisméretü kerámia kondenzatOr. rövid lábakkal. Az értékének a kiválasztása történhet úgy is, hogy a 200 ... 500 pF közötti kondenzátor lábait egy csipesszel hozzMrintjük fl nyák-laphoz. A megldeló érték megtalálása a e44-nel leírt módon történik. A e33 és C44 kondenzátorok hatással vannak az erősitő bemenet i SWR-jére, ezén ezek énékének változatása során érdemes fclími a kapon mérési eredményeket egy táblázatba. hogy aztán kiválaszthassuk a legjobb variáns!. A szerzői készülék esetében a be· hangolás után kapott végső adatokat a 3. túbhí.zlll tartalmazza. 5 W·os meghajtó teljesítmény mellett az IRF 50rozatu FET-ek frekvcnciakarakterisztikája miatt megfigyelhetö, hogy a7 alacsonyabb frekvenciákon (1.8 és 3.5 MHz) jobban. a magasabbakon (14 ... 28 MHz) kevésbé erősit a készülék. Ezért arra van szükség, hogy a magasabb frekvenciákon (pl. 8... 9 W.ra) megnöveljük a bemenct! teljesítményt annak érdekében , hogya kimeneten " I 7809 +12 V stab c,i "V I~ GND 470 u 50 W-ot kapjunk. Ezzel szcmbcn az alacsonyabb frekvenciákon elegendő lesz [l bemeneten akár 2 ...3 W is ahhoz. hogya ki menő teljesitmény 50 W legyen. Ha a bemenet! teljesítmény nagyobb, mint 5 W az R22 és R23 el· lenállások eroteljesen melegedni rognak, hiszen ezek a bemeneti teljesítmény egy jelentős reszét el kell, hogy disszipálják. Ezért ajánlatos ezen ellenállásokat nagyobb teljesítményű­ nek választani. Továbbá oda kell figyelni , hogya bemeneten ne legyen a tCljcsítmény 10 ... 15 W·nál több, men C'"L tönkretehet i a MQS FET-eket. Érdemes kís6rk:tezni ilZ IRF sorozat más peldányaival is (JRF510, IRF630. IRF640, IRF740. IRF840). melyek nyugalmi áramát az IRF520 esetében leín módon állítsuk be. A szerző kísérleteket folytatott 8 da· rab IRF MQSF ET-et tartalmazó, 24 V tápfeszül tsegü erösítövel is, melynek során megállapította, hogya mas tipusszámu FET-ek használata különböző hatásfokakat eredmenye7ett. A legjobb eredményt az JRF740 adta. A fentiekben leirt erősitőben ilyen eseréket nem hajtott végre. ami viszont teret ad a kiserletező ked,ű omatőröknek Il legjobb MQ5FET típ us ki,álasztására. (Ragyio 20/7/7.) R1 4k7 1= C2 2, 2 ~ ." 680 ". L V'" • Jósag" C5 ov 5. ábra ~ e Kl . Sá~ ~ . 2' ~ _ -I' 2 • ~ I'" O RT ÉK '20 3,8 7 2V R4680 l~~ R5 , R2330 R3 . ov f c< 2, • < < 3 .. .. HarlgOlás· , O Távvezérelt mágneses antenna MlI ködés A vezérlő áramkör kapcsolási rajzát az 5. ábra mutatja. Ezt a blokkot 12 V-os hálózati stabilizált tápegységről vagy akkuntulátorról táplálhatjuk. Tanalmaz egy 9 V-os stabilizátor ICt, amely az antennablokkban található antennaerősÍlő tápfeszültséget szolgáltatja. Itt állítódik elő a frekvencia hangoJáshoz szükséges feszültség, cs egy lambda-dióda val analóg (negativ dinamikus ellenállású) kapcsolás ve· zé rlő feszültsége . Az RI ellenállással lehet az antenna frekvenciáját hangolni . A K I átkapcsolÓval \álasLthiltjuk ki a fnekvencia alsávot. Ennek felső (l-es) helyzetében az antennablokkra 0 ... 12 V közötti, mig alsó (2·es) állásában 9... 21 V közötti feszültség kerűl. Az egyenesvevő kapcsolási rajza a 6. ábrá n látható. Ennek alapvető feladata. hogy segtségével ellenőrizni lehessen a mágneses antenna jóságát többszöröző áramkör munkáját. Az ellenőrzés a műsorszóró adók jeiének vételével történik. AGe-t nem tartalmaz. A széleSS8"ú RF e rősÍlő a T l...T31ranzisztorokon alapuló kapcsolásból áll. Az AM detektor érzékenysége megnövelése érdekeben az R9, R I O ellenállásosztórói kb. 0,5 Vegyenfeszü ltséget adunk a Dl detektor diódára. Az RF erősítő bemenetén egy csillapítótag (RI, R2) ta lélható, melynek célja az antennablokkot és a bázis (alap) vevőt. vagy pedig a kiegészítő vev'öantenna bemenetel összekötő koaxiális kábel illesztése. Ha a kiegészítő vevőnek nincs antenna bemenete. úgy annak ki nem húzott teleszkóp antennájára a jelet egy cilindrikus ka pacitív csatolás révén vihetjük át. Ez a henger egy pár centiméter hosszú, megfelelő {umérőjíi dielektromos csőböl áll, melyet kívülről alumínium fóliával tekerűnk be. Erre felviszünk néhány menetet egy 201 .Anód- 2. C347 n r-1 SlV CU7n\ R' Re Bia 1k r.:) (C6) R3 R2 1<1 C2 j4~ ~ >fl>flr-o"""-'-Ilf-'-<f{ ?'ö \h 47n Rl Sl T1 2N2369A R7 510 """. 84V r-1 ,,,... T2 R' I --, B-() TO ,----"-H AnI8orIiIbIo».hOl. KP303E ,2N3819 2N2369A 11 4 V c, ." 1N4148 T" I R' t-" 14V 01 R114k7 C8 C" KP103D,2N3820 ,I ~-+*""::::J-.,II : > I 1I~ t=: 4n 7 RO. C4 47 n co 8. ábra '"' . I 22, 470 mA 115 V , 6. ábra 500 mm hosszú szigetelt. többeres montázs vezetékböl és nz egészet körbetekerjük szigclelőszalaggal. lIa az antennablokk csak a kl.ilső rádióvevöre dolgozik. úgy az RF erősitő bemenetél és t:ípfesz[llt~égét leknpcsolhatJuk K I és K2 bontás~ha1. Az antennablokk kapcsolási raj La a 7. ábrán látható. Ajelek vetele egy mágneses keretantennával tönénik. amely a D4 ... D7 varikapokkal együt! egy adOIl frekvenciát átengedő Le szürőt (savszürö) alkot. melynek fTek\eneiája feszültséggel állítható. Ezt a fcsLilltseget a vezérlőblokk állítja elő. A 02, 03 diódak feladata a TI...T3 tranzis7torokkal felépítctt antenna erösitö \"édelme. Az antcnnablokkban az antenna jósági tényezőjé t többszöröző áramkör cgy lambdadiódát (D I) helyettesítő, analóg kapcsolás tala Iható. Ha változlatjuk az erre ráadott tapfeszültségct, úgy változtatn i tudjuk az eszköz negati\" dinamikus ellenállását. amit az antennával aIkatolI Le-körbe visz be a ,c j 0203 1N41 48 04 07 BA16 3 Antenna kapcsolás. A negath dinamikus ellenállás változásával változik az antennakör jósága is. egészen a gerjedés ig. A kör jóságának nö\cléséveljavul az antenna szelektivitása. A lambdadióda a 8. ábra szeri nt két, különbözó vezető­ képességű (n- és p-csatornás) JFET-tel lett megépíhe. Ezen analóg áramkör karakterisztikaja a 9. ábran lálhalö. A ,.d·· szakaszon az áramkör ellenállása nagy. és gyakorlatilag nincs hatással az antenna paramétereirc. A "c" szakaszon az áramkör negati\ dinamikus ellenállást visz be az antennakör· be. ezáltal megnő allnak Jósága. Ha áttérünk a ,.b·· szakaszra úgy a kapcsolás begerjed. Ez az üzemmód alkalmas a bazis \evökészülék be~kálazására. Az ,.a" szakaszt nem hasznaljuk fel. Hangfrekveneiás erősitőként bár· milyen. 12 V-os tápfeszültségű kapcsolás megfelel. A IIF erösítö táplálása egy ISO ohmos. 0.5 W-os ellenálláson kcresztül történik. Ez az RFés IIF-fokozatok jó lcvá!asztásához szükséges. 2 x 2N5401C M' I" R' : iru "o. , " rl<l-i r- k'I" ~i#í DO Be 05 T1 C210n r1l- ~ R2~ l"SOOmm fo2 D' "o. KP307B 7. ábra 202 , ""O. ,. R". R' , "' R' • T.1J' \t , Ll:, 1.4 V l C, U~ b , d , , , • 5 II 1 U. V 9. ábra Kivitelezés Azalap radióvcvó egy 180,.,270><36 mm-es osztOI\ f~mdobozban leu elhelyezve (10. ábra). Ennek mmden áramköri egysége (vczérlóblokk, alap rádióvevő. RF erősitö) külön. egyoldalas. ü\egszálas anyagú nyák-lapon leli kialakiha. (Ezek .. vezctckezéséC· egy éles kés segitsegevel vagták ki. a nem szükséges fóliadarabokat eltávolitva.) A vezérlöblokk nyák-rajzát a II. ábra mutatja. Ez nem lanalman3 a száraz· elemel és a K I átkapcsolöl. A vcvö nyák-ját a 12. ábrán , az antennablokkét a 13. ábrán láthatjuk. Mindharom ábra tartalma7.7.a az alkatrész-bcültctési rajzokat is. Látható. hogy az alkatrészek a föliás oldalon lettek bcültel\"c. A bcrendc7ésbcn fémrétcg ellenállasokat használtak. A nem elektrolit kondenzatorok fólia vagy kerámia anyagúak lehelnek. "r ' c. • 47 n "• " L '" " 10. ábra RT ÉK '20 R' 1, 3 C, oBe ~ oK 1 C3 +,2V ! T o , R' R3 11. ábra A vevő RF erosit6jcben használjunk kistcljesitm~n)'ü. npn strukturáJu RF tr3n7i571orokm pl. BFI99. BFY90. BFWJO. 2~2]69. 5/ükseges lehet az gyurure készült. d 0.3 mm-cs zománcszigctelésü rézhuzaJb61. A pnmer tekercs 45, II s7ekunder 15 menet. AL anlennablokkban a 2N540lC RJ értékének \álogntása annak erde- tranzisztorokat kében. hogy II 2. ábron láthotó egyenfeszüllseg-ertékcket kapjUK A Dl dióda tetszés S7crinli kislcljesitményü. nagyfrd.:\cnciás. szilícium lehet. A Tri trnnszrormátort (orosz) 6OOl'\N BF680, BF681-g)'cl helycncsithetjOk Az orosz KP307B jFET tCI~/és "/crinti n-csatornás. nagyfrd.\enciás. min 4 mA draináramu. féhezctö,el helyettesíthetö. A 4 db BA 163 2 db BB 112-\el is ki\álthatÓ. AL itteni L I tekercset a permeabilitásII. D - JO mm-es ferrit- Tri transzfonnátorral azonos anyagokból készítsilk el. 25 menet, leágacis a 4.-nél. A lambda-d ióda analógot alkotó pl. 2NJ819 és 2N3820 jFET-ek egy kis. egyoldalas nyák-on lettek elhelyez\c. Fnnel é" a FFT-ek heüheté~i rajzát a J~. ábra mutatja. A \ c\ö eJöJapját a szerző fumérlemezből készítette el. Itt Iclt elhelyc7\"e ti hangszóró mellett az összes 2N2894. BF679. >.1. ~ eLe> o,. T ~ T T, 9 R ' 1l f D~ " -H- ~R" C" I" ...,~ o RU H~n8erOsrtőhOz Antenna blokkhoz c6 Antennához 12. ébra RT ÉK '20 203 11 II lEl lEl -=» o •o ~ j(J o o -d- • -m-'± » I ~ a , ....,fo . " Vezérl6tK»: 13, ábra kezdőszer. . A hangoló potcnciomcter helipot legyen. melyet lá~sunk el skálá .. a1. Al antcnnacrösitö nyák-ját egy megfelelö mcrctu müanyag dobozba telcpithctjOk. Ha CLl a szobában helye:uOk cl. úgy al antennaval cgy kb. 50 cm hoss/lI k03Xkábel kössük össze. Ekkor a felső hatarfrek\'cncia 10M Hz tcnminál haszmUjul:, ott közvctlcníll beköljilk. úgy ra határfrekvencia felső értéke kb. 12 Mllz-rc nő. (Azonban ekkor az erősítőt el kell látni nedves- ellátott nidió\ evot. melyet hangolj unk a kí,"ánt frek\enciára. Az antcnnablokkot vigyük át gerjcdcsbc, hangotjuk a frehenciájat mindaddig. amig al nem egyezik meg a külső \e\ö vételi frehenciájhal. Ezt a helyet, éneket vigyük fcl a skálara. Maga az antenna a 15. ábrÁ n láthatÓ, amely D 700 mm átmérőjű alumínium karikaból keszüIt, melyet egy műanyag laphoz erÖsíthetUnk. A karika szétvágasa elöli fUrj unk bele furatokat. melyek révén fel tudjuk majd ség elleni ...-édclcmmcl!) erősíteni. lesz. lia az erősítö! közvetlenül az an- (RagyiQ lO/8 3) Az alap rádióvevö' az antennablok- kal összekötő kábel hossza kb. l S méter lehet. E7 cgy RG-58 típusú koaxiális kábclböl és egy szigetelt. negyeres. erenkém d 0.5 mm vastagságú. haj- lékony vczctékból ál1. A skala megr.lJzolií!)3 a kth etkc7ö módon tönenil. Az eszközhöz kapcsolJunk cgy külső, digitális skálaval A ~ ," I ~ '0 ~T2~ 14, á b ra 204 K tacsu megoldas. mi\el tapleszültsegct igényel mind az ámyekoló. mind a vczérlő rácsokhoz. Azonban Cl. a kissé bonyolultabb kialakitás bö\cn kifi/etődö: a bemeneti jelnek csak 15 ... 20 W-osnak kell lenme. To\ábbl elöny. hogy il \ísszacsatolast tartalmazó kapcsolásokkal szemben a7 erősítő müködése nem függ a kimeneti re7gőkör állapotától. egyszeru behiln- Egyszerű AH PA 2 x GK-71-el Az ismenetésre kerülő konstrukciót tíznél is több példányban megépítette a szerző. RZ3TI ~Jtic.fes='ál ' 0\11. nagyon jó tapasztalalokat szerene. \r1indegyil. példány ki\liló technikai Jellemzókkel bir. a \cgfok könnyen utánépithetó. egyszeru a beállítása és az üzemeltetése Elvi múkódés A 16. ábrán látható erősítő földelt kat6dos kapcsolást tartalma7. Ez valamivel bonyolultabb. mmt a földcit 15. ábra RT ÉK '20 ~ w '" '" "" " " GK71 ~ OM .' '1-1"'4--'1'" 011.0 12. 015 !)2& l0A10 0" .01. O~ 1 N4{l()\ I<SZl3llA 16. ábra golni és stabilan dolgozik. A végcsövek oplimt'tlis Ozemmódja. védelem a rövidzárlat és a túlterhelés ellen, a "soft·· bekapcsolás es a "sleep" üzemmód megléte mind azt eredményezik , hogya készülék használata gazdaságos. kicsi a zajhatasa. magas al erő­ sítés linearitása és kevéssé zavar be a tévé ""ételbe. A GK-71 típusú csövek a konstrukcióban megbízhatóan működnek. +3 kV anódfeszUltség mellett nincsenek fes7ültségálÜtésck. 120 V elsörács-feszültség és +700 V másodikdcs-feszültség mellett a leadott teljesítmény l kW Az árnyékoló rácsok körének kicsi (50 ... 60 mA) az ammfelvétele, ami annak tudható be, hogy ezek tápfeszültségét egy egyszerű, dc új megoldást nyújtó feszültségslabilizálás áHítja be, amely a C34 és C35 kondenzátorok nagy kapacitásan. valamim a Tr3 áramlranszfonnátor használatán alapul. Ez utóbbi által szolgállatOll töltőáram a Tri tmnszfonnálor primer tekercsében folyó árammal ará- RT ÉK '20 nyos mértékű. A második rácsokon a feszültség instabilitása nem nagyobb. mint 15 ... 20 V, ami teljességgel elfogadható mértékű. figyelembe véve a OK-71-cs csövek második rácsanak kis meredekségét. Ennek betudhalóan ilyen értékek mellett sem romlik el az erősítő linearitása. A végcsövek első rácsának feszi.lltségét egy szabályozható zeneranalóg kapcsolással stabilizáljuk. amely a D9, DIO. Tn, TI4 elemeken alapul. A D9 zener feladata a Tl3 és T14 tranzisztorokon fellépo feszültség maximalizálása. Az R22 trimmerpotcnciométerrel állíthatjuk be a lampák nyugalmi áramát. Az erősitöben az anód láncot párhuzamos módon tápláljuk meg. ami megbízhatóbb és biztonságosabb megoldás. mivel a kimeneti rezgőkör elemein így nem lesz nagy egyenfeszültség. Esetünkben a kimeneti teljesítménynek a 28 MHz-es sávban fellépo 15 ... 20 %-os csökkenése sem jelent nagy problémáI. Az erősítő bemenetén ta iliI ható Tr5 szélessávú tranSzformátor feladata az illesztés az adó-vevőhöz. max. SWR = 1.5 érték mellett az összes hullámsávban. Még az olyan készülékek esetében is. amelyeknek nincs beépiten antenna tuncrje. Az L4. LS. C12. CJ3 alulálerejZIÖ szűrő vágási frekvencülja 32 MHz. FeladataaGK-71 lámpák bemeneti kapacil.ísának kompenzálása a nagyfrehenciás sávokban. A PA tApegysége a Trl...Tr3 transzfonnátorokon alapul. Ha a K5 kapcsolót zárjuk. ugya feszültség az Km 1 kismegszakllón, az L ll , L12, C36, C37 szúrön és az Lal halogén lámpán át a Tri és Tr2 transzfonnátor primer tekercsére kerti\. A halogénlámpa feladata a PA ,.lágy" bekapcsolásAt biztositani, ez:\ltal megnöveini a csövek. ill. a többi alkatrész élettartamát. A C25. C26 nagyfeszültségű kondenzátorok feltöltődése után az R28, R33 ... R35 ellenállásokból álló osztóról a feszültség egy része egy kis müködési hiszterézisü védelmi automatikara 205 (T4 tranzisztor és J3 relé) kerül. Ha a Tr2 es Tr3 transzfomullorok szekunder tekercsén nincs tlllterhelés. ill. r6\idzár. akkor T4 kinyit, bekapcsolja a J3 relét, ?árulnak a B.I kontaktusok. rövidre zárják az La I halogenizzót. A trnnszformillorok primer tekercseire r.ikerill a teljes hálózati feszültség. ezzel egyidőben pedig 37 EI, E2 vegcsövek a 13.2 kontaktusokon át fütő­ feszültséget kapnak. Ha túlterhelést, rövidzárat észlel a rendszer. úgy T4 bázisán a feszültség lecsökken, a tranzisztor lezár, a J3 relen át nem folyik áram. a transzformátor feszilltségct az Lal izzón át kap. Ez az izzó 1...2 A szmten korlátozza a felvett áramot. ezzel megakadályozva a TrI és Tr2 transzfomuítorok, illetve a végerősítő teljes tönkremenetelet. A tápegység összes egyenirnnyítója feS7filtségkétslere7ö kapcsolásu. E7 segít egyszerűbbé tenni a transzformátor\, egyben nö\eli annak megbízhmóságát. Várakozó (lzemmódban a lámpák tütőszálára 10 V-os feszültség kerül. Ha az erősítő átkapcsol a maximális kimenő teljesítményt biztosító aktív üzemmódba. akkor a csö\ekrc a K3 kapcsolónak a rajz szerinti felső állásában a teljes. 22 V nagyságú tütöfeszültség kerül. illetve az alsó állás esetében 17 V. Ez utóbbi esetben az erősítő csak a névleges teljesítmenye 50%-31 tudja leadni. Mindez nem jár semmiféle jelminőség romlással, al erösítő ebben az állapotban telszés szennti ideig maradhat. ..sleep" (alvó) üzemmódban a 13.2 kontaktusok teljesen lekapcsoljak a csövek fűtését. Aktiv "TX" üzemmódra gyakorlatilag I másodperc alan át tud állm az erősitó. Ehhez csak egy rövid ideig meg kell nyomni a "TX" nyomógombot (Nyi) vagy pedig a "PlT" üzemmód pedálját. amely a Csl csatlakozóra van kötve. A pedál Csl-ct fbidre Lárja. ekkor rajta kb. 10 mA áram folyik. A TI trnnzisztor kinyit, bekapcsolnak a J I és J2 relék, amelyek a teljesitményerősitö be- és kimenetét, valamint a vezerlöblokkot váltják. Ha a .,QRP·' átkapcsoló (K4) kontaktusai nyitottak. úgy a T I Iranzisztorra nem kerül feszilltség, ami megakadályozza. hogy a7 erősitő átmenjen akth üzemmódba. Az adó-\evő jele. kihagyva a teljesítmenyeTÖsítŐt. közvetlenill az antennára és a wauban kalibrált skálajll. a kimenő teljesítményt mutató MI méróműszerre kerül. ..TX" (lzemmódban a J 1.2 relékon- 206 taktusok az első rácsok tápfes/ültséget stabilizáló áram körre fbldct adnak. a PA pedig aktiv üzemmódba megy ál. Al M2 mérőműszer ekkor az E I és E2 csö\ek nyugalmi áramát mutatja. A csövek hütését segítendő a keszll1ékházba be lett építve kél venli· látor. melyek alacsonyabb tápfes7ültségről üzemelnek. így gyakorlatilag zajmentesek. Teljes tnpfeszültséget csak akkor kapnak. ha a rádi6csö\ek szekeiójában a hőmérséklet meghaladja a 100 "C-ot. A ventilátorokat \'ezérlő egység alapját a T2. TS ... T7, Tl2 tranzisztorokjelentik. Ha ..TX" üzembe kapcsolunk. úgy a TI tranzisztor +24 V-os kollektorfeszültsége a D3. RII hincon át a C8 kondenzátorra kerül. amely 8 ... 12 s alatt feltölt. és így ri T2 tranziszlor kinyit. Ez ruldrezárja a T6 bázisáto a tranzisztor lelár és a T5 bázisára rákerül gyakorlatilag a teljes +48 V-os feszültség. melynek nagyságát az R 19 trim mcr-potenc iométerrel á II íthntj u k be. A vcmih'ttorok teljes fordulatszámmal kezdenek el dolgozni. Az adás üzemmód befejezése után a berendezésünk várakozó ilzemmódba ter ár. amikor is C8 kondenzátor lassan kisül a T2 bázisláneán át. ezzel együn a \entilátorok 2 ... 3 percig még magas fordulatszámon működnek tovább. Ha az adás üzemmód 10 másodpercnél rövidebb. lIgy a C8 kondenz..átomak nincs ideje teljesen feltöltooni és a vcntilátorok alacsony fordulaIon fognak működni: nem keltenek felesleges Lajhatást. Al RI3 ellenállás határozza meg a T6 tranzisztor munkapontját. amikor is a rádiócsö .... ek szekciójában elhelyezett RK I termisztor. érzekelve a hőmérséklet 100 {JC fok f(ilé történö emelkedését, clkezdi lezámi a tranZiSllOrt és a vemilálOrok fordulatszáma megnő. Az RI7 és RI9 IrimmerpOlenciométerekkel lehel beállitani a vcntilátorok minimális, illetvc maximális fordulatszámát. Amikor az erő· sítö .. sleep" üzcmmódba megy át. akkor a T 12 tranzisztor kinyit, ekkor T5 bázisa a fbidre záródik. a ventilalorok kikapcsolnak. A ..sleep" üzemmód vezérlését a szerző már több más konstntkcióban is sikerrel alkalmazta (ld. például RT 201911.). Az ezt vezérlő áramkör (TS ... Tl2) a követke7ő módon műkődik. A végerösítőt hál6zatra kapcsoljuk. a C5 feltöltődés! ideje alatt (30 .. .40 s) a T9 tranzisztor nyitva \an, ami kinyitja a T8-at is. ez pedig kisüti a C6 időzitő kondenzátort. Ezt követöcn C6 elkezd fehöltödni. ami az R8 trimmerpotenciométer állásától fLiggöen 20 másodperc és IS perc közötti időtar­ tam lehet. Amikor bekapcsoljuk a ..TX" üzemmódot. mindannyiszor a T I tranzisztor kollektorfeszültsége az R3 ellenálláson át kinyitja a TS tranzisztort és kisüti a C6 kondenzátort. Ha azonban C6-nak ideje van teljesen feltöltódni. úgy kinyit a TlO, Til Darlington·pár és a T4 bázisát a fbldpotenciálra kÖli. Ez utóbbi tranzisztor lezár, J3 rdé denged. a cseh·ek fíítése kikapcsolódik . Úgyszintén kikapcsolódnak a \cntilátorok is. mig a Tri és Tr2 hálózati transzformátorok primcrtekercsei ismét az La I izzón át kapnak feszültséget. Ezzel egyidejűleg kigyullad a ..sleep" üzemmódot Jelző LED. A készülék ebben az üzemmódban bármilyen hoss/u ideig megmaradhat. miközben a PA állal felvett teljesítmény nem több SO W-nál. Elég csak rálépni a pedálos kapcsolóra és egy másodperc múl .... a az erösítő rmir készen is ali a teljes teljesítménnyel történő forgalmazásra. A Dll és Dl2 diód:ikka1. valamint a C23. C24 konden7.átorokkal felepített feszültségkétszerezó egyenirányító táplálja ezen automatika fokozat ÖSS7es :iramkörét. reléjét. A K3 átkapcsolóval \alaszthlltjuk meg az E I és E2 vegcsövek fütőfe­ szültseget 22 V vagy 17 V értékben Az K1 átkapcsoló segítsegé\el pedig állandó jelleggel a nagyobb tapfeszültseget adhaljuk a csővekre, amI versenyek alkalmával előnyös lehet. A T3-at tartalrnazó fokozal ff-Iadata a C I forgókondenzátor védelme az álló- és a forgórészel- közötti átütéstől. átcgcstőL amely akkor következhet be. ha az antenna áramkörében szaklldás lép fel. Ha ezen a kondenzátoron 300 V-nál nagyobb RF-feszültség lép fel. lIgy az az R46. R47 ellemll1ásosztón és a D27 diódán át a T3 bázisára kerül. a tranzisztor I-inyit. Ez söntöli a T4 bázisat és az erösitő átkapcsolódik .. sleep" üzemmódba. A müködési kilszöbértcket az R48 trimmer-potcnciometerrel tudjuk beállítani. Megépités A PA-t egy álló késáilékházban epitettc meg a szerző (17. ábra). melynek méretei 240><420><:420 mm. A megfelelő stabilitást hizl0sitó vázat 15:.15 mm-es idomacélból hegesztette össze. A készülékházat belülről RT ÉK '20 17. ábra a 18. ábrán látható módon - 4 szekcióra osztotta. Ez a technikai megoldás jó szerelhetöséget és megfelelő s.l~llő­ zést, hűtest biztosí!. A ház elülső lapján lettek elhelyezve a \-'czérlöclcmck, indikátorok. ellenőrző műszerek, A "PWR", "QRP" és "TUNE" kapcsolók szintje alatt található résen át érhetők el a lrunmerpotcneiométcrek tcngclyei. A halSó falon találhatók a CsI és Cs2 nagyfrekvenciás csatlakozók. a földeles csatlakozója, a "PTI" csatlakozója (CsJ) es a vemilátorok, Az ÖSSLt:S RF csatlakozó, a f'Oldt:lőpom, a blokk kondenzátorok. a C I és CJ I forgókondcnzatorok egymással össze vannak kötve egy. uz előlap és a hátlap kÖLölltengelyirányban áthaladó 15x0,5 mm-es rézszalagga!. At. L I tekercset d = 5 mm-es rezcsöböl készítsük el D"" 50 mm-es belső átmérovel, 10 menetet tekerve. 8... 12 mlll-I."S menetemelkedéssel. A tekercs induktivitása 2,8 mikrol!. A tekercsrollcágazást a C30 kondenzátorhoz I:SÖ végétől számítolt J., 4., 6. és 8. mcnetnél készítsünk. AJ. L2 tekercs d = 1,5 mm-cs lakkszigctc1ésű rezdrótból kész [lit D = 50 mm-es kerámia testre. A menetszáma 27, az induktivitás.1 24 mikroII. A leag37.8sok az L I felé esó "égétől S7.ámÍlolt 3., 8. és 15. menclllél vannak. Az LJ tekercs négy, egyenként 80 menetből alló szekcióra van osztva. Ezeket d = 0,2 mm-es selyemszigetelesű rezhuzalból "vad" tekercseléssel készítsük cl D = 8 mm-es kenimia csévetestre. Az egyes szekciók között 2.5 mm távolság legyen. A tekercs induktivitása 250 ... 350 mikroH. RT ÉK '20 Az alulateresztó szűrő L4 és L5 tekercsei d · 0,7 mm 70máncszigetelésű rezhuzalból készültek D = 8 mm-es átmérőre. Mindkclló menetszáma 10. induktivitása pedig 1.1 mikroH. Az L6 eS L7 fojtók d = 0,7 mm zománcszigetele.sű rézlluzaiból az R42 és R43 ellenálláskon vannak megtckerve. Az L8 és L9 anti parazita fojtók mindegyike 7 menet d=I,3 mm acélhuzalból D = 8 mm átmeröre megtekerve. Az LIO anódfojtó az ,.Ameritron" teljesitmenyerosítőben hasznalatos fojtó analógia. Ez d = 0,38 mm-es 20máncszigete1ésű rézhuzalból készil1 D = 24 mm kerámia esévctestre. a menetek szorosan tekerve, három szekcióban rendre. 82+55+42 menettel. A szekciók közötti távolsag 20 mm. Megtekercselés után a tekercset rögzítsük ragasztóval vagy lakkal. Az Lll és Ll2 hálózati szűrők egy TVSz-IIO típ. (orosz) hálózati transzformátor fél vasmagjára lettek megtekerve. A tekercsel d =: 1,O mm hajlékony teflonszigetelésű kábelból bifilárisan készítsük. annyi mcnettel. amennyi belefér avasmagba, A TrI an6dtranszformátor LATR1MJ9 A tip. (orosz) toroid vasmagra készUlt, melynek terhelhetősége 2 kW. Az J. primer tekercs 240 menet d = 1.4 mm zománcszigetelesü rezhuzalból. Az üresjárati aram nem lehet na- gyobb, mint 0,3 A. A ll. nagyfeszültségű (1100 V) tekercs 1250 menetű d = 0,67 mm zomancszigetelesű rézhuzalból. Az ámyékol6rács tápfeszllltségét (270 V) adó lll. tekercs 580 menetel tartalmaz, d =: 0.045 mm zománcszigetelesű rézhuzalból. A Tr2 transzformátormin. 200 W-os legyen. A ll. tekercs feszültsége 100 V, anyaga d '" 0.2 ... 0.3 mm zománcszigelelésü rézhuzal. A lll. tekercs 21 V-ot szolgaltat, anyaga d = 0.7 mm zománcszigclclésü rézhuzal. A fútöfeszültseget adó IV. tekercs 22 V-os (Icagazások 17, illel\c 10 V-nál). d= 1.5 mm zománcszigetelésü rézhuzalból. A Tr3 transzformátor OL 70x40x20 mm-cs (orosz) toroid vasmagra keszűi, amilyet az ipari áramtranszfor· mátorokban használnak. Ennek primer tekercse 3 menet d = 1,4 mm zománcszigctelésü rézhuzalból, a menetek egyenletcsen legyenek elosztva a vasmag mentén. A szck-under tekercs 75+25+25+25+25+25 menel, d = 0.45 mm zománcszigetelésü rézhuzalból. A Tr4 nagyfrekvenciás transzformátor orosz K20xl0 x 5 mm-cs gyürü \'asmagra készült, anyaga 200-400NN ferri!. A ll. tekercs 20 menetböl áll, anyaga d = 0.38 mm zomancszigetelesű rézhuzal. Az l. tekercs gyakorlatilag egyetlen, a gyüTŰn átvezetett es a Cs2 csatlakozót a 12.1 átkapcsoló relé \ lB. ábra 207 kontaklUsával összekötő huzaldarabból áll, A Tr5 transzformátor d 0.7 mm zománcszigetelésü rezhuzalból készült orosz K30"::!Ox6 mm-es ferrit&yürürc. melynek anyaga YCs20. A transzformátort hlirom összesodort (két sodraú cm) drótból készítsük. nlinden tekercs 10 meneIből lill. Tekintenel a vasmag anyagának sz6rasára a pontos menetszámot és a sodrat SÜTÜségét a behangolás során kell pontosítani. A teljesítmény erősi!őben használt összes (orosz) relé :!4 Y-os, A JI. J3 típusa RE~33. a n-é RENJ~ A kis-megszakiló tipusa VA47-29. A y I vcntihitor 48 Y,·0.25 A-es. mé· rete 120~ 120"32 mm (pl. DI238F48B vagy EFBI248HF). A Y2,ventilátor számitógép lápegyscgéből számlazik. 12 Y/O.15 A-cs. mérete 80- 80- 12 mm. Az M 1 müszer végkitcrése 1 mA. az M2-é I A. A CI kondenzátor kCI-. v. hl'lromszckciós légforgó-kondenzátor. amilyet ..old timer"' rádió\e\ökben használnak (az álló- és a forgórész közöni légrés mm. 0.3 mm). A kondenzátor nlinden egyes szekcióját kössilk párhULamosan. Az anódkörben lé\o C31 forgókondenzátor egy (orosz) UYCs66 típ. fizioterápiás eszközből származik. Lényeges. hogy az álló- és a forgórész közötti légrés min. 0.8 mm legyen. A CI5 ... Cl7. C:!9. C30 tipusa KVI-3 (10 kV-os kerámia adókondenzátor) vagy KI5 (3 kV-os kerámia). A többi kondenzátor csillám dielekmkumu. A CI2 és CIJ lnmmerkondenzatorok kerámia anyaguak. A nagyfeszültségü egyenirányit6ban lévő C25 es C26 fémezen papír kondcnztÍlorok 100 mikrofarádo~k. feszültsegü\.. 2 kV. Ezek helycttesithctők 10 darab sorba kötött 400-450 V-os, 470-680 mikroF-os elektrolit konden,iiIorral, A kondenzatoroJ.. feszültségkiegyenlitése érdekében mindegyiküket söntöljük egy-egy 220 kohm..:! \\-os fémr"Cteg-ellemillással. A KI forgókapcsoló egy R-130 tip. (orosz) rádi6ríllomoisból szánnazIk. azonban beépítése elölt az érintkező fcHllctekct ujra ezUstözlék. így 2 ... 2.5 kW tcljesítményt is lehet vele kapcsoIni A kapcsoló 10 fokozatura Iclt benllit\a. valamint a 2. és 3. tárcsákkaltörtcnik az 1.8.3.5 és 7 MHz-es sávokhoz szOkséges kiegeszítő kondcnzatorok bekapcsohi.sa. A PA-ban használt ellenállások többscge 2 W-os fémréteg-cllenállas. Az R44 indukciómentes 10 W-os el208 lenállás. az RK l-es termisztor NTK jellegü. A La l halogénlámpa 250 ... 500 \\230 V. átméröJc 8 mm. hossza 78 ... 115 mm. Az izzót gyári kerámiafoglalatban helyczzOk el az erősítő belscJében. a hom loklap mögé. Hogy látszódjon ennek V'ilágitó állapota. az előlapra a megfelelő helyen fúrJunk egy 3 mm-es furato!. A GII ... GlJ glimmlámpa. színük piros. zöld és kék. a LED színe kék. Félvezető hclyettesitések : KT315G 8C182B, BC546B, KT36IG BC2128. 8C556B: KT805BM BD244C: KTR14G BOI40c: KT829A BD244C; KT837A BDI4OC; D2E es D9E OA .... AA ... : D814A ~ ZPD8.2: D817A - 56 V/5 W zener: DSl7G 100 YJ5W zener: KD213A 80SQ045; KSZI39A ZPD3,9; 10AlOO - BY255. A TI. T4 és T5 tranzisztorokat hissuk 25 em!-es hütöfelOletekkel. Az alkatrészek többségct nyáklapokra szereljCik. A tclJcsítménymérő nyakJa közvetlenül a Cs:! csatlakozóihoz van erŐsít\'e. Az MI müszer kalibrálásához szükséges R49 trimmerpotcnciométer tengelye szamára fúrJunk egy lyukat a keszülékház hátsó falába. Cs2 mellé. Elesztés. beállítás Az erösitő elsődleges beállítása a Tri transzformátor fcslCiltségmentes állapota mellett történik. Yalasszuk le tovabbá ennek és a Tr2 transzformátomak a II tekercset az egyenirányitókról. E l őször ellenőrizzük a T48 VJ+24 V tápfeszOllségek és a GK-71-es csövek fütöfeszültségének meglétét. majd ellenőrizzük és állítsuk be az automatika blokk müködését. \alamint a ventilátorok optimális üzemmódjtn. Az RK I termisztort melegitsük fel 100 C -ra. es az R I 3 trimmer-potenciométerrel állítsuk be a magasabb fordulnts:támhoz tartozó küszöböt. A ma.'<imtÍtis fordulatszámot az R19, a minimálisat az Rl7 trimmcrekkel állíthatjuk be. Az R51 ellentÍlIás értékét olyannak válaszszuk meg. hogya V2 ... enlilátoron •• TX" üzcmmódban a feszültség ne haladhassa meg a + 13 N'-Ol. A \édelmi elektronika müködését ugy eltenőrizhctjük. hog} a T4 bázisára cgy 12 kohmos ellenálláson át T24 V-os feszültseget adunk. és az R18 trimmerpotenciométcrrel bcáJJitJuk a JJ relé kapcsolás i pontját. A GK-71 csöveket - különösen azokat. am~lyeket régóta nem használtak eh:i,etesen egy kis .•edzésnek'· kell allivetni. Ekkor 12 ... :!0 órún nt adjunk rájuk fütöfeszültségct, aminck hatására a csövek emissziója bcall al' előirt értékre. E<':ck utnn a Tr2 transzfomltÍtor II. tekercsét kössuk rá az egyenininyítóra és ellenőrizzük az első rácsok feszilltsegét stabilizáló áramkört. Az előfeszültseg értéke az R2:! trimmerpotenciométer segitségével -90. 130 Y közölt kell. hogy áltítható legyen: a feh ett áram értéke 8... 10 mA. ezt a J 1.2 relékontaktusokon tudjuk mérni. Kössük rá a hálózatra a Tri tranS7formátort és merj ilk meg a csö ... ek árnyékoló rácsán a feszültséget, amcly értéke +600 ... +700 V kell legyen. A második rács feszültségének jobh stabiliálása érdekében. szükség esetén a Tr3transzformalOr II. tekercséncJ.. ki\ezetései! eseréljUk fel egymas között. Végül pedig a= érinléweddml eJ6irusok maYl"uilis betartása me/leli el1cnőrizzOk a nagyfeszOltsCgü egyenirányító\. EIÖSZör a III tekcrcsröl adjunk rá +270 V-os feszültséget és cllenőnzzük a kondenzálorokon fellépo feszültségeket. Csak ezt követően adjuk rá a teljes fCslmtsegct a Tri translfonlliitor nagyfeszültségű I. tckercséről Az egyel11rányító klmenetén terhelés nélkül 3100 ... 3300 V-nak kell lennie. mig 0.6 A terhelés mellett 2900 . .3000 V-nak l-la minden fcszmtségértekct megfclelőnek találunk. úgy az erösitőt kapcsoljuk ..TX" állásba. es állítsuk be a radiólampoik nyugalmi áramat 140 ... 150 mA értéküre. A lap\'ető fontosságú annak megvizsgálása. hogya .. hangolás" és ..munka" Uzemmódokban nem lép-e fet gerjedés. Ennek esetleges meglétéröl (bánnely sa ... ban) a CI (..~ C31 kondellZlitorok kolönböző állásai mellett a nyugalmi amm hirtelen megnövekedése. a \ édclmi automatika bekapcsolása tanuskodik. A gerJcdcst indikalhalJuJ.. cgy glil11mhimpa scgitségével is. Ezt crösitsilk egy s7igctclö anyagból készült rlldra és közelitsUk a kimeneti rezgőkör egyes clemeihcz. Csak az esetleges gerjedés megszüntetése után folytassuk a PA to\ábbl beállitasát! A bemenő\..öröket és az aluláteres;,:tö szürQket a Tr5 transzformátor menetszámának változtatásaval és a CI:!. CIJ kondenl.atorok értékená \'álogatása\al állítjuk be. Ennek során használjunk 15 .. 20 IN bemenet i tclJesitRT ÉK '20 menyt. érjük el a cidiólámpák azonos terhelésé! - különösen 28 M!l z-en. Az erősítő kimen.etére kössünk 50 (75) ohm ellenálhisú. 1...2 kW teJjesitményü műtcrhelést, a készülé,kházat lássuk el védőfölde l ésse[ , a PA hemenctére adjunk 5 ... 10 W teljesítményű jelet. A magasabb RF-sávokon hangoljuk be a pi-kört az L 1 tekercs leágazasamak megválasztásával. A munkát a 28 MHz-es sávval kezdjük. A eJ I kapacitása a lehető legkisebb legyen. A 14 MHz-es savban a teljes tekercset használjuk. Ezt követően az L2 tekercs meg fe l elő kivezetesének kiválasztásával és a CI5 ... C17 kondenzátorok kapaci tásának válogatásával hangoljuk be az alacsonyabb RF-rrekvenciákhoz tartozó pi-kön.. A kimeneti teljesítményt mérő áramkört az e rősitő kikapcsolt alIapotában is beá11íthatjuk. Elegen d ő a PA bemenetére 100 W-os külső jelet adni és az antenna csatlakozóra egy 50 ohmos terhelést kötni. Az előzetes beá11ítasok befeJeztével a teljesítményerösítönk bemenetére adjunk 20 .. .30 W-os jelet, és még egyszer ellenőrizzük a kimeneti rezgő­ kör átviteli karakterisztikáját. l kW kimeneti teljesitmény esetén az anódáramok értéke elérheti az 500 ... 600 mA-t. (Ragyio 20/8/4.) "Forrasztani csak pontosan, szépen... - ezekkel érdemes!" SMA-50 Fahrenhen 28011 Analóg 'orrasztóállomás Digitális forrasztóállomás IransZ10rmMIII + páka + pikalll1ó. szivacs - 48 W-os gyors felfútésú páka beállllható hőmérsékH ISO ... 420 ' C hőálló szilikon kábel szilikongumi amarkolalon szerszám nélkOI cserélhető pákahegy tiszmó szivacs árban foglatt 5 db kl pákahegy! csak 17.990 Ft IranlZ1l11mílor + pika + pikalanó.lzivlccsll -150 ... 450 ' C-fok, digilálisa~ fo~. állIIható - 24 V/48 W-os hóérzékelős, kerámia fúló belétes páka - k~. alakú, könnyen cserélhető pákahegyek - fix hőm állttó gombok: 200/300/400 OC - dupla LCD: klván\Nalós pákahómérséklet - külön is rendelhetó páka (2500 FI) és pákahegykészlel (2490 FV4 db) csak 23.990 Ft • ., ''''' HAM-bazár Budapest XIII., Dagály u. 11. I. em. fotyosóközép H-P. 09-14, Cs. 09-17 óra Rondoljon. po:t.:ln i: olküldJük. ;] po:t.::lkolt::oog fel::;.z.:lmlt:l:;,;o:v:ll! 1550 Bud;lpO:t. pf 123 239-4932/36 239-4933/ 36 hombozo r@ r:adiovil::lg.hu RT ÉK '20 www.r.::ldiovll:lg.hu D 209 ca de HA ... ca de HG ... 2019 Lendvai Klára HA5BA, ha5ba@kispest.hu Ha június, akkor HAM RADIO és Németország . Ezúttal június 21. és 23. között fogadta Friedrlchshafen a 44. HAM RADIO Nemzetközi Rádióamatőr Kiállítils és Vásar és annak keretrendezvénye, a 70. DARC Constance Konferencia résztvevőit; szám szerint 184 kiállítót, 32 országból, valamint a közel húszezer látogatót. A találkoz6 és annak ünnepélyes megnylt6jának díszvendége volt dr. Joseph Hooton Taylor Jr. (K1JT) asztrofizikus, a Prlnceton-I egyetem 78 éves professzora, az FT8 (és elődei) modulációs mód kidolgozója. Fizikai Nobel-díját csillagászati tudományos eredményeiért kapta, melyek elvezettek a gravitációs hullámok Igazolasához. A HAM RADIO kiállításon az élvonalbeli professzionális kiállít6k ismét rendre felsorakoztak. Megtekinthettük többek között a DJtona, az ICOM, a YAESU, a Splderbeam újdonságait. 30 éve áll a Budapesti Rádióamatőr Szövetség (BRASZ) élen Békei Ferenc (HAS KU), aki iden 70 éves! 44 éve len ujdondásza és 37 éve fószerkesztője a Rádiótechnika foly61ratnak és annak évkönyveinek. Szerencsés embernek tartja magát, mert azt vallja: munkája egyben a hobbija ls. Gyermekkori álom megvalósulása 16 éves korában kezdő­ dött, amikor jelentkezett a Budapesti Radló Klub !anfolyamara. Az A-8-C amatórvizsgák letétele után 1971-161, mint HASKU "szörfözheteU" az élerben. A Magyar Rádióamatőr Szövetseg (MRASZ) 1989. december 9-el rendszerváltó közgyűlésének levezető elnökeként szerzett elévülhetetlen érdemeket a közösségért való önkéntes munkában. Többször jelölték országos elnöknek, ám ezt a feladatot nem érezte magáénak. Hiszen on volt a Rádiótechnika, a Hobby Elektronika, a Reményi István Rádióamatőr Alapitvány (melynek társalapítója) és a BRASZ elnökl poszt ja, amelyet 1989. november 17-től megszakítás nélkül napjainkig betölt. Az igazi szakmai kibontakozást számára a szakújságírás jelentI. Egy kis statisztika az elmúlt 44 év "terméséből": több, mint 1000 müszaki és mozgalmi cikk, 500 lapszám, 7000 oldal, 40 könyv szerkesztése, irása fű­ ződik nevéhez. A MRASZ országos elnökségében több ciklusban tevékenykedett. A késő kilencvenes években, látván a Szövetség akkori kritikus anyagi helyzetét, javaslatilra vállatták a területi szövetségek tagdij-visszatérítésük csökkentését. Ez akkor a szövetség megmentését jelentette! A Budapesti Rádióamatőr Szövetség (korábbi nevén MRASZ Budapesti Szövetsége) elnökeként minden szakágl Budapest-bajnokságon és sok országos bajnokságon ls nívós versenydíjakról gondoskodik harminc ével 30 éves BRASZ jubileum alkalmából a Budapesti Sportszövetségek Uniója elnökétől, dr. Kamuti Jenó olimpiai bajnoktól (képen balról), munkája elismeréseként kitüntetést vehetett át a Budapesti Városházán. Elnök úr, kedves Feri, köszönjük és szívből gratulálunk! 210 A rendezvény mindhárom napja tartalmas programokat kinált, érintve a rádióamatőr élet különböző szegmenseit. Álljon itt néhány izelítónek : Contest akadémia, SOR akadémia, ENIGMA és egyéb titkosítási protokollok, a Radio DARC közönségtalálkozója, ARRL vizsga , Morse vizsga, YL-Meeting , SWL tanfolyam és vizsga , DIG-, AGCW., SOTA-találkozók , élménybeszámolók. Külön öröm és büszkeség , hogya ,,2018 . év OX Expedícl6ja" cimet a VP6D Dude Island nyerte, melynek magyar tagja HAONAR Laci volt. Az oklevél átadására a HAM Radio kiállításon, a OX Fórum keretében került sor. Szövetségünk standját idén ls HA5BA és HA5lC építették és müködtették. Budapest a 2019-es évben Európa sport fóvárosa , az eseményre nagyméretű roll-up-ot helyeztünk el a standon. A szokásos QSl· forgaimat Ze/el Csaba (J:lG5DX) QSl manager bonyolította, a t61e megszokott csendes, am igen szakszerü m6don. Ahogy repülnek a hónapok, már megkezdódött a visszaszámlalás ; irány a 45. HAM Radla, 2020. június 26. és 28. kőzőtt , a Bodensee partján! RT ÉK '20 1971 , Budakalászi Rádióklub. Németh Tibor, az akkor 16 éves fiúcska Itt sajátította el a rádióamatőr tudomány alapjaIt, majd ezt követóen1973-ban már a HA7TM hívójellel rádiózott, napl szinten. Belekóstolt a rádl6-lránymérésbe, rádiótöbbtusába ls, Jöttek sorra az országos eredmények. 1974-ben megalakitotta az Érdi Rádiókiubot. Számos országos bajnoki eim, több nemzetközi helyezést követöen 1993-ban kltunletést vehetett át a Sportminisztériumtól. Az. érdi át játszók telepítése a nevéhez fílzódlk, a mal napig felügyeli , karbantartásukról gondoskodik. A '90-es évektól számos expedícióban vett részt, hallhattuk EAS/HA7TM, HA7TM/PT7, JV/ HA7TM, 3B8/HA7TM , 5B/HA7TM, 6W/HA7TM, HA7TM/HI9, T88CJ hívójelekkel rádlóznl. 2008-ban kezdte el a műholdas tevékenységet, egy 3D rendszerrel, amit egy G-5500 és egy GS-232 forgatórendszer vezérel. 2008-ban megnyerte az IARU HF Vitágbajnokságot, ezért mInIszteri Elismerő Oklevelel vehetett át. 2010-ben költözött Jelenlegi aTHjára, oebrecen.Halápra, ahol létrehozta a HG7T világszfnvonalú versenyállomást. 4 db 35 méteres tornyot álHtott, melyeken 3-elemes Vagi 40 more, 2x 6-elemes Vagl 20 more, 6-elemes Vagl 15 more, 7-elemes VagilO more kapott helyet. A berendezés pedig nem egyéb, mInt FTdx5000MP készülék. A 201 O-es és 201l-es években az " Év RÖvidhullámú Sportolója" címet elnyerte. 2013-ban a HG7T hivóJelét az Érdi Városi AádlókJubnak adomimyozta, azóta HAJT Tibi versenyhivójele. 2014-lól támogatja a MRASZ aSL-irodát. Klemelkedó rádlóamatór munkája elismeréseként 201 S-ban a Magyar Rádióamatőr Szövetség elnöksége Életműdljban részesitette. További kimagasló eredményeket kívánunk TIbinek és csapatánaki "Egy évszázadnyi viz folyt már le a magyar nemzet egyik legdics6bb napja óta azon az Ipolyon, amelyet az Antant ördögi terve hajózható folyamnak mlnOsített." Balassagyarmat lakossága fegyvert fogott a nógrádi várost két hete megszállás alatt tartó cseh legionáriusok ellen, akiket a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével még azon a napon, 1919. január 29-én klúztek a telepÜlésről. A balassagyarmati vasutasok, polgárok és katonák bátorságának köszönhetően a város a trianoni béke után ls Magyarország része maradt. A Nyugat-Nógrádi Rádiósok Egyesülete HA601 Zoli vezetésével kéthetes éterforgalmi aktivitást rendezett a HG100cFB speciális hí· vójellel, és egy reprezentativ diploma is kiadásra került, tisztelegve a bátor hósök emléke elött. Magyarország Orszaggyűlése fejet hajtott Balassagyarmat lak~nak és védölnek az 1919-es támadás Idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása elótt, ezért törvényba rögzítve Balassagyarmat városnak a " legbátrabb Város" ("Civitas Fortissima") címet adományozta. UWOrld.HST ieptember , BUlgaria HA8KW feri old man a Morse Runner versenyszám immár ötszörös világbajnoka - 2014, 2015, 2016 és 2018 után2019-ben Bulgáriában sikeresen megvédte világbalnokl címét. Néhai Györök Imre bácsi (HA8UX) tanitványa Jászszentlászlóról indult, még 1976-ban, a szakma ekkor találkozott elsó ízben a nevével a Lenin Ifjú Távírásza verseny kapcsán. 1977-ben Rádl6többtusa OB, majd a nemzetközi Testvériség-Barátság Rn verseny. Megszállott áterversenyzó, Igyekszik. mindenből a maxlmumot k/hozni. HABKW, majd késöbb a HA6A versenyhlvójellel sorra halmozta a világ és európai dobogós helyezés&ket. 2006-ban a ca ww WPX CW versenyen világ 3., az IOTA Conteslen szintén világ 3. 2007·ben, 2Q08..ban és 2011-ben a ca ww CW-n 'Illágeis6, 2010-ben és 2016ban világ második, európai els6. 2012-ben Z38N (HG6N) csapattal a ca CW MM kategóriában európai 4. helyezést értek el. A ca ww 160 méteres verseny CW és SSB fordulójában többszörÖS világbajnoki címet nyert a HG80X csapat tagjaként. A MOB Nem Olimpiai Sportágak számára adható elismerést 2015-ben vette át a sportért felel6s államtitkár asszonytól. Többször elnyerte az " Év HST Sportol6ja" címet. A nem mindennapi sportkarrier mellett van energiája versenyek szervezéséhez is. Néhai mestere el6tt tisztelegve évi rendszerességgel megrendezi a Györök Imre Kupa Gyorstávírász versenyt, és a Nosztalgia Rádiótöbbtusát, valamint a magyar kézi billentyűs éterversenyt. Energiája kifogyhatatlannak tűnik, hajrá Fec6! ww RT ÉK '20 211 HE repeta revű... Sok kis kapcsolás Hobby Elektronika cimii foh'óirollmk (/990. jl/llillSi) szamótól Igen IWID' népszerti.\egnek örvendell llZ első 1N4148 r-----,----r--.~"v abblIll rell(ú;:ere.fen jelentkező" skk sok kis kapcsolál' .. mmr. Napjainkban e=en régebbi számok gyakorlatilag be- s;:ere=hetellenek es o közismert mOlta T2 Egy ujs::ii!6Imek mil/den \"lee li).' elektronikabeli mriánsa is iga:: Él'köllpiinkbell most tO~'ábhfo~l'­ (aljuk a régebbi Hobby S/ek/romkil Univerzális kapcsolóerósitó (BPY62) érro~)'amok\kk -wlló=asót. • > ! • BC182 2. á bra Hömérséklet-indlkátor Kb. 120 cC maximális hómérsel..Jel indik<ihisara szolgál nz I. á brá n Sí'emléhetett egyszeru áramkör. A kons!ruk tóre eredetileg motorkerékpamkhoz. a henger esetleges túlhevülésének jelzésére fcjlcs7Icuc ki. (kis fényeröváltozási sebességű) mcgvilágítás-jel hatására határOZOlI. mcredek kimenöszint-váltással reagál. Sötét állapotban TI fototranlisztor zárt. kollektomrama gyakorlatilag nulla. Az R:!-n keresztül 1'2 telítésbc kerül: az Ukl ponton a O-hoz közeli s/ini mérhető. Be 78105 .. nou Ki G"D '" 1. á bra A stabilizátor IC 5 V-os kimeneti feszültségeI szolgáltat. Névlegesen 6 V-os bemenet esclen kis feszűltség esessel is mükö<!ö. un. low-drop IC-t alkalmazzunk. s a bemeneti diódát hagyjuk el! Az 5 Va szaggatottan jelzett ..szondadiódán" záróirányü áramot hajt át. amelyet a mikroA-mérö indikál A szondadióda hőmérsékletenek nö\ ekedtevel ez a-t áram nem lineárisan (hirtelen. dc oz e'tponenciális függveny mertekénél kevésbé meredeken) növekszik. A trimmcrrel a müszert a már emlitett 100 ... 120 "C-on végkitéresre :íllítjuk. a közbenső hőmérséklet-énéke­ ke t a müszer skálájan bejelöljük. Igya teljes árumkört kalibráltuk. ra lezárjuk vagy a tápfeszültséget megszünteljfik. A dióda megakadályozza. hogya TI bázisán! renymentes állapotban az Rl·en keresztill nyitóáram folyjon. A TI helyére gyakorlatilag tetszőleges típusÚ. báziski .... ezetcses Si npn fototranzIsztor beepithetö. A megvilágítás növekedésére a TI nö\ekvő kollcklorárammal \3laszol. így a T2 vezerlöfeszilhscge csökken. A T2 bázisarama korlátozza TI kollektornramút: ekkor a növekvö kollektorfeszültség az R I visszacsatoló ellenálláson és a D diódán át hirtelen teljesen kinyitja a fototranz,isztort. Ekkor viszont a T2 teljesen lezár es a kimenet szilltje a tápfeszOltségnek megfelelő lesz. A pozitív visszacsatolás következtében az IÍramkör ebben a relesz.clödöll állapotban marad mindaddig. amíg az N nyomógombbal a TI-ct egy pillanat- ZPD 12 ... , '$.R ...., o. ". .. , Kb. ±I% kapcsolási pontosságú. jelfogót meghajtó erósi!ó látható a 3. li brá n, amelyhez egy 100 kohm ... 10 Mohm tartományba eső ellenállás jeJlegu érzekelö (pl. tennisztor) csatlakoztatható. A kapcsolási pont a 10 Mohmos trimmcrrel állítható be. A kapcsolás 70 "C-os környezeti hómérsckletig müködöképes. hOfokfOggése csekély. Szukségáramforrás CMOS áramkörökhöz A kisfogyaslItlsű logikaI iÍramkörök vagy tárolók állapotának megörl.t:sét tápreszültség-kieseskor akkumulátoros vagy szára/tclepes (újabban litium-elemesl szGkségárnmfort"ással biztosítják. Igen alacson) fogyasJ"tasil rendszer cs \ iszony lag rövid idcJü tápfeszüllség-kiesések mellett a táp· feszültséget akar egy. az akkunluhitoroknál üzembiztosabb. olcsóbb es gondozást nem igénylő alumíniumelkó is szolgaltathatJil. ha aZI beiktatjuk pl. a 4. á bra szerinti ámmkörbe. BCY78 2N2904 470k 1001"1 r----'f " r?) «> BCY56 = <l kb 30 mA \!::, r? '!::- '" ".e" {R~1 l00k 1 kj 1N40Q4 Fotótrigger A 2. á bra kapcsolása kis 212 meredekségű 3. á bra AT ÉK '20 1N4001 -u, 2 tápfeszültség és az alulkorlátos hangsLófÓ-impedancia ellenére dupla kimeneti teljesítményt nyerhetünk.. Az 5. ábr á n egy mar Illcglévő öreg. analóg autórádió hangvégfokozalának kimcneti tcljesitményt-növelő kiegészítésére IlluIllIunk. megoldásI. Az autórádi6b<>1 (az ábrán szaggatottan körbevont résí'böl) csupán a három, jól hozzáférhetö pontot kell kivezet· nünk. s a hangszórót egyenárnmú lag leválasztó. a kimeneti elektrolit kondenzáton rövidre zárnunk. Utóbbi mű­ veletet a kiegészítő TDA2030 kb. féltápfeszültségre történő beailitása érdekében szOkségcs. Jelen alkalmazásban ez az IC egységnyi erösítésű. I.k fal.fsforditó !..apc~olásban üzemel: Au ro - R2/ R-I I. mivel RJ-hoz képest a hangfrekvcnciás tartományban C3 közel rövidórnnk tckinthetö. Az áramkör tlÍples7ültsége értelemszerűen II jármű névleges 12 Y-ja. egyébként 9 V és 36 V között tetsző­ leges lehel. Ai" IC-kent a hajdani RIT A2030-as tipusát is al!..almazhatJuk. A hűtózászl6ja a negativ tápfeszültséghez, jelen esetben a testhez (tehát a készülék fémdzához) galvanikusan is csatlakoztathat6. x BF245 D "V ., lOk m0 - ~ R.2 + Cl 1k817OOU __ "V i C2 A ~500k 1" ...L. 4. ábra A kapcsolásban a CI energiataroló kondenzáton II D-n keresztül I S V-ra töltjük fel. A max. 10 uA éramfehéteIfi hálózat +S Y-os tápreszültsegt!t a ket FET biztosítja az által, hogya C2 referenciakondenzátort az RI. R2 osztó és il TI kapufcszilhsége áhal mcgszabott feszliltsegre tölti fel. l-la II +U r kimarad. akkor TI lezár és a kis szivargási aramú (müanyag dielektrikumú C2) feszültsége gyakorlatilag nem esökken_ Evel a ~ource-kö,etöként üzemelö T2 sourccfeszültsége sem csökkenhet mindad· dig. amig a Cl el tudja látni II rendszert tápfesLültseggel. Amennyiben a C I belső vesi"tcségi ellenállása nagyobb mint I Mohm és a terhelö aram 10 uA, a +U f megszű­ nését kö\etöen 53 percig kepe!> II kapcsolás az 5 V-os tápfeszültség biztosítasára. Ezutan a kimeneti feszültség II C I feszülbeggel egyideJüleg csökken. lM2935-a "kikapcsotható stabkocka" A MOTOROLA cég kinálatában pozitÍ\ és negativ. szimpla és dupla, fix és szabályozható kimenctü feszültség stabilizátor IC-k kifejezetten széles ... álasztekban sLerepeinek. Ezek egyikenek, az LM2935 típusna!.. alkalmazási példáját és kU llemraJ7..át a 6. á bra szem lélteti. Mindkét kimenet fes/ültsége stabil 5 V. Az első legfeljebb 750 mA·rel. míg a második (n referencia) legfeljebb 10 mA-relterhelhetö; utnhhi a ne- Autórádió-hangvégfokozat kiegészítése hídkapcsolássá Foly6iratunkban mára korábbiakban is bemutattunk hidkapesolású hangvégerÖsi!öket. Az immÁr szokványos ellenütemü ...s7impla" végfokolalokhoz képest elönyUk, bogya felOlkorltítos -----------,, -u ... ,, ,, O,, ,, ,, , ,,, , o ____________ .J, . > TDA2030 h, 4 ......... IC ., I A3 100 k .!Wk 'it 2 31' 1 A582 R2100k ~ " C2 Cl '\, = l00n l00n 5. ábra RT ÉK '20 FC3 " "00 'i,' 100 nl KI,5V , u~ 2 !'• '*' " ~10U IT. ~ }oon ma~750 mA M o> N " , ~ 22k • J: " 1° [3j Kl25V rTWIl0 mA T. y'0u ;: 6. ábra gyedik lábra vezetett arammal lágyan be és kikilpcsolhat6 (..stand-by" Oz.em lehetősége) . Az IC saját áram felvétele csekély, fl ha':n1adik lábán kifolyó á~m (Iq) legfelJebb 3 mA. A bemenctl feszültség ma.>;lmáhs éneke 2ó V, a mmfmáhs pedig 5.6. tehal az IC a lo,",-drop kategóriába sorolható. Áram-visszacsatolásos hangvég10k A hangfrckvenciás erősitők technikájában aL eddigi .. feszüJtségszemléletü" megoldások helyett egyre inkább teret kapnak az ..aramszemléletü" megoldások. Utóbbiak sokkal közelebb állnak a ,·aI6s féhezető·alkatreszek ,·alós müködési \-iszonyaihoz. (Lásd pl. az Alexander-crö!>itöröl !>Lolú soroailot s Rádi6technil.a 1998:3. számától kezdődően.) E törehésre emlékeztet a 7. áb r á n \-ÁLOlt áramkör. sjól ismert TDA20JO tipusú IC némileg még szokatlan kapcsolása. A negativ visszacsatolás a terhelés (a hangszóró) áramával (tChát nem. a feszühségé\-e1) ar.\nyos. Ez a megoldás az eredő torzítások és frek,enciaátviteli Jellemzők kifejezett javulásflhoz vezet. Emlitésre érdemes. hogy 8 tápág kondenzátorai (C4 ... C7) nem csatlakoznIlk a közös áramköri ponthoz. aza7 a O-hoz. Foto-monoflop Egy fényjelekkel vezérelt monostabil multivibnitor kapcsolása látható a 8. á b rá n A kimeneti impulzus szelességét 87 RC-tag idöál1andója szabja meg. Az impulzus szélessége filggetlen a f":nyimplulzusétól. amennyiben e7 utóbbi clegendö a fototranzisztor vezérléséhez. 213 TDA2030 " 0-\ 100 n R2 1~ 111. 2 IC~4 "rV- Be 3 R3 00 R' l '00 , , C3 ~oon '", ce 2200 25V " r R40R2 2R2 1 ~C' '00 , • ohm "18 V o C7 CS ; '00 , 2200 " 25V -18V 7. ábra A BPY62 helyett gyakorlatilag bármilyen lípusll. báziskivezetéses npn Si fototranzisztor beépithető. Linearizált hőmérsékletméró áramkör Az ipari elektronika kedvelt hőmér­ séklet szcnzora a nagystabLlitású platina ellenállás. Sajnos a szenzomak van 1N4148 _ _, r _ _,-'o .. ,.2 V R "k " (82 k) 'M ~T-r---+-C~~--oU' • c (max '000 ul BPY62 BC182 8. ábra egy hátrányos tulajdonsága: a hómersékletlellenóllás karakterisztil..ája nem lineáris. Ha pl. egy Pt-IOO szenzon O' C-on és 100 C-on kalibni.lunk. akkor a skála közepén. 50 CC_on 0.7 cC_ OS eltérést kapunk. azaz egy lineáris méröclcktronika 50.7 cC_nak megfelelő jel feszültséget szolgáltat. (A Pt- I 00 né\leges ellenállása O "C-on 100 ohm. tOO '" C-on 138,5 ohm .) A 9_ ábrán a probléma egy frappáns megoldására. a méröcrősitóben együttesen alkalmazott negativ és pozitív visszacsalOlásra láthatunk példát. Ezzel a trükkel a linearitáshiba 0,05 "C-ra szoritható le! Az áramkör müködése röviden a következő. Az RT hőfokérzékelőt IIZ IC l bandgap referencialorrással vezéreit IC2a referenciaerösitö táplálja. Az RT, R3 tagon folyó áram kb . 0,8 mA; ez nem melcgiti lényegesen a szenzort. A szenzorból és az R3ból alkotott osztó hőmérsékletrtiggö feszültsége az IC2b fóerösilö nem invertáló bemenetére kerül. Az invertáló bemenet a 2,5 V-os referenciafeszilltségrc kapcsolódik. A fokozatra az IC1C bulTeren keresztül pozítív visszacsatolás is hat. amelyhez a fesztillsegcl az R8, P CJ 220 n R' R4 J k R2100 C2 7 5 IC2b + '" (Pt100) C5 l10u '" ~5 V !l R3 30 9 C] o o 2 a 5ZOvegben l g, ábra 214 " +" U. ICl L,M385-2.5 LC2e , • láSCI 6 R5 25' " LM385·2 :; J(ne ) feszűttsegindikátor Nagyon egyszeru DC-indikátorl mutru a 10_ ábra. Igaz. ez az áramkör esak jól terhelhető feszühségforrásra (pl. hálózati dugasztápra) kapcsolható, viszont nem igényel speciális LED-sor meghajtó IC-t vagy több IC-ből. tranzisztorból felépitett vezérlőáramkört. (Amelynek tápellátásáról külön kellene gondoskodni.) Amint a +Ube eléri a 2 V-ot. vilagitani kezd a D I. 4 V-nál a 02 is. 6 +~ (2 9V) " D' 02 " 03 10. ábra Fototranzisztorok gyorsítása 6 TI20n Rl LED-sávos 7 V-nál a 03_ \'égti! 9 V-tól mind a négy LED. A kapcsolásban bámlLlyen szin ü, lehetőleg extrafényü vilagitó dióda alkalmazható. .5 V " k,-1--, osztó állitJa elő IClb kimenöjeléból. Amíg a szenzor hideg, addig a po7itiv visszacsatolás kisebb az R4 által létcsitett negativn"ll. A szenzor hömersékletének ernelkedésevel a ket viszszacsalolás egyenlő mcnéküvé válik. A pozitiv visszacsatolás ménékének a lrimmerrel \aló megfelelő beállitásóhal elérhető az emlitt:1I 0.05 'C-os linearitás hiba. A teljes rendszer átviteli tényezője a kimeneti erősítő (lCld) erösílcsének R7-tel törtenő kalibnllásával állítható be. (A prototipusnál a O .. . 100 'C hő­ mérséklet.tartományhoz kb. ·0,333 ... 1.5 Uki tartozolI.) P '" IC2 LM324 Ha egy fotOlranzisztorból és cgy .. közönséges" szilicium lranzisztorb61 kaszkódfokozatot képezünk a I J, ábra szennt. akkor a TI fOlotranziszlomak a fényimpulzusokra adott valaszirnpullusának a fel- és lefutási idejét jelentósen csökkenthetjük. Hl!. a pl. R I = J kohm és R2 = I Mohm, akkor a kimenet L jel felfutási/lecscngési ideje kisebb 0,5 us. Az R l-et 6,8 kohmra. az R2-1 6,8 \1ohmra növelve ti kimeneti jel RT EK '20 +12V 6FU4 6r240 Rl (BC182} T2 "[0 t--.,.--o Ki C o o E (AIuI,,*8t') Q '" R' Tl (R2 1000 Rl) 111 27. C2t?" Cl 220 n R2 R< R2 ",,. ~C< CJ , ,"B fv ' 30 f---J fv T~ ~ T~ R' '" 8F224. BF240 11 . ábra 14. ábra amplitúd6ja ugyanolyan megvilágítás mellett a hatszorosára nő ugy, hogy kötben a fel-. lefutási idő még 0.7 uson belül marad. Tcrnleszetesen a megadotl fototranzisztor-típus. bármilyen. báziskivezeléses npn Si fototranzisztorrol heIyenesithetö. HF-végerósító, mint áramgenerátor A 12. ábrán lótható ammgenerátor egy speciális mérési feladatra készilh. de sok más célro is alkalmas lehet. A lényege az. hogya viszonylag olcsó TDA2030 (akarcsak a közismcn TDA2020: belső kapcsolósuk is nagyon hasonló) gyakorlatilag nem egyéb. mint egy nagy teljesltményü múvclcti erősítö! Mivel ebben a kapcsolásban a terheles egyik kapcsa sem földelt, az ámmkön a legtöbb esetben a rendszer többi egységétől galvanikusan mggetlen tápegysegről kell táplálni. A tápfcs7:ültségek énéke a terhelő-el­ lemIlIástól ftlgg. Az IC disszipációjának mérséklése érdekeben a temelő- ellenállás ál talmegszabott Tnlnimumra válasszuk ! (Maxi mális terhelő-ellen­ állás mcllen a 4. kimeneten szkóppal ellenőrizve a jelalakol. a7 eredetileg színuszos Jel csúcsai nem lehetnek "vágOltak", ill. nem s7uperponálódhal azokra SO vagy 100 H7-es búgófesziiltseg.) A kimenel i I ánlm az ábrn.n feltiinletett kepletböl számítható: éneke max. 2.5 A lehet, az IC jó hütcse mellett. Fázisblllentyüzés (PSK) - egyszerüen Színuszos jelek O fok 180 fokos fazisbillentyuzésére mutat egy rendkívül szellemes, egyszeru módszen a lJ. ábra A szinte tetszőleges muveleti erősítő (pl 741. TL071 stb.) erösitése a bemenet i Jelre nezve vagy l, vagy l, attól fUggően, hogy a Iranzisztort a billcn t yüzőjel telítésbe vezérl i vagy zón ál lapotban tanja-e. Vagyis: amen nyiben a vezérlőjel szintje L, akkor a nerninvertáló bemenet nllles t'ald rezárva. igy - alacsonyfrehenciáju bemenet i jelre néz\C gyakorlatilag nincs fazisfor- o , galas. lia a billentyűzőjel H-ra ugrik, akkor a tranzisztor tclitésbe megy, a nem invenaló bemenetet földre ,,,irja. így az áramkör jelbcTncnelc és jeikimenete között 180 fokos fázisforgatás élI elö. A tran7isztor gyakorlatilag bármilyen npn Si kisteljesitményű univerzáli .. lirlt~ lehel Drótnélküli mikrofon Változatlan népszerűségnek örvendenek fi vezctékcs kapcsolat helyett a rádióhullámok Íltján üzemelő mikrofonok_ Hazánkban az ún. GIRTURH-sávban (66 ... 73 MHz. egykori .. keleti" URH) gyakorlatilag adóberendezés már nem üzemel. így mikrofonunkhoz aninylag szerény szelektálóképessegű müson:evŐ készü lt!k is megfelel. A 14. ábrán vázolt kis áramkör a vevökészOléktöl szamítolt kb. 25 m távolságig nyújt kielegítő hangátvitcit. TI S/crepc a diuumikus mikrofon jeIének felc rösitése. A T2-vel felépített fokozat egy rezgéskeltő, amelynek frekvenciájat az előbbi fokozat kimeneli jele moduhilja. Az RF-rezgőkör tekercse. amely egyben "antennaként" is szolgál. ön- U~R2 1-R4R'f R' 82 k) U~ <H=:i-.....~2 5 R3 < .u,. 1 c4 (~V) Ti 00 n 1 o 16 V (111%. <o w) .u, 'Ok Bo R< c6 470U TDA2030 12345 TDA2030 'Ok .. TIl." CMOS ~' (pl. 741) (pl BC1.2) 12. ábra RT EK "20 'Ok R3. R1 R2 R1'R2 r-."...~' +/,'f--.--, (36 k) 30 R'" Bk2 BC184C (62 k) C, , 13. ábra 215 BF245 2N2222 CD4049 Be C1 100 J+-1 , IC1a +5 ... 12V 'C1b 1 1 1 - Kin 8 Dl Si R25k1 R1 1M D2 ~ T 500 C2 10U I ''"D fgl~ -'- -- \iJ ' BF24S S, 17. ábra 15. ábra hordó kivitelű; 8 mm-cs átmérőre, 6 menet. l mm-cs euz vagy CuAg (zománcozott réz vagy ezüstözött réz) hu- minél kisebb szivárgó áramú példány legyen. zalból. E tekercs a mikrofontöns alsó Áram-visszacsatolásos hangvégfok - invertáló megoldásban részében. a markolat alatt, villamosan ncm árnyékoltan helyezkedjék el. Mível igy - a külső hatások következtében - a sugárzás frekvenciája jelentő­ sen változhat, ezért vevökészillékként célszeru AFC-vel (automatikus frekvencia után-szabályozással) rendelkezó tíPUSl alkalmazni. Monostabil multivibrátor inverterekbö] A tranzisztoros felépitésébö l jól ismen monostabil multivibrátor CMOS-IC-s változató,t szemlélteti II 15. ábra. A bemeneti felfutó él hatasara akimeneten T = O,7R IC2 hosszúsagu pozitiv impulzus jelenik meg. Mindennek alap~ feltétele. hogy R2 lényegesen kisebb mint RI. A kapcsolásban szinte bánnilyen más lípusu, CMOS-slruktúráju imcrter alkalmazható. A határozott működés érdekében C2 kondenzátor A korábbiakban a TDA2030 típusú integrált áramkör ugymond szokatlan megoldásu visszacsatolását szemléltettük. Az IC nem invertáló kapcsolásban üzcmelt. E visszacsatolási megoldást. de az IC invertáló bekötését il 16. ábrán láthatjuk, amcly az előzőhöz képest némileg stabilabb működést. jobb atviteli jellemzőke t eredményez. Aktív keretantenna A lakótelepi vasbetonszerkezetek sajnos jól elamyékoljak az elektromágneses mezőktöl a lakókat, így a hosszúés a közephullámu adások vétele (is) azokban szinte lehetetlen. A 17. ábrán látható egyszeru akth' anlenna egy I m átmérőjű öntanó huzal~, vagy csöhurokból és egy egyszeru erósítóböl TDA2030 R' 0- -'- Bo l ",. R' I 1~ IC~4 '''''m 2 V' R' R. '00 " 'Ok 20' 'R' C, '00 " R' 'R' '00 16. ábra 216 , R5 " C2 C' +18V C4 n ~ C' 220, '" " 2SVr CS • C7 22' , "'" 25V , -<OV áll. A hurkot a házon kívül (pl. az erkélyen) helyezzük el. célszeruen, for~ gathatóan. Az antenna rövid, sodrolt vczctékpáron keresztül csatlakozzon az erősítőhöz! Az állomásra hangolás ezenltll legalább kel mozzanatból áll: először a készüléken "behozzuk" a kívánt állomást. utána az antennaerősítö forgójávai a legjobb veteire hangolunk. Szükség esetén az anlenna forgatasával megkeressCIk a legjobb veteli iranyI. Ha a térerő túlsagosan nagy es túlvezerl6dik a vevő, akkor a potenciomélerre! csökkentjUk az erosítést. 1,5 V-os tápegység A modern közszükségleti elektronikai cikkek között újabban sok olyat ta· lálunk, amelyek mindössze egyetlen 1.5 V-os elemmel működnek. Mivel a korábbi 3 vagy 4,5 V-os valtozatukhoz képest a teljesítményük nem csökkent. természetszerüleg ezen készülékek áramfelvétele nött meg, tehát az elemeI hamar lemeTÍtik. A 18. ábra szerinti stabilizalt tápegységbe a hálózati transzfornlálon sajnos magunknak kell elkészítenünk. Meglehetjük például, hogy egy dugasztáp kétkamrás cseveteslű tratöjál szetszedjük, az eredeti szekundert letekercseljük és a feltüntetett feszültsegeknek megfelelő menetszámú úJ tekercsrendszerrel látjuk el (kb, átmérő 0,3 CurnZZ-böl). Az egyszeru, áteresztőtmnzisztoros stabilizátor kb. 2,2 V-os referenciafeszilltségét a sárga LED szolgáltatja, amelyc.t a BF247 jFET, mint aramgenerátor Úlplál. Ha a kimeneten nem 1.5 V +0,21-0, 1 V mérhető. akkor a csillaggal jelölt ellenállást m6dositsuk~ Figyelem, a kimenet nem rövidzár,édett! RT ÉK '20 1N4148 BF247 -r__~~ (]J ),--.--1: 6V~-~__~______ , BF247 2N2218A + 2,5 .3 V~ 2> O O S O Be: II 1,5V 630 V u, .," 1N4001 ~ G f' 2N2218A J.-t--€o+--j 1000 U 2,53V. 220 ~ 1000 U .. 63V .. I B© C 10V I sárga LED o "2m. E 18. ábra " Feltuningolt" stabilizátor Rendkivül stabil kimeneti feszültségü, l A terhelhetöségű. rövidzál"\iédett stabilizátor készithl!tö egyszerűen egy ""Be 7805 • u. .v • ,~ K,,,.. Rl "" K R~ Tl431 R2 A. '" GJ , , K Ro< A TL431 19, ábra hagyomanyos ..sta bkocka" es a Tl43 I tipusü bandgap-referencia foms felhasználáshal II 19, ábrll szerint. A kimeneti feszüllSég a7 alábbi képlettcl számolható: U. - 2.5/(1 . RI R2)[V] 10 II : !\", ' m. It' IVZQ'2~ 22. ábra feszültség pedig U = Ul, ... 3. Az ábrán fehilntc tcn é:1érekkel U.... = 9 V adódik. A TDA2003 - áram-visszacsatolással A lapunk hasábjair61 isjól ismert hangfrehenciás végerŐs i tŐ IC-k áram-\' iszszaesatoJásos kapcsolását szemléltetI a 20. ábra. (E visszacsato lás-megoldás alapelveit s előnyei! koráhhan , 1\ TDA2030 példáján taglaltuk.) Jelen kapcsolásban az IC feszültségerösitése a hangszóró-impedancia és az R3 ellcnállas hányadosaként számítható. Az R2 és a CS aIkatelemek (ún. Boucherot-tag) szcrepe a gerjedésgátlás. Ügyeljünk nl, hogy ti hangszóró mindkét ága "meleg", azaz nem csatlakozik az áram kön közös (a test) ponthoz! Feszültségszabályozó TDA2010-zel A népszerii TDA201 0 (vagy TESlAféle MDA1010) tipusú. hangfreheneias végerösi tő JC viszonylag szokat- lan alkalmarisat vázolja a 21. ábra. A kapcsolás Ul, kímeneti feszü ltsége a potenciométcITcl folyama tosan. jó közelítéssel a pozit iv tápfeszUltségtöl a negativ tá pfeszültségig változtatható. így peldáu l egy kis modell vasúti mozdony sebességszabályozása és haladási icinY'l"áltása oldható meg. A potenciométcr és az ellenállások alapvetöcn az IC egyenáramu munkaponIját áll itJnk he. A ka(1csolás feszültségerösitése e szokványos beállílBsban l + (68 kohm/33 kohm). azaz kb. háromszoros. A kondenzátorok S7erepe a stabil. gerjedésmentes üzem biztositása. Hálózati zavarok - mesterségesen A 22. ábra S1..crint összehuzalozoll 230 V-os \ illásdugasz. egymorzés tömblerkapcsoló és dugaszoló aljzat segitsegével a hál61.3tból érkezö villamos zavarokallmitálhatJuk. így például egy hiradástechn ikai készülék hálózati zavarok elleni védettségél- igaz, drasztikusan, de tcsztc1hctjllk. Az ábra als6 része a kimeneti feszültség úgymond kvázi-véletlen ki- A minimális kimeneti feszültség: Uk,..", = 7.5 V. II minimális bemeneti TDA2003 TDA2010 100 • . 2 x 1N4001 • M M I '.~," ';y. ,12 ... , 0,1 U RT ÉK '2D ! U .. 100 " • 0,1 U =r CS 20. ábra I 1 220 u "'1 FémfellJlet ~_1U~100 '" 100 • • 8 .u", "u", 21 . ábra 217 + '00 • c---.--":::",;:'" """:r':::O,-1---, IC 4093 R 15 (pIroS) "O ~S5mA 8C182 +~ lk 'M N T , .f: NICd akku -'- 2N2222 C W, , B© 23. ábra alakulását sLcmlCltcti. A f(']t(lntetett 2-l ms alapvctöcn a kapcsoló jellemzöitőt, átváltási időtanamától fi\gg. A .,testes" példányok hosszabb megszakítást ercdményezncl\. és pcrslc Jobban. tO\'ább terhelhetök. Nagyon egyszerü NICd akkupakklöltő Példaul kcrnpinge.l!':s során előloT­ duthat. hogy cgy kis elektronikus készülék akkumulátorál a gt:pkOCSl akkunkról kcll feltölteni. Egy erre a celra len-ezelt. 6 ... 7.2 V-os akkupakkm 55 mA-s konstans árammal löltő kapcsolasI sLcmll!ltcl az 23. ábra Az Re crninercllcnállás csökkcntésé· \cl a töltőáram növelhető, de 100 mA lolölI mar nagyobb teljesitményü tranziszton (pl. BC303. BD14Q stb.) kell heépíleni l Eblokátor A 2·t ábn\n 1:\lhaI6, kis méretben ej· készithetö. de nogy fenyerejű LED·es ,illog61 a kutyánk nyakör\ere erősíl· , 3 v--=- 1000 il< er BC182 8 a:> , E 1N4148 BC 182 2N2222 24. ábra hetjük. így például egy éjszakaI erdei turán könnyen nyomon kövelhetjük ked\encank mOLgását. Az áramkör vezérlőcgysége egy 4093 típusu SehmitHrigger négyes. Enne\.. első két kopuja egy kalOnleges kapcsolásu bistabil. amelynek ál· lapotdhozását az :-.1 nyomógombbal idezhetjOk elő. A nyomógomb első megnyomására oz áramkör bebilJen és kimenele II szintre ugrik. a kO .. et· kező gombnyomásra ,isszabIllen; a kimenet L S711ltŰ [esz, és igy tovább. Az érdekes bistabil pcrgesmentesiti is a nyomógombot. A bistabil kimenet~nek H :illapota engedelyezi a harmadik kapun alapu. ló negyszöggelleniton. Ez a diódál is tanalma7ó ,iSSzaChlltoló hálózatána\.. \..öszOnhetőcn erősen aszimmetrikus négyszögjellel. azaz keskeny negativ impulzusokkal vezerll a negyedik, Jel· formáló kapUI. Utóbbi ve7érli telitésbe a darlington tranziszloros meghajtó áramkön, ami 6 db, az ábra szerimi aramkorlátoz6 ellenállással ellátot\. párhuzamosan ~V .,. ~. 6.33 IE R1 R2 15' 15' p, P1 "" " ~" M ,,- Madárcslcserges· imilato r A modem. nem ritkan PC ~ hangkar· tyiÍ\al és a rendszen éleIrekeltő bo· nyolult programokkal müködö s7in· tetizátorok korá han hihetetlen, hogy milyen primitív áramkOrökkcl (is) le· hetséges meglepően összetett hungef· fektusokat kelleni. Kitünöcn illusztrál· ja ezl a 25. ábra kapcsolása. amellyel a tnmmerek beállitás3t61 flIggöcn a legkGlönfélcbb madárhangok genenllhatók a flIttytöl a csicsergésen át az egyszerű csipogásig_ Habár II kapcsolás lálszólag tény· leg nagyon egyszeru, a működési ehe ~ I 78105 "~O " kapcsolt LED·el villogtat. (ELek cél· slerűen e'(trar~nyú piros LED·ek, amclyek ugy helyezendők el. hogya \illogő fény minden irányból láthatÓ legyen. Javasolt peldául egy \ iLsún· les, kör alaku nyákon. 60 fokos egyen· letes szögelosztasban, sugárirányban felszerelni azokat.) Az áramkör tápcl· látását két darab UM4 (AAA) nlkáli cella biztosíthatja. R 4k7 R3 R' • "O L "O ...L 1N4148 ~ Be • ? c- 3~R. ,.J- TL~2 00 OVM·hez ~ 580135 ~, ~ío 8 15 V -, L _______________ J " 2 ohm" -:::L: 20 ohm" eC1S2 ...... ~' BC1S2 25. ábra 218 26. ábra RT ÉK '20 U,,, Ny ., 1N4148 "'3 OC2 4020 ''- ," " c CT K1 "" 1C1 . 74lS00 K2 C, " I'" l = : R2200 +.---f--{ 27. ábra árnmkört legegys7crúbb anldió dnbozltba beépíteni. fclhaSLnálvl1 annak hangs7ór6ját C2 Il°OU 00 n részlclczéscrc, ehelyett néhány lanácsot adunk a megépitéshez. Az FI fojtó egy régi zscbradi6 fázis fordító trafójlinak II primer tekercse. Il Tr pe- dig ugyanannak a rádiónak a kimenótrafója. E7ek utan logikus. hogy az + ov annyira bonyolult. hogy itt nincs mód ." OC2 oc, LEOl lED2 " 3 lEDJ " " .. ICl .7és1C2 8 28. ábra umi mIIszerrel merj ilk a 100 mA-t. ill. a 10 mA-t. vagy az Rx kapcsokra etalonellenáJlást kötve, a DVM-et figyelve állítjuk be a pontos értéket. A DVM vezetékei kö/vetlenOI az Rx kapcsokra csatlakozzanak. K2-t az als6 helyzetébe váltja át II személyzet. Al. Ny szerepe véltozathm marad, de a7 ajtó nyitásakor J jelfogó meghúz, jb érintkezője segítségével tartva marad, s a csengő rolyamatosan szól (ja). A kikapcsolása a K2 álváltásávallehetséges. Ellenállásmérö adapter DVM-hez Kapucsengö és ajtónyitás jelz6 A gyakorlatban elterjedt merőműsze­ rekkel II néhánysló'1 ohm alatti értékű cllemilIások mérése általában nehézkes. ill. ponl8ttan. Ug)anakkor. ha egy digltálts voltmcröhOz elkészítjük II 26. ábrán vázolt adaptert. azzal jó pontossaggal. 2 ohm és 20 ohm meréshatárban mérhetünk ellenállásokat. Az adapter lényege: egy konstansáram-generátor. amelynek áramáI a mérendö Rx ellenálláson étvezeljllk. s az így létrejövő feszültségesést mérjük, A vállókapcsoló felső állásaban a merót'in:u'll 100 mA, a7 alsóban pt!dlg 10 mA. A DVM-cl 200 mY-os meréstartományra kapcsoljuk. A kalibrálás PI-gyel. ill. Ll P2-vel tMeni ... Ekkor vagy egy laboratóri81 ~--~-E~~--~ + I <c Elkó vizsgáló Ór.lötl objektumok. épületek kapus szolgálata számára készült a 21. ábrán szem lé !teteti jel7őáramkör. Napközben a K1 váltókapcsoló a felsö helyzetében áll. Az érkezö személyek a bel~pési slánd~kukal az NY nyomögombbal jele.lhetik. A K l az ajtó nyitásakor zár, így a csengő szinten megszólal. Ejszakára, ill. munkaidőn klvOI a ., C2 620 10 U,1eV Be . Videó' C~+ 16V :u.: 1 175 .2 lk3 Pl lk5 Y Mikrofarád nagyságrendi énékü kondenzátorok ,JÓ nem W' tipusú ellenorzesét leszi lehetövé a 18. á bra áramköre. lia a már befihetelt kondenzalorokkal kb. 100 ohmmil nagyobb ,.környezeti" impedancia kapcsolódik párhuzamosan, akkor a \'izsgalat érdekében a kondenzátorokat ki sem kell forrasztani apanelból. C, 95V72V 2,7 " .3 Cl> , .__-1 "7 C6 30 '" Re 470 C3 220" ~ ,AudlÓ" ,~!-:~:-;_7' f-L-1~J '"' R7' 130 e13 C7 660 C, R4 C8 43011 n 0- 30. ábra 219 + R' R2 750 470 "" LE01 "" lED2 -:......., t 11-+'-'.-6- '-5-V-" -' " Z" a,la t" t 3V 31 . ábra IC I cg} ncg}~/öggencn:itor; enne!.. fre!.. \ encia-mcghataroTo eleme az dlenórLcndo kondcnlator. IC! egy frd.\ CnCIaOSLIO. C" kb. 100 uF CSelen a LlDl "h. [ Hz frck\cnci,1\31 \llIog. 10 ur csclen LED~. 1 ul, Csdl!n pedig LEDl ,illog kb. hasonlóan. Az egyeh cnd.ü kapacil3sokra a U~D-d. \ illogasi frck\CnciaJ3 alapjan lehet kÖ\Clkczlelm. Biztosító klolvadás-indikator menell \ ideoJei ütemcbt!n amplilúdóban moolltíljuk A C5 ulJán a TI-re csatlakozik 100ahba a T2-\el felépítet! 5.5 Mllz-es (vagy 6.5 MH/-c~) hangsegéd\ I\Ö-OS7Clllátor kimenete. amelyet a7 audlObemcncl felol. frek\cnciaban rnodulálunk A7 ábr.in Jcl/cn leszültscgadatok közül a rclsök 12 Y-os lapreszühscj,!rc (ekkor R7· J9 ohm). az al ..ók pedig l) V-os t.ipfcs/Lilt~égre (ekkor R7$ IH ohm) vonat ko/na" A7 I I menet\l.imu 18 a rd tc"ercselt L2-1! 7.0.2 mm-cs CuZ hu/altlól. mmdc71 eg)" kb_ 3 mm atmcroJu l"crrllrúd damk::im kcviqü"_ L3 4 meneles. 0.8 mm-e~ hll/alhÚI. önhordó ki\ itelben. -t mm-cs útmcröre A TI e~ 12 po/icióJuban 131 113 vagy SrI91). dc a BC-, \-agy a Bftipussorozatú tran/is/lorok sli nl': 1':1~7őlcges npn-tagja is alkalma7ható. T3 típusa pl. 2'5109. 2'-13553. 2'-131'166. BFWI6. B~Y70. MM8009 lehel (Iasd a liA \1-ha/Úr kinálatát). amil eetveru cgy kIS hUloestllaggal is ellatnl. TÍlpcgyscgcl.. kllllenetl oldahin. ,I 5/01.,anyos ohadóhlllOsltÓ kicgcsct. ill. Feszultség- és szakadásjelzö megszakadásatindiblhatJuka 29. ábra szennt felépilcn áramkörrcl .•\ fehünlctcn cllcnalJásertd.:ck I) vos nl;' leges IJpfeszühségre \onal- Különösen gem,innuvck elektromo.. h;íló7ataban lőrtl!no \ izsga]ód::i ..ol.hoz haszna Iható a 3 l. ábra aram"ön.'_ Mindösvc a kél Illc:rozsinór csalla ko/tal::i!>a\-al, Ollnnlncmü út"arcsol,-l" nélkül indikálhalunk 6 V é!> 15 V "ö/öli i fes7ültségekcl, ill. \e7c lékc7l.~~. II./ók, ol\adó bi/lo.. í[ók foly lonoss::ig:it A bemenetcn Jelzett polaTllással esallak07lalott egyenfeszültscg eseten LED] \lhigil. S a beépilett telep .,csepptöltcsl" kap_ Bemenet! rö\ Id"'lr 'vagy kisel1enál1áslJ alkatrész csat Jakoztatásakor LI:D2 világit Ki~ gyakorlattal a I I D-ek IcnycreJcböl ti fcszühség. il1_ nz cllenáll::is körülbe101i értekére ic, kiiH'tkcltelhctünk koznnk. \lyugalml hcly"cthen. aLUl cp ol· \adóbiztositó c~ctcn a Dl diódán csó fcszűllSl'g meg ke, c!> a tmnús7lor njltásáho7: a dióda úgymond ':iöntöli a tranLL,>ztort rB-körl!t. A tran/l,>ztor zár. igy a LED ':iőtet marad. A kapcsolas áramret\ctele legfeljebb kb. :2 mA A biztosító kll!g~~e es~tén az emlitett sönthatá~ megs7iinik, a tran7iSltor bázisárarnot kap, ig} tchat \ czct cs a cCls7enien plro~ LED világít. D2 I!S DJ ocl!pitób el az ;ímmkör \áltak07ó rcvült~gü tápcg.~!>cgckhcl IS alkalmazható. 4u7 Drótnélküli ana log " videoátadó " Hagyományos an<llóg \ ideo jelrornísok (pl. kamerak) kimeneti jelCt rádlóhull;i.mok útJ.ÜI is cljunathatJuk a fehl!lel mcgtd,intl!s~t szolgáló analóg tC\I!-kcvillékhc7 Erre szolgúl a 30. ábrá n \;\Lolt áramkör. amelynck hatótávolsága I 'Ii 25 cm h(Js~/Íl­ sagu .,adóantenna·· C':ictcn kb. 50 m. A T3 cs a környezö alkatelemei egy kb. 500 \111z frehenciáJu. picIn) tcljesítmcnyü rczgéskeltöt alkotnak. Ennek jdcl a T 1 ~cgibégé\l,:l. <I bc- 220 T, B. I 'OOo J; 2N2369 ·t2 V 2,..2389 ~ 47' " .00 • " R' 0 .H -- ii ~. " R 4;0 k 1 32. ábra Optocsatoft adatatvitel Egy nagy megbizhat6ságú Ipari \ezcrlörend"lerbcn taJalluk a 32. ábra szerinti ponilles/tö áramkört. amcly II PC-röl jö"ö purtvonalal tllevti egy CMOS Jcllcgú IC bemcnClChc/. A cél első sorban a PC I!S a v-ezérelt rend!>zer gal\ani"u!> ehálasztasa ugy. hogy közbt:n ;jl ámmkör kllnenetl!n megldeló meredck!>l!j,!u \c/~;r1ó impu17usok Jelenjenek meg. fúggetlenül a bcmcncti irnpul/us .. gyenge~égétől" (A s/úmilógép egyik Centronics kimeneti vonala hosszu. illCS/lellcn \ezelékcn al haJtotta meg a/ optoc<;<llOlól) A Z3\arÚ tr.u1/ienscket. \1!>s/..tl\crl).. dé .. eket a/ optl'lc!><ltoJó IR LlD-jcnck körébe kötött dióda es kondenz:itor nyomja cl. IIogy a kimencti Jcl kellő Illen:ucbq;u legyen. il7 optoesatoló fntotranzisztora 31tal meghajlott g)orskapcsoló tranzisztort egy. a fotolranzisztor hÚi ..ara \ isszaható po/1li\ \ Isszae~alOló körbe \ont<ik bt!_ -'\zert. hogy az R6 \ isszacsatoló e1lellál1á~ nc legyen n-'I~ago ..an nagy I!rtéku. II knncneti jelel 3/ R4. R5 oszló 1cosztJa CW-szűrö -\ 33. ábrán láthat6 érdekes I 3Itl0n2'lfo r- 1 4u7 -'- 1~ - " szürő- K , ~T J'T" -,'" 20 , , 741 J '" " R' II 47' R3 '00' E 140k.1% I R2 , o ,, ,, ,, ,, r 9V -L i K. I 33. ábra RT ÉK '20 nyos fL'Szültseg akár II jFET source-, akár drainpontjaról levehető. A környezeti hőmérséklet általában -40 C" ... +150 C" lehet; a +U r tápfeszOltséget a7 5 ... 15 V-os tartományban választhatiuk meg. Ha a mérőjelct a drainról vC7etJük el, ak.kor esnk stabilizált táp-. feszül\segjöhct sz6ba! .ok 2N4856 G(M O- - - - +Vr <Ut.l t- S - '" lk tt.\,) 2t«858 OE:j S "" Egyszerű 34. á bra kapcsolást eredetileg egyszeru. pl. szinkrodin rendszerű amatőr sánc- ... ökhöz tervezték. de sok más célro IS alkalmazható. A keskeny sávo szúrö sávközép·rrekvcnciája 800 Ilz: ezt <I visszacsatoló körbe iktatott kOlönleges kialakitástJ Re hálózat állítja be. A szűrőt eredetileg 8 vevö fejnallgmó-kimcnelc és a fejhallgató kÖll! iktatták be. Ha a K kapcsoló 37 áhrlÍ701 t állásu. akkor a szürőt egyszerüen kiiktatja. a láplálasárn szolgáló 9 V-os telepet pedig ltkapcsolja a IC-röL Lineáris hófokszenzor jFET-tel A 34. á bra szerinti áramgener.itorkapcsojásban tu. n-csatornás jFET csatomacltcnállása (rlh... ) nagyon jó. közelítéssel egyenese;" arányos a cSlphőmerséklettel. lia UI' 0,1 V, U(;, .ro =. 1.5 V, akkor-20 °(-00 ~'''') 6'0 ohm: + 150 C"-on pedig 650 ohm. MegjegyezzOk, hogy egy p-.csatomas jFET hőfoktényezője ugyanebben II kapcsolásban, persze fordított polaritású tápfeszultséggel(!), nagyobb. Mmden. a megadott tipuslól eltérő lipusú JFET eseten II karakterisztikál méréssel kell felvenni! A hömérséklcttel jó közelítéssel ará- rT--,S:..:C:.:2:::.37,---T:;;IP,,':.:2::.2-o H2 V P höfokszabályozó A kisméretü alkatrészek (harekristály. nyomásszen7or. VFQ rezgőkör stb.) hő­ merséklctének stabilizálására szolgáló egyszerü elektronikus kapcsolást mutat a 35. á bra. Az eszköz fütését maga a TIPl22 ( ... agy hasonló) Darlingtontranzisztor végzi. amely egy ujabb darlingtom alkot II szóló BC237 (vagy pl. BC I 82, ill. hasonló) tranzisztorrdl. A Darlington-kettös bázisfcszültségét a ffitött cszkörzel szmten JÓ termikus kapcsolatban álló tenn isztorból és HZ R·P tagból álló hómersékletf'üggő feszültségosztó állítja be. Ha nl. eszköz hömérséklete alucsonyabb a kí ... ántnál, akkor a termisztort (NTK) ellenállása mcgnö. azaz a Darllllgton·~etlöst nagyobb áramú munkapontba kényszeríti. Magasabb hőmérsékle t esetén viszont a kollektoráram lecstlkken. A höfokstabilitás kb. 0.1 C" akkor. ha a környezeti hőmérséklet változása 10 C". Mivel a Darlington-kettős t munkaellenállás nélkül üzemel. a l>Otenciométer bc:állításánál legyUnk óvatosak! Szükség esetén a tápfeszültség csökkentendő, illetve áramhatárolt tápcg)ségröl vagy egy soros ellenálláson keresztül kell a szabályozót ü7cmelteLni. Blztosítókiégés-indikátor 100 k TIP127 "Ok '" BCE FOtótrantJs.ztor 35. ábra RT ÉK '20 100 k • lU' 1kS' @ SCIS2. CD 8C212 o e S E 680 BC182 37. ábra tatunk be. Amig a biztosító ép, addig annak kapcsain olyan alacsony feszültség mérhető, amelyről az indikátor nem működhet. Ha azonban a biztosító kieg, akkor gyakorlatilag a teljes hálózati feszültség a jclzőáramkörre kcrül. A két 100 kohmos ellenállás szerepe 37 áramkorlátozás. Ekkor a Graetz-hid egyen feszültségü átlóján 100 Hz-cl lüktető egyenfes7ültség jelenik meg. Ez feltölti a kondenzátornak is tekinthető piczozümmert. Amint a z(lmmer feszültsége eléri a diniszton szimuláló IranziSltoros mükapcsolás .. letöresi feszültségét", az a LED-en keresztül kisüti a "kondenzátort" és a folyamat kezdődik elö l ről. A végeredmény: kattogás és villogás. Ha csak a villogasra, mlllt Jclzésre tanunk igényt. akkor II piezohangs7ór6 egy 20 nF ... 470 nF közötti kondenzátorral helyettesíthető. Nagyáramú kimenet CMOS·hoz Egy nomlál, 5 V-os rendszemc:n üzelogikai áramkör kimeneti terhelhctöségét növeli 50 (max. 100) mA-re a 37. á brá n bemutatott ellenütemű buf'fer. A bemeneti ellenállások, lll. kondenzátorol egy-egy mtegráló tagot alkotnak. A feltüntetett énékek mcllett a butTer bemenet i árama kb. 2 mA, a késleltetési idcJc mintegy 300 ... 400 ns. 10 V-os tápfeszllltség mellett 4.3 lohm- 82 pF építendő be. hasonló bemeneti áram és késleltetés eléréséhez. 12/30 V-os feszültségátalakitó tJl ~ \::§JE BC237 . +sv melő CMOS A 36. á brá n a 230 V-os hálózatról üzemelő RI fogyasztó áramkörében lévő 81 biztosító kiegését hang- és fényjelzéssel indikáló áramkört mu- Rt 2 x 1N4148 BC212 4 k 1N4004 36. ábra BC237 A telepes. ill. akkumulátoros kés711lékek tápfeszültségc általában nem nagyobb 12 V·nal. Ugyanakkor pl. a kapaeilásdiódák kb. 25 ... 28 V. t:gyes dIsplay-megoldások pedig kb. 30 V tápreslOltséget igényelnek. A 38. á bra 221 . 1N4148 +12 R' r...i!'--1~4, 10 k7 R2 10 k6 • 5mH Dl , , I I'" NE555 v C, C, " RA <lk7 K, .30 V R' • 27 k" C, c4 D2 , C5 CO 1 3Ov1"l" .t' 47 I" ' BC300,BSY34 38. ábra aram köre néhány miJliampercs Icr· helésig úgymond a .. kmÖnbözcICt" szolgaitatjll. Az IC :I jól ismert önrc7gö kapcso· lasban üzemel: az ábrázolt CI esct.!n II frekvenciája kb. 40 kHz. Ez a négyszögjel ,czerli a kapcso[ótranzlszton. meJy Ulóbbi II tekercs áramái s7..aggalja. A tekercsen igy számunkra hasznos feszültseglökesck keletkeznek, c7ckct 2, TDA2003 '. • R2 1~ C, 1 cz 100, + C3 100 u R' 410 r-I f-+--'1' • ..1.';00 n 2 A kész{}lék kalibrálása érdekében a bemenetc!re I kHz frekvcnciájú. kb. I V fcszu!tscgü Jelet vezetOnk. s a Irimmer-potcneiométerrel a muszert .. égkitcrésre állitjuk. Szuperprecíz kétoldalas méröegyenirányító Aszokasos. mü\'eleli erösitőböl cs a negativ \isszacsalolö ágában elhelyezett diódás hálózatból álló mérőegyclllrányitók egyik közös hibája az. hogy egy szokványos. olcsó mü.12 V CA 2 műszcrrc. A TDA2003 hfdkapcsolásban U'" Be Cl100n +---1 Dl egyCnirányllJ3. C4 smlitja (sLuri). valamint az R4-D2 páros stabilizálja. Az emlitett fesziJJlséglökésckkcl 50rosan kapcsolódik maga a bemencti tápfeszültség is. s ez nemi hatásfokja\ulás1 eredményez_ MIvel a tekercsen egyenáram is folyik. ezén az átalakitóhoz légrest!s. praktikusan lillek\asmagot alkalmnzunk. alább 100 mY-os. legfeljebb I J..H .. -e~ Jel a Deprez-müszcren aJcl frck\encIáJlhal arányos kitén:st eredmenyeI. ICb és ICc monovibralon alkot. amelynek bemenet i (indító) Jcle a tranzisztorral felerösíten és ICn-val fonnált mérendő jel. A mono\ ibrátor állandó impulzusszélességü. s a mérendő jel által mcghattirolotl frekvenciájú kimeneti Jeiét az lCd-vei megvalósitolt leválaszt6fokozaton J..eresztül velclJUk nl l mA-es Dcpn:z- A TDA200J tipusú hangfrehenciás végerősítő IC egyszeru alapkapcsolását a koni.bbiakban már bemutattuk . Al orosz RAGl10 c. lapban az IC némileg swkmlan hídkapc~olási megoldlisával találkoztunk: és ezt a 39. ábrán slemléltetjük. (Megemlitjuk. hog)' a hidkapcsolások alapel\civel az skk-rmnt régebbi kö:demén)'elben foglalkoztunk.) MC1458 r 39. ábra '. ,>-'-i>l-~ ----"-3 ICa lN4148 '. lN414B 5 ICb 4 5",C5R3 , 100~ .~ IC Analóg frekvenclamérö 7 lOk Egyszerü fclépitésü. dc has7nos frcKvenciamcrö kapcsolása latható a -'O. ábrán Abcmenetre \'ezetell leg- ·12V 41. ábra Cl 100 u D' R2 R' 120 k 'Ok R. mA C, p: Be 910 k' C, R' 'Ok R7 JkJ' BC546B, BC1828 L-________~_____+--------~-------------o, 40. ábra 222 veleti erösitö esetén a nyugalmi kimenöszint drit1je túlságosan magas. A 41. ábrán bemutatott (egy neves Ipari muszcrgyartó egyi!,; müszercből ..ellesett··) kapcsohis egyszeru IrÜKJ..el kerüli meg a problémái a kdoldalas egyenir;inyitó Két darab. ellenfázisban vezerel! bemenet ü egyutas egyeniranyítóból építi rel A kapcsohis nagyjelű {\7cmbcn min~gy I kHz-ig 1% alatti amplitüdöhibhal dolgozik. Szdess3\'ú. kettős müvelctl erősitó\el a felső frek\enciahatár jócskan !';iterjeszthetö. RT ÉK '20 .15V 2 31> k ,"" • ,,. ,,. BC182B '" .~ 30" +t2V <7, .. H'" If---~--'I5 + 8 1 - "'k IC TL072 ~. I+y p 4 X lN4148 r"" 22k BC1828 50' · 1SV Tekercs nélküli LC-oszcillátor Egy jól méretezett LC-oszcillalorral igen kis torzitású szinuszjel állítható Sajnos u/on ban alacsony frekven- nagy jóságu és nagy slabilltásu teker- látor kb. l kHz-n rezeg. A frekvencia a P trimmerrel beállítható. Az amplilLldó ~ lahili7.álásár61 a négy d iódliból álló vágókapcsohis gondoskodik. Kétpontos hómérsékletszabályozó A 42. á bra szerinti I kHz-es sli- nuszgcncrátomál a tekercSei girátorrol. azaz induktivitásl szimuláló müveleti erösítös mükapcsolással (ICb), helyettesítették_ Ezen ..tekercset" tartalmazó. nagy jóság(! sá\'szűröt az ICa pozitiv visszacsatoló hálózatába iktatva. a fclHIntetelt alkatrész értékekkel az oszcil- Kontel Kft. A 43. ábra kapcsolasi rajzán egy különleges, il közöS emitterellenállást diódával helyettesítő Schm itt-triggeren alapuló tennlSLtoros höfokszabályozó látható. Az emitterköri dióda nonlinearitásának köszönhetócn az egyszeru kap- e B E 43. ábra csolás hisneré7ise a szobahömérc;éldetcn 1 Co körüli, annak ellenére. hogy a két tranzisztor kollektorellenállása esetleg nagyménékben kUlönbö7ik egymástól. (A baloldali tranzisztor kollektorköri munkadlenallásat ui. ncm eélszeru a relé tekercs-ellenálláslÍval azonosra csökkenteni, men Cl alaposan megnöveine az áramkör nyugalmi áramfelvételét.) A potcnciométerrel beálhtható a ki\.-ant átkapcsolási hömérseklet. A höfokhatárok a potenciométer. illetve a termisztor cseréjévcl mcgvaltoztathllt6k. Elektronikai Alkatrész Nagy- és Kiskereskedés EllenaUlSok. Kondenzatorok. IC-Ic. AkkulTIJlatorok, Csatlakozók, KltelzOk. Tranzisztorok. Diodak, a.mtk, Led-tk slb. nagy vilasztekban Nyitvatartás: H·C.: 8-16 P: 8·14 , 1N4148 dákon nem lehel az ehhez szükséges cseI gazdasagosan elkészftcni. @ a:> 8C182 42. á bra elő. lN4Q04 1043 Budapest, Munkáaollhon u. 33-39. Telefo" +36·1370·3709. Fax: ... 36·1370·3709, Email Inlol"lkonlethu kontelíq)l·onhne,hu Webáruhar. www.kontel.hu MX-25404 In-clrcult csak brull6 6.990 Ft - , : ~ R-mérés C-mérés D-mérés Aelatívérték-mérés 40 Mohm-ig 2 00 mikroF-lg kapocsfesz. kijelzéssei aut. t,ápfesz. kikapcsolás , »AKCIO 223« évkönyvrendelés 4950 Ft helyett csak 3900 Ft-ért! (plusz postaköltség ) Rendelje meg a 202l-es Rendelek: ......... db·ot RÁDIÓTECHNIKA Név: .. ........ .. ..... ..... ..... .... ........................................................... . ÉVKÖNYV-et! (szállftása 2020 novemberben) A]anlatunk - rendelesre Ibefizetésre 2020. Junlus 30-Ig érvényes! RT ÉK '20 Cim: .......................................................................................... . Az OLVASHATÓAN kitöltött megrendelés beérkezte után kUldjllk a csekkel. CfmOnk: 1550 Budapest, pf. 123. Akciós megrendelést csak ezen eredeti szelvényen fogadunk el! 223 HIRDETÉSEK ANICD Kft. . . . . . Digitális . . Boritólap I. műszerek Rádiós könyvek . 223., Boritólap IV. Rádiótechnika 2020-as ELMÜ-ÉMÁSZ . . előfizetési . . . BoritóIap III. Global Focus Kft. . . . . . . . . . 55. oldal H&M trafo Kft. . .. . . . . . . 175. oldal HAM-bazár kínálata.. .. 11 ., 59., 106., 134., Hobby Elektronika Füzetek . . . . 119. oldal vására . . . . . .. PMR adó-vevő csak 1490 Ft akció . .. . 149. oldal . . . . 79. oldal évkönyv akció . . . . . . . . . 223. oldal RET elektronika (Robtron EI. Trade Kft.) Reményi István Könyvek a HAM-bazárból .... 89., 107. oldal LDMEX Kft. . . . . .. . . . . 3. oldal Rádiótechnika 2021-es INCDMP Kft. ....... Borítólap 1., 141 . oldal KDNTEL Kft. ....... Boritólap 1. , 223. oldal akció . . Rádiótechnika régi évkönyvek 175., 209., 224. oldal Maus Electronics Kft. . . . . . . . . 89. oldal .. Borítólap I. Rádióamatőr Alapitvány ........ 14.,106.,167. oldal Rohde & Schwarz . 167., 209. oldal Budapesti Iroda .... Boritólap II., 32. oldal . . . . Boritólap III. TALI Bt. . . . . . . . . . . . . . . . 175. oldal Próbapanel vezeték szett: 115 mm 55 db, 160 mm 10 db , 200 mm 5 db , 250 mm 5 db HAM-bazar Budapest XIII., Dagály u.11. I. em. folyo'6közép. Nyitva: H-P. O~14 Ó, CsÜl: 0&-17 óra Poatim la elkÜldjÜk, a postaköltség fel.zámltlldval. 1550 Budapest, Pf. 123 (361) 239-4932/36 m., 239-4933/36 mell. hambazar@radjovjlaQ ,hu www.radioyjJag.hu . stab. kimenet, rövldzár-, tú,""z.· és hOmeglutás elleni védelem - 230 V I 12 V~. 5 A- 3.990 Ft -230V/12V=,12,5A- 6.990 Ft - 230 V 112 V=, 21 A - 10.990 Ft -230V/12 V,.., 3OA- 14.990Ft áramkörfejlesztéshez, kísérlelekhez - laborokba - oHhonra - . - iskolákba - 5 HP-305D labortáp 0... 30 V I SA _ . rövidzárvédett slabiljzá~ tápegység - digitális fesz-, áram kijelzés :...~"! - állítható áramlimit ~~ . zajfeszüttség <1 mV !fl _ventilátoros hútés -127x258x155 mm, 4,3 kg 29.990 Ft - HAM-bazár Budapest XIII .• Dagaly u. 11. I. em. folyosokozep H-P. 09-14 ora, csuI. 09-17 ora Rendellen. postan IS elkuldluk. a postakoltsog felszamllasaval! 1550 Budapest. PI 123 (06 1) 239-4932'36 239-4933 36 hambazarfujradlovllag hu wwwradlovllag hu 224 D RT ÉK '20 4950 Ft 17€ 24 USD Digitális multiméterek > M..tech < MS-B209 MX-25201 MX-25303 4 dlgltes spec. DMM 3 1/ 2 digites kijelzés 3 3/4 digiles kijelzés HananyoDll"zmtmtrU; --HHHB:: --e a. oc: 1000'1, ~ A R20MÜ c: l!OO /IF T: -4Q. ..... C P"'lIr1Ilommtf tli 3O'!I..•.i5' RH HQOlIrlill!lVYWU; 20.... 1000 C /IC,: 75OV. ~ A R : ~MO c: l00"F tc 10 NHl: ~~-, U-l OC : + 1000 C 0,4 V . 600 V: 40 mA . tO A U·l PC : 4V · 600V;40mA · lOA R: 400 ohm · 40 Mohm C: 4nF - 200J.l.F l : 20(1 kHl _, e e_e e :.::. /IC : '1'$0 V. MlayjIia'tllIDttg; -- .... ,.. ,.. • •• 4000 h, 40 OOO lx -- IM I ~ 3$. ..100 dB DC : IOOOV. -- -- 'aazt, d IOd .... ,- tr. ~l a>:Ior· sul\&da. "'ugalal ""'ozaIno<. ..-.,. klloltésl tenyel6 mer', -- csak bruttó csak brutl6 csak bruttó 7.990 Ft 8.990 Ft hordUl, ka 17.990 Ft ._ . +250 C-Ig. muanyag relatl''' meJH mer.lhaUltvatl31 Itb. Illi. K·bP. nótnerOUOnd. KaphatOk a szerlteszt6ség HAM-bazárjabarr Budapest XIII ., Dagély II 11. I. em., H·P 9-14, Cs. 9-17 O. Utárwénells megrendelhet6k. a postai és csomagolásl költségek felszámításával Postacím: 1374 Budapest, Pf. 603. Tel./rax: 239-4932. 239-4933. E-maii: hambazar@radlovllag.h u _.radiovilag.hu '-----~ ~-----/ > HoldPeak < LCR-mérők MX-25304 AC-DC univ. lakatfogo müszer 3 1/2 digites kijelzes OM-4070 HP-4070L DC: 1000 v, .oA .oA C: 200 IIF L20 H f : 10 MHl; T: -40.. , ..... C dlóda-. ' noru:iaz101"'eut. a.ukadasvtuga'at I OC: 0,1-1000.4. I Ae: O,t - l000A U DC: ... 1000 V - nnn AC : 750 V R. 2000 MO U AC: ..750V R: 60M Q uuu .. - -(1-,. - C: 99,99 mF I: 9,99 MH z T:-20. .. + 1OO C. 4 diglt. kljelzes, diOda- es szak.vlzsgalat; Impulzuskitoltes-metln., aut. kikapcs., adattartlIs: 'o -----.../..- - _~o- meröu,oór hordtaska es homet"ofej + 250 C-Ig. m~..,.. vedöpapuc:s HP-B70N 200 ",H ... 20 H, 200 pF ... 2000 JlF. 20 ohm 20 Mohm 20mH 20H . 2 nF 200 ",F, 20 ohm 2000 M ohm + merozsinor, + homérofej csak brutto csak bruttó csak bruttó csak bruttó 12.990 Ft 15.990 Ft 9.990 Ft 22.990 Ft Tartozékok a mulllméterekhez: Taplnt6hómérl) (K-tip.) MX-25 104. MX-25 201, MX-25303, MX-25 304 és MX-25 501-hez, á_: 1.490 Ft.