Uploaded by Edit Nyircsákné

papai tibor-elsosegelynyujtas

advertisement
PÁPAI TIBOR
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
•••
Műszaki Kiadó
Elsősegélynyújtás
Tankönyv
az
egészségügyi szakmacsoportos
részt vevő
tanulók számára
alapozó oktatásban
szakközépiskolai
Pápai Tibor
Elsősegélynyújtás
Műszaki Kiadó, Budapest
A könyvet az Oktatási és Kulturális Minisztérium tankönyvvé nyilvánította.
Határozati szám: KHF /920-3/2010
Kerettanterv: 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet
módosító tervezete
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők:
Tudományos-szakmai szakértő: Dr. Betlehem József
Pedagógiai-didaktikai szakértő: Litványi Józsefné
Technológiai (könyvé szeti) szakértő: Király Ildikó
-
Szakmai lektor: dr. Tóth Zoltán
Módszertani-pedagógiai
lektor: dr. Farkas Istvánné
Nyelvi lektor: Szekeres Ágnes
Szakértők:
dr. Kleisz Gyöngyi (a Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Sürgősségi
Mentőszolgálatának főorvosa),
Dr. Vánkos László (a HM Állami Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrum főorvosa},
Vízvári László (az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet főigazgatója)
© Pápai Tibor, 2010
© Műszaki Könyvkiadó Kft., 2010
ISBN 978-963-16-6051-7
Azonossági szám: MK-6051-7
e-mail: [email protected]
www.muszakikiado.hu
Tartalom
Előszó
7
1. fejezet: Az elsősegélynyújtás
és a mentés történeti áttekintése
Összefoglalás
9
17
2. fejezet: Az elsősegélynyújtás szerepe
a sürgősségi betegellátás folyamatában
Összefoglalás
19
24
3. fejezet: Tevékenységek a helyszínen
3.1. A helyszín szerepe és veszélyei az
elsősegélynyújtásban
3.2: A sérült/beteg elsődleges vizsgálata
3.3. Segélykérés. mentőhívás
3.4. Kimentés
3.5. A sérült/beteg részletes vizsgálata
3.6. Az eszméletlen sérült ellátása
3.7. A sérült/beteg pozicionálása
Összefoglalás
25
4. fejezet: Újraélesztés
4.1. Az újraélesztés fogalma
4.2. A túlélési lánc
4.3. A külső automata defibrillátor,
az AED
4.4. Csecsemők és gyermekek alapszintű
újraélesztése
Összefoglalás...................................................
41
42
42
5. fejezet: Sérülések
5.1. Mechanikai sebzések
5.2. Vérzéscsillapítás
5.3. Gyakori különleges vérzések
5.4. Csont- és ízületi sérülések
5.5. Elsősegélynyújtás csonkolásos
sérülés esetén
53
54
57
61
63
26
28
29
30
34
36
37
39
46
50
52
71
5.6. Politrauma. sokkfolyamat,
tömeges baleset
Összefoglalás
71
73
6. fejezet: Termikus balesetek
6.1. Égés
6.2. Fagyás
6.3. A bőrre, nyálkahártyára került
marószerek sérülései
Összefoglalás
75
76
7. fejezet: Hirtelen rosszullétek
7.1. Allergiás reakciók
7.2. Légúti idegen test..
7.3. Mellkasi fájdalom, szívinfarktus
7.4. Nehézlégzéssel járó rosszullétek
7.5. Agyi vérellátási zavarok, agyvérzés,
gutaütés
7.6. Görcsrohammal járó rosszullétek
7.7. Cukorbetegség miatti rosszullét,
kórna
Összefoglalás
79
80
80
82
83
8. fejezet: Belgyógyászati balesetek
8.1. Áramütések
8.2. Vízbefulladás
8.3. Hőártalmak
Összefoglalás
9. fejezet: Mérgezések
Összefoglalás
Tudáspróba
Tesztkérdések
Szituációs feladatok
Fogalomtár
Irodalomjegyzék
és ellátásuk
77
78
78
83
84
85
86
87
88
89
90
91
93
100
101
102
105
107
109
5
Előszó
Rohanó világunk mindennapjaiban mindannyian lehetünk áldozatok és segítségnyújtók. Az elsősegélynyújtás
azon ismeretek közé tartozik, amelyeket mindenkinek el kellene sajátítania a bajba jutott embertárs megmentése céljából. Az önzetlen segítségnyújtás iránti vágy az ember egyik legrégebbi késztetése. A segítségnyújtás célja minden időben ugyanaz volt: a sérült ember életének megmentése, egészségének visszaadása.
Elsősegélynyújtásra a legváratlanabb időben, helyszínen és körülmények között kerül sor. Az elsősegélynyújtó
gyakran csak saját tudására, eszközök hiányában ötletességére hagyatkozhat, ezért fontos, hogy azokat a beavatkozásokat sajátítsuk el, amelyeket ilyen körülmények között minimális eszközökkel, vagy eszközök nélkül is jól tudunk alkalmazni. A helyszínen a sürgősségi ellátásban jártas szakember is ezeket a fontos életmentő
elsősegély-nyújtási beavatkozásokat tudja elvégezni, ha nincs birtokában életmentő eszköz, gyógyszer.
E könyv célja, hogy könnyen tanulható formában, képekkel, ábrákkal szemléltetve, a nemzetközi szakmai
ajánlások figyelembevételével ismertesse a legegyszerűbb, legpraktikusabb, de mégis leghatékonyabb
elsősegély-nyújtási teendőket. Természetesen az elsősegélynyújtás készségszintű elsajátításának fontos
eleme a gyakoroltatás, amelyben fontos szerepe van az oktatónak. Oszintén remélem, hogy a tankönyv
tanárnak és tanulónak egyaránt segítséget nyújt a kitűzött célok megvalósításának érdekében.
Az Egészségügyi alapismeret tantárgy része az Elsősegélynyújtás modul. A szakközépiskolában kűlőn
modulban való tanításának célja a szemléletformálás, a segítő szemlelet kialakítása, a napi gyakorlat kapcsán előforduló balesetek alapszintű ellátásának elsajátítása. Szakmai tartalma teljes egészében beszámítható az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzés tartalmába, ezáltal a képzési idő csökkenthető.
A tankönyv a 2008 szeptemberében elfogadott kerettanterv alapján készült, érvényesül benne a Nemzeti alaptanterv szellemisége, hangsúlyt helyez a kompetenciák fejlesztésére. A tankönyv figyelembe veszi
a mentés törvényi változásait, a társadalmi elvárásokat. A tanulők olyan hasznos tankönyvet vehetnek a
kezükbe, amelyben megtalálják az elsősegélynyújtás törzsanyagát, a szöveg közben elhelyezett ábrák,
képek és táblázatok pedig segítik őket a tananyag megértésében, elsajátításában. Ismereteiket a megjelölt
szakirodalom segítségével kiegészíthetik, szélesíthetik.
A társadalom elvárása az, hogy minél több állampolgár legyen képes szakszerűen és sikeresen elsősegélyt
nyújtani. A könyv tartalmában és módszereiben más szakmacsoportban és tanfolyami képzésben egyaránt alkalmas széles körben való használatra.
A tankönyv a magyar viszonyok, a jelen magyar körülmények között megvalósítható tartalommal készült,
de szellemiségében a jövőt is előrevetíti ezen a szakterületen.
E gondolatok jegyében kívánok minden kedves olvasónak sikeres elsősegélynyújtástl
A szerző
"Ha egy dolgot érdemes megtenni. azt érdemes jól csinálni. "
régi angol mondás
7
Köszönetet mondunk:
Bárkányiné Gombócz Máriának, a budapesti Semmelweis Ignác
Humán Szakképző Iskola és Gimnázium szakmai igazgatóhelyettesének
és az iskola tanuló inak:
Bali Gabriellának, Horváth Krisztiánnak, Krainik Fatimának,
Merkei Miklósnak, Vékony Krisztiánnak,
a Mentőmúzeum kollektívájának és igazgatójának, Debrődi Gábornak,
Völgyi Péternének (dr. Lengyel Árpád unokájának),
valamint a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének
1. fejezet
,
"
"
AZ ELSOSEGELYNYUJTAS
ES
TORTENETI
, A MENTES
,
ATTEKINTESE
,
,
II
A napjainkban alkalmazható korszerű elsősegélynyújtási beavatkozásokig és a szervezett mentés
kialakulásáig hosszú idő telt el. A technika fejlődésének eredményeként az elsősegélynyújtás elvei, módszerei és eszközei jelenleg is folyamatosan
fejlődnek. Az elsősegélynyújtás területén bekövetkező valamennyi változás középpontjában
a betegnek/sérültnek
és az elsősegélynyújtónak kell
állnia. A jól képzett elsősegélynyújtótól elvárható,
hogy tisztában legyen, honnan indult és hová tart
az általa reménye im szerint tudásának legjavaként
művelt tudományterület.
Ebben a fejezetben ismertetjük az elsősegélynyújtás és mentés kialakulásának főbb állomásait.
,
Az elsősegélynyújtás célja az élet megmentése, az egészséf{ visszaadása
Amíg a sürgősségi betegellátás és ezen belül az elsősegélynyújtás
évezredek alatt a legősibb formájától a mai modern formájáig eljutott, sok ember
munkájára, tapasztalatára,
tudományos
kutatására
volt szükség. A segítségnyújtás
célja minden időben ugyanaz volt: a sérűlt ember életének megmen-
tése, egészségének visszaadása.
A korai történelem
előtti idők embereinek
betegségeiről a régészeti leletekből
tudunk,
ebből az
időből semmiféle írásos ernlékünk nincs.
Történelmi
tanulrnányainkból
a kor jellegzetességeit ismerve tudjuk, hogy az emberre mindenfelől
veszélyek leselkedtek, mert nehéz és veszedelmes
körülmények
között élt. Félnie kellett a természeti-időjárási hatásoktól, járványoktól,
az állatoktól,
kidólő fáktól, lezuhanó szikláktól, de embertársai
ellenséges támadásaitól
is. Mindennapi
tevékenysége során, a vadászat, gyűjtögetés közben is érhették sérülések. E sérülések, csonttörések,
ficamok
ellátását valószínűleg ösztönösen, majd az állatokat
megfigyelve és az idősebb emberek tapasztalatait
felhasználva
végezte. Kialakultak
az elsősegélynyújtás kezdetleges, de hatékony módszerei, amelyek sokszor sikeresek lehettek. A fennmaradt
régészeti leletek is ezt bizonyítják.
Aesculapius, a gyógyítás istene a római mitológiában
Elsősegélynyújtást
ókori egyiptomi,
során is.
bizonyító leleteket találtak az
görög, római régészeti feltárások
Aesculapius neve trák nyelven botra csavarodott kígyót jelentett. A kígyó, vedléssei évente megújulva
a gyógyulást és az újjászületést is szimbolizálja.
Az újkőkorszakból
(Kr. e. 5500-2200)
több csontvázlelet ismeretes. Az Ukrajnában talált 32 csontváz közül ötnél jól összeforrt csonttörés látható.
10
A trójai háborúban megsérült Patroklosz sebeit kötözi be
Akhilleusz egy görög kerámián (Kr. e. 500 körül)
'''''~:::f::r:,:,if:;-rC ;,ri?j/~;-\
,k
o"
~
...amikor Elizeus belépett a házba, a fiú ott feküdt
holtan az ágyán. Bement, magára zárta az ajtót és
az Úrhoz könyörgött. Aztán felment az ágyra és a
fiúra borult, száját szájára, szemét szemére, kezét
kezére tette. S ahogy így ráborult, a fiú teste felmelegedett. Akkor felállt és le-fel járkált a szobában,
majd újra felment és kétszer ráborult, végül tűszszentett a fiú és kinyitotta a szemét.
2. Kir. 4.8-37
Elsősegélynyújtásra
utaló írásos dokumentumok
a
Az irgalmas szamaritánus esete, aki az úton egy rablók által kifosztott
embert
talált. Az Ószövetségben
a tanítvány
Elizeus próféta nevéhez sikeres felélesztések
kapcsolódnak.
CC"\/'",. ~'~:.~d"_::':~~:"::"::::::~.:g;.>",~,
r .,..
-'~'"'V;'''''1'-''''
I
,'h
.
~'" (,
,-
~
,,!;::l.fr
'\.
- ".)o<
"
i j;,
...
((tr;,
í~~)_r\\
t
, •.\,(I[,~
) ?"
1
~,/,j
,A
' ",' \
,', . \.
';.',\
1",
.Ii.' '\::.,,\
,."•.~
Rabaszuru herceg kimentése (reliefmásolat)
A görög mitológiában Apollóri a rend, a ragyogó nap,
a költészet, a zene és a jóslás istene volt, aki később
a gyógyítás istene is lett. Papjai által gyakorolta hivatását. Az ő megfelelője a római mítoszvilágban Apolló. A gyógyítás főistene fia, Aszklepiosz, római nevén Aesculapius
(ejtsd: eszkulápiusz) lett (Kr. e.
VI-V. század), aki minden betegséget és sebet meg
tudott gyógyítani és a halottakat is életre tudta kelteni. Négy lánya híres gyógyító istennő volt.
Bibliából ismert történetek.
A kereszténység
új szelleme a könyörületesség,
a
felebaráti szeretet, a jótékonyság és a segítségnyújtás mint erkölcsi kötelesség változásokat hozott az
elsősegélynyújtás
terén. A kereszténység
idején virágzott fel a kolostori medicina. A bajba jutottak
megsegítését
szervezett
formában
végezték
a
johanniták által 967 -ben alapított Bernáthegyi kolostor lakói. A rend lovagokat képzett a harctéri
sérültek ellátására. A keresztes hadjáratok idején
jöttek létre a szerzetesrendek,
hadi ápolórendek
és lovagrendek, amelyek a sebesültellátást
biztosították a Szeritföld felszabadításáért
harcolóknak.
1244-ben
Firenzében
alakult meg a sérültek és
bajba
jutottak
testi,
lelki
megsegítésére
a
Confraternita
della Misericordia,
mely korához
képest már jól szervezett volt.
Kr. e. 123S-ben az Orontesz folyó mellett csata
zajlott II. Ramszesz egyiptomi fáraó és a szomszédos hettiták
között. A hettiták
oldalán harcoló
Rabaszuru herceg a folyóba fulladt, bajtársai mentették ki. Fejjel lefelé lógatták és a hátát ütögették, hogy a víz kifolyjen a légútjaiból. Agyomrára
nyomást gyakoroltak, hogy onnan is segítsék a víz
kiürülését. Ezután a beteg fejét hátrahajtották.
állkapcsát előrehúzták,
így biztosították
az eszméletlen beteg átjárható légútjait. A sikeres újraélesztésnek állítottak emléket a II. Ramszesz sírkamráján
és az Abu-Simbel-i
templom falán látható képekkel.
Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és
bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta.
Lukács 10, 30-34
A johanniták címere. Nézzen utána a Magyar Nagylexikonban a johannita rendnek!
11
A középkorban Hippokratész
és Galénosz eltorzított tanai, valamint az emberek ismereteinek
hiánya hátráltatták
a segítségnyújtás
fejlődését. A vízbe fulladt vagy akasztott emberen segíteni bűnnek
számított.
Az akkori felfogás szerint az ilyen halálesetekben
az
elzáródott gége miatt a lélek nem tud a testből távozni. Az 1780-as években ezen tévhitek terjesztését már szigorúan bűntették.
Lélegeztetésre használt
elven működik?
kovácsfújtató.
Milyen
fizikai
Egy vékony cső és állatból kivett hólyag segítségével
mint dohányfüstös allövetet halottba juttattak,
majd a hasát nyomogatták élesztés céljából.
Mária Terézia. Melyik korszakban
intézkedések fűződnek a nevéhez?
élt és milyen főbb
Paracelsus 1524-ben
kezdeményezte
a kovácsfújtató használatát lélegeztetésre.
A fújtató kivezetőcsövét a nem légző egyik orrjáratába
vezették, a
szabadon lévő száj- és orrnyílást egy segítő befogta
abefúváskor.
1633-ban kiadták
az első könyvet az elsősegélynyújtásró!: Stephen BradweIl angol orvos írását, a
Segítség életveszélyes hirtelen balesetekhez CÍmmel.
Weszprémi István korát megelőzve ismerte fel az
újraélesztés
mozogjan a levegő - mozogjan a vér
alapelvét.
1755-ös londoni útja alatt tanúja volt
egy Temzébe esett hajós kimentésének,
akit csak
negyedórával a vízbeesés után tudtak kihúzni. Az
újraélesztés
minden korabeli módjával próbálkozott, s végül zsebkéséveI a már halottnak vélt emberen gégemetszést
végzett, a metszésen át pipaszárat vezetett a légcsövébe és azon át mesterséges
lélegeztetést
alkalmazott.
A hatóság intézkedik, hogy népesebb városokban
mentőintézetek állíttassanak, melyek a szükséges
mentőeszközökkel és gyógyszerekkel ellátandók ...
...a község vagy közegészségi kör területén tartózkodó élet- vagy testi biztonságát és egészségét veszélyeztető eseteknél. különösen hirtelen életveszélyeknél rögtön eljár. E teendőket nagy és kis
községekben a bíró és községi (kör-J jegyző, rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitánysági közegek, Budapesten pedig a fővárosi
rendőrség végzi ...
Részlet Mária Terézia rendeletéből
Az amszterdami szervezet sikerei alapján mozgalom
indult. Több európai városban (London, Párizs,
Hamburg, Bécs, Milánó, Velence) társaságok alakultak a vízbe fulladtak megmentésére.
Kormányrendeletek jelentek meg, amelyek felhívták a lakosság
figyelmét az életmentő beavatkozások jelentőségére, szabályozták az elsősegélynyújtás
módszereit.
A sikeres életmentőket
jutalomban részesítették.
Igyekeztek az újraélesztést
természettudományos
alapokra helyezni. 1767 -ben Amszterdamban
alakult meg az első szervezet, amely pályázattal ösztönözte új élesztési módok feltalálását,
a sikeres
életmentőket
megjutalmazta
és nevüket dicsőségfalra írta fel. Az orvosokat felszerelte életmentéshez szükséges eszközökkel.
Alapvető kötözési ismeretek című könyve.
Ebben az időben kezdik alkalmazni a nyelni és lélegezni képtelen betegeknél
a végbélen keresztül
bejuttatott
dohányfüstöt
mint "gyógyszert". Meggyőződéssel hitték, hogy a füst az élet szelleme,
lelke, és mozgatásával elindíthatják
a légzést.
A Habsburg-birodalom
területére
is eljutott
a
mozgalom híre. Mária Terézia 1769-ben kiadott
Rendelet a rögtöni segélynyújtásról rendeletében
szabályozta a Birodalom területén
az elsősegélynyújtást. Magyarországon ettől kezdve kötelező az
12
1720-ban
Lipcsében
megjelenik
Heinrich
Bass
Az első törvényt többször megújították, 1792-ben és 1799-ben elsősegélynyújtó
császári rendelet jelenik meg, de a polgári mentés
továbbra is szervezetlen marad.
elsősegélynyújtás!
1773-ban Londonban a Johanniták mentőegyesületet alapítottak, amelynek 1877 -ben Szent John' s
Ambulance lett a neve. A mentőszolgálat bányászok,
vasutasok elsősegélynyújtás-képzését is végezte.
A'~'
-TETSZHOLT
"'fiieJ
AI{'
FÉLÉLESZTÉSÖKRŐL
1783-ban Goodwin rámutatott, hogy eszméletlen
betegeknél a fő akadályt a garat felé hátraeső,
petyhüdt nyelv okozza. A probléma megoldásaként a szájon át a légcsöbe levezetett csövet javasolta.
il v. ó
Dr
.
t,
Ó
;
FLOR
I'ERENCZ.
!p III e
y' 1:t ~
3
.~.J
si
F..••• t e r g a m i k. DEUtEr.
\1
JósJ<r'
het
ű
l ve l.
Flór Ferenc 1835-ben megjelent műve
Az elsősegélynyújtás irodalmának első magyar művelője
Flór
Ferenc.
1835-ben
megjelenik
A tetszholtak
felélesztésökről
szóló tanítás című
műve. Flór felismerte, hogy a halál folyamat lényege a szervezet oxigénhiánya, leírta a befúvásos lélegeztetést, és könyvében sürgette a mentőintézmények országos szervezését.
Flór Ferenc. A közember számára honnan lehet ismerős
a neve?
Újraélesztéssel kapcsolatos tanulmány jelenik meg
1786-ban Schoschulán Mihály A falusi Embernek
írt Oktatás címmel.
Bécsben az 1803-ban megjelenő kormányrendelet
utasítására mentőintézetet állítanak fel.
A városiasodás, az iparosodás, a gépesedés miatt a
balesetek száma jelentősen megemelkedett. 1831ben a londoni mentőegyesület a balesetesek ellátásához előre csomagolt kötszereket, háromszögletű
kendőt, törésrögzítő síneket, kerekes hordágyat
használ.
Az elsősegélynyújtás oktatásának jelentős alakja
Lajos kórboncnok professzor, aki megfogalmazta az elsősegélynyújtás szabályait. Saját kezűleg rajzolt oktatótábláit használta előadásain,
számos cikket közölt az életmentéssel kapcsolatban. Az életmentést az orvosi egyetemen kívül a
papneveldékben és tanítóképzőkben is oktatta.
Arányi
1859 az osztrák-olasz-francia
háború éve, egymást követik a véresebbnél véresebb ütközetek.
Június 24-én a solferinói ütközet borzalmai nyomán Henry Dunant felismerte, hogy az osztrák és
francia áldozatok jelentős része azon sebesült katonák közül került ki, akik nem jutottak időben
megfelelő elsősegélyhez. Megszervezte a sebesültek ápolását.
13
Mentőfogat a BÖME idejéből: Mentés és elsősegélynyújtás mindennemű balesetek alkalmával és mindenkinek,
kivétel és megkülönböztetés nélkül.
lSSl-ben megalakult a Magyar Vöröskereszt
Henry Dunant (1828-1910)
béke Nobel-díjat
Dunant és befolyásos
Genfben megalapítják
Bizottságát.
a világon először kapott
társai 1863. október 26-án,
a Vöröskereszt Nemzetközi
A vöröskeresztes
tevékenység egyik eredménye az
elsősegélynyújtás
fogalmának meghatározása,
oktatások szervezése. Több nyelven jelentetik
meg
az elsősegélynyújtás
legfontosabb teendőit.
Az 1881-ben Londonban megrendezett
Nemzetközi Higiéniai Kongresszuson
a St. John's Ambulance mentési bemutatójának
eredményeként
Európa több országában
elkezdődött
a szervezett
mentés szabályozása. A bemutatón
részt vett Dr.
Kresz Géza budapesti
tisztiorvos is. Kresz Géza
mentés
iránti elkötelezettségének
és szervezőmunkájának
eredményeként
igazgatásával 1887.
május 1Q-én kezdte meg működését
az adományokból fenntartott
Budapesti
Önkéntes Mentő
Egyesület (BÖME).
A sikeres működést tükrözi a folyamatosan
emelkedő esetek száma, a lakosság egyre nagyobb tisztelete a mentők iránt. A betegellátás
lényegesen
magasabb szintű volt a hasonló európai mentőegyesületekhez
képest. A BÖME orvosokat, később jól képzett medikusokat
állított szolgálatba,
míg másutt civil önkéntesek
végezték a feladatokat. A BÖME szakemberei bemutatókkal,
felolvasásokkal terjesztették
a lakosság számára az elsősegélynyújtás ismereteit.
A BÖME mintájára több
helyi mentőegylet
alakult. 1906-tól benzinmotoros autókat állítanak szolgálatba.
A XX. század elején két magyar orvos nevét ismerte a világ: az egyik Semmelweis
Ignác, a másik Lengyel Árpád volt.
Dr. Kresz Géza: Mindannyiunkat érhet baleset, nyújtsunk segélyt mindenkinek feltétel nélkül!
14
kenységgé nyilvánította a mentést. 1948. majus
10-én megalakult az Országos MentőszolgáLat
(OMSZ), amelynek alapítója és első főigazgatója
Dr. Orovecz Béla volt.
Az OMSZ akkor az ország legnagyobb egészségügyi intézménye volt. Az alakuláskor a WOMEtől örökölt 77 mentőállomással és 132 különböző
típusú mentőkocsival próbáltak a mentést újraszervezni.
Az OMSZ megalakulásának eredményeként országosan egységessé vált a vezetés, a mentés irányítása és szeruezése, vaLamint a doLgozók képzése,
továbbképzése. Az anyagi lehetőségek szerint törekedtek és jelenleg is törekednek az adott kor elvárásainak legmegfelelőbb mentőjárművek és egységes orvosi-mentéstechnikai
és híradó eszközök
rendszeresítésére.
Az OMSZ fejlődésének fontosabb állomásai
1954-ben áll szolgálatba az első rohamkocsi. 1956ban létrehozzák a Mentőkórházat. A Mentőkórház
többlépcsős átszervezéssel2004-ben megszűnt, de
addig az OMSZ szakmai-tudományos bázisaként.
oktató kórházként működött.
Dr. Lengyel Árpád (1886-1940). Melyik hajó utasainak kimentése fűződik a nevéhez?
Az első világháború után a kis helyi mentőegyletek
összefogásával 1926-ban jött létre a Vármegyék és
Városok Országos Mentő Egyesűlete (VVOME). A
szervezés egységes szemlélet alapján történt, a második világháború kitöréséig 75 mentőállomás alakult ugyanazzal a kocsitípussal és egységes felszereléssel.
1958-ban elindul a Légi Mentő-betegszállító
port.
Cso-
Dr. Kresz Géza 1892-ben, a SÖME működésének
ötödik évében Mentőmúzeumot alapított. A múzeum a mai napig működik.
Látogasson el a Mentőmúzeumba!
Részletes információt a honlapon talál.
(www.mentok.hu)
Mentőautó a VVOME idejéből
A második világháború tönkretette a mentőjárműveket, felszereléseket, és a mentődolgozók száma
is jelentősen megfogyatkozott. A második világháború után a Népjóléti Minisztérium Állami tevé-
A Mentőmúzeum kiállítótermének
ható a Mentőmúzeum?
egy része. Hol talál-
15
1963 decemberében az OMSZ budapesti rohamkocsi mentősei elsőként sikeres, tartós eredményű helyszíni újraélesztést végeztek. Valamennyi
mentőautó alapfelszereltsége lesz a lélegeztetőballon és az AMBU-szÍVó, a légúti váladék szívására.
1969-től rádiohálozattal
fedték le az országot, így
még szervezettebbé, gyorsabbá vált a mentés.
1972-ben Dr. Gábor Aurél mentőorvos kidolgozta
a helyszíni sürgősségi ellátás alapelveit. Javaslatára
önálló tudományágként fogadják el a sürgősségi orvostant (oxiológiát).
1975-ben a jelenlegi Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának jogelődjén megindul a főiskolai szintű mentőtisztképzés.
Magyarországon az 1949-ben alapított állami egészségügyi szakképző intézményekben és az 1965-ben
induló egészségügyi szakközépiskolákban és egészségügyi szakiskolákban az elsősegélynyújtást önálló
tantárgyként oktatták. Az azóta eltelt időszakban az
, egészségügyi szakképzés rendszerében, módszertanában több változás történt és történik. Az elsősegélynyújtás valamennyi egészségügyi szakképzésben
és az egészségügyi szakképzést megalapozó középiskolai képzésben megtalálható.
Az elsősegélynyújtás, mentés és sürgősségi betegellátás törvényi szabályozása is folyamatosan változik, szem előtt tartva a nemzetközi, hazai szakmai
elvárásokat.
16
Korunk fontosabb jogalkotásai
• 1997. évi CUY. törvény az egészségügyről,
• 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet a betegszállításról,
• 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Mentőszolgálatról,
• 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről,
• 60/2007. (XII. 29.) EüM rendelet a betegszállításról 19/1988. NM rendelet módosításáról.
2008. január l-jétől szétváltak a mentési és a betegszállítási feladatok. A mentést továbbra is az
OMSZ, illetve más, erre a feladatra szakosodott
szolgáltatók végzik. Azoknak a betegeknek a szállítását, akiknél nem szükséges szakképzett mentőápoló jelenléte a szállítás közben, az Országos Betegszállító Szolgálat (OBSZ) végzi.
A törvényi szabályozások és a mentés változásai,
átszervezései hatására az elsősegélynyújtás oktatása egyre nagyobb hangsúlyt kap, egyre szélesebb
körben zajlik.
Több olyan szervezet van, amely elsősegélynyújtás
oktatásával, tanfolyamok szervezésével foglalkozik. Hazánkban elsősegélynyújtásból kizárólag a
Magyar Vöröskereszt végez vizsgáztatást.
A tudomány és technika fejlődésének eredményeként az elsősegélynyújtás módszerei és eszközei
folyamatosan fejlődnek. Ezért sokkal egyszerűbbé
és hatásosabbá válik az elsősegélynyújtás. Acél,
hogy minél több állampolgár legyen képes szakszerű és sikeres elsősegélyt nyújtani.
Összefoglalás
A segítségnyújtás
egyidős az emberiséggel. A civilizációs társadalmak fejlődese során hosszú idő telt el a
tudományos
megállapításokon
alapuló korszerű elsősegélynyújtás
kialakulásig. A technika fejlődésének
eredményeként
az elsősegélynyújtás
módszerei és eszközei folyamatosan fejlődnek.
Magyarországon a jelenlegi mentési rend és az Országos Mentőszolgálat
egy összetett, több állomásos folyamat eredményeként
született meg. Szem előtt tartva a nemzetközi,
hazai szakmai elvárásokat, az elsősegélynyújtás,
mentés és sürgősségi betegellátás törvényi szabályozása is folyamatosan változik.
KULCS FOGALMAK
Aesculapius.
"Rendelet a rögtöni segélynyújtásról"
Kresz Géza. SÖME • WOME • OMSZ. OSSZ
• Flór Ferenc • Arányi Lajos • Henry Dunant.
KÉRDÉSEK,FELADATOK
1. Ismertesse a hazai elsősegélynyújtás és mentés fejlődésének főbb állomásait!
2. Az internet segítségével gyűjtse össze az elsősegélynyújtásra vonatkozó hazai jogalkotásokat a felsorolt
törvények és rendeletek alapján!
3. A
WINW.
mentok.hu honlapról keresse ki a mentőegységek típusait és fontosabb jellemzőit!
17
2. fejezet
,
"
AZ ELSOSEGELYNYUJTAS
SZEREPE
.. " ,
, ,
A SURGOSSEGI
BETEGELLATAS
,
"
FOLYAMATABAN
A sürgősségi betegellátás egy igen bonyolult,
többszintű ellátási folyamat. Fontos, hogy az ellátási szintek jól épüljenek egymásra. A siker érdekében a szintek nem hagyhatók ki. A sürgősségi
betegellátás folyamatában jelentős szereppel bírnak az elsőként alkalmazott szakszerű elsősegélynyújtási beavatkozások, feladatok. Ebben a fejezetben az elsősegélynyújtás folyamatát, feladatait
ismertetjük.
Az elsősegélynyújtás jogi szabályozása
Magyarországon
Egy fejlett társadalom értékrendjében a segítőkészség, az elsősegélynyújtás mint általános erkölcsi norma kell szerepeljen. Magyarországon az elsősegély-nyújtási kötelezettség régóta törvényileg
szabályozott. (Az 1997. évi CUv. törvény az
egészségügyről II. fejezet 5. § 3. bekezdése) pontjában az alábbi megfogalmazást olvashatjuk:
Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon
- segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra
illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amenynyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot
fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.
A törvény VI. fejezete az egészségügyi dolgozók
jogait és kötelezettségeit tartalmazza, a 125. §-ban
szigorúan előírja a szakképzett egészségügyi dolgozók számára a kompetenciájuknak megfelelő segítségnyújtást!
Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó .időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló
személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges
intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén
a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.
Aki ezt elmulasztja, a Büntető törvénykönyv (Btk.)
172. § alapján bűncselekményt követ el!
Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy
olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége
közvetlen életveszélyben van, vétséget követ el, és két
évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő: Btk. 172. §.
Természetesen a sikeres segítségnyújtások számának növelése érdekében kevés a segítségnyújtási
szándék, az empátia, a jóakarat és a törvényi szabályozás. A sürgősségi betegellátás szervezése öszsze tett folyamat.
A botra csavarodott kígyó számos egészségügyi emblémán látható. Nézzen utána, mit jelképez!
Az elsősegélynyújtás
folyamata
Minden hirtelen bekövetkező baleset, rosszullét,
egészségkárosodás esetén a betegnek és környezetének, valamint az őt ellátó személyzetnek igénye
és célja, hogy a sérült vagy beteg
• megfelelő állapotba, a betegségéhez, sérüléséhez
képest a legjobb állapotba kerülve,
• a szükséges időpontban, a szakma szabályait
figyelembe véve a legmegfelelőbb időn belül,
• a legmegfelelőbb ellátási helyre, betegségének,
sérülésének ellátásához legalkalmasabb helyre
jusson el.
Ezt a távolság, az út- és közlekedési viszonyok és az
egyes betegségek igen gyors lefolyása miatt a legjobban szervezett és legjobban felszerelt mentőszolgálatnak is nehéz teljesítenie.
A sürgős ellátást igénylő kórképek jellernzője, hogy
hirtelen kezdődnek és a kialakult kórképek lefolyása nagyon gyors, egyik szerv elégtelen működése
másik szervelégtelenségéhez
vezethet, így a sérült/beteg állapota súlyosbodik és visszafordíthatatlanná válhat.
Például jelentős mértékú artériás vérzés esetén
minél később történik meg a vérzéscsillapítás, annál több szerv érzékeli a vérvesztés miatt az oxigénhiányt és válik múködésképtelenné,
ami a beteg halálát okozhatja.
A sikeres életmentés és a maradandó károsodások
kivédése céljából az ellátás különböző
szintjeit kell
egymásra építeni, ki kell alakítani a mentési láncot.
A Konstantin-kereszt a sürgősségi betegellátás nemzet-
közi szimbóluma
20
A mentési lánc elemei megfelelő sorrendben épülnek egymásra, a siker érdekében egyik láncszem
sem hagyható ki és nem cserélhető fel az ellátás folyamatában. Cél a rendelkezésre álló idő lehető
leghatékonyabb kihasználása.
szükséges az esemény és a baleseti mechanizmus
tisztázása, a helyszín gyors felmérése, a beteg/sérült állapotának gyors vizsgálata. Ezen információk
alapján küldik a legmegfelelőbb ellátóegységet (orvosi ügyelet, rohamkocsi, esetkocsi, mentőkocsi).
A mentőhívás szabályairól a következő fejezetben
részletesen lesz szól
Elsősegélynyújtás. A mentési lánc harmadik eleme.
A sérültet, beteget megtalálo vagy környezetében
tartózkodó személy a mentők kiérkezéséig tudásának megfelelően nyújt segítséget. A helyszínre érkezési időt a laikus (nem szakmabeli) segélynyújtó
beavatkozásaival áthidalja, így az időveszteséget
csökkentve a beteg gyógyulási esélyeit növeli.
A Konstantin-kereszt
szimbolizálják
egyes ágai a mentési lánc elemeit
Az elsősegélynyújtó szerepe jelentős és kihagyhatatlan a sürgősségi betegellátás folyamatában. A sikeres mentőellátásnak, intézeti sürgősségi ellátásnak és a beteg gyógyulásának egyik feltétele az
időben elkezdett, szakszerűen kivitelezett elsősegélynyújtás.
Az elsősegélynyújtás azonnali szakszerű segítségnyújtás vagy beavatkozás a további állapotromlás
feltartóztatása céljából, amelyet baleset vagy hirtelen egészségkárosodás esetén bárki végez mindaddig, míg annak folytatását képzett személy, vagy
team (mentők) át nem veszi.
A sikeres mentési akció alapja a mentőszolgálat mielőbbi szakszerű értesítése
A lánc akkor lesz erős, ha a láncszemek is erősek.
Hiába érkezik időben a helyszínre a legkiválóbb
mentőegység, ha a helyszínen lévő elsősegélynyújtó addig nem végzi el az alapvető életmentő beavatkozásokat.
A mentési lánc elemeit a Konstantin-kereszt egyes
ágai tükrözik.
Felismerés. A mentési lánc első, kezdő eleme. A
segélynyújtás szükségének felismerése, tisztázása
igen fontos az elsősegélynyújtás mielőbbi megkezdése és a magasabb szintű ellátószemélyzet (orvos,
mentőszolgálat) korai riasztása céljából.
Segélykérés. A mentési lánc második eleme. Az
eredményes mentési akció kulcspontja a szaksegítség mielőbbi riasztása pontos adatokkal. Ehhez
Elsősegélynyújtás a baleset helyszínén
Az elsősegélynyújtás
feladatai
• Az életveszély elhárítása, az élet megmentése a
sérült veszélyes környezetből való eltávolításával, kimentéséveI. Ezután szakszerű elsősegélynyújtási beavatkozások (pl. újraélesztés, vérzéscsillapítás) nyújtása .
• A beteg fájdalma csökkenthető: megfelelő fektetéssei, a sérült, törött végtag nyugalomba helyezésévei, az égett testrész hűtéséveI.
21
• Fertőzések, további egészségkárosodások megelőzése megfelelő sebellátási technikával.
• Mielőbbi szakellátás, a mentés megszervezése
pontos segítségkéréssel.
• A maradandó egészségkárosodások kivédése.
Például a gerincsérültet megfelelően rögzítve
törekszünk a bénulás kivédésére.
• A mielőbbi gyógyulás elősegítése. A helyesen
kivitelezett elsősegélynyújtással a beteg/sérült
mielőbbi és lehető legmagasabb önellátási szintű
gyógyulását segítjük elő.
Szakellátás, szállításra felkészítés: A kiérkezett
mentőegység kompetenciája és felszereltsége alapján a helyszíni mentő ellátása széles körű lehet, az
egyszerű fektetéstől, pozicionálástól az eszközös,
gyógyszeres intenzív betegellátás szintjéig. A szállítás megkezdése előtt minden szűhséges vizsgálatot és
beavatkozást, pozicionálást el kell végezni az esetleges szövődmények és a szállítás okozta nem kívánt
hatások (szállítási trauma) kivédése céljából.
Magas szintű mentőellátás a helyszínen
Korszerűen [elszerelt rohamkocsi betegtere
Mentőellátás. A mentési lánc negyedik eleme. A
megkezdett elsősegélynyújtást a kiérkezett szakképzett team a rendelkezésére álló eszközökkel,
gyógyszerekkel és szaktudásával magasabb szinten
folytatja. A bejelentés alapján és az eset jellegétől,
helyszínétől függően a feladat ellátásához a mentésirányító a legalkalmasabb mentőegységet irányítja a helyszínre, ezért is fontos a pontos segélykérés. A mentőellátás történhet mentő-, eset-,
rohamkocsival, mentőhelikopterrel,
mentőorvosi
kocsi vagy motoros mentő segítségével. Speciális
esetek ellátása koraszülött- és gyermekmentővel.
A helyszíni mentőellátás
lépései
Kimentés: egyes esetekben (pl. autóba szorult,
kútba, aknába esett sérült) a szakszerű kimentés
műszaki mentő, tűzoltóság közreműködésével történik. A kimentés hosszú ideig eltarthat, ezért
fontos, hogy a szükséges beavatkozásokat (rögzítések, légútbiztosítás, vérzéscsillapítás, fájdalomcsillapítás, infúzió bekötése) még a kimentés megkezdése előtt elvégezzék.
A beteg vizsgálata, észlelése: több lépcsőben történhet, mert az első vizsgálat függ a helyszíntől és
a beteg állapotától. Az első gyors tájékozódó vizsgálattal a közvetlen életveszély lehetőségét keressük. A második, részletesebb vizsgálatot a kimentett és a közvetlen életveszélytől megmentett
betegnél végezzük el.
22
Szállítás. A mentési lánc ötödik láncszeme. A beteget/ sérültet kórházba szállítás alatt folyamatosan megfigyelik. A megfigyelés történhet eszköz
nélkül (pl. bőrszín, tudatállapot) és eszközzel (pl.
monitor, vérnyomásmérő, vércukormérő). A pontos megfigyelésnek köszönhetően az állapotváltozások korán felismerhetők,
a beteget/sérültet
gyorsan megfelelő kezelésben részesíthetik.
ISMÉTLŐ FELADAT
Soroljon fel olyan tényezőket, amelyek a szállítás
alatt levő beteg/sérült állapotát ronthatják!
Intézeti (kórházi) ellátás. A mentési lánc hatodik
láncszeme. A mentőegység a beteg további ellátására legalkalmasabb intézménybe (kórház, klinika)
Korszerűen [elszerelt sürgősségi osztályellátóhelyisége
szállítja a beteget/sérültet.
Napjainkban
a sürgősségi ellátás rendszerében
jelentős átalakulások történnek. Sürgősségi osztályok alakulnak, amelyek
feladata a nap 24 órájában biztosítani az optimális
sürgősségi betegellátást
a megfelelő személyi és
tárgyi feltételekkel.
• Legyen határozott,
megnyugtató
fellépéssel és
körültekintő intézkedéssei biztosítsa a helyszínen a
nyugalmat, a rendet és a célszerű tevékenységet'
Az intézeti ellátás során a mentési lánchoz további
láncszemek kapcsolódhatnak.
Az intézeti ellátásban is fontos a jól kiépített és jól szervezett betegellátás.
• A beteget, sérültet mindig helyezze nyugalomba.
Fektesse vagy legalább ültesse le az újabb sérülések, állapotrosszabbodás
megelőzése
céljából!
ISMÉTLŐ FELADAT
Az.elsősegélynyújtás szabályai alapján fogalmazza
meg az elsősegélynyújtó személyiségjegyeit!
Az elsősegélynyújtás
általános szabályai
A sikeres elsősegélynyújtás
érdekében
a segélynyújtónak tisztában kell lennie a szakmai, jogi és
etikai szabályokkal, ezért be kell tartania a követ-
. kező magatartási
kat.
és elsősegély-nyújtási
szabályo-
• Előzze meg újabb baleset bekövetkezését
felelő biztonsági intézkedésekkel.
meg-
• Figyeljen saját maga védelmére:
Minden
fertőzőnek
tekintendő,
ezért használjon
felszerelést
(gumikesztyű) .
beteg
védő-
• A szükséges mértékig, szabályosan vetkőztesse
a beteget, szem előtt tartva szernéremérzetétl
le
• Haladéktalanul, gyorsan, de kapkodás nélkül, szakszerűen végezze el a szükséges beavatkozásokat'
• Csak a szükséges
beavatkozásokat
végezze el'
• Soha ne bocsátkozzon
tudását,
gyakorlatát,
képességeit meghaladó ténykedésbel
• Ne ártson a betegnek!
• Gondoskodjon
további segítségről, szakellátásról, és az ellátott beteg szakszerű megfigyeléseről, szállításáról'
• Az elsősegélynyújtás
során mindvégig tartsa tiszteletben a jogi, etikai és a szakmai szemponto-
kat.'
• Végezzen gyors tájékozódást
a történtekről,
a
sérültek
számáról,
állapotáról
és a helyszíni
körülményekrőll
• A beteget, sérültet csak indokolt esetben, lehetőleg több személy segítségével,
szakszerűen
mozgassal
• Szeretettel,
emberségesen
törekedj en a beteg
megnyugtatására,
panaszainak
csökkentésére,
bajának enyhítésére!
• A baleseti helyszínt
csak annyira
meg, amennyire
az elsősegélyhez
változtassa
okvetlenül
szükségesl
23
Összefoglalás
Az elsősegélynyújtás jogilag szabályozott tevékenység. A sürgősségi betegellátás folyamata a mentési lánc,
amelynek elemei megfelelő sorrendben épülnek egymásra. A siker érdekében egyik láncszem sem hagyható ki, és nem cserélhető fel az ellátás folyamatában. Cél a rendelkezésre álló idő lehető leghatékonyabb
kihasználása. Az elsősegélynyújtás definíciójának ismerete alapján megfogalmazhatók az elsősegélynyújtás céljai. A célok sikeres megvalósítása érdekében a pozitív személyiségjegyekkel rendelkező segélynyújtónak magatartási és elsősegély-nyújtási szabályokat kell betartania.
KULCS FOGALMAK
Konstantin-kereszt.
lítási trauma
mentési lánc.
elsősegélynyújtás.
elsősegély-nyújtási
szabály.
mentőellátás
• szál-
KÉRDÉSEK,FELADATOK
1. Ismertesse az elsősegély-nyújtási
kötelezettség fogalmát!
2. Mely betegjogok érvényesülését kell figyelemmel tartani a sürgősségi betegellátás és az elsősegélynyújtás során?
3. Ismertesse az elsősegélynyújtás helyét és szerepét a mentési lánc folyamatában!
4. Határozza meg az elsősegélynyújtás fogalmát és fő céljait!
5. Ismertesse a jó segélynyújtó személyiségjegyeit!
6. Ismertesse az elsősegélynyújtás
24
általános szabályait! Szemléltesse
példákkal jelentőségüket!
3. fejezet
"
,
TEVEKENYSEGEK A HELYSZINEN
A sürgősségi ellátást, elsősegélynyújtást igénylő
esetek előfordulásának jellemzője, hogy váratlanul, sokszor a teljes jóllét közepette alakulnak ki.
Gyakran a sérült ellátását közterületen, munkahelyen, terepen kell végezni, így a különböző
környezeti körülmények
(időjárás, veszélyforrások,
tömeg stb.) nem a legideálisabbak a beteg/sérült
vizsgálatára és ellátására. Azt a területet, ahol a
hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás történt,
baleseti helyszínnek nevezzük. A baleseti helyszín
számos adattal szolgálhat a segélynyújtó számára,
amely alapján tevékenységeit végzi. Különböző
bűnügyekben, balesetekben a helyszín a bűnügyi
nyomozóhatóság, biztosítók, jogi hatóságok számára is fontos nyomokat, bizonyítékokat tartalmazhat, amelyek a későbbiekben perdöntök lehetnek.
Ezért fontos elsősegély-nyújtási alapszabály, hogy
a helyszínt csak a szükséges mértékben változtassuk
meg! Amennyiben a változtatás indokolt, a segélynyújtó próbálja megjegyezni az eredeti állapototl
3.1. A helyszín szerepe és veszélyei
az elsősegélynyújtásban
Az első teendő a sérültet megillető, korrekt első-
segélynyújtás és az elsősegélynyújtó biztonsága érdekében mielőbb tájékozódni az eseményről. Ahhoz, hogya baleset, rosszullét körülményeit a
lehető leghamarabb és legpontosabban megismerjük, és hogya sérült ellátásához biztonságos körülményeket teremthessünk, törekedni kell a helyszín, a baleseti mechanizmus, valamint a beteg!
sérült panaszainak, tüneteinek, sérüléseinek gyors
felmérésére.
Helyszín
Elsőként felmérjük, hogy fennáll-e még a veszélyhelyzet, fenyegeti-e a beteget, az elsősegélynyújtót
és a közelben lévőket balesetveszély. amely újabb
sérüléseket idézhet elő. Ha igen, a segélynyújtó
feladata a veszélyforrások megszüntetése, elháríLeggyakoribb vészhelyzetek.
Elhárításuk,
Veszélyforrások a közlekedési
baleset helyszínén
tása, megelőzése. A balesetet szenvedett kimentése
a veszélyzónából csak akkor lehetséges, ha a segélynyújtó saját magát nem veszélyezteti a kimentés
során! Tilos a veszélyzónában ellátni a sérültet.
azonnal el kell onnan távolítani a kimentés szabályai szerint. Fel kell szólítani a járóképes sérülteket, a bámészkodókat a veszélyzóna haladéktalan
elhagyására! Veszélyes helyzetből a mentést szakemberekre kell bízni! Ha nincsen megfelelő mentési és védőeszköz. a bejelentéskor jelezni kell a
műszaki mentés (tűzoltóság, gázművek, elektromos művek stb.) szükségességét. Ilyenkor a segélynyújtó csak a mielőbbi pontos segélykéréssel
segítheti a mentést.
Tájékozódjunk a környezetről, további segélynyújés az elsősegélynyújtáshoz használható eszközökről: elsősegélydobozok, takarók stb.
tokról
kivédésük, az elsősegélynyújtó
Az elsősegélynyújtó
feladatai
teendői
A tűz- és robbanásveszély miatt a dohányzás és nyílt láng használata minden baleseti helyszínen TILOS~
A további balesetek elkerülése végett lehetőleg minden esetben viseljen láthatósági mellénytl
• Ujabb baleset kialakulása
• Robbanásveszély üzemanyagtartály
sérülése, üzemanyag folyása miatt
• Gépjármű füstölése
• Üvegszilánkok, fémrészek
a helyszínen
• A helyszín biztosítása
Forgalomirányítás megszervezése, vészvillogó használata,
elakadásjelző háromszög elhelyezése: lakott területen
50 m, autóúton 100 m, autópályán 200 m távolságra .
• Teendők a balesetes gépjárművel
A gépjármű rögzítése kézifékkel vagy kitámasztással, a
gyújtás levétele. indítókulcs eltávolítása, akkumulátorsaruk
eltávolítása, oltóanyag előkészítése, körültekintó,
óvatos
mentés.
• Kioldódott légzsák
A légzsákmodul a kioldódás utáni 20. percig nagyon forró,
ezért égési sérülést okozhat, egyes gépjárműveknél a kioldódás megakadályozható az akkumulátor kiiktatásával.
• Ki nem oldott légzsák
Vigyázni kell a ki nem oldódott légzsákokra.
körét szabadon kell hagyni, el kell kerülni.
Veszélyes anyagot szállító jármű
balesete
26
a légzsák ható-
A veszélyes anyagot szállító jármű elejére és a szállítmányra
nemzetközi rendelet szerint jelzőtáblát kell tenni. A táblán
lévő számok alapján lehet azonosítani a szállítmányt.
Mindenkinek el kell hagynia a helyszínt 150 méterre. Az anyagtól függően a kimenté st védőfelszereléssel rendelkező szakemberekre kell bízni. Az ellátást csak a veszélyzónán kívül, megfelelő védőeszközökkel. a szennyező anyag eltávolítása után lehet
elkezdeni.
Veszélyforrások
3 közlekcdési
baleset helyszínén
Az elsősegélynyújtó
Kifolyt vegyi anyag esetén
Óvakodjunk a kifolyt anyaggal érintkezni, a környezetet
(segítők) bevonásával homokkal vagy földdel körbe kell szórni.
Tüz-, robbanásveszély,
Csak védőfelszerelésben lehet a helyszínt megközelíteni,
ezért szakemberek (tűzoltók) bevonása szükséges.
nagy füst
teendői
Gázos légtér,
vegyi anyaggal szennyezett légtér
(lakás, pince, műhely)
Gázok, gőzök, erős szagok észlelésekor próbálja a szél irányába végezni a kimentést.
A terület kiszellőztetése, elektromos főkapcsoló kikapcsolása után lehet bemenni, védőfelszerelés viselése indokolt.
Romos, omlásveszélyes környezet
Helyszín biztosítása, műszaki mentés.
Elektromos áram
Áramforrás, főkapcsoló kikapcsolása.
Kisfeszültség esetén a vezetéket vagy az áldozatot nem vezető
tárggyal (farúd, műanyag cső) lehet eltávolítani.
1000 V feletti feszültségű áramkörből alkalmi eszközökkel
TILOS MENTENI! Műszaki mentésre van szükség.
Vízből mentés
A fuldokló kimentésére csak megfelelő fizikumú és mentési
gyakorlattal rendelkező segélynyújtó vállalkozzont
A balesetes gépjármű gyújtásának
csának eltávolítása
A baleseti helyszín biztosítása elakadásjelző háromszöggel, elsősegélynyújtó láthatósági mellényben
Az akkumulátorsaruk
levétele,
indítókul-
eltávolítása
27
Légi mentés esetén, a helikopter leszállásához 30
méter sugarú hely biztosítása szükséges. A segélynyújtó a környezet bevonásával segítheti a biztonságos leszállást.
Baleseti mechanizmus
A baleseti mechanizmus alapján feltételezhetők
zonyos sérülések, sérülésformák.
bi-
Súlyos sérülés lehetséges, ha a gépkocsi
felborult,
az utastér erősen megrongálódott,
a motor az utastérbe nyornódott,
az első tengely nagymértékben
sérült, a beteg a gépjárműből kirepült, valaki meghalt az utastérben
a sérült mellett, a sérültet gyalogosként vagy kerékpárosként
több mint 35 km/h
sebességgel
elgázolták,
biztonsági
öv bekötése
nélkül több mint 35 km/h sebességgel ütközött,
bekötött biztonsági övvel több mint 45 km/h se-
bességgel ütközött,
metődött,
a beteg
zuhant le.
a sérült beszorult vagy betetöbb mint 5 méter magasból
A baleseti helyszín, baleseti mechanizmus
gyors
felmérése, szükség esetén a veszélyforrások
elhárítása után gyorsan tájékozódunk a sérültek számáról és állapotuk ról. Ha több sérült van, osztályozni
kell a sérülteket állapotuk alapján, ki az, aki azonnali ellátást igényel és ki az, aki várhat az ellátással.
Az osztályozás szabályait az 5. fejezet Tömeges baleseti ellátás alfejezetében tárgyaljuk.
A balesetről. a rosszullétet megelőző, bevezető panaszokról, tünetekról.
azok kezdetéről szerenesés
esetben az eszrnéleténél
lévő, tiszta tudatú betegtől nyerhetünk
adatot. Zavart tudatú, eszméletlen
beteg esetén a környezettől, szemtanúktói
kérjünk
tájékoztatást.
3.2. A sérült/beteg elsődleges vizsgálata
Első vizsgálatunk gyors, eszköz nélküli, tájékozódó
vizsgálat, amelynek célja az életveszély felismerése
és annak kiderítése, hogy szükséges-e azonnali beavatkozás. Az első vizsgálatokat
a kimentés előtt
extrém körülmények
között (gépjárműbe
szorult,
romok alatt lévő sérült) kell elvégeznünk,
így azt
sokszor nem pontosan a szakma szabályai alapján
végezzük (pl. légzés vizsgálata).
Elsőként tisztázzuk, hogy a sérült életben van-e,
vagy meghalt. A halál biztos jelének csak az élettel
összeegyeztethetetlen sérülést tekintjük (pl. kettévágott törzs, törzstőlleválasztott
fej).
Ezek kizárása után az alábbiakat
A reakcíóképesség/eszmélet
vizsgáljuk:
vizsgálata
Kontaktusba vonhatósággal a sérültet/beteget
hangosan szólítsuk meg, közben rázzuk meg a vállát.
• Az eszméleténél lévő beteg éber, szemét nyitva
tartja, kérdéseinkre
megfelelően
válaszol, utasításainkat
(emelje
fel a karját) végrehajtja.
Közben megfigyelhetjuk
a beszédét,
mozgását
is. Tájékoztassuk
a beteget segítő szándékunkról!
• Az eszméletlen beteg ingerekre
(megszólítás,
megrázogatás,
fájdalom) nem reagál, kentaktusba nem vonható, tónustalan
izomzatú. A beteg
testhelyzete
szokatlan, mozdulatlanul
fekszik,
esetleg görcsroham
látható. Az eszméletlenség
súlyos állapot a fulladás veszélye miatt! A száj-
28
üregbe került idegen testek (kitört fog, rágógumi, étel) a légutakba kerülhetnek
(aspiráció) és
ott elzáródást okozhatnak. Az eszméletlen sérült
izomzata tónustalan.
így nyelve hátraesve légúti
akadályt képez, amely szintén fulladást okoz. A
tónustalanság
miatt a gyomor záróizma is elernyed, így a gyomortartalom visszakerülhet a
szájüregbe, majd onnan a légutakba. Az eszméletlen beteg reflexei (pl. köhögési reflex) csökkennek, esetleg teljesen megszűnnek,
ezért a
szájüregben
felszaporodó
nyál, vér nem tud
távozni és a légutakba, tüdőbe kerülve fulladást
okozhat. Az eszméletlen beteg azonnali ellátást
igényel, a fulladás veszélye miatt a légutak átjárhatóságát biztosítanunk kell!
Eszméletlen sérűlt/beteg esetén törekedjen a mentők
mielőbbi értesítésére! ('!!1: 104)
A légzés vizsgálata
Maximum
10másodpercig
tarthat.
A sérül tet/beteget
a hátára kell fektetni, ruházatát
bontsuk meg amellkasán
és a hasán. A beteg mellé térdelve fejét hátrahajtjuk, állát előreemeljük,
így a hátraesett
nyelv eltávolodik a gégefedőről és
nyit juk a légutakat. Gerincsérülés
gyanúja es etén a
fej mozgatása helyett az áll előreemelésével
lehet
a szabad légutakat biztositanil A beteg arca fölé
hajolunk, közben a mellkasát nézzük. Hármas érzékeléssel vizsgáljuk a légzés meglétét. Nézzük a
mellkas emelkedését-süllyedését, hallgatjuk és ar-
cunkon érezzük a be- és kiáramló levegő hangját és
mozgását. Hatásos a spontán légzés, ha a mellkaskitérések jól láthatók, és jól érezhető légáramlással
járnak! Hatásos légzés hiánya esetén további teendőink vannak, amelyekről az Újraélesztés című, 4.
fejezetben lesz szó.
A légzés vizsgálata hármas érzékeléssel. A vizsgálat során
fontos a fej hátrahajtása, az áll előreemelése.
3.3. Segélykérés, mentőhívás
Az eredményes mentési akció kulcspontja a szaksegítség (mentők) mielőbbi riasztása pontos információkkal. Ehhez szükséges az esemény és baleseti mechanizmus
tisztázása, a helyszín gyors
felmérése, a beteg/sérült állapotának vizsgálata.
A segélykérést a segélynyújtó is elvégezheti, de ha a
helyszínen van erre alkalmas személy, kérjük meg a
telefonálásra.
Magyarországon a 104-es hívószámon lehet a mentőket riasztani.
Egységes európai segélyhívó szám a 112 -es telefonszám.
A segélyhíváskor a következőket kell tenni:
• Mutatkozzon be, adja meg a telefonszámát! A telefonszám ismerete fontos lehet a helyszín pontosítása szernpontjából, valamint telefonon a mentésirányító segítséget tud adni a feladatokról.
• Mi történt? Röviden írja le az eseményt. Például
személygépkocsi gyalogost gázolt, a sérült eszméletlen, idős nő elájult, eszméletlen, nincs légzése, két személygépkocsi karambolozott, hat
sérült van, ebből három súlyos, ketten a roncsok
közé szorultak.
• Hol történt? A lehető legpontosabban adja meg a
helyszínt: Közölje a település, utca, házszám,
lépcsőház, emelet, ajtó adatait, a nevet a kapucsengőn, ajtón. Közterület esetén az utca, házszám előtti helyet vagy kereszteződést. Autópályán a kilométerszelvényt.
Különleges helyek
megközelíthetőségét adja meg, adjon egy találkozási pontot, ahol várják a mentőt.
• Ki a beteg és milyen állapotban van? Hány sérült
van a helyszínen, milyen az állapotuk? Ha ismert
a beteg (családtag, munkatárs, szomszéd), adja
meg az adatait és mondja el a panaszait, a jelenlegi állapotát, ismert betegségeit .
• Műszaki mentés szükséges-e, van-e valamilyen
veszélyforrás? Közölje a beszorult sérültek számát, a veszélyforrásokat (gázszivárgás, üzemanyagfolyás, vegyi anyag, tűzveszély) .
Ha a bejelentés után változna a sérült/beteg állapota, esetleg újabb veszélyforrásokat ismer fel, haladéktalanul telefonáljon újra:
29
3.4. Kimentés
A helyszín veszélyeinek és a sérült állapotának
gyors felmérése után a veszélyes helyszínt a sérült
és a segélynyújtó biztonsága érdekében mielőbb el
kell hagyni, ezért a sérülteket onnan ki kell menteni. Akkor is a helyszín gyors elhagyására törekszünk, ha a helyszín akadályozza az elsősegélynyújtó beavatkozást.
Balesetes sérültet csak akkor mozgatunk, ha a helyszín a sérűltre és a segélynyújtóra is abszolút veszélyt jelent! Rendkívüli esetekben, pl. kigyulladt,
füstölő gépjárműbe szorult sérült vagy robbanásveszélyes környezetben
gerincsérült,
kompromisszumok árán is el kell végeznünk a kimentést,
ha az életben maradásnak. maradandó károsodások kivédésének nincs más módja. Ilyenkor figyelmen kívül kell hagynunk a mozgatás tilalmaitl
A sérült eltávolítása a veszélyzónából
30
A kimentés célja, hogy az összes sérültet. balesetest a lehető legkíméletesebben és leghamarabb távolítsuk el a veszélyzónából.
Az első tájékozódásunkkor felmértük a rendelkezésünkre álló erőket, abevonható segélynyújtókat,
a mentésre, elsősegélynyújtásra alkalmas eszközöket. A segítőket, eszközöket a gyors és kíméletes
kimentés érdekében megfelelő irányítással igénybe kell venni. Eszméleténéllévő járóképes sérültet
megtámasztva. segítséggel kísérjük biztonságos
helyre, és ott ültessük vagy fektessük le. Eszméletlen, mozgásképtelen sérült biztonságos kimentésére a Rautek-féle műfogást alkalmazzuk. A műfogással akár egy elsősegélynyújtó is biztonságosan
felemelheti a sérültet, kimentheti és eltávolíthatja
a veszélyzónaból. A műfogást alkalmazhatjuk gép-
kocsiból történő kimentés esetén, vagy földön fekvő sérült felemelésére és veszélyzónából való eltávolítására is az alábbiak szerint.
Rautek-féle rnűfogás gépkocsiban ülő
sérült kimentésénél
• A helyszín biztosítása, gépjármű
gyújtás levétele, segélykérés.
befékezése,
• A biztonsági öv kikapcsolása, óvakodjunk a légzsák kinyílásától.
• Az első gyors állapotfelmérés
keringés jelei).
(eszmélet, légzés,
• Meg kell vizsgálni, fennáll-e a műfogás alkalmazásának valamelyik kizárá oka:
gerinctörés vagy annak gyanúja,
kiterjedt mellkassérülés
(sorozat-bordatörés,
instabil mellkas),
nyílt hasi sérülés,
medencesérülés.
• A sérült lábainak vizsgálata: nem szorultak-e be .
A sérűlt kiemelése a hajlított térdre
•. Az üléstámla hátradöntése.
• A beteget csípőjénél megfogva el kell fordítani
annyira, hogy a háta megközelíthető legyen.
• Nyújtott karokkal a beteg hóna alatt átnyúlva
ragadjuk meg két kézzel az egyik (a vállízülettel
együtt ép) alkarját és azt szorítsuk vízszintesen a
mellkasához.
• A sérültet emeljük ki a hozzá közelebbi behajlított térdünkre.
• Apró lépésekkel vigyük el a veszélyzónából
sérültet.
a
A sérűlt eltávolítása a veszélyzónából
Rautek-féle
betegnél
műfogás földön fekvő
• Ha egyedül van, a beteg lábait tegye egymáson
keresztbe, így könnyebb lesz elhúzni a beteget.
A sérűlt csípőjének kifordítása kiemeléshez
Lehetőség szerint vonjunk be segítőt a kimentésbe,
hogy a térdhajlatban emelje a sérültet. Combcsonttörés, lábszártörés esetén a sérült végtag ot rögzíteni
kell, majd több segélynyújtóvallehet menteni.
• Helyezkedjen el a földön hanyatt fekvő beteg
fejénél kis terpeszállásban, a beteg feje az Ön
két lábfeje közt legyen.
• Hajoljon le, majd nyújtott karral a beteg tarkója
alá nyúlva lendülettel ültesse fel a beteget, hogy
annak felső teste kissé előredőljön.
31
• Maradjon terpeszállásban, majd mindkét kezét
csúsztassa le a beteg nyakától a lapockájáig, és
támassza meg a beteget.
• Lépjen előre, majd térdeivel támassza meg a
beteg hátát.
• Nyújtott karokkal nyúljon át a beteg hóna alatt,
és az egyik alkart ragadja meg két kézzel és azt
szorítsa vízszintesen a mellkasához.
• Egyenesedjen fel, térdei maradjanak enyhén
behajlítva, nyújtott karokkal a beteg derekát
támassza combjára. apró lépésekkel húzza hátra
a beteget és vigye ki a veszélyzónából.
A földön fekvő sérűlt felültetése
A sérült eltávolítása apró lépésekkel a veszélyzónából
A [elidtetett sérűlt combra helyezése
A Rautek-féle mújogás
32
alkalmazásai
Tálcafogás
Ha a Rautek-féle műfogás nem alkalmazható,
de a
sérültet el kell távolítani a veszélyzónából,
tálcajogás szükséges az alábbiak szerint:
• A mozgatáshoz három-négy
• Egy segélynyújtó
egyben).
• Az első segélynyújtó a sérült feje mögött térdelve helyezkedik
el, megfogja a bukósisak alsó
peremét és maga felé folyamatosan enyhe húzást
végez, rögzítve így a fejet.
segélynyújtó szükséges.
a fejet rögzíti
(ő az irányító
is
• A többi segélynyújtó
a sérült azonos oldalán
helyezkedik el, azonosan fél térdre térdelve.
• Nyitott
tenyerüket,
dereka-csípője-lábai
karjukat
a sérült
alá csúsztatják.
háta-
• Az irányító vezénylése,
számolás a alapján egyszerre a térdükre emelik a sérültet. majd felállnak a sérülttel és biztonságos helyre viszik, közben a fejet rögzítő segélynyújtó is velük mozog.
• A biztonságos helyen leteszik
sorrendet visszafelé követve.
a sérültet,
a fenti
A fej rögzítése a bukósisak eltávolítása előtt
• A második segélynyújtó
a sérült mellé térdel,
kioldja a bukósisak áll alatti rögzítőszíját. Ha a
sisakban felfújható betét van, leengedi a levegőt.
Megfogja két kezével a sérült fejét úgy, hogy
hüvelykujjai az arcon, többi ujja a nyakon, illetve
a tarkótájon legyen, rögzítve a fejet.
A bukósisak áll alatti rögzítőszíjának kioldása
A tálcajogás
kivitelezése
• Az első segélynyújtó óvatosan legördíti
maga felé, a sisakot félretéve két oldalról
ja a beteg tarkó- és nyaktájékát és enyhe
rögzíti azt a mentők megérkezéséig, akik
ges nyakrögzítőt helyeznek a sérültre.
a sisakot
megfoghúzással
különle-
A bukósisak levétele
A motoros balesetek sérülései (gerinc-, nyakcsigolya-sérülések)
mechanizmusát
ismerve szükség lehet a bukósisak eltávolítására. A bukósisak eltávo-
lítását csak akkor végezzük el, ha a sérült állapota
ezt indokolja! Ha a sérült nem lélegzik, vagy légzése nem kielégitő, ha a sérült eszméletlen,
hány
vagy erősen vérzik, a nyakcsigolyák
feltételezett
sérülése miatt a bukósisak levételét nagyon óvatosan, csak két segélynyújtó közreműködésével lehet
elvégezni.
A sérűlt fejének megtartása a sisak legördítése alatt
33
• A második segélynyújtó elvégzi a szükséges
további vizsgálatokat, beavatkozásokat.
A sérült/beteg veszélyes környezetből való kimentése után fel kell ismerni az alábbi életveszélyre utaló
jeleket, tüneteket: a légzés hiányát, az eszméletlenséget-tudatzavart, a bő sugárban ömlő vért, a szürkéssápadt-fakófehér verejtékes arcot, az igen gyér,
igen szapora vagy igen szabálytalan pulzust, a görcsrohamot, a beteg panaszai alapján: az igen erős fájdalmat, a fulladást, a terjedő végtagbénulást.
A sisak eltávolítása utáni rögzítés a tarkó- és a nyaktájék enyhe húzásával
A közvetlen életveszély elhárítása céljából az alábbi halaszthatatlan beavatkozásokat kell megkezdenünk: az újraélesztést, az átjárható légutak biztosítását és szabadon tartását, a nagyfokú vérzés
ellátását, a sérűlt megfelelő pozicionálását.
3.5. A sérült/beteg részletes vizsgálata
Kimentés után, ha a sérült!beteg állapota megengedi, azaz légzése, keringése stabil, a részletes vizsgálat
következik. A sikeres vizsgálat alapja a megfelelő kommunikáció a beteggel. Ha eddig még nem történt
meg, mutatkozzunk be, és segítő szándékunkat tudatosítsuk a beteggel. A vizsgálat célja, hogy pontos képet kapjunk a sérülésekről, a sérűli állapotának súlyosságáról és így helyesen határozzuk meg az
elsősegélynyújtás teendőit. Eszméleténél lévő sérült
esetén a beteget részletesen kikérdezhetjük a történtekről, az általa érzett tünetekról. panaszokról, fájdalomról, ismert betegségeiről, szedett gyógyszereiről.
Eszméletlen beteg/sérült esetén fontos információkat kaphatunk a szemtanúktól. családtagoktól. Megtekintéssel, tapintóvizsgálattal a fej irányából a láb
felé haladva az egyes testrészeket megfigyelve és a
csontos felszíneket végigtapintva keressük a sérüléseket. A vizsgálat során a véres, szakadt ruházat is
sérülésre hívja fel a figyelmet. Figyelnünk kell a bőr
színét (sápadt, lila-szederjes), tapintását (hűvös-meleg, száraz-verítékes). Felismerhetjük a sérüléseket a
deformitás (alakváltozás), recsegő hang, korlátozott
mozgathatóság és a sérült által jelzett fájdalom alapján. Eszméletlen sérült arcgrimasszal, nyögéssel, elhárító mozdulattal jelezheti a fájdalmat.
• Ha a betegen többrétegű ruha van, azt lehetőleg
egyszerre vegyük le~
• Ha kellő kímélettel nem távolítható el a ruházat,
akkor azt a varrás mentén felhasít juk, felvágjuk.
• A sérült végtagról mielőbb távolítsuk el a karórát, karkötőt, gyűrűket. A sérült végtag megduzzad, keringési zavar alakulhat ki és később
nehéz lesz az ékszereket eltávolítani.
A szahszerűtlenűl végzett vetkőztetés a már meglévő sérülések súlyosbadását idézheti elő!
Ezután következik a vizsgálat az alábbi sorrendben:
• A fej elmozdítása nélkül tapint suk végig a koponyatetőt és a tarkótájékot deforrnitást, vérömlenyt
keresve. Tekintsünk be a beteg szájába, orrnyílása-
A korrekt megtekintéshez és vizsgálathoz, majd az
ellátáshoz szükséges lehet a sérult részleges vagy
teljes levetkőztetése .
• A sérültet szakszerűen, csak a szükséges mértékig vetköztessük le .
• A vetkőztetést mindig az ép oldalon kezdjük el,
majd a sérült oldalon fejezzük be, hogy a lehető
legjobban tudjuk biztosítani a sérült rész mozdulatlanságát.
34
A fej vizsgálata
iba, fülébe, figyeljük az esetleges vérzést. Figyeljük
a szem alatt kialakulóban lévő pápaszem-hematómát (szemgödör körüli vérörnlenyt).
• A nyakat mozgatás nélkül vizsgáljuk meg, van-e
rajta deformitás. Így figyelhetjük meg a nyaki
erek teltségét is.
• A mellkas szabaddá tétele után figyeljük meg a két
mellkasfél formáját és légzés alatti kitérését. A
szegycsontra és a bordákra gyakorolt kétoldali enyhe nyomással vizsgálhatjuk a mellkas stabilitását.
A csípőlapátok vizsgálata
A szeméremcsont vizsgálata enyhe nyomással
A mellkas stabílitásának
vizsgálata
• A has megtekintésekor
sérüléseket, deformációkat keresünk. Betapintáskor tisztáznunk kell,
hogy a has betapintható-e vagy kökernény.
A felső végtag vizsgálata
A has betapintó vizsgálata
• A medence vizsgálata során a stabilitást a szeméremcsontra és a két csípőlapátra gyakorolt enyhe nyomással vizsgáljuk.
• A felső és alsó végtagok hosszú csöves csontjait
végigtapintva keressük a törés jeleit, vizsgálhatjuk a végtagok érzés- és mozgáskiesését.
Az alsó végtag vizsgálata
35
• A gerinc vizsgálata során fájdalmat, deformitást
keresve óvatosan végigtapintjuk a gerinc teljes
szakaszát. Ha a baleseti mechanizmus alapján
gerinctörés gyanúja merűl fel, a sérültet gerincsérültként kezeljük!
A tapintóvizsgálatok után, ha szükséges, mérhető
paraméterekkel (légzés, pulzus) vizsgálhatjuk és
követhetjük nyomon a sérült/beteg
állapotát.
A teljes gerincszakasz óvatos végigtapintása
3.6. Az eszméletlen sérült ellátása
Az eszméletlen beteg ingerekre (megszólítás, érintés, fájdalom) nem reagál, kontaktusba nem vonható, tónustalan izomzatú. Eszméletlen sérült esetén a légúti elzáródás veszélyei miatt azonnali
ellátást kell végeznünk. Abalesettől függően vagy
már a baleset helyszínén elvégezzük a szükséges
beavatkozásokat, vagy veszélyzóna esetén a kimentést követően kezdjük el.
• Ismételten vizsgáljuk a sérült/beteg
légzését, keringésének jeleit.
eszméletét,
• Ha eszméleténél van a sérült, további részletes
vizsgálatok után végezzük el a szükséges beavatkozásokat, majd pozicionáljuk a sérültet a megfelelő módon és folyamatosan figyeljük az állapotát. Soha ne hagyjuk magáral
• nyílt hasi sérülés,
• medencetörés vagy annak gyanúja,
• combcsonttörés vagy annak gyanúja.
A stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése:
• Térdeljen le az eszméletlen sérült/beteg
lábait egyenesítse kil
mellé,
• Ha van a betegen szemüveg. vegye le, a sérült
zsebéből vegye ki a nagyobb tárgyakat, amelyek
nyomhatják.
• Az Önhöz közelebb eső kart hajlítsa be úgy, hogy
a kar és a könyök is derékszögben feküdjön. a
sérült tenyere felfelé nézzen.
• Ha eszméletlen a sérült, és légzése, keringése
nem kielégítő - azaz nem tapasztaljuk a keringés
indirekt jeleit -, azonnal kezdjük el az életmentő
beavatkozást, az újraélesztéstl
• Eszméletlen, de jól légző sérültet vizsgáljunk meg
tapintóvizsgálattal. hogy van-e kizáró oka a mozgatásának. Ha nincs, fektessük stabil oldalfekvő
helyzetbe! Figyeljük folyamatosan a sérült légzését.
A stabil oldalfekvő helyzet egyszerű és biztonságos
módszer, célja a légutak szabaddá tételévei és szabadon tartásával a sérültet megvédeni a fulladás tói
(aspirációtól). A pozicionálással a sérült nyelve oldalra kerül, így a keletkezett váladék (nyál, vér,
hányadék) a szájból akadálytalanul távozik a külvilág felé.
A stabil oldalfekvő helyzet tilalmai a következők:
• gerinctörés vagy annak gyanúja a baleseti mechanizmus alapján,
• súlyos mellkasi sérülés,
• felkarcsonttörés,
36
A kar pozicionálása
• A másik felső végtagot helyezze a mellkason
keresztbe, a sérült tenyere az arc mellett kifordítva legyen, ezt kezével végig tartsa ott, így
támaszt és védelmet nyújt a fejnek.
• A sérült távolabbi combját húzza maga felé, amíg
az az oldalára nem fordul.
A fej pozicionálása
A sérűlt átfordítása
• Átfordítás után óvatosan hajtsa hátra a fejet,
nyissa ki a sérült száját, hogy a légút szabadon
maradjon, a kezet igazítsa a fej alá, a felül lévő
kar a derékszögben hajlított karon támaszkodjon.
• A felül lévő alsó végtagot csípő- és térdízületben
· hajlítsa derékszögbe, így a fektetés stabillá válik.
• Maradjon a sérült mellett a mentők megérkezéséig, ha több sérültet kell ellátnia, gyakran ellenőrizze a stabil oldalfekvésbe fektetett sérült
állapotát!
Az alsó végtagok pozicionálása
3.7. A sérült/beteg pozicionálása
A kimentés, a részletes vizsgálat és az ellátás után
a mentők megérkezéséig a sérültet/beteget
optimális és biztonságos testhelyzetbe kell hoznunk.
A fektetés célja, hogy a sérült számára kényelmes
helyzetet biztosítsunk, amellyel csökkenhet a fájdalma. Megfelelő fektetéssel szövődményeket uédhetünk ki és megakadályozhatjuk a sérült állapotának további romlását.
Az ideális fektetési mód kialakításához fontos ismernünk a baleseti mechanizmust és az emiatt kialakulhatott sérüléseket, valamint a sérüléseket,
panaszokat is.
helyezünk a sérült feje alá. Koponya-, agyi sérüléseknél, koponyaűri vérzésnél a fejet ISO-ra megemelhetjük.
b) Hanyatt fekvő helyzet lapos fektetéssel
Alkalmazhatjuk gerinc-, medencetörés vagy annak
gyanúja esetén. Újraélesztés során kemény alap
szükséges a hatásos mellkaskompresszió kivitelezéséhez.
a) Hanyatt fekvő helyzet megemelt felsőtesttel
Eszméleténél lévő betegnél a leggyakrabban használt helyzet. Plédet, táskát, összehajtott ruhát
Hanyatt fekvő helyzet lapos fektetéssel
e) Hanyatt fekvő helyzet megemelt alsó végtagokkal, sokkfektetés
Hanyatt fekvő helyzet megemelt felsőtesttel
Ájulás esetén alkalmazzuk, mert javul az agyi vérellátás. Kivérzés, fenyegető sokk esetén az alsó
végtagokat magasra emeljük, így az alsó végtagok-
37
ból visszaáramló vér javítja az életfontosságú szervek vérellátásátl
Hanyatt fekvő helyzet megemelt alsó végtagokkal
jait az ágyszélén lelógathatjuk. A pozicionálás eredményeként csökken a nehézlégzés és a fájdalom.
A felsőtestet 40-600-ra kell megemelni.
Félig ülő helyzet
d) Hanyatt fekvő helyzet felhúzott alsó végtagokkal
fJ
Fedett és nyílt hasi sérüléseknél.
hirtelen
hasi katasztrófáknál,
görcsös fájdalmaknél
végtagot felhúzzuk. térdben behajlítjuk és
coljuk. Csökkentjük a hasfal feszülését,
csökken a beteg fájdalma is.
Erősen vérző arckoponyasérült fektetésénél fontos, hogy a vér akadály nélkül kicsoroghasson a sérült szájából, ne aspiráljon a beteg. A sérült homloka és mellkasa alá gurigába csavart pléd et, párnát,
ruházatot vagy a saját alkarját is tehetjük. Fontos,
hogy az arc és a föld között megfelelő távolság maradjon.
fellépő
az alsó
alápolezáltal
Hason fektetés
Hanyatt fekvő helyzet felhúzott alsó végtagokkal
Hason fektetés
e) Félig ülő helyzet
Eszméleténél lévő sérült/beteg
keringési-légzési
eredetű nehézlégzése, nyílt és zárt mellkasi sérülése, bordatörése esetén alkalmazzuk. Keringési
elégtelenség esetén az ágyon ülő beteg alsó végtag-
38
Amentővel történő szállításkor is ezeket a pozicionálásokat lehet alkalmazni. A mentőautóban a
hordágy többfunkciós és a mentés technikai eszközei megvannak. ezért biztonságosabban pozicionálhatók a sérültek.
Összefoglalás
Az első teendőnk a helyszínen tájékozódni az eseményről, gyorsan eldönteni, hogy fennáll-e veszélyhelyzet. Tájékozódjunk a sérültek számáról és állapotukról, majd mielőbb riasztanunk kell a mentőket. Lehetőségeink szerint a veszélyforrásokat szüntessük meg. Tilos a veszélyzónában ellátni a sérültet, azonnal el
kell onnan távolítani a kimentés szabályai szerint. A baleseti mechanizmus alapján bizonyos sérülésformák feltételezhetők. Amennyiben több sérült van, a sérülteket állapotuk alapján osztályozzuk. Első vizsgálatunk tájékozódó jellegű az életveszély felismerése és a halaszthatatlan beavatkozás ok kiderítése céljából. Fontos az eszmélet vizsgálata, mert az eszméletlen beteg a fulladásveszély miatt azonnali ellátást
igényel. Hármas érzékeléssei vizsgáljuk a légzés meglétét. Hatásos légzés hiányában azonnal újraélesztést
kell kezdeni. A lehető legkíméletesebben és leghamarabb távolítsuk el a veszélyzónából a sérültet Rautekféle műfogással, esetleg tálcafogással. Motoros sérült esetén a bukósisak eltávolítását csak akkor végezzük
el, ha a sérült állapota ezt indokolja. Megtekintő-, tapintóvizsgálattal pontos képet kapunk a sérülésekról.
a sérült állapotáról és a mozgatás tilalmairól. Jól légző, eszméletlen sérültet, ha a sérülései alapján nem
tilos, stabil oldalfekvő helyzetbe fektetünk a légutak szabadon tartása céljából. A sérült kimentése és
vizsgálata után a sérültet optimális és biztonságos testhelyzetbe kell hoznunk.
baleseti helyszín • veszélyzóna • baleseti mechanizmus. eszméletlenség. aspírácló • légút biztosítása •
hármas érzékelés • hatásos légzés. keringés indirekt jelei. Rautek-féle műfogás • tálcafogás • életveSzélyre uta ló jelek. tapintóvizsgálat • stabil oldalfekvő helyzet. a stabil oldalfekvő helyzet tilalmai • optimái is pozicionálás
KÉRDÉSEK,FELADATOK
1. Ismertesse az elsősegélynyújtó lehetséges feladatait a baleseti helyszínen!
2. Soroljon fel veszélyforrásokat és az azokat elhárító elsősegélynyújtó eljárásokat!
3. Ismertesse a baleseti mechanizmus fogalmát és jelentőségét példákkal!
4. Mutassa be a sérült elsődleges vizsgálatát, sorolja fel, mely állapotok igényelnek azonnali beavatko-
zást!
5. Ismertesse az eszméletlen sérült jellemzőit, az eszméletlenség veszélyeit, mutassa be az eszméletlen
sérült vizsgálatának a menetét!
6. Ismertesse
és végezze el az eszméletlen sérült vizsgálatának és ellátásának menetét!
7. Ismertesse a stabil oldalfekvés célját, kivitelezésének tilalmait, végezze el a stabil oldalfekvést!
8. Sorolja fel a beteg vetkőztetésének szabályait, végezze el a tapintóvizsgálatokat!
9. Végezze el a járműbe szorult sérült vizsgálatát és kimentését a Rautek-féle műfogást alkalmazva!
10. Ismertesse és végezze el a motoros sérült vizsgálatát, a bukósisak levételét!
11. A veszélyzónából helyezze biztonságos zónába a földön fekvő eszméletlen sérültet Rautek-féle műfo-
gással!
12. Ismertesse és mutassa be az elsősegélynyújtás fektetési módjait!
13. Ismertesse a segélykérés és mentőhívás szabályait és annak jelentőségétI
14. A 37. oldal képsorozata alapján ismertesse a fej pozicionálásának helyes módját!
39
4. fejezet
"
,
UJRAELESZTES
A hirtelen halál mindig megrázó, akár felnőtt, idős,
akár fiatal vagy gyermek az áldozat. A tehetetlenség,
a visszafordíthatatlanság érzése mindenkit megvisel. Hozzátartozókat, az idegeneket, de nem kivétel
az egészségügyi dolgozó, az orvos, az ápoló vagy az
asszisztens sem. Amióta ember él a földön, a segítés,
együttérzés, tenni akarás valamilyen módon mindig
megnyilvánul a baleseti helyzetekben.
Nagyon sok időre volt szükség ahhoz, hogy kialakuljon egy hatékony, egységes ellátási rend (protokoll), amit ma újraélesztésnek nevezünk. Az újraélesztés történetében az új időszámítás kezdete
1960. július 9., amikor W. B. Kouwenhoven és
munkatársai publikáltak a zárt mellkasnál végzett
szívmasszázs módszerét. Közleményük lényege:
Ma bárki, bárhol kezdeményezheti a szív újraélesztését, minden, amire szükség van: két kéz!
Napjainkban az újraélesztés és a korai defíbrillálás
(a rendezetlen elektromos szívműködés
helyreállítása eszköz segítségével, köznyelven 'sokkolás
elektromos kiütéssel'] elméleti és gyakorlati oktatására is nagy hangsúlyt kell helyezni, és az elkövetkező évek kiemelt feladata kell legyen a sikeres
esetek számának növelése, amiben igen fontos helyet tölt be a szakképzett elsősegélynyújtó. Már az
általános iskola 8. osztályosai és a középiskolások
is rendelkeznek azzal a fizikai erővel, ami egy szakszerű újraélesztés kivitelezéséhez szükséges.
4.1. Az újraélesztés fogalma
A hirtelen halál előfordulási gyakorisága korunkban tömeges méreteket öltött. Hirtelen halál esetén a látszólag egészséges egyén összeesik és meghal. Statisztikai adatok szerint a hirtelen halál oka
leggyakrabban a szívhalál, ami részben civilizációs
ártalomnak (táplálkozási szokások, mozgásszegény
életmód, elhízás, stressz, káros szenvedélyek stb.)
tudható be.
Az idő haladtával a sejtek (főleg az agysejtek) a
tartós oxigénhiány miatt visszafordíthatatlan károsodást szenvednek: az alapvető élet jelenségek
helyreállítására nincs biológiailag megalapozott remény, ami a sérült/beteg halálához vezet. Ez az állapot a biológiai halál, megjelennek a halál biztos jelei: a hullamerevség, hullafoltok, rothadás os
jelek.
A nem szíveredetű okok közé a légúti idegen test,
légzőszervi betegségek, idegrendszeri betegségek és
trauma miatt kialakuló légzési zavarok sorolhatók.
Egy tanulmány a magyarországi hirtelen szívhalálban
meghaltak számát évi 26 OOO-rebecsüli. A tények
vitathatatlanná teszik az újraélesztés fontosságát.
Fontos tudni, hogy a sürgősségi betegellátás területén nincs olyan betegség vagy állapot, amelynél a
másodpercek múlásának
olyan döntő jelentősége
lenne a kimenetelre, mint az újraélesztés. Minden
újraélesztés nélküli perc jelentősen csökkenti a beteg túlélésének esélyét! Cél a keringés nélküli idő
csökkentése!
A légzés és a keringés alapvető életjelenségek, leállásának következtében a szervek sejtjei nem jutnak
elegendő oxigénhez, a szervezet működése zavart
lesz. Ha kellő időben nem avatkozunk be, maradandó sejtkárosodások alakulnak ki, ami a beteg
halálához vezet. Az oxigénhiányos állapotot az
idegrendszer sejtjei tűrik legkevésbé. Normál testhőmérsékleten az agy sejtjei 3-5 percig tűrik az
oxigénhiányt. A légzés vagy keringés megszűnésekor egy gyorsan zajló folyamat indul el. A folyamat
elején a 3-5 perces rövid szakaszban az újraélesztés azonnali elkezdésévei még van esély a folyamat
megállítására, visszafordítására. Ezt a szakaszt régebben a klinikai halál állapotának nevezték.
Amennyiben ezt a rövid időt nem használjuk ki hatásos légzést és vérkeringést pótló beavatkozással
- újraélesztéssel =, a folyamat visszafordíthatatlanná válik.
Az újraélesztés a spontán keringés és légzés pótlására, a visszafordíthatatlan szervkárosodások kialakulásának megakadályozására irányuló tevékenység.
A sikeres újraélesztés érdekében egységes nemzetközi nyelvezet, újraélesztési algoritmus használandó. Az újraélesztési algoritmus jellemzője a korszerűség, az ismétlések folyamatos frissítése,
megfelelőerr alátámasztott konszenzus, egyszerű,
könnyű megjegyezhetőség, és az univerzalizmus.
Magyarországon is a Nemzetközi Reanimációs
Egyeztető Bizottság (ILCOR) 2005. november 28án elfogadott nemzetközi, eszköz nélküli, alapszintű újraélesztési (BLS) algoritmusát alkalmazzuk.
Felnőtt újraélesztési (BLS) algoritmust alkalmazunk, ha a sérült/beteg elérte akamaszkort.
4.2. A túlélési lánc
Az újraélesztés összetett, többfokozatú folyamat,
mely magában foglalja az elsősegélynyújtás lépéseit, a magasabb szintű elektromos és gyógyszeres
terápiát, valamint az újraélesztést követő intenzív
terápiás ellátást. A lehetőségek lényegesen eltérnek
egymástól. Az alapvető életrnűködések átmenetileg
pótolhatók (BLS) , majd helyreá1líthatók (ALS).
A helyszínen, a közterületen képzettségtől függetlenül (azaz laikus elsősegélynyújtó által), ápoló, orvos és eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés (BLS,
Basic Life Support) végezhető, leggyakrabban egy
segélynyújtóval, amíg egy magasabban képzett és
felszerelt egység (mentőszolgálat) eszközös, emelt
szintű újraélesztéssel (ALS, Advanced Life Support)
folytatja a beavatkozást.
42
A BLS magában foglalja a keringés leállásának felismerését, a mielőbbi segélyeérést. az alapvető életműködések mesterséges fenntartását befúvásos lélegeztetéssel és mellkasi kompressziókkal (a mellkas
összenyomás ával), amíg az emelt szintű ellátásra
(ALS) nincs mód. A BLS az elsősegélynyújtásnak
felel meg, eszközök nélkül, illetve az eszközök használatbavételéig az egészségügyi szakember is e szinten kénytelen tevékenykedni. A képzett segélynyújtó a külső automata defibrillátor (AEO)
használatával kiterjesztett BLS-t, vagyis eszközös
alapszintű újraélesztést nyújthat. A jól végzett BLS
feltétele a további, sikeres ALS-nek, tehát alap az
újraélesztés folyamatában, amit az emelt szintű újraélesztés (ALS), majd az intenzív terápia követ.
Az. ALS a spontán keringés helyreállítását célozza,
korszerű mentéstechnikai eszközök és gyógyszerek alkalmazásával.
A rendelkezésre álló idő maximális kihasználására
egy jól felépített túlélési lánc irányul.
A mentők által végzett eszközös, emelt szintű újraélesztés
A túlélési lánc részei
• Korai felismerés és segítségkérés, ha lehetséges
.a még élő betegnél
• Korai alapszintű,
(BLS)
eszköz nélküli újraélesztés
Kezdeti állapotfelmérés, a tudat
ellenőrzése, segélykérés
A kezdeti állapotfelmérés magában foglalja a segélynyújtó és a beteg biztonságának megteremtését
(például áramütés, gázmérgezés esetén) és a beteg
első vizsgálatát. Alapvető szabály, hogy az újraélesztést a beteg fellelési helyén azonnal el kell
kezdeni. Néha a beteget ki kell menteni, és olyan
helyen kell az újraélesztést elkezdeni, ahol a segélynyújtó és a beteg is biztonságban van, és alkalmasak a feltételek a beavatkozásra. Figyelni kell az
időveszteségre, annak csökkentésére, és a siker érdekében mielőbbi, esetleg szakaszos ellátásra kell
törekedni.
A beteg reakcióképességének vizsgálatakor hangos
felszólítással érdeklődjön hogyléte felől, és kíméletesen rázza meg a vállát. Ha bármilyen reakciót
észlel, vagy a beteg válaszol, az újraélesztésre egyelőre nincs szükség. Tájékozódjon a beteg állapotáról és figyelje azt. Végezze el a szükséges teendőket, hívjon segítséget. A segítség megérkezéséig
maradjon a beteg mellett és ellenőrizze állapotát,
szükség esetén avatkozzon be .
Ha a beteg nem válaszol és nem észlel semmiféle
reakciót, hívja vagy hívassa a mentőket (~: 104)
A beteget ne hagyja magára!
• Korai defibrillálás (AED) - sokkolás elektromos
ütéssei
• Újraélesztést követő (posztreszuszcitációs) intenzívellátás
Egyértelmű, hogya túlélési lánc csak akkor eredményes, ha az első észlelő azonnal elkezdi az újraélesztést. A láncszemek egymásra épülése elengedhetetlen a siker érdekében. Az újraélesztés
sikerét döntően az határozza meg, hogy mennyire
jól képzett az elsősegélynyújtó!
A légzés-keringés
megállására
utaló jelek
A jól képzett elsősegélynyújtó idejekorán felismeri
azokat a jeleket, amelyek a keringés-légzés leállására utalhatnak, korán tudja riasztani a szaksegítséget (mentőket), ezzel is növelve a beteg életben
maradásának esélyeit.
Fontos az alábbi jelek korai felismerése: mozdulatlanság, rendellenes testhelyzet, sápadtság, szederjesség, a normális légzés és a keringés nyilvánvaló
jelének hiánya.
ISMÉTLŐ FELADATOK
Az.előző fejezetekben tanultak alapján
1. végeue el az eszméletlen beteg vizsgálatát!
2. Ismertesse az eszméletlenség veszélyeit!
Ha a beteg nem válaszol, reakciókat
azonnal hívja vagy hívassa amentőket!
nem észlelünk,
Átjárható légutak biztosítása, a légzés
vizsgálata
A sérültet/beteget a hátára kell fektetni, ruházatát
bontsa meg a mellkasán és a hasán. A beteg szájába
csak akkor kell benyúlni, ha szemmel látható idegen test akadályozza a légzést. A beteg mellé térdelve fejét hajtsa hátra, állát emelje előre, így a hátraesett nyelv eltávolodik a gégefedőről és nyitjuk a
légutakat. A nyaksérülés együttes előfordulása keringésleállással igen ritka, szükség esetén óvatos
hátrahajtás annak gyanúja esetén is megengedett.
A műfogás alkalmazása után vizsgálja meg a beteg
43
légzését: arcát a szabaddá tett mellkas felé fordítva
a mellkaskitérés megfigyelése mellett a légáramlás
is érzékelhető füllel, illetve az arcon a beteg szájánál. A jelszó: Nézz, Hallj, Érezz! A légzést legfeljebb 10másodpercig vizsgálhatja, mielőtt annak
hiányát kimondaná. Normálisnak tekinthető a légzés, ha a 10 másodperc alatt legalább kétszer ritmikusan emelkedik-süllyed a mellkas, érzékelhető
légáramlás kíséri és a légvételi kísérlet szemlátomást nem erőlködő, illetve zajos.
A normális légzés hiányában azonnal kérjen segítséget
újraélesztéshez
Mellkasi kompressziók, a keringés
fenntartása
A légzés vizsgálata a BLS fontos eleme. Mondja el a
légzés vizsgálatának menetét!
Ha nincsenek keringésre utaló jelek, a keringést
azonnal pótolni kell: a beteg mellett térdelve kezdje el a külső mellkaskompressziókat. Két kezét a
beteg mellkasának közepén helyezze egymásra,
majd 4-Scm mélyen nyomja össze amellkast.
A kompressziókat nyújtott karokkal, a felsőtest
elmozdításával kell végezni, így a saját testsúlyt
használja a kompressziókhoz. (Az első 1-2 kompressziót célszerű kisebb erővel végezni, így tájékozódhatunk a mellkas rugalmasságáról, a lenyomásához szükséges erő nagyságáról.) Végezzen
30 mellkaskompressziót úgy, hogyalenyomás és a
felengedés egyenletes legyen, azaz a lenyomás és a
teljes felengedés kb. egyforma ideig tartson.
Ha van a betegnek normális spontán légzése, keringése pillanatnyilag megtartott, de eszméletlen, akkor a tanult módon helyezze stabil oldalfekvés be,
ami biztosítja a szabad légutakat és jól véd az aspirációtól. Mindenképp gondoskodjon mentőhívásról, ha eddig ez még nem történt meg.
A keringés ellenőrzése,
segélykérés
Laikusok számára a keringés meglétének egyértelmű jele a normális légzés, mivel normális légzés
hiányában működő keringés sem lehetséges. Sűrgősségi ellátásban, újraélesztésben jártas szakemberek a nyaki ütőeret (karotisz pulzus) tapintják,
illetve a keringés más jeleit (mozgás, köhögés, nyelés) értékelik, de ennek időtartama sem haladhat ja
meg a 10 másodpercet. A tapasztaltak alapján már
újraélesztéshez kérjünk segítséget.
Az újraélesztés megkezdésének legfőbb indikációja
(mutatója) laikusok számára a beteg eszméletlensége és a normálisnak minősített légzés hiánya!
44
Külső mellkaskompreszió
kivitelezése
Befúvásos lélegeztetés
A 30 mellkasi kompresszió után helyezzen a beteg
arcára tiszta vászon zsebkendőt vagy valamilyen ruhadarabot (pólót, pulóvert). Tartsa a fejet hátraszegve, az állat felhúzva, az állat tartó kézzel zárja a
szájat. Vegyen szokásos mélységű levegőt, majd ajkaival zárja körbe a beteg orrát, hogy ne maradjon
rés ajkai és arca között. Fújjon annyi levegőt a beteg tüdejébe, ami látható mellkaskitérést eredményez. A befújás kb. 1 másodpercig tartson.
A fej pozícióját megtartva. fordítsa el fejét a beteg
mellkasa felé és figyelje kilégzés alatt a mellkas
süllyedését, mert ez a jele a hatásos befúvásnak.
Vegyen levegőt, és ismételje meg a műveletet, így
két hatásos lélegeztetést végzett. A befúvásos lélegeztetésre maximum két próbálkozás megenge-
dett, azután újra 30 mellkaskompresszió következik. A lélegeztetés sikertelensége esetén elsősorban
a technika elégtelenségére gondoljon (nem kellően
hátrahajtott fej vagy elégtelen tömítés miatti levegőszökés), csak ezután, illetve a baj kialakulásának
körülményei alapján (pl. hányás, étkezés közbeni
rosszullét stb.) kell a szájüreg kitakarítására gondolni.
A hatásos újraélesztéshez elengedhetetlen a mellkasi kornpressziók, valamint a befúvásos lélegeztetés összehangolása, csak így biztosítható a szervekszövetek jó vérellátása.
Laikusok gyakran a fertőzésre való hivatkozás miatt
nem végzik el a befúvásos lélegeztetést. A fertőzés
veszélyét csökkentik az egyszer használatos lélegeztetőfóliák vagy maszkok. Ha valaki képtelen a
A beteg felszólításra, ingerekre
nem reagál?
Légút felszabadítása,
légzés ellenőrzése
1
<'-----1-- >
Nincs légzése?
Mentők (104) felhívása
1
30 mellkasi kompresszió
1
2 befúvás után 30 mellkasi kompresszió
Végezzen két befúvásos lélegeztetést, a két befúvás között
figyelje a mellkas emelkedését
A BLS algoritmusa
45
beteget
lélegeztetni,
legalább
a mellkaskompressziókat végezze el! A továbbiakban
a kornpresszió és lélegeztetés aránya a segélynyújtók
számától függetlenül 30:2.
Ha ebben az ütemben (30:2) és szabályosan végezzük az újraélesztést,
akkor kb. 100/perces
sebességgel végezzük a kornpressziókat,
azok tényleges
száma azonban a lélegeztetések
miatt kevesebb
lesz. Ha a megkezdett
újraélesztés
közben másik
segélynyújtó érkezik, mihamarabb vegye át a tevékenységet az eddigi újraélesztőtől.
Elfáradás esetén, de kétpercenként mindenképpen hangosan jelezze a csere igényét és cseréljenek. Csere alatt a
kompresszió legyen folyamatosl
Folytassuk az újraélesztést rnindaddig, amíg a szaksegítség megérkezik az ALS folytatására, a beteg
élet jelenségeket nem mutat, lélegezni nem kezd, a
segélynyújtó kimerül, és nem tud tovább ténykedni.
4.3. A külső automata defibrillátor, az AED
A hirtelen szívhalál leggyakoribb oka a szívritmuszavar. A hirtelen keringésleállás
hátterében
sziuritmuszavarok állnak, amelyek lényege, hogy a szív
kóros működése
miatt nem képes a vérkeringést
biztosítani a szervezetben.
A ritmuszavarokat
két
nagy csoportra osztjuk. Az első csoportba tartoznak a legnagyobb számban előforduló, úgynevezett
sokleolandá
vagy defibrillálandó
Második csoportba
ritmuszavarok.
tartoznak
ritmuszavarok.
a nem
sokkolandó
A defibrillálást - sokkolást - áramütéssei
végezzük. A sikeres sokkolás (elektromos kiütés) következtében a szabálytalanul működő szívizmon áthalad az elektromos
áram, és bonyolult
élettani
folyamatok
eredményeként
megindul a spontán,
rendezett elektromos szívműködés. A siker kulcsa
a korai dejibrillálás. Célunk, hogy az újraélesztés
szükségességének
felismerése
után mihamarabb,
optimálisan 3 percen belül megtörténjék
a sokkolás. Minden perc késlekedés a dejibrillálással je-
AED elektródákkal
lentősen csökkenti a beteg túlélési esélyét!
A korai defibrillálás
koncepciójának
bevezetése
egyértelművé
tette, hogy nem lehet csak orvosi alkalmazhatósághoz
kötni a használatát.
hiszen a
szélesebb körú, gyorsabb hozzáférés igen sok ember életét megmentheti.
Fontos, hogy az egészségügyben szakdolgozói szinten (ápolók, asszisztensek) és laikus szinten is az első ellátóvonalban
alkalmazható legyen a defibrillátor. A technika fejlődésének eredményeként
ma már a korszerű betegellátás
valamennyi
területén
külső automata
defibrillátor, AED (automated external defibrillator) használatos. A közterületi defibrillátor elhelyezése olyan helyen javasolt, ahol a várható felhasználás meghaladja a kétévenkénti
egy alkalmat.
A cél, hogy az eszköz elérhető legyen olyan nagy
forgalmú helyeken
(például pályaudvarok,
bevásárlóközpontok,
sportcsarnokok
területen},
ahol
azt szükség esetén az elsősegélynyújtó
használni
tudja. A korszerű készülékek
(a szív elektromos
tevékenységét
analizáló szoftverük
segítségével)
46
Az AED kezelőfelülete
100%-os pontossággal elkülönítik a sokkolható és
a nem sokkolható ritmus jelenlétét. Az eszköz képes a sokkolandó ritmus zavar felismerésére. Automatikusan feltöltődik a múködési algoritmusába
betáplált energiaszintre és javaslatot tesz a sokk leadására. Legújabb típusai utasításokat adnak a
szakszerű BLS végzésére. Előnye a teljes megbízhatóság, mert a sokkolható ritmusokat 100%-os
pontossággal különíti el a nem sokkolható ritmustól, Használata könnyű a hang- és fényjelek, feliratok alapján, minimális képzést igényel. Üzemeltetése biztonságos, mert egyszer használatos, a
mellkasra ragasztható elektródákkal üzemeltethető. Könnyű, jól szállítható, minimális karbantartást
igényel és viszonylag olcsó.
Az AED használata előtt győzödjön meg a biztonságos környezetről. Vizsgálja meg a beteg reakcióképességét, és ha a beteg reakcióra képtelen, értesítse a mentőket (~: 104). Vizsgálja a beteg
.••.
,-:JI
légzését, ha a légút felszabadítására nem rendeződik a beteg légzése, gondoljon a keringésleállásra.
Ha van a közelben AED, hozassa el, és hívjon vagy
hívasson mentőt (~: 104).
Kezdjen BLS-t 30:2 kompresszió és lélegeztetés
arányban.
Az AED alkalmazása újraélesztéshez
• Defibrilláláshoz a beteg száraz alapon feküdjön,
mellkasa legyen száraz, ha van a mellkas on valamilyen gyógyszer tartalmú tapasz, azt távolítsuk
el. Szívbetegek gyakran használnak Nitroglicerin
tartalmú tapaszokat, amelyek elektródákkal
érintkezve, sokkoláskor felrobbanhatnak és égési
sérülést okozhatnak.
• Kapcsolja be a készüléket és kövesse a hallható
és látható utasításokat!
• Tapassza fel az elektródákat a beteg mellkasára,
a csomagoláson, illetve a lapokon látható ábrák
szerint.
---
••
~~
~
00&
.<t,
A mellkasi elektródák jelmagyarázattai
Tapassza fel az elektródákat a beteg mellkasára
Ha van a közelben AED, azonnal hozassa el
Az elektródák helyzete a mellkason
47
• Csatlakoztassa
a kábelt a készülékhez]
• Nyomja meg a sokk gombot és kövesse a hallható
utasításokat!
A kábel csatlakoztatása
• Ha több
segélynyújtó
a készülékhez
van a helyszínen,
a BL5
eddig a pontig folyamatos legyen!
.• A készülék elemzi a ritmust, közben figyeljünk,
hogy senki ne érjen hozzá a beteghez!
Soleholandá ritmus esetén győződjön meg, hogy senki
nem ér a beteghez és nyomja meg a sokk gombot
• A sokk leadását követően azonnal kezdje el a
BL5-t és végezze azt a gép hallható utasításáig,
azaz 2 percig!
Ritmuselemzés alatt senki ne érjen a beteghez!
A sokk leadása után azonnal kezdjen el BL5-t
• Ha a készülék sokkolandó ritmust észlel és feltöltötte magát, győződjünk meg arról, hogy senki nem ér a beteghez és a beteg megfelelően
izolált (elszigetelt)
a környezetében
(nem ér
fémhez, nem fekszik vizes talajon]:
• Szükség esetén ezt a folyamatot
(ritmuselemzés-sokk-2
perc BLS) addig kell végezni, amíg
nem észleli a keringés visszatérésének
jeleit,
vagy amíg meg nem érkeznek a mentők.
48
• Ha a készülék nem sokkolandó ritmust észlel,
azonnal kezdje el a BLS-t és végezze azt a gép
hallható utasításáig, azaz 2 percig, majd ismét
ritmuselemzést végez a gép:
• A további szükséges teendőket folytassa a gép
hangutasításai szerint a mentők megérkezéséig:
Az AED algoritmusa
A mielőbbi, 3-5 percen belül elkezdett és jól kivitelezett korai, eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés (BLS) és defíbrilláció a beteg számára jelentősen
emeli az életben maradás esélyét!
BLS végzése az algoritmus szerint
AED
fel helyezése
ritmusanalízis
Sokk nem javasolt
1 sokk
Újraélesztés folytatása
Újraélesztés folytatása
(30:2)
(30:2)
2 percig
2 percig
Mindaddig, míg a beteg normálisan
nem lélegzik
AED alkalmazás ának algoritmusa
49
4.4. Csecsemők és gyermekek alapszintű újraélesztése
A csecsemőknek, a gyermekeknek a felnőttekétől
eltérő anatómiai (pl. testméretek, testarányok) és
élettani (pl. légzésszám, pulzusszám) sajátosságaik
vannak, ezért az újraélesztés algoritmusa is módosul. Nem követ el hibát az elsősegélynyújtó, ha
esetleg gyermeknél is a felnőttekre vonatkozó újraélesztési eljárást alkalmazza (természetesen a kis
beteg testméretére vonatkoztatott kompresszióerősséggel, illetve levegőmennyiséggel) .
A serdülőkort vélhetően elértekre a felnőtt újraélesztési (BLS) algoritmust alkalmazzuk.
zetben. Hívjon segítséget és rendszeresen ellenőrizze az állapotát!
• Ha nem reagál a gyermek, hívja amentőket
('í'3: 104)!
• Szabadítsa fel a légutakat (tegye egyikkezét a gyermek homlokára és óvatosan hajtsa hátra a fejét, a
másik kezének ujjhegyeit helyezze a gyermek álla
alá és emelje meg a gyermek állát]!A csecsemőfejét
csak kozépállásig szabad hátrahajtani!
A különböző életkorú csecsemő és gyermek újraélesztésének menete nem tér el egymástól, csak a
kivitelezésben (fej hátrahajtása, lélegeztetés,
mellkaskompresszió erőssége) vannak különbségek a testméretek eltérése miatt.
A gyermek légútjainak felszabadítása
A csecsemők és gyermekek anatómiai és élettani sajátosságai a felnőttekétől eltérnek
A gyermekkori keringés-légzés leállásának hátterében leggyakrabban hosszabb ideig fennálló légzési
elégtelenség szerepel, amelynek oka lehet légúti elzáródás vagy szűkület és a légzőrendszer különböző betegségei. Ritkabban veleszületett szívbetegség, áramütés és mellkasi trauma okozhat
elsődlegesen keringésmegállást. Ezért a leglényegesebb eltérés a gyermek újraélesztési algoritmusában, hogy a vizsgálatok után, ha a gyermek nem
lélegzik, vagy légzése szabálytalan és ritka, a kezdés 5 befúvásos lélegeztetés, amit a már tanult 30
kompresszió-2 lélegeztetés követ 1 percig, mielőtt
segítségért telefonál!
A gyermeknek
nyújtott
• A légutakat szabadon tartva maximum 10
másodpercig vizsgálja a gyermek légzését a
tanult hármas érzékeléssel.
BlS lépései
• A segélynyújtó és a beteg biztonságának biztosítása.
A gyermek légzésének vizsgálata hármas érzékeléssei
• A gyermek reakcióképességének ellenőrzése megszólítással és kíméletes ingerlésseI. Ne rázza a
csecsemőket és a feltételezhetően nyaki gerinc
sérült gyermekeket!
• Ha a gyermek hanggal és mozgással reagál, és
nem áll fenn további veszély, hagyja a talált hely-
50
• Ha a gyermeknek kielégítő a légzése (szabályos,
kellő sűrűségű, látható és hallható), fordítsa a
gyermeket stabil oldalfekvés be (ha annak nincs
tilalma) és folyamatosan ellenőrizze továbbra is
a légzéséti
• Ha a gyermek nem lélegzik vagy légzése nem
kielégitő, ellenőrizze, hogy van-e szabad szemmellátható idegen test a szájában. Ha van, óvatosan távolítsa el~
• Végezzen 5 kezdeti bejúuást! Egyévesnél idősebb
gyermek esetén fej hátra hajtása, bejúuás szájból orrba, a befúvások között ellenőrizve a mellkas mozgását!
helyezze és a gyermek mellkasát harmadával összenyomva végezze a mellkaskompressziót percenként 100-as ritmusban. Csecsemők esetén a
két ujja hegyével nyomja a megadott helyen a
szegycsontot.
A csecsemő fejét középállásig hajtsa hátral A szájés orrnyílásba egyszerre fújjon be 1-1,5 másodpercen át úgy, hogy a mellkas emelkedése látható legyenl
Mellkaskompresszió kivitelezése csecsemőknél. Figyelje
meg a helyes kéz tartást, mondja el a kompresszió lépéseit csecsemők újraélesztése során!
Befúvás a száj- és ormyílásba egyszerre
Mellkaskompresszió
kivitelezése kisgyermekeknél
• Folytassa 2 lélegeztetéssel és 30 mellkaskompresszióval folyamatosan!
A befúvások között ellenőrizze a mellkas mozgását
• Végezzen 30 mellkasi kompressziót az alábbiak
szerint.
A gyermek homlokán levő kezével tartsa meg a fej
pozícióját, másik kezét a mellkas középvonalába
Csecsemőkorban (1 éves kor alatt) az AED használata nem javasolt. A gyermekek keringésének
leállásakor a sokkolandó ritmuszavar igen ritka, de
az AED használata szükség esetén mégis a BLS részét képezi. Az AED használatának menete megegyezik a felnőttekével. Azonban, ha a készülékhez
gyermekelektróda is tartozik, lehetőleg azt kell
csatlakoztatni. Ha nincs gyermekelektróda, az
egyik !elnőttelektródát a szív elé, a másikat azzal
szemben a hátra, a bal lapocka alá kell ragasztani!
51
Összefoglalás
A légzés és keringés alapvető élet jelenségek, leállásuk következtében a szervek sejtjei nem jutnak elegendő oxigénhez, és gyorsan zajló folyamat indul el. A folyamat elején újraélesztéssel még esély lehet az
élet megmentésére. Az újraélesztés a spontán keringés és légzés pótlására, a visszafordíthatatlan szervkárosodások kialakulásának megakadályozására irányuló tevékenység. A rendelkezésre álló időt a túlélési
lánc szerint kell eltölteni. Az elsősegélynyújtó eszköz nélküli, alapszintű újraélesztést (BLS) végezhet,
amíg egy magasabban képzett és felszerelt egység (mentőszolgálat) eszközös, emelt szintű újraélesztéssel
(ALS) folytatja a beavatkozást. A BLS magában foglalja a keringés leállásának felismerését, a mielőbbi
segélykérést.
az alapvető életműködések
mesterséges fenntartását
30 mellkasi kompresszióval,
2 befúvásos lélegeztetéssel, és a külső automata defibrillátor (AED) használatát. A gyermek újraélesztése esetén a kezdés 5 befúvásos lélegeztetés, amit 30 mellkasi kompresszió, majd 2 lélegeztetés követ 1
percig, mielőtt segítségért telefonál'
KULCSFOGALMAK
hirtelen szívhalál • újraélesztés • BlS • ALS • AED • algoritmus • túlélési lánc • mellkaskompresszió •
befúvásos lélegeztetés. defibrillálás • sokkolás
KÉRDESEK. FELADATOK
1. Ismertesse a túlélési lánc elemeit, magyarázza el a korai újraélesztés jelentőségét!
2. Ismertesse az újraélesztés fogalmát. szintjeit!
3. Sorolja fel a légzés-keringés megállására utaló jeleket, tüneteket!
4. Ismertesse a BLS lépéseit!
5. Mutassa be a felnőtt újraélesztését gyakorlófantomon!
6. Mutassa be a gyermek újraélesztését gyakorlófantomon!
7. Ismertesse a defibrillálás jelentőségét, az AED használatának menetét!
8. Mutassa be az AED használatát gyakorlófantomon, ügyeljen a biztonsági előírások betartására!
52
5. fejezet
,
II
,
SERULESEK
Mindennapi életünk valamennyi színterén (otthon,
munkahely, közterület stb.) különbőző veszélyek leselkednek ránk. A sérülés okozója leggyakrabban
maga az ember, ritkábban állat vagy tárgyak lehetnek. A balesetek és az erőszakos ártalmak következtében a sérülések kűlönböző
formái keletkeznek.
A sérülések súlyossága függ a baleseti mechanizmustói, a sérülést okozó tárgytól, az erőbehatás nagyságától, a sérülés helyétől, jellegétől, kiterjedésétől,
mélységétől. A behatás során lágyrészek (bőr, kötőszövet, izomzat), csontok, ízületek és szervek sérülhetnek. A sérülések lehetnek különböző
mélységű
zárt és nyílt sérülések. Zárt sérülés esetén a bőr folytonossága nem szakad meg, de az alatta lévő szövetek, szervek megsérülhetnek, így a vérzés a szövetek
közé, vagy valamelyik testüregbe történhet. Nyílt
sérülés esetén a bőr, a nyálkahártya és az alattuk lévő szövetek folytonossága külső hatásra megszakad,
seb keletkezik. A vérzés a külvilág felé történik.
A sérülés során megnyílhatnak testüregek (koponya,
mellkas, has, ízület) és üreges szervek (szív, tüdő,
gyomor, belek, hólyag) is. A sebeket keletkezési mechanizmusuk szerint leggyakrabban mechanikai erő
okozza, de hasonló seb keletkezik hő- (égés, forrázás, fagyás), kémiai és vegyi hatásra (pl. marószerrel,
savvalleöntött végtag), valamint radioaktív sugárzás
és elektromos áram következtében.
ISMÉTLŐ FELADAT
Sebfájdalom: A sebzés során a bőridegek, érzőidegek sérülhetnek. A fájdalom erőssége függ a sérült
terület beidegzéséről, nagyságától és a sérült fájdalomtűrő képességétől. Ha nagyobb idegtörzsek sérülnek, érzés- és mozgáskiesést is jelezhet a sérültl
Sebtátongás: A sebzést okozó tárgytól, a seb helyétől függően a sebzés bekövetkezése után a sebszélek eltávolodnak egymástól, így a seb különböző
mértékben nyílik szét.
Sebfertőzés: A tátongó nyitott sebbe kórokozók
kerülhetnek a sérült bőr felületéről és a sérülést
okozó tárgyról, levegőből, amelyek a későbbiekben súlyos fertőzéseket okozhatnak.
A seb keletkezésekor vérzés alakul ki
Ismertesse a baleseti mechanizmus fogalmát.
jelentőségét az elsősegélynyújtás során!
A sebek általános jellemzője
Vérzés: Minden seb keletkezésekor vérzés alakul
ki. A vérzés nagysága függ a sérült terület érellátásától, nagyságától, a sérült ér típusától, a sérülést
okozó tárgytól. A vérzés lehetséges a külvilág felé,
szövetek közé, esetleg testüregbe.
A tátongó, nyílt sebbe kórokozók kerülhetnek
53
5.1. Mechanikai sebzések
Ha a bőr, a nyálkahártya
és az alattuk lévő szövetek folytonossága külső hatásra megszakad. seb keletkezik. A seb mélységét, kiterjedését
a sérülést
okozó tárgy alakja (tompa, éles, hegyes), behatolá-.
si ereje és iránya határozza meg. Tulajdonságaik
alapján különböző
típusú sebek vannak. Jellemzőiket a táblázatban foglaltuk össze.
szempont a megfelelő kötszer kiválasztásánál, hogy a
közvetlenül sebre kerülő kötözőanyag mindig steril
és megfelelő méretű legyen.
A sebellátás legfontosabb célja a további vérvesztés
megakadályozása, csökkentése, a fájdalom csillapítása, valamint a sebfertőzés megelőzése kötözésekkel.
Napjainkban a kötözőanyagok széles választéka megtalálható a gyógyszertárakban. A steril (kórokozóktól
mentes) mull-lapok (sebfedő lapok) és mull-pólyák
(rögzítőpólyák)
különböző
méretben
kaphatók. A
két kötszert egyesíti a szintén különböző
méretű
gyorskötöző pólya. Speciális kötözésre használható
kötszerek a rugalmas csőhálós kötszerek, öntapadós
mull-lapok, háromszögletű kendők. A legfontosabb
A sebellátás fontosabb kötözőanyagai. Figyelje meg a képet,
és ismertesse a kötözőanyagok fontosabb jellemzöit!
searí=us
KIVÁLTÓ OK
A SEB JELLEMZŐJE
VÉRZÉS
FÁJDALOM
FERTŐZÉSVESZÉLY
vágott,
metszett
sebek
zúzott seb
éles, ék alakú
eszköz (kés,
penge, üveg)
egyenes sebszélek,
minimális
szövetroncsolódás
bőséges
a sérült
területtől
függ
kicsi
tompa tárgy,
nyomás, ütődés
zegzugos, tátongó
sebszél
csekély
nagy
nagy
tiorzsolás
esés, csúszás,
dörzsölés
csak a bőrfelűletet
érinti
kicsi
változó
nagy
roncsolás
durva
erőbehatás
mélyebb szövetek
is károsodnak
változó
nagy
nagy
szúrt seb
hegyes eszköz
(kés, tű, drót)
sebtátongás kicsi,
lehet be- és áthatoló
kifelé csekély,
a behatoló
eszköz belső
szerveket
sérthet
a sérült
területtől
függ
szennyeződés,
nagy;
-
idegen test kerülhet
a sebbe
szakított
seb
horgas, kampós
eszközök
bőr alatti szövetek
szakadnak, egyenetlen, nagy tátongó sebszélek
bőséges
nagy
nagy
harapott
seb
állati és emberi
harapás
látható fognyomok,
roncsolt sebszélek,
esetleg lágyrészhiány,
mélysége változó
változó
változó
nagy, mert a harapó
nyála a sebbe kerül
lőtt seb
lövedék
lehet behatoló vagy
áthatoló, a bemeneti
és kimeneti nyílást a
lőcsatorna köti össze,
a kimeneti nyílás
mindig nagyobb
változó,
kívülről
nehezen
ítélhető meg
a sérült
területtől
függően
változó
nagy
csonkolt,
amputált
seb
gépek, durva
behatás, sínen
haladó járművek
az összeköttetés
megszűnik a végtag
és a test között
változó, a
csonkolt erek
roncsolódásátói függ
igen nagy
nagy
Az egyes sebtípusok fontosabb jellemzői
54
ISMÉTLŐ FELADAT
Ismertesse az elsősegélynyújtás általános szabályait, amelyeket a sérült ellátása során be kell
tartania!
A sebellátás
menete
• Minden beteg fertőzőnek tekintendő, ezért használjon védőfelszerelést (gumikesztyű, fáliakesztyű, nejlonzacská)!
• Távolítsa el a felesleges, szorítá ruházatot a
szükséges mértékig, végtagsérülésnél a gyűrűt,
karkötőt, órát is vegye le!
• Vizes gézlappal, a sebszélektől távolodó mozdulatokkal tisztítsa meg a seb környékét!
Tilos a sebszéleket húzogatni és a sebbe nyúlni!
• A seb környékét fertőtlenítse sebfertőtlenítő
oldattal (pl. Betadine-nel]! A mai korszerű sebfertőtlenítő oldatoknak nincs szövetroncsoló
hatása, így a sebbe is kerülhetnekl
Tilos a sebbe porokat, kenőcsöket tenni!
A testváladékokkal, vérrel való fertőződés elkerülésére
használjon gumikesztyűt!
• Ültesse vagy fektesse le a sérültet. A fektetés
javítja a kivérzett beteg állapotát, és a vér látványa miatti ájulást is megakadályozza!
• Kötözés közben figyelje a sérültet, így a fájdalmat, esetleges ájulást megelőző állapotot (sápadtság, verítékezés) időben felismerheti!
• A bőségesen vérző végtagot emelje a szív fölé, így
csökkenti a vérzés erősségét!
A sebkörnyék tisztítása gézlappal
A sebkörnyék fertőtlenítése
• A sebet fedje be steril gézlappal! Figyeljen. hogy
csak a gézlap sarkát fogja meg, a sebre kerülő
részét ne érintse meg a sterilitás megőrzése céljából]
A seb fedése steril gezlappal
55
• Rögzítse a gézlapot pólyamenetekkel vagy rugalmas csőháló kötszerrel! Végtag sérülésénel az
ujjakat hagyjuk szabadon, így ellenőrizhető a
vérkeringés.
Rögzítés körkörös pólyamenetekkel
nyen kiemelhető és újabb sérülést nem okozunk az
eltávolításával. A mélyen lévő, rögzült idegen testet
tilos eltávolítani, mert elmozdítása vérzést, idegsérülést okozhat. Ebben az esetben eltávolítás helyett szabályos sebellátás után az idegen testet steril gézzel körbetamponáljuk,
rögzítjük és a sérült
területet nyugalomba helyezzük.
Az idegen testet szabályos sebellátással sterilen fedje le!
• Végtagsérülés esetén helyezze a sérűlt végtagot
nyugalomba, így csökkentheti a sérült fájdalmát,
javíthatja a közérzetétl
Idegen test a sebben
Sérülések alkalmával gyakran a sebben maradhat a
sérülést okozó idegen test (kés, üvegszilánk, vasdarab, karó stb.). Ebben az esetben a fertőzés veszélye igen nagy. A sebből kiálló idegen testet az
elsősegélynyújtás során eltávolítani csak akkor lehet, ha az felületesen helyezkedik el, kézzel köny-
Steril fedés után rögzítse az idegen testet!
A kötözések
A mélyen lévő, rögzült idegen testet tilos eltávolítani!
56
A stabíl, jól tartó kötés legfontosabb feltétele, hogy
jól idomuljon a testformához. A túl szoros kötés miatt a végtag megduzzadhat és keringési zavart, fájdalmat, szöveti elhalást okozhat. A túl laza kötés
meglazul, lecsúszik, és így nem érvényesül a sebellátás célja. A sérült végtag legyen középállású
a kötözés megkezdése előtt. A pólyakötések különböző
formái ismertek (körkörös kötés, csavarmenetes
kötés, visszafordított menet, nyolcas menet], az elsősegélynyújtás szintjén mégis törekedjünk a legegyszerűbben és leggyorsabban felhelyezhető kötözési mód alkalmazására.
Körkörös menetet használunk, ha egy hengeres formájú testrészt akarunk fedni, a pólyát harántirányba (a hossztengelyre
merőlegesen
helyezzük),
és
az egyes (körkörös) meneteket
gyűrű alakban egymásra csavarjuk. Ez a legegyszerűbb kötözési mód,
amellyel a sérült testrész sebfedése
átmenetileg
megoldható és így teljesül a sebellátás valamennyi
célja.
A körkörös meneteket gyűrű alakban csavarja egymásra!
A kötések befejezése mindig a vastagodó testfelületeken történjék, 2-3 egymást fedő, körkörös menettel, mert a keskenyedő testrészről a kötés könnyen
lecsúszik. A pólyavégek
biztosítótűvel,
a pólyavég
rögzítését
ragtapasszal,
behasításával végezzük.
A körkörös kötést a vékonyabb testfelületen kezdje és a
vastagodó testfelületen fejezze be!
Fedőkötés rugalmas csőhálós kötszerrel valamennyi
testrész bekötésére
alkalmazható,
mivel különböző átmérőjű méretben készül. A kötszer rugalmasságánál fogva átmérőjének
többszörösére
kitágul,
majd felhelyezés után összehúzódik,
így jól rögzíti
az alá helyezett gézlapot. Ollóval vágható, kivágható és jól alakítható, a megfelelő méret kiválasztásával stabil és esztétikus kötést készíthetünk
vele.
A sérült számára is kényelmes,
jó komfortérzést
biztosít.
Fedőkötés rugalmas csőhálós kötszerrel
5.2. Vérzéscsillapítás
A mechanikai
sérülések egyik velejárója a sérült
terület érellátásától, a sérült ér nagyságától és típusától függő kűlönbőző
erősségű vérzés. Vérzéskor
különböző
behatásokra
az érpálya folytonossága
megszakad és az abban keringő vér kilép. A vérzések külső (látható) és belső (nem látható) vérzések
lehetnek. A jól látható külsó vérzés közvetlenül a
testfelszíni
sérülésból
a külvilág
felé történik.
A külső vérzés gyorsan felismerhető
és viszonylag
jól csillapítható. A belső vérzés es etén a vér a szövetek közé vagy a testüregbe
kerül, így nehezen,
későn ismerhető fel, csillapítani gyakran csak műtéti úton lehetséges. A belső vérzés nem csak sérülés következményeként
keletkezhet,
oka lehet bel-
gyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati és más belső
szervi betegség is. A különleges vérzésekről a későbbiekben lesz szó.
A vérzés mennyisége
és jellege a megsérült
ér
nagyságától és fajtájától függ. A vérzés attól függően, hogy milyen típusú ér sérült meg, lehet hajszáleres (kapilláris), vénás vagy artériás. Leggyakrabban azonban kevert vérzéssel találkozunk, mert
az erőbehatás
következtében
általában több ér is
megsérül.
Sürgősségi szemléletű
megközelítéssel
a vérzéstípusok ismerete az ellátás szempontjaból
ma már
kevésbé fontos. Előnyösebb inkább a sikeres első-
57
.
A VERZES JELLEGE, SZINE
hajszáleres
vérzés
vénás vérzés
sötétvörös,
gyöngyöző,
-'s"'zis.
iv".,.árgó
kevés vérzésse jár
artériás vérzés
vörös, egyenletesen folyó, a
vérzés erőssége függ a sérült
véna nagyságától, így lehet
bőven folyó is
meglévő kötést ne vegye le, helyezzen föléje újabb
nyomópárnákatl
A sérült végtagot
tartsa magasba vagy polcolja alá a vérzés csökkentése céljából]
nyomopárnát,
élénkpiros, a szív összehúzódásának megfelelően pulzálva,
spriccelve, sugárban folyik,
nagyartéria sérülése rövid idő
alatt kivérzést, halált okozhat
A vérzések fontosabb jellemzői
segélynyújtás céljából erős vérzést vagy gyenge vérzést megkülönböztetni. E szemlélet alapján lényegtelen, hogy artériás vagy vénás a vérzés, mert az
erősen vérző seb ellátása során az elsősegélynyújtónak az artériás vérzéscsillapítás menetét kell alkalmaznia. A gyengén vérzőt a sebellátás szabályai szerint kötözzük bel
Miért fontos a gumikesztyű használata sebellátás során?
Közvetlenül a seb fölé a steril gézlapra helyezzen nyomópárnát (mullpólyatekercset) !
Erős artériás vérzés
A vérzéscsillapítás
menete
• Hajszáleres vérzés esetén speciális vérzéscsillapító eljárásra nincs szűkség, a szakszerűen elvégzett sebellátás elegendő. Véralvadási zavarban
szenvedő sérültet minden esetben sürgősségi
osztályra kell juttatni .
• Vénás vérzés csillapításakor az első lépések megegyeznek a sebellátás menetével (sérült leültetése vagy lefektetése, a vérző testrészt emelje a
szívnél magasabbra, a seb környékét
tisztítsa
meg), fedje le a sebet steril gézlappal, majd
helyezzen rá nyomókötést.
A nyomókötés készítésének
menete
A steril gézlapot rögzítse néhány körkörös menettel a sebfelülethez, helyezzen közvetlenül a seb fölé nyomópárnát (5 cm-es pólya, vagy félbehajtott
10 cm-es pólya), ezt elmozdulás nélkül körkörös
mozdulatokkal rögzítse a sebbe. Átvérzés esetén a
58
A nyomópámát körkörös menetekkel szorosan szorítsa a
sebbe'
• A fejterület sérülése esetén a sérült szakasz
direkt összenyomásával csillapíthatjuk a vérzést.
Az arc vérzésekor az arccsontok jelentik a csontos alapot. Az ajkak, a száj körüli terület vérzésekor az állkapocscsont alatti artériát kell nyomni.
Szabályosan jelhelyezett nyomókötés
• Artériás vérzés csillapításakor a jelentős, erős
vérzés miatt a sebellátás kiegészül a nyomókötés
felhelyezéséig a sérüléshez futó artériák ujjal
történő lenyomásával, úgynevezett ujjnyomásos
vérzéscsillapítással. Az ütőerek lefutásának megfelelően, testünkön több helyen vannak csontos
alap felett futó artériás nyomópontok. A megfelelő nyomópont a szív és a sérülés között helyezkedik el; lehetőség szerint a sérüléshez minél
közelebb legyen. Az ujjnyomásos vérzéscsillapítást követi a nyomókötés felhelyezése a tanult
sebellátási menetbenl
Artériás nyomópontok a testen
• A homloktáji,
halántéktáji,
szernkörnyéki vérzéskor a szernöldök külső végének képzeletbeli
meghosszabbításában kell a fülkagyló előtt a
halántékhoz nyomni a halántéki artériát.
A haláruélei
artéria nyomása
Az állkapocscsont alatti artéria nyomása
• A nyaki ütőeret agerinchez
nyomhatjuk.
A nyaki ütőér nyomása
59
• A vállkörnyék
és a hónalj árok vérzése esetén a
kulcscsont alatti artériát nyomjuk a kulcscsonthoz.
Ha az artériás vérzést ezzel a módszerrel nem sikerül csökkenteni, steril kötszerrel a sebbe nyúlva
próbálja meg a sérült érszakaszt összenyomni.
Az artériás (erős) vérzés csillapításának
menete
A szabályos artériás nyomókötés felhelyezéséhez a
segélynyújtónak segítséget kell kérnie: az egyik segélynyújtó a megfelelő nyomópontot nyomja, a
másik segélynyújtó a nyomókötést helyezi fel. Ha
a sérült állapota megengedi, szükség esetén a sérültet is bevonhatjuk az ellátásbal
A kulcscsont alatti art éria nyomása
• A felkar, az alkar, a csuklótájék és a kéz vérzésének esetén a felkarartériát nyomjuk a felkarcsonthoz. ezt a felkar belső oldalán lehet a legjobban leszorítani.
A sérűlt leültetése után a vérző végtagot felemelve végezzen ujjnyomásos vérzéscsillapítást
A felkari artéria nyomása
• Alsó végtag vérzése esetén a sérült oldalon nyomjuk a combartériát erőteljesen a combcsonthoz.
A combartéria nyomása
60
Nyomókötés készítése
• Használjon védőfelszerelést (gumikesztyű, fóliakesztyű, nejlonzacskó)!
• Társa készítse el a nyomókötést!
• Ültesse vagy fektesse le a sérültet!
• A kötés átvérzése esetén az előző kötést ne vegye
le, helyezzen rá újabb kötést.
• Keresse meg a megfelelő artériás nyomópontot és
nyomja az artériát a csontos alaphoz!
• Végtagsérülés esetén helyezze a sérült végtagot
nyugalomba!
5.3. Gyakori különleges vérzések
Orrvérzés
Előfordulhat baleseti sérülés, magas vérnyomás
betegség és más betegségek következtében. A vérzés lehet artériás, vénás, nagyobb sérülések esetén
kevert vérzés.
A sérült hajtsa előre fejét, orrszárnyait ujjaival szorítsa
össze ]O percig'
Orrvérzés, a szem körüli vérömlennyel
matóma)
(pápaszem-he-
Az ellátás menete:
• Ültesse le az orrvérzőt.
• A beteg hajtsa előre a fejét, orrszárnyait ujjaival
szorítsa össze 10 percig. Szólítsa fel a beteget,
hogy ne beszéljen, ne köhögjön és ne szipogjon,
mert ez késlelteti a véralvadást. 10 perc után
ellenőrizze a vérzés megszűntétl
• Ha a vérzés nem áll el, helyezzen fel parittyakötést, a beteget sürgősségi osztályra kell szállítani
a vérzés kiváltó okának kiderítése és a vérzés
ellátásának céljából]
• Ha a vérzés elállt, a beteg az orrát ne fújja 2 órán
belül. Szükség esetén célszerű orvoshoz juttatni
a beteget!
Parittyakötés az orron
Baleseti sérüléskor, ha az orrból híg, véres folyadék
szivárgását tapasztaljuk, koponyaalapi törésre kell
gondolni. Ebben az esetben tilos az orrfúvás, mert
az orrüregből kórokozók juthatnak a koponyaűrbe
61
és ennek súlyos fertőzés lehet a következménye.
Ilyenkor az orrnyílás elé steril gézlapot kell helyezni, a sérültet pedig kissé megemelt felsőtesttel fektetjük a mentők megérkezéséig.
Baleseti sérüléskor,
ha a hallójáratból
folyamatosan
híg vér szivárog, koponyalapi törésre kell gondolni!
Ebben az esetben lazán, sterilen fedje a hallójáratot, az eszméleténél
lévő sérültet kissé megemelt
felsőtesttel, hanyatt fektesse, közben biztosítva a vér
kifolyását is a mentők megérkezéséig.
Az orr, az áll és a fül kötései
Koponyaalapi törés gyanúja esetén a sérültet megemelt
felsőtesttel fektetjük
Vérzés a fülből
Élénkpiros vérzést észlelhetünk,
ha ütés, idegen
test vagy robbanás miatt sérül a dobhártya. Ebben
az esetben hirtelen halláskárosodás,
halláscsökkenés is fellép.
4z ellátá
menete:
• Ültesse le a sérültet, fejét döntse a sérülés
nyába, hogy a vér kifolyhasson a fülből;
• Ha idegen test van a fülben,
• Helyezzen
téssel.
62
hagyja ott;
a fülre steril fedőkötést
Az orr parittyaleotése
irá-
parittyakö-
Az áll vagy orr sérülése, vérzése esetén alkalmazzuk.
A seb ellátása után egy 10 cm szélességű és 80-100
cm hosszúságú pólyadarabot
a végeitél hosszanti
irányba vágjon félbe úgy, hogy csak egy kb. 10 cmes rész maradjon meg teljes pólyaszélességben.
Ez a
10 cm-es darab kerül a seben lévő steril lapra a pólya behasított végeit keresztezve. Az orr kötésénél az
egyik szárat a fül alatt, a másik szárat a fül felett a
tarkóhoz vezetve kösse meg. Az áll kötésénél az alsó
szárakat a fejtetőn, a felső szárakat a tarkón csomózzuk. A fül kötésénél az alsó szárakat a másik fül
felett, a felsőket a fül alatt kösse meg!
Vérzés a szájüregből
Foghúzás utáni fogmedri vérzés, ütés, baleset, ritkábban mandulaműtét
után alakulhat ki. Fogmedri
vérzés esetén hajtson össze gézdarabot és haraptasson rá a sérülttel. A szájüreget tilos öblögetni, mert
ez késlelteti a véralvadást. Ha a vérzés 15 perc múlva sem áll el,orvoshoz
(fogorvos, szájsebészet) kell
fordulni! Mandulaműtét
utáni utóvérzés esetén a
beteget sürgősen intézetbe kell szállítani!
Az áll parittyakötése
5.4. Csont- és ízületi sérülések
A csontok, az őket összekötő ízületek és azok járulékos részei (tok, szalag, porc) gyakran sérülnek
balesetek következtében.
A különböző
baleseti
mechanizmusok, az erőbehatás nagysága és iránya
alapján gyakran kombináltan jöhetnek létre különböző csont- és ízületi sérülések (rándulás, ficam,
csonttörés ). Az esetek többségében a baleseti
helyszínen nagyon nehéz pontosan megállapítani,
hogy melyik sérüléstípussal (csontrepedés, törés,
ízületi rándulás, vagy ficam) állunk szemben. Ezt
sokszor csak az intézeti orvosi és röntgen vizsgálat
után lehet pontosan kimondani. Ezért az elsősegélynyújtó akkor tevékenykedik helyesen, ha a
helyszínen a maximális elsősegélyt alkalmazza. Ez
azt jelenti, hogy minden csont- és izűleti sérülés
esetén a baleseti mechanizmust, a sérült panaszait,
fájdalmát és a látható deformitást, duzzanatot figyelembe véve törésként látja el a sérülést.
Törések
Ha a csont szöveti állománya között a folytonosság
megszakad, törés keletkezett. A törés oka leggyakrabban mechanikai erőbehatás, de egyes betegségek
(csontritkulás, daganatos betegségek) következményeként a csonttörés létrejöhet baleset nélkül is.
Az erőbehatástói függően lehetnek elmozdulásos és
elmozdulás nélküli törések. Ha a törés feletti területen a bőr folytonossága ép, ez a zárt törés. Ha a
törés feletti területen a bőr folytonossága megszakad, a törés nyílt törés.
Az elmozdulásos törés esetén az elmozduló tört
végek a csontot körülvevő
képleteket (erek, idegek, izmok) megsérthetik, ezért zárt törés esetén a
szövetek közé, nyílt törés esetén a külvilág felé jelentős vérzéssel járhat. Nyílt törés esetén a fertőzés
veszélye igen nagy, mert kórokozók kerülhetnek a
sebbe, a szövetek közé vagy a csont velőüregébe.
Nyílt lábszártörés
A csonttörésre utaló jelek:
• alakváltozás (rövidülés,
tengelyeltérés), duzzanat a sérülés területén,
• fájdalom,
• mozgáskorlátozottság (a sérült nem tudja mozgatni a végtagot, ha mozgatja, a fájdalom fokozódik),
• mozgatáskor csontrecsegés,
• nyílt törés esetén a sebben látható vagy abból
kilógó csontvég.
Az ízületek sérülései
Az ízület legalább két csont olyan összeköttetése,
ahol a szemben lévő csontok végének felszínét
(ízfelszín) porc borítja, köztük vékony ízületi rés található. Az egyik csont vége alkotja az ízületi fejet, a
másik csont végén található a fej befogadására alkalmas ízületi árok. Az ízületben a csontok egymáshoz
viszonyítva mozdulnak el. Az ízületeket ízületi tok
és szalagok, valamint az ízületet körülvevő izmok,
kötő szövetek és bőr tartják össze. Külső erő hatására az ízületi fej átmenetileg vagy tartósan eltávolodhat az ízületi árokból. Ilyenkor az ízületeket körbevevő képletek is sérülhetnek.
Ízületi rándulás jön létre, ha külső erő behatására
az izűleti fej kimozdul, majd az erőhatás megszűnése után visszatér az ízületi árokba. Ez az elmozdulás az ízületi tok és szalagok sérülését, szakadását is okozhatja. Az elmozdulás közben az ízületet
körbevevő hajszálerek is sérülnek, ezért bőr alatti
vérzés alakul ki, majd az Izület kis idő múlva megduzzad és lilásan elszíneződik. A rándulás pillanatában a fájdalom erős, később átmenetileg csökken, majd ismét visszatér a fájdalom. Az ízűlet
mozgása korlátozottá válik.
Csonttöréskor a csont szöveti állománya között megszakad a folytonosság
Ízületi ficam alakul ki, ha az erő behatása után a
kimozdult ízületi fej az erőhatás megszűnte után
nem tér vissza az ízületi árokba. A feszülő ízületi
tok rendellenes helyzetben rögzíti a végtagot, az
63
alakváltozás, duzzanat, lilás elszíneződés szemmel
jóllátható.
A fájdalom rendkívül erős és folyamatosan fennáll. Az ízűlet mozgása korlátozott. Ha a
kificamodott
ízület felett a bőr átszakad, nyílt ficamról beszélünk. A ficam hoz gyakran a kificamodott Izület töré se is társulhat]
Tilos a helyszínen a ficam helyretételével próbálkozni!
:
Nyílt törés esetén steril sebellátás után a talált helyzetben rögzítjük a végtagot
A sérűlt
végtag rögzítésének alapelve, hogy a
csont két oldalán lévő ízületet is rögzíteni kell a
törött csonttal együtt, így a rögzítés ép ízülettől ép
ízületig terjed!
Ízületi ficam esetén az izűleti fej nem tér vissza az ízületi árokba
Különböző testtájékok
és ellátása
ISMÉTLŐ FELADAT
A hopanya sérülései
Ismertesse a balesetes sérült vizsgálatának menetét!
arckapanyára tagozódik.
Csont- és izületi sérülés ellátása
Az ellátás célja a sérült végtag nyugalomba helyezése, szükség esetén megfelelő rögzítéssel biztosítani a sérült csont vagy ízület mozdulatlanságát
és
a sérült fájdalmának csillapítását,
nyílt törés esetén a vérzés csillapítása és a fertőzés kivédése.
A csont- és ízületi sérülések ellátása során is vegyük figyelembe az elsősegélynyújtás
általános szabályait. A beteget, sérültet csak indokolt esetben,
lehetőleg több személy segítségével,
szakszerűen
mozgassukl A helyszíni ellátás során a törött, sérült testrészt csak a legszükségesebb
esetben kell
rögzíteni, mert a mozgatás fájdalommal
jár, és
újabb sérüléseket
okozhat. ha mozgatás közben a
tört végek elmozdulnak. A talált helyzetben törté-
nő nyugalomba helyezés, mozdulatlanság biztosítása a legjobb ellátás, mely egyben a fájdalmat is
csillapítja. A helyszínre érkező mentők majd szakszerűen, korszerű rögzítőeszközökkel
elvégzik a
rögzítést,
szükség
esetén
fájdalomcsillapítóval
csökkentik
a sérült fájdalmát. Nyílt törés, ficam
esetén szabályos sebellátást végezzen, az esetleg kiálló csontvégeket
sterilen rögzítse és fedje, és törekedjen a talált helyzetben történő nyugalomba
helyezésre! A törés következtében
erős vérzés is lehetséges, amit a vérzésnek megfelelő módon kell
csillapítani!
Csak akkor rögzítse a sérűlt testrészt, ha a sérültet
szállítania kell!
64
sérülése
két részre, agykoponyára és
Balesetek során a baleseti
mechanizmusok,
az erőbehatás alapján a koponya
részei gyakran különböző
mélységben
sérülnek.
Sérülhet a hajas fejbőr, a koponyacsont és az agyállomány is. Minden koponyát ért sérülés esetén gondolni kell a nyaki gerinc sérülésérel A koponyasérülések miatt rövid ideig tartó (15 percen belüli) és
tartós (15 percen túli) eszméletvesztés
jöhet létre.
Előfordulhat,
hogy a sérülés után a beteg panaszmentes, tiszta tudatú, majd néhány óra vagy nap
múlva hirtelen eszméletét veszíti, állapota rosszabbodik.
A koponya anatómiailag
A sérült az elsősegélynyújtás után, állapotától függet-
lenül minden esetben szigorúan kórházba szállítandó! Szakorvosi vizsgálat, koponyaröntgen, komputeres koponyavizsgálat
(CT), nyakigerinc-röntgen,
esetleg orvosi megfigyelés lehet indokolt, mivel a tünetek eleinte szegényesek lehetnek, így a súlyos koponya- és agysérüléseket későn ismerik fel'
A hajas fejbőr (lágyrész) sérülései lehetnek zárt és
nyitott sérülések. Zárt lágyrészsérülésnél a fejbő-
rön jól tapintható, fájdalmas duzzanatot (vérömlenyt) észlelünk. A vérömleny utalhat a koponyacsont törésére is~ A hajas fejbőr nyitott sérülései a
különböző
nagyságú felszínes sérülésektől egészen
csontig hatoló mély sérülésig előfordulhatnak
és
súlyos vérzés riasztó képét mutathatják
a terület
bőséges érellátása miatt. A hajas fejbőr nagy területű, nyílt sérülése a skalpsérűlés, mely súlyos vérzéssel jár. A hajas fejbőr nyílt sérülése esetén a sérültet a tanult vérzéscsillapítás és steril sebellátás
szabályai szerint sapkakötéssel kell ellátni!
A fejtető kötése sapkakötéssel kötözéshez két pólya
szükséges. Az egyik pólyát a tarkó alatt elkezdve, a
fülek mögött, a szemöldök felett a homlokra vezesse, mindig körkörösen. Így ez a pólyamenet a
fejtetőt fedő pólya hurka it rögzíti. A másik pólyát
a tarkótói a fejtetőn át a homlokig vezesse, ez fedi
be a fejtetőt. A homlokon és a tarkón a pólyák keresztezik egymást.
Sapkakötés készítése
Hosszú hajú sérült esetén a seb ellátása után célszerű a hajat lófarokba kötni és a körkörös meneteket ez alatt vezetni, így a kötés nem csúszik le.
A koponyatörések felismerése a helyszínen nehéz,
az elsősegélynyújtótól nem várható el. A koponyatető töréseire a baleseti mechanizmus és a
tapintható vérömleny utalhat. Súlyos esetben a
koponyatető nyílt törésekor agyállomány látható,
ilyenkor a sérült általában eszméletlen. Az elsősegélynyújtó feladata, hogy a maximális elsősegélyt
alkalmazva lássa el a sérültet valamennyi fejet ért
sérülés esetén. A koponya alapját alkotó csontok
eltörése, a koponyaalapi törés, amelyeknek különböző formái lehetnek. A baleseti mechanizmus és
az alábbi jelek észlelése esetén koponyaalapi törésre kell gondolni: vérömleny a szem körül [pápaszem-hematóma), a tarkón, garatjalon, agyvízzel
keveredett híg, világos színű vérzés a fülből, orrbál,
garatbál. A koponyaalapi törés mindig nyílt törésként kezelendő a látható agyvíz-vér csorgása miatt.
A nyílt sérülés miatt nagy az idegrendszer fertőződésének veszélye!
A koponyát ért ütés következtében az agy is sérülhet. Az agy sérülése akkor is létrejöhetett, ha
a koponyán külső sérülési nyom nem látható, és a
csont sem sérült meg a baleset következtében
(például testnevelésórán labdával fejbe rúgják a
tanulót). Az agytörzset ért hirtelen, külső erőbehatás miatt az agy átmeneti működési zavara alakul ki, az agyrázkódás. A folyamat 15 percnél rövidebb ideig tartó eszméletvesztéssel jár, majd az
eszmélet visszatérése után a sérült a történtekre
nem emlékszik, hányingerről, fejfájásról, szédülésről, átmeneti látás-, hallászavarról panaszkodik. Gyermekeknél gyakran aluszékonyság kíséri
a folyamatot.
Hárornszögletű kendővel egyszerűbben és gyorsabban kivitelezhető a fejtető kötése. A kendő alapján
hajtson vissza egy kb. 3 cm-es sávot, ezt az alapot
feszesen helyezze a sérült homlokára úgy, hogy a
kendő csúcsa a tarkó felé nézzen. A kendő végeit
kösse meg a tarkón, közben figyelje, hogy a fejtetőn
lévő kendőrész szorosan a kötés alá kerüljön.
Fejtető leotése sapkakötéssel
A hajas fejbőr kötése rugalmas csőhálóskötszerrel
65
Ha az eszméletzavar elhúzódik, 15 percnél tovább
tart, súlyosabb agysérűlésre, agyzúzódásra és koponyán belüli uérzésre, az agyállomány vérzésére kell
gondolni! Riasztó tünetek lehetnek a szédülésen,
hányingeren túl a folyamatos, csillapíthatatlan hányás,
görcsrohamok, túl alacsony pulzus- és légzésszám.
A koponyasérült ellátása
• Mielőbb kérjen segítséget, hívja a rnentőket!
• Ha a koponyasérült eszméleténél van, akkor a
nyugtalan sérültet próbálja megnyugtatni, legyen
türelmes hozzá!
• Fektesse a sérültet 20-300-os szögben megemelt
fejjel és vállal.
• Ha a sérült eszméletlen, helyezze az eszméletlen
sérültet stabil oldalfekvő helyzetbe, ha annak
tilalma (gerinc-, medencetörés gyanúja stb.) a
teljes testvizsgálat alapján nem áll fenn!
• A mentők megérkezéséig
őrizze a sérült légzéséti
folyamatosan
ellen-
Az arckoponya sérülései
Az arckoponya sérüléseinek leggyakoribb oka balesetek, erőszakos cselekmén yek (verekedés),
sportsérülések
(labdajátékok,
küzdősportok) .
A sérülések következtében az orrcsont, az alsó és
felső állcsontok sérülhetnek, törhetnek. Az arc bőséges vérellátása miatt a sérülések következtében
nagy lágyrészduzzanat látható.
Az orrcsonttörés esetén dejormitás,
duzzanat,
csontrecsegés és orrvérzés fordul elő. A beteg fájdalomról panaszkodik.
A felső állcsont törésére utalnak a külsérelmi nyomok, vérömleny. pápaszern-hematóma, deformáció, arcduzzanat, nyomásérzékenység. A beteg harapása nehéz, vagy képtelen a harapásra.
Eszméleténéllévő
koponyasérült fektetése
Az alsó állcsont (állkapocs) törésének jelei a fájdalom, mozgáskiesés, lépcsőzet kialakulása a fogsorban, harapási képtelenség. Előfordulhat trauma következtében az állkapocsízület ficama töréssel vagy
törés nélkül, ilyenkor a ficammal azonos oldalon
fültáji fájdalom és deformitás a jellemző tünet.
• A fejen található sebet lássa el a sebellátás szabályai szerint sapkakötéssel rögzítve!
• Koponyaalapi törés gyanúja esetén helyezzen
steril gézt az agyvíz-vér csorgás helyére (fül,
orr), de azt ne fedje szorosan. Szükség esetén,
amennyiben a sérülések engedik, erre az oldalára
fektesse a sérültetl
Az eszméletlen hoponyasérűltet fektesse stabil oldalfekvő
helyzetbe'
Ismertesse a stabil oldalfekvés létesítésének célját, és
annak tilalmait!
66
Az állkapocs rögzítőkötése parittyakötéssel
Arckoponya-sérülések
ellátása
• Valamennyi sebet a sebellátás szabályai szerint
fedőkötéssel lásson el'
• Törés gyanúja esetén az orr, fül, állkapocs rögzítőkötéseire lehet szükség parittyakötéssel!
• Eszméletlen, vagy erősen vérző, nyelési, nyelvmozgatási nehézséget panaszoló arckoponya-sérültet a homlokán és amellkasán alátámasztva
(összetekert pléd, kabát) fektesse hason fekvő
pozícióba. Hasonló megoldás. ha a sérültet a
homloka előtt keresztbefont alkarjaira fekteti, így
a vér kicsorog és nyelve nem esik hátra, a beteg az
orrán át tud lélegezni. Mielőbb értesítse a mentőket, kiérkezésükig figyelje a sérült légzését!
Eszméletlen arckoponyasérult hason fektetése
ISMÉTLŐ FELADATOK
1. Sorolja fel a törésre utaló jeleket, tüneteket!
Ismertesse a törött végtag ellátásának szabályait!
2. Jellemezze a koponya sérüléseit, ismertesse az
elsősegélynyújtó feladatát koponyasérült ellátása során!
3. Végezze el az eszméleténél lévő fejsérült ellátását!
A gerinc sérülése
Minden olyan balesetnél gerinctörésre kell gondolni, amikor a sérült magasból esett, elgázolták,
sekély vízbe fejest ugrott, vagy a baleseti mechanizmus alapján feltételezhető, hogy a gerincét ütés
érte. A mechanizmus következtében a csigolyák
eltörhetnek, a törés legsúlyosabb szövődménye a
gerincvelő sérülése lehet, amelynek súlyos életveszélyes (pl. légzésleállás) és maradandó (bénulás)
lehetnek a következményei. A gerincoszlop a baleset okátói függően több ponton is sérülhet. Attól
függően, hogy a gerinc milyen magasságban sérült,
különböző
panaszok jelentkeznek.
Az alábbi panaszok esetén mindig gondoljon gerincsérülésre: érzészauar,
érzéskiesés.
mozgászauar,
petyhüdt bénulás a végtagokon, fájdalom, tapintható a csigolya dejormitása, körülötte vérömleny látható, a sérűlt a székletét, vizeletét nem tartja.
A legkisebb gyanú esetén a segélynyújtó tekintse a
sérültet gerincsérultnek, és így végezze az elsősegélynyújtást! Eszméletlen sérült esetén a baleseti
mechanizmus alapján mindig gondoljon a gerincsérülés lehetőségére!
Gerincsérülés gyanúja esetén
tilos a sérültet mozgatni, oldalra fordítani, hagyja
a sérültet a talált helyzetben, nehogy a mozgatással
gerincvelői sérülést okozzon a betegnek! Ha a sérült
veszélyzónában van és további veszély fenyegeti,
lehetőleg több segítőt igénybe véve tálcafogást alkalmazva mentse ki a sérültet a veszélyzónáből!
Eszméletlen gerincsérült esetén a szabad légutak
biztosítását a száj óvatos kinyitásával és alapos kitörlésével kell elvégezni!
Legsérülékenyebb és egyben legveszélyesebb a
nyaki gerinc sérülése. Ha az autóba hátulról egy
másik autó ütközik, a nyaki gerinc ostorcsapásos
sérülése alakulhat ki, melynek lényege, hogy az ütközés miatt a test és a fej ellentétes irányú mozgást végez. A sérült nyaki fájdalomról, felső végtagi zsibbadásról panaszkodik, fejét mozgatni nem
tudja, súlyos esetben azonnali halál is bekövetkezhet légzésleállás miatt.
Nyaki gerincsérülés gyanúja esetén a fej oldalra fordítása tilos! Helyezkedjen a sérült háta mögé, fogja
meg a sérült fejét két oldalról, majd enyhe húzással
tartsa a fejet a mentők megérkezéséig' A mentők
speciális nyakrögzítő eszközzel látják el a sérül tet.
Gerinctörés vagy annak gyanúja esetén a sérültet vákuummatracban szállítják a sürgősségi osztályra.
JÓ, HA TUDJUK!
A vákuummatrac egy olyan matrac, amelyben
apró rizsszem nagyságú műanyag golyók vannak,
ezért alakja könnyen változtatható. A matracból a
levegőt speciális pumpa segítségével kiszívják, így
a műanyag golyók szorosan egymáshoz tapadnak,
és a matrac a kialakított helyzetben megkeményedve rögzíti a sérült végtagot vagy az egész
embert. A matrac nem csak rögzítéshez, hanem
kimentéshez is használható. Előnye, hogy a röntgensugarakat átereszti, nem árnyékol, ezért a
sürgősségi osztályon nem kell a röntgenvizsgálathoz többször mozgatni a sérültet.
67
Mellkasi sérülések
Hasi sérülések
Balesetek következtében tompa erőbehatásra fedett
mellkasi sérülések keletkeznek. Gépjárműbaleseteknél gyakori a kormány, biztonsági öv által okozott mellkassérülés. A csontos mellkas a mellüregben elhelyezkedő életfontosságú szerveket (szív,
tüdő, nagyerek), valamint a hasüregben a májat és
lépet védi. Az erőbehatás következtében a bordák
és a szegycsont törhetnek. A bordák leggyakrabban
a hónalj vonalban törnek. A bordatörés lehet egyszeri, amikor egy borda törik. Ha három vagy több
borda egy vonalban törik, ez a sorozat bordatörés,
ha két vonalban törik, akkor ez az ablakos bordatörés. A tört bordavégek átszúrhatják a mellhártyát,
megsérthetik a mellkasban lévő életfontosságú szerveket, amelynek súlyos életveszélyes következményei lehetnek. A sérült légvételre fokozódó, szúró
mellkási fájdalomról panaszkodik. Ha a belső szervek (mellhártya, tüdő) sérülése következtében vér
vagy levegő kerül a mellkasba, életveszélyes állapot
alakul ki. A sérült légzése szaporáuá és felületessé
válik, bőre sápadt, verítékes, a sérult mellkasjél
mozgása be- és kilégzéskor elmarad az ép
mellkasfélhez képest, köhögéskor habos vért köp, rövid idő alatt eszméletlenné válhat.
A baleset következtében gyakran sérül a has és a
hasüregi szervek. Megkülönböztetünk
nyílt és fedett hasi sérülést.
Ha a sérült nehézlégzésről panaszkodik, vagy ha az
elsősegélynyújtó súlyos állapotot fedez fel, azonnal
hívjon mentőt! Az eszméleténél lévő sérült általában a számára legkedvezőbb testhelyzetet veszi
fel, amelyben a legkisebb a fájdalma és legmegfelelőbb a légzése. Ha ez nem történik meg, az elsősegélynyújtó ültesse a sérültet félig ülő helyzetbe,
szükség esetén segítőt bevonva támassza meg a sérült hátát. A mellkasi felületes sebeket a sebellátás
szabályai szerint lássa el, de a sebeket ne zárja légmentesen: Ha a sérült eszméletlen, a szabad légutak biztosítására stabil oldalfekvő helyzetet kell
létesíteni úgy, hogya sérült mellkasfelére fordítjuk a beteget:
A mellkassérültet ültesse félig ülő helyzetbe
68
Nyílt hasi sérülésnél a sérülést okozó tárgy (kés,
karó, nyílvessző) behatol a hasüregbe, átszakítja a
hasfalat és a hasüregben lévő szervek sérülését
okozza. A szervek láthatóvá válhatnak. A vérzés és
fertőzés veszélye nagy. A sérültet hanyatt fektetve
térdben felhúzott lábakkal kell elhelyezni, így a
hasizmok feszülése csökken. A hasfalon kívüli
szerv, szervrész visszahelyezését és a hasüregben
lévő sérülést okozó tárgy eltávolítását megkísérelni
tilos! Tilos a sérültnek szájon át bármi gyógyszert,
italt vagy ételt adni! A nyílt sebet sterilen kell fedni, a sérülést okozó, kiálló idegen tárgyai sterilen
kell rögzíteni!
Tompa erőbehatás (ütés, rugás) következtében a
hasfal sérülése nélkül is létrejöhet a hasi szervek fedett sérülése, ezért a baleseti mechanizmus és kűlsérelmi nyomok alapján gondolni kell erre. Gépkocsivezetők kormány okozta mellkassérüléséhez
gyakran társulhat a máj és a lép sérülése. A sérült
szervek (lép, máj, gyomor, bél) vérzése igen változatos lehet, így a tünetek is változatosan, az enyhe hasi
fájdalomtól a súlyos hasi katasztrófa képéig jelenhetnek meg. A lép és máj felépítése miatt (tok veszi
körül) sérülésük is különleges, mert az állományukban bekövetkező vérzés esetén a vért a tok megtartja, majd órák, napok múlva a tok hirtelen megreped
és a beteg elvérezhet. Ez a kétszakaszos vérzés.
A fedett hasi sérülésre jellemző a feszülő, nyomó jellegű hasi fájdalom. A sérült hasának tapintó vizsgálata során hasa deszkakemény lehet, érintésre erős
fájdalmat jelez. A vese sérülése esetén a sérült vizelete véres lehet. Erős vérzés jelentkezésekor a sérült
állapota gyorsan romlik. A sérült aluszékonnyá válik, bőre szürkéssápadt, hűvös-verítékes, állandó
szomjúságérzésről panaszkodik. Pulzusa l Ofl/perc
feletti, igen szapora és könnyen elnyomhatja ujjával
vizsgálat közben. A sérült a kivérzés veszélye miatt
életveszélyben van:
Hasi sérült lapos fektetése
hasi sérültet hanyatt fektetve, térdben felhúzott lábakkal kell elhelyezni, súlyos kivérzés jeleit észlelve helyezze a sérültet lapos fektetés be, lábait emelje fel! Mielőbb hívjon segítséget, a sérült
sürgősségi osztályra szállítandó!
A fedett
ISMÉTLŐ FELADATOK
1. Sorolja fel a gerinctörés veszélyeit, ismertesse
az elsősegélynyújtó feladatát gerinctörés gyanúja esetén!
2. Ismertesse a mellkassérülések formáit, mutassa be a mellkassérült pozicionálásátl
3. Jellernezze a hasi sérüléseket, mutassa be a
fedett hasi sérült pozicíonálásátl
4. Ismertesse, milyen panaszok, tünetek esetén
gondol a belső szervek súlyos sérülésére!
Medencesérülés
A medencetörés
durva erőbehatás, gázolás, magasból esés következtében
jön létre. A medencében
elhelyezkedő
alhasi, kismedencei
szervek is sérülhetnek. Nagy mennyiségű vér kerülhet a szövetek
közé és a medencébe, ami rövid időn belül életveszélyes kivérzéses állapot ot okoz. A csípőlapátok
összenyomásával
és a szeméremcsontra
gyakorolt
nyomással lehet a törést vizsgálni. A medence törése esetén a sérült fájdalmat jelez a törött olda-
lon az alsó végtagját mozgatni, e~~lni nem tudja.
A medencei
szervek sérülésére
utalhat
a véres vize-
let, vér űrűlése a húgycsőből. Súlyos vérzésre utal a
sápadt, nyirkos bőr, szapora pulzus.
A mentők megérkezéséig
laposan fektetve biztosítson mozdulatlanságot
a sérültnek.
A fájdalom
csökkentését
segíti, ha a sérült térde alá összehengerelt plédet tesz.
Vállficam: általában vállra esés, sportolás közben,
nyújtott karral történő előreesés közben alakul ki.
A ficam a vállízület szalagjainak lazasága következtében egy hirtelen mozdulat miatt is létrejöhet,
ezt szokványos ficam nak nevezzük. A váll csapottnak és hegyesnek néz ki. A fájdalom erős, ezért a
vállízület mozgásképtelensége jellemző. A fájdalom
a felső végtag mozgatására fokozódik. A fájdalom
csökkentése
céljából a sérült alátámasztja a karját,
fejét a sérült oldal felé hajtja.
Felkarcsonttörés: A törés általában elesés következménye. A hosszú csöves csont eltörhet középen, de idős korban általában közvetlenül a vállízűlet alatt a felkarcsont nyaka törik. A csöves csontok
törésére jellemző tüneteket
észlelhetjük,
ezek a
mozgásra fokozódó fájdalom, a törés környékén
duzzanat, deformáltság, bőr alatti bevérzések,
ködészavar.
mű-
Kulcscsonttörés,
vállficam. felkarcsonttörés
vagy
ezek gyanúja esetén az elsősegélynyújtó
feladata a
sérült végtag nyugalomba helyezése, rögzítése, így
csökken a sérült fájdalma. A rögzítés legegyszerűbben két darab háromszögletű kendővel lehetséges.
Az első kendővel kösse fel a sérült végtagját a nyakába úgy, hogy az alkar ne lógjon le és a vállövet ne
húzza fel (legyen derékszögben).
A másik kendő
csúcsára kössön csomót, majd ezt ahomorulatot
tegye a vállra, a kendő két szabad végét kösse össze
az ellenoldali hónaljban, így a felkart a törzshöz
rögzíti.
Alkartörés,
kéztőcsonttörés, ujjpercek törése leggyakrabban elesés, esés közbeni védekező tartás,
helytelen
labdakezelés
miatt alakul ki. A törésekre jellemző tünetek fájdalom, duzzanat, defor-
mitás a törés helyén, mozgatási nehézség, csontrecsegés.
A törésrögzítés
alapelvét figyelembe véve (ép Izülettől ép Ízületig) a végtagot sínezni kell úgy, hogy
A felső végtag sérülései
A felső végtagon a különböző
baleseti mechanizmusok következtében
zárt és nyílt sérülések keletkezhetnek.
Nyílt sérülések esetén elsőként a vérzéscsillapítás és sebellátás szabályai szerint végezze
a sérült ellátását, majd szükség esetén a sérült végtag rögzítését,
nyugalomba
helyezését.
A felső
végtag mindennemű
sérülése esetén az ellátás
megkezdése előtt vegye le a sérült végtagról a karórát, karkötőt, gyűrűt, hogy a megduzzadt végtag
keringését
ne akadályozzák!
Kulcscsonttörés: Sportbalesetek,
gázolás, kerékpáros, motorkerékpáros
balesetek, vállra esés során
alakul ki. A sérült oldali kulcscsont deformált, duzzadt, fájdalmas. A sérült oldali felső végtag mozgatásakor a sérült erős fájdalmat jelez. A sérült a
fejét a sérült oldal felé biccenti.
A sérűlt végtag rögzítése a kéztőcsont- és az alkartörés
gyanúja esetén
69
a két szomszédos ízület is rögzítve legyen, így a törés környékén minden mozgást korlátozunk. Rögzítés után a sínezett végtagot háromszögletű kendővel a nyakba felkötve helyezze nyugalomba a
terhelés csökkentése céljából:
Az alsó végtag sérülései
Combcsonttörés: Csontvázunk legnagyobb és legerősebb csöves csontja a combcsont, amely durva
erőbehatásra eltörhet. A törés létrejöhet a combnyakon, a combcsont középső harmadán és a térdízület feletti alsó harmadon is. Töréskor itt is a
csöves csontokra jellemző tüneteket észlelheti:
mozgásra fokozódó fájdalom, a törés környékén
duzzanat, deformáltság, bőr alatti bevérzések, működészavar.
'Az alkar 'rögzítése háromszögletű kendővel
Az alsó végtag fedett sérülései leggyakrabban törések, ficamok, rándulások, izom- és ínhúzódások,
zúzódások lehetnek. Balesetek következtében gyakoriak a nyílt sérülések. A vérzéscsillapítás és sebellátás szabályait alkalmazva kell elsősegélyt nyújtani, majd szükség esetén a sérült végtagot
nyugalomba helyezni, rögzíteni. Az alsó végtag valamennyi sérülése esetén a sérült végtagról távolítsa el a cipőt, zoknit, harisnyát, hogy a megduzzadt
végtag keringését ne akadályozzák.
A combcsont törése
Idősebb korban a csontok rugalmassága csökken,
így az elesések leggyakoribb következménye a
combnyaktörés. A jellegzetes törési tüneteken túl
a sérült a törés helyén fájdalmat jelez, nem tudja a
törött végtagját nyújtva felemelni, a végtag rövidebb és a láb kifelé fordulva a külső élen fekszik.
A középső harmad törése esetén súlyos vérzés alakulhat ki, ha a törtvég a combartériát megsérti.
Ilyenkor az izmok közé akár 2 liter vér is kerülhet.
Erős vérzés jelentkezésekor a végtag jelentős en
duzzadt, a bőr feszes. A sérűlt állapota gyorsan
romlik, bőre szürkés-sápadt, hűvös-verítékes, állandó szomjúságérzésről panaszkodik, pulzusa
lOO/perc feletti, igen szapora és könnyen elnyomhatja ujjával vizsgálat közben. A sérült akivérzés
veszélye miatt életveszélyben van:
Combcsonttörés vagy annak gyanúja esetén az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata a mozdulatlanság biztosítása. A sérült végtagot tartsa nyugalomban úgy, hogy oldalról megtámasztja pléddel
vagy kabátokkal. Hideg időjárási körülmények között takarja be a sérültet, óvja a kihűléstél.
Kötözések az alsó végtagon
70
Térdkalácstörés: leggyakrabban térdre esés, térdet
ért ütés, személygépkocsi műszerfalába beütődés,
kerékpárral, motorral elesés, sportolás közben
megrúgás következtében alakul ki. A térd duzzadt,
legtöbbször az ízület is bevérzik, a bőr alatt tapintható a több darabra tört térdkalács. A térdízűlet
fájdalmas, mozgásai korlátozottak. A mentők megérkezéséig biztosítsa a végtag nyugalmát oldalról
megtámasztott takaróval, polcolja alá a térdet,
ahogy a sérültnek a legkényelmesebb.
A rögzítés alapelvét (ép ízülettől ép ízületig) figyelembe véve a sérültet vákuummatracban kell szállítani, tehát a sínezés nem alkalmas ebben az esetben.
Lábszártorés, a láb csontjainak törése esetén a törések jellegzetes tüneteit (fájdalom, deformitás,
alakváltozás, duzzanat, mozgászavar) észlelheti.
Nyílt törés esetén a sebet a steril sebellátás szabályai szerint kell ellátni, vérzés esetén a vérzéscsillapítás szabályait kell alkalmazni, majd a végtagot
nyugalomba helyezni, szükség esetén rögzíteni.
Rögzítés lábszártörés esetén
5.5. Elsősegélynyújtás csonkolásos sérülés esetén
A baleset során az erőbehatás következtében végtag, végtagrész (kar, kéz, ujjak, láb, fül, orr) szakadhat le.
Napjainkban az orvostudomány, a mikrosebészeti
technika és módszerek fejlődésének köszönhetően
időben elvégzett műtéttel a leszakadt végtagoknak, végtagrészeknek a múködése részlegesen vagy
teljesen visszaállítható.
A helyszínen a leszakadt végtagot meg kell keresni
és azt is megfelelően ellátva, a sérülttel együtt kell
a kórházba szállítani.
Nagyobb esély van a sikeres műtét re, ha a csonkolt
végtag, végtagrész éles szélű. A csonkolás helyén a
vérzés nagysága a csonkolt erek roncsolódásától
függ, a fájdalom mindig nagy.
Az ellátás menete
A sérültet mindig vérzéscsillapítás és steril sebellátás szabályai szerint kell ellátnil A csonkolt uégtagot, végtagrészt (amputátumot) száraz, steril kötszerbe kell csomagolni, majd ezt egy jól zárható.
lehetőleg steril, de ha ez nem áll rendelkezésére,
tiszta nejlonzacskóba kell tenni. Ezt a zacskót egy
újabb zacskóba kell helyezni, amelybe előzőleg vizet és apróra tört jeget kell tenni 1: 1 arányban.
Mindkét zacskót jól le kell zárni! Tilos a csonkolt
végtagot nedvesen vagy lefagyasztva tartani!
Kitört fog: Gyermekeknél maradandó fog kitörése
esetén a fentebb leírtak szerint járunk el. Igyekezzünk a sérült gyermekkel minél előbb eljutni a
szájsebészetre, gyermekfogászati klinikára vagy fogászati centrumbal
5.6. Politrauma, sokkfolyamat, tömeges baleset
Politrauma, súlyos sérülés
ISMÉTLŐ FELADAT
Sorolja fel, hogy a baleseti mechanizmus alapján
mely esetekben kell súlyos sérülésre gondolni!
A technikai fejlődés (egyre gyorsabb és nagyobb
teljesítményű gépjárművek) eredményeként és a
közlekedési kultúra fejletlensége következtében
naponta hallhatunk súlyos sérülésekkel járó közlekedési balesetekről. A közlekedési balesetek közel
80%-a végződik súlyos sérülésseI.
A politrauma több testtáj egyidejű sérülése, melyek
közül legalább egy, vagy ezek kombinációja életveszélyes. Közlekedési balesetek során leggyakoribb
a koponya és mellkas, vagy a koponya és a végtagok súlyos sérülése. Statisztikai adatok igazolják,
hogy a súlyos sérültek fele a baleset helyszínén
vagy a kórházba szállítás közben meghal, ezekben
az esetekben a sérültek ellátása pontos felisme-
71
rést, gyors és pontos elsősegélynyújtás
igényel.
Fontos a helyszínen a mentők kiérkezéséig eltelt
időt minél hatékonyabban
kihasználni. A jól képzett, megfelelő gyakorlattal rendelkező elsősegélynyújtó a vérzések csillapítását, a légu tak felszabadítását és szabadon tartását, a sérült nyugalomba
helyezését és megfelelő fektetését
tudja elvégezni.
A sokkfolyamat
Bizonyos sérülések (erős vérzések, nagy fájdalom,
súlyos égés miatti folyadékvesztés),
betegségek
(súlyos hasmenésseI, hányással járó kórképek] esetén a beteg állapota gyorsan romolhat. A sokk hir-
telen kialakuló, több szerv működésének elégtelenségét okozó, majd az egész szervezetre kiható
összetett kórfolyamat, amely beavatkozás nélkül a
beteg halálához vezet. Az elsősegélynyújtó
feladata
lehetőségei szerint a sokkfolyamat
kivédése, korai
felismerése, valamint a már kialakult folyamat
lyosbodásának lassítása, megakadályozása.
sú-
A folyamat minden esetben az előzőekben
már
említett kiváltó okhoz kapcsolódik,
ezért fontos a
folyamat megelőzése a korai és szakszerűen végzett
elsősegélynyújtással.
Például súlyos vérzés esetén
a vérzés mielőbbi csillapítására törekedj en, majd a
sérült megfelelő pozicionálására,
a mentők értesítésére, és helyszínre érkezésükig a sérült folyamatos megfigyelésére.
A szakszerű elsősegélynyújtás
és korai felismerés eredményeként
a sokk folya-
mata lassítható, megállítható.
A sokkfolyamat
korai felismerésének
feltétele a
sokk jeleinek ismerete: a sérült fázik és szomjúságról panaszkodik. A sokkos beteg bőre sápadt, verí-
tékes, hűvös tapintatú. A folyamattói függően a beteg lehet zavart tudatú, de előrehaladott állapotban
már eszméletlenné válhat. Pulzusa szapora. vizsgálat közben könnyen elnyomhatja azt ujjaival.
A sokkveszély
• Értesítse
• A sérült
Sokkfektetés
72
elhárítása
és megelőzése
céljából:
a rnentőket!
nyugalomba
helyezése,
pozicionálása
sokkfektetésbe:
A fej a törzzsel egy síkban, vízszintesen legyen, az alsó végtagokat emelje fel és
támassza alá.
• Lehetőségei
szerint mielőbb
okot (vérzéscsillapítás).
rendezze
a kiváltó
• Takarja be a sérültetl
• A mentők kiérkezéséig
a sérült állapotát.
folyamatosan
ellenőrizze
Tömeges baleseti ellátás
ISMÉTLŐ FELADAT
Sorolja fel az elsősegélynyújtó teendőit a baleseti
helyszínen!
baleset es etén azonos helyen, azonos időben és azonos okból öt vagy több személy sérülése,
megbetegedése következik be. Leggyakrabban közlekedési baleset, üzemi baleset, katasztrófa idézhet elő tömeges balesetet, de ide sorolhatjuk a töTömeges
meges ételmérgezéseket
is. A sok sérült miatt a
sérültek száma és az ellátást nyújtók
száma között
átmeneti aránytalanság
alakul ki. Ezt az arány talanságot mielőbb rendezni kell, ehhez jó szervezésre, és több szervezet (mentőszolgálat,
tűzoltóság,
katasztrófavédelem,
elektromos
művek stb.) közös munkájára van szükség.
A tömeges baleset mielőbbi felszámolásában az elsősegélynyújtónak
is fontos szerepe van. A tömeges
baleset helyszínén - mint minden sérültellátás során - elsőként a biztonságos környezetről győzödjőn
meg, derítse fel a vészhelyzeteket,
amelyek elhárításához műszaki mentésre lehet szükség. Táiékozódjon a sérültek számáról és állapotukról.
Óriási
jelentőségű
a mielőbbi és pontos mentőhívás, hiszen a mentésirányító
a bejelentő információi alapján intézkedik a baleseti helyszínre küldendő mentőegységek
számáról,
a szükséges
társszervek
riasztásáról.
Ha a környezet biztonságos, a mentők megérkezéséig el kell kezdeni a vészhelyzetben lévő, de könnyen
hozzáférhető sérültek kiszabadítását. Az elsősegélynyújtás szabályai szerint végezze el a legfontosabb
beavatkozásokat,
a vérzéscsillapítást,
az eszméletlen
sérült ellátását. A mentők megérkezése után tájékoztassa a mentőegység vezetőjét (orvos, mentőtiszt
vagy ápoló) a sérültekről, állapotukról és az elvégzett
tevékenységekről,
majd szükség esetén végezze el a
kárhelyparancsnok
(a helyszínen lévő mentőegységek közül a legmagasabb szakmai végzettségű személy) által meghatározott
feladatokat.
A mentőszolgálat szakemberei
szigorú szakmai szabályok
szerint osztályozzák a sérülteket, és annak megfelelő
sorrendben végzik ellátásukat.
Összefoglalás
A balesetek során különbözó csont- és ízületi sérülések (rándulás, ficam, csonttörés) jöhetnek létre. Minden csont- és ízületi sérülés esetén, figyelembe véve a baleseti mechanizmust, a sérült panaszait, fájdalmát, valamint a látható deformitást, duzzanatot, törésként kell ellátni a sérültet. A sérült testrészt a talált
helyzetben kell nyugalomba helyezni és a mozdulatlanságot biztosítani. Végtagi csöves csontok sérülése
esetén, ha szükséges, a törött végtagot ép ízülettől ép ízületig kell rögzíteni sínezéssel. A sérült a koponyát ért sérülés esetén az elsősegélynyújtás után, állapotától függetlenül minden esetben szigorúan kórházba szállítandól Gerinctörésre utaló panaszok esetén, érzészavar. érzéskiesés. mozgászavar, petyhüdt
bénulás a végtagokon, fájdalom, tapintható csigolyadeformitás, ha a sérült székletét, vizeletét maga alá
engedte, tilos a sérültet mozgatni. A mellkast ért sérülések (bordatörés, tüdőzúzódás) esetén a sérültet
légzésének könnyítése és a fájdalom csillapítása céljából félülő helyzetbe kell fektetni és mielőbb mentőt
hívni. Hasi sérülés esetén a sérültet hanyatt fektetve, térdben felhúzott lábakkal kell fektetni. Tilos a
sérültnek szájon át bármi gyógyszert, italt vagy ételt adni! Belső szervek (hasi, mellkasi) súlyos sérülés ére, vérzésére kell gondolni, ha a sérült aluszékonnyá válik, bőre szürkéssápadt,
hűvös verítékes, állandó
szomjúságérzésről panaszkodik, pulzusa lOO/perc feletti, igen szapora.
A balesetek során lágyrészek (bőr, kötőszövet, izomzat), csontok, ízületek és szervek sérülhetnek. Ezek
a sérülések lehetek kűlönböző mélységű zárt és nyílt sérülések. A sebek legfontosabb jellemzője a vérzés,
sebfájdalom. sebtátongás és a sebfertőzés. A sebellátás legfontosabb célja a további vérvesztés megakadályozása, csökkentése, a fájdalom csillapítása, valamint a sebfertőzés megelőzése steril kötözések alkalmazásával. A mélyen elhelyezkedő, rögzült idegen testet tilos eltávolítani a sebből. A vérzéseket külső -látható - és belső - nem látható - vérzésre oszthatjuk fel. A vérzés lehet hajszáleres (kapilláris), vénás vagy
artériás, attól függően, hogy milyen típusú ér sérült meg. A súlyos vérzés esetén a sérült végtagot a szívnél
magasabbra kell emelni, majd ujjnyomásos vérzéscsillapítással a megfelelő artériás nyomópontot kell
nyomni, a sebre nyomókötést kell felhelyezni.
Politraumáról beszélünk, ha több testtáj egyidejűleg sérül, melyek közül legalább egy, vagy ezek kombinációja életveszélyes. Az elsősegélynyújtó a vérzések csillapítását, a légutak felszabadítását és szabadon
tartását, a sérült nyugalomba helyezését és megfelelő fektetését tudja elvégezni. Tömeges balesetről beszélünk, ha azonos helyen, azonos időben és azonos okból öt vagy több személy sérülése, megbetegedése
következik be.
KULCSFOGALMAK
csont- és ízületi sérülések. koponya sérülései. gerinc sérülései. mellkas sérülései. hasi sérülések.
medence sérülései • csonkolás. seb • zárt sérülés • nyílt sérülés. vérzés. hajszáleres vérzés. vénás
vérzés. artériás vérzés. gyenge vérzés. erős vérzés. artériás nyomópont • ulinyomásos vérzéscsillaoltás
• nyomókötés. törés. rándulás. ficam. zárt törés. nyílt törés. körkörös kötés e sapkakötés • parittyakötés • fedett hasi sérülés. kivérzés • politrauma • sokkfolyamat • tömeges baleset
73
KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Mutassa be a felső végtag rögzítését háromszögtetű kendővel!
2. Ismertesse a medence és a combcsont sérülésének jellemzőit és ellátásukat!
3. Ismertesse a sebek általános jellemzőit, mutassa be a sebellátás menetét!
4. Jellemezze a vérzéseket, végezze el a lábszáron kialakult vénás vérzés csillapítását!
5. Ismertesse az artériás nyomópontokat, végezze el az alkaron kialakult artériás vérzés csillapítását!
6. Mutassa be az orrvérzés ellátásának menetét!
7. Ismertesse a politrauma és a tömeges baleset fogalmát!
8. Ismertesse az elsősegélynyújtó feladatait bordatörés esetén!
9. Mutassa be a sérült ellátásának menetét a nyaki gerinc sérülése esetént
10. Ismertesse az elsősegélynyújtó feladatát végtagcsonkolás esetén!
11. Mutassa be az eszméletlen agykoponya-sérült pozicionálását!
12. Mutassa be egy magasból esett sérült vizsgálatának menetét!
13. Ismertesse a sokkfolyamat lényegét, a sokk kialakulására utaló jeleket!
14. Mutassa be a súlyos sérült vizsgálatát és a sokkos beteg ellátásának menetét!
74
6. fejezet
TERMIKUS BALESETEK
Ebben a fejezetben áttekintjük a hőhatás okozta
sérülések helyszíni ellátásának fontosabb irányelveit és az elsősegélynyújtó teendőit. Szót ejtünk a
marószeres sérülések ellátásáról is.
6.1. Égés
A testet ért magas hőmérsékletű behatás különböző súlyosságú égési sérüléseket okoz. Leggyakrabban láng, forró folyadék (olaj, víz) vagy fém, magas
hőmérsékletű sugárzó hő, gáz, gőz, elektromos
áram okozhatja a sérüléseket. Hazánkban a sok égési sérülés elsősorban felelőtlenség (ágyban dohányzás, munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása) miatt jön létre. Gyermek- és időskorban a
forrázásos sérülések gyakoriak. Az égési sérülés súlyosságát, kimenetelét a szövetkárosodás mélysége,
a megégett testfelület kiterjedése, valamint a sérűlt
kora határozza meg. Mivel a bőrben és a bőr alatti
kötőszövetekben nagy mennyiségű folyadék és ásványi anyag található, súlyos égés esetén a sok folyadék hő hatására elpárolog, az ásványi anyagok
elégnek, ezért a sérülés az egész szervezetet érintheti. Az égési sérülés következménye a nagy fájdalom, folyadékvesztés, fertőzésveszély.
Az égési sérülés súlyosságának
'meghatározása aszövetkárosodás
mélysége alapján
1. fokú égés: A bőr kipirult, a bőrredők elsimultak,
enyhe duzzanat látható, fájdalmas. Pár nap alatt
spontán gyógyul, néha hámlás kíséri.
Ill. fokú égés: A bőrfelület piszkosszürke a szövetelhalás miatt, a hólyagok felszakadtak, folyamatosan
váladékozik. Általában fájdalommentes a sebzés.
IV. fokú égés: elszenesedés, a mélyebb szövetek
(izom, csont) elhalnak, zsugorodnak.
Az égés kiterjedésének nagyságát becsléssel tudjuk
meghatározni a 9-es szabály használatával. A szabály lényege, hogya sérült testét gondolatban ll,
egyenként g%-os részre osztjuk fel.
9%
fej és nyak
a törzs első felszíne
2 x 9 = 18%
a törzs hátsó felszíne
2 x 9 = 18%
bal felső végtag
9%
jobb felső végtag
9%
bal comb
9%
ballábszár
9%
jobb comb
9%
jobb lábszár
9%
gáttájék
1%
100%
JÓ, HA TUDJUK!
A túlzásba Vitt napozás nagy kiterjedésű elsőfokú
égést okoz és növeli a bőrrák kialakulásának
kockázatát!
Ha a szabályt nem tudjuk alkalmazni, a sérült tenyerét (ujjak nélkül) tekintjük 1%-nak, és így becsüljük meg az égett felület kiterjedését.
Az égett sérült ellátása
II. fokú égés: A bőrfelszín piros, a bőr rétegei között szabálytalan nagyságú, víztiszta folyadékkal
telt hólyagok jelennek meg. Némelyik hólyag megrepedhet és a folyadék kiürül belőle, nyílt seb keletkezik, ezért a fertőzés veszélye jelentős. A fájdalom erős.
I-II. fokú égés a kézfejen
76
Az égett felületet
15-20 percig hütse hideg folyó vízzel
• Súlyos, nagy felületű,
hívjon mentőtl
mély égés esetén
azonnal
vizet alkalmazni
szövetkárosodást
• Ha lehet, az égett testfelületet tegye szabaddá, a
bőrbe égett ruhát kitépni tilos'
• Hűtés
után
tilos, mert
okozhatl
helyezzen
a túl hideg további
az égett
laza,
felületre
steril fedőkötést!
az égett felületet hideg folyó vízzel legalább 15-20 percig, ezzel csökkenti a sérült fáj-
• Nagy kiterjedésű
égés es etén az égett felület
fedésére tiszta, vasalt lepedőt is használhat!
dalmát és az égés tovaterjedésének
mértékét is.
Ha a folyóvizes hűtés nem megoldható,
gyakran
cserélt hűtőborogatást
alkalmazzon. Jeget, jeges
• Helyezze
a sérült végtagot,
sérültet nyugalombal
• Hűtse
szükség
esetén
a
• A mennyiben
a II. fokú égés területe meghaladja az 5%-ot, a sérültet kórházba kell vinnil
Tilos az égési sebbe bármit belekenni vagy számi!
Égett sérült ellátása során alkalmazható kötszerek
6.2. Fagyás
Fagyáskor a tartósan fennálló hideghatás következtében helyi vérkeringészavar
jön létre, amely szövetkárosodást
okoz. Fagyos, száraz és szeles időjárási viszonyok közt, főként a test kiemelkedő,
kiálló részein (fül, orr, áll, kéz-láb ujjai) alakulhat
ki, amit a túl szoros, szűk ruházat (szoros zokni,
harisnya, cipő vagy kesztyű) is okozhat. Gyakran
az egész test kihűlésévei
jár együtt (hajléktalanok,
erősen ittas egyének esetében). A megjelenési kép
hasonlít az égési sérülésekre,
a súlyosságot itt is
fokokban fejezzük ki.
1. fokú fagyás: A fagyott
testrészen
zsibbadást,
viszketést, tűszúrásérzést,
később érzéstelenséget
panaszol a beteg. A bőr kezdetben sápadt, márványozott, majd lilás, kékes színű és duzzadt lesz.
II. fokú fagyás: A bőr felülete
geiben hólyagok
hatnak.
jelennek
szürkésbarna,
meg, melyek
rétemegnyíl-
Ill. fokú fagyás: A bőr minden
rétege és az alatta
lévő szövetek is megfagynak.
A hólyagok összefolynak, megrepednek.
A bőr feketévé válik.
A fagyási sérülés ellátása
• A sérültet mielőbb
további lehűléstőll
vigye meleg
• Távolítsa
gyűrűt!
zoknit,
el a cipőt,
helyre,
óvja a
harisnyát,
kesztyűt,
• A fagyott testrészt
fedje le sterilen,
szerint helyezze nyugalomba!
lehetőség
• A fagyott testrész direkt melegítése
meleg vízbe helyezés) TILOS~
• Ha a sérült
folyadékkal,
• Gondoskodjon
lításáról.
(dörzsölés,
eszméleténél
van, itassa meg meleg
így javítja a beteg vérkeringéséti
a sérült sürgősségi
osztályra
szál-
77
6.3. A bőrre, nyálkahártyára került marószerek
sérülései
A savak és lúgok, ha tömény formában kerülnek a
bőrre, nyálkahártyára,
marásos sérüléseket okozhatnak. A sérülés súlyosságát befolyásolja az adott
anyag töménysége és a bőrrel való érintkezés időtartama.
itatott ruházatot. Óvatos, legalább 15 perces folyóvizes lemosással, öblítéssei mielőbb távolítsa el a
marószert a felmart bőrról. közben ügyeljen arra,
hogy a marófolyadék ne érintkezzen más testrésszel.
Az ellátás menete: Saját maga védelmében húzzon
gumikesztyűt,
óvakodjon attól, hogy a ruházatára
kerüljön a marószer. Távolítsa el a marószerrel át-
A seb környékét
itassa fel száraz gézlappal. Helyezzen rá steril fedőkötést! Gondoskodjon a sérült
sürgősségi osztályra szállításáróll
Összefoglalás
Égési sérülés esetén, függetlenül az égés kiterjedésétől és mélységétől,
15-20 percig hideg folyóvízzel
hűteni. majd sterilen fedni kell a sebet. A fagyott testrészt fedje le sterilen, a sérültet meleg helyre
kell vinni.
égés • fagyás
KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Ismertesse az égés fokozata it, mutassa be az ellátás menetét az alkar II. fokú égése esetén!
2. Ismertesse az elsősegélynyújtó feladatait bőrre került maróanyag esetén!
78
7. fejezet
,
HIRTELEN ROSSZULLETEK
Ajól képzett elsősegélynyújtónak nem csak a sérüléssel járó állapotokat kell tudnia megfelelően ellátni. Naponta találkozhatunk hirtelen kialakuló,
sürgősségi ellátást igénylő betegségekkel, amelyekhez azonnali beavatkozás szükséges. A folyamatok
hátterében leggyakrabban betegség súlyosbodása
vagy hirtelen kiújulása áll. A betegségek önmagukban, vagy szövődményeik miatt életveszélyt jelentenek a beteg számára. A folyamatok felismerése,
értelmezése nagyon nehéz, így az elsősegélynyújtó
lehetőségei is korlátozottak. A mentők értesítése.
a beteg pozicionálása, esetleg a beteg gyógyszereinek beadása vagy az újraélesztés megkezdése az elsősegélynyújtó fontos feladata, amivel megmentheti a beteg életét, illetve segíthet szenvedésének
és a maradandó egészségkárosodás mértékének
csökkentésében.
7.1. Allergiás reakciók
Ha szervezetünk a számára idegen anyaggal
(allergénnel) találkozik, az immunrendszerünk válaszreakcióját, allergiás reakciót válthat ki. Az idegen anyag szervezetünkbe több módon juthat be.
Légzéssel (pl. virágporok, háziporok, gombaspórák), étkezéssel (különbözó
tartósítószeres ételek,
italok) és bőrön keresztül (kozmetikumok, vegyi
anyagok, fémek) bejutott mérgező anyagok okozhatnak allergiás reakciót. Gyakori az állatok, rovarok
(pókok, méh, darázs), kígyók által okozott allergiás
reakció.
A reakciók lefolyásuk alapján különböző súlyosságúak lehetnek. Enyhe esetben inkább helyi tünetek
vannak, bőrviszketés, csalánkiütés, bőrpír, émelygés, hányás. Súlyos esetben szapora szívverés, gyors
vérnyomásesés, a hörgők görcse és gégevizenyő alakul ki. A gégevizenyő (amikor az allergiás re akció
következtében a gége körüli laza szövetekben folyadék halmozódik fel, ami a légutakat szűkíti)
következménye légzési elégtelenség. A beteg bőre szürkés-sápadt, nyirkos, szemmelláthatóan nehézlégzéssel kűzd, beavatkozás nélkül a beteg
meghal.
Az elsősegélynyújtó mielőbb hívjon orvost, mentőt.
Helyezze a beteget félig ülő helyzetbe. Ha a beteg
eszméletlenné válik, fektesse le, végtagjait emelje
fel. Szükség esetén kezdje el az újraélesztést. Ha a
befúvást nem tudja elvégezni a légutak szúkülete
miatt, akkor a mellkaskompressziókat végezze folyamatosan a mentők kiérkezéséig.
7.2. Légúti idegen test
A felső légúti elzáródás sürgősen megoldandó probléma. Az elzáródás oka leggyakrabban rosszul megrágott étel félrenyelése, illetve idegen test, kisgyermekeknél játék, eszméletlen beteg esetén a
gyomortartalom visszakerülése a légutakba.
sára. Álljon a beteg mellé és kissé mögé, egyik
tenyerével támassza meg a beteg mellkasát és enyhén döntse előre. Nyitott tenyérrel üssön a lapockák közé legfeljebb ötször. Minden ütés után meg
A részleges légúti elzáródást hirtelen fellépő légzési
elégtelenség. belégzési nehezítettség, .húzá" belégzési zaj és köhögés kíséri. Amint az elzáródás teljessé válik, a légáramlás csökken a szűkületen át, a
beteg képtelen beszélni, lélegezni és ajka szederjessé válik. Eszméletlenség lép fel, és ha az elzáródás
nem szűnik meg, beáll a halál.
Ha a beteg még lélegzik, eszméleténél van, biztassa köhögésre, ha elgyengült, abbahagyta a köhögést, törekedj en az idegen test mielőbbi eltávolítá-
A beteget biztassa köhögés re, és nyitott tenyérrel üssön
a lapockák közé
80
Heimlich-féle műfogás álló betegnél
kell győződni arról, hogy a légúti akadály elhárult-e. Ez a beavatkozás ülő, álló és fekvő testhelyzetben is elvégezhető.
Ha az ötödik ütés is eredménytelen,
a Heimlichféle műfogás alkalmazásával hirtelen felhasi nyomást kell kifejteni. A beteg mögé állva törzsét
kissé hajtsa előre (hogy az idegen test könnyen
kikerüljön)
és karolja át hasának felső szélét.
Egyik ökölbe szorított kezét tegye a beteg hasára
a köldöke és a szegycsont ja közé, majd másik kezével ragadja meg öklét és rántsa erőteljesen
beés felfelé a beteg hasába. Ezt is maximum ötször
lehet megismételni.
Sikertelenség
esetén váltogassa az öt hátba csapást és az öt felhasi lökést.
teg feje felé, legfeljebb ötször. További sikertelenség es etén a száj ismételt ellenőrzése és a fenti ciklus megismétlése javasolt. Ha a beteg a beavatkozás
alatt bármiker eszméletlenné
válik, el kell kezdeni
a BLS alkalmazását. Ha az idegen test miatt a beteg nem lélegeztethető
befúvással, a mellkaskompressziókat akkor is végezze folyamatosan a mentők
megérkezéséig.
Csecsemőés gyermekkorban
leggyakrabban
kis
tárgyak, játékok szájba vétele miatt, vagy étkezés
közben alakul ki hirtelen
a légúti elzáródás.
Jellemző tünet a hirtelen kezdődő öklendezés, köhögés, sípoló légvétel. Amennyiben a gyermek hatásosan köhög, nincs szükség egyéb beavatkozásra,
Ha a beteg eszméletlenné válik, fektesse le, majd
haladéktalanul kezdje meg 30 kompresszióval az
újraélesztést. A kompressziók után a két lélegeztetés előtt tekintsen be a szájüregbe
tén takarítsa ki aztl
és szükség ese-
Ha a beteg fekszik, fordítsa hanyatt, ha nem így
feküdne, majd térdeljen rá lovaglóülésben
a comb
felett. Egyik tenyere
tövét tegye a szegycsont
kardnyúlványa és a köldök közé, másik kezét tegye
az előbbire, végezzen erőteljes lökést a hasra a be-
Légúti idegen test eltávolítása csecsemőnél
csak biztassa a gyermeket a köhögésre, közben folyamatosan
figyelje az állapotát.
Ha a köhögés
gyengévé,
hatástalanná
válik, azonnal hívja a
mentőket
(~: 104), majd vizsgálja a gyermek reakcióképességét
a tanultak szerint.
Szükség esetén azonnal kezdje el a BLS-t. A kép alapján
ismertesse a mellkaskompresszió kulcspontjait felnőtt
BLS során!
Ha a gyermek eszméleténél
van, de gyengén köhög
vagy nem köhög, azonnal végezzen 5 háti ütést az
alábbiak szerint. A csecsemőt hason fekve, sülylyesztett fejjel fektesse az alkarjára.
a csecsemő
arca a tenyerébe kerüljön. Üssön legfeljebb ötször
a kéztövével a hát közepére a lapockák közé. Ha az
idegen testet sikerül eltávolítani, nem kell mind az
öt ütést elvégezni. Az 1 évnél idősebb gyermeket
fektesse a combjára, vagy előre döntve támassza
meg a gyermeket,
és így végezze a hátba csapásokat maximum ötször. Ha a háti ütések eredménytelenek és a gyermek még eszméleténél
van, végezzen csecsemőnél
mellkasi, kisgyermeknél
hasi
lökést az alábbiak szerint. A csecsemőt fordítsa hanyatt az alkarjára úgy, hogy feje a törzsénéllejjebb
legyen, és végezzen 5 mellkasi lökést hasonlóan a
mellkasi kornpressziókhoz,
csak annál erősebben
81
és ritkábban. Csecsemőkön tilos alkalmazni a
Heimlich-féle műfogástl 1 évnél idősebb gyermekeknél álljon vagy térdeljen a gyermek mögé, karjai alatt átnyúlva ölelje át a gyermek törzsét. Ökölbe szorított kezét a 80. oldali képen látható módon
helyezze a has felső részére, majd hirtelen rántsa
be- és felfelé öklét a gyermek hasába maximum ötször. A mellkasi vagy hasi lökések után vizsgálja
meg a gyermeket. Ha az idegen test nem mozdult
ki és a gyermek eszméleténél van, ismételje meg a
sorozatot a háti csapásoktól ugyan ilyen sorrendben. Ha az idegen test távozott, a gyermeket akkor
is orvoshoz kell vinni az egyéb sérülések kizárása
céljából.
Ha a gyermeket eszméletlenül találta, vagy közben
reakcióképességét elveszíti, azonnal fektesse kemény, sima alapra. Ha eddig még nem kért segítséget, hívja vagy hívassa a mentőket (~: 104).
Nyissa ki a gyermek száját, nézzen bele, ha idegen
testet lát, azt egyszer próbálja meg eltávolítani.
A tanultak szerint próbáljon meg ötször befújni,
közben vizsgálja a mellkas mozgását. Ha nincs reakció (mozgás, köhögés, légzés) kezdjen mellkaskompressziót, és végezze az újraélesztést a tanultak szerint 1 percig. Közben, amikor kinyitja a
szájat a be fúvás okhoz, mindig nézzen bele, hátha
láthatóvá vált az idegen test, amelyet próbáljon
Mellkasi lökések csecsemőnél, légúti idegen test eltávolításához
meg eltávolítani. Az újraélesztést addig végezze,
amíg szükséges. Ha a gyermeknek kielégítő lesz a
légzése és visszanyeri az eszméletét, fordítsa oldalra és folyamatosan ellenőrizze a mentők megérkezéséig.
7.3. Mellkasi fájdalom, szívinfarktus
A szívizom oxigénellátása saját speciális érrendszerén, a koronáriás ereken keresztül történik.
A koronáriás erek között minimális az összeköttetés. Bonyolult kórélettani folyamatok következtében az erek szűkülhetnek, súlyosabb esetben
elzáródhatnak. A szűkület vagy elzáródás mögötti
szívizomrész oxigénellátása átmenetileg vagy tartósan zavart szenved. Az oxigénhiányra a szívizom
érzékenyen reagál.
Az átmeneti oxigénhiány esetén szorító mellkasi
fájdalmat (angina pektoriszt) okoz. Tartós oxigénhiány következtében szívizomelhalás (szívizominfarktus) alakul ki, amely súlyos életveszélyes állapotot jelent, mert a beteg keringése ritrnuszavar,
keringési elégtelenség következtében leállhat.
A bevezető tünetek mind átmeneti, mind tartós
oxigénellátási zavarban megegyeznek, elsősegélynyújtás szintjén azokat elkülöníteni nem lehet.
A panaszok gyakran fizikai terhelés, munkavégzés
közben jelentkeznek. A legfőbb tünet a hirtelen
szorító-nyomó jellegű mellkasi fájdalom, a beteg
elmondása szerint "mintha ülnének amellkasán".
A fájdalom kisugárzik baloldalon a lapockába,
vállba, felkarba, a gyomor tájékára. Súlyos esetben
82
légszomj, sápadt, hideg tapintatú verejtékes bőr,
hányás, halálfélelem is lehetséges.
A jellegzetes panaszok hatására minden esetben
infarktusként kell eljárnia az elsősegélynyújtónak.
A beteget soha ne hagyja magára, készüljön fel újraélesztésre, mert a beteg keringése bármikor leállhat! Az elsősegélynyújtó feladata teljes fizikai és
pszichés nyugalom biztosítása.
Helyezze a beteget félig ülő testhelyzetbe. Ha a beteg rendelkezik Nitroglycerin tartalmú spray-vel,
gyógyszerrel, egyszer használja azt. Mielőbb hívjon
mentőt, mert infarktus esetén a beteget sürgősen
kardiológiai sürgősségi osztályra kell szállítani. Itt,
a kardiológiai laborban a szív érrendszerébe juttatott speciális katéterrel a szűkület, elzáródás mögötti területet fel lehet szabadítani, hogya szívizom
oxigénellátása
mielőbb
rendeződjön.
A mentők a beteg kikérdezése, vizsgálata (EKGvizsgálat, helyszíni gyors labor) alapján megállapítják a folyamat lényegét és elkezdik a szakszerű
gyógyszeres ellátást és a beteg felkészítését a szállításra. A beteget szoros megfigyeléasel a szervezett betegellátás szerinti legmegfelelőbb intézetbe
szállítják.
7.4. Nehézlégzéssei járó rosszullétek
ISMÉTlŐ
FELADAT
Ismertesse a légzés vizsgálatának menetét!
Szervezetünk sejtjeinek, szöveteinek zavartalan
múködéséhez,
az élet fenntartásához oxigénre van
szükség. A szervezet gázcseréje összetett folyamat,
amelyet bonyolult szabályozó mechanizmusok irányítanak, szükség esetén korrigálnak. A légzés a
központi idegrendszer szabályozása alatt áll. A gázcsere lényege az oxigén felvétele és a szén-dioxid
leadása. Ez a folyamat három fázisban (belégzés,
kilégzés, légzésszünet) zajlik. A szervezet sejtjei
nem csak az oxigénhiányra érzékenyek, hanem a
szén-dioxid túlsúlyára is, ezért a nehézlégzéssei
(fulladással) járó folyamatok életveszélyes állapotot jelentenek.
Az oxigénhiányra leghamarabb az agy sejtjei reagálnak. A légzési rendellenességek felismeréséhez
az elsősegélynyújtónak ismernie kell a normális
légzés fontosabb jellemzőit. Az egészséges felnőtt
ember légzésszáma nyugodt körülrnények
között
percenként 14-16, a be- és kilégzés fázisai arányosak. A gyermek légzésszáma 20-30 percenként.
Felnőtt esetében kóros a 30 feletti és 10 alatti percenkénti légzésszám. A magas légzésszám oka leggyakrabban a stresszes, ideges vagy lázas állapot.
Láz esetén 1 "C hőmérséklet -emelkedés a légzésszámot 4-6-tal emeli percenként. A légzésszám
csökkenését figyelheti meg koponyasérülések, agyi
történések esetén és altatószer-, kábítószerrnérgezések következményeként. A légzési elégtelenségek legfőbb jellemzője a légzés valamely fázisának nehezítettsége,
a beteg arca sápadt, bőre
hűvös, verejtékes, ajka kék, pulzusa szapora. Súlyos állapotban nyugtalanná, zavart tudatúvá válik
a beteg, majd légzésleállás következhet be.
A nehézlégzés csoportosítása
fázisai alapján
a légzés
Belégzési nehézlégzés során a belégzés erőlködve,
nehezen kivitelezhető. Kialakulásának hátterében
keringési betegség, szívelégtelenség áll. A beteg arca sápadt, bőre hűvös verejtékes, ajka kék. Köhécselés, rózsaszín köpetürítés, szörcsögő légzési hang
kísérheti.
Kilégzési nehézlégzést leggyakrabban valamilyen légzőszervi betegség (pl. tüdőasztma) okoz. Rohamokban jelentkezik, a beteg erőlködve tudja a levegőt kifújni, kilégzése hangos, esetleg sípoló lehet. A kilégzés
fázisát a beteg ülve, kezeivel támaszkodva segíti.
Nehézlégzés esetén a beteg általában a számára
legkényelmesebb pozíciót keresi meg. Ha ez nem
történt meg, helyezze a beteget ülő helyzetbe, hátát
megtámasztva. Belégzési nehezítettség esetén a beteg lábait lógassa le. Nyisson ablakot. Mielőbb értesítse amentőket, kiérkezésükig ne hagyja magára
a beteget, készüljön fel újraélesztésrel
7.5. Agyi vérellátási zavarok, agyvérzés, gutaütés
ISMÉTLŐ
FELADAT
Mutassa be az eszméletlen beteg vizsgálatának,
pozicionálásának menetét!
Tanulmányaink során többször hangsúlyoztuk, hogy
a szervezetünkben fellépő tartós oxigénhiány következtében az agy múködészavara jelentkezik leghamarabb. Az agy múködészavarának
több oka is
lehet. Leggyakrabban légzőrendszeri kóros folyamatok miatt kialakuló oxigénhiány vagy az agy vérellátási zavara okozhat súlyos életveszélyes állapotokat, amelyek maradandó egészségkárosodásokkal
járhatnak. Az agy vérellátási zavarát az agyi erek
szűhűlete, elzáródása okozza, amelynek következtében az elzáródás mögötti terület vérellátása csökken vagy megszűnik, így az agy sejtjei elhalnak, agyi
infarktus következik be. Ezt az állapot ot nevezik a
köznyelvben gutaütésnek. Másik ok az agyi erek falának megrepedése lehet, melynek következtében
vér lép ki az agyállományba, kialakul az agyvérzés.
Az agyi vérellátási zavarokra jellemző tünetek általában hirtelen kezdődnek, lehetnek átmenetiek (pár
percig tartó) és tartósak. Az alábbi tünetek, panaszok esetén gondoljon agyi vérellátási zavarra. Hirtelen fellépő ütésszerű erős, tarkótáji fejfájás, beszédzavar, nyelészavar, féloldali gyengeség és
mozgászavar, végtagi gyengeség, zsibbadás, lefittyedt száj, széklet- és vizelettartási képtelenség. Súlyos esetben zavartság, eszméletlenség, hányás, légzési elégtelenség.
Az alábbi tünetek észlelése esetén minden esetben
azonnal hívjon mentőt (ha rövid ideig tartott, akkor isl]. A beteget mielőbb, lehetőleg a tünetek
83
megjelenésétől számított 1 órán belül sürgősségi
osztályra kell szállítani. Az agyi vérellátási zavar típusának pontos meghatározása után döntik el,
hogy a beteg további ellátása idegsebészeti műtéttel vagy gyógyszeres kezeléssei történjen. A cél valamennyi esetben az agy vérellátási zavarának mielőbbi rendezésével biztosítani az agy sejtjeinek
oxigénellátását. Ezáltal a maradandó egészségkárosodások (bénulás, önellátási képtelenség) súlyosságát lehet csökkenteni.
Az elsősegélynyújtó azonnal hívjon mentőt, fektesse
a beteget 15 fokra megemelt felsőtesttel. A mentők
megérkezéséig folyamatosan kövesse a beteg állapotát, szükség esetén kezdje el az újraélesztést.
A beteg fektetése 15 fokra megemelt felsőtesttel
7.6. Görcsrohammal járó rosszullétek
ISMÉTLŐ FELADAT
Mutassa be a stabil oldalfekvő helyzet létesítését
eszméletlen betegen!
A görcs roham a test több izmának egyidejű összehúzódása, amely gyakran eszméletvesztéssel jár.
Kialakulásának hátterében nagyon sok, elsősorban
az agy működését befolyásoló folyamatok (koponyasérülés, alacsony vércukorszint, oxigénhiányos
állapot, keringési elégtelenség, epilepszia, lázgörcs,
mérgezések, elvonási tünetek) állnak.
Az egyik leggyakrabban görcsrohamot előidéző ok
az epilepszia. A görcsroham jellemzője a hirtelen,
rohamszerű kezdet, amely gyakran ismétlődhet.
Oka az agyban kialakuló kóros izgalmi állapot, átmeneti múködészavarral.
Megjelenési formája a
laikus számára ijesztő lehet. A beteg hirtelen sikolyszerű felordítás után eszméletét veszti és elzuhan. Izmai az egész testén megmerevednek.
A néhány másodpercig tartó merevgörcs után az
egész test izomzata rángatózni kezd. Roham közben a beteg a nyelvét megharaphatja, száján véres-habos nyál ürül, székletét-vizeletét maga alá
engedi. A roham után általában 5 -15 percig eszméletlenség, majd a tudatzavart beteg tudatának
fokozatos feltisztulása észlelhető. Előfordulhat,
hogy az eszmélet visszatérte előtt újabb görcsroham indul el.
84
Az elsösegélynyújtó
feladata
roham alatt
Roham alatt törekedjen a beteg sérülésektől való
védelmére. Helyezzen a feje alá plédet, párnát,
vagy tartsa kezével. Tilos roham alatt a beteg fogai
közé, szájába bármit behelyezni! Tilos a rángatózó
végtagokat lefogni, mert az csontízületi sérüléseket, izomszakadást okozhatl Lezajlott roham után
az eszméletlen beteget helyezze stabil oldalfekvő
helyzetbe! Tilos a zavart tudatú beteget magára
hagynil Vizsgálja meg a beteget, milyen sérülései
lettek a roham alatt, szükség esetén lássa el a sebeket] Hívjon orvost vagy mentőt, mert orvosi vizsgálat dönt a kórházi felvételről.
A gyermekkori lázgörcs is elsősegélyre szoruló állapot.
A legtöbb gyermek szervezete meglepően jól tűri a
magas lázat, de a gyerekek SO/o-ánakaz idegrendszere
az epilepsziához hasonló görcsrohammal reagál a hirtelen emelkedő lázra. A lázgörcs leggyakrabban csecsemőknél, S év alatti gyermekeknél a láz hirtelen
emelkedésekor fordul elő. Jellemzője ahirtelenség.
Láthatja a láz nyilvánvaló jeleit, mint a kipirult arc,
forró bőr. A gyermeken az arc, majd a végtagok izomrángásait észlelheti, a rohamot eszméletvesztés kíséri.
Megelőzés céljából nagyon fontos az időben elkezdett
lázcsillapítás. Lázgörcs észlelésekor törekedj en a légút biztosítására és a mielőbbi lázcsillapításra. A lázcsillapítás gyógyszeresen (gyermekorvos által felírt
kúp formájában) és fizikálisan hűtő borogatással vagy
hűtő fürdővel történjen. Figyelje folyamatosan a
gyermek eszméletét és állapotát, hívjon orvostl
7.7. Cukorbetegség miatti rosszullét, kóma
A cukorbetegség a szénhidrát-anyagcsere zavara.
Cukorbetegség esetén a leggyakrabban a túl alacsony vércukorszint, ritkábban a túl magas vércukorszint okozhat gyorsan kialakuló kóros, életveszélyes folyamatokat.
A cukorbetegség különböző típusainak következtében a kezelés is változó lehet. Az egyik kezelési
forma az inzulinos kezelés, amikor az inzulint az
előírt időben és mennyiségben tűszúrással juttatják a beteg bőrének rétegei közé. A kezelést megfelelő felvilágosítás és oktatás után maga a beteg
végzi. A felvilágosítás során el kell mondani a betegnek, milyen bevezető jelei lehetnek, ha vércukorszintje leesik, és milyen teendője van ebben az
esetben. A cukorbetegek igazolványukban "Cukorbeteg vagyok" kártyát hordanak. A kártyán utasítások vannak a rosszullét esetén alkalmazandó
elsősegély-nyújtási teendőkről.
Az alacsony vércukorszint miatti rosszullét (kóma)
leggyakrabban az inzulinnal kezelt betegeknél fordul
elő. Oka lehet a beteg által nem megfelelő mennyiségű szénhidrátbevitel az inzulin beadása után, vagy
fokozottabb cukorégetés (pl. nyáron, sportolás közben), vagy ha hasmenéses állapot lép fel, illetve ha a
szükségesnél több inzulint adott be magának. Kezdetben a beteg gyengeségről, fáradtságról, éhségerzetről, fejfájásról panaszkodik. Bőre sápadt, hűvös,
verítékes. Beszéde elkent lehet, viselkedése megvaltozik, agresszívvé válhat. Az agysejtek vércukorhiánya miatt tudat- és eszméletzavar alakul ki, a beteg
kómás lesz.
Ha a beteg eszméleténél van, itasson vele cukros
vizet, szörpöt. Ha a beteg eszméletlen, a légúti elzáródás miatt ne próbálkozzon az itatással. Fektesse
a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe. Azonnal hívjon orvost, mentőket.
85
Összefoglalás
Az allergiás reakciók lefolyásuk alapján különböző
súlyosságúak lehetnek. Enyhe esetben inkább helyi
tünetek vannak, bőrviszketés, csalánkiütés, bőrpír, émelygés, hányás. Súlyos esetben szapora szívverés,
gyors vérnyomásesés.
a hörgők görcse és gégevizenyő alakul ki. Az elsősegélynyújtó mielőbb hívjon orvost, mentőt. Helyezze a beteget félig ülő helyzetbe. Ha a beteg eszméletlenné válik, fektesse le, végtagjait emelje fel. Szükség esetén kezdje el az újraélesztést.
A részleges légúti elzáródást hirtelen fellépő légzési elégtelenség. sípoló légzési hang és köhögés kíséri. Ha
a beteg még lélegzik, eszméleténél van, biztassa köhögésre. Nyitott tenyérrel üssön a lapockák közé legfeljebb ötször, a Heimlich-féle műfogással hirtelen felhasi nyomást fejtsen ki. Eszméletlenség esetén 30
mellkasi kompressziót kezdjen.
Szívizominfarktus gyanúját vetik fel a fizikai terhelés, munkavégzés közben jelentkező szorító-nyomó
mellkasi fájdalom, verejtékezés, hányinger, hányás. A beteget félig ülő helyzetbe tegye, mielőbb hívjon
mentőt a sikeres ellátás érdekében.
A légzési elégtelenségek legfőbb jellemzője a légzés valamely fázisanak nehezítettsége, a beteg arca sápadt, bőre hűvös, verejtékes, ajka kék, pu1zusa szapora. Súlyos állapotban nyugtalanná, zavart tudatúvá
válik a beteg, majd légzésleállás következhet be. Helyezze a beteget ülő helyzetbe, hátát megtámasztva.
Belégzési nehezítettség esetén a beteg lábait lógassa le, hívja a mentőketl
Agyi vérellátási zavar tünete a hirtelen fellépő ütésszerű erős, tarkótáji fejfájás, beszédzavar. nyelészavar.
féloldali gyengeség és mozgászavar, végtagi gyengeség, zsibbadás, lefittyedt száj, széklet- és vizelettartási
képtelenség. Súlyos esetben zavartság, eszméletlenség, hányás, légzési elégtelen ség léphet fel. Azonnal
hívjon mentőt, fektesse a beteget 15 fokra megemelt testtel.
Görcsroham esetén (epilepszia, lázgörcs) törekedjen a beteg sérülésektől való védelmére. Helyezzen a
feje alá plédet, párnát, vagy tartsa meg kezével. Tilos roham alatt a beteg fogai közé, szájába bármit tenni!
Tilos a rángatózó végtagokat lefogni. Lezajlott roham után az eszméletlen beteget fektesse stabil oldalfekvő helyzetbe.
Az alacsony vércukorszint (kóma) esetén a beteg gyengeségról. fáradtságról. éhségérzetről, fejfájásról panaszkodik. Bőre sápadt, hűvös, verítékes. Beszéde elkent lehet, viselkedése megváltozik. Súlyos esetben
tudat- és eszméletzavar alakul ki. Ha a beteg eszméleténél van, itass on vele cukros vizet, szörpöt. Ha a
beteg eszméletlen, a légúti elzáródás miatt ne próbálkozzon az itatással. Fektesse a beteget stabil
oldalfekvő helyzetbe. Azonnal hívjon orvost, mentőt.
KULCSFOGALMAK
allergia. csalánkiütés. gégevizenyő • Heimlich-féle rnűfogás • szívizominfarktus • nehézlégzés • agyvérzés
• lázgörcs • alacsony vércukorszint
KÉRDÉSEK,FELADATOK
1. Ismertesse, milyen tünetek, panaszok esetén gondol allergiáral
2. Ismertesse az elsősegélynyújtó feladatait rovarcsípés utáni allergia esetén!
3. Ismertesse a légúti idegen testre utaló jeleket, mutassa be a beteg ellátásának menetét!
4. Milyen panaszok a szívizominfarktus jelei, és mi a teendője a beteggel?
5. Ismertesse a légzés vizsgálatának menetét, mutassa be a beteg pozicionálását!
6. Sorolja fel azokat a panaszokat, amelyek megjelenése után agyi vérellátási zavarra gondol!
7. Mutassa be az epilepsziás beteg ellátását roham közben és után!
8. Jellemezze a beteg küllemét alacsony vércukorszint esetén, ismertesse teendőit a beteggel!
86
8. fejezet
,
,
BELGYOGYASZATI BALESETEK
Ebben a fejezetben olyan rendkívüli baleseteket,
mint az áramütés, vízbefulladás. lehűlés és hőség
miatti ájulás, valamint ezek helyszíni ellátását ismertetjük. Jellemzőik, hogy a mindennapi munkánk során gyakran előfordulhatnak és akár halálos
kimenetelűek is lehetnek. A belgyógyászati balesetek közös jellemzője, hogy a balesetek gyakran
egészséges egyénnél alakulnak ki. Megelőzésükben
fontos szerepet kell betöltenie az egészségnevelési
folyamatoknak és a balesetvédelmi szabályok betartásának.
,
8.1. Aramütések
ISMÉTLŐ FELADAT
1. Ismertesse és mutassa be a sérült életjelenségeinek vizsgálatát!
2. Mutassa be az alapszintű, eszköz nélküli újraélesztést (BLS)!
Az elektromos
áram mindennapi
életünk része,
nélküle elképzelhetetlen
a modern civilizáció. Az
elektromos
áram előnyein túl nem lehet eleget
hangsúlyozni a veszélyeit is. Az elektromos balesetek gondatlanságból,
a balesetvédelmi
és biztonsági előírások elmulasztásából
adódnak. A háztartási
balesetek kategóriájában
jelentős helyet foglalnak
el az áramütéses balesetek, amelyek gyakran halálos kimenetelűek.
látható. A be- és kilépési pontból következtethetünk az áram útjára a szervezetben. Az elektromos
áram hatására különböző mélységű és kiterjedésű
égési sebzés ek is keletkezhetnek.
Általános hatás
az elektromos
áram vázizmokra gyakorolt izomösszehúzó hatása, amelynek következtében
a sérült nem tudja elengedni az áramforrást.
Súlyos
esetben szívritmuszavar,
légzés- és keringésleállás
lehet az áramütés következménye.
••
Áramjegy a kézen
Teendők áramütés esetén
Az elektromos áram okozta balesetek gyakran halálos
kimenetelűek
Az elektromos áram okozta sérülés súlyossága, kimenetele több tényezőtől függ. Függ az elektromos
áram erősségétől, az áram jellegétől (egyen- vagy
váltóáram), a behatási felület nagyságától, az áram
áthaladási irányától a szervezetben,
az áramhatás
időtartamától.
• Az áramütött
kiszabadítása:
Az áramütött
megközelítése előtt tisztázni kell, hogy a test feszültség alatt van-e még. Ha igen, a feszültségmentesítésre kell törekednie
(fókapcsoló,
biztosíték
kikapcsolása, villásdugó kihúzása a falból). Ha ez
nem lehetséges, de a feszültség 1000 V alatti, a
A szervezetben
áthaladó áram erősségét befolyásolja a bőr vastagsága (ellenállása) és szárazsága. A
vastag, száraz bőr inkább szigetel, míg a nedves bőr
jó vezető. Természetesen,
mint minden betegség
kimenetelénél,
ebben az esetben is befolyásoló tényező a szervezet fizikai és pszichés állapota, a betegségek és egyes gyógyszerek hatása. A testen áthaladó áram különböző helyi és általános hatásokat
fejt ki a szervezetre.
Helyi hatás: az áram belépési pontján (főként ujjakon, tenyéren)
és kilépési
pontján
különböző
mélységű és kiterjedésú
bőrelváltozás
(áramjegy )
88
Áramütés esetén mielőbb áramtalanítani
kell
balesetes alkalmi eszközökkel kiszabadítható. Ez
azt jelenti, hogy pl. gumiszőnyegen,
száraz parkettán, vagy deszkán gumitalpú
cipőben állva
megkísérelheti
a balesetest a feszültség alatt álló
tárgytól pl. száraz faeszközzel elhúzni. Ügyeljen
arra, nehogy a balesetes
az áramkörból
való
kiszabadítása során megsérüljönl
TILOS 1000 V feletti feszültségű áramkörből alkalmi eszközökkel MENTENI! Ilyenkor műszaki
mentésre van szükség!
• Kimentés után azonnal fektesse le a sérültet biztonságos helyen, mert a fizikai megterhelés hirtelen halált is okozhat. Mielőbb hívja a mentőketl
• Vizsgálja a beteg
életjelenségeitl
• Ha nem tapasztal
élet jelenségeket,
kezdje meg az újraélesztéstl
• A jól légző, eszméletlen
oldalfekvő helyzetbe.'
• Az eszméleténél
gyelje őt]
• Szükség
módonl
es etén
beteget
lévő beteget
azonnal
helyezze
fektesse
lássa el a sérült
sebeit
stabil
le és fia tanult
Áramütött
beteget soha ne hagyjon ma~ára, mert
állapota bármikor rosszabbra fordulhat: Aramütött
beteget állapotától
függetlenül
mindig kórházba
kell szállítani]
A balesetes alkalmi eszközzel, pl. száraz fával hiszabadítható. A kép alapján mondja el, mikor és hogyan!
8.2. Vízbefulladás
Hazánkban meglehetősen
nagy számban fordulnak
elő vízbefulladásos balesetek. Leggyakoribbak a természetes vizekben történő vízbefulladásos
esetek.
A balesetek oka legtöbbször az úszni nem tudás,
vízbiztonság hiánya, kimerülés, alkohol-, drogbefolyásoltság, hirtelen kialakult rosszullét (pl. epilepsziás roham). Felhevült testtel hideg vízbe ugrani
életveszélyes. mert a hideg víz életveszélyes reflexeket válthat ki a szervezetben.
Ennek következménye szívritmuszavar miatti keringésleállás. Ilyen
kóros reflex a búvárreflex, amely az arcot, homlokot ért hideg víz hatására szívritmuszavar általi keringésleállást okoz. Az alacsony vízbe történő "fejesugrás" során súlyos nyaki gerincsérülések
jönnek
létre, melyek azonnali halált, vagy életre szóló rokkantságot okoznak.
• Vízből mentést csak az végezzen, aki erre speciális
képzést kapott, nem elég, ha valaki jól úszik!
• Kimentés
• Fektesse
kiönteni
után mielőbb
a sérültet a hátára! A tüdőből a vizet
anatómiai okok miatt nem lehet'
• Vizsgálja meg a beteg
• Szükség
hívjon segítséget:
es etén kezdjen
• A további lehűlés
ruházat ot távolítsa
majd takarja bel
életjelenségeitl
azonnali
megelőzése
el, a beteget
• Jól légző, eszméletlen
oldalfekvő helyzetbe,
san ellenőrizze!
újraélesztést!
céljából a vizes
törölje szárazra,
beteget helyezzen stabil
élet jelenségeit folyamato-
89
8.3. Hőártalmak
Az utóbbi évek időjárás-változásait figyelembe véve
kontinensünkön, így hazánkban is egyre fontosabb a
hőártalmakat elszenvedők ellátása. Az igen forró
nyári és a rendkívül hideg téli időjárásviszonyok miatt egyre gyakoribbak a normális testhőmérséklethez viszonyítva pozitív (hőség miatti ájulás, napszúrás) vagy negatív hőártalmak (lehűlés). A pozitív
irányú változásokat elősegíti a párás-meleg környezet, napsugárzás, fizikai terhelés, idős kor, egyes betegségek. A negatív irányú változás oka leggyakrabban a tartósan alacsony külső hőmérséklet, nem
megfelelő öltözetben tartós hideghatás, hideg közeg
(pl. víz). Valamennyi esetben fontos a megelőzés
megfelelő öltözködéssel.
Hőség miatti ájulás. Nyári nagy melegben a leggyakoribb a hőártalom miatti "egyszerű ájulás".
Oka a nagy meleg miatti fokozott hőfelvétel és a
nem megfelelő hőleadás (pl. túlöltözés miatt). Kialakulása idős korban gyakoribb, de elősegíti bizonyos gyógyszerek (értágítók, vízhajtók) szedése is,
valamint az alkohol hatása.
A panaszok rendeződnek, ha folyadékpótlásként a
beteggel vizet itatunk. Vizsgáljuk meg, hogy az ájulás miatti eséstől milyen sérülései keletkeztek,
szükség esetén lássuk el azokat] Hívjuk fel a beteg
figyelmét a következőkre: tartózkodjon hűvös,
megfelelő szellőzésű helyen, bőségesen fogyasszon
vizet és az időjárásnak megfelelően öltözködjön.
Napszúrás. Nyáron, nagy melegben az egész testet
érő erős napsugárzás a testhőmérséklet emelkedését okozza. A fedetlen fejet érő napsugárzás következtében helyi hőmérséklettöbblet, súlyos esetben
agyhártyagyulladás alakulhat ki. A beteg fejfájás-
90
ról, szédülésről, hőmérséklet-emelkedésről, hányásról panaszkodik, de súlyos esetben láz és eszméletlenség is kialakulhat az agyhártya érintettsége
miatt.
A beteget fektesse le hűvös, jól szellőző helyen, 30°_
ra megemelt felsőtesttel, nyakára, homlokára tegyen hideg vizes borogatást. Folyamatosan ellenőrizze testhőmérsékletét. Ttasson vizet a beteggel!
A beteg a fejfájására fájdalomcsillapítót bevehet.
Ha a beteg zavart tudatúvá vagy eszméletlenné válik, azonnal mentőt kell hívni.
Lehűlés. Hideg környezetben megfelelő védőöltözet nélkül, vizes ruhában vagy hideg vízben tartózkodás miatt a nagyfokú hőleadás kihűlést okoz. Túlzott alkoholfogyasztás, altató- és nyugtatószerek
fogyasztása és néhányagybetegség
a hőszabályzó
rendszert felborítja. A fokozott hőleadás hatására a
szervezet folyamatosan hűlni kezd. Elsőként nagyfokú didergés jelentkezik, majd tudatzavar, beszédzavar és aluszékonyság lép fel. A normális szívműködés megváltozhat, ritmuszavar alakul ki, a
vérnyomás és a pulzus csökkenni kezd.
Törekedjen a további lehűlés védelemről. Mielőbb
hívjon mentőt! Ha a beteg ruházata nedves, távolítsa el, bőrét törölje szárazra, majd takarja be pléddel. Óvatos mozgatással vigye a beteget meleg
helyre. Ha a beteg eszméletén van, itasson vele
meleg folyadékot]
ISMÉTLŐ FELADAT
Ismertesse a fagyott végtag ellátásának menetét!
Összefoglalás
Az elektromos áram okozta sérülés súlyossága, kimenetele több tényezőtől függ. Az áram belépési és kilépési pontján különböző mélységű és kiterjedésű bőrelváltozás (áramjegy) látható. Kimentés után azonnal fektesse le a sérültet biztonságos helyen. Vizsgálja a beteg élet jelenségeit, ha nem tapasztal élet jelenségeket, azonnal kezdje meg az újraélesztést! A jól légző, eszméletlen beteget helyezze stabil oldalfekvő
helyzetbel Az eszméleténéllévő beteget fektesse le és figyelje őt] Szükség esetén lássa el a sérült sebeit
a tanult módonl
Vízből mentést csak az végezzen, aki erre sajátos képzést kapott, nem elég, ha valaki jól úszik! Szükség
esetén kezdjen azonnali újraélesztéstl A további lehűlés megelőzése céljából a vizes ruházatot távolítsa el,
a beteget törölje szárazra, majd takarja bel
A hőség miatti ájulás a nyári nagy melegben a leggyakoribb pozitív hőártalom. Napszúrás esetén a beteg
fejfájásról, szédüléstől, hőmérséklet-emelkedésről,
hányásról panaszkodik, de súlyos esetben láz és eszméletlenség is kialakulhat. A beteget mindkét esetben fektesse hűvös, megfelelő szellőzésű helyen, laposan, ruházatát lazítsa meg, ha eszméleténél van, itassa meg vízzel.
Lehűlés esetén elsőként nagyfokú didergés jelentkezik, majd tudatzavar, beszédzavar és aluszékonyság
lép fel. Ritmuszavar alakul ki, a vérnyomás és a pulzus csökkenni kezd. Törekedjen a további lehűlés elleni védelemre. Ha a beteg ruházata nedves, távolítsa el, bőrét törölje szárazra, majd takarja be pléddel.
Mielőbb hívjon mentőtl
KULCSFOGALMAK
elektromos áramütés • áramjegy • búvárreflex • hőártalom • napszúrás • lehűlés
KÉRDÉSEK,FELADATOK
1. Ismertesse az elektromos áramütés helyi és általános jeleit!
2. Mutassa be az áramütött beteg kimentését és ellátását!
3. Ismertesse a vízből mentés alapelvét és a kimentett ellátásának menetét!
4. Sorolja fel a lehűlés leggyakoribb okait, és ismertesse a lehű It beteg ellátásának menetét!
91
9. fejezet
,
,
,
"
MERGEZESEK ES ELLATASUK
A mérgezésekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai statisztikák adatait figyelembe véve elengedhetetlen a különböző mérgezések ellátását mind
nagyobb körben ismertté tenni. Magyarország az
öngyilkossági kísérletek számát tekintve a nemzetközi ranglistán igen előkelő helyen szerepel.
A mérgezéses esetek száma évi 20-22 ezerre tehető. A mérgezés típusai lehetnek: kábítószerek,
füst-, gázbelégzés, marószerek, gomba, méreggel
ölő állatok marása és a gyógyszerek által okozott
mérgezések. Az esetek 45%-a az alkohol, akár
önállóan, akár más mérgezéssel társulva.
A szervezet számára méreg lehet minden olyan
anyag, amely kis mennyiségben a szervezetbe jutva, különböző hatásával a szervezet életfolyamatait átmenetileg vagy véglegesen megzavarja. A folyamatok
lehetnek
visszafordíthatók
és
visszafordíthatatlanok. Halmazállapotuk szerint a
mérgek lehetnek szilárd, folyékony és gáznemű
anyagok. A mérgezéseket csoportosíthatjuk keletkezésük szerint is. A mérgezés lehet szándékos (pl.
öngyilkossági, gyilkossági céllal) és lehet baleseti
(véletlen háztartási vagy foglalkozási balesetek). A
méreg különböző
helyeken juthat a szervezetbe.
Leggyakrabban a bőrön, légutakon, emésztőrendszeren keresztül, érpályán, a szem kötőhártyáján
juthat be. Azt a helyet, ahol a méreg a szervezetbe
jut, behatási kapunak nevezzük. A mérgezés súlyosságát több tényező is befolyásolja: a méreg
mérgezőképessége,
mennyisége, töménysége, halmazállapota, a szervezetben eltöltött idő és az
egyén egészségi állapota.
nen talált mérgezésre utaló jelek. Eszméleténél
lévő betegtől meg kell kérdezni, mivel dolgozott,
volt-e öngyilkossági szándéka stb. Mérgezésre utaló jelek lehetnek gyógyszermaradványok, üres
gyógyszeres dobozok, üres üvegek, búcsúlevél. A
beteg részletes megfigyelésével olyan jelekre bukkanhat, amelyek mérgezésre utalhatnak. Ezek a jelek a tudatzavar, eszméletlenség, pupilla nagyságának eltérései, szájszárazság, nyálfolyás, hányás,
hólyagok a bőrön, szájszag.
A méreg szervezetbe jutását követően a szervezet
beindítja saját védekező mechanizmusait az alábbiak szerint:
Az elsősegélynyújtó teendői
a helyszínen
• A szervezet törekszik a méreg további bejutását
megakadályozni. pl. gázmérgezéseknél hangrés
görcse, szembe került méreg esetén szemhéjgörcs, gyomorba került méreg esetén öklendezés.
• A szervezetbe jutott mérget eltávolítani igyekszik a test: légutakba került mérgező anyag esetén tüsszentés, köhögés:
szembe került méreg
esetén könnyezés; emésztőrendszerbe
jutott
méreg esetén hányás, hasmenés; bőrön bejutott
mérgezés során verejtékezés; fokozott vizeletkiválasztás lehetséges.
• Ha a bejutott méreg már a vérkeringésbe került,
akkor azt átalakítja vagy lebontja kevésbé mérgező vegyületekké.
• A keringésből kivonja a mérgeket, amelyeket a
csontban. bőrben elraktároz.
A mérgezettek ellátásának alapelvei a méreg továb-
bi bejutásának megakadályozása, a már bejutott
méreg mielőbbi eltávolítása a szervezetből, ezért a
mérgezés tényének felismerése után az elsősegélynyújtónak gyorsan kell cselekednie. Minden esetben gondoljon mérgezésre, amikor egészséges
egyén hirtelen, gyanús körülmények között lett
rosszul, vagy a betegen olyan tüneteket észlel,
amelyek más rosszullétre nem jellemzők. Ha egy
időben egyszerre többen is rosszul lettek hasonló
panaszokkal, ez mérgezés gyanúját veti fel. A mérgezés korai felismerésében fontosak a beteg vagy
környezete (hozzátartozók, szemtanúk. szomszédok stb.) által elmondott információk és a helyszí-
94
ISMÉTLŐ FELADAT
1. Ismertesse a helyszín biztosításának szabályait!
2. Indokolja meg a pontos mentőhívás jelentőségét, mondja el annak főbb szabályait!
3. Ismertesse és mutassa be az eszméletlen beteg
ellátását és az újraélesztésnek a menetét!
• Mérgezett beteghez mindig hívjon mentőt vagy
orvost!
• Biztonságos környezet kialakítása (pl. gázmérgezés esetén csak megfelelő felszereléssel próbálkozzon a sérült kimentésére, szükség esetén
kérjen műszaki mentést). Védje saját maga
egészségi állapotát, szükség esetén használjon
védőeszközt
(pl. alkalmazzon védőkesztyűt
maróanyag bőrról történő lemosásakor) ~
• A beteg gyors vizsgálata, az állapotától függően a
szükséges elsősegélynyújtás
(pl. újraélesztés,
lélegeztetés, eszméletlen beteg ellátása).
• Mérgezés gyanúja esetén, ha a beteg állapota
megengedi (nem kell újraéleszteni, lélegeztetni
stb.), törekedhet a mérgezés okának, a méreg
szervezetbe jutásának. idejének és a szervezetbe
került méreg mennyiségének kiderítésére a környezet információi alapján.
• A méreg további szervezetbe jutásának megakadályozása (pl. méreggel átitatott ruházat eltávolítása, a beteg bőrének lemosása).
• A szervezetbe jutott méreganyag mielőbbi eltávolítása (pl. hánytatással, szemből való kimosással) .
• A beteg állapotának folyamatos megfigyelése a
mentők kiérkezéséig.
• Öngyilkossági szándékkal elkövetett mérgezés
esetén a cselekvőképes, eszméleténéllévő beteget
az újabb önkárosítás kivédése céljából folyamatos
tartsa szem előtt. Például nehogy ismételten
gyógyszert vegyen be, leugorjon az emeletről.
Gázmérgezések
A légutakon
keresztül a szervezetbe jutott gázok
módon nem kívánt hatást fejtenek ki:
csökkentik
a vér, szervezet oxigénszintjét,
fulladást, gégefedőgörcsöt
okoznak. A gázmérgezések
jellemzője, hogy több gázfajta általános tulajdonsága alapján (színtelen-szagtalan)
alattomosan,
de
gyorsan okoznak mérgezés es panaszokat.
különböző
Szén-monoxid-mérgezés:
A CO színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb gáz. Nem teljes égéskor
keletkezik (pl. kipufogógáz, széngáz, földgázfűtésű
konvektor,
cirkó, vízmelegítő).
A légutakat nem
izgatja, ezért könnyen belélegezhető.
A légutakon
át a szervezetbe kerülve az oxigénné1250-szer
erősebben kötődik a hemoglobinhoz,
így a szervezet
oxigénellátása romlik. Leggyakoribb panaszok: alacsony CO-szint es etén lüktető fejfájás, szédülés,
hányinger. Súlyosabb esetben a beteg fullad, izomgyengeség lép fel (ezért a beteg nem tud kimenni a
gázos légtérből), zauartság, eszméletlenség, görcsrohamok jelentkeznek,
légzésbénulás
következik
be. Fűtési szezonban a gázkazán, kályha meghibásodhat vagy a kémény elzáródhat,
ezért hasonló
panaszok esetén mindig gondoljon szén-monoxidmérgezésre ~
Szén-dioxid-mérgezés:
A CO 2-mérgezés leggyakrabban az őszi időszakban, borospincékben.
a must
forrása idején előforduló mérgezés. A gáz a levegőnél nehezebb, ezért jellemző, hogy a pince alsóbb
rétegeit tölti ki. Ha a pincében tevékenykedő
személy lehajol és belélegez a tömény gázból, hamar
kialakul a mérgezés. 4-5%-os CO2-tartalom
kis töménységűnek
tekintendő,
ilyenkor a légzőközpontot izgatja. 20%-os töménység es etén a légzőközpontot
bénítja,
azonnali
halált
okoz.
A
segélynyújtóra
nézve is veszélyt jelent. Ezért hallhatunk gyakran két-három
halálesettel
végződő
"pincebalesetekről"
.
savat és lúgos mosószert (pl. sósav + Domestos)
önt össze a nagyobb tisztítóhatás
érdekében.
Az
így keletkezett
klórgáz belélegezve. a légutak nyálkahártyáján sósavat képez. Helyi nyálkahártya-iz-
galom, a gégefedő és a hörgők görcse és tüdővizenyő
alakul ki. Kis mennyiségben
a szernen, nyálkahártyákon szárazságot, enyhe, csípő érzést, köhögést
tapasztalunk.
Közepes koncentrációban
nyál- és
orrfolyás, könnyezés, tüsszögés, erős, görcsös köhögés, nehézlégzés alakulhat ki. Tömény gáz belégzésének következménye
az azonnali gégefedőgörcs,
hörgőgörcs és fulladásos halál.
Gázmérgezettek
ellátása
• Gázmérgezés
esetén mielőbb
hívjon mentőt,
mert a gázmérgezettet
gyakran lélegeztetni kell,
vagy oxigént kell neki adni!
• A gázzal telt helyiségbe csak akkor menjen be,
ha a kimentést
biztonságosan
el tudja végezni.
Gázzal telített térben gyakran robbanásveszély
áll fenn, ezért szikrát okozó tevékenységet
végezni (pl. villany felkapcsolása ) és dohányozni
TILOS~ Elsőként törekedjen
a helyiség gyors
átszellőztetésére
kereszthuzattal.
A kimentést
csak akkor kísérelje meg, ha sikeres a helyiség
átszellőztetésel
Szén-monoxíd-,
klórgázmérgezések es etén csak védőfelszereléssel
végezhető
el a kimentés, ezért műszaki mentés szükségesl
• Ha biztonságos a kimentés, azonnal vigye a mérgezett beteget szabad levegőre!
• Kezdje meg az ellátást: a beteg vizsgálata, állapotától függően: újraélesztés,
lélegeztetés,
eszméletlen beteg ellátása. Ha a beteg eszméleténél
van, akkor is helyezze nyugalomba, és a mentők
kiérkezéséig figyelje az állapotát.
Silómedencék
és emésztőgödrök
alján is felhalmozódhat a gáz, ezért azok tisztításakor
is óvatosan
kell eljárnil
Klórgázmérgezés: Háztartási
balesetként
találkozhatunk leggyakrabban klórgázmérgezéssel.
A háziasszony saját maga állítja elő a klórgázt, amikor só-
JÓ, HA TUDJUK!
A tapasztalt borosgazda a must forrásakor úgy
megy le a pincébe, hogy egy botra kötött égő
gyertyát tart alacsonyan maga elé. Ha a gyertya
elalszik, azonnal vissza kell fordulnia, el kell hagynia a pincét, mert a levegőben ilyenkor legalább
10%-os a CO2-tartaloml
A légzés vizsgálata
95
A gyógyszermérgezések
A leggyakoribb mérgezések.
Oka lehet öngyilkossági szándék, véletlen túladagolás vagy gyógyszercsere. Gyermekeknél
a színes cukorkákhoz hasonlító gyógyszerek
bevétele
gyakran
a szülői
felelőtlenség
miatt történhet
meg! A gyógyszereket gyermektől elzárva kell tárolni! Az öngyilkossági szándék feltételezhető
a beteg vagy a hozzátartozók elmondása, búcsúlevél, a helyszín árulkodó
jelei (üres gyógyszeres dobozok, pohár alján feloldott gyógyszermaradványok
stb.) alapján. Az elsősegélynyújtást
hamar el kell kezdeni. A véletlen
túladagolás vagy a gyógyszercsere
csak később derül ki, amikor már megjelennek
a panaszok, esetleg súlyos állapotba kerül a beteg.
• Állapotától függően kezdje el a szükséges beavatkozásokat
(újraélesztés,
lélegeztetés,
eszméletlen beteg ellátása).
• Eszméletlen
beteget
gés- és légzésleállást
mozgatni
okozhatl
tilos, mert kerin-
• Ha eszméleténél van a sérült és 1 órán belül történt a gyógyszer bevétele, hánytassa meg a beteget, hogy a még gyomorban
lévő gyógyszer
kiürüljön, így kevesebb méreganyag szívódik fel.
Elsőként ingerelje ujjal a garatot, hányás után
itasson 5-8 deciliter meleg sós vizet a beteggel és
ismételten
hánytassa
meg. Ezt ismételje
meg
legalább 5-6 alkalommal.
Így ez az eljárásmód
hasonlóan eredményes,
mint a gyomormosás.
Tilos hánytatni az eszméletlen beteget, valamint a
marószert (savat, lúgot) ivott beteget!
• A mentők megérkezéséig
figyelje a beteg állapotát, soha ne hagyja magáral
Drogok okozta mérgezések
A gyógyszer a szervezetbe kerülve különböző hatásokat
vált ki
Egyes gyógyszerek egymás hatását, mellékhatását
felerősíthetik,
gyengíthetik,
esetleg kiolthatják.
A gyógyszer hatóanyagától
függően (altatók, nyugtatók, szívgyógyszerek,
láz- és fájdalomcsillapítók
stb.) különböző
mérgezési tünetek jelentkeznek
és
a mérgezés kimenetele
is változó.
A gyógyszermérgezések
leggyakrabban
altató- és
nyugtatószerekkel
történnek. Mérgezések esetén a
legnagyobb veszélyt az eszméletlenség
miatti légúti elzáródás, a légzési elégtelenség és a különböző
szívritmuszavarok
jelentik. Később a máj- és vesemúködés zavarai észlelhetők.
A mérgezettek
elsősegélyszintű
ellátása során a
legfontosabb
feladat a korai riasztás, életmúködések fenntartása, megtartott
eszmélet esetén a még
gyomorban lévő méreg mielőbbi eltávolítása.
Elsősegélynyújtás
esetén
gyógyszermérgezés
• Vizsgálja meg a beteg
szerint.
96
élet jelenségeit
a tanultak
Napjainkban
egyre elterjedtebbek.
Sajnos ez az
egyre fiatalabb korosztályt is érintil A függőség hamar kialakul, aminek következtében
súlyos pszichés és testi tünetek jelennek meg, amit teljes személyiségváltozás
követ.
A drogok
típusuktói
függően (kanna bisz-származékok,
amfetaminszármazékok, heroin, kokain, LSD) különböző,
elsősorban idegrendszeri hatást váltanak ki a szervezetben.
Ezek a hatások
a szerektől
függően
változatosak lehetnek: ködös hangulat, színes láto-
mások, pszichózis, elveszik a tér- és időérzékelés,
verejtékezés, nyálfolyás, szédülés, remegés, hányinger. Súlyosabb esetben nyugtalanság, görcsrohamok, eszméletlenség.
Valamennyi
drogra jellemző,
hogy túladagolás,
nem megfelelő minőségű szer, valamint alkohollal való használatuk
során súlyos életveszélyes
állapot alakul ki, amely halállal végződhet. A halál
oka leggyakrabban
a szer hatása alatt álló egyén
balesete
(diszkóbalesetek),
valamint
eszméletlenség miatti légútelzáródás,
légzésleállás, szívritmuszavar.
Az elsősegélynyújtó
esetén
feladatai túladagolás
• Mielőbb értesítse a mentőket, mert
lás veszélye Fenyeget.'
a légzésleál-
• Pszichés tünetek esetén a beteg nyugtatása a hallucinációk oldására. A beteget soha ne hagyja
magáral
• Szükség esetén légútbiztosítás, lélegeztetés, újraélesztés a mentők kiérkezéséig.
Alkoholmérgezés,
etil-alkohol-mérgezés
A különböző
töménységű szeszes italok váltják ki.
A vegyiparban oldószerként.
festékek, lakkok előállításához használják. Az alkohol a szervezetbe
jutva könnyen felszívódik, majd leghamarabb az
idegrendszerre gyakorolt hatásának jelei észlelhetők. Tartósan alkalmazva máj-, szívkárosodáshoz
vezethet. Egyes gyógyszerekkel együtt alkalmazva
(altatók, nyugtatók) hatása erősödik. A felszívódott alkohol töménységétől, az egyén tűrőképességétől és jóllakottságától függően különböző
súlyosságúak az alkoholmérgezés tünetei.
Enyhe alkoholos állapotban kipirult arc, csillogó
szem, vérbő kötőhártya, alkoholszagú lehelet jellemző.
Kisfokú
egyensúlyzavar
lehetséges.
Az egyén pulzusa szapora, vizeletürítése gyakori.
Pszichés izgatottság, bőbeszédűség, vidám hangulat jellemző.
A részegség állapotában az egyén kezdi elveszíteni
az önkontrollját,
trágár beszéd, enyhe agresszió,
nyugtalanság jellemzi. Az alkoholhatás súlyosbodásával a beszéd akadozóvá lesz, járása bizonytalan, gyakoriak az elesések, amelyek miatt másodlagos sérülések alakulhatnak ki.
Az alkohol hatása a sérüléseket elfedheti, ezért
életveszélyes állapot léphet fel. A sérülések korai
felismerése céljából fontos az alkoholmérgezett
részletes vizsgálata) Előrehaladottabb állapotban
az egyén tudata, reakciója, reflexe fokozatosan lelassul, aluszékonnyá válik. A hányás következménye lehet a gyomortartalom légutakba kerülése, az
aspiráció!
Az alkoholmérgezés állapotában a mérgezett eszméletlen, ingerekre nem reagál. Légzése felületessé válik, bekövetkezhet a légzőközpont bénulása.
A tónustalanság miatt a légutak elzáródása, valamint a gyomortartalom légutakba kerülése (aspiráció) is lehet a halál oka. A mérgezett a székletét,
vizeletét maga alá engedi.
Az eszméletlen alkoholmérgezettet a lehűlés veszélye fenyegeti, mert az alkohol hatására az erek
kitágulnak, így fokozódik a hőleadása, és szervezete gyorsan lehűlhet a környezet hőmérsékletére.
Az elsősegélynyújtó
teendői
A mérgezés stádiumától függően izgalmi állapotban lévő nyugtalan, zavart egyént meg kell nyugtatni, állandó felügyelet alatt kell tartani a balesetek megakadályozása céljából. Eszméletlen beteg
esetén a szabad légutak biztosítása, stabil oldalfekvés létesítése, lehűléstől való védelem betakarással, folyamatos megfigyelés a feladata. Szükség
esetén lélegeztetés, újraélesztés a mentők megérkezéséig.
•
• Már kis mennyiségű alkohol fogyasztása után is
romlik az egyén figyelem-összpontosító képessége, mozgása összerendezetlenné válik, reakcióideje, reflexei lassulnak. Kis mennyiségű
alkohol fogyasztása esetén is 5-6 óra, nagyobb
mennyiség esetén 12-16 óra szükséges az
alkohol teljes kiürüléséhez .
• A gyermekek alkoholtűrő képessége nagyon alacsony, már kevés alkohol elfogyasztása esetén
is görcsroham. eszméletlenség, légzésbénulás
következhet be.
Metil-alkohol-mérgezés
A leggyakrabban véletlenül fordul elő, amikor alkoholnak (etil-alkohol) nézik az üveg tartaimát és
isznak belőle. 5-100 ml megivása már halálos lehet. A szervezetbe jutva biokémiai folyamatok
eredményeként hangyasav és tejsav lesz belőle, így
súlyos sav-bázis egyensúlyzavart okoz a szervezetben. A felszívódott metanol a szem látóidegét fény
hatására károsítja, látászavar. vakság alakul ki 2448 óra múlva. A beteg fejfájást, szédülést érez, később zavarttá, majd eszméletlenné válik, görcsös
állapot és légzésbénulás miatt beáll a halál.
Az elsősegélynyújtó
feladatai
Ha felmerült a mérgezés lehetősége, mielőbb, még
a lappangási idő alatt is tömény szeszes italt kell
itatni a beteggel, mert a szervezetbe került etil-alkohol gátolja a metil-alkohol lebontását. Mindkét
szemet kösse be a szemkárosodás kivédése érdekében. A beteget mielőbb kórházba kell szállítani'
Marószer okozta mérgezések
Oka lehet véletlen (bőrre, szembe fröccsenés, véletlen belekortyolás, belélegzés) és szándékes (öngyilkosság, leöntés). A háztartásban és az iparban
egyaránt előfordul. A mérgezést okozó szerek a lúgok és a savak csoportjába tartoznak. Mindkét
szerre jellemző, hogy a szöveteket különböző
mélységben károsítják.
A mérgezés súlyossága függ a marószer töménységétől, mennyiségétől és a hatás időtartamátÓZ. A mé-
reg szervezetbe jutása különböző
lehet. A bőrre
vagy szembe kerülve, légutakon belélegezve és szájon át az emésztőrendszerbe kerülve különböző, főként helyi szövetkárosítást okoznak.
A lúgmérgezés a mélyebb szöveti rétegekre is ráterjedő sérüléseket okoz. A bőrre kerülve vöröses a
terület, égő érzést kelt. Szembe kerülve látászavar,
könnyezés, vérbő szem látható, a beteg fájdalmat
jelez. A szájon keresztül bekerült méreg után az aj-
97
kak duzzadtak, fájdalmasak, a száj nyálkahártyáján
felmaródás látható, a száj és a nyál síkos tapintású.
A beteg a száj-torok, nyelőcső-gyomor
fájdalmáról, nyelési nehézségről,
fájdalmas nyelésről, hányingerről panaszkodik. Belégzés esetén légzési nehézség a jellemző.
Savmérgezés a bőrön és a nyálkahártyákon
pörkképződést okoz. A bőrön kipirult a terület, maróégő érzés, fájdalom a jellegzetes tünet. Szembe kerülve könnyezés,
égő-szúró
érzés,
fájdalom,
szemhéj görcs jellemzi. A tápcsatornába kerülés
esetén a felmaródás helyein pörkök képződnek.
Fájdalom a száj-torok, nyelőcső-gyomor
tájékon,
továbbá nyelési nehézség, fájdalmas nyelés, hányinger, véres hányás kíséri. Súlyos esetben a gyomorba jutott sav a gyomor kilyukadását
(perforáció) okozhatja.
A gyomorból
felszívódott
sav
súlyos, az egész szervezetet érintő sav-bázis egyensúlyzavarhoz vezethet.
Belégzés esetén a légutakba került sav következtében nehezített beszéd, a hörgők görcse miatt nehézlégzés, gégevizenyő, tüdővizenyő
alakulhat ki.
Elsősegélynyújtás marószermérgezés esetén
• Figyeljen saját maga védelmére,
húzzon gumikesztyűt, óvakodjon a marószerrel
történő közvetlen érintkezéstől!
• Mielőbb hívjon
mérgezés
esetén
mentőt,
a beteg
valamennyi
kórházba szállítandól
Bőrre került marószer esetén:
• Távolítsa el a marószerrel
átitatott
ruházatot.
Óvatos, legalább 15 perces folyóvizes lemosással,
öblítéssei mielőbb távolítsa el a marószert a felmart bőrról. közben ügyeljen arra, hogya marófolyadék más testrésszel
ne érintkezzen.
A seb
környékét itassa fel száraz gézlappal. Helyezzen
rá steril fedőkötést a tanultak szerintl Gondoskodjon a sérült sürgősségi osztályra szállításáróll
10-15 percen keresztül bő vízzel kell
kimosni, közben a szemhéjakat tartsa nyitva.
• A szemet
lenyelt,
gyomorba
került
MARÓSZERT
TILOS!
• Egy korty vízzel végezzen nyelési próbát a beteg-
gen
• Ha a nyelés nem okoz problémát
(erős köhögés,
fulladás), lassan, kortyonként
itasson vizet, esetleg tejet a beteggel. Így hígítja a szervezetbe
került marószertl
A tej hatása kedvező, mert
98
• A további savgőzök belégzését akadályozza meg,
ha szükséges, vigye szabad levegőre a beteget.
• Szigorú beszéd• Helyezze
és mozgástilaloml
a beteget
félig ülő helyzetbel
Növényvédő szerek okozta
mérgezés
A hazánkban forgalomban
lévő növényvédő
szerek választéka
igen széles. Az EU-előírásoknak
megfelelően
valamennyi
permetszer
használati
utasításában
le kell írni a mérgezésre
utaló tüneteket és mérgezések
esetén a szerre vonatkozó
elsősegély-nyújtási
utasításokat.
Ezért is fontos
megőrizni
a szert a saját csomagolásában,
hogy
szükség esetén elolvasható
legyen, mi a teendő
mérgezéskor.
Mérgeket
gyermekek
elől elzárva,
csak a saját csomagolásában
lehet tárolnil A növényvédő szerek leggyakrabban
használatuk
közben okoznak mérgezést, mert a bőrön át jól felszívódnak, és a légutakba, szembe is bekerülhetnek.
Használatuk
során fontos a munkavédelmi
előírások betartása
(maszk, védőruházat,
szemüveg viselése). Gyakran öngyilkossági szándékkal is megisszák, ebben az esetben a mérgezés gyorsabban
és súlyosabb formában jelentkezhet.
A mérgezés
tünetei változatosak:
nyálfolyás,
verítékezés,
izomgörcsök, nehézlégzés, hasi fájdalom, eszméletlenség jelentkezhet.
Az elsősegélynyújtó
feladatai
• Figyeljen saját maga védelmére,
húzzon gumikesztyűt, védőszemüveget,
óvakodjon a szerrel
történő közvetlen érintkezéstől'
• Mielőbb
hívjon mentőt,
esetén kórházba
• A bőrre került
mossa le~
mérget
a beteg
valamennyi
szállítandól
enyhe
szappanos
vízzel
• A beteg ruháját helyezze nejlonzsákba, figyelj en
rá, hogy más ne érintkezzen a ruhákkal'
Lenyelt marószer esetén:
K1HÁNYATNI
Légutakba került marószer esetén:
mérgezés
Szembe került marószer esetén:
• A
közömbösíti
a marószert,
nyálkahártya-bevonó
hatású, így a fájdalmat
is csökkentil
Túl sok
folyadék itatása kerülendő,
mert hányást okozhat a betegnek'
• Ha a beteg lenyelte a mérget és még eszméleténél van, próbálkozzon
a hánytatássall
• Ha eszméletlen
a beteg, biztosítson
átjárható
légutakat,
helyezze a beteget stabil oldalfekvő
helyzetbe]
• Szájon, légutakon bekerült mérgezés esetén, ha
szükséges a beteget újraéleszteni,
csak a mellkaskompressziókat
alkalmazza.
Befúvásos léle-
geztetést
ne végezzen, nehogy mérgeződjön
szájban, légutakban lévő méregtóll
a
• Szembe került méreg esetén a marószermérgezéseknél tanultak szerint járjon el!
Gombamérgezés
Tavasztól őszig előforduló mérgezések, de a téli időszakokban is előkerülhet a fagyasztóból a többnyire
saját szedésű gomba. A mérgezések oka leggyakrabban a mérgező és az ehető gombák összetévesztéséből ered, ezért minden esetben fontos a saját szedésű
gombák átvizsgáltatása hatósági gombaszakértővel.
Gombamérgezésre
kell gondolni mindig, ha a beteg a
panaszok megjelenése előtt 24 órával gombát vagy
gombatartalmú ételt fogyasztott.
Fontos tisztázni, honnan származott a gomba, vizsgálta-e azt hatósági gombaszakértő,
hányan ettek
az ételből és ebből hány embernek vannak panaszai, a fogyasztástói számítva mikor jelentkeztek
a
panaszok, maradt-e az ételből, ha igen, el kell tenni vizsgálatra a mintátl A gombamérgezések
lappangási ideje változó: 15 perctől 24 óráig is eltarthat. A gomba szerkezete (kitinváz) miatt a gombák
továbbjutása
a gyomorból a bélrendszerbe
lassú,
ezért a hánytatás
még 6 órán túl is elvégzendő
elsősegély-nyújtási
feladat.
A gyomorban
még
gyakran 12-24 óra múlva is található maradék.
A mérgezési tünetek a gomba méreganyagától
függően különbözők
lehetnek, ezért ha gombafogyasztás után az alábbi panaszok lépnek fel, azonnal orvos hoz kell fordulni!
Gombamérgezésre utalá tünetek: nyálfolyás, verejtékezés, fejfájás, szájszárazság, hányinger, hányás,
hasi görcsös fájdalom, hasmenés, később a kiszáradás miatt
izomgyengeség,
izomgörcsök.
Egyes
gombafajtáknál
nyugtalanság, hallucinálás, zavartság, eszméletlenség.
A mérgezések
súlyos következménye lehet a máj visszafordíthatatlan
károsodása, amely a beteg halálához vezet.
Teendők gombamérgezés gyanúja esetén
• Ha a beteg
beteget!
eszméleténél
van, hánytatni
• Eszméletlen beteget helyezzen
helyzetbe, és figyelje a mentők
• A gyakori hányás,
kialakult gyengeség
kényelembe.
kell a
stabil oldalfekvő
megérkezéséig!
hasmenés
következtében
miatt helyezze a beteget
JÓ, HA TUDJUK!
Gyilkos galóca (Amanita phalloides). A gyilkos galócának gallérja és bocskora van, kalapja zöldes vagy
barnászöld árnyalatú, lemezei és húsa fehér
színűek.
A halálos kimenetelű gomba mérgezések több mint
90 százalékát a gyilkos galóca okozza. Ehhez sajnos az is hozzájárul, hogy könnyen összetéveszthető más ehető gombákkal, különösen az erdei
csiperkével.
Ugyanilyen súlyosan rnérgező a teljesen fehér
színű gyilkos galóca.
Ételmérgezés
Minden olyan betegség, amelyet az élelmiszerben,
italban lévő szerves vagy szervetlen méreganyag
okoz. A méreganyag lehet baktérium által termeIt
anyag (toxin) is. Az oka a helytelen ételkészítési
eljárás és a nem megfelelő ételtárolás. A lappangási idő változó: 1-12 óra lehet.
A tünetek, panaszok is változóak lehetnek a szervezetbe jutott kórokozótói függően. Gyomortáji görcsös fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés. A nagyfokú hányás, hasmenés következtében
a szervezet
sok folyadékot veszít, ezért a kiszáradás jelei (szomjúság, száraz, bevont nyelv, bőr, gyengeség, izomgórcsök, zavartság) tapasztalhatók a betegen.
Gyilkos galóca (Amanita phalloides)
Elsősegély-nyújtási
teendőt általában nem igényel
a betegség. Enyhébb panaszok es etén néhány napos koplalás, diétázás után az állapot rendeződik.
Súlyos esetben kórházi ellátás szükséges.
99
Összefoglalás
Minden olyan anyagot, amely kis mennyiségben a szervezetbe jutva különböző hatásával a szervezet életfolyamatait átmenetileg vagy véglegesen megzavarja, méregnek nevezünk. Bőrön, légutakon keresztül,
emésztőrendszeren keresztül, érpályán, a szem kötőhártyáján lehetséges a mérgek bejutása a szervezetbe,
ezt a helyet behatási kapunak nevezzük. A mérgezés súlyosságát az adott szer mérgezőképessége, menynyisége, töménysége, halmazállapota, a szervezetben eltöltött idő és az egyén egészségi állapota határozza meg.
Az elsösegélynyújtó általános teendői a helyszínen mérgezés esetén: a biztonságos környezet kialakítása,
szükség esetén védőeszköz használata, majd a beteg gyors vizsgálata után a szükséges elsősegély-nyújtási
beavatkozások elvégzése. Mérgezés gyanúja esetén, ha a beteg állapota megengedi, törekedni kell a mérgezés okának, a méreg szervezetbe jutásának, idejének és a szervezetbe került méreg mennyiségének kiderítésére. Az elsősegélynyújtó feladata a méreg további szervezetbe jutásának megakadályozása és a
szervezetbe jutott méreganyag mielőbbi eltávolítása, a beteg 'állapotának folyamatos megfigyelése a mentők kiérkezéséig.
KULCSFOGALMAK
rnéreg e behatási kapu. szén-monoxid-mérgezés • szén-dioxid-mérgezés • klórgázmérgezés • gjógjszerrnérgezés e drogok. etil-alkohol-mérgezés • alkoholmérgezés • rnetil-alkohol-rnérgezés e részegség.
savmérgezés • lúgmérgezés • növénwédőszer-mérgezés
e gombamérgezés • étel mérgezés
KÉRDÉSEK, FELADATOK
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
100
Ismertesse a méreg fogalmát. a mérgezés főbb jellemzőit, a behatási kapu fogai mát!
Sorolja fel az elsősegélynyújtó általános teendőit mérgezés esetén!
Jellemezze a szén-monoxid-, szén-dioxid- és klórgázmérgezést!
Ismertesse a gázmérgezettek ellátásának szempontjait!
Ismertesse az elsősegélynyújtó feladatait gjógjszermérgezés esetén, mutassa be az eszméletlen
gjógjSZermérgezett ellátásának menetét!
Sorolja fel a drog fogyasztásának veszélyeit, ismertesse a drog fogyasztására utaló tüneteket!
Jellemezze az alkoholmérgezés stádiumait, mutassa be az eszméletlen alkoholmérgezett ellátásának
lépéseit!
Ismertesse a metil-alkohol-mérgezett ellátásának menetét!
Mutassa be a bőrre került marószerrel mérgezett beteg ellátásának menetét!
Ismertesse a marószermérgezések főbb jellemzőit a behatási kapuk alapján!
Mondja el a gombamérgezettek ellátásának menetét, ismertesse a hánytatás jelentőségét gombamérgezés esetén!
Tudáspróba
1.
Töltse ki a mondat hiányzó részét!
• Újraélesztéskor a kompresszió-befúvás helyes aránya
• Újraélesztéskor a légzés vizsgálatára
.
másodperc áll rendelkezésünkre.
• Két befúvás között figyelni kell a
• A kompressziókat kb
.
./perc frekvenciával kell végeznünk.
• BLS magyarul annyit jelent, mint
.
• ALS magyarul annyit jelent, mint
.
2.
Soroljon fel három módszert a baleseti helyszín biztosítására!
3.
Irja ide a mentők telefonszámát:
4.
Sorolja fel, milyen fontos adatok szükségesek a pontos mentőhíváshoz!
5.
Ismertesse az elsősegélynyújtás fogalmát!
6.
Miért veszélyes a gerincsérült mozgatása?
7.
Ismertesse, hogya légzés vizsgálata során mit jelent a hármas érzékelés fogalma!
8.
Mikor tilos a stabil oldalfekvés? Írjon három okot!
9.
Töltse ki az ábrát! A túlélési lánc elemei:
1.
10.
ll.
.
2.
3.
4.
Írja le röviden, hogyan fektetné a sérülteket az alábbi esetekben!
• Eszméletlen, jól légző beteg:
.
• Hasi sérült:
.
• Bordatörött sérült:
.
• Eszméleténéllévő koponya-, agyi sérült:
.
• Mellkassérült, nehéz légzés esetén:
.
Húzza alá az égési sérült ellátására szolgáló teendőket!
• Kenőcsök alkalmazása.
• Az égett testrész hűtése 15-20 percig.
• Sebhintőpor alkalmazása.
• Steril fedőkötés a sebre.
• 3-5% égés esetén gyógyintézetbe szállításról gondoskodik.
• Az égett terület fertőtlenítése.
101
Tesztkérdések
A megfogalmazott válaszok közül
betűjelér.
1.
2.
3.
Mely szerv sejtjei viselik el legkevésbé az oxigénhiányt?
A
a szívizom sejtjei
B
a máj sejtjei
C
az agy sejtjei
D
a vese sejtjei
Mikor értelmezi helyesen a segélynyújtási kötelezettséget?
A
Elsősegélyben részesíti a sérültet.
B
A súlyos sérültet autójával orvoshoz szállítja.
C
Értesíti a rendőrséget és a tűzoltókat.
D
A sérültet tanácsokkal látja el.
Melyik sérültet részesíti először elsősegélyben?
A
A vállficarnos
B
Az üvegszilánktól vérző arcút.
C
A fájdalomtól jajgató, törött lábú sérültet.
DAverejtékes
4.
5.
6.
102
karikázza be az Ön által leghelyesebbnek tartott egyetlen válasz
sérültet.
arcú, eszméletlen sérültet.
A súlyosan sérült, eszméletlen sérültnél az első és legfontosabb teendő:
A
A sérült sebeinek bekötözése.
B
Törések rögzítése.
C
Átjárható légutak biztosítása.
D
Fájdalomcsillapító adása.
Hogyan kell csillapítani a vénás vérzést?
A
szorítókötéssel
B
fedőkötéssel
C
nyomókötéssel
D
rugalmas kötéssel
Törés ellátásakor:
A
Szükségtelen rögzíteni a szomszédos ízületeket.
B
Nem kell rögzíteni, mert ízületi sérülést okozhatunk.
C
A törést ép ízülettől ép ízületig kell rögzíteni.
D
Az egész törött testrészt fel kell polcolni.
7.
8.
9.
10.
ll.
12.
13.
Tilos stabil oldalfekvés be helyezni:
A
Eszméletlen sérültet, ha seb van rajta.
B
Eszméletlen koponyatörött sérültet.
e
Eszméletlen gerinctörött sérültet.
O
Eszméletlen, fülból vérző sérültet.
Mi az elsődleges teendő égési sérülésnél?
A
A bőrfelület bőséges olajozása.
B
Az égett terület mielőbbi
e
Hámosító kenőcs alkalmazása.
O
Bőséges folyadékpótlás.
hűtése.
Melyik a legsúlyosabb sérült az alábbiak közül?
A
Nyílt lábszártörött sérült.
B
Törött alkarú és törött lábszárú
e
Sápadt, verejtékes arcú, eszméletlen sérült.
O
Bordatörött sérült.
sérült.
Melyik sérültet tekinti közvetlen életveszélyben lévőnek az alábbiak közül?
A
Aki jajgatva mellkasi fájdalomról panaszkodik.
B
Akinek egyik alkarja és lábszára el van törve.
e
Akinek csuklóján lévő sebe sugárban, spriccelve vérzik.
O
Akinek feje vérzik, orra eltörött.
Melyik a helyes kéztartás befúvásos lélegeztetés alatt?
A
Egyik kéz az állon, másik kéz a homlokon, hátraszegi a fejet.
B
Egyik kéz a fejen, másik a mellkas mozgását tapint ja.
e
Egyik kéz az állon, másik a tarkón,
O
Egyik kéz a homlokon, másik kéz az állat előrehúzva nyitja a szájat.
előre dönti a fejet.
A befúvást végző segélynyújtó a sérült kilégzése alatt:
A
Vár, hogy azonnal folytassa a befúvást.
B
Fejét a sérült mellkas a felé fordítja, nézi a mellkas emelkedését és levegőt vesz.
e
Fejét felemelve megnézi a sérült egyéb sérüléseit.
O
Pihen az újabb befúvás előtt.
A stabil oldalfekvés célja:
A
Eszméletlen beteget megvédeni a fulladástói.
B
A belső vérzés csökkentése.
e
A törött lábszár nyugalmi helyzetét biztosítani.
O
A beteg nyugalomba helyezése.
103
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
104
Újraélesztéskor
a keringés-légzés
pótlásának helyes üteme:
A
15 mellkaskompresszió
- 2 befúvás.
B
15 mellkaskompresszió
- 1 befúvás.
C
30 mellkaskompresszió
- 2 befúvás.
D
30 mellkaskompresszió
- 1 befúvás.
Stabil oldalfekvő helyzetbe kell helyezni:
A
A medencetörött
B
A légző, eszméletlen sérültet.
C
Amellkasi sérültet.
D
A klinikai halál állapotában lévő sérültet.
Befúvásos lélegeztetést
sérültet.
végzünk:
A
Eszméletlen beteg magához térítése céljából.
B
Légutak átjárhatóságának biztosítása céljából.
C
Hiányzó légzés pótlása céljából.
D
A keringés pótlása céljából.
A nyílt csonttörés legsúlyosabb szövődménye rendszerint:
A
vérzés
B
a végtag rövidülése
C
fertőzés
D
ízületek sérülése
A törés objektív tünetei:
A
Fájdalom, hányinger.
B
Duzzanat, deformitás, rendellenes mozgathatóság, csontrecsegés.
C
Ízületi bevérzés.
D
Láz, hányás, szédülés.
A bordatörött
fektetésének
helyes módja:
A
Lapos fektetés.
B
Stabil oldalfektetés.
C
Félig ülő helyzet.
D
Lapos fektetés megemelt fejjel.
A panaszmentes
áramütöttel
a következőket
teszem:
A
Semmit, mert nincs panasza.
B
Lefektetem és azonnal mentőt hívok.
C
Felhívom a figyelmet, hogy mindenképpen
D
Stabil oldalfekvő helyzetbe fektetem.
menjen el a háziorvosához.
Szituációs feladatok
Képzelje el és lehetőség szerint társával játssza el a következő szituációkat.
esetekben? Nyújtson elsősegélyt a bajba jutott szernélynekl
Mit kell tenni a leírt
1.
Testnevelésórán társa futás közben rosszul lépett, jobb bokájában hirtelen erős fájdalmat érzett.
A jobb boka fájdalmas, duzzadt, mozgatni nem tudja.
2.
Osztálytársa a szünetben üvegajtónak esett, az alkarján lévő vágott sebből lüktetve, spriccelve
élénkpiros vér ürül.
3.
Kémiaórán kísérlet közben sósav fröccsent társa szemébe.
4.
Tízórai szünetben evés közben egyik társa hirtelen a nyakához kap, hangot adni nem tud, láthatóan
nem kap levegőt.
5.
Testnevelésórán kötélmászáskor osztálytársa 4 méter magasból leesett a kötélről, eszméletét nem
veszítette el, derekát fájlalja, alsó végtagjait mozdítani nem tudja.
6.
Hazafelé menet közúti baleset szemtanúja, az egyik személygépkocsiban
beszélő sérültet talál.
7.
Társának hirtelen vérezni kezd az orra.
8.
Osztálykiránduláson
9.
Nagymamájának jobb lábszárából jelentős vérzéssei egyenletesen sötét színű vér folyik.
egy mozdulatlan,
nem
társa elesett, bal lábszára duzzadt, deformált, fájdalmas.
10.
Az ismert szívbeteg szomszédját otthonában földön fekve találja, az idős úr ingerekre nem reagál.
ll.
Testnevelésórán szekrényugrás közben társa a szekrénynek esett. Esés közben hasát megütötte,
bőre sápadt, verítékes.
12.
Iskolai ünnepségen az egyik tanuló összeesett, társai szeretnék őt felültetni egy székre.
13.
A kollégiumba hazaérve szobatársát földön fekve találja, mellette
búcsúlevél. A beteg ébreszthetetlen, kérdésekre nem válaszol.
14.
Motoros baleset szemtanúja, a motoros földön fekszik, szólítás ra nem reagál, bukósisak van rajta,
a sisak alól vér szivárog.
15.
Diszkóban az egyik táncos összeesik, izmai megfeszülnek, majd végtagjai és egész teste görcsösen
rángatózni kezd.
16.
Szomszédja gyümölcsszedés közben leesett a létráról, jobb mellkasát fájlalja, légvételre a fájdalom
erősödik.
17.
Kerékpártúrán
fájdalmas.
18.
A szomszédja hirtelen fellépő erős szorító mellkasi fájdalomról panaszkodik. A fájdalom kisugárzik
a bal karjába. Az idős úrnak hányingere van, erősen verítékezik.
19.
Személygépkocsi gyalogost gázolt. A sérült földön
combcsont ja deformált, bal füléből vér szivárog.
20.
Cukorbeteg ismerőse hirtelen rosszul lett, bőre sápadt, hűvös, verítékes.
társa
elesik,
homlokán
gyöngyöző
vérzés
üres gyógyszeres dobozok és
látható,
fekszik,
bal csuklója
kérdésekre
deformált,
nem válaszol, bal
105
21.
Társa teafőzés közben bal kezét, alkarját leforrázta.
22.
Szomszédja villanyszerelés közben áramütést szenved.
23.
A diszkó mellékhelyiségében
mozdulatlanul fekvő, nem reagá ló fiút talál. Alkarján több
tűszúrásnyom látszik, mellette tű, fecskendő található.
24.
Barkácsolás közben barátja körfűrésszel
25.
Barátja öngyilkossági szándékkal sósavat ivott.
26.
Társa dulakodás közben megsérült. Bal felkarját, vállát fájlalja.
27.
Barátja kerékpározás közben elesett, fejét megütötte.
duzzanat látható, orra vérzik.
28.
Autószerelő szomszédját műhelyében találja, a földön fekve. A gépkocsi motorja jár.
29.
Gépjárműbaleset helyszínén három sérültet talál. A vezető melletti ülésen lévő sérült feje vérzik,
erős mellkasi fájdalomról és a bal boka fájdalmáról panaszkodik. A hátsó ülésen ülő sérült alhasi
fájdalmat, medencefájdalmat jelez, a történtekre nem emlékszik. A harmadik sérült a gépkocsi
előtt földön fekve található, ingerekre nem reagál, combja deformált, füléből. orrából vér csorog.
30.
Barátja verekedés közben sérült, erős alhasi fájdalomról panaszkodik,
A történtekre csak részben emlékszik.
106
bal kezének középső, gyűrűs- és kisujját csonkolta.
A történtekre
nem emlékszik, homlokán
bőre sápadt, verítékes.
Fogalomtár
9-es szabály": az égés kiterjedési nagyságának
meghatározására használt számítási módszer
AED*: külső automata defibrillátor
external defibrillator)
(automated
Aesculapius: a gyógyítás fő istene
agyi infarktus":
az agy sejtjeinek elhalása
allergén ": a szervezet számára idegen anyag
allergiás reakció ": a szervezet védekező rendszerének válaszreakciója
ALS*: eszközös,
emelt
szintű
(Advanced Life Support)
újraélesztés
amputátum ": csonkolt végtag, végtagrészt
angina pektorisz":
szorító mellkasi fájdalom
Apollón: a rend, a ragyogó nap, a költészet, a zene
és a jóslás istene, aki később a gyógyítás funkciójával is gazdagodott
az elektromos áram testen történő
áthaladása által a szervezetben kiváltott helyi
(áramjegy) és általános (idegrendszerre
és
izomzatra ható) hatások összessége
áramütés":
Arányi Lajos: kórboncnok professzor, az elsősegélynyújtás szabályainak megfogalmazója
artériás vérzés": ütőeres vérzés, élénkpiros színű,
a szívösszehúzódások ütemében pulzálva ürülő
vérzés
aspiráció*: a légutakba került idegen testek okozta elzáródás
baleseti helyszín": a hirtelen bekövetkezett
ségkárosodás helyszíne
baleseti mechanizmus":
nek módja, típusa
egész-
a baleset bekövetkezté-
behatási kapu": az a hely, ahol a méreg a szervezetbe jut
biológiai halál": amikor az alapvető életmúködések hiányoznak, azok helyreállítására biológiailag megalapozott remény nincs, biológiai halált
bizonyító jelek (hullafolt, hullamerevség, rothadás) láthatók
BLS*: eszköz nélküli,
(Basic Life Support)
alapszintű
újraélesztés
BÖME: Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület
csonkolás": baleset során az erőbehatás következtében végtag, végtagrész szakad le
csonttörés*: ha a csont állományának folytonossága mechanikus erőbehatásra megszakad
defibrillálás":
sokkolás elektromos ütés leadásával
epilepszia ": görcs ro ham
eszméletlen beteg": ingerekre (megszólítás, megrázogatás, fájdalom) nem reagáló, kontaktusba
nem vonható, tónustalan izomzatú beteg
fektetés": a beteg vagy a segélynyújtó által céltudatosan pozicionált testhelyzet a fájdalom csillapítása, szövődmények elhárítása és az állapotromlás megakadályozása céljából
fekvés": a beteg vagy sérült spontán elfoglalt testhelyzete, amely lehet élettani, vagy egyes
meghatározott
betegségekre jellemző kóros
testhelyzet
ficam": ha az erőbehatás után az ízületet alkotó
csontok nem térnek vissza eredeti helyükre,
hanem kóros helyzetben rögzülnek
Flór Ferenc: orvos, az elsősegélynyújtás irodalmának első magyar művelője
Dr. Gábor Aurél: helyszíni sürgősségi ellátás alapelveinek kidolgozója, javaslatára fogadják el
önálló tudományágként a sürgősségi orvostant
(oxiológiát)
gyomorperforáció*:
a gyomor kilyukadása
Heimlich-féle műfogás*: légúti idegen test okozta
elzáródás során alkalmazott műfogás
Henry Dunant": 1863. október 26-án, Genfben
társaival megalapítja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát
hirtelen halál": látszólag egészséges egyén hirtelen
összeesik és meghal
ILCOR:
Nemzetközi
Bizottság
Reanimációs
Egyeztető
kapilláris vérzés": hajszáleres vérzés
kárhelyparancsnok ": a baleseti helyszínen lévő
mentőegységek közül a legmagasabb szakmai
végzettségű személy
kiterjesztett BLS*: eszközös alapszintű újraélesztés
klinikai halál ": A keringés és légzés leállását követő rövid, kb. 4 perces idöszak, amikor az életfontosságú szervek sejtjei még nem károsodtak
visszafordíthatatlan
módon
az oxigénhiány
következtében. Ideális esetben ilyenkor még
jól kivitelezett újraélesztéssel visszafordítható
a folyamat.
Konstantin-kereszt ": a sürgősségi
nemzetközi szimbóluma
betegellátás
107
koronáriás erek": a szívizom oxigénellátását biztosító speciális erek
sokkfektetés*: speciális fektetési
emelt alsó végtaggal
Kouwenhoven, William Bennett
elektromérnök
stabil oldalfekvő helyzet": speciális fektetési mód
a légúti elzáródás kivédésére
(1866-1975):
kóma: mély kábultság, eszméletlenség, melynek
során a beteg kontaktusba nem vonható, erős
külső ingerekre (hangos megszólítás, vállak
megrázogatása, fájdalom) nem reagál
Dr. Kresz Géza: budapesti tisztiorvos, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület alapítója
mellkaskompresszió*: a mellkas megfelelő ütemben, 4-5 cm mélyen végzett összenyomás a
méreg*: olyan anyag, amely kis mennyiségben a
szervezetbe jutva, különböző
hatásával a szervezet életfolyamatait átmenetileg vagy véglegesen megzavarja
objektív tünetek": a betegen látható, észlelhető
elváltozások, jelek (pl. végtagdeformitás, sárga
bőrszín)
OBSZ*: Országos Betegszállító Szolgálat
OMSZ*: Országos Mentőszolgálat
pápaszem-hematóma":
szem körüli vérömleny
politrauma ": ha több testtáj egyidejűleg sérül,
amelyek közűl legalább egy vagy ezek kornbinációja életveszélyes
posztreszuszcitációs
intenzív ellátás
ellátás":
újraélesztést követő
protokoll": egységes ellátási rend
ha az erőbehatás után az ízületet alkotó csontok az eredeti helyükre visszatérnek
rándulás":
Rautek-féle műfogás*: az eszméletlen, mozgásképtelen sérült biztonságos kimentésére alkalmazott műfogás
reanimatio*: (ejtsd: reanimáció) újraélesztés, a
spontán keringés és légzés mesterséges pótlására végzett beavatkozás
Rendelet a rögtöni segélynyújtásról: Mária Terézia 1769-ben kiadott rendelete az elsősegélynyújtásrói
resuscitatio: (ejtsd: reszuszcitáció) újraélesztés, a
spontán keringés és légzés mesterséges pótlására végzett beavatkozás
betegségek kialakulásában szerepet
játszó tényező (pl. étkezési hiba, dohányzás,
alkoholfogyasztás , stressz)
rízikófaktor":
seb": a bőr, a nyálkahártya és az alattuk lévő szövetek folytonosságának külső hatásra történő
megszakadása
108
steril ": kórokozóktól
mód,
magasra
mentes (csíramentes)
szállítási trauma": a szállítás okozta nem kívánt
hatások következménye
szén-dioxid*:
a levegőnél nehezebb gáz
szén-rnonoxid": színtelen, szagtalan, a levegőnél
könnyebb gáz
szívizominfarktus
": szívizomelhalás
szubjektív tünetek ": a beteg által érzett vagy
megélt panasz, tünet (pl. hányinger, szédülés,
fájdalom)
tapintóvizsgálat*:
a testrészek alakváltozásának.
működésének vizsgálata megfelelő sorrendben
tapintással
tálcafogás*: legalább három segélynyújtóval kivitelezett, a sérült veszélyzónából
történő eltávolítására, mozgatására alkalmazott műfogás
termikus traumák": hőhatás (meleg, hideg) következtében kialakuló sérülések
tömeges baleset": azonos helyen, azonos időben
és azonos okból öt vagy több személy sérülése,
megbetegedése következik be
ujjnyomásos vérzéscsillapítás*: a sérüléshez futó
artériák ujjal történő lenyomásával végzett vérzéscsillapító eljárás
a spontán keringés és légzés pótlására, a visszafordíthatatlan
szervkárosodások
kialakulásának
megakadályozására
irányuló
tevékenység
újraélesztés":
vénás vérzés": visszeres vérzés, sötétvörös színű, a
sérült ér nagyságától függően egyenletesen
folyó vérzés
villámcsapás*: A villámcsapásoknál felszabaduló
energiának testen történő áthaladása. A villám
élettani hatása függ az elektromos töltés menynyiségétől, amely az áramerősség és az átfutási
idő függvénye. Ellentétben más áramütéses
balesetekkel. a villámcsapásnál az átfutási idő
olyan rövid, hogy a testen akár 100 amper is
átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A
legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az
életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram
hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos
égési sebeket is okoz.
VVOME: Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete
Irodalomjegyzék
1.
A Magyar Resuscitatios Társaság 2006. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső
automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelvei.
2.
A Magyar Resuscitatios Társaság 2006. évi felnőtt emelt szintű újraélesztési (ALS) irányelvei.
3.
A Magyar Resuscitatios Társaság irányelve a gyermek-újraélesztésről
4.
A Magyar Resuscitatios Társaság irányelve az újszülött-újraélesztésről
5.
Cselkó László szerk.: Jubileumi emlékkönyv a szervezett magyar mentés centenáriumán.
Mentőszolgálat, Budapest, 1987.
6.
Daniel Limmer at all: Emergency Care. Prentice-Hall.Inc.
7.
Debrődi Gábor: Korai betegszállítási eljárások a mentéstörténet
giai Szemle elektronikus folyóirat. V. évf., 2001.
8.
Dr. Buda József: A betegápolás története.
9.
Dr. Buda Péter. Elsősegélynyújtás. PTE Egészségügyi Főiskolai Kar, 2003., Pécs
. 10.
2006.
2006.
Országos
2002. New Jersey
tükrében. KHARÓN Thanatoló-
POTE Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004., Pécs
Flautner Lajos, Sárváry András szerk.: A sebészet és traumatológia tankönyve. Semmelweis Kiadó
2003., Budapest
ll.
Göbl Gábor: Oxyológia. Medicina Könyvkiadó Rt., 2001., Budapest
12.
Hornyák István: Elsősegélynyújtás.
Budapest
13.
Jonathan P. Wyatt et all: Oxford Handbook of Emergency Medicine. Oxford University Press
2006.
14.
Lawrence
Semmelweis
Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2004.,
M. Tierney, Jr. et all: Korszerű Orvosi Diagnosztika
2003., Budapest
és Terápia 2003. Oktatási
Minisztérium,
15.
Magyar Mentésügy. Emlékszám Kresz Géza halálának 100. évfordulója alkalmából. XXI. évf.
különszám, 200l., Budapest
16.
Pénzes István szerk.: Az újraélesztés tankönyve. Medicina Könyvkiadó Rt., 2000., Budapest
17.
Vízvári László szerk.: Klinikai ismeretek
Továbbképző Intézet, 2005., Budapest
18.
Vízvári László szerk.: Továbbképzési füzetek 1-2-3. - Elsősegélynyújtás. Egészségügyi Szakképző
és Továbbképző Intézet, 2005., Budapest
mentő ápolók számára. Egészségügyi Szakképző és
109
Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft.
Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató
Szerkesztő: Szekeres Ágnes
Műszaki szerkesztő: Csukás Márta
Borítóterv: Boros Tamás grafikus
Tipográfia és tördelés: RAGteam Stúdió
Képtechnika: Pálinkás Norbert
Smink: Horváth Péter Zsolt (Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete)
Terjedelem: 14,42 (AS) ív
A kiadvány tömege: 251 gramm
l~:magyar
nyomdatermék
~TOMD~·
ts
PAP(RIP~PI
SZOv!lsIG
Nyomta és kötötte: az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
Pápai Tibor
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
E könyv célja, hogy könnyen tanulható formában, képekkel, ábrákkal
illusztrálva, a nemzetközi szakmai ajánlások figyelembevételével ismertesse a legegyszerűbb, legpraktikusabb, de mégis leghatékonyabb elsősegély-nyújtási teendőket, hogy minél több állampolgár, tanuló legyen
képes szakszerűen és sikeresen elsősegélyt nyújtani.
Az Egészségügyi alapismeret tantárgy része az Elsősegélynyújtás modul.
Szakmai tartalma teljes egészében beszámítható az Országos Képzési
Jegyzék szerinti szakképzés tartalmába, ezáltal a képzési idő csökkenthető.
Az elsősegélynyújtás szakközépiskolában való tanításának célja a segítő
szemlélet kialakítása, a mindennapokban előforduló balesetek alapszintű
ellátásának készségszintű elsajátíttatása. Tankönyvünk az egészségügyi
szakmacsoport 11. évfolyamos tanulóinak készült. Szakmai tartalma, nyelvezete, tagolása és frissessége révén (a legújabb elsősegély-nyújtási protokoll szerint íródott) a legkorszerűbbek egyike, más típusú szakközépiskolai tanulók, valamint elsősegélynyújtó tanfolyam résztvevői számára is
megfelelhet.
A tankönyv figyelembe veszi a mentésben történt törvényi változásokat,' a
társadalom elvárásait. Az olvasók olyan hasznos tankönyvet vehetnek a kezükbe, amelyben megtalálják az elsősegélynyújtás törzsanyagát. A szerző
elsősorban az alapszintű, eszköz nélküli elsősegély-nyújtási technikák elsajátíttatását hirdeti, mivel alkalmazásukra a legtöbbször spontán körülmények között (otthon, utcán, hirtelen) van szükség, amikor nem állnak
rendelkezésre speciális eszközök.
MK-6051-7
ISBN 978-963-16-6051-7
911~
~~~IJ
llll~~~~I!
Műszaki Könyvkiadó
Kft.
1033 Budapest, Szentendrei
•••
Műszaki Kiadó
út 91-93.
e-mail: [email protected]
telefon:
(06-1)
fax: (06-1)
437-2405
437-2404
www.muszakikiado.hu
Download