NAT 2020 Történelem Tankönyv 7. Oktatási Hivatal 1 Engedélyszám: TKV/323-7/2022. (2022. 03. 23. – 2027. 08. 31.) A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 5–8. évfolyam történelem tantárgy kerettantervének. A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: DR. KOCZÓ JÓZSEF Tananyagfejlesztő: BORHEGYI PÉTER (1–9.; 12–19. TÉMA), DR. NÁNAY MIHÁLY (10–11.; 20. TÉMA) Vezető szerkesztő: PAPPNÉ GELLÉNYI JUDIT Szerkesztő: DR. KOJANITZ LÁSZLÓ Tudományos szakértő: DR. LIGETI DÁVID, DR. SZAKÁLY SÁNDOR Pedagógiai szakértő: TÓTH ATTILA Fedélterv: SLEZÁK ILONA Látvány- és tipográfiai terv: SUSÁN PÁL Grafikai szerkesztő: TÉGLÁSY GYÖRGY Illusztráció: PETHEŐ BALÁZS, ORAVECZ GERGELY Térképek: © STIEFEL, VECSEY TAMÁS, ZSOLDI KATALIN, NAGY ÁRON Fotók: © Shutterstock, © Cultiris Kulturális Képügynökség, © MTI, © Fortepan A tankönyvhöz felhasználtuk Cieger András, Zeidler Miklós, Kojanitz László, Bartos Károly, Légrádi Judit Fruzsina: Történelem 7. (FI-504010701/1) című tankönyv szövegét és illusztrációit. © Oktatási Hivatal, 2022 A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta. ISBN 978-963-436-229-6 Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 10–14. Telefon: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök • Raktári szám: OH-TOR07TA Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó • Nyomdai előkészítés: Buris László Terjedelem: 29,87 (A/5) ív • Tömeg: 590 gramm • 1. kiadás, 2023 Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft. Nyomta és kötötte: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: Kedves Hetedikes! I dén a 19. század második harmadától a 20. század közepéig tartó időszakról lesz szó. Ez a közel száz év hatalmas változások és drámai események egész sorát hozta el. A technikai és a tudományos fejlődés egyetlen emberöltő alatt is teljesen megváltoztatta az emberek életét és környezetét. Gondolj csak arra, hogy korszakunk kezdetén az emberek még nem ismerték az elektromos áramot, nem jártak autókkal, a repülőgép pedig csak az álmodozók fantáziájában létezett. A technikai változások és az orvostudományi ismeretek bővülése is közrejátszott abban, hogy a népesség gyorsan növekedett. A politikai élet is jelentős változáson ment keresztül. Folyamatosan nőtt azoknak az országoknak a száma, ahol a választott képviselőkből álló parlamentek hozták meg a törvényeket, és a képviselők támogatását bíró miniszterelnökök kormányoztak. A demokratikus változásokban szerepet játszott a választójog általánossá válása. Ma már furcsának tűnhet, hogy hosszú viták után a nők is csak száz évvel ezelőtt kaphatták meg a szavazati jogot. Sajnos a 20. század történelmét két rettenetes világháború és gyilkos diktatúrák is beárnyékolták. Sok emberélet veszett oda, és olyan borzalmak történtek e háborúkban, amelyeket a korábbi korszakokban elképzelni sem tudtak volna. Számos helyen pedig erőszakos diktátorok nyomták el saját népüket, és vették el a szabad élet lehetőségét az emberektől. A második világháború után már egy nukleáris háború réme is fenyegette a világot az évtizedekig tartó hidegháború során. Magyarország történelme szorosan összekapcsolódott mindazzal, ami a világban történt. Ezért hazánk 19. és 20. századi történelmét is felemelő és tragikus események egyaránt jellemzik. Sikerült megszerezni az önállóságot a Habsburg Birodalmon belül. A nemzeti lelkesedés is elősegítette azt, hogy a 19. század végére Magyarország is a látványosan fejlődő országok közé emelkedett. A 20. század elején azonban a világháborús vereség és Magyarország jelentős területeinek elcsatolása megtörték ezt a fejlődést. Az ország mozgásterét a súlyos területveszteség kényszerpályára állította. Az elmúlt két évben sok mindent megtudtál már arról, mi történt a múltban, és mindezt hogyan tárja fel a történettudomány. Kipróbálhattad magad is, miként lehet a rendelkezésre álló információkból önálló következtetéseket levonni és a többiekkel megvitatni. A korábban tanultak segítségével az új korok megértéséhez a történelmi előzményeket is képes vagy már felidézni. Minden feltétel megvan tehát ahhoz, hogy kíváncsian és magabiztosan vágj bele a történelem tanulásába. Ehhez kívánnak Neked sok sikert a tankönyv alkotói 3 TARTALOM Év eleji ismétlés | 6 I. A MODERN KOR SZÜLETÉSE 1. A nemzeti eszme és a birodalmak kora | 10 Az idő és a távolság leküzdése (Olvasmány) | 19 2. Politikai eszmék: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus | 21 Sporttörténelem a „boldog békeidőkben” (Olvasmány) | 26 A modern kor születése (Összefoglalás) | 27 II. A DUALIZMUS KORA Projektfeladat | 30 3. A modernizálódó Magyarország | 32 4. A millenniumi Magyarország | 41 Magyarország városiasodása (Olvasmány) | 47 A dualizmus kora (Összefoglalás) | 49 III. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Projektfeladat | 52 A szarajevói merénylet (Képregény) | 54 5. Az első világháború és Magyarország a háborúban | 56 A világháború fegyvertelen hősei (Olvasmány) | 66 6. Magyarország 1918–1919-ben | 68 A román megszállás Magyarországon (Olvasmány) | 78 7. A trianoni békediktátum | 79 Az első világháború és következményei (Összefoglalás) | 87 IV. TOTÁLIS DIKTATÚRÁK A „Nagy Háború” utáni évtized (Olvasmány) | 90 8. A kommunista Szovjetunió | 92 A nagy gazdasági világválság (Olvasmány) | 97 9. A nemzetiszocialista Németország | 98 Totális diktatúrák (Összefoglalás) | 105 V. A HORTHYKORSZAK 10. A politika irányai | 108 Magyarok a határon túl (Olvasmány) | 118 11. Gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés | 120 Tömegtájékoztatás a Horthy-korszakban (Olvasmány) | 128 A Horthy-korszak (Összefoglalás) | 129 4 VI. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ Projektfeladat | 132 12. Háború földön, tengeren és levegőben | 134 13. A holokauszt | 146 14. Magyarország a világháború idején | 154 A kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel (Képregény) | 161 15. A háború borzalmai | 163 A második világháború (Összefoglalás) | 171 VII. A MEGOSZTOTT VILÁG Projektfeladat | 174 16. A hidegháború | 176 Fegyverkezési verseny és űrprogram (Olvasmány) | 188 17. A Nyugat | 190 A vietnámi háború (Olvasmány) | 194 A megosztott világ (Összefoglalás) | 195 VIII. MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA Projektfeladat | 198 18. A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon | 200 19. A Rákosi-diktatúra | 211 20. Deportálások és munkatáborok a világháború végén és „békeidőben” | 217 Magyarország szovjetizálása (Összefoglalás) | 221 Időrendi táblázat | 222 Kislexikon | 223 Történelmi kulcsfogalmak | 230 Forrásjegyzék | 231 5 ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Ki látható a képen? Milyen események előzték meg a királlyá választását? Hogyan sikerült megszilárdítania a hatalmát? Kikkel és miért háborúzott uralkodása idején? Sorolj fel példákat, amelyek azt bizonyítják, hogy e magyar király udvara a kultúra központjává is vált! Melyik magyar király holttestének megtalálását ábrázolja a festmény? Hol és mikor zajlott le az a csata, amelyet követően életét vesztette a király is? Milyen következményekkel járt e csata elvesztése Magyarországra nézve? Melyek voltak a rövid távú és melyek a hosszú távú következmények? Kik láthatók a képen? Milyen eseményt örökített meg a festmény? Mikor történt? Melyik két történelmi korszak határának tekintjük ezt az eseményt? Miért volt világtörténelmi jelentősége annak, ami ekkor történt? Mennyire tekinthetők a történelmi festmények hiteles történelmi forrásoknak? Mitől függ ez? Melyek a főbb protestáns egyházak? Kik voltak a legfontosabb hitújítók? Miben tértek el tanításaik a katolikus egyházétól? Hogyan reagált a katolikus egyház a reformációra? Hogyan alakította át Magyarország vallási viszonyait az időszak? Melyik vár ostromáról készült ez a történelmi festmény? Mikor zajlott az ostrom? Ki volt a vár védelmének vezetője? Mi jellemezte Magyarország helyzetét ekkoriban? Melyek voltak a végvári harcok leghíresebb eseményei, és kik voltak a hősei? Mikor sikerült visszafoglalni Budát a töröktől? Milyen következményekkel jártak a török elleni háborúk? 6 Ki látható a képen? Mettől meddig tartott az a szabadságharc, amelynek vezére volt? Kik ellen és milyen okok miatt robbant ki ez a szabadságharc? Milyen társadalmi rétegek álltak a felkelés mellé, és mely sérelmeik miatt támogatták azt? Melyik nagyhatalom adott kívülről segítséget a felkelőknek? Miért? Hogyan zárult le a küzdelem? Mi lett a képen látható személy sorsa a harcok után? A francia forradalom melyik híres eseménye látható a képen? Milyen elvek jelentek meg a forradalom célkitűzéseiben? Milyen véres eseményekkel ért véget a forradalom? Kinek köszönhetően vált Franciaország Európa vezető hatalmává, és meddig terjedt ki birodalma a 19. század elején? Hogyan és miért omlott össze ez a birodalom? Ki volt az első gőzmozdony tervezője? Mikor és hol épültek meg az első vasútvonalak? Hogy nevezik azt a korszakot, amelynek a gőzgép és a vasútépítés a jelképévé vált? Milyen egyéb találmányok és változások jellemezték ezt a korszakot? Készítsetek egy táblázatot, amely bemutatja az ekkor lezajlott változások kedvező és kedvezőtlen következményeit! Milyen eseményt ábrázol ez a rajz? Milyen egyéb változásokat és vállalkozásokat támogatott Magyarországon a kép főszereplője? Hogy nevezik ezt a korszakot? Milyen témákról és javaslatokról vitatkoztak ekkoriban a rendi országgyűlés résztvevői? Mikor és milyen célra készült a képen látható röplap? Melyik történelmi eseménysorhoz kapcsolódik ez a dokumentum? Melyek voltak az ebben szereplő legfőbb követelések? Miért és hogyan sikerült e követeléseket valóra váltani? Milyen következményei lettek a bécsi udvar ellentámadásának? Mi volt Oroszország szerepe az események alakulásában? 7 I. fejezet A modern kor születése A Lusitania óceánjáró utasszállító gőzhajó az 1900-as évek elején 8 A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELE rendkívül izgalmas korszaka a történelemnek. Számos új eszme született, és számos új nemzetállam jött létre a korszakban. Az emberek mindennapi életét közben olyan új technikai találmányok változtatták meg, mint az elektromos áram. Ekkor alakultak ki a modern nagyvárosok, és jelentek meg az utcáikon az első gépkocsik és villamosok. Az élet minden területe látványos fejlődésnek indult, ezért úgy tűnt, a tudományos és technikai fejlődés képes lesz megoldani az emberek minden gondját. Csakhogy a 20. század elejére az európai nagyhatalmak egymással ellenséges szövetségi rendszerekbe tömörültek. Ebből a fejezetből megtudhatod… kit neveztek Vaskancellárnak és kit a két világ hősének. milyen új eszmék jöttek létre. milyen két szembenálló szövetségi rendszer alakult ki. milyen technikai találmányok tették gyorsabbá és kényelmesebbé a közlekedést. Eközben azt is megtanulod, miként lehet egy korszakon belül lezajlott változásokat különböző szempontok szerint bemutatni. adatokat és információkat csoportosítani, illetve különböző szempontok szerint rendszerezni. a történelmi változásokat nyomon követni. az egyes történelmi változások jelentőségét megítélni. 9 1. A nemzeti eszme és a birodalmak kora Bonaparte Napóleon katonai vereségét követően a győztes nagyhatalmak – a Habsburg Birodalom, a poroszok és az oroszok – arra törekedtek, hogy megteremtsék a dinasztikus alapokon nyugvó birodalmak hatalmi egyensúlyát Európában. Nagy-Britannia számára is fontos volt a kontinentális erőegyensúly kialakítása. A francia forradalom során azonban számos olyan eszme született, amely a 19. században új szervezőerőként lépett fel, és megváltoztatta a politika és a nemzetközi kapcsolatok világát. Miért volt fontos korszakhatár 1789 és 1815 az európai történelemben? Melyek voltak az első ipari forradalom legfontosabb találmányai? ➊ Lengyelország nemzeti himnusza „Nincs még veszve Lengyelország, Míg mi meg nem haltunk, Hogyha földünk elrabolták, Visszaszerzi kardunk. Fel, fel Dąbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk.” Jan Henryk Dąbrowski lengyel tábornok Bonaparte Napóleon hadaiban szervezett egy lengyel légiót. Fő törekvése az volt, hogy az oroszok, a poroszok és a Habsburgok által 1795-ben feldarabolt Lengyelországnak visszahozza a függetlenséget. Hogyan fejezi ki a lengyel himnusz szövege az országot ért sorscsapást? Hogyan próbált reményt adni? ➋ A Himnusz és a Szózat A Himnusz és a Szózat a 19. században a nemzeti sorskérdések, a történelem és a nemzeti megmaradás kérdéskörét tárgyalva született meg. Olvasd el újra Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály művét! Gondold végig, és beszéljétek meg, hogyan jelenik meg benne a nemzeti eszme, a történelmi múltunk! 10 A nemzeti eszme kibontakozása A nemzet (latinul natio) kifejezés alatt évszázadokon keresztül a nemességet értették a rendi társadalmakban. Ez a szemléletmód az újkorban átalakult. Először az 1789-es francia forradalom során jelent meg egy új nemzeteszme, amelyben mindenki része lett a francia nemzetnek, és mindenki számára fontossá vált a nemzet szabadsága és megerősödése. Mindemellett a nemzeti sorscsapások, illetve a nemzet jövőjének féltése is életre hívta a nemzeti összetartozás új érzését a korszakban. Ilyen volt például a 18. század végén a nagyhatalmi szomszédjai által feldarabolt lengyel nép körében a függetlenség ➊, valamint a reformkori Magyarországon a nemzeti megújulás kérdése. Miért erősödött meg a nemzeti összetartozás érzése ebben az időszakban? A szabad egyénekből álló nemzet és a független, önálló nemzetállam megteremtése más népek számára is vonzó példává vált. Egyre többen vallották azt, hogy a nemzethez való tartozás érzése az emberi élet alapvető értéke. Úgy gondolták, hogy a saját nemzeti közösség felemelése és védelme mindenkinek kötelessége, függetlenül az egyén társadalmi helyzetétől, vallásától vagy politikai nézeteitől. Ezt az eszmerendszert nevezzük nacionalizmusnak. A nemzeti együvé tartozás érzésének kialakulásában általában fontos szerepet játszott a közös nyelv és kultúra, a nemzetre jellemző szokások ápolása, valamint a közösség által megőrzött mítoszok és a közös történelem. Ekkoriban teremtődtek meg a ma is ismert nemzeti jelképek: a nemzeti himnuszok, címerek és zászlók. ➋ A 19. században az összetartozás tudata egyre inkább áthatotta az egymástól elkülönülten, régi birodalmak keretei között élő népeket. Mit akartak kiharcolni más nemzetek is? Milyen tényezők erősítik a nemzeti érzés kialakulását? Po m e ránia N M É E T L O M O D A B I R Berlin Szilé zia A német és az olasz egység megvalósulása Sorold fel a térkép alapján, mely területek egyesülése ment végbe! Melyik birodalom szorult ki a térségből? Országhatárok 1859 előtt Garibaldi hadjárata Sedan IA 1860-ban CH R NA Felkelések az itáliai R MO A Y G A O SZTRÁK M C ) városokban SVÁJ (1867-től Lombardia Solferino 1860 A csatlakozás dátuma c n e e 1859 Ve l Poroszország 1866-ban P á p 1866 dr További német államok n a a c s o T i 1860 1870 a i Az Északnémet Szövetség te ng határa (1866–1870) e Róma r 1860 Az Olasz Királyság határa Nápoly 1870-ben A Német Császárság határa 1871-ben F ö l d k ö z i l po J ó n Jelentősebb ütközetek á N t e n g e r és kirá lyság yi Szárd –Piemon A a i Ál l a m ti K irályság Bajor Prága Königgrätz Királyság Bécs Szicí liai t e n g e r Küzdelem Olaszország egyesítéséért Az ókor vége óta széttagolt Itália területeinek egyesítése régi vágya volt az ott élőknek, ám sem a lázadások, sem az 1848–1849-es forradalmak nem értek el eredményt. Az ÉszakItália nyugati részén lévő állam, a Szárd Királyság 1859-ben – jelentős francia katonai támogatással – súlyos vereséget mért a Habsburg-haderőre. A fegyveres támogatásért cserébe a Szárd Királyságtól kisebb területeket átcsatoltak Franciaországhoz. A vereség nyomán a Habsburgok kiszorultak Észak-Itália nagy részéről (Lombardia elvesztése), és a közép-itáliai területek népszavazással csatlakoztak a Szárd Királysághoz. Ezalatt Dél-Itáliában egy forradalmi mozgalom vezetője, Garibaldi ért el győzelmeket. A legendás forradalmár átadta a felszabadított területeket a szárd uralkodónak, ezzel létrejött az egységes Olaszország. A folyamat 1870-ben zárult le, amikor a Pápai Állam területére bevonuló csapatok Rómát az ország fővárosává tették. ➌ A sebesült katonák megmentője 1859-ben a döntő csata Solferino mellett zajlott. Az összecsapásban több mint harmincezer katona életét vesztette vagy megsebesült. Egy svájci üzletember, Henry Dunant [ejtsd: anri dünan] elborzadt az emberek szenvedését látva, és elhatározta, hogy önkéntesekből álló szervezetet hoz létre a háborús sérültek gyors orvosi ellátására. Felhívásához 1864-ben tizenkét ország csatlakozott, elfogadva a csatatereken dolgozó orvosok és ápolók semlegességét. Munkásságáért Dunant 1901-ben megkapta a Nobelbékedíjat. Napjainkra a Vöröskereszt a világ egyik legismertebb se gély szervezetévé vált. A Nemzetközi Vöröskereszt által Dunant emlékére alapított kitüntetés Miként próbálták védeni a csatatereken dolgozó orvosokat? Mely lépésekben valósult meg az olasz egység? Két világ hőse Giuseppe [ejtsd: dzsuzeppe] Garibaldi eredetileg tengerész volt, de fiatal kora óta érdekelte őt hazája függetlensége. Felkelést szervezett, ami miatt halálra ítélték, de sikerült Dél-Amerikába menekülnie, ahol szintén az ott élők szabadságáért harcolt. Hazatérve bekapcsolódott az 1848-as itáliai forradalmak eseményeibe, és köztársaságot kiáltott ki Rómában, majd ismét menekülni kényszerült. 1860-ban sereget szervezett, és legendás vörösingeseivel felszabadította Szicíliát, illetve Dél-Itáliát. Garibaldit több, a magyar szabadságharcban részt vett honvédtiszt is segítette. Az olasz hazafi a győzelem után hűséget esküdött az egységes Olaszország királyának, de nem fogadott el semmilyen kitüntetést. Utolsó éveiben visszavonult a közélettől. Milyen célokért harcolhattak magyar honvédtisztek Garibaldi seregében? 11 Bismarck kancellár beszédéből, 1862 „Poroszországnak össze kell szednie és megőriznie erejét a megfelelő pillanatig, amelyet már nem egyszer elmulasztottunk. Poroszország határa a bécsi béke után nem kedvez az egészséges állami életnek. A nagy kérdéseket nem beszéddel döntik el vagy a többség határozataival […], hanem vassal és vérrel.” Milyen fenyegetést lehetett kiolvasni a beszédből? Az egységes Németország megteremtése Itáliához hasonlóan a németek által lakott területek is évszázadok óta sok kis államra tagolódtak. Ezen államok közül a 19. század közepére katonai erejénél és gazdasági fejlettségénél fogva Poroszország emelkedett ki, amely vezető szerepet vállalt a német területek egyesítésében. A porosz kancellár (miniszterelnök), Bismarck [ejtsd: biszmark] katonai reformot hajtott végre, hogy felkészüljön a Habsburg Birodalom elleni háborúra. A porosz‒osztrák háború valódi tétje az volt, hogy Poroszország vagy a Habsburg Birodalom vezetésével valósul-e meg a német nép egyesítése. 1866-ban Ferenc József hadereje döntő vereséget szenvedett, így a hatalmi vetélkedés Poroszország javára dőlt el. Ezáltal elsősorban a mai Ausztria területén élő németek kimaradtak az egységből. Milyen hasonlóságok voltak a német és az olasz helyzet között? Franciaország igyekezett megakadályozni, hogy szomszédjában egy erős nagyhatalom jöjjön létre. Emiatt pár évvel később háború robbant ki a két ország között. A francia hadsereg néhány hét alatt súlyos vereséget szenvedett, a porosz csapatok Párizsig törtek előre. A porosz‒francia háborút lezáró békeszerződés értelmében Poroszország megszerezte Franciaország ásványkincsekben gazdag és részben németek lakta keleti területeit, Elzászt és Lotaringiát, valamint nagy összegű francia hadisarcban is részesült. 1871-ben Versailles-ban kikiáltották az egységes Német Császárságot, amelynek fővárosa Berlin lett. I. Vilmos porosz király felvette a német császári címet. Mely lépésekben valósult meg a német egység? A porosz–osztrák háborúban a porosz hadsereg már hátultöltős puskát használt, amely gyorsabb tüzelést tett lehetővé, és nagyobb távolságig volt pontos. A Habsburg-haderő elöltöltős puskákkal küzdő alakulatai súlyos veszteséget szenvedtek A Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án a versailles-i palotában Ismételj! Mit tanultál Versailles-ról? Mit gondolsz, miért itt hirdették ki az egységes német állam megalakulását? 12 en ge r Az Oszmán Birodalom határa 1878-ig Az Oszmán Birodalom határa 1912-ig Országhatárok 1914-ben BOLG Á KIRÁLY R SÁG GÖRÖG KIRÁLYS er Duna Fekete -t NTE ÁG MO IRÁLYS K ER B SZ YS Á G L RÁ ai ALBÁN IA ri Á -teng ROMÁ N K I R KI BOSZNIAHERCEGOVINA Szarajevó (1878-tól a Monarchia A d megszállása alatt) NEGRÓI SÁG ONARCHIA K – M A G YA R M LY OSZTRÁ ÁG BI OS RO ZM Á D N A LO M A Balkán-félsziget államai 1914-ben Milyen területi változások történtek az időszakban? Nagyhatalmak versenye a Balkánért Értelmezd a karikatúrát! Kiket, illetve milyen birodalmakat ábrázolhat a rajz? Milyen politikai folyamatra utal a kép? A balkáni lőporos hordó A 19. században az egyre inkább meggyengülő Oszmán Birodalmat „Európa beteg emberének” nevezték. Mindezt kihasználva Oroszország igyekezett kiterjeszteni befolyását a Balkán-félszigetre. Az orosz cárok (uralkodók) az itt élő szláv népek és az ortodox keresztények védelmezőjeként léptek fel. Legfőbb céljuk az volt, hogy Oroszország kijuthasson a törökök által ellenőrzött tengerszorosokon a Földközi-tenger térségébe. A balkáni népek többször is felkeléseket robbantottak ki, és sikerült lépésről lépésre lerázni magukról az oszmán fennhatóságot. A harcok végére több állam visszanyerte függetlenségét (például Szerbia, Románia, Bulgária). Ismételj! Mikor hódította meg az Oszmán Birodalom a balkáni területeket? Az 1867-ben létrejött Osztrák‒Magyar Monarchia meg akarta akadályozni az orosz befolyás erősödését a déli és délkeleti határaihoz közeli területeken. Ezért katonailag megszállta, majd beolvasztotta magába a szomszédos BoszniaHercegovinát. Ez tovább élezte az ellentétet Szerbiával és Oroszországgal. Szerbia ugyanis a tartományban élő jelentős szerb kisebbségre hivatkozva szintén a terület bekebelezésére törekedett, és Oroszország ebben támogatta. A Balkánért való küzdelem egyre inkább egy nagy európai háború kitörésével fenyegetett. Készíts vázlatot a balkáni ellentétekhez vezető okokról! Az európai nagyhatalmak és a Balkán. A Balkánt a 20. század elején már lőporos hordónak, vagy ahogy a rajz is mutatja, egy olyan fazéknak tekintették, amelynek a fedőjét a gőz emelgeti Mit gondolsz, mire utalnak ezek a hasonlatok? 13 Európa nagymamája Viktória királynő 1837-ben, 18 évesen lépett trónra, és eleinte férjének, Albertnek engedte át az államügyek intézését. Albert korai halála után azonban már tevékeny szerepet vállalt a brit birodalom irányításában. Kilenc gyermeket szült, akiktől 34 unokája született. Leszármazottai számos európai uralkodócsaláddal kerültek rokonságba, leghíresebb unokája II. Vilmos német császár volt. 82 éves korában, 1901-ben bekövetkezett halálával a Föld lakosságának egynegyede veszítette el uralkodóját. Lapozz előre a 18. oldalra, és olvasd el a Rokonok versengése kiegészítő részt! A világ nagyhatalmai a 20. század elején Nagy-Britannia vezető nagyhatalom volt az újkorban. Az országot az első ipari forradalom technikai-gazdasági eredményei a „világ műhelyévé” tették. Az angolok a 19. század második felében Viktória királynő uralkodása idején fokozatosan kiterjesztették befolyásukat a világ számos pontjára. Gazdasági erejük, illetve hatalmas flottájuk segítségével a legnagyobb gyarmatbirodalmat építették ki. A Brit Birodalom gyarmatai közül a legfontosabbnak India számított, amelyet éppen ezért a brit „korona ékkövének” is neveztek. A gyarmatok olcsó nyersanyaggal látták el a brit ipart, miközben a nagy lélekszámú távoli gyarmatok fontos felvevőpiacot jelentettek az anyaországban előállított termékeknek. A világkereskedelem legfontosabb szereplőjévé Nagy-Britannia vált. Mi alapozta meg Nagy-Britannia vezető szerepét az újkorban? Feltalálók (a szabadalmaztatás éve) dinamit Alfred Nobel (1864) telefon Graham Bell (1876) robbanómotor (belső égésű motor) August Otto (1877) szénszálas izzó Thomas Edison (1879) automobil (gépkocsi) Karl Benz (1886) rádió Nikola Tesla (1896) léghajó Ferdinand von Zeppelin (1900) repülőgép Wright fivérek (1903) Ford T-modell (az első tömeggyártás során értékesített gépkocsi) Henry Ford üzemében (1908-tól) A második ipari forradalom legjelentősebb találmányai Végezz kutatómunkát az interneten! Gyűjts össze minél több olyan, napjainkban is használt eszközt, amelyet a második ipari forradalom időszakában szabadalmaztattak! Eközben az iparosodás újabb hulláma bontakozott ki Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. A második ipari forradalomnak is nevezett időszaktól kezdve az acéltermelés és a gépgyártás határozta meg egy-egy ország gazdasági-technológiai és katonai erejét. A megfelelő nyersanyagokkal (feketekőszén, vasérc) és nehéziparral rendelkező országok közül az Amerikai Egyesült Államok és Németország az élre tört. A tudományok fejlődése és a rengeteg találmány a mindennapi életet is gyökeresen átalakította. Forradalmi változásokon ment keresztül többek között az elektromos ipar, a hírközlés és a közlekedés. Ebben az időszakban több tízezer találmány szabadalmát jegyezték be. A legnevesebb feltaláló Thomas Alva Edison volt, akinek ezernél is több találmányát tartják nyilván. Ezek közül a leghíresebb a hangok rögzítésére és lejátszására alkalmas fonográf, valamint a szénszálas izzólámpa volt, de sok egyébbel is foglalkozott, például beszélő babá- Millió tonna Főbb találmányok Nagy-Britannia 20 Németország Franciaország 16 10 8 7 5 Az acéltermelés alakulása Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban Értékeld Németország teljesítményét a többi országgal összehasonlítva! 14 2 0 0 1880 4 2 0,5 1900 1910 kat is gyártott a gyerekek számára. Az elektromosság elterjedésének és a technikai újításoknak köszönhetően megjelentek a lakásokban a különféle háztartási kisgépek, az árammal működő vasaló vagy a villanyporszívó, amelyek könnyebbé tették az emberek életét. A villanymotorral hajtott felvonók kifejlesztése pedig a modern felhőkarcolók építése előtt nyitotta meg a lehetőséget az egyre zsúfoltabb nagyvárosokban. Az egykori tizenhárom angol gyarmat egyesülésével létrejött Amerikai Egyesült Államok a 19. század közepére jelentős nagyságú területekkel gyarapodott. Az ország keleti részéből telepesek áradata indult nyugatra, egészen a Csendes-óceánig. A területileg folyamatosan bővülő országot azonban megosztották az iparosodó északi és a nagybirtokokon rabszolgákkal dolgoztató déli államok közötti ellentétek. Végül egy véres, több mint 600 ezer halálos áldozattal járó polgárháborúban (1861–65) az északiak kerekedtek felül. (Ennek hátteréről majd a 8.-os tankönyvben tanulunk.) A polgárháború végén kimondták a rabszolgafelszabadítást. Az afroamerikaiak helyzete Az első rabszolgákat még a 17. században hozták be Afrikából a déli nagybirtokosok. A 19. század elején már törvény tiltotta újabb rabszolgák betelepítését, de az előírásokat többször kijátszották a kereskedők. 1860-ban közel négymillió rabszolga élt az Amerikai Egyesült Államok területén. Szinte tárgyként tekintettek rájuk, tulajdonosaik adták-vették őket, és gyakran igen kegyetlenül bántak velük. A polgárháború után az egész országban eltörölték a rabszolgaságot, és politikai jogokat is kaptak. Az afroamerikai lakosság teljes egyenjogúságát azonban csak mintegy száz évvel később sikerült kivívni. Nézz utána az interneten, mit termeltek elsősorban a déli államok nagybirtokain! Hogyan kapcsolódott ez az angol gazdasághoz? Tekintsd meg az atlaszodban az Amerikai Egyesült Államok földrajzi elhelyezkedését! Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század második felében bámulatos gazdasági fejlődésen ment keresztül. Az iparosodás második hulláma során méltó versenytársa lett az európai nagyhatalmaknak, sőt a gazdasági élet számos területén átvette a vezetést (például a gabonatermelésben, az autóiparban, a távközlésben). Nehéziparának felfutásában a vasútépítési „láz” meghatározó szerepet kapott, a századfordulóra az ország a világ vasútvonalainak egyharmadával rendelkezett. Mindennek a hátterében a kimeríthetetlennek tűnő erőforrások álltak. Emellett sokan a lehetőségek hazájaként tekintettek az Amerikai Egyesült Államokra. A 19. század utolsó harmadában több tízmilliónyi bevándorló érkezett a világ számos országából, hogy szerencsét próbáljon az Újvilágban. Az Amerikai Egyesült Államok belépett a katonai nagyhatalmak sorába is, amikor háborúban legyőzte a spanyolokat, és kiterjesztette befolyását a Csendes-óceán és a karibi térség egyes szigeteire (például Fülöp-szigetek, illetve Kuba). Mely tényezők segítették elő az ország látványos fejlődését? Ázsiában hasonló látványos iparosodás Japánban bontakozott ki. Az egyik japán császár felvállalta a reformok ügyét, az ország modernizálását. (Uralkodását Meidzsikorszaknak is hívják, ami felvilágosult kormányzást jelent.) A mezőgazdaság átalakulása biztosította az élelmet a meg- Mucuhito japán császár, aki a Meidzsi-korszak névadó uralkodója volt 1868 után „Ha megkíséreljük őket elkergetni, rögtön háborúskodás kezdődnék. Mivel mi az idegenekkel ipari fejlettségben nem vehetjük fel a versenyt, legyen kapcsolatunk az idegen országokkal, tanuljuk meg ismereteiket és taktikájukat, és ha nemzetünket olyan egységgé tettük, mint egy család, akkor sem lesz későn hadat üzenni.” Milyen politikai stratégiát vallott a japán császár? Miért? 15 K a n a d a ap Amerikai Eg yesült Államok án na k ete zig okí -s öp Fül Ind C Ó k ár ag - asz u S za m er E b ik E N D C S E e l a na e z ur. Guyauyanana n e B d. G uya H Fr. G Kolumbia V Br az P íl ia m alo - Ó T I A N A T L Mexikó E tín N en Á Arg C zország NagyOros Britannia Mandzs úria Franciaország Mongólia J Spanyolország Osz má Portugália nB Pe K í n a rz iro Marokkó si d a CSENDESAlgéria Líbia Rio de Oro Egyiptom In dia ÓCEÁN Francia Nyugat-Afrika Angolegyiptomi Nigéria Szudán Kamerun Belga Brit Kelet-Afrika Francia Holland India Egyenlítői-Afrika Kongó Német Kelet-Afrika Á Angola N I N D I A I Rodézia o M Au sztrál d Német Délnyugat-Afrika Ma Ó C E Á N Államszövetség ó i n U D é l - Af r i k a i a Amerikai Egyesült Államok Belgium Dánia Franciaország Hollandia Japán Nagy-Britannia Németország Gyarmatok és gyarmattartó országok 1914-ben Melyik ország birtokolta a legnagyobb területet? Figyeld meg az afrikai német gyarmatok elhelyezkedését! Mit állapíthatunk meg róluk? Olaszország Oroszország Portugália Spanyolország Oszmán Birodalom Gyarmat nélküli országok Egyiptom és Angol-egyiptomi Szudán növekvő népességnek (az ország lakossága 30 millióról 60 millióra nőtt). A meginduló ipari forradalom minden ágazatot érintett. A vasúthálózat kiépítése és a nehézipari fejlesztések során azonban megmutatkozott az ország sebezhetősége is; a nyersanyagokban szegény Japán a létfontosságú vasérc, szén és kőolaj döntő részét behozatalból fedezte. A külföldi minták átültetése nem jelentette a több évszázados kultúra megtagadását, a Meidzsi-korszak ügyelt a legfőbb hagyományok megőrzésére. Japán gazdasági fejlődésének köszönhetően a 20. század elejére az európaiakkal egyenrangú nagyhatalommá vált, és terjeszkedése során előbb Kínára, majd Oroszországra mért vereséget. Hogyan és miért tudott Japán az európaiakkal egyenrangú nagyhatalommá válni? Versengés a gyarmatokért Az angol polip karjai messzire elérnek Mi volt a véleménye a rajz készítőjének az angol gyarmatosításról? Azonosítsuk az egyes térségeket! 16 A 19. század első feléig a vezető európai államok kereskedelmi raktárak és katonai támaszpontok sorát hozták létre Ázsia és Afrika part menti vidékein. Később a szárazföldek belső területeit is elfoglalták, és gyarmatokká alakították azokat. Az ott élő népeket leigázták, és gyakran európai szabályokat, valamint szokásokat vezettek be. A világ számos pontján hatalmas területek kerültek így elsősorban NagyBritannia és Franciaország ellenőrzése alá. A gyarmatosításba csak később bekapcsolódó európai országoknak, ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK A német gyarmatosítás kérdése Bismarck német kancellár sokáig ellenezte a gyarmatosítást, mert az európai erőegyensúly fenntartását fontosabbnak gondolta. 1888-ban így nyilatkozott: „Az én Afrika-térképem Európában van. Itt fekszik Oroszország, és itt […] Franciaország, s mi középen vagyunk; ez az én Afrika-térképem.” Az 1888-ban trónra lépő új uralkodó, II. Vilmos császár viszont 1900-ban már így gondolkodott Németország szerepéről: „Véleményem szerint harminc évvel ezelőtt a német nép nem azért harcolt és ontotta vérét fejedelmeinek vezetése alatt, hogy most nagy külpolitikai döntéseknél a háttérbe szoruljon. Ha ez bekövetkezne, akkor a német nép egyszer s mindenkorra elveszítené világhatalmi helyzetét, amelyet nem vagyok hajlandó elfogadni. Ezért kötelességem, sőt legszentebb kiváltságom a megfelelő, sőt ha szükséges, embertelen eszközök kíméletlen alkalmazása.” Fogalmazd meg a Bismarck és II. Vilmos közötti vita lényegét az idézetek alapján! mindenekelőtt Németországnak azonban már csak kisebb területek meghódítására volt lehetősége. Ezért a németek egyre hangosabban követelték a világ újrafelosztását. A 20. század kezdetére megnőtt az ellentét a gyarmatosító országok között. A nagyhatalmak éles birodalomépítő versenybe kezdtek egymás ellen az Európától távoli vidékeken is. Távozik az öreg kormányos. 1890-ben a német állam „hajójának” az irányítását Bismarcktól az ifjú II. Vilmos (1888–1918) vette át. Az új császár a német hadiflotta nagyszabású fejlesztésére adott utasítást Milyen külpolitikai tervekre utalt a flottafejlesztés? Miért maradt le Németország a gyarmatszerzésben? A meghódított területeket rendszerint nyelvi, vallási és politikai megosztottság jellemezte. India területén például közel hatszáz helyi uralkodó osztozott, ami megkönnyítette a brit gyarmatosítók dolgát. Az európaiak technikai fölénye a modern fegyverek terén is megmutatkozott. Ezt kihasználva a 19. század utolsó harmadában uralmuk alá hajtották Afrikát és Délkelet-Ázsia nagy részét. Kína is félgyarmattá vált: katonailag nem szállták meg, de politikai és gazdasági tekintetben alárendelődött az európai nagyhatalmaknak. Miért voltak fölényben a gyarmatosítók? A gyarmatosítás következtében ugyan az elfoglalt területek modernizálódtak (például kiépült a vasúthálózat, sok helyen európai mintájú iskolarendszert vezettek be), de a leigázott lakosság döntő részének az életkörülményei nem javultak. Sőt, az európai kereskedők és a fejlett gyáripar millió fő km2 500 314 377 29 395 000 536 464 540 877 11 569 000 2 953 000 400 300 200 100 0 Nagy-Britannia Franciaország Németország Az anyaországok és gyarmataik népessége és területe 1914-ben Mennyien éltek Nagy-Britanniában, és mennyien a brit gyarmatokon? Melyik országnak volt a legkisebb területű gyarmatbirodalma? Hasonlítsd össze Franciaország és Németország adatait! 17 Rokonok versengése Európa három uralkodója: V. György angol király, II. Vilmos német császár és II. Miklós orosz cár unokatestvérek voltak. Gyerekkoruk óta ismerték egymást, sőt kicsit hasonlítottak is egymásra. Kölcsönösen meglátogatták egymás országait, de a politika fokozatosan elfordította őket egymástól. A világháború kellős közepén V. György még saját uralkodóháza nevét is megváltoztatta, hogy elfedje családja német gyökereit. Ekkor lett a brit uralkodó a Szász–Coburg–Gothai-ház helyett a Windsor-ház feje. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy milyen házasságoknak köszönhető a három uralkodó rokoni kapcsolata! antant: Nagy-Britannia és Franciaország 1904ben megkötött megállapodása. Az egyezményt franciául szívélyes megegyezésnek (Entente Cordiale) nevezték, ebből származik a szövetség magyar neve. megjelenése következtében tömegek vesztették el addigi munkájukat. A hatalmas népességgel rendelkező területeken sokan maradtak mezőgazdasági művelésre alkalmas föld nélkül. Ezért nőtt az elszegényedés, gyakori volt az éhínség. Emiatt számos helyen lázadások törtek ki a gyarmatosítók ellen, amelyeket azonban kemény katonai lépésekkel vérbe fojtottak. Milyen következményei voltak a gyarmatosításnak? Katonai szövetségek kialakulása Céljaik elérése érdekében a nagyhatalmak igyekeztek szövetségeseket találni. Németország fő törekvése mindenekelőtt Franciaország nemzetközi elszigetelésére irányult, de a keleten megerősödő Oroszországgal szemben sem érezte biztonságban magát. A Bismarck kancellár által megkötött nemzetközi megállapodások közül a legtartósabbnak az Osztrák‒Magyar Monarchiával aláírt kettős szövetség bizonyult. A szövetséghez előbb Olaszország, majd Románia is csatlakozott. E két országnak azonban területi igényei voltak az Osztrák–Magyar Monarchiával szemben, ezért nem bizonyultak megbízható szövetségeseknek. A 20. század elejére egy másik külpolitikai és katonai együttműködés is megszületett. Franciaország és Nagy-Britannia megállapodott abban, hogy nem akadályozzák egymás gyarmatosító törekvéseit Afrikában. Az így létrejött antanthoz* hamarosan Oroszország is csatlakozott. Ezzel Franciaország kiszabadult az elszigeteltségből, sőt szövetségeseivel már ő fogta közre Németországot. Mire törekedett Németország? Miért nem sikerült elérnie a célját? Hogyan és miért alakult ki az antant szövetségi rendszere? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország szövetségének ábrázolása egy korabeli orosz plakáton Hogyan mutatta be a plakát a szövetség katonai erejét? 18 Mutasd be az olasz és a német nemzetállam létrejöttének állomásait! Milyen okoknak volt köszönhető az Amerikai Egyesült Államok és Németország gyors felemelkedése? Készíts folyamatábrát a gyarmatosítás okairól és céljairól! Térképen mutasd meg a britek és a franciák által meghódított gyarmatokat! Miért nevezhető a Balkán Európa válságterületének a 20. század elején? Milyen két nagy szövetségi rendszer jött létre a 20. század első felére? Mely államok léptek egymással szoros együttműködésre? Az idő és a távolság leküzdése OLVASMÁNY Utazás hegyen-völgyön keresztül Az ipari forradalom második szakasza a közlekedés és a hírközlés átalakulásával vált teljessé, amelyben a sebességnek döntő szerep jutott. A 20. század kezdetére a világ távoli pontjai is közeli kapcsolatba kerültek egymással. A korszak korábbi nagy technikai találmánya, a gőzmozdony a 19. század második felében járta diadalútját. A fejlett vas- és acélipar már nagy mennyiségben volt képes előállítani tartós síneket, miközben nagy teherbírású és hosszú utakra tervezett mozdonyok jelentek meg a pályákon. A század végére már az első villanymozdonyokat is megépítették. Az Amerikai Egyesült Államok vasúthálózata bővült a leggyorsabban. A nagyvárosokban egyre-másra épültek a modern pályaudvarok, amelyeket már különféle tömegközlekedési eszközökkel, például az ekkoriban szintén újdonságnak számító villamossal lehetett elérni. A 19. század utolsó évtizedeiben megjelent a gépkocsi. Az autó gyorsan népszerűvé vált, az igények növekedése megteremtette a korszerű járműipart, az üzemanyag- és a gumiabroncsgyártás pedig újabb lendületet adott a vegyipar fejlődésének. Megkezdődött ugyanakkor a Föld energiakészleteinek még fokozottabb felhasználása. A közlekedés forradalmi átalakulása azonban nemcsak kényelmesebbé, de veszélyesebbé is tette az emberek életét. A gyorsaság okozta balesetek miatt megalkották az első közlekedési szabályokat és biztonsági előírásokat is. A német Karl Benz [ejtsd: benc] 1886-ban készítette el az első benzinnel működő járművet. Az itt látható típus volt az első, amely sorozatgyártásra került. 1894-től kezdődően ezerkétszáz darabot adtak el belőle Az amerikai Henry Ford által gyártott úgynevezett Ford T-modell egy változata 1910-ből. A gépkocsit tervező hétfős csapatnak két magyar tagja is volt: Galamb József és Farkas Jenő. Az autó tömeggyártását a gyárban bevezetett futószalag-rendszerű összeszerelés is segítette, viszonylag alacsony ára pedig a népszerűségét is növelte. Húsz év alatt 15 millió darabnál is többet adtak el belőle Hasonlítsd össze a két képet! Milyen fontos újításokat veszel észre? Miért húzóágazat az autógyártás? Mi kell ahhoz, hogy egy gépkocsi elkészüljön és használni is lehessen? 1840 1900 Nagy-Britannia Franciaország Németország Egyesült Államok 2000 km 29 000 km 500 km 36 000 km 500 km 48 000 km 5000 km 10 000 km 420 000 km 20 000 km 30 000 km 40 000 km 50 000 km 60 000 km Néhány ország vasútvonalainak hossza 1840-ben és 1900-ban 19 Közlekedés a vízen és a levegőben A Lusitania gőzhajót már gőzturbinák és hajócsavarok mozgatták A korszak leghíresebb gőzhajója a Titanic volt. Nézz utána az interneten, hogy mi lett a hajó sorsa! A 20. század kezdetén a technikai újításoknak köszönhetően már gyors óceánjáró gőzhajók hasították a vizet Európa és Amerika között. A tengeri közlekedést tovább könnyítette, hogy a Szuezi-csatorna után elkészült a Panama-csatorna is. Az előbbi Egyiptom partjainál rövidítette le az utat Ázsia felé azzal, hogy Afrikát már nem kellett megkerülni. A Panamacsatorna a Csendes- és az Atlanti-óceánt kötötte össze, így többé már nem kellett a hajóknak megkerülni Dél-Amerikát. A repülés régóta foglalkoztatta az emberiséget, de a levegő végleges meghódítása csak a 20. század elején valósult meg. Először Ferdinand Zeppelin [ejtsd: ceppelin] léghajója, majd a Wright [ejtsd: rájt] fivérek repülőgépe emelkedett a levegőbe. Gyűjtsétek össze, milyen okokkal és körülményekkel magyarázható a közlekedési eszközök gyors fejlődése a 19. század második felében! Vitassátok meg, ezek közül melyek a legfontosabbak! A hírközlés felgyorsulása Zeppelin léghajó Az első működőképes távírókábelt 1866-ban fektették le az Atlanti-óceán alatt angol mérnökök. Az üzeneteket morzejelekkel továbbították az elektromos vezetékeken keresztül az Amerikai Egyesült Államok felé. A hírek igen gyors továbbításának lehetősége az elektromos távírónak volt köszönhető. A 20. század kezdetére már az egész világot körülölelték a távírókábelek. A technikai fejlődés azonban ekkor sem állt meg. Hamarosan kifejlesztették a drót nélküli távírót is, amely rádióhullámokkal továbbította az információt, például az úton lévő hajók között. Az országokon belüli híráramlást az emberi hang továbbítására alkalmas vezetékes telefon tette lehetővé, amely Graham Bell találmánya volt. A kiépülő telefonhálózat már a kisebb településeket is összekapcsolta a nagyvárosokkal. Melyek voltak a hírközlést segítő új technikai találmányok? London A Wright fivérek repülőgépe Egy üzenet eljuttatásának átlagos időtartama Londonból Indiába Milyen technikai változásokkal magyarázható a közlekedési idő lerövidülése? Milyen következményei lehettek e fejlődésnek? 20 India 1830-ban: 5–8 hónap 1850-ben: 35–45 nap 1870-ben: 5 óra 2. Politikai eszmék: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus Az évszázadok során számos olyan vallási-eszmei változás történt, amely nemcsak a kortársak életét befolyásolta, hanem akár napjainkra is hatással van. Így például a felvilágosodás főbb politikai gondolatai a modern korunkban is érvényesülnek, és meghatározzák az európai kultúrkörben az államról, a hatalomról és a politikai berendezkedésről vallott elképzeléseket. Ehhez hasonlóan a 19. században is olyan eszmeáramlatok jöttek létre, amelyek manapság is sokak politikai nézetrendszerére hatnak, illetve ideológiai hátteret nyújtanak a közéletben tevékenykedő pártoknak. A liberalizmus elterjedése A francia forradalom és a napóleoni háborúk nagy hatással voltak a korabeli emberek gondolkodására. Voltak, akiket fellelkesített, voltak, akiket viszont megrémített mindaz, ami Franciaországban és Európában történt. A francia király hatalmának megdöntését, a születési előjogok eltörlését és a polgári szabadságjogok biztosítását sok helyen követendő példának tekintették. Sok országban radikális politikai csoportok alakultak, amelyek – francia mintára – erőszakos eszközökkel, forradalmakat kirobbantva akarták megdönteni az uralkodók hatalmát. Mindemellett sokan elutasították a francia forradalom eszmeiségét, mivel az zűrzavaros politikai és társadalmi változásokat eredményezett, majd végül terrorba és diktatúrába torkollott. Milyen hatással volt a francia forradalom az emberek gondolkodására? Miben mutatott példát más országok polgárainak? Az emberi és polgári jogok kiharcolását a liberalizmus hívei, a szabadelvűek fontos célnak tekintették. Ez a politikai eszme elsősorban az egyén szabadságának és jogainak kiterjesztéséért küzdött. A liberálisok a hatalmi önkény megfékezését békés eszközökkel, reformokkal akarták elérni. A korlátlan királyi hatalommal szemben az alkotmányosságot és a hatalmi ágak szétválasztását tűzték ki elérendő politikai célul, vagyis olyan államformában gondolkodtak, amelyben megszűnik az egyeduralom, és elkülönül egymástól a törvényhozói (országgyűlés), a végrehajtói (kormány) és az igazságszolgáltatói (bíróság) hatalom. A liberálisok tehát egy demokratikus államberendezkedés megvalósításáért küzdöttek. A demokrácia – a kifejezés az ógörög ’népuralom’ szóra vezethető vissza – egyrészt biztosítja az egyének polgári szabadságjogait, másrészt lehetőséget teremt arra, hogy közvetett módon minél többen beleszóljanak a közéletbe. Melyek a liberalizmus legfontosabb elvei? Miért válthatott ki lelkesedést más európai országokban is a francia forradalom? Melyek voltak azok a franciaországi események, amelyek sokakat elriaszthattak a forradalomtól? A liberalizmus fő elvei John Stuart Mill műve alapján, 1859 „Alapelvünk feltételezi az ízlés és a foglalatosság szabadságát; szabadságot, hogy úgy alakítsuk életünket, ahogy hajlamainknak megfelel; hogy vállalva a következményeket, azt tesszük, amit tenni akarunk embertársaink akadályoztatásától mentesen, mindaddig, míg az, amit teszünk, nincs az ő kárukra, s azt tesszük még akkor is, ha viselkedésünket ostobának, ferdének vagy helytelennek vélik. […] Ha az emberiség egyetlen ember kivételével azonos véleményen volna, még akkor sem lenne joga ezt az embert elhallgattatni, ahogy annak sem lenne joga – ha hatalma volna is rá – az emberiséget elhallgattatni.” Hogyan vélekedett Mill az egyének szabadságáról? Mi a liberalizmus lényege? 21 A hatalommegosztás sematikus áttekintése Foglald össze az ábra segítségével, melyek a legfontosabb szempontjai egy demokratikus állam működésének! Kölcsönös ellenőrzés 1. (igazságszolgáltatás) 2. (országgyűlés) 3. (kormány) Szavazásra jogosult választópolgárok Lakosság – nép Ország Férfiak Nők Nagy-Britannia 1918, előtte 1918 kb. a férfiak 55%-a Franciaország 1848 1944 Németország 1871 1918 Olaszország 1912 1946 Ausztria 1907 1919 Az általános választójog bevezetése néhány európai országban Mit gondolsz, mi lehetett az oka annak, hogy a férfiak és nők különböző időpontokban kapták meg a szavazati jogot? A 19. században komoly elméleti viták folytak a választójogról. A liberális gondolkodók kezdetben a korlátozott választójogot támogatták, ahol a felnőtt férfi lakosság vagyoni és műveltségi helyzete alapján rendelkezik választójoggal. Egy idő után azonban már az általános választójog bevezetését sürgették. Fontos kiemelni, hogy a korszakban a női választójog bevezetését még csak nagyon kevesen támogatták. A liberálisok a polgári szabadságjogok közül a vallás-, a sajtó-, a véleménynyilvánítási szabadság és a jogegyenlőség megteremtését tartották a legfontosabbnak. A gazdasági fejlődés érdekében is támogatták a magántulajdon védelmét, a vállalkozások indításának szabadságát. Hogyan képzelték el a politikai jogok bővítését a 19. században? TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK A női választójog kérdése A 19. század utolsó harmadában fokozatosan bővült a nők számára a munkalehetőségek köre (irodákban, kiskereskedelemben, telefonközpontokban). Felgyorsult a női szerepkörök átalakulása, és Európában a nőknek lehetőségük nyílt a középiskolai, majd a századfordulótól a felsőfokú oktatásban való részvételre. Nagy-Britanniában a kialakuló szüfrazsettmozgalom (1903) harcias tevékenységet fejtett ki a női emancipációért (egyenjogúsítás). A létrejövő feminista szervezetek a férfiakkal egyenlő munkabér kivívását és a nők közéleti szerepvállalását sürgették. A nőmozgalom aktivistái tüntetésekkel, politikai rendezvények megzavarásával hívták fel magukra a figyelmet, de néhányan a robbantásoktól és a gyújtogatásoktól sem riadtak vissza. A jól szervezett szüfrazsettmozgalmat, amelynek irányítója Emmeline Pankhurst volt, a letartóztatások és a bebörtönzések sem törték meg. Az erőszakhullám az első világháború előtti években volt a legerőteljesebb, de a parlament elutasította a női választójog bevezetését. Az első világháború alatt (1914–18) a feminista mozgalom leállította tevékenységét, majd a háború után egy választójogi reform teljesen demokratizálta Nagy-Britannia közéletét. (1918-ban a választójogot a 21 év feletti nők számára vezették be, illetve jelöltként is indulhattak a parlamenti választásokon.) Hogyan tekintettek a hagyományos társadalmakban a női szerepkörre? Milyen okokra vezethető vissza mindez? Miért kezdődött meg ennek a szerepkörnek az újragondolása a modern társadalmakban? Nézz utána az interneten, mikor kaptak a nők választójogot az egyes európai országokban! 22 A konzervativizmus kialakulása A francia forradalom nemcsak híveket szerzett magának. A forradalom alatt és után lezajlott sok erőszak és pusztítás sokakat elriasztott a forradalmi eszméktől. Ezért inkább azt a következtetést vonták le az eseményekből, hogy bármi áron meg kell akadályozni, hogy mindez újra megtörténjék. E konzervatív felfogás egyeseknél azt jelentette, hogy eleve elutasítottak bármiféle változtatást. Más konzervatívok a forradalmi veszélytől tartva csakis a fokozatos és lassú fejlődést támogatták, vagyis a radikális, gyors változtatások helyett a mérsékelt reformok mellett álltak ki. A konzervativizmus tehát olyan politikai eszmévé alakult, amely védte a megteremtett értékeket és hagyományokat, illetve a kialakult vallási és politikai intézményeket, de nem utasított el minden változtatást. Mi volt a francia forradalom szerepe a konzervatív nézetek kialakulásában? Miért ellenezték a reformokat és a gyors változásokat a konzervatívok? A 19. század második felében a konzervativizmus már az erőteljesen iparosodó országok belső társadalmi problémáira is reagált. Bírálta a szabad versenyes kapitalizmus viszszásságait, és kritizálta az egyén önérvényesítő szándéka mellett kiálló liberalizmust. Hangsúlyozta a nemzeti identitás megőrzését, ezzel szembeszállt a szocialista irányzatokkal. A konzervativizmus a modern kori társadalmakban is a hagyományos közösségek és értékrendek fontossága mellett érvel, ezzel több országban jelentős politikai irányzat. Mely politikai irányzatokkal szemben foglalt állást a konzervativizmus? Nacionalizmus A nemzeti azonosságtudat kialakítása; a nemzeti összetartozás érzésének erősítése; a nemzethez tartozók által lakott területek egyesítése; nemzetállam létrehozása; a közös nyelv, a kultúra és a hagyományok megőrzése, ápolása; a nemzeti ipar és kereskedelem erősítése Liberalizmus A magántulajdon védelme; az egyéni és polgári szabadságjogok védelme; a népképviselet támogatása; a szabad verseny érvényesítése a gazdaságban A hagyományok tisztelete; a társadalmi alá- és fölérendeltség megőrzése; a gyors változások Konzervativizmus elutasítása; a forradalmak elkerülése; a hagyományos közösségek védelme A papok és rabok lemészárlása Párizsban, 1792 Milyen visszhangot válthattak ki az ehhez hasonló események? ➋ Edmund Burke művéből, 1790 „Megtartani, s egyszerre javítani – ez más jellegű feladat. Ha a régi alkotmány használható részeit meg akarjuk tartani, s ha az újat hozzá akarjuk illeszteni ahhoz, ami a régiből megmaradt, […] nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem fa és kő, hanem érző lények, akiket ezrével dönthetünk nyomorba gyors és meggondolatlan döntéseinkkel.” Milyen jellegű politikai változásokat javasolt Burke? Miért? A 19. századi nacionalizmus, liberalizmus és konzervativizmus legjellemzőbb célkitűzései Ismételj! Mindhárom politikai irányzat megjelent a reformkor politikai törekvéseiben. Hozz példákat az egyes irányzatokra az előző tanévben tanultak alapján! 23 Karl Marx Kommunista kiáltványából, 1848 „Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete. […] Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. Szabad és rabszolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester és mesterlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan harcot, amely mindenkor az egész társadalom forradalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok közös pusztulásával végződött […]. A mi korszakunkat, a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborrá szakad, két nagy, egymással homlokegyenest szemben álló osztályra: burzsoáziára és proletariátusra. […] A nagyipar fejlődésével tehát kicsúszik a burzsoázia lába alól a talaj […]. Mindenekelőtt saját sírásóját termeli. Pusztulása és a proletariátus győzelme egyaránt elkerülhetetlen.” Hogyan értelmezte Marx a történelmet? Milyen, általa törvényszerűnek tekintett folyamatra mutatott rá? A szocialista eszmék A modern gyáripar kialakulásával és a tömegtermelés megindulásával a városi munkásság létszáma a 19. században rohamosan emelkedett. A tömegesen rendelkezésre álló munkaerő következtében azonban a munkabérek alacsonyak maradtak, a munkakörülmények pedig alig javultak. Az ipari munkásság helyzetének a megoldására és a társadalmi igazságtalanságok felszámolására több politikai mozgalom is megoldást kínált. Nézetrendszerükben közös volt, hogy éles kritikával illették a fennálló kapitalista gazdasági és társadalmi berendezkedést. Emellett egy elképzelt, ideális társadalom kialakítását tűzték ki célul, ahol megszűnik a magántulajdon, és a közös javakból mindenki egyenlően részesül. Ennek megvalósítását azonban már különböző úton akarták elérni. Voltak, akik gyors, radikális és könyörtelen forradalommal akarták felszámolni a kapitalizmust, és voltak, akik békésebb reformokat sürgettek. Hogyan hatott az ipari forradalom a politikai eszmékre? A Karl Marx és Friedrich Engels tanításait követő kommunisták azt hirdették, hogy a munkásosztálynak forradalom útján kell megszereznie a hatalmat a kizsákmányolónak tartott tőkés polgári rétegtől. Az erőszakos és diktatórikus eszközöket is nyíltan hirdető mozgalom végső célként a teljes egyenlőségen alapuló kommunizmust akarta megvalósítani, ahol a magántulajdon helyett a közösség egésze fog rendelkezni a megtermelt javak felett. A kommunisták harcot hirdettek minden olyan eszmével szemben, amely része volt az addigi társadalmi-politikai berendezkedésnek, így élesen vallásellenes mozgalomként lépett fel. Hogyan akarták megszerezni a hatalmat a kommunisták? A 19. század utolsó harmadában megjelenő szociáldemokraták nagyrészt elfogadták Marx nézeteit, de úgy gondolták, hogy a munkásság hatalomra jutása békés eszkö- GA JLŐD ÁGI FE ZDAS szabad burzsoázia ÉS nemes jobbágy rabszolga ÓKOR KÖZÉPKOR A marxizmus történelemszemlélete 24 proletariátus ÚJKOR zökkel is elérhető a demokrácia keretei között, azaz elutasították a kommunisták forradalmi és diktatórikus törekvéseit, és célul tűzték ki, hogy a munkások érdekeinek képviseletére szakszervezeteket és szociáldemokrata pártokat kell alakítani. Legfőbb követeléseik közé tartozott a választójog megadása a munkásság részére, valamint a munkakörülmények javítása, a munkaidő csökkentése és a bérek emelése. Miben különböztek a szociáldemokraták és a kommunisták céljai és módszerei? A keresztényszocializmus A 19. században folyamatosan zajlott az egyház háttérbe szorítása a közéletben, amit főleg a liberális pártok szorgalmaztak. Mindemellett a keresztény egyházak is szembesültek az ipari munkásság problémáival, nehéz életkörülményeivel, az ipari társadalomban megjelenő nyomorral. A 19. század utolsó harmadában a társadalmi problémák növekedésének és a szocialista eszmék terjedésének hatására a katolikus egyház is a munkásság felé fordult. XIII. Leó pápa elutasította a proletárforradalom eszméjét és a magántulajdon megszüntetésének programját. Élesen bírálta tehát a marxi szocializmust, miközben kereszténységen alapuló közösségszervezést hirdetett. Pápai körlevelében állami intézkedéseket sürgetett a nyomorban élő emberek helyzetének javítására, valamint a közös segítségvállalás és együttérzés fontosságát hirdette a társadalom vagyonosabb és szegényebb rétegei között. Részlet a Rerum novarumból, 1891 „A baj orvoslására a szocialisták a szegények irigységét a gazdagok ellen szítva, a magántulajdon eltörlését tartják szükségesnek, és az egyesek javait minden ember közös tulajdonává kívánják tenni, ennek keresztülvitelét pedig vagy a helyi hatóságok vezetésére, vagy a kormányra bízzák. Azt hiszik ugyanis, segítenek a jelenlegi bajokon, ha a magántulajdont ily módon köztulajdonná átalakítva, egyenlően osztják fel a polgárok közt a vagyont és a belőle származó előnyöket. […] A mondottakból kitűnik, hogy a szocializmusnak a magánvagyonok köztulajdonba vételéről szóló alaptétele teljes egészében elvetendő, mivel azoknak is árt, akiken segíteni kellene, mivel az egyének természetes jogaival ellenkezik, és mivel az állam rendjét össze-, a köznyugalmat pedig megzavarja. Jegyezzük meg tehát, hogy amikor a nép helyzetének javításáról van szó, a magántulajdon sértetlen fönnmaradását kell alapul vennünk.” Hogyan tekintett a marxi szocializmusra a pápa? Mivel érvelt vele szemben? Milyen válasza volt a katolikus egyháznak az ipari társadalom problémáira? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Milyen eszmék terjedtek el Európában a francia forradalom hatására? Milyen politikai változásokat szorgalmaztak azok, akik a francia példát kívánták követni? Kik és miért akarhatták megakadályozni a forradalmi gondolatok terjedését? Milyen politikai mozgalmak szerveződtek a munkásság érdekeinek védelmére? Mely eszmék akartak radikális politikai és társadalmi változásokat elérni, és melyek utasították el a radikalizmust? XIII. Leó pápa, 1878 és 1903 között a római katolikus egyház vezetője 25 Sporttörténelem a „boldog békeidőkben” OLVASMÁNY A mai modern sportágak gyökerei a 19. század második feléig nyúlnak vissza. Az egyéni sportágak nagy része kezdetben a katonai kiképzéshez kötődött (például vívás, lövészet, lovaglás, ökölvívás, atlétika, úszás), és a sportolók nagy része a tisztikarhoz tartozott. A 19. század közepétől azonban már egyre több polgári személy is részt vett a különböző versenyeken. A szabadidő rendszeres sportolással és testedzéssel való eltöltését sokáig csak a polgári középosztály engedhette meg magának. A különböző labdajátékokhoz kötődő csapatjátékok ezzel szemben már szélesebb társadalmi rétegeket mozgattak meg. Nagy-Britanniában a labdarúgás és a rögbi, Németországban a kézilabda, míg az Amerikai Egyesült Államokban a kosárlabda szabályrendszere szintén a 19. század utolsó harmadában alakult ki. A szervezettséget, azaz a klubegyesületek létrejöttét sokszor olyan módosabb vállalkozók segítették elő, akik felismerték az adott csapatsportágban rejlő üzleti lehetőséget. Az első Tour de France kerékpárverseny győztese 1903-ból senyek eszközévé, majd a kerékpár fejlődésével sor került az első franciaországi körversenyre is (Tour de France, 1903). Az első autóversenyre sem kellett sokat várni. 1894-ben még gőzgéppel hajtott automobilok versenyeztek benzinmotoros gépkocsikkal. Az első, távoli városok közötti túraversenyeket gyorsan felváltották a zárt pályás körversenyek. A különböző sportesemények jelentőségét növelte, hogy a korszakban Pierre de Coubertin történész javaslatot fogalmazott meg az újkori olimpia megrendezésére. Coubertin a békés keretek között zajló nemzetközi versengés és megmérettetés fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a fiatalok inkább sportrendezvényeken versenyezzenek egymással, mint háborút vívjanak. Az első újkori olimpiát 1896-ban Athénban rendezték, ezen még viszonylag kevés sportoló vett részt (14 nemzet mintegy 250 sportolója). Egy londoni középiskola labdarúgócsapata 1870-ből Az európai országokban megszerveződő klubokat, egyesületeket, tornaegyleteket a nemzeti sportszövetségek fogták össze. Ennek köszönhetően előbb nemzeti bajnokságok indultak, majd megkezdődött a nemzetközi versengés a sportpályákon is. A technikai sportok megjelenése szintén a második ipari forradalom korszakához kötődik. Először a kerékpár őse, a velocipéd vált sportver26 26 Hajós Alfréd, az első újkori olimpián kétszeres olimpiai győztes magyar úszó. 1896, Athén A modern kor születése ÖSSZEFOGLALÁS ➊ Képzeld el, hogy Ferenc József osztrák császárként visszaemlékezést írsz az 1859-es és 1866-os háborúról! Foglald össze, és írd le a füzetedbe néhány mondatban, milyen céljai voltak a Habsburg Birodalomnak, és milyen eredménnyel jártak ezek a háborúk! Térj ki arra, milyen következményei voltak a fegyveres konfliktusnak! ➌ Az alábbi technikai eszközök az ipari forradalom találmányaiként terjedtek el. Állapítsd meg, hogy mely eszközöket ismerték már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején! Írd le a füzetedbe a válaszaidat! (Ha nem vagy biztos abban, hogy mikor szabadalmaztatták a találmányt, nézz utána az interneten!) ➋ Kitől származnak az alábbi idézetek? Rögzítsd a füzetedben a válaszodat! gépkocsi; távíró; repülőgép; léghajó; gőzhajó; telefon; gőzmozdony; szénszálas izzó A) „Poroszországnak össze kell szednie és megőriznie erejét a megfelelő pillanatig, amelyet már nemegyszer elmulasztottunk. Poroszország határa a bécsi béke után nem kedvez az egészséges állami életnek. A nagy kérdéseket nem beszéddel döntik el vagy a többség határozataival […], hanem vassal és vérrel.” B) „Nagy tömegeknek szánt autót fogok építeni. Elég nagy lesz egy családnak, de mégis elég lesz egyetlen ember, aki kezeli és gondoskodik róla. Ennek ellenére annyira olcsó lesz, hogy bárki, akinek jó fizetése van, képes lesz megvásárolni és családjával együtt élvezni azt az áldott időt, amit Isten nagyszerű nyílt terei nyújtanak.” C) „[…] az Egyház az, amely minden osztály gondolkodását és erejét arra óhajtja és kívánja irányítani, hogy a munkások helyzete a lehető legalkalmasabb módon javuljon, s ennek elérésére az állami törvények és tekintély igénybevételét is – a maga rendje és módja szerint – szükségesnek tartja.” D) „A kommunisták legközelebbi célja ugyanaz, mint valamennyi többi proletárpárté: a proletariátus osztállyá alakítása, a burzsoá uralom megdöntése, a politikai hatalom meghódítása a proletariátus által.” ➍ Az alábbi megállapítások a 19. század nagyobb eszméihez tartoznak. Töltsd ki a táblázatot az ismereteid alapján! (Egy-egy válaszelem több helyre is kerülhet.) Készíts hasonló táblázatot a füzetedbe, és ott rögzítsd a válaszaidat! Nacionaliz- Konzervatimus vizmus Liberalizmus Szocializmus Keresztényszocializmus A Fő célja az egyéni jogok és a szabadság biztosítása. B Programjában megjelenik a „megőrizve megújítani” elv. C Elveti a magántulajdont. D A társadalmi igazságosság kialakítása a fő szempont. E Többek között a nemzet és a nemzeti kultúra megújítása áll a középpontban. F Nyíltan diktatórikus törekvéseket vall. G A hagyományok és a múlt tisztelete fontos a számára. H A vagyoni egyenlőség kialakítására törekszik. I Számos ország nemzeti egységre való törekvésében meghatározó szerepet játszott. J Szabadelvűség. K A „munkáskérdést” a kereszténység tanítása alapján akarja megoldani. 27 27 II. fejezet A dualizmus kora Az épülő Erzsébet híd Budapesten 1900-ban 28 A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELE Magyarország számára a megerősödés, a gazdasági és kulturális felemelkedés időszaka volt. Ennek politikai feltételét a Habsburg uralkodóval 1867-ben megkötött kiegyezés teremtette meg. Az önállóságát visszaszerző ország nagy lendülettel folytatta a vasútépítést, az iparosítást és a mezőgazdaság korszerűsítését. Budapest is ezekben az évtizedekben vált gyönyörű nagyvárossá. Hazánk lakosságának lélekszáma emelkedett, bár – a többi európai országhoz hasonlóan – jelentős mértékűvé vált az Amerikai Egyesült Államokba történő kivándorlás. A korszak végén a honfoglalás ezeréves évfordulóját a történelmére és eredményeire egyaránt büszke nemzet látványos rendezvényekkel ünnepelte meg. Ebből a fejezetből megtudhatod… mely tényezők segítették elő a gazdasági fejlődést. miért volt fontos a folyószabályozás. mi volt a jelentősége a vasútvonalak megépítésének. melyek voltak a kor világszínvonalú magyar termékei. milyenek voltak a korabeli iskolák. mik voltak a korabeli nagyvárosi élet jellemzői. Eközben azt is megtanulod, miként lehet érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetéseket megfogalmazni arról, hogy mi és miért történt. a fontosabb történelmi személyek döntéseinek, tetteinek hátterét bemutatni. a történelmi változások okait és következményeit áttekinteni és kiértékelni. az emberek hajdani életmódját feltárni elbeszélések, leírások és képek alapján. 29 I. Projektfeladat „Korszakalkotó” – Hogyan születtek a találmányok, kik voltak a feltalálók a dualizmus korában? Cél: poszteren bemutatjuk a dualizmus korának korszakalkotó találmányait, feltalálóit, vállalkozásait. Mit tanulunk meg a projekt során? Milyen találmányokkal gazdagították a magyar feltalálók a hétköznapokat és a gazdasági életet? Kik voltak a leghíresebb feltalálók, hogyan alkották meg találmányukat, hogyan változott meg az életük ezután? Megtanulunk ismereteket gyűjteni a témánkról könyvtárban, interneten, kiválasztani a legmegfelelőbb forrásokat. Megtanuljuk, hogyan lehet feltalálókat, találmányokat plakáton, poszteren, tablón bemutatni. Mit fogunk csinálni? Csoportokat alkotunk. Kutatást végzünk a könyvtárban, interneten: adatokat, információkat gyűjtünk a találmányról, amelyekről diagramot, táblázatot, szemléltető ábrákat készítünk. Kérdéseket fogalmazunk meg. Például: • Milyen problémákat oldottak meg a korszak találmányaival? • Miért és hogyan jutott a feltaláló eszébe a megoldás? • Hogyan tudta elfogadtatni, közzétenni? Milyen változásokhoz vezetett a találmány a feltaláló életében, a gazdasági életben és a mindennapi életben? Megszervezzük a munkát: megválasztjuk az egyes tevékenységek felelőseit: vezető, dokumentáló stb. A csoport munkájáról munkanaplót vezetünk. Meghívunk egy szakértőt (lehet szülő, múzeumi dolgozó, kutató), és interjút készítünk vele a korabeli találmány mai hatásairól, a találkozót dokumentáljuk. Bemutatjuk a poszterünket az osztály előtt, rövid kiselőadás keretében. Tervezzük meg a projektünket! A tervezést segítő táblázatot készítsük el a füzetünkbe, és töltsük ki, egészítsük ki közösen! (A felelősök a csoporttagok munkájának összehangolásáért felelnek.) Lehetséges találmányok: porlasztó, telefonközpont, telefonhírmondó, kéregöntésű vasútkerék, transzformátor, elektromos fogyasztásmérő, szódavíz, dinamó stb. 30 Tevékenység Eszközök, nyersanyagok Felelős Határidő Kész 1. Kérdéseket fogalmazunk meg a tankönyv, albumok, találmány működéséről, hasznáról szakkönyvek, internetes és a feltalálóról. honlapok 2. Válaszokat keresünk a kérdéseink- tankönyv, albumok, re: kutatómunkát végzünk, kiváinternetes honlapok, lasztjuk, értékeljük a legmegfele- múzeum lőbb forrásokat. 3. Felkutatunk egy szakértőt, felkeressük vagy meghívjuk, feltesszük a kérdéseinket, a találkozót dokumentáljuk. szakirodalom, hang- és/ vagy képrögzítő eszköz, eszközök a jegyzetkészítéshez 4. Megtervezzük és elkészítjük a poszterünket: szemléltetjük a találmány hasznát, magyarázó szövegekkel látjuk el, stb. papír, írószer, képek, ragasztó vagy PC, laptop, online poszterkészítő alkalmazások 5. Prezentáció: rövid kiselőadás keretében bemutatjuk a poszterünket. laptop, projektor vagy tabló, albumok 6. Értékelés értékelőlapok 31 3. A modernizálódó Magyarország Közel két évtizedes szembenállás után létrejött a kiegyezés a Habsburg uralkodó és Magyarország között. Ezt követően a gazdasági életben fél évszázadig tartó látványos fejlődés vette kezdetét. Számos technikai újítás, illetve magyar tudósok által megalkotott találmány segítette elő a fokozatos modernizációt. Ezek voltak a „boldog békeidők” Magyarországon. Ausztria Közös Magyarország Császár Uralkodó Király &MVSHEPQMK]ĴP¬W Urak háza 3VW^¤KK]ĴP¬W Képviselőház Főrendiház Képviselőház Vámhatár *IPIPĔWOSVQ¤R] Tárcák Fizetőeszköz Közös minisztériumok Külügy Hadügy Pénzügy képviselőket küld *IPIPĔWOSVQ¤R] Belügy közoktatás horvát miniszter egyéb tárcák Szabad tőkeés munkaerő-áramlás &¤RMOSVQ¤R] 8EVXSQ¤R]SO :¤VQIK]¬O Bosznia és Hercegovina Főispánok Alispánok Milyen külső és belső okai voltak a kiegyezésnek? Milyen gazdasági elképzelések és fejlesztések voltak a reformkorban? Horvát SVW^¤KK]ĴP¬W Horvátországi Z¤VQIK]¬O A kiegyezés államszervezete Mondd el az ábra segítségével, melyek voltak azok az ügyek, amelyekről nem dönthetett önállóan a magyar országgyűlés! Miért tarthatta szükségesnek az uralkodó, hogy ezekben az ügyekben közös döntések szülessenek? Az új dualista állam Ferenc József magyar királlyá koronázása után (korabeli grafika) 32 Az 1867-ben megkötött egyezséget összefoglalóan osztrák– magyar kiegyezésnek nevezzük, az ekkor megalakult két központú államot pedig Osztrák‒Magyar Monarchiának. Két, jogilag egyenrangú állam szövetsége jött létre, amelyet dualizmusnak hívunk. Az Osztrák Császárság központja Bécs, a Magyar Királyság fővárosa pedig Pest-Buda (1873tól Budapest) volt. A Monarchia élén Ferenc József (1867– 1916) állt, aki így egy személyben osztrák császár és magyar király is volt. Az uralkodó az új rendszer keretei között is fontos döntési jogokat tartott fenn a maga számára, például a hadsereg irányításában és a hivatalnokok kinevezésében. Közös ügynek számítottak a Monarchia külügyei és had- ügyei, valamint e két feladat költségeit érintő pénzügyek. A közös ügyeket kivéve a magyar országgyűlés önállóan hozta döntéseit, a végrehajtó hatalmat a felelős magyar kormány képviselte. A miniszterelnöki tisztséget először az 1867-ben kinevezett Andrássy Gyula töltötte be, aki négy év múlva a Monarchia külügyminisztere lett. Miért mondhatjuk, hogy Magyarország egyenrangúvá vált Ausztriával a birodalmon belül? Az ország gyors gazdasági fejlődése Az Andrássy-kormány, illetve az utódai megteremtették az ország önálló adó- és pénzügyi rendszerét, illetve nagy gondot fordítottak a gazdasági fejlődés kibontakoztatására. A következő évtizedekben elfogadott több száz törvény döntő része a gazdasági életre vonatkozott. Különösen a vasúthálózat épült ki gyors iramban. A „vasútépítési láz” Magyarországon is kedvező hatással volt a bányászat fellendülésére (feketekőszén, vasérc), illetve a nehézipar megerősödésére (vas- és acéltermelés). A vasúti áruszállítás elterjedése pedig mindenekelőtt a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlődését segítette elő, hiszen az élelmiszerek az ország távoli pontjaira is viszonylag könnyen eljuthattak, sőt Ausztria piacain is megjelenhettek. Mindemellett a vasúthálózat összekötötte a gyárakat, üzemeket a természeti erőforrások lelőhelyeivel. Ausztria és Magyarország közös érdekei A kiegyezésről szóló törvényben Magyarország „méltányosság alapján, politikai tekintetekből” részt vállalt a birodalom államadósságából, hogy „Őfelsége többi országainak jólléte, s azzal együtt Magyarországé is, össze ne roskadjon”. A szóhasználat teljesen érthető, hiszen a hatalmas adósság egy jelentős része az 1848/49-es magyar szabadságharc leverésének katonai költségéből, illetve az 1859-es és az 1866-os vesztes háborúk kiadásaiból származott. Az osztrák és a magyar országgyűlés azt is elhatározta, hogy összehangolja például a pénzügyi rendszerét. Miért volt sokak számára megdöbbentő az államadósság egy részének az átvállalása? Ismételj! Mely országokkal vívott vesztes háborúkat a Habsburg Birodalom 1859-ben és 1866-ban? Ismételj! Hol épült először vasútvonal Magyarországon? Miért volt fontos a vasútépítés az iparosodás szempontjából? Az állam egyre gyakrabban avatkozott bele a gazdasági életbe is. Adókedvezményekkel támogatott bizonyos iparágakat, valamint olcsó szállítási lehetőséget biztosított az állami vasútvonalakon azok számára, akik gyárakat építet- A magyarországi vasútvonalak hossza Melyik időszakban bővült a leggyorsabban a vasúti hálózat? Hasonlítsd össze a magyar vasúti helyzetet a nyugat-európai fejlődéssel! Segít a tankönyv 19. oldalán található adatsor. 148 km 1848 2167 km 1867 6267 km 1873 11 246 km 1890 21 798 km 1913 0 5000 km 10 000 km 15 000 km 20 000 km 25 000 km 33 A vasminiszter Baross Gábor államtitkárként, majd pedig miniszterként közel tíz éven át felügyelte az ország közlekedését és kereskedelmét. Több más intézkedés mellett az ő nevéhez fűződik a fontosabb vasútvonalak államosítása. A vasúti személyszállítást azzal lendítette fel, hogy olyan díjszabást vezetett be, amely olcsóbbá tette mind az egymáshoz közeli települések közötti rövid utazásokat, mind pedig a nagy távolságokra való eljutást: például a főváros meglátogatását az ország távoli vidékeiről. A Magyar Királyi Államvasutak forgalma rövid idő alatt megnőtt, ami ösztönzőleg hatott a mozdony- és vagongyártásra is. Miért lehetett a vasútépítés a gazdaság húzóágazata? Gondold végig, mire van szükség a vasúti közlekedéshez! tek vagy bővítettek. Emellett Baross Gábor közlekedésügygyel foglalkozó politikusként államosította a főbb vasútvonalakat. (Ugyanis kezdetben az egyes vasútvonalakat gyakran külföldi befektetők építették, emiatt eltérő menetrendek és díjszabások voltak.) Az állam a vasútvonalak megvásárlásával csökkenteni tudta az áruszállítás költségeit, amellyel így a hazai vállalatokat támogatta. A kialakított Magyar Királyi Államvasút, a MÁV elődje nagy szerepet játszott az ország gazdasági fejlődésében. Milyen eszközökkel tudott az állam hatni a gazdaság működésére? A mezőgazdaság átalakulása Mindeközben a mezőgazdasági termelés fokozatosan átalakult. Az ország és a Monarchia növekvő élelmiszerigénye következtében egyre több földet vontak be a mezőgazdasági művelésbe. Ennek hátterében elsősorban a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása állt, amelynek köszönhetően jelentősen bővült a megművelhető földterület a 19. század utolsó harmadában. TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK A parasztság helyzete a dualizmus idején Európai kivándorlók érkeznek New York kikötőjébe Melyik szobor fogadta őket? Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten a szobor történetének! 34 A gyors gazdasági változásokat a társadalom átalakulása és az életszínvonal javulása alig követte. Továbbra is több millió ember élt meg a mezőgazdasági termelésből, és a parasztság nagy része megélhetési gondokkal küszködött. A nagyobb birtokkal rendelkező, vagyonos parasztság modernizálta gazdaságát, így nyertese lehetett a mezőgazdaság átalakulásának. A kisbirtokos parasztság zöme azonban csak arra volt képes, hogy eltartsa családját, de nem tudta fejleszteni gazdaságát. Emellett a földdel szinte nem rendelkező milliók mezőgazdasági bérmunkásként csak fizikai erejüket tudták áruba bocsátani. Rendszerint béresként, juhászként, kocsisként dolgoztak a nagybirtokokon, vagy cselédként az uradalmak központjában, esetleg vándormunkásként a vasútépítkezéseken és a folyószabályozásoknál. A sokszor reménytelen gazdasági helyzetük miatt sokan a kivándorlást választották. A 19. század utolsó évtizedeitől kezdve megindult a kivándorlók áradata az országból. Döntő többségük a jobb élet reményében az Amerikai Egyesült Államokba költözött. A mintegy kétmillió kivándorló egy része később visszatért szülőföldjére, mások pedig pénzküldeményekkel igyekeztek támogatni Magyarországon maradt rokonaikat. Milyen különbségek alakultak ki a parasztságon belül? Miért? Állapítsd meg a szöveg alapján, hogyan rétegződött a parasztság! Magyarországon is egyre inkább teret hódított az istállózó állattenyésztés. A természet viszontagságait jobban tűrő marha- és sertésfajták helyett a több tejet és húst adó típusok tenyésztése terjedt el. A mezőgazdaság fejlődését a szakemberek képzése és a gépesítés is elősegítette. Gazdasági tanintézetek létesültek, a gőzgépek elterjedése pedig a különböző földművelési munkákat, a szántást és a cséplést könnyítette meg. Milyen bizonyítékai voltak a mezőgazdaság fejlődésének? Minek volt ez köszönhető? Az ipar fejlődése Hazánkban elsőként a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak indultak fejlődésnek. Közülük is kiemelkedik a malomipar, amely sokáig világelső volt a liszt előállításában. A technikai újításoknak köszönhetően a magyar liszt minőségét mindenhol elismerték. A hazai gépipar mindenekelőtt a mezőgazdasági gépek és a vasúti járművek gyártásában tűnt ki. A gépgyártáshoz szükséges nyersanyagot a bányászat, valamint a vas- és acélipar igyekezett biztosítani. A gyárakban azonban sokáig hiányzott a szakképzett munkaerő, ezért kezdetben külföldről érkeztek a szakmunkások. A gyáralapítási hullámban a külföldi tőke mellett a hazai zsidó nagypolgárság ipari befektetései is nagy szerepet játszottak. A 20. század elején az ország gazdasági teljesítménye már meghaladta a dél-európai országok eredményét. Magyarország agrárország maradt, mert bevételei nagyobb része továbbra is a mezőgazdaságból származott, de egyre jelentősebb értéket termelt az ipar is. Miért lehetett sikeres Magyarországon a malomipar? A Ganz cég terméke, az 1870-es évektől gyártott gőzeke Hogyan segítette ez a gép a mezőgazdasági munkákat? Mire volt szükség, hogy ilyen gépek nálunk is készülhessenek? Iparág 100% 6,7% Nehézipar összesen 5,4% 33,2% Könnyűipar összesen 35,8% 16% Élelmiszeripar 44,1% Bányászat és kohászat 1898 19,9% 38,9% 1913 A gyáripar szerkezetének alakulása – a termelési érték százalékos megoszlása Értelmezd az adatokat! Milyen belső és külső tényezők segítették elő az iparfejlődést? A budapesti malmok egyike az 1880-ban alapított Gizella gőzmalom. A század végén az Amerikai Egyesült Államokból érkező olcsóbb gabona komoly versenyt jelentett a magyar vállalatoknak Mit gondolsz, miért a Dunapartra települtek ezek a malmok? 35 Magyar feltalálók és találmányok Csonka János (legelöl) az általa tervezett csomagszállító autóval 1905-ben. Az első hazai gyártású jármű a Magyar Királyi Posta számára készült, és legnagyobb sebessége 35 km/óra volt Ismételj! Mit tanultál az amerikai autógyártásról? A második ipari forradalmat ösztönző tudományos-technikai ismeretek bővítésében számos magyar tevékenykedett. Az elektromos iparban Jedlik Ányos kifejlesztette a dinamó működési elvét, amelyet a gyakorlatban először Siemens szabadalmaztatott. A 19. század utolsó évtizedeiben már hazánkban is egyre nagyobb szerepet játszottak a termelésben és a közlekedésben a robbanó- és villanymotorokkal hajtott gépek. A műszaki képzés jó színvonalának köszönhetően a magyar mérnökök számos találmánnyal járultak hozzá a járműipar fejlődéséhez. Bánki Donát és Csonka János feltalálta a porlasztót, amely a robbanómotorok teljesítményét növelte. Csonka a hazai motorkerékpár- és autógyártás megteremtője is volt. Kandó Kálmán különféle villamossági berendezéseket tervezett a Ganz-gyár számára, majd pedig kifejlesztette villanymozdonyát (1932-ben). Ugyancsak a Ganz-gyár mérnökei (Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó) alkották meg az első áramátalakító készüléket, a transzformátort, amely lehetővé tette a villamos energia nagy távolságokra való eljuttatását. Nézz utána az interneten, hogy alapvetően hogyan és mire használták/használják ezeket a találmányokat! Budapest egyik telefonközpontja Figyeld meg a képet! Kik dolgoztak elsősorban a telefonközpontokban? Ismételj! Ki találta fel a telefont? Puskás Tivadar és öccse, Ferenc már a telefon feltalálása után néhány évvel megalakította hazai telefontársaságát. (Ekkor még mindössze 23 előfizetőjük volt, 1914-ben viszont már több mint 90 000 telefonkészülék működött az országban.) 1893-ban Puskás Tivadar szabadalmaztatta a telefonhírmondót, amelynek segítségével az előfizetők telefonon keresztül hallgathatták a központban folyamatosan beolvasott híreket. A századforduló után is számos magyar találmány született a járműgyártás és immár a repülés terén. Több magyar mérnök is tevékenykedett az Amerikai Egyesült Államokban a tömeges gépkocsigyártás megalapozásában. Az első világháború idején Kármán Tódor és Asbóth Oszkár már helyben lebegő – mintegy 50 méter magasra emelkedő – tüzérségi megfigyelőeszközt tervezett a Monarchia hadserege számára. Kármán később külföldön dolgozott, és a rakétatechnika egyik elismert szakértője lett. Készíts egy táblázatot a füzetedbe a magyar feltalálókról és a találmányaikról! 36 Ganz Ábrahám és Mechwart András Ganz Ábrahám svájci református családban született. Már ifjúkorában felkeltette érdeklődését a vasgyártás, ezért sorra járta Európa vasöntő üzemeit. Végül 1841-ben az első pesti gőzmalom öntödéjében kapott állást szakmunkásként. Hamarosan az öntöde vezetője lett, ám egy üzemi baleset következtében egyik szemére megvakult. Mindez azonban nem szegte kedvét, sőt öccsével közösen megalapította saját gyárát Budán. A szabadságharc alatt ágyúcsöveket és ágyúgolyókat gyártott a honvédség számára. A Habsburg-önkényuralom idején bekapcsolódott az egyre jelentősebbé váló vasútépítkezésekbe. Külföldi minták alapján egy, a terhelésnek jobban ellenálló, szilárdabb, úgynevezett kéregöntésű vasúti kereket fejlesztett ki, és megkezdte terméke tömeggyártását. Ganzot Buda városa díszpolgárává választotta. Gyárában 1867 őszén elkészült a százezredik kerék is. Egy hónappal később azonban Ganz váratlanul meghalt. Az irányítást Mechwart András német főmérnök vette át. Az ő találmánya tökéletesítette később a gabonaőrlést. A máig létező Ganz cég hamar felismerte az elektromosságban rejlő lehetőségeket, Mechwart ezért egy külön részleget hozott létre villamossági berendezések kifejlesztésére. A nemzet fővárosa Széchenyi István Pest-Budát szerette volna az ország gazdasági és szellemi központjává tenni, a Budapest szót is ő használta először. A két városrész állandó összekapcsolása a Lánchíddal már ezt a célt szolgálta. Széchenyi nemcsak a társasági (Nemzeti Kaszinó, lóversenyzés), hanem a gazdasági (Óbudai Hajógyár) és kulturális élet (Magyar Tudományos Akadémia) beindításában is tevékenyen részt vett. Mindennek köszönhetően a város már a reformkorban is az ország központjává kezdett válni. Pest-Buda lakosságának növekedése a szabadságharc leverését követően sem állt meg. Kereskedelmi, közlekedési és kulturális szerepe tovább erősödött. 1867-ben pedig már nemcsak a törvényhozás működött itt, de a kormány és a minisztériumok székhelye is a városban volt. A kiegyezést követően több fontos törvény foglalkozott a város fejlesztésével. Mindenekelőtt megteremtették a fővárosi építkezések pénzügyi alapját, továbbá intézkedtek a Duna fővárosi szakaszának szabályozásáról. Az Andrássy-kormány adókedvezménnyel támogatta a pesti házépítkezéseket is, hogy így enyhítsen az egyre nagyobb lakáshiányon, az egységes városkép kialakítása és a számos építkezés összehangolása érdekében pedig egy külön hatóságot állított fel. Végül az országgyűlés által elfogadott törvény 1873-ban Buda, Óbuda és Pest városok egyesítésével létrehozta Budapestet. Hogyan és miért vált az ország központjává Pest-Buda? Kéregöntésű vasúti kerék Nézz utána, miért volt fontos újítás ennek az eljárásnak a használata! Év Buda és Óbuda Pest Együtt 1720 9 600 2 600 12 200 1820 33 300 45 300 78 600 1840 39 000 68 300 107 300 1850 50 100 128 000 178 100 Óbuda, Buda és Pest népessége Hányszorosára növekedett a városrészek népessége 1720 és 1820 között? Mekkora volt a növekedés 1820 és 1850 között? Milyen okai lehettek a növekedésnek? Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül, 1848 „Feladatunk nem egyéb, mint a világcsaláddal állandó kapcsolatba lépni. […] Terményeink többnyire olly természetűek, mellyek magas szállításbért nem bírnak. [A folyók] mostani rendezetlen állapotukban még nem alkalmasak biztos közlekedésre, [ezért] Magyarország vasutakra van rendelve. […] A magyar kereskedelem s iparfejlődés gyűlpontja Budapest, ez az ország szíve, melynek irányában úgy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szívbűl a vérforgást az ország véghatáráig eszközli.” Hogyan látta Széchenyi István Budapest „küldetését”? Állapítsd meg a tankönyvi szöveg alapján, mi valósult meg az elképzeléseiből! 37 Budapest vőlegénye Krúdy Gyula író nevezte el így Podmaniczky Frigyes bárót, aki már az 1850-es években megfogadta, hogy ezért a városért fog dolgozni. Hosszú évtizedeken keresztül annak a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökeként, majd elnökeként tevékenykedett, amely a város új arculatának a kialakításáért felelt. Emellett egy ideig irányította a Nemzeti Színházat és az Operaházat is. Magas termete, jellegzetes szakálla, illetve csíkos és kockás öltönyei összetéveszthetetlenné tették alakját. Az utcán sokan megismerték, a fővárost csak ritkán hagyta el. Élete végéig agglegény maradt, de Budapesttel örökre eljegyezte magát. Miért volt fontos Podmaniczky Frigyes tevékenysége? 1880-ban 2 millió fő 1 675 000 fő 1900-ban 733 000 fő 726 000 fő Podmaniczky Frigyes 361 000 fő 1 millió fő 162 000 fő 202 000 fő 0 Bécs Budapest Prága A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban Melyik város lakossága növekedett a legjobban? Hasonlítsd össze az adatokat a nyugat-európai nagyvárosok méretével! Egy világváros kiépülése – az urbanizáció Budapesten Egy ellenzéki újság Budapest fejlesztéséről „A magyar főváros emelkedése életkérdés az egész hazára nézve […]. A bécsi befolyást ellensúlyozni, az országos forgalmat elősegíteni, idegen pénzt és vendégeket az országba csalni semmi sem lesz úgy képes, mint az, ha Budapest világhírre vergődik. […] Részünkről egyet kérünk csak még a magyar minisztériumtól [kormánytól]. Azt, hogy Budapest ne csak nagy, szép, egészséges és híres, de egyúttal magyar város is legyen.” Milyen gazdasági és politikai célokat fogalmazott meg az újságcikk? Budapest legfőbb vetélytársa a Monarchián belül Bécs volt. A magyar politika mindent elkövetett, hogy a Magyar Királyság fővárosából a császárvárossal egyenrangú központot teremtsen. A magyar nemzet erejét és dicső történelmi múltját azzal is hangsúlyozták, hogy a 19. század végére átépítették és kibővítették a budai királyi palotát, Budapest pedig székesfővárosi rangra emelkedett. Az új elnevezés azt jelezte, hogy a város királyi székhely is. Budapest a századfordulóra európai nagyvárossá nőtte ki magát. Az urbanizációnak számos jellemzője volt. A városban széles utak nyíltak, többemeletes házak, valamint új pályaudvarok és hidak épültek. Folyamatosan bővült a víz- és csatornahálózat, illetve a közvilágítás. Budapest büszkélkedhetett a világ második földalatti vasútjával. Egymás után létesültek a villamosvonalak is. A város ugyancsak elöl járt a telefonhálózat kiépítésében. Sorolj fel néhány példát, amely Budapest nagyvárossá fejlődését mutatta! 38 Budapest pénzügyi, tudományos és művészeti központtá is vált. Sorra nyíltak a pénzintézetek, a színházak, és egyre többen járhattak a fővárosban egyetemre is. Országos jelentőségű intézményeknek szintén helyet adott a város. Múzeumok épültek, megnyílt az Operaház, és a 20. század elején átadták a Zeneakadémia új épületét. A polgárság mindennapjaihoz hozzátartozott az időtöltés a kávéházakban, amelyek a társas kapcsolatok fő színterei voltak. Itt a fogyasztás mellett különböző játéklehetőségek (biliárd, kártyázás), illetve háttérzene (zongora, cigányzenekar) szórakoztatta a vendégeket. Emellett a századforduló után sorra nyíltak meg a „mozgóképes színházak”, azaz a mozik. A korban még csak fekete-fehér némafilmeket mutattak be, de számos filmszínházban gyakran kisebb zenekarok zenei aláfestéssel kísérték a bemutatókat. Az Oktogon. Budapesti utcakép a századfordulón Hasonlítsd össze a képen ábrázolt városképet a maival! Melyek a hasonlóságok és a különbségek? Év Közlekedési eszköz (az első megjelenés a tömegközlekedésben) 1866 lóvasút 1887 villamos 1887 helyi érdekeltségű vasút (HÉV) 1896 földalatti 1909 autóbusz Tömegközlekedési eszközök megjelenése a fővárosban Milyen fontosabb szórakozási lehetőségek voltak a korszakban? Az ellentétek városa A főváros egyes városrészei közül azok, amelyek valamilyen különleges funkciót láttak el, fokozatosan alakultak ki. A budai hegyvidéket a kirándulók keresték fel, és itt építette fel villáit a jómódú polgárság. A Várnegyedben és Lipótvárosban sorakoztak a kormányzati épületek és a bankok palotái. Ugyanitt, valamint az Andrássy út környékén voltak az arisztokraták és a nagytőkések palotái, villái és luxuslakásai. A város nagy közparkjait a pihenni vágyók látogatták: a Margitszigetet és a Városligetet az előkelőbb, a Népligetet az alsóbb társadalmi rétegek. Miközben az arisztokrácia egyre szívesebben élt a fővárosban, és egymás Az 1887-ben megnyílt első pesti villamosvonal. A villamos végállomása a tíz évvel korábban átadott Nyugati pályaudvar előtt volt Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy melyik külföldi cég tervezte a pályaudvar modern csarnokát! Hol van a leghíresebb építményük? 39 után épültek itt szebbnél szebb főúri palotáik, Budapest lakóhelyet adott a kispénzű és vagyontalan emberek sokaságának is. Ők a szaporodó munkalehetőségek miatt érkeztek tömegesen a városba. A nők rendszerint cselédként dolgoztak a főúri családoknál vagy a vagyonos polgárság otthonaiban, a férfiak bérmunkásként helyezkedtek el az ipari üzemekben. A korszak végén a nagyipari vállalatoknak már közel az egyharmada Budapesten üzemelt. Budapest lakossága a dualizmus idején megháromszorozódott. Több tízezer embernek csupán arra volt lehetősége, hogy egy ágyat béreljen valamelyik zsúfolt házban. A többemeletes házak díszes homlokzata mögött sokszor szegényes otthonok rejtőztek. A lakások közel kétharmada mindössze egy szobából és egy kis konyhából állt, a lakók száma pedig elérte az öt főt. Az emberek igyekeztek minél kevesebb időt tölteni a sötét és szűkös lakásokban, ha tehették, gyakran sétáltak a parkokban és a szép utcákon. A járványok miatt a főváros vezetése kiemelt feladatának tartotta az ivóvízhálózat kiépítését, ám a csatornarendszer csak a századforduló után készült el. Ekkoriban a fürdőszoba nem volt a lakások kötelező tartozéka, a tehetősebb polgárok otthonában is csupán a század végétől jelent meg ez a helyiség. Mutasd be a szegényebb emberek életét a századforduló Budapestjén! Milyenek voltak a lakásaik? Hány szobás Hány ilyen lakás? lakás? Egy fővárosi körfolyosós bérház belső udvara. A zsúfoltság miatt – a katonaság igénytelen szállására utalva – kaszárnyának is nevezték az ilyen házakat Milyen célokat, érdekeket szolgált ez az építkezési mód? A fővárosba nemrég érkező szegény fiatal lányként vagy fiúként írj egy levelet otthonra arról, hol laksz, mit csinálsz, hogy érzed magad, milyennek látod a budapestiek életét! Vagyontalan és szegény Ezekben lakik (fő) 1-2 137 849 611 044 3 19 197 95 465 Jómódú középosztály 4-6 15 401 84 684 Vagyonos és gazdag 6 vagy több 1 809 12 635 Szegényebb középosztály Fővárosi lakásviszonyok az 1911-es statisztikai adatok alapján A budapesti lakosság hány százaléka élt egy- vagy kétszobás lakásban? Mekkora volt ezen lakások aránya 1911-ben? Mit állapíthatunk meg a lakosság vagyoni helyzetéről? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Hogyan segítették elő a magyar kormányok a gazdasági élet fellendülését? Mutasd be Magyarország gazdasági helyzetét a 19. század utolsó évtizedeiben! Gyűjtsd össze, milyen területeken játszott központi szerepet a főváros az ország életében! Miért tartották a magyar politikusok fontosnak Budapest fejlesztését? 40 4. A millenniumi Magyarország Az Osztrák–Magyar Monarchiában a népek együttélése egyedülállóan sokszínű kultúrát hozott létre, ugyanakkor félő volt, hogy a politikai törekvések komoly nemzetiségi feszültségek kialakulásához vezethetnek. Mindez igaz volt Magyarországra is. Az ország éppen ezeréves fennállását ünnepelte 1896-ban. A korabeli nemzedék optimistán tekintett a következő évszázadra, de a nem magyar ajkú nemzetiségek között voltak olyanok is, akik nem felhőtlenül élték meg a századforduló időszakát. A Monarchia és Magyarország nemzetiségi viszonyai Ismételj! Milyen történelmi folyamatok és események hatására növekedett meg jelentősen a nemzetiségek száma Magyarországon? Hogyan alakult a magyarok és nemzetiségek viszonya az 1848/1849-es szabadságharc alatt? Ferenc József soknyelvű birodalmában tizenkét nagyobb nemzetiség élt együtt. A Monarchia két legerősebb nemzete, a kiegyezést megkötő magyarok és az osztrák-németek mindössze 40 százalékát tették ki az államalakulat lakosságának. A Monarchiában a nemzetiségek egyes vidékeken egy tömbben helyezkedtek el, más területeken viszont egymással keveredve éltek. Különösen a városok voltak soknyelvűek. Magyarországon a dualizmus végére a magyarok csekély többségbe kerültek, számuk több mint a kétszeresére nőtt a 19. században. A kiegyezést követően helyreállították a Magyar Királyság területi egységét, amelyet a Habsburg-önkényuralom szüntetett meg. Horvátországgal a szabadságharc óta feszült viszonyt a horvát‒magyar kiegyezés (1868) rendezte. Horvátország a belügyeit önállóan intézhette, saját országgyűlése is volt, amely tagokat küldött a Prága 19,8% magyar 6,4% román 12,8% cseh 7,9% ruszin 9,8% lengyel Bécs Ba l a M ton G AD R YA Á G za Tis Budapest Á L Y S Á G K I Rrös Kö M a ros r áva A S C S Á S Z Á R S K R Á T Z D u na Szlovén Olasz Horvát Szerb Román Bosnyák Lakatlan 1,3% bosnyák 1,6% olasz 2,7% szlovén 3,9% szlovák 4% szerb 5,9% horvát Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségi összetétele O Magyar Cseh Szlovák Lengyel Ruszin és ukrán Német 23,9% német Száva N R O M Á Szarajevó S Z E R B IA I Az Osztrák–Magyar Monarchia népei 1910ben. A Monarchia összlakossága ekkor már meghaladta az 51 millió főt Melyek voltak azok a nemzetiségek, amelyek önálló állammal rendelkeztek a Monarchia szomszédságában? 41 magyar országgyűlésbe. Pénzügyileg azonban Magyarországtól függött, törvényei pedig nem lehettek ellentétesek a magyar jogszabályokkal. 54,5% magyar 2,2% egyéb 0,9% horvát 2,5% ruszin 2,6% szerb 10,4% német Ismételj! Mióta volt Horvátország a Magyar Királyság része? Miért volt szükség a horvát–magyar kiegyezésre? Gondolj az 1848-as eseményekre! Miként változott meg a nemzetiségek aránya a 19. században? Miért? 16,2% román 10,7% szlovák Magyarország (Horvátország nélküli) nemzetiségi összetétele 1910-ben (A cigányság nagy része magyarnak vallotta magát, ezért nem külön nemzetiségként jelentek meg.) Részletek az 1868-as nemzetiségi törvényből „1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […]. 3. § Törvényhatósági [vármegyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar […]. 4. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […] 17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.” Milyen jogokat biztosított a törvény a nemzetiségeknek? Mennyire törekedett a nem magyar nyelvűek beolvasztására? Hogyan érvényesült a magyarság politikai vezető szerepe a törvény szerint? 42 A nemzetiségi kérdés kezelése 1868-ban az országgyűlés olyan nemzetiségi törvényt alkotott, amely a korabeli európai államokhoz képest több jogot biztosított az országban élő nemzetiségek számára. A törvény kimondta az állampolgárok egyenjogúságát, és mindenki számára biztosította az anyanyelv használatát hivatali ügyintézésnél. A nemzetiségek saját anyanyelvű iskolákat és egyesületeket alapíthattak. A községek maguk választhatták meg a hivatalos nyelvet. A városokban és a vármegyékben lehetőség volt a magyar mellett egyéb nemzetiségi nyelvek közigazgatási használatára is, ha a képviselők 20%-a ezt kérte. Milyen jogokat biztosított az országgyűlés a nemzetiségeknek? Ugyanakkor a törvény kimondta, hogy az ország összes állampolgára a politikailag egységes magyar nemzetbe tartozik, az állam hivatalos nyelve pedig a magyar. A legtöbb nemzetiség tiltakozott a törvény ellen, ugyanis már nem elégedtek meg a többségi nemzet által kínált nyelvhasználati jogokkal. A horvátokéhoz hasonló politikai jogokat és területi önállóságot, azaz autonómiát követeltek. Egyes vezetőik elutasították az egységes magyar nemzet gondolatát, és a nemzetiségek egyenrangúságát hirdették. Milyen további jogokat akartak a nemzetiségek kivívni maguknak? Az országban élő különféle népcsoportok kultúrája az évszázadok alatt hatott egymásra. Átvettek egymástól bizonyos szokásokat, megtanulták egymás nyelvét, sőt akár házasságot is kötöttek egymással a különböző nemzetiségű emberek. A magyar nyelv ismerete gyorsan terjedt a többnyelvű városokban és a vegyes népességű vármegyékben. A nemzetiségi vezetők autonómiatörekvései egyre több konfliktushoz vezettek. A magyar politikai vezetőréteg tartott az ország feldarabolódásától, emiatt elutasította a megfogalmazott igényeket. Veszélyesnek érezték ugyanis azt, hogy a határaink mentén létrejött Szerbia és Románia egyfajta vonzóerőként befolyásolhatja a magyarországi szerbek és románok politikáját. Emiatt a 19. század végén több olyan intézkedést hoztak, amelyek ellenérzést váltottak ki a nem magyar ajkú lakosság körében. Mitől tartott a magyar politikai vezetőréteg? Egyre gyakrabban indítottak rendőri és bírósági eljárásokat is a nemzetiségi politikusok ellen. A nemzetiségi törvénynyel ellentétes szellemben korlátozták a nemzetiségi iskolák működését, néhány gimnáziumot bezártak, megszigorították egyesületeik működését. Mivel a nem magyar népesség döntő része nem beszélt magyarul, kötelezővé tették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségek elemi iskoláiban. A magyar politikai vezetőréteg úgy vélte, hogy egy modern ország állampolgárainak alapszinten ismerniük kell az ország hivatalos nyelvét. Ezt a ma is jogosnak tartott igényt a nemzetiségek beolvasztási kísérletnek tekintették. ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK A nemzetiségek helyzete Az itt látható két karikatúra pontosan kifejezi a magyarok és a nemzetiségek egymással szembeni félelmeit. A nemzetiségek kétségbe vonták a nemzetiségi törvény egyenjogúságot hirdető mondatait, a magyarok pedig az ezeréves magyar állam egységét féltették a nemzetiségek rombolásától. Mindkét rajz eltúlozta az együttélés mindennapi gondjait. Milyen sérelmei voltak a nemzetiségeknek? A zsidó emancipáció A kiegyezést követően az országgyűlés törvényben biztosította a zsidó (izraelita) vallású állampolgárok politikai és jogi egyenlőségét. Az emancipáció, azaz egyenjogúsítás a század végére fejeződött be, amikor a zsidó vallást teljesen egyenrangúvá nyilvánították a keresztény egyházakkal. A korszak végén a zsidóság lélekszáma Magyarországon meghaladta a 900 ezer főt, Budapest lakosságának 23%-a A Hungária szobrát ledöntő nemzetiségek Az egyenlőséget hangoztató magyarokat a vállukon cipelő nemzetiségek Imádkozó, hagyományhű zsidók. A hazai zsidóságnak több irányzata alakult ki. Amíg a hagyományokhoz erősen ragaszkodó (ortodox) közösségek elsősorban a vidéki településeken voltak jelentősek, addig a vallási szokásaikat a modern élet mindennapjaihoz hozzáigazító, úgynevezett neológ irányzatnak Budapest volt a központja Miben nem érthetett egyet az ortodox és a neológ irányzat? Melyik karikatúra tükrözi a nemzetiségek véleményét a helyzetről? Gyűjtsetek érveket, illetve ellenérveket az egyes álláspontokhoz! 43 A zsidók beilleszkedése a vezetőrétegbe A haza iránti szolgálataikat az uralkodó azzal is elismerte, hogy mintegy 350 zsidó polgárcsaládnak adományozott nemesi címet, közülük 28 pedig bárói rangot is kapott, így az arisztokrácia köreibe emelkedhetett. Sokan tértek át a keresztény hitre, az országgyűlésben felsőházi tagok, sőt miniszterek lettek. Közülük báró Hazai Samu a kikeresztelkedés mellett a nevét is magyarosította Kohnról Hazaira. Honvédelmi miniszterként tevékenykedett 1910 és 1917 között. Az első zsidó vallású miniszter Vázsonyi Vilmos lett, 1917-ben. zsidó származású volt. Igen jelentősen felgyorsult közöttük a magyarosodás folyamata, közel háromnegyedük már magyar nyelvűnek vallotta magát. A zsidóság szerepvállalása mind a gazdasági, mind a kulturális életben meghatározó volt az időszakban, ezáltal jelentős részt vállaltak a polgárosodás előmozdításában. A zsidó nagypolgárság számára különösen a főváros kínált kedvező lehetőségeket gyárak és cégek alapítására. Gyakran támogatták pénzzel Budapest gazdasági és kulturális modernizálását, továbbá jótékonysági tevékenységet is folytattak. A magyarországi polgárosodásban a zsidó nagypolgárság mellett a nem vagyonos zsidó közép- és kispolgári rétegek (értelmiségiek, sportolók, művészek, kisiparosok) is szerepet vállaltak. Nézz utána, honnan és miért érkeztek a legnagyobb számban zsidók a 19. században! Cigány szavak a magyar nyelvben A cigányság helyzete Magyarországon A hétköznapi beszédben ma is több olyan szót használunk, amelyet a magyar nyelv a cigány nyelvből vett át a 19. század folyamán. Ezek közül a legismertebbek például a bárgyú, a csaj, a kajál, a lóvé vagy a piál kifejezések. Újabb keletű átvétel pedig például a csávó, a góré, a kéró és a verda. A több mint 600 éves cigány/roma– magyar együttélés a cigány és a cigány közvetítéssel a magyarban meggyökeresedett szavakból is jól látszik (például pékél [süt] – pék, ácsél [várakozik] – ácsorog, dzsámbás (béka) – csámpás, pátyárél (bepólyál) – pátyolgat). A 19. század végén mintegy 300 ezer cigány élt az országban. Az 1893-ban végrehajtott cigányösszeírás alapján döntő többségük már letelepedett. Bár népességük fele a falvak, városok szélein kapott csak helyet a földesuraktól vagy a településtől, hagyományos foglalkozásaikkal (például kovács, lókereskedő, teknőkészítő) és szolgáltatásaikkal (például edényjavítás, késélezés) kivették részüket a munkamegosztásból. A legtöbben viszont mezőgazdasági napszámosként dolgoztak. Az iparosodás és a városiasodás előrehaladásával azonban korábban megbecsült szakmáik jelentősége lecsökkent. Az írni és olvasni tudás hiánya, ugyanúgy mint a hasonló társadalmi helyzetű nem cigány lakosságnál, nehezítette a „piacképesebb” szakmák elsajátítását. Ha valamelyik szót nem ismered, nézz utána a jelentésének! Hogyan és miért alakult át a cigányság életmódja a 19. század második felében? millenniumi: Ezredévi, ezeréves. Az ország ünnepe, a millennium Az 1896. évi VIII. törvénycikk „1. § A törvényhozás […] elhatározza, hogy a) Budapesten a Városligetnek az Andrássy-út és a tó közötti részében a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állít […].” Mely, a mai napig létező építészeti alkotásról döntöttek a törvényben? 44 A magyar országgyűlés elhatározta, hogy méltóképpen ünnepli meg a honfoglalás évfordulóját és az ország ezeréves fennállását. A millennium ünnepségsorozatát végül egy évvel később, 1896-ban rendezték meg. A kormányzat úgy kívánt maradandó emléket állítani az évfordulónak, hogy a látványos ünnepségeket jelentős összegű állami beruházásokkal kapcsolta össze. Az építkezések jókora része Budapest fejlesztését szolgálta. Ekkor adták át a lakosságnak a főváros új Duna-hídját (a mai Szabadság hidat), valamint Az Iparművészeti Múzeum átadásán Ferenc József is megjelent Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy ki tervezte az épületet és milyen építészeti stílusban! Milyen jellemzői vannak e stílusnak? a Nagykörutat. Ugyanebben az évben használhatták először a földalattit, ekkor avatták fel a Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum épületét is. Ekkor kezdték építeni az ugyancsak a millennium tiszteletére szánt Szépművészeti Múzeumot és a Hősök terét. A fővárosi megemlékezések központi helyszíne a Városligetben megrendezett országos kiállítás volt, amely büszkén hirdette az odalátogatóknak a magyar kultúra és gazdaság legújabb eredményeit. A fővárosi rendezvényeket számos vidéki esemény (emlékműállítás, iskolaátadás) is kiegészítette. Nézz utána a városligeti Vajdahunyad vára történetének! Hogyan illeszkedett a megépítése a millenniumi ünnepségekhez? Egy új tudomány születik: a néprajz A millenniumi földalatti vasút építése. A vonal az Andrássy út alatt húzódik, és eredetileg a Városligetet kötötte össze a Belvárossal. Az utat még a politikus életében nevezték el Andrássy Gyuláról, aki sokat tett a főváros szépítéséért Nézz utána, melyik európai nagyvárosban épült meg az első földalattivonal! A magyar nép hagyományainak a megismerése a 18. század végétől kezdte foglalkoztatni a hazai tudósokat és az írókat. A reformkorban megindult a népdalszövegek, dallamok, illetve a mesék és a mondák gyűjtése, majd pedig a tárgyi emlékek felkutatása is megkezdődött. Hamarosan létrejöttek a tudományos kutatás legfontosabb intézményei: a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya (1872) és a Magyar Néprajzi Társaság (1889). Újabb lendületet adott a kutatásoknak az 1896-ban megrendezett néprajzi kiállítás, amely bemutatta a nagyszámú érdeklődőnek mind a magyar, mind az országban élő nemzetiségek legjellegzetesebb épületeit és viseleteit. Ugyancsak a századfordulón indult meg a népzenei dallamok fonográfra rögzítése és tudományos feldolgozása. 1906-ban Kodály Zoltán és Bartók Béla közzétette első népdalgyűjteményét. Milyen szerepe van a néprajznak a történelmi múlt megismerésében? Kulturális fejlődés a korszakban A gazdasági modernizáció és a polgárosodás hátterében jelentős kulturális fejlődés állt. Az Andrássy-kormány nagy hangsúlyt fektetett az alapvető műveltség megalapozására. Eötvös József kultuszminiszter (vallás- és közoktatásügyi miniszter) 1868-ban elkészítette népoktatási törvényét, amely A millenniumi ünnepségek egyik helyszínének, a városligeti kiállításnak a hivatalos plakátja Milyen rendezvények várták a látogatókat? Melyik esemény került a plakátra? Milyen tárgyak jelképezik az ezeréves államiságot? 45 Az Operaház Beszéljétek meg, milyen stílusjegyeket lehet felfedezni az épületen! bevezette az általános tankötelezettséget a 6 és 12 év közötti gyermekek számára. Amennyiben a szülők elmulasztották beiskolázni gyermekeiket, pénzbírságot kellett fizetniük. Az állam a meglévő felekezeti (katolikus, evangélikus, református stb.) népiskolai hálózatra kívánt támaszkodni, de azokon a településeken, ahol ilyenek nem voltak, magyar nyelvű elemi iskolákat hozott létre. Ezt követően új tankönyvek készültek, és tanítóképző intézetek jöttek létre, hogy minél több tanár kezdhesse meg munkáját. Az egyházak és a nemzetiségek szabadon működtethettek iskolákat. A közép- és felsőoktatás főbb jellemzői Milyen céljai voltak az oktatási reformoknak? Az alsófokú oktatás átalakítását a korszerű középiskolai rendszer kiépítése és a felsőoktatás reformja egészítette ki. A dualizmus évtizedei alatt létrejöttek az érettségivel záruló nyolcosztályos gimnáziumok és a hatosztályos reáliskolák. Utóbbi iskolatípusban nagyobb hangsúlyt helyeztek a természettudományos és műszaki ismeretek tanítására, de a tanulmányok nem érettségivel végződtek, azaz innen nem lehetett egyetemre továbblépni. A korszak végén már tízből kilenc gyermek részesült elemi oktatásban, középiskolában és egyetemen viszont a fejlődés ellenére is csak az emberek kis része tanulhatott. A lányok számára az első gimnázium a 19. század végén nyílt meg. Ugyanekkortól tanulhattak nők az egyetemeken például orvosnak vagy tanárnak, de ügyvéd vagy mérnök még nem válhatott belőlük. Sok falusi iskolában mindössze egy tanító dolgozott, és a különböző korú gyerekek egy osztályban tanultak. Létszámuk néha meghaladhatta a hatvan főt is. Az elemi iskolai tananyag a lányok és fiúk számára azonos volt, de még sokáig külön osztályokban, iskolákban kellett tanulniuk. A kiegyezés után megindult reformoknak köszönhetően a korszak végére a tanítók száma megkétszereződött, az írni-olvasni tudók száma jelentősen megnőtt. A 20. század elején ingyenessé vált az elemi oktatás. Hogyan lehetett bejutni az egyetemekre? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Jellemezd az Osztrák–Magyar Monarchia és Magyarország nemzetiségi viszonyait! Milyen előnyei és hátrányai voltak a sok nemzetiség együttélésének? Hogyan alakult a nemzetiségek helyzete Magyarországon a dualizmus idején? Készíts egy képes összeállítást a millenniumi ünnepségek során átadott épületekről! Keress korabeli fényképeket az interneten róluk! 46 Milyen eredményeket ért el a korszak oktatáspolitikája? A dualizmus évtizedei kulturális szempontból „második reformkornak” tekinthetők. A művészeti élet széles területein – például az irodalomban, az építészetben, a képzőművészetekben, a zenei életben – nagyon sok alkotó tevékenykedett. A legnépszerűbb író Jókai Mór volt, akinek műveit 50 éves írói jubileumának alkalmából 100 kötetes díszkiadásban jelentették meg újra (1894–98 között). (Jókai ezt követően is még több művet írt.) Szintén a korszak neves írójaként tevékenykedett Mikszáth Kálmán. Az építészetben Budapest és több nagyvárosunk ekkor nyerte el a ma is látható „arculatát”. Az épületek nagy része a historizmus stílusában épült, amely egyes korábbi építészeti stílusok (például román, gótikus, reneszánsz) formavilágát emelte át az akkori jelenbe (például az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz Operaház). Készítsetek csoportmunkában tablót a korszak művészeti alkotásaiból! Gyűjtsetek össze minél több művészeti alkotást, és röviden mutassátok be egymásnak is az összeállításotokat! Magyarország városiasodása OLVASMÁNY A 19. század második felében a régi tekintélyes városok egy része tovább virágzott, mások viszont különböző okok miatt elvesztették jelentőségüket, sőt esetenként még városi rangjukat is. Helyettük új települések jelentek meg. 1910-ben 138 település viselt városi rangot az országban. A dualizmus öt évtizede alatt megnőtt a városi lakosság száma. 1869-ben a magyarországi népességnek még csak 13 százaléka, 1910-ben viszont 20 százaléka élt városokban. Ez az emelkedés jelentősnek mondható, de a legfejlettebb országok adataitól azért elmarad (például az angolok több mint háromnegyede, a németeknek pedig legalább a fele volt városlakó). A főváros kivételével mindössze Szegeden éltek százezernél többen a századfordulón. A főváros körüli településeken mintegy kétszázezer ember élt, akik többsége Budapesten talált munkát. Ezért naponta ingáztak munkahelyük és lakóhelyük között. E települések közül például Újpest önálló ipari központtá fejlődött, és 1907-ben önálló várossá vált. A lakosság száma azonban önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hogy egy település hol helyezkedik el a városok rangsorában. Gyakran fontosabb, hogy egy városban milyen állami intézmények találhatók vagy mennyire fejlett a Szeged egy korabeli postai képeslapon A város neve Szeged Lakosság 118 000 Szabadka 95 000 Debrecen 93 000 Pozsony 78 000 Temesvár 73 000 Kecskemét 67 000 Nagyvárad 64 000 Arad 63 000 Hódmezővásárhely 62 000 Kolozsvár 61 000 Újpest 55 000 Miskolc 52 000 Pécs 50 000 Fiume 50 000 Magyarország legnépesebb vidéki városainak sorrendje a lakosság száma szerint 1900-ban Keresd meg a városokat az atlaszodban! Mely városok találhatók ma is Magyarország területén? közlekedése, illetve milyen élénk a gazdasági és a kulturális élete. A városok rangsorának az elkészítésekor figyelembe veszik, hogy az adott városban mennyi iskola működik, van-e színháza, egyeteme, mennyi üzem és cég ad munkát az ott élőknek, rendelkezik-e a település vasúti összeköttetéssel. Az ilyen és ehhez hasonló szempontok szerint összeállított rangsor Budapest mellett további tizenkét települést sorol a legfejlettebb városok csoportjába. A modern városiasodás folyamata éppen csak elkezdődött hazánkban, maradt még tennivaló ezen a téren a 20. században is. Gyűjtsd össze az olvasmány alapján, hogy melyek a városiasodás legfontosabb jellemzői a 19. század második felében! Készíts rövid előadást településed 19. századi történetéről! Keress hozzá képeket a könyvtárban vagy az interneten! 47 Temesvár – a „magyar Manchester” – a 20. század kezdetére az ország második legnagyobb ipari központjává vált. Elsősorban textilipara fejlődött gyorsan, ezért is hasonlították NagyBritannia egyik legfontosabb ipari városához. Temesvár átépítése csak a 19. század végén indulhatott meg, amikor végre lebontották a várost körbefogó erődrendszert, amelyet a császári hadsereg épített a 18. században. A szegedi árvíz rombolása 1879-ben. A városok általában fokozatosan nyerték el modern arculatukat, Szeged azonban kivételnek számít. A hiányosan és részben rosszul végrehajtott folyószabályozás következtében a megáradt Tisza rövid idő alatt közel hatezer házat pusztított el a városban. A király is meglátogatta a katasztrófa színhelyét, és a miniszterelnök testvérét, Tisza Lajost bízta meg a károk rendezésével és az újjáépítéssel. Az országos összefogásnak és a külföldi adományoknak köszönhetően Szeged mintegy négy év alatt megújult. Nem az eredeti állapotokat állították helyre, hanem valóban modern városrendezési munkálatokra került sor (többszintes házak, rakpartok, csatornák és széles utak épültek). A korszerű nagyvárosi arculat pedig újabb lakókat vonzott a városba. Egy humoros képeslap Sopron elképzelt jövőjéről. A 19. század végének kedvelt ábrázolása több város képeslapján feltűnik. Az adott település remélt fejlődését a képeslapra rajzolt modern közlekedési eszközök jelzik. Milyen modern közlekedési eszközöket láthatunk a képeslapon? 48 A dualizmus kora ÖSSZEFOGLALÁS ➊ Dolgozzatok csoportban! Képzeljétek el, hogy Ferenc József 1867-es megkoronázását követő napokban Andrássy Gyula számára írtok össze kormányzati javaslatokat! Mire tennétek a hangsúlyt? Hogyan és mit fejlesztenétek az országban? Fogalmazzátok meg az elképzeléseiteket, és beszéljétek meg közösen az alábbi szempontokat is beépítve! • • • • • • az Ausztriával kapcsolatos politikai viszony gazdasági modernizáció a mezőgazdasági termelés korszerűsítése nemzetiségi politika az oktatás fejlesztése további javaslatok ➋ Dolgozzatok párban! Képzeljétek el, hogy a szabadságharc egyik katonája, aki hatvan évig Amerikában élt, 1909-ben Budapestre érkezik a testvéréhez! Valószínűleg sok mindent nem ért, és sok új dologgal találkozik. Találjatok ki egy jelenetet, amelyben a két testvér beszélget ezekről! A beszélgetés lehetséges témái: a magyarok és az uralkodó viszonya, a dualista állam működése, az ország függetlenségének kérdése, Kossuth Lajos és Deák Ferenc vitája, az ország fejlődése, Budapest új épületei, a városok mindennapi élete, a magyarok és a nemzetiségek közötti viszony, kivándorlás Amerikába. ➌ Dolgozzatok párban! Képzeljetek el egy budapesti szegény munkást és egy budapesti gazdag nagytőkést! Válasszatok szempontokat, amelyek mentén össze tudjátok hasonlítani az életüket! • • • • • • ➍ Döntsd el a felsorolt tényezőkről, hogy lefelé vagy felfelé módosították-e a Magyar Királyság népességszámát! Ha a folyamat nem befolyásolta az összlakosságot, akkor kerüljön a középső négyzetbe! a gyermekkor helyszíne játék iskola munkába állás a szabadidő eltöltése társas kapcsolatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. bevándorlás kivándorlás városiasodás földínség (kevés megvehető föld) kórházak építése orvosi tudományos felfedezések tüdőbaj és egyéb járványok beilleszkedés nemesség elszegényedése ➎ Alakítsatok csoportokat, és szedjétek össze, hogy melyek voltak a legfontosabb követelései • az ipari munkásságnak! • a mezőgazdasági munkásoknak! • a nemzetiségi vezetőknek! Egyeztessétek a közös pontokat, és határozzátok meg a célok elérése érdekében használható eszközöket! 49 III. fejezet Az első világháború és következményei Csapatszállító gőzhajó elsüllyesztése a Földközi-tengeren az első világháború idején 50 AZ 1914 ÉS 1918 KÖZÖTT dúló első világháború soha nem tapasztalt mértékű vérontást és borzalmat hozott a csatatereken. A kor legerősebb nagyhatalmai egymással szemben álló katonai szövetségeket hoztak létre, és a technika minden eszközét a pusztítás szolgálatába állították. Az 1914-ben kirobbant világháború az Osztrák–Magyar Monarchia számára élet-halál harccá vált. A négy éven át tartó véres háború hatalmas veszteségeket okozott, és végül a dualista állam felbomlását eredményezte. 1918 késő őszén Magyarország földjére idegen hadseregek nyomultak be. A Versailles-ban ülésező békekonferencia igazságtalan határokat és szigorú határozatokat kényszerített a vesztes államokra. Ebből a fejezetből megtudhatod… miért vált a villámháború állásháborúvá. hogyan vesztette el trónját az orosz cár. hol harcoltak a magyar katonák az első világháborúban. miért szenvedtek vereséget a központi hatalmak. milyen politikai változások történtek Magyarországon 1918–19-ben. miért és hogyan bomlott fel a történelmi Magyarország. Eközben azt is megtanulod, miként lehet következtetéseket levonni ez események közötti összefüggésekből. bemutató ábrát készíteni az események okairól. a változásokat értékelni különböző szempontokból. bemutatni és összehasonlítani a korabeli karikatúrákban tükröződő véleményeket. következtetéseket levonni a nagyhatalmak helyzetéről történelmi térképek és adatok segítségével. ütköztetni az egymástól eltérő véleményeket. 51 II. Projektfeladat Élet a lövészárokban – Képregény a lövészárokban élő katonák hétköznapjairól és küzdelmeiről Cél: megismerjük az első világháború katonáinak hétköznapjait, és ezt képregény formájában mutatjuk be. Mit tanulunk meg a projekt során? Miért hoztak létre lövészárkokat, és miért lett a lövészárok az első világháború egyik szimbóluma? Milyen volt egy lövészárok? Megtanulunk ismereteket gyűjteni a témánkról könyvtárban, interneten. Megtanuljuk, hogyan lehet képregény formájában ábrázolni egy történetet. Mit fogunk csinálni? Csoportokat alkotunk. Megszervezzük a munkát: megválasztjuk az egyes tevékenységek felelőseit: vezető, jegyző, rajzoló stb. A csoport munkájáról munkanaplót vezetünk. Kérdéseket fogalmazunk meg, például: hogyan lehetett túlélni a harcokat, milyen veszélyeket rejtett az élet a lövészárokban, hogyan lehetett pihenni, étkezni, aludni a lövészárokban? 52 52 Kutatást végzünk a könyvtárban, múzeumban, interneten: adatokat, információkat, képeket gyűjtünk a lövészárkokról, az ott zajló hétköznapokról és harcokról. Megírjuk a lövészárokban játszódó történetet, megtervezzük, és megrajzoljuk a képregényt. Tervezzük meg a projektünket! A tervezést segítő táblázatot készítsük el a füzetünkbe, és töltsük ki, egészítsük ki közösen! (A felelősök a csoporttagok munkájának összehangolásáért felelnek.) Tevékenység 1. Kérdéseket fogalmazunk meg a lövészárkokban zajló életről és harcokról. Eszközök, nyersanyagok Felelős Határidő Kész tankönyv, képes történelmi és fényképes albumok, szakkönyvek, internetes honlapok 2. Kutatás: válaszokat keresünk a tankönyv, albumok, kérdéseinkre az összegyűjtött internetes honlapok, szakirodalom segítségével. múzeum 3. Ötleteket gyűjtünk. szakirodalom, hang- és/ vagy képrögzítő eszköz, eszközök a jegyzetkészítéshez 4. Kitaláljuk és megírjuk a történetünket, megrajzoljuk a karaktereket, megírjuk a párbeszédeket. papír, írószer vagy PC, laptop, internetes képregényszerkesztő programok 5. Elkészítjük és közzétesszük a képregényünket. laptop, papír, rajzeszközök, nyomtató 6. Értékelés értékelőlapok 53 53 54 55 5. Az első világháború és Magyarország a háborúban A 20. század elejére a nagyhatalmi versengés nemcsak a gyarmatokon erősödött fel, hanem Európában is. Ennek következtében egymás ellen fegyverkező katonai szövetségek jöttek létre. A szembenállás pusztító világháborúhoz vezetett. Emberek milliói fogtak fegyvert, az öldöklést pedig a technikai fejlődés során kifejlesztett fegyverek és gépek segítették. A világméretű háború gyökeresen megváltoztatta az országok sorsát, és felforgatta az emberek mindennapjait. Milyen katonai szövetségek jöttek létre Európában? Hogyan változtak meg a nagyhatalmi erőviszonyok a 20. század elejére? Milyen ellentétek alakultak ki a Balkán-félszigeten? géppuska: Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas, puskalőszert tüzelő lőfegyver. Fegyverkezési verseny A 20. század kezdetére a vezető európai országok között fegyverkezési verseny alakult ki. Nagy-Britannia és Franciaország hatalmas gyarmatai megvédése, Németország pedig gyarmatosítási törekvései miatt költött óriási összegeket modern hadihajók, ágyúk, géppuskák* kifejlesztésére és tömeges gyártására. Ezekben az országokban a fegyverkezést a fejlett acélipar és számos technikai találmány segítette. Erősebb páncélzatú hajók, dízel- és villanymotorral mű- Nagy-Britannia 532 000 fő Franciaország 910 000 fő Oroszország 1 352 000 fő OsztrákMagyar Monarchia 444 000 fő Németország 891 000 fő Egyesült Államok 164 000 fő A lövészárokharcok egyik halálosztó fegyvere, a géppuska. Egy 17. századi muskétás percenként még csak háromszor tudott lőni fegyverével, ugyanennyi idő alatt 1914-ben egy gyalogos katona már tizennégyszer tüzelhetett, a képen látható géppuska viszont akár öt-hatszáz lövést is le tudott adni 0 300 000 600 000 900 000 1 200 000 1 500 000 Néhány ország hadseregének békelétszáma 1914-ben (ezer fő) Hasonlítsd össze az európai katonai szövetségek haderejének adatait! Mit gondolsz, miért az Amerikai Egyesült Államok hadserege volt a legkisebb? 1890 1914 3 000 000 t 2 714 000 t 2 500 000 t 2 000 000 t 1 500 000 t Néhány ország hadiflottájának mérete 1890ben és 1914-ben (tonnában) Melyik ország hadiflottája bővült a legnagyobb arányban? Hasonlítsd össze az európai katonai szövetségek tengeri haderejét! 56 1 305 000 t 1 000 000 t 985 000 t 900 000 t 679 000 t 500 000 t 679 000 t 319 000 t 372 000 t 180 000 t 190 000 t 240 000 t 66 000 t 0 Nagy-Britannia Franciaország Oroszország Németország Osztrák–Magyar Monarchia Egyesült Államok ködő tengeralattjárók jelentek meg a vizeken. Leglátványosabban a hadiflották mérete növekedett, de a katonaság létszáma is fokozatosan emelkedett. Mi állt a fegyverkezési verseny hátterében? A halálos lövések: a világháború kirobbanása Az első világháborúhoz* – illetve ahogy a kortársak nevezték: a „Nagy Háborúhoz” – egy, a „puskaporos” Balkán-félszigeten bekövetkezett esemény vezetett. 1914 nyarán BoszniaHercegovina fővárosában, Szarajevóban egy szerb merénylő lelőtte Ferenc Ferdinándot és feleségét. Az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének meggyilkolása olyan „szikra” volt, amely rövidesen „lángra lobbantotta Európát”. Az Osztrák–Magyar Monarchia leendő uralkodója, Ferenc Ferdinánd Habsburg főherceg meggyilkolásáért a Fekete Kéz elnevezésű boszniai szerb nacionalista csoport tehető felelőssé. Céljuk a BoszniaHercegovinában élő szerbek egyesítése volt Szerbiával. Törekvéseiket a Szerb Királyság titkosszolgálata is támogatta. Olvasd el az 54–55. oldalon lévő képregényt! Miért utazott Ferenc Ferdinánd Szarajevóba? Hogyan lehetett volna elkerülni a merényletet? Milyen alapvető hibákat követtek el a trónörökös környezetében lévő emberek? Mi történt a merénylővel? Mi lehetett a merénylők eredeti célja a gyilkossággal? Ferenc József az első világháború előtti években Milyen indulatokat válthatott ki a merénylet híre Bécsben? A szarajevói merénylet után az osztrák vezető körök erélyes fellépést sürgettek Szerbiával szemben. Az elhamarkodott döntéstől leginkább a magyar miniszterelnök, Tisza István gróf óvta az uralkodót. A magyar politikus attól tartott, hogy Szerbia mellett Oroszország, sőt a Magyarországgal ugyancsak szomszédos Románia is háborúba lép, és egyszerre támadnak majd az országra. Álláspontját csak akkor változtatta meg, amikor a német diplomácia elérte, hogy Románia semlegességet vállaljon. Ezután Tisza István is elfogadta Ferenc József döntését, és 1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. ELSŐ VILÁGHÁBORÚ A végzetes merénylet Az első világháború kirobbanásának okai Vitassátok meg az ábra, illetve a tanultak alapján, mely államokat terhelte a „Nagy Háború” kirobbantásának felelőssége! világháború: A hadtörténetírás az egy időben zajló, legalább három kontinensre kiterjedő háborút tekinti világháborúnak. Imádkozik a király (mozifilmplakát, 1914) Milyen képet sugallt az uralkodóról a plakát? 57 A hadüzenetet követően Tisza István intézkedéseivel mind gazdaságilag, mind katonailag törekedett felkészíteni az országot a háborúra. A közvélemény szemében azonban személye lett a „Nagy Háború” egyik fő támogatója. Tisza István gondolatai a háborúról Egy hónappal a háború kitörése után a miniszterelnök így írt érzéseiről unokahúgának: „Az én lelkemben nyomort, szenvedést, pusztulást jelent minden háború, ártatlan vér kiöntését, ártatlan asszonyok és gyermekek szenvedését. Elkeserít, hogy egy ilyen nagy háború intézésében van részem. Bántanak azok az ovációk [zajos ünneplések], amelyek engemet érnek, aki még csak részt sem vehetek a küzdelemben. Lelkiismeretem nyugodt; […]. Nem tehettünk egyebet, de mégis fáj, hogy így kellett lennie…” Milyen szempontokat mérlegelt a magyar miniszterelnök a hadba lépés előtt? A hadműveletek megindulása A Monarchia hadüzenetét követően a nagyhatalmak egymás után hadba léptek. Oroszország Szerbiát, Németország pedig a vele szövetséges Monarchiát támogatta. Ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy Oroszország szövetségesei, Franciaország és Nagy-Britannia is beléptek a háborúba. Nagy-Britannia hivatalosan a kibontakozó német támadó hadműveletek miatt üzent hadat, ugyanis azok behatoltak a semleges Belgium területére. A központi hatalmak, amely elnevezés Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia földrajzi helyzetére utalt, támadó hadműveletekre készültek. A németek „villámháborúval” Belgiumon keresztül támadva akartak benyomulni Franciaországba. A meglepetésszerű előrenyomulással Párizs elfoglalására és a francia hadsereg bekerítésére törekedtek. A terv szerint Franciaország legyőzését követően Németország is megindult volna Oroszország ellen. Az Osztrák–Magyar Monarchia eközben egy kisebb hadjáratot tervezett Szerbia ellen, majd haderejét az oroszok ellen fordította volna. Hogyan vélekedett a háborúról? Tisza István honvéd ezredes katonái körében az olasz fronton. A miniszterelnök 1917-ben lemondott, és maga is egy huszárezred parancsnokaként egy rövid ideig a frontra ment Miért dönthetett így? A D VÉ N AG Y HOLLA B R ITA N NI A ND I London BELGIU A M E ÉM SVÁJC Bern PORTUGÁLI A közi-tenger eng Bukarest A BULGÁRIA I Z O HERCEGOVINA A Róma R S Z ÁG LBÁNIA Föld ROMÁNIA BOSZNIA Szarajevó RB Madrid ORSZÁG R G RSZÁ T O Prága GYAR KMA TRÁ Bécs Z CHIA OS NAR MO Budapest SZE AS S PA N Y O L O Pétervár OM ODAL BIR Z Moszkva OS Berlin N FRANCIA ORSZÁG Stockholm S DÁNIA Koppenhága al B OL ATLANTIÓCEÁN O ti-t Északi-tenger Párizs 58 G GI er VÉ ZÁ NOR RS Frontvonalak az első világháborúban Miért volt stratégiailag előnytelen helyzetben Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia? Mely országokat foglalták el a központi hatalmak a háború során? Mit akart elkerülni a német hadvezetés ezzel a haditervvel? A központi hatalmak Az antanthatalmak Semleges államok A központi hatalmak maximális előrenyomulási vonala Az antanthatalmak előrenyomulási vonala 1918 őszén A frontok által érintett terület e - tenger F e k e t Országhatárok Isztambul GÖRÖG ORSZÁG O S Z MÁ NTÖ R Ö K B I R O DA LO M Az antant szövetségi rendszer országai közül mind a franciák, mind az oroszok szintén támadó hadműveleteket kezdeményeztek. Emiatt 1914 nyarán és kora őszén néhány hétig nagy vérveszteséggel járó mozgó háború kezdődött. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege nem tudta elfoglalni Szerbiát, eközben Németország is megindította támadását Belgiumon át. A brit és francia csapatok végül megállították a németek előretörését Franciaországban. Eközben Oroszország a vártnál gyorsabban mozgósította erőit, és betört az Osztrák–Magyar Monarchia területére. A központi hatalmaknak tehát nem sikerült elkerülniük a kétfrontos háborút, Németországnak meg kellett osztania erejét a nyugati és a keleti front, vagyis hadszíntér között. A kialakult erőviszonyokon érdemben nem változtatott, hogy rövidesen az Oszmán Birodalom a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba. Tekintsétek át a térképen az első hadmozdulatokat! Vitassátok meg, melyik hadviselő félnek volt kedvezőbb stratégiai helyzete! Az állóháború kialakulása Gyors sikerek helyett sok szenvedéssel járó, négy évig tartó állóháború* alakult ki. A hatalmas létszámú hadseregek a lövészárkok védelmébe húzódtak, és onnan indítottak időről időre véres, de többnyire eredménytelen támadásokat a másik állásrendszere ellen. A hadműveleteket mindig nagy erejű tüzérségi támadásokkal készítették elő, de a csaták legtöbbször csak néhány kilométeres előrenyomulást eredményeztek a támadó erők számára. Idővel már harci gázokat is bevetettek a védekezők pusztítására, de a vegyi fegy- A kiszélesedő világháború Nagy-Britannia és Franciaország már az első hónapoktól kezdve bevetett gyarmataikról érkező katonákat, vagyis a harcokban számos, nem Európából származó katona is életét vesztette. A világháború első heteiben Japán az antant oldalán lépett be a küzdelmekbe, és gyorsan elfoglalta a csendes-óceáni térségben lévő német gyarmatokat. A japán katonák ezt követően nem kapcsolódtak be a további hadműveletekbe. Az Oszmán Birodalom hadba lépésével Ázsiában is hadszíntér keletkezett, mivel az antant a Közel-Keleten, majd a tengerszorosok, ezáltal Isztambul felé próbált előretörni. A törökök és az oroszok között pedig a Kaukázus térségében alakult ki frontvonal. Afrikában az egymástól elszigetelt német gyarmatokat az antantcsapatok a háború során elfoglalták. Miért nem tudta Németország megvédeni a gyarmatait? Nézzétek meg az atlaszotokban az említett frontokat! állóháború: A hadtörténetírás inkább az állásháború kifejezést használja. Ennek az az oka, hogy valójában a frontokon kiterjedt lövészárokrendszerek jöttek létre, és a védekező haderő a mélyen tagolt (egymás mögé beásott) állásrendszerekben igyekezett kivédeni a támadást. ➌ ➊ ➐ ➋ ➍ ➏ ➎ Egy brit lövészárok metszete. 1. szögesdrót akadályok, 2. lőszertartó rekesz, 3. mellvéd, 4. lövészpad, 5. lábrács, 6. pihenőfedezék, 7. védett géppuskaállás Magyarázd meg, mire szolgálnak a lövészárok számmal jelzett részei! 59 ver alkalmazása is csak helyi sikereket eredményezett. A britek kifejlesztették a harckocsikat, de az akkor még igen lomha páncélosok sem tudták mozgóháborúvá változtatni a küzdelmet. Mindegyik hadviselő ország használt repülőgépeket, amelyeket először felderítésre, később már az ellenséges csapatok bombázására is alkalmaztak, miközben gyakoriak voltak az egymással vívott légi harcok. Milyen jellegű harcokba torkollott az első világháború? Milyen új fegyverek jelentek meg a küzdelmek során? A britek 1916-ban vetették be az első harckocsikat a nyugati fronton, amelyeket a frontra szállítás során víztartályoknak, tankoknak neveztek el. A tank elnevezés azóta is használatos Miben hasonlít már ez a harckocsi a mai tankokhoz? Nézz utána az interneten, milyen technikai jellemzői voltak a korabeli harckocsiknak! Mekkora sebességgel tudtak haladni? Osztrák–magyar katonák harca az orosz cári csapatokkal az Uzsoki-hágónál (rekonstrukciós rajz) Keresd meg a történelmi atlaszodban az Uzsoki-hágót! Miért volt fontos, hogy megvédjék ezt a helyet? 60 Magyarország szerepe a Monarchia hadműveleteiben Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege 1914-ben két fronton, a későbbiekben pedig már négy hadszíntéren küzdött. A Monarchia csapatai a szerbek ellen támadó, az oroszok ellen védekező feladattal kezdték a háborút. Mindkettő nehézségekbe ütközött, és rövidesen itt is állóháború alakult ki. A gyorsan felvonuló orosz hadsereg egészen a Kárpátokig tört előre, ahol már közvetlenül a Magyar Királyság területét fenyegették. A magashegységben a Monarchia alakulatai – köztük honvéd és népfelkelő alakulatok – elkeseredett küzdelemben megállították a támadást. A háború első öt hónapjában a keleti fronton közel 800 ezer embert vesztett (meghalt, eltűnt, sebesült, fogságba esett) az osztrák–magyar haderő. Végül csak a német csapatok segítségével sikerült győzelmeket elérni az oroszokkal szemben, és hátrébb szorítani a frontvonalat. 1915 őszén a Monarchia hadereje a németekkel és a központi hatalmak oldalán hadba lépő Bulgáriával közösen elfoglalta Szerbiát, de a balkáni frontvonal továbbra is megmaradt. Eközben Olaszország is belépett a háborúba az antant oldalán. Meg akarta szerezni a Monarchia tengeri kikötőit és Dél-Tirolt, amelyeket az antant felajánlott a számára. Az olaszok támadása azonban megakadt, és ezen a fronton is véres állóháború alakult ki. A legnagyobb csatákat a két ország határvonala közelében húzódó Isonzó fo- lyó mentén vívták. Az egyik leghíresebb csatatér a Doberdó-fennsík volt, ahol néhány négyzetkilométernyi kopár területért élet-halál küzdelmet folytattak a főleg magyarokból álló csapattestek az előretörő olasz haderővel. Keresd meg az atlaszodban az említett földrajzi helyszíneket! 1916-ban semlegességét feladva Románia szintén belépett a háborúba, miután az antanthatalmak egy titkos szerződésben Romániának ígérték Erdélyt és a Tiszántúl jelentős részét. A román csapatok betörtek Erdélybe, ahonnan a lakosság menekülni kényszerült. A Monarchia hadserege azonban, ismét német haderővel kiegészülve, gyors ellentámadást indított, és az év végére visszaverte a támadást, majd elfoglalta a román fővárost, Bukarestet is. Hogyan állította az antant a maga oldalára Olaszországot és Romániát? Mennyire változtatta meg a háború menetét ennek a két országnak a hadba lépése? A Monarchia katonáinak közel egyharmada a Magyar Királyság területéről vonult be. A háborús áldozatvállalásból a magyarok mellett természetesen a különböző nemzetiségek, illetve a hazai zsidók és a cigányok (romák) is kivették részüket, hiszen a hadvezetés minden hadköteles férfit igyekezett hadba vonultatni. Ennek köszönhetően gyakoriak voltak a vegyes nemzetiségű csapattestek, így nem lehet pontosan megállapítani a harcoló magyarok összlétszámát. A több mint négy évig tartó háborúban a Monarchia hadserege súlyos emberveszteséget szenvedett, és ebből a Magyar Királyságból hadba vonulók véres vesztesége is igen jelentős volt. József főherceg visszaemlékezése az első isonzói csatáról, 1915 „Szegény halott honvédek és olaszok hevernek mindenütt a gránátok által cafatokra tépve, a nap perzselő hevében gyorsan rothadva. Az emberek meg sem mozdulhatnak, mert amint csak egy kicsit fölemelkedik valamelyik, máris jönnek az ellenséges lövedékek. Bekötött orral és szájjal feküsznek, és kaparják, vésik a sziklát, s építenek, hogy a következő pillanatban egész munkájukkal együtt a lezuhanó nehéz lövedéktől megsemmisíttessenek. […] Mindig itt feküdni, csak egyszer éjjel kihűlt, romlott eledelt kapni, ezt irtóztató hullaszag közepette, mely a nyelvre s a torokra tapad, azt az étellel nyelni; naponta csak egyszer meleggé lett korty vizet kapni, s azt is csak éjjel s a perzselő nap öldöklő, izzó hevében, melyet a sziklák meg tízszerezve sugároznak, a rothadó bajtársak között mozdulatlanul feküdni a nehéz kábító hullaszaggal tüdejükben; ettől meg kell, hogy őrüljenek. […] Csak tudná a világ, hogy mi a háború és mi az a rettenetes Doberdo.” Milyen körülmények között harcoltak a katonák a Doberdó-fennsíkon? Gyűjtsd ki azokat a részleteket, amelyek az állóháborúra jellemzők! Az Osztrák–Magyar Monarchia délnyugati, déli és délkeleti frontvonala 1915–17-ben Milyen katonai kihívásokkal nézett szembe az osztrák–magyar haderő? 61 Az Osztrák–Magyar Monarchia (kerekített adatok) és ezen belül a Magyar Királyság embervesztesége Számold ki a veszteségeket százalékban is! Mi derül ki ebből? Mozgósított összlétszám Elesett Megsebesült Fogságba esett Osztrák–Magyar Monarchia – 9 millió fő 1 100 000 3 600 000 2 200 000 530 965 1 492 000 833 570 Ebből: Magyar Királyság – 3 381 785 fő A hátország helyzete a háború alatt jegyrendszer: A korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló élelmiszereket központilag osztották el a lakosság között. A jegyeken az egy főnek adható napi adagok voltak feltüntetve. Ferenc József utóda, IV. Károly osztrák császár és magyar király (1916–1918) Nehézségek a hátországban „A drágaság nőttön nő. A marhahús, amely még néhány nap előtt 1,60 korona volt, ma már 3,60 korona, a zsír kilója már 6 korona. Fehér lisztet már nem lehet kapni, egyforma hadikenyeret eszünk, kukoricaliszttel 50%-ban kevert rozs- vagy árpakenyeret. Nagyon nehezen emészthető, kivált idősebb gyomornak, de ez legyen a mi legkisebb bajunk. Mindent eltűrünk, szenvedünk. Áldozunk, csak hogy katonáinknak adhassunk eleget.” (Berkeszi István temesvári iskolaigazgató naplójából, 1915. május 3.) Miben mutatkoztak meg az elhúzódó háború következményei? 62 A háború alatt alig maradt olyan család, amelyet ne érintett volna közvetlenül a nagyhatalmak véres küzdelme. A Monarchia súlyos embervesztesége következtében sok család életébe beköltözött a fájdalom és a gyász. Az emberek szenvedését az egyre növekvő áruhiány is súlyosbította. Az élelmiszerek jelentős részét a frontra szállították, az ipari üzemek pedig hadianyag- és fegyvergyártásra álltak át. A hátországban jelentkező élelmiszerhiány elsősorban a városi lakosságot sújtotta. Az ennivaló ára rohamosan emelkedett, a kormány ezért bevezette a legfontosabb élelmiszerek esetében a jegyrendszert,* az árakat pedig korlátozták. A növekvő élelemhiány mellett egyre súlyosabb egyéb ellátási nehézségek is mutatkoztak (például szén és fűtőanyag). Milyen közvetlen következményei voltak a háborúnak? A háború elhúzódása következtében egyre több férfi hiányzott a gyárakból és a földekről, őket a nők igyekeztek helyettesíteni a termelésben. A háború harmadik évére ijesztő mértékben romlott a lakosság és a fronton szolgáló katonaság élelmezése. A háborús sebesültek és a rokkantak egészségügyi ellátása pedig egyre nagyobb terhet rótt az államra és a társadalomra. A nélkülözés és a borzalmak hatására a háborús lelkesedést Magyarországon is hamar felváltotta a béke iránti vágy és a háború elleni tiltakozás. Hogyan változott meg a nők élete a háború alatt? A központi hatalmak veresége A háború első napjaitól kezdve az antant flottája blokád alá vette az északi-tengeri útvonalakat, ezzel gyakorlatilag elzárta a központi hatalmakat a világkereskedelemtől. A német flotta ugyan elért néhány sikert, de nem tudta megtörni a brit hajóhad fölényét. A német hadvezetés az új fejlesztésű tengeralattjáróival akart visszavágni. Nemcsak az ellenséges hadihajók, hanem lényegében az antantországok minden kereskedelmi hajója ellen támadást intéztek. Idővel korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdettek, azaz felszólítás nélkül elsüllyesztettek minden kereskedelmi hajót, köztük a semleges országokét is. Erre válaszul 1917 tavaszán az áruival és kölcsöneivel az antantot addig is támogató Amerikai Egyesült Államok belépett a háborúba. Ez döntő fordulatot hozott a háború menetében. Hogyan változtak meg az erőviszonyok 1917-ben? 1917-ben Oroszországban jelentős politikai változások történtek, amelynek következtében előbb fegyverszünet lépett életbe a keleti fronton, majd békét kötöttek a felek. A felszabaduló haderőt átcsoportosítva Németország 1918 tavaszán egy utolsó nagy erejű támadást indított a nyugati fronton, hogy az amerikai csapatok megérkezéséig győzelmet arasson. A kezdeti sikerek után azonban a támadás elakadt, és a német hadsereg tartalékai kimerültek. Így már képtelen volt megállítani az antant friss, amerikai erőkkel is megtámogatott nyári ellentámadását. A nyugaton négy éve folyó küzdelem a németek teljes vereségével zárult. 1918 őszén a balkáni front is összeomlott, az előretörő antantcsapatok előbb Bulgáriát, majd Törökországot is megadásra kényszerítették. 1918 novemberében az Osztrák‒Magyar Monarchia és Németország is letette a fegyvert. A központi hatalmak elvesztették az első világháborút. Számold ki, hány hónapig tartott az első világháború! OK ÉS KÖVETKEZMÉNY A központi hatalmak vereségének okai A központi hatalmak úgy veszítették el a háborút, hogy sem Németország, sem az Osztrák‒Magyar Monarchia területére nem lépett ellenség, ellenkezőleg; hadseregük több országot megszállva tartott. Ugyanakkor ebben a háborúban nem a területfoglalások döntötték el a harcok kimenetelét. Az antantországok hadserege már a háború kezdetekor nagyobb volt, hadiipara számára pedig több nyersanyag állt rendelkezésre. Ezt az erőfölényt az antant még fokozni is tudta új technikai eszközök, például repülőgépek és tankok tömeges bevetésével. A központi hatalmak dolgát megnehezítette országaik kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedése, mert több oldalról is ellenséges országokkal voltak körülvéve. A háborús veszteségek és a nélkülözések miatt hátországaikban megszaporodtak a tiltakozások, és egyre többen sürgették a harcok befejezését. Az Amerikai Egyesült Államok belépésével már csak idő kérdése volt, hogy meddig bírják gazdaságilag a versenyt. Miért vált döntő tényezővé e háborúban a gazdasági és technikai fölény? A Lusitania elsüllyesztése A német tengeralattjárók támadásai miatt 1915-től kezdve számos amerikai állampolgár vesztette életét. A legnagyobb felháborodást a brit Lusitania személyszállító hajó elsüllyesztése váltotta ki. Az óceánjáró hajó utasai közül 1201 fő halt meg, köztük sok amerikai is volt. Ugyanakkor a fennmaradt iratok szerint a hajó nemcsak embereket szállított Nagy-Britanniába, hanem elrejtve hadianyagot is az antant számára. 2012-ben egy mélytengeri kutatócsoport például lőszert is talált a hajóroncsban, vagyis egyértelművé vált, hogy a hajót az utasok tudta nélkül hadi célokra is használták. Miért keltett nagy felháborodást a németek támadása? Hogyan védekezhettek ellene? Igazságos békét! Thomas Woodrow Wilson [ejtsd: tomasz vudró vilzon], az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke 1918 januárjában hirdette meg 14 pontból álló békejavaslatát. Ebben a háború utáni új világ és a tartós béke alapelveit igyekezett összefoglalni. Kiállt a kereskedelem és a hajózás szabadsága mellett, sürgette a szemben álló országok fegyverzetének jelentős csökkentését, és meghirdette a népek önrendelkezési jogát, vagyis hogy minden nép saját maga dönthessen a sorsáról. Végül javaslatot tett egy olyan nemzetközi szervezet létrehozására, amely őrködne az államok politikai függetlensége és területi sérthetetlensége fölött. Miért ezek az elvek voltak fontosak az Amerikai Egyesült Államok számára? 63 szovjet: Tanács, közigazgatási és államhatalmi szerv. A gyárakban, üzemekben a munkások maguk közül választottak képviselőket, akiket a központi tanácsokba küldtek. A szovjetek látszólag demokratikus intézmények voltak, de rövidesen a bolsevikok befolyása alá kerültek. bolsevik: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártból kilépett, magát többséginek nevező, kommunista elveket valló szárnya. A hivatásos forradalmár Lenin jómódú értelmiségi család gyermekeként, Vlagyimir Iljics Uljanov néven született. Bátyját egy, a cár ellen tervezett merénylet miatt kivégezték, emiatt kérlelhetetlen ellensége lett a rendszernek. Fiatalon megismerkedett a kommunista eszmékkel. Tevékenysége miatt a cári hatóságok elfogták, majd pedig három évre száműzték. Ezt követően kisebb megszakításokkal 1900 és 1917 között külföldi emigrációban élt. Könyveket és újságcikkeket írt, valamint irányította a bolsevikok politikáját. A cár lemondása után társaival Svájcból a háború alatt, a német titkosszolgálat segítségével tért haza. Rengeteg álnevet használt, ezek közül a Lenin vált a legismertebbé. Nézz utána az interneten, hogy hol található Lenin síremléke, és milyen érdekesség fűződik hozzá! demagógia: Olyan politikai megnyilvánulás, amely legtöbbször hamis, megvalósíthatatlan ígéreteket tartalmaz. A demagógan ígérgető politikust nem érdekli, hogy félrevezeti a közvéleményt, mert célja a tömegek érzelmi megnyerése. 64 A cári birodalom összeomlása Az évekig elhúzódó világháború kimerítette Oroszország tartalékait és az emberek tűrőképességét. A nagy véráldozatokkal járó hadi sikerek, később pedig a mind gyakrabban bekövetkező katonai vereségek aláásták a cári rendszer iránti bizalmat. A gabona és a hús nagy részét a hadsereg számára foglalták le, ezért éhínség sújtotta a lakosságot. Mindez 1917 első hónapjaiban tömegtüntetésekhez és sztrájkokhoz vezetett a városokban. II. Miklós cár a katonaság bevetésével akarta letörni a tiltakozást, a hadsereg azonban ellene fordult. Ezért a cár kénytelen volt lemondani trónjáról, és köztársaság jött létre. Milyen okok vezettek a cári rendszer összeomlásához? Az ország irányítását egy mérsékelt polgári pártokból álló, demokratikus berendezkedés kialakítására törekvő kormány vette át. A következő hónapokban azonban nem tudta megszilárdítani a hatalmát. Egyrészt folytatta a háborút, másrészt késlekedett a földkérdés megoldásával. Emellett a helyi ügyek irányítását a létrejövő szovjetek* sajátították ki. Az önálló szervezetekként működő szovjetek főleg az ipari munkásság és a katonaság körében szerveződtek. A katonai alakulatokat, a munkahelyeket, majd a városokat egyre inkább behálózó, jól szervezett szovjetek fokozatosan a bolsevikok* befolyása alá kerültek. Ez a Lenin vezette, kommunista eszméket valló mozgalom elutasította az új kormányt, és erőszakos hatalomátvételre készült. A bolsevikok háborúellenes megnyilvánulásaikkal, illetve demagóg* ígérgetéseikkel egyre több embert állítottak maguk mellé. Miért nem tudta megszilárdítani a hatalmát a polgári kormány? A bolsevikok programja Lenin, aki Marx és Engels nézeteit alkalmazta az oroszországi helyzetre, elérkezettnek látta az időt egy gyökeres politikai fordulat végrehajtására, amelyet a proletárok forradalmával akart megvalósítani. Álláspontja szerint a kiépítendő proletárdiktatúra majd egyszerre veszi fel a harcot a régi cári uralom megmaradt hívei és a hatalomra került tőkések ellen. A proletárokat ebben a küzdelemben egy fegyelmezett és felkészült „élcsapatnak”, a bolsevikoknak kell vezetniük. A bolsevikok azt hirdették, hogy egy keletről induló forradalmi hullám fokozatosan átterjed majd a fejlett nyugati kapitalista országokra, és hamarosan győzni fog a kommunista világforradalom. Miért volt veszélyes a bolsevik mozgalom a fennálló rendszerre? A bolsevik hatalomátvétel Oroszországban A bolsevikok 1917 késő őszén fegyveres felkelést hajtottak végre. Letartóztatták a polgári kormány tagjainak nagy részét, és lényegében komolyabb harcok nélkül átvették a hatalmat. A még aznap elfogadott határozatok szerint azonnali békét hirdettek, valamint a cári, a földesúri és az egyházi földek nagy részét állami tulajdonba vették, és megművelésre a parasztságnak adták. A bolsevik kormány, amelynek vezetője Lenin lett, előbb fegyverszünetet kötött, majd néhány hónappal később békére kényszerült a központi hatalmakkal. Eközben a Szovjet-Oroszországra átnevezett államban diktatúrát* vezetett be a hatalom megtartása érdekében. Betiltották a pártokat, egyre jobban szűkítették a politikai szabadságjogokat, korlátozták a sajtó működését, megszervezték saját politikai titkosrendőrségüket, a bolsevik hatalom ellenfeleit pedig börtönbe vetették vagy megölték. Milyen jellegű rendszert építettek ki a bolsevikok? 1918 nyarán évekig tartó, véres és kegyetlen polgárháború vette kezdetét. A kommunista uralom orosz ellenfelei, az úgynevezett fehérek* ugyanis az antant pénzügyi és katonai támogatásával harcot indítottak a bolsevikok hatalmának megdöntéséért. A kommunisták által megszervezett Vörös Hadsereg sikeresen ellenállt a fehérek támadásainak. A harcoló felek könyörtelen küzdelmet vívtak. A bolsevikok által megindított vörösterror és a velük szemben álló erők fehérterrorja nem kímélte a lakosságot sem. A polgárháborúban a vérengzések, az éhínségek és a járványok során több millióan haltak meg. Végül a bolsevikok győztek a polgárháborúban. Milyen következményekkel járt az 1917-es bolsevik hatalomátvétel? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Milyen politikai és katonai okokkal magyarázható a világháború kirobbanása? Miért alakult ki állóháború? Sorold fel, mely frontokon harcoltak a katonák! Katonaként írj egy levelet az otthoniaknak a fronton átéltekről és arról, mit gondolsz mindezekről! Szerinted elküldhetted volna ezt a levelet? Miért szenvedtek vereséget a központi hatalmak? Milyen változásokat hozott a bolsevikok hatalomra jutása? Családtagként írj egy levelet egy katonának arról, milyen az élet otthon a hátországban! Az utolsó Romanovok A Romanov-dinasztia több mint háromszáz éven át (1613-tól 1917-ig) uralkodott Oroszországban. A lemondatott II. Miklós cárt és családját 1918 nyarán szolgálóikkal együtt agyonlőtték a bolsevikok, majd a holttesteket titkos helyen elásták. A kegyetlen mészárlásban meghalt a volt uralkodó mind az öt gyermeke is. Az ő földi maradványaikat csak 2007-ben sikerült megtalálniuk a kutatóknak. A kivégzésre Lenin adott utasítást, aki többször is hangoztatta, hogy „A jakobinusok példája tanulságos. Ma sem avult még el, csak alkalmazni kell a 20. század forradalmi osztályára, a munkásokra…”. Milyen példára gondolhatott Lenin? Milyen hasonlóságot látsz a francia forradalom jakobinusainak terrorja és a bolsevik diktatúra között? diktatúra: Egyetlen személy vagy csoport erőszakos, elnyomó uralma a társadalom (közösség) felett. fehérek: Másképpen fehérgárdisták, a volt cári tisztek vezette ellenforradalmi hadsereg. Martin Ivanovics Lacisz, a politikai titkosrendőrség egyik vezetője, 1918. november „Mi nem egyes személyek ellen viselünk hadat. Mi a burzsoáziát mint osztályt akarjuk megsemmisíteni. Ezért a vizsgálat során ne is keressenek tényeket, bizonyítékokat arra nézve, hogy a vádlott szóval vagy tettel a szovjethatalom ellen fordult. Az első kérdésük az legyen, hogy melyik osztályhoz tartozik az illető. Mi a származása, a neveltetése, a végzettsége, a szakmája. Ez a vörösterror értelme és lényege.” Hogyan jelent meg a bolsevik/kommunista ideológia a részletben? Milyen alapvető jogi szabályok semmibevételét javasolta Lacisz? 65 A világháború fegyvertelen hősei OLVASMÁNY A nők helyzete a háborúban 1914 nyarán férfiak milliói indultak a frontra, hátrahagyva a családjukat. Őket még további több millió férfi követte az öldöklő harcba a háború négy éve alatt. Az otthon maradt családtagok ettől kezdve feszülten várták a frontról érkező tábori levelezőlapokat, és izgatottan olvasták az újságok háborús tudósításait. A gyász miatt érzett fájdalom szinte minden családot elért az évek során. Ezekben a rendkívüli időkben a nők feladatai megsokszorozódtak. Úrrá kellett lenniük saját szomorúságukon, majd amennyire lehetett, megóvniuk családjukat a nélkülözéstől. A gyerekekről és idős rokonokról való gondoskodáson túl pedig át kellett venniük a férfiak feladatait a földeken és a gyárakban. Erre egyrészt önmaguk és családjuk megélhetése miatt volt szükség, másrészt folyamatosan el kellett látni élelemmel és hadianyaggal a fronton harcoló katonákat is. A kormányok számos felhívást tettek közzé, amelyekkel nőket toboroztak a hadiüzemekbe, de önkéntesként lehetett jelentkezni mezőgazdasági munkára is. A jómódú családokból származó hölgyek szintén kivették a részüket a feladatokból. A katonai kórházakat látogatták, vigaszt nyújtva a sebesülteknek. Sokan közülük beálltak ápolónőnek, vagy bekapcsolódtak a Vöröskereszt munkájába: Munkásnők egy angol lőszergyárban 66 66 Az Auguszta-alap kirándulása. Ferenc József unokája, Auguszta főhercegné kezdeményezésére létrejött segélyszervezet, amely pénzgyűjtő akciókat szervezett a sebesültek számára, valamint szórakoztató programokkal kedveskedett a rokkant katonáknak és az adományozóknak például kötszert készítettek és kesztyűket, sálakat kötöttek a lövészárkokban fagyoskodók számára. Az arisztokrácia rendszerint pénzzel segítette a háború miatt özvegységre, illetve árvaságra jutott asszonyokat, gyerekeket. Az arisztokrata hölgyek gyakran szerveztek adománygyűjtő rendezvényeket, bálokat, teadélutánokat, valamint különféle programokat a sebesült katonáknak: színházi előadást, hajókirándulást. A nagyobb városokban rendszeresen osztottak ételt is a rászorulóknak. A nők első világháborús tevékenysége jelentősen megváltoztatta a róluk kialakult hagyományos és igencsak elavult képet. A férfiak által uralt politika a háború után emiatt többé már nem utasíthatta el, hogy választójogot adjon a nőknek. Milyen szerepet vállaltak a nők a hátországban? Hogyan mutatkoztak meg a társadalmi különbségek a nők háborús szerepvállalásában? Mit bizonyítottak be a nők a háború alatt? Állatok a fronton Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az emberek világméretű háborúja az állatok életére is döntő hatással volt. Becslések szerint mintegy 8 millió ló pusztult el a harcok során, és további 2 millió sebesült állat szorult ápolásra a háború végén. Ugyan a lovasság szerepe lecsökkent a lövészárkok és a géppuskák elleni harcokban, de a vasútvonalak megsemmisülése és a nehéz terepviszonyok miatt a lovak nélkülözhetetlen szállítási feladatokat láttak el. Több mint százezer galamb teljesített kommunikációs és felderítési feladatokat. Egyik harcoló fél sem nélkülözhette a szolgálataikat. A távíróés telefonvezetékek könnyen megsérültek a heves küzdelmekben, ilyenkor betanított galambok hozták-vitték az üzeneteket a parancsnokság és a különböző katonai egységek között. A madarak időnként hírszerzési feladatokat is elláttak. A testükre erősített időzített kamerák fényképfelvételeket készítettek az ellenség lövészárkairól, fegyverzetéről. A repülőgépek ugyan idővel átvették a felderítési feladatokat, de könnyebb célpontot is jelentettek az ellenséges géppuskáknak, ezért a gyorsan repülő kis madarak sokáig szolgálatban maradtak. Sok ország – köztük az Osztrák‒Magyar Monarchia – hadserege kutyákat alkalmazott sebesült katonák megkeresésére, valamint szállítási A belga hadsereg géppuska vontatására használta a kutyákat és őrzési feladatokra. Több ezer kutya dolgozott a front mindkét oldalán. A különböző kutyafajták tulajdonságaiktól ‒ szaglás, gyorsaság, testalkat ‒ függően más és más célokra voltak jól bevethetők. A felsorolt állatok mellett sok öszvér is segédkezett a katonáknak, sőt a hadsereg időnként elefántokat is igénybe vett. Készíts részletes beszámolót egy-egy szabadon választott állatfajta szerepéről a háborúban! Tájékozódj a könyvtárban és az interneten! Foglald össze, hogy miként hatott a világháború a környezetre! Az állatok mellett a növényvilágra és az épületekre is gondolj! Német katonák farönköket mozgatnak egy elefánttal. Többször előfordult, hogy a fronton szolgáló lovak helyett állatkerti vagy cirkuszi elefántokat alkalmaztak szállítási feladatokra 67 67 6. Magyarország 1918–1919-ben A háború négy éve hatalmas vérveszteséggel és nagyon sok nélkülözéssel járt. A katonai vereség még inkább növelte az elkeseredést. A frontról hazatérő katonák és a lakosság elégedetlensége forradalmat robbantott ki Budapesten. A következő egy évben három belpolitikai fordulat következett be. Ezt a bizonytalan időszakot kihasználva az antantbarát szerb, román és cseh csapatok megkezdték előrenyomulásukat Magyarország területén. 1918 végére az ország nagy része idegen megszállás alá került, sőt 1919 augusztusában már a fővárosba is bevonultak a román csapatok. Talán a mohácsi vész idején volt ehhez mérhető nagy nemzeti összeomlás. Milyen hatással volt az elhúzódó világháború a hátországra? Sorold fel, mely nemzetiségek éltek Magyarország területén! Mely területeket ígérte oda az antant Romániának? Részlet Tisza István képviselőházi beszédéből, 1918. október 17. „Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük. […] Ennek folytán csak helyeselhetem azt, hogy német szövetségesünkkel együtt a Wilson-féle 14 pont és az azokhoz függesztett ismert pontok alapján ajánlottuk fel a békét ellenségeinknek. […] feladatunk, azt hiszem, pártkülönbség nélkül az, hogy az elérendő békét lehetőleg előnyössé tegyük a magyar nemzetre nézve; hogy biztosítsuk a magyar állam területi integritását, amelyet a Wilson-féle 14 pont egyáltalában nem is támadott meg, […]. De arra, hogy ezt a célt elérjük, ismét két dolog szükséges. Az egyik az erők egyesítése, az egyik, hogy felejtsünk el legalább most, ezekben a sorsdöntő hetekben és hónapokban mindent, ami elválaszt bennünket, mindent, ami keserűséget okozhat magyar ember és magyar ember között és ne nézzünk egyéb feladatot, mint azt, hogy vállvetve szolgáljuk a nemzetnek ezeket a nagy érdekeit.” Milyen hatással lehetett e beszéd a közvélemény hangulatára? Ismételj! Mi volt a Wilson-féle 14 pont? Milyen politikai magatartásformát sürgetett Tisza? 68 A háború végnapjai 1918 őszén az Osztrák–Magyar Monarchia katonai vereséget szenvedett. A frontokon megkezdődött a visszavonulás, akadozott az utánpótlás, miközben a hátországban állandósultak az ellátási problémák. Október második felében már mindenki számára nyilvánvalóvá vált: a háború elveszett. Október végén Bécsben és Budapesten is forradalmi hangulat uralkodott. Az emberek úgy érezték, hiába volt a súlyos véráldozat, az anyagi javak pusztulása, a hátország éveken át tartó nélkülözése. Mindezért a kormányzatot hibáztatták. Közben egymás után alakultak az egyes nemzetiségeket képviselő nemzeti tanácsok is, amelyek célja a Monarchiától való elszakadás volt. Mi fenyegette az Osztrák–Magyar Monarchiát a katonai vereség küszöbén? Miért volt nagy az elégedetlenség a hátországban? Forradalmi kísérlet a demokrácia kiszélesítésére Budapesten a legszervezettebb ellenzéki erővé a Magyar Nemzeti Tanács vált. Vezetője Károlyi Mihály gróf volt, aki már régóta a háború azonnali befejezését sürgette a Parlamentben. A Magyar Nemzeti Tanácsot Károlyi pártja mellett a legnagyobb parlamenten kívüli erő, az ipari munkásságot képviselő szociáldemokrata, illetve egy kisebb liberális párt alkotta. A meghirdetett programban a háború azonnali befejezése, Magyarország függetlensége és demokratikus választások megrendezése szerepelt. A nemzetiségeknek önrendelkezési jogot ígért, valamint meghirdette a politikai szabadságjogok helyreállítását, továbbá nagyszabású szociális és földbirtokreformot helyezett kilátásba. 1918. október utolsó napjaiban mindennapossá váltak a tüntetések. A tömeg a háború befejezését, az Ausztriával való szakítást és új kormány kinevezését sürgette. A legtöb- ben Károlyi Mihályt támogatták, mivel a háborús vereség utólag az ő igazát látszott bizonyítani. Melyek voltak a tömegek legfontosabb követelései? Magyarországon sokan Ausztriát tették felelőssé a háború megindításáért és a vereségért. Vajon miért? ➋ Lukachich Géza tábornok emlékirata „Nem fogom forradalomnak nevezni a leírandó eseményeket, hanem összeomlásnak. Nem volt forradalom az, amit mi akkor láttunk. Forradalomra nem volt semmi ok. Két gondolat foglalkoztatta akkor a magyart. A háború befejezése és az ország teljes függetlenségének kivívása. Ezen célok elérésére nem kellett forradalmat csinálni. Senki sem kívánta jobban a háború befejezését, mint maga megboldogult királyunk, Magyarország függetlensége pedig biztosítva volt azon kijelentések által, melyeket Wekerle miniszterelnök a király hozzájárulásával a képviselőházban tett [ti. Ausztria föderatív átalakulásával 1918 októberében megvalósult a tiszta perszonálunió Magyarország és a birodalom többi része között].” Lukachich ekkor Budapest katonai kormányzója volt. Hogyan értelmezte az eseményeket? Az őszirózsás forradalomban részt vevő katonák Miért nevezhették így ezt a forradalmat? Miért volt fontos a katonák támogatása? 1918. október 30–31-én Budapesten lezajlott az „őszirózsás forradalom”. A tüntetéseken számos katona is részt vett, akik katonasapkájukról levették a Monarchia címerét, és helyére őszirózsát tűztek. A közhangulat nyomására IV. Károly megbízottja, József főherceg Károlyi Mihály miniszterelnökké való kinevezése mellett döntött. Károlyi a Magyar Nemzeti Tanács vezetőiből alakította meg kormányát. Október 31-én, a délutáni órákban Tisza Istvánt meggyilkolták. A kormányváltás nyomán jelentősen átalakult a politikai rendszer. IV. Károly rövidesen lemondott az államügyek intézéséről, az országgyűlés beszüntette működését. November közepén kihirdették a kormány programját tartalmazó néphatározatot, amely kimondta: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság”. Az ideiglenes törvényhozói hatalmat gyakorló Magyar Nemzeti Tanács 1919 januárjában Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választotta. Milyen érvek szólhattak a Monarchiától való elszakadás mellett? A kormány demokratikus intézkedéseket hozott; bevezették az általános és titkos választójogot, biztosították a sajtószabadságot, szabadon lehetett pártokat és egyesüle- A Pesti Hírlap tudósítása, 1918. november 1. „Este egynegyed hét óra tájban nyolc baka [katona] átmászott a magas vasrácsos kerítésen és a kert pázsitján át a házhoz lopódzott. A hátulsó ajtón mentek be. A Tisza István őrizetére rendelt csendőröket békésen lefegyverezték és benyomultak a villa halljába. […] A katonák szemrehányásokkal illették: – Öt éve háborúskodunk miattad… Te vagy az oka az ország pusztulásának! […] – Maga az oka a háborúnak! – Tudom, hogy mi történt, hogy rengeteg vér folyt, de én nem vagyok az oka. […] – Maga hozta ránk ezt a szörnyű vészt, most itt a leszámolás… Három lövés dördült. Tisza előrebukott a szőnyegen. […]. – Végem van – mondotta Tisza –, ennek így kellett lennie.” Hogyan viszonyult Tisza a háború kérdéséhez 1914 nyarán? 69 teket alakítani. Csalódást keltett azonban, hogy a széles körű földosztás és a parlamenti választás végül elmaradt. 1919 februárjában megszületett ugyan a földreformról szóló néptörvény, és Károlyi a maga – korábban elzálogosított – birtokán megkezdte a földosztást, ám ennek nem lett folytatása. A parlamenti választások előkészítése, a szavazásra jogosultak hatalmas tömegeinek névjegyzékbe vétele szintén elhúzódott. A választások lebonyolítására a kormánynak már nem jutott ideje. Milyen belpolitikai törekvései voltak a Károlyi-időszaknak? Miért csalódtak sokan a kormányban? Bíró Mihály: Köztársaságot! Mit jelképeznek a plakát alakjai? A népköztársaság kikiáltása, 1918. november 16. Honnan toborozták az eseményre az embereket? Mire utalnak a Károlyi-kormány idején bevezetett új elnevezések: népköztársaság, népkormány, néphatározat, néptörvények? Magyarország megszállása demarkációs vonal: Általában fegyverszüneti egyezményben megállapított elválasztó vonal, amelyet az ellenséges hadseregeknek nem szabad átlépniük. Székely Hadosztály: Elsősorban olyan székely önkéntesekből álló csapattest volt, akik otthonaik védelmében önszerveződő módon hozták létre katonai alakulatukat. Az egykori frontkatonák az egyetlen szervezett magyar haderőt alkották Erdélyben. A Monarchia fegyverletétele után, 1918. november elején, szerb és román csapatok léptek Magyarország területére. A kormány nem állt ellen, és külön fegyverszünetet kötött az antanttal. Az ekkor megállapított demarkációs vonal* nagy területeket vont idegen megszállás alá. A szerbek gyakorlatilag napok alatt megszállták az ország déli területét. A román haderő a kijelölt határvonalat sem tartotta tiszteletben, és az antant felhatalmazásával újabb és újabb területeket szállt meg Erdélyben. Eközben csak néhány helyen ütköztek fegyveres ellenállásba. Így például a Székely Hadosztály* katonái 1919. január és április között sikerrel tartották az Erdélyből kivezető hágókat és folyóvölgyeket. 1918 decemberében az antant jóváhagyásával a csehek hadereje is előrenyomult Észak-Magyarországon, és hetek alatt megszállta a térséget. Így két-három hónap alatt az ország területének mintegy kétharmada idegen megszállás alá került. Milyen körülmények között történt Magyarország megszállása? 70 A román hadsereg arcvonala (1919. jan. 20. – ápr. 16.) Országhatár 1918-ban A Vix-jegyzékben kijelölt övezet (1919. márc. 20.) Antant demarkációs vonal (1918. nov. 13.) Antant demarkációs vonal (1918. dec. 23.) AUSZTRIA Megalakuló új állam C S E H S D u na Kassa Miskolc Pozsony I A Komárom Hatvan Győr za Budapest Szombathely 1918. nov. 16. Szolnok Sopron Siófok D Zágráb rá va B S zá R V ÁT Ká r Munkács p á t a lj Nyíregyháza a Szatmárnémeti Debrecen Kolozsvár Szentes Szeged ER SZ Fiume H O Eperjes Tis Z R A U S T Z L O V Á K I A E Arad Gyulafehérvár M r aros Pécs d é l y Brassó Temesvár va Belgrád Du na SZ LOV ÉN KIR ÁLYSÁG R O N M Á Magyarország megszállása 1918–1919-ben Az ország mely részei kerültek megszállás alá 1918 végéig? Mely terület volt ezek között abszolút magyar többségű? I A Wilsontól csak wilsoni békét…! Az önrendelkezési elvet hirdető plakát (1918 vége) Miért lett volna fontos érv az önrendelkezés a nemzetiségi törekvésekkel szemben? Károlyi Mihály A Károlyi-kormány bízott abban, hogy a megszállás csak ideiglenes lesz, és az államhatárokról a békekonferencia dönt majd az önrendelkezési elv alapján. A győztesek ugyanis 1919 januárjára tűzték ki a tárgyalásokat. A Károlyi-kormány elsősorban diplomáciai eszközökkel igyekezett védeni az országot, és nem akarta eljátszani az antant feltételezett jóindulatát. Az ellenség feltartóztatására ezért átfogó katonai intézkedés nem történt. A frontokról hazatérő katonák százezreit leszerelték. Az ellenzéki pártok és mozgalmak hiába sürgették a fegyveres ellenállást. Milyen érvek szólhattak a fegyveres ellenállás megszervezése mellett és ellen? Melyik megoldás mellett döntött a Károlyi-kormány? Miért? A kormány részéről Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter 1918 novemberében megegyezésre törekedett a nemzetiségekkel. A régi államhatárok fenntartása mellett területi autonómiák kialakítását ajánlotta fel a kisebbségek vezetőinek, akik ezt – ismervén az antant támogatását – visszautasították. A szerbek, a románok és a csehek az általuk megszállt területeken már a békekonferencia előtt megkezdték az új uralom kiépítését. Leszedték a magyar államiságra utaló jelképeket, sok helyen erőszakkal léptek fel a magyar hivatalnokokkal és tisztviselőkkel szemben. Gyakoriak voltak az önkényeskedések, fosztogatások, erőszakos Részlet Károlyi Mihály beszédéből, 1919. január 11. „Az egész országot egymás után szállják meg szerbek, csehek és románok. Sok vád éri a kormányt amiatt, hogy nincs hadsereg, amely kiverhetné a megszálló csapatokat, de ha volna is ilyen hadseregünk, nem verhetnők ki őket, talán azért, mert nem is lennénk képesek reá, de azért se, mert nagyobb eredmény lesz, ha a békekonferencián jogainkat hangoztatjuk, mintha ma kalandos hadjáratba bocsátkoznánk meggyengült erőnkkel.” Hogyan értékelhető Károlyi kijelentése a tanultak ismeretében? 71 Koréh Endre, a Székely Hadosztály tábori lelkészének leírásából, 1919. április „Közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza elé. Ezalatt Szakota, volt kristyóri jegyző géppuskákat rejtett el a szomszéd telkeken. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Percek alatt halomra lőtték a fegyvertelen lakosságot. E rémes tömegmészárlásnak 81 [a történetírás megállapítása szerint: 91] köröstárkányi és 17 nyégerfalvi lakos lett az áldozata. […] Az oláh öldöklés következtében, hiteles adat szerint, 204 magyar gyermek jutott árvaságra!” Nézz utána az interneten, milyen előzményei voltak az eseményeknek! Mire utal a román–magyar kapcsolatokban, hogy az események után nyolcvan évvel felállították ezt az emlékművet? Károlyi Mihály beszéde a Székely Hadosztály előtt, 1919. március 2. „Régen vágyódtam már idejönni, hogy megköszönjem azok kitartását, akik itt őrt állanak. Magyarország sohasem fogja elfelejteni, hogy a háború öt keserű esztendeje után a székely katonák nem mentek vissza családi tűzhelyükhöz, hanem a háború minden nyomorúságát átszenvedve, volt annyi lelkierejük, hogy ismét fegyverbe álljanak az egész ország ügyéért, […]. Ha a […] párizsi békekonferencia a wilsoni elvek, a népek önrendelkezési joga és a megegyezéses béke ellen döntene, akkor mi végszükség esetében még fegyverrel is felszabadítjuk az országot. […] Ha olyan békét akarnának velünk aláíratni, amely Magyarország feldarabolását jelenti, akkor én azt mondom nektek, katonák, hogy én ezt a békét nem fogom soha aláírni.” Miben változott meg Károlyi álláspontja? Miért? Miért gondolták azt sokan, hogy már elkésett ezzel az irányváltással? 72 Az 1999-ben felállított köröstárkányi emlékmű (Románia, Köröstárkány – Tărcaia) magyarellenes fellépések, sőt gyilkosságok is. Emiatt már 1918 utolsó hónapjaitól több tízezer magyar család kényszerült szülőföldje elhagyására. Sokak számára egyértelművé vált, hogy az önrendelkezési elvet a győztesek csak a maguk elképzelései szerint akarják érvényesíteni. Mit jelentett Magyarország szempontjából az, hogy nemzetiségi politikusok önálló államokat akartak alakítani? Hogyan élték meg ezeket a hónapokat az idegen uralom alá kerülő magyarok? A Károlyi-kormányzat bukása A békekonferenciára azonban nem hívták meg a vesztes államok képviselőit. Az antantországok vezető politikusai csak a már eldöntött békefeltételek aláírását követelték meg tőlük, és minden ügyről maguk döntöttek. Így a Károlyi Mihály által elképzelt megegyezéses tárgyalásokra nem került sor, a kormányzat csak ekkor kezdett el a fegyveres ellenállásról gondolkodni. (Károlyi Mihály ekkor már köztársasági elnökként tevékenykedett.) 1919. március 20-án üzenet érkezett az antanttól, az úgynevezett Vix-jegyzék, amely a Tiszántúl nagy részéből ‒ számos tisztán magyarlakta területről ‒ való kivonulásra OK ÉS KÖVETKEZMÉNY A történelmi Magyarország felbomlása A magyar történészek – bár más és más tényezőkre helyezik a hangsúlyt – általában egyetértenek abban, hogy a történelmi Magyarország feldarabolását több tényező egyidejű hatása okozta. Vitassátok meg, hogy mely tényezők játszották a legnagyobb szerepet! A magyarországi nemzetiségek elszakadási törekvései A világháborúban győztes nagyhatalmak politikai, gazdasági és katonai céljai A történelmi Magyarország felbomlása Az Osztrák–Magyar Monarchia háborús veresége szólította fel a magyar kormányt. Károlyi a békekonferencia végleges döntését sejtette az antant üzenete mögött, amelyet viszont elfogadhatatlannak tartott. Ezért kénytelen volt beismerni antantbarát politikájának kudarcát, és a szociáldemokratákat bízta meg kormányalakítással. Elsősorban azért, mert jobb eredményeket remélt egy új, Szovjet-Oroszország felé forduló külpolitikától. Miért vezetett a Vix-jegyzék a Károlyi-időszak bukásához? Hogyan értékelhető Károlyi Mihály kül- és katonapolitikája? A Vix-jegyzék Fernand Vix francia alezredes 1918. november végétől az antant budapesti küldöttségének parancsnokaként tevékenykedett. Feladata volt a magyarországi események megfigyelése, az antant érdekeinek képviselete, valamint a Károlyi-kormány és az antant közötti üzenetek továbbítása. A tanácsköztársaság kikiáltása után kíséretével együtt távozott Magyarországról. Az általa 1919. március 20-án a magyar kormánynak átadott jegyzék egy igen széles semleges zóna létesítését rendelte el, amelybe Debrecen, Gyula és Szeged városa is beleesett. A semleges zónától keletre a román, attól nyugatra a magyar hadsereg alakulatai állomásozhattak. Mindez a magyar csapatok további önkéntes visszavonulását és a Tiszántúl nagy részének feladását jelentette volna. A jegyzék a párizsi békekonferencia határozatán alapult, ahol ekkor már előzetes javaslat született Magyarország feldarabolásáról. Az 1918–1919 között működő magyar kormányok politikája Magyarország szomszédainak területi igényei Károlyi Mihály lemondásának körülményeiről (Részlet Károlyi Mihály Hit, illúziók nélkül című visszaemlékezéséből) „A hatalmat a kommunisták nem erőszakkal ragadták magukhoz, hanem a szociáldemokraták kezéből kapták. Cáfolatot kiadni nem volt módom. A sajtó a szocialisták kezében volt, és ilyesmit senki nem mert volna közzétenni. Mozgósíthattam volna személyes testőrségemet. A tisztek készen álltak a harcra, és számíthattam volna annak a székely ezrednek a hűségére is, amely a románoktól védte keleti határainkat Kratochvill tábornok parancsnoksága alatt. Ez azonban polgárháborút és győzelem esetén a legvéresebb reakciót jelentette volna.” Kinek adták át a hatalmat a szociáldemokraták? Hogyan reagált erre Károlyi? Mit állított, miért így? Képzeld el, hogy a kormány egyik tagja vagy! Magyarázd el, miért elfogadhatatlan a Vix-jegyzék! Keresd meg a térképen a Vix-jegyzék által megjelölt területet! Meddig nyomulhatott előre a jegyzék értelmében a román hadsereg? 73 népbiztos: A miniszterek elnevezése a Forradalmi Kormányzótanácsban. Kun Béla Kun Béla (1886–1938) az első világháborúban orosz hadifogságba került. Már 1917-ben csatlakozott a bolsevikokhoz. 1918-ban társaival hazaérkezett, majd létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját. Céljuk a hatalom megszerzése, a szovjet mintájú államrend bevezetése és a proletár világforradalom támogatása volt. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Ausztriába menekült, majd a Szovjetunióban élt a sztálini tisztogatások idején bekövetkezett haláláig. A proletárdiktatúra kialakítása és működése Az ország súlyos helyzetében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetői egyedül nem akartak kormányt alakítani. Ezért megegyeztek a még 1918-ban létrejött Kommunisták Magyarországi Pártjának irányítóival a hatalom közös átvételéről. A két párt egyesült, és Forradalmi Kormányzótanács néven új kormányt alakított. A kormányváltás a politikai rendszer egészében gyökeres változást hozott. A független Magyarország rövid, polgári demokratikus korszaka 1919. március 21-én véget ért. Kikiáltották bolsevik, lenini mintát követve Tanácsköztársaság néven a proletárdiktatúrát. Károlyi Mihályt elmozdították a köztársasági elnöki posztról. A Tanácsköztársaság legbefolyásosabb politikusa a külügyi és hadügyi népbiztos,* a kommunista Kun Béla lett. Hogyan jutottak hatalomra a kommunisták? Kun Béla beszédet tart Nézz utána, mit jelent az agitál, agitálás kifejezés! Milyen eszközökkel lehet hatékonnyá tenni az agitálást? Az új politikai rendszer rendeletei általában a szovjetoroszországi mintákat követték. A proletárdiktatúra politikai, gazdasági és szellemi téren is kizárólagos hatalmat akart gyakorolni. A kommunista eszme alapján semmibe vették a magántulajdont, és rövidesen megkezdték a nagy és közepes méretű ipari és bányaüzemek, a nagy földbirtokok és a bankok államosítását. Az erőszakkal állami tulajdonba vett birtokokon nem hajtottak végre földosztást, mivel nem akarták a paraszti magántulajdon megerősödését előidézni. Állami irányítás alá vonták a felekezeti iskolákat, eltörölték a kötelező hitoktatást, és megkezdték az egyházi vagyon köztulajdonba vételét. Milyen intézkedéseket hoztak, és milyen módon vezették be azokat? Mindenkihez! – kiáltvány, 1919. március 21. „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat. […] A törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a munkás-, paraszt- és katonatanácsok diktatúrája gyakorolja. […] A forradalmi kormányzótanács haladéktalanul megkezdi a nagy alkotások sorozatát a szocializmus, a kommunizmus előkészítésére és megvalósítására. Kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre. […] Vasfegyelmet követel. Halállal sújt le az ellenforradalom banditáira csakúgy, mint a fosztogatás brigantijaira. […] Kijelenti a teljes eszmei és lelki közösséget az orosz szovjetkormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl Oroszország proletárjainak.” Budapest, 1919. március 21. A Magyarországi Szocialista Párt. A Forradalmi Kormányzótanács. Milyen hangvételű a kiadvány? Milyen céllal készülhetett? Melyek voltak a fő üzenetei? 74 A proletárdiktatúra felszámolta a politikai és egyéni szabadságjogokat, megszüntette a sajtószabadságot, betiltotta az ellenzéki pártokat. A kormány a politikai rendszer védelme, az ellenállás elfojtása és a lakosság megfélemlítése érdekében még a terrort* is jogosnak tartotta. E célból külön terrorcsapatokat is létrehoztak. Az erőszak és elnyomás már a kezdetektől jellemző volt, így például sokakat mindenféle bírósági eljárás nélkül őrizetbe vettek a dualizmus korának politikai és gazdasági vezetői közül. Emellett gyakran rögtönítélő bíróságok hoztak halálos ítéleteket. A Tanácsköztársaság négy és fél hónapja alatt a vörösterror több száz halálos áldozatot követelt. terror: Félelem, megfélemlítés, illetve az erre épülő erőszakos hatalomgyakorlás. Milyen jellemzői voltak a proletárdiktatúrának? Ellenforradalmi megmozdulások A tanácskormány korlátozó intézkedései és az egyre erőszakosabb hatalomgyakorlás a társadalom mind szélesebb rétegeit fordította szembe a proletárdiktatúrával. Nőtt az elégedetlenség, gyakorivá váltak a sztrájkok. A földosztásra hiába váró parasztságot végleg elkeserítették a kényszersorozások, az alacsony terményárak, valamint a kötelező beszolgáltatás. Június végén a Dunántúlon és Kalocsa környékén lázadások törtek ki, amelyek fegyveres összecsapásokhoz vezettek. A kommunista erők valamennyi megmozdulást gyorsan leverték, a vidéki lázadásokat a terrorcsapatok kegyetlenül megtorolták. A proletárdiktatúra idején sokan külföldre menekültek. Számos politikus is jobbnak látta elhagyni az országot. A kormány jobboldali ellenzéke szervezkedni kezdett a tanácsköztársaság megdöntésére. Az antikommunista* érzelmű politikusok által létrehozott szervezetek közül az egyik Bécsben, a másik Aradon jött létre. Az aradi ellenforradalmi kormány rövidesen a franciák által megszállt Szegedre tette át székhelyét. Május 1-jei ünnepségek. A kommunisták ezen a napon számos szobrot, szoborcsoportot vörös drapériával vontak be, így például a Hősök terén Árpád honfoglaló vezér szobrát is. A képen a Keleti pályaudvarnál álló Baross Gábor szobrát letakaró alkotás látható Milyen munkásmozgalmi jelképek láthatók a képen? Milyen üzenetet hordozott a történelmi szoboralakok ilyen jellegű eltüntetése? antikommunista: A kommunista eszméket elutasító, a proletárdiktatúra rendszerével szemben álló személy. Miért váltottak ki ellenállást a tanácskormány intézkedései? A tanácsköztársaság harcai és bukása A tanácsköztársaság kikiáltását a győztes hatalmak veszedelmes fejleménynek értékelték, mert tartottak a bolsevizmus európai terjedésétől. Ezért 1919. április közepén felhatalmazást adtak a román hadseregnek a Magyarország elleni újabb támadás megindítására. Április végére a román csapatok elérték a Tisza vonalát. Válaszul a tanácskormány néhány hét alatt felállította a Vörös Hadsereget, amelynek A Tanácsköztársaság egyik plakátja Milyen a plakát hangvétele? Mi lehetett e plakát célja? Milyen vizuális eszközöket használ a kívánt hatás elérése érdekében? 75 S E H S Z L O V Á K I A Győr Z T Sopron rá v D Hogyan fogadták a bevonuló csapatokat a lakososok? Miért így? Milyen rendelkezést hozott a Vörös Hadsereg? Mit akart ezzel kifejezni? Milyen intézkedéseket vezettek be Kassán? 76 za Szolnok Siófok O R S zá V A Szentes I Gyulafehérvár Arad Temesvár M a ro s Brassó va ÁT O H a Pécs Szatmárnémeti Debrecen Kolozsvár Szeged Zágráb Munkács Nyíregyháza Hatvan Tis S A U Szombathely – „Június 6. Kritikus nap. Egész Kassa tele volt izgalommal. Minden házon lobog a nemzeti zászlónk. Büszke lobogása új reményeket öntött belénk. A Vörös Hadsereg megérkezett. Lelkesedéssel, virágzáporral fogadtuk őket. A Munkástanács másnap átvette a város vezetését. A proletárdiktatúra életbe lépett, a nemzeti zászlókat be kellett vonni és vörös zászlókat helyébe tenni.” (Faragó Ödön, kassai színigazgató visszaemlékezése) Komárom Budapest B „Elérkezett tehát a várva várt nap. Ütött a felszabadulás órája: Kassa városa fölött is kiderült az ég és 1919. június 6-án újra a szabadság napja süt ránk. Ragyogó koronájából a béke sugárzik felénk. Ó, nem aludt ki a magyarból az ősi virtus. Utolsó csepp vérét is kész ontani a hazáért, amelynek egyik gyöngye ma ismét birtokába jutott.” (Kassai Hírlap, 1919. június 7.) Miskolc N A ER S Z Fiume Kassa Pozsony Á R I Eperjes M C D u na Kassa visszafoglalása 1919-ben. (A felvidéki város lakosságának 75%-a magyar volt az 1910-es népszámlálás szerint.) A Vörös Hadsereg északi frontvonala (1919. június) A Vörös Hadsereg keleti frontvonala (1919. júl. 25.) AUSZTRIA Megalakuló új állam A Vörös Hadsereg egységeinek felállása (1919. április 16.) Az antantcsapatok előnyomulásának vonala (1919. május 1.) –S ZL OV ÉN Belgrád Du na R A tanácsköztársaság harcai Meddig törtek előre a románok tavasszal? Mely térségben indult meg az ellentámadás? Mennyire volt ez sikeres? Mely országrész visszafoglalására indított hadjáratot a magyar haderő? KI R Á LYS ÁG parancsnokai jórészt az első világháborút megjárt, képzett katonatisztek voltak. Döntő részük ugyan általában nem támogatta a proletárdiktatúrát, de részt akart venni az ország védelmében. (Őket a hadsereg vezetősége által kinevezett politikai tisztek ellenőrizték.) A Vörös Hadsereg ellentámadást indított, északi hadjárata a Felvidék keleti részéből kiszorította a megszálló cseh csapatokat. Állapítsd meg a tankönyvi térkép alapján, meddig törtek előre a magyar csapatok! A békekonferencia azonban felszólította a tanácskormányt a visszafoglalt területek kiürítésére. Megígérték, hogy a román csapatokat hátravonják a Vix-jegyzékben megállapított vonalig. A tanácskormány elrendelte a visszavonulást. A parancs nagy elkeseredést okozott a katonák körében, és a tisztek nagy része kilépett a seregből. Képzeld el, hogy a Vörös Hadsereg katonatisztje vagy! Indokold meg, miért szolgálod a Tanácsköztársaságot! Milyen megfontolásból ürítette ki a tanácskormány a visszafoglalt északi területeket? A román csapatok a békekonferencia ígérete ellenére sem vonultak vissza a Tiszától. Sőt a meggyengült magyar haderő kétségbeesett támadását visszaverve előretörtek, és 1919. augusztus első napjaiban bevonultak Budapestre. A katonai összeomlás és a belső elégedetlenség megpecsételte a tanácsköztársaság sorsát. Vezetői augusztus 1-jén lemondtak, és a népbiztosok Ausztriába menekültek. Milyen események okozták a tanácsköztársaság bukását? Az ellenforradalmi korszak kezdete A tanácskormány bukását követően a hatalom rövidesen az úgynevezett ellenforradalmi erők kezébe került. A Tanácsköztársasággal szemben álló politikai csoportok tudatosan vallották ellenforradalminak magukat, nemcsak a kommunista eszmeiséget, de az őszirózsás forradalom óta eltelt időszakot is elvetették. Közülük elsősorban a Horthy Miklós parancsnoksága alatt álló Nemzeti Hadsereg lépett fel kezdeményezően. Ez volt a legnagyobb és legszervezettebb magyar fegyveres erő, amely ugyanakkor egyre komolyabb politikai tényezővé is vált. Egyes alakulatai – az antikommunizmustól fűtött úgynevezett tiszti különítmények – 1919 nyarán–őszén megtorló és megfélemlítő akciókat hajtottak végre a proletárdiktatúra (feltételezett) hívei ellen. A fehér különítményes megtorlások több száz halálos áldozatot követeltek. Indokold meg, miért állítják a történészek, hogy 1919-ben polgárháborús viszonyok voltak Magyarországon! A közállapotok rendezése 1919–1920 fordulóján indult meg. 1919 novemberében a román megszállók – egy antantküldöttség fellépésének köszönhetően – elhagyták a fővárost, s helyükbe megérkezett a Nemzeti Hadsereg. Horthy Miklós budapesti bevonulása, illetve a következő hónapokban zajló politikai események már egy új korszak kezdetét jelentették. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Milyen fő törekvései voltak a Magyar Nemzeti Tanácsnak 1918 őszén? Értékeld Károlyi Mihály bel- és külpolitikai tevékenységét! Hogyan történt Magyarország megszállása a Károlyi-féle időszakban? Milyen előzmények vezettek a proletárdiktatúra létrejöttéhez? Sorold fel a tanácskormány intézkedéseit! Foglald össze, milyen politikai változások voltak 1918 és 1920 között! Hogyan változott az ország államformája az említett időszakban? Kassa kiürítése, 1919. július 3. „Kassa közönsége a megszállást nyomott, fájdalmas hangulatban várja. […] De oka az is, hogy az emberek az első megszállás szomorú tapasztalata alapján attól tartanak, hogy itt már ezen túl magyar embernek lehetetlen lesz élnie.” (Kassai Napló, 1919. július 3.) „Megalázó volt a város helyzete, a csehszlovák hadsereg a francia tábornokkal az élén újra elfoglalta Kassát. Virágokat kellett az úttestre szórni a lakosságnak. A csehszlovák zászlókat ki kellett tenni a házakra.” (Faragó Ödön, kassai színigazgató visszaemlékezése) Hogyan élte meg a lakosság a csehszlovákok bevonulását? Miért volt ilyen a hangulat? Horthy Miklós budapesti bevonulási beszéde, 1919. november 16. „Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait, és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet.” Milyen konkrét eseményekre utalt Horthy a beszédében? Hogyan tekintett Budapestre, és miért? 77 A román megszállás Magyarországon – egy helytörténeti példa alapján OLVASMÁNY A román haderő 1919. április végére kijutott a Tiszához. A folyón július végén kelt át, és napok alatt elfoglalta a Duna–Tisza közét, majd bevonult Budapestre. A románok Észak-Dunántúlon egészen Győrig nyomultak előre. Az antant nyomására 1919 őszén visszavonultak a Tiszáig, de a Tiszántúlról csak 1920 márciusában vonták ki a csapataikat a trianoni határig. Így nagyon sok olyan település volt a mai Magyarország területén, amely közel egy évig román megszállás alatt élt. Hogyan élte meg ezt az időszakot a lakosság? Erre Kisújszállás történetéből kapunk rövid öszszefoglalót. Ez a mintegy 13 700 lakosú város egy volt a számos település közül, amelynek lakossága igen súlyos károkat szenvedett. „A román megszállás első szakasza 1919. április 29-től július 23-ig tartott, ekkor a Vörös Hadsereg visszafoglalta a Nagykunság egy részét. A román ellentámadás következményeként július 25-től újra román fennhatóság alá került a város, most már 1920. február 28-ig. A román hadsereg visszatérése után még erőszakosabb lett a rekvirálás, a magántulajdon elvétele. Július 25-e után, aki nem volt hajlandó jószágait átadni, agyonlőtték, vagy családtagjait lőtték le, és volt, akit bajonettel szurkáltak halálra. Július 24. és 27. között nyolc személyt gyilkoltak meg, aki ellenállni merészelt. […] A román hadsereg 1919 augusztusában a mezőtúri fogolytáborba […] 46 civil személyt és 19 volt vörös katonát deportált. […] A botozás sem maradhatott ki a megfélemlítő eszközök közül. […] a megszállók a helység névtábláját átcserélték románra. […] Az aratás közeledtével a megszállók igyekeztek felmérni a helyi szükségletet, hogy a többletet rekvirálva kiszállítsák az országból. […] Kisújszállás termelői így éhen éppen nem haltak, de abból a többlettermésből, illetve annak árából vásároltak korábban közszükségleti cikkeket: ruhát, cukrot, sót stb., amire egy családnak, vagy gazda78 ságnak szüksége van, de ettől a bevételtől elestek, így most már szó szerint nyomorogtak. […] Tovább rontotta a lakosság hangulatát, hogy a román katonaság hozzákezdett a rekvirálásokhoz. Szokás szerint nappal, valamilyen ürüggyel meglátogatták a kiszemelt házakat, majd éjjel visszamentek és rekviráltak, mondjuk ki, kirabolták a ház lakóit. […] Dr. Gaál János polgármester […] felkérte a károsult lakosokat, hogy mindenki jelentse be a városgazdánál az őt ért kárt. […] A jelentés, illetve a jegyzőkönyv öszszegzése szerint azon a héten […] 77 család károsodott meg. A bejelentett károk a következők voltak: 83 db csirke, 47 db tyúk, 35 db kacsa, 49 db liba, 1 db hízott disznó, 15 db malac, 1 db bárány, 4 db ló, 2 db csikó, 125 kg szalonna, 78 db kenyér, 13 db lószerszám, 35 kg liszt, 10 kg cukor, 45 zsebkés […], 2 szekér, 3 és fél pár csizma, […] 3 db ostor, 2 db ruha, 2 db kendő, 1 db harisnya, 2 db fehérnemű, 1 db nadrág, 2 db kabát, […] 1 db vasvilla. [A románok kivonulása után] több mint ezer kisújszállási család jegyezte fel tételesen és értékben a rajta esett kárt, és küldte be a Városházára […].” (Dr. Ducza Lajos: Kisújszállás román megszállása – Helytörténeti füzetek, Kisújszállás 2020. alapján) Állatokban 9 761 015 Gabona, takarmányban 1 893 190 Élelmiszer, szárnyas 1 480 813 Gazdasági eszközökben 2 279 141 Ruházat, bútor stb. 3 801 867 Összesen 19 214 026 A románok által okozott károk értéke koronában (korabeli fizetőeszköz) a város által eszközölt összeírás szerint (1920. március 28.) Hogyan élte meg az átlaglakosság a román megszállás időszakát? Miért volt ez különösen nehéz a négy és fél év háborús időszak után? Hogyan viselkedtek a megszállók? 7. A trianoni békediktátum A milliók halálát okozó világháború a központi hatalmak vereségével ért véget. A korabeli nemzedék szerette volna hinni, hogy soha többé nem lesz ilyen öldöklő háború. Minden a győzteseken múlt, hiszen ők döntötték el Európa jövőjét. A nagy kérdés az volt, hogy a várva várt béke hoz-e tartós nyugalmat. Sokan a nemzetközi kapcsolatok normalizálódását várták a béketárgyalásoktól. Nem így lett, mindenhol a „Jaj a legyőzötteknek!”elv diadalmaskodott, és a modern kori Magyarország történelme is fájó nemzeti tragédiával indult. A Párizs környéki békék alapelvei Az első világháborút 1919–20-ban a Párizs környéki békeszerződések zárták le. A tárgyalásokat a négy győztes nagyhatalom, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kormányfői, valamint az amerikai elnök vezették, ahogy akkor nevezték őket: a „Négy Nagy”. A veszteseket nem hívták meg a tárgyalásokra. Németország, Ausztria, Bulgária, Magyarország és Törökország csak akkor küldhették el képviselőiket a konferenciára, amikor a rájuk vonatkozó békefeltételek már készen álltak. Ekkor megtehették a javaslataikat, de ezek rendszerint nem kerültek be a békeszerződések végleges szövegébe. Mivel a legyőzöttek a szerződéseket békediktátumként* értékelték, már az aláíráskor megfogalmazódott a revízió* igénye, ami különösen Magyarországon és Németországban mutatkozott erősnek. Miért tört ki az első világháború? Mekkora felelősségük volt ebben az egyes államoknak? Sorold fel, mely államok voltak az első világháború nyertesei és vesztesei! Hogyan képzelte el Wilson amerikai elnök a világháború utáni békerendszer kialakítását? békediktátum: Megtorló béke, amikor a legyőzött félnek nincs lehetősége beleszólni a békefeltételek kialakításába. revízió: Felülvizsgálat, a békeszerződés megváltoztatása. Hogyan bántak a vesztes államokkal a békekonferencián? Wilson amerikai elnök nem tudta elfogadtatni elképzeléseinek jelentős részét az európai győztes államokkal. Az általa hangoztatott méltányos és igazságos békefeltételeket, illetve a népek önrendelkezési jogainak figyelembevételét a gyakorlatban alig alkalmazták. Az amerikai elnök né Wilson elnök jóslata 1919-ben Wilson amerikai elnök a korábban meghirdetett 14 pontból álló békejavaslattal érkezett Versailles-ba. Mindezeket a tartós béke feltételének tartotta. Javaslatait azonban a győztes európai országok vezetői nem fogadták el, ezért csalódottan a következőket mondta: „Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy egy nemzedéknyi idő sem telik el, s újabb világháború tör majd ki, ha a világ nemzetei nem tesznek közös erőfeszítéseket megakadályozására.” A „Négy Nagy”: Orlando, Lloyd George [ejtsd: lojd dzsordzs], Clemenceau [ejtsd: klemanszó] és Wilson a béketárgyalásokon Vitassátok meg, milyen okai lehettek annak, hogy nem valósult meg az általa javasolt igazságos béke! 79 N ATLANTIÓCEÁN SEH LENGYELORSZÁG SZLOVÁKIA -O R O er teng LITVÁNIA S ZO R S Z Á G ÉSZTORSZÁG LETTORSZÁG B a lt i - RSZÁG HOLLANDIA ETO BELGIUM ÉM C FINNORSZÁG OV JE T Észak i - t e n g e r DÁNIA NAGYBRITANNIA G SZ SVÉDO RS ZÁ A FRANCIA- SVÁJC AU S Z T R I A MAGYARIA ORSZÁG ORSZÁG RO M Á N SZ SZERB LO – VÉN HORVÁT– FeketeKIRÁL YSÁG R I A tenger RS BULG Á ZÁ SPANYOLG GÖRÖGORSZÁG TÖRÖKORSZÁG ORSZÁG Földközi-tenge r R TUG ZO ÁLIA AS Melyik ország érdeke volt Németország meggyengítése? ÍR SZABAD ÁLLAM NOR VÉ GI OL A békeszerződés kimondta, hogy Németország és szövetségesei felelősek az első világháborúban okozott károkért. Habár a pénzbeli jóvátételről később döntöttek, annak megállapított nagysága a győztesek kíméletlenségét mutatta. A pénzügyi erőforrások meggyengítése mellett Németország nem tarthatott nehézfegyvereket, páncélosokat, tengeralattjárókat. A hivatásos hadsereg létszámát is korlátozták. Háború utáni határok LITVÁNIA Háború utáni új államok PO Németország kötelezettségei a háború után Európa a Párizs környéki békék után Keress új államokat a világháború utáni Európa térképén! hány hónap múlva elhagyta a békekonferenciát, és az Amerikai Egyesült Államok diplomáciája a következő két évtizedben elfordult az európai politikától. Az első békeszerződést Németországgal kötötték meg Versailles-ban [ejtsd: verszáj]. Clemenceau francia miniszterelnök a németek meggyengítését tartotta a legfontosabb szempontnak. Németországnak le kellett mondania a gyarmatairól, és területeket is veszített. Elzász-Lotaringiát Franciaországhoz csatolták, de a franciák további térnyerését a britek már nem támogatták. Helyette megtiltották a Rajna mindkét partján a német csapatok jelenlétét. A németek keleti határán az újonnan létrejövő államok szereztek területeket. Emellett az országot hatalmas anyagi jóvátételre is kötelezték, illetve a katonaság létszámát jelentősen csökkentették. Mi volt Clemenceau célja? Mi lehetett ennek az oka? Mit írt elő a békeszerződés Németországnak? Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) Wilson és a Népszövetség (a feliratok: Nemzetek Szövetsége, idealizmus, buborékfújás) Értelmezzük a karikatúrát! Mennyire támogatta a grafikus az amerikai elnök tervezetét? 80 Wilson elnök javaslatai között szerepelt, hogy meg kell alakítani a nemzetek általános szövetségét azért, hogy a nagy és a kis államok függetlensége és területi sérthetetlensége biztosítva legyen. A valódi célja az volt, hogy a további háborúkat megakadályozzák. Bár a tárgyalások során döntöttek a Népszövetség létrehozásáról, az amerikaiak már ebbe a folyamatba sem kapcsolódtak be. Az új világszervezet legfontosabb feladata az államok és nemzetek közötti viszályok békés megoldása volt. A Népszövetség azonban túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy a határozatait érvényesítse, mivel katonai erővel nem rendelkezett. A szervezet a harmincas évekre lassan elveszítette jelentőségét és tekintélyét. Melyik az a nemzetközi szervezet, amely ma hasonló célokat szolgál, mint a Népszövetség? Új határok Közép- és Kelet-Európában A béketárgyalások eredményeként az Osztrák–Magyar Monarchia jogilag is megszűnt. A felbomló államból kilépő Ausztriával kötött békeszerződés kimondta az Anschluss [ejtsd: anslusz] tilalmát, vagyis Ausztria nem csatlakozhatott Németországhoz. Ezt a versailles-i béke is rögzítette. (A Magyarországgal kötött békeszerződésről a következő oldalon lesz szó.) A csehek és a szlovákok egy új államban egyesültek, amely a Csehszlovákia nevet kapta. A Balkán-félsziget államai is átalakultak. Létrejött a délszláv állam, a Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság, későbbi nevén Jugoszlávia. Ekkor Szerbiához és Montenegróhoz Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Horvátország csatlakozott. A központi hatalmak oldalán harcoló Bulgária szintén veszített területeket, míg az antant oldalán hadba lépő Románia megkétszerezte a területét, főleg Magyarország rovására. Milyen érzéseket válthattak ki a békeszerződések a vesztes országok lakói körében? A sok évszázados múltra visszatekintő Oszmán Birodalom felbomlott. Elveszítette az arab többségű Közel-Keletet, illetve a rákényszerített béke még a török lakosság egy részét is görög uralom alá helyezte volna Kis-Ázsiában. A törökök azonban fegyvert fogtak, és a kirobbanó háborúban vereséget mértek a görög hadseregre. Az orosz polgárháború során függetlenné váltak a balti államok: Észtország, Lettország, Litvánia, illetve Finnország. A több mint egy évszázad után újra függetlenné váló Lengyelország visszakapta azon területeinek nagy részét, amelyet a 18. század végén csatoltak el tőle. A fiatal lengyel állam a keleti határán rövidesen Szovjet-Oroszország rovására is terjeszkedett. Kövesd a térképen a határok változását! Európa melyik felén történtek nagyobb változások? Mely nemzetek voltak elsősorban a nyertesei a területrendezésnek? A közép- és kelet-európai nemzetek, a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a lettek, litvánok, észtek és finnek a békerendezés után maguk irányíthatták a sorsukat. Az önrendelkezési elvet azonban nem sikerült maradéktalanul végrehajtani. Magyarok milliói kerültek román, jugoszláv vagy csehszlovák uralom alá. Az Olaszországhoz csatolt Dél-Tirolt német nyelvű népesség is lakta, és németek milliói voltak kénytelenek lengyel és cseh határok mögött élni. Az anyaországoktól elszakított és idegen uralom alá került kisebbségek millióinak helyzete magában hordozta a bizonytalanságot és egy újabb háború lehetőségét. Milyen következményekkel járt az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása? Karikatúra a békekonferenciáról Hogyan fogalmazta meg a karikaturista az európai változásokat? Etnikai arányok néhány közép-európai országban Államalkotó Kisebbnemzet ségek Lengyel69% ország 31% Csehcseh: 50,8%, 34,5% szlovákia szlovák: 14,7% Románia 71,9% 28,1% Szerb– szerb: 39%, Horvát– horvát: 23,9%, 28,6% Szlovén szlovén: 8,5% Királyság A létrejövő közép-európai államok nemzetiségi összetétele. Az 1920-as években tartott népszámlálások nem minden esetben fedték a valóságot, gyakran szándékosan egy-egy kisebbség rovására készült el a felmérés. A hozzávetőleges arányok ettől függetlenül visszaadják az országok heterogén jellegét Gyűjtsd ki az atlaszod segítségével, milyen kisebbségek éltek az adott országban! Miért nem lehetett egységes, többségi államalkotó nemzetről beszélni Csehszlovákia és a Szerb–Horvát– Szlovén Királyság esetében? 81 Apponyi Albert gróf beszédéből „…hivatkozunk a Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint […] az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá. Ennek a nagy eszmének a nevében […] követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az.” Hogyan próbált érvelni Apponyi? Hogyan kezelte a francia és a brit diplomácia ezt az elvet? A magyar békedelegáció tevékenysége A magyar kormány csak 1920 januárjára – több mint egy évvel a világháború után – kapott meghívást a párizsi békekonferenciára. Ekkorra a Magyarország jövőjét érintő döntések már megszülettek. A magyar küldöttséget Apponyi Albert gróf vezette. Apponyi leszögezte, hogy a békefeltételek elfogadhatatlanok. Hosszan érvelt a történelmi Magyarország fennmaradása mellett, de elismerte, hogy a győzteseknek joguk van területi változásokat végrehajtani. Ugyanakkor megállapította, hogy az új államhatárok nem követik a nemzetiségi határokat, és így több millió magyart akarata ellenére kényszerítenek idegen fennhatóság alá. Ezért azt javasolta, hogy Magyarország önkényes felosztása helyett a nemzeti önrendelkezés elve jegyében tartsanak népszavazásokat az elcsatolásra szánt területeken. A békekonferencia azonban a magyar észrevételek döntő többségét elutasította, és csak apróbb kiigazításokra volt hajlandó. 1920 májusában, amikor nyilvánosságra került a béke végleges szövege, Magyarországon rendszeressé váltak a tüntetések, és a békeszerződést egyszerű diktátumnak bélyegezték. Miért hívták meg olyan későn Magyarországot a békekonferenciára? Miért nem járult hozzá a békekonferencia a népszavazások megrendezéséhez? TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK Magyarország ügye a párizsi békekonferencián A békekonferencia már 1919. január végén elkezdett a magyar határok kérdésével foglalkozni. Először Csehszlovákia, Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság képviselői nyújtották be területi igényeiket. Valamennyien azt állították, hogy a magyar elnyomás alól kívánják felszabadítani nemzetüket. Követeléseik azonban jóval túllépték a valóságos nemzetiségi határokat. Területi igényeik alátámasztására ezért sokszor hamis történeti, gazdasági és stratégiai érveket is felsorakoztattak. Néhány hónappal később az osztrák kormány is benyújtotta követeléseit. Ausztria a németek lakta nyugat-magyarországi határvidéket, Burgenlandot kívánta megszerezni. Ezeket a területi igényeket azután a nagyhatalmak összevetették saját elképzeléseikkel. Így született meg a döntésük a magyar határokról már 1919 júliusában. „Ausztria, Magyarország, Bulgária vagy Törökország nem álltak gondolkodásunk előterében. Csak ha az új Szerbiára, az új Görögországra, az új Csehszlovákiára, az új Lengyelországra gondoltunk, kezdett el szívünk himnuszokat zengeni. […] Részrehajlás volt ez és előítélet. De ezeket nem egykori ellenségeink megbüntetésére és leigázásukra irányuló bosszúszomjas vágy vezérelte, hanem a lázas törekvés arra, hogy az általunk létrehozott új nemzeteket […] megerősítsük” – írta a békekonferencián részt vevő egyik brit szakértő. Mivel indokolták területi követeléseiket Magyarország szomszédai? Mi történt Magyarországon 1919 első felében, a párizsi békekonferencia tárgyalásai idején? Mi volt a britek fő célja? 82 Apponyi Albert A magyar békedelegáció elnöke Apponyi Albert gróf (1846–1933) a 19. század végétől több alkalommal is képviselte Magyarországot különböző nemzetközi konferenciákon, s ennek révén Európa-szerte ismertté vált. 1919 végén – sokoldalú tájékozottságára, hazai és nemzetközi tekintélyére, valamint sokrétű nyelvismeretére tekintettel – őt nevezték ki a magyar békedelegáció elnökévé. Apponyi Albert delegátusát a magyarországi vasútállomásokon szimpátiatüntetések fogadták. Ezekről Apponyi így írt visszaemlékezésében: „Az a bizalom és reménykedés, az a lelkesedés, amely szónoklataikból áradt, valósággal szívünkbe markolt: hiszen mi nagyon is jól tudtuk, hogy a legcsekélyebb alap sincs ilyen remények alátámasztására, hogy éppen ellenkezőleg, mi már tulajdonképpen bevégzett tényekkel állunk szemben, s kilátástalan próbálkozásunk csupán egy kínos lelkiismereti kötelesség teljesítését jelentheti.” Miért volt eltérő az egyszerű emberek és a politikusok várakozása a béketárgyalásokkal kapcsolatban? A trianoni békediktátum aláírása és rendelkezései A magyar békediktátum aláírása 1920. június 4-én történt meg a versailles-i kastélyparkban álló Nagy-Trianon-palotában. A trianoni béke nemzetközi jogi értelemben is megpecsételte a történelmi Magyarország felbomlását. A Magyarországra kényszerített békeokmány nagyon súlyos rendelkezéseket tartalmazott. Az ország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának közel 60 százalékát. A Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdély és a Tiszántúl keleti részét Romániához, a Délvidéket a délszláv államhoz, míg Burgenlandot Ausztriához csatolták. A Kárpát-medencében élő minden harmadik magyar – több mint hárommillió fő – valamelyik szomszédos állam polgára lett. Milyen területi és etnikai következményei voltak Magyarországra nézve a békeszerződésnek? C H S Z I A T R L L E N G Y E L OR SZ O V Á K Á I A G Budapest Sopron A Z E ER . OLASZO SZ N I A U S S B –H Á OR VÁ T– SZL R OVÉ N KIRÁL YSÁG A trianoni békediktátumban kialakított határok O M A Magyarországról leválasztott területek Felvidék néven eredetileg a történelmi Magyarország legészakibb, szlávok lakta részeit emlegették. A 19. század végére azonban a Felvidék elnevezés már az egész északi hegyvidéki területre kiterjedt. A két háború közötti magyar szóhasználatban egyszerűen a Csehszlovákiához csatolt területeket nevezték Felvidéknek. Kárpátalja a két háború közötti Csehszlovákia legkeletibb, az Ung folyótól az Északkeleti-Kárpátokig terjedő, zömében ruszinok lakta országrészt jelenti. Ezzel a névvel tehát a Felvidék keleti részét jelölték. Erdély földrajzi értelemben a Király-hágótól keletre, a Kárpátokig nyúló terület elnevezése. Politikai értelemben azonban hozzá tartoztak azok a csatolt részek is (Partium), amelyek a török hódoltság idején az Erdélyi Fejedelemséghez tartoztak. A két világháború között a magyar szóhasználatban Erdély és a Partium mellett ide értették a Bánság Romániához csatolt részét is. Délvidék a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolt országrészek gyűjtőneve. Alkotórészei a Muravidék, a Muraköz, a Drávaszög és a Bácska, valamint a Bánság jugoszláv fennhatóság alá került része. Burgenland az Ausztria által követelt nyugat-magyarországi terület osztrák elnevezése, amely az itteni vármegyék német nevéből származik. Ennek nyomán született meg magyarul az Őrvidék, Várvidék elnevezés. Azonosítsd az atlaszod segítségével az említett történeti-földrajzi régiókat! 83 Magyarország területi és demográfiai vesztesége a trianoni béke következtében az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Olvasd le a táblázat adataiból, mely országok milyen mértékben részesedtek Magyarország területéből! Mekkora volt az elcsatolt országrészekben a magyar anyanyelvűek aránya? Terület km2 Népesség ezer fő 325 411 Horvát-Szlavónia Magyar Királyság Területi egység Magyar anyanyelvű ezer fő % 20 886 10 051 48,1 42 541 2 622 106 4,0 282 870 18 265 9 945 54,4 92 963 7 615 6 725 88,3 189 907 10 649 3 219 30,2 Csehszlovákiához 61 633 3 518 1 066 30,3 Jugoszláviához 20 551 1 509 457 30,3 103 093 5 257 1 661 31,6 4 020 292 26 8,9 589 24 230 fő (!) 1,0 21 50 A Magyar Korona országai Trianoni Magyarország Elcsatolt területek összesen Romániához Ausztriához Lengyelországhoz Olaszországhoz 6 13,0 A békediktátum nagyon súlyos gazdasági következményekkel járt. Elcsatolták az ország bányakincseinek jelentős részét: gyakorlatilag az összes só- és nemesfémbányát, valamint a vasérctelepek kétharmadát. A nyersanyaghiány miatt a nehéziparban komoly visszaesés történt. A mezőgazdaság is megsínylette a döntést: az állatállomány (juh, szarvasmarha, ló) megfogyatkozott, és mivel a termőterületek többsége az utódállamokhoz került, az élelmiszeripar is súlyos károkat szenvedett. A jól kiépített vasúthálózatot is szétszabdalták, sőt egyes határvonalaknál Magyarország kárára csatolták el a főbb vasúti csomópontokat. Az egységes gazdasági térség megszűnése, illetve az „Átkozott a kéz, mely ezt a békét utódállamok védvámpolitikája további gazdasági károkat okozott. aláírja” – plakát 1920 májusából Emellett a hadsereg létszámát és fegyverzetét oly mértékben korlá Sorold fel, miért érezhették igazságtalannak a békét! tozták, hogy az egy komolyabb támadással szemben nem tudta volna megvédeni az országot. Magyarország – amely korábban az Osztrák– Magyar Monarchia részeként az európai nagyhatalmak sorába tartozott – közép-európai kis állammá vált, és katonailag, gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe került. A közvélemény és a kormányzat az első perctől kezd87,7% 60,6% 70,5% 100% 99,1% 70,5% 27,2% ve elutasította a békediktátumot, ezért a magyar diplomácia a kezdettől fogva a trianoni békediktátum megváltoztatására, revíziójára, azaz felül72,8% vizsgálatára törekedett. 39,4% 12,3% Erdő 29,5% 29,5% Szántó Szarvasmarhaállomány Kősó Megmaradt 84 0,9% Arany- és ezüstérc Vasérc Elveszett Milyen további következményei voltak a békediktátumnak? Feketekőszén Néhány példa a gazdaságot ért veszteségekre Milyen gazdasági nehézségekkel nézett szembe az ország? A kisantant létrejötte 1920 és 1921 között Csehszlovákia, a Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság és Románia katonai és politikai szövetséget kötött egymással, amely elsősorban a magyar revíziós törekvések és a Habsburg-restauráció ellen jött létre. A Franciaország támogatását élvező szövetség a kisantant nevet kapta. Magyarország a szövetség fellazítására törekedett, a nyílt konfliktust azonban nem vállalhatta, hiszen a kisantant országaiban több mint hárommilliós magyar kisebbség élt. Ráadásul ezek az államok voltak Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei. Nézd meg a térképet! Magyarország szomszédai közül melyik ország nem volt a kisantant tagja? Vajon miért? A Sopron környéki népszavazás A revíziós külpolitika első sikere a soproni körzet visszaszerzése volt. A város és környéke annak a területsávnak, a mai Burgenlandnak volt a része, amelyet a békekonferencia Ausztriának ítélt. A terület ennek dacára magyar fennhatóság alatt maradt, mert előbb a magyar katonaság, majd önkéntes fegyveresek megakadályozták az osztrák hatóságok bevonulását. Az antant részéről az olaszok próbáltak közvetíteni, és a magyar kormány végül elérte, hogy Burgenland egy kicsiny részén – Sopronban és a környező nyolc faluban – a lakosság maga dönthessen hovatartozásáról. A népszavazást 1921. december közepén rendezték meg. A lakosság kétharmada Magyarországra szavazott, köztük a német többségű város, illetve három, főleg horvátok által lakott falu. 1922-ben a Nemzetgyűlés törvényben ismerte el a „soproni népszavazási terület lakosságának a magyar állam iránt tanúsított tántoríthatatlan hűségét”, Sopron városának címerét pedig a civitas fidelissima [ejtsd: civitasz fidelisszima], azaz a leghűségesebb város jeligével egészítette ki. Juhász Gyula: Trianon „Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erő szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. […] S tudnád feledni a szelíd Szalontát, Hol Arany Jánost ringatá a dajka? Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt, Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső, Bírnád feledni Kassa szent halottját S lehet feledni az aradi őskert Tizenhárom magasztos álmodóját, Kik mind, mind várnak egy föltámadásra […]” Olvasd el az interneten a teljes verset! Milyen történelmi példákat idézett fel a költő? Milyen üzenetet fogalmazott meg a költeményében? Mi volt a jelentősége annak, hogy Sopron és környéke népszavazással került vissza Magyarországhoz? Hogyan illeszkedett a népszavazás eredménye az Apponyi által korábban felvetett javaslathoz? Menni vagy maradni? A trianoni békeszerződés értelmében több mint hárommillió magyar lakos került az új határokon túlra, idegen állam fennhatósága alá. Túlnyomó többségük a szülőföldjén maradt, és igyekezett beilleszkedni az új viszonyok közé. Voltak azonban olyanok is, akik nem vállalták a kisebbségi sorsot, és Magyarországra menekültek. Zömmel köztisztviselők, tanárok, értelmiségiek, katonatisztek, akik – hivatásuk miatt – az új államokban nemigen tudták volna biztosítani megélhetésüket. Magyarország melletti szavazásra buzdító plakát Miért írták fel a készítők németül és szlovákul is a szöveget a plakátra? 85 Néhány év leforgása alatt több mint 400 ezer magyar menekült érkezett Magyarországra a szomszéd államokból, mert az idegen fennhatóság alatt nem látták biztosítottnak a jövőjüket. A menekültek egy része sikeresen beilleszkedett. Mások azonban évekig éltek tömegszállásokon vagy szükséglakótelepeken. A legrosszabb helyzetben az a több ezer vagonlakó család volt, akik a nagyobb vasúti csomópontokban – Budapesten a Nyugati pályaudvar előtt, Kaposvárott, Szolnokon stb. – a mellékvágányokra tolt marhavagonokban tengődtek, és várták sorsuk jobbra fordulását, sokszor éveken át. Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a korabeli kormányoknak? A menekültek segélyezése jócskán megterhelte az amúgy is válsággal küzdő trianoni Magyarországot. Még nagyobb gondot okozott azonban a hiányuk a határokon túl. Távozásukkal ugyanis a kisebbségi léthelyzetbe kényszerült magyar közösségek elveszítették az értelmiség egy részét, amely társadalmi állásánál, tekintélyénél, műveltségénél fogva vezető szerepet játszhatott volna a határon túli kisebbség életében. Foglald össze, miért kellett sokaknak elhagyniuk szülőföldjüket! Mely társadalmi réteg maradt nagyobb számban az elszakított területeken? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Vagonlakó család Budapesten Milyen körülmények között éltek a képek tanúsága szerint a menekültek? Miért jelenthetett az 1920-as években különös nehézséget érkezésük a magyar állam számára? 86 Kik döntöttek a békeszerződések feltételeiről? Milyen célokat szolgáltak a veszteseket sújtó szigorú békefeltételek? Melyek voltak azok az előírások, amelyek Franciaország biztonságát szolgálták? Melyek voltak azok a döntések, amelyek egy újabb háború veszélyét növelték? Miért? Hogyan születtek meg a békekonferencián a magyar határokról szóló döntések? Hogyan próbált érvelni a magyar küldöttség a békefeltételekkel szemben? Milyen területi, etnikai és gazdasági következményekkel járt a trianoni béke Magyarországra nézve? Az első világháború és következményei ÖSSZEFOGLALÁS ➊ Dolgozzatok csoportokban! A „Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek!” a) Először egyenként készítsetek magatoknak egy listát a háborút kiváltó okokról! A csoporton belül hasonlítsátok össze, amit írtatok, majd készítsetek egy közös listát, amelyben már fontossági sorrendbe is rakjátok az okokat! Vitassátok meg a többi csoporttal, amit készítettetek! B „Teljes bizonyossággal mondhatom, hogy egy nemzedéknyi idő sem telik el, s újabb világháború tör majd ki, ha a világ nemzetei nem tesznek közös erőfeszítéseket megakadályozására.” b) Az előbbihez hasonló módon az alábbi két kérdést is közösen vitassátok meg! • Az antant- vagy a központi hatalmak tehetők-e felelőssé a világháború kirobbanásáért? Miért? • Milyen okok miatt szenvedett vereséget Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia? ➋ Dolgozzatok csoportban! Írjátok le, hogy miért érdemelte ki a háború a korszakban a „Nagy Háború” nevet! Miben volt más, mint az azt megelőző háborúk? Készítsetek egy összehasonlító táblázatot, amely az általatok választott szempontok szerint állítja szembe az első világháborút a megelőző korok háborúival! ➌ Egy képzeletbeli család nevében írjatok levelet a királynak, amelyben elpanaszoljátok neki, hogy mennyire viseli meg a családot a háború! Ki mit tesz a győzelemért? ➍ Mely történelmi személyekhez kötődnek az idézetek? Dolgozz a füzetedbe! Személy II. Miklós cár II. Vilmos császár Lenin Woodrow Wilson Betűjel C „[…] gyűjtsük össze, szervezzük, és kitartóan készítsük fel az erőket a fegyveres felkelésre, ha a válság lehetővé teszi ennek valóban tömeges, össznépi méretű alkalmazását. A fegyveres felkelésnek csak az lehet a célja, hogy a hatalom átmenjen a szegényparasztság által támogatott proletariátus kezébe, s így megvalósíthassuk pártunk programját.” D „Oroszország létének e döntő napjaiban lelkiismeretünk parancsolja, hogy megkönnyítsük népünk számára minden erőinknek szoros egyesítését és megszervezését a győzelem gyors elérésére. Ezért a birodalmi dumával egyetértésben helyesnek találtuk, hogy lemondjunk az orosz állam koronájáról, és letegyük a főhatalmat.” ➎ Soroljátok fel azokat az államokat, amelyek az első világháború után nyerték el vagy nyerték vissza állami függetlenségüket! ➏ Foglald össze a füzetedben vázlatszerűen, milyen politikai változások történtek Magyarországon 1918 október vége és 1919 november közepe között! Térj ki az adott időszak belpolitikai viszonyaira, illetve utalj az ország külpolitikai helyzetére! Dolgozzatok négyfős csoportokban! Gyűjtsétek össze azokat az érveket, amelyek miatt mind Németország, mind Magyarország számára elfogadhatatlan volt a rákényszerített békeszerződés! Készítsetek táblázatot a füzetetekben! 87 87 IV. fejezet Totális diktatúrák A Graf Zeppelin utasszállító léghajó az 1930-as években 88 A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN a tehetősebbek már automobilon közlekedhettek, a háztartásokban új eszközök jelentek meg, amelyek könnyebbé tették a házimunkát, a rádiókészülékek híreket és szórakoztató műsorokat sugároztak a hallgatóiknak. Az 1920-as évek átmeneti fellendülésével egy időben a Szovjetunióban már kiépülőben volt a kommunista diktatúra. Az 1929-ben kitört gazdasági válság egy új korszakhoz vezetett Európában. Vállalkozások mentek tönkre, bankok sora volt kénytelen beszüntetni a tevékenységét. Az emberek a válság hatására tömegével váltak munkanélkülivé. Az elszegényedett, kilátástalan sorsú tömegek több országban a felelőtlenül ígérgető szélsőséges pártok felé fordultak. 1933-ban egy olyan politikai párt került hatalomra Németországban, amely a versailles-i békerendszer erőszakos felszámolására törekedett, és ezzel egész Európa békéjét veszélyeztette. Ebből a fejezetből megtudhatod… milyen új szélsőséges eszmék és pártok jöttek létre ebben az időszakban. milyen jellegű hatalmi rendszert építettek ki a kommunisták. hogyan és miért tudott hatalomra jutni a szélsőjobboldal Németországban. milyen új külpolitikai törekvései voltak Németországnak. hogyan változtatta meg mindez a közép-európai erőviszonyokat. Eközben azt is megtanulod, miként lehet emberi magatartásokat és döntéseket megfigyelni a történelmi eseményeknél. tanulságokat levonni történelmi személyek tettei alapján. egy-egy történelmi eseményt vagy eseménysorozatot bemutatni az okok és következmények feltárásával. beszámolót készíteni történelmi személyek életútjáról. 89 A „Nagy Háború” utáni évtized OLVASMÁNY A háború következményei A világháborúban összesen közel kilencmillió katona veszítette életét. Még ennél is többen voltak, akik súlyos sebesülést szenvedtek vagy örökre rokkanttá váltak. Az emberek szenvedése azonban nem ért véget a háború befejezésekor. A legyengült katonák közt gyorsan terjedő járvány ütötte fel a fejét, amelyet a frontról otthonaikba hazatérő katonák még tovább terjesztettek. A spanyolnáthának nevezett betegségben többen haltak meg, mint a háború fegyveres harcaiban. A világméretű fertőzésben – pontos adatok híján – a halottak számát 50 és 100 millió közöttire becsülik. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy honnan ered a járvány neve! Milyen jellegű betegség volt a spanyolnátha? Németország: 2 millió Oroszország: 1,7 millió Franciaország: 1,5 millió Osztrák–Magyar Monarchia: 1,1 millió Nagy-Britannia: 1 millió Olaszország: 0,5 millió Egyesült Államok: 0,1 millió Az első világháborúban meghalt katonák száma néhány országban Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy a lakosság nagyságához képest melyik ország szenvedte el a legnagyobb veszteséget! Szerinted hogyan hatott a családokra a férjek, apák, testvérek és fiúk elvesztése? Az első világháború korábban soha nem tapasztalt pusztítást eredményezett. Az élelmiszerés fűtőanyaghiány sokaknak éhezést és nélkülözést hozott. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági ereje jelentősen megnövekedett a háború alatt. Hatalmas összegeket kölcsönzött a 90 szövetségeseinek, és ezeket a kölcsönöket visszakövetelte a háború után. Az európai gazdaság átalakult. A korábbi nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok megszakadtak. Nagy-Britannia elvesztette pénzügyi vezető szerepét. Franciaország és Belgium igyekezett jóvátétel címén minél többet kisajtolni Németországból, a németek viszont arra törekedtek, hogy minél kevesebbet kelljen fizetniük. A győztesek által kiszabott jóvátétel összege messze túllépte a német gazdaság teljesítőképességét. Miért nem tudott gyorsan talpra állni a világgazdaság a „Nagy Háború” után? A világgazdaság átmeneti fellendülése Az első világháború után egy rövid visszaesést követően az Amerikai Egyesült Államok gazdasága gyors fejlődésnek indult. Az 1920-as évek az ottani átlagpolgárok számára bizonyos gyarapodást és az olcsón megvásárolható autók korát jelentették. Az országban a húszas évek közepén már több millió autó futott az utakon. Az amerikai pénzügyi körök az európai gazdaság megsegítésére nagyszabású programot dolgoztak ki. Mivel Németország kezdetben semmilyen jóvátételt nem fizetett a győzteseknek, így Párizs és London sem tudta elkezdeni visszafizetni Washingtonnak a háborús tartozásait. A vesztes Németország gazdasága súlyos nehézségekkel küszködött, magas volt az infláció és a munkanélküliség. A pénzügyi körforgást az amerikai befektetők úgy indították be, hogy kölcsönökkel segítették a német gazdaság talpra állását, cserébe kikötötték, hogy a német kormány megkezdi a jóvátétel fizetését. Ebből az összegből Nagy-Britannia és Franciaország már törleszteni tudta hiteleit Washington felé. Hogyan és miért alakult ki a pénzügyi körforgás az 1920-as évek második felében? törl e téte jóvá szté s Nagy-Britannia Franciaország l Amerikai Egyesült Államok hitel és befektetés Németország Családi program a rádiózás Miért vált népszerűvé a rádiózás? A háborús jóvátétel háromszöge Hogyan kezdődött meg a pénzügyi körforgás az 1920as évek második felében? Miért volt szükség az Amerikai Egyesült Államok közbelépésére? Változó életmód, változó háztartások A nők munkába állása A technikai találmányok már nemcsak a gazdagok számára voltak elérhetők, hanem a közép- és munkásrétegnek is. Az elektromosság révén a nők házimunkája könnyebbé vált, új gépek, eszközök kaptak helyet a háztartásokban, mint például a porszívó, a vasaló, a hűtőszekrény vagy a hajszárító. A motorizált tömegközlekedési eszközöknek köszönhetően a távolságok lerövidültek. Az 1930-as évek elején még mindig fénykorát élte a rádiózás. A rádiós műsorszerkesztők hamar rájöttek arra, hogy legtöbb hallgatójuk otthoni házimunkát végző feleség. A zene mellett napközben nekik sugározták a főzési, varrási tanácsadó műsorokat. A hölgyek egyéb tippeket is kaptak a vásárláshoz, otthonteremtéshez, szépségápoláshoz, miközben a műsorok szünetében reklámokat lehetett hallani. A ma szappanoperának nevezett műsorok onnan kapták a nevüket, hogy tisztítószergyártó cégek fizették a rádióban sugárzott történetek közt hallható hirdetéseket. A 19. századig egy nő általában csak otthoni teendőkkel foglalkozott. Feleség, anya és háziasszony volt, míg a férfi volt a kenyérkereső. Az ipari forradalom kibontakozása során elsősorban a könynyűiparban (textiliparban) kezdtek el tömegesen dolgozni a nők. Később a technikai fejlődés is segítette a munkavállalásukat. Sokaknak biztosított megélhetést a titkárnői, gépírónői vagy a telefonos kisasszonyi munkakör. A világháború a nőket is nagy számban kényszerítette arra, hogy munkába álljanak. Ez azonban tartós maradt, és a városi nők többsége dolgozni kezdett. Így sokan saját vagyonra tettek szert, noha bérezésük alacsonyabb volt, mint a velük azonos munkakörben dolgozó férfiaké. A gazdasági és politikai vezető pozíciókat ekkor túlnyomó részben még mindig férfiak töltötték be. A nők évszázadokon át nem járhattak egyetemre. A 19. század végétől az oktatás kiszélesítésével az értelmiségi pályára is lehetőségük nyílt, így orvosok, ügyvédek, tudósok, tanárok lehettek. A legtöbb országban a világháború alatt megugrott az egyetemekre jelentkező nők száma, és ez a folyamat a későbbiekben sem tört meg. Sorold fel a korszak néhány technikai újdonságát! Milyen változásokat jelentett a világháború a nők életében? Miért? New York-i utca az 1920-as években Hogyan tükröződnek az ekkoriban lezajlott változások? Keress példákat! Amerikai nők a volán mögött 91 8. A kommunista Szovjetunió Az első világháború súlyos veszteségei után egy még nagyobb áldozatokkal járó polgárháború is lezajlott az egykori cári Oroszország területén. A polgárháborúban győztes bolsevikok diktatúrája a kommunista eszmék megvalósítása során egyre nagyobb elnyomást és terrort alkalmazott a társadalommal szemben. A Szovjetunió 1922–1938 között Idézd fel, milyen körülmények között veszített területeket az ország a nyugati határainál! Állapítsd meg, milyen földrajzi-éghajlati viszonyok között működtek a munkatáborok! Hogyan képzelte el a kommunista ideológia a gazdaság és a társadalom átalakítását? Milyen jellegű társadalmi berendezkedést ígért a kommunizmus? Hogyan és miért jutottak hatalomra a bolsevikok Oroszországban? kommunista párt: A pártnak a diktatúra időszakában többféle elnevezése volt: Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt 1918–1925 között, majd Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt 1925–1952 között, és a Szovjetunió Kommunista Pártja 1952–1991 között. koncentrációs tábor: Emberek elkülönítésére, fogva tartására létrehozott tábor. A fogságban tartottakat embertelen körülmények között dolgoztatták. A totális diktatúra kiépülése A polgárháborúban győztes kommunisták az ellenőrzésük alatt álló területen 1922-ben létrehozták a Szovjetuniót. A hatalmas kiterjedésű ország az egykori cári birodalom nagy részét birtokolta, kivéve a nyugati határainál, ahol Finnország, a balti államok és Lengyelország kiválásával területi veszteségei voltak. A polgárháborúban az ország hatalmas vérveszteséget szenvedett el; több millióan haltak meg a harcok, az éhínségek és a járványok során. A kommunista (bolsevik) párt* uralma az ellenfelei legyőzését követően is a társadalom elnyomásán és a terroron alapult. A Lenin által kialakított diktatúra továbbra is semmibe vette a politikai és polgári szabadságjogokat, sőt olyan eszközöket alkalmazott, amelyek bármikor alkalmasak voltak a társadalom teljes, azaz totális elnyomására. Ilyen volt például a politikai titkosrendőrség működtetése, valamint az a gyakorlat, hogy a rendszer által ellenségnek tekintett személyeket koncentrációs táborokban* tartották. Milyen körülmények között jött létre a Szovjetunió? Lenin 1924-ben bekövetkezett halála után fokozatosan Sztálin vált a Szovjetunió legnagyobb hatalmú vezetőjévé. A bolsevik pártfőtitkár durván visszaélt a megszerzett 92 hatalommal. Bárkivel kíméletlenül leszámolt, aki céljai elérésében akadályozta. Miután az egyeduralma megkérdőjelezhetetlenné vált, a gazdaság és a társadalom radikális átalakításába kezdett. Az országot olyan nagyhatalommá akarta emelni, amely mind gazdaságilag, mind katonailag egyenrangú az európai vetélytársakkal szemben. Mindezt egy szűk évtized alatt elérte az ország, de ennek szörnyű ára volt. Az erőszakos eszközökkel végrehajtott intézkedések során milliók haltak meg, és milliókat zártak kényszermunkatáborokba, amelyeket az orosz elnevezés alapján Gulagnak* neveztek. Sztálin irányítása alatt a Szovjetunió véglegesen egy totális állam, vagyis totális diktatúra lett, amelyben mindent a vezetőhöz, illetve a kommunista párthoz kapcsolódó kizárólagos ideológia mentén szerveztek. Ezzel a társadalmi élet minden területét (politika, gazdaság, kultúra), valamint a családi, magánéletet is irányító, ellenőrző berendezkedés alakult ki. Milyen főbb jellemzői voltak a sztálini diktatúrának? Az iparosítás programja A bolsevikok a hatalomátvételt követően központi irányítás alá vették, azaz államosították a gyárakat, üzemeket és bankokat. Ezzel felszámolták a tőkés, magántulajdonon alapuló gazdaságot, a magánvállalkozások nem működhettek tovább. Az 1920-as évek végén Sztálin utasítására szigorú tervgazdálkodást vezettek be. Ötéves tervekben jelölték ki azokat a célokat, amelyeket egy-egy iparágon belül el kellett érni. A tervgazdálkodás során az iparfejlesztés előnyt élvezett a fogyasztással szemben. Az erőltetett iparosítást a harmincas évek közepétől szocialista munkaverseny-mozgalom is támogatta. Elsősorban a nehézipart és a gépgyártást fejlesztették, illetve vízi erőműveket, vasútvonalakat építettek. A gépeket és berendezéseket sokszor külföldről hozatták, mert ezeket a szovjet ipar nem tudta előállítani. Gulag: Táborok Főigazgatósága, amely a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszer összefoglaló elnevezése volt. Munka- és átnevelőtáborokat már a polgárháború első éveiben is működtettek. Lenin jellemzése Sztálinról „Sztálin túlságosan goromba ember, és ez a fogyatékosság, amely teljesen elviselhető körünkben, a kommunisták közötti érintkezésben, tarthatatlan a főtitkár tisztségében. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak azon, hogyan kellene Sztálint ebből a tisztségből áthelyezni. Jelöljenek ki helyére másvalakit, akinek egyebek mellett az a pozitív tulajdonsága van Sztálin elvtárssal szemben, hogy türelmesebb, lojálisabb, udvariasabb és figyelmesebb.” Hogyan jellemezte Lenin Sztálint? Miért volt veszélyes Sztálinra nézve, hogy Lenin nem tartotta őt alkalmas vezetőnek? A sztahanovista mozgalom A Donyec-medence egyik bányájában a tervteljesítés érdekében a helyi pártbizottság kitalálta, hogy versenyt indít. Az egyik bányász, Alekszej Sztahanov a munkatársait messze meghaladó teljesítményt tudott felmutatni, ezzel többszörösét kereste az átlagnak. Sztahanov az eredményeit úgy érte el, hogy többen dolgoztak a keze alá és segítették. A mozgalmat a pártapparátus terjesztette, a negyvenes évekre az ipari munkások fele sztahanovista volt. Vitassátok meg, milyen eszközökkel igyekeztek több munkára bírni az embereket! Joszif Visszarionovics Sztálin Miként ábrázolta ez a plakát Sztálint? Próbáljatok minél több rejtett üzenetet megfogalmazni a kép alapján! 93 Ezekért az eszközökért túlnyomórészt élelmiszerrel fizettek. A fogyasztási cikkek gyártását elhanyagolták, a béreket alacsonyan tartották. Az emberek nem tudtak még megfelelő minőségű cipőt és ruhát sem venni. Hiány volt élelmiszerből is. Miben különbözött a szovjet gazdaság működése a kapitalista országokétól? Miért tartották mesterségesen alacsony szinten az életszínvonalat a Szovjetunióban? Vízierőmű építése a Dnyeper folyó mentén az 1930-as években Melyik iparág fejlődését segítették elő a vízierőművek? kulák: Jobb módú paraszt, a parasztságnak az a rétege, amely akkora földterülettel rendelkezett, hogy az megfelelő jövedelmet biztosított számára. A sztálini rendszer tudatosan ellenséggé tette ezt a társadalmi réteget. A mezőgazdaság átalakítása A bolsevikok a paraszti magántulajdont a szocializmus útjában álló akadálynak tekintették. Ezért a parasztságot fokozatosan állami gazdaságokba kényszerítették, állami tulajdonba vették a haszonállatokat, a földeket és a termelőeszközöket. Az 1920-as évek végétől egyre erőszakosabban zajlott a kollektivizálás. A kuláknak* minősített parasztokat kegyetlenül üldözték, sokakat kitelepítettek. Az 1930-as évek közepére teljesen megszűnt a mezőgazdasági magántulajdon. A termékek fajtáját, mennyiségét és árát központilag határozták meg. A kollektivizálás igen súlyos következményekkel járt, jelentősen csökkent a terményhozam, illetve az állatállomány. Számos helyen pusztító éhínség ütötte fel a fejét, az ukrán területeken milliókra teszik a halálos áldozatok számát. Hogyan és miért történt a mezőgazdaság erőszakos átalakítása? Erőszakos kollektivizálás a mezőgazdaságban Az állami beavatkozással szemben a jómódú gazdák határozott ellenállást mutattak. A parasztok csökkentették a termelést, és levágták az állataikat. A bolsevikok a gazdagabb parasztok ellen szabályos háborút indítottak. A mezőgazdasági népesség legaktívabb rétegétől erőszakkal gyűjtötték be a terményfelesleget, de előfordult, hogy a parasztok fegyveresen is ellenálltak. 1930 telén kulákok ezreit lőtték agyon, mert megtagadták a kollektivizálást. Más gazdákat, akiket különösen veszélyesnek ítéltek, Szibériába száműztek. Azokat a parasztokat, akik a kulákokat feljelentették, a kulákok elkobzott vagyonával jutalmazták meg. 1932–33-ban több millió ember halt éhen amiatt, hogy a parasztoktól begyűjtött élelmiszer jó részét külföldön adták el ipari termékek beszerzése céljából. Az áldozatok nagy része ukrán volt, de sok áldozatot szedett az éhínség Kazahsztánban, Nyugat-Szibériában és az Észak-Kaukázusban is. A kolhozt, azaz a szovjet mezőgazdasági termelőszövetkezetet népszerűsítő plakát Miért fordították egymás ellen a parasztság gazdagabb és szegényebb rétegeit? 94 Miért a parasztság legmódosabb rétege állt ellen a kollektivizálásnak? Képzeld el, hogy külföldi újságíró vagy a Szovjetunióban! Számolj be a kollektivizálásról! A terror és munkatáborok A sztálini diktatúra alatt az emberek a modern kori történelemben addig még soha nem tapasztalt mértékű elnyomásban éltek. Egyeduralom vagy politikai jellegű elnyomás természetesen a korábbi évszázadokban is létezett, ilyen volt például a cári rendszer is. Ugyanakkor a társadalom minden rétegét érintő, a mindennapokat behálózó elnyomógépezet a modern korra volt inkább jellemző. Emiatt is nevezik totális diktatúrának a kialakított uralmi formát. A politikai titkosrendőrség, a besúgóhálózat, a megfélemlítés és a terror a kommunista diktatúra részévé vált. Először a mezőgazdaság átalakítása során mutatkozott meg ez az embertelen könyörtelenség. Hogyan alakult ki a totális diktatúra? Foglyok agyagot lapátolnak nyersanyagként a koncentrációs tábor téglagyárához Hogyan és miért dolgoztatta kényszermunkásként állampolgárainak millióit a kommunista diktatúra? Egy idő után azonban már nemcsak a rendszer által „ellenforradalminak” tekintett társadalmi rétegeket üldözték, hanem a kommunista párton belül is megindultak a tisztogatások. Az 1930-as évek második felében több százezren haltak meg a belső leszámolások során. A vélt vagy valós politikai ellenfeleket száműzték, bebörtönözték vagy kivégezték. A koholt, azaz kitalált, hamis vádakon alapuló koncepciós perek során teljesen figyelmen kívül hagyták a törvényességet. Ilyenkor a bizonyítás döntően a vádlottakból kínzásokkal kikényszerített beismerő vallomásokon alapult. Az 1930-as évek második felében közel 700 ezer embert végeztek ki az így meghozott halálos ítéletek alapján. Mik voltak a sztálini terror főbb jellemzői? Kényszermunka az állami építkezéseken Eközben a munkatáborokban is milliók sínylődtek. A kényszermunkát leginkább azokon a területeken alkalmazták, ahová a rossz körülmények miatt másképpen nem kaptak volna munkaerőt. Gyakran a sarkkörön túl vagy az ország ázsiai területein, Szibériában működtették a munkatáborokat. A csatornákat, utakat, erőműveket sokszor embertelen körülmények között építették, legtöbbször szakképzetlen munkaerő felhasználásával. A táborokban foglalkoztatott tömeg összességében szerény gazdasági teljesítményt nyújtott, viszont bizonyos területeken, például a fakitermelésben, a bányászatban vagy az építkezéseken, fontos szerepet töltött be. A harmincas évek második felében a Gulag táboraiban raboskodók száma másfél-két millió között mozgott. Sztálin 1953-ban bekövetkezett haláláig több mint tízmillió ember fordult meg a munkatáborokban. Az elítélteket rendszerint addig dolgoztatták, amíg munkaképesek voltak. A munkatáborokban fogva tartott embereket mínusz harminc fokban is a szabadban kényszerítették munkára. A sarkvidéken dolgozókat legalább pufajkával, csizmával, kesztyűvel el kellett volna látni, de erre nem fordítottak gondot. A kimerült, fagyássérült kényszermunkások nagy része megfelelő orvosi ellátás híján a táborokban halt meg. Külön elzárás járt azért, ha valaki egy hónapon belül háromszor késett a munkából. Senki nem változtathatta meg önkényesen a munkahelyét, és senki nem vonhatta ki magát a túlóra alól. Hogyan zsákmányolta ki a szovjet állam a saját társadalmát? Milyen körülmények között dolgoztatták sokszor az embereket a munkatáborokban? 95 ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK Az európai közvélemény a sztálini időszak terrorjáról nem vagy alig tudott valamit. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a Szovjetunió teljesen elzárkózott a külvilágtól, valamint állampolgárai csak külön engedéllyel utazhattak külföldre. Emellett a szovjet propaganda néha-néha meghívott olyan, a baloldali eszmékkel szimpatizáló újságírókat az országba, akiket azután „tiszta” térségekbe vezettek el, ahol csak a fejlődő gyáriparról tudósítottak. A történettudomány azt is megállapította, hogy a szovjet titkosszolgálat többször anyagilag támogatta azokat a nyugat-európai újságírókat és értelmiségieket, akik kedvező színben mutatták be a Szovjetuniót. „A küldöttség egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunióban az egész hatalom valóban a munkások kezében van, s hogy Oroszország munkásosztálya politikailag a legszabadabb munkásosztály az egész világon, s hogy Szovjet-Oroszország gazdasági építése a szocializmus felé halad, s ebben a munkás- és paraszttömegek széles rétegei részt vesznek. Annak ellenére, hogy a cári rendszertől örökölt ipar részben technikailag elmaradott, és annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban még a múltból örökölt negatív jelenségek uralkodnak, mindennek ellenére határozott növekedést észleltünk. A külföldön olyannyira rágalmazott és gyűlölt oroszországi proletárdiktatúra valójában munkásdemokrácia, amelyben a munkások nagyon jól érzik magukat. A munkások, parasztok, műszaki szakemberek, tudományos munkatársak és más szellemi foglalkozásúak többségükben a szovjet rendszer és szovjet kormány mellett állnak.” (Osztrák munkásküldöttség beszámolója, 1920-as évek) Hogyan vélekedett az osztrák küldöttség a Szovjetunióról? Milyen jelzőket és kifejezéseket használtak? Miért ellentmondásos ez a tanultak alapján? Személyi kultusz a Szovjetunióban politikai rendőrség: A nyilvánosság elől elrejtve működő szervezet, amelynek feladata a hatalomra veszélyt jelentő emberek és csoportok felkutatása, elfogása vagy meggyilkolása. Ivan Gyenyiszovics egy napja Alekszandr Szolzsenyicin egy gyermekkori barátjának írt levelében bírálni merte Sztálint, ezért 1945-ben letartóztatták. Szolzsenyicin tizenegy évet töltött börtönökben és munkatáborokban. A Gulagon szerzett élményei alapján írta meg az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregényét. A Gulag szigetvilág című művéért később irodalmi Nobel-díjat kapott. A Szovjetunióból kiutasították. Keresd meg Szolzsenyicin regényét a könyvtárban, és állítsd össze egy fogvatartott napirendjét! 96 Sztálin körül korábban soha nem tapasztalt személyi kultusz alakult ki. A propaganda azt sugallta, hogy szinte felsőbbrendű ember, aki döntéseiben tévedhetetlen, és képes bármit elérni. Számos helyen Sztálin-szobrot állítottak, a tömegrendezvényeken a felvonulók a portréját hordozták, illetve nevének elhangzásakor kötelező volt a vastaps. A személyi kultuszt a tömegtájékoztatás, az oktatás és a kultúra is terjesztette, kikényszerítve a népből a vezető iránti hódolatot. A vezért költeményekben dicsőítették, mindenütt rettenthetetlennek és bölcsnek ábrázolták. Nem lehetett bírálni, tiltott volt vele szemben a tiszteletlenség és a viccelődés is. Ez utóbbit a politikai rendőrség* is ellenőrizte. Azok az emberek, akik kritizálni merték Sztálint, könnyen kényszermunkatáborba kerülhettek. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Sorold fel a sztálini diktatúra jellegzetességeit! Milyen eszközöket alkalmazott a kommunista hatalom a társadalommal szemben? Sorold fel az iparosítás hatásait! Foglald össze, mi jellemezte a szovjet gazdaságot! Miért tekintette ellenségnek a szovjet hatalom az egyénileg gazdálkodó parasztokat? A nagy gazdasági világválság OLVASMÁNY Az 1920-as évek közepére a világgazdaság termelése már meghaladta a háború előtti szintet. Az évtized végén a túltermelés miatt lelassult a gazdasági növekedés. Emiatt 1929. október végén a New York-i tőzsdén eladási pánik tört ki: mindenki szabadulni akart a részvényeitől. A megrémült befektetők egyszerre akartak a pénzükhöz jutni. Részvények sokasága vált így egyik pillanatról a másikra értéktelenné. A befektetett pénzek nagy része elveszett, a bankok pedig tömegesen fizetésképtelenné váltak. A befektetők és vásárlók számának csökkenése miatt a gyárak és vállalkozások leálltak vagy tönkrementek. Nagyon sok embert elbocsátottak, és a munkanélküliek még kevesebb pénzt tudtak vásárlásra költeni. A gazdaság emiatt még tovább hanyatlott, így egyre gyorsult a gazdasági visszaesés és az elszegényedés. Milyen folyamatok során mélyült el a válság? Túltermelés A termelés visszafogása Elbocsátás, bércsökkentés Jövedelem csökkenése Kereslet csökkenése A termelés ismételt visszafogása Újabb elbocsátások A kereslet további csökkenése Állami beavatkozás A gazdasági válság folyamata Az amerikai válság hatására az európai gazdaságokban is hetek alatt súlyos gondok keletkeztek (termelésleállás, elbocsátások). Visszaesés mutatkozott a külkereskedelemben is. Minden kormány igyekezett megvédeni a hazai termelőket, ezért korlátozta a külföldi árucikkek behozatalát. A nemzetközi külkereskedelem teljes összege 1929 és 1933 között az egyharmadára esett vissza. Miért vált világválsággá a gazdasági válság? 1933-ban Franklin Delano Roosevelt [ejtsd: rozevelt] lett az új amerikai elnök. A válság kezelését új szemléletű gazdaságpolitikával oldotta meg: az állam beavatkozott a piac működésébe. Szabályozták a pénzintézetek és a tőzsde működését. A munkanélkülieket közmunkák szervezésével segítették, és enyhítették a mezőgazdaságból élők terheit is. A közmunkaprogramoknál arra törekedtek, hogy a foglalkoztatás hatékony legyen, és minél alacsonyabb költséggel minél több munkanélkülinek tudjanak munkát adni. Így utak, vízerőművek épültek, az állástalanok száma azonban csak lassan csökkent. Bevezették a munkanélküli segélyt is. Az intézkedéseknek köszönhetően fokozatosan javult a gazdaság és az emberek helyzete az országban. Embertömeg a New York-i tőzsde előtt 1929-ben Sokan hitelből vásároltak részvényeket. Miért volt ez nagyon veszélyes? Milyen főbb intézkedéseket hozott Roosevelt? 97 9. A nemzetiszocialista Németország A két világháború között nemcsak a Szovjetunióban alakult ki totális állam, hanem Olaszországban és Németországban is. Mindkét ország diktátora idegen területek meghódítására is törekedett, amivel néhány évvel később újabb világháborút robbantottak ki. Miben tért el Németország és Olaszország első világháborús szerepvállalása? Milyen főbb következményekkel járt a háború? fasizmus: Olyan politikai irányzat, amely egyszerre ígéri a felfokozott nacionalista elképzelések és a széles néprétegek szociális követeléseinek megvalósítását. A szó eredete az olasz fascio – azaz szövetség –, az pedig a latin fasces szóra megy vissza, amely az ókori Római Köztársaság egyik hatalmi jelképét, a vesszőnyalábot jelentette. A jelkép a közösség erejét szimbolizálta. Mussolini 1919-ben hozta létre a hazatérő frontharcosok „harci szövetségét”, amelyet 1921-ben párttá szervezett. A fasizmus Olaszországban A szélsőjobboldali politikai eszmék közül a fasizmus* Olaszországban alakult ki. A fasiszta mozgalom élén Benito Mussolini [ejtsd: musszolíni] állt, aki megszervezte a párt félkatonai alakulatait is. A világháború utáni években fellépő mozgalom hangosan kiállt a nemzeti egység mellett, valamint a túlzó nacionalista elképzeléseket követve egy új „Római Birodalom” megalapítását tűzte ki célul. Mindezt a többi nemzet rovására, akár háború árán akarta megvalósítani. Emellett a fasizmus nyíltan elvetette a liberális eszméket, a demokratikus berendezkedést, valamint harcos antikommunizmust is hirdetett. Újszerűen hatott a korabeli politikai közéletben a fasiszták demagóg propagandája, amellyel az összes társadalmi rétegnek ígértek valamit hatalomra jutásuk esetén. A széles néprétegek manipulálását, megtévesztését kívánták elérni az előre megtervezett pártrendezvényekkel, tömeggyűlésekkel is. Miben tért el a fasizmus az eddig tanult politikai irányzatoktól? Olaszország az első világháború után Az olasz fasiszta mozgalom jelképe. Egy ókori római szimbólumot használtak fel: a fasces egy fejsze köré kötött vesszőnyaláb, amely az „egységben az erő” elvét szimbolizálta Milyen célokat szolgált az ókori Rómára való utalás? 98 A béketárgyalásokon a győztes Olaszország jóval kevesebbet nyert, mint amire számított. Területi igényeinek nagy része nem valósult meg, miközben a világháború kimerítette az ország tartalékait. Hatalmas volt a munkanélküliség és a szegénység, a leszerelt katonák is a munkanélküliek tömegét gyarapították. Az elégedetlen munkások az oroszországi példán felbuzdulva sztrájkokat szerveztek és gyárakat foglaltak el. Ebben a feszült légkörben egyre népszerűbbé váltak a szélsőséges, erőszakos eszközöket is alkalmazó politikai mozgalmak. Köztük a legerősebb a nacionalista és szélsőjobboldali fasiszta párt volt, amely 1922-re már több tízezer fegyveressel rendelkezett. A lázongó munkásokkal szemben erőszakosan is fellépő fasisztákat főleg a nagyiparos vállalkozók támogatták, akik elejét akarták venni a sztrájkoknak és a gyárfoglaló mozgalmaknak. Októberben Mussolini Róma mellé rendelte a csapatait, és kiadta a „menetelés Rómába” jelszót. Az olasz király nem alkalmazott erőszakot ellene, sőt a királyság intézményét elfogadó, nemzeti felemelkedést ígérő harcias Mussolinit miniszterelnökké nevezte ki. Milyen helyzetben volt Olaszország a világháború után? 1922 októberének végén az olasz király miniszterelnökké nevezte ki Mussolinit. A fasiszta politikus vezetése alatt Olaszország néhány éven belül egypárti diktatúrává alakult, felszámolták az alapvető szabadságjogokat, és az országgyűlés elvesztette jelentőségét. Megalakították a Fasiszta Nagytanácsot, ez lett az olasz állam legfőbb vezető szerve. Az élén a Duce [ejtsd: ducse, azaz vezér], vagyis Mussolini állt, aki minisztereit a fasiszta párt vezetői közül válogatta ki. Milyen politikai eszközökkel építette ki a diktatúrát Mussolini? Németország az első világháború után 1918 végén tömegtüntetések, fegyveres csoportok utcai harcai, gyász, éhezés és reménytelenség jellemezték Németországot. A forradalmi hullám hatására a háború utolsó napjaiban a német császár lemondott, és az ország alkotmányos köztársasággá vált. Rövidesen demokratikus választásokat is tartottak. A helyzet megszilárdítását azonban szinte lehetetlenné tette, hogy a békeszerződés is további súlyos csapásokat jelentett. A győztesek által előírt óriási nagyságú jóvátétel fizetése kilátástalan pénzügyi helyzetet eredményezett. A német fizetőeszköz, a márka teljesen elértéktelenedett. Az 1920-as évek második felében kezdett javulni a helyzet. Amikor már úgy látszott, az ország kezd kilábalni a bajokból, az 1929-ben kezdődő világgazdasági válság újra milliókat döntött nyomorba. A pénzügyi és gazdasági élet hetek alatt összeomlott, és mindez komoly szociális válságot, tömeges munkanélküliséget idézett elő. Az amerikai hitelek és befektetések eltűnése Európában is a vállalkozások nagy részének megszűnésével járt. Propagandafestmény Mussoliniról Mi volt az ilyen képek célja? Miért tetszhetett Mussolininak? Milyen politikai változások történtek a háború után? Miért volt nehéz az emberek többségének az élete? A válság éveiben a német gazdaság teljesítménye jelentősen csökkent, a munkanélküliek száma elérte a hatmilliót. A német kormányok nem tudtak olyan intézkedéseket hozni, amelyek könnyítettek volna a nehéz helyzetbe került emberek és családok életén. Ez sokakat felháborított és a demokratikus politikai rendszer ellen fordított. Megerősödött a szélsőjobboldal, amelynek vezetője, Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt* élén állva diktatórikus eszközökkel akart kormányozni. (A náci kifejezést előbb a párt ellenfelei, később az angolszász nyelvterületen kezdték el használni.) Mi ásta alá a demokratikus berendezkedést? Német gyerekek játszanak az értéktelenné vált pénzkötegekkel Mi történt azokkal, akik a bankban tartották az éveken keresztül megtakarított pénzüket? Nemzetiszocialista Német Munkáspárt: Német szélsőjobboldali politikai párt, amely 1933 és 1945 között vezette Németországot. A náci kifejezés a német „Nationalsozialist” [ejtsd: nacionalszocialiszt], azaz ’nemzetiszocialista’ szó rövidített alakjából származik. 99 Az antiszemitizmus eredete Az antiszemitizmus előtörténetét az antijudaizmus jelenti. Míg az antiszemitizmus a zsidó származásúak ellen irányul, az antijudaizmus a zsidó vallású embereket különböztette meg. A középkori Európában gyakran korlátozták a zsidó vallású lakosság jogait. Csak bizonyos foglalkozásokat űzhettek, nem lehetett földtulajdonuk, kizárólag a számukra kijelölt helyeken lakhattak, illetve többször megkülönböztető jelzést kellett viselniük a ruháikon. Eltérő vallásuk és szokásaik miatt a helyi lakosság idegenekként kezelte őket. Ezt kihasználva voltak, akik gyűlöletet keltettek ellenük. Ezért a történelem során a kisebb csoportokban és szétszórtan élő zsidóság többször vált erőszakos támadások áldozatává. A nemzetiszocialista eszmerendszer Hitler egy volt azon csalódott katonák közül, akik úgy érezték, elárulták őket a politikusok. Elfogadhatatlannak tartotta a háborús vereséget és a versailles-i békeszerződés Németországot sújtó pontjait. Legfőbb ellenségeinek a békeszerződést aláíró politikusokat, a felforgatónak ítélt kommunistákat és a zsidókat tekintette. A zsidóellenességet, a zsidó származású emberek elleni gyűlöletkeltést és erőszakot nevezzük antiszemitizmusnak. A nemzetiszocializmus sajátságos eszközként használta a „szocialista jelszavakat” is: minden társadalmi rétegnek ígért valamit, a felemelkedés lehetőségét, viszonylagos jólétet. Melyek voltak a legfőbb politikai üzenetei a nemzetiszocialistáknak? A zsidók Németországban Európában a polgárosodás korában a törvény előtti egyenlőséget kiterjesztették a zsidó vallású lakosságra is. Ez elősegítette, hogy a helyi nyelvet és kultúrát átvevő zsidóság egyre jobban beilleszkedjen az adott ország társadalmába. A Németországban élő zsidók esetében is ez történt. A legtöbben lelkes hazafiként részt vettek a német kultúra, gazdaság felvirágoztatásában, és harcoltak az első világháborúban is. Számuk a hatvanmilliós országban mintegy félmillió főt tett ki. A háború után megindult a bűnbakkeresés Németországban, amely a vereség felelőseit kereste. Hitler és a pártja a zsidóság felelősségét hangsúlyozta, így az általános keserűséget és haragot ellenük fordította. Megjelent az a nézetrendszer, hogy a hadsereget a hátországi mozgalmak „döfték hátba”, vagyis nem a harctéren veszített. Ez az elképzelés egyszerűen nem vette azt figyelembe, hogy már a vezető tábornokok is a haderő kimerülését hangsúlyozták 1918-ban, de arra megfelelő volt, hogy egy lejárató kampány indulhasson politikusok, pártok, valamint a zsidóság ellen. Miért válhatnak könnyen egy válság vagy háború esetén a vallási és nemzeti kisebbségek a felkavart indulatok áldozataivá? Adolf Hitler a fajok közötti különbségről 1925-ben „Az erősebbnek uralkodnia kell a gyengébben, és nem szabad a gyengébbel egybeolvadnia, mivel ezzel feláldozza saját nagyságát. Csak a születésénél fogva gyengébb egyén tartja ezt kegyetlennek.” Mely alapvető erkölcsi értékeket tagadta meg a fajelmélet? 100 Hitler emellett a fajelmélet elvakult hirdetője volt. E tudománytalan, hazug és veszélyes elmélet szerint több emberi faj létezik, így vannak felsőbbrendűek és alsóbbrendűek. A felsőbbrendűek uralkodhatnak az alsóbbrendűeken, illetve küldetésük során könyörtelenül is felléphetnek. A felsőbbrendű fajok kiváló tulajdonságaikat pedig csak akkor tudják megőrizni, ha nem keverednek más fajokkal. Hitler a németeket felsőbbrendű fajnak tekintette, amely harcot vív a zsidósággal. A nemzetiszocialista ideológia a magyarságot is az alsóbbrendűek közé sorolta. Miben mond ellent a fajelmélet a természetismeret- vagy biológiaórán tanultaknak? A nemzetiszocialisták hatalomra jutása Hitler 1923-ban megpróbált fegyveres felkelést kirobbantani. Ennek sikertelensége után elítélték, és a börtönben írta meg a nézeteit kifejtő művét (Mein Kampf – ’Harcom’). A börtönből kiszabadulva Hitler taktikát váltott, és a parlamentáris demokrácia lehetőségeit használta ki a maga céljaira. A nemzetiszocialista párt is indult a választásokon, de 1929-ig, vagyis a gazdasági válság kirobbanásáig nem sok sikert ért el. Hitler számára a gazdasági válság következtében tömegessé váló munkanélküliség, nyomor és harag nyitott utat a felemelkedésre. Erőszakos nézetei a fennálló rend megdöntéséről és Németország nagyságának visszaállításáról népszerűséget szereztek neki és pártjának. A választás időpontja A nemzetiszocialistákra leadott szavazatok százalékos aránya 1924. december 3,0% 1928. május 2,6% 1930. szeptember 18,3% 1932. július 37,4% A Hitler vezette párt választási eredményei a parlamenti választásokon Hasonlítsd össze, mennyien szavaztak a nácikra a gazdasági válság előtt és után! Milyen okokkal magyarázod ezt? A propagandán kívül a nemzetiszocialisták eszközei közé tartozott az erőszak is. A náci rohamosztagosok* megverték és megfélemlítették politikai ellenfeleiket. Ugyanakkor a szociáldemokratáknak és a kommunistáknak is volt félkatonai szervezetük. 1932-ben a nemzetiszocialista párt már a legtöbb szavazatot szerezte a választásokon. Végül 1933 januárjában Hitler Németország kancellárja, kormányfője lett. Megkapta a lehetőséget arra, hogy Németországot a maga akarata szerint kormányozza. Választási plakát a 30-as évekből. „Ezek a demokrácia ellenségei! Számoljon le velük! Válassza a szociáldemokratákat!” Kiket tekint a demokrácia ellenségeinek a plakát készítője? rohamosztagosok: Eredetileg a náci gyűlések védelmére szervezett különítmények, amelyekből később több százezer fős, barna egyenruhát viselő párthadsereg, az SA (rohamosztag) jött létre. Ugyanakkor Hitler személyi védelmére is létrejött egy félkatonai szervezet, a fekete egyenruhát viselő SS (védőosztag). Milyen politikai következménye lett a gazdasági válságnak Németországban? A nemzetiszocialista diktatúra és terror Hitler hónapok alatt megszüntette a parlamentáris demokráciát, és magát Németország korlátlan hatalmú vezérévé (németül: Führer) tette meg. A saját pártján kívül betiltotta az összes többi pártot és a szakszervezeteket is. Politikai ellenfeleit koncentrációs táborokba záratta vagy meggyilkoltatta. Megkezdődött a zsidó származású emberek jogainak korlátozása és üldözése is. Nagy létszámú titkosrendőrséget (Gestapo) építettek ki a lakosság folyamatos ellen- Hitler egy pártrendezvényen Milyen benyomást akart kelteni? Mivel érte ezt el? 101 A fiúknak kötelező volt részt venni a náci ifjúsági szervezetben (Hitlerjugend) Mit csinálnak ezek a fiúk? Hogyan néznek ki? Mi lehetett a célja az ilyen szervezeteknek és tevékenységeknek? őrzése és megfélemlítése céljából. Megszüntették a sajtószabadságot. Az újságok csak olyan híreket, cikkeket közölhettek, a rádiók csak olyan műsorokat sugározhattak, amelyek támogatták Hitler politikáját. A rendőrségtől, a bíróságoktól és az iskolákból is eltávolítottak mindenkit, akiről úgy gondolták, nem ért egyet az eszméikkel. Az iskolás fiúk és a lányok számára kötelezővé tették a nemzetiszocialista ifjúsági szervezetekbe való belépést és a pártprogramokon való részvételt. A gazdasági válságot elsősorban jelentős beruházásokkal (például autópálya-építés), illetve a nehézipar és a hadiipar fejlesztésével kezdték felszámolni. A német gazdaság növekedett, a munkanélküliek száma látványosan csökkent, az emberek életszínvonala pedig emelkedett. A lakosság jelentős része számára ez akkor fontosabbnak tűnt, mint a politikai és szabadságjogok elvesztése. Hasonlítsd össze a Szovjetuniót és a nemzetiszocialista Németországot! Milyen hasonlóságokat és különbségeket találsz? Németország terjeszkedése Hitler ki akarta harcolni Németország vezető szerepét Európában. A német ajkú területek megszerzésével és egyéb keleti hódítások révén egy erős Német Birodalmat akart létrehozni. A hódító célok megvalósításához először a német haderőt kellett újra felfegyverezni. 1935-ben Hitler bevezette az általános hadkötelezettséget, és egy 500 ezer fős haderőt állított fel az engedélyezett 100 ezres létszám helyett. Megindult a légierő fejlesztése és a harckocsizó egységek felállítása is, amit ugyancsak megtiltott a békeszerződés Németország számára. Mindez a versailles-i békeszerződés nyílt megszegését jelentette, Nagy-Britannia és Franciaország mégsem tett ellene. Akkor sem léptek fel katonai DÁNIA NÉMETORSZÁG Elba BELG HOL I UM N É M E T O R S Z Á G Rajnaéta-vidék 1 vidék ud Prága 938 (demilitarizált övezet) C S EH O R S Z ÁG 1936 102 ztula Varsó LENGYELORSZÁG Sz na 1939. március 15. FRANCIAORSZÁG Bécs AUSZTRIA S VÁ J C Német terjeszkedés a második világháború előtt (1936–1939) Melyik két országot foglalta el először Németország? V is O R aj Rohamosztagosok felvonulása egy pártrendezvényen Mi lehetett Hitler célja az ilyen rendezvényekkel? Milyen hatást keltettek ezek az emberekben? Nézz utána az interneten, milyen propagandaeszközöket alkalmaztak a nemzetiszocialisták! Berlin a der NDIA LA 1938. március 12. O L A S ZO R S Z ÁG Németország határa 1939 tavaszán S Z LO V D una ÁKIA S Z O V J E T U N I Ó Danzig Budapest MAGYARORSZÁG ROMÁNIA J Magyarország U G O S Z L Áhatára V I A1939-ben erővel, amikor a német csapatok 1936-ban bevonultak a francia‒német határon kialakított fegyvermentesített övezetbe, a Rajna-vidékre. Hitler ebből azt a következtetést vonta le, hogy a nyugati nagyhatalmak bármi áron el akarják kerülni a fegyveres összecsapást. Tehát pusztán a háborúval való fenyegetéssel is rávehetők további engedményekre. 1936 őszén Hitler és Mussolini megállapodtak abban, hogy közös külpolitikát fognak folytatni. Ezt az egyezményt Mussolini „tengelynek” nevezte. Ezért tengelyhatalmaknak nevezték a német szövetségi rendszerhez tartozó államokat. Hányféle módon szegte meg Németország a versailles-i békeszerződés előírásait? Miért tűrték ezt a győztes nagyhatalmak? A Párizs környéki békeszerződések megtiltották Németország és Ausztria egyesülését is, noha az itt élők német nyelven beszéltek, és többségük németnek tartotta magát. Hitler maga is osztrák területen született. Ahogy Németország egyre erősebbé vált, az osztrák lakosság egyre nagyobb része támogatta a Németországhoz való csatlakozást, miközben az osztrák kormány ezt ellenezte. Végül népszavazást írt ki a kérdésről, erre válaszul a német csapatok 1938 márciusában ellenállás nélkül bevonultak Ausztriába. A népszavazást a német megszállást követő hetekben tartották meg, és elsöprő volt a csatlakozást támogatók aránya. Hitler bejelentette Ausztria beolvadását a Német Birodalomba (Anschluss). A nyugati nagyhatalmak élesen tiltakoztak, de megint nem tettek semmit. Milyen módon szerezte meg Hitler Ausztriát? Miért nem ütközött ellenállásba? Miért erősödött meg jelentősen Németország nagyhatalmi helyzete Ausztria bekebelezésével? Az első világháború után létrejött Csehszlovákiához német és magyar lakosságú területek is tartoztak. Hitler az itt élő több mint hárommillió német védelmezőjeként tüntette fel magát. Követelte, hogy a német többségű Szudéta-vidék kerüljön át a Német Birodalomhoz, azt állítva, hogy csak így akadályozható meg egy német‒csehszlovák háború, amely lángba boríthatja egész Európát. Mivel zsarolt Hitler? 1938 szeptemberében a müncheni konferencián NagyBritannia, Franciaország és Olaszország vezetői találkoztak Hitlerrel. Elfogadták érvelését, és Csehszlovákiát a követelt területek átadására kényszerítették. Cserébe Hitler Hitler a fegyvermentesített övezetbe történő bevonulásról „Akkoriban jelentéktelen hadseregünk volt. […] Ha a franciák bármilyen akciót indítanak, könnyen vereséget szenvedtünk volna; néhány nap alatt megtört volna az ellenállásunk. A légierőnk akkoriban nevetséges módon a Luftwaffe [német légierő] néhány Junkers 52-eséből állt, és még ezekhez sem volt elég bombánk.” Mitől tarthatott leginkább Hitler? Miért nem indított katonai akciót Franciaország és Nagy-Britannia? Év Hadihajók Harci repülők Katonák 1932 30 36 100 000 1939 95 8250 950 000 Adatok a német fegyverkezésről 1932 és 1939 között Mire következtethettek ezekből az adatokból a Németországgal határos országok vezetői? Mit tehettek ebben a helyzetben? Neville Chamberlain [ejtsd: nevil csemberlén] brit miniszterelnök véleménye a háborúról, 1938. július „Amikor azokra a rettenetes évekre [1914– 1918] gondolok, és eszembe jut a hétmillió fiatalember, aki meghalt, a 13 millió, aki megrokkant és megcsonkult, akkor ki kell mondjam, a háborúban nincsenek győztesek, hanem csak vesztesek vannak. E gondolatok miatt úgy éreztem, kötelességem volt minden erőfeszítést megtenni azért, hogy ne ismétlődjön meg a világháború Európában.” Miért keresett Chamberlain békés megoldást Németországgal? Vitassátok meg, miért támogatta a brit választópolgárok többsége ezt a politikát! 103 ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK Ugyanarról az eseményről nagyon eltérőek lehetnek a vélemények A müncheni egyezmény döntése már a korabeli emberek között is éles vitákat keltett. „Britannia népe, gyermekeid biztonságban vannak. Férjeitek és fiaitok nem fognak háborúba menetelni. A béke győzelem az egész emberiségnek. Ha győzelmes hős kell nekünk, válaszszuk Chamberlaint, a miniszterelnök sikere hatalmas és tartós – boldog otthonok és a megkönnyebbült szívek milliói.” (Egy brit újságcikk a müncheni egyezményről, 1938. szeptember 30.) Hitler bevonulása a Szudéta-vidékre, 1938. október Hogyan fogadták a bevonulás során? Vajon miért? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Mi a fasizmus? Hogyan jutottak hatalomra Olaszországban a fasiszták? Hasonlítsd össze Németország helyzetét a gazdasági válság kirobbanása előtt és után! Vitassátok meg, hogy a diktatúra kiépítése szempontjából mi volt a szerepe a következő intézkedéseknek: a politikai pártok betiltása, a sajtó ellenőrzése, koncentrációs táborok létesítése, politikai rendőrség felállítása, a másképpen gondolkodók eltávolítása az állásukból, náci ifjúsági szervezetek működtetése, a zsidó származású emberek üldözése! Nézd meg ennek a témának a képeit, és sorold fel, milyen külsőségek jellemezték a nemzetiszocialista pártrendezvényeket! Milyen külpolitikai céljai voltak Hitlernek? Hogyan érte ezt el? Milyen területeket szállt meg vagy kapcsolt a Német Birodalomhoz Hitler a háború előtt? 104 „Az erőszakkal szembeni folyamatos meghátrálással Chamberlain bátorította az agressziót […], ezért az a véleményünk, hogy Chamberlain egész politikája a diktatúra lélektanának végzetes félreértésén alapult.” (Egy brit újságcikk Chamberlain politikájáról, 1938. december) Hasonlítsátok össze a két újságcikkrészletet! Mi a legfőbb különbség a két értékelés között? Vitassátok meg, mitől változhatott meg ennyire Chamberlain külpolitikájának megítélése! Nézzétek meg a cikkek megjelenésének dátumát is! kijelentette, hogy további igénye nincs, és ezzel hosszú időre biztosítva lesz a béke Európa számára. A müncheni egyezmény nyomán Lengyelország és Magyarország is lehetőséget kapott területi igényeik tárgyalásos úton történő rendezésére a csehszlovák állammal. 1939 márciusában Hitler azonban felbomlasztotta egész Csehszlovákiát. A németekkel együttműködő szlovák politikusok kikiáltották az önálló Szlovákiát, és a széteső állam cseh területeire bevonult a német hadsereg. A becsapott nyugati vezetők belátták, hogy a Hitlernek tett engedményekkel nem lehet a békét megőrizni. Mit számít nekem Csehszlovákia egyáltalán? (Korabeli karikatúra módosított verziója) Melyik országokat jelképezheti az újságot olvasó férfi? Miért volt ennyire nyugodt? Milyen veszélyek leselkedtek rá? Totális diktatúrák ÖSSZEFOGLALÁS ➊ Csoportosítsd a kommunista és a nemzetiszocialista diktatúrára jellemző állításokat! Dolgozz a füzetedbe! Szovjetunió Németország Mindkettő A Milliókat ítéltek el, és zárattak be a Gulag-táborokba. B Állami propaganda az eszmék és a vezető népszerűsítésére. C Titkosrendőrsége a lakosságot folyamatos ellenőrzés és megfélemlítés alatt tartotta. D Pártállam. E Az államberendezkedés a szocializmus eszméjére épült. F A Hitlerjugend szervezete kötelező volt a fiatalok számára. G Kíméletlenül leszámoltak a politikai ellenfelekkel. H Személyi kultusz érvényesült. I Csak a politikát támogató híreket, műsorokat lehetett közölni. J Korlátlan hatalom összpontosult a vezető kezében. K A terror a legtekintélyesebb katonai vagy pártvezetőket sem kímélte. L Ötéves tervekkel irányították a gazdaságot. M Intenzív fegyverkezési program. N A földeket, a haszonállatokat és termelőeszközöket állami tulajdonba vették. ➌ Magyarázd el a társadnak, mit jelentettek e fogalmak: a) a kommunista Szovjetunióban: kulák • Gulag • ötéves terv • kolhoz • sztahanovista • koholt perek b) a nemzetiszocialista Németországban: fajelmélet • antiszemitizmus • koncentrációs tábor c) mindkét országban: totális diktatúra • személyi kultusz ➍ Értelmezd Roosevelt elnök válsággal kapcsolatos megszólalását a kérdések segítségével! „A demokrácia eltűnt több más nagy országban. Nem azért, mert azoknak az országoknak a népei nem szeretik a demokráciát, hanem azért, mert belefáradtak a munkanélküliségbe és a létbizonytalanságba. […] Végül elkeseredésükben úgy döntöttek, hogy feláldozzák a szabadságot annak érdekében, hogy valamit kaphassanak enni. Mi Amerikában tudjuk, hogy a demokratikus intézményeink megőrizhetők és működtethetők.” a) Milyen „más nagy országok”-ra gondolt az elnök? b) Milyen összefüggést látott a politikai rendszerek változása és a válság között? c) Mit tartott az amerikai válságkezelés legfőbb politikai eredményének? ➋ Adj hozzá a fenti listához a tanultak alapján még két-két elemet! 105 V. fejezet A Horthy-korszak Horthy Miklós vitézeket avat Budapesten 1936-ban 106 AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN Magyarország független állammá vált, de területeinek és lakosságának nagyobb részét elveszítette. Az új helyzet sok lemondással járt a magyarság számára: a trianoni Magyarországnak fel kellett adnia nagyhatalmi álmait, a határon túli magyarság pedig kisebbségi sorba kényszerült. Magyarország fokozatosan beilleszkedett az új hatalmi rendszerbe, ugyanakkor az elcsatolt területek viszszaszerzésére törekedett. Az ország életerejét mutatta, hogy az 1920-as évek első felében, majd az 1930-as évek közepén két gazdasági válságon is úrrá lett. Az 1920-as évek óvatos útkeresését követően azonban az 1930-as évek kormányai kül- és belpolitikailag is egyre közelebb kerültek a demokratikus értékeket fenyegető Olaszországhoz és Németországhoz. Ebből a fejezetből megtudhatod… hogyan állt talpra Magyarország az első világháború után. miért nem ülhetett többé király a magyar trónra. kik voltak a korszak leghíresebb magyar tudósai. hogyan éltek az emberek vidéken és a városokban. milyen hatásai voltak a világgazdasági válságnak. hogyan alakult a magyarok sorsa a határokon túl. Eközben azt is megtanulod, miként lehet az emberek hajdani életmódját összehasonlítani elbeszélések, leírások és képek alapján. rövid beszámolót készíteni a tanultak és az olvasottak alapján. adatokat és információkat csoportosítani és különböző szempontok szerint rendszerezni. egyes történelmi eseményeket sokoldalúan értékelni. 107 10. A politika irányai A két világháború között eltelt két évtized Magyarország 1918–19-es összeomlása, valamint a trianoni békediktátum utáni talpra állás időszaka volt. A konszolidáció és az újraindulás óriási erőfeszítéseket igényelt, de az ország sikereket ért el. Ugyanakkor voltak, akik bűnbakot keresve egyes társadalmi csoportokat és eszméket tettek felelőssé a korábbi összeomlásért. Idézd fel az 1918–19-ben történt magyar belpolitikai eseményeket! Milyen politikai berendezkedések váltották egymást? Hogyan történt ekkor az ország megszállása? Horthy Miklós az általa festett Ferenc Józsefportré előtt Horthy, a kormányzó A két világháború közötti időszakot Magyarországon hagyományosan Horthy-korszaknak nevezik, az ország élén államfőként 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós állt. Horthy Miklós 1868-ban született egy református köznemesi család sarjaként a tiszántúli Kenderesen. Hasonló családok fiai általában közhivatalt vállaltak, katonai pályára léptek vagy a családi birtokon gazdálkodtak. Ő maga Fiuméban (ma Rijeka, Horvátország) elvégezte a császári és királyi haditengerészeti akadémiát, és tényleges állományú haditengerésztisztként szolgált. Tengerésztisztként polgári expedíciókat kísérve a világ távoli vidékeit is bejárta, majd pedig közel öt évig az uralkodó, Ferenc József egyik szárnysegédjeként szolgált, tehát a politikai élet sem volt teljesen ismeretlen előtte. Az első világháborúban a hadiflottánál jelentős beosztásokat töltött be. Legnagyobb haditette az otrantói hajózár 1917-es áttörése volt. Felszámolta az Adriai-tengert lezáró antantblokádot, miközben sikeresen vette fel a harcot a túlerőben lévő ellenséges hadihajókkal. A tűzpárbajban Horthy is megsérült, de a hordágyról is egészen addig maga irányította a küzdelmet, amíg el nem vesztette az eszméletét. A világháború utolsó évében az uralkodó, IV. Károly az Osztrák–Magyar Haditengerészet hadiflottájának főparancsnokává és előbb ellentengernaggyá (1918. február), majd 1918. október 31-én altengernaggyá nevezte ki. A Monarchia bukásával haditengerészeti karrierje véget ért, 1918 novemberében visszatért Magyarországra. Keresd meg a térképen az Otrantói-szorost! Nézz utána az interneten, mely országok hadihajóival zajlott ez a tengeri csata! Horthy 1919 júniusának elején a Szegeden működő, Károlyi Gyula gróf vezette ellenkormány hadügyminisztere, majd a szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére lett. A magyarországi Tanácsköztársaság bukását – 1919. augusztus 1. – követően ő vált az ország legbefolyásosabb személyévé, mivel jelentős katonai erőre is támaszkodhatott. Ennek eredményeként az antant is benne látta a Magyarországon nyugalmat teremteni és fenntartani is tudó vezetőt. Idézd fel az 1919 őszi budapesti bevonulás körülményeit! A Novara gyorscirkáló 108 1920 januárjában nemzetgyűlési választásokat tartottak, mégpedig – Magyarországon először – az általános és titkos választójog alapján. A magyar közvélemény és a politikusok egyetértettek abban, hogy az ország térjen vissza a Szent István óta létező államformához, így a népköztársaság és a tanácsköztársaság után Magyarország újra királyság lett. Abban azonban nem tudtak megegyezni, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után visszatérjen-e IV. Károly, vagy új királyt válasszanak. Ideiglenes megoldásként a nemzetgyűlés* 1920. március 1-jén Horthy Miklóst kormányzóvá választotta. A kormányzó az uralkodói jogoknál jóval kevesebbel rendelkezett, de az államélet működésébe meghatározott keretek között beleszólhatott. Helyreállt a parlamentáris kormányzás, amelyben az országot a kormány irányítja, a parlament törvényeket alkot, és ellenőrzi a kormányt. Kik töltöttek be kormányzói tisztséget a magyar történelemben Horthy Miklós előtt? Vitassátok meg, miért tarthatták alkalmasnak Horthy Miklóst kormányzónak! Horthy katonai erejére és tekintélyére támaszkodva meg tudta szilárdítani hatalmát, még a két alkalommal visszatérni próbáló IV. Károllyal szemben is. A kormányzó által kiválasztott miniszterelnökök: Teleki Pál (1920–21), Királykérdés a magyar politikában nemzetgyűlés: Az 1920-ban megválasztott parlamenti képviselők a nemzetgyűlés kifejezéssel azt hangsúlyozták, hogy ők nem a megcsonkított országterület érdekeit, hanem az egész nemzetet képviselik. Horthy kormányzói jogköre A nemzetgyűlés 1920 márciusában még viszonylag gyenge kormányzói jogkört szavazott meg Horthynak, például egyszer visszaküldhette a törvényeket „megfontolásra” a nemzetgyűlésnek, de ezt követően köteles volt kihirdetni. Néhány hónappal később már egy kicsit kibővítették a jogkörét. A kormányzó 30 napra elnapolhatta a törvényhozó testület munkáját, emellett legfelsőbb hadúrként rendelkezhetett a haderőnek az ország határain kívüli alkalmazásáról különös helyzetekben (a nemzetgyűlés és a kormány hozzájárulásának utólagos kikérése mellett). A kormányzó jogkörének legjelentősebb eleme az volt, hogy ő nevezte ki a miniszterelnököt és a minisztereket. Miért nem tekinthető diktátornak Horthy Miklós? Miért nem lehet azt mondani, hogy nem volt befolyása a politikai élet irányítására? 1921-ben IV. Károly két alkalommal is Magyarországon járt, hogy újra elfoglalja trónját. A kormány azonban – a nagyhatalmak és a szomszéd országok tiltakozására hivatkozva – mindkétszer visszautasította az uralkodó kívánságát. Tavasszal, az első „királyjárást” követően, a Teleki-kormány lemondott, és a helyét Bethlen István gróf vezetésével új kabinet foglalta el. Az októberi „királypuccs” már fegyveres összeütközéssel járt a király és a kormányzóhoz hű katonai alakulatok között. Ezután a Bethlen-kormány – az antant nyomására – kimondatta a nemzetgyűléssel IV. Károly uralkodói jogkörének megvonását, a király pedig száműzetésbe kényszerült. A király eltávolítása nagy vihart kavart a vezető körökben. Számos királypárti politikus, diplomata és katonatiszt visszavonult a közélettől, illetve nyugállományba helyezését kérte. Több arisztokrata és egyházfő neheztelt a kormányra és a kormányzóra. Amikor azonban 1922 áprilisában IV. Károly meghalt, a királykérdés háttérbe szorult. A külföldi hatalmak az akkor kilencéves trónörökös, Habsburg Ottó trónra ültetését is elutasították. Miért ellenezték az antanthatalmak és Magyarország szomszédai IV. Károly visszatérését? Ismételj! Mely események során mondták ki kétszer a Habsburgház trónfosztását? Horthy Miklós (1868–1957) Hivatalos eseményeken Horthy rendszerint altengernagyi uniformisát viselte. Mit gondolsz, miért? 109 illegalitás: Törvényen kívüli állapot. A két világháború között Magyarországon a kommunista párt nem szervezkedhetett szabadon. majd Bethlen István (1921–1931) intézkedéseikkel szintén a kialakuló hatalmi rendszer megszilárdítására törekedtek. Határozottan felszámolták a szélsőséges kilengéseket (például a fehér különítmények megtorlásait, illetve a kommunistákat illegalitásba* kényszerítették). A későbbiekben a mindennapos politikát miniszterelnökeire hagyta, maga pedig az ország egységét megtestesítő államfőként tevékenykedett, de folyamatosan figyelemmel követte a politikát, és ha szükségesnek tartotta, beavatkozott. Mindezek folytán nem véletlen, hogy személye a korszak szimbólumává vált, a közvélemény őt tekintette annak az erős kezű vezetőnek, aki az 1919-es kommunista diktatúra, majd a román megszállás és a trianoni diktátum után a rendet helyreállította, és elindította az új kibontakozást Magyarországon. Hogyan tekintett a közvélemény Horthy Miklósra? Hogyan és miért vált egy korszak névadó államfőjévé? Korabeli propagandaplakát Milyen jelképek jelentek meg a plakáton? Milyennek láttatja a plakát készítője Horthy Miklóst? Revíziós törekvések Magyarországon a két világháború között szinte mindent maga mögé utasító, elsőrendű ügy volt a trianoni békediktátum felülvizsgálata, azaz revíziója. Hosszabb távon minden politikai vagy kulturális tevékenység arra irányult, hogy előbb vagy utóbb az ország erősödése folytán kiigazíthassák a gyűlölt békét. A békediktátumot oly mértékben tartották etnikailag igazságtalannak, mértékében pedig súlyosnak, hogy a belenyugvás gondolata komolyabban fel sem merült, sőt minden politikai irányzat (bal- és jobboldaliak egyaránt) egyetértett ennek elutasításában. Idézd fel, hogyan érintette a magyar közvéleményt a trianoni békediktátum! Revíziós plakát 110 Nem! Nem! Soha! feliratú ajtódísz. A népszerű jelszó egyfajta válasz volt Trianonra („Trianon: háromszoros nem”) Milyen jelképek láthatók az ajtódíszen és a plakáton? Értelmezzétek őket! Milyen jövőképet sugall a két kép? A politikai vezetés ugyanakkor a világháborús vereség következtében és a szomszédos államoktól fenyegetve mégis kénytelen volt aláírni a békét, és azt be is tartani legalábbis addig, amíg a külpolitikai helyzet kedvezőbbé nem válik. A magyar kormányok a nemzetközi politikában igyekeztek napirenden tartani a határrendezés kérdését. Főképpen a határ menti, többségében magyarlakta területek elcsatolását kérdőjelezték meg, azaz a nyugat-európai „ízlésnek” megfelelően csak az etnikai revízió szükségességét vetették fel. A többi terület esetében pedig népszavazás útján szerettek volna változásokat elérni. Hogyan képzelte el a kormány a revíziót a korszakban? A teljes revízió gondolatát nem a hivatalos kormánypolitika, hanem társadalmi, kulturális és tudományos szervezetek fogalmazták meg. A magyar társadalom döntő része az elveszített területek egészét szerette volna visszaszerezni („Mindent vissza!”). Sokan úgy vélték, hogy a nemzetiségek is szívesebben fogadnák a kisebbségi jogokat garantáló magyar uralmat, mint a cseh, a román vagy a szerb igazgatást. E feltételezés korántsem volt reális, de az kétségtelen, hogy a szlovákok vagy a horvátok sem kaptak teljes egyenjogúságot az új államalakulatukban. Csehszlovákiában a cseheké, Jugoszláviában a szerbeké volt a vezető szerep. Emellett az erdélyi románok sem voltak maradéktalanul elégedettek a bukaresti kormánnyal. Milyen különbség volt a közvélemény és a hivatalos politika álláspontja között? Miért? A társadalmi, a kulturális és a gazdasági élet szinte minden területe kivette a részét a revízió programjából. A kutatók (például történészek, földrajztudósok) feladatuknak tekintették, hogy a történelmi országterület összetartozását tudományos érvekkel is alátámasszák. Az oktatás és a művészet képviselői a kultúra felvirágoztatásával a magyar kultúrfölényt is szerették volna bizonyítani a szomszédos államokkal szemben, és a revízió gondolatát is el akarták mélyíteni a felnövekvő nemzedékekben. A gazdaság fejlesztését az a távlati cél is ösztönözte, hogy az ország erős és vonzó választási lehetőség legyen. Emellett a társadalompolitika a nemzeti egység megteremtése érdekében fontos feladatának tekintette a leszakadó rétegek felkarolását. Milyen háttérmunkával igyekeztek megtámogatni a revíziós törekvéseket? Egy angol laptulajdonos a magyar revízió mellett Magyarországon nagy tisztelet övezte Lord Rothermere angol laptulajdonost, aki 1927 júniusában magyarbarát sajtókampányt indított. Daily Mail című napilapjában a határ menti magyarlakta területek visszacsatolását sürgette. Népszerűségét növelte, hogy jelentős összegekkel támogatta a magyar revíziós mozgalmat, az irodalmi, a tudományos és a sportéletet. Budapesten és Sopronban emlékművet állítottak a tiszteletére, országszerte utcákat neveztek el róla. Miért alakulhatott ki egyfajta kultusz Lord Rothermere körül? Bethlen István újságcikke a Pesti Naplóban, 1931. április „Ajánlom úgy a határok visszaállítását, mint a népszavazást. Vannak területek, amelyek kétségtelenül magyarok. Ezeket minden további nélkül vissza kellene csatolni az anyaországhoz. Azokon a területeken, ahol a helyzet nem ennyire tiszta, a népszavazás volna a megoldás módja.” Milyen kétféle módját javasolta a miniszterelnök a területrendezésnek? A Magyar Földrajzi Társaság szózata a világ Földrajzi Társaságaihoz, 1918 „Az árvízvédelem és hírszolgálat egyszerűen lehetetlenné válnék, ha Magyarország feldaraboltatnék […], mert az ellenségeink követelései alapján felosztott Magyarország Közép-Tiszájának és a szerb Alsó-Tiszájának népét a fenyegető árvízveszedelemről a Bodrog és Hernád mellől a tót [szlovák], a Latorca és Tisza mellől a rutén [ruszin], a Visó, Szamos és Körös mellől az oláh [román] kellene, hogy figyelmeztesse!” Milyen érvet hoztak fel a területi egység mellett? 111 Revíziós propaganda A két világháború között szabályos revíziós kultusz alakult ki, amellyel komoly propagandát fejtettek ki a célok érdekében. A revíziós eszme központi helyszíne Budapest belvárosában a Szabadság tér volt. Itt helyezték el az Irredenta szoborcsoportot, egy-egy szobor égtájak szerint jelenítette meg az elcsatolt területeket. 1928-ban itt avatták fel az Ereklyés országzászlót, amely nevét onnan kapta, hogy talapzatába a történelmi Magyarország vármegyéiből hozott, ereklyeként tisztelt földdarabokat építettek. Reggelente az iskolában a „Magyar hiszekeggyel” kezdődött az oktatás, és még revíziós mikulási színdarab is készült. Számos revíziós nóta terjedt el, nem beszélve a revíziós jelszavakról („Nem, nem, soha!”; „Csonka Magyarország nem ország, NagyMagyarország mennyország”; „Igazságot Magyarországnak!”), illetve plakátokról. A budapesti Szabadság téren felállított Ereklyés országzászló. A zászló az 1928-as törvény értelmében mindaddig félárbócon lengett, amíg minden terület vissza nem tért Magyarországhoz Revíziós megmozdulás az 1930-as években Melyik égtáj szoborcsoportja mellett állhatnak a tüntetők? Melyik államhoz csatolt magyar települések nevei jelennek meg a táblákon? Antikommunizmus és politikai antiszemitizmus Bűnbakok keresése Ekkor vált uralkodóvá az a felfogás, amely a háborúban győztes hatalmakat, a magyarországi nemzetiségeket és a forradalmi kormányokat okolta Magyarország felbomlásáért. E nézet szerint a Nyugat „cserben hagyta” az érte évszázadokon át vérző Magyarországot, míg a nemzetiségek „elárulták” hazájukat, amikor az elszakadást választották, az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra pedig „kiszolgáltatta” az országot az ellenségnek. A korábban tanultak alapján vitassátok meg, mennyire felelt meg a tényeknek ez a helyzetértékelés! 112 A világháborús vereség, a Monarchia szétesése, Magyarország megszállása, a kommunista diktatúra és a trianoni békediktátum hatalmas megrázkódtatást jelentett a magyar társadalom számára. Az emberek többségét elkeserítette mindaz, ami az ország válságos helyzetéhez vezetett. Tragédiaként élték meg a történteket, és megkezdődött a felelősök keresése. A valódi okok – mint azt ma már látjuk – nagyon összetettek (erről a 7. tematikus egységben már tanultunk), de a korabeli közgondolkodás alapvetően néhány eszmét és csoportot okolt a tragikus helyzetért. Miért volt szinte törvényszerű, hogy megkezdődött a bűnbakkeresés 1920-tól? Sokan úgy vélték, hogy a dualizmus korának szabadelvűliberális gondolkodása túlzottan tág teret engedett a nem magyar etnikumoknak, illetve az ipari és banktőkéseknek, akik idegen érdeket képviselve megbontották a magyarság egységét és a hagyományos társadalmi és államrendet. Emiatt voltak, akik a liberális eszméket károsnak tartották. Emellett igen veszélyes, forradalmi eszmének tekintették a kommunizmust, amelyből a magyarországi Tanácsköztársaság elrettentő ízelítőt is adott. Így a kiépülő új – magát ellenforradalminak nevező – rendszer a legkeményebb eszközökkel lépett föl a kommunizmussal szemben. Ennek megfelelően az egész korszaknak fontos jellemzője volt az erős antikommunizmus. Miben látták az ország válságának okát? Mely eszméket okolták ezért? Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is felerősödött az antiszemitizmus (zsidóellenesség). Az ellenforradalmi korszakban hangoztatott érvelés szerint a zsidóság, kihasználva a dualizmus korának szabadelvű politikáját, a kulturális és gazdasági élet vezető pozícióit számarányát messze felülmúlva foglalta el. Voltak, akik a hamis előítéletek felerősítésével és a leegyszerűsítő tapasztalatokra hivatkozva a zsidóságot is az ország tragédiájának bűnbakjává tették. Az antiszemiták vádjai A világháborús zsidó hadiszállítókkal kapcsolatos vélekedés volt, miszerint rossz minőségű ruhát és élelmet szállítottak a hadseregnek, ugyanakkor óriási vagyonokra tettek szert. Ezek az állítások ugyanakkor nem vették figyelembe, hogy keresztény hadiszállítók is követtek el ugyanilyen visszaéléseket. Emellett kiemelendő, hogy a besorozott zsidó fiatalemberek ugyanúgy harcoltak az első világháború frontjain, továbbá sok hadiszállító szervezési munkája nélkül nem is működhetett volna a Monarchia hadserege. A zsidósággal szemben megfogalmazott legfontosabb vád arra irányult, hogy a magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosainak többsége zsidó származású volt. Ennek alapján sokan egyenlőségjelet tettek a zsidóság és a kommunizmus közé. Valójában azt látjuk, hogy a népbiztosok elhagyták zsidó vallásukat és identitásukat, magukat nem zsidónak, hanem kommunistáknak tartották. Sőt a tanácskormány szigorú intézkedéseket hozott a zsidó hitélet háttérbe szorítására, illetve több zsidó polgárt őrizetbe vett, miközben elkobozta vagyonukat. Az antikommunizmus kialakulása „A népek Istenének sújtó keze rettenetes csapással zuhant reánk, amikor ezer éves hazánk történetében dicső Árpád apánktól egy Kun Béláig jutottunk el! […] Célunk az, hogy azonnal megszüntessük az Oroszországból behozott, mindent elrohasztó bolseviki kommunizmust, biztosítsuk a közrendet és a köznyugalmat […].” (A Szegedi Antikommunista Comité felhívása, 1919. május 17.) „A bolsevista pártnak és vezéreinek garázdálkodása anarchiát, pusztulást és felfordulást hozott az annyi megpróbáltatást látott országra. Ezeréves történelmünk legválságosabb napjait éljük. […] Kormányunk […] az alábbi vezérelvek alapján: 1. Letörjük a bolsevizmust, és helyreállítjuk a rendet […]. 2. A bolsevisták által elárult nemzeti eszmét érvényre emeljük.” (A szegedi ellenforradalmi kormány programja, 1919. május 31.) Milyen történelmi időszakban keletkeztek ezek a dokumentumok? Hogyan tekintettek a kommunistákra? Ismételj! Hogyan kapcsolódott Horthy Miklós ehhez a szegedi ellenkormányhoz? Foglald össze, miért voltak hamisak a zsidósággal szemben megfogalmazott vádak! Az antiszemitizmust és antikommunizmust a korszak kezdetén erőszakos kilengések, a magyarországi Tanácsköztársaságot követő, több száz áldozatot szedő fehér különítményes megtorlások is jellemezték. 1920-ban egy olyan törvényt hoztak, az úgynevezett numerus clausus* törvényt, amely az egyetemi férőhelyeket az egyes nemzetiségek számarányához kötötte. Ez a korlátozás legnagyobb numerus clausus: Zárt szám, például az egyetemi felvételnél alkalmazott létszámkeret. 113 Tanév Arány 1918–1919 37,8% 1927–1928 9,2% Az izraelita hitfelekezethez tartozó diákok aránya az egyetemeken Mi volt a változás oka? mértékben a zsidóságot sújtotta. (A két világháború között Romániában, Németországban, Lengyelországban is létezett hasonló szabályozás, csakúgy, mint az Amerikai Egyesült Államok rangos egyetemein.) A törvényt elfogadók a kétségtelenül válságos társadalmi-gazdasági helyzetre (értelmiségi túlképzés, határon túlról érkező menekültek, háború miatt feltorlódott egyetemista korú évfolyamok) hivatkoztak, de a törvény megsértette a polgári jogegyenlőség elvét. Miről és hogyan rendelkezett a numerus clausus törvény? Az 1920. évi XXV. törvénycikk „1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amenynyinek alapos kiképzése biztosítható. […] 3. § […] A beiratkozási engedélynek az 1. § rendelkezései szerint megállapított létszámkereten belül való megadása, vagy megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (műegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvényesen határoz. Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz [ez a rész vonatkozik a zsidóságra] és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” Hogyan határozták meg a felveendő egyetemi hallgatók számát? ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK A numerus clausus korabeli megítélése A numerus clausus támogatói szakítani akartak a liberalizmuson alapuló jogegyenlőséggel, mert nem tartották elfogadhatónak, hogy „túlteng” a zsidóság bizonyos értelmiségi pályákon. A társadalmi igazságosságra hivatkozva azt követelték, hogy minden „népfaj és nemzetiség” országos arányszámának megfelelően küldhesse gyermekeit az egyetemekre. A zsidóság ekkor a társdalom mintegy 6%-át alkotta, ezért a törvény erre a szintre akarta visszavinni az egyetemre felvehető fiatalok arányát. Ezzel szemben a törvény ellenzői helytelenítették a jogegyenlőség elvének megsértését és a származási szempontok előtérbe helyezését a rátermettséggel szemben. Azt is megjósolták, hogy a diszkriminatív törvényt Európa-szerte súlyos bírálatok érik majd. A numerus clausus megtörte a magyar jogszélesítési hagyományt, és alapot adott a közbeszédben az antiszemitizmusnak. Foglald össze a tanultak alapján, milyen okok vezettek a numerus clausus törvény kibocsátásához! A társadalmi-gazdasági helyzet javulása ugyanakkor hozzájárult a kedélyek lecsillapodásához: 1921-ben a megtorlásokat elkövető különítményeket felszámolták, 1928ban pedig megszüntették a numerus clausust. Az ellenforradalmi berendezkedés a forradalmi és a kommunista gondolat ellenhatására alakult ki. Ismét megerősödött a vallásosság, valamint a nemzeti érzés. Az új kormányzat a keresztény erkölcsökre és a nemzeti érzületre akarta építeni a magyar politikát. Ilyen módon a Horthykorszakot alapvetően a keresztény-nemzeti gondolat határozta meg. Mi határozta meg az ellenforradalom eszmeiségét? 114 Bethlen István miniszterelnöksége A Horthy-korszak legmeghatározóbb miniszterelnöke Bethlen István gróf volt, aki hosszú időn át, 1921-től 1931-ig állt a kormány élén. Nevéhez fűződik a Trianon utáni konszolidáció (megerősítés, megszilárdítás) és helyreállítás, amely a politikai és a gazdasági élet terén is érezhető volt. Bethlen István gróf (1874–1946) Bethlen István Erdélyi arisztokrata családból származott, és ifjú korától közéleti pályára készült. 1901–1918 és 1920–1944 között parlamenti képviselőként és felsőházi tagként tagja volt a törvényhozásnak. 1921-től tíz éven át vezette a kormányt, ez idő alatt sikeresen állította talpra Magyarországot. Ezt követően is az egyik legbefolyásosabb magyar politikusnak számított. Bár 1939-től az egyre inkább jobbra tolódó kormánnyal szemben ellenzékbe vonult, mindvégig a kormányzó bizalmas tanácsadói közé tartozott. Támogatta a háborúból való kiugrás tervét, ezért 1944-ben a német megszállás után bujkálásra kényszerült. A bevonuló szovjet csapatok mégis őrizetbe vették, és Moszkvába deportálták. A Szovjetunióban halt meg máig ismeretlen helyen. Miért volt különösen fájó Bethlen számára a trianoni békediktátum? A miniszterelnök az ország helyzetének megszilárdítását és megerősítését tartotta a legfontosabbnak. Ehhez pedig biztos és kiszámítható kormányzás kellett. Első lépésként létrehozott egy szilárd és erős kormányzó pártot, az Egységes Pártot, majd módosította a választási törvényt. Szűkítette a választójoggal bírók körét (főképpen a szegényebbek vesztették el választójogukat), valamint a nagyobb városok kivételével nyílt szavazást vezetett be. Mi volt Bethlen István fő politikai célja? Ilyen körülmények között a kormánypárt a korszak öszszes választásán győzelmet tudott aratni, ezáltal biztosítottá vált a kiszámítható, stabil kormánypolitika. Mivel ekkor Magyarországon ugyanúgy többpártrendszer volt, mint a dualizmus korában, az ellenzéki pártok jelöltjei is bekerültek a parlamentbe, akár országos sajtójuk is lehetett, így sokszínű politikai vélemény jelenhetett meg a közéletben. (A korszakban a szociáldemokrata, a kisgazda, a liberális és a különböző szélsőjobboldali pártok képviselői voltak ellenzékben.) A rendszer értékelésénél fontos látnunk, hogy a környező államokban a demokratikus rendszerek szinte mindenütt kudarcot vallottak és diktatúrába torkollottak. (Csehszlovákiában ugyan fennmaradt a demokrácia, bár ezt erőteljesen megkérdőjelezte, hogy a kisebbségek hátrányos helyzetből indultak a választásokon.) Bethlen konzervatív intézkedései Bethlen István beszédéből, 1922. március „Mi demokráciát akarunk, de nem a nyers tömegek uralmát. Mert azok az országok, ahol a tömegek uralma vált úrrá az egész nemzet felett, az pusztulásnak vannak szánva. […] Nálunk is a Károlyi Mihályék uralmát Tisza István gróf meggyilkoltatása és azután a barbárok betörése követte, azoknak a barbároknak betörése, akik az országot darabokra osztották és minket szegénységbe süllyesztettek. Mi tehát demokráciát akarunk, de a magyar intelligencia vezetése mellett, […].” Milyen jellegű demokrácia mellett érvelt Bethlen? Mivel támasztotta alá az állítását? Melyik korszak demokráciafelfogásának felelt meg Bethlen eszmeisége? Az Egységes Párt választási plakátja Hogyan ábrázolta a grafikus Bethlen István tevékenységét? 115 Politikai rendszerek változásai a térségben Ország A politikai rendszer jellege Lengyelország 1926-tól diktatúra Csehszlovákia 1939-ig demokrácia, ekkor az ország megszűnt Ausztria 1933-tól diktatúra Románia 1938-tól királydiktatúra Jugoszlávia (Szerb–Horvát– 1929-től királySzlovén Királyság diktatúra 1929-ig) viszont hosszabb távon hozzájárultak a magyarországi parlamentáris berendezkedés fennmaradásához. Milyen módon és eszközökkel tette Bethlen István tartóssá a hatalmát? Miközben Közép-Európa legtöbb országában idővel diktatúra jött létre, Magyarországon még 1939-ben is többpártrendszerű választásokat tartottak a korszak elején kialakított rendelkezések szerint. Hogyan lehet értelmezni a Horthy-korszak politikai berendezkedését a tanultak ismeretében? Ötszázezer koronás bankjegy felülnyomva Számold ki, egy pengő hány koronát ért! Milyen pénzügyi jelenség bizonyítéka a bankjegy? Megnyugtató parlamenti többsége birtokában a Bethlenkormány lebonyolította a gazdasági konszolidáció nagy megszorításokkal járó műveletét. Először is a száguldó inflációt kellett megfékezni, mert az árak szédületes emelkedése már a pénzrendszer összeomlásával fenyegetett. Ehhez az állami költségvetés egyensúlyának megteremtésén át vezetett az út. A kormány az állami bevételek növelése érdekében új adókat vetett ki, és nagy összegű külföldi kölcsönt vett fel, a közkiadásokat pedig takarékossági intézkedésekkel és több mint húszezer állami alkalmazott elbocsátásával sikerült csökkenteni. Ekkor állították fel az önálló Magyar Nemzeti Bankot is. A pénzügyi stabilizációt az új, értékálló pénz, a pengő bevezetése zárta le. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatásai voltak a pénzügyi stabilizációnak? Külpolitikai kényszerpályák Új százpengős bankjegy elő- és hátoldala Milyen nyelveken szerepelhet a pengő hátlapján a felirat? Vajon miért? 116 Bethlen István kormánya igyekezett megtalálni Magyarország helyét az új európai hatalmi rendszerben. A kormány fenntartotta revíziós igényeit, de ezeket eleinte ritkán hangoztatta. Magyarországot az ellenséges kisantant országainak gyűrűje vette körül, amelynek diplomáciája sokszor megakadályozta a magyar törekvéseket. Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített a világ számos államával, és belépett a Népszövetségbe. Jó viszonyt igyekezett kialakítani a győztes nagyhatalmakkal, Nagy-Britanniával, az Amerikai Egyesült Államokkal és Franciaországgal is. Nélkülük a revíziót akkor nem lehetett volna megvalósítani. Miért volt elszigetelt helyzetben Magyarország? A magyar diplomácia elsősorban azoktól az országoktól várt támogatást, amelyek elégedetlenek voltak a háború utáni hatalmi viszonyokkal, és új rendezést akartak. Közéjük tartoztak a háborúban vesztes országok: Németország, Ausztria, Bulgária, Törökország és a Szovjetunió. Elégedetlen volt a békerendszerrel Olaszország is, amely a győztesek oldalán állt ugyan, de területi igényei csak részben teljesültek. A Bethlen-kormány 1927-ben Olaszországgal, 1931-ben pedig Ausztriával kötött barátsági szerződést. Mely országokra számított a magyar külpolitika, és miért? A versailles-i békerendszert csak Hitler hatalomra jutása, majd a nemzetiszocialista Németország és a fasiszta Olaszország terjeszkedő politikája borította fel az 1930-as évek második felében. Innentől kezdve viszont revíziós céljai elérése érdekében Magyarországnak – minthogy a nyugati nagyhatalmak látványosan kivonultak a közép-európai térségből – nem maradt más lehetősége, mint a német–olasz tengellyel együttműködni. Felismerve az új külpolitikai helyzetet, Románia is hasonló módon járt el. A német befolyásnak azonban számos nem kívánt belpolitikai és gazdasági következménye is volt (például zsidóellenes intézkedések, egyoldalú külkereskedelmi függés). Hogyan és miért változott meg a mozgástér az 1930-as évek második felében? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Hogyan állt helyre a törvényes parlamentáris kormányzás 1919 után? Mi lett az ország államformája, és hogyan rendelkeztek az államfői jogkörről? Mutasd be a magyar kormány revíziós politikájának kettősségét! Milyen politikai eszmék jellemezték kezdetben a Horthy-korszakot? Milyen intézkedések segítették elő az ország talpra állítását? Miért volt szükség a magyar gazdaság rendbetételére? Milyen volt az ország külpolitikai helyzete az időszakban? Részlet gróf Bethlen István miniszterelnök beszédéből „Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. A […] mi fajunk egyharmadáról örök időkre le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk. […] Ezekre a határokra egy végleges békét felépíteni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek, és a győzők az őrzők. […] Nekünk nem békerevízióra van szükségünk, nekünk más határokra van szükségünk. És ha ez békerevízió nélkül keresztülvihető, ki állja ennek útját Magyarországon?” Milyen célt fogalmazott meg Bethlen István? Mivel indokolta ezt? Hazai vagy külföldi közönség előtt hangozhatott el a beszéd? Miből következtethetünk erre? Az olasz–magyar barátsági szerződés, Róma, 1927 „1. cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállni. 2. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerült esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.” Mi volt a jelentősége a szerződésnek Magyarország szempontjából? Miért lehetett a korabeli nemzedék számára meglepő ez a barátsági szerződés? 117 Magyarok a határon túl OLVASMÁNY Kisebbségpolitika az utódállamokban A Párizs környéki békerendszer teljesen átrajzolta Közép-Európa térképét, az egykori Monarchia utódállamai közül Csehszlovákia, Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (Jugoszlávia) soknemzetiségű országgá vált. Az utódállamok kormányai úgy vélték, hogy a háború utáni felfokozott nacionalista hangulatban a nemzeti kisebbségek veszélyt jelentenek országaik stabilitására, ezért számos intézkedéssel szűkítették a nemzetiségek, köztük a magyarság mozgásterét. A honvédelem, a közigazgatás és a gazdasági élet vezető állásaiba a többségi nemzethez tartozó, megbízható embereket ültették. A közéletben korlátozták a nyelvhasználatot, megnehezítették a magyar újságok, kulturális intézmények és egyesületek tevékenységét. Hogyan tekintettek a kisebbségbe került magyarokra az utódállamokban? A magyar kisebbségek számára a magyar nyelvű iskolahálózat tudatos visszafejlesztése jelentette a legnagyobb nehézséget. A hatalomváltás után a korábban magyar nyelven oktató iskolák nagy része az adott ország államnyelvén folytatta működését. Az elemi iskolai hálózat a magyar többségű területeken nagyjából kielégítette az igényeket, a szórványban élő magyar családok azonban csak ritkán járathatták gyermekeiket anyanyelvi iskolába. Jugoszláviában és Romániában még a tankötelesek nevének vizsgálatát is elrendelték, azért, hogy a gyaníthatóan román vagy szláv eredetű vezetéknevet viselő fiatalokat ne engedjék magyar iskolába iratkozni. Még nagyobb veszteség érte az elitképzést. A magyar tannyelvű középiskoláknak csak töredéke folytathatta működését, a magyar nyelvű felsőoktatás pedig gyakorlatilag valamennyi utódállamban megszűnt. Mi történt a magyar nyelvű iskolahálózattal? Miért? A kultúra közösségteremtő ereje A magyar önazonosság megőrzéséhez nélkülözhetetlen volt az anyanyelv használata és átörökítése. Ennek fő intézményei a családok, az iskolák és az egyházak voltak. A magyar egyházak jelentős összegeket fordítottak a magyar nyelvű iskoláztatás fenntartására. Ezt azonban megnehezítette az utódállamok területén végrehajtott földreform, amely az egyházi birtokok nagy részét is kisajátította. A magyar vezetésű egyházak a közösségi élet szervezésében fontos szerepet játszottak. Az egyházi ünnepek, az istentiszteletek, a családi élet templomi szertartásai a vallásos és nemzeti öntudat megélésének fontos eseményei voltak. Harangszentelés Nagybecskereken (1938) Milyen szerepet játszottak a magyar egyházak a kisebbségi élet szervezésében? 118 Hogyan léptek fel az egyházak a magyarság védelmében? A kisebbségek védelme a két világháború között A kisebbségi élet keretei között a szórakozás és a művelődés intézményei a korábbinál jóval nagyobb jelentőségre tettek szert. Az olvasókörök, irodalmi társaságok, dalegyletek, színházi társulatok már nem csupán a kultúra terjesztését szolgálták, hanem a fenyegetett nemzeti identitás védelmezőjévé váltak. Hasonló szerepet játszott a magyar nyelvű sajtó is. Egyes napilapok és folyóiratok országos jelentőségre tettek szert, és valóságos közösségépítő funkciót láttak el. Új jelentőséget kapott a szépirodalom is, hiszen a kisebbségi sors olyan közös tapasztalat volt, amelynek művészi színvonalú megjelenítése vonzotta az olvasókat. Irodalmi és üzleti tekintetben is sikeres vállalkozás volt a Kós Károly által 1924-ben alapított Erdélyi Szépmíves Céh. Szép kiállítású könyvei nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is kelendőek voltak. A párizsi békerendszer megalkotói kötelező szabályokat írtak elő a nemzeti kisebbségek védelmére. A vesztes államok kisebbségvédelmi kötelezettségeit – Németország kivételével – a békeszerződések tartalmazták. A győztes kis államoknak külön kisebbségvédelmi szerződéseket kellett kötniük. A győztes nagyhatalmak azonban nem vállaltak ilyen kötelezettségeket. A kisebbségvédelmi szerződések értelmében a magyarokra is vonatkozott a törvény előtti egyenlőség, a polgári és politikai jogegyenlőség, a kisebbségi iskolák és társadalmi egyesületek alapításának és fenntartásának joga, valamint az anyanyelv szabad használata. Mindez azonban a gyakorlatban igen kevéssé, vagy egyáltalán nem érvényesült. Az utódállamok a dualizmus kori magyar nemzetiségi politikánál sokkal keményebb eszközökkel igyekeztek a magyar kisebbséget minél gyorsabb aszszimilációra kényszeríteni. Nézz utána a korabeli határon túli irodalom jeles képviselőinek! Milyen eszközökkel őrizték meg identitásukat a magyar kisebbségek? Milyen nehézségekkel szembesültek a magyar kisebbségek? A magyar kormány kezdettől fogva támogatta a magyar kisebbségeket. Csehszlovákiába, Romániába és Jugoszláviába is jelentős összegeket küldött a magyar pártok, újságok és iskolák finanszírozása céljából. Támogatta a magyarság kisebbségi jogi követeléseit, szót emelt értük diplomáciai tárgyalásokon és nemzetközi fórumokon, például a Népszövetségben (Nemzetek Szövetségében). Mindez elsősorban a nemzettársak iránt érzett szolidaritás megnyilvánulása volt. Ugyanakkor az elcsatolt területek visszaszerzését célzó magyar revíziós külpolitikának is szüksége volt arra, hogy a határon túli magyar közösségekben ébren tartsa az anyanemzethez való tartozás gondolatát. Milyen feladatok hárultak a magyar külpolitikára? Az Erdélyi Szépmíves Céh jelvénye Keress rá Erdély címerére az interneten! Milyen szimbólumokat ismersz fel a képen? 119 11. Gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés A Horthy-korszak az első világháború, valamint a trianoni békediktátum által okozott válságos helyzet után gazdasági és kulturális téren figyelemre méltó fellendülést hozott, bizonyos területeken nem túlzás világszínvonalról beszélni. A korabeli társadalmat eközben is komoly feszültségek terhelték, a mezőgazdasági nincstelenek különösen nehéz helyzetben voltak, de e téren is történt számos előrelépés. Idézd fel a dualizmus kori gazdaság főbb jellemzőit! Milyen új iparágak, találmányok jelentek meg a 19–20. század fordulóján? Sorolj fel híres magyar feltalálókat és találmányaikat! Túltermelés felhalmozódó árukészletek raktározási gondok A világháború és a trianoni területveszteség következtében az ország gazdasága válságos helyzetbe került. Elcsatolták nyersanyag- és energiaforrásainak többségét, ugyanakkor az azokat feldolgozó gyáripar nagyobb része Magyarországnál maradt. A mezőgazdasági termékek esetében jelentős felesleg keletkezett, mert a Monarchia szétesése után már nem lehetett eladni az osztrák vagy cseh területeken. Ezért az országnak élénk külkereskedelmet kellett folytatnia szükségleteinek fedezése és feleslegének értékesítése céljából. Az 1920-as években – köszönhetően a kiszámítható kormánypolitikának – fokozatosan magára talált a magyar gazdaság. Belső forrásokból és külföldi kölcsönökből új beruházások indultak, egyre többen álltak munkába, fellendült az ipar és a mezőgazdaság. Az 1920-as évek második felében a magyar gazdaság teljesítménye jelentősen meghaladta a világháború előtti színvonalat. Milyen gazdasági nehézségekkel nézett szembe az ország az 1920-as évek elején? Hogyan és miért változott meg a gazdaság teljesítménye az időszakban? termelés visszafogása elbocsátás, bércsökkentés jövedelem csökkenése kereslet csökkenése termelés ismételt visszafogása A túltermelési válság folyamata a gazdasági világválság idején Miért mélyült el a válság Magyarországon? 120 Gazdasági eredmények A fellendülés a világgazdasági válság miatt megakadt, 1929 és 1933 között mintegy 40 százalékkal csökkent az ipari termelés mértéke. Még ennél is súlyosabb helyzetbe került a mezőgazdaság, amelynek szüksége volt a külföldi értékesítésből származó bevételekre is. Minthogy a válság mindenhol visszaesést hozott, a magyar mezőgazdasági termékeket is nehezen lehetett eladni, áruk 50–70 százalékot zuhant. A válságra a termelők, a vállalkozók és a gyártulajdonosok, de még az állam is a bérek csökkentésével és az alkalmazottak elbocsátásával reagáltak. Mindezek hatására gyári munkások, állami és magántisztviselők, mezőgazdasági idénymunkások százezrei veszítették el állásukat. Miért sújtotta olyan erősen Magyarországot a válság? Milyen következményekkel járt mindez? A válság idején Magyarország a korábbinál jóval kevesebbet tudott exportálni, és a felvehető újabb kölcsönök is elapadtak, így az ország nem tudta törleszteni korábbi adósságait. 1931-ben már az államcsőd* veszélye is felrémlett. Ez utóbbit ugyan sikerült elhárítani, de a tornyosuló nehézségeket látva 1931-ben Bethlen István tízévi kormányzás után lemondott a miniszterelnökségről. A válságból való kilábalás csak az 1930-as évek közepére történt meg. Ehhez erőteljes állami beavatkozásra volt szükség. A kormány intézkedései főként a mezőgazdaságot támogatták, mivel a válság legjobban ezt a szektort sújtotta. Az állami felvásárlási árak emelése az árutermelő birtokok jövedelmét növelte. A közép- és nagybirtokokról származó agrártermékek számára nemzetközi szerződések segítségével külföldön is sikerült piacot szerezni. Elsősorban a német, az osztrák és az olasz piacok nyíltak meg. A gazdaadósságok mérséklése elsősorban a kisbirtokosokat segítette. Milyen politikai következménye volt a gazdasági válságnak? Hogyan segítette az állam a mezőgazdasági termelőket? Az 1930-as évek közepén ismét fellendült a gazdaság, sőt a magyar ipar ekkor a csúcstechnikai világszínvonalat képviselte. Számos új felfedezés és szabadalom született Magyarországon. A magyar vállalatok élen jártak az elektronikai eszközök gyártásában. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnökei tökéletesítették a volfrámszálas izzókat, így villanykörtéit világszerte exportálták. A Ganz-gyárban Európa legnagyobb transzformátorait és a világ legnagyobb turbógenerátorait állították elő, de ekkor kezdték el a fázisváltós villanymozdonyt (Kandó-mozdony) is gyártani. Az országban számottevő repülőgépgyártás is zajlott, például a csepeli Weiss Manfréd üzemben. Az Orion a korszak csúcstechnikájának számító rádiógyártásban és kivitelben ért el világviszonylatban is kiemelkedő helyet. A vegyipar területén a Chinoin gyógyszergyár a világon elsőként állított elő üzemi méretben C-vitamint, illetve másodikként inzulint (ami a cukorbetegség kezeléséhez szükséges). Mindent egybevéve tehát a két világháború közötti korszakban a magyar gazdaság páratlanul nehéz helyzetből indulva is világszínvonalat ért el az ipari termelés terén. Gazdasági értelemben így nem túlzás sikertörténetről beszélni. Milyen jelentős fejlesztései és vívmányai voltak a magyar iparnak? államcsőd: Az az állapot, amikor egy állam pénzbeli kötelezettségeit nem tudja teljesíteni, a felvett hiteleit vagy annak kamatait nem tudja fizetni. Árucikk 1927. január 1. 1933. január 1. 1 kg fehér kenyér 0,56 0,53 10 db tojás 1,60 1,00 1 l tej 0,39 0,32 1 kg burgonya 0,20 0,16 1 kg sertéskaraj 3,16 1,69 1 kg ponty 3,08 1,33 1 kg borjúcomb 4,35 2,20 1 pár női cipő 20,05 16,50 1 pár férficipő 20,86 15,50 Néhány árucikk árának változása 1927 és 1933 között pengőben megadva Hogyan változtak az árak? Miért így alakultak? Mi lehet ennek a magyarázata? Az Orion rádió plakátja az 1920-as évekből A Tungsram izzólámpa reklámja az 1930-as évekből 121 Klebelsberg Kunó elképzelései Magyar Történelmi Társulat közgyűlése, 1920. május 14. „[…] nem szabad megengednünk, hogy kultúránk összezsugorodjék. Hiszen jogcímünket hazánk területi épségének helyreállítására is kiválóképpen arra alapítjuk, hogy mi nagyobb és értékesebb kultúrát tudunk ezen a helyen kifejteni…” Nemzeti Újság, 1925. augusztus 26. „Katonailag lefegyverezve állunk nagy hadsereggel bíró szomszédok között. Ma tehát csak a szellemi eszközökkel tarthatjuk fenn magunkat, azokkal az erőkkel, melyeket a tudás ad, azzal a tekintéllyel, melyet a műveltség biztosít.” Miért tartotta különösen fontosnak az oktatást és a kultúrát a miniszter? A népiskola A gyermekek 6 és 15 éves koruk között tankötelesek voltak, ennek ellenére sokuk – 1920-ban 40%-uk, 1930-ban 15%-uk – távol maradt az iskolától. Az oktatás az elemi népiskolában indult. A falvakban általában úgynevezett osztatlan iskolák működtek, egy vagy két tanteremmel. Ilyen volt az elemi iskolák háromnegyede, és ezekben a falusi tanító(nő) együtt tanította valamennyi osztály diákjait, egyszerre akár 60-80 gyermeket is. A nagyobb városokban már az évfolyamonkénti képzés volt jellemző. A 4. osztály elvégzése után az oktatás többfelé ágazott. Voltak, akik még két évig a népiskolában maradtak, mások az érettségit nem adó polgári iskolában tanultak tovább. A diákok közül kevesen jelentkeztek az érettségivel záruló középiskolákba, amely a felsőoktatásban való továbbtanulás feltétele volt. Miben különbözött a korszak alapszintű oktatása napjainkétól? Szent-Györgyi Albert 122 Oktatás, kultúra és tudomány A Horthy-korszak oktatási, tudományos és kulturális téren szintén kitűnő eredményeket hozott. A korszak első felét Klebelsberg Kunó gróf határozta meg, aki a területért felelős miniszterként nagyszabású oktatási és kultúrpolitikát hirdetett meg. Alapvető elvként azt fogalmazta meg, hogy a trianoni diktátum ellen, így a revízió érdekében leghatékonyabban az oktatás fejlesztésével, a teljes nemzet felemelésével, valamint a kultúra eszközeivel lehet küzdeni. Ennek jegyében indította el népiskolai programját, amelynek eredményeként több mint 3500 tantermet és 1500 tanítói lakást építtetett, jórészt olyan szegény alföldi településeken, ahol korábban a gyerekeknek nem volt lehetőségük iskolába járni. Igen jelentős eredményeket értek el ezáltal az analfabetizmus visszaszorításában. Középiskolába sokkal kevesebben jártak, mint napjainkban, így a társadalomnak csak egy szűk rétege rendelkezett érettségivel. Természetesen az oktatás magasabb szintjeit is támogatták, az elcsatolt területekről menekülő egyetemeket letelepítették Pécsen és Szegeden, a debreceni egyetem pedig új épületet kapott. Milyen intézkedéseket hoztak az oktatás fejlesztése során? Milyen célokat szolgált mindez? A korszak legismertebb magyar tudósát, Szent-Györgyi Albertet, Klebelsberg személyesen hívta haza Magyarországra a Cambridge-i Egyetemről. A kutató elfogadta a hívást, kutatásai eredményeképpen a C-vitamin előállítása miatt Nobel-díjjal jutalmazták 1937-ben. Klebelsberg a legtehetségesebb diákoknak külföldön (például Róma, Berlin) Collegium Hungaricumokat hozott létre, ahol a legmaga- sabb szintű tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra tehettek szert, valamint terjeszthették a magyar kultúrát. Miért vált híressé Szent-Györgyi Albert? Az 1930-as években Klebelsberget Hóman Bálint, a korszak egyik legkiemelkedőbb történésze követte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri székben. Tovább folytatta az oktatás és kultúra fejlesztését, sőt minisztersége idején az állami költségvetés még nagyobb szeletét kapta meg az oktatás és a kultúra. Hóman is fontosnak tartotta a nemzeti nevelést, valamint erőteljesen nyitott a tehetséges, de szegényebb sorsú paraszt ifjúság felé – tanulmányaikat számos módon (például ösztöndíjakkal) támogatta. Foglald össze, mi jellemezte a Horthy-korszak oktatáspolitikáját! Irodalmi és zenei élet a korban A Horthy-korszakot pezsgő és sokszínű (mindenféle világnézetet megjelenítő) kulturális élet jellemezte. Az irodalom terén egyszerre alkotott Babits Mihály, Kosztolányi Dezső vagy éppen József Attila. A keresztény-nemzeti gondolkodást első helyen Herczeg Ferenc, a korszak „írófejedelme” képviselte. A paraszti társadalom sorsára fogékony, sajátos csoportot jelentő népi írók közül pedig elég csak Illyés Gyulát vagy Tamási Áront megemlíteni. A két világháború közötti időszakban vált világhírű, sikeres zeneszerzővé a magyar zenetörténet talán két legkiemelkedőbb alakja, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Mindketten sokat tettek a magyar népi kultúra (népdalok, népzene) megőrzéséért és megismertetéséért. Idézd fel a magyarórán tanultakat a két világháború közötti magyar irodalomról! A legnépszerűbb szórakozási formává azonban kétségtelenül a mozi vált. A 20. század első évtizedeiben már a némafilmek is nagy népszerűségnek örvendtek. Az 1930-as években azonban, amikor már hangosfilmeket is vetítettek, a nézőszám még tovább emelkedett. Minden nagyobb városban volt filmszínház, a falvakba pedig a vándormozisok vitték el a filmeket. A filmszínészek a kor igazi sztárjai voltak. Évente akár négy-öt filmben is főszerepet kaptak, reklámokban szerepeltek, sok pénzt kerestek, elegáns villában laktak, interjúkat adtak, és az újságok rendszeresen foglalkoztak a magánéletükkel. A legnépszerűbb színészek és színésznők körül rajongói klubok alakultak, sztárfotóik ott voltak az elegáns üzletek kirakataiban. Milyen új formája alakult ki a tömegkultúrának? Tanóra egy polgári fiúiskolában Milyen óra látható éppen a képen? Mennyiben tekinthető a korabeli viszonyok között modernnek az óra? Milyen revíziós célokat szolgáló elem fedezhető fel a képen? Cserkészet és leventeképzés Az iskolán kívüli nevelés fontos intézménye volt a cserkészet és a leventeképzés. Magyarországon a cserkészet 1910-től önkéntes alapon szerveződött, eredeti célja a vallásosság, a hazafiasság, a bajtársiasság és a természetismeret elmélyítése volt a 10–18 éves korosztályban. A levente viszont – az 1921-ben elfogadott testnevelési törvény értelmében – kötelező volt az iskolából kimaradó 12–21 éves fiatalok számára, akik a foglalkozásokon jobbára testnevelési és bizonyos katonai képzést kaptak. Kezdetben mindkét mozgalomba csak fiúkat vettek fel, majd a cserkészet és később a levente is megnyílt a leányok előtt. Hogyan jelent meg ezekben a mozgalmakban a korszak eszmevilága? Sikerfilmek a két világháború között A hangosfilm megjelenése (1929) a magyar filmipart is életre keltette. 1931-ben mutatták be a Hyppolit, a lakáj című filmet, amely nemcsak kasszasiker volt, de új stílust is teremtett. Ettől fogva egy évtizeden át a pesties humoron alapuló, optimista végkicsengésű vígjáték vált uralkodóvá a hazai filmgyártásban. A közönség kedvelte a klasszikus regényekből készült filmeket is. 123 Jávor Pál, Somlay Artúr, Karády Katalin, Kabos Gyula, Csortos Gyula ünnepelt filmsztár volt Keress olyan filmeket a könyvtárban vagy az interneten, amelyekben ők szerepeltek! Falvak és városok A két háború közötti Magyarországon több mint 3400 település volt. Közülük csak 56 tartozott a városok sorába, a többit hivatalosan községnek nevezték. A községekben élt a magyar lakosság több mint 60%-a. Többségük erősen falusias képet mutatott, hiányzott a csatornázás, a villamosítás, nem volt orvosi rendelő, patika, mozi, sportpálya. A városokat az emelte ki környezetükből, hogy olyan intézményekkel rendelkeztek, amelyek vonzást gyakoroltak a környékbeli lakosságra. A nagy piacokra, a sok munkást foglalkoztató gyárakba, a középiskolákba és az egyetemekre, a jól felszerelt kórházakba, a magasabb szintű hivatalokba, valamint a színházakba és a múzeumokba olykor más vármegyékből, sőt az egész országból jártak az emberek. Ismételj! Mi jellemezte a dualizmus kori városfejlődést? Hogyan és miért történtek változások? hold: Föld- és terület-mértékegység, 1 hold kb. 0,57 hektár. Napjainkban egy futballpálya kb. 0,71 hektár. 124 Társadalmi rétegződés A magyarországi polgárosodás a 19. század közepétől megindult, de még jó száz évig egymás mellett léteztek a hagyományos, azaz a mezőgazdasághoz kapcsolódó társadalmi rétegek és a polgári társadalom rétegei, amelyek kialakulása az iparosodáshoz köthető. Az előbbiek élén az arisztokraták, a grófi, bárói és hercegi családok tagjainak zárt csoportja állt. A kastélyaikban fényes udvartartást tartó réteg a nagybirtokaikról befolyó jelentős jövedelmeiből élt. A kastély és a nagybirtok sokszor fontos újítások központja volt, és az ott élő teljes lakosság életfeltételeit biztosította. Az arisztokraták a politikai életben is meghatározó szerepet vállaltak. Őket követte az úri középosztály, amelyben megtaláljuk a közepes méretű birtokaikból úri életet élő köznemeseket, valamint az elszegényedő, birtokaikat fokozatosan elveszítő urakat (dzsentri). A dzsentrik elsősorban állami hivatal viseléséből biztosították megélhetésüket és tekintélyüket, csakúgy, mint a tanulás útján felemelkedett értelmiség, amely szintén az úri középosztály részévé válhatott. Milyen kettőség jellemezte a korabeli magyar társadalmat? A legnagyobb tömeget (a társadalom mintegy 60%-át) a parasztság alkotta. Vagyonilag igen rétegzett volt, a béreseket alkalmazó, több tucat holdon* gazdálkodó nagygazdákat ugyanúgy megtaláljuk köztük, mint a korszak legszegényebb sorsú napszámosait és uradalmi cselédeit – akiknek szomorú helyzetére a népi írók hívták fel a figyelmet. A polgári társadalom vezető rétegét az ipari és pénzügyi (banki) nagytőkések (nagypolgárság) alkották. Hatalmas gyárak és bankok tulajdonosaiként óriási gazdasági erő összpontosult a kezükben, esetenként akár arisztokrata címeket is elnyertek. Ennek ellenére az arisztokrácia zárt kö- ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK 24% 6% <1% A földkérdés 1920-ban a Teleki-kormány földreformot hajtott végre, amelylyel a szegényparasztság földéhségét kívánta csillapítani. A birtokreform alapját a nagy- és középbirtokosoktól vagyonadó fejében átvett földek képezték. Az igénylők ebből vásárolhattak kisebb-nagyobb parcellákat, a vételárat szükség esetén bankkölcsönből fedezhették. A birtokreform során közel félmillió család jutott átlagosan mintegy két hold földhöz, vagyis a teljes magyar birtokállomány közel hat százaléka cserélt gazdát. Ez nem változtatta meg alapjaiban a birtokszerkezetet, de a földművelők több mint egyharmada a kormány gondoskodását érezhette. Mi volt a földreform célja? 70% ● ● ● ● 5 hold alattiak és nincstelenek: 70% 5–20 holdas birtokosok: 24% 20–100 holdas birtokosok: 6% 100 holdnál többel rendelkező parasztcsaládok: <1% A paraszti birtokosok aránya a földreform után. Egy 5-6 tagú földművescsalád biztos megélhetéséhez legalább 20 holdas birtokra volt szükség A paraszti társadalom hány százaléka mondható szegénynek? rébe nem léphettek be. Számos zsidó származású nagytőkés tartozott közéjük (például Weiss Manfréd, Chorin Ferenc). Gazdasági szerepük miatt elismerték teljesítményüket, amit jól jelez, hogy többen a kormányzó rendszeres kártyapartnerei is voltak. Ismételj! Melyik történelmi korszakunkban erősödött meg a nagypolgárság? A polgári társadalom középrétegét az értelmiség (középpolgárság) adta, akik tanulmányaik és az általuk ellátott feladatok (minisztériumi hivatalnok, orvos, ügyvéd, bíró stb.) révén az úri középosztály tagjaivá válhattak. A kispolgárságba a kisebb szolgáltató feladatot ellátó csoportokat soroljuk (például postás, rendőr, kisiparos, kiskereskedő, kishivatalnok stb.). A polgári társadalom alsó rétegét a munkásság képezte, közöttük szintén elkülönült a tisztes fizetésből élő és megbecsült szakmunkások, valamint az alacsony fizetésű segéd- és betanított munkások köre. Foglald össze, hogyan rétegződött a társadalom a Horthy-korszakban! Bár a tehetséges és szorgalmas emberek számára a Horthykorszakban sem volt lehetetlen a felemelkedés, kétségtelen, hogy a korabeli társadalmi rend igen merev volt. Az egyes csoportok erőteljesen elkülönültek, és a mindennapokban is érzékeltették az alá-fölé rendeltségi viszonyokat. A merevebb társadalmi berendezkedés ellenére főleg az 1930-as években jelentős kísérletek történtek a legszegényebb rétegek felemelésére, elsősorban az oktatás segítségével. A tekintélyről „Miután az oktobrizmus [a Károlyi Mihály vezette népköztársasági berendezkedés] és bolsevizmus minden korábbi tekintélyt lerombolt, a tekintély fogalmát a reájuk következő keresztény évek hozták vissza, hozzákötve nemcsak az állami rend képviseletéhez, hanem veszedelmesen egyszerűsítő módon minden politikai és kulturális kiemelkedéshez, sőt ezeknek minden, a nagyságtól még oly távoli látszatához is. […] A tekintélyeknek is valóságos bonyolult rendszere fejlődött ki. […] Megindult a […] tiszteletadások végtelen sorozata.” (Szekfű Gyula történész, 1934) Mivel indokolja a szerző a tekintély fogalmának felértékelődését? Milyen veszélyt lát a tekintély túlértékelésében? 125 Megszólítások Aratás Milyen szerszámokat ismersz fel a képen? Írd le a képen látható földművesek ruházatát! Mai korunkban teljesen természetes, hogy beosztástól, teljesítménytől függetlenül mindenkit csak egyszerűen „ön”-nek szólítunk. A két világháború között a megszólításoknak is aprólékos rendszere alakult ki, amit ha valaki nem tartott be, az óriási udvariatlanságnak számított. A kormányzónak és a hercegeknek például az „őfőméltósága” megszólítás járt. A fő- és alispánokat, felsőházi tagokat, püspököket méltóságos úrnak nevezték. Az országgyűlési képviselők, magasabb beosztású állami hivatalnokok nagyságos úrnak számítottak, a katolikus papok főtisztelendő urak voltak, míg a további értelmiségiek (például tanárok) kegyelmes urak. Az úr megszólításra azonban nem tarthatott igényt a társadalom döntő többségét alkotó parasztság, illetve az alkalmazottként dolgozó munkásság, így nekik a „kend” vagy „maga” megszólítás járt. Éppen ezért szokták a korszakot az „urak és kendek” világának is nevezni. Készíts táblázatot az egyes társadalmi rétegekhez! Hogyan kellett őket megszólítani? Életmód, szabadidő, sport A budapesti Dunakorzó az 1930-as években Gondold végig, milyen változásokat hozhatott az emberek életében a szabadidő megjelenése! Maga a kormányzó is szívesen sportolt. Katonai hivatásából adódóan kiválóan lovagolt és fiatalabb korában vitorlásversenyeken is részt vett. Visszaemlékezése szerint Pólában (a Monarchia hadikikötője) labdarúgó-mérkőzésen is játszott. Kormányzóként hetente több alkalommal vívott, de rendszeresen teniszezett is. A kormányzó fiai is számos sportban kipróbálták magukat, mind közül talán legérdekesebb az autó- és motorversenyzés volt 126 Az életmód átalakulására jellemző, már a dualizmus korában elindult folyamatok a Horthy-korszakban is folytatódtak. Növekedett a városi népesség aránya, és az ehhez társuló életmód is egyre elterjedtebbé vált. A vidéki társadalom életét továbbra is a sok évszázados hagyományok és a mezőgazdasági munka határozta meg. Az ő életüket még a korszakban egyre inkább terjedő tömegkommunikáció (például rádió) sem igazán változtatta meg. Ezzel szemben a városi társadalom élete minden tekintetben modernizálódott. A sajtó és a rádió hírei széles körhöz eljutottak, sőt a filmek előtt játszott híradókat is sokan látták. A városi lakosok boltokban vásárolták a szükséges élelmiszereket, árucikkeket, lakásaikban pedig már villanyvilágítás volt. Az egészségügyi ellátás is sokat fejlődött, a korszakban 160 új kórház épült, az ezer főre jutó orvosok száma pedig megduplázódott. A legszembetűnőbb változás a szabadidő megjelenése volt. Míg a mezőgazdasági munkát folytató népesség mindennapjait a földeken vagy az állatokkal való munkák teljes mértékben lefoglalták (ezért csak télen voltak szabadabb hosszú estéik), addig a városi népesség a meghatározott munkaidő letelte után szórakozásra fordítható szabadidővel is rendelkezett. Sőt, a korszakban bevezetett fizetett szabadság és nyolcórás munkaidő ezt még inkább elősegítette. Milyen kettőség jellemezte a korabeli életmódtörténetet? Mi állt ennek a hátterében? A szabadidőt leginkább a kultúra, az idegenforgalom és a sport töltötte ki. A hegyvidékek (például Tátra, Erdély) és a tengerpart elcsatolása miatt a turizmus terén felértékelődtek a hazai üdülőhelyek, mint a Balaton vagy a Velencei-tó. Ekkor épült ki a mai országterület turistaút-hálózata is. A 19. század végén még a lóversenyzés és a kerékpározás vonzotta a legnagyobb közönséget, a századfordulótól kezdve azonban a labdarúgás minden más sportot maga mögé utasított. Az első világháború azonban a sportéletben is visszaesést hozott. Megritkultak a versenyek, a tömegével besorozott fiatal sportolók közül sokan nem tértek vissza a frontról. A visszaesés azonban csak átmeneti volt, az 1920-as évek közepén a fővárosi labdarúgócsapatok rangadóit és a válogatott mérkőzéseit már 30-40 ezres közönség látogatta. Ekkoriban vált sikersportággá Magyarországon a vízilabda, az ökölvívás és a birkózás, miközben a magyar vívók és úszók továbbra is jól szerepeltek a nemzetközi versenyeken. A sportolók iránti rajongás nem csupán a sportteljesítményeknek szólt, hanem a nemzeti színekben küzdő „hősöknek” is. A történelmi Magyarország bukásától megrendült magyar nemzettudat számára minden nemzetközi siker elégtételt jelentett. Világbajnoki ezüstérmet nyert a magyar labdarúgó-válogatott (Párizs, 1938. június 19.) Nézz utána az interneten, melyik országgal játszotta a magyar válogatott a döntőt, és mi lett a végeredmény! Melyik csapat követte őket a dobogó 3. fokán? Elek Ilona tőrvívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1936) Miért fontos a sport az egyén és a társadalom számára? A berlini olimpia Az 1936-os berlini olimpia után – ahol Magyarország a németek és az amerikaiak mögött a harmadik legtöbb győzelmet szerezte – a Keleti pályaudvarra érkező bajnokokat a tömeg vállon vitte a felvirágozott gépkocsikhoz, majd lelkesen ünnepelte a Hősök terén. A berlini olimpia a magyar női sportnak is lökést adott. Addig a sportolók között csak minden huszadik volt nő, és a sportéletben minden tekintetben alárendelt szerepet játszottak. A berlini tíz magyar aranyéremből azonban kettőt női sportoló nyert, ami nagyban növelte a sportoló nők elismertségét. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Milyen nehézségeket okozott a trianoni béke a magyar gazdaságban? Milyen következményei voltak a gazdasági világválságnak Magyarországon? Milyen technikai-technológiai fejlődés jellemezte a korszakot? Miért számított stratégiai ágazatnak az oktatás és a kultúra? Hogyan rétegződött a korabeli társadalom? Mivel magyarázható a mozi és a sport népszerűsége az időszakban? Olimpikonok fogadása a Keleti pályaudvarnál (1936) 127 Tömegtájékoztatás a Horthy-korszakban OLVASMÁNY A 20. század első évtizedében a mozik már rendszeresen vetítettek híradófilmeket, amelyek – egyelőre még hang nélkül – főleg érdekes külföldi eseményekről tájékoztatták a közönséget. A legtöbben azonban továbbra is az újságokból tájékozódtak. Újságolvasók vidéken. Krúdy Gyula visszaemlékezése „Mit tudjátok, ti lenge pestiek, hogy mi a falusi embernek az újság? Egy árjegyzék vagy egy szimpla körlevél nem marad olvasatlanul, ha beköszönt a téli időjárás, míg nyáron, őszi vadászatok alatt, szüretkor hiába írnak a pesti tollak. A gyalogpostás reggelenként hozta a Magyarországot, míg az egyéb újságok estve érkeztek. Már ez is oly szokatlan, újszerű és nagyszerű esemény volt, hogy szinte átalakította az olvasók felfogását. Távoli faluban reggel lehetett olvasni, hogy mi történt előtte való napon a fővárosban! Nagy dolog volt ez. Szinte felpezsdítette az ember vérét ez az amerikai gyorsaság!” Milyen gyorsan terjednek a hírek napjainkban? Menynyi idő alatt szerezhetünk tudomást a világ másik felén történt eseményekről? Év Lapok száma Telefonállomások száma 1830 10 0 1848–1849 80 0 1877 414 0 1914 1892 91 000 1920 628 57 000 1930 1035 115 000 1938 1564 120 000 1942 1379 248 000 A sajtó és a tömegkommunikációs eszközök elterjedése Magyarországon Melyik évben láthatunk erőteljes csökkenést a számokban és miért? 128 Nagyobb változást hozott a tömegtájékoztatásban a rádió megjelenése. A Magyar Rádió 1925től a hét minden napján rendszeres műsort adott, amelyben a reggeli torna, a hanglemezfelvételek, a koncertközvetítések, az irodalmi és tudományos felolvasások mellett óránként hírek is elhangzottak. Képzeljétek el, hogy budapesti polgárok vagytok a harmincas évek közepén! Alkossatok két csoportot! Az egyik csoport az újságolvasás mellett, másik a rádióhallgatás mellett érveljen! A Horthy-korszakban az elektronikus sajtót állami felügyelet alá vonták. A hírszolgáltatás legfontosabb intézménye az állami tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda lett. Az MTI volt a magyarországi híreket közlő hazai és külföldi lapok fő hírforrása. Az MTI alá tartozott a Magyar Rádió, valamint a filmhíradókat készítő Magyar Film Iroda is. Az időszakban az állami filmhíradó minden héten új hazai és külföldi tudósításokat közölt, 1931 decemberétől hangos változatban. A hírek általában az ország fejlődését igyekeztek bemutatni. Gyakran szerepeltek a műsorban ünnepi események, népszokások, nemzetközi sportsikerek, új építkezések, a termények betakarítása, a magyar diplomácia eseményei, valamint a vezető politikusok – különösen Horthy Miklós kormányzó – tevékenysége. A filmhíradók ugyanakkor gondosan kerülték a Magyarország szempontjából kedvezőtlen vagy kellemetlen híreket, az ellenzéki pártokról pedig hallgattak. Keress híradókat a filmhiradokonline.hu oldalon! Gyűjts érdekes híreket az egyes évekhez kapcsolódóan! A Horthy-korszak ÖSSZEFOGLALÁS ➊ Dolgozzatok párban! Olvassátok el újra a 118119. oldalon lévő olvasmányt, majd gyűjtsetek érveket és ellenérveket arra vonatkozóan, hogy a rátok osztott élethelyzetben milyen érvek szólnak a trianoni államhatárokon belülre költözés és az utódállamokban való maradás mellett! Adjátok elő az érveiteket a többieknek! A pár Lillafüredre indul, ahol Vera megtudja, hogy akit ő sofőrnek hitt, valójában bankigazgató. Mivel úgy gondolja, hogy csak egy tréfa vagy fogadás tárgya volt, Vera először egy másik férfival vacsorázik, aki a bank vezérigazgatójának mondja magát, később visszatér a „sofőr”-höz, akit jobban kedvel, és akivel el is jegyzik egymást. a) Egy bácskai magyar faluban 30 hold mezőgazdasági területtel rendelkező család. b) Egy kolozsvári vasútállomáson dolgozó vasúti altiszt. c) Egy agglegényként élő besztercebányai magyar orvos. d) Egy nagyszebeni német iskola irodalomtanára. e) Egy felvidéki magyar nemzetiségű napszámos. Vitassátok meg a következő állításokat! a) A korszakban egy nő értékét a sikeres házassággal elért társadalmi felemelkedés emelte leginkább a kívülállók szemében. b) A mozikban vetített filmek gyorsították a modern társadalmi szerepek kialakulását. c) E filmek által bemutatott életforma elérhetetlen volt az átlagemberek számára, és ez csak megkeserítette az életüket. ➋ Magyarázd meg a következő fogalmakat! export, import, költségvetési bevétel, külföldi kölcsön, nemzeti jövedelem, stabilizáció, infláció ➌ Készítsd el egy pályakezdő napszámos, kereskedősegéd és egy jogász önéletrajzának oktatásra vonatkozó részét! Hol válnak el az életutak? Milyen tényezők játszanak szerepet a korszak diákjainak pályaválasztásában? ➍ A korszak egyik népszerű filmje a Meseautó volt. Ennek története röviden: Szűcs János – egy bank vezérigazgatója – egy autót akar vásárolni 20 ezer pengőért, amikor az autószalonban nézelődő lány felkelti az érdeklődését. Szűcs úgy intézi, hogy a lány, Kovács Vera nyereményként megkapja az autót. Anélkül, hogy elárulná kilétét, Szűcs a lány sofőrjéül szegődik, mert azt szeretné, ha a lány a vagyona nélkül is megszeretné őt. ➎ Alakítsatok hat csoportot, amelyek a csehszlovák–magyar, a délszláv–magyar és a román–magyar viszony külpolitikai lehetőségeit mérlegelik 1938-ban! A következő szempontokat fontoljátok meg! • Milyen követeléseket fogalmaztok meg hivatalosan a magyar külpolitika nevében? (Teljes terület vagy csak egy része?) • Támasszátok alá az érveléseteket etnikai, gazdasági vagy egyéb érvekkel! • Jellemezzétek a határon túli magyarság helyzetét az adott országban! • Mérlegeljétek Magyarország érdekérvényesítő képességét a külpolitikai és a katonai helyzet függvényében! • Mely országokat kell meggyőzni a siker érdekében? Mit tud Magyarország a külpolitikai támogatás fejében adni? Milyen ára lehet a támogatásnak? • Készítsetek rövid előadást vagy ajánlást a többiek számára! Vitassátok meg együtt a realitásokat és a veszélyeket! 129 VI. fejezet A második világháború Amerikai bombázógépek bevetésen a második világháború idején 130 AZ 1939 ÉS 1945 KÖZÖTT dúló második világháború minden korábbinál több szörnyűséget és szenvedést hozott a világra. Kezdetben Németország és a vele váratlanul szövetségre lépő Szovjetunió terjeszkedett a háború első évében. Hitler hadereje azonban – miután Európa nagy részét megszállta – a szovjet területek felé fordult. Így Németországgal, Olaszországgal és Japánnal szemben Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok egy még erősebb szövetséget hozott létre. Az évekig tartó küzdelemben végül sikerült legyőzni Hitlert és szövetségeseit. Közben azonban katonák és civilek milliói pusztultak el a harcokban, a légitámadásokban és a koncentrációs táborokban. Európa és benne Magyarország a háború végére kivérezve és romokban hevert. Bár a második világháború 1945-ben befejeződött, eseményei és következményei döntően befolyásolták a 20. század második felének történelmét is. Ebből a fejezetből megtudhatod… melyek voltak Németország és Japán kezdeti sikereinek okai. mi történt a németek által megszállt területeken élőkkel. mi történt Magyarországgal a háború alatt. mely csaták és hadműveletek hoztak fordulatot a háború menetében. miért és hol dobták le az első atombombát. Eközben azt is megtanulod, miként lehet írásos források alapján következtetéseket levonni a történelmi személyek céljairól. korabeli visszaemlékezések segítségével információkat gyűjteni az eseményeket átélő emberek érzéseiről. szerepjáték formájában megjeleníteni a döntéseket megelőző vitákat. statisztikai adatok és táblázatok segítségével következtetéseket levonni. történelmi adatokat és információkat különböző szempontok szerint csoportosítani. karikatúrák segítségével következtetéseket levonni a korabeli emberek véleményéről. eseménysorozatokat történelmi térképek segítségével megérteni és bemutatni. a történelmi változások bemutatásához példákat és bizonyítékokat gyűjteni. 131 III. Projektfeladat „Hősök”– Tervezzünk emlékművet! Cél: megtervezünk egy emlékművet olyan személyeknek (vagy csoportnak), akik ellenállást tanúsítottak a második világháború idején az erőszakkal szemben, életeket mentettek, segítették a gyengéket, üldözötteket. Mit tanulunk meg a projekt során? Milyen formákat öltött az ellenállás? Kik vettek részt benne? Hogyan szervezték meg tevékenységüket, mit tettek, mit értek el? Hogyan vehetünk példát róluk? Megtanulunk ismereteket gyűjteni a témánkról könyvtárban, interneten, forrásokat értékelni. Mit fogunk csinálni? Megszervezzük a munkát: Megválasztjuk az egyes tevékenységek felelőseit: vezető, dokumentáló, beszerző, kivitelezők, prezentáció felelősei stb. A csoport munkájáról munkanaplót vezetünk. Csoportokat alkotunk. Összegyűjtjük a tankönyv, a könyvtár, a múzeum és internetes portálok alapján az ellenálló személyek nevét és a nekik emléket állító emlékművek, emléktáblák fotóit, képeit. Elemezzük, értelmezzük az emlékműveket – szakértő, szakirodalom stb. segítségével. 132 mélyiség Megtervezzük egy kiválasztott személyiség emléktábláját vagy emlékművét: kitaláljuk, találjuk, hogy hol állhatna az emlékmű, mit ábrázolhatna, atna, milyen anyagból készülne, hogyan nézne ki. Döntésünket indokoljuk. Bemutatjuk a tervünket rajzokkal, illusztrációkkal alátámasztva egy szakértő zsűri előtt, tt, amely eldönti, mely csapatok tervének megvalósítását tását támogatná. Tervezzük meg a projektünket! A tervezést segítő táblázatot készítsük el a füzetünkbe, e, és töltsük ki, egészítsük ki közösen! (A felelősök a csoporttagok munkájának összehangolásáért felelnek.) elnek.) Tevékenység Eszközök, nyersanyagok 1. Kutatás, gyűjtőmunka: ellenállók, ellenálló csoportok a második világháború idején, emléküket megörökítő modern emlékművek képeinek összegyűjtése tankönyv, albumok, internetes honlapok 2. A gyűjtőmunka eredményeinek rendszerezése, bemutatása, beszélgetés, vita az osztályban szakirodalom, internetes honlapok Felelős Határidő Kész 3. Kutatómunka és döntés, a személy szakirodalom, internetes kiválasztása honlapok 4. Ötletgyűjtés, szakértők megkérde- PC, laptop vagy képek, zése, vita lefolytatása az emlékmű karton formájáról, helyéről, fő üzenetéről 5. Az emlékmű megtervezése (makett, kollázs, látványtervek elkészítése stb.) a plakátok másolatai, számítógépek 6. Prezentáció készítése az emlékmű- számítógép, projektor ről a zsűri meggyőzése érdekében. A tervek bemutatása szakértő zsűri előtt, a tervek megvédése 7. Értékelés, eredményhirdetés értékelőlapok 133 12. Háború földön, tengeren és levegőben Egy magas rangú francia katonatiszt állítólag azt mondta 1919-ben a Párizs környéki békék aláírásánál, hogy „ez nem béke, hanem húsz évre kötött fegyverszünet”. Természetesen akkor nem láthatta előre, hogy milyen irányba mozdul el a német belpolitikai élet, de megérezte, hogy Németország nem fog beletörődni a versailles-i békébe. N AG Y B R I TA N N I A Északitenger ger Danzig RS S VÁ J C Z Katyń 1939. IX. ria ROMÁNI Kijev Harci cselekmények Európában 1939–40-ben Gyűjtsük ki, mely országok és területek kerültek német, illetve szovjet megszállás alá! Mikor lett Németország kancellárja Hitler? Milyen külpolitikai elképzelései és konkrét lépései voltak 1939-ig? GÖRÖGO R S Z ÁG ö z i Ó NI U T E SZOVJ Sztálingrád A Groznij O B. F ö l d k Harkov Rosztov AL Madrid Német hadműveletek Szovjet hadműveletek Maginot-vonal G Moszkva Szmolenszk Minszk S Z Belgrád LÁ i-t O V I A BULGÁRIA en R ge SZ Róma r ÁG TÖ AS SPANYOLORSZÁG JU OL G Ad Szovjet területszerzés Semleges állam Leningrád ÁK SZLOV O. AR M AG Y G I AO Nürnberg ZÁ POR T. ÉSZTO. LETTO LITV. . XI. en DÁNIA Koppenhága a l t B ZÁ FRANC Helsinki Stockholm HOL Hamburg L L E N G YE L 1940. VII.. N ÉM Varsó Berlin E BELG . . 1940. V. TO R 1 9 3 9 . I X. 1 O R S Z ÁG Párizs S IA London 193 9. F I N N O R S Z ÁG i-t Oslo G ZÁ A SVÉ DO RS N O R V É GI 1940. IV. A tengelyhatalmak A tengelyhatalmak szövetségesei A tengelyhatalmak hódításai t Fekete-tenger RÖ KO RSZ ÁG r Kaszpitenger Országhatár A Szovjetunió határa 1941. VI. 22-én A német–szovjet megegyezés és következményei Németország a cseh területek megszállása után a keleti határainak megváltoztatására törekedett, így Lengyelország ellen fordult. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai nyilatkozatban kiállt a lengyelek függetlensége mellett. Hitler számára nyilvánvaló lett, hogy az újabb terjeszkedési szándék háborúhoz vezethet. Ekkor sokak számára meglepő lépést tett: 1939. augusztus 23-án egyezményt kötött a Részlet Hitler Mein Kampf (Harcom) című könyvéből, 1925 Hitler és Sztálin Mely országot jelképezte a Hitler és Sztálin között fekvő áldozat? Hogyan viselkedik a képen egymással a két diktátor? Miért? 134 „[…] a területet a lélekszámmal kell összhangba hoznunk. […] külpolitikánk célja terület és termőföld szerzése. […] Az államhatárokat az emberek teremtik és az emberek változtatják is meg. […] Miként egykor az a terület, amelyen ma állunk, nem az égből pottyant őseink ölébe, hanem életük és vérük kockáztatásával kellett kiharcolniuk, éppen úgy a népünk létkérdését jelentő újabb földterületeket sem a népi kegy fogja kiutalni, hanem csak a győzelmes kard ereje.” Mi volt a célja Hitlernek? Milyen eszközökkel akarta ezt elérni? Szovjetunióval. A megnemtámadási megállapodáson túl a két ország egy titkos egyezményben felosztotta a térséget a finn határtól a Fekete-tengerig. Németország és a Szovjetunió gyakorlatig elkülönítette egymástól a saját befolyási övezetét. A két totális diktatúra szövetsége amiatt volt megdöbbentő, mert eszmei-ideológiai téren igen távol álltak egymástól: az egyik harcos antikommunizmust hirdetett, míg a másik évek óta fellépést sürgetett a szélsőjobboldali térnyeréssel szemben. Milyen megegyezés született meg 1939 nyarán? Miért volt meglepő a két hatalom megállapodása? Ilyen előzmények után indult meg a németek támadása Lengyelország ellen 1939. szeptember 1-jén. Ezzel kitört a második világháború. A német csapatok hamar áttörték a lengyel haderő vonalait, és mélyen behatoltak az ország területére. A nyugati nagyhatalmak azonban most nem hátráltak meg, felszólították Hitlert csapatai visszavonására. Miután ez nem történt meg, Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak. Európa legerősebb országai újra háborúban álltak egymással. A német villámháborús* stratégiával szemben, amely a harckocsik tömeges bevetésén, illetve a légierő folyamatos alkalmazásán alapult, tehetetlen volt a lengyel hadsereg. Rövidesen a szovjet csapatok is benyomultak Lengyelország keleti részébe. A két nagyhatalom támadása alatt a lengyelek ellenállása összeroppant, és a győztesek a megegyezés alapján felosztották egymás között a megszállt területeket. Mi lett Lengyelország sorsa? A Szovjetunió a következő időszakban szintén érvényesítette a megállapodásban foglaltakat, és befolyása alá vonta a balti államokat. Először a helyi kommunista pártokat hatalomra segítette, amelyek 1940 nyarán Litvániát, Lettországot és Észtországot csatlakoztatták a Szovjetunióhoz. Eközben a szovjetek háborút indítottak Finnország ellen. Az elhúzódó „téli háború” – a súlyos szovjet veszteségek ellenére – végül a finnek vereségével végződött. 1940 nyarán egy erőteljes diplomáciai nyomás után a szovjetek területet szereztek Romániától is. Ezzel Sztálin néhány hónap alatt több helyen visszaállította az egykori cári Oroszország 1914-es határait. Hogyan értékelhetők ezek a szovjet lépések? Sztálin beszéde a párt vezetésének ülésén, 1939. augusztus 19. „Az utóbbi húsz év tapasztalata azt mutatja, hogy Európában egy kommunista mozgalomnak békeidőben nincs elég esélye arra, hogy megragadhassa a hatalmat. Ilyen párt diktatúrája csak egy nagy háború eredményeképpen lehetséges. […] El kell fogadnunk a német ajánlatot […]. Nézzük a következő lehetőséget, vagyis Németország győzelmét. Egyesek magukévá tették azt a nézetet, hogy ez a lehetőség nagy veszélyt jelent számunkra. Egy morzsányi igazság van ebben az állításban, de hiba volna azt gondolni, hogy ez a veszély oly közelivé és naggyá válhat, mint ahogyan azt egyesek állítják. Ha Németország megszerzi a győzelmet, jobban legyöngülve lép ki a háborúból, mint ahogyan abba a legalább tíz évig tartó konfliktus elején belekezdett. […] Az első előny, amit hasznosítani fogunk, Lengyelország elfoglalása lesz egészen Varsó kapujáig […].” Milyen rövid távú, illetve hosszabb távú külpolitikai szándék olvasható ki Sztálin szavaiból? villámháború: Váratlan és gyors támadásra épülő katonai stratégia. Adolf Hitler hadműveleti utasítása, 1939. augusztus 31. „1. Most, hogy a keleti határon Németország számára elviselhetetlen helyzet békés módon történő megszüntetésének minden politikai lehetősége ténylegesen kimerült, erőszakos megoldásra határoztam el magam. 2. […] A támadás napja: 1939. szeptember 1. […] 3. Fontos, hogy nyugaton az ellenségeskedések megindításáért egyértelműen Angliát és Franciaországot terhelje a felelősség. A jelentéktelen mérvű határsértésekre egyelőre pusztán helyi jellegű akcióval szabad felelni. Gondosan tiszteletben kell tartani a tőlünk biztosítékokat kapott Hollandia, Belgium, Luxemburg és Svájc semlegességét. Szárazföldön Németország nyugati határa nem léphető át az én kifejezett engedélyem nélkül.” Mire törekedett Hitler a hadműveleti utasításában? Miért lett fontos számára a nyugalom fenntartása a nyugati határon? 135 Németország nyugati terjeszkedése Német katonák kivontatják a párizsi Hadtörténeti Múzeumból azt a vasúti kocsit, amelyben az első világháború végén aláírták a fegyverszüneti megállapodást. Pár nappal később Hitler ugyanebben a vasúti kocsiban íratta alá a legyőzött Franciaország politikai és katonai vezetőivel a fegyverszünetet Milyen üzenete volt ennek az eseménynek? Menekülés Franciaországból A legjobban felszerelt brit és francia erőket Dunkerque-nél [ejtsd: dönkerk] bekerítették. A brit hadvezetés minden bevethető hajót elindított e kikötőváros felé, hogy csapataikat kimenthessék a csapdából. A páncélosokat és a nehézfegyverzetet hátrahagyva több mint 340 ezer brit és francia katonát sikerült így Nagy-Britanniába menekíteni. De ahogy az angol miniszterelnök mondta, „evakuálással nem lehet háborút nyerni”. Keresd meg az atlaszban Dunkerque-et! Mennyire tekinthető sikernek a bekerített csapatok kimentése? Franciaország és Nagy-Britannia nem indított támadást Németország ellen. A briteknek idő kellett a felkészülésre, a franciák pedig védelemre rendezkedtek be. A francia–német határon ugyanis évek alatt egy erős védelmi rendszert építettek ki, a Maginot-vonalat [ejtsd: mazsinó], és csapataik nagy részét ide vonták össze. Ezért hónapokig a nyugati fronton komolyabb harcok nélkül múlt az idő. Ezt nevezték gúnyosan „furcsa háborúnak”. 1940 tavaszán a németek előbb egy újabb villámháborúval lerohanták Dániát és Norvégiát. Ezzel az északi terjeszkedéssel egyrészt megakadályozták a brit flotta esetleges blokádját, másrészt biztosították a vasérc folyamatos behozatalát Svédországból. Miben tért el a német, illetve a francia–brit stratégia az időszakban? A német csapatok 1940 májusában indították meg a támadásukat nyugaton. Lerohanták Belgiumot és Hollandiát, miközben páncélosaikkal azokon az erdős-hegyvidékes belga területeken hatoltak át, ahonnan senki sem számított rájuk. Az ellenség feltartóztatására a britek és a franciák nagy erőkkel elindultak Belgiumba, de a német harckocsik a hátukba kerülve törtek be Franciaországba. A német zuhanóbombázók még tovább fokozták a zűrzavart. A brit és a francia csapatok visszavonulása rendezetlen meneküléssé vált. A németek rövidesen elfoglalták Párizst, és a francia kormány fegyverszünetet kért. A világ megdöbbenésére Németország hat hét alatt legyőzte Franciaországot. Milyen okai voltak a német sikereknek? A Franciaország határán húzódó erődrendszer, a Maginot-vonal. 1. nehézgépágyú, 2. páncéltörő löveg, 3. gyalogsági akadályrendszer, 4. közepes lövegtorony, 5. nehézlövegtorony, 6. központi megfigyelőtorony, 7. légvédelmi gépágyú, 8. víztározó, 9. telefonközpont, 10. barakkok, 11. légkondicionáló terem, 12. teherszállító kisvasút, 13. raktárak, 14. lőszerraktár és liftek, 15. operációs központ, 16. kórház, 17. őrszoba, étterem, pihenőhelyiségek, 18. vészhelyzeti önmegsemmisítő Nézd meg a térképet! Miért nem tudta a Maginot-vonal megvédeni Franciaországot? 136 Német 5. és 7. páncéloshadosztály (Erwin Rommel) Francia 9. hadsereg (André Corap) Nagy-Britannia azonban nem kért fegyverszünetet, és az újonnan kinevezett angol miniszterelnök, Winston Churchill [ejtsd: csörcsil] határozottan kitartásra buzdított. Az országot csak a tengeren átkelve lehetett volna legyőzni, ráadásul a britek a világ legerősebb hadiflottájával rendelkeztek. Így a németeknek csak akkor lehetett esélyük, ha a levegőből is hatékonyan tudják támogatni az áthajózó és partra szálló csapataikat. Ehhez először a légi fölényt kellett volna kiharcolniuk. Miben különbözött az 1940-es stratégiai helyzet az első világháború időszakáétól? 1940 nyarán hónapokig tartó ádáz légi csata dúlt a brit és a német repülők között Nagy-Britannia felett. Naponta bombatámadások érték az angol repülőtereket és a nagyvárosokat. A legsúlyosabb pusztításokat London szenvedte el. Ezek a támadások azonban nem törték meg az angolok ellenállását, és közben a német légierő is súlyos veszteségeket szenvedett el. Az angolok egy új technikai találmány, a radar segítségével időben észlelni tudták a német repülők támadásának irányát és nagyságát. A német hadvezetésnek be kellett látnia, hogy nem tudja kiharcolni a légi fölényt. Ezért a Nagy-Britannia elleni invázió* tervét elvetették. Az angol vadászpilóták hősies harca és a civil lakosságnak a katonasággal történő szervezett együttműködése megmentette a szigetországot az ellenséges támadástól. Miért indítottak a németek légitámadásokat Nagy-Britannia ellen? Miért maradt el a német invázió? 1940 nyarán Olaszország is belépett a háborúba a németek oldalán. Az olasz fasiszta diktátor, Mussolini egy új „Római Birodalom” létrehozására törekedett a Földközi-tenger térségében. Ezért előbb a líbiai olasz gyarmatról A villámháborús katonai taktika Hogyan sikerült bekeríteni a francia csapatokat? Winston Churchill: A második világháború „Az ellenség elég erős volt, hogy egyre újabb támadó hullámokat küldjön, és ha minden századunk a levegőben volt, hetven-nyolcvan perc múlva le kellett szállniuk üzemanyagért, ötpercnyi tűzharc után pedig lőszert kellett vételezniük. Következésképpen egyik fő feladatunk volt úgy szervezni a bevetéseket, hogy egy időben ne túlságosan sok gépünk tartózkodjék a repülőtereken üzemanyagvétel vagy lőszervételezés céljából. Igaz, a háború után kiderült, hogy ezen a napon az ellenség mindössze ötvenhat gépet veszített (az angol jelentésekben 183 lelőtt gépet jelentettek), de szeptember 15-e mégis fordulatot hozott az angliai csatában. Aznap éjjel bombázóink nagy erőkkel támadták a Boulogne és Antwerpen közötti kikötőkben lévő hajókat. Különösen súlyos veszteségeket okoztak Antwerpenben. Szeptember 17-én, mint ma már tudjuk, a Führer elhatározta, hogy bizonytalan időre elhalasztja az »Oroszlánfóka« hadműveletet [az angliai partraszállás tervezete].” Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a harcoló feleknek a légi csaták során? invázió: Nagyarányú katonai behatolás egy idegen területre. 137 A német–szovjet háború eseményei 1941-ben Melyik fél katonai sikerei jellemezték a háború első évét? Milyen tényekkel bizonyítható ez? 138 FIN NORSZÁG Leningrád er teng U N I Ó Moszkva T B al E Főkormányzóság O RSZÁG Lengyel TO V J E Minszk S Z Milyennek írta le a szemtanú azt, ahogy az emberek a háború hírére reagáltak? Mi járhatott a fejükben? G ti- „Molotov [a szovjet külügyminiszter] beszéde tanácstalannak és kapkodónak hangzott, mintha kifulladt volna valamitől. A bátorítása teljesen hiteltelennek tűnt. Rögtön azt éreztem, mintha lassan és fenyegetően egy szörnyeteg közeledne, halálra rémítve mindenkit. A hírek meghallgatása után kirohantam az utcára. Pánik kezdett kitörni az egész városban. Az emberek sietve mondtak pár szót egymásnak, aztán szaladtak a boltokba megvenni bármit, amit csak láttak. Úgy rohangáltak az utcákon, mint az őrültek. […] A nap feszültségben és nyugtalansággal telt el. Csak este csendesedett el hirtelen minden. Úgy tűnt, mindenki elbújt valahova a rémülettől eltelve.” ZÁ A leningrádi Jelena Szkrjabina naplójából, 1941. június 22. Hitler a „német élettér” növelése érdekében kezdettől fogva a kelet-európai területeket akarta meghódítani. Ennek megindítása előtt azonban 1941 áprilisában a németek egy gyors hadjárattal legyőzték és elfoglalták a britekkel együttműködő Jugoszláviát és Görögországot. Ezzel megsegítették az olasz szövetségesüket is. Így a tengelyhatalmak ellenőrzésük alá vonták a Balkán-félszigetet. Hitler azt gondolta, hogy a szovjet Vörös Hadsereg is könnyen legyőzhető. Abban is reménykedett, hogy a kommunista diktatúra gyorsan összeomlik a német támadást követően. Az 1941. június 22-én megindított támadásra valóban nem volt megfelelően felkészülve a Vörös Hadsereg. A németek három főbb irányba haladva (Leningrád, Moszkva és Kijev) mélyen behatoltak a Szovjetunió területére. Közben bekerítették és megsemmisítették a velük szemben álló szovjet erőket. A németek támadásához több RS Hogyan látta Hitler a német terjeszkedést a forrás alapján? Miért támadt Hitler először nyugat felé, ha valójában Oroszország volt a cél? A Szovjetunió megtámadása DO „Németországnak Dél- és Nyugat-Európa helyett kelet felé kell tekinteni. Amikor új területekről beszélünk Európában, főleg Oroszországra és a határain lévő országokra kell gondolnunk. Ez a hatalmas birodalom megérett a bukásra.” Kövesd az atlaszodban a hadmozdulatokat! Miért volt stratégiai jelentősége Egyiptomnak? SVÉ Hitler külpolitikai elképzelései a Mein Kampf című művében indított támadást Egyiptom ellen, majd az Albániában állomásozó olasz haderő* indult meg Görögország ellen. Az olasz csapatok azonban gyors vereséget szenvedtek. Egyiptomban egy kis létszámú brit haderő, Görögországban pedig a kevésbé jól felszerelt görög alakulatok állították meg az offenzívát. Mussolini kettős veresége újabb katonai lépésekre késztette a németeket. A két diktátor által 1936-ban megkötött szerződés a tengelyhatalmak szorosabb együttműködését követelte meg. NÉ M Albánia: A nyugat-balkáni országot 1939 tavaszán szállta meg katonailag Olaszország. SZLOVÁKIA ARORSZÁG AGY M HO R RVÁT OM ORSZÁG ÁNIA ai- A Szovjetunió megtámadása, 1941. június 22. tenFrontvonal 1941 decemberében ger Don Kijev Dnye per Rosztov Fekete-tenger ország hadereje is csatlakozott (például Finnország, Románia, Szlovákia, Magyarország). Miért indított háborút Németország a Szovjetunió ellen? Miért bízott Hitler a győzelemben? Nagy-Britannia a támogatásáról biztosította a Szovjetuniót, de katonai segítséget nem tudott adni a harchoz. A Vörös Hadsereg veszteségei hatalmasak voltak. A németek több millió hadifoglyot ejtettek. A német előretörést csak 1941 decemberében, közvetlenül Moszkva előtt sikerült megállítani. A Vörös Hadsereg ellentámadása és a kemény tél megakadályozta, hogy a németek döntő győzelmet arassanak. A Szovjetunió elleni hadjárat elhúzódó, nagy erőket lekötő és óriási veszteségeket okozó háborúvá vált. Milyen okokkal magyarázható, hogy a német hadsereg nem tudott a korábbiakhoz hasonló gyors győzelmet aratni? Az atlanti csata Nagy-Britanniának folyamatosan utánpótlást és fegyvereket kellett kapnia az Atlanti-óceánon keresztül, hogy ki tudjon tartani. Elsősorban az Amerikai Egyesült Államok felől érkező szállítmányok voltak létfontosságúak számukra. Az amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt [ejtsd: rozevelt] kormányzata hadfelszerelésekkel támogatta a szorult helyzetben lévő Nagy-Britanniát. A német tengeralattjárók eközben csoportosan támadták meg és süllyesztették el az Atlantióceánon közlekedő teherhajókat. A veszteségek hatalmasak voltak. Miért váltak a teherhajók is háborús célpontokká? Miért volt nehéz védekezni a tengeralattjárók ellen? A helyzet akkor változott meg, amikor hadihajók által kísért konvojokat alakítottak ki. Ezekben kevesebb kárt tudtak tenni a támadók. Javultak a tengeralattjárók felderítésének módszerei is, ezért a németek is súlyos veszteségeket szenvedtek, így nem sikerült elzárniuk az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti tengeri útvonalat. Miért volt fontos a teherszállító hajók megvédése? Nyikolaj Amoszov tábori sebész naplójából, 1941. augusztus 4. „Visszavonulunk az egész fronton, már ha egyáltalán van front. A közlemények szerint az ellenség veszteségeket szenved – milliószámra. Akkor hogy lehet, hogy a németek ennyire könnyen nyomulnak előre? Honnan szerzik az új csapatokat? Az elmúlt hónapokban nagyon sok csapatszállító vonatot láttunk a frontra menni, fiatal, lelkes, jól felszerelt […] [katonákat]. De ők azt tapasztalták, hogy kevés a tankunk, kevés a repülőnk; oly sok megsemmisült a háború első heteiben. Hogy lephettek meg minket ennyire? Nem volt hírszerző szolgálatunk? Valaki nagyon melléfogott. Ki volt az? Csak találgathattuk.” Miért nem hitte el az ellenség veszteségeiről szóló jelentéseket? Miben látta a vereségek okát? Kit vagy kiket tett érte felelőssé? Év Veszteség (millió tonna) Elsüllyesztett német tengeralattjárók 1940 4,0 24 1941 4,3 35 1942 7,8 87 1943 1,2 244 1944 0,5 249 A brit és amerikai hajók veszteségei az elveszett hajótérben szállítható árumennyiség szempontjából és az elsüllyesztett német tengeralattjárók száma. A németek úgy számoltak, hogy ha sikerülne havonta 750 ezer tonna árut a tengeren megsemmisíteniük, Nagy-Britanniának egy éven belül fel kellene adnia a harcot Miként támasztják alá a táblázat adatai a német tengeralattjárókkal folytatott küzdelem alakulásáról olvasottakat? Számold ki, havonta átlagosan mekkora hajótérmennyiséget süllyesztettek el a németek! Mennyire sikerült az előirányzott tervet teljesíteniük? Német tengeralattjáró beérkezése egy kikötőbe Miért volt szükség a radarhoz hasonló szonár eszközre a felderítésükhöz? 139 Roosevelt elnök véleménye a világban zajló háborúkról 1940-ben „A hazánk fiai közül néhányan szeretik azt hinni, a háború Európában és Ázsiában nem a mi gondunk. Pedig számunkra létfontosságú, hogy az európai és ázsiai háborút kirobbantók ne szerezzék meg a mi érdekszféránkhoz vezető óceánok feletti hatalmat. Ha Nagy-Britannia elbukik, a náci nagyhatalmak (Németország, Olaszország és Japán) ellenőrzésük alá vonják Európát, Ázsiát, Afrikát, Ausztráliát és tengereket. [Ez esetben] ránk szegeződő fegyverek között kellene élnünk.” Miért nem volt mindegy az amerikai elnök számára az, ami Európában és Ázsiában történt? Kiket tartott veszélyes ellenségnek? Miért? repülőgép-hordozó: Felszállófedélzettel ellátott, repülőgépeket hordozó hajótípus. Japán repülők a Pearl Harbor elleni támadásra készülve Hogyan tették meg a hosszú utat az amerikai támaszpontig? Keresd meg az atlaszodban Pearl Harbort! Az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése és a háborús szövetségek kialakulása Az amerikai lakosság többsége ellenezte a belépést a világháborúba. Ugyanakkor a Japánnal való viszony egyre feszültebbé vált. A japánok még a világháború kirobbanása előtti években megszállták Kína egy részét. Japán 1940 őszén szövetségre lépett Németországgal és Olaszországgal, ez volt az ún. háromhatalmi egyezmény. Ezzel egy időben támadólag lépett fel a Csendes-óceán térségében, és igényt formált a meggyengült helyzetű európai államok (brit, francia, holland) ázsiai gyarmataira. Az Amerikai Egyesült Államok válaszul leállította a kőolaj eladását a szigetországnak. Kőolaj nélkül Japán egész gazdasága és hadigépezete megbénult volna. Ezért a japán hadvezetés a háború elindítása mellett döntött. Miért nem tudtak az európai gyarmattartók egységesen fellépni a japánok ellen? 1941. december 7-én Japán hadüzenet nélküli támadást indított az Amerikai Egyesült Államok ellen. Repülőgéphordozó* hajókkal észrevétlenül megközelítette a Hawaiiszigeteket, majd váratlan csapást mért az ottani csendesóceáni támaszpontra, Pearl Harbor [ejtsd: pörl harbor] kikötőjére. A támadás során az itt állomásozó amerikai hadihajók és a légierő jelentős része elpusztult. Óriási volt a felháborodás az Amerikai Egyesült Államokban, és az addig megosztott amerikai nemzet egységesen támogatta Roosevelt elnököt és kormányzatát a háborús erőfeszítésekben. Megkezdődött a háború Japán ellen. A háromhatalmi egyezmény alapján Németország és Olaszország is hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. Ezért számítani lehetett arra, hogy idővel majd az amerikai katonák az európai hadszíntéren is megjelennek. Ezzel párhuzamosan az Amerikai Egyesült Államok rengeteg hadianyagot szállított a Szovjetuniónak. Roosevelt is érdekelt volt abban, hogy a szovjetek kitartsanak a németekkel vívott háborúban. Így kialakult egy új szövetségi rendszer, amely a háromhatalmi egyezmény államainak és a szövetségeseinek a legyőzésére fogott össze. 140 Melyik térséget kívánta Japán az uralma alá hajtani? Miért indított háborút az Amerikai Egyesült Államok ellen? Japán támadás Pearl Harbornál. A japán repülőgépek bombatámadásai következtében 4 amerikai csatahajó elsüllyedt, 4 másik súlyosan megsérült, 188 repülőgép megsemmisült, és 2335 haditengerész életét vesztette Mi lehetett a japánok célja e támadással? A tengelyhatalmak veresége A szovjet Vörös Hadsereg 1943 elején súlyos vereséget mért a németekre Sztálingrádnál. A hónapokig tartó harcok végén egy bekerített német hadsereg megadta magát, és sokan úgy vélték, hogy a sztálingrádi csata fordulópontot jelentett a háború menetében. Utcai harcok Sztálingrádban „Lengyelországot 28 nap alatt foglalták el. Sztálingrádban a németek 28 nap alatt egy pár házat foglaltak el. Franciaország elfoglalásához 38 nap kellett. Sztálingrádban 38 nap arra kell a németeknek, hogy az utca egyik oldaláról átjussanak a másikra.” (Az angol BBC haditudósítója) A sztálingrádi csata 1942-ben a németek nem Moszkva ellen, hanem a déli ipari központok ellen indítottak támadást. A cél a Kaszpi-tenger környéki olajmezők és a Volga-parti nagyváros, Sztálingrád elfoglalása volt. A nagy erőkkel felvonuló német csapatok ezúttal is sikeresen törtek előre. Elfoglalták a Kaukázust, és elérték Sztálingrádot is. Itt azonban a német támadóerő – a mintegy 250 ezer fős 6. német hadsereg – elakadt. Hiába bombázták le a várost, az épületek romjai között harcoló szovjet katonák szívósan ellenálltak. Hónapokig tartó véres városi harc alakult ki, amelyben katonák és civilek tízezrei vesztették életüket. Miközben dúlt a csata a városért, a szovjetek titokban nagy erőket tudtak összevonni Sztálingrádtól északra és délre. Ezek a csapatok 1942 novemberében ellentámadást indítottak, és bekerítették a német hadsereget. Hitler megtiltotta a kitörést, ezért 1943. február első napjaiban Sztálingrádnál közel 100 ezer német katona esett szovjet hadifogságba. A második világháború eseményei (1943–1945) Hol szálltak partra a szövetséges csapatok 1943-ban és 1944-ben? Miért volt történelmi jelentősége a sztálingrádi csatának? ng -t e Moszkva U ria Z iO teng RS er Z Szicília Á G 1943. VII. öldközi-tenge Kurszk 1943. VII. Sztálingrád 1943. I. Fek Jalta 1945. II. ete-teng er t K izp er as ng e Ad Kijev IÓ 1945. IV. NÉMETORSZÁG N Berlin AS F lti T (Normandia) Párizs 1944. VI. 6. FRANCIAO R S Z ÁG Ba O JE Északi- NAGY- t e n g e r BRITANNIA London OL Szovjet hadműveletek A nyugati szövetségesek hadműveletei Keleti front, 1944. VI. 6. A szövetséges csapatok találkozási vonala 1945. május elején A tengelyhatalmak A tengelyhatalmak szövetségesei A tengelyhatalmak által ellenőrzött területek 1943 elejéig A szövetségesek Semleges állam Z V er S Leningrád r 141 A sztálingrádi győzelem lelkesedést és önbizalmat adott a szovjet Vörös Hadseregnek a további küzdelmekhez. A németek közül viszont egyre többen érezték úgy, hogy ezt a háborút Németország nem nyerheti meg. A Szovjetunió ekkor már képes volt újabb és újabb hadseregeket megfelelően felfegyverezni és a frontra küldeni. A veszteségekkel szinte nem törődve ellentámadásba lendültek, és öldöklő harcok során 1944-re teljesen kiszorították az országuk területéről a német csapatokat. A szovjetek támadását megkönnyítette, hogy Románia átállt az oldalukra, így a Vörös Hadsereg be tudott nyomulni a Balkán-félszigetre is. Melyik fél számára jelentettek nagyobb problémát a nagy veszteségeket okozó csaták? Miért? Hitler-karikatúra Mit jelképez a medvebarlang? Milyen évszámot írnál az első és milyet a második rajzhoz? Az amerikaiak hadiszállítmányai a Szovjetuniónak az ún. kölcsönbérleti egyezmény alapján (1941–45 között) Repülőgép 14 795 db Harckocsi 7 056 db Géppuska 131 633 db Tehergépkocsi 375 883 db Dzsip 51 503 db Színesfém 802 000 tonna Kőolajtermék 2 670 000 tonna Élelmiszer 4 478 000 tonna Pamutszövet 88 507 404 tonna Katonacsizma 15 417 000 pár Ruhagombok 1 674 000 dollár értékben Miért lehettek fontosak ezek a szállítmányok főleg 1941-ben? Nézz utána az interneten, melyik térségben tudták ezeket a szállítmányokat eljuttatni a szovjet területekre! Nézd meg utána az atlaszodban, milyen nehézségekkel járt mindez! 142 A britek és az amerikaiak évekig fegyverekkel, élelmiszerrel és szállítóeszközök átadásával tudtak segítséget adni a szovjeteknek. Ugyanakkor Sztálin 1941 óta folyamatosan azt követelte a szövetségeseitől, hogy szálljanak partra Európában, és támadják meg a németeket. E második front megnyitása megosztotta volna Németország erejét, és enyhíthette volna a szovjet Vörös Hadseregre nehezedő nyomást. A szövetségesek három vezetője – Roosevelt, Sztálin és Churchill – először az 1943 végén tartott teheráni konferencián egyeztetett erről személyesen. Itt eldőlt, hogy a brit és amerikai erők majd Franciaországban szállnak partra. Emellett Sztálin nyomatékosan jelezte, hogy a Szovjetunió ragaszkodik az 1939–40-ben elfoglalt területekhez, és egyfajta érdekszférájának tekinti a térséget. Mi jellemezte a szövetségesek együttműködését 1941 és 1943 között? Harcok Olaszországban 1943-ban először Olaszországban szálltak partra a szövetséges csapatok. A brit–amerikai haderő kezdetben gyorsan teret nyert Dél-Olaszországban. Az olasz katonai vereségek Mussolini fasiszta diktatúrájának bukásához vezettek. Mussolinit átmenetileg letartóztatták, de a fogságból német kommandósok kiszabadították. A diktátor rövidesen létrehozott egy németbarát bábállamot, de a teljhatalmát már nem tudta visszaállítani. Mivel Hitler fontosnak tartotta az olasz frontot, csapatokat küldött az előrenyomuló nyugati szövetségesek ellen. Az olaszországi harcok így elhúzódtak 1945 tavaszáig. Ekkor nemcsak a németek veresége következett be, hanem összeomlott a fasiszta bábállam is. Mussolinit olasz partizánok végezték ki. Milyen politikai és katonai következményei voltak az olaszországi partraszállásnak? Az Európa német uralom alóli felszabadításáért indított nyugati hadjárat 1944. június 6-án vette kezdetét. Ekkor Nagy-Britanniából több százezer amerikai és brit katona kelt át a La Manche [ejtsd: lamans] csatornán, hogy partra szálljon Franciaország északi részén, Normandiában. A németek számítottak az invázióra, de nem abban a térségben. Ez is közrejátszott abban, hogy erőteljes légi támogatás mellett a szövetséges csapatok be tudtak nyomulni Franciaországba. Néhány hónapon belül felszabadították Párizst, és elérték Németország nyugati határát. A nyugatról előretörő amerikai, brit és a keleti irányból támadó szovjet csapatok 1945 áprilisában Németország közepén, az Elba folyónál találkoztak. Miért vált különösen nehézzé a németek helyzete a normandiai partraszállás után? 1945 áprilisának végén – miután kiszorította a német erőket Lengyelországból – a Vörös Hadsereg elérte, majd körülzárta Berlint. A végső ostromban több százezer szovjet és német katona halt meg, és a polgári áldozatok száma is rendkívül magas volt. Hitler öngyilkosságot követett el. Németország 1945. május 8-án kapitulált,* elfogadta a feltétel nélküli megadást. Miben különbözött a német fegyverletétel az 1918-as helyzettől? Európa felosztása A második világháború utolsó szakaszában a szovjet hadsereg látványosan előretört Délkelet-Európában és KözépEurópában. Sokan tartottak attól, hogy ezt a térséget a saját befolyási övezetüknek fogják majd tekinteni. Mindezt Churchill moszkvai tárgyalása is megerősítette, ahol a brit kormányfő gyakorlatilag felosztotta Európát a szovjet diktátorral. Kelet-Közép-Európát az angolszász hatalmak átengedték a szovjeteknek. A legyőzött Németország sorsáról a győztes nagyhatalmak vezetői, Roosevelt, Churchill és Sztálin dönthettek. Az 1945 februárjában a Krím-félszigeten lévő Jaltán megtartott értekezletükön már előre elhatározták, hogy Németországot és Berlint megszállási körChurchill tárgyalása Moszkvában 1944-ben Szovjet Brit–amerikai Románia 90% 10% Bulgária 75% 25% Jugoszlávia 50% 50% Magyarország 50% 50% Görögország 10% 90% A szövetséges csapatok partraszállása Normandiában Mi volt a legfontosabb feladat a partszakasz elfoglalása után? kapituláció: Megadás, fegyverletétel. A moszkvai rádió tudósítása Berlinből, 1945. május „Dühödt csata dúl az utcákon, a levegőben és a föld alatt is a metróalagutakban, közeledve a Spree [ejtsd: spré] folyóhoz, a Reichstaghoz és a városközponthoz. Az egész tájat betakarja a levegőben szálló téglapor. Azokban a kerületekben, ahol még harcok folynak, természetesen civileket nem látni az utcákon, csak fehér zászlókat látni itt-ott az ablakokban. Fehér zászló az ablakban és egy géppuska a padláson. Nincs ebben azonban ellentmondás. A német hadosztályok még makacsul és hevesen ellenállnak, akár a csapdába esett farkas.” Milyen helyzetbe került Berlin polgári lakossága? A befolyási övezetek százalékos felosztása. Az arányokról Churchill 1944. október 9-én állapodott meg Sztálinnal Moszkvában. Másnap Anthony Eden brit és Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter Magyarország esetében megváltoztatta az arányokat, a Szovjetunió befolyása 80%-ra nőtt 143 zetekre osztják. Az osztrák területekről és Bécsről hasonló döntés született. Emellett közös nyilatkozatban álltak ki a Szovjetunió által a németektől felszabadított Kelet-Közép-Európa országainak demokratikus fejlődése mellett. A nyilatkozatot Sztálin is aláírta. Ugyanakkor a nyugati szövetségeseknek tudomásul kellett venniük, hogy ez a térség a háború lezárását követően is szovjet katonai ellenőrzés alatt marad. A szövetséges hatalmak vezetői: Churchill angol miniszterelnök, Roosevelt amerikai elnök, Sztálin, a Szovjetunió diktátora Japán és amerikai repülőgéphordozók száma Amerikai Egyesült Államok Japán 1941 7 nagy és 5 kisebb építésű 10 nagy és 5 kisebb építésű A második világháborúban szolgálatba állított 27 nehéz és közepes, 4 nagy és illetve 15 közepes 131 könnyű Miben bízhatott a japán hadvezetés 1941-ben? Mi vált egyértelművé a háború későbbi szakaszában? Amerikai repülőgép-hordozó Milyen céljai lehettek ezeknek a döntéseknek? Miért tűnhetett ellentmondásosnak a jaltai értekezlet nyilatkozata Európa jövőjéről? Hadszíntér a Csendes-óceánon A Pearl Harbor elleni japán támadás után az Amerikai Egyesült Államok hadiflottája hónapokig nem tudott akcióba lépni a Csendes-óceánon. Ezt kihasználva a japánok elfoglalták a Fülöp-szigeteket, Indonéziát, és bevették az angolok szingapúri erődjét is. Csapataik fenyegetően törtek előre India, illetve Ausztrália felé. Ahhoz azonban, hogy e hódításokat meg is tudják tartani, véglegesen le kellett volna győzniük az amerikai flottát. Fordulat a Csendes-óceánon Nagy jelentősége volt annak is, hogy az amerikai repülőgép-hordozók közül a japánok egyet sem tudtak elpusztítani az első támadás alkalmával. A fedélzetükről felszálló repülők ugyanis képesek voltak elsülylyeszteni a legnagyobb csatahajókat is. Az 1942 júniusában lezajlott Midway-szigeteki [ejtsd: midvéj] tengeri csatát is a repülőgépek vívták meg. A győzelem azon múlott, hogy az amerikaiaknak sikerült négy japán repülőgép-hordozót is elsüllyeszteni, miközben ők csak egy ilyen hajót vesztettek. A japánok nem tudták pótolni veszteségeiket. Az Amerikai Egyesült Államok flottája így átvette a kezdeményezést, és megkezdte a csendes-óceáni szigetek felszabadítását. Miben változott a tengeri hadviselés az első világháború óta? Németország legyőzését követően az Amerikai Egyesült Államok minden erejével Japán ellen fordult. Több tengeri csatában győzelmet aratott, és 1945-re az ázsiai országnak nagyon kevés hadihajója és repülőgépe maradt. A japán katonák azonban az utolsó emberig küzdöttek minden kis szigetért. Az amerikai vezetés tartott attól, hogy a szigetország elleni támadás hatalmas emberveszteséget fog okozni. Ezért az új amerikai elnök, Truman [ejtsd: trumen] úgy 144 döntött, hogy megfélemlítésül atombombát dobnak Hirosimára és Nagaszakira. Az új tömegpusztító fegyver iszonyú rombolást és gyilkolást végzett mind a két japán városban. Több mint 130 ezer ember halt meg azonnal, és még többen a következő hetekben, valamint még évekig a sugárfertőzés következtében. 1945. szeptember 2-án Japán is letette a fegyvert, ezzel a második világháború véget ért. Mi kényszerítette fegyverletételre Japánt? TÖRTÉNELMI NÉZŐPONT A történelem nem egyszerűen események és tények sorozata. Amikor egy történész a második világháború történetével foglalkozik, nagyon sokféle kérdést feltehet az eseményekkel kapcsolatban. Miért 1939-ben tört ki az újabb világháború? Miért nem előbb vagy miért nem később? Miért nem lépett be az Amerikai Egyesült Államok a háborúba már 1939-ben? Miért szenvedtek vereséget a tengelyhatalmak? Melyek voltak a háború fordulópontjai? E példákból az is kiderül, hogy jó kérdéseket csak az tud feltenni, aki már rendelkezik ismeretekkel a témáról. Fogalmazzatok meg olyan kérdéseket, amelyek felmerültek bennetek a második világháború eseményeinek megismerése során! Hasonlítsátok össze a kérdéseiteket, válasszátok ki a legérdekesebbeket közülük! Készíts egy kronológiát a második világháború történetéről! A feladatot érdemes számítógép segítségével elkészítened, mert így az interneten képeket kereshetsz hozzá. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Melyek voltak a második világháború első két évének legfontosabb eseményei? Milyen okokkal magyarázhatók a német katonai sikerek? Miért nem sikerült térdre kényszeríteni Nagy-Britanniát? Melyek voltak az 1941-es év legfontosabb hadi eseményei? Hogyan és miért alakult ki katonai szövetség Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között? Miért tűnt Németország és Japán helyzete kedvezőnek 1941 végén? Gyűjtsd össze, melyek voltak az 1944-es és 1945-ös év legfontosabb eseményei! Sokan már 1944-ben biztosra vették, hogy Németország és Japán elveszti a háborút. Miért gondolhatták ezt? Hirosimáról készített amerikai légi felvétel az atomcsapás előtt és után. Az atombomba a város belső részét teljesen elpusztította, és azonnal megölt mintegy 70 ezer embert. Az atomtámadás utáni hónapokban további 100 ezer ember vesztette életét 145 13. A holokauszt Hitler a németek legfőbb ellenségeként a zsidóságot jelölte meg. Ezért hatalomra jutása után olyan intézkedéseket hoztak, amelyek korlátozták a zsidó lakosság szabadságát, a háború kitörése után pedig arra törekedtek, hogy Európából teljesen eltűnjön a zsidó lakosság. Németországban és a németek által megszállt országokban pusztán zsidó származása miatt több millió embert gyilkoltak meg a háború alatt. Mit nevezünk antiszemitizmusnak? Hogyan tekintett az emberekre a náci fajelmélet? Az európai és magyarországi zsidótörvények Németországban a nemzetiszocialisták a hatalmuk kiépítését követően felléptek a zsidósággal szemben. Mindenki származását ellenőrizték, és akiről kiderült, hogy az egyik szülője vagy nagyszülei közül hárman zsidók voltak, másodrendű állampolgárrá vált. Kitiltották a németek által használt éttermekből és közlekedési eszközökről. Ha orvos vagy tanár volt, nem végezhette szabadon a hivatását. A nemzetiszocialista rohamosztagosok feldúlták a zsidók üzleteit, és fajárulóknak nevezték azokat a németeket, akik zsidóktól vásároltak. A törvények megtiltották a házasságot az árjának mondott németek és a zsidók és a cigányok között. Az állami propaganda által szított ellenséges légkörben megszaporodtak és egyre durvábbá váltak a zsidókat ért utcai megaláztatások és bántalmazások. Milyen megnyilvánulási formái voltak az antiszemitizmusnak? Hogyan alázták meg és különítették el az egyes kisebbségeket? Zsidó diákok megszégyenítése egy német iskolában 1935-ben (A táblán: „A zsidó a mi legnagyobb ellenségünk. Vigyázz a zsidóval!”) Milyen hatása lehetett az ilyen jellegű eseményeknek? nyilasok: Az 1930-as évek második felében megerősödő szélsőjobboldali párt, amely a betiltások miatt többször megváltoztatta nevét. 1938-ban vették fel a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom elnevezést. A nemzetiszocialisták elképzeléseit a magyarországi szélsőjobboldal különböző pártjai is átvették. Közülük a nyilasok* tudtak egyre inkább megerősödni, és a párt vezetője, Szálasi Ferenc önálló ideológiát alakított ki. Nyíltan a hazai zsidóság háttérbe szorítását követelte, és hangos ígérgetéseivel egyre több szavazót állított maga mellé. A nyilasok a Horthy-korszak kormánypártja számára veszélyes ellenféllé váltak. A pártot a hatóságok többször betiltották, Szálasit pedig két évig börtönbe zárták. Ugyanakkor több vezető kormánypárti politikus úgy vélte, hogy „ki lehet fogni a szelet a nyilasok vitorlájából”, ha átveszik programjuk egy részét. Milyen politikai folyamatok indultak be Magyarországon? Így az antiszemitizmus Magyarországon is felerősödött az 1930-as években, ami az állami törvénykezésben és rendeletalkotásban is testet öltött. A magyar országgyűlés 1938ban olyan törvényt hozott, amely kimondta, hogy az ügyvédek, orvosok, mérnökök, újságírók és üzleti alkalmazottak 20 százaléka lehetett zsidó vallású. Ez volt az első zsidó146 törvény, amellyel megszűnt a dualizmus kora óta létező állampolgári jogegyenlőség. 1939-ben a második zsidótörvény tovább szigorította a korlátozást: már csak a munkavállalók 6 százaléka lehetett zsidó származású. (Magyarországon ekkor a zsidóság a népesség közel 6%-át tette ki.) Ennek alkalmazása sokak számára a hivatásuk elvesztését jelentette. Rövidesen a besorozott zsidó származású fiatalemberek katonai szolgálatát úgy szabályozták, hogy fegyver nélküli, úgynevezett munkaszolgálatot teljesítettek. Az 1941-ben bevezetett harmadik zsidótörvény megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságkötését. E törvény már teljes egyértelműséggel nem a vallás, hanem a származás alapján tett különbséget zsidók és nem zsidók között. Az egyházi vezetők tiltakoztak e törvény ellen, de megakadályozni nem tudták az elfogadását. Milyen korlátozásokat vezettek be a zsidó lakossággal szemben Magyarországon? A náci koncentrációs és megsemmisítő táborok Németországban Hitler hatalomra jutását követően több koncentrációs tábort állítottak fel. Ezekben a munkatáborokban az embereket szörnyű körülmények között tartották fogva és dolgoztatták. Először a politikailag másként gondolkodókat, illetve a diktatúra által ellenségként kezelt személyeket, majd a zsidókat és a cigányokat vették őrizetbe. A világháború kitörése után a németeknek már nem kellett törődniük a nemzetközi közvéleménnyel. Az elfoglalt országokban az ottani teljes zsidó lakosságot összezsúfolták a németek által kijelölt területekre, a városi gettókba,* és a sárga, hatágú Dávid-csillag viselésére kötelezték őket. A gettókban a kevés élelmiszer és a rossz körülmények következtében az élet elviselhetetlenné vált. Az éhségtől és a betegségektől már sokan itt meghaltak. A nemzetiszocialista vezetőknek azonban ez sem volt elég. A megszállt lengyel területeken is koncentrációs táborokat építettek ki, amelyekbe megkezdték a zsidóság deportálását.* Ezekben a munkatáborokban embertelen körül Egy család elhurcolása, egy túlélő szemtanú, Eliezer Melamed visszaemlékezése alapján „Az anya a szoba egyik sarkában bújt el, a három gyerek egy másikban. A németek bejöttek, és megtalálták a három gyereket. Az egyik gyermek, egy kisfiú, amikor a németek rángatni kezdték a gyerekeket, elkezdett sikítani: »Mama! Mama!« De az egyik testvére rászólt: »Ne mondd, hogy Mama, mert akkor őt is elviszik!« A kisfiú abbahagyta a sikítozást. A gyermekeket elhurcolták. Az anya megmenekült.” Részlet a zsidótörvényekből „1. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.” (A második zsidótörvény, 1939) „9. §. Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Zsidó nőnek külföldi állampolgárságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen §-ban meghatározott tilalom alá. A jelen § alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén – tekintet nélkül származására – az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s emellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.” (A harmadik zsidótörvény, 1941) Milyen alapon számított valaki zsidónak a korban? Hogyan avatkozott be az állam a magánéletbe? gettó: Zsidó negyed. A zsidó lakosságot fallal elkülönített városnegyedekben gyűjtötték össze. deportálás: Erőszakos elhurcolás, egy kijelölt tartózkodási helyre való kényszerítés. 147 SS: A nemzetiszocialista párt fegyveres alakulata, eredetileg Hitler személyes testőrsége volt. Az SS (Schutzstaffel – védőosztag) katonái hírhedtek voltak kíméletlenségükről, és meghatározó szerepük volt a zsidóság elleni bűnökben. A haláltáborokat is az SS őrizte és működtette. Ugyanakkor létezett az SS-nek a háborúban küzdő nagy létszámú alakulata is, az ún. Waffen-SS. Az úgynevezett Auschwitzjegyzőkönyvből, 1944 Az Auschwitzban folyó tömeggyilkosságokról szökött foglyok számoltak be. „A gázkamra falain zuhanyrózsák vannak, így a kamra egy óriási fürdőcsarnok látszatát kelti. […] Az áldozatokat először az előcsarnokba vezetik, ahol azt mondják nekik, hogy a fürdőbe mennek. Itt levetkőznek, s tovább ámítják őket azzal, hogy két fehér köpenybe öltözött férfi mindenkinek törülközőt és szappant oszt szét. Utána a gázkamrába préselik őket. 2000 ember teljesen megtölti a kamrát, úgy, hogy ott csak állva férnek el. Azért, hogy ennyi embert beszorítsanak, gyakran a kamrába lőnek, hogy a bent levőket arra kényszerítsék, hogy előrehúzódjanak. Ha már mindenki a kamrában van, kívülről bezárják az ajtót. […] Utána gázálarcos SS-katonák másznak a tetőre, az említett ablakokat kinyitják, és bádogdobozokból port szórnak a kamrába. […] Ez valószínűleg egy olyan ciánkészítmény, amely bizonyos hőmérsékleten gázzá alakul át. E procedúra után három perccel a kamrában mindenki halott. […] A négy krematórium [halottégető kemence] összteljesítőképessége […] naponta hatezer elgázosítás és elégetés.” Mit gondolsz, miért akarták a nemzetiszocialista vezetők még a németek előtt is titokban tartani mindazt, ami a haláltáborokban történt? haláltábor: Olyan tábor, ahol megsemmisítés céljából gyűjtötték össze az embereket. 148 mények között kényszermunkában dolgoztatták a foglyokat, köztük különböző nemzetiségű hadifoglyok százezreit is. A munkavégzés többnyire a táboron kívül, különböző üzemekben, gyárakban zajlott. A koncentrációs táborokat elsősorban a náci párt „elit” alakulata, az SS-hez* tartozó katonák működtették. A varsói gettó felkelése A varsói gettóban 1942 végén jött létre a Zsidó Harci Szervezet. Katonai kiképzést szerveztek, bunkereket, alagutakat építettek. A titkos szervezetnek 600 harcosa volt, amikor 1943. április 18-án 850 SS-katona megkezdte a gettó kiürítését. A harcot választó ellenállók megtámadták a németeket, és égő benzines palackokkal két tankot is felgyújtottak. Három hétig tartó harc vette ezzel kezdetét. A bunkerrendszerben a harcosok eltűntek, s másik épületben tűntek fel ismét. Amikor május 7-én a nácik körülvették a felkelés vezetőinek rejtekhelyét, a bent lévők a fogság helyett az öngyilkosságot választották. A németek a gettó minden házát lerombolták. Az ott talált 56 ezer embert megölték vagy elhurcolták. Mit gondolsz, miért csatlakoztak sokan a varsói zsidók közül a reménytelen harchoz? A varsói gettó kiürítése Miért olyan megrázó ez a kép? 1941-ben a németek a Szovjetunióban történő előrenyomulásuk során tömeges kivégzéseket hajtottak végre. Sok helyen a zsidó közösségek és családok minden tagját megölték, beleértve a gyermekeket is. 1943-tól több koncentrációs tábort megsemmisítő táborrá, haláltáborrá* alakítottak át, ahol gázkamrákban naponta ezrével gyilkolták meg a megszállt országokból vasúton erőszakkal elhurcolt embereket. Legtöbben a lengyel területen működtetett Auschwitzban haltak meg. Mely lépésekben valósult meg a zsidóság tragédiája? A holokauszt eseményei és helyszínei Nézd meg az atlaszodban, mely országokban volt a legmagasabb az áldozatok száma! Hol épültek ki a haláltáborok? Mi lehet a magyarázata annak, hogy a tömeggyilkosságokat Németország határain kívül követték el? A roma holokauszt A nemzetiszocialisták a cigányokat (romákat) is alacsonyabb rendűeknek tekintették, és pusztulásra szánták. Kezdetben helyben, különféle módszerekkel ölték meg őket, 1943 februárjától pedig a cigányokat is igyekeztek Auschwitzba szállítani. Itt az embertelen körülmények miatt tömegesen megbetegedtek, meghaltak, ezért a németek a cigány tábor felszámolása mellett döntöttek. A tervezett akció napján (1944. május 16.) azonban a cigányok fellázadtak, kövekkel, vascsövekkel, szögesdróttal védekeztek a fegyveres őrökkel szemben. A váratlan fordulatra az SS elhalasztotta a cigány tábor felszámolását. A még munkaképes rabokat más táborokba vitték, a maradó 2897 főt – jórészt gyerekeket, nőket és időseket – 1944. augusztus 2-án éjszaka legyilkolták. A roma ellenállásra emlékezve tartják május 16-án a bátorság és a roma ifjúság napját, a meggyilkoltakra emlékezve pedig augusztus 2-án a holokauszt roma áldozatainak emléknapját. Az Auschwitz környéki táborrendszer ma a nemzetiszocializmus áldozatainak múzeuma Milyen hatással lehet a mai emberekre az egykori haláltáborban berendezett múzeum? Zsidók elhurcolása Hogyan szállították az embereket Auschwitzba? Az áldozatok szemüvegei Auschwitzban 149 A magyarországi zsidóság tragédiája A zalaegerszegi gettó bejárata. Az első gettót 1944. április 16-án állították fel Kárpátalján. Ez a nap a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja csendőrség: A vidéki közbiztonság fenntartásáért felelős testület. A csendőrség 1881 és 1945 között működött Magyarországon. Edmund Veesenmayer, Hitler teljhatalmú megbízottjának jelentése Berlinnek, 1944. július 11. „A zsidók koncentrálása és elszállítása az V. zónában [szombathelyi és pécsi csendőrkerület], a Budapest-külvárosi akciót is ideértve, terv szerint július 9-én 55 741 zsidóval lezárult. I–V. [vidéki műveleti zónák] és külvárosi akció összeredménye immár 437 402 fő.” Miről szólt ez a rövid jelentés? Hitler arra próbálta rávenni a magyar politikai vezetést, hogy Magyarországon is sárga csillaggal jelöljék meg a zsidókat, és adják át őket Németországnak, ahogy a megszállt Európa nagy részében ez már megtörtént. A kormányok elhárították ezeket a követeléseket. A háború utolsó időszakában a német haderő 1944. március 19-én megszállta Magyarországot. (Ennek hátteréről a 14. témánál lesz szó.) A németek bevonulása után Magyarországon is gettókba zárták a zsidó származású embereket, vagyonukat elkobozták, és sárga csillag viselésére kötelezték. Meghatározott időben a gettókból gyalogmenetben vitték az embereket a pályaudvarokra, ahonnan marhavagonokba zárva szállították el őket a koncentrációs táborokba. Több százezer ártatlan magyar ember kifosztását, végül elpusztítását jelentette ez. Ennyi idő alatt mindez a magyar közigazgatás (köztisztviselők és csendőrök*) közreműködésével valósulhatott meg. Hogyan biztosította Hitler, hogy érvényesüljön az akarata Magyarországon? Jaross Andor belügyminiszter bizalmas rendelete, 1944. április 7. „A magyar királyi kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, melynek eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidóépületekben, illetőleg a gettókban nyer elhelyezést.” Mire adott utasítást a belügyminiszter? Vidékről több százezer magyar embert vittek különböző haláltáborokba, döntő többségüket az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba. Megérkezéskor szelektálták az elgyötört embereket aszerint, hogy ki volt még képes munkavégzésre. Sokukat rövidesen megölték. A többieknek Túlélők visszaemlékezései „Mivel Auschwitzba szárnyvonal vezetett, úgy éreztük, hogy visszafelé haladunk (Magyarországra). És már abban a pillanatban többektől elhangzott az […], hogy a kormányzó úr mégiscsak törődik velünk, és visszahoz bennünket. Rá egy órára lassított a szerelvény, és megérkeztünk arra a helyre, amiről fogalmunk sem volt, hogy létezik.” „Anya és lánya volt. Az anyát szelektálták balra (ők voltak azok, akiket azonnal meggyilkoltak a gázkamrákban). A szerencsétlen nő elkezdett ordítani, hogy »A lányom! Nem hagyom itt a lányomat!« És Mengele nevetve mondta: »Vidd a lányodat is!«”. Nézz utána, ki volt Mengele! 150 sem volt sok reményük a túlélésre, mivel a tábor embertelen körülményei miatt a legtöbben heteken, hónapokon belül meghaltak. A vidéki deportálások után következett volna a 200 ezer budapesti zsidó ember elhurcolása. Erre azonban nem került sor, mert Horthy Miklós július 6-án leállította a deportálásokat. OK ÉS KÖVETKEZMÉNY Horthy Miklós 1944 késő tavaszán hazai és külföldi forrásokból egyre több figyelmeztetést kapott a koncentrációs táborokban zajló népirtásról. A kormányzó – aki talán nem akart hitelt adni a megdöbbentő híreknek – akkor lépett közbe, amikor írásos bizonyítékot juttattak el hozzá. Ez volt az úgynevezett Auschwitz-jegyzőkönyv, amelyben két, a táborból megszökött szlovák zsidó számolt be az ottani borzalmakról. „Sokáig tehetetlenül álltam az eseményekkel szemben, mert Budapesten és környékén kívül semmilyen eszközzel sem rendelkeztem, amellyel a németek és a belügyminisztérium közös tevékenységét keresztezhettem volna. […] Az elhurcoltakról azt állították, hogy munkatáborokban dolgoztatják őket. Csak július elején tudtam meg titkos hírhozó útján a szörnyű valóságot a megsemmisítő táborok működéséről. […] Június végéig az elhurcoltak száma meghaladta a 400 000-et. Budapest úgynevezett »megtisztítására« terv szerint augusztusban került volna sor. Itt 170 000 zsidót tartottak hivatalosan nyilván és állítólag még 110 000-et rejtegettek magyar barátaik. Összefogásukra és eltávolításukra Baky és Endre, a két belügyi államtitkár, rajtaütésszerű akciót tervezett. Erre a hírre az Esztergom mellett állomásozó páncélos hadosztályt Budapestre rendeltem, és a budapesti csendőrség parancsnokát utasítottam, hogy ha kell, erőszakkal akadályozza meg a zsidók elszállítását.” (Horthy Miklós: Emlékirataim, 1953) Milyen típusú forrás az emlékirat? Hogyan láttatja Horthy a tevékenységét? Milyen eszközökkel lépett fel a budapesti zsidóság védelmében? Mi történt a magyarországi zsidósággal a német megszállás után? A budapesti zsidóság végveszélybe került, amikor 1944. október közepén a nyilasok, Szálasi Ferenc vezetésével – a németek segítségével – átvették a hatalmat. (Ennek hátteréről és következményeiről a 14. témánál lesz szó.) A nyilas terror legtöbb áldozata a budapesti gettókban maradt zsidók és a zsidó munkaszolgálatosok közül került ki. A fővá- A zsidóság sorsa a környező országokban Romániában a zsidók elleni fellépés már a háború elején megkezdődött. 1941 nyarán és őszén Besszarábiában és Bukovinában – miután a román haderő a támadó németek déli szárnyán előretörve bevonult oda – rengeteg erőszakos cselekményt követtek el. A vérengzések mellett sok zsidót a Dnyeszter folyón túli területekre is áttelepítettek, ahol a kialakított táborokban éhség és járvány tizedelte meg a foglyokat. (Ezt a területet 1941–44 között Románia saját közigazgatása alá vonta.) A német bevetési csoportok és egyes román osztagok áldozatainak a száma több százezer főre tehető. 1942-től felgyorsult a németek által megszállt, illetve a kollaboráló (együttműködő) országokból a zsidóság deportálása, azaz erőszakos elhurcolása. Így sokszor helyi köztisztviselők és rendfenntartó erők segítségével zajlottak a deportálások. Szlovákia területéről több tízezer zsidót hurcoltak el, nagy részüket Auschwitzba, és a németekkel együttműködő szlovák állam minden deportált személyért még fizetett is Németországnak. Horvátországban a németbarát szélsőjobboldali mozgalom lépett fel az ottani zsidókkal szemben. Hermándy Iván főhadnagy visszaemlékezése, 1945. január „A Vigadó sarkánál lestem ki, a kettes villamos sínpárján, hosszú sorban álltak az áldozatok, teljesen rezignáltan, beletörődve. A Dunánál állók már meztelenek voltak, a többiek lassan mentek le, közben vetkőztek. Ezalatt teljes csend volt, csak egyes lövések és géppisztolysorozatok csaptak zajt. Délután is megnéztük a helyszínt, amikor nem volt már ott senki. Tiszta vérben feküdtek a halottak a jégtáblákon, megakadtak a zajló Dunában. Volt köztük asszony, gyerek, zsidó, nem zsidó, katona és katonatiszt.” Honnan vitték a Dunához az áldozataikat a gyilkosok? 151 Cipők a Duna-parton – holokauszt-emlékmű (Can Togay és Pauer Gyula szobrászművész alkotása, 2005) Hogyan érzékelteti az emlékmű a zsidóság tragédiáját? Anne Frank Anne Frank németországi zsidó családba született, amely család Hitler hatalomra jutása után Hollandiába költözött. Hollandia 1940-es német megszállása után az ott élő zsidókat is deportálták. A Frank család Amszterdamban bujkált a deportálás elől, amíg 1944-ben fel nem jelentették őket. A kamasz korú Anne naplót vezetett erről az időszakról. A családot ezt követően Auschwitzba vitték, ahol különválasztották őket. Anne a bergen-belseni táborba került, és itt tífuszban halt meg 1945 márciusában. Apja azonban megmenekült, és a háború után kiadta lánya fennmaradt naplóját. rosban sok száz zsidó férfit, nőt és gyermeket a Duna-parton felsorakoztatva a folyóba lőttek. A német megszállást követően a cigányokkal szemben is felléptek: a férfiakat munkaszolgálatra vitték, és voltak térségek, ahol a csendőrök az asszonyokat, öregeket, gyerekeket nagybirtokok pajtáiba gyűjtötték. Sokan – főleg öregek és gyerekek – belehaltak az éhezésbe, bántalmazásba. A nyilas-hungarista hatalomátvétel után a komáromi erődből több ezer magyar romát vittek koncentrációs táborokba. A roma holokausztnak több mint ötezer magyarországi cigány áldozata volt. Kik váltak a nyilas terror áldozataivá? Áldozatok és bűnösök, felelősség és embermentés Az európai zsidóság teljes megsemmisítésére irányuló népirtást holokausztnak nevezik. (Az ógörög eredetű szó jelentése ‘tűzben égő áldozat’.) Napjainkban Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban használják a héber eredetű soá szót is. A kifejezés héberül csapást, veszedelmet, katasztrófát jelent. Magyarországon a vészkorszak kifejezést is használják. A második világháború végéig több millió zsidó ember, köztük rengeteg gyermek esett áldozatul a tömeggyilkosságnak. A zsidóság tragédiáját súlyosbította, hogy szenvedéseiket a lakosság látszólag közömbösen, részvétlenül szemlélte. Voltak olyanok, akik még fel is jelentették zsidó honfitársaikat, elhurcolásuk után pedig megpróbálták megszerezni elhagyott javaikat. Mely kifejezésekkel írják le az eseményeket? Anne Frank (1929–1945) 152 Ugyanakkor szinte lehetetlen megmondani, mit gondoltak, hogyan éreztek az átlagpolgárok a zsidóság üldöztetésével kapcsolatban. Sokan biztosan nem értettek egyet a jogfosztásokkal, de nem mertek nyíltan fellépni az üldözöttek mellett, mert féltek a megtorlástól. A látszólag tétlen polgárok pedig kívülállóként törekedtek arra, hogy kimaradjanak az erőszakos cselekményekből. Magatartásukat nem feltétlenül a közömbösség jellemezte. De sokan voltak olyanok is, akik aktívan szerepet vállaltak az embermentésben. Sok zsidó család éppen azoknak a bátor és önzetlen embereknek köszönheti megmenekülését, akik személyes kockázatot vállalva saját erejükből támogatták, bújtatták, élelmezték az üldözötteket. Magyarországon közülük több mint nyolcszázat később a Világ Igaza címmel ismertek el. Köztük például Salkaházi Sára a keresztény vallás nevében szállt szembe az antiszemitizmussal. Egy olyan női keresztény társaság tagja volt, amely a szerzetesi élet értékeit igyekezett megújuló formában megőrizni. 1944. október 15-e után rendtársaival együtt az életét is hajlandó volt kockáztatni azért, hogy megmentse a nyilasok elől bujkáló zsidó embereket. A rendház épületében hamis keresztleveleket állítottak ki nekik, és rejtegették is őket. A nyilasok azonban lecsaptak a házra. Nemcsak az ott talált zsidó személyeket, hanem a bújtatásukban közreműködő szerzetes nővért, Salkaházi Sárát és Bernovits Vilma világi hitoktatót is elfogták. A nyilasok a zsidó áldozatokkal együtt őket is a Duna-partra kísérték és meggyilkolták. Nézz utána az interneten a Jad Vasem (Yad Vashem) Intézet működésének! Miről nevezetes a tevékenysége? A második világháború után az emberek többsége döbbenten szembesült a pusztítás mértékével és a háború idején elkövetett háborús bűnökkel. 1946-ban a felelősnek tekintett német vezetőket Nürnbergben rendezett nemzetközi perekben vonták felelősségre. Többségüket kivégezték. Ezt követően még számos olyan személyt állítottak bíróság elé, akik valamilyen formában felelősek voltak a népirtásban. Hasonló perekre és szigorú büntetésekre Európa több országában is sor került. Magyarországon például kivégezték azt a miniszterelnököt (Sztójay Döme), belügyminisztert (Jaross Andor), illetve két belügyi államtitkárt (Endre László és Baky László), akik megszervezték a magyarországi zsidók koncentrációs táborokba szállítását. Ugyanígy halálos ítéletet szabtak ki Szálasi Ferencre és kormányának tagjaira is. Hogyan történt meg a háborús bűnösök felelősségre vonása? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Miért veszélyes a fajelmélet tana? Mutasd be, hogyan vált a zsidó emberek helyzete egyre szörnyűbbé Németországban és Európában! Melyek voltak e folyamat legfőbb állomásai? Milyen volt a magyar zsidóság helyzete a német megszállás előtt és után? Mutasd be a magyar zsidóság tragédiáját! Ocskay László és a 101/359. ruhagyűjtő század A Világ Igaza elismerést elnyertek között találhatjuk Ocskay László tartalékos századost, aki egy munkaszolgálatosokból álló századot vezetett. Feladatuk a német hadsereg számára való ruhagyűjtés, tisztítás és javítás volt. Ocskay az eredetileg 200 fős századát 2500 főre töltötte fel, és az alakulat hasznosságára hivatkozva védelmezte őket. Nemcsak férfiak, hanem nők és gyerekek is oltalmat találtak a ruhagyűjtő században. A megnövekedett létszámú „alakulat” az akkori Zsidó Gimnáziumban (a mai Radnóti Miklós Gimnáziumban) talált menedéket a nyilas terror idején. Keress rá Sztehló Gábor nevére! Miért nyerte el a Világ Igaza elismerést? Keress további embermentő személyeket az interneten! A nürnbergi per A nemzetiszocialista állam politikai és katonai vezetőit állították első körben nemzetközi bíróság (Nemzetközi Katonai Törvényszék) elé Nürnbergben. A háború utolsó napjaiban Adolf Hitler, illetve propagandaminisztere, Joseph Goebbels öngyilkos lett. Az SS teljhatalmú vezetője, Heinrich Himmler néhány hetes bujkálást követően egy amerikai kihallgató-bizottság előtt követett el öngyilkosságot. A nürnbergi perben elítélteket béke elleni bűntettekkel, emberiesség elleni bűntettekkel, illetve háborús bűnökkel vádolták. Nézz utána az interneten, kik voltak azok, akiket a nürnbergi perben elítéltek! Milyen szerepük volt a nemzetiszocialista diktatúra működtetésében? 153 14. Magyarország a világháború idején A magyar külpolitika fő törekvése a trianoni békediktátum óta a revízió megvalósítása volt. Ezt bizonyos mértékig előbb a fasiszta Olaszország, majd a nemzetiszocialista Németország is támogatta. A győztes nyugati nagyhatalmak 1938-ban gyakorlatilag átengedték Közép-Európát Hitlernek. A revízió megvalósulása ettől kezdve a tengelyhatalmaktól is függött, és ennek egyre komolyabb következményei is voltak. NÉMET OR (Ostm S Z Á ark G ) N (Lengy É M el fő E kor T O má nyz R S ósá Z A I K Á V K O g1 Á árp 1938 SZL 93 G á k t 1 9a 9 é 39 l j a id tő Felv l) Milyen politikai berendezkedés jellemezte Magyarországot a két világháború között? Mit jelentett a külpolitikai kényszerpálya abban az időben? Mi volt a kisantant, és mi lett a sorsa? Budapest Észak-Erd 1940 R O O M Á N I A BI A RV ÁT OR SZÁ G ER A trianoni Magyarország és a visszacsatolt területek Melyik területet kapta vissza Magyarország először? 1941 SZ H Délvidék ély A revíziós eredmények A honvédség bevonulása a Felvidékre, 1938 Milyen volt a fogadtatás? 154 A magyar határok revíziója először az 1930-as évek végén, a német területi hódításokkal egyidejűleg került napirendre. Az 1938-as müncheni konferencia után – amikor a Szudétavidéket átcsatolták Németországhoz – Magyarország kétoldalú tárgyalásokon akarta rendezni a határkérdést a csehszlovák kormánnyal. Ennek sikertelenségét követően nemzetközi döntőbírósághoz fordult. Mivel a nyugati hatalmak gyakorlatilag átengedték Közép-Európát a tengelyhatalmaknak, ezért Hitler és Mussolini döntött a határváltozásról. 1938. november 2-án az úgynevezett első bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta a Felvidék déli sávját, illetve Kárpátalja déli részét. A visszacsatolt területeken a lakosság több mint 80%-a magyar volt, ezáltal egy etnikai revízió valósult meg. 1939 márciusában, amikor Németország megszállta a felbomló Csehszlovákia cseh területeit, a magyar királyi honvédség alakulatai bevonultak Kárpátaljára. A határvonal újra a Kárpátok gerincén húzódott, míg a visszacsatolt országrészt túlnyomóan ruszinok lakták. Az események hatására Magyarország a revíziót támogató tengelyhatalmak lekötelezettjévé vált. Melyek voltak az első revíziós lépések? Melyik szövetségi rendszer felé tették elkötelezetté Magyarországot a revíziós törekvések? A második világháború első éveiben újra Teleki Pál volt a magyar miniszterelnök, aki fenn akarta tartani Magyarország fegyveres semlegességét. Horthy Miklós kormányzó és a Teleki-kormány nem volt hajlandó belépni a Lengyelország elleni háborúba, sőt az ország befogadta a németek elől menekülő lengyel katonákat és civileket. Teleki létfontosságúnak tartotta, hogy az ország elkerülje a fegyveres konfliktust az első világháborúban győztes nagyhatalmakkal. Ugyanakkor Erdély ügyében aktív külpolitikát folytatott, és a magyar–román határkérdés a következő évben majdnem háborúhoz vezetett. A németeknek azonban nem állt érdekében egy közép-európai konfliktus, így Hitler újra döntőbíróként lépett fel. A magyar kormány végül elfogadta a németek támogatását. 1940 augusztusában a második bécsi döntéssel újabb jelentős területet – Észak-Erdély és Székelyföld – csatoltak vissza Magyarországhoz. Milyen külpolitikát folytatott Magyarország a világháború első évében? 1941 tavaszán a németek Jugoszlávia megtámadására készültek. Berlin a csapatainak átengedését kérte – ezt Magyarország engedélyezte –, illetve felajánlotta a Délvidéket egy magyar katonai részvétel esetén. A magyar katonai vezetés sürgette a hadjáratban való részvételt, egyrészt a délvidéki magyar kisebbség védelme miatt, másrészt bízott egy újabb területi revíziós lépés megvalósulásában. Horthy Miklós a területek visszaszerzése mellett döntött, és később a magyar kormány is jóváhagyta ezt. Teleki Pál miniszterelnök – aki mindenáron távol akarta tartani Magyarországot a világháborútól – nem tudta feloldani ezt az ellentmondást, és április 3-án hajnalban öngyilkos lett. Horthyhoz írott búcsúlevelében a küszöbönálló jugoszláviai magyar bevonulás külpolitikai kockázataira figyelmeztette a kormányzót. A honvédség április 11-i támadása nyomán Magyarország a Délvidék nagy részét is birtokba vette. A soknemzetiségű területen a magyarok a lakosság több mint egyharmadát tették ki, így relatív többségben voltak. Milyen körülmények között történt meg a délvidéki területek revíziója? Teleki Pál (1879–1941) Teleki Pál a magyar külpolitika alapelveiről, 1941. március 3. „A magyar kormánynak fő feladata ebben az európai háborúban az, hogy Magyarország katonai, anyagi és népi erejét a háború végéig konzerválja [megőrizze]. Mindenáron távol kell maradni a konfliktusban való részvételtől. A háború kimenetele kétséges. […] Kockáztatni az országot, fiatalságunkat, hadierőnket csak önmagunkért szabad és senki másért.” Milyen célkitűzése volt Telekinek? Az újvidéki „hideg napok” A magyar fennhatóság ellen szórványos fegyveres ellenállás bontakozott ki, és a magyar katonák gyakran estek áldozatul orvlövészek akcióinak. A honvédség egyes alakulatai 1942 januárjában rajtaütésszerű ellenőrzést indítottak, részben a megtorlás, részben a megfélemlítés céljával. Az úgynevezett „hideg napok” során több mint 3000 „gyanús” polgári személyt végeztek ki, illetve gyilkoltak meg. Többségük szerb, valamint zsidó származású volt. Az áldozatok egyharmadát nők, öregek és gyermekek tették ki. A katonai bíróság (a honvéd vezérkar főnökének bírósága) az akció vezetőit 1943 végén szabadságvesztés büntetésre ítélte. Négyen azonban Németországba szöktek, és a Wehrmachtban, illetve a Waffen-SS-ben szolgáltak tovább. Nézz utána, melyik regény és film foglalkozott a „hideg napok” történetével! Miért volt ekkoriban szokatlan a bűnösök otthoni felelősségre vonása? 155 Werth Henrik honvéd vezérkari főnök feljegyzése, 1941. június 14. „Szilárd meggyőződésem szerint Magyarország a német–orosz háborúban nem maradhat tétlen. E háborúban részt kell vennünk: 1. mert ezt megköveteli az ország területi épségének, valamint állami, társadalmi és gazdasági rendszerünk biztosítása, 2. mert jövőnk érdekében az orosz szomszédság gyengítése és eltávolítása határainktól elsőrendű nemzeti érdek, 3. mert erre kötelez a keresztény nemzeti alapon álló világnézetünk és a bolsevizmussal szembeni elvi állásfoglalásunk úgy a múltban, mint a jelenben is, 4. mert politikailag a tengelyhatalmak mellett véglegesen lekötöttük magunkat, 5. mert további országgyarapításunk ettől függ.” Foglald össze, milyen indokok alapján követelte Werth a hadba lépést! Kassa bombázása 1941. június 26-án Kassára támadt három bombázó-repülőgép. Az értelmetlennek tűnő támadásnak 32 halottja volt. A repülőgépek típusát és nemzetiségét nem sikerült azonosítani. A ledobott bombák közül kettő nem robbant fel, ezek szovjet gyártmányúak voltak. A honvéd vezérkar jelentése alapján a kormányzó a Szovjetuniót tartotta felelősnek a történtekért. Ennek alapján a magyar miniszterelnök a következő napon bejelentette a hadiállapot beállását Magyarország és a Szovjetunió között. Magyar anyanyelvű lakosság Terület (km2) Népesség (fő) Szlovákia és Kárpátalja déli része 1938. november 2., döntőbírósági ítélet 11 927 1 041 401 84,4% Kárpátalja északi része 1939. március 14–18., katonai bevonulás 12 147 674 923 9,2% Erdély északi része 1940. augusztus 30., döntőbírósági ítélet 43 104 2 644 732 51,8% Délvidék nyugati része 1941. április 11., katonai bevonulás 11 475 1 030 027 38,9% Összesen 1938–1941 78 653 5 391 083 50,3% 171 753 14 683 323 77,4% Visszacsatolt országrész Magyarország 1941-ben A visszacsatolt országrészek területe és népessége Melyik visszacsatolt területen volt a legmagasabb a magyarok számaránya? Magyar katonák a szovjet fronton A magyar vezetők sejtették, hogy Németország háborúra készül a Szovjetunió ellen. A katonai vezetők közül sokan azt szerették volna, ha Magyarország is részt vesz a küszöbönálló hadjáratban. Úgy vélték, hogy az országnak érdemeket kell szereznie, hogy továbbra is élvezze a tengelyhatalmak jóindulatát. A miniszterek többsége viszont kockázatosnak tartotta a háborúba való belépést. A németek támadását követően néhány nappal Magyarország végül egy váratlan légitámadást követően jelentette be, hogy az országot ért nem provokált támadás következtében a hadiállapotot a Szovjetunióval beállottnak tekinti. 1941-ben még egy kisebb létszámú haderő vett részt a keleti front harcaiban. A magyar honvédség embervesztesége ekkor még csekély volt, de a hadianyag jó része odaveszett. Idézd fel az 1941-es német támadás fő jellemzőit! Meddig szorultak vissza a szovjetek? TÖRTÉNELMI NÉZŐPONT A történelmi eseményeket és döntéseket az utókor már a későbbi események és következmények ismeretében értékelheti. A döntések meghozatalakor azonban a jövőt még senki sem láthatta pontosan előre. Olvassátok el Werth Henrik érveit a Szovjetunió elleni háború mellett! Próbáljatok olyan ellenérveket megfogalmazni, amelyek az akkori helyzet ismeretében is észszerűnek tűnhettek volna! 156 1942-ben, a német igényeknek megfelelve kiküldték a 2. magyar hadsereget a szovjet frontra. Mintegy 250 ezer katona és fegyvertelen munkaszolgálatos* kapcsolódott be a Sztálingrád irányába indított hadjáratba. A német támadókkal együttműködve mélyen benyomultak az ellenséges területre, és a Don folyónál építették ki a védelmi vonalukat. Az 1943 januárjában megindított szovjet ellentámadás áttörte ezt a Don-kanyarban lévő védővonalat. A harcokban és a meneküléssé váló visszavonulás során a magyar csapatok hatalmas veszteségeket szenvedtek. Csaknem 80 ezer katona és munkaszolgálatos esett el vagy fagyott meg, illetve került szovjet hadifogságba a doni hómezőkön. 1943–1944-ben a magyar csapatok már elsősorban arra összpontosították az erejüket, hogy védelmi állásokat építsenek ki a Kárpátokban. Előre látható volt ugyanis, hogy a Vörös Hadsereg ellentámadása hamarosan eléri Magyarország határait. Milyen veszteségek érték a magyar hadsereget a keleti fronton? Megegyezés keresése az ellenséges nagyhatalmakkal 1941 decemberében Nagy-Britannia hadat üzent Magyarországnak, és néhány nap múlva beállt a hadiállapot az Amerikai Egyesült Államokkal is. 1943 elején a magyar 2. hadsereg tragédiája a Donnál megdöbbentette a magyar vezetést. Kállay Miklós kormányának (1942–1944) megbízottai a vereség hatására titkos tárgyalásokat kezdtek a brit kormány képviselőivel. A nyilvánosság előtt és az újságokban azonban továbbra is a németekkel szövetségben vívott háború folytatására buzdítottak. Mely nagyhatalmakkal lépett háborúba Magyarország? Az olaszországi partraszállást (1943 nyara) követően megnőtt annak a lehetősége, hogy a brit és amerikai csapatok nyugatról elérik a Kárpát-medencét. A tárgyalásokon az angolszász hatalmak azt szabták feltételül, hogy Magyarország folyamatosan csökkentse a németeknek nyújtott támogatását. Amikor pedig a szövetséges erők elérik a magyar határt, a honvédség alakulatai forduljanak szembe a németekkel. Számítani lehetett arra, hogy a németbarát katonai vezetés tagjai közül sokan erre nem lesznek hajlandók. Német, olasz, magyar és román hadifoglyok, 1943 munkaszolgálat: A zsidó származású férfiak, a kommunisták, a megbízhatatlannak ítélt nemzetiségiek nem kaphattak fegyvert, hanem fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítettek. A keleti fronton a harcoló alakulatok mellé rendelték őket. A kegyetlen bánásmód és az elégtelen ellátás miatt nagyon sokan meghaltak közülük. Dr. Somorjay Lajos doni hadinaplójából, 1943. január 19. „80 000 ember és 300 harckocsi támadott alig 8 km széles arcvonalon. […] Két nap alatt áttörték a vonalat. […] Minden egészségügyi felszerelés, minden fogat, ágyú, puska, felszerelési cikk stb. ott maradt. A sebesültek megfagytak. Aki elmaradt, az halál fia volt. Napokig jöttek gyalog, étlen-szomjan, 40 °C-os hidegben. És mögöttük állandóan puskalövésnyire az orosz tankok és gyalogság.” Milyen körülmények között történt a szovjet áttörés? 157 Edmund Veesenmayer jelentése, 1943. december „Összefoglalás 1. A magyarországi fejlemények olyan pontra érkeztek, amely parancsolóan megköveteli a gyors és erélyes cselekvést. 2. Minthogy a magyar kérdés megoldása, ha az egyáltalán lehetséges, csak a kormányzóval együtt hajtható végre, ebből a szempontból is eljött az ideje, hogy megszüntessük Magyarország önállóskodásának állapotát. 3. Magyarországot mint fontos közlekedési térséget és alkalmas gazdasági segédeszközt főleg mezőgazdasági szempontból, teljesen és egészében be lehet és be is kell illeszteni a birodalom hadigazdálkodásába. […] 7. Különféle okokból ütött az óra, hogy a zsidókérdéshez alaposan hozzányúljunk. Annak tisztázása előfeltétele, hogy Magyarországot beiktathassuk a birodalom harcába, melyet védelméért és létéért folytat.” Mivel indokolta Hitler megbízottja Magyarország megszállását? Milyen politikát javasolt? Emellett a német hírszerzés tudomást szerzett a magyar kormány titkos tárgyalásairól. Hitler ezért parancsot adott Magyarország katonai megszállására. A német katonai hadmozdulat a szövetségeseknek is kedvezett, hiszen haderőt vont el a tervezett partraszállás előtt nyugatról. Hogyan tett kísérletet a magyar politikai vezetés a háborúból való kilépésre? A német megszállás 1944. március 19-én a német hadsereg egységei bevonultak Magyarországra. Nagyobb fegyveres összetűzésekre nem került sor, a németek gyakorlatilag néhány óra alatt katonailag ellenőrzésük alá vonták az országot. A közvélemény számára úgy tüntették fel, mintha ez is a közösen vívott háború szükségszerű velejárója lenne. Horthynak a németekhez hű új miniszterelnököt, Sztójay Dömét kellett kineveznie, aki mindenben eleget tett a Hitler által Magyarországra küldött német teljhatalmú megbízott követeléseinek. Növelni kellett a frontra küldött katonák számát, a hadiipar termelését és a Németországnak szállított nyersanyagok mennyiségét. A magyar fegyveres erőket is a német hadsereg szorosabb ellenőrzése alá vonták. A németek eközben ezrével tartóztatták le azokat a politikusokat és egyéb személyeket, akikről tudták, vagy akár csak feltételezték, hogy a németekkel történő szembefordulást támogatnák. Mintegy háromezer embernek – köztük Kállay Miklósnak és Bethlen Istvánnak is – rejtőzködnie kellett, bár sokukat idővel elfogták. Milyen politikai következményei voltak a német megszállásnak? A német haderő bevonulása után a brit és amerikai légierő a magyar városokat, közlekedési csomópontokat és ipari létesítményeket is elkezdte támadni. A rendszeressé váló Német katonák a budai Halászbástyán Miért szűkült be szinte teljesen az ország külpolitikai mozgástere? 158 bombázásoknak nagyon sok civil áldozata is volt. (Ekkor kezdődött meg és néhány hónap alatt lezajlott a vidéken élő zsidóság deportálása, amelyről az előző témában tanultunk.) A kiugrási kísérlet és a nyilashungarista hatalomátvétel Visszaemlékezés a Budapestet ért első légitámadásról „Ragyogó, felhőtlen igazi tavaszi napunk volt. […] megszólaltak a szirénák. […] Rosszat sejtettünk. […] És akkor életünkben először meghallottuk azt a fenyegető, mély morajlást, amelyet a közelgő, több száz gépből álló négymotoros kötelék hallatott […]. A következő pillanatban megpillantottuk a napfényben csillogó-villogó kötelék első gépeit […] Bombasuhogást nem hallottunk, a szőnyegbombázások mély dübörgése egybefolyva repesztette a fülünket. […] Csepel irányában szörnyű, fekete füstgomoly. […] A háború kilépett számunkra az újságok lapjairól és megkeresett minket.” Az 1944. április 3-i légitámadásban 1073 fő hunyt el és 526 fő sebesült meg. Nagy részük fegyvertelen polgári lakos volt. 1944. augusztus végétől már Észak-Erdélyben dúlt a háború. Románia átállt a szövetségesek oldalára, és ez megnyitotta az utat a szovjet hadseregek előtt MagyarMi volt az első légitámadás célpontja? Mivel magyarázod ezt a ország belseje felé. Október első felében a korábbi ismereteid alapján? harcok már a Tiszántúlon zajlottak, de több szovjet alakulat eközben már benyomult a Duna–Tisza közére is. Horthy Miklós az értelmetlenné váló harc befejezése mellett döntött. Megbízottakat küldött Sztálinhoz, akik Moszkvában aláírtak egy fegyverszüneti egyezményt. A kormányzó ennek bejelentésére és a háborúból való kiugrásra készült. Hogyan kezdődtek meg a magyarországi harcok? Az akció 1944. október 15-én kezdődött meg. A rádióban elhangzott a kormányzó kiáltványa, amelyben bejelentette a döntését a németek oldalán folytatott harc befejezéséről. Arról is szólt, hogy fegyverszünetet köt a Szovjetunióval, valamint titokban üzenetet küldött a megbízható hadseregparancsnokoknak az átállásra. Ezt az üzenetet azonban a németbarát vezérkari tisztek nem továbbították a fronton harcoló alakulatokhoz. A németek most is előre értesültek a titkos akcióról, Amerikai repülőgépről készült fotó Budapest ezért felkészültek rá. Harckocsikkal ellenőrzésük alá bombázásáról Mi volt itt a támadás célpontja? vonták Budapestet. Körülzárták a várat, ahol Horthy és a kiugrási kísérlet többi vezetője tartózkodott. Túszul ejtették Horthy Miklós fiát, Horthy Miklós kiáltványa, 1944. október 15. s így kényszerítették a kormányzót arra, Horthy Miklós rádión keresztül üzent a nemzetnek: „Ma már minhogy a hatalmat Szálasi Ferencnek, a szélden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodasőjobboldali Nyilaskeresztes Párt – Hunlom ezt a háborút elvesztette. […] Történelmi felelősségem tudagarista Mozgalom vezetőjének adja át. tában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, (A németek ezt követően Horthyt házi hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely őrizetbe vették, ahonnan majd 1945-ben egy már elveszett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek az amerikaiak fogják kiszabadítani.) védelmében utóvédharcok színterévé engedi tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését.” Miért volt sikertelen a kiugrási kísérlet? Milyen politikai változások történtek ekkor? Mi volt Horthy terve? 159 Szálasi Ferenc a magyar Országgyűlés vele együttműködő képviselőivel – a Führer és a Duce példájára – nemzetvezetővé választatta magát. Nyílt diktatúrát alakított ki, miközben teljes mértékben kiszolgálta a németeket. Minden embert és az ország erőforrásait a szovjetek elleni harcra összpontosította. A nyilas pártszolgálatosok kíméletlenül kivégeztek minden katonaszökevényt és mindenki mást is, aki a háború értelmetlenségéről vagy a harc beszüntetéséről beszélt. Elfogták és kivégezték azokat a politikusokat, valamint katonatiszteket is, akik megpróbáltak fegyveres ellenállást szervezni a nyilasokkal és a németekkel szemben. Szálasi Ferenc már miniszterelnökként a budai Sándor-palota előtt Mi jelzi a fotón a hatalomátvétel módját? Szervezkedés a nyilasokkal szemben A nyilas- és németellenes mozgalom egy olyan fegyveres ellenállás kirobbantását tervezte, amellyel Budapestet akarták megóvni az ostrom pusztításaitól. A szervezet katonai vezérkarát Kiss János nyugállományú altábornagy irányította. A december 1-re kitűzött felkelés azonban elmaradt, a nyilasok – árulás miatt – tudomást szereztek a mozgalomról, és november 22-én rajtaütöttek a katonai vezetőkön. A megtorlás során – többek között – kivégezték Kiss János nyugállományú altábornagyot és Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akinek az Országgyűlés 1944 végén vonta meg a mentelmi jogát. Bajcsy ugyanis korábban ellenzéki parlamenti képviselő volt. Nézz utána az interneten Bajcsy-Zsilinszky Endre tevékenységének! Mi történt vele a német megszállás napján? Olvasd végig a következő két oldalon lévő képregényt! Fogalmazd meg, mi volt Horthy Miklós szándéka! Miért nem tudta a tervét megvalósítani? 160 Milyen jellegű hatalmi rendszert épített ki Szálasi? A hadszíntérré vált Magyarország 1944 őszén heves páncélos-összecsapások dúltak a Tiszántúlon. A német erőfeszítések ellenére a szovjetek folyamatosan előrenyomultak, és 1944 decemberében a Vörös Hadsereg körülzárta a magyar fővárost. Az ostrom közel két hónapig tartott. (Az ostrom körülményeiről a 15. tematikus egységben lesz szó.) Budapest elfoglalása után még heves harcok dúltak a Balaton környékén. Végül a németek kiszorításával a háborús események 1945 áprilisában fejeződtek be Magyarországon. Véget ért a háború, lezárult a nyilas diktatúra. Mindenki egy jobb korszak eljövetelében reménykedett. Hány hónapig tartottak a magyarországi harcok? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Sorold fel a területi revízió lépéseit! Mi volt Teleki Pál célja? Miért nem sikerült megvalósítania? Miért csatlakozott Magyarország a Szovjetunió elleni támadáshoz? Mi történt a magyar 2. hadsereggel? Értékeld Magyarország helyzetét és kilátásait a sztálingrádi csata után! Értékeld Magyarország helyzetét a német megszállás után! Hasonlítsd össze a Magyarországon kialakult helyzetet a németek által legyőzött és meghódított országokéval! Miért nem sikerült Horthy Miklós kiugrási kísérlete? Sorold fel, milyen okok miatt támogatták a németek Szálasi Ferenc hatalomra kerülését! Készíts a füzetedbe egy kronológiát Magyarország második világháborús történelméről! Használhatsz számítógépet és internetet is a feladathoz. 161 162 15. A háború borzalmai Míg az első világháborúban a németek a gazdasági-katonai kimerülés miatt akkor tették le a fegyvert, amikor az antant még be se lépett Németország területére, a második világégésnél gyakorlatilag a fővárosuk elestéig harcoltak. A hat évig tartó küzdelem az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb háborúja volt. A totális háború Mi állt a német sikerek hátterében 1939–1941 között? Hogyan ért véget a második világháború Európában és Ázsiában? Idézd fel, miért következett be a központi hatalmak összeomlása 1918ban! n d e s- ó c e á n C se ág Kína USA (1941) nti-óceán Atla Né Miért nem volt esélye a tengelyhatalmaknak hosszabb távon a háború megnyerésére? Japán In di In dia USA (1941) A tengelyhatalmaknak – bár Németország hadiipara a háború végéig folyamatosan bővíteni tudta termelését – pénzügyi-gazdasági szempontból esélyük sem volt arra, hogy hosszabb távon bírják a versenyt a szintén totális háborúra átállt szövetségesek hadiipari kapacitásaival. Kezdetben Nagy-Britannia szinte térdre kényszerült, és a Szovjetunió is súlyos gazdasági veszteségeket szenvedett, de az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése mindent megváltoztatott. Nemzeti jövedelme háromszor nagyobb volt, mint a tengelyhatalmaké összesen, illetve a felpörgő hadiipara 1944-ben már naponta egy hadihajót és ötpercenként egy repülőgépet állított elő. Emellett a Szovjetunió is magához tért, gyárainak, üzemeinek jelentős részét az Urálon túlra szállította, és 1942től kezdve ontani kezdte a harcjárműveket. jetunió (1945 ) Szov jetunió (1941) Szov Ol Hogyan tudta Németország szinte a háború végéig fenntartani hadiiparának működését? zág Németország Hitler hatalomra lépése óta fokozatosan felkészítette gazdaságát a háborúra, majd a harcok kirobbanását követően átállt a hadigazdaságra. Mivel 1941-re Európa nagy részét fennhatósága alá vonta, így folyamatosan bővíteni tudta a rendelkezésére álló erőforrásokat, nyersanyagokat. A háború első időszakától kezdve kényszermunkában tömegesen alkalmazta a hadifoglyokat, a koncentrációs táborok foglyait és a megszállt országok polgárait, így pótolni tudta a fronNagy-Britannia ton harcolók millióit. A sztálingrádi vereséki-tenger Észa get követően 1943-ban kihirdették a totális metors háborút, amely azt jelentette, hogy az ország erőforrásait és gazdaságát teljes mértékben a asz rsz o végső győzelemnek rendelték alá. A német gazdaság a háború alatt fokozatosan bővítetAfr ik a te a kapacitását, de az ellenfeleivel szemben ez is kevés volt. ai-ó c e á n , A u s z t r á lia A tengelyhatalmak földrajzi elhelyezkedése Miért volt kedvezőtlen a helyzetük? A nagyhatalmak repülőgépgyártása (1939–1945) Amerikai Egyesült Államok Szovjetunió NagyBritannia 1939 5 856 10 382 1941 26 277 15 735 1944 96 318 40 300 26 461 Németország Japán 7 940 8 295 4 467 20 094 11 776 5 088 39 807 28 180 A nagyhatalmak repülőgépgyártása 1939–1945 között Hányszorosára növekedett Németország repülőgépgyártása 1939 és 1944 között? Mi állt ennek hátterében? Számoljuk ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 1944-ben óránként átlag mennyi repülőgépet állított elő! 163 A világháború fegyverei A szovjet BM–13 Katyusa rakéta-sorozatvető. A teherautóra szerelt rakétacsövekből pusztító erejű csapást lehetett mérni a célterületre A harckocsik megítéléséről „Azok a páncéltörő lövegek, amelyek abban az időben [1941-ben] a mi gyalogságunk rendelkezésére álltak, tehetetlenek voltak a T–34-esekkel szemben. […] Az oroszok új típusú harckocsijainak megjelenésével gyalogságunk teljesen védtelenné vált.” (Blumentritt tábornok) „[…] az ellenség […] új típusú harckocsikkal, a T–34-essel rendelkezett, amelyek többszörösen felülmúlták a német harckocsikat, mind terepjáró képesség, páncélvastagság, mind az ágyú hatásossága tekintetében.” (Guderian tábornok) „Amennyiben szemtől szembe találkoztunk, semmit nem tudtam tenni egy Tigris vagy Párduc ellen. Ha győzni akartam, meg kellett találnom ellenfelem gyenge pontját, azaz oldalról kellett megközelítenem.” (Degan szovjet harckocsizó a háború második szakaszában) Hogyan értékelték a szovjet T–34-est a német tábornokok 1941-ben? Miben tudtak változtatni a német hadifejlesztők? T–34-es harckocsik támadásban 164 Az első világháborút követően a különböző fegyverek, harcjárművek fejlesztései folytatódtak. A kézi lőfegyverek (puskák, géppisztolyok, géppuskák) még pusztítóbb tűzerővel rendelkeztek, mint a „Nagy Háború” idején. A tüzérség esetében elsősorban az ágyúk hatótávolsága növekedett meg a két világháború között (mintegy 30%-kal). 1939 után mindegyik hadviselő állam erőteljesen folytatta a fegyverzetfejlesztéseit, így nem meglepő, hogy a háború végére már sok olyan fegyver elavultnak számított, amelyet a háború kirobbanásakor még széleskörűen alkalmaztak. Idézd fel, milyen jellegű volt az első világháborús hadviselés! A szárazföldi hadműveletek döntő fegyvere a harckocsi, illetve ahogy sokan nevezték, a tank lett. A fejlesztéseknek köszönhetően ez a harcjármű tűzerejével (beépített löveg és géppuskák), védettségével (egyre vastagabb acélpáncélzat) és mozgékonyságával (korszerű lánctalp és motor) a támadó harcászat legfőbb eszközévé vált. A harckocsikat már nem elsősorban gyalogsági állások lerohanására alkalmazták, hanem a mozgó háború szolgálatába állították. Számos típust alakítottak ki ebben az időszakban: a szovjet T–34-es, illetve a német Párduc és Tigris harckocsi egyfajta „legendává” vált. A német tankok a háború második felében sok esetben minőségi fölényben voltak a szövetségesek páncélosaival szemben. A hadműveletek során mindennaposak lettek a páncélos-összecsapások, amikor gyakran több száz harckocsi csapott össze egy adott térségben. Így például a magyarországi hadműveletek során 1944 októberében az alföldi páncéloscsatában a németek súlyos veszteségeket okoztak a támadó szovjet haderőnek. Miben változott meg a harcászat az első világháború óta? A második világháború félelmetes fegyvere, a német Tigris harckocsi (Panzer VI Tiger) Hasonlítsd össze a 60. oldalon található első világháborús tankkal! Milyen változásokat látsz? A német harckocsi fejlesztése Az első világháború után a versailles-i békeszerződés megtiltotta Németországnak a harckocsik gyártását. Titokban azonban a németek már az 1920-as években megkezdték, Hitler hatalomra lépése után pedig nagy iramban folytatták a fejlesztésüket. Először a könnyű típusok gyártására koncentráltak, amelyeket egyszerűen, gyorsan tudtak előállítani. Jelentős mennyiségű könnyű harckocsit zsákmányoltak Csehszlovákia elfoglalásakor is. A Franciaország elleni támadás során a francia és angol tankok tűzereje és páncélozottsága sok esetben jobb volt a német tankokénál. A rádió biztosította gyors kommunikáció azonban nagy előnyt jelentett a német páncélosoknak a hadjárat során. Olyannyira, hogy egyes német parancsnokok ezt tekintették a legfontosabb fegyverüknek. Ellentétben a francia tankokkal, a német harckocsik mindegyike rádiókapcsolatban állt a többi harckocsival és a szomszédos egységekkel is. Ennek révén gyorsan tudtak alkalmazkodni a harctéren kialakult helyzetekhez. Nagyobb ellenállás esetén a gyalogság rádión keresztül kérhette a páncélosok segítségét, a páncélosok pedig a repülőkét. A németek villámgyors előrenyomulását többek között az tette lehetővé, hogy általában csak 15-20 percet kellett várniuk a légi támogatás megérkezésére. Német könnyűpáncélosok (Panzer II) Franciaországban, 1940. május Hogyan érvényesült a villámháborús taktika a harckocsik alkalmazásával? A másik döntő fegyvernemmé a légierő vált. A korszak vadászgépei, bombázói jelentősen különböztek az első világháborús elődeiktől. Sokkal gyorsabbak voltak, nagyobb tűzerővel rendelkeztek, illetve nagyobb bombaterhet tudtak magukkal vinni. A hadműveletek megkezdésénél fontos volt a légi fölény kialakítása, amelyet a németek kezdetben jól alkalmaztak az ellenséges repterek lebombázásával. A szövetségesek 1942 után egymás után állították hadba a nagy hatósugarú stratégiai bombázókat, amelyek már naponta vitték Németország és a németek által megszállt európai területek fölé pusztító fegyvereiket. Ilyenkor több száz bombázógép támadott meg egy-egy várost, miközben jelentős számú vadászgép védőkíséretet adott számukra. A megtámadott célpont védői légvédelmi lövegekkel, illetve a helyszínre irányított vadászgépekkel próbálták ritkítani – több-kevesebb sikerrel – a támadó alakzatokat. A német Messerschmitt Me–109-es vadászgép Nézz utána az interneten, milyen fegyverzettel harcolt, és mekkora volt a maximális sebessége! Hogyan változott meg a légi hadviselés az időszakban? A radar A Nagy-Britannia fölött zajló légi harcban fontos szerepet játszott egy új technikai találmány, a radar. A berendezés által kisugárzott rádióhullámok visszaverődésének érzékelése alapján különféle tárgyak helyét tudja megállapítani. Először a britek alkalmazták légvédelmi feladatokra. 1940 májusára 20 radarállomást építettek a brit partok mentén. Ezek már akkor érzékelni tudták a német repülőgépeket, amikor azok még csak közeledtek Nagy-Britannia felé. Nagy előnyt jelentett az is, Az amerikai B–17-es nehézbombázó. Ez a géptípus átlag 2,5 tonna bombát szállított 165 hogy a radarok közvetlen összeköttetésben voltak a vadászrepülők főparancsnokságával. Így a brit vadászgépeket időben riaszthatták, és azok pontosan tudták a támadó gépek számát, valamint repülési irányát is. Mindez nagyban elősegítette a rendelkezésre álló repülők hatékony bevetését a német bombázók és vadászrepülők ellen. A briteknek később nagy szükségük volt azokra a radarberendezésekre is, amelyeket a német tengeralattjárók felderítésére tudtak használni. Hogyan lehet a radar segítségével érzékelni a repülőket vagy a tengeralattjárókat? Hogyan használták a britek a radart a németek elleni légi harc során? Értékeljétek a technikai találmányok szerepét a háborúban e két példa segítségével! A brit légi főparancsnokság irányítóközpontja. A radaroktól érkező jelentések alapján a hölgyek folyamatosan tologatták a harci egységeket jelképező jelzéseket a térképasztalon. A parancsnokok számára így váltak könnyen áttekinthetővé a Nagy-Britannia felett zajló légi harcok túsz: Olyan személy, akinek a megölésével fenyegetőznek fogvatartói. partizán: Megszálló idegen hadsereg ellen harcoló fegyveres csoport tagja. Szovjetunió 20–29 millió Németország 7,4 millió Lengyelország 6,3 millió Jugoszlávia 1,7 millió Magyarország 900 ezer Franciaország 420 ezer Olaszország kb. 400 ezer Nagy-Britannia 482 ezer Néhány európai ország katonai és polgári áldozatainak száma a második világháborúban ( Magyarország a második világháborúban. Főszerkesztő: Sipos Péter. Budapest, 1997) Miért Európa keleti felén volt nagyobb az áldozatok száma? Milyen jellegű hadviselést folytattak itt a hadviselő felek? Milyen szörnyű népirtások történtek az időszakban? 166 A hátország szenvedései és az ellenállás formái Az első világháborúhoz képest – ahol néhány ezres polgári áldozata volt a különböző megszállásoknak – a második világháborúban a polgári lakosságból több millióan haltak meg. A németek a megszállt területeken brutálisan megtoroltak minden ellenállási kísérletet. A katonák vagy katonai létesítmények elleni támadás esetén polgári túszokat* szedtek és végeztek ki. Ezzel rettegésben tartották a lakosság nagy részét, ugyanakkor sokan éppen emiatt csatlakoztak a fegyveres ellenállókhoz és a partizánokhoz.* Míg az első világháborúban a német gazdaság és hadiipar megszenvedte, hogy a férfiak a fronton harcoltak, addig a második világháborúban folyamatosan növelni tudták a termelést. Ennek számos oka volt: egyrészt Németország a megszállt Európa gyáripari kapacitásait, erőforrásait a saját szolgálatába állította, másrészt kényszermunkásként dolgoztatta a legyőzött országok polgárait. Hogyan viselkedett a német hadsereg a megszállt országokban? A Szovjetunió megszállt területein vált a legkiterjedtebbé és a legkegyetlenebbé a németek és a partizánok közötti Német katonai közlemény egy francia újságban, 1941. október 22. „Anglia és Oroszország által pénzelt bűnözők október 20-án meggyilkolták Nantes [ejtsd: nant] város német parancsnokát. Mostanáig nem sikerült a gyilkosokat elfogni. A bűn megtorlásaként parancsot adtam 50 túsz agyonlövésére. Ha a gyilkosok nem kerülnek kézre október 23-ig, további 50 túszt lövetek agyon.” Milyen hatást válthatott ki egy ilyen közlemény a helyi lakosság körében? harc. A német fegyveres alakulatok egész falvakat gyilkoltak le és gyújtottak fel azzal a váddal, hogy együttműködtek az erdőkben bujkáló partizánokkal. Ugyanakkor hasonló könyörtelen bánásmód érte azokat a falvakat a partizánok részéről, amelyek lakossága látszólag a németeket segítette. Az egykori Jugoszlávia területén is véres partizánharc dúlt a hegyekben rejtőzködő fegyveres osztagok és a megszálló német csapatok között. Nyugat-Európában is voltak ellenállási mozgalmak, Franciaországban például a normandiai partraszállás időszakában okoztak komoly zavarokat a német csapatoknak. 1944–45-ben a szovjet csapatok előretörése során rengeteg erőszakoskodás fordult elő, amelyet a Vörös Hadsereg katonái követtek el a polgári lakossággal szemben. Rablások, fosztogatások és a nők megerőszakolása mellett több százezer civilt fogtak el, illetve vittek ki kényszermunkásként a Szovjetunióba. Partizánok Mire készülnek a képen látható partizánok? Miért fokozódott a polgári lakosság szenvedése Európa keleti felén? Bombázások és városi harcok A háború első éveiben a Varsó és Rotterdam elleni német bombatámadások még nagy megdöbbenést keltettek. Az angliai légi csata alatt az angol városok, köztük London bombázása már rendszeressé vált. Az emberek a metrókban és a pincékben kialakított óvóhelyeken összezsúfolódva kerestek menedéket. Így is hatvanezer civil áldozata volt a német légitámadásoknak Nagy-Britanniában. Idézd fel, hogyan végződött az angliai légi csata! 1942-től kezdve viszont elsősorban a német lakosság szenvedett a bombázásoktól. Az angol és amerikai bombázógépek három éven keresztül szinte mindennap támadták a német nagyvárosokat. Úgy gondolták, ezzel jelentősen megnehezíthetik a német hadiipar működését és az utánpótlások szállítását. Tudták, hogy a szőnyegbombázásokban* nagyon sok ártatlan civil is meghal, de ezt is elfogadható eszköznek tekintették az ellenség megtörése érdekében. A háború végére a német nagyvárosok szinte mindegyikét földig lerombolták. Több mint 600 ezer német polgári lakos vesztette életét a légitámadásokban. 1944 tavaszától a szövetségesek már a magyar városokat és infrastrukturális központokat is támadták, és az áldozatok száma több tízezer főre tehető. Mi volt a szövetségesek célja a bombázásokkal? A szövetségesek bombázásainak pusztításai A város pusztulásának mértéke (%) Időpont A bombázott város 1943. július 24–29. Hamburg 55 700 repülőgép, 8800 tonna bomba 1945. február 13–14. Drezda kb. 60 kb. 20 ezer romboló- és gyújtóbomba 1945. március 9–10. Tokió gyakorlatilag teljes pusztulás 280 repülőgép, 1667 tonna bomba 1945. augusztus 6. Hirosima 75 1 repülőgép, 1 atombomba 1945. augusztus 9. Nagaszaki 40 1 repülőgép, 1 atombomba Támadó erő szőnyegbombázás: A zárt kötelékben repülő bombázógépek a célterület fölé érve egyszerre dobják le az összes bombájukat, válogatás nélkül elpusztítva mindent, ami azon a területen van. 167 A lebombázott Drezda. 1945-ben a szövetséges légierő pusztító erejű bombázása után tűzvész keletkezett a városban. Az áldozatok számát mintegy 25-30 ezer főre teszik Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, mely városok szenvedtek súlyosabb veszteséget a második világháborúban! Milyen értékek veszhettek el pótolhatatlanul? Részlet a 11 éves Tánya Szavicseva naplójából „Zsenya meghalt 1941. december 28-án délben. Nagymama meghalt 1942. január 25én délután háromkor. Leka bácsi meghalt 1942. március 5-én reggel ötkor. Vászja bácsi meghalt 1942. április 13-án éjfél után kettőkor. Ljosa bácsi meghalt 1942. május 10-én délután négykor. Anya meghalt 1942. május 13-án reggel fél 8-kor. Szavicsevék meghaltak. Mindenki meghalt. Csak Tánya maradt.” A kislányt végül kimentették Leningrádból, de 1944-ben egy súlyos fertőzésben elhunyt. Nézz utána, hogyan hívják ma ezt a várost! Az európai nagyvárosok nagy része is megszenvedte a harcokat. A bombázások mellett sok helyen elhúzódó utcai harcok kezdődtek a harcoló felek között. Leningrádot a németek közel 900 napig tartották blokád alatt, és a polgári lakosság áldozatainak száma elérte az egymilliót. A lengyel fővárost, Varsót háromszor érte nagyobb pusztítás a háború során, először a németek támadásánál, majd a varsói gettó felkelésénél, végül 1944-ben, amikor a lengyelek önerőből akartak volna felszabadulni a német megszállás alól. Ugyanakkor voltak olyan városok is, amelyet nem értek nagyobb károk: például a gazdag ókori műemlékekkel rendelkező Rómát „nyílt városnak” nyilvánították a harcoló felek. Keresd meg a térképeden Leningrádot! Milyen történelmi esemény kapcsán tanultunk a városról? Budapest ostroma 1944 karácsonyán a szovjet csapatok bezárták az ostromgyűrűt Budapest körül, és megkezdték a főváros ostromát. Hitler a közel egymillió lakosú Budapestet erődvárossá nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy a körülzárt német és magyar csapatoknak az utolsó emberig ki kellett tartaniuk. Megadásról, a város harc nélküli kiürítéséről szó sem lehetett. Miben különbözött Budapest sorsa Rómáétól? 168 Budapest ostroma A mindennapi élet keretei az ostrom alatt A főváros lakossága a lakóházak biztonságosnak hitt pincéiben zsúfolódott össze. Ha egy-egy lakást vagy üzletet bombatalálat ért, ott minden elpusztult. A folyamatos bombázástól és ágyúzástól az ablakok betörtek, a lakások fűthetetlenné váltak. Megszűnt az áramellátás, a vízcsapokból alig folyt a víz, mosakodni nem lehetett. Az emberek többsége nem készült fel az ostromra, ezért heteken keresztül nélkülözni kényszerült. Egyes üzletek még januárban is kinyitottak, így a bombázások szüneteiben, hosszú sorban állás után, némi élelmiszerhez is hozzá lehetett jutni. Ha megjelentek a bombázó-repülőgépek a város felett, akkor a légi riadót jelző szirénák hangjára az emberek azonnal az óvóhelyekre futottak. A dohos és nedves pincékben hamar átnedvesedett a ruha, az ágynemű és a tartalék élelmiszer. A szűk óvóhelyeken összezárva gyorsan terjedt a betegség. Villanyvilágítás nélkül az emberek a mindennapi tevékenységüket félhomályban voltak kénytelenek végezni. Gyertya vagy petróleumlámpa gyér fénye mellett lehetett újságot olvasni, sakkozni vagy éppen kártyázással elütni az időt. A személyes tárgyak, ruhadarabok, evőeszközök, bögrék az együtt lakás során elkeveredtek, eltűntek. Foglald össze, milyen körülmények között éltek az emberek az ostrom alatt! A 15 éves Deseő László naplójából – Budapest karácsonya, 1944. december 24. „Délelőtt kis és nagy riadó. Az oroszok állítólag Pátynál vannak. Délben megtudtuk, hogy Herceghalom és Bánhida elesett. A síneken nem villamosok, hanem gőzmozdonyok és vonatok járnak. Este. Karácsony este. Világít a karácsony fa, szól a »Mennyből az angyal«. Szeretet ünnepe. A lemez lejár, áhítatos csend. Géza bácsi, hogy az örömünket ne rontsa, halkan szól Édesapámnak, hogy a rádió bemondta, az oroszok Budakeszit, Bicskét, Székesfehérvárt elfoglalták. A jó meleg családias hangulatot mintha elfújták volna. Mi lesz velünk? Mi lesz ezzel a szegény már amúgy is kifosztott országgal? Milyenek az oroszok? Felszabadítók a német járom alól vagy keleti söpredék? A karácsonyi vacsora után kimegyek a kertbe, hogy a kutyának (Buksinak) enni adjak. Abban a pillanatban vakító dördülés. Minden megremeg. Utána üvegcsörömpölés. Úgy éreztem, hogy valami ráesett a fejemre és megnyomta volna a szememet. Rögtön lementünk az óvóhelyre. Mint reggel kisült, két 18 cm-es gránát vágott le elénk az alsó útra és egy a kert felső sarkára. Tőlem lehetett vagy 15 méterre. Még vagy három darab potyogott le a környékre. Összes ablakunk kitört.” Mennyire volt felkészülve a polgári lakosság az ostromra? 169 A felrobbantott Erzsébet híd A németek felrobbantották a budapesti hidakat, a szovjet tüzérség kíméletlenül lőtte a lakónegyedeket. Az utcai harc épületről épületre tombolt. A polgári lakosság hetekig a pincékben összezsúfolódva, elegendő élelem nélkül próbálta túlélni az 1945 februárjáig tartó ostromot. Sok helyen a szovjet katonák fosztogatása és erőszakoskodása növelte az emberek szenvedéseit. A Vörös Hadsereg a hadifoglyokon kívül több tízezer civil férfit is összegyűjtött, és a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkára. Milyen károk érték Budapestet? Budapest romokban A védők kitörési kísérlete egy német katona visszaemlékezése alapján, 1945. február 11. „Átrohanunk a nyílt téren [Széna tér]. Előttünk, mellettünk, mögöttünk minden csattog és ropog. Géppuskák kelepelnek, géppisztolyok kattognak, lövések dörrennek, kézigránátok robbannak – tűz mindenütt. Gondolkodásra nincs idő. Előttem, a Retek utca torkolatában égő páncélos. Elöl orosz lövegnek kell lennie, amely folyton belelő a tömegbe. Telitalálat telitalálatot követ. Akit eltalálnak, fekve marad. Akár a lemmingek, melyek vakon előrehajtva zuhannak a tengerbe, úgy viselkedik itt is az előrelökdösődő tömeg, mely nemrég még fegyelmezett volt, s most a vesztébe rohan.” Milyen körülmények között történt a kitörési kísérlet? Nézz utána az interneten, mekkora veszteséget szenvedett a német–magyar védősereg! 170 A német parancsnokság február 11-én a kitörés mellett döntött. A Várba visszaszorult mintegy húszezer védő közül csak néhány száz fő tudott áttörni a szovjet állásokon, a többiek fogságba estek vagy meghaltak, néhányan el tudtak rejtőzni a Buda környéki hegyekben. A szétszóródott katonák után a szovjet hadsereg hajtóvadászatot indított. Az 52 napig tartó hadművelet a második világháború egyik leghosszabb városostromának számított. Bécs hat napig, Berlin 14 napig tudta magát tartani a Vörös Hadsereggel szemben. A védelem elszántsága és a német felmentési kísérletek egyformán hozzájárultak a harcok elhúzódásához. Idézd fel az idén tanultakat Budapestről! Hány évtized munkáját érték súlyos veszteségek? A 15 éves Deseő László naplójából, 1945. február 12. „Felmentem a lakásba. Siralmas dolog a szobákon végigmenni. 8 döglött ló van a lakásban. Falak embermagasságig vörösek a vértől. Tele van minden trágyával és törmelékkel. A padlás födéme egy szoba nagyságnyi helyen leszakadt. Minden ajtó, szekrény, bútor, ablak széjjeltörve. Nincsen ép darab. Vakolat alig van. A ház előtt elhagyott német trénkocsik. […] A hálószobaablaktól Katica szobájának ablakáig nincsen fal. Döglött lovakon sétál az ember. A lovak puhán rugalmasak. Ha az ember ugrál rajtuk, akkor a lőtt sebeken véres buborékok keletkeznek és szörtyögnek.” ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Miben tért el az első és a második világháború hadviselése egymástól? Milyen terhek nehezedtek a hátországokra? Milyen borzalmakat élt át a polgári lakosság a háború alatt? Írj beszámolót a budapesti ostrom alatt a pincékben élők nélkülözéseiről! Térj ki a harci eseményekre is! A második világháború ÖSSZEFOGLALÁS ➊ Csoportmunka: A háborús évek eseményeinek bemutatása A feladathoz a tankönyvet, a munkafüzetet és a történelmi atlaszt is használjátok! a) 3-6 fős csoportokban dolgozva osszátok el egymás között az évszámokat! Egy ember akár több évszámot is kaphat! 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 b) Készítsetek egy időszalagot a hozzátok került év eseményeiről! Fontos, hogy a magyar vonatkozású események is szerepeljenek rajta! c) Keressétek meg a térképen az események helyszíneit! d) Készüljetek fel, hogy bemutassátok a többieknek, mi történt abban az évben! e) Időrendben haladva tegyétek az időszalagotokat a többiek elé, és mutassátok be a rajta lévő eseményeket a térképet is használva! f ) A végén értékeljétek, hogy kinek a bemutatója tetszett a legjobban! ➋ Csoportmunka: A nagyhatalmak vezetői Válasszatok egy szerepet: Sztálin, Roosevelt, Churchill Nézzétek meg, hogy a világháború mely eseményeiről kell majd elmondanotok a véleményeteket! Készüljetek fel a szerepetekre! 1939. Németország megtámadta Lengyelországot (Sztálin, Churchill) 1940. A német csapatok legyőzték Franciaországot (Churchill, Roosevelt) 1941. Németország megtámadta a Szovjetuniót (Churchill) 1941. Japán megtámadta az Amerikai Egyesült Államokat (Sztálin, Churchill) 1943. A szovjet csapatok győzelmet arattak Sztálingrádnál (Churchill, Roosevelt) 1944. A brit és amerikai csapatok partra szálltak Normandiában (Sztálin) 1945. Az Amerikai Egyesült Államok atombombát dobott két japán városra (Sztálin) ➌ Nagyhatalmak a háború végén Értékeld a nagyhatalmak helyzetét a második világháború végén! Melyik az a két nagyhatalom, amely leginkább megerősödve került ki a második világháborúból? Miért? Németország, Japán, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Amerikai Egyesült Államok ➍ Magyarország a második világháborúban Válassz ki egy dátumot az alábbiak közül! 1941 tavasza, 1941. június 27., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december, 1945. április Keress a kiválasztott dátumhoz neveket, helyszíneket és fogalmakat az alábbiak közül! megszállás, Jugoszlávia, deportálás, Szálasi Ferenc, Horthy Miklós, Teleki Pál, erődváros, Don, Szovjetunió, semlegesség, 2. magyar hadsereg, kiugrási kísérlet, Kassa, nyilasok, Budapest, ostromgyűrű, különbéke, holokauszt, Magyarország, béke Mutasd be a dátumhoz tartozó eseményt úgy, hogy beleszövöd az általad kiválasztott válaszelemeket is! 171 VII. fejezet A megosztott világ A berlini fal 172 A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN új világrend jött létre, amely csaknem fél évszázadon keresztül meghatározta a világ képét. A korábbi időszakokban mindig több európai nagyhatalom létezett, amelyek küzdelmei formálták a kontinens történelmét. Az 1945 utáni évtizedekben két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió szembenállása vált meghatározóvá. A régi nagyhatalmak alárendelt szerepbe kerültek. A szuperhatalmak konfliktusa az egész bolygóra kiterjedt. Európa, Afrika, Ázsia, Latin-Amerika szinte valamennyi országának politikáját befolyásolta ez a szembenállás. Az új katonai eszközök, elsősorban az atombomba és a rakétatechnika fejlődése miatt több ezer kilométeres távolságban folyó konfliktusok is a teljes világ pusztulásával fenyegettek. Ebből a fejezetből megtudhatod… miért fordultak szembe egymással a korábbi szövetségesek. hogyan rendezték a világháború után a vitás kérdéseket. mit jelentett az atomfegyverkezési verseny. milyen főbb helyi háborúk alakultak ki a világban. Eközben azt is megtanulod, miként lehet saját előzetes véleményeink és feltevéseink helyességét ellenőrizni. különböző jellegű (pl. politikai, gazdasági; regionális, globális) változásokat bemutatni. egymástól eltérő politikai rendszereket és gazdasági modelleket összehasonlítani. az okokra vonatkozó következtetéseidet tényekkel és érvekkel alátámasztani. egyes források megírásának céljára és szerzőik szándékaira következtetni. egy-egy személyről, eseményről vagy témáról különböző helyről összegyűjtött információkat összerendezni és bemutatni. térképeken található információk alapján következtetéseket levonni. 173 IV. Projektfeladat A megosztott világ Cél: a hidegháborús események egymással ellentétes megítélésének és értékelésének szemléletes bemutatása. Mire keressük a választ a közös munka során? Milyen nagyhatalmi viták jellemezték a hidegháború korszakát? Mennyire eltérő módon látták és láttatták a hidegháború eseményeit az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői? Mit tanulunk meg a projekt során? Megtervezni és megvalósítani egy közös feladatot. Információkat gyűjteni eseményekről könyvekből, újságokból és az internetről, különböző szempontok szerint. Korabeli dokumentumokat és idézeteket gyűjteni egy-egy történelmi eseményről. Mit fogunk csinálni? 4-5 fős csoportokat alakítunk. Kiválasztjuk, hogy melyik hidegháborús esemény körüli vitát fogjuk bemutatni. Információkat gyűjtünk például: • a Marshall-tervről; • a berlini blokádról; • a koreai háborúról; • a berlini falról és építéséről; • a kubai rakétaválságról; • a vietnámi háborúról. 174 174 Megszervezzük a munkát. Megválasztjuk a tevékenységek felelőseit: vezető, anyaggyűjtő, szerkesztő, szereplő, grafikus stb. A csoport munkájáról munkanaplót vezetünk. Megtervezzük, hogy a kiválasztott esemény körül kialakult korabeli vitát milyen formában fogjuk bemutatni (pl. kiselőadás, tabló, szerepjáték). Elkészítjük és megtartjuk a bemutatót. Megkérdezzük a diákokat arról, mennyire tartották informatívnak és érdekesnek a bemutatót. Összegezzük a véleményeket. Tervezzük meg projektünket! Készítsük el a füzetünkbe a tervezést segítő táblázatot, és töltsük ki, egészítsük ki közösen! (A felelősök a csoporttagok munkájának összehangolásáért felelnek.) Tevékenység 1. Anyaggyűjtés Eszközök, nyersanyagok Felelős Határidő Kész internet, könyvtár, videókamera, fényképezőgép, jegyzetfüzet, íróeszközök 2. Az összegyűjtött információk és forrás- papír, írószer vagy PC, anyag kiválogatása, letisztázása laptop 3. A bemutató alkotóelemeinek elkészítése, ellenőrzése, javítása és összeszerkesztése papír, írószer vagy PC, laptop 4. A bemutató megtartása PC, laptop, projektor 5. Értékelés értékelőlapok 175 16. A hidegháború Közvetlenül a második világháború után a nagyhatalmak közötti ellentétek még nem tűntek megoldhatatlannak. Sokan bíztak abban, hogy Sztálin is megegyezésre törekszik. A helyzet akkor vált feszültté, amikor a Szovjetunió nyíltan és erőszakosan megsértette a korábbi megállapodásokat. Melyik ország felosztásáról állapodott meg a nemzetiszocialista Németország és a Szovjetunió 1939ben? Hogyan jött létre az együttműködés az angolszász hatalmak és a Szovjetunió között? Hogyan és miről határoztak a teheráni, illetve a jaltai konferencián? Churchill, Truman és Sztálin a potsdami konferencián. A tárgyalások idején Nagy-Britanniában választásokat tartottak, és Churchill vereséget szenvedett. Így a potsdami konferencia záró szakaszában már az új brit miniszterelnök, Clement Attlee [ejtsd: etlí] vett részt A németek kitelepítése A lengyel, a csehszlovák és a magyar kormány kezdeményezésére meghozott potsdami döntés rengeteg szenvedéssel járt a területükön élő németek számára. Az egykori Kelet-Poroszországból hónapok alatt hét-nyolcmillió embert űztek el, míg Csehszlovákiából 1946 és 1948 között több mint hárommillió németet marhavagonokba zsúfolva szállítottak Németország megszállt zónáiba. Magyarországon 1948ig 185 ezer német lakost fosztottak meg állampolgárságától, és telepítettek ki Németországba. Nézz utána az interneten, mióta éltek a németek ezekben a térségekben! 176 A győztesek átmeneti együttműködése A második világháború alaposan átrendezte a nagyhatalmi erőviszonyokat. Németországot és Japánt megszállták, illetve az egykori meghatározó nagyhatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország jelentősen meggyengültek. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió a háborúban elért eredményeik, illetve befolyásuk kiterjesztése miatt már vezető szerepbe léptek. 1945-ben az általános békevágy ellenére számos fenyegető jel mutatott arra, hogy a győztes nagyhatalmak között konfliktusok várhatók. A harcok során a szovjet Vörös Hadsereg mélyen benyomult Kelet-Közép-Európába, és félő volt, hogy a németektől felszabadított országokban kommunista diktatúrákat alakítanak ki. Habár Sztálin ígéretet tett a demokratikus választások engedélyezésére, a szovjet diktátor valójában saját befolyási övezetének tekintette a térséget. Az 1945 nyarán megtartott potsdami konferencián ezek az ellentétek még nem jöttek felszínre, de az új amerikai elnök, Truman már bizalmatlanul fogadta a szovjet lépéseket. Sorold fel az atlasz segítségével, mely országok területén tartózkodott ekkor a szovjet hadsereg! Németország területét a győztes szövetségesek négy megszállási övezetre osztották, és Berlinben szintén négy körzetet alakítottak ki. Hasonló sorsra jutott Ausztria is, amelynek területét Németország még 1938-ban csatolta magához. Kialakították Lengyelország új nyugati határvonalát, amely jelentős területi veszteségeket jelentett Németország számára. Az itteni területről – és a Kelet-Poroszországból – több millió német részben elmenekült a háború utolsó hónapjaiban, részben kitelepítették őket. A potsdami konferencián ugyanis a németekre a kollektív bűnösség elvét alkalmazták, emberek millióit megbüntetve nem valami tényleges bűncselekmény, hanem egy népcsoporthoz való tartozás miatt. A német kisebbség kitelepítését Csehszlovákiában és részben Magyarországon is végrehajtották. Milyen céljai lehettek a potsdami konferenciának a németekkel kapcsolatban? Az ENSZ megalapítása Az első világháború után megalakított Népszövetség nem tudta az újabb világháború kitörését megakadályozni. A második világháború borzalmai után azonban ismét felmerült egy működőképes, nemzetek feletti biztonsági rendszer megteremtésének igénye. A győztes szövetségesek ezért döntöttek 1945-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozásáról. Az ENSZ legfontosabb feladatának a béke fenntartását és a konfliktusok megelőzését tűzte ki célul. Ennek hatékonysága a következő évtizedekben sokszor megkérdőjelezhető volt, de ebben az is szerepet játszott, hogy az ENSZ vezetőtestületében is felszínre kerültek a nagyhatalmak ellentétei. Napjainkban a szervezet foglalkozik környezetvédelemmel, katasztrófaelhárítással, terrorizmus elleni harccal, lefegyverzéssel. Alapvető törekvése, hogy biztonságos jövőt teremtsen a következő nemzedékek számára. Az ENSZ működése Az ENSZ egyik legfontosabb szerve a Biztonsági Tanács (BT), amelynek öt állandó tagja van, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió (napjainkban Oroszország), Nagy-Britannia, Franciaország és Kína. Ezek vétójoggal rendelkeznek, azaz az öt ország közül bármelyik véglegesen elutasíthat egy beterjesztett javaslatot. A BT-nek ezenkívül napjainkban tíz választott tagja is van, amelyek mandátuma két évre szól. Ez a rendszer garantálja, hogy a szervezetet nem egyetlen állam irányítja. Az ENSZ másik fontos szerve a Közgyűlés, amely lényegében úgy működik, mint egy parlament, minden tagországnak egy szavazati joga van. Miért nem tudott sokszor egyhangú döntést hozni az ENSZ Biztonsági Tanácsa? Közgyűlés Tanácskozó testület Résztvevői: összes tagállam Döntései ajánló jellegűek. Nemzetközi Bíróság Az ENSZ szervezete ➋ Az Egyesült Nemzetek alapokmánya, 1945. június „1. cikk. Az Egyesült Nemzetek célja, hogy 1. fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető bűncselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek; […]. 2. cikk 3. A Szervezet összes tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és oly módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe. 4. A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.” Mi az ENSZ egyik fő törekvése? Hogyan próbálják ezt elérni? Biztonsági Tanács Döntéshozó szerv 11 tag: 5 állandó (Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) + 6 változó (napjainkban 10) Döntései kötelezően betartandók. Az ENSZ igazságszolgáltató intézménye Célja: A tagállamok közötti jogviták, konfliktusok megoldása. Szakosított szervek Titkárság FAO, UNESCO, WHO, UNICEF, WWF Adminisztratív szerv Tagjai: főtitkár + tisztviselői kar Az ENSZ felépítése és szervezetei Melyik testület dönt a különböző ügyekben? Ki irányítja a nemzetközi szervezetet? Mennyire tudnak beleszólni a tagállamok a legfontosabb kérdésekbe? Végezzünk kutatómunkát! Gyűjtsük ki az internetről a szakosított szervek feladatait! 177 Palesztina Az Ószövetségben (héber Bibliában) Kánaánnak nevezett térség – amelyet a kereszténység Szentföldnek tekint – a Római Birodalom bukása után előbb a Bizánci Császárság, majd az arabok, később a törökök igazgatása alá tartozott. Az Oszmán Birodalom első világháborús veresége után a terület a britek fennhatósága alá került. A zsidóság nagy része a jeruzsálemi szentély lerombolása után (Kr. u. 70.) őshazája elhagyására kényszerült. (Erről az 5.-es könyv 8. témájában, az 58–61. oldalon tanultunk.) Izrael Állam megalapítása A brit fennhatóság alatt álló Palesztinába már 1945 előtt megkezdték a szétszóratásban élő zsidók a visszatelepülést. A britek még az első világháború idején ígéretet tettek a zsidóságnak egy „nemzeti otthon” kialakítására, de az 1930-as évek végén korlátozták a betelepülők létszámát. A világháború után az amerikai kormány nyomására mégis engedélyezték a holokauszttúlélők beköltözését. Ugyanakkor ez a lépés növelte a feszültséget a térségben, mivel az arabok ellenezték a zsidók letelepedését. A brit kormány végül az ENSZ-hez fordult. Miért volt fontos a zsidók számára, hogy önálló államban éljenek? 1947-ben az ENSZ határozatot hozott, hogy a területet két részre osztják: egy arab és egy zsidó államra, valamint Jeruzsálemet nemzetközi fennhatóság alá helyezik. 1948 májusában létrejött a független Izrael Állam. Az arabok azonban ezt nem fogadták el, és Izrael ellen a szomszédos országok már megalakulása pillanatában háborút indítottak. A harcok Izrael győzelmével értek véget. Az ország területe jelentősen bővült, és több százezer palesztin kényszerült lakóhelyének elhagyására. Izraelt felvették az ENSZ-be, de az arab államok továbbra is elutasították az ország elismerését. Milyen körülmények között jött létre Izrael? A párizsi békeszerződés Ben-Gurion, Izrael első miniszterelnöke bejelenti Izrael Állam megalakulását 1948-ban. A falon Herzl Tivadar fényképe látható Nézzünk utána az interneten, ki volt Herzl Tivadar! Milyen mozgalmat alapított, és mi volt a mozgalom fő célja? 178 1947-ben a párizsi békekonferencián írták alá a békeszerződéseket a vesztes országokkal. A második világháború legnagyobb területi nyertese a Szovjetunió lett. Kelet-Poroszországot a Szovjetunió és Lengyelország között osztották fel. Sztálin ragaszkodott azokhoz a korábbi lengyel területekhez is, amelyeket még a nemzetiszocialista Németországgal kötött paktum révén szerzett meg 1939-ben, és azokhoz is, amelyeket 1940-ben foglalt el (Észtország, Lettország, Litvánia, finn területek). Mindezt az ország védelmi képességének szükségességével indokolta. Németországgal végül nem kötöttek békét. Ennek oka, hogy a politikai berendezkedéséről a győztes nagyhatalmaknak nem sikerült megegyezniük egymással, ezért csak az új határokat jelölték ki. Németország nyugati felén az első világháború utáni határokat állították vissza, keleten viszont egy nagyjából kétszáz kilométeres sávot Lengyelországhoz csatoltak. Így a lengyeleket a keleti részek el- Európa 1947-ben Hasonlítsd össze a Párizs környéki békék területi rendezésével! vesztéséért nyugati határainál a németektől elvett területekkel kárpótolták. Azonosítsuk a változásokat a térképen! Miért nem írtak alá békeszerződést Németországgal? Közép-Európában más határváltozások is történtek. Újra létrejött Csehszlovákia, de Kárpátalját, amely 1918 előtt, majd 1939 és 1944 között Magyarországhoz tartozott, a Szovjetunióhoz csatolták. Magyarország esetében visszaállították a trianoni békediktátum által kijelölt határokat. (Pozsonynál azonban három falut még át is csatoltak Csehszlovákiához.) A térségben a szovjet elképzelések alapján húzták meg a határokat, így esély sem volt arra, hogy legalább az etnikai elveket figyelembe vegyék. Mi történt az 1938 és 1941 közötti határváltozásokkal? Ivan Majszkij külügyi népbiztoshelyettes feljegyzése, 1944 „A Szovjetunió nem érdekelt erős Magyarország létrehozásában. Ezenkívül Magyarországnak, úgy mint Olaszországnak is, értésére kell adni, hogy a szövetségesek nem felejtették el a jelenlegi háborúban elfoglalt pozícióját. Ezért a Szovjetunió politikájának Magyarországgal kapcsolatban arra kell korlátozódnia, hogy megőrizze a magyar államot, de lehetőség szerint szűkítse területét a néprajzi elvet szigorúan követve. Azokban az esetekben, ha az adott elv alkalmazásában valamilyen kétség merül fel, a kérdést Magyarország ellenére kell megoldani. Az Erdéllyel kapcsolatos háromhatalmi döntést felül kell vizsgálni a nemzetiségi elvnek megfelelően, de bizonyos előnnyel Románia javára, amelynek, mint fentebb már említettem, a háború után kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kell kötnie a Szovjetunióval, és amely ily módon délkeleten védelmünk fontos tényezőjévé válik. Magyarországot, legalábbis a háborút követő első években, nemzetközi elszigeteltségben kell tartani. Magyarországra ugyancsak jóvátételt kell kiróni.” Hogyan tekintettek Magyarországra Moszkvában még a háború alatt? Hogyan döntöttek ekkor az ország határairól? Mely területen engedtek volna valamennyit a magyar igényeknek? Milyen sorsot szántak az országnak? 179 A vasfüggöny leereszkedése Az Amerikai Egyesült Államok Európában a demokratikus rendszerek kiépítésére és a magántulajdonon alapuló kapitalista gazdasági-társadalmi berendezkedés megerősítésére törekedett. Azt tartotta inkább fontosnak, hogy a kontinensen is olyan nyitott gazdaságok jöjjenek létre, amelyek elérhetőek lesznek az amerikai tőke- és árukivitel számára. Washington annak érdekében, hogy megerősítse szövetségeseit és elejét vegye a kommunista propagandának, nagyszabású gazdasági segélyprogramot indított. Ezzel egyben piacot teremtett az amerikai termékek számára. Az amerikai külügyminiszterről elnevezett Marshall-terv ‒ hivatalos nevén Európai Újjáépítési Program ‒ 1948 áprilisában vette kezdetét, és kiterjesztették Németország nyugati zónáira is. A Marshall-segély „Szabad utat a Marshall-tervnek!” A Marshalltervet népszerűsítő plakát 1947-ből. A tervet 1947-ben hirdették meg, és a következő évben indult be Mit jelképezett a megrakott, korszerű teherautó a plakáton? A Vörös Hadsereg Ausztriában Ausztria keleti része szovjet, a nyugati része pedig angol–amerikai–francia megszállási zónába esett. Külön államok létrehozására nem törekedtek, de egyik fél sem akarta átengedni a másiknak a maga övezetét. A Vörös Hadsereg „zsákmánybiztosai” végigjárták az általuk megszállt területet: ami csak fémből volt, leszerelték; így a gépeket, az olajkutakat, a Bécs számára áramot termelő erőművek turbináit, de 35 ezer telefonkészüléket is. Ausztria 1955-ig megszállt állam maradt, amellyel nem kötöttek békét, hiszen hadviselő fél sem volt. Ekkor megszületett az osztrák államszerződés, és Ausztria „örökös” semlegességet vállalt, ezért kivonták a külföldi megszálló csapatokat. Miért vált Ausztria sorsa idővel irigyeltté a kelet-közép-európai országok számára? 180 A második világháború után Európa gazdasága romokban hevert. 1947-re súlyossá vált a helyzet, mert arra sem jutott pénz, hogy importált élelmiszerrel lássák el a lakosságot. Fennállt annak a veszélye, hogy a nyomor miatt az emberek a demokratikusan megválasztott kormányok ellen fordulnak. Bár a program közvetlenül az élelmiszer-segélyezést és az újjáépítést támogatta, elsősorban modernizálni kívánta Nyugat-Európát. Amerikai minták alapján szervezték át az ipari üzemek termelését és a kereskedelmet is. Az ipari modernizáció révén a nyugati államok egyrészt képessé váltak arra, hogy önmagukat újjáépítsék, másrészt arra, hogy versenyképes árukkal jelenjenek meg a világpiacon. A Marshall-segélyt a közép-európai országok is szerették volna igénybe venni, de végül a politikai helyzet miatt a magyar és a lengyel kormány érdemben nem tárgyalt a kérdésről, míg a csehszlovák kormány a Szovjetunió nyomására vetette el az ötletet. Miért nem állt Moszkva érdekében, hogy a közép-európai államok is csatlakozzanak a Marshall-segélyhez? A Szovjetunió eközben a hadereje által megszállt országokat politikai-gazdasági fennhatóság alá vonta. Még 1945ben több országban a lakosság egy részét kényszermunkára hurcolták, ahol sokan életüket vesztették. Eközben a gyárak nagy részét leszerelték, a gépeket elvitték. A szovjetek a helyi politikai életbe közvetlenül beavatkoztak, a céljaikat veszélyeztető nem kommunista politikusokat letartóztatták vagy távozásra kényszerítették. Megkezdődött a gazdasági átalakítás is: felgyorsult az államosítás, tervutasításos gazdálkodást vezettek be, illetve erőszakos eszközökkel indult meg a kollektivizálás. Hol és mikor láttunk hasonló gazdasági lépéseket? Miben tértek el a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági törekvései? É szaki ng DÁNIA Bal Elba r ti- t SZ OV JE T IÓ UN Stettin NÉM. (Szczecin) 1947 LEN Visz DEM. t NÉM. Od GYE u la 1949 era LO H OL KÖZT. BELGIUM SZÖV. R SZ ÁG 1948 CSEH Szaj LUX. na S ZLO KIA KÖZT. VÁ una LA ND IA Európa 1949-ben Hogyan alakult a német területek sorsa? Hány ország került a vasfüggöny keleti oldalára? FINNORSZÁG ÁG SZ OR D É SV Raj NAG Y-BR G ITA Á Z NN S R IA ÍRO -te IA ge er N ÉG ORV en A szovjet tömb országai Vasfüggöny 1948 Kommunista hatalomátvétel D eszt er i GÖ ÁNIA LB AT ORSZÁG ia SZ SPANYOL- Ad LA G Az 1945-ös jaltai megállapodást megszegve a Szovjetunió a helyi kommunista vezetők közreműködésével saját politikai és gazdasági rendszerét kényszerítette rá a kelet-közép-európai országokra. A demokratikus pártok vezetőinek és támogatóinak megfélemlítésével, választási csalásokkal, és ha kellett, nyílt erőszak alkalmazásával Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában is fokozatosan felszámolták a demokrácia intézményeit, és kommunista diktatúrák jöttek létre. Az Európa nyugati és keleti felében élő nemzetek sorsa eltérő irányt vett. A nyugat-európai államok demokratikus úton választhattak, a lakosság szabadon dönthetett arról, hogy melyik politikai párt irányítsa az országot. Kelet-Közép-Európában felszámolták a többpártrendszert, és az adott országok kommunista pártjai a sztálini Szovjetunióban kialakított politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok átültetésére törekedtek. Milyen politikai változások történtek Kelet-Közép-Európában 1945 után? A kommunista diktatúrákban az állampolgárokat az államosítás során megfosztották a javaik jelentős részétől, felszámolták a föld magántulajdonát is. Az emberek szólás- és véleményszabadságát erősen korlátozták, adott esetben egy-egy kritikus mondatért is börtön járhatott. A választásokon csak a kommunista pártra vagy egy általa összeállított listára lehetett szavazni, és a sajtót erős korlátok közé zárták. A jövedelmek mértékét szintén korlátozták, és mivel a gazdaság elsősorban a hadsereg igényeit elégítette ki, a lakosság folyamatosan áruhiánytól szenvedett. Gyűjtsétek össze, milyen következményekkel járt a Szovjetunió térnyerése Kelet-Közép-Európában! ÁG SZ RÖ PORTU GÁLIA Dny A 1948 Tisza FRANCIA AUSZTRI O SVÁJC MA GYA R R O MÁ N I A JU ORSZÁG G 1947 O Trieszt O 1945 SZ Duna r LÁ VI O BU L G Á R I A -te A RS A ZÁ ng 1946 G er 1946 TÖ RÖ KO R i z O ö t e k d n ger R SZ Föl ÁG . EÁN LA N na TI C -Ó Az 1947-es lengyelországi választások A Sztálin utasításait végrehajtó lengyel kommunista vezetők rettegtek attól, hogy kudarcot vallanak a hatalom megszerzéséért folytatott küzdelemben. Ezért Lengyelországban az 1947-es parlamenti választások előtt a kommunista vezetés alatt álló biztonsági szervek is akcióba léptek. Politikai ellenfeleiket házkutatásokkal, letartóztatásokkal és nyilvános politikai perekkel, sőt kínzásokkal és gyilkosságokkal félemlítették meg. A rendőrség és a biztonsági szolgálat közel százezer embert tartóztatott le, 118-an gyilkosság áldozatai lettek. A kommunistáknak még így is szükségük volt a választási eredmények meghamisítására. Ahogy Sztálin mondta: „Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat.” Mit akartak megakadályozni a kommunisták? Milyen eszközöket alkalmaztak ennek érdekében? Miért volt fontos a Szovjetunió számára, hogy a kommunisták egyeduralmat szerezzenek a keletközép-európai országokban? 181 Churchill fultoni beszéde, 1946 „A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől [ma: Szczecin Lengyelországban] az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosa – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országuk lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá van vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének. […] A kommunista pártokat, amelyek ezekben a kelet-európai államokban igen kicsik voltak, hatalomra emelték, […] és ezek a pártok most mindenütt arra törekszenek, hogy megszerezzék a totális ellenőrzést.” A vasfüggöny kifejezés eredetileg olyan színháztechnikai berendezésre vonatkozott, amely elzárja a színpadot a nézőtértől. A fémből készült színpadi „függöny” a gyakori tüzektől védte meg a nézőket. Ha az eredeti jelentés alapján értelmezzük Churchill szavait, akkor mire hívta fel a figyelmet? Kik ülnek a nézőtéren, és hol tombol a „tűzvész”? Nyikita Szergejevics Hruscsov, Sztálin halála után a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára 182 Churchill, a korábbi brit miniszterelnök, 1946 márciusában az amerikai Fulton híres főiskoláján beszélt a világháború utáni világpolitikai helyzetről. Arra hívta fel a figyelmet, hogy vasfüggöny ereszkedik le a demokratikus berendezkedésű Nyugat-Európa és a szovjetizálódó Kelet-Közép-Európa közé. Truman amerikai elnök a párizsi békekonferenciát követően meghirdette a „feltartóztatás politikáját”. Ez azt jelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak be kell avatkoznia azokban az országokban, ahol a kommunizmus terjeszkedik, és meg kell védenie az 1945-re kialakult helyzetet. Washington azonban azt már nem tudta és nem is akarta megakadályozni, hogy a Szovjetunió által katonailag megszállt Kelet-Közép-Európa szovjet érdekövezetté váljon. Hogyan értelmezték Nyugaton a szovjet egyoldalú lépéseket, és milyen politikát javasoltak? Truman elnök beszéde az amerikai kongresszusban, 1947. március „A világ néhány országának népeire legutóbb akaratuk ellenére totalitárius rendszereket kényszerítettek rá. […] A világtörténelem jelenlegi helyzetében majdnem minden nemzetnek választani kell két életforma között. Ez a választás azonban gyakran nem lehet önálló. […] Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok politikájának támogatnia kell azokat a szabad embereket, akik ellenállnak a fegyveres kisebbségek vagy a külső erők alávetési kísérleteinek.” Hogyan értékelte Truman a kialakult politikai helyzetet? Mihez kérte a kongresszus támogatását az amerikai elnök? A következő évtizedekben mindkét állam katonai és diplomáciai erejénél fogva az egész világon képes volt érdekei érvényesítésére. Emiatt szuperhatalomként tekintettek rájuk. Az Amerikai Egyesült Államok az atomfegyver birtokában, valamint gazdasági és pénzügyi erejénél fogva már 1945-ben, míg a Szovjetunió – miután 1949-re kifejlesztette a saját atombombáját és erőteljes nukleáris fegyverkezésbe kezdett – az 1950-es évektől bírt ezzel a pozícióval. A két szuperhatalom között az eltérő ideológia és az ellentétes törekvések miatt egyre inkább elmérgesedett a viszony. Közvetlen fegyveres összecsapás azonban nem következett be az egymással ellenséges szuperhatalmak között, ezért szembenállásukat a következő évtizedekben hidegháborúként emlegették. A történészek nagy része 1947-re teszi a hidegháború kezdetét. A feszült nemzetközi viszony Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálával átmenetileg enyhült, de a két szuperhatalom érdekellentétei megmaradtak. Sztálin halála után a Szovjetunió irányítását Hruscsov vette át. Milyen ellentétek vezettek a hidegháború kialakulásához? ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK Hamburg A hidegháború okai Bréma Az amerikai értelmezések szerint a hidegháborúért Sztálin volt a felelős. A feltartóztatás politikája az Amerikai Egyesült Államokra kényszerített önvédelmi reakció volt. A hidegháborúval a szabad világ csak választ adott a kommunista agresszióra. A szovjet álláspont viszont Churchill fultoni beszédét és az amerikai atomfegyverkezést hozta fel bizonyítékul arra, hogy a hidegháborús konfliktust az angolszász hatalmak idézték elő. Értékeld a szemelvények és a lecke szövege alapján a szovjet és az amerikai állítások valóságalapját! Milyen ellentmondás volt a szovjetek és az amerikaiak demokráciafelfogása között? Düsseldorf Ra j na „Két ellentétes politika alakult ki: az egyik oldalon a Szovjetunió, […] a másik oldalon az Egyesült Államok és Anglia politikája, […] két tábor alakult ki: az imperialista, demokráciaellenes tábor, melynek célja az amerikai imperializmus világuralmának megteremtése és a demokrácia szétzúzása, valamint az imperialistaellenes, demokratikus tábor […]. (A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának állásfoglalása, 1947. október) Berlin Frankfurt am Main Nürnberg Stuttgart München Nagy-Britannia Szovjetunió Amerikai Egyesült Államok Franciaország Németország megszállási körzetei Mit jelentett az, hogy a győztes hatalmak megszállási övezetekre osztották fel Németországot? Melyik ország ellenőrzése alá került a Berlint körülvevő terület? N K Milyen törekvései voltak a nyugati államoknak? Miért reagálhatott erre ellenségesen a Szovjetunió? Fal Átkelőpont K D Németország jövőjéről a négy győztes hatalom nem tudott megegyezni. A feszültséget fokozta, hogy a szovjetek elutasították azt is, hogy az általuk megszállt német területek is részt vehessenek a Marshall-tervben. A nyugati hatalmak elhatározták, hogy Németország nyugati felét egységes állammá szervezik. Ennek érdekében a saját megszállási zónáikban új pénznemet vezettek be, a márkát. Nyugat-Berlinben is ez lett a fizetőeszköz. Lépésükhöz a nyugati hatalmak nem kérték a Szovjetunió beleegyezését, pedig a német főváros közös négyhatalmi irányítás alatt állt. Emiatt válaszul a szovjetek katonai blokád alá vonták NyugatBerlint, ami már nyílt katonai fenyegetést jelentett. ND Németország kettéosztása N Y U G AT- K E L E TBERLIN BERLIN NDK A megszállási övezetekre osztott Berlin (A térkép az 1961-ben megépített falrendszert is ábrázolja) Miért volt különleges helyzetben Nyugat-Berlin? A berlini blokád A szovjetek 1948 júniusában blokád alá vonták Nyugat-Berlint. A városrészt autópályák és vasútvonalak kötötték össze az angol–amerikai megszállás alatt álló nyugati területekkel. Ezeket könnyen lezárhatták, mivel szovjet megszállási területeken vezettek keresztül. Az amerikaiakban ekkor felmerült, hogy erővel nyitják meg a blokádot, ezt azonban 183 Légi híd Berlin felett. A berlini gyerekek „mazsolabombázóknak” hívták a gépeket, mert a pilóták időnként édességet és rágógumit rejtő kis ejtőernyős csomagokat dobtak ki az integetőknek. 1948 karácsonyán külön mazsolaszállítmánnyal kedveskedtek, innen az elnevezés Idézd fel, milyen céllal repültek négy évvel korábban az amerikai gépek Berlin fölé! Németországi Szövetségi Köztársaság vagy Német Szövetségi Köztársaság? 1949-től Magyarországon a Német Szövetségi Köztársaság kifejezés honosodott meg, mivel így kívánták kifejezni az NDK és az NSZK nemzetközi helyzetének (státusának) egyenrangúságát. Valójában a német Bundesrepublik Deutschland elnevezés helyes fordítása: Németországi Szövetségi Köztársaság. A berlini fal Azért, hogy a menekültáradatot megállítsák, az NDK kommunista vezetése Moszkva előzetes engedélyével elhatározta, hogy Nyugat-Berlint előbb műszaki határzárral, később fallal veszi körül. 1961. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjel meglepetésszerűen szögesdrótból épített kerítéssel vették körül Nyugat-Berlint, majd néhány nap múlva betonelemekből és téglából álló, több méter magas falat kezdtek el építeni. A falat határőrök védték, és sokakat lelőttek azok közül, akik itt akartak nyugatra szökni. A berlini fal Németország, Európa és a világ megosztottságának egyik legdurvább jelképeként egészen 1989-ig megmaradt. Miért döntött úgy a kommunista vezetés, hogy felépíti a berlini falat? 184 elvetették, mert ez nyílt katonai konfliktushoz vezetett volna, amivel esetleg egy újabb világháborút kockáztathattak. Végül úgy döntöttek, hogy légi híd segítségével látják el Nyugat-Berlint. Mind a három nyugati hatalom részt vett a műveletben, és amikor a légi szállításhoz már elegendő repülőgép állt rendelkezésre, napi nyolcezer tonna árut juttattak Berlin nyugati felébe. A lakosság kezdeti nélkülözése megszűnt, sőt a gyárakat is újra tudták indítani. Még a szenet és az olajat is légi úton szállították a városba. Amikor a szovjetek belátták, hogy a blokáddal nem lehet rákényszeríteni a nyugati hatalmakat arra, hogy feladják Nyugat-Berlint, a blokádot 1949 májusában megszüntették. A berlini blokád volt a második világháborúban győztes hatalmak első, közvetlen szembekerülése Európában. Hogyan és miért változott meg a nyugati hatalmak politikája a németekkel szemben? Az új pénz megerősítette a nyugati hatalmak által ellenőrzött területek különállását. 1949-ben Németország nyugati fele Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) néven önálló állam lett. A Marshall-tervnek köszönhetően a gazdaság itt rövidesen gyors növekedésnek indult. A szovjetek, látva a nyugati részen lezajló folyamatot, az általuk megszállt országrészben egy kommunista kormányt erősítettek meg, és így 1949-ben létrejött a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). A két német állam közötti határ két egymással ellenséges politikai és katonai tömböt választott el egymástól. Egy esetleges háború esetén a két német állam hadserege egymás ellen harcolt volna. Miért vált ketté Németország? Berlin is tartósan kettéosztott várossá vált. A két Berlin között azonban a német állampolgárok évekig szabadon közlekedhettek. A gyorsan fejlődő, egyre gazdagabb Nyugat-Berlin és a keleti országrész közötti különbség jól láthatóvá vált. Ezért a jobb és szabadabb élet reményében az emberek tömegével távoztak Berlinen keresztül az NDK-ból, vagyis a keleti szektorból nyugatra. A közel 18 milliós NDKból a berlini fal 1961-es megépítéséig 3 millió ember távozott. Miért válhatott a hidegháború egyik jelképévé a berlini fal? A fegyverkezési verseny A szuperhatalmak a fegyverkezési verseny során egyre bonyolultabb és pusztítóbb erejű fegyverrendszereket fejlesztettek ki. A katonai erőfölény megszerzésének érdekében a nemzeti jövedelmük egyre nagyobb részét fordították fegyverek kifejlesztésére és gyártására. A hidegháború leg- fontosabb – de nem egyetlen – „hadszíntere” természetesen Európa lett. Háborús konfliktus nem következett be, az évtizedek során azonban egyre nagyobb létszámú haderők állomásoztak kontinensünkön. Volt olyan időszak, amikor egyes becslések szerint az NDK-ban több ezer páncélossal megerősített szovjet haderő, az NSZK-ban pedig a nyugati államok közel félmilliós hadereje állomásozott. A hagyományos fegyverek mellett atomfegyvereket is felhalmoztak, és mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy egy esetleges harmadik világháború atomháborúhoz vezetne. A szovjetek ugyanakkor nem tudták célba juttatni bombáikat repülővel, mert az Amerikai Egyesült Államok kívül esett bombázóik hatósugarán. Ezért megkezdték az úgynevezett interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztését. Az amerikaiaknak ugyan katonailag nem feltétlenül lett volna erre szükségük, de nem maradhattak le a technológiai versenyben. Miben tért el a hidegháborús időszak fegyverkezése a korábbiaktól? A nyugati országok gazdasági és katonai szövetséggel is erősíteni akarták biztonságukat. A katonai együttműködésre való törekvés vezetett el 1949-ben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO létrehozásához. Ekkor tizenkét állam írta alá Washingtonban az együttműködési nyilatkozatot, majd a nyugat-európai államok közül az NSZK 1955-ben vált a katonai szervezet tagjává. 1955-ben a nagyhatalmak megállapodtak arról, hogy csapataikat kivonják Ausztria területéről, amely az osztrák államszerződés értelmében semleges ország lett (nem csatlakozhatott a NATO-hoz). A szovjetek úgy döntöttek, hogy egy nemzetközi szövetséggel fűzik szorosabbra a szocialista tömb országainak katonai együttműködését. Megszületett a Varsói Szerződés szervezete (1955), amelyben minden részt vevő állam haderejének egy része szovjet parancsnokság alá került. Milyen két nagy katonai tömb jött létre az időszakban? Hidegháborús konfliktusok: a koreai háború A hidegháború korszakában az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között nem tört ki közvetlen fegyveres öszszecsapás. Ugyanakkor számos helyi háború robbant ki, amelyekbe a szuperhatalmak is bekapcsolódtak fegyverek szállításával vagy katonák küldésével. Ázsiában jelentős politikai változások történtek a második világháború után. Kínában – egy polgárháborút köve- Amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta indítása egy föld alatti rakétasilóból. Az ilyen típusú nagy hatótávolságú rakétafegyverek akár 8-10 ezer km-re lévő célpontot is nagy pontossággal semmisíthetnek meg a fejrészükben hordozott atomtöltetekkel Hogyan változott meg az Amerikai Egyesült Államok helyzete az interkontinentális rakéták megjelenésével? A közös védelem elve A NATO olyan politikai és katonai szervezet, amely a tagállamok védelmét hangolja össze. Ez nem pusztán katonai, hanem diplomáciai egyeztetést is jelent. Az erős Amerikai Egyesült Államok jelenléte a szövetségben eleve elrettentette a Szovjetuniót attól, hogy a gyengébb NATO-országokat fenyegesse vagy rájuk diplomáciai nyomást gyakoroljon. A Varsói Szerződés húszéves fennállására kiadott bélyeg Azonosítsd a bélyegen látható nemzeti zászlókat! 185 Az észak-koreai hadmozdulatok a háború első hónapjaiban A dél-koreai hadsereg és az ENSZ-csapatok ellentámadása Kínai csapatok beavatkozása Tűzszüneti vonal u Jal N A K Í -KOREA ZAK ÉS SZOVJETUNIÓ Phenjan Ja pá 38° nten Panmindzson Szöul Incshon ger g en a-t Sárg A DÉL -KORE tően – hatalomra jutottak a kommunisták, akik sztálinista jellegű diktatúrát építettek ki. (Kína történelméről részletesen a 8. évfolyamon lesz szó.) Hasonló politikai átalakulás történt Koreában is. A félsziget 1945-ben szabadult fel a japán uralom alól. Területére szovjet és amerikai csapatok vonultak be. Észak-Koreában a szovjet mintát követve kommunista állam, míg Dél-Koreában az Amerikai Egyesült Államok támogatásával katonai diktatúra kezdett kiépülni. 1948-ban Koreából mind az Amerikai Egyesült Államok, mind a Szovjetunió kivonult. Kim Ir Szen, az észak-koreai kommunista diktátor 1950-ben úgy döntött, hogy uralma alatt egyesíti a két államot, ezért – szovjet támogatással – katonai erővel lerohanta a déli országrészt. Hogyan alakult át Kelet-Ázsiában a politikai helyzet? Puszan N er Csuzima (Japán) PÁ JA A koreai háború (1950–1953) Melyik fél volt a támadó a háború kezdetén? Hol szálltak partra az ENSZ-csapatok? Hogyan zárult a háború? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban ítélte el az agressziót, és engedélyt adott a katonai beavatkozásra. A háború elején az észak-koreai hadsereg látványosan előretört. Az ENSZ-haderő élén amerikai csapatok szálltak partra a dél-koreai főváros közelében, és visszaszorították a kommunista állam csapatait. Erre válaszul Kína „önkéntes” katonai haderőt küldött harcba Észak-Korea megsegítésére, így az erőviszonyok kiegyenlítődtek. 1953-ban a harcoló felek fegyverszünetet kötöttek, de a két Korea a mai napig nem írt alá békeszerződést. A fegyverszünetben kijelölt határvonal a két ország között nagyjából ott húzódik, ahol a háború kitörése előtt (38. szélességi kör). Hogyan alakult ki a hidegháborús szembenállás Koreában? Hidegháborús konfliktusok: a kubai rakétaválság Bevetésre készülő észak-koreai harckocsizók Mi a magyarázata annak, hogy a képen szovjet gyártmányú T–34-es tankok láthatók? Truman elnök véleménye a koreai háborúról „Hiszek abban, hogy meg kell próbálnunk a háborút Koreára korlátozni […], hogy országunk és a szabad világ szükségtelenül ne kerüljön veszélybe, és megelőzzük a harmadik világháborút.” Miért hajlott a megegyezésre az amerikai elnök? 186 Kubában amerikaiak által támogatott, diktatórikus rendszer működött az 1950-es években. A rendszerrel szemben olyan fegyveres csoportok léptek fel, amelyek szintén egyeduralomra törtek. Vezetőjük, Fidel Castro a mozgalom fegyvereseire támaszkodva 1959 elején vette át a hatalmat. A kubai forradalmárok megpróbálták az ország számára hátrányos gazdasági egyezményeket módosítani. Az amerikai elnök, John Fitzgerald Kennedy (1961–1963) azonban nem volt hajlandó erre, sőt a Castro-rendszer megdöntésére törekedett. A kétpólusú világ logikája szerint ezért a kubai forradalmárok a Szovjetuniótól kértek segítséget. A szovjet vezetés örömmel támogatta a fokozatosan kommunista diktatúrává váló és élesen Amerika-ellenes Kubát. Miért állt érdekében a Szovjetuniónak, hogy támogassa Kubát? Miért volt stratégiai jelentősége Kubának? A kubai rakétaválság „forró” pillanatait ábrázoló karikatúra Kik láthatók a képen? Mit csinálnak? Min ülnek, és mi ennek a jelentősége? Mi volt a rajz készítőjének véleménye a helyzetről? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Légi kémfelvételek alapján 1962. október 14-én bizonyossá vált, hogy Kubában a szovjetek atomtöltetű, közepes hatótávolságú rakétákat telepítettek. Kennedynek azonnal döntenie kellett a légi csapás, a partraszállás vagy a tengeri blokád között. Az elnök az utóbbi mellett határozott. Az amerikai haditengerészet október 22-én blokádot vont Kuba köré, amelynek megsértése háborús ok lett volna. A világ feszülten figyelte az eseményeket. Néhány nappal később Hruscsov már hajlandó volt engedményeket tenni, október 28-án pedig bejelentette a rakéták hazaszállítását. Az amerikai külügyminiszter ezt így fogalmazta meg: „Farkasszemet néztünk egymással, és a másik egyszer csak elkezdett pislogni.” Miért nem a légi csapást vagy a partraszállást választotta az amerikai elnök megoldásként? 320 0 km KANADA AMERIK AI EGYESÜLT ÁLLAMOK New York San Francisco SS-6 Washington km Los Angeles m k 0 1 20 SS-4 ME XI KÓ KUBA IL-28 PE RU Miben tudtak megállapodni a nagyhatalmak egymással? Milyen okai voltak a nagyhatalmak közötti viszony megromlásának? Milyen eszközökkel szerzett befolyást a Szovjetunió a megszállt országokban? Miért kerültek nehéz helyzetbe a kelet-közép-európai országok a háború után? Miért és hogyan alakult ki két önálló állam Németország területén? Mi jellemezte a két német állam fejlődését és egymáshoz való viszonyát? Melyek voltak a hasonlóságok és különbségek a NATO és a Varsói Szerződés között? Miért vált megosztottá Korea a második világháború után? Gyűjtsd össze az Észak- és Dél-Korea közötti különbségeket! Miért kerestek békés megoldást az amerikai és a szovjet vezetők a kubai rakétaválságra? Karnyújtásnyira a harmadik világháborútól 190 0 1962 nyarán a szovjetek titokban rakétákat telepítettek Kubába, amelyek elérték volna az Amerikai Egyesült Államok területének nagy részét. Mindezt felfedezve az amerikaiak tengeri blokádot vontak Kuba köré. Fennállt a közvetlen összecsapás veszélye a két ellenséges szuperhatalom között, amely könnyen egy atomháború kitörését is jelenthette volna. Kennedy amerikai elnök és Hruscsov szovjet első titkár végül tárgyalásos úton rendezték a vitát. A szovjetek kivonták a rakétákat Kubából. Cserébe az Amerikai Egyesült Államok is leszerelte törökországi rakétáit, valamint garantálta, hogy nem támadja meg Kubát. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy „aki az atomfegyvert elsőnek beveti, az másodikként hal meg”. Ezért a hidegháborúnak egy olyan korszaka következett, amelyben átmenetileg csökkent a két szuperhatalom éles szembenállása. (A továbbiakról a 8. évfolyamon tanulunk majd.) BRAZÍLIA A Kubából bombázó-repülőgépekkel és közepes hatótávolságú rakétákkal elérhető területek Miért volt fenyegető az amerikai kormányzat számára a szovjet atomrakéták Kubába telepítése? 187 Fegyverkezési verseny és űrprogram OLVASMÁNY Atomfegyverek a hidegháborúban A hidegháború a „mellékhadszíntereken”, Ázsiában, Afrikában torkollt valódi fegyveres konfliktusba. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy ellenfelét elrettentse egy háború kirobbantásától, ezért egyre újabb és újabb fegyvereket fejlesztettek ki és állítottak hadrendbe. A hidegháború kezdeti időszakában csupán az Amerikai Egyesült Államok rendelkezett atomfegyver előállítására alkalmas technológiával. A Szovjetunió számára mindez fenyegetést jelentett. Nyilvánvaló volt, hogy az atomfegyver birtoklása az amerikaiaknak kedvez, ezért a Szovjetunió mindent elkövetett, hogy mielőbb saját atomfegyvert hozzon létre. Ez 1949-ben sikerült. Az amerikai válasz nem váratott sokat magára. A magyar származású Teller Ede irányításával 1952-ben kifejlesztettek egy még nagyobb hatóerejű fegyvert, a hidrogénbombát. A szovjeteknek – akik szintén évek óta dolgoztak ezen – a következő évben sikerült felrobbantaniuk a saját kísérleti hidrogénbombájukat. A hatvanas évek elejéig egyre nagyobb és nagyobb hatóerejű kísérleti robbantásokat hajtottak végre az Nukleáris robbanófejet hordozó rakéta Moszkvában egy november 7-ei díszszemlén. A képet a nézők között rejtőzködő CIA-ügynök készítette Mit gondolsz, miért vonultatták fel ezeket a fegyvereket az ünnepségen? amerikaiak és a szovjetek is. A hetvenes évek elejére már akkora atomfegyverkészletet halmoztak fel, amely egész bolygónk megsemmisítésére is alkalmas lett volna. Miért gyorsult fel az atomfegyverkezés? Az atomfegyver megalkotása csak az egyik eleme volt a hidegháborúnak. A másik – és talán sokkal fontosabb probléma – az atomtöltetek Amerikai katonák nézik egy felrobbantott atombomba kialakuló gombafelhőjét. A kép egy nukleáris háborút modellező hadgyakorlaton készült a nevadai sivatagban Nézz utána az interneten, milyen pusztító hatásai vannak az atomfegyvernek! 188 188 célba juttatása volt. Az Amerikai Egyesült Államok a „feltartóztatási politika” szellemében egy sor olyan országot tett szövetségesévé, amelyek körbevették a Szovjetuniót. A kialakított katonai bázisokról felszálló bombázóik így könnyedén elérhették volna a Szovjetunió területét. A legfontosabb bázisok Kelet-Törökországban és Japánban voltak. A szemben álló felek az 1970-es években külön-külön mintegy 10 ezer atomrobbanófejjel rendelkeztek. A kölcsönös elrettentés politikája hozzájárult a béke fenntartásához, ugyanakkor komoly fenyegetést is jelentett. Mit jelentett a kölcsönös elrettentés elve? A világűr meghódítása A rakétafejlesztéshez kapcsolódott az űrprogramok versenye. Az űrkutatás eredményei ugyanis „békés terepen” bizonyították az ország technológiai fejlettségét. A szovjetek állították pályára az első Föld körül keringő műholdat 1957-ben, és nekik sikerült az első embert, Jurij Gagarint a világűrbe juttatni 1961 áprilisában. Az amerikai válasz természetesen nem maradt el. Az Apollo-program keretében 1969. július 20-án a Hold felszínére lépett az első ember. A holdra szállás után mind a szovjetek, mind az amerikaiak egy-egy űrállomás kifejlesztését tartották fő feladatuknak. Ennek az az értelme, hogy hosszabb időt eltöltve a világűrben jelentős Az első ember a Holdon: Neil Armstrong kísérleteket és tudományos munkát lehet végezni. Űrállomásokat 1971-től máig állítanak Föld körüli pályára. A leghosszabb ideig egy orosz űrhajós tartózkodott az űrállomáson, aki több mint 437 napig élt az űrben. Az űrkutatás a fegyverkezési verseny békés hozadéka volt. Jurij Gagarin, az első ember a világűrben A Szojuz–Apollo-program keretében 1975-ben Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo–18 és a szovjet Szojuz–19 űrhajó 189 189 17. A Nyugat Európa és a világ kettéosztottsága nem csak a politikai rendszerek különbségét és a katonai szembenállást jelentette. A két világ közötti eltérés a gazdasági élet fejlődésében és az emberek életszínvonalában is megmutatkozott. Idézd fel, milyen eszközök alkalmazásával működött a szovjet gazdaság! Milyen célból indult el a Marshallterv? A nyugati demokrácia és piacgazdaság Az Európa nyugati és keleti felében élő nemzetek sorsa eltérő irányt vett. A nyugat-európai államok demokratikus úton fejlődtek, a lakosság szabadon dönthetett arról, hogy melyik politikai párt irányítsa az országot. A közéletben a versengő többpártrendszer mellett érvényesült a sajtószabadság is. Milyen fő különbségek voltak a vasfüggöny két oldalán? Piacgazdaság A nyugat-európai országok a kapitalista gazdasági berendezkedés elveit követték. Biztosították a magántulajdon biztonságát, támogatták a vállalkozások és a teljesítmények tisztességes versenyét. Mivel a versenyt, a gazdasági tevékenységet nagyrészt a piac határozza meg, a kapitalizmust piacgazdaságnak is nevezik. A Marshall-terv hatalmas lökést adott az érintett országok fejlődésének, segítségével sikeresen beilleszkedtek a világgazdaság rendjébe. A gazdaság növekedését a vásárlók (a lakosság és a vállalatok) egyre nagyobb fogyasztása is elősegítette. A nyugati államok olyan magas színvonalú gépeket és berendezéseket állítottak elő, amelyeket a világ minden pontján értékesíteni tudtak. Tulajdonviszonyok A termelőeszközök (döntő részben) magántulajdonban vannak. A termelés célja A termelés célja az anyagi haszon (profit) elérése. Foglalkoztatás Nincs teljes foglalkoztatottság, jellemző a munkanélküliség. Bérek A béreket a munkaerőpiac szabályozza. Árak A kereslet-kínálat szabályai érvényesülnek. A jóléti társadalom Elosztás A megtermelt értékek elosztásáról nagyrészt a szabadpiac gondoskodik. Az 1950-es és 1960-as években a gazdasági növekedésből származó bevételek lehetővé tették a fejlett kapitalista államoknak, hogy többet költsenek az oktatásra és az egészségügyi ellátásra. Így a lakosság általános iskolázottsága és egészsége is folyamatosan javult. A nyugdíjak és a munkanélküli segélyek összege, valamint az átlagbérek is emelkedtek. Az ilyen kedvező viszonyokat teremtő nyugati országokat jóléti államoknak nevezték. Megvalósul a vállalkozás A vállalkoszabadsága. Az államnak zás szabadkorlátozott beavatkozási sága lehetősége van. A piacgazdasági rendszer jellemzői Idézd fel a korai kapitalizmus kialakulásának időszakát! Milyen folyamatok során jött létre a piacgazdaság? 190 Melyek a piacgazdasági modell jellemzői? Milyen okok miatt indult gyors fejlődésnek a nyugat-európai országok gazdasága? Minek volt köszönhető a jövedelmek emelkedése és az életviszonyok javulása? A gazdasági fejlődés következtében jelentősen nőtt az életszínvonal. Egyre többen engedhették meg maguknak, hogy motorkerékpárt vagy autót vásároljanak. A közlekedés fejlődése (például új autóutak) miatt a városok vonzáskörzete megnőtt, a nagyvárosokat kisebb elővárosok vették körbe, tehát hatalmas városegyüttesek jöttek létre. Sorra nyíltak a nagy alapterületű bevásárlóközpontok és gyorsétteremláncok. A mindennapokban általánossá vált a háztartási gépek, például a mosógép és a hűtőszekrény használata. Új tömegszórakoztatási lehetőségként jelent meg a televíziózás, és elterjedtek a lemezjátszók és a magnetofonok is. A számítógépek gyártása is megkezdődött, de ekkor ezek még szinte kizárólag tudományos, ipari vagy katonai célokat szolgáltak. Az első számítógép Az első digitális, programvezérlésű számítógép megalkotója Neumann János magyar matematikus volt. Ezekben a számítógépekben a rögzített memóriát egy külön mechanikus szerkezet írta fel egy mágnesdrótra. A memória kapacitása mindösszesen 1024 szó tárolására volt alkalmas. A szerkezet több mint 85 négyzetméter helyet foglalt el. Ha el akarták szállítani egy másik városba vagy országba, akkor több szállító repülőgéppel kellett megtenniük! Nézz utána, hol alkalmazták először tömegesen a számítógépeket! Miért? Miként hatott a gazdaságra az életszínvonal emelkedése? A mindent elborító reklámok újabb és újabb vásárlásra ösztönözték az embereket. Jellemzővé vált a tömeges fogyasztás, amiben egyre nagyobb szerepet játszottak már a pazarló vásárlási szokások is. Létrejött az úgynevezett fogyasztói társadalom. Beszéljétek meg, mennyiben befolyásolja a vásárlást egy jó reklám! Milyen környezeti vagy egészségügyi problémákat eredményezhet a mértéktelenné váló termékvásárlás és fogyasztás? Az új tömegkultúra kialakulása A második világháború utáni évtizedekben felnövekvő nemzedék a kialakuló fogyasztói társadalom hatására teljesen más életfelfogást képviselt, mint a korábbi generációk. Külsőségekkel is megpróbálták kifejezni különbözőségüket. Teljesen új hajviselet, divat és zenei ízlés jellemezte őket. A nőknél új, rövidre nyírt frizura jelent meg, ruháik szűkebbé, testhezállóvá váltak. Ekkor indult el hódító útjára a bikini. Az ötvenes évek elején jelent meg a hagyományos társadalmi értékeket tagadó rock and roll mint zenei műfaj. Az előadókat hírnév, csillogás és hisztériáig terjedő rajongás fogadta. Zenéjüket új, akkoriban szokatlan hangszereléssel adták elő, előtérbe helyezve egy új hangszer, az elektromos gitár hangzását. A könnyűzene a hatvanas évekre több száz milliós iparággá nőtte ki magát, amelyet menedzserek és lemezkiadó cégek irányítottak. A kor fiatalságának önkifejezése révén, valamint a zenei hatásra jött létre a Családi idill az Amerikai Egyesült Államokban az ötvenes években Nézz utána, mikor indultak az első televízióadások! Honnan származik a rock and roll? Az elnevezés egy lemezlovastól származik, aki először használta azt egy rádióműsorban, 1953-ban. A rock and roll több műfaj keveredéséből született. Chuck Berry [ejtsd: csak beri], Bill Haley [ejtsd: bil héli], Jerry Lee Lewis [ejtsd: dzseri lí lúiz], Elvis Presley [ejtsd: elvisz preszli] a rock and roll jeles képviselői voltak. Előadásmódjukra jellemzőek voltak a színpadias elemek és az idősebb korosztály számára megbotránkoztató hangzás és viselkedés. Írd be ezeket a neveket az internetes keresőbe, és hallgass meg egy-egy számot az előadóktól! 191 rock and roll mint tánc is, amely teljesen különbözött az addig megszokott tánckultúráktól. Minek köszönhette sikerét az új zenei műfaj? Nézz utána, milyen hangszereket használ a rock and roll műfaja! Elvis Presley, a rock and roll „királya” Nézz meg videómegosztó portálon egy Elviselőadást! Figyeld meg a közönség reakcióit! Mi lehet az oka, hogy ma is sokan hallgatják Elvis számait? A beatkultúra [ejtsd: bít] a hatvanas években az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, és innen terjedt tovább. A beatkorszak első képviselői javarészt a szegényebb rétegek lázadó fiataljaiból kerültek ki. Elutasították a korábbi nemzedékek szokásait, életstílusát, az 50-es és 60as évek fogyasztói társadalmának anyagiasságát. Megtagadták a szülők által kialakított életmódot és világképet. Máshogy öltözködtek (bőrdzseki, farmer, miniszoknya), más zenét szerettek, másként éltek (szabados párkapcsolatok, visszahúzódás, csavargás) és másként gondolkodtak például a vallásról. A beatnemzedék életérzését tükrözte a film és az irodalom is, de a legerőteljesebb közvetítő a könnyűzene volt, amely Nagy-Britanniából indult hódító útjára. A hippimozgalom is a beatkultúrából eredeztette magát. Az 1960-as évek közepétől az Amerikai Egyesült Államokban kialakuló ifjúsági mozgalom tagjai, a hippik a fogyasztói társadalom ellen lázadó, abba beilleszkedni nem akaró fiatalok voltak. Sokan közülük a kötelező sorkatonai szolgálatot is megtagadták, mivel ebben az időszakban az Amerikai Egyesült Államok elhúzódó harcokat vívott Vietnámban. (A részletekről a 194. oldalon lévő olvasmány szól.) Az értelmetlennek tűnő vietnámi háborúval szembeni fellépés, a béke iránti vágy és tenni akarás fontos üzenetei voltak a hippimozgalomnak. A hippik a beatkultúra örököseiként saját közösséget alkottak, és rockzenét hallgattak. Gyakran látogatták a könnyűzenei koncerteket, fesztiválokat. Az egyik legnagyobb ilyen rendezvény az 1969-ben megrendezett woodstocki fesztivál volt, amelyen félmillió néző és a kor leghíresebb zenész előadói vettek részt. Hogyan alakult át a zenei stílus az 1950-es, ’60-as években? Fogalmazd meg, mit jelent a tömegkultúra kifejezés! Táncoló fiatalok az 1960-as években Nézz utána az interneten, milyen táncok voltak népszerűek az 1960-as években! Tekints meg néhány korabeli felvételt is! Miben különböznek ezek a táncok a korábbiaktól? 192 ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK A média történelemformáló szerepe A vietnámi háború volt az első és utolsó olyan háború, ahonnan az amerikai televíziók cenzúra nélkül tudósíthattak. A televízió az 1960-as években vált a legfőbb szórakoztatási és tájékoztatási eszközzé, és szinte minden amerikai háztartás rendelkezett vele. Kezdetben a hadvezetőség szívesen látta a tévétársaságok tudósítóit a harctereken. Úgy gondolták, hogy ez is javíthatja a harci morált és a háború otthoni támogatottságát. A harcok során a kézi kamerákkal felvett riportok a katonák megpróbáltatásairól és áldozatairól azonban ezzel ellentétes hatást keltettek. A háborúellenes hangulatot erősítették azok a felvételek is, amelyek vietnámi falvak felgyújtását és lebombázását mutatták. Gyakran az amerikai riporterek kommentárjai is kritikával illették a háborús politikát. A Beatles indulása A beatkorszak a brit Beatles [ejtsd: bitlisz] együttes első lemezének megjelenésével kezdődött. Az 1960-ban Liverpoolban [ejtsd: liverpúl] alapított zenekar a zenetörténelem egyik legmeghatározóbb és legsikeresebb formációja volt. Legnagyobb sikereiket elsősorban a tizenéves fiatalok körében aratták. Hazai és tengerentúli hatalmas stadionokban adott telt házas koncertjeiken a szenvedélyes rajongás teljesen új hangulatot teremtett. A beatzene hamar elterjedt az Amerikai Egyesült Államokban is, és sorra alakultak a további együttesek. Milyen új eszméket, értékeket kerestek a beatnemzedék tagjai? Miért lehet fontos az események rekonstruálása szempontjából a vietnámi háborúról szóló tévétudósítások megismerése? Milyen új lehetőségeket és kihívásokat jelentenek a történészek számára ezek a források? Mennyire tekinthetők hiteles történelmi forrásoknak a helyszínen készült filmfelvételek? Hogyan manipulálhatók az eseményekről készült tudósítások? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Készíts összefüggésvázlatot a nyugat-európai országok gazdasági fejlődéséről! Miként segítette az emberek hétköznapjait az új technikai vívmányok széles körű elterjedése? Milyen új eszközök váltak a hétköznapok meghatározó részévé? Milyen életérzések társultak hozzájuk? Miért lehet egyfajta kulturális forradalomnak tekinteni a beatnemzedék új világnézetét? Érdeklődj nagyszüleidtől, hogyan hatott rájuk a beatkultúra, a zene, a film és az irodalom! A Beatles megérkezése New Yorkba, 1964 Koncert a woodstocki fesztiválon, 1969 193 A vietnámi háború OLVASMÁNY Vietnám a 19. század utolsó harmadában lett francia gyarmat. A második világháború alatt a japánok elfoglalták. Amikor Japán elvesztette a háborút, a franciák megpróbáltak visszatérni Vietnámba. Csakhogy a lakosság nagy része fegyveres harcot kezdett ellenük, és a vietnámiaknak sikerült távozásra kényszeríteniük az egykori gyarmatosítókat (1954). A harcok során két ország jött létre: a szovjetbarát, kommunista Észak-Vietnám és az amerikai támogatást élvező Dél-Vietnám. A megosztott ország déli részében állandóvá váltak a fegyveres felkelések. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a kormányok nem tudták megfelelően kezelni a gazdasági és politikai problémákat, másrészt Észak-Vietnámból fegyveresen támogatták a kommunista felkelőket (a vietkongokat). Az Amerikai Egyesült Államok a feltartóztatás elvét alkalmazva Dél-Vietnám mellé állt. 1964-től kezdve kiterjedt háború kezdődött a térA vietkong által ellenőrzött Amerikai támaszpont terület (1973) Amerikai légibázis A Ho Si Minh-ösvény Az intenzív amerikai bombázás határa ÉSZAK ségben, és a 60-as évek végére már félmilliós, folyamatosan növekvő létszámú amerikai hadsereg harcolt a dél-vietnámiak oldalán. Az amerikai beavatkozás azonban nem vezetett eredményre. A helyi lakosság nagy elszántsággal küzdött az ellenük gyakran kegyetlenül fellépő idegen katonák ellen, és a földrajzi viszonyok is nekik kedveztek: a dzsungelben nem érvényesült a modernebb amerikai haditechnika fölénye. Az amerikai lakosság nem támogatta a háborút. Sőt társadalmi mozgalom bontakozott ki ellene, és az amerikai politikusok nem hagyhatták figyelmen kívül ezt a közhangulatot. Végül 1973-ban Párizsban békét kötöttek ÉszakVietnámmal, és megkezdődött az amerikai hadsereg kivonása a térségből. Vietnámot 1975-ben az északi kommunisták egyesítették. A háborúban az Amerikai Egyesült Államok 58 ezer katonát vesztett, költségei 135 milliárd dollárra rúgtak. A vietnámi katonai és polgári áldozatok számát több millióra teszik, és az anyagi kár felbecsülhetetlen. Miért nem tudta megnyerni a háborút Vietnámban az Amerikai Egyesült Államok hadserege? VIETNAM Hanoi L A O S demarkációs vonal (1954–1975) D SA E T N A M V I L DZ É KA O MB Z I F Ö L D T H A Saigon A vietnámi háború (1965–1973) Honnan hova vezetett és mire szolgálhatott a Ho Si Minh-ösvény? Hogyan segítette az amerikai haderő Dél-Vietnámot? 194 Amerikai katonák harc közben Milyen harci feladatot hajtanak végre a képen látható helikopterek? A megosztott világ ÖSSZEFOGLALÁS ➊ Dolgozzatok csoportban! a) Rendeljétek egymáshoz az összetartozó időpontokat, neveket, helyeket és fogalmakat! Minden esetben indokoljátok döntéseteket! 1946 • 1947 • 1948 • 1949 • 1962 Churchill • Truman • Marshall • Amerikai Egyesült Államok • Kuba • nyugat- és dél-európai szövetségesek • NSZK • Nyugat-Berlin szuperhatalom • hidegháború • nukleáris háború veszélye • fegyverkezési verseny • feltartóztatási politika • Marshall-segély • újjáépítés • demokráciák • többpártrendszer • piacgazdaság • légi híd • NATO • fogyasztói társadalom b) Jellemezzétek a nyugati szabad világ politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét! c) Elemezzétek a piacgazdaság jellemzőit! Hasonlítsátok össze a tervgazdálkodással! b) Jellemezzétek a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét! c) Miért volt a szovjet tömb országaiban élők életminősége és életszínvonala rosszabb a nyugati országokénál? Gyűjtsetek össze minél több okot! d) Rendezzetek vitát arról, hogy miért beszélhetünk a nyugati államok esetében szövetségesi rendszerről, a Szovjetunió esetében pedig csatlósokról! e) Vegyétek sorra a demokráciák és diktatúrák közötti különbségeket! ➌ Dolgozzatok csoportban! A feladathoz a tankönyv mellett a történelmi atlaszt és a munkafüzetet is használjátok! a) Azonosítsátok az atlaszotokban a térképvázlat segítségével a hidegháborús szembenállások és a tényleges fegyveres összeütközések helyszíneit! d) Rendezzetek vitát az előnyökről és a hátrányokról! ➋ Dolgozzatok csoportban! a) Rendeljétek egymáshoz az összetartozó időpontokat, neveket, helyeket és fogalmakat! Minden esetben indokoljátok döntéseiteket! 1949 • 1953 • 1955 Sztálin • Hruscsov Szovjetunió • a szovjet tömb országai • Moszkva • Varsó • NDK • a megosztott Berlin vasfüggöny • szuperhatalom • hidegháború • nukleáris háború veszélye • újjáépítés • blokád • tervgazdálkodás • államosítás • egypárti diktatúrák • Varsói Szerződés • KGST b) Tartsatok kiselőadást a hidegháborús szembenállás katonai szervezeteiről! c) Tartsatok kiselőadást a fontosabb válságokról és fegyveres konfliktusokról! d) Mérjétek le atlaszotok segítségével a vasfüggöny teljes hosszát! Mennyi volt ebből a magyarországi szakasz? 195 VIII. fejezet Magyarország szovjetizálása Katonai díszszemle a budapesti Sztálin-szobor előtt 196 MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ vége kétségkívül felszabadulást jelentett a német megszállás és a nyilas hatalom alól. Ugyanakkor a szovjet hadsereg benyomulása és az ország katonai megszállása újabb áldozatokkal járt, és nehéz megpróbáltatásokat jelentett az emberek számára. A szovjetek sokakat kényszermunkára hurcoltak, ezenkívül vagyontárgyakat, gépeket, sőt gyakran a teljes gyári berendezést a Szovjetunióba vitték el. A többi megszállt országhoz hasonlóan Magyarországon is kommunista diktatúra jött létre, amely mindenben kiszolgálta a szovjet igényeket és érdekeket. A totális diktatúra az emberek mindennapjait is uralta. Ebből a fejezetből megtudhatod… hogyan indult újra az élet Magyarországon a második világháború után. hogyan épült ki a kommunista diktatúra. hogyan éltek az emberek a korszakban. milyen jogfosztások és törvénytelenségek érték a határon túli magyarságot. hogyan uralta a totális diktatúra a mindennapokat. Eközben azt is megtanulod, miként lehet leolvasni, összehasonlítani és értelmezni a grafikonok, diagramok adatait. ugyanazon eseményeket különböző szereplők és csoportok szempontjából bemutatni és értékelni. további információkat gyűjteni az eseményekkel kapcsolatos kérdéseink megválaszolásához. több szempontból is megvilágítani egyes események okait és következményeit. informatívan és érdekesen ábrázolni a történelmi változások folyamatát és fontosabb állomásait. információkat gyűjteni korabeli fényképek és filmhíradók segítségével. összehasonlítást vagy értékelést készíteni eseményekről, korszakokról és történelmi szereplőkről. térképvázlatokat készíteni történelmi eseményekről. 197 V. Projektfeladat Mindennapi élet a Rákosi-diktatúrában Cél: informatív és érdekes bemutatót tartani a Rákosi-korszakról. Mire keressük a választ a közös munka ka során? Milyen volt az élet Magyarországon Rákosi diktatúrája idején? Mit tanulunk meg a projekt során? atot. Megtervezni és megvalósítani egy közös feladatot. ből, Információkat gyűjteni eseményekről könyvekből, újságokból vagy az internetről, és azokat rendszerezni szerezni különböző szempontok szerint. Riportokat megszervezni, elkészíteni és ezekhez képi illusztrációkat válogatni. Dokumentumokat és tárgyakat gyűjteni egy adott korszakból. Mit fogunk csinálni? 4-5 fős csoportokat alakítunk. Kiválasztjuk, hogy hol és milyen témákról fogunk információkat és anyagot gyűjteni. Információkat gyűjtünk például: • a családban megőrzött emlékekről és tárgyakról; • a korabeli munkakörülményekről, lakásokról és egyéb életkörülményekről; • a korszak szórakozási formáiról, divatjáról; • az akkori iskolák belső életéről és az akkori tananyagról; • a korszak híres sportolóiról és színészeiről. 198 Megszervezzük a munkát. Megválasztjuk a tevékenységek Meg felelőseit: vezető, anyaggyűjtő, szerkesztő, riporter, fotós, videós, fele grafikus stb. A csoport munkájáról munkanaplót vezetünk. Megtervezzük, hogy milyen témákról fogunk információkat, képeket, tárgyakat, dokumentumokat gyűjteni, és mindezeket felhasználva milyen formában fogjuk a Rákosi-korszakot bemutatni (pl. kiselőadás, tabló, tárlat). Elkészítjük és megtartjuk a bemutatót. Megkérdezzük a diákokat arról, mennyire tartották informatívnak és érdekesnek a bemutatónkat. Összegezzük a véleményeket. Tervezzük meg projektünket! Készítsük el a füzetünkbe a tervezést segítő táblázatot (minta a 31. oldalon), és töltsük ki, egészítsük ki közösen! (A felelősök a csoporttagok munkájának összehangolásáért felelnek.) 199 18. A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon A második világháború hatalmas emberáldozatot követelt, és országunk lerombolásával járt. Magyarországnak ráadásul viselnie kellett a megszálló szovjet Vörös Hadsereg minden költségét. Ilyen nehéz körülmények között kellett az ország életét újraszervezni és az újjáépítést megkezdeni. Sokan reménykedtek abban, hogy demokrácia alakulhat ki az országban, de a Szovjetuniónak alárendelt államokra volt szüksége a térségben, és ezt a magyar kommunisták biztosíthatták. Ismételj! Kik vették át a hatalmat Horthy Miklós lemondása után? Milyen következményei voltak ennek? Hogyan és mikor kezdődött meg a hidegháború? Milyen következményei voltak ennek a kelet-közép-európai államokban? Ezer fő Az elesett katonák száma A harcok és bombázások polgári áldozatainak száma 110–155 50–60 A magyarországi zsidó áldozatok száma 450–490 A szovjet hadifogságban meghaltak száma 105–155 Adatsor a második világháború magyar áldozatairól az 1941-es határok alapján. A különböző történeti feldolgozásokban ettől eltérő adatok szerepelhetnek (Az itteni adatok Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban című könyve alapján. Budapest, 2005. 476–478.) Háborús pusztítás és szovjet megszállás A harcok Magyarország nyugat-dunántúli területein 1945 áprilisáig tartottak, de az ország többi részén már a romok eltakarítása, az élet újrakezdése volt a fő feladat. A második világháborúban hazánk lakosságából nagyon sokan meghaltak, ezáltal lakosságarányosan a legmagasabb vérveszteséget elszenvedő országok közé tartoztunk. Emellett legalább 620 ezren a szovjetek fogságába estek – kétharmaduk katona és egyharmaduk polgári személy volt. A háború utolsó heteiben az osztrák területre hátráló honvédség soraiból közel 300 ezren az angolszászok fogságába estek. Ismételj! A német megszállástól számítva hány hónap leforgása alatt következett be ez a tragikus népességveszteség? A háborús pusztítás nyomán mindenütt polgári és katonasírokat, elhullott állatokat, kilőtt harckocsikat, rommá vált hidakat és gyárakat, lebombázott és kifosztott házakat lehetett látni. Megsemmisült az összes dunai és tiszai híd, valamint a vasúti járművek kétharmada. A bombázások és az utcai harcok lerombolták a budapesti lakások negyedét. A robbanások detonációi miatt gyakorlatilag alig maradtak épen ablaküvegek. A pincékből kijövő családok szétdúlt és fűtés nélküli lakásokba térhettek vissza. Súlyos élelmiszerhiány is volt, hiszen vidéken az állatállomány több mint fele elveszett. A nemzeti vagyon 40%-a pusztult el rövid idő alatt. Ismételj! Hány hónapig tartottak a harcok az ország területén? málenkij robot: Eredeti jelentése az orosz malenykaja rabota (‘kis munka’) kifejezésből származik. A Magyarországról elhurcoltak valójában a GUPVI lágereibe kerültek, amely intézmény a Hadifogoly- és Internáltügyi Főparancsnokság kényszermunkatáborait felügyelte. 200 Budapesten az ostromot követően a túlélőkre további megpróbáltatások vártak. Nagyon sok alkalommal az új megszállók, vagyis a szovjet katonák fosztogattak, gyilkoltak, és tömegesen erőszakolták meg a nőket. Kiszámíthatatlan jövő várt azokra a pincékből és egyéb rejtekhelyekről kimerészkedő férfiakra, akiket elfogtak és elhurcoltak. Többségüket hadifogolynak nyilvánították, majd a Szovjetunióba szállították kényszermunkára, „málenkij robotra”* Budapesti éjszakák az ostrom idején „A város a besötétedéssel nyugovóra tért, azaz csak szeretett volna, mert az oroszok akkor kezdtek tevékenykedni. Villany nem égett, a sötét utcákon falkákban csatangoltak, és mindenkit kiraboltak, aki elébük került. Az emberi életet nem kímélték, a fosztogató csoportok mindjárt lőttek, és sokan meghaltak az esti és az éjszakai útonállóharcokban. A házak sem nyújtottak védelmet, az eltorlaszolt kapukat betörték vagy kézigránáttal felrobbantották; ha nem sikerült, létrát támasztottak a falnak, és az emeleti ablakon másztak be. […] A katonák rávetették magukat a nőkre, és kifosztották a lakásokat. […] Az éjszakákat hosszú ideig sikolyok és lövöldözések zaja töltötte be […]. A Vörös Hadsereg 45 nap alatt foglalta el Budapestet, de az ostrom sokkal tovább tartott; minden orosz katona külön megvívta a maga harcát a zsákmányért, a nőért.” (Kovács Imre: Magyarország megszállása, 1979. Kovács a Nemzeti Parasztpárt politikusa volt az időszakban, visszaemlékezését már emigrációban írta.) Milyen közállapotok jellemezték az időszakot? („kis munka”). Különösen sok polgári személyt vittek el a szovjetek Budapest térségéből, de az ország többi részéről is hurcoltak el embereket málenkij robotra. A hadifoglyokat és elhurcoltakat először magyarországi táborokba vitték – például Gödöllőn és Cegléden létesítettek nagyobb tábort. Ezekből szállították őket a Szovjetunióba, ahonnan sokszor csak évek múlva térhettek haza, de sokukat hiába várta haza családjuk, mert életüket vesztették és jelöletlen sírokba temették el őket. Visszaemlékezés a gödöllői gyűjtőfogolytáborra „A drótkerítésen kívül és belül őrök cirkáltak, állandóan ordítoztak és lövöldöztek. A dróthuzalok előtt hatalmas csoportban gyerekek, asszonyok és öregek álltak és kiabáltak befelé, a kerítés mögül ijesztő árnyak integettek, válaszoltak. Az őrök mindent elkövettek, hogy távol tartsák az érdeklődőket, a merészebbeket riasztólövésekkel figyelmeztették. Valóban azt lehetett hinni, hogy egész Budapest ott szorong előttünk. Bundás, előkelő mozgású és tartású, de már lestrapált és lezüllött urak mellett villamoskalauzok, utcaseprők, postások és rendőrök topogtak az udvaron. Csendőrök és katonák tarkították a polgári társaságot, s lehettek vagy hatvanezren.” (Kovács Imre: Magyarország megszállása, 1979) Kiket fogtak el a szovjetek? Valóban hadifogolynak lehetett volna-e őket tekinteni? Milyen súlyos atrocitások érték a polgári lakosságot a szovjetek részéről? Ahol a harcok befejeződtek, ott a szovjet Vörös Hadsereg felügyelete alatt új, helyi közigazgatás kezdett kiépülni. A helyi szervek élén olyanok álltak, akiket a szovjet parancsnokságok elfogadtak, és akik hajlandóak voltak együttműködni velük. 1944 végén a szovjetek által megszállt országrészben létrejött egy új hatalom: Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely választott egy Ideiglenes Kormányt. Ez koalíciós kormány volt, és összetételéről Moszkvában döntöttek. Ebben a Horthy-korszak legális ellenzéki pártjai: a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), valamint a Nemzeti Parasztpárt (NPP), illetve az addig illegálisan tevékenykedő Magyar Kommunista Párt (MKP) kapott miniszteri helyet. Az új kormány 1945 januárjában aláírta a fegyverszünetet, ezzel Magyarország formálisan befejezte a háborút a szövetséges hatalmakkal. (Ekkor még az ország egy részét Hazatérő hadifogoly 1947-ben, Debrecenben. A hadifoglyokon kívül a megszállt Magyarország területéről közel 230 ezer polgári személyt is elhurcoltak a Szovjetunióba „egy kis munkára” („málenkij robotra”) 201 A Szövetséges Ellenőrző Bizottság működése A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945 januárjától a békeszerződés törvénybe iktatásáig, 1947 szeptemberéig működött. Teljes beleszólással ellenőrizte a magyar kormány bel- és külpolitikáját. A bizottság elnöke egyben a szovjet fegyveres erők parancsnoka is volt Magyarországon. A politikai büntetőperekbe is beavatkozott napi és hosszú távú céljai érdekében. A bizottság minden jelentés másolatát kézhez kapta. Meghatározhatta a saját küldöttei létszámát és azt az összeget, amellyel működésükhöz a magyar kormánynak hozzá kellett járulnia. A bizottság munkatársainak lakásáról, élelmezéséről a magyar állam köteles volt gondoskodni. A bizottság tagjainak közlekedését, de még a szórakoztatását is a magyar költségvetés volt kénytelen fedezni. Ha a bizottság valamelyik tagja virágcsokrot küldött egy hölgynek, azt is a magyar állam fizette ki. Milyen befolyással bírt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság az országban? fennhatósága alatt tartó Szálasi-kormány a német haderőre támaszkodva folytatta a harcot.) Magyarország a fegyverszünet aláírása után gyakorlatilag és jogi értelemben továbbra is megszállt ország maradt. Létrehozták a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (SZEB), amely szovjet, angol és amerikai tagokból állt, de valójában a szovjetek irányították. Ez a testület a magyar kormány minden lépését ellenőrizte. Hogyan érvényesítette akaratát Moszkva az ország újjászervezésében? Milyen következményei lehettek ennek? Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 áprilisában Debrecenből Budapestre költözött. Mit gondolsz, miért ekkor? Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a földosztás Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjait népgyűléseken közfelkiáltással választották meg azoknak a pártoknak a jelöltjeiből, amelyeket a szovjetek elfogadtak, és így működésüket engedélyezték. A nemzetgyűlés 230 képviselője közül 90 a Magyar Kommunista Párt jelöltje volt. A nemzetgyűlés a törvényhozás (parlament) szerepét töltötte be, de csak néhány alkalommal ülésezett. A szegényparasztság földhöz juttatása érdekében 1945 tavaszán földosztást hajtottak végre. A nagybirtokok és az egyházi birtokok döntő részét felosztották, és önálló kisgazdaságokká alakították át. A lakosság többsége támogatta a földosztást, amely így vidéken erősítette az új magyar kormány népszerűségét. A földosztás végrehajtásában szinte minden politikai erő egyetértett. Taktikai okokból a kommunisták is, mivel a maguk oldalára akarták állítani a falusi társadalmat. Miért volt nagyon fontos a földosztás a politikai vezetőknek, és miért a parasztságnak? 1–5 hold 18,2% 20% 5–20 hold 29,9% A bűnbakká tett németek 20–100 hold 21,8% 100–1000 hold 10,1% <1000 hold 1–5 hold 22,8% 5–20 hold 38,4% 12,8% 8,1% 17,9% 20–100 hold 100–1000 hold <1000 hold A földbirtokviszonyok 1945 előtt és után Hogyan változtak meg a földbirtokviszonyok? Melyik birtoktípus vált uralkodóvá? Hogyan változott meg a társadalom a földosztás hatására? Kiknek az érdekét szolgálta a földreform? 202 A második világháború után egyes pártok körében eluralkodott az a nézet, hogy a hazai német kisebbség hűtlen lett Magyarországhoz. Ennek hátterében az állt, hogy a magyarországi németek egyes radikális képviselői 1938-ban nemzetiszocialista szellemiségű szervezetet alakítottak Volksbund néven. 1940 szeptemberétől ez lett a német kisebbség egyetlen törvényes szervezete. Az egyesület nézeteivel egyet nem értő hazai németek vagy kívül maradtak a hivatalos szervezeten, vagy csatlakoztak az úgynevezett Hűségmozgalomhoz. Ez azonban nem tudta ellensúlyozni a törvényesen elismert és támogatott Volksbundot. A második világháború alatt a magyarországi német kisebbség körében a Volksbund irányításával toborzás, majd sorozás zajlott az SS harcoló alakulataiba (Waffen-SS). Mi volt a Volksbund, és milyen szerepe volt a második világháborúban? A győztes hatalmak potsdami konferenciájának határozata kimondta a német nép kollektív bűnösségének elvét. Ennek következményeként Közép-Európa országaiban megindult a németek kitelepítése a helyi politikai erők követelésére és a nagyhatalmak egyetértésével. Bár voltak Magyarországon, akik tiltakoztak a németek kollektív megbélyegzése ellen, de olyanok is akadtak szép számmal, akik szorgalmazták, hogy a köznyelvben sváboknak nevezett hazai németeket teljeskörűen telepítsék ki. Sokan javasolták, hogy az itt maradó javaikat kapják meg a környező országokból érkező magyar áttelepülők vagy más igénylők. Az 1946 januárjától meginduló eljárások során összességében mintegy 185 ezer svábnak minősülő embert telepítettek ki Magyarországról. Először Németország amerikai megszállási zónájába, de 1947-ben már a Szovjetunió által megszállt zónába, mivel az amerikaiak megtagadták további személyek befogadását. A németektől elvett házakba a környező országokból kitelepített vagy elüldözött magyarokat költöztettek be. Ők kapták meg a kitelepítettek állatállományát és az ingóságait is. Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt politikusának újságcikke, 1945. április 10. „A svábság egy batyuval jött ide, egy batyuval is menjen. A svábok önmaguk szorították ki magukat az ország testéből, minden tettükkel bizonyították, hogy együtt éreznek a hitleri Németországgal.” Milyen vádat fogalmazott meg a hazai németekkel szemben? Milyen követelést fogalmazott meg? Gondoljuk végig az újkori történelmünket! Milyen szerepük volt a németeknek a magyar gazdaság fellendítésében? Állapítsd meg, miért volt egyoldalú a szerző megállapítása a németekről! Mi történt a magyarországi németek egy jelentős részével? Miért? A bűnbakká tett magyarok A háború alatt emigráns cseh politikusok előkészítették, hogy az újjászülető Csehszlovákiában felszámolják a soknemzetiségű államot. Terveikben egy olyan egységes nemzetállam kialakítása szerepelt, amelynek egyik felében a cseh, a másikban a szlovák nép válik kizárólagossá. Ez Csehszlovákia jelentős számú német és magyar lakosságának kitelepítését jelentette. A háború utáni közhangulat és a térséget megszálló szovjetek is támogatták ezt a megoldást. Edvard Beneš, Csehszlovákia köztársasági elnöke 1945ben Kassán hirdette meg kormányprogramját. Ebben leszögezte, hogy a németek mellett a magyarok is kollektíven bűnösek Csehszlovákia felosztásában. Mire törekedtek a vezető cseh politikusok? Hogyan akarták elérni a céljukat? Német nemzetiségű magyar állampolgárok tehervagonokba rakják ingóságaikat a békásmegyeri vasútállomáson kitelepítésük idején, 1946 márciusában A kitelepítettek nemzeti színű zászlóval búcsúznak. Vajon miért? Hogyan viszonyultak Magyarországhoz a hazai németek? A Beneš-dekrétumok Edvard Beneš köztársasági elnöki rendeletei megfosztották a kisebbségi magyarokat állampolgári, vagyoni, szociális és nemzetiségi jogaiktól, ami a gyakorlatban a nyugdíj megvonását és az állami alkalmazásból való elbocsátást jelentette. A közéletben betiltották a magyar nyelv használatát, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről. A rendeletek nyomán magyar egyesületek százai szűntek meg. A magyarok bankbetéteit befagyasztották, lehetővé tették a földek elkobzását, amelyeket ezután csehek és szlovákok vehettek birtokba. Mit jelentettek a Beneš-dekrétumok a Csehszlovákiában élő magyarok számára? 203 A győztes hatalmak potsdami értekezlete csak a németek kollektív bűnösségéről és kitelepítéséről rendelkezett (Csehszlovákiából, Magyarországról és Lengyelországból). Ennek értelmében közel hárommillió német nemzetiségű cseh állampolgárt telepítettek át Németországba. A csehszlovák hatóságok szerették volna elérni kb. 200 ezer magyar kitelepítését is, de ehhez a britek és az amerikaiak nem járultak hozzá. A csehszlovák kormány azonban megkezdte a magyarok kiutasítását az országból (ez kb. 50 ezer embert érintett). Milyen egyoldalú lépések történtek? A magyar kormány, hogy elkerülje a törvénytelen eljárás folytatását, lakosságcsere-egyezményt kötött Csehszlovákiával (1946. február). Ez szabályozta, hogy Csehszlovákia csak annyi magyart telepíthet ki, amennyi szlovák nemzetiségű önként hajlandó elhagyni Magyarországot. A magyarországi szlovákok nem lelkesedtek azért, hogy elhagyják hazánkat. Ezért lakosságcserével a tervezettnél kevesebb magyart lehetett áttelepíteni Magyarországra, részben az innét elűzött németek helyére. A hatóságok zaklatására azonban végül ennél többen hagyták el Csehszlovákiát. A Felvidékről kitelepített magyar családok Milyen nagy népmozgások voltak még a térségben ebben az időszakban? Nézd meg a történelmi atlasz megfelelő térképét! Foglald össze a felvidéki magyarság megpróbáltatásait! Választás 1945 novemberében Az áttelepültek száma Az átadott földterület Az átadott lakóházak száma szlovákiai magyarok 89 660 16 ezer hold 15 700 magyarországi szlovákok 73 273 15 ezer hold 4 400 A győztes nagyhatalmak jaltai megállapodása alapján Magyarországon 1945 novemberében választásokat tartottak. A választások során a Független Kisgazda-, Földmunkásés Polgári Párt szerezte meg a parlamenti helyek döntő többségét, míg a kommunisták csak harmadik helyen végeztek. Megállapítható, hogy a szavazópolgárok elsöprő többsége egy polgári demokratikus berendezkedésben képzelte el az ország jövőjét. A magyar–csehszlovák lakosságcsere mérlege Mi célt szolgált ez az intézkedés? Független Kisgazdapárt 17,4% Magyarországi Szociáldemokrata Párt 17,0% 57,0% Választási eredmények 1945 novemberében Melyik párt nyerte a választást? Állapítsd meg, hogy az arányok alapján képes lett volna-e egyedül is kormányozni az országot! 204 Magyar Kommunista Párt 6,9% 1,7% Nemzeti Parasztpárt Polgári Demokrata Párt Új kormány alakult, a miniszterelnök a kisgazda Tildy Zoltán lett. A meghatározó miniszteri tárcákat – elsősorban a belügyminiszterit – a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet képviselőjének döntése alapján a kommunisták kapták. 1946. február 1-jétől Magyarország államformája köztársaság lett. A köztársaság elnökének Tildy Zoltánt választották meg, és a miniszterelnöki tisztséget a kisgazda Nagy Ferenc vette át. Az újjáépítés nehézségei A háború végén romokban hevert az ország. Az újjáépítés azonban már a harcok befejeztével megkezdődött. A helyi lakóközösségek, üzemek dolgozói önként nekiláttak a munkának. A legfontosabb feladat a romeltakarítás és az épületek lakhatóvá tétele volt. Helyre kellett állítani a vasútvonalakat, a vasúti járműveket, a hidakat, az utakat. Mindehhez be kellett indítani az ipari termelést. Ezt a hatalmas munkát az állam szervezte meg és irányította. Hogy az erőforrások rendelkezésre álljanak, már 1946-ban államosították a szénbányákat és néhány kulcsfontosságú nehézipari üzemet a kohászatban és a gépgyártásban. Hogyan kezdődött meg az élet újraindítása? Az újjáépítést nehezítette, hogy a háborúban vesztes országnak jóvátételt kellett fizetnie: hat év alatt 300 millió dollár értékben. Ennek nagy részét a Szovjetunió (200 millió dollár), kisebb részét Jugoszlávia (70 millió dollár) és Csehszlovákia (30 millió dollár) kapta. Az újjáépítés első eredményei gyorsan jelentkeztek. Megindult a közlekedés, termelni kezdtek a gyárak. 1946 augusztusában az addigra teljesen elértéktelenedett pengő helyett bevezették az új, értékálló pénzt, a forintot. A legnagyobb kibocsátott pengő 1946 nyarán az egymilliárd-bilpengő volt. Ezt az összeget 21 nullával kell kiírni Írd le a füzetedbe az összeget! Mit és hogyan nehezített meg ez a szárnyaló infláció? A 411-es sorozatszámú gőzmozdony, a Truman. Az amerikai hadsereg által használt mozdonyokat a háború után nem vitték vissza Amerikába, hanem felajánlották az európai országoknak. Magyarország 500 mozdonyt kapott 10 millió dolláros áruhitel keretében. A „Trumanoknak” nagy szerepe volt a vasúti közlekedés beindításában Mit tudsz a mozdony „névadójáról”? Az infláció és felszámolása A háború után rohamos mértékben veszített értékéből a magyar fizetőeszköz, a pengő. Megjelentek a milliós, trilliós címletű bankjegyek. 1946 elején egy gyári munkás a heti fizetéséből már csak egy tojást tudott venni. Nem is nagyon használták a pénzt, helyette árut cseréltek árura. (Ekkoriban például 1 mázsa szén 1,5 kg sertéshúst ért.) A korabeli vicc szerint: „– Apuka, mi az, hogy infláció? – Infláció az, kisfiam, amikor az én jövő havi fizetésemből ebben a hónapban csak a múlt havi árak mellett tudnánk megélni.” Az infláció legyőzéséhez, az új pénz bevezetéséhez legfőképpen szükséges volt, hogy legyen megfelelő mennyiségű áru az országban. (Nem véletlenül augusztusban, az aratás után történt meg a pénzcsere.) A külföld annyiban segített, hogy az Amerikai Egyesült Államok visszaadta a Magyar Nemzeti Bank háború alatt nyugatra hurcolt aranykészletét, a Szovjetunió pedig engedélyezte, hogy a jóvátételt hat év helyett nyolc év alatt teljesítsük. 205 Nagy Ferenc miniszterelnök emlékiratából (Küzdelem a vasfüggöny mögött) „Legelőször is minden körülmények között el kell jutnunk […] a nemzetgyűlési választásokig. […] A Szovjetunió nem járulna hozzá, hogy többségi kisgazdapárti kormány alakuljon, hanem ragaszkodnék a koalíció fenntartásához. […] A második fejlődési fázisként a békekötés időpontját jelöltem meg. […] Harmadik fázisnak azt az időpontot jelöltem meg, amikor a békeszerződéseket ratifikálják [törvénybe iktatják], és a megszálló csapatok elhagyják Magyarországot. Ezután következik el az ideje annak, hogy nem erőszakkal, nem a bosszúállás érzésével, hanem a békés megoldások eszközeivel fokozatosan az alkotmányos konszolidáció útjára térjünk.” Miben bízott a miniszterelnök? Milyen esetleges politikai változásokra utalt? Miért nem következett ez be? A jóvátétel A jóvátétel megfizetése gépek, gyári berendezések, nyersanyagok és élelmiszerek szállításával történt. Előírták például 3500 szerszámgép, 44 automata telefonközpont, 140 ezer telefonkészülék, 525 gőzmozdony, 5000 vasúti kocsi, 10 ezer bányacsille, 50 folyami és tengeri hajó, 60 kikötői daru, 38 ezer tonna alumíniumtömb és 1 millió tonna hengerelt áru kiszállítását. A listára került 1,5 millió dollár értékű kőolaj és kőolajtermék is. Igényeltek 202 ezer tonna búzát, 60 ezer tonna sertéshúst és ugyanennyi marhahúst, 23 ezer tonna zsírt és 51 ezer lovat. Emellett a békeszerződés aláírásáig jórészt az országra hárult a megszálló szovjet hadsereg (még 1946-ban is kb. 500 ezer katona) ellátása is. Milyen megterhelést jelentett a jóvátétel az országnak? 1947 februárjában Magyarország és a második világháború győztes hatalmainak képviselői aláírták a párizsi békeszerződést. A szerződés értelmében visszaállították a trianoni határokat, de Pozsonytól délre még három falut átcsatoltak Csehszlovákiához. A békeszerződés aláírásával elvileg helyreállt hazánk önállósága. Megszűnt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság. A szovjet katonaság azonban Magyarországon maradt, arra hivatkozva, hogy biztosítani kell a kapcsolatot az Ausztriát megszállva tartó szovjet erőkkel. Milyen korábbi külpolitikai törekvés vált semmivé? Miért nem állt teljesen helyre az ország önállósága? A kommunisták hatalomra jutása Kovács Béla, a Független Kisgazda-, Földmunkásés Polgári Párt főtitkára. A Szovjetunióban bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkát róttak ki rá. 1955-ben magyarországi börtönbe hozták, ahonnan 1956-ban szabadult ki Idézd fel, milyen emléknappá vált Kovács Béla elhurcolásának napja! 206 Moszkva és a magyar kommunista vezetők kezdettől arra törekedtek, hogy megragadják a hatalmat. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára moszkvai látogatása után, 1946. május közepén tudatta pártjának vezetőivel, hogy harcot indítanak a teljes hatalomátvételért. Rákosiék terve az volt, hogy ellenfeleiket külön-külön és lépésről lépésre szorítják ki a hatalomból (szalámitaktika). Az első lépés a kisgazdapárt meggyöngítése volt. Ehhez a Magyar Testvéri Közösség elleni pert használták fel (1947). A kisgazda vezetőkre igyekeztek rábizonyítani, hogy kapcsolatban álltak egy összeesküvéssel vádolt titkos szervezettel. A letartóztatottakból kínzásokkal kikényszerített vallomások alapján kisgazda képviselőket és kormánytagokat is meggyanúsítottak. A vád szerint „köztársaság elleni összeesküvést” készítettek elő. Támadás érte Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát és Nagy Ferenc miniszterelnököt is. Kovács Béla mentelmi jogát a kisgazda többségű nemzetgyűlés nem volt hajlandó felfüggeszteni, ezért a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetésének közreműködésével mindenféle vizsgálat nélkül, törvénytelen módon elfogták és a Szovjetunióba hurcolták (1947. február 25.). Milyen módszerekkel indult meg a kommunisták hatalomátvétele? 22,3% 39,1% SZDP 14,9% Képzeld el, hogy kisgazda politikus vagy! Meséld el néhány mondatban a kisgazdapárt széthullásának történetét! Amerikai újságíróként fogalmazd meg távirati stílusban – néhány rövid tőmondatban –, hogyan vették át a hatalmat a kommunisták! TÖRTÉNELMI NÉZŐPONT Demokratikus közjáték – vagy a kommunista diktatúra előkészítése? Magyarország 1945 és 1947 közötti politikai rendszere látszólag demokratikus volt, miközben valójában már a kezdetektől számos antidemokratikus vonással rendelkezett. Vannak történészek, akik szerint esély sem volt egy valódi demokratikus kibontakozásra 1945-től, és vannak, akik szerint csak a kialakuló hidegháború „térítette le” a pályájáról a rendszert. Gyűjts érveket a tankönyvi főszöveg és a források alapján mindkét megállapításhoz! Fogalmazd meg az önálló véleményedet az időszak politikai berendezkedéséről! Mennyire volt esély a szabad és önálló Magyarország megteremtésére? FKgP NPP 15,4% Rövidesen lemondott Nagy Ferenc miniszterelnök (1947. május), és új választásokat írtak ki. Egyértelművé vált, hogy a kommunista párt vezetői bármilyen eszközzel a hatalom kizárólagos megszerzésére és diktatúra kiépítésére törekednek. Az 1947 augusztusában megtartott új választásokat a kommunista párt választási csalással nyerte meg, miközben alig szavaztak többen rájuk, mint 1945-ben. Ráadásul a szavazatok egy része hamis volt, ez volt az úgynevezett „kék cédulás választás”. Az ún. Baloldali Blokk pártjaira (MKP, SZDP, NPP) leadott szavazatok azonban nem érték el az 50%-ot, vagyis a szavazópolgárok döntő többsége továbbra is elkötelezett volt egy demokratikus berendezkedés fenntartása mellett. A kommunistákat választási csalással vádoló egyik párt (Magyar Függetlenségi Párt) mandátumait kommunisták nyomására utólag a Választási Bíróság megsemmisítette (semmibe véve így a pártra szavazó kb. 650 ezer választó akaratát). MKP 8,3% Ellenzéki pártok Az 1947. augusztus 31-én rendezett országgyűlési választások végeredménye Hogyan változtak a pártok közötti erőviszonyok 1945 őszéhez képest? Miért? Az ún. „kék cédula” 1947-ből A „kék cédulás” választás A „kék cédula” tulajdonképpen kivonat volt a választói névjegyzékből, amely bizonyította, hogy az adott személy szerepel a névjegyzéken, tehát szavazhat. A belügyminisztérium a lakóhelyüktől távol lévő szavazópolgárok (például vasutasok, katonák, vidékről ingázó dolgozók) számára állított ki ilyeneket, hogy bármelyik szavazókörzetben szavazhassanak. A szavazás napjára a belügyminisztérium kb. kétszázezer hamis „kék cédulát” nyomtatott ki. Ezekkel a kommunista megbízottak több (akár 10-20) településen is szavazhattak. Becslések szerint a kommunista párt e csalással 60–120 ezer közötti szavazathoz juthatott. Ennél is jelentősebben befolyásolta a végeredményt, hogy a kommunista belügyminisztérium kb. 500 ezer embert „reakciósnak” minősítve töröltetett a választói névjegyzékből. 207 A Rákosi-diktatúra kezdete Az 1947-es választásokat követő egy évben a polgári pártokat feloszlatták, vagy azok „önként” beszüntették működésüket. A másik munkáspártot, a szociáldemokratákat beolvasztották a kommunista pártba. 1948 júniusában a szociáldemokraták (SZDP) és a kommunisták (MKP) egyesülési kongresszust tartottak, amelyen létrejött az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A párt vezetését a kommunisták szűk csoportja sajátította ki, élükön a főtitkárrá választott Rákosi Mátyással. Mikor történt hasonló esemény a 20. századi magyar történelemben? Rákosi Mátyás (1892–1971) A „népfront” Az egypártrendszer leplezésére létrehoztak egy szervezetet (Magyar Függetlenségi Népfront). Ennek keretében a kommunista párton kívüliek is indulhattak a választásokon. A népfront elnöke azonban Rákosi Mátyás volt. Az 1949-es választásokon a szavazópolgárok vagy elfogadták a listán szereplő neveket (a javasolt országgyűlési képviselőket), vagy elutasították a teljes listát. Mivel minden a szavazóbizottság tagjai előtt történt, ezért az utóbbi lehetőséggel nagyon kevesen mertek élni. Mire volt jó szerintetek ez a színjáték? Hogyan lehetett „eladni” a végeredményt? 1949-ben új államcímert terveztek, amelyet Rákosicímerként emlegettek Milyen kommunista jelképek jelennek meg a címeren? 208 Az MDP megalakulása után gyorsan létrejött az egypártrendszer, a sztálinista diktatúra. 1949 tavaszán választásokat tartottak, amelyeken gyakorlatilag csak a kommunista párt (MDP) indulhatott. Az új országgyűlés 1949 augusztusában elfogadta az új alkotmányt. Ez kimondta, hogy Magyarország államformája népköztársaság, amelyben a hatalom „a dolgozó népé” (gyakorlatilag a kommunista párté), és az ország a szocializmust építi. Milyen körülmények között épült ki az egypártrendszer? A pártállam működésének lényege, hogy nem a választott országgyűlés kezében volt a legfőbb hatalom, hanem a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségének határozatait hajtották végre az állam hatalmi szervezetei is. A köztársasági elnöki tisztség megszűnt, Tildy Zoltánt lemondatták, és házi őrizet alatt tartották. Az államfői feladatokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolta, és létezett kormány is (Minisztertanácsnak nevezték), de mindkét állami szerv tagjait végeredményben az MDP jelölte ki és váltotta le. A párt vezetését látszólag a Magyar Dolgozók Pártjának kongresszusán választották meg. A párt tagságát képviselő kongresszusi küldötteket a pártvezetők hatalmi szóval befolyásolhatták, hogy kiket válasszanak a legfelső vezetésbe. Végső soron az úgynevezett „trojka”, azaz a három legfontosabb pártvezető, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály döntött minden fontos kérdésről. A pártállam hatalmát helyi szinten a korábbi törvényhatóságok (önkormányzatok) helyett létrehozott tanácsok biztosították. Ezeket a lakosság választotta, de itt is csak az MDP jelöltjeire lehetett szavazni. A tanácsok a legegyszerűbb kérdésekben is csak a központi, országos szervek döntéseit hajthatták végre. Sorold fel a rendszer felépítésének diktatórikus vonásait! Farkas Mihály, Gerő Ernő és Rákosi Mátyás Kiknek a portréi láthatók a háttérben? Államosítás az iparban és a mezőgazdaságban A kommunista vezetés tudta, hogy csak akkor lehet teljes a hatalma, ha megszüntetik a magántulajdont. Az emberek csak így függhetnek teljes mértékben a párt által vezetett államtól. A háború után azonnal megkezdődött a nagyvállalatok államosítása. Ez bizonyos iparágak – bányászat, energiatermelés – esetében indokoltnak tűnt. 1948-ban a kommunisták ennél jóval tovább mentek. A gazdaságot szovjet mintára szervezték át. Több lépésben minden termelőüzemet, a nagyobb áruházakat és a bankokat is állami tulajdonba vették. 1949-ben államosították még a legkisebb műhelyeket is. A volt tulajdonosoknak az elvett épületek és gépek, berendezések értékét nem fizették ki. A dolgozók ezután állami alkalmazottként kapták a fizetésüket. Miért volt „veszélyes” a polgári tulajdon a kommunista eszme számára? A Rákosi-diktatúra a szovjet érdekeknek rendelte alá a magyar gazdaságot. A sztálini irányelveket másolva a nehézipar fejlesztését tekintették elsőrangú feladatnak. Miközben a „vas és acél” országává kívánták tenni Magyarországot, a nyersanyagokat (vasérc, feketekőszén) a Szovjetunió biztosította. Az erőltetett iparosítás során a többi iparág (például élelmiszeripar, könnyűipar) kevés anyagi beruházást kapott. Miért vált egyoldalúvá a magyar gazdaság? Szovjet mintára a parasztság magántulajdonát is fel akarták számolni. Annak ellenére, hogy 1945-ben még a Magyar Kommunista Párt követelte a leghangosabban a gyors földosztást, hatalomra jutása után visszatért eredeti tervéhez, a szövetkezetesítéshez. Propagandafénykép a Standard gyár államosítása idején Milyen látszatot akart kelteni a rendszer az ilyen jellegű propagandával? Az első ötéves terv beruházási tervének két változata (az adatok milliárd forintra vonatkoznak) 1949. december 1951 21,3 18,3 3,0 41,0 37,5 3,5 Mezőgazdaság 8,0 11,0 Közlekedés 7,5 10,0 Szociális, kulturális, lakásépítés 7,4 14,0 Egyebek 6,7 9,0 50,9 85,0 Ipar ebből nehézipar könnyűipar Beruházások összesen Állapítsd meg, a beruházások hány százaléka áramlott az iparba! Az ipari beruházások hány százaléka ment a nehézipar fejlesztésébe? 209 kollektivizálás: A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a magántulajdon megszüntetése köztulajdonba vétellel, erőszakos módszerekkel. A szövetkezet A szövetkezet nem szocialista találmány. Nyugat-Európában is sok helyen alakítottak szövetkezeteket a gazdák, elsősorban azért, hogy a drágább gépeket közösen használhassák, vagy termékeiket együtt adják el. A két világháború közötti Magyarországon is megjelentek a szövetkezetek, a legnagyobb ezek közül a „Hangya” volt. Ezekben a szövetkezetekben a föld egyéni tulajdonban maradt, csupán a megtermelt árukat értékesítették közösen a termelők. Így a parasztok nem voltak kiszolgáltatva a kereskedőknek, és miközben ők többet kaptak termékeikért, a szövetkezeti boltban olcsóbbak maradtak az árucikkek. Ezeket a szövetkezeteket azonban a kommunisták felszámolták, mivel céljuk a földmagántulajdon megszüntetése volt. Miben különbözött a kommunisták által létrehozott termelőszövetkezet a korábbi szövetkezetektől? padlássöprés: A beszolgáltatás elmaradása esetén még akkor is elvitték az egyéni gazdálkodók terményeit, ha a családnak a megélhetéshez sem maradt elegendő terménye. 1948 közepétől szovjet mintára kollektivizálással* termelőszövetkezeteket hoztak létre. Ezek nem a magángazdák önkéntes társulásai voltak, hanem olyan mezőgazdasági nagyüzemek, amelyekbe a gazdákat kényszerrel léptették be. A gazdák földjeit, haszonállatait, termelőeszközeit elvették, és azt a termelőszövetkezet vette használatba. Milyen folyamat kezdődött meg a mezőgazdaságban? Miért? Politikai vicc a téeszesítésről Az 1950-es évek elején a Hajdúságban is folyik az erőszakos téeszesítés. A pallagi országúton döglött tyúk fekszik. Nyakában tábla, rajta felirat: „Inkább meghalok, de a kolhoznak nem tojok!” Mi az a kolhoz, és mi a magyar megfelelője? Ez a folyamat nem ment egyszerűen. A nagygazdákat először kuláknak minősítették, és a parasztságra beszolgáltatási kötelezettséget róttak ki. A beszolgáltatás során olyan terméket is követeltek a gazdáktól, amelyet nem termeltek, így azt a piacon kellett megvásárolniuk. Ha valaki nem tudta teljesíteni az előírt beszolgáltatást, akkor a rendőrség segítségével hajtották végre a padlássöprést.* A beszolgáltatási kötelezettség elől sokan a városokba menekültek. 1951‒52-re az ország művelhető területének jelentős része bevetetlen maradt. Az áruhiány miatt 1951-ben egy évre ismét bevezették a háborúból ismert jegyrendszert az alapvető élelmiszerekre. Hogyan élte meg a korabeli paraszti társadalom a szövetkezetesítést? ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Beszolgáltatást népszerűsítő plakát a Rákosidiktatúra időszakából Miért volt hazug a propagandaplakát? Mit sugallnak a plakáton látható fogyasztási cikkek? 210 Milyen eszközökkel ellenőrizte a megszálló szovjet hatalom a magyar kormány politikáját? Ismertesd az 1945-ös választások eredményeit és következményeit! Sorold fel a háború utáni újjáépítés legfontosabb feladatait! Melyek voltak az újjáépítés első eredményei? Milyen hátrányai voltak Magyarország számára az 1947-es párizsi békeszerződésnek? Ismertesd a kommunisták hatalomhoz vezető útját! Sorold fel a pártállam működésének néhány jellemzőjét! Sorold fel, milyen szovjet mintákat találsz a politikai és a gazdasági élet átszervezésében! 19. A Rákosi-diktatúra Az „ötvenes évek” a magyar társadalom többsége számára az elnyomást jelképező fogalommá vált. Mivel az ország sem az egypártrendszerrel, sem a magántulajdonon alapuló gazdaság megsemmisítésével nem értett egyet, csak kifejezetten durva eszközökkel lehetett a társadalmat „betörni” az új típusú politikai rendszerbe. Az ÁVH működése Az 1945-ben felállított politikai rendőrséget már a kezdetektől a kommunisták irányították, és a hatalom megszerzésének eszköze volt Rákosiék kezében. A szervezet a következő időszakban is a kiépülő diktatúra egyik tartóoszlopa lett. A társadalmat elnyomó, az alapvető szabadságjogokat semmibe vevő politikai rendőrséget 1948-ban a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának (ÁVH) nevezték el. Ez azonban nem az állam, hanem a kommunista párt vezetői csoportjának hatalmi érdekeit szolgálta ki. A Rákosidiktatúra idején közel másfél millió emberről vezettek aktát. Megfigyelték, feljegyzéseket készítettek a magánéletükről, a családjukról, és sokszor a legképtelenebb vádak alapján letartóztatták őket. A börtönökben gyakran fizikai bántalmazásokkal csikarták ki a vádlottakból a „beismerő vallomásokat”. A megtört áldozatok kényszervallomásait használták fel a bírósági eljárás során. Az ÁVH-t nevezték a „párt öklének”, amely félelemben és rettegésben tartotta a társadalom többségét. Nézz utána, mi volt az ÁVO, és kik voltak az ávósok! A Rákosi-diktatúra idején a legkisebb szabálysértés esetén is rendőrségi felügyelet alá helyezték az embereket. (Az 1950-es évek közepén minden harmadik családban volt már büntetett családtag.) Mivel ezek a szabálysértések mindenkinek belekerültek az erkölcsi bizonyítványába, akár évtizedek múlva is hátrányos következményekkel jártak. A társadalom legkülönbözőbb rétegeit törvénysértő büntetőperek során ítélték el. Számos olyan rendelet volt hatályban, amelyeket soha nem hirdettek ki, mégis ezek alapján halálos ítéleteket is végrehajtottak. A jogszabályokat eltérő módon alkalmazták: a bíróságok az osztályhelyzetet* mérlegelve ugyanazért a bűncselekményért más-más ítéletet szabhattak ki. A paraszti társadalom módosabb rétegeit például a rendszer eleve ellenségnek tekintette, és kuláknak minősítette. A diktatúra velük szemben gyakran fizikai erőszakot alkalmazott, sokukat bebörtönözték vagy internálták. Mindez ellentmondott a jogállami elveknek, és teljes bizonytalanságban tartotta a Milyen tapasztalataik lehettek az 1950-es években a tanácsköztársaságot felnőttként megélő magyar embereknek a szocializmusról? Milyen politikai rendszert nevezünk diktatúrának? Miben különbözik a demokráciától? Az ÁVH jelvénye Rákosi Mátyás beszéde, 1949 „A megvert ellenség megtízszerezett energiával, százszorosra fokozott gyűlölettel veti magát a harcba. […] Az osztályharc a proletárdiktatúra viszonyai között még elkeseredettebbé vált. […] Legyen éber Pártunk minden szervezete […], és ezen túlmenően legyen éber az egész dolgozó nép, figyeljen fel a legkisebb ellenséges hangra vagy tettre. A hibák mögött keresse és találja meg az ellenség kezét.” Milyen politikai irányvonal jelent meg a beszédben? Milyen következményekkel járhatott ez? osztályhelyzet: Valakinek a társadalomban elfoglalt helyzete. Annak meghatározása, hogy származása, foglalkozása, tulajdonosi helyzete, iskolázottsága, kapcsolatai révén melyik társadalmi osztályhoz tartozik, például főúri, polgári osztályhelyzet; munkás, paraszti osztályhelyzet. 211 Ki az? (Korabeli politikai vicc) Késő éjjel rémisztő dörömbölés egy pesti bérlakás ajtaján, az alvó férfi felriad, ijedten kisiet az előszobába, reszkető hangon kérdi: – K-k-ki az?… – A Halál! Az illető megkönnyebbülve: – Hála istennek, már azt hittem, az ÁVH… Hogyan fejezi ki ez a vicc az ötvenes évek hangulatát? Hogyan próbálta a humor oldani a mindennapok feszültségét? Fogalmazd meg, mit jelentett a „csengőfrász” kifejezés! Hogyan kapcsolódott a diktatúrához? lakosságot. Soha nem lehetett tudni, ki milyen törvényt sért éppen, és azt sem, milyen újabb és újabb jogszabályokhoz kell még igazodni. Nem csoda, hogy a hétköznapi életet áthatotta a félelem. Az emberek rettegtek a „fekete autótól”, amely bármikor megállhatott a ház előtt azért, hogy letartóztassanak valakit. Az ÁVH emberei legtöbbször éjjel törtek rá a családokra, emiatt nagyon sokan még évekkel később is szenvedtek a „csengőfrásztól”. Milyen helyzetet teremtett a jogbizonytalanság és az önkényeskedés? A kommunisták a bíróságokat is a politikai megfélemlítés eszközévé tették. Felhasználták a saját céljaikra az 1946-ban elfogadott úgynevezett „hóhértörvényt”. A köztársasági államrend védelmét szolgáló törvény alapján bárkit elítélhettek, akiről kiderült – akárcsak egy baráti beszélgetés alapján –, hogy nem tetszik neki a fennálló társadalmi, politikai rendszer. Ahhoz, hogy a bíróságok a pártnak megfelelő politikai ítéleteket meghozzák, át kellett alakítani a bírói szervezetet. Megszűnt a bírói függetlenség, a bírósági ítéletek sok esetben politikai érdekeket szolgáltak. Az ügyészségek és bíróságok átszervezése már a háború után megindult, és fokozatosan ment végbe. Az ötvenes évek elejére egy, a kommunista párt hatalmát feltétel nélkül kiszolgáló intézményrendszer állt fel. Természetesen nagyon sok bíró, ügyész, jogász nem értett egyet azzal, hogy politikai alapon ítélkező bíróságok jöjjenek létre. Őket eltávolították, sokszor még jogászként sem dolgozhattak tovább. Milyen szempontokat vettek figyelembe az ügyészek, bírók és jogászok kiválasztásánál? Budapesten az Andrássy út 60. volt az ÁVH székhelye. Ma a Terror Háza Múzeum működik az épületben Vicc az ötvenes évekből Három férfi utazik a vonaton. Felsóhajt az egyik. Kicsit később sóhajt a másik is. Mire a harmadik megszólal: – Ne politizáljanak az urak, mert baj lehet belőle! Mitől félhettek a vicc szereplői? 212 Az igazságszolgáltatást a párt gyakran felhasználta gazdasági és politikai céljai elérésére. 1948-ban néhány nagyvállalat vezetőjének elítélése is segítette az államosítást. Koncepciós pereket indítottak egyházi és katonai vezetők ellen. Ugyanígy koncepciós perekben halálra vagy börtönbüntetésre ítélték Rákosi Mátyás párton belüli ellenfeleit. Így ítélte halálra a bíróság Rajk Lászlót, aki korábban – a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyetteseként, belügyminiszterként, majd külügyminiszterként – maga is tevékenyen vett részt a diktatúra kiépítésében. Melyik országgal kapcsolatban tanultunk már koncepciós perekről? Mi volt ott a perek célja? Személyi kultusz A sajtó- és szólásszabadságot a kommunista diktatúra megszüntette, így kizárólag államilag jóváhagyott könyvek, újságok jelenhettek meg. A tömegtájékoztatás további eszközeit, így a rádiót, illetve a mozikban a filmek előtt levetített filmhíradókat szintén teljes ellenőrzés alá vonták. A pártvezetők kultuszát a tömegpropaganda gépezete építette fel. A rendszer öndicsérő, hangos kampányainak állandó eleme lett a személyi kultusz, azaz Sztálinnak és Rákosinak mint tévedhetetlen vezéreknek a felmagasztalása. Gyakorlatilag mindenben a szovjet mintákat másolták. Hogyan épült ki személyi kultusz az időszakban? Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapja 1952-ben Rákosi hatvanadik születésnapjának megünneplését felülről szervezték. Az egész ország ajándékokkal halmozta el a pártvezért. A Komárom megyei bányászok bányagépek kicsinyített másolatát küldték el, a nógrádiak Sztálin szénből faragott arcképét. Ügyes kezű asszonyok népviseletbe öltöztetett babákat, hímzett terítőket készítettek az alkalomra. A gyerekek piros szíveket rajzoltak Rákosinak. A beérkezett ajándékokból kiállítást szerveztek. Az Elnöki Tanács a Népköztársasági Érdemrend I. fokozatát adományozta Rákosinak. Számos intézmény Rákosi Mátyás nevét vette fel. A születésnap csúcspontjaként ünnepi estet szerveztek az Operaházban, amelyen természetesen részt vett Rákosi Mátyás is. A Rajk-per Rajk Lászlót (és társait) Rákosi utasítására fogták perbe 1949 őszén. Rajk hűségesen szolgálta a kommunista pártot, és nagy szerepe volt abban, hogy a párt törvénytelen eszközökkel hatalomra jutott. Ennek ellenére koholt vádak alapján bíróság elé állították és kivégezték. A vádak között szerepelt, hogy korábban együttműködött a Horthy-korszak titkosrendőrségével, illetve hogy a Nyugatnak kémkedett. Emellett megvádolták azzal, hogy összeesküdött a jugoszláv kommunista vezetővel, Titóval. Ez utóbbi vád azért volt különösen súlyos, mert Tito és Sztálin között ellentét alakult ki. A szovjet diktátor nem tűrte ugyanis, hogy a jugoszláv pártvezető számos döntésében eltért a moszkvai irányvonaltól. A per valódi oka az volt, hogy Rákosi vetélytársat látott Rajkban, ezért végleg félre akarta állítani. Miért volt különösen fenyegető üzenet Rajk László kivégzése? Miben volt valójában bűnös Rajk László? Az emberek elé példaképül a nemzetközi kommunista mozgalom vezetőit, Lenint, Marxot, Engelst, Sztálint, illetve a magyar kommunista vezetőket állították. Az állami ünnepségeken, szervezett felvonulásokon Sztálin és Rákosi Mátyás felnagyított képeit kellett vinniük a kivezényelt embereknek. A kommunista vezetők fényképét minden hivatali helyiségben kirakták. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy minden középületre ki kellett helyezni a nemzetközi munkásmozgalom jelképét, a vörös csillagot. Sorold fel a személyi kultusz jellemzőit! A Bonyhádi Zománcgyár zománctáblája Rákosi Mátyás 60. születésnapjára Mely érdemét emelte ki Rákosinak a tábla? Mennyire igazak a tanultak alapján ezek az állítások? Az 1951-ben felavatott Sztálin-szobor Budapesten, a Városligetben. A nyolc méter magas szobor tízméteres talapzaton állt. Felépítése miatt lebontották a közelében lévő Regnum Marianum-templomot 213 Mindszenty József Mindszenty József Mindszenty Józsefet 1944 márciusában a pápa nevezte ki veszprémi püspökké. Még ez év őszén letartóztatták, mert tiltakozott a Szálasi-kormánynál a zsidók üldözése ellen. 1945-ben lett esztergomi érsek, majd bíboros. Ahogy a nyilas rendszert, úgy a kommunista rendet sem fogadta el, ezért koholt vádak alapján (öszszeesküvés a köztársaság megdöntésére, valutával való üzérkedés stb.) életfogytiglani börtönre ítélték. Miért lépett fel vele szemben mindkét diktatúra? Mindszenty József: Emlékirataim „Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom, Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper, és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is: nem engednek aludni.” Hogyan próbálták beismerő vallomásra bírni? 214 Az egyházüldözés A többpártrendszer felszámolása után a hatalom hozzálátott az egyházak megtöréséhez, amelyek az utolsó, még a kommunista párttól függetlenül működő szervezetek voltak. 1948 júniusában heves egyházellenes kampány kíséretében államosították az összes egyházi iskolát. A változás több mint 5400 általános iskolát, illetve népiskolát érintett, és mintegy száz gimnáziumot. A kormány az egyházakat rá akarta kényszeríteni egy, az állammal kötendő megállapodás aláírására, amellyel teljesen ellenőrzése alá helyezte volna őket. A hatalom lépései ellen tiltakozó egyházi vezetőkkel szemben erőszakosan léptek fel. Ravasz László református püspököt visszavonulásra kényszerítették, illetve Ordass Lajos evangélikus püspököt letartóztatták. A kényszer hatására mindkét protestáns egyház aláírta a megállapodást. Hogyan és milyen eszközökkel kezdte meg az egyházak üldözését a diktatúra? A legnagyobb konfliktus a katolikus egyházzal alakult ki. Mindszenty József esztergomi érsek és bíboros már 1945 óta hangoztatta, hogy a kommunisták teljhatalomra törnek, és minden eszközzel küzdeni kell ellenük. Emiatt az irányított sajtó részéről harsány lejárató kampány indult ellene. Mindszentyt végül 1948 karácsonyán tartóztatták le, majd egy koncepciós perben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Előtte hosszú heteken keresztül válogatott pszichikai és fizikai kínzással törték meg. A katolikus egyházzal szembeni fellépés később is folytatódott, a diktatúra 1950 nyarán megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét. Mintegy 730 rendház bezárásával közel 12 ezer szerzetes és szerzetesnővér vált földönfutóvá. Elhelyezésükről és munkalehetőségeikről saját maguknak kellett gondoskodniuk. Hogyan törte meg a katolikus egyház ellenállását a rendszer? Az egyházi ünnepeket nem csupán a naptárból törölték, de azt is megtiltották, hogy az emberek ezeket szűkebb körben megünnepeljék. Azok az összejövetelek, amelyek kapcsán felmerült a gyanú, hogy vallásos jellegűek, rendőri megtorlást vonhattak maguk után. Annak is súlyos következményekkel kellett szembenéznie, aki egyházi esküvőt tartott, vagy megkereszteltette, esetleg hittanra járatta gyermekét. Gyakran előfordult, hogy vasárnaponként rendőrök vagy ávósok figyelték meg a templomból kijövőket. Ezáltal a falvakban, kisebb településeken a hatalom képviselője szinte kész névsorral rendelkezett a hitüket aktívan gyakorlókról. Milyen eszközökkel léptek fel a vallásos emberekkel szemben? A tervgazdaság működése A nyugati kapitalista (piacgazdasági) modellel szemben a szocialista országok a tervgazdasági modellt követték. Kelet-Közép-Európa országaiban az erőszakos államosítást és kollektivizálást követően mindenhol az állam vált valamennyi termelő nagyvállalat és mezőgazdasági nagyüzem tulajdonosává. A tervgazdálkodás során egy központi hatóság megtervezte, hogy miből mennyit és hogyan kell előállítania a gazdaság szereplőinek. A tervezők kizárólag mennyiségi előírásokat fogalmazhattak meg, a terv végrehajtói pedig akkor teljesítették jól a tervet, ha az előírt mennyiség az adott termékből elkészült. A Szovjetunió szinte minden ipari alapanyagból a világon a legtöbbet állította elő. A termékek minősége és technikai színvonala azonban elmaradt a fejlett kapitalista országokétól. A szocialista gazdaság fejlesztését nem a fogyasztói igényekhez, hanem a központi előírásokhoz igazították (tervutasításos rendszer). Az emberek igényei így sokszor háttérbe szorultak. A Szovjetunió annak érdekében, hogy katonai téren lépést tudjon tartani az Amerikai Egyesült Államokkal, nagyon sok pénzt költött a nehéziparra és a haditechnikai fejlesztésre. Ugyanakkor a szovjet lakosság megfelelő árukkal való ellátása és életszínvonala messze elmaradt még a szegényebb kapitalista országokétól is. A Rákosi-diktatúra alatt Magyarországon is a nehézipar erőltetett fejlesztése zajlott, az állami beruházások döntő része ide irányult. Emiatt az ipar többi szektorának fejlődése (például könnyűipar, élelmiszeripar) jelentősen lemaradt. Ugyanakkor a mezőgazdaság elhibázott átalakítása súlyos élelmiszerhiányhoz vezetett, ezért az időszak életszínvonala elmaradt a világháború előtti korszakétól. Melyek a tervgazdálkodási modell jellemzői? Milyen látszólagos előnyei és látványos hátrányai voltak? Tervutasításos rendszer Tulajdonviszonyok A termelőeszközök állami tulajdonban vannak. A termelés célja A termelés mindig valamilyen aktuális politikai célnak rendelődik alá. Foglalkoztatás Látszólag teljes foglalkoztatottság van. Bérek Központi bérszabályozás érvényesül. Árak Központi szabályozás érvényesül. Elosztás Központi tervekben írják elő, hogy miből mennyit kell termelni. A vállalkozás szabadsága A piac szereplői nem dönthetnek szabadon. A versenyképesség kérdése A tervgazdasági modellben nem csupán az alapanyagokat, az energiahordozókat osztják el központilag, hanem a fejlesztésre szánt pénzeket is. A döntés célja elvileg a szocializmusban is az volt, hogy a gazdaság fejlődjön, azonban a tervgazdasági modell bürokratikus. Nem a leginkább kelendő termékek gyártói jutottak a szükséges pénzhez, hanem azok a vállalatok, amelyek politikailag indokolni tudták igényeiket. Ezért a szocialista gazdaság nem volt kellően rugalmas. Miért nem volt versenyképes a tervgazdálkodás? A magyar ötéves terv eredményeit bemutató kiállítás plakátja 1951-ből Miért egy kohász alakja került a tervgazdálkodást propagáló plakátra? A tervutasításos rendszer főbb jellemzői Lapozz vissza a 190. oldalra, ahol a piacgazdaság főbb jellemzőit láthatod! Melyik modell adott nagyobb szabadságot a gazdasági élet szereplőinek? Keress példákat ilyen különbségekre! A táblázatban található információk segítségével készüljetek fel egy vitára arról, hogy melyik gazdasági modell szolgálja jobban az emberek érdekeit! 215 Új igazgatók az állami vállalatok élén Egy visszaemlékezés szerint a kijelölt vállalatvezetőket sürgönyben értesítették, hogy jelenjenek meg a Vasas Szakszervezet Magdolna utcai székházában. A kiválasztottak nem ismerték meghívásuk okát, de mindannyian ott voltak. Megérkeztek a párt és a kormány vezetői is. Beszédek hangzottak el, és a meghívottak csak ekkor tudták meg, hogy vállalatvezetőknek jelölték őket. Egy korabeli vicc így adta vissza a kialakult helyzetet: „A munkáskáderből lett gyárigazgató diktál az új gépírónőnek: – Kedden délután három órakor termelési értekezlet. – Igazgató elvtárs! A kedden hány dvel, az órakor hány k-val írandó? Az igazgató töpreng: – Tudja mit? Írjuk: Szerdán délben.” Miért nem tartotta meg a régi vezetőket a rendszer? A tervgazdálkodás a szovjet tömb országaiban általánossá vált. Mivel az egész szocialista tábor gazdaságát meg akarták tervezni, 1949-ben létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST). Az együttműködés során igyekeztek az egyes országok termelését összehangolni. Ez sem tudta azonban megoldani a tervgazdaság problémáit. A szocialista országokban állandósult az áruhiány. A boltokban időnként a legalapvetőbb élelmiszereket és árucikkeket sem lehetett megtalálni, az ipari üzemeknek is időnként azért kellett leállniuk, mert nem kapták meg a szükséges nyersanyagot vagy alkatrészt a termelésükhöz. Hogyan fűzte szorosabbra a gazdasági szálakat a Szovjetunió a vasfüggöny keleti oldalán? A tervutasításos rendszerben a pártvezetők három, majd öt évre szóló tervekben határozták meg, hogy miből menynyit kell termelni. A bevételek elosztásáról az állam döntött. Az állami vállalatok élére a párt által kijelölt igazgatók kerültek. Ezek az emberek sokszor becsületes munkások voltak, azonban egy vállalat irányításához sem a képzettségük, sem a tapasztalatuk nem volt elegendő. Magyar sportélet az időszakban ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Sorold fel, milyen szovjet mintákat találsz a politikai és a gazdasági élet átszervezésében! Jellemezd a korabeli politikai rendőrséget! Milyen elvek vezérelték a szervezetet? Hogyan működött a tervutasításos gazdaság? Hogyan valósult meg az állami vállalatok irányítása? Hasonlítsd össze a piacgazdasági és a tervgazdasági modellt a következő három szempontból: versenyképesség a világpiacon, a katonai véderő fejlesztése, a lakosság igényeinek kielégítése! Az Aranycsapat tagjai, állnak balról jobbra: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József és Budai II. László, guggolnak, balról jobbra: Lantos Mihály, Puskás Ferenc és Grosics Gyula. 216 A korszak fontos része volt a sport. Az 1948-as londoni olimpián a magyar versenyzők eredményeivel az ország a nem hivatalos éremtáblázat 4. helyén végzett. Még ennél is kiemelkedőbben szerepeltek a magyarok 1952-ben a helsinki olimpián, ahol 16 aranyérmet nyertek, ezzel a nem hivatalos éremtáblázat 3. helyén végeztek. A magyar futballtörténelem legsikeresebb időszakát a legendás Aranycsapat hoszszan tartó eredményessége biztosította, miután a csapat 1952-ben olimpiai bajnok lett, az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Gyűjtsd össze a tankönyvben említett összes jelentősebb magyar sporteredményt! 20. Deportálások és munkatáborok a világháború végén és „békeidőben” A második világháború egyik borzalmas jellemzője volt, hogy magyarok százezreit deportálták faji vagy etnikai alapon (akár a holokausztra, akár a szovjet hadifogolytáborokra gondolhatunk). Sajnos a világháború lezárásával nem szűnt meg ez a gyakorlat: a Magyarországon és a szomszédos államokban berendezkedő új politikai rendszerek, majd a kommunista diktatúrák békeidőben is tömegesen deportálták saját népüket. A deportálások és üldözések okai A kiépülő kommunista diktatúra kezdettől fogva elsődleges célként tűzte ki a társadalom (erőszakos) átalakítását, az osztályok nélküli társadalom létrehozását. Ez volt a legfőbb ideológiai ok, amellyel teljes társadalmi rétegek (például polgári értelmiség, módos parasztság, korábbi földbirtokos nemesség, tőkések) megtörését indokolták. Ugyanez a tényező állt az egyházüldözés mögött, ugyanis mindenféle vallást szembenállónak tartottak a kommunizmus ateista ideológiájával. Az egyházakat fenyegető társadalomszervező erőnek is tekintették, amely a kommunista diktatúrával szembeni ellenállásnak is támogatást adhat. Milyen ellenségképe volt a kommunista eszmének? A szomszédos országokban nemcsak egyes társadalmi rétegek vagy az egyházak elleni fellépésként fordultak elő deportálások, hanem nemzeti célokból is. A második világháborús területi változások (Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesése, a második bécsi döntés Románia rovására) jelentős részben az ottani nemzeti kisebbségek miatt történtek, így a háború után a hatalom szempontjából ők is fenyegető SZOVJE AU SZ TR IA NIÓ TU Ormospuszta C S E H S Z L O V Á K I A Szuhakálló Kazincbarcika Részlet az Ideiglenes Kormány 138.000/1945. számú titkos belügyminiszteri rendeletéből, 1945. május „Azokat az egyéneket, akik […] meghatározott bűntettek vagy vétségek elkövetésével a rendelkezésre álló adatok szerint nem gyanúsíthatók ugyan, de korábbi vagy jelenlegi fasiszta, népellenes magatartásuk miatt veszélyesek, vagy általában az ország demokratikus szellemben való újjáépítését gátolni igyekszenek, közigazgatási eljárás alá kell vonni. A velük szemben alkalmazandó közigazgatási rendszabály, amely tehát nem megtorló, hanem csupán megelőző intézkedés […], kétféle: rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) és rendőrhatósági felügyelet alá helyezés.” A rendelet mely elemei álltak ellentétben a legalapvetőbb jogelvekkel? Mennyire volt meghatározható pontosan, hogy kikre vonatkozik a rendelet? Milyen visszaélésekhez vezethetett mindez? M Á N I A Ladánybánya Sajóbábony Farkaslyuk Tólápa Miskolc Egyetemváros Mosonmagyaróvár Tiszalök Márianosztra Recsk Szob Almásfüzitő Dunabogdány Csolnok Megyer Debrecen Tatabánya felső 18-as akna Kistarcsa Sík-völgyi akna Buda-Dél Kisgyón Pilis Ajka Várpalota Inota Bernátkút Csingervölgy Pálhalma Állampuszta Balatonfenyves Mit jelentett a kollektív bűnösség elve a világháború után? Hol és hogyan alkalmazták? Ismételj! Milyen eszközöket alkalmazott a szovjet rendszer a társadalom átalakítása során? Nagyfa Komló J U G O S Z L Á V I A R O Központi internálótábor Az ÁVH kezelésében lévő internálótábor KÖMI-tábor/munkahely Hortobágyi, nagykunsági, hajdúsági kényszermunkatábor Megyehatár 1950-ben Kiterjedt határőrizet Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon. Az elítélteket a büntetés-végrehajtás során a KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatósága) dolgoztatta. A KÖMI-t a rabok így emlegették: Kerülhet Ön Még Ide Hol volt lakóhelyed közelében internáló- vagy kényszermunkatábor? 217 TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSOK A 20. században nagyon sok jogkorlátozás és jogfosztás érte az embereket. Az elmúlt hetek tananyagának feldolgozása során számos konkrét példát láttunk ezekre. Összegezzük most ezeket az ismereteket. Dolgozz a füzetedbe! Keress minél több olyan forrásrészletet a tankönyvben, amelyek jogsértő, jogfosztó, jogkorlátozó rendelkezések voltak! Beszéljétek meg előtte, hogyan értelmezhetők az említett fogalmak! Állítsd a kigyűjtött részleteket időrendi sorrendbe! Milyen szempontok szerint tettek megkülönböztetéseket az emberek között? Milyen következményekkel jártak ezek? Hozz rá néhány konkrét példát! Munkatáborok Magyarországon A kazincbarcikai vegyi műveket, a taszári katonai repülőteret vagy a tiszalöki vízlépcsőt a kényszermunkatáborok munkásai építették. Az internálótáborok közül az egyik legnagyobb a kistarcsai tábor, a legkegyetlenebb kényszermunkatábor a recski tábor volt, amelynek a lakóit kőbányában dolgoztatták. A kényszermunkatáborokban megtermelt értéket, például a kibányászott szenet a tervgazdaság keretei között osztották el. Hogyan hívták a Szovjetunióban öszszefoglaló néven ezeket a munkatáborokat? A recski tábor egyik barakkja 218 csoportnak számítottak. A kisebbségek elnyomása akár már a kommunista hatalomátvétel előtt elkezdődött – például Csehszlovákia esetében. Az új csehszlovák kormány, amely kezdetben szintén látszólag demokratikus pártokból állt, a magyarokkal és a németekkel szemben sokszor erőszakos cselekményekbe is torkolló kényszerintézkedéseket alkalmazott. Miért kerültek nehéz helyzetbe a határon túli magyarok 1945 után? Magyarországi kitelepítések és munkatáborok A második világháború után a politikai okokból megbízhatatlannak nyilvánított személyeket és családtagjaikat internálták. Bírósági ítélet nélkül rendőri őrizet alá helyezték és táborokba szállították őket, vagy kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra. Mivel az internáláshoz nem kellett bírósági határozat, ez túlkapásokra is lehetőséget adott. Sok esetben megtörtént, hogy minden ítélet nélkül éveket töltött valaki internálótáborban. Az ország területén számos internálótábor jött létre, de 1950 után a kényszermunkatáborok is szaporodni kezdtek. Táborokat létesítettek Debrecenben, Kistarcsán, Recsken és számos más településen is. A kényszermunkatáborok kifejezetten azért jöttek létre, hogy az ott fogvatartottak egy-egy szocialista nagyberuházáshoz biztosítsák a munkaerőt. Miért jelentett nagyobb bizonytalanságot, hogy bírói ítélet nélkül internálhattak embereket? Hasonló intézkedés volt a kitelepítés. A Hortobágyon és másutt, a nagyobb városoktól távol létrehozott úgynevezett „zárt táborokba” száműzték a nagyvárosokból, elsősorban Budapestről kitelepített családokat. A kitelepítés elsősorban azokat érintette, akiknek valamilyen lefoglalható értéke, elsősorban nagyobb lakása volt. Nagyon gyakran a társadalmi helyzet is meghatározó volt, így egykori katona- és csendőrtisztek, politikusok, gyáriparosok is a kitelepítettek közé kerültek. A kitelepített embereket – sokszor régi polgári családokat – megalázták és nincstelenné tették. Az állam lefoglalta a nagyobb értékű ingatlanjaikat, amelyekbe – főként Budán – pártfunkcionáriusok, államvédelmisek (az ÁVH tagjai) költöztek. Ezeket soha nem kapták vissza az eredeti tulajdonosaik. A kitelepítés ugyanakkor ingyenes munkaerőt biztosított például a hortobágyi állami gazdaság számára. Mi volt a kitelepítések célja? Képzeld el, hogy egy kitelepített család tagja vagy! Mesélj a barátaidnak arról, hogy mi történt a családotokkal! Tardy Lajos visszaemlékezése (Szaggatott krónika) „[…] tisztes távolságból szemtanúja lehettem a teherpályaudvari jelenetnek. […] Öreg házaspár botorkált a szerelvény felé, felsőruházatukon nagy sárga csillaggal. A hozzájuk lépő polgári ruhás közegek kérdésére ártatlanul azt válaszolták: »Azt hittük, most is fel kell vennünk.«” Milyen szomorú hasonlóságra utalt a sárga csillag említése? A határon túli magyarok megpróbáltatásai Egy kiskereskedő visszaemlékezése a kitelepítésekre Csehszlovákiában rögtön a második világháborús front elvonulása után, az ország újjászervezésével párhuzamosan felállítottak több száz internálótábort. Megkezdődött a német és magyar nemzetiségű tömegek deportálása, táborokba tömörítése, majd jelentős részben a határokon túlra űzték őket (áttelepítés, lakosságcsere). Mintegy 40 ezer felvidéki magyar embert erőszakkal Cseh- és Morvaországba deportáltak. Ezzel kiszakították őket hagyományos anyanyelvi környezetükből, azzal a céllal, hogy asszimilálódjanak. 1945-ben országszerte követtek el tömeggyilkosságokat a németekkel és magyarokkal szemben, amelyeknek becslések szerint több tízezer áldozata volt. A leghírhedtebb tömegmészárlást a csehszlovák hadsereg katonái néhány hónappal a háború után hajtották végre 1945 nyarán: a ligetfalui táborban, Pozsony mellett legalább ötszáz, ám becslések szerint akár több ezer magyar és német fogvatartottat gyilkoltak le és temettek el jeltelen tömegsírokba. Az áldozatok között idősek, nők és gyermekek is voltak. „[…] hajnali öt órakor megszólalt a csengő. Kézbesítették a Belügyminisztérium kitiltó véghatározatát, és értesültünk róla, hogy éjfélre be kell csomagolnunk, maximum kétmázsányi holmit. Két szekrényben összegyűjtöttük a legszükségesebb dolgokat, a bútort elajándékoztuk vagy »kölcsönadtuk«. Írtam egy fellebbezést, majd a közeli üzletnek fél-, illetve negyedáron eladtuk a kereskedés áruinak nagy részét. Sok írószert, játékot ingyen osztogattunk szét az összesereglett gyerekeknek. […] Volt közöttünk egykori huszártábornok, bankigazgató, gettót végigszenvedő nagykereskedő, velük zokogó feleségek, gyerekek, sőt még egy pár hónapos csecsemő is.” Mely társadalmi rétegeket sújtott elsősorban a kitelepítés? A pozsonyligetfalui emlékmű Bedők Péter interjúja Bagladi Józsefné Szabó Jolánnal „Azt sem tudtuk, hogy meddig tartanak itt, hogy valaha szabadok leszünk-e. Gyerekek és megtört öregek sokasága és síró emberek látványa, még ma is elborzaszt. Lovasira érkezve a felnőtteket a közeli birkahodályhoz parancsolták, és kipakoltatták velük a bent lévő trágyát, mert előtte nap még birkák otthona volt, majd megalmoztak, mint az állatoknak. Este már ott aludtunk.” Milyen körülmények fogadták a kitelepítetteket? 219 A Kárpátalját megszálló szovjet hadsereg szigorúan titkos parancsa, 1944. november „Össze kell írni mindazokat a 18–50 éves korú német és magyar nemzetiségű hadköteles személyeket, akik jelenleg a felszabadított Kárpátontúli Ukrajna területén élnek […]. A katonai parancsnokok a jegyzékbe vételkor kötelesek az érintettek tudomására hozni, hogy november 18-án ismételten kötelesek megjelenni. […] A felszabadított Kárpátontúli Ukrajna területén élő német és magyar nemzetiségű hadköteles személyeket külön osztagokban, listák szerint, konvoj alatt hadifogoly-gyűjtőhelyekre kell irányítani. […] Utólagos megjegyzés: Fagyejev vezérőrnagynak, a hátország ellenőrzésével megbízott NKVD-osztagok [politikai rendőrség] parancsnokának utasítania kell alakulatait, hogy a felsorolt személyek felkutatása és letartóztatása irányában erőteljesebb munkát fejtsen ki.” Mi volt a deportálás indoka a parancs értelmében? Duna-delta: A Duna fekete-tengeri torkolata a mai román–ukrán határon. Mivel a folyó itt lerakja a hordalékát, ezért több ágra szakad, és számos zátonyt, szigetet épít. Éppen emiatt a torkolat nehezen megközelíthető mocsaras terület volt, amit igyekeztek lecsapolni. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Fogalmazd meg, mi volt a különbség az internálás és a kitelepítés között! Vitassátok meg, milyen hatást gyakorolt a magyar társadalomra a jogbiztonság elvesztése! Keress példákat az 1950-es évek törvénysértéseire! Foglald össze, hogy milyen intézkedésekkel sújtották a határon túli magyar kisebbségeket! 220 A kifejezetten a nemzeti kisebbségeket érintő deportálások után az 1948-tól kiépülő kommunista diktatúra is létrehozta a maga – más kommunista államokhoz hasonló – internálótáborait mind cseh, mind szlovák területen. Ide a rendszer vélt (például nem megfelelő származás) vagy valós ellenségeit zárták, etnikai hovatartozás szerint nem válogatva (azaz magyarokat, cseheket, szlovákokat egyaránt). Idézd fel a Beneš-dekrétumról tanultakat! Hogyan tekintett a németekre és a magyarokra? Kárpátalján, amely 1939-től öt évig újra Magyarországhoz tartozott, 1944 őszén a megszálló szovjet hadsereg nemcsak hadifoglyokat ejtett nagy számban, hanem a front elvonulása után rögtön hozzákezdett a tömeges deportálásokhoz (már 1944 novemberében). Ennek értelmében összegyűjtötték a térség felnőtt magyar és német férfilakosságának többségét, előbb a szolyvai gyűjtőtáborba, majd onnan indították útnak a több tízezer embert a Szovjetunió különböző munkatáboraiba. A berendezkedő sztálini diktatúrával szemben azonban a deportálást elkerülők, illetve onnan visszatérők sem érezhették magukat biztonságban. Mi történt a kárpátaljai magyarsággal a háború végén? Romániában már 1945-ben döntő befolyást gyakoroltak a kommunisták, így a kialakított munkatáborok a kezdetektől ideológiai célokat szolgáltak. A rendszer által ellenségesnek tartott tömegeket (köztük több ezer magyar rabot is) több hullámban deportálták. A fogvatartottak munkaerejét hatalmas beruházásokhoz is felhasználták. A leghírhedtebb munkatáborokat a Duna-deltában* (lecsapolás, gátépítés), illetve a Duna–Fekete-tenger-csatorna építéséhez hozták létre, de a hatalmas Vaskapu vízerőmű építésénél is tömegével dolgoztattak deportált foglyokat. A kemény fizikai munka és a hiányos ellátás miatt a halálozás hatalmas arányú volt. Jugoszláviában a Tito által vezetett kommunisták gyorsan megszilárdították a hatalmukat. A harcok befejeztével – 1944 őszén – azonnal hozzáláttak a Délvidék etnikai arculatának erőszakos megváltoztatásához. Véres kegyetlenséggel gyilkolták le teljes délvidéki falvak lakosságát (a leghíresebb Csúrog), illetve több mint százezer német és magyar nemzetiségű polgárt deportáltak munkatáborokba. A diktatúra a teljes jugoszláv társadalmat megfélemlítő internálótáborokat is működtetett. Milyen sors várt az erdélyi és délvidéki magyarokra a háború után? Magyarország szovjetizálása ÖSSZEFOGLALÁS ➊ Kapcsold a megfelelő évhez a következő eseményeket! Dolgozz a füzetedben! • a forint bevezetése • a két munkáspárt „egyesülése”, az MDP megalakulása • a párizsi béke • a Rajk-per • az ÁVH létrehozása • az első egypárti választások • Beneš-dekrétumok Csehszlovákiában a magyarok kollektív bűnösségéről • délvidéki, magyarellenes vérengzések • fegyverszünet a Szovjetunióval (SZEB) • földosztás • Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben • „kék cédulás” választások • a magyarországi harcok kezdete • Kovács Béla letartóztatása, a Magyar Testvéri Közösség pere • a Magyar Köztársaság kikiáltása (Tildy Zoltán köztársasági elnök lesz) • Magyarország német és nyilas uralom alóli felszabadulása, a szovjet megszállás kezdete • Mindszenty József hercegprímás letartóztatása • Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása • új, szocialista alkotmány • választások (Tildy Zoltán lesz a miniszterelnök) 1944 1945 1946 1947 1948 1949 ➋ Rendezzetek vitát arról, milyen korlátai voltak a demokráciának a háború utáni Magyarországon! Miért és hogyan „emelkedtek” egyre jobban ezek a korlátok? Mennyire volt egyáltalán lehetőség önálló politikai berendezkedés kialakítására? ➌ Foglald össze egy rövid fogalmazásban a Rákosikorszak legfőbb jellemzőit! Használd a következő fogalmakat! államosítások • kollektivizálás • kötelező beszolgáltatások („padlássöprés”) • koncepciós perek • internáló- és munkatáborok • személyi kultusz • erőszakos iparosítás • készülődés a háborúra • életszínvonal ➍ Foglald össze egy rövid fogalmazásban, mi történt a határon túli magyarokkal a második világháborút követő években! Használd a következő fogalmakat! délvidéki vérengzések • Beneš-dekrétumok • internálások • kitelepítések • erőszakos asszimiláció • lakosságcsere Mely időszakra voltak jellemzőek az alábbi fogalmak, események? Rögzítsd a válaszodat a füzetedbe! a) földosztás b) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság működése c) világháború utáni újjáépítés d) hiperinfláció e) a forint bevezetése f ) totális pártállami diktatúra kiépítése g) államosítások h) az ÁVH felállítása i) tervgazdálkodás j) szovjet csapatok állomásozása Magyarországon k) beszolgáltatás l) a mezőgazdaság kollektivizálása Az ideiglenes és a koalíciós kormányok időszaka: Rákosi-korszak: Mindkettő: 221 Időrendi táblázat Egyetemes történelem Magyar történelem csata Solferinónál porosz–osztrák háború a Német Császárság létrejötte 1867 1873 1914. június 28. merénylet Szarajevóban 1896 1918. október vége 1914. július 28. az első világháború kitörése 1917 az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel az első világháború vége Mussolini átveszi a hatalmat Olaszországban a Szovjetunió megalakulása a New York-i tőzsde összeomlása, a nagy gazdasági világválság kezdete Roosevelt hivatalba lépése Hitler hatalomra kerülése Ausztria beolvasztása a Német Birodalomba a második világháború kirobbanása a németek megszállják Franciaországot Németország megtámadja a Szovjetuniót Pearl Harbor bombázása, az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése tengeri csata a Midway-szigeteknél a sztálingrádi csata vége 1859 1866 1871 1918. november 11. 1922 1922 1929 1933 1933 1938 1939. szeptember 1. 1940 1941. június 22. 1941. december 7. 1942. június 1943. február eleje 1944. június 6. a szövetséges csapatok partraszállása Olaszországban partraszállás Normandiában 1945. május 9. Európában befejeződik a háború 1945. szeptember 2. 1947 Japán kapitulációja A párizsi béke, a hidegháború kezdete Izrael Állam megalapítása A kubai rakétaválság 1943 1948 1962 222 222 1919. március 21. – 1919. augusztus 1. 1920. március 1. osztrák–magyar kiegyezés Budapest létrejötte Buda, Óbuda és Pest egyesítésével a millenniumi ünnepségek az „őszirózsás forradalom”, Tisza István miniszterelnök meggyilkolása, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása a Magyarországi Tanácsköztársaság Horthy Miklós kormányzóvá választása 1920. június 4. 1921–1931 a trianoni békediktátum aláírása Bethlen István miniszterelnöksége 1927 a pengő bevezetése 1938 az első bécsi döntés 1939 1940 Kárpátalja visszacsatolása a második bécsi döntés 1941 bevonulás a Délvidékre 1941. június 27. Magyarország hadba lépése 1943. január a magyar 2. hadsereg súlyos veresége a Donnál Magyarország német megszállása 1944. március 19. 1944. október 15–16. 1944. december– 1945. február 13. 1945. április Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi Ferenc hatalomátvétele Budapest ostroma 1945. november 1947 a háború vége Magyarországon, a szovjet megszállás választás Magyarországon „kék cédulás” választások 1948–1956 a Rákosi-diktatúra Kislexikon agrárország: olyan ország, ahol a lakosság többsége a mezőgazdaságból él. államosítás: magántulajdonú vagyon (termőföld, vállalat, lakóház, gépek) állami tulajdonba vétele. Történhet az eredeti tulajdonos kártalanításával vagy anélkül. állásháború/állóháború: a szemben álló hadseregek merev harcvonalakon kiépített erődítményrendszerben, lövészárkokban harcolnak, a szemben álló felek célja ezek áttörése. amnesztia: általános kegyelem. Andrássy Gyula, gróf: politikus, miniszterelnök, közös külügyminiszter. A szabadságharc idején diplomáciai feladatokat látott el, a szabadságharc leverése után emigrációban élt. Távollétében halálra ítélték, és jelképesen kivégezték. Jelentős szerepet játszott a kiegyezés létrejöttében. 1867 és 1875 között miniszterelnök, majd 1879-ig az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere volt. antant: Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország szövetsége az első világháború előtt és a háború időszakában. Az elnevezés a francia entente cordiale [ejtsd: antant kordial] kifejezésből ered, amely szívélyes megegyezést jelent. Auschwitz: a második világháború idején a náci Németország által létrehozott haláltábor a mai Lengyelország területén, ahol 1940–1945 között összesen kb. 1,1 millió embert (döntő többségében zsidót) gyilkoltak meg. ÁVH (Államvédelmi Hatóság): a Rákosi-korszak politikai rendőrsége. 1948-ban alakult a belügyminisztérium 1946 óta működő Államvédelmi Osztályából (ÁVO). Elvileg a Minisztertanács, gyakorlatilag a kommunista párt (MDP) vezetőjének, Rákosi Mátyásnak az irányítása alatt állt, és szervezetébe tartozott a határőrség is. Kemény, gyakran törvénytelen eszközök alkalmazásával lépett fel a kommunista vezetés vélt vagy valós ellenfeleivel szemben. Az 1956-os forradalom és szabadságharc során megszüntették. beatkorszak: az 1950-es évek végétől az 1970-es évek elejéig tartó időszak. A korszak neve (beat = ütni) kifejezi lényegét, az észak-amerikai és nyugat-európai ifjúság lázadását a „felnőttek világa” ellen. Nem akartak beilleszkedni abba a társadalomba, amelynek legfőbb célja a fogyasztás, s legfőbb értéke a pénz volt. Különállásukat zenével, öltözködéssel, sajátos közösségi magatartással is kifejezték. Életérzésüket tükrözte a beatirodalom, például Allen Ginsberg Üvöltés című verse (1957) és Jack Kerouac Úton című regénye (1956). bécsi döntés: a magyar revíziós törekvések megvalósításának két lépcsőjét jelentő nemzetközi szerződések: 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés). békediktátum: olyan békeszerződés, ahol a győztes feltételeit a legyőzöttnek feltételek nélkül el kell fogadnia, nem előzi meg érdemi tárgyalás, megegyezés a vesztesekkel. Ilyen békediktátum volt az 1920. június 4-i trianoni béke. Berlin: Poroszország, majd a Német Császárság fővárosa. A település a 19. század folyamán nagyvárossá, majd világvárossá fejlődött. 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg súlyos harcok árán foglalta el. Berlint ezt követően négy megszállási övezetre osztották. 1948–49-ben, a berlini blokád idején, a nyugati hatalmak által tartott NyugatBerlint a szovjetek blokád alá vették. Az elhúzódó válság során létrejött az NSZK és az NDK, amely Kelet-Berlint tette meg fővárosának. Mivel a következő időszakban nagyon sokan távoztak Nyugat-Berlinen át az NSZK felé, ezért 1961-ben az NDK pártvezetése felépíttette a berlini falat. Bethlen István, gróf: magyar nagybirtokos, politikus, magyar miniszterelnök 1921 és 1931 között. Miniszterelnöksége ideje alatt konszolidálta az ország helyzetét (az Egységes Párt létrehozása, a Nemzeti Bank létrehozása, a pengő bevezetése, a kötelező társadalombiztosítás, megegyezés a Szociáldemokrata Párttal). Külpolitikai célja a békés revízió volt. Bismarck, Otto von: német kancellár, a „Vaskancellár”. A német egység megteremtője, a Német Császárság kancellárja. Poroszország miniszterelnökeként modernizálta a hadsereget. Legyőzte Ausztriát (1866, Königgrätz), majd Franciaországot (1870, Sedan), és a Német Császárság első kancellárja lett. bolsevik: az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt egyik irányzata, amelynek vezetője Lenin volt. Követői a hatalom erőszakos megszerzésére, diktatúra létrehozására törekedtek. 1917ben az oroszországi forradalmat követően erőszakkal átvették a hatalmat, és diktatúrát építettek ki. Budapest: a magyar főváros, amely 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével jött létre. 223 Churchill, Winston: brit politikus, államférfi. 1940– 1945 között miniszterelnök, politikájának célja a hitleri Németország feletti győzelem volt. Clemenceau, Georges: francia politikus, miniszterelnök. Az első világháborút lezáró békeszerződések kemény feltételeivel célja Németország és szövetségeseinek meggyengítése és az Osztrák– Magyar Monarchia helyén létrejövő új államok megerősítése volt. Csehszlovákia: az első világháborút követően, az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után a régi Csehországból, Morvaországból, Szilézia egy részéből, valamint a Magyarországtól elcsatolt Felvidékből és Kárpátaljából kialakult új állam. demokrácia: olyan politikai rendszer, amelyben a nép uralma érvényesül a szavazópolgárok többségének akarata szerint. deportálás: idegen országba vagy kényszerlakhelyre hurcolás. doni katasztrófa: 1943 januárjában a szovjet csapatok a Don folyónál nagy erejű támadást indítottak, és teljes vereséget mértek a második magyar hadseregre, amelynek döntő része felmorzsolódott. dualizmus: a magyar történelemben az 1867 és 1918 közötti időszakot nevezik így, amikor Ausztria és Magyarország közötti kiegyezéssel két központú állam jött létre. Edison, Thomas Alva: amerikai feltaláló. Nevéhez fűződik többek között az izzólámpa, a fonográf, a mikrofonos telefon. Több mint ezer találmánya volt. Egyesült Államok: a 18. század végén (1787) létrejött, az atlanti partvidéktől fokozatosan, egészen a Csendes-óceánig terjeszkedő szövetségi állam. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): nemzetközi szervezet, amelynek fő célja az országok közötti ellentétek békés megoldása, a háború elkerülése. emancipáció: egyenjogúsítás. Leggyakrabban a nők, illetve a zsidóság egyenjogúsítását értjük alatta. emigráció: külföldi száműzetés, rendszerint politikai okokból. Engels, Friedrich: német filozófus. Gazdag textilgyáros családból származott. Karl Marx mellett a kommunizmus elméletének egyik kidolgozója. Eötvös József, báró: magyar író, politikus, miniszter. Vallás- és közoktatásügyi miniszterként (1867– 1871) nevéhez fűződik a népiskolai, a zsidók egyen224 jogúsításáról szóló, valamint a nemzetiségi törvény elfogadtatása. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): védelmi jellegű politikai, katonai szövetség. Jelenleg (2022) 30 tagállama van Európában és Észak-Amerikában. Magyarország 1999 óta tagja. fasizmus: az első világháború után kialakult szélsőjobboldali ideológia és mozgalom, amelynek fő jellemzői az erős vezető uralma iránti feltétlen tisztelet, a nemzet vélt érdekeinek minden más érdek elé helyezése. fehér különítményes megtorlások: a Tanácsköztársaság bukása után a különböző radikális jobboldali fegyveres csoportok (különítmények) által végrehajtott törvénytelen megtorló akciók elnevezése az 1919–1921 közötti időszakban. Ferenc József, I.: a Habsburg-dinasztiából származó osztrák császár és magyar király (1848–1916). Uralkodása kezdetén leverte és megtorolta a magyar szabadságharcot, majd birodalma sorozatos vereségei és meggyengülése nyomán elfogadta a kiegyezést. Ekkor jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia és koronázták meg magyar királlyá. front: két ellenséges sereg összeütközésének helyszíne egy háborúban. „furcsa háború”: a második világháború 1939 szeptemberétől 1940 májusáig tartó szakasza, amikor Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak, de harci cselekményekre még nem került sor. gazdasági válság: olyan gazdasági folyamat, amely során a termelés és a fogyasztás csökken, a vállalkozások egy része tönkremegy, nő a munkanélküliség. A legnagyobb méretű válság 1929–1933 között bontakozott ki, és az egész világon éreztette hatását. gettó: elkülönített városnegyed. A náci uralom idején a zsidó lakosságot itt gyűjtötték össze. Gulag: a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszer. hadigazdaság: háború idején az egész gazdaságot a háborús sikerek céljainak megfelelően alakítják át. Jellemzői például az állam nagymértékű beavatkozása a termelésbe és a megtermelt javak elosztásába, a fogyasztás korlátozása például a jegyrendszer bevezetésével. hátország: az a terület, amelyen nem folynak hadműveletek egy háború során. Ez termeli a hadianyagot, biztosítja a katonaság utánpótlását. A há- ború kimenetele a hátország gazdasági erejétől, nagyságától és a lakosságától függ. hidegháború: a második világháborút követően 1947-től az 1980-as évek végéig tartó időszak, amelyre a két szuperhatalom (Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió) és szövetségeseinek politikai és katonai szembenállása jellemző (fegyverkezési verseny). A hidegháború legkeményebb szakaszának a koreai háború, majd a kubai rakétaválság bizonyult, de voltak enyhülési időszakok (például az 1970-es évek közepétől), amikor javult a két szuperhatalom viszonya (SALT, helsinki egyezmény). Hirosima: japán város, ahol az amerikai hadsereg először vetette be az atombombát (1945. augusztus 6-án). Hitler, Adolf: német diktátor, a nemzetiszocialista párt egyik alapítója és vezetője. 1933-ban kancellárrá nevezték ki, ami után totális diktatúrát épített ki. Felelős a második világháború kirobbanásáért és a holokausztért. holokauszt: görög eredetű szó, jelentése „égő áldozat”. A második világháború alatt lezajlott népirtás, amelynek célja az európai zsidóság teljes megsemmisítése volt. Ennek kifejezésére használatos a héber eredetű soá szó is, amely magyarul csapást, veszedelmet jelent. Horthy Miklós: tengerésztiszt, nagybirtokos, politikus, Magyarország kormányzója 1920 és 1944 között. A Tanácsköztársaság bukása után megszervezte a Nemzeti Hadsereget, és bevonult Budapestre. 1920-ban kormányzóvá választották. Politikájában a konzervatív politikai elit tanácsait követte, külpolitikai célja a revízió volt. A harmincas években arra törekedett, hogy megakadályozza a Németország felé sodródást, végül azonban Magyarország háborúba lépése mellett döntött. Az 1944-es német megszállás után is a helyén maradt. 1944 nyarán leállította a zsidók deportálását. Október 15-én sikertelen kiugrási kísérletet hajtott végre. Emigrációban halt meg. Hruscsov, Nyikita Szergejevics: kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-ban a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetője. Elítélte Sztálin erőszakos módszereit, a személyi kultuszt, de kismértékű reformjai a rendszer lényegén nem változtattak. 1956-ban ő rendelte el a magyar forradalom és szabadságharc leverését, és hatalomra segítette Kádár Jánost. Tárgyalásra törekedett az Amerikai Egyesült Államokkal és más nyugati hatalmakkal, de nevéhez kötődik a kubai rakétaválság is (1962), amelyben végül visszakozásra kényszerült. A hatvanas évek elejétől szembekerült Kínával. 1964-ben a pártvezetés lemondatta, mert úgy vélték, nem képviseli megfelelően a Szovjetunió érdekeit. internálás: a hatalomra veszélyesnek tartott személyek kényszerlakhelyre telepítése vagy táborba zárása. Általában bírói ítélet nélkül, rendőri, hatósági határozattal történt. Jalta: város a Krím félszigeten, a Fekete-tenger partján. 1945. február 4–11. között itt tartották a három szövetséges hatalom vezetőinek konferenciáját, amelyen megállapodtak, hogy a háború befejezése után a Szovjetunió hadat üzen Japánnak, döntés született Németország megszállási övezeteiről, Lengyelország keleti határairól, az ENSZ létrehozásáról, nyilatkozatot adtak ki a háború utáni Európáról. Jugoszlávia: az első világháború után a délszláv területeket egyesítő állam. Kállay Miklós: politikus, miniszterelnök 1942 és 1944 között. Az volt a fő célja, hogy előkészítse Magyarország kilépését a második világháborúból, és különbékét kössön a nyugati hatalmakkal, miközben folytatta a Szovjetunió elleni háborút (hintapolitika). Kandó Kálmán: magyar mérnök, a villamosvasút egyik megalkotója. kapituláció: feltétel nélküli fegyverletétel, behódolás, Németország a második világháború végén május 8-án, japán 1945. szeptember 2-án kapitulált. Károlyi Mihály, gróf: politikus, magyar miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke. Kennedy, John Fitzgerald: az Amerikai Egyesült Államok demokrata párti elnöke (1961–1963). A belpolitikában törekedett a fekete lakosság helyzetének javítására. A külpolitikában párbeszédet szorgalmazott a szovjet vezetőkkel, s Bécsben tárgyalt Hruscsovval (1961). A kubai rakétaválság idején azonban kemény fellépése kényszerítette meghátrálásra a szovjeteket. Élesen elítélte a berlini fal építését, amit 1963-as nyugat-berlini látogatása során a falnál elmondott szenvedélyes beszéde is kifejezett. Máig tisztázatlan körülmények között merénylet áldozata lett. 225 keresztényszocializmus: keresztény értelemben vett (az emberek Isten előtti egyenlőségéből kiinduló) társadalmi igazságosságot hirdető politikai irányzat és mozgalom. Célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a szegénység enyhítése, a szociális gondok orvoslása. kétfrontos háború: olyan háború, amelyben egy ország vagy egy katonai szövetség nemcsak egy, hanem több, egymástól távol eső fronton folytat háborút, ami a haderő megosztását kényszeríti ki. kiegyezés: az osztrák uralkodó és a magyar vezető réteg által 1867-ben kötött kompromisszumos megállapodás, amelynek eredményeként létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. kisantant: Csehszlovákia, Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság által 1921-ben létrehozott katonai és politikai szövetség Magyarország külpolitikai elszigetelésére. kitelepítések: személyek vagy egész csoportok kényszerítése lakóhelyük tartós elhagyására, politikai vagy egyéb okokból (például katasztrófák idején). A második világháború után a közép-európai országokból több millió németet telepítettek ki, Csehszlovákiából pedig kb. 40 ezer magyart. A Rákosi-korszakban (1950-es évek) a „munkáshatalom” ellenségeinek minősített emberek ezreit családostul telepítették ki, főleg Budapestről. kiugrási kísérlet: Horthy Miklós kormányzó sikertelen kísérlete 1944. október 15–16-án, hogy kilépjen a háborúból, és különbékét kössön a szövetséges hatalmakkal. Ezt követően lemondásra kényszerült, és át kellett adnia a hatalmat Szálasi Ferencnek. kollektivizálás: a mezőgazdasági termelők (parasztok) magántulajdonának (föld, állatok, eszközök) elvétele, közös tulajdonná alakítása, termelőszövetkezetek létrehozása. Többnyire erőszakkal történik. kommunizmus: a magántulajdont elutasító, az egyéni érdekeket és szabadságot a közösség vélt vagy valós érdekeinek teljesen alárendelő politikai eszme, mozgalom, illetve e célokat megvalósító társadalmi rendszer. koncentrációs tábor: elnyomott népek, népcsoportok, hadifoglyok stb. fogva tartására és kényszermunkán való dolgoztatására létrehozott tábor. konszolidáció: a nagy társadalmi, politikai, gazdasági megrázkódtatások után, a helyzet megszilárdulását, megnyugvását eredményező időszak. 226 Magyarországon az első világháború és a trianoni béke utáni évtizedet, Bethlen István miniszterelnökségének idejét nevezzük a konszolidáció időszakának. konzervativizmus: politikai eszme, amely a hagyományokat, a nemzeti, történelmileg kialakult értékrendet helyezi előtérbe. kormányzó: királyságokban a királyt ideiglenesen helyettesítő személy, aki csak részben rendelkezik a királyi jogkörökkel. Horthy Miklóst 1920 márciusában választották kormányzóvá. Kovács Béla: politikus, 1945 után a Független Kisgazdapárt egyik vezetője (főtitkára) és országgyűlési képviselője. 1945–1947 között földművelésügyi miniszter. Nem akart együttműködni a kommunistákkal, ezért megvádolták, hogy kapcsolatban állt a köztársaság elleni összeesküvéssel. Képviselői mentelmi joga ellenére a szovjet katonai hatóság letartóztatta, és a Szovjetunióba hurcolta, ahol kényszermunkára ítélték. (Letartóztatásának napja, február 25-e ma a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.) 1955-ben magyarországi börtönbe került, ahonnan az 1956-os forradalom és szabadságharc idején szabadult ki. Tagja lett a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom és szabadságharc bukása után is politizált, egy ideig országgyűlési képviselő volt. közös ügyek: az Osztrák–Magyar Monarchia két központú államában azon ügyek, amelyeket Ausztria és Magyarország együttesen kezelt: a külügy, a hadügy és az ezek kiadásait fedező pénzügy. központi hatalmak: az első világháborúban Németország, Osztrák–Magyar Monarchia és szövetségeseik. (A világháború előtt Olaszország és Románia is része volt a szövetségnek.) Kun Béla: kommunista politikus, megalakította a Kommunisták Magyarországi Pártját. 1919. március 31-én államcsínnyel átvették a hatalmat, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot, amelynek kormányában külügyi népbiztos lett. Lengyelország: miután a 18. században a szomszédos nagyhatalmak felosztották, 1918-ban, az első világháború után szerezte vissza függetlenségét. 1939-ben Németország lerohanta, és a szintén támadást indító Szovjetunióval megosztozott rajta. Lenin, Vlagyimir Iljics (Uljanov): orosz kommunista (bolsevik) politikus. Kivált az Oroszországi Szociáldemokrata Pártból, és megalapította a bol- sevik pártot. 1917. október 25-én (november 7-én) a bolsevikok átvették a hatalmat, és Lenin a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett. liberalizmus: szabadelvű politikai eszmerendszer, amely az egyéni szabadságjogokat, kezdeményezőkészséget helyezi előtérbe. málenkij robot: orosz kifejezés, jelentése „kis munka”. A második világháborút követően több százezer magyar, köztük sok civil esett szovjet fogságba, és került ki a Szovjetunióba, kényszermunkatáborba. Marx, Karl: német filozófus, közgazdász, a kommunista eszmerendszer létrehozója, aki 1848-ban Engelsszel közösen írta meg a Kommunista kiáltványt, amelyben meghirdették a kapitalista rendszer erőszakos megdöntését és egy osztály nélküli társadalom létrehozását. A tőke című művében a kapitalista gazdaság működését elemezte. második világháború: 1939. szeptember 1-től 1945. szeptember 2-ig tartó háború, amely az emberiség történelmének legnagyobb emberáldozatát, pusztítását és a holokausztot hozta. MÁV: a mozaikszó korábban a Magyar Királyi Államvasutakat jelölte, napjainkban a Magyar Állami Vasutakat. megszállás: a német hadsereg 1944. március 19-én elözönlötte Magyarország területét, megszállta a stratégiai fontosságú pontokat, és megszüntette az ország önállóságát. Miklós, II.: a Romanov-dinasztiából származó orosz cár. 1917-ben lemondott a trónról, 1918-ban a bolsevikok családjával együtt kivégezték. millenniumi ünnepségek (1896): a magyar honfoglalás ezredévi, ezeréves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. monopólium: 1. Kizárólagos jog valamely tevékenység végzésére. 2. Vállalatok olyan szövetsége vagy olyan uralkodó helyzetben lévő vállalat, amely a verseny korlátozásával, kiküszöbölésével maximális haszon elérésére törekszik. Mussolini, Benito: olasz fasiszta politikus. Olaszország diktátora 1922 és 1943 között. 1922-ben puccsal átvette a hatalmat, felszámolta a parlamentáris rendszert, és totális diktatúrát épített ki. Agresszív külpolitikát folytatott, szövetséget kötött Hitlerrel. Németország oldalán belépett a második világháborúba. 1945-ben partizánok kivégezték. nacionalizmus: a nemzetet, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező politikai irányzat. Német Császárság: 1871-ben Versailles-ban, a francia–porosz háborút követően kikiáltott új, egységes Németország, amely porosz vezetéssel, Ausztria kizárásával valósult meg. nemzetállam: olyan állam, amelynek népességét nagyrészt egy nemzet alkotja. nemzetiszocializmus: az első világháború után, Németországban keletkezett ideológia, amelynek fő elemei a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a vezérelv, a demokráciaellenesség és kommunizmusellenesség. New York: az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa, itt található az ENSZ központja. Normandia: terület Észak-Franciaországban. 1944. június 6-án itt hajtottak végre partraszállást a szövetséges amerikai és brit csapatok, és ezzel új front nyílt a náci Németország elleni háborúban. numerus clausus: (latin kifejezés, jelentése „zárt szám”) Magyarországon 1920-ban vezették be a numerus claususnak nevezett törvényt, amely a felsőoktatásba való felvételt szabályozta úgy, hogy az egyes nemzetiségek csak olyan arányban kerülhettek a felsőoktatásba, amely megfelelt az ország lakosságához viszonyított arányuknak. A törvény elsősorban a zsidók ellen irányult, mivel csak az ő felsőoktatási arányuk múlta felül országos arányukat. nyilasok: Magyarországon az 1930-as évek elejétől 1945-ig a német nemzetiszocialisták eszmeiségét és módszereit átvevő szélsőjobboldali mozgalom hívei. Vezetőjük Szálasi Ferenc volt. Osztrák–Magyar Monarchia: az 1867-es osztrák– magyar kiegyezéssel létrejött két központú, alkotmányos Habsburg Birodalom 1867 és 1918 között. őszirózsás forradalom: 1918. október 31-én, az első világháborús vereség hatására Magyarországon kitört forradalom. Az elnevezés onnan ered, hogy a katonák sapkarózsájuk helyére őszirózsát tűztek. partizán: megszálló idegen hadsereg ellen harcoló civil fegyveres csoport tagja. Pearl Harbor: az Amerikai Egyesült Államok flottájának egyik csendes-óceáni támaszpontja volt itt, amely ellen a japán hadsereg támadást indított 1941. december 7-én. Ez vezetett az Amerikai Egyesült Államok hadba lépéséhez a második világháborúban. 227 Pétervár: orosz város a Néva folyó torkolatvidékén. 1703-ban alapította I. (Nagy) Péter orosz cár Szentpétervár néven. 1917-ig Oroszország fővárosa volt. 1914-ben kapta a Pétervár nevet, és a kommunista diktatúra alatt, Lenin halálakor (1924) lett Leningrád a neve. A második világháborúban a német hadsereg kb. 900 napig blokád alatt tartotta, de nem tudták elfoglalni. polgárháború: olyan háború, amely egy országon belül szemben álló ellenfelek (csoportok, pártok, hadseregek) között zajlik. Az amerikai polgárháború az északi és a déli államok között (1861-tól 1865-ig), a spanyol polgárháború Franco és a köztársaságpártiak között (1936-tól 1939-ig) zajlott. politikai antiszemitizmus: a 19. században a zsidókkal szemben kialakuló etnikai, rasszista alapú ellenszenv politikai változatának fő célja, hogy a zsidósággal szembeni előítéletes emberek körében népszerűségre tegyen szert, amit politikai pozíciók megszerzésére használ fel. proletárdiktatúra: a Marx által kidolgozott eszmerendszer szerint olyan diktatúra, amely a proletariátus erőszakos hatalomátvétele, „proletárforradalom” eredményeként jön létre, és addig marad fenn, amíg meg nem valósítják a kommunizmust. Rákosi Mátyás: kommunista politikus. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett, és innét hazatérve 1918 novemberében részt vett az első magyar kommunista párt (KMP) megalapításában. A Tanácsköztársaság idején a népbiztosok egyike, majd rövid ideig a Vörös Őrség parancsnoka. A Horthy-korszakban tagja maradt a betiltott kommunista pártnak. 1925-ben letartóztatták, és hosszú börtönbüntetésre ítélték. 1940ben a szovjet vezetés kezdeményezésére az 1849ben orosz kézre került magyar honvédzászlókért cserébe a Szovjetunióba távozhatott. 1945-ben tért haza, és a kommunista párt (MKP, majd 1948-tól MDP) vezetője lett (főtitkár). A kommunista hatalomátvételt (1949) követően egy szűk vezetői körre és az ÁVH-ra, valamint a szovjetekre támaszkodva kemény diktatúrát és személyi kultuszt épített ki. Elsősorban ő a felelős az ekkor végrehajtott törvénytelenségekért és koncepciós perekért. (Rákosi további életútjáról 8. évfolyamon tanulunk.) részvény: tulajdonjogot biztosító értékpapír, amelylyel a tőzsdén kereskednek. 228 revízió: a két világháború között Magyarországon elterjedt törekvés a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára. roma/cigány népirtás (porajmos): a nácik a cigányokat is módszeresen üldözték, deportálták, kivégezték. Az európai roma holokauszt során a 2 milliós cigányság legalább 10 százalékát meggyilkolták. Románia: 1862-ben Havasalföld és Moldva egyesülésével megalakult állam. Roosevelt, Franklin Delano: amerikai elnök 1932 és 1945 között. A gazdasági válság idején választották elnökké. Az amerikai gazdaságot a New Deal politikájával akarta a válságból kivezetni. A második világháborúban kezdetben fegyverszállításokkal támogatta Nagy-Britanniát, majd a Pearl Harbort ért támadás után belépett a háborúba. szabad verseny: a piaci verseny szabadságát hirdető, az állami beavatkozást elutasító gazdaságpolitika. A liberális gazdaságpolitika alapelve. Szálasi Ferenc: nyilas politikus, háborús bűnös. A két világháború között megalapította a nyilaskeresztes pártot. Horthy kiugrási kísérlete után 1945 márciusáig ő irányította az országot. Hatalma alatt tombolt a nyilasterror, az ország erőforrásait kiszolgáltatta Hitlernek. Háborús bűnösként elítélték és kivégezték. Szarajevó: Bosznia-Hercegovina fővárosa. 1914. június 28-án itt gyilkolta meg egy merénylő Ferenc Ferdinándot, ami az első világháború kirobbanásához vezetett. személyi kultusz: a totális diktatúrákban a diktátor személyének dicsőítése. Szerbia: a Dunától délre, a Morava folyó völgyében elhelyezkedő ország, amely a török uralom évszázadai után a 19. század elején autonómiát szerzett, majd a század közepén függetlenné vált. szociáldemokrácia: a szocialista munkásmozgalmak egyik irányzata. A választójogért és a munkakörülmények javításáért küzdöttek, és a kommunistákkal szemben nem akarták fegyverrel megdönteni a polgári államrendet. szocializmus: olyan politikai nézet, amely a társadalmi egyenlőséget és az anyagi javak igazságos elosztását akarja megvalósítani. szovjet: tanács, közigazgatási és államhatalmi szerv Oroszországban és a Szovjetunióban. Szovjetunió: kommunista állam, birodalom (1922– 1991). szövetségesek: a második világháborúban a tengelyhatalmak ellen harcoló nagyhatalmak, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió összefoglaló neve. Sztálin, Joszif Visszarionovics: grúz származású, kommunista politikus, a Szovjetunió vezetője. Az 1930-as évektől állami terrort vezetett be, személyi diktatúrát alakított ki. A náci Németország legyőzésében játszott szerepének köszönhetően nemzetközi tekintélye és befolyása jelentősen megnőtt. Sztálingrád: város a Szovjetunióban, a Volga partján. Az 1942. augusztus 21. és 1943. február 2. között itt vívott csata a második világháború európai hadszínterének fordulópontja lett, amelynek során a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak haderejére. Tanácsköztársaság: Magyarországon 1919 márciusában államcsínnyel létrejött kommunista diktatúra. Teleki Pál: magyar politikus, tudós, miniszterelnök 1920–21-ben, majd 1939 és 1941 között. Célja az volt, hogy Magyarország kimaradjon a második világháborúból, de 1941-ben nem tudta megakadályozni, hogy Magyarország is részt vegyen Jugoszlávia német lerohanásában. Ezért öngyilkosságot követett el. tengelyhatalmak: a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezése. tervgazdaság: a vállalatok állami tulajdonán alapuló rendszerekre jellemző gazdaságirányítási forma. A gazdaság előre meghatározott időszakra központilag kidolgozott, részletes tervek alapján működik. totális állam: olyan politikai rendszer, (katonai) diktatúra, amikor az állam a társadalom életének minden területét ellenőrzi. totális háború: olyan háború, amelyben a részt vevő országok minden erőforrásukat, a lakosság munkaerejét és a gazdaság működését a győzelem céljainak rendelik alá. tömegkultúra: tömegesen előállított, árucikké vált, a tömegek számára hozzáférhetővé tett, az átlagos ízlés igényeinek megfelelni kívánó kultúra. tőzsde: szabályozott, koncentrált piac, ahol forgalomképes áruk vagy pénzügyi eszközök adásvétele zajlik. urbanizáció: a városiasodás folyamata; amikor a lakosság és a meghatározó gazdasági tevékenységek a városokban összpontosulnak, és terjed a városi életforma. vallási egyenjogúság: a különböző vallások követőit hátrányosan megkülönböztető szabályok teljes megszüntetése. Varsói Szerződés: a kommunista országok 1955ben megalakult katonai tömbje. Mindvégig szovjet vezetés alatt állt. vasfüggöny: a nyugat-európai és a szovjet befolyás alatt álló országok közötti határvonal. A kifejezést először Churchill brit politikus használta egy beszédében (1946), utalva arra, hogy ez a határ átjárhatatlan. Sok helyütt nemcsak a szigorú ellenőrzést jelentette, hanem fizikai akadályokat is (drótkerítés, aknazár stb.). Ennek legismertebb példája a berlini fal és a Magyarország, illetve Ausztria között kb. 260 kilométer hosszan húzódó határzár. villámháború: az első világháborúban Németország által követett stratégia, amely az ún. Schlieffen-terv alkalmazásával a koncentrált, váratlan, gyors támadásra épít. Vilmos, I.: a Hohenzollern-dinasztiából származó porosz király, majd az újonnan alakult Német Császárság uralkodója 1871-től 1888-ig. Vilmos, II.: a Hohenzollern-dinasztiából származó uralkodó, 1888-tól 1918-ig a Német Birodalom császára. Wilson, Wodrow: 1913 és 1921 között az Egyesült Államok demokrata párti elnöke. 1917-ben hadat üzent Németországnak. A háborút lezáró béketárgyalásokra 14 pontos javaslatot dolgozott ki, amelyben igazságos békét hirdetett meg. vörösterror: a Tanácsköztársaság idején a vélt vagy valódi ellenforradalmárok elleni megtorló akciók, gyilkosságok. zsidótörvény: a zsidók jogait korlátozó törvények az 1930-as évek végétől kezdve. Az első zsidótörvény 1938-ban 20%-ban maximalizálta a különböző értelmiségi pályákon a zsidók arányát, amit a második zsidótörvényben, 1939-ben 6%-ra csökkentettek. A harmadik, 1941-es zsidótörvény megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot és a nemi kapcsolatot. 229 Történelmi kulcsfogalmak Ebben a táblázatban együtt is megtalálod mindazt, amit idén a történelmi múlt sajátosságairól és kutatásának módszereiről tanultál. Az oldalszámok segítségével könnyen meg tudod keresni, hogy melyik témánál volt ezekről szó. Változások Nézőpont Okok és következmények A történelmi változásoknak egyszerre lehetnek kedvező és kedvezőtlen hatásai az emberek életére. 22. oldal A történelmi szereplők személyes tulajdonságai is hatással vannak az események alakulására. 93. oldal és 100. oldal A történelemben voltak korszakok, amikor hosszú időn keresztül alig változott valami, de voltak olyan korszakok is, amikor gyors és látványos változások zajlottak le. Ez utóbbi esetben a különböző változások kölcsönösen felerősítették egymást. 34. oldal Sokszor ugyanazt az eseményt teljesen eltérően értékelik már az azokat átélő emberek is. 17. oldal, 43. oldal, 96. oldal, 104. oldal, 114. oldal A történelmi megismerés fontos része a változások megfigyelése és azonosítása. 218. oldal Sokszor az utókor és a történészek is vitatkoznak a történelmi események megítéléséről. 183. oldal, 193. oldal Az események magyarázatához érdemes egyszerre többféle okot keresni és mérlegelni. 63. oldal és 151. oldal A jelentős változásokat okozó eseményeket fordulópontoknak nevezzük. 82. oldal A történelem nem egyszerűen események és tények sorozata. Nagyon sokféle kérdés tehető fel az eseményekről. Jó kérdést viszont csak az tud feltenni, aki már rendelkezik ismeretekkel a témáról. 145. oldal Az ok-okozati összefüggések keresése fontos a történelmi események megértéséhez. 73. oldal A történelmi eseményeket és döntéseket az utókor már a későbbi események és következmények ismeretében értékelheti. A döntések meghozatalakor azonban a jövőt még senki sem láthatta pontosan előre. 156. oldal 230 A technikai fejlődés megkönnyíti az emberek életét, de háború idején tömegek halálát is okozhatja. 167–168. oldal Forrásjegyzék 4. Az 1920-as évek divatja (moodsay.nl) 4., 75. A Vörös Hadseregbe hívó korabeli propagandaplakát (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 4., 101. Német választási plakát © CULTiRiS / INTERFOTO / Pulfer 4., 93. Sztálin propagandaplakát © CULTiRiS / AKG-Images 4., 110. Irredenta fémtábla (Darabanth Aukciós Ház és Galéria, Budapest) 5. Jurij Gagarin © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 5., 213. Rákosi Mátyást köszöntő zománctábla (Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd) 5., 216. Az aranycsapat © Fortepan / Erky-Nagy Tibor (újraszínezte: Magyar Fotóarchívum) 5., 188. Atomrobbantás (National Archives at College Park, Adelphi) 5., 192. Táncmulatság (Library of Congress, Washington D. C.) 6. Hunyadi Mátyás, márvány dombormű (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 6. Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása 6. Dióscoro Teófilo Puebla Tolín: Kolumbusz partra száll Amerikában © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 6. Körösfői-Kriesch Aladár: Tordai országgyűlés (Tordai Történeti Múzeum, Torda) 6. Székely Bertalan: Egri nők (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 7. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 7. Jean-Baptiste Lallemand: Bastille ostroma (Musée Carnavalet, Párizs) 7. Stephenson gőzmozdonya © CULTiRiS / INTERFOTO / Bildarchiv Hansmann 7. Vinzenz Katzler: Széchenyi István felajánlja egyévnyi jövedelmét a Tudós Társaság alapítására © CULTiRiS / magánarchívum 7. A 12 pont (American Hungarian Federation, Cleveland) 8., 20. Fred Pansing: Lusitania © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 11. Dunant emlékérme (International Committee of the Red Cross Library and Public archives, Genf ) 12. Christina Speyer: Porosz-osztrák háború © CULTiRiS / INTERFOTO / Sammlung Rauch 12. Anton von Werner: A Német Császárság kikiáltása Versailles-ban © CULTiRiS / AKG-Images 13. A Le Petit Journal címlapja © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 13. Leonard Raven-Hill: Balkáni gondok karikatúra © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 16. Az angol polip karikatúra © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 17. John Tenniel: Bismarck távozik © CULTiRiS / AKG-Images 18. Orosz plakát az antantról (Russian State Archives, Moszkva) 19. Karl Benz © CULTiRiS / SCIENCE PHOTO LIBRARY 19. Ford T-modell (Library of Congress, Washington D. C.) 20. Zeppelin léghajó (Library of Congress, Washington D. C.) 23. A papok és rabok lemészárlása Párizsban © CULTiRiS / AKG-Images 25. XIII. Leó pápa (Library of Congress, Washington D. C.) 26. Egy londoni középiskola labdarúgócsapata (National Football Museum, Manchester) 26. Az első Tour de France kerékpárverseny győztese (Roger Viollet, Bibliothèque Nationale de France, Párizs) 26. Hajós Alfréd © MTI Fotó 28. Az épülő Erzsébet híd © Fortepan / Schoch Frigyes 32. Ferenc József (Vasárnapi Újság, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 34. Európai kivándorlók érkeznek New York kikötőjébe © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 35. Gőzeke (orszagalbum.hu / VéPé, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 35. Gizella gőzmalom képeslapon (egykor.hu) 36. Csonka János (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest) 36. A Szerecsen utcai telefonközpont (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest) 37. Kéregöntésű vasúti kerék (Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény, Budapest) 38. Pollák Zsigmond: Podmaniczky Frigyes (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 39. Az első pesti villamos © Fortepan / Somlai Tibor 40. Bérház udvara © Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ 43. Kaufmann Izidor: Az engesztelés napja (Kunsthistorisches Museum, Bécs) 43. Karikatúrák a nemzetiségekről (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 45. Mirkovszky Géza: Az Iparművészeti Múzeum átadása (Flickr / Iparművészeti Múzeum, Budapest) 45. A földalatti építése © Fortepan / Fortepan 45. A millenniumi kiállítás plakátja (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 46. A budapesti Operaház © Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképe 47. Szeged egy korabeli postai képeslapon (szegedpanorama.hu) 48. Temesvár képeslapon (Wikimedia / Wolfgang Sauber gyűjteménye) 48. Szegedi árvíz (Österreichische Nationalbibliothek, Bécs) 48. Sopron a jövőben (sopronanno.hu) 50. Willy Stöwer: Gőzhajó elsüllyesztése a Földközi-tengeren (Wikimedia / Darkone) 56. Brit géppuskás © CULTiRiS / AKG-Images 57. Ferenc József (Library of Congress, Washington D. C.) 57. Imádkozik a király (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 58. Tisza István a fronton (Österreichische Nationalbibliothek, Bécs) 62. IV. Károly © CULTiRiS / INTERFOTO / Sammlung Rauch 64. Isaak Brodsky: Lenin © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 66. Az Auguszta-alap plakátja (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 66. Angol lőszergyár (Rudolf Cronau, University of California Libraries, Berkeley) 67. Kutya a belga hadseregben © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 67. Elefánt a német hadseregben (Nationaal Archief, Amszterdam) 69. Az őszirózsás forradalomban részt vevő katonák (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest) 70. Köztársaságot! (Bíró Mihály plakátja) (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 70. A köztársaság kikiáltása a Parlament előtt (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 71. „Wilsontól csak wilsoni békét…!” plakát (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 71. Károlyi Mihály © CULTiRiS / magánarchívum 72. A köröstárkányi emlékmű (Wikimedia / Wikizoli) 74. Kun Béla szónokol (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 75. Május 1-jei ünnepségek (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 79. A „négy nagy” (Library of Congress, Washington D. C.) 80. Wilson karikatúra © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 81. Karikatúra a békekonferenciáról (National Archives at College Park, Adelphi) 83. Apponyi Albert (Bibliothèque Nationale de France, Párizs) 84. Plakát 1920 májusából (Budapest Történeti Múzeum Könyvtár, Kiscelli Múzeum, Budapest) 85. Magyarország melletti szavazásra buzdító plakát (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest) 86. Plakát a vagonlakókról (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 86. Vagonlakók (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 88. Zeppelin léghajó © Fortepan / Hanser Mária 91. Rádióhallgató család © CULTiRiS / AKG Images 91. Nők a volán mögött © CULTiRiS / AKG Images 94. Vízierőmű építése a Dnyeper folyón (Russian State Archives, Moszkva) 94. Kolhozt népszerűsítő plakát © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 95. Foglyok agyagot lapátolnak (Tomasz Kizny, Wroclaw, Wikimedia / Kl833x9) 231 97. A New York-i tőzsde 1929-ben © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 99. Propagandafestmény Mussoliniról © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 99. Elértéktelenedett bankjegyekkel játszó gyerekek © CULTiRiS / AKG Images 101. Hitler egy pártrendezvényen © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 102. Hitlerjugend felvonulása © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 102. Rohamosztagosok felvonulása © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 104. Hitler bevonulása a Szudéta-vidékre (Bundesarchiv Sammlung, Berlin) 104. Karikatúra Csehszlovákiáról (Punch Magazine, London) 106. Horthy Miklós vitézeket avat © MTI Fotó 108. Horthy Miklós az általa festett Ferenc József portré előtt (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 108. A Novara cirkáló (Dr. Szabó István: Skagerrak az Adrián. Flottánk sikere az Otrantó fölött, arcanum.hu) 109. László Fülöp: Horthy Miklós (Kieselbach Galéria és Aukciósház, Budapest) 110. Miltiadész Manó: Horthy (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 110. Irredenta képeslap (Thury György Múzeum, Keszthely) 112. Ereklyés országzászló (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 112. Revíziós megmozdulás (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 115. Bethlen István (Bundesarchiv Sammlung, Berlin) 115. Az Egységes Párt választási plakátja (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 116. Ötszázezer koronás bankjegy (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 116. Százpengős bankjegy (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 118. Harangszentelés (Magyar harangok honlapja) 119. Az Erdélyi Szépmíves Céh jelvénye ( Wikimedia / Elekes Andor) 121. Orion rádió plakátja (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 121. Tungsram izzó reklámja (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 122. Szent-Györgyi Albert © MTI Fotó 123. Tanóra egy polgári fiúiskolában (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 124. Jelenet a Halálos tavasz című filmből. Rendezte: Kalmár Gyula, 1939 (Magyar Filmintézet és Archívum, Budapest) 124. Jelenet a Hyppolit, a lakáj című filmből. Rendezte: Székely István, 1931 (Magyar Filmintézet és Archívum, Budapest) 126. Aratás © Fortepan / Konok Tamás id 126. A budapesti Dunakorzó (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest) 126. Horthy Miklós és menye (Horthy Istvánné Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő) teniszeznek, 1942 (Balatoni Múzeum, Keszthely; fotótár 19255., Fotó: Erdődi Mihály, Budapest) 127. Világbajnoki ezüstérmet nyert a magyar labdarúgó-válogatott (nemzetisport.hu) 127. Elek Ilona (Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Budapest) 232 127. Olimpikonok fogadtatása (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 130. Amerikai bombázók © Fortepan / National Archives 134. Hitler és Sztálin karikatúra (British Cartoon Archive at the University of Kent, Kent) 136. Német katonák és a compiègne-i vasúti kocsi (Bundesarchiv Sammlung, Berlin) 139. Német tengeralattjáró © CULTiRiS / AKG Images 140. Japán repülők a Pearl Harbor elleni támadásra készülve (National Archives at College Park, Adelphi) 141. Japán támadás Pearl Harbornál © CULTiRiS / INTERFOTO / awkz 142. Hitler-karikatúra (Library of Congress, Washington D. C.) 143. A szövetséges csapatok partraszállása (Imperial War Museums, London) 144. A szövetséges hatalmak vezetői © CULTiRiS / AKG Images 144. Anyahajó (USS Hornet Museum, Alameda) 145. Hirosimáról készített amerikai légi felvétel az atomcsapás előtt és után (University of North Carolina, Chapel Hill) 146. Zsidó diákok megszégyenítése (United States Holocaust Memorial Museum, Washington D. C.) 148. A varsói gettó kiürítése © CULTiRiS / AKG Images 149. Zsidók elhurcolása (Instytut Pamięci Narodowej, Varsó) 149. Auschwitz környéki táborrendszer (Bundesarchiv Sammlung, Berlin) 150. A zalaegerszegi gettó bejárata © MTI Fotó 152. Anne Frank (annefrank.org, Amszterdam) 154. A honvédség bevonulása a Felvidékre (Wikimedia / Ladislav Luppa) 155. Teleki Pál (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 157. Hadifoglyok úton a hadifogolytáborok felé (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) 158. Német katonák a Halászbástyán (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 159. Budapest bombázása © Fortepan / National Archives 160. Szálasi Ferenc a budai Várban (Bundesarchiv Sammlung, Berlin) 164. Katyusa (Wikimedia / Nemo5576) 164. T–34-es harckocsik támadásban © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 165. Német könnyű páncélosok (Bundesarchiv Sammlung, Berlin) 165. Messerschmitt Me-109 (Bundesarchiv Sammlung, Berlin) 165. B–17-es nehézbombázó © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 166. A brit légi főparancsnokság (Imperial War Museums, London) 167. Partizánok (Rzeczpospolita Archiv, Varsó) 168. Lebombázott Drezda © CULTiRiS / AKG Images 170. A felrobbantott Erzsébet híd az ostrom után © Fortepan / Fortepan 170. Budapest romokban © Fortepan / Vörös Hadsereg 172. Henri Cartier Bresson: A berlini fal (Sotheby's, London) 176. Churchill, Truman és Sztálin © MTI Fotó 178. Izrael állam megalakulása © CULTiRiS / AKG Images 180. Marshall-terv plakátja © CULTiRiS / INTERFOTO 182. Nyikita Szergejevics Hruscsov © MTI Fotó 184. Légi híd Berlin felett © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 185. Peacekeeper rakéta (National Museum of the United States Air Force, Dayton) 187. Karikatúra a kubai válságról (Library of Congress, Washington D. C.) 188. Nukleáris robbanófejet hordozó rakéta (Central Intelligence Agency, Langley Falls) 189. Jurij Gagarin © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 191. Családi idill az Amerikai Egyesült Államokban © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 192. Elvis Presley © CULTiRiS / INTERFOTO / Friedrich 193. A Beatles megérkezése New Yorkba (Library of Congress, Washington D. C.) 193. Elliott Landy: Joe Cocker’s Band (jazzinphoto, Mai Manó Ház, Budapest) 194. Amerikai katonák Vietnámban © CULTiRiS / Bridgeman Art Library 196. A Sztálin szobor a Felvonulási téren © MTI Fotó 201. Hazatérő hadifogoly Debrecenben © MTI Fotó 203. A németek kitelepítése © MTI Fotó 204. A Felvidékről kitelepített magyar családok © MTI Fotó 205. Truman gőzmozdony © MTI Fotó 205. Egymilliárd-bilpengő (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 206. Kovács Béla (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 207. Az ún. „kék cédula” (Országgyűlés Múzeuma, Budapest) 208. Rákosi Mátyás beszédet tart © Fortepan / Rádió és Televízió Újság 209. Farkas Mihály, Gerő Ernő és Rákosi Mátyás © MTI Fotó 209. Standard gyár az államosítás idején © MTI Fotó 210. A terménybeszolgáltatásra felhívó plakát (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 211. ÁVH jelvénye (Wikimedia / Thommy, Oppashi) 212. A Terror Háza © MTI Fotó 213. A Sztálin-szobor a Felvonulási téren © MTI Fotó 214. Mindszenty József (mindszentyalapitvany.hu) 215. A magyar ötéves terv eredményeit bemutató kiállítás plakátja (hogyantortent. com, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 218. A recski tábor egyik barakkja © CULTiRiS / Kocsis András Sándor 219. A pozsonyligetfalui emlékmű (hirado.hu, MTVA, Budapest) Shutterstock Képügynökség: 20., 24., 91., 189. Shutterstock szerkesztői képek (/Shutterstock.com): 149. o. isparklinglife; 185. o. Andrey Lobachev; Thinkstock, Getty-images Képügynökség: 152., 186.
