Czáka Sarolta - Molnár Mária - Bálint János
A NÖVÉNYVÉDELEM
ÁBÉCÉIÉ
Hetedik kiadás
7WWW
MEZŐ
GAZDA
BEVEZETES
Könyvünk elsősorban a házikerti termesz­
téshez, a szobanövénytartáshoz kíván segít­
séget nyújtani, néhány részletét azonban az
üzemi termesztők is hasznosíthatják. A nö­
vényi kultúrák korszerű művelése, az új faj­
ták elterjedése, valamint az időjárás akár­
csak átmeneti módosulása is új kártevőknek
és kórokozóknak nyit szabad utat. Ezért vált
szükségessé, hogy a könyvünk első kiadá­
sa, 1994 óta elterjedt újabb károsítókkal bő­
vítsük az ismertetést.
Az engedélyezett növényvédő szerek listá­
ja évente változik, ezért már két alkalommal
javítottuk, módosítottuk könyvünk vegyszer­
ajánlatát. A mostani, gyökeres átdolgozás so­
rán mind a részletes részben, mind a könyv
végi táblázatokban a legfrissebb, 1999-es le­
hetőségeket vettük figyelembe.
A növényvédelem nem a permetezéssel,
hanem a kártevő, a kórokozó felismerésével
kezdődik. Mindenekelőtt azt kell tehát tud­
nunk, hogy mi ellen is védekezünk. A meg­
határozásban, az azonosításban segítséget
nyújt a részletes fejezet és a számos ábra.
Érdemes először egyszerű, ártalmatlan
védekezési módokkal kezdeni. Ilyen példá­
ul a helyes művelésmód, a pontos agrotech­
nika. Bizonyos esetekben az állomány ritkí­
tása, a szellőztetés, az öntözés vagy a kapá­
lás is jót tehet.
A türelemmel és kitartással végzett me­
chanikai védekezés sokat segíthet: a fertő­
zött növényi részek levágása, a kártevők
összegyűjtése, megsemmisítése ezek sorá­
ban a legfontosabb.
Mielőtt a szerekhez nyúlnánk, még egy­
szer gondoljuk végig, hogy feltétlenül szük­
séges-e permetezni. Csekély fertőzés vagy
kártétel esetén vajon nem érdemesebb-e a
termés 10-20 százalékát veszni hagyni, mint
költséges vegyszerrel, energiát és vizet nem
kímélve esetleg olyan szert használni,
amelynek több hét a várakozási ideje.
A növényvédelemről szóló könyvnek
nem lehet célja, hogy az olvasót lebeszélje
a vegyszeres védelemről, csupán azt szeret­
nénk, ha mindenki meggondoltan, mérték­
kel használná a kémiai szereket. Ezekről
ugyanis nem mondhatunk le. A kártevők
nem állnak meg a kerítésünknél, sem kívül,
sem belül. A saját kertünkön túl a szomszé­
dokkal szemben is vannak kötelezettsége­
ink.
Mindannyiunk érdekében viszont azt
ajánljuk, hogy a kiskertben hagyjuk el a
gyomirtó szereket. Vegyes kertben nem tud­
juk elég pontosan, célzottan használni őket,
a hatásuk, az elfolyás szinte kiszámíthatat­
lan, s többségük más növénynek árt. A
gyomlálás, a kapálás a derékfájáson túl nem
sok kárt tehet, viszont rendszeres, gondos
munkával hosszabb időre is hatásos.
Az alapismereteket nyújtó első fejezetben
csoportosítjuk a károsítókat, írunk a meg­
előzés lehetőségeiről, majd összefoglaljuk a
védekezés módszereit.
A második, a részletes fejezet a kertésze­
ti növények magyar neve szerinti ábécésor­
rendben, gazdagon illusztrálva tárgyalja a
leggyakrabban előforduló károsítókat, a fel­
ismerés lehetőségét. A vegyszerekről, a ki­
juttatás elemi szabályairól, a mérgezésről
önálló fejezetben írunk.
Végül az 1999-ben forgalomban lévő III.
és II. kategóriás (szabadon vásárolható,
használható, illetve vizsgához kötött) nö­
vényvédő szereket foglaltuk táblázatba,
amely azt is tartalmazza, hogy melyiket mi­
lyen növénykultúrában, mi ellen lehet hatá­
sosan felhasználni.
Nem tárgya e könyvnek a növényvéde­
lemben használt eszközök és gépek ismer­
tetése.
Kérjük a kedves Olvasót, fontolja meg; a
beteg, sínylődő növényt nem érdemesebb-e
megsemmisíteni. Különösen érvényes ez a
dísz- és a szobanövényekre.
Reméljük, hogy ábécéskönyvünket ha­
szonnal forgatja majd a kezdő kertészkedő,
a gyakorló kertbarát és a növényrajongó.
BIO LÓ G IA I ÉS KÉMIAI ALAPOK
M l ELLEN VÉDEKEZÜNK?
A kertben a növényeket szépségükért vagy
gazdasági hasznukért neveljük, tartjuk. Sze­
retnénk bennük minnél tovább gyönyör­
ködni, illetve a haszonnövényekről bősé­
ges, ízletes termést szedni. Nem közömbös
tehát számunkra, hogy milyen kondícióban,
egészségi állapotban vannak. Akkor is
igyekszünk mindent megadni, ha csupán
rövid kultúráról, például hónapos retekről
vagy zöldborsóról van szó. Ha pedig egy év­
tizedekre szóló telepítést, pl. a szőlőt vagy a
diófát, netán egy szép fenyőt veszélyeztet
valamilyen károsító, már komoly aggoda­
lomra van okunk. Vegyük sorra, hogy mi is
a célunk a védekezéssel, mitől vagy mivel
szemben szeretnénk növényeinket védeni!
A károsítok a növények kóros és káros
elváltozásait okozó élő szervezetek. Két
nagy csoportjukat különböztetjük meg: a
kórokozókat és a kártevőket.
A kórokozók kóros elváltozásokat idéz­
nek elő. Ide soroljuk a vírusokat, a mikoplazmákat, a rickettsiákat, a baktériumokat,
a sugárgombákat, és a gombákat.
A kártevők az állatvilághoz tartoznak: fo­
nálférgek , csigák, ízeltlábúak, gerincesek e
csoport tagjai.
Vírusok. Olyan nukleoprotein- (fehérjeés nukleinsav-) együttesek, amelyek átha­
tolnak a baktériumokat visszatartó szűrő­
kön, s képesek önmagukat reprodukálni az
élő növény sejtjein belül. Saját anyagcseré­
jük nincs. Az általuk okozott tünetek: szín­
elváltozás, szövetelhalás, alakváltozás, fejlő­
dési rendellenesség, szervképződési zava­
rok. Magvakkal, virágporral, rovarokkal, ol­
tással, szemzéssel, metszéssel, virágszedés­
sel terjednek. Vírusmentes szaporítóanyag
ültetésével a vírusvektorrovarok, pl. levéltetvek, kabócák elleni védekezéssel, vírusrezisztens fajták nemesítésével előzhetjük
meg a fertőzést. Kémiai védekezés nem is­
mert.
M ikoplazm ák. RNS-t és DNS-t tartalma­
zó, baktériumhoz hasonló élő szervezetek.
Oltással, rovarokkal terjednek. Sárgulást,
söprűsödést, torzulást okozhatnak.
Rickettsiák. Gömbölyű vagy rövid fona­
las, baktériumokra jellemző tulajdonságok­
kal bíró, RNS-t, DNS-t is tartalmazó szerve­
zetek. Hasadással szaporodnak. Az antibio­
tikumokra érzékenyek.
Baktériumok. Növénybetegségeket okoz­
nak; általában egysejtű, pálcika alakú élőlé­
nyek. Klorofillt nem tartalmaznak. Táptala­
jon tenyészthetők, fénymikroszkóppal lát­
hatók, 0,4-0,5 x 0,3-0,6 mm méretűek. Tes­
tüket a kiszáradástól nyálka védi. A növé­
nyeken foltosodást, hervadást okozhatnak,
edénynyalábjaikat támadják meg. Általában
sebeken vagy a légzőnyílásokon keresztül
hatolnak az élő növény szöveteibe. A fertő­
zött növény részeiből csapadékkal, öntöző­
vízzel vagy a növényápolás során terjednek.
Szaporodásukat a rézvegyületek (Rézoxiklorid 50 WP, Bordói por, Rézgálic) és a
Kasumin 2 L gátolják.
Gom bák. A növényeket megbetegítő
gombák egy- vagy többsejtű, sejtmaggal
rendelkező, zöld színtestecskéket nem tar­
talmazó élő szervezetek. Szaporodásuk iva­
ros és ivartalan módon is lehetséges. Terje­
désüket a fertőzött növényi részek, a talaj,
a szél, az eső- és az öntözővíz segíti elő.
A növényekbe az ép bőrszöveten, a termé­
szetes nyílásokon vagy sebzéseken keresz­
tül hatolnak be. A fertőző gombafajok egy­
mástól jól megkülönböztethető elváltozáso­
kat (tüneteket) okoznak a növényeken.
• A p eron oszp órafélék a növény szövetei­
ben élnek, ún. belső élősködők. Gombafo­
naluk csöves. Kórképük jellegzetes: a meg­
támadott részeken olajos foltok keletkez­
nek, ezek áteső fényben jól megfigyelhetők.
Később gyér gyep formájában megjelenik a
gombafonalak szövedéke. Párás meleg ked­
vez a szaporodásuknak. A peronoszpórafé­
lék fajspecifikusak, azaz külön fajok betegítik meg a hagymát, a szőlőt, az uborkát, a
káposztát.
• A lisztharmatfélék tipikus külső élőskö­
dők. A megtámadott növényi részeken a
gombafonalak dús tömege látható fehér,
lisztes bevonat alakjában. Innen származik a
kórokozók neve. Gombafonaluk sejtfallal
osztott. A lisztharmatfélék is fajspecifikusak,
azaz más-más fajok betegítik meg a külön­
böző növényeket, pl. az almát, a szőlőt, a ju­
hart, a tölgyet, a dinnyét, a paprikát.
• A rozsd ag om b ák gombafonala sejtfallal
osztott. Belső élősködők. Fejlődésük folya­
mán négyféle termőtestet képeznek: spermogóniumot, ecídiumot, uredo- és teleutotelepet. A telepeket eleinte fedi a levél
bőrszövete, amely később felszakad, s a
benne levő spóratömeg szétporlik. A kiraj­
zó sok száz, sok ezer spóra csírázásához
nedvességre, vízre van szükség. A teljes
fejlődésmenetű rozsdagombáknak, pl. a
rózsarozsdának mind a négy termőtesttípusa ismert. Az ún. hiányos fejlődésmenetű
rozsdagombafajoknak nincs meg mind a
négy fejlődési típusuk, ilyen pl. a szegfű­
rozsda. A gazdacserés rozsdagombafajok
élete nem egyetlen növényfajhoz kötött.
A körterozsdának például bizonyos alakjai
a körtén, mások a nehézszagú borókán él­
nek.
• A botritisz- (szürkepenész-) fajok életük
egy részét elhalt növényi részeken töltik.
Gombafonaluk sejtfallal osztott. Jellemző tü­
netük a szürke, egérszürke penészgyep. Zárt
termesztőberendezésekben, pl. üvegházban,
kedvező számukra a sűrű növényállomány,
a szellőzetlenség.
• A fu z áriu m fa jo k talajlakók, fehér, feltű­
nő, vattaszerű micéliumot (gombafonalat)
képeznek. Kétféle konídiumuk (ivartalanul
létrejött szaporítósejtjük) a mikro- és makrokonídium. A makrokonídium jellegzetes, kif­
li alakú. A számukra kedvezőtlen viszonyo­
kat ún. klamidospóra alakban vészelik át.
Ezek a vastag falú klamidospórák évekig fer­
tőzőképesek. A növényeken edénynyalábbarnulást és levélfoltosodást okoznak. Az
előbbi az egész növény pusztulásához ve­
zethet.
• A növényeken m ás g om b afajok is okoz­
nak foltosodást. Az Alternaria okozta foltok
kezdetben egyneműek, később közepük ki­
világosodik, benne redőzött vonalak mentén
jelennek meg a gomba szaporítóképletei, a
konídiumok. A Gloeosporium fajok által
okozott foltok a levél szélén helyezkednek
el, közepük erősen kivilágosodik, bennük,
elsősorban a fonákon, kitüremkedések fi­
gyelhetők meg, ezek az acervuluszok (sza­
porítóképletek). Ha egy-egy levélen több
folt keletkezik, az egész levél elsárgul és el­
pusztul, ettől például a dísznövények érték­
telenné válnak.
Fonálférgek. Megnyúlt testű, kb. 1 mm
hosszú, szabad szemmel nem látható férgek.
Szájszuronyukkal sértik fel a növény szöve­
tét, majd kiszívják a sejtnedveket. Tojással
szaporodnak, többnyire váltivarúak. A talaj­
ban élő fajok hosszan tartó szárazság esetén
vizet veszítenek, összezsugorodnak, majd
nedvesség hatására vizet vesznek fel, s to­
vább károsítanak. A gyökereken élő fajok
megvastagodásokat okoznak, ezek pedig
akadályozzák a növény víz- és tápanyag-fel­
vételét. A szárfonálférgek torzulásokat, vas­
tagodásokat, a levélfonálférgek szövetelha­
lásokat okoznak.
Meztelen csigák. Néhány centiméteres­
től 8-10 cm-es példányokig különféle mére­
tűekkel találkozhatunk. Testüket nyálka vé­
di. Tojással szaporodnak. Szabálytalan rá­
gásnyomuk a hernyórágással téveszthető
össze, ha viszont a leveleken csillogó, fé­
nyes csíkokat látunk, bizonyos, hogy meztelencsiga-kártétellel van dolgunk. Rejtett élet­
módot folytatnak: nappal a talajrögök, lehaj­
tó növények alá bújnak, szürkülettől táplál­
koznak. Speciális csigaölő granulátumok ki­
szórásával védekezhetünk ellenük. Ha nem
akarunk mérget használni, félbevágott bur­
gonyát vagy salátaleveleket helyezzünk meg­
védendő növényeink közé.
A csigák szívesen fogyasztják ezeket a nö­
vényeket, így összegyűjthetjük és megsem­
misíthetjük őket.
ízeltlábúak. Változatos testfelépítésű ál­
latok, a kerti növények károsítóinak többsé­
ge közülük kerül ki.
• A bogarak testmérete különböző. Rágó
szájszervük van, az elülső pár szárnyuk kitines, a hátulsó pár hártyás. Tojással szapo­
rodnak. Fejlődésük során több átalakuláson
mennek keresztül: lárvák, bábok, majd kifej­
lett bogarak lesznek. A lárva és a báb nem
hasonlít a kifejlett rovarhoz. A lárvák és a ki­
fejlett bogarak egyaránt károsíthatják növé­
nyeinket.
• A tripszek karcsú, gyors mozgású, 1-3
mm hosszúságú állatok. Fiatalon kolóniák­
ban élnek. Szárnyas és szárnytalan alakok
is előfordulnak, a szárnyszegélyük rojtozott. Szúró-szívó szájszervük van. Szívogatásuk nyomán a megtámadott növényi ré­
szek ezüstös csillogásúak lesznek, s eze­
ken a foltokon jól láthatók a fekete ürülék­
szemcsék. Tojással szaporodnak, lábukon
tapadóhólyag és karom található. Víruster­
jesztők.
• A kártevő legyek elülső pár szárnya hártyás, a hátulsó pár elcsökevényesedett. To­
jással szaporodnak. Lárvájuk fejtok nélküli
vagy van fejtokja, rendszerint a növényben
élnek. A lárva károsít.
• A lepkéknek két pár, pikkelyekkel fedett
szárnyuk van. Szájszervük az ún. pödörnyelv, szívásra alkalmas. Tojással szaporod­
nak. Lárvájuk, a hernyó, rágó szájszervével
tesz kárt a növényekben.
• A ievéltetvek apró, 1-2 mm-es, lágy testű
rovarok. Szúró-szívó szájszervük van. Szapo­
rodásuk bonyolult, lehet elevenszülés, szűz­
nemzés és ivaros úton is végbemehet. Van­
nak szárnyas és szárnyatlan egyedek. Potro­
húk végén csőszerű nyúlvány található. Ürü­
lékük az ún. „mézharmat”, ezen telepszik
meg a korompenész, súlyosbítva a kárt. Ví­
rusterjesztők. Szívogatásuk nyomán torzulá­
sok keletkeznek, csökken a növekedés.
• A pajzstetveket a testüket fedő pajzsról
nevezték el, bár vannak fajok, amelyeket
nem pajzs, hanem viaszváladék fed. Életük
helyhez kötött. Kivételek ez alól a viaszos
kósza pajzstetvek. Szájszervük szúró-szívó.
Szívogatásukkal gyengítik a növényt. Méz­
harmatot is ürítenek, amelyen megtelepszik
a korompenész, befedve és szennyezve a
növény asszimilációs felületét. A hímek szár­
nyasak, a nőstények szárnyatlanok. Tojással
szaporodnak.
• Az atkák szabad szemmel nem vagy alig
láthatók. A kártevő fajok szúró-szívó szájszervűek. A takácsatkafajok szövedéket ké­
szítenek, sokszor ez hívja fel jelenlétükre a
figyelmet. Tojással szaporodnak.
A különböző vegyszerekhez gyorsan al­
kalmazkodnak. Szívogatásuk nyomán el­
bomlik a klorofill, a levelek színe mattá vá­
lik, majd elsárgul. A levélatkafajok szívogatása nyomán torzulások keletkeznek, leáll a
növekedés.
Gerincesek. Közülük csupán néhány
kártevő látogatja növényeinket, ám a kár
gazdasági hatása néha igen jelentős.
• Az üreglakók: a mezei pockok, a kósza
pockok, a hörcsögök nagy károkat okozhat­
nak részben a nagy mennyiségű szemtermés
(kukorica) felhalmozásával, részben a lédús
növények (burgonya) megrágásával. A talaj­
ban, üregekben élnek. A járatokba helyezett
és meggyújtott Critox patronokkal űzzük el
ezeket az állatokat.
• A vadak: a nyulak, az őzek, a szarvasok
és a vaddisznók télen és nyáron is tetemes
károkat okozhatnak az erdő közeli kertek­
ben. A kert bekerítésén, a fák törzsének vé­
delmén kívül különféle riasztószerekkel űz­
hetjük el őket.
Gyomnövények. A növényi mikroszer­
vezetek és az állati kártevők mellett bizonyos
esetekben a gyomok is növénykárosítők. El­
vonják a kultúrnövénytől a vizet, a fényt és a
tápanyagot, kiváló táptalajt nyújtanak más
károsító szervezeteknek. Egyikük-másikuk
szinte megfojtja a növényeket, gondoljunk
csak az apró szulákra vagy az arankára. Már
a múlté az a szemlélet, hogy minden gyomot
mindenáron ki kell pusztítani. Minden eset­
ben mérlegeljük: arányban áll-e a munka a
várható eredménnyel?
A növénykárosítókat a rendszertani beso­
roláson túl gyakorlati szempontból is rend­
szerezzük, pl. veszélyességük alapján meg­
különböztetünk karantén és veszélyes kárte­
vőket.
• A karan tén károsítok (vírus, gomba, ro­
var) olyan élő szervezetek, amelyek ha­
zánkban még nem terjedtek el, behurcolásuk esetén azonban nagy károkat okozhat­
nak. Éppen ezért a megelőzés a legfőbb
cél, vagyis minden módon meg kell akadá­
lyozni országunkba kerülésüket és elterje­
désüket.
• A veszélyes károsító szervezetek (vírus,
gomba, rovar, gyom) hazánkban többnyire
csak szórványosan fordulnak elő ugyan, ha
azonban elszaporodnak, nagy károkat okoz­
hatnak. Ellenük a védekezés kötelező! Ilyen
pl. az amerikai fehér medvelepke (szövőlep­
ke) vagy a gyomnövények közül az aranka.
A VÉDEKEZÉS MÓDSZEREI
Verébre nem lövünk ágyúval. Ezt a népi böl­
csességet a növényvédelemben is hasznosít­
hatjuk. Kezdjük mindig a megelőzéssel! Ha
nem válik be, akkor még válogathatunk a
védekezés szelídebb, kevésbé ártalmas és
nem túl költséges, legföljebb időigényes
módszerei közül, a végső esetre tartalékolva
a vegyszeres kezelést. Vegyük hát sorra, mi­
lyen módon vehetjük elejét a károsítok el­
szaporodásának, vagy hogyan pusztíthatjuk
el őket.
Helyes agrotechnika
Aki új területet von művelésbe vagy már
meglévő kertjébe új fajokat, fajtákat kíván
telepíteni, mindenekelőtt nézzen szét a kör­
nyéken. Ismerje meg a vidék adottságait, az
elterjedt művelésmódokat és a bevált nö­
vényfajokat, -fajtákat. Ha ezekhez alkalmaz­
kodik, az már fél siker. Mit is jelent e javas­
latunk közelebbről nézve? Azt, hogy pl.
északi hegyvidékeinken nem szükséges
mindenáron meghonosítani a ciprusokat
vagy a gránátalmát, az Alföld homokjára vi­
szont ne ültessünk lucfenyőt. Ezek ugyan
szélsőséges példák, a gyakorlatban mégis
találkozunk velük. Vegyük tehát figyelembe
az éghajlati és talajviszonyokat, s ne csupán
a nagyobb körzetet, hanem a helyi mikro­
klímát is. Alapvetően meghatározzák mun­
kánk eredményességét a vízviszonyok.
Megfelelő talajvízszint vagy öntözési lehető­
ség nélkül eszünkbe se jusson szőlőt vagy
például szamócát termeszteni!
Amikor már eldöntöttük, hogy mit tele­
pítünk, ültetünk vagy vetünk, meg kell ha­
tároznunk a művelésmódot. A tájolás, a
sorok iránya - például lejtős területen nem közömbös. Déli lejtőn a kelet-nyugati
irányú sorok kapják a legtöbb napfényt.
A fény hasznosítása a térállástól is függ.
Sűrű sorokban a növények egymást árnyé­
kolják, aminek jótékony hatása is lehet
ugyan, sok esetben azonban fény hiányá­
ban aránytalan a növekedés, gyenge a vi­
rágzás, rossz a kötődés, vagy kevésbé mu­
tatós a gyümölcs.
Helyes műveléssel és ápolással növénye­
inket jó kondícióban tarthatjuk. Tudjuk ma­
gunkról is, hogy az egészségesen élő, táplál­
kozó, pihenő ember kevésbé fogékony a
betegségekre. Ugyanez a helyzet a növé­
nyekkel. A túltáplált, nitrogénműtrágyával
felhizlalt, túlöntözött példányok szövetei la­
zák, szinte kínálják magukat a károsítóknak.
Gondoskodjunk tehát róluk, a kényeztetés­
től azonban óvakodjunk!
A szüret, a betakarítás időzítése és módja
szintén meghatározó. Különösen fontos erre
figyelnünk a tárolásra szánt zöldségek és
gyümölcsök esetében.
Ősszel, amikor a kert kiürül, a terményt
betakarítottuk, a növényi maradványokat
komposztáltuk vagy megsemmisítettük, már
kezdhetjük a következő év tervezését. Le­
gyünk tekintettel a vetésváltás szabályaira,
tehát a kényes növényeket (például a pap­
rikát, a paradicsomot, a burgonyát) ne ter­
meljük önmaguk vagy közeli rokonaik után!
Az elpusztult, kiöregedett gyümölcsfa he­
lyére is érdemes másik fajt ültetni, hogy a
talajban levő maradványokról ne terjedje­
nek át a kórokozók. Az ismétlések okozzák
a talajuntságot, ami nem más, mint a „ké­
szen kapott” vírusok, baktériumok, gombák
vagy állati kártevők elterjedése, ezáltal a nö­
vény satnyulása, sínylődése.
Mechanikai védekezés
Ezt a módszert akaratlanul is rendszeresen
gyakoroljuk. Hiszen eltávolítjuk a beteg le­
veleket, lemetsszük a lisztharmatos hajtásvé­
geket, összeszedjük a lehullott gyümölcsöt.
Valóban szedjük is össze! Tudatosan és
rendszeresen. Ha például a cseresznyefa
alatt nem marad hullott cseresznye, keve­
sebb cseresznyelégylárva („kukac”) vonul a
talajba bábozódni, vagyis gyérül a követke­
ző évi állomány. A beteg növények és ter­
mések, növényi részek eltávolításával jelen­
tősen mérsékelhetjük a fertőzéseket. A met­
szés, a hajtásválogatás, a sarjak (pl. az alma­
fa tősarjainak) irtása, a gyümölcsritkítás, a
veteményes sorok egyelése a növekedést, az
erőteljes és egészséges fejlődést szolgálja.
A mechanikai védekezés egyszerű módja
a kártevők összeszedése. Itt először is a gyü­
mölcsfák kéregtisztítását kell megemlíte­
nünk, de a hernyófogó övék kihelyezése,
majd elégetése is igen eredményes lehet. A
kellemetlen kerti kártevőket, a meztelen csi­
gákat például csalogatóanyagokkal összegyűjthetjük. A bogarakat szívesen csipegeti
föl a ház körüli baromfi; faluhelyen ma is
szokás az állatokat néha beszabadítani a ve­
teményesbe. Mechanikai úton riasztjuk az el
nem pusztítható (mert védett!) vakondokot,
továbbá a gyümölcsöt károsító madarakat. A
részletes fejezetben minden esetben megem­
lítjük a mechanikai védekezés lehetőségét.
A biológiai védelem
A gyakorlatban ezt is megteszi valamilyen
mértékben mindenki, aki kertet művel. Hi­
szen a rovarkártevők természetes ellensége­
it, az énekesmadarakat szívesen fogadjuk,
télen etetjük. Meg is hálálják azután, amint
kitavaszodik. A levéltetvek elszánt ellensé­
gét, a katicabogarat is szívesen dédelgetjük.
Olyan kertben, ahol rendszeresen védekez­
nek rovarirtó szerekkel - (kivétel pl.a
Pirimor 25 WG, Dimilin 25 WP, Nomolt 15
SC, Insegár stb.) - nem marad meg. Kedves
barátunk, a sündisznó is akkor fejti ki áldá­
sos, rovarpusztítő tevékenységét, ha a táplá­
léka nem mérgezett, s ha békésen szuszog­
hat a kertben.
A módszeres, tudatos biológiai védeke­
zésnek - a környezet megóvásának - a jö­
vőben mind nagyobb lesz a szerepe. Vajon
mi vezette az embert arra, hogy visszatérjen
e nyilvánvalóan természetes védekezéshez?
- A kémiai növényvédelem az emberre,
a környezetére (talaj, ivóvíz), más élő­
lényekre (halak, méhek, madarak)
gyakran veszélyes.
- Sok növényvédő szer nem „válogatott”
a hasznos és a káros szervezetek kö­
zött.
- A kártevők, kórokozók tömegei váltak
a különféle kémiai szerekkel szemben
tűrőképessé, illetve rezisztenssé.
- A növényvédő szerek drágák, előállítá­
suk is valamilyen szennyezést, veszélyt
jelent az emberre és környezetére.
Az újonnan kifejlesztett biológiai növény­
védelem először az üveg- és fóliaházakban
hódított. Az üvegházi molytetűt támadó fürkészdarázs mesterséges tenyésztése és kihe­
lyezése Magyarországon mintegy 40 ha te­
rületet véd meg ettől a makacs kártevőtől.
A közönséges takácsatkával táplálkozó ra­
gadozó atkák tenyésztése és kihelyezése is
terjedőben van. Egy bacilusfajt, a Bacillus
thuringiensist régóta használják az amerikai
fehér medvelepke hernyói ellen. A belőle
készült kereskedelmi készítmények, a
Bactucid, Dipel, Foray 48 B, Novodor FC
kiskereskedelmi forgalomban is kaphatók.
Magyarországon 1991-ben forgalmazták
először a Bacillus thuringiensis egyik törzsét
Novodor néven a burgonyabogár ellen.
A Mycostop (finn készítmény) sugárgomba­
faj, amely megakadályozza a talajlakó, a
növények edénnyalábjait megbetegítő fuzáriumfajok szaporodását. Gombával gomba
ellen: hazai készítmény a Koni, amely a
szklerotínia növénypatogén gombát meg­
betegítő Coniothyrium gombafaj.
Ide kívánkozik egy fontos növényvéde­
lem-történeti esemény. Az almafát károsító
vértetű természetes ellenségét, a vértetűfürkészt Magyarországon Jeszenszky Árpád
telepítette meg 1928-ban.
A biológiai növényvédelem része a ne­
künk segítő élőlények (katicák, fátyolkák,
ragadozó atkák, békák) védelme, ezért az
őket kímélő növényvédő szereket részesít­
sük előnyben.
Kémiai kezelés
Ennek során a károsító szervezetek megje­
lenését, szaporodását, kártételét különféle
vegyszerek felhasználásával gátoljuk meg.
A kivitelezés szempontjából lehet: porozás,
granulátumszórás, permetezés, füstölés, gá­
zosítás, csávázás.
Porozás kevéssé elterjedt védekezési mód.
Területegységre meghatározott mennyiségű
növényvédő szert por alakban juttatunk ki a
megvédendő növényekre. Porozószerek:
Rézkénpor, Ventilált kénpor.
G ranulátum szórás meghatározott menynyiségű szemcsézett növényvédő szer kiszó­
rása a talajra. Granulátumok: Basudin 5G,
Diazinon 5G, Diazol 5G, Galition 5G. Ezek
a talajfertőtlenítő szerek csak bedolgozva és
nedves talajon hatékonyak. A Mesurol csiga­
ölő szert a talajra kell kiszórni. A gyomirtó
szerek közül a Casoron G, Calcurea G is gra­
nulátumok.
Perm etezéskor a növényvédő szert, le­
gyen az por alakú vagy folyékony, vízben
oldva, meghatározott töménységű oldatban
juttatjuk ki. A legelterjedtebb védekezési for­
ma. Nagyon kis adagot is jó eloszlásban,
egyenletesen lehet kipermetezni, tehát ke­
vés vegyszerrel is eredményes a védekezés.
Az elkészített permetlevet 24 órán belül
fel kell használni!
Füstöléskor a növényvédő szert füst alak­
ban juttatjuk a légtérbe. így a növény és a
talaj felületének minden részéhez maradék­
talanul eljut a szer. Nagyüzemben terjedt el,
bár a kisüzemek részére is forgalmazzák a
Sumilex 30 GF gombaölő füstölőszert.
A gázosításra alkalmas növényvédő sze­
rek használata főleg nagyüzemekben terjedt
el. Üres raktárakat, raktározott terményeket
fertőtlenítenek velük. A III. forgalmazási ka­
tegóriájú szerek közül az Actellic 50 EC, a II.
forgalmazási kategóriájú szerek közül az
Unifosz 50 EC kipermetezve gázhatású. Ezt a
tulajdonságukat használhatjuk a raktári kárte­
vők, valamint a fás növényeket károsító kis
kéregszú, nagy kéregszú, kéregmoly ellen is.
A csáv ázási a vetőmagvak és a szaporí­
tásra felhasznált különböző növényi részek
fertőtlenítésére használjuk. Porcsávázáskor
a magvakat meghatározott mennyiségű,
por alakú szerrel kell egyenletesen össze­
keverni. Nedves csávázáskor a növényvédő­
szer oldatában áztatjuk a magvakat vagy a
gumókat.
Talajbeöntözés. A talajban élő károsítok
(pl. a palántadőlést okozó gombák, fuzáriumfajok, fonálférgek) ellen nemcsak a növé­
nyeket, hanem a talajt is kezeljük. Az adott
növényvédő szereket olyan töménységűre
hígítjuk, mintha permeteznénk velük, s ez­
zel az oldattal öntözzük be a talajt úgy, hogy
2-5 liter permedé jusson négyzetméteren­
ként.
Az integrált védekezés
Az egyoldalú, csak kémiai növényvédelem
káros az emberre, a hasznos élőlényekre, a
vizekre, a talajra, ezért szükség van a mecha­
nikai, az agrotechnikai, a kémiai és a bioló­
giai védekezés együttes kialakítására. Ez az
integrált vagy komplex növényvédelem.
O 12 ©
A KERTI NÖVÉNYEK KÁROSITÓI
ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS
Könyvünkben a növényeket magyar nevük
szerint rendeztük ábécébe, akad azonban
néhány kivétel. Azonos vagy hasonló kárte­
vőik és kórokozóik miatt egy csoportban
tárgyaljuk a tűlevelű fenyőket, valamint a
tökféléket (a cukkinit, a görög- és a sárga­
dinnyét, a spárgatököt, a sütőtököt és az
uborkát). Ugyancsak együtt tárgyalunk né­
hány azonos növénycsaládba tartozó nö­
vényfajt, így például a broméliákat, a boró­
kákat, a citromféléket, a hagymaféléket, a
káposztaféléket, a köszmétét és a ribiszké­
ket, az orchideákat, a páfrányokat és a pál­
mákat. Gyakorlati megfontolásból tettük
ezt, hiszen ami a növényvédelmet illeti, va­
lóban nincs nagy eltérés e csoportokon
vagy családokon belül. A magyar neveknél
Priszter Szaniszló: Növényneveink című
könyvét (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,
1986) tekintettük irányadónak, itt-ott azon­
ban az ismert, népszerű nevet is megemlít­
jük (pl. gesztenye-szelídgesztenye).
A magyar név után a növény vagy növé­
nyek tudományos neve szerepel zárójelben.
Ezt követően röviden ismertetjük, hogy az
egyes növényi részeken (levélen, száron, ter­
mésen, magon, gyökéren) milyen tüneteket
észlelhetünk, és mi okozza azokat. A követ­
kezőkben a károsítőkat ugyancsak magyar
nevük ábécérendjében (a tudományos elne­
vezést is feltüntetve) részletesen leírjuk, az el­
lenük való védekezéssel együtt. A védősze­
rek közül dőlt betűvel és zárójelben írtuk
azok nevét, amelyek házikertben is csak kü­
lön engedéllyel használhatók, s már a beszer­
zésükhöz is szakvizsga szükséges. Ezek az
ún. II. kategóriájú vegyszerek. A I. forgalmi
kategóriájú növényvédő szereket nem sorol­
tuk fel, mert azok beszerzéséhez és felhasz­
nálásához felsőfokú növényvédelmi végzett­
ség szükséges. Reméljük, hogy ez a rendszer
könnyíti az eligazodást. Amivel nem boldo­
gul az olvasó, kérjük, keresse a könyv végén
lévő tárgymutatóban! És most következzenek
kedvenc kerti és szobanövényeink, azokkal a
kánevőkkel együtt, amelyek ugyancsak „ked­
venceiknek tekintik” őket.
AFRIKAIIBOLYA
(SAINTPAULIA IONANTHA)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
sárga, tarka koncentrikus körök, gyűrűk,
- kedvezőtlen környezeti tényezők;
a levél színén fehér, lisztes bevonat, majd
a levél elparásodik, megbámul, elhal
- lisztharmat;
a fiatalabb leveleken torzulás, dús szőr­
képződés
- szamócaatka;
az alsó leveleken bámulás, rothadás majd
az elhalt részeken egérszürke penész­
gyep
- szürkepenész.
GYÖKÉRNYAKON
^ ^
a növény barnul, puhul, elnyálkásodik
- fitoftórás tőpusztulás.
Fitoftórás tőpusztulás
(Phytophthora sp.)
A növény gyökérnyakát, szárát támadja meg.
Szétroncsolja a tápanyagokat és a vizet szál­
lító edénynyalábokat. Ez a gomba ún. belső
élősködő, károsítása nyomán a levelek barnulnak, puhulnak, majd az egész tő viszony­
lag gyorsan elpusztul. A talajból fertőz, ami­
hez a túlöntözés kedvező körülményeket te­
remt.
• V édekezés. Kerüljük a túlöntözést. A tü­
netek észlelésekor már elkésett a vegysze­
res beavatkozás.
Kedvezőtlen
környezeti tényezők
A leveleken, főként az idősebbeken, szem­
betűnő sárga-tarka körök, gyűrűk figyelhe­
tők meg. Oka lehet a túlzott napsütés, a hi­
deg öntözővíz (1. á b ra ).
• V édekezés. Nyáron árnyékoljuk a növé­
nyeket és kb. 20 °C-os vízzel öntözzünk, a
leveleket ne érje víz!
© 13 @
• V édekezés. Egészséges növényt vásárol­
junk és teremtsünk számára szellős körül­
ményeket! Ha észrevesszük a fertőzést, sem­
misítsük meg a beteg növényt.
Szürkepenész
(Botrytis cinerea)
A szürkerothadás kórokozója ún. polifág
kórokozó, ami azt jelenti, hogy nagyon
sokféle növényt megbetegít. A fertőzött le­
velek, levélnyelek bámulnák, rajtuk nem­
sokára megtelepszik a jellegzetes egérszür­
ke penészgyep. Virágszirmokon sem ritka.
A gomba szaporodásának a párás, meleg
viszonyok kedveznek.
• V édekezés. Kerüljük a túlöntözést, a nit­
rogén-túladagolást, szellőztessünk! Vegysze­
res védekezés rendszerint nem szükséges.
ALMA
(MALUS DOMEST1CA)
Lisztharmat
(Oidium sp.)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
A fertőzött leveleken kevéssé feltűnő, liszt­
szerű fehér bevonat van. A gombás beteg­
ség innen kapta találó elnevezését. Tipikus
külső élősködő, nem hatol a belső szöve­
tekbe. A gombafonal-bevonat alatt a nö­
vény szövetei elhalnak, elbarnulnak, az
afrikaiibolya húsos levelein parásodás fi­
gyelhető meg. Megtámadja a virágszárakat,
a szirmokat is. Ezek megbámulnák, majd
elhalnak. A fertőzéshez és terjedéséhez ma­
gas páratartalom szükséges.
• V édekezés. Szellőztetéssel akadályozzuk
a kórokozó elszaporodását. Szedjük le a
beteg leveleket!
Szamócaatka
(Tarsonemus pallidus)
A tünetek mindig a legfiatalabb leveleken je­
lentkeznek. Torzulás és dús szőrképződés fi­
gyelhető meg, majd a károsított részek meg­
bámulnák, elhalnak. A szabad szemmel
nem látható szúró-szívó szájszervű kártevő
szívogatása nyomán nyálából mérgező anya­
gok kerülnek a növény szöveteibe, ezek
idézik elő a torzulást. Az atkák párás, meleg
viszonyok között gyorsan szaporodnak.
Üvegházakban, lakásban évente több nem­
zedék fejlődik.
^
világossárga, világoszöld, főleg áteső
fényben megfigyelhető mozaikos foltok,
- almamozaik vírus;
fehér, lisztszerű bevonat, rövid ízközök,
keskeny levelek,
- almafa-lisztharmat;
a színén megközelítően kör alakú, elmo­
sódott szegélyű, olajbarna, majd barna
foltok,
- almafa-varasodás;
a levél fakul, mattá válik, nemritkán pók­
hálószerű szövedék figyelhető meg rajta,
idő előtti lombhullás,
- közönséges takácsatka,
- piros gyümölcsfa-takácsatka;
torzulás, bámulás,
- almástermésűek levélatkája;
körkörös vagy egyéb kanyargós rajzola­
tok figyelhetők meg, bennük fekete ürü­
lékszemcsék,
- almalevél-aknázómolyok;
sárga, majd piros színelváltozás, összecsavarodás, a szövet megvastagszik, tor­
zul,
- almalevél pirosító levéltetű;
a bimbók sziromlevelein karéjos rágás­
nyomok, majd szirombarnulás,
- bimbólikasztó bogár;
a szirmok hirtelen bámulnák, majd bar-
nán megszáradva sokáig ottmaradnak a
fán,
- tűzelhalás.
GYÜMÖLCSÖN
egy-két milliméteres kerek, világosbarna,
leemelhető pajzsok, sötétpiros elszínező­
dés, ún. lázfolt,
- kaliforniai pajzstetű;
a magházig hatoló járatban hernyó fejlő­
dik, a gyümölcs fejlődése megáll, lehul­
lik,
^
- almamoly;
a termésre rászövött levél alatt felületi rá­
gásnyomok,
- almailonca;
eleinte kicsi, rendszerint sebzések kör­
nyékén jelentkező barna, puha, rothadó,
majd egyre növekvő foltok, felületükön
krémsárga, kerek, koncentrikus sorban
rendeződő penészgyepek,
- monília;
a tárolás alatt a héjon 3-5 mm-es, megkö­
zelítően kerek, barna foltok, a húsba
nem hatolnak,
- jonatánfoltosság;
a tárolás idején néhány cm-es, húsba
süppedő foltok,
- taplófoltosság;
kerek, majd repedezett szélű fekete fol­
tok,
- almafa-varasodás.
HAJTÁSON, VESSZŐN
fehér, lisztes bevonat, torzulás,
- almafa-lisztharmat;
az ízközök rövidek, a növény elsöprűsödik,
- vírusos törpeszártagúság;
a hajtásvégeken levő fiatal levelekből,
bimbókból, virágokból szövedékcsomók
csüngnek,
- almailonca;
a hajtásvégek pásztorbotszerűen begör­
bülnek, a levelek elbarnulnak, megszá­
radnak, sokáig a fán maradnak, a hajtás
elszárad,
- tűzelhalás.
elszíneződött, besüppedt foltok keletkez­
nek, amelyek, ha körülölelik a fás része­
ket, a felettük lévő rész elpusztul,
- tűzelhalás.
GYÖKÉREN
karfiolszerű, fás burjánzások figyelhetők
meg, a növény satnyán fejlődik,
- agrobaktériumos gyökérgolyva.
Agrobaktériumos gyökérgolyva
(Agrobacterium tumefaciens)
A gyökereken kezdetben borsó nagyságú,
szürke, puha, sima felületű daganatok jelen­
nek meg. Ezek egyre nagyobbodnak, megfásodnak, felületük berepedezik, karfiolhoz
lesz hasonló. A baktérium talajlakó, sebzé­
seken át fertőz, évekig fertőzőképes.
• V édekezés. Az előbb ismertetett tüneteket
mutató növényt ne ültessük el! A fertőzött
egyedeket ássuk ki és égessük el! Kidolgo­
zott vegyszeres védekezés nincs ellene.
Almafa-lisztharmat
(Podosphaera leucotricha)
A növény minden föld feletti részét megtá­
madja. Két tünettípusa ismert: az első a ko­
rai fertőzés következtében alakul ki, ami­
kor is a fertőzött részből keskeny, kanalas
levelek, majd rövid ízközű hajtások fejlőd­
nek. Felületükön fehér, lisztes bevonat lát­
------------------------------- 1 2. ábra
---------------------------
ÁGON, TÖRZSÖN
a fás részeken, főleg sebek körül, a víz­
hajtásokon fehér, vattaszerű csomók,
szétnyomva piros váladék jön ki belőlük,
duzzanatok, rákos sebek,
- vértetű;
a fás részeket szürkésfekete, koszos réteg
vonja be,
- kaliforniai pajzstetű;
© 15 ©
A z almafa-lisztharmat kártételétől
a levelek kanalasodnak, torzulnak
ható, amely a gomba micéliumtömege (2.
á b ra ). A második tünettípus később alakul
ki: a levelek színén megközelítően kör ala­
kú, fehér foltok jelennek meg, a rügypikke­
lyek szétállnak, a virágbimbók nem, vagy
késve nyílnak ki, a termés felülete párás. A
kórokozó rügyekben telel, s rügypattanás­
tól fertőz.
• Védekezés. A fertőzött részeket metszszük le és égessük el, szellős koronát alakít­
sunk ki, ne trágyázzuk túl növényeinket!
A kihajtástól kezdve rendszeres vegyi véde­
kezés is szükséges. A kihajtáshoz közeli
időben Agrilkén, Báriumpoliszulfid 45,
Mészkénlé, Nevikén, Tiosol vagy Vektafid S
lemosószerek valamelyikével előzzük meg
a fertőzést. A lisztharmatgombák elleni ké­
szítmények kontakt, illetve felszívódó vegy­
szerek. A kontakt (közvetlenül ható) készít­
mények hatóanyaga a kén. A fertőzések ki­
alakulását akadályozhatjuk meg velük; fan­
tázianevük a következő: Kén 800 FW, Kénkol 800 FW, Kumulus S, Microthiol Speciál,
Nedvesíthető kén, Szulfur 900 FW , Thiovit.
Szerves hatóanyagú kontakt készítmény a
Karathane FN 57, a Karathane LC., A felszí­
vódó szerek a levélen keresztül jutnak a nö­
vény szöveteibe, s a permetezés utáni idő­
szakban védik a növényt a fertőzéstől. Ilyen
az Anvil SC, Atemi C, Bayleton 5 WP,
Chinoin Fundazol 50 WP, Nimród 25 EC,
Rubigan 12 EC, Sápról, Score 250 EC,
Systane 12 E, Systane MZ, Topas 100 EC,
Topsin Metil 70 WP, CA fugan, B ellku te 40
WP; C larinet, D iscus DF, F olicu r 2 5 WP;
K olfugo Szuper, Vectra). Jó, ha e két csoport
vegyszereit felváltva használjuk.
Almafa-varasodás
(Venturia inaequalis)
Levélen és termésen gyakori. A levél színén
sárgászöld, elmosódott szegélyű foltok je­
lennek meg. A foltokban - előbb a színen,
majd a fonákon - olajbarna, bársonyos gyep
képződik.
A levél torzul, elhal. A gyümölcsön először
szintén olajbarna, bársonyos penészgyep lát­
ható, amely később repedezett, varas, fekete
foltokká válik (3. ábra). A gyümölcs is torzul,
lehullik. A kórokozó a lehullott levelekben
telel, s rügypattanástól fertőz.
• V édekezés. Szellős koronát alakítsunk ki!
Csapadékos tavaszon vegyi védekezés is
szükséges. Hatásosak a rézvegyületek, az
3 . ÁBRA
Almafa-varasodás tünetei levélen és gyümölcsön
ún. rézpótló vegyületek, valamint ezek
kombinációi és az utóbbi évtizedben elter­
jedt felszívódó készítmények. Rézvegyüle­
tek pl. Champion 50 WP, Cuproxat FW,
Rézoxiklorid 50 WF, Rézkol 400 FW, Bordói
por stb. Használatuk csak piros bimbós ál­
lapotig ajánlatos, utána perzselnek. Rézpót­
ló vegyület a Dithane M-45 (DG, FL), a
Vondozeb Plus (DG), a Perocin 80 WP, a
Buvicid K, az Orthocid 50 WP, a Merpan 50
WP, a Captan 50 WP, a Polyram DF, és az
Antracol WP. Réz+rézpótló kombinációk: a
Miltox special, a Perotox WP és a Cuprosan
Super D, réztartalmuk miatt csak piros bim­
bos állapotig használhatók. Kombinált réz­
pótló szer a Pomuran. A felszívódó gomba­
ölő szerek közül varasodás ellen javasolt,
az Anvil SC, az Atemi C, Chorus 75 WG, a
Topsin Metil 70 WP a Rubigan 12 EC, a
Sápról, a Score 250 EC, a Systane 12 E, a
Systane MZ, a Sumi-8-12.5 WP, a Trifmine
30 WP, (B ellku te 4 0 WP; C larinet, D iscus
DF, F olicu r 2 5 WP, M ythos 3 0 SC, Vectra).
Láthatjuk, hogy a lisztharmat és a varasodás
ellen jó néhány gombaölő szer egyaránt
hatásos.
Almailonca
(Adoxophyes reticulana)
Az első nemzedék hernyója a rügyek bel­
sejét rágja ki, majd a bimbókat, virágokat
és a hajtások csúcsán lévő fiatal leveleket
húzza össze szövedékcsomóba és a belse­
jüket kirágja. A második nemzedék lárvái
4. ÁBRA
Az almalevél-aknázómolyok károsításának
jellegzetes nyomai
Almailonca második nem zedékének szabálytalan
rágásnyoma a gyümölcsön
egy-egy levelet szőnek a gyümölcshöz,
amelynek védelmében sekély, szabálytalan
rágást okoznak az almán (4. á b ra ).
• V édekezés. Külön az almailonca ellen
nem szükséges, az almamolynál leírtak az
irányadók.
Almalevél-aknázómolyok:
almalevél-aknázómoly
(Lithocolletis blancardella),
almalevél-sátorosmoly
(Lithocolletis corylifoliella),
lombosfa-fehérmoly
(Leucoptera scitella)
vegyük figyelembe a méhek mozgását, szür­
kület előtt ne permetezzünk! A későbbi
nemzedékek ellen bevethetjük a Chinetrin
25 EC, a Chinmix 5 EC, a Karate 5 EC, a
Talstar 10 EC, Zolone 35 EC, valamint a II.
forgalmazási kategóriába tartozó (C ascad e 5
EC, M ospilan 2 0 SP, B i 5 8 EC, U nifosz 5 0
EC, D an itól 10 EC, Ju d o ) rovarölő szereket
is. Az áttelelő bábokat elpusztíthatjuk, ha a
lehullott lombot elégetjük, s a fák törzséről
gondosan lekaparjuk az elhalt kérget. Hasz­
náljuk a szexferomoncsapdákat, a csapdák
fogásaihoz igazodva permetezzünk.
Almamoly
Kártevőként a hetvenes évek óta jelentkez­
nek. A leveleken feltűnő, különböző alakú,
rajzolatú aknákat készítenek. Az aknában élő
lárva feléli a levél alsó és felső bőrszövete
közötti levéllemezt, s ez a szövethiány adja a
rajzolatokat (5. á b ra ). Az aknában fekete
ürülékszemcsék is megfigyelhetők. A her­
nyók teljes kifejlődésükkor finom, pőkhálószerű szálakon a földre ereszkednek. Általá­
ban 2-3 nemzedékük van. Tömeges fellépé­
sük nyomán korán (augusztusban) lehull a
levél. A báb fehér, két végén elkeskenyedő,
hosszúkás, levélhez, törzshöz ragasztott,
1—1,5 cm-es szövedékben telel át.
• V édekezés. Az első nemzedék ellen az al­
mavirágzás végén kell a védekezést kezde­
ni. Ehhez méhkímélő vegyszerek, pl.
Bancol 500 SC, Decis 2,5 EC, Fendona 2 EC,
Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC, Match 50 EC,
Alsystin 25 WP szükségesek. Permetezéskor
(Laspeyresia pomonella)
Az alma „kukacosságát” okozza. A hernyó a
magházat és a terméshúst fogyasztja, kiodvasítja, sőt ürülékével szennyezi a gyümöl­
csöt (6. á b ra ). Két nemzedéke fejlődik. Az
első a zöld diónyi gyümölcsre rakja tojásait,
a második július végétől augusztus elejétől
károsít. A fertőzött gyümölcs fejlődése leáll,
a gyümölcs rendszerint le is hullik.
• V édekezés. A törzs kéregrepedéseiben
megbúvó, telelő lárvák ellen alapos kéreg-,
törzstisztogatás szükséges, júniusban, júli­
usban, augusztusban rakjunk a fák törzsére
hullámpapír övét és cserélgessük. Az öve­
ket leszedés után égessük el. A vegyszeres
védekezések számát csökkenthetjük szexferomoncsapdák kihelyezésével. A csapda
tartalmazza a nőstény molyok által termelt
speciális illatanyagokat és ragasztóanyagot.
© 17 ©
6 . ÁBRA
• V édekezés. Megjelenésükkor a követke­
ző speciális atkaölőszerekkel permetezhe­
tünk pl. Mitac 20 EC, Neoron 500 EC,
Sanmite 20 WP, Omite 57 E, Flumite 200,
(M águs 2 0 0 SC) vagy atkaölő hatással is bí­
ró rovarölő szerekkel pl. Biola, Karate 5
EC, Talstar 10 EC, Zolone 35 EC, (D an itól
10 EC). A többnemzedékes kártevők ellen
legalább 2-3 alkalommal, 10-14 napon­
ként meg kell ismételni a permetezéseket.
Bimbólikasztó bogár
(Anthonomus pomorum)
Almamoly hernyójának ürülékével szennyezett
gyümölcsök
A hím almamoly a csapdába repül, s
ottragadva elpusztul. Ez a módszer gyéríti
a kifejlett molyállományt, és segíti a rajzás
pontos megfigyelését. A rajzó lepkék tojás­
rakását megakadályozhatjuk, valamint a fia­
tal hernyókat elpusztíthatjuk a következő
vegyszerekkel: Alsystin 25 WP, Bactucid P,
Dipel, Basudin 600 EW, Insegar, Match 50
EC, Bio-sect, Zolone 35 EC, Decis 2,5 EC,
Chinetrin 25 EC, Fendona 2 EC, Karate 5
EC, Sherpa, Chinmix 5 EC (SC), Bancol 50
WP (500 SC), Nomolt 15 SC, Talstar 10 EC
(C ascad e 5 EC, D an itól 10 EC, D an irun 11
EC, M ospilan 2 0 SP, F yfan on 5 0 EC, Ju d o ,
B i 5 8 EC, U ltracid 4 0 WP, U nifosz 5 0 EC).
Egy-egy nemzedék elhúzódó rajzása ese­
tén a permetezést 7-10 nap múlva ismétel­
jük meg.
Almamozaik vírus
Nem a kifejlett bogár, hanem a lárva okoz­
za a súlyosabb kárt: a virágszerveket és a
szirom belső részét megrágja. A károsított
bimbók nem nyílnak ki, ún. rozsdás gólyá­
vá alakulva elszáradnak. A kifejlett bogár a
fakadó rügyeket, a zsenge terméseket hámozgatja. Évente egy nemzedéke fejlődik, a
kifejlett bogár áttelel a kéregrepedésekben
és egyéb zugokban.
• V édekezés. Alapos kéregtisztítás, lemosó
permetezés rügyfakadás előtt Novendával.
Később, rügyfakadás után a Decis 2,5 EC és
a (B i 5 8 EC) hatékony.
Kaliforniai pajzstetű
(Quadraspidiotus perniciosus)
Főleg a fás részen és a termésen károsít. Az
1-2 mm-es apró, szürke, kerek pajzsok tö­
mege rücskössé, „koszossá” teszi a kéreg fe­
lületét. A növény fejlődése, növekedése le­
áll, korai lombhullás következik be. A gyü­
mölcsön levő kártételét lázfoltnak nevezik,
-------------------------------------
7. ÁBRA
------------------------------------
(Apple mosaic viais)
A fertőzött leveleken sárga-tarka, szabályta­
lan, mozaikos foltok jelennek meg. A kiala­
kult betegséget nem tudjuk gyógyítani.
Almástermésűek levélatkája
(Phyllocoptes schlechtendali)
Közvetlenül a rügypattanás után vagy ké­
sőbb, a vegetációban találkozunk kártételé­
vel: a levelek torzak, befele kanalasodnak,
a fonákuk barna. A levélatkák mikroszkopi­
kus méretű, szúró-szívó szájszervű, szöve­
déket nem képző atkafajok. Évente több
nemzedékük van.
A kaliforniai pajzstetű pajzsai és szívásnyomai
mert szívogatása nyomán piros folt keletke­
zik a pajzstetű körül (7. á b ra ). Évente két
nemzedéke fejlődik.
• Védekezés. A téli kéregkaparás, drótkefézés után alapos tél végi lemosópermetezés
szükséges Agrol Plusz, Agrilkén, Novenda
vagy Nevikén, Vektafid S, Vektafid A, Vekta­
fid R, illetve Báriumpoliszulfid 45 lemosósze­
rek valamelyikével. Nyáron, lárvarajzáskor,
azaz június elején és július végén, augusztus
elején védekezzünk! A következő készítmé­
nyekből választhatunk: Biola, Zolone 35 EC,
Fendona 2 EC, Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC,
Karate 5 EC, Samatoil gyümölcsfaolaj,
Vektafid A, Vektafid R, (B i 5 8 EC, U nifosz 5 0
EC, D anitól 10 EC, U ltracid 4 0 WP).
ben elhelyezkedő párnácskák jelennek
meg. A gomba sebeken fertőz, ezért fontos
az almamoly, az almailonca, a pajzstetvek
irtása.
• V édekezés. A rothadt, lehullott gyümöl­
csöket rendszeresen szedjük össze, ássuk
vagy égessük el. Lombhullás után, rügy pat­
tanás előtt réztartalmú szerekkel (pl. Rézoxiklorid 50 WP, Bordói por, Champion 50
WP, Rézgálic) permetezzünk. A nyári idő­
szakban megelőzésként a következő gom­
baölő szerek használhatók: Topsin Metil 70
WP, Ronilan DF, Rovral, Sumilex 50 WP,
Dithane M-45, Delan 750 SC, Orthocid 50
WP, Chorus 75 WG, Buvicid K, Chinoin
Fundazol 50 WP Merpan 50 WP, (A ltim a),
Levélpirosító alma-levéltetű
Takácsatkák
(Dysaphis devecta)
(Tetranychus urticae, Panonychus ulmi,
Tetranychus viennensis)
A hajtásvégeken a levelek sárgulnak, piro­
sodnak, befelé kanalasodnak, szövetük
megvastagszik. Ha szétszedjük az összecsa­
varodott leveleket, bennük hamvas, szürke
levéltetvek tömegét találjuk. A kártétel szívogatásuk nyomán alakul ki, közvetlenül a
rügypattanás után.
• V édekezés. Kismértékű kártétel esetén a
hajtásvégeket vágjuk le és égessük el. Tél
végén a kaliforniai pajzstetűnél ismertetett
lemosószerek valamelyikével permetez­
zünk. Rügypattanás után a még ki nem ala­
kult kártétel ellen a kontakt (közvetlenül
ható) szerek valamelyikével: Fito-insect,
Samatoil gyümölcsfaolaj, Vektafid A, Vekta­
fid R, Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Fendo­
na 2 EC, Karate 5 EC, Talstar 10 EC, Pirimor
25 WG, Thiokvant, Sprayprover, (B u lld ock
2 5 EC, D an itól 10 EC), az összesodródott
levelekben levő tetvek ellen pedig felszívó­
dó rovarölő szerekkel (A ztec 140 EW, B i 5 8
EC, U nifosz 5 0 EC) permetezzünk. A véde­
kezést 10-14 nap múlva ismételjük meg!
A Pirimor 25 WG csak a levéltetveket pusz­
títja el, a levéltetvekkel táplálkozó katica­
bogarakat, fátyolkákat megkíméli.
Monília: almástermésűek
moníliás gyümölcsrothadása
(Monilinia fructigena)
A gyümölcsön sebzéstől kiinduló növekvő,
barna, rothadó, mélyen a gyümölcs húsába
süllyedő foltok, később pedig a gyümölcs
felületén krémsárga, koncentrikus körök­
Szívogatásuk nyomán elbomlanak a zöld
színtestecskék, a levelek elvesztik fényüket,
mattá válnak, sárgulnak, lehullnak. A galagonya-takácsatka és a közönséges takácsat­
ka sűrű szövedéket is készít, amelyen kön­
nyen megtelepszik a por, tetézve a kárt.
A takácsatkák szabad szemmel éppen lát­
ható, nagyító alatt jól megfigyelhető,
nyolclábú, szúró-szívó szájszervű ízeltlábú­
ak (8. á b ra ). Évente több nemzedékük fej­
lődik. A galagonya-takácsatka és a piros
gyümölcsfa-takácsatka korán, rügyfakadás
után, a közönséges takácsatka nyár köze­
pétől szaporodik fel. Az atkák kedvelik a
száraz, meleg nyarakat.
• Védekezés. Téli lemosópermetezésre Agrilként, Vektafid S-t, Vektafid A-t, Vektafid R-t,
Vegesolt, Agrol Pluszt, Neviként vagy
Novendát használjunk. A nyári nemzedékek
ellen az almástermésűek levélatkájánál leír­
tak az irányadók, valamint az Apollo SC,
Nissorun 10 WP, (C ascad e 5 EC, Ortus 5 SC,
Tagló 15 EC’ Vertimec 1,8 EC) speciális at­
kaölő szerek is hatásosak.
Tárolási betegségek
A jonatánfoltosság: a húsba nem hatoló,
megközelítően kör alakú, 1-2 mm-es barna
foltok főleg a Jonatán fajtán jelentkeznek.
Később a foltok összefolyhatnak. A beteg­
ség mészhiány következtében fordul elő.
• Védekezés. A nyár folyamán többször ada­
goljunk meszet a talajra és a lombozatra.
Magyarországon pl. talajjavító mészkőpor,
Kalcifer, Biomit C és Fitohorm Ca (mészol­
dat) kapható.
A taplófoltosság ugyancsak gyakori táro­
lási betegség. A húsba hatoló, nagy, barna,
vizenyős foltok kialakulásának okát ingado­
zó vízellátással, időjárási tényezőkkel, túl­
zott nitrogénadagolással magyarázzák, tehát
ez helyes technológiával megelőzhető.
kell vágni és elégetni. A vegetáció második
felében, valamint ősszel, lombhullás után és
tavasszal, rügyfakadás előtt védekezzünk
réztartalmú gombaölő szerekkel, pl. Bordói
lé FW, Champion 50 WP Cuproxat FW, Rézoxiklorid 50 WP, Rézgálic, Kocide 10, Vekta­
fid R. A sebeket gondosan kezeljük. Megelő­
ző védekezésre virágzás alatt és virágzás után
a Kasumin 2 L, az Aliette 80 WP, és a Strep­
tomycin antibiotikum (utóbbi külön enge­
déllyel) használata engedélyezett. A megelő­
ző védekezésre akkor van feltétlenül szük­
ség, ha a virágzás alatt meleg, párás az idő.
Vértetű
Tűzelhalás
(Eriosoma lanigerum)
(Erwinia amylovora)
Magyarországon először 1995-ben találták
meg a kórokozót (baktérium), azóta szinte az
egész országban elterjedt. A haszonnövények
közül megfertőzi az almát, a körtét, a birset
és a naspolyát. A betegség lefolyása gyors,
ezt magyar elnevezése is mutatja. A fertőzött
virágok elbarnulnak, megszáradva sokáig a
fán maradnak. A hajtások pásztorbotszerűen
begörbülnek, a levelek megbámulnák, elszá­
radnak, szintén sokáig a fán maradnak (9.
ábra). A fás részeken elszíneződött, besüp­
pedő foltok keletkeznek, a felettük lévő ré­
szek elhalnak, nedves időben világosbarna
baktériumcseppek jelennek meg rajtuk.
A virágzás alatti párás, meleg idő kedve­
ző feltételeket teremt a fertőzéshez. A kór­
okozó a fás részekben telel, szaporító­
anyaggal, faápolási eszközökkel, méhekkel,
madarakkal terjed.
• Védekezés. A fertőzött részeket le kell vág­
ni és maradéktalanul el kell égetni. Ha a vas­
tagabb ágak vagy a törzs fertőzöttek, erőtel­
jes csonkolás szükséges, vagy az egész fát ki
Fás részek sebzései körül, vízhajtásokon fel­
tűnő, fehér vattaszerű telepei hívják fel ma­
gukra a figyelmet (10. á b ra ). Szúró-szívó
szájszervű kártevő, szívogatása nyomán sejt­
burjánzás lép fel, amely tápanyagellátási za­
varokat okoz. A fás részeken duzzanatok,
© 20 ©
A fá s részeken feltűn ő a fehér,
vattaszerü vértetűtelep
rákos sebek keletkeznek. A vérté tűnek Ma­
gyarországon több nemzedéke van, a szár­
nyatlan nőstények a gyökéren, gyökérnyaki
részen telelnek, a lárvák a föld feletti részek
repedéseiben.
• V édekezés. A fertőzött részeket vágjuk ki,
égessük el, a törzset drótkefével alaposan
tisztítsuk le, az elhalt kérget kaparjuk le, a
sebeket tisztítsuk meg, sima sebfelületet ala­
kítsunk ki, majd sebzáró anyaggal kenjük
be (Vulneron A, Fixpol, Fabalzsam stb.).
A téli lemosó permetezéskor e kártevő ellen
is hatásos szert használjunk: Agáiként,
Agrol Pluszt, Novendát, Vektafid S-t, vagy
Neviként. így az áttelelő lárvák ellen véde­
kezhetünk. Az áttelelő nőstények indította
további nyári nemzedékek ellen pedig ki
kell bontani a gyökérnyakat s permetezés­
kor áztatásszerűen ezt is és a törzset is le
kell permetezni! Hatásos készítmények:
Pirimor 25 WG, Decis 2,5 EC, Chinetrin 25
EC, Fendona 2 EC, Zolone 35 EC, (A ztec
140 EW, D an itól 10 EC). Vízhajtásokat, sarjhajtásokat ne tűrjünk meg a fákon!
Vírusos törpeszártagüság:
alma rozettásodás vírus
(Apple rosette virus)
A beteg növények fejlődésben visszamarad­
nak, a hajtások rövid ízközűek, ennek kö­
vetkeztében a levelek rozettában helyezked­
nek el, a fertőzött egyedek kevés termést
hoznak vagy egyáltalán nem teremnek,
• Védekezés. A megelőzésre szorítkozik: ví­
rusmentes szaporítóanyagot telepítsünk.
AZÁLEA
(RHODODENDRON SIMSID
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a növény hirtelen elveszíti leveleinek
nagy részét,
- levélhullás;
a leveleken 1-2 cm-es gubacs képződik,
felülete élénkfehér vagy maga a levél ala­
kul át gubaccsá, néha virágokon is elő­
fordul,
- exobazídiumos betegség;
a leveleken szabálytalan, barna, sárgás­
barna szegélyű, később kivilágosodó fol­
tok keletkeznek,
- szeptóriás betegség.
Exobazídiumos betegség
(E x o b a sid iu m a z a le a e )
A leveleken félgömb alakú, gubacsszerű
megvastagodások keletkeznek, felületükön
előbb finom, majd élénkfehér bevonat kép­
ződik - ez a gomba szaporítóképlete. Nem­
ritkán csészeleveleken és sziromleveleken
is megfigyelhető a gubacsképződés, A gom­
ba seben át fertőz.
• Védekezés. Ha a kártétel csupán egy-egy
levélre korlátozódik, azt vágjuk le és éges­
sük el! Ennél nagyobb kár esetén a követ­
kező vegyszereket használhatjuk: Chinoin
Fundazol 50 WP Dithane M-45, Perocin 80
WP. A permetezést 7-10 nap múlva ismétel­
jük meg. (Ha csak 1-2 cserép azáleánk van,
nincs értelme permetezni.)
Levélhullás
A nemrég vásárolt növények minden szín­
változás nélkül tömegesen elkezdik hullatni
a leveleiket. Ez a jelenség több okra vezet­
hető vissza. Az azálea érzékeny a környe­
zetváltozásra, a növényház, a virágüzlet ma­
gas páratartalma s alacsony hőmérséklete
után bekerülnek a száraz levegőjű, fűtött
szobába. A hirtelen levélhullás oka lehet
még az egyenetlen öntözés vagy a talaj el­
meszedése.
• V édekezés. Az azálea 12-16 C-on, ma­
gas páratartalom mellett érzi jól magát. So­
kat párásítsunk! A növényeket évente ültes­
sük át Florasca A jelű földbe. Forralt és le­
hűtött vízzel vagy esővízzel öntözzük, mert
az azálea mészkerülő. Az azáleát mindezek
betartása mellett sem tekinthetjük tartós
szobanövénynek, csupán sokáig díszlő cse­
repes virágnak.
Szeptóriás betegség
(Septoria azaleae)
A levélen szabálytalan alakú, barna, majd
kivilágosodó, sárgásbarna szegélyű foltok
láthatók. A rajtuk levő, szabad szemmel is
észlelhető fekete pontocskák a gomba sza­
porítóképletei. A fertőzött levelek lehulla­
nak.
• V édekezés. A levelek fölszedegetése. Ter­
mesztőüzemben Antracol WP, Orthocid 50
WP, vagy Buvicid K gombaölő szerekkel ha­
tékony a permetezés.
11. ÁBRA
BAB
(PHASEOLUS VULGARIS)
Betegségek és kártételek
CSÍRANÖVÉNYEN
a beteg növények lankadnak, a szárban
az edénynyalábok barnák,
- baktériumos hervadás.
LEVÉLEN
világos- és sötétzöld mezők váltják egy­
mást, jellegzetes mozaikosodás,
- közönséges babmozaikvírus;
a barna foltokat nagy, sárga udvar övezi,
- baktériumos zsírfoltosság;
a fonákon fehér, gyűrűben elrendeződő
párnácskák láthatók, ugyanitt vörösbar­
na, később sötétbarna, tipikus rozsdatele­
pek jelennek meg,
- babrozsda;
főleg a levélnyeleken, a legfiatalabb haj­
tásvégeken fekete tetvek tömege, a leve­
lek kanalosodnak, torzulnak,
- fekete répalevéltetű;
alulról fölfelé a levelek kivilágosodnak,
az erek közötti mezők sárgulnak, finom,
pókhálószerű szövedék jelenik meg,
- közönséges takácsatka.
HÜVELYEN
kráterszerű, besüppedő foltok, ezeken ró­
zsaszín, később szürke pontok - a gomba
szaporítóképletei - figyelhetők meg,
- babfenésedés.
MAGON
mintegy 2 mm átmérőjű lyukak vagy vé­
kony hártyaszerű „ablak” alatt maga a bo­
gár látható
- babzsizsik.
Babfenésedés okozta mély kráterek a hüvelyen
tisztítsuk meg a területet! A sűrű növényállo­
mányt ritkítsuk! Kerüljük a nitrogén túlada­
golását! Vetőmagcsávázásra a Buvicid K,
Orthocid 50 WP vagy a Dithane M-45 alkal­
mas. Az első tünetek jelentkezésekor a Kasumin 2 L, a Dithane M-45, illetve a Perocin 80
WP, a Rézoxiklorid 50 WP, Champion 50 WP,
Cuproxat WP a Miltox Special gombaölő sze­
rekkel permetezhetünk.
Babrozsda
(Uromyces appendiculatus)
Főleg a leveleket és a hüvelyeket támadja
meg. Tavasszal jelennek meg a fehér, gyű­
rűben elrendeződő párnácskák, később a
világosbarna, még később a sötétbarna fe­
dett, majd porzó telepek. A kórokozó a le­
hullott növénymaradványokon telel.
• Védekezés. A növénymaradványokat sem­
misítsük meg. A betegség korai fellépésekor
vegyszeres védelem szükséges: a hatékony
gombaölő szerek megegyeznek a baktériu­
mos hervadás ellen javasoltakkal.
Babfenésedés
Babzsizsik
(Colletotrichum lindemuthianum)
A növényt csíranövény kortól fertőzheti,
minden részét megtámadja, a tünetek azon­
ban a hüvelyen a legszembetűnőbbek és a
leggyakoribbak. Szabályos, mély kráterek­
ben rózsaszín, majd szürke pontok figyelhe­
tők meg (11. á b ra ). A fertőzött magból a
csíra ki sem bújik vagy szabálytalan barna
foltosán elpusztul. A gomba a lehullott nö­
vényi maradványokban telel. A fertőzéshez
kedvező körülményeket teremt a sűrű nö­
vényállomány, a nitrogén túlzott adagolása,
a sok eső, a köd, a pára.
• Védekezés. Egészséges vetőmagot használ­
junk! A növénymaradványoktól gondosan
(Acanthoscelides obtectus)
A károsított szemekben fejlődik ki. Ame­
lyikből még nem bújt elő, azon hártyával fe­
dett „ablak” alatt látható (12. á b ra ). Meleg­
igényes rovar, elsősorban meleg raktárak­
ban, éléskamrában telel át. Tojásait a már
érő hüvelyekre rakja. A kelő lárvák a beta­
karítás előtt furakodnak a magvakba.
• Védekezés. Hideg helyen tároljuk a szá­
razbabot! A vetőmagnak szánt, bizonytalan
származású babot ajánlatos néhány napra a
mélyhűtőbe tenni, mert itt a babzsizsik min­
den fejlődési alakja elpusztul, viszont a bab
nem károsodik. Az érés elején a tojásrakást
© 22 ©
12. ÁBRA
dig nagy, sárga udvar övezi. Nedves időben
csillogó baktériumnyálka látható a foltokon,
ez száraz időben beszárad (13. á b ra ). Fer­
tőzött vetőmaggal és fertőzött növényi ma­
radványokkal terjednek; légzőnyílásokon,
sebzésen át fertőznek.
• V édekezés. Megegyezik a baktériumos
hervadásnál leírtakkal.
Fekete répalevéltetű
(Aphis fabae)
Az ablakos-lyukas babszemek
súlyos babzsizsik-kártételről árulkodnak
rövid élelmezés-egészségügyi várakozási
idejű rovarölő szerekkel megelőzhetjük, pl.
Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC, Fendona 2
EC-vel. A raktárai és a tárolt terményt a
CSatisfar) rovarölő szerrel fertőtleníthetjük.
Szívogatása gyengíti a növényt, ürülékén, a
mézharmaton megtelepszik a korompenész,
szennyezve a leveleket (14. á b ra ).
Baktériumos hervadás
(Corynebacterium flaccumfaciens)
A csíranövénykortól az érésig fertőzhet. A
levélzet, majd az egész növény lankad, el­
pusztul. A szárat kettévágva láthatjuk az
edénynyaláb-barnulást. Elsősorban fertőzött
maggal terjed, sebzéseken át fertőz.
• Védekezés. A baktériumok szaporodását a
rézvegyületek akadályozzák, pl. a Rézgálic, a
Rézoxiklorid 50 WP, Rokkol 400 SC, Cuproxat
FW, Champion 50 WP, a Miltox Special, vala­
mint a Kasumin 2 L speciális baktériumölő
szer. Ezekkel eredményesen védekezhetünk.
A fekete répalevéltetű tömegesen ellepi
és sztvogatja a babot
• Védekezés. Hatásos ellene a Chinetrin 25
EC, a Decis 2,5 EC, a Karate 5 EC, a Chinmix 5 EC, és a (B i 5 8 EC).
Baktériumos zsírfoltosság
(Xanthomonas phaseoli, X. phaseoli var.
fuscans, Pseudomonas phaseolicola)
Közönséges babmozaikvírus
Ezek a baktériumfajok levél- és hüvelyfol­
tosságot okoznak. A szögletes foltokat min­
Jellegzetes levélmozaikosodást okozó vírus.
Maggal, rovarokkal terjed.
• Védekezés. Használjunk vírusmentes ve­
tőmagot. A mozaikos egyedeket szelektál­
juk, semmisítsük meg!
(Marmor phaseoli virus)
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A tünet jellegzetes, mert a levélerek közötti
mezők elszíneződnek, a fonákon pedig
megtaláljuk az atka szövedékét.
• V édekezés. Az atkaölő szerek közül a
Mitac 20 EC és a Nissorun 10 WP engedé­
lyezett a bab védelmére. Szükség esetén a
kezelést ismételjük meg.
@ 23 O
gyökereken borsó nagyságú képződmé­
nyek jelennek meg,
- üvegházi gyökérgubacs-fonálféreg.
BANÁN
(MUSA SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
Lisztharmat
^ ^
a fertőzött levél kivilágosodik, a fonákán,
főleg az erek mentén, finom szövedék
látható
- közönséges takácsatka;
a levelek szélétől, hegyétől kiinduló barnulás,
- kedvezőtlen környezet.
Kedvezőtlen környezet
Az idősebb levelek széle, hegye bámulni
kezd, a foltok az egész levéllemezre is kiter­
jedhetnek, amely végül elhal. A banán az
egyenletes hőmérsékletet, a 20-22 C-ot ked­
veli, igényli a magas páratartalmat, s az eny­
hén savanyú talajt. Ha e feltételek egyike is
hiányzik, a növény sínylődik, végül elpusztul.
• V édekezés. Egyenletes melegben tartsuk,
sokat párásítsunk! Ültessük a banánt Florasca A jelű földbe!
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
Tünete a jellegzetes levélsárgulás, a levél­
fonákon pedig ott található a pókhálószerű
finom szövedék.
• Védekezés. Szobában nem ajánljuk a per­
metezést. A levegő párásítása, a növény le­
veleinek rendszeres lemosása segít leküzde­
ni a kártevőt.
BEGÓN IA
(BEGONIA SEMPERFLORENS,
B. TUBERHYBRIDÁ STB.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
előbb foltokban, majd az egész levélre ki­
terjedő lisztszerű, fehér bevonat látható,
- lisztharmat;
apró, vízzel átitatott, főleg áteső fényben
látható foltok, felületük nedves körülmé­
nyek között nyálkás,
- xantomonászos betegség.
GYÖKÉREN
először a hajszálgyökereken, elágazódásoknál gombostűfejnyi megvastagodások
képződnek, később a magasabb rendű
(Oidium begoniae)
A tünetek és az üzemi védekezés vegysze­
rei megegyeznek az almafa-lisztharmat be­
tegségénél a vegetációban javasolt gomba­
ölő szerekkel. A lakásban tartott növényt ne
permetezzük, hanem teremtsünk számára
kedvező körülményeket, ha viszont nagyon
fertőzött, váljunk meg tőle.
Üvegházi gyökérgubacs-fonálféreg
(Meloidogyne arenaria)
A beteg növény fejlődése megáll, levelei ki­
csik maradnak, a cserépből vagy a talajból
kiemelve jól láthatók gyökerén a feltűnő
képződmények. A megvastagodások alatt a
gyökerek elhalnak. A hím fonálféreg 1-2
mm-es, fonál alakú, a nőstény kb. 0,5 mm
átmérőjű, citrom alakú.
• V édekezés. Cseréljünk talajt, s a szabad­
ban néhányszor öntözzük be a talajt (B i 5 8
EC, vagy U nifosz 5 0 EC) permetezéskor
használatos töménységű oldatával.
Xantomonászos betegség
(Xanthomonas begoniae)
Áteső fényben jól látható tűszúrásnyi pon­
tok keletkeznek a levélen, a száron. A pon­
tok később növekednek, nedves körülmé­
nyek között a foltokon látható a baktériumnyálka, száraz körülmények között rászárad
a megtámadott részekre.
• Védekezés. Üzemi termesztésben baktéri­
umölő növényvédő szerekkel permetezzünk!
Ilyen pl. a Rézoxiklorid 50 WP, a Bordói por,
a Kasumin 2 L, a Miltox Special. A permete­
zést 10-14 nap múlva ismételjük meg.
BERKENYE
(SORBTJS SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a színén és a fonákán barnásfekete gyep­
pel fedett foltok, szélük később berepe­
dezik,
- venturiás varasodás;
© 24 @
a levelek hirtelen megbámulnák, sokáig
a fán maradnak, a hajtásvégek pásztorbotszerűen behajlanak,
- tűzelhalás;
Az almamoly, a monília (15. á b r a ) és a tűz­
elhalás kártételének leírása, valamint az el­
lenük való védekezés megegyezik az almá­
nál leírtakkal (1. 14—21. oldal).
FÁS RÉSZEKEN
1-2 mm-es, szürkésfekete pajzsok fedik a
fás részeket, ha több rétegben helyezked­
nek el, „koszossá”, göcsörtössé teszik a
növényt,
- kaliforniai pajzstetű.
BOJTOCSKA
(AGERATUM HOUSTONIANUM)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
A kaliforniai pajzstetű, a tűzelhalás, vala­
mint a venturiás varasodás kártétele és a vé­
dekezés módja megegyezik az alma kalifor­
niai pajzstetűnél, az almafa-varasodásnál és
a tűzelhalásnál leírtakkal.
BIRS
(CYDONIA OBLONG A)
főleg az idősebb levelek sárgulnak, el­
vesztik fényüket, fonákukat pókhálósze­
rű szövedék borítja,
- közönséges takácsatka;
a növények bolygatásakor apró, fehér ro­
varok röppennek fel, a növényen raga­
csos, fényes váladék található, amelyen
megtelepszik a korompenész (gomba),
- üvegházi molytetű.
Közönséges takácsatka
Betegségek és kártételek
(Tetranychus urticae)
LEVÉLEN
a levelek hirtelen megbámulnák, elher­
vadnak,
- monília, tűzelhalás.
GYÜMÖLCSÖN
a magházig hatoló járatban hernyó fejlő­
dik, amely kieszi a magházat és a környe­
ző terméshúst, ürülékével szennyezi jára­
tait; a birs fejlődése leáll, majd lehullik,
- almamoly;
eleinte kicsi, rendszerint az almamoly
rágta sebzés környékén jelentkező barna,
puha, rothadó, majd egyre növekvő fol­
tok, felületükön rózsaszínes-sárgás, ke­
rek, koncentrikus körökben elrendeződő
penészgyepek jelennek meg,
- monília.
15. ÁBRA
Monília okozta körkörös vánkospenész birsalm án
Szívogatása nyomán a levelek sárgulnak, el­
vesztik fényüket, fonákjukon pókhálószerű
szövedék található. A takácsatkák szabad
szemmel még éppen láthatók. Évente több
nemzedékük fejlődik. Főleg meleg, száraz
nyarakon szaporodnak el.
• V édekezés. Kevés károsított levél esetén a
beteg leveleket szedjük le, égessük el. Tö­
meges megjelenés esetén, szabadföldi virág­
ágyban speciális atkaölő szerekkel - Mitac
20 EC, Omite 57 E, Neoron 500 EC, Flumite
200, Nissorun 10 WP - permetezzünk!
Üvegházi molytetű
(Trialeurodes vaporariorum)
Nevétől eltérően nemcsak üvegházban, ha­
nem száraz, meleg nyarakon szabadföldön
és a szobanövényeken is károsít. Szabad
szemmel jól látható, hófehér szárnyas rovar
(16. á b ra ). Szívogatásával gyengíti a nö­
vényt, ürülékén megtelepszik a korompe­
nész, bevonva a növény asszimilálófelüle­
tét. Nagyon szapora, évente több nemzedé­
ke fejlődik.
• V édekezés. Ha a közelben paprika, para­
dicsom, uborka van, szaporodását meg kell
gátolni, mert ezekre áttelepedve súlyos ká­
rokat okozhat. A következő rovarölő sze­
rekkel gyéríthetjük: Actellic 50 EC, Decis 2,5
EC, Chinetrin 25 EC, Sherpa, Fendona 2 EC,
O 25 O
16. ÁBRA
szétszéledtek, Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC,
Fendona 2 EC, Karate 5 EC, (B i-58 EC) sze­
rek valamelyikével való permetezés ajánlott.
Lisztharmat
(Microsphaera berberidis)
A leveleken szürkésfehér, lisztes bevonat
látható, benne fekete, apró képződmények­
kel. Néha a hajtásvégeket is megtámadja.
• V édekezés. Az almafa-lisztharmatnál leír­
takkal azonos (1. 15. oldal).
Rozsdagomba
Az üvegházi molytetű tömegesen károsítja
számos haszon- és dísznövényünket.
A kifejlett rovar és a lárvák szabad szem m el is
láthatók, a tojások csak nagyítóval figyelhetők meg
Karate 5 EC, Nomolt 15 SC, Sanmite 20 WP,
Applaude 25 WP, (D an itól 10 EC, S u m i-alfa
5 EC} U nifosz 5 0 EC), A permetezéseket a
kártevő szaporasága miatt 4-7 naponta is­
mételjük, a szereket váltogassuk!
(Puccinia graminis)
A tipikus rozsdatüneteket okozó gomba első
két fejlődési alakja a borbolyákon károsít. A
gomba ún. uredo- és teleutotelepei pedig pá­
zsitfűféléken fejlődnek (gazdacserés gomba).
• V édekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és égessük el! Április-májustól Perocin 80
WP, Sápról, Chinoin Fundazol 50 WP, Miltox
Special, Dithane M-45 gombaölő szerek va­
lamelyikével 10-14 naponta permetezzünk.
BORBOLYA
BORÓ KA
(BERBERIS SP.)
(JUNIPERUS SP.)
Betegségek és kártételek
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
LEVÉLEN
finom, szürkésfehér bevonat, benne apró
fekete képződmények, a gomba szaporí­
tóképletei láthatók,
- lisztharmat;
a levél színén vörös foltok, bennük feke­
te pontok, a fonákán narancssárga, fe­
dett, majd porzó képletek keletkeznek,
- rozsdagomba;
hámozgatás, rágás,
- borbolyafélék levéldarazsa.
Borbolyafélék levéldarazsa
(Arge berberidis)
A kárt a levéldarázs álhernyója okozza. Ele­
inte csak a levéllemezből táplálkozik, meg­
hagyva az ereket, ez a hámozgatás, később
az ereket sem kíméli, tarrágást csinál. Két
nemzedéke van, az első május elején, a má­
sodik júliusban rajzik.
• V édekezés. A fiatal lárvák ellen, amíg egy
levélen találhatók, a levelek leszedegetése,
elégetése is hatásos. Ha viszont a lárvák már
a növény sárgul, barnul, szárad, köze­
lebbről vizsgálva kerek és hosszúkás fe­
hér pajzsok láthatók rajta,
- boróka-pajzstetű
sárgulás, bámulás,
- boróka-takácsatka.
FÁS RÉSZEKEN
megvastagodások, a kéreg felszínén vilá­
gossárga vagy narancsvörös csapocskák
nőnek,
- rozsdagombák;
a hajtások tömegesen száradnak el,
- borókaszű;
a hajtáscsúcs, az egyéves ág sárgul, sötét­
barna, szürkészöld, majd fekete lesz,
- ágelhalás.
A
Agelhalás
(Kabatina juniperi)
A hajtáscsúcs, az egyéves ág sárgul, szür­
készölddé, majd feketévé válik, az egészsé­
ges és a beteg rész élesen elválik egymás­
@ 26 @
tói. Feltételezik, hogy a „Skyrocket” fajták
ágkidőlését is ez a gomba okozza.
• V édekezés. Nyár végén permetezzünk
néhányszor Dithane M-45, Perocin 80 WP,
Antracol WP gombaölő szerekkel.
Boróka-pajzstetű
(Carulaspis juniperi)
Elterjedt, nagy károkat okoz. Főleg a száraz
helyre, silány minőségű talajra ültetett növé­
nyeken szaporodik el. Először a tűlevelek
belső felén, a védettebb részeken telepszik
meg. A nőstény pajzstetvek fehérek, kör
alakúak (17. á b ra ) testük narancssárga, a
hímek hosszúkásak, fehérek, két hosszanti,
lécszerű kiemelkedéssel. Évente egy nem­
zedéke van. A károsítástól a levelek elszá­
radnak, a növény felkopaszodik.
17. ABRA
belsejét. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik, a
száraz, meleg évek kedveznek a szaporodá­
sának.
• Védekezés. A beteg egyedeket vágjuk ki
és égessük el. A rajzásokat szexferomoncsapdával figyeljük, s rajzáskor permetez­
zünk (B i 5 8 EC, U nifosz 5 0 EC) rovarölő
szerek valamelyikével.
Boróka-takácsatka
(Eu tetranychus admes)
Szívogatása nyomán a növények elvesztik
üde zöld színüket, fényüket. Évente több
nemzedéke van, a kifejlett nőstény telel át.
• V édekezés. Áprilistől-májustól speciális
atkaölő szerekkel, pl. Mitac 20 EC vagy
Neoron 500 EC-vel, Omite 57, Flumite 200,
illetve atkaölő mellékhatással is rendelkező
rovarölő szerekkel, pl. (U nifosz 5 0 E C fv e 1
permetezzünk néhányszor.
Rozsdagombák
(Gymnosporangium claviiforme,
G. sabinae)
Mindkét rozsdagomba gazdacserés, azaz a
borókákon fejlődik az ún. teleuto alak (18.
á bra), a többi alakjuk a galagonyán, illetve
a körtén képződik. A borókán ágvastago­
dásokat okoznak, a fertőzött részek fejlődé­
se leáll.
18. ABRA
A boróka levelein megtelepedett
hófehér boróka-pajzstetű
• Védekezés. Az erősen fertőzött részeket
vágjuk le és égessük elí Rajzáskor, júniusban-júliusban rovarölő szerekkel védekez­
zünk, pl. a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC,
a Fendona 2 EC, a Karate 5 EC, a Zolone 35
EC, (Bi 5 8 EC) valamelyikével. A permedé­
be feltétlenül keverjünk tapadást fokozó
anyagot (pl Nonitot)!
Borókaszú
(Phloeosinus aubei)
A legfiatalabb hajtások tömegével elszárad­
nak. Ezt a tünetet a kifejlett bogár okozza
úgy, hogy az idősebb ágakból kiágazó egy­
éves hajtásokba az elágazás helyén berág,
gyakran 2 cm hosszan is kirágja a hajtás
A boróka fá s részein keletkező különös
képződmények rozsdagombák fertőzésére utalnak
© 27 ©
• V édekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és égessük el, másik két gazdanövényét ta­
vasztól kezdve réztartalmú gombaölő sze­
rekkel permetezzük!
BOROSTYÁN
(HEDERA HELIX)
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
Főleg a száraz levegőjű lakásokban sínylő­
dő növényeken károsít. Sokszor a pókháló­
szerű szövedék hívja fel rá a figyelmet. A tü­
netek és a védekezés megegyezik a bojtocskánál leírt közönséges takácsatka elleni vé­
dekezéssel (1. 25. oldal).
Betegségek és kán ételek
Vermikuláriás levélfoltosság
LEVÉLEN
többé-kevésbé kerek, közepükön kivilá­
gosodó foltok, bennük apró, fekete pon­
tok,
- vermikuláriás levélfoltosság;
a levélnyél és a -lemez vastagodik, defor­
málódik, barna, félgömb alakú pajzstet­
vek telepedtek meg rajtuk,
- himlős borostyán-pajzstetű;
sárgulás, fénytelen levelek, előbb a foná­
kon, majd a színen is finom, pókhálósze­
rű szövedék látható,
- közönséges takácsatka;
a levelek színe kivilágosodik, fonáka és
széle továbbra is zöld, a szövedék gyér
vagy hiányzik,
- borostyán-takácsatka.
Borostyán-takácsatka
(Bryobia kissophila)
Szobai körülmények között károsít. Ellentét­
ben a közönséges takácsatka károsításával,
csak a levelek színe fakul, fonákjuk zöld
marad. A károsított részeket nagy mennyi­
ségű ürülék szennyezi.
• Védekezés. Vigyük ki a növényeket a
kertbe, a szabadba, s ott Mitac 20 EC speci­
ális atkaölő szerrel, 10-14 naponként per­
metezzük le őket. Az erősen fertőzött szo­
baborostyántól azonban inkább váljunk
meg!
Himlős borostyán-pajzstetű
(Planchonia arabidis)
A kártevő a szabadföldi borostyánon él.
Szívogatása nyomán a levelek deformálód­
nak, vastagodnak. Évente egy nemzedéke
van.
• V édekezés. A fertőzött részeket vágjuk
le és égessük el. Márciustól a kissé fertő­
zött töveket Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC,
(B i 5 8 EC) rovarölő szerekkel permetez­
zük.
(Vermicularia trichella)
A határozott peremű, kivilágosodó közepű
foltokban fekete, apró képletek láthatók.
• V édekezés. A beteg leveleket szedjük le
és semmisítsük meg. Orthocid 50 WP, Buvicid K, Perocin 80 WP gombaölő szerekkel
védekezhetünk ellene.
BORSÓ
(PISUM SATIVUM SSP. HORTENSE)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
fehér, lisztes bevonat, alatta bámulás,
- lisztharmat;
a levél színén sárga, elmosódó szélű fol­
tok, a fonákon a foltokat lilásszürke, szür­
ke, ritka penészgyep borítja,
- peronoszpóra;
kerek, besüppedt, barna foltok, közepük
ki világosodik, bennük apró, fekete kép­
letek láthatók,
- aszkohitás betegség;
elsősorban a fonákon tavasszal zöld, nyá­
ron pedig vöröses levéltetvek szívogatnak, a levelek sárgulnak,
- borsólevéltetű;
a bőrszövet által fedett világosbarna, ké­
sőbb sötétbarna telepek egy idő után fel­
szakadoznak, belőlük spórák hullanak
szét,
- borsórozsda;
a levél szélén U alakú rágásnyomok,
- csipkézőbarkók;
ezüstfehér szívásnyomok, amelyeket kb.
1,5 mm hosszú, karcsú, fekete rovarok
okoznak,
- borsótripsz.
TERMÉSEN
a levelekhez hasonlóan a hüvelyt is káro­
sítja az aszkohitás betegség és a borsó­
tripsz.
O 28 ©
MAGON
mély, szabálytalan rágások, a károsított
szemekben kb. 5 mm-es, csontfehér, lá­
batlan kukacok.
- borsóormányos;
az érett szemeken szabályos, 2 mm-es
lyukak,
- borsózsizsik.
laszthatunk: Pirimor 25 WG, Basudin 600
EW, Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC, Karate 5
EC, Fendona 2 EC, (A ztec 140 EW, Best, B i
5 8 EC; B u lld ock 2 5 EC, D an itól 10 EC,
F yfan on 5 0 EC, U nifosz 5 0 EC). A védeke­
zést 7-10 nap múlva ismételjük meg.
Borsóormányos
(Aoromius quinquepunctatus)
Aszkohitás betegség
(Ascochyta pisi; A. pinodes,
Mycosphaerella pinodes)
A növény összes föld feletti részét megtá­
madja, a tünetek a hüvelyeken a legfeltű­
nőbbek (19. á b r a ). A két utóbbi gombafaj a
levél- és termésfoltosságon kívül gyökérrot­
hadást is okozhat. Sebfertőző, főleg maggal,
fertőzött növényi résszel terjed.
A szemeket mély, szabálytalan rágásával te­
szi tönkre. A fertőzött hüvelyben lábatlan,
csontszínű, kb. 5 mm hosszú lárvákat látha­
tunk. Évente egy nemzedéke fejlődik, a ki­
fejlett bogár telel át a talajban. Május elejé­
től számíthatunk előjövetelére.
• V édekezés. A virágzás utáni tojásrakást
igyekezzünk megakadályozni a következő
permetezőszerek valamelyikével: Decis 2,5
EC, Chinetrin 25 EC, (B i 5 8 EC).
Borsórozsda
(Uromyces pisi)
Gazdaváltó gomba, élete egy része a borsó­
hoz, másik a kutyatejfélékhez kötött. Nyá­
ron jönnek létre a világosbarna uredotelepek, nyár végén pedig az áttelelésre képes
teleutotelepek.
• V édekezés. Megegyezik a borsó aszko­
hitás betegségénél leírtakkal.
Borsótripsz
(Kakothrips robustus)
• V édekezés. A fertőzött növényi részeket
semmisítsük meg! Egészséges vetőmagot
vessünk! Csávázzuk a vetőmagot Orthocid
50 WP, Buvicid K vagy Chinoin Fundazol 50
WP (B ravó 5 0 0 ) gombaölő szerek valame­
lyikével. Az első tünetek megjelenésétől
réztartalmú szerekkel permetezhetünk (Rézoxiklorid 50 WP, Cuproxat FW, Champion
50 WP, Miltox Speciál, Bordói por). A per­
metezést 10-14 naponként ismételjük meg!
A jellegzetes ezüstfehér szívásnyomokról a
kártétel messziről felismerhető (20. á b ra ).
Súlyos veszteséget okozhat. Évente egy
nemzedéke fejlődik. Fellépésére júniustól
számíthatunk.
• V édekezés. Decis 2,5 EC, (F yfan on 5 0 EC,
U nifosz 5 0 EC) rovarölő szerek valamelyiké­
vel permetezzünk.
------------------------------- 20. ábra --------------------------
Borsólevéltetű
(Acyrtosiphon onobrychis)
Szívogatása nyomán sárgulnak, gyengén fej­
lődnek a levelek. Nyáron több nemzedéke
fejlődik.
• V édekezés. Tömeges megjelenésekor per­
metezzünk! Többféle készítményből vá­
O 29 ©
A borsótripsz szívogatása nyom án a hüvelyek
torzulnak, leáll a fejlődésük
Borsózsizsik
Peronoszpóra
(Bruchus pisorum)
(Peronospora pisi)
Kártétele nyomán az érett szemeken szabá­
lyos kb. 2 mm átmérőjű lyukak láthatók
(21. á b ra ). Némelyik lyukat pergamenszerű
hártya fed, ekkor még a lyukban található a
bogár. Évente egy nemzedéke fejlődik. A
bogár telel át, egyrészt a szemekben, más­
részt védett helyen. A borsó virágzása előtt
bújik elő, tojásait kettesé vel-hármasával zse­
latinszerű anyaggal a pici borsóhüvelyekre
ragasztja.
A levelek színén sárga foltok, ugyanott a
fonákon lilás, szürkéslila penészgyep kép­
ződik. A másik tünettípus: szögletes foltok
lepik el a leveleket. Megjelenése sok csa­
padékot, párát feltételez. Ellentétben a
lisztharmatgombákkal, ez a gomba belső
élősködő.
• V édekezés. Az első tünetek megjelenésé­
től permetezzünk Rézoxiklorid 50 WP, Miltox Special, Mikai C 64 WP Buvicid-K, ( Alto
C om bi 420, Duett, Milstar, B ravó 5 0 0 ) gom­
baölő szerek valamelyikével. Szükség ese­
tén ismételjük meg a kezelést.
------------------------------------ 21. ÁBRA -------------------------------------------
BRO M ÉLIÁK
(AECHMEA, BILLBERGIA, NEOREGELIA,
VRIESEA SP.)
• Védekezés. Idejében szedjük le az érett
termést, hogy a szemek ne szóródjanak
szét. Tojásrakását Decis 2,5 EC, Chinetrin 25
EC rovarölő szerekkel megakadályozhatjuk.
Az élelmezés-egészségügyi várakozási időt
pontosan tartsuk be!
Csipkézőbarkók
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a szélén, a csúcsán bámulások,
- kedvezőtlen környezeti tényezők.
GYÖKÉRNYAKON
az alsó levelek száradnak, lankadnak, a
gyökérnyak puhul,
- fuzáriumos hervadás.
(Sitona sp.)
Kártételük a jellegzetes U alakú rágásnyo­
mukról biztosan felismerhető. Több faj tar­
tozik ide. Kifejlett bogár alakban telelnek át.
Néha már februárban előjönnek, s az éppen
kelő borsót keresik fel.
• Védekezés. Megjelenésükkor Bancol 50
WP, Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Basudin
600 EW rovarölő szerekkel permetezzünk.
Lisztharmat
(Erysiphe pisi)
A növény minden föld feletti részét megtá­
madja. A gombafonalak s a róluk lefűződő
sejtek (konídiumok) fehér, lisztes bevonatot
képeznek a növényen. Később kialakulnak
a gomba fekete, pontszerű szaporítóképle­
tei is.
• V édekezés. A kénkészítményeken (Thiovit S, Microthiol Special stb.) kívül a Sápról,
(Alto 3 2 0 SC, Alto C om bi 420, Duett, Milstar) hatékonyak, egyben a borsórozsda el­
len is védenek.
Fuzáriumos hervadás
(Fusarium bulbigenum
f. aechmeae)
A legidősebb levelek lankadnak, szárad­
nak, a cserépből kiemelve a növényt, a
gyökérnyak barnulása is látható. Szárke­
resztmetszetben az edénynyalábok barnu­
lása is megfigyelhető. A gomba talajlakó,
innen fertőz.
• V édekezés. A beteg töveket semmisítsük
meg, ezek talaját nem szabad újra felhasz­
nálni!
Kedvezőtlen környezeti tényezők
A broméliák páraigénye nagy, s gyakran
kell öntözni őket. Savanyú talajt igényelnek.
Ha e feltételek valamelyike hiányzik, a nö­
vény sínylődik, szárad, veszít a díszítőérté­
kéből.
• V édekezés. Sokat párásítsunk, rendszere­
sen öntözzünk, növényeinket Florasca A je­
lű földbe ültessük!
@ 30 O
BURGONYA
22. ÁBRA
(SOLANUM TUBEROSUM)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a levélkék a főér mentén, azzal párhuza­
mosan, befelé sodródnak,
- levélsodró vírus;
a levélkék csúcsán és szélén állandóan
növekvő, nedves, barna foltok, az egész­
séges és a beteg rész határán fehéres pe­
nészgyep képződik,
- burgonyavész;
mintegy 1 cm átmérőjű, barna foltok,
bennük koncentrikus gyűrűk találhatók,
- alternáriás betegség;
sárga, zöld vagy rózsaszín levéltetvek szívogatnak,
- levéltetvek;
szabálytalan rágásnyomok, sokszor csak
a levélnyelek maradnak a száron,
- burgonyabogár.
GUMÓN
kemény, ráncos, repedezett foltok, nem
hatolnak mélyen a húsba,
- sugárgombás varasodás;
szürke, kemény foltok alakulnak ki, mé­
lyen a húsba hatolnak,
- burgonyavész;
fekete, lekaparható, szabálytalan képle­
tek találhatók,
- rizoktóniás betegség;
sárga, barna, besüppedő, ráncosodó, fel­
szakadozó folt keletkezik. Kettévágva a
gumót, az egészséges és a beteg rész ha­
tárán fonálférgeket láthatunk,
- gumórontó fonálféreg,
Alternáriás betegség
(Alternaria solani)
A beteg levélkéken kb. 1 cm-es, lekerekí­
tett, barna foltok, bennük koncentrikus kö­
rök jelennek meg. Később a foltokban feke­
te, apró pontocskák válnak láthatóvá (22.
ábra). Ez a gombás betegség főleg szára­
zabb nyarakon fordul elő. A talajból fertőz,
fertőzött növényi maradványokon telel át.
• V édekezés. A beteg növényi részeket
gyűjtsük össze, égessük el vagy mélyen for­
gassuk a talajba. Tartsuk be a 3-4 éves ve­
tésforgót! Általában nem szükséges külön
vegyi védelem, mert a burgonya vész elleni
megelőző védekezés egyben az alternária
ellen is hatásos.
Alternáriás betegség barna foltjai
a burgonya levelén
Burgonyabogár
(Leptinotarsa decemlineata)
Szabálytalan rágása nyomán sokszor csak a
levélerek maradnak a növényeken. Vegy­
szeres védelem nélkül akár a termés 70%-a
is elpusztulhat. Az egyik legközismertebb és
legnagyobb károkat okozó rovar. Magyaror­
szágon veszélyes kártevő, azaz kötelező el­
lene védekezni. Évente két nemzedéke van.
A lárva és a kifejlett bogár is károsít (23. á b ­
ra). Az első nemzedék márciustól júniusig,
a második június végétől augusztus végéig
rajzik, illetve károsít.
• Védekezés. Gyorsan hozzászokik a külön­
böző vegyszerekhez (rezisztenssé válik). A
régen hatékonynak ítélt szerek ma már ha­
tástalanok ellene. Egyes üzemek piretroid
rezisztenciát is jeleztek (pl. Decis 2,5 EC,
Chinetrin 25 EC). Jelenleg hatékony rovarölő
szerek: Fendona 2 EC, Chinmix 5 EC, Match
50 EC, Nomolt 15 SC, Sherpa, Talstar 10 EC,
Karate 5 EC, Bancol 50 WP, Zolone 35 EC
----------------------------------------1 23- ÁBRA |----------------------------------
Ki ne ism erné a csíkos burgonyabogarat?
Miközben lárvájával együtt szorgosan rágja
a burgonya levelét, tojáscsomóit is hátrahagyja
(A tabron 120 EC, Ekos 100 EC, M ospilan 3
EC, Sum i-A lfa 5 EC, B u lldock 2 5 EC, Ju do,
Regent 80 WG, Vertim ec 1,8 EC). A vegysze­
res védekezés általában a fiatal lárvák ellen
a leghatékonyabb. Fontos, hogy a rovarölő
szereket (szercsoportokat) váltogassuk,
hogy elkerüljük a rezisztencia kialakulását.
Házikertben, kis felületen a bogarakat a ko­
ra reggeli órákban összegyűjthetjük, és a ba­
romfival föletethetjük.
ni. Hatékony készítmények: Rézoxiklorid
50 WP, Cuproxat FW, Champion 50 WP,
Bordói por, Bordói lé + kén FW, Rézgálic,
Miltox Speciál, Dithane M-45, Buvicid K,
Orthocid 50 WP, Perocin 80 WP, Polyram
DF, Ridomil Plus 45 WP, Ridomil MZ 72 WP,
Sandofan M8 WP, Sandofan C, Cursate R,
Mikai C 64 WP, Acrobat MZ, Clortosip 75
WP, Kupfer Fusilan WG, Vondozeb DG,
Vondozeb Plus (B ravo 500, A ltim a, Tanos,
Tattoo).
Burgonyavész
Gumórontó fonálféreg
(Phytophthora infestans)
A betegség megtámadja a lombot és a gu­
mót is. Jellemzője a gyors pusztítás. A levél­
kék csúcsán és szélein barna, majd fekete
foltok keletkeznek, a fonákon az egészsé­
ges és a beteg rész határán fehér, ritka pe­
nészgyep is megfigyelhető. Az egész lom­
bozat hirtelen elbarnul, elszárad vagy elrot­
had (24. á b ra ). A gumón kemény, szürke
foltok képződnek, a gumót kettévágva lát­
ható, hogy mélyen a húsba hatolnak, táro­
lás alatt növekednek, az egész gumót tönk­
retehetik. A peronoszpórafélékhez tartozó
gomba fertőzéséhez csapadék, magas pára­
tartalom és magas hőmérséklet szükséges.
Ha mindhárom feltétel adott, járvány alakul­
hat ki. A kórokozó a fertőzött gumókban és
a fertőzött növényi maradványokban telel.
(Ditylenchus destructor)
A gumón sárgás, barnás besüppedő foltok
keletkeznek, ezek később ráncosodnak. Ha
a fertőzött gumót kettévágjuk, az egészsé­
ges és a beteg rész határán nyüzsgő fonál­
férgeket láthatunk. A kifejlett fonálféreg át­
látszó, 0,8-1,4 mm hosszú, gyors mozgású.
Évente több nemzedéke fejlődik. Magyaror­
szágon veszélyes károsító.
• V édekezés. Csak teljesen egészséges ve­
tőgumót használjunk! Minden gumót emel­
jünk ki a földből! Fertőzött területre 3-4
évig se burgonyát, se a gumórontó fonálfé­
reg egyéb tápnövényét (komlót, tulipánt,
dáliát) ne telepítsünk! A bizonytalan szár­
mazású tételeket frissen oltott mésszel per­
metezzük le!
—
24 ÁRRA h—--------------------------- —■
Levélsodró vírus
(Corium solani, Potato leaf roll virus)
A levélkék a főér mentén, azzal párhuzamo­
san befelé sodródnak (25. á b ra ). A követ­
kező évben a tünetek súlyosbodnak, a be­
teg tövek sárgulnak, törpék maradnak, ke­
vés, satnya termést hoznak. A vírust levél­
te tvek terjesztik.
f :
W l-
A burgonyavész fertő zését követően elszárad a levél
és kemény, szürke foltok képződnek a gum ón
• V édekezés. A vetőgumót szigorúan válo­
gassuk át! A beteg növényi maradványokat
égessük el vagy mélyen forgassuk a talajba.
Virágzás előtt lehet megelőző védekezés­
ként permetezni, majd az első tünetek meg­
jelenésétől ajánlatos rendszeresen védekez­
O 32 @
Sugárgombás varasodás
• V édekezés. Irtsuk a burgonyán a levéltetveket! A vírusos töveket semmisítsük meg!
Tartsuk be a vetésforgót!
Levéltetvek
(Macrosiphum euphorbiae, Aphis nasturtii,
Aulacorthum solani)
Szívogatásuk nyomán gyengülnek, torzul­
nak a növények. Kártételüket tetézi, hogy a
különböző vírusokat terjesztik. Vannak szár­
nyas és szárnyatlan formák, olyanok, ame­
lyek élete csak a burgonyához kötött, és
gazdacserések is előfordulnak, pl. a sárga
burgonya-levéltetű (Aphis nasturtii), amely
élete egy részét a varjútövisen, más részét a
burgonyán tölti.
• Védekezés. Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC,
Chess 25 WP, Fendona 2 EC, Karate 5 EC,
(Bi 5 8 EC, Ju d o , M ospilan 3 EC, U nifosz 5 0
EC) rovarölő szerekkel lehetséges. Az első
kezelést 7-10 nap múlva kövesse a második!
Rizoktóniás betegség
(Rhizoctonia solani)
A tünetek a gumón a legjellegzetesebbek:
fekete, lekaparható képletek jelennek meg.
A kórokozó csírázástól kifejlett korig fertőz­
heti a növényt. Az éppen kibújó csírák barnulnak vagy a kifejlett növények szártöve,
szára barnul, puhul, elhal. A növény előbb
lankad, majd elpusztul. A szártöveket vatta­
szerű, dús, fehér penészgyep öleli körül. A
gomba talajlakó.
• V édekezés. Fertőzött gumót ne ültessünk!
Az ültetés idejének megválasztásával és jó
talaj-előkészítéssel segítsük a gyors és
egyenletes kelést. Csávázásra és talajbeöntözésre a Chinoin Fundazol 50 WP vagy a
Topsin Metil 70 WP alkalmas.
----------------------------------
26. ÁBRA
----------------------------------------
(Streptomyces scabies)
Húsba nem hatoló, kemény, ráncos, repe­
dezett foltok láthatók a gomba pusztítása
nyomán (26. á b ra ). Minden egyéb gumó­
betegségtől megkülönbözteti, hogy tárolás
alatt nem terjed. A gomba a laza, magas
mésztartalmú homoktalajokban terjed a leg­
jobban.
• V édekezés. Beteg gumót ne vessünk! Ne
meszezzük nagy adagokkal a talajt.
BUZOGÁNYVIRÁG
(DIEFFENBACHIA SP.)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
^
^
sárga, majd barna foltok képződnek, kö­
zepük kivilágosodik, a foltközépben gombostűfejnyi fekete pontok láthatók,
- glöospóriumos levélfoltosság;
először az alsó, idősebb levelek sárgul­
nak, innen terjed fölfelé a kártétel, a leve­
lek fonákán finom, pókhálószerű szöve­
dék képződik,
- közönséges takácsatka.
SZÁRON, GYÖKÉRNYAKON
vizenyős, puha, barna foltok keletkezhet­
nek, a növény lankad, hervad,
- erviniás betegség.
Erviniás betegség
(Erwinia chrysanthemi)
Egy-egy levél lankadása jelzi a fertőzést. A
száron, szártövön barna, vizenyős, puha fol­
tokat okoz, ezek később hosszanti irányban
fölrepedeznek, a szár elhajlik, a növény ki­
dől. A szárat kettévágva láthatjuk, hogy az
edénynyalábok barnák.
• V édekezés. Az észleléskor rendszerint
már késő védekezni, a beteg növényt sem­
misítsük meg!
Glöospóriumos levélfoltosság
(Gloeosporium thuemenii)
A sugárgom ba fertőzése után
a gum ó felületét repedezett foltok csúfítják el
A leveleken sárga, majd barna foltok kép­
ződnek (27. á b ra ), közepük kivilágosodik,
bennük szabad szemmel látható apró, feke­
te képződmények vannak, ezek a gomba
szaporítóképletei.
@ 33 ©
^ 27. ÁBRA 1
• V édekezés. A beteg töveket semmisítsük
meg! Védekezzünk a vírusokat terjesztő szí­
vó kártevők ellen!
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A tünetek megegyeznek a bojtocskánál is­
mertetett közönséges takácsatka kártéte­
lének tüneteivel (1. a 25. oldalon lévő is­
mertetést). A védekezésre speciális atka­
ölő szerek közül válasszunk, pl. Flumite
200, Neoron 500 EC, Mitac 20 EC, Omite
57 E stb.
Glöospóriumos foltosság
a buzogányvirág (D ieffenbachia) lei>elén
CÉKLA
• V édekezés. A beteg leveleket szedjük le,
esetleg Antracol WP, Dithane M-45, Orthocid
50 WP vagy Buvicid K gombaölő szerek va­
lamelyikével permetezzünk, 7-10 nap múlva
ismételjük meg a kezelést, mindezt azonban
csak üzemi körülmények között ajánljuk.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A tünetek megegyeznek a bojtocskánál leírt
közönséges takácsatka károsításának tüne­
teivel.
• V édekezés. A növény számára párás kö­
rülményeket biztosítsunk, leveleit vízzel
permetezzük, időnként mossuk le, ezzel
mérsékelhetjük a fertőzést. Kertben, tera­
szon védekezhetünk Mitac 20 EC vagy
Neoron 500 EC-vel.
(BETA VULGARIS VAR.
CONDITIVA)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
kerek, 2-3 mm átmérőjű, vörös szegélyű,
szürke közepű foltok láthatók,
- cerkospőrás levélfoltosság;
a levél torzul, a fonákán lilásbarna, finom
penészgyep jelenik meg,
- céklaperonoszpóra;
1-2 mm-es hámozgatások, lyukak van­
nak elszórtan a levéllemezen,
- keresztesvirágúak földibolhái;
- répabolha;
a fiatal levelek csipkézettek, az idősebb
levelek karéjozottak,
- lisztes répabogár.
GYÖKÉRNYAKON
a gyökérnyaki rész elvékonyodik, elfeke­
tedik,
- gyökérfekély.
BÜ D Ö SK E
(BÁRSONYVI RÁG)
Cerkospórás levél foltosság
(TAGETES SP.)
(Cercospora beticola)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
a levelek kisebbednek, mozaikfoltosak,
- bársonyvirág-mozaik;
apró szívásfoltok, majd sárgulás, száradás,
- közönséges takácsatka.
Bársonyvirág-mozaik
(Cucumber mosaic virus)
A leveleken tipikus mozaikosodás figyelhe­
tő meg, a virágszirmok is torzulnak, a nö­
vény satnyul, kisebbedik.
Szabályos, kerek, 2-3 mm átmérőjű foltok
jelennek meg a leveleken. Szélük vörösbar­
na, közepük kivilágosodik (28. á b ra ). A be­
tegség fellépéséhez magas páratartalom
szükséges.
• V édekezés. Növényi maradványoktól
gondosan tisztítsuk meg a területet. A kö­
vetkező gombaölő szerek bármelyikével vé­
dekezhetünk: Champion 50 WP, Rézoxiklorid 50 WP, Miltox Special, Bordói lé+Kén
FW, Chinoin Fundazol 50 WP, Topsin Metil
70 WP, Perocin 80 WP.
O 34 o
• Védekezés. A rovarölő szerek közül a
Bancol 50 WP, (Regent 8 0 WG) alkalmas a
védekezésre. A permetezést 7 - 1 0 nap múl­
va ismételjük meg!
Lisztes répabogár
(Cleonus punctiventris)
A kifejlett bogár a leveleket hámozgatja,
csipkézi. A lárva a répatestet károsítja, her­
vadó tövek jelzik a jelenlétét. Évente egy
nemzedéke van. Kora tavasszal rajzik.
• Védekezés. Rajzáskor Bancoi 50 WP-vel
védhetjük meg növényeinket.
Répabolha
(Chaetocnema tibialis)
Céklaperonoszpóra
(Peronospora schachtii)
Kétféle tünete van: 1. a fiatal levelek torzul­
nak, fonákjukon lilásbarna penészgyep jele­
nik meg; 2. elszórtan világos foltok kelet­
keznek a levélen. A gomba fertőzött növé­
nyi maradványokban telel át, alacsony hő­
mérsékleten fertőz.
• Védekezés. A fertőzött növényi maradvá­
nyoktól gondosan tisztítsuk meg a területet!
Megelőzésképpen vagy az első tünetek
megjelenésétől, permetezzünk Rézoxiklorid
50 WP, Miltox Special, Dithane M-45, Buvicid K vagy Perocin 80 WP gombaölő szerek
valamelyikével.
Gyökérfekély
(Pleospora betae)
A beteg növények gyökérnyaki része elvé­
konyodik, elbarnul, maga a répatest is elhal.
Főleg fiatal korban veszélyes. Fertőzött ve­
tőmaggal terjed.
• V édekezés. Csávázással, talajbeöntözéssel, permetezéssel lehetséges. Erre alkal­
mas gombaölő szerek a Previcur 607 SL, a
Chinoin Fundazol 50 WP, a Dithane M-45
és a Rovral.
A kifejlett bogarak hámozgatják, lyukasztgatják a leveleket. Évente egy nemzedékük
van. Kora tavasszal rajzanak.
• Védekezés. Megegyezik a lisztes répabo­
gár elleni védelemmel.
CIKLÁMEN
(CYCLAMEN PERSICUM)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
főleg az alsó, idősebb leveleken, levélnye­
leken vizenyős foltok jelennek meg, eze­
ket később egérszürke penészgyep borítja,
- botritiszes betegség;
a fiatalabb levelek torzulnak, rajtuk sárga,
sárgászöld, világoszöld levéltetvek szívogatnak,
- levéltetvek;
a fiatal levelek zsugorodnak, görbülnek,
torzulnak, a levél szövete megvastagszik,
- szamócaatka.
VIRÁGON
a világos szirmú fajtákon apró, meg­
nyúlt, vizenyős pettyek, közepük kiszür­
kül, elhal,
- botritiszes betegség.
GUMÓN
Keresztesvirágúak földibolhái
(Phyllotreta sp.)
A levéllemezt hámozgatják, lyuggatják.
A kártevők 2-3 mm nagyságú, zöldes, fe­
kete, vagy csíkos rovarok. Sokszor szitává
lyuggatják a leveleket. Évente egy nemze­
dékük van.
a növény lankad, a gumót kiemelve és
kettévágva, barna gyűrű, az elhalt edény­
nyalábok láthatók,
- fuzáriumos betegség;
a növekedés leáll, a levelek befelé kana­
lasodnak, a gyökereken vastagodások fi­
gyelhetők meg,
- gyökérfonálféreg.
O 35 ©
Botritiszes betegség
Gyökérfonálféreg
(Botrytis cinerea)
(gyökérgubacs-fon álféreg,
Meloidogyne incognita)
A gomba a leveleket, a levélnyeleket, a vi­
rágszirmokat támadja meg. A levelek, levél­
nyelek bámulnák, rajtuk nagy kiterjedésű
vizenyős foltok keletkeznek, majd a folto­
kon megjelenik a gomba egérszürke pe­
nészgyepe (29. á b ra ). A virágszirmokon
megnyúlt, vizenyős foltok képződnek, ezek
jelentősen csökkentik a növény díszítőérté­
két. A betegség terjedésének kedvez a nagy
páratartalom, az ingadozó hőmérséklet, a
túlöntözés, a sűrű növényállomány, és a nit­
rogén-túladagolás.
--------------,------------------ 29. ÁBRA
-------------------------------------------
A fertőzött növények satnyák, növekedésük
leáll, a gyökereken kisebb-nagyobb gumók,
vastagodások jönnek létre e kártevők szívo­
gatása nyomán. A hím fonálféreg 1-2 mm
hosszú, fonál alakú, a nőstény 0,4-0,5 mm
átmérőjű, citrom alakú. Üvegházi vagy szo­
bai körülmények között évente több nem­
zedéke fejlődik.
• Védekezés. A gyökérgubacs-fonalféreg el­
leni vegyszeres talajfertőtlenítés vagy talaj­
gőzölés csak üzemben megoldott. A lakás­
ban tartott, ilyen tüneteket mutató ciklá­
ment gondolkodás nélkül semmisítsük meg!
Levéltetvek
(Aphis gossypii, Aulacorthum
circumflexum, Myzus persicae)
Szívogatásuk nyomán torzulnak a levelek.
• Védekezés. Üzemben megegyezik a burgonya-levéltetveknél leírtakkal (33- oldal).
Szamócaatka
(Tarsonemus pallidus)
Szürkepenész jellegzetes egérszürke penészgyepe
a ciklámen levelén és levélnyelén
• Védekezés. Teremtsünk szellős körülmé­
nyeket, egyenletes hőmérsékletet, egyenle­
tes nitrogénellátást, és ne öntözzük túl nö­
vényeinket! Vegyszeres üzemi védekezésre
ajánlott gombaölő szerek: Ronilan DF,
Sumilex 50 WP, Rovral 25 FW, Topsin Metil
70 WP, Chinoin Fundazol 50 WP és a
Trichodex WP.
A legfiatalabb levelek torzulnak, zsugorod­
nak, a levél szövete megvastagodik, a levél­
nyél görbül (30. á b ra). A kártevő szabad
szemmel nem látható. A hím szamócaatka
0,8 mm, a nőstény 0,2 mm hosszú, színük
sárgásfehér. Szobai és üvegházi körülmé­
nyek között évente több nemzedéke fejlő­
dik. Szaporodásához magas hőmérséklet és
nagy páratartalom szükséges.
Fuzáriumos betegség
(Fusarium oxysporum f. sp. cyciamini)
A fertőzött növények lankadnak, sárgulnak.
A gomba az edénynyalábokat támadja meg,
azokat elpusztítja, ezáltal megszűnik a táp­
anyag- és a vízszállítás, a növényzet elpusz­
tul. A gomba talajlakó.
• V édekezés. A beteg töveket semmisítsük
meg, talajukat, cserepüket ne használjuk
újra!
A szamócaatka számos üvegházi növényt károsít,
egyebek között a cikláment is, amelynek levelei
a szívogatás nyomán megvastagodnak, torzulnak
Ü 36 O
• Védekezés. Egészséges növényt vásárol­
junk! Ha észleljük a kártételt, a cikláment
semmisítsük meg! Üzemi körülmények kö­
zött speciális atkaölő szerek hatásosak.
CITROMFÉLÉK
(CITRUS SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
az alsó levelek sárgulnak, fényüket el­
vesztik, először a fonákukon, majd ké­
sőbb a színükön is pókhálószerű szöve­
dék képződik,
- közönséges takácsatka;
levélsárgulás, az erek zöldek maradnak,
- vashiány;
először a fonákon az erek mentén barna,
hosszúkás, puha, levehető pajzstetvek;
ürülékük a csillogó, ragacsos mézhar­
mat, amelyen néha megtelepszik a ko­
rompenész,
- lágy teknőspajzstetű.
Vashiány
A növény legfiatalabb részein jelentkezik a
legszembetűnőbben: a levelek sárgulnak,
egészen kifehérednek, a levélerek zöldek ma­
radnak. A növények díszítőértéke csökken, a
levelek lehullanak, a növény felkopaszodik.
• Védekezés. A fiatal növények savanyú ta­
lajt igényelnek, Florasca A földbe ültessük
őket. Folyamatosan adagoljunk vastartalmú
trágyákat. Ilyen pl. a Fitohorm Fe, a Damisol
Fe, a Mikromix-A, a Multimicro, a Sequestren 138 Fe, Sequestren 330 Fe, a vasgálic.
CUKKINI
(CUCURBITA PEPO)
-» lásd a Tökfélék cím alatt (124. oldal).
CUKORSÜVEGFENYŐ
(PICEA GLAUCA ’CONICA’)
-» lásd a Fenyőfélék cím alatt (43. oldal).
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
CSERESZNYE
Szívogatása nyomán a levelek sárgulnak, s a
fonákukon finom szövedék képződik; a le­
vélhullás alulról kezdődik.
• Védekezés. Száraz levegőjű szobában pá­
rásítsunk, a növényt rendszeresen mossuk le!
Lakásban (előzetes perzselési próba után)
Bio-sect spray, és a Fito-insect használható.
Lágy teknőspajzstetű
(Coccus hesperidum)
A kifejlett nőstény a 4 mm-t is elérheti. Teste
lágy, ovális, barna, előfordulhatnak azonban
zöldesbarna egyedek is. Lakásban, üvegház­
ban folyamatosan szaporodik, évente négy
nemzedéke is fejlődhet. Szívogatásával gyen­
gíti a növényt.
• V édekezés. Lakásban hatásos a levelek le­
mosása, valamint az 1-2%-os káliszappan,
Bio-sect, Fito-dueci pajzstetűölővel való
permetezés. Ha növényeinket kertben vagy
teraszon tartjuk, a következő rovarölő sze­
rek valamelyikét használhatjuk: Decis 2,5
EC, Chinetrin 25 EC, Fendona 2 EC, Karate
5 EC, (B i 5 8 EC, U nifosz 5 0 EC). A perme­
tezőoldatba mindig adjunk tapadásfokozó
Nonitot!
(PRUNUS AVIUM)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
sárgászöld, világoszöld, gyűrű- vagy sza­
lagszerű foltok, közepük elhal, kilyukad,
kitöredezik,
- cseresznye nekrotikus gyűrűsfoltos­
ság vírus;
a fertőzött levél színén bordó, szögletes
foltok jelennek meg, ugyanott a fonákon
krémsárga kiemelkedő képletek, acervulusok (a gomba ivartalan szaporítóké­
pletei) fejlődnek, a levél elbarnul,
- cseresznye és meggy blumeriellás le­
vélfoltossága;
a hajtáscsúcson torzulás, a levelek fonákuk felé sodródnak,
- fekete meggylevéltetű;
- fekete cseresznye-levéltetű;
a levél színén, fonákán hámozgatások,
gyakran fekete ürülékszemcsék láthatók,
- füstösszárnyú levéldarázs.
FÁS RÉSZEKEN
a hajtásvégek, az ágak hirtelen fonnyad­
nak, elhalnak, a háncs barna,
- gutaütés;
© 37 O
a hajtás a csúcs felől hervad, az egészsé­
ges és a beteg rész határán mézgakiválás
tapasztalható
- csonthéjasok monilíniás betegsége;
a törzsön és a vázágak alsó részén erős
mézgásodás, ezek környékén ürülékből
és rágcsálékból szövögetett csövecskék, a
fa körül a talajon ürülékszemcsék,
- kéregmoly.
Cseresznyelégy
(R h a g o letis ce ra si)
A kárt a légy lárvája okozza, a gyümölcshúst
pépessé rágja (32. á b ra ). Évente egy nem­
zedéke fejlődik, a talajban telel báb alak­
ban, rajzása áprilistól várható.
-----------.---------- f
32. ÁBRA
- .............................
GYÜMÖLCSÖN
puhulás, a mag körüli rész pépes, benne
rendszerint megtalálható a fehér vagy
sárgásfehér lárva,
- cseresznyelégy.
Cseresznye és meggy
blumeriellás levél foltossága
(Blumeriella jaapii)
A beteg levél színén apró, bordó, szögletes
foltok, ugyanott a fonákon krémsárga, ki­
emelkedő képződmények láthatók (31. á b ­
ra). A levél később megsárgul, elbarnul, tö­
meges levélhullás következhet be. A gomba
a lehullott levelekben telel. Szaporodását a
párás, nedves körülmények elősegítik.
-------------------------
31. ábra
j------------------------------
A cseresznyelégy az érő gyümölcsbe rakja tojásait;
apró bábjai a talajban telelnek
• Védekezés. A kifejlett légy a sárga színre
repül, így a fa koronájába elhelyezett sárga,
ragadós lappal nyomon követhetjük a raj­
zást, házikertben gyéríthetjük az állományt.
Ha a sárga lapot éveken át rendszeresen ki­
helyezzük (fánként több darabot), védekezé­
si módszerként is számba jöhet. A rajzás ide­
jén a következő rovarölő szerek hatékonyak:
Zolone 35 EC, Decis 2,5 EC, Fendona 2 EC,
Karate 5 EC, Sherpa, Chinmix 5 EC, (Unifosz
5 0 EC, BÍ-58EC, Sum i-alfa 5 EC, Ju do).
Cseresznye
nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus
(Cherry necrotic ring spot virus)
.4 blumeriellás levélfoltok
idővel szinte teljesen ellepik a cseresznye levelét
• V édekezés. Lombhullás után a fát és a le­
hullott leveleket permetezzük Rézoxikloriddal vagy Bordói lével, s ugyanezekkel a ké­
szítményekkel végezzük el a tél végi lemo­
só permetezést is. Az első tünetek jelentke­
zésétől Buvicid K, Orthocid 50 WP, Dithane
M-45, Chinoin Fundazol 50 WP, Topsin Me­
til 70 WP, Vondozeb DG, Perocin 80 WP
(Sporgon 5 0 WP) gombaölő szerekkel véde­
kezhetünk.
A beteg leveleken sárgászöld, gyűrű- vagy
szalagszerű foltok keletkeznek, közepük el­
hal, kitöredezik, kilyukad. A tünetek a fiatal
fákon erőteljesek, a fertőzést követő első és
második évben a legsúlyosabbak, sokszor
csak a levélerek maradnak a fán. Néha
ezekkel a tünetekkel párosul, hogy a foná­
kon, az erek között kinövések (enációk)
képződnek. A kórokozó szemzéssel, oltás­
sal, virágporral terjed.
• Védekezés. Tartsuk jó kondícióban növé­
nyeinket, öntözzünk és gondoskodjunk a
harmonikus tápanyagellátásról!
O 38 o
Csonthéjasok monilíniás betegsége
Füstösszárnyú levéldarázs
(Monilinia laxa)
(Caliroa limacina)
A cseresznyének a hajtásait, az ágait fertőzi.
A fertőzött részek hirtelen hervadnak, majd
elszáradnak. Az egészséges és a beteg rész
határán mézga kezdődik.
• Védekezés. Lombhullás után és rügypatta­
nás előtt réztartalmú gombaölő szerekkel
(Rézoxiklorid 50 WP, Bordói por stb.) per­
metezzünk. Az elhalt részeket vágjuk le, a
metszfelületeket és a sebeket Vulneron Cs
vagy Fixpol sebkezelő anyaggal kenjük be,
tartsuk jó kondícióban a fákat! A vegetáció­
ban a Orthocid 50 WP, Sápról, Topas 100
EC, Chorus 75 WG (Folicur Solo, Kolfugo
Szuper, Sporgon 5 0 WP) hatásosak.
Hámozgatása nyomán csak a levél erezete
marad vissza. A fekete, kb. 1 cm-es, mezte­
lencsigára emlékeztető álhernyó okozza a
kárt (34. ábra). Évente két nemzedéke fej­
lődik, károsítására júniustól szeptemberig
számíthatunk.
• Védekezés. Kisebb kártétel esetén a lár­
vákkal együtt szedjük le és semmisítsük
meg a leveleket. Tömeges elszaporodásakor
piretroidokkal Decis 2,5 EC, Chinetrin 25
EC, Chinmix 5 EC, Fendona 2 EC, Karate 5
EC stb., vagy szerves foszforsav észterekkel
(Bi 58 EC, Unifosz 5 0 EC) védekezhetünk.
34. ÁBRA
Fekete cseresznye levéltetű
(Myzus cerasi ssp. pruniavium)
Fekete meggy levéltetű
(Myzus cerasi)
Kártételük, életmódjuk azonos. A hajtásvé­
geken levő levelek befelé görbülnek, a haj­
tásnövekedés leáll (33- ábra). Gazdacserés
levéltetűfajok, nyári nemzedékeik a galajés veronikafajokon fejlődnek. Évente több
nemzedékük van.
33. ÁBRA
A füstösszárnyú levéldarázs hámozgatása
után csak a levélerek maradnak vissza
Gutaütés
(Pseudomonas syringae,
Leucostoma cincta)
A fekete cseresznye levéltetű tömegesen jelenik meg
a hajtásvégeken
• Védekezés. Kisebb kár esetén a leveleket,
hajtásvégeket vágjuk le és égessük el! Téli
lemosópermetezésre Agrol Pluszt, Agrilként, Tiosolt, vagy Vektafid S-t használjunk.
Kora tavasszal, a fertőzés kezdetén a burgonya-levéltetvek ellen javasolt rovarölő sze­
rek valamelyikével permetezzünk. Kontakt
(közvetlenül ható) szereket csak akkor
használjunk, ha a levelek még nem sodród­
tak össze.
A kórokozó-együttest egy baktérium és egy
gombafaj alkotja. A háncsot és a kambiumot
támadják meg, és az ág akkor hal el, amikor
a háncs és a kambiumszövet pusztulása
körbeöleli az ágat. A kórokozók közül a
baktérium csak a téli fagyok után pusztít.
A kórkép hirtelen hervadás, amely lehet
részleges, egy-egy ágra kiterjedő vagy teljes,
ekkor az egész növény hirtelen elpusztul.
• Védekezés. Kerüljük az őszi, téli metszést,
lehetőleg tavasszal metsszünk, két ollóval.
© 39 ©
Amíg az egyik fát metsszük, addig a másik
ollót helyezzük formalinos vízzel telt vödör­
be, majd a következő fánál cseréljünk ollót.
Tél végi lemosópermetezésre réztartalmú
gombaölő szereket használjunk, pl. Rézoxiklorid 50 WP-t, Bordói port, Cuproxat FW-t,
Champion 50 WP-t. A sebeket tisztítsuk meg
és Vulneron Cs, Betica, Biocera vagy Fixpol
sebkezelő anyaggal kezeljük!
• Védekezés. Tartsuk a hőmérsékletet 15 C
alatt, ha a betegség fellépett, csökkentsük
11 C-ra! Öntözzük be a talajt Chinoin-Fundazoüal. Újabb készítmény a (Sporgon 50
WP). A művelőeszközöket, cipőnket, az
utakat fertőtlenítsük formaiinnal!
---------------------------------------1 35 . Á B R A --------------------- -------------
Kéregmoly
(Enarmonia formosana)
A kártétel és a védekezés megegyezik a kaj­
szinál leírtakkal.
CSIPERKEGOMBA
(AGARICUS BISPORUS)
Betegségek és kártételek
GOMBATESTEN
A mólé vagy lágyrotbadás a csiperkegomba
kellemetlen betegsége
•
a kalap és a tönk torzul, később rothad,
sárga, kellemetlen szagú nedvet bocsát ki,
- mólé (lágyrothadás);
a tönk alja fekete, belül puha, üreges,
- fuzárium;
a tönk és a kalap rágott járatokkal van
tele,
- trágyalegyek
- gyászszúnyogok.
Fuzárium
(Fusarium martii)
A tönk alja fekete, belül puha, üreges. Ha a
termőtestek fiatal korban fertőződnek, ki­
csik maradnak. A betegség foltszerűen ter­
jed. Szaporodását a 15 C-nál magasabb hő­
mérséklet és a túl nedves takaróföld is elő­
segíti.
• Védekezés. A hőmérsékletet ne engedjük
15 C fölé emelkedni, laza, szellős takaró­
földet használjunk! A takarítás után Chinoin
Fundazol 50 WP + formaiin oldatával fertőt­
lenítsük a közeget!
Trágyalegyek, gyászszúnyogok
(Borboridae, Lycoridae)
Tönkreteszik a komposztot, megrágják a
micéliumot (gombafonalat), a gomba testbe
apró lyukakat rágnak, az ilyen gomba érté­
kesíthetetlen.
• Védekezés. A legfontosabb a megelőzés.
A becsírázás után Basudin 5 G vagy Diazinon 5 G talajfertőtlenítő szerek valame­
lyikét vagy a Dimilin 25 WP-t dolgozzuk a
talajba. Ha a termőtestek megjelentek
(U nifosz 5 0 EC) (4 g/100 m3) elégetésével
védekezhetünk. A permetezés tilos! A repü­
lő trágyalegyek és gyászszúnyogok összegyűjthetők sárga és fehér ragacsos színcsapdalapokkal is.
CSODACSERJE
vagy KROTON
(CODIAEUM VARIEGATUM)
Mólé (lágyrothadás)
Betegségek és kártételek
(Mycogone perniciosa)
LEVÉLEN
A tönk és a kalap torzul, sokszor nem is le­
het őket megkülönböztetni. Később a gom­
batest rothad, sárga, kellemetlen szagú nedv
szivárog belőle (35. ábra). Magas hőmér­
sékleten terjed.
a levél elveszti fényét, fonákán pókháló­
szerű szövedék látható,
- közönséges takácsatka;
a növény egyszerre sok levelét veszíti el,
- kedvezőtlen környezeti tényezők.
O 40 ©
Lisztharmat
Kedvezőtlen környezeti tényezők
(Erysiphe cichoracearum)
Előfordul, hogy a frissen vásárolt növény hir­
telen több levelét lehullatja. Az okot a ked­
vezőtlen környezeti viszonyokban keressük.
A kroton nagyon érzékeny a huzatra, a túlöntözésre, a kiszáradásra, az egyenetlen víz­
ellátásra, az alacsony páratartalomra.
• V édekezés. Egyenletesen öntözzünk, so­
kat párásítsunk és védjük a huzattól növé­
nyeinket. (A kroton átlagos szobai körülmé­
nyek közé, száraz levegőjű lakásokba nem
való.)
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
E gyakori kártevő páraszegény környezet­
ben szívogat a leveleken. Az ilyen körülmé­
nyeket a csodacserje nem viseli el. Lakás­
ban előzetese perzselési próba alapján a
Bio-sect vagy a Fito-insect használható.
DÁLIA
(DAHLIA HORTENSIS)
A megtámadott részeket fehér, lisztes bevo­
nat borítja.
• V édekezés. Házikertben már a fertőzés
kezdetén szedjük le a beteg leveleket. Vágottvirág- vagy dáliagumó-termesztő üzem­
ben az almafa-lisztharmat ellen ajánlott sze­
rek valamelyikével permetezzünk (1. 15. o.).
Üszög
(Entyloma dahliae)
Világossárga vagy világoszöld, később meg­
bámuló, kerek vagy a mellékerek által hatá­
rolt foltok jelennek meg a fertőzött levele­
ken. A fotókat nagy sárga udvar övezi, kö­
zepük később kitöredezik. A gomba a tala­
jon vagy a beteg növényi maradványokon
telel át.
• V édekezés. Növényi maradványokat ne
hagyjunk a területen! A fölszedett gumót
tisztítsuk meg a levelektől. Az első tünetek
megjelenésétől Orthocid 50 WP, Buvicid K,
Antracol WP, vagy (O rtho-P haltan FL) gom­
baölő szerek valamelyikével permetezzünk.
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
fehér, lisztes bevonat,
- lisztharmat,
világossárga vagy világoszöld, majd meg­
bámuló, kerek vagy erek által határolt
nagy, sárga udvarú foltok,
- üszög,
a levél pöndörödik, a hajtásvégek torzul­
nak,
- fekete répalevéltetű
Fekete répalevéltetű
(Aphis fabae, A. papaveris, A. philadelphi)
A tetvek szívogatása nyomán a levelek, a
hajtásvégek torzulnak. A rovarok mézhar­
matot bocsátanak ki, amelyen megtelepszik
a korompenész, bevonva a növény asszimi­
lációs felületét. A fekete répalevéltetű gazdacserés faj. Téli tápnövénye a kecskerágó,
a jezsámen, nyáron a mákon, babon, dálián
és más növényeken szívogat.
• V édekezés. Gyenge fertőzés esetén szed­
jük le és égessük el a károsított részeket. Ha
ez nem elegendő a burgonya-levéltetvek el­
len javasolt rovarölő szerek valamelyikével
permetezzünk!
D ió
(JUGLANS REGIA)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
néhány mm átmérőjű, kör alakú barna
foltok képződnek, közepük kivilágoso­
dik, benne apró, fekete képletek láthatók,
- dió gnomóniás betegsége,
1-2 mm átmérőjű, szögletes barna foltok
jelennek meg, egyneműek maradnak, a le­
vélnyélen hosszanti, barna csíkok láthatók,
- dió baktériumos levél- és gyümölcs­
foltossága,
a levél fonákán, főleg az erek mentén levéltetvek szívogatnak, a levél fényes, ra­
gadós,
- tarka diólevéltetű,
a levél színén és fonákán elszórtan levéltetvek szívogatnak, a levél fényes, raga­
dós,
- sárga dióle vélte tű,
a levél színe hólyagosodik, púposodik,
ugyanott a fonákon sűrű, fehér nemez
képződik,
- dió nemezes gubacsatka,
a levélen 1-2 mm-e szemölcsszerű gubacsok fejlődnek,
- dió szemölcsös gubacsatka
TERMÉSEN
a csonthéj foltokban pusztul, lyukacsossá
válik, a termés könnyű, összetöpörödött,
- dió-mozaik vírus,
nagy, besüppedő foltok keletkeznek, a
csonthéj és a bél ép,
- dió gnomóniás betegsége,
fekete, besüppedő foltok, a terméshéj rá­
szárad a csonthéjra, a bél is megfeketedik,
- dió baktériumos levél- és gyümölcs­
foltossága,
a bél összerágott, ürülékkel szennyezett,
- almamoly.
közepük kivilágosodik, benne apró, fekete
képletek, a gomba szaporítóképletei látha­
tók. A termésen besüppedő, barna foltok
képződnek, a csonthéj és a bél ép (36. á b ­
ra). A fás részeken is besüppedő foltok ke­
letkeznek, a felettük levő részek elhalnak. A
gomba a beteg részeken telel.
---------------------------------------
36. ÁBRA
----------------------------------
Almamoly
(Laspeyresia pomonella)
A lárva vagy a csonthéj megkeményedése
előtt hatol a dióba, vagy a második nemze­
dék a rosszul záródó csonthéjú fajtákat ká­
rosítja. A dióbelet rágja össze és ürülékével
szennyezi.
• V édekezés. Megegyezik az almánál leírt
almamoly elleni védekezéssel, a csonthéj
megkeményedése után azonban már csak
azokon a fajtákon okoz gondot, amelyek
csonthéja nem záródik jól.
Dió baktériumos
levél- és gyümölcsfoltossága
Gnomóniás betegség kivilágosodó foltjai tarkítják
a dió termésburkát és levelét
• Védekezés. Akárcsak a dió baktériumos
levél- és gyümölcsfoltossága ellen, itt is fon­
tos a lombhullás utáni és a rügypattanás
előtti réztartalmú szerrel való permetezés.
A tenyészidőben Dithane M-45 vagy Chinoin
Fundazol 50 WP gombaölő szerekkel per­
metezhetünk.
Dió mozaik vírus
(Xanthomonas juglandis)
A levelet és a gyümölcsöt is megtámadja,
rajtuk 1-2 mm átmérőjű, szögletes, barna,
majd fekete foltok, a száron hosszanti barna
csíkok láthatók. A terméshéj rászárad a
csonthéjra, a bél is megfeketedik, élvezhe­
tetlenné válik. A kórokozó a fás részekben,
kéregrepedéseken telel, főleg csapadékos
tavaszokon fertőz.
• Védekezés. Levélhullás után és rügypatta­
nás előtt fontos a lemosó permetezés, majd a
virágzástól, kihajtástól is védekezzünk. Rézoxiklorid 50 WP-t, Cuproxat FW-t, Bordói
lé+Ként vagy Bordói port használhatunk.
Dió gnomóniás betegsége
(Gnomonia leptostyla)
A lombot, a terméshéjat, sőt a fás részeket
is károsítja. A leveleken néhány mm átmé­
rőjű, kör alakú barna foltok jelennek meg,
(Walnut mosaic virus)
A leveleken világos, elmosódó szélű foltok
láthatók, de a jellemzőbb tünet magán a ter­
mésen fejlődik ki: a csonthéj foltokban hi­
ányzik, a mag összetöpörödött, könnyű.
• V édekezés. Vírusmentes szaporítóanyag
telepítésével.
Dió nemezes gubacsatka
(Aceria erinea)
Az atkák szívogatása nyomán a levelek szí­
nük felé hólyagosodnak, a fonákjukon pe­
dig fehér, sűrű nemez képződik. A gubacsatkák kb. 0,2 mm-es, sárgás színű állatok.
A rügyekben telelnek. Évente több nemze­
dékük van.
• V édekezés. Rügypattanás előtt Agrol
Pluszt, Agrilként, Báriumpoliszulfidot vagy
Vektafid S-t használjunk! Rügypattanástól
O 42 @
speciális atkaölő szerekkel permetezzünk,
ilyen pl. a Mitac 20 EC, a Neoron 500 EC, a
Flumite 200. A permetezéseket szükség sze­
rint ismételjük meg. Ha levéltetvek és atkák
együtt károsítják a diófát, Zolone 35 EC-t
vagy Karate 5 EC-t, vagy (D anitól 10 EC-t)
használjunk!
FAGYAL
(LIGUSTRUM SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
ezüstös szívásnyomok először csak fol­
tokban, majd az egész levélre kiterjedten,
- fagyaltripsz.
Dió szemölcsös gubacsatka
Fagyaltripsz
(Aceria tristriata)
Az előző kártevőtől (dió nemezes gubacs­
atka) csak az okozott tünet tekintetében
tér el. A szemölcsös gubacsatka szívogatása
nyomán 1-2 mmes, szemölcsszerű képződ­
mények nőnek a levélen. Mindkét kártevő
ellen azonos módon kell védekezni.
Sárga diólevéltetű
(Chromaphis juglandicola)
A levél színén és fonákján egyaránt előfor­
dulnak elszórt telepei. Mézharmatot bocsát
ki, amely fénylik, ragacsos, s megtelepszik
rajta a korompenész. Tojás alakban a fán
telel.
• Védekezés. Ajánljuk a téli, lemosó perme­
tezést Agrol Plusszal, Agrilkénnel, Novendával vagy Báriumpoliszulfiddal. Nyáron, ha
csupán néhány levélen észleljük a károsí­
tást, a fertőzött leveleket szedjük le és éges­
sük el. Ha terjed, Pirimor 25 WG, Chinetrin
25 EC, Decis 2,5 EC, (B i 5 8 EC) rovarölő
szerek bármelyikével védekezhetünk.
Tarka dió-levéltetű
(Callaphis juglandis)
A levelek fonákán, az erek mentén szépen
sorakozva szívogatnak a kártevők. A leve­
lek fényesek, ragadósak a mézharmattól.
• V édekezés. Megegyezik a sárga diólevéltetűnél leírtakkal.
(Dendrothrips ornatus)
Szívása következtében ezüstös foltok jelen­
nek meg a leveleken, később az egész le­
véllemezt beborítják. A fonákon jellegzetes
fekete ürülékszemcsék láthatók. A tripszek
kb. 0,5-0,7 mm-es, hosszú, karcsú, gyors
mozgású rovarok.
• V édekezés. Megjelenésétől piretroid ha­
tóanyag-tartalmú (Decis 2,5 EC, Chinetrin
25 EC, Fendona 2 EC, Karate 5 EC), vagy
szerves foszforsavészter (B i 5 8 EC, U nifosz
5 0 EC) rovarölő szerekkel védekezhetünk.
A permetezést 7-10 nap múlva ismételjük
meg.
FEKETEFENYŐ
(PINUS NIGRA)
-+ lásd a Fenyőfélék cím alatt.
FENYŐFÉLÉK
A fenyőfélék közül a hazánkban gyakrab­
ban ültetett néhány tűlevelű fajt (fajtát)
együtt tárgyaljuk.
CUKORSUVEGFENYO
(PICEA GLAUCA ’CONICA’)
Betegségek és kártételek
ERDEIFENYŐ
(PINUS SYLVESTRIS)
LEVÉLEN
sárgulás, bámulás, levélhullás,
- fenyőtakácsatka.
-► lásd a Fenyőfélék cím alatt.
Fenyőtakácsatka
(Oligonychus ununguis)
EZÜSTFENYŐ
(PICEA PUNGENS ’GLAUCA’)
-> lásd a Fenyőfélék cím alatt.
Szívogatása nyomán a tűlevelek sárgulnak,
bámulnák, majd lehullanak, egész ágrészek
kopaszodnak így fel. A kártevő szabad
@ 43 @
szemmel nem látható. Évente több nemze­
déke van, tojás alakban telel. Májustól szá­
míthatunk károsítására.
• Védekezés. Májustól permetezzünk speci­
ális atkaölő szerekkel (Mitac 20 EC, Neoron
500 EC, Flumite 200) vagy atkaölő hatással
is rendelkező rovarölő szerekkel (D anitól
10 EC). A kezeléseket kéthetenként ismétel­
jük meg. A permetlébe feltétlenül keverjünk
tapadást fokozó Nonitot!
Fenyősövény-tükrösmoly
(Epinotia nanana)
A tűlevelek tömegesen bámulnák, szárad­
nak, lehullnak, ha közelebbről megnézzük,
mindegyiken egy-egy szabályos lyuk és ak­
na található. A kártevő sokszor a tűleveleket
össze is szövögeti, majd a fehér szövedék­
ben a tűk között báboződik be (37. ábra).
Az összetapadt tűlevelek között ürülék­
szemcsék is láthatók.
37. ÁBRA
EZÜSTFENYŐ
(PICEA PUNGENS ‘GLAUCA’)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
sárgulás, bámulás, levélhullás, a növény
belülről felkopaszodik,
- fenyőtakácsatka;
a tűlevelek bámulnák, csomókban le­
hullanak, közelebbről megvizsgálva ap­
ró, szabályos lyuk és akna található raj­
tuk,
- fenyősövény-tükrösmoly;
tavasszal az idősebb tűlevelek sárgulnak,
bámulnák, majd lehullnak, ugyanakkor a
fa azévi hajtásai, levelei épek, zöldek,
- ezüstfenyő levéltetű.
Ezüstfenyő-levéltetű
(Elatobium abietinum)
Az ezüstfenyő idősebb tűlevelei sárgulnak,
bámulnák, majd tömegével lehullanak az
ezüstfenyő-levél tetű szívogatása nyomán. A
kártevőt parányi mérete és a tűlevelekhez
hasonló színe miatt nehéz észrevenni, bő
mézharmatot ürít. Bár megtelepedését már
néhány éve észlelték, tömeges kártételét
1997-ben tapasztalhattuk meg. A károsított
fák azévi hajtásai, levelei épek, zöldek, a
tömegével lehullott idős levelek helyén vi­
szont újak nem nőnek, így a fa oly mérték­
ben veszít diszítőértékéből, hogy gyakran
ki kell vágni. A levéltetvek egész évben az
ezüstfenyőn élnek, kártételükre márciustőláprilistól számíthatunk.
• V édekezés. Észlelésükkor, márciusbanáprilisban, ill. augusztusban permetezzünk
pl. Pirimor 25 WG speciális levéltetűölő
készítménnyel. A burgonya-levéltetveknél
felsorolt rovarölő szerek is hatékonyak.
Váltogassuk az eltérő hatóanyag-tartalmú
szereket.
A fenyősövény-tükrösmoly az ezüstfenyő tűleveleit
aknázza ki és szövögeti össze
A fenyősövény-tükrösmolynak évente egy
nemzedéke van. Rajzására általában május­
tól számíthatunk.
• Védekezés. Rajzástól a környezetkímélő Dimilin 25 WP-vel vagy a szintetikus piretroidok
valamelyikével (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25
EC, Fendona 2 EC) permetezzünk! A kezelé­
seket 7-14 naponként ismételjük. A permet­
lébe tapadást fokozó Nonitot is keverjünk.
Fenyőtakácsatka
(Oligonychus ununguis)
Károsítása és az ellene való védekezés meg­
egyezik a cukorsüvegfenyőnél leírtakkal.
ERDEIFENYŐ
(PINUS SYLVESTNS)
FEKETEFENYŐ
(PINUS NIGRA)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
először apró, barna foltok keletkeznek,
majd az egész tűlevél megvörösödik, raj­
ta fekete harántcsíkok láthatók,
- erdeifenyő-tűkarcgomba;
O 44 ©
39. ÁBRA
néhány ram-es fehér vagy világosbarna,
kerek, kagyló alakú vagy hosszúkás paj­
zsok láthatók, ezek a növényekről le­
emelhetek,
- pajzstetvek.
HAJTÁSON
a tűlevelek, a rügyek, és a hajtások töve
megrágott, a hajtások egy része elhal,
esetleg kitörik, más részük görbülten nő
tovább,
- fenyőilonca.
A nem optimális helyre telepített Pinusokat a sokéves aszály annyira megviseli,
hogy elpusztulnak.
Erdeifenyő-tűkarcgomba
(Lophodermium pinastri)
A beteg leveleken először kis barna foltok
láthatók, majd az egész tűlevél megvörösödik, rajta fekete harántcsíkok képződnek
(38, ábra). Csapadékos években két fertő­
zési szakasz van: májusban-júniusban és augusztusban-szeptemberben. Száraz években
viszont júliustól szeptemberig fertőz.
A fenyoilonca hernyója megrágja a hajtások tövét
(39. ábra). A kártevőnek évente egy nem­
zedéke van, a rajzás az évjárattól függően
májusra-júniusra-júliusra tehető.
• V édekezés. Rajzáskor (B i 5 8 EC-vel vagy
U nifosz 5 0 EC-vel) permetezzünk. A rajzás
szexferomon csapdával nyomon követhető.
Boróka-pajzstetű
(Carulaspis juniperi)
A kártétel és a védekezés megegyezik a bo­
rókánál leírtakkal (1. 27. oldal).
Az erdeifenyő-tűkarcgomba jellegzetes kórképe:
a tűlevelek megvörösödnek,
a fertőzés helyén fekete harántcsíkok keletkeznek
• Védekezés. A fertőzésre fogékony idő­
szakokban a következő gombaölő szerek
valamelyikével permetezzünk: Antracol WP,
Dithane M-45, Perocin 80 WP (O rthoPhaltan FL). Kerüljük a sűrű ültetést, mert
az a gombának kedvez.
Fehér fenyőpajzstetű
(Leucaspis pusilla)
A nőstény pajzsa fehér, hosszúkás. A szívogatás nyomán a tűlevelek növekedése, fej­
lődése leáll. Évente két nemzedéke van.
• V édekezés. A javasolt rovarölő szerek
megegyeznek a borókapajzstetűnél felsorol­
takkal (1. 27. oldal).
Fenyő kagylóspajzstetű
(Lepidosaphes newsteadi)
Fenyőilonca
(Rhyacionia buoliana)
A kárt a hernyó okozza, a tűlevelek, a rü­
gyek, a hajtások tövét rágja meg, illetve
pusztítja el. A megrágott tövű hajtások azu­
tán jellegzetesen fejlődnek: postakürtszerűen, villás elágazással, boszorkányseprűben
Pajzsai világosbarnák, kagyló alakúak. Szí­
vogatása nyomán a növény gyengül. Éven­
te egy nemzedéke van. Rajzása májusra-júniusra tehető.
• Védekezés. Rajzáskor a boróka-pajzstetűnél felsorolt rovarölő szerek valamelyikével
permetezzünk (1. 27. oldal).
© 45 ©
LUCFENYŐ
(PICEA ABIES)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
sárgulás, bámulás, levélhullás, a növény
belülről kifelé és alulról felfelé felkopa­
szodik,
- fenyőtakácsatka;
bámulás, a tűk csomókban hullanak, rajtuk
apró, szabályos lyuk látható, belsejük üres,
fenyősövény-tükrösmoly.
A lucfenyőn keletkezőgubacsokat ne tévesszük össze
a tobozokkal, ezek bizony
gubacsiéit! kártételéről árulkodnak
HAJTÁSELÁGAZÁSOKBAN
a rügyekből zöld, majd barna, megfásodó
gubacsok képződnek
- gubacstetvek;
az elágazásokban örvszerű gyűrűben kb.
6 mm-es, világosbarna, borsószerű kép­
ződmények láthatók,
- örvös fenyő-pajzstetű.
sük el. Ha a kártétel erősödik, márciusbanáprilisban és szeptemberben-októberben
két-két permetezés ajánlatos (B i 58 EC,
Fyfanon 5 0 EC vagy Unifosz 5 0 EC) rovarölő
szerek valamelyikével. A permedébe feltétle­
nül keverjünk tapadást fokozó Nonitot!
Fenyősövény-tükrösmoly
Örvös fenyő-pajzstetű
(Epinotia nanana)
(Physokermes inopinatus)
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik az ezüstfenyőnél leírtakkal.
Az elágazódásokban, örvszerű gyűrűkbe
rendezetten, kb. 6 mm-es világosbarna, bor­
sószerű képződmények figyelhetők meg.
Ezek a pajzstetvek nőstényei. Bőségesen
ürítenek mézharmatot, amelyen megtelep­
szik a korompenész. Az örvös fenyő-pajzstetűnek évente egy nemzedéke van. A raj­
zás júniustól-júliustól várható.
• Védekezés. Rajzástól októberig permetez­
zük meg néhányszor a fenyőket a borókapajzstetűnél felsorolt rovarölő szerek vala­
melyikével.
Fenyőtakácsatka
(Oligonychus ununguis)
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik a cukorsüvegfenyőnél leírtakkal.
Gubacstetvek
(Sacchiphantes sp.)
A kártevő a rossz talajra, kedvezőtlen, száraz
körülmények közé telepített fenyőkön sza­
porodik el elsősorban. A tetvek szívogatása
nyomán a rügyekből jellegzetes tobozszerű
képződmények jönnek létre (40, ábra).
A zöld, puha, zárt gubacsok később megbarnulnak, elfásodnak, kamrácskáik felnyílnak,
ekkor távoznak belőlük a kifejlett rovarok. A
növények növekedése, fejlődése leáll, nem­
ritkán az egész növény elszárad. Magyaror­
szágon két fajuk ismeretes, az egyik csak a
lucokon károsít, a másik élete egy részét a
vörösfenyőn tölti.
• Védekezés. Csak jó talajra, párás viszonyok
közé telepítsünk lucfenyőt. Az Alföldön, va­
lamint száraz, déli lejtőkön, homoktalajon
sínylődnek, és a gubacstetvek könnyű prédái
lesznek. Kisebb fertőzés esetén a zöld, még
fel nem nyílt gubacsokat szedjük el és éges­
TÖRPEFENYŐ
(PINUS MUGO)
Leggyakrabban a feketefenyőnél felsorolt
pajzstetűfajok károsítják. Kártételük és a vé­
dekezés módja az ott leírtakkal megegyezik.
VÖRÖSFENYŐ
(LARIX DECIDUA)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN, HAJTÁSON
fehér, vattaszerű csomókban tetvek szívogatnak
—erdeifenyő-gyapjastetű;
- zöld lucfenyő-gubacstetű.
O 46 ©
Erdeifenyő-gyapjastetű
Lágy teknős pajzstetű
(Pineus pini)
(Coccus hesperidum)
A gyapjastetvek feltűnő, fehér, vattaszerű
csomókban károsítanak. Szívogatásukkal
gyengítik a növényt, amelynek növekedé­
se, fejlődése leáll.
• Védekezés. Azonos az alábbi kártevő elle­
ni védekezéssel.
A tünetek és a védekezés módja a citromnál
ismertetettel azonos.
Zöld lucfenyő-gubacstetű
FŰZ
(SALIX SP.)
Betegségek és kártételek
(Sacchiphantes viridis)
HAJTÁSON
A lucfenyőn gubacsokat okozó faj nyáron a
vörösfenyőre települ át, testét fehér viaszvá­
ladék fedi, szívGgatásával gyengíti a nö­
vényt. Újabb nemzedéket hoz létre, a vörös­
fenyőn telel, majd tavasszal újra szaporodik,
s nyáron visszarepül a lucfenyőre.
• Védekezés. Kedvezőtlen, száraz körülmé­
nyek közé, rossz talajra ne telepítsünk fe­
nyőket. A ki nem nyílott, még zöld gubacsok leszedhetők, ezeket égessük el. Hatá­
sos szerek a Zolone 35 EC, (U nifosz 5 0 EC
és a B i 5 8 EC). Évente két időszakban érde­
mes ellene permetezni: a tavaszi tojásrakás
megelőzésére márciusban-áprilisban-májusban, a visszatelepülés megakadályozására
pedig ősz elején, szeptemberben-októberben. Tapadást fokozó Nonitot minden alka­
lommal tegyünk a permedébe.
torz képződmények jönnek létre,
- fűz-gubacsatka.
Fűz-gubacsatka
(Eriophyes triradiatus)
A szabad szemmel nem látható atkák szívá­
sa nyomán sejtburjánzás jön létre, ennek kö­
vetkeztében a rügyekből vastag, szabályta­
lan „boszorkányseprűk” alakulnak ki. A kár­
tevő többnemzedékes, a károsított részek­
ben telel.
• V édekezés. A boszorkányseprűket még
zöld állapotukban vágjuk le és égessük el.
Erős károsítás esetén rügypattanástól speci­
ális atkaölő szerekkel permetezzünk (pl.
Mitac 20 EC, Neoron 500 EC, Flumite 200).
GESZTENYE,
SZELÍDGESZTENYE
FIKUSZ
(CASTANEA SATIVA)
(FICUS SP.)
*
Betegségek és kártételek
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
LEVÉLEN
a széle vagy a csúcsa sárgulni kezd, majd
megbámul, a folt közepe kivilágosodik,
benne a levél színén koncentrikus kö­
rökbe rendeződő fekete képletek jelen­
nek meg,
- glöospóriumos levélfoltosság;
a fonákon 3-5 mm-es, sárgászöld vagy
barnás, hoszzúkás pajzsok láthatók, a le­
velek fényesek, ragadósak,
- lágy teknős pajzstetű.
Glöospóriumos levélfoltosság
(Gloeosporium elasticae)
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik a buzogányvirág (a Dieffenbachia) le­
vélfoltosságánál leírtakkal.
sárgulás, bámulás, az erek zöldek maradnak,
- vasklorózis,
TERMÉSEN
a héjon szabályos, kerek, kb. 2,5 mm
nagyságú lyukak, a bélrész hiányzik, he­
lyét ürülék és rágcsálék tölti ki,
- gesztenyeormányos.
Gesztenyeormányos
(Curculio elephas)
A lárva a termést károsítja. Az érett geszte­
nye héján szabályos, kerek, kb. 2,5 mm
nagyságú lyukak láthatók (41. ábra), a mag­
bél helyét ürülék és rágcsálék tölti ki. A ki­
fejlett bogár barna, megnyúlt ormányú, a lár­
va teste fehér, feje barna. Évente egy nemze­
déke fejlődik. Rajzása nagyon elhúzódik,
© 47 O
41. ÁBRA
GYÖNGYVIRÁG
(CONVALLARIA MAJALIS)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
főleg a felső harmadában, a szélétől, a he­
gyétől kiinduló barna foltok képződnek,
közepük kivilágosodik, szegélyük barna
marad, a levelek elszáradnak,
- glöospóriumos betegség.
Az ilyen gesztenyéből m ár kibújt
a gesztenyeormányos lárvája
májustól októberig is eltarthat. A kifejlett bo­
garak a leveleket rágják.
• Védekezés. Az elhúzódó rajzás miatt ne­
héz. Kidolgozott vegyszeres védekezés nincs
ellene.
Vasklorózis
A meszes talajokra ültetett gesztenyék szen­
vednek e betegségtől. A talajban levő vasat
a mész megköti, így a növény számára felvehetetlen állapotba kerül. A levelek sárgul­
nak, bámulnák, főleg a levél szélétől kiindulóan, miközben a levélerek zöldek ma­
radnak. Ez utóbbi a legjellemzőbb tünet. A
legfiatalabb részek mutatják a legsúlyosabb
tüneteket.
• Védekezés. Meszes talajba ne ültessünk
gesztenyét! Folyamatosan adagoljuk a vas­
trágyák valamelyikét. (Ezeket a citrom vas­
hiánybetegségénél soroljuk fel.)
Glöospóriumos betegség
(Gloeosporium convallariae)
A virágzás után a levelek, főleg a felső har­
madukban, szélüktől, hegyüktől bámulnák,
a foltok közepe kivilágosodik, szegélyük
rozsdabarna marad. Ha a foltok összefoly­
nak, az egész levéllemez elhal. A gomba a
fertőzött levelekben telel.
• V édekezés. A fertőzött leveleket szedjük
össze és égessük el. Ha a betegség nagyon
elhatalmasodna, Perocin 80 WP, Dithane
M-45 vagy Antracol WP gombaölő szerek
valamelyikével permetezzünk.
HAGYMAFÉLÉK
(ALLIUM SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
GÖRÖGDINNYE
(CITRULLUS LANATUS)
-* lásd a Tökfélék cím alatt (124. oldal).
GYÖNGYVESSZŐ
(SPIRAEA SP.)
Betegségek és kártételek
HAJTÁSCSÚCSON
szürkés, fekete levéltetvek tömege jelenik
meg, leáll a hajtásnövekedés,
- levéltetvek.
Levéltetvek
(Aphis spiraeaephaga,
Brachycaudus spiraeae)
sárgászöld csíkok, bemélyedések látha­
tók,
- hagymalevél-sárgacsíkosság vírus;
a levél felső harmadán szürke penész­
gyep jelenik meg,
- hagymaperonoszpóra;
sárgászöld, ovális foltok képződnek, eze­
ken később szürke, majd sötétbarna pe­
nészgyep fejlődik,
- hagymaperonoszpóra;
ezüstös szívásnyomok és fekete ürülék­
szemcsék borítják a felületét
- dohánytripsz;
fokozatos száradás, rothadás,
- hagyma botritiszes rothadása;
- hagyma fuzáriumos rothadása;
- hagymalégy.
HAGYMÁN
• Védekezés. Ha nagyon súlyos a fertőzés,
a károsított hajtásvégeket vágjuk le és éges­
sük el!
a nyaki rész felől rothad, a rothadó fol­
tokon egérszürke penészgyep és fekete
szabálytalan képződmények láthatók,
- hagyma botritiszes rothadása;
© 48 ©
a hagymatönk rothad, a gyökerek elhal­
nak, a rothadó foltokon rózsaszínes pe­
nészgyep fejlődik,
- hagyma fuzáriumos rothadása;
a pusztuló növényt kihúzva a hagyma­
fejben és a szárban fehér, fejtok nélküli,
5-7 mm nagyságú lárvák (nyüvek) vagy
barna bábok találhatók,
- hagymalégy.
Dohánytripsz
(Thrips tabaci)
A növény bármely részét megtámadja, szí­
vogatása nyomán a károsított részek ezüs­
tössé válnak. A tripsz kifejlett állapotban
telel a talajban vagy a pikkelylevelek kö­
zött a tárolóhelyen. Évente három nemze­
déke fejlődik, áprilistól számíthatunk káro­
sítására.
• V édekezés. Fertőzött hagymát ne tárol­
junk és ne használjunk szaporításra. Két-,
háromleveles kortól Decis 2,5 EC-vel,
Chinetrin 25 EC-vel, (B i 5 8 EC-vel, Fyfanon
5 0 EC-vel, P arashoot CS-sel) védekezhe­
tünk. A permedébe feltétlenül keverjünk ta­
padást fokozó Nonitot.
időben betakarított hagymát károsítja. A rot­
hadt részeken megjelenő jellegzetes egér­
szürke penészgyepről és az ebben keletke­
zett fekete, szabálytalan, kemény képződ­
ményekről könynyen felismerhető (42. á b ­
ra). Fertőzési forrás a talaj, a fertőzött dughagyma és a mag.
• Védekezés. Száraz időben szedjük fel a
hagymát, utána 1-2 napig szikkasszuk, hogy
a nyaki részek jól záródjanak! Fertőzött, sé­
mit hagymát ne tároljunk! A magot vagy a
dughagymát Topsin Metillel csávázzuk, fer­
tőzésveszélyes időben a felszedés előtt az
élelmezés-egészségügyi várakozási időt be­
tartva permetezzünk Ronilan DF-fel.
Hagyma fuzáriumos rothadása
(Fusarium oxysporum f. cepae)
A hagymafej a tönk felől rothad, a gyökerek
elhalnak, a rothadó részeken a gomba jel­
legzetes, rózsaszínes penészgyepe látható.
Fertőzési forrás a talaj és a mag.
• Védekezés. Csávázással, illetve talajbeöntözéssel védekezhetünk. Hatékony gomba­
ölő szer a Chinoin Fundazol 50 WP és a
Topsin Metil 70 WP.
Hagyma botritiszes rothadása
Hagymalégy
(Botrytis allii)
(Phorbia antiqua)
Raktári betegség, a fertőzést azonban a sza­
badföldről hurcoljuk a tárolőhelyre. Elsősor­
ban a rosszul záródó nyakú, csapadékos
Az utóbbi években nagyon elterjedt, nagy
termésveszteséget okozó kártevő. A növény
föld feletti része az időjárástól függően szá­
---------------------------------
42. ÁBRA
---------------------------------------
A nedves időben fölszedett hagymát
hamarosan megtámadja a szürkepenész
rad vagy rothad (4 3 . ábra). Kihúzva a tövet,
a hagymafejben, hagymaszárban fehér, fej­
tok nélküli, 5-7 mm nagyságú lárvákat (nyüveket) vagy barna bábokat találunk. Magya­
rországon évente két-három nemzedéke
van, a talajban telel báb alakban. Az első
© 49 O
nemzedék előjövetelére áprilisban számítha­
tunk. A kifejlett legyek kék, fehér színre jól
repülnek, ilyen színű, vízzel teli tálakkal
csapdázhatók, így a rajzások nyomon követ­
hetők, illetve a kártevő-populáció ritkítható.
• V édekezés. A fertőzött töveket semmisít­
sük meg! Az ültetés előtt Basudin 5 G, Diazinon 5 G talajfertőtlenítőt dolgozzunk a ta­
lajba. Rajzáskor piretroidokkal pl. Chinetrin
25 EC, Chinmix 5 EC, Decis 2,5 EC, Eendona
2 EC, Sumithion 50 EC, Karate 5 EC stb. vagy
szerves foszforsavészterekkel (Bi 5 8 EC,
Unifosz 5 0 EC, Fyfanon 5 0 EC, P arashoot
CS) permetezhetünk.
• Védekezés. Már áprilistól várható a fenőzés,
a környezeti tényezők azonban júniusban-júliusban a legkedvezőbbek számára. Ekkor a
következő gombaölő szerekből válogatha­
tunk: Acrobat MZ, Cuproxat FW, Rézoxiklorid
50 WP, Bordói por, Miltox Special, Dithane M45, Vondozeb DG, Orthocid 50 WP, Perocin
80 WP, Polyram Combi, Sandofan M8 WP,
Curzate R, Mikai C64 WP, Kupfer Fusilan WG,
(O rthoP baltan FL). A permetezéseket 7-10
naponként ismételjük! A permedébe mindig
keverjünk tapadást fokozó Nonitot!
Hagymalevél-sárgacsíkosság vírus
(IPOMOEA PURPUREA)
(Onion yellow dwarf virus)
HAJNALKA
B etegségek és kártételek
Sárga csíkokat, bemélyedéseket okoz. Mag­
gal és virágporral terjed.
• V édekezés. A vírusos egyedeket semmi­
sítsük meg!
Hagymaperonoszpóra
(Peronospora destructor)
Kétféle tünettípusa ismert: 1. A levelek felső
harmadát szürke penészgyep borítja; 2.
Ovális foltok alakjában jelentkezik. Később
ezeken a foltokon is megjelenik az egér­
szürke penészgyep, még később pedig
ugyanitt sötétbarna penészgyep telepszik
meg (44. áb ra ). Leggyakoribb fertőzési for­
rás a beteg hagyma. Párás időben járvány­
veszélyre számíthatunk.
LEVÉLEN
alulról fölfelé haladó sárgulás, a fonákon
pókhálószerű szövedék található,
- közönséges takácsatka;
a hajtásvégeken, kacsokon, fiatal levele­
ken különböző színű tetvek szívogatnak,
- levéltetvek.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik a bojtocskánál leírtakkal.
Levéltetvek:
zöldfoltos burgonyalevéltetű
(Aulacorthum solani,
Macrosiphum euphorbiae),
zöld őszibarack-levéltetű
(Myzus persicae).
A védekezés lehetőségei megegyeznek a
burgonyalevéltetveknél leírtakkal.
HÁRS
(TILIA SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
Hagymaperonoszpóra ovális foltjai a levélen
nagy kiterjedésű barna foltok, bennük
apró, fekete képletek láthatók,
- gnomóniás levélfoltosság;
apró, néhány milliméter átmérőjű foltok,
közepük kivilágosodik, bennük szürke
képződmények alakulnak,
- mikoszferellás levélfoltosság;
O 50 O
sárgulás, bámulás, a fonákukon pókháló­
szerű szövedéket szőnek a kártevők, ami
a port megfogja, ezáltal porosnak, s z e n ­
nyezettnek tűnik a lomb,
- hárs-takácsatka;
a levelek fonákán 2-3 mm-es sárga tet­
vek szívogatnak, bő ürüléküktől a nö­
vény csillog, majd megtelepszik rajta a
korompenész
- dísztetvek;
a levelek összeszövöttek, a szövedékben
hernyók élnek, sokszor csak a levelek
ereit hagyják meg,
- amerikai fehér medvelepke (szövő­
lepke).
FÁS RÉSZEKEN
a vesszőkön, ágakon vessző alakú paj­
zsok tömege látható,
- közönséges kagylóspajzstetű.
Amerikai fehér medvelepke
(szövőlepke) (Hyphantria cunea)
A hernyók eleinte megrágják és összeszö­
vögetik a leveleket, ún. nyári hernyófész­
ket készítenek (45. á b ra ), majd kifejlődve
szétszélednek, nemritkán tarrágást okoz­
nak. A medvelepke báb alakban telel,
évente két nemzedéke fejlődik. Áprilisban-májusban és augusztusban-szeptemberben rajzik. Veszélyes kártevő, a véde­
kezés ellene kötelező!
• Védekezés. Ha korán észrevesszük káro­
sítását, vágjuk le és égessük el a hernyó­
fészkeket. A fiatal hernyók ellen Zolone 35
EC, Decis 2,5 EC, Fendona 2 EC, vagy
--------------------------
45 Á B R Á I -
------------------ — — i
bacillus készítményekkel pl. Foray 48 B,
Dipel, Thuricide HP rovarölő szerekkel
permetezhetünk. Szeptemberben-októberben a törzsre kötözött szalmaövekkel öszszegyűjthetjük a báboződni vonuló máso­
dik nemzedék hernyóit.
Dísztetvek
(Callaphidae)
A levelek fonákán 2-3 mm-es sárga levél­
tetvek szívogatnak. Bőven ürítenek méz­
harmatot, ami csillogóvá, ragacsossá teszi
a leveleket, s később ezen a mézharmaton
megtelepszik a korompenész, szennyezve
és befedve a növény felületét. A megszívogatott fák esztétikai értéke nagymérték­
ben csökken. A kártevőnek évente több
nemzedéke van, tojás alakban telel a fás
részeken.
• Védekezés. A burgonya-levéltetveknél fel­
sorolt rovarölő szerek valamelyikével per­
metezzünk, a kezelést 7-10 nap múlva is­
mételjük meg!
Gnomóniás levélfoltosság
(Gnomonia tiliae)
A beteg leveleken nagy kiterjedésű, barna
foltok képződnek, a foltokban a gomba fe­
kete szaporítóképletei láthatók. A lehullott,
fertőzött levelekben telel.
• Védekezés. A lehullott leveleket szedjük
össze, égessük el! Az első tünetek megjele­
nésétől Antracol WP, Dithane M-45, Orthocid 50 WP, Buvicid K, Perocin 80 WP vagy
Topsin Metil 70 WP gombaölő szerekkel
permetezhetünk.
Hárs-takácsatka
(Schizotetranychus tiliarum)
Az amerikai feh ér medvelepke hernyójának kártétele
és tojáscsomói hárslevélen.
Nem válogatós: a legtöbb lombos fá t szívesen fölkeresi
A levelek elvesztik fényüket, sárgulnak,
bámulnák. Fonákjukat sűrű szövedék
fedi. A szövedéken megtelepszik a por.
A hárs-takácsatkának évente hat nemzedé­
ke fejlődik, a kifejlett nőstények sűrű szö­
vedékben, kéregrepedésekben, növényi
maradványok között telelnek. Rügypatta­
nás után már számíthatunk károsításukra.
A hárs-takácsatka - sima levélfonákja mi­
att - a kis levelű hársat támadja meg első­
sorban.
• Védekezés. Kevés kártevő esetén a károsí­
tott részeket vágjuk le és égessük el. A hárs-
O 51 ©
fajok közül inkább ezüsthársat vagy nagyle­
velű hársat telepítsünk. Rügypattanástól
speciális atkaölő szerek (pl. a Mitac 20 EC,
Neoron 500 EC, Flumite 200) valamelyiké­
vel permetezzünk! A permetezéseket 10-14
naponként ismételjük meg.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik a bojtocskánál leírtakkal (1. 25. oldal).
Üvegházi molytetű
Közönséges kagylóspajzstetű
(Lepidosaphes ulmi)
A fás részeken vessző alakú, barna vagy sö­
tétbarna pajzsok láthatók. Tömeges előfor­
dulásuk vesszők, ágak pusztulását okozza.
Évente egy nemzedéke fejlődik, tojás alak­
ban a pajzs alatt telel. Tavasszal az alma vi­
rágzásával egy időben kezdődik a rajzása.
Sok parazitája ismert, a parazitáit kártevők
pajzsán szabályos lyuk van.
• V édekezés. Fontos a téli kéregkaparás,
drótkefézés, majd a tél végi lemosó per­
metezés. Ez utóbbi célra az Agrol Plusz,
Agrilkén, vagy a Vektafid S javasolt. A na­
gyon fertőzött részeket vágjuk le és éges­
sük el. Rajzástól Decis 2,5 EC, (B i 5 8 EC)
rovarölő szerek valamelyikével permetez­
hetünk.
(Trialeurodes vaporariorum)
A védekezés ugyancsak a bojtocskánál aján­
lottakkal egyezik meg.
HORTENZIA
(HYDRANGEA MACROPHYLLA)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
elsősorban a fonákon, néha a színén is
szürkésfehér bevonat keletkezik, majd a
hajtáson és a virágon is megjelenik, tor­
zulást is okozhat,
- lisztharmat;
a levelek sárgulnak, egészen kifehéred­
nek, az erek azonban zöldek maradnak,
- vasklorózis;
SZÁRON
Mikoszferellás levélfoltosság
(Mycosphaerella microsora)
A fertőzött leveleken apró, megközelítően
kerek, lilásbarna foltok keletkeznek, köze­
pük szürke, bennük apró, szürke képződ­
mények jelennek meg. Amelyik levélen sok
folt van, az lehullik. A gomba a lehullott,
fertőzött levelekben telel,
• Védekezés. Megegyezik a hárs gnomóniás
levélfoltosságánál leírtakkal.
HIBISZKUSZ,
KÍNAI HIBISZKUSZ
a szárak, levélnyelek megvastagodnak, a
levelek torzulnak,
- szárfonálféreg.
Lisztharmat
(Oidium hortensiae)
A növény minden föld feletti részét megtá­
madja. A leveleken elsősorban a fonákon,
szürkésfehér bevonat látható. A hajtáson, vi­
rágon torzulást is okoz. Szabadföldön a haj­
tásokon és a rügypikkelyek alatt telel.
• Védekezés. A beteg és a lehullott leveleket
szedjük össze, égessük el. Üzemi körülmények
között az almafa-lisztharmatnál felsorolt szerek
valamelyikével permetezzünk (1. 15. oldal).
(HIBISCUS ROSA-SINENSIS)
Betegségek és kártételek
Szárfonálféreg
(Ditylenchus dipsaci)
LEVÉLEN
sárgulás, a fonákon fehér, nyugvó lárvák
és hófehér, szárnyas molytetvek szívogat­
nak, mézharmatot ürítenek, amelytől a le­
velek csillogóak, ragacsosak,
- üvegházi molytetű;
sárgulás, a fonákon finom, pókhálószerű
szövedék,
- közönséges takácsatka.
Az 1-1,8 mm hosszú, vékony szálfonálféreg
a levélnyelek, szárak vastagodását, torzulá­
sát okozza. Évente több nemzedéket hoz
létre, a talajban és a növényben is telelhet.
• Védekezés. A fertőzött részeket vágjuk le és
égessük el! Továbbterjedését felszívódó rovar­
ölő szeres permetezésekkel (Bi 5 8 EC, Unifo s z EC) és talajbeöntözéssel fékezhetjük meg.
Vasklorózis
JÁCINT
(vashiány)
(HYACINTHUS ORIENTALIS)
A tünetek és a tennivalók megegyeznek a
citromnál leírtakkal (1. 37. oldal).
IBOLYA
(VIOLA ODORATA)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a színén bemélyedő, szabálytalan fol­
tok képződnek, majd a fonákon na­
rancsszínű kidudorodó képletek jelen­
nek meg, belőlük narancsszínű spórák
szóródnak szét. Nyáron sárga, barna
foltok jönnek létre, ugyanott a fonákon
barna, szétporzó telepek találhatók; ta­
vasszal kanalasodás, vastagodás kíséri
a jelenséget
- rozsda;
a fertőzött levél befelé kanalasodik, vas­
tagodik, dús szőrképződés figyelhető
meg rajta,
- ibolya-gubacsszúnyog.
Ibo lya-gu bacsszú nyög
(Dasyneura affinis)
Károsítása nyomán a levelek befelé sodród­
nak, kanalasodnak, vastagodnak, ugyanitt
dús szőrképződés is megfigyelhető. A kárt a
2 mm nagyságú, fehéressárga, majd na­
rancsszínűvé színeződő lárvák okozzák.
Magyarországon valószínűleg négy nemze­
déke fejlődik, lárva alakban a károsítás he­
lyén telel.
• Védekezés. A házikertben a károsított ré­
szeket vágjuk le és égessük el!
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
a levélen és a virágkocsányon hosszúkás,
barna, nyálkás csíkok láthatók, a hagyma
gyökérnyaki része barnul, puhul, nyálkásodik, bűzös,
- xantomonászos sárgarothadás;
a leveleken sötétbarna, először fedett,
majd szétporladó képletek jelennek meg,
- rozsda;
hullámos levélszél, csökött levelek,
- szárfonálféreg.
HAGYMÁN
rágcsálékkal telített járatok, ki sem hajt
vagy torz növény fejlődik belőle,
- gyökératkák.
Gyökératkák
(Rhizoglyphus sp.)
A fertőzött növények torzak, az ilyen hagy­
ma sokszor ki sem hajt, kiemelve a talajból,
benne rágcsálékkal telített járatok vannak
(46. á b ra ). A gyökératkák kb. 0,5 mm-es,
sárgásfehér állatok. Csak sérült vagy beteg
hagymát támadnak meg. Többnemzedékes
fajok, a fertőzött hagymában vagy a talajban
telelnek.
• V édekezés. A fertőzött hagymát semmisít­
sük meg. Csak egészségeset tároljunk. A tá­
rolás alatt kijuttatott Globol riasztó hatású.
----------------------------------------j 46. á b r a ' ----------------------------------
Rozsda
(Puccinia violáé)
A levelek kanalasodása, torzulása hívja fel
magára a figyelmet. Közelebbről megnézve
tavasszal a levelek színén bemélyedő folto­
kat, ugyanott a fonákon narancsszínű kidudorodásokat láthatunk. Később, nyáron sár­
ga, barna foltok jönnek létre, s ugyanott a
fonákon barna, szétporzó telepek. A kór­
okozó egygazdás rozsdagomba, csak az
ibolyaféléken él.
• V édekezés. A károsított részeket szedjük
össze és égessük el!
O 53 O
Gyökératkák pusztítása jácinthagym án
Rozsda
JEZSÁMEN
(Uromyces scillarum f. sp. hyacinthi)
A kórokozó a leveleken, virágszárakon, pik­
kelyleveleken károsít. A fertőzés kezdetén
nagy, sárga udvarral szegélyezett, barna, fe­
dett telepek jelennek meg, ezek később fel­
szakadoznak, belőlük spórák tömege szóró­
dik szét. A gomba fertőzött levélmaradvá­
nyokon és a hagymában telel.
• Védekezés. A fertőzött hagymákat semmi­
sítsük meg. Kihajtástól permetezzünk Antracol WP, Perocin 80 WP, Sápról, Dithane
M-45, Vondozeb DG gombaölő szerek vala­
melyikével. A permetlébe keverjünk tapa­
dást fokozó Nonitot!
Szárfonálféreg
(Ditylenchus dipsaci)
A fertőzött levelek hullámos szélűek, tor­
zak, csököttek. A hagymát kettévágva a
pikkelylevelek megvastagodottak, gyűrű
alakban bámulnák. A szárfonálféregnek
évente több nemzedéke fejlődik, a hagy­
mában, a szárban, a levélben vagy a talaj­
ban telel.
• Védekezés. A fertőzött hagymát semmisít­
sük meg! A fölszedést követő negyedik hé­
ten eredményes lehet a meleg vizes csávázás: 3-4 órán keresztül 43-44 C-os vízben
áztassuk a hagymákat, majd szárítsuk meg
azokat. Fertőzött területre legalább négy
évig ne ültessünk jácintot, lángvirágot, hor­
tenziát!
Xantomonászos
sárgarothadás
(Xanthomonas hyacinthi)
A növény bármely részét megtámadja, a
fertőzött leveleken, virágszárakon hosszan­
ti, barna csíkok jelennek meg. A hagyma
gyökérnyaki része felől puhul, bámul,
megnyomva baktériumnyálka tör fel a pik­
kelylevelek közül. Az elrothadt hagyma
bűzös. A kórokozó baktérium sebeken és
légzőnyílásokon keresztül fertőz, a hagy­
mában telel.
• Védekezés. A fertőzött hagymákat semmi­
sítsük meg! Termesztőüzemben az első tü­
netek megjelenésétől Kasumin 2 L baktéri­
umölő szerrel végezzünk talajbeöntőzést és
permetezést! Az egészségesnek látszó hagy­
mákat is ugyanezzel a szerrel csávázzuk.
(PHILADELPHIA SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a hajtásvégeken fekete alapszínű, fehér,
viaszos harántsávokkal tarkított testű levéltetvek szívogatnak,
- fekete répalevéltetű.
Fekete répalevéltetű
(Aphis fabae)
Szívogatása következtében a levelek, haj­
tások torzulnak. A fekete répalevéltetű
nyári tápnövényeiről (cukorrépa, mák, ku­
korica stb.) szeptembertől ún. téli tápnövényeíre vándorol. Ezek egyike a jezsámen. Áttelelés után, áprilistól itt kelnek ki
a nyári nemzedékeket indító ősanyák.
Ezek utódai települnek a nyári tápnövé­
nyekre.
• Védekezés. Kiskertben a károsított hajtás­
részeket vágjuk le és égessük el!
JUHAR
(ACER SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
fehér, lisztes bevonat, benne apró, fekete
gömböcskék,
- lisztharmat;
a levelek színén a megközelítően kör ala­
kú, sárga, később megfeketedő foltok a
több centiméteres nagyságot is elérhetik,
a foltok széle mindig sárga marad,
- ritizmás levélfoltosság;
a hajtáscsúcson, levélnyélen, leveleken
sárgászöld, csíkos levéltetvek szívogat­
nak, bőségesen ürítenek mézharmatot,
- levéltetvek;
a levelekből hámozgatnak, hernyőfészket
szőnek, tarrágást csinálnak a csupasz
majd szőrös hernyók,
- amerikai fehér medvelepke (szövő­
lepke).
Amerikai fehér medvelepke
(szövőlepke)
(Hyphantria cunea)
Kártételét, életmódját, az ellene való véde­
kezést a hársnál ismertettük (1. 51. oldal).
O 54 o
Levéltetvek;
juhar sörtéstetű (Periphyllus aceris),
sörtés juharlevéltetű (P. testudinaceus)
A juharok speciális kártevői. Szívogatásukkal gyengítik a növényt. Bőségesen üríte­
nek mézharmatot, amelyen később megte­
lepszik a korompenész, szennyezve a nö­
vényt. Tojás alakban, a fás részeken telel­
nek, évente több nemzedékük fejlődik.
• Védekezés. A tojásokat gyéríthetjük Agrol
Plusszal, Agrilkénnel, vagy Vektafid S-el
végrehajtott tél végi lemosópermetezéssel.
Ha kis mennyiségben fordulnak elő, a káro­
sított részeket vágjuk le és égessük el! Elsza­
porodásuk esetén nyáron a burgonyánál is­
mertetett rovarölő szerek valamelyikével
permetezzünk!
Lisztharmat
(Uncinula bicornis)
A beteg leveleket fehér, lisztszerű bevonat
lepi el, eleinte foltokban, majd az egész le­
véllemezt.
• Védekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és égessük el. A permetezésre alkalmas gom­
baölő szerek megegyeznek az almafalisztharmat betegségénél felsoroltakkal (1. 15. o.).
Ritizmás levélfoltosság
KAJSZIBARACK
(PRUNUS ARMENIACA)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
nyár közepén a levél színén, a szélétől,
csúcsától kiinduló, nagy, sárgásbarna fol­
tok keletkeznek, ugyanott a levélfonák
vörösbarna,
- kajszi gnomóniás levélfoltossága;
elmosódott szélű, szabálytalan vagy gyű­
rű alakú foltok,
- kajszihimlő;
1-2 mm átmérőjű, kör alakú, barna fol­
tok, közepük kivilágosodik, később a
folt kilyukad, a levelek lyukacsossá vál­
nak,
- kajszi sztigminás levéllyukacsosodása;
a levél színén sárga foltok, ugyanott a fo­
nákon rozsdabarna, majd fekete szétporzó képletek fejlődnek,
- kajszirozsda;
az erek és az erek melletti mezők kifehé­
rednek, kivilágosodnak,
- korai fagykár.
GYÜMÖLCSÖN
(Rhytisma acerinum)
A fertőzés a leveleken feltűnő, megközelítően
kör alakú, sárga, majd barna, elfeketedő fol­
tokat okoz, szélük mindig sárga marad (47.
ábra). A kórokozó a lehullott, beteg levelek­
ben telel. Nyirkos, párás környezetben fertőz.
--------------------------------- 1 47. ÁBRA [-------- ----------- ------- —
•
Védekezés. A fertőzött leveleket gyűjtsük
össze és égessük el! Az első tünetek megje­
lenésétől Antracol WP vagy Dithane M-45
gombaölő szerekkel védekezhetünk.
------
a pici termés belseje kiodvasított, a na­
gyobbak kocsány felőli oldalán berágás,
mézgafolyás, ürülék található, a gyü­
mölcshúsban járatok vannak,
- barackmoly;
- keleti gyümölcsmoly;
a gyümölcsön, sőt belül a magon is gyű­
rű alakú rajzolatok figyelhetők meg,
- kajszihimlő;
a sebzésekből kiinduló, nagy, rothadó
foltok, felületükön világosszürke penészpárnácskák láthatók,
- csonthéjasok monilíniás betegsége.
HAJTÁSON
a hajtásvégek lankadnak, belsejükben
hosszanti járat van, a sebzésnél mézgafo­
lyás tapasztalható
- barackmoly;
- keleti gyümölcsmoly;
FÁS RÉSZEKEN
A korai ju h a r jellegzetes gombás betegsége
a ritizmás levélfoltosság
egy-egy ág vagy az egész növény hirtelen
lankad, elhal,
- gutaütés (Apoplexia);
0 55 ©
a törzsön és a vázágak alsó részén erős
mézgafolyás, ezek környékén ürülékből
és rágcsálékből szövögetett csövecskék
láthatók, a fa körül a talajra szóródott
ürülékszemcsék figyelhetők meg
- kéregmoly.
Barackmoiy
(Anarsia lineatella)
Az első nemzedék a hajtásvégek pusztulásá­
ért, a többi a gyümölcs „kukacosságáért” fe­
lelős (48. á b ra ). A károsított helyeken mézgásodás kezdődik. Magyarországon három,
esetleg négy nemzedéke fejlődik. Lárva
alakban a kéregrepedésekben vagy a rü­
gyek belsejében telel.
--------------------------------- ” 48. ÁBRA
gosszürke penészpárnácskák láthatók. A fás
részeken mézgafolyás jelzi a gomba jelen­
létét. A kórokozó sebparazita.
• Védekezés. A fertőzött gyümölcsöt, ág­
részt vágjuk le, égessük el, a sebeket Vulneron Cs vagy Fixpol sebkezelő anyaggal ken­
jük be! Lombhullás után és rügypattanás
előtt Bordói por, Cuproxat FW, Champion
50 WP, Rézoxiklorid 50 WP gombaölő sze­
rek valamelyikével permetezzünk. Véde­
kezzünk a sebeket ejtő kártevő rovarok el­
len! Nyáron az első tünetek megjelenésétől
a Buvicid K, Orthocid 50 WP, Topsin Metil
70 WT, Chinoin Fundazol 50 WP, Rubigan
12 EC, Ronilan DF, Sápról, Systane 12 E,
Vondozeb DG, Topas 100 EC, Dithane
M-45, (Sporgon 5 0 WP) gombaölő szerek
hatékonyak.
----------------------------------------
Kajszihimlő
(Plum pox virus)
A vírus a lombot, a gyümölcsöt, sőt a mag­
vakat is megtámadja. Jellegzetes gyűrű ala­
kú foltokat okoz (49- á b ra ). Oltással, szem­
zéssel, levéltetvek útján terjed.
---------------------------------------
49. ÁBRA
-----------------------------------
Barackm oiy lárvája és kártétele kajszin
• Védekezés. Gondosan tisztogassuk meg a
kérget! Nyugalmi állapotban Agrol Plusz,
Agrilkén, Vektafid S vagy Báriumpoliszulfid
A kajszihimlő gyűrű alakít foltjai a gyümölcsön,
45 permetezése gyérítő hatású. A vegetációs
a magon és a leveleken is megfigyelhetők
időszakban a rajzás pontos megfigyelésére
szolgál a barackmoly-szexferomoncsapda.
Rajzáskor a következő rovarölő szerekkel
• V édekezés. Csak vírusmentes szaporító­
permetezhetünk:, Basudin 600 EW, Chinetrin anyagot vásároljunk! Védekezzünk a vírus­
25 EC, Decis 2,5 EC, Dimilin 25 WP, Insegar,
terjesztő levéltetvek ellen! A kórokozó ellen
Zolone 35 EC, Chinmix 5 EC, Karate 5 EC,
kémiai védekezés nem ismeretes. A fajták
Bactucid P (Ultracid 40 WP, Unifosz 5 0 EC,
közül a Budapest és a Ceglédi bíborkajszi
Judo, P arashoot CS, B i 5 8 EC, Fyfanon 50 EC).
tűri a vírust.
Csonthéjasok monilíniás betegsége
Gutaütés (apoplexia)
(Monilinia laxa)
(Pseudomonas syringae, Leucostoma cincta)
A kajszinak főleg a gyümölcsét fertőzi, elő­
fordulhat azonban, hogy a fás részeket is
megtámadja. A gyümölcsön nagy, barna,
rothadó foltok, a foltokban elszórtan vilá­
A kajszi legsúlyosabb betegsége. A kóroko­
zók, életmódjuk, a tünetek és a védekezés
módja megegyezik a cseresznye gutaütésé­
nél leírtakkal.
© 56 ©
Kajszi gnomóniás ievélfoltossága
Kéregmoly
(Gnomonia erythrostoma)
(Enarmonia formosana)
A betegség nyár közepén lép fel. A leve­
leken nagy, barna, levélcsúcstól vagy le­
vélszéltől kiinduló foltok jelennek meg.
A kórokozó a fertőzött, lehullott levelek­
ben telel.
• V édekezés, A beteg leveleket szedjük
össze és égessük el. Rügypattanás előtt és
lombhullatás után a csonthéjasok monilíniás betegségének ismertetésekor felsorolt
rézkészítmények valamelyikével permetez­
zünk! Nyáron az első tünetek megjelenésé­
től Buvicid K, Topsin Metil 70 WP, Chinoin
Fundazol 50 WP, Vondozeb DG, Topas 100
EC, Dithane M-45 (Sporgon 5 0 WP ) haté­
kony.
A fás részek kártevője. A törzsön és az alsó
vázágakon erős mézgásodást okoz (50. á b ­
ra), a mézgakiválás környékén ürülékből és
rágcsálékból szövögetett csövecskék állnak
ki. A megtámadott fák törzse körül a földre
szóródik a kártevő ürüléke. Évente két nem­
zedéke fejlődik, lárva alakban telel a háncs­
ban és a szijácsban készített járatokban.
50. ÁBRA "]-
Kajszirozsda
(Tranzschelia pruni-spinosae, T. discolor)
Tipikus rozsdabetegség. A levelek színén
apró, sárgásbarna foltok, ugyanott a foná­
kon előbb bőrszövettel fedett, majd felsza­
kadó, barna és fekete képletek láthatók.
Gazdacserés rozsdagombafaj, a nyári alak
vad növényeken fejlődik. A kórokozó a le­
hullott, fertőzött levelekben telel.
• V édekezés. Megegyezik a kajszi gnomóni­
ás levélfoltosságánál leírtakkal.
Kajszi
sztigminás levéllyukacsosodása
(Stigmina carpophila)
A leveleken 1-2 mm átmérőjű, kör alakú,
barna foltok képződnek, közepük idővel ki­
világosodik, majd kilyukad. A kórokozó
megtámadja a hajtásokat, a vesszőket, sőt a
gyümölcsöt is. A fertőzött leveleken, veszszőkön telel.
• Védekezés. A fertőzött részeket semmisít­
sük meg! A kémiai védekezés megegyezik a
kajszi gnomóniás levélfoltosságával kapcso­
latban leírtakkal.
Keleti gyümölcsmoly
(Grapholitha molesta)
Az okozott tünetek, a kártevő életmódja és
a védekezés a barackmolyról leírtakhoz ha­
sonló. Csapdázni a keleti gyümölcsmoly
szexferomoncsapdával lehet. (Erre a csap­
dára a szilvamoly hímjei is rárepülnek!)
Ha mézgafolyást látunk a törzsön vagy az ágakon,
kéregmoly kártételére gyanakodhatunk
• Védekezés. A lárvák ellen a járatokba
fecskendezett (U nifosz 5 0 EC) oldatával vé­
dekezhetünk. A rajzást kéregmoly szexfe­
romoncsapdával kísérhetjük figyelemmel.
Rajzáskor a barackmolynál felsorolt rovar­
ölő szerek valamelyikével permetezzünk!
Korai fagykár
A leveleken, az erek mentén fehér sáv hú­
zódik. A tavaszi fagy következménye.
KAKTUSZFÉLÉK
Betegségek és kártételek
HÚSOS RÉSZEKEN
^
viaszos, vattaszerű pamacsok figyelhetők
meg a gyökéren is,
- kósza pajzstetvek;
51. ÁBRA
besüppedő, rothadó foltok, a foltokban a
gomba fehér szövedéke és rózsaszín párnácskái láthatók,
- fuzáriumos betegség;
a növények alapjuktól rothadnak, a rotha­
dó foltokon olajbarna penészgyep fejlődik,
- helmintospóriumos rothadás;
kidudorodó, vízzel teli óriássejtek kép­
ződnek, később párásodnak,
- túlöntözés.
A kaktuszokat, a pozsgás növényeket
előszeretettel látogatják a kósza pajzstetvek;
tojásaikat viaszszálak borítják
Fuzáriumos betegség
(Fusarium oxysporum f. opuntiarum)
A húsos részeken, gyökereken károsít. Be­
süppedő, barna foltok képződnek, később
megjelennek bennük a gomba fehér szöve­
déke és rózsaszín párnácskái. A gyökerek
elrothadnak, a gyökerekhez közeli hajtásré­
szek fonnyadnak, összeesnek. A gomba ta­
lajlakó, talajjal, fertőzött dugvánnyal, sőt,
maggal is terjed.
• Védekezés. Fertőzött növényről ne szapo­
rítsunk! A kezdeti tünetek megjelenésekor
Chinoin Fundazol 50 WP-vel, vagy Mycostoppal permetezzük meg a beteg növényt
és öntözzük be a talaját! A kezeléseket 7-10
naponta ismételjük meg!
• Védekezés. A lakásban tartott növényeket
káliszappan 1-2%-os oldatával vagy Bio­
sect spray-vel permetezzük meg hetente, de
a szappanoldat ne folyjon a talajra. Az em­
berre mérgező rovarölő szereket csak tera­
szon vagy kertben használhatjuk, ilyen pl.
az Applaud 25 WP, Decis 2,5 EC, Chinetrin
25 EC, Fendona 2 EC, Karate 5 EC, (B i 5 8
EC). A permedébe keverjünk tapadást foko­
zó Nonitot! A kezeléseket 7-10 naponta is­
mételjük meg. Figyelem! A viaszszálakkal
borított tojáscsomókat semmi sem öli meg,
azokat le kell dörzsölni.
Helmintospóriumos rothadás
Túlöntözés
(Helminthosporium cactivorum)
A növények alapja vagy föld feletti része
rothad, a besüppedő, rothadó foltokban
olajbarna penészgyep látható.
• V édekezés. Orthocid 50 WP, Buvicid K
vagy (O rtbo-P baltan FL) gombaölő szerek
oldatával öntözzük be a talajt és permetez­
zük a növényt. A kezeléseket 7-10 napon­
ként ismételjük meg.
A húsos részeken vízzel teli óriássejtek kép­
ződnek, amelyek később elparásodnak.
• V édekezés. Kerüljük a túlöntözést. A teleltetés idején a kaktuszok alacsony hő­
mérsékleten minimális nedvességet igé­
nyelnek.
KALLA
(ZANTEDESCHIA AETHIOPICA)
Kósza pajzstetvek:
B etegségek és kártételek
rövidfarkú kósza pajzstetű
(Planococcus citri),
hosszúfarkú kósza pajzstetű
(Pseudococcus adonidum).
LEVÉ LEN
A kósza pajzstetvek - más pajzstetvekkel el­
lentétben - egész életükben képesek hely­
változtatásra. A nőstények 3-5 mm-esek, pi­
rosas színűek, testük viaszszemölcsökkel
borított. Tojásaikat fehér viaszszálakkal von­
ják be (51. á b ra ). Mézharmatot ürítenek.
Szívogatásukkal gyengítik a növényt. Éven­
te több nemzedékük fejlődik.
az erek között fehér, szalagszerű csíkok
láthatók, gyakran a levéllemez is defor­
mált,
- kalla sárgacsíkossága;
pici szívásfoltok a leveleken, a fonákot
szövedék fedi,
- közönséges takácsatka.
R IZ Ó M Á N
nyálkás rothadással pusztul el a rizóma, a
gyökerek és a növény föld feletti része,
- pektobaktériumos rothadás.
O 58 ©
Kalla sárgacsíkossága:
paradicsom-bronzfoltosság vírus
(Tomato spotted wilt virus)
A levélerek közötti mezőkön fehér, szalag­
szerű csíkok figyelhetők meg (52. á b ra ).
Sokszor nem nyílnak szét teljesen a levelek.
A csíkozottság a virágokon is előfordul.
\ 52. á b r a
nává válnak; ha a foltok összefolynak, a
levél elszárad,
- ramuláriás levélfoltosság;
a levelek sárgulnak, fonákukon pókháló­
szerű szövedék látható,
- közönséges takácsatka.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
[
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik a bojtocskánál leírtakkal (1. 25. oldal).
Ramuláriás levélfoltosság
(Ramularia primuláé)
A kifejlett levélen is szalagszereifoltokat okoz a kalla
sárgacsíkosság vírusa
• Védekezés. A fertőzött egyedeket semmi­
sítsük meg! Védekezzünk a vírusterjesztő szí­
vó kártevők, pl. a levéltetvek, tripszek ellen.
A leveleken feltűnő, kerek vagy kissé szög­
letes sárga foltok, gyűrűk keletkeznek, ké­
sőbb szürkésbarnára színeződnek. Ha sok
folt van egy levélen, megbámul, elszárad.
•
Védekezés. A beteg leveleket szedjük le
és semmisítsük meg. Üzemben az első tü­
netek megjelenésétől Buvicid K, Orthocid
50 WP, Perocin 80 WP gombaölő szerek va­
lamelyikével permetezzünk!
KÁPOSZTAFÉLÉK
Közönséges takácsatka
(BRASSICA SP.)
(Tetranychus urticae)
Betegségek és kártételek
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik a bojtocskánál leírtakkal (1. 25. oldal).
Pektobaktériumos rothadás
(Pectobacterium caratovorum var. aroideae)
A levélnyelek alsó része, majd a rizóma és
a gyökerek is nyálkásan rothadnak.
• Védekezés. Kerüljük a túlöntözést, a la­
kásban tartott kalla esetén ez a legjobb vé­
dekezés. Termesztőüzemben Kasumin 2 L
speciális baktériumölő szerrel permetez­
zünk és öntözzük be a talajt. A kezelést is­
mételjük meg! A rizómákat szintén Kasumin
2 L-lel csávázzuk!
KANKALIN
(PRIMULA SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
kör alakú vagy kissé szögletes, sárga fol­
tok, gyűrűk, amelyek később szürkésbar­
LEVÉLEN , SZÁ R O N
sárgulás, az erek feketék, a tövet ketté­
vágva látható, hogy a szállítóedény-nya­
lábok is elfeketednek, elpusztulnak,
- feketeeres szárrothadás;
megközelítően kör alakú, barna, redőzött
foltok keletkeznek, olajbarna penészbe­
vonattal,
- káposzta alternáriás betegsége;
a levél színén sárgászöld, néha lila, szög­
letes foltok láthatók, ugyanott a fonákon
gyér, fehér penészgyep,
- káposztaperonoszpóra;
nagy, szabálytalan lyukak, rágásnyomok,
fekete ürülékszemcsék a levélen,
- káposzta-bagolylepke;
sárgulás, torzulás, a leveleken szürke, vi­
aszos levéltetvek szívogatnak, mézhar­
matukon megtelepszik a korompenész
fekete penészgyepe,
- káposzta-levéltetű;
2-3 mm átmérőjű lyuggatások, hámozgatások figyelhetők meg,
- keresztesvirágúak földibolhái.
@ 59 O
SZÁRON
a növények gyengén fejiődnek, a szárban
üregeket és barna fejtokű, 1 cm hosszú,
sárgásfehér lárvákat találunk,
- káposztaszár-ormányos.
GYÖKÉREN
a növény föld feletti része ólomszínűvé
válik, hervad, a gyökérnyakban és a fő­
gyökérben kb. 1 cm nagyságú, fehér, fej­
tok nélküli nyüvek táplálkoznak,
- tavaszi káposztalégy;
a növények gyengén fejlődnek, lankad­
nak, a gyökereken fehér, majd megbarnuló dudorok fejlődnek,
- gyökérgolyva.
Feketeeres szárrothadás
(Xanthomonas campestris)
A levelek sárgulnak, a levélerek megfeke­
tednek, kettévágva a szártövet látható, hogy
a benne futó edénynyalábok is feketék. A
kórokozó baktérium maggal és fertőzött nö­
vényi maradványokkal terjed.
• Védekezés. A növényi maradványoktól
gondosan tisztítsuk meg a területet. A mag­
vakat 45 C-os vízben 25 percig csávázzuk.
Az első tünetek megjelenésétől Rézoxiklorid 50 WP, Bordói por vagy Kasumin 2 L
gombaölő szerek valamelyikével permetez­
zünk. A permedébe feltétlenül keverjünk ta­
padást fokozó Nonitot!
méretük borsótól ököl nagyságúig terjedhet
(53- ábra). A golyvák belseje tömött. A be­
tegség fertőzött növényi maradványokkal és
talajjal terjed, a talaj savanyúsága kedvez a
szaporodásnak.
• Védekezés. Fertőzött területre 4-5 évig ne
ültessünk káposztafélét. Tartsuk be a vetés­
forgó szabályait. Növényi maradványoktól
gondosan tisztítsuk meg a területet! A sava­
nyú talajt meszezzük! Kerüljük a savanyító
műtrágyák (Ammóniumnitrát, Karbamid,
Szuperfoszfát, Kénsavas káli) használatát!
Káposzta alternáriás betegsége
(Alternaria brassicae, A. brassicicola)
A fertőzött leveleken megközelítően kör
alakú, barna foltok jelennek meg, redőzöttek, rajtuk olajbarna penészgyep képződik
(54. ábra). A levelek sárgulnak. A betegség
maggal és fertőzött növénymaradványokkal
terjed.
54. ÁBRA
Gyökérgolyva
(Plasmodiophora brassicae)
A növények gyengén fejlődnek, satnyák. Ez
a gomba a gyökereket támadja meg, rajtuk
fehér, majd megbámuló dudorok fejlődnek,
53. ÁBRA
Az alternáriás betegség barna,
redőzött foltokban jelentkezik a káposztalevélen
• Védekezés. A magvakat Orthocid 50 WPvel, Buvicid K-val csávázzuk. Az első tüne­
tek megjelenésétől Buvicid K, Rézoxiklorid
50 WP, Perocin 80 WP, Miltox Speciál vagy
Kasumin 2 L gombaölő szerek valamelyiké­
vel permetezzünk. A permetlébe feltétlenül
keverjünk tapadást fokozó Nonitot!
Káposzta-bagolylepke
(Mamestra brassicae)
A káposzta gyökérgolyvájára a föld feletti rész
gyenge fejlődéséből következtethetünk
Lárvája nagy, szabálytalan rágásával tönkre­
teszi a leveleket, fekete ürülékszemcséivel
szennyezi a növényt (55. ábra). Évente két
nemzedéke fejlődik, báb alakban a talajban
telel. Az első nemzedék május végétől káro­
sít, a második júliusban-augusztusban.
© 60 O
55. ÁBRA
A káposzta-bagolylepke hernyója „szitává ” rághatja
az egész fejet
• V édekezés. Rajzáskor az ismételt perme­
tezések hatékonyak. Erre a célra a Karate 5
EC, a Fendona 2 EC, a Chinmix 5 EC, a
Bactucid P, a Bulldock 25 EC, a Bancol 50
WP, Match 50 EC, (O rthene, a z U nifosz 5 0
EC\Ju d o ) alkalmasak. A permedéhez ada­
goljunk Nonitot!
56. ÁBRA
A káposztaperonoszpóra fertőzése nyomán
a levelek színén sárguló foltok láthatók,
a fonákán gyér penészgyep jelenik meg
valamelyikével permetezhetünk: Rézoxiklorid 50 WP, Bordói por, Miltox Special, Buvi­
dd K, Orthocid 50 WP, Perocin 80 WP,
Dithane M-45, Antracol WP, Champion 50
WP, (O rtho-P baltan FL).
Káposztaszár-ormányos
(Baris chlorizans)
Káposzta-levéltetű
(Brevicoryne brassicae)
A levelek sárgulnak, torzulnak. A leveleken
vagy a levelek között szürke, viaszos levél­
tetvek szívogatnak. Mézharmatukon megte­
lepszik a korompenész, szennyezve a nö­
vényt. A kártevőnek évente 10-15 nemze­
déke is kifejlődik.
• V édekezés. Ha károsítását csak egy-egy
levélen tapasztaljuk, szedjük le és semmisít­
sük meg a károsított részeket, ha nagyon el­
szaporodik, a burgonya-levéltetveknél fel­
sorolt rovarölő szerek valamelyikével per­
metezzünk, s a permetezést 7-10 nap múl­
va ismételjük meg. A permedébe keverjünk
tapadást fokozó anyagot!
A fertőzött növény gyengén fejlődik. A szá­
rát kettéhasítva hosszúkás üregekben fehér,
kb. 1 cm-es lárvákat találunk (57. áb ra ).
Évente egy nemzedéke van. A kifejlett bo­
gár telel át, tavasszal rakja tojásait a káposz­
tafélék szárába. A lárva 1,5-3 hónapig fejlő­
dik a lárvakamrában, majd ott is bábozódik.
Káposztaperonoszpóra
(Peronospora brassicae)
A beteg levelek színén apró, sárgászöld,
szögletes foltok jelennek meg, ugyanott a
fonákon gyér, fehér penészgyep látható
(56. á b ra ). A kórokozó fertőzött növény­
maradványokon telel át.
• V édekezés. A területet gondosan tisztítsuk
meg a növényi maradványoktól! A fertőzés
kezdetétől a következő gombaölő szerek
A káposztaszár-ormányos lárvája kiodvasítja
a szárat, a gyökeret
• Védekezés. A fertőzött egyedeket semmi­
sítsük meg. Külön védelemre nincs szükség,
mert a tavaszi káposztalégy elleni védeke­
zéssel egyúttal a káposztaszár-ormányos el­
len is védekezünk.
Keresztesvirágúak földibolhái
(Phyllotreta sp.)
A kártétel és a védekezés módja megegye­
zik azzal, amit a földibolhákról a céklánál
leírtunk (1. 35. oldal).
Tavaszi káposztalégy
(Phorbia brassicae)
A növények ólomszínűvé válnak, hervad­
nak. A gyökerekben, néha a főérben is fe­
hér, fejtok nélküli nyüveket találunk (58.
á b ra). A kártevőnek évente három nemze­
déke van. Báb alakban, a talajban vagy a
gyökerekben telel.
---------------------------------
58. ÁBRA
----------------------------------------
KARDVIRAG
(GLADIOLUS GANDAVENSIS)
B etegségek és kártételek
LE V É LE N
ezürtösen csillogó foltok, fekete ürülék­
szemcsékkel,
- gladiólusztripsz;
barna, vizenyős foltok, rajtuk nemsokára
megjelenik az egérszürke penészgyep,
- botritiszes betegség;
ovális, barna foltok képződnek, közepük
kiszürkül, a foltközépben apró, fekete
képletek láthatók, később a foltközép ki­
lyukad,
- szeptóriás betegség;
a csúcsától sárgul és elszárad a levél, a
beteg hagymagumót kettévágva barna
edénynyalábok láthatók,
- fuzáriumos hervadás.
SZÁRO N
a földhöz közeli szárrészen hosszúkás,
barna foltok figyelhetők meg, a szártő el­
korhad,
- sztromatíniás betegség.
HAGYMAGUMÓN
besüppedő foltok, lyukak jelzik a fertő­
zést, a foltokban baktériumnyálka csillog,
- pszeudomonászos betegség;
belsejében a szállító edénynyalábok bar­
nák,
- fuzáriumos hervadás;
a hagymagumó felső részén besüppedő,
nagy foltok, a foltokban egérszürke pe­
nészgyep, fekete, szabálytalan képletek­
kel,
- botritiszes betegség;
a belsejében szabálytalan járatok futnak,
a járatokban rágcsálék található,
- gyökératka.
A tavaszi káposztalégy károsítását követően
a tövek hervadnak, ólomszínűvé válnak
Botritiszes betegség
(Botrytis gladiolorum)
• V édekezés. A fertőzött növényi maradvá­
nyoktól tisztítsuk meg a területet. Az első
nemzedék ellen a palántázás előtt dolgoz­
zunk a talajba Diazinon 5 G vagy Basudin 5
G talajfertőtlenítő szert, vagy a kiültetés
után öntözzük be a növényeket felszívódó
rovarölő szerekkel pl. (U nifosz 5 0 EC,
Fyfanon 5 0 EC). A beöntözéseket kétheten­
ként ismételjük meg. Rajzáskor Decis 2,5
EC, Chinmix 5 EC, Cyperil 10 EC rovarölő
szerekkel permetezzünk.
A levelet, a virágot és a hagymát is megtá­
madja. A levélen vizenyős foltok keletkez­
nek, amelyeken később megjelenik az egér­
szürke penészgyep. Néha a szirmokon is vi­
zenyős pettyek láthatók. A hagymagumó
felső részén besüppedő foltokat okoz, majd
ezeken is kialakul az egérszürke penész­
gyep és a gomba jellegzetes, fekete, sza­
bálytalan alakú kitartó képleteinek tömege.
A fertőzési forrás a talaj és a beteg hagyma­
gumó.
© 62 @
• V édekezés. Csak egészséges hagymagu­
mókat tároljunk és ültessünk. Fertőzött terü­
letre 6-8 évig ne ültessünk kardvirágot. Az
első tünetek megjelenésétől Chinoin Fundazol 50 WP, Ronilan DF, Sumilex 50 WP, Top­
sin Metil 70 WP gombaölő szerek valamelyi­
kével permetezzünk. Felszedés után és ülte­
tés előtt ugyanezen gombaölő szerek vala­
melyikével csávázzunk.
Fuzáriumos hervadás
(Fusarium oxysporum f.sp. gladioli)
A gyökereken keresztül fertőz. A növény a
csúcsától kiindulóan sárgul, fonnyad. A fertő­
zött tövet és a hagymagumót kettévágva lát­
ható az edénynyalábok bamulása. A beteg
részeken vattaszerű, fehér micéliumtömeg vi­
rul. A fertőzött hagymagumó sokszor ki sem
hajt. A kórokozó talajlakó gomba. A fertőzési
forrás a talaj és a fertőzött szaporítóanyag.
• V édekezés. A beteg hagymagumókat
semmisítsük meg! Fertőzött területre 6-8
évig ne ültessünk kardvirágot! A hagymagu­
mót szakszerűen szedjük fel, szárítsuk és
megfelelően raktározzuk.
fajták a szívásnyomok következtében érté­
kesíthetetlenek. A tripsz sokszor annyira el­
szaporodik, hogy kártétele következtében a
virágok ki sem nyílnak, a hagymagumó öszszetöpped. Évente több nemzedéke fejlő­
dik. A raktárban, a fertőzött hagymagumók­
ban telel át.
• V édekezés. Erős kártétele esetén a hagy­
magumókat csávázzuk, azaz (B i 5 8 EC,
U nifosz 5 0 EC) oldatába áztassuk. A növé­
nyeket kihajtástól figyeljük, az első tüne­
tek megjelenésétől a csávázáshoz felsorolt
rovarölő szerek valamelyikével vagy pedig
Decis 2,5 EC-vel, Fendona 2 EC-vel,
(D an itól 10 EC-vel) védekezhetünk. A per­
medébe keverjünk tapadást fokozó Nonit­
ot! A tárolóhely hőmérsékletét ne enged­
jük 12 C fölé emelkedni!
Gyökératka
(Rhizoglyphus echinopus)
A tünetek és a védekezés a jácintgyökératkánál leírtakkal azonos.
Pszeudomónászos betegség
(Pseudomonas marginata)
Gladiólusztripsz
(Taeniothrips simplex)
Súlyos kárt okozhat. Szívogatja a leveleket,
a virágot, sőt a hagymagumót is (59. ábra).
Ezüstös szívásnyomai a fekete ürülékszem­
csékkel nagyon feltűnőek. A sötét virágú
Hazánkban inkább a hagymagumókat fertő­
zi ez a baktériumfaj. A beteg gumón besüp­
pedő, szabályos, nem mély lyukak kelet­
keznek, bennük kissé bűzös baktériumnyálka csillog. Beteg hagymagumókkal és talaj­
jal terjed.
59. ÁBRA
60. ÁBRA
A gladiólusztripsz szívásnyomai
ezüstösfoltokká olvadnak össze
A szeptóriás betegség először a levélen mutatkozik,
de a kórokozó
a kardvirág hagymagumóját sem kíméli
© 63 ©
• Védekezés. Permetezés, talajbeöntözés és
csávázás Kasumin 2 L + Rézoxiklorid 50 WP
oldatával. A kezeléseket ismételjük meg!
Szeptóriás betegség
FÁS R É S ZE K E N
a növényt elborítja a hosszúkás, fehér és
körte vagy kagyló alakú barna pajzsok
tömege,
- kecskerágó-pajzstetű.
(Septoria gladioli)
A fertőzés nyomán a leveleken ovális, bar­
na foltok jelennek meg, közepük később
kiszürkül. A foltok közepén apró, fekete
képletek figyelhetők meg, majd a foltközép
kilyukad (60. ábra). A hagymagumón is le­
hetnek hasonló tünetek. Fertőzött hagyma­
gumóban vagy növényi maradványokban, a
talajban telel,
• Védekezés. Csak egészséges szaporító­
anyagot használjunk fel. A felszedett hagy­
magumót szakszerűen 5—10 C hőmérsékle­
ten, száraz helyen tároljuk. Az első levéltüne­
tek megjelenésétől Perocin 80 WP, Dithane
M-45, Antracol WP, Buvicid K, vagy (OrthoPbaltan FL) gombaölő szerek valamelyikével
permetezzünk! A permedébe feltétlenül ke­
verjünk tapadást fokozó Nonitot!
Sztromatíniás betegség
(Stromatinia gladioli)
A szár talajhoz közeli és talajban lévő része­
in hosszúkás, barna csíkok láthatók, ben­
nük fekete, szabálytalan képletek képződ­
nek. Később a szártő felszakadozik, elkor­
had. Ha a növényt megpróbáljuk kihúzni a
talajból, elszakad. A fertőzési forrás a talaj
és a fertőzött hagymagumó.
• Védekezés. A beteg növényeket semmisít­
sük meg! Fertőzött területre 5-6 évig ne ül­
tessünk kardvirágot! Az első tünetek megje­
lenésétől Buvicid K, Orthocid 50 WP,
Chinoin Fundazol 50 WP vagy (OrthoP haltan FL) gombaölő szerek valamelyiké­
vel permetezzünk. Az olyan állományt,
amelyben a megbetegedés előfordul, felsze­
dés után és ültetés előtt ugyanezen szerek
valamelyikével csávázzuk.
KECSKERÁGÓ
(EUONYMUS SP.)
Betegségek és kártételek
LE V É LE N
a levél szélétől kiindulóan sárgul vagy
sárga-tarka, az erek zöldek,
- Euonymus sárgatarkulás-vírus.
Euonymus sárgatarkulás-vírus
(Strawberry latent ringspot virus)
Kártétele, a sárgulás, a kifehéredés a beteg
levelek szélén jelentkezik először, onnan
terjed a levéllemez belseje felé vagy pedig
sárga-tarka mintázat alakul ki a levélen, az
erek viszont zöldek maradnak.
• Védekezés. A fertőzött bokrokat távolít­
suk el és semmisítsük meg. A vírus ellen
vegyszeres védekezés lehetősége nem is­
meretes.
Kecskerágó-pajzstetű
(Unaspis euonymi)
Főleg az örökzöld japán kecskerágó szen­
ved a kártételtől. A fertőzött növény növe­
kedése leáll, sárgul, elszárad. A károsító a
fás részeken és a leveleken is tömegesen
lép fel. A nőstény pajzsok körte vagy kagy­
ló alakúak, barnák, a hím pajzsok fehérek,
hosszúkásak (61. á b ra ). A kártevőnek
évente két nemzedéke van, a nőstények te­
lelnek át.
• Védekezés. A károsított részeket vágjuk le
és égessük el! Tél végén Báriumpoliszulfiddal hatásos lehet a lemosó permetezés. A
rajzó lárvák ellen Decis 2,5 EC, Chinetrin 25
EC, Fendona 2 EC vagy Karate 5 EC (B i 58
EC) rovarölő szerek valamelyikével perme­
tezzünk. A permedébe keverjünk tapadást
fokozó Nonitot!
O 64 o
Sárga szilvalevéltetű
k ín a i ő s z i r o z s a
(Brachycaudus helichrysi)
(CALLYSTEPHUS CHINENSIS)
Betegségek és kártételek
L E V É LE N
torzulás, hajtástörpülés, rozettásodás,
- őszirózsa rozettásodása (paradicsombronzfoltosság vírus);
a vírustünetekhez hasonló torzulás, sárga
vagy sárgászöld levéltetvek szívogatnak a
levélen,
- sárga szilvalevéltetű.
A vírustünetekhez hasonló torzulásokat
okoz szívogatásával. Sárga vagy sárgás­
zöld, gazdacserés levéltetűfaj. Téli gazda­
növényei a szilvafélék, ezeken telel tojás
alakban, nyár elejétől keresi fel nyári gaz­
danövényeit, többek között az őszirózsát,
majd ősszel települ vissza a szilvafélékre.
• Védekezés. Tömeges elszaporodását a
burgonya-levéltetveknél felsorolt rovarölő
szerekkel fékezhetjük meg (l. 33. oldal).
P A L Á N T Á N ÉS K IF E J L E T T N Ö V É N Y E N
fonnyadás, lankadás, a gyökérnyakon fe­
hér penészbevonat, majd ugyanott na­
rancsszínű párnácskák alakulnak ki,
- fuzáriumos hervadás.
KIVI
(ACTINIDIA CHINENSIS)
Betegségek és kártételek
Fuzáriumos hervadás
(Fusarium oxysporum f. sp. callistephi)
A kórokozó a kínai őszirózsát palántakor­
tól kifejlett koráig fertőzheti. A beteg növé­
nyek lankadnak, fonnyadnak, a szár elfe­
ketedik, vagy idősebb korban a gyökér­
nyaktól fekete csík húzódik fölfelé. A gyö­
kérnyaknál fehér penészbevonat jelenik
meg, idősebb korban narancsszínű pár­
nácskák is megfigyelhetők. A kórokozó a
talajból fertőz, az edénynyalábokat támad­
ja meg. Maggal, fertőzött növényi maradvá­
nyokkal terjed.
• Védekezés. A fertőzött területre 8-10 évig
ne ültessünk őszirózsát! A magvakat meleg
vízzel (38 C), Chinoin Fundazol 50 WP,
vagy Mycostop gombaölő szerrel csáváz­
zuk. A beteg növériyeket tövestől távolítsuk
el, semmisítsük meg, helyüket és környé­
küket szintén Chinoin Fundazol 50 WP-vel
vagy Mycostoppal öntözzük be! A Myco­
stop ún. biofungicid, ami nem más mint a
károsító gomba növekedését gátló másik
gombafaj.
Paradicsom-bronzfoltosság vírus
(Tomato spotted wilt virus)
Ez okozza az őszirózsa rozettásodását. A le­
velek torzulnak, az ízközök rövidülnek, a
növények törpülnek. Szívó kártevők ter­
jesztik.
• Védekezés. A vírusos egyedeket semmi­
sítsük meg. Védekezzünk a vírusterjesztő
szívó kártevők (levéltetvek, tripszek) ellen!
LEVÉ LEN
sárgul, kifehéredik, az erek zöldek ma­
radnak,
- vasklorózis;
sárgul, fonákán pókhálószerű szövedék
jelenik meg,
- közönséges takácsatka.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A levelek sárgulnak, fonákjukon pókháló­
szerű szövedék található.
• Védekezés. Az első tünetek megjelenésé­
től speciális atkaölő szerekkel permetez­
zünk, pl. a Mitac 20 EC-vel, az Omite 57 Evel vagy a Neoron 500 EC-vel. A permete­
zést 10-14 nap múlva ismételjük meg.
Vasklorózis
A meszes talajokra telepített növények
szenvednek tőle. A mész a talajban talál­
ható vasat a növény számára felvehetetlen
vegyületekké alakítja. Vas hiányában a le­
velek sárgulnak, az erek viszont zöldek
maradnak.
• Védekezés. A kivi az enyhén savanyú ta­
lajt szereti. A meszes talajt savanyíthatjuk
osli (hansági) tőzeggel, káliumszulfáttal
vagy ammóniumnitráttal. Adagoljunk vastrá­
gyákat, ilyen pl. a Fitohorm Fe, a Sequestren 138 Fe, a Sequestren 330 Fe, a vasgálic.
Feltűnően jó hatásúak a vastartalmú levél­
trágyák.
© 65 ©
KÖRTE
(PYRUS COMMUNIS)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
a fonákon megközelítően kör alakú, olaj­
zöld foltok, ugyanott a levél színe sárgul,
barnul,
- körte ventúriás varasodása;
2-3 mm átmérőjű lilásbarna foltok, köze­
pük kifehéredik, bennük apró, fekete
gömböcskék jelennek meg,
- körte mikoszferellás levélfoltossága;
a színén 1-1,5 cm átmérőjű, narancssárga
udvarú foltok, ugyanott a fonákon kidu­
dorodó, sallangos képletek alakulnak,
belőlük fehér gombafonalak nyúlnak ki,
- körterozsda;
torzul, barnul, fénylő, ragacsos bevonat
található rajta, amin később megtelepszik
a korompenész,
- körtelevélbolhák;
mindkét oldalán kidomborodó, 2-3 mmes, világoszöld, majd sárguló vagy piroso­
dó gubacsok képződnek,
- körte-gubacsatka;
a levél barnul, növekedése leáll, korán
lehullik,
- almástermésűek levélatkája.
V IR Á G O N
a szirmok hirtelen elbarnulnak,
- tűzelhalás.
lennek a gomba krémsárga penészpárnácskái,
- almástermésűek monilíniás gyü­
mölcsrothadása ;
a fiatal gyümölcs csésze felőli részén fe­
kete lyuk, a magház helyén ürülék, rágc­
sálék és egy lárva található,
- poloskaszagú körtedarázs;
a dió nagyságú gyümölcsön apró sérülés,
a kifejletten ugyanezen a helyen szövedék,
majd a kivezető nyílásnál ürülék látható,
- almamoly;
a kifejlett gyümölcs magvai hiányoznak,
a kör keresztmetszetű kimeneteli nyílá­
son viszont nincs rágcsálék és ürülék,
- körtemoly;
a körte felületén 1-2 cm átmérőjű, meg­
közelítően kör alakú, fekete, varas foltok,
szélük berepedezik,
- körte ventúriás varasodása.
Almamoly
(Laspeyresia pomonella)
Már a dió nagyságú gyümölcsöt károsítja a
hernyó, rendszerint a csészelevelek között
vagy a kocsány mellett, esetleg két gyü­
mölcs találkozási helyén hatol be. A kifej­
lett gyümölcsön a behatolás helyén finom
szövedék látható, a kivezetőnyílásnál pedig
barna ürülékszemcsék.
• V édekezés. Megegyezik az almánál leír­
takkal (1. 17. oldal).
H A JTÁ S V É G E N
a levelek torzulnak, besodródnak,
- hamvas körte-levéltetű;
a levelek keresztben, majd hosszában is
besodródnak,
- zöld körte-levéltetű;
a levelek bámulnák, fonnyadnak, majd
szivarszerűen összesodródnak,
- szivarsodró eszelény;
a hajtásvégek pásztorbotszerűen begör­
bülnek, az elbarnult levelek sokáig a fán
maradnak, a hajtás elszárad,
- tűzelhalás.
Almástermésűek levélatkája
(Phyllocoptes schlechtendali)
A kártevő, a kárkép és a védekezés meg­
egyezik az almánál leírtakkal (1. 18. oldal).
Almástermésűek
monilíniás gyümölcsrothadása
(Monilinia fructigena)
A kórokozó leírását és az ellene való véde­
kezést lásd az almánál (1. 19. oldal).
FÁS R É S Z E K E N
deformálódás,
- piros körte-pajzstetű;
elszíneződött, besüppedt foltok keletkez­
nek,
- tűzelhalás.
G YÜ M Ö LC SÖ N
nagy, barna, mélyen a húsba hatoló fol­
tok, rajtuk koncentrikus körökben megje­
Hamvas körte levéltetű
(Dysaphis pyri)
A levéltetű szívása nyomán a hajtásvégeken
a levelek besodródnak, torzulnak. Áprilistól
számíthatunk a kártételre. A nyár folyamán
a levéltetvek a galajfélékfe vándorolnak,
onnan ősszel települnek vissza a körtére.
@ 66 ©
63. ÁBRA
• Védekezés. Hasznos a lombhullás utáni
vagy a rügypattanás előtti lemosó permete­
zés Novendával, Báriumpoliszulfid 45-tel,
Agrilkénnel, Vektafid S-sel vagy Agrol Pluszszal. Rügypattanástól a burgonya-le véltetveknél felsorolt rovarölő szerek valamelyi­
kével permetezzünk. Ha csekély a kártétel,
ne permetezzünk, hanem inkább vágjuk le
és égessük el a torzult hajtásvégeket.
Körte-gubacsatka
(Eriophyes pyri)
A levél mindkét oldalán kidomborodó, 2-3
mm átmérőjű, világoszöld, majd sárguló
vagy pirosodó gubacsok fejlődnek (62. á b ­
ra). A kártevő szabad szemmel nem látha­
tó. Évente két nemzedéke fejlődik. A rügy­
pikkelyek alatt telel.
Tömegesen lepi el a hajtásokat, a leveleket
az újabban nagyon elterjedt körte-levélbolha
62. ÁBRA }
Körte-gubacsatka kártétele levélen
• Védekezés. Kevés károsított levél esetén a
gubacsos leveleket szedjük le és égessük el.
Rügypattanástól speciális atkaölő szerekkel,
pl. Mitac 20 EC-vel, Omite 57 E-vel, Flumite
200-zal vagy Neoron 500 EC-vel permetez­
zünk.
Körte-levélbolhák
(Psylla sp.)
Az utóbbi években a körte legveszedelme­
sebb károsítóivá váltak. A levelek, a hajtá­
sok torzulnak, bámulnák, növekedésük le­
áll (63. ábra). A károsított részek fénylenek,
ragadnak a rovarok ürülékétől, a mézhar­
mattól. Ezen azután később megtelepszik a
korompenész is, tetézve a bajt. A kártevő­
nek évente több nemzedéke fejlődik. Kifej­
lett állapotban, kéregrepedésekben, és az
avarban telel át.
• V édekezés. Speciális rovarölő szerek
használata nélkül eredménytelen a védeke-
zés. A téli lemosó permetezést 3%-os Agrol
Plusszal végezzük, majd ún. egérfüles álla­
potban (amikor a rügyből éppen kihajtott a
levél) ismételjük meg ezt a kezelést 2%-os
Agrol Plusszal. A virágzás után a következő
rovarölő szerekből válasszunk: Bio-sect,
Mitac 20 EC, Decis 2,5 EC, Fendona 2 EC,
Karate 5 EC, Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC,
Tiosol, Vektafid A (R, S) (D anitól 10 EC,
Ekos 10 EC, M ospilan 20 SP, C ascade 5 EC).
Vigyázat! A Decis 2,5 EC, a Fendona 2 EC,
a Karate 5 EC, a Danitól 10 EC szintetikus
piretroidok, közülük csak egyet válaszszunk, s azt is a többivel felváltva használ­
juk, mert a hasznos rovarokat is irtják és a
Danitól 10 EC-t kivéve, elősegítik az atkák
szaporodását. A Dimilin 25 WP, Nomolt 15
SC hatását 0,5%-os töménységű Agrol Plusz
hozzáadásával növelhetjük. Száraz, meleg,
hosszú nyarakon, augusztusban és szep­
temberben is indokolt védekezni, természe­
tesen az élelmezés-egészségügyi várakozási
idők figyelembevételével.
Körte mikoszferellás levélfoitossága
(Mycosphaerella sentina)
A beteg leveleken 2-3 mm átmérőjű, lilásbarna foltok láthatók, közepük kifehéredik,
a foltközépben apró, fekete gömböcskék, a
gomba szaporítóképletei jelennek meg. A
fertőzött, lehullott levelekben telel át.
0 67 ©
• V édekezés. Külön védekezésre nincs
szükség, mert a körte ventúriás varasodása
elleni permetezések elegendőek. (A védeke­
zést lásd az alma ventúriás varasodásánál.)
Körtemoly
(Laspeyresia pyrivora)
Körte ventúriás varasodása
(Venturia pyrina)
A tünetek (65. ábra), és a védekezés mód­
ja megegyezik az almafa-varasodásnál leír­
takkal ű. 16. oldal).
---------------------------------------65. ÁBRA ’ -------------------------------------
Lárvája a kifejlett gyümölcs magvaival táp­
lálkozik. A károsított gyümölcsöt elhagyva
kimeneteli járata ürülék- és rágcsálékmentes, nem úgy, mint az almamoly eseté­
ben. Évente egy nemzedéke fejlődik, lárva
alakban a talajban telel. Júniustól számítha­
tunk előjövetelére.
• Védekezés. Júniustól védekezzünk Decis
2,5 EC, Eendona 2 EC, Karate 5 EC, Zolone
35 EC, Dimilin 25 WP (B i 5 8 EC, Uni f ősz 50
EC, D anitól 10 EC) rovarölő szerek valame­
lyikével. Az első permetezést 7-10 nap múl­
va kövesse a második.
Körterozsda
(Gymnosporangium sabinae)
A levelek színén 1-1,5 cm-es, narancssárga
udvarú foltok, ugyanott a fonákon kidudo­
rodó, sallangos képletek jelennek meg (64.
ábra), belőlük fehér gombafonalak nyúlnak
ki. A tünet nagyon jellegzetes, A kórokozó
gazdacserés rozsdagomba, a borókafajokon
telel át.
------------------- ---------------
64. ÁBRA
Felrepedező, összeolvadó, fekete foltok
a ventúriás varasodás fertőzése nyomán
Piros körte-pajzstetű
(Epidiaspis leperei)
----- ---------------------------------
Körterozsda kidudorodó képletei a levélfonákon
• Védekezés. A fertőzött leveleket szedjük
össze és égessük el. A közelben levő boró­
kabokrokról vágjuk le az ágvastagodásokat
és égessük el azokat. Általában külön véde­
kezés nem szükséges, a körte ventúriás va­
rasodása elleni permetezések a körterozsda
ellen is hatásosak.
Szívogatása nyomán a fás részek deformá­
lódnak. Évente egy nemzedéke fejlődik, a
lárvák kelésére júniusban számíthatunk.
• Védekezés. Fontos a téli kéregkaparás, fa­
tisztogatás. A lemosó permetezést Novendával, Báriumpoliszulfiddal, Agrilkénnel, Vek­
tafid A-val, Vektafid S-sel, Vektafid R-el,
vagy Agrol Plusszal végezzük el. Júniustól
Biola, Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC,
Fendona 2 EC, Karate 5 EC, (B i 5 8 EC,
Unifosz 5 0 EC) rovarölő szerek valamelyi­
kével permetezzük meg a fákat. A kezelést
7-10 nap múlva ismételiük meg.
Poloskaszagú körtedarázs
(Hoplocampa brevis)
A fiatal gyümölcsök tömeges hullását okoz­
za. A csésze felől kerek, fekete lyuk, a mag­
ház helyén ürülék, rágcsálék található. A
poloskaszagú körtedarázs fejlődése általá-
© 68 O
ban egy évig tart, de a populáció egy része
több évig lárva alakban él. A kártevő a vi­
rágzás idején rajzik.
• Védekezés. Virágzáskor csak a Decis 2,5
EC, a Dimilin 25 WP vagy a Zolone 35 EC
használható. Szürkülettől permetezzünk,
mert a méhek olyankor már nem repülnek.
Szivarsodró eszelény
Zöld körte-levéltetű
(Dysaphis reamuri)
A kárkép a hamvas körte-levéltetű kártéte­
léhez hasonló. Életmódja annyiban tér el,
hogy egész évben a körtén károsít. A véde­
kezés a hamvas körte-levéltetű elleni véde­
kezéssel azonos, de a nyári permetezést
meg kell ismételni.
(Byctiscus betulae)
A hajtásvégek levelei elbarnult, szivarszerűen összecsavart képződményként csüngenek a fán (66. áb ra ). Az eszelény a hajtás­
végek hat levelének nyelét átrágja, ezek el­
fonnyadnak. A fonnyadó leveleket azután
összesodorja, közéjük helyezi el a petéit. A
tojásból kikelt lárvák az erjedő levelekből
táplálkoznak. Évente egy nemzedéke van,
áprilistól júniusig rajzik.
66. ÁBRA
A szivarsodró eszelény az összesodort levelek közé
rakja petéit
• Védekezés. A fonnyadó hajtásvégeket
vagy a szivarokat vágjuk le és égessük el. A
más rovarkártevők elleni védekezések a szi­
varsodró eszelény ellen is hatékonyak, így
külön védekezés nem szükséges.
KÖSZMÉTE ÉS RIBISZKE
(RIBES UVA-CRISPA,
RIBES RUBRUM, RIBES NIGRUM)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
fehér, lisztes bevonat, amely később
megbámul, benne apró, fekete gömböcskék, a gomba szaporítóképletei jelennek
meg,
- köszméte és ribiszke amerikai liszt­
harmata;
apró, szögletes, barna vagy fekete foltok,
a foltokban szabálytalan, világos kitürem­
kedések találhatók,
- köszméte és ribiszke drepanopezizás
betegsége;
2-3 mm-es, kerek, sötétbarna foltok, kö­
zepük kivilágosodik, a foltközépben ap­
ró, fekete gömböcskék láthatók,
- köszméte és ribiszke mikoszferellás
levélfoltossága;
a levél színén apró, sárga foltok, ezek ké­
sőbb megbámulnák, a fonákon ugyanott
bőrszövettel fedett, világosbarna, kidudo­
rodó, majd felszakadó képződmények
fejlődnek,
- ribiszkerozsda;
a hajtásvégek levelei felhólyagosodnak,
megpirosodnak, majd elszáradnak,
- levélpirosító ribiszke-levéltetű;
a rügyek kirágottak, a leveleken szabály­
talan rágásnyomok láthatók,
- köszmétearaszoló.
G YÜ M Ö LC SÖ N
a bogyók deformálódnak, fölrepednek,
- köszméte és ribiszke amerikai liszt­
harmata.
FÁ S R É S Z E K E N
Tűzelhalás
(Erwinia amylovora)
A betegség és a védekezés megegyezik az
almánál leírtakkal (1. 20. oldal).
a fertőzött vesszők nem hajtanak ki vagy
közvetlenül kihajtás után lankadnak, szá­
radnak, a bélrészben ürülékkel szennye­
zett járat,
- üvegszárnyú ribiszkelepke;
© 69 O
a vesszőkön, ágakon, mintha bemeszel­
ték volna őket, fehér pajzsok tömege lát­
ható, a növény sínylődik,
- eper-pajzstetű;
a fás részeken apró, kerek, szürkés paj­
zsok vannak,
- kaliforniai pajzstetű.
Eper-pajzstetű
(Pseudaulacaspis pentagona)
A fás részeken, főleg a törzsön ovális, 2-2,5
mm átmérőjű és hosszúkás, 1 mm-es, fehér
pajzsok alatt szívogat a tetű. Köszmétén
gyakoribb. Évente két nemzedéke van, a ki­
fejlett nőstény telel át.
• V édekezés. Az erősen károsított részeket
vágjuk le és égessük el vagy drótkefével sú­
roljuk le. Ősszel, lombhullás után és ta­
vasszal, rügypattanás előtt Agrol Plusszal,
Agrilkénnel végezzünk lemosó permetezést.
A rajzó lárvák ellen hatékony a Decis 2,5
EC, a Fendona 2 EC, a Chinetrin 25 EC, a
Karate 5 EC, s a (B i 5 8 EC).
Köszméte és ribiszke amerikai
lisztharmata
(Sphaerotheca mors-uvae)
A növény valamennyi föld feletti részét meg­
fertőzi. A leveleken fehér, lisztes bevonatot
képez, amely később megbámul, benne ap­
ró, fekete képletek - a gomba szaporító­
képletei - képződnek (68. ábra). A beteg ter­
mések deformálódnak, fölrepednek. A gom­
ba a lehullott, fertőzött leveleken, vesszőkön
vagy a rügypikkelyek között telel.
Kaliforniai pajzstetű
(Quadraspidiotus perniciosus)
A kártétel részletes leírását és a védekezést
lásd az almánál (1. 18. oldal).
Köszmétearaszoló
(Abraxas grossulariata)
A hernyók a rügyeket, majd a leveleket rág­
ják. Rágásnyomuk szabálytalan. Sokszor
csak a levélnyeleket hagyják meg (67. á b ­
ra). Évente egy nemzedékük fejlődik, lárva
alakban telelnek át.
• V édekezés. A hernyók megjelenésétől
kezdődően védekezzünk a Decis 2,5, a Fen­
dona 2 EC vagy a Karate 5 EC rovarölő sze­
rek valamelyikével
• Védekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és égessük el, szellős koronát alakítsunk ki.
Lemosó permetezésre a Báriumpoliszulfidot, a Vektafid S-t, a Novendát vagy a Neviként használjuk. Rügypattanástól a követke­
ző gombaölő szerek valamelyikével perme­
tezzünk: Karathane FN 57, Karathane LC,
Rubigan 12 EC, Topsin Metil 70 WP, ThiovitS, Microthiol Special, Morestan.
Köszméte és ribiszke
drepanopezizás betegsége
(Drepanopeziza ribis)
A kórokozó főleg a leveleket támadja meg.
Apró, szögletes foltok keletkeznek, amelyek
a ribiszkén barna, a köszmétén feketésbarna színűek. A foltokban világos kitüremke­
dések láthatók. A beteg levelek elsárgulnak,
lehullanak, s rajtuk telel át a kórokozó.
O 70 ©
« Védekezés. A fertőzött részeket semmisít­
sük meg! A téli lemosó permetezésre
Rézoxiklorid 50 WP-t vagy Bordói port vá­
lasszunk. Az első tünetek megjelenésétől
Buvicid K, Orthocid 50 WP, Perocin 80 WP,
Dithane M-45, Antracol WP, Miltox Special,
vagy Cuprosan Super D gombaölő szerek
valamelyikével permetezzünk. A kezelése­
ket 10-14 naponként ismételjük meg.
Novenda, Agrilkén vagy Báriumpoliszulfid
45 közül válasszunk. Rügypattanástól Decis
2,5 EC, Pirimor 25 WG, Chinetrin 25 EC,
Chinmix 5 EC, Fendona 2 EC, Karate 5 EC
rovarölő szerek valamelyikével folytassuk a
védekezést. Ha a levelek már deformálód­
tak, csak a felszívódó (B i 58 EC, U nifosz 50
EC) segít. Ősszel, a visszatelepedéskor ik­
tassunk be egy újabb permetezést.
Köszméte és ribiszke
mikoszferellás levélfoltossága
(Cronartium ribicola)
Ribiszkerozsda
(Mycosphaerella ribis)
A fertőzött levélen 2-3 mm-es sötétbarna,
kerek foltok, közepük kivilágosodik, ben­
nük apró, fekete gömböcskék - a gomba
szaporítóképletei - láthatók. A fertőzött le­
veleken telel át.
• V édekezés. Megegyezik a köszméte és
ribiszke drepanopezizás betegségénél leír­
takkal.
Gazdacserés rozsdagombafaj. A fertőzött
ribiszke levelein sárguló, majd bámuló fol­
tok, a fonákon kiemelkedő, világosbarna
képletek jönnek létre, amelyekből a fel­
szakadás után barna spórák szóródnak
szét. Köztes gazdája az erdei- és a fekete­
fenyő.
• V édekezés. Megegyezik a köszméte és
ribiszke drepanopezizás betegségénél leír­
takkal.
Levélpirosító ribiszke-levéltetű
Üvegszárnyú ribiszkelepke
(Cryptomyzus ribis)
A hajtásvégek levelei felpúposodnak, meg­
pirosodnak (69. á b ra ). A kártevő májustól a
gyomokra vándorol, majd ősszel telepszik
vissza a ribiszkére.
• Védekezés. A károsított részeket vágjuk le
és égessük el. Tavasszal, rügypattanás előtt
lemosó permetezésre Agrol-Plusz, Nevikén,
(Synanthedon tipuliformis)
Hernyói a hajtások, vesszők belsejében
rágnak. A károsított részek ki sem hajta­
nak vagy röviddel a kihajtás után elfonynyadnak, elszáradnak. Járataik fekete ürü­
lékszemcsékkel szennyezettek, sokszor a
gyökérnyakig hatolnak (70. á b ra ). Egy-
69. ÁBRA
70. ABRA
Megpirosodó, dudorodó foltok ribiszkelevélen:
a levélpirosító ribiszke-levéltetű károsítása
Az elszáradt ribiszkevesszőkben felfedezhetjük
az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyóját
O 71 ©
nemzedékes faj, lárva alakban a vesszők­
ben telel, rajzása május végétől július ele­
jéig elhúzódik.
• Védekezés. A károsított részeket tőből
vágjuk ki, égessük e l Elhúzódó rajzása
alatt, a termésérést figyelembe véve, a levél­
pirosító ribiszke-levéltetű elleni rovarölő
szerek valamelyikével (kivéve a Pirimor 25
WG-t) permetezzünk.
KRIZANTÉM
(DENDRANTHEMA X INDICUM)
Betegségek és kán ételek
LEVÉ LEN
a színén fehér, lisztes bevonat, a levélle­
mez deformálódik,
- lisztharmat;
6-12 mm átmérőjű, sárga, majd barna,
kör alakú foltok, bennük barna, koncent­
rikus gyűrűk figyelhetők meg,
- szeptóriás levélfoltosság;
alulról fölfelé terjedő, az erek által hatá­
rolt sárga, majd barna elhalások láthatók,
később az egész levél elszáradva csüng a
száron,
- krizantém-levélfonálféreg;
a levelek sárgulnak, a fonákon pókháló­
szem szövedék található,
- közönséges takácsatka;
a levélen nagy kiterjedésű, szabálytalan
barna foltok,
- növényvédő szer okozta perzselés;
szabálytalan, nagy rágásnyomok, fekete
ürülék-szemcsék,
- bagolypillék;
a levelek színén apró, kerek, világos,
majd barna, besüppedő foltok, ugyanott
a fonákon vörös vagy kakaószínű, illetve
szennyes fehér kiemelkedő képletek ta­
lálhatók,
- fehérrozsda;
a hajtásvégeken különböző színű levél­
tetvek szívogatnak, mézharmatot üríte­
nek, amelyen megtelepszik a korompe­
nész,
- levéltetvek.
SZÁRTÖ VÖ N
a növény hirtelen lankad, a szártövön fe­
hér, vattaszerű penészkivirágzás, a nö­
vény belsejében fekete, szabálytalan, ke­
mény képletek találhatók,
- szklerotíniás hervadás.
Bagolypillék
(Noctuidae)
A szabálytalan rágásnyomokről és a fekete
ürülékszemcsékről ismerhető fel a lárvák
kártétele. A bagolypilléknek általában két
nemzedéke fejlődik évente. Báb vagy lárva
alakban telelnek a talajban.
• Védekezés. Ha egymást követő években
ugyanarra a területre ültetünk krizantémot,
a talajban levő lárvák ellen Basudin 5 G,
Diazinon 5 G vagy Basamid G talajfertőtle­
nítő szert használjunk. A fiatal hernyók el­
len, amelyek a növényeken rágnak, Zolone
35 EC-vel, Decis 2,5 EC-vel, Fendona 2 ECvel vagy Karate 5 EC-vel permetezzünk.
A Zolone 35 EC-t kivéve mindegyik felsorolt
rovarölő szer kontakt, azaz közvetlenül fejti
ki hatását, így csak a kártevőre permetezve
hatékony.
Botritiszes betegség
(Botrytis cinerea)
Főleg a virágzatot támadja meg, az elbarnult
részeken később megtelepszik az egérszür­
ke penészgyep (71. á b ra ). A fertőzéshez a
------- --------------------------------71. ÁBRA
-------------------------------------
V IR Á G O N
a virág féloldalas, torz vagy ki sem nyílik,
- krizantémpoloska;
a szirmok megbámulnák, az elhalt része­
ken később egérszürke penészgyep jele­
nik meg,
- botritiszes betegség.
© 72 O
Botritiszfertőzése okozza
a krizantémvirág barnnlását
magas páratartalom és a sűrű növényállo­
mány kedvező körülményeket teremt.
• Védekezés. A ciklámen botritiszes beteg­
ségénél leírtak szerint (1. 36. oldal).
Fehérrozsda
(Puccinia horiana)
Az utóbbi években rohamosan terjed ez a
rozsdagomba. A leveleket támadja meg.
A levelek színén apró, kerek, besüppedő,
világos, majd barna foltok, ugyanitt a foná­
kon szennyes fehér, kakaószínű vagy vörös,
kiemelkedő képletek találhatók (72. ábra).
A nagyon fertőzött levelek elszáradnak, le­
hullanak. Fertőzött dugványokkal terjed.
72. ÁBRA
Krizantém-levélfonálféreg
(Aphelenchoides ritzema-bosi)
A kártétel mindig alulról fölfelé halad, a
megtámadott leveleken az erek által határolt
sárga, majd barna foltok jelennek meg (73ábra). Később az egész levél elhal, elszá­
radva rajta marad a száron. A kártevőnek
évente több nemzedéke fejlődik. Főleg csa­
padékos években okoz nagy károkat. Fertő­
zött növénymaradványokban telel át.
• Védekezés. Ültetés előtt a területet gon­
dosan tisztítsuk meg a növényi maradvá­
nyoktól. A kiültetés előtt legalább 3-4 héttel
dolgozzunk a talajba Basamid G talajfertőt­
lenítő szert. Ha kisebb mértékű volt a kárté73. ÁBRA
\(
A krizantém levelének fonákán
a fehérrozsda kiemelkedő képletei
• Védekezés. Fertőzött növényekről ne sza­
porítsunk! Az első tünetek megjelenésétől a
Sápról, a Miltox Special, a Perocin 80 WP, a
Dithane M-45, Plantvax 20 EC vagy az
Antracol WP gombaölő szerek valamelyiké­
vel permetezzünk. A kezeléseket 7-10 na­
ponként ismételjük meg.
Jellegzetes, erek által határoltfoltokat okoz
a levélen a krizantém-levélfonálféreg
tel, az ültetés előtt közvetlenül Basudin 5 G,
Diazinon 5 G vagy (Vydate 10 G) talajfertőt­
lenítő szert használjunk, vagy felszívódó ro­
varölő szerekkel (B i 5 8 EC) öntözzük be a
talajt. Ezeket a beöntözéseket kéthetenként
ismételjük meg!
Krizantémpoloska
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A kártétel és a védekezés módja megegye­
zik a bojtocskánál leírtakkal (1. 25. oldal).
(Lygus pratensis)
A kártevő szívogatása következtében a virá­
gok torzak, féloldalasak lesznek vagy ki
sem nyílnak. A krizantémpoloskának éven­
te két nemzedéke fejlődik. A kifejlett rovar
telel át védett helyen. Száraz nyarakon szá­
míthatunk a kártételére.
• Védekezés. A következő rovarölő szerek
hatékonyak ellene: Decis 2,5 EC, Fendona
2 EC, Karate 5 EC. A permetezést 7-10 na­
ponként ismételjük meg.
Levéltetvek
(Aphididae)
A krizantémot több levéltetűfaj is károsítja,
pl. a zöld őszibarack-levéltetű, a fekete répalevéltetű, az uborka-levéltetű. Főleg a hajtás­
végeket szívogatják, bőségesen ürítenek
mézharmatot, amelyen megtelepszik a ko­
rompenész. Szívásuk nyomán a levelek tor­
zulnak, csavarodnak. Terjesztik a víaisokat.
• Védekezés. A burgonya-levéltetveknél fel­
sorolt rovarölő szerek valamelyikével per­
metezzünk (1. 33. oldal).
50 WP gombaölő szerek valamelyikével per­
metezzünk. A kezeléseket 10-14 naponként
ismételjük meg.
Szklerotíniás hervadás
(Sclerotinia sclerotiorum)
A talajlakó kórokozó által megtámadott nö­
vények lankadnak, tövükön dús, fehér, vat­
taszerű penészgyep látható, a szárban feke­
te, alaktalan képletek, a gomba sza­
porítóképletei és egyben az áttelelést bizto­
sító szervei fejlődnek ki.
• Védekezés. Fertőzött tövekről ne szaporít­
sunk! Öntözzük be a növényeket Chinoin
Fundazol 50 WP, Ronilan 50 WP vagy
Ronilan DF gombaölő szerek valamelyiké­
vel, vagy a telepítés előtt dolgozzuk a talaj­
ba a Koni biofungicidet.
KUKORICA
Lisztharmat
(ZEA MAYS)
(Oidium chrysanthemi)
Betegségek és kártételek
A megtámadott részeken, főleg a leveleken,
fehér, lisztes bevonat, néha enyhe torzulás
is megfigyelhető.
• V édekezés. Az almafa-lisztharmat beteg­
ségénél leírt gombaölő szerek valamelyiké­
vel permetezzünk (1. 15. oldal).
LEVÉLEN
U alakú, karéjos rágásnyomok,
- kukoricabarkő;
a fiatalabb leveleket zöld, szürkészöld
tetvek tömege lepi el,
- zöld kukorica-levéltetű.
C S ÍR A N Ö V É N Y E N
Növényvédő szer okozta perzselés
A leveleken nagy kiterjedésű, barna, sza­
bálytalan foltok keletkeznek. A krizantém­
fajták érzékenysége különböző. Különösen
kényes a Snowdon fajta. Éppen ezért, ha is­
meretlen növényvédő szert vagy -kombiná­
ciót használunk, azt a fajták egy-egy egyedén próbáljuk ki, mielőtt az egész állo­
mányt lepermeteznénk.
Szeptóriás levélfoltosság
(Septoria chrysanthemella)
A beteg leveleken megközelítően kör alakú,
6-12 mm átmérőjű, sárga, majd barna fol­
tok, a foltközépben barna, koncentrikus kö­
rök jelennek meg. A kórokozó a lehullott
levelekben telel át.
• Védekezés. A fertőzött növényi maradvá­
nyokat semmisítsük meg. Az első tünetek
megjelenésétől Antracol WP, Dithane M-45,
Perocin 80 WP, vagy Chinoin Fundazol
pusztulás, a növénykék kidőlnek,
- talajlakó kártevők (cserebogár, drót­
féreg).
V IR Á G Z A T B A N
a címer letöredezik, a bélszövetben jára­
tok, a száron lyukak láthatók,
- kukoricamoly;
a bajusz megrágott,
- amerikai kukoricabogár.
TERM ÉSEN
a tejes érésben lévő szemek rágottak,
- kukoricamoly;
a csúcstól kiinduló, pókhálőszerű, rózsa­
színes penészbevonat,
- kukorica toxikus fuzáriózisa;
a csöveken torz, daganatos képződmények,
- golyvásüszög;
kevesebb szem képződik vagy egyáltalán
nem képződnek szemek,
- amerikai kukoricabogár,
A Z EGÉSZ N Ö V É N Y E N
megdől, gyökere megrágott vagy hiányzik,
- amerikai kukoricabogár lárvája.
Amerikai kukoricabogár
(Diabrotica virgifera virgifera)
A kártevőt Európában először 1992-ben talál­
ták meg a belgrádi repülőtér mellett. Délről
és délkelet felől azóta Magyarországra is elju­
tott, 1997-ben Kecskemét és Nagykőrös térsé­
gében már a lárváit is megtalálták. Bár eddig
az országban nem okozott nagyobb gazdasá­
gi kárt, a jugoszláviai tapasztalatok azt mutat­
ják, hogy erre is fel kell készülnünk. Mind a
lárva, mind a kifejlett bogár károsít. A bogár
kb. 7 mm-es, sárgás színű, lárvája kb, 13 mmes, fehéres színű, feje barna. A bogarak a ku­
korica bajuszából, virágporából és a csőből
táplálkoznak. Tojásaikat augusztusban-szeptemberben rakják le a talajba. A tojások telel­
nek át, majd a következő év júniusától a be­
lőlük kikelő lárvák a kukorica gyökerét rág­
ják meg. A károsított gyökerek elbarnulnak,
elhervadnak, elrothadnak, a növények meg­
dőlnek, elpusztulnak (74. ábra).
• Védekezés. Ne termesszük monokultúrá­
ban a kukoricát! A vetést időben végezzük
el, jól elmunkált talajba. A tápanyag-után­
pótlásról gondoskodjunk, irtsuk ki a gyo\
mokat. A veszélyeztetett területeken a kár­
tételt jobban tűrő 38-Tl-es, B2-es, B'14-es
hibrideket termesszük. A bogarak ellen a
Bancol 50 WP az (U ltracid 40 WP) rovarölő
szerekkel permetezzünk, a lárvák ellen pe­
dig használjuk a (C ounter 5 G, D ursban 5
G, F orce 5 EC) talajfertőtlenítő szereket.
Golyvásüszög
(Ustílago maydis)
A növény különböző részeit támadja meg, a
legfeltűnőbb tünetek a termésen alakulnak
ki: eleinte hártyával fedett, szivacsos, sárga,
majd megfeketedő, felfeslő golyvák kép­
ződnek (75. á b ra ). Maggal és a talajból fer­
tőz. A gomba sebzésen át hatol be.
75. ÁBRA
74. ÁBRA
Golyvásüszög fertőzése kukoricacsövön
• V édekezés. A fertőzött növényeket sem­
misítsük meg. Kerüljük a túlzott nitrogéntrá­
gyázást. A vetőmagot csávázzuk kilogramm­
onként 3 g Buvicid K-val. A csávázott magot
különítsük el, jelöljük meg. Takarmánynak
nem alkalmas.
Kukoricabarkó
(Tanymecus dilaticollis)
Az ameriakai kukoricabogár lárvái
elrágják a gyökeret,
a bogarak a bajuszt és a csövet károsítják
Már csíranövénykortól károsítja a kukoricát.
A kis növények el is pusztulnak a kártétele
következtében. Később, a nagyobb növé­
nyek leveleit U alakban, karéjosan kirágja.
© 75 O
77. ABRA
Évente egy nemzedéke van, kifejlett bogár
alakban telel a talajban.
• Védekezés. A vetéssel egy menetben vagy
előtte dolgozzunk Díazinon 5 G-t, Basudin
5 G-t vagy (C ounter 5 G-t) a talajba. A kis
növényeket Bancol 50 WP-vel permetezzük.
Kukoricamoly
(Ostrinia nubilalis)
A hernyó a szár bélszövetében él, de még a
csövet és a szemeket is összerágja (76. á b ­
ra). A fertőzött száron, a levelek tövében
lyukak, rágcsálék találhatók. Júliusban-augusztusban károsít. Évente egy vagy két
nemzedéke van. Az első nemzedék lepkéi­
nek rajzása júniusra-júliusra tehető. A kuko­
ricaszár alsó 3-5 ízközében telelnek a kifej­
lett hernyók.
A kukoricán pókhálószerű, rózsaszínű bevonat
képződik a fuzáriumfertőzés nyomán
dik a fertőzésről (77. á b ra ). A fuzáriumos
kukoricából előállított takarmány mérgező.
A gomba talajlakó, fertőzött növényi marad­
ványokkal és maggal terjed.
• V édekezés. A növényi maradványokat
gondosan gyűjtsük össze és égessük el.
A vetőmagot Chinoin Fundazollal vagy
(B uvisild BR -rel) csávázzuk. A csávázott
magot különítsük el, jelöljük meg: takar­
mányozásra felhasználni tilos!
• Védekezés. Ne tűrjünk meg télen kukori­
camaradványokat a területen! A fiatal her­
nyók ellen hatékony készítmények a Diazinon 5 G, a Basudin 5 G, a (C ounter 5 G)
talajfertőtlenítő granulátumok, Chinmix 5 EC,
Nomolt 15 SC, Thuricide HP, Dipel ES,
Foray 48 B, Sherpa, (Sum i-alfa 5 EC, B i 5 8
EC, U ltracid 4 0 WP) rovarölő szerek. A ku­
korica szármaradványait május 15-éig meg
kell semmisíteni!
Kukorica toxikus fuzáriózisa
(Fusarium graminearum, F. moniliforme)
Megtámadja a csíranövényeket, a szártövet,
a legjellegzetesebb tüneteket azonban a ter­
mésen okozza. A csúcstól kiinduló, pókhá­
lószerű, rózsaszínes penészbevonat árulko-
Talajlakó kártevők:
cs e re b o g á rp a jo r (M elo lo n th a sp .),
d ró tféreg (E laterid ae).
Lárváik a kelő növények gyökerével táplál­
koznak (78., 79. á b ra ). Talajlakók, több­
éves fejlődésűek. Kártételük nyomán a nö­
vények hiányosan kelnek, lankadnak,
fonynyadnak, kidőlnek.
• V édekezés. Vetés előtt vagy a vetéssel
egy menetben a teljes területre vagy a sor­
ba szórjunk talajfertőtlenítő szert, majd dol­
gozzuk be. A forgalomban lévő készítmé­
nyek közül a Basudin 5 G, a Diazinon 5 G,
a (C ounter 5 G) valamelyikét válasszuk.
A vegyszeres védekezés akkor szükséges,
ha ásáskor a fenti kártevőkből négyzetmé­
terenként 2-4 db-ot találunk.
O 76 ©
78. ÁBRA
• Védekezés. A nagyon fertőzött részeket
vágjuk le és égessük el. Az almafa-lisztharmat betegségénél felsorolt gombaölő sze­
rekkel permetezhetünk ellene (1. 16. oldal).
Tajtékzó kabóca
(Philaenus spumarius)
A cserebogár lárvája, a pajor, szívesen fogyasztja
a gyökereket, a fiatal, zsenge csíranövényeket,
így károsítja a kukoricát is
A leveleken, hajtásokon borsónyi habcso­
mó látható, ebben szívogat a kabóca lárvá­
ja. Szívogatása következtében deformálód­
hat a növény. Évente egy nemzedéke fejlő­
dik, tojás alakban telel.
• V édekezés. A károsított leveleket vágjuk
le és égessük el.
LEANDER
(NERIUM OLEANDER)
Betegségek és kártételek
LE V É LE N
Drótférgek táplálkoznak a kukorica gyökerén
Zöld kukorica-levéltetű
(Rhopalosiphum maydis)
Sötét olajzöld vagy kékesszürke, finom vi­
aszporral borított tetvek szívogatják a kuko­
rica fiatal leveleit.
• Védekezés. Megegyezik a burgonya-levéltetveknél leírtakkal (1. 33- oldal).
szürkésfehér, megközelítően kerek paj­
zsok lepik el,
- oleander-pajzstetű;
ovális, barna vagy zöldesbarna lágy paj­
zsok, bőséges a mézharmatürítés,
- lágy teknőspajzstetű.
Lágy teknőspajzstetű
(Coccus hesperidum)
A tünetek és a védekezés leírását lásd a cit­
romnál (1. 37. oldal).
LÁNG VI RÁG
Oleander-pajzstetű
(PHLOX SP.)
(Aspidiotus nerii)
Betegségek és kártételek
LE V É L E N
először foltokban, majd az egész levélle­
mezen fehér, lisztes bevonat képződik,
- lisztharmat;
borsónyi habcsomó látható, alatta defor­
málódik a növény,
- tajtékzó kabóca.
A leander veszedelmes és nehezen kiirtható
kártevője. Főleg a levelek fonákán szívogatnak
a szürkésfehér pajzsú, citromsárga testű pajzs­
tetvek. Évente három nemzedékük fejlődik.
• Védekezés. Ugyancsak megegyezik a cit­
romnál leírtakkal (1. 37. oldal).
LILIOM
(LILIUM SP.)
Lisztharmat
(Oidium drummondii)
Betegségek és kártételek
Először a levelek színén foltokban jelentke­
ző fehér, lisztes bevonat keletkezik, később
az egész levéllemezre, a fonákra, a szárra is
átterjed, kissé megsárgul. A meleg, párás
időjárás segíti elszaporodását.
LE V É LE N
kerek vagy ovális, barna foltok, nedves
körülmények között a foltokban egér­
szürke penészgyep látható,
- botritiszes betegség;
© 77 G
a leveleken, hajtásokon különböző színű
levéltetvek szívogatnak,
- levéltetvek;
kerek vagy ovális hámozgatások és rá­
gásnyomok láthatók,
- liliombogár.
Botritiszes betegség
LONC
(LONICERA SP.)
Betegségek és kártételek
H A JTÁ S V É G E K E N
elsöprűsödés,
- lonc-levéltetű.
H A JTÁ S O N
(Botrytis elliptica)
A növény bármely részét megtámadhatja. A
leveleken kerek vagy ovális, barna foltokat
okoz. Ezeken a foltokon nedves körülmé­
nyek között a gomba egérszürke penészbe­
vonata is megjelenik. A föld feletti részekről
megfertőzi a hagymát is, amelyen a pikkely­
levelek elbarnulnak. Fertőzött növényi ma­
radványokkal vagy a talajba kerülő fekete,
alaktalan kitartóképletekkel (szkleróciumokkal) telel át.
• Védekezés. Sérült, barnult hagymát ne ül­
tessünk el! A növényi maradványoktól gon­
dosan tisztítsuk meg a területet! A kezdeti
tünetek észlelésétől Chinoin-Fundazol 50
WP, Topsin Metil 70 WP, Ronilan DF gom­
baölő szerek valamelyikével permetezzünk.
A permedébe keverjünk tapadást fokozó
Nonitot!
Levéltetvek
zöld őszibarack-levéltetű
(Myzus persicae),
uborka-levéltetű (Aphis gossypii),
zöldfoltos burgonya-levéltetű
(Aulacorthum solani)
Szívogatásuk nyomán a növény gyengül.
• Védekezés. A burgonya-levéltetveknél le­
írt rovarölő szerek valamelyikével perme­
tezzünk (1. 33- oldal)!
a levelek elszíneződnek, elszáradnak, a
szárkeresztmetszetben járat fut, benne él
a kártevő hernyó,
- kis farontó lepke.
Kis farontó lepke
(Zeuzera pyrina)
Hernyója a lonc hajtásaiban, levélnyeleiben
járatot rág. A károsított részek elszíneződnek,
elszáradnak. A hernyó a 6 cm-t is eléri, a járat
végén bábozódik. Kétévenként fejlődik ki egy
nemzedéke, a rajzás június-júliusban várható.
• Védekezés. A járatokba fecskendezzük
( U nifosz 5 0 EC-t), kloroformot vagy ben­
zint, majd a lyukakat fedjük le. A károsított
részeket vágjuk le és égessük el.
Lonc-levéltetű
(Hyadaphis tataricae)
Jellegzetes kárképe különösen télen szembe­
tűnő. Szívogatása nyomán a hajtásvégeken
sok új hajtás tör elő, a hajtás elsöprűsödik. A
lonc-levéltetű nem gazdacserés, egész életé­
ben a loncon él. Rügypattanáskor már a le­
vélrügyek közelében szívogat. Évente több
nemzedéke fejlődik, tojás alakban telel.
• V édekezés. A fertőzött hajtásvégeket vág­
juk le és égessük el. Rügypattanástól per­
metezzünk Pirimor 25 WG, Decis 2,5 EC,
Karate 5 EC rovarölő szerek valamelyikével.
Liliombogár
LUCFENYŐ
(Lilioceris lilii)
(PICEA ABIES)
A lárvák és a kifejlett bogarak egyaránt ká­
rosítanak. A leveleken kerek vagy hosszú­
kás hámozgatások és rágásnyomok utalnak
jelenlétére. Évente két nemzedéke fejlődik.
A kifejlett bogár telel át a talajban. Áprilistól
számíthatunk előjövetelére.
• V édekezés. A fiatal lárvákat irtsuk ki
Karate 5 EC, (B i 5 8 EC) rovarölő szerek
valamelyikével. A lárvák és a bogarak
összeszedegetésével is gyéríthetjük a kár­
tevőt.
-► lásd a Fenyőfélék cím alatt, 46. oldal.
MADÁRBIRS
(COTONEASTER SP.)
Betegségek és kártételek
LE V É LE N
zöld levéltetvek szívogatnak,
- levéltetvek.
O 78 ©
(Quadraspidiotus perniciosus)
Májusban és július végén, augusztus elején
rajzik.
• Védekezés. A fiatal hernyók ellen hatásos a
vegyi védelem Decis 2,5 EC, vagy (Bi 58 EC)
rovarölő szerek valamelyikével. Amíg azonban
egy-egy levélen hámozgatnak csoportosan, a
károsított levelet szedjük le és égessük el.
Kártétele és az ellene való védekezés leírását
lásd az almánál (1. 18. oldal).
(Microsphaera berberidis)
FÁS R É S Z E K E N
apró, kerek, szürkésfehér pajzsok tömege
teszi rücskössé, „koszossá” a növényt,
- kaliforniai pajzstetű.
Kaliforniai pajzstetű
Levéltetvek;
zöld almalevéltetű (Aphis pomi),
fűre váltó zöld almafa-levéltetű
(Rhopalosiphum insertum)
Az első faj nem gazdanövényváltó, a máso­
dik igen.
A fűre váltó zöld almalevéltetű májusig
károsít a fő gazdanövényen, azután nyári
tápnövényeit, a különböző fűféléket keresi
fel. Károsításuk nyomán a levelek, hajtásvé­
gek torzulnak.
• V édekezés. Ha kevés a kártevő, vagy egyegy hajtásra koncentrálódik a kártétel, a fer­
tőzött részt vágjuk le és égessük el. Elszapo­
rodásukat a burgonya-levéltetvek ismerteté­
sekor felsorolt rovarölő szerek valamelyiké­
vel akadályozhatjuk meg (1. 33. oldal).
M A H Ó N IA
(MAHONIA SP.)
Betegségek és kártételek
LE V É LE N
fehér, lisztes bevonat, alatta apró, fekete,
gömb alakú szaporítóképletek láthatók,
- lisztharmat;
először a levél színén sárga foltokban fe­
kete képletek, ugyanott a fonákon sár­
gásfehér, tölcsér alakú képletek láthatók,
majd a levél színén bordó, szögletes fol­
tok alakulnak ki, ugyanott a fonákon bar­
na, porzó spóratelepek jönnek létre,
- rozsda;
finom hámozgatás látható,
- borbolyafélék levéldarazsa.
Borbolyafélék levéldarazsa
(Arge berberidis)
A kis lárvák eleinte hámozgatják, majd
rágják a leveleket. Évente két nemzedéke
fejlődik, előbáb alakban a talajban telel.
Lisztharmat
A levelek színén fehér, lisztes bevonat,
amelyben apró, fekete, gömbölyű képletek
találhatók. A kórokozó a rügyekben, fertő­
zött növényi részekben telel.
• Védekezés. A nagyon fertőzött részeket
vágjuk le és égessük el. Az almafa-lisztharmat
betegségénél felsorolt gombaölő szerek vala­
melyikével permetezzünk (15. oldal). A permetlébe keverjünk tapadást fokozó Nonitot!
Rozsda
(Cumminsiella sanguinea)
Ez a rozsdagomba teljes fejlődésmenetű,
egygazdás kórokozó, azaz minden fejlődési
alakja a mahónián él. Különféle tüneteit is­
merjük. Először a levél színén sárga foltok­
ban fekete, ugyanott a fonákon tölcsérszerű
sárgásfehér képletek keletkeznek. Később a
levél színén bordó, szögletes foltok jönnek
létre, a fonákon pedig barna, porzó spórate­
lepek. A levelek díszítőértéke erősen csök­
ken, sőt a lomb elhal, lehullik. A gomba a
fertőzött növényi részekben telel.
• V édekezés. A nagyon fertőzött részeket
vágjuk le és égessük el vagy az egész nö­
vényt vágjuk vissza. Áprilistól 10-14 napon­
ta permetezzünk Sápról, Miltox Special,
Perocin 80 WP, Dithane M-45 gombaölő
szerek valamelyikével.
M ÁK
(PAPAVER SOMNIFERUM)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
fekete levéltetvek szívogatnak, bősége­
sen ürítenek mézharmatot, amin megte­
lepszik a korompenész,
- fekete répa-levéltetű;
a levél sárgászölddé válik, fonákán lilásszürke finom penészgyep jelenik meg,
- mákperonoszpóra;
© 79 ©
ső. ÁBRA
a színén erek által határolt, szögletes sár­
gászöld foltok, ugyanitt a fonákon lilásszürke penészgyep látható,
- mákperonoszpóra.
TERMÉSEN
a még zöld gubóba lyukakat rág és peté­
jét belehelyezi a bogár, a kikelt lárvák a
gubó rekeszfalaival és a magkezdemé­
nyekkel táplálkoznak,
- máktok-ormányos.
Fekete répa-levéltetű
(Aphis fabae)
A leveleket, hajtásvégeket ellepik a fekete
színű levéltetvek. Szívogatásuk torzulást
okoz. Mézharmatot bocsátanak ki, amelyen
megtelepszik a korompenész. A mák a fe­
kete répa-levéltetű nyári tápnövényeinek
egyike. Az első levéltetűtelepek megjelené­
sére április végétől számíthatunk. A kárte­
vőnek évente több nemzedéke fejlődik.
• Védekezés. A burgonya-levéltetveknél fel­
sorolt rovarölő szerek valamelyikével per­
metezzünk és 7—10 nap múlva ismételjük
meg a kezelést (1. 33. oldal).
Mákperonoszpóra
(Peronospora arborescens)
Egyik tünettípusa: a növények kicsik ma­
radnak, a levelek kissé megvastagodnak,
megsárgulnak, fonákukon lilásszürke pe­
nészgyep keletkezik. Másik tünettípusára
jellemző, hogy a leveleken erek által hatá­
rolt, szögletes foltok jelentkeznek. A foltok­
ban a fonákon itt is megjelenik a lilásszürke
penészgyep. A kórokozó fertőzött maggal
vagy növényi maradvánnyal terjed. Elszapo­
rodásának a hűvös, csapadékos időjárás
kedvez.
• Védekezés. Csak egészséges állományból
fogjunk vetőmagot. A növényi maradvá­
nyoktól tisztítsuk meg a területet. Szükség
van vegyszeres védekezésre is: a hagymaperonoszpóránál felsorolt készítmények va­
lamelyikével permetezzünk (1. 50. oldal).
Máktok-ormányos
(Ceutorrhynchus macula-alba)
A máktok-ormányos és a máktok-szúnyog lárvái
a magvakat és a gubó rekeszfalait pusztítják
sőbb a még zöld mákgubóba rág be és oda
helyezi tojását. A gubóban kikelő lárva a
gubó rekeszfalaival és a magkezdemé­
nyekkel táplálkozik. (A máktok-ormányos
ejtette seben a máktokszúnyog is behatol a
máktokba, s az ott kikelő lárvái szintén a
magvakkal táplálkoznak.) Évente egy nem­
zedéke fejlődik, a kifejlett rovar telel a ta­
lajban.
• V édekezés. Virágzástól permetezzünk ún.
méhkímélő rovarölő szerekkel, pl. Decis 2,5
EC-vel, Bancol 50 WP-vel. Szürkület után
permetezhetünk, mert ilyenkor a méhek
már nem repülnek. Virágzás után már hasz­
nálhatjuk a (B i 5 8 EC-t) is.
MÁLNA
(RUBUS IDAEUS)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
1-2 mm átmérőjű, kör alakú, bordó fol­
tok, közepük kifehéredik,
- málna elzinoés vessző- és levélfoltos­
sága.
VESSZŐN
A kifejlett rovar a virágzás előtt a virágszá­
ron, leveleken károsít. Pici rágásnyomán
kibuggyanó fehér, majd megfeketedő tej­
nedv árulkodik jelenlétéről (80. á b ra ). Ké­
a rügyek körül nagy kiterjedésű, hosszú­
kás, lila foltok képződnek, a bőrszövet
fölemelkedik, s ezáltal ezüstös csillogást
ad a foltoknak,
- málna didimellás vesszőfoltossága;
© 80 ©
1-2 mm átmérőjű, kerek, bordó foltok je­
lennek meg, kissé besüppednek, hoszszanti irányban felszakadoznak,
- málna elzinoés vessző- és levélfoltos­
sága;
néhány cm-es repedezett felületű guba­
csők keletkeznek, a fölöttük levő vessző­
rész elszárad,
- málnagubacsszúnyog;
a kéreg alatt élő lárvák tönkreteszik a
háncsszövetet, hosszúkás, bemélyedő, lilás foltok keletkeznek, a foltok feletti ré­
szek elhalnak,
- málnavesszőszúnyog;
főleg a vesszők alsó részén sima felületű
duzzanatok képződnek, a kéreg alatt já­
ratok futnak,
- málna karcsú díszbogár;
a vessző alsó harmadában sűrű, eleinte
puha, majd megfásodó kidudorodások
látszanak,
- málna agrobaktériumos vesszőgoly­
vája.
P haltan FL). Az éréshez közeledve a 3 napos
élelmezés-egészségügyi várakozási idejű
Polyoxin AL WP-t használjuk. Legyen szellős
az állomány, ne adagoljuk túl a nitrogént!
Málna didimellás vesszőfoltossága
(Didymella applanata)
A hajtáson, vesszőn a rügyek körül nagy ki­
terjedésű, hosszúkás, lila foltok keletkez­
nek, bennük fekete, szabályos képletek ta­
lálhatók. A foltok felett a bőrszövet elválik,
s ez ezüstös fényt kölcsönöz a foltnak (81.
áb ra ). A fertőzött részek elhalnak. Levéltü­
nete ritkán tapasztalható. A kórokozó a fer­
tőzött vesszőkön telel.
81. ÁBRA
TERM ÉSEN
a bogyók megpuhulnak, fakulnak, rajtuk
szürke penészgyep fejlődik,
- málna botritiszes szürkerothadása.
Málna agrobaktériumos
vesszőgolyvája
(Agrobacterium rubi)
A vesszők alsó részén sűrű, előbb puha,
majd megkeményedő kidudorodások kelet­
keznek. A dudorok feletti részek a víz- és
tápanyag-szállítási zavarok következtében
elhalnak. A kórokozó talajlakó, sebeken ke­
resztül fertőz.
• Védekezés. A fertőzött töveket semmisít­
sük meg. Vegyszeres eljárás ma még nincs
ellene.
Málna botritiszes szürkerothadása
Hosszúkás, lila foltok keletkeznek
a málna didimella fertőzése nyomán
• V édekezés. A károsított részeket vágjuk
vissza és égessük el. Téli lemosó és nyári
permetezésekre a Rézoxiklorid 50 WP, a
Champion 50 WP, a Miltox Special s a Bor­
dói por alkalmas. Fontos az alapos, nagy lé­
mennyiséggel végzett lemosó permetezés.
(Botrytis cinerea)
A tünet főleg a termésen tapasztalható. A bo­
gyók megpuhulnak, megfakulnak, nedves
időben egérszürke penészgyep fejlődik ki
rajtuk. A kórokozó fertőzött növényi részek­
ben telel.
• Védekezés. Virágzástól speciális gombaölő
szerekkel permetezzünk, ilyen pl. a Sumilex
50 WP, a Chinoin Fundazol 50 WP, a Rovral,
a Ronilan DF, a Topsin Metil 70 WP az
Euparen, továbbá a (Mythos 3 0 SC, a z Ortho-
Málna elzinoés vesszőés levélfoltossága
(Elsinoe veneta)
A fertőzés a leveleken és hajtásokon 1-2 mm
átmérőjű, kerek, bordó, a közepükön kivilá­
gosodó foltokat okoz. A fásodás folyamatá­
ban a fertőzött vesszők fölrepedeznek. A kór­
okozó a fertőzött vesszőkben telel.
• V édekezés. Megegyezik a málna didimel­
lás vesszőfoltossága elleni védekezéssel.
Málnagubacsszúnyog
H A JTÁ S V É G E K E N
(Lasioptera rubi)
A vesszőkön néhány mm nagyságú, repede­
zett felületű gubacsok jönnek létre, ketté­
vágva ezeket a képződményeket, bennük a
kártevő lárvák láthatók. A gubacsok feletti
részek elhalnak. Évente egy nemzedéke fej­
lődik, a gubacsokban lárva alakban telel,
májustól rajzik.
• Védekezés. A fertőzött vesszőket vágjuk
ki és égessük el, májustól permetezzünk
Sherpa, Sumithion 50 EC, (B i 5 8 EC, Unifosz
5 0 EC) rovarölő szerek valamelyikével. Az
élelmezés-egészségügyi várakozási időket
pontosan tartsuk be!
Málna karcsú díszbogár
(Agrilus aurichalceus)
A vesszők alsó részén sima felületű dagana­
tok képződnek, a kéreg alatt járatok futnak.
A növények víz- és tápanyagellátását zavar­
ja, a vesszők a dudoroknál könnyen ki is
törnek. A kifejlett bogár a leveleket karéjozza. Évente egy nemzedéke van. A lárva telel
a vesszőkben. Májusban-jüniusban rajzik,
• V édekezés. Mint a málna-gubacsszúnyognál.
Málna-vesszőszúnyog
(Thomasiniana theobaldi)
A kéreg alatt élő lárvák a háncsszövetből
táplálkoznak, károsításuk nyomán hosszú
bemélyedő, lilás foltok keletkeznek, A káro­
sítás helyén víz- és tápanyag-szállítási zava­
rok lépnek fel, a károsítás helye fölötti nö­
vényrészek elpusztulnak. A kártevőnek
évente három nemzedéke fejlődik. A lárva
telel a talaj felső rétegében.
• Védekezés. A fertőzött részeket vágjuk ki
és égessük el. Virágzás és termésérés után a
málnagubacsszúnyognál felsorolt rovarölő
szerek valamelyikével permetezzünk.
torzulás, az összecsavarodott levelekben
tetvek szívogatnak,
- feketefoltos mandula-levéltetű.
Feketefoltos mandula-levéltetű
(Brachycaudus amygdalinus)
A levéltetvek szívogatása nyomán a haj­
tásvégek erőteljesen csavarodottak, tor­
zultak. Életmódja még nem tisztázott, va­
lószínű nyári tápnövényei a keserűfűfajok. Áprilistól károsít, tojás alakban a
mandulán telel.
• Védekezés. Az erősen károsodott részeket
vágjuk le és égessük el. A téli lemosó per­
metezést Agrol Plusszal, Agrilkénnel, Vekta­
fid S-sel vagy Nevikénnel végezzük. A tava­
szi-nyári vegyszeres védekezésre a burgonya-levéltetveknél felsorolt rovarölő szerek
alkalmasak (1. 33- oldal).
Levéllikasztó betegség
(Clasterosporium carpophilum)
A fertőzött leveleken sötétzöld foltok jelen­
nek meg, közepük megbámul, majd kiesik,
a lyukak széle barna marad. A kórokozó
megtámadja a vesszőket, ovális barna foltosodás, a fás részeken mézgásodás kezdő­
dik. A kórokozó a fás részeken, fertőzött rü­
gyekben, levelekben telel át.
• Védekezés. Fontos a gondos sebkezelés.
Használjunk Fixpolt vagy Fabalzsamot! Ősz­
szel és tavasszal réztartalmú gombaölő sze­
rekkel (Rézoxiklorid 50 WP, Champion 50
WP, Cuproxat FW, Bordói por) végezzünk
lemosó permetezést. Az első levéltünetek
megjelenésétől Perocin 80 WP, Dithane
M-45, Vóndozeb DG, Buvicid K, Qrthocid 50
WP gombaölő szerek valamelyikével perme­
tezzünk. 10-14 naponként ismételjük meg a
kezelést.
MEGGY
(PRUNUS CERASUS)
MANDULA
(PRUNUS DULCIS VAR. SATIVA)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
sötétzöld foltok, a foltok belseje barnul,
majd kilyukad, szélük barna marad,
- levéllikasztó betegség.
a színén bordó, szögletes foltok, ugyanott
a fonákon krémsárga, kiemelkedő képle­
tek jönnek létre, a levél elbarnul,
- cseresznye és meggy blumeriellás le­
vélfoltossága;
O 82 o
a hajtáscsúcson a levelek torzulnak, fonákuk felé besodródnak,
- fekete meggy-levéltetű;
- fekete cseresznye-levéltetű;
a levél színén és a fonákán hámozgatások, gyakran fekete ürülékszemcsék is ta­
lálhatók,
- füstösszárnyú levéldarázs.
V IR Á G O N
hirtelen elbarnul, fonnyad, mintha lefor­
rázták volna, lankadtan lóg az ágon, so­
káig a fán marad,
- csonthéjasok monilíniás betegsége.
FÁS R É S Z E K E N
Csonthéjasok monilíniás betegsége
(Monilinia laxa)
Meggyvirágzáskor a legszembetűnőbbek a tü­
netek. Ez a gombafaj a többi csonthéjas gyü­
mölcstől eltérően a meggyen a virágokat is
károsítja. A megfertőzött virágok elbarnulnak,
elfonnyadnak, s mintha leforrázták volna
őket, lankadtan lógnak az ágakon (82. ábra).
A gomba megtámadja a fás részeket is: a haj­
tások a csúcsuktól hervadnak, az egészséges
és a beteg rész határán mézgásodás kezdődik.
• Védekezés. Megegyezik a cseresznyénél
felsoroltakkal (1. 39. oldal).
a hajtások csúcsuktól hervadnak, az
egészséges és a beteg rész határán mézgakiválás kezdődik,
- csonthéjasok monilíniás betegsége;
a sebzések körül besüppedő, rákosodó,
elhalt foltok jönnek létre, a felettük levő
rész elhal, erős a mézgásodás,
- cseresznye és meggy leukosztómás
ágelhalása és fapusztulása.
82. ÁBRA
Cseresznye és meggy
blumeriellás levélfoltossága
A csonthéjasok moníliája a virágzó meggyfán
a leforrázáshoz hasonló tünetet okoz
(Blumeriella jaapii)
A kórkép és a védekezés módja a cseresz­
nyénél leírtakkal megegyezik (1. 38. oldal).
Fekete meggy-levéltetű
(Myzus cerasi)
Cseresznye
és meggy leukosztómás ágelhalása
és fapusztulása
Fekete cseresznye-levéltetű
(Myzus cerasi ssp. pruniavium)
(Leucostoma cincta,
Leucostoma persooni)
A kárkép és a védekezés a cseresznyénél le­
írtakkal megegyezik (1. 39. oldal).
A sebzések körül besüppedő, rákosodó, el­
halt foltokat okoz, s ha ezek a fás részt körbeölelik, a fölöttük lévő fás rész elhal. Ezek­
kel a tünetekkel együtt a pusztuló foltok
környékén erős mézgásodás is tapasztalha­
tó. A Leucostoma cincta gombafaj a guta­
ütés egyik kórokozója.
• V édekezés. A fertőzött részeket az egész­
séges rész határáig vágjuk vissza és éges­
sük el, a sebeket gondosan kezeljük Vulneron Cs vagy Fixpol sebzáró anyaggal.
Hasznosak az őszi és a tél végi réztartalmú
szerekkel végzett permetezések, pl. Rézoxiklorid 50 WP, Cuproxat FW, Champion
50 WP, Bordói por készítmények valame­
lyikével.
Füstösszárnyú levéldarázs
(Caliroa limacina)
A tünetek és a védekezés leírását lásd a cse­
resznyénél (1. 39. oldal).
MOGYORÓ
(CORYLUS AVELLANA)
Betegségek és kártételek
LE V É LE N
elsősorban a fonákán, néha a színén is
fehér bevonat jelenik meg, benne apró,
fekete, gömbölyű képletekkel,
- lisztharmat.
© 83 O
83. ÁBRA
RÜGYÖN
a rügyek megnagyobbodnak, de nem
hajtanak ki,
- mogyoró-gubacsatka.
TERM ÉSEN
2-3 mm-es kerek lyuk, a mag hiányzik,
- mogyorőormányos.
A lyukas mogyoró már értéktelen, szinte bizonyos,
hogy a magot kiette a mogyoróormányos lárvája
Lisztharmat
(Phyllactinia corylea)
Elsősorban a levél fonákán, néha a színén is
fehér bevonat, benne apró, fekete, gömbö­
lyű képletek, a gomba szaporítóképletei je­
lennek meg.
• Védekezés. Az alma üsztharmatbetegségénél felsorolt gombaölő szerek valamelyiké­
vel permetezzünk (1. 15- oldal).
Mogyoró-gubacsatka
(Eriophyes avellanae)
A kártevő a rügyekljgn él, szabad szemmel
nem látható. A fertőzött rügyek borsónyira
nőnek, megduzzadnak, de nem hajtanak ki,
legfeljebb kissé kinyílnak, s ilyen állapotban
maradnak. Évente több nemzedéke fejlődik,
a rügyekben telel.
• Védekezés. Kismértékű károsítás esetén a
fertőzött részeket vágjuk le és égessük el.
Rügypattanástól speciális atkaölő szerek va­
lamelyikével, pl. Mitac 20 EC-vel, Neoron
500 EC-vel, Omite 57 E-vel vagy atkaölő
mellékhatással is rendelkező rovarölő sze­
rekkel, pl. Karate 5 EC, Zolone 35 EC,
(D anitól 10 EC) valamelyikével permetez­
zünk. A kezeléseket 10-14 naponként né­
hányszor ismételjük meg.
Mogyoróormányos
(Curculio nucum)
A zsenge mogyoróba rakja tojásait, tönkre­
teszi a termést. A lárva a bélrésszel táplálko­
zik, kifejlődve 2-3 mm-es, szabályos lyukon
távozik (83, á b ra ). Évente egy nemzedéke
fejlődik. Kifejlett lárva állapotban telel a ta­
lajban. A cseresznye és a meggy virágzásá­
val egyidőben jön elő a talajból. Rajzása el­
húzódik, júniusig is eltarthat.
• Védekezés. Korán szüreteljünk, a leszedett
termést vízpróbának vessük alá: a károsított
szemek könnyebbek a víznél, így feljönnek
a víz felszínére. Ezeket különítsük el és sem­
misítsük meg. A cseresznye és a meggy vi-
rágzásától kezdve permetezzünk, de ne csak
a mogyoróbokrokat, hanem a cseresznyét és
a meggyet is, mert ezeken a leveleket hámozgatja a kártevő. A virágzás alatt Decis 2,5
EC-vel, Dimilin 25 WP-vel permetezhetünk
az esti órákban. A cseresznye és a meggy vi­
rágzása után csak a mogyorót permetezzük,
ekkor már egyéb rovarölő szereket is hasz­
nálhatunk, pl. Zolone 35 EC-t, (B i-58 EC-t).
A termés leszedése után a bokrok köré ki­
szórt és talajba dolgozott Basudin 5 G vagy
Diazinon 5 G a lárvák ellen hatékony.
MUSKÁTLI
(PELARGONIUM ZONALE)
B etegségek és kártételek
LEVÉ LEN
a színén kerek, kb. 1 cm átmérőjű, vilá­
goszöld, sárgás foltok, ugyanott a foná­
kon kiemelkedő, barna, koncentrikus kö­
rökben elrendeződő, felfeslő képletek,
- muskátlirozsda;
főleg a levél szélén, de a többi részén is
0,5-1 cm-es, kör alakú, sárga udvarú fol­
tok, ezek később összefolynak, az egész
levéllemez elhal,
- xantomonászos betegség;
szabálytalan rágásnyomok, esetenként
csillogó nyálkacsíkkal,
- meztelencsiga;
sárgulás, a fonákon kiemelkedő barna, pá­
rás foltok, az érzugokban szövedék látható,
- közönséges takácsatka;
torzulás,
- levéltetvek;
a fonákon óriássejtek dudorodnak ki,
ezek később párásodnak, összefolynak,
- vízkórság;
főleg az alsó, talajjal érintkező leveleken
a szélüktől kiinduló, nagy barna foltok,
rajtuk egérszürke penészgyep,
- botritiszes betegség.
© 84 ©
SZÁRON, G Y Ö K É R N Y A K O N
bámulás, amely később megfeketedik, a
növény lankad, elpusztul,
- xantomónászos betegség.
és elpusztíthatjuk a kártevőket. Szabadban
speciális csigaölő szerek pl. Mesurol, Delícia
ismételt kiszórásával védekezhetünk.
Muskátlirozsda
Botritiszes betegség
(Puccinia pelargonii-zonalis)
(Botrytis cinerea)
A közismert szürkerothadás kórokozója a
muskátlit sem kíméli. Főleg nedves körülmé­
nyek között az alsó, talajjal érintkező levelek
bámulnák, rothadnak, rajtuk az egérszürke
penészgyep szabad szemmel is látható. A
gomba néha virágszirmokon is megtelepszik.
• V édekezés. Kerüljük a túlöntözést, a nit­
rogén túladagolását, vegyszeres védekezés
rendszerint nem szükséges.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A muskátli sajátos gombás betegsége. A fer­
tőzött leveleken kb. 1 cm átmérőjű, hal­
ványzöld, sárguló foltok jelennek meg,
ugyanitt a fonákon pedig koncentrikus kö­
rökben a gomba szaporítóképletei (84. á b ­
ra). Ezek a kiemelkedések eleinte a bőrszö­
vet által fedettek, majd felszakadoznak, s ki­
szóródnak belőlük a barna spórák. A mus­
kátlirozsda ún. hiányos fejlődésű rozsda­
gombafaj, köztesgazdáját mind ez ideig
nem sikerült megtalálni. Szaporodásának
kedvez a tartósan 16 C körüli hőmérséklet.
Fertőzött növényekkel vagy növénymarad­
ványokkal, dugványokkal terjed.
Károsításuk nyomán először az alsó levelek
kezdenek sárgulni, fonákukon párás foltok
figyelhetők meg, ezek az atkák szívásnyo­
mai. A takácsatkák szabad szemmel nem
vagy alig láthatók. Általában száraz, meleg
nyarakon találkozunk a kártétellel. A futó­
muskátlin is előfordul.
• V édekezés. Speciális atkaölő szerekkel le­
hetséges, lásd az almánál (1. 19- oldal).
84. ÁBRA
Levéltetvek
(Aphididae)
Szívogatásuk nyomán a levelek, a hajtások
torzulnak, ürülékükön, a mézharmaton meg­
telepszik a korompenész, gátolva a növény
légzését. A levéltetvek többnemzedékesek.
• V édekezés. Káliszappanos oldattal vagy
Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Pirimor 25
WG, (B i 5 8 EC) rovarölő szerek valamelyi­
kének 7-10 naponkénti kijuttatásával.
Meztelencsigák
(Limacidae)
A leveleken a szabálytalan rágásnyomok és
a csillogó nyálkacsík meztelencsigák jelen­
létére utal. A csigák rejtett életmódot folytat­
nak, nappal talajrögök, levélmaradványok
alatt bújnak meg, éjszaka táplálkoznak. To­
jással szaporodnak.
• V édekezés. Rejtett életmódjuk miatt elég­
gé körülményes. Nedves rongy darabokkal,
félbevágott burgonyával összecsalogathatjuk
A muskátlirozsda jellegzetes tünete a levél színén
és fonákán
• V édekezés. Kerüljük a túlöntözést! Ritkít­
suk az állományt, biztosítsunk megfelelő
térállást. A következő gombaölő szerekkel
előzhetjük meg a kórokozó felszaporodását:
Antracol WP, Dithane M-45, Buvicid K,
Orthocid 50 WP, Perocin 80 WP, Miltox
Special, Sápról, Plantvax 20, Systane 12 E,
Systane MZ. A permetezéseket 10-14 na­
ponként ismételjük meg.
Vízkórság
A levelek fonákán kör alakú kidudorodások
figyelhetők meg, felületük az atkák szívás­
nyomaihoz hasonlóan később elparásodik.
Mikroszkópi vizsgálattal dönthető el, mi
okozza valójában a parásodást.
• V édekezés. Kerüljük a túlöntözést!
© 85 @
Xantomonászos betegség
Levéltetvek:
(Xanthomonas pelargonii)
zöld alma-levéltetű (Aphis pomi),
zöldfoltos burgonya-levéltetű
(Aulacorthum solani),
zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae),
fűre váltó zöld alma-levéltetű
(Rhopalosiphum inseitum).
Ennek a baktériumfajnak kétféle tünettípusa
ismert. A levéltünetek majdnem szabályos
kör alakú sárguló foltok. A foltoknak rend­
szerint sárga udvaruk, peremük van (85.
áb ra ). Ha egy-egy levélen több folt alakul
ki, a levél elhal. Sokkal súlyosabb a szár- és
gyökérnyaki tünet. Ha a baktérium ezeket a
részeket támadja meg, ezek megbámulnák,
megfeketednek, puhulnak, az egész növény
fonnyad, elpusztul. Nagyon találó a beteg­
ség magyar neve: baktériumos feketelábúság. A kórokozó talajjal, fertőzött növényi
résszel terjed.
85. ABRA
A nem gazdanövényváltó fajok (zöld almalevéltetű) egész évben, a gazdacserések vi­
szont (zöld őszibarack-levéltetű, fűre váltó
zöld alma-levéltetű) csak az év bizonyos ré­
szében élnek a naspolyán. Szívogatásuk
nyomán torzulnak a levelek, a hajtásvégek.
• Védekezés. Rügyfakadás előtt Agrol Pluszszal, Agrilkénnel, Vektafid S-sel végezzünk le­
mosó permetezést. Nyári elszaporodásukat a
burgonya-levéltetveknél felsorolt rovarölő
szerekkel akadályozhatjuk meg (1. 33- oldal).
Tűzelhalás
(Erwinia amylovora)
A tűntek és a védekezés megegyezik az al­
mánál leírtakkal (1. 20. oldal).
NYÍRFA
(BETULA PENDULA)
A xantomonászos betegség tünetei enyhébb esetben
csak a leveleken mutatkoznak
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
• V édekezés. Fertőzött talajba és fertőzött
növényről ne szaporítsunk! A baktériumok
szaporodását általában a rézkészítmények,
pl. a Rézoxiklorid 50 WP, a Rézgálic, a
Bordói por, a Miltox Special gátolják, s jó
eredményeket érhetünk el a Kasumin 2 L
antiboitikummal is. Talajbeöntözés és per­
metezés egyaránt szükséges.
NASPOLYA
a levél színén vagy fonákán fehérsárga,
zöldessárga levéltetvek szívogatnak, nagy
mennyiségű mézharmatot ürítenek,
levéltetvek;
a leveleken különböző rajzolatú aknák,
bennük ürülékszencsék láthatók,
- aknázómolyok.
FÁ S R É S Z E K E N
a hajtások, ágak hervadnak, elszáradnak,
az ágakban járat található,
- kis farontólepke.
(MESPILUS GERMAMCA)
Aknázómolyok
(Lithocolletis sp.)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
sárgászöld vagy zöld színű levéltetvek
szívogatnak, a levelek, a hajtásvégek el­
torzulnak,
- levéltetvek.
H A JTÁ S O N
a hajtás barnul, hirtelen hervad,
- tűzelhalás.
A leveleken különböző rajzolatú aknákat
okoznak. A lárvák a felső és az alsó bőrszö­
vet közötti szövetekkel táplálkoznak. Az ak­
nákban jól láthatók fekete ürülékszencséik.
Évente 2-3 nemzedékük fejlődik, báb alak­
ban telelnek a lehullott levelekben.
• Védekezés. A lehullott és károsított leve­
leket égessük el.
© 86 O
Kis farontólepke
Fuzáriumos hervadás
(Zeuzera pyrina)
(Fusarium oxysporum f. sp. cattleyae)
A kárkép és a védekezés a Ionénál leírtakkal
megegyezik (1. 78. oldal).
Az alsó levelek kifakulnak, majd lankadnak,
a szártőnél fehér vagy rózsaszín penész­
gyep fejlődik, kiemelve a beteg növényt lát­
ható, hogy gyökerei barnák. A szártő ke­
resztmetszetében az edénynyalábok is elbarnultak. A gomba talajlakó, innen a gyö­
kereken keresztül fertőzi a növényt.
• V édekezés. A megbetegedett egyedeket a
talajjal együtt semmisítsük meg. Megelőzés­
képpen Chinoin Fundazol 50 WP-vel vagy
Mycostoppal öntözzük be a növényeket.
Levéltetvek
(Callaphis betulicola, C. flava,
Betulaphis quadrituberculata)
A levelek színén vagy a fonákán szívogat­
nak, fehérek-sárgák vagy zöldessárgák.
Nagy mennyiségű mézharmatot ürítenek.
Nem gazdacserés fajok, életük a nyírhez kö­
tött. Évente több nemzedékük fejlődik, tojás
alakban a fán telelnek.
• V édekezés. Rügyfakadás előtt Agrol
Plusszal, Agrilkénnel végezzünk lemosó
permetezést. Nyári elszaporodásukat a burgonya-levéltetveknél felsorolt rovarölő sze­
rekkel akadályozhatjuk meg (1. 33. oldal).
ORCHIDEÁK
(CATTLEYA, CYMBID1UM, PAPHIOPEDILUM)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a levélszövetek halványodnak, csíkosod­
nak, foltosodnak,
- cymbidium-mozaikvírus;
többé-kevésbé szabályos, sárgásbarna,
majd barna foltok, bennük apró, fekete
gömböcskék láthatók,
- levélfoltosságot okozó gombák;
a növényen fehér viaszváladékkal borí­
tott pajzstetvek szívogatnak,
- rövidfarkú kósza pajzstetű;
eleinte vizenyős, barna foltok, később
megszáradnak,
- pszeudomonászos barnarothadás;
az alsó levelek kifakulnak, lankadnak, a
szártőnél fehér vagy rózsaszín penészbe­
vonat, az edénynyalábok barnák,
- fuzáriumos hervadás.
Levélfoltosságot okozó gombák
(Cercospora, Gloeosporium, Phyllosticta sp.)
A fertőzést többé-kevésbé szabályos, bámu­
ló foltok jelzik a levélen. A foltok közepe
kivilágosodik, bennük apró, fekete szaporí­
tóképletek láthatók.
• V édekezés. A károsított leveleket vágjuk
le és távolítsuk el. A további foltok létrejöt­
tét Perocin 80 WP, Dithane M-45 vagy
Antracol WP gombaölő szerek valamelyiké­
vel való permetezéssel előzhetjük meg.
Pszeudomonászos barnarothadás
(Pseudomonas cattleyae)
A beteg leveleken eleinte vízzel átitatott fol­
tok keletkeznek, ezek később megbámul­
nák, megszáradnak.
• Védekezés. A károsított részeket semmi­
sítsük meg. Kasumin 2 L speciális baktéri­
umölő készítménnyel permetezzünk. A per­
metezéseket 7-10 naponként ismételjük
meg.
Rövidfarkú kósza pajzstetű
(Planococcus citri)
Kártétele és az ellene való védekezés a kak­
tuszoknál leírtakkal azonos (1. 58. oldal).
Cymbidium-mozaikvírus
(Cymbidium mosaic virus)
ORGONA
A levelek a tövüknél halványodnak, majd
csíkosodnak, foltosodnak. A foltok vörös­
barnák. Kevesebb virág képződik. A vírus
vágőeszközökkel átvihető.
• Védekezés. A vírusos egyedeket semmi­
sítsük meg! A vágóeszközöket alkoholban
vagy formaiinban fertőtlenítsük.
(SYRINGA VULGARIS)
B etegségek és kártételek
LEVÉ LEN
fehéresszürke bevonat, a levelek hullá­
mosodnak, párásodnak,
- lisztharmat;
© 87 ©
a levél barnul, korán lehullik,
- orgona-levélatka;
a levelek fémes, ezüstös fényűek, ezzel
egyidőben a fás részeken kifejlődnek a
gomba kalapszerű termőtestei,
- sztereumos ólomfényűség.
• Védekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és égessük el, a sebeket Fixpol, Faplaszt,
vagy Fabalzsam sebkezelő anyagokkal ken­
jük be.
ÓRIÁS JUKKA
FÁS R É S ZE K E N
elsősorban a talajhoz közel mintha beme­
szelték volna a növényeket, hófehér paj­
zsok tömege jelenik meg rajtuk,
- eperfa pajzstetű.
Eperfa pajzstetű
(Pseudaulacaspis pentagona)
A kártétel és a védekezés megegyezik a
köszméténél leírtakkal (L 70. oldal).
Lisztharmat
(Oidium syringae)
A fertőzött leveleket fehéresszürke, porsze­
rű bevonat borítja. A károsított levelek hul­
lámosodnak, elparásodnak, korán lehulla­
nak. A kórokozó a rügyekben telel.
• V édekezés. Rügypattanástól permetez­
zünk Thiovit-S, Microthiol Special, Nedve­
síthető kén, Szulfur 900 FW, Karathane LC,
Rubigan 12 EC gombaölő szerek valamelyi­
kével. A permetezéseket 10-14 naponként
ismételjük meg.
(YUCCA ELEPHANTTPES)
Betegségek és kártételek
LEV ÉLEN
a legfiatalabb, középső leveleken szür­
késfehér, porszerű bevonat,
- jukka levélatka;
a legalsó, legidősebb levelek végétől ki­
induló sárgulás, bámulás, majd lankad­
nak, elhalnak a levelek,
- botriodiplodiás törzspusztűlás;
a fiatal, még összecsavarodott leveleken
tetvek szívogatnak,
- levéltetvek.
TÖ RZSÖN
nagy, szabálytalan foltok, besüppedések,
puhulások,
- boitiodiplodiás törzspusztulás.
GYÖKÉREN
a gyökerek bámulnák, rothadnak, elhal­
nak;
- túlöntözés.
Botriodiplodiás törzspusztulás
(Botryodiplodia theobromae)
Orgona-levélatka
(Aceria saalasi)
A levelek bámulnák, korán lehullanak. A
kártevő mikroszkopikus méretű, évente
több nemzedéke fejlődik, a kifejlett alakok
telelnek a rügyekben.
• Védekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és égessük el. Rügypattanástól speciális at­
kaölő szerekkel, mint amilyen a Mitac 20
EC, a Neoron 500 EC, Omite 57 E, Flumite
200, vagy atkaölő mellékhatással is rendel­
kező rovarölő szerekkel pl. Zolone 35 ECvel, Karate 5 EC-vel permetezzünk. A keze­
léseket kéthetente ismételjük meg.
Sztereumos ólomfényűség
(Stereum purpureum)
A levelek fémes-ezüstös fényűek. A fás ré­
szeken kifejlődnek a gomba tetőcserépszerűen elhelyezkedő, kalap alakú termőtestei.
A kórokozó sebeken keresztül fertőz.
Ez a gombafaj az edénynyalábokat támadja
meg, azok a károsítás következtében nem
képesek a tápanyagokat és a vizet szállítani,
elhalnak. A törzs puliul, az alsó levelek a
csúcsuktól kiindulóan sárgulnak, bámulnák
a víz és a tápanyagellátás megszűnése kö­
vetkeztében.
• V édekezés. A tünetek észlelésekor már
késő a beavatkozás, ekkor nem tehetünk
mást, mint hogy megsemmisítjük a növényt.
Jukka levélatka
(Phytocoptella yuccae)
Az óriás jukka kártevője. Szabad szemmel
nem látható. Hosszúkás, 0,3 mra-es, vilá­
gossárga, vagy szürke testű, szúró-szívó
szájszervű ízeltlábú. Szövedéket nem ké­
pez. Nagy tömegben fordul elő. Az élő és
az elhalt atkák tömege porszerű bevonatot
képez a levélen, felületes szemlélőben
gombás betegség benyomását kelti.
O 88 ©
86. ÁBRA
• V édekezés. A lakásban tartott növényeket
a kezeléshez ki kell vinni a szabadba, s ez
csak tavasztól őszig lehetséges. A teraszon,
vagy kertben Mitac 20 EC, Neoron 500 EC,
Omite 57 E, Flumite 200 kéthetenkénti per­
metezésével érhetünk el eredményt.
Levéltetvek
(Aphididae sp.)
A legfiatalabb részeken különböző színű le­
véltetvek szívogatnak, ezzel gyengítik a nö­
vényt. Mézharmatot ürítenek, amelyen meg­
telepedhet a korompenész.
• V édekezés. Kezdetben a növény fürdeté­
se, káliszappanos permetezés, üzemben a
burgonya-levéltetvek ellen ajánlott szerek
használhatók (1. 33. oldal).
Túlöntözés
A pálmaliliomok közepes vagy szerény vízigényűek. Sokan túlöntözik, aminek követ­
keztében a gyökerek bámulnák, elhalnak, a
levelek sárgulnak, majd bámulnák.
• V édekezés. A talaj, a fény és a hőmérsék­
let figyelembevételével öntözzünk hetente
1-2 alkalommal. A visszafogott öntözés ki­
sebb kárt okoz, mint a túlzott mértékű.
Hasznos viszont a levegő párásítása.
Az oroszlánszáj-rozsda a levelek színén
sárguló foltokat okoz
a fonákon jellegzetes barna telepeket hoz létre
,
gazdacserés rozsda gombafaj. Széllel, öntö­
zővízzel, fertőzött maggal, növényi marad­
ványokkal terjed. A nedves, csapadékos
idő, a sűrű növényállomány kedvező a fer­
tőzéshez.
• V édekezés. Csak egészséges növény mag­
ját vessük el. Növényi maradványoktól tisz­
títsuk meg a területet. Ugyanarra a helyre
2-3 évenként tegyünk csak oroszlánszájat.
Termesztőüzemben a növényeket fiatal ko­
ruktól permetezzük Perocin 80 WP, Dithane
M-45, Antracol WP, Sápról, Plantvax 20 EC
vagy Miltox Special gombaölő szerek vala­
melyikével. A kezeléseket 7-1 0 naponként
ismételjük meg.
O RO SZLÁ N SZÁ J
(ANTIRRHINUM MÁJUS)
ŐSZIBA RACK
B etegségek és kártételek
(PRUNUS PERSICA)
LEVÉLEN
a fonákon apró, barna, a levél bőrszöve­
te által fedett spóratelepek jelennek meg,
később ezek felszakadoznak, ugyanott a
színen sárgás foltok találhatók,
- rozsda.
Rozsda
(Puccinia antirrhini)
A növény minden föld feletti részén előfor­
dulhat, legfeltűnőbb a leveleken. Először a
fonákon apró, barna, fedett spóratelepek je­
lennek meg. Ezek később felszakadoznak.
A beteg levél színén sárga foltok láthatók. A
telepek körül gyűrűk fejlődnek, végül a
megtámadott részek elszáradnak (8 6 .á b ra ).
Az oroszlánszájat megtámadó rozsdagomba
nem teljes fejlődésmenetű, valószínűleg
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
hólyagosodás, fodrosodás és deformálódás, majd a színe megváltozik, bordóvá
válik,
- őszibarack tafrinás levélfodrosodása;
kanalasodik, a fonákon fehér, lisztes be­
vonat látható,
- őszibarack-lisztharmat;
1-2 mm átmérőjű, kör alakú vagy ovális
foltok keletkeznek, sárgák, majd barnák,
sötétbarna szegéllyel, a foltok közepe ki­
esik, kilyukad,
- őszibarack sztigminás levéllyukacsosodása;
a hajtásvégek levelei a főér mentén, be­
sodródnak, megsárgulnak,
- zöld őszibarack-levéltetű;
O 89 ©
a hajtásvégek levelei kanalasodnak, be­
sodródnak, rajtuk fekete levéltetvek szí­
vogatnak,
- fekete őszibarack-levéltetű;
elveszíti élénkzöld színét, pókhálószem
szövedék látható rajta,
- közönséges takácsatka;
ólomszínűvé válik,
- őszibarack-levélatka;
sárgulás, az erek zöldek maradnak,
- vasklorőzis.
Keleti gyümölcsmoly
(Grapholita molesta)
A kártétel és a védekezés módja megegye­
zik a kajszibaracknál leírtakkal (1. 57. oldal).
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A kárkép és a védekezés módja az almánál
leírtakkal azonos (1. 19. oldal).
FÁ S R É S Z E K E N
erős mézgásodás mellett a háncs és a
kambiumszövetek elbarnulnak, az e fö­
lötti részek lankadnak, majd elszáradnak,
- őszibarack pszeudomónászos elha­
lása;
3 mm-es sötétbarna, domború pajzstetvek,
- szilvapajzstetvek.
H A JTÁ S V É G E K E N
lankadnak, száradnak, belsejükben járat
fut,
- barackmoly;
- keleti gyümölcsmoly.
G YÜ M Ö LC SÖ N
nagy kiterjedésű, mély, barna foltok, a
foltokban később krémsárga vagy szürke,
koncentrikusan vagy szürke, elszórtan el­
helyezkedő penészpárnák jelennek meg,
- őszibarack monilíniás betegsége;
a gyümölcs belseje üreges, benne rág­
csálék, ürülék, a sebzésnél mézgafolyás
látható,
- barackmoly;
- keleti gyümölcsmoly.
Őszibarack-levélatka
(Vasates fockeui)
A szabad szemmel nem látható, világossár­
ga, hosszúkás testű atkák szívogatása nyo­
mán ólomfényűvé válnak a levelek. Ez a faj
nem készít szövedéket. Évente több nemze­
déket hoz létre, a kifejlett állat a rügyekben
telel.
• Védekezés. A téli lemosó permetezéshez
Agrol Pluszt, Agrilként, Vektafid S-t vagy
Neviként használjunk, majd rügypattanástól
speciális atkaölő szerekkel (pl. Mitac 20 ECvel, Neoron 500 EC-vel, Flumite 200-al,
Omite 57 E-vel, Sanmite 20 WP-vel) vagy at­
kaölő mellékhatással is rendelkező rovarölő
szerekkel (Karate 5 EC, Zolone 35 EC) per­
metezzünk. A kezeléseket néhányszor ismé­
teljük meg.
Őszibarack-lisztharmat
(Sphaerotheca pannosa var. persicae)
A beteg levelek kanalasodnak, fonákukon
fehér, lisztes bevonat látható (87. ábra). A
betegség megtámadja a hajtásokat, a gyü-
Barackmoly
(Anarsia lineatella)
A tünetek és a védekezés megegyezik a kaj­
szibaracknál leírtakkal (1. 56. oldal).
-| 87. ÁBRA 1-
Fekete őszibarack-levéltetű
(Brachycaudus prunicola ssp. schwartzi)
A hajtásvégek levelei fodrosodnak, defor­
málódnak, rajtuk fekete levéltetvek szívo­
gatnak. A károsított levelek zöld színűek
maradnak. A fekete őszibarack-levéltetű
csak az őszibarackon él, nem gazdacserés
faj, tojás alakban, a kéregrepedésekben te­
lel, évente több nemzedéke fejlődik.
• Védekezés. Tömeges elszaporodását a
burgonya-levéltetveknél felsorolt rovarölő
szerekkel fékezhetjük meg (1. 33. oldal).
O 90 ©
Az őszibarack-lisztharmat a levelek után
a gyümölcsöt is megtámadja
mölcsöt is, ez utóbbin parásodás figyelhető
meg. A kórokozó a rügyekben és a vesszők
felületén telel.
• V édekezés. Szellős koronát alakítsunk
ki, ne adagoljuk túl a nitrogént! Megelőző
és gyógyító jelleggel az alma lisztharmatá­
nál felsorolt gombaölő szerekkel perme­
tezzünk.
88 . ÁBRA
Őszibarack monilíniás betegsége
(Monilinia laxa, Monilinia fructigena)
A kórkép és a védekezés módja megegye­
zik a kajszibaracknál leírtakkal (1. 56. oldal).
Őszibarack
pszeudomónászos elhalása
(Pseudomonas syringae)
A háncs és a kambiumszövetek megbámul­
nák, erős a mézgásodás, egész hajtások, ág­
részek, ágak halnak el. A kórokozó baktéri­
um sebeken keresztül fertőz. Más kóroko­
zókkal együtt a gutaütés jellegzetes tünetét
idézi elő.
• V édekezés. Óvakodjunk a tél végi, túl
korai metszéstől. A sebeket kezeljük Vulneron Cs, Faplaszt, Fixpol vagy Fabalzsam
sebkezelő anyagokkal. Célszerű egy őszi
és egy tél végi lemosó permetezés valami­
lyen réztartalmú (Rézoxiklorid 50 WP,
Cuproxat FW, Champion 50 WP, Bordói
por) gombaölő szerrel, mert ezek a bakté­
rium szaporodását is gátolják. Az elhalt ré­
szeket vágjuk le, égessük el, a sebeket
gondosan kezeljük.
//
Őszibarack
sztigminás levéllyukacsosodása
(Stigmina carpophila)
A kórkép és a védekezés módja megegye­
zik a kajszinál leírtakkal (1. 57. oldal).
Őszibarack
tafrinás levélfodrosodása
(Taphrina deformans)
A tünetek főleg a leveleken jelentkeznek,
feltűnő fodrosodás, deformálódás és elszí­
neződés formájában (88. á b ra ). A levelek
néha egészen sötétvörösek lesznek. A gom­
ba főként csapadékos, hűvös tavaszokon
fertőz. A kialakult fertőzést nehéz megfé­
kezni, fontos a megelőző védekezés.
Nagyon gyakori betegség
az őszibarack tafrinás levélfodrosodása;
csak a megelőző védekezésnek van értelme
• V édekezés. Nagyon fontos a rügypattanás
előtti lemosó permetezés, erre a réztartalmú
gombaölő szerek (Rézoxiklorid 50 WP,
Cuproxat FW, Champion 50 WP, Bordói
lé+kén FW, Bordói por, rézgálicból készített
bordói lé) valamelyikét használjuk. A máso­
dik permetezés virágzás alatt esedékes, kü­
lönösen, ha hűvös, csapadékos az idő. Az
Atemi C, Score 250 EC, a Buvicid K, a
Dithane M-45, a Delan 750 SC, a Systan 12
E, és a (Bravó 500, F olicu r Solo, E fuzin 5 0 0
FW) alkalmasak erre a célra. Ezt a kezelést
sziromhulláskor és azt követően 7-10 na­
ponként ismételjük meg. Erős fertőzés ese­
tén a lombhullás után is iktassunk be egy
rezes lemosó permetezést.
Szilvafa-pajzstetű
(Sphaerolecanium prunastri)
Csak a fás részeket támadja meg. Feltűnő,
kb. 3 mm-es, domború, sötétbarna pajzsok
alatt szívogat. Lárva lakban, a kéregrepedé­
sekben telel, évente egy nemzedéke fejlő­
dik. A lárvakelés július elején várható.
• Védekezés. Az erősen fertőzött részeket
vágjuk le és égessük el. A téli kéreg- és fa­
tisztogatást gondosan végezzük el, majd
rügypattanáshoz közeli időben lemosó per­
metezésre Agrol Pluszt, Agrilként, Vektafid
S-t, Neviként vagy Báriumpoliszulfidot hasz­
náljunk. Lárvarajzáskor a Decis 2,5 EC, a
Chinetrin 25 EC, a Fendona 2 EC, a Zolone
35 EC (B i-58 EC) hatékony.
Vasklorózis
A tünetek (89 á b ra ) és a védekezés módja
megegyezik a citromnál leírtakkal (37. o.).
PÁFRÁNYOK
(POLYPODIACEAE)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
a hegyüktől, szélüktől kiinduló bámulás,
majd lehullanak,
- levélhullás;
a mellékerek által határoltan sárga, majd
barna csíkok láthatók,
- levélfonálférgek;
3-5 mm nagyságú, ovális, fehér viasz­
váladékkal fedett pajzstetvek szívogat­
nak,
- kósza pajzstetvek.
Kósza pajzstetvek:
rövidfarkú kósza pajzstetű
(Planococcus citri),
hosszúfarkú kósza pajzstetű
(Pseudococcus adonidum).
A kártevőkről és a védekezésről a kaktu­
szoknál írtunk, lásd az 58. oldalon.
Zöld őszibarack-levéltetű
(Myzus persicae)
A legelterjedtebb levéltetűfaj. Szívása nyo­
mán az őszibarack levelei a főér mentén
összesodródnak, később ezek a levelek
megsárgulnak, korán lehullanak (90. á bra).
Gazdacserés faj, nyári tápnövényei külön­
böző lágy szárú növények, pl. burgonya, tu­
lipán, gyomok. A fő gazdanövényein, köz­
tük az őszibarackon tojás alakban telel.
• Védekezés. Permetezzünk ellene a burgonya-levéltetveknél felsorolt rovarölő szerek
valamelyikével (1. 33. oldal).
Levélfonálférgek:
közönséges levélfonálféreg
(Aphelenchoides fragariae)
krizantém-levélfonálféreg
(Aphelenchoides ritzema-bosi)
Mindkét faj esetében hasonlók a tünetek. A
leveleken mellékerek által határolt elszíne­
ződés figyelhető meg, amely később meg­
bámul (91. ábra).
• V édekezés. A károsított leveleket vágjuk
le és semmisítsük meg. A teraszon, vagy a
--------------------------------- 1 90. ÁBRA |---------------------------------------
A zöld őszibarack-levéltetű szívása nyomán
a levelek sodródnak, torzulnak
Fonálférgek kártétele páfránylevélen
© 92 ©
kertben tartott páfrányokat néhány alkalom­
mal felszívódó rovarölő szerrel öntözzük be
(Bi-58 EC).
Levélhullás
Oka nem fertőző jellegű, a levegő alacsony pá­
ratartalma, az egyenetlen öntözés válthatja ki.
• V édekezés. Gyakran párásítsunk, egyen­
letesen öntözzünk.
PÁLMÁK
(ARECACEAE)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
főleg az erek mentén ezüstös szívásnyo­
mok és fekete ürülékcseppek láthatók,
- dracénatripsz;
tűszúrásnyi sárga pettyek, ezek később
összeolvadnak, a fonákon, a levélkék kö­
zött pókhálószerű szövedék látható,
- közönséges takácsatka;
tűszúrásnyi sárga pettyek, később sza­
bálytalan barna foltok, szövedék nincs,
- áltakácsatkák;
megközelítően kerek, fehéres, kb. 2 mm
átmérőjű, leemelhető pajzsok lepik el a
leveleket,
- oleander-pajzstetű;
a levél csúcsa barnul, majd az egész levél
elszárad,
- levélbarnulás;
olajfoltszerű pettyek a leveleken,
- pettyezettség.
tevő sárgásbarna, kb. 1 mm hosszú, gyors
mozgású rovar. Lakásban folyamatosan hoz­
za létre újabb és újabb nemzedékeit.
• Védekezés. Szobanövényeken káliszappan
1-2%-os oldatával vagy Bio-sect spray-vel vé­
dekezhetünk, illetve Plant-pin nyilacska talaj­
ba helyezésével gyéríthetjük a kártevőt. Laká­
son kívül a Chinetrin 25 EC, a Decis 2,5 EC, a
Fendona 2 EC, a Karate 5 EC rovarölő szerek
valamelyikével permetezzünk. A kezeléseket
10-14 naponként ismételjük meg! A permetlébe keverjünk tapadást fokozó Nonitot.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik a bojtocskánál leírtakkal (1. 25. oldal).
Áltakácsatkák
(Brevipalpus sp.)
A károsított leveleken tűszúrásnyi sárga
pontok, majd később néhány cm-es sza­
bálytalan foltok jelennek meg. Ezek a sza­
bad szemmel nem látható, fekete, bordó
színű állatok szívásnyomai és tojásrakási he­
lyei. Szövedéket nem szőnek.
• V édekezés. A bojtocskánál ismertetett ké­
szítmények hatékonyak (1. 25. oldal).
Oka a levegő és a talaj túlzott szárazsága
vagy éppen a túlöntözés okozta gyökérel­
halás.
• V édekezés. Sokat párásítsunk, egyenlete­
sen öntözzük növényeinket, télen azonban
kevesebbet!
Levélbarnulás
Dracénatripsz
Oleander-pajzstetű
(Partenothrips dracaenae)
(Aspidiotus hederae)
Szivogatása ezüstös foltokat és parásodást
okoz a pálmák levelén. A tripsz jelenlétét
ürülékszemcséi is elárulják (92. á b ra ). A kár­
A kártevő és az ellene való védekezés a cit­
romnál ismertetett lágy teknős pajzstetűről
írottakkal azonos (1. 37. oldal).
© 93 ©
Pettyezettség
torzul, parásodik, csökött marad a ter­
més,
- szélesatka;
rágások, lyukak láthatók,
- gyapottok-bagolylepke.
A nagy páratartalom, a túlöntözés és a fény­
szegény körülmények a kiváltó okai a leve­
lek aprófoltos elszíneződésének.
•
V édekezés. Többet szellőztessünk és
egyenletesen öntözzünk!
Bagolylepkék
(Noctuidae)
PAPRIKA
(CAPSICUM ANNUUM)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
sárga és világoszöld foltok mozaikszerűen váltják egymást,
- uborkamozaik vírus;
megközelítően kör alakú vagy ovális fol­
tok, közepük elbarnul és kiszakadozik,
- dohánymozaik vírus;
vizenyős foltok, szegélyük sötétbarna,
közepük később kilyukad,
- baktériumos levélfoltosság;
a levél színén sárga foltok, a fonákon fe­
hér bevonat, a levelek kanalasodnak,
- paprikalisztharmat;
elveszti élénkzöld színét, sárgul, fonákán
pókhálószerű szövedék figyelhető meg,
- közönséges takácsatka;
szabálytalan rágásnyomok a leveleken,
- bagolylepkék;
zöld, sárga, fekete levéltetvek szívogat­
nak, a levél torzul,
- levéltetvek;
a legfiatalabb levelek torzulnak, kanala­
sodnak, megvastagodnak,
- szélesatka;
a növények bolygatásakor apró, fehér ro­
varok röppennek fel,
- üvegházi molytetű;
ezüstös foltok a levélen, a hajtáson és a
virágbimbón torzulások,
- kaliforniai virágtripsz.
A levélen és a termésen szabálytalan rágás­
nyomok és fekete ürülékhalmok láthatók. A
bagolylepkék közül a vetési bagolylepke
(Scotia segetum) és a C-betűs bagolylepke
(Xestia c-nigrum) hernyójának kártétele a
leggyakoribb. Az előbbi inkább a talaj köze­
lében, az utóbbi a termésen károsít. Mind­
két fajnak évente két nemzedéke fejlődik,
az első június-júliusban, a második júliustól
szeptemberig károsít. (Az újabban feltűnt
gyapottok-bagolylepkét a következő olda­
lon részletesen tárgyaljuk.)
• Védekezés. A fiatal hernyók ellen Sherpa,
Sumicidin 20 EC, Chinetrin 25 EC, Decis 2,5
EC, Fendona 2 EC, Karate 5 EC, (Judo) rovar­
ölő szerek valamelyikével permetezzünk.
Baktériumos lágyrothadás
(Pseudomonas syringae var. capsici)
Ez a baktériumfaj csak a termést támadja
meg. Vizenyős, barna foltokat okoz, ame­
lyek később az egész termésre kiterjednek
(93, á b ra). Az időjárástól függően a termés
93. ÁBRA
\
SZÁRON
a tövek lankadnak, a szártő vizenyős,
barna, majd az elhalt részeken fehér, vat­
taszerű penészgyep alakul ki, a szárban
fekete, szabálytalan, kemény képletek
jönnek létre,
- szklerotíniás rothadás és fonnyadás.
TERMÉSEN
világosbarna, vizenyős rothadás először
foltszerűen, majd az egész termésre kiter­
jedően,
- baktériumos lágyrothadás;
O 94 o
A baktériumos lágyrothadás kórokozója
a paprika termését veszélyezteti
elszárad vagy elrothad. A kórokozó csak se­
beken fertőz, a talajban telel.
• Védekezés. A kezdeti tünetek kialakulá­
sától permetezzünk rézgálicból készített
bordói lé, Rézoxiklorid 50 WP, Champion
50 EP, Cuproxat FW, vagy Kasumin 2 L
gombaölő szerek valamelyikével. Öntözött
körülmények vagy csapadékos időjárás
esetén a kezeléseket 7-10 naponként ismé­
teljük meg. Védekezzünk a sebzéseket ejtő
rovarok ellen!
Baktériumos levélfoltosság
(Xanthomonas vesicatoria)
Az előző baktériumfajjal ellentétben ez a
kórokozó a leveleket támadja meg. Vize­
nyős foltok keletkeznek, közepük kivilágo­
sodik, majd kilyukad, szegélyük sötétbarna
(94. ábra). A növény légzőnyílásain keresz­
tül fertőz. Fertőzött növényi részekben és a
talajban telel.
• Védekezés. Megegyezik a baktériumos
lágyrothadásnál leírtakkal.
• Védekezés. A vírusos egyedeket szelektál­
juk ki, semmisítsük meg, s ne fogjunk róluk
magot. A magvakat 2%-os nátronlúgban
(nátrium-hidroxidban) 20 percig csávázzuk.
Fertőzött talajba ne ültessünk paprikát! Pusz­
títsuk a vírust terjesztő rovarokat (a levéltetveket). A művelőeszközöket, hajtatóberen­
dezéseket formáimnál, nátrium-hidroxiddal
fertőtlenítsük.
Gyapottok-bagolylepke
(Helicoverpa armigera)
Egy másik baktériumfaj levélfoltosságot idéz elő
Dohánymozaik vírus
(Tobacco mosaic vims)
A károsított leveleken megközelítően kör
alakú vagy ovális, sárga, majd barna foltok, a
közepük kiszakadozik; a termésen hosszan­
ti, barna elhalások láthatók (95. ábra). Fertő­
zött maggal és növényi maradványokkal ter­
jed. A talajban sokáig életképes marad.
Ez a faj 1993 óta károsít rendszeresen Ma­
gyarországon, addig alkalmi kártevőként
tartották számon. Azóta bizonyítottan átte­
lel, s az áttelelt nemzedék lepkéi a beván­
dorló lepkékkel együtt további nemzedéke­
ket hoznak létre. A második nemzedék augusztusban-szeptemberben rajzik, eddig ez
okozta a nagyobb károkat. A paprikán kívül
más kertészeti növények, a paradicsom, a
borsó, a zöldbab és dísznövények, továbbá
a kukorica is a tápnövényei között szerepel­
nek, ezek virágaival, terméseivel táplálko­
zik. A termésekbe befurakodott hernyók el­
len a védekezés már elkésett.
Mind a lepkék, mind a hernyók nagyon
változékonyak. A hernyók háti része sárgás­
zöld vagy sötétzöld, hasi részük sárga vagy
fehér, de rózsaszínűek is előfordulhatnak.
Kifejletten 3-3,5 cm nagyságúak. A föld fel­
színén vagy rögök között bábozódnak.
• Védekezés. Fontos, hogy a gyapottok-ba­
golylepke rajzását szexferomon csapdákkal
és fénycsapdákkal kövessük. Ezek adataira,
valamint saját megfigyelésekre alapozva vá­
lasszuk meg a védekezések időpontját. A vé­
© 95 0
dekezés a tojásrakás, illetve a lárvakelés ide­
jén a leghatékonyabb. Zöldségfélékben a
következő rovarölő szerek engedélyezettek:
Chinmix 5 EC, Decis 2,5 EC, Fendona 10 EC,
(2EC), Karate 5 EC (2,5 EC), Sherpa, (Fyfanon 5 0 EC).
Kaliforniai virágtripsz
(Frankliniella occidentalis)
Magyarországra 1989-ben hurcolták be, na­
gyon sok dísznövényen (afrikai ibolya, cinerária, frézia, gerbera, muskátli, rózsa,
szegfű) és a paprikán károsít. Főleg a zárt
termesztőberendezésben szaporodik el, de
kimutatták szabadföldön is. Szívogatása
nyomán ezüstös foltok jelennek meg a leve­
leken, a hajtásokon és a bimbókon torzulá­
sok keletkeznek, súlyos esetben a bimbók
elhalnak. A kárt a lárvák és a kifejlett egyedek okozzák. 1,3-1,9 mm-esek, a kifejlett
nőstények halványsárgák, a potroh háti ré­
szén barna pöttyökkel. A lárvák fehérek,
majd világossárgák. Üvegházi körülmények
között évente 12-15 nemzedékük is kifej­
lődhet. Életmódjuk rejtett, a lárvák nyugal­
mi időszakukban a talaj felső 1-2 cm-es ré­
tegében tartózkodnak.
• V édekezés. A legnagyobb baj az, hogy
sok, eddig más tripszfajok ellen hatékony
rovarölő szerrel szemben ez a kártevő rezisztens vagy toleráns. A szabad forgalom­
ban levő szerek (III. kategória) közül a De­
cis 2,5, a Karate 5 EC, valamint a II. kategó­
riájú szerek közül a (V ertim ec 1,8 EC, a z
U nifosz 5 0 EC) eredményesek lehetnek a
gyérítésben, illetve a kiirtásban. A különbö­
ző hatóanyagcsoportokat váltogatva hasz­
náljuk, s négynaponként permetezzünk!
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
vonva a növény asszimilációs felületét.
Szívásukkal gyengítik a növényt, és víru­
sokat terjesztenek. Évente több nemzedé­
kük fejlődik.
• V édekezés. A burgonya-levéltetveknél fel­
sorolt rovarölő szerek valamelyikével (33oladal), valamint a Biola, Vektafid A, Thiokvant természetes anyagokkal permetez­
zünk; 7-10 nap múlva ismételjük meg.
Paprikalisztharmat
(Leveillula taurica)
A tünetek nem tipikusak, inkább a közön­
séges takácsatka szívásnyomaira emlékez­
tetnek. Főleg az erekhez közel, a levél szí­
nén sárga, elmosódott foltok láthatók, a fo­
nákon fehér bevonat képződik, a levelek
kanalasodnak.
• Védekezés. Megelőző jelleggel vagy a
kezdeti tünetek megjelenésétől az Anvil SC,
Chinoin Fundazol 50 WP, Topas 100 EC,
Thiovit, vagy Rubigan 12 EC gombaölő szer
valamelyikével permetezzünk. Többet szel­
lőztessünk!
Szélesatka
(Poliphagotarsonemus latus)
A tünetek a legfiatalabb leveleken, virágo­
kon, apró terméseken jelentkeznek. A fer­
tőzött levelek torzulnak, megvastagodnak,
kanalasodnak, a növény a virágait elrúgja,
a termések fejlődése megáll, azok torzak
maradnak. A kártevő szabad szemmel nem
látható, szövedéket nem készít. Évente
több nemzedéke fejlődik. Fólia és üveg
alatt károsít.
• Védekezés. Kénporozással, Mitac 20 EC,
Sanmite 20 WP speciális atkaölő szerekkel
vagy atkaölő mellékhatású rovarölő szerek­
kel pl. Karate 5 EC, (D an itól 10 EC) véde­
kezhetünk ellene.
A tünet és a védekezés megegyezik a boj­
tocskánál leírtakkal (1. 25. oldal).
Szklerotíniás rothadás
és fonnyadás
Levéltetvek:
(Sclerotinia sclerotiorum)
zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae),
sárga burgonya-levéltetű (Aphis nasturtii),
fekete bükköny-levéltetű
(Aphis crassivora)
A leveleken, hajtásvégeken szívogatnak,
bőven ürítenek mézharmatot, ezen ké­
sőbb megtelepszik a korompenész, be­
A fertőzött tövek lankadnak, a szártő puha,
vizenyős, később az elhalt részeken fehér,
vattaszerű penészgyep jelenik meg, a szár­
ban szabálytalan, kemény, fekete képletek,
a gomba szaporítóképletei találhatók (96.
áb ra ). A talajból fertőz, és fertőzött növényi
maradványokkal terjed.
O 96 O
(V Í
AH D A
97. ÁBRA
Az üvegházi molytetű szívogatása nyomán
a levelek sárgulnak, elpusztulnak
Szklerotíniás rothadás kórokozójának fehér,
vattaszem penészgyepe paprikán
• Védekezés. A beteg töveket távolítsuk el,
környéküket öntözzük be Ronilan DF, vagy
Sumilex 50 WP gombaölő szerrel, majd ezt
a beöntözést 10-14 nap múltán egy-két al­
kalommal ismételjük meg, vagy használjuk
a Koni biológiai gombaölő szert.
Uborkamozaik vírus
(Cucumber mosaic virus)
A leveleken sárgászöld-világoszöld mozai­
kos foltok váltják egymást. A vírust levéltet­
vek terjesztik.
• V édekezés. A paprika dohánymozaik ví­
rus fertőzéséről leírtak az irányadók.
Üvegházi molytetű
(Trialeurodes vaporariorum)
A növények kezelésekor, szedéskor töme­
gesen röppennek fel a hófehér, 1-2 mm-es
rovarok (97. á b ra ). Szívogatásukkal gyengí­
tik a növényt, mézharmatot ürítenek, ame­
lyen megtelepszik a korompenész, bevonva
a növény asszimilációs felületét. Évente
több nemzedéke fejlődik, elsősorban üveg
és fólia alatt, de szabadföldön is nagy káro­
kat okoz.
• Védekezés. A különböző vegyszereket
könnyen megszokja. Viszonylag jól gyéríthető, irtható az Actellic 50 EC, Bio-sect, Decis
2,5 EC, Karate 5 EC, Fendona 2 EC, Sherpa,
Sanmite 20 WP, Applaude 25 WP, (Atabron
120 EC, Verimec 1,8 EC, D anitól 10 EC) ro­
varölő szerekkel. A vegyszeres védekezésnél
fontos, hogy a különböző hatóanyag csopor­
tokat váltogatva használjuk. Zárt termesz­
tőberendezésekben természetes ellenségé­
vel, a molytetűfürkésszel (Encarsia formosa)
védekeznek ellene. A fürkész az üvegházi
molytetű lárvájába rakja tojását, a kikelő fürkészdarázslárva a molytetűlárva testéből táp­
lálkozik, s elpusztítja azt. A fürkészdarázs be­
telepítését a szakemberek több menetben ja­
vasolják. A telepítés előtt és után meg kell
válogatnunk az állomány permetezésére
használt növényvédő szereket. Tilos a piretroidok (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC,
Fendona 2 EC, Karate 5 EC, D anitól 10 EQ
használata, mert ezek a molytetűfürkészt el­
pusztítják. Ha szükséges, ilyenkor a levéltetveket Pirimor 25 WG-vel, az atkákat kénpor­
ral irtsuk!
PARADICSOM
(LYCOPERSICON ESCULENTUM)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
0,5-1 cm-es, barna, redőzött foltok,
- paradicsom alternáriás betegsége;
1-3 mm-es, kerek, sötét szegélyű, világos
közepű foltok, a közepükben apró, feke­
te gömböcskék találhatók,
- paradicsom szeptóriás betegsége;
© 97 O
a levél szélétől kiinduló szürkésbarna fol­
tok később megbámulnák, a beteg rész
határán gyér, fehéres penészbevonat ala­
kul ki,
- paradicsom fitoftórás betegsége;
kanalasodik, elkeskenyedik, torzul, a haj­
tások elsöprűsödnek,
- paradicsom sztolburos betegsége;
sárga udvarral határolt, kicsi, vizenyős
foltok,
- paradicsom xantomónászos varaso­
dása;
sárgul, fonákán, majd később a levél szí­
nén is pókhálószerű szövedék látható,
- közönséges takácsatka;
szabálytalan rágásnyomok a levélen,
- burgonyabogár.
SZÁRO N
szürkésbarna foltok, ezeket később szür­
ke penészgyep fedi,
- botritiszes szárrothadás.
ző jelleggel a következő gombaölő szerek
valamelyikével permetezzünk: Topsin Metil
70 WP, Sumilex 50 WP Rovral, Ronilan FL,
Chinoin Fundazol 50 WP, Trichodex WP,
vagy Sumilex 30 GF-fel füstöljünk.
Burgonyabogár
(Leptinotarsa decemlineata)
A tünetek és a védekezés megegyezik a
burgonyánál leírtakkal (1. 31. oldal).
Gyökérgubacs-fonálféreg
(Meloidogyne sp.)
A gyökereken gumószerű vastagodásokat
okoz, a növény lankad, fonnyad vagy csökött növekedésű.
• V édekezés. Lásd a petrezselyem gyökérgubacs-fonálféregnél leírtakat (1. 100. oldal).
Közönséges takácsatka
TERM ÉSEN
a kocsánnyal szemközti oldalon nagy,
barna, besüppedő folt keletkezik, levéltü­
netek nincsenek,
- mészhiány (paradicsom terméscsűcsfoltosság).
(Tetranychus urticae)
A kártétel és a védekezés megegyezik a boj­
tocskánál leírtakkal (1. 25. oldal).
Mészhiány
A Z EGÉSZ N Ö V É N Y E N
érintéskor 1-2 mm-es, hófehér, szárnyas
rovarok röppennek fel,
- üvegházi molytetű;
a növény lankad, fonnyad, gyökerén gu­
mószerű megvastagodások láthatók,
- gyökérgubacs-fonálféreg;
a növény lankad, fonnyad, a szárkereszt­
metszetben az edénynyalábok barnák,
- paradicsom korinebaktériumos be­
tegsége.
(paradicsom terméscsúcsfoltosság)
Szabadban és zárt termesztőberendezésben
egyaránt előfordul. A termés csúcsi részén
nagy, barna, besüppedő folt alakul ki (98.
ábra). A levelek tünetmentesek. Ezeket az el­
változásokat okozhatja az egyenlőtlen vízellá­
tás, a talaj magas sótartalma, leggyakrabban
azonban a talaj kalcium-, azaz mészhiánya.
• V édekezés. Egyenletesen öntözzünk, a
műtrágyákat ne adagoljuk túl! A mészhiány
Botritiszes szárrothadás
]
(Botrytis cinerea)
Szürkésbarna foltok a száron, párás körül­
mények között megjelenik rajtuk a szürkés
penészgyep. A száron kívül a leveleken és
a bogyókon is előfordulhatnak foltok. Főleg
üveg vagy fólia alatt fertőz. A szellőzetlenség, a sűrű növényállomány, a magas nitro­
génszint kedvező feltételek a gomba szapo­
rodásához.
• V édekezés. Gondoskodjunk megfelelő
szellőztetésről! Ne adagoljuk túl a nitrogént,
mert az erőteljes növekedés gyengíti a nö­
vényt; biztosítsunk megfelelő térállást! Az
első tünetek megjelenésétől, illetve megelő­
98. ÁBRA }
Rendszerint kalciumhiány idézi elő
a paradicsom terméscsúcsától kiinduló barna,
besüppedőfolt keletkezését
© 98 ©
100. ÁBRA
kiegyenlítésére adjunk mésztrágyát: talajja­
vító mészkőport, Fitohorm Ca-levél- és talaj­
trágyát, Biomit-C-t.
Paradicsom alternáriás betegsége
(Alternaria porri f. sp. solani)
A leveleken 0,5-1 cm átmérőjű, redőzött
foltok is megjelennek (99. á b ra). Magas hő­
mérsékleten és párás viszonyok között ve­
szélyeztet ez a betegség. Maggal és fertőzött
növényi részekkel terjed.
• Védekezés. A kezdeti tünetek megjele­
nésétől Kasumin 2 L, Dithane M-45 vagy
99- ÁBRA
A burgonyavész kórokozója
a paradicsomot is súlyosan károsíthatja
Az alternáriás betegség barna, redőzött foltjai
a termésen is megjelennek
Perocin 80 WP, Sandofan Z, Vondozeb DG,
(Bravó 500) gombaölő szerek valamelyiké­
vel permetezzünk.
Paradicsom fitoftórás betegsége
(Phytophthora infestans)
A kezdeti tünet a levelek szélétől kiinduló
foltosodás, majd a foltok megbámulnák, az
egészséges és a beteg rész határán gyér, fe­
hér bevonat keletkezik (100. á b ra ). A ter­
més a fertőzés következtében deformáló­
dik, először megkeményedik, majd meg­
puhul A kórokozó azonos a burgonyavész
kórokozójával Fertőzött növényi maradvá­
nyokon, gumókban telel át. A járvány ki­
alakulásához sok csapadék, pára, s leg­
alább 20 C körüli hőmérséklet szükséges.
• Védekezés. Gondosan takarítsuk el a nö­
vényi maradványokat. A paradicsom és a
burgonya nem követheti egymást a vetés­
forgóban. Megelőző és gyógyító jelleggel a
következő gombaölő szerek valamelyikével
permetezzünk: Acrobat MZ, Sandofan C,
Sandofan M8 WP, Rézoxiklorid 50 WP,
Cuproxat FW, Champion 50 WP, Miltox
Special, Antracol WP, Polyram DF, Orthocid
50 WP, Buvicid K, Perocin 80 WP, Previcur
607 SL, Cursate R, Clortoship 75 WP,
Merpan 50 WP, Mikai C 64 WP, (B ravó 500)
A kezelést 7-14 naponként ismételjük meg.
Paradicsom
korinebaktériumos betegsége
(Corynebacterium michiganense)
A kórokozó a szállító edénynyalábokat tá­
madja meg, ennek következtében a növény
lankad, fonnyad, majd elpusztul. Maggal és
fertőzött növényi részekkel terjed.
• Védekezés. Fertőzött növényről ne fog­
junk magot. A beteg töveket távolítsuk el és
semmisítsük meg! Fertőzött területre leg­
alább három évig ne ültessünk se paprikát,
se paradicsomot! A baktérium szaporodását
a rézvegyületek (pl. Rézoxiklorid 50 WP,
Rézgálic, Cuproxat FW, Bordói por stb.) és
a Kasumin 2 L gátolják.
Paradicsom szeptóriás betegsége
(Septoria lycopersici)
A levélen 1-3 mm átmérőjű, barna szegé­
lyű, világos közepű foltok, a foltközépben
apró, fekete gömböcskékkel. Fertőzött nö­
vényi maradványokkal terjed.
• V édekezés. A paradicsom fitoftórás be­
tegsége elleni gombaölő szerek egyúttal a
szeptóriás betegség ellen is hatásosak.
© 99 O
Paradicsom
sztolburos betegsége
PETREZSELYEM
(PETROSELINUM CRISP UM)
(Stolbur mycoplasma)
Betegségek és kártételek
A levelek elkeskenyednek, torzulnak, kana­
lasodnak, a hajtások elsöprűsödnek (101.
ábra). Szúró-szívó szájszervű kabócák ter­
jesztik ezt a mikoplazmát.
• Védekezés. A beteg töveket semmisítsük
meg.
LEVÉLEN
0,5-1,0 mm átmérőjű, kerek foltok, közepük
kivilágosodik, szegélyük barna marad, a
foltközépben apró, fekete pontok láthatók,
- petrezselyem szeptóriás betegsége;
szürkésfehér bevonat, benne apró, fekete
képletekkel,
- petrezselyem lisztharmata;
a levelek sárgulnak, fonákukon pókháló­
szerű szövedék látható,
- közönséges takácsatka.
G YÖKÉRTESTEN
a növény föld feletti része sínylődik, a
gyökértesten rozsdásodások, dús hajszálgyökérképződés, s a gyökereken gombostűfejnyi gubacsok figyelhetők meg,
- gyökérgubacs-fonálféreg;
tárolás alatt a répatesteken besüppedő
barna, fekete foltok jelennek meg, ké­
sőbb az egész répatestre átterjednek,
- baktériumos lágyrothadás;
- sztemfíliumos feketerothadás.
Baktériumos lágyrothadás
(Erwinia carotovora)
Paradicsom
xantomonászos varasodása
(Xanthomonas vesicatoria)
A beteg leveleken sárga udvarral határolt,
kicsi, vizenyős foltok keletkeznek, ezek ké­
sőbb beszáradnak. Hasonló tünetek a bo­
gyón is előfordulnak. Ez a baktériumfaj fer­
tőzött maggal és növényi maradványokkal
terjed.
• V édekezés. Megegyezik a paradicsom
korinebaktériumos betegségénél leírtakkal.
Ez a betegség főleg tárolás alatt lép fel. A
répafej felől indul ki a rothadás, végül az
egész répatest pépessé válik. A kórokozó
baktérium seben keresztül fertőz, a talajban
fertőzött növényi maradványokkal terjed.
• Védekezés. A fertőzött helyen 5-6 évig ne
termesszünk gyökérzöldséget. Frissen szer­
vestrágyázott talajban laza szövetűvé válnak a
répatestek, ezért rosszul tárolhatók. Száraz idő­
ben szedjük föl a gyökeret. A tárolóhelyiség
hőmérsékletét ne engedjük +2 C fölé. A betá­
rolás előtt a tárolőhelyiséget 30-35 g/m3 kén
elégetésével fertőtlenítsük. Csak ép gyökeret
tároljunk, s a tél folyamán időnként válogassuk
át. Nyáron néhányszor réztartalmú (Rézgálic,
Rézoxiklorid 50 WP, Cuproxat FW) gombaölő
szerek valamelyikével megelőzésként perme­
tezhetünk vagy beöntözhetjük a talajt,
Gyökérgubacs-fonálféreg
Üvegházi molytetű
(Meloidogyne sp.)
(Trialeurodes vaporariorum)
A tünetek leírását és a védekezés módját
lásd a paprikánál (1. 97. oldal).
A gyökértesten dús hajszálgyökér-képződés, a hajszálgyökereken gombostűfejnyi
gubacsok, a répatesten rozsdásodás figyel-
© 100 ö
102. ÁBRA
• Védekezés. Az alma lisztharmatánál felso­
rolt gombaölő szerek valamelyikével per­
metezzünk (1. 15. oldal).
Petrezselyem szeptóriás betegsége
(Septoria petroselini)
n
A növény föld feletti részein jellegzetes fol­
tokat okoz, a foltok közepe világos, szélük
barna, a foltközépben apró, fekete képletek
láthatók. A kórokozó maggal és fertőzött
növényi maradványokkal terjed.
• Védekezés. A magvakat Orthocid 50 WPvel, Buvicid K-val csávázzuk. Az első levél­
tünetek megjelenése után Perocin 80 WP,
Dithane M-45 gombaölő szerekkel perme­
tezzünk.
Sztemfíliumos feketerothadás
(Stemphylium radicinum var. petroselini)
A petrezselyem gyökértestén
a sűrű oldalgyökér-képzodés gyökérgubacs-fonálféreg
károsításának következménye
hető meg (102. á b ra ). Mindezek következ­
tében a növény föld feletti része sínylődik,
lankad. A kártevő szabad szemmel nem lát­
ható. Évente több nemzedéke fejlődik.
• V édekezés. A kártevőállományt gyérítik a
Basamid G, az (Ipám , a Vydate 10 G) talaj­
fertőtlenítő szerek. Vigyázzunk, a Basamid
G használata után 3-4 hétig nem szabad a
kezelt talajba vetni, palántázni! Irthatjuk
még a fonálférgeket felszívódó rovarölő
szerek (B i 5 8 EC, U nifosz 5 0 EC) talajba ön­
tözésével is. Ezeket a kezeléseket 10-14 na­
ponként néhányszor ismételjük meg. A beöntözéskor ugyanúgy hígítsuk a rovarölő
szereket, mint ha permeteznénk. Tartsuk be
az élelmezés-egészségügyi várakozási időt!
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A kártétel és a védekezés megegyezik a boj­
tocskánál leírtakkal (1. 25. oldal).
Főleg tárolási betegség, fertőzheti azonban a
csíranövényeket és a kifejlett korúakat is.
A beteg részek elfeketednek, megpuhulnak.
Maggal és fertőzött növényi részekkel terjed.
• V édekezés. A magvakat Orthocid 50 WPvel, Buvicid K-val vagy Dithane M-45-tel
csávázzuk. A többi tennivaló megegyezik a
petrezselyem baktériumos lágyrothadásnál
leírtakkal.
PLATÁN
(PLATANUS ACERIFOLIA)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a főértől kiinduló, majd a mellékerekben
szétfutó vörösbarna foltok képződnek, az
erek kivilágosodnak, rajtuk apró, fekete
pontok jelennek meg,
- platán apiognomóniás betegsége;
a levélfonákon erek által határolt, hólyag­
szerű aknák találhatók,
- platán-aknázómoly;
a leveleken apró, fehér szívásnyomok tö­
mege,
- platán- csipkéspoloska.
Petrezselyem lisztharmata
Platán-aknázómoly
(Erysiphe heraclei)
A leveleken szürkésfehér bevonatot képez a
gombafonalak tömege. Később kialakulnak
az apró, fekete, gömb alakú ivaros szaporí­
tóképletek.
(Lithocolletis platani)
A levélfonákon erek által határolt aknákat
láthatunk, és az aknákban fekete szemcsés
ürülék van. A lepkének évente két nemze-
O 101 @
cléke fejlődik. Báb, esetleg kifejlett lárva
alakban, az aknákban telel. Májusban és au­
gusztusban rajzik.
• V édekezés. A lehullott leveleket gyűjtsük
össze és égessük el.
Platán-csipkéspoloska
(Corythuca ciliata)
A leveleken, főleg a főerek mentén apró,
fehér pontok - szívásnyomok - láthatók.
Erős fertőzés esetén a pontok összefoly­
nak. A kártevő fekete ürülékszemcséi elbo­
rítják a megszívogatott részeket. Többnemzedékes kártevő, a kifejlett rovar telel át a
kéreg alatt.
• V édekezés. Kidolgozott védekezés nincs
ellene. A rajzáskor Decis 2,5 EC-vel, Chinet­
rin 25 EC-vel végzett ismételt permetezések
hatékonyak.
Puszpánglevélbolha
(Psylla buxi)
Gyakori kártevő. Szívogatása nyomán a haj­
tásvégeken levő levelek kanalasodnak, egy­
másra borulnak (103. á b ra ). A kifejlett ro­
var 2-3 mm nagyságú, zöld, hátsó lábai ug­
rólábak. Évente egy nemzedéke fejlődik,
lárva alakban telel a károsított részeken.
Rajzása május végétől várható.
---------------------------------------- 103- ÁBRA ----------------------------------
Platán
apiognomóniás betegsége
(Apiognomonia veneta)
A leveleket, sőt a fás részeket is megtá­
madja. A leveleken a főértől kiinduló és a
mellékereken szétfutó vörösbarna foltok
keletkeznek. A foltok közepe kivilágoso­
dik, benne apró, fekete pontszerű képletek
jönnek létre. A fás részeken vörösbarna,
ovális foltok láthatók. Jellemző tünet a
csúcsszáradás.
• V édekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és a lehullott levelekkel együtt égessük el.
Kihajtástól permetezzünk Chinoin Fundazol 50 WP, Rézoxiklorid 50 WP gombaölő
szerek valamelyikével. Hatásos a réztartal­
mú szerrel végzett tél végi lemosó perme­
tezés is.
A puszpánglevélbolha szívogatása nyom án
a levelek kanalosodnak
• V édekezés. A károsított hajtásvégeket
vágjuk le, égessük el. Május végétől, ha fel­
tétlenül szükséges, a következő rovarölő
szerek valamelyikével permetezzünk: Decis
2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Fendona 2 EC.
Puszpángszúnyog
(Monarthropalpus buxi)
PUSZPÁNG
(BUXUS SEMPERVIRENS)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
a fonákon ovális, felhólyagosodó aknák,
bennük narancssárga lárvák vagy bábok
találhatók,
- puszpángszúnyog;
a hajtáscsúcson a levelek begörbülnek,
kanalasodnak, egymásra borulnak,
- puszpánglevélbolha.
A levélfonákon felhólyagosodó aknákban
narancssárga lárvák vagy bábok találhatók.
Május elején rajzik. Tojásait a levelekbe sülylyeszti, a tojásrakás helyét apró, sárga pontok
jelzik. A kikelt lárvák táplálkozása következ­
tében alakul ki a foltakna. Sokszor egy levé­
len több kártevő is károsít. Báb alakban te­
lel. Évente egy nemzedéke fejlődik.
• Védekezés. A károsított részeket vágjuk le
és égessük el. Május elején a puszpáng­
levélbolha ellen ajánlott rovarölő szerek va­
lamelyikével permetezzünk.
© 102 ©
• Védekezés. Vetés előtt dolgozzunk talaj­
fertőtlenítő szert a talajba. Ilyen pl. a
Basudin 5 G vagy a Diazinon 5 G. Az élel­
mezés-egészségügyi várakozási időt ponto­
san tartsuk be!
RETEK
(RAPHANUS SATIVUS)
Betegségek és kártételek
LEV ÉLEN
a levéllemez lyuggatott,
- keresztesvirágúak földibolhái;
a színén sárgászöld foltok, a fonákon
gyér, fehér penészgyep,
- retekperonoszpóra.
SZÁRGUM Ó N
lyukakat, járatokat rágnak a fehér színű,
lábatlan nyüvek,
- nyári| vagy nagy káposztalégy.
Retekperonoszpóra
(Peronospora brassicae)
A kórokozó leírása, a kórkép és a védeke­
zés megegyezik a káposztaperonoszpóránál
leírtakkal (1. 6 l. oldal).
RIBISZKE
j
Keresztesvirágúak földibolhái
-> lásd Köszméte és ribiszke, 69. oldal.
(Phyllotreta sp.)
A levelek átlyuggatottak (104. á b ra ). Szikle­
veles vagy egy-két leveles korban ilyen rá­
gásoktól a növény el is pusztulhat. A véde­
kezés a céklánál leírtakkal azonos (35. o.).
---------------------------------
104. ÁBRA ----------------------------------------
RÓZSA
(ROSA SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
fehér, lisztes bevonat, erős fertőzés ese­
tén a levelek, a hajtásvégek deformálód­
nak, a bevonaton később apró, fekete
gömböcskék jönnek létre,
- lisztharmat;
először a levelek színén fekete képletek
jelennek meg, ugyanott a fonákon na­
rancssárga, kidudorodó, majd szétporla­
dó képződmények, később ugyancsak a
fonákon sárga, majd barna, fedett, ké­
sőbb szétporló telepek,
- rózsarozsda;
a leveleken fekete, berepedezett szélű
foltok,
- fabreás betegség (csillagrozsda);
a levél a főérrel párhuzamosan összesod­
ródik, majd lehullik,
- levélsodró rózsadarázs;
a leveleken, hajtásokon, bimbókon zöld,
sárgászöld levéltetvek szívogatnak,
- levéltetvek;
apró, fehér szívásnyomok,
- rózsakabóca;
a levél sárgul, a fonákon pókhálószerű
szövedék található,
- közönséges takácsatka.
A keresztesvirágúak földibolbái
a káposztaféléket és a retket is károsítják
Nyári vagy nagy káposztalégy
(Phorbia floralis)
A retekgumót összefurkálják a kártevő fe­
hér, lábatlan nyüvei. A járatok idővel meg­
bámulnák. Évente három nemzedéke fejlő­
dik. Báb alakban a talajban, esetenként a té­
li retekben telel.
H A JTÁ S O N , VESSZŐ N
ovális, lilásbarna foltok, rajtuk nedves kö­
rülmények között egérszürke penész­
gyep képződik,
- botritiszes betegség;
O 103 ©
néhány cm-es, borzas, szúrós gubacsok
képződnek,
- rózsgubacsdadrázs.
Botritiszes betegség
(Botrytis cinerea)
A hajtásokat, vesszőket, virágszárat, virágot
támadja meg. Hosszúkás, lila foltokat okoz,
amelyeken később egérszürke penészgyep
fejlődik. A virágok nem nyílnak ki. A fás ré­
szeket sokszor a metszfelületen fertőzi. Fő­
leg zárt termesztőberendezésekben károsít,
de szabadföldön is előfordul. A szellőzetlenség, a sűrű növényállomány, a magas
nitrogénszint a gomba számára kedvező.
• Védekezés. A ciklámen botritiszes betegsé­
génél leírtak szerint védekezhetünk (36. o.).
Fabreás betegség vagy csillagrozsda
(Fabraea rosae)
A fertőzés a leveleken fekete, berepedezett
szélű, jellegzetes csillag alakú foltokat okoz
(105. ábra). Ha a foltok összeolvadnak, a
levél lehullik.
• Védekezés. Ha csak 1-2 fertőzött levelet
találunk, vegyük le és égessük el. Tömeges
fertőzés esetén az első tünetek megjelenésé­
től a következő gombaölő szerek valamelyi­
kével permetezzünk: Dithane M-45, Vondo­
zeb DG, Orthocid 50 WP, Buvicid K, Sápról,
Topsin-Metil 70 WP, Perocin 80 WP, Systane
12 E, Systane MZ, (O rtho-Phaltan FL). A ke­
zelést 7-10 naponként ismételjük meg.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A tünetek és a védekezés módja a bojtocs­
kánál leírtakkal megegyezik (1. 25. oldal).
Levélsodró rózsadarázs
(Blennocampa pusilla)
A levelek a főérrel párhuzamosan a
fonákuk felé görbülnek, sokszor csőszerűén
összecsavarodnak, majd elsárgulnak és le­
hullanak (106. ábra). A kárt a tojásból kike­
lő lárva alig látható hámozgatása idézi elő.
Április végétől várható a rajzás. Valószínű,
hogy évente csak egy nemzedéke van.
• Védekezés. Ha kevés a károsított levél,
szedjük le és égessük el. Különben a rajzás­
tól kezdve permetezzünk felszívódó rovar­
ölő szerekkel (pl. B i 5 8 EC, Unifosz 5 0 EC).
A kezelést kb. 10 naponként 2-3 alkalom­
mal ismételjük meg.
105. ÁBRA
A levélsodró rózsadarázs lámái
Afekete, repedezett szélű foltok a rózsa levelén
a fabreás betegség tünetei
© 104 O
a leveleket hámozgatják,
s ettől azok összesodródnak
Levéltetvek:
Rózsagubacsdarázs
zöld rózsalevéltetű
(Syphonophora rosaecola),
uborka-levéltetű (Aphis gossypii)
(Diplolepis rosae)
A levéltetvek kártételéről és a használható
rovarölő szerekről a burgonya-levéltetveknél írtunk részletesen (1. 33- oldal).
Lisztharmat
(Sphaerotheca pannosa)
A feltűnő és jellegzetes levéltüneteken, a
lisztes bevonaton kívül fehér penészgyep­
pel vonja be a hajtásokat, vesszőket, a bim­
bók csészeleveleit (107. á b ra ). Legsűrűbb a
gombafonal-szövedék a tüskék körül. Erős
fertőzés esetén a levelek, hajtások torzul­
nak. Szabadban és zárt termesztőberen­
dezésekben egyaránt előfordul. A szabad­
ban, rügyekben telel.
A hajtásokon, a vesszőkön a levélrügyekből
néhány cm-es, szúrós, borzas gubacsok fej­
lődnek (108. á b ra), akadályozzák a felettük
lévő rész víz- és tápanyagellátását. A gubacs
belsejében több bábkamra van. A darazsak
rajzása áprilistól várható. Évente egy nem­
zedékük fejlődik, lárva alakban, a gubacsban telelnek.
• V édekezés. A gubacsokat még a tél folya­
mán vágjuk le és égessük el.
--------------------------------------- 1 108. ÁBRA 1----------------------------------
- -...................................... " l0 7 . Á B R A ----------------------------— ---------
Rózsagubacsdarázs okozta kócos gubacs
Rózsakabóca
(Typhlocyba rosae)
Szívogatása nyomán apró, fehér pontok je­
lennek meg a levéllemezen. Ezek a pontok
később összeolvadnak. A kártevő zöldessár­
ga, kb. 3 mm-es, ugrik is és repül is. Éven­
te két nemzedéke fejlődik. Tojás alakban, a
rózsavessző héja alatt telel. Májustól egész
nyáron károsít.
• V édekezés. Rajzástól permetezzünk De­
cis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Fendona 2 EC
rovarölő szerek valamelyikével.
A lisztharmat a levelek és a hajtások mellett
a bimbókat is megtámadja
Rózsarozsda
• V édekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és égessük el. Rügypattanás előtt Báriumpoliszulfidddal, Vektafid S-sel, vagy Nevikénnel végezzünk lemosó permetezést.
Rügypattanástól megelőző védekezésként
az alma lisztharmat betegségénél felsorolt
gombaölő szerek valamelyikével permetez­
zünk (1. 15. oldal).
(Phragmidium mucronatum,
Ph. tuberculatum, Ph. fusiforme)
A rozsdagombákra jellemzően egyszerre
többféle szaporítóképlet is jól látható a fer­
tőzött részeken. Először a levél színén feke­
te folt keletkezik, majd ugyanitt a fonákon
narancssárga telep dudorodik ki, belőle na­
rancssárga spórák rajzanak szét. Később
ugyancsak a fonákon sárga, majd barna te-
© 105 O
109. ÁBRA
Meztelencsigák
(Limacidae)
A fiatalabb példányok hámozgatnak, az idő­
sek nagy, szabálytalan rágásaikkal teszik
tönkre a leveleket. (110. á b ra). Fényes, ra­
gadós csíkot húznak maguk után, ami még
sokáig ott marad a növényen. A néhány cmestől a 8-10 cm-esig minden méretben meg­
találhatók. Rejtett életmódot folytatnak. Éjjel
károsítanak, a nappalt rögök és az alsó le­
velek alá bújva töltik. Nedves helyen, csa­
padékos évjáratban súlyos kárt okoznak.
110. ÁBRA
A rózsarozsda fertőzése után a fonákon
narancsszínű, kiemelkedő telepek láthatók
lepek jönnek létre, belőlük barna spórák
rajzanak. Ez a rozsdagombafaj nem gazdacserés, csak a rózsán él, ott minden fejlődé­
si alakja megtalálható (109■ ábra). A lehul­
lott levelekben vagy a vesszőkben telel.
• Védekezés. A fertőzött részeket vágjuk le
és égessük el. A tél végi lemosó permetezést
Rézoxiklorid 50 WP, Cuproxat FW, Champi­
on 50 WP, vagy Bordói por oldatával végez­
zük el. Nyáron, főleg megelőzésképpen a
muskátlirozsdánál felsorolt gombaölő szerek
valamelyikével permetezzünk. A kezelést
10-14 naponként ismételjük meg.
SALÁTA
(LACTUCA SATIVA)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
szabálytalan rágásnyomok, fényes nyálkacsikok,
- meztelencsigák;
a levél színén szögletes, sárga, majd meg­
bámuló foltok, a fonákon gyér, fehér pe­
nészgyep található,
- salátaperonoszpőra.
A Z EGÉSZ N Ö V É N Y E N
a tő lankad, a gyökérnyak és az alsó le­
velek rothadnak, az elbarnult részeken
szürke penészgyep virágzik ki,
- saláta botritiszes betegsége.
A saláta levele a meztelencsigák kedvelt tápláléka
• Védekezés. Félbevágott burgonyát, nedves
rongyot tegyünk ki a saláták közé, ezekkel
összecsalogathatjuk, majd megsemmisítjük a
kártevőket. Az égetett mész, a szuperfoszfát,
a fahamu kiszórása akkor vezet eredményre,
ha ezeken a kiszórt anyagokon keresztülmá­
szik az állat. Ezekkel az anyagokkal érint­
kezve, a nyálkaelválasztása fokozottá válik, s
előbb-utóbb kiszárad. Üvegházban készít­
sünk sörcsapdát: a romlott sör szaga csalo­
gatja a meztelencsigákat. Csalogató és ölő
tulajdonságúak a speciális csigaölő készít­
mények, pl. a Delicia csigaölő szer, a Mesurol csigaölő szer. Ezeket a granulátumokat
sávokban vagy halmokban helyezzük ki a
növények közé. A granulátum a nedvesség
hatására elbomlik, így a kiszórást meg kell
ismételni. Vigyázzunk, hogy a saláta levelei­
re ne kerüljön a vegyszerből!
O 106 O
Saláta botritiszes betegsége
SÁRGARÉPA
(Botiytis cinerea)
(DAUCUS CAROTA)
Az egész tő lankad, fonnyad, a gyökérnyak
és az alsó levelek rothadnak. Az elbarnult,
elrothadt részeken szürke penészgyep vi­
rágzik ki. A szellőzetlenség, a sűrű növény­
állomány s a nitrogén-túladagolás kedvez a
gomba szaporodásának.
• Védekezés. Megegyezik a ciklámen botri­
tiszes betegségénél leírtakkal (1. 36. oldal).
Salátaperonoszpóra
(Bremia lactucae)
A beteg leveleken mellékerek által határolt,
szögletes, sárga, majd megbámuló foltok,
ugyanott a fonákon gyér, fehér penészgyep
található (111. á b ra ). A gomba a fertőzött
növényi maradványokon telel át.
• Védekezés. Megegyezik a káposztaperonoszpóránál leírtakkal.
1 1 1 . A d KA
Betegségek és kártételek
LE V É LE N
szürkésfehér bevonat, benne apró, fekete
gömböcskékkel,
- sárgarépa lisztharmata;
főleg az idősebb leveleken a szélüktől ki­
induló, vizenyős, barna foltok, ezek ké­
sőbb elszáradnak,
- sárgarépa alternáriás levélfoltossága;
a levelek erősen besodródnak, rajtuk
hamvas szürkészöld tetvek szívogatnak,
- hamvas sárgarépa-levéltetű.
G YÖKÉRTESTEN
a növény föld feletti része sínylődik, a
gyökértesten és a gyökereken gombostűnyi gubacsok fejlődnek, jellemző a dús
gyökérképződés,
- gyökérgubacs-fonálféreg;
tárolás alatt besüppedő, barna, fekete fol­
tok keletkeznek, amelyek később az
egész répatestre átterjednek,
- baktériumos lágyrothadás;
- sztemfíliumos feketerothadás;
hamvas, világoszöld tetvek szívogatnak,
- sárgarépa-gyökértetű;
a gyökértestben kanyargós járatok, eze­
ket rozsdabarna rágcsálék tölti ki,
- sárgarépalégy;
egyetlen hosszanti járat a répatestben,
- murokcincér.
Baktériumos lágyrothadás
(Erwinia carotovora)
A tünetek és a védekezés módja megegye­
zik a petrezselyem baktériumos lágyrotha­
dásáról leírtakkal (1. 100. oldal).
Gyökérgubacs-fonálféreg
(Meloidogyne sp.)
A tünetek és a védekezés megegyezik a pet­
rezselyemnél leírtakkal (1 100. oldal).
A salátaperonoszpóra a levél színén
sárguló foltot okoz, ugyanott a fonákon gyér,
fehér penészgyep található
SÁRGADINNYE
(CUCUMIS MELÓ)
lásd a Tökfélék cím alatt.
Hamvas sárgarépa-levéltetű
(Semiaphis dauci)
Károsítása nyomán a levelek erősen besod­
ródnak, rajtuk hamvas, szürkészöld levéltet­
vek szívogatnak. A tünet a legfiatalabb leve­
leken jelentkezik.
• Védekezés. A burgonya-levéltetveknél le­
írtakkal azonos (1. 33. oldal).
© 107 ©
Murokcincér
-j 112. ÁBRA
\
(Phytoecia icterica)
A sárgarépa hossztengelyében 6-8 cm-cs,
hosszú , magányos járat van. A kárt a hen­
geres testű, fehér, 6-12 mm-es lárva okozza.
A kifejlett bogár fekete, 5-12 mm hosszú,
lesimuló, szürke szőrzettel. Évente egy
nemzedéke van. Valószínűleg a kifejlett bo­
gár telel át bábbölcsőben, a répában. Májusban-júniusban rajzik.
• Védekezés. Tartsuk be a vetésforgót, sár­
garépát 3-4 évig ne vessünk önmaga után.
Rajzáskor permetezzünk néhányszor Decis
2,5 EC, Fendona 2 EC, (B i 5 8 EC, Unifosz 50
EC) valamelyikével. A lárva a felszívódó
(Bi 58 EC-vel vagy a z Unifosz 5 0 EC-vel) tör­
ténő beöntözéssel pusztítható el.
Sárgarépa alternáriás levélfoltossága
(Alternaria porri f. sp. dauci)
A levelek szélétől kiinduló vizenyős, barna
foltok később elszáradnak. A jelenség az al­
só levelektől halad fölfelé. A kórokozó a
fertőzött növényi maradványokon telel.
• Védekezés. Az első tünetek megjelenésé­
től permetezzünk Rézoxiklorid 50 WP,
Bordói por, Kasumin 2 L, Rovral 25 FW
gombaölő szerek valamelyikével.
Sárgarépa-gyökértetű
(Pemphigus dauci)
A sárgarépában kanyargós járatokot rágnak
a sárgarépalégy nyüvei
ga csökken. A sárgarépalégynek évente 2-3
nemzedéke fejlődik. Báb alakban, a talajban
telel. Áprilistól-májustól rajzik az első nem­
zedék, júliustól-augusztustól a második. A
rajzások elhúzódnak és összefolynak.
• Védekezés. A legfontosabb a vetésforgó
betartása, tehát önmaga után ne vessünk
sárgarépát! A károsított növényeket semmi­
sítsük meg. Az első nemzedék ellen némi
védelmet adnak a talajfertőtlenílő szerek:
Diazinon 5 G, Basudin 5 G. A rajzás idején
permetezzünk Decis 2,5 EC, Chinmix 5 EC,
Fendona 2 EC, (Bi 5 8 EC) rovarölőszerek
valamelyikével. A kezelést 7-10 nap múlva
ismételjük meg!
A gyökéren hamvas, világoszöld levéltetvek
szívogatnak, a fertőzött növények satnyák.
A sárgarépa-gyökértetű gazdacserés faj, fő
gazdanövénye a nyárfa, amelyen a levél
főerén és a levélnyélen feltűnő gubacsot ké­
pez. A gubacsok felnyílása után a tetvek a
sárgarépa gyökerére vándorolnak.
• Védekezés. Felszívódó rovarölő szerek
valamelyikével öntözzük be a talajt. Ilyen
pl. a (Bi 5 8 EC, a z Unifosz 5 0 EC). A keze­
lést 10-14 nap múlva ismételjük meg. Az
élelmezés-egészségügyi várakozási időt tart­
suk be!
A tünetek és a védekezés módja meg­
egyezik a petrezselyem lisztharmatánál le­
írtakkal (1. 101. oldal).
Sárgarépalégy
Sztemfíliumos feketerothadás
(Psila rosae)
(Stemphylium radicinum)
A répatesteken kanyargós, rozsdabarna
rágcsálékkal teli járatokat rágnak a 6-8 mmes fehér nyüvek (112. áb ra ). A fertőzött nö­
vények fejlődése leáll, a gyökér tárolhatósá-
A kórkép, valamint a védekezés azonos a
petrezselyem sztemfíliumos feketerothadá­
sánál és baktériumos lágyrothadásánál leír­
takkal (1, 100. oldal).
Sárgarépa lisztharmata
(Erysiphe heraclei)
© 108 ©
• V édekezés. A fertőzött leveleket távolít­
suk el, majd Chinoin Fundazol 50 WP-vel
permetezzük és öntözzük a növényeket.
SARKANYFA
(DRACAENA SP.)
Betegségek és kártételek
LEV É LE N
a szélétől kiinduló, nagy, szabálytalan,
barna foltok,
- élettani levélfoltosság;
kicsi, kör alakú, vörösbarna foltok, köze­
pük kivilágosodik, nagy, sárga udvaaik
van,
- fuzáriumos betegség;
a levelek szélétől, csúcsától kiinduló, sza­
bálytalan, nagy, barna foltok, koncentri­
kusan redőzöttek, hennük narancssárgás
kiemelkedő képletek vannak,
- glöosporidiumos levélfoltosság.
Glöosporidiumos levélfoltosság
(Gloeosporidium thuemenii)
Tünetei az élettani levélfoltosságéihoz ha­
sonlóak. A glöospridiumos levélfoltosság
esetében azonban, ha jobban megfigyeljük,
a barna foltokban redőzöttséget láthatunk
(114. áb ra ). Száraz lakáskörülmények kö­
zött nem, de párás környezetben megjelen­
nek a gomba szaporítóképletei narancssár­
ga, kiemelkedő spóratömeg formájában.
114. ÁBRA }■
Élettani levélfoltosság
A levelek szélétől kiinduló, nagy kiterjedé­
sű, sötétbarna foltokat a kedvezőtlen kör­
nyezeti tényezők okozzák. Alacsony pára­
tartalom, túlöntözés, kiszáradás, fényhiány
lehetnek az okok. A körülmények kedve­
zőtlen hatásaira a tarka levelű változatok ér­
zékenyebbek.
• V édekezés. Rendszeres öntözést, sok
fényt, gyakori párásítást kívánnak a sár­
kányfák (dracénák).
Fuzáriumos betegség
(Fusarium moniliforme var. minus)
A gomba levélfoltosodást okoz. A foltok
kezdetben kicsik, kör alakúak, határozott
vörösbarna szegéllyel, nagy, sárga udvarral
(113, á b ra ). A talajból fertőz.
A levél szélétől vagy csúcsától kiinduló, szabálytalan
alakú foltok a glöosporidiumos betegség tünetei
• Védekezés. A foltos leveleket távolítsuk
el. Üzemben, esetleg kertben vagy teraszon
Miltox Special, Perocin 80 WP, vagy Dithane
M-45 gombaölő szerek valamelyikével per­
metezzük a növényeket. A kezelést 10-14
naponként ismételjük meg.
SÓ SK A
(RUM EX RUGOSUS)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
Vörösbarna szegélyű foltok keletkeznek
a dracéna levelén fuzáriumos fertőzés után
fehér, lisztes bevonat, benne apró, feke­
te, gömb alakú képződmények, a gomba
szaporítóképletei,
- sóskalisztharmat;
© 109 O
rozsdavörös, majd sötétbarna, kiemelkedő,
később felszakadó és szétporló képletek,
- sóskarozsda;
szabálytalan rágásnyomok, fényes, nyálkás
csík húzódik a növény megrágott részein,
- meztelencsigák;
szabálytalan rágásnyomok, de a mezte­
lencsigák károsítására jellemző nyálkacsík hiányzik,
- bagolypillék hernyói.
narancsvörös képződmények, később
rozsdabarna, felszakadozó, még később
sötétbarna vagy fekete, felszakadozó te­
lepek képződnek,
- spárgarozsda;
hámozgatás, majd rágásnyomok, illetve a
fillokládiumok hiánya a jellemző,
- spárgabogarak;
a hajtás pásztorbotszerűen összekunkoroclik, benne lefelé szélesedő, ürülékkel
teli járatok futnak,
- spárgalégy.
Bagolypillék hernyói
(Noctuidae)
Fuzáriumos gyökérkorhadás
A bagolypillék hernyókártevőiről és a véde­
kezés módjáról a paprikánál részletesen ír­
tunk (lásd 94. oldalon).
(Fusarium sp.)
Az egész tő sárgul, lankad, a szártő megvörö­
södik, később elbarnul, a megbámult része­
ken fehér penészgyep fejlődik, végül az egész
növény elhal. A kórokozók talajlakó gombák.
• Védekezés. A beteg töveket lehetőleg
földlabdával együtt távolítsuk el, helyüket,
környéküket Chinoin Fundazol 50 WP-vel
öntözzük be, majd a kezelést 10-14 nap
múlva ismételjük meg. A kezelések csak
mérséklik a gomba szaporodását, a kóroko­
zót azonban nem pusztítják el.
Meztelencsigák
(Limacidae)
A meztelencsigák kártétele és az ellenük va­
ló védekezés módja megegyezik a salátánál
leírtakkal (1. 106. oldal).
Sóskalisztharmat
(Erysiphe polygoni)
Általános lisztharmattüneteket okoz, a vé­
dekezéshez felhasznált gombaölő szerek az
almafa-lisztharmata betegségénél leírtakkal
egyeznek meg (1. 15. oldal).
Spárgabogarak
(Crioceris sp.)
Az 5-7 mm-es, kékes- vagy zöldesfekete,
vagy narancsvörös szárnyfedőjükön külön­
böző számú pettyet viselő, kifejlett bogarak
Sóskarozsda
(Puccinia acetosae)
------------------ ---------------------1 115. ÁBRA |----------------------------------
Tünete: a leveleken rozsdavörös, majd sö­
tétbarna, kiemelkedő, később felszakadozó
és szétporló képletek.
•
Védekezés. A muskátlirozsdánál leírtak
szerint járjunk el (1. 85. oldal).
SPÁRGA
(ASPARAGUS OFFICINALIS)
Betegségek és kártételek
TÖVÖN
sárgul, lankad, a szártő megvörösödik,
majd megbámul, az elhalt részeken fehér
penészgyep fejlődik,
- fuzáriumos gyökérrothadás;
S Z Á R O N , F IL L O K L Á D IU M O N
sárga, ragacsos, kiemelkedő képletek je­
lennek meg, majd körkörös gyűrűkben
©
1
és a bogyókat is kiodvasítják
1
0
©
Spárgarozsda
és a 8-11 mm-es zöld vagy szürkésfehér szí­
nű, fekete fejtokú lárvák hámozgatnak, rág­
nak, sőt, a bogyókat is kiodvasítják (115.
ábra). A károsított részeket sűrűn borítják
az ürülékszemcsék. Az egyes fajoknak
évente 2-3 nemzedéke fejlődik. A kifejlett
rovar telel át a talajban. Az első nemzedék
április végén, május elején jön elő a telelő­
helyről.
• V édekezés. A rajzás kezdetétől véde­
kezzünk Sumithion 50 EC, Decis 2,5 EC
rovarölő szerek valamelyikével. A kezelé­
seket 7-10 naponként ismételjük meg.
A permedébe keverjünk tapadást fokozó
Nonitot.
(Puccinia asparagi)
A sípokon és a szárakon sárga, ragacsos, ki­
emelkedő képletek jelennek meg, majd kör­
körös gyűrűben narancsvörös képződmé­
nyek, később rozsdabarna, felszakadozó,
legutoljára sötétbarna vagy fekete felszaka­
dozó telepek képződnek (1 1 7. áb ra ). A ká­
rosított részek elszáradnak. A kórokozó a
fertőzött növényi maradványokon telel.
• Védekezés. A muskátlirozsdánál leírtak
szerint védekezhetünk (1. 85. oldal).
Spárgaiégy
(Platyparea poeciloptera)
Az éppen kihajtó szárak pásztorbotszerűen összekunkorodnak, a szárban lefelé
szélesedő, ürülékkel teli járatokat rágnak a
kb. 1 crn-es sárgásfehér nyüvek (116. á b ­
ra). A károsított részek később kidőlnek.
Évente egy nemzedéke fejlődik, báb alak­
ban telel a szárban. Rajzása március végé­
től várható.
-----------— ------------------- 116. ÁBRA ---------------------------------------
SPÁRGÁTOK
(CUCURBITA PEPO)
—> lásd a Tökfélék cím alatt a 124. oldalon.
SPEN Ó T
A spárgalégy nyüvei a kihajtó szárban
„garázdálkodnak”; ez okozza a görbülést
(SPINACIA OLERACEA)
Betegségek és kártételek
• Védekezés. A károsított töveket, szárakat
időközben is, de ősszel feltétlenül gyűjtsük
össze és semmisítsük meg. Rajzáskor a spár­
gabogaraknál felsorolt rovarölő szerek vala­
melyikével permetezzünk.
©
1
LE V É LÉ N
színén nagy, sárga, majd barna foltok,
ugyanott a fonákon szürkéslila penész­
gyep képződik,
- peronoszpóra;
1
1
©
szabálytalan rágásnyomok, a leveleken
fényes, nyálkás csíkok,
- meztelencsigák;
szabálytalan rágásnyomok, de nyálkacsík
nem maradt hátra,
- bagolypillék hernyói.
Bagolypillék hernyói
(Noctuidae)
A kártétel és a védekezés módja megegye­
zik a paprikánál leírtakkal (1. 94. oldal).
Meztelencsigák
(Limacidae)
A kártétel és a védekezés leírását lásd a sa­
látánál (1. 106. oldal).
a legfiatalabb levelek növekedése leáll,
torzulnak, az idősebbek hullámosak, a
gyümölcsök is torzak,
- szamócaatka;
a levél sárgul, a fonákon 1-2 mm-es fehér,
szárnyas rovarok szívogatnak, ugyanott
mozdulatlan, fehér, lapos nyugvólárvák is
vannak,
- molytetvek (szamóca-molytetű, üveg­
házi molytetű, változó liszteske),
a fiatal levelek keskenyednek, deformá­
lódnak, az idősebbek hullámosodnak,
vörösesen elszíneződnek, a virágszár, és
a levélnyél megvastagszik, a termés torz,
- szamóca-fonálféreg;
főleg az idősebb részeken a szélektől ki­
induló barna csík szegélyezi a leveleket,
- káliumhiány.
G YÜ M Ö LC SÖ N
Peronoszpóra
(Peronospora spinaciae)
A fertőzés a leveleken nagy, sárga foltokat
okoz, ugyanott a fonákon szürkéslila pe­
nészgyep látható. A kórokozó szaporodásá­
hoz csapadékos, párás időjárás szükséges.
Maggal és fertőzött növényi maradvánnyal
terjed.
• Védekezés. A fertőzött leveleket szedjük
le és égessük el, majd Rézoxiklorid 50 WP,
Dithane M-45 vagy Perocin 80 WP gomba­
ölő szerek valamelyikével permetezzünk.
A kezeléseket 7-10 naponként ismételjük
meg.
SZAMÓCA
fakó, puha, majd megbámul, felületén
szürke penészgyep látható,
- szamóca szürkerothadása.
Káliumhiány
A levelek szélét barna, egyenletes csík sze­
gélyezi, a tünet az idősebb levelek felől ha­
lad a fiatalabbak felé. A terméshozam csök­
ken. A szamóca kimondottan káliumigényes
növény; a káliumtrágyák közül is a klór­
mentes kénsavas kálit vagy más nevén káli­
umszulfátot kedveli.
• Védekezés. Ősz és tavasz folyamán egy­
aránt adagoljunk kénsavas káliumot, sőt, a
vegetációs időszakban káliumtúlsúlyos Peretrix 3-íit vagy Volldüngert is használjunk. A ká­
lisót klórtartalma miatt nem javasoljuk.
(FRAGARIA ANANASSA)
Betegségek és kártételek
Kis szamócavincellér
(Otiorrhynchus ovatus) (118. á b ra )
LEVÉLEN
2-3 mm átmérőjű, kör alakú, bordó sze­
gélyű, közepükön kivilágosodó foltok,
- szamóca mikoszferellás levélfoltos­
sága;
a fonákokon foltokban fehér micéliumszövedék látható, később összefolyik,
benne apró, fekete képletek jelennek
meg,
- szamóca lisztharmata;
szabálytalan rágásnyomok az idősebb le­
veleken, a tő fonnyad, majd elpusztul,
- májusi cserebogár;
- kis szamócavincellér;
- nagy szamócavincellér;
Májusi cserebogár
(Melolontha melolontha)
Nagy szamócavincellér
(Otiorrhynchus rugosostriatus)
Mindhárom faj kifejlett egyedei az idősebb
leveleket karéjozva rágják, lárváik pedig a
gyökereket fogyasztják. A fertőzött tövek
fonnyadnak, majd elhalnak. A májusi csere­
bogár lárvái - a közismert pajorok - külö­
nösen kedvelik a szamóca gyökereit. A má­
jusi cserebogár hároméves fejlődésű, két te­
let lárva alakban, az utolsót kifejlett rovar­
szemmel nem látható, szövedéket nem ké­
szít. Évente 5-8 nemzedéke fejlődik. A meg­
termékenyített nőstények telelnek át a levél­
nyelek tövénél vagy a tőkocsányoknál. Az áttélelt nőstények márciustól már tojást raknak.
119. ÁBRA
A szamócaatka szabad szemmel nem látható,
kánétele azonban jellegzetes: szívogatása nyomán
a levelek torzulnak, hullámosodnak
ként tölti a talajban. Rajzásuk májustól vár­
ható. A szamőcavincellérek egynemzedékes kártevők, lárva alakban a talajban telel­
nek, júniustól rajzanak.
• V édekezés. A telepítést megelőzően Basamiddal, vagy (Ipám 40-el) fertőtlenítsük a
talajt.
Molytetvek vagy liszteskék
(Aleurodidae)
szamóca-molytetű
(Trialeurodes packardi)
üvegházi molytetű
(Trialeurodes vaporariorum)
változó liszteske (Aleurodes lonicerae)
A különböző fajok kártétele nagyon hason­
ló, szívogatásuk következtében a levelek
sárgulnak. Életmódjukban térnek el egy­
mástól, pl. az üvegházi molytetű szabadföl­
di körülmények között nem telel át.
• V édekezés. Az ellenük használható ro­
varölő szerek megegyeznek a paprika
üvegházi molytetű kártevőjénél felsoroltak­
kal (1. 97. oldal).
Szamócaatka
(Tarsonemus pallidus)
A szívlevelek növekedése leáll, torzulnak, az
idősebb levelek is hullámosodnak (119. á b ­
ra), a termés korcs marad. A kártevő szabad
• V édekezés. Március közepétől a Mitac 20
EC, Neoron 500 EC speciális atkaölő szerek
valamelyikével permetezzünk, vagy hasz­
náljunk atkaölő hatással is rendelkező ro­
varölő szert: pl. Zolone 35 EC, (T hionex 3 5
EC, D an itól 10 EC). A permetezéseket 10-14
naponként ismételjük meg. A kontakt sze­
rekkel (Mitac 20 EC, D an itól 10 EQ úgy
permetezzünk, hogy a levélfonákot is érje a
permetlé, mert a kártevők ott élnek. Ha cse­
kély a károsított levél vagy tő, egyszerűbb
azokat megsemmisíteni.
Szamóca-fonálféreg
(Aphelenchoides fragariae)
A növény valamennyi föld feletti részét meg­
támadja. A fiatal levelek elkeskenyednek, az
idősebbek hullámosodnak, vörös foltok je­
lennek meg rajtuk. A virágkocsány, a levél­
nyél megvastagodik, a termés torzul. A fo­
nálféreg a növény szöveteiben él, sebeken
és légzőnyílásokon vándorol egyik levélről a
másikra. Évente 5-6 nemzedéke fejlődik.
Lárva állapotban telel az élő növényi részek­
ben. Vírusokat és baktériumokat terjeszt.
• Védekezés. A beteg töveket semmisítsük
meg. Felszívódó rovarölő szerek (B i 5 8 EC,
U nifosz 5 0 EC) valamelyikével öntözzük be
a talajt. 3-5 liter/m2 a kijuttatandó lémenynyiség. Az öntözést kéthetes szünetekkel
néhányszor ismételjük meg.
©113 0
Szamóca lisztharmata
(Sphaerotheca macularis)
A tünetek nem tipikusak, ugyanis a fehér,
lisztes bevonat a leveiek fonákán jelentke­
zik. A levelek torzulnak, kanalasodnak.
• V édekezés. Az almafa lisztharmatánál fel­
sorolt gombaölő szerek valamelyikével vé­
dekezhetünk.
Szamóca
mikoszferellás levélfoltossága
(Mycosphaerella fragariae)
Két-három milliméter átmérőjű, kör alakú,
bordó szegélyű, közepükön világos foltokat
okoz (120. á b ra ). A kivilágosodott foltkö­
zépben apró, fekete képletek, a gomba sza­
porítóképletei jelennek meg.
gombaölő szerek valamelyikével. Az érés
közeledtével a Polyoxin AL WP rövid élel­
mezés-egészségügyi várakozási idejű készít­
ményt használjunk!
SZEGFŰ
(DIANTHUS CARYOPHYLLUS)
• Védekezés. A fertőzött leveleket szedjük
le és égessük el, a lombot ritkítsuk. Az első
tünetek megjelenésétől Rézoxiklorid 50 WP,
Dithane M-45, Perocin 80 WP gombaölő
szerek valamelyikével 10-14 naponként
permetezzünk.
Szamóca szürkerothadása
(Botrytis cinerea)
A fertőzött termés fakó, összetöpped, meg­
bámul, az elhalt részeken egérszürke pe­
nészgyep jelenik meg (121. á b ra ). A gom­
ba már a virágzás alatt fertőz, főleg csapa­
d ék o s, párás id ő b e n szap o ro d ik jól.
• V édekezés. Virágzástól permetezzünk a
ciklámen botritiszes betegségénél felsorolt
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
ovális, barnásvörös, kivilágosodó közepű
foltok, a foltok közepén fekete penész­
gyep látható,
- szegfű alternáriás betegsége;
rozsdabarna, előbb a bőrszövet által fe­
dett, később felszakadozó telepek, majd
barnásfekete telepek alakulnak ki,
- szegfűrozsda;
ovális, bordó szegélyű, világos közepű
foltok, bennük szürke, gyér gombafona­
lak láthatók,
- szegfű mikoszferellás levélfoltossága;
a fiatal levelek eltorzulnak,
- tripszek;
- valódi levéltetvek;
a levelek elvesztik fényüket, sárgulnak,
rajtuk p ó k h á ló sz erű sz ö v e d é k fig y elh ető
meg,
- közönséges takácsatka.
© ! 14 Q
V IR Á G O N
a bimbók féloldalasak vagy ki sem nyíl­
nak, a piros és lila virágú fajtákon fehér
szívásnyomok láthatók,
- tripszek.
• Védekezés. Az első tünetek megjelenésé­
től Antracol WP, Dithane M-45, Miltox
Special, Kasumin 2 L gombaölő szerek vala­
melyikével permetezzünk. A kezeléseket
10-14 naponként ismételjük meg.
A Z EGÉSZ N Ö V É N Y E N
a növény fakóvá válik, lankad, hervad,
végül elsárgul, az elhalt szártöveken na­
rancsvörös penészpárnák jelennek meg,
- szegfű fuzáriumos hervadása;
a töveken és a száron, a visszatörések he­
lyein rothadás kezdődik, az elhalt része­
ken narancsvörös penészpárnák jelennek
meg,
- szegfű fuzáriumos szár- és tőrothadás.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A kárkép és a védekezés módja a bojtocs­
kánál leírtakkal azonos (1. 25. oldal).
Szegfű fuzáriumos hervadása
(Fusarium oxysporum f. dianthi,
Fusarium reddens f. dianthi)
A beteg tövek fakók, lankadnak, hervad­
nak, majd elszáradnak, a szárkeresztmet­
szetben az edénynyalábok barnák. A gyö­
kerek sokáig épek. Az elhalt szártövön a
betegség előrehaladtával megjelenik a gom­
ba narancsvörös penészgyepe (123■ ábra).
A gomba talajlakó, a növényeket a gyökere­
ken keresztül fertőzi. Kitartóképletei a talaj­
ban évekig fertőzőképesek maradnak. Ta­
lajjal, fertőzött növényi résszel, dugvánnyal
terjed.
123. ÁBRA
Szegfű alternáriás betegsége
(Alternaria dianthi, A. dianthícola)
A levélen, a száron, a csészelevélen ovális,
barnásvörös, közepükön kivilágosodó fol­
tok jelennek meg, a foltok közepén fekete
penészgyep látható (122. á b ra ). A kóroko­
zó sebeken bejutva fertőz. Ha a dugványok
alapi részénél támad, az egész növény is el­
pusztulhat.
A fuzáriumos hervadásban szenvedő tövek
megfakulnak, lankadnak, majd megjelenik rajtuk
a gomba narancsvörös penészgyepe
Az ovális, barnás foltok a szegfű
alternáriás betegségének tünetei
• V édekezés. A talajt gőzöléssel vagy
Basamiddal fertőtlenítsük. A fonnyadó tö­
veket távolítsuk el, semmisítsük meg. Az
állományt kiültetés után Chinoin Fundazol
50 WP-vel vagy Mycostoppal öntözzük be,
a kezelést egy-két alkalommal ismételjük
meg.
0 115©
Szegfű fuzáriumos szárés tőrothadása
(Fusarium avenaceum, F. culmorum)
A szártöveken és a száron, a visszatörések
helyein rothadnak a szövetek. Később meg­
jelenik a gomba narancsvörös penészgyepe.
Jellemzően egy-egy hajtás vagy féloldalasan
maga a növény pusztul el. A talajból sebe­
ken keresztül fertőz, kitartóképletei évekig
fertőzőképesek maradnak. Talajjal, fertőzött
növényi résszel terjed.
• Védekezés. Az előző fuzáriumfajnál leír­
takkal azonos.
ge terjeszti tovább a betegséget (124. ábra).
A sűrű növényállomány, a felületi öntözés,
a magas nitrogénszint növeli a fertőzésve­
szélyt.
• Védekezés. Kerüljük a felületi öntözést, a
sűrű ültetést, a magas páratartalmat, a nitro­
gén túlzott adagolását! A fertőzött leveleket
távolítsuk el! A következő gombaölő szere­
ket használjuk váltogatva: Sápról, Dithane
M-45, Antracol WP, Orthocid 50 WP, Buvicid
K, Polyram DF, Miltox Special, Plantvax 20
EC. A permetlébe feltétlenül keverjünk ta­
padást fokozó Nonitot! A megelőző védeke­
zés hatásosabb, mint a kialakult fertőzés
gyógyítása.
Szegfű mikoszferellás
levélfoltossága
Tripszek:
(Mycosphaerella dianthi)
A levélen, száron ovális, bordó szegélyű, vi­
lágos közepű foltok jelennek meg, a foltkö­
zépben azután szürke, gyér penészgyep is
látható. Fertőzött növényi maradványokkal
terjed,
• V édekezés. Az alternáriás betegségnél fel­
sorolt gombaölő szerek egyúttal e gombafaj
ellen is védelmet nyújtanak.
Szegfűrozsda
dohánytripsz (Thrips tabaci),
fekete virágtripsz (Taeniothrips atratus),
szegfűtripsz (Taeniothrips dianthi)
A leveleket, a fiatal hajtásokat, a virágszir­
mokat szívogatják. Ez utóbbi különösen fel­
tűnő a sötét színű fajtákon, mert a szirmo­
kon fehér foltokat okoz. A károsodott leve­
lek, hajtások görbülnek, torzulnak (125. á b ­
ra). A kártevőknek évente több nemzedé­
kük fejlődik.
--------------------------------------- 1 125. ÁBRA 1----------------------------------
(Uromyces caryophyllinus)
A leveleket, a szárat, a csészeleveleket tá­
madja meg. A spóratelepek eleinte fedettek.
Később a növény bőrszövete felrepedezik,
a könnyen porzó, sötétbarna spórák töme­
,
A tripszek szívogatása nyomán a virág torzul
elszínezödik
A szegfurozsda felszakadozó telepeiből sötétbarna
spórák tömege szabadul ki
• V édekezés. Az első tünetek megjelenésé­
től Sherpa, Decis 2,5 EC, (B i 5 8 EC, U nifosz
5 0 EC, Vertimec 1,8 EC) rovarölő szerek va­
lamelyikével kell permetezni. A kezeléseket
7-10 naponként ismételjük meg.
©116©
Valódi levéltetvek:
Közönséges teknőspajzstetű
fekete répa-levéltetű
(Aphis fabae),
zöldfoltos burgonya-levéltetű
(Aulacorthum solani),
zöld őszibarack-levéltetű
(Myzus persicae)
(Parthenolecanium corni)
A levéltetvek szívogatása következtében a
hajtások és a levelek torzulnak, a növeke­
dés pedig csökken. Évente több nemzedé­
kük van, nyáron a szegfűn mint köztes
gazdanövényen károsítanak. Kártételüket
súlyosbítja, hogy a vírusokat is terjesztik.
• Védekezés. A burgonya-levéltetveknél fel­
sorolt rovarölő szerek valamelyikével per­
metezzünk ellenük (1. 33- oldal).
A fás részeken 4-7 mm-es, hosszúkás, 2-4
mm magas, barna gömböcskék telepszenek
meg (126. á b ra ). Ezek a közönséges tek­
nőspajzstetű nőstényei. A hímek jóval ki­
sebbek, a lárvák áttetszőek, sárgásak, lapo­
sak, kb. 0,5 mm-esek, a leveleken szívogat­
nak. Nagy mennyiségű mézharmatot üríte­
nek, amelyen később megtelepszik a ko­
rompenész, szennyezve a növényt, bevonva
az asszimilációs felületét. A kártevőnek
évente egy nemzedéke jelenik meg, az or­
szág déli részein esetleg kettő. Lárva alak­
ban telelnek, a rajzás júniustól várható.
SZILVA ÉS RINGLÓ
(PRUNUS DÓMESTICA)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
gyűrű alakú, elmosódott, sárga foltok,
- szilvahimlő vírus;
0,3-1 cm-es, narancsvörös, kör alakú, ha­
tározott szegélyű foltok, a fonákon kissé
besüppednek,
- szilva polisztigmás levélfoltossága;
a levelek elvesztik fényüket, fonákukon
pókhálószerű szövedék látható,
- takácsatkák;
a hajtásvégek levelei deformálódnak, be­
sodródnak, a hajtásokon, levélnyeleken
levéltetvek szívogatnak,
- levéltetvek.
G YÜ M Ö LC SÖ N
a felületén határozott, besüppedő, kráter­
szerű foltok, a gyümölcs húsában vörös,
kemény csomók találhatók,
- szilvahimlő vírus;
a kifejlett gyümölcsök felületén lyuk és
mézgafolyás látható, a csonthéj körül a
gyümölcshús ürülékkel, rágcsálékkal
szennyezett,
- szilvamoly;
a fiatal gyümölcsön egy bemeneti és egy
kimeneti nyílás látható, a magkezde­
mény, illetve a mag hiányzik,
- szilvadarazsak.
• V édekezés. Megegyezik azzal, amit a kali­
forniai pajzstetű elleni védekezésről az al­
mánál írtunk (1. 18. oldal).
Levéltetvek:
hamvas szilvafa-levéltetű
(Hyalopterus pruni),
sárga szilvafa-levéltetű
(Brachycaudus helichrysi)
FÁS R É S Z E K E N
az ágakon, vesszőkön barna, félgömb
alakú, leemelhető képződmények,
- közönséges teknőspajzstetű.
A károsítás, valamint a védekezés módja a
burgonyalevéltetveknél leírtakkal egyezik
meg (1. 33. oldal).
@117®
Szilvadarazsak:
128. ÁBRA
fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta),
sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava)
A fiatal terméseket károsítják. A fertőzött
gyümölcsökön egy bemeneti és egy kime­
neti nyílás látható (127. á bra). A magkez­
demény, illetve a mag hiányzik, a termés
belseje ürülékkel és rágcsálékkal szennye­
zett, szétnyomva poloskaszagú. Mindkét faj­
nak évente egy nemzedéke fejlődik. A lár­
vák telelnek a talajban, a rajzás a virágázás­
sal egy időben történik.
---------------------------------
127. ÁBRA ---------------------------------------
A levélen sárga foltokat, a gyümölcsön vörös,
rücskös csomókat okoz a szilvahimlő vírus
Szilvamoiy
(Grapholita funebrana)
A szilvadarazsak lárvái a zsenge termés belsejét
és a még puha magot eszik meg
• Védekezés. A virágzás folyamán és annak
végén méhkímélő rovarölő szerrel, pl. Decis
2,5 EC-vel vagy Zolone 35 EC-vel permetez­
zünk a szürkületi óráktól, a sziromhullás
után pedig a (B u lldock 2 5 EC-vel) perme­
tezzünk, A kezeléseket 5-7 naponként is­
mételjük meg.
Szilvahimlő vírus
A kifejlett gyümölcsön lyuk és mézgafolyás
látható, a csonthéjas mag körüli gyümölcs­
hús ürülékkel és rágcsálékkal szennyezett
(129- á bra). A szilvamolynak évente három
nemzedéke fejlődik. A kifejlett hernyók te­
lelnek át a törzs kéregrepedéseiben, sűrű
szövésű gubóban. Az első nemzedék rajzá­
sa április végétől várható, a további nemze­
dékeket megbízhatóan a szilvamoly szexferomon csapdával figyelhetjük meg.
129. ÁBRA
(Plum pox virus)
Fertőzése nyomán a leveleken sárga, elmo­
sódott szélű gyűrűk, a termésen határozott,
kráterszerű bemélyedések, a gyümölcshús­
ban vörös, kemény csomók keletkeznek
(128. á b ra ). A termés korán lehullik és él­
vezhetetlen. Oltással, szemzéssel, levéltetvekkel, virágporral, művelőeszközökkel
terjed.
• Védekezés. A vírusok ellen jelenleg nincs
kidolgozott vegyszeres védelem. A megbe­
tegedett fát vágjuk ki és égessük el. A víru­
sokat terjesztő tetvek ellen fokozottan véde­
kezzünk. A Stanley, a Bluefre, a " atanska
najbolja, a President, a Silvia fajták a vírus­
nak ellenállnak, illetve tűrik azt.
A szilvamoly kártétele a kifejlett gyümölcsben
észlelhető: a mag körül ürülék és gyakran maga
a lárva is ott látható
• Védekezés. Fontos a törzs alapos kéreg­
kaparása és a téli lemosó permetezés Agrol
Plusszal, Agrilkénnel. Április közepén he­
lyezzük ki a szexferomon csapdákat, majd
ezek jelzéseihez igazítsuk a permetezése­
ket, gondolva azonban arra, hogy a szilva­
moly szexcsapdájára a keleti gyümölcsmoly
lepkéi is repülnek. A rovarölő szerek közül
a következők hatásosak: Bactucid P, Decis
2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Zolone 35 EC,
Sherpa, Dimilin 25 WP, Insegar, Sumithion
50 EC (B i-58 ECi U nifosz 5 0 EC, Ju d o,
Fyfanon 5 0 EC).
Szilva polisztigmás levélfoltossága
(Polystigma rubrum)
A fertőzött leveleken feltűnő, 0,5-1 cm-es,
narancsvörös, határozott szegélyű foltok je­
lennek meg (130. á b ra ). A kórokozó a le­
hullott levelekben telel, a virágzás idején
fertőz.
130. ÁBRA
Takácsatkák:
közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae),
piros gyümölcs-takácsatka
(Panonychus ulmi)
Kártételük és a védekezés módja megegye­
zik az almánál leírtakkal (1. 19- oldal).
SZOBAARAL1A
(FATSIA JAPONICA)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
a legfiatalabbak görbülnek, torzulnak,
alakjuk nem a fajra jellemző, szövetük
megvastagszik,
- szélesatka;
a legfelsők torzulnak, szabad szemmel
látható zöld, sárga vagy szürke levéltet­
vek szívogatnak a levélnyeleken, a leve­
lek fonákán,
- levéltetvek;
elveszti színét, fényét, mattá válik, előbb
a fonákán, később a színén is pókháló­
szerű bevonat látható,
- takácsatka.
Levéltetvek
(Aphididae)
A szilva polisztigmás levélfoltossága elszaporodva
korai levélhullást okoz
• V édekezés. A lehullott lombot égessük el!
A rügypattanás közeledtével Rézoxiklorid
50 WP, Cuproxat WP vagy Báriumpoliszulfid 45 valamelyikével permetezzünk. A vi­
rágzástól a kéntartalmú pl. Thiovit, Báriumpoliszulfid 45, Szulfur 900 FW, Microthiol
Special, Nedvesíthető kén stb. és a rézpótló
Perocin 80 WP, Buvicid K, Orthocid 50 WP
stb. szereket váltogassuk.
Lakásban, üvegházban különböző színű,
fajú levéltetvek károsítják az aráliát. Szívogatásuk gyengíti a növényt. Mézharmatot
bocsátanak ki, amelyen megtelepszik a ko­
rompenész. Ez esztétikailag és élettanilag
is káros. A levéltetvek szűznemzéssel sza­
porodnak, évente több nemzedéket hoz­
nak létre.
• V édekezés. Áztatásszerű lemosással gyéríthetjük a tetveket. Lakásban csak a káli­
szappan 1-2%-os oldata vagy a Bio-sect
spray, Pirimor spray használhatók. Kertben,
teraszon a következő rovarölő szerekkel
permetezzünk: Pirimor 25 WG, Decis 2,5
EC, Chinetrin 25 EC.
Szélesatka
(Poliphagotarsonemus latus)
Szabad szemmel nem látható, szövedéket
nem készít. Nagy páratartalmú és magas hő­
mérsékletű helyen folyamatosan szaporodik.
• Védekezés. Kertben, teraszon a Mitac 20
EC, a Neoron 500 EC, Flumite 200 atkaölő
szerek valamelyikével permetezzünk.
Takácsatka
(Tetranychus urticae)
A kártétel és a védekezés megegyezik a bojtocska takácsatka elleni védelmével (25. o.).
SZOBAFENYŐ
(ARAUCARIA EXCELSA)
Betegségek és kártételek
LEVÉLEN
a hajtásvégek levélkéinek hegyétől kiin­
duló sárgulás, száradás,
- levélsárgulás.
Levélsárgulás
(kedvezőtlen körülmények)
a levelek torzulnak, kicsik maradnak, az
ízközük rövidülnek,
- szőlő-levélatka;
sárgulás, bámulás,
- takácsatkák;
a levelek színük felé hólyagosodnak, a
levélfonákon a hólyagokban fehér vagy
rózsaszínes, sűrű, nemezes bevonat,
- szőlő-gubacsatka;
az alsó levelek sárgulnak, az erek és az
erek melletti sávok zöldek maradnak, a
fürtkocsányon elhalások tapasztalhatók,
- magnéziumhiány;
a levél sárgul, az erek viszont zöldek ma­
radnak,
- vashiány.
RÜGYÖN
a rügyek üregesek, a kihajtás elmarad,
- kendermagbogár;
a rügyek rágottak,
- szőlőaraszoló.
FÁS R ÉS ZE K E N
A hajtásvégek levélkéinek hegyétől kezdő­
dő sárgulás, majd száradás. Okai különbö­
zőek: alacsony páratartalom, egyenetlen ön­
tözés, a műtrágyák túladagolása.
• Védekezés. Sokat párásítsunk, egyenlete­
sen öntözzünk. A téli hónapokban ne műt­
rágyázzunk, egyébként is tartsuk be a pon­
tos adagolást. A szobafenyőt lehetőleg
12-16 C-on teleltessük. A nyári hónapok­
ban kitehetjük a teraszra, a kertbe, védett
helyre, félárnyékba.
SZŐ LŐ
(VITIS VINIFERA)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
a színén sárgászöld, kerek „olaj”-foltok
jelennek meg, ugyanott a fonákon fehér
penészgyep,
- szőlő-peronoszpóra;
a levél színén fehér vagy szürkésfehér
bevonat, később apró, fekete képletek
alakulnak ki benne,
- szőlő-lisztharmat;
erek által határolt, nagy, vörös folt nagy,
sárga udvarral,
- szőlőorbánc;
rendellenes fejlődés, a levelek elvesztik
vállöblüket, főér-mellékér rendszerüket,
- csalánlevelűség;
a fertőzött veszőkön, karokon karfiolró­
zsára emlékeztető felületű, előbb világos,
majd barna, rákos burjánzások,
- szőlő agrobaktériumos golyvája.
FÜRTÖN, B O G Y Ó N
a virágzat elbarnul, az elhalt részeken fe­
hér penészgyep jelenik meg, a bogyók
kocsány felőli része betöpped, a bogyó
meglilul, belseje elbarnul,
- szőlő-peronoszpóra;
bogyók fölrepednek, felületük párás, bel­
sejük zöld marad,
- szőlő-lisztharmat;
a virágzat elhal, rajta szürke penészgyep
jelenik meg, a bogyók rothadnak, felüle­
tüket egérszürke penészgyep borítja,
- szőlő botritiszes rothadása;
a bimbók, fürtkezdemények, bogyók
összeszövöttek, összerágottak,
- szőlőmolyok.
Csalánlevelűség
(vírusok, hormonbázisú gyomirtószerkár)
Azonos tüneteket okoznak. A levelek rend­
ellenes fejlődésűek, elvesztik fajtára jellem­
ző vállöblüket, főér-mellékér rendszerüket.
Ha az egész tőkén minden levél mutatja a
tüneteket, valószínűleg vírusfertőzéssel van
dolgunk. A vírusok ellen pedig a tudomány
nem ismer vegyszeres gyógyítást. Ha a tőke
egy bizonyos korú levelei torzulnak el, ak­
kor nagy valószínűséggel elsodródott, a ga­
O 120 O
bonában és a kukoricában használatos
gyomirtó szerek valamelyike okozhatta a tü­
neteket. A növények különböző mértékben
károsodhatnak. Előfordul, hogy még az
azévi termést sem befolyásolja a tünet, van
azonban olyan eset is, amikor a tőkét évek­
re visszaveti a fejlődésben.
Kendermagbogár
(Peritelus familiáris)
Az éppen fakadó rügyeket kiodvasítja, ki­
rágja. A bogár károsít, főleg homoktalajon.
Kora tavasszal jön elő telelőhelyéről, a talaj­
ból. A kifejlett bogár 4,5-6 mm hosszú, rö­
vid ormányú, barnásszürke, szürke, hal­
ványbarna, félgömb alakú, hasonlít a ken­
dermagra. Évente egy nemzedéke fejlődik.
• V édekezés. Rügyfakadástól alacsony hő­
mérsékleten piretroidokkal (pl. Decis 2,5
EC, Fendona 2 EC, Karate 5 EC stb.), maga­
sabb hőmérsékleten +10-12 C-on pl.
Zolone 35 EC-vel permetezzünk.
Magnéziumhiány
A tőke alsó levelei, főleg nyár végére sár­
gulni kezdenek, de jellemző módon az erek
és az erek menti sávok haragoszöldek ma­
radnak (131- á b ra ). Ezenkívül a fürtkocsányokon hosszanti bámulások, elhalások ke­
letkeznek. A jelenség oka a magnézium hi­
ánya.
• V édekezés. Rügyfakadástól adagoljunk
speciális magnéziumtrágyákat, ilyen pl. a
Kieserit, a Fitohorm Mg, a keserűsó. Jó ha­
tásúak a magnéziumot is tartalmazó műtrá­
gyák, pl. a Multimicro.
131. á b r a
maradó levélerek magnéziumhiányról árulkodnak
Szőlő agrobaktériumos golyvája
(Agrobacterium tumefaciens)
A fás részeken és a gyökereken károsít. A
megtámadott részeken karfiolrózsára emlé­
keztető felületű, előbb világos, majd barna,
rákos sejtburjánzások jönnek létre. A beteg­
ség szaporítóanyaggal tünetmentesen ter­
jed. A kórokozó talajlakó, sebeken keresz­
tül fertőz.
• Védekezés. Fertőzött növényt ne telepít­
sünk! A beteg szőlőt semmisítsük meg! Eset­
leg a Novendával való téli lemosó permete­
zés vagy a tenyészidőben végzett ecsetelés
segíthet. Igazán hatékony kémiai védekezés
nincs ellene.
Szőlőaraszoló
(Boarmia rhomboidaria)
A szőlő rügyeit az alapig lerágja. A kárt a
barnásszürke araszoló hernyó okozza.
Évente egy nemzedéke van, hernyó alak­
ban telel, áprilisban-májusban jön elő, ami­
kor a rügyek duzzadni kezdenek. A kifejlett
hernyók a talajba húzódnak bábozódni. A
rajzás júniusra-júliusra tehető. A hernyók éj­
szaka táplálkoznak, nappal a növényen tar­
tózkodnak, de nagyon nehezen vehetők
észre.
• Védekezés. Ahol tömegesen fordul elő,
vegyszeres védekezés szükséges, Decis 2,5
EC, Fendona 2 EC, Karate 5 EC, Zolone 35
EC, (U nifosz 5 0 EC) vegyszerek valamelyi­
kével.
Szőlő botritiszes rothadása
(Botrytis cinerea)
A virágot, a bogyót és a vesszőt is megtá­
madja. A virágok megbámulnák, rajtuk
egérszürke penészgyep jelenik meg. A bo­
gyók rothadnak, rajtuk is megjelenik a jel­
legzetes szürke penészgyep (132, ábra). A
vesszőkön kivilágosodott foltokban fekete,
apró képletek láthatók. A kórokozó a szőlő­
molyok és a jég okozta sebeken keresztül
fertőz. Elszaporodásához nedves, párás kö­
rülmények szükségesek. A lehetséges fertő­
zések sorrendje a következő: virágzás, fürt­
záródás, érés kezdete.
• Védekezés. Ha a felsorolt időszakokban az
időjárási viszonyok indokolják, speciális
gombaölő szerekkel permetezzünk. Szóba
jöhet a Trichodex WP, a Topsin Metil 70 WP,
ábra). Maguk az atkák szabad szemmel nem
láthatók. Évente 6-7 nemzedékük van. A rü­
gyekben telelnek, a rügypattanástől folya­
matosan károsítanak.
• Védekezés. A lemosó permetezést Agrol
Plusszal, Agrilkénnel, Vektafid S-sel, vagy
Nevikénnel végezzük el, majd rügypattanás­
tól speciális atkaölő szerekkel, pl. Mitac 20
EC-vel, Neoron 500 EC-vel, Flumite 200,
Sanmite 20 WP, Nissorun 10 WP, Apolló SC,
(Mágus 200 SO, vagy atkaölő mellékhatású
rovarölő szerekkel, pl. Zolone 35 EC-vel,
Talstar 10 EC-vel, (D anitól 10 EC-vel) per­
metezzünk. A permetezéseket néhányszor
ismételjük meg.
Szőlőlevélatka
(Calepitrimerus vitis)
a Ronilan DF, a Sumilex 50 WP, a Rovral, a
Polyoxin AL WP, az Euparen és a továbbiak:
(Altima, Ridom il Combi, Ortho-Phaltan FI,
Folicur Multi, Mythos 3 0 SC). Jégverés, bo­
gyórepedés után feltétlenül permetezzünk!
Szívogatása következtében a levelek kicsik
maradnak, torzulnak, az ízközök is rövidül­
nek (134. ábra). Az atka szabad szemmel
nem látható, szövedéket nem készít. Évente
több nemzedéke fejlődik; a rügyekben és a
kéregrepedésekben telel.
• Védekezés. A szőlőgubacsatkánál leírtak­
hoz hasonlóan járjunk el.
Szőlőgubacsatka
(Eriophyes vitis)
A levelek színük felé hólyagosodnak, a hó­
lyagokban a fonákon fehér vagy rózsaszí­
nes, sűrű, nemezes bevonat keletkezik (733133. ÁBRA
Szőlőlisztharmat
(Uncinula necator)
I
Megtámadja a leveleket, a bogyókat és a fás
részeket. A levelek, bogyók felületén fehér
vagy szürkésfehér bevonatban apró, fekete
A szőlőlevelek hólyagosodását
a szőlőgubacsatka szívogatása okozza
©
1 2 2
©
r
képletek láthatók. A beteg bogyó felülete
párás, fölrepedezik, belseje zöld marad
(135. ábra). A megtámadott vessző vöröses
színű. A kórokozó a fertőzött rügyekben te­
lel. Csapadékmentes, de párás, meleg időjá­
rás esetén járvány alakul ki.
déke fejlődik. A tőke, illetve a karó repedé­
seiben telelnek báb alakban. Az első nem­
zedék április végétől, május elejétől károsít,
a további rajzásokat szexferomon csapdák­
kal lehet jól megfigyelni, s a permetezése­
ket a rajzásokhoz kell igazítani.
135. ÁBRA
A szőlőlisztharmat fertőzése következtében
a bogyók párásodnak, fölrepednek
• Védekezés. A lemosó permetezésre Neviként, Agrilként, Vektafid S-et, Báriumpoliszulfidot vagy Tiosolt használjunk. Vegetáció
elején 20-25 cm-es hajtáshosszúság elérése­
kor kezdjük meg a védekezést. A gombaölő
szerek a következők: kontakt hatású a
Báriumpoliszulfid 45, a Thiovit, a Microthiol
Special, a Szulfur 900 FW, a Kénkol 800 FW,
a Nedvesíthető kén (Szera), a Nikékén 800
FW, a Karathane FN 57, a Karathane LC. Fel­
szívódó a Rubigan 12 EC, a Bayleton 5 WP,
a Bayleton 25 WP, a Bumper 25 EC, a
Systane 12 E, a Sápról, az Anvil SC, a Sumi8-12,5 WP, (a Vectra, Folicur Multi, Q uadris), kombinált készítmény az Atemi S, a
Tiocid és a Kusor 450 FW. Utóbbi a peronoszpóra ellen is hatékony. A szereket vál­
togatva használjuk.
Szőlőmolyok:
nyerges szőlőmoly
(Eupoecilia ambiguella),
tarka szőlőmoly (Lobesia botrana)
Hernyóik a bimbókat, fürtkezdeményeket,
bogyókat szövögetik és rágják össze (136.
ábra). A nyerges szőlőmolynak évente két,
a tarka szőlőmolynak évente három nemzes
* Védekezés. Rajzáskor a következő rovar­
ölő szerek valamelyikével permetezzünk:
Insegar, Match 50 EC, Nomolt 15 EC,
Bactucid P, Basudin 600 EW, Dipel ES, De­
cis 2,5 EC, Zolone 35 EC, Sherpa, Talstar 10
EC, Fendona 2 EC, Bancol 50 WP, Karate 5
EC, Chinmix 5 EC, Zolone 35 EC (B ulldock
2 5 EC, C ascade 5 EC, D an itól 10 EC,
Fyfanon 50 EC, B i 5 8 EC, Sum i-alfa 5 EC,
U ltracid 40 WP, U nifosz 5 0 EC). A kezelést
10-14 nap múlva ismételjük meg.
Szőlőorbánc
(Pseudopeziza tracheiphila)
A leveleken erek által határolt, nagy, sárga
udvarral szegélyezett foltok keletkeznek.
A kórokozó a fertőzött levelekben telel.
• V édekezés. Április végétől számíthatunk
a fertőzésre, ekkor permetezzünk Antracol
WP, Orthocid 50 WP, Dithane M-45, Manex
II., vagy Perocin 80 WP, (O rtho-Phaltan
FL, B u vicid F) gombaölő szerek valamelyi­
kével.
© 123 O
Szőlőperonoszpóra
Takácsatkák:
(Plasmopara viticola)
közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae),
barna gyümölcsfa-takácsatka
(Bryobia rubrioculus),
piros gyümölcsfa-takácsatka
(Panonychus ulmi)
A leveleket, virágokat, bogyókat támadja
meg. A levelek színén sárga, ún. “olajfolt” je­
lenik meg, ugyanott a fonákon fehér penész­
gyep (137. ábra). A levél hirtelen elszárad. A
virágzaton is a megtámadott, elbarnult része­
ken jelenik meg a fehér penészgyep, a bo­
gyók a kocsány felől töppednek, meglilulnak, belsejük barnul. A kórokozó a lehullott
levelekben telel át. A fertőzéshez 10-13 C
hőmérséklet és legalább 10 mm csapadék
szükséges. Ezek az időjárási feltételek általá­
ban május közepétől jellemzőek.
• Védekezés. Május közepétől a következő
gombaölő szerek valamelyikével permetez­
zünk. Kontakt hatásúak: Rézgálic, Rézoxi­
klorid 50 WP, Cuproxat FW, Champion 50
WP, Antracol WP, Perocin 80 WP, Perotox
WP, Perthiram 500 SC, Miltox Special, Cuprosan Super D, Bordói por, Antracol WP.
Buvicid K, Orthocid 50 WP, Dithane M-45,
Vondozeb DG, Polyram DF, Delan 750 SC,
(Ortho-Phaltan FL, Bravó 500). A Bordói lé
+ Kén FW és a Rézkén 650 FW7 mind a peronoszpőra, mind a lisztharmat ellen hatásos.
Felszívódó hatásúak: Acrobat MZ, Ridomil
Plus 45 WP, Cursate R, Mikai 75 WP, Mikai C
64 WP, Sandofan C, Sandofan M8 WP, Kupfer Fusilan WG, (FolicurM ulti, R idom il Com­
bi, Quadris, Tartós). Ajánlatos a két csoport
szereit felváltva használni.
137. ÁBRA
A takácsatkák károsítását és az ellenük való
védekezést az alma takácsatkáknál írtuk le.
A szőlőre ugyanez érvényes (1. 15. oldal).
Vashiány
A tünetek és a tennivalók megegyeznek a
citromnál leírtakkal (1. 37. oldal).
TOJÁSGYÜMÖLCS
(SOLANUM MELONGENA)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
a növények bolygatásakor apró, fehér ro­
varok röppennek fel, szívogatásuk nyo­
mán a levél sárgul, a növény gyengül,
- üvegházi molytetű;
a levelek sárgulnak, fonákukon pókháló­
szerű szövedék látható,
- közönséges takácsatka.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A kártétel és a védekezés módja a bojtocs­
kánál leírtakkal megegyezik (1. 25. oldal).
Üvegházi molytetű
(Trialeurodes vaporariorum)
A kártétel és a védekezés megegyezik a
paprikánál leírtakkal (1. 97. oldal).
TÖKFÉLÉK
GÖRÖGDINNYE (CITRULLUS LANATUS),
SÁRGADINNYE (CUCUMIS MELÓ),
CUKKINI, SPÁRGATÖK
(CUCURBITA PEPO),
UBORKA (CUCUMIS SATIVUS)
A szőlőperonoszpóra elsősorban a levélen
mutatkozik, de a virágot, a bogyót is megfertőzi.
A bogyók a kocsánytól kiindulva töppednek
Betegségek és kártételek
LE V É LE N
mozaikfoltosság, torzulás,
- uborkamozaik vírus;
O 124 ©
mellékerek által határolt, apró, szögletes,
barna foltok, nedves körülmények között
a foltokban baktériurnnyálka csillog,
- uborka pszeudomónászos betegsége;
a leveleken szürkésfehér bevonat, benne
apró, fekete képletekkel,
- uborkalisztharmat;
a leveleken nagy, kerek foltok, a termé­
sen besüppedő, nagy kráterek képződ­
nek,
- uborka kolletotrichumos betegsége;
a levelek színén sárga, mellékerek által
határolt foltok, ugyanott a fonákon szür­
ke penészgyep alakul ki, a beteg részek
hirtelen elszáradnak,
- uborkaperonoszpóra;
sárgulás, a növények bolygatásakor apró,
fehér, szárnyas rovarok röppennek fel,
- üvegházi molytetű;
sárgulás, a fonákon finom szövedék lát­
ható,
- közönséges takácsatka;
apró, tűszúrásnyi pontok, majd összefoly­
nak, a fonákon fekete ürülékszemcsék
láthatók,
- tripszek (dohánytripsz, pirosfarú
üvegházi tripsz);
a leveleken különböző színű tetvek szí­
vogatnak,
- levéltetvek.
TERM ÉSEN
rothadás a bibepont felől, a foltokon
szürke penészgyep,
- uborka botritiszes betegsége.
lést néhányszor ismételjük meg. Igazán haté­
kony kémiai védekezés nincs ellene. Egyes
fajták a fuzáriumos fertőzésre toleránsak.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
A tünet és a védekezés azonos a bojtocská­
nál leírtakkal (1. 25. oldal).
Levéltetvek:
fekete répa-levél tetű (Aphis fabae),
uborka-levéltetű (Aphis gossypii),
zöldfoltos burgonya-levéltetű
(Aphis nasturtii)
A levéltetvek károsítása és a védekezés
módja megegyezik a burgonya-levéltetveknél leírtakkal (1. 33- oldal).
Tripszek:
dohánytripsz (Thrips tabaci),
pirosfarú üvegházi tripsz
(Heliothrips haemorrhoidalis)
A dohánytripsz a szabadföldi uborkát tá­
madja meg, a pirosfarú üvegházi tripsz az
üveg és fólia alatti hajtatásban károsít. Szí­
vogatásuk nyomán a leveleken apró, tűszú­
rásnyi pontok jelennek meg, ezek kifehé­
rednek, megbámulnák, sárga udvar vesz
őket körül. A foltok később összeolvadnak,
az egész levél megsárgul (138. á b ra ). A tü138. ÁBRA
A Z EGÉSZ N Ö V É N Y E N
a tövek lankadnak, elpusztulnak, a szár­
tövön fehér, majd narancsszínűvé váló
penészgyep jelenik meg,
- fuzáriumos hervadás.
Fuzáriumos hervadás
(Fusarium oxysporum f. niveum,
F. oxysporum f. melonis,
F. solani f. cucurbitae)
Főleg a görögdinnyét károsítja. A fertőzött
tövek lankadnak, hervadnak, majd elpusz­
tulnak. A rothadó gyökérnyakon megjelenik
a gomba fehér, majd rózsaszínű, narancsszí­
nű penészgyepe. A kórokozó talajlakó,
edénynyalábokat megbetegítő gomba. Ki­
tartóképletei a talajban évekig életképesek.
• Védekezés. A beteg töveket semmisítsük
meg! Környéküket Chinoin Fundazol 50 WPvel vagy Mycostoppal öntözzük be; a keze­
A tripszek szívogatása nyomán
az uborka levele sárgul
/
net könnyen összetéveszthető a közönséges
takácsatka kártételével. A tripszek többnemzedékes kártevők. Száraz, meleg nyarakon
különösen súlyos károkat okoznak.
• Védekezés. A következő rovarölő szerek:
Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Karate 5 EC,
Fendona 2 EC (D anitól 10 EC, Unifosz 50
EC, Fyfanon 5 0 EC, Vertimec 1,8 EC) vala­
melyikével permetezzünk.
Uborkalisztharmat
(Erysiphe cichoracearum,
Sphaerotheca fuliginea)
A védekezésre használható gombaölő sze­
rek többnyire megegyeznek az almafa-lisztharmat betegségénél leírtakkal (1. 15. oldal).
Uborkamozaik vírus
(Cucumber mosaic virus)
Uborka botritiszes betegsége
(Botrytis cinerea)
A hajtatott uborkát és a sárgadinnyét támad­
ja meg. A termés a bibepont felől barnul,
rothad, az elhalt szöveteken egérszürke pe­
nészgyep jelenik meg.
• Védekezés. Többet szellőztessünk, kerül­
jük a sűrű ültetést. Ne adagoljuk túl a nitro­
gént! A ciklámen botritiszes betegségénél
felsorolt szerek hatásosak ellene (36. oldal).
Uborka kolletotrichumos betegsége
(Colletotrichum orbiculare)
A leveleken nagy, kerek, barna foltok, a ter­
mésen besüppedő, mély kráterek keletkeznek
(139. ábra). A betegség vetőmaggal terjed.
• Védekezés. A vetőmagot Orthocid 50 WPvel, Buvicid K-val vagy Chinoin Fundazol
50 WP-vel csávázzuk. Az első tünetek meg­
jelenésétől permetezzünk Buvicid K,
Perocin 80 WP, Dithane M-45, Rézoxiklorid
50 WP, Miltox Special gombaölő szerek va­
lamelyikével.
A leveleken jellegzetes mozaikos foltossá­
got okoz, sárga-tarka mezők váltják egy­
mást, a károsított részek torzulnak. A vírust
levéltetvek terjesztik.
• Védekezés. A vírusos egyedeket szelektál­
juk ki, a levéltetveket ne hagyjuk elszapo­
rodni.
Uborkaperonoszpóra
(Pseudoperonospora cubensis)
A nyolvanas évek egyik legsúlyosabb nö­
vényvédelmi problémája az uborkát káro­
sító peronoszpöra gomba pusztítása volt.
A beteg levelek színén sárga, mellékerek
által határolt foltok jelennek meg, ugyanott
a fonákon szürke penészgyep fejlődik
(140. á b ra ). A gyors levélszáradás jellem­
ző a betegségre. Fertőzött növénymaradvá­
nyokon telel át.
• Védekezés. Az uborkát támrendszer mel­
lett termesszük. A védekezéseket megelőző
jelleggel kezdjük el. A következő gombaölő
szerek valamelyikével permetezzünk: Réz-
----------- ---------------------139. Á B R A -----------------------------------------
i
A sárga, szögletes, erek által határoltfoltok
az uborkaperonoszpóra fertőzésének velejárói.
Ugyanott a fonákon penészkivirágzás látható,
a foltok végül kilyukadnak
A kolletotrichumos betegség nagy,
bámuló foltjai végül kilyukadnak
O 126 O
oxiklorid 50 WP, Bordói lé FW, Cuproxat
FW, Champion 50 WP, Perocin 80 WP,
Dithane M-45, Buvicid K, Systane MZ,
Cursate R, Aliette 80 WP, Previcur 607 SL,
Mikai C 64. A II. forgalmi kategóriáú
gombaölő (Amistar, B ravó 500, M ycoguard
500 SC) is ajánlható. A peronoszpórán kívül
a lisztharmat ellen is véd a Rézkén 650 FW.
A felszívódó készítményeket is permetez­
zük a levélfonákra és a levél színére is. Az
élelmezés-egészségügyi várakozási időket
pontosan tartsuk be!
Uborka pszeudomónászos
betegsége
(Pseudomonas lachrymans)
A beteg leveleken apró, szögletes, mellék­
erek által határolt, barna foltok keletkeznek
(141. á b ra ). Nedves körülmények között a
foltokban baktériumnyálka csillog. A kór­
okozó fertőzött maggal terjed.
TÖRPEFENYŐ
(PINUS MUGO)
—> lásd a Fenyőfélék cím alatt, a 45. oldalon.
TUJA, ÉLETFA
(THUJA OCCIDENTALIS,
BIÖTA ORIENTALIS)
Betegségek és kártételek
LE V É LE N
a sárguló leveleken kerek és hosszúkás,
fehér pajzstetvek szívogatnak,
- boróka pajzstetű;
sárgul ás, bámulás, a folyamat az idősebb,
belső részek felől halad kifelé,
- áltakácsatka;
a fiatal pikkelylevelek sárgulnak, bámul­
nák, majd lehullanak,
- didimaszcellás betegség.
FÁS R É S Z E K E N
3 mm-es, majdnem félgömb alakú, barna
pajzstetvek szívogatnak,
- életfa-teknőspajzstetű;
a hajtások tömeges száradnak el,
- borókaszú.
Áltakácsatka
(Brevipalpus sp.)
A kártétel következtében a növény belülről
kifelé haladva kopaszodik fel. A pikkelyle­
velek sárgulnak, majd megbámulnák és le­
hullanak. Ez az atkafaj szövedéket nem ké­
pez, évente több nemzedéke van.
• Védekezés. A károsított részeket vágjuk le
és égessük el, majd rügypattanástól speciális
atkaölő szerekkel védekezhetünk. Ilyen pl. a
Mitac 20 EC, a Neoron 500 EC, Omite 57 E,
Flumite 200. Az atkaölő mellékhatású rovar­
ölő szerek közül a Zolone 35 EC ajánlott. A
kezeléseket 10-14 naponként ismételjük meg.
• V édekezés. Az első tünetek megjelenésé­
től védekezzünk Rézoxiklorid 50 WP, Miltox
Special, Kasumin 2 L gombaölő szerek vala­
melyikével. Az érés közeledtével a 2 napos
élelmezés-egészségügyi várakozási idejű
Kasumin 2 L-t használjuk.
A kártétel és a védekezés módja megegye­
zik a borókánál leírtakkal (1. 27. oldal).
Üvegházi molytetű
Borókaszú
(Trialeurodes vaporariorum)
(Phloeosinus aubei)
A kártevőről és a védekezés lehetőségeiről
a paprikánál részletesen írtunk (1. 97. oldal).
A kártétel és a védekezés megegyezik a bo­
rókánál leírtakkal (1. 27. oldal).
Boróka pajzstetű
(Carulaspis visci)
© 127 @
/
Didimaszcellás betegség
(Dydimascella thujina)
A legfiatalabb részeket támadja meg, a leve­
lek a fertőzés következtében sárgulnak,
megbámulnák, lehullanak. A lehullott növé­
nyi részekben telel át a gomba.
• Védekezés. A fertőzött részeket vágjuk le.
Áprilisban-májusban Perocin 80 WP, Ditha­
ne M-45, Rézoxiklorid 50 WP gombaölő
szerekkel 10-14 naponként permetezzünk!
foltok jelennek meg, amelyeken később ki­
virágzik a kórokozó jellegzetes szürke pe­
nészgyepe (142. ábra). A hagymán a szár­
tőtől kiinduló bámulás kezdődik, amely fo­
kozatosan átterjed a pikkelylevelekre. Végül
szürke penészgyep és fekete, kemény kép­
letek is megjelennek a hagyma felületén és
a pikkelylevelek között.
- | 142. ÁBRA~
Életfa-teknőspajzstetű
(Parthenolecanium fletcheri)
A fás részekben kb. 3 mm-es, majdnem ke­
rek, félgömb alakú, barna pajzstetveket lát­
hatunk. Évente egy nemzedéke fejlődik, lár­
va alakban telel.
• Védekezés. A károsított részeket vágjuk le
és semmisítsük meg.
TULIPÁN
(TULIPA SP.)
Betegségek és kártételek
LEVÉ LEN
a levelek, szárak torzulnak, a beteg része­
ken vízzel átitatott kerek foltok, azokon ké­
sőbb egérszürke penészgyep jelenik meg,
- botritiszes betegség;
a levélen, a száron különböző színű tet­
vek szívogatnak,
- levéltetvek.
HAGYMÁN
a szártőnél bámulás kezdődik, átterjed a
pikkelylevelekre, a héjon egérszürke pe­
nészgyep jelenik meg,
- botritiszes betegség;
a hagymán apró bemélyedések, a mélye­
désekben mézgakiválás látható, a hagy­
ma belseje összetöpped, jellegzetes ba­
nánillatú,
- fuzáriumos betegség;
a hagymában szabálytalan járatok van­
nak, bennük rágcsálék található,
- gyökératkák.
Botritiszes betegség
(Botrytis tulipae)
Megtámadja a leveleket, a szárat, a virágta­
karó leveleket és a hagymát is. A föld felet­
ti részeken vízzel átitatott, 1-2 mm-es kerek
A botritisz a tulipán minden részét megtámadja;
foltosodás, bámulás,
rothadás és penészkivirágzás a tünetei
• Védekezés. A beteg töveket távolítsuk el!
Csapadékos időben rendszeresen védekez­
zünk a ciklámen botritiszes betegségénél
felsorolt szerek valamelyikével (1. 36. oldal).
Fuzáriumos betegség
(Fusarium oxysporum f. tulipae)
A beteg hagymán apró bemélyedések kelet­
keznek, bennük mézgakiválás indul meg. A
hagyma belseje összetöpped, száraz körül­
mények között elmeszesedik, jellegzetes
banánillatú. A kórokozó talajlakó gomba.
Fertőzési forrás a talaj, a beteg növényi rész.
• Védekezés. Tartsuk be a vetésforgót! A
beteg tövet és a tárolóhelyen a beteg hagy­
mát szelektáljuk ki. Chinoin Fundazol 50
WP-vel 20 percig csávázzuk a hagymát. A
kiszedett tövek helyét és környékét ugyan­
csak Chinoin Fundazol 50 WP vagy
Mycostop oldatával öntözzük meg. A hagy­
mát szakszerűen tároljuk.
O 128 O
Gyökératkák:
Gyökératka (Rhizoglyphus echinopus),
Virághagyma-gyökératka
(Rhizoglyphus callae)
ZELLER
(APIUM GRAVEOLENS)
B etegségek és kártételek
LEVÉLEN
A tünetek és a védekezés megegyezik a gyö­
kératkáról a jácintnál leírtakkal (1. 53. oldal).
Levéltetvek:
zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae),
zöldfoltos burgonya-levéltetű
(Aulacorthum solani),
uborka levéltetű (Aphis gossypii)
A levéltetvek kártételéről és az ellenük való
védekezésről a burgonya-levéltetveknél ír­
tunk részletesen (1. 33. oldal).
TŰ Z TÖ V IS
(PYRACANTHA COCCINEA)
Betegségek és kártételek
TERM ÉSEN
előbb foltokban, majd az egész felületén
fekete varas bevonat keletkezik,
- varasodás.
Varasod ás
(Spilocea sp.)
A tűztövis termését támadja meg. Előbb fol­
tokban, majd az egész felületén fekete be­
vonat keletkezik. A szép növényt ez elcsú­
fítja annál is inkább, mert a fertőzött termés
sokáig a bokron marad.
• V édekezés. A betegség kezdetekor sze­
degessük le a varas bogyókat. Állomány­
ban, például a sövénynek ültetett tűztövist,
permetezéssel védjük meg. Az első tünetek
megjelenésétől permetezzünk a Dithane
M-45, Rubigan 12 EC, Perocin 80 WP, vagy
Miltox Special szerekkel.
apró vagy nagyobb, kerek foltok jelen­
nek meg, szegélyük vörösbarna, köze­
pük kiszürkül,
- zeller szeptóriás levélfoltossága;
sárgul, a fonákon pókhálószerű bevonat
látható,
- közönséges takácsatka.
Közönséges takácsatka
(Tetranychus urticae)
Az általa okozott tünet és a védekezés meg­
egyezik a bojtocskánál leírtakkal (25. o.).
Zeller szeptóriás levélfoltossága
(Septoria apii, Septoria apii-graveolentis)
A kórokozók megtámadják a levelet, a szá­
rat, a virágszárat és a termést is. A Septoria
apii foltjai nagyobbak, 3-10 mm átmérőjűek, a Septoria apii-graveolentisé 0,5-1 mm
átmérőjűek. Szegélyük vörösbarna, köze­
pük kivilágosodik. A foltközépben apró, fe­
kete képletek láthatók (143. á b ra ). A fertő­
zés maggal terjed, a gomba a fertőzött nö­
vényi maradványokon telel át.
• V édekezés. A magot csávázzuk Buvicid
K-val. Az első tünetek megjelenésétől
Rézoxiklorid 50 WP, Buvicid K, Orthocid 50
WP, Dithane M-45, Perocin 80 WP gomba­
ölő szerek valamelyikével permetezzünk.
143, ÁBRA
U BO R K A
(CUCUMIS SATIVUS)
lásd a Tökfélék cím alatt, a 124. oldalon.
VÖRÖSFEN YŐ
LARIX DECIDUA
-» lásd a Fenyőfélék cím alatt, a 46. oldalon.
,
A vörösbarna szegélyű kivilágosodó foltokat
a zellerszeptória okozza
GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS
A termesztett növényeket gyakran más nö­
vények károsítják. A nemkívánatos növé­
nyeket gyomnak tekintjük. A gyomok
fényt, nedvességet, tápanyagot vonnak el a
termesztett növényektől, tehát mindenkép­
pen törekednünk kell gyérítésükre. Közvet­
len kártételük mellett az sem hanyagolható
el, hogy rendkívül szaporák és életképe­
sek. Maggal, rizómával, tarackkal gyorsan
terjednek, s a kertészt folyton új feladatok
elé állítják.
HÁZIKERTBEN, SZELÍDEN
A gyomnövények irtására általában legal­
kalmasabb a mechanikai talajművelés,
vagyis a gyomlálás, a kapálás. A házikert­
ben, a hétvégi telken nincs is ennél hasz­
nosabb, ugyanakkor fáradságosabb fogla­
latosság. Ilyen körülmények között veszé­
lyes bárkit gyomirtó szerek használatára
buzdítani, mert a kis területen a sokféle
növény különbözőképpen reagál a szerek­
re, amelyek elcsöpögnek, elsodródnak, a
talajba lemosódnak. Sokkal nagyobb kárt
okozhatunk ezzel, mint amennyi a hasz­
nunk lehetne. A család ellátását és a jó
közérzetet szolgáló kertben sem kell rab­
szolgaként folyton kapálnunk, ha törő­
dünk a megelőzéssel. Ne hagyjuk tehát a
gyomnövényeket kifejlődni, magot érlelni,
mert akkor megsokszorozódik a munkánk.
Nagyon gyakori eset, hogy istállótrágyával
kerülnek a gyommagvak a kertbe. Éppen
ezért csak megbízható helyről, teljesen
érett trágyát szerezzünk be, s ha mégis el­
uralkodna valamelyik gyom, azonnal, még
csírájában vegyük elejét az elterjedésének.
A tarackoló gyomnövényektől, pl. a tarack­
búzától viszont egyszeri-kétszeri alapos
munkával szabadulhatunk meg. Ássuk fel a
kertet, s minden ásónyom földet szabadít­
sunk meg a taracktól. Ez kétségkívül fárad­
ságos művelet, de megéri.
A gyomirtó szerek lehetnek levélen vagy
gyökéren keresztül hatók. A Glialka, a
Finale, a Fusilade-S például a levélen ke­
resztül fejti ki hatását, tehát a kikelt gyo­
moknak árt. A megfelelő hatás eléréséhez
bizonyos töménység szükséges belőlük.
Ezek az ún. levélherbicidek a gyommagvak­
nak nem ártanak. Hatásuk rövid, egy tenyészidőszakon belül több kezeléssel érhe­
tő el erdmény.
A gyökér- vagy talajherbicidek meggátol­
ják a gyommagvak csírázását, vagy az ép­
pen kikelt növényeket a gyökerükön ke­
resztül pusztítják el. Ezeket általában gyomtalan talajra célszerű permetezni. A kikelt,
megnőtt gyomot nem irtják, hatásuk vi­
szont tartósabb, mint az előző csoporté. A
megfelelő hatás eléréséhez itt nem a tö­
ménységet, hanem a területre jutó szer­
mennyiséget kell szabályozni. Ha ez keve­
sebb az előírtnál, a kívánt hatás nem érvé­
nyesül, ha több, akkor a haszonnövény is
károsodhat. Ilyen szerek az Aresin, a
Maloran 50 WP, az Afalon, a Stomp 330 EC,
a Patoran 50 WP, a Dual 720 EC. Mindkét
csoporton belül vannak egyszikű és kétszi­
kű gyomok ellen ható készítmények.
A Fusilade-S pl. szelektív egyszikűirtó, a
Patoran 50 WP, a Maloran 50 WP pedig a
kétszikű gyomokat irtja, a Stomp 330 EC fő­
leg egyszikű gyomok ellen hatásos. Mivel
általában a gyomirtó szerek egyike az egy­
szikűek, másika a kétszikűek ellen hatásos,
célszerű lehet a szereket kombinálni: pl.
Maloran 50WP+Dual 720 EC, Afalon+Stomp
330 EC stb. Ha a gyomirtó szereket a ha­
szonnövények között használjuk, figyelem­
be kell vennünk azok fejlettségi állapotát,
ha ugyanis akkor gyomirtózunk, amikor a
kultúrnövény érzékeny, súlyos kárt okoz­
hatunk. A folyamatos és egyoldalú vegy­
szerhasználat sajnos rezisztencia kialakulá­
sához vezethet. Egy-egy vegyületcsoportra
rezisztens (nem érzékeny) gyomfajok sze­
lektálódtak, pl. a triazinokra (Hungazin PK,
Aktikon PK) már nem érzékeny a disznőparéj és a kanadai betyárkórő. Az ellenálló
gyomok irtására jelent meg a Finale készít­
mény.
aki exportra termel, jól teszi, ha előzőleg tá­
jékozódik, nehogy a szép termését elutasít­
sák. Remélhetőleg hazánkban is szigorod­
nak a feltételek.
A házikertben sokszor igény merül fel
elhagyott területek, gyepek, kerítések mel­
letti sávok, utak, szőlő, almatelepítések
vegyszeres gyomirtására. A táblázatokban
összefoglaljuk e területek vegyszeres gyom­
irtási lehetőségeit.
HÁZIKERTBEN,
VEGYSZERREL
A gyomirtó szereknek helyük lehet az áru­
termelő gazdaságokban, ott, ahol egy-egy
növényt nagyobb, összefüggő területen ter­
mesztenek. Tudjuk azonban, hogy néme­
lyik herbicid a veszélyessége miatt már szá­
mos országban tilalmi listára került. Tehát
G yepben h aszn álh ató gyom irtó szerek
FORGALMAZÁSI
KATEGÓRIA
HOGYAN HAT
A KÉSZÍTMÉNY NEVE
'3
i r g f l p ! lliÜ ; károsítja,. l i i i i i i ;ii:||||!!|ji
8 1
A g y e p b e n lé v ő k é ts z ik ű g y o m o k a t ir tja le v é le n k e r e s z t ü l,
C o m p o R a s e n - F lo r a n id
in.
a g y e p e t n e m k á r o s ítja .
Úgynevezett totális, m indent irtó szerek, nem m űvelt területek (ru d eráliák),
árkok, kerítések m elletti gyom irtásra
Banish*
Ví W M é íí Ií
""" '■
•használni. ■. - / .
Finale 14 SL
FORGALMAZÁSI
KATEGÓRIA
HOGYAN HAT
A KÉSZÍTMÉNY NEVE
:■■.. ..""
:... ""
'- -
- ..." . ■:: ^ ''
Levélen keresztül hat, csak az irtandó gyomokra permetez­
zük, a gyommagvakat nem károsítja, gyomkelés után újra kell
használni.
m.
Levélen és talajon (gyökéren) keresztül Is hat, a gyommaglllk illik á r o s íifa ,...||||;:
Roundup*
fij§|j; ’ |j 1 ;
. .|■
j;| ilS lli. ; :i l l i l J ■I
é
Levélen keresztül hat, csak az irtandó gyomokra permetez­
zük, a gyommagvakat nem károsítja, gyomkelés után újra kell
használni.
m
h
in.
illiíiliiiíiiilii
Glialka 480,
h l
'2Í|||iüírS|lll..111'|II l i l i l l 1 :II111■. v■" 11
I l J j l l f j u7SjP
:^}®|:||||||.;-||U| - i l i l
Glyfos
v
....
i!1||| llfljj; j Jg|||111;j:i||I
*A jelölt készítmények levélen keresztül felszívódnak, lejutnak a gyökerekbe, s az évelő, főleg egy­
szikű gyomokat többszöri használat után visszaszorítják, kiirtják.
A haszonnövények közeiében nagy óvatossággal használjuk a táblázatban felsorolt szereket. Hatá­
suk kifejtése után a Nikesuper Combi 80 WP kivételével a talajba bármit vethetünk, ültethetünk.
O 131 ©
Alm a-, szőlőku ltiírák gyom irtó szerei
A KÉSZÍTMÉNY NEVE
Bunish
HÁNY ÉVNÉL
IDŐSEBB
FORGALMAZÁSI
ÜLTETVÉNYBEN
KATEGÓRIA
SZABAD HASZNÁLNI
HOGYAN HAT
Levélen keresztül hat, csak a gyomokra
permetezzük, a gyommagvakai nem káro­
sítja, gyomkelés után ismételjük meg a
kezelést
^ <,
j*
,
iü ^ íé M i
' ||........
~ ni.
Caragard Combi A
50 WP *
Levélen és talajon keresztül is hat.
Ca.soron G*
Talajon keresztül hat
Finale 14 SL
Levélen keresztül hat, csak a gyomokra
permetezzük, a gyommagvakat nem káro­
sítja, gyomkelés után ismételjük meg a
kezelést.
Fozát 480
Levélen keresztül hat, csak a gyomokra
permetezzük, a gyommagvakat nem káro­
sítja, gyomkelés után ismételjük meg a
kezelést.
|
Glialka félék
(kivétel Glialka-6 ),
Glistar,
Glyfos
Levélen keresztül hat, csak a gyomokra
permetezzük, a gyommagvakat nem káro­
sítja, gyomkelés után ismételjük meg a
kezelést.
Medalion
Levélen keres/lul hat, csak a gyomokra
peímcte/.zuk. a gyommagvakat nem káro­
sítja, gyomkelés után ismételjük' meg a ■
kezelést.
Nikesuper Combi
80 WP*
Levélen és talajon keresztül is hat.
4
ni.
Roundup
Levélen keresztül hat, csak 2 gyomokra
permetezzük, a gyommagvakat nem káro­
sítja, gyomkelés után ismételjük meg a
kezelést.
3
Hl.
■
4
in.
M lilM ijiM Í
SM B lü Í< ll
3
in.
3
ni.
M
M
* A jelölt készítményeket csak az alma, szőlő kihajtása előtt szabad használni, a többi készítményt
pedig a kihajtás után, és csak a gyomokra irányítva.
A táblázatot a teljesség igénye nélkül állítottuk össze. Az alma és a szőlő vegyszeres gyomirtására
ezeken a készítményeken kívül más, egyéb szerek is kaphatók.
Aki megfontoltan, körültekintően dönt, és tudja, mit várhat el a szerektől, annak valóban
segítik a munkáját.
O 132 G
A NÖVÉNYVÉDELEM GYAKORLATA
A kertben végzett növényvédelem igazi cél­
ja haszonnövényeink egészségének megőr­
zése, és nem a kártevők vagy kórokozók el­
pusztítása. El kell ugyan ismernünk, hogy
egészséges növényállomány ma még több­
nyire csak a károkozók mesterséges, leg­
gyakrabban vegyszeres gyérítésével érhető
el, mégis mindig fontoljuk meg, hogy van-e
mód a kártétel megelőzésére, az ellenségek
távoltartására vagy elüldözésére, még in­
kább ellenálló növények termesztésére. Sőt
azt se szégyelljük beismerni időnként, hogy
az adott körülmények között nem tudunk
megbirkózni egy bizonyos növényfaj vagy
-fajta termesztésével, mert az intenzív nö­
vényvédelem esetleg több kárt okoz, mint a
várható haszon vagy öröm. Ilyenkor jobb
feladni a küzdelmet, termesszünk helyette
mást; ha nélkülözhetetlen a termény, akkor
vegyük meg másnak a teremékét.
A gazdasági életben költség-haszon elem­
zésről beszélnek, amit a növények védelmé­
nél is értelmezhetünk. A költség oldalon a
tényleges költségeken, a szerek, gépek és
eszközök árán túl figyelembe kell vennünk a
környezet terhelését, esetleges károsítását, a
saját egészségünket és a természetbe való
beavatkozás ma még kevéssé ismert vagy
csak sejthető hatásait. Az ember „csőlátása”
miatt a közeli és biztos kiadások tűnnek sú­
lyosabb tehernek, a távoliakat mindig csak
kicsinyítve érzékeljük. A hasznot is mérhet­
jük egyszerűen a terményeinkért kapott
pénzben, de aki nem a szigorúan kiváló mi­
nőséget megkövetelő piacra termel, az meg­
elégedhetne egy pontozásos győzelemmel a
„KO” helyett. Családtagjainknak bizonyára
nem csak kiállítási díjra érdemes kerttel és
gyümölcseivel szerezhetünk örömet.
E filozofikus bevezetéssel nem akarjuk
sem rémisztgetni, sem bűntudatra nevelni a
kertészeket, a kérésünk csak annyi, hogy
mindig megfontoltan válasszunk a lehetősé­
gek közül, próbáljuk meg a szélesen értel­
mezett legkisebb költséggel a legnagyobb
hasznot elérni. A jelszó a környezet védel­
me és a fenntarthatóság.
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK
BESZERZÉSE
Mivel a növényvédő szerek forgalmazása
hazánkban engedélyhez kötött, ezért java­
soljuk, hogy csak erre szakosodott üzletben,
vetőmagboltban, gazdaboltban vásároljuk
meg ezeket. Ne vegyünk a barátainktól
vagy kertszomszédainktól, sőt a külföldi be­
szerzést sem ajánljuk. Az engedélyezett nö­
vényvédő szerek jegyzékét könyv formájá­
ban minden évben megjelentetik, ez tartal­
mazza a szerekkel és a felhasználásukkal
kapcsolatos legfontosabb előírásokat.
Ragaszkodjunk hozzá, hogy a megvásá­
rolandó szer eredeti, sértetlen csomagolás­
ban legyen, a kötelezően hozzá tartozó
használati utasítást el tudjuk olvasni. Ez
nem mindig egyszerű, mert gyakran csak
egy elázott cetlit találunk, sokszor pedig az
egyébként előírásszerűen elhelyezett felirat
olyan apró betűs, hogy nagyító kell az elol­
vasásához. A beszerzés legkedvezőbb idő­
pontja közvetlenül a felhasználás előtt len­
ne, mert az egyes kórokozók, kártevők el­
len éppen aktuális védekezés idején olvas­
hatjuk a legújabb szerek ajánlatait a folyó­
iratok növényvédelmi előrejelző rovataiban.
A gyakorlat mégis az, hogy a tél végén vagy
tavasszal állunk sorba az egész évi készle­
tért, mert nem bízunk a későbbi és az azon­
nali beszerezhetőségben. Ilyenkor az első
vásárlók nagy valószínűséggel az előző évi
maradványkészletet veszik meg, ami ugyan
még biztosan az előírt tárolhatósági határ­
időn belül van, de a hatásfoka csökkent.
Nem mindegy a szer formája, tehát, hogy
például port kell-e vízben feloldanunk vagy
granulátumot kell kiszórnunk. A permete­
zőszerek egy része WP jelölésű, azaz
vízoldható pornak hirdeti magát, mégis
gyakran megoldhatatlannak tűnik a vízbe
keverése; eleinte kávé-tejpor módjára úszik
a víz színén az állandó kavargatás ellenére
is, majd amikor végre elmerül, akkor derül
ki, hogy egy része oldhatatlan üledék, egy
@ 133 @
másik rész pedig összeállt csomók formájá­
ban lebeg. Ezeknek a szilárd anyagoknak a
kimérése is gondot okoz. Árulnak ugyan
egyszerű, a levélmérleghez hasonló érzé­
kenységű műanyag mérlegeket, mégis ne­
hézkes a porokkal bánni. Ha mód van rá,
válasszunk kis adagú kiszerelést, azaz le­
gyen a szer eleve a permetezőgépünk tar­
tálytérfogatának megfelelően zacskózva.
Még egyszerűbb a tennivalónk, ha folyadé­
kot vásárolunk, ezt is lehet kis adagokban,
ampullákban kapni, de egy palackból is
mindig könnyebb az adagot kimérnünk,
csak egy kalibrált, az oldalán beskálázott
mérőpohár kell hozzá. A mérőeszközt más
célra ne használjuk! A folyadék fő előnye
akkor mutatkozik meg, amikor keverés köz­
ben nagyon gyorsan szétoszlik a vízben.
Igyekezzünk legalább egy permetezésre,
de legfeljebb egy tenyészidőre szükséges
mennyiségű szert vásárolni. A legtöbb ker­
tésznek nincs lehetősége télen fagymentes
helyen tárolni a szereket, pedig a hatás
megőrzéséhez ez lenne az előírás. Sokakat
csábít, hogy a nagyobb csomagolás ol­
csóbb, ami valóban számít, ha tényleg na­
gyobb mennyiségre van szükségünk. A vág­
tató infláció is arra ösztönöz, hogy most vá­
sároljunk, és ne később, de ha jól belegon­
dolunk a saját készletezés is pénzügyi terhet
jelent a családnak.
Nagyobb választék esetén fontos, hogy
az olcsóbb vagy a drágább szert választjuke. Ne tévesszen meg senkit a csomagolási
egység ára, és vegyünk figyelembe még
legalább két tényzőt: a területegységre
vagy a növényfelületre javasolt mennyisé­
get és a hatás időtartamát.
Lehet, hogy a drágább szerből csak né­
hány gramm szükséges, és hetekig védel­
met nyújt a növénynek, míg az olcsóból az
előző mennyiség többszöröse kell gyakori
ismétléssel. Persze fordítva is előfordulhat,
ám fontos, hogy helyesen mérlegeljünk,
különben a pénztárcánk bánja. Többsé­
günk hűséges a készítményhez, ha már si­
keresen alkalmaztuk, kitartunk mellette.
Pedig néha váltani kell, már csak azért is,
mert mindig megjelenik valami új a boltok­
ban, valamint a túl gyakran használt szerek­
hez hozzászoknak a kártevők és a kóroko­
zók, kialakulnak az ellenálló típusok, és a
szermaradványok káros felhalmozódásának
is nagyobb a veszélye. Nyugat-Európa al­
máskertjeiben egy divatos és egyébként na­
gyon jó hatású gombaölő szer állandó
használatával - annak mellékhatásaként oly mértékben kipusztultak a giliszták,
hogy a lehullott lomb talajba dolgozatlanul
a fák alatt maradt, és tavasszal tovább fer­
tőzte a gombabetegségekkel a fiatal hajtá­
sokat. A tanulság, hogy inkább többféle
szert használjunk, ha van miből választani.
A SZEREK TÁROLÁSA
A növényvédő szereket zárt helyiségben
vagy legalább zárt szekrényben, ládában
kell tárolni, hogy illetéktelenek, gyerme­
kek ne férhessenek hozzá. Fontos lenne a
téli fagymentes tárolás is, mégis azt java­
soljuk, hogy, ha ez az egyetlen hely csak a
lakás lehetne, akkor inkább a vegyszer ve­
szítsen a hatásából a hidegben, mint hogy
egész télen szagoljuk a gyakran párolgó
mérgeket.
Előírás, hogy mindig csak az eredeti cso­
magolásban szabad eltenni a maradékot. Ha
az megsemmisülne, elázna vagy megsérül­
ne, akkor persze még mindig jobb valami­
lyen más edénybe, dobozba tölteni, de so­
ha ne használjuk élelmiszerek csomagoló­
anyagait, üdítőitalok palackját, és ne le­
gyünk restek jól látható felirattal megjelölni.
Ha kicsit is bizonytalanok vagyunk a sérült
csomag tartalmát illetően, inkább mondjunk
le róla, és semmisítsük meg.
A lejárat idejét, időtartamát a gyártó és a
forgalmazó megjelöli a csomagoláson. So­
kan a régebbi maradékokat is felhasználják,
de a hatáscsökkenés miatt az előírtnál na­
gyobb töménységben vagy adagban. Ez ti­
los és sokszor értelmetlen is, a régi és túl­
adagolt szerek károsítják a növényeket,
szennyezik a környezetet.
A legnagyobb, és máig megoldatlan
gond, hogy mi történjék a maradékkal, a
hulladékkal és az üres csomagolással. A sza­
bály a kijelölt gyűjtőhelyre történő szállítást
írja elő. Az égetés tilos és veszélyes, számos
gyúlékony anyag van a növényvédő szerek
között, a füst többnyire mérgező, de min­
denképpen szennyező. Az elásás a legveszé­
lyesebb, és ugyancsak tilos, mert a szer rej­
tett „bomba”, soha nem tudjuk, mikor kerül
a talajvízbe vagy a következő veteménybe.
Az üres csomagolóanyagot kimosva, egye­
lőre a kommunális hulladékba tehetik a házikert-tu lajdonosok.
@ 134 ©
ESZKÖZÉS GÉPVÁLASZTÁS
A permetezőgép kiválasztásakor legalább
három kérdésben kell döntenünk. Az első,
hogy helyhez kötött vagy mozgatható be­
rendezést vegyünk-e. Kis területen és nagy
lémennyiségek esetében célszerű helyhez
kötöttet választani. Ilyenkor a kert közepe
táján, egy nagyobb hordó vagy betonkád
mellett szokták a szivattyút elhelyezni, egy­
szerre sok permedét kevernek, a pumpa
egy helyben dolgozik, a nyomás alatt lévő
permetlevet gumi vagy műanyag tömlővel
vezetik a növényekhez.
A mozgatható berendezés esetében merül
fel a második kérdés, hogy a saját lábán, ke­
retén álló vagy háti gépet vegyünk-e. Ez el­
sősorban a saját fizikai képességeinktől, te­
hát attól függ, hogy tudunk-e esetleg órákon
át permetezni a hátunkon lévő permetező­
géppel. A boltban fölemelve sokszor csal az
érzékünk. Ma már olyan könnyű anyagokat
használnak a gyártók, hogy a masina pe­
helykönnyűnek tűnik az első próbálkozásra.
A permetezéshez használt vizet viszont még
a modern tudomány sem tette súlytalanná.
Mindig számoljunk az 5-20 liter víz többlet­
súlyával, az esetleges üzemanyag tömegével
és a permetezés időtartamával növekvő ter­
heléssel. Egy húszkilós permetezőgéppel a
hátán még egy erős férfi is nehezen áll fel.
A harmadik kérdés, hogy kézi hajtású
vagy motoros gépet válasszunk-e. A helyhez
kötött szivattyút motor hajtja, a csendesebb
és üzembiztosabb villanymotort is választ­
hatjuk, A benzines vagy szakszerűbben
mondva robbanómotorok zajosak, a kipufo­
gó gázok miatt büdösek, az üzemanyagról
külön kell gondoskodni. A hordozható, de
földön álló típusoknál leagalább a szagot
nem kell állandóan szívnunk, mert a tömlő­
vel messzebb mehetünk a géptől. A háti mo­
toros gépeket nagyon megfontolandónak
tartjuk, itt a korábbi hátrányokhoz járul még
a cipekedés terhe és az állandó rázkódás is.
A kulcsszó mindhárom döntésünknél az
ergonómia, ami szó szerint munkatudományt
jelent, de szűkebben értelmezve azt, hogy a
gépet mennyire tervezték emberbarátnak,
felhasználóbarátnak. Kézzel is remek teljesít­
ménnyel és könnyedén lehet pumpálni, ha a
szivattyú karja éppen a tenyerünkbe simul,
könnyen jár, nem akad a holtponton. A háti
gép sem kínozza a vállunkat, derekunkat, ha
széles és jól illeszkedik a hevedere, a derék­
támasz tényleg a derekunkra támaszkodik, a
motor rezgéseit jól tompították. A széles
beöntőnyílás, a hozzáférhető üzemanyagtar­
tály, a tisztíthatóság, szerelhetőség ugyan­
ilyen fontos szempontok. Sajnos a legtöbb
hiba csak a rendszeres használatnál derül ki.
így az a tanácsunk, hogy mindent alaposan
fontoljunk meg a vásárlás előtt, kérdezzük ki
ismerőseinket a tapasztalataikról, esetleg
próbáljuk ki a gépeket előre.
A permetezőgépeken kívül számos egyéb
növényvédő eszköz létezik; porozok, egykezes palackos porlasztók, a gyomokat vegy­
szerrel bekenő keretek, lángszórók és infra­
vörös hősugárzók stb. Ezek beszerzéséhez
sajnos nem tudunk konkrét tanácsot adni, de
itt is az ergonómia, vagyis a munkára való al­
kalmasság a legfontosabb.
VÍZ És PERMETLÉ
A legmodernebb ULV, azaz nagyon csekély
lémennyiséggel permetező gépekhez nem
kell víz. A hagyományos permetezések ese­
tében azonban az általános vivőanyag a víz,
illetve légporlasztásos gépeknél a levegő.
A csapból folyó ivóvíz a legtöbb esetben per­
metezésre is megfelel, sőt túl jő vagy drága
ahhoz. A víz keménységével, azaz kalciumés magnéziumion-tartalmával ilyen esetben is
baj lehet. A szappant a bőrünkről nehezen
lemosó, a habzást fékező kemény vizek a
növényvédelem számára sem kedvezőek,
ezeket lágyítószerekkel kell kezelnünk.
Kútból nyert víz esetében gyakori az ap­
ró szennyeződés, kvarcszemcsék a homok­
ból vagy moszatok, algák, amelyek a
fúvókát eltömhetik. A legtöbb permetező­
gépben vannak szűrők, néha mégis szüksé­
ges az előzetes vízszűrés. A beépített és kül­
ső szűrőket is rendszeresen ki kell tisztítani.
Nagyon fontos szabály, hogy a kutat vagy
a vízcsapot soha ne kössük össze közvetle­
nül a permetezőgép tartályával vagy permetlékeverő edénnyel, mert a szivornya vissza­
felé is folyhat. Amíg van víznyomás a tömlő­
ben, addig a víz jó irányba folyik, de amint
leállítjuk a szivattyút vagy éppen vízhiány
van a vezetékben, rögtön megfordul az
áramlás: permetlé folyik a tömlőben. A ku­
takban lévő búvárszivattyúk többsége az
áram kikapcsolásakor leengedi a vizet, ilyen­
O 135 o
kor a permetlétartályban felejtett tömlőn ke­
resztül akár az összes permetlé is a kútba
folyhat. így azt tanácsoljuk, hogy használ­
junk köztes edényként egy öntözőkannát, il­
letve, hogy a tömlő soha ne érjen a permetlébe, mindig maradjon annak szintje fölött.
A gépek, edények, keverőeszközök mo­
sásakor keletkező öblítővizet tekintsük mér­
gező anyagnak, ne használjuk öntözésre, ne
hagyjuk a szabadban állni.
PERMETLÉKEVERÉS
Ideális esetben a keverés, azaz a tömény
szernek vízzel való hígítása a permetezőgép
tartályában történik. Ez csak nagyon könynyen elkeverhető folyékony permetezősze­
rekkel képzelhető el; a porok oldásának ne­
hézségeit már említettük. A gyakorlatban
sajnos többnyire szükség van egy keverő­
edényre, amelyben a permetlevet elkészít­
jük. Kisebb mennyiségeknél elég egy pálca
vagy léc a keveréshez, a gyorsabb munká­
hoz sokan barkács fúrógépből készítenek
propelleres keverőt. Nehezen oldódó anya­
goknál a használati utasítás néha várakozá­
si időt is javasol. Az oldhatatlan üledéket le
kell szűrni.
Mindig csak annyi permetlevet kever­
jünk, amennyit aznap fel tudunk használni.
Esőre hajló időben a permetezést és a
lémennyiséget is fontoljuk meg, a megma­
radt lével nemigen tudunk mit kezdeni.
Háti gépek töltéséhez ajánlatos állványt
használni, mert guggolásból nehéz felállni
velük, és a becsatolás is körülményesebb
földközelben.
PERMETEZÉS
Kedvező körülmények között a permetezés
nem okoz gondot a kertésznek. Jó időben,
jó géppel és jó permetszerrel szinte minden
magától megy. Rajzó, repülő rovarok ellen
a legkönnyebb védekezni, őket már a leve­
gőben is elérheti a permetlé. Számos beteg­
ség és a levélfonákon élő atkák esetében tö­
rekedni kell a levelek alsó oldalának kellő
átnedvesítésére is. Minél apróbbak a csep­
pek, annál nagyobb borítást, fedettséget le­
het elérni azonos mennyiségű lével. Mégis
kompromisszumot javasolunk. Az apró
cseppek nagyon könnyen elsodródnak a
széllel, vagy meleg napsütéses időben még
a növényre jutásuk előtt elpárolognak.
A nagyobb cseppek messzebre repülnek,
biztosabban célozhatunk velük, de rengeteg
permetlé kell hozzájuk. A nagy és közepes
méretű cseppek gyakran összefolynak a le­
velek és termések felszínén, és beszáradásukkor túl sok szer marad egy helyen, foltot
hagynak, perzselnek.
A cseppméret függ a porlasztás típusától,
a nyomástól és a fúvókák méretétől. Igazán
apró és mégis a célba találó cseppek csak
légporlasztással érhetők el. Az utóbbi évek­
ben már kísérleteznek az elektrosztatikusán
feltöltött, az ellentétes töltésű növényfelület­
re tapadó cseppek kijuttatásával. Ezt a tapa­
dást hagyományos permetezéskor is érde­
mes növelni tapadásfokozó, a felületi fe­
szültséget csökkentő segédanyagok permetlébe keverésével.
A permetezőgépben permetlé ne marad­
jon, lehetőleg az utolsó cseppig használjuk
el, inkább térjünk vissza arra a kertrészre,
ahol úgy éreztük, hogy talán a kelleténél
kevesebb permetlé jutott a növényekre.
VÉDŐFELSZERELÉSEK
A mezőgazdasági üzemekben rendszeresen
permetező traktorosokat túlnyomásos fülké­
vel védik a káros hatásoktól, A kertekben
ennek szelíd változata, a túlnyomásos sisak
is ritkaság. Ez egy olyan, nyaknál szigetelt
búra, amelybe szűrt levegőt nyom egy kis
ventilátor, és az esetleges egyéb nyílásokon
csak kifelé áramolhat a levegő, a permetszeres külső levegő nem nyomulhat be.
Számos vegyszerhez előírás a különböző
szűrőbetétekkel ellátott védőálarc.
A munkaruha- és mezőgazdasági szaküz­
letekben megbízható védőruhák kaphatók.
A leggyakoribb munkákhoz azonban ma­
gunk is összeállíthatjuk a védőfelszerelést, s
azt feltétlenül viseljük is. Felülről lefelé: szé­
les karimájú kalap, motorosszemüveg, zárt
kezeslábas, gumicsizma és gumikesztyű.
Fontos, hogy mindez mosható legyen, de
azért ne keverjük a mosógépben más ruhák­
kal, mert ez a mosóié még mérgező lehet.
A permetezés után ne rohanjunk a lakásba,
lehetőleg a kertben, kamrában öltözzünk át.
A néhány órás munkát bírjuk ki evés, ivás és
dohányzás nélkül, ha nem megy, akkor mo­
sakodjunk közben is alaposan, bő vízzel.
TERVEZÉS, ELŐREJELZÉS
A levélfelület nedvességének a spóracsírá­
zásra alkalmas óráit regisztráló műszert, a le­
vegőben terjedő szaporítóképleteket begyűj­
tő spóracsapdákat és az előrejelzés korsze­
rű, számos esetben elektronikus módszereit
a kiskertekben alig alkalmazhatjuk. A szak­
lapok és a tévéképújság viszont rendszere­
sen közlik a megyei növényvédő állomások
és a szakírók előrejelzéseit: mikor várható az
egyes rovarkártevők rajzása, milyen fertőzé­
sekkel kell számolnunk a következő napok­
ban stb. Mivel a szerzők az időjárás pontos
alakulását nem ismerhetik, többnyire fenológiai állapothoz kötik az eseményeket.
A fenológia a növényi fejlődés és növekedés
megfigyelésének tudománya; olyan fogal­
makat használ, mint a rügypattanás, külön­
böző színű bimbős állapotok, olyan vicce­
sen hangzókat is, mint az egérfülstádium,
ami apró fakadó levelekre vonatkozik.
A megnevezések többnyire olyan szemléle­
tesek, hogy a leírás és a növény megszemlé­
lése után azonnal ráismerünk az adott
fenológiai (fejlettségi) állapotra.
Egyszerűbb házi módszer az egyre több
rovarfajhoz kapható szex-feromon csapdák
használata, amelyek az éppen rajzó kártevő
hímjeit csalogatják és ragasztják a csapdához.
Sokan erről azt hiszik, hogy a csapda maga
a védekezés, de a valóságban inkább csak a
rajzás jelzésére használhatók. Fontos tudni,
hogy minden kártevőhöz más, külön csapda
kell, viszont a csapda fogása az egynemű,
csak a keresett kártevő egyedeit vonzza. A
fénycsapdák használatához nagy szaktudás
kell, hiszen a fényre számos faj egyformán
reagál, és a gyűjtőedényben reggelre az egyegy erősebb bogár haláltusájában megzúzott
rovartörmelékből a szakértő sem könnyen
határozza meg a fajokat. A feromon adta le­
hetőségek a jövőben még kibővülhetnek,
egyre sikeresebbek a párzó rovarok tájéko­
zódását feromonnal megzavaró kísérletek. Itt
az lenne a cél, hogy hím és nőstény ne talál­
kozzanak, és így utódok se szülessenek.
Mindezeknél biztosabb előrejelző mód­
szer, ha gyakran és alaposan átnézzük a nö­
vényeinket, és már néhány kártevő vagy
kórokozó megtalálásakor készülünk a véde­
kezésre. Gyakoribb, hogy nem magával a
károsítóval találkozunk, mert az esetleg
csak egy mikroszkopikus élőlény, hanem a
kártétellel, azaz a kárképpel és kórképpel.
Könyvünk ábráit nézegetve hamarabb felis­
merjük a veszélyt saját kertünkben is.
A tervezés legfontosabb szabálya, hogy
minden együtt legyen a megfelelő helyen és
időben. Kínos a már permedével feltöltött
permetezőgépet javítani, a gumikesztyűt az
utolsó pillanatban keresgélni, vagy a máso­
dik töltésnél észlelni, hogy kifogyott valame­
lyik szerünk. Tehát gondoljuk végig az egé­
szet, az alaposabbak sorrendben fel is írhat­
ják egy papírlapra a teendőket. Az elkövetett
szervezési hibákból legalább otthon tanul­
junk. Mindig mindent készítsünk elő! Szán­
junk időt a munkára, ne a vendégek várható
érkezése előtt fogjunk hozzá, és a sokat szi­
dott meteorológiai jelentést is érdemes meg­
néznünk, meghallgatnunk előre. Ha azon­
ban ezt elmulasztottuk volna, akkor legalább
vessünk egy pillantást az égre, hogy gyűl­
nek-e már az esőfelhők a nyugati égbolton.
Az esti és hajnali órák gyakran szélcsendesebbek, bár az erős hajnali harmat is lehet a
siker akadálya. A permetezést követő mun­
kákban is legyünk körültekintőek; ne szed­
jük, ne öntözzük másnap a kezelt növénye­
ket, sőt az egyszeri ellenőrzéstől eltekintve
lehetőleg ne is menjünk közéjük, mert a pá­
rolgó szerek is mérgezőek lehetnek.
KÍMÉLJÜK AZ ÁLLATOKAT!
A növényvédő szereket sajnos nem tudjuk
kizárólag a megcélzott kártevőkre és kór­
okozókra juttani, így azok egyéb élőlénye­
ket is károsítanak. A leggyakoribb ártatlan
áldozatok a méhek. Léteznek ugyan a méhekre kevésbé ártalmas, úgynevezett
méhkímélő szerek, de a legbiztosabb, ha vi­
rágzó növényeket egyáltalán nem permete­
zünk. Számos kertészeti növény esetében
ismertek ugyan virágon keresztül is fertőző
mikroorganizmusok, és ezek ellen köny­
vünkben virágzáskori permetezést ajánlunk,
mégis fontoljuk meg! Sok készítményről ki­
derült már, hogy a fertőzés megakadályozá­
sán kívül a virágpor csírázását is gátolja, te­
hát csökkenti a leendő terméshozamot. Vi­
rágzó növények közelében vagy a méhek
vonulási útvonalán szintén nem „illik” per­
metezni. Ha ez elkerülhetetlen, akkor vá­
lasszuk az éjszakai vagy a hűvös időben
végzett kezelést, amikor a méhek nem re­
pülnek. Maguknál a virágzó növényeknél
ez nem elfogadható megoldás, hiszen a per­
metezett virágok a nap felkeltével vagy a
felmelegedéssel újra méhlegelővé válnak és
tömeges pusztulást okozhatnak.
A egyéb hasznos rovarokat is meg kell kí­
mélnünk, hiszen ők az ellenségeink ellensé­
gei, azaz a barátaink. Részletekbe itt nem
mehetünk, csak néhány alapvető gondola­
tot említünk meg. Csak akkor védekezzünk,
ha feltétlenül szükséges, mert a legtöbb per­
metezéssel kártevőink természetes ellensé­
geit is elpusztítjuk. Próbáljunk magunk szá­
mára egy még elviselhető károsítási küszöb­
értéket meghatározni, hátha ezen belül ki­
alakul valamilyen egyensúly a kártevők és
ellenségeik között. A védekezés után erre
már nem lesz reményünk. Igyekezzünk
fajspecifikus, azaz csak egyetlen kártevőre
ható szert választani, ilyenek ma még alig
vannak, de a rovarokat károsító baktérium­
készítmények már kaphatók.
A ragadozó atkák a növénykárosító at­
kákkal táplálkoznak, és nagyon gondos nö­
vényvédelem esetében képesek azokat az
elviselhető kárküszöb alá szorítani. Sajnos
ők maguk is nagyon érzékenyek az
álalánosan elterjedt atkaölő szerekre, így
ma még többnyire választanunk kell; vagy
rájuk bízzuk ellenségeink gyérítését vagy mi
vegyszerezünk. Még egy szempont, hogy a
ragadozó atkáknak is enniük kell. Tehát ah­
hoz, hogy kielégítő egyedszámban fennma­
radhassanak, valamennyit a táplálékukból,
azaz a növénykárosító atkákból is meg kell
tűrnünk a kertben.
A kerti növényeink közt fészkelő és táp­
lálékot kereső madarak nagy veszélynek
vannak kitéve. Rendszeresen permetezett
fákon ne engedjük meg nekik a fészeképí­
tést, mert a majd kikelő fiőkák életét veszé­
lyeztetnénk. Inkább ültessünk kertünk sar­
kába vagy szegélyére valamilyen növényvé­
delmet nem igénylő fát vagy cserjét
fészkelőhelynek. Sajnos a madarak a per­
metezés után már vergődő vagy földre hul­
lott és méreggel telített rovarokat is össze­
gyűjtik, és a táplálékláncban maguk is áldo­
zatokká válnak. Gyakori ki nem kelt tojása­
ik az ilyen mérgezés következményei.
Háziállataink hasonló veszélyhelyzetben
vannak, őket is éri a permetszer, esznek a
kezelt növényekből, összegyűjtik az elhul­
lott rovarokat, halmozódik a testükben a
méreg. A várakozási időket velük kapcsolat­
ban is be kell tartanunk. A munkaegészség­
ügyi várakozási időn belül elvileg a kutya
sem szaladgálhatna a növények között, és
az élelmezés-egészségügyi várakozási időn
belül a csirkék sem kapirgálhatnának a per­
metezett kertrészben. Mindezt perszen ne­
héz betartani, de állataink érdekében és ma­
gunk miatt is törekedni kell rá, és ismer­
nünk kell a veszélyeket.
SZOMSZÉDOK,
VIRÁGZÓ GYOMOK,
ÁROKPART
Kertszomszédainkat célszerű értesíteni a
permetezési szándékunkról. Kár elrontani a
barátságot a szomszédasszony száradó ru­
háinak a lepermetezésével, a kerítéshez kö­
zeli növények esetleges gyomirtózásával,
vagy csak egyszerűen valamilyen átható
szagú szerrel, amikor a szomszédunk éppen
kerti vendégséget rendez. A legjobb, ha
egyeztetünk; a szomszédokkal egyszerre
végzett, összehangolt növényvédelmi mun­
kák nagyobb valószínűséggel vezetnek si­
kerre. A kártevők kevésbé tudnak menekül­
ni és minket sem vádolhatnak, hogy a fertő­
zés tőlünk terjed a környező kertekre.
A virágzó gyomok sokszor hozzájárultak
már a méhek pusztításához. A gazda nyu­
godtan permetezte a fáit és szőlőtőkéit vala­
milyen rovarölő szerrel, hiszen azokat nem
járták a méhek. Elfeledkezett viszont a talajt
borító virágzó gyomnövényekről, amelyek­
re bőségesen hullott a permetlé, és ettől el­
hullottak a méhek is. A tanulság az, hogy a
permetezés közelében sem lehetnek virág­
zó növények, a gyomokat előbb ki kell ka­
pálni vagy le kell kaszálni, a virágzó ha­
szonnövényeket le kell takarni.
Az árokpartok és az útmenti fák, sövé­
nyek szintén gondot okoznak. Az árokpart
valaha egészséges fűgyűjtő helynek számí­
tott, itt szedték az állatoknak a friss ingyen
takarmányt. Forgalmas utak mentén ma ez
öngyilkosságnak számít a benzin égéster­
mékeiből (korábban az ólomtartalmából is)
a növényekre rakódott szennyeződés miatt.
Hasonló a helyzet az útmenti fák gyümöl­
cseivel is. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha
még vegyszeresen is kezeljük ezeket a sze­
gélyterületeket. A gyomirtózott útpadkák, a
permetezett útmenti fák még fokozottabb
veszélyt jelentenek a tudatlan vándornak
vagy az ott játszó gyerekeknek.
© 138 ©
A MÁSODIK
ZÖLD FORRADALOM
Több ezer évvel ezelőtt az ehető növények
termesztésbe vonása tette lehetővé, hogy az
ember elszaporodjon és meghódítsa a Föl­
det. A huszadik század közepére ez a hódí­
tás az emberek milliárdjai, a legnépesebb or­
szágok számára katasztrófának bizonyaik; az
emberiség fele éhezett vagy alultáplált volt,
Ázsiában tömegek haltak éhen, Afrikában és
a trópusi Amerikában gyereknemzedékek
korcsosultak el a fehérje- és a vitaminhiány­
tól. Szerencsére ekkor győzött a „zöldforra­
dalom”; a növénynemesítők olyan új fajtákat
állítottak elő, amelyek sok műtrágyával és
gondos növényvédelemmel a korábbi hoza­
mok többszörösét termették. Az amerikai
Borlaug Nobel-békedíjat kapott a munkássá­
gáért, azóta tömegesen nem halnak éhen
emberek, de elszennyeződött a környeze­
tünk, és még mindig hiánybetegségektől
szenvednek a fejlődő országok gyermekei.
A mezőgazdaságban most zajlik a máso­
dik zöldforradalom, a géntechnika napja­
inkban megteremti a környezetkímélő gaz­
dálkodás igazi alapját. Az idegen génekkel
módosított örökítőanyagú, high-tech állat-,
növény- és mikróbafajták alapvetően új le­
hetőségeket teremtenek;
• Javítják a termesztéstechnológiai tulaj­
donságokat (pl. betegség-ellenállóság,
szárazságtűrés, gyomok irtása olcsó és
környezetbarát szerekkel).
• Javítják a késztermékek feldolgozási,
étkezési, takarmányozási és eltartható­
sági tulajdonságait (pl. vitamingazdag­
ság, allergénmentesség, ipari felhasz­
nálhatóság).
• Megszületnek a bioszintetizátor élőlé­
nyek (pl. gyógyszer-, hormon- enzimés szervtermelő mikrobák, növények és
állatok).
Ezek legalább olyan horderejű dolgok,
mint a nukleáris energia vagy az elektroni­
ka, ugyanolyan fantasztikus kilátásokkal és
persze veszélyekkel is, mint amilyeneket
azok rejtenek magukban. A géntechnológi­
ával módosított, gyomirtó szernek, betegsé­
geknek és a rovaroknak ellenálló növények
már ma is millió hektárokon teremnek. Rö­
videsen megszületik a műtrágyázás helyett
a levegő nitrogénjét hasznosító gabona, és
egy sor csoda, amiről régóta álmodunk.
A high-tech mezőgazdaságnak biztosan
lesznek kudarcai és melléfogásai is, de nem
szabad elzárkóznunk az előnyöktől, ame­
lyek az éhező világnak hozzák a legtöbbet;
kedvezőtlen, aszályos körülmények között
is elegendő mennyiségű cereáliát, a jelenle­
ginél sokkal magasabb táplálkozási érték­
kel, gazdagabb vitamin- és fehérjetartalom­
mal. A saját kertünkben pedig valószínűleg
sokkal kevesebbet kell majd permetez­
nünk, csökken a szermaradványok mennyi­
sége, mutatósabb és jobban tárolható lesz a
termés. Szakértelemre viszont továbbra is
szükség lesz a növényvédelemhez.
MÉRGEZÉS
ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
A legtöbb növényvédőszer az emberre is ár­
talmas. A bőrre kerülve, belélegezve vagy
lenyelve helyi, felszívódva általános mérge­
zést okozhat. A mérgezés oka lehet hanyag­
ság, az óvó rendszabályok semmibe vétele,
de véletlen hiba vagy figyelmetlenség is.
Legsürgősebb tennivalónk: azonnal hívjunk
orvost, mentőt.
A segítség megérkezéséig bizonyos
elsősegítségnyújtás szükséges. A szembe ju­
tott vegyszert például azonnal ki kell öblíte­
ni, úgy, hogy tiszta vizet csurgatunk vékony
sugárban a balesetet szenvedett szemébe. A
bőrre jutott vegyszert is el tudjuk távolítani.
Ha a ruházatot átitatta, azt vegyük le. A bőrt
először vattával, tiszta ruhával töröljük le,
majd bő vízzel, többször mossuk le.
A lenyelt méreg okozta baleset ellátása a
legnehezebb. Tudnunk kell, milyen termé­
szetű a vegyszer. Maró anyagok vagy oldó­
szeres mérgek lenyelésekor nem szabad a
sérültet hánytatni, csak vízzel itatni, mert az
elősegíti a mérgek felszívódását. Ha nem
maró hatású a mérgező anyag, akkor a ga­
rat ingerlésével hánytassuk a beteget. Adszorbens anyag, például aktív szén és sós
hashajtó elősegíti a vegyszer felszívódás
nélküli kiürülését.
Az orvos vagy a mentő megérkezéséig
őrizzük meg a növényvédő szer csomagoló­
anyagát vagy a szer, a permetlé maradékát,
mert az ellátáshoz az orvosnak is fontos a
mérgező anyag ismerete.
o 139 o
A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK
Kerti növényeink védelmére olyan termé­
szetes vagy vegyi, illetve mikrobiológiai
úton előállított szereket használunk, ame­
lyek elpusztítják, gyérítik, riasztják, csalo­
gatják a károsító szervezeteket, vagy leg­
alább szabályozzák az életfolyamataikat.
A növényvédő szerek csomagolása,
címkéje pontos használati utasítást tartalmaz,
amelyet feltétlenül be kell tartanunk. A leg­
újabb csoportosítás szerint I., II. és III. kate­
góriájú növényvédő szereket forgalmaznak.
Az I. forgalmi kategóriájú szereket kizárólag
felsőfokú növényvédelmi végzettségű szak­
ember használhatja üzemi területen. A II.
csoport a régebbi feltételes forgalmú szerek­
ből áll, ezeket házikertben is felhasználhatja
az, akinek megvan a megfelelő vizsgája
(zöld könyve). Ezeket a szereket könyvünk
leíró részében dőlt betűvel jelöltük.
A ház körül és hétvégi kertben a III. for­
galmi kategóriájú növényvédő szerek min­
den korlátozás nélkül használhatók.
A VESZÉLYESSÉG
A felhasználási előírásokat, a munka- és
élelmezés-egészségügyi várakozási időket
be kell tartani. Közvetlenül munka előtt,
közben és utána tilos szeszes italt fogyasz­
tani! Erős szélben nem szabad permetezni,
porozni, mert nagy az elsodródás veszélye,
s egyébként is eredménytelen lenne a per­
metezés. Munka után alapos tisztálkodás és
ruhaváltás szükséges. Feltétlenül meg kell
akadályozni, hogy a növényvédő szerek
élelmiszerbe, takarmányba, ivóvízbe, álló­
vagy folyóvízbe kerüljenek.
Valamennyi munkafolyamat során töre­
kedni kell arra, hogy minél kevesebb hulla­
dék képződjék. A megmaradt permetlevet
tízszeres hígításban a kezelt területre ki le­
het juttatni. A folyékony növényvédő szer
csomagolóburkolatát legalább háromszor,
az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmenynyiséggel öblítsük ki, és ezt a vizet a per­
medé készítésekor használjuk fel. Az így
megtisztított csomagolóanyagot kommuná­
lis hulladékként a kukába dobhatjuk.
A növényvédő szereket tűzveszélyességük
szerint öt csoportba sorolják.
A: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes,
B: tűz- és robbanásveszélyes, C: tűzveszé­
lyes, D; mérsékelten tűzveszélyes, E: nem
tűzveszélyes. A vegyszerek szállítása, tárolá­
sa és felhasználása során feltétlenül vegyük
figyelembe a jelzéseket!
A m éhekre gyakorolt hatásu k alapján továb­
bi három csoportot különböztetünk meg.
I. Méhekre kifejezetten veszélyes, ha a
közvetlen, kontakt mérgezés 90-100%-os, s
a kontakthatöanyag-maradék 12 óránál
hosszabb ideig mérgező marad. Ezek a ké­
szítmények méhek által látogatott növény­
állományban vagy virágzó gyomokkal borí­
tott táblán, illetve méhek közelében soha­
sem használhatók.
n. Méhekre mérsékleten veszélyes a
szer, ha kontakt hatása 60-100%, és a kontakthatóanyag-maradék 8 óránál rövidebb
ideig toxikus. Ezeket a készítményeket vi­
rágzó növényállományban estefelé, a szür­
kület kezdetétől 23 óráig használhatjuk,
amikor a méhek már nem repülnek.
ÜL Méhekre nem veszélyes az a nö­
vényvédő szer, amelynek elenyésző, vagy
egyáltalán nincs közvetlen, kontakt mérgező
hatása, vagy a hatóanyaga mérgező ugyan, a
készítmény azonban a felhasználás jellegé­
ből fakadóan a méheket nem veszélyezteti.
Ezeket a készítményeket virágzó növényál­
lományban vagy a méhek közelében bármi­
kor veszélytelenül felhasználhatjuk.
A z egyes növényvédő szereket m érgező h a tá ­
suk alap ján is csoportokba sorolják.
Az engedélyokiratban használati utasítás­
ban minden esetben találunk egy LD50 jel­
zést és egy számot. Az LD50 érték a növény­
védő szer a kísérleti állat (leggyakrabban
patkány) testtömegkilogrammjára számított
és milligrammban megadott mennyisége,
© 140 ©
amelynek szájon át való adagolása után az
állatok 50%-a elpusztul. Ha ez az érték 50
alatti, kifejezetten mérgező a szer, 51-500*ig
közepesen, 501-5000-ig mérsékelten mér­
gező, e fölött nem mérgező.
Az árutermelő kertésznek a növényvédő
szeres kezelésekről naprakész nyilvántartást
kell vezetni. A nyilvántartásban a következő­
ket kell feltüntetni: helységnév, tulajdonos
(kezelő, használó) neve, telephelye. Minden
egyes kezelésről a következő adatokat kell
feljegyezni: sorszám, a kultúrnövény megne­
vezése, a védekezés helye (területe, tábla­
szám), a kezelés befejezésének időpontja, a
használt növényvédő szerek neve, hígítása
(kg/ha, liter/ha, g/m2, g/m3), a szüret, illetve
a forgalomba hozatal ideje, a felelős aláírása.
Ezt a nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől
számított három évig meg kell őrizni.
HATÁS
ÉS VÁRAKOZÁSI IDŐ
A növényvédő szereket h atásu k szerint a k ö ­
vetkező eln evezésekkel illetik:
akaricid = atkaölő,
aficid = levéltetű irtó,
baktericid = baktériumölő,
fungicid = gombaölő,
herbicid = gyomirtó,
larvicid = lárvairtó,
inszekticid = rovarölő,
nematicid = fonálféregölő,
ovicid = tojásölő,
rodenticid = rágcsálőirtó.
H atásm ódjuk szerin t a szerek három cso­
p ortba sorolhatók.
A kontakt szerek közvetlenül hatnak, a
növények felületén maradnak, nem szívód­
nak a szövetekbe. Megelőző védekezésre
javasoltak. Ilyenek a kén- és réztartalmúak,
a piretroidok, a rézpótlók: pl. Thiovit, Réz­
oxiklorid 50 WP, Decis 2,5 EC, Chinetrin
25 EC, Perocin 80 WP, Dithane M-45, Buvi­
cid K, Orthocid 50 WP stb.
A mélyhatású szerek a növény szövete­
ibe szívódnak, ott azonban nem mozognak
tovább.
A felszívódó szerek a növény szövetei­
ben tovább terjednek, tehát olyan növényi
részeket is megvédhetünk velük, amelyek a
permetezést követően alakulnak ki. A kiala­
kult betegségeket gyógyíthatjuk velük. Az
időjárásnak, esőnek ellenállnak. Ilyen szer
pl. a Ridomil Plus 45 WP, a Sandofan C, a
Rubigan 12 EC, a Systane 12 E, a B i 5 3 EC,
U nifosz 5 0 EC stb.
A perm etezés, kezelés után bizonyos v ára­
kozási időket b e kell tartanunk.
A munka-egészségügyi várakozási idő
az az időtartam (napokban), amelynek eltel­
te után a kezelt területen védőfelszerelés
nélküli munka (metszés, kapálás, öntözés
stb.) végezhető. A nulla nap pl. azt jelenti,
a kezelést követő napon védőfelszerelés
nélkül lehet dolgozni a növény közelében.
Az élelmezés-egészségügyi várakozá­
si idő az az időtartam (napok száma),
amelynek az utolsó növényvédelmi keze­
lés és a szüret, illetve a betakarítás között
el kell telnie.
A szer neve m ellettfeltü n tetett betűjelzés utal
a fo rm á ra .
Ezek szerint az E, EC, L, LC emulziókép­
ző folyékony permetezőszer, a WP, W, SP
nedvesíthető por alakú permetezőszer, az
FL, WSC vízoldható folyékony készítmény,
a D porozószer, a G granulátum, az ULV
csökkentett lémennyiséggel kijuttatható ké­
szítmény.
A növények nem viselnek el bármilyen
szert bizonyos fejlődési szakaszban. Ezt a
tényt a kezelések tervezésekor figyelembe
kell vennünk. Az almástermésűek (alma,
körte, birs) a piros bimbós állapot után, a
csonthéjasok (őszibarack, kajszi, szilva,
ringló, meggy, cseresznye) a nyugalmi idő­
szakot kivéve rézérzékenyek, azaz réztartal­
mú növényvédő szerekkel nem permetez­
hetek, mert megperzselődnek a leveleik.
A direkttermő szőlőfajták (Otelló, Noa) le­
vele a kéntartalmú szerektől perzselődik.
A növényvédő szerek egymással nem
keverhetőek korlátlanul. Előfordul, hogy
egyszerre kell permeteznünk gombás be­
tegség és rovarok ellen. Ilyenkor tájéko­
zódjunk a keverhetőségről, vagy legalább
tegyünk próbát. Ha a keverés után az oldat
összetúrósodik, foszlányok úsznak benne
(csapadék képződik), vagy gyorsan ülepe­
dik - ne folytassuk a keverést.
Az 1999-es év nyarán - a könyv ötödik
kiadása előtt - forgalomban lévő fontosabb
növényvédő szerek nevét és hatását a kö­
vetkező táblázat tartalmazza.
© 141 ©
A KÖNYVBEN SZEREPLŐ NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK
ÉS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETÜK
Gombaölő szerek
III. forg alm i kategóriájú, szabadon vásárolható
A SZER NEVE,
HATÁSA
MI ELLEN
NÖVÉNYKULTÚRA
Acrobat MZ
(=50 \rp)
felszívódó
+ kontakt
peronoszpóra,
Aliette
felszívódó
peronoszpóra, tűzelhalás
uborka, saláta, dohány, alma
Anlracol WP
kontakt
peronoszprra.
lisziliarmaton ki\üli gombák
szőlő, gyümölcs, zöldség
Atemi C
felszívódó
+ kontakt
lisztharmat, varasodás,
tafrina, monília
alma, őszibarack
AtemiS
. felszívódó
+ kontakt
lisztharmat
szőlő
Anvil SC
felszívódó
varasodás, lisztharmat
almatermésűek, szőlő, paprika
Uáriumpoliszulfid 45
lemosóés permetezőszer
kontakt
lbztharmat,
k'H'llyukacsoMxlás.
szil\ale\él wjrosloliosság
almatermésűek, csonthéjasok, bogyósok,
szőlőben rügypattanás előtt,
csonthéjasokban vegetációban is
Bayleton 5 WP
(25-WP)
felszívódó
lisztharmat
alma, szőlő, őszibarack
Bordói poi
kontakt
peronod/pora. monília.
vanwxJás, Icvélfodnmxlás,
lukiéi minők
szőlő, csonthéjasok, alma-termésűck, zokkéglelék,
uborka, hüvelyesek, paprika, paradicsom, burgonya
Bordói lé alapanyag
lemosóés permetezőszer
kontakt
ua.
szőlő, gyümölcs, alma, málna, uborka, paprika,
paradicsom; gyümölcsös lemosó
Hordói lé rw
kontakt
Bordói lé+Kén FW
lemosóés permetezőszer
kontakt kom­
binált
lisztharmat, peronoszpóra,
varasodás, alternária
burgonya, szőlő, alma, uborka, paprika, paradicsom;
gyümölcsös lemosó
Bumpei 25 EC
felszívódó
tazilurnul
szőlő
.
®:: |§fJ§6ij
© 142 ©
burgonya, paradicsom, vöröshagyma, szőlő, uborka
,
szőlő. alma. burgonya, uboika. zöldbab, /oldlxjfso,
paprika, paradicsom
•
'
Folytatás
A SZER NEVE
HATÁSA
NÖVÉNYKULTÚRA
MI ELLEN
Buvicid K
kontakt
varasodás, monília,
peronoszpóra, szürkepenész,
altemária
gyümölcs, szóló, bab, borsó, paradicsom, dinnve,
fűszerpaprika
Captan 50 WP
kontakt
lisztharmaton kívüli gombák
gyümölcsös, szőlő, burgonya, zöldségfélék
Champion 50 WP
kontakt
peronoszpóra, varasodás,
tafrina, monília, gnomónia,
baktériumok, tűzelhalás
szőlő, almatermésűek, csonthéjasok, málna, héjas gyűmólcsók. utorka, hüvelyesek, paprika, paradicsom, bur-
Chinoin Fundazol
50WP
felszívódó
lisztharmat, varasodás,
monília, gnomónia, szürke­
rothadás, fuzárium, szeptória
almatermésűek, csonthéjasok, szamóca, málna,
köszméte, ribiszke, szőlő, gyökérzöldség, paprika,
uborka, dísznövények, gyógynövények
.
felszívódó
lisztharmat, varasodás,
monília
Cuprosan Super D
kontakt
kombinált
peronoszpóra, altemária,
varasodás
szőlő, gyümölcsös
Cuproxat FW
kontakt
peronoszpóra, varasodás,
tűzelhalás
alma, szőlő, csonthéjasok, burgonya, zöldség
Cursate R
felszívódó
+ kontakt
peronoszpóra
szőlő, vöröshagyma, uborka, borsó, burgonya,
paradicsom
Delan750SC
(700 WG, SP)
kontakt
varasodás, peronoszpóra,
tafrina
almatermésűek, cseresznye, meggy, őszibarack, szőlő
Dithane M-45
(FL, DG, Cuprokelát,
Cupromix)
kontakt
varasodás, monília, gnomónia,
peronoszpóra, orbánc,
rozsdagombák, altemária
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, hagyma, burgonya,
paprika, paradicsom, zeller, gyógynövények
Euparen
kontakt, némi
felszívódó
Itatás
varasodás, botritisz.
peromjszpóra
alma, körte, szamóca, málna, szőlő
Karathane FN 57
(LC)
kontakt
lisztharmat
alma, őszibarack, szőlő, köszméte, ribiszke, uborka,
dinnye, dísznövények
Kasumin 2 L
felszívódó
baktériumok, altemária
bab, paprika, paradicsom, uborka, dísznövények, alma
Kén 800 FW
kontakt
lisztharmat
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, uborka,
petrezselyem
Kéntől 800 SC
kontakt
lisztharmat
gyümölcsfélék, szőlő, uborka, petrezselyem,
csonthéjasok
Chorus 75WG
O 143 o
Folytatás
A SZER NEVE
HATÁSA
MI ELLEN
NÖVÉNYKULTÚRA
Korú
kontakt
57kletotínús rőpusztiilas
uborka, paradicsom, saláta, paprika, dísznövények
Kumulus S
kontakt
lisztharmat
gyümölcsös, szőlő, cseresznye, szilva, paradicsom
Kupfer Fusilan WCi
kontakt
+ felszívódó
pcronoszpóu, altéi nária
szóló, ulxjrka, vóioshagynu, borsó, buigonya.
paradicsom
Kusor 450 FW
felszívódó
+ kontakt
peronoszpóra, lisztharmat
szőlő
Merpan 50 WP
fHOVfDC)
kontakt
varuMidis. mnnilix
sziirkepenész,
peronoszpóra
gyümölcsös, bab, borsó, paradicsom, szóló, dinnye,
burgonya, szamóca
.
' :'.i■. ..
Microthiol Special
kontakt
lisztharmat
almatermésűek, csonthéjasok, bogyósok, szóló,
uborka, petrezselyem
Mikai C 64 WP
felszívódó
+ kontakt
peronoszpóra
szőlő, uborka, uiroshagyina, zoldborsó, paradicsom,
hwgoma
Miltox Special
kontakt
kombinált
peronoszpóra, varasodás,
monília, alternária,
rozsdagombák
almatermésűek, csonthéjasok, málna, ribiszke, szőlő,
zöldség, burgonya, gyógynövény, szegfű
Morestan
kontakt
lisztharmat
alma, őszibarack, hogyOs gyümölcsnek, zöldségfélék,
dísznövények
Mycostop
kontakt
fuzárium, palántadőlés
dísznövények, paprika, dinnye
Nedvesíthető kén
kontakt
lisztharmat,
levéllyukacsosodis
gyümölcsös, bogjósok, szőlő, ulxirka, petrezselyem
Nikékén 800 FW
kontakt
lisztharmat, blumeriella
szőlő, alma, uborka, gyökérzöldségek, cseresznye
Nimród 25 F.C
felszívódó
lisztharnut
Orthocid 50 WP
kontakt
varasodás, monília, tafrina,
peronoszpóra, alternaria
gyümölcsös, szőlő, szamóca, zöldség, burgonya
Perocin 80 WP
kontakt
varasodás, peronoszpóra,
szeptória, rozulagombák
gyümölcsfélék, szőlő, zöldségfélék, gyógynövények '
© 144 ©
i:
Folytatás
A SZER NEVE
HATÁSA
NÖVÉNYKULTÚRA
MI ELLEN
Plantvax 20 EC
(75 WP)
felvív ódó
rozsdagombák
Polyoxin AL WP
felszívódó
szürkepenész
szőlő, málna, szamóca, őszibarack, uborka, paprika,
paradicsom, saláta
Polyiam DF
kontakt
peronoszpóra, varasodás,
altemária
paprika, paradicsom, burgonya, s/ólő. almaiéimé.sűek.
dísznóvénu-k
Pomuran
kontakt
kombinált
varasodás, peronoszpóra
alma, szőlő
Previcur 607 SL
felszívódó
p a o n o v | X )ia
Rézgálic
kontakt
peronoszpóra, monília,
varasodás
szőlő, gyümölcsös, uborka, hüvelyesek, paprika,
paradicsom
Rézkén C50 FW
kontakt
kombinált
lisztharmat, varasodás,
jieronoszpóra, tafrina
szőlő, alma, őszibarack, uborka, petrezselyem
Rézoxiklorid 50 WP
kontakt
pernoszpóra, monília,
didimella, levélfodrosodás,
lyukaesosodás
szőlő, uborka, hüvelyesek, paprika, paradicsom,
burgonya, alma, málna, őszibarack
Ridomil Plus 45
WP (MZ 72 WP)
felszívódó
+ kontakt
|ieronos/.póra, altemária
burgonya, hagyma, s/őlő, paradicsom, papiád, uborka
Rondo M
felszívódó
+ kontakt
varasodás, lisztharmat
almatermésűek
Ronilan FI
kontakt
szürke-penész, monília.
szkkrotínu
cseiesznye. megg\, ka|szi. őszibarack, szőlő, szamóca,
málna, saláta, paradicsom, paprika, petrezselyem,
sárgarépa, saláta, dísznövény :
Rovral 50 WP
(25 FW)
kontakt
ua., tárolási betegségek
almatermésűek, csonthéjasok, diófélék,
bogyós gyümölcsűek, szőlő, szamóca, paradicsom,
paprika, sárgarépa, vöröshagyma
Rubigan 12 F.C
felszívódó
lis/thaimat, vantscxlás,
monília
almatermésűek, csonthéjasok, köszméte, ribiszke, szőlő,
uborka, petrezsehem
Sandofan C
(M8 WP)
felszívódó
+ kontakt
peronoszpóra, altemária
szőlő, burgonya, paradicsom, vöröshagyma
Sápról
felszívódó
hsztharmat, monília,
roz.sdagoinb.ik
szőlő, köszméte, ribiszke, alma, csonthéjasok, borsó,
.
s/eglű
,., /-"■ ■: '
-;X
,
.
paprika, paradicsom, uborka, burgonya, saláta,
dísznövények
© 145 ©
. . ..
Folytatás
A SZER NEVE
HATÁSA
MI ELLEN
NÖVÉNYKULTÚRA
Score 250 EC
felszívódó
Iisztharmat, varasodás,
tafrina
alma, körte, őszibarack
Sumi-8 12,5 WP
felszívódó
lisztharmat, varasodás
alma, szőlő
Sumilex 50 WP
felszívódó
monília, szürkepenész,
tárolási betegség
mt-gg), szamóca, málna, szóló, sárgarépa, petrezselyem,
paradicsom, paprika
Systane 12 E (MZ)
felszívódó,
felszívódó
+ kontakt
varasodás, lisztharmat,
monília
almatermésűek, szőlő, kabakosok, paprika, dísznövény,
csonthéjasok
Szulíur 900 FW
kontakt
lisztharmat,
levéllyukacsosodás
alnutermésűek, csonthéjasok, szóló, uboika.
petrezselyem
Thiovit
kontakt
lisztharmat,
levéllyukacsosodás
burgonya, zöldségfélék, alma, szőlő, csonthéjasok,
bogyósok
Tilt Premium
37,5 WP
felszívódó
lisztharmat
zeller, peuezselyem
Tiocid
felszívódó
+ kontakt
lisztharmat
szőlő
Tiosol lemosó és
permetező szer
kontakt
lisztharmat, tafrina,
levéllyukacsosodás
gyümölcs, szőlő (lemosó), almalermésűek, csonthéjasok,
köszméte, ribiszke, szőlő (permetezés)
Topas 100 EC
Topaz MZ 62,5 WP
felszívódó
+ kontakt
lisztharmat, varasodás
almatermésűek, szőlő, csonthéjasok, paprika,
paradicsom, kabakosok, rózsa
Topsin Metil 70 WP
felszívódó
lisztharnut, varasodás,
monília, szúrkepenész
burgonya, almatermésűek. csonthéjasok, szamóca,
málna, ribiszke, köszméte, szőlő, petrezselyem, uborka,
hagyma
Trichodex WP
kontakt
szürkepenész
szőlő, paradicsom, uborka, dísznövények
Trifmine 30 WP
felszívódó
varasodás, lisztharmat
alma, körte, szőlő
Vondozeb DG
(Plus)
kontakt
varasodás, peronoszpóra,
monília, gnomónia,
altern. szeptória, rozsda
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, hagyma, burgonya,
paradicsom, paprika, zeller
© 146 ©
Rovarölő szerek
III. fo r g a lm i kategóriájú, sz a b a d o n vásárolható
A SZER NEVE
HATÁSA
MI ELLEN
NÖVÉNYKULTÚRA
Actellic 50 F.C,
kontakt és
mélyhatisú
üvegházi molytetű, raktári kártevő,
kullancs
paradicsom, uborka, papnka, dísznövények
AgrÜkén lemosó
permetezőszer
kontakt
lisztharmat, pajzstetvek, atkák,
körtelevélbolha
gyümölcsös, szőlő
Agrol Plusz lemosó
és halásfokozó
kontakt
levéltetvek, takácsatkák, pajzstetvek,
korlelevélbolha
almatermésűek, csonthéjasok,
bogyóstermésúek, paprika
Alsysiin 25 WP
kontakt
gyümölcsmolyok, levélaknázók
almatermésűek
Andalin DC 25
kontakt
Apollo SC
kontakt
atkatojások
almatermésűek, szőlő, csonthéjasok
Applaud 25 WP
kontakt
üvegházi molytetű. szélesatka,
le\élatka vándorpajzstetvek
paradicsom, papnka, uborka, dísznövény
Bactucid P
kontakt
gyümölcs-, sodró- molyok,
amerikai fehér szövőlepke
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, bogyósok,
káposztafélék, díszfák, diszbokrok
Bancol 50 WP
(500 SC)
kontakt
burgonyabogár, barkók, szőlómoly,
almamoly, bagolylepke hernyók
burgonya, szóló, alma, paradicsom, borsó,
káposzta, mák
Basudin 600 EW
kontakt
gyümölcsmolyok, sodrómolyok,
szőlőmolyok, levéltetvek,
bagolylepke
almatermésűek, őszi- és sárgabarack, meggy,
cseresznye, szőlő, káposztafélék, borsó
Bio-sect, Bio-sea
spray
kontakt
alma. borszőlő, dísznövény
levéltetű, atka, levéllxilha,
üvegházi mól) tetű
•
aStfá.
'
Biola
kontakt
pajzstetvek, takácsatka, levéltetű
Chess 25 WP
felszívódó
le\eltet\ek, üvegházi molytetű
Chinetrin 25 EC
kontakt
molyok, pajzstetvek, aknázómolyok,
körtelevélbolha, hernyókártevők,
burgonyabogár
© 147 ©
almatermésűek, bogyósok, csonthéjasok,
U[x»>/ia, hagymafélék kivételével zöldségfélék,
dísznövények
almatermésűek, csonthéjasok, uborka, paprika,
szilva
' . buigonya, paprika, paradicsom, őszibarack
almatermésűek, bogyósok, szólő, csonthéjasok,
burgonya, zöldségfélék, dísznövények
Folytatás
A SZER NEVE
NÖVÉNYKULTÚRA
MI ELLEN
HATÁSA
Chinmix 5 HC (SC)
kontakt
molyok, hernyók, cseiesznyelégy.
biugotiyaliogár, levéhelvek
almatermésűek, cseresznye, szóló, burgonya,
zöldségfélék
Cymbus 10 EC
kontakt
molyok, burgonyabogár,
bagolylepke, üvegházi molytetű
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, burgonya,
kukorica, káposzta, paprika, paradicsom
Decis ■5 EC
kontakt
üvegházi iiKilylfiű, levéltdivk. mo­
lyok. burgonyalxigár. bagolylepke,
tripszek
'
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, burgonya,
kukorica, zöldségfélék, dísznövények
Dimilin 25 W
kontakt
könelevélbolha, aknázómolyok,
gyümölcsmolyok, gombaszúnyog,
gombalégy
almatermésűek, csonthéjasok, csiperkegomba
Dipel ES
kontakt
szőlőmoly, kukoricamoly,
amerikai fehér ined\elepke
alma, kukorica, szőlő
Fendona 10 EC
(2 EC)
kontakt
aknázó- és gyümölcsmolyok
körtelevélbolha, bagolylepke,
burgonyabogár, borsólevéltetű
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő,
káposztafélék, paprika, burgonya, borsó
Fito-Dueci levéltetű.
Fiio-Dued pajzstetű
kontakt
levéltetvek, pajzstetvek
szabadföldi, üvegházi és szobai dísznövények
Fito-Insect
kontakt
levéltetvek
almatermésűek, ribiszke, paprika, paradicsom
Flumite 200
transzlamináris
ukácsalkák. levélatkák, gubacidlkák
alma, szőlő, csonthéjasok
Foray 48 B
kontakt
kukoricamoly
kukorica
Insegar
kontakt
almamoly, barackmoiy, szilvamoly,
szőlőmoly
almatermésűek, őszibarack, kajszibarack, szilva,
szőlő
Karate 5 EC
(2,5 EC, 2,5 WG)
kontakt
levéltetvek, burgonyabogár,
bagolylepkék, molykártevők
almatermésűek, cseresznye, szőlő, őszibarack,
paradicsom, paprika, uborka, káposzta,
burgonya, kukorica
Match 50 EC
kom ik
gyümölcs- és salrómolyok,
aknazómolyok, .szőlőmoly,
burgonyabogán bagolylepke lárva
almatermésűek, szőlő, burgonya, káposztafélék
Mitac 20 EC
kontakt
atkák, körtelevélbolha
alma, szilva, szamóca, szőlő, körte, paprika,
bab, uborka
Neoron 500 EC
kontakt
takácsatkák, levélatkák
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő
.
O 148 O
Folytatás
A SZER NEVE
NÖVÉNYKULTÚRA
MI ELLEN
HATÁSA
Nevikén
lemosó
permetezőszer
köt-ilsí
pajzstetvek, levéltetvek,
körtelevélbolha, atkák
gyümölcs, szőlő
Nissorun 10 WP
kontakt,
mélyhatású
takácsatkák
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, bab,
uborka
Nomolt 15 SC
kontakt
körtelevélbolha, molyok,
aknázómolyok, burgonyabogár
kukorica, burgonya, káposzta, uborka,
paradicsom, szőlő, almatermésűek
Novenda
lemosó
permetezőszer
kontakt
pajzstetvek
almatermésűek, ribiszke
Novodor FC
kontakt
burgonyabogár
burgonya, paradicsom
Omite 57 ^
kontakt
takácsatkák, szélesatka
alma, csonthéjasok, szőlő, paprika
M & 50: ||
felszívódó
burgonyabogár, barkók,
gyümölcsmolyok, szőlőmolyok,
bagolylepkék
burgonya, kukorica, szőlő, káposztafélék
levéltetvek
almatermésűek, őszibarack, uborka, paprika,
paradicsom, káposztafélék, saláta,
dísznövények
Pirimor 25 WG,
Pirimor aerosol
felszívódó
Plant-pín nyilacska
felszívódó . ■ a|fc|k|levélt|tyék 7 : :.1 J
Ravion 85 WP
kontakt, némi
felszívódó
hatás
burgonyabogár, gyümölcsmolyok,
kaliforniai pajzstetű
burgonya, alma, kukorica
Riem
rovarölő spray
kontakt
levéltetvek
levéldísznövények
Ripcord 20 EC
kontakt
burgonyabogár, bagolylepkék,
molyok, körtelevélbolha, levéltetvek
burgonya, kukorica, zöldségfélék, káposzta,
almatermésűek, cseresznye, meggy, őszibarack,
szőlő, dísznövények
Samatoil
kontakt
takácsatkák, levéltetvek, kaliforniai
pajzstetű
almatermésűek
Sanmite 20 WP
kontakt
takácsatkák, levélatkák, szélesatka,
üvegházi molytetű
almatermésűek, szőlő, őszibarack, paprika,
paradicsom, uborka
Sherpa
kontakt
bagolylepke lárva, burgonyabogár,
molyok, cseresznyelégy, tripsz,
földibolha, üvegházi molytetű
burgonya, káposzta, kukorica, alma, őszibarack
szilva, cseresznye, meggy, szőlő, málna,
paprika, paradicsom, szegfű
@ 149 O
::
Folytatás
A SZER NEVE
HATÁSA
MI ELLEN
NÖVÉNYKULTÚRA
Sprayprover
kontakt
levéltetvek
gyümölcs, zöldség
Sumicidin 20 EC
kontakt
almamoly, barackmoiy,
kukoricamoly, bagolylepkék
alma, őszibarack, cseresznye, meggy, kukorica,
zöldségfélék
Sumuhion 50 EC
kontakt
malvkártevők, bagolylepkék,
t vr i vi
hagyma-aknázőlégy
gyümölcsös, bogyósgyúmölcsíiek, szőlő,
zöldségfélék
i :%
- •
Talstar 10 EC
kontkat
molyok, levéltetvek, aknázómolyok,
atkák, burgonyabogár
almatermésűek, szőlő, őszibarack, burgonya,
paprika, paradicsom, uborka
Thiokvant
kontakt
Tiosol
kontakt
pajzstetű, levéltetű,
körte-levélbolha, atkák
gyümölcs, szőlő, köszméte, ribiszke
Trebon 10 F
kontakt
levéltetvek, almamolyok,
szőlőmolyok
almatermésűek, szőlő, kukorica, burgonya
Vegesol
kontakt
takácsatka tojások
almatermésűek
Vektafid A
kontakt
levéltetvek, pajzstetvek,
atkák
paprika, uborka, alma
Vektafid R
kontakt
levéltetvek, atkák,
molytetvek, tűzelhalás
paprika, uborka, almatermésűek
Vektafid S
lemosó
permetezőszer
kontakt
lolllllUH
körtelevélbolha, atkák,
lisztharinat
gyümölcsös, szőlő
Zolone 35 EC
(30 WP)
kontakt
molykártevők, takácsatkák,
burgonyabogár
gyümölcsös, szőlő, burgonya
almatermésűek, csonthéjasok, paprika,
paradicsom,
káposztafélék
O 150 O
, y 'i
Gombaölő szerek
11, fo r g a lm i kategóriájú, en g ed élly el vásárolható és h a sz n á lh a tó
A SZER NEVE
HATÁSA
NÖVÉNYKULTÚRA
MI ELLEN
Afugan
feLszívódo
lisztharmat
uborka, alma, szőlő, petrezselyem
Alto 320 SC
(420 Combi)
felszívódó
+ felszívódó
lisztharmat, rozsda
borsó
Ahiraa
felszívódó
peronoszpóra, varasodás,
monília. altemária
..........
1
alma, .szóló, burgonja
'
.
' ....... '........... '..................
Amistar
felszívódó
lisztharmat, peronoszpóra
uborka
Bellkute 40 WP
felszívódó
varasodás, lisztharmat
almatermésűek
Bravó 500
kontakt
burgonyavész, altemária,
varasodás, peronoszpóra,
tafrinás levélfodrosodás
alma, szőlő, őszibarack, uborka, borsó, burgonya,
paradicsom
Buvicid F
kontakt
peronoszpóra, orbánc,
szuikerothadás
szúlő, szamóca, bah, uborka, paradicsom, hagyma,
káposztafélék, saláta, dísznövények
Clarinet
felszívódó
varasodás, lisztharmat
almatermésűek
Clortosip L (75 WP)
kontakt
]«ronoí)Zpóra, altemária,
szeptória
burgonya, paradicsom
Cursate F
felszívódó
kombinált
peronoszpóra, szürkepenész
szőlő
Daconil W-75
kontakt
peronoszpóra. altemária,
szeptória
burgonya, paradicsom
Discus DF
felszívódó
varasodás, lisztharmat
almatermésűek, szőlő
Ducii
felszívódó
roz.scü, lisztharmat
BÉpiiMlllMtjjjijjjjjj»M M É Íg li
Efuzin 500 FW
kontakt, némi
felszívódó
hatás
varasodás, tafrina,
blumeriella
alma, körte, cseresznye, meggy', őszibarack
• ív'■■, '.. í
O Í 51 0
':.i;.fffmfMfffffffffx
1
: ifí I l i ? ' ,,.
|
Folytatás
A SZER NEVE
HATÁSA
MI ELLEN
NÖVÉNYKULTÚRA
Folpan 50 WP
(48 SC, 80 WDG)
koillAt
peronoszpóra, orbánc,
vurkerothddi>
szőlő, szamóca, almatermésűek, bab, uborka,
paradicsom, halnia, burgonya, káposztafélék, saláta.
dis/.nó\enyek
Folicur 25 WP
felszívódó
lisztharmat, varasodás
almatermésűek
Fülicur Multi
ftlsmódó
lisztharmat, varasodás
Folicur Solo
felszívódó
lisztharmat, varasodás,
monília
almatermésiek, szőlő, csonthéjasok
Kolfugo Szupa
leiszívódó
lis/tharmat, monília.
blumeriella
alma. szóló, meggy
Mílstar
felszívódó
rozsda, lisztharmat
borsó
Mikai 75 WP
kontakt
+ felszívódó
peronoszpóra
Mycoguard
kontakt
peronoszpóra, alternária,
varasodás, rozsda
almatermésűek, szőlő, őszibarack, paradicsom,
burgonya, uborka, borsó
Mythos 30 SC
felszívódó
varasodás, szürkepenész
almatermésűek, s/őlő, s/amc>ca. málna
Ortho-Phaltan FL
kontakt
peronoszpóra, orbánc,
szürkerothadás
szőlő
Quadris
felszívódó
peronoszpóra. lisztharmai
Ridomil Combi
kontakt
+ felszívódó
peronoszpóra, botritisz
szőlő
Sporgon 50 WP
kontakt
monília, levéllyukacsosodás,
gnomónin, blumeriella
csonthéjasok, cseresznye, meggy, kajszi,
csiperke gomba
Tattoo
felszívódó
kombinált
peronoszpóra, alternária
burgonya
Veara
tds7Í\ódó
lisztlurinai, varasodás
almatermésűek, szőlő
’ almatermésűek, szőlő ■.
"
/
'
1
>
*
Rovarölő szerek
II. fo rg a lm i kategóriájú, en ged éllyel vásárolható és h a szn á lh a tó
NŐVÉNYKULTUKA
Ml ELLEN
HATÁSA
A SZER NF.VE
Admiral 10 EC
felszívódó
üvegházi molytetű
paprika, paradicsom, uborka
Atabron 120 EC
kontakt
burgonyabogár lárvák, bagolylepkék,
üvegházi molytetű
burgonya, káposzta, paprika, paradicsom,
szegfű
Aztec 140 EW
felszívódó
levéltetvek, vértetű
almatermésűek, kájx)szta, borsó
Best
felszívódó
kombinált
levéltetvek
burgonya, paprika, paradicsom, uborka, borsó,
káposzta, rózsa
Bi-58 EC
felszívódó
gyümölcsmolyok, levéltetvek,
aknázómolyok, szőlőmolyok,
takácsatkák, kukoricamoly
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, paprika,
paradicsom, káposztafélék, bab, borsó, uborka,
dísznövény, gyógynövény
Bulldock 25 EC
kontakt
burgonyabogár, hernyókártevők,
földibolhák, levéltetvek,
molykártevők
alma, szőlő, szilva, burgonya, paradicsom,
káposzta, borsó
Cascade 5 EC
kontakt
gyümölcs-, és aknázómolyok,
körtelevélbolha, szőlőmoly, atkák
almatermésűek, szőiő
Danadim 40 EC
felszívódó
gyümölcsmolyok, levéltetvek,
cseresznyelégy, szőlőmolyok
bagolylepkék lárvái
alma, körte, csonthéjasok, szőlő, paprika, borsó
Danitól 10 EC
kontakt
takácsatkák, levélatkák, lombrágó
hernyók, aknázó és gyümölcsmolyok
almatermésűek, őszibarack, szőlő, paradicsom,
paprika, uborka, szegfű
Danirun 11 EC
kontakt
kombinált
molykártevők, takácsatkák,
levéltetvek, dohánytripsz
alma, szőlő, uborka
Decis Quick
kontakt
+ felszívódó
levéltetvek, bagolylepkék lárvái,
aimamoly
alma, káposztafélék, paprika, burgonya
Ekos 100 EC
felszívódó
burgonyabogár lárvák, molykártevők,
körtelevélbolha
almatermésűek, burgonya
Fun-in EC
kontakt
kukoricamoly, szőlőmolyok
kukorica, szőlő
Fyfanon 50
EC (EW)
felszívódó
gyümülcsmolyok, darazsak,
levéltetvek, szőlőmolyok,
bagolylepke lárvák, tripszek
almástermésűek, csothéjasok, szőlő, kabakosok,
hagyma, káposztafélék, paprika, paradicsom,
zöldborsó, dísznövények
llosLaquick 5U EC
telvivődő
molyk.irtevők. levéltetvek,
cseresznyelég}', takácsatkák
I
'
.
őszibarack, cseres/nvc, s/armka. zöldségfélék
Folytatás
A SZER NEVE
HATÁSA
MI ELLEN
NÖVÉNYKULTÚRA
Judo
felszívódó
+ kontakt
tevékének, bagolylepkék,
burgonyalxigar. aknázó, sodróés gyiiinölcsmolyok. cseresznyelégy
gyümölcsös, almatermésűek, csonthéjasok,
burgonya, paradicsom, paprika, uborka,
káposzta
Mágus 200 SC
kontakt
takácsatkák, levélatkák
almatermésűek, szőlő
Mospilan 3 EC
(20 SP)
felszívódó
burgonyabogán levéltetvek,
molykártevők, levélbolha, üvegházi
molytetű, kaliforniai virágtripsz
alma, körte, őszibarack, burgonya, paprika,
paradicsom, uborka, dísznövények
Orthene
felszívódó
bagolylepkék lárvái, levéltetvek,
tripszek
borsó, káposzta, dísznövény
Ortus 5 SC
kontakt
takácsatkák, levélatkák
almatermésűek, őszibarack, szőlő
Parashoot CS
kontakt
gyümölcs- és aknázómolyok, levélteevek, cseresznyelégy, hagymalégy,
tripszek, bagolylepkék, ribiszkelepke
alma, csonthéjasok, szőlő, kukorica, hagyma,
paprika, borsó, káposztafélék
Regent 80 WG
kontakt
burgonyabogár, kukoricabarkó
burgonya, kukorica
Rogor L-40 EC
felszívódó
atkák, levéltetvek, gyümölcsmolyok,
pajzstetvek, kukoricamoly
alma, körte, szilva, őszibarack, kajszibarack,
cseresznye, szőlő, zöldségfélék,
gyógynövények, dísznövények
Sumi-Alfa 5 EC
kontakt
levéltetvek, burgonyabogán
lombrágó hernyók, gyümölcsmolyok,
tripszek
almatermésűek, csonthéjasok, szőlő,
paradicsom, burgoma. borsó, kukonca,
káposzta, uborka, dísznövények
Tagló 15 EC
kontakt
takácsatka
almatermésűek
Thiodan 35 EC
kontakt
levéltetvek, burgonyabogár,
molykártevők, hernyókártevők,
szamócaatka
almatermésűek, bogyósok, szamóca, szőlő,
zöldség
Thionex 50 WP
(25 EC)
kontakt
levéltetvek, burgonyabogár,
molykártevők, hernyókártevők,
szamócaatka
almatermésűek, bogyósok, szamóca, szőlő,
burgonya, kukorica
Trebon 30 EC
(10 F)
kontakt
almamoly, aknázómoly, burgonyabo­
gán kukoricamoly, szőlőmoly
alma, szőlő, kukorica, burgonya
Ultracid 40 WP
kontakt
gyümölcsmolyok, levéltetvek, takács­
atka, kéregmoly, burgonyabogár,
szőlőmolyok, kukoricamoly
alma, körte, őszibarack, kajszibarack, burgonya,
borsó, kukorica, paradicsom, paprika, uborka,
gyógynövények
Unifosz 50 EC
kontakt
lombrágó hernyók, gyiiinölcsmolyok,
levélbolha, levéltetvek, tripszek.
takácsatkák, hemyókáitevők
gyümölcsös, szőlő, paprika, paradicsom,
uborka, saláta, bab, borsó
Vertimec 1,8 EC
felszívódó
takácsatkák, burgonyabogár,
kaliforniai virágtripsz,
gerbera aknázólég)'
burgonya, almatermésűek, paradicsom, paprika,
uborka, dísznövények
;
TÁRGYMUTATÓ
A NÖVÉNYEK
TUDOMÁNYOS NEVE
Dieffenbachia sp. 33
Dracaena sp. 109
Euonymus sp. 64
Acer sp. 54
Actinidia chinensis 65
Aechmea sp. 30
Agaricus bispoais 40
Ageratum houstonianum 25
Allium sp. 48
Antirrhinum maius 89
Apium graveolens 129
Araucaria excelsa 120
•
Arecaceae 93
Asparagus officinalis 110
Begonia semperflorens 24
Begonia tuberhybrida 24
Berberis sp. 26
Beta vulgaris var. conditiva 34
Betula pendula 86
Billbergia sp. 30
Biota orientalis 127
Brassica sp. 59
Buxus sempervirens 102
Callystephus chinensis 65
Capsicum annuum 94
Castanea sativa 47
Cattleya sp. 87
Citrullus lanatus 124
Citrus sp. 37
Codiaeum variegatum 40
Convallaria majalis 48
Corylus avellana 83
Cotoneaster sp. 78
Cucumis melo 124
Cucumis sativus 124
Cucurbita pepo 124
Cyclamen persicum 35
Cydonia oblonga 25
Cymbidium sp. 87
Dahlia hortensis 41
Daucus carota 107
Dendranthema indicum 72
Dianthus caryophyllus 114
Fatsia japonica 119
Ficus sp. 47
Fragaria ananassa 112
Gladiolus gandavensis 62
Hedera helix 28
Hibiscus rosa-sinensis 52
Hyacinthus orientalis 53
Hydrangea macrophylla 52
Ipomoea purpurea 50
Juglans regia 41
Juniperus sp. 26
Lactuca sativa 106
Larix decidua 46
Ligustrum sp. 43
Lilium sp. 77
Lonicera sp. 78
Lycopersicon esculentum 97
Mahonia sp. 79
Malus domestica 14
Mespilus germanica 86
Musa sp. 24
Neoregelia sp. 30
Nerium oleander 77
Papaver somniferum 79
Paphiopedilum sp. 87
Pelargonium zonale 84
Petroselinum crispum 100
Phaseolus vulgaris 22
Philadelphus sp. 54
Phlox sp. 77
Picea abies 46
Picea glauca ’Conica’ 43
Picea pungens ’Glauca’ 44
Pinus mugo 45
© 155 ©
Pinus nigra 44
Pinus sylvestris 44
Pisum sativum 28
Platanus acerifolia 101
Polypodiaceae 92
Primula sp. 59
Prunus armeniaca 55
Prunus avium 37
Prunus cerasus 82
Prunus domestica 117
Painus dulcis var. sativa 82
Prunus persica 89
Pyracantha coccinea 129
Pyrus X communis 66
Raphanus sativus 103
Ribes nigrum 69
Ribes rubrum 69
Ribes uva-crispa 69
Rhododendron simsii 21
Rosa sp. 103
Rubus idaeus 80
Rumex rugosus 109
Saintpaulia ionantha 13
Salix sp. 47
Solanum melongena 124
Solanum tuberosum 31
Sorbus sp. 24
Spinacia oleracea 111
Spiraea sp. 48
Syringa vulgaris 87
Tagetes sp. 34
Thuja occidentalis 127
Tilia sp. 50
Tulipa sp. 128
Viola odorata 53
Vitis vinifera 120
Vriesea sp. 30
Yucca elephantipes 88
Zantedeschia aethiopica 58
Zea mays 74
A KÁROSÍTOK
TUDOM ÁNYOS NEVE
Abraxas grossulariata 70
Acanthoscelides obtectus 22
Aceria erinea 42
- saalasi 8
- tristriata 43
Acyrtosiphon onobrychis 29
Adoxophyes reticulana 16
Agrilus aurichalceus 82
Agrobacterium rubi 81
- tumefaciens 15, 121
Aleurodes lonicerae 113
Aleurodidae 113
Alternaria brassicae 60
- brassicicola 60
- dianthi 113
- dianthicola 115
- porri f. sp. dauci 99, 108
-----f. sp. solani 99
- solani 31
Anarsia lineatella 56, 90
Anthonomus pomorum 18
Aoromius quinquepunctatus 29
Aphelenchoides fragariae 92, 113
- ritzema-bosi 73, 92
Aphididae 74, 85, 89, 119
Aphis crassivora 96
- fabae 23, 41, 54, 80, 117, 125
- gossypii 36, 78, 105, 125
- nasturtii 33, 96, 125
- papaveris 41
- philadelphi 41
- pomi 79, 86
- spiraeaephaga 48
Apiognomonia veneta 102
Apple mosaic virus 18
Apple rosette virus 21
Arge berberidis 26, 79
Ascochyta pinodes 29
- pisi 29
Aspidiotus hederae 93
- nerii 77
Aulacorthum circumflexum 36
- solani 33, 50, 78, 86, 117, 118
Baris chlorizans 61
Betulaphis quadrituberculata 87
Blennocampa pusilla 104
Blumeriella jaapii 38, 83
Boa rínia rhomboidaria 121
Borboridae 40
Botryodiplodia theobromae 88
Botrytis allii 49
- cinerea 14, 36, 72, 81, 85, 98, 104,
107, 114, 121, 126
- elliptica 78
- gladiolorum 62
- tulipae 128
Brachycaudus amygdalinus 82
O 156 o
Brachycaudus helichrysi 65, 117
- prunicola ssp. schwartzi 90
- spiraeae 48
Bremia lactucae 107
Brevicoryne brassicae 6 l
Brevipalpus sp. 93, 127
Bruchus pisorum 30
Bryobia kissophila 28
- rubrioculus 124
Byctiscus betulae 69
Calepitrimerus vitis 122
Caliroa limacina 39, 83
Callaphidae 51
Callaphis betulicola 87
- flava 87
- juglandis 43
Carulaspis juniperi 27, 45
- visci 127
Cercospora beticola 34
- sp. 87
Ceutorhynchus macula-alba 80
Chaetocnema tibialis 35
Cherry necrotis ring spot vims 38
Chromaphis juglandicola 43
Clasterosporium carpophilum 82
Cleonus punctiventris 35
Coccus hesperidum 37, 47, 77
Colletotrichum lindemuthianum 22
- orbiculare 126
Corium solani 32
Corynebacterium flaccumfaciens 23
- michiganense 99
Corythuca ciliata 102
Crioceris sp. 110
Cronartium ribicola 71
Cryptomyzus ribis 71
Cucumber mosaic virus 34, 97, 126
Cumminsiella sanguinea 79
Curculio elephas 47
- nucum 84
Cymbidium mosaic virus 87
Dasyneura affinis 53
Dendrothrips ornatus 43
Diabrotica virgifera virgifera 75
Didymascella thujina 128
Didymella applanata 81
Diplolepis rosae 105
Ditylenchus destructor 32
- dipsaci 52, 54
Drepanopeziza ribis 70
Dysaphis devecta 19
- pyri 66
- reanuri 69
Elateridae 76
Elatobium abietinum 44
Elsinoe veneta 81
Enarmonia formosana 40, 57
Entyloma dahliae 41
Epidiaspis leperei 68
Epinotia nanana 44, 46
Eriophyes avellanae 84
- pyri 67
- triradiatus 47
- vitis 122
Eriosoma lanigerum 20
Erysiphe cichoracearum 41, 126
- heraclei 101,108
- pisi 30
- polygoni 110
Erwinia amylovora 20, 69, 86
- carotovora 100, 107
- chrysanthemi 33
Eupoecilia ambiguella 123
Eutetranychus admes 27
Exobasidium azaleae 21
Fabraea rosae 104
Frankliniella occidentalis 96
Fusarium avenaceum 116
- bulbigenum f. aechmeae 30
- culmorum 116
- graininearum 76
- martii 40
- moniliforme 76
var. minus 109
- oxysporum f. sp. callistephi 65
f. sp. cattleyae 87
-----f. cepae 49
-----f. sp. cyclamini 36
-----f. dianthi 115
-----f. sp. gladioli 63
-----f. melonis 128
-----f, niveum 125
-----f. opuntiarum 58
- - f. tulipae 128
- reddens f. dianthi 115
- solani f. cucurbitae 125
- s p .110
Gloeosporium convallariae 48
- elasticae 47
- sp. 87
- thuemenii 33, 109
Gnomonia erythrostoma 57
~ leptostyla 42
- tiliae 51
Grapholita funebrana 118
- molesta 57, 90
© 157 ©
Gymnosporangium claviiforme 27
- sabinae 27, 68
Helicoverpa armigera 95
Helminthostropium cactivorum 58
Heliothrips haemorrhoidalis 125
Hoplocampa brevis 68
- flava 118
- minuta 118
Hyadaphis tataricae 78
Hyalopterus pruni 117
Hyphantria cunea 51, 54
Kabatina juniperi 26
Kakothrips robustus 29
Lasioptera rubi 82
Laspeyresia pomonella 17, 42, 66
- pyrivora 68
Lepidosaphes newsteadi 45
- ulmi 52
Leptinotarsa decemlineata 31, 98
Leucaspis pusilla 45
Leucoptera scitella 17
Leucostoma cincta 39, 56, 83
- persooni 83
Leveillula taurica 96
Lilioceris lilii 78
Limacidae 85, 106, 110, 112
Lithocolletis blancardella 17
- corylifoliella 17
- platani 101
- sp. 86
Lobesia botrana 123
Lophodermium pinastri 45
Lycoridae 40
Lygus pratensis 73
Macrosiphum euphorbiae 33, 50
Mamestra brassicae 60
Marmor phaseoli 23
Meloidogyne arenaria 24
- incognita 36
- sp. 98, 100, 107
Melolontha melolontha 112
- sp. 76
Microsphaera berberidis 26, 79
Monarthropalpus buxi 102
Monilinia fructigena 19, 66, 91
- laxa 39, 56, 83, 91
Mycogone perniciosa 40
Mycosphaerella dianthi 116
- fragariae 114
- microsora 52
- pinodes 29
- ribis 71
- sentina 67
Myzus cerasi 39, 83
- ssp. pruniavium 39, 83
- persicae 36, 50, 78, 86, 92, 96, 117,
129
Noctuidae 72, 94, 110, 112
Oidium begoniae 24
- chrysanthemi 74
- drummondii 77
- hortensiae 52
- sp. 14
- syringae 88
Oligonychus ununguis 43,46
Onion yellow dwarf virus 50
Ostrinia nubilalis 76
Otiorrhynchus ovatus 112
- rugosostriatus 112
Panonychus ulmi 19, 119, 124
Parthenolecanium corni 117
- fletcheri 128
Parthenothrips dracaenae 93
Pectobacterium caratovorum 59
Pemphigus dauci 108
Periphyllus aceris 55
- testudinaceus 55
Peritelus familiaris 12
Peronospora arborescens 80
- brassicae 61, 103
- destructor 50
- pisi 30
- schachtii 35
- spinaciae 112
Philaenus spumarius 77
Phloeosinus aubei 27, 127
Phorbia antiqua 49
- brassicae 62
- floralis 103
Phragmidium fusiforme 105
- mucronatum 105
- tuberculatum 105
Phyllactinia corylea 84
Phyllocoptes schlechtendali 18, 66
Phyllosticta sp. 87
Phyllotreta sp. 35, 62, 103
Physokermes inopinatus 46
Phytocoptella yuccae 88
Phytoecia icterica 108
Phytophthora infestans 32, 99
- sp. 13
Pineus pini 47
Planchonia arabidis 28
© 158 ©
Planococcus citri 58, 87, 92
Plasmodiophora brassicae 60
Plasmopara viticola 124
Platyparea poeciloptera 111
Pleospora betae 35
Plum pox virus 56, 118
Podosphaera leucotricha 15
Polyfagotarsonemus latus 96, 119
Polystigma rubrum 119
Potato leaf roll virus 32
Pseudaulacaspis pentagona 70, 88
Pseudococcus adonidum 58, 92
Pseudomonas cattleyae 87
- lachrymans 127
- marginata 63
- phaseolicola 23
- syringae 39, 56, 91
var. capsici 94
Pseudoperonospora cubensis 126
Pseudopeziza tracheiphila 123
Psila rosae 108
Psylla buxi 102
- sp. 67
Puccinia acetosae 110
- antirrhini 89
- asparagi 111
- graminis 26
- horiana 73
- pelargonii-zonalis 85
- violae 53
Quadraspidiotus perniciosus 18, 70, 79
Ramularia primuláé 59
Rhagoletis cerasi 38
Rhizoctonia solani 33
Rhytisma acerinutn 55
Rhizoglyphus callae 129
- echinopus 63, 129
- sp. 53
Rhopalosyphum insertum 79, 86
- maydis 77
Rhyacionia buoliana 45
Sacchiphantes sp. 46
- viridis 47
Schizotetranychus tiliarum 51
Sclerotinia sclerotiorum 74, 96
Semiaphis dauci 107
Septoria apii 129
- apii-graveolentis 129
- azaleae 21
- chrysanthemella 74
- gladioli 64
- lycopersici 99
- petroselini 101
Sitona sp. 30
Sphaerolecanium prunastri 91
Sphaerotheca fuliginea 126
- macularis 114
- mors-uvae 70
- pannosa 105
var. persicae 90
Spilocea sp. 129
Stemphylium radicinum var. petroselini 101,
108
Stereum purpureum 88
Stigmina carpophila 57, 91
Stolbur mycoplasma 100
Strawberry latent ringspot virus 64
Streptomyces scabies 33
Stromatinia gladioli 64
Synanthedon tipuliformis 71
Syphonophora rosaecola 105
Taeniothrips atratus 116
- dianthi 116
- simplex 62
Tanymecus dilaticollis 75
Taphrina deformans 91
Tarsonemus pallidus 14, 36, 113
Tetranychus urticae 19, 23, 24, 25, 28,
34, 37, 50, 52, 59, 65, 73, 85, 90, 93,
96, 98, 101, 104, 115, 119, 120, 124, 125,
129
- viennensis 19
Thomasiniana theobaldi 82
Thrips tabaci 49, 116, 125
Tobacco mosaic vims 95
Tomato spotted wilt virus 59, 65
Tranzschelia discolor 57
- pruni-spinosae 57
Trialeurodes packardi 113
- vaporariorum 25, 52, 97, 100, 113, 124,
127
Typhlocyba rosae 105
Unaspis euonymi 64
Uncinula bicornis 55
- necator 122
Uromyces appendiculatus 22
- caryophyllinus 116
- pisi 29
- scillarum f. sp. hyacinthi 54
Ustilago maydis 75
Vasates fockeui 90
Venturia inaequalis 16
- pyrina 68
Vermicularia trichella 28
O 159 0
Walnut mosaic virus 42
Xanthomonas begoniae 24
- campestris 60
- hyacinthi 54
- juglanciis 42
-
pelargonii 86
phaseoli 23
- var fuscans 23
vesicatoria 95, 100
Zeuzera pyrina 78, 87
O 160 o
TARTALOM
BEVEZETÉS (C záka S arolta)....................................................................
5
BIOLÓGIAI ÉS KÉMIAI ALAPOK (M olnár M á r ia ).............................
Mi ellen védekezünk?................................................... ..........................
A védekezés m ódszerei............................................................................
Helyes agrotechnika...............................................................
Mechanikai védekezés............................... ..
A biológiai v éd elem .........................................................................
Kémiai védekezés..............................................................................
Az integrált védekezés.................................. ....................................
7
7
9
10
10
10
11
12
A KERTI NÖVÉNYEK KÁROSÍTÓI
ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS (M olnár M ária)........................
A frikaiibolya ................................................................. .......................
A lm a .........................................................................................................
A z á le a ......................................................................................................
B a b ...........................................................................................................
B a n á n ......................................................................................................
B e g ó n ia ......................................................................................... ..
B e r k e n y e .................................................................................................
Birs ............................................................................................................
B o jto c s k a .................................................................................................
B orbolya .................................................................................................
B o r ó k a ......................................................................................................
Borostyán ..............................................................................................
B o r s ó .........................................................................................................
B r o m é liá k ...............................................................................................
Burgonya ........................................................................... ..
B u zogán yvirág........................................................................................
B üdöske ........................................................................................ ..
C é k la .........................................................................................................
C ik lá m en ..................................................................................................
C itrom félék .............................................................................................
C sereszn y e...............................................................................................
C siperkegom ba........................................................................................
C sodacserje .............................................................................................
D á lia ..............................................................................
D ió..............................................................................................................
F a g y a i......................................................................................................
F e n y ő fé lé k ...............................................................................................
Cukorsüvegfenyő................................................................................
Ezüstfenyő ...........................................................................................
Erdeifenyő..........................................................................................
Feketefenyő........................................................................................
Lucfenyő. . ...........................................................................................
Törpefenyő..........................................................................................
Vörösfenyő..................................................................................... ■•
13
13
14
21
22
24
24
24
25
25
26
26
28
28
30
31
33
34
34
35
37
37
40
40
41
41
43
43
43
44
44
44
46
46
46
© íől ©
F iku sz ................................................................................ ........................ 47
F ű z ............................................................................................................. 47
G eszten ye.................................................................................................... 47
G yön gyvessző............................................................................................ 48
Gyöngyvirág ............... ..
48
H a g y m a fé lé k ............................................................................................ 48
H a jn a lk a .................................................................................................... 50
H ars ........................................................................................................... 50
H ibiszkusz ............................ ..
52
H ortenzia ................................................................................................. 52
Ibolya ........................................................................................................ 53
J á c in t ........................................................................................................... 53
fe z s á m e n .................... ............................................................................... 54
J u h a r ............................................... ........................................................... 54
K ajszibarack ............................................................................................. 55
K a k tu sz félék .............................................................................................. 57
K a lla .......................................................................... ............................... 58
K a n k a lin ................................................................................................... 59
K á p o sz ta félék ............................................................................................ 59
K ardvirág ........................... .................................................................... 62
K ecskerá g ó ............................................................................................ .. . 64
K ín ai őszirózsa ....................................................................................... 65
K iv i...................... ...................................................................................... 65
K ö r t e ........................................................................................................... 66
K öszm éte és r ib is z k e ............................................................................... 69
K r iz a n té m .......... ...................................................................................... 72
K u k o r ic a ........................... ....................................................................... 74
Lángvirág .................................................................................... ..
77
L e a n d e r ...................................................................................................... 77
Liliom ........................................................................................................ 77
Lonc ........................................................................................................... 78
M a d á r b ir s ................................................................................................. 78
M a h ó n ia ......................................................................................... ..
79
M á k ........................................................
79
M á ln a ........................................................................................................ 80
M a n d u la ......................................................... ............................... ..
82
M e g g y ........................................................................................................ 82
M ogyoró ................................................................................
83
M u skátli...................................................................................................... 84
N a s p o ly a ................................................................................................... 86
N y ír fa ....................................................................................................... 86
O r c h id e á k .......................................... ...................................................... 87
O rgona ...................................................................................................... 87
Ó riás j u k k a ................. ............................................................................ 88
O ro sz lá n sz á j............................................................................................ 89
Ő szibarack .............................................................................................. 89
P á fr á n y o k ................................................................................................. 92
P á lm á k ...................................................................................................... 93
P a p r ik a ...................................................................................................... 94
P a r a d ic s o m ............................................................................................... 97
Petrezselyem ............................................................................................ 100
P la t á n .........................................................................................................101
P u szp án g ....................................................................................................102
R etek .................................................................................................
103
R ó z s a ........................................................................................................... 103
© 162 O
S aláta ........................................................................................................ 106
S árgarépa .................................................................................................107
Sárkány f a ............................................................................................... 109
S ó s k a ...........................................................................................................109
Spárga ................................... .. .................................................................110
S p e n ó t............................................................................................. . . . . 1 1 1
S z a m ó c a ................................................................................................... 112
Szegfű .........................................................................................................114
Szilva és r in g ló ........................................................................................ 117
S z o b a a r á lia ............................................................................................. 119
S zobafen yő ................................... .. ....................................................... 120
S z ő lő ...........................................................................................................120
T ojásg y ü m ölcs......................................................................................... 124
T ö k fé lé k .......................................................................
124
Tuja, életfa .............................................................................................. 127
T u lip á n ............................................... .........................................
128
T ű ztövis..................................... ............................................................... 129
Z e lle r ......................................................................................... ................ 129
GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS (M olnár M á ria )...............
130
H ázikertben, s z e líd e n .............................................................................130
H ázikertben, v eg y szerrel........................................................................131
133
A NÖVÉNYVÉDELEM GYAKORLATA (B álin t Já n o s )................. ..
N övényvédő szerek beszerzése .............................................................133
A szerek tá r o lá s a ...................................................................................... 134
Eszköz- és g ép v á la sz tá s.......................................................................... 135
Víz és perm etlé ................................... .....................................................135
P erm etlékev erés........................................................................ ................136
P erm etezés..................................................................................................136
V éd őfelszerelések.............................. .. ....................................................... 136
Tervezés, elő rejelz és.................................................................................... 137
K ím éljük a z á lla to k a t!................................................................................137
Szom szédok, virágzó gyom ok, árokp art................................................. 138
A m ásodik z ö ld fo r r a d a lo m ...................................................................139
M érgezés és elsősegélynyújtás....................................................................139
A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK (M olnár M á ria )............................................. 140
A veszélyesség...............................................................................................140
H atás és v árakozási i d ő .................. .........................................................141
A könyvben szereplő növényvédő szerek
és felh a sz n á lá si terü letü k...................................................................... 142
TÁRGYMUTATÓ.......... ......... ..................................................................... 155