I.2. BEVEZETÉS
□HAECKEL BIOGENETIKAI TÖRVÉNYE: Az ontogenezis a filogenezis rekapitulációja
-Ontogenezis: élőlény fejlődése petesejt megtermékenyülésétől a kifejlődésig
-Filogenezis: törzsfejlődés
- Rekapituláció: ismétlő összefoglalás
□ FAJ: Egyetlen tényleges rendszertani kategória
□ KETTŐS NEVEZÉKTAN (Linné, 18.század)
-Tudományos szövegben a faj nevet dőlten/ aláhúzva
jelöljük; Eisenia fetida / Eisenia fetida
-Ha többször szerepel a szövegben, az első szabályos leírás
után lehet rövidíteni: E. fetida
□ SZÖVET: azonos eredetű, szerkezetű, működésű sejtek + általuk képzett sejtközötti állomány (extracelluláris
mátrix)
-állatok anatómiai, patológiai, fiziológiai egységei - a normális/ kóros szerkezet és működés meghatározza a
szervezet működési sajátosságát
□ Evolúció során szöveti differenciálódás különböző fázisai:
-álszövetesek (Parazoa) szövetekre hasonlító sejtréteg (dermális,
gasztralis réteg),
-csalánozók hámizomsejtjei: (hám és izom funkciótvis ellát)
-laposférgek:valódi diffefenciált szövete
□ A szövetek szerkezetét, funkcionális tulajdonságát a sejtszám, a sejtek
elhelyezkedése, kapcsolódási módja, az Ecm mennyisége határozza meg
□ ALAPSZÖVETEK: Hámszövet, kötőszövet, izomszövet, idegszövet
I.3. SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK
□ Szerep: - Sejtek mechanikai összekapcsolása (időlegesen / tartósan)
- Molekulák, ionok cseréje
-Szabad diffúzió útjának elzárása a sejtmembránon, intercelluláris résben
- Leggyakrabban a hámszövetben fordulnak elő
I.3.A. MECHANIKAI KAPCSOLÓSTRUKTÚRÁK
□ ELEMEI: Adhéziós molekulák + adapter fehérjék + sejtvázelemek
□ ADHÉZIÓS MOLEKULÁK: sejtmembránt átérő integráns fehérjék – a sejtet egy szomszédos sejt
membránjához, vagy az EcM-hez kötik
□ ADAPTER FEHÉRJÉK: adhéziós molekulák citoplazmatikus végeihez illeszkednek, kapcsolatot létesítenek a
sejtváz felé
□ SEJTVÁZELEMEK: aktin-microfilamentumok / intermedier filamentumok
SEJTADHÉZIÓS MOLEKULÁK
□ MÁTRIX ADHÉZIÓS MOLEKULÁK
I.3.B. SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK
□ SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK CSOPORTOSÍTÁSA KAPCSOLÓDÁS SZERINT
SEJT-SEJT KÖZÖTTI SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRA
-Szomszédos sejtek összekapcsolása
-Hámszövetekben gyakori
SEJT-EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX KÖZÖTTI
SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK
-Asszimetrikus feléítés
-A sejtek terméke különböző szövetekben különböző
mértékben vannak jelen
-Gyakoriak a támasztószövetekben
A) ZÁRÓ STRUKTÚRA
B) HORGONYZÓ STRUKTÚRA, DEZMOSZÓMA
C) KOMMUNIKÁCIÓS STRUKTÚRA –NEXUS,
KÉMIAI SZINAPSZIS
-HEMIDEZMOSZÓMA
-FOKÁLIS KAPCSOLAT
□ SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK CSOPORTOSÍTÁSA FUNKCIÓ SZERINT
A) ZÁRÓ STRUKTÚRA
B) HORGONYZÓ STRUKTÚRA
C) KOMMUNIKÁLÓ STRUKTÚRA
A) ZÁRÓSTRUKTÚRA (=tight junction = zonula occludens)
- Sejt oldalsó membránja mentén övszerűen
levő záróberendezések
- Sejtek összetartása
- Sejtek közötti anyagáramlás megakadályozása
-
B) HORGONYZÓ STRUKTÚRA (= zonula adherens)
-Záróstruktúra alatt helyezkedik el
-Szomszédos sejtek sejtvázai kapcsolódnak össze
-Benne: terminal web (sejtvázfilamentumokból álló hálózat)
Aktin filamentummal kapcsolódó struktúra
Intermedier filamentummal kapcsolódó struktúra
Zonula adherens = horgonyzó struktúra
Macula adherens = dezmoszóma:
Hámsejtek között elszórtan (foltszerű) elhelyezkedő
kapcsolóberendezés
-fascia adhaerens: Eberth-féle vonal (szívizomsejtek közötti
határvonal)
Fokális kapcsolat: zonula adherens-hez hasonló, de
a sejt–kötőszövet kapcsolatban részt vevő
szerkezet, mely a sejtek amöboid mozgásában is
szerepet játszik.
Hemidezmoszóma = féldezmoszóma:
-Hámsejtek basalis részén előforduló, kapcsoló
berendezések
-A hámréteget az alatta elhelyezkedő EcM
anyagához, a lamina basalishoz (alaphártya) kötik
A) KOMMUNIKÁCIÓS STRUKTÚRA
- A szomszédos sejtek plazmamembránjai szorosan egymás mellé fekszenek, és az intercellularis térség
jelentősen beszűkül
- A folt alakú junctiók területén több száz csatorna figyelhető meg, melyek átjárják az összefekvő
membránokat, és kapcsolatot teremtenek a sejtek között
GAP JUNCTION (NEXUS)
→ elektromos szinapszis
KÉMIAI SZINAPSZIIS
I.4.FIXÁLÁS
I.5. SZÖVETTANI PREPARÁTUMOK
□ A szövettani metszetek 1-1 szerv vékony szeletének szerkezetéről adnak infót, ezért sorozatmetszetek
tanulmányozására van szükség
□ Kenet, macerátum: laza szerkezetű/magas víztartalmú szövetből - natív formában is azonnal
tanulmányozhatóak
□ Rögzítés,festés: sejtek, sejttöredékek, EcM különböző vegyhatású részei
□ SEM, TEM: fénymikroszkópos vizsgálatok megerősítése, további részletek feltárása
□ A legtöbb szövetet szerkezetét sorozatmetszetekkkel lehet jól tanulmányozni:
-sztenderd rögzítés (mosás, beágyazás) →
-metszetkészítés (mikrométer vastagság) →
- bazofil-acodifil részeket feltüntető festés -hematoxilin-eozin (HE) +spec. festés (kötőszöveti,
impregnációs módszer)
□ FESTÉSEK
Hematoxilineozin:
- Bazofilacidofil
részeket
feltüntető
festés
Van Gielson
kötőszöveti
festés:
-Hám, izmok:
sárga,
narancssárga
-Kollagén:
vörös
Mallor festés,
Azan festés:
-Sejtmag:
vörös
-Hám, izom:
téglavörös
-Kollagén:
kék
Orcein
Ezüst
impregnáció
□ HISZTOKÉMAI ELKÜLÖNÍTÉS
Dns kimutatása Feulgen-reakció
1)Fixált metszet → sósavas hidrolízis
2) Purin bázisok lehasadása → aldehid
csoportok kialakulása
3) Schiff-reagens bíborvörösre festi az
aldehideket
(RNS-ben a ribóz miatt nem képződnek
aldehid csopik, nem adja a reakciót)
Összetett szénhidrátok
kimutatása Perjódsavas Schliffreakció
1) Perjódsavas oxidáció → aldehidcsoportok kialakulása
Neutrális ipidek
kimutatása
1)Fagyasztott metszet
2)Szudánfekete-B festés, Oil-red festés
3) Kontrasztfestés
Enzimlokalizáció
-Enzimaktivitás által
-Enzimkatalízis elve: az enzimek szubsztráthoz kapcsolódva
anyagcseretermékekete hoznak létre, ami egy újabb enzimkatalízis során
szubszrátként felhasználható
enzim → szubsztrát → termék + adalékanyag → csapadék
--Az enzim környezetébe olyan szubsztrátot rakunk, ami nagy sebességgel
alakítja az enzimet át termékké → adalalékanyagot hozzáadva ki tudjuk mutatni
az enzimaktivitás helyét
2) Schiff-reagens: bíborvörös
I…. IMMUNHISZTOKÉMIA, IMMUNCITOKÉMIA