Base de données Comptabilité Meritum 2024 : Guide Expert

Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 1/1298 oldal 4_2013_kr_2 Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Bevezetés A Számviteli Meritum a számvitel alapvető tudnivalóit, lényegét, értelmét, összefüggéseit, alkalmazását mutatja be általános és egyedi eseteken keresztül, indexszámos megoldással. A mű egy „Alapozó” fejezet után a cég életútján keresztül mutatja be az év közbeni és az év végi számviteli teendőket, az elszámolásokat (gazdasági események könyvelését), a leltározást, a beszámoló elkészítését, elemzését, jóváhagyását, könyvvizsgálatát, közzétételét. Mindezt úgy teszi, hogy kitér az egyes eseményekkel összefüggő dokumentumokra, feladatokra, felelősségi körökre, határidőkre. A számvitelnek nemcsak a könyvelő a kulcsszereplője, hanem az első számú vezető, a jogász, a számvitelért felelős (vezető), valamint a könyvvizsgáló. A jól sikerült éves beszámoló mindannyiuk közös munkájának az eredménye. Egy-egy témakör lezárása után vagy közben tippek találhatók, amelyek a munka megkönnyítését, a jogszabályok kreatív alkalmazását, egy-egy feladat alternatív megoldását stb. segíthetik. A műben „Számviteli tanácsadó” fejezetrészek is vannak, amelyek egy-egy szakmai problémát térképeznek fel, valamint javaslatot tesznek benne a szerzők a megoldásra. A mű 2024-es kiadása a „Számviteli tanácsadó” fejezetrészeknek a 2023. évi szabályozásnak megfelelő aktualizált változatát tartalmazza. A cég életútja a cégalapításból, a folyamatos működésből és a megszűnésből áll. A cégalapítás szakasza az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály stb.) hatálybalépésétől a cégbírósági bejegyzésig tart. Ez idő alatt könyvelni, leltározni, beszámolni stb. kell, azaz el kell látni az ezzel kapcsolatos számviteli feladatokat. A cég folyamatos működése során vannak olyan számviteli teendők, amit már év közben (pl. folyamatos főkönyvi könyvelés), és vannak olyan teendők, melyeket csak év végén kell elvégezni (pl. értékelések, leltározás, beszámolókészítés stb.). Ezen kívül speciális, vagyis az egymás utáni években általában nem ismétlődő feladatok is lehetnek. Ilyenek az átalakulás, egyesülés, szétválás, az áttérés egyik devizanemről a másikra a könyvelés során, az adóváltás, pl. áttérés a társasági adózásról az egyszerűsített vállalkozói adózásra és fordítva, vagy az üzleti év fordulónapjának a megváltoztatása. A cég megszűnhet végelszámolással, kényszertörléssel vagy felszámolással. A műben a gazdasági események ismertetésére helyezzük a fő hangsúlyt. A gazdasági eseményeket a folyamatos működés tárgyalásánál a rendszerességüktől, jelentőségüktől, jellegüktől függően csoportosítva mutatjuk be. Mivel a megalakulás és a megszűnés nem ismétlődő eset a cég életében, ezeknél a témaköröknél nincs szükség a gazdasági események említett csoportosítására. A szerzők e logika mentén mutatják be és magyarázzák el a tennivalókat. A számviteli szolgáltatások ismertetésén kívül még tárgymutatót és függeléket tartalmaz az elektronikus mű. Jelen mű az általános helyzetű gazdálkodókkal foglalkozik, valamint bemutatja a mikrogazdálkodói eltéréseket. Bankok, biztosítók, konszolidálandó cégek, költségvetési intézmények számvitelét, az IFRS-ek alkalmazásával készíthető beszámoló szabályait, valamint az egyszeres könyvvitelt nem tárgyaljuk. (Ezekre egyedi, vagy csak szűk kört érintő, speciális szabályok érvényesek.) A gyakorlati hasznosíthatóság igényével készült mű szerzőinek a célja az volt, hogy a használat során az Olvasó önállóan képes legyen az éves beszámoló elkészítésére, ellenőrzésére, vagyis megtanuljon könyvelni, leltározni, mérleget, eredménykimutatást, szöveges értékeléseket, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 2/1298 oldal 4_2013_kr_2 számlarendet, számviteli politikát készíteni, valamint az Olvasó a munkájához kapcsolódó, a számvitelt érintő minden lényeges tudnivaló birtokába jusson a mű segítségével. A könnyebb érthetőség kedvéért - ahol szükséges - ábrák, példák szemléltetik a leírtakat. A mű ismerteti azokat a helyzeteket is, amikor a vállalkozónak vagy menedzsernek a számvitelt és az ügyvitelszervezést érintő döntést kell hoznia, mégpedig a lehetséges döntési alternatívák bemutatásával. Az mű nem törekszik kizárólagosságra, vagyis a bemutatott példákon, könyvelési tételeken kívül lehetnek még egyéb alternatív jó megoldások, továbbá nem mentesítheti az Olvasót a jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése alól. A mű az adó- és egyéb törvények változásait közvetetten, a számviteli törvény helyes alkalmazásához szükséges mértékben, míg a számviteli törvényi változásokat közvetlenül tartalmazza. Kitérünk a mikrogazdálkodói sajátosságokra is a számviteli törvény szabályainak tárgyalásával párhuzamosan, valamint egy önálló, csak a mikrogazdálkodókra vonatkozó fejezetben. Bár a függelékben szerepel a mikrogazdálkodói számlakeret, a bemutatott könyvelési tételeket nem e szerint, hanem a számviteli törvény alapján készített számlakeretünknek megfelelően szerkesztettük meg. Ajánlás: jelen szakmai elektronikus művet haszonnal forgathatják gyakorló számviteli szakemberek, tanácsadók, vállalkozások vezetői, jogászok, könyvvizsgálók, valamint a számvitellel megismerkedni kívánó hallgatók, tanulók, illetve az ő oktatóik. Budapest, 2024. március Dr. Szakács Imre szakmai szerkesztő I. rész Alapozó 1. fejezet Általános ismeretek [1] A számvitel fogalom tartalma A piacgazdasági viszonyok között a számvitelnek a piac szereplői részére kell hasznos és szükséges, megbízható információt szolgáltatnia. A piac szereplői: az eladó és a vevő, a tulajdonos, a tulajdonos képviselője, a befektető, valamint a hitelező. Az egyes piaci szereplők információigénye, illetve információközlő hajlandósága eltérő. Ez azt jelenti, hogy más információt hozna nyilvánosságra a tulajdonos, a gazdálkodó, mint amit a befektető, a hitelező igényelne. Ezért a számvitelt szabályozni kell. A számviteli szabályozás célja az, hogy a beszámoló a piaci szereplők számára megbízható és valós összképet adjon a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A számvitel fogalom tartalmát megközelíthetjük szűkebb és tágabb értelmezésben is. Magyarországon a számvitel szabályozását - egyéb szabályok mellett - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) tartalmazza. Az Szvt. útmutatást ad a számviteli Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 3/1298 oldal 4_2013_kr_2 elszámolások „végeredményének”, a beszámolónak az elkészítéséhez is. A törvény előírásainak betartása mellett a cégek irányítói olyan vezetői számviteli rendszert alakítanak ki, amely a céljaiknak leginkább megfelel. Ebbéli önállóságukat jogszabály nem korlátozza. Az Szvt. alapvető célja, hogy a befektetők, hitelezők, tulajdonosok, menedzserek megbízható információkhoz jussanak a vállalkozásuk valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi állapotáról. A számvitel tehát arra szolgál, hogy egy adott vállalkozásról megbízható és valós információkat kaphassunk. A számvitel fogalmának tágabb értelmezése A számvitel fogalom tágabb értelmezéséhez az Szvt.-t hívhatjuk segítségül. E szerint számvitel mindaz, amiről az Szvt. rendelkezik. Tehát olyan szabályok, módszerek, eljárások rendszerbe foglalt összessége, amely tartalmazza a könyvvezetést, bizonylatolást, leltározási kötelezettséget, az értékelést, a beszámolást, a nyilvánosságra hozatalt és a közzétételt, a könyvvizsgálati kötelezettséget, valamint a számviteli szolgáltatások nyújtásának a feltételeit. A számvitel fogalmának szűkebb értelmezése A számvitel olyan szabályok, módszerek, eljárások rendszerbe foglalt összessége, amely tartalmazza a könyvvezetést, bizonylatolást, leltározási kötelezettséget, az értékelést, valamint a beszámolást. A továbbiakban a könyv a számvitel fogalmának tágabb értelmezését alkalmazza. A számvitel a cégek, vállalkozások élethelyzeteit (gazdasági eseményeit) és életútját (cégalapítás; vállalkozás alapítása; folyamatos működés, ideértve a folyamatos működés során ismétlődő és egyedi eseményeket is; megszűnés) dokumentáló, logikus, érthető, elsajátítható szaktudomány. Ez a megállapítás persze akkor érvényesül igazán, ha a számvitelre vonatkozó, vagy az ahhoz kapcsolódó jogszabályok egyértelműek, belső ellentmondásoktól mentesek, világosan áttekinthetők. Mivel napjainkban a jogalkotás még elég bonyolult, és a „közemberek” számára számos esetben érthetetlen kifejezéseket használ, szükségesnek láttuk egy olyan szakkönyv megírását, amely átláthatóvá teszi a számviteli szakterületet. A lényeg: a számvitelt csak szavakban művelni nem lehet, minden számviteli műveletnek írásos nyoma marad. [3] Milyen hasznunk származhat a számvitel ismeretéből? Azon kívül, hogy művelőinek, számos szakembernek és cégnek megélhetést nyújt, a cégvezetők, tulajdonosok, üzleti partnerek, befektetők valós képet kaphatnak az érdekeltségükbe tartozó vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a gazdálkodás eredményéről vagy eredménytelenségéről. Emellett a számvitel a dokumentális belső és külső ellenőrzés tárgya is. A számvitel az egymást követő időszakok adatainak, eseményeinek összehasonlítását is lehetővé teszi, elősegítve ezzel a trendek felismerését. A „trend” fogalom ebben az értelmezésben haladási irányt jelöl, a vállalkozás vagy növekszik, vagy stagnál, vagy hanyatlásnak indul. A számvitel és a statisztika tudományok együttes használatával nemzetgazdasági szintű összesítések, elemzések, ellenőrzések végezhetők. A számvitel tehát fontos szerepet játszik a vállalkozási és a nemzetgazdasági döntés-előkészítő munkában is. Azért fontos egy-egy gazdasági esemény azonos elvek szerinti könyvelése, elszámolása, illetve a beszámolók azonos elvek és szabályok szerinti összeállítása, hogy a belőlük származó adatok cégen belül és cégek között is összehasonlíthatók, elemezhetők és ellenőrizhetők legyenek. A számvitel összefüggései a közgazdaság-tudományokkal A számvitel a közgazdaság-tudományokon belül olyan, mint az orvostudományokon belül a labordiagnosztika. Önálló szaktudomány, amelynek adataira a többi közgazdasági szaktudomány Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 4/1298 oldal 4_2013_kr_2 támaszkodik. Ismerete, felhasználása nélkül nem lehet helyes vállalkozói, gazdaságirányítói döntéseket hozni. A számvitel - a statisztika mellett - talán a leggyakorlatiasabb ága a közgazdaságtudományoknak. Az elméleti közgazdaságtan művelői is „sűrített”, összesített, és megfelelő szempontok szerint csoportosított számviteli adatokat használnak fel a hipotéziseik és téziseik felállítására és bizonyítására. Miben különbözik a számvitel a könyveléstől? A könyvvezetés a számvitel egyik részterülete. A számvitel a könyvvezetésen kívül egyéb teendőket is tartalmaz. A könyvvitel legfontosabb feladata, hogy a gazdasági műveletek miatt a vállalkozások eszközeinek és azok forrásainak értékében bekövetkezett változásokat megjelenítse, ezenkívül folyamatos könyvvezetést feltételezve! - bármely időpontban zárt rendszerben, világosan és áttekinthetően mutassa ki az eszközök, források állományát, a gazdasági műveletek hatását az eredményre (mert minden gazdasági, vállalkozási tevékenység végső célja az eredményesség, vagy ha úgy tetszik, a nyereséges működés), továbbá általános képet adjon a vállalkozás vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetéről. Ezeknek az elvárásoknak a könyvvitel csak úgy felelhet meg, ha a gazdasági műveletek rögzítésére használatos könyvviteli számlákat meghatározott szempontok alapján csoportosítja. (Ez a követelmény azonban nemcsak a vállalkozás tulajdonában, hanem a kezelésében, használatában levő eszközökre és azok forrásaira, valamint az azokkal kapcsolatos gazdasági műveletekre is érvényes.) A számvitel témakörébe - mint korábban arról már esett szó - beletartozik a könyvvezetés, a bizonylatolás, a leltározási kötelezettség, az értékelés, a beszámolás, a nyilvánosságra hozatal és a közzététel, a könyvvizsgálati kötelezettség, valamint a számviteli szolgáltatások nyújtásának a feltételei is. 2. fejezet Szakmai alapismeretek [5] A beszámoló és a könyvvezetés összefüggései A számviteli törvény lényegében a beszámoló készítését szabályozza tartalmilag és formailag egyaránt. Minden más: a könyvelés, az értékelés, a leltározás stb. a beszámolónak „alárendelt”. A beszámolókészítés törvényben rögzített szabályaitól eltérni nem lehet. [Kivételek azok a szervezetek, melyek különös beszámolókészítési szabályait kormányrendelet tartalmazza. Ilyen kivétel - a Magyar Nemzeti Bank, a biztosító, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezet mellett (Szvt. 5-6. §) - az a vállalkozás, amely a beszámolóját a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásai szerint is elkészítheti. Ez az úgynevezett mikrogazdálkodói beszámoló, az ilyen beszámolót készítő vállalkozást a jogszabály mikrogazdálkodónak nevezi. A továbbiakban alapvetően csak a számviteli törvény szerint készített éves beszámolóval foglalkozunk, azonban a mikrogazdálkodókra vonatkozó eltéréseket minden esetben külön jelezzük.] Megjegyzés: A Magyar Nemzeti Banknak, a biztosítónak, a hitelintézetnek, a pénzügyi vállalkozásnak, a befektetési vállalkozásnak, az államháztartás szervezeteinek és az egyéb szervezetnek amennyiben az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, nem kell a kormányrendelet előírásait alkalmaznia [Szvt. 6. § (6) bek.]. Beszámolót az üzleti évről kell készíteni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 5/1298 oldal A beszámoló formája az éves nettó árbevételtől, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától és mindezek határértékeitől függ. A beszámoló lehet: a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló, d) egyszerűsített beszámoló. A gazdálkodónak a beszámolót - kivéve az egyszerűsített beszámolót - kettős könyvvitellel kell alátámasztania. Az egyszerűsített beszámolót egyszeres könyvvitellel kell alátámasztani (Szvt. 8. §). Az éves beszámoló a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll. A mikrogazdálkodói beszámolóhoz nem kell kiegészítő mellékletet készíteni [398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (1) bek.]. Megjegyzés: Az összevont (konszolidált) éves beszámolóval, az egyszerűsített beszámolóval és az IFRS-ek alkalmazásával készített éves beszámolóval a könyvben nem foglalkozunk. A számviteli törvény a könyvvezetési kötelezettséget a beszámolási kötelezettségtől teszi függővé. A törvény ugyanis nem a könyvelést, hanem a beszámolókészítést szabályozza. A könyvvezetést (könyvvitelt) úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen az előírt beszámolókészítési követelményeknek. Az éves és az egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezetteknek például kettős könyvvitelt, míg az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezetteknek egyszeres könyvvitelt kell vezetniük. A számlarendet is úgy kell elkészíteni, hogy a beszámoló könyvvitelileg alátámasztható legyen. A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet [Szvt. 12. § (1)-(2) bek.]. A könyvvezetés fogalma lehet tágabb és szűkebb értelmű. A könyvvezetés tágabb értelemben lehet kettős könyvvitel, egyszeres könyvvitel és csupán bevételi nyilvántartás. A számviteli törvény szerinti szűkebb értelemben a könyvvezetés csak kettős vagy egyszeres könyvvitel lehet (Szvt. 12. §). Bevételi nyilvántartási kötelezettséget a személyijövedelemadó-törvény és a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény tartalmaz. Könyvünkben kizárólag a kettős könyvvitellel foglalkozunk. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások a számviteli törvény előírásait figyelembe véve éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, vagy sajátos egyszerűsített éves beszámolót kötelesek készíteni. Ezenkívül ismert még az úgynevezett összevont vagy konszolidált éves beszámoló is mint beszámolófajta. Ezt azoknak a kettős könyvvitelt vezető és éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozóknak kell készíteniük, akik más vállalkozás(ok)ban vagy többségi részesedéssel rendelkeznek, vagy más vállalkozás(ok)ban, illetve azok fölött meghatározó jellegű irányítást és/vagy ellenőrzést gyakorolnak. E könyvben nem szerepel a konszolidált beszámoló készítésének ismertetése. Végül a számviteli törvény az egyszerűsített beszámoló készítésének a szabályait is tartalmazza, melyet az egyszeres könyvvitelt vezetőknek kell készíteniük, azonban e könyv ezzel a beszámolófajtával sem foglalkozik. A kettős könyvvitel lényege: a gazdasági eseményeket mindig két számlán könyveljük. A kettős könyvvitel független a pénzforgalmi szemlélettől, minden eseményt a bekövetkezésének időszakára (a teljesítés időszakára) könyvelünk, függetlenül a pénzügyi rendezéstől. Ezt nevezzük eredményszemléletű könyvelésnek. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 6/1298 oldal 4_2013_kr_2 (Szvt. 159. §). Az egyszeres könyvvitel lényege: pénzforgalmi könyvvitel, vagyis csak a ténylegesen befolyt bevételeket, illetve a ténylegesen kifizetett kiadásokat kell könyvelni. A bevételi nyilvántartás lényege: csak a bevételeket kell könyvelni pénzforgalmi szemléletben, tehát akkor, amikor azok ténylegesen befolytak. [7] Számviteli alapelvek A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli alapelveket kell érvényesíteni. A számviteli alapelvektől csak a számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni [Szvt. 14. § (1)-(2) bek.]. A vállalkozás folytatásának elve A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során azt kell valószínűsíteni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Ha a vállalkozás folytatásának az elve érvényesül az üzletmenetre, akkor a gazdálkodó az eszközeit az Szvt.-ben előírt módon - alapvetően az értékcsökkenéssel, az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken - értékeli. Amennyiben az üzletmenetre ez az elv már nem érvényes, mert a felszámolási, végelszámolási eljárás megkezdődött, vagy a cég egészét vagy egy részét értékesítik vagy átalakítják, akkor az adott időpontban, az adott körülmények melletti, jogszabályban előírt értékelést kell alkalmazni [Szvt. 15. § (1) bek.]. A teljesség elve A gazdálkodónak minden olyan gazdasági eseményt könyvelnie kell, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ide értendők azok a gazdasági események is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, azaz amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azok is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítése előtt már ismertté váltak. A teljesség elvének érvényesítését nagymértékben befolyásolja az, hogy a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítés időpontját a gazdálkodó milyen dátumra határozta meg. A mérlegkészítés időpontját ugyanis az Szvt. nem írja elő kötelezően. A beszámoló letétbe helyezésére, illetve közzétételére van kötelező határidő-előírás, ami az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított ötödik hónap utolsó napja. A mérlegkészítés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a megbízható és valós vagyoni helyzet értékeléséhez szükséges - az egyes mérlegtételekhez kapcsolódó - feladatokat el lehessen végezni. A teljesség elvéhez tartozik az is, hogy az adott üzleti évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, időrendi sorrendben feldolgozottak legyenek [Szvt. 15. § (2) bek.]. [9] A valódiság elve Csak valós és (dokumentálisan) bizonyítható tételek szerepelhetnek a könyvvitelben és a beszámolóban, úgy, hogy azokat kívülállók is megállapíthassák, illetve ellenőrizhessék. Az Szvt.-ben előírt értékelési elvek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárások szerint kell ezen tételeket értékelni. A valódiság elve érvényesülésének alapvető feltétele az, hogy az Szvt. szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár, melyben az eszközöket, a kötelezettségeket a törvényben leírt értékelési elvek, módszerek alapján értékeljék, valamint a főkönyvi könyvelés a leltárral egyező összevont adatokat tartalmazzon [Szvt. 15. § (3) bek.]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 7/1298 oldal A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, az Szvt.-nek megfelelő rendezett (részletezett) formában kell elkészíteni. Az olyan tételeket, amelyek az érthetőséget elősegítik, a (mérleg)sorok megbontásával, vagy a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. A beszámoló akkor áttekinthető, ha nem túl részletezett, de nem is túl összevont. Ez a megállapítás nem zárja ki azt, hogy a vállalkozás indokolt esetekben nem él az Szvt. szerinti összevonási lehetőségekkel [Szvt. 15. § (4) bek.]. [11] A következetesség elve A beszámoló tartalmában és formájában, valamint az azt alátámasztó könyvvezetésben az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ezt az alapelvet a következetesen alkalmazott számviteli politikával lehet érvényesíteni [Szvt. 15. § (5) bek.]. A folytonosság elve Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymás utáni években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak az Szvt.-ben meghatározott szabályok szerint változhat. A folytonosság elve hallgatólagosan azt feltételezi, hogy az egymást követő üzleti években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változik. Amennyiben az előző üzleti év értékelési, számbavételi elveit a törvényben szabályozott módon a gazdálkodó megváltoztatja, akkor a változtatást előidéző tényezőket, azok számszerűsített hatásait a kiegészítő mellékletben külön meg kell adni [Szvt. 15. § (6) bek.]. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől, azaz a bevételek befolyásától, illetve a kifizetések időpontjától. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Az árbevételt akkor kell elszámolni, amikor az áruszállítás, a szolgáltatásnyújtás szerződés szerinti teljesítése megtörtént. Az árbevétellel szembe kell állítani azokat a költségeket, amelyek a termék értékesítése, a szolgáltatásnyújtás érdekében felmerültek. Ebből az is következik, hogy a bevételekhez hozzá kell rendelni az igényelt támogatásokat, de nem lehet a költségekhez (ráfordításokhoz) rendelni a még nem esedékes, még fel nem merült bevételeket. Az összemérés elve elsősorban az eredmény meghatározására, illetve az azt megalapozó könyvvezetésre hat [Szvt. 15. § (7) bek.]. [13] Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, vagy a bevétel befolyása, megszerzése bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat mindenképpen el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Az óvatosság elvéből következik, hogy céltartalék-képzéssel eredményt csökkentő tételként kell figyelembe venni azokat a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, külső (harmadik) felekkel szembeni fizetési kötelezettségeket, a várható jövőbeni költségeket, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan [Szvt. 41. § (2) bek.]. A lényeg az, hogy a mérlegkészítésig rengeteg információ juthat még a cég birtokába, de a céltartalékképzésnél csak olyan tételről lehet ezek közül szó, amelyik már a mérlegfordulónapon is Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 8/1298 oldal létezett. Eredményt csökkentő tételek továbbá a terven felüli értékcsökkenések, valamint értékvesztések, amelyek az eszközök piaci értéke és az azt meghaladó bekerülési (illetve könyv szerinti) értéke között tartósan mutatkoznak. Az óvatosság elvének érvényesülését befolyásolja az Szvt. azon előírása, amely szerint, ha az alacsonyabb értéken történő értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, akkor a korábban leírt értékvesztést, immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, vissza kell írni. Az óvatosság elvének érvényesülése, a reális eredmény meghatározása a tulajdonosoknak, a befektetőknek is érdeke. A bizonytalan nyereség pénzügyileg nem biztos, hogy realizálható. Ezért, ha ilyen nyereség után adózunk, vagy abból fizetünk osztalékot, azt csak hitelből valósíthatjuk meg, ha a saját eszközök erre nem nyújtanak lehetőséget. Ez pedig újabb költségeket (kamat) keletkeztethet. A reálisnál nagyobb nyereség kimutatásakor - ha tudnak róla -, a befektetők, a hitelezők is bizonytalanságban éreznék magukat, mert irreális nyereség alapján döntenének a befektetésekről, illetve a hitelnyújtásról [Szvt. 15. § (8) bek.]. [15] A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az Szvt.-ben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. Ennek az a magyarázata, hogy a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek összevezetése egymással, azaz a „nettósítása” zavarja a megbízható és valós kép kialakítását [Szvt. 15. § (9) bek.]. Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A beszámoló elkészítésekor az egyedi értékelés elve az Szvt. szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve „a tartalom elsődlegessége a formával szemben”, „a lényegesség”, „a költség-haszon összevetése” megnevezésű számviteli alapelvek alkalmazásakor, továbbá a csoportosan nyilvántartott, azonos jellemzőkkel, feltételekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, illetve a FIFO-módszerrel (1639) történő értékelésnél. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés - vevőnként, adósonként a kis összegű követeléseknél, ahol százalékos arányban is lehet értékvesztést elszámolni; - a készleteknél az egyedileg megállapított értékvesztés helyett a könyv szerinti érték arányában is meghatározható az értékvesztés a vállalkozó által kialakított készletcsoportoknál; - értékpapíroknál, készleteknél, valutánál, devizánál, ahol átlagos beszerzési áron, illetve ha a FIFO-módszerrel (1639) történik a csoportba tartozó eszközök értékelése. [Szvt. 16. § (1) bek.] [17] Az időbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Az időbeli elhatárolás elve elsősorban az eredmény meghatározásában, és az azt megalapozó könyvvezetésben érvényesül [Szvt. 16. § (2) bek.]. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. Ez az elv azt jelenti, hogy az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása azok közgazdasági tartalma alapján történik. Ezért a számviteli elszámolás során a szerződéseket, a megállapodásokat valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 9/1298 oldal szerint. Az üzleti életben előfordulhatnak olyan ügyletek, amelyek jogszabályi megalapozottsága nem teljesen egyértelmű, vagy a szerződésekre alapozott ügyletek tartalma a szerződésben foglaltak alapján számviteli szempontból megkérdőjelezhető, vagy megjelenhetnek a gazdasági életben olyan újszerű, a Polgári Törvénykönyvben nem szabályozott, úgynevezett atipikus szerződésekre alapozott ügyletek (pl. lízingügyletek, franchise-ügyletek, határidős ügyletek stb.), amelyek számviteli elszámolása nem oldható meg rutinszerűen. Az ilyen jellegű ügyletek számviteli elszámolásához - a beszámolóban való szerepeltetéséhez, illetve az azt alátámasztó könyvviteli elszámolás mikéntjéhez - támpontul a számviteli alapelvek, kiinduló pontként „a tartalom elsődlegessége a formával szemben” számviteli elv szolgál [Szvt. 16. § (3) bek.]. [19] A lényegesség elve A lényegesség elve - a beszámoló szempontjából - azt jelenti, hogy lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, ahogyan az az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhető. Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni. A lényegesség elve segíti érvényre juttatni a világosság alapelvét azáltal, hogy ezen elv értelmében mindazon tételeket, amelyek a mérlegben és az eredménykimutatásban nem vagy nem kellő részletezésben találhatók meg, és a beszámoló szempontjából lényegesek, a mérleg, az eredménykimutatás további részletezésével vagy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni [Szvt. 16. § (4) bek.]. A költség-haszon összevetésének elve (a gazdaságosság elve) A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A lényeg, hogy a beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon haladja meg az információ előállításának a költségeit. Az elv alkalmazása - a lényegesség elvéhez hasonlóan - az üzleti megítélés fogalomkörébe tartozik, mert sok esetben a nyerhető haszon és az azzal összefüggően felmerülő költségek nagyságának megítélése szubjektív, továbbá az információ-előállítás költségeit szükségképpen nem az információ felhasználói viselik, és az információ felhasználásából származó előnyt (hasznot) szükségképpen nem az információ előállítói élvezik. Ezért a törvény a legszükségesebbnek ítélt információkat kötelezően előírja. Ez esetben a gazdálkodónak nincs választási lehetősége. Célszerű a költség-haszon összevetésének elvét alkalmazni minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény, egy üzleti tranzakció számviteli vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket [pl. behajthatatlannak kell minősíteni (és hitelezési veszteségként le kell írni) mindazon követeléseket, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert érvényesítésük veszteséget eredményez vagy növeli a már meglévő veszteséget]; illetve annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel [Szvt. 16. § (5) bek.]. Számviteli tanácsadó [20] A vállalkozási tevékenységhez nem kapcsolódó tételek könyvelése (A Számviteli tanácsadó 2014. októberi számában megjelent cikk hatályosított változata.) A könyvelők munkájuk során időről időre találkoznak olyan bizonylatokkal, számlákkal, amelyek ugyan a cég nevére szólnak, de tartalmuk nem vagy nehezen köthető a vállalkozási tevékenységhez. Túl azon, hogy az ilyen tételek rögzítése komoly adókockázatot jelent, az is kérdés, hogy a számviteli előírások alapján hogyan kell kezelni a vállalkozási tevékenységhez nem kapcsolódó beszerzéseket. A számviteli törvény előírásai szerint a gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 10/1298 oldal eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja (számviteli törvény 159. §). Ehhez szorosan kapcsolódik még a teljesség elvében megfogalmazott szabály is, amely szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni [számviteli törvény 15. § (2) bekezdés]. A könyvelés alapja a törvény szerint a számviteli bizonylat, amelyre vonatkozó szabályoknál szintén hasonló megfogalmazás található, mely szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani [számviteli törvény 165. § (1) bekezdés]. A fenti három szabály tehát egybehangzóan és hangsúlyosan azt írja elő, hogy a gazdálkodó a könyveiben minden eseményt rögzítsen, amely az eszközeivel és forrásaival történik. Felmerül azonban a kérdés a gyakorlati munka során, hogy pontosan hogyan kell meghatározni a rögzítendő események körét. Tapasztalatom szerint a bizonytalanság kevesebb az olyan esetekben, amikor egy vállalkozás már korábban a könyvekben rögzített eszközeivel vagy forrásaival következik be egy újabb esemény. Ilyenkor jól megállapítható a jogalkotói szándék, amely szerint tehát minden ilyen eseményt, amely a fentiek értékére hatással van, rögzíteni kell a könyvelésben. Sokkal több a véleményes eset akkor, ha az említett esemény tárgyául szolgáló eszköz, forrás nincs a vállalkozás könyveiben, és éppen az esemény hatására kellene rögzíteni azt első alkalommal. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy a könyvelés hogyan tudja megállapítani azt, hogy egy újabb eszköz vagy forrás, amelynek a könyvviteli nyilvántartásokban még előzménye nem volt, felvehető-e a könyvekbe, azaz valóban az adott vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódik, vagy pedig nem. A gyakorlatban a könyvelés a bizonylatok alapján dolgozik, azaz a kérdés egyszerűen is megválaszolható: ha a kiállított bizonylaton a társaság neve szerepel, akkor a bizonylatot könyvelni kell. Ez azonban nem minden esetben vezet helyes eredményre. A hazai gyakorlatban kialakult az a szokás, hogy - főként kisebb vállalkozások körében, ahol a menedzsment és a tulajdonos nem válik el - az ügyvezető, a tulajdonos a könyvelésnek átadja a cég nevére kiállított bizonylatokat, amelyeket a könyvelő a fenti kérdések vizsgálata nélkül lekönyvel. A fő kétség, ami felvetődhet ilyen esetekben, hogy valóban a cég működéséhez volt-e szükség az adott eszköz vagy szolgáltatás megvásárlására, vagy esetleg privát szükségleteket elégít ki. Példaként számos tipikus eszközbeszerzés említhető, műszaki gépektől, berendezésektől kezdve egészen a luxusjárművekig vagy akár jelentős értékű külföldi utazásokig. Abban az esetben, ha egy adóvizsgálaton bebizonyosodna, hogy ezek az eszközök, szolgáltatások privát célokat szolgálnak, az adóhatóság ennek megfelelően adókötelezettségeket állapítana meg. Valószínűleg nem ismerné el a tételt mint költségelemet a társasági adó alapját csökkentő tételként, valamint a levont általános forgalmi adót is jogosulatlan levonásként kezelné. Egyes esetekben a privát fogyasztásból adódóan személyijövedelemadó- és járulékterheket is megállapítana, természetesen a kapcsolódó adóbírságokkal és késedelmi pótlékokkal együtt. Az ilyen kérdések gyakoriak az adóvizsgálatokon, így a könyvelői szakmának is kialakultak már az ide vonatkozó eljárásai, „reflexei”. Ha az ügyvezetéstől olyan számlát, bizonylatot kapnak könyvelésre, amelyen szereplő eszközökről, szolgáltatásokról nehezen elképzelhető, hogy valóban a vállalkozási tevékenységet szolgálják (sövénynyírótól a vitorlás hajóig), és ide vonatkozó elfogadható magyarázatot az ügyvezetés sem tud adni, akkor ezen tételek áfáját a cégek nem igénylik vissza, valamint az eszközökből adódó költségekkel megemelik a társasági adó alapját. A két legnagyobb kockázatot a könyvelő ezzel - helyesen - kezelte, azonban felmerül a kérdés, hogy ezen tételek egyértelmű adójogi megítélésén túl, hogyan kellene az ilyen beszerzéseket a számviteli előírások szerint helyesen kezelni. Az említett jogszabályhelyek szerint a cégnek minden eszközét rögzítenie kell a könyvviteli nyilvántartásokban. Ha azonban olyan eszközök is szerepelnek a mérlegben, amelyeknek a valóságban semmi közük a cég működéséhez, akkor éppen a számvitel egyik lényegi eleme, a valós bemutatás sérül, hiszen eltúlzott példával szemléltetve egy céges számlára vásárolt magánrepülőgép bármely kisebb cég mérlegének eszközoldalát jelentősen eltorzítja, a hozzá kapcsolódó költségek az eredménykimutatást teszik átláthatatlanná, még akkor is, ha a kapcsolódó tételek mindegyikével a cég a vonatkozó adókötelezettségeit korrigálta. Mit kell tehát tenni azokkal a számlákkal, amelyeken a vállalkozási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközöket és szolgáltatásokat vesz a vállalkozás? Kézenfekvő válaszként felmerül, hogy akkor ezeket a tételeket nemcsak az adókötelezettség számításakor kell figyelmen kívül hagyni, hanem a leghelyesebb volna, ha már könyvelésre se kerülnének. Ez valóban megoldaná a kérdést a cég szempontjából, és mindenképpen csak javasolni lehet, hogy ha a könyvelési munka során ilyen számlákra bukkanunk, akkor a megoldást a számla nem rögzítése felé kell terelni (első reakcióként valószínűleg a számlát átadó ügyvezetés ellenvéleménye mellett). A helyzetre a teljes értékű válasz azonban némiképp bonyolultabb. Éppen a számviteli törvény korábban idézett előírásai rögzítik, hogy a vállalkozás tulajdonában lévő eszközöknek be kell kerülniük a könyvelésbe. Ha a beszerzéskor pl. az ügyvezető a cégét adta meg mint vevőt, és így készült az adásvételi szerződés (akár írásban, akár szóban), és így állították ki a számlát, akkor a fenti előírást sértenénk azzal, ha a cég tulajdonába került eszközt nem rögzítenénk a könyvelésben. Itt tehát úgy tűnik, mintha csak két rossz megoldás közül lehetne választani. Ennek feloldását az adja, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy ki is valójában a vevő. Egy kizárólag privát módon, magánszemélyi minőségben használható vagy használni tervezett eszköz vevője lehet-e az ügyvezető cége. Erre a kérdésre a válasz az, hogy nem. Az ilyen esetek mindegyikéről elmondható, hogy az ügyvezető helytelenül adta meg a vevő nevét a beszerzéskor, nem Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 11/1298 oldal 4_2013_kr_2 a valóságnak megfelelően informálta az eladót, és így fordulhatott elő, hogy olyan szerződés, számla került kiállításra, amelynek számviteli kezelése már nem megoldható, mert csak két helytelen megoldás közül adódik választás. A helyes megoldás tehát ezekben az esetekben a számla helyesbítésének kérése az eladótól. Ha ez megtörténik, akkor a cég nem szerez tulajdont az adott eszközön, így nem kell azt a számviteli nyilvántartásaiban sem rögzítenie. Fontos kiemelni, hogy bár a könyvviteli rögzítést, a beszámoló összeállítását a könyvelő végzi, a nyilvántartás helyességéért a végső felelősség az ügyvezetőé. Ha a gazdasági esemény megtörténtekor az ügyvezető helytelenül adja meg az adatokat, a céget tünteti fel vásárlóként olyan eszközök, szolgáltatások beszerzésekor, amelyek a cég tevékenységéhez nem kapcsolódnak, ellenben az ügyvezető magánszemélyi minőségében tervezi használni, akkor ezzel a magatartásával a valóságtól eltérő számviteli bizonylatok kiállítását kezdeményezi, amely cselekmény jogi megítélése a jogszabályaink alapján a jelenlegi közfelfogásban és gyakorlatban elterjedt változatnál akár sokkal súlyosabb is lehet. [21] Számviteli alapelvek a mikrogazdálkodóknál Főszabály A mikrogazdálkodói beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során egyaránt alkalmazandók a számviteli törvényben foglalt alapelvek (7). Különös szabályok A mikrogazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló tekintetében az Szvt. megbízható és valós összképre vonatkozó követelményének a Kr.-ben foglaltak betartásával tesz eleget. Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre kell teljes összegében elszámolni, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Az olyan gazdasági események hatását pedig, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak (Kr. 3. §). [23] Számviteli politika A számviteli politika az Szvt.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakított és írásba foglalt, a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - az Szvt. végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - szabályzatok összessége. Úgy is tekinthetjük, mint egy fő keretszabályzatot, amelyen belül egymással összefüggő részszabályzatok vannak. A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket is, amelyekkel a cég meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak, továbbá meghatározza azt is, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát, c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, d) a pénzkezelési szabályzatot. [Szvt. 14. § (3)-(5) bek.] Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodóknak nem kell számviteli politikát készíteniük [Kr. 3. § (3) bek.]. [25] Az önköltségszámítási szabályzat készítésének feltételei Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem kell elkészítenie az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodónak, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodónak, továbbá annak a gazdálkodónak, akinek/amelynek az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot nem haladja meg. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 12/1298 oldal 4_2013_kr_2 Amennyiben a gazdálkodónak az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során sem mentesül [Szvt. 14. § (6)-(7) bek.]. [27] A pénzkezelési szabályzat tartalma A pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteni a pénzforgalommal, annak ellenőrzésével, bizonylatolásával, valamint nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat. Ezen belül - a pénzforgalom (készpénzbeni, illetve bankszámlás) lebonyolításának rendjét; - a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, felelősségi szabályait; - a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalom lebonyolítását; - a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét; - a napi készpénz záró állomány maximális mértékét; - a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárást; - az ellenőrzés gyakoriságát; - a pénzszállítás feltételeit; - a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét; és - a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokat. [Szvt. 14. § (8) bek.] Határidők Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, és az annak részét képező szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat azok hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni [Szvt. 14. § (11) bek.]. Felelősség A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős [Szvt. 14. § (12) bek.]. [29] Nyilvántartások A gazdasági műveletekre vonatkozó információkat, adatokat a vállalkozás/cég nyilvántartásaiban kell rögzíteni. Az, hogy melyik adat hol lelhető fel a nyilvántartásokban, a könyvvezetés módjától függ. A könyvvezetés pedig a főkönyvi számlák megnevezését tartalmazó számlakeret és a számlák tartalmát bemutató - esetleg számlaösszefüggéseket is tartalmazó -, a számviteli elvek és a számviteli politika figyelembevételével összeállított számlarend segítségével történik. Ez biztosítja, hogy ugyanolyan gazdasági műveleteket mindig azonos módon tartsanak nyilván, számoljanak el. Többek között ez az igény a magyarázata annak, hogy egy-egy vállalkozás a saját részére választott elszámolási módtól egy éven belül nem térhet el. Ahhoz, hogy az adatok a beszámolóban megjelenhessenek, egyre jobban össze kell őket vonni. Emiatt a számviteli elszámolásokban „mindennek mindennel egyeznie kell”. Ez azt jelenti, hogy ha az elsődleges adatokat összeadjuk, azok végösszege megegyezik az összesítések, analitikák végösszegével, az analitikák összevont egyenlegei a főkönyv egyenlegével, a főkönyvi adatoknak egyezniük kell a főkönyvi kivonat adataival, a beszámolót pedig a főkönyvi kivonat adataiból kell összeállítani. [31] Számlarend Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 13/1298 oldal 4_2013_kr_2 A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az Szvt.-ben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodó mentesül a számlarendkészítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a Kr.-ben szereplő számlatükör szerint vezeti. A főkönyvi könyvelés során e számlatükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A Kr. szerinti számlatükör alkalmazása esetén az abban feltüntetett számlák tagolásától nem lehet eltérni (lásd Függelék). Nem minősül eltérésnek a főkönyvi számlák továbbrészletezése [Kr. 2. § (2) bek.]. Példa A Kr. szerinti 17. számlacsoport tagolása: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) 171. Tartós részesedések 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása Ezen belül a 171. Tartós részesedések továbbrészletezése: 171. Tartós részesedések 1711. Tartós részesedések forintban 1712. Tartós részesedések devizában stb. A számlarend tartalma A számlarend tartalmazza: a) minden alkalmazandó számla számjelét és megnevezését, vagyis a számlakeretet; b) a számla tartalmának leírását, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát; c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát; d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A tágabb értelemben vett számlarend tehát kettő szabályzatból, magából a szűkebb értelemben vett számlarendből és a bizonylati rendből áll. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Az újonnan alakuló - kettős könyvvitelt vezető - gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig elkészíteni. Az Szvt. változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni. A gazdálkodónak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait, vagyis a számlarendjét úgy kell kialakítania, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a gazdálkodó a nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak (Szvt. 161-161/A. §). [33] Számlakeret A (kettős) könyvvitel legfontosabb feladata, hogy a gazdasági műveletek miatt a vállalkozások eszközeinek és azok forrásainak értékében bekövetkezett változásokat megjelenítse, ezenkívül - Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 14/1298 oldal folyamatos könyvvezetést feltételezve! - bármely időpontban zárt rendszerben, világosan és áttekinthetően mutassa ki az eszközök, források állományát, a gazdasági műveletek hatását az eredményre (mert minden gazdasági, vállalkozási tevékenység végső célja az eredményesség, vagy ha úgy tetszik, a nyereséges működés), továbbá általános képet adjon a vállalkozás vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetéről. Ezeknek az elvárásoknak a könyvvitel csak úgy felelhet meg, ha a gazdasági műveletek rögzítésére használatos könyvviteli számlákat meghatározott szempontok alapján csoportosítja. (Ez a követelmény azonban nemcsak a vállalkozás tulajdonában, hanem a kezelésében, használatában levő eszközökre és azok forrásaira, valamint az azokkal kapcsolatos gazdasági műveletekre is érvényes.) Mikrogazdálkodói eltérés A számlakeretről e helyen leírtak csak akkor érvényesek a mikrogazdálkodói beszámolót készítőkre, ha nem alkalmazzák a Kr. szerinti számlakeretet. Egységes számlakeret Egységes számlakeret néven a számviteli törvény kizárólag az egyes számlaosztályok rövid tartalmi körülírását tartalmazza. Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény szerinti, illetve a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat [Szvt. 160. § (1) bek.]. Vállalkozási szintű számlakeret A főkönyvi könyvviteli számlák - vállalkozási szintű - logikailag megalapozott csoportosítása a vállalkozási szintű számlakeret. A vállalkozási szintű számlakeretnek összhangban kell lennie az egységes számlakerettel. A számlakeret tartalmazza a számlák elvi csoportjait és azok további részletezését, valamint azt, hogy milyen számlaösszefüggések alapján könyveljünk. A vállalkozások tevékenységének jellege miatt a gazdasági folyamatok és gazdasági műveleteik különbözőek, eltérnek egymástól. A vállalkozás eszközeiben és forrásaiban beállt változásokat rögzítő könyvviteli számlák viszont azonosak lehetnek. Jelenleg nincs a vállalkozásokra nézve kötelezően alkalmazandó, a minisztérium által kiadott részletezett számlakeret. [35] Számlatükör A számlakeretben a számlaosztályokat egy számjeggyel, a számlacsoportokat két számjeggyel, a számlákat három számjeggyel és az alszámlákat négy számjeggyel jelöljük. A számlaosztályok, számlacsoportok, számlák és alszámlák számát és megnevezését tartalmazó felsorolás a számlatükör. A számlatükör összeállításakor a vállalkozóknak, tulajdonosoknak, menedzsereknek dönteniük kell, hogy a számlatükör könnyen áttekinthető logika szerint épüljön-e fel, vagy szükséges-e a vállalkozás sajátosságai miatt bonyolultabb megoldást választani. (A számlakeret kialakításakor a számviteli törvényben megfogalmazott világosság elvének érvényesülését azonban mindig szem előtt kell tartani!) Az „egyszerű” számlatükörre példa, hogy valamely vállalkozás továbbrészletezve vagy változatlan formában alkalmazza az ajánlott számlakeretet, amit „majdnem mindenki” - de főleg a külső ellenőr! - ismer, vagy olyan számlakeretet alkot, amelynek szigorú belső logikája van: például, ha a 869. számlán könyveli a különféle egyéb ráfordításokat, akkor a 969. számlán könyveli a különféle egyéb bevételeket, vagy ha a 875-879. számlákon könyveli a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, akkor a 975-979. számlákon könyveli a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit stb. [37] A számlakeret szerkezete A fejezet a számlaosztályok rövid tartalmi ismertetésével és az egyes számlaosztályok közötti Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 15/1298 oldal 4_2013_kr_2 összefüggések bemutatásával foglalkozik. A meghatározott számlaosztályokba tartozó főkönyvi számlák tartalmi bemutatását a későbbi fejezetek tartalmazzák. Minden számlakeret 10 számlaosztályból áll. Az egységes és a vállalkozási szintű számlakeretekben a főkönyvi számlák gazdasági tartalmuk szerint öt főcsoportba sorolhatók: - eszközszámlák - vagy aktív számlák, - forrásszámlák - vagy passzív számlák, - költség- és ráfordításszámlák, - bevételi számlák, - nyilvántartási számlák. Az első négy főcsoportba tartozó számlákon könyveljük azokat a gazdasági eseményeket, amelyek befolyásolják az adózott eredményt és a mérlegfordulónapi saját tőke összegét. Ezeken kívül vannak még úgynevezett nyilvántartási számlák, amelyeken a kimutatott tételek az adózott eredményt és a mérlegfordulónapi saját tőke összegét nem befolyásolják. A nyilvántartási számlákon kell kimutatni a mérlegen kívüli tételeket is. Fogalomértelmezések [39] Mérlegen kívüli tétel Olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli [függő vagy biztos (jövőbeni)] kötelezettség, illetve követelés, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ [Szvt. 3. § (8) bek. 16. pont]. Függő követelés Olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések [Szvt. 3. § (8) bek. 17. pont]. Biztos (jövőbeni) követelés Olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése a szerződés teljesítésétől függ. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swapügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések [Szvt. 3. § (8) bek. 18. pont]. Fontos tudnivaló, hogy az eszköz- és forrásszámlákból állítható össze a mérleg, a költség-, a ráfordítás- és a bevételi számlák adataiból pedig az eredménykimutatást kell elkészíteni. [41] A mérlegszámlák A mérlegszámlák az eszköz- és a forrásszámlák. Tovább finomítva a csoportosítást, és az egyes csoportokat számokkal ellátva: - 1. számlaosztály: Befektetett eszközök; - 2. számlaosztály: Készletek; - 3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások; - 4. számlaosztály: Források. Az 1., 2., 3. számlaosztály számláit összefoglaló néven eszközszámláknak, a 2., 3. számlaosztály számláit pedig összefoglaló néven forgóeszközszámláknak nevezzük. [43] Az eszközszámlák Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 16/1298 oldal A mérlegben eszközként (a számvitelben az eszközszámlákon) kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz; továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján - kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket is. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben - legalább mérlegtételek szerinti megbontásban - külön be kell mutatni. Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja (vagy fordítva), akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé, vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé (Szvt. 23. §). Az eszközöket beszerzési (bekerülési) értéken kell a könyvekben kimutatni. Az eszköz (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítania kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné [Szvt. 47. § (10) bek.]. A szabály magyarázata: a kapcsolt vállalkozásoknak a társasági adóról szóló törvény 18. §-ában foglalt rendelkezései alapján a szokásos piaci ártól eltérő áron megvalósított ügyleteik miatt a társasági adóalap korrekcióját az adóév végén el kell végezniük. Az Szvt. előírása alkalmazásával a kapcsolt vállalkozásoknak lehetősége van arra, hogy a nem piaci árak alkalmazásából származó különbözetet egymással pénzügyileg rendezzék, és így mentesüljenek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 18. §-a szerinti adóalap-módosítási kötelezettség alól. Ezeket a rendezéseket eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként kell elszámolni, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján. Ha a cash flow fedezeti ügylet (639) eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor - a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény hatékony részét (ideértve az ezzel kapcsolatos esetleges aktív, illetve passzív időbeli elhatárolás összegét is); valamint - az előre jelzett ügylet (641) vagy biztos elkötelezettség cash flow fedezeti ügylet esetén az ezzel kapcsolatos esetleges aktív, illetve passzív időbeli elhatárolás összegét az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni [Szvt. 47. § (11) bek.]. A származékos leszállítási ügyletek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöket a bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni az eszköz besorolásától függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben [Szvt. 47. § (12) bek.]. [45] Befektetett eszközök (1. számlaosztály) Az 1. számlaosztály, vagyis a Befektetett eszközök tartalmazzák az immateriális javakat, tárgyi eszközöket, e fogalomkörbe értve a még üzembe nem helyezett beruházásokat is, továbbá a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 17/1298 oldal befektetett pénzügyi eszközöket [Szvt. 24. § (2) bek.]. Ebben a számlaosztályban kell kimutatni az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékét, az elszámolt amortizációját, a pénzügyi eszközöket és azok értékvesztését, valamint az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetleges értékhelyesbítését. Az értékhelyesbítés végrehajtása azonban nem kötelező. A számlaosztályba tartozó tárgyi eszközök közül a beruházásoknak csak terven felüli értékcsökkenése lehet. A befektetett eszközök fogalma A „befektetett eszközök” elnevezés olyan eszközöket jelent, amelyek tartósan - egy évnél hosszabb ideig - működtethetők a vállalkozás érdekében [Szvt. 24. § (1) bek.]. Ez az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek esetén egy éven túli használatot, pénzeszközök vonatkozásában pedig egy éven túli lekötést, megtérülést, futamidőt jelent. Az egy évnél rövidebb ideig működtethető eszközök a forgóeszközök. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk figyelembevételével kell besorolni: a befektetett vagy a forgóeszközök csoportjába. Emiatt előfordulhat, hogy ugyanazt az eszközféleséget az egyik vállalkozó befektetett eszköznek, egy másik vállalkozó pedig forgóeszköznek minősíti. A besorolásnál kizárólagos szempont az, hogy a szóban forgó eszköz mennyi ideig működtethető a vállalkozás érdekében. Az sem lehetetlen, hogy egy vállalkozáson belül ugyanabból az eszközféleségből az egyik befektetett eszköz, a másik forgóeszköz. Erre jó példa az értékpapír, melynek lekötési ideje lehet egy éven belüli és egy éven túli is. A vállalkozási tevékenység fogalmába nemcsak a főtevékenység, hanem az egyéb tevékenységek is beletartoznak. [47] Készletek (2. számlaosztály) A készletek tartalmának meghatározásánál először a forgóeszközök, majd a készletek fogalmát kell tisztázni. A forgóeszközök fogalma A forgóeszközök olyan eszközök, melyeket nem tartósan (általában egy évnél rövidebb ideig) használnak, hasznosítanak vagy lekötnek a vállalkozás érdekében. A forgóeszközkénti besorolás egyik - nagyon fontos - kritériuma a vállalkozási tevékenységet szolgáló időtartam. Az eszközöket a forgó- és a befektetett eszközök közé a vállalkozónak kell besorolnia, mert ő ismeri az eszközök rendeltetését, várható elhasználódási idejét, élettartamát. A forgóeszközök megjelenési formája lehet: - készlet, - követelés, - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - tulajdoni részesedést jelentő befektetés, - pénzeszköz. [Szvt. 28. § (1) bek.] A forgóeszközöket vagy a 2. (Készletek) vagy a 3. (Követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások) számlaosztályban kell nyilvántartani. A készletek fogalma A készletek olyan eszközök (vö.: forgóeszközök), amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, tehát egy éven belül felhasználják, eladják vagy átalakítják őket. Az egyes készletfajták a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres vagy szokásos üzleti tevékenység keretében, értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. Ilyen készletfajták az áruk, göngyölegek és a közvetített szolgáltatások; b) amelyek az értékesítés előtt a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (e fogalomba értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek); Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 18/1298 oldal c) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A készletek számlaosztályban kell kimutatni továbbá a) használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják; b) a növendék, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják; c) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak; d) a használatbavétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként. Tekintve, hogy a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elszámolása kötelező jelleggel minden üzleti év végén megtörténik, ez a szabály azt jelenti, hogy a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan készlet csak az évközi könyvelésben szerepelhet, az év végi beszámolóban nem. A készletekre adott előlegeket is a készletek között kell kimutatni a mérlegben, azonban ezeket év közben követelésként a 3. számlaosztályban kell könyvelni [Szvt. 28. § (2)-(4) bek.]. Fogalomértelmezés A szerződés elszámolási egysége a) jogilag - a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján - egy egységet képező - a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó - szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz); b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben: ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták; bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik; és bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg. [Szvt. 3. § (4) bek. 11. pont.] [49] Követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások (3. számlaosztály) A 3. számlaosztály a követeléseket, az értékpapírokat, pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat tartalmazza. A követelések fogalma Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak. A követelések fogalomkörébe értendők az egyéb követelések, a vásárolt követelések, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések, valamint a bíróság által jogerősen megítélt követelések is [Szvt. 29. § (1) bek.]. A követelések között kell a mérlegben önálló tételként kimutatni származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete címén a pénzügyi instrumentumok valós értékelése esetén a le nem zárt Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 19/1298 oldal kereskedési, illetve fedezeti célú származékos ügyletek pozitív valós értékét (643) (jövőben várható - nyereségjellegű - eredményét) is [Szvt. 29. § (9) bek.]. A követelések között előfordulhatnak hátrasorolt követelések is. [51] Aktív időbeli elhatárolások fogalma Az időbeli elhatárolások értelme az, hogy a több évet érintő gazdasági műveletek eredményt befolyásoló hatása az egyes évek között arányos legyen. Költségek, ráfordítások és bevételek egyaránt elhatárolhatók. Az Szvt. alapján aktív időbeli elhatárolás a mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan pénzkiadás, amely költségként, (halasztott) ráfordításként csak a mérleg fordulónapja utáni időszakra számolható el, illetve olyan járó bevétel (árbevétel, kamat- és egyéb bevétel), amely csak a mérleg fordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt időszakra számolandó el. Aktív időbeli elhatárolás keletkezik, ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél. Az eredménycsökkenésként még el nem számolt összeget kell aktív időbeli elhatárolásként elszámolni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan elszámolni [Szvt. 32. § (1) bek.]. A diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet is keletkeztethet aktív időbeli elhatárolást, ha a megszerzés évében nem értékesítik az értékpapírt. Ugyanez a megállapítás érvényes a befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok árfolyamnyereségére is [Szvt. 32. § (2) bek.]. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a) a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig; b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swapügyletek (635) esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig; c) a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek (639) fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló nyereségjellegű összegből a hatékony részt, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben; d) cash flow fedezeti ügylet (639) esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált veszteségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig; e) előre jelzett ügylet (641) vagy biztos elkötelezettség cash flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált nyereségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben [Szvt. 32. § (5) bek.]. Fogalomértelmezés Belső érték Az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének), valamint a kötési áron számított értékének a különbözete. Kamat swapügylet esetén belső érték az aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet [Szvt. 3. § (9) bek. 12/a. pont]. Ha a cash flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a nagyobb. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 20/1298 oldal 4_2013_kr_2 kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben [Szvt. 32. § (6) bek.]. Az Szvt. azonban nemcsak kötelezően, hanem választhatóan alkalmazandó szabályokat is tartalmaz az aktív időbeli elhatárolásokra. Aktív időbeli elhatárolásként lehet (nem kötelező!) a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értékű értékelés alá nem vont kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó (a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást az értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetésekor kell megszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, ha és amilyen összegben az időbelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytalan. Az időbeli elhatárolás lehetőségének az a magyarázata, hogy az azonos jogokat megtestesítő kamatozó értékpapíroknál a kötelezően alkalmazandó időbeli elhatárolás lehetetlenné teszi a csoportos nyilvántartást és értékelést, mert a különbözet csak egyedileg számolható el. A valós értékelésű, eladható, a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt kamatozó értékpapíroknál pedig az időarányos összeg fokozatos elszámolása az eredményben, valamint a beszerzési érték feletti értékelési különbözetnek a valós értékelés értékelési tartalékában való elszámolása kétszeres elszámolást jelentene. Amennyiben a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű, és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak az összegét is időbelileg el lehet határolni [Szvt. 32. § (3)-(4) bek.]. Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot, amennyiben azokat nem a bekerülési/beszerzési érték részeként számolják el [Szvt. 32. § (7) bek.]. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége (47) - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételt [Szvt. 32. § (8) bek.]. Fogalomértelmezés Teljesítési fok A tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított - a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki [Szvt. 3. § (4) bek. 12. pont]. [53] A forrásszámlák Források (4. számlaosztály) A 4. számlaosztály, vagyis a források, a vállalkozás eszközeinek a saját és idegen forrását jelenti. Minden gépet, berendezést, anyagot, energiahordozót stb., ami a működés folyamatos biztosításához szükséges, meg kell vásárolni. Ezeket lehet saját és idegen forrásokból finanszírozni. A 4. számlaosztály az eszközök forrásait az alábbi csoportosításban tartalmazza: saját tőke, céltartalékok (835), kötelezettségek (847), passzív időbeli elhatárolások (1033) (Szvt. 34. §). Ezenkívül ez a számlaosztály tartalmazza a nyitó- és zárómérleg készítéséhez, továbbá az adózott Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 21/1298 oldal 4_2013_kr_2 eredmény elszámolásához szükséges technikai jellegű számlákat is. A saját tőke fogalma A saját tőke a tulajdonosok vállalkozáshoz való vagyoni hozzájárulását jelenti, az érdekeltség mértékét és arányait fejezi ki. Az idegen forrásoknak, azaz a másokkal szembeni kötelezettségeknek a vállalkozás vagyona jelenti a fedezetét. Az idegen források után kamatot kell fizetni, a saját tőke után pedig, ha a vállalkozás nyereséges, a tulajdonosok osztalékot kapnak. Veszteséges gazdálkodás esetén a veszteséget saját tőkéből kell megfinanszírozni. A tőkebefektetőknek, vagyis a cégtulajdonosoknak beleszólási joga van a vállalkozás irányításába. [55] Az eredményszámlák Az eddigiekben a számlakeret mérlegszámláival foglalkoztunk. A továbbiakban az eredmény megállapításához szükséges költség-, ráfordítás- és bevételszámlákat ismertetjük. E számlák adataiból állítható össze az eredménykimutatás. Az eredménykimutatásnak mindössze egy sora, az „adózott eredmény” sor vezetendő át a mérlegbe. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kettős könyvvitelben az adózott eredmény az 5-8. és a 9. számlaosztály összevont egyenlegeinek különbözeteként, illetve az eszköz- és forrásszámlák összevont egyenlegeinek különbözeteként jelenik meg. [57] Költségnemek (5. számlaosztály) A költségnemek az anyagjellegű és a személyi jellegű költségeket (ráfordításokat), az értékcsökkenési leírást, az egyéb költségeket, az aktivált saját teljesítmények értékét és a költségnem-átvezetési számlát tartalmazza. A számlaosztály konkrét tartalma az eredménykimutatás készítéséhez választott módszertől (2019) függ. [59] Közvetett vagy általános költségek (6. számlaosztály) A cégek szabadon választhatnak, hogy a költségeiket elsődlegesen vagy másodlagosan könyvelik az 5. számlaosztályban, és ettől tehetik függővé a közvetett és a közvetlen költségek könyvelését. Tehát a 6. és 7. számlaosztályok vezetése nem kötelező, de ha a vállalkozás úgy dönt, hogy vezeti, akkor neki kell kialakítania a rendszerét. A döntés előtt érdemes figyelembe venni, hogy a vezetők szemléletesebb és kézzelfoghatóbb információkhoz jutnak a 6. és 7. számlaosztály alkalmazásával. A közvetett vagy általános költségek fogalmába tartoznak a cég szervezeteinek, egységeinek a működésével, üzemeltetésével, irányításával összefüggő költségek. A költséghely (üzem) az a hely, ahol a költségek felmerülnek. A költséghely területileg elhatárolt, felelős vezető irányítása alatt álló szervezeti egység. A költséghely lehet gép (gépek csoportja), a vállalkozás egy szervezeti egysége, lehet tevékenység, amely kiterjedhet a vállalkozás egy részére, vagy egészére. Az általános költségeket az értékesítés közvetett költségei között kell elszámolni. A költséghelyeken felmerült költségek közül azokat, amelyeket mutatók, jellemzők, vetítési alapok felhasználásával a tevékenységekre (pl. főtevékenységek vagy alaptevékenységek és alaptevékenységen kívüli tevékenységek) vagy a termékekre fel lehet osztani a gazdálkodó számlarendjében, önköltségszámítási szabályzatában rögzítettek szerint, a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályba kell átvezetni. A fel nem osztható költségek a 8. Ráfordítások számlaosztályba, az értékesítés közvetett költségei közé könyvelendők. Fontos összefüggés, hogy a tevékenység határozza meg az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek csoportosítását, tartalmát. Például az iparban érdemes főtevékenységet folytató üzemenként és főtevékenységet elősegítő segédtevékenységet folytató üzemenként csoportosítani a költségeket. Ennek analógiájára az építőiparban az építésvezetőségek, mezőgazdaságban a főágazatok, közlekedésnél pedig a forgalomirányítás szerint célszerű a költségeket csoportosítani és kimutatni. Ezek a költségek általában egy-egy úgynevezett költséghelyhez kapcsolódnak, amelynek önálló munkát végző felelős vezetője van. Például üzemvezető, ágazatvezető, építésvezető vagy a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 22/1298 oldal karbantartó műhely vezetője stb. A közvetett költségek csoportjaiban lehetnek közvetlen költségként elszámolható tételek, sőt csoportok is. Összegezve: közvetett költségként számolhatók el a tevékenységgel szorosan összefüggő, de termékhez, szolgáltatáshoz hozzá nem rendelhető költségek. Főként a tevékenység közvetlen irányításának és kiszolgálásának a költségei sorolhatók ide. Ezek a költségek termékekre nem terhelhetők, ezért közvetlenül el nem számolhatók, tehát csak a felmerülés helyén lehet őket kimutatni, és másodlagos műveletekkel, vagyis közvetetten lehet elszámolni a költséghely szolgáltatásaiban részesülő termékekre. (Ilyen a valamely jellemző vagy vetítési alap segítségével történő költségfelosztás.) [61] A tevékenységek közvetlen költségei (7. számlaosztály) Ebben a számlaosztályban lehet összegyűjteni (nem kötelező az alkalmazása!) az alaptevékenység, az alaptevékenységen kívüli tevékenységek és az alaptevékenységet vagy az alaptevékenységen kívüli tevékenységet segítő vagy kiegészítő tevékenységek közvetlenül elszámolható ténylegesen felmerült költségeit. A vállalkozó tevékenységi körébe tartozhat a termelés és a szolgáltatás. A megrendelésre végzett kutatás és fejlesztés a szolgáltatások közé sorolható. A számlaosztály vezetésének az a célja, hogy a különböző tevékenységek keretében létrehozott termékek, vagy nyújtott szolgáltatások önköltsége megállapítható legyen. A bérmunka költségeit is ez a számlaosztály tartalmazza. A lényeg, hogy a tevékenységek közvetlen költségei azok a költségek, amelyek a termelésre vagy szolgáltatásra közvetlenül utalványozhatók, vagy tevékenységekkel szoros kapcsolatba hozhatók és a későbbiekben mutatók vagy jellemzők alkalmazásával a tevékenységekre feloszthatók. [63] A ráfordítások (8. számlaosztály) A 8. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlacsoportok megnevezése és tartalma az eredménykimutatás készítéséhez választott módszertől függ. Az összköltségeljárással készülő eredménykimutatáshoz készített számlakeretben A 8. számlaosztály számlacsoportjai az anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást, az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, valamint az eredményt (nyereséget) terhelő adókat tartalmazzák. A 8. számlaosztály számláin kell kimutatni a gazdálkodási időszakban felmerült anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat, valamint az értékcsökkenési leírást. A forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatáshoz készített számlakeretben A 8. számlaosztály számlacsoportjai az értékesítés elszámolt közvetlen és közvetett költségeit, az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, valamint az eredményt terhelő adókat tartalmazzák. A 8. számlaosztály számláin kell kimutatni a gazdálkodási időszakban értékesített termékek, termények, állatok, áruk, tárgyi eszközök, beruházások, anyagok, göngyölegek és a teljesített szolgáltatások, közvetített szolgáltatások árbevétellel szemben elszámolt önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az időszak eredményét terhelő közvetett költségek összegét és az időszak eredményét csökkentő különféle ráfordításokat. [65] A bevételi számlák (9. számlaosztály) A 9. számlaosztály tartalmazza az értékesítéssel összefüggő és az értékesítéssel kapcsolatba nem hozható bevételeket egyaránt. [67] Nyilvántartási számlák (0. számlaosztály) A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 23/1298 oldal 4_2013_kr_2 adott üzleti év adózott eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 0. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. Ilyenek a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és swapügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt, továbbá a határidős, az opciós ügyletek és swapügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések [Szvt. 160. § (5) bek.]. A számlakeret szerkezetével kapcsolatos tudnivalók összegzése Az éves beszámoló a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll. A mérleg elkészítéséhez az 1-4. számlaosztályok számláinak összevont egyenlegeit, az eredménykimutatáshoz az 5-9. számlaosztályok számláinak összevont egyenlegeit, míg a kiegészítő melléklet elkészítéséhez az összes számlaosztály adatait, valamint egyéb információkat használunk fel. [69] A számvitel adathordozói A számvitelben feldolgozandó adatok az úgynevezett bizonylatokon jelennek meg. A gazdasági eseményeket csak bizonylatok alapján szabad könyvelni. A bizonylatok megjelenési formájukat tekintve lehetnek kitöltött nyomtatványok, elismervények, feljegyzések, szerződések stb. A bizonylatok igazolják a gazdasági műveletek bekövetkeztét, lezajlását, a hatásukat, vagyis az értékbeni, a mennyiségi és a minőségi adataikat. Általánosságban fogalmazva: minden olyan gazdasági műveletről/eseményről bizonylatot kell kiállítani, amely a vállalkozás eszközeinek vagy forrásainak állományát vagy összetételét, értékét megváltoztatja. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell [Szvt. 165. § (1) bek.]. Számviteli bizonylat minden olyan okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartását támasztja alá, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A bizonylatot kiállíthatja a gazdálkodó, vagy a gazdálkodóval (üzleti vagy egyéb) kapcsolatban álló más gazdálkodó, természetes személy, illetve egyéb szervezet [Szvt. 166. § (1) bek.]. A törvényi szabályozás alapján számviteli bizonylat az a dokumentum, amelyet elsődlegesen a számvitel alátámasztására, valamint az a dokumentum is, amelyet elsősorban nem a számviteli elszámolások alátámasztására készítettek. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenniük. A bizonylat szerkesztésekor a számviteli elvek közül a világosság elvét kell szem előtt tartani. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában vagy időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. Például a külföldi megrendelőnek küldött, és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő anyanyelvén is feltüntethetők, vagy olyan nyelven, melyet a szállító és a vevő egyaránt megért. A számviteli bizonylatot - indokolt esetben - kizárólag idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azonban azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvelés előtt - magyarul is fel kell tüntetni. (Befogadott idegen nyelvű bizonylat lehet pl. a külföldi szállító számlája.) Azt, hogy mi szerepeljen mindenképpen magyarul is az idegen nyelvű bizonylaton, belső szabályzatban kell előírni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 24/1298 oldal A cég életútja szempontjából az első bizonylat az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály vagy egyéb okirat), majd ezt követik az alapítással összefüggő kiadások bizonylatai, végül megjelennek a bevételi bizonylatok is. Fogalomértelmezések [71] Külföld Magyarország államhatárán kívüli terület [Szvt. 3. § (11) bek. 1. pont]. Külföldi Az a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van [Szvt. 3. § (11) bek. 2. pont]. Belföld Magyarország területe [Szvt. 3. § (11) bek. 3. pont]. Belföldi Az a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye belföldön van [Szvt. 3. § (11) bek. 4. pont]. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogelődnél - a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától - keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni. A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a megőrzési időn belül biztosítani kell [Szvt. 166. § (5)-(6) bek.]. [73] Bizonylati elv A bizonylati elv azt jelenti, hogy csak bizonylat alapján szabad könyvelni, valamint a könyvvitelben az összes bizonylat adatait rögzíteni kell. Bizonylati fegyelem A bizonylati fegyelem azt jelenti, hogy a számviteli/könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell [Szvt. 165. § (2)-(4) bek.]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 25/1298 oldal 4_2013_kr_2 [75] A bizonylatok fajtái Külső kiállítású bizonylatok A bizonylatok csoportosítása eredetük szerint Belső kiállítású bizonylatok Kimenő bizonylatok Belső használatú bizonylatok A bizonylatok eredetüket tekintve lehetnek: külső kiállítású, azaz a vállalkozáshoz beérkező bizonylatok és belső kiállítású, vagyis a vállalkozás által kiállított bizonylatok. Ez utóbbiak ugyancsak tovább csoportosíthatók kimenő és belső használatú bizonylatokra. Elsődleges, vagy alapbizonylatok A bizonylatok csoportosítása jellegük szerint Másodlagos bizonylatok Összesítő bizonylatok A bizonylatok jellegüket tekintve lehetnek: elsődleges vagy alapbizonylatok, másodlagos bizonylatok és összesítő bizonylatok. [77] Alapbizonylat: az a bizonylat, amelyet a gazdasági művelet lezajlásáról, hatásáról, vagyis a mennyiségi, minőségi és értékadatairól első vagy eredeti feljegyzésként állítottak ki. Elsődleges vagy alapbizonylatok például a vállalkozás pénztári be- és kivételezési bizonylatai, anyag- és árubevételezési, -kivételezési jegyei, kimenő számlái, szállítólevelei, munkautalványai, szerződései stb. Ugyancsak alapbizonylatok a vállalkozáshoz beérkező, más vállalkozástól kapott beérkező számlák, szállítólevelek stb. Másodlagos bizonylat: az a bizonylat, amelyet az elsődleges vagy alapbizonylatok alapján a feldolgozási technika céljaira vagy megőrzésre készítettek. Ilyen például a mágneslemez, a mikrofilm, a hiteles másolat stb. Összesítő bizonylat: az elsődleges vagy másodlagos bizonylatok adatainak összesítésével készül. Ilyenek például az összeadószalagok, a leltári összesítések, a könyvelési feladások, kivonatok stb. A bizonylatokat úgy kell kitölteni, hogy azokon az adatok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók maradjanak. A gazdasági művelet jellegétől függően a bizonylatokat a gazdasági intézkedés vagy a művelet befejezésének időpontjában kell kiállítani. Például a pénztári kifizetést megelőzően a pénzt utalványozni kell, tehát az intézkedés az utalványozás (az utalvány a bizonylat), a kifizetés pedig a művelet befejezése (ennek bizonylata a kiadási pénztárbizonylat). A vállalkozás dönti el, hogy a bizonylatokat hány példányban bocsátja ki. Célszerű ennek meghatározásakor észszerűségi szempontokat figyelembe venni, vagyis csak ott maradjon bizonylati példány, ahol a vállalkozás belső információs igényeinek kielégítéséhez, ellenőrzés vagy megőrzés miatt szükség van rá. [79] „Sima” bizonylatok A bizonylatok csoportosítása a rájuk vonatkozó kezelési előírások szerint Szigorú számadású bizonylatok A bizonylatokat csoportosíthatjuk a rájuk vonatkozó kezelési előírások szerint is: lehetnek „sima” és úgynevezett szigorú számadású bizonylatok. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylat, a nyomtatvány kibocsátóját terheli. A szigorú számadású bizonylatok a szigorú számadású nyomtatványok kitöltésével „keletkeznek”. A szigorú számadású nyomtatványok körét a vállalkozásnak kell meghatároznia, úgy, hogy pénzügyi visszaélések elkövetésére ne legyen mód. A „szigorú számadás” azt jelenti, hogy elszámolási kötelezettség terheli ezen nyomtatványok felhasználóit. Ezért minden készpénzés pénzforgalommal összefüggő bizonylatot szigorú számadású bizonylatnak kell minősíteni. Ilyen bizonylatok például a csekkek, utalványok, MÁV-fuvarlevelek, étkezési jegyek, leltárfelvételi Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 26/1298 oldal jegyek, kiadási, bevételi pénztárbizonylatok, raktári kiadási utalványok, villamos- és autóbuszjegyek, bérletek stb. A szigorú számadású nyomtatványok készleteiről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a felhasználó egyértelműen azonosítható, és a felhasznált mennyiség sorszám szerint is kitűnik. A szigorú számadású nyomtatvány felhasználójának a rontott példányokkal is el kell számolnia. A leírtakból az következik, hogy a szigorú számadású nyomtatványokat csak elismervény ellenében javallott átadni vagy átvenni (Szvt. 168. §). [81] A bizonylatok csoportosítása anyagi megjelenési formájuk szerint Dokumentális bizonylatok Elektronikus bizonylatok A dokumentális bizonylatok általában papíralapú adathordozók, kézzelfoghatók, a rajtuk levő adatok megjelenítéséhez külön készülék, gép igénybevétele nem szükséges, azok közvetlenül értelmezhetők, olvashatók. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja [Szvt. 167. § (5) bek.]. [83] A bizonylatok információtartalma A bizonylatok tartalma mindig a konkrét gazdasági művelettől függ. Ezért gazdasági tartalmukat tekintve a bizonylatok sokfélék lehetnek, a formájuk viszont kötött. Minden bizonylatnak, bármely gazdasági műveletre vonatkozzék is, az alábbi információkat kell tartalmaznia: - a bizonylat megnevezését (pl. számla, raktári bevételezési jegy, kiadási pénztárbizonylat) és a sorszámát, vagy egyéb más azonosítóját; - a bizonylatot kiállító szerv (ezen belül a szervezeti egység) megjelölését (pl. Békalencse Kft., Számviteli és pénzügyi főosztály, Anyagkönyvelési osztály); - a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölését; - az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy és - szervezettől függően ellenőr aláírását, a készletmozgások (áru, anyag) bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő aláírását, az ellennyugtákon a befizető aláírását; - a bizonylat kiállításának dátumát, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; - a gazdasági művelet tartalmának rövid leírását vagy megjelölését (pl. gépkocsibérlet); - a gazdasági műveletek miatti változások mennyiségi, minőségi és értékadatait; - külső bizonylat esetében a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; - bizonylatok adatainak összesítése esetén (gyűjtőbizonylatoknál) az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölését, amelyre az összesítés vonatkozik (pl. számítógépes adatfeldolgozás esetén a gépi összesítéssel érintett időszakot meg kell jelölni); - a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozást;* - a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontját, igazolását;* továbbá - minden olyan adatot, amelyet jogszabály előír. [Szvt. 167. § (1) bek.] A számlával, az egyszerűsített adattartalmú számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály (pl. áfatörvény) is meghatározhat. Megjegyzés a *-gal jelölt követelményekhez: A gazdálkodó e kötelezettségeinek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető [Szvt. 167. § (7) bek.]. A bizonylat (akár külső, akár belső kiállítású) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 27/1298 oldal az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható [Szvt. 167. § (2)-(3) bek.]. [85] A bizonylatok ellenőrzése Az ellenőrzés a bizonylatok adataira terjed ki. Ennek során meg kell győződni arról, hogy az arra jogosultak írták-e alá a bizonylatokat, a bizonylat alakilag és tartalmilag helyes-e, továbbá minden bizonylat időben odaért-e a feldolgozás helyére. Hibás vagy hiányosan kiállított bizonylatot nem szabad lekönyvelni. A bizonylatok javítása A javítandó eredeti bejegyzést át kell húzni, de úgy, hogy az eredetileg beírt szám vagy szöveg olvasható maradjon. A helyesbített adatokat az áthúzott adat fölé kell írni. Fontos követelmény a következetesség, a hibás bejegyzést minden példányon javítani kell, valamint fel kell jegyezni a javítás dátumát a bizonylatra és a javítást végzőnek szignálnia kell a javítást. Ezek a szabályok a pénztári és a bankbizonylatokra azonban nem alkalmazhatók, mert azokat nem szabad javítani. A rontott pénztári és bankbizonylatok helyett újakat kell kiállítani, a rontott példányokat pedig meg kell őrizni. [87] A bizonylatok megőrzése A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a számviteli törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a 8 évig tartó megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, ezért a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, úgy, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról - a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - készített elektronikus másolattal is teljesíthető a számviteli törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét (Szvt. 169. §). Amennyiben a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai vagy optikai eljárás eredménye, biztosítani kell az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak a - szükség esetén késedelem nélküli kiíratását, továbbá az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket [Szvt. 167. § (6) bek.]. Az elektronikus dokumentum megőrzésére kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentum megőrzése olyan módon történjen, amely védi az elektronikus dokumentumot a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az utólagos módosítás és sérülés, valamint a jogosulatlan hozzáférés ellen. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 28/1298 oldal 4_2013_kr_2 A megőrzésre kötelezett köteles biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentum értelmezhetősége, olvashatósága - például a dokumentum megjeleníthetőségét lehetővé tevő szoftver- és hardverkörnyezet biztosításával - a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon [1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet 3. §]. [89] Néhány fontosabb bizonylatfajta A következőkben néhány fontosabb - számviteli és adózási szempontból is alapbizonylatnak tekintendő - bizonylatfajtát mutatunk be. Ezek az alapbizonylatok megjelenési formájukat tekintve lehetnek beérkező számlák, kimenő számlák vagy beérkező, illetve kimenő számlát helyettesítő okmányok, szerződések, belső kiállítású számlák és egyéb bizonylatok. [91] Beérkező számlák Egy vállalkozáshoz akkor érkeznek be számlák, ha valamit, azaz terméket vásárol, vagy szolgáltatást vesz igénybe. A beérkező számlák tehát a beszerzésekhez kapcsolódnak. A beérkező számlákat a termék szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója állítja ki. Ettől az általános szabálytól azonban a magánszemélyektől való felvásárlás esete eltér, mert a felvásárló vállalkozás a felvásárlás alapjául szolgáló adásvételi szerződést használja ebben az esetben a beszerzés bizonylataként. [93] Kimenő számlák A vállalkozás a termékértékesítéseiről vagy a szolgáltatásnyújtásairól számlát bocsát ki a vevőjének, aki e számlák alapján fizeti ki az értékesítés ellenértékét. Ebből következik, hogy a kimenő számlák következményeképpen a vállalkozás bevételre tesz szert. Ezek a bevételek lehetnek a tevékenységekhez kapcsolódó vagy egyéb bevételek. [95] Egyéb bizonylatok Vannak olyan gazdasági események (bár ezek száma egyre ritkul), amelyeket szerződés alapján lehetne elszámolni a számvitelben, azonban más jogszabályok - pl. az áfatörvény - szükségessé teszik a számlázást, a közbeeső számlázást vagy a részszámlázást. (Ilyenek pl. a folyamatosan teljesített szolgáltatások vagy az importletét kimutatása stb.) Ezenkívül egyéb belső bizonylatok is vannak, például a pénzmozgásokról a kiadási és bevételi pénztárbizonylatok, a raktárra vételről a raktárba vételezési jegy, a felhasználásról a raktári kivételezési bizonylat stb. Megállapítható tehát, hogy a belső bizonylatok a vállalkozáson belüli tevékenység regisztrálására szolgálnak, az ottani folyamatokat lehet a segítségükkel nyomon követni. A számvitel feladata a bizonylatok megfelelő csoportosítása (kontírozása) után az azokon szereplő adatok, információk feldolgozása. A bizonylatokat azért kell csoportosítani, hogy összevont (szintetikus) adatokat lehessen belőlük előállítani, melyek a beszámolóban, vagy a mérleg, vagy az eredménykimutatás megfelelő sorain jelennek majd meg. A számlakeret ezt a csoportosítást segíti elő, ugyanis lehetővé teszi, hogy az azonos gazdasági műveletek adatai ugyanott jelenjenek meg. Például a költségek az 5., a ráfordítások a 8. számlaosztályban, a bevételek a 9. számlaosztályban stb. Csak a számlák csoportosítása és adataik összesítése után foghatunk hozzá a főkönyvi könyveléshez, és a beszámoló összeállításához szükséges többi művelethez. 3. fejezet [97] A könyvben használt számlatükör és számlamagyarázatok A számlaosztályok (45-1551) főkönyvi számlákból állnak. A főkönyvi számlákra (és alszámlákra) csak bizonylatok alapján szabad könyvelni. Ez azt jelenti, hogy a bizonylati fegyelmet (73) be kell tartani. A számlatükör (lásd Függelék) tartalmazza az egyes számlaosztályokba tartozó főkönyvi számlák és alszámlák megnevezését. A számlamagyarázatok a számlák tartalmára vonatkozóan tartalmaznak útmutatást. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 29/1298 oldal 4_2013_kr_2 1. számlaosztály: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Immateriális javak 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek 115. Üzleti vagy cégérték 117. Immateriális javak értékhelyesbítése 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 12-16. Tárgyi eszközök 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 121. Földterület 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 127. Ingatlanok értékhelyesbítése 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül részt vevő járművek 137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek 147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése 15. Tenyészállatok 151. Tenyészállatok 152. Igásállatok 153. Egyéb állatok 157. Tenyészállatok értékhelyesbítése 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 16. Beruházások, felújítások 161. Befejezetlen beruházások Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 30/1298 oldal 4_2013_kr_2 162. Felújítások (befejezetlen) 168. Beruházások, felújítások terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 173. Egyéb tartós részesedés 174. Visszavásárolt saját részvények 177. Részesedések értékhelyesbítése 178. Részesedések értékelési különbözete 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 181. Államkötvények 182. Tartós diszkont értékpapírok 183. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 184. Egyéb tartós értékpapírok 188. Értékpapírok értékelési különbözete 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 19. Tartósan adott kölcsönök 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 192. Tartósan adott kölcsönök jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 193. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 194. Egyéb tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek 196. Halasztott adókövetelés 198. Vásárolt és kapott tartós követelések 199. Tartósan adott kölcsönök (és tartós bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása [99] Az 1. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma A „befektetett eszközök” elnevezés olyan eszközöket jelent, amelyek tartósan - egy évnél hosszabb ideig - működtethetők a vállalkozás érdekében [Szvt. 24. § (1) bek.]. Ez az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek esetén egy éven túli használatot, pénzeszközök vonatkozásában pedig egy éven túli lekötést, megtérülést, futamidőt jelent. Az egy évnél rövidebb ideig használni tervezett eszközök a forgóeszközök. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk figyelembevételével kell besorolni: a befektetett vagy a forgóeszközök csoportjába [Szvt. 23. § (4) bek.]. Emiatt előfordulhat, hogy ugyanazt az eszközféleséget az egyik vállalkozó befektetett eszköznek, egy másik vállalkozó pedig forgóeszköznek minősíti. Példa Amennyiben egy cég a vevője megrendelésére esztergapadokat vásárol, a készletek, vagyis a forgóeszközök között kell nyilvántartania őket, mert ez esetben - feltételezve, hogy a cég érdeke a mielőbbi értékesítés - az esztergapad rendeltetése nem az, hogy az említett cég működését egy éven túl szolgálja. Az a cég viszont, amelyik azért vesz esztergapadokat, hogy termeljen vele, a besorolás pillanatában azt fogja feltételezni, hogy az esztergapadok tartósan, egy évnél tovább használhatók, ezért a befektetett eszközök közé sorolja őket. A besorolásnál tehát nagyon fontos szempont az, hogy a szóban forgó eszközt mennyi ideig Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 31/1298 oldal tervezi használni a vállalkozás a tevékenysége érdekében. Példák 1. A vezérigazgatói személygépkocsi, vagy bármely más gépjármű attól függetlenül, hogy ténylegesen mennyi ideig van a vállalkozás tulajdonában, használatában (mert eladják, vagy totálkárosra törik) befektetett eszköz, mert a besorolás pillanatában - még nem tudjuk, hogy mi lesz a sorsa a későbbiekben - a várható rendeltetése, használata alapján egy éven túl szolgálja a (vállalkozási) tevékenységet. 2. Az 1 éven belül el nem adott árukészletet nem kell átsorolni a tárgyi eszközök közé, mert a besorolás pillanatában a rendeltetése szerint forgóeszköz. Átsorolni pedig csak azt az eszközt kell, amelynek a használata, rendeltetése a besorolást követően változik meg [Szvt. 23. § (5) bek.]. Az sem lehetetlen, hogy egy vállalkozáson belül ugyanabból az eszközféleségből az egyik befektetett eszköz, a másik forgóeszköz. Erre jó példa az értékpapír, melynek lekötési ideje lehet egy éven belüli és egy éven túli is. A vállalkozási tevékenység fogalmába nemcsak a vállalkozás főtevékenysége, hanem az egyéb tevékenységek is beletartoznak. [101] 11. Immateriális javak Az immateriális javak között azokat a nem anyagi megjelenési formájú, de eszmei és piaci értéket képviselő eszközöket (a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, az üzleti vagy cégértéket, a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan (1 évnél tovább) a várható élettartamuk alatt szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A kísérleti fejlesztés aktivált értéke és az alapítás-átszervezés aktivált értéke is kimutatható az immateriális javak között, de ez nem kötelező [Szvt. 25. § (1)-(2) bek.]. A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt (a rövidebb idő azonban egy évnél nem lehet kevesebb!), az üzleti vagy cégértéket pedig legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni [Szvt. 52. § (4) bek.]. A mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni [Szvt. 57. § (1) bek.]. A befektetett eszközök fogalomkörén belüli immateriális javak a nem anyagi jellegű eszközök. Ennek ellenére értékesíthetők, azaz forgalmazhatók, és vagyoni értéket jelenítenek meg. E meghatározás szerint immateriális javak a vagyoni értékű jogok, az üzleti vagy cégérték, a szellemi termékek akkor, ha közvetlenül és egy éven túl használhatók a vállalkozási tevékenység érdekében. A forgalomképesség az immateriális javaknál azért fontos, mert ez a hitelezők, üzleti partnerek, befektetők részére bizonyos fokú garanciát jelent az esetleges követelésük teljesítésére. Ezért nem mindegy, hogy az immateriális javakat hogyan értékelik, milyen összeggel állítják a vállalkozások a mérlegbe. Az immateriális javak aktiválandó értéke csak dokumentációkból, például szerződésekből, számlákból, az önköltségszámítás adataiból állapítható meg. Bár ezt jogszabály konkrétan nem mondja ki, az immateriális javak beszerzése vagy előállítása logikailag beruházásnak számít. Mivel a könyvviteli elszámolásokban a számviteli törvény nem különítteti el az immateriális javak beruházását az egyéb beruházásoktól, aktiválásuk, üzembe helyezésük akkor valósul meg, ha elkezdődik az amortizálásuk. Az immateriális javak állományba vétele a beszerzéskor vagy az előállításkor gyakorlatilag üzembe helyezés nélküli aktiválásnak felel meg. Az immateriális javak közül a vagyoni értékű jogokat és a szellemi termékeket a vállalkozás Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 32/1298 oldal döntése alapján piaci értéken is ki lehet mutatni [Szvt. 57. § (3) bek. és 59. §]. Az immateriális javak értékhelyesbítése is e számlacsoportban jelenik meg. Az immateriális javak számlacsoporton belül kell még kimutatni az immateriális javak terven felüli értékcsökkenését és annak visszaírását, valamint az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését. Az immateriális javak között kell kimutatni a mérlegben az immateriális javakra adott előlegeket is, azonban ennek könyvelése év közben követelésként a 3. számlaosztályban történik. Az immateriális javak tartalmilag tovább bonthatók. [103] 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Ilyen eszközként a vállalkozási tevékenység megkezdésével, bővítésével, átalakításával, átszervezésével összefüggő - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - költségek mutathatók ki. Ezek a költségek lehetnek külső vállalkozók által leszámlázott összegek, vagy a saját tevékenység során felmerült közvetlen költségek. Ezeket a költségeket azonban nem kötelező aktiválni, hanem egy összegben is el lehet őket számolni a felmerülés évében az eredmény terhére. Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként azonban csak olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincskutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek [Szvt. 25. § (3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodói beszámolóban az alapítás-átszervezés aktivált értéke nem mutatható ki [Kr. 5. § (6) bek.]. Ebből következően ilyen főkönyvi számlát sem megnyitni, sem vezetni nem kell. [105] 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, az árbevételben várhatóan megtérülő, a már befejezett kísérleti fejlesztés érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben (pl. szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék (várható) piaci árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, amely várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés - a jövőben várhatóan megtérülő közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók [Szvt. 25. § (4)-(5) bek.]. Fogalomértelmezések [107] Alapkutatás A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben (a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 33/1298 oldal továbbiakban: KFI tv.) meghatározott alapkutatás [Szvt. 3. § (4) bek. 2. pont]. Megjegyzés: Mivel ez a definíció semmitmondó, lássuk, mit tartalmaz a hivatkozott másik törvény. Alapkutatás az olyan kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek, vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását (KFI tv. 3. § 1. pont). Alkalmazott kutatás A KFI tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás [Szvt. 3. § (4) bek. 3. pont]. Megjegyzés: Mivel ez a definíció is semmitmondó, lássuk, mit tartalmaz a hivatkozott másik törvény. Alkalmazott kutatás az a tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú technológiák); az ipari kutatás magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges (KFI tv. 3. § 2. pont). Prototípus Olyan eredeti modell, amelyet úgy alakítanak ki, hogy magán hordozza egy új termék minden műszaki jellemzőjét és teljesítményét (KFI törvény 3. § 19b. pont). [109] Kísérleti fejlesztés A KFI tv.-ben meghatározott kísérleti fejlesztés [Szvt. 3. § (4) bek. 4. pont]. Megjegyzés: Mivel ez a definíció is semmitmondó, lássuk, mit tartalmaz a hivatkozott másik törvény. Kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, idetartozhatnak digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú vagy peremtechnológiák) (KFI tv. 3. § 7. pont). A könyvviteli elszámolásokban elkülönítetten kell kimutatni a kutatási-kísérleti fejlesztés közvetlen, és általános vagy közvetett költségeit. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodói beszámolóban a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki [Kr. 5. § (6) bek.]. Ebből következően ilyen főkönyvi számlát sem megnyitni, sem vezetni nem kell. [111] 113. Vagyoni értékű jogok Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: - a bérleti jog, - a használati jog, - a vagyonkezelői jog, - a szellemi termékek felhasználási joga, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 34/1298 oldal - a licencek, - a koncessziós jog, - a játékjog, - az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. [Szvt. 25. § (6) bek.] A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete is, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség [Szvt. 47. § (4) bek. c) pont]. Megjegyzés: Az ingatlanokhoz is kapcsolódhatnak vagyoni értékű jogok, azokat azonban nem ezen a főkönyvi számlán, hanem az ingatlanok között kell kimutatni [Szvt. 26. § (3) bek.]. [113] 114. Szellemi termékek Nem anyagi természetű, forgalomképes, vagyoni értéket vagy jogokat megtestesítő eszközök. A szellemi termékekkel általában a fizikai vagy a szellemi munka megkönnyíthető, egyszerűsíthető, illetve a műszaki teljesítmények könnyebben realizálhatóak. A szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak (különösen: know-how), függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem [Szvt. 25. § (7) bek.]. A vásárolt szellemi termékeket vételáron, a saját előállítású szellemi termékeket pedig tényleges közvetlen önköltségen kell kimutatni a vállalkozások könyveiben [Szvt. 47. § (1) bek.]. A gazdasági társaságoknak az apportként átadott szellemi terméket a társasági szerződés (pl. kft.) vagy alapszabály (pl. rt.) szerinti összegben kell az immateriális javak közé felvenni. Ez számít az apport „beszerzési értékének” [Szvt. 49. § (1) bek.]. [115] 115. Üzleti vagy cégérték Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét [Szvt. 25. § (8) bek.]. A megvásárolt (átvett) eszközök és terhek értékét piaci értéken kell kimutatni és elszámolni. Cégvásárláskor tehát az üzleti vagy cégérték a vételár és az átvett eszközök piaci értékének a különbözete. Az átvett eszközök piaci értékét azonban csökkenteni kell az átvett terhek (kötelezettségek) piaci értékével. A tőzsdén jegyzett cégek részvényeinek vásárlásakor a piaci érték a tőzsdei árfolyam. Tőzsdén kívüli cégek részvényeinek, üzletrészeinek vásárlásakor „piaci értékként” a részesedések sajáttőke-értékét kell figyelembe venni. A részesedések sajáttőkeértéke nem más, mint az Szvt. szerinti értékelési szabályokkal értékelt eszközök és terhek - kötelezettségek, céltartalékok, passzív időbeli elhatárolások - különbsége (ideértve a megvásárolt tulajdoni hányadot is). A számviteli törvény azonban nemcsak pozitív üzleti vagy cégértéket (goodwill), hanem negatív üzleti vagy cégértéket (badwill) is (el)ismer. Fogalomértelmezések Üzleti vagy cégérték (goodwill) A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - a számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb [Szvt. 3. § (5) bek. 1. pont]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 35/1298 oldal [117] Negatív üzleti vagy cégérték (badwill) A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - a számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb [Szvt. 3. § (5) bek. 2. pont]. Üzletág A gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egysége (ideértve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes [Szvt. 3. § (5) bek. 2a. pont]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodói beszámolóban üzleti vagy cégérték és negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki [Kr. 5. § (7) bek.]. Ebből következően ilyen főkönyvi számlát sem megnyitni, sem vezetni nem kell. [121] 117. Immateriális javak értékhelyesbítése Értékhelyesbítésként a piaci érték és a könyv szerinti érték (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti pozitív előjelű különbözet mutatható ki. Értékhelyesbítést az immateriális javak közül csak a vagyoni értékű jogokra és a szellemi termékekre lehet elszámolni [Szvt. 25. § (10) bek.]. A számviteli törvény előírásai szerint az eszközöket általában nem szabad a bekerülési (beszerzési), vagy az előállítási költségüknél magasabb összegben értékelni és a mérlegbe beállítani. A kettős könyvvitelt vezetőkkel azonban a törvény kivételt tesz, mert lehetőséget biztosít egyes eszközcsoportok esetében arra, hogy azokat a vállalkozás piaci értéken szerepeltesse a mérlegben. A piaci érték vagy nagyobb, vagy kisebb összeg lehet a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéknél. Amennyiben a piaci érték a nagyobb, akkor meghatározott eszközcsoportoknál értékhelyesbítést lehet alkalmazni, ha azonban a piaci érték a kisebb, akkor nincs mód értékhelyesbítésre, hanem terven felüli értékcsökkenésként vagy értékvesztésként kell elszámolni a bekerülési, beszerzési, előállítási érték és a piaci érték különbözetét. Az értékhelyesbítés lehetősége a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és közvetve szolgáló eszközök közül csak olyan eszközcsoportokat érint, amelyek a vállalkozási tevékenység érdekében tartósan (legalább egy éven túl) működtethetők. Az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatban azért nem lehet szó értékhelyesbítésről, mert az általában eszközértéket növelő tétel. A kísérleti fejlesztés aktivált értékét szintén nem lehet helyesbíteni, mert ezen a számlán olyan előállítási többletköltségeket kell kimutatni, amelyek meghaladják, vagy meg fogják haladni az előállított termék piaci árát, vagy olyan költségek jelenhetnek még meg a számlán, amelyek nem egy-egy termék létrehozásával kapcsolatban merültek fel. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke pedig azért nem helyesbíthető, mert ezen a számlán csak a vállalkozási tevékenység megkezdésével, bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költségek jelenhetnek meg. Ezek pedig csak kvázi eszközök, értelmetlen a piaci értékükről beszélni az alapítás-átszervezés után, nem beszélve arról, hogy ezeket a költségeket nem is kötelező aktiválni, hanem a felmerülés évében az eredmény terhére egy összegben is elszámolhatók. Az értékhelyesbítést mindig konkrét, adott egyedi eszközre kell végrehajtani, ha a vállalkozás úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel és a valódiság elve ezt megkívánja. Meghatározása és kiszámítása az adott eszköz piaci értéke és a könyv szerinti értéke alapulvételével történik: az értékhelyesbítés e kettő különbözete, ha a piaci érték a nagyobb. Az értékhelyesbítést évente el kell végezni. Amennyiben az immateriális jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket, ezen eszköz piaci értéken is felvehető a könyvekbe. Ez esetben a nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 36/1298 oldal értékelési tartalékként kell kimutatni [Szvt. 39. § (1) bek.]. A piaci érték meghatározására nincs kötelező előírás. A vállalkozás a piaci értéket vagyonértékeléssel, árajánlatkéréssel, árjegyzék áttekintésével, már lebonyolított ügyletek (dokumentálható) tapasztalatai segítségével, vagy reklámok, hirdetések alapulvételével határozhatja meg. (Az értékelés helyességét azonban könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni!) Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél értékhelyesbítés és értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki [Kr. 11. § (1) bek.]. [123] 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) az immateriális jószág (pl. szellemi termék) értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy nem használható rendeltetésének megfelelően, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág nem használható rendeltetésének megfelelően, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni [Szvt. 53. § (1)-(2) bek.]. Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál [Szvt. 53. § (6) bek.]. Az immateriális javakat bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve a bekerülési értéket a terven felüli és a terv szerinti értékcsökkenéssel, növelve a visszaírt értékcsökkenés összegével. Amennyiben az immateriális jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a terven felüli leírásokat meg kell szüntetni. Ez a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével valósítható meg. A megbízható és valós összkép érdekében az immateriális jószágot a piaci értékére kell visszaértékelni. A visszaírással azonban legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenéssel meghatározható nettó értékig lehet növelni az eszköz értékét. A visszaírás összege nem haladhatja meg a visszaírással érintett immateriális jószág terven felüli értékcsökkenését. Az üzleti vagy cégérték esetében a terven felüli értékcsökkenés megszüntetésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók [Szvt. 53. § (3) bek.]. Ugyanígy kell eljárni, ha az immateriális jószág mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét. A különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét [Szvt. 58. § (2)-(3) bek.]. Az immateriális jószágnál a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 37/1298 oldal évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell, és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni [Szvt. 53. § (4) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) az immateriális jószág üzleti év végi értékelésekor az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke; vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Ha az immateriális jószágnál az a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem, vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket (Kr. 9. §). [125] 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése A számla az immateriális javak után számított terv szerinti amortizáció összegét tartalmazza. Az immateriális javak könyv szerinti nettó értéke a bruttó érték és az amortizáció különbözeteként határozható meg. Az immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják, ez jelenti az értékcsökkenés elszámolását [Szvt. 52. § (1) bek.]. Fogalomértelmezések Hasznos élettartam Az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Időarányos hasznos élettartam Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. Teljesítményarányos hasznos élettartam Hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával [Szvt. 3. § (4) bek. 5. pont]. Maradványérték A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős [Szvt. 3. § (4) bek. 6. pont]. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak után addig kell elszámolni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 38/1298 oldal használják [Szvt. 52. § (7) bek.]. Amennyiben az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolandó értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni [Szvt. 53. § (5) bek.]. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál [Szvt. 53. § (6) bek.]. A 200 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási értékhatár alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek a használatbavételkor egy összegben amortizálhatók, vagyis értékcsökkenési leírási költségként elszámolhatók [Szvt. 80. § (2) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható. Az immateriális javaknál hasznos élettartamként 3 évet kell alkalmazni, kivéve ha szerződés vagy más dokumentum alapján ettől eltérő hasznosítási idő bizonyítható. Ebben az esetben a szerződés vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni. A 200 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javak (a továbbiakban: kis értékű eszközök) értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 200 ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat. Ebben az esetben azonos értékhatárt kell alkalmazni minden kis értékű eszköz terv szerinti értékcsökkenésének az elszámolása során (Kr. 8. §). Megjegyzés: A kis értékű eszközök meghatározása a Kr. 4. § (3) bekezdés d) pontjában található. E szerint kis értékű eszközök a 200 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. [127] 12-16. Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök azok az (általában) anyagi, kézzelfogható eszközök, melyek több mint egy évig, vagyis tartósan működtethetők a vállalkozás érdekében (Szvt. 24. §). E szempontból lényegtelen, hogy üzembe helyezték vagy használatba vették-e őket, vagy sem. A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök közül tárgyi eszközök a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, az ültetvény, az épület, az egyéb építmény, a műszaki berendezés, a gép, a jármű, az üzemi és üzleti felszerelés, az egyéb berendezés. Tárgyi eszköznek minősülnek még az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a tenyészállatok, a tárgyi eszközök beszerzésére adott (beruházási) előlegek és a beruházások is. Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök értékhelyesbítését is [Szvt. 26. § (1) bek.]. A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként a tárgyi eszközök (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket) - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki [Szvt. 26. § (9) bek.]. Azok az anyagi eszközök, amelyeknek az elhasználódási ideje nem hosszabb (rövidebb vagy egyenlő) egy évnél, forgóeszközöknek tekintendők és készletként kell őket kimutatni. Ilyenek lehetnek pl. az egyes szerszámok, műszerek, ruházati cikkek stb. A mezőgazdasággal foglalkozók figyelmét érdemes felhívni arra, hogy a tenyészállatok (ezen a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 39/1298 oldal 4_2013_kr_2 fogalomkörön belül a tenyészállatok, az igásállatok és az egyéb állatok) tárgyi eszköznek, minden más állat forgóeszköznek minősül, és készletként kell kimutatni. A tenyész- és egyéb állatoknál e szempontból közömbös, hogy mennyi ideig szolgálják a tevékenységet. Értékhatártól függetlenül - minden egy évnél hosszabb elhasználódási idejű anyagi eszköz tárgyi eszköz. A 200 ezer Ft egyedi értékhatár alatti tárgyi eszközök a használatbavételkor egy összegben amortizálhatók, vagyis értékcsökkenési leírási költségként elszámolhatók [Szvt. 80. § (2) bek.]. Elszámolási, elszámoltatási célra viszont az ilyen eszközök mennyiségi nyilvántartását továbbra is célszerű vezetni. A tárgyi eszközök után - a földterület, a telek, az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke, és az üzembe nem helyezett beruházás kivételével - terv szerinti értékcsökkenési leírást kell elszámolni. (A földterület, a telek, az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet értéke ugyanis általában nem csökken, hanem növekszik.) Az értékcsökkenés-elszámolási tilalom azonban nem vonatkozik a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületre, telekre. A beruházásoknak pedig csak terven felüli értékcsökkenése fordulhat elő, mert terv szerinti értékcsökkenést csak az aktivált tárgyi eszközök után lehet elszámolni [Szvt. 52. § (5) bek.]. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő [Szvt. 52. § (6) bek.]. A tárgyi eszközök induló vállalkozásoknál származhatnak apportként bevitt eszközökből, induló és folyamatosan működő vállalkozásoknál vásárolt, vagy saját előállítású tárgyi eszközökből, beruházásokból. A még üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, vagyis a beruházások is ide tartoznak. A beszerzett, de még üzembe nem helyezett vagy használatba nem vett tárgyi eszközöket a többi tárgyi eszköztől külön kell nyilvántartani. Ilyenek lehetnek - és ezért a beruházások között kell kimutatni - például a raktárban levő új, 200 ezer Ft egyedi értékhatár alatti eszközök is. Megjegyzendő, hogy az egyszer már használt és egy összegben amortizált 200 ezer Ft alatti tárgyi eszközt, ha ismételten raktárra veszik, már nem lehet újra értékkel felvenni a tárgyi eszközök közé. A mérlegben a tárgyi eszközöket, a tenyészállatokat és a beruházásokat a bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni [Szvt. 57. § (1) bek.]. A tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni [Szvt. 53. § (4) bek.]. A cégek folyamatos működése során adódhat olyan helyzet, hogy hitel felvételekor a hitelező zálogjogot köt ki az eszközök meghatározott csoportjaira. Amíg a zálogjogot fel nem oldják, a szóban forgó eszközök nem adhatók el és nem forgalmazhatók. Csak fizetésképtelenség esetén lehet őket a (tárgyi) eszközök állományából kivezetni. A tárgyi eszközök csoportokra bontásánál figyelembe veendő tényezők: - a vállalkozási tevékenység jellege, - a beszámolókészítés szempontjai. Amennyiben a vállalkozás él az értékhelyesbítés lehetőségével, a tárgyi eszközök értékhelyesbítését is ez a számlacsoport tartalmazza. Az alábbiakban az egyes tárgyi eszközcsoportok tartalmát ismertetjük. [129] 12. Ingatlanok és (a hozzájuk) kapcsolódó vagyoni értékű jogok Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 40/1298 oldal Ingatlanok a rendeltetésszerűen használatba vett földterület és az olyan tárgyiasult formában megjelenő eszközök, melyek a föld nélkül nem léteznének. (Ilyenek például az épületek, építmények.) Az ingatlanok közé tartoznak tehát - a földterületek (termőföldek, egyéb földterületek); - a telkek, telkesítések (ezeknél célszerű megkülönböztetni a beépítetteket és beépítetleneket); - az épületek (elkülönítendők a gyár-, az üzleti és raktárépületek); - az épületrészek; - az egyéb építmények; - az üzemkörön kívüli ingatlanok; valamint - a felsorolt eszközök tulajdoni hányadai és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. (Az eddig felsoroltak az ingatlanok közé tartoznak, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.) Végezetül az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is [Szvt. 26. § (2) bek.]. Az ingatlanok értékhelyesbítése is e számlacsoportban jelenik meg. Az ingatlanok számlacsoporton belül kell még kimutatni az ingatlanok terven felüli értékcsökkenését és annak visszaírását, valamint az ingatlanok terv szerinti értékcsökkenését. [131] 121. Földterület A földterület lehet termőföld vagy egyéb célra hasznosított földterület, például hulladéklerakásra vagy bányaművelésre használt földterület. Termőföld az a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, melyen mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Mivel a számviteli törvény nem határozza meg a termőföld fogalmát, más jogszabály fogalomértelmezésére kell támaszkodni. Termőföld Az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet erdőnek minősül (a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. § 19. pont). Szántó A rendszeresen megművelt föld a szántóföld, e szempontból mindegy, hogy milyen technikával, technológiával művelik, vagy éppen pihentetik, vagyis átmenetileg parlagon hagyják. Első hallásra szokatlannak tűnhet, számviteli szempontból azonban még a szántóföldhöz tartoznak: a) a gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területek, amelyeken rendszeres szántóföldi művelést folytatnak; b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett, valamint a gyepszőnyeg előállítására szolgáló terület; c) a rizstelepek, spárgatelepek és szamócaültetvények területe; d) a szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolák területei; e) az ipari és gyógynövények területei; valamint f) a lágy szárú energianövényekkel hasznosított terület. [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 40. §] A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint Szántó Az a terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 41/1298 oldal Szántó művelési ágban kell nyilvántartani: a) a gyümölcsfákkal vagy szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeres szántóföldi művelést folytatnak; b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett, valamint a gyepszőnyeg előállítására szolgáló területet; c) a rizstelepek, spárgatelepek és szamócaültetvények területét; d) a szőlő-, gyümölcs- és díszfaiskolák területét; e) az ipari és gyógynövények területeit; valamint f) a lágyszárú energianövényekkel hasznosított területet. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 4. §] Megjegyzés: Az EBH2006. 1487. bírósági ítélet szerint a parlagon tartás, a gondozatlan állapot nem elegendő a szántó művelési ág megváltoztatására. Szőlő Az a terület, amelyen a termesztett főnövény a szőlő. A szőlő művelési ágba tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelepek is. A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani. A nem művelt, tőkehiányos szőlőterületeket a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 43. §]. A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Szőlő Az a terület, amelyen a termesztett főnövény a szőlő. A szőlő művelési ágba tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelepek is. A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani. A nem művelt, tőkehiányos szőlőterületeket a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 7. §] [133] Gyümölcsös Gyümölcsös az a tiszta vagy vegyes állományú terület, amelyen a termesztett fő növény a gyümölcsfa, illetve bokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsszaporító alapanyag-ültetvényt. A gyümölcsöstelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani. Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani. A nem művelt, hiányos állományú gyümölcsös területeket, a terület más művelési ágban történő hasznosításáig gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 45. §]. A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Gyümölcsös Gyümölcsös az a tiszta vagy vegyes állományú területet, amelyen a termesztett főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsszaporító alapanyag ültetvényt. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 42/1298 oldal A gyümölcsös telepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani. Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani. A nem művelt, hiányos állományú gyümölcsös területeket, a terület más művelési ágban történő hasznosításáig gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 9. §] Kert Kert a zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcstermő növénnyel, szőlővel, zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított terület. A kert fogalomkörébe tartoznak még: a) a komlóültetvények; b) a fóliasátrak, valamint a melegágyak és a szabadföldi palántanevelő telepek területe; c) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és fonóvessző termelését szolgáló terület; d) a csemetekert. [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 44. §] A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Kert Kert a zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcstermő növénnyel, szőlővel, zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított terület. A kert fogalomkörbe tartoznak még: a) a komlóültetvények; b) a fóliasátrak, valamint a melegágyak és a szabadföldi palántanevelő telepek területe; c) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és fonóvessző termelését szolgáló terület; d) a csemetekert. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 8. §.] Rét Rét az a füves terület, amelynek fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 41. §]. A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Rét Rét az a füves terület, amely fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 5. §.] Legelő Legelő az a füves terület, amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. Legelő még az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül a vadföld terület is [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 42. §]. A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 43/1298 oldal 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Legelő Legelő az a füves terület, amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 6. §.] [135] Nádas Nádas az a terület, amelyen főnövényként nád vagy gyékény terem [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 46. §]. A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Nádas Nádas az a terület, amelyen főnövényként nád vagy gyékény terem. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 10. §.] Erdő Az a terület, amely az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként szerepel. Erdő még az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül a) a tisztás; b) a terméketlen terület (kopár); c) az erdei farakodó és készletező hely; d) az erdei vízfolyás, valamint az erdei tó; e) a nyiladék; f) a cserjés; g) az erdészeti kutatóhely. Az erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs. [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 47. §] A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Erdő Erdő az a terület, amely az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként szerepel. Erdő művelési ágban kell nyilvántartani az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül a) a tisztást; b) a terméketlen területet. c) az erdei farakodó és készletező helyet; d) az erdei vízfolyást és az erdei tavat; e) a nyiladékot; f) a cserjést; g) az erdészeti kutatóhelyet. Az erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 11. §] Fásított terület a) a település külterületén aa) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti fásítás területe, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 44/1298 oldal ab) az élőfagyűjtemények (az arborétumok) által elfoglalt terület; b) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, közüzemi létesítményekkel, továbbá közúttal, vasúttal, árvízvédelmi töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő olyan fával, faállománnyal borított terület, ba) amelynek területnagysága ötezer négyzetméternél kisebb, vagy bb) amelynek kiterjedése - a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint - átlagosan húsz méternél keskenyebb, ha azokat az Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletként nem tartja nyilván, illetve ha azokat e rendelet szerint nem kell más művelési ágban vagy művelés alól kivett területként nyilvántartani. Fásított terület még az Országos Erdőállomány Adattárban szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az érintett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 48. §]. A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Fásított terület a) a település külterületén aa) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti fásítás területét, ab) az élőfagyűjtemények - különösen az arborétumok - által elfoglalt területet, b) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, közüzemi létesítményekkel, továbbá közúttal, vasúttal, árvízvédelmi töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő olyan fával, faállománnyal borított területet, ba) amelynek területnagysága ötezer négyzetméternél kisebb, vagy bb) amelynek kiterjedése - a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint - átlagosan húsz méternél keskenyebb, ha azokat az Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletként nem tartja nyilván, illetve ha azokat nem kell más művelési ágban vagy művelés alól kivett területként nyilvántartani. Fásított terület még az Országos Erdőállomány Adattárban szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az érintett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 12. §] [137] Halastó Halastó az a vízi létesítmény, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak (üzemeltetik), ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl. védtöltés, táp- és lecsapoló csatorna, a kiszolgáló épületek által elfoglalt terület). A halastóként nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 49. §]. A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2024. szeptember 30-ig alkalmazható, helyette 2024. október 1-jétől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. E szerint: Halastó Halastó a vízügyi hatóság engedélyével létesített, vízfeltöltést és -lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkező, elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló - a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 45/1298 oldal esetén horgászatnak is helyt adó -, haltermelési céllal üzemeltetett létesítmény, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat is. A halastóként nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs. [179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 13. §] Egyéb földterület A művelés alól kivett, vagy művelésbe nem vont földterület. Ilyen lehet pl. a terméketlen terület, a sporttelep, a parkok, a bánya és a hulladéklerakó stb. [139] 122. Telek, telkesítés A telek olyan ingatlan, amelyhez a vállalkozás vásárlás, kisajátítás útján vagy egyszeri telek-igénybevételi díj fizetésével jutott. Nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak rajta. Témánk szempontjából a telek fogalmát a helyi adókról szóló törvény fogalmazza meg egyértelműen. Telek Az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll; b) a külterületen fekvő termőföldet; c) a tanyát; d) a közút területét; e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet; f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet; g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét; h) az erdőt; i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet. j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó - kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető - kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét. [A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: 1990. évi C. tv.) 52. § 16. pont.] A telkesítés olyan telek, melyen beruházással módosították a talaj tulajdonságait. Telkesítés a telek tereprendezésével, terület feltöltésével, talajjavításával jöhet létre. A telkesítés értékébe nem szabad a telek értékét beszámítani. [141] 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok Építmény Az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül -, minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és a műtárgy gyűjtőfogalma). (1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 8. pont.) Ez a fogalom csak 2024. szeptember 30-ig hatályos, mert a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény az 1997. évi LXXVIII. törvényt hatályon kívül helyezte. 2024. október 1-től a 2023. évi C. törvény szabályait, fogalommeghatározásait kell alkalmazni. E szerint: Építmény Az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (2023. évi C. tv. 16. § 34. pont). Ez annyit jelent, hogy az építmény ingatlanon megvalósított műszaki alkotás, amely a talajtól csak az anyagaira vagy szerkezeteire való szétbontással távolítható el, azonban ekkor már nem használható az eredeti rendeltetésének megfelelően. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 46/1298 oldal Az építmény lehet végleges vagy ideiglenes rendeltetésű. Ebben az értelmezésben az építményfogalom tartalmazza az épületeket és az egyéb építményeket (műtárgyakat) is. Például építmények a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, amelyek az építmény szerkezeteiben elhelyezve az építmények használhatóságát megnövelik, ellátását biztosítják. Ide tartoznak még a technológiai célú vezetékek és szerelvények is. Épület A külső tértől épületszerkezetekkel, építőanyagokkal részben vagy egészben elválasztott tér, amit ott-tartózkodás, termelés vagy tárolás céljára hoztak létre. A helyi adókról szóló törvény szerint épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti olyan építmény, vagy az építmény azon része (lásd az Építmény fogalmánál), amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van (1990. évi C. tv. 52. § 5. pont). Ez a fogalom csak 2024. szeptember 30-ig hatályos, mert a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény az 1997. évi LXXVIII. törvényt hatályon kívül helyezte. 2024. október 1-jétől a 2023. évi C. törvény szabályait, fogalommeghatározásait kell alkalmazni. E szerint: Épület Olyan építmény, amely szerkezeteivel fedett teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység céljából (2023. évi C. tv. 16. § 42. pont). [143] Műtárgy Mindazon építmény, ami nem minősül épületnek, és épületfunkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz, folyadék, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). (1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 15. pont.) Ez a fogalom csak 2024. szeptember 30-ig hatályos, mert a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény az 1997. évi LXXVIII. törvényt hatályon kívül helyezte. 2024. október 1-jétől a 2023. évi C. törvény szabályait, fogalommeghatározásait kell alkalmazni. E szerint: Műtárgy Mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, ideértve különösen az utat, hidat, tornyot, a távközlés műszaki létesítményeit, a villamos energia, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag továbbítására és tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotásokat, valamint a kültéri szobrokat és a kültéri installációkat (2023. évi C. tv. 16. § 94. pont). Épületrész, tulajdoni hányad Tulajdoni hányad több tulajdonosú ingatlanok esetén fordul elő, az ingatlan tulajdonjoga közöttük szerződésben meghatározott hányad szerint oszlik meg. Ezért az ingatlan beszerzési, előállítási költségei is csak a tulajdoni hányad arányában vehetők figyelembe. A résztulajdont képező épületrészeket, tulajdoni hányadokat a vállalkozások könyveiben elkülönítetten kell kimutatni. A helyi adókról szóló törvény szerint épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiségcsoportja, amely azzal a feltétellel felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel (1990. évi C. tv. 52. § 6. pont). [145] 124. Egyéb építmények Egyéb építmény Mindaz az ingatlan, ami nem épület. Például a vasút, a halastó, az ültetvény és az erdő (a tóval, ültetvénnyel és erdővel borított földterület azonban nem tartozik a fogalomba!). [147] 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek Legfőbb jellemzőjük, hogy nincsenek közvetlen kapcsolatban a vállalkozási tevékenységgel. Ilyenek például az üzemi lakóépületek, szociális, kulturális, gyermekintézményi, üdülési célokat Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 47/1298 oldal szolgáló épületek, építmények stb. [149] 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: - a földhasználat; - a haszonélvezet és használat; - a bérleti jog; - az építményi jog; - a szolgalmi jog; - az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog; valamint - az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. [Szvt. 26. § (3) bek.] [151] 127. Ingatlanok értékhelyesbítése Az értékhelyesbítés a piaci érték és a könyv szerinti érték (nettó érték) különbözete abban az esetben, ha a piaci érték a nagyobb, és a vállalkozás az értékhelyesbítés használatát választja. A tárgyi eszközök a beruházások kivételével piaci értéken is kimutathatók a mérlegben [Szvt. 57. § (3) bek.]. A 127. Ingatlanok értékhelyesbítése számlán azonban csak az ingatlanok értékhelyesbítésének az összege jelenik meg. A 12. Ingatlanok főkönyvi számlák és a 127. Ingatlanok értékhelyesbítése főkönyvi számla egyenlegeinek összevont összege mutatja a tárgyév december 31-ei állapotnak megfelelően az ingatlanok piaci értékét. Amennyiben az ingatlanok piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket, ezen eszköz a piaci értéken is felvehető a könyvekbe. Ez esetben a nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben értékelési tartalékként kell kimutatni. Az értékhelyesbítési tudnivalók leírását lásd még a 117. Immateriális javak értékhelyesbítése című számlánál. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél értékhelyesbítés és értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki [Kr. 11. § (1) bek.]. [153] 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszközöknél (ingatlanoknál és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál - a továbbiakban: ingatlanoknál) elszámolni akkor, ha a) az ingatlan könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) az ingatlan értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. [Szvt. 53. § (1) bek. a)-b) pontok] Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az ingatlan használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az ingatlan a rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a tárgyi eszközök közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni [Szvt. 53. § (2) bek.]. Az ingatlanokat bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve a bekerülési értéket a terven felüli és Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 48/1298 oldal terv szerinti értékcsökkenéssel, növelve az értékcsökkenés visszaírt összegével. Amennyiben a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a terven felüli leírásokat meg kell szüntetni. A megbízható és valós összkép érdekében az ingatlant a piaci értékére kell visszaértékelni. A visszaírással azonban legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenéssel meghatározható nettó értékig lehet növelni az eszköz értékét. A visszaírás összege nem haladhatja meg a visszaírással érintett ingatlan terven felüli értékcsökkenését [Szvt. 53. § (3) bek.]. Ugyanígy kell eljárni, ha az ingatlan mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét. A különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét, és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét [Szvt. 58. § (2)-(3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Terven felüli értékcsökkenésként kell az ingatlanoknál elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) az ingatlan (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti; vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Ha az ingatlanoknál az a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket (Kr. 9. §). [155] 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése A számla az ingatlanok után számított terv szerinti amortizáció összegét tartalmazza. Az ingatlanok könyv szerinti nettó értéke a bruttó érték és a terv szerinti amortizáció különbözeteként határozható meg. Az ingatlanoknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják, ez jelenti az értékcsökkenés elszámolását [Szvt. 52. § (1) bek.]. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett ingatlanok után addig kell elszámolni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják [Szvt. 52. § (7) bek.]. Ha az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolandó értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni [Szvt. 53. § (5) bek.]. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá a tervezett maradványértéket elért ingatlannál [Szvt. 53. § (6) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Az értékcsökkentési leírást az ingatlan üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást is) napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. Az ingatlanok terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 49/1298 oldal A tárgyi eszközöknél - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével - az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál hasznos élettartamként 3 évet kell alkalmazni, kivéve, ha szerződés vagy más dokumentum alapján ettől eltérő hasznosítási idő bizonyítható. Ebben az esetben a szerződés vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni. A 200 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javak, tárgyi eszközök (kis értékű eszközök) értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 200 ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat. Ebben az esetben azonos értékhatárt kell alkalmazni minden kis értékű eszköz terv szerinti értékcsökkenésének az elszámolása során [Kr. 8. § és 4. § (3) bek. d) pont]. [157] 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek E fogalomkörbe sorolandók az aktivált, azaz rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenység céljára működtetett erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, szerszámok, szállítóeszközök, műszerek, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, valamint a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi és légi közlekedési eszközök, továbbá az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás [Szvt. 26. § (4) bek.]. Az említett eszközök a vállalkozási tevékenységben közvetlenül részt vesznek. A műszaki berendezések, gépek, járművek a használat során veszítenek az értékükből - miként a befektetett eszközök összessége -, ezért értékcsökkenési leírást is el kell utánuk számolni. A többi befektetett eszköztől a műszaki berendezéseket, gépeket, járműveket alapvetően az különbözteti meg, hogy - mivel közvetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében működtetik őket az amortizációjuk az általuk, illetve a használatuk során előállított termék(ek) közvetlen költségének a része. A műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése is e számlacsoportban jelenik meg. A műszaki berendezések, gépek, járművek számlacsoporton belül kell még kimutatni a műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenését és annak visszaírását, valamint a műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenését. [159] 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök Erőgépek, erőművi berendezések Például vízi és szélerőgépek, gőzerőgépek, légmotorok, belső égésű motorok, áramfejlesztők, kazánok, villamos forgógépek, transzformátorok, villamos készülékek, erősáramú egyenirányítók stb. Egyéb gépek, berendezések Például a tartályok, hűtőgépek, szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, préslégszerszámok, munkagépek, amelyek a termelés céljait szolgálják, szerszámgépek, előkészítő, kezelő berendezések, műszerek, mérőeszközök, laboratóriumi és optikai eszközök, általános és speciális gyártóeszközök stb. Szállítóeszközök Például anyag- és árumozgató emelők, daruk, rakodógépek, szállító targoncák, szállítószalag, szállító pályák stb. Hírközlő berendezések A híradástechnikai gépek és készülékek. Ezek lehetnek vezetékesek és vezeték nélküliek. Számítástechnikai eszközök Az irányítástechnikai automatikák, folyamatszabályozó rendszerek, számítógépes hardverek. Szerszámok, gyártóeszközök Ugyanazzal a géppel vagy berendezéssel többféle termék is előállítható, ha a velük működtetett szerszámokat, gyártóeszközöket váltogatják. A szerszámokat és a gyártóeszközöket bekerülési értéken kell kimutatni. A szerszámok, gyártóeszközök között kell még kimutatni a bérbe vett Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 50/1298 oldal szerszámokon, gyártóeszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást is. [161] 132. Termelésben közvetlenül részt vevő járművek A forgalmi rendszámmal rendelkező vasúti, közúti, vízi és légi közlekedési járművek akkor, ha a vállalkozási profilt meghatározzák, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. [163] 137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése Amennyiben a műszaki berendezések, gépek, járművek piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket, ezen eszközök a piaci értéken is felvehetők a könyvekbe. Ez esetben a nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni. A számla a termelésben közvetlenül részt vevő műszaki berendezések, gépek, járművek piaci értékének és a könyv szerinti értékének különbözetét mutatja akkor, ha a piaci érték a nagyobb, és ha a vállalkozás az értékhelyesbítés használatát választja. A tárgyi eszközök a beruházások kivételével piaci értéken is kimutathatók a mérlegben [Szvt. 57. § (3) bek.]. A 137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése számlán azonban csak a műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítésének az összege jelenik meg. A 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek számlacsoport 131., 132. főkönyvi számláinak, a 138., 139. értékcsökkenés számláknak és a 137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése főkönyvi számla egyenlegeinek összevont összege mutatja a tárgyév december 31-i állapotnak megfelelően a műszaki berendezések, gépek, járművek piaci értékét. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél értékhelyesbítés és értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki [Kr. 11. § (1) bek.]. [165] 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszközöknél (műszaki berendezéseknél, gépeknél, járműveknél) elszámolni akkor, ha a) a műszaki berendezések, gépek, járművek könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke; b) a műszaki berendezések, gépek, járművek értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé váltak, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok. [Szvt. 53. § (1) bek. a)-b) pontok] Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a műszaki berendezések, gépek, járművek használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Amennyiben a műszaki berendezések, gépek, járművek a rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek vagy hiányoznak, azokat a tárgyi eszközök közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni [Szvt. 53. § (2) bek.]. A műszaki berendezéseket, gépeket, járműveket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve a bekerülési értéket a terven felüli és terv szerinti értékcsökkenéssel, növelve az értékcsökkenés visszaírt összegével. Amennyiben a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a terven felüli leírásokat meg kell szüntetni. A Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 51/1298 oldal megbízható és valós összkép érdekében a műszaki berendezéseket, gépeket, járműveket a piaci értékükre kell visszaértékelni. A visszaírással azonban legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenéssel meghatározható nettó értékig lehet növelni az eszköz értékét. A visszaírás összege nem haladhatja meg a visszaírással érintett eszköz terven felüli értékcsökkenését [Szvt. 53. § (3) bek.]. Ugyanígy kell eljárni, ha az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét. A különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét, és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét [Szvt. 58. § (2)-(3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Terven felüli értékcsökkenésként kell a műszaki berendezések, gépek, járműveknél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) a műszaki berendezések, gépek, járművek üzleti év végi értékelésekor az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke; vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Ha a műszaki berendezések, gépek, járműveknél az a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket (Kr. 9. §). [167] 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése A számla a címben említett eszközök után számított terv szerinti amortizáció összegét tartalmazza. A műszaki berendezések, gépek, járművek könyv szerinti nettó értéke a bruttó érték és a terv szerinti amortizáció különbözeteként határozható meg. Ezen eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják, ez jelenti az értékcsökkenés elszámolását [Szvt. 52. § (1) bek.]. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett műszaki berendezések, gépek, járművek után addig kell elszámolni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják [Szvt. 52. § (7) bek.]. Amennyiben az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor/megtervezésekor figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolandó értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni [Szvt. 53. § (5) bek.]. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá a tervezett maradványértéket elért eszköznél [Szvt. 53. § (6) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Az értékcsökkentési leírást a műszaki berendezések, gépek, járművek üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást is) napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. A műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 52/1298 oldal 4_2013_kr_2 A műszaki berendezések, gépek, járműveknél az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni. A 200 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javak, tárgyi eszközök (kis értékű eszközök) értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 200 ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat. Ebben az esetben azonos értékhatárt kell alkalmazni minden kis értékű eszköz terv szerinti értékcsökkenésének az elszámolása során [Kr. 8. § és 4. § (3) bek. d) pont]. [169] 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Ide sorolandók mindazok a berendezési tárgyak, berendezések, gépek, járművek, igazgatási és irodai, üzemi és üzleti felszerelések, melyeket rendeltetésszerű használatba vettek, azonban nem tartoznak a műszaki berendezések, gépek, járművek közé. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. A lényeg, hogy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek nem közvetlenül a termék-előállítás szolgáltatásnyújtás céljaira használatosak, hanem a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják [Szvt. 26. § (5) bek.]. Például egy kombinált mérőműszer, ha közvetlenül a termék-előállítás (lásd televíziógyártás) érdekében használják, a 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek közé tartozik. Viszont, ha a karbantartók használnak ugyanilyen műszert a vállalkozás tulajdonában levő televíziókészülékek javítására, akkor a műszer a 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek csoportjába tartozik. Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése is e számlacsoportban jelenik meg. Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek számlacsoporton belül kell még kimutatni az egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenését és annak visszaírását, valamint az egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenését. [171] 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések A számla a nem közvetlenül a termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás céljaira használt üzemi (üzleti) gépeket, berendezéseket, felszereléseket tartalmazza, valamint ide tartozik még az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. [173] 142. Egyéb járművek A nem közvetlenül termék-előállítást vagy szolgáltatásnyújtást szolgáló járműveket kell ezen a főkönyvi számlán kimutatni. Ide tartozik még a bérbe vett egyéb járműveken, eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás is. [175] 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések A számla tartalmazza az irodában használatos tartós, egy évnél hosszabb használati idejű eszközöket. Itt számolandók el például az irodabútorok, szőnyegek, képzőművészeti alkotások, csillárok, rádiók, tévékészülékek, hűtőszekrények, kávéfőzők stb. Igazgatási berendezés például a beléptetőrendszer, a riasztóberendezések, belső kamerák, monitorok stb. Ide tartozik még az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. [177] 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek A nem használt berendezések, felszerelések, járművek tartoznak a fogalomkörbe, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. [179] 147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 53/1298 oldal Amennyiben az egyéb berendezések, felszerelések, járművek piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket, ezen eszközök a piaci értéken is felvehetők a könyvekbe. Ez esetben a nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni. A számla a termelésben közvetlenül részt nem vevő egyéb berendezések, felszerelések, járművek piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbözetét mutatja akkor, ha a piaci érték a nagyobb, és ha a vállalkozás az értékhelyesbítés használatát választja. A tárgyi eszközök a beruházások kivételével piaci értéken is kimutathatók a mérlegben [Szvt. 57. § (3) bek.]. A 147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése számlán azonban csak az egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítésének az összege jelenik meg. A 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek számlacsoport 141., 142., 143., 144. főkönyvi számláinak, a 148., 149. értékcsökkenés számláknak és a 147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése főkönyvi számla egyenlegeinek összevont összege mutatja a tárgyév december 31-ei állapotnak megfelelően az egyéb berendezések, felszerelések, járművek piaci értékét. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél értékhelyesbítés és értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki [Kr. 11. § (1) bek.]. [181] 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszközöknél (egyéb berendezéseknél, felszereléseknél, járműveknél) elszámolni akkor, ha a) az egyéb berendezések, felszerelések, járművek könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke; b) az egyéb berendezések, felszerelések, járművek értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé váltak, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok. [Szvt. 53. § (1) bek. a)-b) pontok.] Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Amennyiben az egyéb berendezések, felszerelések, járművek a rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek vagy hiányoznak, azokat a tárgyi eszközök közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni [Szvt. 53. § (2) bek.]. Az egyéb berendezéseket, felszereléseket, járműveket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve a bekerülési értéket a terven felüli és terv szerinti értékcsökkenéssel, növelve az értékcsökkenés visszaírt összegével. Amennyiben a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a terven felüli leírásokat meg kell szüntetni. A megbízható és valós összkép érdekében az egyéb berendezéseket, felszereléseket, járműveket a piaci értékükre kell visszaértékelni. A visszaírással azonban legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenéssel meghatározható nettó értékig lehet növelni az eszköz értékét. A visszaírás összege nem haladhatja meg a visszaírással érintett eszköz terven felüli értékcsökkenését [Szvt. 53. § (3) bek.]. Ugyanígy kell eljárni, ha az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét. A különbözet összegével Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 54/1298 oldal csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét [Szvt. 58. § (2)-(3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Terven felüli értékcsökkenésként kell az egyéb berendezések, járművek, gépeknél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) az egyéb berendezések, járművek, gépek üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke; vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Ha az egyéb berendezések, járművek, gépeknél az a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket (Kr. 9. §). [183] 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése A számla a címben említett eszközök után számított terv szerinti amortizáció összegét tartalmazza. Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek könyv szerinti nettó értéke a bruttó érték és a terv szerinti amortizáció különbözeteként határozható meg. Ezen eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják, ez jelenti az értékcsökkenés elszámolását [Szvt. 52. § (1) bek.]. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyéb berendezések, felszerelések, járművek után addig kell elszámolni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják [Szvt. 52. § (7) bek.]. Amennyiben az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolandó értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni [Szvt. 53. § (5) bek.]. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá a tervezett maradványértéket elért eszköznél [Szvt. 53. § (6) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Az értékcsökkentési leírást az egyéb berendezések, járművek, gépek üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást is) napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. Az egyéb berendezések, járművek, gépek terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható. Az egyéb berendezések, járművek, gépeknél az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni. A 200 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javak, tárgyi eszközök (a továbbiakban: kis értékű eszközök) értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 200 ezer forintnál kisebb Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 55/1298 oldal értékhatárt is választhat. Ebben az esetben azonos értékhatárt kell alkalmazni minden kis értékű eszköz terv szerinti értékcsökkenésének az elszámolása során [Kr. 8. § és 4. § (3) bek. d) pont]. [185] 15. Tenyészállatok A Tenyészállatok számlacsoport számláin kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb hasznosítás (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet [Szvt. 26. § (6) bek.]. A tenyészállatok számlacsoportban jelennek meg tehát a szó szoros értelmében vett tenyészállatok, az igásállatok, valamint az egyéb állatok. A tenyészállatok értékhelyesbítése is e számlacsoportban jelenik meg. A tenyészállatok számlacsoporton belül kell még kimutatni a tenyészállatok terven felüli értékcsökkenését és annak visszaírását, valamint a tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenését. 151. Tenyészállatok A tenyésztés során elválasztható terméket termelő állatok, amelyeknél a tartás költségei e termékekben térülnek meg. Ezek a termékek a szaporulat, például naposcsibe, bárány, malac, borjú, gida stb., a leválasztható termék, például a tej, a tojás, a gyapjú, a toll stb. [187] 152. Igásállatok Ezeknél az állatoknál az igateljesítményből eredő bevételek biztosítják a tartási költségek megtérülését. [189] 153. Egyéb állatok Az egyéb hasznosítás (pl. őrzés, lovagoltatás, lóversenyzés, kiállítások) céljaira tartott állatokat kell e főkönyvi számlán kimutatni. Az egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését. Ilyen állatok például a kutyák, lovak, a nemzeti parkokban tartott szürke marha, racka stb. [191] 157. Tenyészállatok értékhelyesbítése Amennyiben a tenyészállatok piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket, a tenyészállatok a piaci értéken is felvehetők a könyvekbe. Ez esetben a nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben értékelési tartalékként lehet kimutatni. A számla a tenyészállatok számlacsoportba tartozó állatok (tenyészállatok, igásállatok, egyéb állatok) piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbözetét mutatja akkor, ha a piaci érték a nagyobb, és ha a vállalkozás az értékhelyesbítés használatát választja. A tenyészállatok piaci értéken is kimutathatók a mérlegben [Szvt. 57. § (3) bek.]. A 157. Tenyészállatok értékhelyesbítése számlán azonban csak a tenyészállatok értékhelyesbítésének az összege jelenik meg. A 15. Tenyészállatok számlacsoport 151., 152., 153. főkönyvi számláinak, a 158., 159. értékcsökkenés számláknak és a 157. Tenyészállatok értékhelyesbítése főkönyvi számla egyenlegeinek összevont összege mutatja a tárgyév december 31-ei állapotnak megfelelően a tenyészállatok piaci értékét. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél értékhelyesbítés és értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki [Kr. 11. § (1) bek.]. [193] 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszközöknél (tenyészállatoknál) elszámolni akkor, ha a) a tenyészállatok könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 56/1298 oldal b) a tenyészállatok értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé váltak, vagy elhullás, betegség, illetve hiány következtében rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok. [Szvt. 53. § (1) bek. a)-b) pontok.] Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tenyészállatok használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Amennyiben a tenyészállatok a rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, elhullottak, megbetegedtek, vagy hiányzanak, azokat a tárgyi eszközök közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni [Szvt. 53. § (2) bek.]. A tenyészállatokat bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve a bekerülési értéket a terven felüli és terv szerinti értékcsökkenéssel, növelve az értékcsökkenés visszaírt összegével. Amennyiben a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a terven felüli leírásokat meg kell szüntetni. A megbízható és valós összkép érdekében a tenyészállatokat a piaci értékükre kell visszaértékelni. A visszaírással azonban legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenéssel meghatározható nettó értékig lehet növelni az állat értékét. A visszaírás összege nem haladhatja meg a visszaírással érintett állat terven felüli értékcsökkenését [Szvt. 53. § (3) bek.]. Ugyanígy kell eljárni, ha az állat mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét. A különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott állat könyv szerinti értékét [Szvt. 58. § (2)-(3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Terven felüli értékcsökkenésként kell a tenyészállatoknál elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) a tenyészállat üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke; vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Ha a tenyészállatnál az a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket (Kr. 9. §). [195] 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése A számla a tenyészállatok után számított terv szerinti amortizáció összegét tartalmazza. A tenyészállatok könyv szerinti nettó értéke a bruttó érték és a terv szerinti amortizáció különbözeteként határozható meg. Ezen állatoknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az állatokat előreláthatóan használni fogják, ez jelenti az értékcsökkenés elszámolását [Szvt. 52. § (1) bek.]. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett tenyészállatok után addig kell elszámolni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják [Szvt. 52. § (7) bek.]. Ha az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott állat használatának időtartamában, az adott állat értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolandó értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni [Szvt. 53. § (5) bek.]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 57/1298 oldal Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá a tervezett maradványértéket elért tenyészállatoknál [Szvt. 53. § (6) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Az értékcsökkentési leírást a tenyészállatok üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást is) napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. A tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható. A tenyészállatoknál az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni. A 200 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javak, tárgyi eszközök (kis értékű eszközök) értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 200 ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat. Ebben az esetben azonos értékhatárt kell alkalmazni minden kis értékű eszköz terv szerinti értékcsökkenésének az elszámolása során [Kr. 8. § és 4. § (3) bek. d) pont]. [197] 16. Beruházások, felújítások A beruházások, felújítások számlacsoportban kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, gépek, járművek, tenyészállatok) bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét [Szvt. 26. § (7) bek.]. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete is, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség [Szvt. 47. § (4) bek. c) pont]. Fogalomértelmezések Beruházás Minden olyan tevékenység, amelyet a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végeznek. Beruházás még ezen kívül a meglévő tárgyi eszköz - bővítése (pl. a meglevő raktárépületet megnagyobbítják vagy emeletet építenek rá); - rendeltetésének megváltoztatása (pl. a meglevő irodaépületet átalakítják üzletközponttá, azaz több elárusítóhelyet, boltot alakítanak ki az irodaépületből - a hasznos alapterületnek csak kis része marad iroda); - átalakítása [pl. a traktorból (vontatóból) földmunkagépet készítenek, amivel földgyalulást, árokásást, betonalapozás feltörését stb. is el lehet végezni; vagy személyszállító autóbuszból mozgó orvosi rendelőt alakítanak ki]; - élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelése is, pl. épületeknél a talajmegerősítési munkálatok az alapoknál, vagy korrózióvédelmi munkákat végeznek el a tárgyi eszközökön, vagy bizonyos szerkezeti elemeket kicserélnek stb.); - a hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Ilyen egyéb tevékenység például a szállítás, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 58/1298 oldal vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is. [Szvt. 3. § (4) bek. 7. pont.] [199] Felújítás Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenység. A felújítás azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását célzó felújítási munka pl. a romos épületek helyreállítása, autóbuszok, erőgépek generáloztatása stb. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától [Szvt. 3. § (4) bek. 8. pont]. Mikrogazdálkodói eltérés Nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2 százalékát, vagy ha az kisebb 200 ezer forintnál, akkor a 200 ezer forintot [Kr. 5. § (3) bek.]. [201] Karbantartás A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni. A karbantartás tehát a folyamatos elhasználódás miatti rendszeres helyreállítást jelenti [Szvt. 3. § (4) bek. 9. pont]. Mikrogazdálkodói eltérés Karbantartásnak minősül az a tevékenység is, amely - a felújításra vonatkozó különös szabály alapján - nem minősül felújításnak, vagy nem minősül beruházásnak [Kr. 5. § (4) bek.]. Az apportként átvett tárgyi eszközöket, a társasági jegyzett tőke csökkentésekor a különbözet fejében kapott tárgyi eszközöket, és a vállalkozás megszűnésekor a részesedés miatt kapott tárgyi eszközöket is át kell futtatni a beruházások főkönyvi számlán azért, hogy az átvevő vállalkozás ezeket rendeltetésszerűen, tárgyi eszközökként használhassa. Az üzembe helyezésükhöz szükséges pótlólagosan elvégzendő munkák is beruházásnak minősülnek. [203] Az eszközök üzembe helyezésekor, azaz a rendszeres használatbavétel napján üzembe helyezési okmányt kell kiállítani. Az ebben feltüntetett értéken kell aktiválni a tárgyi eszközt. Megjegyzés: Az üzembe helyezést az esetek nagy részében több tényező együttes megléte esetén lehet végrehajtani (pl. alkalmassági vizsga, hatósági engedélyek, próbaüzemeltetés, rendeltetésszerű, rendszeres használatbavétel). A beruházások között a közös beruházásokat külön kategóriaként kell megemlíteni, mivel ezek megvalósítása két vagy több beruházó fejlesztési céljainak elérése érdekében történik. A közös beruházás eredményeképpen létesült eszközt valamennyi, a beruházásban részt vevő vállalkozás használatba veszi az általa finanszírozott, illetve megvalósított épületrész, tulajdoni hányad erejéig. A beruházásban részt vevő vállalkozások általában megbíznak maguk közül valakit vagy egy kívülállót azzal, hogy a közös beruházás megvalósításával kapcsolatos intézkedési, képviseleti, végrehajtói, számviteli és műszaki nyilvántartási, elszámolási, ellenőrzési feladatokat lássa el. A megbízottat nevezik gesztor vállalkozónak. A közös beruházás beszerzési, előállítási költségei a gesztor könyveiben jelennek meg. A Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 59/1298 oldal beruházás befejezésekor a rendszeres használatbavétel napjával előzetes üzembe helyezési okmányt kell kiállítani. Ebben - egyéb adatokon kívül - ki kell mutatni az egyes részt vevő vállalkozásokat megillető tárgyi eszközöket, épületrészeket, tulajdoni hányadokat és ezek beszerzési, előállítási költségeit. A tagvállalkozók beruházási költségeit a gesztor a beruházás értékesítéseként számolja el a tagvállalkozók felé, azok pedig vásárolt tárgyi eszközként először a beruházások között veszik állományba és csak ezután aktiválják a megfelelő tárgyi eszközök (pl. épületrészek, tulajdoni hányadok) között. A beruházások, felújítások értelmezésénél általában a felújítások fogalmának tartalmi körülírása okozza a legtöbb gondot. Az azonos értelmezés kedvéért ismertetjük a következő felújításokhoz fűződő tudnivalókat. [205] Értéknövelő felújítás: az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotának (kapacitásuk pontosságának) helyreállítása, az élettartam meghosszabbítása érdekében végzett fődarabcsere, a tárgyi eszközök nagyjavítása. Azt, hogy egy tevékenység beruházás, felújítás vagy karbantartás-e, mindig az elvégzett munkák célja határozza meg. Ennek figyelembevételével a felújítás olyan - hosszabb időszakonként elvégzendő, egyedi jellegű - nagyjavítás, amely a tárgyi eszköz újra-előállítási értékéből jelentős részarányt képvisel. A felújítás során a tárgyi eszköz eredeti műszaki állapota majdnem vagy teljesen helyreáll, vagy az eredeti kapacitás - korszerűsítéssel - megnövekszik. A karbantartás viszont rövidebb időszakonként vagy folyamatosan végzendő tevékenység. Egy-egy karbantartás értéke (költsége) csekély részarányt képvisel a tárgyi eszköz újra-előállítási értékéből. Korszerűsítés a felújítás keretén belül végezhető olyan munka, amely a tárgyi eszközök egyes részegységeinek, részeinek az eredetitől eltérő darabokra való kicserélésével vagy az eredetitől eltérő megoldásokkal a tárgyi eszköz üzembiztonságát, kapacitását, használati értékét, gazdaságosságát vagy az élettartamát növeli meg. Építési felújítás az épületek használata miatti leromlott állapot megszüntetését célzó tevékenység. Ilyen esetekben az eredeti alapterület és az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. Az építési felújítás során viszont a szerkezeti elemek megváltoztathatók. A felújítás kiterjedhet az ingatlan egészére, ez az úgynevezett teljes vagy generálfelújítás, vagy az ingatlan legalább egy főrészére, ez a részleges felújítás. [207] A részleges felújítás fogalmi körülhatárolásának megkönnyítése érdekében szükséges tudni azt, hogy mik számítanak az épületek fő részeinek. Az épületek fő részei: a falak, a padlófödémek, a fedélrészek, a nyílászáró szerkezetek, a héjazat, a központi fűtési rendszer, a vízvezetékrendszer, a liftek, a világítási hálózat, a csatornahálózat és a szennyvízderítő. Tatarozás az épületek, építmények karbantartása. Az építési karbantartás nem növeli az ingatlanok értékét. Az építési karbantartás fogalmába olyan állagmegóvási munkák és folyamatos javítások tartoznak, amelyek a folyamatos, rendeltetésszerű működtetéshez szükségesek. Gépek felújítása olyan nagy- vagy generáljavítás, amelynek az eredménye a gép eredeti állapotának megközelítő vagy teljes helyreállítása. A korszerűsítés miatti eredeti állapotnál jobb állapot megvalósítása szintén felújítás. A nem generáljavításnak tekinthető, „csak” lényeges alkatrészek cseréje akkor számít felújításnak, ha ugyanaz az eredménye, mint az általános vagy nagyjavításé. A gépkocsik elkopott fődarabjainak cseréje akkor felújítás, ha azok beszerzése vagy beszerelése a gépkocsi felújításával együtt történik. A felújítás során végzett normáltartozék-pótlás is felújításnak minősül. A számlacsoport a beruházásokon, felújításokon kívül a beruházások terven felüli értékcsökkenését is tartalmazza. A beruházásokra, felújításokra értékhelyesbítést és terv szerinti értékcsökkenést elszámolni nem lehet. A mérlegben a beruházások között a beruházásokra adott előlegeket is ki kell mutatni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 60/1298 oldal [209] 161. Befejezetlen beruházások A tartalmi ismertetést lásd a 16. Beruházások, felújítások számlacsoportnál. [211] 162. Felújítások (befejezetlen) A tartalmi ismertetést lásd a 16. Beruházások, felújítások számlacsoportnál. [213] 168. Beruházások, felújítások terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Terven felüli értékcsökkenést kell a beruházásoknál elszámolni akkor, ha - a beruházás könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; - a beruházás értéke tartósan lecsökken, vagy a beruházás a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan [Szvt. 53. § (1) bek. a)-b) pontok]. Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni [Szvt. 53. § (2) bek.]. Amennyiben a beruházásoknál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, a beruházást a piaci értékére vissza kell értékelni [Szvt. 53. § (3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Terven felüli értékcsökkenésként kell a beruházásoknál elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) a beruházás üzleti év végi értékelésekor az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke; vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Ha a beruházásnál az a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket (Kr. 9. §). [215] 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök Olyan eszközök, amelyeket a vállalkozó azért fektetett be más vállalkozásba vagy azért engedett át más vállalkozónak, hogy abból a másik vállalkozásból tartós jövedelmet szerezhessen, vagy a másik vállalkozás irányításába, ellenőrzésébe beleszólhasson, vagyis befolyásolási lehetőségre tehessen szert. A kezelt vagyonra (807) szóló tartós követelést, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni [Szvt. 27. § (1) bek.]. Ugyancsak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni - ha a vállalkozás él ezzel a lehetőséggel - az értékelési különbözetet is valós értékelés esetén. (A tartósan adott kölcsönöknek nem lehet értékhelyesbítése és értékelési különbözete sem.) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki [Szvt. 27. § (8) bek.]. Befektetett pénzügyi eszközök lehetnek: a leányvállalatba, gazdasági társaságba bevitt vagyon, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 61/1298 oldal 4_2013_kr_2 amit összefoglaló néven részesedésnek nevezhetünk; a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; az adott kölcsönök és a hosszú lejáratú bankbetétek. A tartós jövedelem fogalma az osztalékra és a kamatra terjed ki. A befektetett pénzügyi eszközök „amortizációja” az értékvesztés. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál az értékvesztés összegét, valamint az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani [Szvt. 54. § (7) bek.]. A pénzügyi eszközök között lehetnek értékesíthető és nem értékesíthető pénzügyi eszközök. Fogalomértelmezések [217] Értékesíthető pénzügyi eszköz Olyan pénzügyi eszköz, amelyet nem soroltak be a kereskedési célú pénzügyi eszközök, a lejáratig tartott pénzügyi eszközök (255) és a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések közé. (Így különösen a befektetési céllal tartott tulajdoni részesedést jelentő befektetés, a befektetett eszközök között kimutatott, nem lejáratig tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés, amelyről a gazdálkodó a nyilvántartásba vételkor még nem döntötte el, hogy rövid távon értékesíteni, behajtani vagy lejáratig tartani szándékozik.) [Szvt. 3. § (9) bek. 7. pont.] Valós érték Az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható), vagy egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében. Valós érték a piaci megítélésről rendelkezésre álló információk alapján lehet: a) a piaci érték, amely aa) a tőzsdén jegyzett árfolyam, ha a pénzügyi instrumentum a tőzsdén forgalmazott, és van tőzsdén jegyzett ára, árfolyama; ab) a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha a pénzügyi instrumentumnak nincs tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, de tőzsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelően tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés időpontjában megfelelően jellemzi; ac) az előzőek hiányában a pénzügyi instrumentum összetevőinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték); b) az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték. [Szvt. 3. § (9) bek. 12. pont.] Mikrogazdálkodói eltérés 1. Értékvesztést kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke [Kr. 10. § (2) bek.]. Az értékvesztés elszámolását követő években - az üzleti év végi értékeléskor az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket [Kr. 10. § (4) bek.]. 2. Értékhelyesbítés, értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki. 3. A valós értéken történő értékelés szabályai nem alkalmazhatók [Kr. 11. § (1)-(2) bek.]. [219] 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 62/1298 oldal Tulajdoni részesedést lehet szerezni újonnan alakuló, folyamatosan működő és csődeljárás alá vont vállalkozásban. Tartós részesedésként kell kimutatni a leányvállalat vagy gazdasági társaság alapítói vagyonában, törzstőkéjében vagy részvénytőkéjében - összefoglaló elnevezéssel: jegyzett tőkéjében - meglévő készpénzzel vagy apporttal megvalósult részesedést az újonnan alakult vállalkozás cégjegyzékbe jegyzésének időpontjával. (A cégbejegyzés előtti befizetéseket, apportátadásokat a cégbejegyzés időpontjáig a különféle egyéb követelések között kell nyilvántartani.) Fontos tudnivaló, hogy a befektetések tényleges értéke eltérhet a jegyzett tőkeként kimutatott összegtől. Ennek több oka lehet, például a jegyzett összeget még nem teljesítették a leendő tulajdonosok, vagy névérték feletti részvénykibocsátás történt. Megjegyzés: A rövid távra (pl. üzletelési céllal) megszerzett részesedéseket nem az 1., hanem a 3. számlaosztályban, a 37. Értékpapírok számlacsoportban kell kimutatni. Fogalomértelmezések [221] Leányvállalat Az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni [Szvt. 3. § (2) bek. 2. pont]. Anyavállalat Az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladó) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol [Szvt. 3. § (2) bek. 1. pont]. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés Minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve az Szvt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ilyenek a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részesedés, a vagyonjegy, az egyéb társasági részesedés, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy és a kockázati tőkerészvény [Szvt. 3. § (6) bek. 3. pont]. A tulajdoni részesedést jelentő részvény beszerzési értéke vásárláskor az érte fizetett pénzösszeg. Ha részletfizetéssel jut valamely vállalkozó a részvény birtokába, akkor a beszerzési érték a ténylegesen kifizetett összeg. E logika szerint kell megállapítani az üzletrészek, az egyéb társasági részesedések beszerzési értékét is. Amennyiben a részvényeket, üzletrészeket, az egyéb társasági részesedéseket nem vásárolta a tulajdonosuk, hanem alapítás vagy tőkeemelés során jutott hozzájuk, akkor a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott alapításkori, tőkeemeléskori érték minősül beszerzési értéknek: ha a pénzbeli betéteket ténylegesen átutalták, ha az apportot az apportáló az azt fogadó gazdasági társaság rendelkezésére bocsátotta, az apportot képező eszközöket az apportáló a könyveiből, nyilvántartásaiból kivezette. A csak részbeni pénzátadás, illetve apportálás esetén a befektetett eszközök között kizárólag a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 63/1298 oldal 4_2013_kr_2 már teljesített tételeket lehet kimutatni. A különbözetet a kiegészítő melléklet tartalmazza [Szvt. 49. § (3)-(4) bek.]. Az alaptőkén, törzstőkén felüli vagyonból végrehajtott alaptőke- vagy törzstőke-felemelést nem tartalmazhatják a vállalkozás könyvei. Csődeljárás esetén a hitelezőnek az adós vagyonából szerzett tulajdonát (részesedését) a hitelező adóssal szembeni követelésének könyv szerinti értéke összegében kell a részesedések közé beállítani. Ezzel egyidejűleg a követeléseket ugyanezen összeggel csökkenteni kell. A részvénykibocsátáskor a névérték feletti pénzbeli átutalásokat és nem pénzbeli átadásokat is a részesedések között kell kimutatni. A vállalkozások a részesedéseket azok aránya, minősége alapján csoportosítják. A kapcsolt vállalkozásban levő tartós részesedést, és az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokban levő részesedéseket külön főkönyvi számlákon kell megjeleníteni, azért, hogy a külön mérlegsorokon való kimutathatóságuk könnyen megoldható legyen. Be kell mutatni a kapcsolt vállalkozásban levő tartós részesedés összegét, az egyéb tartós részesedések összegét, a részesedések értékhelyesbítését, valamint értékvesztését és annak visszaírását. A 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések számlacsoport a részesedésfajtákon kívül tartalmazza a visszavásárolt saját részvényeket, a részesedések értékhelyesbítését, értékelési különbözetét, valamint az értékvesztését és annak visszaírását. [223] 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Kapcsolt vállalkozásban levő tartós részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő, tartós befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, egyéb társasági részesedéseket) kell kimutatni [Szvt. 27. § (2) bek.]. [225] Fogalomértelmezések Kapcsolt vállalkozás Az anyavállalat, a leányvállalat és/vagy a közös vezetésű vállalkozás. Fölérendelt anyavállalat esetén [vagyis, ha a fölérendelt anyavállalat készíti az összevont (konszolidált) éves beszámolót] a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás is a fölérendelt anyavállalat szempontjából minősítendő [Szvt. 3. § (2) bek. 7. pont]. Kapcsolt fél Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom [Szvt. 3. § (2) bek. 8. pont]. Közös vezetésű vállalkozás Az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az anyavállalatra jellemző jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják [Szvt. 3. § (2) bek. 3. pont]. Konszolidálásba bevont vállalkozások Az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen [Szvt. 3. § (2) bek. 6. pont]. Létesítő okirat A gazdálkodó alapításához szükséges jogszabályban előírt okirat, idetartozik különösen: a társasági szerződés, az alapító okirat, az alapszabály, az egyéb módon nevezett - a tulajdonosok közötti - megállapodás [Szvt. 3. § (5) bek. 4. pont]. Számviteli tanácsadó [227] A kapcsolt vállalkozás a társasági adóban és a számvitelben Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 64/1298 oldal (A Számviteli tanácsadó 2010. július-augusztusi számában megjelent cikk hatályosított változata.) A kapcsolt vállalkozási viszony megítélésére a számviteli munka során alapvetően három fő okból lehet szükség. Egyrészt szükséges azt beazonosítani, hogy a tulajdonosi rendszer alapján vállalkozásunknak részt kell-e venni összevont (konszolidált) beszámoló elkészítésében, akár úgy, hogy mi magunk készítünk összevont beszámolót, akár úgy, hogy egy tulajdonosunk összevont beszámolójához szolgáltatunk adatot. Másik fontos szempont, hogy követeléseink, illetve kötelezettségeink besorolásához, a mérlegben történő megfelelő szerepeltetéséhez, tagolásához szükséges megállapítanunk, hogy mely követeléseink, illetve kötelezettségeink állnak fent kapcsolt vállalkozással szemben. Ehhez természetesen azonosítani szükséges a kapcsolt vállalkozásainkat. A harmadik, fontos szempont, amiért a kapcsolt vállalkozási viszonyt ismernünk kell, a társasági adótörvény rendelkezéseiből adódik. A tao-törvény több adóalap-korrekciós tételt is előír a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek kapcsán. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy míg az első két okból történő csoportosítás során a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozás definícióból kell kiindulni, addig az adóalap-korrekciók megállapításához a tao-törvény definícióját kell használni. A két definíció különbségéről a továbbiakban még lesz szó. Természetesen jó néhány más olyan terület is létezik, ahol a kapcsolt vállalkozási viszony fontos lehet, azonban a felsorolt három szempont az, amely döntően minden vállalkozásnál felmerül. A továbbiakban a tao-törvény „kapcsolt vállalkozás” definíciójának különbségeit emeljük ki a számviteli törvényben meghatározott „kapcsolt vállalkozáshoz” képest, kitérve a gyakran elkövetett beazonosítási hibákra. A társasági adótörvény szerint az a vállalkozás minősül kapcsolt vállalkozásunknak - amelyben közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással (szavazatok több mint ötven százaléka vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyás) rendelkezünk, - amely közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással (szavazatok több mint ötven százaléka vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyás) rendelkezik társaságunkban, - olyan társaság, amellyel létezik olyan közös tulajdonosunk, amely mindkét társaságban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással (szavazatok több mint ötven százaléka vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyás) rendelkezik, - olyan társaság, amelynek van olyan, közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással (szavazatok több mint ötven százaléka vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyás) rendelkező tulajdonosa, aki a társaságunk közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkező tulajdonosának közeli hozzátartozója, - olyan társaság, amelyben, vagy amely részéről az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Megjegyzés: A telephelyekre vonatkozó szabályok ismertetésétől eltekintünk abból az okból, hogy jelen fejezet főként belföldi gazdasági társaságok könyvelésére vonatkozóan kíván segítséget nyújtani. A számviteli törvény ezzel szemben a kapcsolt vállalkozási viszonyt úgy határozza meg, hogy a vállalkozásunk kapcsolt vállalkozásának kell tekinteni az anyavállalatot, a leányvállalatot és a közös vezetésű vállalkozást, amely fogalmakat szintén a számviteli törvény szövege definiál az alábbiak szerint: - anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert = a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján, vagy más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik, vagy = jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy = a tulajdonosokkal kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján bármely más módon döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; - leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre a fenti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; - közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat, másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a meghatározó befolyással paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A két definíció eltérése miatt sok olyan eset adódik, amikor egy vállalkozást az egyik törvény szerint kapcsolt vállalkozásunknak tekinthetünk, a másik szerint nem. Az eltérések egy része közismert, egy részét azonban nehezebb azonosítani, így sokan nem tudva róluk, helytelenül azonosítják kapcsolt vállalkozásaikat. A legismertebb eltérés a két definíció között, hogy a tao-törvény szerinti definíció kapcsolt vállalkozásnak tekinti az úgynevezett „testvér” vállalkozásokat, azaz azokat a vállalkozásokat, amelyek ugyan tulajdoni viszonyban nincsenek egymással, viszont van közös (közvetlen vagy közvetett), többségi befolyással rendelkező tulajdonosuk. Egy másik eltérés, hogy a tao-törvény szerint abban az esetben is kapcsolt vállalkozásnak kell minősíteni két vállalkozást, ha a közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkező tulajdonosaik egymás közvetlen hozzátartozói. Szintén eltérés, hogy a tao-törvény szerint akkor is kapcsolt vállalkozásokról beszélünk, ha az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ilyen típusú kapcsolatokat a számviteli törvény nem értelmez. Ha a két definíció között a további különbségeket keressük, fontos áttekintenünk, hogy a két törvény milyen célból azonosítja a kapcsolt feleket. A tao-törvény a kapcsolt vállalkozásokkal azért foglalkozik, mert a társasági adó alá kívánja vonni azokat a jövedelemtranszfereket, amelyeket az egymással tulajdoni viszonyban lévő, egymásban többségi befolyással bíró vállalkozások esetlegesen az adó elkerülése céljából egymás között lebonyolítanak. Ebből az okból az olyan viszonyokat akarja azonosítani, ahol két társaságjogilag és adójogilag függetlennek látszó társaság köt úgy ügyleteket, hogy a közvetlen vagy közvetett többségi befolyásból adódóan az egyik vállalkozás a másikra olyan Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 65/1298 oldal feltételeket tud rákényszeríteni, amely alapján a piaci feltételektől eltérő jövedelemtranszfer is megvalósul a két cég között. A számviteli törvény teljesen más ok miatt foglalkozik a kapcsolt vállalkozásokkal. A számviteli törvény fókuszában a beszámoló elkészítése áll. Az egyedi beszámolókon túl a törvény szabályozza az összevont beszámoló elkészítését is, amelynek célja, hogy a vállalatcsoportról összesítve, egységes képet lehessen alkotni. Ebbe az összesített képbe bevonandó csoportot kívánja a törvény kapcsolt vállalkozásként azonosítani, gyakorlatilag a fogalmat ezért alkalmazza. Ezzel összefüggésben, szintén az átláthatóbb kép elérése érdekében rendelkezik a törvény pénzügyi eszközök, a követelések és a kötelezettségek ezen kapcsolt vállalkozások szerinti bontásban történő bemutatásáról. A fenti elvi különbségből adódik, hogy a számviteli törvény minden esetben a kapcsolt vállalkozási viszony egyik oldalára egy anyavállalatot rendel, azaz egy olyan vállalkozást, amely egy másik vállalkozásban a fent ismertetett definíció szerint meghatározó befolyást képes gyakorolni. Ebből következően a számviteli törvény szerinti besorolásnál a minősítést nem azzal kell kezdeni, hogy az egyes tulajdoni hányadokat meghatározzuk, hanem annak megállapításával, hogy az adott tulajdonosi rendszerben van-e egyáltalán anyavállalat. A törvény szerinti anyavállalat hiányában ugyanis a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem tud létrejönni. [229] 172. Tartós jelentős tulajdoni részesedés A tartós jelentős tulajdoni részesedés olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban levő tartós részesedések közé [Szvt. 27. § (3a) bek.]. Fogalomértelmezések Jelentős tulajdoni részesedés A más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja [Szvt. 3. § (2) bek. 9. pont]. 173. Egyéb tartós részesedés Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni minden olyan tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetést, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásokban meglévő tartós részesedések és a tartós jelentős tulajdoni részesedések körébe [Szvt. 27. § (4) bek.]. Egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé nem tartozó [lásd Szvt. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában] az Szvt. 6. § (3) bekezdés szerinti (azaz a gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított), egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést is [Szvt. 27. § (4a) bek.]. [231] 174. Visszavásárolt saját részvények Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések. A visszavásárolt saját részvények csak akkor jelenhetnek meg a befektetett eszközök között, ha több mint egy évig a vállalkozás birtokában vannak. Megjegyzés: A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések között kell kimutatni a visszaváltható részvényeket is, ha azokat a vállalkozó ellenérték (visszaváltási érték) fejében megszerezte, a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig. [Szvt. 30. § (4) bek.] Az Szvt. alkalmazásában a saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedés (ideértve az átalakított befektetői részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedésre az Szvt. saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni [Szvt. 30. § (6) bek.]. [233] 177. Részesedések értékhelyesbítése A részesedések értékhelyesbítésének meghatározása az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítésének meghatározásához hasonlóan történik. Évenként meg kell állapítani az értékhelyesbítési körbe bevont részesedések piaci értékét és ebből levonva a részesedések értékvesztéssel csökkentett beszerzési értékét (vagyis a könyv szerinti nettó értékét), Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 66/1298 oldal különbözetként megkapjuk az értékhelyesbítés összegét, ha a piaci érték nagyobb a könyv szerinti értéknél, és ha a vállalkozás az értékhelyesbítés használatát választja. A részesedések piaci értékének meghatározása vagyonértékeléssel, tőzsdei árfolyamok, árak stb. alapján lehetséges [Szvt. 27. § (8) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodó értékhelyesbítést nem mutathat ki [Kr. 11. § (1) bek.]. [235] 178. Részesedések értékelési különbözete A főkönyvi számlát akkor kell megnyitni, ha a vállalkozó valós értéken (217) kívánja értékelni az egyéb tartós részesedéseket. (Amely vállalkozás a pénzügyi instrumentumait valós értéken kívánja értékelni, választhat, hogy a valós értéken történő értékelést kiterjeszti-e az egyéb tartós részesedésekre vagy sem.) A főkönyvi számla az értékelési különbözet kimutatására szolgál. A kapcsolt vállalkozásban és a társult vállalkozásban levő tartós részesedéseket nem lehet valós értéken értékelni [Szvt. 59/A. § (7) bek. c) pont]. Az egyéb tartós részesedéseknek pedig nem lehet egyidejűleg értékhelyesbítése és értékelési különbözete. Amely cégnek vannak kapcsolt vállalkozásban levő tartós részesedései, tartós jelentős tulajdoni részesedései (229) és egyéb tartós részesedései is, az azonos elbánás elve alapján javasolható az értékhelyesbítés elszámolása valamennyi részesedésre, ha azokat a piaci értéken kívánja kimutatni a könyveiben. Annak a cégnek, amely csak egyéb tartós részesedésekkel rendelkezik, és piaci értéken kívánja kimutatni azokat, továbbá a pénzügyi instrumentumait valós értéken kívánja kimutatni, az javasolható, hogy az egyéb tartós részesedéseit is valós értéken mutassa ki. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodó a valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja [Kr. 11. § (2) bek.]. [237] 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása A részesedések gyakorlatilag gazdasági társaságokba való befektetések. Akkor amortizálódnak, illetve szenvednek el értékvesztést, ha annak a gazdasági társaságnak, amelynek valamely tulajdoni hányadát jeleníti meg a részesedés, a piaci megítélése tartósan (a mérlegkészítés napja előtti egy éven belül) csökken, vagy a cégbe befektetett összeg annak esetleges megszűnésekor várhatóan nem fog megtérülni, vagy a gazdasági társaság saját tőkéje értékének a befektetés névértékével arányos része a befektetés könyv szerinti értéke alá csökken. Tehát a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű [Szvt. 54. § (1) bek.]. A befektetés piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei és tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját; b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget; c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken [Szvt. 54. § (2) bek.]. Amennyiben a gazdasági társaságba való befektetésnek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket [Szvt. 54. § (3) bek.]. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 67/1298 oldal ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani [Szvt. 54. § (7) bek.]. A 27. § (4a) bekezdés szerinti tulajdoni részesedés (lásd a 173. Egyéb tartós részesedés elnevezésű főkönyvi számlánál) - ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - a mérlegben a tulajdonolt egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmény legutolsó beszámolójának mérlegében szereplő saját tőke értékén is kimutatható [Szvt. 54. § (12) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak akkor kell értékvesztést elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke [Kr. 10. § (2) bek.]. Az értékvesztés elszámolását követő években - az üzleti év végi értékeléskor - az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket [Kr. 10. § (4) bek.]. [239] 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tulajdonos célja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlásával az, hogy hosszabb időtávlatban folyamatosan kamatra, árfolyamnyereségre tegyen szert. A befektetés időtartama egy évnél hosszabb. Az egy évnél korábban értékesítendő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a forgóeszközök között kell kimutatni. Az egy évnél hosszabb lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tényleges beszerzési áron, illetve könyv szerinti értéken kell mindaddig kimutatni, amíg azok értéke tartósan, vagyis a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven át nem csökkent a könyv szerinti érték alá. Részletfizetéses vásárláskor a beszerzési érték a már kifizetett összeg. A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét. A diszkontkincstárjegyeknél az árfolyamváltozás is kamatként értelmezhető. A 17. számlacsoport a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, míg a 18. számlacsoport a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazza. A tulajdoni részesedést jelentő befektetésektől jelentősen különbözik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, mert ez utóbbi kibocsátója a pénz átvételét ismeri el, és arra kötelezi magát, hogy az átvett pénz vagy kölcsön összegét és annak a kamatát (vagy egyéb hozamát) az értékpapír birtokosának megfizeti. Fogalomértelmezések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve az Szvt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) a kölcsön összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Idetartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy [Szvt. 3. § (6) bek. 2. pont]. [241] Diszkont értékpapír Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be [Szvt. 3. § (6) bek. 4. pont]. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 68/1298 oldal esedékes, és a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni [Szvt. 27. § (7) bek.]. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között lehetnek hátrasorolt eszközök is. Fogalomértelmezés Hátrasorolt eszköz Az a követelés, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely az adósnál, illetve az értékpapír kibocsátójánál hátrasorolt kötelezettségnek minősül, és amely felett az adós, illetve az értékpapír-kibocsátó felszámolása, csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlíteni [Szvt. 3. § (8) bek. 19. pont]. Az értékpapírok számlacsoportban kell kimutatni az értékpapírok értékelési különbözetét, valamint értékvesztését és annak visszaírását is. A számlacsoport főkönyvi számlái az alábbiak: [243] 181. Államkötvények A főkönyvi számlán az államkötvény-állomány jelenik meg. Az államkötvények egy évnél hosszabb futamidejű kamatozó értékpapírok, kibocsátójuk az állam. Amennyiben az értékpapír tulajdonosa a futamidő lejárta előtt eladja az államkötvényét, árfolyam-különbözete is keletkezhet. Az államkötvények névértékének visszafizetését a futamidő végén, valamint a kamatok megfizetését az állam szavatolja. Megjegyzés: Amennyiben a vállalkozás olyan államkötvényt vásárol meg, amelynek a futamidejéből legfeljebb egy év van hátra, akkor azt nem a befektetett eszközök, hanem a forgóeszközök között kell nyilvántartani. [245] 182. Tartós diszkont értékpapírok A főkönyvi számlát az egy évnél hosszabb ideig a gazdálkodó tulajdonában levő diszkont értékpapírok kimutatása céljából kell megnyitni és vezetni. [247] 183. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai A főkönyvi számlán a kapcsolt vállalkozások által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell kimutatni. [249] 184. Egyéb tartós értékpapírok A főkönyvi számlán a kapcsolt vállalkozásoknak nem minősülő vállalkozások által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok jelenhetnek meg. [251] 188. Értékpapírok értékelési különbözete A főkönyvi számlát akkor kell megnyitni, ha a vállalkozó valós értéken kívánja értékelni a befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott értékpapírjait. (Amely vállalkozás a pénzügyi instrumentumait valós értéken kívánja értékelni, választhat, hogy a valós értéken történő értékelést kiterjeszti az értékpapírokra vagy sem.) A főkönyvi számla az értékelési különbözet kimutatására szolgál. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodó a valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja [Kr. 11. § (2) bek.]. [253] 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik (legalább egy évig fennáll) és jelentős összegű [Szvt. 54. § (4) bek.]. (A jelentős összeg nagyságát a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 69/1298 oldal számviteli politikában kell megállapítani.) Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját; b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. [Szvt. 54. § (5) bek.] Amennyiben az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét [Szvt. 54. § (6) bek.]. A külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani [Szvt. 54. § (7) bek.]. A hitelkockázati szempontból - a számviteli politikában meghatározottak szerint kockázatmentesnek minősített, valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy)bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében az értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül. E szabály alkalmazásakor bármely vállalkozónál kockázatmentesnek minősíthető a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott, a tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató számításáról szóló jogszabály(ok) szerint nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy)- bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapír, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel [Szvt. 54. § (8)-(9) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak akkor kell értékvesztést elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke [Kr. 10. § (2) bek.]. Az értékvesztés elszámolását követő években - az üzleti év végi értékeléskor az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket [Kr. 10. § (4) bek.]. Fogalomértelmezések [255] Lejáratig tartott pénzügyi eszköz Olyan pénzügyi eszköz [ideértve a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, továbbá az áru leszállításával záruló határidős, opciós ügyletekből eredő mérlegen kívüli követelést], amelyet a vállalkozó annak lejáratáig szándékozik és képes megtartani, valamint a bankbetét, illetve a pénzeszköz. Nem tartoznak ide a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések [Szvt. 3. § (9) bek. 8. pont]. Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelés A gazdálkodó által pénzügyi eszközök, áruk vagy szolgáltatások - közvetlenül az adósnak teljesített - rendelkezésre bocsátásával létrehozott, rögzített vagy meghatározható fizetéssel járó Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 70/1298 oldal pénzügyi eszköz (ide nem értve azt, amelyet a gazdálkodó kereskedési célúvá minősített, illetve a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelést). [Szvt. 3. § (9) bek. 9. pont.] [257] 19. Tartósan adott kölcsönök Ez a számlacsoport tartalmazza a forintban és a devizában adott kölcsönöket, a befektetett pénzügyi eszköznek minősített vásárolt követeléseket, a hosszú lejáratú forint- és devizabankbetéteket, a pénzügyi lízing miatti tartós követeléseket, ezek értékvesztéseit, valamint az értékvesztés visszaírását. A magánszemélyeknek és vállalkozóknak egy évnél hosszabb időre kölcsönadott pénzeszközök értékét és az azokban bekövetkezett változásokat nevezi a számvitel adott kölcsönöknek. Ezek a változások az adott kölcsönök törlesztése, visszafizetése vagy elengedése miatt következhetnek be. Az adott kölcsönöket a vállalkozóknak abból a szempontból kell minősíteniük, hogy a kölcsönbevevővel van-e gazdasági vagy társasági kapcsolatuk. (Kapcsolt vállalkozásról, jelentős tulajdoni részesdési viszonyban, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásról, vagy részesedési viszonyban nem álló vállalkozásról van-e szó.) Kölcsönt lehet adni a saját dolgozónak és más magánszemélynek is. A tartós vásárolt követelés lehet ténylegesen adásvételi ügylet eredménye, vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés. A hosszú lejáratú bankbetétek az egy évnél hosszabb lekötési idejű, banknál elhelyezett pénzösszegek. Elkülönítetten javasolt nyilvántartani a forint- és a devizabetéteket. A devizabetéteket devizanemenként célszerű elkülöníteni. A kezelt vagyonra (807) szóló tartós követelést a vagyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a mérlegben [Szvt. 27. § (9) bek.]. [259] 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban Kapcsolt vállalkozásban tartósan adott kölcsönként azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes [Szvt. 27. § (3) bek.]. 192. Tartósan adott kölcsönök jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban A számlán a 20 százalékos mértékű részesedést meghaladó részesedéssel rendelkező adóssal szembeni olyan pénzkölcsönt kell megjeleníteni, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban tartósan adott kölcsönként kimutatott pénzkölcsönök közé [Szvt. 27. § (3b) bek. és 3. § (2) bek. 9. pont]. [261] 193. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban A tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban főkönyvi számla tartalmazza az olyan egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt, a fogalomba értve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban tartósan adott kölcsönként kimutatott pénzkölcsönök és a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (229) álló vállalkozásban tartósan adott kölcsönként kimutatott pénzkölcsönök közé [Szvt. 27. § (5) bek.]. Fogalomértelmezések Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás Az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik 20 százalékot meghaladó (jelentős) tulajdoni részesedéssel, és amely nem leányvállalat (221), nem közös vezetésű vállalkozás (223), és nem társult vállalkozás [Szvt. 3. § (2) bek. 5. pont]. Társult vállalkozás Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 71/1298 oldal Az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős (20 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára [Szvt. 3. § (2) bek. 4. pont]. Mértékadó befolyást gyakorló Az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik [Szvt. 3. § (2) bek. 4a. pont]. [263] 194. Egyéb tartósan adott kölcsönök Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt, a fogalomba értve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is [Szvt. 27. § (6) bek.]. A kezelt vagyonra szóló tartós követelést a vagyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a mérlegben [Szvt. 27. § (9) bek.]. [265] 195. Tartós bankbetétek A számla a kapcsolt vállalkozásban (223), a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban (229), az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásban (261), és a részesedési viszonyban nem levő vállalkozásban elhelyezett azon a tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes [Szvt. 27. § (5)-(6) bek.]. Megjegyzés: A főkönyvi számla - a vállalkozás döntésétől függően - alszámlákra is bontható az alábbiak szerint: 1951. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 1952. Tartós bankbetétek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 1953. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 1954. Egyéb tartós bankbetétek Az alszámlák tartalmát a tartósan adott kölcsönök számlacsoport tartós kölcsönöket tartalmazó főkönyvi számlái tartalmának analógiájára határozhatjuk meg. [269] 196. Halasztott adókövetelés Halasztott adóról akkor beszélhetünk, ha a társaságiadó-számításnak, vagyis az adóalap-módosító tételeknek jövőbeni átmeneti adóhatása van, azaz a tárgyévben egy adóalap-módosító tétel a jövőben visszafordul. A halasztott adó megjelenhet halasztott adókövetelésként vagy halasztott adókötelezettségként. A halasztott adó kimutatása nem kötelező! Halasztott adókövetelés keletkezik, amikor a tárgyidőszakban megfizetett adó az adóalap-módosító tételek visszaforduló jellegéből adódóan tartalmaz olyan elemeket is, amelyekkel a későbbi üzleti évek során a megfizetett adó csökkenni fog (pl. céltartalék, követelés értékvesztése, veszteségelhatárolás). A társaság saját döntése alapján mutathatja ki a halasztott adókövetelést. A halasztott adókövetelést - ha a társaság úgy dönt, hogy megjeleníti - a befektetett eszközök között kell kimutatni. A számla a halasztott adókövetelés korrigált számított értékét (könyv szerinti értékét) tartalmazza. A könyv szerinti érték a számított összegből az a rész, amely várhatóan realizálódik a későbbi üzleti években [Szvt. 3. § (16) bek. 5. pont]. Halasztott adókövetelés számított értéke a) az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása; b) a nyereségadó alapjának növeléseként már elszámolt, az adózás előtti eredmény növeléseként a következő üzleti év(ek)ben elszámolandó tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása; c) amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 72/1298 oldal nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, azon (fennmaradó) különbözet mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, amely különbözettel a következő üzleti év(ek) nyereségadó alapját kell csökkenteni; d) a mérlegfordulónapon meglévő (a következő üzleti évek pozitív nyereségadó alapjával szemben csökkentő tételként felhasználható) elhatárolt veszteség mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása; továbbá e) a következő üzleti év(ek)ben a nyereségadóból érvényesíthető adókedvezmények összege olyan mértékig, amilyen mértékben az adókedvezmény igénybevételének előírt feltételei a mérlegfordulónapon már teljesültek. [Szvt. 3. § (16) bek. 1. pont] [273] 198. Vásárolt és kapott tartós követelések Az a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés jelenik meg a főkönyvi számlán, amelyről a gazdálkodó a nyilvántartásba vételkor úgy döntött, hogy rövid távon nem kívánja értékesíteni, behajtani, vagy a lejáratig tartani szándékozik. Megjegyzés: A 198. számlát alszámlákra kell bontani akkor, ha a vállalkozás valós értéken kívánja értékelni a tartós vásárolt követeléseit. (Amely vállalkozás a pénzügyi instrumentumait valós értéken kívánja értékelni, választhat, hogy a valós értéken történő értékelést kiterjeszti a tartós vásárolt követelésekre vagy sem.) Az egyik alszámlán a vásárolt és kapott tartós követelések, a másik alszámlán pedig az értékelési különbözet jelenhet meg. [275] 199. Tartósan adott kölcsönök (és tartós bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása Az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett kölcsönöknél, vásárolt követeléseknél, bankbetéteknél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű [Szvt. 55. § (1) bek.]. Amennyiben az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi, devizakövetelés esetén pedig a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított értékét [Szvt. 55. § (3) bek. és 60. § (3)-(4) bek.]. Ettől a szabálytól el kell térni, ha a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett valutát, ilyen valutára szóló eszközöket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán - ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján -, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani [Szvt. 60. § (5) bek.]. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, ha az első módszer szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye ezen értékelés mellett nem teljesülne [Szvt. 60. § (6) bek.]. Kezelt vagyon értékvesztése A kezelt vagyonra (807) szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 73/1298 oldal 4_2013_kr_2 tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Ezen értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni [Szvt. 54. § (10)-(11) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A csak devizavételi vagy a csak devizaeladási árfolyamon történő átszámítást [Szvt. 60. § (6) bek.] a mikrogazdálkodók nem alkalmazhatják [Kr. 11. § (4) bek.]. [277] Kölcsönök értékvesztése: értékvesztést akkor kell elszámolni, ha az adós a kölcsönt a mérlegkészítés időpontjáig nem fizette meg, és az adós minősítése alapján várható, hogy a követelés teljes összegét nem lesz képes megfizetni. Vásárolt követelések értékvesztése: az értékvesztés elszámolása akkor kötelező, ha a követelés címzettje csődhelyzetbe került, fizetésképtelenné vált, vagy megkezdődött a felszámolása, ezért a követelést az azt megvásárló részben vagy teljes egészében nem tudja érvényesíteni. Az értékvesztést a követelés összegéig lehet elszámolni. Hosszú lejáratú bankbetétek értékvesztése: az értékvesztés elszámolása akkor kötelező, ha a bankbetét lekötési ideje még nem ért véget a mérlegkészítés napjáig, viszont a betétet fogadó pénzintézet csődhelyzetbe került, fizetésképtelenné vált, vagy megkezdődött a felszámolása, ezért a bankbetétet (és annak kamatát) a betételhelyező részben vagy teljes egészében nem fogja visszakapni. Az értékvesztést az elhelyezett betét összegéig lehet elszámolni. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak akkor kell értékvesztést elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke [Kr. 10. § (2) bek.]. Az értékvesztés elszámolását követő években - az üzleti év végi értékeléskor az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket [Kr. 10. § (4) bek.]. 2. számlaosztály: KÉSZLETEK 21-22. Anyagok 211. Nyers- és alapanyagok 221. Segédanyagok 222. Üzem- és fűtőanyagok 223. Fenntartási anyagok 224. Építési anyagok 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 226. Egyéb anyagok 227. Befektetett eszközök közül átsorolt anyagok 228. Anyagok árkülönbözete 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 231. Befejezetlen termelés 232. Félkész termékek 238. Félkész termékek készletérték-különbözete 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása 24. Növendék, hízó- és egyéb állatok Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 74/1298 oldal 4_2013_kr_2 241. Növendék állatok 242. Hízóállatok 243. Egyéb állatok 244. Bérbe vett állatok 248. Állatok készletérték-különbözete 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása 25. Késztermékek 251. Késztermékek 258. Késztermékek készletérték-különbözete 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása 26-28. Áruk 26. Kereskedelmi áruk 261. Áruk beszerzési áron 262. Áruk elszámolóáron 263. Áruk árkülönbözete 264. Áruk eladási áron 265. Áruk árrése 266. Idegen helyen tárolt, bizományba átadott áruk 267. Befektetett eszközök közül átsorolt áruk 268. Értékesítésig átmenetileg használatba vett áruk 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása 27. Közvetített szolgáltatások 271. Közvetített szolgáltatások 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása 28. Betétdíjas göngyölegek 281. Betétdíjas göngyölegek 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása [351] A 2. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma A készletek (47) olyan eszközök, amelyeket a vállalkozás rövid távon birtokol, rövid időn belül felhasznál a vállalkozási tevékenységéhez. Az általános meghatározáson túlmenően a tenyészállatok közé nem tartozó állatok is a készletek közé tartoznak, annak ellenére, hogy nem csak egy tevékenységi periódusban vesznek részt. (A készletekre adott előlegeket, valamint azok értékvesztését és az értékvesztés visszaírását is itt kell kimutatni.) A számvitelben készletként csak a vállalkozás tulajdonában levő eszközöket lehet szerepeltetni. Amennyiben a készletek beszerzésével kapcsolatos számla vagy más bizonylat nem érkezik meg a készletek raktárbavételezéséig, akkor a beszerzési árat és a kapcsolódó tételeket (pl. szállítási, rakodási költségek) a szerződésben szereplő ár alapulvételével kell meghatározni. A szerződésben és a számlában szereplő árak közötti esetleges különbözetet a számla beérkezésekor kell a különbözet nagyságától függően elszámolni. Ha a különbözet jelentős, aktiválni kell, ha nem jelentős, az előjelétől függően egyéb bevételként, vagy ráfordításként számolandó el. A bizományba átvett készleteket nem szabad a mérlegben értékkel szerepeltetni, mert azok nincsenek a bizományosi teendőket ellátó vállalkozás tulajdonában. Úton lévő készlet: úton lévő készletként a vállalkozás elkülönítve mutatja ki azokat a készleteit, amelyek jogilag a tulajdonában vannak, azonban a mérlegfordulónapon fizikailag nem a raktáraiban Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 75/1298 oldal találhatók, hanem a szállítás valamely fázisában. Ilyenek lehetnek például az olyan anyagok, áruk, amelyeknél a szállítási szerződés szerinti teljesítés helye a szállító telephelye, aki az anyagot vagy az árut a mérleg fordulónapjáig kiszállította, a vevő vagy annak megbízottja átvette, de az a vevőhöz az év végéig, azaz december 31-éig még nem érkezett meg. A szállítónál úton lévő készlet az, aminél a teljesítés helye a vevő telephelye, a kiszállítás a mérleg fordulónapjáig megtörtént, vagyis már nincs a szállító raktárában vagy egyéb telephelyén, a kiszállított eszközöket azonban a vevő december 31-éig még nem vette át. Fogalomértelmezés [353] Mérlegkészítés időpontja A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni [Szvt. 3. § (6) bek. 1. pont]. Idegen helyen tárolt készlet: idegen helyen tárolt készletként a vállalkozás elkülönítve mutatja ki azokat a készleteit, amelyek jogilag a tulajdonában vannak, azonban a mérlegfordulónapon fizikailag nem a vállalkozás raktáraiban, hanem más gazdálkodó birtokában vannak. Ilyen lehet például az a készlet, amelynél az eladó telephelye a teljesítés helye, a teljesítés megtörtént, viszont a készletet - szerződés vagy megállapodás szerint - a vevő kívánságára az eladó tárolja. Tehát ebben az esetben az úton lévő készlettől eltérően az idegen helyen tárolt készleteknél a fő kritérium az, hogy a szállítási szerződés szerinti teljesítés megtörtént, ellenben az úton lévő készleteknél a szállítási szerződés szerinti teljesítési feltételek még nem következtek be. A készletek eredetük szerint lehetnek: vásárolt készletek és saját termelésű készletek. Fogalomértelmezések [355] Vásárolt készletek Az anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, alkatrészek, továbbá használatbavételükig az egy évnél hosszabb ideig nem használható szerszámok, műszerek, berendezések, felszerelések, munkaruhák, egyenruhák, védőruhák stb.), az áruk (kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek, a közvetített szolgáltatások), a készletre adott előlegek [Szvt. 3. § (6) bek. 5. pont]. A vásárolt készletet nem a tulajdonosa állította elő. Gazdasági társaságoknál az alapítók apportja is vásárolt készletnek számít, attól függetlenül, hogy az az apportálás előtti tulajdonosnál vásárolt vagy saját termelésű készlet volt-e. Saját termelésű készletek A befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék, hízó- és egyéb állatok. Saját termelésű készlet minden olyan készletfajta, amelyet a vállalkozás tevékenysége során saját maga állított elő. Az állatok - számviteli szempontból - akkor is saját termelésű készletnek tekintendők, ha azok vásárlás során kerültek a tulajdonos vállalkozóhoz [Szvt. 3. § (6) bek. 6. pont]. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként. Az üzleti év végén a mérlegben ilyen készletek nem szerepelhetnek [Szvt. 28. § (3a) bek.]. A készletekre adott előlegeket a mérlegben a készletek között kell kimutatni. Év közben azonban a készletekre adott előlegeket követelésként a 3. számlaosztályban könyveljük. A 2. KÉSZLETEK számlaosztályban kell elszámolni a készletek értékvesztését és annak visszaírását is. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 76/1298 oldal [357] 21-22. Anyagok Az anyagok olyan termelési célú vásárolt készletek, amelyeket a vállalkozó később termék-előállításhoz vagy szolgáltatásnyújtáshoz használ majd fel, illetve ilyen felhasználás céljából szerez be. Az anyagok a tevékenység során átalakulnak, eredeti megjelenési formájukat elveszítik, értékük az előállított termék vagy a nyújtott szolgáltatás értékében jelenik meg. Lényeges szempont, hogy az anyagok elhasználódási ideje egy évnél rövidebb, függetlenül attól, hogy a vállalkozás termelési folyamatában egyszer vagy többször vesznek-e részt. Az anyagokat jellegük és rendeltetésük szerint csoportosítva mutathatjuk ki a számlacsoport főkönyvi számláin. [359] 211. Nyers- és alapanyagok Az előállított termékek vagy a nyújtott szolgáltatások lényeges elemét alkotják, s a termékben vagy a szolgáltatások során eredeti vagy átalakult formájukban megtalálhatók. A nyers- és alapanyagokat a termékekben utólag is lehet rekonstruálni, azaz kimutatni. Ilyen például pénzverésnél a fémötvözet vagy a kenyér sütésénél a liszt. [361] 221. Segédanyagok Abban különböznek az alapanyagoktól, hogy az előállított termék vagy a nyújtott szolgáltatás a segédanyagoktól kapja a speciális tulajdonságát, például a formáját, színét, vagy a minőségét. Ilyen segédanyag lehet például az izzó acéltermékek vagy vastermékek lehűtésére használt olaj, a bútorok készítésénél a különféle lakkok. [363] 222. Üzem- és fűtőanyagok A főként belső égésű vagy robbanómotorral ellátott eszközök: gépek, járművek, (műszaki) berendezések, felszerelések működtetéséhez szükséges anyagok az üzemanyagok. Ilyenek lehetnek a benzin, a dízelolaj, a biodízel, a földgáz, a propán-bután gáz stb. A fűtőanyagok hőfejlesztésre alkalmas, éghető anyagok, felhasználásuk általában technológiai, energetikai, gazdasági célokat szolgál. Lényegileg minden üzemanyag fűtőanyagként is használható, viszont ma már nem minden fűtőanyag alkalmas üzemanyagkénti felhasználásra. Például a gőzmozdonyok korábban „üzemanyagként” felhasználták a szenet és a fát, ma azonban ilyen lehetőség már nincs. A dolog lényege, hogy az üzemanyag fogalma helyváltoztatással, mozgással hozható összefüggésbe, míg a fűtőanyagok felhasználásának elsődleges célja nem a helyváltoztatás vagy mozgás. Ezenkívül a technológiai rendeltetésű fűtőanyag és energia a vállalkozási tevékenység fajtájától függően alapanyag is lehet. Például az acélgyártáshoz szenet, kokszot is felhasználnak. [365] 223. Fenntartási anyagok A meghibásodott eszközök javításához, a működő eszközök karbantartásához használatos anyagok. A fogalomba értendők a tartalék alkatrészek, tartozékok, javítási anyagok, kenőanyagok stb. [367] 224. Építési anyagok Beruházási, felújítási, karbantartási célokat szolgáló, építéshez szükséges anyagok. Ilyenek például a cement, mész, kavics, homok, tégla, betonelemek, burkolóanyagok, építőipari ragasztók, tetőszerkezet készítésére alkalmas faanyagok stb. [369] 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök Ilyenek a használatbavételükig az egyenruhák, a védőruhák, a munkaruhák vagy az egy éven belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések, felszerelések. [371] 226. Egyéb anyagok Mindazon anyagféleség ide sorolandó, amely az eddig ismertetett fogalomkörben nem szerepelt. Így az egyéb anyagok közé tartoznak: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 77/1298 oldal - a különféle csomagolóanyagok; - a nyomtatványok és irodaszerek; - az étkezési anyagok; - a kutatási-kísérleti fejlesztéshez szükséges anyagok; - a jóléti célokat (szociális, kulturális, sporttevékenységet) szolgáló anyagok; - az egyéb készletek (pl. raktárra vett hulladék). Az egyéb anyagoknál sem merev azonban a csoportosítás, mert mindig a vállalkozás jellege dönti el azt, hogy mi az alapanyag és mi az egyéb anyag stb. Például egy ipari vállalkozásnál az étkezési anyagok egyéb anyagoknak számítanak, de egy vendéglátó vállalkozásnál már alapanyagoknak minősülnek. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben a vállalkozás információigénye megkívánja, a tárgyi eszközből átsorolt anyagokat külön főkönyvi számlán - és nem az egyéb anyagok között - is nyilvántarthatjuk. [373] 227. Befektetett eszközök közül átsorolt anyagok Itt kell nyilvántartani azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül funkciójuk (használhatóságuk) megváltozása következtében anyaggá minősítettek át. Az anyagok bekerülési értéke a befektetett eszköz átsoroláskori nettó értéke lesz, az átsorolt anyagot ezen az értéken kell kimutatni. [375] 228. Anyagok árkülönbözete A számviteli törvény szerint a készleteket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. A könyv szerinti érték az értékvesztéssel csökkentett és a visszaírással növelt bekerülési érték. Az anyagokat bekerülési (beszerzési) áron vagy átlagos (súlyozott) beszerzési áron kell kimutatni. Ennek a követelménynek a gyakorlatban az anyagkészleteket illetően háromféleképpen is meg lehet felelni: - a vállalkozás az anyagkészleteit évközi folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással beszerzési áron könyveli; - a könyvelés évközi folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással elszámolóáron történik, ami egy elvi konstrukció (képzett ár), vagy magasabb vagy alacsonyabb lehet a beszerzési árnál, de azzal egybe is eshet; - az anyagkészletek évközi folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás nélkül is könyvelhetők, ennél a módszernél a beszerzéseket a beszerzéskor azonnal költségként kell elszámolni. E módszernél év végén a meglevő készleteket a tételek mennyiségi leltározása alapján lehet megállapítani. A leírtakból következik, hogy árkülönbözet-számla vezetésére csak akkor van szükség, ha a vállalkozás elszámolóáron tartja nyilván a készleteit. Árkülönbözetként a beszerzési ár és elszámolóár különbségét kell könyvelni. A 21-22. Anyagok és a 228. Anyagok árkülönbözete főkönyvi számlák egyenlegeinek összevont összege mutatja az anyagok beszerzési áron számított értékét, ha a vállalkozás elszámolóáras nyilvántartást alkalmaz. [377] 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása Amennyiben az anyagok bekerülési értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét a bekerülési érték és a várható eladási ár közötti különbözet értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni [Szvt. 56. § (1) bek.]. Az anyagok bekerülési (előállítási) értékét ezenkívül csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet: a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg; megrongálódott; felhasználása, értékesítése kétségessé vált; feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 78/1298 oldal elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket [Szvt. 56. § (2)-(4) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Értékvesztést kell elszámolni a készletek üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Az értékvesztés elszámolását követő években - az üzleti év végi értékeléskor - az értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket [Kr. 10. § (2), (4) bek.]. A saját termelésű készletek tartalmi részletezése A saját termelésű készletek (355) közé tartoznak a befejezetlen termelés és a félkész termékek, a késztermékek, valamint a növendék, hízó- és egyéb állatok. 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek [379] 231. Befejezetlen termelés A megmunkálás alatt levő vagy további megmunkálásra váró termékek összessége. A további megmunkálásra váró termékek közül azok tartoznak a befejezetlen termelés fogalomkörébe, amelyek már valamilyen technológiai folyamaton keresztülmentek a vállalkozás keretein belül. (A vásárolt és a későbbiekben megmunkálandó anyagok, amelyek még készleten vannak, nem tartoznak ide.) Lényeges, hogy olyan termékekről van szó, amelyeken legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek. Amennyiben a darabolás, előrajzolás vagy egyéb előkészítő művelet a raktárhoz tartozó szervezeti egységben következik be, az nem tekinthető számottevő munkaműveletnek. A vállalkozásoknak a fentiek figyelembevételével a számviteli politikájuk keretében kell meghatározniuk azt, hogy a befejezetlen termelés tartalmi körülhatárolása szempontjából mi minősül számottevő munkaműveletnek. Befejezetlen termelés azonban nemcsak termék lehet, hanem az év végén ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményei is annak számítanak. [381] 232. Félkész termékek Olyan termékek, amelyek a vállalkozáson belül egy teljes munkafolyamaton átmentek és ilyenként raktárra vették őket, vagy raktárra vehető állapotban vannak, azonban készterméknek még nem számítanak. Ilyen lehet például a hajtómotorral még fel nem szerelt fúrógép, vagy a festetlen, lakkozatlan, polírozatlan bútor stb. [383] 238. Félkész termékek készletérték-különbözete A számlát csak akkor kell megnyitni és vezetni, ha a vállalkozás úgy dönt, hogy a félkész termékeket elszámolási egységáron vagy előkalkulált önköltségen tartja nyilván. A 232. Félkész termékek, valamint a 238. Félkész termékek készletérték-különbözete főkönyvi számlák egyenlegeinek összevont összege mutatja ezen készletfajták előállítási költségét. [385] 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása Amennyiben a befejezetlen termelés és félkész termék bekerülési (előállítási) értéke jelentősen és Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 79/1298 oldal tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét az előállítási érték és a várható eladási ár közötti különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni [Szvt. 56. § (1) bek.]. A saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét ezenkívül csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, továbbá, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket [Szvt. 56. § (2)-(4) bek.]. [387] 24. Növendék, hízó- és egyéb állatok Speciális készletek, mert a „tárolásuk” költségei, ráfordításai miatt a növendék és hízóállatok önmaguk növekednek, vagy nő a súlyuk, és a tartás bizonyos szakaszától - az állatok életkorától függően! - a tartási költségek csökkennek. Mivel az év közben vásárolt növendék vagy hízóállat esetén év végén nem lehet egzakt módon megállapítani, hogy melyik része az állatnak a vásárolt, és melyik része a vállalkozó „saját termelése”, ezért tekinti a számviteli törvény a tenyészállatok kivételével az állatokat saját termelésű készletnek. Ebből következik, hogy az állattartási céllal vásárolt állat beszerzési értékét költségként kell elszámolni, viszont ezt a beszerzési értéket - folyamatos készletnyilvántartás esetén - saját termelésű készletként a költségelszámolással egyidejűleg ki kell mutatni. A kereskedelmi forgalmazás, saját kereskedelmi egység (bolt, vendéglátóegység), húsüzemi közvetlen feldolgozás céljából beszerzett állat értékét viszont a Kereskedelmi áruk között kell kimutatni. Az állatok fogalomkörén belüli további pontosítások: 241. Növendék állatok Fiatal, még kifejletlen egyedekről lévén szó, a tartásuk során önmaguk növekednek. Ilyenek pl. a borjú, a malac, a gida, a csirke, a bárány, a csikó stb. [389] 242. Hízóállatok A hízók és a növendék állatok közös jellemzője, hogy tartásuk során a testsúlyuk növekszik. A növendék állatokat a hízóállatoktól alapvetően a tartás célja különbözteti meg. A hízóállatokat általában közvetlenül élelmezési célokra tartják, például vágóhídi felhasználás, saját bolti vagy vendéglátóegységbeni értékesítés. A növendék állatokból lehetnek egyedfejlődésük későbbi szakaszában a tenyészállatok. [391] 243. Egyéb állatok Az emlősökön és madarakon kívüli egyéb állatcsoportok. Ilyenek például a halak vagy a méhek. [393] 244. Bérbe vett állatok A bérbe vett állatokat saját termelésű készletként kell kimutatni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 80/1298 oldal [395] 248. Állatok készletérték-különbözete Amennyiben a vállalkozásnak növendék, hízó- vagy egyéb állatai vannak, ezt a főkönyvi számlát meg kell nyitnia és vezetnie kell, ugyanis ezeknél az állatcsoportoknál egyedi önköltségen vezetett nyilvántartásra általában nincs lehetőség, ezért jellemzően csak elszámolóáras nyilvántartás vezethető. [397] 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása Amennyiben a növendék, hízó- és egyéb állatok bekerülési (előállítási) értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét az előállítási érték és a várható eladási ár közötti különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A növendék, hízó- és egyéb állatok bekerülési (előállítási) értékét ezenkívül csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha az állat a rá vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megbetegedett, elhullott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, továbbá, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet az értékesíthetőségnek megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben az állat piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az állatok könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket (Szvt. 56. §). [399] 25. Késztermékek Azok a termékek mutathatók ki ebben a számlacsoportban, amelyek valamennyi megmunkálási folyamaton keresztülmentek, megfelelnek a hazai vagy nemzetközi szabványoknak, és amelyeket a minőségi átvétel után raktárra vettek. A késztermékek olyan saját előállítású termékek, amelyek már változatlan formában értékesíthetők. A 25. Késztermékek számlacsoport elszámolási egységáras készletnyilvántartás vezetése esetén a késztermékek készletérték-különbözetét is tartalmazza. Ez esetben a 251. Késztermékek főkönyvi számlán célszerű a késztermékek elszámolási egységáron számított nyilvántartási értékét vezetni, míg a 258. Késztermékek készletérték-különbözete főkönyvi számlán a készletérték-különbözetek mutathatók ki. Megjegyzés: A 251. Késztermékek számlát érdemes az egyes késztermékfajtáknak megfelelően tovább bontani. 251. Késztermékek Ezen a főkönyvi számlán jelennek meg a különféle késztermékek. [401] 258. Késztermékek készletérték-különbözete A késztermékek elszámolási egységáras nyilvántartása esetén a késztermékek készletérték-különbözetét külön főkönyvi számlán kell megjeleníteni. Ezt a célt szolgálja ez a számla. [403] 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása Amennyiben a késztermék bekerülési (előállítási) értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét az előállítási érték és a várható eladási ár közötti különbözet értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 81/1298 oldal A késztermékkészlet bekerülési (előállítási) értékét ezenkívül csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, továbbá, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket (Szvt. 56. §). [405] 26-28. Áruk Az áruk többnyire változatlan formában továbbértékesíthető vásárolt készletek. Ilyenek a kereskedelmi áruk (pl. személygépkocsi), a közvetített szolgáltatások és a betétdíjas göngyölegek. [407] 26. Kereskedelmi áruk A vállalkozás tulajdonában lévő, értékesítés céljából vásárolt termékek, melyeket a vállalkozás változatlan formában értékesít tovább. Változatlan állapotnak számít az értékesítésre előkészítés is (pl. a kávét ledarálják) vagy a csomagolás, szortírozás, adagolás. Nem lehet számba venni a kereskedelmi áruk számlacsoportban a vállalkozó birtokában levő, de tulajdonát nem képező készleteket, így a bérmunkára, bizományba, tárolásra átvett készleteket. A kereskedelmi áruk között - az előbbiekben felsorolt - figyelembe nem vehető készleteket a 0. Nyilvántartási számlákon célszerű kimutatni. Bolti tárolásnál a tárolásra átvett árukészleteket az elszámoltatás érdekében a 26. Kereskedelmi áruk számlacsoporton belül elkülönített számlán és ellenszámlán is ki lehet mutatni. Különleges eset: a kereskedelmi áruk között kell kimutatni a vevőreklamáció miatt visszavett árut egészen addig, amíg azt a szállítóval kötött szerződés vagy megállapodás alapján vissza nem lehet küldeni a szállítónak, vagy egyéb módon el nem számolható. A közgazdasági tartalmukat tekintve alvállalkozói teljesítmények a számvitelben vagy az igénybe vett szolgáltatások, vagy a közvetített szolgáltatások közé könyvelendők. Mindaz a munka alvállalkozói teljesítménynek számít, amit a megrendelővel szerződést kötő vállalkozó helyett, annak megbízásából más vállalkozó végez el. Ez a megbízás is szerződéses alapon valósul meg. A megrendelő felé az alvállalkozót foglalkoztató vállalkozó visel minden felelősséget. Az alvállalkozó felelőssége csak az őt foglalkoztató vállalkozó felé érvényesíthető. Az alvállalkozók önállóan végzik a tevékenységüket, így a teljesítéseket is. Ezért az alvállalkozói munkák befejezése korábban is bekövetkezhet, mint az összes munka teljes befejezése. Az alvállalkozói teljesítéseket a vállalkozó fogadja. A vállalkozó által a megrendelőnek számlázott összeg az alvállalkozói teljesítmények értékét is tartalmazza. Az alvállalkozói teljesítmény fogalma a jelenleg hatályos számviteli törvényben nem szerepel, annak ellenére, hogy valós gazdasági eseményről van szó. Az alvállalkozói teljesítmény kétféleképpen jelenhet meg a könyvelésben: a) vagy beépül az alvállalkozói teljesítményt igénybe vevő nyújtott szolgáltatásába, vagy az értékesített termékébe, és ebben az esetben igénybe vett szolgáltatás; b) vagy a vállalkozás egy az egyben továbbadja, és így közvetített szolgáltatás lesz. A bérmunka mint közvetített szolgáltatás az áruk mérlegsoron jelenik meg, mert a közvetített szolgáltatásnak nincs saját mérlegsora. Az áruk nyilvántartási ára lehet beszerzési ár, elszámolóár vagy eladási ár. A könyvelés a nyilvántartási ár függvénye. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 82/1298 oldal 4_2013_kr_2 [409] 261. Áruk beszerzési áron A főkönyvi számlát a kereskedelmi áruk beszerzési áras nyilvántartása esetén kell megnyitni és vezetni. A legegyszerűbben ezzel a módszerrel lehet megfelelni a számviteli törvény azon előírásának, hogy az árukat tényleges beszerzési áron vagy átlagos (súlyozott) beszerzési áron kell a mérlegben kimutatni. [411] 262. Áruk elszámolóáron A főkönyvi számlát csak akkor kell megnyitni és vezetni, ha a vállalkozás az elszámolóáras nyilvántartás vezetése mellett dönt. Ez esetben a 263. Áruk árkülönbözete főkönyvi számlát is meg kell nyitni és vezetni, mert e két számla egyenlegének összevont összege mutatja az áruk beszerzési árát. [413] 263. Áruk árkülönbözete A főkönyvi számlát csak elszámolóáras nyilvántartás vezetése mellett kell megnyitni és vezetni. Az áruk árkülönbözeteként a beszerzési ár és az elszámolóár közötti különbözetet kell kimutatni. [415] 264. Áruk eladási áron Az eladási áras árukészlet-nyilvántartás az elszámolóáras készletnyilvántartáshoz hasonló elven működik, azzal analóg. Amely vállalkozás eladási áras készletnyilvántartást választ, annak a 265. Áruk árrése főkönyvi számlát is meg kell nyitnia és vezetnie kell, mert az árrés számla helyesbíti az áru számlán eladási áron kimutatott készletértéket a beszerzési áras készletértékre. Az eladási áras árukészlet-nyilvántartást főleg a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások alkalmazzák. [417] 265. Áruk árrése A főkönyvi számlát csak az eladási áras készletnyilvántartás alkalmazásakor kell megnyitni és vezetni. Az árrés az eladási ár kialakításától függően vagy tartalmazza (pl. kiskereskedelmi tevékenység folytatásakor) vagy nem tartalmazza (pl. viszonteladói kereskedelem végzésekor) az áfát. A 264. Áruk eladási áron és a 265. Áruk árrése főkönyvi számlák egyenlegeinek összevont összege mutatja az áruk beszerzési áron számított értékét. [419] 266. Idegen helyen tárolt, bizományba átadott áruk Idegen helyen tárolt áruként azokat az árukat kell kimutatni, amelyet a vállalkozás nem a saját telephelyén, székhelyén tárol, így az áruk tulajdonjogával rendelkezik ugyan, de nem birtokolja azokat. Ide tartozhatnak a már megvásárolt árukészletek, amelyek esetében az adásvételi szerződés szerint a teljesítés helye az eladó telephelye, a teljesítés is megtörtént, viszont a készleteket a vevő kívánságára az eladó tárolja, vagy az árukészletet nem a vevő saját telephelyén tárolják. Ezen a főkönyvi számlán kell kimutatni a bizományba átadott árukat is a vállalkozás által alkalmazott nyilvántartási áron. Ha az árukat a bizományos eladta, akkor erről a számláról kell könyvelni a készletcsökkenést. [421] 267. Befektetett eszközök közül átsorolt áruk A befektetett (tárgyi) eszközök közül átminősítés miatt kivezetett értékesítési célú eszközök kimutatására szolgál ez a főkönyvi számla. Az áruk bekerülési értéke a befektetett eszköz átsoroláskori nettó értéke lesz, az átsorolt árut ezen az értéken kell kimutatni. [423] 268. Értékesítésig átmenetileg használatba vett áruk A használatbavétel időpontjától fogva azokat az értékesítési céllal beszerzett, vagy előállított eszközöket kell ezen a főkönyvi számlán kimutatni, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett [Szvt. 28. § (3) bek. d) pont]. [425] 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 83/1298 oldal 4_2013_kr_2 Amennyiben a vásárolt árukészlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét pedig a bekerülési érték és a piaci érték különbözetének értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Az árukészlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni akkor is, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, továbbá, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket (Szvt. 56. §). [427] 27. Közvetített szolgáltatások A számlacsoportban kell kimutatni a közvetített szolgáltatásokat és a közvetített szolgáltatások értékvesztését és annak visszaírását. A közvetített szolgáltatások - jellegének megfelelően - elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné [Szvt. 78. § (8) bek.]. 271. Közvetített szolgáltatások A közvetített szolgáltatások az „áruk” számlacsoportban jelennek meg mint továbbértékesítési céllal vásárolt szolgáltatások, továbbszámlázáskor pedig mint eladott (közvetített) szolgáltatások a ráfordításokat növelik, tehát a 8. számlaosztályban jelennek meg. Fogalomértelmezés Közvetített szolgáltatás Tartalmilag ez a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál a (közvetítő) gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából pedig a közvetítés ténye derül ki, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron [Szvt. 3. § (4) bek. 1. pont]. Az alvállalkozói teljesítmények fogalmát a jelenleg hatályos számviteli törvény nem ismeri. A közgazdasági tartalmukat tekintve alvállalkozói teljesítmények ezért a számvitelben vagy igénybe vett szolgáltatásként, vagy közvetített szolgáltatásként (407) jelenhetnek meg. [429] 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 84/1298 oldal Amennyiben a közvetített szolgáltatások bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni. A közvetített szolgáltatások főkönyvben kimutatott értékét pedig a bekerülési érték és a piaci érték különbözetének értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A közvetített szolgáltatások bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni akkor is, ha a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A közvetített szolgáltatások értékének csökkentését - a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy az értékesíthetőségnek megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben a közvetített szolgáltatások piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket (Szvt. 56. §). [431] 28. Betétdíjas göngyölegek Olyan csomagolási eszközök vagy edények, amelyek a termékeket szállításkor a megrongálódástól védik, és többször is felhasználhatóak a rendeltetésüknek megfelelően, valamint a kibocsátónak vagy forgalmazónak ezeket vissza kell váltania. A csak egyszeri felhasználásra alkalmas csomagolóanyag, amely egyúttal az áru tartozéka, és különválasztása az árutól az áru minőségét, jellegét megváltoztatná, nem tekinthető göngyölegnek. Ilyen csomagolóeszköz például a konzervdoboz, a festékesdoboz, a műanyag fólia, az ampulla stb. Ugyancsak nem vehető betétdíjas göngyölegként figyelembe a csak tárolásra vagy anyagmozgatásra használatos csomagolóeszköz és edényzet sem. A gyakorlatban előfordulhat azonban olyan eset is, hogy a tárolásra, anyagmozgatásra használt csomagolóeszközöket, edényzetet külső szállításra is használják, és ezért betétdíjat számítanak fel. Ilyen esetben ezeket a csomagolási eszközöket vagy edényzetet betétdíjas göngyölegként kell nyilvántartani. Fogalomértelmezések [433] Göngyölegkibocsátó Az a vállalkozó, aki az általa vásárolt vagy gyártott terméket csomagolásra, szállításra hasznosítja és visszavásárlási kötelezettséget vállal a vevővel szemben. A lényeg, hogy a vállalkozó e csomagolóeszközökbe a saját termékeit vagy áruit helyezi, s úgy forgalmazza, értékesíti azokat. A göngyöleg kibocsátója a vevővel kötött szerződésben foglalt betétdíjas áron számlázza ki és veszi vissza a betétdíjas göngyölegeket. Göngyölegforgalmazó A göngyölegkibocsátótól, másik göngyölegforgalmazótól vagy a lakosságtól betétdíjas áron göngyöleget átvevő vállalkozó, aki/amely a göngyöleget betétdíjas áron adja vissza a göngyölegkibocsátónak. Ugyanaz a vállalkozó egyidejűleg egyik üzleti kapcsolatában göngyölegkibocsátó, egy másik üzleti kapcsolatában pedig göngyölegforgalmazó lehet. A göngyölegkibocsátó és a göngyölegforgalmazó az átvett vagy a visszaküldött betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron a 281. Betétdíjas göngyölegek számlán mutatja ki. Kivételek: a kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari forgalomban az áruval együtt átvett üveggöngyölegek, például boros-, sörös-, pezsgős-, befőttes-, lekváros- stb. üvegek, amelyek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 85/1298 oldal értékét a kiskereskedő vagy vendéglátó göngyölegforgalmazónak a Kereskedelmi áruk között kell kimutatni. 281. Betétdíjas göngyölegek A göngyölegkibocsátó és a göngyölegforgalmazó az átvett, vagy a visszaküldött betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron ebben a számlacsoportban mutatja ki. A göngyölegcsoportokat, illetve az egyes göngyölegfajtákat célszerű a vállalkozó döntésétől függően külön-külön főkönyvi (al)számlákon kimutatni. [435] 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete A főkönyvi számlát csak elszámolóáras nyilvántartás alkalmazásakor kell megnyitni és vezetni. A betétdíjas göngyölegek beszerzési értékét a 281. Betétdíjas göngyölegek és a 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete című főkönyvi számlák egyenlegeinek összevont összegeként kapjuk meg. Az árkülönbözet-számla a bekerülési érték és az elszámolóáron számított nyilvántartási érték különbözetét tartalmazza. [437] 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Amennyiben a betétdíjas göngyölegek bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét pedig a bekerülési érték és a piaci érték különbözetének értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A betétdíjas göngyölegek bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni akkor is, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket (Szvt. 56. §). 3. számlaosztály: KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 311. Vevőkövetelések forintban 312. Vevőkövetelések devizában 318. Vevőkövetelések értékelési különbözete 319. Vevőkövetelések értékvesztése és annak visszaírása 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 321. Követelések az anyavállalattal szemben 322. Követelések a leányvállalattal szemben 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 33. Követelések jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 86/1298 oldal szemben 331. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 332. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 333. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 334. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 339. Jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 34. Váltókövetelések 341. Váltókövetelések forintban 342. Váltókövetelések devizában 348. Váltókövetelések értékelési különbözete 349. Váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása 35. Adott előlegek 351. Immateriális javakra adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek 353. Készletekre adott előlegek 354. Szolgáltatásokra adott előlegek 359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása 36. Egyéb követelések 361. Munkavállalókkal szembeni követelések 3611. Munkavállalóknak folyósított előlegek 3612. Előírt tartozások 3613. Egyéb elszámolások a munkavállalókkal 362. Költségvetési kiutalási igények 362-1. Szociálpolitikai menetdíj-támogatás 362-4. Exporttámogatás 362-6. Dotáció 362-9. Egyéb támogatás 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése 363-1. Szociálpolitikai menetdíj-támogatás teljesítése 363-4. Exporttámogatás teljesítése 363-6. Dotáció teljesítése 363-9. Egyéb támogatás teljesítése 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 3641. Rövid lejáratú kölcsönök 3642. Tartósan adott kölcsönökből átsorolt követelések 365. Vásárolt és kapott követelések 3651. Vásárolt belföldi követelések 3652. Vásárolt külföldi követelések 3653. Követelés fejében, csere útján átvett követelések 3654. Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott (átvett) követelések 3655. Térítés nélkül átvett követelések 3656. Egyéb címen kapott követelések 3659. Vásárolt és kapott követelések értékelési különbözete 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal, határidős, opciós és swapügyletekkel kapcsolatos követelések 367. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 368. Különféle egyéb követelések 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 37. Értékpapírok Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 87/1298 oldal 371. Részesedések kapcsolt vállalkozásban 3711. Részesedések anyavállalatban 3712. Részesedések leányvállalatban 3713. Részesedések közös vezetésű vállalkozásban 3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztése és annak visszaírása 372. Jelentős tulajdoni részesedések 3721. Jelentős tulajdoni részesedések 3729. Jelentős tulajdoni részesedések értékvesztése és annak visszaírása 373. Egyéb részesedések 3731. Eladásra vásárolt egyéb részesedések 3739. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása 374. Saját részvények, saját üzletrészek, visszaváltható részvények 3741. Visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, visszaváltható részvények 3749. Saját részvények, saját üzletrészek, visszaváltható részvények értékvesztése és annak visszaírása 375. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3751. Eladásra vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3752. Eladásra vásárolt diszkont értékpapírok 3759. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 376. Értékpapírok értékelési különbözete 3761. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékelési különbözete 3762. Jelentős tulajdoni részesedések értékelési különbözete 3763. Egyéb részesedések értékelési különbözete 3764. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete 38. Pénzeszközök 381. Pénztár 382. Valutapénztár 383. Csekkek 384. Elszámolási betétszámla 385. Elkülönített betétszámlák 386. Devizabetét-számla 389. Átvezetési számla 39. Aktív időbeli elhatárolások 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 3911. Diszkont értékpapírok időarányos kamatának elhatárolása 3912. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamnyereség elhatárolása 3913. Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása 3914. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3921. Értékpapírok, részesedések beszerzéséhez kapcsolódó bizományi díj, vásárolt vételi opció díjának elhatárolása 3923. Költségek, egyéb fizetett kamatok, egyéb ráfordítások elhatárolása 3924. Kölcsönbeadott értékpapír veszteségének elhatárolása 393. Halasztott ráfordítások 3931. Tartozásátvállalások miatti ráfordítások elhatárolása 3932. Devizakötelezettségek árfolyamveszteségének elhatárolása 3933. Üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz értékének elhatárolása 399. A követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 88/1298 oldal 4_2013_kr_2 [501] A 3. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma A 3. számlaosztály a követeléseket, az adott előlegeket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat tartalmazza. A követelések fogalomkörébe értendők az egyéb követelések, a vásárolt követelések, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések, valamint a bíróság által jogerősen megítélt követelések is [Szvt. 29. § (1) bek.]. A követelések között előfordulhatnak hátrasorolt követelések is, melyek definícióját lásd a 18. Értékpapírok számlacsoportnál. A 3. számlaosztály tartalmazza a követelések értékvesztését és annak visszaírását, valamint a vállalkozás döntése szerint tartalmazhatja a követelések értékelési különbözetét is, ha azt a számviteli törvény lehetővé teszi. Az értékpapíroknak is lehet értékvesztése és annak visszaírása és értékelési különbözete. A pénzeszközöknek sem értékvesztése, sem értékelési különbözete nem lehet. A követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásoknak pedig csak értékvesztése és annak visszaírása lehet, értékelési különbözete nem lehet. [503] 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Ez a megnevezés az összes, vevőkkel szembeni követelést jelenti. A követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozással, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (229) álló vállalkozással, valamint az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelések és a pénzkölcsönök közé [Szvt. 29. § (2) bek.]. Idetartozik az áruszállítás és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke és az ezekre felszámított általános forgalmi adó. (Kivéve, ha a számla kibocsátója nem alanya az általános forgalmi adónak, vagy alanyi adómentességet élvez, illetve tárgyi adómentes értékesítést valósít meg, illetve, ha az ügyletre a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.) Amennyiben a teljesítést végző vállalkozó egyúttal vevő is, akkor az elszámolásokat bruttó módon kell elvégezni. A vevőkkel szembeni követelések között csak olyan teljesítéssel alátámasztott követelést lehet kimutatni, amit a vevő nem kifogásolt. Alapbizonylata a vevő által befogadott számla. Fogalomértelmezések [505] Teljesítés A szállítási szerződésben megfogalmazott feltételek bekövetkezését, azaz a termék meghatározott feltételek szerinti átadását, vagy az egyéb ügyletre (szolgáltatás) kötött szerződésben foglalt feltételek teljesítését jelenti. Nem szükséges a szerződés szerinti teljesítés pillanatában az ellenérték kiegyenlítése, azaz a pénzügyi teljesítés. Szerződés szerinti teljesítés híján az esetleg már átutalt ellenértékrészeket, pénzösszegeket előlegként kell kezelni. A teljesítés elismerése a vevő részéről azért fontos feltétel, mert ennek hiányában a követelést az eladó nem mutathatja ki a könyveiben. Az a követelés számít elismert követelésnek, amelynél a vevő a teljesítéssel összefüggésben semmilyen (sem mennyiségi, sem minőségi) kifogást nem emelt, a tartozás összegét is elfogadta, nem kifogásolta, és az elfogadásról a szállítót közvetlenül vagy közvetett módon értesítette. Közvetlen értesítés A vevő nyilatkozatot küld a teljesítés elfogadásáról. Közvetett értesítés A vevő az átvételt bizonyító dokumentumokat aláírja, vagy az ellenértéket átutalja. A vevőkkel szembeni követeléseket a számlázott és elismert összegben kell nyilvántartani mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették, behajthatatlanná nem vált, vagy külföldi követeléseknél plusz feltételként addig, amíg árfolyamváltozást nem kell elszámolni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 89/1298 oldal A vevőkkel szembeni behajthatatlan követelések összegét a behajthatatlanság bekövetkezésekor, de legkésőbb az elszámolási év végén az adózás előtti eredménnyel szemben hitelezési veszteségként kell leírni. Fogalomértelmezés [507] Behajthatatlan követelés Az a követelés, a) amelyre az adós ellen lefolytatott végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető, b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagyis amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét minden esetben bizonyítani kell [Szvt. 3. § (4) bek. 10. pont]. A mikrogazdálkodói beszámolót készítőkre vonatkozó különös szabály: Behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 200 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés is [Kr. 5. § (5) bek.]. A számlacsoport valós értékelés esetén (választható, nem kötelező!) tartalmazza a vevőkövetelések értékelési különbözetét, valamint értékvesztés elszámolásakor (amely a törvényi feltételek bekövetkezése mellett kötelező!) a vevőkövetelések értékvesztését és annak visszaírását. [509] 311. Vevőkövetelések forintban Azokat az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket jelenti számla szerinti értéken, amelyeket pénzügyileg még nem rendeztek, vagy váltóval nem ellentételeztek, vagy hitelezési veszteségként még nem írtak le. A kétessé vált, bizonytalan követelések összegét is itt kell kimutatni, ha a követelés forintban áll fenn. Egy követelés akkor válik kétessé, ha annak kiegyenlítése az időpontot vagy az összegszerűséget tekintve ismert okok miatt bizonytalanná válik. Az időpont akkor válik bizonytalanná, ha a fizetési határidő leteltéig a vevő nem egyenlíti ki a tartozását. A forintkövetelések lehetnek belföldi, vagy külföldi követelések. A belföldi követelések belföldi áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származnak. A külföldi követelések pedig a külkereskedelmi szerződésekből, azaz exportértékesítésből, exportszolgáltatás teljesítéséből származó leszámlázott fizetési igények. [511] 312. Vevőkövetelések devizában A bel- és külföldi áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó devizában fennálló követeléseket jelenti, amelyeket pénzügyileg még nem rendeztek, vagy váltóval nem ellentételeztek, vagy hitelezési veszteségként még nem írtak le. A devizában fennálló, bel- és Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 90/1298 oldal külföldi kétes követeléseket is itt kell kimutatni. Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérleg-fordulónapi értékelésénél a következő szabályokat kell alkalmazni: - a külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni [Szvt. 60. § (1) bek.]; - a mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden követelést (ideértve a követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásokat is) az üzleti év mérlegfordulónapjára devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni [Szvt. 60. § (2) bek.]; - a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni; b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell árfolyamnyereségként elszámolni [Szvt. 60. § (3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Az Szvt. 60. § (2) bekezdésétől eltérően a külföldi pénzértékre szóló követelések - ideértve a követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásokat is - forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem lehet átszámítani [Kr. 11. § (3) bek.]. [513] Követelés forintértékének meghatározása A külföldi pénzértékre szóló követelés forintértékének meghatározásakor a devizát a - választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan gazdasági eseményeknél, amelyeknél az ellenértéket külföldi pénzértékben határozzák meg, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján - alkalmazható az áfatörvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is (515). Az előzőekben említett devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán - ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján -, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani. A külföldi pénzértékre szóló eszközök forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, ha az általános szabályok szerinti értékelés mellett a megbízható és valós összkép követelménye nem teljesülne. (A lényeg, hogy a kétféle értékelés közötti különbözetnek az eszközökre és az eredményre jelentős hatása legyen.) [Szvt. 60. § (4), (5), (5a), (6) bek.]. A külföldi vevőkkel szemben fennálló devizakövetelésekre ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni. A külföldi követeléseket devizanemek szerinti csoportosításban célszerű nyilvántartani devizában is és forintban is. Az év végi külföldi követelésállományt az év végén ki kell mutatni Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 91/1298 oldal forintban [Szvt. 60. § (7) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A csak devizavételi vagy a csak devizaeladási árfolyamon történő átszámítást [Szvt. 60. § (6) bek.] a mikrogazdálkodók nem alkalmazhatják [Kr. 11. § (4) bek.]. [515] Forintosítás az áfatörvényben Az általános forgalmi adóról szóló a 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) a következő szabályokat tartalmazza az adóalap forintosítására: A) Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és termék Közösségen belüli beszerzése A forintosítás időpontja Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintosításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amely a) termék Közösségen belüli beszerzése, vagy előleg fizetése esetében, valamint ha az adót a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybe vevője fizeti, a fizetendő adó megállapításakor; b) részletfizetés esetén, vagy határozott időre szóló elszámoláskor a számla kibocsátásakor; c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes. Az alkalmazandó árfolyam Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, a forintosítás időpontjában érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez. (Magyarán: hitelintézeti deviza eladási árfolyamról van szó.) Ezen árfolyam helyett választható a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzétett devizaárfolyama, ha a forintosításra kötelezett így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz. A forintosításra kötelezett választási joga úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésére kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. Az a forintosításra kötelezett, aki (amely) élt a választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el. Amennyiben az adott külföldi pénznemnek nincs hitelintézeti devizaárfolyam-jegyzése, a forintosításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az Európai Központi Bank (EKB) a forintosítás időpontját megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé (Áfa-tv. 80. §). Ettől eltérően az adó alapjának forintra történő átszámításához választható a) termék Közösségen belüli beszerzése, vagy előleg fizetése esetében, valamint ha az adót a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybe vevője fizeti, a fizetendő adó megállapításakor; b) részletfizetés esetén, vagy határozott időre szóló elszámoláskor a számla kibocsátásakor; c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes, az EKB által hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam is. Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell végezni. Az EKB által közzétett árfolyam választására az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha a forintosításra kötelezett így dönt, erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést kell tennie. A forintosításra kötelezett választási joga úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésére kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. Az a forintosításra kötelezett, aki (amely) élt a választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el (Áfa-tv. 80/A. §). Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 92/1298 oldal B) Termékimport Termékimportnál, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték megállapításánál kell alkalmazni (Áfa-tv. 81. §). [517] 318. Vevőkövetelések értékelési különbözete A főkönyvi számlát csak akkor kell megnyitni és vezetni, ha a vállalkozás a valós értékű értékelés mellett dönt. A vevők értékelési különbözete jelenik meg a számlán. [519] 319. Vevőkövetelések értékvesztése és annak visszaírása A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A vevőnként, az adósonként kis összegű követeléseknél - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. Az értékvesztés visszaírásával devizakövetelés esetén a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelés forintosított bekerülési értékét (Szvt. 55. §). Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak értékvesztést kell elszámolnia a 200 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, valamint a behajthatatlanná nem minősített, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában a) több mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében; b) több mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében; c) több mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. [Kr. 10. § (3) bek.] [521] 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben A Követelések kapcsolt vállalkozással szemben számlacsoport azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás és a követelés nem tartozik a pénzkölcsönök közé [Szvt. 29. § (3) bek.]. A számlacsoport tartalmazza értékvesztés elszámolásakor (amely a törvényi feltételek bekövetkezése mellett kötelező!) a követelések értékvesztését és annak visszaírását. [523] 321. Követelések az anyavállalattal szemben A főkönyvi számla az anyavállalattal szembeni - pénzkölcsönökön kívüli - követeléseket tartalmazza. [525] 322. Követelések a leányvállalattal szemben A főkönyvi számla a leányvállalattal szembeni - pénzkölcsönökön kívüli - követeléseket tartalmazza. [527] 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben A főkönyvi számla a közös vezetésű vállalattal szembeni - pénzkölcsönökön kívüli - Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 93/1298 oldal követeléseket tartalmazza. [531] 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól A jegyzett, de még be nem fizetett tőke tartalmát tekintve a vállalkozás alapításával, a jegyzett tőke felemelésével összefüggő, a vállalkozás saját tőkéjének még rendelkezésre nem bocsátása miatti alapítókkal szembeni követelés. Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi [Szvt. 35. § (8) bek.]. A jegyzett, de még be nem fizetett tőkét a könyvekben a még teljesítendő értékben kell kimutatni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján a gazdasági társaságok tagjai a jegyzett tőkén belüli részesedésük meghatározott hányadát az alapítás után is befizethetik. A jegyzett, de még be nem fizetett pénzbeli tőkét a társasági szerződésben forintban rögzített összegben kell követelésként nyilvántartani. Abban az esetben, ha a létesítendő társaság szeretné kiküszöbölni az árfolyamváltozás hatásait, amennyiben tagjai között külföldi befektető is van, akkor megteheti, hogy a forintban kifejezett követelés mellett rögzíti a külföldi alapító tag részéről fizetendő devizaösszeget is. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke több főkönyvi számlán is megjelenhet, attól függően, hogy az alapított cég és az alapító között milyen szoros a kapcsolat. (Van-e köztük kapcsolt vállalkozás, s ha van, az milyen jellegű.) A jegyzett, de még be nem fizetett tőke a mérleg forrásai között szerepel negatív előjellel. A jegyzett, de még be nem fizetett tőkét a számviteli törvény nem említi a követelések között. Mivel a könyvelésre vonatkozó kötelező előírások nincsenek, a jegyzett tőkét kétféle módon is könyvelhetjük. Az egyik mód, hogy továbbra is a 3. számlaosztályban mutatjuk ki e könyvben ismertetett módon, a másik lehetőség, hogy a 4. számlaosztályban nyitunk meg főkönyvi számlát és azon könyveljük a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével kapcsolatos gazdasági eseményeket. Amennyiben a 4. számlaosztályban könyvelünk, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke állományának a növekedését a főkönyvi száma K oldalán, az állománycsökkenést pedig a T oldalán rögzítjük. Ebben az esetben a könyvben leírt ábrákba, sémákba, tételekbe a 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke helyére a 4. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke főkönyvi számlát helyettesítjük be. (Logikailag és közgazdaságilag azonban észszerűbb a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét követelésnek mint negatív forrásnak tekinteni.) A jegyzett, de még be nem fizetett tőke fogalmába beletartozik a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókat terhelő, általuk még nem rendezett hányadának megfelelő érték is. [533] 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól A jegyzett, de még be nem fizetett tőkével kapcsolatos tudnivalók ugyanazok, mint amiket ismertettünk az anyavállalattal kapcsolatban a 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól című főkönyvi számlánál. [535] 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól A jegyzett, de még be nem fizetett tőkével kapcsolatos tudnivalókat lásd a 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól című főkönyvi számlánál. [539] 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása A kapcsolt vállalkozás minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 94/1298 oldal összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a kapcsolt vállalkozás minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. Az értékvesztés visszaírásával devizakövetelés esetén a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelés forintosított bekerülési értékét [Szvt. 55. § (1) és (3) bek.]. [541] 33. Követelések jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben A számlacsoport azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés a jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tartozik a pénzkölcsönök közé [Szvt. 29. § (3a), (4) bek.]. A számlacsoport valós értékelés esetén (választható, nem kötelező!) tartalmazza az itt nyilvántartott követelések értékelési különbözetét, valamint értékvesztés elszámolásakor (amely a törvényi feltételek bekövetkezése mellett kötelező!) a követelések értékvesztését és annak visszaírását. 331. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben A számlán azokat a követeléseket kell kimutatni, amelyeknél az adós vállalkozásban jelentős tulajdoni részesedés (229) áll fenn, és a követelés nem tartozik a kapcsolt vállalkozásnak tartósan nyújtott pénzkölcsönök közé [Szvt. 29. § (3a) bek.]. 332. Követelések egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben A számlán azokat a követeléseket kell kimutatni, amelyeknél az adós vállalkozásban egyéb részesedési viszony áll fenn, az adós nem kapcsolt vállalkozás, és a követelés nem tartozik a pénzkölcsönök közé [Szvt. 29. § (4) bek.]. 333. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól A számlán jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (229) lévő vállalkozás által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi [Szvt. 35. § (8) bek.]. [543] 334. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozástól A számlán jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi [Szvt. 35. § (8) bek.]. Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás az, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozások és a jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező vállalkozások közé. [545] 339. Jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása A jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 95/1298 oldal információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. Az értékvesztés visszaírásával devizakövetelés esetén a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelés forintosított bekerülési értékét [Szvt. 55. § (1), (3) bek.]. [547] 34. Váltókövetelések A váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni [Szvt. 29. § (5) bek.]. A vevőkkel szembeni követelések fedezetére kapott és a követelések ellenében kiállított idegen váltók értékét tartalmazza a „váltókövetelések” fogalma. A váltó szólhat belföldi és külföldi pénzértékre egyaránt. A váltó egy későbbi időpontban esedékes fizetést megtestesítő fizetési ígérvény vagy fizetési felszólítás. Fogalomértelmezések Követelés fedezetére kapott váltó A kibocsátója (vevő) kötelezi magát, hogy a váltóban szereplő összeget a kijelölt időpontban és helyen a váltó birtokosának kifizeti. Követelés fejében kibocsátott idegen váltó A kibocsátó (szállító) felszólítja a fizetésre kötelezettet (vevőt) arra, hogy a váltóban szereplő összeget a váltón megnevezett kedvezményezettnek fizesse ki. Az idegen váltót a kibocsátó csak akkor mutathatja ki a váltókövetelések között, ha saját magát nevezte meg kedvezményezettként, azaz ha a váltó felett a kibocsátó rendelkezik (a váltóval kapcsolatos szabályozást a 2017. évi CLXXXV. törvény tartalmazza). A számlacsoport valós értékelés esetén (választható, nem kötelező!) tartalmazza az itt nyilvántartott váltókövetelések értékelési különbözetét, valamint értékvesztés elszámolásakor (amely a törvényi feltételek bekövetkezése mellett kötelező!) a váltókövetelések értékvesztését és annak visszaírását. [549] 341. Váltókövetelések forintban Ezen a számlán kell elszámolni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni, forintban kiállított váltó miatti váltókövetelések értékét. A váltókövetelés a váltóbirtokos tulajdonában levő belföldi váltók értéke, utána általában kamat jár. A kamat lehet fix összeg, vagy megállapodás szerinti kamatláb. Kamatlábat akkor alkalmaznak, ha az esedékesség időpontját pontosan nem lehet meghatározni. Ilyen eset a megtekintésre, vagy megtekintés után bizonyos időre szóló váltó esetén fordulhat elő. Eltérő megállapodás híján - kamatláb alkalmazásakor - a kamat a váltó keltétől jár. Amikor a kamat összegét pontosan meg lehet határozni, akkor a váltóban feltüntetett pénzösszeg a kamatot is tartalmazza. Fix kamat a kelte után meghatározott napra vagy időszakra szóló váltó esetén érvényesíthető. A váltóban feltüntetett kamatot azonban - bármilyen formában is határozták meg - nem szabad a váltókövetelések között kimutatni! A váltóval összefüggő tudnivalók A váltóbirtokos az esedékességig megőrzött váltót beválthatja a kibocsátónál, vagy a váltó átruházásával fizethet a szállítóinak vagy hitelezőinek. A megtekintésre szóló váltót a dátumától számított egy éven belül, a megtekintés napján vagy az az utáni két munkanapon belül kell a fizetés miatt a váltókibocsátónál (váltóadósnál) bemutatni, ha a kibocsátó nem állapít meg egy évnél rövidebb határidőt. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 96/1298 oldal A kelte után bizonyos időszakra és a meghatározott napra szóló váltót a fizetés napján vagy az az utáni két munkanapon belül kell fizetési célból a váltóadósnál bemutatni. A váltó leszámítolóhelyen való bemutatása fizetés céljából történő bemutatásnak számít. [551] Váltóleszámítoltatás: a váltó birtokosa az esedékesség előtt ellenérték fejében valamely pénzintézetre átruházza a váltót. Ekkor a váltón szereplő kamatból a leszámítolás napjától az esedékesség napjáig járó időarányos kamatot a leszámítolást végző pénzintézet kapja meg. A pénzintézet a váltóbirtokosnak a váltókövetelés összegét és a leszámítolás napjáig esedékes kamatot fizeti meg. Ezenfelül a pénzintézet váltóleszámítolási díjat számít fel. Minden váltót lehet forgatni. Ennek feltétele, hogy a váltót átruházzák. Fedezetlen váltó: a váltó beváltásáért egyetemlegesen felel: a váltó kibocsátója, a kiállítója, az átruházók és a kezesek. Fedezetlen váltóról akkor van szó, ha a váltóban megtestesülő fizetési ígéret alaptalan. Ilyen esetben a váltó birtokosa megtérítési igényt támaszthat a kibocsátó, a kiállító, az átruházók vagy a kezesek felé. Megtérítési igény esedékességkor akkor támasztható, ha a fizetés meghiúsult, esedékesség előtt akkor, ha a váltóadós vagy a váltó kibocsátója csődbe jutott vagy a fizetéseit megszüntette. A váltóelfogadás vagy -kifizetés megtagadását igazoló közokirat az óvás. A váltó elévülése: a váltó birtokosának követelése az elfogadóval, vagyis az idegen váltó címzettjével szemben a váltó esedékessége után 3 év elteltével, az átruházókkal és kibocsátókkal szemben pedig az óvás dátumától számított egy év elteltével évül el. Az átruházó követelése az előző átruházókkal szemben a váltó kifizetése után 6 hónappal évül el. Ez esetben olyan átruházásról van szó, amely megtérítette az általa átruházott váltót. [553] 342. Váltókövetelések devizában Ezen a számlán kell elszámolni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni, devizában kiállított váltó miatti váltókövetelések értékét. A devizában lévő váltóköveteléseket a kiváltott devizakövetelésnek a váltó kiállítása napjára vonatkozó, választott árfolyama szerinti forintértékén kell nyilvántartani. A váltóban feltüntetett kamatot azonban - bármilyen formában is határozták meg - nem lehet a váltókövetelések között kimutatni. [555] 348. Váltókövetelések értékelési különbözete A főkönyvi számlát csak akkor kell megnyitni és vezetni, ha a vállalkozás a valós értékű értékelés mellett dönt. A váltókövetelések értékelési különbözete jelenik meg a számlán. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó a valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja [Kr. 11. § (2) bek.]. [557] 349. Váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása A váltóadós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett váltókövetelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a váltóadós minősítése alapján a váltókövetelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a váltókövetelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. Az értékvesztés visszaírásával devizakövetelés esetén a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelés forintosított bekerülési értékét [Szvt. 55. § (1), (3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak értékvesztést kell elszámolnia az értékpapírok üzleti év végi Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 97/1298 oldal értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Az értékvesztés elszámolását követő években - az üzleti év végi értékeléskor - az értékpapírok után elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem, vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket [Kr. 10. § (2), (4) bek.]. [559] 35. Adott előlegek Előlegeket különféle célokra lehet adni. Ebben a számlacsoportban kell kimutatni az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre, valamint a szolgáltatásokra adott előlegek összegét. Ezenkívül a számlacsoport tartalmazza az előlegek értékvesztését és annak visszaírását is. Az, hogy az immateriális javakra, a beruházásokra, valamint a készletekre adott előlegeket a 3-as számlaosztályban tartjuk nyilván, látszólag ellentmond a számviteli törvény előírásainak, amely szerint a beruházásokra és az immateriális javakra adott előlegeket a befektetett eszközök között, míg a készletekre adott előlegeket a készletek között kell a mérlegben megjeleníteni. (A számviteli törvény azonban a mérleg tartalmát és nem a könyvelés módját szabályozza kötelező érvénnyel.) Ezek a tételek azonban tartalmukat tekintve követelések, ezért kötelező alkalmazni a 3. számlacsoportot az immateriális javakra, a beruházásokra és a készletekre adott előlegek könyvelésére. A külföldi szállítónak devizában adott és vele még el nem számolt előlegek, és a munkavállalónak valutában vagy devizában külföldi kiküldetés miatt adott és még el nem számolt előlegek forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek a valuta- vagy devizavásárlás miatt ténylegesen fizetett forintösszegben kell meghatározni [Szvt. 60. § (1) bek.]. Amennyiben az előleget devizaszámláról utalták át, akkor a deviza vagy a valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell meghatározni (Szvt. 60. §). Ezenkívül a devizaelőlegek miatti követelések év végi értékelési szabályai azonosak az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó devizakövetelések év végi értékelési szabályaival. Az adott előlegként elszámolt összegek nem tartalmazhatják a levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adót. [561] 351. Immateriális javakra adott előlegek Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget [Szvt. 25. § (9) bek.]. Az immateriális javakra adott előlegeket az értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell nyilvántartani. [563] 352. Beruházásokra adott előlegek Beruházásokra adott előlegként a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen jogcímen átutalt (megfizetett, kiegyenlített), levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adó nélküli összegeket kell kimutatni [Szvt. 26. § (8) bek.]. A beruházásokra adott előlegeket az értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell nyilvántartani. [565] 353. Készletekre adott előlegek Készletekre adott előlegekként kell kimutatni az ilyen címen az anyag- és áruszállítóknak, a közvetített szolgáltatást nyújtóknak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozóknak átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket [Szvt. 28. § (4) bek.]. A készletekre adott előlegeket az értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell nyilvántartani. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 98/1298 oldal [567] 354. Szolgáltatásokra adott előlegek Ezen a főkönyvi számlán a szolgáltatást igénybe vevő mutatja ki a szolgáltatásokra adott előlegeket a közvetített szolgáltatásokra adott előlegek kivételével. [569] 359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása A szállító minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A szállítóként kis összegű követeléseknél - a szállítók együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. Amennyiben a szállító minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. Az értékvesztés visszaírásával devizakövetelés esetén a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelés forintosított bekerülési értékét [Szvt. 55. § (1)-(3) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak értékvesztést kell elszámolnia a 200 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, valamint a behajthatatlanná nem minősített, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában a) több mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében; b) több mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében; c) több mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. [Kr. 10. § (3) bek.] [571] 36. Egyéb követelések Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, valamint az utólag kapott engedmény miatti követelés* összegét is [Szvt. 29. § (6) bek.]. * Az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegéről van szó. Egyéb követelés - a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozások között létrejött - valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételára, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási ára, az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelés, továbbá a származékos ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összege, amíg az ügylet le nem zárul [Szvt. 29. § (7) bek.]. Fogalomértelmezések [573] Penziós (elhelyezési) ügylet Olyan ügylet, amelyben az egyik fél, aki/amely lehet egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy ügyfél („penzióba adó”) a mérlegében szereplő, tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (a valuta, a deviza és a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve saját kibocsátású tulajdoni részesedést jelentő befektetés kivételével) ruház át a másik félre, aki/amely lehet egy hitelintézet, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 99/1298 oldal pénzügyi vállalkozás vagy ügyfél („penzió átvevője”), olyan megállapodás mellett, hogy ugyanezeket a pénzügyi eszközöket - sorozatban kibocsátott értékpapírok esetén az azonos sorozathoz tartozó, azonos mennyiségű és névértékű értékpapírokat - a penzió átvevője a megállapodásban rögzítettek szerinti későbbi időpontban/időpontig, meghatározott áron visszaszármaztatja a penzióba adónak. Ez a visszaszármaztatás vagy a valódi penziós ügylet (575), vagy a nem valódi penziós ügylet (579) szabályai szerint történik [Szvt. 3. § (8) bek. 11. pont]. Pénzügyi eszköz: a) a pénzeszköz; b) a szerződéses megállapodáson alapuló követelés pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől való átvételére (ideértve a mérlegben szereplő követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a származékos ügyleteket is); c) a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog vevőjénél az opciós jog értékét); d) a más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés). [Szvt. 3. § (9) bek. 1. pont] Pénzügyi instrumentum Olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik. Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés), a származékos ügylet [Szvt. 3. § (8) bek. 3. pont]. [575] Tőkeinstrumentum A tulajdoni részesedést jelentő befektetés kibocsátójánál a saját tőke/tőkeelem [Szvt. 3. § (9) bek. 3. pont]. Más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum Más vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés a befektetőnél, amely a kibocsátó vállalkozó eszközeiben valamennyi kötelezettség (beleértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) levonása után fennmaradó részesedést biztosítja [Szvt. 3. § (9) bek. 4. pont]. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet Olyan penziós ügylet, amelyben legalább az egyik fél hitelintézet, és amelyben a penzió átvevője kötelezi magát, hogy a pénzügyi eszközöket egy meghatározott vagy a penzióba adó által meghatározandó időpontban visszaadja, továbbá a penzióba adó szerződéses kikötésekkel a pénzügyi eszközök feletti ellenőrzési jogokat (rendelkezési jog az eszköz tovább értékesítéséről, fedezetként való felhasználásáról, kölcsönbeadásáról, valamint a hasznok szedésére vonatkozó jog) fenntartja. A valódi penziós ügylet kölcsönügyletként számolandó el, az ügylet tárgyát képező eszköz a penzióba adó könyveiben marad, az eladási és a visszavásárlási ár különbözete kamatnak minősül [Szvt. 3. § (8) bek. 11/a) pont]. [577] Származékos ügylet Olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swapügylet, illetve ezek további származékai, amelyek a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik, b) értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, feltéve, hogy egy nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem jellemző, c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva, d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 100/1298 oldal Származékos ügyletnek minősül a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történik. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is. Nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő átvétele vagy átadása, és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor [Szvt. 3. § (9) bek. 11. pont]. Származékos ügylet zárása A származékos ügylet lejárata, eladása, lehívása, a származékos ügyletből eredő kockázati pozíció megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló ellenügylet zárásként dokumentált kötése vagy a származékos ügylet lejárat előtti megszüntetése [Szvt. 3. § (9) bek. 11/a. pont]. Számviteli szempontból a valódi penziós ügylet speciális, általában likvid eszközzel fedezett kölcsönügylet. A kölcsön és kamatai fedezete pl. az állampapírok feletti rendelkezési jog. A fedezet tulajdonjoga azonban nem száll át a hitelezőre, ezért az átvett eszközöket sem kell lekönyvelnie a hitelezőnek, viszont a kölcsönvevőnek átadott pénzt a hitelező egyéb követelésként mutatja ki. Fogalomértelmezések [579] Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet Olyan penziós ügylet, amelyben a felek megállapodásától függően, a penzió átvevője saját döntése (jogosultsága) alapján egy előre rögzített időpontban (időpontig), vagy az általa megállapított későbbi időpontban vagy egy, a későbbiekben bekövetkező feltétel beállta esetén, annak időpontjában az eladási áron, vagy a felek által meghatározott más áron visszaadja, a penzióba adó pedig visszaveszi a penzió tárgyát. Nem valódi penziós ügyletnek minősül az is, ha a penzió átvevője kötelezi magát, hogy a penzió tárgyát egy előre meghatározott vagy a penzióba adó által meghatározandó időpontban visszaadja és a penzióba adó a penzió tárgya feletti ellenőrzési jogokat szerződéses kitételekkel nem tartja fenn. A nem valódi penziós ügyletet a pénzügyi eszközök adásvételére vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni [Szvt. 3. § (8) bek. 11/b) pont]. [581] Repó- és fordított repóügylet A számviteli törvény szerint minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet), vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként helyezik el a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el, melynek során értelemszerűen alkalmazhatók a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet ezen ügyletekre vonatkozó előírásai [Szvt. 3. § (8) bek. 2. pont]. Ezeket a fogalmakat a tőkepiacról szóló törvény is értelmezi. E szerint repó- és fordított repóügylet minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 101/1298 oldal vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 110. pont]. [583] Értékpapír-kölcsönzés Értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 44. pont]. Egyéb követelés továbbá a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni valamennyi követelés, a vevőkkel szembeni és a váltóköveteléseket kivéve. Ebbe a fogalomkörbe értendők a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részletek, a vásárolt követelések, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések, a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követelések is. A peresített követelésekből azonban nem tartoznak ide a káreseményekkel kapcsolatosan kapott/megítélt bevételek, valamint a kapott/megítélt bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összege. Egyéb követelésként kell kimutatni a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett visszaváltási díjból származó követeléseket is [Szvt. 29. § (8) bek.]. [585] 361. Munkavállalókkal szembeni követelések A vállalkozó munkavállalókkal és tagokkal* szembeni követeléseit jelenti. Ilyenek a munkavállalóknak folyósított előlegek, az előírt tartozások, valamint az egyéb elszámolások. *A vállalkozás érdekében személyesen közreműködő (pl. gazdasági társaság), vagy munkaszerződés, vagy megbízási szerződés alapján munkát végző (pl. szövetkezet) tagokról van szó. [587] 3611. Munkavállalóknak folyósított előlegek A munkavállalóknak folyósított előlegek fogalomkörbe a fizetési előlegek, az előre kifizetett munkabérek, munkadíjak, prémiumelőlegek tartoznak. [589] 3612. Előírt tartozások Az előírt tartozások a munkavállalók, tagok tartozásainak tényleges előírását, továbbá azokat az összegeket tartalmazzák, amelyeket a vállalkozás valamely törvényi előírás alapján a munkavállalótól vagy tagoktól levont, ezenkívül a tartozások törlesztésére befizetett összegek is itt jelennek meg. Amennyiben a munkavállalóknak vagy tagoknak idegen vállalkozással szembeni tartozásait a saját vállalkozásuk kifizette, akkor a saját vállalkozásnak tartozik a munkavállaló vagy a tag. Ez esetben ezek a tételek az előírt tartozások között jelennek meg. Melyek azok a tartozások, amelyek esetén mindegy, hogy a saját vállalkozással vagy idegen személlyel (lehet jogi és nem jogi személy egyaránt!) szemben állnak fenn? Ezek a következők: - a munkavállalók, tagok olyan tartozásai más természetes vagy jogi személyeknek, amelyeket a saját vállalkozásuk tőlük levont, és a hitelezőknek kifizetett; - az anyagi felelősség érvényesülése miatt keletkezett tartozások (pl. leltár- vagy pénztárhiány); - a kilépett munkavállalók tartozása; - a munkavállalóknak, tagoknak kedvezményesen eladott vagyonjegyek értéke. [591] 3613. Egyéb elszámolások a munkavállalókkal Az egyéb elszámolások fogalmába a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra átadott pénzösszegeket kell érteni. Elszámolásra átadható pénzösszegek az útielőlegek, a kisebb beszerzésekre adott előlegek, valamint az üzemanyag-előlegek. Az elszámolásra felvett összegek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 102/1298 oldal elszámolása bruttó módon történik. Ez azt jelenti, hogy a visszafizetett előleget pénztári bevételezésként, az előlegből finanszírozott útiköltséget, beszerzéseket stb. pedig költségként, ráfordításként kell elszámolni. [593] 362. Költségvetési kiutalási igények A külön jogszabályokban meghatározott, az állami költségvetésből igényelhető ártámogatások, dotációk, támogatások összefoglaló elnevezése. Úgy kell őket kimutatni, hogy jogcímenként megállapíthatók és az adóhatósággal egyeztethetők legyenek. [595] 362-1. Szociálpolitikai menetdíj-támogatás A 121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet biztosítja a személyszállítást végző szolgáltatóknak az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezését. A bevételkiesés oka az, hogy a nyugdíjasok, tanulók és egyéb kedvezményezettek a teljes árú díjnál alacsonyabb összegű díjért vagy - bizonyos estekben - ingyen utazhatnak. Szociálpolitikai menetdíj-támogatás az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás, a helyi személyszállítási közszolgáltatás, valamint a komp- és révközlekedésben nyújtott személyszállítási közszolgáltatás keretében nyújtott, jogszabály alapján kedvezményes és díjmentes személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan vehető igénybe. [597] 362-4. Exporttámogatás A termelés ösztönzésére az állam egyes iparágakban stratégiai termékekre exporttámogatást adhat, bár ennek a piacgazdaság feltételei között egyre kisebb a jelentősége. A társasági adó alanyai különféle mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti termékek exportja után mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásban részesülhetnek. A támogatási jogosultság a számla kiegyenlítésekor keletkezik. [601] 362-6. Dotáció A dotáció fogalomkörébe tartozik a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása miatti támogatás (rehabilitációs támogatás). [605] 362-9. Egyéb támogatás Ez a számla tartalmaz minden egyéb eredményt növelő támogatást. Ezért a 362-9. Egyéb támogatás főkönyvi számlát célszerű tovább bontani, a támogatási igények forrásának megfelelően. Például: 362-9-4. Támogatás a Nemzeti Kulturális Alapból 362-9-6. Támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból stb. [607] 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése Ez a főkönyvi számla a ténylegesen kiutalt, megkapott támogatásokat tartalmazza. Tovább bontása és tartalmi leírása a 362. Költségvetési kiutalási igények főkönyvi számla bontásának megfelelően történhet. 363-1. Szociálpolitikai menetdíj-támogatás teljesítése 363-4. Exporttámogatás teljesítése 363-6. Dotáció teljesítése 363-9. Egyéb támogatás teljesítése [609] 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök Az egy évnél rövidebb időszakra adott kölcsön összegét kell a fogalomba érteni. Az áttekinthetőség érdekében a rövid lejáratú kölcsönök eredetük szerint tovább bonthatók: 3641. Rövid lejáratú kölcsönök 3642. Tartósan adott kölcsönökből átsorolt követelések [611] 365. Vásárolt és kapott követelések Vásárolt követelés az, amikor a gazdálkodó egy másik gazdálkodónak harmadik gazdálkodóval szembeni követelését vásárolja meg, általában az eredeti követelés könyv szerinti értékénél alacsonyabb áron. Például 100 Ft értékű követelést egy gazdálkodó 25 Ft-ért vesz meg. Ettől kezdve Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 103/1298 oldal a követelést megvásárló gondja, hogy be tudja-e hajtani a követelést vagy sem, s ha igen, akkor milyen áron. A kapott követelés általában ellentételezés nélkül átvett követelést jelent. A főkönyvi számla tovább bontható. 3651. Vásárolt belföldi követelések Ezek a követelések lehetnek forint- és devizakövetelések. 3652. Vásárolt külföldi követelések Ezek a követelések szintén lehetnek forint- és devizakövetelések. [613] 3653. Követelés fejében, csere útján átvett követelések A főkönyvi számla az átadott követelés fejében cserébe kapott forint- és devizaköveteléseket tartalmazza. 3654. Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott/átvett követelések Az alapítók az alapított vállalkozásnak nemcsak pénzbeli hozzájárulást, hanem apportot is átadhatnak. Az apport az alapított cég részére átadott követelés is lehet. 3655. Térítés nélkül átvett követelések Ez a főkönyvi számla az ingyen kapott követelések kimutatására szolgál. 3656. Egyéb címen kapott követelések Minden olyan követelést itt célszerű kimutatni, amely nem tartozik a külön részletezett követelések közé. [615] 3659. Vásárolt és kapott követelések értékelési különbözete A főkönyvi számlát csak akkor kell megnyitni és vezetni, ha a vállalkozás a valós értékű értékelés mellett dönt. A vásárolt és kapott követelések értékelési különbözete jelenik meg a számlán. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó a valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja [Kr. 11. § (2) bek.]. [617] 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal, határidős, opciós és swapügyletekkel kapcsolatos követelések A részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések közé tartoznak például a részesedések megszűnése miatti követelések, vagy a részesedések eladásából származó követelések. A főkönyvi számla a gazdasági társaságok megszűnésekor, átalakulásakor (pl. beolvadás miatti megszűnés stb.) a megszűnt részesedések fejében kapott eszközöket és átvett követeléseket is tartalmazza. A számlára az összegeket a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben kell könyvelni. A határidős ügyletek között van tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet. A tőzsde, a tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet fogalma a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: 2001. évi CXX. tv.) található. A tőzsdén kívüli ügyletek fogalmát viszont az Szvt. tartalmazza. Fogalomértelmezések [619] Tőzsde A hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 122. pont; Szvt. 3. § (8) bek. 1. pont]. Tőzsdei ügylet Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon - tőzsdei termékre vonatkozóan köt. A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet. A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges (2001. évi CXX. tv. 319. §). Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 104/1298 oldal Tőzsdei azonnali ügylet Amikor a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (2001. évi CXX. tv. 320. §). [621] Tőzsdei határidős ügylet A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik. A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel, illetve számlapénz-elszámolással. A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják (2001. évi CXX. tv. 321. §). Tőzsdei elszámolóár A tőzsde által a határidős ügyletek tárgyát képező tőzsdetermékre kereskedési naponként megállapított és kihirdetett árfolyam (piaci érték), amely a befektetési szolgáltató napi árfolyam-alakulásból adódó pénzügyi kötelezettségei és követelései kiszámításának alapjául szolgál [Szvt. 3. § (8) bek. 4. pont]. Tőzsdei vételi opció Amikor a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (2001. évi CXX. tv. 322. §). Tőzsdei eladási opció Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (2001. évi CXX. tv. 322. §). [623] Tőzsdei opciós ügylet Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását. Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció - egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető - időtartamát és határnapját meghatározhatja. A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti (2001. évi CXX. tv. 322. §). A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható, és az örökösökre is átszáll (2001. évi CXX. tv. 323. §). [625] Befektetési vállalkozás Az a vállalkozás, amely a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVIII. tv.) szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély alapján harmadik személy részére, ellenérték fejében rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt, vagy befektetési tevékenységet végez [2007. évi CXXXVIII. tv. 4. § (2) bek. 10. pont]. [627] Dematerializált értékpapír A tőkepiacról szóló törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 29. pont]. Másodlagos értékpapír Letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító sorozatban kibocsátott névre szóló átruházható értékpapír [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 91. pont]. [629] Központi értéktár A 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 80a. pont]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 105/1298 oldal A 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontja szerinti „központi értéktár”: a melléklet A. szakaszának 3. pontjában említett értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető jogi személy (ami lehet központi értéktár, vagy központi értéktárként eljáró központi bank), amely legalább egy további, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt. Az említett alapvető szolgáltatások lehetnek: 1. értékpapírok kezdeti bevezetése a könyvelési rendszerbe („hitelesítési szolgáltatás”); 2. felső szintű értékpapírszámlák nyitása és vezetése („központi számlavezetési szolgáltatás”); 3. értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése („kiegyenlítési szolgáltatás”). Központi értéktár tevékenysége A központi értéktár fő tevékenysége az értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése. A központi értéktárak a központi szerződő felekkel együtt jelentősen hozzájárulnak a pénzügyi piacok védelmét biztosító, kereskedés utáni infrastruktúrák fenntartásához, és kellő bizalmat teremtenek a piaci szereplők körében abban a tekintetben, hogy az értékpapírügyletek végrehajtása még azokban az időszakokban is megfelelően és időben történik, amikor a pénzügyi stressz rendkívül nagy mértékű. Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenység (azaz banki jellegű kiegészítő szolgáltatás) végzésére szakosított hitelintézetként jogosult [2001. évi CXX. tv. 334. § (4) bek.]. Központi szerződő fél A 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 82. pont]. A 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti „központi szerződő fél”: olyan jogi személy, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, így vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben. Központi szerződő fél tevékenység A tőzsdén, tőzsdén kívül árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügylet elszámolása és az elszámolt ügylet teljesítéséhez kapcsolódóan tett kötelezettségvállalás, amelynél a központi szerződő fél a szerződésben érintett ügyfelek helyébe lépve vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 83. pont]. Értékpapírszámla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 46. pont]. Központi értékpapírszámla A központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 80. pont]. [631] Portfóliókezelés Az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközeit előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe fektetik be és kezelik azzal a megszorítással, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli [2007. évi CXXXVIII. tv. 4. § (2) bek. 53. pont]. Ügyfélszámla Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál [2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bek. 130. pont]. [633] Tőzsdén kívüli határidős ügylet Valamely áru, pénzügyi instrumentum szerződésben előre meghatározott áron (kötési ár), árfolyamon és mennyiségben egy a szerződésben rögzített későbbi időpontban, vagyis a lejáratkor (amely forintügylet esetén a 8 napos, devizaügylet esetén a 2 napos időszakot meghaladja) tőzsdén kívül történő adásvétele [Szvt. 3. § (8) bek. 5. pont]. Tőzsdén kívüli opciós ügylet Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 106/1298 oldal Valamely árura, pénzügyi instrumentumra tőzsdén kívül kötött, a tőkepiacról szóló törvényben opciós ügyletként meghatározott fogalomnak megfelelő ügylet [Szvt. 3. § (8) bek. 6. pont]. Swap- (deviza-, tőke- és kamatcsere-) ügylet Valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után [Szvt. 3. § (8) bek. 7. pont]. [635] Kamat swapügylet Valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje [Szvt. 3. § (8) bek. 8. pont]. Tőzsdén kívüli azonnali ügylet Az ügyletkötést követő legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül teljesített, értékpapír-adásvételi, illetve -csereügylet [Szvt. 3. § (8) bek. 9. pont]. Fedezeti ügylet Olyan származékos ügylet (a kiírt opciók kivételével), vagy kizárólag a devizakockázat tekintetében olyan nem származékos pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak, és amelynek valós értéke vagy pénzáramlásai egy fedezett ügyletből (639) adódó valós értékben vagy pénzáramlásokban bekövetkező változásokat várhatóan ellentételezi. A fedezeti ügylet tovább csoportosítható (639) [Szvt. 3. § (8) bek. 10. pont]. Megjelölt fedezeti kapcsolat A valós értékelés alkalmazásától függetlenül az 59/E. § (1) és (2) bekezdése szerint dokumentált, és az 59/E. § (3) bekezdésének megfelelő fedezeti kapcsolat [Szvt. 3. § (8) bek. 10/b. pont]. Dokumentálás: A fedezeti ügyletet a fedezeti kapcsolat megjelölésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és ahhoz a fedezett ügyletet vagy ügyleteket (tételt vagy tételeket), illetve annak konkrét kockázatát egyértelműen hozzá kell rendelni. A fedezeti ügyletről és a hozzárendelt fedezett ügyletről/tételről az analitikus nyilvántartást alátámasztó fedezeti dokumentációt kell vezetni, amelyben rögzíteni kell a fedezett kockázat típusát, a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelésére alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit, és az időérték figyelembevételének tényét, továbbá a fedezeti hatékonyság mérésének/vizsgálatának módszerét, időpontjait és eredményét [Szvt. 59/E. § (1)-(2) bek.]. Fedezeti kapcsolat: A fedezeti ügylet megkötésekor és annak teljes lejárati ideje alatt folyamatosan biztosítani kell a fedezeti hatékonyság (637) fennállását. A fedezeti hatékonyságot a fedezeti ügylet lejárati ideje alatt folyamatosan - a vállalkozó által megjelölt időpontokban - és a mérlegfordulónapján kell mérni [Szvt. 59/E. § (3) bek.]. [637] Fedezeti hatékonyság Azt mutatja meg, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy (217) pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet (639) vagy ügyletek valós értékében vagy pénzáramlásaiban a fedezett kockázatból eredően bekövetkező változásokat. Egy fedezeti ügylet akkor hatékony, ha a fedezeti hatékonyság a 80 és 125 százalék közötti sávban van. Egy fedezeti ügylet hatékonynak tekinthető - és így az 59/E. § (3) bekezdésének a fedezeti hatékonyság mérésére vonatkozó követelményét nem kell alkalmazni -, ha a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet/tétel fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgyának mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja). A fedezeti hatékonyság mérésének/vizsgálatának módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és fedezeti politikával összhangban a számviteli politika részeként kell meghatározni [Szvt. 3. § (9) bek. 14. pont]. [639] Piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet Valamely fedezett ügyletből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egészének vagy meghatározott részének piaci/valós értékében bekövetkező változás miatt fennálló kockázat Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 107/1298 oldal 4_2013_kr_2 fedezetére szolgáló ügylet [Szvt. 3. § (8) bek. 10. pont a) alpont]. Cash flow fedezeti ügylet Mérlegben szereplő eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), előre jelzett ügylethez, vagy a mérlegben meg nem jelenített, biztos elkötelezettséghez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezésére szolgáló ügylet [Szvt. 3. § (8) bek. 10. pont b) alpont]. Külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete A külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet [Szvt. 3. § (8) bek. 10. pont c) alpont]. Fedezett ügylet Egy olyan eszköz, kötelezettség, biztos elkötelezettség, előre jelzett ügylet vagy külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés, amely a gazdálkodót a valós értékben vagy a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változások kockázatának teszi ki, és amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak. Hasonló eszközöket vagy hasonló kötelezettségeket kizárólag akkor lehet összevonni és egy csoportként fedezni, ha az azonos csoportba tartozó egyedi eszközök és kötelezettségek osztoznak abban a kockázati kitettségben, amelyet fedezett kockázatként megjelöltek [Szvt. 3. § (8) bek. 10/a) pont]. [641] Biztos elkötelezettség Meghatározott mennyiségű eszköznek meghatározott jövőbeli időpontban vagy időpontokban, meghatározott áron történő cseréjéről szóló, kötelező érvényű megállapodás [Szvt. 3. § (9) bek. 13/a) pont]. Előre jelzett ügylet Olyan ügylet, amelyre vonatkozóan a felek a szerződést még nem kötötték meg, de amelynek bekövetkezése nagy valószínűséggel várható és számszerűsíthető az ügylet fajtája, tárgya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, illetve egyéb feltételei tekintetében [Szvt. 3. § (9) bek. 13. pont]. [643] 367. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete A főkönyvi számlát csak akkor kell megnyitni és vezetni, ha a vállalkozás a valós értékű értékelés mellett dönt. A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete jelenik meg a számlán. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó a valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja [Kr. 11. § (2) bek.]. [645] 368. Különféle egyéb követelések Azok a követelések tartoznak ide, amelyek az előzőekben - a 3. számlaosztálynál - ismertetett számlacsoportokba tartalmilag nem sorolhatók be. Ilyen például az általános forgalmi adó, amelyet a befizetés és a visszaigénylés között eltelt időszakban különféle egyéb követelésként kell kimutatni, vagy a szakképzési támogatás visszaigényelt összege. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy más fióktelepének fizetik meg. A pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni, és a forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni [Szvt. 43. § (3) bek.]. [647] 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 108/1298 oldal A munkavállalók, a költségvetési kiutalási igények, az adósok minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett egyéb követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ekkor a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. Amennyiben az adós, vagy a vevő minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. Az értékvesztés visszaírásával devizakövetelés esetén a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelés forintosított bekerülési értékét (Szvt. 55. §). Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak értékvesztést kell elszámolnia a 200 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, valamint a behajthatatlanná nem minősített, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában a) több mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében; b) több mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében; c) több mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. [Kr. 10. § (3) bek.] [649] 37. Értékpapírok A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni [Szvt. 30. § (1) bek.]. Az értékpapírok tehát vagy hitelezési vagy tagsági tulajdonosi jogviszonyokat fejezhetnek ki. Lényegük, hogy szabadon átruházhatók (kivéve a névre szólókat), azaz forgalomképesek. A kötvények, a kincstárjegyek, az egyéb állampapírok, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a jelzáloglevél, a közraktárjegy, a hajóraklevél, a kárpótlási jegy stb. hitelezési jogviszonyokat fejeznek ki, mert az adós a kibocsátó, aki arra vállal kötelezettséget, hogy a felsorolt értékpapírok névértékét és annak meghatározott módon számított kamatát vagy más hozamát és az ezenkívül még vállalt egyéb szolgáltatásokat a hitelezőnek, vagyis az értékpapír megvásárlójának az előre kikötött időpontban és feltételekkel megfizeti. A részvény, a részjegy, a vagyonjegy, a nyílt végű befektetési jegy stb. viszont azért fejeznek ki tagsági vagy tulajdonosi jogviszonyokat, mert a kibocsátó meghatározott pénzösszeg vagy pénzben kifejezett nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatbavételét (pl. apport) elismeri, ezért arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. A 37. számlacsoport az egy évnél rövidebb futamidejű vagy egy éven belüli eladási szándékkal vásárolt értékpapírokat tartalmazza. Ezenkívül a visszavásárolt üzletrészeket is itt kell kimutatni attól függetlenül, hogy azok nem számítanak értékpapírnak. Az egy éven belüli eladási szándékkal vásárolt értékpapírokat főként árfolyamnyereség-realizálási céllal vásárolják meg. Az egy évnél Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 109/1298 oldal rövidebb futamidejű értékpapírok a forgóeszközök közé sorolandók. A vállalkozás a birtokában levő - befektetett eszközöknek minősített - értékpapírt a következő elszámolási évben átminősítheti forgóeszközzé és fordítva: a forgóeszközt is - a következő évben - befektetett eszközzé lehet átminősíteni. A kizárólagos kritérium az, hogy az értékpapír mennyi ideig van a vállalkozás birtokában. Az eladásra megvett vagy visszavásárolt saját kibocsátású értékpapírokat a vételárukon kell kimutatni egészen addig, míg a piaci értékük vagy tőzsdei árfolyamuk tartósan - vagyis a mérlegkészítés időpontja előtt legalább egy évig - a könyvekben kimutatott érték alá nem csökken. Az apportot fogadó vállalkozásnál az apportként átvett és forgóeszközként kimutatott értékpapírok beszerzési árának a társasági szerződésben meghatározott érték számít. Követelés kiegyenlítéseként kapott értékpapíroknál a kiváltott követelés összege a beszerzési érték. Vannak tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett értékpapírok. [651] A tőzsdén jegyzett rövid lejáratú értékpapírok értékvesztését, azaz ha a tőzsdei árfolyam a mérlegkészítés előtt legalább egy évig alacsonyabb a nyilvántartásokban szereplő könyv szerinti beszerzési értéknél, akkor a könyv szerinti értéket az év utolsó, közzétett tőzsdei árfolyamához kell igazítani. A tőzsdén nem jegyzett értékpapírokat egészen azok értékesítéséig a könyv szerinti értékükön kell kimutatni, kivéve, ha az értékpapírok kibocsátója vagyonának egy részét bizonyíthatóan elvesztette. Az ilyen eseményekkel érintett értékpapírokat le kell értékelni. A bemutatóra szóló értékpapírokat viszont, ha elvesztek vagy megsemmisültek, ki lehet vezetni a könyvekből. [653] A forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A részesedés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját; b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget; c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken. Amennyiben a részesedés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a részesedés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. Amennyiben az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 110/1298 oldal beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés összegét és visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani. A hitelkockázati szempontból - a számviteli politikában meghatározottak szerint kockázatmentesnek minősített, valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy)bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében az értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül. Bármely vállalkozónál kockázatmentesnek minősíthető a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott jogszabály(ok) szerint nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy)bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapír, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel (Szvt. 54. §). [655] 371. Részesedések kapcsolt vállalkozásban A 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban főkönyvi számlán a kapcsolt vállalkozásban (223) lévő tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, egyéb társasági részesedéseket) kell kimutatni [Szvt. 30. § (2) bek.]. A kapcsolt vállalkozás fajtájától függően a főkönyvi számla tovább bontható. A tovább bontás azért is célszerű, mert ekkor külön alszámlán mutatható ki a kapcsolt vállalkozásban levő részesedések értékvesztése és annak visszaírása. A főkönyvi számla tovább bontása: 3711. Részesedések anyavállalatban 3712. Részesedések leányvállalatban 3713. Részesedések közös vezetésű vállalkozásban 3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztése és annak visszaírása 372. Jelentős tulajdoni részesedések A számlán megjelenítendő jelentős tulajdoni részesedés a 20 százalékot meghaladó mértékű tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, különösen árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásokban levő részesedések (részvények, üzletrészek, egyéb társasági részesedések) közé [Szvt. 30. § (2a) bek.]. Jelentős tulajdoni részesedés a más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja [Szvt. 3. § (2) bek. 9. pont]. A számlán a jelentős tulajdoni részesedések, valamint a jelentős tulajdoni részesedések értékvesztése és annak visszaírása jelenik meg, ennek megfelelően a számla tovább bontása: 3721. Jelentős tulajdoni részesedések 3729. Jelentős tulajdoni részesedések értékvesztése és annak visszaírása [657] 373. Egyéb részesedések A kapcsolt vállalkozáson, és a jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásban megszerzett, tulajdoni részesedést jelentő, forgatási/eladási célú befektetések tartoznak ide [Szvt. 30. § (3) bek.]. El kell számolni az egyéb részesedések értékvesztését és annak visszaírását is. Ezért szükséges a főkönyvi számla tovább bontása: 3731. Eladásra vásárolt egyéb részesedések Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 111/1298 oldal 3739. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása [659] 374. Saját részvények, saját üzletrészek, visszaváltható részvények A saját részvények, saját üzletrészek olyan tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések, amelyeket a vállalkozó visszavásárolt vagy megszerzett. Például a tőzsdén forgó MOL-részvények egy részét a MOL megvásárolja. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések között kell kimutatni a visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig, ha azokat a vállalkozó ellenérték (visszaváltási érték) fejében megszerezte [Szvt. 30. § (4) bek.]. A gazdasági társaság saját maga kibocsátotta részvényeit, üzletrészeit ha visszavásárolja, ezen a főkönyvi számlán kell kimutatni. Fogalomértelmezés [661] Visszaváltható részvény A részvénytársaság közgyűlése olyan részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a részvényre vonatkozóan a) a részvénytársaságot vételi jog, b) a részvényest eladási jog, vagy c) a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg. Ez a visszaváltható részvény [Ptk. 3:239. § (1) bek.]. [663] Saját részvény megszerzése A részvénytársaság az alaptőke 25 százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket. A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársaság többségi befolyása alatt álló jogi személy ideértve a külföldi székhellyel rendelkező, a rá irányadó jog szerint korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság - tulajdonában álló részvényeket is. A részvénytársaság tulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál, továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el. Ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni a bankok és más hitelintézetek üzletmenete során végrehajtott ügyleteire. A részvénytársaság az alapítás vagy az alaptőke felemelése során nem szerezheti meg saját részvényeit. Tilos azoknak a részvényeknek saját részvényként történő megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése vagy rendelkezésre bocsátása nem történt meg. A részvénytársaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki (Ptk. 3:222. §). Ha a részvénytársaság saját részvényének megszerzése során jogszabályba ütköző módon járt el, köteles az így szerzett saját részvényt, vagy ha ezek mennyisége nem állapítható meg, akkor valamennyi saját részvényét a megszerzéstől számított egy éven belül elidegeníteni, vagy az alaptőke leszállításával bevonni (Ptk. 3:224. §). Saját üzletrész megszerzése A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 112/1298 oldal A társaság azokat az üzletrészeket szerezheti meg, amelyek esetén a törzsbetétet teljes mértékben szolgáltatták. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely a saját üzletrész megszerzésének feltételeire az itt ismertetett szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő (Ptk. 3:174. §). [665] Saját részvények, saját üzletrészek, visszaváltható részvények megszerzésének számviteli szabályai A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának/megszerzésének - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására/megszerzésére a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott - adózott eredménnyel kiegészített - szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett eredménytartalék összege; vagy b) a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás/megszerzés értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá [Szvt. 39. § (5) bek.]. Mivel a saját részvények, saját üzletrészek értékvesztését és annak visszaírását is ki kell mutatni, a főkönyvi számlát célszerű tovább bontani. Megjegyzés: A számviteli törvény alkalmazásában a saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedés (ideértve az átalakított befektetői részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedésre a számviteli törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni [Szvt. 30. § (6) bek.]. [667] 3741. Visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, visszaváltható részvények [669] 3749. Saját részvények, saját üzletrészek, visszaváltható részvények értékvesztése és annak visszaírása A részletes szabályokat lásd a 37. Értékpapírok számlacsoportnál (649). [671] 375. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak [Szvt. 30. § (5) bek.]. Ide tartoznak a „normál” és a diszkont értékpapírok, valamint ezek értékvesztése és annak visszaírása. Emiatt a főkönyvi számla tovább bontása indokolt. A főkönyvi számlán ki kell mutatni a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztését és annak visszaírását is. [673] 3751. Eladásra vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Ide sorolandók az eladásra vásárolt kötvények és egyéb értékpapírok. Az egy évnél rövidebb lejárati idejű, forgatási céllal megvásárolt - a korábban ismertetett kategóriákba nem sorolható - értékpapírok tekintendők egyéb értékpapírnak. Ilyenek az állampapírok, a pénztárjegyek, a letéti jegyek, a közraktárjegyek, a zálogjegyek, a jelzáloglevelek, a hajóraklevelek, a kárpótlási jegyek, a visszavásárolt vagyonjegyek, befektetési jegyek, melyeket még nem vontak be stb. Fogalomértelmezések Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 113/1298 oldal [675] Pénztárjegy, letéti jegy Hosszú - maximum 3 éves - lejáratú, névre szóló értékpapír. A pénzintézet kibocsátóként arra kötelezi magát, hogy a megjelölt időben és feltételekkel a névértéket és annak kamatát a pénztárjegy vagy letéti jegy tulajdonosának vagy birtokosának megfizeti [287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a letéti jegyről]. [677] Közraktári jegy A közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja [a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 1. § (3) bek.]. A közraktári jegyet a közraktár állítja ki az áru tulajdonosa részére, az áru tárolásának tényét igazolja. A közraktári jegy egymással összefüggő, de elválasztható két részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll [1996. évi XLVIII. tv. 24. § (1) bek.]. Ezek együttesen is, vagy külön-külön is átruházhatók. A közraktár azonban az árut csak az áru- és a zálogjegy együttes bemutatásakor adja ki. Mi az értelme mégis ennek a kettősségnek? Az, hogy a zálogjegy hitel fedezete lehet. Ha a hitelt a lejárati időn belül a hitelfelvevő visszafizeti, akkor az áru tulajdonosa visszakapja a zálogjegyet. Amennyiben a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget (hitelt) a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését (árutőzsdei értékesítés, elárverezés) és a vételárból történő kielégítését. Ugyanezen jog illeti meg az első forgatót az árujegy birtokosa ellenében, ha a zálogjegyet beváltja [1996. évi XLVIII. tv. 32. § (1) bek.]. Előfordulhat, hogy az értékesítés során több pénz folyik be az áru ellenértékénél. Ekkor a többletbevétel az árujegy tulajdonosát illeti meg. Viszont, ha az árverésen kevesebb pénz folyik be az áru ellenértékénél, akkor a zálogjegyet a résztörlesztés tényét feltüntetve további igényérvényesítés miatt a hitelezőnek vissza kell adni [1996. évi XLVIII. tv. 32. § (5) bek.]. Abban az esetben, ha a hitelt az áru tulajdonosa nem pénzzel, hanem áruval kívánja kiegyenlíteni, akkor a zálogjegyet az árujeggyel együtt adja át a hitelezőnek. [679] Jelzáloglevél A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír [1997. évi XXX. tv. 11. § (1) bek.]. Telekkönyvi bejegyzés alapján a jelzálog-hitelintézet bocsátja ki az adós tartozásainak fedezetéül. A jelzáloglevél hosszú lejáratú, kamatozó értékpapír, melyet a jelzálogkölcsön folyósításakor, annak forrásaként bocsátanak ki. A lényege: az ingatlan tulajdonosa jelzálogkölcsönt vesz fel a pénzintézettől, aminek a fedezete az ingatlan. A jelzálogügyletben az ingatlantulajdonos adóssá, a pénzintézet hitelezővé válik. A pénzintézet az általa nyújtott hitel finanszírozására jelzáloglevelet bocsát ki. A jelzáloglevél megvásárlója a bank hitelezője, a bank pedig a jelzáloglevél birtokosának az adósa. A jelzáloglevél a tőzsdei forgalomba is bevezethető értékpapír. Hajóraklevél Az a vállalkozó állítja ki, aki az áru tengeri fuvarozását végzi. Olyan értékpapír, amely az áru szállítását igazolja. A hajóraklevél az áru átvételét, az áruszállítási szerződést és az áru tulajdonjogát bizonyítja. A fuvarozó az árut addig visszatartja, amíg a számláját és a költségeit ki nem egyenlítik. A hajóraklevél lehet forgatható és nem forgatható. A hajóraklevél átruházása egyúttal az áru tulajdonosváltozását is jelenti. [681] Kárpótlási jegy Az állammal szembeni követelést névértékben megtestesítő, tőzsdén forgatható, bemutatóra szóló értékpapír. A kárpótlási jegy névértéke kamattal növekszik. A kárpótlási jegy a kibocsátás naptári negyedévének első napjától egészen 3 évig kamatozik. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka [1991. évi XXV. tv. 5. § (2)-(3) bek.]. Általános szabályként minden értékpapírra vonatkozó előírás, hogy sem a befektetett, sem a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 114/1298 oldal vételárban levő kamat összegét. [683] 3752. Eladásra vásárolt diszkont értékpapírok A diszkont értékpapír olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be. Ilyen értékpapír például a diszkontkincstárjegy, amely bemutatóra szóló, maximum 1 év lejáratú értékpapír. Az állam mint kibocsátó a névérték megtérítésére és kifizetésére vállal kötelezettséget. A főkönyvi számla a diszkont értékpapírok állományát tartalmazza beszerzési értéken. [685] 3759. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása A részletes szabályokat lásd a 37. Értékpapírok számlacsoportnál (649). [687] 376. Értékpapírok értékelési különbözete A főkönyvi számlát csak akkor kell vezetni, ha a vállalkozás úgy dönt, hogy alkalmazza a valós értékelés módszerét. Ekkor a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet jelenik meg a számlán, ha a piaci érték a nagyobb. A 375. számlát valós értékelés esetén azonban tovább kell bontani alszámlákra a részesedés- és az értékpapírfajtáknak megfelelően. Az egyik lehetséges alszámlákra bontás az alábbi: 3761. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékelési különbözete 3762. Jelentős tulajdoni részesedések értékelési különbözete 3763. Egyéb részesedések értékelési különbözete 3764. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó a valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja [Kr. 11. § (2) bek.]. [689] 38. Pénzeszközök A pénzeszközök fogalomkörébe a készpénz, az elektronikus pénz és a csekkek, továbbá a bankbetétek tartoznak (Szvt. 31. §). Más szavakkal: a készpénz és a készpénz-helyettesítő eszközök tartoznak ide (pl. a pénztár, a csekkek, a banki, pénzintézeti betétszámlák, átvezetési számlák főkönyvi számlái). A külföldi pénzeszközöket devizanemenkénti bontásban elkülönítve kell vezetni. A bankszámlákat egyeztetni kell a számlavezető pénzintézet számlakivonataival, ezért a pénzintézettel azonos szerkezeti bontásban javasolt azokat megnyitni és vezetni. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni. A pénzmozgás megtörténtét bizonyító dokumentumok: a pénztárbevételi és -kiadási bizonylatok, a számlakivonat, a banki értesítő levél stb. Fogalomértelmezések [691] Elektronikus pénz A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: 2013. évi CCXXXVII. tv.) meghatározott fogalom [Szvt. 3. § (8) bek. 12. pont]. A 2013. évi CCXXXVII. tv. 6. § (1) bek. 16. pontja szerint elektronikus pénz az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, melyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad. [693] 381. Pénztár A házipénztár a mindenkori forintban meglevő készpénzállományt és az elektronikus Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 115/1298 oldal pénzeszközök állományát tartalmazza. Amennyiben a belföldi pénztárban külföldi fizetőeszközöket is elhelyeznek, azokat elkülönítetten, a valutanemenként bontott 382. Valutapénztár számlán kell kimutatni. A kifejezetten külkereskedelemmel foglalkozó cégeknél fordulhat elő, hogy külön Valutapénztárt is működtetnek a belföldi Pénztár mellett, vagy pénzintézeteknél képzelhető még ez el. A legtöbb esetben 1-1 gazdálkodónál azonban csak egy pénztár szolgál a készpénzforgalom (forint és valuta) lebonyolítására. A pénztár elsősorban a munkavállalókkal szembeni pénzforgalom lebonyolítására használatos, de a vállalkozók egymás közti tartozásaikat is rendezhetik pénztáron keresztül megállapodás alapján. A pénztár működési rendjét, pénzszükségletét a vállalkozásoknak önállóan kell meghatározniuk. [695] 382. Valutapénztár A mindenkori valutában meglevő készpénzállományt tartalmazza. Egy vállalkozáson belül több „fiók”-valutapénztár is lehet. Például a külföldi kirendeltségeken, munkahelyeken. A valutapénztárban a külföldi fizetési eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat pénznemenként elkülönítve kell nyilvántartani. A valutapénztár működési és elszámoltatási rendjét is önállóan alakíthatja ki a vállalkozás. Figyelni kell azonban arra, hogy az előírásokat betartsák, az elvek pedig hasonlóak legyenek a forintpénztár működési elveihez. A számlát célszerű megbontani (nem kötelező!) két alszámlára. Az egyik alszámla a 3821. Valutapénztár-számla, amely a valutaállományt tartalmazza bekerülési értéken, a másik alszámla a 3829. Valutaárfolyam-különbözeti számla, amelyen a valuták árfolyam-különbözetét lehet kimutatni. [697] 383. Csekkek A csekk készpénz-helyettesítő eszköz, készpénzfizetés teljesíthető vele. A számlatulajdonos készpénzfizetésre szóló csekket abban az esetben bocsáthat ki, ha a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójával csekkszerződést kötött. A pénzforgalmi szolgáltató a neki címzett csekket - eltérő megállapodás hiányában - a kibocsátó számlatulajdonos által a csekken feltüntetett fizetési számlán lévő fedezet erejéig váltja be (teljesíti) [35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet 48. § (1)-(2) bek.]. [699] 384. Elszámolási betétszámla A számla a vállalkozó számlavezető pénzintézettel szembeni pénzköveteléseit tartalmazza. Az elszámolási betétszámla jelentősége azért nagy, mert a készpénzforgalmon kívüli pénzeszközöket a vállalkozó köteles a bankszámlán tartani. A számlavezető pénzintézetet a vállalkozó szabadon választhatja meg. Az átutalt pénzösszegek után a vállalkozónak pénzforgalmi jutalékot kell fizetnie. [701] 385. Elkülönített betétszámlák Összefoglaló elnevezés, a fogalomba értendők a kamatozó betétszámlák, a kötvénykibocsátásból származó pénzeszközök, a fejlesztési célú pénzeszközök, az egyéb célra elkülönített pénzeszközök és a lakásépítési betétszámla, az elkülönített lakásépítési célú pénzeszközök és a lakásépítés úton levő pénzeszközei. A 385. főkönyvi számla tovább bontható. Ebben az esetben a következő alszámlákat lehet megnyitni az alábbi tartalommal (nem kötelező!): 3851. Kamatozó betétszámlák A vállalkozó az átmenetileg szabad pénzeszközeit pénzintézeteknél kamatoztathatja. Ezek nyilvántartása és kimutatása történik a kamatozó betétszámlákon. 3852. Elkülönített pénzeszközök kötvénykibocsátásból A kötvénykibocsátásból származó, még rendelkezésre álló pénzeszközök. Az államon kívül a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a pénzintézetek, a belföldi gazdálkodó szervezetek és a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok bocsáthatnak ki kötvényeket. 3853. Fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök E fogalomba tartoznak a beruházási célra, megbízásos felújításra, karbantartásra, valamint a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 116/1298 oldal megbízásos beruházásokra elkülönített pénzeszközök, a fejlesztési célú importletét miatt elkülönített összegek, a korábbi jogszabályok alapján kutatási-kísérleti fejlesztési beruházásra elkülönített és még felhasználatlan pénzösszegek és egyéb, de fejlesztési célból elkülönített pénzeszközök. [703] 3854. Egyéb célra elkülönített pénzeszközök Az importletét miatt elkülönített pénzösszegek, belföldi fedezetbiztosításra, felvásárlásra, devizafedezetre elkülönített pénzeszközök összefoglaló elnevezése. 3855. Lakásépítési betétszámla Pénzintézethez átutalt, de lakás céljára még fel nem használt pénzösszegeket tartalmaz. 3856. Elkülönített lakásépítési célú pénzeszközök Ezen a számlán kell kimutatni a pénzintézettől a lakásépítés helye szerint illetékes pénzintézeti fiókhoz átutalt, de a dolgozóra még át nem terhelt összegeket. Ilyen eset akkor lehetséges, ha még nem kötötték meg a kölcsönszerződést a dolgozóval. 3857. Lakásépítés úton levő pénzeszközei A dolgozó részéről már befizetett, de a számlán még jóvá nem írt lakásépítési kölcsön törlesztőrészletei. A számlát a pénzintézet december 31-ei, negyedik negyedévi listája alapján kell vezetni. [705] 386. Devizabetét-számla A vállalkozó devizakészleteit és azok változásait tartalmazza. A devizabetét-számlán belül elkülönítve kell kimutatni a gazdasági társaságok külföldi alapító tagja által a jegyzett tőkén belüli részesedésre befizetett hozzájárulásokat tartalmazó törzsbetét devizában megjelenő részét. A devizabetét-számla is több alszámlára bontható (nem kötelező!). 3861. Devizabetét-számla A vállalkozás működtetéséhez szükséges - belföldi pénzintézetnél vezetett számlán levő devizakészletek és azok változása jelenik meg ezen a főkönyvi számlán. 3862. Külföldön vezetett devizabetét-számla A vállalkozás működtetéséhez szükséges - külföldi pénzintézetnél vezetett számlán levő devizakészletek és azok változása jelenik meg ezen a főkönyvi számlán. 3868. Egyéb devizabetét-számla A vállalkozás működtetéséhez közvetlenül nem szükséges devizakészleteket (pl. megtakarítási, befektetési, spekulációs stb.) tartalmazza a főkönyvi számla. 3869. Devizabetét-árfolyam különbözeti számla Az év végi devizaállományt forintban kell kimutatni, s a forintosítás miatti árfolyam-különbözet jelenik meg ezen a főkönyvi számlán. Árfolyam-különbözeti számlák devizanemenkénti bontásban is vezethetők. A törzsbetétek, alapítói hozzájárulások devizában meglevő összegeit is forintban kell kifejezni év végén. Ezek árfolyam-különbözete is ezen a számlán jelenik meg. [707] 389. Átvezetési számla Technikai jellegű számla, a bankszámlák és a pénztárszámlák, valamint a bankszámlák egymás közötti forgalmában használják azon bankszámla helyett, amelyről még nem érkezett bankértesítés, ugyanis bankszámlára csak banki értesítés birtokában lehet könyvelni. [709] 39. Aktív időbeli elhatárolások Az időbeli elhatárolások értelme az, hogy a több évet érintő gazdasági műveletek eredményt befolyásoló hatása az egyes évek között arányos legyen. Költségek, ráfordítások és bevételek egyaránt elhatárolhatók. A számviteli törvény alapján aktív időbeli elhatárolás a mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan pénzkiadás, amely költségként, (halasztott) ráfordításként csak a mérleg fordulónapja utáni időszakra számolható el, illetve olyan járó bevétel (árbevétel, kamat- és egyéb bevétel), amely csak a mérlegfordulónap után esedékes, de a mérleggel lezárt időszakra számolandó el. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 117/1298 oldal Aktív időbeli elhatárolás keletkezik, ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél. Az eredménycsökkenésként még el nem számolt összeget kell aktív időbeli elhatárolásként elszámolni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan kell elszámolni [Szvt. 32. § (1) bek.]. A diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet is keletkeztethet aktív időbeli elhatárolást, ha a megszerzés évében nem értékesítik az értékpapírt. Ugyanez a megállapítás érvényes a befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok árfolyamnyereségére is. A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni [Szvt. 60. § (2) bek.]. A számlacsoportban kell kimutatni a követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztését és annak visszaírását is. Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni (nem kötelező!) a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások - a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos - várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni [Szvt. 33. § (7) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérlegfordulónap után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra - illetve az ezt megelőző időszakokra - vonatkoznak (számolandók el bevételként), és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérlegfordulónapot követő két, vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban - illetve az ezt megelőző időszakokban - számolták el költségként, ráfordításként. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni - az elhatárolandó kamatbevételek kivételével - az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérlegfordulónapot követő két, vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot [Kr. 6. § (2)-(4) bek.]. [711] 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása A számla a bevételek jellegétől függően tovább bontandó. 3911. Diszkont értékpapírok időarányos kamatának elhatárolása Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki [Szvt. 32. § (2) bek.]. [713] 3912. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamnyereség elhatárolása Aktív időbeli elhatárolásként lehet (nem kötelező!) a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 118/1298 oldal beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó (a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén kell megszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, ha és amilyen összegben az időbelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytalan [Szvt. 32. § (3) bek.]. A vállalkozó akkor alkalmazhatja az értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamnyereség aktív időbeli elhatárolását, ha egyidejűleg az értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamveszteség passzív időbeli elhatárolása mellett dönt a számviteli politikájában. Ez azt jelenti, hogy időbelileg elhatárolja az árfolyamnyereséget és -veszteséget is, vagy egyiket sem [Szvt. 44. § (4) bek.]. 3913. Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása A főkönyvi számlán az árbevételek, a 3911. Diszkont értékpapírok időarányos kamatának elhatárolása, a 3912. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamnyereség elhatárolása főkönyvi számlákon meg nem jelenő kamatbevételek és az egyéb bevételek elhatárolt összegei jelennek meg. 3914. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása Az alszámla tartalmazza a szerződés elszámolási egysége (47) - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok (51) arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételt [Szvt. 32. § (8) bek.]. Amennyiben a szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul (szerződés elszámolási egysége), a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az árbevétel elhatárolását. Ekkor a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazhatja [Szvt. 32. § (9) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó a szerződés elszámolási egységére és a hozzá kapcsolódó időbeli elhatárolásokra vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja [Kr. 5. § (9) bek.]. [715] Tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos aktív időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a) a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig; b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swapügyletek (635) esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig; c) a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek (639) fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pontok, valamint a 44. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontjai szerint kimutatott (passzív időbeli) elhatárolások (lásd a „Magyarázatok” 1. pontjánál) együttes összegének figyelembevételével fennálló nyereségjellegű összegből a hatékony részt, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a nyereségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti (passzív időbeli) elhatárolás (lásd a „Magyarázatok” 2. pontjánál) kimutatásának van helye, illetve ha az ügyletet lezárják, vagy ha a fedezeti elszámolást meg kell szüntetni; d) cash flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált veszteségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével (lásd a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 119/1298 oldal „Magyarázatok” 3. pontjánál) kell megszüntetni; e) előre jelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált nyereségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben [Szvt. 32. § (5) bek.]. Magyarázatok 1. A 44. § (5) bek. a), b) és e) pontjában arról van szó, hogy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni: a) a származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet zárásáig; b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swapügyletek esetén az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra eső, fizetendő kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig; c) előre jelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált veszteségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben. 2. A 44. § (5) bekezdés c) pontjában arról van szó, hogy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni: a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 44. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontjai szerint kimutatott passzív időbeli elhatárolások (lásd a „Magyarázatok” 1. pontját), valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontjai szerint kimutatott aktív időbeli elhatárolások (lásd a „Magyarázatok” előtt) együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget, azon cash flow fedezeti ügyletek hatékony része kivételével, amelyekre a fedezeti elszámolást alkalmazzák, vagy amelyekre a fedezeti elszámolást meg kellett szüntetni, mert a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdés 10. [fedezeti ügylet (635)] vagy 10/b. [megjelölt fedezeti kapcsolat (635)] pontjában foglalt feltételeinek, de amelyek esetében a fedezett ügylet (639) várhatóan bekövetkezik. Az elhatárolt összeget jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a veszteségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti (aktív időbeli) elhatárolás (lásd a „Magyarázatok” előtt) kimutatásának van helye, illetve, ha az ügyletet lezárják. 3. A 47. § (11) bekezdése szerint, ha a cash flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény hatékony részét az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni. Ha a cash flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a nagyobb. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben [Szvt. 32. § (6) bek.]. [717] 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása A számla a költségek, ráfordítások jellegétől függően tovább bontandó. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 120/1298 oldal 3921. Értékpapírok, részesedések beszerzéséhez kapcsolódó bizományi díj, vásárolt vételi opció díjának elhatárolása Ezekből a díjakból az üzleti évre csak az időarányos részt lehet figyelembe venni, a fennmaradó részt a számviteli politikában meghozott döntés szerint el lehet határolni. Példa az egyéb bevételek elhatárolására: amennyiben a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak összegét időbelileg el lehet határolni [Szvt. 32. § (4) bek.]. 3923. Költségek, egyéb fizetett kamatok, egyéb ráfordítások elhatárolása A 3921. Értékpapírok, részesedések beszerzéséhez kapcsolódó bizományi díj, vásárolt vételi opció díjának elhatárolása jelenik meg ezen a számlán. Ezen az alszámlán aktív időbeli elhatárolásként lehet (nem kötelező!) kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot, amennyiben azokat nem a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolják el [Szvt. 32. § (7) bek.]. [719] 3924. Kölcsönbeadott értékpapír veszteségének elhatárolása Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír könyv szerinti értékének a - felhalmozott kamattal csökkentett - kölcsönszerződés szerinti értékét meghaladó összegét (veszteségét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbe vevő által visszaszolgáltatott értékpapírt eladják, beváltják, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetik, vagy a kölcsönbe vevő megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapírt nem szolgáltatja vissza [Szvt. 33. § (5) bek.]. [721] 393. Halasztott ráfordítások A halasztott ráfordítások lehetnek a tartozásátvállalás miatti és a devizakötelezettségek árfolyamvesztesége miatti olyan ráfordítások, amelyeket időbelileg el kell határolni. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként ki lehet mutatni (nem kötelező!) az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) időbelileg elhatárolt nyilvántartás szerinti értékét - az átadáskor meghatározott módon és időtartamon belül - kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni [Szvt. 33. § (6) bek.]. A főkönyvi számla - ha csak a kötelezően elhatárolandó tételeket vesszük figyelembe - két alszámlára bontható. [723] 3931. Tartozásátvállalások miatti ráfordítások elhatárolása Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni [Szvt. 33. § (1) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak csak abban az esetben kell a pénzügyileg nem rendezett átvállalt tartozást halasztott ráfordításként kimutatnia, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot [Kr. 6. § (4) bek.]. [725] 3932. Devizakötelezettségek árfolyamveszteségének elhatárolása Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - a beruházáshoz (a beruházással Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 121/1298 oldal megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamvesztesége a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált veszteség) egyidejűleg. A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják [Szvt. 33. § (2)-(3) bek.]. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is [Szvt. 33. § (4) bek.]. [727] 3933. Üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz értékének elhatárolása A számviteli politikában meghozott döntés szerint az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként ezen a számlán ki lehet mutatni a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) időbelileg elhatárolt nyilvántartás szerinti értékét - az átadáskor meghatározott módon és időtartamon belül - kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni [Szvt. 33. § (6) bek.]. [729] 399. A követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeknél is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ekkor a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével, és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét, devizakövetelés esetén pedig a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelés forintosított bekerülési értékét (Szvt. 55. §). Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 122/1298 oldal 4_2013_kr_2 4. számlaosztály: FORRÁSOK 41. SAJÁT TŐKE 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék 4141. Lekötött tartalék tőketartalékból 4142. Lekötött tartalék eredménytartalékból 4143. Lekötött tartalék pótbefizetésből 4144. Lekötött tartalék tőkeleszállításból 417. Értékelési tartalék 4171. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka 419. Adózott eredmény 42. Céltartalékok 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 429. Egyéb céltartalék 43-47. Kötelezettségek 43. Hátrasorolt kötelezettségek 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 4311. Hátrasorolt kötelezettségek anyavállalattal szemben 4312. Hátrasorolt kötelezettségek leányvállalattal szemben 4313. Hátrasorolt kötelezettségek közös vezetésű vállalkozással szemben 432. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 434. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval, magánszeméllyel szemben 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 442. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 443. Tartozások kötvénykibocsátásból 444. Beruházási és fejlesztési hitelek 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 4461. Tartós kötelezettségek anyavállalattal szemben 4462. Tartós kötelezettségek leányvállalattal szemben 4463. Tartós kötelezettségek közös vezetésű vállalkozással szemben 447. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek 449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek 4492. Átvállalt hosszú lejáratú kötelezettségek 4493. Magánszemély tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek 4494. Halasztott adókötelezettség Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 123/1298 oldal 4499. Hosszú lejáratú egyéb kötelezettségek 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek 451. Rövid lejáratú kölcsönök 452. Rövid lejáratú hitelek 453. Vevőktől kapott előlegek 454-456. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 454. Szállítók 4541. Szállítói tartozások forintban 4542. Szállítói tartozások devizában 4543. Nem számlázott szállítások, szolgáltatások 455. Beruházási szállítók 4551. Beruházási szállítók forintban 4552. Beruházási szállítók devizában 4559. Nem számlázott beruházási szállítók 456. Faktoring tartozások 457. Váltótartozások 458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 4581. Rövid lejáratú kötelezettségek anyavállalattal szemben 4582. Rövid lejáratú kötelezettségek leányvállalattal szemben 4583. Rövid lejáratú kötelezettségek közös vezetésű vállalkozással szemben 459. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 461-479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 461. Eredményt terhelő adók elszámolása 461-1. Társasági adó elszámolása 461-3. Külföldön megfizetett nyereségadó elszámolása 461-4. Energiaellátók jövedelemadójának elszámolása 461-5. Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó elszámolása 461-6. Kisvállalati adó elszámolása 462. Személyi jövedelemadó elszámolása 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek 463-1. Jövedéki adó 463-2. Regisztrációs adó 463-3. Gépjárműadó 463-4. Környezetvédelmi termékdíj 463-6. Rehabilitációs hozzájárulás 463-7. Szociális hozzájárulási adó 463-8. Speciális tevékenységekhez kapcsolódó adók és adójellegű tételek 463-9. Egyéb befizetési kötelezettségek 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése 464-1. Jövedéki adó teljesítése 464-2. Regisztrációs adó teljesítése 464-3. Gépjárműadó teljesítése 464-4. Környezetvédelmi termékdíj teljesítése 464-6. Rehabilitációs hozzájárulás teljesítése 464-7. Szociális hozzájárulási adó teljesítése 464-8. Speciális tevékenységekhez kapcsolódó adók és adójellegű tételek teljesítése 464-9. Egyéb befizetési kötelezettségek teljesítése 465. Vámhatósággal szembeni kötelezettségek elszámolási számla 4651. Vámköltségek és egyéb vámterhek elszámolási számla Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 124/1298 oldal 4652. Importbeszerzés után fizetendő általánosforgalmiadó-elszámolási számla 4653. Vámhatósággal kapcsolatos egyéb elszámolások 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 4661. Beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója 4662. Arányosítással megosztandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó 467. Fizetendő általános forgalmi adó 468. Általánosforgalmiadó-elszámolási számla 469. Helyi önkormányzati befizetési kötelezettségek 4691. Építményadó-elszámolási számla 4692. Telekadó-elszámolási számla 4694. Idegenforgalmiadó-elszámolási számla 4695. Helyi iparűzésiadó-elszámolási számla 4697. Ebrendészeti hozzájárulás elszámolási számla 4699. Egyéb helyiadó-elszámolási számla 471. Jövedelemelszámolási számla 4711. Keresetelszámolási számla 4712. Társadalombiztosítási ellátás 4713. Egyéb kifizetések elszámolása 472. Fel nem vett járandóságok 473. Társadalombiztosítási kötelezettség 474. Elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos befizetési kötelezettségek 4742. Népegészségügyi termékadó 4745. Turizmusfejlesztési hozzájárulás 4747. Innovációs járulék 4749. Egyéb befizetések elkülönített alapokba 475. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal szemben 476. Részesedésekkel, értékpapírokkal, határidős, opciós és swapügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek 477. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 478. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 4781. Átvállalt kötelezettségek 4782. Magánszemély tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 4783. Kötelezettségek értékelési különbözete 4789. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek 48. Passzív időbeli elhatárolások 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 4811. Befolyt, elszámolt bevételek elhatárolása 4812. Költségek ellentételezésére kapott támogatások elhatárolása 4813. Kölcsönbeadott értékpapír nyereségének elhatárolása 4814. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 4821. Mérlegfordulónap előtti időszakot terhelő költségek, ráfordítások elhatárolása 4822. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamveszteség elhatárolása 4823. Fizetendő kamatok elhatárolása 483. Halasztott bevételek 4831. Elengedett kötelezettségek miatti elhatárolás 4832. Fejlesztési célra kapott támogatások elhatárolása 4833. Térítés nélkül átvett (ajándékba kapott, fellelt stb.) eszközök értékének elhatárolása 4834. Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 125/1298 oldal 4_2013_kr_2 4835. Befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogáért kapott bevétel elhatárolása 49. Évi mérlegszámlák 491. Nyitómérleg számla 492. Zárómérleg számla 493. Adózott eredmény elszámolása [801] A 4. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma A források (53) a vállalkozás eszközeinek a saját és idegen forrását jelentik. Az eszközöket ugyanis saját és idegen forrásokból lehet finanszírozni. A források megjelenési formái a saját tőke, a céltartalékok, a kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások (Szvt. 34. §). A forrásokon kívül ez a számlaosztály tartalmazza a nyitó- és zárómérleg készítéséhez, továbbá az adózott eredmény elszámolásához szükséges technikai jellegű számlákat is. [803] 41. Saját tőke Szabadon felhasználható olyan saját forrás, amelyet a tulajdonos vagy tulajdonosok a vállalkozásoknak véglegesen átadtak, vagy az adózott eredményből a vállalkozásnál hagytak. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is [Szvt. 35. § (1) bek.]. A saját tőke a befektetett eszközök és a forgóeszközök tartós forrása. A saját tőke összetevői: - jegyzett tőke (a jegyzett tőkéből le kell vonni a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét, és a különbözet a saját tőke része!), - tőketartalék, - eredménytartalék, - a lekötött tartalék, - az értékelési tartalék (az értékhelyesbítés és a valós értékelés értékelési tartaléka), - tárgyév adózott eredménye. [Szvt. 35. § (2) bek.] A mérlegelemzésnél a saját tőke fontos mutató, mert a kötelezettségek fedezetére biztosítékot jelent részben vagy egészben, a cég hitelképességére vonatkozó információt hordoz, az alakulása befolyásolja a jövedelmezőség megítélését. A saját tőke elemei között a visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, saját üzletrész) névértéken külön tájékoztató adatként kell kimutatni az éves beszámoló mérlegében. Kezelt vagyonnál (807) a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze [Szvt. 40/A. § (1) bek.]. [805] 411. Jegyzett tőke A jegyzett tőke számlán a gazdálkodót nyilvántartó szervezetnél (többségében cégbíróság vagy bíróság) bejegyzett, nyilvántartott, a tulajdonosok által véglegesen a gazdálkodó rendelkezésére bocsátott jegyzett tőkét kell nyilvántartani. A cégbíróságon bejegyzett cégeknél jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke az alapító okiratban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, illetve az egyéb létesítő okiratban meghatározott összegben (pl. a törzstőke, a részvénytőke). A jegyzett tőke összegéig a tulajdonosokat (tagokat) felelősség terheli. A cégbírósági bejegyzésre kötelezett vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, az egyéb társasági részesedés felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni [Szvt. 35. § (3)-(4) bek.]. Fogalomértelmezések Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 126/1298 oldal [807] Gazdálkodó A vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény [Szvt. 3. § (1) bek. 1. pont]. Vállalkozó Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon (807), amennyiben nem tartozik az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek közé [Szvt. 3. § (1) bek. 2. pont]. Európai Gazdasági Térség állama Az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam [Szvt. 3. § (12) bek.]. Kezelt vagyon A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerződésenként külön-külön) [Szvt. 3. § (14) bek. 1. pont]. A kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni úgy, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő - kezelt vagyononként elkülönítve - teljesíti (Szvt. 7/B. §). Bizalmi vagyonkezelési szerződés Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A szerződést írásba kell foglalni (Ptk. 6:310. §). Vagyonrendelő Az a személy, aki a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül [Szvt. 3. § (14) bek. 2. pont]. Vagyonrendelő az, aki a bizalmi vagyonkezelőt megbízza a vagyona kezelésével díjfizetés ellenében. Bizalmi vagyonkezelő Az a személy, aki a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonkezelőnek minősül [Szvt. 3. § (14) bek. 3. pont]. A vagyonrendelő vagyonát kezeli. Bizalmi vagyonkezelés A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által végzett tevékenység [Szvt. 3. § (14) bek. 4. pont]. Államháztartás szervezetei Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek [Szvt. 3. § (1) bek. 3. pont]. [809] Egyéb szervezet a) az egyesület, az alapítvány; b) a köztestület, a közalapítvány; c) a lakásszövetkezet, a társasház; d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda; e) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap; f) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete; g) a közös jogkezelő szervezet; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 127/1298 oldal h) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet; i) a víziközmű társulat; j) az egyházi jogi személy; k) a befektetési alap, az egyéb alapok; l) a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet; m) a magánnyugdíjpénztár; n) az önkéntes nyugdíjpénztár; o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár; p) a közraktár; valamint q) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet. [Szvt. 3. § (1) bek. 4. pont.] Azoknál a vállalkozóknál, amelyek nem kötelezettek a jegyzett tőkéjük bejegyeztetésére a cégbíróságon, jegyzett tőke a létesítő okiratban (pl. társasági szerződés, alapítói okirat, tulajdonosok közötti megállapodás) meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott, ténylegesen át is adott tőke [Szvt. 35. § (5) bek.]. Ilyen például az egyéb társasági részesedés, a vagyoni hozzájárulás, az alapítói vagyon vagy más elnevezéssel illetett tőke. A jegyzett tőke kimutatásakor a társasági szerződésben, alapszabályban feltüntetett névértéknek meg kell egyeznie a cégbíróságon bejegyzett összeggel. Abban az esetben, ha a jegyzett tőke pénzbeni részét alapításkor befizették, és az apportot az alapítók a vállalkozás rendelkezésére bocsátották, akkor a névleges tőkeérték egyenlő a rendelkezésre bocsátott tőkeértékkel, vagyis: a pénzbeli befizetés + apport = jegyzett tőke. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni azt a külföldi székhelyű vállalkozás részéről tartósan rendelkezésre bocsátott vagyont, amely a fióktelep működéséhez, illetve a tartozásai kiegyenlítéséhez szükséges. Ezt a vagyont addig kell jegyzett tőkeként kimutatni, amíg a fióktelep meg nem szűnik. (A fióktelep jegyzett tőkéjébe tartozik a törvényben meghatározott dotációs tőke is.) [Szvt. 35. § (6) bek.] Ahol a számviteli törvényen kívüli más törvény jegyzett tőkén (törzstőkén vagy alaptőkén) felüli vagyoni fedezetet ír elő, ott azon a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, valamint a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni [Szvt. 35. § (7) bek.]. A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelés után a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. A jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történik a jegyzett tőke emelése akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki, továbbá akkor is, ha a részvényeket annak adják, aki - törvény előírása alapján - a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond. Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (módosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával. Fogalomértelmezés [811] Átváltoztatható kötvény Olyan névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani [Ptk. 3:303. § (3) bek.]. Átváltozó kötvény Olyan névre szóló kötvény, amely a kötvényben előre meghatározott feltétel bekövetkezése esetén átalakul részvénnyé [Ptk. 3:303. § (3) bek.]. Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke feltételes leszállítását lehetővé teszi a jegyzett tőke Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 128/1298 oldal egyidejű felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával könyvelni kell - a létesítő okirat módosításának megfelelően - a jegyzett tőke leszállítását, illetve felemelését. A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával [Szvt. 35. § (9)-(10) bek.]. Kezelt vagyon induló tőkéje Kezelt vagyonnál (807) nincs jegyzett tőke, a jegyzett tőke „szerepét” az induló tőke tölti be, ezért a nyilvántartására és az elszámolására használhatjuk a 411. főkönyvi számlát. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök bekerülési értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével [Szvt. 40/A. § (2) bek.]. A kezelt vagyonra szóló tartós követelés bekerülési értéke a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti, együttes értéke [Szvt. 50. § (9) bek.]. Kezelt vagyon kiadása Bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke (negatív tartalék, illetve tárgyévi veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi veszteséggel csökkentett induló tőke) összegéig kerülhet sor. Évközi vagyonkiadásnál a kiadható vagyon megállapításánál a közbenső mérlegben kimutatott negatív adózott eredményt is figyelembe kell venni [Szvt. 40/A. § (8) bek.]. [813] 412. Tőketartalék Jegyzett tőkeként be nem jegyeztetett saját tőkerész. A tőketartalék megjelenési formái: Tőketartalék-növelő tételek: - részvények kibocsátáskori, illetve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és a névértéke közötti különbözet; - az alapítók részéről véglegesen átadott eszközök (a fogalomba értendők az alapításkor az alapítás részeként és a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba - a jegyzési érték és a névérték különbözeteként - véglegesen átadott eszközök, amelyek lehetnek pénzeszközök és nem pénzeszközök); - a jegyzett tőke csökkentése (ha azt a tőketartalékkal szemben szállítják le); - a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon; - a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege a lekötés feloldása alapján; - a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján (kötelezően) tőketartalékba helyezett pénzeszközök, vagy jogszabály alapján átvett eszközök értéke [Szvt. 36. § (1) bek.]. Tőketartalék-csökkentő tételek: - a jegyzett tőke emelése (ha azt a szabad tőketartalékból valósítják meg); - a veszteség miatti negatív eredménytartalék kompenzálására felhasznált összeg; - a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összege; - a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összege; - a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján (kötelezően) a tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök és eszközök értéke [Szvt. 36. § (2) bek.]. A felsorolt tételekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív [Szvt. 36. § (5) bek.]. [815] 413. Eredménytartalék Ha a vállalkozás a korábbi időszakban nyereséges volt, az eredménytartalék - és így a saját tőke is - nőhet, veszteséges gazdálkodás esetén az eredménytartalék csökken, s ezáltal a saját tőke is csökken. A veszteséget ugyanis elsődlegesen az eredménytartalékból kell megfinanszírozni. Az Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 129/1298 oldal eredménytartalék tehát a saját tőke változó része. A vállalkozás az eredményfelosztáskor dönthet úgy, hogy az adózott eredményének egy részét, vagy az egészét - osztalékfizetés helyett - az eredménytartalékba teszi (lásd eredménytartalék-növelő tételek). Az eredménytartalék növekszik, ha a) az előző üzleti év adózott eredménye nyereség, ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) adózott eredményét növelő módosítását (nyereségét) is; b) a jegyzett tőkét az eredménytartalékkal szemben szállítják le; c) a veszteség miatti negatív eredménytartalékot a tőketartalékból vagy a lekötött tartalékból ellentételezik; d) a vállalkozó tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg az eredménytartalékba helyezik; e) az eredménytartalékból lekötött tartalék összegét visszavezetik a lekötés feloldása alapján; f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg jogszabály alapján az eredménytartalékba pénzeszközöket, átvett eszközöket helyeznek; g) a pótbefizetésből származó követeléséről a vállalkozó tulajdonosa (tagja) lemond, a lemondás időpontjával (a pótbefizetés eredménytartalékot növel a lekötött tartalékkal szemben); h) a jóváhagyott osztalékból származó követelését a vállalkozó tulajdonosa (tagja) elengedi az elengedés időpontjával. [Szvt. 37. § (1) bek.] Az eredménytartalék csökken, ha a) az előző üzleti év adózott eredménye veszteség, ideértve az ellenőrzés előző év(ek) adózott eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is; b) a jegyzett tőkét a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból emelik; c) az eredménytartalék egy részét vagy egészét a lekötött tartalékba vezetik át; d) a társaság az osztalék, részesedés, a kamatozó részvény kamatának (ideértve az azt terhelő adót is) kifizetését határozza el; e) a vállalkozó tulajdonosánál (tagjánál) a vállalkozó veszteségének fedezetére teljesített törvényi előíráson alapuló - pótbefizetést teljesítenek, a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg; f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításakor eredménytartalékot vonnak ki (az eredménytartalék-kivonásnak a jegyzett tőke leszállításával arányosnak kell lennie); g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg jogszabály alapján eredménytartalékból pénzeszközöket, eszközöket adnak át, ideértve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is; h) a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetik az e célra szánt összeget. [Szvt. 37. § (2) bek.] Amennyiben a pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni [Szvt. 37. § (7) bek.]. Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított - az előző üzleti év(ek)re vonatkozó - jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő vagy csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni [Szvt. 37. § (5) bek.]. Nem kötelezően alkalmazandó szabályok A halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adókövetelés és a halasztott Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 130/1298 oldal adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni, míg a halasztott adó alkalmazásának megszüntetésekor a megszüntetés üzleti évének nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kivezetni. Amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, vagy halasztott adókövetelés, vagy halasztott adókötelezettség keletkezett, ennek a nyitóértékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni. [Szvt. 37. § (8)-(9) bek.] [817] Kezelt vagyon tartaléka Kezelt vagyon (807) esetén sem tőketartalékot, sem eredménytartalékot nem kell kimutatni, „csak” tartalékot. Ezért ennek kimutatására és nyilvántartására használhatjuk a 413. főkönyvi számlát. A tartalék növekedéseként kell kimutatni: a) a kezelt vagyon előző üzleti évi adózott eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) adózott eredményét növelő módosítását (nyereségét) is; b) a tartalékba a lekötött tartalékból visszavezetett összeget a lekötés feloldása alapján. A tartalék csökkenéseként kell kimutatni: a) a kezelt vagyon előző üzleti évi adózott eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) adózott eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is; b) a tartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét; c) a bizalmi vagyonkezelés során hozamkifizetésre igénybe vett összeget. [Szvt. 40/A. § (3)-(4) bek.] 414. Lekötött tartalék A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában [Szvt. 38. § (1) bek.]. Lekötött tartalék tőkeleszállítás miatt is képződhet [Szvt. 38. § (7) bek.]. A lekötött tartalék feloldását - a pótbefizetés kivételével - a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalékot eredetileg a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból kötötték-e le [Szvt. 38. § (6) bek.]. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását - a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni [Szvt. 38. § (9) bek.]. Amennyiben a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni [Szvt. 38. § (10) bek.]. A vállalkozónál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kell átvezetni, amennyiben a vállalkozó tulajdonosa (tagja) a pótbefizetésből származó követeléséről lemond, a lemondás időpontjával [Szvt. 38. § (11) bek.]. Kezelt vagyon lekötött tartaléka A tartalékból (813) kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni - az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget; - az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és a tartozások nem realizált árfolyamvesztesége miatt képzett céltartalék különbözetének összegét; - a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 131/1298 oldal A lekötött tartalék feloldását a tartalékkal szemben kell elszámolni [Szvt. 40/A. § (5) bek., 38. § (3) bek. c), d), g) pont]. A lekötött tartalék fajtáinak megfelelően célszerű a főkönyvi számlát tovább bontani. [819] 4141. Lekötött tartalék tőketartalékból A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét; b) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot; c) a tőketartalékba helyezett összegnek azt a részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni. [Szvt. 38. § (2) bek.] [821] 4142. Lekötött tartalék eredménytartalékból Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét; b) a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét; c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget; d) a nem realizált árfolyamveszteség* és a céltartalék** különbözetének összegét; e) a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet; f) a vállalkozó tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére - az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített - fizetendő pótbefizetés összegét; g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot [Szvt. 38. § (3) bek.]. A felsorolt esetek szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő [Szvt. 38. § (5) bek.]. Megjegyzések: * A nem realizált árfolyamveszteség értelmezése: Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével. Ez a szóban forgó nem realizált árfolyamveszteség [Szvt. 33. § (2) bek.]. ** A céltartalék értelmezése: Amennyiben a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki (lásd *), az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia [Szvt. 41. § (4) bek.]. [823] 4143. Lekötött tartalék pótbefizetésből Lekötött tartalékként kell kimutatni a vállalkozónál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pótbefizetés visszafizetéséig; elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik [Szvt. 38. § (4) bek.]. [825] 4144. Lekötött tartalék tőkeleszállításból Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 132/1298 oldal Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára - az alaptőke terhére képzett tartalékként - szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az így átvezetett összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni. Ezt jeleníti meg a főkönyvi számla. A tőkeleszállítás miatt elkülönített lekötött tartalékot csak a jogszabályban meghatározott módon lehet megszüntetni: veszteségrendezésre - az erről szóló döntés időpontjával - az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve tőkeemelésre - a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával - a jegyzett tőkét növelő tételként [Szvt. 38. § (7)-(8) bek.]. [827] 417. Értékelési tartalék Értékelési tartalék keletkezhet a valós értékű értékelés és az értékhelyesbítés miatt. Emiatt az Értékelési tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az értékhelyesbítések összegét, valamint a valós értékelés miatt a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetek összegét. A főkönyvi számla tehát tovább bontandó a 4171. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka és a 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka főkönyvi alszámlákra [Szvt. 39. § (1) bek.]. Kezelt vagyon értékelési tartaléka Az értékelési tartalékkal kapcsolatban leírtak alkalmazandók a kezelt vagyon (807) értékelési tartalékára is [Szvt. 40/A. § (6) bek.]. [829] 4171. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka az értékhelyesbítések összege. Az egyes eszközök értékhelyesbítései a mérleg eszközoldalán jelennek meg, ezeknek a forrása az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, amely a mérleg forrásoldalán szerepel. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés csak egymással szemben és ugyanazzal az összeggel változhat. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka terhére a saját tőke egyéb részeit nem lehet kiegészíteni, és abból kötelezettség sem teljesíthető [Szvt. 39. § (1) bek.]. Kezelt vagyon értékhelyesbítés miatti értékelési tartaléka Az értékhelyesbítés értékelési tartalékával kapcsolatban leírtak alkalmazandók a kezelt vagyon (807) értékelési tartalékára is [Szvt. 40/A. § (6) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó az értékhelyesbítés értékelési tartalékát nem mutathatja ki, mert nem hajthat végre értékhelyesbítést [Kr. 11. § (1) bek.]. [831] 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka A valós értékű értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözet a valós értékelés értékelési tartaléka. Az egyes pénzügyi eszközök értékelési különbözetei a mérleg eszközoldalán jelennek meg, ezeknek a forrása a valós értékelés értékelési tartaléka, amely a mérleg forrásoldalán szerepel. A valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. A valós értékelés értékelési tartaléka terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, és abból kötelezettség sem teljesíthető [Szvt. 39. § (1) bek.]. Kezelt vagyon valós értékelés miatti értékelési tartaléka A valós értékelés értékelési tartalékával kapcsolatban leírtak alkalmazandók a kezelt vagyon (807) értékelési tartalékára is [Szvt. 40/A. § (6) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó a valós értékelés szabályait nem alkalmazhatja [Kr. 11. § (2) bek.]. [833] 419. Adózott eredmény Az üzleti év adózott eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye (a továbbiakban együtt: adózás előtti eredmény) adófizetési kötelezettség Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 133/1298 oldal 4_2013_kr_2 levonásával csökkentett összegében kell meghatározni [Szvt. 70. § (2) bek.]. Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá [Szvt. 39. § (2a)-(4) bek.]. Kezelt vagyon adózott eredménye Bizalmi vagyonkezelés (807) során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá [Szvt. 40/A. § (7) bek.]. [835] 42. Céltartalékok A céltartalékot a gazdálkodási év utáni évben várhatóan felmerülő veszteségek vagy kötelezettségek fedezésére képezik a vállalkozások az adózás előtti eredmény terhére. A céltartalék tartalmát tekintve azért nem lehet saját forrás, mert nem szabad rendelkezésű tartalék, hanem mint a nevében is szerepel, csak meghatározott célra lehet felhasználni. Kötelezettség sem lehet, mert a képzéskor az összegszerűség (a várható veszteség vagy kötelezettség) még nem ismert, és a fizetés ideje sem konkrét. A céltartalékot évente újra lehet képezni, mert az előző évben képzett céltartalékot meg kell szüntetni úgy, hogy át kell vezetni az egyéb bevételek közé. A céltartalékot a képzés célja szerint több főkönyvi számlán kell kimutatni. [837] 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni várható fizetési kötelezettségekre, amelyek - a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Várható kötelezettségek lehetnek a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, a korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek, valamint a megkötött szerződésből, vagy annak elszámolási egységéből (47) származó veszteségek [Szvt. 41. § (1) bek.]. A céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté [Szvt. 41. § (9) bek.]. Fogalomértelmezések [839] Függő kötelezettség Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 134/1298 oldal Az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek [Szvt. 3. § (8) bek. 14. pont]. Biztos (jövőbeni) kötelezettség Az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swapügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek [Szvt. 3. § (8) bek. 15. pont]. [841] 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető, vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Jövőbeni költségek lehetnek a fenntartási, az átszervezési költségek és a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. A jövőbeni költségekre képzett céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető [Szvt. 41. § (2)-(3) bek.]. A céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté [Szvt. 41. § (9) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodó a jövőbeni költségekre céltartalékot nem képezhet [Kr. 5. § (8) bek.]. [843] 429. Egyéb céltartalék Az egyéb céltartalék fogalomkörébe tartozik az árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék, valamint a „klasszikus” - más kategóriába be nem sorolható - céltartalék. Az árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék Akkor kell az árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján céltartalékot képezni, ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki. Ez esetben a vállalkozónak az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve - tárgyi eszköz, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 135/1298 oldal vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Amikor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, a céltartalék is megszüntetendő [Szvt. 41. § (4)-(5) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodó a nem realizált árfolyamvesztés időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalékot nem képezhet [Kr. 5. § (8) bek.]. [845] A „klasszikus” egyéb céltartalék Kormányrendeletek szabályozzák az államháztartás szervezetei, a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet, az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, beszámoló készítésének sajátosságait, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat. (A kormányrendeletek felsorolását lásd a jogszabályjegyzékben.) A kormányrendeletekkel szabályozott gazdálkodói körben a kormányrendelet - a sajátosságok figyelembevételével - az eddigiekben ismertetettektől eltérően is szabályozhatja a céltartalék képzését és annak felhasználását, illetve további céltartalék, egyéb tartalék képzését írhatja elő [Szvt. 41. § (6) bek.]. Külön törvény, illetve kormányrendelet - az eddig ismertetetteken kívül - további egyéb céltartalékképzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni [Szvt. 41. § (7) bek.]. A főkönyvi számla az ilyen speciális céltartalék kimutatására szolgál. Megjegyzés: Az egyéb céltartalékokról szóló kormányrendeletek a különleges gazdálkodóknak szólnak, azoknak, amelyek nem képezik ezen könyv tárgyát. A szabályozás megértése és a fogalmak tisztázása érdekében azonban említést érdemeltek. [847] 43-47. Kötelezettségek Olyan - szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésen alapuló - pénzértékben kifejezett, rendezendő tartozások, amelyek már teljesített áruszállítások, szolgáltatás- vagy kölcsönnyújtások, valamint a kincstári vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vétele miatt, vagy egyéb jogügyletekből adódóan merültek fel, és a megrendelő, adós vagy vevő, illetve a vagyonkezelő elismerte a teljesítést. Leegyszerűsítve: általában a vevő, az adós, a megrendelő vagy a vagyonkezelő tartozik a szállítónak, vállalkozónak, hitelezőnek, szolgáltatónak, illetve az államnak. Az elismerésnek az a jelentősége, hogy ez alapján a fizetési kötelezettség jogszerűen követelhető és kikényszeríthető a vállalkozástól. A kötelezettségek a teljesítéshez kapcsolódóan keletkeznek, és pénzügyi ellentételezéssel vagy egyéb módon (pl. beszámítás, elengedés, átvállalás) szűnhetnek meg. A kötelezettségek idegen források. Likviditási szempontok miatt célszerű a kötelezettségeket lejárat szerint csoportosítani. A hosszú lejáratú kötelezettségek ugyanis tartós idegen forrást jelentenek a vállalkozások számára. Az egy évnél hosszabb lejáratú a hosszú lejáratú, az egy évnél rövidebb lejáratú pedig a rövid lejáratú kötelezettség. A kötelezettségek között meg kell különböztetni a hátrasorolt kötelezettségeket is [Szvt. 42. § (1) bek.]. [849] 43. Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe. Ezen túlmenően a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 136/1298 oldal meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges [Szvt. 42. § (4) bek.]. A hátrasorolt kötelezettségek közé tartoznak a kapcsolt vállalkozással szembeni, az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni és az egyéb gazdálkodóval szembeni hátrasorolt kötelezettségek. [851] 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben A főkönyvi számla a kapcsolt vállalkozás jellegétől függően tovább bontható. Az alszámlák a következők: 4311. Hátrasorolt kötelezettségek anyavállalattal szemben A főkönyvi alszámla az anyavállalattal szembeni hátrasorolt kötelezettségeket tartalmazza. 4312. Hátrasorolt kötelezettségek leányvállalattal szemben A főkönyvi alszámla a leányvállalattal szembeni hátrasorolt kötelezettségeket tartalmazza. 4313. Hátrasorolt kötelezettségek közös vezetésű vállalkozással szemben A főkönyvi alszámla a közös vezetésű vállalattal szembeni hátrasorolt kötelezettségeket tartalmazza. 432. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben A főkönyvi számla a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (229) lévő vállalkozással szembeni hátrasorolt kötelezettségeket tartalmazza. [853] 433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben A főkönyvi számla az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni hátrasorolt kötelezettségeket tartalmazza. [855] 434. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval, magánszeméllyel szemben A főkönyvi számla azokat a hátrasorolt kötelezettségeket tartalmazza, amelyek nem szerepelhetnek a 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a 432. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, és a 433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben főkönyvi számlákon. [857] 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A számlacsoport ennek megfelelően tovább bontandó [Szvt. 42. § (2) bek.]. [859] 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Pénzintézeteken kívüli bármilyen vállalkozástól vagy magánszemélytől kapott kölcsönöket jelenti, melyek egy éven túli visszafizetési kötelezettségűek. Szövetkezeteknél a fogalomba értendő a tagoktól egy éven túli lejáratra felvett kölcsönök, kapott célrészjegyek, a termelési és fejlesztési hozzájárulások összege. [861] 442. Átváltoztatható kötvények A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktől elkülönítetten kell kimutatni a részvénnyé átváltoztatható és átváltozó kötvények miatti kötelezettségeket, ha azok nem tartoznak olyan tartós kötelezettségek közé, amelyek kapcsolt vállalkozással szemben és/vagy jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (229) lévő vállalkozásokkal szemben és/vagy egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 137/1298 oldal szemben állnak fenn [Szvt. 42. § (6) bek.]. [863] 443. Tartozások kötvénykibocsátásból A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktől és az átváltoztatható és átváltozó kötvényektől elkülönítetten kell kimutatni a vállalkozó által kibocsátott egyéb kötvények miatti kötelezettségeket, ha azok nem tartoznak olyan tartós kötelezettségek közé, amelyek kapcsolt vállalkozással szemben és/vagy jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (229) lévő vállalkozásokkal szemben és/vagy egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben állnak fenn [Szvt. 42. § (6) bek.]. [865] 444. Beruházási és fejlesztési hitelek Beruházás- és fejlesztésfajtáktól függően többféle címen lehet ilyen hiteleket felvenni. Az egyeztethetőség érdekében a hitelező pénzintézettel azonos tagolásban, illetve bontásban kell ezeket kimutatni. A beruházási és/vagy fejlesztési hitelszerződésben a bank és a vállalkozó abban állapodik meg, hogy a bank a hitelkeret összegéig a szerződésben megjelölt időn belül a rögzített feltételekkel hitelt nyújt. A lényeg, hogy a vállalkozó nem egyszerre, hanem folyamatosan, a beruházás vagy fejlesztés kivitelezési ütemének megfelelően hívja le a hitelkeretet. A bank a hitelkeret rendelkezésre tartásáért jutalékot számít fel. Ezt a vállalkozó bankköltségként számolja el. A rendelkezésre tartási jutalékon túlmenően a vállalkozást más kötelezettség nem terheli, a hitelkeretet nem köteles kimeríteni. A vállalkozót a felvett hitelek után kamatfizetési kötelezettség terheli. A kamat felszámítása a bank részéről általában negyedévenként történik. Befejezetlen beruházásoknál a beruházási hitelek után, az üzembe helyezésig felszámított kamat összege a bekerülési érték része. Ha a pénzintézet a kamatterheléseket nem bontja meg az üzembe helyezés előtti és üzembe helyezés utáni tételekre, akkor ezt a megbontást a hitel igénybevevőjének kell megtennie. [867] 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek A nem beruházási és fejlesztési célú, egy éven túli lejáratú hitelek összefoglaló elnevezése. [869] 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben A Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben főkönyvi számla azokat a kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél - a kapcsolt vállalkozás hitelezővel kötött szerződés szerint - a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, ideértve az átváltoztatható és átváltozó kötvények miatti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes [Szvt. 42. § (7) bek.]. Az alszámlák a következők: 4461. Tartós kötelezettségek anyavállalattal szemben A főkönyvi alszámla az anyavállalattal szembeni tartós kötelezettségeket tartalmazza. 4462. Tartós kötelezettségek leányvállalattal szemben A főkönyvi alszámla a leányvállalattal szembeni tartós kötelezettségeket tartalmazza. 4463. Tartós kötelezettségek közös vezetésű vállalkozással szemben A főkönyvi alszámla a közös vezetésű vállalattal szembeni tartós kötelezettségeket tartalmazza. [871] 447. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben A tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (229) lévő vállalkozásokkal szemben azok a kötelezettségek, amelyeknél - a jelentős (20 százalékot meghaladó) részesedéssel rendelkező hitelezővel kötött szerződés szerint - a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, ideértve az átváltoztatható és átváltozó kötvények miatti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes. Az egyéb részesedési viszonyban lévő hitelezővel szembeni tartós kötelezettségek azok a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 138/1298 oldal kötelezettségek, amelyek egy évnél hosszabb lejáratúak, és amelyek nem tartoznak a kapcsolt vállalkozásokkal, valamint a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni tartós kötelezettségek közé, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes [Szvt. 42. § (7a)-(8) bek.]. [873] 448. Pénzügyi lízing miatti tartós kötelezettségek Pénzügyi lízing (259) esetén a lízingbevevővél a lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszközöknek a lízingbeadó (vagy eladó) részéről számlázott (nyílt végű pénzügyi lízing esetén a számviteli bizonylatban szerepeltetett), előzetesen felszámított, levonható áfát nem tartalmazó ellenértékét kell kimutatni. (A kötelezettség nem tartalmazhatja a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket.) [Szvt. 42. § (5) bek.] Fogalomértelmezés Pénzügyi lízing A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre [Szvt. 3. § (8) bek. 13. pont]. A pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését [2013. évi CCXXXVII. tv. 6. § (1) bek. 89. pont]. [875] 449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az állami vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget [Szvt. 42. § (5) bek.]. A főkönyvi számlán mutathatók ki az alapítókkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek, valamint a hosszú lejáratú egyéb kötelezettségek is. A főkönyvi számla tovább bontása: 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettség Az állami, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettségek jelennek meg az alszámlán. 4492. Átvállalt hosszú lejáratú kötelezettségek A más gazdálkodótól átvállalt hosszú lejáratú kötelezettségek jelennek meg az alszámlán. [877] 4493. Magánszemély tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek Olyan (magánszemély) alapítóktól kapott összegekről van szó, amelyek nem részei a jegyzett tőkének, nem minősülnek tőketartaléknak (a jegyzett részjegyeket kivéve!), és nem kölcsönök. Itt kell kimutatni ezenkívül az alapítóknak osztalék, részesedés vagy más jogcímen járó összegeket, ha azok nem rövid lejáratú kötelezettségek. A teljesség igénye nélkül alapítókkal szembeni kötelezettség: - az alaptőke vagy a törzstőke leszállításakor vagy a cég megszűnésekor a tulajdonosoknak járó jegyzett tőke összege; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 139/1298 oldal - a tulajdonosok osztalékaként, részesedéseként jóváhagyott összeg; - az egyéb, alapítókkal szembeni kötelezettség. 4494. Halasztott adókötelezettség Halasztott adóról akkor beszélhetünk, ha a társasági adószámításnak, vagyis az adóalap-módosító tételeknek jövőbeni átmeneti adóhatása van, azaz a tárgyévben egy adóalap-módosító tétel a jövőben visszafordul. A halasztott adó megjelenhet halasztott adókövetelésként vagy halasztott adókötelezettségként. A halasztott adó kimutatása nem kötelező! Halasztott adókötelezettség keletkezik, amikor egy visszaforduló adóalap-módosító tétel hatásából adódóan a tárgyévben kevesebb adót fizetünk, de azt a jövőben meg kell fizetnünk, vagyis adókötelezettségünk keletkezik (pl. tárgyévi fejlesztési tartalék képzése). A társaság saját döntése alapján mutathatja ki a halasztott adókötelezettséget. A halasztott adókötelezettséget - ha a társaság úgy dönt, hogy megjeleníti - a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. A számla a halasztott adókötelezettség könyv szerinti értékét tartalmazza. A könyv szerinti érték megegyezik a számított értékkel. [Szvt. 3. § (16) bek. 5. pont] Halasztott adókötelezettség számított értéke: a) az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben növelő tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása; b) a nyereségadó alapjának csökkenéseként már elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként a következő üzleti év(ek)ben elszámolandó tételek mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása; továbbá c) amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, azon (fennmaradó) különbözet mérlegfordulónapi adókulccsal számított adóhatása, amely különbözettel a következő üzleti év(ek) nyereségadó alapját kell növelni. [Szvt. 3. § (16) bek. 2. pont] 4499. Hosszú lejáratú egyéb kötelezettségek Mindazok a tételek sorolandók ide, amelyek nem tartoznak a 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettség, a 4492. Átvállalt hosszú lejáratú kötelezettségek, és a 4493. Magánszemély tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek főkönyvi alszámlákhoz. [879] 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek nem finanszírozzák tartósan a vállalkozásokat. A rövid távú kötelezettségek nem - vagy csak nagy többletmunka révén és rövid időszakra - tervezhetők. A rövid táv egy sor bizonytalansági tényezővel jár együtt. Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatásteljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, a kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség [Szvt. 42. § (3) bek.]. [881] 451. Rövid lejáratú kölcsönök A más vállalkozóval, magánszeméllyel, szövetkezeti tagokkal, tehát nem pénzintézettel szemben fennálló rövid lejáratú tartozások. A rövid lejáratú átváltoztatható kötvényeket is itt kell kimutatni. [883] 452. Rövid lejáratú hitelek Pénzintézetekkel szemben fennálló, rövid lejáratú hiteltartozások. A pénzintézet kölcsönszerződés alapján ad hitelt a vállalkozónak. A vállalkozó köteles a felvett hitelt és annak kamatát határidőre visszafizetni. A kamatokat az adott gazdálkodási év ráfordításai között olyan arányban kell elszámolni, amilyen arányban az az évet terheli (lásd bővebben: időbeli Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 140/1298 oldal elhatárolások). Fogalomértelmezések [885] Késedelmi kamat A „normál” hitelkamaton felül akkor számítja fel a pénzintézet, ha a vállalkozó határidőt mulaszt, azaz késedelmesen törleszt. Akkor is kell késedelmi kamatot fizetni, ha az adós kimenti a késedelmét, és ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt (Ptk. 6:48. §). Zálogjog A felvett hitelnek anyagi értékkel fedezettnek kell lennie. Ilyen anyagi értékek például a vagyontárgyak. Ingatlanok, nagy értékű személygépjárművek, képzőművészeti alkotások stb. Ezek addig nem értékesíthetők a tulajdonos részéről szabadon, amíg a hiteltartozása fennáll. Zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására alapítható [Ptk. 5:97. § (1) bek.]. Kezesség Amennyiben a hiteladós fizetésképtelen, a kezesnek kell a hitel törlesztőrészleteit és a kamatokat fizetnie. Kezes lehet természetes személy, jogi személy stb., vagyis az, akit a pénzintézet hajlandó annak elfogadni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható [Ptk. 6:416. § (2) bek.]. [887] Óvadék Bizonyos pénzösszeget letétbe kell helyezni megállapodás szerinti helyen, pl. pénzintézetnél, bíróságnál, ügyvédnél stb. Amennyiben a hitelt a kamatokkal együtt visszafizette, a hiteladós visszakapja az óvadékot. A zálogjoggal, a kezességgel, az óvadékkal, a követelés és egyéb jog engedélyezésével biztosítható a hitel visszafizetése. Másképpen fogalmazva: ezek a hitel-visszafizetés biztosítékai. Óvadék a) pénzen és értékpapíron, b) fizetésiszámla-követelésen, illetve betétszerződésből eredő követelésen vagy egyébként jogszabály rendelkezése szerint számlavezetőként erre feljogosított intézmény által vezetett számlán nyilvántartott követelésen (fizetésiszámla-követelés), továbbá c) jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon alapítható. A fogyasztói zálogszerződés kivételével az óvadékot alapító zálogszerződésben az alapul szolgáló jogviszonyon kívül mellőzhető a követelés összegének vagy annak az összegnek a meghatározása, amelynek erejéig a zálogjogosult az óvadékból kielégítést kereshet. Óvadékot pénzen és nem dematerializált értékpapíron kézizálogjogként, dematerializált értékpapíron, fizetésiszámla-követelésen és jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon pedig úgy kell alapítani, hogy annak eredményeként az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon az óvadék kötelezettjének hatalmából az óvadék jogosultjának hatalmába kerüljön, vagy az óvadék kötelezettjének korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön. Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék a) a számlatulajdonos, a számlavezető és az óvadék jogosultja közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit az óvadék jogosultjának jóváhagyásával, az óvadék jogosultjának rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy b) a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel is alapítható. A számlavezető a dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen fennálló óvadékot valamennyi számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni [Ptk. 5:95. § (1)-(4) bek.]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 141/1298 oldal [889] Bankgarancia A hitelnyújtó bankgaranciát is kérhet a leendő hitelfelvevőtől. A bankgarancia vállalásával a garanciavállaló bank arra kötelezi magát, hogy előre rögzített feltételek esetén meghatározott időn belül a hitel nyújtójának a megállapított összegig fizet. A bankgaranciáért fizetett díj bankköltségként számolandó el a hitelfelvevőnél. A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni [Ptk. 6:431. § (1) bek.]. [891] 453. Vevőktől kapott előlegek A teljesítés bekövetkezése előtti pénzátutalásokat, fizetéseket kell előlegnek tekinteni. A vevőktől kapott előlegek valójában vevőkkel szembeni kötelezettségek. [893] 454-456. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Itt kell kimutatni a teljesített és a vevő által elismert, de még ki nem fizetett, az előzetes áfát is tartalmazó áru vagy szolgáltatás ellenértékét rövid lejáratú kötelezettségként abban az összegben, amit a vevő elfogadott. 454. Szállítók 4541. Szállítói tartozások forintban A vállalkozó szállítóval szembeni forintban kifejezett tartozásai vannak ezen a főkönyvi számlán mindaddig, amíg a vállalkozó ki nem egyenlítette vagy a szállító el nem engedte, vagy elévült tartozássá vált. Abban az esetben, ha a szállító még nem teljesített, viszont pénzt már kapott, akkor ez a szállítónak adott előleg, amit az eszközök között követelésként kell kimutatni. A vállalkozó szolgáltatóval szembeni forinttartozásai is ezen a főkönyvi számlán jelennek meg mindaddig, amíg a vállalkozó ki nem egyenlítette, vagy a szolgáltató el nem engedte, vagy amíg elévült tartozássá vált. [895] 4542. Szállítói tartozások devizában E főkönyvi számlán kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló tartozások forintban kifejezett ellenértékét. A külföldi szállítókkal szembeni kötelezettségeket csökkentik a devizában kapott minőségi engedmények, minőségi kötbérek. A külföldi szállítókkal szembeni kötelezettségeket addig kell devizában és forintban is kimutatni, amíg a vállalkozó ki nem egyenlítette, vagy annak fedezetére devizaváltót nem adott, vagy amíg a külföldi szállító lemondó nyilatkozata alapján egyéb bevételként el nem számolhatta vagy barterügylet során exporttal nem ellentételezte. Ugyanezen a főkönyvi számlán kell kimutatni a külföldi szolgáltatókkal szembeni külföldi pénzértékre szóló tartozások forintban kifejezett ellenértékét is. 4543. Nem számlázott szállítások, szolgáltatások A beérkezett, de nem számlázott áruk, illetve a teljesített, de nem számlázott szolgáltatások jelennek meg ezen a főkönyvi számlán a szerződés szerinti értéken. [897] 455. Beruházási szállítók A tárgyi eszközök beszerzésével, felújításával összefüggő, szállítókkal szemben fennálló kötelezettségek összegét tartalmazza a számla, a kötelezettségek összegébe beleértve az előzetesen felszámított általános forgalmi adót is. A beruházási szállítókkal szembeni kötelezettségeket addig kell nyilvántartani, amíg azt a vállalkozó ki nem egyenlítette, vagy a szállító el nem engedte, vagy el nem évült. A főkönyvi számla tovább bontása: 4551. Beruházási szállítók forintban A tárgyi eszközök beszerzésével, felújításával összefüggő, szállítókkal szemben fennálló forintban kifejezett kötelezettségek összegét tartalmazza a számla. 4552. Beruházási szállítók devizában A tárgyi eszközök beszerzésével, felújításával összefüggő, szállítókkal szemben külföldi Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 142/1298 oldal fizetőeszközben fennálló kötelezettségek forintban kifejezett összegét tartalmazza a számla. 4559. Nem számlázott beruházási szállítók A beérkezett, de nem számlázott beruházással összefüggő termékek, illetve a teljesített, de nem számlázott beruházással kapcsolatos szolgáltatások jelennek meg ezen a főkönyvi számlán a szerződés szerinti értéken. [899] 456. Faktoring tartozások Akkor kell ezt a főkönyvi számlát használni, ha a vállalkozásnak olyan tartozása van, amit a szállítója valamely vállalkozásnak vagy pénzintézetnek eladott, és ez a tartozás a pénzintézet felé áll fenn. A szállítók akkor élnek ilyen lehetőséggel, ha a vevő határidőben nem fizet, és nekik is likviditási gondjaik vannak. [901] 457. Váltótartozások A váltóadós váltótartozásait tartalmazza a főkönyvi számla. A váltótartozás a váltóval kiegyenlített tartozás összegét és a kamatát is jelenti. [903] 458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben A Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben főkönyvi számla mérlegtétel azokat a kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél - a kapcsolt vállalkozásban levő hitelezővel kötött szerződés szerint - a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet nem haladja meg. Az alszámlák a következők: 4581. Rövid lejáratú kötelezettségek anyavállalattal szemben Az alszámlán az anyavállalattal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek jelennek meg. 4582. Rövid lejáratú kötelezettségek leányvállalattal szemben Az alszámlán a leányvállalattal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek jelennek meg. 4583. Rövid lejáratú kötelezettségek közös vezetésű vállalkozással szemben Az alszámlán a közös vezetésű vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségek jelennek meg. [905] 459. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben A rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban (229) lévő vállalkozásokkal szemben azok a kötelezettségek, amelyeknél - a jelentős (20 százalékot meghaladó) részesedéssel rendelkező hitelezővel kötött szerződés szerint - a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet nem haladja meg, ideértve az átváltoztatható és átváltozó kötvények miatti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben esedékes. A rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben azok az egy évnél nem hosszabb lejáratú kötelezettségek, amelyek nem tartoznak a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni, valamint a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek közé, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben esedékes. [907] 461-479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek E kötelezettségek közé sorolandók a fizetendő adók, járulékok, hozzájárulások, járadékok, a munkavállalókkal szembeni, a társadalombiztosítási, a részesedési viszonyban állókkal szembeni kötelezettségek, a jogerős határozattal előírt, első fokon megítélt, továbbá a különböző ezeken kívüli kötelezettségek. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség az utólag adott engedmény miatti kötelezettség is [Szvt. 43. § (1) bek.]. Az adók az adóhatóságok szerint is csoportosíthatók, például az állami adó- és vámhatósághoz, vagy az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetések vagy visszaigénylések. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 143/1298 oldal [909] 461. Eredményt terhelő adók elszámolása A könyvben ismertetett adók közül eredményt terhelő adók a társasági adó, a külföldön megfizetett nyereségadó, az energiaellátók jövedelemadója, valamint a kisvállalati adó. Az eredményt terhelő adók elszámolása számlát célszerű ezért tovább bontani alszámlákra. [911] 461-1. Társasági adó elszámolása Ez a számla tartalmazza a társaságiadó- és társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettséget, annak teljesítését, az előlegfizetés nyilvántartását és elszámolását. A társasági adóról az 1996. évi LXXXI. törvény rendelkezik. A nyereség vagy a jövedelem típusú adók általában a bevételek és a költségek, ráfordítások különbözeteként határozzák meg az adóalapot. [915] 461-3. Külföldön megfizetett nyereségadó elszámolása Ez a számla tartalmazza a külföldi jogszabályok alapján külföldön fizetendő nyereségadó-fizetési kötelezettséget, annak teljesítését, valamint az esetleges előlegfizetés nyilvántartását és elszámolását. [917] 461-4. Energiaellátók jövedelemadójának elszámolása Ez a számla tartalmazza az energiaellátók jövedelemadója és energiaellátók jövedelemadója előlegfizetési kötelezettséget, annak teljesítését, az előlegfizetés nyilvántartását és elszámolását. Az energiaellátók jövedelemadójáról a 2008. évi LXVII. törvény rendelkezik. A 2024. adóévre vonatkozóan a 2008. évi LXVII. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül [197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. §]. [919] 461-5. Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó elszámolása Ez a számla tartalmazza a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettséget, valamint annak teljesítését. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóról a 2023. évi LXXXIV. törvény rendelkezik. [921] 461-6. Kisvállalati adó elszámolása A kisvállalati adóról a 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezete (a továbbiakban: kisadózótörvény) rendelkezik. A kisvállalati adó választható adónem. Az adó a központi költségvetés bevétele. Az adó választhatósága létszám-, bevételi, és mérlegfőösszeg-korláthoz kötött. A kisvállalati adó alanya a számviteli törvény hatálya alá tartozik. [923] 462. A személyi jövedelemadó elszámolása A főkönyvi számlán az adóköteles jövedelmekből levont jövedelemadó és annak előlege jelenik meg. Ha egyenleg van a számlán, akkor ez a magánszemélytől már levont, de az adóhatósággal pénzügyileg még nem rendezett személyi jövedelemadó összegét mutatja. A számlán a következő jövedelemfajták elszámolása jelenik meg: - a munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmek; - minden, nem munkaviszonyból származó jövedelem, ilyenek az önálló tevékenységből származó jövedelmek (pl. szellemi tevékenység, eseti megbízás alapján végzett tevékenység stb.); - a nem összevonandó (forrásadós) jövedelmek, ha az adó levonására a kifizető kötelezett. Ilyen forrásadós jövedelmek például az osztalékból, az árfolyamnyereségből, a tőzsdei határidős ügyletekből, az opciós ügyletekből, kamatból stb. származó jövedelmek; - az adóköteles béren kívüli juttatások, valamint a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások. Adóköteles béren kívüli juttatás például az üdülési, étkezési juttatás, iskolakezdési támogatás, bérlet stb. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közé tartozik például a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás, a reprezentáció, az üzleti ajándék stb. A személyi jövedelemadóról az 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik. [927] 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek Olyan adófizetési kötelezettségek vannak ezen a főkönyvi számlán, amelyekre nincs kijelölve Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 144/1298 oldal külön főkönyvi számla. [929] 463-1. Jövedéki adó A főkönyvi alszámla a jövedéki termékek előállításával és belföldre hozatalával keletkező jövedékiadó-kötelezettség kimutatására szolgál. Jövedékiadó-kötelesek az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermékek és a dohánygyártmány. A törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén jövedékiadó-köteles még a földgáz, a villamos energia és a szén is. Az adókötelezettség keletkezése és az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja eltérhet egymástól. A könyvelés során két megoldás kínálkozik: vagy csak egy főkönyvi számlán rögzítjük a jövedékiadó-fizetési kötelezettséget és a kötelezettség teljesítését is, vagy külön főkönyvi számlát nyitunk a kötelezettség előírására és külön számlát alkalmazunk a kötelezettség pénzügyi teljesítésére is. A második megoldás mellett szóló érv az, hogy a jövedékiadó-kötelezettség csökkenhet is (pl. adó-visszaigénylés miatt), és ezt nem célszerű együtt könyvelni a pénzügyi teljesítés adataival. A 463-1. Jövedéki adó főkönyvi alszámlán tehát az adófizetési kötelezettség előírása jelenik meg. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól a 2016. évi LXVIII. törvény rendelkezik. [931] 463-2. Regisztrációs adó Regisztrációs adót kell fizetni Magyarország területén, vagyis belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban a két fogalom együtt: személygépkocsi), valamint a motorkerékpár után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén. Az adóból befolyó bevétel a központi költségvetés bevételeit növeli. Az adókötelezettség keletkezésének fő kritériuma a forgalomba helyezés. A regisztrációs adóról a 2003. évi CX. törvény rendelkezik. [933] 463-3. Gépjárműadó A gépjárműadóról az 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) rendelkezik. Az alszámlán jelenik meg a belföldi rendszámú gépjárművek után fizetendő adó. A cégautók után fizetendő adót azonban nem ide, hanem a 463-8. Speciális tevékenységekhez kapcsolódó adók és adójellegű tételek megnevezésű alszámlára könyveljük. A gépjárműadó és a cégautóadó közötti különbség, hogy míg a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi után gépjárműadót, addig az olyan személygépkocsi után, amelyet nem kizárólag magáncélra használnak - a gépjárműadó-fizetési kötelezettségtől függetlenül -, cégautóadót kell fizetni [Gjt. 1. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy egy gépjármű után - ugyanazon törvény szerint - kétféle jogcímen is keletkezhet adókötelezettség. A törvény azonban törekszik a kétszeres adóztatás kizárására. Ez azt jelenti, hogy a gépjárműadót mindenképpen meg kell fizetni, de a megfizetett gépjárműadó összegével csökkenthető a cégautóadó. A belföldi gépjárműadót a motorteljesítmény után kell megfizetni. Fontos kiemelni, hogy a motorteljesítmény utáni adó mértéke a gépjármű életkorától, a cégautóadó pedig a motorteljesítménytől és a környezetvédelmi osztályjelzéstől függ. [935] 463-4. Környezetvédelmi termékdíj A környezetszennyezés visszaszorításának és a környezeti károk csökkentésének, valamint az ezzel összefüggő megelőzési tevékenység forrásának részbeni előteremtése érdekében vezették be a környezetvédelmi termékdíjat, illetve egyes termékek környezetvédelmi termékdíját. Ez a díj a környezetszennyező anyagok, termékek felhasználását, értékesítését és importját terheli. A következő termékek önmagukban is, vagy más termékekkel együtt forgalmazva, illetve más termékek részeként forgalmazva is díjkötelesek: - a közvetlenül szennyező termékek közül: az egyéb kőolajtermékek, egyéb vegyipari termékek; - a hulladékképző termékek közül: a gumiabroncs, a csomagolószer, az akkumulátor, a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 145/1298 oldal reklámhordozó papír, az elektromos és az elektronikus berendezés, az egyéb műanyag termék, irodai papír. Más termékekkel együtt forgalmazott termék például az akkumulátor. (Együtt forgalmazhatják hordozható számítógéppel, videokamerával, gépjárművekkel, elektromos targoncával stb.) Más termék részeként forgalomba hozott termék például a gépjárművek gumiabroncsa stb. A főkönyvi alszámlán a termékdíjfizetési kötelezettség előírása jelenik meg. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 2011. évi LXXXV. törvény tartalmazza a termékdíj-kötelezettség szabályait. [939] 463-6. Rehabilitációs hozzájárulás A vállalkozásoknak akkor kell rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulást fizetniük, ha nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót, vagy ha a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámának az összes foglalkoztatott tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított aránya a jogszabályban meghatározott kötelező szint alatt marad. A rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettségről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik. [941] 463-7. Szociális hozzájárulási adó A szociális hozzájárulási adó a korábbi társadalombiztosítási járulék helyett lépett be az adórendszerbe. A szociális hozzájárulási adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra, munkanélküli ellátásra való jogosultságot nem teremt, továbbá az ilyen ellátás alapját, összegét sem befolyásolja. Az adóbevételt a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalap költségvetése között a költségvetési törvényben meghatározott arányban osztják szét. A szociális hozzájárulási adóval összefüggő adóügyekben az állami adóhatóság jár el. A szociális hozzájárulási adó a kifizetőket, az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket terheli. Ezenkívül a társadalombiztosítási ellátásra jogosító megállapodást megkötő személy is köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni. Az adó százalékos mértékű fizetési kötelezettség. Az adóról a 2018. évi LII. törvény rendelkezik. [943] 463-8. Speciális tevékenységekhez kapcsolódó adók és adójellegű tételek Az olyan, állami adó- és vámhatóságnak fizetendő összegeket kell ezen az alszámlán kimutatni, amelyekre külön kijelölt főkönyvi számla nincs [pl. ilyen a játékadó, a környezetterhelési díj (kivéve ebből a talajterhelési díjat, amely önkormányzati hatáskör), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a cégautóadó, közművezeték-adó, pénzügyi tranzakciós illeték, távközlési adó, reklámadó stb.]. A főkönyvi alszámlán az adófizetési kötelezettség előírása jelenik meg. [945] 463-9. Egyéb befizetési kötelezettségek Ezen a főkönyvi alszámlán olyan állami adó- és vámhatóságnak teljesítendő befizetések előírása jelenik meg, amelyeket a jogszabályban előírt kötelezettségek nem teljesítése, vagy késedelmes fizetés miatt az állami adóhatóság a vállalkozó számára előírt. Ilyen „pótkötelezettség” például a késedelmi pótlék, az önellenőrzési pótlék, az adóbírság, valamint a mulasztási bírság. [947] 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése Ezen a főkönyvi számlán kell könyvelni az állami adó- és vámhatóság részére történő átutalásokat a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek főkönyvi számla bontásának megfelelő bontásban. 464-1. Jövedéki adó teljesítése Az alszámlán a pénzügyileg rendezett jövedékiadó-összeg jelenik meg. 464-2. Regisztrációs adó teljesítése Az alszámlán a pénzügyileg rendezett regisztrációsadó-összeg jelenik meg. 464-3. Gépjárműadó teljesítése Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 146/1298 oldal Az alszámlán a pénzügyileg rendezett belföldi gépjárműadó-összeg jelenik meg. 464-4. Környezetvédelmi termékdíj teljesítése Az alszámlán a pénzügyileg rendezett környezetvédelmi termékdíj összege jelenik meg. 464-6. Rehabilitációs hozzájárulás teljesítése Az alszámlán a pénzügyileg rendezett rehabilitációs hozzájárulás összege jelenik meg. 464-7. Szociális hozzájárulási adó teljesítése Az alszámlán a pénzügyileg rendezett szociális hozzájárulási adó összege jelenik meg. 464-8. Speciális tevékenységekhez kapcsolódó adók és adójellegű tételek teljesítése Az alszámlán a pénzügyileg rendezett speciális tevékenységekhez kapcsolódó adók és adójellegű tételek összege jelenik meg. 464-9. Egyéb befizetési kötelezettségek teljesítése Az alszámlán a pénzügyileg rendezett egyéb befizetési kötelezettségek összege jelenik meg. [949] 465. Vámhatósággal szembeni kötelezettségek elszámolási számla Itt kell kimutatni a vámhatósággal rendezendő, a termékimporttal összefüggő költségvetési befizetési kötelezettségeket és az esetleges visszatérítési igényeket. Megjegyzés: A vámhatóság a NAV vámszerve. 4651. Vámköltségek és egyéb vámterhek elszámolási számla A számla a vámhatóság részéről kivetett vámot, vámkezelési díjat, vámpótlékot, statisztikai illetéket és a vámkezeléssel összefüggő egyéb eljárási költségeket tartalmazza. Ilyen egyéb költség például a vámhatóságnak fizetendő kamat, a késedelmi pótlék, a bírság, a mulasztási bírság, a késedelmi kamat és az egyéb költségtérítések. A vám alapja a vámáru vámértéke. A vámot akkor lehet helyesbíteni, ha a külkereskedelmi forgalomban figyelembe vett vámérték nem felelt meg a vámkezeléskor fennállt valós értéknek. 4652. Importbeszerzés után fizetendő általánosforgalmiadó-elszámolási számla Ezen a számlán a termékimport miatt fizetendő általános forgalmi adót kell nyilvántartani. 4653. Vámhatósággal kapcsolatos egyéb elszámolások Az eddigiekben nem említett kötelezettségek elszámolására szolgál a főkönyvi számla. Ezen a számlán tartható nyilván például a jövedéki biztosíték, vagy a magyar partner részéről átvállalt külföldi rendszámú gépjárművek adója. [951] 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó A vállalkozó beszerzéseit (termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele) terhelő levonható általános forgalmi adó jelenik meg a számlán. Ez a fizetendő áfából levonható, vagy a költségvetésből visszaigényelhető. Az általános forgalmi adóról a 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezik. Belföldi termékbeszerzések Az áfát az adóalany eladó számítja fel. Ez az adóalany vevőnél a teljesítés ellenértékére eső adót jelenti. A teljesítés ellenértéke (a vevőnél a beszerzési ár) a belföldön vásárolt tárgyi eszközök, készletek vonatkozásában az általános forgalmi adó nélküli, engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt, a külön felszámított szállítási és rakodási költségeket, a közvetítői és a bizományi díjat a leszámlázott, általános forgalmi adó nélkül számított összegben és a beszerzést terhelő adókat, továbbá az esetlegesen kapott visszatérítéseket tartalmazza. Belföldi szolgáltatások igénybevétele A szolgáltatás díja képezi az általános forgalmi adó alapját. A belföldről vásárolt tárgyi eszközök, készletek és belföldről igénybe vett szolgáltatások előzetes áfáját az eladóknak külön tételben kell feltüntetniük az általuk kiállított számlán. Számla nélkül az előzetesen felszámított áfát könyvelni nem szabad. Készpénzfizetéses vásárlás esetén az egyszerűsített adattartalmú számlában feltüntetett adókulccsal kell a vevőnek az ellenérték alapján az előzetes áfát kiszámítani és könyvelni. A postai, elszámolási, könyv-, ajándékutalvánnyal, csekkel, hitellevéllel történő fizetés is készpénzfizetésnek minősül, mivel a felsoroltak készpénzt helyettesítő eszközök. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 147/1298 oldal Fogalomértelmezések [953] Igénybe vett szolgáltatás Minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kiterjesztett gyártói felelősség, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás [Szvt. 3. § (7) bek. 1. pont]. Egyéb szolgáltatás A pénzügyi, a befektetési, a biztosítási, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás [Szvt. 3. § (7) bek. 2. pont]. [955] Közösségen belüli termékbeszerzések A Közösségen belüli beszerzésekre az áfát - ha áfaköteles a beszerzés - önadózással kell megállapítani és megfizetni. A megfizetett adót az adóalanyok előzetesen felszámított adóként számolhatják el. Közösségen belüli szolgáltatások igénybevétele A Közösségen belüli szolgáltatások igénybevételére az áfát - áfaköteles esetben - önadózással kell megállapítani és megfizetni. A megfizetett adót az adóalanyok előzetesen felszámított adóként számolhatják el. Import termékbeszerzések előzetes áfájának elszámolása Az importbeszerzésekre az áfát a vámhatóság veti ki. Ennek könyvelése a vámhatóság határozata alapján lehetséges. A kivetett adó megfizetése napjától lehet a megfizetett adót előzetesen felszámított adóként elszámolni. Importszolgáltatások előzetesen felszámított áfájának elszámolása A szolgáltatásimportot a teljesítési hely figyelembevételével különféleképpen kell adózni. A könyv azzal az esettel foglalkozik, amikor az adót az importszolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Szolgáltatásimportnál - ami az áfatörvény szerint nem létezik! - az adó alapja a szolgáltatás ellenértéke. Amennyiben a szolgáltatásimport egy részét az importált termékek vámértéke tartalmazza, ez a rész már nem képez önálló áfaalapot. A szolgáltatásimportra jutó áfát nem a vámhatóság szabja ki, hanem az importáló adóalany állapítja meg, vallja és fizeti be, ha a teljesítés helye belföld. Az adófizetési kötelezettség és az adólevonási jogosultság azonos időpontban keletkezik. [957] Az előzetesen felszámított áfa elszámolása belső kiállítású bizonylat alapján A számviteli törvény szerint értékesítés ellenértékeként olyan tételeket nem lehet elszámolni, amelyeknél más vállalkozó által elismert teljesítés nincs, ezért az ilyen gazdasági eseményeknél, amelyek vállalkozáson belüliek, vagy nem adóalanytól való felvásárlásról van szó, a vállalkozónak kell bizonylatot kiállítania azért, hogy az előzetesen felszámított áfát könyvelni lehessen. Belső bizonylatot kell kiállítani például a saját vállalkozáson belül végzett beruházás esetén, vagy ha a vásárolt és anyagként nyilvántartott terméket göngyöleg céljára használják fel, vagy ha a beszerzett és már készletre vett terméket vagy igénybe vett szolgáltatást saját vállalkozáson belüli tárgyi adómentes szolgáltatás nyújtásához, reprezentációra, vagy természetbeni bérként, természetbeni juttatásként használják fel. [959] 4661. Beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója Amennyiben az áfa felmerülésekor a szállítói vagy szolgáltatói számlából megállapítható, hogy a beszerzés kizárólag adóköteles értékesítés teljesítéséhez szükséges és levonható, az előzetesen felmerült áfát közvetlenül erre a főkönyvi alszámlára kell könyvelni. [961] 4662. Arányosítással megosztandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó A beszerzett tárgyi eszközöket, készleteket (termékeket) vagy szolgáltatásokat adóköteles és adómentes értékesítéshez is felhasználhatják. Amennyiben az előzetesen felszámított áfa a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 148/1298 oldal felmerüléskor a szállítói számla szerint nem különíthető el egyértelműen levonható és le nem vonható áfára, akkor azt közvetlenül erre a főkönyvi alszámlára kell könyvelni. Az alszámlán megjelenő összegeket az áfatörvény alapján meg kell osztani levonható és le nem vonható előzetesen felszámított áfára. [963] 467. Fizetendő általános forgalmi adó A főkönyvi számla a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás miatt az állami adó- és vámhatósághoz fizetendő áfát tartalmazza. [965] 468. Általánosforgalmiadó-elszámolási számla Erre a számlára elszámolási időszakonként a pénzügyi teljesítéssel azonos összeget és azzal egy időben kell könyvelni. [967] 469. Helyi önkormányzati befizetési kötelezettségek A számla a helyi adónemek szerint tovább bontható. Az önkormányzatok építményadót, telekadót, kommunális adót, idegenforgalmi adót, helyi iparűzési adót és települési adót szedhetnek be. (Az önkormányzathoz fizetendő még a helyi adókon kívül a talajterhelési díj, valamint az ebrendészeti hozzájárulás is.) A helyi adóztatás szabályait az 1990. évi C. törvény tartalmazza. A talajterhelési díjra vonatkozó szabályok a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben találhatók. [969] 4691. Építményadó-elszámolási számla Az építményadót a lakás és üdülő, valamint gazdasági és egyéb rendeltetésű építmények után vethetik ki. Az építményhez tartozó földrészre is meg kell fizetni az építményadót. Az adókötelezettség az építmény használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyének kiadása utáni év első napján keletkezik és az építmény megszűnése évének utolsó napjáig tart. Az építmény használatának szüneteltetése nem befolyásolja az adókötelezettséget. A lényeg, hogy a beépített földrészek tartoznak az építményadó hatálya alá. [971] 4692. Telekadó-elszámolási számla A telekadó kimutatására szolgál. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén levő telekre terjed ki. Telek az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll; b) a külterületen fekvő termőföldet; c) a tanyát; d) a közút területét; e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet; f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet; g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét; h) az erdőt; i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet; j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó - kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető - kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabadkikötőként használt, vízzel borított medencét. (1990. évi C. tv. 52. § 16. pont.) [973] 4694. Idegenforgalmiadó-elszámolási számla A számla a kivetett idegenforgalmi adót tartalmazza. Az idegenforgalmi adó alapja annál, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt - a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy - a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, vagy - a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 149/1298 oldal költség). Az önkormányzat dönt arról, hogy a lehetőségek közül melyiket alkalmazza (1990. évi C. tv. 32. §). [975] 4695. Helyi iparűzésiadó-elszámolási számla Az önkormányzat illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység után kell fizetni. Az adót a gazdasági tevékenység időbeli terjedelme alapján kell fizetni. Emellett az önkormányzat az adót napi átalányban is megállapíthatja. Az adó alapja a gazdasági tevékenységből származó, áfa nélküli, korrigált nettó árbevétel. Az alkalmazandó korrekciók az adóalany tevékenységétől függnek. [979] 4697. Ebrendészeti hozzájárulás elszámolási számla Amennyiben bevezeti, az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. A hozzájárulás alanya az eb tulajdonosa. Az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni. Az ebrendészeti hozzájárulásról az 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezik. [981] 4699. Egyéb helyiadó-elszámolási számla Ezen a számlán mutathatók ki a települési adó, az önkormányzattal elszámolandó környezetterhelési díj, valamint a helyi adókkal összefüggő egyéb elszámolások. A települési adók olyan adók, amelyek elnevezését, adótárgyait, adóalanyait, adóalapjait, adómértékeit nem az 1990. évi C. törvény, hanem az önkormányzat rendelete határozhatja meg. Törvényi szabályozás híján adómaximumok sincsenek. Egy adott önkormányzat által bevezethető települési adók száma nem korlátozott, ezért az önkormányzatok - döntésük alapján - többféle települési adót is bevezethetnek. Milyen adótárgyakra vethető ki települési adó? A teljesség igénye nélkül néhány lehetséges adótárgy: - a járművek (pl. kombájn, mezőgazdasági vontató, kerékpár, moped, motorcsónak, hajó); - az állatok (kedvtelésből tartott állatok, haszonállatok); - a helyi adóval nem érintett építmények (pl. a település arculatába nem illő épületek); - a munkanélküliként a településen élő, de nem helyi természetes személyek szálláshelyei stb. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzatok látják el. A környezetterhelési díj önkormányzati hatáskörbe tartozó része jelenik meg az alszámlán. A helyi adókkal összefüggő egyéb elszámolások: a helyi adókkal, a települési adóval, a talajterhelési díjjal és az ebrendészeti hozzájárulással összefüggő bírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék stb. [983] 471. Jövedelemelszámolási számla A munkabéreket és egyéb személyi jellegű kifizetéseket és az ezekből levont, más szervezetekkel vagy személyekkel szemben fennálló kötelezettségeket tartalmazza. A számlán ki kell mutatni a munkáltató állományába tartozó és abba nem tartozó munkavállalók naptári évre elszámolt összes jövedelmét. Ez a kötelezettség kiterjed a személyijövedelemadó-köteles és a személyi jövedelemadóval nem érintett kifizetésekre, valamint a társadalombiztosítási kötelezettségekkel érintett és nem érintett kifizetésekre egyaránt. 4711. Keresetelszámolási számla A számla a cég munkavállalói részére a naptári évre bérként számfejtett és kifizetett pénzösszegeket, a bérnek minősülő természetbeni juttatásokat és a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett vagy fizetendő prémiumokat, jutalmakat tartalmazza. A kereset elemei a KSH álláspontja szerint: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 150/1298 oldal - az alapbér vagy törzsbér (szövetkezetnél a tagok munkadíja), - a kiegészítő fizetés, - az egyéb fizetés, - a prémium, - a jutalom. Fogalomértelmezések [985] Alapbér A munkavállaló munkaszerződésben rögzített órabére, heti, havi vagy éves bére. Törzsbér Teljesítménybérezéskor az alábbi címeken kifizetett munkabér: - időbér; - teljesítménybér; - a teljesített túlmunkaórák alapbére bérpótlék nélkül, a fogalomba értve a havidíjasok túlmunkaidőben teljesített munkaidejére elszámolt alapbért is; - a selejtes munkadarabok miatt csökkentett összegű munkabér; - az állásidőre kifizetett munkabér; - a természetbeni munkabér; - a mezőgazdaságban a részesmunkáért fizetett bér. (A részesmunkát általában természetben vagy terményben fizetik. Ennek a fogyasztói áron számított értékét kell figyelembe venni a törzsbér meghatározásakor.) [987] Bérpótlék A sajátos munkakörülményeket és az általánostól eltérő munkaidő-beosztást ellentételezik ezzel a bérösszeggel akkor, ha ezeket a körülményeket a személyi bér vagy a teljesítménybér megállapításakor nem vették figyelembe. A bérpótlékok lehetnek: - a műszakpótlékok; - a különleges munkakörülmények miatt fizetett pótlékok; - a különleges beosztás vagy képesítés miatt fizetett pótlékok (pl. nyelvpótlék); - túlórapótlékok; - tanulók és átképzésben részt vevők oktatásáért járó pótlékok; - pedagógusoknak fizetett szakvezetői díjak; - készenléti díjak, ügyeleti pótlékok; - bányászati hűségjutalmak; - vizsgadíjak; - kiemelt szerelési helyi, építéshelyi pótlékok; - pénzintézeti nyilvántartási pótlékok; - BKV autóbuszvezetők forgalmi juttatásai; - egyéb, a kollektív szerződés alapján fizetett bérpótlékok. [989] Kiegészítő fizetés A le nem dolgozott munkaidőre járó munkabér. Összetevői: - az alap- és pótszabadság és a rendkívüli szabadság idejére fizetett munkabér, ideértve a pénzben megváltott szabadság ellenértékét is; - a tanulmányi munkaidő-kedvezmény idejére fizetett munkabér; - a munkaszüneti napokra fizetett munkabér, ha ekkor nem végzett munkát a dolgozó; - a szakszervezeti tisztségviselők és az üzemi tanács tagjai részére a munkaidő-kedvezmény idejére fizetett munkabér; - a munkaközi szünetekre fizetett munkabér; - a könnyebb munkára beosztott terhes nő keresetének korábbi keresetére való kiegészítése; - a szoptató anyák munkaidő-kedvezménye miatt fizetett munkabér; - a tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött munkavállalók munkabére, amennyiben ez a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 151/1298 oldal munkáltatót terheli; - a napi rendszeres munkaidőn belül kiküldetés vagy külszolgálat miatt utazással töltött időre fizetett munkabér; - a szabadidő-átalány idejére fizetett munkabér; - a kényszerszabadságra küldött dolgozók bére, ideértve a kényszerűségből bevezetett munkaidő-csökkentés miatt kieső, le nem dolgozott munkaórára fizetett összegeket is; - a sztrájk idejére fizetett munkabér; - a 13. havi fizetés; - az egyéb, jogszabályban rögzített olyan fizetendő munkabér, amikor a munkavállalónak nem kell munkát végeznie (pl. kötelező orvosi vizsgálat időtartama). [991] Egyéb bérek Az állományba nem tartozó munkavállalók keresetei. (Egyéb bért lehet fizetni az állományba tartozó munkavállalóknak is.) Az egyéb bérek tartalmi elemei a következők: a) állományba tartozóknak fizetett egyéb bérek: - a munkavégzés alóli felmentés időtartamára az utolsó munkanapon egy összegben kifizetett munkabér felmondás esetén; - a munkakörrel össze nem függő munkavégzés miatt kifizetett bérek; b) állományba nem tartozóknak fizetett egyéb bérek: - a munkáltatóval korábban munkaviszonyban állók részére folyósított utólagos kifizetések; - tanfolyami, külső előadók, szakmai oktatást végzők, ellenőrök és vizsgáztatók számára megállapított díjak az oktatási foktól függetlenül; - esetenként foglalkoztatott tanácsadók szakértői díjai, dokumentációk készítéséért járó díjak; - zsűridíjak; - a további munkaviszony keretében foglalkoztatottaknak kifizetett bér; - egyszeri vagy esetenkénti megbízási díjak; - a termelőmunkában részt vevő tanulók felügyeletével megbízottaknak és pedagógusoknak fizetett külön díjak; - a kötelező termelési vagy szakmai gyakorlatukat folytató egyetemi vagy főiskolai hallgatók és középiskolai tanulók bérei attól függetlenül, hogy milyen munkakörben dolgoznak, és hány évesek; - az alkalmi munkavállalók munkabérei; - a nem szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók bérköltség terhére fizetett ösztöndíja (forgalmi jutaléka); - a nem mezőgazdasági kistermelésnek számító, a mezőgazdaságban külön megállapodás szerint részesmunkát végző olyan munkavállalók bére, akik más munkáltatóval állnak munkaviszonyban. [993] Prémium Előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére az alapbéren kívül fizetendő, előre kitűzött összeg. Jutalom Az elvégzett munka értékelését követően a munkavállalónak fizetett összeg. [995] 4712. Társadalombiztosítási ellátás Ezen az alszámlán kell elszámolni az üzemi kifizetőhellyel rendelkező vállalkozónak a munkavállalóknak fizetett táppénzeket és egyéb társadalombiztosítási juttatásokat. [997] 4713. Egyéb kifizetések elszámolása Ide könyvelendők a személyi jellegű egyéb kifizetések. Összefoglaló elnevezéssel személyi jellegű kifizetések az állományba tartozók és nem tartozók számára nem munkabérként és nem vállalkozási díjként kifizetett összegek. Állományba tartozó dolgozók esetén a személyi jellegű egyéb kifizetések részletezése a következő: - a nem munkaszerződés alapján fizetett, de munkaviszonnyal összefüggő kifizetések, például a jubileumi jutalom, végkielégítés, betegszabadság idejére a munkáltató által fizetett összegek stb.; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 152/1298 oldal - a munkáltató részéről átvállalt költségtérítések, például a szerszámhasználati díj, utazásiköltség-térítés, szállásköltség-térítés, napidíj, munkaruha-mosatási költség, üdülési hozzájárulás, munkaruha-, védőruha-, egyenruha-, formaruha-térítés stb.; - egyéb, közvetett juttatásnak megfelelő kifizetések, például az élet- és nyugdíjbiztosítás díja stb.; - szerzői díjak; - újítási díjak, újítással összefüggő közreműködési díjak; - találmányi díjak, a szabadalmi vételár, hasznosítási díj; - a választott vezetők tiszteletdíja stb. Fogalomértelmezés [999] Személyi jellegű egyéb kifizetések Azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek [Szvt. 3. § (7) bek. 3. pont]. Megjegyzés: Jelenleg nincs sorkötelezettség, ezért - a törvény szövegével ellentétben - sorkatonai és polgári szolgálat sincs. [1001] 472. Fel nem vett járandóságok A dolgozók által fel nem vett munkabéreket, munkadíjakat, táppénzeket és egyéb társadalombiztosítási juttatásokat kell ide sorolni. [1003] 473. Társadalombiztosítási kötelezettség Ez a kötelezettség tartalmazza a vállalkozások által fizetendő, a társadalombiztosítási törvény előírásai szerint a munkáltatót/kifizetőt terhelő járulékfizetési kötelezettségeket (jelenleg: egészségügyi szolgáltatási járulék), a biztosítottakat terhelő, dolgozóktól levont nyugdíjjárulék, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék összegét és az üzemi kifizetőhellyel rendelkező vállalkozónál a folyósított táppénzeket és ezenkívül egyéb társadalombiztosítási juttatásokat. A biztosítottakat terhelő nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a munkáltató/kifizető köteles kiszámítani, a biztosítottaktól levonni, és havonta befizetni. Járulék: a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint a táppénz-hozzájárulás (2019. évi CXXII. tv. 4. § 9. pont). Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 153/1298 oldal [1005] 474. Elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos befizetési kötelezettségek A központi alapokkal összefüggő elszámolási kötelezettségeket kell itt nyilvántartani, ha ezeket a kötelezettségeket nem a 463-9. Egyéb befizetési kötelezettségek főkönyvi számlán tartja nyilván a vállalkozás. A központi alapokból elszámolásra kapott pénzeszközöket ugyancsak ezen a főkönyvi számlán kell kimutatni. [1009] 4742. Népegészségügyi termékadó Adóköteles az adóköteles termék első belföldi teljesítési helyű értékesítése, valamint az adóköteles termék beszerzése külföldről, ha azt a termékbeszerző saját előállítású termék gyártásához használja fel, és az így gyártott terméket belföldön, vagy a Közösségen belülre vagy kívülre nem adómentesen értékesíti. Adóköteles termékek az üdítőital, az energiaital, az előrecsomagolt cukrozott készítmény, a ropogtatnivaló (snack), az ételízesítő, az ízesített sör, az alkoholos frissítő, az alkoholos ital, valamint a gyümölcsíz, a csemege, valamint az előrecsomagolt édes, sós tészta. A népegészségügyi termékadóról a 2011. évi CIII. törvény rendelkezik. [1013] 4745. Turizmusfejlesztési hozzájárulás Hozzájárulás-köteles az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből), valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás (ideértve a szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából hasznosított nyaralóhajót is), ha ezen szolgáltatásokat ellenérték fejében nyújtják. A TESZOR a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozását jelenti. Ezen belül az 56.10 az éttermi és mozgó vendéglátást tartalmazza. A turizmusfejlesztési hozzájárulásról a 2016. évi LXVI. törvény rendelkezik. [1015] 4747. Innovációs járulék A járulék megfizetésére kötelezett a belföldi székhelyű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság és a külföldi székhelyű vállalkozásnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) szerinti telephelye (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is). A járulékkötelezettség szempontjából közömbös, hogy a járulékfizetésre kötelezett a naptári évtől eltérő üzleti évet választott-e, vagy üzleti évnek a naptári évet tekinti. Nem fizet innovációs járulékot a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság. Nem fizet innovációs járulékot a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint a járulékfizetésre kötelezett, de felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaság sem. Ahhoz, hogy egyértelműen megállapíthassuk, melyik cégnek nem kell járulékot fizetnie, az üzleti év első napján fennálló állapotot kell alapul venni. Az innovációs járulékról a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény rendelkezik. [1017] 4749. Egyéb befizetések elkülönített alapokba Az eddig ismertetett hozzájárulásokon, járulékokon, díjakon kívüli egyéb befizetések jelennek meg a főkönyvi alszámlán. [1019] 475. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal szemben A munkavállalókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket kell itt nyilvántartani. [1021] 476. Részesedésekkel, értékpapírokkal, határidős, opciós és swapügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek A részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségeken kívül a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén a határidős Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 154/1298 oldal visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz befolyt viszonteladási árát, az értékpapír-kölcsönügylet során kölcsönbe vett értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló kötelezettséget, továbbá a származékos ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul [Szvt. 43. § (2) bek.]. [1023] 477. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete A kötelezettségek között kell a mérlegben önálló tételként kimutatni származékos ügyletek negatív értékelési különbözete címén a pénzügyi instrumentumok valós értékelése esetén a le nem zárt kereskedési, illetve fedezeti célú származékos ügyletek negatív valós értékét, vagyis a jövőben várható veszteségjellegű eredményét [Szvt. 43. § (4) bek.]. A feltétel teljesítéséhez célszerű külön főkönyvi (al)számlán nyilvántartani a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó a valós értékelés szabályait nem alkalmazhatja [Kr. 11. § (2) bek.]. [1025] 478. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Az előzőekben fel nem sorolt összes rövid lejáratú kötelezettség gyűjtőelnevezése. A számlán jelennek meg az átvállalt kötelezettségek, az alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek, a beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek, a kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözete, valamint a rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak vagy más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni, és a forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni [Szvt. 43. § (3) bek.]. Fogalomértelmezések [1027] Pénzügyi kötelezettség a) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására (ideértve a mérlegben szereplő kötelezettségeket, valamint a származékos ügyleteket is), b) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását is pénzügyi elszámolással teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és a határidős kötési ár különbözetében, illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyletnél a határidős kötési ár összegében) [Szvt. 3. § (9) bek. 2. pont]. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettség A nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli kötelezettség, valamint az értékpapír kölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettség [Szvt. 3. § (9) bek. 6. pont]. Egyéb pénzügyi kötelezettség Minden olyan - mérlegben szereplő, illetve mérlegen kívüli - pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik a kereskedési célú kötelezettségek közé [Szvt. 3. § (9) bek 10. pont]. [1029] 4781. Átvállalt kötelezettségek Az alszámlán jelennek meg az átvállalt kötelezettségek. 4782. Magánszemély tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 155/1298 oldal A magánszemély tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket kell ezen az alszámlán nyilvántartani. 4783. Kötelezettségek értékelési különbözete Ezt a főkönyvi számlát azok a valós értékelést választó vállalkozások vezetik, amelyeknek van a valós értékelés körébe tartozó, átértékelendő kereskedési célú pénzügyi kötelezettségük. Ilyen kötelezettség az értékpapír kölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettség. Megjegyzés: A többi pénzügyi kötelezettség származékos ügyletből ered, aminek az elszámolása más főkönyvi számlán történik. [1031] 4789. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Az alszámlára könyvelendők mindazon rövid lejáratú kötelezettségek, amelyek elszámolására külön főkönyvi számla vagy alszámla nincs. Ilyen tételek lehetnek például az elszámolásra kapott pénzeszközök. Amennyiben a cég központi alapokból kap elszámolási kötelezettség mellett pénzeszközöket, ezen pénzeszközök állománya jelenik meg ezen a főkönyvi számlán. Ugyancsak ide könyvelhetők a vagyonkezelő szervezetekkel szembeni kötelezettségek. Vagyonkezelő szervezetek lehetnek például a szövetkezeti vagyonkezelő szervezetek, az állami vagyont kezelő szervezetek stb. [1033] 48. Passzív időbeli elhatárolások Kötelező passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt befolyt olyan bevételt, amely árbevételként csak a következő évre számolható el, továbbá a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő, elszámolandó olyan költséget, amely pénzkiadásként csak a következő évben jelenik meg. Idetartozik a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített vagy a vállalkozóhoz benyújtott, a mérleggel lezárt évvel összefüggő kártérítési igény, ismertté vált kártérítés, bírósági költség. Passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, megállapított, de még ki nem fizetett (kötelezettségként ki nem mutatott) prémiumot, jutalmat, azok közterheit [Szvt. 44. § (1) bek.]. Passzív időbeli elhatárolás, továbbá a költségek (vagy ráfordítások) finanszírozására kapott, vissza nem fizetendő egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel (vagy ráfordítással) nem ellentételezett összeg. A költségek (vagy ráfordítások) tényleges felmerülésekor, vagy a támogatási szerződésben vagy megállapodásban rögzített feltételek teljesülésekor, vagy az esetlegesen visszafizetendő támogatás ráfordításkénti elszámolásakor a passzív időbeli elhatárolást meg kell szüntetni [Szvt. 44. § (2) bek.]. A számlacsoportban kell kimutatni egyes tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolásokat (1041) is [Szvt. 44. § (5) bek.]. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a kisebb [Szvt. 44. § (6) bek.]. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír - felhalmozott kamattal csökkentett - kölcsönszerződés szerinti értékének a könyv szerinti értékét meghaladó összegét (nyereségét) [Szvt. 45. § (6) bek.]. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége (47) - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét [Szvt. 44. § (7) bek.]. Amennyiben a szerződés elszámolási egységével kapcsolatos szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a passzív időbeli elhatárolást. Ebben az esetben a szerződés Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 156/1298 oldal elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza [Szvt. 44. § (8) bek.]. A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló, kötelezettségjellegű passzív időbeli elhatárolásokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni [Szvt. 60. § (2) bek.]. Végül passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a halasztott bevételeket is [Szvt. 45. § (1) bek.]. [1035] Nem kötelező passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként lehet (nem kötelező!) a mérlegben kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó - elszámolt értékvesztéssel csökkentett - (a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben elszámolt) összeget [Szvt. 44. § (3) bek.]. A passzív időbeli elhatárolások számlacsoport tovább bontandó főkönyvi számlákra és alszámlákra. Mikrogazdálkodói eltérés Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot - illetve az ezt megelőző időszakokat - terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban illetve az ezt megelőző időszakokban - számolták el bevételként. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni - a kamatráfordítások kivételével - az olyan, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva merülnek fel. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni azt a tételt, amelynek egyéb bevételként vagy pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja [Kr. 6. § (6)-(8) bek.]. [1037] 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása A számla a bevételek jellegétől függően alszámlákra bontandó. 4811. Befolyt, elszámolt bevételek elhatárolása A tárgyévet követő évben bevételként elszámolandó tételek könyvelendők az alszámlára. 4812. Költségek ellentételezésére kapott támogatások elhatárolása A költségek (vagy ráfordítások) finanszírozására kapott, vissza nem fizetendő egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel (vagy ráfordítással) nem ellentételezett összeg könyvelendő az alszámlára. 4813. Kölcsönbeadott értékpapír nyereségének elhatárolása Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír - felhalmozott kamattal csökkentett - kölcsönszerződés szerinti értékének a könyv szerinti értékét meghaladó összegét (nyereségét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbe vevő által visszaszolgáltatott értékpapírt eladják, beváltják, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetik, vagy a kölcsönbe vevő megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapírt nem szolgáltatja vissza [Szvt. 45. § (6) bek.]. 4814. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elhatárolása Az alszámla tartalmazza a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége (47) - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét [Szvt. 44. § (7) bek.]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 157/1298 oldal Amennyiben a szerződés elszámolási egységével kapcsolatos szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a passzív időbeli elhatárolást. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza [Szvt. 44. § (8) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodó a szerződés elszámolási egységére és a hozzá kapcsolódó időbeli elhatárolásokra vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja [Kr. 5. § (9) bek.]. [1039] 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása A számla a költségek jellegétől függően alszámlákra bontható. 4821. Mérlegfordulónap előtti időszakot terhelő költségek, ráfordítások elhatárolása A mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő, elszámolandó olyan költséget kell itt kimutatni, amely pénzkiadásként csak a következő évben jelenik meg. [1041] 4822. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamveszteség elhatárolása Passzív időbeli elhatárolásként lehet (a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben) a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikájában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapírok bekerülési (beszerzési) értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó - az elszámolt értékvesztéssel csökkentett - összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen történő kivezetésük esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására ezen értékpapírok könyv szerinti értéke a névérték összege alá csökken [Szvt. 44. § (3) bek.]. A vállalkozó akkor alkalmazhatja az értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamveszteség passzív időbeli elhatárolását, ha egyidejűleg az értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó különbözetből az időarányos árfolyamnyereség aktív időbeli elhatárolása mellett dönt a számviteli politikájában. Ez azt jelenti, hogy időbelileg elhatárolja az árfolyamnyereséget és -veszteséget is, vagy egyiket sem [Szvt. 44. § (4) bek.]. Tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolások Ezen az alszámlán javasoljuk kimutatni a passzív időbeli elhatárolásként kötelezően megjelenítendő a) származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet zárásáig; b) fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swapügyletek (635) esetén az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra eső, fizetendő kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig; c) származékos ügyletek (577) fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pontok, valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontjai szerint kimutatott (aktív időbeli) elhatárolások (lásd a „Magyarázatok” 1. pontjánál) együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget, azon cash flow fedezeti ügyletek (639) hatékony része kivételével, amelyekre a fedezeti elszámolást alkalmazzák, vagy amelyekre a fedezeti elszámolást meg kellett szüntetni, mert a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdés 10. [fedezeti ügylet (635)] vagy 10/b. [megjelölt fedezeti kapcsolat (635)] pontjában foglalt feltételeinek, de amelyek esetében a fedezett ügylet várhatóan bekövetkezik. Az elhatárolt összeget jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a veszteségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti (aktív időbeli) Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 158/1298 oldal elhatárolás (lásd a „Magyarázatok” 2. pontjánál) kimutatásának van helye, illetve - a d) pontban foglaltak kivételével -, ha az ügyletet lezárják; d) cash flow fedezeti ügylet (639) esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált nyereségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével (lásd a „Magyarázatok” 3. pontjánál) kell megszüntetni; e) előre jelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált veszteségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben [Szvt. 44. § (5) bek.]. Magyarázatok: 1. A 32. § (5) bekezdés a), b) és e) pontjában arról van szó, hogy aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni: a) a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig; b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swapügyletek (635) esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig; c) előre jelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált nyereségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. 2. A 32. § (5) bekezdés c) pontjában arról van szó, hogy aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni: a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek (639) fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 32. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontja szerint kimutatott aktív időbeli elhatárolások (lásd a „Magyarázatok” 1. pontjánál), valamint a 44. § (5) bekezedés a)-b) és e) pontja szerint kimutatott passzív időbeli elhatárolások (lásd a „Magyarázatok” előtt) együttes összegének figyelembevételével fennálló nyereségjellegű összegből a hatékony részt, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a nyereségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti (passzív időbeli) elhatárolás kimutatásának van helye, illetve ha az ügyletet lezárják, vagy ha a fedezeti elszámolást meg kell szüntetni. 3. A 47. § (11) bekezdése szerint, ha a cash flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény hatékony részét az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni. Ha a cash flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a kisebb. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben [Szvt. 44. § (6) bek.]. [1043] 4823. Fizetendő kamatok elhatárolása Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 159/1298 oldal A tárgyévre költségként elszámolandó, de csak a következő évben fizetendő kamatok jelennek meg az alszámlán. [1045] 483. Halasztott bevételek A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként, vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt - fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközösszegét; - az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében); - térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét. A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a visszafizetendő támogatás ráfordításkénti elszámolásakor is. Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatbavétel után megnő a használatbavételkori bekerülési értékhez viszonyítva, akkor a halasztott bevétel megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben emellett az eszköz hasznos élettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagyni. Halasztott bevétel a negatív üzleti vagy cégérték, valamint a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevétel (Szvt. 45. §). A főkönyvi számla tovább bontható. A további tartalmi ismertetés az alszámláknál található. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodónak az Szvt. által előírt halasztott bevételeket csak abban az esetben kell elszámolni elhatárolásként, ha azok összege meghaladja az 1 millió forintot [Kr. 6. § (8) bek.]. [1047] 4831. Elengedett kötelezettségek miatti elhatárolás Az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettségek közül halasztott bevételként kell elszámolni ezen a számlán azokat, amelyek konkrét eszközökhöz kapcsolódnak. Az elhatárolás feloldását az egyéb bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben kell megtenni a kérdéses eszköz költségként vagy ráfordításként történő elszámolásával egyidejűleg, azzal arányosan [Szvt. 45. § (1)-(2) bek.]. [1049] 4832. Fejlesztési célra kapott támogatások elhatárolása A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz halasztott bevételként elhatárolt összege jelenik meg az alszámlán, ha konkrét eszközhöz kapcsolódik. Az elhatárolás feloldása az egyéb bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben történhet a fejlesztésből megvalósított eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásával egyidejűleg, azzal arányosan [Szvt. 45. § (1)-(2) bek.]. [1051] 4833. Térítés nélkül átvett (ajándékba kapott, fellelt stb.) eszközök értékének elhatárolása A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök halasztott bevételként elhatárolt piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értéke jelenik meg az alszámlán. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 160/1298 oldal 4_2013_kr_2 Az elhatárolás feloldása az egyéb bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben oldható meg az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásával egyidejűleg, azzal arányosan [Szvt. 45. § (1)-(2) bek.]. [1053] 4834. Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása Halasztott bevételként kell kimutatni a negatív üzleti vagy cégértéket. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni, ha a keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják [Szvt. 45. § (3)-(4) bek.]. [1055] 4835. Befektetett eszközzel kapcsolatos jog tartós átengedéséért kapott bevétel elhatárolása A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, építményi, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni [Szvt. 45. § (5) bek.]. [1057] 49. Évi mérlegszámlák A mérlegszámlák megnyitásával és lezárásával összefüggő technikai számlák és a vállalkozó adózott eredménye elszámolására való számla összefoglaló elnevezése. Fontos tudni, hogy az évi mérlegszámláknak az összes nyitó- és zárótétel könyvelése után nem lehet egyenlege. [1059] 491. Nyitómérleg számla Év elején a már működő vállalkozásnál a főkönyvi számlák megnyitására használatos, újonnan alakulóknál az adatai megegyeznek a nyitómérleg adataival. [1061] 492. Zárómérleg számla Év végén a főkönyvi számlák lezárására használatos. A számla adatai megegyeznek az év végi mérleg adataival. [1063] 493. Adózott eredmény elszámolása Ezen a számlán kell megjeleníteni az adózott eredményt. Az adózott eredmény felhasználásáról a tulajdonosok döntenek. Ennek terhére számolandó el a tulajdonosoknak a mérleggel lezárt év után járó osztalék, részesedés összege. 5. számlaosztály: KÖLTSÉGNEMEK 51. Anyagköltség 511. Vásárolt anyagok költségei 512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség-megtérülés 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés-, reklám-, propagandaköltségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 527. Tanácsadási költségek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 161/1298 oldal 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. Bérköltség 541. Bérköltség 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 56. Bérjárulékok 561. Szociális hozzájárulási adó 562. Kifizetői tb-járulék 569. Egyéb bérjárulék 57. Értékcsökkenési leírás 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 572. Használatbavételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 581. Saját termelésű készletek állományváltozása 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 59. Költségnem-átvezetési számla (elsődleges költségnem-elszámolás esetén, kizárólag összköltségeljárással) 59/51. Anyagköltség-átvezetési számla 59/52. Igénybe vett szolgáltatások költségei átvezetési számla 59/53. Egyéb szolgáltatások költségei átvezetési számla 59/54. Bérköltség-átvezetési számla 59/55. Személyi jellegű egyéb kifizetések átvezetési számla 59/56. Bérjárulékok átvezetési számla 59/57. Értékcsökkenési leírás átvezetési számla 59. Költségnem-átvezetési számla (kizárólag költségnem-elszámolás forgalmiköltség-eljárással) 59/581. Saját termelésű készletek állományváltozása átvezetési számla 59/582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke átvezetési számla 59/81-84. Értékesítés közvetlen költségei átvezetési számla 59/85. Értékesítés közvetett költségei átvezetési számla 59. Költségnem-átvezetési számla (elsődleges költségnem-elszámolás esetén) 591. Költségnem-átvezetési számla 592. Saját termelésű készletek állományváltozása átvezetési számla 593. Saját előállítású eszközök aktivált értéke átvezetési számla 59. Költségnem-ellenszámla (elsődleges költséghely költségviselői elszámolás esetén) és Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 162/1298 oldal 4_2013_kr_2 596. Költségnem-ellenszámla 597. Saját termelésű készletek állományváltozása ellenszámla 598. Saját előállítású eszközök aktivált értéke ellenszámla [1101] Az 5. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma A költségnemek számlaosztály az anyagjellegű és a személyi jellegű költségeket az értékcsökkenési leírást, az egyéb költségeket, az aktivált saját teljesítmények értékét és a költségnem-átvezetési számlákat tartalmazza. A számlaosztály konkrét tartalma az eredménykimutatás készítéséhez választott módszertől függ. A számlaosztályt szerkezetileg és tartalmilag úgy kell kialakítani, hogy az adatokat innen egyértelműen és könnyedén át lehessen vezetni a 8. számlaosztályba. Bár az aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékváltozása nem tekinthető költségmegtérülésnek, költségnemnek, mégis az 5. számlaosztályban kell kimutatni az összköltségeljárással eredménykimutatást készítő vállalkozónak, mint az ezzel azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét és a nem értékesített teljesítmények közvetlen önköltséggel megegyező értékét. A számviteli törvény nem foglalkozik részletesen az 5. számlaosztály számláinak tartalmi körülírásával. Ezért célszerű figyelembe venni a törvényben a 8. számlaosztállyal kapcsolatban leírtakat. Például az 51. számlacsoport kialakításánál a számviteli törvényben az anyagjellegű ráfordításokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha a cég összköltségeljárással készíti az eredménykimutatását. Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét [Szvt. 78. § (1) bek.]. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) minősítenie (osztályoznia) kell, és a minősítéstől függően ezeket a tételeket a számlázott értéken szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások között igénybe vett szolgáltatásként, egyéb szolgáltatásként, vagy közvetített szolgáltatásként elszámolni [Szvt. 78. § (7) bek.]. [1103] 51. Anyagköltség Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (az értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) értékét*, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. *Megjegyzés: Ez a tulajdonképpeni könyv szerinti érték. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó termékdíj, visszaváltási díj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell [Szvt. 78. § (2) bek.]. Az anyagköltségek részletezése: - az anyagfelhasználás értéke - az anyagfelhasználás fogalmába értendő az alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, fűtőanyagok stb. felhasználása; - az energiafelhasználás értéke; - az egy éven belül elhasználódó eszközök értéke azok használatbavételekor. Ilyenek például a tartalék alkatrészek, a tartalék tartozékok, szerszámok, műszerek, berendezési és felszerelési tárgyak, munkaruhák, védőruhák, egyenruhák stb.; - a felhasznált nyomtatványok, irodaszerek értéke; - vízdíjak, csatornadíjak összege stb. A tevékenység végzésekor keletkezett hulladékok értékével csökkenteni kell a már elszámolt Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 163/1298 oldal anyagköltségeket. Az anyagköltség számlacsoport további számlákra bontható. [1105] 511. Vásárolt anyagok költségei A vásárolt anyagok jelennek meg itt bekerülési (az értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) értéken, ideértve a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét is. [1107] 512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei Az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközöket a vállalkozás ezen a számlán számolja el anyagköltségként a használatbavételükkor. Nem itt, hanem az értékcsökkenési leírásnál számolandó el a 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor egy összegben, ha a vállalkozó ezt az értékcsökkenés-elszámolási lehetőséget választja [Szvt. 80. § (2) bek.]. [1109] 513. Egyéb anyagköltség Azok a költségek jelennek meg ezen a számlán, amelyek nem könyvelhetők az 511. Vásárolt anyagok költségei és az 512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei elnevezésű főkönyvi számlákra. [1111] 519. Anyagköltség-megtérülés A számlán kell kimutatni a keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékét, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, visszaváltási díj visszatérített összegét. Ezek a tételek az anyagköltséget csökkentik. [1113] 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni [Szvt. 78. § (3) bek.]. Az igénybe vett szolgáltatások - jellegének megfelelően - elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: társasági adótörvény) 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné [Szvt. 78. § (8) bek.]. A szabály magyarázata: a kapcsolt vállalkozásoknak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 18. §-ában foglalt rendelkezései alapján a szokásos piaci ártól eltérő áron megvalósított ügyleteik miatt a társasági adóalap korrekcióját az adóév végén el kell végezniük. Az Szvt. előírása alkalmazásával a kapcsolt vállalkozásoknak lehetősége van arra, hogy a nem piaci árak alkalmazásából származó különbözetet egymással pénzügyileg rendezzék, és így mentesüljenek a társasági adótörvény 18. §-a szerinti adóalap-módosítási kötelezettség alól. Ezeket a rendezéseket szolgáltatás-igénybevétel esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként kell elszámolni, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján. A szolgáltatások jellegétől függően a számlacsoport számlákra bontandó. [1115] 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei A más vállalkozóval végeztetett fuvarozási, szállítási, rakodási költségek jelennek meg a számlán. 522. Bérleti díjak Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 164/1298 oldal Itt kell kimutatni a más vállalkozónak fizetett bérleti díjakat, például raktár-, irodabérleti díjak, kölcsönzési díjak stb. 523. Karbantartási költségek A más vállalkozóval végeztetett fenntartási, karbantartási, javítási költségek jelennek meg itt. [1117] 524. Hirdetés-, reklám-, propagandaköltségek Az értékesítéssel kapcsolatos vásárok és kiállítások rendezési költségei, úgymint rendezési díjak, bizományi díjak, jutalékok, kereskedelmi kirendeltségek költségtérítései, valamint a hirdetésekre, reklámokra, propagandatevékenységre fordított kiadások jelennek meg a főkönyvi számlán. 525. Oktatás és továbbképzés költségei A tanfolyamok, szakmai előadások, konferenciák, továbbképzések költségeit jeleníti meg a számla. [1119] 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) A belföldi utazási és kiküldetési költségek, például a távolsági és helyi közlekedés költségei, szállásdíjak, taxiköltség stb., valamint a külföldi utazási és kiküldetési költségek (ilyenek a közlekedés költségei és a szállásdíjak) jelennek meg a számlán. 527. Tanácsadási költségek A számlán kell kimutatni a szakmai és egyéb tanácsadók, valamint a számviteli szolgáltatás díjait. A számviteli szolgáltatás fogalomkörébe tartozik a könyvvizsgálói tevékenység és a tényleges könyvviteli szolgáltatás, amely a könyvvezetési és a beszámolókészítési feladatok elvégzését jelenti, valamint a számviteli információs rendszer kialakítását, karbantartását is magában foglalja. Ez utóbbi fogalomkör tartalmazza a számviteli politika, a számlarend elkészítését, a belső szabályzatok összeállítását, a beszámolókészítés rendjének meghatározását, továbbá az elemzési, döntés-előkészítési módszerek kiválasztását [Szvt. 150. § (1)-(2) bek.]. [1121] 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei A számlán ekként jelennek meg többek között a következők: - posta-, telefon-, telefax- és távíróköltségek; - fénymásolási, sokszorosítási költségek; - más vállalkozásoknak fizetett raktározási költségek; - más vállalkozás által végzett csomagolás díja; - garanciamegváltás költségei, idegen vállalkozó által végzett garanciális javítások díjai; - sajtótermékek előfizetési díjai; - más vállalkozóknak fizetett szolgáltatási díjak, például köztisztasági, takarítási, távfűtési, tv-előfizetési díjak, bérmunkadíjak stb. [1123] 53. Egyéb szolgáltatások költségei Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt illetéket, jogszabályon alapuló és egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási, eljárási díjat, bankköltséget (a fizetett, fizetendő kamat kivételével) és a negatív hozamként felszámított összeget (negatív kamatot), biztosítási díjat kell kimutatni. Itt kell kimutatni továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben [Szvt. 78. § (4) bek.]. Az igénybe vett egyéb szolgáltatások - jellegének megfelelően - elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adótörvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 165/1298 oldal amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné [Szvt. 78. § (8) bek.]. A számlacsoport főkönyvi számlái: [1125] 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek Csak az eszközök bekerülési értékében el nem számolható hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek mutathatók ki a főkönyvi számlán. [1127] 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak A kamatokon kívüli pénzintézeti, hitelintézeti szolgáltatásokért fizetett díjak, melyek lehetnek faktoringdíjak, váltóleszámítolási költség, áthárított kezelési költség, bankgarancia díja, rendelkezésre tartási jutalék, brókerjutalék stb. mutathatók ki a számlán. [1129] 533. Biztosítási díj A számlán a vagyonbiztosítások díjai jelenhetnek meg. A cég által a dolgozók javára kötött életés nyugdíjbiztosítások díjai személyi jellegű egyéb kifizetésként számolandók el. [1131] 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj Ilyenek például a környezetvédelmi termékdíj, a jövedéki adó, a népegészségügyi termékadó. [1133] 539. Különféle egyéb költségek Különféle egyéb költségek lehetnek, amennyiben azokat a cégnek kell fizetnie: - a jogi személyeknek fizetett tagsági díjak; - érdekképviseletek fenntartására fizetett hozzájárulások; - az illeték összege, ide nem értve az önkormányzatnak és az állami költségvetésnek fizetett illetéket; - engedélyezési díjak. [1135] Bevezető a személyekhez köthető költségekhez A személyi jellegű költségek számlacsoportjainak és számláinak kialakításánál ismét a 8. számlaosztályra előírt szabályokból célszerű kiindulni, ha a cég összköltségeljárással készíti az eredménykimutatását. A 8. számlaosztály tartalmazza a személyi jellegű ráfordításokat. Személyi jellegű ráfordítások a bérköltség, vagyis az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok [Szvt. 79. § (1) bek.]. A személyi jellegű kifizetéseket mindig a szerződés szerinti teljesítési időszakban kell költségként elszámolni attól függetlenül, hogy az ellenértéket kifizették-e vagy sem a tárgyidőszakban. A tárgyidőszakban még nem számfejtett és kifizetetlen tételeket időbelileg el kell határolni, mégpedig passzív időbeli elhatárolásként. A személyijövedelemadó-törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok előírásaitól függetlenül minden, a magánszemélyekhez kapcsolható kifizetést itt kell kimutatni. Ez a szabály azonban csak akkor igaz, ha a magánszemély nem vállalkozási tevékenység keretében végezte a munkát. [1137] 54. Bérköltség Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság. A fogalomba tartozik a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg is. Bérköltség az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 166/1298 oldal jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. A bérköltség minősítése szempontjából közömbös, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót vagy bérjárulékot fizetni vagy sem [Szvt. 79. § (2) bek.]. A számlacsoport egyetlen főkönyvi számlából áll. 541. Bérköltség Bérköltségnek számítanak a bérek és munkadíjak összegei. A bérköltség minősítése szempontjából közömbös, hogy állományban lévő vagy állományon kívüli munkavállaló kapta-e a bért, vagy munkadíjat. A bérköltség tartalmát a hatályos Egységes Munkaügyi Statisztikai Utasítások határozzák meg részletekbe menően. A tárgyévre jóváhagyott, a mérleg fordulónapja után, de még a mérlegkészítés időpontjáig megállapított prémiumok, jutalmak és a társadalombiztosítási járulék kivételével ezek járulékait is itt kell kimutatni. Azonban a költségelszámolással egyidejűleg passzív időbeli elhatárolást kell végrehajtani. A bérköltség részei: - a törzsbér, - a bérpótlékok, - a kiegészítő fizetések, - a prémiumok és jutalmak, - a jutalékok, - egyéb munkabérek, úgymint: = a munkavállalóknak a munkakörükkel össze nem függő munkáiért kifizetett díjak, ilyen lehet a bedolgozói tevékenység, tanfolyamvezetés stb., = az állásukból felfüggesztett személyeknek járó munkabérek, = az átalányelszámolásos és a szerződéses rendszerben foglalkoztatottak munkabére stb. [1139] 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is [Szvt. 79. § (3) bek.]. A vállalkozók részére kifizetett összegeket az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell kimutatni. Személyi jellegű egyéb kifizetések tehát azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló, vagy más természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 167/1298 oldal statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek. A személyi jellegű egyéb kifizetések a következő főkönyvi számlákon jelenhetnek meg: [1141] 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések Ilyenek lehetnek a - jubileumi jutalmak; - egyenruhák ellenértéke; - jogszabály alapján fizetett költségtérítések. Ilyenek lehetnek: a szerszámhasználati díj, a gépkocsi-költségátalány és költségtérítés, étkezési és albérleti hozzájárulás, különélési pótlék stb.; - a csökkent munkaképességű dolgozóknak fizetett keresetkiegészítés; - a vállalkozó által fizetendő táppénzek összegei; - a dolgozók számára kifizetett végkielégítések összegei; - a cég által a dolgozók javára kötött élet- és nyugdíjbiztosítások díjai. [1143] 552. Jóléti és kulturális költségek Idetartoznak az ösztöndíjak, szociális támogatások stb. [1145] 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések Ezen a számlán jelennek meg - a találmányi és szabadalmi, továbbá az azokkal összefüggő közreműködői díjak; - az újítási és ezzel összefüggő esetleges közreműködési díjak; - a reprezentációs költségek; - a szerzői, írói és más, szerzői jogvédelemben részesülő munkák honoráriumai; - választott tisztségviselők tiszteletdíjai (igazgatóság, ügyvezetés, felügyelőbizottság); - természetbeni juttatások. [1147] 56. Bérjárulékok Bérjárulékok a kifizetőt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék, a szociális hozzájárulási adó, a kifizetői tb-járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől [Szvt. 79. § (4) bek.]. A főkönyvi számlacsoport tovább bontása is ennek megfelelően történik. 561. Szociális hozzájárulási adó Ezen a számlán számolandó el a munkavállalók, foglalkoztatottak jövedelme után a vállalkozó, kifizető által fizetett szociális hozzájárulási adó. 562. Kifizetői tb-járulék A foglalkoztató köteles a járulékfizetési alsó határ (a minimálbér 30%-a) és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség kifizetői teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna [2019. évi CXXII. törvény 23. § (3) bek.]. 569. Egyéb bérjárulék Az 561-562. főkönyvi számlákra nem könyvelhető bérjárulékok jelennek meg a számlán. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék. [1149] 57. Értékcsökkenési leírás Ez a költségnem-számlacsoport tartalmazza az immateriális javak és tárgyi eszközök után számított terv szerinti amortizáció összegét. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 168/1298 oldal Az értékcsökkenés lehet terv szerinti és terven felüli. (A terven felüli értékcsökkenést nem itt, hanem a 8. számlaosztályban az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.) A terv szerinti értékcsökkenési leírás meghatározható a lineáris, a degresszív, a teljesítményarányos és a fix összegű leírási módszerrel. Értékcsökkenési leírásként lehet elszámolni a 200 ezer Ft egyedi beszerzési vagy előállítási érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek után a használatbavételükkor egy összegben elszámolt bekerülési vagy előállítási értéket is. A terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásának összegszerű kihatását akkor kell itt kimutatni értékcsökkenési leírásként, ha arra nem olyan okok miatt kerül sor, amelyek a terven felüli értékcsökkenés elszámolását indokolnák. Terven felüli értékcsökkenési leírást az 5. számlaosztályban nem lehet kimutatni (Szvt. 80. §). A számlacsoport bontása: [1151] 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. [1153] 572. Használatbavételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. [1155] 58. Aktivált saját teljesítmények értéke Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét. Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények (tárgyi eszközök, immateriális javak, illetve az ezek értékét növelő munkák, ami lehet bérmunka is), továbbá a tenyészállattá átminősített növendék állatok, valamint az Szvt. előírásai szerint az egyéb ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét (ideértve a saját termelésű készletek értékvesztését is). A saját termelésű készletek üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni (Szvt. 76. §). Azért, hogy az ismertetett előírások betartásának áttekintése tulajdonosi vagy menedzseri szempontból is könnyen biztosítható legyen, célszerű az 58. Aktivált saját teljesítmények értéke számlacsoportot tovább bontani. [1157] 581. Saját termelésű készletek állományváltozása Ezen a számlán jelennek meg a saját termelésű készletek előállítási értéken (közvetlen önköltségen) kimutatott készletnövekedései és készletcsökkenései. [1159] 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a tenyészállattá átminősített növendék állatok közvetlen önköltségen számított értékét, illetve a saját termelésű készletek elszámolt értékvesztését, annak visszaírását, valamint a hiányát, továbbá minden olyan saját teljesítményt, amely előállításának költségei a vállalkozásnál felmerültek, a könyvelésben szerepelnek, azonban az előállított teljesítményt a vállalkozás saját maga kívánja hasznosítani. (Pl. kutatás-fejlesztés eredménye, vagy a saját rezsis beruházások.) [1161] 59. Költségnem-átvezetési számla Technikai jellegű számlacsoport, a költségek átvezetéséhez szükséges. Az 51-57. számlacsoportokat a 8. számlaosztályba, az 58. számlacsoportot a 493. Adózott eredmény elszámolása számlára (a Követel oldalra, az árbevételekkel, bevételekkel együtt) vezetjük át. Emiatt a költségnem-átvezetési számlák segítségével a költségek összesítésének helyességét is ellenőrizhetjük. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 169/1298 oldal 4_2013_kr_2 Mivel összesen négyféle eredménykimutatás készíthető, az átvezetési számlákat is az alkalmazott eredménykimutatás igényeinek megfelelően célszerű kialakítani. A számlacsoport bontási lehetőségeit lásd e fejezet számlatükör részénél. A számlák tartalmi körülírása nem szükséges, a számlák elnevezése egyértelműen utal azok tartalmára. 6. számlaosztály: KÖLTSÉGHELYEK, ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK Amennyiben a vállalkozás a 6. számlaosztály vezetése mellett dönt, a számlaosztály egy lehetséges bontása és tartalmi körülírása a következő: 61. Javító-karbantartó üzemek költségei 62. Szolgáltatást végző üzemek (egységek) költségei 63. Gépköltség 64-65. Üzemi irányítás általános költségei 66. Az értékesítés közvetett költségei 661. Értékesítési, forgalmazási költségek 662. Igazgatási költségek 663. Egyéb általános költségek 69. Költséghelyek költségeinek átvezetése [1171] A 6. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma [1173] 61. Javító-karbantartó üzemek költségei A számlacsoporton belül javasolható üzemenként és az egyes üzemeken belül is elkülönítetten kimutatni az elvégzett javítás-karbantartás, felújítás, beruházás közvetlen költségeit és a javító-karbantartó üzemek irányításával kapcsolatos közvetett költségeket. A javító-karbantartó üzem közvetett költségei: - az irányító, ellátó, segítő dolgozók bére, személyi jellegű kifizetések a részükre, ezen kifizetések közterhei (pl. bérjárulékok); - a munkavédelmi költségek; - az üzem tárgyi eszközeinek értékcsökkenési leírása, bérleti díja, fenntartási és üzemeltetési költségei; - egyéb (a végzett szolgáltatás közvetlen költségeibe nem sorolható) közvetett költségek. A javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltatást végző költséghelyek főkönyvi számláin kimutatott összes költséget meghatározott időszakonként - ha megfelelő mutató használatával lehetséges - fel kell osztani a költségviselőkre. [1175] 62. Szolgáltatást végző üzemek (egységek) költségei A számlacsoporton belül javasolható üzemenként és az egyes üzemeken belül is elkülönítetten kimutatni a szolgáltatást végző üzemek részéről elvégzett szolgáltatások közvetlen költségeit és az üzemek irányításával kapcsolatos közvetett költségeket. Az üzemek szolgáltatásai lehetnek: - energiaszolgáltatás; - szállítás; - gépgazdálkodás; - egyéb szolgáltatás (pl. nyomda, sokszorosítás, takarítás, őrzés, védés stb.). Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 170/1298 oldal 4_2013_kr_2 A szolgáltatást végző üzem közvetett költségei: - az irányító, ellátó, segítő dolgozók bére, személyi jellegű kifizetések a részükre, ezen kifizetések közterhei (pl. bérjárulékok); - a munkavédelmi költségek; - a segédanyagok költségei; - energiaköltség; - az üzem tárgyi eszközeinek értékcsökkenési leírása, bérleti díja, fenntartási és üzemeltetési költségei; - egyéb (a végzett szolgáltatás közvetlen költségeibe nem sorolható) közvetett költségek. [1177] 63. Gépköltség A számlacsoportot akkor célszerű megnyitni, ha a gépköltség a közvetlen költségek jelentős részét képezi, vagy ha a gépköltséget árképző tényezőnek tekintik. A felosztható gépköltség a közvetlen önköltség része lehet. A gépköltségek közé tartoznak a gépek - energiaköltségei; - üzemeltetésének személyi költségei (gépészek munkabérei és annak közterhei), dologi költségei (segéd-, kenő-, törlőanyagok); - fenntartási, karbantartási, javítási költségei; - amortizációja; - bérleti és/vagy lízingdíja. [1179] 64-65. Üzemi irányítás általános költségei Annyiban különböznek az igazgatási költségektől, hogy az üzemi irányítás költségeit, ha megfelelő mutatók segítségével fel lehet osztani, át kell vezetni a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályba, míg az igazgatási költségek a 8. Ráfordítások számlaosztályba könyvelendők át, az értékesítés közvetett költségei közé. Az üzemi irányítás általános költségei az üzemi irányítás igazgatási költségeiből, az üzemi irányítás egyéb általános költségeiből és az üzemeltetés dologi költségeiből tevődnek össze. Az üzemi irányítás igazgatási költségei: - az üzem irányításának személyi költségei (bérek, személyi jellegű egyéb kifizetések és azok közterhei); - igénybe vett szolgáltatások (pl. számítógépes adatfeldolgozás) költségei; - az üzemeltetés személyi és dologi költségei, ha azok nem részei a gépköltségnek; - az üzemi irányítás tárgyi eszközeinek értékcsökkenési leírása, bérleti díja, lízingdíja, fenntartási és üzemeltetési költségei, Az üzemi irányítás egyéb általános költségei: - a költséghelyen termelők közvetlenül el nem számolható munkabére, személyi jellegű egyéb kifizetései és azok közterhei; - a költséghelyen levő eszközök gépköltségnek nem számító fenntartási, karbantartási, javítási költségei; - igénybe vett szolgáltatások költségei, ha azok nem az üzemi irányítás igazgatási költségei; - a munkavédelmi költségek; - egyéb közvetett költségek. Az üzemeltetés dologi költségei: - anyagköltségek (üzem-, kenő-, segéd-, fűtő-, tisztítási stb. anyagok költségei), ezek szállítási és rakodási költségei; - a vásárolt vagy termelt energia költsége, vízdíj, csatornahasználati díj, környezetvédelmi költségek; - fűtési, takarítási, tisztíttatási, szemétszállítási stb. díjak és költségek. [1181] 66. Az értékesítés közvetett költségei Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 171/1298 oldal Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségeit, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni [Szvt. 82. § (3) bek.]. [1183] 661. Értékesítési, forgalmazási költségek Az értékesítési, forgalmazási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csomagolási, szállítási, expedíciós költségek, bizományi díjak), a késztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda, a vásárok, a kiállítások és a piackutatás költségeit kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető-e vagy sem [Szvt. 82. § (4) bek.]. Az áru- és termékraktározási költségekkel összefüggésben a raktári és kereskedelmi szervezeti egységek személyi és anyagi jellegű költségei is itt számolandók el. Idetartoznak még az árukészlet biztosítási díjai és egyéb költségei, a göngyölegek természetes elhasználódás miatti selejtezésének tételei, az értékesítés miatt felmerült, de nem egy konkrét üzletkötéshez kapcsolható belföldi és külföldi utazási költség és napidíjak összegei, az ilyen utakhoz kapcsolódó személyes célú reprezentáció, továbbá a kapott társüzemi szolgáltatások költségként figyelembe veendő összegei. Az értékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költségeket, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit elkülönítetten célszerű kimutatni [Szvt. 82. § (4) bek.]. [1185] 662. Igazgatási költségek Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi és anyagjellegű, valamint egyéb költségeit. A fogalomkörbe tartoznak a vállalkozás egészére vonatkozó, vagy a több szervezeti egységből álló vállalkozásoknál a több egység vagy részleg munkáját irányító kiemelt szervezeti egységek központi irányítási, gazdasági, műszaki, kereskedelmi irányítási költségei. Az igazgatási költségeket célszerű külön nyilvántartani önelszámoló szervezeti egységek igazgatási költségei és a vállalkozás egészére vonatkozó igazgatás költségei bontásban. Az igazgatási költségek közé tartoznak: - a központi (beleértve a gazdasági, műszaki, kereskedelmi, azaz funkcionális irányítást is!) irányítás bérköltségei, idetartoznak az alapbérek, egyéb bérek, kiegészítő fizetések, bérpótlékok és ezek bérjárulékai; - jubileumi jutalmak; - a központi irányítás épületeinek, tárgyi eszközeinek minősülő gépeinek és berendezéseinek amortizációja, bérleti díja, tárgyieszköz-fenntartási és -üzemeltetési költségei, például fűtés, világítás, víz, csatorna stb.; - a központi irányítás személyszállító járműveinek amortizációja, üzemben tartási és fenntartási költségei, a központi irányítás dolgozóinak személyi tulajdonú gépjárművei hivatali (üzleti) célú használata miatt fizetett átalány és eseti térítés; - a központi irányítás kis értékű tárgyi eszköz-felhasználásainak költségei; - a reprezentációs költségek; - a központ által használt eszközök bérleti díja; - tagsági kölcsön és egyéb vagyoni hozzájárulás után fizetett kamat; - célrészjegy utáni kamat; - az egyesülés, érdekképviseleti szerv fenntartási költségeihez adott és kapott hozzájárulás; - a szakszervezetnek átutalt összeg a jogsegélyszolgálatért; - üzemi önkéntes tűzoltók díjazása; - a központi igazgatásban dolgozók napidíja, kiküldetési és utazási költségei; - más vállalkozó részéről számlázott oktatási és továbbképzési költségek; - más vállalkozó által számlázott egészségügyi szolgáltatás költségei; - üzemi fürdők költségei; - perköltségek; - a befejezetlen beruházásokkal és az exporttal összefüggő biztosítások kivételével az általános Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 172/1298 oldal 4_2013_kr_2 vagyonbiztosítás költségei; - tanulmányi ösztöndíjak. Az itt felsorolt, közvetlenül a központi irányítást terhelő költségek mellett a következő költségeket is el lehet számolni - a vállalkozási döntéstől függően - a központi irányítás költségei között, bár azok esetleg olyan szervezeti egységeknél merülnek fel, amelyek nem tartoznak a központi irányítás szervezeti egységei közé: - az összes napidíj, kiküldetési és utazási költség; - a túlsúlyos járművek működtetésének engedélyezési díja; - találmány hasznosításáért fizetett licencdíj, találmány vásárlásáért fizetett összeg, a szabadalmazott találmányhoz kapcsolódó licencdíj, vételár és a szolgálati találmány értékesítéséért fizetett díj; - találmányi díj, szabadalmi vételár, hasznosítási díj, újítási díj és az ezekkel összefüggő közreműködési díj; - táppénz; - dolgozóknak fizetett albérleti hozzájárulás; - különélési pótlék; - más szerveknek fizetett szakértői és pályázati díjak, minőségvizsgáló intézeteknek adott megbízás költségei; - a vállalkozás által fizetett tagsági díjak; - egyenruhaköltség; - más vállalkozó által leszámlázott munkásszállás és munkásszállítás költségei; - ügyviteli általános költségek; - nyomtatványok, irodaszerek és egyéb adminisztrációs anyagok költségei; - napilapok, folyóiratok stb. előfizetési díjai, szakkönyvvásárlás költségei, más vállalkozók által készített üzemi újság költségei; - posta-, telefon-, telex-, telefax-, távíróköltségek; - bankköltségek és fizetett bankkamatok (ide nem értve a késedelmi kamatokat és az adózott eredmény terhére fizetett kamatokat); - adók (adójellegű díjak, hozzájárulások is!) és illetékek; - biztosítási díjak (az általános vagyon-, befejezetlen beruházás és exportbiztosítás díjait kivéve); - hirdetési díjak, reklám- és propagandaköltségek (cég reklámozása); - a központi anyag- és áruraktár épületeinek, az anyag- és áruszállító eszközöknek amortizációja, üzemeltetési és fenntartási költségei; - az anyagraktárak és az üzemek közötti belső szállítási költségek akkor, ha a szállítást a raktárnak kell elvégezni, a raktárak és az üzemek közötti kötöttpályás szállítás költségei, az iparvágányok költségei; - az irányítás eddigiekben fel nem sorolt egyéb költségei (pl. a göngyölegjavítás, -karbantartás és -selejtezés költségei, anyag és tárgyi eszköz felhasználására jutó árkülönbözet) stb. [1187] 663. Egyéb közvetett költségek Idetartoznak az alapítási és átszervezési költségek, üzemi veszteségek költségei, az üzemszüneti veszteségek, a kutatási-kísérleti fejlesztés költségei, a garanciális javítási költségek, a szociális és kulturális költségek és egyéb elkülönített költségek. [1189] 69. Közvetett költségek költségátvezetési számla Technikai jellegű számlacsoport, a fel nem osztott közvetett költségeket lehet a segítségével átvezetni a 8. számlaosztályba. 7. számlaosztály: TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI Amennyiben a vállalkozás a 7. számlaosztály vezetése mellett dönt, a számlaosztály egy lehetséges bontása és tartalmi körülírása a következő: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 173/1298 oldal 4_2013_kr_2 71-75. Tevékenységek költségei 71-74. Termelés költségei 75. Szolgáltatás költségei 79. Tevékenységek költségeinek elszámolása (elsődleges költségnem-elszámolás esetén) 791. Saját termelésű készletek elszámolása 792. Saját előállítású eszközök elszámolása 793. Értékesített saját termelésű készletek elszámolása 794. Saját termelésű készletek felhasználásának elszámolása 795. Közvetlenül értékesítésként elszámolt tevékenységek közvetlen költségeinek elszámolása 79. Tevékenységek költségeinek átvezetése (elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás esetén) 791. Saját termelésű készletek átvezetése 792. Saját előállítású eszközök aktivált értékének átvezetése 793. Értékesített saját termelésű készletek átvezetése 794. Saját termelésű készletek felhasználásának átvezetése 795. Közvetlenül értékesítésként elszámolt tevékenységek közvetlen költségeinek átvezetése [1201] A 7. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma [1203] 71-75. Tevékenységek költségei A számlacsoport a gazdálkodó tevékenységét jelentő termelés, szolgáltatás ténylegesen felmerült költségeit tartalmazza. A közvetlen költségek a költségviselőkre (amik lehetnek termékek, termények, szolgáltatások) már a felmerülésükkor pontos összegben terhelhetők. A tevékenységek költségei lehetnek: - a közvetlen anyagköltségek; - a közvetlen (munka)bérköltségek; - a közvetlen (munka)bérek, kiegészítő fizetések, bérpótlékok és az összes közvetlen (munka)bér közterhei; - a közvetlenül elszámolható személyi jellegű egyéb kifizetések; - a közvetlenül elszámolható szolgáltatások díja; - a közvetlenül elszámolható értékcsökkenési leírás; - a gyártási különköltségek; - az értékesítési különköltségek; - a készen vásárolt és saját termelésű félkész termék felhasználása. [1205] 71-74. Termelés költségei A számlacsoport számlái a termelőtevékenységek költségeit tartalmazzák. [1207] 75. Szolgáltatások költségei A számlacsoport számlái a szolgáltatások költségeit tartalmazzák. [1209] 79. Tevékenységek költségeinek elszámolása (elsődleges költségnem-elszámolás esetén) E számlacsoport segítségével lehet az elkészült kész- és félkész termékek rögzített elszámolóáron és a tényleges közvetlen önköltségen számított értékét szembeállítani, továbbá a kész- és félkész termékeket készletre venni. Az átvezetéseket negyedévente minden negyedév végén célszerű elvégezni. A 79. számlacsoportba tartozó számlák lényegében technikai jellegű számlák. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 174/1298 oldal 791. Saját termelésű készletek elszámolása A számla egyenlege a saját termelésű készletek állományváltozását mutatja közvetlen önköltségen. 792. Saját előállítású eszközök elszámolása A számla egyenlege a saját előállítású eszközök aktivált értékét mutatja közvetlen önköltségen. 793. Értékesített saját termelésű készletek elszámolása A számla egyenlege a készletre vett és - később - értékesített saját termelésű készletek értékét mutatja közvetlen önköltségen. 794. Saját termelésű készletek felhasználásának elszámolása A számla egyenlege a készletre vett és - később - felhasznált saját termelésű készletek értékét mutatja közvetlen önköltségen, amit azonban növel a saját termelésű készletek értékvesztése. 795. Közvetlenül értékesítésként elszámolt tevékenységek közvetlen költségeinek elszámolása A számla egyenlege a készletre vétel nélkül értékesített saját termelésű készletek és szolgáltatások közvetlen önköltségét mutatja. [1211] 79. Tevékenységek költségeinek átvezetése (elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás esetén) Technikai jellegű számlacsoport, a közvetlen önköltség meghatározásához szükséges a vezetése. A 71-78. számlacsoportokat ennek segítségével lehet lezárni. 791. Saját termelésű készletek átvezetése A számla egyenlege a saját termelésű készletek állományváltozását mutatja közvetlen önköltségen. 792. Saját előállítású eszközök aktivált értékének átvezetése A számla egyenlege a saját előállítású eszközök aktivált értékét mutatja közvetlen önköltségen. 793. Értékesített saját termelésű készletek átvezetése A számla egyenlege a készletre vett és - később - értékesített saját termelésű készletek értékét mutatja közvetlen önköltségen. 794. Saját termelésű készletek felhasználásának átvezetése A számla egyenlege a készletre vett és - később - felhasznált saját termelésű készletek értékét mutatja közvetlen önköltségen, amit azonban növel a saját termelésű készletek értékvesztése. 795. Közvetlenül értékesítésként elszámolt tevékenységek közvetlen költségeinek átvezetése A számla egyenlege a készletre vétel nélkül értékesített saját termelésű készletek és szolgáltatások közvetlen önköltségét mutatja. 8. számlaosztály: ÉRTÉKESÍTÉS ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE ÉS RÁFORDÍTÁSOK 81-83. Számlacsoportok az összköltségeljárással készülő eredménykimutatáshoz 81. Anyagjellegű ráfordítások 811. Anyagköltség 812. Igénybe vett szolgáltatások értéke 813. Egyéb szolgáltatások értéke Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 175/1298 oldal 814. Eladott áruk beszerzési értéke 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 82. Személyi jellegű ráfordítások 821. Bérköltség 822. Személyi jellegű egyéb kifizetések 823. Bérjárulékok 83. Értékcsökkenési leírás 81-85. Számlacsoportok a forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatáshoz 81-82. Belföldi értékesítés közvetlen költségei 811. Belföldi értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke 813. Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 83-84. Exportértékesítés közvetlen költségei 831. Exportértékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 832. Exportértékesítés eladott áruk beszerzési értéke 833. Exportértékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 85. Értékesítés közvetett költségei 851. Értékesítési, forgalmazási költségek 852. Igazgatási költségek 853. Egyéb általános költségek 86. Egyéb ráfordítások 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök eladási ára és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet 862. Értékesített, átruházott (engedményezett), forgóeszközök között kimutatott követelések elismert értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet 863. Mérlegfordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai 8631. Káreseménnyel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek 8632. Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak 8634. Költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, juttatás 8635. Agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódó fizetések 864. Céltartalék képzése 8641. Céltartalékképzés a várható kötelezettségekre 8642. Céltartalékképzés a jövőbeni költségekre 8643. Céltartalékképzés egyéb címen 865. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 8651. Készletek elszámolt értékvesztése 8652. Forgóeszközök között kimutatott követelések elszámolt értékvesztése 8653. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése 8654. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése 866. Adók, díjak, illetékek, hozzájárulások 8661. Központi költségvetéssel elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások 8662. Helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások 8663. Elkülönített állami pénzalapokkal elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 176/1298 oldal 8665. EU pénzügyi alapokkal elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások 8666. Ráfordításként elszámolt egyéb adók és adójellegű tételek 867. Utólag adott (fizetendő), értékesítéshez közvetve kapcsolódó engedmény 868-869. Különféle egyéb ráfordítások 8681. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet 8682. Tartozásátvállalás szerződés szerinti összege 8683. Nem jogszabályi rendelkezés alapján térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke 8684. Térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke 8685. Forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értéke 8686. Véglegesen fejlesztési célra adott támogatás 8687. Véglegesen nem fejlesztési célra átadott pénzeszközök 8688. Visszafizetett fejlesztési célú támogatás 8689. Jogszabályi rendelkezés alapján üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartás szerinti értéke 8691. Forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - követelés behajthatatlan követelésként üzleti évben leírt összege 8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke 8693. Kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete 8694. Hiányzó, megsemmisült részesedések, értékpapírok könyv szerinti értéke 8695. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek 8696. Pénzeszközhiányok 8697. Üzletág-értékesítés vesztesége 8698. Visszaváltási díj (koncessziós társaságnak fizetett) 8699. Egyéb különféle ráfordítások 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek 8711. Értékesített részesedés árfolyamvesztesége 8712. Társaságba bevitt részesedés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet 8713. Gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet 8714. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet 8715. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet 8716. Térítés nélkül átadott részesedés nyilvántartás szerinti értéke (A 8711-8716. számlákra könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozásnak adott tételeket az egyéb vállalkozásoknak, természetes személynek adott tételektől) 872. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek 8721. Eladott (beváltott) értékpapírok árfolyamvesztesége 8722. Térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült értékpapírok, tartósan adott kölcsönök nyilvántartás szerinti értéke 8723. Elengedett tartósan adott kölcsönök könyv szerinti értéke Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 177/1298 oldal 8724. Behajthatatlan tartósan adott kölcsönök leírt összege 8725. Befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteség 8726. Társaságba bevitt értékpapír, tartósan adott kölcsön létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet 8727. Tartósan adott kölcsön pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége 8728. Tartósan adott kölcsön értékesítésének vesztesége (A 8721-8728. számlákra könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozásnak adott tételeket az egyéb vállalkozásoknak, természetes személynek adott tételektől) 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások 8731. Kölcsönök, hitelek fizetendő (fizetett) kamata 8732. Értékpapírok után fizetendő (fizetett) kamat 8733. Hátrasorolt kötelezettségek után fizetendő (fizetett) kamat 8734. Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteség 8735. Valódi penziós ügyletek kamatráfordítása 8736. Kamatfedezeti ügyletek vesztesége 8737. Kamatfedezeti ügyletek nyereségjellegű értékelési különbözete (csökkentő tétel) (A 8731-8737. számlákra könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozásnak adott tételeket az egyéb vállalkozásoknak, természetes személynek adott tételektől) 874. Részesedések, értékpapírok, tartós bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztése 8741. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése 8742. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése 8743. Tartós bankbetétek értékvesztése 8744. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése 8745. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése 8746. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése 8747. Tartós bankbetétek visszaírt értékvesztése 8748. Tartósan adott kölcsönök visszaírt értékvesztése 875-879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 875. Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok ráfordításai 8751. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésének árfolyamvesztesége 8752. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége 8753. Diszkont értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége 8754. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír törlesztésekor realizált árfolyamveszteség 8755. Társaságba bevitt részesedés, értékpapír létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet 8756. Gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet 8757. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet 8758. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet 8759. Térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült részesedések, értékpapírok nyilvántartás szerinti értéke 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 178/1298 oldal 4_2013_kr_2 8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak 8771. Névérték felett vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt veszteség 8772. Nem fedezeti célú elszámolási ügyletek elszámolt vesztesége 8773. Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek elszámolt vesztesége 8774. Vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díj 8775. Le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díj 8776. Bekerülési értékben figyelembe nem vett, lehívott vételi opció opciós díja 8777. Nem fedezeti célú leszállítási ügyletek elszámolt vesztesége 878. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 8781. Behajthatatlan, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés leírt összege 8782. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelés be nem folyt összege 8783. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelés értékesítésének vesztesége 8784. Térítés nélkül átadott, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés nyilvántartás szerinti értéke 8785. Elengedett, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés nyilvántartás szerinti értéke 8786. Társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet 879. Egyéb pénzügyi ráfordítások 8791. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó, adott engedmény 8792. Közös üzemeltetés, közös tevékenység megtérítendő közös költsége 8793. Közös üzemeltetés, közös tevékenység átadott nyeresége 8794. Egyesülés működési költségeinek megtérített összege 8795. Mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi instrumentumok veszteségjellegű értékelési különbözete 8796. Kereskedési célú származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 8797. Fedezeti célú származékos ügyletek nyereségjellegű értékelési különbözete (csökkentő tétel) 89. Nyereséget terhelő adók 891. Társasági adó 892. Halasztott adókülönbözet 893. Külföldön megfizetett nyereségadó 894. Energiaellátók jövedelemadója 895. Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó 896. Kisvállalati adó [1221] A 8. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma Az összköltségeljárással készülő eredménykimutatáshoz szükséges számlacsoportok [1223] 81. Anyagjellegű ráfordítások Az 5. Költségnemek számlaosztályból az anyagjellegű ráfordításokat tartalmazza a számlacsoport. Az anyagjellegű ráfordítások tartalmazzák a vásárolt és a felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét [Szvt. 78. § (1) bek.]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 179/1298 oldal 4_2013_kr_2 811. Anyagköltség Az 51. Anyagköltség számlacsoport számláinak egyenlegeit kell ide átvezetni. 812. Igénybe vett szolgáltatások értéke Az 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei számlacsoport számláinak egyenlegeit kell ide átvezetni. 813. Egyéb szolgáltatások értéke Az 53. Egyéb szolgáltatások költségei számlacsoport megfelelő számláinak egyenlegeit kell ide átvezetni. [1225] 814. Eladott áruk beszerzési értéke Az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni a visszaváltási díjas termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével [Szvt. 78. § (5) bek.]. A tárgyidőszakban eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ-t) módosítják a leltári eltérések tényleges beszerzési értékei. Az elszámolási hibára visszavezethető leltárhiányok az eladott áruk beszerzési értékét növelik, míg az elszámolási hibából adódó leltártöbbletek csökkentik. A leltári többletek a piaci értéken a felhasználásukig vagy az értékesítésükig időbelileg elhatárolandók. [1227] 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor [Szvt. 78. § (6) bek.]. [1229] 82. Személyi jellegű ráfordítások Ilyen ráfordítások a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok. 821. Bérköltség Az 54. Bérköltség számlacsoport 541. Bérköltség számlájának egyenlegét kell ide átvezetni. 822. Személyi jellegű egyéb kifizetések Az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések számlacsoport számláinak egyenlegeit kell ide átvezetni. 823. Bérjárulékok Az 56. Bérjárulékok számlacsoport számláinak egyenlegeit kell ide átvezetni. [1231] 83. Értékcsökkenési leírás Az 57. Értékcsökkenési leírás számlacsoport számláinak egyenlegeit kell ide átvezetni. Csak a terv szerinti értékcsökkenési leírás és a kis értékű tárgyi eszközök egyösszegű értékcsökkenési leírása jelenhet meg ezen a számlán. A forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatáshoz szükséges számlacsoportok [1233] Az értékesítés elszámolt önköltsége: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 180/1298 oldal - az értékesített kész- és félkész termékek közvetlen önköltségen számba vett értéke, amit az alkalmazott elszámolóárak figyelembevételével kell kimunkálni és ki kell egészíteni az értékesítésre jutó készletérték-különbözettel. E fogalomkörbe tartoznak még: - a saját vállalkozásban végzett, elszámolt beruházások és a kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeképpen létrehozott tárgyi eszközök közvetlen önköltsége; - a reprezentáció keretében vagy természetbeni juttatásként felhasznált saját termelésű készletek közvetlen önköltsége; - a saját előállítású és készletre vett göngyölegek közvetlen önköltsége; - a kiszámlázott szolgáltatások közvetlen önköltsége; - az eladott áruk, anyagok és egyéb vásárolt készletek beszerzési áron kimutatott értéke; - a közvetített szolgáltatások beszerzési áron számított értéke. Megjegyzés: Amennyiben a vállalkozó az anyagokat, árukat és az egyéb vásárolt készleteket elszámolóáron tartja nyilván, a könyv szerinti érték az eladott készletek elszámolóáron számított értékét, valamint az értékesítésre jutó árkülönbözet összegét foglalja magában. [1235] 81-82. Belföldi értékesítés közvetlen költségei Ebben a számlaosztályban a belföldi értékesítés (saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások) elszámolt közvetlen önköltségét, a belföldi értékesítés során eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét kell kimutatni [Szvt. 82. § (1) bek.]. A saját termelésű készletek értékét (közvetlen önköltségét) az értékvesztéssel csökkenteni, az értékvesztés visszaírásával pedig növelni kell [Szvt. 82. § (2) bek.]. A közvetlen önköltséget a 7. számlaosztály megfelelő főkönyvi számláinak segítségével lehet megállapítani. A számlacsoport főkönyvi számlákra tovább bontható: 811. Belföldi értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége A számla tartalmi körülírása nem szükséges, mert a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. A közvetlen önköltséget a 7. számlaosztály megfelelő főkönyvi számláinak segítségével lehet megállapítani. 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke A számla tartalmi körülírása nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 813. Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke A számla tartalmi körülírása nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. [1237] 83-84. Exportértékesítés közvetlen költségei A belföldi értékesítés közvetlen költségei analógiájára tartalmazza a számlacsoport az exportértékesítés (saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások) elszámolt közvetlen önköltségét, az exportértékesítés során eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét [Szvt. 82. § (1) bek.]. A saját termelésű készletek értékét (közvetlen önköltségét) az értékvesztéssel csökkenteni, az értékvesztés visszaírásával pedig növelni kell [Szvt. 82. § (2) bek.]. A közvetlen önköltséget a 7. számlaosztály megfelelő főkönyvi számláinak segítségével lehet megállapítani. A számlacsoport főkönyvi számlákra tovább bontható: 831. Exportértékesítés elszámolt közvetlen önköltsége A közvetlen önköltséget a 7. számlaosztály megfelelő főkönyvi számláinak segítségével lehet megállapítani. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 181/1298 oldal 832. Exportértékesítés eladott áruk beszerzési értéke A számla tartalmi körülírása nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 833. Exportértékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke A számla tartalmi körülírása nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. [1239] 85. Értékesítés közvetett költségei Ide sorolandók az értékesítési, forgalmazási költségek, az igazgatási költségek és egyéb általános költségek [Szvt. 82. § (3) bek.]. 851. Értékesítési, forgalmazási költségek A 661. Értékesítési, forgalmazási költségek főkönyvi számla egyenlegét kell ide átvezetni a forgalmiköltség-eljárással eredménykimutatást készítő vállalkozásoknál. Az értékesítési, forgalmazási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak), a késztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségeit kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető-e vagy sem. Az értékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költségeket, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit indokolt elkülönítetten kimutatni [Szvt. 82. § (4) bek.]. 852. Igazgatási költségek A 662. Igazgatási költségek főkönyvi számla egyenlegét kell ide átvezetni a forgalmiköltség-eljárással eredménykimutatást készítő vállalkozásoknál. Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi és anyagjellegű, valamint egyéb költségeit [Szvt. 82. § (5) bek.]. 853. Egyéb általános költségek A 663. Egyéb általános költségek főkönyvi számla egyenlegét kell ide átvezetni a forgalmiköltség-eljárással eredménykimutatást készítő vállalkozásoknál. Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit [Szvt. 82. § (6) bek.]. Ide tartoznak a nem aktivált alapítási és átszervezési költségek, üzemi veszteségek költségei, az üzemszüneti veszteségek, a nem aktivált kutatási-kísérleti fejlesztés költségei, a garanciális javítási költségek, a szociális és kulturális költségek és egyéb elkülönített költségek. Az összköltség- és a forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásokhoz egyaránt alkalmazandó számlacsoportok [1241] 86. Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek a pénzügyi műveletek ráfordításainak [Szvt. 81. § (1) bek.]. Az egyéb ráfordítások a felmerülésük időszakában a vállalkozás eredményét csökkentik. Nem hozhatók közvetlen kapcsolatba a vállalkozási tevékenység eredményével, vagyis az árukkal, termékekkel, terményekkel, szolgáltatásokkal. Nem lehet őket felosztani termékekre, szolgáltatásokra. A vállalkozás egészének működésével függnek össze. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni - az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 182/1298 oldal kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket; - a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak (1242) összegét; - a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét; Az agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódó, a szakmaközi szervezet, vagy termelői szervezet javára teljesített - az üzleti évhez kapcsolódó - befizetések összegét; Megjegyzés: A számviteli törvényben még mindig „termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhez kapcsolódó - befizetések összege” szerepel, figyelmen kívül hagyva a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény előírásait. - az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt - a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét; - a veszteségjellegű kerekítési különbözetet. Kezelt vagyon esetén egyéb ráfordításként kell kimutatni a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe (807) adott eszközök könyv szerinti értékét és a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegét. Egyéb ráfordítás a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözete, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: - a behajthatatlannak nem minősülő, a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét; - a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál; - a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét [ha azok nem tartoznak a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatások, juttatások közé]; - a költségek (ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt, visszafizetendő összegét; - a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök bevételként elszámolt, visszafizetendő összegét; - a térítés nélkül átadott eszközök - a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével - nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben; - az üzletág értékesítésének veszteségét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteségjellegű különbözetét]; - a vállalkozó által - a nem újrahasználható termék után - a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 183/1298 oldal Ugyancsak egyéb ráfordításként kell kimutatni - az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget; - a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét; - az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz csereszerződés és a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, egyéb társasági részesedések ellenében történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét - amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt - az értékesítéskor, az átadáskor; - a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét; - az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor. Az egyéb ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni az értékvesztés összegét, az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét, a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét [Szvt. 81. § (2)-(4) bek.]. Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény - általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is [Szvt. 81. § (5) bek.]. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként (727) időbelileg el lehet határolni - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg [Szvt. 81. § (6) bek.]. Fogalomértelmezés [1242] Sérelemdíj Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj-fizetésre kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, úgy, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel, egy összegben határozza meg (Ptk. 2:52. §). A 86. számlacsoport főkönyvi számláinak részletezése: [1243] 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök eladási ára és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet A számlára akkor könyvelünk, ha a könyv szerinti érték meghaladja az eladási árat, vagyis veszteséges az értékesítés. A veszteség összege jelenik meg a számlán. 862. Értékesített, átruházott (engedményezett), forgóeszközök között kimutatott követelések elismert értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 184/1298 oldal A számlára akkor könyvelünk, ha a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, vagyis veszteséges az értékesítés vagy átruházás (engedményezés). A veszteség összege jelenik meg a számlán. [1245] 863. Mérlegfordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai A mérleg fordulónapja az üzleti év végeként megjelölt nap. Az üzleti év pedig az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Akkor, ha az üzleti év megegyezik a naptári évvel, a mérleg fordulónapja december 31. A főkönyvi számla az események jellegétől függően alszámlákra tovább bontandó. [1247] 8631. Káreseménnyel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek A számlán kell kimutatni az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel összefüggő helyreállítási, oltási, mentési, romeltakarítási munkák saját és számlázott költségeit. Káresemény lehet például a közúti karambol. [1249] 8632. Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak Ide könyvelendők a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig az üzleti (naptári) évhez kapcsolódóan ismertté vált, elismert, elszámolt, fizetendő bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak (1242). Bírság az építésrendészeti, a légszennyezési, a csatorna-, a szennyvíz-, a szabálysértési bírság, az adóhatóságnak fizetendő adóés mulasztási bírság. A késedelmi pótlék is e számlára könyvelendő. Kártérítésként azokat az összegeket kell elszámolni, amelyek nem káreseményhez kapcsolódnak. A számlán jelenik meg a dolgozóknak fizetett kártalanítás, a szállítónak fizetett késedelmi kamat, amikor a kötelezettség kiegyenlítése megtörtént, valamint az önellenőrzési pótlék. [1251] 8634. Költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, juttatás Amennyiben a vállalkozás ad ilyen támogatást - visszafizetési kötelezettség nélkül - más gazdálkodónak, vagy természetes személynek, akkor annak összegét kell ezen a számlán szerepeltetni. [1253] 8635. Agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódó fizetések Az agrárpolitikáért felelős miniszter a piacszervezési intézkedést kihirdető rendeletében határozza meg a pénzügyi hozzájárulás (az agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódó fizetések) mértékét és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A miniszter a hozzájárulás előírásának megállapítása során az intézkedés nyomán jelentkező előnyök és hátrányok mérlegelésével jár el. A pénzügyi hozzájárulást közvetlenül a jogosult termelői szervezet, termelői szervezet társulása, vagy szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni [2015. évi XCVII. tv. 21. § (2)-(3) bek.]. Fogalomértelmezések Piacszervezési intézkedés Az elismert termelői szervezeten, a termelői szervezetek elismert társulásán vagy az elismert szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás [2015. évi XCVII. tv. 2. § c) pont]. Termelői szervezet A 2015. évi XCVII. törvény hatálya alá tartozó terméket termelő szervezetek és személyek kezdeményezésére létrehozott, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezetének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) vagy a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Halkereskedelmi Rendelet) előírásainak megfelelő, és az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert jogi személy [2015. évi XCVII. tv. 2. § f) pont]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 185/1298 oldal Szakmaközi szervezet A Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a Rendelet előírásainak, vagy a Halkereskedelmi Rendelet 11. cikke szerinti ágazatközi szervezetekre vonatkozó előírásoknak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert egyesület vagy köztestület [2015. évi XCVII. tv. 2. § e) pont]. [1255] 864. Céltartalék képzése Céltartalék a várható kötelezettségekre, a jövőbeni költségekre, valamint egyéb címen képezhető. A főkönyvi számla ennek megfelelően tovább bontandó. A céltartalékot minden évben újra kell képezni, az előző évben képzett céltartalék-összeget egyéb bevételkénti elszámolással a tárgyévben meg kell szüntetni (Szvt. 41. §). 8641. Céltartalékképzés a várható kötelezettségekre A számlán a garanciális kötelezettségek, a korhatár előtti ellátás, a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek, valamint a végkielégítés fedezetére képzett céltartalék összegét lehet kimutatni. 8642. Céltartalékképzés a jövőbeni költségekre Jövőbeni költségek lehetnek a fenntartási, az átszervezési költségek, és a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. 8643. Céltartalékképzés egyéb címen Ilyen céltartalékot lehet képezni az árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján, illetve jogszabályi alapon - egyéb címen. [1257] 865. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés Ide könyvelendők a készletek, a követelések elszámolt értékvesztése, továbbá az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése. 8651. Készletek elszámolt értékvesztése Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 8652. Forgóeszközök között kimutatott követelések elszámolt értékvesztése Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 8653. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 8654. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. [1259] 866. Adók, díjak, illetékek, hozzájárulások Az adók, díjak, illetékek, hozzájárulások számla az adóhatósággal, a vámhatósággal (e kettő együtt: a költségvetéssel), az önkormányzatokkal, az elkülönített alapokkal, valamint az EU pénzügyi alapjaival, illetve forrásaival elszámolt adókat, díjakat, illetékeket, hozzájárulásokat tartalmazza. Az elszámolás címzettje szerint a számla tovább bontható. [1261] 8661. Költségvetéssel elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások Ezen az alszámlán mutatható ki a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek számla alszámláinak egyenlegeivel egyezően például a jövedéki adó, a regisztrációs adó, a gépjárműadó, a környezetvédelmi termékdíj, a kisadózó vállalkozások után fizetendő adó, valamint a külön fel nem sorolt befizetési kötelezettségek, például a közművezeték-adó, a távközlési adó. [1263] 8662. Helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások Ezen az alszámlán mutatható ki a 469. Helyi önkormányzati befizetési kötelezettségek számla alszámláinak adataival egyezően az építményadó (4691.), a telekadó (4692.), az idegenforgalmi adó (4694.), a helyi iparűzési adó (4695.), a környezetterhelési díj talajterhelési díjrésze és a települési adó (4699.), valamint az ebrendészeti hozzájárulás (4697.). [1265] 8663. Elkülönített alapokkal elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 186/1298 oldal Az alszámlára könyvelendő a népegészségügyi termékadó (4742.), a turizmusfejlesztési hozzájárulás (4745.), valamint az innovációs járulék (4747.) bevallott összege. [1267] 8665. EU pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. [1269] 8666. Ráfordításként elszámolt egyéb adók és adójellegű tételek Az eddig ismertetett alszámlákra nem könyvelhető adók és adójellegű tételek bevallott összegei jelennek meg az alszámlán. [1271] 867. Utólag adott (fizetendő), értékesítéshez közvetve kapcsolódó engedmény A szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedmény szerződés szerinti, elszámolt (fizetendő) összegét egyéb ráfordításként (nem árbevétel-csökkenésként) kell elszámolni. Ideértendő az áfatörvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény általános forgalmi adóval csökkentett - összege is [Szvt. 81. § (5) bek.]. [1273] 868-869. Különféle egyéb ráfordítások A számlacsoportban mutatható ki a társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet, a tartozásátvállalás szerződés szerinti összege, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (attól függetlenül, hogy jogszabályi rendelkezés alapján, vagy jogszabályi rendelkezés nélkül történik az eszközátadás), a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke, a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értéke, a véglegesen adott fejlesztési támogatás, egyéb célból véglegesen átadott pénzeszközök, a visszafizetett fejlesztési támogatás, a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - követelés behajthatatlan követelésként üzleti évben leírt összege, a hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke, valamint a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete. 8681. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet Ezen az alszámlán kell kimutatni a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt, részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözetet. Negatív különbözet akkor keletkezik, ha a könyv szerinti érték meghaladja a társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értékét. Az alszámlára könyvelendő a könyv szerinti érték egyenlegét év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 9681. alszámla (1439) egyenlegével (amelyen az eszközök létesítő okiratban szereplő értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. 8682. Tartozásátvállalás szerződés szerinti összege Az alszámla tartalmazza a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál. 8683. Nem jogszabályi rendelkezés alapján térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke Az alszámlán a térítés nélkül adott, részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök könyv szerinti értéke jelenik meg. 8684. Térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke Az alszámlán a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben kell megjeleníteni. [1274] 8685. Forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 187/1298 oldal elengedett követelés könyv szerinti értéke A behajthatatlan követelésnek és vásárolt követelésnek nem minősülő, forgóeszközként kimutatott, elengedett követelés könyv szerinti értéke jelenik meg az alszámlán. 8686. Véglegesen fejlesztési célra adott támogatás A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás könyvelendő az alszámlán. A költségek, ráfordítások ellentételezésére az üzleti évhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás nem ide könyvelendő, hanem ugyancsak egyéb ráfordításként - a 8634. Költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, juttatás elnevezésű alszámlára. 8687. Véglegesen nem fejlesztési célra átadott pénzeszközök A nem fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - véglegesen átadott pénzeszközök összegét jeleníti meg a számla. A költségek, ráfordítások ellentételezésére az üzleti évhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás nem ide könyvelendő, hanem - ugyancsak egyéb ráfordításként - a 8634. Költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, juttatás elnevezésű alszámlára. 8688. Visszafizetett, előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás Ezen a számlán kell kimutatni a tevékenységhez (a költségek, ráfordítások ellentételezésére), valamint a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - a tárgyévet megelőző évben/években kapott, egyéb bevételként elszámolt támogatás azon részét, amelyet a vállalkozás az eredeti szándék ellenére mégis visszafizetni kényszerül (jellemzően a támogatási szerződés be nem tartása miatt). A tárgyévben kapott, visszafizetendő támogatást nem itt, hanem a 966., illetve a 9686. számla tartozik oldalára, bevételt csökkentő tételként kell elszámolni. 8689. Jogszabályi rendelkezés alapján üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartás szerinti értéke Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla megnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. [1275] 8691. Forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő követelés behajthatatlan követelésként üzleti évben leírt összege A behajthatatlan követelés fogalmát lásd a 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) főkönyvi számlánál (503). [1277] 8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke A könyv szerinti érték a beszerzési érték, csökkentve az esetleges értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírásával. [1279] 8693. Kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete A kereskedelmi áruk leltárértékelési különbözete lehet nyereség- vagy veszteségjellegű. A veszteségjellegű leltárértékelési különbözetet a különféle egyéb ráfordítások, a nyereségjellegű leltárértékelési különbözetet pedig a különféle egyéb bevételek között kell kimutatni. [1281] 8694. Hiányzó, megsemmisült részesedések, értékpapírok könyv szerinti értéke Az alszámla a felsorolt eszközök könyv szerinti értékét jeleníti meg. [1283] 8695. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek Ezen az alszámlán kell kimutatni az eszközök bekerülési (beszerzési) értékébe beszámító tételek kalkulált (számlán kívüli dokumentumokból, például szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás stb. megállapított) értéke, és a ténylegesen (később) számlázott valódi értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, ha az jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét. A könyvelést a végleges bizonylatok kézhezvételének időpontjában kell végrehajtani. [1285] 8696. Pénzeszközhiányok Az alszámlán kell kimutatni a pénztári, a valutapénztári hiányokat, valamint az egyéb pénzeszközhiányokat. 8697. Üzletág-értékesítés vesztesége Veszteség akkor keletkezik, ha az üzletág (117) könyv szerinti értéke nagyobb, mint az értékesítésekor kapott ellenérték. A könyv szerinti érték és a kapott ellenérték különbözete jelenik meg az alszámlán. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 188/1298 oldal 8698. Visszaváltási díj (koncessziós társaságnak fizetett) Visszaváltási díj: a 450/2023. (X. 4.) Korm. rendeletben meghatározott termékek visszafogadásának, ezáltal újrahasználatának vagy az azokból képződött hulladékok gyűjtésének ösztönzése érdekében a termék forgalomba hozatala során felszámított díj, amely a termék vagy hulladéka visszaváltásakor visszafizetendő a visszaváltó részére (2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 49a. pont). A gyártó a visszaváltási díjat a tárgyhónapban forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig fizeti meg a koncessziós társaság részére [450/2023. (X. 4.) Korm. rend. 3. § (3) bek.]. Hulladékhasznosítással foglalkozó koncessziós társaságról van szó, mert a nem újrahasználható termék hulladékká válik. [1287] 8699. Egyéb különféle ráfordítások Minden olyan ráfordítás ide tartozik, amelynek külön alszámlája nincs, és nem tartozik a pénzügyi műveletek ráfordításai közé. [1289] 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a kölcsönök, a bankbetétek értékvesztése [Szvt. 83. § (3) bek.]. A pénzügyi műveletek eredményét - s így a pénzügyi műveletek ráfordításait is - az alábbi okok miatt kell elkülöníteni a tevékenységek eredményétől, s emiatt a tevékenységek költségeitől: - a pénzügyi műveletek ráfordításainak és a tevékenységek ráfordításainak együttes kimutatása nem mutatna valós képet a tevékenységek jövedelmezőségéről; - a pénzügyi műveletek eredményét indokolt ugyan elkülöníteni, azonban a szokásos vállalkozási eredmény részét képezi, mert az üzemi tevékenységekhez kapcsolódnak a pénzügyi műveletek. A pénzügyi műveletek ráfordításai között jelennek meg a fizetendő kamatok (melyek lehetnek pénzintézeteknek, más vállalkozónak, magánszemélynek fizetendő kamatok), a pénzügyi befektetések leírása, árfolyamveszteségei, a közös tevékenység vagy érdekeltség átadott nyeresége (ezt azért kell itt kimutatni, hogy kétszer ne kelljen társasági adóval leadózni), átvett vesztesége. (Az átvett veszteség a vállalkozás nyereségét csökkenti.) A számlacsoportban jelennek meg a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztései, a vásárolt követelésekkel összefüggő ráfordítások és az egyéb pénzügyi ráfordítások. Végül, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni az egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek ellentételezésére átadott összegeket is. E tartalmi sokszínűség miatt a számlacsoportot célszerű számlákra és alszámlákra bontani. [1290] 871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek A főkönyvi számlán jelenik meg - az értékesített részesedés árfolyamvesztesége; - a társaságba bevitt részesedés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet; - a gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet; - a tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet; - átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet; továbbá Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 189/1298 oldal - a térítés nélkül átadott részesedés nyilvántartás szerinti értéke. A főkönyvi számlát célszerű alszámlákra bontani. Fontos tudni, hogy a számla alszámláira könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozásnak adott tételeket az egyéb vállalkozásoknak, természetes személynek adott tételektől! 8711. Értékesített részesedés árfolyamvesztesége Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet mutatkozik. Ez akkor fordul elő, ha az értékesített tartós részesedés eladási ára kevesebb, mint az értékesített tartós részesedés könyv szerinti (azaz nyilvántartási) értéke [Szvt. 85. § (1) bek. a) pont]. 8712. Társaságba bevitt részesedés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értéke és a létesítő okiratban meghatározott értéke között negatív különbözet mutatkozik. Ez akkor fordul elő, ha a létesítő okiratban meghatározott érték kevesebb, mint a könyv szerinti érték [Szvt. 85. § (1) bek. b) pont]. Az alszámlára könyvelendő a könyv szerinti érték év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 9722. alszámla (1448) egyenlegével (amelyen a részesedések létesítő okiratban szereplő értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. 8713. Gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözete negatív. Ez akkor fordul elő, ha a kapott eszközök értéke kevesebb, mint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke [Szvt. 85. § (1) bek. c) pont]. 8714. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján megvalósuló leszállításakor a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözete negatív. A különbözet akkor negatív, ha a névérték fejében átvett eszközök értéke kevesebb, mint a tartós részesedés könyv szerinti értéke [Szvt. 85. § (1) bek. f) pont]. 8715. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözete negatív. A különbözet akkor Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 190/1298 oldal negatív, ha a szerzett részesedés bekerülési értéke kevesebb, mint a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartási értéke. (Kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál.) A könyvelést az átalakulást követő nappal kell végrehajtani [Szvt. 85. § (1) bek. d) pont]. 8716. Térítés nélkül átadott részesedés nyilvántartás szerinti értéke A részesedésként kimutatott térítés nélkül átadott részesedés nyilvántartás szerinti értéke jelenik meg az alszámlán. [1291] 872. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek A számlán a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírok, kölcsönök ráfordításai, árfolyamvesztesége jelenítendő meg. Ugyan a befektetett pénzügyi eszközök közé tartoznak a tartós részesedések is, de azok ráfordításait, árfolyamveszteségét a 871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek elnevezésű főkönyvi számlára (1290) könyveljük. A főkönyvi számlán jelenik meg - az eladott (beváltott) értékpapírok árfolyamvesztesége; - a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült értékpapírok, tartós kölcsönök nyilvántartás szerinti értéke; - az elengedett tartósan adott kölcsönök könyv szerinti értéke; - a behajthatatlan tartósan adott kölcsönök leírt összege; - a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteség; valamint - a társaságba bevitt értékpapír, tartós kölcsön létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet. A főkönyvi számlát célszerű alszámlákra bontani. Fontos tudni, hogy a számla alszámláira könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozásnak adott tételeket az egyéb vállalkozásoknak, természetes személynek adott tételektől! [1293] 8721. Eladott (beváltott) értékpapírok árfolyamvesztesége Itt kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor. 8722. Térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült értékpapírok, tartósan adott kölcsönök nyilvántartás szerinti értéke Az alszámlán a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült értékpapírok és befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értékét kell megjeleníteni. 8723. Elengedett tartósan adott kölcsönök könyv szerinti értéke Tartalmi körülírás nem szükséges, az alszámla megnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 8724. Behajthatatlan tartósan adott kölcsönök leírt összege Tartalmi körülírás nem szükséges, az alszámla megnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. [1294] 8725. Befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteség A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteség jelenik meg az alszámlán. Veszteség akkor keletkezik, ha a nettó eszközérték alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. 8726. Társaságba bevitt értékpapír, tartósan adott kölcsön létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet Az alszámlán kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt értékpapír vagy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a negatív különbözetét. A különbözet akkor negatív, ha a nyilvántartás szerinti érték nagyobb a létesítő okiratban Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 191/1298 oldal meghatározott értéknél [Szvt. 85. § (1a) bek. d) pont]. Az alszámlára könyvelendő a könyv szerinti érték év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 9738. alszámla (1453) egyenlegével (amelyen az értékpapírok, tartós kölcsönök létesítő okiratban szereplő értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. 8727. Tartósan adott kölcsön pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége Az alszámlán a devizában nyújtott, tartósan adott kölcsönök visszafizetésekor, törlesztésekor keletkező árfolyamveszteséget kell kimutatni. 8728. Tartósan adott kölcsön értékesítésének vesztesége A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) tartósan adott kölcsön eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű - különbözet jelenik meg az alszámlán a tartósan adott kölcsön átruházásakor [Szvt. 85. § (1a) bek. e) pont]. [1295] 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások A fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni: a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével; b) a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt kölcsöntőke) után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét; c) a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget; d) a valódi penziós ügyletek, az óvadéki repóügyletek, valamint a kölcsönbe vett értékpapír kamatráfordítását; e) kamat swapügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értékelést: ea) amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, a kamat swapügyletek realizált veszteségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan kimutatott aktív vagy passzív időbeli elhatárolás megszüntetését; eb) amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatkülönbözet passzív időbeli elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését; ec) kamat swapügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a passzív időbeli elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését; ed) cash flow fedezeti célú kamat swapügyletek esetén a passzív időbeli elhatárolás összegét; f) a valós értékelés alkalmazása esetén, kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként a kamatfedezeti ügyletek nyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérleg fordulónapjáig lezárult, legfeljebb a fedezett alapügylet veszteségének összegéig, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek nyereségét a kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek esetében az 59/E. § (5) bekezdése szerint meghatározott összegben, illetve a kamatfedezeti célú cash flow fedezeti ügyletnek minősülő kamat swapügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra jutó, a mérleg fordulónapjáig időarányosan számított összegének különbözetében. [Szvt. 85. § (2) bek.] Magyarázatok: 1. Az Szvt. 59/E. § (5) bekezdése azt tartalmazza, hogy a fedezeti célú ügyletek mérlegfordulónapi valós értéken történő értékelésével meghatározott értékelési különbözetét Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 192/1298 oldal a) pozitív értékelési különbözet (nyereségjellegű különbözet) esetén, piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletnél a (4) bekezdés a) pontja szerint, a cash flow fedezeti ügyletnél és a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete esetén a valós értékelés értékelési tartalékát növelő tételként kell elszámolni; b) negatív értékelési különbözet (veszteségjellegű különbözet) esetén a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletnél a (4) bekezdés b) pontja szerint, a cash flow fedezeti ügyletnél és a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete esetén a valós értékelés értékelési tartalékát csökkentő tételként kell elszámolni. 2. Az Szvt. 59/E. § (4) bekezdése azt tartalmazza, hogy a fedezeti célú ügyletek zárásakor az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum záráskori piaci ára (árfolyama) és a kötési (határidős) árfolyama közötti különbözet összegében realizált a) árfolyamnyereségét a fedezett ügylet, ügyletek [alapügylet(ek), tétel(ek)] veszteségét tartalmazó pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, vagy a fizetendő kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként kell elszámolni, legfeljebb a fedezett ügylet, ügyletek [tétel(ek)] eredményének összegéig, az azt meghaladó részt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni; b) árfolyamveszteségét a fedezett ügylet, ügyletek [alapügylet(ek), tétel(ek)] nyereségét tartalmazó pénzügyi műveletek egyéb bevételeit vagy az egyéb kapott (járó) kamatokat és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell elszámolni, legfeljebb a fedezett ügylet, ügyletek [tétel(ek)] eredményének összegéig, az azt meghaladó részt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni. A főkönyvi számlát célszerű alszámlákra bontani. Fontos tudni, hogy a számla alszámláira könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozásnak adott tételeket az egyéb vállalkozásoknak, természetes személynek adott tételektől! [1297] 8731. Kölcsönök, hitelek fizetendő (fizetett) kamata A hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összege jelenik meg az alszámlán az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével [Szvt. 85. § (2) bek. a) pont]. [1299] 8732. Értékpapírok után fizetendő (fizetett) kamat A hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összege jelenik meg az alszámlán az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével [Szvt. 85. § (2) bek. a) pont]. 8733. Hátrasorolt kötelezettségek után fizetendő (fizetett) kamat A hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt kölcsöntőke) után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összege jelenik meg az alszámlán [Szvt. 85. § (2) bek. b) pont]. A hátrasorolt kötelezettségek fogalmáról lásd a 43. Hátrasorolt kötelezettségek számlacsoportnál (849) leírtakat. 8734. Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteség A befektetési jegyeknek nincs kamata, hanem naponta kiszámítják az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket (árfolyamot). Ez lehet magasabb (árfolyamnyereség), vagy alacsonyabb (árfolyamveszteség) a vásárláskori árfolyamnál. A veszteséget növelik az értékesítéskor felszámított költségek, jutalékok. A befektetési jegyeknél a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget kell ezen az alszámlán kimutatni [Szvt. 85. § (2) bek. c) pont]. [1301] 8735. Valódi penziós ügyletek kamatráfordítása Valódi penziós ügyletek és óvadéki repóügyletek (1295) esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségként kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott visszavásárlási ára közötti különbözet összegében, valamint a kölcsönbe vett értékpapír Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 193/1298 oldal után fizetendő kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatráfordítást kell az alszámlán kimutatni [Szvt. 85. § (2) bek. d) pont]. [1303] 8736. Kamatfedezeti ügyletek vesztesége Kamat swapügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értékelést: a) amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, a kamat swapügyletek realizált veszteségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan kimutatott aktív, vagy passzív időbeli elhatárolás megszüntetését; b) amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatkülönbözet passzív időbeli elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését; c) kamat swapügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a passzív időbeli elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését; d) cash flow fedezeti célú kamat swapügyletek esetén a passzív időbeli elhatárolás összegét kell ezen az alszámlán kimutatni [Szvt. 85. § (2) bek. e) pont]. [1305] 8737. Kamatfedezeti ügyletek nyereségjellegű értékelési különbözete (csökkentő tétel) A valós értékelés alkalmazásakor kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként kell elszámolni a kamatfedezeti ügyletek nyereségét (1295), ha az ügylet az üzleti év mérleg-fordulónapjáig lezárult, legfeljebb a fedezett alapügylet veszteségének összegéig. A mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek nyereségét a kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek esetében a fizetendő kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként kell elszámolni, legfeljebb a fedezett ügylet (639) eredményének összegéig (az azt meghaladó részt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni), illetve a kamatfedezeti célú cash flow fedezeti ügyletnek minősülő kamat swapügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra jutó, a mérleg fordulónapjáig időarányosan számított összegének különbözetében [Szvt. 85. § (2) bek. f) pont]. [1307] 874. Részesedések, értékpapírok, tartós bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztése Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, tartósan adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével [Szvt. 85. § (6) bek.]. A számla további alszámlákra bontható: 8741. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése Az alszámlán kell kimutatni a kapcsolt és egyéb vállalkozásban meglevő részesedések értékvesztését, a saját részvények, üzletrészek értékvesztését. 8742. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése Az alszámlán kell kimutatni a tartós és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztését és ezek esetleges visszaírását. [1309] 8743. Tartós bankbetétek értékvesztése Az alszámlán jelenik meg a tartós bankbetétek értékvesztése. 8744. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése Az alszámlán jelenik meg a tartósan adott kölcsönök értékvesztése. 8745. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése A visszaírt értékvesztés a ráfordításokat csökkenti, ezért az alszámla Követel oldalára könyvelendő. 8746. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése A visszaírt értékvesztés a ráfordításokat csökkenti, ezért az alszámla Követel oldalára könyvelendő. 8747. Tartós bankbetétek visszaírt értékvesztése Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 194/1298 oldal A visszaírt értékvesztés a ráfordításokat csökkenti, ezért az alszámla Követel oldalára könyvelendő. 8748. Tartósan adott kölcsönök visszaírt értékvesztése A visszaírt értékvesztés a ráfordításokat csökkenti, ezért az alszámla Követel oldalára könyvelendő. [1311] 875-879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai tartalmazzák a forgóeszközök ráfordításait, a pénzeszközök, követelések, kötelezettségek átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteségét, egyéb árfolyamveszteségeket, opciós díjakat, a vásárolt követelésekkel kapcsolatos és az egyéb pénzügyi ráfordításokat. [1313] 875. Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok ráfordításai A részesedések és az értékpapírok árfolyamveszteségét jeleníti meg a számla, amit tovább bonthatunk. 8751. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésének árfolyamvesztesége Árfolyamveszteség a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet [Szvt. 85. § (3) bek. a) pont]. 8752. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége Árfolyamveszteség az értékesítéskor: a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal csökkentett eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet [Szvt. 85. § (3) bek. b) pont]. Árfolyamveszteség beváltáskor: a névérték és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű - különbözet [Szvt. 85. § (3) bek. c) pont]. [1315] 8753. Diszkont értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége Árfolyamveszteség az értékesítéskor: a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözet (kamat) tárgyévre időarányosan jutó összegével csökkentett - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözet [Szvt. 85. § (3) bek. b) pont]. Árfolyamveszteség beváltáskor: a diszkont értékpapír beváltásakor a kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti - veszteségjellegű - különbözet [Szvt. 85. § (3) bek. d) pont]. 8754. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír törlesztésekor realizált árfolyamveszteség Árfolyamveszteség: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztőrész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztőrész és a törlesztőrészt is magában foglaló hátralévő törlesztőrészek arányában meghatározott összege közötti - veszteségjellegű különbözet [Szvt. 85. § (3) bek. e) pont]. 8755. Társaságba bevitt részesedés, értékpapír létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értéke és a létesítő okiratban meghatározott értéke között negatív különbözet mutatkozik. Ez akkor fordul elő, ha a létesítő okiratban meghatározott érték kevesebb, mint a könyv szerinti érték. Az alszámlára könyvelendő a könyv szerinti érték év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 9755. alszámla egyenlegével (amelyen a részesedések, értékpapírok létesítő okiratban szereplő értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. 8756. Gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 195/1298 oldal Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt forgóeszközként kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt forgóeszközként kimutatott részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözete negatív. Ez akkor fordul elő, ha a kapott eszközök értéke kevesebb, mint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke. 8757. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján megvalósuló leszállításakor a bevont forgóeszközként kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözete negatív. A különbözet akkor negatív, ha a névérték fejében átvett eszközök értéke kevesebb, mint a forgóeszközként kimutatott részesedés könyv szerinti értéke. 8758. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti negatív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt forgóeszközként kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözete negatív. A különbözet akkor negatív, ha a szerzett részesedés bekerülési értéke kevesebb, mint a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartási értéke. (Kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál.) A könyvelést az átalakulás napját követő nappal kell végrehajtani. Az alszámlára könyvelhetjük az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a negatív különbözetét. A különbözet akkor negatív, ha a megszűnt tartós részesedés könyv szerinti értéke nagyobb, mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értéke. A könyvelést az átalakulás napját követő nappal kell végrehajtani [Szvt. 84. § (2) bek. d), e) pontok]. 8759. Térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült részesedések, értékpapírok nyilvántartás szerinti értéke Az alszámlán a forgóeszközként kimutatott, térítés nélkül átadott részesedések, értékpapírok nyilvántartás szerinti értékét kell megjeleníteni. Megjegyzés: A 8755-8759. számú alszámlákat az Szvt. 85. § (3) bek. v) pontja alapján kell megnyitni és vezetni. [1317] 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség A deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget kell a főkönyvi számlán kimutatni, amit célszerű tovább bontani Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 196/1298 oldal [Szvt. 85. § (3) bek. f) pont]. 8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége Árfolyamveszteség a nyilvántartási forintérték és az eladáskori forintérték közötti különbözet, ha a nyilvántartási forintérték a nagyobb. 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége Pénzügyileg realizált árfolyamveszteség az eszközök értékesítéséhez, a követelések befolyásához és a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódhat. [1319] 8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége Az alszámlán jelenik meg a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamveszteség összege [Szvt. 85. § (3) bek. g) pont]. Nem ezen a számlán kell kimutatni a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-veszteségét. Az ilyen árfolyam-különbözet az adott eszköz bekerülési értékét növeli. [1321] 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak 8771. Névérték felett vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt veszteség Idetartozik a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből az időbelileg elhatárolt összeg. Ugyancsak a számlán kell kimutatni a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözet időbelileg elhatárolt összegének megszüntetését [Szvt. 85. § (3) bek. h)-i) pont]. 8772. Nem fedezeti célú elszámolási ügyletek elszámolt vesztesége Veszteség a kamat swapügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - veszteségjellegű - különbözet teljes összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, ha a vállalkozó nem alkalmaz valós értékelést. Ide tartozik továbbá az ügylethez kapcsolódóan az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolás megszüntetése is [Szvt. 85. § (3) bek. j) pont]. [1323] 8773. Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek elszámolt vesztesége Amennyiben a vállalkozó nem alkalmaz valós értékelést, akkor veszteség: a kamat swapügyletek kivételével a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az ezekhez kapcsolódó aktív és passzív időbeli elhatárolások figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeg, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash flow fedezeti célú ügyletek esetén a passzív időbeli elhatárolásként elszámolt összeg és annak megszüntetése [Szvt. 85. § (3) bek. k) pont]. 8774. Vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díj Az alszámlán kell kimutatni a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díjat. 8775. Le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díj Ide könyvelendő a lejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díj. 8776. Bekerülési értékben figyelembe nem vett, lehívott vételi opció opciós díja A forgatási célú értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opció opciós díja jelenik meg az alszámlán, ha ezt a vállalkozó a beszerzési értékben nem veszi figyelembe [Szvt. 85. § (3) bek. l) pont]. 8777. Nem fedezeti célú leszállítási ügyletek elszámolt vesztesége Ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értékelést, az eladónál nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a nem pénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét) ezen az alszámlán számolhatjuk el, amennyiben a piaci ár a nagyobb [Szvt. 85. § (3) bek. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 197/1298 oldal w) pont]. Szintén ezen az alszámlán kell elszámolni a vevőnél - ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értékelést - a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő átértékelése miatt keletkező veszteségjellegű különbözetet is [Szvt. 85. § (3) bek. j) pont]. [1325] 878. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 8781. Behajthatatlan, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés leírt összege A térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés leírt összege, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értéke jelenik meg a számlán [Szvt. 85. § (3) bek. m) pont]. 8782. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelés be nem folyt összege A forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét kell itt kimutatni, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet [Szvt. 85. § (3) bek. m) pont]. 8783. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelés értékesítésének vesztesége Itt jelenik meg a forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegű - különbözet [Szvt. 85. § (3) bek. n) pont]. 8784. Térítés nélkül átadott, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés nyilvántartás szerinti értéke Az alszámlán a térítés nélkül átadott, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értéke jelenik meg. 8785. Elengedett, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés nyilvántartás szerinti értéke Az alszámlán az elengedett, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értéke jelenik meg. 8786. Társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet Ezen az alszámlán kell kimutatni a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözetet. Negatív különbözet akkor keletkezik, ha a könyv szerinti érték meghaladja a társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések létesítő okiratban meghatározott értékét. Az alszámlára könyvelendő a könyv szerinti érték év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 9783. alszámla egyenlegével (amelyen a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés létesítő okiratban szereplő értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. [1327] 879. Egyéb pénzügyi ráfordítások 8791. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó adott árengedmény A szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3 százalékát meg nem haladó, nem számlázott - engedmény összegét kell könyvelni az alszámlán [Szvt. 85. § (3) bek. o) pont]. 8792. Közös üzemeltetés, közös tevékenység megtérítendő közös költsége Közös tevékenység, üzemeltetés esetén a közös tevékenységben, üzemeltetésben részt vevők által - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített, megtérítendő közös költségek összege jelenik meg az alszámlán [Szvt. 85. § (3) bek. p) pont]. 8793. Közös üzemeltetés, közös tevékenység átadott nyeresége Közös tevékenység, üzemeltetés esetén a közös tevékenységből, üzemeltetésből származó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan - átadott összegét kell erre az alszámlára könyvelni [Szvt. 85. § Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 198/1298 oldal (3) bek. p) pont]. [1329] 8794. Egyesülés működési költségeinek megtérített összege Az egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan megtérített összegét kell az alszámlán kimutatni [Szvt. 85. § (3) bek. r) pont]. 8795. Mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi eszközök veszteségjellegű értékelési különbözete Az alszámlán könyvelendő a valós értéken (217) értékelt kereskedési célú, mérlegben szereplő pénzügyi eszközök negatív (veszteségjellegű) értékelési különbözete [Szvt. 85. § (3) bek. u) pont]. Fogalomértelmezés [1331] Kereskedési célú pénzügyi eszköz A rövid távú ár- és árfolyam-ingadozásokból származó nyereség elérése céljából szerzett pénzügyi eszköz. [Így különösen: a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés, a gazdálkodó által keletkeztetett, a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés, amelyet a gazdálkodó azonnal vagy rövid távon (egy éven belül) értékesíteni szándékozik, továbbá a kereskedési célúnak minősített, rövid távú nyereségszerzés céljára portfólió-kezelésbe helyezett pénzügyi eszköz, a nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli követelés, függetlenül attól, hogy portfólió részét képezi vagy egyedi szerződésen alapul.] [Szvt. 3. § (9) bek. 5. pont.] 8796. Kereskedési célú származékos ügyletek negatív értékelési különbözete A valós értékelés alkalmazása során, a kereskedési célú származékos ügyletek negatív (veszteségjellegű) különbözete jelenik meg az alszámlán [Szvt. 85. § (3) bek. s) pont]. 8797. Fedezeti célú származékos ügyletek nyereségjellegű értékelési különbözete (csökkentő tétel) A fedezeti célú származékos ügyletek nyereségjellegű értékelési különbözete jelenik meg az alszámlán [Szvt. 85. § (3) bek. t) pont]. [1353] 89. Nyereséget terhelő adók A számlacsoportban a társasági adót, a halasztott adókülönbözetet, az energiaellátók jövedelemadóját, a külföldön megfizetett nyereségadót, valamint a kisvállalati adót, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adót kell elszámolni. A számlacsoport bontása: 891. Társasági adó, 892. Halasztott adókülönbözet, 893. Külföldön megfizetett nyereségadó, 894. Energiaellátók jövedelemadója, 895. Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó és 896. Kisvállalati adó. 891. Társasági adó A számlán a bevallott társasági adót kell elszámolni. 892. Halasztott adókülönbözet A vállalkozó a saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget. A halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség különbözete (összevont egyenlege) jelenik meg a számlán. 893. Külföldön megfizetett nyereségadó A társasági adóba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól, kell ezen a számlán kimutatni [Szvt. 87. § (2) bek.]. 894. Energiaellátók jövedelemadója A számlán az adózás előtti eredményt terhelő, bevallott jövedelemadót kell elszámolni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 199/1298 oldal 895. Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóra vonatkozó szabályokat a 2023. évi LXXXIV. törvény tartalmazza. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele - a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve - az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót [2023. évi LXXXIV. törvény 1. § (2) bek.]. A kizárt szervezetnek általános esetben nem keletkezik kiegészítő adókötelezettsége, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag egyes kizárt szervezetek esetében azt választja, hogy a szervezetet nem kezeli kizárt szervezetként. Kizárt szervezet Kizárt szervezetnek minősül: a) az állami tulajdonban álló szerv, a nemzetközi intézmény, a nonprofit intézmény, a nyugdíjalap, a végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap, a végső anyavállalatnak minősülő ingatlanbefektetési vállalkozás; b) a nyugdíjszolgáltató kivételével az olyan szervezet, amely tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírjai értékének legalább 95 százaléka - közvetlenül vagy kizárt szervezeten, kizárt szervezeteken keresztül - az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek tulajdonában van, és amely kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be; vagy kizárólag olyan tevékenységet végez, amely az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek által végzett tevékenységet kiegészíti; c) az olyan szervezet (a nyugdíjszolgáltató kivételével), amely tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírjai értékének legalább 85 százaléka - közvetlenül vagy kizárt szervezeten, kizárt szervezeteken keresztül - az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek tulajdonában van, feltéve, hogy jövedelme jellemzően olyan osztalékból vagy olyan tőkenyereségből vagy tőkeveszteségből származik, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor. (2023. évi LXXXIV. törvény 3. § 52. pont.) Az elismert belföldi kiegészítő adó összege független az anyavállalat tulajdonosi részesedésének mértékétől. A számlán a bevallott kiegészítő adót kell kimutatni. 896. Kisvállalati adó A számlán az adózás előtti eredményt terhelő, bevallott kisvállalati adó könyvelendő [Szvt. 87. § (2) bek.]. 9. számlaosztály: ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE ÉS BEVÉTELEK 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 93-94. Exportértékesítés nettó árbevétele 96. Egyéb bevételek 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök eladási ára és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet 962. Értékesített, átruházott (engedményezett), forgóeszközök között kimutatott követelések elismert értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet 963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevételek 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 200/1298 oldal 9632. Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak 9633. Behajthatatlannak minősített és leírt, forgóeszközök között kimutatott követelésekre kapott összegek 9635. Agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódóan kapott összegek 964. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) 9641. Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása 9642. Jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása 9643. Egyéb címen képzett céltartalék felhasználása 965. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 9651. Készletek visszaírt értékvesztése 9652. Forgóeszközök között kimutatott követelések visszaírt értékvesztése 9653. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése 9654. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése 966. Visszafizetési kötelezettség nélkül - költségek, ráfordítások ellentételezésére - kapott, igényelt támogatás, juttatás 9661. Költségvetésből kapott támogatás, juttatás 9662. Helyi önkormányzattól kapott támogatás, juttatás 9663. Elkülönített állami pénzalapoktól kapott támogatás, juttatás 9664. Adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt (járó) támogatás, juttatás 9665. Egyéb gazdálkodótól, magánszemélytől kapott támogatás, juttatás 967. Utólag kapott (járó), értékesítéshez közvetve kapcsolódó engedmény 968-969. Különféle egyéb bevételek 9681. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9682. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összege 9683. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke 9684. Térítés nélkül kapott szolgáltatások forgalmi, piaci értéke 9685. Hitelező által elengedett kötelezettség értéke 9686. Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás 9687. Véglegesen átvett (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközök 9688. Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg 9689. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege 9691. Elévült kötelezettség összege 9692. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke 9693. Kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete 9694. Forgóeszközök között kimutatott követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg 9695. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek 9696. Üzletág-értékesítés nyeresége 9699. Egyéb különféle bevételek 97. Pénzügyi műveletek bevételei 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés 9711. Kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) osztalék és részesedés 9712. Egyéb kapott (járó) osztalék és részesedés 972. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek 9721. Értékesített részesedés árfolyamnyeresége 9722. Társaságba bevitt részesedés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 201/1298 oldal 9723. Gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9724. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9725. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9726. Térítés nélkül átvett részesedés forgalmi, piaci értéke 9727. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt részesedés piaci értéke 9728. Hitelező által elengedett - részesedéshez kapcsolódó - kötelezettség értéke 9729. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - részesedéshez kapcsolódó kötelezettség összege (A 9721-9729. számlákra könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól, természetes személytől kapott tételektől) 973. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek 9731. Tartósan adott kölcsön (bankbetét) kapott (járó) kamata 9732. Kamatozó értékpapír kapott (járó) kamata 9733. Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat 9734. Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel) 9735. Befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált nyereség 9736. Diszkont értékpapírnál időarányosan elszámolt összeg (kamat) 9737. Eladott (beváltott) értékpapír árfolyamnyeresége 9738. Társaságba bevitt értékpapír, tartósan adott kölcsön létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9739. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó további bevételek 97391. Térítés nélkül átvett értékpapír, tartósan adott kölcsön forgalmi, piaci értéke 97392. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt értékpapír, kölcsön piaci értéke 97393. Hitelező által elengedett - értékpapírhoz kapcsolódó - kötelezettség értéke 97394. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - értékpapírhoz kapcsolódó kötelezettség összege 97395. Behajthatatlannak minősített és leírt tartósan adott kölcsönre kapott összegek 97396. Tartósan adott kölcsönök pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 97397. Tartósan adott kölcsönök értékesítésének nyeresége (A 9731-9739. számlákra könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól, természetes személytől kapott tételektől) 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat 9742. Forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok után kapott (járó) kamat 9743. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat 9744. Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel) 9745. Forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál időarányosan elszámolt összeg (kamat) 9746. Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált nyereség 9747. Valódi penziós ügyletek kamatbevétele 9748. Kamatfedezeti ügyletek nyeresége Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 202/1298 oldal 9749. Kamatfedezeti ügyletek veszteségjellegű értékelési különbözete (csökkentő tétel) (A 9741-9749. számlákra könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól, természetes személyektől kapott tételektől) 975-979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 975. Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok bevételei 9751. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésének árfolyamnyeresége 9752. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége 9753. Diszkont értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége 9754. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír törlesztésekor realizált árfolyamnyeresége 9755. Társaságba bevitt részesedés, értékpapír létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9756. Jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9757. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9758. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet 9759. Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok további bevételei 97591. Térítés nélkül átvett részesedés, értékpapír forgalmi, piaci értéke 97592. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt részesedés, értékpapír piaci értéke 97593. Hitelező által elengedett - részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódó - kötelezettség értéke 97594. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódó - kötelezettség összege 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség 9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége 977. Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek 9771. Névérték alatt vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt nyereség 9772. Nem fedezeti célú elszámolási ügyletek elszámolt nyeresége 9773. Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek elszámolt nyeresége 9774. Kiírt opcióért kapott opciós díj 9775. Nem fedezeti célú leszállítási ügyletek elszámolt nyeresége 978. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek 9781. Könyv szerinti értéket meghaladó összegben befolyt bevétel 9782. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelés értékesítésének nyeresége 9783. Társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet 979. Egyéb pénzügyi bevételek 9791. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó kapott engedmény 9792. Közös üzemeltetés, közös tevékenység költségeinek átterhelt összege 9793. Közös üzemeltetés, közös tevékenység átvett nyeresége 9794. Egyesülés működési költségeinek átterhelt összege Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 203/1298 oldal 4_2013_kr_2 9795. Mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi instrumentumok nyereségjellegű értékelési különbözete 9796. Kereskedési célú származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 9797. Fedezeti célú származékos ügyletek veszteségjellegű értékelési különbözete (csökkentő tétel) [1401] A 9. számlaosztály főkönyvi számláinak tartalma A 9. számlaosztály tartalmazza az értékesítéssel összefüggő és az értékesítéssel kapcsolatba nem hozható bevételeket (egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei). Az értékesítés nettó árbevétele Az értékesítés nettó árbevétele a belföldi és az exportértékesítés nettó árbevételéből áll. Az értékesítés nettó árbevétele fogalmába beletartozik az alaptevékenység és az alaptevékenységen kívüli tevékenység nettó árbevétele egyaránt. Az árbevétel valamely tevékenység ellenértéke pénzben kifejezve. Árbevételként kell elszámolni a teljesítés időszakában az üzleti évben a vevőnek kibocsátott számlákkal alátámasztva, vagy a kapott ellenértéknek megfelelően az értékesített termékek, termények, állatok, áruk, göngyölegek és a teljesített szolgáltatások értékét. Teljesítés: akkor valósul meg, ha a szállítási szerződésben meghatározott feltételek bekövetkeznek. Ebből a szempontból közömbös, hogy a vevő az értékesített termék vagy szolgáltatás ellenértékét mikor egyenlíti ki. Az árbevétel-elszámolás alapbizonylata a kibocsátott számla! Az elszámolt árbevétel összegét az értékesítés után minőségi kifogás, vagy más ok miatt utólag adott és számlázott engedménnyel csökkenteni, a pótlólagosan kiszámlázott felár összegével viszont növelni kell. Az árbevétel nem tartalmazhatja az általános forgalmi adót! Ezért van szó nettó árbevételről. (A bruttó árbevétel jelenti az általános forgalmi adóval növelt bevételt.) [1403] A nettó árbevétel tartalma, összetevői Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét [Szvt. 72. § (1) bek.]. A nettó árbevétel magában foglalja: a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában, nyugtában, illetve - ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett - egyéb számviteli bizonylatban rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt; b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben; c) az árbevételbe beszámító ártámogatást az adóhatósággal történő elszámolás alapján; d) a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától; e) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét az átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában; f) az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti - általános forgalmi adót Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 204/1298 oldal nem tartalmazó - értékét, g) a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, egyéb társasági részesedések ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összegét; h) a befektetett eszközök használati, építményi, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenértéket. [Szvt. 72. § (2)-(4) bek.] Az értékesítés nettó árbevételét: a) növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége (47) - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok (51) arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az elszámolt nettó árbevételt, b) csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az elszámolt nettó árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége (47) - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok (51) arányában számított összegét. [Szvt. 72. § (4a) bek.] Az értékesítés nettó árbevételét módosító (növelő vagy csökkentő) tételként kell elszámolni a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az ügyletnek a zárás napján érvényes valós értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben [Szvt. 72. § (5) bek.]. Az értékesítés nettó árbevételének nem része Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számviteli bizonylatban - a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - adott engedmény összegét [Szvt. 73. § (1) bek.]. [1405] Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételek Az utólag adott engedmények az értékesítés nettó árbevételét csökkentik. Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő utólagos engedmények fajtái: a) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott (számviteli bizonylatban feltüntetett) engedmény. Az engedmény a helyesbítő számviteli bizonylatban jelenik meg, a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik. Az engedmény értéke általános forgalmi adó nélkül értendő; b) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt - utólag adott engedmény. Az engedmény a helyesbítő számviteli bizonylatban jelenik meg, a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik. Az engedmény értéke általános forgalmi adó nélkül értendő; c) a - teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott - vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során - utólag adott engedmény. Az engedmény a helyesbítő számviteli bizonylatban jelenik meg, a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik. Az engedmény értéke áfa nélkül értendő. [Szvt. 73. § (2) bek. a)-c) pontjai.] Az értékesítés nettó árbevételét az engedményeken kívül még a következő tételek csökkentik: a) az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék (pénzügyi lízingről, illetve részletre, vagy halasztott fizetéssel eladott termékről van szó) visszavételkori piaci értéke, legfeljebb eredeti eladási ára, a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értéke (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik); b) az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értéke; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 205/1298 oldal c) a visszáru helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értéke (a helyesbítés a visszaszállítás időpontjára vonatkozik); d) az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). [Szvt. 73. § (2) bek. d)-e) pontjai.] [1407] Az értékesítés nettó árbevételét növeli Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik) [Szvt. 73. § (3) bek.]. Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adótörvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné [Szvt. 73. § (4) bek.]. A szabály magyarázata: a kapcsolt vállalkozásoknak a társasági adóról szóló törvény 18. §-ában foglalt rendelkezései alapján a szokásos piaci ártól eltérő áron megvalósított ügyleteik miatt a társasági adóalap korrekcióját az adóév végén el kell végezniük. Az Szvt. előírása alkalmazásával a kapcsolt vállalkozásoknak lehetősége van arra, hogy a nem piaci árak alkalmazásából származó különbözetet egymással pénzügyileg rendezzék, és így mentesüljenek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 18. §-a szerinti adóalap-módosítási kötelezettség alól. Ezeket a rendezéseket eszközbeszerzés esetén az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás-igénybevétel esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján. A nettó árbevétel helyesbítését mindig a helyesbítés érvényesítésének időszakában, a helyesbítésről készített új számla, nyugta alapján, azon a főkönyvi számlán kell könyvelni, amelyiken a vállalkozó a helyesbítés előtti árbevételt eredetileg elszámolta. Az árbevétel-elszámolás eddigiekben ismertetett szabályai a belföldi és az exportértékesítésre egyaránt érvényesek. [1409] 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldön (belföldi vevőnek) értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldön (belföldi igénybe vevőnek) teljesített szolgáltatás értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. A belföldi értékesítés árbevételének elszámolása szempontjából belföld a Magyarország területe. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak és/vagy a más vámszabad- és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét [Szvt. 74. § (1) bek.]. [1411] 93-94. Exportértékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban, külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak az értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki [Szvt. 74. § (2) bek.]. Az exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföldi vevőnek, külföldi szolgáltatást igénybe vevőnek minősül az, akinek a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 206/1298 oldal illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye Magyarország államhatárán kívüli területen van. [1413] Az értékesítés ellenértékének kiegyenlítése: Az értékesítés árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírással forintban vagy devizában, készpénzben forintban vagy valutában, az értékesítés devizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással. Az ellenérték (számla alapján) forintban történő kiegyenlítésekor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértéket kell árbevételként elszámolni. Ez a szabály érvényes a készpénzfizetésre is. Az ellenérték (számla alapján) devizában, vagy valutában történő kiegyenlítésekor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - deviza vagy valuta átszámított forintértékét kell árbevételként elszámolni. A deviza, valuta forintértékét a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell meghatározni. Az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítésekor, ha az azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással valósul meg, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. Így az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz (Szvt. 75. §). Egyéb tudnivalók: - Közép- és hosszú lejáratú hitelre való eladás esetén, ha a külföldi eladási ár a hitelezési időre szóló kamatot is tartalmazza, csökkenteni kell a teljesítéskor devizában érvényesített kamat forintellenértékével. - Rövid lejáratú hitelre való exportértékesítéskor az árban megjelenő kamat összegével az árbevételt nem szabad csökkenteni. - Export bizományi és külkereskedelmi ügyleteknél a megbízó számlájának az elkészítéséhez a megbízott külkereskedőnek kell közölnie az adott tétel szállítási rendelkezéseinek megadásakor a végleges exportértékesítési egységárat vagy az annak alapján forintban beállítható egységárat. - A lezárt bizományi és külkereskedelmi ügyletek árbevételét a külkereskedelmi cég írásos közlése (ami lehet kötés- vagy tételszámolás) alapján kell kimutatni. Az értékesítés árbevételének tevékenységenkénti és belföldi-export csoportosításán kívül a főkönyvi számlákon elkülönítetten javasolt kimutatni, ha az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítással osztják meg. Így célszerű elkülönítetten kimutatni: - az adóköteles termékek, szolgáltatások árbevételét; - az adómentes termékek, szolgáltatások árbevételét; - az áfa számításánál figyelmen kívül hagyható árbevételeket. Fontos szabály, hogy a vevő által adott előlegeket nem szabad árbevételként elszámolni. Kiskereskedelmi és vendéglátóipari értékesítés esetén, ahol az eladási ár az általános forgalmi adót is magában foglalja, először az azt is tartalmazó készpénzbevételt kell árbevételként könyvelni, majd az ily módon elszámolt összeget kell elszámolási időszakonként csökkenteni az eladási árban érvényesített általános forgalmi adó összegével. A szociálpolitikai menetdíj-támogatást abban a számlacsoportban kell könyvelni, amelyben az ahhoz kapcsolódó árbevételt is könyvelik. [1415] Alaptevékenység árbevétele Alaptevékenység árbevételeként kell elszámolni az alaptevékenység elszámolt önköltségével összhangban az alaptevékenység eredményeképpen értékesített termékek, termények, állatok, áruk és a kiszámlázott szolgáltatások (teljesítmények) árbevételét. Alaptevékenységen kívüli (belföldi és export) tevékenység árbevételét az alaptevékenységen kívüli tevékenység elszámolt önköltségével összhangban kell kimutatni. Ezenkívül Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 207/1298 oldal alaptevékenységen kívüli tevékenység árbevételeként kell kimutatni a vállalkozáson belüli, az általános forgalmi adó szempontjából végső felhasználásnak tekintendő szolgáltatások árbevételét is. Vállalkozáson belüli szolgáltatások árbevételének számítanak az egészségügyi szolgáltatásokkal, az oktatással, a szociális, kulturális, sport- és gyermekintézmények üzemeltetésével, a szolgálati lakások működtetésével kapcsolatos térítési díjak, lakbérek és az e szolgáltatások igénybevétele miatt más vállalkozók részéről fizetett összegek. Az alaptevékenység és az alaptevékenységen kívüli tevékenység árbevétele egyaránt származhat belföldi és exportértékesítésből. [1417] 96. Egyéb bevételek Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek a pénzügyi műveletek bevételeinek [Szvt. 77. § (1) bek.]. Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény - általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is [Szvt. 77. § (7) bek.]. Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket; b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak (1242) összegét; c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre kapott összeget; d) a költségek (ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét; e) az agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódó, a szakmaközi szervezet, vagy termelői szervezet által fizetett támogatás összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént [Szvt. 77. § (2) bek.]. Az egyéb bevételek között kell kimutatni: a) a céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését); b) a költségek (ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, vagy más, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a jogszabályi előírásoknak megfelelően igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét; c) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor; d) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz csereszerződés és a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, egyéb társasági részesedések ellenében történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 208/1298 oldal bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor; e) a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget; f) a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget; h) a nyereségjellegű kerekítési különbözetet; i) a vagyonrendelőnél (807) a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékét; j) a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor az átvett vagyon vagyonrendelőnek járó összegét; k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több; l) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által - osztaléktartozásnak nem minősülő - elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik; m) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, nem a költségek, ráfordítások ellentételezésére, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; n) térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét; o) a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget; p) az üzletág értékesítésének nyereségét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözetét]. [Szvt. 77. § (3) bek.] Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig; b) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; c) a térítés - visszaadási kötelezettség - nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét; d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig. Egyéb bevételként kell kimutatni az a)-d) pontokban felsorolt tételek szerint halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit (ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt, terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, a készletek visszaírt értékvesztésének összegét), valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét [Szvt. 77. § (4)-(5) bek.]. [1419] Egyéb bevételt csökkentő tételek Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt immateriális Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 209/1298 oldal jószág, tárgyi eszköz visszavételkori értékét [Szvt. 77. § (6) bek.]. Magyarázatok: az egyéb bevételek között kell kimutatni a várható veszteségek és a várható kötelezettségek fedezésére képzett előző évi céltartalékok felhasználáskori értékét és a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott, vissza nem fizetendő, pénzügyileg rendezett támogatások összegét. (Ilyen juttatást, támogatást adhat belföldi és külföldi gazdálkodó vagy természetes személy, valamint külföldi szervezet.) Egyéb bevétel a központi költségvetési szervtől, a helyi önkormányzati költségvetési szervtől, a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapok kezelőitől igényelt támogatások összegei és az agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódó, a szakmaközi szervezettől, vagy termelői szervezettől kapott támogatás. Az egyéb bevételek között kell kimutatni a belföldi és exportértékesítés árbevételénél fel nem sorolt, pénzügyi műveletek bevételén kívüli bevételeket. Ide tartoznak: - a vásárolt termékek hiánya, leértékelése, selejtezése, megsemmisülése miatt a munkavállalókra kiszabott kártérítés összege (általános forgalmi adó nélkül!); - a vállalkozás dolgozóinak más munkáltatóhoz való kirendelése esetén a foglalkoztató által térített összeg; - a saját munkásszállás használata miatt a saját munkavállalók és más vállalkozások munkavállalói által fizetett - és áfát nem tartalmazó - térítési díj és a más vállalkozónak a munkásszállás használata miatt leszámlázott összeg. Az egyéb bevételek között kell kimutatni a visszaírt értékvesztést és a visszaírt terven felüli értékcsökkenést is. Az egyéb bevételek részletezése főkönyvi számlák szerint: [1421] 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök eladási ára és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet A számlára akkor könyvelünk, ha az eladási ár meghaladja a könyv szerinti értéket, vagyis az értékesítés nyereséges. Ilyen értékesítés előfordulhat például gépek, berendezések, felszerelések cseréje esetén. (A régit értékesítéssel hasznosítják.) [1423] 962. Értékesített, átruházott (engedményezett), forgóeszközök között kimutatott követelések elismert értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet A számlára akkor könyvelünk, ha a követelések elismert értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, vagyis az ügylet nyereséges. [1425] 963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevételek Ezeknek a tételeknek alszámlák szerinti részletezése a következő: 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek Bármilyen káreseménnyel összefüggő bevételt ezen az alszámlán kell kimutatni, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. 9632. Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak A számla megnevezésében említett jogcímeken kapott összegeket tartalmazza a számla, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. 9633. Behajthatatlannak minősített és leírt, forgóeszközök között kimutatott követelésekre kapott összegek Amennyiben a gazdálkodó által behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre a későbbiekben mégis befolyik valamely összeg, azt ezen az alszámlán kell könyvelni, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 210/1298 oldal időpontjáig pénzügyileg rendezték. [1427] 9635. Agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódóan kapott összegek Az agrárpiaci szabályozáshoz kapcsolódó, a szakmaközi szervezettől, vagy termelői szervezettől kapott támogatás összege jelenik meg a számlán, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. [1429] 964. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) A számla alszámlákra bontható a céltartalékképzés célja szerint. 9641. Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása A várható kötelezettségek saját és idegen forrásokból fedezhetők. Amennyiben a céltartalék erre nem elegendő, rövid vagy hosszú lejáratú hiteleket is igénybe lehet venni a pótlólagos tőkebevonáson túlmenően. Lásd még a 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre számlánál (837) leírtakat. 9642. Jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása Lásd a 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre (841) főkönyvi számlánál leírtakat. 9643. Egyéb címen képzett céltartalék felhasználása Lásd a 429. Egyéb céltartalék (843) főkönyvi számlánál leírtakat. [1431] 965. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit (ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, a készletek visszaírt értékvesztésének összegét), valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét. A tartalmi sokszínűség miatt a főkönyvi számla tovább bontható. 9651. Készletek visszaírt értékvesztése A készletek visszaírt értékvesztése, valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összege jelenik meg a számlán. 9652. Forgóeszközök között kimutatott követelések visszaírt értékvesztése A számla a követelések visszaírt értékvesztését tartalmazza. 9653. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése Lásd erről a 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása elnevezésű főkönyvi számlánál (123) leírtakat. 9654. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése Lásd erről a 12-16. Tárgyi eszközök számlacsoportnál (127) leírtakat. [1433] 966. Visszafizetési kötelezettség nélkül - költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, juttatás A számlán a költségvetésből, az önkormányzattól és az elkülönített alapoktól kapott támogatás, juttatás jelenik meg. A könnyebb rendszerezés végett a támogatás, juttatás forrása szerint a számla tovább bontható. 9661. Költségvetésből kapott támogatás, juttatás A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - a NAV-tól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összege könyvelendő az alszámlán. Ilyenek például az értékesítés nettó árbevételébe be nem számítható ártámogatások, exporttámogatások, dotációk stb. A támogatás már elszámolható az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben akkor is, ha a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. 9662. Helyi önkormányzattól kapott támogatás, juttatás A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az önkormányzattól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét kell kimutatni az alszámlán. A támogatás már elszámolható az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben akkor is, ha a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 211/1298 oldal fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. [1435] 9663. Elkülönített alapoktól kapott támogatás, juttatás A költségek (ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az elkülönített alapoktól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összege jelenik meg az alszámlán. Ezen a főkönyvi alszámlán kell elszámolni például a szakképzési alapból kiutalt támogatásokat. A támogatás már elszámolható az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben akkor is, ha a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. 9664. Adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt (járó) támogatás, juttatás Az eddig ismertetett alszámlák tartalmába nem illő támogatásokat, juttatásokat kell ezen a főkönyvi számlán könyvelni. 9665. Egyéb gazdálkodótól, magánszemélytől kapott támogatás, juttatás Az egyéb gazdálkodótól, magánszemélytől kapott támogatásokat, juttatásokat kell ezen a főkönyvi számlán könyvelni. [1437] 967. Utólag kapott (járó), értékesítéshez közvetve kapcsolódó engedmény A számlán kell kimutatni a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott engedmények (bónusz, rabatt) szerződés szerinti (járó) összegeit, amennyiben azok a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódnak és azokat a mérlegkészítés időpontjáig elszámolták. [1439] 968-969. Különféle egyéb bevételek A számlacsoport főkönyvi számláin a társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet, a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összege, a térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke, a térítés nélkül kapott szolgáltatások forgalmi, piaci értéke, a hitelező által elengedett kötelezettség értéke, a véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás, a véglegesen átvett (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközök, a negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg, a biztosító által visszaigazolt kártérítés összege, az elévült kötelezettség összege, az ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke, a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete, a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg, a bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek, valamint az egyéb különféle bevételek jelennek meg. A számlacsoport főkönyvi számláit ezért tovább bonthatjuk a következő alszámlákra: 9681. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet Ezen az alszámlán kell kimutatni a tulajdonosnál (tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt, részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet. Pozitív különbözet akkor keletkezik, ha a társaságba bevitt (értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő) eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke meghaladja a könyv szerinti értéket. Az alszámlára könyvelendő a létesítő okirat szerinti érték év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 8681. alszámla (1273) egyenlegével (amelyen az eszközök könyv szerinti értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. 9682. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összege Az alszámlán a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege, továbbá a hitelező által osztaléktartozásnak nem minősülő - elengedett elengedett, valamint az elévült kötelezettség összege Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 212/1298 oldal jelenik meg, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig [Szvt. 77. § (3) bek. l) pont és (4) bek. d) pont]. 9683. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke Az alszámlán a térítés nélkül kapott, részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök piaci (forgalmi) értéke jelenik meg. 9684. Térítés nélkül kapott szolgáltatások forgalmi, piaci értéke Az alszámlán a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét kell kimutatni. 9685. Hitelező által elengedett kötelezettség értéke Itt könyvelendő a hitelező által elengedett kötelezettség összege, ha az nem részesedéshez, értékpapírhoz vagy tartósan adott kölcsönhöz kapcsolódik. Amikor részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik az elengedett kötelezettség, az ilyen elengedett kötelezettség is egyéb bevétel, amit azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 9686. Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összege egyéb bevételként számolandó el, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. [1441] 9687. Véglegesen átvett (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközök A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, nem a költségek (ráfordítások) ellentételezésére, illetve a nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét egyéb bevételként kell kimutatni [Szvt. 77. § (3) bek. m) pont]. 9688. Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg A halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összege jelenik meg az alszámlán. 9689. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege A biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget kell könyvelni az alszámlán. 9691. Elévült kötelezettség összege Az alszámla tartalmazza az elévült kötelezettség összegét. 9692. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéke jelenik meg az alszámlán, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 9693. Kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 9694. Forgóeszközök között kimutatott követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg Tartalmi körülírás nem szükséges, a számla elnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 9695. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek Ezen az alszámlán kell kimutatni az eszközök bekerülési (beszerzési) értékébe beszámító tételek kalkulált (számlán kívüli dokumentumokból, például szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás stb. megállapított) értéke és a ténylegesen (később) számlázott valódi értéke közötti nyereségjellegű különbözetet, ha az jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét. A könyvelést a végleges bizonylatok kézhezvételének időpontjában kell végrehajtani. 9696. Üzletág-értékesítés nyeresége Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 213/1298 oldal Nyereség akkor keletkezik, ha az üzletág (117) könyv szerinti értéke kisebb, mint az értékesítésekor kapott ellenérték. A kapott ellenérték és a könyv szerinti érték különbözete jelenik meg az alszámlán. 9699. Egyéb különféle bevételek Az eddig ismertetett alszámlák tartalmába nem bevételeket kell ezen a főkönyvi számlán könyvelni. [1443] 97. Pénzügyi műveletek bevételei A pénzügyi műveletek bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai közötti tartalmi összhangot a vállalkozásoknak kell megteremteni a számlarendjük kialakításakor. A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei [Szvt. 83. § (2) bek.]. [1445] 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról) szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek (807) kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált. A számla tovább bontandó [Szvt. 84. § (1) bek.]. 9711. Kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) osztalék és részesedés A kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) osztalék és részesedés jelenik meg itt, amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált. 9712. Egyéb kapott (járó) osztalék és részesedés A kapcsolt vállalkozáson kívüli egyéb helyről kapott (járó) osztalék és részesedés jelenik meg itt, amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált. [1447] 972. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek A főkönyvi számlán könyvelendő - az értékesített tartós részesedés árfolyamnyeresége, a társaságba bevitt tartós részesedés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet; - a gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet; - a tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont tartós részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet; - az átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt tartós részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet; - a térítés nélkül átvett részesedés forgalmi, piaci értéke; - az ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt tartós részesedés piaci értéke; - a hitelező által elengedett - tartós részesedéshez kapcsolódó - kötelezettség értéke; valamint - a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - tartós részesedéshez kapcsolódó kötelezettség összege. Részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik; b) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 214/1298 oldal véglegesen átvett pénzeszközök összegét, ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik; c) a térítés nélkül - visszaadási kötelezettség nélkül - átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét; d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell elszámolni tartós részesedésekből származó bevételként [Szvt. 84. § (2a) bek. és 77. § (4) bek.]. A főkönyvi számlát célszerű alszámlákra bontani. Fontos tudni, hogy a számla alszámláira könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozásnak adott tételeket az egyéb vállalkozásoknak, természetes személynek adott tételektől! 9721. Értékesített részesedés árfolyamnyeresége Az alszámlán kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet. A különbözet akkor nyereségjellegű, ha az eladási ár meghaladja a könyv szerinti értéket [Szvt. 84. § (2) bek. a) pont]. [1448] 9722. Társaságba bevitt részesedés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlán kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több [Szvt. 84. § (2) bek. b) pont]. Az alszámlára könyvelendő a létesítő okirat szerinti érték év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 8712. alszámla (1290) egyenlegével (amelyen a részesedések könyv szerinti értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. 9723. Gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlán kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több [Szvt. 84. § (2) bek. c) pont]. 9724. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlán kell kimutatni a tulajdonosnál (tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több [Szvt. 84. § (2) bek. f) pont]. 9725. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlán kell kimutatni az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 215/1298 oldal egyéb társasági részesedés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét az átalakulás napját követő nappal, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több. (Kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál.) [Szvt. 84. § (2) bek. d) pont.] Ugyancsak az alszámlára könyvelendő az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét az átalakulás napját követő nappal, amennyiben a saját tőke értéke a több [Szvt. 84. § (2) bek. e) pont]. 9726. Térítés nélkül átvett részesedés forgalmi, piaci értéke A térítés nélkül átvett részesedések piaci, illetve jogszabály ettől eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét ugyan pénzügyi műveletek bevételeként kell kimutatni, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 9727. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt részesedés piaci értéke Az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt részesedések piaci, illetve jogszabály ettől eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét pénzügyi műveletek bevételeként kell könyvelni, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 9728. Hitelező által elengedett - részesedéshez kapcsolódó - kötelezettség értéke Itt könyvelendő a részesedésekhez kapcsolódó, hitelező által elengedett kötelezettség összege, amit azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 9729. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - részesedéshez kapcsolódó kötelezettség összege A számlán jelenik meg a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül átvállalt (részesedéshez kapcsolódó) kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege, ha a kötelezettség tartós részesedés beszerzéséhez kapcsolódik. [1449] 973. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek A befektetett pénzügyi eszközök bevételei, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a tartósan adott kölcsön (bankbetét) kapott (járó) kamatát, a kamatozó értékpapír kapott (járó) kamatát, a kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamatot, a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamatot (csökkentő tétel), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált nyereséget, a diszkont értékpapírnál időarányosan elszámolt összeget (kamatot), az eladott (beváltott) értékpapír árfolyamnyereségét, a társaságba bevitt értékpapír, tartósan adott kölcsön létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet, valamint a befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bevételeket. Ez utóbbiak a következők: - térítés nélkül átvett értékpapír, kölcsön forgalmi, piaci értéke; - ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt értékpapír, kölcsön piaci értéke; - hitelező által elengedett - értékpapírhoz kapcsolódó - kötelezettség értéke; - tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - értékpapírhoz kapcsolódó kötelezettség összege; - behajthatatlannak minősített és leírt tartósan adott kölcsönre kapott összegek. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, vagy kölcsönhöz kapcsolódik; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 216/1298 oldal b) a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét akkor, ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, vagy kölcsönhöz kapcsolódik; c) a térítés - visszaadási kötelezettség - nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt értékpapírok, kölcsönök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét; d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét akkor, ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, vagy kölcsönhöz kapcsolódik. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) - azzal arányosan - kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként [Szvt. 77. § (4) bek. és 84. § (3a) bek.]. A számla alszámlákra bontható. A számla alszámlákra való tovább bontásakor az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. Mikrogazdálkodói eltérés A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásakor, beváltásakor az eladási, beváltási árban lévő kamatot nem kell külön, kapott kamatként kimutatni [Kr. 5. § (10) bek.]. 9731. Tartósan adott kölcsön (bankbetét) kapott (járó) kamata A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is) után kapott (esedékes, járó) kamat összegét kell az alszámlán kimutatni [Szvt. 84. § (3) bek. a) pont]. 9732. Kamatozó értékpapír kapott (járó) kamata A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét kell az alszámlán könyvelni [Szvt. 84. § (3) bek. a) pont]. [1451] 9733. Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét jeleníti meg az alszámla [Szvt. 84. § (3) bek. a) pont]. 9734. Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel) A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír megvásárlásakor a vételárban lévő kamat összegét kell az alszámlán könyvelni. Ez a tétel a bevételeket csökkenti, tehát a számla Tartozik oldalára könyvelendő [Szvt. 84. § (4) bek.]. 9735. Befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált nyereség A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét kell az alszámlán kimutatni. Forgatási célú befektetés esetén a hozamokat a 9743. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat megnevezésű alszámlán kell kimutatni [Szvt. 84. § (3) bek. b) pont]. [1453] 9736. Diszkont értékpapírnál időarányosan elszámolt összeg A tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget jeleníti meg az alszámla [Szvt. 84. § (3) bek. d) pont]. 9737. Eladott (beváltott) értékpapír árfolyamnyeresége Árfolyamnyereség: a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 217/1298 oldal diszkont értékpapírnál a tárgyévre időarányosan elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor [Szvt. 84. § (3) bek. e) pont]. 9738. Társaságba bevitt értékpapír, tartósan adott kölcsön létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlán a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözete jelenik meg, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több [Szvt. 84. § (3) bek. f) pont]. Az alszámlára könyvelendő a létesítő okirat szerinti érték év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 8726. alszámla (1294) egyenlegével (amelyen az értékpapírok, tartós kölcsönök könyv szerinti értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. 9739. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó további bevételek Mindazok a bevételek jelennek meg az alszámlán, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök bevételei, árfolyamnyeresége közé tartoznak, de nem könyveltük őket a 9731-9738. alszámlák egyikén sem. Az alszámla tovább bontható. 97391. Térítés nélkül átvett értékpapír, tartósan adott kölcsön forgalmi, piaci értéke A térítés nélkül átvett befektetési célú értékpapír, kölcsön piaci, illetve jogszabály ettől eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét ugyan a pénzügyi műveletek bevételeként kell könyvelni, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 97392. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt értékpapír, kölcsön piaci értéke Az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt értékpapír, kölcsön piaci, illetve jogszabály ettől eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét a pénzügyi műveletek bevételeként kell könyvelni, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 97393. Hitelező által elengedett - értékpapírhoz kapcsolódó - kötelezettség értéke Az alszámlán könyvelendő a hitelező által elengedett, értékpapírhoz kapcsolódó kötelezettség összege, amit azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 97394. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - értékpapírhoz kapcsolódó kötelezettség összege A tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - értékpapírhoz kapcsolódó kötelezettség összege erre az alszámlára könyvelendő, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 97395. Behajthatatlannak minősített és leírt tartósan adott kölcsönre kapott összegek Az alszámla megnevezése egyértelműen utal annak tartalmára. 97396. Tartósan adott kölcsönök pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége Az alszámlán a devizában nyújtott, tartósan adott kölcsönök visszafizetésekor, törlesztésekor keletkező árfolyamnyereséget kell kimutatni. 97397. Tartósan adott kölcsönök értékesítésének nyeresége A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) tartósan adott kölcsön eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű - különbözet jelenik meg az alszámlán a tartósan adott kölcsön átruházásakor [Szvt. 84. § (3) bek. g) pont]. [1455] 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek A forgóeszközök után kapott (járó) kamatokat és kamatjellegű bevételeket tartalmazza a számla. A forgóeszközök sokfélesége miatt célszerű a számlát alszámlákra bontani. 9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat A kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét tartalmazza Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 218/1298 oldal az alszámla [Szvt. 84. § (5) bek. b) pont]. Megjegyzés: Az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. 9742. Forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok után kapott (járó) kamat A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét kell az alszámlán kimutatni [Szvt. 84. § (5) bek. a) pont]. Megjegyzés: Az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. 9743. Forgóeszközök között kimutatott (kamatozó) értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat A hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír (a forgatási céllal vásárolt befektetési jegyek is a fogalomba értendők!) értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét jeleníti meg az alszámla [Szvt. 84. § (5) bek. a) pont]. Megjegyzés: Az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. [1457] 9744. Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel) A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír megvásárlásakor a vételárban lévő kamat összegét kell a számlán könyvelni. Ez a tétel a bevételeket csökkenti, tehát az alszámla tartozik oldalára könyvelendő [Szvt. 84. § (6) bek.]. Megjegyzés: Az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. 9745. Forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál időarányosan elszámolt összeg A diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget kell könyvelni az alszámlán [Szvt. 84. § (5) bek. c) pont]. Megjegyzés: Az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. 9746. Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált nyereség A forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált nyereség jelenik meg az alszámlán. Nyereség akkor keletkezik, ha a nettó eszközérték magasabb a könyv szerinti értéknél. 9747. Valódi penziós ügyletek kamatbevétele A pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási (kötési) ár különbözetét és a nem pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz követelésként kimutatott vételára és kötelezettségként kimutatott viszonteladási ára közötti különbözet összegében, valamint a kölcsönbeadott értékpapír után járó kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatbevételt tartalmazza az alszámla [Szvt. 84. § (5) bek. d)-e) pont]. Megjegyzés: Az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. [1459] 9748. Kamatfedezeti ügyletek nyeresége Kamat swapügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értékelést: a) amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, a kamat swapügyletek realizált nyereségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan kimutatott aktív vagy passzív időbeli elhatárolás megszüntetését; b) amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján járó kamatkülönbözet aktív időbeli elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését; c) piaci (valós) érték fedezeti célú kamat swapügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az aktív időbeli elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 219/1298 oldal d) cash flow fedezeti célú kamat swapügyletek esetén az aktív időbeli elhatárolás összegét kell ezen az alszámlán kimutatni. [Szvt. 84. § (5) bek. f) pont.] Megjegyzés: Az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. 9749. Kamatfedezeti ügyletek veszteségjellegű értékelési különbözete (csökkentő tétel) A valós értékelés alkalmazása esetén, kamatjellegű bevételt csökkentő tételként a kamatfedezeti ügyletek veszteségét kell az alszámlán kimutatni, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult [Szvt. 84. § (5) bek. g) pont]. Megjegyzés: Az alszámlára könyvelt tételeknél el kell különíteni a kapcsolt vállalkozástól kapott tételeket az egyéb vállalkozásoktól és a természetes személyektől kapott tételektől. [1461] 975-979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ide sorolandók a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok bevételei, az árfolyamnyereségek, az opciós díjbevételek, a vásárolt követelésekkel összefüggő bevételek és az egyéb pénzügyi bevételek. [1463] 975. Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok bevételei A számlát célszerű alszámlákra bontani. 9751. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésének árfolyamnyeresége Árfolyamnyereség: a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözet az értékesítéskor [Szvt. 84. § (7) bek. a) pont]. 9752. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége Árfolyamnyereség értékesítéskor: a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - a kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal csökkentett - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözet. Árfolyamnyereség beváltáskor: a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti - nyereségjellegű különbözet [Szvt. 84. § (7) bek. b)-c) pont]. [1465] 9753. Diszkont értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége Árfolyamnyereség értékesítéskor: a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő diszkont értékpapír elszámolt kamattal (a vételár és a névérték közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan elszámolt összeg) csökkentett eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű - különbözet. Árfolyamnyereség beváltáskor: a diszkont értékpapír beváltásakor a kamatbevételként elszámolt összeggel (a vételár és a névérték közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan elszámolt összeg) csökkentett névérték és a vételár közötti - nyereségjellegű - különbözet [Szvt. 84. § (7) bek. b), d) pontok]. 9754. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír törlesztésekor realizált árfolyamnyereség Árfolyamnyereség: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztőrész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztőrész és a törlesztőrészt is magában foglaló hátralévő törlesztőrészek arányában meghatározott összege közötti - nyereségjellegű különbözet [Szvt. 84. § (7) bek. e) pont]. 9755. Társaságba bevitt részesedés, értékpapír létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír nyilvántartás (könyv) szerinti értéke és a létesítő okiratban meghatározott értéke között pozitív különbözet mutatkozik. Ez akkor fordul elő, ha a létesítő okiratban meghatározott érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték. Az alszámlára könyvelendő a létesítő okirat szerinti érték év közben, majd legkésőbb év végén az Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 220/1298 oldal alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 8755. alszámla (1315) egyenlegével (amelyen az eszközök könyv szerinti értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. 9756. Jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek összevont értéke, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt forgóeszközként kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a megszűnt forgóeszközként kimutatott részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözete pozitív. Ez akkor fordul elő, ha a kapott eszközök értéke nagyobb, mint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke. [1466] 9757. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében kapott eszközök értéke, valamint a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján megvalósuló leszállításakor a bevont forgóeszközként kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözete pozitív. A különbözet akkor pozitív, ha a névérték fejében átvett eszközök értéke nagyobb, mint a forgóeszközként kimutatott részesedés könyv szerinti értéke. 9758. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, valamint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív különbözet Az alszámlára akkor könyvelünk, ha az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt forgóeszközként kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű bekerülési értékének a különbözete pozitív. A különbözet akkor pozitív, ha a szerzett részesedés bekerülési értéke nagyobb, mint a jogelőd társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartási értéke. (Kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál.) 9759. Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok további bevételei Mindazok a bevételek jelennek meg az alszámlán, amelyek a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok bevételei közé tartoznak, de nem könyveltük őket a 9751-9758. alszámlák egyikén sem. Az alszámla tovább bontható. 97591. Térítés nélkül átvett részesedés, értékpapír forgalmi, piaci értéke Az alszámlán a forgóeszközként kimutatott, térítés nélkül átvett részesedések, értékpapírok piaci, illetve jogszabály ettől eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét kell megjeleníteni, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 97592. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt részesedés, értékpapír piaci értéke Az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, a forgóeszközök közé tartozó részesedés, értékpapír piaci, illetve jogszabály ettől eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell könyvelni, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 97593. Hitelező által elengedett - részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódó - kötelezettség értéke Az alszámlán könyvelendő a hitelező által elengedett, a forgóeszközök közé tartozó Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 221/1298 oldal részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódó kötelezettség összege, amit azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. 97594. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódó - kötelezettség összege A tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt - a forgóeszközök közé tartozó részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódó - kötelezettség összege erre az alszámlára könyvelendő, azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Megjegyzések: - a 9755-9759. számú alszámlákat az Szvt. 84. § (7) bek. v) pontja alapján kell megnyitni és vezetni, - a 97591-97594. számú alszámlákat az Szvt. 84. § (8) bek. alapján kell megnyitni és vezetni. [1467] 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség A számlát célszerű alszámlákra bontani. 9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége A deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget jeleníti meg az alszámla [Szvt. 84. § (7) bek. f) pont]. 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége A külföldi pénzértékre szóló követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget kell az alszámlán könyvelni [Szvt. 84. § (7) bek. f) pont]. 9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége Az alszámlán jelenik meg a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamnyereség összege [Szvt. 84. § (7) bek. g) pont]. Nem ezen az alszámlán kell kimutatni a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamnyereségét. Az ilyen árfolyam-különbözet az adott eszköz bekerülési értékét csökkenti. [1469] 977. Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek 9771. Névérték alatt vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt nyereség A számlán könyvelendő a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből az időbelileg elhatárolt összeg, valamint a korábban ilyen címen elhatárolt összeg megszüntetése [Szvt. 84. § (7) bek. h)-i) pont]. 9772. Nem fedezeti célú elszámolási ügyletek elszámolt nyeresége Nyereség a kamat swapügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - nyereségjellegű - különbözet teljes összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, ha a vállalkozó nem alkalmaz valós értékelést. Ide tartozik továbbá az ügylethez kapcsolódóan az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolás megszüntetése is [Szvt. 84. § (7) bek. j) pont]. 9773. Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek elszámolt nyeresége Amennyiben a vállalkozó nem alkalmaz valós értékelést, akkor nyereség: a nem kamatfedezeti célú, egyéb piaci (valós) érték fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az ezekhez kapcsolódó aktív időbeli elhatárolások figyelembevételével fennálló nyereségjellegű összeg, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash flow fedezeti célú ügyletek esetén az aktív időbeli elhatárolásként elszámolt összeg és annak megszüntetése [Szvt. 84. § (7) bek. k) pont]. 9774. Kiírt opcióért kapott opciós díj A kiírt opcióért kapott opciós díjat kell a számlán kimutatni [Szvt. 84. § (7) bek. l) pont]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 222/1298 oldal 9775. Nem fedezeti célú leszállítási ügyletek elszámolt nyeresége Ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értékelést, az eladónál a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a nem pénzügyi eszköznek az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára és a kötési ára (árfolyama) közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét) ezen az alszámlán számolhatjuk el, amennyiben a piaci ár a kisebb [Szvt. 84. § (7) bek. w) pont]. Szintén ezen az alszámlán kell elszámolni a vevőnél - ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értékelést - a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő átértékelése miatt keletkező nyereségjellegű különbözetet is [Szvt. 84. § (7) bek. j) pont]. [1471] 978. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek 9781. Könyv szerinti értéket meghaladó összegben befolyt bevétel A vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét jeleníti meg a számla [Szvt. 84. § (7) bek. m) pont]. 9782. Forgóeszközök között kimutatott, vásárolt követelés értékesítésének nyeresége A vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözet a nyereség, ha az eladási ár a nagyobb [Szvt. 84. § (7) bek. n) pont]. 9783. Társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet Ezen az alszámlán kell kimutatni a tulajdonosnál (tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet. Pozitív különbözet akkor keletkezik, ha a létesítő okiratban meghatározott érték meghaladja a társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések könyv szerinti értékét. Az alszámlára könyvelendő a létesítő okiratban meghatározott érték év közben, majd legkésőbb év végén az alszámla egyenlegét össze kell vezetni a 8786. alszámla (1325) egyenlegével (amelyen a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értékét könyveljük év közben), és az összevezetés eredménye lesz a különbözet. A különbözet - előjelétől függően - vagy a 8. számlaosztályban, vagy a 9. számlaosztályban jelenik meg. [1473] 979. Egyéb pénzügyi bevételek 9791. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó kapott engedmény A szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3 százalékát meg nem haladó, nem számlázott - árengedmény összegét kell a számlán könyvelni [Szvt. 84. § (7) bek. o) pont]. 9792. Közös üzemeltetés, közös tevékenység költségeinek átterhelt összege Közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek (ráfordításoknak) a közös tevékenységben, közös üzemeltetésben részt vevőkre - a tárgyévvel kapcsolatban - átterhelt összegét kell kimutatni a számlán [Szvt. 84. § (7) bek. p) pont]. 9793. Közös üzemeltetés, közös tevékenység átvett nyeresége Közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén a közös tevékenységből, közös üzemeltetésből származó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan - átvett összegét kell a számlára könyvelni [Szvt. 84. § (7) bek. p) pont]. [1475] 9794. Egyesülés működési költségeinek átterhelt összege Egyesülésnél a működés költségeinek - tárgyévvel kapcsolatosan - az egyesülés tagjaira átterhelt összegét jeleníti meg a számla [Szvt. 84. § (7) bek. r) pont]. 9795. Mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi instrumentumok nyereségjellegű értékelési különbözete Az alszámlán könyvelendő a valós értéken (217) értékelt kereskedési célú, mérlegben szereplő pénzügyi eszközök pozitív értékelési különbözete [Szvt. 84. § (7) bek. u) pont]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 223/1298 oldal 4_2013_kr_2 9796. Kereskedési célú származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete A valós értékelés alkalmazása során, a kereskedési célú származékos ügyletek pozitív (nyereségjellegű) különbözete jelenik meg az alszámlán [Szvt. 84. § (7) bek. s) pont]. 9797. Fedezeti célú származékos ügyletek veszteségjellegű értékelési különbözete (csökkentő tétel) A valós értékelés alkalmazása során, a kereskedési célú származékos ügyletek negatív (veszteségjellegű) különbözete jelenik meg az alszámlán [Szvt. 84. § (7) bek. t) pont]. [1551] 0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák A főkönyvi számlák számozása az 1-9. számlaosztályoknál ismertetettekkel azonosan történhet, azzal a különbséggel, hogy minden főkönyvi számlacsoport száma nullával kezdődik. A 0. számlaosztályban az alábbi tételeket indokolt nyilvántartani: - a tartósan bérbe vett tárgyi eszközök és az azokhoz kapcsolódóan bérbe vett forgóeszközök értéke; - a letétbe helyezett részvények (részjegyek) értéke; - a bizományba átvett készletek értéke; - a megőrzésre átvett készletek értéke; - a megmunkálásra (bérmunkára) átvett, le nem számlázott anyag értéke; - a kezességvállalások; - a külföldi követelések és tartozások devizában kifejezett értéke; - a behozatali előjegyzésben bérmunkára külföldről beérkezett áruk értéke; - a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozóknak a vámelőjegyzésben külföldre szállított, nem a saját tulajdonukban levő eszközök számla szerinti devizaértékének megfelelő forintértéke; - ha egy vállalkozásnak külföldi érdekeltsége van, akkor az ezzel kapcsolatos devizaeszközök, részvények (vámjegyek) értékét kell a 0. számlaosztályban nyilvántartani; - a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és swapügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt; továbbá - a határidős, az opciós ügyletek és swapügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések. [Szvt. 160. § (5) bek.] 4. fejezet [1601] Összesítések, analitikák A gyakorlati munka következő logikai láncszeme miután a bizonylatokat kontíroztuk, azaz a számlakeret megfelelő főkönyvi számláját alátámasztó összesítéshez, analitikához irányítottuk, ezeknek a részösszesítéseknek, összesítéseknek az elvégzése. Idősoros elszámolás A gazdasági műveletek bizonylatokkal alátámasztott adatainak összesítése többféleképpen lehetséges. Az egyik megoldás az, hogy egy adott időszak, például hónap vagy negyedév gazdasági műveleteit, vagyis az eszközökben és forrásokban végbement változásokat, mozgásokat számolják el. Ezt nevezik idősoros elszámolásnak. Naplózás Az idősoros elszámolás úgynevezett naplózás segítségével történik. A naplóban az egymást időben követő gazdasági eseményekre vonatkozó könyvelési tételek szerepelnek. Egy-egy Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 224/1298 oldal 4_2013_kr_2 könyvelési tétel a dátumból, a Tartozik főkönyvi számla megnevezéséből, a Követel számla megnevezéséből, a gazdasági művelet rövid leírásából (pl. anyagbeszerzés), a Tartozik összeg és a Követel összeg feltüntetéséből áll. Könyvelési tétel A Tartozik és a Követel számla egymás ellenszámlái. A Tartozik és Követel számla együttese az egyszerű könyvelési tétel. Az ellenszámlázás a kettős könyvvitel sajátossága. Léteznek azonban olyan könyvelési tételek, amikor egy számlával több számla áll szemben, vagy több számla több számlával áll szemben, vagy több számlával egyetlen számla áll szemben. Ezek az összevont könyvelési tételek. Ilyenek például a nyitótételek, mert a Nyitómérleg számlával mindig egyszerre több számla áll szemben. [1603] Számlasoros elszámolás A naplóból az összes könyvelési tételt könyvviteli számlákra kell átvezetni. A könyvviteli számlák a napló tételeit számlasorosan mutatják. Ez a számlasoros elszámolás tulajdonképpen a főkönyvi számlákon megvalósuló adatgyűjtés, adattömörítés. A napló tehát a könyvelési tételeket időben egymás után tartalmazza, míg a számlasoros elszámolás a gazdasági műveleteket ugyancsak egy meghatározott időszakban - a számlák sorrendjében rögzíti. A számlasoros elszámolás alapja a napló, az alapján lehet a könyvviteli számlákra könyvelni. Megjegyzés: A modern gépesített számviteli adatfeldolgozás során az idősoros és számlasoros elszámolás gyakorlatilag egyidejűleg történik, a naplózás tulajdonképpen a számlasoros elszámolás kontrollja. A bemutatott könyvviteli elszámolások összevont értékadatokat tartalmaznak. A vezetés és irányítás azonban részletes mennyiségi és értékadatokat biztosító nyilvántartásokat is igényel a döntéshozatalhoz. Ilyen célra alkalmasak az analitikus (más néven: részletező) nyilvántartások. Analitikus nyilvántartás Az analitikus nyilvántartás és elszámolás nem az eszközök és források egészéről, hanem azok meghatározott csoportjáról szolgáltat mennyiségi és értékadatokat. Analitikus nyilvántartást célszerű vezetni az immateriális javakról, tárgyi eszközökről (ezen belül elkülönítve a kis értékű tárgyi eszközökről), a késztermékekről, félkész termékekről, a vevőkről, a szállítókról, a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolásokról stb. Szintetikus nyilvántartás Az analitikus elszámolástól és nyilvántartástól eltérően a szintetikus nyilvántartás és elszámolás a vállalkozás összes eszközeiről és forrásairól szolgáltat összevont adatokat. [1605] Kötelező egyezőségi követelmény az analitikáknál Az analitikus és szintetikus elszámolásnak egyeznie kell egymással, mert ami a szintetikus elszámolásban összevontan jelenik meg, azt tartalmazzák az analitikus elszámolások részletezve. Például a vevőanalitika tartalmazza a vevőállományt egy adott időszakban. Akkor van az analitikának egyenlege, ha a vevők nem fizettek, vagy összességében többet fizettek a kiszámlázott összegeknél. A Tartozik egyenleg azt jelenti, hogy a vevők még nem fizettek teljeskörűen, a Követel egyenleg azt jelenti, hogy többet fizettek, mint amennyit kellett volna. Mivel a vevők csak a teljesítés kiszámlázása után fizetnek - előtte legfeljebb előlegről lehet szó -, a könyvelés pedig a kiszámlázáskor történik, Követel egyenleg esetén valószínűleg hibás az analitika. A vevőanalitika egyenlegének meg kell egyeznie a vevők főkönyviszámla-egyenlegével. A vevők összevont adatait a 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) elnevezésű főkönyvi számla tartalmazza. A könyvelés menetét a következő ábra szemlélteti: [1607] A könyvelés menetének sémája Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 225/1298 oldal 4_2013_kr_2 „A” séma Az „A” séma belső kiállítású bizonylatot tételez fel analitikus nyilvántartás mellett Az alapbizonylat kiállítása Az alapbizonylat ellenőrzése A bizonylat alapján a gazdasági művelet rögzítése az analitikus nyilvántartásban Összesítő bizonylat vagy feladás elkészítése az analitika alapján A könyvelési tétel megszerkesztése a feladás szerint, és naplóba jegyzése A naplóból átvezetés a főkönyvi számlákra „B” séma A „B” séma más vállalkozás kiállította bizonylatot tételez fel, analitikus nyilvántartás vezetése nélkül Az alapbizonylat fogadása Az alapbizonylat ellenőrzése Az ellenőrzött alapbizonylat alapján a könyvelési tétel megszerkesztése és naplóba jegyzése Átvezetés a főkönyvi számlákra [1609] Hibajavítás A helytelen könyvelés hibajavítása kiigazítással vagy stornózással, azaz ellentételezéssel lehetséges. A kiigazítás azt jelenti, hogy a helytelen feljegyzést - számot vagy szöveget - egyszer át kell húzni, és fölé vagy mellé kell írni a helyes feljegyzést. A javítás mellett a javítást végző személy szignójának és a javítás dátumának is szerepelnie kell. Az áthúzott szövegnek vagy számnak olvashatónak kell maradnia. A kiigazítás csak a számlasoros átvezetés előtt javasolható. A főkönyvi átvezetés után a stornózás az ajánlott módszer. (Ekkor ugyanis egyszerre több feljegyzést kellene áthúzni és kijavítani.) A stornózás (mondják stornírozásnak is) úgy történik, hogy a helytelen tételt ellenkező előjellel (ami a Tartozik oldalon volt, az Követel lesz, ami Követel volt, az Tartozik lesz) lekönyveljük, ezzel ennek a tételnek az egyenlege nulla lesz, majd a tételt helyesen is lekönyveljük, s ekkor az összesítésbe a helyes tétel kerül. [1611] Az eszközök analitikái A befektetett eszközök analitikái A befektetett eszközök analitikái az immateriális javak analitikája, a tárgyi eszközök analitikája, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések analitikája, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok analitikája, a tartósan adott kölcsönök analitikája, valamint a hosszú lejáratú bankbetétek analitikája. (Az analitika részletező nyilvántartást jelent.) [1613] Az immateriális javak analitikája Az analitikus nyilvántartásoknak nemcsak az év közbeni folyamatos főkönyvi könyvelést kell alátámasztaniuk, hanem az év végi beszámoló kiegészítő mellékletének az információigényét is biztosítaniuk kell. Az immateriális javakra vonatkozó analitikával szemben támasztott fontos követelmény, hogy tartalmazza az immateriális javak bruttó értékét és az elszámolt amortizációt. Az év végi és a gazdálkodási évre vonatkozó beszámoló kiegészítő mellékletében - s így az analitikában is - szerepelnie kell az immateriális javak - nyitó bruttó értékének; - a bruttó érték növekedésének; - a bruttó érték csökkenésének; - záró bruttó értékének; - az átsorolások bruttó értékének; - az értékcsökkenésének, ezen belül = az értékcsökkenés nyitóértékének, = a tárgyévi értékcsökkenés növekedésének, = a tárgyévi értékcsökkenés csökkenésének, = a tárgyévi amortizáció (záró) értékének, = az átsorolások értékének. A kiegészítő mellékletnek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását (ami lehet lineáris, degresszív, teljesítményarányos és egyéb módszerrel meghatározott) és a terven felüli amortizáció Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 226/1298 oldal elszámolását, valamint annak visszaírását is tartalmaznia kell, ha van ilyen [Szvt. 92. § (1)-(2) bek.]. Megjegyzés: Az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél ez nem része a kiegészítő mellékletnek, de az immateriális javak analitikáját nekik is vezetniük kell. Ezenkívül az analitika tartalmazza az immateriális javak azonosító adatait is, például a megnevezést, a leltári számot, a birtokbavétel vagy beszerzés időpontját. Az immateriális javakat év végén leltározni kell. Enélkül nem képzelhető el az év végi zárás. Az immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek esetében értékhelyesbítést lehet végrehajtani [Szvt. 25. § (10) bek.], ha ezek piaci értéke a mérlegkészítés időpontjában meghaladja a nyilvántartási értéket. Az értékhelyesbítéssel érintett immateriális javak analitikáját vagy kiegészítjük az értékhelyesbítésre vonatkozó adatokkal, vagy teljesen új elkülönített - analitikát vezetünk. (A kiegészítő adatokat tartalmazó analitika a gyorsabb és olcsóbb megoldás.) A kiegészítő adatok: - az értékhelyesbítéssel érintett immateriális dolgok nyilvántartási értéke (bruttó érték értékcsökkenés), - az értékhelyesbítéssel érintett immateriális dolgok piaci értéke, - az értékhelyesbítés összege, - az értékhelyesbítés változása (az előző évi értékhelyesbítés összegéhez viszonyítva). Megjegyzés: Az analitikát a kiegészítő adatokkal együtt egyedi immateriális dolgonként kell vezetni. [1615] A tárgyi eszközök analitikája A számviteli törvény alapján a tárgyi eszközöket is - az immateriális javakhoz hasonlóan - nettó értéken kell a mérlegbe beállítani, azonban a beszámoló kiegészítő mellékletében fel kell tüntetni a tárgyi eszközök bruttó értékét és az értékcsökkenést is. Fogalomértelmezések Bruttó érték A rendeltetésének megfelelően használatba vett vagy üzembe helyezett tárgyi eszköz számviteli törvény alapján megállapított bekerülési (beszerzési) vagy előállítási költsége. Értékcsökkenés Az üzembe helyezéstől vagy rendeltetésszerű használatbavételtől elszámolt, a bruttó értéket csökkentő leírható összeg. Az értékcsökkenés (amortizáció) lehet tervezett és terven felüli. Az elszámolt amortizáció összege nem lehet több a bruttó értéknél. (Maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékről mint bruttó értékről beszélhetünk. Ezt amortizáljuk.) [1617] Nettó érték A bruttó érték és az amortizáció különbözete. Pótlólagos ráfordításokkal a tárgyi eszközök bruttó értéke növekedhet. Ilyen pótlólagos ráfordítás például a beruházás és a felújítás. A bruttó érték csökkenhet például értékesítés, (részleges) selejtezés, (részleges) megsemmisülés, térítés nélküli átadás, apportkénti átadás, hiány, használatból való kivonás esetén. A tárgyi eszközök bruttó értéke akkor is csökkenhet, ha az ezeket használatba vevő vagy üzembe helyező vállalkozás a használatbavétel, vagy az üzembe helyezés után engedményt kap. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása lehet csoportos vagy egyedi. [1619] Tárgyi eszközök csoportos analitikus nyilvántartása A csoportos nyilvántartást a hasonló vagy egynemű, kisebb egyedi értékű tárgyi eszközökre, úgymint: a gyártóeszközökre, műszerekre, munkaruhákra, védőfelszerelésekre stb. javallott kiterjeszteni, vagyis olyan eszközcsoportokra, amelyeknél a leírás módszere és mértéke azonos. Egy csoportba azok az eszközök sorolhatók, amelyek azonos - típusúak (fajtájúak), Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 227/1298 oldal 4_2013_kr_2 - hasznosítási célúak, - hasznos élettartamúak, - maradványértékűek (ha van ilyen), - bekerülési értékűek, valamint egy időpontban szerezték be őket. A csoportos analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell a bruttó értéket és annak változásait, az elszámolt értékcsökkenést és annak változásait, az eszközök mennyiségét és a beszerzések évét. [1621] Tárgyi eszközök egyedi analitikus nyilvántartása Az egyedi nyilvántartásnak az azonosítási adatokat, a nyilvántartási adatokat, valamint azok változásait, az állomány- és értékadatokat, valamint azok változásait, a tartozékok felsorolását és a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket (mikor történt a leltározás, leltári bizonylat száma stb.) kell tartalmaznia. Egyedi nyilvántartást nagyobb értékű tárgyi eszközökről kell vezetni. Az azonosításhoz szükséges adatok: - a tárgyi eszköz megnevezése; - a leltári száma; - a beszerzés, létesítés vagy használatbavétel időpontja (a tárgyi eszköz jellegétől függően); - a gyártó megnevezése; - a gyártás dátuma; - a gyártási szám. A nyilvántartási adatok: - a tárgyi eszköz várható használati időtartama (és annak helyesbítései, például beruházás, felújítás miatt); - az amortizáció módszere, az amortizációs módszer esetleges változása; - időarányos leírás esetén az az időpont, amikor a tárgyi eszköz nettó értéke nulla lesz; - teljesítményarányos leírás esetén az évközi (pl. havi, negyedévi) teljesítményadatok; - önálló (külön aktivált) földterület esetén annak nagysága és az ingatlan-nyilvántartási száma (mezőgazdasági hasznosításkor a művelési ág); - a társasági adótörvényben szereplő leírás mértéke. Az állomány- és értékadatok: - a bruttó érték, - a bruttó érték módosulásai és a módosulások időpontja, - az elszámolt amortizáció összege, - a társasági adótörvény szerint elszámolható amortizáció összege, - a terven felüli amortizáció összege és annak esetleges visszaírása. [1623] Értékhelyesbítés a tárgyi eszközök analitikájában A beruházások kivételével - a vállalkozás döntése alapján - valamennyi tárgyi eszközre értékhelyesbítést lehet elszámolni. Amennyiben a vállalkozás az értékhelyesbítés elszámolása mellett dönt, az értékhelyesbítésbe bevont tárgyi eszközökről már nem vezethet csoportos analitikus nyilvántartást, hanem kizárólag csak egyedit. A számviteli törvény szerint ugyanis az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítve kell nyilvántartani. Az értékhelyesbítésről vagy teljesen új analitikát lehet készíteni, vagy a már meglevő egyedi nyilvántartást lehet újabb adatokkal kiegészíteni. Amennyiben a vállalkozás a meglevő analitika kiegészítéséről dönt, a következő kiegészítő adatokat kell vezetnie az értékhelyesbítés alátámasztására: - az értékhelyesbítéssel érintett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (bruttó érték - értékcsökkenés), - az értékhelyesbítéssel érintett tárgyi eszköz piaci értéke, - az értékhelyesbítés összege, - az értékhelyesbítés változása (az előző évi értékhelyesbítés összegéhez viszonyítva). [1625] Tenyészállatok analitikája Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 228/1298 oldal Speciális tárgyi eszközök a tenyészállatok. Analitikájukra az előzőekben ismertetettek érvényesek azzal az eltéréssel, hogy a tenyészállatok mennyiségét az analitikus nyilvántartásban csak darabban kell kimutatni, kilogrammban nem. [1627] A tulajdoni részesedést jelentő befektetések analitikája A vállalkozásoknak a részesedéseket analitikával kell alátámasztaniuk. Az analitika adattartalma: Célszerű feltüntetni a részesedések azonosításához szükséges adatokat, melyek a részesedés megnevezése (mely céget érinti), azonosító száma (ha van, például tulajdoni részesedést jelentő részvény), a megszerzés időpontja, a részesedés „kibocsátójának” megnevezése, a részesedés „kibocsátásának” dátuma (az újonnan alakult vállalkozás cégjegyzékbe jegyzésének időpontja). A nyilvántartás ezenkívül kiterjed az értékadatokra, úgymint a részesedések január 1-jei, vagy alapításkori értéke, a részesedések beszerzési ára, a követelések fejében kapott részesedések értéke vagy az apportként kapott részesedések társasági szerződés szerinti értéke. A nyilvántartásból ki kell derülnie annak, hogy a részesedés összefügg-e kapcsolt vállalkozással, vagy sem. Végül a nyilvántartásnak az állományváltozásokat is tartalmaznia kell: a növekedéseket, csökkenéseket (értékesítés, apportálás, újabb részesedés megszerzése stb.). A részesedések „amortizációja” a részesedések értékvesztése. Az analitikának tehát a részesedés beszerzési értékén kívül az esetleges értékvesztéseket, valamint azok esetleges visszaírását is tartalmaznia kell. Az értékhelyesbítést alkalmazó vállalkozásoknak az itt felsorolt adattartalmú analitikát kell vezetniük az értékhelyesbítésre vonatkozó adatokkal kiegészítve, méghozzá egyedi részesedésfajtánként elkülönítetten. A kiegészítő adatok: - az értékhelyesbítéssel érintett részesedés nyilvántartási értéke (beszerzési érték - értékvesztés), - az értékhelyesbítéssel érintett részesedés piaci értéke, - az értékhelyesbítés összege, - az értékhelyesbítés változása (az előző évi értékhelyesbítés összegéhez viszonyítva). [1629] A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok analitikája Az értékpapíroknál az analitikus nyilvántartás használata alternatív lehetőség, nem kötelező. A részletező kimutatás helyett a 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számlacsoport megfelelő számlabontása is alkalmazható. Amennyiben a vállalkozás az analitika vezetése mellett dönt, célszerű feltüntetni az értékpapírok azonosításához szükséges adatokat, úgymint: az értékpapír megnevezését, azonosító számát, a beszerzés időpontját, a kibocsátó megnevezését, a kibocsátás dátumát. A nyilvántartás kiterjed az értékadatokra, ezek között az értékpapírok január 1-jei vagy alapításkori értékére, az értékpapírok beszerzési árára, a követelések ellentételezéseként kapott értékpapírok értékére, illetve gazdasági társaságnál az apportként kapott értékpapírok társasági szerződés szerinti értékére. Az értékpapír-állomány értékadatai azonban nemcsak stagnálhatnak és növekedhetnek, hanem csökkenhetnek is, ezért nyilván kell tartani az értékesítéseket, az apportként bevitt kötelezettségek teljesítése céljából átadott és ingyenesen átadott értékpapírok beszerzési értékének kivezetését is. Tehát az értékpapírok analitikája az értékpapírok esetleges értékvesztéseit és az értékvesztések esetleges visszaírásait is tartalmazza. Megjegyzés: Az értékpapír-állomány elvileg csökkenhet megsemmisülés vagy eltűnés miatt is (amit az analitikának tartalmaznia kell), ez a megállapítás azonban a dematerializált értékpapírokra nem érvényes. A dematerializált értékpapírról ugyanis csak igazolást adnak, s ha ez elvész vagy megsemmisül, adnak helyette másik igazolást. [1631] A tartósan adott kölcsönök analitikája Ezt a részletező nyilvántartást kötelező vezetni. Az analitika tartalmát úgy kell kialakítani, hogy abból bármikor megállapítható(k) legyen(ek): - a kölcsönfelvevő azonosító adatai (az analitikát célszerű a számlacsoport bontásának Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 229/1298 oldal megfelelően több részre tagolni. Például dolgozóknak adott kölcsönök, vállalkozásoknak - ezen belül kapcsolt vállalkozásnak, jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak, részesedési viszonyban nem álló vállalkozásnak - adott kölcsönök stb.). Ilyen azonosító adatok: a név, lakó- vagy telephelyek, magánszemélynél anyja neve, szervezeti egység, beosztás, vállalkozásnál bankszámlaszám vagy statisztikai számjel stb.; - a kölcsönfolyósítás kezdő időpontja, célja, összege; - a kölcsön lejáratának ideje; - a törlesztőrészletek esedékessége; - az alapkamat mértéke; - az esetleges késedelmi kamat mértéke; - a biztosítások (pl. kezesség, jelzálog stb.) felsorolása; - az adott kölcsönök értékvesztése; - az értékvesztések esetleges visszaírása. Devizában adott kölcsönök esetében a kölcsön devizanemét is fel kell tüntetni, ezenkívül a deviza kölcsönnyújtás napján érvényes forintárfolyamát, valamint a deviza mérlegfordulónapján (vagy ha ez előbb következett be, a kölcsön visszafizetésének napján) érvényes forintárfolyamát. Ezen túlmenően a devizakölcsönökről vezetett analitikát a következő adatokkal kell kiegészíteni: - a devizában adott kölcsön nyilvántartási értéke, - a devizában adott kölcsön piaci értéke. [1633] A hosszú lejáratú bankbetétek analitikája Ezt az analitikát nem kötelező vezetni. Amennyiben egy vállalkozás mégis az analitika vezetése mellett dönt, akkor annak az alábbi információkat javasolt tartalmaznia: - a betétet fogadó bank azonosító adatai; - a betét pénzneme (a forintbetéteket ajánlott elkülöníteni a devizabetétektől); - devizabetét esetén a deviza megnevezése (célszerű devizanemenként elkülöníteni az analitikát); - a betét összege; - a betét elhelyezésének dátuma; - a lejárat időpontja (futamidő vége); - a betét kamatának mértéke. Ezenkívül a tulajdonos vagy a menedzser igényeinek megfelelően egyéb adatokkal is kiegészíthető az analitika, azonban az értékvesztés, valamint az értékvesztés esetleges visszaírási adatainak feltétlenül meg kell jelenniük az analitikában. Ezenkívül a nyilvántartásnak az alábbi adatokat is tartalmaznia kell: - a devizának a betételhelyezés napján érvényes pénzintézeti vételi forintárfolyama, - a devizának a mérleg fordulónapján érvényes pénzintézeti vételi forintárfolyama (vagy ha a futamidő előbb lejárt, akkor a lejárat napján érvényes árfolyam); - a devizában elhelyezett betét nyilvántartás szerinti értéke; - a devizában elhelyezett betét piaci értéke. [1635] A készletek analitikái Analitikus nyilvántartást kell vezetni az anyagokról, az árukról, a saját termelésű készletekről, valamint a növendék, hízó- és egyéb állatokról. [1637] Anyagok analitikája A vásárolt készleteket (anyagok, áruk) az éves beszámoló készítéséhez egyedileg vagy csoportosan kell kimutatni és értékelni. Ez a követelmény a gyakorlati megvalósítás szintjén kétféleképpen is megoldható: - az anyagkészletekről év közben folyamatosan értékbeni és mennyiségi nyilvántartást kell vezetni, vagy - az anyagkészletekről év közben nincs értéknyilvántartás. A második alternatíva megvalósítása esetén a mérlegbe beállítandó anyagkészletek értékét vagy a folyamatos mennyiségi nyilvántartás, vagy ha ilyen nincs, mert nem kötelező vezetni, akkor a leltár Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 230/1298 oldal alapján lehet meghatározni. (A mérleget ugyanis leltárakkal kell alátámasztani.) Az analitika információtartalma az alábbiak: - a készletek megnevezése (azonosító adatok); - a beszerzés időpontja; - a készletek értéke beszerzési áron (ez lehet tényleges beszerzési ár vagy elszámolóár és árkülönbözet, vagy a FIFO-módszer szerinti beszerzési ár); - készletek mennyisége; - készletekben bekövetkezett változások mennyiségben és értékben (pl. beszerzés, felhasználás, selejtezés, megsemmisülés stb.); - az anyagok értékvesztése és annak esetleges visszaírása; - célszerű a készlet mobil vagy immobil voltára is utalni. Egyéb tudnivalók: elszámolóár alkalmazásakor az elszámolóár-különbözetet vagy a megfelelően részletezett főkönyvi számlákon, vagy a mennyiségi és értékadatokat is tartalmazó analitikában lehet nyilvántartani. A főkönyvi számlák megfelelő részletezése azt jelenti, hogy egyértelműen meg lehessen a segítségével állapítani, hogy mely készletféleséghez vagy készletcsoporthoz tartozik az elszámolóár-különbözet. Erre azért van szükség, hogy az önállóan értékelendő készletek tényleges beszerzési árát meg tudjuk állapítani. Amennyiben egy vállalkozás elszámolóárat alkalmaz, akkor az elszámolóárakról is nyilvántartást kell vezetni, amelyben az elszámolóár képzését, illetve annak megváltoztatási szabályait is elő kell írni. Az elszámolóárakat javallott időről időre összehasonlítani a tényleges beszerzési árakkal, és ha jelentős eltérés tapasztalható, akkor módosítani kell az elszámolóárakat. Az elszámolóárakat év közben is lehet módosítani! Az elszámolóárak módosítása miatt azonban az anyagkészletek összértéke nem változhat meg. Ez a gyakorlatban csak úgy valósítható meg, hogy az elszámolóár módosításával egyidejűleg az elszámolóár-különbözetet is módosítjuk. Amennyivel növeljük az elszámolóárat, annyival csökkentjük az elszámolóár-különbözetet, és fordítva. Fogalomértelmezés [1639] FIFO-módszer Az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként (tehát a legrégebben) megvásárolt (előállított) eszközt értékesítik vagy használják fel először, következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek [Szvt. 3. § (6) bek. 7. pont]. Ebből az következik, hogy a zárókészletet a legutolsó beszerzések (előállítási értékek) alapján értékelik. Az anyagok analitikájában elkülönítetten javasolt kimutatni a befektetett eszközök közül átsorolt anyagokat. Az analitika tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül funkciójuk (használhatóságuk) megváltozása következtében anyaggá minősítettek át. [1641] Az áruk analitikája Az áruanalitikában az árukészlet megjelenhet egyedi és csoportos formában egyaránt. A csoportosítás történhet az áru fajtája, mérete, minősége stb. alapján. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell az áru - megnevezését; - méretét, mennyiségi egységét; - mennyiségét, mennyiségi változását; - elszámolási egységárát, értékösszegét, értékváltozását; - bevételezésének dátumát; - értékesítésének dátumát; - az áruk értékvesztését és annak esetleges visszaírását; - az eladhatatlan, nem mozgó és csökkent értékű áruk analitikáját érdemes külön vezetni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 231/1298 oldal Az árunyilvántartást úgy érdemes kialakítani, hogy minél kevesebb duplikáció legyen benne, vagyis a raktári mennyiségi kimutatáson kívül lehetőleg csak egy mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezessen a cég. [1643] Saját termelésű készletek analitikája A saját előállítású készletek analitikája lényegileg az anyag- és árukészletek analitikájával analóg, azzal az eltéréssel, hogy a saját előállítású készleteket közvetlen önköltségen kell kimutatni. Itt is megvan az a választási lehetőség, hogy év közben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást, vagy csak mennyiségi nyilvántartást vezet a saját termelésű készletekről a vállalkozás. A közvetlen önköltség a következő tételekből áll: közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség, közvetlen bérek járulékai, és egyéb közvetlen költségek, mint a szállítási és rakodási költségek, közvetlen gépköltségek stb. Az általános költségek termékekre vagy szolgáltatásokra mutatókkal, jellemzőkkel felosztható része is a termék vagy szolgáltatás közvetlen önköltségének részét képezi. A csomagolási költségek csak akkor tekinthetők előállítási költségnek - és így a közvetlen önköltség részének -, ha a készletet csak csomagolva lehet eladni. (Például a konzerv üveg vagy fémdoboz nélkül, a fogkrém tubus, a tej zacskó/doboz nélkül a fogyasztói forgalomban nem adható el.) A lényeg, hogy a közvetlen önköltség fedezetet, nyereséget nem tartalmazhat! A saját termelésű készletek analitikájának javasolt tartalma: - a készlet megnevezése; - mérete, mennyiségi egysége; - mennyisége, a mennyiség változása; - nyilvántartási ára (közvetlen önköltsége); - a készlet értéke, az érték változásai (értékvesztés és annak esetleges visszaírása); - a bevételezés dátuma; - a kivételezés dátuma; - a felhasználásra alkalmatlan vagy eladhatatlan saját termelésű készleteket célszerű külön megjelölni. Megjegyzés: A befejezetlen termelés és a félkész termékek is saját termelésű készletek, ezekről azonban nem kell analitikus nyilvántartást vezetni, mert ezeket év közben nem szükséges készletszámlákon kimutatni. A befejezetlen termelést évzáráskor kell készletre venni a befejezetlen termelés állományáról felvett leltár alapján. [1645] Növendék, hízó- és egyéb állatok analitikája A készletek között speciális helyzetűek az állatok. Az állatokra vonatkozó analitikát a készletanalitikákhoz képest az alábbi eltérésekkel javallott kialakítani: - a növendék állatokat darabban és tömegben (kg-ban), a csikókat és a naposcsibéket csak darabban; - a hízóállatokat darabban és tömegben (kg) is; - az egyéb állatokat fajtától függően darabban, vagy darabban és tömegben, a méheket pedig családban kell kimutatni. Annak eldöntésére, hogy mit kell csak darabban nyilvántartani, az javasolható, hogy az olyan egyéb állatokat, melyek emberi fogyasztásra (élelmezési célra) alkalmatlanok, csak darabban érdemes nyilvántartani. A halak e szempontból különleges helyzetűek, ugyanis emberi fogyasztásra alkalmasak, viszont úgy a mennyiség, mint a tömeg szerinti nyilvántartás akadályba ütközik. Ezért a halak készletértékeként a tavakba kihelyezett vagy a telelőkbe betárolt halmennyiség értékét kell nyilvántartani. A kihelyezett és a lehalászott állomány értéke közötti különbözet az állománynövekedés. A szabad vizekbe kihelyezett vásárolt halivadék értékét viszont már nem készletértékként kell kimutatni, hanem anyagköltségként kell elszámolni. [1647] A követelések, a pénzügyi eszközök és az aktív időbeli elhatárolások analitikái A témakörbe a vevőanalitika, a váltóanalitika, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitika, az adott előleg analitika, az egyéb követelésekkel összefüggő analitikák (ezen belül a Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 232/1298 oldal munkavállalókkal szembeni követelések analitikái, a rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök analitikája), a fedezeti ügyletek analitikája, a tárgyévben lezárt határidős, opciós és swapügyletek analitikája, az értékpapírok analitikája, valamint a pénzeszközök analitikái tartoznak. [1649] Vevőanalitika A vevőanalitika vezetésére az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból keletkezett követelések kimutatása céljából van szükség. Az analitikus nyilvántartás egyenlegének meg kell egyeznie a főkönyvi könyvelés adataival. A tulajdonosok és menedzserek választhatnak egy részletesebb főkönyvi nyilvántartás és egyszerűbb analitika, vagy egy kevésbé részletes főkönyvi kimutatás és egy vevői folyószámla-kimutatás mint részletesen vezetett analitika között. A gyakorlati tapasztalatok szerint elterjedt a részletesebb analitika vezetése melletti összevont főkönyvi könyvelés. Fontos szempont a vevőanalitika kialakításánál, hogy kiderüljenek belőle a kétes és behajthatatlan követelések is. Ezenkívül követelmény az analitikával szemben az is, hogy az elévült követelések megállapíthatók legyenek a segítségével. Az elévült követeléseket az eredmény terhére le kell írni, ami azt jelenti, hogy a tárgyévi eredmény a tárgyévben leírt követelések összegével csökken. Amennyiben a már leírt elévült követelés a későbbiekben mégis befolyik, azt egyéb bevételként el kell számolni. Ennek a procedúrának az a magyarázata, hogy a kettős könyvvitel szabályai szerint az áruszállítás vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítésekor az áru vagy szolgáltatás ellenértékét árbevételként el kell számolni, attól függetlenül, hogy a vevő fizetett-e, vagy sem. Az árbevétel elszámolásával párhuzamosan viszont az árbevételként elszámolt összeget vevőtartozásként is ki kell mutatni. A vevő adóssága a vállalkozás vevővel szemben támasztott követelése. A vevőanalitika ezeknek az elvárásoknak, szempontoknak akkor felel meg, ha legalább a következő adatokat tartalmazza: - a vevő azonosító adatai (neve, székhelye, telephelye, lakcíme, bankszámlaszáma, KSH besorolási száma stb.); - a vevő tartozásai keletkezésük időrendi sorrendjében, kimutatva a tartozás keletkezésének és esedékességének időpontját. Késedelmes, behajthatatlan, elévült stb. követelésről csak az esedékesség időpontjához viszonyítva beszélhetünk; - ki kell mutatni a vevőtől kapott előlegeket, a vevő kereskedelmi hiteltartozásait, az előlegfizetés időpontját, illetve a kereskedelmi hiteltartozások keletkezésének és esedékességének (amikor a vevőnek vissza kell fizetnie a kereskedelmi hitelt) időpontjait; - a befolyt összegek, továbbá a meglevő követelést csökkentő egyéb tételek, például árengedmények, visszáruk és ezek dátumai. Ennek az az értelme, hogy a vevő folyószámláján az esetleges pénzmozgások az elévülési időt megszakítják, és az elévülési idő kezdetét a legutolsó pénzmozgástól kezdve kell számítani; - a bizonylati hivatkozások (ezek általában a kibocsátott számlák sorszámát vagy sorozat- és sorszámát, valamint a kibocsátás évének megjelölését jelentik); - a váltóval fedezett vevőtartozások összegei (áruval vagy pénzzel fedezett váltó esetén nem lehet szó behajthatatlan követelésről); - a vevő határidőre ki nem egyenlített tartozásai. Ezeket az adatokat a részletes főkönyv, kevésbé részletes analitika módszere mellett is ki kell mutatni. Minden vállalkozónak, tulajdonosnak érdeke, hogy pontos képet kapjon a vevői kintlévőségeiről, vagyis azokról az összegekről, amelyekkel a vevők tartoznak neki. Ezért a vevőanalitika adatait lehet úgy csoportosítani, hogy kiderüljenek belőle a - 30 naptári napon túli, - 90 naptári napon túli, - 180 naptári napon túli, - 365 naptári napon túli fizetési késedelmek, hogy a megfelelő intézkedéseket a vevőkkel szemben meg lehessen tenni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 233/1298 oldal Ilyen intézkedések a késedelmes időszak hosszának függvényében a vevőfolyószámla-kivonatot tartalmazó egyeztető levél, felszólító levél a fizetésre, személyes megbeszélés a tartozás rendezésére, esetleges átütemezésére, perlés, behajtás stb. Az analitika tartalmazza az esetleges értékvesztést és - ha van ilyen - annak visszaírását. Az éves beszámolóban kimutatott vevőállományt leltárral is alá kell támasztani. A leltárnak adósonként, ezen belül számlánként kell forintértékben tartalmaznia a követeléseket. Végül a vevőanalitikából ki kell derülnie annak is, hogy kapcsolt vállalkozással szembeni, vagy valamilyen más részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelésről van-e szó, vagy sem. [1651] Váltóanalitika A váltónál az analitikus kimutatás szempontjából is meg kell különböztetni a váltóköveteléseket forintban és devizában. Mindkét váltófajta analitikájával szemben az alábbi követelményeknek teljesülniük kell, vagyis derüljön ki belőlük: - a váltó után felszámított kamat, - a váltóadós azonosító adatai, - a váltó összege, - a váltó esedékessége, - a váltón feljegyzett átruházók neve és címe, - forgatható váltó esetén a váltó típusa. A megtérítési váltók összegét javasolt elkülönítetten kimutatni. Ennek az az értelme, hogy a váltómegtérítési igényt érvényesítő vállalkozás megtekintésre szóló új váltót (megtérítési váltót) állíthat ki, valamelyik ő előtti váltókötelezett címére. Ezt kell fizetés céljából a váltóadósnál bemutatni. A váltóbirtokos követelése az elfogadóval szemben az esedékességtől számított 3 év múlva évül el, viszont az átruházókkal és a kibocsátókkal szemben az óvás dátumától számítva egy év az elévülési idő. A megtérített váltó átruházójának követelése az ő előtti átruházókkal szemben 6 hónap [2017. évi CLXXXV. törvény 70. § (1)-(3) bek.]. Ezek az információk azért szükségesek, mert az elévült váltóköveteléseket eredménycsökkentő tételként kell elszámolni. A deviza váltókövetelések analitikus nyilvántartásának a fentieken túlmenően még tartalmazniuk kell a váltóadósok devizanemenkénti csoportosítását, a váltó összegét, valamint a váltó után felszámított kamat összegét devizában is kifejezve. Az analitikának tartalmaznia kell az esetleges értékvesztést és annak visszaírását is. [1653] A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitika A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus nyilvántartása alapvetően kétféle gazdasági eseményhez, a cégalapításhoz és a jegyzett tőke felemeléséhez kapcsolódik. A nyilvántartás információtartalma: - a tulajdonosok (részvényesek, tagok) azonosító adatai; - tulajdonosonként a jegyzett tőke névértéke; - a jegyzett tőkén belüli pénzbeni hozzájárulás összege; - apport (nem pénzbeli hozzájárulás) összege; - a pénz befizetésének tervezett és tényleges időpontja (részletfizetés is lehetséges!); - az apportátadás tervezett és tényleges időpontja; - külföldi (rész)tulajdonos esetén a befizetendő összeg devizában; - a devizabefizetés tervezett és tényleges időpontja; - az esetleges (szerződés szerinti) rögzített devizaárfolyam. A nyilvántartásból ki kell derülnie annak, hogy az alapító és az alapított között milyen viszony áll fenn. Az alapító lehet anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás (ezek a kapcsolt vállalkozások), jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás, valamint részesedési viszonyban nem levő vállalkozás. [1655] Az adott előlegek analitikája Ilyen részletező nyilvántartás vezetése nem kötelező. Az adott előlegek ugyanis immateriális Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 234/1298 oldal javakra, beruházásokra vagy készletekre adott előlegek lehetnek, melyeket a számviteli törvény alapján az immateriális javak, a tárgyi eszközök (beruházásokra adott előlegek) vagy a készletek (készletekre adott előlegek) között is ki lehet mutatni. (Amennyiben a vállalkozás nem ezt a módszert választja, akkor az adott előlegeket egységesen a 3. számlaosztályban jeleníti meg.) A beruházásokról és a készletekről pedig analitikus nyilvántartást kell vezetni, tehát nem érdemes kétszeresen ugyanazt kimutatni. A vállalkozót azonban a kintlévőségei meghatározhatósága miatt érdekelhetik az általa adott előlegek. Ezek a tételek ugyanis közgazdasági tartalmukat illetően követelések. Addig érdemes e tételeket itt kimutatni, amíg az előleget felvevők ezekkel az összegekkel el nem számoltak, vagy amíg behajthatatlan követelésként le nem írták. Ha a vállalkozás az adott előlegekről külön nyilvántartást kíván vezetni, a nyilvántartásnak célszerű tartalmaznia: - az előlegben részesülő azonosító adatait, - az előlegfizetés célját (mire adták), - hivatkozást az előlegfizetés alapjául szolgáló dokumentumra, - az előleg összegét (külföldinek adott előlegnél devizában is), - az előlegfizetés dátumát, - az előlegfizetés ellenében végzendő teljesítés szerződés szerinti időpontját. Az analitika tartalmazza az adott előlegek értékvesztését és annak visszaírását is. Megjegyzések: Külföldinek adott előlegnél célszerű az előlegeket devizanemenkénti csoportosításban nyilvántartani, és feltüntetni az előlegfizetés időpontjában érvényes árfolyamot. A szerződés szerinti teljesítési időponttól számítva kell figyelembe venni az előleg esetleges elévülését vagy a behajthatatlanságát. Az adott előlegekről készített nyilvántartás ezenkívül arra is jó, hogy az adott előlegekkel összefüggésben a levonható áfaösszeg helyességét ellenőrizhessük. [1657] Egyéb követelésekkel összefüggő analitikák Az egyéb követelések nem minden fajtájával kapcsolatban kell analitikát vezetni. Részletező kimutatást a munkavállalókkal szembeni követelésekről és a rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközökről kell vezetni. A költségvetési kiutalási igények és a költségvetési kiutalási igények teljesítésének részletezése megoldható a főkönyvi könyvelés keretein belül is. Ugyanez a megállapítás igaz a különféle egyéb követelésekre is. [1659] a) Munkavállalókkal szembeni követelések analitikái A munkavállalókkal szembeni követelések lehetnek: a folyósított előlegek miatti követelések, előírt tartozások és elszámolásra átadott összegek (különféle egyéb elszámolások). A munkavállalókkal szembeni követelések analitikájával szembeni általános követelmény, hogy személyenként, a tényleges és a kilépett munkavállalók, valamint a tagok mindenféle tartozását mutassa ki. Munkavállalóknak folyósított előlegek: A párhuzamos nyilvántartás elkerülése miatt a keresetelszámolás szempontjait is érdemes figyelembe venni az analitika kialakításánál. Az analitikának a következő információtartalommal kell rendelkeznie: - a munkavállaló vagy tag azonosító adatai; - a folyósított előleg jogcímének feltüntetése (pl. fizetési előleg, prémiumelőleg stb.); - az előleg összege; - a folyósítás dátuma; - az előleg levonásának, visszafizetésének összege, dátuma. Előírt tartozások - az analitika adattartalma: - a munkavállaló vagy tag azonosító adatai; - az előírt tartozás jogcíme (pl. leltárhiány, tüzelőutalvány stb.); - a tartozás összege; - a tartozás előírásának dátuma; - a tartozás visszafizetésének, levonásának összege, dátuma. Különféle egyéb elszámolások - az analitika adattartalma: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 235/1298 oldal - a pénzt felvevő azonosító adatai; - az utólagos elszámolásra adott előleg jogcíme (pl. útielőleg, üzemanyag-előleg, kisebb beszerzésekre adott előleg stb.); - az előleg összege; - az előleg felvételének dátuma; - az elszámolási kötelezettség határideje és dátuma; - a felhasznált összeg; - a tényleges felhasználás jogcíme; - a visszafizetett pénzösszeg; - a bevételezés vagy a kiadás tételszáma. [1661] b) Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök analitikája Jellemzője, hogy adósonként megállapítható belőle a kölcsönadott pénzeszközök miatti követelés összege. A nyilvántartás emiatt a következőket tartalmazza: - a kölcsönfelvevő neve, címe; - a kölcsön célja; - a kölcsön folyósításának dátuma; - a kölcsön összege; - a törlesztés vagy a visszafizetés szerződés szerinti esedékessége; - a tényleges törlesztés vagy visszafizetés dátuma, összege; - a szerződés szerinti kamat mértéke, összege, a kamatfizetés esedékessége; - a ténylegesen megfizetett kamat mértéke, összege, a kamat fizetésének időpontja. [1663] A tárgyévben lezárt határidős, opciós és swapügyletek analitikája Az analitika a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swapügyletek eredményét és cash flow-ra gyakorolt hatását ügyletfajtánként, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben tartalmazza. [1665] A fedezeti ügyletek analitikája A fedezeti ügyletről és a hozzárendelt fedezett ügyletről (tételről) az analitikus nyilvántartást alátámasztó fedezeti dokumentációt kell vezetni, amelyben rögzíteni kell - a fedezett kockázat típusát; - a fedezeti kapcsolat lejárati idejét; - az ügyletek értékelésére alkalmazott általános értékelési eljárást, = annak feltételeit, = az időérték figyelembevételének tényét, = a fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét, időpontjait és eredményét. [Szvt. 59/E. § (2) bek.] [1667] Értékpapírok analitikája Értékpapír-analitikát nem kötelező vezetni. Kivétel az értékpapírok leértékelése, mert ez esetben a leértékelést az analitikus nyilvántartás adataival kell alátámasztani. A javasolt analitikus nyilvántartásból megállapítható: - az értékpapír típusa (pl. részvény, kötvény, kincstárjegy stb.); - az értékpapír fajtája (pl. dolgozói részvény vagy amortizálódó részvény stb.); - az értékpapír kibocsátója; - az értékpapír azonosító adatai (pl. a kibocsátó neve, székhelye, az értékpapír sorszáma, névértéke, bemutatóra vagy névre szóló-e, az értékpapírhoz fűződő jogok stb.); - az értékpapír-vásárlás dátuma; - az értékpapír időközbeni esetleges értékvesztése; - a lejárati idő; - az osztalék, kamat, egyéb hozamok milyen feltételek mellett illetik meg az értékpapír birtokosát; - a hozam összege; - tőzsdére bevezetett értékpapírok esetén hogyan változott az értékpapír tőzsdei árfolyama; - az értékpapír kibocsátójának hogyan alakult a vagyoni helyzete; - az értékpapírt érintő számottevő események (pl. megsemmisült, ellopták stb.). Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 236/1298 oldal A vállalkozó vagy menedzser döntésétől függően célszerű az értékpapír-analitikát értékpapírtípusonként vagy értékpapírfajtánként, vagy kibocsátónként elkülönítve vezetni. Alternatív megoldásként megengedett az egyszerre nagy összegben és sorozatban beszerzett értékpapíroknál a csoportos nyilvántartás kialakítása, vezetése. Ez azt jelenti, hogy az egyedi nyilvántartásban meglevő adatokon kívül rögzíteni kell a sorozat első és utolsó papírjának sorszámát (hiányos sorozat esetén a meglevő értékpapírok sorszáma tételesen felsorolandó), értékesítéskor a sorozatból értékesített papírok sorszámát, eladási árát és az értékesítés dátumát. [1669] Követelmények az egyes értékpapírtípusok nyilvántartásaihoz: Kötvények: az esetleges értékvesztéssel csökkentett beszerzési értéken kell őket kimutatni. Apportként kapott kötvény beszerzési értéke a társasági szerződésben meghatározott érték. Követelés ellenértékeként kapott kötvény beszerzési értéke a kiváltott követelés összege. Az analitikus nyilvántartásnak vagy a főkönyvi könyvelésnek kell adatot tartalmaznia arról, hogy az eladásra vásárolt kötvények kitől származnak: - kapcsolt vállalkozásban levő vállalkozótól, - jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozótól, - egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozótól, vagy - részesedési viszonyban nem levő vállalkozótól. A kamatozást illetően kötvénytípusonként ki kell mutatni, hogy - változó kamatozású = átváltható, = opciós; - fix kamatozású = átváltható, = opciós kötvényről van-e szó, és az analitikában meg kell jelenniük a kötvénykibocsátó azonosító adatainak is. Saját részvények, üzletrészek: az analitikus nyilvántartás adatai között meg kell jelenjenek azok az információk, amelyek arra vonatkoznak, hogy a saját részvényt, üzletrészt - kapcsolt vállalkozásban levő vállalkozótól, - jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozótól, - egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozótól, vagy - részesedési viszonyban nem levő vállalkozótól vásárolták-e vissza. Eladásra vásárolt részvények: ugyanazok a speciális követelmények az analitikus nyilvántartással szemben, mint a kötvényeknél bemutatottak. Tehát ismerni kell, hogy az eladásra vásárolt részvényeket - kapcsolt vállalkozásban levő vállalkozótól, - jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozótól, - egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozótól, vagy - részesedési viszonyban nem levő vállalkozótól szerezték-e be. Az analitikus nyilvántartást részvénytípusonként elkülönítetten kell vezetni, és ismerni kell a részvény kibocsátóját is. Egyéb értékpapírok: vagy az analitikus nyilvántartásnak, vagy a főkönyvi könyvelésnek kell adatokat tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy kitől vásárolták: - kapcsolt vállalkozásban levő vállalkozótól; - jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozótól; - egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozótól; vagy - részesedési viszonyban nem levő vállalkozótól. Meg kell jeleníteni az értékpapír típusát, például kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy stb.; az értékpapír fajtáját, például változó kamatozású kötvény, aukciós diszkont kincstárjegy stb.; valamint az értékpapír kibocsátóját. [1671] Pénzeszközök analitikái A pénzeszközök közül a valutákról és a csekkekről kell részletező nyilvántartást vezetni. A valutapénztár analitikája azt a célt szolgálja, hogy a külföldi fizetési eszközök értéke Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 237/1298 oldal 4_2013_kr_2 valutanemenként is meghatározható legyen. A csekkek esetében vagy a főkönyvi könyvelést, vagy az analitikus nyilvántartást kell úgy kialakítani, hogy abból megállapítható legyen a csekkek értéke fajtánként és devizanemenkénti bontásban tételesen is. A többi pénzeszköz esetében a részletező adatokat a főkönyvi könyvelés tartalmazza. [1673] A források analitikái Források a saját tőke, a céltartalékok, valamint a kötelezettségek. Az analitikákat is e csoportosításnak megfelelően kell vezetni. [1675] A saját tőke analitikái A saját tőke összetevői a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék, az értékelési tartalék, valamint az adózott eredmény. [1677] Jegyzett tőke analitika A gazdálkodók jegyzett tőkéje más és más attól függően, hogy milyen formában működnek. Részvénytársaság Részvénytársaságoknál a jegyzett tőke az alaptőke, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből áll (Ptk. 3:210. §). A részvénytőke analitikájának tartalmaznia kell: - a részvényesek azonosító adatait, - a jegyzett részvények névértékét részvényesenként, - a befizetett részvények névértékét részvényesenként, - a dolgozói részvények névértékét dolgozónként. Korlátolt felelősségű társaság A törzstőke a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéje. A törzstőke analitikus nyilvántartása kitér: - a tagok azonosító adataira; - a tagok társasági szerződésben rögzített, pénzben teljesített törzsbetéteinek összegére; - a tagok által pénzben ténylegesen befizetett összegekre; - a tagoktól kapott apport összegére; - az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságára (pénzbeni betétek + apport együttesen). Szövetkezet A szövetkezet jegyzett tőkéje az alaptőke, amely a tagok vagyoni hozzájárulásából áll. Erről is analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az alaptőke-analitika tartalma: - a tagok azonosító adatai; - a vagyoni hozzájárulások száma, névértéke tagonként és összesen; - a befizetett összegek és azok dátumai tagonként; - a juttatások összegei és azok dátumai tagonként; - a visszafizetések összegei és azok dátumai tagonként; - a vagyoni hozzájárulásra járó osztalék évenkénti összege és a kifizetés dátuma tagonként. [1679] Tőketartalék-analitika A tőketartalék a vállalkozás részére véglegesen rendelkezésre bocsátott sajáttőke-elem. Az analitika kötelező adattartalmára vonatkozó előírás nincs. Javasolható, hogy az analitika egyértelműen tartalmazza, hogy kitől, mekkora értékű sajáttőke-elem származik. [1681] Céltartalékok analitikája Céltartalék képezhető a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre. Ezenkívül az árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján is képezhető céltartalék, továbbá speciális esetekben egyéb céltartalékot is lehet képezni. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 238/1298 oldal A céltartalékképzés céljának megfelelően az ahhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásnak is némiképp eltérő igényeket kell kielégítenie. A jövőbeni költségekre képzett céltartalék analitikájával szemben támasztott követelmény az, hogy a képzett céltartalék összege tételesen (milyen tételek figyelembevételével képezték) megállapítható legyen. A várható kötelezettségekre képzett céltartalék analitikájának pedig tételesen ki kell mutatnia a garanciális kötelezettségeket, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, valamint a megkötött szerződésből, vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget fajtánként [Szvt. 41. § (1) bek.]. [1683] Kötelezettségek analitikái A kötelezettségek analitikái csak olyan tételeket tartalmazhatnak, amelyek értéke pontosan meghatározható. Az analitikákat is el kell különíteni a lejáratuknak megfelelően hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint hátrasorolt kötelezettségek analitikáira. [1685] Hosszú lejáratú kötelezettségek analitikái Az analitikák adattartalmának ki kell terjednie a következőkre: - a gazdasági társaságnál az igazgatóság, az ügyvezetés és a felügyelőbizottság tagjainak ebbéli tevékenységükért az üzleti év után mekkora a járandósága. Az analitikát igazgatóság vagy ügyvezetés és felügyelőbizottság szerint csoportosítva kell vezetni. A csoportösszegek a fenti szervezetek tagjainak fizetett tételesen kimutatott összegekből határozhatók meg. Ezért az analitikában szerepeltetni kell = az igazgatóság vagy ügyvezetés és a felügyelőbizottság tagjainak azonosító adatait, = a kifizetendő összegeket, = a kifizetés esedékességét, = a ténylegesen kifizetett összegeket, = a tényleges kifizetés dátumát, = az öt évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek összegeit kötelezettségfajtánként. Hosszú lejáratú kötelezettségfajták lehetnek a beruházási és fejlesztési hitelek, az egyéb hosszú lejáratú hitelek, a hosszú lejáratra kapott kölcsönök, a kötvénykibocsátásból eredő tartozások, az alapítókkal szembeni kötelezettségek, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek; - a zálogjoggal vagy egyéb hasonló jogokkal bebiztosított kötelezettségek összegére fajtánként, ezenkívül ki kell mutatni a biztosítékokat is, illetve azok formáját, mert a zálogjoggal terhelt eszközök forgalomképessége korlátozott; - a mérlegben nem szerepeltethető - azonban a pénzügyi helyzet megítélése szempontjából fontos - kötelezettségek felsorolására. Ilyen tételek lehetnek a már megkötött szerződésekkel összefüggő, vagy más kötelezettségvállalásból származó kötelezettségek. A kötelezettségfajtánkénti speciális elvárások az analitikus nyilvántartás vezetésével kapcsolatban a következők szerint foglalhatók össze. [1687] a) Beruházási és fejlesztési hitelek analitikája Az általános - már ismertetett - elvárásokon túl a beruházási és fejlesztési hitelek analitikájának tartalmaznia kell: - a hitelfolyósító pénzintézet azonosító adatait; - a hitel célját; - a hitelfolyósítás összegét; - a hitelezési feltételeket; - a hitelfolyósítás dátumát; - a hiteltörlesztés összegét; - a hiteltörlesztés dátumát; - a hitelező által felszámított kamat mértékét, évenkénti összegét; - a kamat időszakát, a kamatfizetés dátumát; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 239/1298 oldal - a már lejárt hitel összegét. Ezeket az adatokat az analitikában beruházási egységenként kell megjeleníteni. Külön kell kimutatni a forintban és a devizában kapott hiteleket. A devizahitelek részletező kimutatásával szembeni elvárás az, hogy a devizahitelek adatai ügyletenkénti bontásban jelenjenek meg, a számszerűsíthető információkat pedig devizában és forintban is kifejezze. [1689] b) Egyéb hosszú lejáratú hitelek analitikája Az analitika információtartalma megegyezik a beruházási hitelek analitikájának információtartalmával. Tehát be kell mutatnia a hitelt nyújtó pénzintézetet, a hitel célját, a hitel összegét, a folyósítás dátumát, feltételeit, a törlesztés időpontját, a törlesztőösszegeket, a hitelkamat mértékét, évenkénti összegét, időszakát, esedékességét és végül a lejárt hitel összegét. [1691] c) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök analitikája A hitel és a kölcsön közötti terminológiai különbség az, hogy a hitelt pénzintézet nyújtja (pénzintézet által adott kölcsön), a kölcsönt pedig más vállalkozás vagy magánszemély adja (nem pénzintézettől kapott hitel). A hosszú lejáratú kölcsönök analitikájában külön-külön kell kimutatni: - az anyavállalattól; - a leányvállalattól; - a közös vezetésű vállalkozástól (ezek a kapcsolt vállalkozások); - a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól; - az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozástól; - a részesedési viszonyban nem levő vállalkozástól; - a magánszemélyektől származó kölcsönök összegeit; - (szövetkezetnél) a tagoktól kapott kölcsönöket, a célrészjegyek, továbbá a termelési és fejlesztési hozzájárulások összegét. Mindegyik nyilvántartási csoportnak tartalmaznia kell az alábbi információkat: - a kölcsönt adó cég, tag vagy magánszemély nevét; - a kölcsön célját (a kölcsönszerződés alapján); - a kölcsön összegét; - a folyósítás dátumát; - a kölcsöntörlesztés időpontjait, összegeit; - a kölcsön kamatának mértékét; - a fizetett kamat évenkénti összegét; - a kamatfizetés esedékességét. [1693] d) Kötvénykibocsátásból eredő tartozások analitikája Az analitikát kötvénytulajdonosonként kell vezetni. Az analitika adattartalma a következő: - a kötvénytulajdonos neve, megnevezése, azonosító adatai; - az általa megvásárolt kötvények azonosító száma(i), darabszáma; - a kötvények névértéke; - a kötvénytulajdonosnak átutalt törlesztőrészletek értéke; - a kötvény után fizetett kamatok összege; - a kamatfizetés dátuma; - a kötvénytulajdonossal szemben még fennálló tartozás. [1695] Rövid lejáratú kötelezettségek analitikái Mivel a rövid lejáratú kötelezettségeknek (egy éven belüli tartozások!) rendkívül sok fajtája van, ezért a részletező nyilvántartásukra nehéz - vagy lehetetlen - lenne általánosítható modellt alkotni. A rövid lejáratú kötelezettségeken belül külön kell kimutatni a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló, az egyéb részesedési viszonyban álló, és a részesedési viszonyban nem álló vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket. A következőkben a rövid lejáratú kötelezettségfajták analitikus nyilvántartásaira vonatkozó Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 240/1298 oldal elvárások ismertetésével foglalkozunk. [1697] a) Forintban megjelenő szállítói tartozások analitikája Az analitikát szállítónként kell vezetni úgy, hogy megállapítható legyen belőle: - a szállító megnevezése, neve, azonosító adatai; - a szállítók által benyújtott és a vevő által elismert, elfogadott számlák összegei; - a számlakiállítás dátuma; - az áruszállítás vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja; - a számla kiegyenlítésének esedékességi időpontja; - a bizományosi konstrukció esetén a bizományostól beérkezett számlák összegei; - a szállítónak adott előlegek értéke; - a szállítóval szembeni tartozások kiegyenlítésének összege, a fizetés módja, dátuma; - a szállítónak adott előlegek beszámítása a pénzügyi rendezéskor; - a szállítóval szemben fennálló kötelezettséget csökkentő egyéb tételek (pl. visszáru) összege, dátuma; - a váltóval fedezett tartozások összegei; - a határidőig ki nem fizetett szállítóval szembeni tartozások értéke; - a beérkezett, de még le nem számlázott szállítások értéke (szerződés alapján). [1699] b) Devizában megjelenő szállítói tartozások analitikája A részletező nyilvántartást a forintért szállítók részletező nyilvántartásához felhasznált elvi megfontolások segítségével, ahhoz hasonlóan kell kialakítani, azzal a fontos eltéréssel, hogy a kötelezettségeket devizában is ki kell mutatni. A devizáért szállítók analitikáját is szállítónként kell vezetni. Tartalma: - a szállító megnevezése; - a szállítótól kapott és nem kifogásolt (elismert) számla összege devizában és forintban; - a számla dátuma; - a számla esedékességének időpontja (mikor kell kiegyenlíteni); - az átszámításnál alkalmazott devizaárfolyam; - az átutalt összegek devizában és forintban; - az átutaláskori devizaárfolyam; - a szállítóval szembeni kötelezettséget csökkentő különböző tételek (utólagos engedmény, visszáru stb.); - a szállítói tartozásokra kiállított devizaváltók összege; - a határidőre ki nem egyenlített, külföldi szállítóval szemben fennálló tartozások összege devizában és forintban; - az év végéig már teljesített, de a mérlegkészítés időpontjáig még le nem számlázott szállítások szerződés szerinti értéke devizában és forintban. [1701] c) Forint ellenében teljesítő szolgáltatók analitikája Az analitikát a forintért szállítók analógiájára kell vezetni szolgáltatónként. A következő adatoknak kell az analitikában megjelenniük: - a szolgáltató megnevezése, azonosító adatai; - a szolgáltató által benyújtott és a vállalkozó által elfogadott számlák összegei; - a szolgáltatói számlák dátuma, a teljesítés időpontja, a számlák kiegyenlítésének határideje; - a tartozás kiegyenlítése céljából átutalt összegek; - a pénzügyi rendezés módja, a pénzügyi rendezés dátuma; - a szolgáltatónak adott előlegek összegei, azok beszámítása a rendezéskor; - a kötelezettségcsökkentő egyéb tételek értéke, dátuma; - a határidőre még ki nem egyenlített szolgáltatókkal szembeni tartozások. [1703] d) Deviza ellenében teljesítő szolgáltatók analitikája Az analitikus nyilvántartást a devizáért szállítók analitikus nyilvántartása analógiájára kell kialakítani. Az analitika tartalma: - a szolgáltató megnevezése, azonosító adatai; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 241/1298 oldal - a benyújtott és a vállalkozás által nem kifogásolt külföldi szolgáltatói számlák összege devizában és forintban; - a számlakibocsátás dátuma; - a számla esedékességének dátuma; - az átszámításnál alkalmazott árfolyam; - a már átutalt összegek devizában és forintban; - az átutaláskori devizaárfolyam; - a szolgáltatói kötelezettséget csökkentő különféle tételek (utólagos engedmény, visszáru stb.); - a tartozások fedezetére kiállított devizaváltók összege; - a határidőre ki nem egyenlített külföldi szolgáltatóval szemben fennálló tartozások összege devizában és forintban; - az év végéig már teljesített, de a mérlegkészítés időpontjáig még le nem számlázott teljesítmények szerződés szerinti értéke devizában és forintban. [1705] e) Faktoringtartozások analitikája Az analitikus nyilvántartás adatait faktoringtartozásként kell vezetni. A nyilvántartás tartalma: - a pénzintézet megnevezése, azonosítója; - a szállító megnevezése, azonosítója; - a szállítószámla azonosító adatai; - a faktoringtartozás összege, esedékességének dátuma; - a kötelezettséget csökkentő tételek; - a váltóval fedezett tartozások összegei; - a határidőig ki nem fizetett faktoringtartozások összegei. [1707] f) Váltótartozások analitikája A váltótartozások analitikáján belül elkülönítetten célszerű kimutatni a saját és az idegen váltók miatti tartozásokat váltónként. A váltótartozás fogalmába a kamatok is beleértendők. Az analitika információi kiterjednek: - a váltó azonosító adataira; - a váltó pénzösszegére, kamataira; - a váltó esedékességére, lejárati idejére; - devizaváltó esetén a devizanemre; - a deviza eladási árfolyamára (ugyanis a devizaváltó kiegyenlítéséhez a váltóadósnak a pénzintézettől devizát kell vásárolnia, ha nincs devizája). [1709] g) Vevőktől kapott előlegek analitikája A vevőnként vezetett analitikában elkülönítve kell nyilvántartani a külföldi és a belföldi vevőktől származó előlegeket. A részletező nyilvántartásnak ki kell terjednie: - a vevő nevére, azonosító adataira; - a dokumentum megnevezésére, ami alapján az előleget fizetik; - az előleg összegére (devizaelőleg esetén az összeget devizában és forintban is meg kell jelölni); - az előlegfizetés dátumára, esedékességére. Az analitika pontos vezetése azért is fontos, hogy a kapott előlegek után fizetendő áfa összegének helyessége ellenőrizhető legyen. [1711] h) Beruházási szállítók analitikája A részletező nyilvántartást szállítónként kell vezetni. Adattartalma: - a szállító neve, azonosító adatai; - a beruházási szállítói számlák vevő által elfogadott összegei, dátuma, a teljesítés időpontja; - a számla esedékességének dátuma; - a tartozások kiegyenlítésének módja, összege, dátuma; - a tartozáscsökkentő tételek, például előlegek beszámítása; - váltóval fedezett tartozások; - határidőig ki nem fizetett tartozások; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 242/1298 oldal - teljesített, de még le nem számlázott tételek a szerződés alapján. A külföldi beruházási szállítókat elkülönítve javasolt kimutatni. Az értékösszegeket forintban és devizában is meg kell jeleníteni. [1713] i) Rövid lejáratú hitelek analitikája Olyan analitikus nyilvántartást kell kialakítani, amelyből megállapíthatók: - a folyósító pénzintézet; - a felvett hitel összege, a hitelfelvétel dátuma; - a hitelfeltételek; - a hiteltörlesztés összege, a törlesztés dátuma, a lejárat kelte; - a pénzintézet által felszámított kamat összege; - a kamatfizetéssel érintett időszak; - a kamatfizetés dátuma. Rövid lejáratú devizahitelek esetén az analitikának tartalmaznia kell a devizanemet és a deviza árfolyamát is. Megjegyzés: Amennyiben a törlesztéshez devizát kell venni, akkor a pénzintézeti eladási árfolyamot kell figyelembe venni, de ha a cég rendelkezik devizával, akkor annak a könyv szerinti árfolyama lesz a törlesztés forintösszege. [1715] j) Rövid lejáratú kölcsönök analitikája Az analitikus nyilvántartást kölcsönnyújtónként kell vezetni úgy, hogy abból megállapítható legyen - a kölcsön nyújtója (vállalkozás, tag, magánszemély neve); - a kölcsön célja; - a kölcsön összege, a kölcsönfelvétel dátuma; - a törlesztés dátuma, összege; - a fizetett kamat mértéke, összege, mely időszakra vonatkozik, mikor fizették a kamatot. [1717] Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek analitikái [1719] a) Személyi jövedelemadó analitikája A kifizetőknek a munkaviszonyból származó jövedelmek személyi jövedelemadó elszámolásáról és az egyéb összevonandó jövedelmek személyi jövedelemadó előlege elszámolásáról kell adóalanyonként analitikus nyilvántartást vezetnie. A munkaviszonyból származó jövedelmek személyi jövedelemadó elszámolásának analitikája - a dolgozó nevét, azonosító adatait; - a munkaviszonyból származó adóköteles jövedelmek bruttó összegét (rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket egyaránt a fogalomba értve); - a bruttó jövedelmeket növelő és csökkentő tételek összegét; - a rendszeres és nem rendszeres adóköteles jövedelmek adóalapját; - a levont személyijövedelemadó-előleg összegét; - a levont személyi jövedelemadó összegét tartalmazza. Az egyéb összevonandó jövedelmek személyijövedelemadó-előlegének analitikája - a magánszemély (vagy adóalany) azonosító adatait, - a jövedelemfajta megnevezését, - a jövedelem bruttó összegét, - az adóalapot, - a már levont adóelőlegek összegét tartalmazza. A forrásadós kifizetésekről és az adóköteles béren kívüli és egyéb juttatásokról - ha a főkönyvi számlák kellő részletezettségűek - külön analitikus nyilvántartás vezetése nem szükséges számviteli szempontból. [1721] b) Jövedékiadó-analitika Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 243/1298 oldal Az adózónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelynek a segítségével megállapítható, bevallható és elszámolható a jövedéki adó. Önadózás esetén, ez alapján kell a havi fizetendő és levonandó (vagy visszaigényelhető) adó különbözetét megállapítani. Az analitika az egyes adóköteles termékfajtákra vezethető. Úgy kell kialakítani, hogy egyértelműen kiderüljön belőle az adófizetési kötelezettség keletkezése, az adó alapja, összege, az adólevonási vagy -visszaigénylési jogosultság keletkezése. Az analitikát - ha arra szükség van - számításokkal kell alátámasztani. Ennek az elvárásrendszernek felel meg az adóraktáranként a jövedéki termékekről vezetendő termékmérleg is. Ez a termékkészlet adóraktáron belüli változásait rögzíti olyan bontásban, hogy abból megállapítható legyen az adófizetési kötelezettség. (Az adóraktáranként elkészített termékmérlegek segítségével, azok összesítése után - ami a jövedékiadó-analitikának tekinthető lehet elkészíteni az adóraktár-engedélyesnek az adóbevallását.) [1725] c) Általánosforgalmiadó-analitika Az általános forgalmi adó analitikáját célszerű megbontani előzetesen felszámított és fizetendőáfa-analitikára. A vállalkozásoknak választási lehetőségük van, hogy vagy a főkönyvi könyvelést taglalják tovább, vagy analitikus nyilvántartást vezetnek az előzetesen felszámított áfáról annak érdekében, hogy elkülöníthessék - a leszámlázott, belföldön vásárolt tárgyi eszközökhöz, készletekhez, igénybe vett szolgáltatásokhoz, - az adott előlegekhez, - a termékimporthoz, - az EU-közösségen belüli beszerzésekhez, - a belföldön igénybe vett importszolgáltatásokhoz, továbbá - a belső elszámolásokhoz tartozó előzetesen felszámított áfát. A számviteli törvény szerint árbevételként el nem számolható, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint értékesítésnek tekintendő összegeket elkülönítetten kell kimutatni. Ilyen tételek például a termék vagy szolgáltatás saját vállalkozáson belüli tárgyi adómentes szolgáltatás nyújtásához, saját vállalkozásban végrehajtott beruházáshoz, vagy egyéb vállalkozáson kívüli célra való felhasználásra beszerzett termékek és szolgáltatások ellenértékei. (Amennyiben ezek beszerzésekor az előzetes áfát levonták, a felsorolt felhasználások esetén fizetendő áfa keletkezik.) Az előzetesen levonható áfa analitika kialakításánál érdemes a szállító- (és/vagy szolgáltató-) analitikákat figyelembe venni, egyrészt a fölösleges dupla munkavégzés elkerülésére, másrészt az előzetesen felszámított áfa a beszerzésekhez kapcsolódik, s így a szállítókkal függ össze elsősorban. A fizetendő áfa analitikájának kiindulási alapja a vevőanalitika lehet, mert a fizetendő áfa az értékesítéshez kapcsolódik, s így elsődlegesen a vevőkkel hozható összefüggésbe. A fizetendő áfa analitikáját a más analitikákkal való egyeztethetőség érdekében az alábbi tagolásban célszerű vezetni (itt is választhat a vállalkozó, hogy a tagolást a főkönyvi könyvelésben vagy az analitikus nyilvántartásokban végzi-e el): - vevőkkel összefüggésben keletkezett fizetendő áfa, - importszolgáltatások után fizetendő áfa, - egyéb címen fizetendő áfa, - belső elszámolások szerint keletkezett fizetendő áfa. Az analitikus nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az áfa alapját és az áfakulcsokat is. Az analitikát úgy kell vezetni, hogy abból meg lehessen állapítani - az adófizetési kötelezettséget, - az esetleges adómentességet, valamint - az előzetesen felszámított áfát levonható és le nem vonható bontásban. Speciális analitika vezetésére kötelezett a különbözet, vagy pozitív árrés után adózó. Például a használt terméket felvásárló, a műkereskedő, az árverésszervező stb. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 244/1298 oldal A nyilvántartásnak tartalmaznia kell - a termék azonosításához szükséges adatokat, - az átvétel időpontját, - az átadó nevét és címét, - a beszerzési és az eladási árat, - az adó alapját és összegét. [1727] d) A jövedelemelszámolás analitikái A jövedelemelszámolás fogalomkörébe a keresetelszámolás, a társadalombiztosítási ellátás (üzemi kifizetőhellyel rendelkező vállalkozásnál) és az egyéb kifizetések elszámolása tartozik. Ennek megfelelően kell a részletező nyilvántartásokat kialakítani. A keresetelszámolási számlát alátámasztó analitikát személyenként kell vezetni, ami tartalmazza: - a személyek nevét, egyéb azonosító adatait; - az őket megillető munkabér, munkadíj összegét; - a számukra teljesített részfizetéseket; - a levonások jogcímeit; - a levonások összegeit; - a levonandó nyugdíjjárulék összegét; - a levonandó személyi jövedelemadó összegét; - a levonandó magánnyugdíjpénztári tagdíjat; valamint - az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék összegét. A társadalombiztosítási ellátás analitikájával szemben támasztott követelmény az, hogy személyenként megállapíthatók legyenek belőle a levonások és a folyósított összegek, valamint ezek jogcímei. A keresetelszámolási számla analitikájának mintájára kell elkészíteni. Egyéb kifizetések elszámolása analitikájának a személyenkénti kifizetések összegét és a levonások összegét kell tartalmaznia a jogcímek megjelölésével. Kialakításához szintén a keresetelszámolási számla analitikája lehet a minta. [1729] e) Fel nem vett járandóságok analitikája Személyenkénti analitikát kell vezetni, amiből megállapítható: - a személyek neve, egyéb azonosító adatai; - a részükre számfejtett munkabér, munkadíj összege; - a fel nem vett járandóság milyen időszakra vonatkozik; - a fel nem vett összegek jogcímei; - a rendezés (pl. kifizetés, visszautalás, elszámolás) dátuma; - a rendezés módja. [1731] f) Társadalombiztosítási kötelezettség analitikája Az analitikának tartalmaznia kell: - a biztosított személyek nevét, azonosító adatait; - a befizetések összegét, jogcímeit; - a dolgozóktól levont összegeket és azok jogcímeit (nyugdíjjárulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék); - üzemi kifizetőhellyel rendelkező vállalkozás által a dolgozóknak folyósított táppénzek és egyéb társadalombiztosítási juttatások összegét jogcímek szerint; - a fizetendő kifizetői egészségügyi szolgáltatási járulék számítási alapját. [2020. július 1-jétől a kifizető társadalombiztosítási járulékot fizet. Ebből az állami adóhatóság 54 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,9 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,1 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak naponta utal át (2019. évi CXXII. törvény 26. §).] [1733] g) Szociális hozzájárulási adó analitika Az analitikának tartalmaznia kell: - a személyek nevét, azonosító adatait, - a befizetések összegét, jogcímeit, Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 245/1298 oldal - az adó alapját és összegét munkaviszonyonként és összesítve, valamint - az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összegét munkaviszonyonként és összesítve, továbbá - az adó megfizetésének napját. [1735] h) Elszámolásra kapott pénzeszközök analitikája Az analitika tartalmazza az államtól, vagy állami forrásból visszafizetési kötelezettséggel kapott pénzeszközöket és az egyéb kölcsönöket. Az analitikából megállapíthatónak kell lennie: - melyik kutatási-kísérleti célra, mekkora összeget folyósítottak; - a folyósítás dátuma; - a visszafizetések vagy ellentételezések dátumai, feltételei, összegei; - melyik kutatási, kísérleti célra folyósítottak egyéb kölcsönt; - a kölcsön folyósításának dátuma; - a visszafizetés módja, feltételei; - a visszafizetés dátuma, összege. A közösen finanszírozott kutatási-kísérleti fejlesztés költségei fedezetére kapott összegeknél fel kell tüntetni az abban részt vevőkkel való elszámolás módját, feltételeit. [1737] i) Munkavállalókkal szembeni rövid lejáratú egyéb kötelezettségek analitikája A részletező nyilvántartást személyenként kell vezetni. Adattartalma: - a személy neve, azonosító adatai; - a kötelezettségek keletkezésének dátuma, összege, jogcíme; - a kötelezettség esedékessége, határideje; - a törlesztés összege és dátuma. [1739] j) Magánszemély tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek analitikája A részletező nyilvántartást személyenként kell vezetni. Adattartalma: - a személy neve, azonosító adatai; - a kötelezettségek keletkezésének dátuma, összege, jogcíme; - a kötelezettség esedékessége, határideje; - a törlesztés összege és dátuma. (Ilyen rövid lejáratú kötelezettségek lehetnek például a magánszemély tulajdonosnak jóváhagyott, előírt osztalék, a szövetkezeti tag által a szövetkezetnek nyújtott hitel kamata stb.) [1741] Hátrasorolt kötelezettségek analitikája Az analitikát vállalkozónként célszerű vezetni. A vállalkozókat aszerint kell elkülönítetten csoportosítani, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyban levő, jelentős tulajdoni részesedésű viszonyban levő, egyéb részesedési viszonyban levő, vagy részesedési viszonyban nem levő vállalkozásról van-e szó. Az analitika tartalmazza: - a vállalkozás azonosító adatait, - a kifizetendő összegeket, - a kifizetés esedékességét, - a ténylegesen kifizetett összegeket, - a tényleges kifizetés dátumát. [1743] Mérlegen kívüli tételek analitikája Az analitika tartalmazza a függő kötelezettségvállalások (839) és a biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások (839) összegét fajtánkénti részletezésben. Ezeken belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt származékos ügyletek határidős részének - lejárati idejét; - szerződés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát); - az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét, ha az megállapítható); - a cash flow-ra gyakorolt várható hatását, külön feltüntetve az üzleti év eredményében már Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 246/1298 oldal 4_2013_kr_2 figyelembe vett hatásukat; = fedezeti és nem fedezeti célú; = tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben. A mérlegen kívüli tételek analitikájában kell szerepeltetni a függő követeléseket (39) és a biztos (jövőbeni) követeléseket (39) is ügyletfajtánkénti részletezésben. 5. fejezet [1801] A főkönyvi könyvelés A főkönyvi könyvelés alapfogalmai A főkönyvi könyvelés a számlakeret főkönyvi számláin történik. Ezek a számlák más elnevezéssel a könyvviteli számlák, melyek összessége alkotja a számlakeretet. A könyvviteli vagy főkönyvi számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a gazdasági események miatti - a számla jellegétől függően - eszköz- vagy forrásnövekedések, a másik oldalán pedig az eszköz- vagy forráscsökkenések jelennek meg. A könyvviteli hagyományok szerint a számlák bal oldalát Tartozik (T) oldalnak, a számlák jobb oldalát Követel (K) oldalnak nevezik. Ezek az elnevezések függetlenek a számla jellegétől, tartalmától, csakis az egyes oldalak megnevezései. Amennyiben valamely főkönyvi vagy könyvviteli számla Tartozik oldalára könyvelünk, ennek az eseménynek a könyvelésszakmai elnevezése a „megterhelés” vagy „terhére írás”. Ha a számla Követel oldalára könyvelünk, ezt „elismerés”-nek, vagy „jóváírás”-nak, „javára írás”-nak nevezzük. A főkönyvi számlát az alábbi ábra szemlélteti: [1803] T megterhelés A főkönyvi számla sémája A főkönyvi számla száma, neve 1000 Ft 1000 Ft K jóváírás A főkönyvi számlák típusát, jellegét a gazdasági tartalmuk - vagyis az, hogy eszközöket vagy forrásokat tartunk-e rajtuk nyilván - határozza meg. Azok a számlák, amelyeken a vállalkozás valamely eszközének állományát és az abban bekövetkezett változásokat tartja nyilván, az eszközjellegű számlák. Azok a számlák pedig, amelyeken a vállalkozás valamely forrásának állományát és az abban bekövetkezett változásokat tartja nyilván, a forrásjellegű számlák. Az eszközök és a források változásait könyvelési tételekként számolják el. A könyvelési tétel annak a megállapítását jelenti, hogy a változás miatt melyik számla Tartozik oldalára, és melyik számla Követel oldalára kell könyvelni. A könyvelési tétel minimálisan két számla között létrejött összefüggést jelenít meg, ezért a könyvelési tétel másik elnevezése a „számlaösszefüggés”. Egy főkönyvi számla Tartozik oldalára feljegyzett számadatok végösszege a számla Tartozik forgalma. Ugyanígy egy főkönyvi számla Követel oldalára feljegyzett számadatok összesített eredménye a számla Követel forgalma. Amikor a Tartozik forgalom összegéből kivonjuk a Követel forgalom összegét, megkapjuk a számla egyenlegét. Az egyenleg lehet Tartozik vagy Követel jellegű, amit mindig a nagyobb forgalomösszeg határoz meg. Az eszközszámláknak az esetek többségében Tartozik egyenlege, a forrásszámláknak általában Követel egyenlege van. Ha valamely számlán a Tartozik és a Követel forgalom azonos, akkor a számlának nincs egyenlege, vagyis nulla egyenlege van. A leírtakat könyvelési tétellel szemléltetve: T 21-22. Anyagok 1000 Ft - K 441-444. Szállítók 1000 Ft Ez a könyvelési tétel anyagbeszerzést jelent számla szerinti áron (áfa nélkül). Megjelenítése: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 247/1298 oldal 4_2013_kr_2 441-444. Szállítók 1000 Ft 1000 Ft = 21-22. Anyagok ↔ 1000 Ft = 1000 Ft Amennyiben több gazdasági művelet nem következett be, a szállítóknak 1000 Ft értékű Követel egyenlege van, az anyagoknak pedig 1000 Ft értékű Tartozik egyenlege van. A záróegyenleget az eszközszámlák esetében a Követel oldalra, forrásszámlák esetében a Tartozik oldalra kell könyvelni. [1805] Az eszközszámlák sémája T Eszközszámla száma, megnevezése 1. Nyitóegyenleg (év eleji vagy időszak eleji tétel) 3. Csökkenések (-) 2. Növekedések (+) 4. Záróegyenleg (év végi vagy időszak végi tétel) [1807] K A forrásszámlák sémája T Forrásszámla száma, megnevezése 3. Csökkenések (-) 1. Nyitóegyenleg (év eleji vagy időszak eleji tétel) 4. Záróegyenleg (év végi vagy időszak végi tétel) 2. Növekedések (+) K Példa Eszközjellegű számlák 11. Immateriális javak 12-16. Tárgyi eszközök 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök 21-25. Vásárolt készletek 27-29. Saját termelésű készletek 31-36. Követelések 37. Értékpapírok 38. Pénzeszközök 39. Aktív időbeli elhatárolások Forrásjellegű számlák 41. Saját tőke 42. Céltartalékok 43-47. Kötelezettségek 48. Passzív időbeli elhatárolások A főkönyvi könyvelést a főkönyvi számlákon a nyitótételek könyvelésével kell elkezdeni. A nyitótételeket a nyitómérleg adatai alapján kell könyvelni: [1809] A főkönyvi számlák megnyitása 4. Forrásszámlák 1000 ← 491. Nyitómérleg számla 1000 1000 0 = → 1-3. Eszközszámlák 1000 Az eljárás az, hogy az eszközszámlákra a tételeket a Nyitómérleg számla Követel oldaláról, a forrásszámlákra a tételeket a Nyitómérleg számla Tartozik oldaláról kell felvezetni. A Nyitómérleg számla egyenlege a nyitás után nulla. Tehát ez a számla sem eszköz-, sem forrásszámla, csupán technikai jellegű számla. A bemutatott modellek a kettős könyvvitel szabályai, elvei szerint készültek. A kettős könyvvitel lényege, hogy minden gazdasági műveletet egyidejűleg legalább két főkönyvi számlán kell rögzíteni úgy, hogy az egyik számlát megterheljük, a másik számlát pedig elismerjük. Ezért az összes főkönyvi számla összes Tartozik forgalma meg kell egyezzen az összes főkönyvi számla összes Követel forgalmával. Arról, hogy ez az egyezőség valóban fennáll-e, úgy kell meggyőződni, hogy a főkönyvi számlák adataiból egy összesítésre, ellenőrzésre alkalmas kimutatást készítünk. Ilyen kimutatás a főkönyvi kivonat vagy a forgalmi kimutatás. [1811] A főkönyvi kivonat Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 248/1298 oldal 4_2013_kr_2 A főkönyvi kivonatban a főkönyvi számlák megnevezése, a számlák Tartozik és Követel forgalmának összegei és a számlák Tartozik és Követel egyenlegei szerepelnek. Főkönyvi kivonat, ... január 31. (Ft-ban) Főkönyvi számla megnevezése Forgalom Tartozik Egyenleg Követel Tartozik Követel A lényeg, hogy a Tartozik forgalomnak meg kell egyeznie a Követel forgalommal, a Tartozik egyenlegnek pedig meg kell egyeznie a Követel egyenleggel. (Ez a kettős könyvvitel elveiből következik.) Amikor a forgalom oszloppárja nem egyezik, akkor a könyvelés hibás. Mivel a főkönyvi kivonat forgalom oszloppárján mérhető le a könyvelés helyessége, ezt próbamérlegnek is nevezik. Amennyiben a forgalom oszloppár összesen adatai nem egyeznek, a következő lehetséges hibaokok fordulhatnak elő: - valamelyik gazdasági esemény könyvelése „féllábas”, csak egy főkönyvi számlán szerepel; - a gazdasági eseményt mindegyik érintett főkönyvi számla azonos oldalára könyvelték; - az egyik főkönyvi számlán „cseh számot” könyveltek, azaz bizonyos számok helyi értékeit felcserélték, például 54 000 Ft helyett 45 000 Ft-ot könyveltek. Ha a próbamérleg számszerűen egyezik, még akkor sem biztos, hogy a könyvelés hibátlan. Elképzelhető ugyanis, hogy a könyvelés során számszerűen helyesen és a megfelelő oldalra könyvelték az adatokat, csak nem a helyes főkönyvi számlára, vagy valamelyik gazdasági műveletet sehova sem könyveltek le. Ezért szükséges az analitikákat egyeztetni a főkönyvi számlák egyenlegeivel, azokat pedig a főkönyvi kivonat soraival. Hogyan deríthető ki, hogy valamely bizonylatot nem könyveltek le? Egy-egy gazdasági esemény elszámolásánál ellenőrizni kell az úgynevezett kapcsolódó tételeket a főtételeken kívül. Megjegyzés: A kapcsolódó tétel azt jelenti, hogy a fő könyvelési tétellel együtt könyvelendő. Logikailag összetartozó tételeket is felfoghatunk kapcsolódó tételekként, ezeknél azonban az időben egyidejű könyvelés nem követelmény. A könyvben előforduló kapcsolódó tételek - külön megjelölés nélkül - időben ugyanakkor könyvelendő tételeket jelentenek. Persze, ha egy gazdasági műveletről semmilyen bizonylat nincs, sem a könyvelést végző vállalkozásnál, sem a partner cégénél (szállítójánál vagy vevőjénél) és a fizetéseket nem pénztárból, nem bankszámláról, hanem „zsebből” folyósítják, akkor a le nem könyvelt gazdasági művelet a számviteli módszerekkel és a dokumentális ellenőrzés módszereivel gyakorlatilag tettenérhetetlen. A főkönyvi kivonat egyenleg oszloppárjának adatai az eszközök és a források állományát mutatják a számlák megnyitásának a sorrendjében, vagyis nem a beszámoló által megkívánt csoportosításnak megfelelően. Mivel az egyenleg oszloppár adatai nem a mérleg logikai rendszerezésének megfelelően követik egymást, az egyenleg oszloppárt „nyersmérleg”-nek nevezi a szaknyelv. A mérleg kitöltéséhez a főkönyvi kivonat egyenleg oszloppárjának adatait kell felhasználni. [1813] Forgalmi kimutatás A forgalmi kimutatás annyiban különbözik a főkönyvi kivonattól, hogy a főkönyvi kivonat forgalom oszloppárját két oszloppárra bontja. Az egyik oszloppár a számlák nyitóegyenlegeit, a másik a forgalom számadatait tartalmazza. Számla megnevezése A forgalmi kimutatás sémája Nyitóegyenleg Forgalom Tartozik Követel Tartozik Követel Záróegyenleg Tartozik Követel Az egyes oszlopokban szereplő összegeket össze kell adni. A nyitóegyenleg Tartozik és Követel oszlopának végösszegei meg kell egyezzenek egymással. Ugyanúgy meg kell egyezniük a Forgalom és a Záróegyenleg Tartozik és Követel oszlopai végösszegeinek. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 249/1298 oldal 4_2013_kr_2 A forgalmi kimutatás ugyanúgy egyeztetési lehetőséget jelent, mint a főkönyvi kivonat. A gazdálkodási időszak [azaz az (üzleti) év] végén a mérlegfordulónapi (általában december 31-ei) állapotnak megfelelően a vállalkozásoknak zárómérleget kell készíteniük. A zárómérleget a leltározás alapján helyesbített, bizonylatokkal alátámasztott, valamint dokumentálisan és számvitelileg ellenőrzött könyvviteli nyilvántartások, főkönyvi könyvelés és a főkönyvi kivonat alapján kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat egyenleg oszloppárjának adatait úgy használjuk fel a zárómérleg készítéséhez, hogy az eszközszámlák Tartozik egyenlegét a zárómérleg bal, vagyis Eszköz oldalára, a forrásszámlák Követel egyenlegét a zárómérleg jobb, vagyis Forrás oldalára állítjuk be. [1815] A főkönyvi számlák zárása 1., 2., 3. Eszközök 1000 → 492. Zárómérleg számla 1000 1000 4. Források ← 1000 Év végén a könyvviteli számlákat a zárómérleg adatai szerint zárjuk le. A zárótételeket a 492. Zárómérleg számla közbeiktatásával rögzítjük a számlákra. A folyamatos könyvelést befejező tételek a számvitelben a zárótételek. Az eszközszámlák lezárása azok Követel oldalán történik a zárómérleg számla Tartozik oldalával szemben. A forrásszámlák lezárása azok Tartozik oldalán történik a zárómérleg számla Követel oldalával szemben. A 492. Zárómérleg számla ugyanolyan technikai jellegű főkönyvi számla, mint a Nyitómérleg számla, vagyis csak a zárótételek lekönyveléséhez használatos. A főkönyvi számlák lezárása után minden számlának nulla egyenlege kell legyen. A zárás után az új (üzleti) év kezdetekor a könyvviteli számlákat újra meg kell nyitni, hogy kezdetét vehesse a folyamatos főkönyvi könyvelés. 6. fejezet [1851] Egyeztetések Az egyeztetések arra jók, hogy meggyőződhessünk arról, vajon teljeskörűen megtörtént-e a gazdasági műveletek rögzítése a főkönyvi számlákon. Az egyeztetések rendszerességüket (gyakoriságukat) tekintve lehetnek: - havi, - negyedéves, - éves szintű egyeztetések. Az egyeztetés során feltárt eltérések formai (adminisztrációs) és tartalmi (ügyvitelszervezési, szervezési) hibákat takarhatnak. Az adatfeldolgozásnak, könyvelésnek, elszámolásoknak elvileg naprakésznek kellene lenniük. Ez azonban nincs mindenütt így. Főként a kisebb cégeknél fordul elő, hogy például havonta egyszer könyvel a bérkönyvelőjük. Annak a tulajdonosnak és menedzsernek viszont, aki komolyan veszi a vállalkozását, naprakész információkkal kell rendelkeznie a folyamatos döntéshozatalhoz. Ezzel összefüggésben azt is tudnia kell, hogy milyen a cége pillanatnyi anyagi, vagyoni helyzete. Például fizetőképes-e, vannak-e hátralékai, milyen mértékben vállalhat kötelezettségeket az eladósodás veszélye nélkül stb. Az üzleti elképzelések megvalósításához, a dinamikus fejlődés megvalósításához, tervezéshez pedig azt kell tudni, hogy a jövőben milyen kilátásai vannak, s ezek pénzügyileg, vagyonilag mennyire támaszthatók alá. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 250/1298 oldal 4_2013_kr_2 A cégek többsége a gazdasági események adatait először az analitikus nyilvántartásokban rögzíti. Az analitikák olyan alapnyilvántartások, melyek a legrészletesebb adatokat, információkat tartalmazzák egy adott témakörben, és amelyek összesített adatait kell feladások alapján a főkönyvi számlákon rögzíteni. Az egyeztetés tehát az analitikák végösszegeinek és a főkönyvi számlák egyenlegeinek egybevetését jelenti. Ezenkívül az egymással összefüggő főkönyvi számlák egyenlegeit is egyeztetni kell. Ha az analitika feladásait könyvelik a főkönyvi számlákra, az analitika és a főkönyvi könyvelés között eltérés nem lehet, viszont ha például ugyanannak az adathalmaznak nézzük egyidejűleg az eszközés forrásoldalát, már lehetnek eltérések. Ilyenkor kell végignézni az analitikákat, hogy minden bizonylat adatait tartalmazzák-e. Például a tárgyi eszköz analitikát egyeztetni kell a tárgyi eszközök bruttó értékét tartalmazó, és az amortizációjukat megjelenítő főkönyvi számlák összevont egyenlegével. (Az összes tárgyi eszköz összevont nettó értékével. Ha nincs eltérés, a számviteli munka hibátlan volt.) [1853] Havi egyeztetések Az információtartalmukat illetően vannak olyan analitikák, amelyeket célszerű havonta egyeztetni a főkönyvi könyveléssel, mert az így ellenőrzött adatok nélkülözhetetlenek a döntés-előkészítésekhez és a döntésekhez. Ezek: a bank, a házipénztár pénzállománya, a társadalombiztosítás felé rendezendő összeg, az adóhatóság felé rendezendő összegek (áfa, szja, önellenőrzési pótlék, támogatások, hozzájárulások, egyéb befizetések), a havi nettó kifizetendő munkabér összege, a fel nem vett járandóságok, valamint az elszámolásra kiadott előlegek összege. Példa [1855] A banki forgalom egyeztetése Egy kereskedelmi cég június havi forgalma a tárgyévben az alábbi: A banki értesítések adatai 10. sz. banki borderó (bankértesítés, banki kimutatás): VI. 1.: Pénzfelvétel bankból VI. 1.: Számlakiegyenlítés Lórum Kft.-től NYE: (K)* ZE: (K)** 11. sz. banki borderó: NYE: (K) VI. 2.: Számlaátutalás CÉRNA Kft.-nek 12. sz. banki borderó: VI. 6.: Tb-nek átutalás összesen: 13. sz. banki borderó: VI. 10.: Számlakiegyenlítés FÜGE Kft.-től ZE: (K) NYE: (K) ZE: (K) NYE: (K) ZE: (K) 14. sz. banki borderó: NYE: (K) VI. 16.: Számlaátutalás FALS Rt.-nek 15. sz. banki borderó: VI. 17.: Áfabefizetés 16. sz. banki borderó: VI. 30.: Betéti kamat Forgalmi jutalék Számlavezetési költség ZE: (K) NYE: (K) ZE: (K) NYE: (K) ZE: (K) A könyvekben az alábbiak jelennek meg: 10. sz. banki borderó: VI. 1-jén pénzfelvétel: T 389. Bank és házipénztár közötti átvezetési számla K 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) 1500 Ft 1000 Ft 2000 Ft 2500 Ft 2500 Ft 1500 Ft 1000 Ft 1000 Ft 600 Ft 400 Ft 400 Ft 5000 Ft 5400 Ft 5400 Ft 4000 Ft 1400 Ft 1400 Ft 1000 Ft 400 Ft 400 Ft 5 Ft 2 Ft 1 Ft 402 Ft 1000 Ft 1000 Ft Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 251/1298 oldal 4_2013_kr_2 13. VI. 1-jén ... sz. számla kiegyenlítése: T 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) K 311. Belföldi vevő (LÓRUM Kft.) 11. sz. banki borderó: VI. 2-án ... sz. számla átutalása: T 4541. Belföldi szállító (CÉRNA Kft.) K 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) 12. sz. banki borderó: VI. 6-án tárgyhavi tb-befizetési kötelezettség: T 473. Társadalombiztosítási kötelezettség K 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) 13. sz. banki borderó: VI. 10-én ... sz. számla kiegyenlítése: T 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) K 311. Belföldi vevő (FÜGE Kft.) 14. sz. banki borderó: VI. 16-án ... sz. számla átutalása: T 4541. Belföldi szállító (FALS Rt.) K 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) 15. sz. banki borderó: VI. 17-én május havi áfabefizetés: T 468. Áfaelszámolási számla (V. hó) K 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) 16. sz. banki borderó: VI. 30-án betéti kamat: T 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) K 97. Kapott kamatok VI. 30-án forgalmi jutalék T 87. Fizetendő kamatok K 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) VI. 30-án számlavezetési költség T 53. Bankköltségek K 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) Egyenleg 10. VI. 1./3111 13. VI. 10./3112 16. VI. 30./9711 384. Elszámolási betétszámla (... Bank) 1500 10. VI. 1./3891 2000 11. VI. 2./44221 5000 12. VI. 6./4731 5 14. VI. 16./44222 15. VI. 17./468-5 16. VI. 30./8711 16. VI. 30./564 TE***: 402 Ft 2000 Ft 2000 Ft 1500 Ft 1500 Ft 600 Ft 600 Ft 5000 Ft 5000 Ft 4000 Ft 4000 Ft 1000 Ft 1000 Ft 5 Ft 5 Ft 2 Ft 2 Ft 1 Ft 1 Ft 1000 1500 600 4000 1000 2 1 *** NYE: (K) = nyitóegyenleg (követelés) *** ZE: (K) = záróegyenleg (követelés) *** TE = tartozik egyenleg A cég 384. Elszámolási betétszámlájának egyenlege 402 Ft, a banki borderó szerinti egyenlege is 402 Ft. Az egyezőség fennáll, minden tételt tartalmaz a főkönyvi könyvelés. Célszerű ugyanezzel a módszerrel az elkülönített bankszámlákat, valamint a devizabetét-számlát is (ez utóbbit devizában) egyeztetni. Példa [1857] A házipénztár egyeztetése A tárgyévben a cég május havi kiadási és bevételi pénztárbizonylatairól készült időszaki pénztárjelentésében az alábbi adatok találhatók: 104224. sz. pénztárbevételi bizonylat: május 2-án KIS PÉTER befizetett 100 000 Ft-ot banki pénzfelvétel miatt. 996331. sz. kiadási bizonylat: május 2-án bérfizetés többek részére összesen 60 000 Ft értékben bérlista alapján. 996332. sz. kiadási bizonylat: május 2-án gépkocsibérleti díj kifizetése 800 Ft értékben. [A (szabályosan kiállított) egyszerűsített számla végösszege 1016 Ft-ról szól, melynek áfatartalma 27%.] 996333. sz. kiadási bizonylat: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 252/1298 oldal 4_2013_kr_2 május 4-én postaköltség kifizetése összesen 150 Ft értékben. 996334. sz. kiadási bizonylat: május 10-én árubeszerzés 10 000 Ft + 2700 Ft áfa értékben (szabályosan kiállított) számla szerint. 996335. sz. kiadási bizonylat: május 18-án JÓLESZ PÁL kollégának folyósított fizetési előleg összesen 2550 Ft értékben. 996336. sz. kiadási bizonylat: május 31-én áruvásárlás 12 000 Ft + 3240 Ft áfa értékben (szabályosan kiállított) számla alapján. A pénztárkönyv szerint kiszámított záróegyenleg (ha a nyitóegyenleg 5000 Ft volt): 13 344 Ft. A készpénzállomány azonban a készpénzrovancs szerint csak 13 128 Ft. Nézzük meg, hogy az eltérés hogyan jelenik meg a könyvekben. 104224. sz. pénztárbevételi bizonylat: V. 2-án pénzfelvétel bankból: T 381. Pénztár 100 000 Ft K 3891. Bank és házipénztár közötti átvezetési számla 100 000 Ft 996331. sz. pénztárkiadási bizonylat: V. 2-án bérkifizetés: T 4711. Keresetelszámolási számla 60 000 Ft K 381. Pénztár 60 000 Ft 996332. sz. pénztárkiadási bizonylat: V. 2-án gépkocsibérleti díj kifizetése: T 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 800 Ft 466. Előzetes áfa/V. hó 216 Ft K 381. Pénztár 1 016 Ft 996333. sz. pénztárkiadási bizonylat; V. 4-én postaköltség kifizetése: T 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 150 Ft K 381. Pénztár 150 Ft 996334. sz. pénztárkiadási bizonylat; V. 10-én árubeszerzés: T 26. Kereskedelmi áruk beszerzési áron 10 000 Ft K 381. Pénztár 12 700 Ft 996335. sz. pénztárkiadási bizonylat; V. 18-án fizetési előleg kifizetése: T 3611. Munkavállalóknak folyósított előlegek 2 550 Ft K 381. Pénztár 2 550 Ft 996336. sz. pénztárkiadási bizonylat; V. 31-én áruvásárlás számla szerint: T 26. Kereskedelmi áruk beszerzési áron 12 000 Ft 466. Előzetes áfa/V. hó 3 240 Ft K 381. Pénztár 15 240 Ft E. 104224/V. 2./3891 381. Házipénztár 5 000 996331/V. 2./471 100 000 996332/V. 2./512 996332/V. 2./466-5 996333/V. 4./512 996334/V. 10./231 996334/V. 10./466-5 996335/V. 18./3611 996336/V. 31./231 996336/V. 31./466-5 TE: 13 128 Ft 60 000 Ft 800 Ft 216 Ft 150 Ft 10 000 Ft 2 700 Ft 2 550 Ft 12 000 Ft 3 240 Ft Ez az egyenleg nem egyezik meg a pénztárkönyvben kiszámított záróegyenleggel, ezért fontos feladat a hiba megkeresése. Ilyenkor célszerű minden egyes tételt végignézni, hogy megtaláljuk az eltérés okát. Az egyeztetés során kiderült, hogy a gépkocsibérleti díj kifizetésekor követett el hibát a pénztáros, mivel a számla 1016 Ft-ról szól, míg a pénztárkiadási bizonylatot csak 800 Ft-ról állította ki. Az eltérés korrekciójaként a pénztárkönyv és a főkönyv egyezőségének megteremtése miatt az alábbi könyvelési tételt kell lekönyvelni: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 253/1298 oldal 4_2013_kr_2 Vegyes feladás alapján: V. 31-én a pénztár korrekciója a pénztárkönyv egyezőségéhez: T 381. Pénztár 216 Ft K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb 216 Ft kötelezettségek Megjegyzés: A házipénztár pénzállományát a pénztáros még a pénztárkönyv havi végleges lezárása előtt köteles egyeztetni, mivel a rovanccsal nem egyezett meg a záróegyenleg, s ennek megfelelően a különbözetről kiállított kiadási pénztárbizonylatot be kell vezetni, illetve annak összegével helyesbíteni kell a záróegyenleget. Tételezzük fel, hogy pénztárosunk idő hiányában az előző egyeztetést nem végezte el (szabálytalanul járt el), s így a következő hónapban a pénztár korrekciója az alábbi lesz: 996337. sz. pénztárkiadási bizonylat: VI. 1-jén: utólagos helyesbítés a 996332. sz. pénztárkiadási bizonylat téves kiállítása miatt: 216 Ft Ennek könyvelése: T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 216 Ft K 381. Házipénztár 216 Ft Ezzel a könyvelési tétellel ismét egyezik a pénztárkönyvbe bejegyzett egyenleg és a könyveléssel kimutatott egyenleg. Példa [1859] Átvezetési számla egyeztetése A banki feldolgozás miatt a könyvekben késedelmesen megjelenő pénzek figyelemmel kísérése nagyon fontos. A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy még a pénzfelvétel napján bevételezzük a házipénztárba a bankból felvett összeget. A bank a pénzfelvétel dátumával - utólag - dolgozza fel az eseményt, és ezután küldi meg a banki borderót. Ez azt jelenti, hogy a pénztárban szerepel az összeg, de az elszámolási betétszámlára csak a banki borderó (bankértesítés, banki kimutatás) alapján szabad könyvelni. A vállalkozás életében azonban minden gazdasági eseményt rögzíteni kell. Ilyen esetekben használatos az átvezetési számla. (A 384. Elszámolási betétszámla helyett - a bankértesítés beérkezéséig - erre könyvelünk.) Egyeztetése egyszerű, mivel az az összeg jelenik meg rajta, amely az elszámolási betétszámla Tartozik vagy Követel oldalát érintené. Lássunk erre is egy példát! A cég tárgyévi adatai a következők: Május 31-én pénzfelvétel 2000 Ft értékben. A banki értesítés a pénzfelvételről június 5-én érkezik meg. Május 31-e és június 5-e között a banki értesítés beérkezéséig a pénz eredete „tisztázatlan”, ezért az átvezetési számlán könyvelendő az összeg. V. 31.: T 381. Pénztár 2000 Ft K 3891. Bank és házipénztár átvezetési számla 2000 Ft Főkönyvi számlán a hó végén ez jelenik meg: 381. Pénztár E. 500 V. 31./3891. 2000 TE* 2500 Ft 3891. Bank és házipénztár közötti átvezetési számla V. 31./3891. 2000 KE** 2000 Ft ** TE jelentése = Tartozik egyenleg ** KE jelentése = Követel egyenleg Példa [1861] Az adóhatóság felé rendezendő áfaösszeg egyeztetése Az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségről készített adóbevallás - melynek beadási határideje a tárgyhót követő hónap 20-a, befizetési kötelezettség esetén a megfizetés határideje is ugyanez a nap - csak akkor hiteles, ha az adatai a könyv szerinti értékkel megegyeznek. Vagyis még a bevallás beadása előtt szükséges e kettő egyeztetése. (A példában a 27%-os általános adókulccsal számoltunk.) Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 254/1298 oldal 4_2013_kr_2 Egy kettős könyvvitelt vezető cég forgalmi adatai a következők: A tárgyévben május havi teljesítéssel Bejövő, még ki nem egyenlített számlái: 3-II/08. sz. számla: Kereskedelmi áruk 200 000 + 54 000 Ft áfa értékben. A szállítás V. 13-án megtörtént. 111-2-39/08. sz. számla: Irodai bútor vásárlása 400 000 + 108 000 Ft áfa értékben. A szállítás V. 20-án megtörtént. - Kimenő, még ki nem egyenlített számlái: 15-5/08. sz. számla: Koordinációs tevékenység 294 000 + 79 380 Ft áfa értéken. A teljesítés ideje: V. 10. 16-5/08. sz. számla: Marketing-tanácsadás 140 000 + 37 800 Ft áfa értéken. A teljesítés ideje: V. 30. (A számlákat szabályosan állították ki.) A vállalkozás könyvelésében az alábbiak jelennek meg: V/1/3-II/08./V. 13-án kereskedelmi áruk vásárlása: T 26. Kereskedelmi áruk beszerzési áron 466. Előzetes áfa/V. hó K 4541. Belföldi szállítók V/2/111-2-39/08./V. 20-án irodai bútor vásárlása (azonnali használatbavétellel): T 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 466. Előzetes áfa/V. hó K 4541. Belföldi szállítók V/3/15-5/08./V. 10-én koordinációs tevékenység ellenértéke: T 311. Belföldi követelések K 91-92. Koordinációs tevékenység árbevétele 467. Fizetendő áfa/V. hó V/4/16-5/08./V. 30-án marketing-tanácsadás: T 311. Belföldi követelések K 91-92. Marketing-tanácsadás árbevétele 467. Fizetendő áfa 200 000 Ft 54 000 Ft 254 000 Ft 400 000 Ft 108 000 Ft 508 000 Ft 373 380 Ft 294 000 Ft 79 380 Ft 177 800 Ft 140 000 Ft 37 800 Ft A 466. Előzetes áfa/V. hó sz. számlán ezt láthatjuk: V/1/3-II/08./V. 13./442. V/2/111-2-39/08./V. 20./442. 466. Előzetes áfa/V. hó 54 000 Ft 108 000 Ft TE: 162 000 Ft Vezessük át a hónap utolsó napján a 466. Előzetes áfa/V. hó sz. számla egyenlegét a 468. Áfa pénzügyi elszámolási számla elnevezésű számlára: V/5./V. 31-én átvezetés: T 468. Áfaelszámolási számla/V. hó 162 000 Ft K 466. Előzetes áfa/V. hó 162 000 Ft Megjegyzés: Az átvezetés előtt a 466. sz. számlát ezer forintra kell kerekíteni, és csak azután szabad az előbbire átvezetni. Ebben az esetben már ezer forintban van az átvezetendő összeg. A 467. sz. számla tartalma: 467. Fizetendő áfa/V. hó V/3/15-5/05/V. 10./311 V/4/16-5/05/V. 30./311 KE: 117 180 Ft Ez az összeg még nem vezethető át, előtte még le kell könyvelni a kerekítést. V/6/V. 31-én a kerekítés könyvelése: K 969. Kerekítési különbözet T 476. Fizetendő áfa/V. hó A 467. számla a következőképpen alakul: 79 380 37 800 180 Ft 180 Ft Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 255/1298 oldal 4_2013_kr_2 467. Fizetendő áfa/V. hó K V/3/15-5/05/V. 10./311 K V/4/16-5/05/V. 30./311 T V/6/V. 31./869 KE: 117 000 Ft V/7/V. 31-én átvezetés: T 467. Fizetendő áfa K 468. Áfaelszámolási számla 79 380 37 800 180 117 000 Ft 117 000 Ft A 468. sz. számlán: 468. Áfa pénzügyi elszámolása számla/V. hó 117 000 V/5/V. 31./466 TE: 45 000 Ft V/5/V. 31./467-5 162 000 Azaz az adóhatóságtól 45 000 Ft visszaigényelhető, mivel a könyvekben is és az áfakötelezettség megállapításának alapjául szolgáló áfaanalitikában is ugyanez az összeg szerepel. Összefoglalva: Minden nyilvántartást, amely pénzmozgást rögzít és minden tételt, amelynek ellenőrzéséhez pontos, megbízható vagy külső adat áll a rendelkezésünkre, célszerű a könyvekkel egybevetni a havi, a negyedéves és az éves egyeztetéseknél. [1863] Negyedévenként javasolt egyeztetések A havi egyeztetéseken túl célszerű a vevő- és szállító-folyószámlákat, az értékpapírokat, igény szerint a készleteket egyeztetni. A vevőfolyószámla-állomány ellenőrzése azért nagyon fontos, mivel nem érdemes a termék vagy szolgáltatás ellenértékét hosszú időre meghitelezni. Azért sem, mert a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál belép az áfafizetési kötelezettség. Abban az esetben, ha nem kapja meg vevőjétől az ellenértéket, neki kell meghiteleznie az áfát is. A számviteli törvény arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy a követeléseiket minél pontosabban mutassák ki. Addig nem lehet árbevételt kimutatni, ameddig a vevő a kötelezettségét el nem ismeri. A szállító csak az elismert követelésekkel szemben mutathat ki árbevételt. A vevőfolyószámla egyeztetésének az az értelme, hogy kiderüljön a vevő által is elismert követelések pontos összege. Az értékpapírokkal kereskedő vállalkozó számára javasolt a havi mennyiségbeli és értékbeli egyeztetés. Azoknak a vállalkozóknak, akik a befektetett pénzügyi eszközök között mutatják ki az értékpapírjaikat, vagyis 1 évnél hosszabb időre kötötték le, elegendő az év végi egyeztetés. Példa [1865] Követelések negyedévi egyeztetése Egy cég megrendelés alapján árut szállított a vevőinek a tárgyévben. A teljesítést követően az alábbi számlákat bocsátotta ki: Megnevezés A vevő neve A megrendelés száma A teljesítés időpontja A számla kelte Fizetési határidő Áru ellenértéke (Ft-ban) Áfa (Ft-ban) 1. számla Cékla Rt. 1/R I. 20. I. 21. I. 31. 100 000 27 000 2. számla Répa Kft. 2/R I. 31. II. 01. II. 10. 3 000 000 810 000 3. számla Zsálya Kft. 3/R II. 02. II. 05. II. 21. 250 000 67 500 4. számla Szürke Rt. 4/R II. 28. III. 03. III. 12. 6 000 000 1 620 000 Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 256/1298 oldal 4_2013_kr_2 Számla szerinti fizetendő összeg (Ft-ban) A számla sorszáma 127 000 3 810 000 317 500 7 620 000 1-1/R 2-2/R 3-3/R 4-4/R Megjegyzés: Ha a cégnek nincs számlaösszesítője, akkor az egyeztetéshez az eredeti számlák - vagy azok másolatai is alkalmazhatók. A könyvekben az alábbiak jelennek meg: 1-1/R/I. 20-án értékesítés: T 311. Belföldi követelések (Cékla Rt.) K 91. Belföldi értékesítés árbevétele 467. Fizetendő áfa/I. hó 127 000 Ft 100 000 Ft 27 000 Ft Megjegyzés: A gazdasági eseményekhez készletmozgások is kapcsolódnak, azonban ennek ismertetésére jelen egyeztetéshez nincs szükség. 2-2/R/I. 31-én értékesítés: T 311. Belföldi követelések (Répa Kft.) 3 810 000 Ft K 91. Belföldi értékesítés árbevétele 3 000 000 Ft 467. Fizetendő áfa/I. hó 810 000 Ft 3-3/R/II. 2-án értékesítés: T 311. Belföldi követelések (Zsálya Kft.) 317 500 Ft K 91. Belföldi értékesítés árbevétele 250 000 Ft 467. Fizetendő áfa/II. hó 67 500 Ft 4-4/R/II. 28-án értékesítés T 311. Belföldi értékesítések (Szürke Rt.) 7 620 000 Ft K 91. Belföldi értékesítés árbevétele 6 000 000 Ft 467. Fizetendő áfa/II. hó 1 620 000 Ft A Belföldi követelések főkönyvi számláinak adatai (Vevőfolyószámla): I. 20./1 számla 3111. Belföldi követelések (Cékla Rt.) 127 000 Ft TE: 127 000 Ft I. 31./2 számla 3112. Belföldi követelések (Répa Kft.) 3 810 000 Ft TE: 3 810 000 Ft II. 2./3 számla 3113. Belföldi követelések (Zsálya Kft.) 317 500 Ft TE: 317 000 Ft II. 28./4 számla 3114. Belföldi követelések (Szürke Rt.) 7 620 000 Ft TE: 7 620 000 Ft Jelen esetben az analitikus nyilvántartás (számlaösszesítő), a könyvelés és a vevőfolyószámla adatai megegyeznek. [1867] A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban javasolható tennivalók A vevőfolyószámla-egyeztetések másik nagyon fontos szempontja a behajthatatlan követelések feltérképezése. Továbbmenve: a behajthatatlan követelés leírható eredménycsökkentő tételként a követelések állományából. (A kettős könyvvitelben ezt a tételt korábban már árbevételként elszámolták.) A figyelhetőség és a teljeskörűség szempontjait figyelembe véve a vevőállományt a következő csoportokba célszerű besorolni (az ismertetett eljárás kézzel és számítógéppel egyaránt Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 257/1298 oldal 4_2013_kr_2 elvégezhető): 1. Határidőn belüli tartozással és csak ilyennel rendelkező vevők. Ez az állomány intézkedést nem igényel. 2. 1-30 napig terjedő és csak ilyen tételekből álló vevőtartozások. Ilyen esetben számlaegyeztető levél küldhető ki, vagy udvariasan fel lehet szólítani a vevőt a fizetésre. (Legtöbb esetben, ha a vevőnek pénze van, elég egy telefon.) 3. 30-90 napig terjedő és csak ilyen tételekből álló vevőtartozások. Ilyenkor is intézkedésre van szükség, ami lehet egyeztető vagy felszólító levél. 4. 90-180 napig terjedő és csak ilyen tételekből álló vevőtartozások. Ez esetben felszólító levelet célszerű írni, illetve tárgyalást lehet kezdeményezni a részletfizetésről vagy engedményről. 5. 180 napnál régebbi, 10 E Ft alatti és csak ilyen tételek. A vállalkozás nagyságától függően érdemes megfontolni ezek leírását, mert a jogi eljárás költségei nagyobbak lehetnek a leírandó összegnél. Az 1-5. pontig besorolt tételekre viszonylag egyszerű módon hozhatók intézkedések, csoporton belüli számolgatásra, kalkulációra, elemzésre nincs szükség. A következő csoportok viszont már ezt is szükségessé tehetik. 6. Nincs 180 napon túli tartozás, de a meglevő vevőtartozás több időszakot is érint. Ilyenkor azt az elvet javasoljuk követni, hogy egy-egy vevőt azonos módon kezeljünk. Ez azt jelenti, hogy ha egy vevőnek a tartozása 90%-ig határidőn belüli, 7% 30 napon belüli, 3% pedig 90 és 180 nap közti, az összeg nagyságától függően nem biztos, hogy érdemes háborgatni, vagy elég egy udvarias figyelmeztető levél. Amikor a tartozás 90%-a 90 és 180 nap közti, célszerű felszólító levelet kiküldeni. 7. Több időszakot érintő, 180 napon túli tételeket is tartalmazó vevőtartozások. Itt a 6. pontnál leírt mérlegelési szempontokat érdemes figyelembe venni, azzal a megszorítással, hogy potenciálisan a 180 napon túli tételekből válhatnak behajthatatlan követelések. Ezek közül már érdemes a túlnyomórészt 180 napon túli tételeket tartalmazó vevőtartozásokat a jogásznak átadni. 8. Csak egy éven túli vevőtartozást reprezentáló tételek. Ezeket mindenképpen javasoljuk a jogásznak átadni, ha ez eddig még nem történt meg. 9. Csak 180 napon túli tételek. Ezek intézése jogászi feladat. 10. Egyenlegében 10 E Ft alatti, de több időszakot érintő tételek. Számlaegyeztetés, tétel-összevezetés, leírás a megfontolandó és szakmailag elfogadható teendő. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan vevők is vannak, amelyek többet fizettek, mint amennyi ellentételezést kaptak, így nem tartozásuk, hanem követelésük van. Ezek egy-egy, vagy egyszerre több időszakot is érinthetnek. Témánk szempontjából azonban csak 2 csoportot érdemes képezni e vevőkből: 11. Egyenlegében vevőkövetelés (és csak az), mely esetben gazdálkodói mérlegelés kérdése, hogy megvárja a vevő felszólítását a rendezésre, vagy felkéri a vevőt számlaegyeztetésre. (Ez sok esetben a cég pénzügyi helyzetének a függvénye.) 12. Egyenlegében vevőkövetelés, de vevőtartozás is van benne. Javasolható - főként a likviditási gondokkal nem küzdő cégeknek - a számlaegyeztetés. 13. Nullás egyenlegű vevő tételek. Ez a „legkellemesebb” csoport, nincs vele teendő. A leírtakból következően a 180 napon túli tételeket is tartalmazó vevőtartozásokat kiemelt módon érdemes már figyelni. Ezen belül külön említést érdemelnek az 1 éven túli tételek. A kívánatos az lenne, ha ezek már jogi megoldás felé terelődnének, a gyakorlatban azonban ez nem mindig van így, mert nem tudják, hogy melyik tétellel valójában mi a helyzet. Az elemzés megkönnyítésére készíthetünk egy táblát, amely a vevőegyenlegek összesítését tartalmazza különféle bontásban. Az egy éven túli tételekre feltétlenül ajánljuk a tábla elkészítését, ha a cég bizonytalan abban, hogy ezzel az állománnyal megfelelően foglalkozott-e. A tábla a következő: Megnevezés Tételszám (db) Összeg (Ft) Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 258/1298 oldal 4_2013_kr_2 Nem történt intézkedés Figyelmeztető, egyeztető vagy felszólító levél ment Tárgyalás, egyeztetés alatti tételek Jogi útra terelt Egyéb 5 17 9 206 2 241 000 483 000 145 100 4 238 200 78 000 Az igényesebb vállalkozások százalékban is számíthatják mindezeket. E táblázat segítségével lehet intézkedési tervet kidolgozni, vezetői ellenőrzést végrehajtani, döntéseket előkészíteni stb. Amennyiben a cég az itt bemutatott tábla arányainak megfelelő táblát kap, akkor nagyjából kézben tartja a vevőállományát, különösebb meglepetések nem érhetik. A továbbiakban a jogászokat kell beszámoltatni, hogy melyik vevővel mi a helyzet. Az itt bemutatott példa nem a legkisebb, hanem közepes vagy nagyobb vállalkozások vevőállományára alkalmazható minta, mert a kis cégek - ha kevés vevőjük van - e nélkül is könnyen áttekinthetik őket. Példa [1869] Kötelezettségek egyeztetése A számviteli törvény a kötelezettségek nyilvántartására is nagy hangsúlyt fektet: a kötelezettségeket minden esetben az óvatosság elvéből kiindulva, bruttó módon kell nyilvántartani. Az előző pontban említett gazdasági eseményeket tekintsük át a Répa Kft. könyveiben azzal, hogy a folyószámla-egyeztető levelet a tárgyévben III. 20-ai dátummal megkapta. A beérkezett számla könyvelése: 2-2/R/I. 31-én vásárlás: T 2. Készletek 3 000 000 Ft 466. Előzetes áfa/I. hó 810 000 Ft K 4541. Belföldi szállítók (Kobak Rt.) 3 810 000 Ft 4541. Belföldi szállítók (Kobak Rt.) I. 31./2 számla KE: 3 810 000 Ft 3 810 000 Ekkor a Répa Kft. levelet ír a Kobak Rt.-nek, melyben elismeri a tartozását. A levélben megállapítja, hogy a szállítófolyószámla-egyeztetést a Kobak Rt. folyószámla-egyeztetést kérő levelében foglaltaknak megfelelően elvégezte, a beérkezett számlák és a könyvelése alapján a kötelezettségei valós és könyv szerinti értéke megegyezik. [1871] Értékpapírok egyeztetése A tárgyévben egy cég I. 31-én saját számlára (egyéb vállalkozótól) készpénzért vásárolt 600 000 Ft összértékben 3 db, egyenként 400 000 Ft névértékű BUKTA-részvényt, amelyek sorszámai az alábbiak: 984 367, 984 368, 984 369 Vásárlás ideje Részvény fajtája I. 31. I. 31. I. 31. - BUKTA BUKTA BUKTA - BUKTA-részvények analitikus nyilvántartása Sorszáma Névértéke Vételi ára Eladás Eladási (Ft-ban) (Ft-ban) ideje ára (Ft-ban) 984 367 400 000 200 000 984 368 400 000 200 000 984 369 400 000 200 000 1 200 000 600 000 Értékvesztés (Ft-ban) Osztalék (Ft-ban) A Kft. még ebben az évben értékesíteni szándékozik ezeket a részvényeket. Mivel eladási célra vásárolt részvényekről van szó, a cég nem a befektetett eszközök, hanem a forgóeszközök (37. Értékpapírok számlacsoport) állományában mutatja ki őket. A részvényvásárlás mint gazdasági esemény az analitikában a fenti ábra szerint jelenik meg. A cég főkönyvi számláján pedig az alábbi látható: I. 31./381. 37. Eladásra vásárolt részvények (egyéb vállalkozótól) 600 000 TE: 600 000 Ft Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 259/1298 oldal 4_2013_kr_2 A főkönyv adatai tehát megegyeznek az analitikus nyilvántartás vételi érték összesen sorával. Ez nem is lehet másként - csak és kizárólag adminisztrációs hiba esetén -, mivel az analitikus nyilvántartásból készített feladás adatait kell rögzíteni a főkönyvben. [1873] Éves szintű egyeztetések A havi és a negyedéves egyeztetések mellett az éves egyeztetés a legfontosabb egy vállalkozás számára. Ugyanis ez lesz az év végi rendezőtételek lekönyvelhetőségének egyik legfontosabb feltétele. A rendezőtételek lekönyvelése után készülhet el a főkönyvi kivonat. Ez az alapja a tárgyévre vonatkozó bevallásoknak és a főkönyvi kivonatból készül az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, vagy a konszolidált éves beszámoló. Az egész évi folyamatos számviteli teendőket azért kell elvégezni, hogy a vállalkozó a tárgyévi pénzügyi gazdasági helyzetét a beszámolójából megállapíthassa. [1875] Leltározás Az éves egyeztetés alapja a ténylegesen felvett leltár. A számviteli törvény szerint minden gazdasági eseményt a valóságnak megfelelően rögzíteni kell, azaz ami a könyvekben van, annak a valóságban is ugyanúgy, ugyanolyan összegben, ugyanolyan értékben - kivéve az értékvesztést - meg kell lennie. Ennek ellenőrizhetőségét biztosítja a leltár. A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben [Szvt. 69. § (1) bek.]. A leltározási kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. Variációk: [1877] a) Leltározás folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése mellett Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni. A leltározást az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. [1879] b) Leltározás folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése nélkül Amennyiben a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni. Az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfóliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie a vállalkozónak. A vállalkozó - az a) és a b) pontoktól eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 260/1298 oldal negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással (mennyiségi felvétellel) az árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetét az üzleti év mérlegfordulónapjára kell elszámolni. A vállalkozó nem alkalmazhatja ez utóbbi szabályt akkor, ha az árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet [Szvt. 69. § (2)-(6) bek.]. [1881] Év végi leltározási teendők Az év utolsó napjával tehát leltározni kell valamennyi eszközt, s az esetleges leltárhiányt vagy leltári többletet el kell számolni. Meg kell állapítani a kötelezettségek és az elismert követelések összegét, az utóbbiakból ki kell emelni az évek közti átmenő tételeket. Az évek közötti átmenő tételek nyilvántartására szolgál az aktív és a passzív időbeli elhatárolás elnevezésű számla. Év végével meg kell állapítani a tárgyévi elszámolható értékcsökkenés összegét, majd le kell könyvelni. Az év végi rendezőtételek könyvelése után kerülhet sor a vállalkozás főkönyvi kivonatának elkészítésére. Év végén kell a szigorú számadású nyomtatványokat, bizonylatokat „tombolázni”. Ez azt jelenti, hogy a sorszám alapján ellenőrizni kell, hogy megvan-e minden nyomtatvány és bizonylat a könyvelésben vagy a bizonylattömbben STORNO felirattal. Amennyiben hiányzik valamelyik, jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a vállalkozó él az értékhelyesbítés lehetőségével, illetve kötelező az értékvesztések vagy a terven felüli értékcsökkenések visszaírása, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a leltárnak - többek között - tartalmaznia kell: a) az egyedi eszköz mérlegfordulónapi piaci értékét; b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét); c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét. A főkönyvi kivonat elkészítése után kerülhet sor a zárótételek lekönyvelésére. Mivel az év végi egyeztetések legfontosabb mozzanata a leltár és a könyvek adatainak egybevetése, mert a mérleget leltárakkal kell alátámasztani, és a cég vagyoni helyzetének ismerete a tulajdonosok és menedzserek elsőrendű érdeke, az alábbiakban bemutatunk egy lehetséges leltározási ütemtervet és módszert a leltározás elvégzéséhez. A menedzsereknek - vagy a vállalkozóknak - kell a leltározást elrendelni, irányítani, a leltározás eredményét jóváhagyni. Mindenféle leltárral szemben a legfontosabb követelmény, hogy az eszközök állományát a mérlegfordulónapi állapot szerint pontosan kimutassa. [1883] Leltározási ütemterv: - a teljes körű leltározás elrendelése (körlevélben, értekezleten). Ekkor kell meghatározni a leltár fordulónapját, a leltározás időpontját, a leltározás módját (ennek keretében kell eldönteni, hogy mely eszközöket leltározzanak tételes leltárfelvétellel és mely eszközöket leltározzanak nyilvántartások alapján egyeztetéssel), valamint ki kell jelölni a leltározásban részt vevő személyeket; - nagyobb cégeknél érdemes leltározási körzeteket kialakítani, amelyek leltárfelvételeiért ki kell jelölni a felelős személyt; - szabályozni kell a bizonylatolást; - meg kell szervezni a leltárdokumentumok feldolgozását, kiértékelését, ezek határidejét, felelőseit. [1885] Leltározási módszertan Általános szabály: az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 261/1298 oldal paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO-módszerrel (1639) történő értékelés is alkalmazható [Szvt. 46. § (3) bek.]. [1887] Immateriális javak, tárgyi eszközök (kivéve: beruházások) leltározása Immateriális javak: a vagyoni értékű jogok, üzleti vagy cégérték, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, alapítás-átszervezés aktivált értéke leltározása a szerződések, megállapodások, jegyzőkönyvek áttekintésével, ezek és a könyvelés adatainak egybevetésével történhet. Az egyéb szellemi termékek (pl. szoftverek) leltározása már érdekesebb, mert az immateriális javak közül ilyen a legtöbb cégnél van. Szoftvereknél a leltárfelvevőnek meg kell győződnie arról, hogy megvan-e a szoftverhordozó, azaz a lemez (CD vagy DVD) és a dokumentáció, továbbá jeleznie kell, ha használaton kívüli, úgynevezett „elfekvő” szoftvert lelt fel. Tárgyi eszközök: ingatlanok leltározásánál a tulajdoni lapok adatai alapján át kell tekinteni, hogy valamennyi ingatlan megvan-e, illetve a tulajdoni lapokon helyes adatok szerepelnek-e, valamennyi, a cég tulajdonában levő ingatlanról megvan-e a tulajdoni lap. Ezután egyeztetni kell a tulajdoni lapok adatait a főkönyvi nyilvántartás és az ingatlananalitika adataival. A leltárkiértékelésnél ellenőrizni kell, hogy az aktiválandó tételeket valóban ráaktiválták-e az ingatlanokra. Gépek, berendezések, műszerek: ezek képviselik általában a legnagyobb értékű tárgyi eszközöket, ezért a leltározásnál különös gondossággal kell eljárni. A leltározást végzők leltározási körzetenként tárgyieszköz-csoportonkénti bontásban megkapják az analitikus nyilvántartás tábláit. A leltározás során minden eszközről leltárfelvételi jegyet kell kiállítani. A leltárfelvételi jegyek hátoldalán fel kell tüntetni az eszközök tartozékait és azok gyártási számait. A leltárfelvételi jegynek az alapeszköz gyártási számát és a leltári számot is tartalmaznia kell. Az analitikus nyilvántartás leporellóira pedig a felleltározott tárgyi eszköz gyártási számát és a leltárjegy számát fel kell írni, így ellenőrizhető, hogy hány tétel nincs még felleltározva. A leltározáskor minden eszközt fel kell leltározni, még azt is, amely nincs esetleg a leporellón. Ilyen eszközök például a számítógépekhez használatos egerek. A leltárfelvétel során a leltárfelvételi íveket kitölteni nem kell, ezeket a leltárak értékelésekor töltik ki. A leltárak kiértékelésekor történik a tartozékok (pl. monitorok, klaviatúrák stb.) beárazása. Járművek leltározásakor a leltárfelvételi jegyre az azonosító adatokon kívül (motorszám, alvázszám, karosszériaszám, rendszám stb.) a tartozékokat is fel kell venni. A jármű tartozéka minden, ami önállóan, a járműből kiszerelve nem használható a rendeltetésének megfelelően. Ilyen tartozék például a beépített rádiótelefon, riasztóberendezés, rádió stb. [1889] Beruházások leltározása a) A befejezetlen beruházásokat helyszíni felméréssel kell felleltározni, az értékelés a szerződésekkel együtt történik. b) A beruházásokra adott előlegek leltározása a beruházási számlák és az elszámolási betétszámla, illetve a pénztár egyeztetésével oldható meg. [1891] Kis értékű tárgyi eszközök leltározása Bár ezen tárgyi eszközök beszerzésekor bekerülési értékük egy összegű értékcsökkenésként, költségként elszámolható, az 1-es számlaosztályban történő kimutatásuk - hasonlóan más nullára leírt eszközhöz - mégis kötelező. Ezzel a cél a vagyon nyilvántartása, számonkérhetősége. A személyi használatra kiadott eszközöket névre szólóan célszerű kimutatni (például diplomatatáska, kalkulátor, szerszámkészlet, másológép stb.). [1893] Egyéb eszközök és források leltározása Házipénztár: az ott levő pénzeszközöket, illetékbélyegeket stb. le kell számolni. (Pénztárrovancsot kell csinálni.) Ennek eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bankszámlák leltározása egyeztetéssel történhet. Követelések: a vevőállományt abból a szempontból kell áttekinteni, hogy a kiszámlázott, de ki Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 262/1298 oldal 4_2013_kr_2 nem egyenlített tételek mikor keletkeztek, illetve mit lehet tenni a behajtás érdekében. (Figyelmeztető, felszólító levél, számlaegyeztetés, tárgyalás, jogi út stb.) Azokat a szerződéseket is fel kell leltározni, amelyek alapján pénzbefolyás várható a vevőktől és a számlakiadás még nem történt meg. Kötelezettségek: teljeskörűen fel kell mérni a ki nem egyenlített tartozásokat a szállítók felé a szállító-folyószámla, a szerződések és az elszámolási számla egyeztetésével. Azokat a szerződéseket is fel kell leltározni, amelyek alapján fizetési kötelezettség várható a szállítók felé. Munkavállalók tartozásai, követelései: a felmérés egyeztetéssel történik. Egyéb eszközök, források: például idegen pénzeszközök számlái, aktív függő és átfutó elszámolások, aktív kiegyenlítő elszámolások, egyéb aktív pénzügyi elszámolások, passzív függő és átfutó elszámolások stb. A leltározás egyeztetéssel, levezetések készítésével és ezek ellenőrzésével történik. [1895] A leltározás bizonylatai A felleltározott eszközökről (főként tárgyi eszközökről, készletekről) leltárfelvételi jegyet kell kiállítani. A leltárjegyeken leltározási csoportokban a résztvevők aláírásainak szerepelnie kell. Az eszközök mellett a gyártási számokat is fel kell tüntetni. A leltározás befejezése után leltározási jegyzőkönyvet kell kiállítani. A leltárak kiértékelése során kell megállapítani az esetleges leltári hiányokat és többleteket, azok okait és a rendezés módját. A leltározás befejezésével és az esetleges helyesbítő tételek könyvelésével a könyvelés és a leltárak adatainak egyezniük kell egymással. 7. fejezet [1951] A beszámoló A vállalkozások mérlegei elsősorban a tulajdonosok és a vezetők részére nyújtanak információkat. Az információk a cég működésére, vagyoni helyzetére és a gazdálkodás eredményességére vonatkoznak. Az éves beszámoló lényegileg ugyanezen meggondolások miatt készül, viszont tartalmát tekintve több a mérlegnél. A mérleg az éves beszámoló része. A beszámolót a mérlegfordulónapi (általában december 31-ei) állapotnak megfelelően kell elkészíteni. A beszámoló a könyvviteli adatokra épül, melyeket leltárral is alá kell támasztani. Előfordulhat, hogy a főkönyvi számlák záróértéke és a leltárak között eltérés keletkezik. Az eltérések adódhatnak helytelen leltárfelvételből vagy helytelen elszámolásból. Ezért a leltáreltéréseket mindig ki kell értékelni, tisztázni kell az eltérések okait. Az eltérések más része adódhat a számviteli törvény által előírt értékelésekből, értékvesztés-elszámolásokból, az értékvesztés visszaírásából, amiket az éves beszámoló elkészítése előtt le kell könyvelni, vagyis a könyvvitelt a leltárhoz kell igazítani. A legutolsó beszámolót - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására [Szvt. 21. § (7) bek.]. Ebből következően azok a vállalkozások, amelyek hitelt szeretnének felvenni, vagy befektetőt szeretnének bevonni stb., az említett 6 hónapos intervallumon kívül, közbenső mérleget (beszámolót) kénytelenek készíteni. A beszámolóról általában [1953] Beszámolási kötelezettség Az éves beszámolóval szemben támasztott követelmények: A gazdálkodó a működéséről, a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárása után a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott magyar nyelvű beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 263/1298 oldal összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. Amennyiben a számviteli törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához, az előírtakon kívüli további információkat is meg kell adni a kiegészítő mellékletben [Szvt. 4. § (1)-(3) bek.]. A számviteli törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet eltérni, ha az adott körülmények között a számviteli törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is. Amennyiben a gazdálkodó úgy dönt, hogy eltér a számviteli törvény szabályaitól, előtte ki kell kérnie a könyvvizsgáló véleményét. A könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett lehet csak a szabályoktól eltérni. Az eltérés azonban nem eredményezheti azt, hogy a bemutatott összkép ellentétes az Európai Közösség e jogterületre vonatkozó irányelveiben foglaltakkal, illetve nem lehet olyan számviteli eljárás eredménye, amelynek alkalmazása nincs összhangban azokkal [Szvt. 4. § (4)-(5) bek.]. Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek (Szvt. 18. §). A gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat [Szvt. 6. § (4) bek.]. A gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét - a számviteli törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg úgy, hogy a létrehozott szervezetet - jogi személyiségének megfelelően - vagy vállalkozónak, vagy az államháztartás szervezetének, vagy egyéb szervezetnek sorolja be [Szvt. 6. § (3) bek.]. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére - ha az Szvt., illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik - az Szvt. vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni (Szvt. 7/A. §). A kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni úgy, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő - kezelt vagyononként elkülönítve - teljesíti (Szvt. 7/B. §). Az általános követelményeken túli egyéb követelmények: - A beszámoló adatait ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni [Szvt. 20. § (2) bek.]. - A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. - A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el (nem kötelező!) éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. - Bármely vállalkozó azonban euróban vagy USA-dollárban készítheti el az éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA-dollárt jelölte meg. A vállalkozó e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 264/1298 oldal - Az eddig ismertetetteken kívül a létesítő okiratban rögzített - eurótól vagy USA-dollártól eltérő devizában készítheti el az éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagy az USA-dollártól eltérő deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai; valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, a számviteli törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni. A beszámolókészítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. - A mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet a hely és a keltezés feljegyzésével a vállalkozás képviseletére jogosult személynek kell aláírnia [Szvt. 20. § (3)-(6) bek.]. [1955] Az éves beszámoló tagolása Az éves beszámoló három fő részre tagolódik: a) mérleg, b) eredménykimutatás, c) kiegészítő melléklet. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni annak ellenére, hogy az nem része az éves beszámolónak [Szvt. 19. § (1) bek.]. A beszámoló készítésekor fontos szempont az egymás utáni naptári évek beszámolóinak összehasonlíthatósága. Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Az összehasonlíthatóság feltétele, hogy az előző év záróadatainak elvileg meg kell egyezniük a tárgyév nyitóadataival. Ez ellen szól viszont az a lehetőség, hogy a vállalkozásoknak módjuk van az egyes tételek minősítésének és értékelésének módosítására is, ezért az összehasonlíthatóság nem mindig valósul meg. Ilyen esetekben a vállalkozásnak a változtatásokat és azok számszerűsíthető kihatásait be kell mutatnia a kiegészítő mellékletben, és utalni kell a mérleg vagy az eredménykimutatás megfelelő tételeire, soraira. Amennyiben az ellenőrzés vagy önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem részei az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ilyen esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)et érintő módosítások és a tárgyévi adatok [Szvt. 19. § (2)-(3) bek.]. Ha az adóhatósági ellenőrzés megállapítását az előzőek szerint elszámolták, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni [Szvt. 19. § (3a) bek.]. Fogalomértelmezések Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 265/1298 oldal 4_2013_kr_2 [1957] Ellenőrzés A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében [Szvt. 3. § (3) bek. 1. pont]. Ellenőrzés megállapítása Az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is [Szvt. 3. § (3) bek. 2. pont]. Jelentős összegű hiba Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot [Szvt. 3. § (3) bek. 3. pont]. [1959] Nem jelentős összegű hiba Ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba előző bekezdésben számszerűsített - értékhatárát [Szvt. 3. § (3) bek. 4. pont]. Mikrogazdálkodói eltérés Mikrogazdálkodóknál az ellenőrzés megállapítása minden esetben nem jelentős összegű hibának minősül, jelentős összegű hiba emiatt nem állapítható meg [Kr. 5. § (2) bek.]. Megjegyzések: 1. A jelentősebb összegű hibákat csak akkor kell külön oszlopban feltüntetni, ha azok a mérlegkészítés napjáig ismertté váltak, azokat nem vitatják, nem fellebbezték meg, vagy jogerőssé váltak egy esetleges fellebbezés után. 2. Előfordulhat, hogy egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik. Ebben az esetben az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni [Szvt. 19. § (4) bek.]. Mérleg (1963) [1961] Az éves beszámoló összetevői Eredménykimutatás (1965) Kiegészítő melléklet (1967) [1963] A mérleg: Az éves beszámoló részét képező mérleg kétféle változatban készíthető, „A” és „B” változatban. A mérleg előírt tagolása „A” változat Eszközoldal (Aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak Forrásoldal (Passzívák) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 266/1298 oldal 4_2013_kr_2 II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Halsztott adókövetelés B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen Megjegyzés: a halasztott adókövetelés a befektetett eszközök között a IV. Halasztott adókövetelés mérlegsorban, a halasztott adókötelezettség a kötelezettségek között a II. Hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsorban jelenik meg, ha a gazdálkodó saját döntése alapján a mérlegben kimutatja. Azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként kell szerepeltetni (Szvt. 45/A. §). A mérleg előírt tagolása „B” változat Eszközoldal (Aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Halasztott adókövetelés B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Forrásoldal (Passzívák) D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek E. Passzív időbeli elhatárolások F. Forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E) G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A±F) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. Céltartalékok J. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény Források összesen Megjegyzés: a halasztott adókövetelés a befektetett eszközök között a IV. Halasztott adókövetelés mérlegsorban, a halasztott adókötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek között az I. Hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsorban jelenik meg, ha a gazdálkodó saját döntése alapján a mérlegben kimutatja. Azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként kell szerepeltetni (Szvt. 45/A. §). [1965] Az eredménykimutatás: az éves beszámoló része, az adózott eredményt és az eredmény összetevőit mutatja különböző csoportosításban. Az eredménykimutatás a könyvvezetés módjától függően kétféle változatban, összköltséges eljárással vagy forgalmi költséges eljárással Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 267/1298 oldal 4_2013_kr_2 készíthető el. A különböző szerkezetben és eljárással elkészíthető eredménykimutatásokban azonban az alábbi adatok minden esetben megjelennek: - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, - pénzügyi műveletek eredménye, - adózás előtti eredmény, - adózott eredmény. [1967] Kiegészítő melléklet: olyan adatokat, szöveges magyarázatokat tartalmaz, amelyek a kívülállók részére is érthetővé, egyértelművé teszik a mérleg és eredménykimutatás adatait. A kiegészítő mellékletnek cash flow-kimutatást is kell tartalmaznia. Az éves beszámolót a cégbíróságnál letétbe kell helyezni, valamint - ezzel egyidejűleg közzététel végett meg kell küldeni a céginformációs szolgálatnak. [1969] Üzleti jelentés: (nem része az éves beszámolónak) bemutatja a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, és kitér a mérleg fordulónapja után bekövetkezett fontos eseményekre, folyamatokra. Mivel nem kell sem letétbe helyezni, sem közzétenni, adatai a tulajdonosokat és a cég vezetését informálják elsősorban. [1971] Az eredménykimutatásban szereplő eredménykategóriák A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Az üzemi, üzleti tevékenység eredménye a cég termelési és szolgáltatási tevékenységeinek eredményét jelenti. Más szavakkal kifejezve azt mutatja, hogy a tevékenységek együttesen mekkora eredményt hoztak. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféleképpen határozható meg: összköltséges és forgalmi költséges eljárással. Az összköltséges eljárás lényege, hogy az eredményt a naptári évben elszámolt - nettó értékesítési árbevétel, - egyéb bevételek, - az aktivált saját teljesítmények értéke összegének, és - az anyagjellegű ráfordítások, - a személyi jellegű ráfordítások, - az értékcsökkenési leírás, - az egyéb ráfordítások összegének különbözeteként kell meghatározni. A forgalmi költséges eljárás lényege, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét - a nettó értékesítési árbevétel, - az egyéb bevételek összegének és - az értékesítés közvetlen költségei, - az értékesítés közvetett költségei, - az egyéb ráfordítások összegének különbözeteként kell meghatározni. [1973] B) Pénzügyi műveletek eredménye Nem más, mint a pénzügyi műveletek bevételeinek és a pénzügyi műveletek ráfordításainak a különbözete. A pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. A pénzügyi műveletek ráfordításai: a részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a kölcsönök, a bankbetétek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 268/1298 oldal értékvesztése (Szvt. 83. §). [1975] C) Adózás előtti eredmény Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összege [Szvt. 87. § (1) bek.]. Ezt az eredményt kell a társasági adótörvényben meghatározott adóalap-növelő és adóalap-csökkentő tételekkel korrigálni. [1977] D) Adózott eredmény Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának különbözetével egyezik meg [Szvt. 87. § (3) bek.]. Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), a kisvállalati adó, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét [Szvt. 87. § (2) bek.]. A vállalkozó - választása alapján - halasztott adókülönbözetként mutatja ki a tárgyévben keletkező halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget (az eredménytartalékkal szemben elszámolandó esetek kivételével), valamint a már kimutatott halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség könyv szerinti értékének tárgyévi változását [Szvt. 87. § (2a) bek.]. Kivételek: A halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni, míg a halasztott adó alkalmazásának megszüntetésekor a megszüntetés üzleti évének nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kivezetni [Szvt. 37. § (8) bek.]. Amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételkori bekerülési értéke és a nyereségadó törvény által elfogadott értéke eltért, és vagy halasztott adókövetelés, vagy halasztott adókötelezettség keletkezett, ennek a nyitóértékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni [Szvt. 37. § (9) bek.]. A tulajdonosoknak az éves beszámoló elfogadásakor - a beszámoló letétbe helyezése előtt dönteniük kell az osztalékfizetésről [Szvt. 153. § (1) bek.]. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a tulajdonosok - a szabályozással ellentétesen - a beszámoló letétbe helyezése után döntenek az osztalékfizetésről és nem intézkednek új beszámoló készítéséről. Amennyiben az utólagos osztalék jóváhagyására és fizetésre vonatkozó döntés jelentős hibát eredményez, annak kihatásait a következő üzleti évről szóló beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem részei az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ilyen esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)et érintő módosítások (ez jelenik meg a középső oszlopban) és a tárgyévi adatok [Szvt. 19. § (3) bek.]. Ha az adóhatósági ellenőrzés megállapítását az előzőek szerint elszámolták, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni [Szvt. 19. § (3a) bek.]. Megjegyzés: Az osztalék-, vagy részesedésfizetésre felhasznált eredménytartalék miatt a saját tőke összege, és a mérleg főösszege csökken, mert az eredménytartalék a saját tőke része. A leírtakból következik, hogy a vállalkozás célja a célkitűzésektől függően vagy az adózott eredmény növelése (sajáttőke-igényes tevékenység beindításakor, folytatásakor), vagy az osztalékés részesedésfizetés növelése. A gyakorlatban kisebb cégek emellett megpróbálkoznak az adózás előtti eredmény minimalizálásával is, és a gazdálkodás és a háztartás összefonódása, átfedései miatt a vállalkozás költségeinek növelésével a személyes és háztartási kiadások csökkentésével, miközben az életszínvonaluk javul. Szerzői vélemény: Ezzel a gyakorlattal azonban nem értünk egyet, attól elhatárolódunk, mert adócsalásról van szó, csak tájékoztatásul említettük meg, mint - sajnos - létező jelenséget. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 269/1298 oldal 4_2013_kr_2 Nagyobb cégeknél ezeknek a törekvéseknek több korlátja van (például több vezetési szint, a dolgozók egymás felé irányuló kontrollja stb.). [1981] Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló A beszámoló fajtái Beszámolófajták IFRS-ek szerint Mikrogazdálkodói összeállított éves egyszerűsített beszámoló éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló A beszámoló fajtáját a számviteli törvény az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől és a foglalkoztatottak létszámától teszi függővé. A gazdálkodónak a beszámolót - kivéve az egyszerűsített beszámolót - kettős könyvvitellel kell alátámasztania. Egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt a számviteli törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi [Szvt. 8. § (1)-(4) bek.]. A) Éves beszámoló Általános szabály, hogy az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó [Szvt. 9. § (1) bek., 17. §]. Az éves beszámolót a számviteli törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, az előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni [Szvt. 20. § (1) bek.]. B) Egyszerűsített éves beszámoló Az általános szabálytól eltérően egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Mérlegfőösszeg 1200 millió Ft A beszámoló fajtáját meghatározó határértékek Éves nettó árbevétel Foglalkoztatottak száma 2400 millió Ft 50 fő Nem alkalmazhatja a határértékektől függő beszámolóformára vonatkozó szabályokat, vagyis nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót - a nyilvánosan működő részvénytársaság; - az anyavállalat; - a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó; - az olyan vállalkozó, amelynek a tőzsdén kereskednek a kibocsátott értékpapírjaival (vagy ennek engedélyezését már kérelmezték). Fogalomértelmezés Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 2007. évi Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 270/1298 oldal LXXXV. törvény) 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom [Szvt. 3. § (15) bek.]. Az említett törvény szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. (2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pont.) Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a nettó árbevétel meghatározásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevételadatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. Ezen szabály megfelelő alkalmazásával kell meghatározni a mérlegfőösszeget és a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak számát is [Szvt. 9. § (2)-(5) bek.]. A jogelőd nélkül alapított vállalkozóhoz hasonlóan kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál is [Szvt. 9. § (5a) bek.]. [1983] C) Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Saját választása alapján a Kr. szerinti mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választásának megfontolásánál -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a mutatóértékeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő üzleti év nyitóadatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záróadataival [Szvt. 9. § (6)-(10) bek.]. Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti befektetési vállalkozás, b) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 15. pontja szerinti pénzügyi holdingvállalkozás. [Szvt. 9. § (6a) bek.] D) Az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámoló Da) Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze (nem kötelező szabályok!) a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el; b) a biztosító; Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 271/1298 oldal c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő; d) a könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság; e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. Db) Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze (kötelező szabályok!) a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás. Dc) Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint nem állíthatja össze (kötelező szabályok!) a) az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó; b) a nonprofit gazdasági társaság; c) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti kölcsönös biztosító egyesület; d) a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. A gazdálkodó az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - a számviteli törvény előírásait köteles alkalmazni. Amennyiben valamely jogszabály speciális bemutatási, közzétételi kötelezettséget ír elő a gazdálkodó számára, úgy azt az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó is megfelelően köteles alkalmazni (Szvt. 9/A. §). Fogalomértelmezések IFRS-ek A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok [Szvt. 3. § (10) bek. 2. pont]. Nemzetközi számviteli standardok A Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete [International Accounting Standards Board (IASB)] által elfogadott vagy kibocsátott Keretelvek (Framework for the Preparation and Presentation of Financial Statements), Nemzetközi Számviteli Standardok [International Accounting Standards (IAS)], Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)], és a kapcsolódó Értelmezések (SIC, IFRIC interpretations), ezen standardok módosításai és az azokhoz kapcsolódó értelmezések [Szvt. 3. § (10) bek. 1. pont]. E) Összevont (konszolidált) éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozás, amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül [Szvt. 10. § (1) bek.]. A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke hatálya alá tartozó vállalkozó az összevont (konszolidált) éves beszámoló és összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítési kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy az IFRS-ek szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. A vállalkozó az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - a számviteli törvény előírásait köteles alkalmazni. A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 272/1298 oldal 4_2013_kr_2 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke hatálya alá nem tartozó vállalkozó az összevont (konszolidált) éves beszámoló és összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítési kötelezettségének azzal is eleget tehet, ha az IFRS-ek szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját azzal a feltétellel, hogy az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - a számviteli törvény előírásait köteles alkalmazni [Szvt. 10. § (2), (3) bek.]. A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló [ideértve az IFRS-ek szerint elkészített éves beszámolót és összevont (konszolidált) éves beszámolót is], valamint a kapcsolódó üzleti jelentés (adott esetben annak elkülönített részeként a fenntarthatósági jelentés) összeállítása és nyilvánosságra hozatala a számviteli törvény előírásainak megfelelően történjen [Szvt. 8. § (5) bek.]. [1985] Az üzleti év Az üzleti év az az időtartam, amelyről beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általában megegyezik a naptári évvel. Ebből következően a mérleg fordulónapja december 31. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítónak nem minősülő vállalkozónál, a Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménynél, ha azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely az egyszerűsített éves beszámolóját készíti el, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől. Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása A számviteli törvény lehetőséget ad az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására. Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy a konszolidálásba történő bevonáskor, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Az üzleti év időtartama általában 12 naptári hónap. Az üzleti év időtartama a következő esetekben eltérhet a 12 hónaptól: A jogelőd nélkül alapított vállalkozónál üzleti év - ha a számviteli törvény eltérően nem rendelkezik - az alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjával) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától (előtársasági időszak). Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú lehet az előtársasági időszak, valamint az azt követő üzleti év esetében, továbbá a naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor. Az átalakulás, egyesülés, szétválás során megszűnő vállalkozónál üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő új vállalkozónál üzleti év az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. A beszámolóban rögzített adatoknál forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor, továbbá a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben nem szabályozott átalakulásnál, egyesülésnél, szétválásnál az üzleti év a már ismertetett szabályok szerint határozható meg úgy, hogy a mérlegfordulónap az áttérés, az átalakulás, egyesülés, szétválás napja. A vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén üzleti év az Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 273/1298 oldal 4_2013_kr_2 előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási, illetve a kényszertörlési eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. A felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárást rendelnek el, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja. A végelszámolás időszaka is általában egy üzleti év. Kivétel: ha a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. Az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évéről kell elkészíteni. Amennyiben az anyavállalat leányvállalatainak üzleti éve eltér az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évétől, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat vagy a leányvállalatok többsége éves beszámolójának üzleti éve is [Szvt. 11. § (1)-(13) bek.]. [1987] Könyvvezetési kötelezettség A beszámolót könyvvezetéssel kell alátámasztani. A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a számviteli törvény szabályai szerint folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Általános szabályként kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, továbbá a Magyar Nemzeti Bank és egyes szervezetek, de csak akkor, ha azt kormányrendelet előírja. Az általános szabálytól eltérően egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó (Szvt. 12. §). Egyszeres könyvvitelt vezethet a gazdálkodó, ha azt a számviteli törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó áttérhet a kettős könyvvitelre - saját elhatározása alapján - bármelyik év január 1-jével, illetve köteles áttérni a kettős könyvvitelre, ha azt a számviteli törvény vagy kormányrendelet előírja (Szvt. 13. §). [1989] A könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák, és a számlák technikai lezárása tartoznak. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni (Szvt. 164. §). [1991] Sajátos beszámolási kötelezettségek Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 274/1298 oldal A számviteli törvény szerinti sajátos beszámolási kötelezettségek: a) jogelőd nélkül alapított vállalkozónak az előtársasági időszakról könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót (1993) kell készítenie; b) gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget (1995) kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani; c) amennyiben valamely jogszabály közbenső mérleg (1997) készítését írja elő (pl. az osztalékelőleg-fizetés feltételeként, vagy megszűnés miatt stb.), akkor azt is a beszámolóra érvényes szabályok szerint kell elkészíteni. [1993] Előtársasági időszakról szóló beszámoló A jogelőd nélkül alapított vállalkozó az előtársasági időszakról könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni. Az előtársasági időszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet. Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe jegyzés napjával létrejött vállalkozó eszközeinek és forrásainak nyitóadatai az előtársasági időszakról szóló beszámoló eszközeinek és forrásainak záróadataival egyeznek meg. Ez biztosítja a mérleg folyamatosságának elvét. Amennyiben a vállalkozót a cégjegyzékbe - a cégbejegyzés iránti kérelme jogerős elutasítása, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése miatt - nem jegyzik be, az előtársasági időszakról szóló beszámoló elkészítését követően, a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint, alapvetően a végelszámolás szabályainak figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal. Nem kell az előtársasági időszakról mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő - illetve a választott - mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart (Szvt. 135. §). [1995] Vagyonmérleg, vagyonleltár Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait [Szvt. 136. § (1) bek.]. A vagyonmérleget és a vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására - a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár) [Szvt. 136. § (2) bek.]. Mikrogazdálkodói eltérés A mikrogazdálkodó átalakulása, egyesülése, szétválása során az Szvt. előírásait kell alkalmazni a következők figyelembevételével: Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 275/1298 oldal 4_2013_kr_2 A mikrogazdálkodó átalakulása, szétválása során a jogelőd gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. Olyan beolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, a beolvasztó (jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. Olyan összeolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, és ha a) az összeolvadók (jogelődök) mindegyike mikrogazdálkodó, akkor a jogelőd gazdasági társaságok beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani; b) az összeolvadók (jogelődök) legalább egyike nem mikrogazdálkodó, akkor az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. Ha a jogutód az átalakulást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani (Kr. 12. §). [1997] Közbenső mérleg Amennyiben valamely jogszabály (az osztalékelőleg-fizetés feltételeként vagy megszűnés miatt stb.) közbenső mérleg készítését írja elő, akkor azt is a beszámolóra érvényes szabályok szerint kell elkészíteni. A közbenső mérleget - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével elkészíteni. Ebből következően a közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek év végi értékelésére érvényes előírások figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztva leltár alapján, utólag is ellenőrizhető módon kell összeállítani. A közbenső mérleg leltárának tartalmaznia kell az analitikus és/vagy a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, azok év végi értékelésekor alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés, céltartalék képzés, időbeli elhatárolások), valamint az azokat alátámasztó számításokat. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások nem zárhatók le, azokat folyamatosan kell vezetni. Az értékeléskor alkalmazott korrekciókat nem lehet szerepeltetni sem az analitikus, sem a főkönyvi nyilvántartásokban, hanem kizárólag a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni őket. Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, a közbenső mérleget is felül kell vizsgáltatni a könyvvizsgálóval. Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik (eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában), saját tőke fogalmán a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására (Szvt. 21. §). [1999] Az éves beszámoló letétbe helyezése A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt -, valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 276/1298 oldal 4_2013_kr_2 utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta. Az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni. A letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt -, valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni (Szvt. 153. §). [2001] Az éves beszámoló közzététele Közzététel a nyilvánosság számára Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - közzétenni [Szvt. 154. § (1) bek.]. Az anyavállalat köteles az összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni [Szvt. 154. § (4) bek.]. A bizalmi vagyonkezelő mentesül a közzétételi kötelezettség, valamint a könyvvizsgálati kötelezettség alól a kezelt vagyon éves beszámolójának, illetve egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálata és közzététele tekintetében [Szvt. 154. § (1a) bek.]. A beszámoló megküldése a céginformációs szolgálat részére Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon a céginformációs szolgálatnak elektronikusan megküldi [Szvt. 154. § (7) bek.]. Cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó - ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik - a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles gondoskodni [Szvt. 154. § (10) bek.]. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 277/1298 oldal Hozzáférés biztosítása a munkavállalók és tagok számára A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anyavállalat) székhelyén megtekinthessék, és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek [Szvt. 154. § (2) bek.]. Kiegészítő mellékletre vonatkozó külön szabály Amennyiben a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva” [Szvt. 154. § (3) bek.]. Üzleti jelentésre vonatkozó külön szabály Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés, az összevont (konszolidált) üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen [Szvt. 154. § (12) bek.]. [2003] Közzététel az interneten Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozó (1981), amely éves beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek (1983) szerint állítja össze, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, az üzleti jelentéssel, az összevont (konszolidált) üzleti jelentéssel együtt - az ott megjelölt időpontban - internetes honlapján is köteles közzétenni, és a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani. Amennyiben a vállalkozó a számviteli törvény vagy más jogszabály, illetve saját döntés alapján az internetes honlapján vagy egyéb más módon is közzéteszi a beszámolót és a kapcsolódó üzleti jelentést és a közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” Ez esetben a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni [Szvt. 154. § (8)-(9) bek.]. A letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei Amennyiben a vállalkozó nem tett eleget letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének és a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását [Szvt. 154. § (11) bek.]. Abban az esetben, ha az adott vállalkozás az üzleti jelentést nem készítette el, a könyvvizsgáló nem tudja megadni a hitelesítő záradékot, mivel nem tud meggyőződni arról, hogy az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van-e. Ilyen esetben a könyvvizsgáló korlátozott (vagy esetleg elutasító) záradékot ad a korlátozás okainak részletes feltüntetésével. Amennyiben üzleti jelentés hiányában a közzététel (részbeni) elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 278/1298 oldal 4_2013_kr_2 A számvitel rendjének megsértését a Büntető törvénykönyv is szankcionálja. Az üzleti jelentés elkészítésének hiánya valójában a beszámolókészítési kötelezettség részbeni megszegését jelenti [Szvt. 19. § (1) bek., 154. § (11) bek.]. [2007] A devizanemek közötti áttérés szabályai A vállalkozó az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban az adatokat vagy forintban, vagy a létesítő okiratban rögzített devizában köteles megadni. Amennyiben a vállalkozó az adatokat forint helyett a létesítő okiratban rögzített devizában, a létesítő okiratban rögzített deviza helyett forintban, illetve a létesítő okiratban rögzített deviza helyett más - a létesítő okirat módosításában szereplő - devizában adja meg, a forintról devizára, a devizáról forintra, illetve a devizáról más devizára való áttéréskor a következő szabályokat kell alkalmaznia: Az áttérési időponttal (mint mérlegfordulónappal) éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben. Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat kell forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban, illetve a létesítő okiratban rögzített devizában, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni. Az a vállalkozó, amely a létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el az éves beszámolóját, mert az erre vonatkozó feltételeknek* megfelel, a forintról devizára áttérést csak az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával hajthatja végre (Szvt. 145. §). *Megjegyzés: Az említett feltételek (két eset lehetséges): 1. A tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól, vagy az USA-dollártól eltérő deviza, a) a bevételei, költségei és ráfordításai; valamint b) a pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. 2. A vállalkozó a létesítő okiratában a beszámolókészítés pénznemeként az eurót, vagy az USA-dollárt jelölte meg [Szvt. 20. § (4)-(5) bek.]. [2009] Áttérés forintról devizára A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell a létesítő okiratban rögzített devizára átszámítani. E főszabály alól kivételek: A létesítő okiratban rögzített devizanemben fennálló követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni. Amennyiben a létesítő okiratban rögzített devizanemben fennálló követelések, valuta-, devizakészletek forintban kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított valuta-, devizaértéke eltér a létesítő okiratban rögzített devizában fennálló követelések, valuta-, devizakészletek devizaértékétől, a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni. Amennyiben a létesítő okiratban rögzített devizanemben fennálló kötelezettségek forintban Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 279/1298 oldal kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, magyar nemzeti banki hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított devizaértéke eltér a létesítő okiratban rögzített devizában fennálló kötelezettség devizaértékétől, a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni. Amennyiben a létesítő okiratban rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követelések, pénzeszközök forintértékéből az áttérés napján érvényes, magyar nemzeti banki hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével számított - a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti devizaértéke eltér ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti devizaértékétől, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni. Fogalomértelmezés [2011] Keresztárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által közzétett - az érintett két devizára az adott napon érvényes hivatalos devizaárfolyamokból számított árfolyam (az érintett két deviza egymáshoz viszonyított aránya) [Szvt. 3. § (8) bek. 20. pont]. Amennyiben a létesítő okiratban rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségek forintértékéből az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékével számított - a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti devizaértéke eltér ezen kötelezettségek devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti - devizaértékétől, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni (Szvt. 146. §). A kivételek szabályozására azért van szükség, mert az árfolyamváltozások, illetve a számviteli értékelések miatt a könyvekben kimutatott követelések, illetve kötelezettségek forintösszegéből visszaszámított devizaérték eltér az analitikus nyilvántartásokban kimutatott és ténylegesen devizában fennálló követelések, illetve kötelezettségek devizaértékétől. A visszaszámított devizaérték és a fennálló devizaérték közötti különbözetet az áttéréskor rendezni kell. Forintról a létesítő okiratban szereplő devizára való átszámításnál biztosítani kell, hogy az adott devizában fennálló követelések, valuta- és devizakészletek és kötelezettségek a nyilvántartás szerinti valuta-, vagy devizaösszegben szerepeljenek az átszámítás alapján készített külön mérlegben. Ehhez az szükséges, hogy ezen eszközöknek és kötelezettségeknek az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Banki hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított valuta-, vagy devizaértéke és az adott devizában, valutában fennálló értéke közötti különbözetet meg kell állapítani, és azzal mint átszámítási különbözettel a tőketartalékot, illetve az eredménytartalékot módosítani kell. Ha a létesítő okiratban szereplő devizanemtől eltérő devizanemben van devizakövetelés, pénzeszköz, illetve kötelezettség, akkor biztosítani kell, hogy a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti devizaérték a keresztárfolyamok alapján visszaszámított eredeti devizaértéket mutassa. Az átszámítási különbözettel a tőketartalékot, illetve az eredménytartalékot módosítani kell. [2013] Áttérés devizáról forintra Az áttérés előtt a létesítő okiratban rögzített devizanemben elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. E fő szabály alól kivételek: A forintban fennálló követeléseket, továbbá a forintpénzeszközöket, illetve a forintban fennálló kötelezettségeket nyilvántartás szerinti forintösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni. Amennyiben a forintban fennálló követelések, illetve forintpénzeszközök valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes magyar nemzeti banki hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke eltér a forintban fennálló követelések, illetve forintpénzeszközök Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 280/1298 oldal nyilvántartás szerinti forintösszegétől, a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni. Amennyiben a forintban fennálló kötelezettségek devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes magyar nemzeti banki hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke eltér a forintban fennálló kötelezettségek nyilvántartás szerinti forintösszegétől, a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni. A létesítő okiratban - az áttérés előtt - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követeléseknél, pénzeszközöknél, amennyiben a létesítő okiratban - az áttérést megelőzően - rögzített valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke eltér ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak az áttérés napjára vonatkozó devizaárfolyamon számított forintértékétől, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni. A létesítő okiratban - az áttérés előtt - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeknél, amennyiben a létesítő okiratban rögzített devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes magyar nemzeti banki hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke eltér ezen kötelezettségek devizáinak az áttérés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékétől, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni (Szvt. 147. §). [2015] Áttérés egyik devizáról másik devizára Az áttérés előtt a létesítő okiratban rögzített devizanemben elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét a létesítő okirat módosítása előtti deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti devizának az áttérés napján érvényes keresztárfolyamán kell átszámítani. E főszabály alól kivételek: A létesítő okirat módosítása szerinti devizanemben fennálló követeléseket, pénzeszközöket, értékpapírokat, valamint kötelezettségeket ebben a devizanemben, az áttérést megelőzően külön vezetett nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni. A létesítő okirat módosítása szerinti devizanemben fennálló követelések, pénzeszközök, értékpapírok, valamint kötelezettségek nyilvántartás szerinti értéke és az átszámított értéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni. - A létesítő okirat módosítása előtti, illetve utáni devizanemtől eltérő devizanemben fennálló követeléseket, pénzeszközöket és értékpapírokat az adott deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán átszámított értéken kell figyelembe venni. - A létesítő okirat módosítása előtti, illetve utáni devizanemtől eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeket az adott deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán átszámított értéken kell figyelembe venni. - A forintban fennálló követeléseket, pénzeszközöket és értékpapírokat a létesítő okirat módosítása szerinti devizának az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamán átszámított devizaértékén kell figyelembe venni. - A forintban fennálló kötelezettségeket a létesítő okirat módosítása szerinti devizának az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamán átszámított devizaértékén kell figyelembe venni. Amennyiben a -tal megjelölt bekezdések szerint számított érték eltér annak az első bekezdés szerint átszámított értékétől, a két érték közötti különbözet összegét, mint átszámítási különbözetet kell figyelembe venni (Szvt. 148. §). [2017] Az átszámítási különbözetek elszámolása Az átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal a) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni, b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni. Ha a cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett tőke forintról devizára átszámított értéke eltér a létesítő okirat módosításában devizában meghatározott, és a cégbíróságon devizában bejegyzett Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 281/1298 oldal 4_2013_kr_2 jegyzett tőke devizaértékétől, a) a különbözettel (amennyiben az átszámított érték az alacsonyabb) a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni; b) a különbözettel (amennyiben az átszámított érték a több) a tőketartalékot kell növelni. Ha a jegyzett tőke devizáról forintra átszámított értéke eltér a létesítő okirat módosításában forintban meghatározott és a cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett tőke forintértékétől, a) a különbözettel (amennyiben az átszámított érték az alacsonyabb) a számított jegyzett tőke összegét a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékkal, azt meghaladóan az eredménytartalékkal szemben kell növelni; b) a különbözettel (amennyiben az átszámított érték a több) a számított jegyzett tőke összegét a tőketartalékkal szemben kell csökkenteni. A devizáról más devizára átszámított jegyzett tőke és a cégnyilvántartásba bejegyzett jegyzett tőke különbözetét, a) ha az átszámított érték az alacsonyabb, akkor a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékkal, azt meghaladóan az eredménytartalékkal szemben kell növelni a jegyzett tőkét; b) ha az átszámított érték a több, akkor a tőketartalékkal szemben kell csökkenteni a jegyzett tőkét a különbözettel. (Szvt. 149. §) [2019] Az eredmény megállapítása Az eredmény az eredménykimutatás elkészítésével határozható meg. Az eredménykimutatás a vállalkozó adózott eredményének a levezetését [az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) adózott eredményét módosító jelentős összegű hibák (1957) eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten] tartalmazza, továbbá az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, az adózott eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. Az üzleti év adózott eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye (a továbbiakban együtt: adózás előtti eredmény) adófizetési kötelezettség levonásával csökkentett összegében kell meghatározni (Szvt. 70. §). Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - a vállalkozó döntésétől függően - kétféle módon állapítható meg: a) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltségeljárással); b) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként (forgalmiköltség-eljárással). Mindkét eljárással hasonló eredményt kapunk, csak a hozzá szükséges adatállomány változó. Az összköltségeljárást általában azon vállalkozók választják, akiknek az 5. számlaosztálya elég részletes, és 6-7. számlaosztályt - mivel nem igénylik azok adatait - nem vezetnek. Ez főként az olyan vállalkozások esetében lehetséges, ahol nincsenek termékek, áruk stb., vagy nem igényelnek önköltségadatokat. A forgalmi költséges eljárást általában azon vállalkozók választják, akik termékeket állítanak elő, kereskednek vagy önköltségadatokat igényelnek. Az eredménykimutatás tagolását a számviteli törvény 2. számú melléklete (összköltségeljárás) és a 3. számú melléklete (forgalmiköltség-eljárás) tartalmazza. Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik üzleti évben összköltségeljárással, a másik évben forgalmiköltség-eljárással készíti az eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell. Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 282/1298 oldal 4_2013_kr_2 Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák (1959) eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. Az eredménykimutatás 2. és 3. számú mellékletben megadott tételeinek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. A 2. és 3. számú mellékletben megadott eredménykimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett bevétel-, illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha a) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek, b) azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését, c) az összevont tételeket és az összevonás indokát a kiegészítő mellékletben bemutatják. Az összevonás azonban nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket. Nem kell az eredménykimutatásban feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel (Szvt. 71. §). Az év végi adózott eredményt az eredménykimutatás sorainak kitöltésével és azok összevonásával határozhatjuk meg. Az összköltségeljárást választó vállalkozások a költség- és ráfordításadataikat az 5. és 8. számlaosztályokból, míg a forgalmiköltség-eljárást alkalmazó vállalkozások a költség- és ráfordításadataikat a 6., 7. és 8. számlaosztályokból állítják be a megfelelő eredménykimutatás-sorokba. A bevételekre vonatkozó sorokat a 9. számlaosztály adataiból kell kitölteni mindkét módszernél. A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. [2025] Tartós állapot a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés alkalmazásakor A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés alkalmazásakor tartós a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartós - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető [Szvt. 46. § (4) bek.]. [2027] 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltségeljárással) Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01 + 02) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (03 + 04) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05 + 06 + 07 + 08 + 09) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10 + 11 + 12) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I +/- II + III - IV - V - VI - VII) Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 283/1298 oldal 4_2013_kr_2 13. 14. 15. 16. 17. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet Pénzügyi műveletek bevételei (13 + 14 + 15 + 16 + 17) VIII. 18. 19. 20. 21. 22. IX. B. C. X. X/1. D. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet Pénzügyi műveletek ráfordításai (18 + 19 + 20 + 21 + 22) Pénzügyi műveletek eredménye (VIII - IX) Adózás előtti eredmény (+/- A +/- B) Adófizetési kötelezettség Halasztott adókülönbözet Adózott eredmény (+/- C - X +/- X/1) (Szvt. 2. számú melléklet.) [2031] 01. 02. I. 03. 04. 05. II. III. 06. 07. 08. IV. V. VI. A. Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmiköltség-eljárással) Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01 + 02) Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei (03 + 04 + 05) Értékesítés bruttó eredménye (I - II) Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Értékesítés közvetett költségei (06 + 07 + 08) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+/- III - IV + V - VI) A következő sorok értelemszerűen megegyeznek az eredménykimutatás 13-22. és VIII-X/1., valamint B-D. soraival. (Szvt. 3. számú melléklet.) [2035] összköltségeljárással készülő Példa az eredménykimutatás elkészítéséhez összköltségeljárással Az eredménykimutatás sorának megnevezése A főkönyvi számlák neve (amelyek összevont egyenlegeit be kell írni) A példa szerinti összeg (Ft) Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01 + 02) 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 93-94. Exportértékesítés nettó árbevétele 91-94. Belföldi és exportértékesítés nettó árbevétele 03. Saját termelésű készletek 581. Saját termelésű készletek állományváltozása állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke 58. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek 96. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 811. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 812. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 813. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 814. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások 10. Bérköltség 821. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 822. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok 823. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások 82. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás 83. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások 86. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye I +/- II + III - IV - V - VI - VII - VIII 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 971. Kapott (járó) osztalék, részesedés 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek kamatjellegű bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 97. Pénzügyi műveletek bevételei 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások kamatjellegű ráfordítások 21. Részesedések, értékpapírok, tartósan 874. Részesedések, értékpapírok, tartós adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztése 22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 875-879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye VIII IX C. Adózás előtti eredmény +/- A +/- B X. Adófizetési kötelezettség X/1. Halasztott adókülönbözet (+/-) D. Adózott eredmény (+/- C - X +/- X/1) Jogtár 284/1298 oldal 3 000 000 2 000 000 5 000 000 30 000 20 000 50 000 1 500 000 150 000 20 000 5 000 70 000 5 000 250 000 100 000 60 000 70 000 230 000 40 000 210 000 5 820 000 60 000 40 000 50 000 150 000 60 000 45 000 10 000 115 000 35 000 5 855 000 1 112 450 0 4 742 550 Megjegyzés: Folyamatosan működő cégeknek előző évi adatai is vannak, és az eredménykimutatás nyomtatványon azokat is fel kell tüntetni a megfelelő sorokban. Amennyiben az előző évi és a tárgyévi adatok valamilyen oknál fogva nem hasonlíthatók össze, akkor ezt az okot a kiegészítő mellékletben ismertetni kell. Az ellenőrzés vagy önellenőrzés során feltárt, az előző év(ek)re vonatkozó jelentős összegű hibákat az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett kell bemutatni, azok nem jelenhetnek meg az eredménykimutatás tárgyévi adatai között. Ez a szabály a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált előző időszakokra vonatkozó jelentős összegű hibákra alkalmazandó. Az ilyen eredménykimutatás 3 oszlopból áll: az előző évi adatok, a lezárt évekre vonatkozó módosítások és a tárgyévi adatok oszlopaiból [Szvt. 19. § (3) bek.]. Ha az adóhatósági ellenőrzés megállapításait az előzőekben ismertetetteknek megfelelően Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 285/1298 oldal 4_2013_kr_2 elszámolták, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni [Szvt. 19. § (3a) bek.]. [2037] A mérleg összeállítása Az 1-4. számlaosztályok egyenlegeinek, valamint az eredménykimutatásban meghatározott adózott eredmény ismeretében - a főkönyvi kivonat alapján a mérleg elkészíthető. A számlaosztályok főkönyvi számlái gyakorlatilag a mérleg előírt tagolását követik, így az egyes mérlegsorok tárgyév oszlopába kell írni - bizonyos csoportosításban összevontan - a főkönyvi számlák egyenlegeit. A mérleg tagolását a számviteli törvény 1. számú melléklete tartalmazza „A”, illetve „B” változatban. A vállalkozó az „A”, illetve „B” változat közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást követő üzleti években nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A mérleg tételeinek további tagolása megengedett. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha a) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek, b) azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését, c) az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő melléklet tartalmazza. Az összevonás azonban nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket. Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel (Szvt. 22. §). [2039] A mérleg előírt tagolása „A” változat Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete IV. Halasztott adókövetelés B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5. Váltókövetelések 6. Egyéb követelések 7. Követelések értékelési különbözete 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen Források (passzívák) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Adózott eredmény E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Jogtár 286/1298 oldal Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály Jogtár 287/1298 oldal 4_2013_kr_2 2. 3. 4. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 10. Halasztott adókötelezettség III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10. Kötelezettségek értékelési különbözete 11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek Források összesen [2041] A mérleg előírt tagolása „B” változat A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 8. 9. 10. Jogtár 288/1298 oldal Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete IV. Halasztott adókövetelés B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5. Váltókövetelések 6. Egyéb követelések 7. Követelések értékelési különbözete 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10. Kötelezettségek értékelési különbözete 11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete E. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek F. Forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B + C - D - E) G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A +/- F) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Számviteli Meritum szakmai adatbázis 2024 - Kardos Péter / Szakács Imre / Tóth Mihály 4_2013_kr_2 Jogtár 289/1298 oldal 7. 8. 9. 10. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Halasztott adókötelezettség II. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben I. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék J. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Adózott eredmény (Szvt. 1. számú melléklet.) [2043] Mérlegösszefüggések Az egyes mérlegsorok tartalma azonos az ugyanilyen elnevezésű főkönyvi számlacsoportok tartalmával. A mérleg összeállításánál az alábbi összefüggéseket kell szem előtt tartani: - az előző évi záróadatok megegyeznek a tárgyévi nyitóadatokkal; - az összes eszköz összege megegyezik az összes forrás összegével; - az előző év és a tárgyév adatai a vállalkozás eszközeiben és forrásaiban egy naptári év alatt bekövetkezett változásokat mutatják; - a mérleg eszközoldalán az egyes eszközcsoportokat a pénzzé tehetőségük fordított sorrendjében találjuk (a befektetett eszközök kevésbé mobilizálhatók, mint a forgóeszközök). Az eszközök és források, valamint a mérleg főösszege

Base de données Comptabilité Meritum 2024 : Guide Expert

Related documents

Products

Support

Base de données Comptabilité Meritum 2024 : Guide Expert

Related documents

Add this document to collection(s)

Add this document to saved

Suggest us how to improve StudyLib