A világgazdaság kialakulása és
jelenlegi térszerkezete
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
I. alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Gazdaságföldrajz



Távoktatás formájában, internetre feltöltött online digitális tananyagokkal
Összesen 12 alkalom
Számonkérés: írásbeli vizsga a vizsgaidőszak megadott választható
időpontjaiban tantermi (jelenléti) offline formában
– (Amennyiben ezt a járványügyi szabályozás nem engedné, online zárószámonkérés
december 9-én (szerda) az utolsó óra idősávjában lesz)

ZH tartalma (akár offline, akár online verzió esetében):
– Elméleti tesztkérdések az órák anyagából (70p)
– Vaktérképes topográfiai feladat adott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p)
2
Felhasználható irodalom


A felkészüléshez az internetre feltöltött digitális tananyag ajánlott
Valamennyi online tananyag (PDF, PowerPoint és a topográfiai
névanyag Excelben) a tantárgy honlapján érhetők el:
http://jeney.web.elte.hu/gfr
– A moodle-t és a teams-et nem használom

Ajánlott, felhasználható szakirodalom
– JENEY L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: JENEY L. – KULCSÁR D. –
TÓZSA I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. –
Budapest: BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. – NGM, pp. 329–363.
– TÓTH J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Budapest–Pécs: Dialóg
Campus Kiadó, pp. 45–93.
– BRADSHAW, M. – DYMOND, J. – WHITE, G. – CHACKO, E. 2012: Contemporary
World Regional Geography. 4th Edition. – McGraw-Hill Companies, Inc. 640 p.
3
A világgazdaság kialakulása, szereplői


Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre
Modern vilgazd. megjelenése vitatott:
1. Vagy: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések
2. Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus
nemzetgazdaságának kialakulásakor

Több szereplős rendszer
1. Nemzetgazdaságok
2. Transznacionális vállalatok (tnc)
3. Integrációs szervezetek
4
A világgazdaság meghatározása, főbb
jellegzetességei
5
Világgazdaság fogalma

Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége
– Erőforrások hatékonyabb felhasználása
– Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten
kezelendő kérdés merül fel)
– Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat


6
Világgazdaság > világpiac: utóbbi nemzetgazdaságok közötti külgazdasági
kapcsolatok
Világgazdaság < világrendszer: utóbbi etnikai, kulturális, katonai
kapcsolatrendszer is
Egyetemesség, de sokszínűség

Egyetemesség
– Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor
is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a
vérkeringésbe)
– Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac 
hamis

Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség
– Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $
– Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $


7

Információs társadalom (internet) 
karavánutak
(Poszt)modern  tradicionális prekapitalista
szerkezetek
Békés együttélés helyett konfliktusok
A Föld országainak GDP-je
(vásárlóerőparitáson), 2015.
Forrás: WORLDMAPPER
A világgazdasági centrum–periféra
viszony főbb jellemzői
8
Wallerstein: centrum–periféria elmélet

Vilgazd: szerves egészet alkot 
meghatározott struktúra
– Wallerstein: centrum–periféria viszonyrendszer
– A társadalmi–gazdasági struktúra szélső
alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony
– Szélső pólusai: centrum és periféria
– Több dimenzióban: gazdasági és politikai 
meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát

9
Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági
térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu,
USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata
– Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési
pólus, hegemón országgal az élén
– Félperiféria: belső peremen
– Periféria: külső peremen
Centrum–Periféria

Nem predesztináció
–
–
–
–
–
–

10
Újratermelődő, de történelmileg változó formájú
Már a vilgazd (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett
De: viszonyrendszer kiteljesedése csak később
Történelem során több centrum süllyedt el (Egyiptom, Mezopotámia)
Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia)
Vilgazd-i erőterek viszonya egymáshoz, a vilgazd térszerk-e: változó
Leszakadás koronként más és más következményekkel
– Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó:
azóta nagy jelentőségű
– Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök 
nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás
 kölcsönös függőség (interdependencia)
– De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő 
aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség
Világ gazdaságföldrajzi tagolódása

Klasszikus: 5 kontinens
– Európa, Ázsia, Amerika, Afrika,
Ausztrália-Óceánia

Világgazdasági helyzet: 2 (Brandtvonal) vagy 3 egység
– 2: Észak és Dél vagy 3: Centrum,
Félperiféria és Periféria

Világgazdasági erőterek: 3 egység
– Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet

11
10 kultúrrégió
Világgazdasági
helyzet
Amerika
Centrum
Észak-Amerika
Félperiféria
Latin-Amerika
Periféria
Világgazdasági erőterek
Európa-Afrika
Nem egyértelmű
Távol-Kelet
Ausztrália 
Európa
Kelet-Ázsia
Iszlám Világ
Délkelet-Ázsia
Trópusi Afrika
Dél-Ázsia
É- és Belső-Ázsia
A perifériák helyzete a világgazdaság
történetében
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
I. alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Világgazdaság fejlődéstörténete
I.
Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac
kialakulása, szakaszai
A. 1450–1640: „hosszú XVI. század”
B. 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora
II. 1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora
III. 1880–1945: A monopolkapitalizmus kora
IV. 1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság
A. 1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság
B. 1990-től: egytípusú világgazdaság
2
I. Világgazdaság előtörténete: merkantil
világkereskedelem és a világpiac kialakulása

A perifériák közös hasonlóságai
– Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak
– Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést
– Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása

Eu-i terjeszkedés perifériákra gyakorolt eltérő hatásának tényezői
1. Periféria részéről: természeti adottságok, társadalmak fejlettsége, szervezettsége
2. Centrum: hatalmak érdeke, céljai
3
I. Világgazdaság előtörténete



Merkantil világkereskedelem és a világpiac
kialakulása
Világkereskedelem „nagy háromszöge”:
Európa, Ázsia, Latin-Amerika
Dél-Ázsia (jobb helyzet többi perifériához
képest)
– Kapcsolatok megmaradtak, de Török Birodalom
miatt selyemút helyett tengeren
– Eu.: kereskedelmi deficit Ázsiával szemben 
ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel
finanszírozta
– Kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere 
külső erőforrás az eu-i fejlődés számára,
később elszigetelődés
4

Trópusi-Afrika, Észak-Ázsia: elszigetelődött
I. Világgazdaság előtörténete


Világkereskedelem „kis háromszöge”:
Európa, Trópusi Afrika, Latin-Amerika
Határozott irányultság
– Afrika  Újvilág: rabszolgák
– Újvilág  Európa: arany, ezüst és gyarmatáruk
– Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért

Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet):
– Kereskedelembe való bekapcsolódás Ázsia
helyett
– Rabszolga-kereskedelem

5
Dél- és Észak-Ázsia: elszigetelődött
II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája

Rabszolga-kereskedelem betiltása (1807)
– Összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”, helyette:
– 2 irányú nemzetközi tőkeáramlás (centrum–perif. viszonyban)
Jellemző irány
6
Szállított termék
Következmények a perifériára
Centrum 
periféria
• Gyáripari termékek
• Szoros függés az európai
iparcikkektől
• Meglévő kézműipar, manufaktúrák
tönkretétele
• Ipar kialakulása akadályozott
Periféria 
centrum
• Ellentételezésül primer szektor
termékei (olcsó munkaerővel
nyersanyag, élelmiszer)
• Primer szektor centrum
országoknak megfelelően átalakul
(élelmezési válság)
Perifériák az ipari kapitalizmus idején

Perifériák paradoxonja
– Miközben maga erőforráshiánnyal küszködött, mégis külső erőforrásként táplálta a
centrum tőkefelhalmozását
– Ez a munkamegosztás a centrum erőfölényét biztosította

Trópusi-Afrika
– Rabszolga-kereskedelem betiltása +: (igaz korábban ez volt az egyetlen bevételi forrás
volt Ny-Afr part menti térségében)
– Gyarmatosítók: angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr)
– Merkantil világkeresk. időszakában kialakult c–p viszony erősödik

Dél-Ázsia
– Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása
– Földadó, angol gyáripar termékei  itt volt virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg
textilágazat) tönkretétele
7
III. A monopolkapitalizmus kora

XIX. sz. vége, iparilag fejlett
országok: tőkekoncentráció,
centralizáció  kapitalizmus új
szakasza:
monopolkapitalizmus
– Működőtőke-kivitel monopoltőkés
formája került előtérbe

8
Centrum = gyarmatosító
hatalmak
– Gyarmatbir: hatalmas társ–gazd
tér biztosítása a monopoltőke
számára
– Gyarmatbir klasszikus belső
viszonyai átalakulnak 
imperialista gyarmatbir


NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap,
Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo
NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2,
450 mió fő)  de „elkényelmesedik”
XX. század eleje: perifériák viszonylag jobb
helyzete a világválság idején

1929–1933: világgazdasági válság
– 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik


Túltermelési válság  a legnagyobb túltermelőket jobban érintette a válság
(USA, No.)
Országonként eltérő válaszok a válságra
– Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%)
– Közepes helyzet: Eu – alig csökkent a súlya (–0,9%)
– Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia – nőtt a súlya (+0,4–2,1%)
9
IV. Gyarmati rendszer vége a klasszikus
hidegháború időszakában

Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása
– 1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be)
– Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső
kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása
– Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája

10
Nemzetközi szervezetek a Periférián is
Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es
évektől

1970-es évek: 2 olajárrobbanás 
strukturális válság (nem
konjunkturális)
– Fejletlen országok (3. világ), „Szegény
Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló
országok)
– Periféria: súlyos eladósodás

11
Világgazd erősen polarizálódott a
gazdasági fejlettség szempontjából,
térszerkezet törésvonalai
– É–D: csak gazdasági
Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában
– Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria
megosztott: kapitalista vagy szocialista, Adatforrás: VILÁGBANK
később el nem kötelezettek mozgalma
is)
A perifériák gazdasági elmaradottságának
általános érvényű okai
1.
2.
3.
Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség
Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek,
állandó forráskivonás
Kétarcú gazdaság és társadalom
– Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság
– Duális jellegű, heterogén társadalom
12
XX. század: modern és tradicionális szektor
együttléte a Periférián


Periféria fejlődése földrajzilag és ágazatilag koncentrált jellegű
Fejlettebb városok (többnyire kikötővárosok, kapuvárosok (gateway city),
elsődleges városok (primate city): gyarmati időket őrzi
–
–
–
–

Modern szektor: korszerű technika
Centrumhoz kötődik: korszerű technológia beszerezése + előállított termékek eladása
Társ–gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társ. hagyományos talapzatát
Jelentős gazd-i változások: infrastr., tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése
Hátország
– Tradícionális szektor: nem tudja felvenni a modern szektor termékeit
– Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű
marad)  duális szerkezet

13
Elmaradott struktúra  függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm
fejlődés, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása
– Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva
W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete

W. Rostow: unilineáris
fejlődéselmélete
– Minden ország azonos történelmi
pályájú: tradicionális társ  átmenet
 nekilendülés (take-off)  érettség
 modern fogyasztói társ (USA)
– Modernizmus kedvelte

14
De már sokan vitatják: térben is
időben mások a feltételek
– Térben: nyugati kultúra
(individuálisabb társadalom,
magántulajdon szentsége)  keleti
társadalmak (közösségi társadalmak)
– Időben: ipari forradalom  mai
high-tech iparágak
I. Wallerstein: centrum–periféria elmélet


15
Periféria: Centrum
fejlettségi szintjétől
elmarad
Nem szerves, nem
autonóm pályán
mozognak
– Fejlődésük más
viszonyok között
kialakult (fejlettebb)
rendszer átvételén
alapul 
mintakövetés
– Kérdés: az átvett
minták képesek-e
szervesülni, egész
rendszert dinamizálni?
Szegénység ördögi köre

G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését
gátló visszacsatolási mechanizmusok
– Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs
növekedés  szegénység
– Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás
 nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység
– Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök 
forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás 
szegénység
– Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok
 szegénység
16
Perifériák egyéb földrajzi elnevezései

Szegény Dél
– De: délen van Ausztrália
is, északon pedig
Kazahsztán vagy É-Korea

Harmadik Világ
– Hidegháborús szemlélet

Fejlődő országok
– Rostow-i optimista
koncepció, de átlagosan
lassabb növekedés mint
a fejlett országoknál

17
„Elmaradott országok”,
„Gyengén fejlett
országok”
– De: pejoratív  sértő
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
I. alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Trópusi Afrika fogalma

Trópusi-Afrika egyéb elnevezései
– Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő)
– Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa)
– Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül)

Jellemzői
– Negrid lakosság többsége
– Szahara elválasztó szerepe
– Inkább keresztény

Északi határa vitatott
– Mauritániától (Ny) Szudánig (K)


2

17 mó km2 (V11%)
760 mó fő (V11%)
Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika
Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú
elmaradottság

Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia
– De: D-Ázs: komoly fejlődés, Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart
lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül

XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5% 
többi országa 0,8%)
– Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés 
elsivatagosodás
– Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3)
– Egy-két exp-termék (ásványi nyersanyag vagy mg-i termék)  függőség a világpiaci ártól

3
Országok közötti belső fejlettségi különbségek
–
–
–
–
Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása
Belső területek: elzártság
Túlnépesedés
Belpolitika: békés v. konfliktusok
Az elmaradottság sajátos TrópusiAfrikára jellemző térségspecifikus
okai
4
1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége”

Trópusi környezetben nem volt szükség
– Ruházkodásra
– Tartós hajlékra
– Termények raktározására


5
Nem kedvezett a társ–gazd, termelőerők fejlődésnek
I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése
2. Külső kapcsolatok hiánya

Késői felfedezés
– XV–XVI. sz.: csak a partvidék
– XIX. sz. vége: belső területek

Sokáig elszigetelve a külvilágtól, okai:
–
–
–
–

6
Szárazföldön: Szahara (max. néhány karavánút)
Tengeren: tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök)
Folyókon (Kongó, Nílus): vízesések, zuhatagok
Forró, párás égh., esőerdők, trópusi betegségek
Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv
3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya



7
Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk
területen  eke helyett kapa, szúróbot
Hagyományos kapás égető–vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet
 nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom  csak
nemzetiségi, törzsi kötelékek
Eu-nál alacsonyabb társ–gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is
4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai

XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben
– Eleinte portugál felfedezőutazók, cél: Indiába vezető hajóút biztosítása
– XVI–XIX. sz.: rabszolga-kereskedelem Am-ba  több tíz milliós emberveszteség 
hatalmas területek elnéptelenedése
– XIX. sz.: gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása

XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia) 
világhatalmi pozíció erősítése
– Eleinte: fejadó, nyers erőszak
– Később: 1.) nyersanyag-lelőhelyek  bányászat, 2.) ültetvényes mezőgazdaság, 3.) eu-i
ipartermékek potenciális felvevőpiacai
– Trópusi-Afrika függő világgazd-i helyzete
8
5. Ésszerűtlen államhatárok


1950-es, 1960-as évek: gyarmati
rendszer gyors felbomlása (40
állam), de még rosszabb helyzet
Függetlenség illúziója, helyette
realitás
– Függőség
– Sorozatos gazdaságpolitikai hibák
(egyes országok: szocialista
kísérletek)
– Mesterséges határok  vallási,
nyelvi és törzsi viszályok

9
Fegyveres konfliktusok
– Háborús menekültek
– Gazdasági elnyomorodás 
migránsok
Nem jut a termelés bővítésére


Kevés bevétel  alacsony nemzeti jöv
Sok kiadás  nem a termelés bővítésére költenek, helyette:
– Elemi szükségletek: élelmiszer, ruházkodás (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló
fogyasztási szokások)
– Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés
– Állami adósságok törlesztése
– Alapvető műszaki infrastruktúra megteremtése (utak, közművek)
– Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak)

Ha marad is a termelés bővítésére:
– Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek
(növekvő szakadék a fejlett világtól)
10
Alulurbanizált kultúrrégió




Városlakók aránya kicsi
(<40%)
Óriási falu–város különbség
Nagyvárosok főleg
tengerparton
Legnépesebb város:
– Lagos (Nigéria): VR11. (~10,4
mó)
– Kinshasa (Kongó): VR15. (9,4)
11
A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
I. alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Dél-Ázsia lehatárolása

Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból
– Kelet-India (szemben Nyugat-Indiával ≈ Karib-térség)
– Elő-India (szemben Hátsó-Indiával ≈ Délkelet-Ázsia)

Elkülönül Ázsiától
– Külön indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe 
könnyű lehatárolni  szubkontinens, alkontinens
– Antropológiai (nem mongoloid), nyelvi másság
(indoeurópai)
– Sajátutas gazdaságpolitika
2
Dél-Ázsia lehatárolása


Dél-Ázsia 6 országa: Banglades, Bhután, India,
Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek
Angolszász értelmezés tágabb (csak Ny-i irányba
nyitott)
– 7 ország: gyakran Pakisztán is (egykori Brit-KeletIndia)
– 8 ország: Afganisztán is (pl. CIA The World Factbook)
– 9 ország: még Irán is (legtágabb értelmezés, pl.
ENSZ)
Nepál Bhután
India
Maldívszigetek
3
Banglades
Srí Lanka
Dél-Ázsia népességföldrajzi képe


Egyik legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2
De: jelentős népességszám: 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős
eltérések:
– Nagyok: India (túlsúlyos, 1,2 mrd, VR2., D-Ázsia 85%-a), Banglades (150 mió, VR8., DÁzsia 11%-a)
– Kicsik: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)

Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2
– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett


4
Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív-szigetek 24‰, Nepál
21‰)
Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és
Maldív-szigetek 40%)
Alacsony városodottság, óriásvárosokkal


Alacsony városlakók aránya: 28%
(Bhután 11%)
Sok nagyváros (>Eu)
– 505 db 100 ezer feletti
– 84 db félmilliós
– 37 db milliós

5
Legnépesebb városok:
–
–
–
–
–
–
Mumbai (Bombay) 14 mió VR2.
Dhakka 11,6 VR5.
Delhi 11,2 VR8.
Bangalore 6,3
Chennai (Madras) 4,7
Kolkata (Kalkutta) 4,4
Policentrikus indiai városhálózat
Eredmények
1. Viszonylag
kiegyenlített
városhierarchia
2. Időben is egyre
kiegyenlítettebbé
válik
120
100
1951
1971
%, (maximális érték = 100%)

1991
80
2006
Auerbach v.Zipfeloszlás
60
Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach
(német geográfus, 1913)

40
– Rangsorban az n-edik város népessége
= a legnépesebb város n-ed részével
(Auerbach- vagy Zipf-szabály)
20
6
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
sorrend
12
13
14
15
16
17
18
19
20
Egy indiai városhierarchia vizsgálat
eredményei (vezető városok 9 dimenzióban)
Egyetemi hallgató
Hotelférőhely
Kórház
Légiforgalmi kapcsolat
Rendezett konferencia



7
+ további 4 dimenzió
Összesen 9 dimenzió
Ez alapján komplex
(összesített) városhierarchia
Egyszerű városhierarchia: mennyi
dimenzióban szerepel a város a top20-ban?
város
8
dimenziók száma (max = 9)
Mumbai, Új-Delhi
9
Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad
8
Ahmedabad, Jaipur
7
Coibatore
6
Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune
5
Thiruvananthapuram
4
Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon
3
Finomított városhierarchia: Bennett-féle
komplex mutató alapján

A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei
– 9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek

Megoldás: maximumhoz viszonyítás
– Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató
– Maximum = 100 %
– Százalékos részadatok összegzése
xi
zi 
xmax
Város
9
Összesítet %
Új-Delhi, Mumbai
700 felett
Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad
200–700
Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar
90–200
Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi
60–90
Főbb konklúziók: átalakuló indiai
városhierarchia

Földrajzi átrendeződés
– Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata)
– Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad)
– Urbanizáció súlypontja ÉK-re tolódott

Kiegyenlítettség
– Relatíve kiegyenlített városhierarchia
– Időben egyre kiegyenlítettebbé válik


10
Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot
Bipoláris (Mumbai és Delhi)
Vallási sokszínűség

Hindu többség 72%
– Nepál és India 80% körül
– Többi országban is ez a legnagyobb kisebbség

Muszlim 20% (szunnita ág)
– Banglades (Pakisztán) leválásának alapja
– Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%
– Legtöbben Indiában 164 mió

Buddhista 1%
– Srí Lanka 77%, Bhután 75%


11
Kisebb keresztény közösségek: India, Srí Lanka
Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők
egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet
Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség
Nemzetiség
Nyelv
India
soknemzetiségű
22 hivatalos nyelv, hindi (fő)
Banglades
95% bengáli
bengáli
Srí Lanka
75% szingaléz, 18% tamil
szingaléz, hiv. még: tamil, angol
soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári,
Nepál
nepáli
bhotija
Bhután
50% bhotija, 35% nepáli, asszámi
dzongkha
Maldív-szigetek 98% szingaléz
divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel)
12
Trópusi Afrikához képest magasabb civilizációs
fejlődés

Kr. e. III. évezred, Indus és mellékfolyóinak
völgyében: dravidák  magas szintű urbanizmus
– Sakktáblás alaprajz
– Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás)
– Fejlett infrastruktúra (vízvezetés, burkolt utak)



13
Kr. e. 1800: indoárják  Brahman civilizáció
(kasztrsz.)
Perzsa, görög, mongol hódítás (Mogul Birodalom)
Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi
szinten Eu-val
– Világkereskedelem nagy háromszöge: szufficit
Európával szemben
– Világkereskedelem kis háromszögéből kimarad  lassú
periferizálódás
Lemaradás India-specifikus okai
1.
Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta),
népcsoport
– 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák
– Érinthetetlenek (páriák, dalitok)
– Kaszton kívüliek (külföldiek)
2.
3.
14
Ipari forr. elmaradása
Angol gyarmati uralom
Két évszázados angol gyarmati uralom

Gyarmatosítás hátrányai
– Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart
nem fejlesztették
– Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe
helyezése
– Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek
előidézői

Előnyei
– Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer
– Vasutat, utakat építettek
– Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba

15
Függetlenedés
– 1947: India-Pakisztán kettéválása  nyersanyag ipar nélkül
és ipar nyersanyag nélkül
– 1971: két Pakisztán különválása (Banglades – Pakisztán)
Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség
után

Vontatott fejlődés
– Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növ (0,8%-os
gazd-i növ ≈ népnöv)
– 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os
növ, de 2,2%-os népnöv)
– Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás
(2240 kcal)

16
Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus
rossz keveréke
– Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny
– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria
fejlődése átlagban duplája volt)
– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott
magánszféra
– Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia
Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as
évektől – sikertörténet

1991-től: világpiaci nyitás
– Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket
– Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről

Reformok
– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése
– Adókulcsok csökkentése
– Verseny ösztönzése

1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 7,5%
– Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP)
– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja
17
Gazdasági fellendülés motorja

India kihagyja „ipari forradalmát”
– Agrárországból szolgáltatások vezérelte gazdaság (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48)
– Indiai ipar is főleg high-tech és magas feldolgozottságú termékek

Jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának
bővülése helyett)
–
–
–
–
18
Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése
Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$)
Filmgyártás
Kiemelkedőek az ún. „outsourcing”, „offshore” tevékenységek (pl. telefonos
ügyfélszolgálat, távmunka, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások)
A távmunka társadalomföldrajzi
háttere

Időeltolódás
– Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka

Angol nyelvtudás
– Lakosság 3%-a beszél magas szinten angolul
– „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British
English)  USA után 2. legnagyobb angolul beszélő
tudományos közössége
– Konkurrencia: Fülöp-szk (American English)

Válasz a „brain drain”-re
– Hazájukban csatlakozhatnak a fiatalok a globális
munkaerőpiachoz
19
Indiai és ázsiai minta mérlege
India
gazdpolsajátutas gazdaságpolitika
K- és DK-Ázsia
ázsiai minta követése (alacsony árú,
munkaintenzív késztermékek)
függ belső piac
export
vezérlő fogyasztás
beruházás
ágazat szolgáltatás
ipar
iparág high-tech
alacsony hozzáadott értékű termék
 Közgazdászok: fogyasztásvezérelt indiai gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb, mint
erőforrások mobilizációjára épülő kínai
 Telekom. forr., több infrastruk. beruházás (utak, kikötők): jelentős versenyképesség javulás,
de csak a kiindulási alaphoz képest
 Energiaellátás, városi közszolgáltatások: még mindig akadozóak
 Munkaintenzív iparágak hiánya  vidéki nincstelenek továbbra is szegénységi küszöb alatt
(800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)  sok indiai a kínai mintát követné
20
Gazdasági fejlettségi különbségek
Dél-Ázsiában
21
Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság
számára

India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen
– India: ter. fele szántóföld
– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye”
– Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld

Trópusi monszun: 3 évszak, hatása kiszámíthatatlan
– Hűvös, száraz tél (nov.–feb.): ÉK-i szél Belső-Ázsia felől
– Forró száraz tavasz (márc.–máj./jún.)
– Meleg, esős nyári monszun (jún./júl.–okt.): DNy-i szél

Öntözési típusok
– Kharíf: rizs, cukornád, gyapot, juta, olajnövények (október–novemberi betakarítás):
öntözés kiegészítő szerepű
– Rabí (hűvös) és garam (forró): búza, kölesfélék, hüvelyesek, rizs (március–áprilisi
betakarítás): növénytermesztés kizárólag az öntözésre van utalva
22
Elaprózott parcellák

Brit gyarmati uralom idején művelt terület
– 50%: zamindárok (adószedőből lett nagybirtokos főbérlők) kezén
– 50%: rajotvari rsz.-ben: rajóták (parasztság) közvetlen a kormánnyal köt bérleti
szerződést

Függetlenedés: földreformok, zöld forradalom
– India (1948): állam válik zamindárrá  tőle bérelhetik a legtöbb földterületet
– Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása

Következmények
– Elaprózódás
– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége 
mezőgazdaság fejlődésének gátja
– Földéhség

23
Srí Lanka: jobb helyzet
– Kétarcúság: ültetvények exporta illetve önellátó polikultúra
Mezőgazdaság túlzott súlya

Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből
– Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál 38%, de: csak a
belső szükségletek kielégítésére képes
– India: fogl 60%, GDP 22%
– Kiv: Maldív-szk: GDP 9%

Növénytermesztés vezető szerepe
–
–
–
–
–

24
Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5-e
Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró
Gyapot, juta
Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek
Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)
Állatállomány számottevő
– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)
– Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)
Vidéki szegények felemelésének feltételei
Indiában


Második zöld forradalom kellene  mg. komoly potenciál
Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani
–
–
–
–
25
Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből
Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel
Beruházások az öntözés elősegítésére
Birtokviszonyok átalakítása
Ipar és turizmus Dél-Ázsiában

Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja
– Nyersanyag-, energia- és tőkehiány
– Fogyatékos infrastruktúra
– Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac




Élelmiszeripar minden országban
Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar
Srí Lanka: fejlődik a vegyészet
Turizmus: kiemelkedő szerepű lehetne
– Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és
szürkegazdaságba
– Bhután: beutazási korlátok
– Pozitív: Maldív-szk (szk közel felén csak turisztikai létesítmények)
26
A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya
közötti összefüggés Indiában (2001)
27
A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában


Analfabétizmus: 47%
Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt 
lányok oktatására rányomja bélyegét
– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel
kevesebbet
– Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a diszkrimináció,
függ szegénységtől és vallási háttértől

28
Országtípusok
1. Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is
akadályozott
2. Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába történő
integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás
3. Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak a magasabb
szintű oktatásban, munkaerőpiacon
A gazdasági fejlettség és fejlődés területi
különbségei Indiában
Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002
Egy főre jutó GDP (India=100%)
200 % felett
125-199 %
75-124 %
74 % alatt
29
Gazdasági fejlődési különbségek, 1994–2002
GDP/fő növekedése (1994=100%)
160 % felett
140-159 %
125-139 %
124 % alatt
Népességnövekedés és gazdasági fejlettség
Indiában (2001)
30
Dél-Ázsia szegényebb országai

Nepál
– Egyik legszegényebb ország
– Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik

Bhután
– Egyik legelzártabb ország
– Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása

Banglades
– Humán- és pénztőke hiánya
– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély
felhalmozás és beruházás
– Évről-évre ismétlődő természeti csapások
31
Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok

Srí Lanka jobb helyzetű
– Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl
– Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő

Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági
viszonyokat
– Egyik legkisebb ország (300 km2)
– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik
legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km 2<)
– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták
– Magas születéskor várható élettartam
32
Jelentős különbségek
India
Banglades
Srí Lanka
Nepál
Bhután
Maldívszigetek
33
Születéskor
Népesség
Természetes 15 év alattiak
Népsűrűség
várható
(mió fő,
szaporodás
aránya
(%)
(fő/km2) 2007
élettartam
2007)
(‰) 2005
2005
(év) 2005
1130
344
15
32
69
150
1045
18
35
64
21
320
10
24
75
29
197
21
39
63
0,7
15
13
38
64
0,35
1166
24
41
68
Városi
lakosság
aránya (%)
2006
29
25
15
16
11
30
Egy főre jutó GNI Export értéke
(USD, 2006)
(Mrd USD) 2006
India
Banglades
Srí Lanka
Nepál
Bhután
Maldív-szigetek
34
820
450
1160
320
1430
2320
102,73
9,26
6,37
0,75
0,25
1,33
Import értéke
(Mrd USD) 2006
HDI-index
(ranghely, 177
országból) 2006
133,42
13,84
8,90
1,85
0,40
9,50
126
137
93
138
135
98
A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/
foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004
India
Banglades
Srí Lanka
Nepál
Bhután
Maldív-szigetek
35
I.
II.
III.
22/60
20/52
17/35
38/93
25/94
9/-
27/12
27/14
26/25
21/37/16/-
51/28
53/34
57/40
41/38/75/50
Az erőforrásokban gazdag periféria:
Észak-Ázsia
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
BCE alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Észak-Ázsia és Szibéria földrajzi lehatárolása

Észak-Ázsia (Oroszo. ázsiai része)
– 3 szövetségi körzet: Uráli, Szibériai és Távol-Keleti
– Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a)
– Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a)

Szibéria
1. Társadalomföldrajzilag, történelmileg: Szibéria ≈ egész ÉÁzsia
2. Természetföldrajzi értelemben Szibéria = Szibériai körzet +
keletről Jakutföld (Szaha) + nyugatról Jamali Nyenyec és
Hanti-Manszi autonóm körzetek, Tyumenyi és Kurgáni
oblasztyok is
3. Legszűkebb értelemben: csak a Szibériai körzet (8 orosz
szövetségi körzet egyike)
2
Szibéria elnevezése


Mongolul: nyugodt területeket jelent
Népekről kapta nevét
– Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba)
– Szabír népről
– Sibirga népről: Akkanat, Nyugat-Szibéra utolsó sámánja

3
Elnevezés a Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben
Történelem




Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok)
XIII. sz.: mongol hódítás  Mongol Birodalom része
Szibériai Kánság
XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé
–
–
–
–
–
–
–
4
Kereskedők, kozákok letelepedése
Cári hadsereg erődjei
XVII. sz.: orosz befolyás, de feltáratlan, lakatlan
Politikai foglyok, köztörvényes bűnözők
II. Miklós, 1891–1905: transzszibériai vasút
XX. sz.: ásványkincs-bányászat (gazdag vagyon)
SZU: Gulág munkatáborainak jelentős része (pl. Kolimai terület bányái)
Szórványos mezőgazdaság: rövid
tenyészidőszak

DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat
– Búza, árpa, rizs, burgonya, juh, szarvasmarha

Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak
– Korlátozott mezőgazdaság

Tundra: rénszarvastartás
– Őslakosok 10 ezer éves hagyományai

Egyik legnagyobb erdőterület a Földön
– Fa: egyik legfontosabb bevételi forrás maradt, de: gyorsabban vágják ki, mint amilyen
mértékben megújulni képes

5
Ohotszi-tenger: Föld 2–3. legfontosabb halászterülete
– Probléma: extrém hideg, erős árapály
– Szibéria: világtermelés 10%-a
– SZU szétesése után visszaesett
Bányászat

Különösen gazdag ásványkincsekben
– Szinte minden gazdaságilag hasznosítható fém
– Negyedidőszaki eljegesedés
– Ni, Au, Pb, C, Mo, Ag, Zn, gyémánt



Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent)
Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki
Rossz éghajlat nem volt vonzó
– Sztálin kényszermunkatáborok – bányászat megkezdése
6
Ipar és közlekedés

Ipar
–
–
–
–

1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult
II. vh.: különösen gyors fejlődés
SZU szétesése: hanyatlás
3 óriási gyár Ny-Szibériában, több a Bajkál-tó
körül
Közlekedés
– Több város nem érhető el közúton sem
Európából, sem Ázsiából
– Transz-szibériai vasút: Moszkva–Vlagyivosztok
– Bajkál–Amúr vasút
– Legjobban a légi közlekedésen keresztül
érhetők el a vasútmenti városok is
7
Szibéria tervezett stratégiai
infrastrukturális hálózatai
Kőolajvezeték
Gázvezeték
Közúti határátkelő
Vasútvonal
Gazdasági körzetek Észak-Ázsiában

8
Régi gazdasági körzetek
–
–
–
–
Uráli (részben)
Nyugat-Szibériai
Kelet-Szibériai
Távol-Keleti

Mai szövetségi körzetek
– Uráli
– Szibériai
– Távol-Keleti
Régiók, szövetségi körzetek

Nyugat-Szibéria
– 2,4 mió km2, 15 mió fő
– Energiatermelés (4 nagy kőolajmező,
Kuznyecki-medence szén)

Kelet-Szibéria
– 4,1 mió km2, 9,1 mió fő
– Nincs összefüggő ipari körzet, termelés
egy-egy nagyvárosban
– Vas, nemesfémek, gyémánt, vízenergia
– Nehézgépgyártás, vegyipar

9
Távol-Kelet
– 6,2 mió km2, 7,5 mió
– Kitermelő ipar, reménybeli
nyersanyagelőfordulások
– Városok inkább a tengerparton
Gazdasági növekedés

GDP-súlya (30%)
– De visszaszorulóban van,
Európai Oroszország
gyorsabban fejlődik (kiv.
Távol-Kelet)
– Urál (leglassabban fejlődik)
– Szibéria
– Távol-Kelet (legdinamikusabb
fejlődik)

10
Orosz átlagnál magasabb
egy főre jutó GDP
– Legfejlettebb: Urál (166%)
– Legelmaradottabb: Szibéria
(76%)
– Távol-Kelet (120%)
Észak-Ázsia népesség- és településföldrajza



11
Alacsony népsűrűség (3 fő/km2): Ny-ról K felé
csökken, É-ról D felé csökken
Sokszínű nemzetiségi összetétel
–
–
–
–
–
Uráli népek: finnugorok (pl. hanti, manysi) és szamojédek
Türk és mongol népek (burját, jakut, szibériai tatár)
55 ezer szahalini koreai
Orosz, oroszosodott ukrán, 400 ezer német
1 mió kínai
–
–
–
–
–
Ortodox keresztény
Iszlám
Tibeti buddhizmus
70 ezer zsidó (Birobidzsán/Jevrej)
Sámánizmus (szent helyek: Bajkál-tó egy szigete)
Sokszínű vallási összetétel
Közigazgatási és autonóm egységek

Közigazgatási egységek
– Régiók (oblasztyok)
– Szövetségi körzetek (krajok)

Autonóm egységek
– Köztársaságok: legnagyobb fokú önállóság
– Autonóm régiók (oblasztyok)
– Autonóm körzetek (okrug): legszerényebb önállóság
12
Mongol és kínai határ menti autonóm
egységek




13
Türk és mongol népesség
Buddhizmus
Hagyományos nomád pásztorkodó életmód
(szovjet idők óta kevesebben)
Később oroszok: mg., bányászat, kitermelő ipar
Tuvai Köztársaság


1944-től csatlakozott
1993-as tuvai alkotmány
– Teljes szuverenitás, kiválás joga
– Szembemegy az orosz alkotmánnyal
– Oroszok elleni erőszak  oroszok elvándorlása
14
Jevrej

Zsidó Autonóm Régió (Jevrej)
– Sztálin hozta létre 1934-ben a szovjet zsidók otthonául,
Palesztinával szembeni ellenpontként
– Távoli fekvés + zord környezet  kevésbé vonzó
(1989: 9000 zsidó, 80% orosz)
15
Északi autonóm egységek

Több mint 30 etnikai csoport (több néhány ezres)
– Jakutoknak van köztársasága Jakutföld (Szaha)
– 7-nek van autonóm körzete




16

Természeti erőforrások: pl. gyémánt, arany,
vasérc, fa
SZU idején: orosz bevándorlás (erőforrások
kitermelése)  őslakosság 16% alatti autonóm
körzetekben
Oroszok iparvárosokban
Vezetékek, modern infrastruktúra, szennyezés 
zavarja az őslakosok hagyományos életmódját
(vadászat, halászat, rénszarvas-tartás)
Északi Népek Szövetsége (1989): őslakosok
érdekképviselete
Észak-Ázsia egészének
függetlenségi törekvései


Politikai autonómiáért mozgalom
XIX. sz. közepétől ered
– Szibériai származású szentpétervári egyetemisták
– 1863: ukránokkal és lengyelekkel együtt függetlenségi mozgalom

Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve
– Fehérek többsége, de eltér a keleti szlávoktól
– Szabadság és a magántulajdon igénye: USA mintájára új állam megteremtése

17
Felerősödött az orosz polgárháború idején
A latin-amerikai gazdasági szerkezet
jellemzői
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
BCE alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Hasonlóságok és különbségek a
félperifériákon
szempontok
kiterjedés
ókor, középkor
gyarmatosító
ma
nyelv
vallás
2
ágazat
Latin-Amerika
Iszlám Világ
Délkelet-Ázsia
Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló
kis területű
É–D (Rio Grande–
Ny–K (Atlanti-óc.–
Tűzföld)
Közép-Ázsia)
fejlett centrumok
indián birodalmak: inka,
Egyiptom, Mezop, Angkor–Khmer Királyság
maja, azték
Perzsia (Róma)
viszonylag homogén
heterogén
spanyol, portugál
török (európai)
félperifériák, de eltérő közeli centrumok vonzásában
centrum: É–Am
centrum: Európa
centrum: K-Ázsia
viszonylag homogén
heterogén
spanyol, portugál
arab, iráni, türk
homogén
heterogén
katolikus
iszlám
egytermék export
CH vagy semmi
eltérő szintek
Az amerikai félperiféria
fejlődéstörténeti szakaszai
3
Latin-Amerika fogalma

Névadó: III. Napóleon (francia érdekeknek
megfelelően)
–
–
–

Igazi társadalomföldrajzi kategória, közös
örökség:
–
–
–
4
Mexikót akarta elfoglalni
Újlatin nyelveket beszélő Latin-Európa mintájára
Terület az újlatinoké  portugálok, spanyolok
mellett a franciáké is (nem az angolszászoké)
Történelmi
Nyelvi
Kulturális
Latin-Amerika lehatárolása


K, D, Ny: egyértelmű
Északi határa:
1. Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói–
USA határ (gyarmatosítástól 1849-ig)
2. Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA
határ (Rio Grande)
3. Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216
km) Mexikón belül
4. Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD


5
20,5 mó km2 (V14%)
600 mó fő (V9%)
Latin-Amerika belső tagolódása
Észak-Amerika (Angol-Amerika)
Latin-Amerika
Közép-Amerika
Middle Am.
Mexikó
Földhíd - Central Am.
Karib-térség
Dél-Amerika

Latin-Amerika részei
–
–

6
Dél-Amerika
Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség)
Közép-Amerika = „Middle-America” ≠ „CentralAmerica”
Hasonló történelmi múlt

3-as osztatú történelem
1. Prekolumbián időszak
2. Gyarmati korszak (XVI- sz-tól)
3. Függetlenedés (XIX. sz-tól)

7
Kuba speciális helyzete (1959-től)
Társadalomtörténet 1.
Prekolumbián időszak

Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián
civilizációk
–
–
–
–
–
–
–
8

Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld
(mint ma)
Városaik világviszonylatban óriásiak voltak
Azték Birodalom: központja Tenochtitlán
(Mexikóváros elődje)
Teotihuacan
Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek)
Inka Birodalom: Andok országai
Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség,
nyelv, vallás, konyha
Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett
indián civilizációk
Társadalomtörténet 2.
Spanyol gyarmati uralom


Korai gyarmatosítás
Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság
–
–
–
–
–
–

Dél-Amerika: Perui Alkirályság
–
9

Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ”  kései
függetlenedés)
Mexikó, 1519: Hernán Cortés
Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd
egy része (Guatemalai Főkormányzóság)
Panama nem volt része: Kolumbia része
Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének 2/3-a
Függetlenedés: 1821
XVIII. sz.: kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság
Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°)
Világgazdasági szerep a
gyarmatosítás idején

Merkantilizmus:
–
–

Ipari kapitalizmus kora
–
–
–
10
Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak
kizsákmányolás: nemesfémek kirablása
Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes
(kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába
–
Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra
Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak vámvédelme
Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan
növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala 
szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések,
szabadságharcok
Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása centrumba  alig
megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt
Társadalomtörténet 3.:
Függetlenség, de USA
befolyása

Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok
–
–
–
–
11
Argentína: 1811
Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5 állam):
1821
Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador)
Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize: brit
ter. 1981-ig)
Társadalomtörténet 3.:
Függetlenség, de USA
befolyása

Zűrzavaros időszak
–
–
–

12
Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció
Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz,
Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet):
USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó
markogazdasági teljesítmény, de szociális
érzéketlenség  társadalmi polarizáció
Forradalom (Mexikó 1911–1921, Kuba: 1959), USAellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador,
Honduras): baloldali rezsimek, földreform,
államosítás
Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA
1994)
A latin-amerikai kultúrrégió
népesedési szakaszai
13
Mexikó népességszámának hosszú távú
alakulása

14
Spanyol gyarmatból a
legnépesebb
spanyolul beszélő
ország
Latin-Amerika benépesülésének szakaszai a
XX. század közepéig

I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig)
–
–
–
–

I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig)
–

15
Magas születési és halálozási ráta
Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió
Harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka 
indiánok fokozott pusztulása
Népességfogyás: D-Am > Közép-Am
Már lassú népességnövekedés, de járványok még mindig
II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz.
közepéig)
–
–
Demográfiai olló kinyílása, védőoltások
Népességnövekedés: D-Am (de rövidebb) > Közép-Am
(már 1820-tól kezdődik)
III) Népességrobbanás (kb. az
1970-es évek végéig)

Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége
–
–
–
–

Ok: természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos)
–
–
–

16
XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X népnöv.
Ma: 600 millió (V9%)
Tetőpont: 1950–1960-as évek
Centruma: Földhíd (1940–1970: 7  16,3 mó, Costa Rica: biológiai maximum)
Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta (főleg csecsemőhalandóság) jelentős
csökkenése  születéskor várható élettartam növekedése
Magas termékenységi arányszám
Területi különbségek: migráció fontos (falu  város)
Hivatalosan nem korlátozták
–
Katolicizmus + Mexikó, Brazília: nagy ország ideája + ritka benépesültség + nagy
család, mint termelési egység
Népességszám évi átlagos növekedési üteme a
3. világ nagytérségeiben 1950–2000
%
Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html
3.5
3.0
2.5
2.0
1.5
1.0
0.5
0.0
1950-es
1960-as
1970-es
1980-as
évek
évek
évek
évek
17
Karib-szv.
Iszlám
Földhíd
Fekete-Afrika
Dél-Amerika
1990-es
évek
DK-Ázsia
Mexikó
IV) A népességrobbanásból való
kilábalás



Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé
átmenet
Migráció ma is alárendelt
Születési ráta gyors csökkenése
–
–

Demográfiai robbanás következményei ma:
–
–
18
Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása 
főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰
Lassan megy végbe, népességgyarapodása még
mindig jelentős
Fiatalos korszerkezet
Alacsony nőtöbblet
A latin-amerikai társadalmi szerkezet
jellemzői
19
Emberfajták nagyfokú keveredése





20
Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala
Fehérek (kreolok = Amerikában született fehérek): Argentína, Uruguay
Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia
Feketék, mulattok (ültetvénynek megfelelő éghalat): Jamaica, Haiti, Belize,
Bahama, Kis-Antillák, Guyana
Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak
Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása



Erőteljes térbeli koncentráció országokon belül
Történelmileg alig változott (indián időkben, gyarmati időkben hasonló volt)
Sűrűbben lakott
–
–
–

Ritkábban lakott
–
21
Maximum: Karib-térség/Antillák
Trópusi magasföldek (pl. Mesa Central: Mexikóváros)
Meleg mérsékelt tengerpartok (pl. Rio de Janeiro, Sao Paolo)
Amazonas-medence, sivatagok, Patagónia, Tűzföld, hegyvidékek
Gyors urbanizáció a XX. század második
felében
A városlakók arányának hosszú távú változása
Mexikóban
–
–

1900–2030
Adatok forrása: INEGI (mexikói statisztikai hivatal)
Felzárkózás a fejlett világhoz
–
–
A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től
napjainkig
Forrás: ENSZ
80
70
60
50
százalék

40
30
22
Afrika
Angol-Amerika
Ausztrália-Óceánia
Ázsia
Európa
Latin-Amerika
Oroszország
Világ
20
10
1950
1955
1960
1965
1970
1975
év
1980
1985
1990
1995
2000
Gyors urbanizáció a XX. század második
felében


Indián előzmények
Gyarmatosítók érdekei
–

Szabályos városszerkezet
–


23
Barokk főtér: plaza
XX. század megugrott a
városodás (75%)
Óriási szegregáció
–

Közigazgatás, bányák,
kikötők
Netzalhualcoyótl, Favela
A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi
Primate-city hatás
agglomerációja 2000-ben
Forrás: ENSZ
Rangsor Nagyváros Kontinens Lakosság
(millió fő)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
Tokió
Mexikóváros
Bombay
Sao Paulo
New York
Lagos
Los Angeles
Calcutta
Sanghai
Buenos Aires
Dacca
Karachi
Delhi
Djakarta
Osaka
Manila
Peking
Rio de Janeiro
Kairó
Szöul
Párizs
Isztanbul
Moszkva
Tiencsin
London
Ázsia
Amerika
Ázsia
Amerika
Amerika
Afrika
Amerika
Ázsia
Ázsia
Amerika
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Ázsia
Amerika
Afrika
Ázsia
Európa
Európa
Európa
Ázsia
Európa
26,4
18,1
18,1
17,8
16,6
13,4
13,1
12,9
12,9
12,6
12,3
11,8
11,7
11
11
10,9
10,8
10,6
10,6
9,9
9,6
9,5
9,3
9,2
7,6
Latin-Amerika mai fejlettségi
térszerkezete
24
Gazdasági fejlődés

1880-as évektől
–

1930-as évektől
–

Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet:
munkaigényes exportorientált iparosítás)
1970-es évektől
–
25
Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek
1950-es évektől
–

Bányászati, mezőgazdasági termékek
További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó
exportorientált iparosítás)
Rossz földellátottság

Sivatagok, esőerdők, Patagónia, Tűzföld, magashegységek 
kevés a művelt terület (8%)
–
–

Egészségtelen birtokviszonyok
–
–


26
Mexikó nagy része: öntözéses gazdálkodás, de elmaradott
Brazília: csak ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia:
kevésbé)
Latifundiumok – Brazília, 1000 ha felett: mg-i ter. 43%-a, de farmok 1%-a
– kihasználatlan kapacitások (státuszszimbólum, munkaerő, gépek hiánya)
Minifundiumok – Brazília, 10 ha alatt: mg-i ter. 2,8%-a, de farmok fele –
gazdaságtalan (kevés jövedelmet biztosít  max önellátásra)
Mexikó: ejido tulajdonforma
Peon-rendszer: földbérlők termékekkel vagy munkával fizetnek
(kapnak hitelt, eszközt, munkaruhát)
Függőleges (magassági) övezetesség:
éghajlati emeletek
magassági szint
27
felső magassági határ
jellemző termesztett
növény
gazdaságilag alig
hasznosítható
tierra helada
hideg föld
tierra fría
hűvös föld
kb. 4000 m-ig
kukorica, búza
tierra templada
meleg föld
2000 m-ig
rizs, gyapot
tierra caliente
forró föld
1000 m-ig
banán, cukornád,
kakaó, vanília
Az agrárium stratégiai ágazat

Stratégiai ágazat
–
–

Eltérő agrárpolitikák
–
–

Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése
Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása: eleinte: állami kisajátítás (1959,
1963: földreform), 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom
Világviszonylatban jelentős
–
–
–
28
Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %
Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése
Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am
Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk.
Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol
Cukornád



7.6
7.3
7
6
5
4.3
4
3
2
1
0
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
1960
1958
1956
–
8.4
8
1954
29
Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de
tőkehiány
Elhúzódó válság: termelés és
termőterület lecsökkent
9
1952
–
Kuba cukornád termelésének ingadozásai
1950

Latin-Am: világtermelés 44%-a
Brazília (VR2): hagyományosan ÉK,
ma inkább DK  Gazohol-program
Mexikó
Karib-szigetek: régen „Cukornádszigetek”
Meghatározó Kuba gazdaságában:
„Sin azúcar, no hay país” = „Cukor
nélkül nincsen ország”
millió metrikus tonna

Egyéb termesztett növények




Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó
Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília
Dohány (Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet
lecsökkent)
Trópusi gyümölcsök, citrusfélék
–
–
–


30


Kuba: jobban fejlődnek
Karib-szigetek: ananász, citrusfélék, kopra
Brazília
Fűszerek: szegfűbors: Jamaica, szerecsendió: Grenada (VR1.)
Szója (Brazília: Paraná, campo cerrado)
Gyapot, szizál: Brazília
Japán kertészetek (Sao Paulo)
Erdőgazdálkodás és állattenyésztés

Erdőgazdálkodás
–
–
–
–

Alárendelt állattenyésztés
–
–
–
–
31
Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ)
Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino)
Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny +
műgumi  mára visszaesett
Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga)
Mexikó 30%
Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika – külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília
(uruguayi határ + Amazónia), Argentína
Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína
Halászat: Kuba, Mexikó
Mezőgazdaságon kívüli ágazatok

Bányászat (szén hiányzik)
–
–
–
–

Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a)
–
–
–

32
Színesércek: Mexikó, Andok
Vasérc: Brazília
Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica
Kőolaj: Mexikó, Venezuela
Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb
Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao
Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög)
Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore
Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron)
–
Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana
(Brazília), Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)
Külkereskedelem

Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása
–
–
–
–

Nemzetközi gazdasági szervezetek
–
–
33
USA befolyása É-ról D-re csökken
Chile: tudatosan diverzifikált külkereskedelmi kapcsolatrendszer (pacifikus desztinációk,
Amerika, Európa)
Argentína: meghatározó a hagyományos európai (spanyol) kapcsolat
Egymás közötti kereskedelem aránya alacsony: 20% alatti
–
–
–
Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada)
Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag:
Chile, Bolívia)
Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig
Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname
Andok országai (ANDEAN)
Az Iszlám Világ fejlettségi
térszerkezete
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
BCE alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása

Fő jellegzetessége:
–

Fogalmi különbségek
–
–
–

2
Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények
is)
Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban
– 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is)
Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de
muszlimok fele)
Legszűkebb: Arab Világ
Iszlám Világ: 25 mó km2 (17%)  VR1
Egyetlen kultúrrégió két
kontinensen
Ázsia: Közel-Kelet
Afrika: Észak-Afrika
 Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat  Masrik (Arab Kelet):
– Arab-félsziget
el Magreb” = Nyugati-sziget):
–
–

Szudáni Tájöv:
–
–
3
Atlasz-vidék: Távoli-Magreb (Marokkó,
Mauritánia) + Középső-Magreb
(Algéria, Tunézia)
Szahara: Közeli-Magreb (Líbia) +
Egyiptom (Masrikhoz sorolják)
Részben még Szahara: Mauritánia,
Mali, Niger, Csád, Szudán
Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál,
Burkina Faso
–

Türk területek:
–
–

Termékeny Félhold
Kisázsia
Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve
Tádzsikisztán
Előázsia:
–
Irán, Afganisztán, Pakisztán
Az iszlám kultúrrégió
társadalomföldrajza
4
„Nagy és kicsi”: változatos méretű
országok

Terület:
–
–

Népesség
–
–
–
5
Nagy: Kazahsztán 2,7 mó km2, Algéria 2,4 mó km2, Szaúd-Arábia 2,1 mó km2, Szudán
1,9 mó km2, Líbia 1,8 mó km2, Irán 1,5 mó km2
Kisebb: Kuvait 18 ezer km2, Katar 11 ezer km2, Libanon 10 ezer km2, Gambia 10 ezer
km2, Palesztina 6 ezer km2, Bahrein 760 km2
Óriás: Pakisztán 202 mó, Egyiptom 91 mó, Irán 80 mó, Törökország 79 mó
Nagy: Algéria 40 mó, Szudán 40 mó, Irak 38 mó, Marokkó 34 mó, Szaúd-Arábia 32 mó,
Üzbegisztán 32 mó
Kicsi: Omán, 4,4 mó, Kuvait 4,3 mó, Mauritánia 3,8 mó, Katar 2,5 mó, Gambia 2 mó,
Nyugat-Szahara 0,5 ezer
Egyenlőtlen benépesültség 
kétarcú országok

Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km2, ritkán
lakott területek:
–
–

De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben
lakott területek:
–
–

6
Trópusi sivatag: Szahara
Mérsékelt övi sivatagok
Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton
és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta)
Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak:
Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus
Népsűrűség:
–
–
Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km2
Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2
Iszlám világ urbanizációja 1.:
Isztambul

Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ
–
–
–
–
–
–
–
–
7
Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál)
Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között
330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye
Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565)
Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537)
350–800: világ legnagyobb városa
Kora középkor: Európa legnagyobb városa
Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa
Iszlám világ urbanizációja 2.: az arabság
központjai

Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.)
–

Egyéb központok:
–
–

8

Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó,
Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó
–
ÉNy-Afr: Casablanca
ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi
(Benghazi): 700 ezer
Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa
–
–
Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben
Medina: későbbi hatalmi központja
Mekka és Medina: iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám
Világ szíve
Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet)
Koncentrált városhierarchia

9

Rang–nagyság
szabály
A városhálózat
koncentrációja
Népességnövekedés

Népességszám növekedése:
–
–
–

Gyors népességnövekedés  fiatal országok
–
10
Igen gyors: Líbia 2,6%
Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria:
1,22%
Lelassult: Tunézia: 0,99%
Egyiptom: 34% 14 év alatti
Migráció, vendégmunkások

Milliók vándorolnak külföldre,
kettős előny:
–
–
11
Enyhít a magas
munkanélküliségen
Átutalt keresetük javítja az
ország fizetési mérlegét
Migráció, vendégmunkások

Kibocsátó országok:
–
–
–

Atlasz-országok (Fro-ba), Közép-Ázsia (Oroszo-ba), Pakisztán (NBr-ba)
Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba,
600 ezer öböl-menti arab országokba)
Egyiptom
Befogadó célországok:
–
–
Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba)
1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab
országokba



12

Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik)
Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi)
Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé)
Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba
Három fő nyelvi–etnikai csoport

Arab
–
–
Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold
Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken




Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és
üzbég
–
XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török


–
13

Tunézia: arab, berber, 2% európai
Algéria: arab, berber (1/6), feketék
Marokkó: 50% arab, 40% berber
Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó)
Görögök (1923: népességcsere)
Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam
Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik
Iszlám vallás jellemzői

Iszlám 5 alappillére:
–
–
–
–
–
–

Irányzatok
–
–
–
14
Hitvallás (saháda)
Ima (szalát)
Adakozás (zakát)
Böjt (szaum)
Mekkai zarándoklat (haddzs)
(+ dzsihád?)
Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben
Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága
Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
15
Észak-Afrika: „sivatag előtti idők”

Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat,
civilizációs lépcsőfokok
–
–
–

Őslakói: berberek
–
–
16
„Vadászok és gyűjtögetők művészete”
„Pásztorművészet”
„Lovasnépek művészete”
Délebbre szorultak
Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)
Kora ókor

Több folyammenti civilizáció
–
–
–

17
Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8–9 mó-s
birodalom (Karnak, Luxor, Théba)
Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr:
Föld 1. városa
Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon
urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek,
fürdőszobás, kétszintes lakóházak)
Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem
súlypont folyók helyett Földközi-tenger
partvidéke:
– Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai
1. Libanoni-partvidék
2. É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek
Késő ókor


Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.), majd
Nagy Sándor meghódította
ÉNy-Afr: főníciaiak  punok (gr.: phionik)
–
–

ÉK-Afr: görögök
–
–


Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították
Egyiptom: Alexandria (Kleopátra)
Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia)
–
–
18
Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó
Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi
jogrendszer, abc alapjai
Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna)
Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek
Bizánci és Perzsa Birodalom
Új időszámítás: arabság és iszlám vallás
elterjedése


Arab-fsz., VII. sz: Mohamed próféta hatására
megszületett az iszlám vallás
Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika 
Iszlám vallás terjedése
–
–
–
–
–
19
Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás
legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem
Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam
VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám
aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is
megelőzte Eu-t)
XI. sz.: keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz.: mongol hódítás
Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően
török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)
Középkor, újkor: török uralom

Terjeszkedő Török Birodalom
–
–
–
–
–

Egységesülés, de részleges függetlenség
–
–
20
Kisázsia, XI. sz.: törökök első hulláma: szeldzsuk törökök
XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök
XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453)
XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia  Iszlám Világ jelentős része)
XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése  oszmán szultánok iszlám vallás
legfelső vezetői (kalifa)  Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma
(+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is)
–
Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv
Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi
„civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken)
Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali
Egyéb önálló középkori iszlám királyságok






21
Marokkó (marabut hittérítők)
Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők)
Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők)
XVII. sz.-ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia)
Közép-ázsiai kánságok
Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp.:
Kabul)  mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven)
XIX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás

Európai gyarmatosítás a XIX. sz.-ig
–
–
–


XVIII. sz.: elkezdődik a Török Birodalom csökkenése
Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje)
–
–
–

22
Angolok: Pakisztán
Oroszok: Közép-Ázsia
Franciák: Szahara és Ny-Szudán
Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia)
Spanyolok: Spanyol-Marokkó
Nemzetközi igazgatású város: Tanger
Török Bir., I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere”
–
–
Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya)
Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán
XX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás

1911–1912: olasz-török háború
–
–

I. vh-t lezáró 1920-as sévres-i döntés:
Törökország további területvesztései
–


23
Líbia: olaszok
De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították,
központjuk Kufra)
Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe
Kemál Atatürk győztes török mozgalma 
1923-as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió
1939: Törökország visszakapja a szíriai
Iskenderun (Alexandrette) környékét a
franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges
maradjon  mai török államterület
Önállósulás útján



XX. sz. 2. fele: függetlenedések
1922: Egyiptom (királyság)
1951: Líbia (királyság
–
–
–



24
II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk)
Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán)
megszállás
3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír)
1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia
1962: Algéria (köztársaság)
1990-es évek: közép-ázsiai országok
–
–
Sokáig Szovjetunió része
Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás  egyre erősebb közel-keleti
reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok  lassabb fejlődés)
Izrael megalakulása



25
Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően
meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948-as
újjáalapítása Palesztina területén
Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az
arabok között
Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag
igen befolyásos Izraellel szembeni feszült
viszony általában valamennyi iszlám országot
jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a
Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló
viszonyulás szempontjából jelentős eltérések
mutatkoznak az Iszlám Világon belül
Törökország: Atatürk reformjai









26
Köztársaság kikiáltása (1923)
Főváros: Ankara
Iszlám világi hatalmának felszámolása
Polgári törvénykezés bevezetése
Európai időszámítás
Latin ABC
Szakítás a hagyományos öltözködéssel
Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása
Etatizmus gazdaságpolitikája
–
–
–
Kulcsiparágak államosítása
Új üzemek alapítása állami bankok segítségével
Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a
Gazdaságpolitikai váltás

Hagyományos importhelyettesítés
–
–
–
–
–
27
Fél évszázadon át
Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar
Nem volt versenyképes nemzetközi
piacon
Árrobbanás (1970-es évek), deficit,
eladósodás
Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%)

Új liberális gazdaságpolitika
–
–
–
–
–
1983 óta
Külföldi tőke
Magánszektor térnyerése
Exportorientált iparágak
Idegenforgalom fejlesztése
Törökország: Atatürk reformjai









28
Köztársaság kikiáltása (1923)
Főváros: Ankara
Iszlám világi hatalmának felszámolása
Polgári törvénykezés bevezetése
Európai időszámítás
Latin ABC
Szakítás a hagyományos öltözködéssel
Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása
Etatizmus gazdaságpolitikája
–
–
–
Kulcsiparágak államosítása
Új üzemek alapítása állami bankok segítségével
Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a
Szocialista kísérletek

1952: Egyiptomi Arab Köztársaság
–
–
–

1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam”
–
–
29
Nasszer 1970-ig
1956: Szuez államosítása
1967: izraeli háború
–
–
–
–
Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása
Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes
függetlenség
Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika
Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon  Zöld Könyv
Tanácsrendszer
Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik
nemzetközi elmélet”
Nemzetközi konfliktusok

Algéria
–

Egyiptom
–
–

1973: arab-izraeli háború
1979: béke Izraellel
Líbia
–
–
–
–
–
30
FLN: fundamentalista nyugatellenes politika
Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl
Aozou-övezet (Líbia és Csád határa)
Terrorista és gerillaszervezetek támogatása
Lockerbie-katasztrófa (1992)
Tömegpusztító fegyverek
A török euroatlanti integráció
dilemmái
31
Az Iszlám Világ legeurópaibb része:
Törökország

Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek óta
összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon)
–
–
–
–


NATO legfontosabb keleti láncszeme
Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól
–

32
Területének 3%-a Európa
Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény)
Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé
Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi)
Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők
Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz
–
–
–
Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996)
Teljes jogú tagság még nincs
Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között
Törökország euroatlanti
integrációjának mérföldkövei












33

1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD)
1949: Európa Tanács
1952: NATO
1959: társulási szerződéshez folyamodik
1964: EGK-társulási szerződés
1974: Észak-Ciprus elfoglalása
1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkóval együtt)
1996: vámunió hatályba lép
1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1
1999: DK-európai stabilitási egyezmény
1999: földrengés
1999: Helsinki csúcs: tagjelölt, de 2004-ben nem csatlakozik
2005: csatlakozási tárgyalások kezdete
Törökország EU-tagsága mellett
és ellen szóló érvek

Pro
–
–
–
–
–
–
–
34
Megerősíthetjük a török modernizációt
Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu.
kapujában
Nagy piac
Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%)
Már van vámunió
Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i
orientáció
Van eu-i része

Kontra
–
–
–
–
–
–
–
–
–
80 mó nem eu-i kultúrájú
Reg. pol.
Döntéshozatal
Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök,
halálbüntetés
Gazdasági helyzet (infláció,
eladósodottság, állam túlsúlya,
feketegazdaság)
Túl nagy hadsereg
97%-ban Ázsia
Vendégmunkások áradata
Határviták
A török csatlakozás
megítélésének különbségei az
EU-tagállamaiban
35
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi
térszerkezete
36
Agrárium alárendelt szerepe

Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  viszonylag alacsony súlyú
–

Foglalkoztatásban fordítottan arányos a CH-szektorral
–
–

–
37
Foglalkoztatás: Töröko. (magas, de csökken) 36%, Egyiptom 32%, Líbia 18% (alacsony)
GDP: Marokkó 22%, Tunézia 14%, Törökország 12%, Algéria 10%
Növénytermesztés:
–
–

Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége
Gabona (búza, árpa)
Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, hagyma,
halfafű
Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta
Állattenyésztés:
–
–
Extenzív pásztorkodás (juh, kecske), sztyeppek nomád, félnomád állattartása
Sertés vallási tilalma, Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány
Mezőgazdaság földrajzi különbségei


Mediterrán tengerpart (Földközitenger partvidéke)
Sivatag: oázisgazdálkodás:
–
Trópusi sivatag (Szahara, Arabfélsziget)
– Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia)
1. Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz,
Szír-Darja, Amu-Darja, Indus)
2. Oázisokban

Törökország:
–
38
–
Kettős arculatú földművelés: mediterrán
partvidékek és Anatóliai-fennsík
Egészségtelen birtokszerkezet
Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok

Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V36%
–
–
–

1960-as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása
Földgáztermelés V19%, földgázkészletek 45%
OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries)  két olajárrobbanás: 1973, 1979
Iszlám Világ országainak bányászat + ipar aránya szerinti csoportjai:
1. Van szénhidrogén: Arab-fsz., Irán, Líbia (fogl. 30%, export 70% nyersolaj + 15%
finomítványok), Algéria (GDP 60%), Köz-Ázs
2. Kis mennyiségben van: Tunézia (GDP 30%), Szudán, Szíria, Jemen
3. Nincs CH-exp: Marokkó (GDP 36%), Törökország (fogl. 23%, GDP 30%), Egyiptom
(fogl. 17%), Izrael, Jordánia
39
Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009-ben mrd
hordó

Együttesen a
világkészlet 65,3%a
–

Legnagyobbak
OPEC-tagállamok
–
40
Legnagyobb arány:
Szaúd-Arábia 20%
Nem csak Iszlám
Világ országai
(Venezuela, Nigéria,
Angola, Ecuador)
Egyéb bányakincsek

Sokféle bányakincs
–
–
–

Vízenergia
–
–
41
Foszfát: Marokkó, Tunézia
Vasérc: Algéria (Tunézia)
Egyéb ásványkincsek
(króm, nemfémes ásványi
anyagok, bauxit, rézérc,
ólom, molibdén, higany,
antimon, feketekőszén,
barnakőszén): Törökország
Egyiptom
Törökország
Fejletlen és hiányos ipar

Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág
–
–

Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország
–
–

42
Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol
Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös)
Törökország (1930-as évektől): ma foglalkoztatottak 23%-a, GDP 30 %-a bányászat+
ipar, nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás,
vegyipar
Egyiptom (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás,
műtrágyagyártás
Fejletlen ipar
–
–
–
Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát)
Algéria: vegyipar
Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar
Turizmus

Emiatt nagyobb a
szolgáltatások aránya
–
–
–
–
43

GDP-n belül: Marokkó 42%,
Algéria 30%, Tunézia 56%,
Törökország 59%
Marokkó: legbiztonságosabb
Egyiptom, Jordánia,
Tunézia, Törökország:
utóbbi időben veszélyesebb
Foglalkoztatáson belül: Líbia
52%, Egyiptom 51%,
Törökország 41%
Egyiptom: Szuezi-csatorna
–
1956: államosítás
Hazautalások








44


Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR)
Kiépített hálózat: átutalási technika: nincs elektronikus formában pénzmozgás
Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék
kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a)
Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat
Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő
átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás)
Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a
címzettnek fizesse ki
Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól
kidolgozott rendszer alapján kerül sor
Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó
Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció)
Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások)
Fejlettségi különbségek az iszlám
félperiférián
45
Észak-Afrikán belüli különbségek


Hasonlóságok: tőkeszegénység,
szakemberhiány
Állami berendezkedés
–
–
–

Marokkó: feudális maradványok, konzervatív,
Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király)
Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció,
de jelenleg bizonytalan
Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet,
iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra,
köztársaság
Gazdasági fejlettség (GDP/fő)
–
46
–
Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus 
7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $)
Elmaradottabb: Marokkó (4300 $)
Arab-Közel-Kelet


Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia
Arab világ keleti szárnya
–
–
–

Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta)
Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős)
Keresztény közösségek (Izrael, Libanon)
Két rész
1. Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait
2. Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia,
Libanon, Palesztina


47
Alacsony népességszám, de:
Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai:
–
–
Szénhidrogénen alapuló gazdagság
Arab–izraeli viszony
Elő-Ázsia: iráni népek, iráni nyelvek

Irán
–
–
–

Afganisztán
–
–
–

48
Egykori Perzsa hagyományok, síita állam, regionális nagyhatalom
Szénhidrogén
1979-ig Sah uralma: nyugatbarát, 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám,
nyugatellenes
Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz)
1980–1989: szovjet háborús vereség
2000-es évek: USA háborús vereség
Pakisztán
–
–
–
Egykori brit befolyás
Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták
Atomhatalom
Közép-Ázsia





Türk népek (kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép)
Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán
Régi iszlám hagyományok
Selyemút: Buhara, Szamarkand
XX. sz. eleje: orosz befolyás
–
–



49

SZU tagköztársaságok:  orosz elit beköltözése (később visszaköltözése)
Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyományaihoz
Törökország igyekszik kiépíteni befolyását
Szénhidrogén lelőhely
Piacgazdasági átmenet
Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó
Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán


50
Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben
Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku)
A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő
Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)
51
A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan
iparosodó országai
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
BCE alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Délkelet-Ázsia fogalma, lehatárolása

Egyéb elnevezések:
–
–

Könnyen lehatárolható:
–
–
–

Indokínai-félsziget: hegyek
Indonéz-szigetvilág: szigetek
(Fülöp-szk: néha 3. külön terület)
Kb. Kína fele
–
–
2
Hátsó-India
Indokína
4,5 mió km2
~ 600 mió fő
Erősen heterogén Délkelet-Ázsia

Heterogén kultúrrégió:
–
–
–
–
3
Országméretek (terület, népesség, népsűrűség)
Antropológiai, etnikai, nyelvi, vallási összetétel
Gyarmatosító hovatartozása
Gazdasági fejlettség (NIC1, NIC2)
Eltérő országméretek
4
Népesség 2007
Terület
Népsűrűség 2007
Szingapúr
3,7 mó
683
5352
Fülöp-szigetek
87 mó
300 e
290
Vietnam
85 mó
332 e
260
Thaiföld
67 mó
513 e
130
Indonézia
224 mó (VR4.)
1,9 mó
120
Malajzia
28 mó
330 e
90
Kambodzsa
16 mó
181 e
90
Mianmar
55 mó
677 e
80
Brunei
400 ezer
5765
70
Kelet-Timor
1 mó
15 e
66
Laosz
6 mó
237 e
25
Délkelet-Ázsia
573 mó
4,5 mó
130
Antropológiai, etnikai, nyelvi és vallási
sokszínűség

Heterogén antropológiai összetétel
–
–
–

Kulturális hatások sok irányból: indiai, kínai, arab-iszlám hatás
–
–
–
–
–
5
Veddo-ausztraloid őslakosság
Ma már mongoloid többség
Fülöp-szk: filippínók (europid spanyolok és mongoloidok leszármazottai)
Buddhizmus: D-Ázsiából  Indiához közelebbi államokban: Mianmar (egykori Burma),
Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa (államvallás)
Iszlám: arab kereskedők hatására  Malajzia, Indonézia (világ legnagyobb muszlim
közössége), Brunei (államvallás)
Katolikus vallás: spanyol és portugál gyarmatosítók  Fülöp-szigetek, Kelet-Timor
Taoizmus: kínai bevándorlók  Kínai közösségekben: Vietnam, Szingapúr, Malajzia
Ateizmus: kommunizmus  Vietnam
Sokféle politikai–gazdasági hatás

Szinte az összes eu-i gyarmatosító
–
–
–
–
–




6

Hollandok: Indonézia (Holland-Kelet-India: 1. átfogó nagy bir.  indonéz nemzettudat)
Angolok Stratégiailag fontos helyek: Brunei, Malajzia, Szingapúr + Indiához közel:
Mianmar (Burma)
Franciák: Kambodzsa, Laosz, Vietnam 1950-es évek: indokínai vereség függetlenség
Spanyolok, USA: Fülöp-szigetek (spanyol hatás: antropológia, vallás  filippínók)
Portugálok: Kelet-Timor (Indonéziától vált el  további szeparatista mozgalmak)
Szabad: Thaiföld
II. vh.: Japán invázió
Ma: kelet-ázsiai gazdasági befolyás + politikai szálak: ASEAN
Japán dinamikus erőtere, japán gazdaság követése (ázsiai modell)
Kínaiak jelenléte (Szingapúr, Vietnám, gazdasági elit: Malajzia)
Újonnan iparosodó országok (Newly
Industrialized Countries, NIC)


Kezdetek: importhelyettesítő iparosítás
Később: exportorientált iparfejlesztés
–
–
–
–

Japán által bemutatott ún. „ázsiai modell” követése
Állami beruházáspolitika fontossága
Eleinte alacsony árú és hozzáadott értékű, munkaintenzív késztermékek exportja a
fejlett világba
Tőkefelhalmozás alapja: alacsony bérek + szorgalom
Világpiacra irányuló export, korszakai:
1. Textilipar
2. Előmunkaigényes tömegáruk
3. Szakképzettség, K+F, nehézipart igénylő termékek
7


Japán működőtőke-kivitel
NIC1 és NIC2 országcsoport
Szingapúr, mint DK-ázsiai NIC1-ország

4 ország tartozik a NIC1-csoportba
–
–

Fejlettebb infrastruktúra: gyarmatosítók építették ki
–
–


8
DK-Ázsia: Szingapúr + Kelet-Ázsia: Dél-Korea, Tajvan (Hongkong)
Előnyös közlekedésföldrajzi és geostratégiai helyzet
Szingapúr, Hongkong: angolok
Dél-Korea, Tajvan: japánok
1990-es évek már fejlett országok, ők is tőkexportőrök
Szingapúr
–
–
–
–
–
1965-ös függetlenedés: még lakosság ¾-e albérletben élt
1980-as évek: már elektronikára szakosodott ipari exportőr
Később világ legforgalmasabb konténerkikötője
Ázsia pénzügyi központja
Exportbevétel: Szingapúr (700 km2) ≈ Oroszo. (16 mió km2)
NIC2-országok


Csak DK-ázsiai országok: Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld
Gazdagabb természeti erőforrások (mint Japánban)  tőkefelhalmozás
–
–
–
–

NIC1-hez képest is olcsóbb munkabér
–
–

Kőolaj
Ércek: bauxit, ón
Trópusi erdők: fa (korábban kaucsuk is)
Folyótorkolatoknál: termékeny síkságok
Japán vállalatok áttelepültek NIC1-ből NIC2-be
Munkaigényes termékek vagy alkatrészek gyártása
Még elszigetelődött országok
–
9
–
Vietnám: kommunista pártállami rendszer, 1970-es évek: USA elleni háború, 1990-es
évek: elveszítette hátországát  jövőben NIC3 lehet (?)
Mianmar: sokáig elzárkózás politikája, de várhatóan beilleszkedik
Gazdasági fejlődés szakaszai a Távol-Keleten
A kivitel bővítésének fő tényezői
1960’
1970’
1980’
Tőkekivitel, új kut eredmények (gyártási
eljárások, szabadalmak, innovációk)
Japán
Nagy szaktudást igénylő
csúcstechnológiai termékek (pl.:
számítógépek és alkatrészeik,
szórakoztató elektronika, gépk, gyógysz)
Beruházás- és nyersanyagigényes
nehézipari termékek (pl.: vegyi áruk,
acél, hajók)
10
Sok olcsó munkaerőt kívánó egyszerű
iparcikkek (pl.: szövetek, konfekcióáruk,
játékok)
1990’
Japán
Japán
Tajvan
Szingapúr
Hongkong
Dél-Korea
Japán
Tajvan
Szingapúr
Hongkong
Dél-Korea
Malájzia
Thaiföld
Indonézia
Fülöp-szk
Tajvan
Szingapúr
Hongkong
Dél-Korea
Malájzia
Thaiföld
Indonézia
Fülöp-szk.
Vietnám
A kelet-ázsiai gazdasági csoda fél
évszázada
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
BCE alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
A Világgazdasági centrumtérségek (a
Triád) változó globális pozíciója
2
Világgazdasági centrumtérségek alternatív
elnevezései

Első Világ
– Hidegháborús elnevezés  elavult: (főleg a
Második Világ elavult)

Gazdag Észak, Globális Észak
– W. Brandt német kancellár , 1980-as évek:
Brandt-vonal
– Észak-Ázsia, Tadzsikisztán gazdag?
– Ausztrália északi?

Triád
– Ausztrália helye?

Magas jövedelmű országok (Világbank, IMF)
– Évente változó
3

Fejlett világ
– Komplementere: fejlődő?, szocialista?
Centrumok hasonlóságai


4
Fejlettsége: kor
élvonalában
Fejlődése autonóm és
szerves
– Önkorszerűsödés:
rendszer belső
szerkezetéből népesség
belső motiváltságából
ered
– Természeti és társadalmi
törvények felismerése 
új erők magukhoz
ragadása  szükségletek
kielégítésének egyre
magasabb állapotát
biztosítják
Világgazdasági
centrumtérségek közötti
különbségek
szempontok
előzmények
Kelet-Ázsia
fejlett kultúrák
É-Amerika
Ausztrália–Ó
elmaradott törzsi kultúrák
görög–római
előzmények
többezer éves
civilizációk
nagy földrajzi
felfedezések, NyEu
elzárkózás (Kína:
félgyarmat)
gazdasági erőtér
Európa – Afrika
Távol-Kelet
siker-ágazatok
élelmiszerip.
gépgy (autó)
gyógyszerip.
csúcstechnológiai ipar (szgép,
félvezető, robot) korszerű IT
alkalmazása
gyarmatosító
5
Európa
brit gyarmat
korai, ő is
gyarmatosít (+
gazd-i)
kései
Amerika
Európa–Afr. 
Távol-K.
bányászat,
agrártermék
A Triád legfontosabb adatai
Terület
km2
6
Népesség
fő
GDP
PPP
GDP/fő
PPP
Export
US $
Import
US $
EU
4,3 mó
VR7
490 mó
VR3
14,82 bó
VR1
32700
VR31
1,95 billió
VR1
1,69 billió
VR2
USA
9,8 mó
VR3
310 mó
VR4
14,66 bó
VR2
47200
VR10
1,29 billió
VR3
1,94 billió
VR1
Japán
380 e
VR60
130 mó
VR11
4,31 bó
VR4
34000
VR28
0,76 billió
VR4
0,64 billió
VR4
Kína
9,6
VR4
1300 mó
VR1
10,09 bó
VR3
7600
VR100
1,58 billió
VR2
1,33 billió
VR3
Világ legnagyobb árbevételű vállalatai
(Fortune: Global500)


7
Kelet-Ázsia
élre tör,
Észak-Amerika
visszaszorul
Világ
legnagyobb
forgalmat
lebonyolító
353
iparvállalata
(Rebitzer, D.
W. 1995)
– 1956: 77%
Am, 23% Eu
 1993: 36%
Am, 32% Eu,
26% Japán
Kelet-Ázsia fejlődéstörténete
8
Kelet-Ázsia fogalma

Határai
– Vitatható É- és Belső-Ázsia felé:
Szibéria, Mongólia, ÉNy-Kína, Tibet

Mérete
– 12 mó km2 (V8%)
– 1,6 Mrd fő (V23%)  VR1.

9
Részei
– Túlnyomó része Kína: földrésznyi
ország: 9,6 mó km2 (VR3.)  részben
Belső-Ázsia is (Tibet, ujgur régió)
– Tajvan, Hongkong (NIC1)
– Korea (NIC1): közepes méretű ázsiai
ország (É-D: 1127, Ny-K: 645, 222
ezer km2, 75 mió lakos)
– Japán
Kelet-Ázsia társadalmi – kulturális
sajátosságai


Mongoloid nagyrassz
Nemzetiségek
– 4 államalkotó kelet-ázsiai nemzet: mongol, kínai, koreai és japán
– Egyéb nemzetek alárendelt helyzetben (pl. tibeti, ujgur)

Kínai kultúra hatásterülete: Japán, Korea (DK-Ázsia is)
– Központban az evilági élet erkölcsi tanításai: buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus 
egymással összefonódva univerzizmus
– Japán: sintóizmus
– Kisebb-nagyobb helyi vallások

Egyetlen nem nyugati kultúrrégió a világgazdaság fókuszai között
– Kelet-Ázsia: út a gazdasági hatalom felé – egyetlen nem Ny-i civilizáció alapjairól indulva
– Saját kultúrájának, hagyományainak megőrzése
10

Évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő gazdaságai
– Történelmileg páratlanul rövid idő alatt
Többezer éves történelmi múlt

Kína: 4000 éve folyamatos civilizáció
–
–
–
–
–


11
Pleisztocén: előember
Kr. e. 4000: „neolit forradalom” (Jangsao kultúra) – (földművelés: köles, rizs)
Kínai nép bölcsője: Sárga-folyó medencéje
Kr. e. III. évezred: osztálytársadalom
Kr. e. II. évezred: Shang-dinasztia
Korea: 3000 éves civilizáció
Japán: 2000 éves civilizáció
Hagyományos berendezkedés, ázsiai termelési
mód

Társadalom: feudális viszonyok
–
–




Állami feladat: öntözőrendszerek, árvízvédelmi gátak karbantartása
Kiemelkedő műszaki teljesítmények már az ókor óta
Selyemút: Nyugat- és Közép-Ázsia és Európa irányába
Ázsiai termelési mód
–
12
Parasztság
Központi hatalom: császár, császári hivatalnokok (mandarinok), katonaság
–
–
–
Mg: csekély termékfelesleg  naturálgazdálkodás, elszigetelt önálló faluközösségek
hálózata
Kézműipar
Nem volt számottevő árucsere országokon belül sem
Termelőerők lassú fejlődése
Kelet-Ázsia a középkorban

Élelmezési problémák, okai:
1. Népesség szaporodása  földszűke  területi terjeszkedés korlátai  egyre kisebb
parcellák
2. Természeti csapások  mezőgazdaság hanyatlása
3. Növekvő adóterhek

Felkelések + éhínség, következményei:
1. Népesség számának átmeneti csökkenése
2. Központi hatalom széthullása  új császári dinasztia, de változatlan társadalmi
szerkezet
13
Kelet-Ázsia a középkorban

Kína: külső fenyegetettség
–
–
–
–

Korea: külső hatások Kína felől (konfucianizmus és buddhizmus)
–
–

Nyelvi és kulturális identitás megőrzése
XV. sz. óta 24 betűs koreai ábécé
Japán: XVII. sz. első harmadáig: császárok (tenno)
–
14
XIII. sz.: mongol invázió
XVII. sz.: mandzsu betörés (1644–1911)  Qing-dinasztia első százada: történelmi Kína
utolsó virágkora
XVIII. századtól: császárság általános válsága
Külföldi (főleg brit) hajók: Kanton (teáért, selyemért ópiumot)
–
Kulturális és kereskedelmi kötődés Kelet-Ázsia térségeihez (főleg, Kína, de Korea
elözönlése is)
Főváros: Kyoto
Teljes elzárkózás politikájának kelet-ázsiai
változatai

Kína: imperialista hatalmak félgyarmata
–
–
–
–
–

Korea: Kína és Japán hódító törekvései elleni harcok
–
–

15
Külső kapcsolatok megszakadtak  Európai hódítók térnyerésének megakadályozására
Ópiumháború NBr ellen: vereség (1840–1842)  függetlenség fokozatos elvesztése
XIX. sz. 2. fele: megalázó szerződések (angol, francia, német, orosz, japán, amerikai)
Területi veszteségek: kikötők és folyami hajóutak megnyitása
Polgári forradalom  császárság megdöntése (1911)
XVII. sz-tól: függetlenség és hídszerep
Li dinasztia 1910-ig
Japán: sógunátus katonai hatalma
–
–
–
–
Hadsereg vezére a sógun (Tokugawa sógun-dinasztia): központosított, feudális alapokon
Főváros: Edo (ma Tokió)
XVIII. sz. vége: eu-iak sikertelen gazd-i kapcsolat felvétele
XIX. sz. közepe: USA sikeres kapcsolatfelvétele (angolok, franciák, hollandok, oroszok)
Kína: koncessziós övezetekben külföldiek
törvényei

1.
Kibontakozó tőkés termelési mód
Ipar
– Szabad kereskedelem, külföldi áruk tönkretették a hagyományos kézműipart (kikötőkben:
élelmiszer- és textilipari üzemek)
2.
Mezőgazdaság
– Gyarmatáruk (selyem, tea) termelése
16
Japán: Meidzsi-reformok: polgári átalakulás,
gyors felzárkózás

1868–1912: császári hatalom visszaállítása (Mutsuhito tenno)
– Meidzsi (=felvilágosult) korszak

Hűbéri társadalmi hierarchia eltörlése
– Feudális földbirtok kisajátítása  felszabadult jobbágyok
– Lakosság szabad mozgásának engedélyezése  olcsó munkaerő a modernizálódó
gazdaságban

Egységes nemzeti piac
– Új közigazgatási rsz.: 46 prefektúra, belső vámok, forgalmi korlátozások eltörlése

Első manufaktúrák
– Kezdetben leggazdagabb feudális családokban termelőeszközök felhalmozódása 
monopolszervezetek kialakulása

17
Állam szerepe
– Tőkés rend megszilárdítása
– Központi bank: nagyipar, közlekedés, hírközlés fejlesztése
Japán oktatás reformja


Addig lakosság döntően analfabéta volt
Kötelező elemi oktatás bevezetése (több fejlett országot is megelőztek)
– 1880-as évek: 6–13 éves fiúk 54%-a, lányok 19%-a iskolába járt
– 1900: 95% írástudó

18
Képzettebb munkaerő  Ny-i technológiák átvétele
Japán: gyors ipari fejlődés főleg a katonai erő
fejlesztésére

Területi hódítások
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
19
1870: Ryukyu-szk
1876: koreai kikötők megnyitása Japán számára
1890: Tajvan és Korea elfoglalása
1894–1895: japán–kínai háború  Kína lemondott a Korea feletti uralomról
1905: Korea japán protektorátus
1910: japán uralom Koreában
Oroszok elleni győzelem  D-Szahalin, Kuril-szk
I. vh. után: Mariana-, Marshall- és Karolina-szk
Két világháború között: belháborúk Kínában
1931: japánok elfoglalták ÉK-Kínát (Mandzsúriát): szén, vasérc, nehézipar, katonai
célokra
– 1937: Japán háborút indít egész Kína elfoglalására
– 1945-ig: megszállta az ország nagy részét
Japán befolyás erősödése Koreában, Kínában


Japánok nehézipari üzemeket építettek az elfoglalt területeken
Korea: hídszerep helyett hídfőállás
–
–
–
–

Feudális jelleg helyett korszerűsítés
Vasút, kikötők (rizs, fa), bányászat (szén, érc), vízerőmű
1930-as évek: kohászat, vegyipar
700 ezer japán telepes: közig., gazd. irányítása
Konfliktusok az USA-val
– USA: stratégiailag fontos anyagok, eszközök szállításának leállítása
– 1941: Pearl Harbor  csendes-óceáni háború
– 1945: atombomba Hiroshimára és Nagasakira

20
Japánok veresége, japán birodalom összeomlása
– Gazd-i potenciál megsemmisülése
– Külbirtokok elveszítése (1972: visszakapja USA-tól Ryukyu-szk-t, de Oroszo nem adja
vissza Kuril-szk-t)
Polgárháborúk a bipoláris világban

Kína
– 1946–1949: újabb kínai polgárháború
– 1949: Kínai Kommunista Párt győzelme a nemzeti
kínai kormány felett
– Kínai Népköztársaság kikiáltása

21
Korea
– 1945: Kairói megállapodás: 38. sz. kör mentén
– 1945–1949: É- és D-Korea külön megszállása
– 1950–1953: É-Korea erőszakos egyesítés  koreai
polgárháború  2,5–3 mió áldozat, városok nagy
része romba dőlt, ipari üzemek 2/3-a elpusztult
– 1953: fegyverszünet (Pamindzson: fegyvsz. biz.):
4 km-es demilitarizált övezet
– Hermetikusan elkülönülő két állam: nincs
postaforgalom, telefon
Megváltozott világpolitikai viszonyok
következménye Japánban


Elvesztett háború  nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült
Mélypont, ország felemelkedésének alapjai
– Szorgalom
– Takarékosság
– Tudás (korábban felhalmozott humántőke)




22
Néhány év alatt megfontolt gazdasági tervezéssel és a világpolitikai
erőviszonyok megváltozásával legfontosabb ágazatokat újjáélesztette
USA: nehézipar fejlesztését ellenőrzése alá vonta megszálló hatalomként
USA: Kommunista Kínával konfliktus, majd 1950–1953 koreai háború 
nélkülözhetetlen Japán szerepvállalása támaszpontként és ellátó bázisként 
USA tőkeinjekciói az általa halálra ítélt Japán iparba
Japán: kihasználta ezt  gazdaság tudatos, gyors talpra állítása és
fejlesztése  eltérő időtartamú tervidőszakok, egymásra épülő
célkitűzésekkel
Kelet-Ázsia gazdasági fejlődése
23
Kína: II. vh. előtt elmaradott mezőgazdasági
ország

Nem volt elegendő mezőgazdaság
–
–
–
–
–


24
Elaprózott gazdaságok 1,3 ha (főleg délen: 0,5–1 ha)
Mezőgazdasági gépek, műtrágyázás hiánya  faeke, kapa
Lappangó munkanélküliség
Nagy adóterhek: szegényparasztság
Falusi lakosság éhínsége
Ipar alárendelt szerepe
Gyér közlekedéshálózat  elzártság
Mao: sztálini szovjet mintájú
szocializmus




1949–1952: újjáépítés évei
1953–1957: első ötéves terv
1958: „nagy ugrás”
Természeti csapások
– Éhínség: 25–30 mó áldozat

Élelmezési kérdés előtérbe került
– Mezőgazdaságot szolgáló beruházások (műtrágya-, traktorgyárak)


1960: szembefordulás a SZU-val  hadiipari beruházások
1966–1976: „nagy kulturális forradalom”
– Mao Ce-tung hatalmának erősítése
25
Két Korea eltérő öröksége Észak javára
Észak-Korea
Terület
121 ezer km2
99 ezer km2
Természeti potenciál
Ásványvagyon, vízenergia
Rosszabb éghajlati, domborzati
adottságok
Demográfiai nyomás 10 mó (1960)
Ipar
26
Dél-Korea
Erőművek, nehézipari üzemek
25 mó (1960) + 2 mó menekült ÉKoreából, 1,5 mó külföldről
Max élelmiszer-, textilipar
Hasonlóságok a két Korea gazdaságában

Egy kulturális alap: teljes társadalmak mozgósítása  gazdasági növekedés
1950-es évek: újjáépítés külső erőforrással
– É: SZU-segítség
– D: USA-segély

1960-óta: önerőre támaszkodás, erős az állam szerepe
– Észak-Korea: dzsucse
– Dél-Korea: irányított piacgazdaság

Erőteljes hadikiadások
– Észak: fegyverkezés 1990-es évek közepén GDP ¼-e
– Dél: 1980-as évekig: katonai diktatúra
27
Észak-Korea: gazdaságtörténet

1950-es évektől: szocializmus (SZU, Kína)
– Személyi kultusz
– Pártállami diktatúra
– Magántulajdon, piacgazdaság felszámolása

Állam: 1946–1958 70–100%, mg kollektivizálása: 1955–1958
– Tervutasításos rendszer

1990-es évek: kudarc
–
–
–
–
28
1992: szabadkereskedelmi övezet (Tumen)
1994: Kim Ir Szen halála, ingatag belpolitika
1996–1997: élelmiszersegélyek (USA, Japán, Dél-Korea)
Kim Dzsongil, majd Kim Dzsongun
A dél-koreai csoda

Természeti erőforrásokban szegényebb É-Koreánál
– GDP/fő, 1960: elmaradt Indiától, 2000: India 30X-a

1960-as évek elejétől: elágazó növekedés
– D: kapitalista úton fejlődő elnöki közt (USA csapatok)
– Ma: gazdasági szakadék Dél javára
– Gyors újraegyesítés D-Korea számára is megterhelő

29
NIC-országok közül is kiemelkedik a „koreai csoda”, tényezői
– Nagybirtokrendszer felszámolása  belterjesebb kisparaszti mg. (állami támogatás)
– Munkások fegyelme, hosszabb munkaidő
– Beruházások exportorientált iparba, alacsony bérek  állami bankhitelek, ’70: átmeneti
külső eladósodás, ’90-ig: belpiac védelme
– Szellemitőke (kultúra, oktatás, tudomány)  ‘60-ig: analfabétizmus felszámolása, ma:
diplomások; Japán licensz után önállóság, (K+F: GDP 4%-a)
– Családi óriáskonszernek (chaebolok): állami elittel  Daewoo, Hyundai, LG, Samsung
(globalizáció); ’80: export, ma tőkebefektetés (újra eladósodás, mn)
Kína: Ping reformjai

1977: átfogó gazdaságirányítási reform
– „Négy modernizálás”: mezőgazdaság, ipar, tudomány, honvédelem

1992: szocialista piacgazdaság
–
–
–
–
–
–
–

30
Mezőgazdaság
Ipar
Családi kisvállalkozások (ipari, kereskedelmi, szolgáltató)
Külkereskedelem bővülése
Idegenforgalom fellendülése
Külföldi tőkebefektetések (1996-ig 170 mrd $)
Korszerű technológia, rugalmas vállalatvezetési módszerek
Mérleg 1949 óta: félgyarmatból regionális nagyhatalom
Kína világpiaci nyitása

Nyitás korlátai
–
–
–
–
–

Nagy ország: önellátás
Hagyományosan korlátozott kapcsolatok
Önellátás tartományi és helyi szinten is
Külkerbe bekapcsolódás csak a tengerparti területeken
Elmaradott közlekedés és távközlés
1979-ig a világ egyik legzártabb gazdasága
– Külkereskedelmi forgalom elmaradt Tajvantól (21 mó) és Hongkongtól (6 mó)

Később élénkebb külgazdasági kapcsolatok
– Hivatalos nyitási politika
– Hongkong, Makaó visszacsatolása

31

Legfőbb partnerek: Japán, USA
Hongkong: összekötő kapocs: Kína és a világpiac között
A japán gazdasági növekedés fél évszázada

1950–1960-as évek: gazdasági csoda
– Átlag 10%-kal nő termelési teljesítmény
– Hagyományos stratégia: növekvő ipari exportbevételekre alapozott hosszú távú fejlődés

1973, 1979: olajválság
– Elkövetkezendő két évtized: már csak évi 5–6%-os növekedés

1980–1995: Kiemelt szerepet kapnak külföldi működőtőke beruházásai
–
–
–
–
32
700 mrd $ külkereskedelmi többletből  tőkebefektetés
25–30%-os hazai beruházási ráta  világ legnagyobb hitelezője
Főként Ázsia újonnan iparosodó országaiba
Külföldi beruházási politikája is pontosan tervezett
Japán eltérő beruházásai hullámok

Beruházások 1. hulláma: nyersanyag- és energiaszállítást célozta
– Nyersanyag lelőhelyek, kőolaj- és földgázmezők megnyitását finanszírozták 
Ausztráliában, Perzsa (Arab)-öböl, több DK-ázsiai országban
– Érctömörítőket, kohászati bázisokat hoztak létre a kitermelőhelyen  csökkentsék a
szállítandó nyersanyag tömegét és távol tartsák a környezetszennyezést

Beruházások 2. hulláma: kereskedelem-helyettesítő típusú
– Importkorlátok, ill. vámfalak megkerülésére irányult  gépkocsigyártó üzemek számos
ázsiai országba, Ausztráliába, Európába, főként USA-ba
– Szomszédos országok olcsó munkaerejét kihasználva  elektronikus háztartási,
híradástechnikai, szórakoztató elektronikai gépek tömeggyártásának kezdete

33
Beruházások 3. hulláma: Jen felértékelődése
– USA-ban előállított autó és máshol gyártott elektronikai cikkek olcsóbbak, mint a
Japánban készült megfelelőik  VISSZAEXPORT
– DK-ázsiai bankok, szállodák, kereskedelmi hálózatok  hosszú távú piacszerzés
Japán exportgátló tényezői az 1990-es évektől

1990-es évek világgazdasági eseményei
– Stagnálás
– Várat magára a gazdaság új növekedési pályára történő állítása
1.
2.
3.
Nagy külföldi üzemtelepítések  megingott a gazd alapja: feldolgozóipar
Fejlett partnerek erősödő piacvédelme
Egyes japán termékek hirtelen megdrágultak
– Jen felértékelődése
– Hazai bérszínvonal emelkedése
– Befogadó országok olcsóbb munkaereje

34
Stratégiai ágazatok versenyképessége csökken
Fordulat a japán gazdaságépítés
stratégiájában


Új stratégia: belső fogyasztásra történő átállás  ennek kedvez a lakosság
vásárlóerejének, életszínvonalának gyors javulása
Világgazdasági súlya nem csökkent ennek ellenére sem  2009-ben a világ
ipari termelésének 15,4%-át (VR2.)
– VR1.: Kína, 15, 6% (Forrás: UNIDO)

A japán nemzeti össztermékben a mezőgazdaság jelentéktelen szerepet
játszik, dezindusztrializáció, tercierizáció
– 1998: mg 2%; ipar 36%; szolgáltatások 62%
– 2009: mg 1,6%; ipar 23,1%; szolgáltatások 75,4%

35
Új célok: monopolhelyzet az új technológiákban
–
–
–
–
Belföldi fogyasztás serkentése
Hazai jövedelmi és szociális kérdések
Túlzott koncentráció csökkentése
Technopolisz-program: high-tech iparágak
Kína népességföldrajza
36
Népesedési folyamatok

„Középső birodalom” az ókorban is a legnépesebb
– Időszámítás kezdetén: 60 mó (Föld ¼-e) – Han dinasztia


XVI. századig alig változott
XVI-XX. század elejéig: 7X-es növekedés (400 mó)
– Művelt terület csak 2X-es növekedés
– Élelmiszertermelés/fő csökkent, éhínség




1810-1850 (45 mó áldozat)
1877: (10 mó áldozat)
1921, 1942, 1959–1961
1953: első általános népszámlálás: 583 mó
– 1964, 1982, 1990, 2001

37

1990-től már 1 mrd felett
Népesség: 1,31 mrd fő (Föld 1/5-e)
Mao: demográfiai robbanás

Mao alatt: ahogy a többi fejlődő országban
– 1949: egészségügyi helyzet javulása
– Születéskor várható élettartam: 70 év
– Halálozási ráta lecsökkent

Születési ráta 1970-es évek végéig magas
– Sokgyermekes családmodell


1965: magas természetes szaporodás: 3%
Nagyhatalmi törekvések, potenciális munkaerő
– „Az embernek két karja, de csak egy szája van.”
38
Ping: új népességpolitika az 1970-es évektől

Eszközök
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–

39
Születési arányszám csökkentése
1,5 mrd-os népesség stabilizálása
Egygyermekes családok anyagi és erkölcsi támogatása
Szociális kedvezmények megvonása a 2. gyermeknél
Házasságkötés korhatárának felemelése
Családtervezés propagálása, fogamzásgátló szerek ingyenes szétosztása
Nemzetiségi területeken, falvakban szelídebben
1983: természetes szaporodás 1% alatti
Negyedik demográfiai ciklus
Kínai társadalom fegyelmezettsége, szervezettsége
Egészségügyi hálózat
Korösszetétel: még mindig a demográfiai robbanás lenyomata (20 mó
munkahely, később nyugdíj)
Nemzetiségek


Lakosság túlnyomó többsége: han (kínai
nemzetiség)
55 etnikai csoport (100 mó fő, 8%)
– Autonóm területek: csuangok, hujok, ujgurok,
tibetiek, mongolok számára
– Autonóm prefektúrák, megyék: kisebbek számára
– Hanok migrációja
– Hanok többsége (kiv. Tibet, Xinjiang Uygur)



40
25 mó kínai külföldön (Tajvan nélkül)
Számos eltérő nyelvjárás (hivatalos a pekingi v.
mandarin dialektus – iskolákban)
De: írás egységes: Pinyin átírás
Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása


Egyenlőtlen
Népsűrűség: 130 fő/km2
Kína népsűrűsége 2006 (fő/km2)
– DK: ter 1/3-a, népesség 85%-a
– 10 tartományban 300 fő/km2 felett

Tengerparti síkságok, medencék 1000
fő/km2 felett
– 7 tartományban 100 fő/km2 alatt


41
Tibet: 2 fő/km2
Erős összefüggés a népsűrűség
és a mezőgazdasági potenciál
között
700 felett
– Csapadékmennyiség
– Fagymentes időszak hossza
– Utal az agrárjellegre és az
önellátásra
350–700 között
125–350 között
125 alatt
Hagyományos településhálózat





82000 falu és a hozzájuk tartozó központi
helyek hálózata
Városok: közig funkciók + kereskedelmi is
XIX. sz. 2. fele: ipari funkció (kikötőkben)
XX. sz. 2. fele: ipari funkció (belső területeken)
Alacsony a városi lakosok aránya
– 1953: 13%, 1982: 21%, 1995: 30%


42

1970-es évek vége: városi lakásépítés (8
m2/fő)
1980-as évek: falusi nincstelenek városba
áramlása
Ma már a városi lakások 4/5-ében van színes
tv, mosógép, hűtőszekrény
Zsúfolt metropoliszok


30 db milliós város
Sanghaj (15), Peking (11,5),
Tiencsin (9,5)
– Elővárosokkal együtt

Újra előtérbe kerül az
élelmezési kérdés
– Még van esély a fenntartható
fejlődésre
43
Napjaink feltörekvő kelet-ázsiai
óriásgazdasága: Kína
44
Korlátozott mezőgazdasági potenciál

Ország területének fele terméketlen (még legelő, erdő sem)
– 2000 m felett 37%, 500 m alatt (16%)

1.
Termőfölddel egyik legrosszabbul ellátott ország (92 mó ha, 10% művelt
terület)
Termőterület bővítése
– 1950–1960-as évek: sírhelyek, szűzföldek (Mandzsúria, észak-kínai löszterületek)
feltörése
– Max 20 mó ha-ral bővíthető (drágán)
2.
Földek többszöri hasznosítása (Közép-Kína 2X, D 3X)
– Rövid tenyészidejű növényfajták
– Ötletes vetésforgók (vetésterület 150 mó ha)
– Termésátlagok növelése
1.
45
2.
3.
Öntözés (régóta elválaszthatatlan a kínai mg-tól)
Talajerő-utánpótlás (sok évszázados hagyományok – Indiától eltérően)
Talajművelés korszerűsítése
Korlátozott mezőgazdasági potenciál







46
Legfontosabb gabonafélék termésátlaga megduplázódott (Japánhoz hasonló)
Területhasznosítás intenzitása már nemigen fokozható
Szigorú népességpolitika kell (ezen múlik az élelmezési helyzet)
Keresők 60%-a mg
Alacsony termelékenység
Agrotechnikai fejlődés
Falusiak ¼-e ipari és szolgáltató szektorban
Növénytermesztés

47
VR1

Iparnövények

Gabona
– Len, kender
– Rizs 33%: élelmezésben
– Kukorica
a legfontosabb (exportra
– Rami
– Köles
is)
– Juta
– Árpa
– Búza (import kell)
– Kenaf
 Egyéb
– Dohány 42 %
 Gyümölcsök
– Burgonya, batáta
– Repce 27 %: Jangce
– Alma, körte
– Táró, jamszgyökér
– Gyapotszál 23%
– Szőlő
– Hüvelyesek,
 VR2
zöldségfélék, fűszerek
– Citrusfélék
– Földimogyoró 30%
– Szója
– Ananász
(Shandong)
– Szezám
– Gránátalma, fahéj
– Tea 23 %: ősi
– Tungaolaj
– Szubtrópusi gyümölcsök
kultúrnövény (Közép és
(licsi, jujuba, mangó)
– Cukornád, cukorrépa
D)
Állattenyésztés 3 területi típusa
1.
Nomád, félnomád pásztorkodás (1/3): Xinjiang, Belső-Mongólia, Tibet
– Ló, teve
– Juh, kecske: mongol, ujgur
– Jak: Tibet
2.
3.
Télen istállózó, nyáron legeltető-pásztorkodó: Középső-Kína
Istállózó állattenyésztés: K (csupán szerény kiegészítő)
–
–
–
–

48

Szarvasmarha: ÉK
Bivaly: Jangcétól D-re
Sertés- és baromfi (VR1)
Kacsa, liba: D-Kína
Selyemhernyó-tenyésztés, halászat (VR1) – 20 mó t!
Erdőgazdálkodás
Bányászat, energiagazdaság





Antracit és feketekőszén (energia ¾-e), (VR1): ÉK (Fushun, Fuxin)
Kőolaj 150 mó t: Gansu, ÉK, parti self
Földgáz 20 mrd m3: Szecsuani-medence, Ordosz-fennsík
Uránérc: Belső-Ázsia, Jangce középső szakaszától D-re
Elektromosáram-termelés 1/6-a vízerőművekből
– Gezhouba, Lanzhou, „Három Szurdok” (VR1)




49
Vas- és színesércek: energiaforrások mellett
Volfrám, higany, antimon, ón
Foszfát, magnezit: Anshan
Kősó: tengervíz lepárlása, belső-ázsiai sós tavak, sós források
Ipar




Keresők 22%-a, GDP fele
Két lábon járás: ósdi-korszerű, kicsi-nagyüzemi
Utóbbi négy évtizeden keresztül óriási fejlődésen ment keresztül
Területi elhelyezkedés:
1. Forradalom előtt: textil- és élelmiszeripar (kikötővárosok), japánok által felfuttatott
kohászat (Mandzsúria)
2. Szocialista iparosítás első három évtizede: regionális kiegyenlítődés (belső országrészek
fejlesztése)
3. Nyitási politika (1979-től): legkorszerűbb iparágak (kikötővárosok), regionális
különbségek újra nőnek
50
Négy meghatározó iparág
1.
Gépgyártás (30%) – gyorsan fejlődő
– Főváros, kikötővárosok, különleges gazdasági övezetek
2.
Textil- és ruházati ipar (16%) – hagyományos
– Tengerpart (Sanghaj), belső országrészek
3.
Élelmiszeripar (10%) – hagyományos
– Nyersanyagtermelő körzetek, tengerparti kikötők
4.
Vegyipar (10%) – gyorsan fejlődő
– Szénbányák, kőolajfinomítók közelében (Daqing)

51
Egyéb iparágak
– Vas- és acélipar (Anshan, Sanghaj)
– Színesfémkohászat (Shenyang, Sanghaj)
– Építőanyag-ipar, kerámiaipar (jingdezheni porcelán), papíripar
Közlekedés



Vasút
Belföldi vízi út
Közút
– Autópályák (90-es évek): KantonHongkong, Shenyang-Dalian, Peking
környéke
– Gyors fejlődés

Nem tart lépést a gazd. igényeivel
– 3 vasútvonal Oroszo. felé (1
Mongólián), É-Korea, Vietnám felé,
Kazahsztán-Európa (1992)
– Vasútépítés Belső-Ázsia Tibet felé

52
Fejlett infra. nélkül nem lehet
„négy modernizálás” programja
Két élesen különböző rész (400 mm-es
izohiéta mentén)
1.
K, DK: ősi kínai
civilizáció magja
– Kedvező éghajlat
– Nagy
népességkoncentráció,
politikai centrum
– Ter. 1/3-a, népesség
85%-a, termelés 90%a
2.
53
Ny- és Belső-Ázsia
– Sivatagok,
magashegységek
– Politikai függőség
– Növekvő han népesség
– Elmaradottság
Regionális különbségek

Területfejlesztés 3 régiója
– Kelet: fejlett iparágak, magas
technológia
– Középső: félkész-termékek,
üzemek korszerűsítése,
infrafejl.
– Nyugat: nemzetiségi oktatás,
erőforrások feltárása

Ez a struktúra nem
csökkenti az
egyenlőtlenségeket
54
HDI: Humán fejlettségi index
„Koncentrált decentralizáció”


Területi különbségek éleződése
1980: különleges gazdasági övezetek (Shenzen,
Zhuhai, Shantou, Xiamen)
– 1988: Hainan

1984: 14 nyitott kikötőváros
– 1990 Jangce melléke, 1992 határvárosok


1992: 13 vámszabad terület
Különleges igazgatási körzetek
– 1997 Hongkong (NBr)
– 1999 Macau (Port)
– „Egy ország két rendszer”  alapja lehet Tajvannal
egyesülésnek
55
A világgazdasági centrummá válás
útján: Észak-Amerika
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
BCE alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Amerika fogalma, felfedezése, főbb adatai,
térfelosztásai

Elnevezés
– Amerigo Vespucci (név női változata: America)
– Újvilág

Felfedezés
– 30-40 ezer éve: Ázsia felől (indiánok ősei)
– Viking halászok
– 1497.: John Cabot (Észak-Amerika)

Egy vagy két kontinens?
– Természet: két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során
– Társadalom: egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során
2
Amerika térfelosztásai (1 vagy 2)
3
Amerika
Természetföldrajz: Észak, Dél
Társadalomföldrajz: Észak,
Latin
Amerika térfelosztásai (3 vagy 4)
4
Észak, Közép, Dél
természetföldrajz
Észak, Közép, Dél
társadalomföldrajz
Észak, Közép, Dél, Karib
társadalomföldrajz
Észak-Amerika déli határai


5
K, NY és É irányába
egyértelmű határok (csak
Grönland vitatható)
Csak D-i határa kérdéses
1. Történelem: USA-n belül:
hagyományos mexikói–
USA határ
(gyarmatosítástól 1849-ig)
2. Társadalomföldrajz:
mai mexikói–USA
határ (Rio Grande)
3. Természetföldrajz:
Tehuantepeci-földszoros
(216 km) Mexikón belül
4. Külgazdaság: Mexikó déli
határa: NAFTA, OECD
Észak-Amerika méretei


Grönland, Kanada, USA
Terület: 22 mió km2
– (≈ Latin-Amerika)
– Európányi területű országok: Kanada VR2., USA VR4.

Népesség: 350 mió fő
– Továbbra is nagy bevándorlás
– De: egyre inkább elmarad Latin-Amerikától

Viszonylag alacsony népsűrűség: 16 fő/km 2
– Területileg szélsőségesen oszlik meg
– BosWash, ChiPitts: 50–50 mió, SanSan: 38 mió
6
Az észak-amerikai világgazdasági
pólus kifejlődése
7
Az USA kialakulása

É-Am: rövid idő alatt gyors fejlődés
– 400 éve: jelentéktelen periféria
– Ma: gazdasági centrum, politikai szuperhatalom


Első brit telep (1607): Jamestown (Virginia)
USA igazi megalapítóinak puritán szellemisége
–
–
–
–
–


8
1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts)
Igaz: sok vallási üldözött is érkezett
Konok kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka
De: „vad” őslakosság kiűzése is
Emberfajták nem keveredtek (szemben Spo., Fro. gyarmatai)
Kezdetben nehézségek: hajóút, fagy, éhínség, járványok
XVIII. sz.: prosperáló 13 brit kolónia összefüggő területsáv
– Svéd, holland gyarmatok kiszorultak
Brit gyarmati gazdálkodás

Dél gazdasági alapja: nagy ültetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó,
rizs)
– Eleinte az óceáni átkelés költségeit dolgozták le
– 1619: első afrikai rabszolgák (Virginia)


Észak: gazdasági alapja: halászat, fakitermelés, kézműipar (kevés művelhető
föld)
XVIII. sz.: „háromszög kereskedelem”
– Délről Angliába: dohány, indigó, rum
– Angliából (Afrikán át) Délre: rabszolgák

Érdekellentétek Angliával
– Adó
– Brit hajózási, kereskedelmi monopólium
– 1763.: királyi proklamáció
9

1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 7 évnyi háború után USA megalakulása
Politikai hegemónia Észak-Amerikában

Függetlenség után
–
–
–
–
–
–
–

1803.: nyugati terjeszkedés Mississippiig – Louisiana Franciaországtól
1819.: Florida Spanyolországtól
1818.: USA-kanadai határ
1845.: Texas (önként csatlakozott)
1849.: É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig)
1853.: Dél-Arizóna Mexikótól
1867.: Alaszka Oroszországtól
1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk.
– Ez már inkább világpolitikai szerep

10
Terület (9,8 mió km2): VR4 (Oroszo., Kanada, Kína után)
– 50 tagállam (1959: 2 külbirtok is tagállam lett: Alaszka és Hawaii-szk.)
– 2 önkormányzattal rendelkező terület: Puerto Rico, Északi-Mariana-szk.)
– Stratégilailag fontos külbirtokok: Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szk.
Az USA a világhatalommá válás útján
11
Kezdetben: „amerikai álom” = szabad
földfoglalás


Káprázatos ütemű haladás a vadnyugat hőskorát követően
Óriási természeti erőforrások
– Szabad földterület + mezőgazdasági (éghajlat, talaj, víz) és ásványi nyersanyagok

Nagy, családi farmméret (65ha)
– Gazdálkodás gépesítése  állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt  műszaki fejl.
– Terménybőség  árutermelő farmok (önellátás helyett)  feldolgozóipar,
élelmiszerellátás biztosítása
– Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás
 gyors városodás  tercier szektor

12
Specializációhoz vezetett
–
–
–
–
Midwest: gabona, állattartó övezet
Mississippi Delta: gyapot övezet
Kalifornia (öntözött területek): szőlő (legtermékenyebb borászatok), narancs
Szárazabb, magasabb nyugati részek: alacsony termelékenység  legelők
Az ipar csak fokozatosan kerül középpontba

XIX. század eleje
–
–
–
–
–
13
Keleti part: Dél-Új-Anglia, New Jersey, Kelet-Pennsylvania
Feldolgozóipar helyi erőforrásokból fejlődik (fazekasság, kovácsmesterség)
Családi tulajdonban
Főleg vízmalom energiájára épül
Előállított termékek: fémek, bőrtermékek, textíliák
A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési
pályájának tényezői

Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása  városokban
munkaerőhiány  magasabb városi munkabérek
– Jólét  további bevándorlás  növekvő belső fogyasztópiac
– Drága élőmunka  technológiai fejlesztés


Bevándorlás  humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő)
1861–1865 polgárháború  nincs import  van tőkeimport
– É győzelme, rabszolgaság eltörlése


14
Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte
(védővámok)
Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823)
Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati
országrészek felé




15
Új közlekedési igények
1858: postakocsijáratok
1861: távíró SF és NY között
Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése
–
–
–
–
–
–
–
–
–
Finanszírozás: szövetségi beruházásból
1850: 14500 km (leghosszabb, több mint NBr)
1860-ra: vasút elérte Chicagót a Keleti Partról
1910: 386000 km (történelmi csúcspont)
1869 San Francisco elérése
1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal
 építőipar  alapja a vasipar fejlődésének
Van szén, vas  acéltermelés (Pittsburgh)
Belső területek felzárkóznak a Keleti Parthoz (közel a nyersanyagokhoz + ahogy az USA
benépesült  újabb piacokhoz)
Feldolgozóipar az 1860-as évektől a II.
világháborúig

Ipari kapitalizmus kora: világgazdaság egyetlen Eu-n kívüli fejlett centruma
– 1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok
– 1900: világ legerősebb gazdasága
– Föld más nagyrégiói: periféria


Foglalkoztatás: sokáig még mg a legnagyobb
De: termelési érték: ipari termék = 2 X árutermelő farmtermékek
– Mezőgazdaság maga is iparosodik
– 1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt)
– Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.)

XX. sz. eleje: új munkahelyek
– XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak
– I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta
16

I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű
– De: közvélemény ellenezte (izoláció)
Ipari specializáció

Hatalmas egységes piac előnye  gyors tőkekoncentráció
– Első óriásbankok
– Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok

Hagyományosan fejlett ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak
környéke (New York, Chicago, Detroit)
– Gyors urbanizáció
– Városok szakosodása

Nyugati központok
– Csak kereskedelmi funkció

1950-ig: feldolgozóipar elsődleges motorja az USA gazdasági növekedésének
– Háztartási cikkek, közlekedési eszközök (autók, teherautók, repülőgépek)

17
XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora
– Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás
– Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra
Válság és konjunktúra a II. világháború végére

1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális)
– GDP 50%-ra csökkent
– Bankok, iparvállalatok csődje
– Munkanélküliség


Később bevándorlás korlátozása
Kilábalás erőteles állami beavatkozással
– F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal)

Szövetségesek győzelme
– Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök

II. vh: konjunktúra
– Világ ipari termeléséből 31,4% (1938)  55,8% (1950)
18
Kulcságazatok a II. világháború után

Feldolgozóipari tevékenységek szélesebb földrajzi kierjedése: Nyugati Part,
Dél-USA is
– Villamos áram ellátás kiterjesztése a vidéki térségekbe
– Államokat összekötő autópályák
– Légi közlekedési járatok


Később: cél még nagyobb piaci igények kielégítése (Latin-Amerika és Ázsia)
1970-es évek válsága  posztfordizmus
– Magas a szolgáltatások aránya (76–78%)
– Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%), de magas színvonalú
szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága)

Termékek még inkább fejlettebb technológiával készülnek
– High-tech árúk: Kaliforniai Szilíciumvölgy, Boston, Washington
19


USA vállalatai nemzetköziesednek
Szolgáltató szektor: pénzügyi, informatikai szolgáltatások, kiadók
Kulcságazatok a II. világháború után



20
Turizmus: 54 mó látogató az USA-ba, 64 mó amerikai külföldön
Föld legfejlettebb országa  gazdasági prosperitás, politikai befolyás
Legnagyobb GNI (ppp): VR1 (ugyanakkor ingadozó a növekedés)
Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II.
világháború után


Két világháború + hidegháború nyertese
Közvéleménye elfogadja a globális szerepet
– Világpiacra termelő tnc-k érdekei is

Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában
– Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén
– 1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség

SZU felbomlása  Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus)
– 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan
– 2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai
kiadásainak 40%-a)
21
Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól,
Kelet-Ázsiától)

Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni
szabadság)
– Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése
– Szűkebb hatókörű jóléti intézmények

Multinacionális mamutvállalatok globális terjeszkedése + erősödő KKV-szekor
– Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű
– Cégek 87%-a 20 főnél kisebb  fogl 26%-a

Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője
–
–
–
–
22
Ipari, majd információs társadalom
Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2–2,5X-e)
Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) – igaz EU népessége nagyobb
GDP (világrészesedése ≈ EU)
Regionális politikák



Polgárháború után: szegénység Délen
Dél-Appalache: dombsági farmok kis eróziós földterületen  különösen
szegények
Világválság  1933: Tennessee Valley Authority (TVA)
– Gazdasági növekedés erősítésére hátrányos régiókban
– De: meghatározó USA-politikák: ellene vannak a kormányzat által támogatott regionális
segélynek
– Gazdasági és népesség-növekedés, később gazdasági leromlás

1960-as évek: Appalache-i régió: legszegényebb
– 1965: Appalachian Regional Commission (ARC): pénzügyi segélycsomagok
– 1980-as évek: Ronald Reagan csökkentette az ARC-alapot és a hatékonyságát

23

Vidéki problémák
Metropoliszok: növekvő dominancia a gazdasági és társadalmi életben
Kanada



Természeti erőforrások: fa, gyémánt, vasérc és egyéb ásványok
Követi az USA-t, de késéssel
Iparosítás a II. világháború után
– Import helyettesítő iparágak: alumínium, járművek, fogyasztási cikkek előállítása
– Montréal, Toronto, Vancouver: pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi vállalkozások
– Hamilton: acélgyártó központ


24
GNI ≈ EU-tagok, de nem azonos az USA-éval
NAFTA: megnövekedett USA-befektetések
Az észak-amerikai metropolizáció
városföldrajzi sajátosságai
25
Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági
hasonlóság az EU-ban és Észak-Amerikában
26
É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat
EU: középen sűrűsödő hálózat
A nagyváros–vidék kettősség ÉszakAmerikában
Városok aránya
27
ország
népesség
GDP
USA (SMA)
38%
49%
Kanada (CMA)
45%
54%
A nemzetközi városhierarchia élén

Világvárosok (John Friedman, 1986)
– Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles
– Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco

Globális város (Saskia Sassen, 1991)
– (1): New York (később Los Angeles is)
28
New York




1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért
1664: angoloké (cserébe Suriname hollandoké)
Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal
1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő
– NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő
– BosWas megapolisz 50 mió

USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág
Mekkája
– Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég
– 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY


29
Világpolitikai rang: ENSZ székhelye
Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton)  szellemi potenciál
New York – Manhattan


1,5 mió lakos, de 1,8 mió munkahely
Felhőkarcolók:
– Empire State Building (381m, 1931-től
világrekord)
– World Trade Center (412m, 2001-ig)

Jövedelmi polarizáció
– Átlagjöv országos átlag 2x-e
– Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt
(slumok, bűnözés)

30
Kevert lakosság
– 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27%
afroamerikai, 10% ázsiai
– Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb
közösség, főként K-Eu-ból)
– Szegregáció: Little Italy, Chinatown
Toronto



Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye)
XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés
kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar)
5 mió (Kanada legnépesebb városa)
– Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció)
– Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994)

Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető
metropolisza
– Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek,
elektromos berendezések, atomerőművi
fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar
– Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay
Street)
31

Jelképe: CN Tower (553 m)
A felhőkarcolók építésének északamerikai tényezői
32
Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán
fejlődés meghatározó elemei
1.
Az épületek magasságát meghatározza a társadalom technikai,
építészeti tudása a magas épületek megépítéséhez
– Ipari forradalommal párhuzamosan végbement tudományos fejlődés
– Modern nagyvárosok: lehetővé tette a magas épületek tömeges megjelenését
33
Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán
fejlődés meghatározó elemei
2.
A város épített környezetének történelmi öröksége
– Számos európai város történelmi magja (pl. Budapest, Firenze, Köln, Párizs, Prága vagy
Róma) páratlan építészeti örökséggel rendelkezik
– Az acélüveg felhőkarcolók nem rivalizálhatnak a régi gótika, reneszánsz, barokk vagy
éppen romantika stílusú épületekkel
– Ezért több európai belváros esetében egy adott szintnél magasabb épületekre építési
tilalom van érvényben, így a felhőkarcolók legfeljebb a városok perifériáin jöhetnek létre
(pl. a kelet-londoni Canary Wharf)
– Mivel az Újvilág hirtelen kifejlődött nagyvárosaiban gyakorlatilag hiányzott a történelmi
városmag a maga többszáz éves építészeti örökségével, nem volt akadálya a
felhőkarcolók építésének (pl. Chicago, New York, Sydney vagy Toronto)
34
Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán
fejlődés meghatározó elemei
3.
A földrajzi környezet, az építőanyag minősége
– Nem lehet mindenhol magas épületeket építeni
– Manhattan gránitsziklája kifejezetten ideális talapzat a nagy tömegű felhőkarcolók
számára, szemben egy vizenyős területtel, ahol megvan a süllyedés veszélye
– Hasonlóan hátrányosak a földrengésveszélyes területek, igaz San Francisco és Tokió
példája rácáfol erre (ezt az ellentétet a következő pont oldja fel)
35
Felhőkarcolók: az észak-amerikai metropolitán
fejlődés meghatározó elemei
4.
A gazdasági fejlettség, amely finanszírozza a költséges beruházásokat
– Az impozáns, monumentális épületek az emberiség történelme során az ókori Alexandria
világítótornyától, a new york-i Empire State Building-en keresztül a kuala lumpur-i
Petronas-ikertornyokig mindig is a gazdasági és politikai erő szimbólumai voltak
– Éppen ezért válhatnak könnyen a rendszer áldozatává is (new york-i World Trade Center)
– A magas toronyházak sokáig leginkább az észak-amerikai metropoliszokat jellemezték,
mára azonban nem csak a népességszám, de a legmagasabb épületek tekintetében is
kiszorítják őket az ázsiai városok
36
A Föld legmagasabb városai (a 10
legmagasabb épületükre átlagmagassága
alapján)
Sorrend
Nagyváros 2001
1. New York
1010.4
Sorrend
Nagyváros 2011
Láb
1. Dubai
1176.1
2. Chicago
995.1
2. Hong Kong
1080.9
3. Kuala Lumpur
852.1
3. Chicago
1036.5
4. Hong Kong
839.6
4. Shanghai
1010.3
5. Houston
809.8
5. Guangzhou
945.7
6. Toronto
776.3
6. New York
940.8
7. Szingapúr
772.3
7. Shenzhen
907.1
8. Los Angeles
767.1
8. Kuala Lumpur
897.7
9. Tokió
754.3
9. Szingapúr
835.8
10. Shanghai
37
Láb
747.1
10. Pusan
834.5
A Chicagoi Iskola városökológiai
modelljei
38
Városökológiai modellek


Előzmény: európai feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai,
vallási, foglalkozási, vagyoni stb.)
Modern város kialakulásával ez megszűnik
– Max Weber (1864-1920): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca”
– É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében

Városökológia (humán-, vagy szociálökológia):
– Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat
– Szociológia + ökológia
– Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás,
egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!)
– (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért)
39
Biológián belül virágzó ökológia kutatási
módszerei és fogalomtára

Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát
– Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés

Fogalmak:
–
–
–
–
–
–
Kongregáció: a népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése
Invázió: egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe
Szegregáció: társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben
Szukcesszió: egy városnegyed folyamatos népességcseréje
Filtráció: az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán
Társadalmi niche: városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a
jellemző
– Enklávé: városi társadalmi–kulturális zárványok
40
A Chicagói Iskola




41

1892: világ első
szociológiai tanszéke
Chicago: etnikai
tarkaság 
szociálökológiai
kutatások kiváló
terepasztala
Részletes adatok:
1920-as
népszámlálástól 70;
1930-ban már 75
városrészre
Vezető személyiségek:
Burgess (1886–1966),
Park (1864–1944)
Városökológiai
modellek sora
Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930
A: Burgess és Park koncentrikus modellje
(1925)

Előzmények
– Engels, F. 1845: A
munkásosztály helyzete
Angliában
– Hurd, R. 1903: Principles
of City Land Values

42
Burgess – Park 1925:
Concentric zones of
urban land use
– Különböző időben
érkezett bevándorlók
erős nemzetiségi és
társadalmi elkülönülése
(szegregációja)
– Városok belső
koncentrikus övezetei
„L” tracks
Burgess–Park-féle koncentrikus
modell
1.
CBD (Loop)
– Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus
2.
Átmeneti övezet
– Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó
3.
Ipari munkásság lakóöve
– XIX. vége: kétlakásos bérház
4.
Felsőbb osztályok lakóterülete
– Családi és társas ház, középosztály
5.
Ingázótelepülések
– Elővárosok (szubu.)
6.
7.
43
Mezőgazdasági övezet: ellátóöv
Metropolis hátországa:
– Vonzáskörzet


Városrészeket a körutak
határolják el egymástól
Szukcesszió: minden városrész
lakói kifelé törekednek
B: Hoyt szektorális modellje (1939)

Kérdés: hol élnek a magas státuszúak?
– Burgess modelljéből indult ki, de 64
amerikai városra, 3 időpontra

Eredmények
– Koncentrikus körök mellett szektorok is
– Szektorokat a kivezető sugárutak
határolják el egymástól
– A szektorok az idők folyamán a város
pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció)

44
Városrészek/szektorok:
1.
2.
3.
4.
5.
City
Kereskedelem, könnyűipar
Alsó-rétegek lakónegyede
Közép-rétegek lakónegyede
Felső-rétegek lakónegyede
C: Harris és Ullman többmagvú modellje
(1945)

Városrészek
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.

45
City
Kereskedelem, könnyűipar
Alsó-rétegek lakónegyede
Közép-rétegek lakónegyede
Felső-rétegek lakónegyede
Nehézipar
Külvárosi központok
Elővárosok
Központ mellett vannak külső
központok, elővárosok is
A három klasszikus modell
46
Az európai integráció és Kelet-Európa
fejlődési különbségei
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu
Gazdaságföldrajz
BCE alapszakok (BSc/BA)
2020/2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Európa fogalma, lehatárolása,
ismérvei
2
Meddig tart Európa?

„Kérdezzük csak végig Európa népeit
szomszédaikról – majd mindenki keleti
szomszédját barbárnak, vagy legalábbis
nem magával egyenértékű európainak
tartja.”
Teleki Pál, 1936
3
Mit jelent az európai centrum?

Európa lehatárolása változó
– Földrajzilag
– Politikailag
4
Európa természetföldrajzi határai

Önálló kontinens-e?
– Természetföldrajz: nincs éles átmenet Ázsia felé
(Eurázsiai kőzetlemez)
– Geológia: Eu és Ázsia egy kontinens, Eu. Ázsia/Eurázsia
egy félszigete (mint India, amely egyébként geológiailag
már nem része Ázsiának: indiai szubkontinens)

Ha önálló, hol vannak a határai?
– Egyértelműbb: Dél – Földközi-tenger, Nyugat – Atlantióceán, Észak – Jeges-óceán
– Vitatottabb: Kelet – csak a XIX. sz. (Humboldt): Európa
az Urálig tart (Urál, Urál-folyó, Kaszpi-tenger, Kaukázus,
Fekete-tenger)
5
Európa és Ázsia társadalomföldrajzi határai

Transzkontinentális államok: természetföldrajzilag van
európai és ázsiai részük is
–
–
–
–
–

Oroszország (ter. 29%, nép 72% eu-i)
Grúzia (inkább eu-i)
Azerbajdzsán (nagyobb fele eu-i, de inkább ázsiai)
Törökország (ter. 3% eu-i, de inkább ázsiai)
Kazahsztán (inkább ázsiai)
Természetföldrajzilag teljesen Ázsiához tartozó, de európai
orientációjú államok
– Ciprus
– Örményország
6
Tágabb politikai értelemben vett Európa

Európa Tanács
– Európa teljes területe benne van (kiv. Kazahsztán
nyugati részét)
– Kiterjed a természetföldrajzi Ázsiára is (Szibéria,
Kaukázuson túli államok, Kisázsia, Ciprus)

Európai Unió
– Ciprus – tag (társadalomföldrajzilag Európa)
– Törökország – tagjelölt (természetföldrajzilag
átnyúlik Európába)
– Grönland: Dánia külbirtokaként belépett, de 1983ban kivált
– Tengerentúli területek (pl. a dél-amerikai FranciaGuyana): tag mert a külbirtokok is csatlakoztak
7
Az európaiság mai ismérvei T. G. Jordan
(1996) alapján

Önkényes ismérvek, önkényes
határértékek
–
–
–
–
–
–
–
–
8
–
–
–
Vallás: keresztény 80% felett
Nyelv: indoeurópai 80% felett
Embertani jelleg: europid 90% felett
Egészség: csecsemőhalandóság 1% alatt
Fejlett gazdaság: GDP/fő 10 ezer $ felett
Képzettség: írástudatlanság 10% alatt
Fejlett közlekedési hálózat: közútsűrűség 400km/km 2
felett
Ipari–tercier foglalkozási szerkezet: agrárkeresők
aránya 15% alatt
Nagyfokú urbanizáció: városlakó 50% felett
Stabil népességszám: természetes szaporodás 1% alatt
Parlamentáris demokrácia: 1980 előtt
Az európaiság szellemi irányzatainak
fejlődése a II. világháborúig
9
Európa fogalmának megjelenése, szerepe az
ókor hajnalán




10
Európa elnevezése:
főníciai „ereb” szó
(=sötétség, napnyugat)
Kr. e. VIII. sz.: görög
mitológia: első említés
Eleinte: Európa = Trákia
+ Makedónia
Kr. e. VI. sz.: Gibraltártól
a Kaukázusig
– Hérodotosz, Hippokratész:
politikai, kulturális
értékek, szemben az ázsiai
perzsa birodalommal
Európa és a Római Birodalom



Klasszikus görög–római
kultúra öröksége
Európa jelentős területeit
átfogó 1. nagy politikai
egység
Birodalom jól
körülhatárolható határvonala
(limes)
– Azon túl már a barbárok földje

11
De: római korban Európafogalom feledésbe merült
– Közel-Kelet, Észak-Afrika is
Európaiság = keresztény vallás és etika

Kora középkor: csak nyugati (katolikus)
kereszténység
– VI–VII. sz., Izidor sevillai püspök: Európa = egykori Nyugatrómai Birodalom
– VIII–IX. sz.: Európa = Nagy Károly frank birodalma 
Európa jelentős területeit átfogó 2. nagy politikai egység (~
ESZAK alapító hatok  EU: Nagy Károly érdemrend)
– Szemben az „eretnek” Bizánccal: EU mai határa is nagyjából
a nyugati kereszténység határa (kiv. ortodox Kelet-Balkán:
GR, CY, BG, RO)

12
Reneszánsz (II. Pius pápa): Eu. ≈ egész keresztény
világ
– Szemben a „pogány” Oszmán Birodalommal (keresztes
hadjáratok)
– Ma is felmerül Törökország felvételénél
Sajátos európai szellemi irányzatok

Közös európai öntudat megjelenése
– XV–XVI. sz.: (Machiavelli): eu-i népeknek közös történelme, kultúrája, politikai érdeke
– Középkori egyetemeken szerte Európából érkeztek diákok (latin: közös nyelvi örökség)
– Humanizmus ≈ európaiság: államszövetségek (Dante)

Nyugat-európai alulról építkező feudális berendezkedés  polgárosodás
– Uralkodó osztályon belül közösségi kötelékek fellazulása (királyi hatalommal szemben, ill.
feudális rendek és egyház között), hűbérúr–jobbágy személyi függőségi viszony lazulása
– Jogi és gazdasági autonómiával rendelkező polgárság kialakulása
– Felvilágosodás: racionalizmus, tudományos–technikai vívmányok
– Szabadság, individualizmus (szemben a közösségorientáltabb keleti kultúrákkal)

13
De ellenhatás a közös európaisággal szemben: reformáció
– Törésvonal: katolikus dél, protestáns észak
– Nemzetállami szerveződés
– „Divatos” a nacionalizmus
Az európai civilizáció hatásai a világ különböző
részein T. G. Jordan (1996) nyomán
14
Európai egységideák a hosszú XIX. században

Gyarmatosítás: tovább erősíti az európai öntudatot
– Mennyiségi és minőségi növekedés: felsőbbrendűség

Napóleon birodalma: szabadság, egyenlőség,
testvériség + európaiság
– Európa jelentős területeit átfogó 3. nagy politikai egység



Rousseau
Immanuel Kant (Örök béke, 1795)
Szent Szövetség: európai koncert (Metternich)
– „Mindenki együtt zenél, de mindenki saját hangját hallatja”

15

Mazzini, Kossuth: Európai Konföderáció
Victor Hugo (1849): Eu-i Egyesült Államok (mint
USA)
XX. századi európai kultúrpesszimizmus


I. vh.: európai népek egymás ellen harcoltak
Korábban divatos nacionalizmus helyett nemzetközi szellemi irányzatok (de
nem európaiak, hanem globálisak)
– Szocializmus: internacionalizmus, de a munkásosztály szolidaritása alapján
– Katolicizmus: univerzális, egyetemes

I. vh. után depresszió
–
–
–
–
16
Európaiság = szorongás, pesszimizmus
Spengler: A Nyugat alkonya
Julian Benda: Írástudók árulása
Jose Ortega y Gasset: európaiság helyett tömegember
Páneurópanizmus megjelenése a két vh.
között


Előzmény: Carlo Sforza: Eu-i Egyesült Államok (USA mintájára)
Richard Coudenhowe Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Páneurópa c.
könyve)
– Nemzetek gyűlölete = újabb háború
– Fenyegetések:
K: kommunizmus (katonailag)
Ny: az amerikanizmus (gazdaságilag)



Megalakult a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség)
1926: 1. Páneurópai kongresszus
Briand (francia kül. min.) páneurópai gondolatot a Nemzetek Szövetségébe
– Európai Unió létrehozását javasolta
17
II. világháború, hidegháború: mélypont Európa
történetében

1933: Hitler – új európai
rend („Pax” Germanica)
– Európa jelentős területeit
átfogó 4. nagy politikai egység

II. vh. után:
– Európa súlya visszaszorul (No.
Olo., Anglia, Fro.)
– 2 nagyhatalom emelkedik ki:
USA és SZU

18
Hidegháború: Európa
kettészakadása (vasfüggöny)
– Európai integrációs folyamat
kezdete
– Politikai Európa leszűkül =
Európai Unió
Az európai integrációs folyamat tényezői a II.
világháború után

Katonai, biztonságpolitikai tényező
– Kezdetben német, később szovjet katonai fenyegetés
– Dunquerque-i, Brüsszeli Szerződés, kérdés: NATO eu-i szárnya vagy önálló eu-i erő (WEU)

Gazdasági racionalitás
–
–
–
–
USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása
Gyarmatbirodalmak felbomlása
Nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok  áru szabad áramlása
Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása 
szolgáltatások áramlása
– Tudományos-technikai forradalom  Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan
áramlása

19
Elvi szándék
– Európai identitás erősödése: európai gondolkodók, européerek
– Európa legyen föderatív (= szövetségi állam, pl. USA: szorosabb integráció) vagy
konföderatív (= államszövetség, pl. FÁK: lazább integráció)
Az integráció hatásai,
az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz
képest
20
A Triád legfontosabb adatai
Terület
km2
21
Népesség
fő
GDP
PPP
GDP/fő
PPP
Export
US $
Import
US $
EU
4,3 mó
VR7
490 mó
VR3
14,82 bó
VR1
32700
VR31
1,95 billió
VR1
1,69 billió
VR2
USA
9,8 mó
VR3
310 mó
VR4
14,66 bó
VR2
47200
VR10
1,29 billió
VR3
1,94 billió
VR1
Japán
380 e
VR60
130 mó
VR11
4,31 bó
VR4
34000
VR28
0,76 billió
VR4
0,64 billió
VR4
Kína
9,6
VR4
1300 mó
VR1
10,09 bó
VR3
7600
VR100
1,58 billió
VR2
1,33 billió
VR3
EU gazdasági dinamizmusa nem kielégítő

GDP-növekedés
– 1950-es, 1960-as évek: gazdasági csodák
– 1970-es évektől: USA-nál, Japánnál lassúbb, erősen ingadozó
– GDP-növekedés: 2,8% (ezredforduló után)

Vendégmunkások tömege 1960-as években duzzadt fel
– É-Afr, Töröko., volt Jugoszl később a többi volt szoc. országokból is) – beilleszkedés
kulturális és jogi akadályai

Számottevő regionális különbségek (GDP/fő, GDP-növ)
– Újonnan csatlakozók: elmaradott gazd  újabb kihívások
22
Korábban: negatív közösségi struktúrapolitika

Támogatások: versenyképtelen válságágazatok (mg, szénbányászat,
kohászat, hajógyártás, textilipar)
– 1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban

1980-as évek szerkezetváltás  munkanélküliség magas aránya
– Azóta sem sikerült ezen úrrá lenni, EU: 8,7% (ezredforduló után)
– USA: 5,1%, Kína: 4,6%, Japán: 4,4%

DE: EU megőrizte pozícióit
– CAP  Élelmiszer-feldolgozás
– Több gépgyártási ágak (pl. autóipar)
– Gyógyszeripar
23
Később: új programok a gazdasági szerkezet
korszerűsítésére

Tudomány, csúcstechnológia: lemaradás, nem került közelebb az USA-hoz,
Japánhoz
– Csúcstechnológiai termékek (számítógép, félvezetők, robotok, szórakoztatóelektronikai
termékek) előállítás és világpiaci értékesítése
– Korszerű információs technológiák alkalmazása

DE: sikeres együttműködések
–
–
–
–
–
24
Euratom: atomenergetikai ipar
Airbus: repülőgépgyártás
Ariane: nem katonai célú hordozórakéták fejlesztése
Egységes Európai Okmány: műszaki K+F közösségi politika
Eureka: élenjáró technológiát képviselő iparágak versenyképességének szolgáló Eu-i
Kutatás Koordináló Szervezet
Külföldi működő tőkebefektetések és
nagyvállalatok

Külföldi működő tőkeáramlás
– Eleinte egyoldalú tőkebeáramlás az
USA-ból (de műszaki modernizáció)
– Majd japán ipar hídfőállásainak
kiépítése
– 1970-es évektől: eu-i tnc-k jöttek
létre  beruházások az USA-ban
– 1980-as évektől jelentősen
megnőtt EU súlya: világban
befektetett összes FDI inward stock
45%-a

25
Nagyvállalatok
– Világ 100 legnagyobb vállalata,
2005: 48 Eu, 33 USA, 13 Japán
– Világ 500 legnagyobb árbevételű
multija (Fortune): 182 Eu
Vámunió hatása

Tagállamok közötti munkamegosztás elmélyítése
–  függés, összefonódás
– Belső kereskedelem csak a recessziós periódusokban torpant meg (1974–1975, 1980–
1983, 1992–1994)
– Áruk, szolgáltatások 2/3-a egymás között



Legjelentősebb külkereskedelmi súlyú a tagállamok közül: Németország (EU-n
belül és a világpiacon is)
Legszorosabb kötődés az EU-hoz: kis tagállamok
Legnagyobb mértékű irányváltások az EU felé
– GB: Nemzetközösség felől  EU  Brexit ( újra a Nemzetközösség felé?)
– Mediterrán országok: jelentős felzárkózás, nyitás
– Volt szocialista országok: keleti piac helyett
26
Szorosodó gazdasági kapcsolatok EU és a
posztszocialista országok között

Dinamikus integráció a
nyugat-európai
piacokra
– EU lett az 1. számú
gazdasági partner (60–
70%)

27
EU: nagyobb haszon,
nagyobb piacszerzés
– K-Köz-Eu:
szerkezetváltás miatt
export árualap
drasztikusan
visszaesett
– Sokáig passzív
kereskedelmi mérleg
(kivéve H 1998-ban)
További keleti bővítés  EUrópa
távlati határai


2007: Bulgária, Románia teljes jogú tagok
2013: Horvátország  28 tag
– 2005-től csatlakozási tárgyalások 2005-től, de felfüggesztették, 2011-es magyar elnökség
támogatta a felvételét)

Tagjelöltek
–
–
–
–
–

Albánia: 2014-től tagjelölt (nincsenek csatlakozási tárgyalások)
Macedónia: 2005-től tagjelölt (GR, BG tárgyalások akadályozása)
Montenegro: 2010-től tagjelölt  2012: csatlakozási tárgyalások
Szerbia: 2012-től tagjelölt  2014: csatlakozási tárgyalások
Törökország (1964: társult tag, 1987: teljes jogú tagsági kérelem, 1999: tagjelölt, 2005:
csatlakozási tárgyalások, de a tagság 2020 előtt nem valószínű)
Potenciális tagjelöltek
– Bosznia-Hercegovina
– Koszovó
28

Ukrajna, Grúzia, Moldávia: társult tagság?
Kimaradók, visszalépők

Nincs napirenden
– Belarusz
– Oroszország

Európai integráció utasította el
– Marokkó: 1987-ben tagsági kérelem, elutasítva (nem eu-i)

Adott ország lépett vissza, szavazta le
–
–
–
–

29
Norvégia: 2x leszavazta (1972, 1994)
Grönland: 1985-ben kilépett
Svájc: leszavazta (1992)
Izland: 2010-től tagjelölt, de 2015-ben visszalépett
2016: Brexit
– Első igazi kilépés
– Lesz –e folytatás?
– EU jövője?
Kelet-Európa Oroszországon kívüli részei
Ukrajna etnogenezise






Nyugat-ukránok: OMM része (nemzeti ébredés)
Ukrajna, mint földrajzi fogalom csak a XX. sz-ban formálódott ki
I. vh.-ig: cári bir. DNy-i határvidéke Lengyelország és a Kaszpi-tenger között
Hosszú világháborúk (1914-1921, 1939-1951)
1918 (breszt-litovszki béke): önálló állam
1919-20 (Párizs környéki béke):
–
–
–
–

Nyugat-Ukrajna: Lengyelország
Besszarábia és Bukovina: Románia
Kárpátalja: Csehszlovákia (korábban Magyarországé)
Többi terület: Szovjetunió (Ukrán SZSZK)
1939: Ribbentrop-Molotov-paktum
– Ukrán SZSZK része K-Lengyelország, K-Románia

1945: Kárpátalja, 1954: Krím, külön ENSZ-tagság 1991-ig
31
Erős gazdasági szálak Oroszországhoz



Szovjet idők: országok szorosan összekapcsolódtak
Rsz-vált után: Ukrajna és Belarusz nagyobb függetlenséget
szeretne
Régi kötődések szétszakítása nehéz
– K-Ukrajna: legfontosabb vas- és acélgyártó régió  iparágak olaj és
földgázbehozataltól függnek (főleg Oroszo-ból)  energiaszükséglet 85%a
– Belarusz: nehézipar  kereskedelem 50%-a Oroszo-val

Új kapcsolatok kialakítása nehéz
– SZU: fejlett nehézipar  elavult berendezések
Regional fejlettségi különbségek 2000
Kijev kiugró szerepe
K–Ny fejlettségi lejtő
– K: fejlettebb (nehézipar,
orosz kisebbség, orosz
kapcsolatok jelentősége,
jobb talaj)
– Ny: ukrán többség, magyar,
lengyel, román kisebbség
33
Jobb helyzetű belarusz gazdaság




Legszorosabban kötődik Oroszországhoz (1991: Orosz–Belarusz
Föderáció)
Orosz gazdasági növekedés hatása (fő kereskedelmi partner)
Olcsó orosz olaj és földgáz  igaz könnyen sebezhető, ha Oroszo.
Magasabb árat kér
De: csekély bürokratikus és gazdasági reform
Dél-Kaukázus gazdasága 1991 óta



2000-e évek: folyamatosan fejlődött
Gazdaságot nagymértékben hátráltatták az etnikai konfliktusok
Bővülő ipari és szolgáltató szektor
– Grúzia: Fekete-t. napos, meleg K-i partvidéke  jelentős turisztikai
potenciál (Batumi, Szuhumi) ex-„Szovjet Riviéra” DK-i része

Orosz függőség csökkentése
– Fejlődő kereskedelmi kapcsolatok USA-val, EU-val és Iránnal (Grúzia: TRgal is)
35
Etnikai alapú konfliktusok és azok
gazdasági hatásai Kelet-Európában
Orosz befolyási övezet

Erőszakos oroszosítás időszakai
1) XIX. sz. eleje: Ororsz Bir. Ny-ra terjeszkedett
2) Szovjet idők

Állandó mozgások a SZU-n belül
– Oroszok kivándorlása Belaruszba és Ukrajnába
1989-ig  főleg az ipari koncentrációkba
(magasabb fizetések)

Eredmény: oroszok aránya:
– Belarusz: 13% (63% beszél rendszeresen oroszul)
 főleg városokban
– Ukrajna: 22%  főleg Krím-fsz, K-ukrán ipari
térségek, városok
– Oroszország: 82% (visszavándorlás)
Etnikai konfliktusok a Kaukázus régiójában




Gazdasági és kulturális hasonlóságok: hegyi
identitás
Etnikailag és nyelvileg a világ egyik
legösszetettebb területe: keresztények és
moszlimok
XIX. sz. közepétől orosz ellenőrzés
Szovjetek elkülönítették a kisebbségeket
– Karbardok (hasonlóak a cserkeszekhez), de a
balkárokkal vonták őket össze
– Oszétok megosztása
– Örmények Azerbajdzsánban (NagornoKarabakh)  Háború két tagállam között
(Örményo. és Azerbajdzsán) a SZU uralma alatt
– Azeri exklávé: Nahicseván
Orosz uralommal szembeni
ellenállás

É-Kaukázus: megmaradt Oroszo részének
– 1991: Csecsenföld is kinyilvánította függetlenségét  2 véres háború
Oroszo-ban (1994–1996 és később 1999  több mint 100 ezer áldozat)


D-Kaukázus: független államok: Grúzia, Örményo
Etnikai alapú feszültségek az utódállamokban
–
–
–
–
Grúzia: Abházia (abházok), D-Oszétia (oszétok)
Azerbajdzsán: Hegyi-/Nagorno-Karabakh (örmények)
Moldávia: Transzdnyisztria (oroszok)
Ukrajna: K-Ukrajna, Krím-fsz (oroszok)
Konfliktusok és zárt határok

Grúzia: konfliktus Oroszo-val
–
–
–
–

Abházia: megszállta Oroszo. (belépés Grúziából)
D-Oszétia
Zárt grúz–orosz határ
Jó viszony a Ny-tal (EU és NATO)
Örményo.: konfliktus TR-gal és Azerbajdzsánnal
–
–
–
–
–
TR örmény népírtása (TR nem ismeri el)
Elvesztett területek (Ararát hegy) TR-ben
Karabah kérdés: örmények Azerbajdzsánban
Zárt örmény–TR és örmény–azeri határ
Jó viszony Oroszo-val
40
Oroszország a rendszerváltoztatás
után: politikai önállóság, gazdasági
függőség
41
Az Orosz Birodalom társadalom- és
gazdaságtörténeti korszakai


Varég alapítású ruszoktól a Moszkvai
Nagyfejedelemségig (1613-ig)
Az Orosz Birodalom a Romanovok idején (1613-1917)
–
–
–
–
–
–



I. Nagy Péter cár (1682-1725)
Terjeszkedés, reformok kora (1725-1796)
Dekabrista felkelés és megtorlása (1825-1853)
Krími háború (1853-1856)
II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856-1881)
Mozgalmak kora (1881-1914)
I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom
(1914-1917)
A Szovjetunió kora (1917-1991)
Oroszország ma (1991 óta)
A SZU széthullásának okai

Merevség: innováció-ellenesség
– Magántulajdon, piacgazdaság, demokratikus intézmények felszámolása
– Alacsony és egyoldalú világkereskedelmi részesedés (nyersanyag,
energiahordozó)
– Modernizáció hiánya

1970-es évektől: leértékelődött a hadsereg jelentősége
– Fegyverkezési verseny új fejezete (Ny: ipariból információs társadalom)
– Fegyverkezés terheit egyre nehezebben viselte a gazdaság, alacsony
életszínvonal  hátrányba kerül


Tömegkommunikációs forradalom bomlasztó hatása (emberi jogok)
Elfojtott etnikai feszültségek felszínre kerülnek
– 1986: Alma-Ata (Kazahsztán) – súlyos emberáldozatok
– 1988: karabahi válság – fegyveres összetűzés tagköztársaságok között
– Függetlenségi mozgalmak Baltikumban is
A SZU felbomlásának közvetlen
előzményei

Gerontokrácia alkalmatlansága
– 1968: Brezsnyev: államok szuverenitása nem sértheti a „Blokk”
érdekeit
– 1983: Andropov, 1984: Csernyenko

1979: Afganisztáni háború: teljes katonai kudarc
– Indiai-óceánhoz kijutás helyett meginog a szovjet hadsereg
mindenhatóságába vetett hit

1985: Mihail Gorbacsov: demokratikus szocializmus
– Átalakítás (peresztrojka): átmeneti sikerek után „katasztrojka”

1986: Csernobili atomkatasztrófa
– Minden idők legsúlyosabb ipari balesete
– Meginog a technológiai szuperhatalom presztízse

1991-ig: tartós gazdasági visszaesés
– Igaz: nyilvánosság (glasznoszty): sikeresebb, tabutémák
felszínre kerülnek
A kelet-közép-európai
rendszerváltozás

1990: elszakad az európai „szocialista tábor”
– SZU csapatok kivonulása
– 1991 megszűnik a KGST, VSZ

1991: augusztusi moszkvai puccs
– SZKP-t feloszlatják, de párt és vezetés informális kapcsolatai
megmaradnak (kommunista jelző túlhaladottá vált)

1991. december: SZU megszűnése
– Jogutód Oroszország a nemzetközi szervezetekben (atomarzenál
nagyobb része
– Baltikum: EU tagság
– BY, UA, MD – távlati integrálódás lehetősége

1992: FÁK: laza gazdasági, katonai integráció
– Nincs benne a Baltikum, többiek önként vagy vonakodva
– Határállomások
Kelet-Európa a SZU széthullása
után

SZU előtt
–
–
–
–

Orosz Birodalom (SZU elődje)
Ukrajna: független rövid ideig az I. vh. után 1922-ig
Belarusz: soha nem volt előtte független
Lengyelország: jelenlegi Ukrajna Ny-i része, jelenlegi
Belarusz Ny-i része
SZU után, 1991: függetlenség csak a volt SZU
tagköztársaságok határai mentén
– Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Grúzia,
Örményország
– Nem lett független pl. Csecsenföld
Független Oroszország jelentős
hatalom maradt








Oroszország: politikai önállóság, gazdasági függőség
A legnagyobb területű a régióban (VR1)
Atomhatalom maradt
Egyike az ENSz BT 5 állandó helyének
Jelentős részesedés a világ természeti erőforrásaiból
Fejleszti a gazdasági lehetőségeit
2000: rendszeresen meghívják a Group of Seven
találkozóira, G7 (G8) – De: hivatalos tagság nélkül
Elnökök
– Borisz Jelcin (1991-2000)
– Vlagyimir Putyin (2000-2008)
– Dmitrij Medvegyev (2008-tól)
1990-es évek: gazdasági
nehézségek

Kapitalista
átmenet:
gazdasági
visszaesés
– Nem hatékony,
versenyképtelen
gyárak
– Legtöbb iparág
drámai
mélyrepülése 
összeesés

1998: globális
pénzügyi válság
– Orosz rubel
leértékelődése
– Tovább romló
életszínvonal
2000-e évek:
gazdaság újra
növekszik


6–8 % évi átlagos GDP
növekedés
Oroszország
– GDP: VR10.
– Közigazgatási reformok
– Kőolaj és földgáz
növekvő világpiaci ára
– DE: függőség az olajtól
és a gáztól (2007-ben az
export 80%-a, GDP
32%-a  utóbbi 13%
volt 1999-ben)
Külföldi működő tőkebefektetések

1990-es évek: a beáramlást akadályozta
– Korrupció
– Szegényes infrastruktúra
– Túlzott bürokrácia

RU 1991–2001
– FDI: 18,2 Mrd $ (Kína: 46 bn $)
– FDI/fő: 15 $ (1149 USA, 224 Mo.)

2000-es évek közepétől: FDI Oroszországba gyorsan
növekedett
– 2008: 70 Mrd
– Befektetők: CY, NL, L, UK

Szektorok
– Főleg olaj, földgáz, fémércek
– Autógyártás is (VW Kaluga, Ford és japán vállalatok)  2006:
először adtak el több külföldi autót mint hazait