JELMAGYARÁZAT
Bontsd hangokra!
Színezd is ki a tanult hang helyén álló karikát!
Bontsd szótagokra!
Törd el!
Kösd össze!
Karikázd be!
Húzd alá!
Rajzold le! Írd be!
Színezd ki!
Rakd ki betûsínbe!
Mesélj! Válaszolj!
Olvasd el némán!
Készülj a hangos olvasásra!
Esztergályosné Földesi Katalin
ARANY ÁBÉCÉ
GYAKORLÓ OLVASÓKÖNYV
AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA
NYOLCADIK, JAVÍTOTT KIADÁS
CELLDÖMÖLK, 2004
Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II.18.) MKM számú rendelet
13.§. (1.) bekezdése alapján az ARANY ÁBÉCÉ gyakorló olvasókönyv 1. osztály címû
kiadványt TTI-23755-EKT/2002 szám alatt jóváhagyta és kerettantervnek megfelelõ
tankönyvvé nyilvánította.
A verseket írta
Balogh József
Devecsery László
Lektorálta
Csabai Katalin
Bírálta
Némethné Németh Ágota
Pajor Katalin
Seregély Istvánné
Illusztrálta
Kurucz Krisztina
Alkotó szerkesztô
Esztergályos Jenô
Köszönetet mondunk Horváthné Zilahy Ágnes és Matusekné Bíró Teréz
kolléganôknek a felhasznált kéziratrészleteikért.
ISBN: 963 464 581 x
A kiadó minden jogot fenntart
Apáczai Kiadó
9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/ 525-000, Fax: 95/ 525-014
Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató
Raktári szám: AP – 118/8
Nyomdai elôkészítés:
Gyôr,
Rajzolj a tó fölé napocskát!
A tó mellé sátrat!
A sátor elé gyereket!
A gyerek alá füvet!
Vezesd a gyereket a könyvéhez,
de maradj a vonalak között!
3
Hangokat ábrázoló képek
Mássalhangzók hangoztatása
r R
rr RR
m
mm
M
MM
c C
cc CC
p
pp
P
PP
sz
sz sz
Sz
Sz Sz
cs
Cs
cs cs Cs Cs
f
F
ff FF
d
dd
s
S
ss SS
D
DD
z Z
zz ZZ
4
Hangokat ábrázoló képek
Magánhangzók hangoztatása
á
Á
ó Ó
i
I
e
E
é
É
í
Í
a
A
u
U
ü
Ü
5
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod a
képek nevében!
m
mm
M
MM
c C
cc CC
r R
rr RR
6
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod a
képek nevében!
p
pp
P
PP
f
F
ff FF
d
dd
D
DD
7
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod
a képek nevében!
z Z
zz ZZ
s
S
ss SS
8
Színezd be a karikát, ha a kijelölt kép hangját hallod
a képek nevében!
sz
sz sz
Sz
Sz Sz
cs
Cs
cs cs Cs Cs
9
1.
Mondd ki a rajzok nevét!
Hány szótagból áll a szó?
Kösd a képet a megfelelõ kerethez!
2.
Rajzolj keretet a vonalra!
Jelöld, hány szótagból áll a szó!
10
3.
Mondd ki a rajzok nevét!
Hány szótagból áll a szó?
Rajzolj annyi keretet a vonalra, ahány tagból áll a
szó!
11
Melyik kép nevében és hol hallod a kiemelt hangot?
Jelöld meg piros ponttal a szótagban!
aA
áÁ
e
E
é
É
i
I
12
Melyik kép nevében és hol hallod a kiemelt hangot?
Jelöld meg piros ponttal a szótagban!
í
Í
10
o
O
ó
Ó
u
U
ü
Ü
13
Hangösszevonási gyakorlatok
Olvasd össze a képek kezdõhangjait! Mondd ki a szót!
14
Hangösszevonási gyakorlatok
Olvasd össze a képek kezdõhangjait! Mondd ki a szót!
15
i
í
I
ír
ing
1.
Ing
Ír
Inget kapott a kis Imi,
a tükörben nézegeti.
Bizony csinos – mondják neki
barátai: Misi, Peti.
2.
3.
10
i
í
16
Í
Lívia most verset ír,
gyorsan telik a papír.
Alkot mókás rímeket,
és amíg ír, jót nevet.
1.
a
Alma
A
Almafánkon aranyalma,
nékem szedi róla Anna.
Kiskosárba Andris rakja,
Szeretnéd, ha egyet adna?
alma
2.
aA a m o i u Í ü Û A a í m t A û a
3.
4.
5.
i
a
17
ü
û
Ü
Û
1.
ûrhajó
üveg
Üveg
Ûrhajó
Üvegfalú üvegház,
benne vajon mit találsz?
Cumisüveg, tejesüveg,
nagyanyónak meg szemüveg.
Nagyszerû az ûrhajó,
ûrben szállni hû, de jó!
Ûrhajós már Holdra szállt.
Ûrjármû a Marson állt.
2.
üû i Í ü a I t û m I i o Í I ü t û
3.
4.
ü
û
18
m
Maci
1.
M
Esténként a játékmaci
mellém bújik, altatom.
Szófogadó, jól tudom,
nem szuszog az ágyamon.
maci
2.
3.
a
4.
ma
5. mí
ím
mü üm
mû ûm
m
mi
6.
19
o
1.
O
ó
olló
Ó
óra
Olló
Óra
Olló, olló, szabóolló,
csitteg, csattog, mint a holló.
Ruhát készít teneked,
holnap fel is veheted.
Órát kapott Palkó, Jankó,
csodálkozik kicsi Lackó.
Tik-tak, tik-tak jár az óra,
körbejár a mutatója.
2.
4.
3.
20
ó
mó-
m
Mi-
û
ma-
Televízió
1.
t
T
Minden este mesél néked,
tv-maci a vendéged.
Mese után aludj szépen,
víg álommal, békességben.
2.
m t o i ü m a t
televízió
M I Ü T O T M A
3.
Karikázd be a szavakat!
Próbáld szóvá kiegészíteni a többi szórészt!
it
ti
ít
tí
4.
üt
tü
ût
tû
at
ta
ot
to
ót
tó
itt
ott
tû
te
D
5.
ü-ti
i-tat
6.
Itt a to-tó, Ottó!
To-mi üti a
E-ta
Ot-tó
To-mi
Ti-mi
-t.
21
e
E
Egér
1.
Egérke, fehérke,
beszaladt a vetésbe.
Te fürge menyétke,
uccu neki, te érd be!
egér
2.
3.
m
e
E
I
ta
at
4.
i
ü
e
a
û
a
e
t
M E
Ü
Í
A Û E
T
A
te
et
ti
it
to
ot
tü
üt
tû
ût
me
te
5.
e-me
í-me
6.
Em-ma et-te a
e-tet
i-tat
et-te
it-ta
E-ta
Em-ma
-t.
E-mi e-te-ti a
22
í
-t.
1.
l
Léggömb
L
– Léggömböt végy – szólt a lányom –,
aztán fújd fel, azt kívánom!
Versenyezhet a madárral,
nem törõdik semmi mással.
léggömb
2.
3.
4.
lo
ol
5.
el
Lil-la
te-li
le-li
6. E-mil
A-li
ló
ól
li
il
lí
íl
lü
ül
I-la
A-li
e-mel
e-lem
lû
ûl
la
al
O-li
lel
ól
tol
-t e-mel.
-t tol.
23
u
U
ú
Ú
1.
uborka
Uborka
újság
Újság
Uborka a becses nevem,
konyhakertben nevelkedtem.
Indás száram futni szeret,
kicsit szúr is, hogyha szeded.
Újság kell a hosszú útra,
hosszú lesz a vonat útja.
Tele képpel, betûvel,
jó hírrel és derûvel.
2.
3.
um úm üm ûm om óm ut út ul úl
mu mú mü mû mo mó tu tú lu lú
4.
5.
24
I
H
Mi-mi
-t al-tat.
E-mil
-t mu-tat.
To-mi a-u-tót e-tet.
El-la ol-lót tol.
r
Repülõ
1.
R
Repülõrõl minden kicsi,
aki repül, el is hiszi.
A házak csak akkorák,
mint a gyufaskatulyák.
repülõ
2.
3.
I
r
m
t
r
l
t
m
M
T
R
L
M
L
R
T
ri
ir
rí
ír
ra
ar
re
er
ro
or
ró
ór
ru
ur
rú
úr
4.
úr
túr
mar
mer
5.
ró-la
ró-lam
or-rom
ma-rom
e-rem
te-rem
me-rem
le-lem
Húzd alá a kislányok nevét !
Im-re, Te-ri, Ri-ta, La-li, Ma-ri, Ro-li
25
á
Á
Ásó
1.
Ásót fogok, kertet ások,
puha földben kis virágok.
Május elsõ vasárnapján
virágot kap édesanyám!
ásó
2.
a
á
e
m
ú
t
i
r
á
l
o
a
M E Ú
Á
T A Á R I O L
A
3.
á
a
4.
t
l
r
m
a
5.
26
ám
át
ár
áll
r
á
á
orr
tûr
túr
már
á
u
l
á-ra
lá-ma
lár-ma
tám-la
r
R
á
Á
1.
tár
tál
lát
lám
á-ru
á-ra
í-ró
ó-ra
á-lom
á-mul
á-rul
tá-rul
2.
ó-ra
Im-re
rol-ler
toll-tar-tó
3.
4.
re-
rá-
ró-
A-má-li-a al-mát á-rul.
Már-ta ó-rát lá-tott.
Mit á-rul A-má-li-a?
Mit lá-tott Már-ta?
27
é
É
Érem
1.
Versenyt futunk kint a réten,
Kié lesz a legszebb érem?
Célban elsõ én leszek,
Kérem is az érmemet!
érem
2.
l
á
m
M L É
é
t
a
l
é
u
e
r
é
Á A L T É R U E É
3.
t
t
é
l
r
l
t
t é r
l
4.
ért
tér
rét
tél
l
r é t
t
é-le
e-lé
é-tel
é-rem
é
ér
é-re
é-rem
5. Te-ri mé-ri a tú-rót.
E-le-mér Ma-ri-ra mu-tat.
28
r
m é r
m
e
em
e-me
e-mel
Virág
1.
v
V
Vázára vár sok virág,
köszöntsd velük anyukád!
Én majd szegfût, rózsát veszek,
te meg zölddel díszítheted.
2.
t
u
r
m
v
R M U T
3.
t
V L V T
v
é
í
ó
á
e
4.
virág
v
é
í
á
l
r
ó
e
vá va vo vó vu vú vü vû ve vé
áv av ov óv uv úv üv ûv ev év
5.
év
ér
él
lé
ver
vér
var
vár
6.
Hogy hívják ezt a fiút?
ve-le
ve-ri
vá-ra
vé-re
Vi-o-la
Val-ter
Va-lér
Va-lé-ri-a
É-va, Ve-ra, Vi-li,
Lí-vi-a, Vi-o-la
29
é
1.
É
v
V
Ve-ra a ma-má-val varrt.
Mi-vel varrt?
2.
ér-te
ér-me
é-rett
él-tet
3.
ve-lem
le-vél
tá-vol
to-va
le-ve
él-ve
lo-va
al-va
Mi hiányzik a képrõl?
Em-ma At-ti-la e-lé tet-te a
tá-lat. At-ti-la e-te-ti To-mit.
A ma-ma ott áll mel-let-te.
4. É-va Ve-rá-val ví-vott.
O-lí-vi-a ve-lem ve-tí-tett.
Lí-vi-a vil-lá-val tor-tát e-vett.
Vil-ma tol-lal ír-ta a le-ve-let.
Mit tett: É-va, O-lí-vi-a, Lí-vi-a, Vil-ma?
30
ö
Ö
õ
Õ
1.
öntözõkanna
õz
Öntözõkanna
Õz
Öntözõkanna a nevem.
Öntözni kell? Gyere velem!
Szép virágok hervadoznak,
friss víztõl majd felvidulnak.
2.
Õzgidának nincs bölcsõje,
zöld mezõ a heverõje.
Fûbõl van a vánkosa,
álmát õrzi õzmama.
ö
5
õ
r
3.
õ
v
ö
ö
5
l
t
õ
t
ö
r
4. lö lõ tö tõ rö rõ vö võ mö mõ
öl õl öt õt ör õr öv õv öm õm
5.
5
öt
tõ
üt
tû
e-võ
e-lõ
e-rõ
ü-tõ
ve-lõ
me-rõ
ve-võ
te-tõ
e-me-lõ
e-te-tõ
ö-le-lõ
te-re-lõ
31
n
N
Nadrág
1.
Egy lyukon be, két lyukon ki,
aki tudja, ne mondja ki!
Kettõ lábnak, egy a testnek,
neve csakis nadrág lehet.
nadrág
2.
3.
m
a
n
á
u
i
n
o
t
r
n
u
N
M
A
U
Á N O
I
R
T
N
U
Rajzold be a nyilakat az összeolvasás sorrendjében!
n
n
ö
t
é
t
i
n
n
i
4. ni ní nü nû na ná no nó ne né nu nú nö nõ
in ín ün ûn an án on ón en én un ún ön õn
5.
6.
manónõmen-
t
ta
tan
ta-nít
ta-ní-tó
-ta
-nó
-tõ
-vér
n
nn
32
ö
1. int
in-tõ
on-tó
ön-tõ
ont
önt
né-ni
él-ni
nõ-ni
na
2.
3.
n
Ö
en-ni
in-ni
ven-ni
ön
vö
I-ván
An-tal
Er-vin
A-ni-ta
Na-tá-li-a
An-na-má-ri-a
Húzd alá a fiúneveket!
An-na
Er-nõ
Er-na
Tó-ni
Nó-ra
Á-ron
4. E-mõ töl-tõ-tol-lat vett e-lõ.
Te-ri ö-röm-mel ö-le-li a
A ve-võ öt ö-vet vett É-vá-tól.
Te-rí-tõt ta-lált E-le-mér.
Mit
Mit
Mit
Mit
-t.
vett e-lõ E-mõ?
ö-lel Te-ri?
vett a ve-võ?
ta-lált E-le-mér?
33
s
S
Sapka
1.
Itt a tél és hull a hó,
csupasz fejre sapka jó!
Kalapnál is többet ér,
sose fújja el a szél.
sapka
2.
3.
s
4.
á
s
r e
s í
s
ó
si sí sa sá sö sõ se sé su sú sü sû
is ís as ás ös õs es és us ús üs ûs
5.
sár
sál
sav
sáv
6.
34
õ
sün
süt
sín
sír
más
mos
vas
vés
Sá-
-só
Si-
-sõ
1.
z
Zászló
Nemzeti zászlónk szellõ lobogtatja,
hajnali harmat szelíd cseppje rajta.
Nagy csatákban élen vitték,
ha földre hullt, felemelték!
Hivalkodni, dehogy akar,
piros- fehér-zöld a magyar.
Z
zászló
2.
3. zi zí za zá zo zó zö zõ zu zú
iz íz az áz oz óz öz õz uz úz
4.
zúz
zár
zûr
tíz
5.
néz
méz
réz
ráz
zi
zet
El-za
A-liz
Zi-ta
Zol-tán
zõ
35
s
1. vá
vi
ön
in
téz
za
téz
töz
z
me
sá
ö
e
tor
se
sõ
tös
va
má
má
tor
zol
zít
sal
sol
2.
á-só
e-sõ
al-só
el-sõ
os-tor
sá-tor
sö-tét
va-sal
zú-za
vá-za
lá-za
rá-ma
3.
Za-lán
Te-réz
Zi-ta
Sá-ra
4.
Ta-más
A-liz
Or-si
Zol-tán
Mit i-vott tíz-ó-ra-i-ra Ró-za?
e-sõt,
ví-zi-lo-vat,
al-ma-le-vet
Mit e-vett es-te Zol-tán?
sa-lá-tát,
sül-tet,
36
sát-rat
c
Cipõ
1.
C
Cipõt kapott Cecília,
abban megy el a lagziba.
Kényes, fényes és nem cifra,
táncol míg a lába bírja.
cipõ
2.
á
n
c
s
Í
R S C
3.
É C L Á Z N V Ö
i
a
m
u
c
c
m
c i
a
4.
ci
ic
l
é
cü
üc
c
ca
ac
mi
ca
cet
na
v
ö
ce
ec
z
r
l
í
á
l
a
c
cu
uc
n
cé
éc
ma
La
cit
tál
c
cá
ác
5.
ci
cu
cér
e
rom
ci
ca
ci
6.
Sö-tét es-te van már. Zi-ta és Ci-li a te-leví-zi-ót né-zi. Öt ci-ca ze-nélt.
A me-sén ne-ve-tett a ma-ma is.
Mit né-zett Zi-ta és Ci-li?
Min ne-ve-tett a ma-ma is?
37
b
B
1.
Bohóc
Barátom a Bandi bohóc,
orra piros, a haja kóc,
s bizony bõ a bugyogója,
mintha török basa volna.
bohóc
2.
3.
m
b
v
z
V
Z M B R S B C B L T
á
l
b
r
s
l
b
b
t
ú
i
a
b
c
b
l
b
a
b
z
a
4. bi bü ba be bu bé bá bo
ib üb ab eb ub éb áb ob
5.
6.
38
b
Bé
bál
lá
bo
na
la
ci
bos
bá
bí
ba
bû
bic
rát
bu
vös
7.
c
ma-ci
ma-lac
ci-cus
8. c
cí
cím
cí-me
cí-mer
9.
b
Man-ci
An-na
Vin-ce
ba-ba
li-ba
lá-ba
tab-ló
bim-bó
böm-böl
b
bo
bor
bors
bor-só
b
ba
bar
ba-rá
ba-rát
t
tá
tán
tánc
tán-col
ca
bú
bo
10. Ci-li né-ni e-ce-tes
-t és
-t tett el
té-li-re. Cé-zár ci-ca le-ver-te a tá-lat. Ezt a
tör-té-ne-tet vic-ce-sen me-sél-te el Bé-la.
Be-á-ta és Bá-lint is ne-ve-tett.
Mi ver-te le a tá-lat?
Ki ne-ve-tett a tör-té-ne-ten?
39
k
K
Könyv
1.
Sok embernek jó barátja
ha szeretik: meghálálja.
Négy hangból áll a neve,
könyvespolc a lakhelye.
könyv
2.
k
l
m
M R K
r
b
k
L S B
s
z
k
r
K Z R K
3. ká ka ke ko kõ ké ku kü ki kó
ák ak ek ok õk ék uk ük ik ók
a
4.
k
r
ó
ö
t
k
k
r
a
5. kar
kár
kör
kér
mák
rak
rák
lék
kék
kik
mik
tök
ká-vé
ka-nál
ké-ve
e-ke
6. Ka-ti ke-zé-ben kan-na van.
Kö-rü-löt-te
-ok, li-bák.
Ké-rik az en-ni-, in-ni-va-lót.
40
la-ko-ma
ka-ka-ó
ka-zet-ta
ki-lá-tó
1.
h
Hóember
H
Hóból van a keze, lába,
hóruhában jár a bálba.
Éji csillag kabátgombja,
míg tavasz nincs, semmi gondja.
hóember
2.
3.
h
é
6 7
t
h
t
u
r
h
h
4.
a
a
há ha he hé hö hó hi hü hu
áh ah eh éh öh óh ih üh uh
5.
Melyik kép nevében hallod a h-t?
a
l
6.
hal
hál
hoz
ház
hús
húz
halk
harc
mo-ha
ru-ha
eh-hez
ah-hoz
há-ló
ho-mok
bo-hóc
ko-hó
41
k
7.
ká-vé
kö-vér
ru-ha
hur-ka
8. ku-ka
ko-ma
ki-ló
ka-ró
9.
10.
h
kút
mák
sakk
kör
la-kás
ka-kas
re-tek
ku-kac
ha-mu
ha-za
ha-lom
há-ló
bo-hóc
ne-héz
mi-hez
ki-hez
Karikázd be az azonos szórészeket!
tás-ka
ka-bát
kan-na
bar-ka
bár-ka
ka-nál
ha-za
bol-ha
mo-ha
ha-lom
lom-ha
Ha-hó!
Kösd össze a szókapcsolatokat a képekkel!
é-hes ve-re-bek
tá-vo-li ha-vas ház-te-tõ
bar-na ke-rí-tés
hó-bo-rí-tot-ta, sí-kos út
ta-ka-ros hó-em-ber
42
1.
Jelzõlámpa
j
Háromszínû jelzõlámpa:
közlekedõk jó barátja.
Piros fénynél állj, vigyázz!
Zöldet kacsint, indulás!
Kettõ között villan sárga,
készülõdj az indulásra!
J
jelzõlámpa
2.
3.
j
u
4.
5.
jú
új
v
j
jó
ój
a
a
ja
aj
tej
vaj
sajt
máj
6. jó já-ték:
bar-na ma-jom:
j
já
áj
je
ej
j
s
t
jé
éj
ja-va
jö-võ
já-ték
to-jás
jö
öj
j
a
jí
íj
t
ó
jü
üj
ma-jom
ha-jó
aj-tó
Jut-ka
kék rojt:
vö-rös bojt:
43
p
P
Papucs
1.
Ágy alatt a papucsom,
amikor kell, felhúzom.
Reggel hogyha felkelek,
benne büszkén lépdelek.
papucs
2.
k
s
p
m
t
p
r
j
k
p
P
K
S
T
P
M
J
P
R
K
3. pu pü pi po pö pé pá pa pe
up üp ip op öp ép áp ap ep
4.
p
5.
é
é
k
k
pont
polc
porc
perc
p
e
p
p
por-tás
pos-tás
pár-nás
pá-rás
j
e
e
r
ta-ka-ros
é-pü-let
a-la-pos
an-ti-lop
6.
bp
44
bp
bp
bp
bp
7.
j
Pál –
pár –
pap –
pej –
8.
bál
bár
bab
bej
p
b
pom-pa –
pú-pos –
puk-kan –
pom-pon –
bom-ba
bú-bos
buk-kan
bon-bon
pa-pa –
pont –
lop –
pánt –
ba-ba
bont
lob
bánt
A sé-ta
Az el-sõ-sök sé-tál-ni men-nek.
So-ra-ko-zó-nál ba-rát-juk mel-lé áll-hat-nak.
El-sõ-nek Ja-kab és Jo-lán áll be a sor-ba.
Õ-ket kö-ve-ti Je-nõ, Ju-li, Já-nos, Jut-ka,
Luj-za, Jan-ka, Jós-ka. Jú-li-á-nak nem jut
társ. Õ sem bú-sul. A ta-ní-tó né-ni-je mel-lé
áll.
9. Mit lát-tak a ki-ra-ka-tok-ban?
Raj-zolj!
mac-kó, tej, ba-ba, ma-jom, vaj, sajt, a-u-tó,
ká-vé
45
g
G
Gomba
1.
Ha az avar mocorog,
tudhatod, hogy én vagyok.
Kinek neve Gomba Gábor,
gombák legjobb fajtájából.
gomba
2.
g
b
k
h
p
v
g
n
l
c
H
P
B
G
N
L
C
K
V
G
3.
g
k
4. gá ga ge gé gi go gö gu gü
ág ag eg ég ig og ög ug üg
5.
ka-bát
6. vág gól
gomb
ge-be
vég gomb Ga-bi
súg gong há-gó
zúg gang vá-gó
46
ab-lak
polc
reg-gel
mag-gal
gug-gol
lég-gömb
gu-ru-ló
gá-go-gó
lo-bo-gó
te-ker-gõ
7.
8.
Ég a
Ring a
Rúg a
Rág az
Le-gel az
Ber-reg a
kén – gén
köb – göb
ka-lap – ga-lamb
ék – ég
va-kon – va-gon
lék – lég
ko-moly – go-moly fok – fog
9.
ba-kó
szak
in-ka
kém
–
–
–
–
ba-gó
szag
in-ga
gém
Gi-zi e-se-te
Gi-zi-ék a vá-ros végén lak-nak. Ál-la-tokat tar-ta-nak. Gi-zi
ko-rán reg-gel mago-kat hin-tett e-léjük. Le-gug-golt közé-jük. A gá-go-gó,
gõ-gös gú-nár megker-get-te. Jaj-gat-va me-ne-kült e-lõ-le.
Mi-ket e-tet-he-tett még Gi-zi?
47
d
D
Dob
1.
Csatákban a kisdobos
pergette a nagydobot.
Dicsõség volt, nagy dolog,
harsogott a sok torok!
dob
2.
d p m n t k r s h j d g
N T D
3.
M P R S K J D G H
á
a
l
b
d
b
i
á
k
d
a
d
4. ád ad ed éd od öd id ud üd
dá da de dé do dö di du dü
5.
d
t
6.
du
48
ren
del
dál
da
or
rál
dít
ó
7.
dél
8.
to-boz
té-len
tó
töb-ben
túl
9.
–
–
–
–
tél
do-boz
dé-lenbu-ta – Bu-da
dó
vét – véd
döb-benta-ta – da-da
dúl
tér – dér
d
b
ab
é-ke
a-rál
ar-na
u-da
ob
a-lol
ú-sul
ú-dol
u-da
10. dúl
dûl
dõl
dér
mond
rend
kend
fend
é-led
e-béd
i-mád
i-déz
da-gad
ma-gad
ma-rad
ta-gad
ma-radt
ha-ladt
re-kedt
da-gadt
11.
hét di-ó; zöld bõ-rönd; kék nad-rág; öt do-boz
49
Az új ba-rát
Teg-nap dél-e-lõtt Ár-pád és And-ris az erdõ-ben jár-tak. Vi-dá-man da-lol-tak, lab-dáztak. A domb-ol-da-lon i-dõs em-ber ban-dukolt az u-no-ká-já-val, Da-ni-val.
A lab-da el-gu-rult.
– Kér-lek, add i-de! – mond-ta Ár-pád.
Da-ni bol-do-gan dob-ta o-da Ár-pi-nak. Már
hár-man rúg-ták a bõrt. A pa-pa de-rû-sen
néz-te õ-ket.
1. Mi-kor volt a ki-rán-du-lás?
2. Mi gu-rult el?
3. Ki ad-ta o-da Ár-pi-nak a lab-dát?
50
f
Fa
1.
F
Lombot hajtok, árnyat adok,
köszöntöm a fényes napot.
Faágamon fészket rejtek,
kisfiókák benne kelnek.
fa
2.
f
p
v
V T
j
f
uf
r
s
k
l
d
b
z
s
F P K S R B L Z D S
e
a
a
l
3.
4. fu
t
fü
üf
fi
if
fo
of
fö
öf
u
f
l
f
fé
éf
fá
áf
fa
af
fe
ef
5.
fürj
film
fest
füst
6.
fo-tó
fa-lu
fé-lõ
fé-sû
fel-hõ
fel-hõs
far-ka
far-kas
Vi-har a Fer-tõn
A Fer-tõ fe-lett sö-tét fel-hõk
fut-nak. Vi-har tör ki. A fák hajla-doz-nak. A für-dõ-zõk fe-dél
a-lá me-ne-kül-nek.
51
sz
Sz
1.
Szánkó
Hull a hó, fut a szán,
szarvas húzza szaporán.
Szánkón ül a kis Kató,
széllel szállni hû de jó!
szánkó
2.
m t l r v sz c b s k z j sz g
R V M T L K S B C Sz G Z J
Sz
É U A Ü I Á E Ó Í É Ö O Õ Á
á é ó u e a i õ é ö á í o ü
3.
s sz
4. szi szé sze szá sza szo szö szu szü
isz ész esz ász asz osz ösz usz üsz
í
e
ú
á
5.
h
sz
sz
sz
v
j
sz
m
20
6.
52
szár – szór – szõr – szúr – szûr
7.
8.
szív
szén
szép
szél
9.
10.
száj
szag
szõr
szúr
száz
szál
szár
szag
–
–
–
–
szap-pan
szán-kó
ka-lász
va-dász
táj szûr – tûr
tagszép – tép
tõr szár – tár
túrszén – tél
sza-
11. sza-mó-ca
cuk-rász-da
szén-cin-ke cér-na-szál
sze-len-ce ki-lenc-száz
Osz-kár
Szi-lárd
Szil-vesz-ter
Krisz-ti-na
szál
vesz
szó
szél
–
–
–
–
tál
vet
tó
tél
-só-
ci-te-ra-szó
szé-na-ku-pac
sza-lon-cu-kor
53
12. Egészítsd ki a rajzot a vers
alapján!
Meg is tanulhatod a verset!
A széncinke faágon áll.
Tollát cibálja szél.
Szállingó hó táncolva száll:
– Széncinkék! Itt a tél!
Donászi Magda
13.
Szü-le-tés-nap
Szom-ba-ton ün-ne-pel-te Szi-lárd a szü-le-tésnap-ját. A szom-szédok is fel-kö-szöntöt-ték. A ba-rát-ja
dísz-tá-vi-ra-tot küldött Sze-ged-rõl. Szilvi né-ni o-rosz-krémtor-tát sü-tött. Kriszti-na öt szál szeg-fûvel kí-vánt jó e-gészsé-get.
1. Mit ün-ne-pelt Szi-lárd?
2. Kik kö-szön-töt-ték fel?
3. Mit ka-pott a-ján-dék-ba?
54
gy
Gyûrû
1.
Gy
Gyûrûsujjra való vagyok,
viselhetnek kicsik – nagyok.
Dísze minden mátkapárnak,
amióta jegyben járnak.
gyûrû
2.
gy
g
k
b
t
j
sz
B
T G K Sz B
J
p
j
v
b
T V Gy P
3.
4. ágy agy egy ogy õgy égy ugy ügy így
gyá gya gye gyo gyõ gyé gyu gyü gyí
e
é
ö
5. e
n
h
n
gy
gy
gy
gy
gy
1 4
6.
gyep
hegy
légy
ágy
7.
gya-lu
á-gyú
fa-gyi
gyu-fa
fegy-ver
jegy-zet
négy-zet
gyep-lõ
fi-gye-lem
fe-gye-lem
ke-gye-lem
gye-re-kem
lágy – légy – gyár – gyér – gyúr – gyûr
55
8. Gyön-gyi kis pa-pír
-t vá-gott.
Mon-da-to-kat írt rá-juk. A kis Gyu-ri eltép-te. Gyön-gyi sírt.
A-pu azt mond-ta:
– Nem baj! Ösz-sze le-het ra-gasz-ta-ni.
Pró-báld meg te is!
9.
Szi-lárd
gyûjt.
Ka-ti tész-tát
gya-lo-gol.
É-va szal-vé-tát
gya-lul.
Gyu-ri desz-kát
gyúr.
Gyön-gyi zöld-ba-bot
fa-gyaszt.
I
H
Ez gyors jár-mû.
Gyors ál-lat.
É-des en-ni-va-ló.
He-gyes vi-dék.
56
Szor-gal-mas tün-dé-rek
Nagy-ma-ma ko-rán reg-gel vá-sá-rol-ni megy.
Szün-i-dõ van. A gye-re-kek ott-hon van-nak,
még az ágy-ban fek-sze-nek. A-hogy a nagyma-ma ki-te-szi a lá-bát, ki-ug-ra-nak az ágyból. Ga-bi gyor-san be-á-gyaz. Gyön-gyi ki-porszí-vóz-za a szo-bát. Gyusz-kó hoz-za a rongyot és tö-rül-get.
Már ra-gyog az
e-gész ház. Kint
zö-rög a zár. Megjött a nagy-ma-ma.
Már az aj-tó-ban
meg-szó-lal:
– Ki az ágy-ból
gye-re-kek! Ne le-gye-tek lus-ták!
A gye-re-kek a sa-rok-ban kun-cog-nak.
– Na-hát! – mond-ja a nagy-ma-ma. – Nem is
lus-ták e-zek a gye-re-kek, ha-nem szor-galmas tün-dé-rek.
1. Ho-va megy a nagy-ma-ma?
2. Ki á-gyaz be?
3. Ki por-szí-vó-zik ki?
4. Ki tö-rül-get le?
5. Mit mond a nagy-ma-ma a gye-re-kek-rõl?
57
zs
Zs
Zsiráf
1.
Nehéz most az orvos dolga:
Megfájdult a zsiráf torka.
–Ide egy nagy létrát gyorsan,
megvizsgálom azon nyomban!
Hordós gyógyszert, nem kanalast,
mert a zsiráf igen magas.
zsiráf
2.
s
z
sz zs d
b
k
zs sz
l
Sz D Zs S Z L Sz B Zs K
o
e
3.
zs
á
b zs
ú
k
r
zs
r
zs
4. zsu zsü zso zsö zsa zsá zse zsé zsi
uzs üzs ozs özs azs ázs ezs ézs izs
5.
zsúr
gúzs
pajzs
törzs
6.
58
tor-zsa
mor-zsa
zsa-lu
zsi-lett
sa
ma-zso-la
mu-zsi-ka
pad-li-zsán
zsák-hor-dó
zsa
7. zsû-ri
zsa-lu
má-zsa
zse-ni
Jó-zsi
re-zsó
hem-zseg mor-zsál
per-zsel
dézs-mál
8.
zsa-ru
ró-zsa
zsib-bad
mor-zsol
hor-zsol
Zsu-zsa
dé-zsa
zsör-töl
hab-zsol
dör-zsöl
Zsi-ga bá-csi le-vág-ta a disz-nót. Leper-zsel-te a szõ-rét. Zsol-ti ek-kor éb-redt
fel. Zseb-lám-pá-val o-sont ki az ud-var-ra.
A kis Zsi-ga se-gí-tett húst da-rál-ni, kolbászt töl-te-ni. Zsu-zsi né-ni zsírt sü-tött.
Es-te vi-dám la-ko-ma volt.
1. Ki vág-ta le a disz-nót?
2. Mi-vel o-sont ki az ud-var-ra Zsol-ti?
3. Mit se-gí-tett Zsi-ga?
59
Szü-le-tés-nap Ró-zsi-nál
Ró-zsi-nak teg-nap volt a szü-le-tés-nap-ja. Meg-hív-ta
zsúr-ra a ba-rát-nõ-it. U-zson-ná-ra pá-ri-zsit kap-tak
zsöm-lé-vel meg fi-nom tor-tát. U-zson-na u-tán a té-vé elé ül-tek. Egy va-rázs-lót lát-tak. A va-rázs-lót Zsi-vi-ri-nek
hív-ták. Volt egy varázs-bot-ja. Az-zal
va-rá-zsolt.
Jobb zse-bé-bõl e-lõvett egy tar-ka zsebken-dõt. Meg-é-rintet-te, rög-tön zsi-ráf
lett be-lõ-le. U-tá-na
bal zse-bé-bõl egy
bar-na zseb-ken-dõt
vett e-lõ. Eb-bõl tevét va-rá-zsolt, hátán egy zsák-kal. A zsák te-le volt ma-zso-lá-val.
– Kár, hogy nem va-gyunk ott! – mond-ta Ró-zsi. – Ak-kor
e-het-nénk a ma-zso-lá-ból.
Nagy-ma-ma meg-hal-lot-ta. Ki-ment és egy tál ma-zso-lával jött be. A gye-re-kek jó-ked-vû-en kö-rül-zsong-ták a
ma-zso-lás tá-lat.
– Még el-ront-já-tok a gyom-ro-to-kat! – zsör-tö-lõ-dött a
nagy-ma-ma, de ne-ve-tett õ is.
1.
2.
3.
4.
5.
60
Mi-kor volt Ró-zsi szü-le-tés-nap-ja?
Ki-ket hí-vott a zsúr-ra?
Hogy hív-ták a va-rázs-lót?
Mi volt a te-ve há-tán?
Mi volt a zsák-ban?
1.
cs
Csiga
Cs
Csigabiga csúszik csendben,
harmat csillog, le is cseppen.
–Csípõs csalán merre nincsen?
Nem szeretném, hogy megcsípjen!
csiga
2.
3. csu csü cso csö csa csá cse csé csi
ucs ücs ocs öcs acs ács ecs écs ics
4.
cso
csi
ki
csu
ga
csa
ka
be
csi
eSGa
tû
5.
kulcs
bölcs
roncs
tincs
ku-lacs
böl-csõ
csör-gõ
kö-csög
po-gá-csa
cse-me-te
cso-ko-lá-dé
pa-la-csin-ta
61
6. Vá-laszd szét az ösz-sze-ra-gadt sza-va-kat!
csengõcsacsicsikócsigacsukakócsagkacsakecskefecske
7. Mi-vel vi-szi Csa-ba a tég-lát? ma-da-rak
Mit sü-tött a ma-ma?
Mik csi-ri-pel-nek?
Mi ci-ri-pel a fa a-latt?
Mi csö-rög?
Mi csi-ko-rog?
Mi-ben ring a cse-cse-mõ?
8.
tü-csök ko-ma
ka-lá-csot
ta-lics-ká-val
böl-csõ-ben
csör-gõ-ó-ra
ko-csi-ke-rék
A va-cso-ra
Csü-tör-tök es-te a Kovács csa-lád va-cso-rá-hoz
ké-szü-lõ-dik. Te-rí-tés után asz-tal-hoz ül-nek. Csirke-pap-ri-kást esz-nek. Csil-la csám-csog,
Sza-bolcs szür-csö-li a na-rancs-lét.
A-pu-ká-juk ha-ra-go-san csó-vál-ja a fe-jét.
Va-jon mit mon-dott a cse-me-té-i-nek?
Mondd el!
62
Csa-bi és Csil-la
Csa-bá-nak van egy hú-gocs-ká-ja. Csil-lának hív-ják. Csil-la még ki-csi. Éj-jel az á-gyacská-já-ban van, nap-pal a ko-csi-já-ban vagy a járó-ká-ban. A já-ró-ka rá-csa-in át dug-ja ki a kezét, in-te-get meg gõ-gi-csél Csa-bá-nak.
Ha a ma-ma el-megy, Csa-ba vi-gyáz Csil-lára. O-da-ad-ja ne-ki a csör-gõt. Csil-la egy dara-big rá-zo-gat-ja, ü-tö-ge-ti. A-mi-kor meg-unja, Csa-ba meg-pör-ge-ti a bú-gó-csi-gát. A kicsi cso-dál-koz-va fi-gye-li.
– Cse-cse, cse-cse! – ki-a-bálja. Az-tán a kék macs-kát kap-ja
meg, és a Jan-csi ba-bát. A Jancsi ba-bá-ban van egy csen-gõ.
Ha a ki-csi for-gat-ja, csi-lin-gel.
Kulcs zö-rög a zár-ban. Megjött a ma-ma. Meg-di-csé-ri Csabát, hogy jól vi-gyá-zott a húgocs-ká-já-ra.
1.
2.
3.
4.
Hogy hív-ják Csa-ba hú-gocs-ká-ját?
Ki vi-gyáz Csil-lá-ra?
Mit ad o-da Csa-ba Csil-lá-nak ját-sza-ni?
Mi-ért di-csé-ri meg Csa-bát a ma-má-ja?
63
ny
Ny
1.
Nyúl
Tapsifüles nyúl koma
gyors, mint a nyíl, nem csoda.
Farka kurta, így a jó,
nyúl úrfihoz ez való!
nyúl
2. ny r z ny b f cs sz zs l ny d
Z Ny R B
F Ny Zs L Cs Sz D Ny
3.
4. nyi nyé nye nyö nyü nyá nya nyo nyu
iny ény eny öny üny ány any ony uny
5.
64
nyúl
könny
könyv
a-nya
ká-nya
le-ány
vil-lany
diny-nye
nyak-ken-dõ
6.
1. nyolc tá-nyér
2. sár-ga nya-ló-ka
1.
2.
7. ín – íny
en-ni – eny-nyi
ké-nes – ké-nyes
zu-han – zu-hany
8.
3. csí-kos füg-göny
4. szal-ma-te-tõs kuny-hó
3.
4.
i-dén – i-dény
vil-lan – vil-lany
or-mán – or-mány
men-ni – meny-nyi
A nyúl
A nyúl fé-lénk ál-lat. A me-ze-i nyúl va-don
él. A há-zi nyu-lat te-nyész-tik. Em-lõs-állat. Fü-le hosz-szú, far-ka rö-vid. Nö-vénye-ket e-szik: fü-vet, ló-he-rét, ká-posztát. A hú-sát mi is szí-ve-sen meg-eszszük. Szõ-ré-bõl ka-la-pot ké-szí-te-nek.
Sok-sok ked-ves me-se sze-rep-lõ-je.
Ne-ked is van ked-venc
me-séd?
Mondd el!
1. Hol él a me-ze-i nyúl?
2. Mit esz-nek a nyu-lak?
3. Mit csi-nál-nak a szõ-ré-bõl?
65
9. Mi jel-lem-zõ a nyúl-ra?
A nyúl
sze-re-ti az e-ge-ret.
gyor-san fut.
las-san ug-rál.
fán él.
me-zõ-kön is él.
rö-vid fü-lû, hosz-szú far-kú ál-lat.
hosz-szú fü-lû, rö-vid far-kú ál-lat.
10. I-gaz? Ha-mis? Je-löld! I
H
A nyúl bá-tor
ál-lat.
To-já-sok-kal
sza-po-ro-dik.
Nö-vé-nyek-kel
táp-lál-ko-zik.
Ál-la-tok-kal
táp-lál-ko-zik.
A vad-nyúl-ból
é-tel ké-szül.
Szõ-ré-bõl nem ké-szí-te-nek fej-fe-dõt.
11. Szá-mo-zás-sal ál-lítsd he-lyes sor-rend-be
a
66
a sza-va-kat!
mint
Gyorsan
nyúl.
szalad,
1.
ty
Tyúk
Ty
Tyúkanyónak sok a dolga,
húsz csirkével van is gondja.
Kapirgál és kityeg-kotyog,
hogyha nincs mag, odébb totyog.
tyúk
2. ty sz gy zs cs ny ty zs sz ty
Gy Zs Ty Sz Zs Ty Ny Cs Ty Sz
3.
ty ny
4. tyi tyé tye työ tyü tyá tya tyo tyu
ity éty ety öty üty áty aty oty uty
5.
ponty
pinty
fütty
konty
Ma-nyi
Pi-tyu
Ma-tyi
Sa-nyi
du-gaty-tyú
pör-gety-tyû
fo-gan-tyú
csen-gety-tyû
67
6.
-tyû
-tya
-tyú
7. 1. Mit csi-nál a bé-ka?
2. Ho-gyan vi-se-li a ha-ját
Ma-ri-ka né-ni?
3. Mit sze-ret Ma-tyi?
4. Mi ú-szik a ví-zen?
5. Mit gyúj-tott meg Mar-csi?
6. Hol lak-nak a tyú-kok?
8.
Gyu-ri hal-kan mo-tyog,
Konty-ban.
Ku-ruty-tyol.
Haty-tyú.
Tyúk-ól-ban.
Gyer-tyát.
Tyúk-húst.
mert majd-nem le-é-gett.
Pi-tyu el-fúj-ta a gyer-tyát,
mert nem tud-ja a szö-ve-get.
El-tört Ma-tyi pety-tyes bög-ré-je,
Az ó-ra nem ke-tyeg,
mert Ma-nyi le-ej-tet-te.
mert le-poty-tyant a föld-re.
68
U-ta-zás
Ma-tyi már ko-rán reg-gel kint volt az ál-lo-má-son.
Pi-tyu-val, a báty-já-val ma-má-ék-hoz u-ta-zott. Sok
volt a hol-mi-juk, nem fért be-le a bõ-rönd-be. Még
szaty-rot is vit-tek maguk-kal. Ab-ba tet-ték
az en-ni-va-lót, a termoszt és a Fe-ke-te Péter kár-tyát. A-lig szálltak fel, a vo-nat el-indult.
A sze-rel-vény zötyö-gött, õk néz-ték a sza-la-dó tá-jat.
– Hû, de meg-é-hez-tem! – szólt Pi-tyu. E-lõ-vet-ték a
zsöm-lét, a sza-lá-mit és a zöld-pap-ri-kát. Jó-í-zû-en
fa-la-toz-ni kezd-tek. A ter-mosz-ból cit-ro-mos te-át
kor-tyol-gat-tak hoz-zá.
Ké-sõbb e-lõ-vet-ték a Fe-ke-te Pé-tert és kár-tyáz-ni
kezd-tek.
Ész-re sem vet-ték az i-dõ mú-lá-sát. Ha-ma-ro-san
Ba-la-ton-a-ka-raty-tyán vol-tak. Pa-pa vár-ta õ-ket az
ál-lo-má-son. El-in-dul-tak. Vi-dá-man lép-tek az ud-varba. A ku-tya vak-kant-va fo-gad-ta õ-ket.
– É-des kis u-no-ká-im! Már vár-ta-lak ben-ne-te-ket! –
mond-ta fá-tyo-los han-gon a na-gyi.
1. Ho-va u-taz-tak a gye-re-kek?
2. Mit csi-nál-tak a vo-na-ton?
3. Ki vár-ta õ-ket az ál-lo-má-son?
69
ly
Ly
Lyuk
1.
Lyuk van itt a kilincs alatt,
leskelõdni itt sem szabad!
Helyes dolog, hogyha kopogsz,
helytelen, ha ezért morogsz.
lyuk
2. ly zs cs ly zs sz ly m v d ly
Cs Ly Zs Sz Ly Zs D Ly M Ly V
3.
ly
4.
ály aly ily ély õly úly óly õly
lyû lyõ lyú lyó lya lyi lye lyé
5.
lyuk
mély
boly
moly
gally
70
ta-valy
sza-bály
fo-goly
pa-szuly
ke-dély
gom-bo-lyag
se-lyem-szál
som-po-lyog
mo-so-lyog
ge-reb-lyéz
6.
Éva sze-me o-lyan fé-nyes,
mint a pe-hely.
Ez a ci-põ o-lyan köny-nyû,
mint a ko-rom.
A ké-mény-sep-rõ o-lyan fe-ke-te,
mint a csil-lag.
Ez a kis-lány o-lyan sze-rény,
mint a temp-lom e-ge-re.
A me-se-be-li le-gény o-lyan sze-gény volt,
mint az i-bo-lya.
7.
Hány köly-ke van Fi-fi-nek?
1, 2, 3
Mi-lyen szí-nû Ti-mi sza-lag-ja?
sár-ga, pi-ros, kék
Hány lyuk van a ha-ris-nyán?
2, 3, 4
Mi-lyen tá-nyér van az asz-ta-lon? se-kély, mély
Hány bé-lyeg van a bo-rí-té-kon?
1, 2, 3
71
x y dz dzs q w
1.
x y dz dzs w q dzs y x dz
Dz X Dzs Y Q W Dzs Y X Dz
2.
A le-xi-kon o-lyan könyv, a-melyben min-dent rö-vi-den el-ma-gyaráz-nak. A le-xi-kon-ban a fo-galma-kat á-bé-cé-rend-ben so-rol-ják
fel. Ha va-la-me-lyik szó-nak nem
ér-ted a je-len-té-sét, nézz u-tá-na a le-xikon-ban! Van gyer-mek-le-xi-kon is: Ab-lak
zsi-ráf a cí-me.
Mi-lyen könyv a le-xi-kon?
Ho-gyan ta-lál-ha-tod meg benne a fo-gal-ma-kat?
Mi a gyer-mek-le-xi-kon cí-me?
3. Ke-resd ki a le-xi-kon-ból!
dzsun-gel ol-dal:
edz
ol-dal:
ha-sáb:
ha-sáb:
:szó
:szó
4. Mit ír a le-xi-kon a w, az x és az y be-tûkrõl? Ke-resd ki!
Hol ta-lál-tad meg?
ol-dal:
72
ha-sáb:
:szó
Szö-veg-ér-tést se-gí-tõ
gya-kor-la-tok
Raj-zolj!
1. há-rom zöld kör-te
nyolc pi-ros meggy
két sár-ga, egy zöld ba-nán
2. ki-lenc bar-na go-lyó
két pety-tyes szok-nya
tíz li-la ce-ru-za
3. öt csí-kos zok-ni
nyolc fü-les bög-re
hét var-ró-tû cér-ná-val
73
Raj-zolj!
1. zöld szí-nû
vö-dör
2. ö-reg há-zi-kó
74
6. pi-ros or-rú
hó-em-ber
7. szo-mo-rú kis-lány
3. dí-szes varázs-pál-ca
8. a ba-nya sep-rû-je
4. az én a-u-tóm
9. az én ba-bám
5. ked-venc
já-té-kom
10. a leg-ked-ve-sebb
me-sém sze-rep-lõ-je
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat!
1. A há-zon há-rom
ab-lak van.
2. Pe-ti szem-ü-ve-ges fi-ú.
3. A kert-ben
vi-rá-gok nyíl-nak.
4. A bo-hóc ka-lap-ja
pety-tyes.
5. A fi-ú go-lyót gu-rít.
6. Nagy-pa-pi ke-zé-ben
ön-tö-zõ-kan-na van.
75
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat!
1. A ke-rí-tés és a fa kö-zé rajzo-lok egy há-zat.
2. A hegy te-te-jé-re fe-nyõ-fát raj-zo-lok.
3. A két lab-da mel-lé egy na-gyobb
lab-dát raj-zo-lok.
4. A kö-zép-sõ gyer-tya láng-ja el-a-ludt.
Raj-zo-lok rá ki-csi lán-got.
76
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat!
1. A gyöngy el-sza-kadt.
El-gu-rult egy
gyöngy-szem.
2. Pe-ti tor-nyot é-pít.
A te-te-jé-re tesz egy
koc-kát.
3. A fi-ú ke-re-si a homo-ko-zó-ban a
kis-a-u-tó-ját.
4. Raj-zolj az ágy-ra
pár-nát és ta-ka-rót!
5. Az asz-ta-lon
könyv és
fü-zet van.
77
E-gé-szítsd ki a raj-zo-kat!
1. A nyu-szi-ka nagy sárga-ré-pát e-szik.
2. A hó-em-ber fe-jén fa-zék
van.
Az or-ra pi-ros ré-pa.
A ke-zé-ben sep-rût tart.
3. Ka-ti nad-rág-ja pi-ros.
Ci-põ-je bar-na szí-nû.
A pu-ló-ve-rén vi-rág van.
4. A-pa ha-ja bar-na.
Ba-ju-sza van.
Szem-ü-ve-get vi-sel.
78
Lé-nyeg-ki-e-me-lé-si gya-kor-la-tok
Húzd a-lá a szö-veg-ben a meg-fe-le-lõ választ!
1. Dö-mö-tör pa-pírt tép.
Mit tép Dö-mö-tör?
2. I-ca pár-nát tart a ke-zé-ben.
Mit tart a ke-zé-ben I-ca?
3. A já-té-kos csi-kó nya-ká-ban
csi-lin-gel a csen-gõ.
Mi csi-lin-gel a csi-kó nya-kában?
4. Mor-zsa hul-lik a föld-re.
Mi hul-lik a föld-re?
5. A pók a fa-lon má-szik.
Mi má-szik a fa-lon?
6. A fi-ú ke-zé-ben er-nyõ van.
Mi van a fi-ú ke-zé-ben?
79
Húzd alá a szö-veg-ben a meg-fe-le-lõ választ!
1. Zsi-ga és Zsol-ti ki-rán-dulni men-nek.
Kik men-nek ki-rán-dul-ni?
2. A kó-csag és a ka-csa ví-zi-állat. A csi-ga csú-szó-má-szó.
Mi-lyen ál-lat a kó-csag és a
ka-csa?
3. A té-vé-ben ma dél-u-tán a
Hu-pi-kék tör-pi-kék cí-mû filmet ve-tí-tik.
Mi a film cí-me?
4. A méh-kas kö-rül da-ra-zsak duru-zsol-nak.
Hol du-ru-zsol-nak a da-ra-zsak?
5. A vi-zes ú-ton meg-csúszott az a-u-tó.
Mi csú-szott meg a vi-zes
ú-ton?
6. Zsör-tö-lõ-dik a-nya, mert
Kar-csi ren-det-len.
Mi-ért zsör-tö-lõ-dik a-nya?
80
Fe-lel-ge-tõ
– Gyer-tek ha-za,
lu-da-im!
– Nem me-gyünk!
– Mi-ért?
– Fé-lünk.
– Mi-tõl?
– Far-kas van a
híd a-latt.
– Mit csi-nál?
– Mo-sak-szik.
– Mi-ben?
– A-rany-tál-ban.
– Mi-be tö-rül-kö-zik?
– Kis-ci-ca far-ká-ba.
(nép-köl-tés)
1. Kik a vers sze-rep-lõ-i? Írd le a vo-nal-ra!
2. Vá-lassz ma-gad-nak sze-re-pet, ol-vasd
fel tár-sa-id-nak a ver-set!
3. Raj-zold le, mi-tõl fél-nek a li-bák!
81
Weöres Sándor: Csimpilimpi, hová mész?
Éc
péc
kapuléc,
Csimpilimpi, hová mész?
Pockot viszek a vásárra,
egy peták az ára.
Besuttyantam a sátorba,
állt feltûrve Bábos Dorka,
benn a pocok táncot ropott,
Bábos Dorka sivalkodott,
árus polc mögé bújt,
mézes huszár legurult,
uccu neki, fuss!
1. Húzd a-lá a vers cí-mét!
2. Ka-ri-kázd be a köl-tõ-jé-nek a ne-vét!
3. Húzd al-á a vers-ben a sze-rep-lõk ne-vét!
4. Raj-zolj ar-ról a vers-rész-let-rõl, a-me-lyik a
leg-job-ban tet-szett!
82
Ha-zug me-se
Egy-szer egy sü-ket, egy vak meg egy kopasz el-men-tek ré-pát lop-ni. Mi-kor hu-zi-gálták a ré-pát, el-kez-di a sü-ket:
–Ott va-la-mit hal-lok!
A vak meg:
– Néz-zé-tek, va-la-mit lá-tok!
Er-re fel-ug-rott a ko-pasz:
– Uc-cu, bi-zony sza-lad-junk! Hadd lo-bog-jon
a ha-junk!
(ma-gyar nép-me-se)
1. Kik a me-se sze-rep-lõ-i? Írd le!
2. Mi-lyen a me-se han-gu-la-ta? Húzd al-á!
szo-mo-rú, vi-dám, ka-cag-ta-tó, le-han-go-ló
83
A ci-gány meg a szél
Egy-szer ta-lál-ko-zott a ci-gány a nyár-ral, a
tél-lel meg a szél-lel, de e-zek kö-zül csak a
szél-nek kö-szönt. Azt mond-ja ne-ki a nyár:
– Mi-ért nem kö-szönsz né-kem is, te ci-gány?
Meg-állj csak, ha el-jön az én i-dõm, o-lyan mele-get csi-ná-lok, hogy meg-puk-kadsz be-le.
A tél meg ezt mond-ja ne-ki:
– Hát én meg, ha el-jön az i-dõm, o-lyan hi-deget csi-ná-lok, hogy meg-ge-bedsz be-le.
Azt mond-ja er-re a ci-gány a nap-nak:
– Nem bá-nom, ha a-kár-hogy sütsz is, csak a
szél u-ram ott le-gyen.
84
A tél-nek meg azt mond-ja:
– Nem bá-nom, ha a-kár-mi-lyen hi-deg lesz is,
csak a szél u-ram ott ne le-gyen.
(ma-gyar nép-me-se)
1. Kik-kel ta-lál-ko-zott a ci-gány? Írd le!
2. Ol-vas-sá-tok el a me-sét sze-re-pek sze-rint!
3. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a ci-gány-ra?
Las-san járj, to-vább érsz!
Köl-csön ke-nyér visz-sza-jár!
Töb-bet ész-szel, mint e-rõ-vel!
85
Az ál-mos ma-dár
Kér-te az ál-mos ma-dár a kó-rót, hogy ringas-sa el! De a kó-ró nem rin-gat-ta, el-ker-gette. Re-pült a ma-dár a kecs-ké-hez, hogy rág-ja
el a kó-rót, de a kecs-ke nem ment le-rág-ni a
kó-rót.
Re-pült a far-kas-hoz,
és kér-te, hogy e-gye
meg a kecs-két. De a
far-kas nem et-te meg a
kecs-két, a kecs-ke
nem rág-ta meg a kórót, a kó-ró nem rin-gat-ta el a ma-da-rat.
Re-pült a ma-dár a fur-kós-bot-hoz, s kér-te,
hogy a far-kast üs-se-ver-je. De a fur-kós-bot
nem ment far-kast üt-ni-ver-ni, a far-kas nem
ment meg-en-ni a kecs-két, a kecs-ke nem ment
el-rág-ni a kó-rót, a kó-ró nem rin-gat-ta a mada-rat.
Re-pült a ma-dár a bo-gár-hoz, s kér-te, hogy
fúr-ja meg a fur-kós-bo-tot. De a bo-gár nem
ment fur-kós-bo-tot fúr-ni, a bot nem ment farkast üt-ni, a far-kas nem ment kecs-két en-ni, a
kecs-ke nem ment kó-rót rág-ni, a kó-ró nem
rin-gat-ta a ma-da-rat.
86
Re-pült a ma-dár a ka-kas-hoz, és kér-te,
hogy csíp-je meg a bo-ga-rat. Er-re az-tán lett
nagy ze-ne-bo-na!
Sza-ladt a ka-kas, meg-csíp-te a bo-ga-rat!
Sza-ladt a bo-gár meg-fúr-ta a fur-kós-botot!
Sza-ladt a fur-kó, a-gya-bu-gyál-ta a far-kast!
Sza-ladt a far-kas, et-te a kecs-két!
Sza-ladt a kecs-ke, rág-ta a kó-rót!
S a kó-ró el-rin-gat-ta az ál-mos kis-ma-da-rat.
(ma-gyar nép-me-se)
Mé-szöly Mik-lós nyo-mán
1. Húzd a-lá a me-sé-ben, kik-hez re-pült a kis
ma-dár!
2. Kösd ösz-sze!
A ka-kas
el-rin-gat-ta a ma-da-rat.
A bo-gár
fúr-ta a fur-kós-bo-tot.
A fur-kó
rág-ta a kó-rót.
A far-kas
a-gya-bu-gyál-ta a far-kast.
A kecs-ke
meg-csíp-te a bo-ga-rat.
A kó-ró
et-te a kecs-két.
3. Me-lyik köz-mon-dás
il-lik a me-sé-hez?
A-ki más-nak ver-met ás, ma-ga e-sik be-le.
A-mi-lyen a mos-dó, o-lyan a tö-rül-kö-zõ.
87
A bol-ha meg a légy
Egy vál-las, e-rõs le-gény mé-lyen a-ludt az
ágy-ban. Ta-ka-ró-ján egy bol-ha meg egy légy
be-szél-get-tek, i-lyen-for-mán:
– Csi-nos vol-nál, te le-gyecs-ke – kezd-te a
bol-ha –, a szár-nyad szép fé-nyes, meg azt is
sze-re-tem, hogy o-lyan ü-gye-sen va-kar-gatod e-gyik lá-bad-dal a má-si-kat. De mi-ért dülled ki úgy a sze-med?
– A sok ne-ve-tés-tõl – fe-lel-te a légy.
A bol-ha cso-dál-ko-zott.
– Ne mondd! Az-tán hol ta-lálsz o-lyan sok
ne-vet-ni-va-lót e-zen a szo-mo-rú vi-lá-gon?
– Te-szem azt, ha egy ko-pasz em-ber-nek a
fe-jé-re szál-lok, en-gem a-kar a-gyon-csap-ni,
és a sa-ját fe-jén csat-tan a te-nye-re. De még
mek-ko-rát csat-tan! E-zen ne ne-vet-nék? Hanem most már te is mondd meg, bol-ha ba-rátom, hogy mi-ért i-lyen gör-be a há-tad. Mert ami azt il-le-ti, te is szebb vol-nál, ha nincs ez a
púp raj-tad.
88
– Meg-mon-dom – fe-lel-te a bol-ha. – A-zért
gör-be a há-tam, mert sok ne-he-zet e-me-lek.
Úgy nézz rám, hogy én meg tu-dom e-mel-ni a
leg-ne-he-zebb em-bert is!
– No ezt már nem hi-szem – in-gat-ta
a fe-jét hi-tet-le-nül a légy.
– Be-bi-zo-nyít-sam? A-ka-rod, hogy meg-e-meljem ezt a nagy-da-rab le-gényt itt az ágy-ban?
– A-ka-rom! Per-sze, hogy a-ka-rom! Ha i-gazán meg tu-dod e-mel-ni, hát te vagy a leg-nagyobb le-gény! – biz-tat-ta a légy.
A bol-ha er-re le-ug-rott a ta-ka-róról, és el-tûnt a le-gény in-ge a-latt.
Mi-kor a légy lát-ta, hogy a nagy, e-rõs fic-kó
hány-ko-lód-ni kezd, i-de - o-da ve-ti ma-gát az
ágy-ban, o-lyan jót ne-ve-tett, hogy még jobban ki-dül-ledt a sze-me.
(svéd nép-me-se)
Be-ke Mar-git át-dol-go-zá-sa
1. A me-se a-lap-ján a-lá-hú-zás-sal vá-la-szolj
a kér-dé-sek-re!
1. Hol a-ludt a le-gény?
2. Kik be-szél-get-tek a ta-ka-ró-ján?
3. Mi-tõl dül-ledt ki a légy sze-me?
4. Mit csi-nált a le-gény, mi-kor a bol-ha az
in-ge a-lá bújt?
89
Má-tyás ki-rály vö-rös-hagy-mán ka-pál-tat
Mi-kor Má-tyás ki-rály u-ral-ko-dott, egy íz-ben
nagy mu-lat-sá-got csa-pott. Meg-hív-ta az u-rakat: jó bort tett e-lé-jük. Az u-rak di-csér-ték a
bor-nak min-den e-lõ-te-rem-tõ-jét, csak a munká-so-kat nem. Azt mond-ja Má-tyás ki-rály nekik:
– Ez nem jól van!
Azt a sze-gény munkást nem is em-lítjük, a-ki dol-go-zik?
Azt fe-lel-ték az urak:
– Az sem-mi!
– No, hát ha semmi – mond-ja ne-kik
Má-tyás – gyer-tek ki hol-nap ka-pál-ni, és majd
úgy ka-pá-lunk, a-hogy a sze-gény mun-kás
szo-kott!
Más-nap haj-nal-ban ki-men-tek a szõ-lõ-be
ka-pál-ni. Vö-rös-hagy-mán és ke-nyé-ren kapál-tak reg-ge-lig. Mi-kor meg-vol-tak, me-gint
ka-pál-tak dé-lig. Dél-ben is-mét vö-rös-hagyma és ke-nyér volt az e-béd. A-lig vár-ták már
az es-tét az u-rak.
90
Es-te az-tán azt mondta ne-kik Má-tyás ki-rály:
– Na, lát-já-tok: az érdem-li meg a bort meg a
jó é-telt, a-ki a szõ-lõt
mun-kál-ja –, a sze-gény
em-ber!
(ma-gyar nép-me-se)
1. Ál-lítsd he-lyes sorrend-be a me-se e-semé-nye-it! (1, 2, 3 ...)
Más-nap az u-rak ki-men-tek ka-pál-ni.
Az u-rak csak a bort di-csér-ték, a munká-so-kat nem.
Má-tyás i-gaz-sá-got osz-tott.
Dél-ben vö-rös-hagy-ma és ke-nyér volt
az e-béd.
2. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a me-sé-hez?
A-ki nem dol-go-zik, ne is e-gyék!
Ki-csi a bors, de e-rõs!
91
Az e-le-fán-tok ba-rát-ja
Ré-ges-ré-gen úgy volt, hogy az e-le-fán-tok le-jár-tak az
er-dõs he-gyek-bõl az em-be-rek ül-tet-vé-nye-i-re. Mind
fel-fal-ták a ba-nánt. Ha köz-ben ház áll-ta út-ju-kat, ne-kiro-han-tak és szét-tipor-ták.
Egy em-ber vé-gülis nagy do-log-ra hatá-roz-ta el ma-gát. Elment a ko-vács-hoz,
nyíl-he-gye-ket csinál-ta-tott, és be-kente õ-ket mé-reg-gel.
Az-tán szar-vas-i-nakból e-rõs és ru-galmas húrt font, rá-feszí-tet-te az íj-ra.
– Ha az e-le-fánt éj-sza-ka jön-ne, le-lö-vöm – mond-ta
csak úgy ma-gá-nak, a-hogy az em-ber ki szok-ta mon-dani a gon-do-la-ta-it.
Meg-hal-lot-ta ezt az e-gér. Ó-va-to-san o-da-lo-póz-kodott, és csend-ben szét-rág-ta az íj-húrt.
A-mi-kor az-tán az e-le-fánt a ba-nán-ül-tet-vény-re jött,
o-da-ment hoz-zá az e-gér, és így szólt:
– Na, meg-men-tet-te-lek. De ha to-vább pusz-tít-já-tok
az ül-tet-vé-nye-ket, és fel-fal-já-tok a ba-nánt, ne-hogy
szét-ti-por-já-tok az em-ber há-zát!
Az e-le-fánt meg-hall-gat-ta az e-ge-ret, és meg-í-gér-te,
hogy meg-fo-gad-ja a jó ta-ná-csot.
Mi-köz-ben ez tör-tént, az em-ber ép-pen fog-ta az í-jat,
92
és lõ-ni a-kart ve-le, de
ész-re-vet-te, hogy az
e-gér el-rág-ta a húrt.
Az-ó-ta az e-le-fántok nem ti-por-ják szét
a há-za-kat. Ha le-jönnek az er-dõs he-gyekbõl, csak a ba-nánt falják fel. Az e-ge-re-ket pe-dig na-gyon sze-re-tik. Még soha nem for-dult e-lõ, hogy e-le-fánt ölt vol-na e-ge-ret.
– Az e-gér va-la-ha ré-gen meg-men-tet-te õ-se-ink é-letét! – mond-ják az e-le-fán-tok.
(af-ri-ka-i nép-me-se)
Fa-ze-kas Lász-ló nyo-mán
1. Húzd a-lá az i-gaz ál-lí-tá-so-kat!
Az e-le-fán-tok sok kárt o-koz-tak az em-berek-nek.
Az em-ber meg-bo-csá-tott az e-le-fánt-nak.
Az e-gér se-gí-tett az or-má-nyos-nak.
Az e-le-fánt nem fo-gad-ta meg az e-gér taná-csát.
2. Raj-zold le a me-se a-lap-ján,
mi tör-tént, mi-u-tán az e-gér
el-rág-ta a húrt!
93
Tartalom
Elõkészítõ idõszak
Játékos hangfelismerési gyakorlatok
Tájékozódási ismeretek felmérése: Rajzolj! .......... 3
Hangokat ábrázoló képek
Mássalhangzók hangoztatása .................................. 4
Magánhangzók hangoztatása .................................. 5
Melyik kép nevében hallod a kijelölt hangot?
Mássalhangzók m, c, r ............................................. 6
p, f, d ......................................................................... 7
z, s ............................................................................. 8
sz, cs ......................................................................... 9
Hány tagú a szó? ..................................................... 10
Hány tagú a szó? ..................................................... 11
Melyik kép nevében hallod a kiemelt hangot?
Magánhangzók ........................................................ 12
Melyik kép nevében hallod a kiemelt hangot?
Magánhangzók ........................................................ 13
Hangösszevonási gyakorlatok .............................. 14
Betûtanítást segítõ feladatok
i – I, í – Í ...................................................................
ü – Ü, û – Û .............................................................
a – A ........................................................................
m – M ......................................................................
o – O, ó – Ó ............................................................
t – T .........................................................................
e – E ........................................................................
l – L .........................................................................
u – U, ú – Ú .............................................................
r – R ........................................................................
94
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
á – Á ........................................................................ 26
Gyakorlás: r – R, á – Á .......................................... 27
é – É ........................................................................ 28
v – V ........................................................................ 29
Gyakorlás: é – É, v – V .......................................... 30
ö – Ö, õ – Õ ............................................................ 31
n – N ........................................................................ 32
Gyakorlás: ö – Ö, n – N .......................................... 33
s – S ........................................................................ 34
z – Z ........................................................................ 35
Gyakorlás: s – S, z – Z ........................................... 36
c – C ........................................................................ 37
b – B ........................................................................ 38
Gyakorlás: s – S, z – Z ........................................... 39
k – K ........................................................................ 40
h – H ........................................................................ 41
Gyakorlás: k – K, h – H .......................................... 42
j – J ......................................................................... 43
p – P ........................................................................ 44
Gyakorlás: j – J, b – B, p – P ................................. 45
g – G ....................................................................... 46
g – G ....................................................................... 47
d – D ........................................................................ 48
d – D ........................................................................ 49
Az új barát ............................................................... 50
f – F ......................................................................... 51
sz – Sz .................................................................... 52
sz – Sz .................................................................... 53
Születésnap ............................................................. 54
gy – Gy ................................................................... 55
gy – Gy ................................................................... 56
Szorgalmas tündérek ............................................. 57
zs – Zs .................................................................... 58
95
zs – Zs ....................................................................
Születésnap Rózsinál .............................................
cs – Cs ....................................................................
A vacsora ................................................................
Csabi és Csilla ........................................................
ny – Ny ....................................................................
A nyúl .......................................................................
A vadnyúl ................................................................
ty – Ty .....................................................................
ty – Ty .....................................................................
Utazás ......................................................................
ly – Ly .....................................................................
ly – Ly .....................................................................
x, y, dz, dzs, q, w ....................................................
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
Szövegértést segítõ gyakorlatok
Rajzolj! ..................................................................... 73
Rajzolj! ..................................................................... 74
Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 75
Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 76
Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 77
Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 78
Lényegkiemelési gyakorlatok ................................ 79
Húzd alá a szövegben a megfelelõ választ! ......... 80
Felelgetõ .................................................................. 81
Weöres Sándor: Csimpilimpi, hová mész? .......... 82
Hazug mese (magyar népmese) .................................. 83
A cigány meg a szél (magyar népmese) .................... 84
Az álmos madár (magyar népmese) ........................... 86
A bolha meg a légy (svéd népmese) .......................... 88
Mátyás király vöröshagymán kapáltat
(magyar népmese) ..................... 90
Az elefántok barátja (afrikai népmese) ........................ 92
96
AP–118/8